Másodlagos plasztisz szimbiogenezis II.
Chromalveolát-elmélet
plasztiszeukarióta
vörösmoszatendoszimbiózisával
Regnum Chromista(Kromisták és
Alveoláták) Regnum Protozoa
Cavalier-Smith 19882 empires, 8 kingdoms and 62 phyla of life
Supraregnum BACTERIA(Prokaryota)
Regnum EubacteriaRegnum Archaebacteria
Supraregnum EUKARYOTASuperregnum ArchaezoaSuperregnum Metakaryota
Regnum ProtozoaRegnum Animalia (Állatok)Regnum Fungi (Gombák)Regnum Chromista (Kromisták) Regnum Plantae (Növények)
Cavalier-Smith 1998Revised 6 kingdoms and 13 subkingdoms
Supraregnum PROKARYOTA
Regnum Bacteria
Supraregnum EUKARYOTA
Regnum ProtozoaRegnum Animalia (Állatok)Regnum Fungi (Gombák)Regnum Chromista (Kromisták)Regnum Plantae (Növények)
Supraregnum (Empire, világbirodalom) EUKARYOTA - sejtmagvasokSuperregnum (Superkingdom, világ) METAKARYOTA - valódi eukarióták
I. Regnum (Kingdom, ország) PROTOZOA - egysejtűekTöbbségükben fagotróf egysejtűek, melyeknek a trofikus fázisban (amikor effektíve
táplálkoznak) nincs sejtfala. Ált. csöves mitokondrium, peroxiszóma és diktioszóma van. A ritkán előforduló plasztiszokban nincsen keményítő vagy fikobiloszóma és rendszerint
3 burokmembrán veszi őket körül, de nem a RER belsejében vannak. Soksejtűállapotban nincsen kollagénes kötőszövet
1. Subregnum EUGLENOZOA - ostoros moszatok (mitokondriális kriszták tányér alakúak) (1 phylum)
2. Subregnum PARABASALIA (mitokondriumok és peroxiszómák helyett hidrogenoszómák) (1 phylum)
3. Subregnum SARCOMASTIGOTA (a mitokondriumokban tubuláris vagy nem tányérszerű lapos kriszták; a trofikus fázis egysejtű, telepes vagy plazmódiumos) 11 phyla: Proterozoa, Mycetozoa - nyálkagombák, Apicomplexa, Dinozoa - páncélos ostorosok (Dinoflagellata & Colponema), Ciliophora - csillósok, *Actinopoda, *Rhizopoda - gyökérlábúak, Haplosporidia, Paramyxea, Myxozoa, Choanozoa - galléros ostorosok
4. Subregnum MESOZOA - álszövetesek (mitokondriumban tubuláris kriszták; soksejtűlények) (1 phylum)
Supraregnum Superregnum Regnum Subregnum
EUKARYOTASejtmagvasok
METAKARYOTAValódi sejtmagvasok
PROTOZOAEgysejtűek
SARCOMASTIGOTA
1. Dinozoa (Dinophyta, Dinoflagellatae, Pyrrhophyta) –Páncélos ostorosok (kétbarázdás moszatok)
120 genus 1000 körüli faj
Főként (2/3? 90%?) melegebb tengerekben plankton
A taxonok kb. 45-50%-a nem fotoszintetizál
Többnyire egysejtűek, ritkán fonalasak vagy kolóniákat képzők,
Peridinium sp.
Ceratium sp.Oligosphaeridium sp.
Spiniferites sp.
Ceratium spp.
Lehetnek endoszimbiontáik, ezek javarésztgaratos ostorosok vagy sárgamoszatok - a bekebelezett moszat nem emésztődik el.
Ők is élnek szimbiózisban, az ún. zooxantellák megtalálhatók sokféle tengeri gerinctelen állatban (szivacsok, korallok,
virágállatok és laposférgek) valamint protistákban (csillósok, likacsoshéjúak-
foraminiferák és telepes radioláriák).
Ezeknél az együttéléseknél a bekebelezett kétbarázdás moszat sértetlenül kerül a
gazda szövetei közé. Osztódással szaporodni is képes és közben
folyamatosan ellátja a gazdaszervezetet a fotoszintézissel előállított szénhidrátokkal.
Az egymásra utaltság mértéke lehet nagyon eltérő, egyes tengerirózsák (Anemonia)
viszonylag könnyen megélnek zooxantellák nélkül is, bizonyos korallok viszont obligát
módon rá vannak utalva a zooxantellák által juttatott tápanyagokra. Ezek pl. zooxantellák nélkül lassabban vagy
egyáltalán nem tudnak mészvázat építeni!
Asszimetrikus sejt
Csupaszok vagy cellulózlapok (amibe Si is rakódhat) fedik: haránt és hosszanti barázda
Mindkettő barázdában egy-egy szőrözött (whiplash), de egyenlőtlen hosszú (unequal) (laterális elhelyezkedésű) ostor
Az ostorok eredésénél garatrés (sejtgarat)
Gonyaulax sp.
Garatrésen keresztül fagotrófia: a fotoszintetizálók is mixotrófok
A sejtgarat miatt a fotoszintetizáló és a nem fotoszintetizáló fajok egy része
kovamoszatokkal és egyéb protistákkal (beleértve kétbarázdás moszatokat is!) táplálkozik. A Noctiluca nemzetség fajai (méretüknél fogva) képesek halikrákat is
vagy akár méretüknél nagyobb protistákat is bekebelezni!
Más nem fotoszintetizáló fajok zooplanktonok, más protisták, fonalas
algák vagy halak parazitái.
3 membrános plasztisz = dinoplaszt
a- és c-klorofill
beta-karotin
speciális xanthofillok: dinoxanthin, diadinoxanthin, diatoxanthin, fucoxanthin, neofucoxanthin, neoperidinoxanthin.
Dinoficea-keményítő vagy olaj, plasztiszon kívül
Dinokaryon: kromoszómák mindig kondenzáltak - mégis megy az RNS-szintézis!
Zárt mitózis extranukleáris orsóval
Kevés fajuknál bizonyítottan van ivaros szaporodás izogámiával, többnyire azonban ivartalanul szaporodnak
Osztódás vegetatívan ferdén:
Ceratium (fecskemoszat) hiányzó másik páncélfelet kiegészíti
Peridinium újakat növeszt.
Ceratium sp.
Peridinium limbatum
Ceratium spp.
Peridinium willei
Peridinium volzii
Chaetoceros sp.Protoperidinium sp.
Alexandrium tamarense
LithosphaeridiumKiokansium
cisztaképzés
Alexandrium tamarenseGymnodinium breve
Florentinia
Fontosak a planktonban, de elszaporodásuk esetén koncentrációjuk egyes helyeken elérheti a 20millió egyed/litert és a víz színe is aranysárga vagy pirosas lesz! ("red tides„). Ezek leggyakrabban a nyári-nyárvégi időszakban, a felmelegedett partközeli régiókban fordulnak elő.
Az általuk termelt neurotoxikus anyagok (akadályozzák az izmok normál ingerületátvitelét) okozhatnak mérgezéseket, a táplálékláncba kerülve okozhatnak tömeges tengeri hal-madár-emlős-pusztulást (mivel a méreganyagok felhalmozódhatnak a magasabbrendű gerincesekben, illetve előzőleg azok táplálékában– pl. kagylók, halak).
Emberi fogyasztás esetén méreganyagok kerülhetnek a szervezetbe kagylóból (paralytic shellfish poisoning or PSP) vagy halakból (ciguatera). Általában csak megbetegedéseket, ritkán fulladásos halált vagy szívbénulást okoznak.
Leggyakoribb méreganyag a saxitoxin (embereknél PSP), ez a kokainnál 100,000× erősebb méreg. É-Am nyugati partjainál Protogonyaulax catenella, keleti partokon Gessnerium monilatum.
A brevitoxin különböző poliéterikus alkoholokból áll, tömeges halpusztulást okoz, kagyló fogyasztásával jut(hat) az emberi szervezetbe. Ptychodiscus brevis.
Gonyaulax toxinja (kurare-tipusú méreganyag) 10× erősebb a sztrichninnél!
Oxyrrhis marina
Gymnodinium breve
veszélyes vízvirágzások az USA partvidékein 1972-től
felszíni vízhőmérsékletAlexandrium sp.
Biolumineszcencia (Noctiluca miliaris): fénylő anyagot (pl. luciferint) tartalmazhatnak, amely kémiai reakció útján fénytermeléssel jár (Noctiluca = "night light"). Adinoflagelláták sötétedéskor kezdenek “világítani” és mozgatásra (hajótest vagy evezők súrlódása, sekély vízben a hullámzás) a fénytermelés erőteljesebbé válik. A jelenség más pro- és eukarióta szervezetekben is hasonló, oxigén és ATP jelenlétében a luciferáz enzim a luciferint (a klorofill előanyagához hasonló szerkezetű molekula) oxidálja.
Noctiluca (Kalifornia partjainál)