HOGYAN LEHET JOBBAN HASZNOSÍTANI

AZ ÖKOLÓGIAI ISMERETEKET ÉS EREDMÉNYEKET

A TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEMBEN?Dr. Dévai György, Debreceni Egyetem, TTK, Hidrobiológiai Tanszék

„Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe

a gyakorlatban”című NeKI műhelytalálkozó

Földművelésügyi Minisztérium

Darányi Ignác terem

Budapest, 2015. július 8.

exterior komplexum(„a priori” hatóképesnek

tekinthető tényezők)

környék élővilág

miliőspektrum

(„a posteriori” hatóképesnek

minősíthető tényezők)

miliő

(ténylegesen ható

-„per se”-

tényezők)

interior komplexum(„a priori” fogadóképesnek

tekinthető tényezők)

toleranciaspektrum

(„a posteriori” fogadóképesnek

minősithető tényezők)

tolerancia

(ténylegesen felfogó

-„per se”-

tényezők)

egy

adott

szerveződési

szinten

és

tényleges

helyzetben

értelmezve

környezet tűrőképesség

ökológiai faktor

AZ ÖKOLÓGIA

ALAPVETŐ VONATKOZTATÁSI RENDSZERE

Az oldott oxigéntartalom napszakos változása a Hordódi-Holt-Tisza

nyíltvízi (balra) és sulymos (jobbra) víztestjében (2002. július 23-24.)

0

1

2

3

4

5

25 50 75 100 125 150 175 cm

15 óra

0

1

2

3

4

5

25 50 75 100 125 150 175 cm

0

1

2

3

4

5

25 50 75 100 125 150 175 cm

23 óra

05 óra

0

1

2

3

4

5

25 50 75 100 125 150 175 cm

15 óra

0

1

2

3

4

5

25 50 75 100 125 150 175 cm

05 óra

0

1

2

3

4

5

25 50 75 100 125 150 175 cm

23 óra

1

S Z ÜN B I O L Ó G I A

Központi

feltevés

Központi

tény

Központi

kérdéskör

Bárhol, bármikor,

bármilyen

élőlényegyüttes a

természetben

bármilyen

mennyiségben

megtalálható.

A központi feltevés

hamis.

(Olyan egyértelmű

tapasztalati tény, ami

nem szorul különösebb

bizonyításra.)

Ha a központi feltevés

hamis, akkor adott

élőlényegyüttesre

milyen mértékben és

miért hamis.

(Két alapkérdés:

eltérési és

kényszerfeltételi.)

1

SZÜNBIOLÓGIAI INDIKÁCIÓ

INDIKÁTOR

(jelző)

INDIKÁTUM

(jelzett)

INDIKANDUM

(jelzendő)

populációk és

populációkollektívumok

taxonómia

tömegeloszlás

térben és időben,

mint valós mintázat

populációbiológia

chorológia

fenológia

cönológia

kényszerfeltételek,

mint

háttérmintázat

etológia

ökológia

Agrion virgo

Gomphus vulgatissimus

Sympetrum sanguineum

Különböző szitakötőfajok (Odonata)

eltérő mértékű élőhelyfüggősége és

ebből adódóan eltérő jelzési

(indikációs) képessége

Rudolf Zahner (1959)

úttörő jelentőségű terepi és

laboratóriumivizsgálatai

kétCalopteryx-fajnál

Calopteryx splendens Fotó. Miskolczi Margit

Calopteryx virgo Fotó. Miskolczi Margit

A Rudolf Zahner (1959) által tervezett és épített, változó irányú

áramlás tanulmányozására is alkalmas kísérleti berendezés

Rudolf Zahner (1959) vizsgálatainak végeredménye:

az etológiai és az ökológiai sajátosságok együttesen

határozzák meg az előfordulási viszonyokat

Feladatok: 1 – 3

• A természet- és környezetvédelmi állapotértékelésbebevont élőlénycsoportok körét mindenképpen bővítenikellene, elsősorban olyan csoportokkal, amelyekindikációs értéke szerkezeti (strukturális) és/vagyműködési (funkcionális) szempontból jelentős.

• A taxonómiai (’fajazonosítási’) munkát jobban megkellene becsülni, és növelni kellene az azonosítást(identifikációt) végző személyek számát, különösen anagy indikációs értékű élőlénycsoportoknál.

• Meg kellene teremteni a szervezeti és pénzügyifeltételeket a természet- és környezetvédelemszempontjából fontos élőlények korszerűmódszerekkel (pásztázó elektronmikroszkópia,citológia, enzimológia, molekuláris biológia) történőazonosításához.

Feladatok: 4 – 6

• Fokozott figyelmet kellene szentelni a természet- éskörnyezetvédelmi szempontból jelentős hazai objektumok(elsősorban ökológiai alapon elkülönített élőhelytípusok)azonos szintű és minőségű biotikai feltárására, ami elsősorban anagyobb élőlénycsoportokra szétválogatott mintákspecialistáknak történő elküldésével és általuk végzettfeldolgozással érhető el.

• Nagyobb gondot kellene fordítani a biotikai adatok célirányos,szakszerű és egységes gyűjtésére, feldolgozására, értékelésére,mint eredményes hasznosításuk legfőbb zálogára, s ennekérdekében elméleti és gyakorlati téren egyaránt világoskülönbséget kellene tenni az állapotfelmérés (survey), azállapotmegfigyelés (surveillance) és az állapotellenőrzés(monitoring) között.

• Megbízhatóan és pontosan fel kellene tárni az egyesélőlénycsoportok országos előfordulási viszonyait, s ezekalapján olyan taxonspecifikus minősítési eljárásokat kellenekidolgozni, amelyek számszerűsített értékei a más szakmákkalvaló kommunikációt könnyebbé és elfogadhatóbbá teszik, s aszéles nyilvánosság számára is értelmezhetők.

Feladatok: 7 – 9

• Ki kellene jelölni a fő biotóptípusokat, s meg kelleneállapítani az ezekre jellemző, s így azok minőségiállapotát hűen tükröző taxacönózisokat, hogy ezekhez(mint etalonokhoz) lehessen viszonyítani a különbözőmértékben leromlott (degradált) vagy helyreállított(restaurált) élőhelyeket.

• A fajközpontú szemléletet fel kellene váltani apopulációközpontúval, s törekedni kellene a főbbminőségi és a mennyiségi statisztikai mutatókegységes rendszerének kialakítására.

• Javaslatot kellene kérni a természet- éskörnyezetvédelmi szempontból kiemelten fontoselőlénycsoportok specialistáitól néhány bizonyítottannagy indikációs értékű fajra, s vizsgálati programotkellene indítani ezek tűrőképességi tényezőinek éshatárainak, ill. ezzel összefüggésben ökológiaiigényeiknek a megállapítására.

Feladatok: 10 – 12

• A biotikai jegyzékek (’fajlisták’) készítése mellettigyekezni kellene körültekintően és sokoldalúanmegismerni az élőlények jellegzetes térbeli, időbeli ésmennyiségi jelenlétében és/vagy hiányábanmegnyilvánuló valódi oksági kapcsolatokat.

• Az élőlények előfordulási viszonyainak értékelése soránaz abiotikus tényezők mellett a jövőben sokkal nagyobbgondot kellene fordítani az élőlények viselkedésbiológiai(etológiai) sajátosságainak és az élőlények közöttikapcsolatrendszereknek (pl. gildstruktura, mutualizmus,allelopátia, konkurencia, kompetíció) a tanulmányozására.

• A szerkezeti (strukturális) elemzések mellett fokozottabbszerepet kellene kapnia a működési (funkcionális)viszonyok feltárásának, annak érdekében, hogy egy adotttermészeti rendszer (faj, fajegyüttes, társulás, élőhely)létezésének ne csak a felépítését, hanem a bennelejátszódó folyamatokat is megértsük, s ezáltal közvetlenvagy közvetett beavatkozásaink hatását is jobbanfelmérhessük.

Epilógus

Mindezek megvalósításához feltétlenül szükség van

egy olyan megfelelő személyi állományú és infrastruktúrájú

háttérintézményre,amelynek a költségellátottsága

a folyamatos működést és a hosszú távú célok elérését

lehetővé teszi.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!