1

dr.MakádiMariann

Földrajzifogalomtár

Aközoktatásbanhasználtlegfontosabb földrajzifogalmak

EötvösLorándTudományegyetem,TermészettudományiKar

Földrajz-ésFöldtudományiIntézet,Budapest,2015Frissítve:2018.Február

1

Földrajzifogalomtár

Aközoktatásbanhasználtlegfontosabbföldrajzifogalmak

Készülta2012-esföldrajzéstermészetismeret

kerettantervekfigyelembevételével

Szerző:dr.MakádiMariann

Lektor:VasváryKinga

ISBN978-963-284-739-9

EötvösLorándTudományegyetem,TermészettudományiKar

1

Földrajz-ésFöldtudományiIntézet,Budapest,2015

1

Térképiismeretek,tájékozódás

Alaprajz:atárgyakfelülnézetbőlkészült,avalóságossalmegegyezőméretűkörvonalasrajza.Digitális térkép: a földfelszín egyes részeit, az azon vagy az alatta lévő természetes vagymesterséges tereptárgyakat, objektumokat tartalmazó digitális adatállomány, amiszámítógépen megjeleníthető és szerkeszthető, így aktualizálható, tetszőleges méret-aránybanelőállítható.Domborzati térkép:általábana földrajzoktatásbanvagyazatlaszokbanhasznált, többnyireközepesvagykisméretarányútérkép,amiaföldfelszínábrázoltterületénekvízhálózatántúla domborzatát színekkel vagy szintvonalakkal, pontjainak tengerszint feletti magasságátszámokkalábrázolja.Földrajzifokhálózat:gömbikoordinátarendszer,aszélességiésahosszúságikörökképzeteshálózata,aminekasegítségévelbármelyföldiponthelyzetepontosanmeghatározható.GIS: a földrajzi információs rendszer angol nyelvű rövidítése; a földrajzi jelenségekmegfigyeléséreésmodellezésérekifejlesztettszámítógépesrendszer,amelyföldrajzihelyhezkötöttnagymennyiségűadatotgyűjt,tárol,ellenőriz,kezel,elemez,továbbítésmegmutat;egy eszköz, adatbankrendszer a térképhasználat, illetve a földrajzi adatok használatánakfejlesztésére.GPS:aglobálishelymeghatározórendszerangolnyelvűrövidítése;műholdrólműködtetett,segítségével bárhol (a földfelszín bármely pontján, a vízen, a levegőben) és bármelyidőpontban (akár folyamatosan is) háromdimenziós helyzetmeghatározás, idő- éssebességmérésvégezhető;ahelymeghatározásidőmérésbőlszármaztatotttávolságmérésenalapul, a műholdról és a földi vevőkészülékre sugárzott rádióhullámok beérkezésének éskibocsátásánakkülönbségébőlaforrástávolságakiszámítható.Helymeghatározás: hagyományos értelemben: egy felszíni pont, tereptárgy valós helyének megállapításaföldrajzi koordinátákkal (a földrajzi szélesség a sarkmagasság megmérésével, a földrajzihosszúságahelyiésavilágidőkülönbségénekmeghatározásával);térképi értelemben: egy hely, táj vagy ország valós helyének meghatározása a térképifokhálózatalapján; térinformatikaiértelemben:mozgószemélyvagyjárműpillanatnyihelyénekéssebességénekmegállapítása(GPSsegítségével).Hosszúsági kör (délkör, meridián): a földrajzi fokhálózat eleme, a Föld felszínén asarkpontokonátmenőgömbifőkörfele,amelyneksíkjamerőlegesazEgyenlítősíkjára.Keresőhálózat:egy-egytereptárgy,névvagyterülettérképenvalógyorsmegtalálásátsegítőnégyzethálós rendszer, amelynek függőleges beosztását az ABC betűivel, vízszintesbeosztásátszámokkaladjákmeg(pl.egypontazA4-esmezőbentalálható).

1

Kilométer-hálózat: nagy méretarányú térképeken a térképi távolságmérés éshelymeghatározás megkönnyítésére a térképlapra szerkesztett hálózat (általábannégyzetháló);ahálóelemekoldalhosszameghatározott,többnyire1kmvagyannakvalamelytöbbszöröse.Kis méretarányú térkép: 1:1 000 000-nál kisebb méretarányú, nagy területekről (pl. aFöldről, földrészekről, országokról) áttekintő képet nyújtó térkép, amelyet elsősorban azáltalánostájékozódás,aziskolaioktatásszámárakészítenek.Kontúrtérkép (körvonalas térkép):azábrázolt területnekcsakakörvonalát,egyszerűsítettvízhálózatátésesetlegesenaföldrajzifokhálózatotisábrázolótérkép,amelyetelsősorbanazoktatásbanhasználnak, főként a térképi ismeretekmegszilárdítása, a névanyag és a hozzákapcsolódótartalomgyakorlására,rendszerezésére,ellenőrzésére.Közepes méretarányú térkép: kisebb területegységekről (pl. hegységekről, megyékről)készített áttekintő térkép, amelynekméretaránya1:1000000és 1:200000 közötti, és jólkövethetőkrajtaútvonalak,hálózatok,szerkezetek.Közigazgatási térkép: 1. közepes vagy kis méretarányú térkép, amely a társadalom általlétrehozottkülönböző jellegű igazgatásiegységeket,azokhatáraités szintjeit,az igazgatásifunkciókkalellátottobjektumkatábrázolja;2.aföldrajzoktatásbanhasználtközepesvagykisméretarányútérkép,amelyazállamhatárokat,esetlegazországokközigazgatásiegységeinek(megye,tartománystb.)határait,fontosabbtelepüléseitésútvonalait,valamintáltalábanatelepülésekhezkötődőfőbbiparágakatisábrázolja.Látóhatár (horizont): az a kör alakú vonal a felszín síkjában, amelymenténaz égbolt és aföldfelszínlátszólagérintkezik.Légifelvétel: a Föld felszínéről, valamely településről vagy valamilyen objektumrólhelikopter, repülő fedélzetén elhelyezett, függőleges tengelyű kamerával készítettfényképfelvétel.Menetvázlat: olyan térképvázlatszerű ábrázolás, amely a bejárt vagy bejárandó területegészét ábrázolja, de csak azokat a pontokat, objektumokat tünteti fel, amelyek azeligazodás,azadottterepicélszempontjábólfontosak.Méretarány: az ábrázolás (alaprajz, térkép) kisebbítésének vagy nagyításának a mértékétkifejező arányszám, amely megadja, hogy a rajzon szereplő valamely távolság hányszorkisebb a valóságosnál (pl. 1: 200 000 azt jelenti, hogy a térképen 1 cm-es távolság avalóságban200000cm,azaz2km).Műholdfelvétel: műholdról az elektromágneses színkép bármely tartományában készítettfénykép,amelyaFöldetvagyannakkisebb-nagyobbterületétábrázolja.Nagyméretarányútérkép:kisterületetrészletesenábrázolótérkép,amelynekméretaránya1:200000-nél nagyobb; elsősorban a földfelszín részleteivel foglalkozók (pl. katonák,földnyilvántartóhivatalok,építőmérnökök,kutatók)számárafontos.

1

Szélességi kör: a földrajzi fokhálózat eleme, a Föld felszínén képzelt gömbi kör, amelyneksíkja párhuzamos az Egyenlítő síkjával. Ha a Földet gömbbel közelítjük és ezt a felületet aforgástengelyre merőleges síkokkal elmetsszük, akkor a metszésvonalak a gömbfelszínenkirajzoljákaszélességiköröket.Szintvonal:azazonostengerszintfelettimagasságúpontokatösszekötővonalatérképen.Tájolás:atérképiésavalódiészakiirányegyeztetése;atérképbeállításapontosanészak-déliiránybairánytűvagytájolósegítségével.Távérzékelés: azon vizsgálati módszerek és technikák összessége, amelyek segítségévelinformációt szerezhetünk a Föld felszínéről, kisebb-nagyobb területéről, jelenségeirőlanélkül,hogyazzalközvetlen fizikaiérintkezésbekerülnénk;különbözőhordozóeszközökön(pl.repülőgépen,sárkányrepülőn,műholdon)elhelyezettérzékelőkkelaföldfelszíntárgyairólkülönböző hullámhosszon visszavertvagy kisugározott elektromágneses energia rögzítése,elemzéseésfeldolgozásaabbólacélból,hogyinformációkatkapjunkavizsgáltfelszínrészről.Tematikus térkép: valamely térbeli elterjedést mutató természeti, társadalmi-gazdasági,környezeti jelenséget, annak mennyiségi és minőségi jellemzőit, szerkezetét és funkcióitábrázoló,általábankisméretarányútérkép(pl.azatlaszéghajlati,népességi,mezőgazdasági,környezet-állapotimelléktérképei).Tényleges (abszolút) földrajzi fekvés: egy terület, pont elhelyezkedése a Földön, amely aföldrajzi szélességével, a földrajzi hosszúságával és a tengerszint feletti magasságávalhatározhatómeg.Térkép:hagyományosan:aFöldfelszínénekvagyannakegyrészénekarányosankisebbített,síkbakivetítettfelülnézetirajza,amelyazábrázolandóelemeketalaprajzosan,egyezményesjelekkel és színekkel ábrázolja; tágabb értelemben: 1. bármely égitestnek vagy aVilágmindenség valamely részének síkban történő kisebbített ábrázolása, 2. bármelyjelenségnek, folyamatnak, amelynek térbeli kiterjedése van, síkban történő kisebbítettábrázolása; digitális térképezésben: téri vonatkozású információk mértékhez kötött,szerkezetimodellje.Térképvázlat: 1. olyan a térképhezhasonló felülnézeti ábrázolás, amely leegyszerűsítettencsak bizonyos kiválasztott elemeket ábrázol, rajta csak az ábrázolt elemek egymáshozviszonyított helyzete tükrözi többé-kevésbé a valóságot, és még megközelítően pontosmérések sem végezhetők rajta; 2. a földrajztanításban az előbbieken túl többé-kevésbéegyezményes jelekkela tájhatárokat,a települések,azásványkincsekésaz iparágaktérbelielhelyezkedéséttüntetifel.

Topográfiai térkép: kis területet nagyméretarányban (1:10 000, 1:25 000 és 1:100 000),részletgazdagonábrázolótérkép,amiterepifelmérésselkészül,hogyalegpontosabbantudjaábrázolni a természetes és mesterséges tereptárgyakat, valamint részletesen(szintvonalakkal) a domborzatot; vetületi pontossága miatt mérések és számítások isvégezhetők rajta, és jól használhatók terepi tájékozódáshoz. A Magyarország területétábrázolótopográfiaitérképekegymáshozcsatlakozószelvényeksorozatábólállnak.

1

Turistajelzés:aturistautakazonosításáraéskövetésére,illetvejellegzetesterepiobjektumok(pl. forrás, csúcs, szikla, rom) megtalálására szolgáló, színes, grafikus (pl. vonal, kör,háromszög) jelzés jól látható tereptárgyakon; a jelzett turistautakat a turistatérképekábrázoljákrészletesen.Turistatérkép: terepi tájékozódást szolgáló, közepes méretarányú térkép, amelyrőlközvetlenülleolvashatókagyalogos,kerékpárosvagysítalpastúrázásszempontjábólfontosterepitájékoztatójelzések,információk.Útvonalrajz:olyantérképvázlatszerűábrázolás,amelyabejártvagybejárandóútvonalatésaközbenbeláthatóterületlényeges,útbaigazítópontjaittüntetifel.Vetület: szűkebb értelemben: a földfelszín pontjainak sík felületre (síklapra, henger- vagykúppalástra) való leképezése, vetített rajza; tágabb értelemben: egy tárgynak, alakzatnakvetítésselképzettképe.Vetülettípus: a vetület fajtája valamilyen szempont szerint; a vetítési képfelület jellegeszerint lehet sík-, kúp- vagy hengervetület; a torzulás alapján lehet általános torzulású,szögtartóésterülettartó.Világtájak(égtájak):atermészetbenvalótájékozódáscéljábólfelvettalapirányokalátóhatársíkjában,amelyekkiindulópontjaaFöldészakipólusafelémutatóirány(eztMagyarországoncsekélyeltérésselkijelöliamágnesesészak iránya),amihezviszonyítjáka többi fővilágtájat(D,K,Ny),közöttük,hozzájuk45°-osszögtávolságrajelöltékkiamellékvilágtájakat(ÉK,ÉNy,DNy,DK).Viszonylagos (relatív) földrajzi fekvés:egy terület, pont elhelyezkedésemás területekhez,ponthoz,jelenségekhezviszonyítva(pl.atengertőlvalótávolság).Vonalas mérték (aránymérték, mértékléc): a térkép méretarányának megfelelő, rajzbanmegadott hosszmérték, amely segítségével közvetlenül (nem számítással) lehet távolságotmeghatározni(mérni)atérképen.

1

Csillagászatiföldrajz

Belső bolygó: a Naprendszer azon bolygói, amelyeknek pályája a Nap és a Jupiter bolygóközötthúzódik.Bolygó: saját fénnyel nem rendelkező, nagyobb tömegű (elegendően nagy tömegű ahhoz,hogykialakuljonahidrosztatikaiegyensúly),ezértgömbalakúégitest,amelyvalamelycsillagkörülkering,amitőlfényétkapja.Csillag: óriásiméretű, izzó, ezért világító gázgömb, amelyet anyagának tömegvonzása tartössze, a magjában az atommagok egyesülése során felszabaduló hatalmas mennyiségűenergiátsugározzaki.Csillagászatiegység:acsillagászatbanhasznált távolságegység,amimegegyezikaFöldésaNap átlagos távolságával, azaz az elliptikus földpálya nagytengelye hosszának a felével(149600km).Csillagkép:azegymáshozközellátszó,devalójábanigeneltérőtávolságbanlévőfényesebbcsillagok csoportja, amelyet az éjszakai égbolton való eligazodás érdekében az emberiképzelet ismert földi dolgokhoz, lényekhez hasonlít (pl. Nagymedve, Kígyó, Vízöntőcsillagkép).Csillagrendszer:egymástól néhány tízezer csillagászati egység távolságban lévő, egymássalgravitációskölcsönhatásbanlévőcsillag(ok)ésbolygókcsoportosulása(pl.Naprendszer).Dátumválasztóvonal:aFöldészakiésdélisarkátösszekötő,nagyjábóla180°hosszúságikörmentén húzódó vonal, amelyen keletről nyugat felé áthaladva egy napot kihagyunk azidőszámításban,ellenkezőiránybanátlépvepedigugyanaztadátumotkétszerírjuk.Delelési magasság: a Nap napi látszólagos mozgásának legmagasabb pontja egy adotthosszúságon,amelyévszakonkéntváltozik:télenalegalacsonyabbésnyáronalegmagasabb.Exobolygó(extraszolárisbolygó):aNaprendszerenkívülicsillagkörülkeringőbolygó.Fényév: a csillagászatban használt távolságegység, az a távolság, amelyet a fény (légürestérben,por-ésszemcsementeskörnyezetben)egyévalattmegtesz(1fényév=9,4605billiókm=63241csillagászatiegység).Földalak (geoid): a Föld elméleti alakja, amelynek felszíne egybeesik a közepestengerszinttel; függőón segítségével határozható meg, mert a geoid felszíne annakfüggőlegesirányáramindigmerőleges.Földközpontú (geocentrikus, ptolemaioszi) világkép: a középkorban uralkodó nézet,melyszerint a Világmindenség központjában elhelyezkedő Földet keringik körbe a bolygók és aNapis.

1

Gázbolygó (Jupiter-típusú): saját fénnyel nem rendelkező, könnyű elemekből ésvegyületekből (hidrogén, hélium, ammónia, metán) felépülő, kis átlagsűrűségű, nagytérfogatúégitest;nincsszilárdfelszíne,vastag,sűrű,nemátlátszólégkörevan;sokholdjaésgyűrűrendszerevan(aNaprendszerbenaJupiter,aSzaturnusz,azUránuszésaNeptunusz).Helyi idő: a valamelyhosszúsági körönérvényes idő, amely aNap látszólagosnapi járásátköveti; adott helyen akkor van déli 12 óra, amikor fölötte a Nap a legmagasabb szögbenlátszik.Hold:1.bolygókörülkeringő,azzaltömegvonzásarévénkapcsolatbanlévőkisebbégitest;2.(nagy kezdőbetűvel írva) a Föld egyetlen természetes kísérője, egyetlen holdja, amelykötöttenkering(mindigugyanaztazoldalátmutatjaaFöldfelé).Holdfázisok: a Hold látszó alakjai, a holdkorongmegvilágított részei, amelyek a Hold Földkörüli keringése során jönnek létre (újhold, első negyed holdtölte/telihold, és utolsónegyed).Holdfogyatkozás:aHoldelsötétedése,amikoraNap,aFöldésaHoldpontosanegyvonalbaesikúgy,hogyaHoldbolygónkárnyékábakerül.Kisbolygó(aszteroida):szabálytalanalakú,szilárd,kicsi(atörpebolygóknálisjóvalkisebb),aNapkörülkeringőégitest;NaprendszerünkbenelsősorbanaMarsésaJupiterpályájaközött,valamintaNeptunuszpályájántúltalálhatórengetegkisbolygó.Koordináltvilágidő(UTC):anemzetköziatomidőbőlszármaztatott,aFöldnemegyenleteséslassulóforgásamiattkorrigáltidő.Kőzetbolygó (Föld-típusú): saját fénnyel nem rendelkező, kisméretű és tömegű, de nagysűrűségű(mertfelépítőanyagaiközöttanehézelemekdominálnak)égitest,amelyaNaphozközelebbkering,ezértviszonylagmagasahőmérséklete; szilárd felszíneésvékony légkörevan(pl.aNaprendszerbenaMerkúr,aVénusz,aFöldésaMars).Külsőbolygó:akülsőNaprendszer(aMarsésaJupiterhatárántúli)bolygója.Látszólagosmozgás:egytestlátszólagoselmozdulásaegymásikhozképest;pl.aFöldrőlúgytűnik(avalósággaléppellentétben),hogyaNapkerülgetiaFöldet.Meteor:ameteoroidokáltalkeltettfényjelenség,amelyakkorkövetkezikbe,amikorazokabolygóklégkörébebelépveasúrlódásmiattfelizzanakésionizáljákalevegőalkotórészeit.Meteorit: a bolygóközi térből érkezett és a Föld (vagy bármely bolygó) felszínéretermészetesútonlehullottmeteoroid.Meteoroid: viszonylag kicsi (homok és szikladarab közötti méretű), a Világegyetembenkeringőszilárdtest.

1

Műhold (mesterséges hold): valamely bolygó körül keringő mesterséges égitest, amelyettudományos kutatási (pl. csillagászati és bioműhold), adatszolgáltatási (pl. meteorológiai,távérzékelő,kémműhold)vagykommunikációs(pl.távközlésiműhold)célbólbocsátanakfel.Napéjegyenlőség:azévnekazakétnapja,amikoraFöldmindkétfélgömbjénmegegyezikanappalésazéjszakahossza,mertekkoraNapazEgyenlítőfelettdelel90°magasan(tavaszi:március21.,őszi:szeptember23.).

Napfogyatkozás: a Nap egészének (teljes napfogyatkozás) vagy egy részének (részlegesnapfogyatkozás) eltűnése a földi megfigyelő elől, feltétele, hogy a Nap, a Hold és a Földegyvonalbanlegyen,úgy,hogyaHoldteljesenvagyrészbeneltakarjaaNapot.Napfolt:aNap felületénekkörnyezeténélmintegy2000 °C-kalhűvösebb,ezért sötétebbenelkülönülő,akár200000kmátmérőjűterülete,aholamágnesestéridőlegesen(néhányóra–többhónap)sokkalerősebb,mintmáshol.Napforduló: az évnek az a két időpontja, amikor a Nap mozgása éves látszó égi útjánellentétes irányúraváltozik,azészaki félgömbönanyárinapfordulóigdélrőlészakrahalad,utána pedig északról dél felé kezdmozogni; a nyári napforduló az pillanat, amikor a Földforgástengelyea legkisebbszögbenhajlikelaNapsugaraitól,azészaki félgömbönaNapalegmagasabbandelelalátóhatárfelett,kb.június21-én;atélinapfordulókoraforgástengelya legnagyobb szögben hajlik, az északi félgömbön a Nap a legalacsonyabban delel, kb.december21-én.Napkitörés: látványos naptevékenységek együttes megnyilvánulása: a Nap foto- éskromoszférájánakrövididejűfelfényesedése(fler),anapkoronaegydarabjánakkilökődéseabolygóközi térbe (koronakidobódás), valamint a környező gáznál sűrűbb és hidegebbgázfelhőhirtelenfelemelkedése,gyorselszállása(protuberancia).Naprendszer: a Nap gravitációja által egybentartott csillagrendszer, amelynek bolygói aMerkúr,aVénusz,aFöld,aMars,aJupiter,aSzaturnusz,azUránuszésaNeptunusz.Napszél:aNapkoronájábólelektromosan töltött részecskék (elektronokésprotonok) igenheves(400km/sec)kiáramlása.Nap körüli keringés: valamely bolygó Nap körül végzett helyváltoztató mozgása ellipszisalakúpályán;aFöld1évalattkerülimegteljesenacsillagát.Napközpontú (heliocentrikus, kopernikuszi) világkép: a valóságnakmegfelelő csillagászatinézet,amelyszerintaNaprendszerbenabolygókkeringenekaNapkörül.Sarki(északi)fény:aFöldészaki-ésdélimágnesessarkánálalégkörbebehatoló,döntőenaNapból származó töltött részecskékáltal keltett időleges fényjelenséga sarkkörökönbelüliterületeken,amiazoxigén-ésnitrogénatomokelektromosgerjesztéserévénkeletkezik.Tengelykörüliforgás:egyégitestnekaképzeletbelitengelyekörülvégzetthelyzetváltoztatómozgása;aFöldNy–K-iirányúteljeskörülfordulásához24óráravanszükség.

1

Törpebolygó: a Nap körül, a Neptunusz pályájánál kijjebb keringő, közel gömb alakú, abolygókésakisbolygókközöttitömegűégitest(pl.Ceres,Eris,Plútó).Üstökös: a Nap közelébe (mintegy 5 csillagászati egységen belülre) került, nagy illóanyag-tartalmú égitest; testéből, az üstökösmagból a Nap hője hatására felszabadult gáz és poralkotja a fejét (kómát), amiből a napszél által elfújt és ezért a Nappal ellentétes iránybaelnyúlórészeacsóvája.Űrállomás: nagy, meghajtóval nem rendelkező, de életfenntartó rendszerrel felszereltűreszköz, amelyet tudományos megfigyelések és kísérletek végzésére, a hosszú idejűűrrepülésekhatásainaktanulmányozásárahasználnak.Valódi idő: aNapnapi látszólagos járásához tartozó középszoláris idő, amely a Földegészterületénazonos.Világidő(greenwichiidő,GMT):a0°hosszúságikörhöztartozóhelyiidő.Zónaidő:egy időzónánbelül érvényes idő, amely a zóna közepén áthaladóhosszúsági körhelyiközépideje.

1

Földszerkezet,földrajziburok,földtörténet

Agyagásvány: ásványok egy jellegzetes csoportjának tagja (pl. kaolinit, illit); általábanmásásványok(pl.földpátok)mállásábólkeletkezik;rétegeikönnyenelcsúsznakegymáson,ennekköszönhetőazagyagképlékenysége. Alábukás (szubdukció): az egymás felé közeledő kőzetlemezek találkozási vonalában akisebbsűrűségűkőzetlemezpereménekanagyobbsűrűségűkőzetlemezalávalóbecsúszása,aminekkövetkeztébena lemezamélybenmegolvadésszétszakadozik;abetolódáshelyénmélytengeriárokkeletkezik.Alpi (eurázsiai) hegységképződés: szárazföldi kőzetlemezek (az Eurázsiai-, valamint azAfrikai- és az Ausztráliai–Indiai-lemez) ütközése következtében lejátszódóhegységkeletkezési folyamat,amelyaharmadidőszakban(eocén–miocén)tetőzvefelgyűrteazEurázsiai-hegységrendszervonulatait. Árok:vetődésselkialakultszerkezeti forma, leggyakrabbana földkéregkéthelybenmaradtvagykiemeltrögeközötti,többé-kevésbépárhuzamosvetősíkokmenténlesüllyedtdarabja. Ásvány: a földkéreg többnyire szilárd, fizikai és kémiai értelemben egynemű, természeteseredetű alkotóeleme.Minden ásványra jellemző ameghatározott, többnyire kristályokbólfelépülőbelsőszerkezetésazállandókémiaiösszetétel (báregyeselemekhelyettesíthetikegymástakristályrácsban).Egyesásványokmesterségeseniselőállíthatók.Ásványi nyersanyag: természetes eredetű, ásványokból álló anyag, ami eredetikörnyezetéből kiemelve iparilag hasznosítható, amit az ember különböző munkaeljárásoksoránfelhasználhatóváképestenni.Asztenoszféra: 130–160 km vastag, olvadt, képlékeny belső gömbhéj a felső köpeny alsórészén. Átalakult kőzet: üledékes vagy magmás eredetű kőzetekből nagy nyomási és magashőmérséklet hatására átkristályosodással (pl. márvány) vagy palásodással (pl. agyagpala)létrejöttkőzet.Bioásvány:élőlényekközreműködésévelképződöttkristályosvegyület(esetlegelem),amelyélőlények körzeműködésével képződött; életműködés mellékterméke vagy valamilyenszerepet tölt be az életműködésében (pl. szilícium-dioxid, kalcium-karbonát, apatit,magnetit,kollagén).Bioszféra: az élet elterjedésének tere a Földön a kőzetburok külső részén, a talajban, atroposzférábanésahidroszférában.Drágakő:természetesvagymesterségeseredetűanyag(pl.ásvány,megkövesedettgyanta,korall, kagylógyöngy), amely színe, tisztasága, fénye vagy fényjátéka szépségénél fogvamegnyerteazembertetszését,ezértértékevan.

1

Elcsúszó lemezmozgás: ellentétes erőhatások következtében az egymás felé közeledőkőzetlemezekolyanszögbentalálkoznakegymással,hogynemfrontálisanütköznek,hanemelcsúsznakegymásmellett. Építőanyag: építkezésekhez felhasznált természetes (pl. kőzet) vagy mesterséges eredetűanyag, ami lehet az építmény fő alkotója (pl. mészkő, kerámia, fa, fém), az alkotókkötőanyaga(pl.cement,bitumen,gipsz),akettőkeveréke(pl.beton),vagymódosítóanyag(pl.szilikon).Érc: fémtartalmú kőzet, amelynek fémtartalma az adott kor technológiai szintjéngazdaságosankinyerhető.Ércásvány:azércfémettartalmazóásványiösszetevője. Fedetlenősföld:olyanősföld,amelyrőlazévmillióksoránlepusztultavastagüledéktakaró,ígymaegyenetlenfelszínűsíkság,ahol jórésztazősimélységimagmásésátalakultkőzetekvannakafelszínen(pl.Balti-ésKanadai-ősföld).Fedett ősföld: nagy (akár több ezer méter) vastagságú üledékes kőzetrétegekkel fedettősföld(pl.Brazil-felföld,Guyanai-hegyvidék,Angara-ősföld).Forrópontosvulkánosság:akőzetlemezekbelsőterületein lejátszódómagmatizmus,amelysorán az alsó köpenyből felnyúló, környezeténél 100–200 °C-kal melegebb magmacsóva(forró pont) átolvasztja a köpenyt és a kérget, anyagából pajzs alakú bazaltvulkán vagybazalttakarójönlétreafelszínen;aforrópontévmilliókighelybenmarad,deafelette lévőkőzetlemezelmozdul,ezértvulkánoksorajöhetlétre(pl.Hawaii-szigetek).Földhő-egyenérték (geotermikus gradiens): a Föld belső hőmérsékletének növekedésiütemeamélységfelé,amely100méterenkéntátlagosan3°C.Földkéreg: a Föld legkülső, legkisebb tömegű, átlagosan 30 km vastag, szilárd, kőzetekbőlállógömbhéja,amelynekkétfajtájavan:aszárazföldiésazóceánikéreg.Földköpeny: a földkéreg és a földmag külső része közötti 2500 km vastagságú, általábanszilárdhalmazállapotúgömbhéj,amelyetalsóésfelsőköpenyreosztanak.Földmag: a Föld mintegy 7000 km átmérőjű, magas hőmérsékletű és rendkívül nagynyomású, vasból, nikkelből álló központi tartománya; olvadt külső magra és szilárd belsőmagraosztjuk.Földrajzi burok: a Földnek az a természetes egysége, amelyben érintkezik, összefonódik,kölcsönhatásbanvanegymássalésegyüttfejlődikaszilárdföldkéreg,afolyákonyvízburokésagázneműlégkör,valamintabioszféra.Földrengés: a kőzetburok anyagainak lökésszerű rázkódása, rugalmas rezgése, amelyszerkezetimozgások soránpattan ki a litoszférában felhalmozódómechanikai feszültségekfelszabadulásakor.

1

Földrész (kontinens): földrajzi értelemben: nagy kiterjedésű, összefüggő, óceánokkal éstengerekkel határolt szárazföld (hagyományosan hozzájuk tartoznak az előterükben fekvőszigetekis);földtaniértelemben:szárazföldikérgűkőzetlemezdarab.Földtani szerkezet: egy terület alapvető szerkezeti felépítése, pl. milyen kőzetlemezek,nagyszerkezetiegységek,azoknakmelyszerkezetitípusajellemzi,hogyanhelyezkednekelazegyesszerkezetielemek.Földtörténeti időegységek (geokronológia): a Föld fejlődéstörténetének jellegzetes,egymástólelkülönülőrövidebb-hosszabbszakaszai (hierarchikusegységei: idő, időszak,kor,korszak),amelyekrendszerétaföldtörténetikortábla(időskála,idővonalzó)segítáttekinteni.Geokémiai körforgás (biogeokémiai ciklusok): a földi energiaáramlási rendszert kísérő,különbözőidőtartamúanyagáramlásikörfolyamatokazegyesszférákban(légkör,víz-,kőzet-éstalajburok,bio-éstechnoszféra)ésazokközött;nohaakémiaielemekföldimennyiségemegközelítőleg állandó, a ciklusok során az egyes elemek hosszabb-rövidebb időrekikerülnekakörforgásból,agázciklussoránalégkörben,azüledékesciklusbanakőzetekbentárolódnak. Gömbhéjas szerkezet: az égitestek anyagának sűrűségüknek megfelelő gömbhéjakbarendeződéseagravitációésaforgáskövetkeztében;aFöldön3főgömbhéj(belülrőlkifelé:földmag,földköpenyésföldkéreg).Gyűrődés: a felszínen és amélyben ható oldalirányú nyomóerők hatására a földkéregbenbekövetkezőfolyamat,amelygyűrtszerkezetekethozlétre.Gyűrthegység:közeledőkőzetlemez-peremeken,akőzetlemezekütközésesorána lemezekközötti üledéktömegből felgyűrődött nagyszerkezeti egység, amelynek anyaga redőkbe,takarókbapréselődött.Hasadékvölgy: az óceáni hátság középvonalában a felnyomuló magma feszítő erejekövetkeztébenkialakult,hosszanhúzódóárok.Hegységképződés (orogenezis): a hegységrendszereket kialakító folyamat; szűkebbértelemben: szerkezetek kiemelkedése; tágabb értelemben: a különböző szerkezetekkialakulásaéskiemelkedése.Hegységrendszer: 1. egymáshoz kapcsolódó, egymással többnyire szerkezetilegösszefüggőhegységek és a közöttük elhelyezkedő medencék sorozatának összefoglaló neve; 2. azazonoshegységképződésiciklusokbankeletkezett,összefüggő,fejlődéstanilag,kőzettanilag,morfológiailagazonosvagyhasonlóhegységekelnevezése.Kaledóniai hegységképződés: a földtörténeti óidőben (kambrium–szilur) lezajlotthegységképződési folyamat, amely során Ős-Európa és Ős-Észak-Amerika kőzetlemezénekközeledésekövetkeztébenfelgyűrődöttaközöttüklévőKaledóniai-óceánbanfelhalmozódottüledéktömeg,létrehozvaaKaledóniai-hegységrendszert.

1

Kiömlési (vulkáni) kőzet: a vulkáni működés során keletkező, a feláramló magmábólszármazó, a földfelszínen vagy a felszín közelében a hőmérsékletcsökkenés következtébenkikristályosodottésmegszilárdultkőzet(pl.bazalt,andezit,riolit).Kontinensvándorlás:aFöldfelszínénekfejlődésétleíróelmélet,amiszerintamaiföldrészekegy egykori egyetlen óriási földrész, a Pangea feldarabolódásával és egyes darabjainakegymástólvalóeltávolodásávalkeletkeztek. Kőzet:nagytömegűtermészetesképződmény,aföldköpenybenésföldkéregbenlejátszódófolyamatoktermékeaföldkéregben,amelytúlnyomórésztszilárd(kivételpl.kőolaj,földgáz)és néhány kivételtől eltekintve (pl. a dolomit mint kőzet) többféle ásványból épül fel;ásványtaniösszetételeállandó.Kőzetátalakítás: az az emberi tevékenység, amely során a kőzetet megmunkálják (pl.aprítják, méretre vágják, faragják) annak érdekében, hogy természetes állapotábanfelhasználják, vagy átalakítják (pl. hevítik, áztatják, átkristályosítják),más anyaggal keverik(pl. cement, beton), hogy belőle új tulajdonságú (pl. keményebb, formálhatóbb, jólszigetelő),azemberszámárahasznosíthatóanyagotnyerjenek.Kőzetburok(kőzetöv, litoszféra):1.aFöldgeokémiaiszempontbólmegkülönböztetettöve,ami a földkérget és a felső köpeny egy részét foglalja magába; 2. szűkebb értelemben anövényzet, a talaj, a vizek alatt elterülő, szilárd halmazállapotú anyagokból, üledékes,magmásésátalakultkőzetekbőlállóföldöv,amelykőzetlemezekretagolódik.Kráter: amagmacsatorna tölcsérré kiszélesedő torka, amit amélyből felszínre törő anyagtágít,akifolyó,megmerevedőlávapedigmagasít.Kristály: egymással különböző szögeket bezáró síklapokkal határolt test, amely atomokmeghatározott térbeli elrendezésén alapul; az ásványok túlnyomó többsége kristályokbólépülfel.Kristályoskőzet:amélységimagmásésazátalakultkőzetekrégieselnevezése,amiarrautal,hogyazilyenkőzetszabadszemmelisjólláthatókristályokbóláll. Kürtő: a földkéreg rétegeit áttörő, függőleges, kéményszerű csatorna, amelyenkeresztül amagmakamrábólafelszínfelényomulakőzetolvadék. Láncos röghegység: olyan már rögösödött egykori lánchegység, amely későbbi szerkezetimozgásoksoránújragyűrődöttésmegemelkedett(pl.Tien-san,Altáj).Láva:afelszínrekerültmagma,amibőlelillantakakönnyűgázok.Lépcsővidék: vetődéssel kialakult szerkezeti forma, törési síkokmentén lépcsősen egymásföléemelkedettrögöksorozata.Levegőburok (atmoszféra): a Föld felszíne fölött elhelyezkedő, légnemű halmazállapotú,lényegében gázok keverékéből álló földöv, amely kifelé fokozatosanmegy át a bolygóközitérbe.

1

Magma:alágyköpenynagynyomású,magashőmérsékletű,mozgékony,jórésztszilikátokbólésoldottgázokbólállókőzetolvadéka. Magmaáramlás:alágyköpenyképlékenyolvadékánakhőmérsékletkülönbségkövetkeztébenlétrejövőmozgása.Magmatizmus: a magmával kapcsolatos mozgásjelenségek, mozgásfolyamatok, hő- éskémiaifolyamatok,avelekapcsolatoskölcsönhatásoksorozata.Medence:mindenoldalrólbefelénézőlejtőkkelhatárolt,kerekvagyszabálytalanalakú,zártvagy egy helyen nyitott térszíni bemélyedés, negatív felszínforma, amely lehet vetődésselkialakultszerkezet,illetveerózióvalvagyakkumulációvallétrejöttfelszínforma.Medencevidék:medenceazaztkörülvevőhegységkerettelegyütt.Medencejelleg: egy hegységkerettel körülvett süllyedékterület (síkvidék, medence) és ahozzá kapcsolódó, ezt a domborzatotmeghatározó földtani-szerkezeti jellemző, amelynekalapvető természetföldrajzi (pl. hőmérsékleti anomália, felszín alatti víztárolás,földhőkészlet, ásványkincsek) és részben társadalmi-gazdasági (pl. közlekedési éstelepüléshálózat)következményeivannak. Mélységi(magmás)kőzet:akihűlőmagmábólkikristályosodott,aföldkéregbenmegrekedt,nagyobb (5–35 km) mélységben nagy kristályszemekből (pl. gránit, gabbró), sekélyebbmélységbenkisebbkristályszemekbőlállókőzet. Nagyszerkezeti egység: a kőzetburok, a kőzetlemez olyan nagy kiterjedésű egysége,amelynekkialakulása,szerkezete,földtanifelépítéseésdomborzataatöbbitőleltérő;fajtái:ősföld, röghegység és gyűrthegység, üledéktakarók, óceáni medence, mélytengeri árok,óceánihátságéshasadékvölgy.Nemesfémércek: nemesfémeket (pl. az arany, ezüst, platina), pontosabbanazokásványaittartalmazó ércek; a világkereskedelemben jelentős szerepet játszanak, mert fizikai-kémiaitulajdonságaikmiatt abelőlükelőállított fémekpénzverésre,ékszer-ésdísztárgykészítésrekiválóanalkalmasak.Nemfémes ásványi nyersanyagok: olyan nagy mennyiségben bányászott ásványok vagykőzetek,amelyeknemtartoznakazenergiahordozókésafémekközé,deaziparhasznosítja,mintpl.akő-éskálisót,afoszfátot,apiritetavegyipar,azazbesztet,akaolint,ahomokotazépítőanyag-ipar,agrafitotazatomiparstb. Óceáni hátság: hosszan elnyúló kiemelkedés, felszabdalódott bazalthegylánc azóceánfenéken,atávolodólemezszegélyekközött;hosszaakár10000kmislehet,szélessége1000–4000 m, a környező tengerfenékhez képest 2000–4000 m magas; középvonalábanhasadékvölgyhúzódik(pl.Atlanti-,Keleti-Csendesóceáni-hátság).Óceáni kőzetlemez: a lágyköpenybe merülő, óceáni kérget viselő (bazaltból-gabbróbólfelépülő),átlagosan4–8kmvastag,nagyterületűkőzetöv-darab(pl.Csendes-óceáni-,Nasca-lemez).

1

Óceánimedence:óceánikérgűnagyszerkezetiegységmélyenatengerszintjealatt,hatalmaskiterjedésűüledékgyűjtő.Ősföld: a földkéreg ősidőben kialakult nagyszerkezeti egysége; az elsőként megszilárdultkéregésakőzetlemezekreszakadozottdarabjaihozegykoriközeledőkőzetlemez-peremekenhozzágyűrthegységekmáragyökerükiglepusztult,átalakultésmélységimagmáskőzetekből(gránitból)állómaradványa.Őslégkör: a Földet az ősidő elején körülvevő elsődleges gázburok, amely a kőzetburokmegszilárdulásakorkiszorulógázokból(hidrogénbőléshéliumból)keletkezett;könnyűgázaimintegy1milliárdévalattabolygóközitérbeillantak.Ősmaradvány (fosszília, kövület): a földtörténet folyamán egykor élt és mára megkövültnövényivagyállatimaradvány,lenyomatvagyéletnyom.Ősóceán: az ősidőben az őslégkör lehűlése során, a nagy páratartalmú légkörben hevesesőzésekkelkeletkezettvíztömeg,amelykitöltötteaföldfelszínmélyedéseit.Pacifikus hegységképződés: szárazföldi és óceáni kőzetlemezek ütközése következtébenlejátszódóhegységkeletkezési folyamataCsendes-óceáni-lemezkeletiésnyugatiperemén,amely a harmadidőszakban (eocén–miocén) tetőzve felgyűrte a Pacifikus-hegységrendszervonulatait.Palás kőzet: olyan átalakult kőzet, amely a nagy nyomás hatására vékony, egymásonkönnyenelcsúszólapokbanválikszét. Pangea: a permben a variszkuszi hegységképződés hatására összeforrt egyetlen, egységesőskontinens,amelyetegyetlenősóceán(Panthalassza)övezett.Redő: a gyűrt szerkezeti forma alapegysége, redőboltozat (antiklinális) és redőteknő(szinklinális)együttese.Rengésfészek(hipocentrum):aföldrengéskipattanásánakhelye.Rengésközpont (epicentrum): a földfelszínnek az a területe, ahol a földrengéshullámokelőszörelérikafelszínt,ezértarengésittokozzaalegnagyobbkárt.Rétegvulkán: vegyes típusú, szakaszos vulkáni működés során létrejött tűzhányó;működésénekegyikszakaszábanlávaömlikafelszínre,majderrevulkánitörmelékszóródik.Rög: a vetődéses kialakult szerkezeti forma alapegysége, vetősíkok által közrefogottkőzettest.Röghegység: szerkezeti mozgások során vetődéssel keletkezett nagyszerkezeti egység; ageológiai(belső)erőkhatásáraatörésisíkokkalhatároltrögökfüggőlegeselmozdulásarévénkiemeltrögökésközöttüklezökkentárkok,medencék,lépcsővidékekegyüttese.

1

Sasbérc (kiemelt rög): vetődéssel kialakult szerkezeti forma, törési síkokkal határolt, akörnyezetébőlélesenkiemelkedőrög.Savanyúvíz (borvíz): szén-dioxid tartalmú, ezért savanykás ízű ásványvíz (pH<6), amelyutóvulkánitevékenységeredménye.Süllyedékterület: a környezetéhez képest mélyebben elhelyezkedő terület, tektonikusmozgásoksoránbezökkentszerkezetiegység.Szárazföldiárokrendszer:aszárazföld(kontinentáliskőzetlemez)területénhosszanhúzódóárkoksorozata,amelyetakőzetlemezektávolodásakövetkeztébenjönneklétre(pl.Afrikai-árokrendszer).Kontinentális kőzetlemez: a lágyköpenybe merülő, szárazföldi kérget viselő (felső részegránitos,kisebbsűrűségű,savanyú,alsórészebazaltos-gabbrós,nagyobbsűrűségű,bázisoskőzetekből),átlagosan30–45kmvastag,nagykiterjedésűkőzetöv-darab(pl.Eurázsiai-,Dél-amerikai-lemez).Szerkezeti mozgások: a földkéreg szerkezeti (tektonikai) formáit regionálisan kialakítókéregmozgások (lemezszétsodródás, alábukás, gyűrődés, törés-vetődés, kiemelkedés,süllyedésstb.).Színesfémércek: színesfémeket (pl. réz,mangán, ón, cink, ólom, alumínium), pontosabbanazok ásványait tartalmazó ércek, amelyek kiemelkedő fontosságúak, mert a mindennapiéletbenhasználttárgyainkfontosalkotóelemei. Szökőhévforrás (gejzír): utóvulkáni jelenség, szabályos vagy szabálytalan időközönként,szakaszosan feltörő forróvízű forrás (szökő hévíz), aminek szökőkútszerű kitörése a felszínalattiüregekbe(központikürtőbeésazabbólelágazórepedésekbe)szivárgóésösszegyűlővízmagmahőtőlvalófelforrásánakkövetkezménye.Táblásvidék: kontinentális kőzetlemezeken elhelyezkedő, túlnyomórészt sík felszínű, azősföldrevízszintesenvagycsaknemvízszintesentelepült,üledékeskőzetrétegekbőlfelépülőnagyszerkezetiegység(pl.Szahara,Arab-tábla).Talajburok (pedoszféra): a földkéreg legkülső, laza, termékeny rétege, amely vizet éstápanyagotbiztosítanövényekszámára.Távolodó lemezmozgás: akőzetlemezekegymássalellentétes iránybanvalóelmozdulásaalágyköpenyben működő magmaáramlások feszítő ereje következtében; az óceánikőzetlemezenhasadékvölgykeletkezésévelkezdődik,ésafeláramlómagmaanyagújóceánikőzetlemezszületéséteredményezi.Telér: a környezetétől eltérő ásvány-, kőzet- vagy ércanyaggal kitöltött kőzethasadék;kőzetei uralkodóan a feláramló magmából származnak; jelenléte elsősorban vulkániterületekrejellemző.

1

Tényleges(abszolút)kormeghatározás:akőzetek,ősmaradványokkoránakmeghatározásaelemek(pl.urán,argon,szénstb.)radioaktívizotópjaisegítségével.Töréses gyűrthegység: merevebb földkéregrészen kialakult hegységszerkezeti típus; akőzetlemezekközeledésemiattfelgyűrődötthegység,amikésőbbiszerkezetképzőmozgásoksorán a geológiai (belső) erők hatására vetődések következtében rögökre, rögsorokratagolódottésújrakiemelkedett(pl.Bükk,Villányi-hegység,Kaukázus).Törésvonal:akéregbenkeletkezetttörésisíknakafelszínnelvalómetszésvonala.Terméskő: természetes kőzetekből előállított, kőzettani állapota, kőzetfizikai jellemzői ésdarabméreteszerintosztályozottkőzet.Törmelékes kőzet: aprózódás, mállás hatására vagy vulkáni működés során létrejött,alapvetőenásvány-éskőzetszemcsékbőlkialakultkőzet. Üledékes kőzet: más kőzetek elszállított, majd lerakott aprózódás- és mállástermékeiből,valamintazélőlényekszervesés szervetlenmaradványaibólképződöttkőzet,amelyaFöldfelszínén,alacsonyhőmérsékletenésnyomásonkeletkezik. Üledékképződés:avíz,szél, jégáltalszállítottkőzettörmeléknekóceán,tenger, tó fenekérevagyszárazulatra(legtöbbszörfolyóárterületére)valólerakódása.Üledéktakarók:olyan területek,melyekena földtörténetimúltbanvagya jelenbennagyonnagy mennyiségű tengeri vagy szárazföldi üledék halmozódott fel; részben üledékeskőzetetek nagy vastagságú rétegeiből, részben még kőzetté nem vált nagy tömegű lazaüledékekbőlépülnek fel; gyakran jelennekmegnagyszerkezeti egységkéntmint szárazföldisüllyedékterületekvagytáblásvidékek.Ütköző lemezmozgás: a kőzetlemezek egymás felé való elmozdulása a lágyköpenybenműködőmagmaáramlásokkövetkeztében,amiösszeütközésüketokozza;találkozásukkorazegyik ütköző szegélye a másik alá bukhat (pl. az óceáni kőzetlemez szárazföldivel valóütközésekor), vagy feltorlaszolhatjákaközéjük szorultüledéktömegeket (pl. két szárazföldikőzetlemez találkozásakor), hatására gyűrthegységek és vulkánok vagy szigetívekkeletkeznek.Variszkuszi hegységképződés: a földtörténeti óidőben (devon–perm) lezajlott nagyszabásúhegységképződésifolyamat,amelyneksoránazős-laurázsiaiésazős-gondvanaikőzetlemezütközésével és a közöttük lévő üledékek felgyűrődésével létrejött a Variszkuszi-hegységrendszer,amiaPangeábanegyesítetteazakkoriösszesföldrészt.Vezérkövület: olyan ősmaradvány – valamely faj, nemzetség vagy család maradványa –,amely nagy területen jellemző volt egy adott földtörténeti szakaszban,megőrizte annak akörnyezetibélyegeit, ígysegítségévelmeghatározhatóabeágyazókőzetkora(pl.trilobiták,ammoniteszek).

1

Vetődés: a mélyben ható függőleges irányú nyomóerők hatására a földkéregbenbekövetkező folyamat, kőzettömegek függőleges elmozdulása törési síkok mentén, amelyrögösszerkezetekethozlétre.Vetősík(törésisík):azasík,amelymenténavetődésbekövetkezik.Viszonylagos (relatív) kormeghatározás: kőzetek, kőzetrétegek vagy ősmaradványokegymáshoz viszonyított koránakmeghatározása egymáshoz való elhelyezkedésük, anyagukvagyabennüklévőősmaradványokalapján.Vízburok (hidroszféra): a különböző halmazállapotú, összes természeti vizet magábanfoglalóföldburokrész;afelszínenatavak,aszárazföldivízhálózat,atengerekésazóceánokvíztömege,akőzetekbezártésalégkörbenlévővízalkotja.Vulkáni képződmények: szűkebb értelemben: a vulkáni működés során kialakult felszínielemek (pl. vulkáni kúp, vulkáni szigetív, bazaltfennsík); tágabban: minden magmás ésvulkániműködéssellétrejöttfelszínielem,kőzettest.Vulkáni szigetív: a szárazföldivel ütköző óceáni kőzetlemezek alábukási vonala menténhosszan,akár1000km-tismeghaladóanhúzódó,ívberendeződöttvulkániszigeteksorozata,amiamélytengeriárokkontinens felőlioldalánhelyezkedikel (pl.Karib-szigetek,Mariana-szigetek).Vulkánipor (helytelenülhamu): lisztfinomságú, apró (por szemcseméretű), szilárd, vulkánieredetűkőzetdarabok,amelyetavulkániműködéssoránfeltörőgázokmagasravisznek,ésaszélmesszireszállítja.Vulkáni törmelék: a vulkáni működés különböző fázisaiban (pl. kitörés során, a lávafeldarabolódásával,vulkánikőzetaprózódásával)keletkezettkőzetdarabok.Vulkániutóműködés(vulkánikísérőjelenségek):avulkániműködésbefejeződésekor,vagyavulkánosság rövidebb-hosszabb kitörési szünetei során fellépő gőz-, gáz- ésforróvízfeltörések,leglátványosabbképviselőiaszökőhévforrások(gejzírek).Vulkánosság: a szilárd kérget hasadékokon, csatornákon keresztül áttörőmagma felszínrejutása,amelyneknyománsajátosésváltozatosvulkániképződményekjönneklétre.

1

Felszínformálódás,felszínformák

Abrázió: a tengerek és a tavak mozgó víztömegének, elsősorban a hullámzásnak felszíntalakító,romboló-építőtevékenysége.Abszolútmagasság:atengerszinthezviszonyítottmagasságiérték.Alföld:atengerszintfölé200m-nélnemmagasabbraemelkedősíkság.Aprózódás: fizikai folyamat, a szilárd kőzetek külső erőhatások (pl. napsugárzás, fagy)következtébentörténőfeldarabolódása,széttöredezése,aminektermékeatörmelék.Barlang:aföldkéregkőzettömegébentermészetesmódonkialakultüreg,amelybenlegalábbegy ember elfér; keletkezhet a kőzettel együtt, egyidőben (pl. lávabarlang), vagy a kőzetkialakulásautántektonikushatásokra,túlnyomótöbbségükpedigakőzettörések,repedésekkioldásaésamozgóvizekeróziójaútján.Cseppkő:karsztterületekrejellemző,többnyirefelszínalattiüregben(barlangban),ritkábban(pl.atrópusokon)a felszínen iskeletkező,gazdagmésztartalmúoldatokból igenváltozatosformában kiváló képződmény, kristályos kalcitlerakódás; helyzete szerint lehet függőcseppkő (sztalaktit), álló cseppkő (sztalagmit) és ezek összeérése esetén cseppkőoszlop(sztalagnát).Csuszamlás: a nedves lejtős tömegmozgások leggyorsabb változata, amely olyan üledékesszerkezeteken következik be, ahol a felszínhez közeli lejtős vízzáró réteg (pl. agyagréteg)felettelhelyezkedőkőzet (pl.homokkő)vízáteresztésemiattátnedvesedikésgravitációsanlesiklikacsúszópályakéntszolgálóalsórétegen.Dombság:200–500mtengerszintfelettimagasságbanfekvőterület.Felhalmozódás (akkumuláció): a külső erők által lepusztított és áttelepített (elszállított)üledékanyaglerakódása;azüledékeskőzettéváláslegelsőfázisa.Felszínformák: a földkéregnek a geológiai (belső) és a földrajzi (külső) erők hatásárakeletkezett egységei; egyszerű felszínformák: domb, hegy, sík terület, összetettfelszínformák:mélyföld,alföld,fennsík,dombság,középhegység,magashegység.Felszínformálódás: geológiai (belső) erők (magmás, vulkanikus folyamatok) vagy földrajzi(külső)erők(pl.napsugárzás,víz,jég,élővilág)következtébenlétrejöttváltozásafelszínen.

Felszíni leöblítés: lepusztulási folyamat,amelyneksoránacsapadékvíz letarolja,elhordjaalejtőnfelhalmozódotttörmeléket.Feltöltődés: 1. a külső erők által szállított törmelék- vagy hordalékanyag lerakása. 2. azállóvizekterület-ésmélységcsökkenésénektermészetesfolyamata. Fennsík:200m-nélnagyobbtengerszintfelettimagasságbanelhelyezkedősíkság.

1

Fjord: keskeny,mély, szétágazó tengeröböla jégkorszaki gleccseráltal vájt teknővölgyben,amelybeajégkorszakutánbenyomultatenger.Folyóterasz: a folyóvölgy két oldalát párhuzamosan kísérő, a vízszint fölé változómagasságban(akársokméterrel) lépcsőszerűenemelkedő,párkányszerűsík,amelya folyószakaszjelleg-változása(amikorfeltöltőbőloldalazó-,oldalazóbólbevágódószakaszjellegűvévált)miattalakultki. Folyóvölgy:afolyóáltalkiformálteróziósésrészbenakkumulációsvölgy,amelynekalakjaafolyóadott területen jellemzőmunkavégzőképességétől függ,a felsőszakasz jellegű folyókhordalékukkal„V”keresztmetszetűvölgyetvájnakafelszínbe.Földrajzi (külső) erők: a kőzet-, a víz-, a levegő-, a talajburok és a bioszféra felszínalakító,anyagmozgatófolyamataitelőidézőtényezők,amelyekenergiaforrásaifőkéntanapsugárzásés a gravitáció. Pontatlanul, leegyszerűsítve külső erőknek mondjuk az ezeket előidézőtermészetiképződményeket,jelenségeketis,mintpl.szél,víz,jég.Geológiai (földtani, belső) erők: a kőzetburok nagy elmozdulásait és alakváltozásaitlétrehozó erők, amelyek energia- és anyagáramlásokatműködtetnek (pl. nehézségi erő, aFöldbelsőhőjébőlszármazótermikuserő,geokémiaierő,mechanikaierőésáramlásierő).

Hágó:vízválasztógerincfokozatoslepusztulásasoránlétrejöttfelszíniforma;mivelagerincittalegalacsonyabb,rendszerintútvezetrajtakeresztül.Hátság:síkságbólkiemelkedő,nagykiterjedésű,gyengéntagoltfelszínűterület.Homokbucka(dűne):akörnyezetébőlkiemelkedő,széláltalfelhalmozottfutóhomokhalom;fajtái:1.partidűne(avízparton,azzalpárhuzamosan),2.vándordűne(partidűnemögött),3.sivatagidűne(asivatagokbuckasoraibólösszenövőhomokdombsor).Homokfodor:futóhomokfelszínénvagyhomokosfolyómederbenkialakuló,egymásmögöttpárhuzamosanelhelyezkedő,centiméteresnagyságrendű,rövidéletűhullámszerűforma.Hordalék: a földrajzi (külső) erők (leginkább a folyók, a jég és a szél) által szállított,legkülönbözőbb méretű részekből (pl. iszap, homok, kavics) álló szilárd anyag, amelygörgetéssel,ugráltatva,lebegtetvevagycsúsztatvaszállítódhat.Hordalékkúp: a hegységből a síkságra kilépő vízfolyások által, a lecsökkent esés (feltöltőszakaszjelleg) következtében lerakott, lapos félkúp alakú, legyezőszerűen szétterített,hordalékból(főkéntkavicsból,homokbóléskőzetlisztből)felépítettfelszínforma.Hordalékkúpsíkság: korábbi vízhálózat által felhalmozott hordalékkúpokon kialakult,egyenetlenfelszínűsíkterület,amelyáltalábanahegylábperemeketövezi.Kanyon: váltakozva kemény és puhább kőzetrétegekbe bevágott, lépcsőzetes, igen mély,szűk és meredek oldallejtőjű, felsőszakasz-jellegű szurdokvölgy. Rendszerint lassanemelkedő,szárazéghajlatúterületekenalakulki.

1

Kárfülke:ajégkorigleccserekáltalszállítottmorénaáltalkisúrolt,meredekhát-ésoldalfalú,fülkeszerűmélyedésahegységekben.Karr:karsztjelenség;kopármészkőfelszínekenazesővízésahóléoldóhatásakövetkeztébenkeletkezettkeskenybarázdákból,éles,tarajosgerincekbőlállósajátosfelszíniforma.Karrmező:karrokkalszabdaltmészkőfelszín.Karsztformák: a karsztosodás során létrejött felszíni és felszín alatti formák (pl. karr,karrmező,töbör,víznyelő,uvala,zsomboly,polje,karsztosvölgy,cseppkőbarlangstb.).Karsztosodás: vízben könnyen oldódó, erősen repedezett kőzeteken és kőzetekben (főlegmészkő, de gipsz, kősó, dolomit is) a felszíni és a felszín alatti víz oldó vagy a felszín alattlefolyó víz lepusztító hatására fellépő földtani jelenségek (karsztjelenségek) összefoglalóelnevezése.Karsztvidék: karbonátos kőzetekből felépülő, a karsztosodás, a karsztjelenségek általkialakítottváltozatosformakincsűtáj.Korallzátony:asekélyésmelegvizű tengerekbenélővirágállatok (korallok)általkiválaszottmészváztelepekből épült, vízszint alatti képződmény, amely trópusi éghajlatú területekenhosszanöveziaszárazföldekésaszigetekpartjait.Kőfolyás: nagy tömegű kőzettörmelék lassú, lefelé csúszása a hegyoldalon, a lejtősvölgyekbenanapihőingadozáshatásáraismétlődőösszehúzódáséskitáguláskövetkeztében(atörmelékdarabkitáguláskormindigegykicsitlejjebbkerül).Kőgomba: magányos szikla, aminek átmérője lábánál lényegesen kisebb, mint a rajtaelhelyezkedő„fejé”;szárazéghajlatonszélmaráskövetkeztében,nedveséghajlatonmálláséselhordássalalakulki,haasziklaalsórészekevésbéellenállókőzet,mintfelsőrésze.Kőomlás,kőpergés:afüggőlegessziklafalakról,meredek,szikláshegyoldalakrólkisebbvagynagyobb mennyiségű és méretű kődarab lehullása, szabad gurulása a lejtőn a gravitációhatására;akőzetdarabokleválásátaréteglapokvagyahasadékokmenténazaprózódásésamállásvégzi,demegindíthatjaafagyrepesztőhatása,avízvagyaszélis.Középhegység:500–1500mtengerszintfelettimagasságbanfekvőterület.Lagúna:azépülőpartúsekélytengerbenaturzásgátakésapartközöttlévőcsendes,sekélyvizűöböl;azélőlagúnaaturzáskapukonátösszeköttetésbenvanatengerrel,aholtlagúnateljesenelgátolódottatengertől.Lánchegység: a hegységek egyik alak szerinti típusa, hosszan elnyúló, láncszerűen futóhegyvonulatok, amelyek bizonyos helyeken (ún. csomózódási pontokon) láncszemekhezhasonlóankapcsolódnakegymáshoz.Alánchegységnemmindigmagashegység(függetlenatengerszintfelettimagasságtól),nemmindiggyűrthegység(függetlenaszerkezettől),ésnemismindig„fiatal”(függetlenakeletkezésidejétől).

1

Lejtőkitettség:azazérték,amelymegmutatja,hogyalejtőmelyikégtájirányábanéz.Lejtőstömegmozgás:alejtőanyagának(kőzet,törmelék,málladék,talaj)csupánanehézségierő hatására, szállítóközeg nélküli mozgása; szárazon kőpergés, -omlás, -folyás; nedvesentalaj-ésmálladékfolyás,csuszamlás.Lejtőszög: az az érték, amelymegmutatja, hogy a lejtőnekmekkora a vízszintessel bezárthajlásszöge.Lepusztulás (erózió): tágabb értelemben: a szárazföld felszínének elegyengetése ésanyagának elszállítása többféle geológiai és földrajzi erő (szél, víz, jég, nehézségi erő,hullámverésstb.)hatására;szűkebbértelemben:aszárazföldfelszínének,atalajnakavízáltaltörténőlepusztítása.Magashegység:1500m-nélnagyobbtengerszintfelettimagasságbanfekvőterület.Málladék:amállássoránkeletkezett,kémiaiátalakulástszenvedettanyag.Mállás:azásványokésakőzetekkémiaibomlásaaFöld felszínénvagyahhozközelisekélymélységben,nedveskörnyezetbenésmegfelelőhőmérsékleten.Mélyföld:atengerszintjénélalacsonyabbanfekvőszárazfölditerület,általábansíkság.Moréna: a jég által letarolt és a jégbe fagyva szállított osztályozatlan, vegyesszemcsenagyságúkőzettörmelék,illetveannakfelhalmozódásaajégelolvadásaután.Morénasánc:abelföldijégtakaróvagyamagashegységigleccsermindenkorielvégződésénélaz eljegesedés után, a jég visszahúzódásakor helyben maradt sánc vagy gát alakúmorénahalom.Morénasíkság:egykori belföldi jégtakaróval borított vagy gleccserek elvégződésénél fekvőközelsíkterület,amelyenajégtakaróvisszahúzódásasoránmorénáksorozatahalmozódottfel.Ősfolyamvölgy:szélesvölgy,amelyajégkorszakbanajégtakaróperemterületeinkeletkezettvizeknek a jégtakaró előterében való az egyesülésük után az általános felszíni lejtésiránytkövetőenalakultki.Polje:nagy(200–400km²)kiterjedésűkarsztostérszínimélyedés,medence. Relatív magasság: két felszíni pont, képződmény egymáshoz viszonyítottmagasságkülönbsége;azazérték,amivelegyfelszínformaakörnyezetefölöttmagasodik. Romhegység: erősen töredezett és lepusztult hegység, amelynek már csak nyomokbanismerhetőfelakorábbiszerkezete,formakincse.Síkság:megközelítőlegvagyteljesenvízszintessíkfelszínforma.

1

Szélbarázda:futóhomokterületeknövényzettelnemfedettfoltjainszélkifúvássalkeletkezett,hosszanelnyúlótérszínimélyedés.Szélkifúvásos(deflációs)tanúhegy:aszélszelektívlepusztítótevékenységeáltalkialakított,ellenállókőzetekbőlállófelszínikiemelkedés,amelyakevésbéellenállókőzetekbőlfelépülőkörnyezetefölémagasodik.Sziget: olyan szárazföldi terület, amely minden oldalról tengerrel van körülvéve és aföldrészeknéljóvalkisebb.Szoros:1.hegyvidéki szoros:hosszabbhegyvonulatotátvágószűkvölgy;2. tengerszoros: atengernek két szárazföld között összeszűkülő, szomszédos tengereket összekötő része, aszárazföldekközöttiszűk,víziátjáró(pl.Gibraltári-szoros);3.földszoros:aszárazfölderősenelkeskenyedőszakaszakétóceánvagytengerközött(pl.Panamai-földszoros).Szurdok:nagyonmélyés igenkeskeny,meredek (akár függőleges) falú,bevágódószakasz-jellegűvölgy.Talajfolyás: leginkábba tundránésmagashegységekbenmegfigyelhető,olvadáskor fellépőjelenség, ami akkor következik be, amikor a talaj felszíne átnedvesedik, de az alatta lévőrétegmégfagyott,azátnedvesedettréteglassanlefeléhaladalejtőn.Tanúhegy: a lepusztulásnak különbözőmértékbenellenálló kőzetekből felépített területenaz ellenállóbb kőzettel fedett felszínrészlet, amely a környezeténél kevésbé pusztult le;hozzávetőlegtanúskodikafelszínlepusztuláselőttiállapotáról,szintjéről.Töbör(dolina):általábanmészkőfennsíkokfelszínénkialakultkerekvagyszabálytalanalakú,tálformájúkarsztosmélyedés.Törmelék:azaprózódásterméke,különbözőnagyságúkőzet-ésásványdarabokösszessége,amelyeknemszenvedtekvegyiátalakulást.Turzás: az állóvizek lapos partra kifutó hullámai által a part előtt, azzal többé-kevésbépárhuzamosan felépített, gát alakú, homokból álló képződmény, nagyon gyakran egymásmögöttturzásokegészsorozata,egyturzásrendszeralakulki.Üledék: újra lerakódott korábban már felaprózódott, esetleg el is mállott ásvány- éskőzetanyag;aprózódássalvagymállássalkeletkezettkőzettörmelékföldajzierők(pl.víz,szél,jég)általiszállításátkövetőenlerakott,leülepedettanyag.Vásott szikla: a jég válogató lepusztításával kialakult, ellenállóbb kőzetekből állóaszimmetrikuskiemelkedés;ajégmozgásirányávalszembefordulólejtőjeenyhébb,televana jégbe fagott moréna darabjai által vésett gleccserkarcokkal, a másik oldalameredek éscsiszolatlan.Vonalas erózió: a folyóvíz vagy az időszakosan a lejtőn lefolyó víz, vízfolyás határozott

1

pályához(mederhez)kötöttlepusztítótevékenysége.Völgy:egyikvégénnyitott,hosszútérszínimélyedés,amelyetkét,egymássalszembefordulóésegymássalnagyjábólpárhuzamosanfutólejtőhatárol.Zátony: folyóvizekben, tavakban vagy tengerekben kialakult közvetlenül a vízszint alattelhelyezkedő szikla-, hordalék- vagy korallképződmény, amely a vízszint időszakoscsökkenésévelaszárazrakerülhet.

1

AlégkörfelépítéseésfolyamataiAbszolút hőingadozás: valamely területen valaha mért legmagasabb és legalacsonyabbhőmérsékletközöttikülönbség.Állandógázok:azongázok(nitrogén,oxigén,nemesgázok),amelyekmennyiségeésarányaalevegőbenhosszúidőn(sokezeréven)átváltozatlannaktekinthető.Általános légkörzés (nagy földi légkörzés): a troposzféra egészét átfogó légáramlásirendszer,aminekrévénaforró,amérsékeltésahidegövezetfelszíniésnagymagasságbanlévőlégtömegeiegymássalkapcsolatottartanakéstöbbé-kevésbékicserélődnek.Anticiklon:amérsékeltövezetre jellemző,hidegésmeleg légtömegektalálkozásiterületénkeletkezőmagasnyomásúlégköriképződmény,amelybenalevegőafelszínközelébenkifeléés az északi félgömbön az óramutató járásával egyező irányban áramlik, középpontjábanleszállólégáramlásuralkodik,aminekkövetkeztébenderültésszárazidőjárástokoz.Aszály:amelegévszakbanhosszantartócsapadék-,illetvenedvességhiány.1.Meteorológiaiaszály:haegyterületenhosszabbidőnátkevesebbcsapadékhullik,mintamennyiföldrajzifekvéséből következne; 2. Mezőgazdasági aszály: ha egy területen a növényektenyészidőszakábananövényekfejlődéséhezkevésacsapadék,vagynemmegfelelőidőbenérkezik.Besugárzás: a Napból a földfelszínre érkező elektromágneses sugárzás, ami a felszínenhőenergiává alakul, így döntő módon hozzájárul a felszín és általa közvetve a levegőfelmelegedéséhez.Ciklon: a mérsékelt övezetre jellemző, hideg és meleg légtömegek találkozási területénkeletkező (a futóáramlásokról lefűződő), alacsony nyomású (belseje felé csökken alégnyomás) légköriképződmény,amelybena levegőafelszínközelébenbefeléésazészakifélgömbön az óramutató járásával ellentétes irányban áramlik, a belsejében összetorlódólevegőpedigfelfelémozog,ezértvonulásukfelhős,csapadékosidőjárássaljár.Csapadék: a levegőben lévő vízpára kicsapódásával keletkező cseppfolyós vagy szilárdhalmazállapotúvíz;kétnagycsoportja:hullóésatalajmenticsapadékok.Csapadékképződés: az a légköri folyamat, amely során csapadék keletkezik; a vízgőzzeltelített levegőből, amikor hőmérséklete a harmatpontja alá süllyed, a felesleges vízpára akondenzációs magvakon (pl. porszemeken, jégkristályokon) vagy a felszíni tárgyakonvízcseppek,jégkristályokformájábankiválik.Dér: apró jégkristályokból álló nem hulló csapadékfajta; fagypont alatti hőmérsékleten akicsapódott pára kifagyásával (szublimáció) keletkezik, bevonatot képez a felszínen és atereptárgyakon.

1

Éghajlat:adottlégtérhosszúidőnátjellemzőidőjárásainakrendszere,amelyanapsugárzás,a légkörzés és a földfelszín tulajdonságainak (tengerszint feletti magasság, domborzat, afelszín anyaga, növényzet) következménye; azon időjárási változásoknak az összessége,amelyek az adott helyen évről évre, csaknem azonos módon, törvényszerűenbekövetkeznek.Éghajlat-ingadozás:egyterületéghajlatánakrövidebbideig(néhányévig)tartóésazéghajlatmindenelemétérintő,nagyterületekrekiterjedőmegváltozása.Éghajlati diagram: az éghajlat jellemzésére használt, az éghajlati elemek évi meneténekmegjelenítésén alapuló grafikus ábrázolás, amelyről leolvasható, hogy az év egyeshónapjaiban és egész évben mennyi a havi középhőmérséklet és a hulló csapadékmennyisége;kéttípusa:ahagyományosésWalter-Lieth-féleéghajlatidiagram.Éghajlatválasztóhegység:olyanhegység, amelynek két oldalán természetföldrajzi okokbóleltérőéghajlatokalakultakki.Éghajlatváltozás:egyterületéghajlatánakhosszú ideig (többévtizedig)tartóésazéghajlatmindenelemétérintő,nagyterületekrekiterjedőmegváltozása(pl.jégkorszakok).Erősen változó gázok: azok a légköri gázok (pl. kén-dioxid, kénhidrogén, vízgőz, ammónia,szén-monoxid),amelyekmennyiségeakármárnéhányhétenbelülisjelentősenmegváltozik.Exoszféra: a Föld légkörének legkülső, protonokból álló rétege, amely kb. 800 kmmagasságbankezdődikésfokozatosanátmegyabolygóközitérbe.Fagyott eső: kisméretű (0,5–2 mm), átlátszó, gömbölyű jégdarabok hullása; rétegesfelhőzetből hullik amikor a talajközeli levegő hőmérséklete fagypont alatti, de a nagyobbmagasságokbanlényegesenmelegebblevegőáramlik.Felhő:vízgőzzeltúltelítettállapotúlevegőtömegalégkörtroposzférájában.Felhőképződés:alevegővízgőztartalmánakkicsapódásaamagasbanakondenzációsmagokkörül.Felhőtípusok:afelhőknekagyakorlatiéletszempontjábólfontosjellemzőik,elhelyezkedésimagasságuk és szerkezetük szerinti csoportjai. Szerkezetük szerint alapvetően lehetnekréteges (kis vastagság, nagy kiterjedés, pl. esőrétegfelhő), gomolyos (halmok, inkábbmagasak, pl. gomolyfelhő) és függőleges (nagyon magasak, pl. zivatarfelhő) felhők;magasságukszerintalacsonyszintűek(afelszíntől2km-ig,rétegesgomolyfelhő),közepes(2-6km,pl.szépidőfelhő)ésmagasszintűek(6kmfelett,pl.bárányfelhő).Fényvisszaverő képesség (albedó): a földfelszínnek az oda érkező napsugarakat(elektromágneses látható fénysugarakat) visszaverő képességét kifejező arány (%), amelyelsősorban az anyagától és a színétől függ: a 100%-os albedójú test a rá eső fényt teljesegészében visszaveri, a 0%-os albedójú pedig minden fényt elnyel (ezt nevezik abszolútfeketetestnek).

1

Forró övezeti monszun szélrendszer: a passzát szélrendszer és a hőmérsékleti egyenlítőévszakosvándorláshozkapcsolódó légáramlásirendszerafelszínésamagasabb légrétegekközött. Az északi félgömb nyarán a hőmérsékleti egyenlítő a földrajzi Egyenlítőtől északrahúzódik, ígyadéli félgömbfelőlahőmérsékletiegyenlítőfelétartódélkeletipasszátszélazEgyenlítőt átlépve megváltoztatja az irányát, és délnyugati nyári monszunná válik, ami aszárazföldeket elérve nagy (nem ritkán rendkívüli) mennyiségű csapadékot hoz; télen azészakkeletipasszátaszárazulatokfelőlfújadélebbrehúzódóhőmérsékletiegyenlítőfelé,ésszárazlevegőthozóészaknyugatitélimonszunnáváltozik.Főn (bukószél): hegyvonulatok szélárnyékos oldalán lebukó száraz, általában meleglégáramlás.Ahegységenátbukó levegőszárazzáválik,mertnedvességtartalmaaszél felőlioldalonmárkicsapódik.Lefeléhaladvaegyremelegebbéválik(melegebbé,mintugyanabbanatengerszint felettimagasságbanahegyszél felőlioldalán),mertaszélárnyékosoldalonahőmérséklete100méterenként1°C-kalnő,mígérkezésioldaláncsakatelítettségeléréséigcsökkenígyahőmérséklete,azutáncsakfelemértékben.Frontátvonulás: időjárási front áthaladása valamely terület felett, ami időjárás-változássaljár,éshatássalvanazemberiszervezetreis.Futóáramlás: főleg a 30–40° földrajzi szélességek között a troposzféra felső részében akülönböző hőmérsékletű légtömegek határán kialakuló, nagy (300–350 km/h) sebességű,örvénylő,nyugatiaslégáramlás,amelybőlciklonokfűződnekle.Füstköd(szmog):avárosiésiparilégszennyezéskövetkeztébenalevegővendéganyagainakésjárulékosalkotórészeinekkárosfölszaporodásamiattkialakuló,egészségreártalmasköd.Ha télen nagy a levegő páratartalma és nagy mennyiségben kerül a levegőbe (főként afűtésbőlszármazó)szén-éskén-dioxid,valamintkorom,akkoraparányirészecskékfelszínénbekövetkezikakicsapódás, londonitípusúfüstködalakulki.Nyáronszélcsendes időben,haazautókkipufogógázaiból,ipariüzemekbőlsoknitrogén-oxidkerülalevegőbe,anapsugarakhatásáraLosAngeles-itípusúfüstködkeletkezik.Harmat: cseppfolyós halmazállapotú nem hulló csapadékfajta, amely a levegőben lévővízgőznekatereptárgyakonésa felszínenvalókicsapódásávalkeletkezik,miutánhülésekorelérteaharmatpontját.Harmatpont: az a léghőmérséklet, amelyen a levegő telítetté válik; továbbhűlése eseténmegindulabennelévővízgőzkicsapódása.Helyi szelek: viszonylagkis területenérvényesülő, főlega felmelegedéshelyi különbségeinalapuló felszínközeli légáramlási rendszerek (pl. tengeri-parti szél, hegy-völgyi szél, főn,városiszél).Hidegfront: időjárás-változástokozó jelenség,amisoránegyadotthelyena levegőnálánálhidegebb levegőnek adja át a helyét; a gyorsabban mozgó hideg légtömeg hirtelen amagasba emeli a könnyebb,melegebb levegőt, ezért a front vonala előtt keskeny sávbanheveszápor,esetleg jégesőalakulki,átvonulásautánpedighirtelen lehűla levegőésnőalégnyomás.

1

Hőelnyelődés: a légkörön keresztülhaladó napsugarak egy részének a levegőalkotóanyagaiban való elnyelődése (az ózon az ultraibolya sugarakat, a vízgőz és a szén-dioxidazinfravörössugarakatnyeliel),amialevegőnekigencsekélyfelmelegedésétokozza.Hőingadozás: adott időszak (pl. nap, hónap, év) legmagasabb és legalacsonyabbhőmérsékletiértékeivagyközéphőmérsékleteiközöttikülönbségegyadotthelyen.Hőmérsékletjárás:ahőmérsékletidőbeliváltozása,amelykiseltérésselkövetiaNapnapiésévijárását.Hőmérsékletnapijárása:ahőmérsékletfolyamatosváltozásaegynapalattegyadotthelyena Nap napi járása, vagyis a nappalok és az éjszakák váltakozása és nappal a napsugárzásbeesésiszögénekváltozásakövetkeztében.Hőmérsékletévesjárása:ahőmérséklet(napiközéphőmérséklet)folyamatosváltozásaegyévalattegyadotthelyenaNapévi járása,vagyisazévszakokváltakozásaésanapsugarakbeesésiszögénekváltozásamiatt.Hőmérsékleti (termikus) egyenlítő: a Föld legmagasabb hőmérsékletű pontjait összekötő,önmagábavisszatérőgörbevonalazéviközéphőmérsékletitérképen,amelyhelyétésalakjátazévsoránfolytonváltoztatjaaNapévijárásakövetkeztében.Hőösszeg: 1. az a hőmennyiség, amelyet bizonyos időszak (pl. év, nap) alatt a felszín anapsugárzás hatására felvesz; 2. mindazon napok napi középhőmérsékletének összege,amelyekenaközéphőmérsékletelértevagymeghaladtaa10°C-ot.Hullócsapadék:alevegőbenlévővízpárakicsapódásávalkeletkezőcseppfolyósvagyszilárdhalmazállapotú víz, amely a légkör magasabb rétegeiből, felhőből hull a felszínre; akkorkeletkezik, ha a felhőt alkotó csapadékvíz cseppjeinek, jégkristályainak súlyameghaladja alevegőfelhajtóerejét;főfajtái:eső,ónoseső,jégeső,havaseső,hó,hódara.Hurrikán:azAtlanti-óceánészakirészén,abrazíliaipartokközelébenszületőtrópusiciklon,amely különböző pályákon halad Észak-Amerika (az Egyesült Államok délebbi részei) ésKözép-Amerikapartjaifelé.Idő:légkörtaniértelembenalégkörpillanatnyifizikaiállapota.Időjárás: egy adott helyen a légkör fizikai állapotának – amit az időjárási elemek adataifejeznekki–rövididőnbelüliváltozása.Időjárási és éghajlati elemek: az időjárás és az éghajlat jellegzetességeit meghatározótényezők: a napsugárzás, a levegőhőmérséklete, a levegőnyomása (légnyomás), a levegőmozgása(szélés légáramlások),páratartalma,afelhőzetésacsapadékfajtája,mennyiségeésintenzitása.Időjárási(légköri)front:atroposzférakülönbözőtulajdonságúlégtömegeiközöttiátmenetizóna,amelymozgásávalazidőjárásmegváltozásátokozzamozgásiterületefelett.

1

Időjárásitérkép(szinoptikustérkép):egyadottterületidőjárásihelyzetétbemutatótérkép,amelyazonosidőpontbanszolgáltatottadatokatábrázolmindenmérőhelyrevonatkozóan.Atérképenkarikákjelzikamérőállomásokhelyét,színezettségükaborultságmértékét,arajtuklévő pálcikák pedig a szél irányát és erősségét jelzik, a mellettük lévő számok aléghőmérsékletet fejezik ki °C-ban; a mérőállomásokat összekötő görbék (izobárok) alégnyomástmutatjákhPa-ban,futásukbólrajzolhatókmegazidőjárásifrontvonalak,melyekhelyzetéből a szél irányának és sebességének ismeretében megbecsülhető a várhatóidőjárás.Inverzió: a levegő hőmérsékleti gradiensének megfordulása; a levegő hőmérséklete amagasságnövekedésével nemcsökken, hanemnő, ami a troposzféra stabilitását növeli ésakadályozzaakonvektívfolyamatokat.Ionoszféra: a légkör kb. 80 kmmagasságban kezdődő rétege, amelyben a levegő anyagai,részecskéiaNapultraibolyasugárzásaésakozmikussugárzáshatásáraamagassággalegyrenagyobb arányban növekedően ionizált állapotban vannak, ezért visszaverik azelektromágneseshullámokat.Izobár:azazonoslégnyomásúpontokatösszekötő,önmagábavisszatérőzártgörbevonalazidőjárásitérképen.Izohiéta: azokat a helyeket összekötő, önmagába visszatérő zárt görbe vonal az időjárásitérképen,amelyekena lehullottcsapadékmennyiségeegyenlővoltazábrázolt időpontbanvagyidőszakban.Izoterma: azonosközéphőmérsékletűpontokatösszekötő,önmagábavisszatérőzártgörbevonalazidőjárásitérképen.Jégeső: 5 mm-nél nagyobb jéggömbök vagy szabálytalan jégrögök formájában, általábanzivatarfelhőbőlhullócsapadék.Kisugárzás:anapsugárzáshatásárafölmelegedőföldfelszínáltalkibocsátotthosszúhullámúsugárzás,amihőtadátafelettelévőlevegőnek.Kondenzációs mag: a légkörben lebegő, nagyon apró szilárd részecske, amelyen vízkéntcsapódikkialégkörivízgőz;jelenléteafelhőképződésfeltétele.Konvekció: 1. a folyadékok vagy gázok hő- és nedvesség-transzportja; 2. meteorológiaiértelemben: a hő és a nedvesség függőleges transzportja, amely instabil légköri feltételekeseténfel-ésleáramlásokrévénalakulki.Köd: a felszín közelében képződött felhő, amelyben a látótávolság legfeljebb néhány százméter.Környezet savanyodása: a savas ülepedés következtében a felszín kémhatásának savanyúiránybavalóeltolódása,amialevegőkén-dioxid-,kénhidrogén-ésnitrogén-oxid-tartalmánakszállítódásközbenisavváalakulásamiattkövetkezikbe.

1

Közepes hőingadozás: valamely terület legmagasabb és legalacsonyabb átlagoshőmérsékleteközöttlévőkülönbség.Középhőmérséklet: egy adott időtartam alatt mért hőmérsékleti értékek számtaniközépértéke egy adott helyen. Pl. a napi középhőmérséklet egy adott napon többször is(általábanegyezményesenmeghatározott időpontokban)mérthőmérsékletiadatokátlaga.Ahaviésazéviközéphőmérsékleteketanapiközéphőmérsékletekátlagolásávalszámítjákki.Légnyomás:aföldfelszín1cm2-érehatólevegőoszlopsúlya.Légszennyező anyagok: olyan anyagok, amelyek levegőben való előfordulása ártalmas azemberiésegyébélőszervezetekre.Melegfront: időjárás-változástokozójelenség,amisoránegyadotthelyena levegőnálánálmelegebb levegőnek adja át a helyét; a lassan mozgó meleg légtömeg a hideg levegőékhátánfelsiklikúgy,hogymagaelőtttoljaafrontvonalat;ezértelőtteszélessávbannapokigcsendesesőesik,átvonulásautánemelkedikahőmérséklet.Mérsékelt övezeti monszunszél-rendszer: a mérsékelt övezetben a földrészek keletipartvidéke közelében, a szárazföld és a tengervíz eltérő felmelegedése miatt kialakulószélrendszer. Nyáron a szárazföldek erősebben felmelegszenek, mint a tengerek, ezértfölöttükalacsonyabba légnyomás,mintakörnyezőtengerekfelett,hatásáraatengerfelőlpárávalteltlégtömegekérkeznekaszárazföldfelé,amelyekbőlgyakranjelentősmennyiségűcsapadékhullik, a felemelkedett légtömegeknagyobbmagasságokban lassana tenger féléáramlanak;télenviszontavíztömegeklassabbanéskevésbéhűlnekle,mintaszárazföld,ígyatengerfelettalacsonyabbalégnyomás,hatásárahidegésszárazlégtömegekáramlanakaszárazföldrőlatengerfelé,ekkoratengerekfelettesikazeső,ésamagasbanatengerfelőlaszárazföldekfeléáramlanakalégtömegek.Monszunszél-rendszer: évszakosan változó szélrendszer; két típusa a forró övezeti és amérsékeltövezetimonszunszél-rendszer.Napfénytartam:anapsugárzásidőtartamaegyadottidőegység(pl.óra,nap,hónapvagyév)alattegyadotthelyen.Gyakranhasználtmérőszámaazegyévalattinapsütésesórákszáma.Nyugatias szél: a nyugati szélrendszer felszínközeli összetevője, a 30–60° földrajziszélességek között érvényesülő nyugatias (az északi félgömbön északnyugati, a délindélnyugati)légáramlás.(Valójábanbennealevegőkígyózvamozogafelszínegyenetlenségeimiatt.)Nyugatias szélrendszer: a 30–60° földrajzi szélességek között érvényesülő légáramlásirendszerafelszínközeliésamagasabblégrétegekközött,aminekhajtóerejeatérítőkörökésasarkkörökközötti felszíni légnyomáskülönbség,valamintatroposzféra felsőhatáránnagysebességgelmozgófutóáramlás;atérítőkörökkörnyékénaleszállólégáramlásmiattmagasalégnyomás,ezértalevegőafelszínközelébennyugatiasiránybanasarkkörökfeléáramlik.

1

Ónoseső:túlhűltvízcseppekbőlállócsapadék,amelyazonnalmegfagy,amikorafelszínre,atereptárgyakraérkezik,ésjégbevonatotképezazokon.Ózonréteg: a légkör 20–50 kmmagasságban lévő ózontartalmú rétege, amely a földi életszámáraazértfontos,mertmegszűriazultraibolyasugaraklegnagyobbrészét.Passzát szél: a passzát szélrendszer felszínközeli összetevője, a térítőkörök és az Egyenlítőközött érvényesülő keleties (azészaki félgömbönészakkeleti, adélindélkeleti) légáramlás,amiazEgyenlítőmenténállandóanfelszállólevegőutánpótlódásátbiztosítja.Passzátszél-rendszer:atérítőkörökésazEgyenlítőközöttérvényesülőlégáramlásirendszera felszínközeli és amagasabb légrétegek között.A két térítőkör között a felszín közelébenfújó keleties passzátszelekkel jelentős légtömegek utaznak az Egyenlítő felé, ahol afeltorlódottlégtömegerősenfelmelegszikésfeláramlásrakényszerül(=passzátszélrendszerfelszállóága);amagasbannyugatiasáramlássalszétterjedatérítőkfelé,ahollehűl,ezértésatömegvonzásmiattleszállásrakényszerül(=passzátszélrendszerleszállóága).Sarkiszél:asarkiszélrendszerfelszínközeliösszetevője,sarkkörökönbelüliterületeketuralókeleties(azészakifélgömbönészakkeleti,adélindélkeleti)légáramlás.Sarkiszél-rendszer: a sarkkörökön belüli területeken érvényesülő légáramlási rendszer afelszínközeliésamagasabblégrétegekközött.Asarkvidékekenahidegmiattkialakulómagasnyomásúövbőlalevegőazalacsonynyomásúterületek(asarkkörök)felétörekszikafelszínközelében,asarkkörökkörnyékénviszontfelmelegedésemiattfeláramlásrakényszerül,ésatroposzférafelsőrészébenasarkokfeléáramlik,aholerőslehűlésemiattlefelékényszerül.Savas eső: a levegőt szennyező kén-dioxidtól, nitrogén-dioxidtól, szén-dioxidtól enyhénsavas kémhatásúvá vált csapadék, amely azokon a felszíneken, amelyekre ráhullik, idővelmaradandó kémiai elváltozásokat hoz létre, ami az erdők pusztulásához, a talajokelsavanyodásához,azépítményekkorróziójáhozvagymállásáhozvezet.Savasülepedés:alégkörbenlévősavasodástkiváltóanyagoklejutásaafelszínre;részbenacsapadékkal felhígulva, részben a savakból keletkezett szilárd vagy cseppfolyós légköriaeroszolrészecskéklassúlehullásávaljutnakafelszínre.Szél: a levegő földfelszínközeli, azzal többé-kevésbé párhuzamos áramlása, amelyet alégnyomáskülönbségműködtet.Szélrendszer: a felszínközeli és a magasabb légrétegek levegőcseréjét biztosító áramlásirendszer, amely a Földet körülölelő különböző légnyomású övek között alakul ki; részei: apasszát,anyugatias,asarkiszél-rendszerésamonszunszél-rendszerek.Szóródás: a napsugarak kitérülése eredeti mozgásirányukból annak következtében, hogynekiütköznekalevegőbenlévővízgőz-,szén-dioxid-ésvendéganyag-molekuláknak.Sztratoszféra:azalsólégkörfelső,atroposzférafelettelhelyezkedő,kb.40kmvastag,felfeléfokozatosancsökkenőhőmérsékletűrétege,amelybenezértaligmozogalevegő.

1

Tájfun: a Csendes-óceán Délkelet-Ázsia körüli vizei fölött képződő trópusi ciklon, amelykülönbözőpályákonhaladKelet-ésDélkelet-Ázsiapartjaifelé.Talajmenti csapadék: a felszínen vagy annak közvetlen közelében lévő levegőben kiváló,nem hulló csapadék, amely akkor képződik, ha a levegő a harmatpontjánál hidegebbfelülettelérintkezik;fajtái:harmat,dérészúzmara.Telítettség(páratelítettség):alevegőnekazazállapota,amikorazadotthőmérsékletenmárnemképestöbbvízgőztmagábafogadni.Tenyészidőszak: 1. a mezőgazdaság szempontjából az évnek a földművelésre,növénytermesztésre alkalmas időszaka, aminek hosszúsága a földrajzi fekvéstől függ(Magyarországon az április 1-jétől október 1-jéig tartó időszak); 2. egy adott növénycsírázásától termésének beéréséig szükséges időtartam, amely alatt adottak atermesztéséhezszükségeséghajlatifeltételek.Tényleges(abszolút)páratartalom:a levegőegytérfogategységében(m3-ében) lévővízgőzmennyisége(g).Termoszféra: a légkör 80–500 km magasságban lévő rétege, amelyben az oxigénatomokelnyelik az ultraibolya (0,2 µm-nél rövidebb hullámhosszúságú) sugárzást; ez az elnyeltenergiakifeléhaladvaazegyrekisebbsűrűségűrétegekbenhőmérséklet-emelkedéstokoz.Tornádó: nagyon erős, nagy (általában 50-80 km/óra, de esetenként 300-400 km/óra)sebességgelforgótölcsérszerűlégörvény;leggyakrabbanÉszak-Amerikabelső,síkságitájainalakul ki igen különböző hőmérsékletű légtömegek hirtelen találkozásának következtében;legfeljebb néhány kilométer átmérőjű tölcséréből a felszín felé kinyúló ormányában igenalacsonyanyomás,ezértfelszippantjaazútjábakerülőtárgyakat,miközbenasebesenfelfeléörvénylőlevegőbenrendkívülihevességűzivatarkeletkezik.Troposzféra: az alsó légkörnek a Föld felszínével érintkező legalsó, 10–12 km vastagságú,legsűrűbb,mozgásbanlévő,vízgőztartalmúrétege;azidőjárásijelenségekszíntere.Trópusiciklon:nagyongyorsmozgású,hatalmas(akártöbbszázkmátmérőjű)ciklonárisan(azészakifélgömbönazóramutatójárásávalellentétesirányban)forgóéshorizontálisanigensebesen(150-400km/óra)mozgószél-észivatarörvényaforróövezetben(azé.sz.ésad.sz.8–20° között), amely a nagyon erősen felmelegedő légtömeg felfelé törése és eközbenilehűlésekövetkeztébenalakulki,képződésihelyeahőmérsékletiegyenlítővelvándorol.Üvegházhatás: a levegő hővisszatartó képességén alapuló jelenség: a Napból érkezőrövidhullámúsugarakatalégkörjólátengedi,majdafelszínelnyeliésezáltalfelmelegszik;afelmelegedett felszín viszont hosszúhullámú sugárzást bocsát ki, amit a légköriüvegházhatásúgázok(főkéntaszén-dioxidésavízgőz)elnyelnek, ígyalégkörakisugárzotthőjelentősrészétvisszatartja.

1

Változó gázok: azok a légköri gázok (pl. szén-dioxid,metán, hidrogén, ózon), amelyek bármindig jelenvannaka levegőben,demennyiségük,arányukés térbelikoncentrációjukmárakárnéhányévenvagyévtizedenbelülérzékelhetőenváltozik.Városi hősziget: a nagyvárosokra jellemző mikroklimatikus jelenség, a beépített várositerületeken (a városi légtérben, a felszínen) a hőmérséklet – főként éjszaka és télen –jellegzetesen magasabb, mint a városkörnyéken; a városnak a környezetétől eltérőenergiaháztartása összefügg a burkolt felszín és a kiterjedt függőleges falfelületek nagyhőelnyelő képességével, a párolgó felszínek hiányával, a termelés, a közlekedés, a fűtéshőtermelésével,azüvegházhatásúgázkibocsátással.Vendéganyagok:szilárdéscseppfolyóshalmazállapotúanyagok,amelyekakozmikustérbőláramlások révén (pl. porviharokkal, vulkánkitörésekkel) vagy emberi tevékenység hatásárakerülhetnek a levegőbe, és bár csak rövid ideig (pár napig-hétig) tartózkodnak ott, mégiserősenbefolyásolhatjákahőháztartást,alátótávolságot,afelhő-ésködképződést.Viszonylagos(relatív)páratartalom:alevegővízgőzzelvalótelítettségénekafoka,aztfejeziki, hogy a térfogategységnyi levegő tényleges páratartalma hány százaléka a maximálisvízgőzbefogadóképességének.Visszaverődés: a Napból és a Világegyetemből érkező elektromágneses sugarakvisszatérülése a bolygóközi tér felé hullámhosszúságánál nagyobb szemnagyságúfelhővízcseppekbe,jégkristályokbavagyszennyezőrészecskékbevalóütközésükmiatt.Zúzmara:szilárdhalmazállapotúnemhullócsapadékfajta,amely0°Calattihőmérsékletenatúlhűltköd-vagyfelhőcseppektárgyakhozütődésekorráfagyássalkeletkezett.

1

Felszíniésfelszínalattivizek,eljegesedettterületekÁllóvíz: a felszíni mélyedésekben felgyülemlő víz, azaz a világtenger és a különbözőfejlettségiállapotbanlévőtavakösszefoglalóneve,amelyekvizeazonbannemfeltétlenüláll. Apály: az az időtartam (és folyamat), ami alatt a tenger szintje amagasvíztől amélyvízigsüllyedatengerjárásnapimenetében.Artézivíz:olyanfelszínalattivíz,amelysajáthidrosztatikainyomásakövetkeztébenképesafelszínreszökni,hatermészetesvagymesterségesutattalálafelfelé.Árvíz: a vízfolyás vízmennyiségének olyan mértékű megnövekedése, miáltal kilép amedréből,éselöntiamedretkísérőárterétvagyagátakkalközrefogotthullámterét.Ásványvíz:olyan felszínalattivíz,amely literenként1grammnál többásványianyagot tartoldatban.Belföldi jégakaró: a pólusoktól kiinduló, a jégkorszakban nagy területet befedő, általábantöbbszáz,sőtakártöbbezermétervastag,egyenletesfelszínűjégsíkság.Belsőlefolyású terület: a Föld felszínének olyan – általában száraz éghajlatú – része,amelynekvízfolyásainemérikelavilágtengert,hanemzártmedencékbenkialakulttavakattáplálnak, vagy útközben elpárolognak, elszivárognak, elapadnak (régebben helytelenül:lefolyástalanterület). Beltenger: a kontinensbe ékelődő (pl. Balti-tenger) vagy benne elhelyezkedő (pl. Fekete-tenger),önállómedencéjűésvízháztartásúállóvíz,amelycsakkeskenyszorosonátérintkezikegymásiktengerrelvagyazóceánnal.Belvíz: bő csapadékú időszakokban a talajvízszint emelkedése következtében felszínrebukkanótalajvíz,amelyhosszabb-rövidebbideigmegmaradamélyedésekben.Bevágódó szakaszjelleg (felsőszakasz jelleg): a vízfolyásnak az az állapota, amikor a nagyszintesés és a nagy sebesség következtében akkora a hordalékmozgató ereje, hogy többhordalékot képes elszállítani, mint amennyi érkezik, ezért többletenergiáját hasznosítvahordalékávalfolytonmélyítiamedrét,bevágó,vonalaseróziótvégez. Cunami: a világtenger alatt vagy a tengerparton kipattant földrengés vagy vulkánkitöréskeltette, a szárazföldre kirontó, pusztító óriáshullámzás (hullámhossza 100–200 km), avízfelszínenkialakuló,atengerfenékenszétterjedő,gyűrűszerűhullámsorozat.Csonthó(firn):szemcsésszerkezetűtömörhó,átmenetahóésajégközött.Ahóhatárfölöttfrissen hullott hóból alakul ki egyrészt az ismétlődő olvadás és fagyás, másrészt az egyrevastagodóhótömegnyomásahatásáravégülgleccserjéggéalakul.Dagály: az az időtartam (és folyamat), ami alatt a tenger szintje amélyvíztől amagasvízigemelkedikatengerjárásnapimenetében.

1

Deltatorkolat:kistengerjárásútengerbe,tóbaömlőalsószakaszjellegű,kisesésűfolyósajáthordalékkúpjánlegyezőszerűenágakrabomlótorkolata.Elgátolásos tó: tömegmozgási folyamat (pl. kőomlás, csuszamlás) következtébenfelhalmozódottanyag, jégtakarókáltal felhalmozottmorénaanyagvagyvulkánkitöréssoránkifolytlávaáltalfelduzzasztott,lefolyástalanmélyedéseketkitöltőállóvíz.Épülő part: az állóvíznek és a szárazföldnek olyan érintkezési szakasza, ahol a feltöltőtevékenység jellemző,amiapartemelkedésénekésatengerfokozatosvisszahúzódásának,vagyszárazföldiüledékektengerbeszállítódásánakakövetkezménye.Esés (folyóvíz esése): a vízfolyás forrása és torkolata, vagy egy szakaszának két végpontjaközötti,méterbenkifejezettszintkülönbségésazadottkétfelszínipontközöttikilométerbenkifejezettfolyóhosszhányadosa(m/km).Eutrofizáció:azélővízelnövényesedése;algákésmagasabbrendűnövényektúlzottmértékűelszaporodása következtében a víz növényi tápanyagokkal, különösen nitrogén- ésfoszforvegyületekkelvalófeldúsulása. Felszínalattivizek:aföldfelszínhézagokkal,repedésekkeltelikőzeteiben(pl.homokkőben,mészkőben)ésatalajbanlévővizek,amelyekfolytonmozgásbanvannak.Felszíni vizek: a Föld felszínén található természetes ésmesterséges állóvizek, vízfolyások,továbbá a térszínen lefolyó víz, de tágabb értelemben a sarkvidéki és magashegységijégtömegekisidesorolhatók.Feltöltő szakaszjelleg (alsószakasz jelleg): a vízfolyásnak az az állapota, amikor energiájakisebb, mint amennyi hordalékának elszállításához szükséges, így lerakja azt; a keletkezőhordalékkúponamederállandóanváltozik,többágraoszlik,nincsegységesfolyómeder. Fertő:a tótermészetesútonvalófeltöltődésénekkezdetiállapota;olyanállóvíz,amelybenazelhaltnövényirészekleülepedésévelanyíltvíztükörfoltokrabomlik.Folyó: felszíni vízfolyás, amelynek hossza mintegy 100–1000 km, vízgyűjtő területe pedig1000–50000km2.Folyótorkolat: 1. a folyónak az a szakasza, ahol a mellékfolyó beletorkollik; 2. az apartszakasz,aholafolyóatengerbe,tóbavezetiavizét.Folyóvíz munkavégző képessége: a vízfolyásnak az áramló víz helyzeti és mozgásienergiájábóladódóképessége,amellyelalakítaniképesamedrét.Forrás: a felszín alatti víz felszínre bukkanása természetes úton a víztartó rétegekmegszakadásakövetkeztében.

1

Főfolyó:azafolyó,amelybeavízgyűjtőterületénlévőösszesvízfolyásbelevezetiavizét,ésközvetlenülavilágtengerbeömlik. Földközitenger:kétegymáshozközelfekvőkontinensközöttkialakult,önállómedencéjűésvízháztartású állóvíz, amely csak keskeny szoroson át érintkezik az óceánnal (pl. Földközi-tenger).Gleccser (jégár):ahóhatár felettiövezetben lehullóhóból, illetveazabbólkialakult firnbőlképződöttjégtömeg,amelyanehézségierőhatásáramozoglefeléalejtőn;avastagjégalsórészeanyomáshatásáraképlékenyanyagkéntviselkedik,ezértagravitációmozgatja,ésajégbefagyottkőtörmeléksegítségévelmagaalatt„U”keresztmetszetűvölgyetváj.Gleccserpatak: olvadás hatására a jégár végén keletkező vízfolyás, ami lisztfinomságúhordalékotszállít.Gyógyvíz:olyanásványvíz,amelynekorvosilagbizonyítottangyógyhatásavan.Hévíz(termálvíz):20°C-nálmelegebbfelszínalattivíz.Hullámzás: a vízfelszíneken a szél által keltett rezgőmozgás, a vízrészecskék folytonismétlődő, zárt körpályán való mozgásának eredménye; a tenger felszínének ütemesemelkedéseéssüllyedése.Időszakos folyó: nem folyamatos vízutánpótlású vízfolyás, amely hosszabb-rövidebb időre(pl.azévegyrészében,vagyakárévtizedekreis)kiszárad,majdkésőbbújraszállítvizet.Jéghegy: a tengerbe nyúló gleccserekről vagy a szárazföldi jégtakaróról leszakadt, atengeráramlás által szállított jégtömeg a hidegvizű óceánokban, amelynek a jég és atengervízközöttisűrűségkülönbségmiattcsakakilenctizedrészeemelkedikavízfelszínfölé.Jégsivatag: tartósan hóval borított, nagy kiterjedésű terület a hideg övezet poláris részén(sarkvidéki öv); egyhangú, fagyos jég- és hómező, ahol a hulló csapadék mennyisége asivatagokéhozhasonlóanéventelegfeljebb250mm.Jégvájtató:a jégtakaró letarolómunkájarévénhullámossávált felszínmélyedéseitkitöltő,általábankisterületűállóvíz.Jövevényfolyó: olyan vízfolyás, amely száraz területeken keresztülhaladva is képesmegtartanivizétanélkül,hogymellékfolyótvennefel(pl.aNílus).Karsztvíz: karsztosodókőzetek,uralkodóanmészkövek szénsavas víz által kioldottüreg-ésjáratrendszerében,valamintahasadék-ésrepedéshálózatábantárolódóésmozgórésvíz. Krátertó: kialudt vulkán kráterében vagymeteorit becsapódása által kialakított kráterbenfelhalmozódottállóvíz.Láp:atótermészetesútonvalófeltöltődésénekvégsőállapota;azelsekélyesedőtómedence

1

fokozatosanfeltöltődikapusztulónövényzetésegyébszervesanyagoktőzegesedésesorán.Lavina: hótömeg lejtős tömegmozgása a hóhatár fölé vagy annak közelébe emelkedőhegységekben. Többnyire tavasszal, nagy havazás utáni enyhüléskor keletkezik; a lezúdulónagyhó-ésjégtömegegyrenövekszik,ésmindenútjábakerülőtárgyatmagávalragad. Magashegységi jég: a hóhatár fölött, a csonthógyűjtő medencékben összegyűlt hóbólszármazójég.Maradványtó: 1. a tenger vízszintjének csökkenése következtében valamelymélyedésben,medencében hátramaradt állóvíz; 2. korábbi, jóval nedvesebb időszakban létezett nagykiterjedésűtócsekélymaitómaradványa.Meder (folyómeder): a közepes vízállású vízfolyás által elfoglalt természetes, hosszantimélyedés,amelybenvízlefolyik.Mellékfolyó: nem közvetlenül a világtengerbe, hanem valamely nagyobb folyóba ömlőfelszíni vízfolyás; általában rövidebb, kisebb vízhozamú, és kisebb vízgyűjtőterület tartozikhozzá,mintafőfolyóhoz.Mesterséges tó: a társadalom tevékenysége során keletkezett mélyedésben (pl.bányagödör)vagyfolyóvízelrekesztésévelkeletkezettállóvíz.Mocsár:atótermészetesútonvalófeltöltődésénekazazállapota,amikorasekélymélységűállóvízbenanövényzetelszaporodásamiattmárcsakhelyenkéntcsillanmeganyíltvíztükör.Morotvató:aközépszakaszjellegűfolyótúlfejlettkanyarulatánaktermészeteslefűződésévelvagymesterségeslevágásávallétrejötttó.Óceán:hidrológiaiértelemben:avilágtengerrésze,önállómedencébenhelyetfoglaló,önállóáramlási rendszerű, hatalmas, mély, sós víztömeg (Atlanti-, Csendes-, Indiai-óceán, Jeges-tenger); földrajzi értelemben: az óceánimedence a benne lévő ésmozgó sós víztömeggelegyütt.Oldalazószakaszjelleg(középszakaszjelleg):avízfolyásnakazazállapota,amikorenergiájamég elegendő a hordalék elszállításához, de a mélyítő munkához már kevés; egyensúlyiállapot,hiszugyanannyihordalékérkezikéskeletkezikhelyben,mintamennyitávozik,ezértszéles völgyében kanyarogvahalad, újabbésújabb kanyarokat fejleszt,medrénekhomorúpartjátpusztítja,domborúpartjáthordalékalerakásávalépíti. Öböl: a tengerek, tavak szárazulatba többé-kevésbé benyúló, háromoldalról szárazfölddelhatároltrésze.Örökhóövezete:azokaterületekahóhatárontúl,amelyekettartósan(nemörökké!)borítahó.Part:azóceán,tengervagytóésaszárazföldérintkezésisávja.

1

Peremtenger: a földrészek szegélyéhez kapcsolódó, önálló medencével nem rendelkezőállóvíz,amelyetazóceántólszigetekvagyfélszigetekválasztanakel(pl.Japán-tenger).Pusztulópart:azállóvíznekésaszárazföldnekolyanérintkezésiszakasza,ahola lepusztítótevékenységhatásáraatengerpartfolyamatosanhátrál.Résvíz: a szilárd kőzetek réseiben, repedéseiben, hasadékaiban és üregeiben mozgó éstárolódófelszínalattivíz.Rétegvíz:kétvízfogórétegközöttivíztartórétegbenelhelyezkedőésmozgófelszínalattivíz,ami azonban nem különül elmás felszín alatti vizektől (ezértmamár nem tekintik önállófelszínalattivíztípusnak).Sodorvonal:avízfolyások legnagyobbsebességűpontjaitösszekötővonal,aminemmindigesikegybeafolyóközépvonalával,mertakanyarokbanacentrifugáliserőhatásáraahomorúoldalratolódik;eredményekéntamederaszimmetrikuslesz.Szélkifúvásos tó: széljárta területek szél által kimélyített mélyedéseiben kialakuló,csapadékbólvagytalajvízbőltáplálkozó,általábankisterületűállóvíz.Szerkezeti (tektonikus) eredetű tó: szerkezeti mozgások által kialakított süllyedékbenfelhalmozódottállóvíz.Szökőár:különlegesenerősdagály,amihavontakétszer(újholdkorésteliholdkor),aHoldésaNaptömegvonzásánakegybeesésévelalakulki,amikoraháromégitestegyvonalbanvan.Tagolatlanpartvidék:avilágtengernekésaszárazföldnekolyanérintkezésivonala,amelyetegyáltalánnem,vagycsakritkánszakítanakmegöblökvagyfélszigetek.Tagolt partvidék: a világtengernek és a szárazföldnek olyan érintkezési vonala, amelyenszigetek,félszigetek,öblökváltakoznak.Talajnedvesség: a talajszemcsék közötti hézagokban a szemcsék felszínéhezhártyaszerűentapadófelszínalattivíz,atalajvízszintfeletthelyezkedikelatalajbanvagyakőzetben. Talajvíz:alegfelsővízfogórétegtalaj-és/vagykőzetszemcséiközöttmozgóéstárolódóvíz.Telítetlenzóna:atalajvízszintfelettiréteg,aholapórusokatkitöltővíznyomásaésalevegőnyomásamegegyezik.Telítettségi zóna: a talajvízszint alatti réteg, ahol a talajszemcsék közöttmár csak víz van(kiszorultalevegő).Tenger: a szárazulatokat körülvevő vagy azokba ékelődő óceánimedencerészek a bennüklévősósvíztömeggelegyütt.

1

Tengeráramlás: a tengeri vízkörzés része, a világtenger felszínközeli rétegében létrejövő,tartósan egy irányba haladó, örvénylő vízmozgás, amelyet az állandóan egy irányban fújószelek működtetnek. A forró övezet óceánjainak meleg vizét a meleg tengeráramlásokvezetikamérsékeltésahidegövezetbe,asarkvidékekfelőlpedigahidegtengeráramlásokvezetik a környezetüknél hidegebb vizet amérsékelt övezetbe és amérsékelt övezetből aforróövezetbe.Tengeri csatorna: tágas tengeri térségeket, tengerrészeket,öblöketösszekötő természetes(pl.LaManche)vagymesterséges(pl.Szuezi-,Panama-csatorna)víziátjáró.Tengeri vízkörzés: a tengervíz állandó cserélődése a világtenger felszínén a különbözőföldrajzhelyekközött (tengeráramlások),valamintavízfelszínésamélyközött (függőlegesáramlások);ejelenségeketanapsugárzásésatartósanegyiránybanfújószelekműködtetik.Tengerjárás(árapály-jelenség):atengerszintjéneknapi,menetrendszerűingadozása;aHoldés a Föld közös tömegvonzása következtében, illetve az égitestek közös súlypontja körülimozgásból származócentrifugáliserőhatásáraa tengerszint szabályos időközönkénti (12,5óra)emelkedéseésvisszahúzódása.Tengerszem: magashegységek kis tavai; többnyire a gleccser által kimélyített egykoricsonthógyűjtő medencében (kárfülkében) vagy a morénasáncok mögött keletkezett,általábankerekállóvíz,kistó.Tó: a szárazföld minden oldalról zárt mélyedését kitöltő állóvíz, amely nincs közvetlenkapcsolatbanavilágtengerrel.Tölcsértorkolat: a tenger felé tölcsérszerűen kiszélesedő és erősenmélyülő folyótorkolat,aminagytengerjárásútengerbeömlőfolyókonalakulki,aholatengervízafolyóhordalékátapálykormagávalragadja,ígykimossa,kimélyítiéskiszélesítiafolyótorkolatimedret.Vakár: az átlagosnál jóval alacsonyabb dagály, ami havonta kétszer (első és utolsónegyedkor)alakulki;ilyenkoraNapésaHoldaFöldhözképest90°-osszögbenhelyezkedikel,emiattlegjobbangyengítikegymástömegvonzásihatását.Világtenger:aszárazföldeketkörülölelősósvíztömeg,azóceánokésatengerekösszessége;aFöldterületének71%-átfoglaljael,kb.361milliókm2-t.Vízállás:afolyó-vagyállóvízszintjénekegyadottpontonelhelyezettvízmércénleolvasott,meghatározott0szinthezviszonyítottmagassága.Vízesés:a vízfolyásmederesésének szerkezeti eredetű törésekhatására vagy kőzetrétegekhatárán keletkezett lépcsőn való hirtelenmegtörése, ahol a vízmagasabb szintről zúdul amélybe.Vízgyűjtőterület:azaterület,amelynekafelszínen lefolyóésafelszínalattáramlóösszesvize egy vízfolyásban gyűlik össze és ilymódon jut a világtengerbe; vízválasztóval határoltterület.

1

Vízhozam: a vízfolyás vizsgált keresztmetszetén 1másodperc alatt átfolyó vízmennyisége(m³/s).Vízjárás:avízfolyásvízhozamánakésvízállásánakváltozása(egyévalattkirajzolódóátlagosingadozása).Vízrendszer:azegyfolyóváegyesülőfolyóvizekegyüttese.Vízválasztó: az egymással szomszédos vízgyűjtő területeket elkülönítő határvonal, amelyáltalában felszíni kiemelkedéseken (hegygerinceken, hátakon, csúcsokon), ritkábban völgyinyergekenhúzódik.Vízválasztó hegység: olyan hegység, amelynek eltérő oldalain futó vízfolyások különbözővízgyűjtőterületheztartoznak. Zuhatag:vízesés;szűkebbértelembenaköznyelvben:mélyszakadékbazúdulóvízesés.

1

Talajtakaró

Azonális talajok: a földrajzi övezetességtől független talajok, amelyek kifejlődését a helyitényezőkszabjákmeg(pl.öntés-,váz-éshomoktalajok).Barnaerdőtalaj:zonális talajtípusavalódimérsékeltövben,a lomboserdőkalattképződőközepes humusztartalmú talajféleség; savanyú mállással keletkezik, sok agyagos részttartalmaz;acsapadékmennyiségétől függ,hogymennyi szervesanyagmosódikkibelőlük;kilúgozásiszintjük(A-szint)általábanvastagésgyengénsavanyúkémhatású.Humusz:természeteseredetű,többfélenagymolekulájúvegyületetmagábafoglalószervesanyagok csoportja, ami a talajok termőképességét adja; az elhalt növényekbomlástermékeiből és az élőlények kiválasztástermékeiből mikroorganizmusokközreműködésévelkeletkezik.Láptalaj:azonálistalajtípus,olyanterületekenalakulki,amelyekazévnagyrészébenvízzelborítottak; a nedves, oxigén nélküli környezetben az elhalt növények erjedő bomlásávalsavanyú,sötétszínű,tőzegestalajképződik.Laterit: a trópusi területekre jellemző, vas- és alumínium-oxidokban gazdag, ezért vörösszínűmálladéktalaj.Mezőségi talajok: zonális talajtípus, az erdőövezettől a sivatagig terjedő füves, pusztainövényzetalattképződötttalajfélékösszefoglalóneve,amelyekmegfelelőkamezőgazdaságitermelés számára; fekete színűek, nagy a szervesanyag-tartalmuk, jó a víz-, hő- éslevegőháztartásuk.Öntéstalaj: általában gyenge termőképességű, fakó romtalaj a vízfolyások mentén. Azidőközönkénti áradások azzal akadályozzák a talajképződést, hogy újra és újra iszapotterítenekamárbomlószervesanyagra.Rendzina: mészkő- és dolomitterületeken karbonátos kőzeteken kifejlődő, sekélytermőrétegű,kövestalaj.Erőteljeshumuszosodásésagyengekilúgozásjellemzi.Réti talaj: azonális talajtípus, amely vizenyős réteken, folyókártereibenalakul ki;A-szintjesötét, humuszos, magas vastartalmú, B-szintje hiányzik, C-szintjében hirtelen csökken ahumusztartalom.Romtalajok: olyan azonális talajok, amelyek azért alakulnak ki, mert a felszín bolygatásamiattnincsidőahumuszlebomlásához,atalajkifejlődéséhez(pl.homok-ésöntéstalajok).Sivatagi váztalajok: szerves anyag nélküli, semleges vagy enyhén lúgos pH-jú, kilúgozástólmentes,alacsonyhumusztartalmútalajokasivatagban.

1

Szikesedés: talajfejlődési folyamat, amelynek során a talaj felső részében erőteljessófelhalmozódás következik be, minek következtében romlik a talaj termőképessége. Azingadozó talajvízszint váltja ki; vagy azért következik be, mert a területen a párolgásmeghaladjaacsapadékmennyiséget,vagyazért,mert felszínközelében lévő talajvízszintjetermészetes(pl.apadás)vagymesterségesok(pl.vízelvezetés,rosszidőbenvégzettöntözés)miattlecsökken.Szürkeerdőtalaj(podzol):zonálistalajtípusahidegmérsékeltövben,atajgaalattképződik.A-szintjesavanyú,mivelatűlevelűavarelevesavanyúnyersanyag,dekémhatását fokozza,hogy a hűvös éghajlaton a sok beszivárgó nedvesség ki is lúgozza, ezért mezőgazdaságiművelésrenemalkalmas.Talaj:aföldkéreglegfelső,laza,termékenyrétege,amelyetkőzetszemcsék,humusz,oldatok,levegőésélőlényekalkotnak.Talajképződés: a kőzetek fizikai, kémiai és biológiai átalakulási folyamata, amely során azanyakőzetbőltalajkeletkezik.Talajpusztulás: a termőtalajnak a víz, a szél és a különböző tömegmozgásos folyamatokhatására bekövetkező lehordódása, a talaj termőrétegének (A-szintjének) fokozatoselvékonyodása.Talajszint: a talajszelvény egy szakasza, amelyen jól kivehetők a lezajlott talajképzőfolyamatokjelei,vagyisamelyaszelvénytöbbirészétől,szintjeitőlszínében,szerkezetében,humusztartalmában stb. eltér. A talajok többségét az alábbi három szint jellemzi: A-szint:humuszban leggazdagabb, a felszínről beszivárgó víz a szerves és szervetlen anyagoklegnagyobb részét kilúgozza belőle, és mélyebbre mossa; B-szint: a felette lévő szintbőlkimosódott anyagok felhalmozódási helye; C-szint: az anyakőzet törmelékéből ésmálladékábóláll.Talajvédelem: mindazon tevékenységek összessége, amelyek a talaj termékenységénekmegőrzését szolgálják; tágabb értelemben a talajerózió és a defláció elleni védekezéstjelenti.Terrarossa(vörösföld):amediterránterületekzonálistalajtípusa;vörösszínű,agyagostalaj,amelynekkishumusztartalmavan,kilúgozott,desemlegeskémhatású.Trópusi vörösföldek: jellegzetesen téglavörös színű zonális talajtípusok az egyenlítői és azátmenetiövben,amelyekerősésgyorsmálláshatására jönneklétre,akovasav,valamintabennük keletkező sók, bázisok a sok csapadék hatására kimosódnak. Földművelésre aligalkalmasak, mert a szerves anyag gyors lebomlása miatt csak kevés és nyers humuszképződik, és a sok csapadékbemossa a növények számára szükséges tápanyagokat a talajmélyébe,atalajfelszínéncsakazaligoldódóvas-ésalumínium-hidroxidokmaradnak,ennekköszönhetikszínüket.

1

Tundratalaj:zonálistalajtípusasarkköriövben,atundragyérnövényzetealattképződik;avékony,hiányosszerkezetű,humuszbannagyonszegénytalajnaknyároniscsakafelsőrészeengedfel, ígyafagyottaltalajnemképesátengedniahóolvadékot,emiattatalajvizenyős,tőzeges.Váztalajok:azonális,főlegmállássoránkeletkezetttalajok,amelyeknekrosszatápanyag-ésvízforgalma,ezértazokonanövényzetmegtelepedésérealigvanlehetőség.Zonálistalajok:azokatalajok,amelyekjellemzőitükrözikvalamelyföldrajziövvagyterületsajátosságait (éghajlatát, természetes növényzetét), azokhoz igazodnak (pl.mezőségi talaj,podzol).

1

Éghajlati,földrajzi,növényzetiövezetesség

Állandóan fagyos éghajlat: a hidegövezet sarkvidéki övének éghajlata, amelyet a keleties(sarki) szelek alakítanak. Egyetlenévszakaa zord tél, egyikhónapközéphőmérséklete sememelkedik 0 °C fölé, az évi középhőmérséklet igen alacsony (-50 – -10 °C), viszont az éviközepes hőingadozás igen nagy (25–55 °C), több hónapos nappalok és éjszakák váltjákegymást,anapihőingadozásigenkicsi.Évente200–300mmcsapadékhullikhóformájában.Átmenetiöv:a forróövezetnekapasszátszélrendszer leszállóés felszállóágahatásaalattálló öv, ahol egy csapadékos és egy száraz évszak váltja egymást; szavanna éghajlat ésszavannanövényzetjellemzi,amelyterületénvadgazdálkodástfolytatnak;azerdősszavannaalatt vörösföldek, a térítők felé a csapadék csökkenésével sárgaföldek fejlődnek, amelyekcsak ugaroló földművelésre alkalmasak; a füves szavannák alatt fekete szavannatalaj van,amelyen ültetvényes gazdálkodást (cukornád, gyapot, földimogyoró, köles, kávétermesztése) folytatnak; folyói ingadozó vízjárásúak; a mállás és az aprózódás felváltvaformáljaafelszínt.Babérlombú erdő: a bő csapadékú, nagy nedvességű monszun terület természetesnövénytakarója; bőrnemű, örökzöld levélzetű, ritkás lombú fák alkotta erdő; Ázsiában ésÉszak-Amerikában babér- és tölgyfajok, liliom- és tulipánfák, kámforfa, fikuszok, mocsáriciprus,AusztráliábanésDél-Amerikábanaraukáriafenyőajellemzőfajai.Éghajlati övezetesség: az éghajlatok övezetes elrendeződése a szárazföldeken, aminekalapjátaszolárisövezetességadja,deaföldrészekésatengerekszabálytalanelrendeződése,aszárazföldekdomborzata,aszélrendszerekésatengeráramlásokmiatthatárainemesnekegybe a nevezetes szélességi körökkel, és nem mindenhol párhuzamosak a szélességikörökkel.Egyenlítőiéghajlat:aforróövezetegyenlítőiövénekéghajlata,amelyterületeegészévbenafelszálló légmozgás (apasszát szélrendszer felszálló ága)uralmaalatt van. Egyetlenévszakvan (nyár), amely állandóan forró, fülledt és nagyon csapadékos; az évi középhőmérsékletmagas(25–27°C),azévihőingadozásnagyonkicsi(2–3°C),anapihőingadozásjelentősebb(10–12 °C); az évi csapadékmennyiség nagyon sok, 1800–3000 mm, de a 4000 mm-t iselérhetiahőmérsékletiegyenlítőmentén,mindennap,szintemenetrendszerintesik.Egyenlítőiöv:aforróövezetnekegészévbenapasszátszélrendszerfelszállóágahatásaalattálló öve, ahol csaknemminden nap esik az eső; az Egyenlítőmentén kb. a 10° szélességikörökig terjed. Egyenlítői éghajlat van. Folyói bővizűek, egyenletes vízjárásúak; a felszínenerősésgyorsamállás;asokcsapadékkimossaatalaj tápanyagait, le ishordjaatalajt, ígyazok gyenge termőképességű vörösföldek; növényzete az esőerdő, amelynek területét ésfajgazdagságátakíméletlenerdőirtásrohamosancsökkenti;azerdőhelyénhagyományosanvándorló-égető vagy ültetvényes gazdálkodást (kakaó, banán, olajpálma, kókuszpálma,kaucsukfatermesztése)folytatnak.Erdőhatár: az összefüggőerdőterületekhatára; a függőleges növényzeti övezetességben ahegyitajgaésamagashegyitundrahatárán,avízszintesövezetességbenahidegmérsékeltövésasarkköriövközöttiátmenetterületénhúzódik.

1

Esőerdő(trópusiőserdő):azegyenlítőiövtermészetesnövénytakarója,örökzöld,5–7szintűerdő, fényes, kopasz lombú, szabad rügyű fákkal; jellegzetes fajai: ébenfa, mahagóni,mimózák,pálmák,alombkoronaszintekbenfánlakóésliánnövények;korhadéklakók.Fahatár: a magányos fák utolsó előfordulási határvonala; a függőleges földrajziövezetességben a törpecserjék és a sziklahavas határán, a vízszintes övezetességben asarkköriövben,annakhidegmérsékeltövfelöliszélénhúzódik.Forró övezet: a térítőkörök között elhelyezkedő földrajzi övezet, amely a passzátszélrendszer uralma alatt áll; az évi középhőmérséklet 20 °C felett van, az évi közepeshőingadozáskicsi,anapijóvalnagyobb;acsapadékeloszlásaalapjánháromövre:egyenlítői,átmenetiéstérítőiövre,valamintmonszunvidékretagolódik.Forró övezeti monszun éghajlat: a forró övezeti monszun vidék éghajlata, a kontinensekkeleti oldalán jellemző. A hőmérsékleti egyenlítő évszakos eltolódásamiatt a passzát szélirányának módosulásával keletkezik, télen a keleties passzát (téli monszun), nyáron azeltérítettpasszát (nyárimonszun)hatásaalattáll;háromévszakváltakozik:a4–5hónapostél közepesenmeleg és száraz, a tavasz (az esőzések előtti évszak) rövid, forró és nagyonszáraz, a nyár is 4–5 hónapig tart, ez az esőzések időszaka (havonta 400–600 mm eső),nagyon meleg és fülledt; az évi középhőmérséklet magas (21–28 °C), az évi közepeshőingadozáskicsi(5–8°C),azévicsapadékmennyiségsok(1500–2000mm).Forróövezetisivatagiéghajlat:a forróövezet térítőiövénekéghajlata,azé. sz.ésad.sz.20–30° között, a térítőkörök mentén jellemző, ahol az év nagy részében a passzátszélrendszer leszálló ága alakítja az időjárást. A nappali felmelegedés itt a legnagyobb aFöldön,azéjszakákviszonthidegek,igennagyanapihőingadozás(25–30°C),azéviközepeshőingadozás viszonylag kicsi (10–18° C), az évi középhőmérséklet 21–28 °C, az évicsapadékmennyiség 250mm-nél kevesebb és kiszámíthatatlan; két évszak van,mindkettőszáraz,deatélmeleg,anyárpedigforró.Földrajzi övezetesség: az egész Földet átfogó komplex rendszer, a természetföldrajzijellemzők (az éghajlat, a természetes élővilág, a vízjárás, a talaj, a felszínformálódás), atársadalom-földrajzi jellemzők(a társadalmi-gazdaságiélet jellegzetességei)ésakörnyezetijellemzőkegyüttes,övszerűelrendeződéseaFöldön.Függőleges övezetesség: a földrajzi övezetességi rendszer érvényesülése a hegységekterületénatengerszintfelettimagasságszerint.Füves puszta: általában szárazabb területeken előreforduló fűfélékkel borított felszín,amelyet a mérsékelt övezetben prérinek (Észak-Amerikában), sztyeppnek (Ázsiában) vagypampának (Dél-Amerikában), a forró övezetben pedig szavannának neveznek. A fűfélékgyökérzeténekfontosszerepevanatalajmegkötésében.Havasi legelő: a függőleges növényzeti övezetességben a fahatár és a sziklahavas közötthúzódik,törpenövésűfűfélékalkotják.

1

Hideg mérsékelt öv: a mérsékelt övezet hideg övezeti peremén fekvő öv, amely csak azészaki félgömbön alakult ki; tajga éghajlata van, ahol a párolgás csekély; természetesnövénytakarója a tajga, amelyben erdőgazdálkodás és prémesállat-tenyésztés folyik,szegényes aljnövényzete átengedi a csapadékvizet, ezért alatta kilúgozott, szürke podzolalakultki;időszakosanváltakozvaafagyaprózódás,atömegmozgásokésafolyóvízformáljaafelszínt.Hideg övezet: a sarkkörökön belül fekvő terület, amely a keleties szelek hatása alatt áll;középhőmérséklete egész évben nagyon alacsony (0 °C alatt), a csapadék kevés hóformájábanesik;azövezetenbelülkétövvan:asarkköriésasarkvidékiöv.Hóhatár:azatengerszintfelettimagasság,amifölött,vagyazaföldrajziszélesség(asarkköriésasarkvidékiövhatárvonala),amintúlegészévbenmegmaradahóazadottterületen.Keménylombú erdő: a mediterrán terület természetes növénytakarója; örökzöld erdő,bőrnemű, szilárdító szövetekbengazdag,gyakranszőrös levelű,aligvédett rügyű fákbóléscserjékbőlállóvegetáció;jellegzetesalkotói:magyaltölgy,paratölgy,mandulafenyő,aleppóifenyő, feketefenyő, cédrus, ciprus, jegenyenyár, nagy illóolaj tartalmú cserjék (pl.rododendron,oleander).Lombos erdő: a valódi mérsékelt öv óceáni és mérsékelten szárazföldi területénektermészetes növénytakarója, lombhullató fák és cserjék társulása (bükkösök, tölgyesek,ligeterdők),lombjaahidegokoztavízhiánymiatthullikle.Mediterrán éghajlat: amelegmérsékelt övmediterrán területének éghajlata a földrészeknyugatioldalán.Ősztől tavasziganyugatias szelekalakítják, amagukkal sodort ciklonokkalsok csapadékot hoznak, nyáron a passzát szélrendszer leszálló ága a forró övezetből idetolódikésforró,szárazidőjárástokoz;azévicsapadékmennyiségelérhetiaz1000mm-t;azéviközéphőmérséklet10–20°C,azéviközepeshőingadozásközepes(15–20°C).Négyévszakváltakozik: tavasszal egyre emelkedik a hőmérséklet és szárazság van, a nyár hosszú,napfényes,forró(középhőmérséklet22–23°C)ésszáraz,ősszelegyrecsökkenahőmérsékletéskevéscsapadékhullik,atélpedigrövid,enyhe(középhőmérséklet6–7°C)éscsapadékos.Mediterrán terület: a mérsékelt övezet meleg mérsékelt övének területe a szárazföldeknyugati peremén;mediterrán éghajlatát a passzát és a nyugatias szélrendszer évszakosanváltakozva alakítják; barna és a szürke erdőtalaján egykor keménylombú erdők díszlettek,melyeket mára csaknem teljesen kiirtottak; helyüket örökzöld, tüskés bozót (macchia)foglalta el; aromás, olajos termések és levelek (pl. olajfa, vörös tölgy, szentjánoskenyérfa,szamócafa, rekettye, pisztácia, boróka, benge, mirtusz, jázmin, levendula, rozmaring)jellemzik; a másodlagos növényzeten juhot, kecskét legeltetnek; a felszínformálásévszakosan eltérő: hol az aprózódás, hol pedig a csapadék és folyóvíz hatása jelentősebb;földet művelni csak öntözéssel lehet, jellegzetes mediterrán vegyesgazdálkodás (olajfa,szőlő,narancs,citrom,búza,szelídgesztenye,paratölgytermesztése)alakultki.Meleg mérsékelt öv: a mérsékelt övezet forró övezet felöli peremén fekvő öv, mindkétfélgömbön a 30–45° szélességek között alakult ki; földrajzi jellemzői a földrészek keleti ésnyugatifelénkülönbözőek,ennekmegfelelőenmediterránésmonszunterületretagolódik.

1

Mérsékelten szárazföldi terület: a mérsékelt övezet valódi mérsékelt övén belül akontinensek nyugati felén, az óceáni területek mellett találhatók; a nedves kontinentáliséghajlaton a folyók vízjárása ingadozó; a többnyire kilúgozott barna erdőtalajon alombhullatóerdőa természetesnövénytakaró, amelyen többnyire szántóföldekhúzódnak,amelyek vegyes mezőgazdálkodásra (búza, kukorica, cukorrépa, zöldségféléktermesztése)adnak lehetőséget; a legeltető állattartással szarvasmarhát és juhotnevelnek; amállás, azaprózódás,acsapadékésafolyóvizekegyarántformáljákafelszínt.Mérsékelt övezet: a térítők és a sarkkörök között elhelyezkedő földrajzi övezet (a 30–60°szélességi körök közötti területsáv), amely a nyugati szelek uralma alatt áll; négy évszakváltogatjaszabályosanegymást,azéviközéphőmérséklettághatárokközöttváltozik,azévihőingadozás és a csapadékmennyiségeerősen függ attól, hogymilyen távolságra vanegyterület az uralkodó légáramlás irányából eső tengertől; hőmérsékleti alapon három övétkülönítikel:amelegmérsékelt,avalódimérsékeltésahidegmérsékeltöv.Mérsékeltövezetimonszunéghajlat:amelegmérsékeltövmonszunterületénekéghajlata,amitatengerésaszárazföldeltérőfelmelegedésemiattkialakulótrópusonkívülimonszunszélrendszer alakít ki. A nyári monszun az óceán felől a szárazföld felé fúj, így bőségescsapadékot szállít, a télimonszun a szárazföld felől fúj, ezért száraz időjárást okoz; az évicsapadékmennyiségsok(1000–1500mm);azéviközéphőmérsékletmagas(10–20°C),azéviközepeshőingadozásnagy (5–25 °C), a napi hőingadozás évszakonként különböző (nyáronnagy,télenkicsi);négyévszakváltakozik:anyármelegésnagyoncsapadékos,atélhidegésszáraz,anéhányhetestavaszésőszpedigátmenetijellegű.Mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat: a valódi mérsékelt öv szélsőségesen szárazfölditerületének éghajlata, ami az uralkodó légáramlás irányából eső tengerektől való nagytávolságésadomborzatizártság(magashegységekkelkörülvéve)miattalakulki.Négyszárazévszakváltakozik:azátmenetiévszakoknagyonrövidek,atavaszenyhe,azőszpedighűvös,anyárforró,atélhideg,gyakoriakeményfagy.Azéviközéphőmérséklet0–15°C,azéviésanapi hőingadozás igen nagy (25–50 °C közötti), évente rendszerint 200mm-nél kevesebbcsapadékhullik.Monszunerdő(dzsungel):amonszunvidéktermészetesnövénytakarója.Lombhullatóerdő,ahol a fáknak ameleg, csapadékos évszakban van lombozatuk, a száraz évszakban viszontrészlegesenlehullatjákaleveleiket;gyepszintjükgazdag,dekevésfajbóláll.Jellegzetesfáiatikfa,szantálfa,kámforfaéslakkfa,Ausztráliábanazeukaliptuszok;afákközöttbambuszok,afákonfánlakónövényekélnek.Monszunterület:amérsékeltövezetmelegmérsékeltövénekterületeaszárazföldekkeletioldalán. Mérsékelt övezeti monszun éghajlatát a tengervíz és a szárazföld eltérőfelmelegedése miatt kialakuló monszun szélrendszer évszakosan változó irányú szeleialakítják; folyói ingadozó vízjárásúak, nyáron áradnak, ami lehetővé teszi az árasztásosrizstermesztést; természetes növényzete az örökzöld babérlombú erdő, talajai a sárga-, aszárazabbterületekenavörösföldek;nyáronamállás,télenazaprózódásformáljaafelszínt.

1

Monszun vidék: a forró övezetben a szárazföldek keleti oldalán helyezkedik el; a háromévszakos forró övezeti monszun éghajlaton télen alacsony a folyók vízállása, de nyáronhatalmas árvizek vannak; a terület árasztásos rizs-, illetve tea- és cukornádtermesztésrekiválóanalkalmas;abivalytésaszarvasmarhátelsősorbanigavonóállatnaktartják;télenéstavasszalazaprózódásésaszél,nyáronamállásésavízvégziafelszínformálását;talajaazerősen kilúgozott, tápanyagokban szegény vörösföld; természetes növénytakarója amonszunerdő(amitDél-Ázsiábandzsungelnekneveznek).Nedves kontinentális éghajlat: a valódi mérsékelt öv mérsékelten szárazföldi területénekéghajlata.Apárávalteltnyugatiasszelekuralmaalattáll,dehatásakelet felémérséklődik.Négy évszak váltakozik: a tavasz egyre emelkedő hőmérsékletű, száraz, az ősz egyrecsökkenőhőmérsékletűésenyhéncsapadékos,anyármelegésazelejecsapadékos, télenhideg van és kevés csapadék hullik. Évi középhőmérséklet 0–15 °C, az évi közepeshőingadozásközepes(10–20°C),azévicsapadékmennyisége500–800mm.Óceániéghajlat: a valódimérsékeltövóceáni területénekéghajlataakontinenseknyugatipartjainalakultki.Anyugatiasszelekazóceán felőlegészévbenpárával teli légtömegeketszállítanak, ezért itt mind a négy évszak szeles, borult és csapadékos; évicsapadékmennyisége800–1000mmközötti,hóritkánhullik;ahőmérsékletkiegyenlített,atélenyhe,anyárhűvös,azévihőingadozáskicsi(5–12°C).Óceáni terület: amérsékeltövezetvalódimérsékeltövénekanyugati tengerparthozközelesőterületeinhelyezkedikel;akiegyenlítettóceániéghajlatonafolyókvízjárásaegyenletes,sok a láp; elsősorban amállás a felszínformáló erő; a bőséges csapadékmiatt egykor zártlombhullatóerdőkalakultakki,demáranagyrészétlegelőkfoglalják;anedveslegelőketrét-és legelőgazdálkodás hasznosítja (szarvasmarha és juh); az erdők alatt erősen kilúgozottbarna erdőtalaj fejlődött, amelyen szántóföldi növények (rozs, burgonya, zöldségfélék,takarmánynövények)termesztésefolyik.Övezet: a földrajzi övezetességi rendszer legnagyobb kategóriája; széles sáv, amely azEgyenlítővel csaknem párhuzamosan, általában megszakítás nélkül futja körbe a Földet aszárazföldeken.Egyforró,kétmérsékeltéskéthidegövezetvan.Öv:a földrajziövezetességirendszerközépsőkategóriája;azövezetekenbelülikeskenyebbsáv,amelyazEgyenlítővelcsaknempárhuzamosan,általábanmegszakításnélkülfutjakörbeaFöldetaszárazföldeken.Sarkköri öv: a hideg övezet mérsékelt övezettel való határán, a sarkkörök környékénkialakult öv; a tundra éghajlaton a főként mohák, zuzmók és törpefák alkotta tundra atermészetesnövénytakaró;állandóannedvesafelszín,afolyóvizekispanganak;nyároncsaka talaj vékony felső rétege enged föl, alatta állandóan fagyott jeges altalaj van, télen afagyaprózódás,nyárona tömegmozgások formáljáka felszínt;avándorlóállattenyésztés isigazodikatermészetifeltételekévszakosváltakozásához.

1

Sarkvidéki öv: a hideg övezet pólusok környéki területein jellemzőöv; egyetlen évszaka azordtél,amelyneksoránegyetlenhónapközéphőmérsékletesememelkedik0°Cfölé,ezértállandóanfagyoséghajlatavan;nincssemösszefüggőnövényzet,semtalajtakaró,afelszíntjégtakaróborítja;legfeljebbafagyaprózódásformáljaafelszínt.Szárazföldi terület: amérsékeltövezet valódimérsékeltövénbelül a kontinensekbelsejétfoglalja el. Befelé haladva egyre szélsőségesebb száraz kontinentális éghajlata, a folyókvízjárásaisegyreingadozóbb;azárterdőtelőbberdőspuszta,majdfüvespusztaváltjafel;talaja az igen jóminőségű feketeföld (mezőségi talaj),mert a csapadékszegénységmiatt atápanyagok nem mosódnak ki belőle. Jó feltételeket kínál a vegyes mezőgazdálkodásnak(búza, kukorica, napraforgó, gyümölcsök termesztése); az aprózódás és a mállás együtt,egymástváltvaformáljaafelszínt.Száraz kontinentális éghajlat: a valódi mérsékelt öv szárazföldi területének éghajlata,amelyet a nyugatias szelek alakítanak. Az évi középhőmérséklet 0–15 °C, az évi közepeshőingadozás 20–45 °C közötti, az évi csapadék mennyisége 300–500 mm. Négy évszakjellemző: a tavasz egyre emelkedő hőmérsékletű, száraz, az ősz pedig egyre csökkenőhőmérsékletű és enyhén csapadékos, a nyármeleg és az eleje csapadékos, a tél hideg éskevéscsapadékhullik.Szavanna: az átmeneti öv természetes növénytakarója, magas füves, gyepes növényzet(pázsitfűfélék); puszták facsoportokkal váltakoznak, amelyek lombja a száraz évszakban(nyáron) lehullik; az esőerdők mentén erdős, a térítőkörök felé közeledve hosszú-, majdrövidfüvűszavannaváltjaegymást.Szavanna éghajlat: a forró övezet átmeneti övének éghajlata, az é.sz. és a d.sz. 10°–20°közöttalakulki.Területeapasszátszélrendszerhatásaalattáll, leszállóés felszállóágánakévszakoseltolódásaimiattegyszárazésegycsapadékosévszakváltakozik;atél igenmelegésszáraz,anyárforróéscsapadékos,azEgyenlítőtőltávolodvaaszárazévszakfokozatosanhosszabbodik, az évi csapadék mennyisége 1500 mm-ről 500 mm alá csökken; az éviközéphőmérséklet 21–28 °C, az évi közepes hőingadozás igen kicsi (3–10 °C), a napihőingadozásacsapadékosévszakbankicsi,aszárazévszakbannagy(15–20°Cislehet).Szélsőségesen szárazföldi terület: a mérsékelt övezet valódi mérsékelt övében aszárazföldek belsejében (vagy a tengerparthoz közeli, ám hegységekkel közbezártmedencékben) fekvő területet sivatagok, félsivatagok uralják; mérsékelt övezeti sivatagiéghajlatavan;azéviközepeshőingadozásigennagy,afolyókvízjárásaisszeszélyes;főkéntaz aprózódás, a szélerózió és a tömegmozgások formálják a felszínt; nincs összefüggőnövényzet, csak sótűrő és szárazságot elviselő gyér cserjék tengődnek a sivatagiváztalajokon; legfeljebb legeltető állattenyésztésre (teve, jak, juh, kecske, ló) alkalmas;növénytermesztéscsaköntözésselazoázisokbanlehetséges(rizs,gyapot).Sziklahavas: a függőleges növényzeti övezetesség egyik eleme a havasi legelő és az örökhóvalborítottterületekközött.

1

Szoláris éghajlati övezetesség: a napsugarak hajlásszöge következtében az éghajlatokövezeteselrendeződéseaszárazföldeken.Övezeteia térítőkközötta szoláris forróövezet,amialegtöbbnapsugárzástkapja;atérítőkéssarkkörökközöttaszolárismérsékeltövezet,aholanapsugarakbeesésiszögesohanemériela90°-ot,demindennapfelkeléslenyugszika Nap; és a sarkkör és a sarkpont között a szoláris hideg övezet, ahol a Nap az év soránlegalábbegyszernemkelfelésnemnyugszikle.Tajga: ahidegmérsékeltövnagykiterjedésű, tűlevelűerdősége. Jellegzetes fajai: lucfenyő,erdei fenyő, jegenyefenyő, vörösfenyő, tamariszkusz; nyír, rezgőnyár; amelyek alattcsenevészcserjék(pl.áfonya),valamintmohákészuzmókélnek.Tajga éghajlat: a mérsékelt övezet hideg mérsékelt övének éghajlata, amely a nyugatiasszelek uralma alatt áll. Négy évszak váltakozik: a tavasz és az ősz csak néhány hét ésátmeneti időjárása van, a nyár hűvös és csapadékos, a 6–9 hónapig tartó tél zord, kevéscsapadék hullik. Az évi középhőmérséklet alacsony (-15–0° C), az évi közepes hőingadozásóriási(20–70°C),azévicsapadékmennyiségkevés(200–600mm),nagyrészehó.Térítőiöv:aforróövezetnekegészévbenapasszátszélrendszerleszállóágahatásaalattállóöve, ahol nagyon kevés csapadék hullik (az évi csapadékmennyiség 250 mm alatti); atérítőkörökmentén, az é.sz. és a d.sz. 20–30°-a között húzódik; területén a legnagyobb aFöldön a nappali felmelegedés, de igen nagy a napi hőingadozás; a nagy szárazság miattnincsösszefüggőnövénytakarója, vízfolyásai időszakosak;málláshiányábancsakváztalajokalakulnakki,azaprózódásésaszélafőfelszínformálóerő;állandóéletcsakazoázisokbanvan;avándorló legeltetés(teve,kecske, juh)követiazéletfeltételekévszakosváltakozását;az oázisgazdálkodással datolyát, búzát, kölest, gyapotot, gyümölcs- és zöldségfélékettermesztenek.Terület: a földrajzi övezetességi rendszer legkisebb kategóriája az öveken belül, amelyáltalában foltszerűenhelyezkedikel, akármerőlegesen ishúzódhata szélességi körökre.Amérsékelt övezet valódi mérsékelt övében találhatók: óceáni, mérsékelten szárazföldi,szárazföldi és szélsőségesen szárazföldi terület; a meleg mérsékelt övében pedig amediterránésamonszunterület.Tundraéghajlat:ahidegövezetsarkköriövénekéghajlata,amelyetakeleties(sarki)szelekalakítanak.Kétévszakváltakozik:a9–10hónapigtartóhosszú,keményteletrövid,hidegésviszonylagcsapadékosnyárköveti.Éviközéphőmérsékletigenalacsony(-20–0°C),ígyatalajmélyemégnyáronisfagyottmarad,azéviközepeshőingadozásigennagy(8–45°C),azévescsapadékmennyiség400mm-nélkevesebb.Valódi mérsékelt öv: a mérsékelt övezet középső része, a meleg mérsékelt és a hidegmérsékelt öv között, kb. a 40–600 szélességek között fekszik; éghajlatát anyugatias szelekszállította ciklonok határozzákmeg, amelyek hatása nyugatról kelet felé gyengül, ezért azövönbelülazéghajlatokjellemzőitaszárazulatoknyugatioldalánelhelyezkedőóceántólvalótávolsághatározzameg, ennekmegfelelőenóceáni,mérsékelten szárazföldi, szárazföldi ésszélsőségesenszárazfölditerületekretagolódik.

1

Valós éghajlati övezetek: a forró, a mérsékelt és a hideg éghajlati övezetek; alapjukat aszoláris övezetek adják, de a földrészek és a tengerek szabálytalan elrendeződése, aszárazföldek domborzata, a szélrendszerek és a tengeráramlásokmiatt határai nemesnekegybeanevezetesszélességikörökkel,nemmindenholpárhuzamosakaszélességikörökkel.Vidék: a földrajzi övezetességi rendszer legkisebb, a területtel azonos rangú kategóriája;olyanmeghatározatlannagyságúterület,amelyetbizonyosszempontból(fekvés,domborzat,növényzet,lakosság,gazdaságiéletstb.)sajátosjellegénélfogvaegységesnektekintenek.Vízszintesövezetesség: a földrajzi övezetességi rendszerérvényesülésea Föld felszínénazEgyenlítőtőlvalótávolságszerint,aminekokaanapsugárzásváltozóhajlásszögeaFöldgömbalakjamiatt.

1

NépességéstelepülésAgglomeráció (településhalmaz): települések együttese, amelyben a környezetébőlkiemelkedőenfejlettvárostésakörülöttefekvőtelepüléseketintenzívkapcsolatkötiösszeagazdasági és társadalmi élet számos területén, és ahol a központi város körülnépességtömörülésalakultki.Aktív kereső: a népesség kereső tevékenységet folytató, keresettel, jövedelemmelrendelkező, főállású munkaviszony keretében alkalmazásban álló, az adott időpontbanténylegesendolgozó,illetvemunka-vagytagságiviszonybanállótagja.Állam: földrajzi értelemben: egy földrajzi terület felett hatalommal bíró, önálló jogrenddel(alaptörvénnyel, alkotmánnyal) rendelkező, nemzetközileg elismert, független politikaiegység, amelynek területét államhatár választja el a körülötte lévőtől; közigazgatásiértelemben: a hatalmat gyakorló intézmények (pl. kormány, minisztériumok,önkormányzatok) összessége, amelyek gyakorolják a közügyeket, felelősek egy országtársadalmánakésgazdaságánakösszehangoltfejlődéséért.Állampolgár:azaszemély,akijogilagegybizonyosállamtagja,akitígyazállamjogokkaléskötelezettségekkelruházfel.Alvóváros: nagyváros közelében épült városrész nagyságú lakótelep vagy előváros, amelydöntően a nagyvárosban dolgozó népesség lakóhelyéül szolgál, ahol csak szabad- éspihenőidejéttölti.Analfabétizmus: az írás, az olvasás és a számtani alapműveletek végzési képességénekhiányaanépességtanköteleskorontúlicsoportjában.Fajtái:elsődleges:nemtanultameg;másodlagos:megtanulta, de elfelejtette; fél: csak nagyon kicsit tud írni, olvasni, számolni;funkcionális:gyengéntud(pl.betűz),denemtudjaértelmezni,használni.Ausztralid emberfajta: a legkisebb lélekszámú nagyrassz; Ausztráliában, Melanéziában,Indiában,SríLankánésDélkelet-Ázsiaszigetvilágánterjedtel.Alacsonytermetű,hosszúfejű,széles orrú, sötét bőrű, barna vagy fekete szemű, sötét és hullámos hajú; erősszemöldökcsontjaéstestszőrzetevan.Belsővándorlás:amunkaerőországonbelüli állandóvagy ideiglenes lakóhely-változtatásamunkavállaláscéljából.Bennszülött(őslakos):ahhozanéphez,népcsoporthoztartozószemély,amelynektagjaiegyterület,országvagyföldrészőslakói,tehátőseikföldjénélnek.Bevándorló: valamely idegen ország területére politikai üldöztetés, nemzetiségi elnyomás,családegyesítésvagymunkavállalásmiattáttelepülőszemély.

1

Bolygóváros: 1. az agglomeráción belül a központi település környezetében kialakulóvárosrész, ahol különböző munkahelyek vannak; 2. a nagyváros közelében kialakított, azttehermentesítő település, amelyet nem csupán lakóhelyül hoznak létre, hanem viszonylagönállótelepüléskéntis.Eltartott: a népességnek az a tagja, akinek nincs keresete, más magánszemély (pl. szülő,házastárs, élettárs) vagy valamely intézmény (pl. szociális intézmény, állam) biztosítja amegélhetését.Emberfajta (nagyrassz): az emberi fajon belül az egyes külső, embertani tulajdonságokalapján megkülönböztethető rendszertani alcsoport. Négy emberfajtát (europid, negrid,mongolid, ausztralid) ismer el a tudomány, amelyeken belül még több rassz és alrassz iselkülöníthető.Etnikum: egy állam területén belül kisebbségben élő, történelmileg kialakult, azösszetartozás tudatával, valamint közös nyelvvel és kultúrával rendelkező emberekcsoportja,akikneknincsanyaországuk(pl.cigányok,kurdok,baszkok).Europid emberfajta: a legváltozatosabb nagyrassz a Földön; főként Európára, Észak-Amerikára, Latin-Amerikára, Észak- és Dél-Afrikára, Óceániára, Nyugat- és Dél-Ázsiárajellemző.Avilágosszínekjellemzik,denagyonváltozatos:bőrszíneahalványrózsaszíntőlazolajbarnáig, vékonyszálú haja a világosszőkétől a sötétbarnáig, hajformája az egyenestől ahullámosig,szemszíneakéktőlasötétbarnáigszintebármilyenlehet.Falu: a városnál általában kisebb, zárt, csoportos, lazán elhelyezkedő épületekből álló,földszintes beépítésű, állandóan lakott település, amely nem rendelkezik központifunkciókkal, és lakói jobbára mezőgazdasággal foglalkoznak, vagy eredetileg azzalfoglalkoztak.Farm: település-földrajzi értelemben: a szórványtelepülés egyik típusa az angolszászországokban; gazdasági értelemben:mezőgazdasági árutermeléssel foglalkozó, gépesített,általában speciális termelésű és piacra dolgozó, jó infrastruktúrájú árutermelő gazdaság,aholalakóépületésagazdaságiépületekegymástólelkülönítvehelyezkednekel.Fiatalodó társadalom: elsősorban a fejletlen gazdaságú országokra jellemző társadalom,amelybenanépességéletkorszerintimegoszlásaeltolódottafiatalabbkorosztályirányába;nagyon magas a születési arányszám, a fiatal korcsoportok a teljes népesség 45–50%-átadják, a munkaképes korosztály aránya zsugorodik; ugyanakkor magas a halálozásiarányszámis,azátlagosélettartamalacsony.Foglalkozási átrétegződés: a munkaerő arányának fokozatos megváltozása az egyesgazdasági ágazatok, szektorok között. Szakaszai: 1. a mezőgazdasági munkaerő az iparbaáramlik (iparosodás); 2. a munkaerő a mezőgazdaságból az iparon kívül a szolgálatásiágazatbaisátvándorol;3.aziparbólfelszabadulómunkaerőaszolgáltatásiágazatbaáramlik,4. már csak az iparból történik átáramlás a szolgáltatásokba (posztindusztriális fejlődés),végülegyreinkábbcsakatercierszektoronbelülmennekvégbeátrendeződések,éskialakulakvaternerszektor.

1

Foglalkozási szerkezet:anépességaktívkereső tagjainakmegoszlásaagazdaságiágazatok(mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás) vagy szektorok (primer, szekunder, tercier, kvaterner)közöttegyadottterületen;azországokgazdaságifejlettségénekegyiksajátosmutatója.Fogyó társadalom: olyan társadalom, amelyben csökken a lélekszám az öregedőkorszerkezetésakivándorláskövetkeztében.Globális város (global city): a globális világgazdaság irányító központja, amelyben alegnagyobbvilágcégekésapénzügyiközpontoktömörülnek(pl.NewYork,Tokió,London).Hídváros: gazdasági, kereskedelmi központ, amely főközlekedési útvonal és folyótalálkozásánál,átkelőhelyenfejlődöttki(pl.Szeged,Budapest,Pozsony,Újvidék).Hontalan:azaszemély,akitsajátjogaszerintegyetlenállamsemismerelállampolgárának.Hungarikum:1.amagyarságra jellemző,kiemelkedőérték,amelyetkülföldönésbelföldönegyarántamagyarságeredményekénttartanakszámon;2.olyantárgy,eszme,fogalom,amitkülönlegessége, egyedisége ésminőségemiatt a HungarikumBizottság a törvény erejénélfogvaazzáminősített.Idénymunkás: valamely termelési időszakban (pl. a mezőgazdaságban), az év valamelyidőszakában(pl.azidegenfogalomban)munkátvállalószemély.Inaktív kereső: a népesség azon kereső tevékenységet nem folytató tagja, akinek vankeresete, jövedeleme (pl. nyugdíjas, gyes-en lévő, munkanélküli ellátásban részesülő,ingatlanabérbeadásábólélő).Indoeurópai nyelvcsalád: Európában a legtöbbek által beszélt nyelvek csoportja,beletartoznak a szláv (pl. orosz és lengyel), a germán (pl. német és angol), az újlatin (pl.francia,olaszésspanyol)nyelvek,valamintakelta,agörögésazalbánnyelv.Ingázás: rövid időközönként (pl. naponként, hetenként) ismétlődő és rendszerint rövidtávolságratörténőutazás,aminemjárlakóhely-változtatással,ésmindigugyanarraahelyre(pl.munkahelyre,iskolába)irányul.Keverék népek: különböző emberfajták keveredéséből kialakult népek (pl. az amerikaiőslakosindiánokfehérekkelvalókeveredésébőljötteklétreameszticek;afehérésanégerszülőktől származó utódok a mulattok; a négerek és az indiánok leszármazottjai pedig azambók).Kevertnemzetségűország:olyansoknemzetiségűország,amelynemzetiségeinekténylegeshovatartozásaazegymássalvalókeveredésükmiattmárnemtisztázható.Korfa: a népesség korszerkezetét és nembeli összetételét ábrázoló összetett diagram,aminek jobb oldala a nők, bal oldala a férfiak számát vagy százalékos arányátmutatja azegyeskorcsoportokban.Korszerkezet:anépességmegoszlásakorcsoportok(ésnemek)szerintegyadottterületen.

1

Község: közigazgatási szempontból a településhálózat legalacsonyabb rangú alapegysége;egy(vagytöbb)településbőléslakatlanterületrészekbőlálló,jogilagésterületilegelhatárolt,a jogszabályozás által községi jogállásúnak minősített és önálló, saját névvel ellátottállamigazgatásiegység.Kutatóállomás: olyan állandó vagy ideiglenes település, amelyet egy terület vagy az otttapasztalhatójelenségektanulmányozása,kutatásacéljábóllétesítettek.Letelepedésiengedély: jogi státusz;egyállamsajátkritériumrendszerealapjánkibocsátottengedélyeegymásikországpolgáraszámára,amialapjánottélhet,lakhat.Magyarság:amagyarnemzetheztartozó,magyarnyelvetbeszélő,aközöstörténelmimúltkövetkeztében alapvetően azonos kultúrával rendelkező emberek csoportja (mintegy 14,5milliófő).Menekült: 1. lakóhelyéről politikai vagy társadalmi okok (pl. nemzetiségi vagy vallásimegkülönböztetés, megélhetés tartós hiánya, üldözéstől való félelem, háborús helyzet)miatttöbbnyireideiglenesenmásországbamenekülnikényszerültszemély;2.azaszemély,akimegfelel az 1951. évi nemzetközimenekültügyi egyezménymeghatározásának; 3. az aszemély,akimenekültstátuszbakerült,azazjogilagmenekülttényilvánították.Mongolid emberfajta: nagyrassz, amelybe az emberiség többmint fele tartozik. Ázsiábanalakult ki, innen az utolsó jégkor idején a befagyott Bering-szoroson át jutott Amerikába.Alacsony termetű, bőrszíne sárgásbarna, haja durvaszálú és egyenes, szeme sötét;jellegzetességeabelsőszemzugottakarómongolredő.Multikulturalizmus:1.olyannézet,amelymindentársadalombanértéknektartja,támogatjaés igyekszik megőrizni a kulturális és nemzeti sokszínűséget, és elismeri a nemzetiségi,etnikai kisebbségeket (sokszor az adott területen meghatározó kultúrával szemben); 2. apolitikában:akulturálissokszínűségtámogatása,akülönbözőkultúrákbékésegymásmellettélésének segítése, megoldások nyújtása az egyes kultúrák, nemzetiségek közöttiproblémákra.Munkanélküli:azazállástalanszemély,akiképesésakarisdolgozni,mégsemtalálmunkát,nincsnyilvántartottmunkahelye,munkájaéskeresete.Negridemberfajta:nagyrassz,amelybeavilágnépességtöbbmint10%-atartozik,eredetilegAfrikát (a Szaharától délre, majd a gyarmatosítást és rabszolga-kereskedelmet követőenAmerikában, Brazíliában, Közép-Amerikában terjedt el. Általában a sötét színek jellemzik:bőrszíne a barnától a barnásfeketéig terjed, durvaszálú haja barnásfekete, az enyhénfürtöstőlagyapjasgöndörödőhajformáig,szemszínebarna.Nemzet: olyan emberi közösség, amelyet a tartós együttélés, a közös történelmi múltmellett a területi, nyelvi, kulturális egység, a közös értékrend jellemez. Nem azonos egyország,államvalamennyiállampolgáránakösszességével,hiszenmásország,államterületénisélhetnekanemzettagjai,pl.magyarokRomániában,azUSA-banstb.Számosnemzet(pl.katalán,baszk,kurd)nemrendelkezikönállóállamterülettel.

1

Nemzeti identitástudat: az embereknek a nemzethez való tartozási tudata, a nemzettagjaivalvalóazonosságérzése.Nemzetiség(nemzetikisebbség):egyállamterületénkisebblétszámban(kisebbségben)élő,nematöbbségnyelvétbeszélő,kultúrájátőrzőnépcsoport,amelynekvananyaországa.Nemzetközi vándorlás: a népesség határokon túl nyúló, állandó (ritkábban időleges, pl.menekültek,turisták),többnyireönkéntestérbelihelyváltoztatása;azországokközöttibe-éskivándorlás.Nép: történelmileg kialakult, az összetartozás tudatával, valamint közös nyelvvel éskultúrávalrendelkezőemberekcsoportja.Népesedési szakaszok, népesedési ciklusok: a Föld népességszámának változása során atöbbitől jól elkülöníthető fázisok. I. szakasz: a születésekésahalálozásokarányamagas, atermészetesszaporodásalacsony,anépességszámaalignő;II.szakasz(népességrobbanás):magasszületésiarány,csökkenőhalálozás,növekvőélettartam;III.szakasz:továbbcsökkenőhalálozásiarány,csökkenőszületésiarány,mérséklődőtermészetesszaporodás;IV.szakasz:ahalálozásiaránynemváltozik lényegesen,deaszületésekszámagyorsancsökken,ezáltalmérséklődikatermészetesszaporodás.Népességrobbanás:aFöldnépességszámánakrendkívülgyorsüteműgyarapodása.Néprajzicsoport:1.azországalkotónéptőláltalábaneltérőeredetűnépek leszármazottjai,akik már teljesen beolvadtak a népességbe, de hagyományaikban, szokásaikban őrziktörténelmimúltjukat(pl.amagyarokközöttakunok)akunjópélda,deamásikkettőnem,mert tudományosan nemeldöntött, valóbanmás népcsoport beolvadásából erednek-e; 2.földrajzi okokból a többségi néptől elkülönült, saját hagyományokkal, szokásokkalrendelkezőnépcsoport(pl.amagyarokközöttaszékelyekvagyapalócok).Néprajzi táj: jellemzően egy néprajzi csoport által lakott táj (pl. a Kárpát-medencében azŐrség,Palócföld,Csallóköz,Kalotaszeg,Bácska).Népsűrűség:átlagszám,egységnyiterületenélőemberekszáma;mértékegysége:fő/km2.Nyelvcsalád: alapvetően hang-, szó- és mondattani azonosságokat, másodlagosanszókincsbelihasonlóságokatmutató,rokonszármazásúnyelvekösszessége.Nyelvsziget:táj,aholegynéprajzicsoportnépétőlelszigeteltenél,deőrziegyresajátosabbáválónyelvét(pl.aKárpát-medencemagyarnyelvszigetei:Zoboralja,Drávaszög,Fekete-Körösvölgye).Ország:azarendszerintösszefüggőföldrajziterület,amelyetatöbbiországönállóállamnakismerel;jogikategória,amelyegyföldterülethovatartozásáthatározzameg.

1

Öregedő társadalom: elsősorban a fejlett gazdaságú országokra jellemző társadalom,amelybenanépességéletkorszerintimegoszlásaeltolódottazidősebbkorosztályirányába,amit az élveszületések számának csökkenése, az aktív népesség megfogyatkozása, azelvándorlásésa születéskorvárhatóátlagosélettartammegnövekedéseegyarántokozhat;fő problémája, hogy az egyre kevesebb fiatal egyre kevésbé tudja pótolni a kiöregedőmunkaerőtésegyrekevésbéképesgondoskodniazidőskorúakmegfelelőellátásáról.Soknemzetiségű ország: olyan ország, amelynek területén több nemzetiség él, akikalapvetően egymás között házasodnak, vállalnak gyereket, így a népesség nemzetiségihovatartozásanyomonkövethető.Szociálisháló:Azemberekanyagihelyzetének,életminőségénekfenntartásáraésjavításárairányulóintézkedések,intézményekésszabályozórendszerek(pl.táppénz,adókedvezmény,gyermekgondozásipótszabadság,tandíjmentesség,krízisközpont)összessége.Szórványtelepülés: olyan település, amely egy-egy magányos épületből vagy néhánylakóházból és a hozzájuk csatlakozó gazdasági építményből áll, és infrastrukturálisellátottságamástelepülésekrőlelégíthetőki(pl.tanya,major).Születéskorvárhatóélettartam:azazátlagoséletkor,amireaszületőcsecsemőszületésekorszámíthat;ahalálozásokátlagosidőpontjábólszámíthatóki.Születésszabályozás: a népesség számának a születések számán keresztül történőbefolyásolásakülönbözőfelvilágosító(pl.fogamzásgátlás,védekezés)ésszociális(pl.anyagitámogatás,kedvezmények)intézkedésekkel.Tanya: szórványtelepülés, városok vagy falvak külterületén vagy mezőgazdasági területenelszórtan, magányosan épült lakóház vagy lakóházak kisebb csoportja a hozzájuk tartozógazdaságiépületekkel;többnyireideigleneslakó-vagygazdálkodásihelybőlalakultki.Társadalmi egyenlőtlenség: a társadalom egyes rétegei, illetve az ahhoz tartozó emberekközöttijelentősvagyoni,egzisztenciáliskülönbség.Település: olyan, az ember által ideiglenesen vagy állandóan lakott hely, amely lakó- ésgazdasági célú épületekből, középületekből, valamint a hozzájuk tartozó egyébépítményekből(utak,hidak,terekstb.)áll.Természetes szaporodás: az élveszületések és a halálozások számbeli különbsége egymeghatározott időszak alatt (általában 1 évre és 1000 lakosra vonatkoztatva,mértékegysége:‰).Uniós polgár: az a személy, aki az Európai Unió valamelyik tagállamának állampolgára;kapcsolataaz integrációvalcsak tagállamiállampolgárságából fakad,való jogiés személyesviszonyaközvetett.

1

Urbanizáció: a városfejlődés folyamata, amely magába foglalja a városodást és avárosiasodást. Szakaszai: 1. városrobbanás: a népesség a falusi térségekből a városokbavándorol, a nagyvárosok gyorsan növekszenek; 2. elővárosodás: a városok összenőnekegymással, az elővárosok és a kisvárosok fejlődnek, a falvak modernizálódnak; 3.ellenvárosodás: előbb a nagy-, majd az elővárosok népességszáma csökken, a falvakvárosiasodnak;4.azinformatikavárosodása:újközpontokalakulnakki,amunkahelyekegyrekevésbéközpontosulnak,elmosódnakazéletmódbelikülönbségekakülönbözőtelepüléseklakóiközött.Urbanizációsártalmak:avárosok iparosodásábólésnépességszámukgyorsnövekedésébőlszármazó,elsősorbanazemberekegészségétveszélyeztetőkárosodások(levegőszennyezés,zaj,stresszstb.)összessége.Város: A településhálózat nagyobb népességű, központi funkciókkal rendelkező, kiemeltközigazgatási jogállású, zárt beépítésű, túlnyomórészt emeletes házakból álló település,amelyneknépsűrűségemeghaladjaa200fő/km2-t,éskeresőinektöbbségeaz iparbanésaharmadikszektorbandolgozik.Városodás: az urbanizáció mennyiségi jellegű részfolyamata, amely során nő a városokszáma, valamint a városi népesség aránya és gazdasági-kulturális szerepe; a fejlődőországokrajellemző.Városiasodás:azurbanizációminőségijellegűrészfolyamata,amelysoráncsökkenavárosésafaluközöttigazdaságiésinfrastrukturáliskülönbség,terjedavárosiéletformaésjavulnakavidékinépességéletkörülményei;afejlettországokrajellemző.Városklíma:anagyvárosonbelül amesterségeskörnyezetmiatt kialakuló sajátoséghajlat;jellemzi, hogy a külterületek felől a városközpont felé haladva egyre magasabb ahőmérséklet, bár ezt az egyenletes növekedéstmegzavarhatják ún.melegedési gócok (pl.ipartelepek).Városövek: a városok központját gyűrűszerűen körülvevő zónák, amelyek funkcióikban ésarculatukbanjellegzetesenkülönböznekegymástól(pl.Észak-Amerikábanavárosközpont,abelsővárosövésazelővárosiöv).Városövezet (megalopolisz): több agglomeráció összenövéséből létrejövőtelepüléstömörülés, főleg a tengerpartok, folyók vagy főközlekedési útvonalakmentén (pl.Japánban,azUSA-banazAtlanti-óceánpartvidékénésaNagy-tavakmentén);magasszintűközlekedésiéskommunikációskapcsolatokkalegységgészőttvároshalmaz,ahol25millónáltöbbemberél.Vásárváros: 1. földrajzi értelemben: a fontos közlekedési útvonalak mentén vagytalálkozásánál fekvő hagyományos település, amelynek gazdasága alapvetően a tercierszektorhoz (kereskedelem és annak kiszolgáló ágai) kapcsolódik; 2. gazdasági-kulturálisértelemben: olyan város, amelyben bizonyos időközönként rendszeresen nagy, többnyirenemzetközivásárokat,termékbemutatókattartanak.

1

Vásárvonal:eltérő jellegűtájaktalálkozásiövezetébentörténelmilegkialakultvásárvárosoksorozata,amelyekatájakeltérőtípusútermékeinekcseréjétlátjákel.Vendégmunkás:azakülföldiállampolgár,akiazadottországtartózkodásiésmunkavállalásiengedélyealapjánazországbanideiglenesenmunkátvállal.Világnyelvek: 1. a világon legelterjedtebben használt nyelvek (kínai, angol, arab, spanyol,portugál, orosz, német, japán, hindi, bengáli); 2. a nemzetközi kommunikációt segítő, ún.közvetítő nyelvként használt természetes, a világminden részén írt és beszélt nyelvek (pl.angol)vagymesterségesbeszéltnyelvek(pl.eszperantó).Világvallások: a hívők száma alapján a legelterjedtebb vallások a Földön; általában ötvilágvallásról szokás beszélni: kereszténység, iszlám, hinduizmus, kínai univerzizmus,buddhizmus.

Világváros: az élet minden területén (társadalmi, gazdasági, közlekedési, kulturális éspolitikai)meghatározóbefolyású,nemzetközilegjelentősváros,amelynek1milliófőnéltöbblakójaésszámosnemzetköziintézményevan(pl.London,Párizs,Budapest).Zarándokhely: az a település, szűkebben településrész, hely vagy objektum (pl. templom,szikla, fal),amelyethívőemberekkeresnek fel,hogyaszenthelyengyakoroljákvallásukat,hitükbenmegerősítést kapjanak, illetve turisták látogatjákmegismerési és tudásvágyból; avallásosemberekszámáraazistennelvalótalálkozástelősegítőközvetítőhely

1

Általánosgazdaság

Anyavállalat: az a vállalkozás, amely egymásik vállalkozónál (leányvállalatnál) közvetlenülvagyazonkeresztülközvetettenmeghatározóbefolyástképesgyakorolni.Ár:azáruértékénekpénzbenvalókifejezése,azazösszegvagyérték,amelyetavevőfizetegy adott termékért vagy szolgáltatásért. Magában foglalja a termék előállításának,szállításának,tárolásánakstb.díjátésegyébköltségeket.Bruttóhazaitermék(GDP):azországokgazdaságiteljesítményétkifejezőmutató;egyországterületénegyadottévbenmegtermelt,létrehozott,végsőfelhasználásrakerülőtermékekésszolgáltatásokpiaciáronszámítottösszértéke(pl.amagyarországiGDP-bebeleszámítagyőriAudibevétele,deaMOLésazOTPkülföldibevételenem).Bruttó nemzeti termék (GNP): egy ország állampolgárai és jogi személyei (vállalatai) évestermelésének, nemzeti jövedelmének, teljesítményének, összes vagyongyarapodásának amérőszáma;azországokgazdasági fejlettségét, lakosainakéletszínvonalát kifejezőmutató;egyadottévben létrehozott végtermékek, termelési eszközök, fogyasztási cikkek, valamintazadottidőszakbanteljesítettanyagiésnemanyagiszolgáltatásokegyüttespiaciösszértéke,amelyetazállampolgárok,anemzettulajdonábanlévőcégekotthonéskülföldöntermelnek(pl. a hazai GNP-be nem számít bele a győri Audi, de aMOL és azOTP külföldi bevételeiigen).Bruttónemzetijövedelem(GNI):ahazaigazdaságiszereplők(háztartások,vállalatok,állam)összes elsődleges jövedelme; egy adott évben az ország állampolgárai által megkeresettösszes jövedelem; a GDP-ből származtatott mutató, a hazai gazdasági szektorok általtermelt, valamint a külföldről származó jövedelem összege (kivonva belőle a külfölditeljesítéseket).Dekonjunktúra: a gazdasági helyzet kedvezőtlen alakulásának időszaka, hanyatló piacihelyzet,agazdaságüzletmeneténekromlása,stagnálása.Duális gazdaság: 1. olyan gazdaság, melynek egyik pólusán a gazdagodók, a másikon aleszakadókállnak:akülföldiérdekeltségűvállalatokkal,azezekbőlélőkkel(alkalmazottaik,anekik beszállítók), a példájukat követőkkel, őket segítő és utánzó hazai körökkel (hazaivállalkozók, a külföldiekkel kapcsolatba kerülő hivatalnokok) szemben a velük valókapcsolatrendszerbőlkimaradóhazaitömegektalálhatók;2.olyangazdaság,melynekegyikpólusán a nagyvállalatok, a másikon a kisvállalkozások vannak: az integrált termelésirendszerekkel, modern technológiával, nemzetközi méretekben termelőkkel szemben azegyéniéscsaláditermelőésszolgáltatóvállalkozásoknakkellversenyezniük.Egyéni vállalkozás: olyan vállalkozás, amelynek beindulásához és működéséhez szükségestőkét egy személy (vagy egy szűkebb közösség, többnyire család) biztosítja, és sajátkockázatáravégziagazdaságitevékenységét.

1

Egységesbelsőpiac:az integrációsfolyamatazon lényegesállomása,amikormáregységespiaci szabályok vonatkoznak a tagországokra: egységesek az árak, a vámok, azonosfizetőeszközvanforgalomban(aszervezetenbelülnemkülönülnekelanemzetipiacok).Egységes támogatási rendszer: az európai uniós mezőgazdasági termelők számára atermelésüktől függetlenül nyújtott pénzbeli támogatás, aminek birtokában stabilabb ajövedelmük,megélhetésük.Elektronikusüzlet(e-business):azüzletitevékenységvezetékesésvezetéknélküliinternetestechnológiánalapulóösszekapcsolásaavásárlókkal,abeszállítókkalésazüzletipartnerekkel.Életminőség:azoknakafeltételeknekéslehetőségeknekazösszessége,amelyekközöttegyadotttársadalomtagjaiélnek.Életszínvonal: valamely ország lakossága számára elérhető javak és szolgáltatásokösszessége, jólétének mutatója, amelyet sok tényező határoz meg (pl. a jövedelem, afoglalkoztatottság, a munkalehetőségek, a család összetétele, a népesedési viszonyok, azoktatás,aszociálisellátásésaszakképzésszínvonala).Euroövezet: azoknak az európai uniós tagállamoknak az együttese, amelyeknek országonbelülihivatalospénzneme,fizetésieszközeazeuró.Fejlett országok: a gazdasági-társadalmi fejlettség legmagasabb szintjére jutott államokcsoportja,amelyekjellemzőjeapolitikaistabilitásésafejlettpiacgazdaság;vezetőszerepetjátszanak a legkorszerűbb, a legdinamikusabban fejlődő ipari és szolgáltató ágazatok,amelyek között sokféle és szoros kapcsolat van; nagy arányban foglalkoztatnak magasanképzett munkaerőt; legmagasabb egy főre jutó GDP és az életszínvonal, legjobbak azéletkörülmények.Fejlődő országok: alacsony és közepes gazdasági fejlettségű (az ún. „harmadik világhoz”tartozó)országokcsoportja,amelyekgazdaságaahagyományosmezőgazdaságitermelésenésazásványinyersanyagokkitermelésénalapszik; a fejlődésüteme lassú, agazdaságiéletágaiközöttaligvannakkapcsolatok;agazdaságiszerkezetegészéreazakettősségjellemző,hogy a hagyományos önfenntartásra termelő gazdaság és a modern, világpiacra termelőgazdaság egyidejűleg működik; népességszámuk általában gyorsan növekszik, politikairendszerükingatag,demokratikusintézményrendszerüksokesetbenhiányos.Feketepiac: a kereslet-kínálat egyensúlyának megbomlásakor kialakult, jogszabályok általtiltottpiaciforma,aholazeladókahivatalostóleltérőáronárusítjákatermékeket.Fogyasztás: a termelés végső célja, amelynek során az emberek különféle szükségleteikielégítődnek,miközbena létrehozottanyagi javak,szolgáltatásokfel-éselhasználódnak;alakosságifogyasztásazegyének,aközösségifogyasztásatársadalomközösszükségleteinekkielégítésétjelenti.

1

Fogyasztói kosár: egy átlagos jövedelmű és létszámú család által egy adott időszak (egyhónap vagy év) alatt megvásárolt fogyasztási cikkek és igénybe vett szolgáltatásokmennyisége.Fogyasztói társadalom: olyan társadalom, amelyben a minél több fogyasztási cikkmegszerzésealegfőbbéletcél.Gazdaságiágazat:azanyagijavakésszolgáltatásokelőállításávalösszefüggőtevékenységeklegnagyobbhagyományosterületei:amezőgazdaság,aziparésakereskedelem.Gazdasági fejlettség: az adott történelmi időszakban valamely társadalom természeti,történelmi, társadalmi és gazdasági tényezők által meghatározott szintje, amelyetleggyakrabban az egy főre számított GNP értékével fejeznek ki; elsősorban a természetierőforrásoktól, a munkaerő minőségétől, a nemzeti vagyon mennyiségétől, a társadalomtermelésimódjátólfügg.Gazdasági fejlődés: a társadalom által előállított GDP és a termelő tevékenységeknövekedésének, valamint a gazdasági szerkezet átalakulásának együttes folyamata, amit agazdaságitermelékenységnövekedéseésminőségijavulásaokoz.Gazdasági növekedés: a társadalom által előállított anyagi javak, a termékek és aszolgáltatások mennyiségének tartós növekedése, amit elsősorban az erőforrásoknak atermelésbevalóegyrenagyobbbevonásaokoz;általábanGDP/GNPéviátlagosvagy1főrevetített%-osnövekedésirátájávaljellemzik.Gazdasági szektor: 1. földrajzi értelemben: agazdaságiéletbenhasonló szerepkörtbetöltőtevékenységcsoport: primer (mezőgazdaság, bányászat), szekunder (ipar), tercier(szolgálatás) és kvaterner (kutatás-fejlesztés-innováció) szektor; 2. makroökonómiaiértelemben:agazdaságszereplőibőlállóolyancsoport,amelynekhasonlóakazerőforrásai,acéljaiésagazdaságidöntései.Gazdasági szerkezet: a három fő gazdasági szektor, illetve ágazat részesedési aránya azösszestermelésből.Gazdasági szerkezetváltás: egy adott gazdaságban kialakult termelési, fogyasztási,szolgáltatásitevékenységformaarányánakmegváltoztatása.Gazdasági unió: az országok közötti integráció folyamatának az a lépcsője, amelyben atagállamokgazdaságaiösszefonódnak,egységesgazdaságirendszerbeszerveződnek,aközösgazdaságpolitika révénközösberuházásokatvalósítanakmeg,a technológiai láncokátlépikaz országhatárokat, továbbá a termelési tényezők szabadon áramlanak, együtt szervezetttermelésiéseladásifolyamatokzajlanakésközöspénzvanaforgalomban.Globálisvilággazdaság:olyanjellegűvilággazdaság,amelybenatermelésifolyamatokésazezzel összefüggő forgalmazási tevékenységek világszinten szerveződnek, az áruk, aszolgáltatások,atermelésitényezőkországhatároktólfüggetlenüláramlanak.

1

Globalizáció: 1. gazdasági értelemben: a kapitalista gazdálkodásnak a tőke által vezéreltvilágméretű kiteljesedése, a világgazdasági tér egységbe szerveződése; nem egyszerűen atermelési tényezőkországokéstérségekközöttiáramlása,hanemagazdaságiviszonyokéskülönféle társadalmi folyamatokmegerősödőegységesülése; 2. tágabbértelemben: a Földés lakói uniformizálódása; fő eleme, hogy a világ egyes részein történő események,folyamatok, döntések erősebben vagy gyengébben, gyorsan vagy lassan, pozitívan vagynegatívan,demindenképpenhatnakavilágmásrészeinekfejlődésére.Gyarmat: olyan ország vagy terület, amelyet egymásik ország erőszakkalmagához csatol,megfosztvagazdaságiéspolitikaiönállóságától.Gyarmatosítás:1.történelmileg:gazdaságilagfejlettországok(gyarmatosítók)afelfedezettterületeket meghódították, természeti kincseit kiaknázták, az őslakosságot leigázták; 2.napjainkban: gazdaságilag fejlett országok gazdasági erőfölényüket kihasználvarákényszerítik akaratukat más, jogilag független országok kormányzataira, illetve piacieszközökalkalmazásávalkorlátozzákazokönállóságát.Információs társadalom: olyan új típusú társadalom, amelyben az információs éstelekommunikációstechnológiákvilágméretűelterjedéséneksegítségévelazemberiségnekakorábbiaktól eltérő típusú életvitelre, társadalomban betöltött szerepre és magasabbminőségű életre, munkavégzésre van lehetősége; a kis- és középvállalatok tevékenységétegyreinkábbatransznacionálisvállalatokhangoljákössze;afoglalkoztatásiszerkezetbennőaszellemifoglalkozásúakaránya,csökkenafizikaikeresőké.Innováció: azok az újdonságok és újítások, amelyek révén a gazdaság új lendületet kap.Lehetegyújiparivagymezőgazdaságitermék,eljárás,illetveszervezésimódszer,ismeretéstudás, ami a mindennapi munkavégzést hatékonyabbá teszi. Előállításukat a K+F ágazatvégzi.Integrálódás:azafolyamat,amelyneksorántöbbnemzetgazdaságösszenő,aközöttüklévőkülönbségmindinkábbeltűnik,azegymásközöttigazdasági(majdkésőbbegyéb)kapcsolatokis egyre közelítik az országon belüli kapcsolatok sajátosságait; két szinten mehet végbe:mikroszinten(avállalatokközött)ésmakroszinten(azországokközött).Iparigazdaságés társadalom:olyannemzetgazdaság,amelybenaz iparagazdaságvezetőágazata,ezenbelüliselsődlegesatömegtermékeketelőállítógyáripar;amezőgazdaságbanis iparszerű termelés folyik; a gazdaság elsősorban a szekunder szektorban bővül, afoglalkoztatásiszerkezetbenaziparrészesedésealegnagyobb.Iparutáni(posztindusztriális)gazdaságéstársadalom:olyannemzetgazdaság,amelybenatermelő ágazatokkal szemben a szolgáltatások túlsúlya jellemző, a gazdaság a tercierszektorbanbővül; a foglalkoztatottsági szerkezetbenelenyészőamezőgazdaságaránya, ésegyrenőaszolgáltatásoké;anagyipariüzemekhelyébekis-ésközépvállalatoklépnek.Jólétiállam:közgazdaságikifejezés,olyanfeltételeketteremtőállam,amelymegpróbáljaafogyasztóiszükségleteketalegteljesebbenkielégíteni.

1

K+F tevékenység (kutatás-fejlesztés): új technológiaieljárásokkifejlesztésétés termelésbeállítását szolgáló tevékenységek összessége; a kvaterner szektor része; gazdaságon belüliarányaatársadalmi-gazdaságifejlettségegyikfontosmutatója.Kereslet-kínálat: a piacgazdaság szabályozója, amelyek aránya meghatározza a termelésmennyiségét,minőségét.Konjunktúra: a gazdasági helyzet kedvező alakulása, a gazdasági élet megélénkülési ésfellendülésiszakasza,kedvezőüzletmenet.Közös piac:az országok közötti integráció folyamatának az a lépcsője, amikor az országokközött az árucikkek, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabadon mozoghat, ami azegységesbelsőpiackialakulásáhozvezet.Közösségi tulajdon: főleg a szocializmusra jellemző tulajdonforma, ahol atermelőeszközökkelésagazdálkodáseredményévelelvilegegyadottközösségrendelkezik.Kvaterner szektor: a tercier szektorból kivált negyedik gazdasági szektor, amely azinformáció tárolásával, feldolgozásával és továbbításával kapcsolatos tevékenységeket (pl.számítástechnika, média), továbbá a felsőoktatást és a kutatás-fejlesztést (K+F) foglaljamagában.Kvóta: az exportálható, az importálható vagy a megtermelhető árucikkek mennyiségénekszabályozása,korlátozása.Leányvállalat: az anyavállalat által létesített, tőle gazdasági (és gyakran szervezeti) függőhelyzetbenlévő,önállójogiszemélykéntműködővállalat.Magántulajdon: a piacgazdaságra jellemző tulajdonforma; magánember vagy magáncégtulajdonában lévő dolog (pl. termelőeszköz, ingatlan, vagyontárgy), amelynek használatijoga,fenntartásaatulajdonoskötelessége.Nemzetgazdaság: egy adott ország határain belül található gazdasági tevékenységek éskapacitások összessége, az ország gazdasági szektorai; az az önálló gazdasági egység,amelyekbőlazintegráltvilággazdaságfelépül.Nyereség: 1. az elnyert haszon és a ráfordítás közötti különbség; 2. az az összeg, amely akereskedő személy vagy vállalkozásolcsó vásárlásaésdrágán történőeladásautána sajátköltségeklevonásátkövetőenmarad.Nyitottgazdaság:1.azagazdaságiegyüttműködésiforma,amelybenagazdaságiegységeknem elszigetelt szereplők, hanem egy nagyobb rendszer részei, vagyis kapcsolataik révénkölcsönös előnyökre törekszenek, így az erőforrások és az információk megoszlanak agazdasági szereplők között; 2. a külfölddel sokirányú kereskedelmi kapcsolatot ápolónemzetgazdaság.

1

Önellátó gazdaság: a fejlődő világ nagy részére jellemző kisgazdaság, mezőgazdaságitermelési módszer, amelyben a megtermelt terményeket a gazdálkodó és családjahasznosítja,afeleslegetsemviszikapiacra.Piac:1.azadásvételiügyletekösszessége,azeladókésvevőktalálkozása.2.azakörnyezet,ahol azeladókésa vevőkaz árukés a szolgáltatásokadásvételének lebonyolítása céljábóltalálkoznak.Meghatározótényezőiakeresletésakínálat,azárakésajövedelmek.Piacgazdaság: a piac működésén és a szabad versenyen alapuló gazdasági rendszer,amelynekalapvetőelemei:akereslet,akínálatésazárak.Agazdasághajtóerejeaszereplőkegyéni érdekeltsége, kezdeményezőkészsége és kockázatvállalása. Kemény verseny van, agazdaság aminél nagyobb nyereség elérése érdekébenműködik. A termelési tényezők, aföldésatőkemagántulajdonbanlehetnek.Kitudbontakozniazemberekalkotókészségeésmunkavégzőképessége,ugyanakkoraszociálisbiztonságkiépítettségehiányos.Piaciverseny:atermelőkgazdaságiküzdelme(pl.olcsóbbtermékekpiacradobásával, jobbminőségűtermékekelőállításával)egymásellenahaszonért,apiacért.Politikai unió:az integráció legmagasabb foka, amelybennemcsak a tagállamok gazdaságirendszere,hanemapolitikaiintézményeiisösszefonódnakegymással;tágabbanértelmezveaz önálló államok is megszűnnek és az egyes nemzetállamok helyett egységes politikaiszerveződésfunkcionál.Preferenciális vámövezet: az övezeten belüli országok előnyben részesítése azáltal, hogyvám-ésegyébkereskedelempolitikaikedvezményeketnyújtanakegymásnak.Primer szektor: azon termelő ágazatok összessége, amelyek termékeiket (a feldolgozásraszánt nyersanyagokat) közvetlenül a természetből nyerik: földművelés, állattenyésztés,erdőgazdálkodás, halászat, vadászat és bányászat; más szektorban előállított anyagokatlegfeljebbcsakatermelőeszközökműködtetésérehasználnak.Privatizáció (magánosítás): az állam tulajdonát képező vagyontárgy eladása, magánkézbejuttatása.Protekcionizmus: a hazai gazdaság védelme érdekében folytatott gazdaságpolitika, amelyvámokkaléskvótákkalkorlátozzaazimportotvagyközvetlentámogatástnyújtazexportnak,ezzelvédveahazaitermelőketavilágpiacrólszármazóimportárukveszélyétől.Ráfordítás:1.egyadotttevékenységhezkapcsolódóértékesítettanyagiésnemanyagijavakértéke egy időszakban, ami a termelési költségen kívül magában foglal egyéb pénzügyikiadásokat is (pl. kötbér, késedelmi kamat, bírság, kártérítés); 2. a vállalkozás egészénekműködésesorántörténteszközésmunkaerőfelhasználáspénzbenkifejezettértéke.Regionális gazdasági unió: az integrációnak az a formája, amikor a gazdasági integrációterületilegjólkörülhatárolhatóföldrajzirégiótalkot.

1

Schengeni övezet (térség): a Schengeni Megállapodásban meghatározott olyan európaiterület, amelyen belül – a belső határok eltörlése következtében – a személyek szabadonmozoghatnak; ugyanakkor a térség országai szigorúan ellenőrzött külső határral védikbiztonságukat, e célból igazságügyi és rendőri szerveik együttműködnek; a térségre közösszabályokéseljárásokvonatkoznakarövidtartózkodásivízumokat,amenedékkérelmeketésahatárellenőrzésieljárásokatilletően.Szabadkereskedelmi övezet: az országok közötti integráció folyamatának az az állapota,amikor az abban részt vevők vámmentesen szállíthatják az árucikkeket egymás között,viszont a külső országok áruival szemben minden tagállam külön vámpolitikát alkalmaz,védővámokatvethetki.Szakosodás: valamely gazdasági ág vagy termelő üzem, vállalkozás tevékenységénekspecializálódása; egy feladat ellátására rendezkedik be (pl. csak meghatározottbankműveletetvégezel).Szekunder szektor: azon termelő ágazatok összessége, amelyek feldolgozzák éskésztermékkéalakítjákaprimerszektoráltalelőállítottnyersanyagokat:energiagazdálkodás,feldolgozó-ésépítőiparitevékenységek.Szubvenció: támogatás, általában az állami költségvetés hozzájárulása az egyes gazdaságiágak,valamelytermékelőállításához,vállalatokésintézményekstb.költségeihez.Társadalmi (humán) erőforrás: a társadalomnak azok a jellemzői, amelyek a természetierőforrásokkalegyüttelengedhetetlenülszükségesekatermelőtevékenységvégzéséhez,ésamelyekállapotameghatározzaatermelésifolyamatot;utóbbiakközétartoznakagazdaságszámára nélkülözhetetlen emberi tényezők, az ember különféle képességei és amunkavégzés alatt tanúsított magatartása is. Minőségét elsősorban a belső emberitulajdonságok határozzák meg (pl. fizikai adottságok, szakmai felkészültség,intelligenciaszint, döntéshozói, alkalmazkodó- és kapcsolattartó készség stb.), de ezeketkülső feltételek nagymértékben befolyásolhatják (pl. a munkakörülmények, az előírtkövetelményekstb.).Társas vállalkozás: olyan vállalkozás, amely beindításához, működéséhez szükséges tőkéttöbb személy biztosítja, és a gazdasági tevékenységet közös kockázatukra végzik (pl.közkeresetitársaság,betétitársaság,részvénytáraság).Tercierszektor:akülönféleszolgáltatótevékenységekcsoportja,amelyeknemhoznaklétrekézzelfogható javakat, viszont jelenlétük a társadalom működéséhez és az emberekjólétének biztosításához elengedhetetlen (pl. közlekedés, hírközlés, kereskedelem,közigazgatás,turizmus,pénzügyiszolgáltatások,egészségügyiellátás,közoktatás,valamintakulturálistevékenységek).Termelékenység:atermeléshatékonyságánakfőmutatószáma,azegységnyimunkaidőalattelőállított termékekmennyisége,azaviszony,amelyazanyagi javak, illetve szolgáltatásokértéke és az előállításukhoz szükséges munka között áll fenn, amit általában egy adotttermékelkészítéséhezszükségesmunkaidővelszoktákkifejezni.

1

Termelés: gazdasági folyamat, amely során a társadalom a különféle emberi szükségletekkielégítésecéljábólanyagi javakathoz létre;köznapiértelembenvévecsakakézzelfoghatójavak előállítását tekintjük termelésnek, a közgazdaságtan viszont termelő folyamatnaktekintiaszolgáltatásokatis.Termelési kooperáció: a munkának az a formája, amikor ugyanabban a termelésifolyamatban vagy különböző, de egymással összefüggő termelési folyamatban sok embertervszerűen egymás mellett és összedolgozik, így olyan feladat elvégzésére is képesek,amelyekrekülön-különnemlennének.

Termelőerő:atermelésminőségétmeghatározótényezőkösszessége,amelyektőlfügg,hogyegy adott társadalommely termékeket,mekkoramennyiségben ésmilyenhatékonysággalképes előállítani; közé tartoznak: a fizikailag és szellemileg felkészült munkaerő (tudás,ügyesség, szervezőkészség stb.), a termelés során alkalmazott eszközök (gépek,berendezések,szerszámokstb.),valamintatermeléstvégzőemberekközöttiegyüttműködés(kooperáció)képességeis.Természeti erőforrás: a természeti környezet azon elemei, amelyeket az emberszükségleteinek kielégítése céljából, az anyagi javak előállításához felhasznál, a humánerőforrásokkal együtt a termelés alapját képezi (pl. különböző ásványkincsek, a műveltföldek termőképessége, egy táj éghajlati adottságai, növény- és állatvilága, valaminttermészetiszépségei).Tervutasításosgazdálkodás:aszocialistarendszerűországokrajellemzőgazdálkodásitípus,amelybenazállamiirányításelőremeghatározott,különbözőidőtartamokraszóló,apolitikaáltal befolyásolt központi tervek alapján működteti az egész gazdaságot, mindenteljesítmény értékét az államilag meghatározott központi tervek teljesítése alapján ítélikmeg.Apiactörvényeinemérvényesülhetnek,avállalatoknemhozhatnaksajátdöntéseket;a kínálat nem igazodik a szükségletekhez. Nincs magántulajdon, hivatalosan nincsmunkanélküliség, a rászorulókat szociális ellátásban részesítik. A nagyobb vagy jobbteljesítménytnemösztönzik,ezértkicsiatermelékenység.Tömegáru-termelés: egy egyedi jelleget nem viselő termék nagy mennyiségben, olcsón,egységes minőségben való előállítása, ami főleg az acéliparban, a nehézgépgyártásban,valamintatextil-ésruházatiiparbanterjedtel.Transznacionális vállalat: 1. olyan nemzetközi nagyvállalat, társaság, amelynekműködéseátnyúlikazországhatáron, többországveszbennerészt; rendszerintvalamelygazdaságilagfejlett országban található a központja, de leányvállalataival behálózza a fejlett és fejlődőországokat; 2. szűkebb értelemben: az a világ több országában tevékenykedő vállalat,amelynek tulajdonosai egy nemzetbe tartoznak (megkülönböztetés a multinacionálisvállalattól).

1

Tudásgazdaság (tudásipar): 1. az információs társadalom alapfelfogása, miszerint aszakértelem,atudásgazdaságihasznosításávalértékjönlétre;2.agazdaságiéletegyikága,a kvaterner szektor része, amelymagában foglalja azoktatást, a kutatástés fejlesztést, azinformációstechnológiákatésszolgáltatásokat,valamintatömegmédiát.Tudományos-technikaiforradalom:egyidejűnagyjelentőségűelőrelépésatudománybanésatechnikában,amialapvetőenmegváltoztatjaazemberhelyétésszerepétatermelésben.Túltermelési válság: az az állapot, amikor a megtermelt termékek mennyisége, az árukkínálatameghaladjaaszükségleteket, illetveakeresletet,ezértatermékekegyrészétnemtudjákeladni.Vállalkozás: 1. a vállalkozó jövedelmének, vagyonának gyarapítása céljából végzettüzletszerűtevékenység;2.agazdaságmikroegysége,amelyanyagijavakatállítelőésviseliapiaci szereplés kockázatát rövid távon a piacon való maradás, hosszú távon profitszerzésérdekében.Vám: az állam által az ország vámhatárát átlépő árukra kivetett adó, amit a külfölddellebonyolítottáruforgalomutánkellfizetni.Akülkereskedelmipolitikaeszköze;céljaegyrésztazállambevételeineknöveléseésazországgazdaságánakszabályozása,másrésztazadottországpiacánforgalombanlévőárukszerkezeténekésáránakbefolyásolása,harmadsorbanpedig(ésleggyakrabban)ahazaitermékek,vagyisahazaitermelőkvédelme.Versenyképesség: a nyitott gazdaságú országokban a gazdálkodási egységekkel vagy atermékekkel szemben támasztható követelmény, amely a világpiacnak való mennyiségi,minőségiésgazdaságosságimegfeleléstjelent.Világgazdaság: azoknak a gazdasági kapcsolatoknak az összessége, amelyek révén a világországainak nemzetgazdasága a nemzetközi munkamegosztáson keresztül új, sajátostörvényszerűségekalapjánösszefonódikegymással.Világgazdasági korszakváltás:a világgazdaságbanmeghatározóországok, illetve a kevésbémeghatározóországokpozícióinakjelentősváltozása.

1

Pénzvilág,pénzforgalom

Adósság: valakinek a hitelből fakadó tartozása; fajtái:magán, állami, belföldi, nemzetközi,áruadósság.Adósságválság: az az állapot, amikor az eladósodott ország nem képes a felvett hitelekrészleteit és az utánuk járó kamatokat fizetni, az adósság mértéke meghaladja az államaktuálisbevételéneknagyságát.Állampapír: átmeneti fizetési nehézségeinek csökkentése érdekében az állam általkibocsátott,szavatolthozamúértékpapír.Árutőzsde:egyenletesminőségű tömegáruk (pl. gabona, nemesfém) nagy tételekben valóeladásánakésvételénekhelyszíneárumintákvagyelfogadottminőségűszabványokalapján.Bankszámlapénz: bankba készpénzként elhelyezett összeg, amellyel a számlatulajdonosszabadonrendelkezik,bármikorkivehetivagyfizethetvele.Befektetés: pénz felhasználása valamely tartósabb időre jövedelmet hozó ügyletre, pl.értékálló tárgyak vagy értékpapír vásárlására, biztosításba fektetésre vagy beruházáspénzelésére.Belső adósságállomány: egy ország saját költségvetési egyensúlytalanságából származóhiány.Deviza: nemzetközi elszámolásokra szolgáló fizetési eszköz: külföldi pénznemre (valuta)kiállított csekk, utalvány, hitellevél, bankszámla, illetve külföldön fizetendő követelés vagytartozás.Eladósodás:az a folyamat, amely során valaki, valamely vagyország a várhatóbevételeitmeghaladómértékbenaránytalanul sokhiteltvett fel,abevételeknemelegendőekahitelkamatainaktörlesztésre,ésterheinagyonerősenigénybeveszikgazdaságierejét.Értékpapír:valamelyintézményvagytársaságáltalkibocsátott,vagyonnalkapcsolatosjogotmegtestesítőokmány,pénzköveteléstmegtestesítőokirat,amelytulajdonosánakjövedelmethoz(kötvény,állampapír,részvény).Értéktőzsde: az árutőzsdék mintájára létrehozott, különféle értékpapírok tömegesadásvételéreszolgálópiac.Folyószámla:abank által ügyfele részére vezetett számla, amely a folyószámla-tulajdonosösszes tartozását és követelését kezelése sorrendjében tünteti fel; egyenlege az ügyfélmindenkoritartozásátvagykövetelésétmutatja.

1

Hitel: 1. közgazdasági értelemben: áru, szolgáltatás, pénz azonnali ellentételezés nélküliátengedése egy személynek (adósnak) általában hitelszerződésbe foglalt kamatfizetésikötelezettség ellenében; 2. pénzforgalomban fellépő hiány áthidalásának eszköze, amelyfelgyorsítjaapénzforgássebességét,növeliapénzmozgékonyságát.Hitelképesség:azadósrólahitelezőkkörébenkialakultmegítélés,amelynekalapjaazadósfizetőképességéről rendelkezésre álló információk együttese, illetve a korábbi hitelekvisszafizetésekorszerzetttapasztalat.Infláció: az árak általános és tartós emelkedése, valamint a pénz vásárlóerejének tartósromlása, aminek oka, hogy a forgalomban lévő pénz mennyisége meghaladja azt amennyiséget, amely az áruk és szolgáltatások adásvételéhez és az esedékes fizetésekteljesítéséhezkell;kiváltótényezői:atúlnagykeresletazárukiránt,aköltségeknövekedése,azállamtöbbpénztadki,mintamireszükségevan.Jelzálog: olyan zálogtárgy (általában ingatlan), amelyet a hitelező számára biztosítékkénttelekkönyvi bejegyzéssel lekötnek a hitel teljes kiegyenlítéséig, de az adós (a tulajdonos)birtokábanmarad.Kamat: az az összeg, amelyet a pénzkölcsön vagy hitel összege után az adós fizet ahitelezőnek;mértékeáltalábanakölcsönösszegéviszázalékábanvanmeghatározva,delehetváltozómértékűis;nagyságafüggamindenkoripénzpiaciviszonyoktól.Készpénzfizetés:bankjeggyelvagypénzérméveltörténőfizetés.Kötvény: 1. hitelezői jogokat megtestesítő értékpapír, fix kamatozású, pénzre szólóadóslevél;2.olyanértékpapír,amelynekkiállítójaarrakötelezimagát,hogyabemutatónakvagyameghatározottszemélynekakikötöttfeltételekteljesítéseeseténfizet.Külső adósságállomány: egy ország külföldről felvett hiteleinek, kölcsöneinek ésvisszafizetendősegélyeinekteljesösszege.Láthatatlan jövedelem: olyan jövedelem, amely után az egyén sem adót, sem egyébjárulékokatnemfizetazállamnak.Monetáris világgazdaság: nem elsősorban a tényleges termelési folyamatokra, hanem apénz és a pénzforgalmazás korábban sohasem tapasztalt jelentőségére épülő, az egészvilágra kiterjedő gazdasági rendszer, amelyben az egyes országok, cégek gazdaságirendszereifeltételezikegymást.Működőtőke (közvetlen tőke): a termelésbe beruházott tőke, amely révén a befektetőtulajdonosijogokhozéstőkejövedelemhezjut.Nemzetközi tőkeáramlás: országhatárokon keresztül történő pénzügyi átutalások (pl.részvény- és valutaforgalom, spekulációs ügyletek) vagy működőtőke-beruházások akedvezőbb kamatfeltételek, befektetési lehetőségek elérése céljából; feltétele atőkefelesleg,akonvertibilisvaluta,atőkeszabadkivitelénekésbehozatalánakajoga.

1

Off-shorecég:olyancég,amelykülföldiszékhelyénterületenkívüliségetélvez,azazügyleteitnemszabályozzaafogadóországjogrendszere,nemfizetadót,nemisfolytatottsemmifélegazdaságitevékenységet,csakodautaljaapénzét.Pénz:azáltalánosegyenértékszerepéttartósanbetöltő,azárucsereközvetítőeszközekéntszolgáló és széles körben elfogadott fizetési eszköz; értékmérő, forgalmi, felhalmozó ésfizetésieszköz.Pénztőke: a tőke legjelentősebb formája, az a pénzmennyiség, ami a további termelésifolyamatokbabevonhatómegtermeltjavaknakamegszerzéséhezszükséges.Részvény:olyanértékpapír,amelytulajdonosánakegyrészvénytársaságalaptőkéjébenvalórészesedését testesíti meg; vásárlója tulajdonosi jogot szerez a vállalkozásban azzal, hogypénzét rendelkezésre bocsátja, és a vállalkozás éves nyereségéből osztalékot kaprészvényénekmegfelelőarányban.Tőke: 1. minden olyan felhalmozott érték, amely tulajdonosának rendszeres jövedelmetbiztosítanélkül,hogyezzelkapcsolatbansajátmunkátvégezne;2.egybizonyosösszeg,amiszükséges ahhoz, hogy egy vállalkozás beindulhasson és a nyereség eléréséigfennmaradhasson.Tőzsde:akereskedőkáltallétrehozotttestület,valósvagyvirtuáliskereskedésiközpont,ahola tömegáruk és értékpapírok szervezett, nagy tételekben történő kereskedelme folyik; azösszegyűjtött és feldolgozott aktuális piaci információk alapján az árakat a kereslet és akínálatviszonyaszerintalakítják.Tőzsdeindex: az értéktőzsde forgalmának mérésére szolgáló mutató, az ott forgó vezetőértékpapírokárfolyam-alakulásábólszámítottátlag.Valuta:valamelyországtörvényesfizetőeszközeegykülföldiországfizetésiforgalmában.Valutaárfolyam: a nemzeti valuták egymáshoz viszonyított értéke, az egyik országpénzegységeamásikországpénzegységeibenkifejezve.

1

EnergiagazdaságÁrapály-energia: a tengerjárás keltette vízmozgásból, a dagály idején történővízszintemelkedésből és az apálykori vízszintcsökkenésből származó mechanikai energia;mivel periodikus természeti jelenséghez kapcsolódik, folyamatosan rendelkezésre álló,megújulóenergiaforrás.Árapály-erőmű: nagy tengerjárású partokon, többnyire tölcsértorkolatba épített erőmű,amelya tengerszinthatóránként ismétlődőemelkedésénekéssüllyedésénekazenergiájáthasznosítja;turbináitazsilipekkelellátottgátelőttvagymögöttfelduzzadtvíztömegmozgásienergiájaműködteti.Atomerőmű: a hőerőművek egyik fajtája, amelynek reaktorában maghasadás soránfelszabadulóhősegítségévelelőállítottgőzforgatjamegaturbinákat.Atomipar:azenergiagazdaságnakazazága,amelyatomenergiátállítelő;magábanfoglaljaafűtőelemek előállítását a hasadóanyagokból (pl. uránércből), az atomerőművekberendezéseinekgyártásátésazerőműveküzemeltetésétis.Biobrikett: a mező- és erdőgazdálkodás melléktermékeiből (pl. faforgácsból, aprítékból,nyesedékből) és erre a célra termesztett növényekből (pl. energiafű, energianád) préselttüzelőanyag, amely nagyon jó hatásfokkal ég és égésekor nem szennyezi a levegőt (mertnincsbennekén).Bioenergia: energetikai értelemben a biomasszában rejlő energia, amelyet valamelybiológiai anyag (mezőgazdasági termény feldolgozásának mellékterméke, hulladéka, pl.szalma;energianövény,pl.repce,energiafű;állatitrágya,erdőgazdaságivagyfafeldolgozásimelléktermék,hulladék,pl.faapríték,fűrészpor)elégetésével(hőenergia-felszabadítás)vagykémiaiátalakítással(pl.cseppfolyósítás,elgázosítás)szabadítanakfel.Biogáz:1.szervesanyagokból levegőtőlelzártkörülményekközöttkeletkezettgázelegy(pl.mocsárgáz, elárasztott rizsföldeken vagy kérődző állatok emésztőrendszerében keletkezőbiogáz, hulladéklerakó telepen termelődődepóniagáz); 2. szerves anyagokbólmesterségeserjesztésselenergiaelőállításicéllalnyertgázkeverék(nagyrészemetán).Biomassza:biológiai eredetű szervesanyag-tömeg, egy szárazföldi vagy vízi élő és nemrégelhalt szervezetek (növények, állatok, gombák, mikroorganizmusok) összessége;biotechnológiai iparoktermékei;technológiaifolyamatokösszesbiológiaieredetűterméke,hulladéka,mellékterméke.Elsődleges energiaforrás: olyan, a természetben előforduló energiahordozó, amelybőlközvetlenülhőt,munkáváválóenergiát,elektromosáramotállíthatunkelő.Energiagazdaság: a gazdaságnak az az ága, amely az energiahordozók kitermelését,másodlagosenergiaforrásokkávalóátalakításátéselosztásátvégzi.

1

Energiahatékonyság: 1. az adott energiahordozóban felhalmozott energia kinyerésénekmértékétkifejezőérték;2.ugyanezegyadottország,régióenergiagazdaságábanfelhasználtkülönböző energiahordozók összesítése esetén, ami összefügg az adott társadalom illetvegazdaságfejlettségiszintjével.Energiahordozó: olyan anyag, amely a társadalom adott technológiai fejlettségi szintjénkinyerhetőenergiáttartalmaz;fajtáiafosszilisszilárd,folyékonyésgázneműtüzelőanyagok;a víz és a szél energiája; a geotermikus energia; a hasadóanyagok; a napsugárzás és abiomasszaegyrésze.Energiaszerkezet: egy adott ország, régió energiagazdaságában a különböző felhasználtenergiahordozókarányaazösszesfelhasználtenergiáhozképest.Erőmű: elsődleges energiaforrást felhasználó, villamos energia fejlesztésére szolgálólétesítmény (építményésberendezés); az elsődleges energiahordozóból (esetleg többszöriátalakítással) kinyert mechanikai energiát generátorok elektromos indukció révénelektromosárammáalakítják.Földhőenergia (geotermikus energia): az egyik legolcsóbbmegújuló energiaforrás; tágabbértelemben:a Földbelsőhőjéből származóenergiamennyiség, amely a földi hőárambanafelszín közelébe kerülve a kőzetekben és a pórusvízben tárolódik; szűkebb értelemben: aFöldbelsőhőjeáltalfűtötthévízbentárolódóenergia.Földhőerőmű (geotermikus erőmű): olyan hőerőmű, amiben a turbinákra vezetett gőzelőállításhozszükségeshőtközvetlenülaFöldbelsejébenkeletkezőhőszolgáltatjaHőerőmű: általában nagy teljesítményű, állandó üzemben dolgozó hagyományos erőmű,amelyben a fosszilis energiahordozók (pl. kőszén, kőolaj, földgáz) elégetésével fűtöttgőzkazánokbangőztállítanakelő,majdazannakmechanikaierejévelforgatottgőzturbinákhajtjákmegavillamosenergiáttermelőgenerátort.Másodlagos energiaforrás: olyan energiaforrás, amelyet az elsődleges energiahordozóátalakításávalnyernek(pl.gőz,elektromosáram,koksz,gáz).Megújuló energiaforrás: olyan energia kinyerésére alkalmas anyag, közeg, természetijelenség,amelyafelhasználásellenérenemfogyel,hanemfolyamatosanvagyismétlődőenrendelkezésreállvagyújratermelődik;állandóhozamúerőforrás,amelyakimerülésveszélyenélkülfelhasználható(pl.víz,napsugárzás,szél,földhő).Napenergia: a Napban lejátszódó magfúzió során keletkező, elvileg folyamatosanrendelkezésreállómegújulóenergiaforrás;áramtermelésrecsakotthasználható,aholnagyanapsütésesórákszámaéserősabesugárzás.Naperőmű:aNapenergiájávalműködtetetterőmű,amelyasugárzásienergiátközvetlenülalakítjaátelektromosárammánapelemeksegítségével,vagyközvetve,aparabolateknőkkel,-tükrökkel,energiatoronybanösszegyűjtöttenergiábólelőállítotthőenergiátalakítjatovább.

1

Nemmegújulóenergiaforrás:olyanfosszilistermészetierőforrás,aminemtermelődikújra(vagy ha igen, az emberi léptékkelmérve nagyonhosszú ideig tart), így készletei végesek,mennyisége a kitermeléssel és a felhasználással párhuzamosan csökken (pl. kőszenek,szénhidrogének,uránérc).Szélenergia:alégnyomáskülönbségáltallétrejövőszélmozgásienergiája;elméletilegszinteállandóanrendelkezésreálló,deidőbenváltozóintenzitásúmegújulóenergiaforrás.Szélerőmű: tágabb értelemben: a szél mechanikai erejével működtetett szélkerék,szélgenerátor, erőmű vagy szélfarm; szűkebb értelemben: a 100 kWh-nál nagyobbteljesítményűgenerátorokkalvillamosenergiátelőállítóberendezés.Vízenergia: mozgó (folyó, áramló, gravitációsan eső) víz mozgási energiája; megújulóenergiaforrás,amitérbenésidőbenváltozómennyiségbenállrendelkezésre.Vízerőmű: a szárazföldeken mozgó víz mechanikai erejével működtetett, avízszintkülönbségetkihasználóerőmű;avízmozgásienergiájátleggyakrabbanvízturbinákkalbiztosítják;vagyagátmögöttfelduzzasztottvizetvezetikavízturbinákra,vagyegymagasabbvízszintűvíztárolóbólvízturbinánkeresztülegyalacsonyabbanfekvőbeengedikavizet,vagyegyszerűenamagasabbtereprőlazalacsonyabbterepszintreejtikavizet.

1

Vízgazdálkodás,vízvédelemÁrvédelmigát:afolyóparttóltávolabbfekvőterületekvédelmeérdekébenépített,afolyótkétoldalrólpárhuzamosankísérőtöltés.Ármentesített terület: az árvízvédelmi töltésen kívül fekvő terület, ahol belvízelvezetőcsatornákkal,szivattyútelepeklétesítésévelakadályozzákmegazár-ésbelvízodajutását.Ártér (árterület): 1. az a terület, amelyet a folyó árvize az árvízvédelmi gátak nélkülelöntene;2. az árvízvédelmi töltésekenbelül fekvő terület a vízfolyás kétpartján, amelyetáradásokidejénidőszakosanelönthetavíz.Belvízvédelem: olyan intézkedések, amelyeket a belvíz csökkentése vagy megszűntetéseérdekébentesznek.Csápos kút: a talajvíz felszínre jutását biztosító berendezés; a folyóparton telepítettfüggőlegesakna,oldalfalábólavíztartórétegbenvízszintesiránybancsövek(csápok)nyúlnakki,amelyeklikacsainbeszivárogavízésazaknábanösszegyűlik.Folyószabályzás: a hajózás, a partvédelem és az ármentesítés érdekében végzett emberitevékenység, aminek eredményeképpen megváltozik a folyók iránya, hossza ésmederviszonya.Ipari víz: az ipartelepek munkájához, egyes ipari munkafolyamatokhoz felhasznált víz (pl.kazánvíz,hűtővíz,duzzasztóvíz,öntözővíz,szállítóvíz).Szennyvíztisztítás: a szennyvíztisztító telepeken, tárolókban összegyűjtött szennyvízmechanikai,biológiai,kémiaifertőtlenítőberendezésekkelvégzetttisztítása.Vízforgatás:amárhasználtvízhűtéstvagytisztítástkövetőújrafelhasználása.Vízkészlet: valamely nagyobb területen a felszíni és felszín alatti vizekből meríthető ésfelhasználhatóvízmennyiség,amelynekfolyamatoskitermelésenembefolyásoljakárosanaterületvízháztartásiegyensúlyát,semazegyesvízgazdálkodásiágakérdekeit.Vízlépcső: a vízfolyásokon a víz lefolyásának gyorsítása és vízenergia-termelésrehasznosítható esés biztosítása érdekében mesterségesen létrehozott szintkülönbséghelyszíne; fő elemeaduzzasztómű, csatlakozhathozzáhajózsilip; a felduzzasztott felvíz ésvíztároló.Víztároló (víztározó): nagyméretű mederrész, mesterséges tó, vagy tartály, ciszterna,amelyetcsapadékos időbenvízzel töltenek felabbólacélból,hogyvizét száraz időszakbanhasználhassák(pl.öntözésre,kommunálisvízként).Vízrendezés: a természet hidrológiai hatásai és a földfelszín, valamint annak felszínközelitalajrétegei közötti kedvező kapcsolat kialakítása, a vízkárok megszüntetése érdekébenvégzettintézkedések,tevékenységek(pl.öntözőcsatornák,víztározóképítése)összessége.

1

ÉlelmiszergazdaságAgrárgazdaság: szűkebb értelemben amezőgazdasággal összefüggő termelési, szállítási éselosztási folyamatok összessége; tágabb értelemben ide tartoznak a kapcsolódószolgáltatások, illetve a mezőgazdaság termékeinek élelmiszeripari, tartósítóipari stb.továbbfeldolgozásais.Agrárország:olyanország,amelynekgazdaságiéletébenanemzeti termékelőállításábanamezőgazdaság részesedése meghaladja az 50%-ot, és a kereső lakosság többsége amezőgazdaságbandolgozik.Agrotechnika: a mezőgazdaságban használt gépek, vegyszerek (pl. növényvédőszerek,műtrágya)ésazalkalmazotttermelésieljárások,technológiákegyüttese.Állattenyésztés: a mezőgazdaságnak az az ága, amelynek keretében gazdaságihaszonállatokat tenyésztenek; élelmiszerekkel és élelmiszer-alapanyagokkal látja el azemberiséget, ipari alapanyagokat szolgáltat, igavonó és teherhordó állatokat ad agazdálkodáshoz,valamintsport-ésszabadidőstevékenységeketszolgálki.Árasztásosgazdálkodás:1.azöntözésesgazdálkodásegyiktípusa,amelyszárazterületekenáthaladó nagy folyók mentén (pl. Mezopotámiában, a Nílus-völgyben) alakult ki; atermőföldetafolyóáradásaelárasztja,ezáltaltermékenyhordalékrakódikle,pótolvaatalajtápanyagait; fő terményei gabonafélék; 2. az öntözéses gazdálkodásmásik típusa, amelyfőlegmonszunjártavidékeken(pl.Dél-,Délkelet-ésKelet-Ázsiában)alakultki;atermőföldetelárasztják, hogy azt tartósan víz borítsa, ami szükséges a térség fő kenyérnövénye, a rizstermesztéséhez.Belterjes (intenzív) gazdálkodás: az árutermelő mezőgazdaság egyik típusa, amelyet aterületegységre jutónagyköltség-ésalacsonymunkaerő-ráfordítás,nagyfokúgépesítésésvegyszerezés, valamint az ebből következő magas terméshozam, nagy termelékenységjellemez.Biogazdálkodás (ökogazdálkodás): szerves trágyázáson, biológiai növényvédelmen éstermészetes biológiai ciklusokon (pl. vetésváltás, társítás) alapuló mező-, erdő-,tájgazdálkodási, élelmiszertermelési forma, amelyben szintetikusan előállított anyagok (pl.műtrágya, növényvédő szerek) használata nélkül biotermékeket termelnek; fenntarthatógazdálkodás, a fogyasztók ökológiai termékek iránti igényét elégíti ki és olyan közjavakattermel,amelyekhozzájárulnakakörnyezetvédelméhezésavidékfejlesztéshez.Családi gazdaság: egy család saját tulajdonú, kis területű (hazánkban max. 300 hektár)termőföldjén, az ahhoz tartozó ingatlan és ingó vagyontárgyak hasznosításával, acsaládtagokmunkájánalapulógazdálkodásiforma.Égető-talajváltó gazdálkodás: a hagyományos mezőgazdasági művelés, azon belül aszárazgazdálkodás egyik típusa, ami főként az egyenlítői övben jellemző. Művelhető

1

földterülethezúgyjutnak,hogyegyterületenfelégetikanövényzetet,ésamikornéhányéviföldművelésalattatermőtalajkimerül,újabbterületetégetnekfel.Élelmiszergazdaság: gazdasági ágazat, amely az élet fenntartásához szükségesélelmiszereket előállítja és eljuttatja a fogyasztókhoz; magában foglalja a mezőgazdaságitermelést és a termékeit feldolgozó élelmiszeripart, valamint ezek tárolásának,tartósításának, csomagolásának teljes tevékenységi körét, a termékek bel- éskülkereskedelmét.Erdőgazdálkodás: a mezőgazdaság egyik ága, amelynek keretében erdőket telepítenek,tartanakfenn,termelnekki,tüzelőanyaggalésiparinyersanyagokkallátjaelazemberiséget,anyagokatnyújtmásgazdaságiágazatoknak, iparialapanyagokatszolgáltat,valamintsport-ésszabadidőstevékenységeketszolgálki.Farmgazdálkodás: a belterjes mezőgazdaság egyik típusa, amelyben az árutermelésgépesített,aföldbirtokonfejlettinfrastruktúráthasznál,általábanspeciálisterméketállítelőapiacra.Földbérleti rendszer: a termőföld határozott időre (legfeljebb 20 évre) való bérbeadása,használatánakátengedésetermelésiintegrációcéljára.Halászatéshalgazdálkodás:amezőgazdaságegyikága,amelymagábanfoglaljaakülönbözőeszközökkelvégzett, tervszerű, rendszerint iparszerűhalfogástahalászati vízterületeken,ahalaktenyésztését,tartását,amesterségeshalastavaktelepítésétéslehalászását,valamintahalakvédelmétszolgálótevékenységeket.Havasi pásztorkodás: legeltető állattartás a hegységek erdőhatár feletti füves pusztáin;Közép-Európában félnomád: nyáron a havasi legelőn legeltetnek, télen istállóbantakarmánnyaletetikazállatokat(pl.azAlpokbanaszarvasmarhát,aKárpátokbanajuht).Istállózó állattenyésztés: az állattenyésztésnek az a belterjes formája, amikor az állatokatminden évszakban istállóban tartják, és részben legeltetéssel, részben szemes- ésszálastakarmányokkalgondoskodnakatáplálkozásukról.Kapásföldművelés:ahagyományosmezőgazdaságiművelés,azonbelülaszárazgazdálkodásegyiktípusa,amelyfőkéntazátmenetiövbenjellemző.Atalajtkapávallazítjákmeg;azigásállatok hiánya és a kis terméshozam miatt csak az önellátáshoz szükséges mennyiségtermelésérealkalmas.Közösségimezőgazdaság(közösségáltaltámogatottmezőgazdaság):kistermelők(sokkézimunkát kívánó családi farmgazdaságok) és fogyasztók közösségén alapuló, minőségi,többnyire bioterményeket előállító gazdálkodás, amelynek résztvevői együtt vállalják atermeléskockázatát,illetveegyüttosztoznakanyereségen,versenyképesektudnakmaradniegy olyan élelmiszerpiacon, amely a nagyméretű, iparosított rendszert támogatja a helyigazdaságokkalszemben.

1

Külterjes(extenzív)gazdálkodás:azárutermelőmezőgazdaságegyiktípusa,amelybennagyterületen, kevésbé korszerű agrotechnikával, magas élőmunka- és költségráfordítássaláltalábanalacsonyterméseredményeketérnekel.Legelőváltó gazdálkodás: földhasznosítási forma sok szabad földterülettel bíró tájakon; aműveletlenföldterületekenfeltörésükutánévekenátvalamilyenhaszonnövényt(elsősorbangabonát) termesztenek, majd a talaj kimerülése után parlagon hagyják, legelőkénthasználják,ésművelésreújabbterületekettörnekfel.Mezőgazdaság:a gazdaság egyik fő ágazata, amelynek feladata a népesség élelmezése ésegyes iparágak nyersanyagszükségletének előállítása; ágazatai: növénytermesztés,állattenyésztés,erdő-ésvadgazdálkodás,halászatéshalgazdálkodás.Mezőgazdasági szövetkezet: mezőgazdasági termelésben érdekelt személyek önkéntestársulása abból a célból, hogy közös tulajdonú, demokratikusan irányított vállalat útjánvalósítsákmegközösgazdasági,társadalmiszükségleteiket.Monokultúra:mezőgazdaságitermelésiforma,amikornagyterületencsakegyféletermékettermelnek.Művelésiágak: földhasznosítási formák,amelyekbizonyosaránybanrészesednekazösszesföldterületbőla földfelszínhasznosításaszerintimegoszlásban (pl. szántó, rét, legelő, szőlőésgyümölcsös,művelésalólkivontterületek,parlagterületek).Nomádpásztorkodás:ahagyományosmezőgazdaságegyiktípusa,azállattartásősimódja,ami során az állatokat csak természetes növényzettel táplálják. A pásztorok évszakonkéntilegelőváltássaléventetöbbszázkm-tvándorolnakállataikkal,mindigújlegelőhelyetkeresve.Két fajtája: a sarkkörvidéki és a száraz területek (térítői és átmeneti öv, szélsőségesenszárazföldiésmediterránterületek)nomádpásztorkodása.Növénytermesztés: a mezőgazdaságnak az az ága, amelynek keretében gazdaságihaszonnövényekettermesztenek;alapvetőélelmiszerekkelésélelmiszeriparialapanyagokkallátja el az emberiséget, takarmánynövényeket termeszt az állatok számára, alapanyagokatszolgáltataziparszámára,valamintkertészetiésdísznövényekettermeszt.Oázisgazdálkodás: az öntözéses gazdálkodás ősi típusa a térítői övben és a szélsőségesenszárazföldi területeken, ahol a mezőgazdasági termelésnek az öntözés lehetősége szabhatárt.Sokféleterménytállítanakelő;gyakranegymásfölémagasodószintekbentermesztika különféle növényeket: legalul van a gabona- és zöldségfélék, fölötte a szőlő, afölöttgyümölcsfák,legfölülpedigdatolyapálmákmagasodnak.Öntözéses gazdálkodás: a hagyományos mezőgazdaság egyik típusa, olyan intenzívgazdálkodás, ahol nincs elegendő csapadék a gazdálkodáshoz, ezért az öntözővizetfolyóvizekből vagy felszín alatti vízkészletekből mesterségesen kell odavezetniöntözőrendszereken keresztül. Ezért ezek a tájak főként folyóvölgyekben vagy források,kutak körüli oázisokban vannak. Nagy munkaerő-ráfordítással részben létfenntartásra,részbeneladásratermelnek.

1

Parasztgazdaság: elsősorban a család tulajdonában lévő és saját ellátására termelőmezőgazdaságikisüzem.Szakosodottmezőgazdaság:egy-egy terméknagymennyiségű termesztésére, előállításáraszakosodottárutermelőmezőgazdaságitermelés.Szárazművelés:a hagyományos növénytermesztő gazdálkodásnak az a típusa, amelyben acsapadékmennyiségemiattnincsszükségöntözésre.Teraszosművelés:anagy lejtőszögűterületekre jellemzősajátos földművelésimód,aholaművelt földterületeken a hegyoldalban egymás fölé magasodó lépcsőket, teraszszinteketalakítanak ki, ami megkönnyíti a víz tartalékolását, egyben védelmet is jelent atalajlepuszulás(talajerózió)ellen.Termésátlag:egytermesztettnövénytermésmennyiségénekegységnyiterületre(általában1hektárra)esőrésze.Történelmi borvidék: olyan szőlőtermelő és feldolgozó körzet, amely gazdasági-történetitevékenysége során specializálódott termékeket állít elő; az ott élő társadalomvalamilyenmódonkapcsolatbanvanabortermeléssel.Ugaroltatás:a földművelésegyik fajtája,amikora termésbetakarításautánegy ideignemvetikbeújbólaterületet,hogyatermőtalajregenerálódhasson.Ültetvényes gazdálkodás: az árutermelő gazdálkodás, azon belül a belterjes gazdálkodásegyik típusa, amelyet eredetileg olcsó rabszolga munkaerőre szerveztek a forró övezetnedvesebb éghajlatú gyarmati területein. Csak egy (vagy néhány) terméket, de nagymennyiségben termelnek; üzemszervezésében a legkorszerűbb és a hagyományosmódszerekkeverednek.Aterményeknagyrészétmégazültetvényenfeldolgozzák.Vadgazdálkodás: a mezőgazdaság egyik ága, amely magában foglalja a vadászatot és avadtenyésztést; célja a vadállomány környezettel és gazdasági célokkal összhangban állóegyensúlyánakmegteremtése.Vadfoglalás:egyföldterületönkényeselfoglalásaazért,hogyottletelepedjenekvagyföldetműveljenekazemberek.Vándorlóállattenyésztés:afélszáraz-szárazésfagyosterületekenatermészetesnövényzetévszakos változásaihoz igazodó külterjes állattartási mód, amelyben a megélhetéshezszükségesszámúállatállományeltartása, táplálékkalvalóellátásacsakállandóvándorlássalbiztosítható.Városellátó öv: a város környékén fekvő, de már a város területén kívüli mezőgazdaságiterület, ahol elsősorban a városi lakosság ellátására termelnek (fő termékei: tej,zöldségfélék).

1

Vegyes mezőgazdaság: 1. többféle terméket előállító mezőgazdaság; 2. olyanmezőgazdálkodási forma, amelyben a két fő ág, a földművelés és az állattenyésztés) nemszakad el egymástól, a gazdaságokra azok együttese jellemző, ami leginkább aföldfelhasználásban mutatkozik meg: a megtermelt gabona jelentős hányadát az állatoktakarmányozásárafordítjákvagytakarmánykészítőüzemeknekadjákel.Vegyesszántóföldigazdálkodás:többféleterméketelőállítónövénytermesztés.Zöld forradalom:a fejlettgazdaságúországokáltalszervezettnemzetközisegélyprogramafejlődőországokmezőgazdaságánakfejlesztésére,amelynekfőcéljaazéhínségmérséklése,leküzdése; új, nagyhozamú fajták kikísérletezésével és termelésbe állításával, új termelésimódszerek elterjesztésével, a vegyszerezés és az öntözés kiterjesztésével kívánjákelősegíteniazélelmiszer-termelésnövelését.

1

IparAlapanyag: valamely termék előállításának kiinduló anyaga, amely több-kevesebbátalakítássalválikkésztermékké(pl.egyacéltermékalapanyagaavasérc).Alapanyaggyártó ipar: olyan iparág, amely a nyersanyagokat alapanyagokká dolgozza felmás iparágak számára. Iparágai: kohászat, vegyipar, építőanyag-ipar, fa- és cellulózipar,textilalapanyag-ipar.Bérmunka:abennerésztvevőfelekszámárakölcsönösenelőnyöstermelésifolyamat,amelysorán a bérmunkát végző vállalkozás biztosítja a munkaerőt és az infrastruktúrát, abérmunkátvégeztetőpediganyersanyagot,a terveket,a tudást,ésgondoskodika termékpiacrajuttatásáról.Beszállítás: többnyireatransznacionálisvállalatok leányvállalatainaktevékenysége,amineksorán általában valamely technológiai folyamatot alapanyaggal, alkatrésszel vagytechnológiávallátel.Biotechnológiai ipar: biológiai eljárások, illetve élőlények (főként mikroorganizmusok) ésazoktermékeinekfelhasználásaegyesanyagok(pl.gyógyszerek)ipariméretűelőállítására.Csúcstechnológia(high-tech):valamelyiparágbanalegkorszerűbbtudományosismeretekenalapuló, legfejlettebb és legtermelékenyebb termelési eljárás; kidolgozását a K+F bázisavégzi.Elektrotechnikaiipar:azelektromosésmágnesesjelenségekgyakorlatialkalmazásáraépülőiparág, amely többek között távközlő berendezéseket, rádiókat, tévéket, hűtőgépeket,mosógépeketállítelő.Élelmiszeripar:a feldolgozóiparegyikága,amelyamezőgazdaság terményeités termékeit(élelmiszereketésélvezeticikkeket)dolgozzafelfogyasztásicikké.Fa-, papír- és cellulózipar: a könnyűipar ágai, amelyek a fának mint természeteserőforrásnak a feldolgozásával, valamint a fa rostjaiból kinyert cellulóz feldolgozásávalfoglalkoznak.Feldolgozóipar: az anyagi termelés egyik ága, amely az ipari termékeket (a kitermelőipartermékeit vagy a feldolgozóipar más ágának félkésztermékeit), valamint a mezőgazdaságitermékeketalakítjaátkésztermékkévagyesetlegaziparmáságaiszámárafélkésztermékké.Kétnagyága:agépiparésatömegcikkipar;utóbbihoztartozikatextilfeldolgozó-ésruházatiipar,élelmiszeripar,bőr-éscipőipar,papír-ésnyomdaipar,elektronika.Gépipar:a feldolgozóiparegyikága, amelygépeketésberendezéseketállít előagazdaságtöbbiágaszámára,valamintfogyasztásicikkekkellátjaelalakosságot.Gyáripar:az ipari forradalmatkövetően,a technikai fejlődéssoránkialakult ipari termelésitípus,amelyelsősorbanatermészetierőforrásokratelepülvenagymennyiségűáruttermelt

1

eladásra. Jellemzője amagas fokúmunkaszervezés, a sokmechanikai energia és az egyrekorszerűbb gépek használata, a termékek azonos minőségének szabványokkal valóbiztosítása.Húzóágazat: a nemzetgazdaságnak az az ágazata, amelynek termékei jelentős szerepettöltenekbeazexportbanésaGDP-termelésben.Inkubációs szolgáltatás: a kutatóhely vagy felsőoktatási intézmény által nyújtott,szerződésbenrögzítettsegítségnemkiforrottszellemialkotások,találmányokfejlesztéséhez(pl. hasznosítási vagy üzleti tervek és stratégiák kidolgozása, üzleti kurzusok és tréningekszervezése,közreműködésazipariésbefektetőikapcsolatokfejlesztésébenstb.).Ipar: a gazdaság egyik fő ágazata, amelynek feladata a természeti kincsek kitermelése, akülönbözőeredetűnyersanyagok feldolgozása félkész-, illetvekésztermékké,valamint ipariszolgáltatások nyújtása. Fogyasztási cikkekkel látja el a lakosságot, gépeket és egyébtermelőeszközöketszállítagazdaságtöbbiágának.Ipariforradalom:1.azazátfogógazdasági,technológiaiéstársadalmiváltozás,amelya18.századmásodikésa19.századelsőfelébenzajlottagőzgépfeltalálásanyománAngliában,majd Európa- és Észak-Amerika-szerte; 2. tágabb értelemben az ipari termeléstechnológiájának forradalmi jellegű átalakulása (pl. az automatizálás és a digitalizáláskövetkeztében).Ipari park: 1. kis és közepesméretű ipari, illetve szolgáltató vállalatokat befogadó, fejlettinfrastruktúrával ellátott terület, ahol a gazdasági tevékenységre alkalmas épületek és atermelést kiszolgáló létesítmények egy része készen várja a befektetőket; 2. a településiönkormányzatok ipartelepítési eszköze munkahelyteremtés céljából a helyi, környékbelilakosságszámára.Iparosodás: a nagyipari termelés kiépülése és fejlődése azáltal, hogy az ország gazdaságitevékenységének növekvő hányadát az iparba fektetik; a gazdaságilag fejletlen országokiparánakkiépülése.Ipartelepítőtényezők:azontermészeti,társadalmi,gazdaságiéspolitikaitényezők,amelyekegy-egyiparágmegtelepedéséhezszükségesekazadottterületen.Iparvidék: olyan földrajzi régió vagy terület, ahol az ipari termelés nagymértékbenkoncentrálódik,agazdaságiéletaziparitermelésenalapszik,azelőállítottértékeknagyrészeebbőlazágazatbólszármazik,ésamunkaerőnagyrészétaziparfoglalkoztatja.Késztermék: egy gyártástechnológiai folyamat végterméke, amelyen már nem végeznektovábbimunkafolyamatokat(pl.azacélgyártáséegyacélalkatrész,asütőiparéakifli).Kézműipar: az ipar egyik hagyományos ága, amely különböző alapanyagokból kismennyiségben, kézi módszerekkel, otthondolgozók vagy idegen munkaerő bevonásávalállítjaelőmindennapifogyasztásraéshasználatraszolgálótermékeit;áruttermel,defeleslegcsakesetlegesenkeletkezik.

1

Kitermelőipar: az ipar egyik ága, amely a földkéregben található szilárd, cseppfolyós ésgázneműásványinyersanyagokésenergiahordozókkitermelésétvégzi.Kohászat: a nehézipar egyik ága, amely a Föld szilárd kérgében található ércekből éshulladékfémekbőlállítelőtovábbifeldolgozásraalkalmasfémeket;vezetőágaavaskohászatésazacélgyártás,dehozzátartozikakönnyű-ésszínesfémkohászatis.Könnyűfémkohászat: a 4,5 kg/dm3-nél kisebb sűrűségű „nemvasfémek” (pl. alumínium,magnézium,titán)érceibőlvalókönnyűfémelőállításátvégzőkohászatiág.Könnyűipar: fogyasztási cikkeket előállító hagyományos ipari ágazat, amelynek termékeitközvetlenülfelhasználjuk(textil-,papír-,bőr-,szőrme-,cipő-,ruházatiiparstb.).Környezetvédelmi ipar: mindazon gazdasági tevékenységek összessége, amelyek akörnyezet megóvását és fenntartását teszik lehetővé (pl. hulladékhasznosítás,szennyvízkezelés, levegőtisztaság-védelem, zajvédelem); az iparágak közé soroljuk, noha aszószorosértelmébennemaz.Mikroelektronika: az elektronika egyik ága, ami a kis méretű és nagy integráltságúfélvezetőkből felépített áramkörök gyártási technológiájára épül; felhasználási területei:informatikaiéstelekommunikációseszközök,szórakoztatóelektronika,gyártásitechnológiákvezérlése,önműködőgépek,járművekirányítása,működtetése.Nehézipar: kőszenet, kőolajat bányászó és feldolgozó, villamos energiát, gépeket, gépiberendezéseket, építőanyagokat, vegyi termékeket stb. gyártó termelési ágazatokat ésvállalatokattömörítőhagyományosipariágazat.Nyersanyag:megmunkálásra,feldolgozásraváróanyag,amelyentovábbimunkafolyamatoksorán, általában más anyagokkal együtt lesz késztermék (pl. egy acéltermék nyersanyagavalamelyötvözőfém).Összeszerelés: olyan tevékenység, amely részegységekből készterméket állít elő.Multinacionáliscégekszívesenvégeztetikbérmunkábanolcsómunkaerejűországokban.Segédanyag:valamelytermékelőállításáhozszükségesanyag,amelyazonbannemalkotójaakésztermék anyagának (pl. a folyamatot gyorsító katalizátor, tüzelőanyag, közömbösítőanyag).Technológiai innováció: a gazdasági tevékenység hatékonyságának, jövedelmezőségénekjavítása, illetve kedvező társadalmi és környezeti hatások elérése érdekében végzetttudományos, műszaki, szervezési, gazdálkodási, kereskedelmi műveletek, amelyekeredményeként új vagy lényegesenmódosított termékek, eljárások, szolgáltatások jönneklétre, új vagy lényegesen módosított eljárásokat, technológiákat alkalmazhatnak,vezethetnekbeapiacra.

1

Technológiai transzfer: a tudományos kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásbavitelénekfolyamata;tágabbértelembenanemtechnológiaijellegűtényezőket(pl.kutatók,fejlesztőkcseréje,szakértőitevékenységek,közösképzésekéskutatás-fejlesztés)ismagábanfoglalja.Technopolisz (technológiai park, tudományos park): olyan terület, amelyet a moderntechnológiai termelés szolgálatába állítottak; területén magán- és közösségi jellegű K+Ftevékenységek, technológiai fejlesztés és transzfer, felsőfokú tudományos oktatás,csúcstechnológiaiiparitevékenységekésszolgáltatásokstb.összpontosulnak.Textilipar:akönnyűiparegyikága,amelyfonalakat,szöveteketéskötöttárukatgyártnövényi(pl. gyapot, len, kender, juta, szizál), állati (pl. gyapjú, hernyóselyem, teveszőr, lószőr) ésvegyieredetű(pl.cellulózalapúésszintetikus)szálakból.Válságágazat: a nemzetgazdaság nehéz helyzetben lévő ágazata, leggyakrabban iparága,amelynekelavulttechnológiávalelőállítotttermékeiirántnincskereslet.Vegyipar: az alapanyagipar egyik ága, amely nyersanyagokból vegyi úton, kémiaiátalakítással, feldolgozással különböző anyagokat állít elő (ágai pl. gyógyszeripar,növényvédőszer-gyártás,petrolkémiaiipar).

1

Szolgáltatás,idegenforgalomAlapkutatás:azkísérletivagyelméletimunka,amitajelenségekvagymegfigyelhetőtényekhátterével kapcsolatos új ismeretek megszerzése érdekében folytatnak anélkül, hogykilátásbahelyeznékazokgyakorlatialkalmazásátvagyfelhasználását.Alkalmazottkutatás:tervezettkutatásvagykritikusvizsgálat,amelynekcéljaújismeretekésszakértelemmegszerzéseújtermékek,eljárásokvagyszolgáltatásokkifejlesztéséhez,vagyalétező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésénekelősegítéséhez.Anyagi infrastruktúra: a társadalmi-gazdasági életműködéséhez szükséges létesítmények,tárgyak,berendezések(pl.vasúthálózat,internethálózat).Árucsere:acsere társadalmilagmeghatározott formája,amikora termékekpiaciadásvételútjánjutnakelafogyasztóhoz,afelhasználóhoz.Áruforgalmi (logisztikai) központ: olyan terület, ahol az áruk cseréjével kapcsolatosműveletek koncentrálódnak; a letelepült, a szállítmányozás területén érdekelt vállalatokvagy azok részlegei különböző alapszolgáltatásokat (pl. rakodás, árucsomagolás, árazás) éskiegészítőszolgáltatásokat(pl.anyagmozgatógépekbérbeadása,vámudvariszolgáltatások,biztosításiügyintézés)nyújtanakafuvarozóknak.Árukereskedelem: 1. olyan jellegű kereskedelem, amelyben az adás-vétel tárgyát árukéntkezelik; 2. az áruknak és szolgáltatásoknak az a tömege,melyet az adott időpontban vagyidőszakbanmegvásárlásraajánlanakfel.Áruszállítás: a primer és a szekunder szektor által megtermelt javak eljuttatása afeldolgozóüzemekbevagyközvetlenülafelhasználókhoz,fogyasztókhoz.

Belföldi turizmus: a lakosság országhatáron belüli helyváltoztatása, amelynek résztvevőiideiglenesen tartózkodnak állandó lakhelyüktől távol és ott nem folytatnak keresőtevékenységet.Bevásárlóturizmus: idegen ország területére való kiutazás vásárlási céllal, mert valamelytermékottolcsóbbvagyvámmentesenbehozható(pl.azolcsóbbbenzinbeszerzésénekcéljaeredményeziazún.benzinturizmust).Borturizmus:aturizmusnakaborélvezetéhezkapcsolódóspeciálisága,amelynekvelejárójaatermelés(üzem-ésültetvénylátogatás),afeldolgozás(pincéklátogatása),atáj,azépítettkörnyezet, a hagyományok, a művészetek és a kulturális események megismerése avendégekésavendéglátókszemélyeskapcsolatkeresztül.Cserearányromlás: az árucsere folyamán a cserére szánt áru veszít az értékéből és egyretöbbkellbelőleugyanannyiáruellentételezéseként.

1

Falusi turizmus: a turizmus vidéki környezetben megvalósuló, olyan, pénzügyiellenszolgáltatással járó fajtája, amely a hagyományos falusi életre vágyók számáratermészeteskörnyezetbennyújtkikapcsolódást.Földrajzi árujelző: a termékek földrajzi eredetének azonosítására használt megjelölés,amelyetakkorkaphatmeg,haatermékelőállításánaklegalábbegylépéseazadottföldrajzihelyen történik; alapesetben egy földrajzi egység (helység, táj stb.) nevéből és egymezőgazdaságitermékvagyélelmiszernevébőláll(pl.makóihagyma).Földrajzi eredetmegjelölés: a termék földrajzi származási helyének azonosítására használtmegjelölés, amelyet akkor kaphat meg a termék, ha előállításának minden lépése ameghatározottföldrajzihelyentörténik.Fuvarozás: az áruszállítás egy formája, amelynek során a fuvarozó járműjével más árujátjuttatjaelarendeltetésihelyéredíjazásellenében.Gasztronómiaiturizmus:aturizmusnakazazága,amelyegyadottterületrejellemzőételek,étkezésiszokásokmegismeréséreésélvezetéreirányul.Gazdasági szolgáltatás: a szolgáltatási tevékenységek nyereségorientált fajtája, amelyközvetlenülatermeléstszolgálja(pl.közlekedés,hírközlés,kereskedelem,bankéspénzügyiadótanácsadás).Gyógyturizmus: a bel- és külföldi turizmus azon fajtája, amelynek elsősorban gyógyászaticélja van (pl. gyógyfürdők felkeresése, hosszabb-rövidebb ott tartózkodással kezeléscéljából).Humán infrastruktúra: a társadalmi-gazdasági működés szellemi feltételének, hátterénekbiztosítása (pl. szakmai tudás, nyelvismeret, munkaerkölcs és munkakultúra, szellemikultúra),amiadotttársadalmiközegbenrendelkezésreáll.Intézményi infrastruktúra: az intézményi hálózat egésze, amely biztosítja a társadalomműködését(pl.egészségügyi,oktatási,közigazgatásügyistb.intézményhálózat).Hírközlés:gazdaságiszolgáltatásiág,amelyhíreket,információkattovábbítrendszeresenazemberekésembercsoportokközött.Idegenforgalom (turizmus): a tercier szektor egyik ága; 1. a népesség térbeli mozgása,szabad helyváltoztatása, amelynek résztvevői ideiglenesen tartózkodnak az állandólakhelyüktől és munkahelyüktől eltérő helyen (országban, üdülőkörzetben, településen)anélkül, hogy ott kereső tevékenységet folytatnának; 2.minden szabad helyváltoztatásbóleredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatások, anyagi-technikai és szervezetifeltételekegyüttese.Idegenforgalmikörzet:nagyidegenforgalmivonzerővelrendelkezőterületvagytelepülésekösszessége,aholagazdaságitermelésjelentősrészétadjaésamunkaerőjelentőshányadátfoglalkoztatjaazidegenforgalom.

1

Időszakos(szezonális)idegenforgalom:aturizmusnakazafajtája,amelyazadotthelyenéscéllal az évnek csak egy időszakához kötődik (pl. téli sportoláshoz, nyári fürdőzéshez, évirendszerességgelugyanabbanazidőszakbanrendezettfesztiválhozkapcsolódó).Infrastruktúra: azon tényezők hálózata és rendszere, amelyek lehetővé teszik egy országtársadalmának, gazdaságának vagy egy ipari tevékenységnek a hatékony működését; főalkotórészei: közlekedés, hírközlési hálózat, közművek, energiaszállítás, lakásállomány,egészségügy,oktatás.Kereskedelmiáruszerkezet:akereskedelmiforgalombanlévőárukarányaazösszesáruhozképest.Kereskedelmiflotta:kereskedelmitevékenységetvégzőhajóknagycsoportja,amelyaközösfeladat, a működési terület, a hovatartozás vagy az irányítás, parancsnokság miatt egyegységetalkot.Kombináltszállításimód:olyanszállítás,aholakülönbözőszállításieszközökközöttegyszerűátrakodástbiztosítanak,pl.aRo-La(„gördülőországút”)kamionokatszállítvasúton,aRo-Ro(„gördüléski-be”)pedigkamionokatkomphajón.Konferenciaturizmus: idegen ország területére való kiutazás, amelynek elsődleges céljavalamilyenszakmai,politikaivagyegyébkonferenciánvalórészvétel.Szellemiinfrastruktúráthasznál fel, helyszínt biztosít és ehhez különféle szolgáltatásokat (pl. technikai ellátásifunkciókat,vásárlásilehetőséget,banki,pénzügyiszolgáltatásokat)biztosít.Közlekedés:agazdaságegyikfőága,amelytermékekésszemélyekszállításávalfoglalkozik;atársadalmi munkamegosztás alapvető feltétele, a területi munkamegosztás eszköze, atermelésésfogyasztásközvetítője.Közlekedési hálózat: valamely ország területén kiépített vasúti, villamosvasúti pályák,közutak,hajózhatóvíziutak,légiútvonalak,csővezetékekrendszere.Külkereskedelmi mérleg: a kivitelből származó bevételek és a behozatalból származókiadásokkülönbsége.Nemzetközi kereskedelem: a nemzetgazdaságok egymás között folytatott adásvételitevékenysége.Nemzetköziturizmus:alakosságországhatárokonkívüliideigleneshelyváltoztatása,denemkeresőtevékenységcéljából.Ökoturizmus: a környezetért felelősséget vállaló turisztikai tevékenység a viszonylagzavartalantermészetiterületekenazoktermészetiésmúltbelikulturálisértékeinekélvezeteésértékelésecéljából,amelysoránahelyinépességtársadalmi,gazdaságielőnyökhözjutahozzá kötődő szolgáltatások (pl. férőhely, étkezés biztosítása, oktatás-ismeretterjesztés)igénybevételerévén.

1

Rekonstrukciós beruházás: olyan területen létesülő beruházás, ahol korábban már folytgazdaságitermelés,ígyaberuházásakorábbanmárkiépítettinfrastruktúráralétesül,illetveátalakítjaazt.Szabadkereskedelem: az összes piacon (bel- és külpiacon egyaránt) tökéletes versenytfeltételező, minden állami beavatkozástól és kereskedelmi korlátozástól (pl. vám, adó,tilalom)mentesforgalom.Szabadkikötő: olyan kikötő, ahol vámmentesen lehet árut behozni, raktározni éstovábbszállítani(pl.Rotterdam,Hongkong,Budapest-Csepel).Személyszállítás: személyek helyváltoztatása technikai eszközökkel, amelyek lehetnekmagánvagyközhasználatúközlekedésieszközök.Szolgáltatáskereskedelem: az egyes termékek, tőkék, információk nemzetközi,országhatárokatátlépőmozgássalkapcsolatos,szolgáltatásokkalösszefüggőkereskedelme.Szolgáltatásturizmus: egy másik ország területére valamely speciális szolgáltatásigénybevételére irányuló turizmus; időtartama szerint lehet rövid távú (pl. fodrászati ésfogászati szolgáltatás igénybevétele, étkezés), közepes időtartamú (pl. vadászat,sportrendezvény,kulturálisrendezvény);hosszútávú(pl.üdüléssel,oktatássalkapcsolatos).Társadalmi szolgáltatás: a szolgáltatási tevékenységek olyan fajtája, amely a társadalomzavartalan működését, az egyének jólétét és biztonságát hivatott elősegíteni (pl. szociálisháló,rendfenntartás,árvízvédelem,mentőszolgálat,igazságszolgáltatás).Tömegközlekedés:nyolcutasnáltöbbszemélyszállításavalamilyenhivatalosanműködtetettközlekedésieszközön,illetveazehhezkapcsolódófeladatokellátása.Transzkontinentálisútvonal:aföldrészeketátszelőközlekedésiútvonal.Tömegkommunikáció: egyirányú és közvetett információátvitel; egy intézmény általkibocsátottinformációkközvetítéseaszélesnyilvánosságszámárafőkéntnyelvieszközökkel,tájékoztató,szórakoztató,kultúraközvetítőésrábeszélőcéllal,különféle technikaieszközök(újságok,rádió,televízióstb.)segítségével.Zöldmezős beruházás: olyan területen létesülő beruházás, ahol korábban nemműködöttüzem,beépítetlenterületvolt.

1

Tájak,régiók,regionálisszerepkörökAdóparadicsom: olyan ország vagy független igazgatású terület, amely nagyon alacsonyadókulcsot alkalmaz, vagy egyáltalán nem vet ki adót a területen letelepedett külföldiszemélyre,illetveaterületénvállalatot,fiókotalapítókülföldicégekre.Átalakuló ipari körzet: olyan terület, ahol a gyártási folyamat különböző fázisairaspecializálódott, egymással szoros munkamegosztási kapcsolatban lévő, összpontosulóüzemek egyre nagyobb arányban a korábbitól eltérő iparágakban és szolgáltatásokbantevékenykednek.Banánköztársaságok:1.eredetilegKözép-Amerikakisebbállamai,amelyekgazdaságaegykoramonokultúrásbanántermesztésenalapult;2.maazokatazegyoldalúgazdaságúésgyakrantorzult társadalmúországokat jelenti,amelyekgazdaságiéspolitikai szempontbólvalamelynagyhatalomhűségeskiszolgálói.Bányavidék:a felszínalattiés felszínibányászatáltalhasznált, igénybevett terület,aholabányászatjelentősmunkaerőtfoglalkoztat.Centrumtérség(világgazdaságipólus,magterület):avilággazdaságközpontitérsége,aholafejlett országok tartják kezükben a termelés és a nemzetközi kereskedelem nagy részét;gazdasági ereje a nemzedékek során felhalmozott tudáson és pénzen alapul, fejlődése azadott rendszer belső szerkezetéből és a népesség belső motiváltságából következik;szükségleteikkielégítéséremagasabbszínvonalatelőállítóújerőket tudnakbevonni;Észak-Amerika,EurópaiUnió,Kelet-ésDélkelet-Ázsia.Esőerdővidék:aforróövezetegyenlítőiövénektipikustája,aholazesőerdőuralkodik,sezhatározza meg a többi természet- és társadalom-földrajzi tényezőt is; a forró és fülledtéghajlatú, vizenyős erdővidéken a letelepedés és az élelemtermelés lehetőségeikorlátozottak, az ott élők az erdő letarolásával jutnak csekély termőtalajhoz, amelyenfejletlen technikákkal (vándorló-égető, szúróbotos földművelés), környezetpusztítómódontermelnek.Eurorégió:1.az országhatárokon átnyúló együttműködés egyik formája Európában, amelykét vagy több országban található térség között jön létre, és lehetőséget ad a helyiönkormányzatok, a kis- és középvállalkozások, helyi gazdasági szervezetek közöttikapcsolatteremtésre, kommunikációra (pl. Kárpátok Eurorégió); 2. egy földrajzi terület,amelyen a határ menti térségek hatékony fejlesztése érdekében összehangolttevékenységeketvégeznek.Fejlesztésirégió:megyékrevagyazokrészeirekiterjedő(akárazországhatárokat isátlépő)társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelt terület, amelymeghatározottcélmegvalósításárajöttlétre,helyikezdeményezésre.Gazdasági körzet:a gazdasági élet területi egysége, amelyben a gazdasági ágak egymásraépülnek,sokirányútermelésiésértékesítésiegyüttműködésvanközöttük.

1

Karsztvidék: a víz oldó hatása által kialakított gazdag formakincsű, karbonátos kőzetekbőlfelépülőtipikustáj.Kikötőövezet: egy vagy több tengerparti településsel kapcsolatban lévő gazdasági zóna,tipikus táj, ahol minden építmény és társadalmi-gazdasági tevékenység közvetlenül vagyközvetve az áru- és személyforgalomhoz kapcsolódik. Területén jellegzetesek a kikötőiszolgáltatások (a beérkező és a kibocsátott áruk raktározását és elosztását végzőkereskedelem,valamintakikötőműködéséhezszükségesszolgáltatások,pl.ki-ésberakodás,csomagolás, hajójavítás, vámkezelés, pénzügyi szolgáltatások, árubiztosítás, fuvarozás,biztonsági szolgáltatások, vendéglátás, információs szolgáltatások) és a kikötői iparágak (atengeren érkező nagy tömegű behozatali cikkeket, illetve a szárazföldről érkező, kivitelreszánt árukat a kikötőövezetben feldolgozó ágak, pl. kohászat, petrolkémiai ipar, faipar,élelmiszeripar, textilipar, valamint azok, amelyek a tengerhajózáshoz kapcsolódnak, pl.hajógyártás).Kistigrisek (újonnan iparosodott országok): kis területű kelet- és délkelet-ázsiai országok(Dél-Korea, Tajvan, Szingapúr és Hongkong), amelyek gazdasága Japán fejlődési modelljétkövetveacsúcstechnológiákraésakutatásokraalapozott iparosodássalhihetetlengyorsanfejlődötta20.századmásodikfelében.Kultúrpuszta: olyan egykori füves vagy erdős sztyepp (ligeterdős puszta), illetve ártérierdőterület, amelyet a társadalom a gazdálkodásával átalakított, ma szántóként vagylegelőként hasznosít, így területén az eredeti növényzetnek csak foltszerű maradványaivannak.Kultúrtáj: az ember által átalakított táj, amelyben a különböző létesítmények (pl. utak,lakóházak, üzemek, szántóföldek, duzzasztógátak), kiemelkedő és bemélyedőmesterségesfelszínformák (pl. meddőhányók, bányaudvarok) mellett jelen van annak a kultúrának, atársadalom szellemi életének a nyoma, amely használja és formálja a tájat (pl. tanyák,rizsteraszok,temetők). Löszvidék:olyansíkterület,amelynekfelszínéttöbbé-kevésbélepusztult lösztakaróborítja,azazonkedvezőéghajlatésvízháztartáseseténkifejlődő termékeny talajok jó lehetőségetbiztosítanakaszántóföldiműveléshez.Magashegységitáj:olyantipikustáj,aholfüggőlegesföldrajziövezetességérvényesül,azazatengerszint feletti magassággal változnak a természeti adottságok és a társadalomlehetőségei.Mediterrán táj: amérsékelt övezetben amediterrán éghajlat uralma alatt álló tipikus táj,ahol a tájhasználat a mezőgazdaságra és az idegenforgalomra épül; a táj képe övszerűelrendezést mutat a tengerparttól a szárazföld belseje felé: a kikötők és strandok övét aszálloda- és üzletsorok, a közlekedési útvonalak, a lakózóna, a belterjes mezőgazdaságföldterületei,majdahegyoldalakbana szőlőtermesztésésazolajfaligetek teraszrendszere,végülalegelőterületekkövetik.

1

Menekülttábor: olyan ideiglenes hajlékot adó hely, amelyet a hazájukat politikai vagytársadalmiokmiatttöbbnyireideiglenesenelhagynikényszerülőkszámárahoznaklétreegymásikországban.Nagyhatalom(világhatalom):olyanállam,amelyterületinagyságánál,gazdasági,politikaiéskatonaierejénél,valamintpolitikaibefolyásánálfogvairányítószerepetjátszikavilágban,anemzetközitársadalmi-gazdaságiéletben.Napfényövezet: olyan kedvező éghajlati adottságú (pl. dél-európai mediterrán, észak-amerikai szubtrópusi) és ezáltal letelepedés és turizmus szempontjából egyaránt vonzóregionális egység, amelynek gazdasági életét a szolgáltató szektor alapozta meg, de acsúcstechnológiáraépülő iparágaknakegyrenagyobba jelentősége; jellemzőenaminőségiszakképzettmunkáraépülőkis-ésközépvállalkozásoktérségei.Oázis: olyan tipikus táj, hely a sivatagban, ahol a víz jelenléte növényzet kialakulására,állandóéletreésgazdálkodásra (oázisgazdálkodás),kereskedelemread lehetőséget;avizetlegtöbbszöradeflációáltalkifújtmélyedésekbenfelszínrebukkanótalajvíz,vagyaszerkezetivonalakmentén feltörő forrás adja, esetleg fúrt artézi kutakkal hozzák a felszínre; állandótelepüléskéntasivatagotátszelőkereskedelmikaravánutakfontosabbállomása.Olajországok:avilágonfelhasználtkőolajnagyrészétkitermelőországok(pl.Szaúd-Arábia,Kuvait), amelyeknek meghatározó szerepük van az olaj világpiaci árának alakulásában;gazdasági fejlődésük döntően a területükön kitermelt kőolaj értékesítéséből származórendkívülmagasjövedelemnekköszönhető.Periféria: gazdaságilag fejletlen (általában gyarmati múltú) országok, amelyek fejlődésemintakövetésen alapul; elmaradott gazdasági szerkezetük (alapvetően alapanyagtermelők)következtébenfüggőhelyzetbenvannakacentrumtérségországaitól.Régió:1. a környezetétől természeti, társadalmi és gazdasági tényezők alapján elkülönülőterület,amelynekközösintézményeivannak,éslakóitösszefűziazösszetartozástudata;2.aregionálispolitikában:azországésatelepülésközöttiterületiszint,Regionális központ: az a nagyváros, amely mérete és földrajzi elhelyezkedése folytánrégiójában közigazgatási, ipari, közlekedési központi szerepköröket lát el, rangját tekintverögtön a főváros után következik (hazánkban Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Győr ésSzékesfehérvár).Regionális politika: a területrendszer működésébe történő tudatos beavatkozások (pl.költségvetési támogatások, fejlesztési területek kijelölése, ipari parkok kialakítása,szakemberképzés) rendszere az egyes területek közötti fejlettségbeli különbségekkiegyenlítésére, az elmaradott, leszakadó térségek felzárkóztatására, amelyben a központikormányzat mellett a helyi önkormányzatok, vállalkozások, non-profit vagy érdekvédelmiszervezetek,állampolgárokisrésztvesznek.

1

Rezervátum:1.azőslakosokszámáraazállamáltalkijelöltterület,aholelvileghagyományoséletformájuk szerint élhetnek a szülőföldjükön; 2. tágabb értelemben olyan határokkalkijelölthely,aholazélővilágvalamelyeleménekbiztosítottatúlélése.Sivatag: a földfelszín emberi letelepedésre és gazdálkodásra alig alkalmas tipikus tája;jellemzi a gyakran forró és szélsőségesen száraz éghajlat, aminek oka a térítőkörökkörnyékénaz,hogyegészévbenaleszállólégáramláshatásaalattáll,aföldrészekbelsejébenpedig az, hogy hegyvonulatok zárják körül; nagy a napi hőingadozás, nincs összefüggőnövényzetéstalaj.Szavannavidék: a forró övezet átmeneti övének tipikus tája, ahol a meleg, de térben ésidőbenváltozónedvességtartalmúszavannaéghajlatonafüvesésafásszavannauralkodik,sez határozza meg a többi természet- és társadalom-földrajzi tényezőt is; jellemzője azültetvényes gazdálkodás, a sokféle ültetvényen nagyüzemi keretekben gazdálkodnak; azélővilág fennmaradása és az idegenforgalom szempontjából is jelentősek avadrezervátumok.Szikes puszta: olyan száraz vagy szárazságra hajlamos (száraz kontinentális éghajlatú)terület, ahol a talajban felfelé jutó talajvízből sók csapódnak ki a felszínen vagy annakközelében,ezértfelszíneterméketlen;nyárrakiszáradó,sajátosnövényzetűrétek,vizenyősterületekésitt-ottsztyepperdőkfoltjaiuralják.Táj:aföldfelszínsajátosarculatúrésze,olyantérbeliegység,amelynekalapvetőtulajdonságaiéshatárai természeti folyamatokeredményekéntalakultakki,ésazemberi tevékenységekhatására többé-kevésbé módosultak; a területen a tájalkotó tényezők sokrétűkölcsönhatásbanvannak,ugyanakkorfunkcionálisegységetalkotnak.Tajgavidék:nagykiterjedésű,összefüggőfenyőerdővelborított,télenfagyos,nyáronhűvösés viszonylag csapadékos (tajga éghajlatú) tipikus táj a hideg mérsékelt övben, aholleginkábbazerdőgazdálkodásadjaagazdaságiéletalapját.Tervezési-statisztikairégió:többmegyébőlállóegybefüggőterületMagyarországon,államitervezésésstatisztikaiadatszolgáltatáscéljábólkialakítottmesterségesegység.Tipikus táj:olyan táj, amelyvalamilyen földrajzi szempontból jellegzetesvonásokatmutat;egyesektipikusságánakalapjaa felszíniadottsága(pl.magashegység,karsztvidék, feltöltöttalföld),másokéa földrajziövezetességi rendszerbenelfoglalthelye (pl. sivatag,mediterrántáj, szavannavidék), megint másoké a környezeti feltételekhez igazodó gazdálkodása (pl.farmvidék, ültetvény, kikötőövezet), vagy a drasztikus emberi beavatkozás nyoma (pl.külszínibányavidékvagyvisszatermészetesítettterület).Tóhátság:soktóvaltarkítottnemtökéletessíkvidék,amelyenatavakvizeajégkoribelföldijégtakarólepusztítómunkájávalkialakítottmélyedésekben(pl.Kanadai-,Finn-tóhátság)vagyajégfeltöltőmunkájával,amorénaáltalelgátoltmélyedésekben(pl.Mazúri-tóhátság)gyűltössze.

1

Tranzitország: olyan ország, amelynek közlekedési forgalmában jelentős szerepe van azátmenőforgalomnak.Üdülőövezet:olyan területilegösszefüggő tájak, vidékek vagy régiók területeés településirendszere,amelyek idegenforgalmaakedvezőföldrajziadottságaikfelhasználásánalapszik;az idegenforgalomésahozzákapcsolódószolgáltatásokadjákatipikustájonlakóemberekmegélhetését,agazdaságiéletalapját.Üdülősziget: olyan kedvező éghajlatú, szép és érdekes természeti képű sziget, amelynekgazdasági élete az idegenforgalomra, a szezonálisan vagy egész éven érkező turistákkiszolgálásáraépül.Ültetvény:1.olyanműveltterület,árutermelő,mezőgazdaságinagyüzem,aholrendszerintegy vagynéhány fajtahaszonnövényt (pl. kakaó,banán,olajpálma, gyapot, cukornád, tea)nagy mennyiségben termesztenek, minden természeti és társadalmi erőforrást a termékelőállításának szolgálatába állítanak; 2. a forró övezet egyenlítői, átmeneti övében és amonszun vidéken jellemző tipikus táj, amelynek földrajzi jellegzetességei az ültetvényesgazdálkodásbólkövetkeznek.Válságövezet: olyan körzet, ahol a gazdaság egészén belül a válságágazatok uralkodnak,ezértmagasamunkanélküliség,nagyanépességelszegényedése,erősazelvándorlásésakörnyezetleromlása(pl.hagyományosiparvidékek).

1

Akörnyezetésvédelme,globálisföldiproblémákAlultápláltság:olyan állapot, amely a szükségesnél kevesebb és kisebb tápértékű táplálékfogyasztásamiattalakulkifőkéntaszegény,fejlődőországokban.Bioszféra-rezervátum: 1. olyan terület, ahol a genetikai kincsek megőrzése, a természetierőforrások jellegének biztosítása a cél, amelyek összehasonlítási alapot adnak akörnyezetváltozás fokának megállapításához; 2. olyan természetvédelmi területek, ahol atermészetiértékekmegóvásamellett fontoscél,hogya területenélőkalkalmazkodjanakatájiadottságokhoz,ésazokelőnyeitkihasználva,valamintamegfelelőtájhasználattalhosszútávonbiztosítsákazélőtáj,ésígyajövőgenerációinakfennmaradását.Egyedi tájérték: egy tájra jellemző olyan természeti érték (pl. erdőmaradvány,fészkelőtelep), képződmény (pl. talajmintázat, “látókő”) vagy emberi tevékenységgellétrehozott tájalkotóelem (pl. kápolna, tájház,pincesor),amelynek természeti, történelmi,kultúrtörténeti, tudományosvagyesztétikai szempontbólahelyivagya tágabbtársadalomszámárajelentőségevan.Éhezés: olyan állapot, amikor a rossz termelési, természeti feltételek, vagy a szegénységmiattalakosságnemjutmegfelelőmennyiségűésminőségűtáplálékhoz.Éhségövezet: a kontinenseknek az a része, ahol az emberek jelentős része éhezik, tartósélelmiszerhiánnyal küzd, mert a népességszám gyorsabban növekszik, mint azélelmiszertermelés;okaifőkéntaszárazság,belpolitikaiviszályokéspolgárháborúk,valamintelhibázott gazdasági intézkedések; főleg a forró övezetben húzódik (Afrika nagy része, aHindusztáni-ésazIndokínai-félsziget,Dél-Amerikaészakifele).Elsivatagosodás:aFöldegyesterületeinekszárazodása,sivataggáválásaéghajlatváltozás(aglobális felmelegedés) vagy emberi tevékenység (pl. a túllegeltetés, az erdős övezetekelpusztítása,atalajkimerítése)hatására.Erdőirtás: az erdő kitermelése anélkül, hogy az elveszett fák helyére újakat ültetnének(újraerdősítés)vagyhagynák,hogyazerdőtermészetesútonregenerálódjon.Exlege(atörvényerejénélfogva)védettterületvagyérték:olyantermészetesképződményvagy emberi alkotás, amely bárhol van, védettséget élvez; a magyar természetvédelmitörvényalapjánebbeakörbetartoznakalápok,szikestavak,források,víznyelők,barlangok,kunhalmokésföldvárak.Fenntarthatófejlődés(fenntarthatóság): jövőbelitartós,kiegyensúlyozottfejlődés,aminekfeltétele,hogyazembermindennapitevékenységesorántekintettellegyenatársadalom,agazdaság és a természet kialakult egyensúlyára, mert csak így érhető el hosszú távú,harmonikus fejlődés, és a jövő nemzedékei is csak így tudjákmajd biztosítanimindennapiszükségleteiket. Földrajzikörnyezet:azemberiség,vagyisatársadalmikörnyezetáltalbefolyásolttermészetikörnyezet.

1

Földtudományitermészetvédelem:szűkebbértelemben:atudományos,esztétikaivagymásközérdekből védetté nyilvánított földtani és felszínalaktani képződmények védelme;tágabban értelmezve: a védetté nyilvánítástól függetlenül valamennyi földtudományitermészeti érték megőrzése, védelme, illetve az erre feljogosított szerv(ek) által védettényilvánítottföldtudományitermészetiértékekkiemeltvédelme.Globális felmelegedés: az egész Földre kiterjedő, összetett időjárási jelenség, amelyneksorán az átlaghőmérséklet évről-évre emelkedik, és ennek következtében az időjárásszélsőségesebbé válik. Főként az egyre növekvő energiatermelés és -felhasználás soránlégkörbejutóüvegházgázokokozzák,dehozzájárulamezőgazdasághelytelenföldhasználataésasarkvidékhezközeliörökfagy-területekfelengedéseis.Globálisválság:a természeti környezetbirtokbavétele sorána természetésa társadalomkölcsönhatásaibóleredőkörnyezeti,gazdaságiéstársadalmigondok,amelyekmegbontjákatermészetésatársadalomdinamikusegyensúlyátésegyrenövekvőregionáliskülönbségekkialakulásához vezetnek, a Föld egészére kiható problémaként jelennek meg (pl.túlnépesedés,migrációk,éghajlat-változás).Hulladékgazdálkodás:azatudatos,tervszerűtevékenység,amelyahulladékkiküszöbölése,keletkezésénekmegszüntetése, illetvemérséklése, az elkerülhetetlenül keletkező hulladékmegfelelőgyűjtéseéslehetőségszerintihasznosítása,végsőesetbenpedigártalmatlanításaéskorlátozásnélkülielhelyezéseérdekébentörténik.Hulladék újrahasznosítása: a hulladékká vált anyagok nyersanyaggá alakítása és olyanmásodlagos, újrahasznosítható anyagok előállítása, amelyek segítik a természetes anyagokfelhasználásánakcsökkentését.Környezet: szűkebb értelemben: az amesterséges vagy természetes élőhely, amelyben azélőlényél; tágabbértelemben: azélőlénytkörülvevőélettelenésélő tényezőkösszessége,amelyekkelállandóéselválaszthatatlankapcsolatbanél,állandókölcsönhatásbanvan.Környezetgazdálkodás: a környezet hosszabb távra szóló szabályozott hasznosítását,hatékony védelmét és tervszerű fejlesztését egyaránt vizsgáló sokoldalú, tudatostevékenységek összessége, amely figyelembe veszi a természet dinamikus ökológiaiegyensúlyánaktartósmegőrzésétésatársadalomreálisigényeit.Környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja akörnyezetveszélyeztetésének,károsításának,szennyezésénekmegelőzése,akialakultkárokmérséklésevagymegszüntetése,akárosítótevékenységetmegelőzőállapothelyreállítása.Nemzeti park: a legmagasabb rangú természetvédelmi jogi kategória; általában nagyobbkiterjedésűterület,amelynekterületénatermészetiadottságokatmégnemváltoztattameglényegesenatársadalom;aholmindazökoszisztéma,akörnyezetbiológiairendszer,mindaföldtudományi értékek megőrzése kiemelkedő fontosságú; fontos feladata a tudományosismeretterjesztés,valamintafelfrissülésseljáróaktívpihenés,kikapcsolódás(rekreáció)is.

1

Ökológiaikatasztrófa:olyanhirtelenbekövetkező,megrázóesemény,amelynagyterületetérint és az ökoszisztéma jelentős megváltozását (pl. egyedsűrűség- és fajszámváltozás,populációk és környezetük kapcsolatrendszerének módosulása) eredményezi. Természetiokaiislehetnek,dekorunkbansokkalgyakoribbakazemberi,főlegaziparitevékenységáltalokozottkatasztrófák(pl.aTiszaciánszennyezése,vörösiszap-katasztrófa).Rablógazdálkodás: a természeti adottságok kíméletlen kihasználása a pillanatnyi előnyökmegszerzése érdekében, amely nincs tekintettel a jövőre (pl. az erdő felégetése atermőföldért, a tenger túlhalászása, a legelők lepusztítása azáltal, hogy túl sok állatotlegeltetnekrajta).Ramsari terület: a vadvizekre és vizes élőhelyekre, különösen a vízimadarak élőhelyeirevonatkozónemzetközitermészetvédelmiegyezményjegyzékébenszereplőterület.Regionális probléma: egy-egy területi egységen (régión) belül jelentkező társadalmi-gazdaságivagykörnyezetigond.Rekultiváció (visszatermészetesítés): az emberi beavatkozás miatt károsodott vagymegsemmisített (pl. művelésből kivett, lebányászott) természeti környezet tudatoshelyreállítása, ismételt hasznosításra való alkalmassá tétele technikai, biológiai, mező- éserdőgazdálkodásieljárásokkal.Szelektívhulladékgyűjtés:akülönfélehulladékokanyagfajta(fém,fehérüveg,színesüveg,papír,műanyag)szerintikülönválogatottgyűjtéseabbólacélból,hogyújanyagothozzanaklétrebelőle(újrahasznosítás).Tájvédelmikörzet:általábannagyobbkiterjedésűterület,amitavédetttájtermészetiéstájiértékeinekmegőrzéseérdekébenhoznaklétre;úgyjelentértéket,ahogyanazemberbenneéléshasználja;természetvédelmijogikategória.Társadalmikörnyezet:azadott társadalomanyagiéskulturális létfeltételeinekösszessége,amelyek meghatározzák a társadalom egyes osztályainak létét és tudatát (pl. közművek,közlekedési hálózat, információtovábbító rendszerek, felhalmozott társadalmi tudás ésismeretanyag.Természeti környezet: a földrajzi burok része, környezetünk természetes elemeinekösszessége; a levegőburok (a felszíntől az ózonrétegig), a vízburok, a kőzetburok, alágyköpeny(azonrészének,amígrésztveszakörnyezetmozgásfolyamataiban),valamintazezeketátszövőbioszféraegyüttese.Természetvédelem: a természeti értékek megőrzésére irányuló társadalmi tevékenység.Mindazonintézkedésekösszessége,amelyeketatermészetmegóvásaérdekébentesznek.Természetvédelmi terület: általában valamely természeti ritkaság, érték (pl. sziklafal, ritkaélőlény élőhelye, erdő) védelme céljából létesített kisebb kiterjedésű terület, megőrzésetudományos, oktatási és ismeretterjesztési vagy génfenntartási szempontból indokolt;természetvédelmijogikategória.

1

Természeti emlék: a természet különleges, egyedi képződménye (pl. fa, facsoport, szikla,forrás,földtaniszelvény),amelyoltalmatélvez.Történelmiemlékhely:kiemelkedőjelentőségűépítettvagytermészetihelyszín,amelynekanemzet vagy valamelyhazánkbanélőnemzetiség történelmébenmeghatározó jelentőségevan, ahol az ország politikai vagy kulturális életét befolyásoló és ezért megemlékezésrealkalmasintézkedésektörténtek.Túlfogyasztás:atársadalomolyanmértékűfogyasztása,amelymeghaladjaaszükségleteket;kialakulását főleg a reklámok gerjesztik, elsősorban a termelők és a kereskedők az egyrenagyobbhaszonszerzéseérdekében.Túlhalászás: nagy mértékű halászat egy területen, aminek következtében a halállományszámaolyanküszöbalácsökken,hogynemtudjaregenerálnimagát.Túllegeltetés:olyannagyszámúállatállománylegeltetéseegyterületen,amelymeghaladjaaterületeltartóképességét;ilyenesetekben,különösenaszárazterületeken,alelegeltterületnövényzete nem képes regenerálódni, és az állatok taposásától a talaj elporosodik, ígykönnyenelhordódik.Túlnépesedés: az az állapot, amikor egy területen a népesség száma meghaladja arendelkezésre álló és potenciálisan kiaknázható természeti erőforrások szintjét; a globálisproblémákalapvetőoka.Veszélyes hulladék: olyan hulladék, amely legalább egy veszélyességi jellemzővel (pl.mérgező, robbanó, rákkeltő, savval érintkezve mérgező gázokat felszabadító) rendelkezik,illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmaz; eredete, összetétele vagykoncentrációjamiattkockázatotjelentazegészségre,akörnyezetre.Világélelmezésiválság:azazellentmondás,amiafejlettországokélelmiszer-túltermeléseésanépességtúltápláltsága,valamintafejlődőországoknépességénekelégtelentáplálkozása,éhezése,megbetegedéseközött van.Kialakulásánakokaa termelési éselosztási viszonyokegyes országok közötti egyenlőtlensége, az élelmiszerek termelésének és keresleténekegymástólvalóelszakadása.Világörökség:avilágkulturáliséstermészetiértékeinekmegóvásáralétrehozottjogieszköz;a legjelentősebb, az egész emberiség számára értéket képviselő, ezért szigorúan védetttermészeti különlegességek és kulturális létesítmények kerülhetnek fel a világörökségeklistájára,amelyneknévsoraéventebővül.Zöld folyosó: 1. a természetes élőhely-foltokat összekötő táj a használatba vett területekközött,amelynek felépítéseés fajösszetételeeltérakörnyezetétől;2.avédett területekenkívülitermészetesvagytermészetközeliélőhelyek,amelyekbiztosítjákazállatoktermészetesterjedését,vándorlását,menekülését.

1

Tudományágak

Csillagászat: égitestekkel foglalkozó tudomány, amely az égitestek térbeli helyzetének ésmozgásának meghatározásával, anyagi összetételükkel és fizikai állapotukkal, az égitestekkeletkezésére és fejlődésére vonatkozó, valamint az egész Világegyetem szerkezetérevonatkozóelméletekkelfoglalkozik.Demográfia(népességtudomány):anépességszámát,összetételét,területielhelyezkedésétésállapotát,ezekváltozásaitéstényezőit,valamintanépességésanépesedésjelenségeihezfűződő társadalmi-gazdasági kölcsönhatásokat és következményeket sajátos módszerekkelvizsgáló,anépesedésjelenségeinektörvényszerűségeitfeltárótudomány.Éghajlattan (klimatológia): az éghajlat kutatásával foglalkozó tudomány, feladata a légkörfizikai jelenségei által hosszabb időn át előidézett állapotok mérhető és egyéb objektívmódonjellemezhetőtulajdonságainakösszegzése.Földtudományok: azon tudományok összessége, amely a Földet, annak tulajdonságait,jelenségeit, folyamatait és összefüggéseit kutatja: földrajz (geográfia), földtan (geológia,azon belül: ásvány- és kőzettan), geofizika, geokémia, felszínalaktan (geomorfológia),légkörtan (azon belül meteorológia és éghajlattan), hidrológia stb., valamint tágabbértelembenidetartozikacsillagászat(asztronómia)ésatérképészet(kartográfia)is.Földrajz (geográfia): a földi környezetünkre, illetve a Föld egészére vonatkozó ismeretekrendszere;természet-éstársadalomföldrajzratagolódik.Földtan (geológia): a Föld anyagi összetételének, alkotórészeinek, helyzetének, felépítésimódjának, szerkezetének térbeli és időbeli változásaival, fejlődéstörténetével, valamint aföldiélőlényekkeletkezésénekésfejlődésénekvizsgálatávalfoglalkozótudomány.Gazdaságföldrajz:aföldrajztudományrendszerénekönállótudománya,amelyatársadalomgazdasági tevékenységének és az egyes gazdasági ágazatoknak a földrajzi megoszlását,valamint annak törvényszerűségeit kutatja; elemző (analizáló) és összegző (szintetizáló)tevékenységeadatfeldolgozásonalapszik.Környezettudományok: az emberi, a természetes és a művi környezet kapcsolatávalfoglalkozótudományágak.Meteorológia (időjárás): a légkör jelenségeinek, időjárási folyamatainak vizsgálatával,előrejelzésévelfoglalkozótudomány.Népességföldrajz: a társadalomföldrajz egyik ága, amely a népesség mennyiségialakulásával, annak térbeli és időbeli változásaival, mozgásaival, életkori, foglalkozási,nemzetiségi,nyelvi,vallásiösszetételévelfoglalkozik.Talajtan: a talajjal, a talajok keletkezésével, fejlődésével foglalkozó, vagyis a talajravonatkozóismeretekösszességétfelölelőtudományág.

1

Társadalomföldrajz: a földrajz tárgyával a társadalom oldaláról közelítve foglalkozótudományág, amely a társadalmi-gazdasági jelenségek, folyamatok térbeli eloszlását,valamintegymássalésa természeti környezettel való történelmilegváltozókölcsönhatásátésmindezektörvényszerűségeitvizsgálja.Településföldrajz: a társadalomföldrajz egyik ága, a települések kialakulásával, belsőfelépítésével, társadalom-gazdasági jelenségeivel, a településhálózat térbeli rendjével, atelepülés-hierarchiávalfoglalkozik.Térképészet: a térképen való ábrázolás elvi, gyakorlati és történeti kérdéseivel foglalkozótudomány.Természetföldrajz: az a földrajzi tudomány, amely a komplex földrajzi burok természetijelenségeit és folyamatait kölcsönhatásaikban és fejlődésükben természettudományosmódszerekkelvizsgálja.