1

Dr. Obádovics J. Gyula életrajz

!!!! Az elsö 18 év: születés, szülőház, szülők, nagyszülők, bunyevác dédanyámmal töltött óvoda előtti évek, első

tanítónő, polgári, tanítóképző, otthoni munka. !!!

Rövid összefoglaló okl. középiskolai mat.-fiz. szakos tanár, a matematikai tudományok kandidátusa, dr. rer. nat., dr. techn., Professor emeritus

.

Született: Baja, 1927. 03. 03. Pásztor u. 27. (Lakott még Bajaszentistván Magyar u. 6. (1935–38); Darázs u. 21. (1938–45);

Budapest (1945–1952); Miskolc (1952–1970); Budapest (1970–), Balatonszárszó (1995–).

Iskolái bajai szállásvárosi áll. elemi iskola (1933-1935) és bajaszentistváni róm. kath. elemi népiskola (1935-37)

bajai áll. s. községi polgári fiúiskola (1937-1941)

bajai m. kir. áll. líceum és tanítóképző (1941-1945),

líceumi érettségi bizonyítvány 1945. szept. 24.

kiegészítő gimnáziumi érettségi bizonyítvány Bp. IX. ker. áll. Fáy András gimnázium 1945. dec. 13.

budapesti kir. magyar Pázmány Péter tudományegyetem bölcsészettudományi kar, mennyiségtan - természettan (1945- 1950)

(Középiskolai tanárképző Intézet 1945-47) 1945. I. félév rendkívüli hallgató.

Végzettség: középiskolai tanári oklevél, matematika - fizika szak,

budapesti Pázmány Péter (Eötvös Loránd ) Tudományegyetem (1950)

A matematika különböző fejezeteit előadó tanárai voltak:

Fejér Lipót, Kerékjártó Béla, Fejes Tóth László, Rényi Alfréd, Riesz Frigyes, Szász Pál, Turán Pál.

A tudományos kutatómunkához szükséges ismeretek alapjait

Fejes Tóth László Geometriai proszemináriumán és Fejér Lipót Matematikai szemináriumán sajátította el.

Családi adatok: nős (1953), felesége Arany Margit angol-orosz szakos nyelvtanár, három lányuk van, kettő középiskolai

tanár, harmadik egyetemi docens (mat.-fiz; mat.- techn.; agrármérnök,- műszaki tanár- matematikus.). Unokák száma 13; 5 lány, 8

fiú, 8 dédunoka

Külföldi és hazai tanulmányok: Matematikai és számítástudományi témakörben 2 hónap a Belgrádi Egyetemen, 2

hónap a Londoni Állami Egyetem Számítástudományi Intézetében; matematikai és számítástudományi világkonferenciákon való

részvétel és előadás tartása; vezetéstudományi nemzetközi szemináriumokon való részvétel és előadás tartása. Részt vett és

előadásokat tartott itthoni Neumann, Bolyai és Statisztikai társulatok által szervezett konferenciákon.

MTA levelező aspirantúra gépi numerikus módszerek témában, számítástechnikai gyakorlat szerzésére kijelölt munkahelye MTA

Számítástechnikai Központ (1960-1964). (Aspiránsvezető: Frey Tamás). Program írás az M-3 első hazai számítógépre.

Életút: 2 év KPM Oktatási Osztály, miniszteri előadó; Oktatás: 1 év Műszaki Egyetem Gallai tanszék meghívott tanársegéd:

heti 7 óra gyak. vezetés, 2 év Műszaki Tanárképző Főiskola Matematikai Tanszékén, adjunktus; 18 év a Miskolci Egyetem

Matematikai Tanszékén, adjunktus, docens, 10 év az ELTE Numerikus és Gépi Matematikai Tanszékén másodállású docens. 10 évet

az Országos Vezetőképző Központban ill. a MüM Számítástechnikai Intézetének igazgatójaként tevékenykedett, majd 1988-ig a

GATE Mezőgazd. Gépészmérnöki Kara Matematikai és Számítástechnikai Int. tszv. egy. tanára, int. ig. 1988-tól nyugdíjas egyetemi

tanár, 2002-2007 Kodolányi János Főiskola Matematika-Statisztika Tanszék tanára., 2006. május 31.- professor emeritus.

A főiskolások évente megrendezésre kerülő Országos Hajós György Matematika Versenyének 2004 óta Versenybizottsági elnöke.

Gyémánt oklevél 2010.

Tudományos fokozata: Műszaki doktor (dr techn. 1962), Természettudományi doktor (dr rer. nat. 1968), a matematikai

tudományok kandidátusa (1967).

Oktatási tevékenysége: Főiskolai és egyetemi oktatóként 55 év alatt tanárjelöltek és mérnökjelöltek ezreit tanította

matematikára, számítástechnikára, numerikus módszerek alkalmazására, és a pedagógus munka szeretetére. Az utóbbi

eredményeként hallgatói közül ma is 18-an a Miskolci Egyetem oktatói. Munkássága révén elérte, hogy a Miskolci Egyetemen – a

hazai műszaki felsőoktatás tananyagába elsőként – kötelező tárgy legyen a mérnöki számítások végzéséhez nélkülözhetetlen

numerikus módszerek és a számítástechnika, melynek eredményes oktatásához – három számítógép telepítésével – Számítástechnikai

Labort hozott létre. A számítástechnika egyetemi oktatásának problémái témában több nemzetközi konferenciát szervezett.

Az ELTE TTK Gépi numerikus módszerek Tanszékének docenseként Numerikus módszerek és Számítástechnika tárgyakat

oktatott (1971-1981). Numerikus módszerek és programozásuk címmel egyetemi tankönyvet írt, amely minden eljárás FORTRAN

IV nyelven írt programját is tartalmazza.

2

A GATE Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar Matematika Tanszéke mellett megszervezte a Számítástechnikai Tanszéket és a

Számítóközpontot. A Matematikai és Számítástechnikai Intézet tanszékvezető egyetemi tanáraként végzett oktatási munkáját jól

jellemzi, hogy végzős hallgatói aranygyűrűs kiváló tanárnak választották.

80 évesen is a Kodolányi János Főiskola Matematika-Statisztika Tanszék aktív oktatója volt

Egyetemi oktatómunkája mellett a Borsodi Vezető Továbbképző Iskola valamint az általa megszervezett Munkaügyi

Számítástechnikai Intézet továbbá az Országos Vezetőképző Központ tanfolyamain számítástechnikai ismereteket – hazánkban első-

ként – piacorientált interaktív vezetői játékokkal oktatott, és e témában elért eredményeiről több nemzetközi szemináriumon előadást

tartott.

A számítástechnikai OKJ tanfolyamokon Minisztériumi megbízással elnöki teendőket lát el.

Publikációs tevékenysége: Több egyetem jegyzet megírása után 1958-ban megjelent Matematika c. könyve szinte

minden család könyvespolcán megtalálható. A 2012-ben megjelent 19. magyar, és a korábban megjelent német nyelvű kiadásokkal

együtt 500 000 Obádovics: Matematika jelent meg, ill. fogyott el. Több százezer érettségi, egyetemi és főiskolai felvételi vizsgára

készülő diák ebből a könyvből készült fel. Az iskolai használatra nem kötelezően előírt matematika könyvek egyike sem ért el ilyen

sikert, és ekkora példányszámot.

Idézet a Bolyai Társulat Könyvbizottságának bírálatából (1968): „Ez a kiváló könyv … kiváló segítség a

matematikát tanulók és tanítók részére… ez indokolja sok magyar kiadás népszerűségét és külföldi kiadásainak sikerét.

Jó stílusa és könnyen érthető fogalmazása miatt különösen sok dicséretet kapott…”

Idézet a Technika, III. évf. 1. számából: „A világos előadáson kívül a lényeg finom hangsúlyozásával, az ábraanyag gondos

kiválasztásával és ötletes kialakításával a hasonló idegen nyelvű könyvek közül is kiemelkedik.” A Tankönyvkiadó által kiadott matematika és számítástechnika tárgyú „Bevezetés a programozásba. Társszerző: Szelezsán János”,

és a „Numerikus módszerek és programozásuk. Egyetemi tankönyv” a Tankönyvkiadó javaslatára nívódíjban részesült.

24 szakkönyve közül a matematika és számítástechnika tárgyú könyvek, a megjelenésük időpontjában részben új ismereteket

közöltek, hiánypótlóak, és az egyetemi és főiskolai oktatás nélkülözhetetlen segédkönyvei voltak az általa írt 30 egyetemi jegyzettel

együtt.

Kitüntetései: Neumann János Emlékérem (1980), MTESZ-díj (1984), Munka Érdemrend ezüst fokozat (1973); Munka

Érdemrend arany fokozat (1981); GATE végzős gépészmérnökhallgatók által adományozott aranygyűrű (1986); Miskolci Egyetem

Gépészmérnöki Kar Emlékérem (1997). Jubileumi Kari Emlékérem (1999); A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kit.

(2003).

Főbb művei: Matematika (1. kiadás 1958, 18. magyar kiad. 2005.( 500 000 eladott példány)); Pattantyús: Gépész- és

Villamosmérnökök Kézikönyve. I. kötet (1959, társszerzőkkel, 2 kiadás); Taschenbuch der Elementar-Mathematik (mit praktischen

Anwendungen, 1962, 2 kiadás); Matematikai összefoglaló (1968, társszerzővel); Gyakorlati számítási eljárások (1972); Felsőbb ma-

tematikai összefoglaló műszakiaknak (1973, társszerzővel); Bevezetés a programozásba (1974, nívódíjas, társszerzővel); Numerikus

módszerek és programozásuk (1975, nívódíjas egy. tankönyv, 2 kiadás); Közönséges differenciálegyenletek (1989); Lineáris algebra

I-II. (1989); Számítástechnika. A BASIC-től a gépi kódig C64. (1989, társszerzőkkel); Valószínűségszámítás és matematikai

statisztika (2001. 2009. 6. Átdolgozott és bővített kiadás), Gazdaságmatematikai alapok (1998); Felsőbb matematikai

feladatgyűjtemény (1999, 2 kiadás, 3. kiadás (2011), Felsőbb matematika (társszerzővel, 1999, 3 kiadás(2009) , Lineáris algebra

példákkal (2001), Mátrixok és differenciálegyenlet-rendszerek (2005); Differenciálszámítás és alkalmazása. Matematikai

olvasókönyv I. (2011). Integrálszámítás és alkalmazása. Matematikai olvasókönyv II. (2013). Vektoralgebra, mátrixok,

determinánsok, többváltozós függvények. Matematikai olvasókönyv III. (2015).

Sámán Simon Egy tizenéves vallomásai (Versek, 1999), továbbá 58 tud. publikáció, 30 egyetemi jegyzet, példatár, matematikai és

számítástechnikai szakkönyvek.

A matematika területén elért új tudományos eredményeit a differenciálegyenlet-rendszerre vonatkozó kezdeti és

peremértékproblémáról, konstans együtthatójú lineáris differenciálegyenlet-rendszerek új megoldásáról, valamint sajátértékek

kiszámításáról írt doktori és kandidátusi értekezése és tudományos folyóiratokban megjelent cikkei, valamint a Mátrixok és

differenciálegyenlet-rendszerek c. könyve tartalmazzák.

Oktatás területén elért fontosabb eredményei: a műszaki egyetemek korszerű matematika anyagának bevezetése, és a

számítástechnika oktatásának megalapozása.

A magyar vezetőképző tanfolyamokon a vezetése alatt működő intézet alkalmazta először a

számítógépes interaktív vezetői játékokat.

MUNKÁSSÁGÁNAK RÉSZLETESEBB ISMERTETÉSE

1949/50 tanév kezdetén az ELTE Természettudományi Kar Oktatási Osztálya engedélyt adott, hogy a Közlekedés- és

Postaügyi Minisztérium Személyzeti Főosztályán alakuló Oktatási Osztályon miniszteri előadói kinevezéssel munkába

álljon, és felmentette az ötödik év elméleti előadásainak látogatása alól.

Feladata volt:

- Az oktatási tárcától a közlekedési tárca profiljának megfelelő ipari technikumok átvétele és új technikumok

szervezése;

- A tárca területéhez tartozó idős, ún. szigorló mérnökök nyilvántartásba vétele és számukra egyetemi konzultációk

szervezése, hogy megszerezhessék mérnöki diplomájukat;

3

- A tárca területéhez tartozó 80 - 100 tanfolyam vezetői részére elkészíteni az egységes nevelési és módszertani

útmutatót, valamint a tanfolyamok ellenőrzése;

- Új központi káderképző tanfolyamok tematikájának kidolgozása, szervezése és irányítása.

Az általa szervezett és teljes tematikával ellátott tanfolyamok közül megemlítendő a vállalatvezetői tanfolyam,

melynek kétéves esti és hároméves levelező változata is működött, valamint az egyéves bennlakásos vasúti neve-

lőtisztképző tanfolyam.

Négy technikum szervezését és tantervének összeállítását, ill. jóváhagyását végezte el. Ezek voltak a

székesfehérvári útépítő, a békéscsabai vízműépítő, a budapesti út-, vasút-, hídépítő és a postaforgalmi technikumok.

Oktatási tevékenysége: A Budapesti Műszaki Egyetem matematika oktatásával szorosabb ismeretséget 1950/51

tanév első felében kötött. Dr. Gallai Tibor egyetemi tanár a BME I. Matematikai Tanszékének akkori vezetője heti hét

óra gyakorlat tartására hívta meg, melyet a KPM hozzájárulásával elvállalhatott.

1951/52 tanévben a KPM-től a Műszaki Tanárképző Főiskola Matematikai Tanszékére kérte áthelyezését, ahol

adjunktusi beosztással heti 10-12 óra előadást és 4-6 óra gyakorlatot tartott a technikumi szaktanárképzős és az MTH

iskola vasipari és matematika szakos hallgatói részére. Mivel megfelelő tankönyv nem állt a különböző előképzettségű

hallgatók rendelkezésére, ezért jegyzetet írt számukra.

1952-ben a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem rektora (dr. Sályi István) és Matematikai Tanszék vezetője (dr.

Borbély Samu akadémikus) személyes megkeresésére beleegyezett, hogy áthelyezzék a Miskolci Egyetem Matematikai

Tanszékére, ahol 1963-ig adjunktusi, 1964-től 1971-ig docensi beosztásban dolgozott. 1953/54 és 1954/55 tanévben a

nappali tagozat matematika gyakorlatai mellett az esti tagozaton előadásokat tartott. 1960-tól számítástechnika és

numerikus módszerek tárgykörben fakultatív előadásokat tartott, majd 1962-től e két témakört kötelező tárgyként

oktatta.

Oktatómunkája fejlesztése érdekében rendszeresen foglalkozott szakdidaktikai kérdésekkel. Az első féléves

matematikai zárthelyi és kollokvium eredményeit összevetette az érettségi és felvételi eredményekkel. Több éves

vizsgálatai alapján levonta azt a következtetést, hogy az első félévben akkor eredményesebb a matematika oktatás, ha a

hallgatók matematikatudásának szintre hozása néhány hetes következetes munkával megvalósult. Ennek elősegítésére

számos példatár és jegyzet megírásában vett részt. Tapasztalata alapján kialakult elképzeléseit az 1958-ban megjelent

Matematika (középiskolai, technikumi tanulók, egyetemi hallgatók és technikusok számára gyakorlati alkalmazásokkal)

c. könyve igyekezett megvalósítani. Könyve sikert aratott és eddig 18 kiadást ért meg. A magyar kiadás mellett a

harmadik átdolgozott kiadást az Akadémiai Kiadó a B. G. Teubner Verlagsgesellschaft-tal közösen megjelentette német

nyelven 1962-ben, melynek népszerűségét az 1964-ben megjelent második kiadás jelezte. A Matemetika magyar és

német nyelvű kiadása együtt 500 000 példányban fogyott el.

Oktató-nevelő munkájának mérhető eredményei közül megemlíthető, hogy azok a tanulókörök, amelyek négy

féléven keresztül irányítása alatt tanulták a matematikát, negyedik félév végére mindig a legjobbak között voltak és

gyakran e tanulóköröknél a matematika szigorlati jegyek átlaga egy jeggyel jobb volt a többi tanulókörhöz képest. Az

ilyen mérhető eredményen túl általában sikerült megszerettetnie a matematikát, és az oktató-nevelő munka iránt is

érdeklődést tudott felkelteni. Munkája és példamutatása is hozzájárult ahhoz, hogy hallgatói közül többen megkedvelték

az oktatói munkát. Volt hallgatói közül kb. 18-an ma is egyetemi oktatók, közülük többen akadémikusok.

1962 és 1966 között megszervezte a Matematikai Tanszéken belül a Számítástechnikai Laboratóriumot, mely három

tárolt programú elektronikus számítógéppel és több asztali elektronikus, elektromechanikus, mechanikus számo-

lógéppel, valamint matematikai műszerekkel állt a korszerű mérnökképzés szolgálatában. A Laboratórium az ODRA és

CELLATRON számítógépeket üzemeltetők országos összefogójává vált. A számítástechnikai oktatáshoz

nélkülözhetetlen anyagokat szerkesztésével "Számítástechnikai füzetek" sorozatban jelentette meg.

Társszerzőként a Pattantyús sorozat első kötetének munkájában is részt vett, mely két kiadásban jelent meg. A

beiskolázás problémáival, a matematika oktatás kérdéseivel és reformjával kapcsolatos elképzeléseiről cikke jelent meg

a Felsőoktatási szemlében és a Mi Egyetemünk c. egyetemi lapban.

Kidolgozta a Számítástechnika és a Numerikus módszerek és programozásuk tananyagát, melynek alapján a műszaki

egyetemek hazai matematika oktatása mellett e két tárgy elsőként a miskolci egyetemen kötelező tárgyként bevezetésre

került.

A mellékletben felsorolt könyvei közül nívódíjban részesült a Matematika, a Numerikus módszerek és

programozásuk című egyetemi tankönyv, valamint a Bevezetés a programozásba című társszerzővel írt könyv.

A számítástechnikai eszközökhöz az oktatási tárcától az egyetemi beruházási keretektől függetlenül szerzett

beruházási keretek tették lehetővé a Matematikai Tanszéken belül a Számítástechnikai Labor szervezését. Az akkori

gépészkari dékán egy beszélgetés során kijelentette, hogy nem járul hozzá a számítástechnikai labor további

fejlesztéséhez, számítástudományi tanszék létrehozását nem fogja támogatni.

(L. ** A számítástechnikai tevékenységével kapcsolatos munkásságának részletes leírása)

Mivel nem tudta összeegyeztetni oktatásfejlesztésre vonatkozó véleményét a dékán állásfoglalásával, így 1970.

februárjában elfogadta az Országos Vezetőképző Központ Számítástechnikai Osztályára való Munkaügyi Minisztériumi

4

kinevezését, mely akkor az országba telepítet számítógépek közül a legkorszerűbbel rendelkezett s az ILO támogatását

élvezte. Az osztályt következetes és eredményes munkával önálló MüM Számítástechnikai Intézetté fejlesztette, mely

1981-ig hat főosztállyal végezte oktatási- kutatási és alkalmazási tevékenységét. Az intézetvezetés mellett az egyetemi

oktatást változatlanul szívügyének tekintette, ezért párhuzamosan 1970-től 1981-ig az ELTE TTK Numerikus és Gépi

Matematikai Tanszékén másodállásos docensi beosztásban numerikus módszerek és számítástechnika tárgyakat

oktatott.

1981-től 1988-ig a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar Matematikai és

Számítástechnikai Intézetének igazgatója és a Matematikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. A Számítástech-

nikai Központból Számítástechnikai Tanszéket és Számítástechnikai Labort szervezett. Megírta a matematika oktatás

teljes anyagához a logikusan elrendezett jegyzeteket és példatárakat, valamint társszerzőkkel a számítástechnika

jegyzeteit. 1986-ban a Kar ötödéves hallgatói gyűrűavató szakestélyükön "kiváló tanárnak" választották, és

aranygyűrűvel tüntették ki.

Tudományos munkája: differenciálegyenletek, differenciálegyenlet-rendszerek, approximáció elmélet, kerü-

letértékproblémák, sajátértékproblémák, (* l.a végén) numerikus algebra, gépi numerikus módszerek, vezetők számítás-

technikai oktatása témakörökhöz tartozik.

Megjelent dolgozatai mellett kiemelkedőbb eredménye volt 1962-ben a "Differenciálegyenlet-rendszerek saját-

értékproblémái és sajátértékek kiszámítása elektronikus digitális matematikai gép felhasználásával" c. műszaki doktori,

1967-ben pedig a "Differenciálegyenlet-rendszerre vonatkozó kezdeti és peremértékproblémáról" c. kandidátusi érteke-

zésének megvédése.

1962-ben műszaki doktorrá, 1967-ben a matematikai tudományok kandidátusává, 1968-ban pedig természettudomá-

nyi doktorrá avatták.

Irányításával a MüM Számti Matematikai Alkalmazások Főosztályán dolgozó munkatársai ritka mátrixok

témakörében és végeselemek módszerének elméletében és alkalmazásában elért eredményei nemzetközi érdeklődést

váltottak ki. A témában kandidátusi disszertáció is megvédésre került. Az Intézet szervezte meg az ország első

végeselem szemináriumát s az előadásokat megjelentette.

Vezetésével négy munkatársa egyetemi doktori címet szerzett. Aspiránsa numerikus módszerek témában védte meg

kandidátusi disszertációját.

Tanulmányutak: 1962. őszén 2 hónapos tanulmányúton volt Belgrádi Egyetem székhellyel. Kinntartózkodása

alatt a belgrádi Statisztikai Hivatalba telepített Európa akkori legnagyobb kapacitású számítógépének programozásával

is megismerkedett, valamint előadást tartott a Zágrábi Egyetem Matematikai Intézetében.

1964-ben meghívásra részt vett és előadást tartott az "Elektronikus számológépek és alkalmazásuk" 5. kollokviumán

Magdeburgban, melyet a Technische Hochschule Otto von Guericke II. Matematikai Intézete szervezett.

1965-ben háromhetes lengyelországi tanulmányútja alatt a krakkói, wroclawi és a varsói műszaki egyetemek

matematikai és számítástechnikai tanszékein tanulmányozta a gépi numerikus módszerek és számítógépek oktatási

módszereit. Több számítóközpontban megismerkedett a programozási munka szervezésével, tervezésével és

ellenőrzésével, valamint a számítóközpontok vezetési módszereivel, továbbá az ODRA-1013 típusú számítógéppel.

1966-ban részt vett a moszkvai nemzetközi matematikai világkongresszusán, ahol előadást is tartott.

1970. májusában részt vett az "International Computing Symposium 1970" elnevezésű rendezvényen a bonni

egyetemen és az azt megelőző kétnapos "Komputer szimulációs technika" c. szemináriumon. A szemináriumot R. D.

Parslow professzor vezette a Brunel egyetemről, betekintést adott a szimulációs módszerek ipari alkalmazásának

gyakorlati értékéről.

1970. augusztusában részt vett az "IFIP World Conference on Computer Education" elnevezésű egyhetes

rendezvényen Amszterdamban. Ez a konferencia nagyon alapos elemzését adta a számítógéptudomány oktatásának álta-

lános iskolai szinttől az egyetemi szintig, valamint meghatározta a számítógépnek az oktatásban elfoglalt helyét.

1971. februárjában részt vett az ICL egyik London melletti oktatási központjában számítóközpontok vezetői számára

szervezett egyhetes kurzuson.

1971. őszén két hónapra az University of London, Institute of Computer Science munkájába kapcsolódott be és

tanulmányozta a számítástudomány témakörében folyó postgraduális képzést. Az Intézetben előadást is tartott.

1972-ben és 1973-ban egy-egy hétig tanulmányozta az angliai számítástechnikai iskolai oktatást, valamint az NCE, a

BCS és az ICL tanfolyami oktatásrendszerét.

1974-ben részt vett az EUROCOMP konferencián Londonban, 1975-ben pedig az IFIP 2. Oktatási Világkonferencián

Marseilleben.

1975-ben Wroclawban rendezték a KGST országok AIR. A-4 Szakértőtanács 5. Szakképzési Szemináriumát, melyen

a magyar delegáció tagjaként vett részt és tartott előadást.

5

1978-ban Szófiában, 1979-ben Tbilisziben részt vett a számítógépes vezetői játékok egy-egy hetes szemináriumán s

előadást is tartott.

Szakmai társadalmi tevékenysége: Több éven keresztül a Bolyai János Matematikai Társulat miskolci

csoportja vezetőségében mint szakosztályvezető végzett munkát. Ilyen minőségben Borsod megye területén kb. 100

matematikai előadást szervezett és előadásokat is tartott a megye középiskoláiban.

1968-ban megszervezte a Neumann János Számítógéptudományi Társaság Borsodi tagozatát, melynek 1973-ig

elnöke volt. Tagja volt az Országos elnökségnek, volt főtitkár helyettes, elnök helyettes. Az ország minden me-

gyeszékhelyén és több városban megszervezte az NJSZT megyei, ill. helyi szervezetét. A Társaság rendezvényein

számos előadást tartott.

Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Igazgatástudományi Bizottságának, valamint két időszakon keresztül a

Matematikai Osztály Számítástudományi Bizottságának, továbbá több éven keresztül köztestületének tagja.

1988-tól nyugállományú egyetemi tanár, de sem az oktatást sem a matematikával és számítástudománnyal való aktív

foglalkozást nem hagyta abba. A Matematika könyvének átdolgozott és bővített 19. kiadása mellett hat új matematika

könyve jelent meg. Matematika előadásokat tartott a Veszprémi Egyetem Székesfehérvárra kihelyezett felsőfokú

tanfolyamain, valamint az OM megbízásából rendszeresen vizsgaelnöki teendőket lát el közép- és felsőfokú

számítástechnikai szakképesítő vizsgákon.

A főiskolások évente megrendezésre kerülő Országos Hajós György Matematika Versenyének 2004 óta

Versenybizottsági elnöke.

*) A differenciálegyenlet-rendszerek témakörben végzett kutató munkájának egyik fontos eredménye a Wpn( )

függvénytér bevezetése, amely az egyváltozós függvények területén megfelel a Szoboljev-értelemben vett általánosított

deriváltakkal rendelkező többváltozós függvényekből álló Wpn( )

függvénytérnek. A függvénytér bevezetése azonban

teljesen független a Szoboljev-féle elmélettől, pusztán valósfüggvénytani eszközökre szorítkozik.

A differenciálegyenlet-rendszerek kezdetiérték problémáit Lp-térbe tartozó együttható függvényekkel vizsgálta s így

a klasszikus eredmények lényeges általánosítását érte el. Caratheodory-féle elmélet foglalkozik a megoldás létezésének

és unicitásának kérdéseivel a klasszikusnál általánosabb feltételek mellett is, azonban a disszertáció eredményei a

Caratheodory-féle elméletből nem következnek és attól teljesen függetlenek. A legfontosabb eredményei, hogy a

differenciálegyenlet-rendszer együtthatóitól függően a megoldás egy meghatározott függvény-Banach-térben,

nevezetesen a Wpn( )

térben nyerhető.

A differenciálegyenlet-rendszerekre vonatkozó sajátérték- és peremértékproblémákkal foglalkozva a Green-féle

függvénymátrix általánosítását és tulajdonságainak vizsgálatát is tartalmazza a disszertáció, valamint a klasszikusnál

általánosabb feltételek teljesülése mellett igazolja a peremérték probléma megoldásának egzisztenciáját és unicitását.

Jelentős eredményt ért el a peremértékproblémák közelítő megoldásában. Bevezette a peremfeltételeknek eleget tevő

általánosított polinom-vektorok, valamint a minimalizáló polinomvektor fogalmát és megmutatta ennek létezését. E

témakörben elért eredményének legfontosabb tétele az, amely megmutatja a minimalizáló polinomvektor-sorozatnak a

peremértékprobléma megoldásához való konvergenciáját bizonyos metrikában. Hasonló közelítő eljárások ismertek a

variációszámítás direkt módszereinek elméletében. Pl. Michlin: A kvadratikus funkcionálok minimumának problémája

c. könyvében hasonló kérdések kerülnek tárgyalásra Hilbert-térben értelmezett operátorok esetében, azonban az ott

szereplő eljárások konvergenciáját általánosan csak Hilbert-térbeli norma szerinti konvergenciában lehet igazolni. A

disszertációban nyert eredmények viszont nemcsak Hilbert-térben érvényesek, továbbá lényegesen jobb konvergenciát

biztosítanak és L2 térben a kidolgozott algoritmus számítógépes megoldást is lehetővé tesz.

**

Nehézipari Műszaki Egyetem (NME) Miskolcon 1949-ben hozták létre a Nehézipari Műszaki Egyetemet (NME),

amely 1990-ben vette fel a Miskolci Egyetem (ME) nevet.

Korszerű matematika- és számítástechnika oktatás, számítógép telepítés

1955-ig a Matematika Tanszék vezetője Borbély Samu volt, aki fontosnak tartotta, hogy a mérnökképzésben az elméleti

matematikaoktatás mellett az alkalmazható matematikai módszerek is kellő hangsúlyt kapjanak. Bár a Tanszéknek kezdetben csak

egyetlen Brunschwiga szorzó-osztó számológépe volt, de prizmaderivátor, Coradi- vagy Ott-kurviméter, Ott-integriméter, Coradi-

integráf, Mader-Ott harmonikus analizátor és több planiméter szolgálta a célkitűzés megvalósítását. Egyes gépészkari és

6

bányamérnöki tanszékek a hallgatóknak kiadott feladatok megoldását hét jegy pontossággal követelték meg. Napirendre került egy

tankör létszámával azonos számú számológép beszerzése, de abban az időben, igényléssel évente egy-két számológépet kaphattak az

intézmények. Az elosztást a PM. Szervezési- és Ügyvitelgépesítési Intézete végezte. Az Intézet igazgatója, Radnai József, megértette

a tanszék problémáját és 1957-62 között, folytonos igénylésem hatására, évente 3-5 számológép megvásárlását tette lehetővé, és így

18 mechanikus-elektromechanikus számológéppel (típusai: Original-Odhner 239. modell 13810 kapacitású, Facit CM2-16

modell 16911 kapacitású kézi szorzó-osztógép, Facit CA2-16 és Cellatron R43SM elektromechanikus automata számológép)

valamint a meglévő grafikus műszerekkel 1962-ben megalakult a Számítástechnikai Laboratórium, vezetésére megbízást Obádovics

J. Gyula kapott, melynek megerősítésére 1968-ban újra sor került.

A Számítástechnikai Labor fejlesztésével kapcsolatos egyetemen belüli ügyintézés megkönnyítésére dr Gáspár

Gyula tanszékvezető egyetemi tanár a gazdasági Főigazgatóhoz a következő, 468/1968 iktatószámú, Miskolc, 1968,

nov. 2. keltezésű levelet írta:

„Értesítem Főigazgató Elvtársat, hogy a tanszéki ügyintézés célszerű decentralizációja érdekében megbíztam DR.

Obádovics J. Gyula egyetemi docenst, hogy a Tanszék Számítástechnikai Laboratóriumával kapcsolatos ügyekben

teljes jogú helyettesemként eljárjon”.

Obádovics 1959-ben az M-3-as számítógépet megismerve, „Gépi numerikus módszerek” témával levelező aspiranturára

jelentkezett. A felvételi bizottság – Hajós György, Rényi Alfréd, Turán Pál –, mivel azt megelőzően ilyen témájú aspiránssal még

nem találkozott „szovjet” aspirantúrát akarta javasolni, de Rényi javaslatára megegyezett, hogy Frey Tamás legyen az

aspiránsvezető, és Munkahelyként jelöljék ki a MTA Számítóközpontját.

1962-ben, a Belgrádi Egyetemre szóló két hónapos tanulmányút keretében a Belgrádi Statisztikai Hivatalba telepített –

akkor Európa legnagyobb – IBM számítógépének programozási tanfolyamán már megismerhette a FORTRAN IV programozási

nyelvet.

1962-ben „Differenciálegyenlet-rendszerek sajátértékproblémái és sajátértékek kiszámítása elektronikus

digitális matematikai gép felhasználásával” c. disszertáció megvédésével műszaki doktorrá, a levelező aspirantúra

befejeztével, 1966-ban megírt és 1967-ben megvédett „ Differenciálegyenlet-rendszerre vonatkozó kezdeti és

peremértékproblémáról” c. disszertáció alapján a matematikai tudományok kandidátusává avatták. 1962-ben és 1963-ban Numerikus módszerek, gyakorlati matematika címmel fakultatív tárgy került meghirdetésre, amelyen

átlagban 18 gépészhallgató és bányászhallgató vett részt. A gyakorlatokat a Számítástechnikai Laborban végezték. Fontos szempont

volt a mérnöki számítások megtervezése, mások általi ellenőrizhetősége, logikai lépések blokkdiagramos rögzítése. A gyakorlatokon

a számológéppel végzett munka mellett egy két című fiktív gép 10 utasításból álló gépi kódos utasításrendszerében egyszerű

programok megírására is sor került, mely előkészítette az M-3-as számítógép programozásának ismertetését. E tárgy keretében

először lehetett számítógépet igénylő módszereket is ismertetni (relaxálás módszere, gradiens módszer, kollokációs módszer).

Jegyzetek: Obádovics J. Gy.:Matematika V. (Gyakorlati matematika), Obádovics J. Gy. – Fónyad Zoltán: Példatár a gyakorlati

matematikához.

Fontos változás 1964-ben történt. A műszaki matematikaoktatás – a műszaki egyetemek között elsőként – a Bányamérnöki

Karon kötelező tárgyként 9 félévre bővült. Ez azt jelentette, hogy az első négy félévi matematika tananyagon túl (matematika

szigorlat után), jelentős óraszámban került sor numerikus módszerek (3+2), számítástechnika (2), matematikai programozás (2),

lineáris algebra (2), majd a következő évtől, a Gépészmérnöki Karon is, valószínűségszámítás (2), komplexfüggvénytan (2)

oktatására.

1965-ben az egyetem forint hozzájárulása nélkül, pusztán szakmai kapcsolat révén a Számítástechnikai Laborba

telepítetésre került egy 830 000 forint értékű CELLATRON SER 2C típusú, fixpontos aritmetikájú, teljesen tranzisztorizált, „törpe”

teljesítményű, speciális egycímű, univerzális számítógép, mely gépi kódban volt programozható (a gépet sosem kellett kifizetni).

A gép mágnesdobos operatív memóriájában 127 tízjegyű decimális számot és 381 utasítást lehetett tárolni. Az

operatív memória elérési ideje: 11 msec. Közepes műveleti sebessége: 15 művelet/sec. Bemenőegysége: 2 db 32 jel/sec

teljesítményű lyukszalag olvasó. Kimenőegysége: 10 jel/sec teljesítményű lyukszalag lyukasztó és 10 jel/sec

teljesítményű villamos írógép. A telepítést Radnai József közreműködése tette lehetővé, aki meggyőzte a gyártó cég képviseletét, hogy csak akkor lehet

eladni ilyen számítógépet, ha az egyetem az oktatási célok szolgálata mellett, a vállalati kapcsolatait felhasználva, alkalmazói

programokkal bemutatókat szervez. A Számítástechnikai Labor ez utóbbit vállalva, létrehozta a Miskolci MTESZ keretében a

Számítástechnikai Bizottságot, amely 1968-tól Neumann János Számítástechnikai Társulat néven működött. A Bányamérnöki Kar,

miután meggyőződött a számítógép használhatóságáról, egy második CELLATRON SER 2C telepítéséhez – beruházási keretéből –

830 000 forintot biztosított, és így 1966-tól a hallgatók a feladataik nagy részét számítógéppel oldhatták meg. Volt olyan gépészkari

tanszékvezető, aki ezt helytelenítette, mondván, hogy a hallgatók így nem tanulják meg az igazi mérnöki munkát. Nehezen fogadták

el azt, hogy a 8-10 órás kézi szorzó-osztógéppel végzett, rutin számítást igénylő feladatmegoldást a CELLATRON számítógép

hallgatónként 5 perc alatt teljesíti. Nem hatott az az érv, hogy a számítógép használata lehetővé teszi, hogy a hallgatók 8-10 órával

többet fordíthatnak elméleti tudásuk gyarapítására.

A numerikus módszerek és számítástechnika oktatásával a gyakorlati órák száma ugrásszerűen megnőtt, és ezt – a meglévő

matematikagyakorlati órák mellett – csak egy önkéntes, áldozatvállalásra kész csapat tudta ellátni, akik a Számítástechnikai Labor

egyéb munkáiban is részt vettek: Fónyad Zoltán, Salánki József, Fehér Sándor, Szóda Lajos, Erdélyi Zoltán, Berkes Rudolfné,

Schmauser Károlyné. A mérnöki munkákat Lángos István és Varjú Attila látta el. Ők ketten a CELLATRON SER 2C mágnesdobja

két tartalék sávjának felhasználhatóvá tételéhez terveztek egy nyomtatott áramkört, melyet egy közönséges sütőtepsiben házilag

marattak. Az országban – megrendelésre – több Cellatron számítógépet is átalakítottak.

1965-ben Obádovics egy Lengyelországi tanulmányútról szóló – Művelődésügyi Minisztériumhoz küldött –

beszámolójában szerepelt az ELWRO cég által gyártott ODRA-1013 típusú számítógép részletes leírása, azzal a megjegyzéssel, hogy

URAL és MINSZK típusú számítógépek helyett, egyetemek számára, tanszéki keretben is üzemeltethető ODRA-t célszerű telepíteni.

7

A Művelődésügyi Minisztérium 1966-ban megvásárolt két ODRA-t, és az MTA Számítóközpontjának igazgatója – Frey Tamás –

javaslatára az egyiket az NME Matematikai Tanszék Számítástechnikai Laborja, a másikat a Budapesti Műszaki Egyetem

Folyamatszabályozási Tanszéke kapta. (A NME hosszas vita után, csak akkor fogadta el, amikor a Minisztérium közölte, hogy a

3 300 000 forint beruházási keret nem csökkenti az Egyetem beruházási keretét). A következő években több egyetem és intézet

kapott ODRA-1013 típusú számítógépet. (Két-három év után ODRA-1204, és ODRA-1304 gépeket kaptak az egyetemek)

Az ODRA-1013 lebegő- és fixpontos aritmetikájú, teljesen tranzisztorizált, kis teljesítményű, egycímű, 39 bit

szóhosszúságú univerzális számítógép. A gépben egy 256 szó kapacitású ferrittároló 8 sec elérési idővel és egy 8192

szó kapacitású, 11 msec elérési idejű mágnesdob tároló van. Közepes műveleti sebessége 300 műv./sec.

Bemenőegysége: 300 jel/sec, ill. 1000 jel/sec teljesítményű lyukszalag olvasó. Kimenőegysége: 150 jel/sec

teljesítményű lyukszalag lyukasztó és 10 jel/sec teljesítményű géptávíró. Programozható gépi kódban és MOST-1

autókódban, mely az ELLIOTT A 103 autókódtól egy-két utasításban és egy-két karakter használatában különbözik. Az ODRA-1013 rövidesen mind az oktatás mind a tanszékek által vállalt KK munkákat végzők körében közkedvelt lett. Az

ilyen jellegű munkákba Szarka Zoltán és Törő Béla is bekapcsolódott. A Labor a társtanszékek érdeklődő oktatói részére, valamint a

MTESZ szervezésében vállalatok megrendelésére programozási tanfolyamokat tartott, továbbá hazai és nemzetközi konferenciákat

rendezett. Számítástechnikai füzetek sorozatban megjelentette Az ODRA-1013 elektronikus digitális számológép programozása gépi

kódban, 1.sz. füzetet (Erdélyi Z.- Obádovics J. Gy.- Törő B.), és Programozás MOST-1 autókódban, 2. sz. füzetet (Erdélyi Z.-

Obádovics J. Gy.), amelyet több egyetem és intézet is használt, így. Pl. az ELTE hallgatói számára Mogyoródi József 50-50 példányt

rendelt.

1966-tól a NME szakmérnöki szakok mindegyikén szerepelt egy félévi anyagként számítástechnikai tárgy. (Obádovics J.

Gy.- Salánki József: Matematika VI. Elektronikus számolóberendezések és programozás. Tankönyvkiadó, 1966, 1968.)

1966-ban egy tantervi korszerűsítés nyomán a Gépészmérnöki Karon létrehozták a matematika-, fizika- és mechanika

igényes „Alkalmazott Mechanikai Szakirány (GAM)” szakot. Ebben, az 5. félévtől induló képzésben, csak a négy félév vizsgáin,

szigorlatain legjobb eredményt elért 15-20 hallgató vehetett részt. Itt numerikus módszerek és programozásuk, számítástechnika

tárgyak mellett felsőbb analízis címén az analízis, a differenciál- és integrálegyenletek, az integráltranszformációk, a komplex

függvénytan, a valószínűségszámítás elméleti és gyakorlati tárgyköreiből kaptak széleskörű képzést. A felsőbb analízis oktatásának

legnagyobb részét Vincze Endre, Nikodémusz Antal és Schmauser Károlyné végezte. Az e szakon végzettek közül többen a

Matematikai Tanszék ill. a Számítástechnikai Labor munkatársai lettek.

1981-ig 183 GAM szakos hallgató kapott mérnöki oklevelet.

A korszerűsített matematikaoktatáshoz megfelelő könyvek írására terv készült, melyben eredetileg 8 kötet szerepelt, de a

Tankönyvkiadónál Gáspár Gyula szerkesztésében csak az alábbi 7 kötet jelent meg:

Műszaki Matematika I. (Gáspár Gyula, Raisz Iván, Huszthy László), 1968.

Műszaki Matematika II. (Gáspár Gyula, Raisz Iván, Szarka Zoltán), 1968.

Műszaki Matematika III. (Gáspár Gyula, Raisz Iván, Szarka Zoltán), 1977.

Műszaki Matematika IV. (Gáspár Gyula, Raisz Iván, Salánki József), 1969.

Műszaki Matematika V. Valószínűségszámítás. (Vincze Endre), 1972.

Műszaki Matematika VI. Komplex függvénytan (Gáspár Gyula, Szarka Zoltán), 1969.

Műszaki Matematika VII. Matematikai programozás (Hosszú Miklós), 1969.

Eredetileg a Műszaki Matematika V. kötete a Numerikus módszerek és programozásuk lett volna, helyesen, hiszen az 5. félév

anyaga volt. A kéziratát Obádovics 1967 őszén átadta a szerkesztőnek, hogy a terv szerint 1968-ban megjelenhessen, de félév után

közölte a szerkesztő, hogy elfogyott a pénz, nem lehet kiadni. Kissé meglepő volt, mert 1969-ben a IV., VI., VII. kötetre, 1972-ben

V. kötetként a Valószínűségszámításra és 1977-be a az elmaradt III. kötetre is volt pénz. Minthogy a hallgatók várták a könyvet,

1969-ben a Gondolat Kiadó örömmel elfogadta a kéziratot – a kiadását jó üzletnek tekintette, mivel a szerző Matematika könyvéből a

Műszaki Könyvkiadó már 150 000 példányt eladott – és 1972-ben Gyakorlati számítási eljárások címmel megjelentette 14100

példányban. A könyv első része a mérnöki gyakorlatban használható számítási eljárásokat írja le gazdag példaanyaggal, a második

része pedig a számítástechnikai alapismeretek után a programozás teljes menetét oktatható formában írja le, példákkal szemléltetve

MOST-1 autokódban. A szakma jelentős szakemberei hézagpótló műnek tekintették, és az egyetemeken tankönyvként használták.

A sorozatból kihagyott könyv végül mégis elkészült, mert 1972-ben a Gépészmérnöki Kar Dékánja felkérte Obádovics J.

Gyulát, hogy Numerikus módszerek és programozásuk címmel írjon egyetemi tankönyvet, amelyet 1975-ben a Tankönyvkiadó az

Oktatási Miniszter rendeletére megjelentetett. Ebben már a FORTRAN IV programozási nyelv, valamint az összes numerikus

módszer algoritmusának futtatható programja is megtalálható. A Tankönyvkiadó a könyvet nívódíjjal jutalmazta.

A Számítástechnikai Labort nem egyetemi oktatásba is bevonták, így pl. információfeldolgozási gyakorlatokat tartott a

Borsodi Vezető és Szervező Továbbképző Iskola tanfolyamain, numerikus és számítástechnikai órákat tartott az akkori Földes F.

Gimnázium „specmat” osztályában.

1970-ben a Bolyai János Matematikai Társulat – megismerve a Számítástechnikai Labor munkáját – úgy döntött, hogy a

nyári Országos Vándorgyűlést a Miskolci Egyetemen rendezi meg „Számítástechnikai Vándorgyűlés” címmel. A pedagógusok

számára a számítástechnikai, programozási előadásokat és gyakorlatokat Obádovics és a Labor munkatársai tartották. A MOST-1

autokód előadásokat Kalmár László akadémikus is végig hallgatta, írt egy rövid programot és le is futtatta. A pedagógusok annak

örültek, hogy végre ember-gép kapcsolatba kerülhettek, nem kellett

„programírás-kártyalyukasztás-próbafuttatás-javítás-kártyalyukasztás-próbafuttatás,…”

véget nem érő munkát végezniük.

Az általános- és középiskolai tanárok közül sokan, az ekkor szerzett alapokat bővítve váltak a számítástechnikai tárgy

oktatójává, számítástechnikai szakkörök vezetőjévé.

A Tankönyvkiadó a tanári munkát, a szakköri foglalkozásokat 1973-74-ben a következő könyvek kiadásával segítette:

Hámori Miklós: Ismerkedés a komputerrel; Obádovics-Szelezsán: Bevezetés a programozásba; Kovács Győző: A számítógépek

technikája.

8

1969. novemberében a Matematikai Tanszék vezetője közölte, hogy szabadulni szeretne a Számítástechnikai Labor

fokozatosan növekvő pénzügyi, beruházási problémáitól, ezért megbízza a Labor vezetőjét, hogy készítsen előterjesztésre alkalmas

tervet a Matematikai Tanszéktől független egységként működő Számítástechnikai Tanszék létrehozására. Mivel Obádovics már

korábban az országos számítástechnikai fejlesztési keretből fedezhető nagyteljesítményű számítógép telepítésének beruházására

kedvező ígéretet kapott, így a Számítástechnikai Tanszékre és Számítástechnikai Központra együttes tervet készített. A tervet –

többszöri egyeztetés után – a Matematikai Tanszék vezetője december közepén átadta a Gépészmérnöki Kar Dékánjának. 1970.

januárjában a Dékán beszélgetésre hívta a Labor vezetőjét, és a terv mellett szóló érvek meghallgatása után, indoklás nélkül közölte,

hogy semmilyen számítástechnikai fejlesztést nem támogat.

A beszélgetést követően a Munkaügyi Minisztérium egyik miniszterhelyettese megkereste a Labor vezetőjét, és közölte,

hogy – annak ellenére, hogy korábban már két ízben nemleges választ kaptak – az ILO támogatásával létrehozott Országos

Vezetőképző Központ Számítástechnikai Osztályára szeretnék kinevezni. A legkorszerűbb számítógépet üzemeltető 16 fős Osztályból

oktató, kutató és munkaügyi információrendszert kidolgozó Intézetet kellene szervezni és ehhez azonnali beléptetéssel 18 álláshelyet,

a jövőben pedig, a feladatok növekedésének ellátásához megfelelő számú álláshelyet biztosítanak. Az ICL 1905/E típusú számítógép

telepítését az Osztály korábbi vezetője Kovács Győző vezényelte. A géphez háttértárolóként négy mágnesszalagos egység és két –

akkor még „embargósnak” számító – lemezegység csatlakozott. Az utóbbival lehetővé vált a gép gyorsaságának a kihasználása.

Kitérő.1981-ig a Munkaügyi Számítástechnikai Intézet (MÜMSZÁMTI) továbbá az Országos Vezetőképző Központ

(OVK) tanfolyamain számítástechnikai ismereteket – hazánkban elsőként – piacorientált interaktív vezetői játékokkal

oktatattak, és e témában elért eredményeiről több nemzetközi szemináriumon előadást tartottak. 1972-ben Angol

szakértők közreműködésével többek között kéthetes Számítóközpont vezetői, valamint hathetes, egész napos

Rendszerszervezői tanfolyamot szerveztek, amelyhez egyhetes vállalati gyakorlat is tartozott, amely alatt a hallgatóknak

el kellett készíteni egy vállalati részfolyamat teljes értékű rendszertervét. Az Intézetnek ritkamátrixok témában végzett

kutató munkáját ismertető előadása a Ljubljanai számítástechnikai világkonferencián nemzetközi elismerést váltott ki.

Obádovics a Számítástechnikai Osztályt következetes munkával önálló MüM Számítástechnikai Intézetté fejlesztette,

mely 1981-ig hat főosztállyal országosan elismert, eredményes oktatási- kutatási és alkalmazási tevékenységet végzett.

1975-ben egy véletlen folytán telepíthetett egy lyukkártyarendszert kiváltó 6 munkahelyes adatelőkészítő Redifon

számítógépet, amellyel – a műszaki főosztály fejlesztő munkája révén – meg tudták oldani a 7 csatornás és a 9 csatornás

mágnesszalagok konvertálását is. Abban az időben ez nagyon nagy előnyt jelentett, mert egyedül csak a MüMSzámti

volt erre képes. A Redifon azzal, hogy a nagyméretű adathalmaz ellenőrzési munkáját gyorsan el tudta végezni és egy

szűkebb Cobol-hoz hasonló nyelven programozható volt, továbbá az adatokat rendezve mágnesszalagra írta, így az ICL

1905/E nagy számítógép munkájának kb. 25%-kát megtakarította.

Az első Redifon Seecheck rendszert a Chinoin Gyógyszergyár vette meg, ahol a képzések alatt, az Intézet Műszaki

Főosztályvezetője, Kiss Sándor tolmácsolt, és nagyon jó tapasztalattal jött vissza az Intézetbe.

Az angol cégtől származó Redifon Seecheck rendszer 1975-től üzemelt a MÜM SZÁMTI-ban. A Csepel Autó gyár, a

számára leszállított rendszer átvételére a főhatóságától nem kapott engedélyt, biztonsági okokra hivatkozva. A

MüMSzámti azonban – vállalva egy fegyelmi büntetéssel járó meghurcoltatást és pénzbeli büntetést is – bemutató

üzemeltetésre elfogadta.

Induló konfiguráció: Data General Nova 1200 számítógép, 2,5 Mbyte mágneslemez, 6 operátori 1 szupervisor

terminál, 7 csatornás mágnesszalag, nyomtató.

Programozása: Input formatting és Validator. A Seecheck data entry rendszer hatékonysága abban rejlett, hogy a

Redifon egy szokásostól eltérő adatbeviteli folyamatszervezést fejlesztett ki (ma azt mondanánk, hogy a munkafolyamat

megszervezése gép teljesítményre volt optimalizálva). Az input táblás rekord definíció igen nagysebességű ellenőrzést

tett lehetővé és bonyolult összetett ellenőrzésekhez a fordítóprogramja felesleges kódoktól mentes rutinokat generált.

Teljes MÜMSZÁMTI konfiguráció kiépítése (már törvényesen): második 5 Mbyte-os lemezegység, 9 csatornás

mágnesszalag, + 6 további operátori terminál, valamint egy kihelyezett terminál a hozzátartozó speciális modemekkel.

Alkalmazások:

A rendszer képességének bemutatására elsőként készült el a „Szakiskolák tanévnyitó statisztika” beviteli program,

ami kiküszöbölte a javítási ciklusokat és az átfutási idő hetekben mérhetően javult.

Az adatbeviteli ellenőrzések nagy részét a Cobol programokból a munkatársak kivették és átprogramozták a „data

entry” rendszerre.

Néhányat kiemelve:

1. Minisztériumi törvények, rendeletek, végrehajtási utasítások nyilvántartási rendszere,

2. Bibdos könyvtári állomány feltöltő és építő rendszere,

3. Dunaújvárosi Vasmű bérelszámolási rendszere,

4. Malév repülőjegy beviteli rendszere,

5. Magyar Rádió közvélemény kutatás beviteli rendszere.

A Seecheck rendszer tette lehetővé, hogy kis alkalmazásoknál képernyős paraméteres lekérdezést lehetett egyes

alkalmazásoknál bevezetni. Ezek között említésre méltó alkalmazások születtek, pl. az ICL-en képzett eredmények

Seecheck-re vitele a minisztériumi gyors igények kielégítését tette lehetővé. Az oktatásban felhasználható volt élő

tantermi demóként (előadásokon, munkaügyi értekezleten a résztvevők tettek fel kérdéseket, amelyre az adatbázisból

9

nyerhető gyors információkat kaphattak), továbbá kutatók részére szociológiai kutatási adatok és orvosi leletállományok

kezelésére készültek rendszerek.

Magyarországon elsőként a MüMSzámti szervezte meg és készítette el a MÜM napi sajtófigyelő rendszerét, mely

már szöveganalízist és előfordulási gyakoriság alakulását követő modulokat is tartalmazott. Az átfutási idő

üzemszerűen egy napon belüli volt. Más főhatóságnál, az MTI-it is beleértve ilyen jellegű működő alkalmazás még nem

volt.

Külön fejezete a Seecheck alkalmazásoknak a kihelyezett terminál használata volt. Bemutató alkalmazás készült

többek között a Neumann János Számítógép Tudományi Társaság kecskeméti kórházban tartott „kórházi

számítástechnikai alkalmazások” szimpóziuma, továbbá a Taurus Gumigyár és a vidéki Volán társaságok számára.

A MÜM SZÁMTI hardware fejlesztő gárdája kifejlesztett egy Redifon terminálok üzemeltetéséhez használható

modemet, mely sok alkalmazásban és demo-ban élőben is szerepelt. A fejlesztő munka megalapozta az Erdélyi György

és társai által szabadalmaztatott egy vonalon működő több terminálos modem gyártását és forgalmazását.

A Seecheck rendszer technológiáját és gyártási licencét a lengyelek megvették és Mera 9150 néven az ESZR program

tagja lett. A Mera 9150-ből több mint 100 db-ot adtak el Magyarországon, az utolsó működő rendszereket 2005 körül,

több mint 20 éves szolgálat után vonták ki. Egy példánya a szegedi Informatikatörténeti Múzeumban látható.

Megemlítendő, hogy Obádovics 1979-ben a Győri Főiskolának az oktatás támogatása címén – az Intézetben

két év üzemeltetése után – egy maximális kiépítettségű R-20-as számítógépet adott át egyszerű könyvjóváírással. Új ára

80 000 000 Ft volt. (Bakó András volt az átvevő).

Gödöllői Egyetem 1980-ban a Gödöllői Egyetem egyetemi tanári pályázatot írt ki. Hét pályázó közül Obádovicsot választottak, és így

1981-től 1988-ig a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar Matematikai és

Számítástechnikai Intézetének igazgatója és a Matematikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára volt. Idejének nagy

részét intézetszervezés és a korszerű matematika- és számítástechnika oktatás megszervezése kötötte le. A Számítás-

technikai Központból Számítástechnikai Tanszéket és Számítástechnikai Labort szervezett. Megírta a matematika

oktatás teljes anyagához a logikusan elrendezett jegyzeteket és példatárakat (Matematika I., II., III. Matematikai

példatár I., II., III.), valamint a számítástechnikai tárgy jegyzeteit. (Az ABC-80 személyi számítógép és a BASIC-

programozási nyelv; Számítástechnika I. BASIC-programozási nyelv C-64 alkalmazásokkal (Társszerzőkkel); Számítás-

technika. A BASIC-től a gépi kódig C-64. (Társszerzőkkel, NOVOTRADE kiadás). A negyed és ötöd éveseknek

Numerikus módszerek és alkalmazásuk címmel fakultatív előadásokat tartott. Obádovics a főállása mellett az ELTE Numerikus és Gépi Matematikai Tanszék másodállású docenseként

numerikusmódszerek és FORTRAN IV programozási nyelvet oktat, matematikus, fizikus, geológus, biológus hallgatóknak.

Programjaikat a MüMSZÁMTI-ban futtathatták. 1971-ben két hónapot a Londoni Állami Egyetem Számítástudományi Intézetében a

számítástudomány témájú posztgraduális képzést tanulmányozza, mert hasznosnak tartja a hazai számítástechnikai szakemberképzés,

és különösen az előkészületben lévő 3 éves programozó matematikus szak tananyag összeállítása szempontjából. Visszajőve annak

teljes tantervét és vizsga feladatait a Numerikus és Gépi Matematika Tanszék vezetőjének, Kátai Imrének átadta. A tananyag tárgyai,

amelyek tankönyveit is elhozta, a következők voltak:

List processing, A comparative study of programming languages, Recursive techniques in programming, Basic

machine principles, Time-sharing computer systems, Assemblers and loaders, Automatic syntactic analysis, Compiling

techniques, Executive programs and operating systems, Computer-based library and information systems, Computer

handling of chemical structure information, Optimum packing and depletion, Quick Cobol, Introduction to operating

systems. A 3 éves programozó matematikus szak egyeztetett programját a Munkaügyi Minisztérium véleményezésre a MüM

SZÁMTI -hoz is elküldte, ahonnan a szak szükségessége mellett szóló véleményt kapott. Az indoklásban szerepelt, hogy a

tanfolyamot végzett, szűk gyakorlati ismeretekkel rendelkező munkatársak mellett szükség van olyan, vezetésre is képes

szakemberekre, akik a számítógépek ésszerű, széleskörű alkalmazásához az iskolarendszerű oktatásban elsajátítható elméleti és

gyakorlati tudás birtokában vannak. Így a Művelődésügyi Minisztériumon kívül a Munkaügyi Minisztérium is jóváhagyta, és

1972/73-as tanévben mindhárom tudományegyetemen elindulhatott a képzés.

1971-ben a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Karán létrehoztak a vállalati igényeknek megfelelően, egy

„Rendszerszervezői ágazatot” is. A tárgyak nagyobb részét a Matematikai Intézet, ill. a közben megalakult Számítástechnikai Tanszék

oktatta. Sajnos ez a jól sikerült ágazat is – a folyamatos korszerűsítések következtében – hamar megszűnt.

FONTOSABB TUDOMÁNYOS CIKKEI

1. Differenciálegyenlet-rendszerekkel kapcsolatos sajátértékproblémák néhány elvi kérdéséről. (Társszerzővel). MTA

Számítástechnikai Központ Tájékoztató. 8. kötet. 1962. 89 - 124 oldal

2. Közvetett függvények deriválási szabályán alapuló elemi módszer differenciálegyenletek megoldására. NME

Közleményei. 8. kötet. 1962. 339 - 346 oldal

3. Eigenvalue Problems of Differential Equation Systems and the Computation of Eigenvalues with the Use of Electronic

Digital Computing Machines. NME Idegennyelvű Közleményei. 23. kötet 1964. 289 - 306 oldal

10

4. O nyeszkolkih principiálynüh voproszah zadacs o szobsztvennüh znacsényijah otnoszityelyno szisztyem differenciálynüh

uravnyenyij. (Társszerzővel). Acta mathematics Academiae Scientiarium Hungaricae. 1964. 1 - 2 füz. 1 - 28 oldal

5. Determinánsok értékének kiszámításáról és egy új gyakorlati módszer ismertetése. NME Közleményei. 12. kötet. 1965.

193 - 209 oldal

6. Die numerische Lösung mit einem Differentialgleichungssystem verbundener Randwertprobleme mit dem

programmgesteuerten Ziffernrechenautomaten. Wissenschaftliche Zeitschrift der Technischen Hochschule Otto von Guericke

Magdeburg 9. 1965. Heft 4. 401 - 407 oldal

7. Csiszlennoje resenyije krajevoj zadacsi, otnoszjascsijeszja k szisztyémam linyejnüh obüknovennüh differenciálynüh

uravnyenyij vtarova porjadka na elektronnüh cifrovüh vücsiszlityelynüh masinah. NME Idegennyelvű Közleményei. 25. kötet.

1965. 167 - 182 oldal

8. Isszledovanyije nailucsseva priblizsenyija k resenyiju krajevüh zadacs dlja szisztyem obüknovennüh linyejnüh

differenciálynüh uravnyényij n-ovo porjadka. Matematikai Világ Kongresszus, Moszkva, 1966. Teziszü 6. 41. oldal

9. Differenciálegyenlet-rendszerre vonatkozó kezdeti és peremértékproblémáról. Kandidátusi értekezés. 1966.

10. Isszledovanyije nailucsseva priblizsenyija, k resenyiju krajevüh zadacs, obüknovennüh linyejnüh differenciálynüh

uravnyényij n-ovo porjadka. NME Idegennyelvű Közleményei. 27. kötet. 1967. 71 - 86. oldal

11. Isszledovanyije nailucsseva priblizsenyija, k resenyiju krajevüh zadacs dlja szisztyem obüknovennüh linyejnüh

differenciálynüh uravnyényij v prosztransztve L a bp , . NME Idegennyelvű Közleményei. XXXI. kötet. 1970. 373 - 379. oldal

12. Opregyelenyije i isszledovanyije prosztransztva vektorfunkcii sz odnoj peremennoj W a bp

n( ), . NME Idegennyelvű

Közleményei. XXXI. kötet. 1970. 381 - 395. oldal

13. Priblizsenyije polinomialynümi vektorami k resenyiju krajevoj zadacsi szisztyemü differencialynüh uravnyenyij,

Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös nominate, separatum Sectio Computatorica, Tomus, I. 1978. 99

- 107 oldal

14. A számítástechnika és alkalmazásainak oktatása a vezetőtovábbképzésben. (Társszerzővel). Automatizálás, Bp.12. sz.

1973. 48 - 51. oldal

15. Obucsenyije primenyenyiju vücsiszlityelynoj techniki v szisztyeme podgotovki rukovogyityelej v VNR. 1975. 45 oldal.

Wroclaw, Lengyelország AIR Konferencia.

16. Differenciálegyenlet-rendszerrel kapcsolatos Cauchy-féle probléma L a bp , -beli együtthatófüggvényekkel. NME

Közleményei. IV. sorozat. Természettudományok, 22/1976 kötet, 1 - 3 füzet, 15 - 37. oldal

17. Differenciálegyenlet-rendszerrel kapcsolatos peremértékprobléma megoldásának közelítése polinomvektorokkal. MÜM

SzÁMTI, Intézeti Tájékoztató 1.sz. Bp. 1977. 75 - 85. oldal

18. Egyszerű módszerek programok hatékonyságának javítására, STRUKTURA, 1980. 11. kötet 7 - 20. oldal

19. A new method for finding the Jordan normal form and the transformation matrix of a matrix ,nnRA and for the

solution of systems of linear differential equations with constant coefficients. Elküldve a SIAM Journal on Computing számára

(2006. júniusában)

20. Egy új módszer az nnRA mátrix Jordan-féle normálalakjának és transzformációmátrixának előállítására, valamint az

állandó együtthatójú lineáris differenciálegyenlet-rendszerek megoldására. Matematikai Lapok, 2013/1. 1 – 62. oldal

MEGJELENT KÖNYVEI

1. Matematika. (Középiskolai, technikumi tanulók, egyetemi hallgatók és technikusok számára gyakorlati alkalmazásokkal). Műszaki Kiadó, Bp. 1958. 628 oldal. 1. kiadás

13. kiadás (bővített és átdolgozott kiadás). SCOLAR KIADÓ, Bp. 1994. 816 oldal

19. kiadás SCOLAR KIADÓ, Bp. 2012. 840 oldal

2. Taschenbuch der Elementar-Mathematik (mit praktischen Anwendungen). Akadémiai Kiadó Bp. – Terra-Leipzig BG

Teubner Verlagsgesellschaft. (a 3. magyar kiadás átdolgozott változata). 1962. 868 oldal

2. kiadás 1964

3. Pattantyús: Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve. I. kötet. (Társszerzőkkel) Szerk.: Dr. Sályi István. Műszaki Könyv-

kiadó, Bp. 1959. 320 oldal

2. kiadás 1961

4. Matematikai összefoglaló. (Társszerzővel). Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1968. 294 oldal

5. Vezetési ismeretek III. Információ feldolgozási gyakorlatok számítógépekkel a Borsodi Vezető Továbbképző Iskola

tanfolyamain c. fejezet. (Társszerzővel). Szerk.: dr. Susánszky János. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1971. 354 oldal

6. Gyakorlati számítási eljárások. Gondolat Kiadó. Bp. 1972. 500 oldal

7. Felsőbb matematikai összefoglaló. (Társszerzővel). Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1973. 644 oldal

8. Bevezetés a programozásba. (Társszerzővel). Tankönyvkiadó, Bp. 1974. 222 oldal. (Nívódíjas).

9. Numerikus módszerek és programozásuk. Egyetemi tankönyv. Tankönyvkiadó, Bp. 1975. 304 oldal. (Nívódíjas).

11

2. kiadás 1977

10. Matematika I-II. LSI Alkalmazástechnikai Tanácsadó Szolgálat, Bp. 1987. 685 oldal

11. Lineáris algebra I-II. LSI Alkalmazástechnikai Tanácsadó Szolgálat, Bp. 1989. 84 + 126 oldal

12. Közönséges differenciálegyenletek I-II. LSI Alkalmazástechnikai Tanácsadó Szolgálat, Bp. 1989. 226 oldal

13. Numerikus módszerek I-II. LSI Alkalmazástechnikai Tanácsadó Szolgálat, Bp. 1989. 94+62 oldal

14. Számítástechnika. A BASIC-től a gépi kódig C64. (Társszerzőkkel). Novotrade, Bp. 1989. 272 oldal

15. Valószínűségszámítás és matematikai statisztika. SCOLAR KIADÓ, Bp. 1995. 192 oldal

6. átdolgozott és bővített kiadás 2009. 334 oldal

16. Gazdaságmatematikai alapok. Perfekt, Bp. 1998. 356 oldal

17. Felsőbb matematikai feladatgyűjtemény (összefoglaló, megoldások). SCOLAR KIADÓ, Bp. 1999. 558 oldal. 3. kiadás (2011)

18. Felsőbb matematika. (társszerző: Szarka Zoltán). SCOLAR KIADÓ, Bp. 1999. 706 oldal. 3. átdolgozott és bővített kiadás

2009. 762 oldal.

19. Lineáris algebra példákkal. SCOLAR KIADÓ, Bp. 2001. 430 oldal. Második javított kiadás (2010) 430 oldal.

20. Ki volt igazából Neumann János? Nemzeti Tankönyvkiadó. (Társszerzőkkel, 5–40 oldal), Bp. 2003

21. Mátrixok és differenciálegyenlet-rendszerek. SCOLAR KIADÓ, Bp. 2005. 470 oldal

22. Differenciálszámítás és alkalmazása. Matematikai olvasókönyv I. SCOLAR KIADÓ, Bp. 2012. 416 oldal.

23. Integrálszámítás és alkalmazása. Matematikai olvasókönyv II. SCOLAR KIADÓ, Bp. 2013.

24. Vektoralgebra, mátrixok, determinánsok, többváltozós függvények. Matematikai olvasókönyv III. (2015).

25. Sámán Simon: Egy tizenéves vallomásai. Versek. SCOLAR KIADÓ, Bp. 1999. 146 oldal

26., 27., 28. Regények.

EGYETEMI, TANFOLYAMI JEGYZETEI

E/1. Mennyiségtan és algebra (Közlekedési tanfolyamok hallgatói részére) (Társszerzővel). KPM Oktatási Osztály, Bp. 1950. 91

oldal

E/2. Mértan (Közlekedési tanfolyamok hallgatói részére) (Társszerzővel). KPM Oktatási Osztály, Bp. 1950. 202 oldal

E/3. Matematika 2. (Műszaki Tanárképző Főiskola hallgatói részére). Felsőoktatási Jegyzetellátó, Bp. 1952. 122 oldal

E/4. Matematikai példatár 1. (Társszerzővel) Felsőoktatási Jegyzetellátó, Miskolc, 1954. 90 oldal

E/5. Matematikai példatár 2. Közoktatási Jegyzetellátó, Miskolc, 1954. 112 oldal

E/6. Matematika 2. (Társszerzőkkel). Felsőoktatási Jegyzetellátó, Miskolc, 1956. 171 oldal

E/7. Matematika 2. (Társszerzőkkel). Felsőoktatási Jegyzetellátó, Bp. 1962. 322 oldal

E/8. Matematika I. (Mélyfúrási geofizikus szakmérnöki szak hallgatói részére). (Társszerzővel). Tankönyvkiadó, Bp. 1965. 202

oldal

E/9. Matematika V. (Gyakorlati matematika). Tankönyvkiadó, Bp. 1965. 312 oldal

2. kiadás 1966

3. kiadás 1967

4. kiadás (javított) 1968

E/10. Példatár a Matematika V.-höz. (Számítástechnikai gyakorlatok). (Társszerzővel). Tankönyvkiadó, Bp. 1965. 208 oldal

E/11. Matematika II. (Mélyfúrási geofizikus szakmérnöki szak hallgatói részére). Tankönyvkiadó, Bp. 1966. 122 oldal

E/12. Matematika VI. (Elektronikus számolóberendezések és programozás). (Társszerzővel). Tankönyvkiadó, Bp. 1966. 86 oldal

E/13. Az ODRA 1013 elektronikus digitális számológép programozása gépi kódban. (Társszerzőkkel). PM Szervezési és

Ügyvitelgépesítési Int. sokszorosítója. Bp. 1967. 106 oldal

2. kiadás (javított és bővített). NME Soksz. Üzem, Miskolc, 1969. 112 oldal

E/14. Programozás MOST - 1 autokódban. Számítástechnikai füzetek 2. (Társszerzővel). NME Soksz. Üzem, Miskolc, 1967.

80 oldal

2. kiadás 1969

E/15. ODRA 1013 programozási összefoglaló. Számítástechnikai füzetek 3. (Társszerzőkkel). NME Soksz. Üzem, Miskolc,

1967. 22 oldal

E/16. Matematika VI. (Elektronikus számolóberendezések és programozás. Átdolgozott kiadás). (Társszerzővel).Tankönyvkiadó,

Bp. 1968. 122 oldal

E/17. A számítástechnika fejlődése, jelenlegi helyzete és problémái hazánkban. ELTE Állami és Jogtudományi Kar „A

számítástechnikai és kibernetikai módszerek alkalmazása a jogtudományban és az államigazgatásban” c. jegyzet, Tankönyvkiadó,

Bp. 1973. 13-23 oldal

E/18. Az elektronikus számítógép a vezetés eszköze. (Társzerzőkkel). OVK - SzÁMTI, Bp. 1974. 132 oldal

E/19. A számítástechnika fejlődése és alkalmazási lehetőségei, különös tekintettel az egészségügyre. Az egészségügyi vezetés

alapjai 7. kötet. ESZTIK, Bp. 1977. 56 oldal

12

E/20. Számítástechnika I. Gödöllői Agrártudományi Egyetem, 1982. 213 oldal

E/21. Az ABC - 80 személyi számítógép és a BASIC-programozási nyelv. Számítástechnikai füzetek, GATE MSZI, 1983. 68

oldal

E/22. Matematika I. GATE, Gödöllő, 1983. 423 oldal

E/23. Az ABC - 80 személyi számítógép és a BASIC-programozási nyelv. GATE , 1983. 95 oldal

E/24. Matematika II. GATE, 1984. 317 oldal

E/25. Matematika III. GATE, 1984. 228 oldal

E/26. Matematikai Példatár I. GATE, 1985. 300 oldal

E/27. Matematikai Példatár II. GATE, 1985. 230 oldal

E/28. Matematikai Példatár III. GATE, 1985. 165 oldal

E/29. Számítástechnika I. BASIC programozási nyelv C - 64 alkalmazásokkal. (Társszerzőkkel). GATE, 1986.

E/30. Számítástechnika I. Példatár. (Társszerzővel). GATE, 1987. 163 oldal

FOLYÓIRATOKBAN MEGJELENT KÜLÖNBÖZŐ TÉMÁJÚ CIKKEI

F/1. A matematikai felvételi vizsga, a felmérő dolgozat és a műszaki egyetemek matematika oktatásának néhány

kérdéséről. Felsőoktatási Szemle, Bp. 1957. 1 - 2. sz. 19 - 27 oldal

F/2. A matematika oktatásáról. A Mi Egyetemünk, Miskolc, 1961.

F/3. A matematika oktatás reformjához. A Mi Egyetemünk, Miskolc, 1963.

F/4. Az elektronikus számítógép - a vezetés eszköze I. Vezetőképzés III. évf. 4. sz. Bp. 1972 16 - 20. oldal

F/5. Elektronikus számítógép a vezetés eszköze. Feladatok, alkalmazási területek, az egységes számítógéprendszer.

Vezetőképzés IV. évf. 9. sz. Bp. 1973. 12 - 17. oldal

F/6. Számítástechnikai Intézetünk oktatási, kutatási és szolgáltatási tevékenysége. Vezetőképzés IV. évf. 12. sz. Bp. 1973. 23

- 26. oldal

F/7. A számítástechnika és alkalmazásainak oktatása a vezetőtovábbképzésben. (Társszerzővel). Automatizálás, Bp.12. sz.

1973. 48 - 51. oldal

F/8. Principialynüje i metodologicseszkije voproszi prepodavanyija primenyenyij EVM v uszoversensztvovanyii

rukovodjascsih kadrov. (Társszerzővel). OVK, Bp. 1973. 28 oldal. Dokladi i visztuplenyija. Szófia, 1973.

F/9. Zastosowanie EMC w procesie doskonalenia kadr kierowniczych. Warszawa. (Társszerzővel). Doskonalenie kadr

kierowniczych, Biuletyn Informacyjny Nr.12/138. 1973 46 - 53. oldal

F/10. A Munkaügyi Miniszterium információrendszerének fejlesztése. (Társszerzővel). Számítástechnika, VI. évf. 11. sz.

1975. nov.

F/11. A számítógépes vezetési játékok meghatározása, fejlesztési és alkalmazási lehetőségei. Bp. Információ-Elektronika 6.

sz. 1977. 4. oldal

F/12. Mit várunk a számítógépes vezetési információrendszertől? MÜM SzÁMTI Intézeti Tájékoztató 2. sz. Bp. 1978. 11 - 15.

oldal

F/13. Programok hatékonyságának javításáról, NJSZT I. Országos Kongresszusa, Szeged, 1979. II. kötet 75 - 82. oldal

F/14. Újtípusú számítógépes vezetési játék kidolgozásáról és alkalmazásáról. MÜM SzÁMTI Intézeti Tájékoztató 3. sz. Bp.

1979. 2 - 9. oldal

NYOMTATÁSBAN IS MEGJELENT TUDOMÁNYOS ELŐADÁSAI

T/1. Vektordifferenciálegyenlet-rendszerek és alkalmazásuk. Előadás a Zágrábi Egyetem Matematikai Intézetében, 1960.

T/2. Iszszledovanyije najlucssevo priblizsenyija k resenyiju krajevüh zadacs dlja szisztyem obüknovennüh linyejnüh

differenciálynüh uravnyényij n-ovo porjadka. Matematikai Világkongresszus, Moszkva, 1966. Teziszü 6. 41. oldal

T/3. Nagyméretű lineáris rendszerek megoldásának numerikus problémái. Modern matematikai módszerek alkalmazása az

anyagmozgatási folyamatok tervezéseiben. Országos Tudományos Műszaki Konferencia. Miskolc, 1969. 11 oldal

T/4. "Business Game" típusú programrendszerekkel támogatott vezetőképzés Magyarországon. Előadás a 1971. Londoni

Egyetem Számítástudományi Intézetében.

T/5. Obucsenyije primenyenyiju vücsiszlityelynoj techniki v szisztyeme podgotovki rukovogyityelej v VNR. Wroclaw,

Lengyelország AIR Konferencia. 1975. 45 oldal.

T/6. Ob opregyelenyii upravlencseszkih igr sz iszpolzovanyiem EVM o vozmozsnosztyah ih razvityija i primenyenyija.

Számítógépes vezetői játékok 3. nemzetközi szemináriuma kiadványa II. kötet, Bp. MÜM SzÁMTI 1976. szept. 6 - 10. 54 - 67. oldal

T/7. Razrabotka i primenyenyije kompjuternüh upravlencseszkih igr novava tipa. Insztitut Szocialjnogo Upravlenyija PRI

CK BKP Upravlencseszkie igrü, Szofija 1979. 241 - 257. oldal

(5. Mezsdunarodnüj szeminar po upravlencseszkim igram, 1978. X. 16 - 2-.)

T/8. A számítógépes vállalati információrendszer és szerepe a tartalékok feltárásában. MKT Stat. Szakosztály Iparstatisztikai

és Üzemgazdasági Szekció 9. Vándorgyűlése, Statisztikai Kiadó, Bp. 1978. 9. oldal

13

T/9. Az informatika és kapcsolata más tudományokkal. MKT Stat. Szakosztály, Informatikai Szekció IV. Vándorgyűlése,

Szeged, 1979. 9 - 14. oldal

T/10. Végeselemek módszerének elméleti, gyakorlati és számítógépes problémái, 1. szeminárium előadásai. (Szerkesztő).

MÜM SzÁMTI kiadvány, Bp. 1979. 312 oldal

T/10. Modálmátrix alkalmazása lineáris differenciálegyenlet-rendszerek megoldására. Neumann János Tudományos

Tanácskozás, Nyíregyháza, Technika Háza, 2002. november 15.

T/11. Egy új módszer az állandó együtthatójú lineáris differenciálegyenlet-rendszer megoldására (modálmátrixos

módszer). Matematika, fizika, számítástechnika főiskolai oktatók XXVII. Konferenciája, Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár,

2003.

T/12. Gyengén meghatározott lineáris egyenletrendszerek megoldásáról. A Műszaki Főiskolák Hajós György Matematikai

Versenye (26.), Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola, 2004.

T/13. Egy új algoritmus a Jordan-mátrixnak és transzformációs mátrixának előállítására. Matematika, fizika, számítástechnika

főiskolai oktatók XXVIII. Konferenciája, Nyíregyházi Főiskola, 2004.

T/14. Függvényábrázolások. A Műszaki Főiskolák Hajós György Matematikai Versenye (27.), Budapesti Műszaki Főiskolák,

Informatikai Kar, 2005.

DISSZERTÁCIÓK

D/1. Differenciálegyenlet-rendszerek sajátértékproblémái és sajátérték kiszámítása elektronikus digitális matematikai gép

felhasználásával. Doktori értekezés, Miskolc, 1962. 54 oldal.

Rövidítve megjelent a NME Közleményei XIV. kötetben, 1967. 195 - 228 oldal.

D/2. Differenciálegyenlet-rendszerre vonatkozó kezdeti és peremértékproblémáról. Kandidátusi értekezés. 1966. 129 oldal.

A kandidátusi értekezés tézisei, MTA KESZ Sokszorosító, Bp. 1966. 15 oldal.

14

FŐ- ÉS MÁSODÁLLÁSÚ MUNKAHELYEI

Főállású munkahelyei: Másodállású munkahelyei:

1949–51: KPM Oktatási Osztály, miniszteri

előadó

1951–52: Műszaki Tanárképző Főiskola,

Matematikai Tanszék, adjunktus

1952–1970: Nehézipari Műszaki Egyetem,

Miskolc, Matematikai Tanszék, adjunktus,

docens, Számítástechnikai Labor vezető

1970–81: Budapest, MüM Számítástechnikai

Intézet, igazgató

1981–1988: Agrártudományi Egyetem,

Gödöllő, Gépészmérnöki Kar, Matematikai

Tanszék vezetője, Matematikai és

Számítástechnikai Intézet igazgatója

1988 – nyugállományú egyetemi tanár

2002-2007 Kodolányi János Főiskola

Matematika-Statisztika Tanszék tanára

2006. máj. 31.

1950–51: Budapesti Műszaki Egyetem, Matematikai

(Gallai) Tanszék, óraadó tanársegéd

1970–1971: Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc,

Matematikai Tanszék, docens, Számítástechnikai Labor

vezető

1971–1981: ELTE TTK Gépi Numerikus

Módszerek Tanszék, docens

1992–1998: Székesfehérvári Oktató Központ,

Számítástechnikai felsőfokú tanfolyam matematika

oktatója

1998 – Veszprémi Egyetem Székesfehérvári

kihelyezett képzési helye, Műszaki Informatikai

Mérnökasszisztens felsőfokú szakképzés, Matematikai

tantárgy oktatója

Professor emeritus