drogproblémák, kockázati csoportok és a társadalmi környezet
DESCRIPTION
Drogproblémák, kockázati csoportok és a társadalmi környezet. Rácz József MTA Pszichológiai Intézet. vázlat. A társadalmi kontextus: a kockázati és az élménytársadalom Kapcsolathálók és droghasználat Kockázati csoportok szcénái és terei A droghasználat színterei: kockázatos - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Drogproblémák, kockázati csoportok és a társadalmi
környezet
Rácz JózsefMTA Pszichológiai Intézet
vázlat•A társadalmi kontextus:
•a kockázati és •az élménytársadalom
•Kapcsolathálók és droghasználat
•Kockázati csoportok szcénái és terei
•A droghasználat színterei: •kockázatos •lehetőségeket biztosító tényezők
•Átmenetek a droghasználat formái között
•Droghasználó narratívák•az ágencia•a magyarázat
•Droghasználók terei, szcénái, színterei – és az átjárások, „utazások”
•Segítés és „lázadásművészet”
A társadalmi kontextusKockázati társadalom (Beck) Élménytársadalom (Schulze)
•Bizonytalan tudás, intézményesített kiszámíthatatlanság, a katasztrófa anticipációja
•Egyéniesített, szabványosított életutak: bűnbakoló társadalom, felelőssé tevés
•Eloldódtak a hagyományos osztály- és intézményi struktúráktól:
•De: intézményi függés (skizofrén intézményi helyzetek)
•Nem árucikket, nem márkát, hanem élményt gyártunk és veszünk: élményorientáció
•Külső szemlélet belső szemlélet
•A belső narratívumainkat vetítjük ki kollektíven a környező világra – szimulakrum (Baudrillard)
•De: kollektív problémadepresszió(választás + lemondás)
Kockázati társadalom Élménytársadalom
•Tömegtermelés, tömegfogyasztás – a választás illúziója
•Az egyén a világ alakítója•Az egyén a tömegtársadalom jelentéktelenségébe süllyed
•Tragikus individualizáció•Az egyéni identitás kialakítása a piac logikáját követi(rugalmas, ideiglenes, átmeneti)•A félelem szolidaritásán alapuló társadalom + a kockázati helyzetek hiszterizálása
Az „ifjúság” mint kockázat•Biztonságra törekvés, állami felügyelet
•Fundamentális szemantika: ambivalens narratívák (a szabadság és az intézményi kötöttségek között)
-interaktívak: létrehozzák saját szcénáikat-kevert realitás: se nem virtuális, se nem valós-a mindennapi életbeli teljesítményt növeli: a növelés ≠ jobb működés
Bauman: folyékony modernitás•Új szegénység, új gettósítás •Turista és csavargó: esztétikai viszony
Az „ifjúság” mint élmény (stílus, kor, képzettség)
•Csábítás és szabályozás
Kockázati társadalom Élménytársadalom
Szabályozás: kockázati diskurzusok általi fegyelmezéssel
Esztétikai szabályozás
Kockázatos „fiatalok”: + pre- és posztadoleszcencia
kortárs hatások és a „fiatal” narratíva szabályozása
Nincs „felnőttkori” végállapot: pl. lifelong learning fogalma
A vastagon kihúzott háromszög a posztadoleszcens életszakaszban lévő fiatal felnőttek csoportját tükrözi (Vaskovics , 1996)
A posztadoleszcencia
Kortárs hatások
•Kortárs csoport hatás (kortárs „nyomás”)
•Kortárs csoport szelekció
Hogy működnek ezek a hatások ma…?
•Ellenállni a szabályozásnak és a kontrollnak (nonkonformok, „szubkultúrák”);
•Vagy: a saját céljaikra használni, a társadalmi előmenetel csatornáivá tenni /kihasználni ezeket a hatásokat
Kapcsolathálók szerepkategóriáiPearson és Michell, 2000
Egy éves követés után
(11-12, illetve 12-13 évesek)
Kockázati magatartások, droghasználat
•Csoportban (középponti helyen) szerhasználók
•Több nem-kockázati csoport → kockázati csoport elmozdulás
•Kockázati csoportok „vonzó” hatása (perifériás tagjaik)
Pearson és Michell, 2000
A kábítószert kipróbálók a kapcsolathálóban
(zöld szín – kábítószert kipróbálók)
Mahler, 2006
A speed, extasy fogyasztók a kapcsolati hálóban
A marihuánát fogyasztók a kapcsolati hálóban
Mahler, 2006
Drogfogyasztók és elutasítók az 1. osztályban (piros – drogfogyasztók; kék – elutasítók)
Droghasználók a periférián
Nem-használók a centrumban
Mahler, 2006
Drogfogyasztók és elutasítók a 2. osztályban (zöld – drogfogyasztók; kék – elutasítók)
Droghasználók a centrumban
Nem-használók a periférián
Mahler, 2006
Moody et al., 2010
Popularitás és szerhasználat
6. – 7. – 8. -9. osztály: követés – trajektóriák(kb. 6 hónap egy-egy hullám között)2 születési csoport368 network,16.000 diák
Nem a népszerűség, hanem annak változása a lényeges (akár nő, akár csökken);
- de népszerűeknél magasabb a szerhasználat,- stabilan népszerűtlenek: kisebb szerhasználat
Mason, Mennis és Schmidt, 2010
A kapcsolatháló által közvetített hatások
kapudrog?
Choi és mtsai, 2005
Deviáns magatartások kialakulásának longitudinális vizsgálata
Kortárs hatások és hiedelmek
válaszolók
válaszolók
Mason, 2010
Kockázatos terekAttribúció/Interpretáció
Protektív terekAttribúció/Interpretáció
55
-a serdülők kevésbé használtak drogokat- a network tagjaik kevésbé használtak drogokat
-a serdülők több illegális tevékenységben vettek részt- a network tagjaik több illegális tevékenységben vettek részt
Kockázati csoportok szcénái és terei
Szcénák/Terek és útvonalak
Több szcéna/Tér egyszerre, vándorlás a szcénák között: olcsó, tömegterek szcénái felé vezető vándorlás, pl. injekciós droghasználók
Párhuzamos szcénák/Terek: pl. elektronikus partikultúrákban résztvevő és dolgozó/tanuló fiatalok
A szcéna/tér kitöltése droghasználattal: pl. egyetemista marihuána-használók
Virtuális szcénák/terek: pl. közösségi szájtok
Szcénák/terek közötti kapcsolatok: a gyenge kötések szerepe
„Ki” az, aki szcénát/teret vált és az útvonalakon „közlekedik”:
•az ágencia-fogalom•az ágencia tagadása: felmentés és igazolás,
fatalizmus, nihilizmusKözlekedési útvonalak: gyenge kötések a kapcsolathálók között
A droghasználat színterei (szcénái)
Parti
Diszkó
Egyetem
a képeken látható személyek nem droghasználók!
Nyílt drogszíntér és belövőszobák (shooting gallery-k)
Publikus terek: „kockázatos terek” – „kockázatos emberek” – „kockázatos magatartások”: kockázat a köbön!
Térhasználati taktikák: a nyílt drogszíntér – a félelem mint összetartó erő• Vonzó: kiskorától ott lakik, lakóhelybeli közelség, élvezet-,
függetlenségkeresés, kíváncsiság• Taszító jellemzői: erőszak, kockázatos magatartások, rendőri jelenlét,
társadalmi marginalizáció és szegregáció fokozódásaA rendőrség szerepe:
• „gyorsan és félve” injekciós használat: a megosztás nő, biztonságosabb injekciós technikák mellőzése, eldobált fecskendők
• a nyílt drogpiac felszámolása ---- áthelyeződik a város több, más pontjára (Fitzgerald, 2009)
Belövőszobák (shooting gallery-k)
• „fizetősek”: droghoz, tűhöz való hozzájutás• „kóstolósok”: drogot adnak cserébe a „biztonságért”• ingyenesek: kockázati magatartások halmozódása
A droghasználat színterei
2000 IDU x 400-500 inj/év= kb. 800.000 – 1.000.000 szúrási esemény
A drog-használat színterei
Shooting gallery
Csoki 36 éves, heroinfüggő. Felesége, Zita 35 éves, heroinfüggő. Fiuk, Csabika 17 éves, heroinfüggő.
„A drogvilág mélyén”Baptista Szeretszolgálat „Utcafront”, Miletics Marcell, Barcs Miklós, Borbély Péter
Kockázati társadalom Élménytársadalom
Kockázatos „fiatalok”: + pre- és posztadoleszcencia
kortárs hatások (szelekció és kortárs hatás) és a „fiatal” narratíva szabályozása
Átjárások és útvonalak a terek és a szcénák között…
Az „ifjúság” mint kockázat•biztonságra törekvés, állami felügyelet•kockázati diskurzusok általi fegyelmezéssel
Az „ifjúság” mint élmény•csábítás és szabályozás•esztétikai szabályozás
Átmenet az injekciós droghasználatba „utcai” fiatalok között
´
„Downtowner”: gyerekkoruk óta, nem volt lehetőségük olyan készségek megtanulására, ami a jövőjükhöz kellett volna. Korai elszakadás a családtól, iskolától, társadalmi intézményektől, gyors csatlakozás az „utcához”: rapid bevonódás az injekciós droghasználók közé.
„Utazók”: az előző csoportnál idősebbek, tapasztaltabbak a drogokat és az „utcát” illetően. Elégedettek a droghasználatukkal, az injekciózás átmeneti „projekt” az életükben.
„Sodródók”: marginális helyzetű fiatalok, korai kapcsolatok droghasználó csoportokkal, kriminalitás, munkanélküliek és alacsony iskolai végzettségűek. A stimuláns szerhasználat „illik” az életstílusukhoz. Az injekciózás a kokainhasználat velejárója volt.
„Alkoholisták”: alkoholista családokból származnak, saját alkoholfogyasztásukat sem tudják kontrollálni. Távolságot tartanak az „utcától”, Montreálba, mint a lehetőségek városába, mentek. Iskolázottabbak, esetleg dolgoznak. Az injekciós droghasználat inkább rekreációs jellegű és átmeneti. Montreal:
Roy, Nonn és Haley, 2008
A Mcadams-i ágencia-felfogás
--------------------------------------------------- Nyelvi ágens (cselekvő szereplő)
1. Önuralom (self-mastery): SM
2. Státusz/Győzelem (victory): SV
3. Teljesítmény/Felelősség (achievement/responsibility): AR
4. Empowerment: EM
Narratíva és ágencia
A magyarázatokról
Formai - megnyilatkozás- történet- interjú egésze
Funkcionális - mentségek/felmentések (excuses)- igazolások (justifications)
A bűnbánó- Most arról beszélj nekem, hogy mikor használtál először injekcióval drogot? Tehát hogy
az első alkalmat meséld el részletesen, már amennyire részletesen ez elmesélhető!
Ez úgy történt, hogy ugyanezek a haverok, akikkel elkezdtem a füvet, ők már kipróbáltakilyen LSD-t, meg speedet, meg ilyeneket. … Én még nem csináltam soha, és akkor én márúgy nem akartam velük mászkálni. Mert tudtam, hogy… Gondolkoztam, mert tudtam,hogy veszéllyel jár az a drog, amit ők csinálnak. A fű, az nem olyan. Mert én akkornagyon jól éreztem magam a fűtől, híztam is tőle, mert éhségérzetem volt, és ettemegész nap. De mivel hogy a barátaim voltak, mindig velük mászkáltam. És így ott voltammindig, amikor beadták maguknak, és mindig mondták, hogy „Nem kérsz te is?” „Nemkérsz egy kicsit?” És két hétig így megálltam, hogy áh, mondom, nem kérek, ezt nemcsinálom, meg minden. És akkor a végén elfogadtam a heroin-fóliát. Először úgy, a fóliát.Na, jó, akkor elszívom. A fóliától jól éreztem magam, meg minden. És akkor ez is ment ígyvagy két hétig. Na és, akkor jött az, hogy csináljam tűvel, úgy sokkal jobb. … És akkor avégén rá tudtak beszélni. Mert én amúgy nagyon féltem a tűtől. Azelőtt. Amikorvérvételre kellett volna mennem, vagy injekciót kaptam volna az iskolába, én nemmentem be az iskolába sem. És így, ahogy megszokta a szervezetem a drogot, a heroint,azóta nem félek úgy a tűtől.
Az áldozat- Elkezdjük az interjút. Az első kérdésem, hogy mikor használtál drogot először az
életedben? Mi volt az első alkalom?12 évesen.
- Hogy történt?Ez úgy történt, hogy a stricik – mondhatom úgy, ahogy kell, nem? – belém lőtték avénámba.
- De hogy kerültél oda?Úgy kerültem oda, hogy 9 évesen megerőszakoltak, és 12 évesen ugyanazok azemberek elkaptak. Ez mind a három rendőr volt. És azt mondták, hogy ezértbüntetésből drogot kapok. Lefogtak ketten, a harmadik meg belém szúrta a drogot.
- És az milyen drog volt?Heroin. Heroin és morfiummal keverve.
- Tehát ez teljesen a te akaratod ellenére történt?Így van, az akaratom ellenére.
A kalandor
- Meséld el ezt az első alkalmat, légy szíves! Mi volt az a drog, amit először használtál?
Szipu volt. (hat rövid kérdés-válasz kimaradt) - És hogyan történt ez a dolog, elmeséled? Hogy hatan összedobtátok rá a lóvét…?
Nem. Ez úgy következett be, ez az egész, hogy volt egy harmadik, a Whiscas, ésazzal lementünk a Práter utcába, és ott találkoztunk egy másik sráccal, és őkismerték egymást régebb óta. És akkor mondták, hogy menjünk el szipuzni. Énmég akkor nem szipuztam, én még akkor gyerek voltam. Mondom, úgyis ki kellpróbálni mindent az életben, addig nem halhat meg az ember, amíg nem kóstoltmeg minden fizikait, úgyhogy…. És akkor vettünk egy félliteres hígítót a MóriczZsigmond körtéren, és nagyon csúnyán beszédültünk tőle.
Az ágencia és annak hiánya a narratívában
Pali 33 évesállami gondozásban nőtt felaz utcán lakik; szállókon, foglalt házakban alszik, mindig másholjár tűcserébevan két kislánya
És amikor kijöttem (a börtönből), nem tudtam mást csinálni. Kinn, kikerültem vissza az utcára.Ugyanúgyfolytattam azt, amit elkezdtem. Pedig a börtönben még tervezgettem is, hogy jó, most abbahagyom adrogot, haza megyek, megváltozok, munka meg minden. Dehát nem. Nem nem nem, nem valósítottammeg azt az álmot, amit szerettem volna. Az lett volna a legszebb, tényleg, hogy abba hagyni tényleg, ésakkor mást, mást csinálni. De nem tudtam mást.Ágencia (piros) – felmentés (kék) közötti oszcilláció mozgatja a narratívát: ez az oszcilláció mintretorikai eszköz viszi előre a narratívát! (Az életút narratíva utólagos rekonstrukció eredménye!)
De, most is így vagyok, nincs mit tennem. Csak ilyen, én azt mondom, hogy semmittevő vagyok!Felmentések sorozata – áldozat.
Ezt nem csak 24 óra alatt lehet el-el, megtudni, hogy nincsen (drog), tudod, hogy most érted, máregyből lehet tudni, rá egy ilyen 5-6 óra múlva, ilyenkor kell, érted?! Amikor elmegy az ember, belövimagát, igaz, hogy akkor elkezd, mondjuk van vonal (díler) 10 órakor vagy 11 órakor belövi, utána úgy isvan, hogy kell újra, érted? Kimész tarhálni, mert kell újra, kell újra, kell újra. Érted, utána megint jönhárom óra-négy órakor, utána megint kell egy este nyolc óra. Érted? Utána arra törekedni, hogy másnapmeglegyen. És ez már három.Folyamatos jelen: a „kell” jelenidejűsége, ami beszippantja a jövőt, a múltat, a narratíva egészét.Áldozati narratíva, áldozatként való pozícionálás.
Csanád25 évesfelépült injekciós droghasználójelenleg segítő egy sorstárs közösségi programban
Az életutam elindult valami más irányba, mint ami a normálisnak mondható…„rossz tanuló” kategóriába estem…ott van egy ilyen törés az életemben, ami – mondjuk – ezt afelhőtlen, boldog gyerekkort követte…nekem az első kipróbálás, az egy ilyen hatalmas találkozás vagyszerelem kezdete volt az anyaggal. És onnantól viszonylag következetesen és gyorsan léptem azanyagozás útjára.A jó gyermekkort követően minden rosszra fordul, ereszkedő narratív – nincs felmentés.
…akkor csörrent meg a telefon, a komlóiak voltak, hogy még ma, ha le tudok menni, akkorfölvesznek. És onnantól a sorsomat igazából a közösség kezébe adtam, egyszerűen felfeküdtemarra a hullámra, amit ott a közösség biztosított, és azon a hullámon megerősödtem, és így álltamle.Ágens funkciók: önuralom, teljesítmény, empowerment. Fordulópont.
Én függő maradok, az identitásomban. Szeretnék. Ehhez ragaszkodom, hogy az elsődleges identitásom, az függő. Szenvedélybeteg. És akkor erre aztán pakolódhat felőlem a szak (szociális munkás).
„Segítő (szenvedély)beteg”
•Kapcsolathálók kollázsaegészség, jól-lét
•Környezeti jellemzők (pl. fizikai, szociális, érzelmi)
Kockázati környezet•kockázati faktorok: illegális tevékenységekben résztvevő kapcsolati háló tagok•kevés kapcsolati tőke: network nagyság, kapcsolatok száma, network pozíció
Reziliencia: egy-egy specifikus területre vonatkozóan (pl. externalizáló viselkedésekkel vagy az iskolai előmenetellel kapcsolatban) - kockázati környezetben megjelenő pozitív kimenet
Lehetőségeket biztosító környezet•szociális tőke generálás•stressz-menedzsment, társas támogatás•újra vonzóvá vált terek (élhető városi terek):
•gondoskodó város (≠ gondoskodó állam)•városi szolidaritás•érzelmi, szociális „állagmegóvás” és „megjavítás” lehetősége•„pufferzóna” kialakítása
A tér… A hely… A szcéna… A színtér
A (felnőtté) valamivé válás…Terek, szcénák és kapcsolati tőke
Gyenge kötések
Empowerment•Egyéni értelmezés (képessé tenni): ágencia
•Közösségi értelmezés: szcénák/terek bevonása, sorstárs segítés (peer-ek)
Kockázati környezet (terek, szcénák): vulnerábilis csoportok, kockázati csoportok
Kockázati faktorok: pl. network jellemzők
Segítők saját gyenge kötései
Narratívák szerepe
•Személyes mítoszok és narratívák a „felnőttkorban” – a „cél”
•Koherensek•Nyitottak•Differenciáltak• A megbékélés szerepe•Integrálóak: ágencia és közösség
Lehetőségeket biztosító környezet (terek, szcénák)
Protektív faktorok: pl. network jellemzők, kapcsolati tőke – gyenge kötések
A segítés feladata:•Narratívák átszerkesztése, perspektívaváltás•Ágencia (felelősségvállalás)
Ezredforduló Budapest CityArt Projekt„Kreatív lázadás”: társadalmilag
elfogadott „lázadás”
Gyermekvédelmi intézmény Lakótelepi „csellengők”
Hip-hop kultúra, street artDJ, VJ képzés
Graffiti – a legális lehetőségVideótanfolyam
Nem a felnőttkorra készít fel, hanem elősegíti az integrációt,
az empowerment-et,a segítő kapcsolat kialakulását,
önsegítő elemekkel,
A szubjektum/Én/identitás/ágencia felépítése a populáris szcénában