E G E L Y G Y, f

R G Y

TERTEGHNOLOGIAENERGETIKA

KORNETAS KIADO BUDAPEST

O Egely Gyorgy, KornetdsKiad6, 1998 a A Bevezetes tdrtechnologi(ha.I. r6sz: Energetika cimri tanulm 6ny iltdolgozott, b6vitett kiad6sa. a Minden jog fenntartva,beleerWe sokszorosit6s, a nyilv6nosel6ad6s,arhdi! es televizi6adds, valamint a fordit6sjog6t, illet6en is. az egyesfejezeteket

ELOSZO

,t

s66 rsBN9637843

KORNETAS KIADO Kiad6s6rtfelel: PusztayS6ndori.igyvezetoigazgat6 Koves Istvdn Felelosszerkeszt6: SzlSvik Andr6s Mriszaki szerkesztci: Nyomtatta6skototte a Kaposv6riNyomda Kft. - 180845 Felelos v ezeto'.PogSny Zoltiln igazgat6

E most megjelen6tanulmdny tmitjaaz energetika,amelyhagyomAnyosan a g6peszmernoki gyakorlat6s feladatkorresze.A folytat6sak6nt k6s6bbiekben megielen6kotetben szeretneka gravit6ci6 6s antigravitdci6 miiszaki megold6saival foglalkozni,valamint nehdny fontos biol6giaikerdest 6s ano miilttrt is megvizsgdlni.ltt,az energetikai rdszbenleirt e!6r6sok 6s berendezesek mind elveikben,mind szerkezettikben radik6lisan ktilonboznek az eddig megismertenergiatermel6 6talakit6 szerkezetekt A hipert1riener6s 61. getika cdlja a tdrbenmindentitt jelenlev6,nagtmennyistig{i, szennyezetlen, korIdtIanuI haszndIhatd energiaforrti s megcs oItisa, fe Ihas ntiIdsa. ap z Drasztikusszeml6letv6lt6st igenyela hipertdri technol6giafizik6j6nak 6s miiszaki gondolkod6s6nakelsajdtitdsa,s ez kiilonosen keserii pirula a g6p6szmernokok r6szere.A gdpeszet ugyanisszemleleteben ritka kivdteltcil eltekintvedeterminisztikusfolyamatokathaszn6l,s igy matematikai nyelvezete is a kozonsdges vagy parci6lisdifferenci6legyenlet rendszerekrekorldtoz6dik. A hipertdri technol6gia(hogy miert ezt az elnevezdst haszndljuk, arra csak k6scjbb tdrtink ki) alapjai nem determinisztikusak a kvantum6s mechanikaalapproblemdihoz k6t6dnek,de annak szok6sos 6rtelmezeset6l is l6nyeges m6don eltdrnek,igy szemldletv6ltdst kivannaka kvantummechanika ndhiny probl6m6j6nak lrteknezeseiben is. Fontosaklesznekolyan, csak eldgsziik korben ismert nemline6ris effektusok is, melyek az elektrodinamikadeterminisztikus,m6r ismertnek v6lt r9szdhezkapcsol6dnak,azoknak szervesfolytat6sa,kiterjesztdse.(Ezek a nemline6ris folyamatok persze nemcsakaz elektrodinamikdbanfontosak, hanem a term6szettudom6nyok m6s tertletein is.) Ezeketa hat6sokat el6 szor Nikola Tesla,Henry Moray, Hans coler, Hubbard 6s napjainkban id. 6s ifi. B6day kped haszn6ltafel energiatermel6folyamatokr;. M6r most el6re kell bocsdtani,hogy a hiperteri technologiaalapelveinek fizlkai leirrisa nem teljes, egyestertleteken sajnos csirdibansem lelezk, mis tertiletekenpedigcsak korvonalail6that6ak. F,z6rt szirmos nyitott k6rd6ssel fog taldlkozni az olvas6,s ezekmind egy-egy doccen6t, akad|,lytjelentenek

TERTECHNOLOGIA

ELOSZO

is a tdrtechnol6giamegertes6hez, elsajatit6sah vezetoegy6bkent meredek oz ifion. Ez a tanulm6ny sok szempontb6lelso a maga nem6ben,s ezzel sok gond is j6r. Remeljiik, a kes6bbi kiad6sokban ezeketa doccen6ketki lehet kiiszobolni. A hi6nyoss6gok, fehdr foltok egy rdsze nem a szerzokismeresajnosipari titok, igy nyilvdnossdgra teinek hi6ny6b6lfakad,hanem egyel6re ebben a tanulm6nyban.A feher foltok, hi6nyoss6nem hozhat6, legaldbbis gok m6sik reszepusztdnanyagi okok kovetkezmenye. Sok effektust,jelenismertetni, de ez a terjedelmet,s igy a segetkellett volna reszletesebben votna.fgy az olvasonakmindenk6ppen ondllo konyv 6r6t nagyonmegemelte mrikodesenekfiz*itjflt reszletemunk6t is kell vegeznie, a szerkezetek ha sebben meg akarjaerteni. Mint majd 16tnifogj6k, az osszeskdsziileka v6kuumenergiiravagy nullponti energiaraalapozza minden szerkezeti mrikod6set,ez az energiaforras energi6nak a megold6sn6l.Ennek a kaotikus, fluktu616elektromagneses fluktu6ci6j6t er6siti fel az osszes szerkezet,valamilyen m6don elvezeti, terhasznosform6v6 alakitja. Ezert a v6kuumfluktuitcio, a v6kuumenergia erdem6szetenekmegismerdsevel kezd6dik a tanulm6ny. Hatteranyagkent meselolvasnipdld6ulA. RuedaSurveyand Examination of Electromagnetic Review,Vol VacuumAccelerationEffects cimii tanulm6ny6t(SpaceScience 53,pp 223-345,1990). A vakuumfluktudci6thatekonyanfelhaszn6lo kesnildkeknagyrdszenemlinedris elvekenmrikodik, ezert ezek6tfog6ismerete nagyonhasznos.Sok Ajfnlom cikk, konyv jelent meg e tdmaban az utobbi evekben- szerencsere. az olvas6k figyelmebe p6ld6ul Gaponov, Grekhov, Rabinovics konyv6t, melynek cime: Nonlinearities in Action (Springer Verlag, 1992). a Tobbfele megkdzelitestis felhaszndlhatn6nk tanulm6ny felepit6s6nel. Hakizdrolag kutatok szitmdra ir6dna, ak,koraz alapvet6 fuikai effektusok sztiks6gess6g6rol szolr'a ismertet6sevel fiztkai modell- 6s paradigmavdlt6s a az irdnt drdekl6dd miiszacsak.De ezatanttlmirnykotetelscisorban energetika a kiaknak kdsziilt,ezert m6s utat kell kovetniink.Ez6rt elsosorban mtikodes megertes6hezsziiksegesalapelvekkel,modellekkel foglalkozunk, s csak AzI. rlszben egy oszolyan m6lys6gben, ami elengedhetetleniil sziiksdges. kovetkezik jelensegek a fizrkaialapjakol, arr6l, hogymi a hipertdri szefoglal6 energia,vagy nullponti energia frztkai termeszete,6s melyek az alapvetb tulajdonsdgai.Ezutin, az eI6z5 fejezetreepitve, ennek az energiinak a kiayeresdreszolg6lom6dszereket,fizikai effektusokat mutatunk be, ezek

el6nyeit, htlitrdnyaitis leirva. Minden r6szben rovid attekintest adunk a t6rtechnol6gia eddig m6r ismeretesse v61t szabadalmaztatott elj6r6sair6l, hogy ldssuka szobajohet6 eszkozoket m6dszereket. 6s v6gtil az ttoszoban nagyon roviden a tdrtechnol6giaalkalmaz6silehet6segeit elemezziik. Alapvet6 feladatannak abizonyitina es ismertetese, hogy az itt ismertetendo tertechnol6giaiszerkezetek nem az energiamegmaraddsi torvdnymegszegesdvel, hanem ellenkezrileg, annak betarttisdvalmiikridnek. Azt is be kiv6njuk mutatni, hogy milyen lehet6segek adodnakegyrejobb energiakonverterek keszites6hez. tanulm6ny n6hdny esetbenrovid h6tt6ranyagot, A ,,boxot" tafialmaz, amely m6s behitipussal van szedvees saj6t 6br6i is vannak. Ezeketazert ktam, hogy segitsdk anyag az meg6rt6set. Ugyanilyen c6llal kesziilta fiiggelekis. Sajnosezeknekahi$teranyagoknak terjedelmet a a tervezetthez kdpester6sencsokkenteni kellett anyagiokokb6l.A megadott irodalom viszont segitseget nyijt az egy6nimunk6hoz, tifiekozodlshoz. Nem veletlen, hogy eddig nem terjedtek el ezek a konverterek annak ellenere,hogy m6r a 20-asevekvegenmeg6pitettekaz elsrimrikodo modelleket. Negy feltetelnekkell egyszere teljesiilnie ahhoz,hogy elterjedjenek ezek a kesztildkek. a ndgyfeltetel a kovetkez6: Ez 1. Legyenekmiikodo modellek, amelyekbizonyitjirk, hogy a vdkuumfluktu6ciob6l az energiakicsatolhato.Ez a munka megindult,m6r vannak kis teljesitmenyrimrikod6 modellek. 2. Ismerni es ismertetnikell az alapelveket, hogy ne kelljen mindig ujra es elolr6l kezdenia kutat6st, fejlesztest. a tanulmilny ezt a celt szolgttlja, Ez remelve,hogy az 6rdekl6dcjk szdmameghaladjamajd a ,,kritikus tomeget", s igy a terjedesifolyamat visszafordithatatlann6 v6lik. A fizikai alapelvekismerete a leend6 konstruktorok szftm|ra is fontos, hogy tudj6k, milyen ir6nyba erdemeshaladniuk. Az els6 konstrukt6rdk 6ri6si tapasztalatitud6ssales intuici6val is rendelkeztek, amikor k6snil6keiket megalkott6k.Ez csak kevesember szaman adatik meg, s cjk sem tudt6k 6ttorni a hallgatds,az ellenerdekfalitt.Ezta falatkonnyebb6ttorni, ha tiszt6n l6tjuk, a mai fiztku tuddsunkis elegend6ahhoz,hogy elfogadjuk a vdkuumflukturlci6thasznositokesziil6kekmegval6sitds6nak leheto seget. 3. Sziiks6gvan a kornyezetvedSk segits6g6re, t6mogatasara 6k m6r felismertek a jelenlegi drdga es kornyezetszennyezo ,,fekete" technol6gia veszelyeit.

TERTECHNOLOGIA

I. RESZ

4. V6giil, de nem utols6 sorban,sziiks6g van olyan v611a1koz6 h6ttdrre, ipari amely gyarthsba viszi ezeketa kdsztlekeket. Ugy tiinik, hogy mara mind a negy felt6tel beteljesilt. Vannak miikod6 mo dellek, nagyj6b6ltiszta a fizkai h6tter, a kornyezetvedok egyreer6sebipar is. Az bek 6s c6ltudatosabbak, sziiletobenvan a kornyezetvedelmi 6s 6tt6res ideje elerkezett. A t6rtechnol6gia - a v6kuum vagy az eter - uj, eddig ismeretlen 6s hasznositatlan tulajdonsdgaitalkalmazo technika. Mindeddig nehany elszdnt, szivos 6s szerencses feltalalo ,,tenyereltbele" veletlenil azokba az effektusokba,melyekuj, eddig lehetetlennek v6lt effektusokateredmenyeztek. Tobbfele uton, szdmosuj effektust lehet tal6lni, melyb6l az [. kdtet a nullponti energia fogalm6val, flzlkal- alapjaival ismerteti meg az drdekl6d6 is olvas6t, s benne nehdny szabadalmileir6st 6s tal6lmSnytored6ket lehet taldlni. Amikor a Bevezetds tdrtechnol6gidba cknii konyvem ksziilt, a a v6kuumenergiameg a fuikusok tobbsegeszamdraismeretlenvagy bizonytalan fogalom volt, a mdrndkok pedig egy6ltal6n nem ismert6k. Azota kisdrletileg egydrtelmiien sikeriilt bizonyitani a nullponti energia 16tdt, s az sorozatban gy6rtjdk azokat a koriilbeltil 170%os fiit6berendezf,seket USA-ban,melyek ezt a hatdst haszn6lj6k. Sokat, de nem elegetfej16d6ttez a teriilet, s ma m6g messzenem kap eleg tdmogatilst: egy maroknyi elszAntemberen kiviil nem foglalkozik vele senki.Rem6lem,ez a kotet mdg t6bb emberkezfhe keriil, s igy a tuddsunkbolhiinyzo sok ,,feherfoltot" id6vel fel tudjuk sz6molni, s a gyakorlatban mfkod6 g6pek meghozzirk t6mdnaka megdrdemeltt6mogat6st. a Budakeszi, 1998.6prilis 30. Dr Egely Gyorgy

ATERTECHNOL6GNFIZJKAI AI.APJAIMiel6tt a frzkai alapok ismertetesdbe belekezdenenk, fontos megjegyegy zst kell tenni: mindazok, akik tertechnol6giaiszerkezeteket, szabadenergia konvertereket, antigravitdcioseszkozdket stb. felfedeztek, nem ismert6kj6l a kvantumelmeletet. Mindazok akikjol ismerik a kvantummechanik6t, foleg annak ortodox felfogas6t, nem tudtak ilyen szerkezeteket kdsziteni. s hogy mi6rt, a fejezetveg6rerem6lhet6leg vil6goss6v6lik.

A NULLPONTI ENERGIAES TUIAJDONSAGAIHa feltessztika k6rd6st egy mfszaki szakembernek, hogy milyen a t6rido szerkezete, viiaszolja, hogy csak az anyagnakvan szerkezete, t6rnek azI a nincs, annak csakkiterjed6se,dimenzioivannak 6s ez pedig hiirom. val6j6ban a t6rnek is van szerkezete, m6ghozz6egeszen drdekes kiilonleges,es 6s az sem biztos, hogy a t6rnek csakh6rom, egym6sra mer6legeskiterjed6se, dimenzi6ja van. De nezzik most csak a kerddsels6 r6szdt,vizsgdljuk meg, hogy milyen a ter szerkezete. Ha a t6rb6l elt6volitjuk az anyagot, akkor a mriszakiszakembersz6m6ra megjelenika v6kuum, bdr a miiszakiterminol6gi6bana l6gmentes leztrr en t6rben levci,alacsonynyomAsughz jelenti a v6kuumot.Ha tov6bb tokdletesitjiik a szivattyuz6st tort6netesen 6s milden anyagottokeletesenel tudunk t6volitani egylezhrt tlrreszbll, akkor m6r csak elektromdgneses sug6rz6s marad ott. De ett6l is megszabadulhatunk, abszoftitnulla fokra hiitjiik ha ezt alezintreret. (A gyakorlatbanezt az iiTapotota t6voli vildgrir anyagmentes helyein elegj6l megkozelitjiik.) Termikus sugarzdLsmentes anyagmenres es izolitlt regi6kat kis6rletilegis el6lehet iilitani, teh6t a fizikai v6kuum el6g j6l megkozelithet6,ha jelenlegi gyakorlati szerkezeteinkkel nem is tudjuk tok6letesenmegval6sitani. vakuumr6l alkotott felfog6sunka technika 6s A a frzika rlll6sdt6l ftigg6enmindig vriltozott. (Egy j6 osszefoglalast tal6lhatunk Timothy Boyer cikkeben,a Scientific American cimti folyoiratban.)

10

TERTECHNOLOGIA

A TERTECHNOLOGIA FIZIKAI ALAPJAI

11

A XVIL szinadbanugy gondoltitk, ha teljesenkiszivattyizzak a levegot v6kuumhoz. Kes6bbieksor6n akkorjutunk a tok6letes egy adott t6rr6szb61, vdlt, hogy alezixt terreszmegh6m6rsekleti a XD( szinadbannyilvdnval6v6 is termikus sug6rz6st tartalmaz,6s az ugyanugyosszenyomhato, sug6rz6st, a drteke nagyonalacsony, igy es mint a gdzok.Termeszetesen sug6rnyom6s mfszaki szempontbolnem ldnyegesa szok6sosparamdtertartomAnyokon sug6rbeltil. Az6ta azonbanr6jottiink, hogy egybizonyos elektromagneses zdrs akkor is megmarada terben, ha a rendszertabszolutnulla fokra hiitjiik, kikiisz6a es ez az ugynevezettnullponti sugdrzds, vdkuum szerkezetenek lesz nullponti sugdrzds a kdsdbbiek bolhetetlen resze.Ez az elektromdgneses sordn a vizsgdlatunktdrg,ta. es Azt mdr reg6ta tudt6k tapasztalatbol,hogy a testek hcimerseklete a jellege nagymertekbenbefolydsolja a hosug6rzdst. Ennek feliilet arryaga, pontos kis6rleti es matematikai leirAsdtcsak a mult szinad vdgen tudt6k a megadni. Egy nemet fizikus, Wilhelm Wien adta meg 1893-ban hcimersdkleti sug6rz6snak pontos matematikaialakjdt. a A nullponti energialet6t el6szor elmeleti uton j6soltdk meg, m{ghozzit a kvantumelmelet ki6piil6s6nek kezdeti szakaszin [ 2 ] . Amikor Planck kidolgoztaa h6sug6rz6sra l9lO-ben,az a kovetvonatkozom6sodikosszelugg6s6t : kez6 form6t oltotte az energiasiirrisegre

osszefiiggesb6l sz6mithat azaz9 = ,Irl,, T1) o,

da fi = Planckalland6,1,0545 10-34 {Joule.secl (gyakran hasznaljuk = hl2n alakban, ah aholh:6,625. 10-34 [Joule. secl) = c = fenysebessg, 2,997 . 108fm/secl T: abszolut h6mdrsdklet['K]

Az ( I ) osszefiigg6s h6m6rseklett6lfiigg6 (termikus) 6s egy att6l nem egy fiigg6 (nullponti) tagot tartalmaz. p(ro, 7) = pr(c,r, + pzpp(a),azaz T)

p(ot,r)=#(+-J.#

(r.b)

p(at.r)= G"lg-* 4\ 4= \ e , - 1 - - T ) nc

(l)

ahol: p,: termikustag,hom6rsdkletfiigg6, "K-n6l eltiinik, azazp,(a,0) = 0. Ez 0 a tag volt Planckeredeti,1900-ban kidolgozottformuldja,melyettizev mulva javitott, modositott;es pTpp:zerc pont, vagyis nullponti energiasug6rz6s tagja (nem fiigg a h6m6rs6klett6l).sfiriisdgfiiggvdnye lineAris,ltsdaz (l) kifejezdszinojelben lev6 mdsodiktagidt. gorbe egym6shoz A k6t eloszl6si viszonyitott alakjaaz L iJ:lr6nl6that6. Ha nem a korfrekvenci6t, hanem a frekvencidt haszn6ljuk, atkor az a = 2nv 6s h: hl2n osszefiigg6ssel m6dusonk6ntienergiasiirfsdgelosza l6sa a szintenismert:

(A z6rojelben1ev6 a sririisdgfiiggveny. a mdsodik tagnal linedrisl) tag Ez ahol: ro : a korfrekvencia,mrt6kegysdee Illsecl k =Boltzmann alland6,1,38' 10-23 lJoulel"Il p : a sugtirzds m1dusonkdnt,lJoule'sec/m3l dtlagosenergiasiirisdge (ahhoz, hogy t6rfogati energiasiiriiseget kapjunk, integr6lni kell a teljes frekvencia,vagy korfrekvencia,vagy hull6mhossztartomanyra.Az energiasiinisdg az

#=oQ,q:eyG-.+)

(rc)

alaku lesz. Ugyanezaz osszefliggds hulldmhosszfiiggvenydben, )u= clv a a felhaszn6l6s6val kovetke alaki lesz: a z6

E:J

I

r p(a1r)da

#=p(t,ry=ryQ#-.k)

(l.d)

@-0

Az (l) osszefiigg6sbenjobb oldalon zirojelben tal6lhat6 az I l2ha tag, a ami a m6dusonkenti jelenti, mig a m6sik nullponti sugarz6s energiasfriiseg6t

12

TERTECHNOLOGIA

A TERTECHNOLOGIAFIZII(A|ALAPJAI

13

L6tjuk, hogy a z6r6jelenbeliil csak osszefitggese. tag a h6sugarzfusnakazismert nem, azaz a a a az els6 tagban szerepel homers6klet, nullponti energidban nullponti energiaa h6m6rs6klettolfiiggetlen,nem tiinik el mrlla fokon sem.Az (1.b) osszefiiggfsben differenci{lis form6banmar jol lftszik a nullponti energikis es az asiiriis6grrek alakia, meglehet6sen 6rt6knek ttinik, hiszena nevezoben 6s kobe a fenysebessdg szerepel, magaa Planckalland6is nagyonkicsi, 10-34 frekvenciak fele haladva a h [Joule/sec] nagysfgrendii.Azonban a magasabb es a nevez6benlev6 c3 rtekemar kompenziihato 6s a magasfrekvenci6k fele is a teljesitmenysiiriiseg mar a vegtelenfel6 kozelit. (Ez divergenciatokoz, s mondvan,hogy kihagyt6ka nullponti energrifiaszhmit6sokb6l, emiatt 61ta16ban a Aiacsonyfrekvenciaknal te|esitmenyhiszendivergens.) nincsval6sjelentese, minden siiniseg nem nagy, de ha integrd[uk ezt a kis teuesitmenystiriiseget egyesir6nyra, es minden egyes frekvenciara, akkor nagyon magas erteket kapgnk. Attolfiigg6en, hogy hol v6gjuk el a frekvenci6t,mi leszaz a Kisz$berfrekvenci{ja,m6s es m6s sug6rz6s tek, ami fo16nem nohetaz elektrom6gneses erteket kaphatunk. Tobbfdlebecsl6sis ismert, de ezek mind energiasugdrz6s 6rt6ket adnak. abban,hory rendkivtil magasenergiasiinis6g megegyeznek becsl6seattol fiigg, hogy az l]a itbrin l6that6 kobos Az energiasririiseg nullponti fajlagos energiasiiriis6geloszlasgorbdje alatti teriiletet meddig integrfljuk, mikor, melyik korfrekvenciitnil fejeznlkbe az tntegrii{st. Ha a maxim{lis korfrekvencia6rt6ketugy becsiiljtikmeg, hogy a nukleonok m6reakkor hulldmhossza, sug6rz6s t6n6l nem lehet nagyobbaz elektromfgneses koriilbeltil 10-aasec cm l, * 10-33 erteketkapunk. Ehhez a f6nysebess6gb6l id6tartam tartozik. Igy a kdrfrekvenciaertdke karakterisztikus nagys6grendri Ekkor a mozog, itt kell az rntegriiirst abbahagyni. Hz 1044 nagysAgrendben g/cm3 tomegegyenert6kii enerkobos spektrum alatti terii,letkoriilbeftil 1ge+ Ha felhaszn6l6s6va1). alacsonyabb giastiriis6get (az E: mc2 osszefiigg6s ad frekvenci6nfl ,,vfgjuk el" a spektrumot,akkor kisebb 6rt6ketkapunk' MAs adnak.(Osszehasonlitdsk6nt: 1gz0 becslesek,,csak" g/cm3 energiasiiriiseget koriilbeliil l0la g/cm3). az atommagsiirtis6ge azt Ez a megfontolAs mutatja, hogy val6j6bannem a ,,sfrii" anyagmozog az iires v6kuurnban,hanem a sririi, de surl6d{smenteselektrom6gneses mozog a kis siilis6gii anyag.Ezen modell szerint a rezgesek,,tengerdben" v6kuum val6j6bannagyon siirii, es magasa fajlagos energiatartalma.Pontosan ez6rt a magasenergiasiiniseg{rterdekesszdmunkraa nullponti enerennek tulajdons6gait' gia vagyvdkuumenergia. Nzztik meg reszletesen

Planck 1910-ben kvantummechanikaimegfontol6sokb6l jutott el a nullponti energiithoz, ezzel az effektussal de nem sokat tor6dtek. ugy v6lt6k, hogy ez az elektrom6gneses spektrumhoz tafiozna, de nem j6r megfigyelhet6, m6rhet6hat6ssal. a nullponti energiakdntsz6montartottjelenseg igy az ortodox kvantummechanik6ban csak egy ritkdn megemlitett, ink6bb zayaro6s felejteni jelent meg ([3]). valo effektuskent Ez afoleg nagyfrekvenci6knal jelentkezomagasenergiasiinis6g val6ban meglep6 - azonnalfelvet6dik a kerdes,hogy miert nem tapasztaljuk ezt,

I o

.5 r.00r-16

F a

\

F

3 t ?50t-trA H

I t/

a E

.E o.mprcJ

B

! r.mr-rcG00r.lo 10"

E

l0r bclrveuc{a

re

u//,

\I

\ 'jl0r

A gorbealatti teruletadjaaz energiatartalom ert6ket. nullponti A energia gorbejenemfrigga hom6rs6klettol, ldtszolag v6gtelenbe Valoj66s a tart. bana frekrrencidnak egyfelsokorldtja, ennekert6ke van de m6gketseges. Egyes sze,'cik velik,hogya regkisebb, rigy megszamitasba vehetom?ret .10-33 cm, igya maximdlis jOaaHz. frekvencia kor0lbelui1./AABM: A TERMIKUS NULLPONTI ES SPEKTRUM LOGARITMIKUS KOO RDINATAR DSZER EN EN B

r.36t-16

A TERTECHNOLOGIAFIZIKAIALAPJAI

t.mt-t6 E tk

t zlor-rcAI I

.I

aD

E o.oor-r

lralrrucla

ecv r.16ASRA: ATERMTKUS SpEKTRUM nEszr urueARtsR KOORDI NATAR DSZE BEl.r EN

l.as-16

l.oot-16

5!

{ ?.!or-rr

sc

3 c

Rumr-ra = t

trckvscaa

|.OI+1t 3A,'

LINEARIS T.ucABnn:A NULLPoNTI SPEKTRUM RESZE EGY NATAREN DSZERBEN KOORDI

miert nem jelenik meg iszonyatos rombol6sk6nrez ahatalmasenergiasiiniseg?A viiasz egyszeriies nyilvdnvalo:az6,rt,merr ez a sugirzftshomog6n es izotrop. A gyakorlatis ezttfimasztjaali, hosszu ideigeilrtnem lehetett kiserleti bizonyitekot tahlni letezes6re, mert valoban: a v6kuumenergia eloszldsa homogdnes izotrop. Homogenitasalatt azt ertjik, hogy nincs a trnek jelenleg olyan ktilonlegesenkiv6lasztotthelye, ahol ez a nullponti sug6rzis ertdie dsebb vagy nagyobblenne,mint a kornyezet6es az6rt izotrop, mert nincs a tdrnek , egy olyan speci6lisan kijelolt tr6nya,ahol m6sk6nt viselkedneez a sugarzAs. A nullponti energiailyen szempontb6lm6skent viselkedik,mint a Lornyrr.ttinkben tapasztalhato homersekletisug6rz6s. utobbi homog6n, hiszen Ez peld6ul a Napb6l erkezosug6rz6st (az elnyelohatdsokkiv6tel6vel) mindeniitt ugyanolyannaktalaljuk, de nem izotrop. (Mert peld6ul a Nap fe16 fordulva a sugdrzdser6ssege joval nagyobb, mint ha kezdtink a Napt6l elfordulni, vegillis taldlhatunk olyan helyet, olyan hanyt, ahonnan a Nap sug6rziisa egyiiltaliln nem 6r minket. Ezert tehtfi pelddul a Nap sug6rz6si homog6n, de nem izotrop 6s igy van ez a szrlindtistek h6sugirzitsinii.) A nullponti energia azert nem gyakorol detekt6lhat6 traiast szok6sos eszkozeinkre, mert homog6n es izotrop. Minden irdnyb6l eri hat6s a resrcket, igy eredohatdsnemjon letre, legaldbbismakroszkopikus mdretekben. Hasonl6 a helyzet a statisztikusmechanik6ban,ahol a makroszkopikus testek azert nem mozduLnakel, mert az 6ket ,,bomb6zo,'gdzmolekul6k egymashatasdtkiegyenlitik. Ha viszont avizsgirlt t6rgy merete elegend6en kicsiny, a molekul6k kolcsdnhatdsa m6r 6rz6kelhetoGsz (Brown mozg6s). Termikus sug6rz6ssal el lehet 6rni homogen es izotr6p eloszl6st egy is behatiirolt kis t6rr6szben, pdldriLul olvaszt6kemenc6ben. Mierf nem olvadnak el akkor atdrgyaka nullponti energiaelnyelese miatt? Azlrt,mert a tirgyak 6s kornyezettikegyensulytalakitottak ki a modusonk6ntikob6s energiasii_ Az csakilyen koboseloszl6ssal alakul lisdsri nullponti energidval. egyensuly ki, de hrimersdkletJiiggetlen m6don.A termikus sug6rz6s, mint neve is mutat_ ja' h6m6rs6kletfiigg6. ilyen jellegrieloszldsegyensulya Az bonyolult, fuggaz abszorpci6s,emisszi6s, transzmisszi6s geomettiaitlnyezdttot lr. A nulles ponti energiaezeklola parameterekt6l nem fiigg. A nullponti energiahomogenitdsa izotr6p jellege azt jerenti,hogya es rcr b6rmely rdszebenezt a tulajdons6gottapasztaljuk,p6ld6ul a Fold vaw a csillagok belsejdben, a tdvoli vil6grirbenis ez a tulajdonsdgmegmarad, de

TERTECHNOLOGIA

speci{lis azaz mindemitt ugyanolyanm6rtekri, esugyanolyantulajdons6gu, miatt Lorentz kitthtetett irdnyt teh6t nem tal6lunk. Az izotrop tulajdonsAg ahol ez invaritinmak is kell lennie, mivel nincs kitiintetett inerciarendszer, a jelens6gm6skentviselkedne.igy minden megfigyel6,aki egy kiv6lasztott kepest mozog, 6s egym6shoz sebess6ggel t6vo1iponthoz k6pestegyenletes nem gyorsul, ezt a jelens6getugyanolyannakfogja tal6lni' Ez nem 6ll a vagy valamelytest 6ltal kibocsatottelektrom6gneh6mers6kletisug6rz6sra, ott ses sug6rz6sra, ugyanis a Doppler eltolod6s miatt az inerci6lis rendfrekvenci{ja es intenzithsamds 6s m6s lesz, ha szerbenmozgo sugarforr6s felenk kdzeledik,vagyt6ltink tdvolodik a sugdrforrds'(L6sd 2- itbta.) A l4l is irodalomban Boyer reszletesen megindokolja,hogy mi6rt kell homogenA nek 6s izotropnak lennie ennek a sug6rzdsnak. Lorentz invariancia levezet6s6ta 2. box tartalmazza. azert lehet kiztrni az inho' A v6letlenszerrieloszl6skovetkezmenyekent megsztinmogenit6st,mert id6vel ezekaz inhomogenit6sokmindenk6ppen terben 1ev6dipolus oszcillator azonnenek. Egy ilyen inhomogdn sugarzasi nal m6s frekvencifn kezdene sugdrozni6s ez az inhomogenit6steltiinteti. Hasonlo lenne a helyzet,ha ez a veletlenszeriinullponti energiasugfrz{sa term6szetbennem lenne izotr6p. Ebben az esetben ta16ln6nkegy olyan ir6nyt, ahol peld6ul sugfrzasi nyom6stlehetnekimutatni. A nullponti enernem lehet egy ilyen kiv6laszlott tinyt tali1/'' gi{nil viszont a term6szetben A ni, csak a homers6kletisugarz6snal. toltott dip6lusokon egy ilyen kittinteljesenv{letlentetett irinnyal rendelkez6sug6rz6sazonnalsz6tszorodna, szertivdv6lna. Ha viszont nincs kittntetett ir6ny, akkor bdrmilyen toltott dipolus oszcillftor azizotrop v6letlenszeriisug6rz6stnem fogja iira ifialakitani, hanem hasonl6formaban fogja elnyelni,majd ujra kisug6rozniv6letlenszerri ir6nyba. (Erre a levezetdstBoyer a [4] irodalom B fiiggelek6ben adja meg.) Belathat6, ha a nullponti energiahomogdn, izotrop, es Lorentz transzkflriilmenyek termeszetes invari{ns, akkor a szokSsos form6ci6val szemben kozott nem tapasztalhatjukhatds6t.A helyzet analog althoz, amikor egy lezitrt terbenhomog6nh6m{rsekleteloszlfsmellett vizsgfljuk ginnak a nyo' fognakmozogvdletlenszertien iranydt.A g6zmolekuldk m6s6t,6ram16s6nak ni, nincs kitiintetett ir6ny, es alezint terreszbennem tal61unkolyan reszt, ta16lhat6nyom6st6l' ahol a nyomds elterne a tobbi t6rreszben

Spektrum intenzit6s eloszldso p(")k6zeled6 renszer v>0,v= dllondd

6116 endszer r

?^v dr d s t 6 v _ o l o d 6e n d s z e r r kk v, es a klasszikuseletrom6gneses behelyettesitjtik a P ardnyossitgi tenyezlt es ( 42 ) impulzusdtaddsi 6rteket, akkor az el6bbi (33) egyenletkozvetleniil a Rayleigh-Jeanssug6rz6si t6rv6nyhez vezet. A FAL HATASA Az elektromdgneses nullponti sug6rz6s bevezet6se megkoveteli, hogy ujra vizsg6ljuka r6szecsk6k az oket kortilvevoelektrom6gneses 6s sug6rz6s kozti statisztikai egyensuly helyzetet.A klasszikuselmdletbena reszecskek6s a r6szecsk6ket korbezdrofalak kozti kolcsonhat6stnem vizsgdlj6k. Altalaban legfeljebbazt emlitik meg, hogy a falak tokdletesen rugalmasak, a girzmo es lekul6kat visszalokik.Tal6n pontosabblenne az az enftopiamegfontol6sok szerinti gondolkodds, hogy a molekul6katugy kell felfogni,mintha a falak

(30)

TERTECHNOLOGIA

A TERTECHNOLOGIA FIZIT - < L2>7=s:zhkr

(4s)

TERTECHNOLOGIA

A TERTECHNOLOGIA FIZIT | HdL=N1-+F Jo-I

f

-

Hil,=I,iJ

a

bdrmely zirt gorbere,ahol NI a kiilso gerjesztes. megengedheto, Az eltoldsi 6ramokatelhanyagoljuk(ez kis frekvencidkon s l6sd p6lddul Simonyi:Elm,!leti viIlamosdgtan, 32. oldal) Az iilando m6gnes hiszter6zis gorbej6r6l l6sd az l.l itbrifi. Ebbol a sz6munkra erdekes lem6gnesezesiszakasz modellez6s6re16sd pelddul kdrdk szdmitdsacimii konyv6b6laz 5'3 fejezetet' Benk6: Ittand| mdgneses g6rbdt az 1.2 ttbramutatja. A lemdgnesezesi gorb6j6taz 1.3 itbra mutatja, Az idealis ldgyvassaru telitesi m6gnesez6si 6s az idedlis telitesessaru 6br6jdt az 1.4 irbra.Ezt a sarut kapcsolo celjdra haszn6ljuk. Vezessiik meg be a kovetkez6jeloleseket:Nnotinr(H) es N6no^i1r,'r(H), melyekre

Nyotit : 4P, rr(A

= N4iro*i1rur(Il) ry

lERTECHNOLOGIA

Ndzziink egy p6ld6t az eddigiismeretek felhaszn6las6ra (16sd1.5 6bra). Most a kovetkez6egyenletek irhat6k fel:

Ij

Hili=0

(nincs ktils6 gerjesztes) H^l^+ HrJnr+Hurlnr+ H/t=0 jelolt ut) (a zhrt gorbe a szaggatottan

L By''=oi

rrt*l

(figyelembe veve a feltiletek iranyitdsit is) BrA^= BurAnr= BrzArz= BtAt ILH

(Azirt feliileteket a ktilonboz6 anyagokatelvilaszto feltiletek koriil vetttik fel.) Vezesstik a mdgneses be fluxus fogalmdt Qi = BAi.Ebb6l azt a kovetkeztet6stvonhatjuk le, hogy a fluxus 611and6 kor ment6n. Ha az egyes a keresztmetszeteketegyenl6nek vessztik, akkor II. igy egyszertisithet6: B: dll. a kor mentdn. Felhasznalva B, = pIlu 6sszefiigg6st ide6lisnak a az feltetelezettsaru 6s a &= F&t egyenl6s6get l6gr6sesetdn,az I. dsszefiiga g6st a kovetkezcik6ppen alakithatjuk 6t:

x& |(o.il{''l' " ln'A fr*r-,.rnt 'q*io)

**ts.#|'rr

tr.! ffi I l T W a

r.1.

H ^ 6 + t t , , , * % 4 -. * ! t r = ol-r tr lro

L'

l l t t # I l I I I

t I

g"Qr+p,.tp+y)*t l

I

t

n

I

I

0..$.p.rrr.fO,'f*P+f

Vegytikfigyelembe,hogy jo saru esetdnF )) Fo, igy a kovetkezlkozeli t6sse1 6lhettink:

/fU.J

I I t -t f I IL t - lLI,

I

> H ^ l ^ + * , , * o - -8 1 - -H ^ +lto

II.'

254

TERTECHNOLOGIA

Mivel,8, = Bt -+ B^ - - Hr+

.t

B, esH.kapcsolat6ra egymasik van

osszefligesiink, amit grafikusanadunk meg, igy a ketto egybevetesevel megkapjuk az aktualis munkapontot, amit az 1.6 thrln dLbr6zoltunk. Felrajzolhatjuk a kovetkez6helyettesit6k6pet is, amely az 1.7 irl:rin ldtszik (l6sd a Benk6 konyv 5.4 fejezetlt, bdr ott eltero el6jelek szerepetnek). Megjegyzendci, hogy ez a kozeht6scsak az A ponthoz tartozo H6nii nagyobbllertdkekre erv6nyes, ez esetiinkbennem okozhat gondot.Az de juthatunk: eddigiek alapjhnaz althbi fontos felismeresekre l. Afluxus abbanaz ertelemben maradmeg,ahogyanazaramaz elektromos aramkorokben(l6sd Kirchofitorvenyek), vagyisnincsenekforr6sokvagy nyel6k a korben. igy, ha megvirltoznak er6vonalakutjdban lev6 m6gaz nesesellen6lldsok(reluktanci6k),akkor ugyanazaz iiland6 m6gnesm6s fluxustfog eredmenyezni. 2. Az elSbbimeg6llapitdsunkb6l k6vetkezik az is, hogy a fluxust csak z6rt folyamkentvan ertelme felrajzolni, kiilonben nem teljesiilne a divB: 0 osszefiigges. Ujabb illusztrdciokent nezzinkmeg egy esetet,mely az 1.86br6nl6tszik. Az egyszeriis6g kedveert tftelezzik fel, hogy p, )) Ft, Fz) >> Vo, iW a j6l kovetkez6 haszn61hat6 helyettesit6kdphezjuthatunk, amely az 1.9irflrrin lifihato. Az eredmdnyekb6l vil6gosanl6tszik, hogy @ = Or + 02 birmilyen anyagok mellett, de a konkr6t 6rt6kek ugyanazon(!) gerjeszt6s(ND mellett is vdltoznak,pr 6s pz esetleges vitltoztatbsilal. igy, ha p6ldaul pyt valamilyen m6don jelent6senlecsokkentjiik,akkor sz6 sincsarr6l, hogy az ebb6lkiszo rulo er6vonalak ,,irtkinyitodnanak" a m6sik 6gba,hanem egyszerfenlecs6kken az osszfluxus.Ez6rt csalokaaz erovonalaksz6m6valbriveszkedni. (az Most pedig nezziik a C. Subieta-Garron-fele szabadalmat egyszeriisitett rajz a 2.1 ifurin l6tszik). El6szor rajzolunk egy helyettesit6k6pet (2.2 itbra), ami egyenertekiia probl6ma szempontj6bola szerkezet szimmetrizirlt vttltozattwal(a mdsikra is alkalmazhat6).A feltal6l6 sz6nd6kanakmegfelel6enfeltdtelezztik,hogy nem kovetkezkbe egyetlenszakaszon sem telit6s.Az idedlisatmegkozelit