ÉPÍTŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSAz építőipar és a hulladékipar közös kihívásai

2012. május 16.

Anyagok és hulladékok az építőiparban

ma és holnap

Horváth SándorÉVOSZ Fenntartható Építés Munkabizottság

elnöke

Európa 2020 Stratégia

Az építőiparra vonatkozóan is három prioritás:• Intelligens növekedés,• Fenntartható növekedés• Inkluzív növekedés

A fenntartható és versenyképes európai építési szektor 2020-ra:

• Az építést az életciklus teljesítményen (költség/haszon) és a magas minőségi modelleken alapulóan fogja megfogalmazni, megtervezni, létrehozni, működtetni és átalakítani;

• Vonzó szektor lesz a munkaerő számára kiváló munkalehetőségekkel, munkaegészségüggyel és -biztonsággal, bérezéssel és karrier lehetőségekkel;

• A lakosság, az üzleti szféra és a közösségek (beleértve a speciális szükségletű lakossági csoportokat is) változó társadalmi és gazdasági szükségleteihez igazodó épületeket és infrastruktúrát biztosít,

• A nagy globális kihívásokkal (éghajlat, biztonság stb.) összefüggő keresletet kielégítő új és innovatív megoldásokat kínál:

– közreműködik abban, hogy az EU elérje a 2050-re kitűzött épület energia-hatékonysági céljait,

– eléri vagy meghaladja a hulladék újrahasznosításban a 70%-os célt,

– megfelel az épületek belső klímaminőségi követelményeinek.

• Vonzó partnerévé válik a meglévő és új piacokon az ügyfeleknek;

• Kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújt.

Célok, intézkedések a vázolt vízió eléréséhez

• Az egységes építési piac erősítése hatékonyabb szabályozással,

• A szakismeret és a professzionalizmus növelése, a magánszektor és közszféra kapcsolatának javítása,

• Az innovációs képesség és teljesítmény javítása minden területen, a termelékenység, a fenntarthatóság és a hozzáadott érték növelése az értékteremtő lánc minden elemében,

• Magasabb fenntarthatóság a tervezésben, a termékeknél, az építési folyamatban és a működtetésben,

• Az építési szektor globális versenypozíciójának erősítése

Fenntartható építés:

1. Az építmények létrehozásának és működtetésének folyamata, amelyre jellemző

• a környezeti felelősség,• az erőforrások hatékony felhasználásaaz építmény egész életciklusában, a tervezéstől az

építésen, a működtetésen, a felújításon keresztül egészen a bontásig.

2. Kibert. C.: „Egészséges épített környezet létesítése és felelős fenntartása az erőforrások hatékony kihasználásával, ökológiai elvek alapján.”

Előtérbe helyezés indokoltsága:

• az épületek és az épített környezet hasznosítja a földből kikerülő anyagok 50%-át,

• az épületek életciklusuk során az energiafogyasztás 50%-át használják fel és az üvegházhatás 40%-áért felelősek,

• az összes hulladék 25%-a építési anyagból keletkezik,

• az építési szektornak jelentős a gazdasági hatása, mivel a GDP 10%-át adja az EU-ban (Magyarországon alig több, mint fele),

• az építési szektor közvetlenül közel 20 millió főt foglalkoztat (közvetve 44 milliót).

• Bármelyik említett területen néhány % elmozdulás euró milliárdokat jelent.

• A kedvező irányú elmozdulás hasznát– a társadalom egésze,– az épületek építtetői és használói– és az építési szektor szereplői (kutatók, tervezők,

kivitelezők, anyaggyártók)

egyaránt kell hogy élvezzék.

A fenntartható építés – ezen belül a hulladékgazdálkodás –

az építési szektor számára:

• többlet feladatot jelent,• magas minőséget követel,• magasabb színvonalú tudást igényel,• innováció, kreativitás előtérbe kerül,• VERSENYKÉPESSÉG jelentősen javul.

Tudatformálás szükségessége:

• döntéshozók szerepe,• szabályozási rendszer,• hatóságok szerepe,• építtetők, épület használók,• építési szektor szereplői

A fenntartható építés főbb területei:

• az energiahatékonyság, energia takarékosság,• életciklus elemzés (LCA) építésben, üzemelésben,• zöld közbeszerzés,• a fenntartható építés kutatása, oktatása, innovációja,

műszaki tervezése,• optimális építőanyag (minőség, mennyiség)

felhasználása, anyagtakarékosság,• az építési, felújítási és bontási folyamatok hulladékának

minimalizálása,• a keletkezett hulladék újrafelhasználásának

maximalizálása,• az intelligens épületek (domotika) szinergiájának

hasznosítása.

Főbb európai szakmai szövetségekajánlása

FIEC (Európai Építőipari Szövetség)Pozíciós iratok, pl.:– A FIEC végső hozzájárulása az építőipar fenntartható

versenyképességéről szóló nyilvános konzultációhoz,– FIEC válaszok – Zöld Könyv az EU közbeszerzési

politikájának modernizálásáról.

CEPMC (Építőanyaggyártók európai ernyőszervezete)Pozíciós papírok:– A fenntartható építés szabványai,– Környezetvédelmi cimkézés,– Javaslat a hulladék irányelvhez.

Építési hulladékok (melléktermékek) felhasználása

– Nyersanyagként nem hasznosítható

: káros és veszélyes– Nyersanyagként újrahasznosítható

: beton, fa stb.– Nyersanyagként hasznosítható

: felesleges talaj, fémhulladék stb.

Építőanyaggyártási melléktermékek

(a fenti osztályozás szerint)

Cél: az építőanyagok felhasználásának optimalizálása

– életciklus elemzés,– zöld közbeszerzés,– építési termékek és épületek

„környezettudatosságának” minősítése,– a szabályozási környezet javítása,

környezettudatosabbá tétele,– domotika (intelligens épületek).

Életciklus költség (LCC Life cycle costing) módszertanaLépések (1/2):

• Az LCC elemzés fő céljának meghatározása• Az elemzés kezdeti területének kijelölése• Annak meghatározása, milyen mértékű összefüggés van a

fenntarthatósági elemzés és az LCC között• Az elemzés időszakának és a gazdasági értékelés módszereinek

kijelölése• Kiegészítő elemzések szükségességének meghatározása

(kockázati/bizonytalansági és érzékenységi elemzések)• Projekt és forrás követelmények meghatározása• Az LCC-be beépítendő opciók és a figyelembe veendő

költségtényezők meghatározása• Az LCC elemzéshez használandó költség és idő adatok

összegyűjtése

Életciklus költség (LCC Life cycle costing) módszertanaLépések (2/2):

• A pénzügyi paraméterek értékeinek és az elemzési periódusnak a megerősítése

• A kockázati stratégia áttekintése és előzetes bizonytalansági /kockázati elemzés végrehajtása

• A szükséges gazdasági értékelés elvégzése• Részletes kockázati/bizonytalansági elemzés elvégzése (ha ez

kívánatos)• Érzékenységi elemzés elvégzése (ha ez kívánatos)• Az első eredmények értelmezése, bemutatása a megkívánt

formában• A végső eredmények bemutatása a megkívánt formában és a

zárójelentés elkészítése

Szabályozási környezet javítása

• Ösztönző elemek hatékonyabbak, mint a tiltók.

• 305/2011/EU rendeletben új alapkövetelmény:

7. A természeti erőforrások fenntartható használata

Zöld közbeszerzés

Az Európai Bizottság által is elfogadott definíció szerint a zöld közbeszerzés:- amely során az ajánlatkérő a beszerzési folyamat minden szakaszában figyelembe veszi a környezet-védelem szempontjait,- az életciklus során a környezetre lehető legkisebb hatást gyakorló megoldások keresésével,- és előnyben részesítésével ösztönzi- a környezetbarát technológiák elterjedését,- a környezetbarát termékek előállítását.

Zöld közbeszerzés indokoltsága

• Ha a vásárlóerő környezetkímélő termékek, szolgáltatások felé mozdul el, akkor közvetlen közvetlen környezetvédelmi előnyökkörnyezetvédelmi előnyök jelentkeznek,

• A piac elmozdul ebbe az irányba,• Követendő példa lehet a vállalati és

magánfogyasztók előtt,• Nem növeli szükségszerűen a kiadásokat.

Életciklusra vetített költségek(beszerzési ár + fenntartási költségek +

ártalmatlanítás költsége)

Építési termékek megmérettetése

• Kötelező: CPD CPR• Önkéntes:

– átláthatóság– szakmai szövetségek (pl. ÉVOSZ) szerepe,– környezettudatosság,– hitelesség

Épületek környezettudatos minősítése

• USA: LEED

• UK: BREEAM

• DE: DGNB

Szabályozási környezet (EU 27 ország felmérése)

• a hulladék irányelv erősödött a nemzeti szabályozás,

• erőforrások minimalizálása javítandó TC 350 szabványai (építmények fenntarthatósága),

• önkéntesség, alulról jövő kezdeményezések támogatása.

Intelligens épületek

Működésük során automatizálási, vezérlési és/vagy irányítási rendszereket működtetnek

A fenntartható építés legdinamikusabban fejlődő területe.Szoros összefüggés:• az építési termékek környezettudatosságával,• az életciklus elemzéssel,• a monitoring rendszerekkel.

Intelligens épületek követelményei, előnyei:• komfortosság, kényelem,• gazdaságos üzemelés,• megbízhatóság, rugalmas fejleszthetőség,• környezettudatosság.

Építőipar és építőanyagipar krízis helyzetben kilábalás iránya környezettudatosság,

fenntarthatóság