építőanyagok 2
DESCRIPTION
építőanyagok 2 diasorGyőri EgyetemTRANSCRIPT
2005.
ÉPÍTŐANYAGOK II.
Dr. MOLNÁR VIKTOR egyetemi docens
Széchenyi István Egyetem
2
1. ELŐADÁS
ADALÉKANYAGOK MINŐSÍTÉSI ÉS JAVÍTÁSI
MÓDSZEREI
Széchenyi István Egyetem
3
1. AZ ADALÉKANYAGOK MINŐSÍTÉSE, JAVÍTÁSA
1.1. SZEMMEGOSZLÁS MINŐSÍTÉSI MÓDSZEREI
1.2. SZEMMEGOSZLÁS JAVÍTÁSI MÓDSZEREI
1.3. MINTAPÉLDA BEMUTATÁSA AZ ELŐADÁSON
Széchenyi István Egyetem
4
1.1. SZEMMEGOSZLÁS MINŐSÍTÉSI MÓDSZEREI
1.1.1. A SZEMMEGOSZLÁS MINŐSÍTÉSE A FINOMSÁGI
MODULUS SEGÍTSÉGÉVEL 1.1.2. A SZEMMEGOSZLÁS
MINŐSÍTÉSE A HATÁR- GÖRBÉK SEGÍTSÉGÉVEL
Széchenyi István Egyetem
5
1.1.1. A SZEMMEGOSZLÁS MINŐSÍTÉSE A FINOMSÁGI MODULUS SEGÍTSÉGÉVEL Abrams: mindazok a szemmegoszlási
görbék, melyeknek a finomsági mérőszáma azonos, betontechnológiai szempontból – gyakorlati határok között – egyenlő értékűeknek tekinthetők.
Ez a szemeloszlási görbe feletti terület. 100
FMm
D
0,063ii
Széchenyi István Egyetem
6
1.1.2. SZEMMEGOSZLÁS MINŐSÍTÉSE A SZABVÁNYOS HATÁRGÖRBÉKKEL
A szabályzatok a dmax függvényében megad-nak olyan szemmeg-oszlási görbéket, amelyekkel a közéjük eső szemmegoszlási görbéket I., ill. II. osztályúaknak, ill. osztályon kívülinek lehet minősíteni.
Széchenyi István Egyetem
7
1.2. SZEMMEGOSZLÁS JAVÍTÁSI MÓDSZEREI
A javítás módjai: a) A méreten felüli szemcsék kirostálása; b) A szemmegoszlás javítása két részre
(rendszerint homokra és kavicsra) bontása és megfelelő arányú keverése;
c) Az eredeti szemmegoszlás javítása valamilyen adalékfrakcióval (rendszerint kavics pótlással);
d) Az adalékanyag több frakcióra osztályozása és megfelelő arányú keverése.
Széchenyi István Egyetem
8
A SZEMMEGOSZLÁS JAVÍTÁSA KÉT VAGY HÁROM RÉSZRE VALÓ BONTÁSSAL I.
Két részre való bontás:
Három részre való bontás:
0332211 mmamama
1aaa 321
0K2H1 mmama
1aa 21
Széchenyi István Egyetem
9
2. ELŐADÁS
ANYAGVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK MATEMATIKAI
STATISZTIKAI KIÉRTÉKELÉSE
Széchenyi István Egyetem
10
2. A MATEMATIKAI STATISZTIKA ALAPJAI
2.1. A MÉRÉSI EREDMÉNYEK KIÉRT. 2.2. STATISZTIKAI ALAPFOGALMAK 2.3. STATISZTIKAI JELLEMZŐK 2.4. NORMÁLELOSZLÁS 2.5. KÜSZÖBÉRTÉK 2.6. SZTOCHASZTIKUS KAPCSOLAT 2.7. ÉPÍTŐANYAGOK MINŐSÍTÉSE
Széchenyi István Egyetem
11
2.1. A MÉRÉSI EREDMÉNYEK KIÉRT.
A mérési eredmények feldolgozása és értékelése során az alábbi feladatok adódnak: Az építőiparban tömegcikként vásárolható
építőanyagok minősítő vizsgálata. Két vagy több változó között legvalószínűbb
empirikus függvénykapcsolat keresése. Új építőanyagokra anyagtulajdonságok, illetve
követelmények megadása.
Széchenyi István Egyetem
12
2.2. STATISZTIKAI ALAPFOGALMAK I.
Tétel:az az építőanyag mennyiség, amely egy mintával minősíthető (pl. 300000 db agyagtégla).
Valószínűségi változó: a mintán nyert mérési eredmények (minőségi jellemzők: pl. méret, szilárdság, sűrűség stb.) x1 …xn stb.
Minta: valószínűségi változók sokasága. Rendezett minta: nagyság szerint rendezett
eredmények. Ez számegyenesen ábrázolható. Osztályba sorolás: nagyszámú minta esetén
(n > 50) a mérési eredmények „k” egyenlő széles osztályba sorolása empírikusan.
Széchenyi István Egyetem
13
2.2. STATISZTIKAI ALAPFOGALMAK II.
Osztályok száma (k): empírikus összefüggésből:
Osztály szélessége (c):
Osztályközép: osztályátlag Osztálygyakoriság: egy osztályba jutó n db
mérési eredmény.
n~k
kxx
c 1n
Széchenyi István Egyetem
14
2.2. STATISZTIKAI ALAPFOGALMAK III.
A gyakorisági hisztogram: A vízszintes
tengelyen az osztályhatárokat-,
a függőleges tengelyen az osztálygyakoriságot mérjük fel.
Széchenyi István Egyetem
15
2.2. STATISZTIKAI ALAPFOGALMAK VI.
Az eloszlási hisztogram: A vízszintes tengelyen az
osztályhatárokat-, a függőleges tengelyen a
halmozott relatív gyakoriságot mérjük fel,
Széchenyi István Egyetem
16
2.3. STATISZTIKAI JELLEMZŐK
2.3.1. HELYZETI JELLEMZŐK 2.3.2. SZÓRÓDÁSI JELLEMZŐK
Széchenyi István Egyetem
17
2.3.1. HELYZETI JELLEMZŐK Számtani középérték: átlag Módus (M0): a leggyakrabban előforduló
érték. Szimmetrikus eloszlás esetén a gyakorisági hisztogram maximumához tartozó érték.
Medián (Me): az a mérési eredmény, amelynél kisebbek és nagyobbak előfordulási valószínűsége egyaránt 0,5.
Kvantilis: A kvantilisek azok az értékek, amelyek különböző adott arányokban osztják fel a mintát. Az első decilis például a mintának az az eleme,
amely előtt a mintának 0,1-e utána 0,9-e áll.
Széchenyi István Egyetem
18
2.3.2. SZÓRÓDÁSI JELLEMZŐK Terjedelem: a mintában előforduló legnagyobb
és legkisebb érték közötti eltérés:
Átlagos négyzetes eltérés, vagy szórásnégyzet (variancia):
A tapasztalati szórás:
minmax xxR
n
1i
2i
2x x//x
n1s
n
1i
2ix x//x
n1s
Széchenyi István Egyetem
19
2.4. NORMÁLELOSZLÁS I.
A gyakorlati vizsgálatok sűrűség- és eloszlásábrái mindig összehasonlítandók valamilyen elméleti görbével.
Ezzel az eloszlás jellegét megfelelően értékelhetjük, a nyert eredményeket ellenőrizhetjük.
Az építőanyag vizsgálatok azt mutatják, hogy a mérési eredmények közelítően a szabályos Gauss-féle eloszlásból kiragadott mintasorozat elemeinek tekinthetők.
Széchenyi István Egyetem
20
2.4. NORMÁLELOSZLÁS II.
A Gauss-féle sűrűségfüggvény:
A Gauss-féle eloszlásfüggvény:
2)μx
(21
e2πσ
1f(x)
dxe2πσ
1F(x)2
2
2σμ)(x
x
Széchenyi István Egyetem
21
2.4. NORMÁLELOSZLÁS III.
A sűrűségfüggvény tulajdonságai: A középérték μ ~ x, ahol a sűrűség maximum. A görbe μ középre tükrös. A középtől s ~ σ (szórás) távolságra a görbének
inflexiója van. A görbe a szórás értékének csökkenésével
rohamosan emelkedik (középre tömörül). A függvény haranggörbe alakú, nyitott és a görbe
alatti teljes terület eggyel egyenlő. A sűrűségfüggvény összeggörbéje, vagy
integrálgörbéje a Gauss-féle eloszlásfüggvény:
Széchenyi István Egyetem
22
2.4. NORMÁLELOSZLÁS III. A sűrűségfüggvény egyszerűbb alakra
hozható a:
esetlegességi változó bevezetésével. A középre μ = 0 és σ = 1 felvételével, a
függvény egységesen ábrázol minden szabályos eloszlást.
Ez az un. egységnyi szórású Gauss-féle sűrűség-, ill. eloszlásfüggvény.
σμxξ
Széchenyi István Egyetem
23
2.4. NORMÁLELOSZLÁS IV.
Az egységnyi szórású Gauss-féle sűrűség-függvény:
Az egységnyi szórású Gauss-féle eloszlás-függvény
x21
e2π1F(x)
Széchenyi István Egyetem
24
2.5. KÜSZÖBÉRTÉK I. Küszöbérték: olyan érték, amelynél kisebb
csak egy előre meghatározott – rendszerint nem nagy – valószínűséggel fordulhat elő.
A középértékből /μ/ a szórás /σ/ annyi szorosát // kell levonni, hogy a kockázat éppen a tervezett legyen. Az így kapott K-nál kisebb eredmény már csak a tervezett mértékben (pl. 1%) fordulhat elő.
σαμK α
Széchenyi István Egyetem
25
2.5. KÜSZÖBÉRTÉK II.
Küszöbérték különböző esetei normális eloszlás esetén: a) azonos középértékű; b) azonos küszöbértékű eloszlások.
Széchenyi István Egyetem
26
2.6. SZTOCHASZTIKUS KAPCSOLAT
2.6.1. A FELADAT JELLEMZÉSE 2.6.2. AZ ADATOK ÁBRÁZOLÁSA 2.6.3. A KÖZÉPGÖRBE SZERKESZ-
TÉSÉNEK MÓDSZEREI 2.6.4. A LINEÁRIS REGRESSZIÓ
Széchenyi István Egyetem
27
2.6.1. A FELADAT JELLEMZÉSE Kérdés: hogyan változik meg egy változó
értéke, ha egy másik változó értéke változik, de a két valószínűségi változók között nincs szoros függvénykapcsolat. Olyan függvényeket kell konstruálni, amelyek
a lehető legjobban kifejezik az adott sztochasztikus kapcsolat jellegét.
Az ilyen függvényt középgörbének nevezzük. A középgörbétől az egyes eredmények helyes
illesztés esetén is eltérnek. Ez a reziduális eltérés.
A középgörbe meghatározására, ill. a kapcsolat szorosságának jellemzésére többféle módszer ismert.
Széchenyi István Egyetem
28
2.6.2. AZ ADATOK ÁBRÁZOLÁSA
Két változó közötti kap-csolat koordináta rend-szerben szemléltethető. A méréseredmény párok
egy pontmezőt adnak. E pontmező is alkalmas
tájékoztatásra a függvény jellegét és a szóródás mértékét tekintve.
A feladat egy praktikus, könnyen kezelhető függvény keresése.
Széchenyi István Egyetem
29
2.6.3. A KÖZÉPGÖRBE SZERKESZ- TÉSÉNEK MÓDSZEREI I.
Középgörbe illesztése „szabad szemmel”: Matematikailag nem
tekinthető korrekt eljárásnak, de tájékozódásra az ily módon szerkesztett középgörbék is kiválóan alkalmasak lehetnek.
Széchenyi István Egyetem
30
2.6.3. A KÖZÉPGÖRBE SZERKESZ- TÉSÉNEK MÓDSZEREI II.
Középgörbe illesztése csoport átlagok alapján: Az egyik (pl. x) változó
szerint az eredményeket egyenlő szakaszokra osztják.
Minden szakaszban külön meghatározzák a mérési eredmények x és y változó szerinti csoportátlagát.
Az így kapott pontok össze-kötésével kapott görbe jó közelítése az összefüggést kifejező függvénynek.
Széchenyi István Egyetem
31
2.6.4. A LINEÁRIS REGRESSZIÓ
A regresszió számítás lehetővé teszi, hogy (xi, yi) pontokon át regressziós görbét, elsősorban regressziós egyenest fektethessünk.
Erre legalkalmasabb a legkisebb négyzetek módszere, amely szerint az a függvény adja a mérési eredmények legmegbízhatóbb közelítését, amelyre vonatkozóan a függvénytől való eltérések (hiba) négyzetösszege minimum.
Széchenyi István Egyetem
32
2.7. ÉPÍTŐANYAGOK MINŐSÍTÉSE
2.7.1. A MINTAVÉTEL ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
2.7.2. AZ ÁTVÉTELI ELJÁRÁS, A MINTAVÉTELI JEGYZŐKÖNYV
2.7.3. A VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE
Széchenyi István Egyetem
33
2.7.1. A MINTAVÉTEL ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI I.
Próba-, ill. mintavétel: nem vizsgálhatunk meg minden terméket, ezért mintát kell venni.
Alapsokaság: az ellenőrzésre kerülő darabok (alapsokaság) összessége.
Tétel: a termék (alapsokaság) valamely szabvány vagy más megállapodás alapján meghatározott nagyságú, minősítésre bocsátott mennyisége.
Próba, ill. minta: a minősítésre bocsátott terméknek a vizsgálat céljára elkülönített része, amelynek vizsgálata alapján minősítik a tételt.
Széchenyi István Egyetem
34
2.7.1. A MINTAVÉTEL ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II.
A tételt egyértelműen kell definiálni (pl. 200000 db tömör égetett agyagtégla, 50 m3 beton, 60t acél, stb.), a tétel nagyságát szabványok írják elő: a) A tételből a mintát általában véletlen jellegűen
kell venni. b) A mintának elegendő nagynak kell lenni,
úgyhogy a középérték és a szórás bizonyos valószínűséggel meghatározható legyen.
Végül is gazdaságossági kérdések szabják meg a minta elemszámának a felső határát.
Széchenyi István Egyetem
35
2.7.2. AZ ÁTVÉTELI ELJÁRÁS, A MINTAVÉTELI JEGYZŐKÖNYV
Az építés helyén végzett vizsgálatról, akár szabványos, akár pedig közelítő jellegű, jegyzőkönyv készítendő.
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgáló: nevét; a vizsgálat célját; a próba mennyiségét, az elemek jelét, az azonosításhoz szükséges adatokat, a tétel
megnevezését, mennyiségét; a vizsgálati módszert, az előírás megnevezését; a vizsgálat során megállapított mérőszámokat és
megfigyelt eseményeket; a vizsgálattal összefüggő minden egyéb észrevételt.
Széchenyi István Egyetem
36
2.7.3. A VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE
Minősítési érték: azt a mérőszám, amely a minősítés alapjául szolgál.
Az értékelés módja: többféle lehet, rendszerint valamely matematikai statisztikai jellemző felhasználásával, pl: egyetlen megállapítás-, átlag-, legnagyobb vagy legkisebb egyedi vizsgálati
eredmény-, átlag- és legkisebb egyedi érték-, átlag és terjedelem-, átlag és szórás-, ill. küszöbérték alapján.
Széchenyi István Egyetem
37
3. ELŐADÁS
A BETON
Széchenyi István Egyetem
38
3. A BETON 3.1. A FRISS BETON 3.2. A MEGSZILÁRDULT BETON 3.3. TOVÁBBI VIZSGÁLATOK 3.4. ALAKVÁLTOZÁSI JELLEMZŐK 3.5. SZILÁRDSÁGOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNY. 3.6. FAGYÁLLÓSÁGOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNY. 3.7. KOPÁSÁLLÓSÁGOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNY. 3.8. A FAGY ÉS A HIDEG HATÁSA A SZIL.-RA 3.9. A TRANSZPORTBETON 3.10.A BETON SZILÁRDULÁSÁNAK GYORSÍTÁSA 3.11.KÜLÖNLEGES BETONOK 3.12.KÜLÖNLEGES BETONTECHNOLÓGIÁK
Széchenyi István Egyetem
39
3.1. A FRISS BETON
3.1.1. A BEDOLGOZÁSI TÉNYEZŐ VIZSG. 3.1.2. KEVERÉSI ARÁNY SZÁMÍTÁSA 3.1.3. PÓRUSTARTALOM MEGHATÁROZÁS 3.1.4. A TELÍTETTSÉG MEGHATÁROZÁSA 3.1.5. A VÉRZÉS 3.1.6. A „ZÖLD” SZILÁRDSÁG
Széchenyi István Egyetem
40
3.1.1. A BEDOLGOZÁSI TÉNYEZŐ VIZSG.
Bedolgozási tényező (b): az adalékanyag térfogatának (láda térfogata Va) és a bedolgozott beton térfogatának (Vb) a hányadosa adja:
b
a
VV
b
Széchenyi István Egyetem
41
3.1.2. KEVERÉSI ARÁNY SZÁMÍTÁSA (ÖSSZETEVŐK SŰRŰSÉGE FÜGGVÉNYÉBEN)
A számítást 1 m3 –re végezzük: Cement (c) és a víz-cementtényező (x)
ismert, Víz meghatározása:
x=v/c v=cx Térfogatok meghatározása:
„A” kifejezhető
LAvc
VρA
ρv
ρc1000
Széchenyi István Egyetem
42
3.1.3. PÓRUSTARTALOM MEGHATÁROZÁS
Boyle-Mariotte törvény alapján:
2211 VpVp lVVV 12
lVVpVp 1211
lVpVpVp 21211
2
211
2
1211
pppV
pVpVp
V
l
Széchenyi István Egyetem
43
3.1.4. A TELÍTETTSÉG MEGHATÁROZÁSA
Telítettség: a pórustartalom és a cementpép arányaitól függ:
)ρρ
100(1h(%)Ta
Ha
1,0v
ρcVVV
cvcp
1,05 ≥ vp ≥ h
Széchenyi István Egyetem
44
Vérzés: a friss beton, ill. habarcs megdermedése előtt a vizet feladja.
Ezzel csökken a víz a betonban, és ez a szilárdság szempontjából általában kedvező,
de ez csak akkor lesz előnyös, ha a fölös vizet lesöprik és a dermedés vége előtt a betont utántömörítik.
3.1.5. A „VÉRZÉS”
Széchenyi István Egyetem
45
3.1.6. A „ZÖLD” SZILÁRDSÁG
Zöld szilárdság: betonnak az a „szilárdsága”, amely csak a kohézión és a belső súrlódáson alapszik.
Széchenyi István Egyetem
46
3.2. A MEGSZILÁRDULT BETON SZILÁRDSÁGI VIZSGÁLATAI
3.2.1. A BETON RONCSOLÁSOS NYOMÓ- SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATA
3.2.2. A BETON RONCSOLÁSMENTES NYOMÓ- SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATAI
3.2.3. A HÚZÓSZILÁRDSÁG MEGHATÁROZÁSA 3.2.4. A BETON NYÍRÓ ÉS CSAVARÓ
SZILÁRDSÁGA 3.2.5. A FELÜLETI KÖTÉS
Széchenyi István Egyetem
47
3.2.1. A BETON RONCSOLÁSOS NYOMÓ- SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATA I.
A 2000-2500 kg/m3 testsűrűségű beton nyomó-szilárdsága függ a próbatestek alakjától és méreteitől.
A szabvány változását követve három féle próbatesten mért szilárdsági értéket érdemes figyelemmel kísérni: Legrégebben a 200x200 mm élhosszúságú kockán, majd a 150mm átmérőjű és 300 mm magas hengeren, végül ma a 150x150 mm élhosszúságú kiskockán mért
28 napos nyomószilárdságot tekintettük, ill. tekintjük a beton szilárdságának.
Széchenyi István Egyetem
48
3.2.1. A BETON RONCSOLÁSOS NYOMÓ- SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATA II.
A régi szabvány: pl. B 200 a nyomószilárdságot jelölte kp/cm2-
ben. Ez az SI-rendszerben a 20N/mm2–re változott.
A mai szabvány: a hengeren, és a kiskockán mért nyomó-
szilárdságot adja meg, pl. C25/30, ahol a 25 a hengeren, a 30 a kis kockán mért nyomószilárdságot jelöli N/mm2-ben.
Meglévő műtárgyak betonszilárdságának ellenőrzéséhez 3d hosszúságú magmintát célszerű venni fúrással a szerkezetből.
Széchenyi István Egyetem
49
3.2.2. A BETON RONCSOLÁSMENTES NYOMÓ-SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATAI I. Több módszer ismeretes, de gyakorlatilag
két módszert használunk, ezek: az akusztikus impulzusok terjedési sebességének
mérése betonoszkóppal, a beton felületi rétegének keménység mérése
Schmidt rugóskalapáccsal. A szilárdságbecslést az teszi lehetővé, hogy
a mért fizikai jellemzők és a betonszilárdság sztochasztikus kapcsolatban vannak.
A függvényeket a mérési pontokból kísérlettel lehet megszerkeszteni. Az eredményeket diagrammban ábrázolhatjuk.
Széchenyi István Egyetem
50
3.2.2. A BETON RONCSOLÁSMENTES NYOMÓ-SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATAI II.
A pontmező alapján függvényt határozhatunk meg, amely körül a méréseredmények szóródnak.
Az i-edik méréseredmény és a függvény között mindig van eltérés.
Valamennyi méréseredmény figyelembevételével meg kell szerkeszteni az eltérések eloszlásfüggvényét.
Ezután felveszünk egy kockázati szintet, pl. 5%-ot.
Széchenyi István Egyetem
51
3.2.2. A BETON RONCSOLÁSMENTES NYOMÓ-SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATAI III.
Meghatározzuk az eltérések azon értékeit, amelyeknél nagyobb eltérésnek az előfordulási valószínűsége 5%
Ezt az értéket a középgörbétől lefelé mérve kapjuk az alsó küszöbgörbét. A középgörbéről leolvasható a
szilárdság legvalószínűbb értéke, a küszöbgörbéről pedig az az
érték, amelynél kisebbnek az előfordulási valószínűsége 5%.
Széchenyi István Egyetem
52
3.2.2. A BETON RONCSOLÁSMENTES NYOMÓ-SZILÁRDSÁG VIZSGÁLATAI IV.
A tapasztalati függvényeket és a szórás-értékeket sok tényező befolyásolja, pl: a műszer és a mérési módszer, a beton alkotóinak minősége (adalékanyagfajta,
stb.), a beton összetétele (v/c, péptérfogat, stb.), a bedolgozás hatékonysága (tömörség, zárványok,
stb.), a szilárdság körülményei (nedves és száraz
utókezelés, stb.), a beton kora, a beton állapota a vizsgálatkor (víztartalom, stb.).
Széchenyi István Egyetem
53
3.2.3. A HÚZÓSZILÁRDSÁG MEGHATÁROZÁSA
A beton húzószilárdsága a próbatest alakjától, méreteitől, a terhelés módjától, valamint a beton állapotától függ.
A nyomószilárdság kb. 1/10-e Lényegében három vizsgálati
mód terjedt el, nevezetesen: tiszta húzóvizsgálat, hajlító vizsgálat, hasító vizsgálat.
Széchenyi István Egyetem
54
3.2.4. A BETON NYÍRÓ ÉS CSAVARÓ SZILÁRDSÁGA
A nyírószilárdság: – kísérletek szerint – a nyomószilárdságnak mintegy 1/4 - 1/5 -e, a hajlító-húzószilárdságnak pedig 1,5-szerese.
A csavarószilárdság: a húzószilárdságnak mintegy 1,4-1,7-szerese kör- és négyszög keresztmetszetű próbatest esetén, ill. 0,9-1,2-szerese körgyűrű keresztmetszet esetén
Széchenyi István Egyetem
55
3.2.5. A FELÜLETI KÖTÉS
A felületi kötés tájékoztató nagyságát kihúzó-, vagy kitoló kísérlettel állapítják meg.
A kísérlet során a kihúzóerőt elosztják az acélbetét felületével, így kapják meg a felületi kötés átlagos szilárdságát.
Széchenyi István Egyetem
56
3.3. TOVÁBBI VIZSGÁLATOK
3.3.1. KOPÁSÁLLÓSÁG 3.3.2. HIDROTECHNIKAI
TULAJDONSÁGOK
Széchenyi István Egyetem
57
3.3.1. KOPÁSÁLLÓSÁG
A koptató vizsgálat: Bauschinger-Bőhme féle állandó teher alatti,
csiszolókorongos eljárást szabványosították. A szerkezetből vizsgálat céljára 70,7 x
70,7 mm alapterületű próbatestet kell kimunkálni. A vizsgálatot légszáraz, és vízzel telített állapotban is el kell végezni.
E vizsgálattal meghatározható: A lekoptatott réteg vastagsága (az osztályba
sorolás alapja.) Mérhető a tömegveszteség is.
Széchenyi István Egyetem
58
3.3.2. HIDROTECHNIKAI TULAJDONSÁGOK
A próbatesteket 48 órán át 0,1 MN/m2, s ezt követően óránként – a nedves folt megjelenéséig – megkétszerezve 0,2; 0,4; 0,8; 1,6 MN/m2 túlnyomásnak kell alávetni.
A vizsgálat folyamán megállapítandó az a legnagyobb nyomásfokozat, amelynél a próbatest alsó felületén még nem észleltek nedves foltot.
Széchenyi István Egyetem
59
3.4. A BETON ALAKVÁLTOZÁSI JELLEMZŐI I.
Terheléstől függő Terheléstől függetlenpillanatnyi
alakváltozásidőtől függő időtől
független alakváltozás
kúszás zsugorodás
Visszafordítható(reverzibilis)
pillanatnyirugalmas
alakváltozás
késlekedőrugalmasalakváltoz
ás
környezeteihatásra
bekövetkezőzsugorodás
hőtágulás
Visszafordíthatatlan(irreverzibilis)
pillanatnyimaradó
(képlékeny)alakváltozás
tartósfolyás
belsőokokra
visszavezethető
zsugorodás
-
Széchenyi István Egyetem
60
3.4. A BETON ALAKVÁLTOZÁSI JELLEMZŐI II.
3.4.1. A BETON - DIAGRAMJA ÉS „E” RUGALMASSÁGI MODULUSA
3.4.2. A BETON ZSUGORODÁSA ÉS DUZZADÁSA
3.4.3. A BETON LASSÚALAKVÁLTOZÁSA 3.4.4. A HŐMÉRSÉKLET VÁLTOZÁS
OKOZTA ALAKVÁLTOZÁS
Széchenyi István Egyetem
61
3.4.1. A BETON - DIAGRAMJA ÉS „E” RUGALMASSÁGI MODULUSA I.
A - diagramm függ: a terhelés
sebességétől (felső ábra)
és a beton minőségétől (alsó ábra).
Széchenyi István Egyetem
62
3.4.1. A BETON - DIAGRAMJA ÉS „E” RUGALMASSÁGI MODULUSA II.
A beton alakváltozási viselkedésének leírásához használatosak: E0 kezdeti-, E érintő-, Eh húrmodulus
Széchenyi István Egyetem
63
3.4.2. A BETON ZSUGORODÁSA ÉS DUZZADÁSA I.
A beton zsugorodása a cementkő zsugorodásának függvénye.
A cementkő zsugorodása függ: A cementkő-tartalomtól, A víz-cementtényezőtől, Az adalékanyag rugalmas-
sági modulusától.
Széchenyi István Egyetem
64
3.4.2. A BETON ZSUGORODÁSA ÉS DUZZADÁSA II.
Zsugorodásában a legdön-tőbb tényező a környező le-vegő relatív páratartalma. A zsugorodás végértékét akkor
éri el, ha létrejön a levegő nedvesség-tartalma és a beton kapillárisaiban levő víz közötti egyensúlyi állapot.
A végérték pedig annál nagyobb, minél kisebb a levegő relatív légnedvesség-tartalma,
Széchenyi István Egyetem
65
3.4.3. A BETON LASSÚALAKVÁLTOZÁSA I. A beton alakváltozása tartós terhelés hatására a
következő részekből tevődik össze: rugalmas alakváltozás a terhelés felhordása alatt (εr), maradó alakváltozás a terhelés felhordása alatt (ε m), zsugorodás (ε zs), viszkózus alakváltozás a terhelés tartama alatt (ε vis), viszkoelasztikus alakváltozás (késlekedő rugalmas
alakváltozás) a tartós terhelés tartama alatt (ε vel).
Széchenyi István Egyetem
66
3.4.3. A BETON LASSÚALAKVÁLTOZÁSA II.
A kúszás két részből áll: alap- és száradási kúszás
Az alapkúszást növeli: a nagyobb cementkő-tartalom, a cement lassúbb szilárdulása, a cementkő, ill. beton kis szilárdsága a megterhelés
időpontjában, a kisebb utószilárdulás a terheléstől számítva, a durvább, kisebb rugalmassági modulusú
adalékanyag, nagyobb terhelő feszültség.
Széchenyi István Egyetem
67
3.4.3. A BETON LASSÚALAKVÁLTOZÁSA III.
A száradási kúszást növeli: ha terheléskor nagyobb a beton
nedvességtartalma és a terhelést követően nagyobb a nedvességveszteség (kicsi a levegő relatív légnedvesség-tartalma és nagy a hőmérséklet),
kisebb a keresztmetszet (500 mm-nél kisebb keresztmetszet esetén a keresztmetszet lényeges hatása nem állapítható meg).
Széchenyi István Egyetem
68
3.4.3. A BETON LASSÚALAKVÁLTOZÁSA IV.
A beton kúszását úgy veszik számításba, hogy a tényleges kezdeti rugalmassági modulus helyett az (E0) ideális rugalmassági modulussal (Ei) számolunk, melyet az ábra szerint vezetünk le:
Széchenyi István Egyetem
69
3.4.4. A HŐMÉRSÉKLET VÁLTOZÁS OKOZTA ALAKVÁLTOZÁS
l == x l x T ahol: =13 x 10-6 1/K (kvarc esetén)
Széchenyi István Egyetem
70
3.5. A BETON SZILÁRDSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
3.5.1. CEMENT MENNYISÉGE ÉS MINŐSÉGE
3.5.2. AZ ADALÉKANYAG 3.5.3. A BETON KORA
Széchenyi István Egyetem
71
3.5.1. CEMENT MENNYISÉGE ÉS MINŐSÉGE I.
(Cementmennyiség-konzisztencia) A beton nyomó-
szilárdsága a cement minőségétől közel lineárisan függ bármely konzisztencia esetén.
Széchenyi István Egyetem
72
3.5.1. CEMENT MENNYISÉGE ÉS MINŐSÉGE II.
(A cement fajlagos felülete) A cement fajlagos
felülete (azonos péptartalom esetén) erősen befolyásolja a szilárdságot. A nyomószilárdságot
jobban-, a hajlító-húzót
kevésbé befolyásolja,
Széchenyi István Egyetem
73
3.5.1. CEMENT MENNYISÉGE ÉS MINŐSÉGE III.
(A cement mennyisége) Adott konzisztencia
esetén a péptelített, ill. kissé túltelített betonok adják legkedvezőbb nyomószilárdságot,
Ezekhez tartozik a legnagyobb testsűrűség. Tehát a nyomószilárdság görbéje egy maximum görbe a cementtartalom függvényében.
Széchenyi István Egyetem
74
3.5.1. CEMENT MENNYISÉGE ÉS MINŐSÉGE IV.
(víz-cementtényező)
A bedolgozott friss betonhoz szükséges vízmennyiség három részből tevődik össze: a cement szilárdulásához szükséges
vízmennyiségből (v/c= 0,15-0,18), az adalékanyag által elszívott
vízmennyiségből, a bedolgozáshoz szükséges
vízmennyiségből.
Széchenyi István Egyetem
75
3.5.1. CEMENT MENNYISÉGE ÉS MINŐSÉGE V.
(konzisztencia) Adott adalékanyag esetén a
vízcement-tényező és a beton nyomószilárdsága (R28) között egyértelmű összefüggés áll fenn.
Hazánkban a Bolomey-Palotás-képletet használják:
Ahol A és B kísérleti állandók.
B)x1A(R 28
Széchenyi István Egyetem
76
3.5.1. CEMENT MENNYISÉGE ÉS MINŐSÉGE V.(légtartalom)
A légtartalom ugyanúgy hat a betonszilárdságra, mint a víztartalom. Mindkettő a cementkő porozitásán keresztül.
Széchenyi István Egyetem
77
3.5.2. AZ ADALÉKANYAG Az adalékanyag megválasztása fő célkitűzései:
a könnyű bedolgozhatóság, a legkisebb víz-cementtényező elérése, a lehető legkisebb cementadagolás.
Ezt szolgálja a Bolomey-féle képlettel kifejezhető szemmegoszlási görbe:
És az Abrams-féle féle finomsági modulus-,ill. a Popovics-féle törvény:
Dde)(100ea
100
FMm
D
0,063ii
Széchenyi István Egyetem
78
3.5.3. A BETON KORA
A beton szilárdulása időbeni folyamat és a cement szilárdulási folyamatával függ össze.
Jó közelítéssel azt mondhatjuk, hogy a beton kockaszilárdsága és a beton korának a logaritmusa között lineáris összefüggés áll fenn:
ahol a és b a cement fajtájától és a tárolási hőmérséklettől függő állandó, t a beton kora (napokban).
logt)b(aRR 28t
Széchenyi István Egyetem
79
3.6. A BETON FAGYÁLLÓSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
Fagyállóság és olvasztó sóval szembeni ellenállás szem-pontjából döntő jelentőségű: a bevitt légbuborékok
mennyisége és átmérője. A fagyasztás hatására
bekövetkező tönkremenetel megállapítható: a beton maradó
alakváltozásának növekedéséből (felső ábra),
a dinamikus rugalmassági modulus csökkenéséből, (alsó ábra).
Széchenyi István Egyetem
80
3.7. A BETON KOPÁSÁLLÓSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
A beton kopásállósága: A cementkő és az adalék-
anyag kopásállóságától függ. A betonösszetétel akkor a
legkedvezőbb, ha a lehető legkisebb a habarcstérfogat, (mivel ez a puhább alkotó).
A 450-500 kg/m3 cement-tartalom a jó, mert eddig a cementtartalomig nő a beton nyomószilárdsága és vele a kopásállósága.
Széchenyi István Egyetem
81
3.8. A FAGY ÉS A HIDEG HATÁSA A BETON SZILÁRDULÁSÁRA
3.8.1. A FAGY HATÁSA A BETONRA 3.8.2. BETONOZÁS HIDEG IDŐBEN
Széchenyi István Egyetem
82
3.8.1. A FAGY HATÁSA A BETONRA
Ha a kötés előtt fagy meg a beton (~4-6 óra): akkor a megfagyott beton szilárdnak tűnik, de a
szilárdságát csak a jég adja. A kiengedés után a betont nem szabad kizsaluzni, a kötés megindul, és zavartalanul folyik.
Ha a beton kötés közben fagy meg (~ 4-24 óra): akkor a fagy elmúltával sem lesz a beton szilárdulása
tökéletes, a szilárdsága rendszerint lényegesen elmarad a természetesen szilárduló betonétól.
Ha a beton szilárdulás közben fagy meg (~ 1-2 nap után): csak akkor tesz kárt a betonban, ha a beton kritikus
szilárdsága kr =10-15 MN/m2-nél kisebb volt az első megfagyás alkalmával.
Széchenyi István Egyetem
83
3.8.2. BETONOZÁS HIDEG IDŐBEN Fagyveszély esetén arra kell törekedni, hogy a
megfagyás előtt a beton érje el a kr értékét. Hideg időben a következő intézkedéseket lehet
tenni: az alkotóanyagok melegítése úgy, hogy a
bebetonozott beton hőmérséklete lehetőleg 20°C-ot elérje;
kis víz-cementtényezőjű beton készítése, a cementadagolás növelése, nagy kezdőszilárdságú cementek felhasználása, fagyásgátló, kötés- és szilárdulás gyorsító anyagok
adagolása, a zsaluzat és a vasbetétek melegítése, a bedolgozott beton hőszigetelése, a bedolgozott beton melegítése, gőzölésel, infravörös
sugárzással.
Széchenyi István Egyetem
84
3.9. A TRANSZPORTBETON A gyárban (keverőtelepen) előállított betont
transzportbetonnak nevezzük. A cél az előírt betonminőség minél kisebb szórással
való biztosítása. Előállítása történhet:
Központi betongyárban: legalább 25m3/ó, egyenletes minőségű beton folyamatos előállítására alkalmas.
Transzportbeton üzemben: olyan betongyárak, amelyek a frissbeton keveréket, beépítésre alkalmas állapotban szállítják a felhasználás helyére.
Árubeton üzemben: olyan transzportbeton üzemek, amelyek a frissbeton keveréket nem szállítják.
Széchenyi István Egyetem
85
3.10. A BETON SZILÁRDULÁSÁNAK GYORSÍTÁSA
3.10.1. A SZILÁRDULÁS-GYORSÍTÁS FOGALMA
3.10.2. HIDEG SZILÁRDÍTÁSOK 3.10.3. HŐSZILÁRDÍTÁSOK
Széchenyi István Egyetem
86
3.10.1. A SZILÁRDULÁS-GYORSÍTÁS FOGALMA
A természetesen szilárduló beton legnagyobb hátránya, hogy gyámolításra szorul (kb. 28 napig).
A betonszilárdítás módszereit két csoportba soroljuk: hidegszilárdítások: természetes szilárdulás,
cement utánőrlése, az adalékanyag előmelegítése,vegyszeres betonszilárdítás,
hőszilárdítások: gőzölés, gyorsgőzölés, autoklávolás, elektromos érlelés, melegítés infravörös lámával.0
Széchenyi István Egyetem
87
3.10.2. HIDEG SZILÁRDÍTÁSOK
A természetes szilárdulás folyamatát erősíti és gyorsítja a: jobb cement minőség, nagyobb cement- mennyiség, cement utánőrlése, víz-cementtényező csökkentése, szárazabb konzisztencia, adalékanyag előmelegítése, vegyszeres betonszilárdítás pl. kalcidúr
Széchenyi István Egyetem
88
3.10.3. HŐSZILÁRDÍTÁSOK
A hőszilárdítások: azon az elven alapszanak, hogy a cement szilárdulása, mint minden vegyi folyamat, függ a hőmérséklettől. A nagyobb hőmérséklet jobban meggyorsítja.
Módszerei:gőzölés, gyorsgőzölés, autoklávolás, elektromos érlelés, melegítés infravörös lámával.
Széchenyi István Egyetem
89
3.11. KÜLÖNLEGES BETONOK
3.11.1. VÍZZÁRÓ BETON 3.11.2. KOPÁSÁLLÓ BETONOK 3.11.3. SUGÁRVÉDŐ BETONOK 3.11.4. HŐ- ÉS TŰZÁLLÓ
BETONOK
Széchenyi István Egyetem
90
3.11.1. VÍZZÁRÓ BETON I.
A betonok vízzáróságát azok tömörsége határozza meg. A betontervezés során ezt úgy vesszük figyelembe, hogy: A tömörség: t min=0,85 A levegőtartalom: l max.=2% A finomsági modulus: m=0,9xm opt. legyen
Telített betont kell tervezni, mert ez esetben a legnagyobb a kezdeti tömörség.
Vízzáró és különlegesen vízzáró betonhoz kb. 320-360 kg/m3 55 pc, 45 pc vagy S54 cement választandó, 20%-nál kevesebb hidraulikus pótlékkal.
Széchenyi István Egyetem
91
3.11.1. VÍZZÁRÓ BETON II. Az adalékanyaggal szemben támasztott
követelmények: Dmax= 16-32 mm között legyen, ne legyen nagyobb
betonréteg vastagsága egyötödénél, A kavics szemmegoszlásának nincs jelentős szerepe. A homok jó szemmegoszlását kell elérni, A homok agyag- és iszaptartalma nem lehet több 3
térfogat %-nál, a kavics együttes por-, agyag- és iszaptartalma nem
lehet több 0,5%-nál. A szemalak lehetőleg zömök legyen A folyami és bányakavics előnyösebb a zúzottnál.
Széchenyi István Egyetem
92
3.11.1. VÍZZÁRÓ BETON III.
A beton tömörsége fokozható: különböző tömítőszerek hozzáadásával, pl. trasszal,
amely a vízben megduzzadva tömítő hatású, konzisztencia javítószerek adagolásával, (Plastol,
Mavefor, Bentonit) amelyek fokozzák a beton tömörségét.
Helyesen kell megválasztani a bedolgozás módját is, a munkahézagokat kerülni kell.
Előny, hogy a beton vízzárósága a beton korával nő, mivel a keletkezett kalcium-szilikáthidrátok beépülnek a pórusokba és fokozzák a tömörséget.
Széchenyi István Egyetem
93
3.11.2. KOPÁSÁLLÓ BETONOK I.
Erős koptató- és ütő-igénybevételnek kitett helyeken keménybetont kell készíteni. A keménybetonhoz adalékanyagként réz- és
ólomsalakot, szilíciumkarbidot (SiC) korundot, bórkarbidot ( B4C ), porcelánszemcsét, vasreszeléket stb. célszerű felhasználni.
Alkalmazni kell plasztifikáló, víztaszító anyagokat is. A fokozottan kopásálló beton előállítható bazalt,
andezit és tiszta kvarc adalékanyaggal is. A beton minél tömörebb legyen, és minél kevesebb
habarcsot tartalmazzon (kissé telítettlen legyen), A tervezés során figyelembe kell venni, hogy a
kvarckavics nem ütésálló és nem szikrabiztos.
Széchenyi István Egyetem
94
3.11.2. KOPÁSÁLLÓ BETONOK II.
A beton kopásállósága és nyomószilárdsága között sztochasztikus összefüggés van.
Az adalékanyag keménységének is fontos a szerepe.
Alapelvnek lehet tekinteni, hogy a keménybeton és a fokozottan kopásálló beton C40/50, a kopásálló beton C 35/45 minőségű legyen.
A betonhoz felhasznált kőzetnek a: nyomószilárdsága legalább 125 MN/m2 és vízlágyulási tényezője legalább 0,8 legyen.
Széchenyi István Egyetem
95
3.11.3. SUGÁRVÉDŐ BETONOK I.
Alkalmazása: gyógyászat, kutatás, (hadászat). Sugárzás típusai: röntgen- és radióaktív (, , ) Védekezés:
Az és sugárzás kicsiny úthosszon elhal, néhány mm ólom-egyenértékű betonfal már leárnyékolja.
A sugárzás elleni védelmül a nagy testsűrűségű nehézbetonokat (NB) kell alkalmazni.
A neutronsugárzás elleni védelmül felhasznált betonnal szemben követelmény a:
γ-sugárzás elleni védelem, neutronsugárzás leárnyékolása előírt
hidrátvíztartalom. (Ez az un. hidrátbeton.)
Széchenyi István Egyetem
96
3.11.3. SUGÁRVÉDŐ BETONOK II. Nehézbetont nehéz adalékanyagból előállítani.
Két-három MeW energiájú γ-sugárzás szükséges lefékezéséhez megkívánt falvastagság víz (ρt = 1 t/m3), a közönséges beton ( ρt = 2,3 t/m3), baritbeton ( ρt = 3,5 t/m3), a beton vasadalékkal (ρt = 5,6 t/m3), sorra: 6,4m; 2,8m; 1,8m; 1,15m.
Megkívánt konzisztenciája: földnedves (FN). A víz-cementtényező: v/c< 0,6 A neutronsugárzás elleni védelmül szolgáló
hidrátbeton olyan nehézbeton, amelynek a hidrátvíz tartalma is elő van írva. Ehhez különleges kötőanyagokat használtak,
amelyeknek a hidrátvíz tartalma nagyobb, mint a cementeké. (Ma visszatérés a szokványos cementhez.)
Széchenyi István Egyetem
97
3.11.4. HŐ- ÉS TŰZÁLLÓ BETONOK I.
A betonok csoportosítása hővel szembeni viselkedésük alapján: Azon a hőmérsékleten hő- ill. tűzálló a beton,
amelyiken a szilárdságának 50%-a tartós hőhatásra is megmarad.
A normál betonban ez kb. 500°C 575°C-on α kvarc adalékanyag β módosulatba megy
át, ami térfogatváltozással jár, beton tönkremegy. A cementkő bomlása 500°C fölött felgyorsul és kb.
800°C-nál befejeződik, a pc. kötőanyagú betonok tönkremennek.
Hő- és tűzálló betonokat 500°C felett tűzálló cementtel és nem kvarc adalékanyaggal kell készíteni.
Széchenyi István Egyetem
98
3.11.4. HŐ- ÉS TŰZÁLLÓ BETONOK II.
A hőálló betonokhoz, ha a szilárdsági igény kicsi , akkor megfelelőek a:
35 márkájú tiszta, vagy heterogén pc-ek. Ha a szilárdsági igény nagyobb, akkor 35 alc I.,
45 alc I., ill. 55 alc I jelű aluminát cement kell. Adalékanyagul megfelelnek azok amelyek:
Megfelelő szilárdságúak, Magasabb hőmérsékleten sem károsodnak
(bazalt, vulkáni tufa, tégla, habosított kohósalak, kazánsalak, samott).
Széchenyi István Egyetem
99
3.11.4. HŐ- ÉS TŰZÁLLÓ BETONOK III.
A hő- és tűzálló betonok osztályozása: Az I. kategóriába sorolhatók a szokványos homokos
kaviccsal és kőzúzalékkal készített betonok. A II. kategória szerinti igénybevételek általában
kéményszerkezetekben fordulnak elő, A III. kategóriának megfelelő hőmérséklet éri a
betont pl: kazánalapok esetén, sugármeghajtású kifutóművek pályáiban, stb.
A IV. kategóriába tartozó tűzálló betonokat elsősorban a kemencefalak építéséhez használják 800, ill. 1600°C hőmérséklet elviselésére.
Széchenyi István Egyetem
100
3.11.4. HŐ- ÉS TŰZÁLLÓ BETONOK IV.
A IV. kategóriájú tűzálló betonokhoz csak tűz-álló aluminát cement (esetleg magnézia) alkalmazható.
Adalékanyagként csak samott-zuzalék és samott-liszt használható.
Vasalt hő- és tűzálló betonok esetén figyelembe kell venni: A beton és az acél hőtágulása – bár közel van
egymáshoz – nagy hőmérsékletnél nagy alakváltozás különbség állhat elő.
Az acél szilárdsága 400°C feletti hőmérsékleten rohamosan csökken.
Az acélbetét tapadása a hőmérséklet növelésével jelentősen csökken.
Széchenyi István Egyetem
101
3.12. KÜLÖNLEGES BETONTECHNOLÓGIÁK
3.12.1. A VÁKUUM ELJÁRÁS 3.12.2. PÖRGETETT BETON 3.12.3. PREPAKT- ÉS A KOLKRÉT BETON 3.12.4. CIKLOP- ÉS ÚSZTATOTT BETON 3.12.5. A VÍZALATTI BETONOZÁS 3.12.6. INJEKTÁLÁS
Széchenyi István Egyetem
102
3.12.1. A VÁKUUM ELJÁRÁS I. A vákuum-beton:
A bedolgozott betonból vákuumkamrán keresztül levegőt és vele együtt vizet szívnak el a betonból.
Ennek hatására a víz a betonból a felület felé elmozdul, ill. eltávozik.
A víz távozása következtében légutak keletkeznek, de ezek a szívás hatására kisebbednek.
Végül szinte teljesen megszűntethetők a vákuummal együtt létrehozott vibrálás által (vibrovákuum eljárás).
Az eljárás előnye, hogy a vákuumozás befejezése után pár óra múlva a légzáró zsaluzat leszedhető, tehát lényegesen lerövidül a kizsaluzási idő.
Széchenyi István Egyetem
103
3.12.1. A VÁKUUM ELJÁRÁS II.
Vákuumozás céljaira megfelelő: A szemeloszlási B határgörbét alulról közelítő
folytonos szemmegoszlású adalékanyag. A beton közelítően telített legyen. A víz-cementtényező < 0,55 legyen.
A vákuumozást legkésőbb a beton kötési idejének kezdete előtt meg kell kezdeni.
Az elszívott víz mennyisége függ: a vákuumozás mértékétől, a beton összetételétől, az elem vastagságától és az elszívás tartamától.
Széchenyi István Egyetem
104
3.12.2. PÖRGETETT BETON
Pörgetett beton: körszimmetrikus szerkezetek előállítására használják fel.
A henger alakú fémsablont nagy sebességgel forgatják. A betont a centrifugális erő a zsaluzat falához nyomja, amivel:
a betont tömöríti, a felesleges vizet a betonból kiszorítja.
Az eljárás során számolni kell a beton anyagainak bizonyos szétosztályozódásával.
A pörgetés közben a kerületi sebesség 250-500 m/sec, a pörgetési idő 10-15”.
Széchenyi István Egyetem
105
3.12.3. PREPAKT- ÉS A KOLKRÉT BETON I.
Mindkét eljárás olyan betonozási módszer, amely során a cementhabarcsot a zsaluzatba előre elhelyezett durva adalékanyag hézagai közé sajtolják be.
Mindkét eljárás előnyösen alkalmazható víz alatti betonozáskor, fúrt cölöpök, nagytömegű betonok készítése során.
Széchenyi István Egyetem
106
3.12.3. PREPAKT BETON
A prepakt beton: rendszerint 15-20 mm-nél nagyobb szemnagyságú
kavicsot dolgoznak be a zsaluzatba (kőváz), ebbe sajtolják be az 1-2,5 mm d max szemnagyságú
adalékanyaggal készített cementhabarcsot alulról! célszerű a konzisztencia javító anyagok használata.
víz alatti záró-beton fenék elkészítéséhez jól bevált módszer.
A prepakt-beton készítése során: a cementhabarcsot 25-40 mm belső átmérőjű
perforált acélcsöveken keresztül alulról sajtolják be, a csövet besajtolás közben fokozatosan
visszahúzzák.
Széchenyi István Egyetem
107
3.12.3. KOLKRÉT BETON
Kolkrét beton: a habarcsot 0-2 mm-es, vagy 0-4 mm-es
szemnagyságú homokból, vízből, kötőanyagból állítják elő.
a durva adalékanyag legkisebb szemnagysága 40 mm, de legjobb az 50-70 mm-es adalékváz.
A habarcsot az előre elhelyezett adalékváz közé a kolkrét eljárás során felülről injektálják. Mindkét eljárással előállított betonnak lényege az,
hogy a betonnak csak egy részét (kb. 30-40 %-át) kell a betonkeverőben megkeverni,
Az így előállított beton elég tömör, a zsugorodás nagyon kicsi.
Széchenyi István Egyetem
108
3.12.4. CIKLOP- ÉS ÚSZTATOTT BETON I.
Ciklop-beton: az a beton, amelyik a szokásos betonkeveréken kívül nagy-méretű beton- vagy kődarabokat is tartalmaz.
Úsztatott-beton: a kézi bedolgozású ciklop-beton. A betondarabok nyomószilárdsága a beton
szilárdságnak legalább a kétszerese legyen. A terméskő nyomószilárdsága legalább 50
MN/m2 legyen. A kövek tömege 10-30 kg között lehet.
Széchenyi István Egyetem
109
3.12.4. CIKLOP- ÉS ÚSZTATOTT BETON II.
A legnagyobb méretük is kisebb legyen, mint a betontest legkisebb méretének a fele.
1m3 betonba 30-40 % terméskő, illetve kész betondarab helyezhető el.
A kövek szennyeződéstől mentesek legyenek. Alsó rétegként mintegy 150 mm vastag
betonréteget kell készíteni. A kövek között minden irányban legalább 50 mm
hézag legyen. Befejező rétegként u.csak egy 150 mm
vastagságú réteget kell betonozni. A beton legalább képlékeny konzisztenciájú és
kissé túltelített legyen.
Széchenyi István Egyetem
110
3.12.5. A VÍZALATTI BETONOZÁS
Víz alatti betonozás: a friss betonkeveréket a vízen át juttatjuk a betonozás helyére. Csak állóvízben szabad végezni. 45 pc és 35 pc használható. Az adalékanyag a vízzáró betonok összetételének
megfelelő legyen. A beton minősége > C20, konzisztenciája
képlékeny legyen. Kimosás veszély miatt m3-enként mintegy
50 kg-mal több cementet kell adagolni. A betonozó tölcsér alja mindig nyúljon bele
a már leengedett friss betonba.
Széchenyi István Egyetem
111
3.12.6. INJEKTÁLÁS I.
Injektálás: a betont a talajban levő üregekbe, repedésekbe nagy nyomás segítségével sajtolják be. Az injektáláshoz használt cement finomőrlésű,
nehezen ülepedő legyen. Agresszív hatások esetén legyen korrózióálló is.
Az adalékanyagnak alkalmazkodnia kell a besajtolandó tér, valamint a szállítócső méreteihez.
Előnyös a gömbölyded homokkal készített habarcs, amelyben a 0,5 mm alatti szemek mennyisége 25-35 % és a 0,1 mm alatti szemeké 5-10 %.
Széchenyi István Egyetem
112
3.12.6. INJEKTÁLÁS II.
A csővezetéken átsajtolt beton habarcsdús, képlékeny konzisztenciájú, cementtel túltelített legyen.
Konzisztencia javító szereket kell használni, amelyek a cementpépet plasztikusabbá, szivattyúzhatóbbá teszik és az ülepedést gátolják.
Ha a szilárdsági igények kicsik, abban az esetben 5-15 % agyag vagy bentonit is adagolható a cementpéphez.
A szivattyúzásra alkalmas beton víz-cementtényezője 0,5-0,6.
Széchenyi István Egyetem
113
3.13. KÖNNYŰBETONOK I.
3.13.1. ADALÉKANYAGOS K. BETONOK 3.13.2. SEJTESÍTETT KÖNNYŰBETONOK
Könnyűbeton: abban különbözik a normál betontól, hogy a porozitása nagyobb, illetőleg tömörsége lényegesen kisebb mint a a normál betoné.
A könnyítés kétféleképpen oldható meg: könnyű adalékanyaggal, sejtesítéssel.
Széchenyi István Egyetem
114
3.13. KÖNNYŰBETONOK II. A könnyű adalékanyaggal előállított
betonok esetén a pórusszerkezetet az adalékanyag tartalmazza.
A sejtesített betonok esetén pórusképző anyagot kevernek a betonba, és így alakítják ki a porózusabb szerkezetet.
A sejtesített könnyűbetonok azonos testsűrűség esetén nagyobb szilárdságúak.
A könnyű-adalékanyagos betonokkal nagyobb végszilárdságot lehet elérni .
Széchenyi István Egyetem
115
3.13.1. ADALÉKANYAGOS K. BETONOK
Két féle lehet: Egyszemcsés szemszerkezettel előállított
könnyűbeton: a kötőanyag az egyes adalékanyag szemcséket teljesen körülveszi és azokat az érintkezési pontokon össze is ragasztja, de a szemcsék közötti tér kitöltetlen marad. Tömöríteni nem szabad, csak hagyni kell ülepedni
A folytonos szemmegoszlású adalékanyaggal előállított könnyűbetont a kívánt testsűrűség eléréséig kell tömöríteni.
Széchenyi István Egyetem
116
3.13.2. SEJTESÍTETT KÖNNYŰBETONOK
Sejtesített könnyűbeton: az a könnyű-beton, amelyet gáz- vagy habképzők által bevitt pórusok segítségével tesznek könnyűvé.
A pórusképzésnek három alapvető módja van: a gázképzés, a habképzés és a túlzott mennyiségű keverővíz bevitel. Gázképzés: pl. 2Al+3Ca(OH)2= 3CaO+Al2O3+3H2O Habverés: habképző anyagokkal: pl. enyvgyanta, Keverővíz felesleg alkalmazása: kiszáradás után
visszamaradnak a pórusok
Széchenyi István Egyetem
117
3.14. BETONKORRÓZIÓ, BETONVÉDELEM
3.14.1. BETONKORRÓZIÓ FOGALMA 3.14.2. „A” TÍPUSÚ KORRÓZIÓ 3.14.3. „B” TÍPUSÚ KORRÓZIÓ 3.14.4. „C” TÍPUSÚ KORRÓZIÓ 3.14.5. „D” TÍPUSÚ KORRÓZIÓ 3.14.6. BETON KORRÓZIÓ ELLENI
VÉDELME
Széchenyi István Egyetem
118
3.14.1. BETONKORRÓZIÓ FOGALMA, FAJTÁI I.
Betonorrózió: a beton károsodása külső vagy belső kémiai-, fizikai- vagy biológiai hatásra.
Belső betonkorrózió: független a környezeti hatásoktól. Okozói: a cement és adalékanyag közti reakció (alkáli-adalék
reakció), az instabil cementkő átkristályosodása ( pl. bauxit-
cement ), a cementkő és a kiegészítő anyagok egymásra hatása.
Külső betonkorrózió: a betonra kívülről ható anyagok, elektromos áram, vagy biológiai hatások okozta károsodás.
Széchenyi István Egyetem
119
3.14.1. BETONKORRÓZIÓ FOGALMA, FAJTÁI II.
A betonra kívülről ható kémiai-korróziónak hatásmechanizmusa szerint négy típusát különböztetik meg, ezek: „A” típusú korrózió: a cementkő vegyületeinek
lágyvíz vagy sóoldatok hatására végbemenő oldódása vagy átalakulása okozza.
„B” típusú korrózió: savak, savanyúan hidralizáló sók, lúgok és bázikusan hidralizáló sók hatására következik be.
„C” típusú korrózió: azáltal megy végbe, hogy a hatóanyagok térfogat növekedéssel járó vegyületeket hoznak létre.
„D” típusú korrózió: a szerves vegyületek hatására keletkezik.
Széchenyi István Egyetem
120
3.14.2. „A” TÍPUSÚ KORRÓZIÓ I. (KILÚGOZÁSI)
Kilúgozást okoznak: kationok: nátrium, kálium és ionmentes víz. teljesen tiszta, sómentes, desztillált víz: ipari
kondenzált víz, hólé, esővíz és egyéb lágyvizek. (kioldják a kötőanyagot a Ca(OH)2-t).
A Ca(OH)2kioldódása maga után vonja a: kalcium-szilikáthidrátoknak, kalcium-alumináthidrátoknak az elbomlását.
(Ez szilárdság csökkenéshez majd a beton széteséséhez vezet.)
A Ca(OH)2 kioldódását sietteti: lágy-víz, vízmozgás, cementfajta, fiatal beton, nagy
porozitás, stb.
Széchenyi István Egyetem
121
3.14.2. „A” TÍPUSÚ KORRÓZIÓ II. (CSEREBOMLÁSI)
Agresszív vegyületek kationja a cementkő vegyületeinek oldódását okozhatja.
A leggyakoribb kationok az ammónium és a magnézium.
A magnézium-sók esetében, pl.: MgCl2 + Ca(OH) 2 = CaCl2 + Mg(OH)2 A magnézium-sók esetében, pl.: 2NH4Cl + Ca(OH) 2 = CaCl2 + 2NH4OH
Mindkét esetben nő a beton porozitása és csökken a szilárdsága.
Széchenyi István Egyetem
122
3.14.3. „B” TÍPUSÚ KORRÓZIÓ I.(SAVKORRÓZIÓ)
A savak a beton felületén levő karbonátos réteget feloldják mész kilúgozódik.
Leggyakoribb savak: H2CO3, HCl és H2SO4 A szénsav (H2CO3) a széndioxidgáz (CO2) vizes
oldata (savas esőtől). a hidro-karbonátok koncentrációjának megfelelő
egyensúlyi szénsavmennyiség feletti szabad szénsav kioldja a betonban a CaCO3–at és porózussá teszi azt.
CaCO3+CO2+H2OCa(HCO3)2 Az NaCl-ból Cl- ion koncentráció növekedés
elsavasodás (olvasztósózástól). Elsavasodás vasbetétek korrózióvédelmének
megszűnését vonja maga után.
Széchenyi István Egyetem
123
3.14.3. „B” TÍPUSÚ KORRÓZIÓ II.(LÚGKORRÓZIÓ)
A lúgok korróziós hatása jóval kisebb mértékű a savakénál mivel a cement maga is lúgos kémhatású a hidrolízis folyamán keletkezett Ca(OH)2–től.
A betonra csak az erős lúgoldat ártalmas, mint pl. a tömény NaOH oldat, amely elsősorban a kalcium-alumínáthidrátot oldja ki a betonból oldható nátrium-aluminát formában.
Az egyes klinkerásványok lúgérzékenysége növekvő sorrendben a következő:
C3S < C2S < C4AF < C3A
Széchenyi István Egyetem
124
3.14.4. „C” TÍPUSÚ KORRÓZIÓ I.(TÉRFOGATNÖVEKEDÉST OKOZÓ KÉMIAI
REAKCIÓK) Az agresszív vegyületek a cementkő alkotóival
reakcióba lépnek és azáltal nagyobb térfogatú vegyület keletkezik.
A leggyakrabban előforduló vegyületek a szulfátok, pl.: kalcium-, nátrium-, kálium- és magnéziumszulfát.(CaSO4, Na2SO4, K2SO4, MgSO4) A kéntartalmú vegyületekből víz hatására legtöbbször
kénsav keletkezik. A szulfátos korrózió általában térfogat növekedést
okoz ami duzzadása révén fejti ki roncsoló hatását.
Széchenyi István Egyetem
125
3.14.4. „C” TÍPUSÚ KORRÓZIÓ II.(TÉRFOGATNÖVEKEDÉST OKOZÓ
KRISTÁLYOSODÁS) A ható vegyület, oldat formájába felszívódik a
pórusokba, majd a betonban kikristályosodik. A kristálynövekedés a beton szerkezetét
roncsolja. (Ez a folyamat játszódik le az építőkövek
kristályosítási vizsgálata során, amikor is a korróziót mesterségesen hozzuk létre.)
Széchenyi István Egyetem
126
3.14.5. „D” TÍPUSÚ KORRÓZIÓ A szerves vegyületek eredetük és vegyi
összetételük szerint különbözőképpen hatnak a betonra: A lenolaj, ricinusolaj, vaj, állati zsírok a beton
Ca(OH)2-jával elszappanosodnak. Hosszabb ideig tartó behatásra a beton meglágyul.
Az ásványi olajok és zsírok, amelyek főtömegükben szén-hidrogénekből állnak (kenőzsírok, -olajok, petróleum stb.).
akkor károsak a betonra, ha az anyagok savtermészetű vegyületeket tartalmaznak, amelyek a kalcium-ionokkal sókat képezhetne, ami a beton elroncsolódásához vezet.
A savmentes ásványi olajok sem egészen hatástalanok. A betonba hatolva annak a tulajdonságait (pl. cementkő és adalékanyag tapadása) kedvezőtlenül befolyásolják.
Széchenyi István Egyetem
127
3.14.6. A BETON KORRÓZIÓVÉDELME I.(AKTÍV VÉDEKEZÉS)
Az agresszív víz, olaj stb. elvezetése. Az agresszív víz közömbösítése, ill. a víz
agresszivitásának csökkentésére, pl.: a savas hatást darabos mészkővel, dolomittal, égetett
mésszel, mészhidráttal, mésztejjel és egyéb lúgoldatokkal.
szénsavhatás ellen a nagyobb cementadagolás is jó, mert több cementből a hidrolízis folyamán több Ca(OH)2 szabadul fel, amely több szénsavat köt meg.
Biológiai védelem: Ismeretesek olyan baktériumok, amelyek
levegőmentes (anaerob) körülmények között a talajvízben levő szulfát-ion kénhidrogénjét (H2S) redukálják.
Széchenyi István Egyetem
128
3.14.6. A BETON KORRÓZIÓVÉDELME II.(PASSZÍV VÉDEKEZÉS)
A megfelelő cementfajta megválasztása az agresszivitás mértékétől függően. Számításba jöhetnek a kohósalak-
portlandcementek és az S 54 jelű szulfátálló portlandcementek.
Vízzáró beton készítése. Tömörítés, bedolgozás
Vízzáró felületi réteg kialakítása
Széchenyi István Egyetem
129
4. ELŐADÁSBETONTERVEZÉS
Széchenyi István Egyetem
130
3.15. BETONTERVEZÉS
3.15.1. A BETON ÁLTALÁNOS JELÖLÉSE 3.15.2. A BETONTERVEZÉS FOGALMA 3.15.3. A BETONTERVEZÉS LEGFONTO-
SABB KERÜLETI FELTÉTELEI 3.15.4. A BETONTERVEZÉS LÉPÉSEI
Széchenyi István Egyetem
131
3.15.1. A BETON ÁLTALÁNOS JELÖLÉSE Betonszilárdság: a szabvány:
régen a 200x200 mm élhosszúságú kockán-, majd a 150mm átmérőjű, 300 mm magas hengeren-, végül a 150x150 mm élhosszúságú kockán mért 28 napos nyomószilárdságot tekintette, ill. tekinti.
A szabvány ma az utóbbi kettőt, a hengeren és a kis kockán mért nyomó-szilárdságot adja meg, pl. C25/30, ahol a 25 a hengeren, a 30 a kis kockán mért nyomószilárdságot jelöli.
A beton egyéb tulajdonságait is szokták jelölni, pl:C25/30-24/kk-f50-vz4
ahol a 24 a d max-ra-, a KK a konzisztenciára-, az f50 a fagyállóság-, míg a vz4 a vízzáróság fokozatára utal.
Széchenyi István Egyetem
132
3.15.2. A BETONTERVEZÉS FOGALMA
Betontervezés: egy előírt minőségű, ill. tulajdonságokkal bíró beton összetételének, azaz a betont alkotó adalékanyag, cement, víz, levegő arányainak meghatározását jelenti.
Betonösszetétel: az 1 m3 tömörített betonban levő alkotók mennyisége kg/m3-ben, ill.- liter/m3-ben.
Keverési arány: a betonkeverék alkotóinak tömeg szerinti aránya a cement tömegéhez viszonyítva, azaz:
aránya. a:c:vgadalékanya:cement:víz
Széchenyi István Egyetem
133
3.15.3. A BETONTERVEZÉS LEGFONTO- SABB KERÜLETI FELTÉTELEI
Tervezési szilárdság, Cementminőség (cementfajta), Minimális cementtartalom, Adalékanyag minőség, Megengedett maximális víz-cementtényező, Friss beton maximális levegőtartalma,
Széchenyi István Egyetem
134
3.15.4. A BETONTERVEZÉS LÉPÉSEI I. Tervezési szilárdság meghatározása II. Cementminőség kiválasztása III. Víz-cementtényező számítása IV. Víz-cementtényező redukálása V. Cement és finomsági modulus számítása VI. Vízmennyiség kiszámítása VII. Levegő-tartalom meghatározása VIII.Adalékanyag közelítő számítása IX. Redukált vízmennyiség kiszámítása X. Adalékanyag pontos számítása XI. Frissbeton testsűrűségének számítása
Széchenyi István Egyetem
135
I. Tervezési szilárdság meghatározása A tervezendő átlagos kockaszilárdság (R terv):
R nom a „B” minősítési érték „C”-ben kifejezve, k a szilárdság eloszlásától függő tényező, t a minősítéshez használt próbakockák
számától függő tényező, s a betonozó helyre jellemző szórás. k, t, és s értékeit a szabvány írja elő.
stkRR nomterv
Széchenyi István Egyetem
136
R nom , k és t MEGHATÁROZÁSA
A próbatestek száma (n) 3 10 12 14 16 18 20 25 30 40 >41
t 2,28 1,79 1,77 1,75 1,73 1,72 1,71 1,70 1,69 1,68 1,645
Rnom C8 C10 C12 C16 C20 C25 C30 C35
Rterv 9,0 12,0 14,0 19,0 24,0 28,0 33,0 38,0
Áll. nyomószilárdságN/mm2
5 7 10 14 20 28 40 50 56
k 0,77 0,81 0,87 0,92 1,00 1,08 1,19 1,27 1,31
Széchenyi István Egyetem
137
„s” MEGHATÁROZÁSA
A betonszilárdság szórása „s” a munkahely típusának függvényében az ábra szerint történik.
Széchenyi István Egyetem
138
II. Cementminőség kiválasztása
Cementminőség Cementminőség megválasztása a beton
átlagszilárdsága (N/mm2) függvényében5,0 7,0 10,0 14,0 20,0 28,0 40,0 56,0
25 esetleg
35 esetleg esetleg
45 esetleg esetleg
55 esetleg
Széchenyi István Egyetem
139
III. Víz-cementtényező számítása
A Palotás-képletből:
Rterv a tervezési szilárdság; x a víz-
cementtényező; A a cement fajtától és a
betonkészítés körül- ményeitől-;
B a cement minőségétől függő állandó,
„A” és „B” értékeit normál kavicsbetonok esetén a táblázat szerint kell felvenni,
Az x max értékét szabvány maximálja (alsó táblázat).
Cement nyomószilárdsága
A B
550 27,5
0,3450 22,0
350 17,0
250 12,5
B
x1AR terv
Környezeti hatások ill.
rendeltetés és igénybevétel
Víz-cementtényező (v/c)
Nagytömegűszerkezet
Karcsú szerkezet
Vasbeton korrózióvédelem
0,7 0,70
Fagyhatás 0,70 0,55
Fagyhatás 0,55 0,50
Szélsőséges 0,50 0,45
Vízzáró beton 0,70 0,70
Széchenyi István Egyetem
140
IV. Víz-cementtényező redukálása
A redukálás az
összefüggés alapján történik, ahol: x = víz-cementtényező, x0 = redukált víz-
cementtényező, hk = konzisztenciától-, hc = cement minőségétől-, ha = dmax-tól függő tényező.
100 hhh
xx
100 hhh
xx
hk értékei
Földnedves konzisztencia esetén 1,00
Kissé képlékeny konzisztencia es 1,15
Képlékeny konzisztencia esetén 1,25
Folyós konzisztencia esetén 1,35
hc értékei
550 pc használata esetén 1,00
450 pc használata esetén 1,0
350 pc használata esetén 1,04
250 pc használata esetén 1,07
ha értékei
Ha dmax = 8 mm, akkor 0,95
Ha dmax = 16 mm, akkor 0,98
Ha dmax = 24 mm, akkor 1,00
Ha dmax = 32 mm, akkor 1,02
Ha dmax = 63 mm, akkor 1,07
Széchenyi István Egyetem
141
V. Cement és a finomsági modulus számítása
Palotás-féle összefüggésből:
mc a cement tömege m az adalékanyag finomsági modulusa.
Ebből a képletből az: m0 = 2,66 lgdmax + 2,2 + 0,0028c
összefüggés segítségével próbálgatással mc Ellenőrizni kell, hogy a kapott (mc)
cementmennyiség kielégíti-e a szabványban közölt minimális cementigényt (c min).
m)(11m230,1x
c0
Széchenyi István Egyetem
142
A minimális cementtartalom
Az adalékanyag maximális szemnagysága
Az előírt legkisebb cementtartalom kg/m3
ha az adalékanyag
I. osztályú II. osztályú I. osztályú II. osztályú
időjárásnak kitett szerkezet időjárástól védett szerkezet
8 290 320 260 290
16 260 290 230 260
32 240 260 210 230
63 210 220 190 200
Széchenyi István Egyetem
143
VI. Vízmennyiség kiszámítása
A cementmennyiség (mc) és a víz-cementtényező (x) ismeretében a szükséges vízmennyiség:
x=v/c v = c xösszefüggésből számítható.
Széchenyi István Egyetem
144
VII. Levegő-tartalom meghatározása
A levegőt nem tervezzük, hanem betonminőség függvényében a tömörítés mértékét írjuk elő.
A levegő térfogata a beton minősége és konzisztenciája függvényében l=0,0-8,0% lehet, tehát 0-80 l-re tehető m3–ként.
(N/mm2) A beton konzisztenciája
FN KK K F
5 8 6 4 2
7 7 5 3 2
10 6 4 3 2
14 5 4 3 2
20 4 3 2 1
28 3 3 2 1
40 2 2 1 0
56 2 1 0 0
Széchenyi István Egyetem
145
VIII.Adalékanyag közelítő számítása
A cement (c), a víz (v) és a levegő (l) mennyi-ségének - és az alkotó-anyagok sűrűségének ismeretében az adalék-anyag mennyisége 1m3-re (1000 l-re) közelítőleg az:
összefüggésből kifejezhető.
LAvc
VρA
ρv
ρc1000
a) cementek: S54 350 pc
3,20 g/cm3 S100 350 pc
S100 450 pc
3,15 g/cm3 S100; 350 kspc 20
350 pc; 450pc; 550 pc
3,10 g/cm3 450 kspc 20; 450 ppc 10; 350ppc 10
3,05 g/cm3 350 kspc 20
3,00 g/cm3 350 ppc 20
2,95 g/cm3 250 ppc 20
2,90 g/cm3 250 ppc 20
b) adalékanyagok:
Folyami homok és kavics
2,60-2,65 g/cm3
Tömött mészkő 2,60-2,80 g/cm3
Bazalt 2,90 g/cm3
Andezit 2,20-2,80 g/cm3
Széchenyi István Egyetem
146
IX. Redukált vízmennyiség számítása
A következő lépésben kiszámítjuk az „m” finomsági modulus eléréséhez szükséges adalékanyag frakció részarányait, pl. 0-1, 1-4 és 4-dmax határokkal.
Feltételezzük, hogy a homok víztartalma kb. 4%, a kavicsé 0,5%, (v nedv.).
Kiszámítjuk literben és ennek megfelelően korrigáljuk a keverővíz mennyiségét:
v red= v- v nedv
Széchenyi István Egyetem
147
X. Adalékanyag pontos számítása
Ahány liter vízzel redukáltuk a keverővíz mennyiségét, adalékanyagból annyival kg-mal többet kell adagolni.
A többletet frakciónként, azok arányában kell visszaadni.
Széchenyi István Egyetem
148
XI. Frissbeton testsűrűségének számítása
A frissbeton testsűrűsége:
vcatb mmmρ
Széchenyi István Egyetem
149
5. ELŐADÁS
ÉPÍTŐFÉMEK
Széchenyi István Egyetem
150
4. AZ ÉPÍTŐFÉMEK 4.1. A fémek kristályosodása 4.2. Az ötvözetek 4.3. A szín fémek és ötvözetek lehűlési görbéi 4.4. A kétalkotós szilárd oldat állapotábrája 4.4. A vas-szén ötvözetek egyensúlyi állapota 4.5. A vas-szén ötvözetek átalakulása a hűtés
sebességének függvényében 4.6. A vas és az acél hőkezelése 4.7. Az acél alakítása 4.8. Az acél technológiai próbái
Széchenyi István Egyetem
151
4.1. A FÉMEK KRISTÁLYOSODÁSA I. A fémek kristályos
szerkezetű anyagok. A kristályosodásuk során leggyakrabban kialakuló térrács a köbös térrács. Megjelenési formái: a
primitív-, a térközepes- és a lapközepes köbös térrács (a1 a2 és a3 ábra).
De lehet tetragonális (b.) és hexagonális (c. ábra) is.
Széchenyi István Egyetem
152
4.1. A FÉMEK KRISTÁLYOSODÁSA II.(kristályosodási képesség)
Kristályosodási képesség: mérőszáma az olvadék térfogatának egységében az időegység alatt keletkezett csírák száma, (db/cm3 sec).
A kristályosodó képességre a lehűlés sebessége, döntő hatású, lásd az ábrán.
Széchenyi István Egyetem
153
4.1. A FÉMEK KRISTÁLYOSODÁSA III.(kristályosodási sebesség)
A kristályosodás sebessége: a kristály időegységben bekövetkező lineáris növekedése, egysége a cm/sec.
A lehűlés sebességének nincs döntő szerepe a kristályosodás sebességére.
Széchenyi István Egyetem
154
4.2. AZ ÖTVÖZETEK
Ötvözet: olyan, legalább látszatra egynemű, fémes természetű anyag, amely két vagy több fém összeolvasztása vagy egymásban való oldása útján kapható.
Ötvözetet elsősorban fémek-, de metalloid elemek is alkothatnak.
Két vagy több fémből, ill. metalloid elemből alkotható ötvözetek összességét ötvözet-rendszernek nevezik. Ezek száma igen nagy, kereken 90 fémtermészetű
és metalloid elemből 4000 kétalkotós, 1.180.00 háromalkotós és több millió négyalkotós ötvözetrendszer származtatható.
Széchenyi István Egyetem
155
4.3. A SZÍN FÉMEK ÉS ÖTVÖZETEK LEHŰLÉSI GÖRBÉI (végtelen lassú hűtés esetén)
Amorf- és kristályos anyag lehülési görbéi:
Ötvözet- és a vas-szén ötvözetek lehűlési görbéi:
Széchenyi István Egyetem
156
4.3.1. A KÉTALKOTÓS SZILÁRD OLDAT ÁLLAPOTÁBRÁJA I.
A kristályosodás egy meghatározott, de általában nem a tiszta alapfém olvadáspontjának hőmérsékletén indul meg.
Ilyenkor nem egy tiszta fém kristályosodik, hanem az ötvözők alkotta valamilyen, az alkotó fémekétől eltérő rácsméretű vegyes kristályok keletkeznek.
Az első lépcső a lehűlési görbén a kristályosodás kezdetét jelenti (liqidus hőmérséklet), a második vízszintes szakasz pedig a kristályosodás befejeződését jelenti, és solidus hőmérsékletnek nevezik.
Széchenyi István Egyetem
157
4.3.1. A KÉTALKOTÓS SZILÁRD OLDAT ÁLLAPOTÁBRÁJA II.
Állapotábra szerkesztés: a két fém ötvözeteinek olyan sorozatát kell elkészíteni és vizsgálni, amelyben az ötvözetek alkotórészeinek mennyisége pl. 10% -onként változik.
Az így kapott lehűlési görbékből, az ábrán látható módon szerkeszthető meg az ötvözet állapotábrája.
Széchenyi István Egyetem
158
4.3.2. A KÉTALKOTÓS EUTEKTIKUS ÖTVÖZET ÁLLAPOTÁBRÁJA
Abban az esetben, ha a két alkotó olvadt állapotban minden-, szilárd állapotban egyáltalán nem oldódik egymásban és vegyületet sem alkot, az ábrán látható állapotban alakul ki.
Széchenyi István Egyetem
159
4.4. A VAS-SZÉN ÁLLAPOTÁBRA ferrit: tiszta -vas,
leglágyabb szövetelem; cementit: vaskarbid, leg-
keményebb szövetelem, nehezen munkálható, rideg;
perlit: cementitből és ferritből álló szövet, szívós, lágy, jól megmunkálható;
ausztenit: nagy szénoldó képességű (max. 2,1%) -vas krisztallit.
lédeburit: ausztenitből és cementitből álló 4,3% széntartalmú eutektikum. Kemény, rideg szövetelem.
Széchenyi István Egyetem
160
4.5. A VAS-SZÉN ÖTVÖZETEK ÁTALAKULÁSA A HŰTÉS
SEBESSÉGÉNEK FÜGGVÉNYÉBEN I. A felmelegítés sem a lehűtés nem végtelen
lassú. A hűtési sebesség függvényében az egyensúlyi állapothoz képest jelentős eltérések mutatkoznak.
Martensit: vaskarbid szilárd oldata - vasban amely akkor keletkezik, ha a hűtés sebessége (°C/sec) egy un. kritikus sebességnél nagyobb. Ekkor a - vasból - vas lesz, és a bennmaradó szénatom a szabályos rácsot tetragonálissá torzítja. (A martensites szövetszerkezet rideg, kemény,
nagyszilárdságú. Az edzés célja a martensites szövetszerkezet kialakítása.)
Széchenyi István Egyetem
161
4.5. A VAS-SZÉN ÖTVÖZETEK ÁTALAKULÁSA A HŰTÉS
SEBESSÉGÉNEK FÜGGVÉNYÉBEN II. Kritikus lehűlési sebesség:
annál nagyobb, minél kisebb a széntartalom. A C<0,2%-os acélokban
martensites szövetszerkezetet nem keletkezhet.
A nagyon lassú és a nagyon gyors lehűtés között átmeneti szövetelemek keletkeznek:(perlit sorbit, troostit, bainit)
Széchenyi István Egyetem
162
4.6. A VAS ÉS AZ ACÉL HŐKEZELÉSE 4.6.1. FESZÜLTSÉGCSÖKKENTÉS 4.6.2. A NORMALIZÁLÁS 4.6.3. ÚJRAKRISTÁLYOSÍTÁS 4.6.4. AZ EDZÉS 4.6.5. NEMESÍTÉS 4.6.6. PATENTOZÁS 4.6.7. KÉRGESÍTŐ HŐKEZELÉS
Széchenyi István Egyetem
163
A HŐKEZELÉSEK CÉLJA, ELVE
A hőkezelés célja: a vas – szén ötvözetek tulajdonságainak előnyös átalakítása.
Alapelve: az olvadáspontnál kisebb hőmérsék-letre való felfűtés, adott hőmérsékleten tartás, majd adott sebességű lehűtés kombinációjával a kívánt szövetszerkezet létrehozása. A hőkezelési eljárások az állapotábra alapján
követhetők nyomon.
Széchenyi István Egyetem
164
4.6.1. FESZÜLTSÉGCSÖKKENTÉS
Feszültségcsökkentés: meleg- és hideg alakítás, ill. öntés után az anyagban vissza-maradt belső feszültségek csökkenthetők hőkezeléssel. A munkadarabot az anyag összetételétől és az
uralkodó feszültség nagyságától függően 200-600 °C hőmérsékletűre felmelegítik,
2 órán át ezen a hőmérsékleten tartják, majd onnan kivéve kvarchomokba, meleg hamuba, izzított faszénbe vagy kokszdarába helyezve lassan lehűtik.
Ha a hűtés nem elég lassú, akkor újabb feszültségek keletkezhetnek.
Széchenyi István Egyetem
165
4.6.2. A NORMALIZÁLÁS
A normalizálás célja: a túlhevítetten öntött, kovácsolt vagy sajtolt acélok egyenletes és finom szövetszerkeze-tének az elérése. Normalizálással az acél szilárdsági tulajdonságai javíthatók.
Normalizálás: az acélt 30-50 °C-kal a GSE vonal fölé melegítik, majd az anyag teljes átmelegedése után huzatmentes helyre kitéve, szobalevegőn lehűtik.
Az acélt csak annyi ideig szabad a GSE vonal fölötti hőmérsékleten tartani, amíg az -vas -vassá alakul át,(5-10 perc). Hosszabb hőntartás szövetdurvulást eredményez.
Széchenyi István Egyetem
166
4.6.3. ÚJRAKRISTÁLYOSÍTÁS Ha hidegalakítások után az acél kristályai
nagymérvű maradó alakváltozást szenvednek és megkeményedhetnek.
További hidegalakításuk csak újrakristályosítás után lehetséges.
Újrakristályosítás: célja kettős: A hidegalakítás folytán deformálódott, elnyúlt
kristályok helyreállítása, az anyagban keletkezett feszültségek kiküszöbölése.
Az újrakristályosítási hőmérséklet 400-700°C. A hőntartás időtartama 2-5 óra, annál rövidebb, minél nagyobb a hőmérséklet. Ha az újrakristályosítás nem elégséges a szövet-
szerkezet rendbe hozására, akkor normalizálást kell alkalmazni.
Széchenyi István Egyetem
167
4.6.4. AZ EDZÉS
Az edzés célja: nagy keménységű martensites szövet-szerkezet előállítása.
Végrehajtása: az acélt felmelegítik a GSK vonal fölé 30-50°C-kal, majd a kritikus sebességnél nagyobb sebességgel lehűtik. A hideg nyugodt levegőn is megedződő acélt önedző
acélnak nevezik. Gyakorlatilag csak a 0,3%-nál nagyobb
széntartalmú acélokat lehet edzeni. Az erősen edzett acél üvegszerűen kemény és
rideg. Szükség esetén az edzés művelete után még más
hőkezelési eljárást, pl. megeresztést, kell alkalmazni.
Széchenyi István Egyetem
168
4.6.5. A MEGERESZTÉS
Megeresztés: az edzett acélokban a martensites állapottal járó keménység és ridegség csökkentése 300-600°C-on.
A megeresztés hatékonysága függ: a hőmérséklettől, a hőntartás időtartamától (2-6 óra), majd az ezt követő lassú lehűtéstől.
A nemesíthető acélok széntartalma általában nagyobb 0,3%-nál.
Széchenyi István Egyetem
169
4.6.6. A NEMESÍTÉS
Nemesítés: az acél edzése és az utána következő megeresztés együttesen.
Széchenyi István Egyetem
170
4.6.7. A PATENTOZÁS
Patentozás: a 0,45-0,80% széntartalmú ötvözetlen acélhuzalok (feszítő huzalok) izometrikus edzése, amellyel a henger-huzalt hideghúzásra alkalmas szövetűvé teszik.
A patentozás során a huzalt 900°C-ra felhevítik, majd ólom, só vagy légfürdőben gyorsan 400-500 °C-ra hűtik, és addig tartják ott, amíg az acél szövetszerkezete finom perlitessé nem alakul át.
Széchenyi István Egyetem
171
4.6.7. KÉRGESÍTŐ HŐKEZELÉSEK
Kérgesítés= kéregedzés: az acél felületén 0,4-4 mm vastag kopásálló kemény kéreg létrehozása.
A kérgesítés módszerei: két csoportba sorolhatók: Termokémiai eljárások: az acél felületének vegyi
összetételét változtatják meg (kéregötvözés) és közben az alapanyag nem edzhető.
Felületi hőkezelés: a felületi réteg vegyi összetétele változatlan marad (felületi edzés). Ez esetben az alapanyagnak edzhetőnek kell lennie.
A kérgesítés módszerei: cementálás, láng-edzés, nagyfrekvenciás edzés és a fémekkel való kérgesítés.
Széchenyi István Egyetem
172
4.7. AZ ACÉL ALAKÍTÁSA 4.7.1. AZ ALAKÍTÁSRÓL ÁLTALÁBAN 4.7.2. FONTOSABB KÉPLÉKENY-
ALAKÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK 4.7.3. A KÉPLÉKENY ALAKÍTÁS
MÓDSZEREI 4.7.4. HIDEGALAKÍTÁSI MÓDSZEREK 4.7.5. MELEG ALAKÍTÁSI MÓDSZEREK 4.7.6. FÉLMELEG ALAKÍTÁSI MÓDSZEREK 4.7.7. AZ ÖNTÉS
Széchenyi István Egyetem
173
4.7.1. AZ ALAKÍTÁSRÓL ÁLTALÁBAN
Az acél alakítása lehet: forgácsolásos és forgácsolás nélküli, un. képlékeny alakítás.
Forgácsolásos alakítás: nem változik meg az acél szövetszerkezete, de a kiindulási anyag térfogata csökken.
Képlékeny alakítás: az acél térfogata az alakítás előtt és az alakítás után azonos marad, de a fém szerkezetében változás következik be.
Képlékenyen csak az a fém alakítható, amelynek az alakítás hőmérsékletén jelentős nyúlása van. Ezért alakítható képlékeny alakítással az acél, de nem
alakítható az öntöttvas.
Széchenyi István Egyetem
174
4.7.2. FONTOSABB KÉPLÉKENY- ALAKÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK
Kovácsolás: adott vastagságú fémdarabot kalapáccsal (kézi v. gépi) addig ütnek, amíg annak alakja megváltozik. Melegen a legtöbb fém kovácsolható.
Sajtolás: az ütéseket egyenletesen ható nyomó-erő helyettesíti.
Hengerlés: a fémet két, ellentétes irányban forgó henger között vezetik át. A henger alakja szerint lemezt vagy idomacélt kapunk.
Húzás: az előhengerelt acélt hideg állapotban kis keresztmetszetű negatívon (kaliberen) húzzák át, amitől a keresztmetszet bizonyos mértékű csökkenése következik be.
Széchenyi István Egyetem
175
4.7.3. A KÉPLÉKENY ALAKÍTÁS MÓDSZEREI
Hidegalakítás (0-500 0C) Fél-meleg alakítás (500-900 0C) Melegalakítás (T > 900 0C)
Széchenyi István Egyetem
176
4.7.4. HIDEGALAKÍTÁS
Hidegalakítás: 0-500 0C –on végzik, újrakristályosodás nincs.
Az alakítás közben az acélban bekövetkező változások az alakítás után is megmaradnak. Az alakítás után a krisztallitok síkjai az alakító erők
irányába dőlnek. Ezt a rendezettségüket meg is tartják, azaz a hidegen alakított anyagok – az alakítás mértékétől függően - anizotrópok.
A hidegalakításnak az acél mechanikai tulajdon-ságaira kifejtett hatása a felkeményedés. A felkeményedés az alakváltozással szemben kifejtett
ellenállás növekedését és az alakváltozó képesség csökkenését jelenti.
Széchenyi István Egyetem
177
HIDEGALAKÍTÁSI MÓDSZEREK
Hidegalakítási módszerek: húzás, hengerlés, élhajlítás, csavarás, rovátkolás, hullámosítás.
Húzás és hengerlés esetén a hideg alakítás várható hatását: a húzás (hengerlés) szöge (hengerátmérője) a húzás (hengerlés) sebessége és az egy munkamenetben alkalmazott fogyás
(%-ban) határozza meg.
Széchenyi István Egyetem
178
4.7.5. MELEG ALAKÍTÁSI MÓDSZEREK
Melegalakítás: T>900°C-on, (újrakristályosodás feletti hőmérsékleten) végzik, így az acél tulajdonságai nem változnak. (mivel ezen a hőmérsékleten a keményedés is, és a
keményedéssel járó változások is megszűnnek.) A folyamat szakaszai: a lágyulás, az
újrakristályosodás és a szemcsenövekedés. Lágyulás: az acél tulajdonságai a kristályszerkezet
átalakulása nélkül változnak meg. Újrakristályosodás: a képződő szemcsék a hőmérséklet
növelése és a hőntartás időtartamának függvényében változhatnak.
Szövetdurvulás: fenti folyamat során a krisztallitiok a szomszédos krisztallitokat magukba olvaszthatják.
Széchenyi István Egyetem
179
4.7.6. FÉLMELEG ALAKÍTÁSI MÓDSZEREK
Fél meleg alakítás: 500-900°C hőmérsékleten hajtják végre. Ebben az esetben újrakristályosodás csak részben következik be.
A meleg- és a félmelg-alakítás leggyakoribb módjai: kovácsolás, sajtolás, hengerlés.
Széchenyi István Egyetem
180
4.7.7. AZ ÖNTÉS
Az öntés: a folyékony fémet egyszerűbb, vagy bonyolultabb öntőformába öntik. Megdermedés után felvett alakja más alakítási műveletekkel rendszerint nem módosítható.
Két módja szokásos: feslő öntés: amikor minden formába a saját
felöntő helyén keresztül öntik be az olvadt fémet; alsó öntés: vagy emelkedő öntés, amikor a
beöntő tölcséren és az alsó elosztó csatornákon keresztül öntik ki a formát.
Széchenyi István Egyetem
181
4.8. AZ ACÉL TECHNOLÓGIAI PRÓBÁI
Hajlító próba: a mintadarabot egy megadott átmérőjű tüske körül,
adott szögben meghajlítják. A vizsgált acél nem megfelelő, ha húzott oldalán felreped, vagy bármi-nemű káros elváltozás következik be, (a. ábra).
Hajtogató vizsgálat: vékony lemezek és huzalok vizsgálata során a mintát
egyik végén befogják, majd a kiálló véget ±90°-kal jobbra, majd balra hajtogatják. A hajtogatási számot az a hajtogatás jelenti, amelyiknél a próbatest még nem tört el, (b. ábra).
Széchenyi István Egyetem
182
6. ELŐADÁS
ÉPÍTŐFÁK
Széchenyi István Egyetem
183
5. AZ ÉPÍTŐFA 5.1. A FA FIZIKAI TULAJDONSÁGAI 5.2. A FA MECHANIKAI
TULAJDONSÁGAI 5.3. A FA EGYÉB TULAJDONSÁGAI 5.4. ÉPÍTŐFÁK ÉS FATERMÉKEK 5.5. KAPCSOLÓSZEREK 5.6. ANYAGJELLEMZŐK
Széchenyi István Egyetem
184
5.1. A FA FIZIKAI TULAJDONSÁGAI
5.1.1. HIDROTECHNIKAI TULAJDONSÁGOK 5.1.2. A FA ZSUGORODÁSA ÉS DUZZADÁSA 5.1.3. A FA TESTSŰRŰSÉGE ÉS SŰRŰSÉGE 5.1.4. A FA HŐTECHNIKAI TULAJDONSÁGAI 5.1.5. A FA HANGTECHNIKAI TULAJDONSÁGAI 5.1.6. ELEKTROMOS TULAJDONSÁGOK
Széchenyi István Egyetem
185
5.1.1. HIDROTECHNIKAI TULAJDONSÁGOK
A nedvességtartalom: a sejtfalakban levő kötött- és a sejtüregekben levő szabad víz együttes mennyisége, ( %-ban).
A fa vízfelvevő képessége: nedvesség-tartalom felső határát jelenti. A fát kiszárítjuk, majd vízben tároljuk mindaddig, amíg vizet vesz fel. A vízfelvétel mértékét a kiszárított fa tömegére vonatkoztatjuk.
A fa nedvességi egyensúlya: száraz levegőn a fa vizet ad le, a száraz fa a nedves levegőből vizet vesz fel. Akkor van nedvességi egyensúlyi állapot, ha sem vízfelvétel, sem vízleadás nincs.
Széchenyi István Egyetem
186
5.1.2. A FA ZSUGORODÁSA ÉS DUZZADÁSA
Ha a fa vizet veszít, akkor méretei csökkennek, zsugorodik, ha vizet vesz fel méretei nőnek, dagad.
A zsugorodás és a dagadás azonos jelenségre, a higroszkóposságra vezethető vissza.
Széchenyi István Egyetem
187
5.1.3. A FA TESTSŰRŰSÉGE ÉS SŰRŰSÉGE
A fákat a testsűrűség szerint nevezhetjük: nagyon nehéz fának (som, cser, gyertyán, eper,
melyeknek testsűrűsége 880-760 kg/m3), nehéz fának (akác, vadkörte, bükk, kőris, tölgy, szil,
dió, vörösfenyő, melyeknek testsűrűsége 680-580 kg/m3),
könnyű fának (fűz, hárs, vadgesztenye, éger, fehér- és rezgőnyár, egyéb fenyők, melyeknek testsűrűsége 560-450 kg/m3),
nagyon könnyű fának (kanadai és feketenyár, cédrus, melyeknek testsűrűsége 450-380 kg/m3).
Testsűrűségen minden esetben a 15%-os légszáraz fa nedvességtartalmára vonatkoztatott értékét értjük.
Széchenyi István Egyetem
188
5.1.4. A FA HŐTECHNIKAI TULAJDONSÁGAI A fenyőfa hőtágulási együtthatója rostokkal
párhuzamosan kb. ötöde- tizede mint rostokra merőlegesen.
A fa rostokra merőlegesen kiváló hőszigetelő anyag.
25% nedvességtartalmú fa hővezetési tényezője a légszárazéhoz képest kb. 40%-kal nő meg.
Amíg a testsűrűség 400-ról 800 kg/m3-re nő, addig a hővezetési tényező megkétszereződik.
A fafélék lobbanáspontja 200-275 °C, égéspontja 260-290 °C.
Széchenyi István Egyetem
189
5.1.5. A FA HANGTECHNIKAI TULAJDONSÁGAI
Hangszabályozás szempontjából a kísérletek azt mutatták, hogy a faanyag rostokkal párhuzamos irányban jó hangvezető, míg rostokra merőleges irányban jó hangszigetelő.
Széchenyi István Egyetem
190
5.1.6. ELEKTROMOS TULAJDONSÁGOK
A faanyag kiszárított állapotban elektromos szigetelő. Elektromos vezetőképessége a rosttelítettségi határig közel lineárisan változik. Ezen alapszik az elektromos fanedvesség
mérés elve.
Széchenyi István Egyetem
191
5.2. A FA MECHANIKAI TULAJDONSÁGAI I.
A fa mechanikai (szilárdsági és alakváltozási tulajdonságait) meghatározzák a: fa alkata, fajtája, hibái, betegségei, a
faméretek, a terhelés és igénybevétel fajtája, a fa nedvességtartalma, testsűrűsége, a környező levegő nedvességtartalma és hőmérséklete, a terhelőerők és a rostok iránya által bezárt szög, a terhelés időtartama, (fafeszültség-módosító tényezők)
Széchenyi István Egyetem
192
5.2.1. FAFESZÜLTSÉG MÓDOSÍTÓ TÉNYEZŐK I. (ROSTOK ÉS ERŐ IRÁNYA)
A rostok és az erő iránya közötti szöghöz tartozó axiális határfeszültséget a fenti módon kell számításba venni: ahol az erő és a rostirány közötti szög, σH a rostokkal
párhuzamos hajlító, húzó, nyomó, σH(r) a rostokra merőleges hajlító, húzó, nyomó feszültség.
αcosσαsinσσσ
σ 2(r)H
2H
(r)HH(αα
H
Széchenyi István Egyetem
193
5.2.1. FAFESZÜLTSÉG MÓDOSÍTÓ TÉNYEZŐK II. (NEDVESSÉGTARTALOM)
A határfeszültségek u = 15%-nál adottak.
A nedvességtartalomtól függően (max. 30%-ig) határfeszültség csökkenést kell figyelembe venni.
A csökkentő tényező: ku= 1 - (u – 15) 0,02
ahol u értéke százalékban értendő.
Széchenyi István Egyetem
194
5.2.1. FAFESZÜLTSÉG MÓDOSÍTÓ TÉNYEZŐK III. (TERVEZETT ÉLETTARTAM)
Ha a tervezett létesítmény élettartama t < 50 év, akkor a megadott határfeszültségeket kt szorzóval kell számításba venni:
Ha 0 < t ≤ 6 óra kt = 1,40 6 < t ≤ 24 óra kt = 1,30 24 óra < t ≤ 5 év kt = 1,20 5 év < t ≤ 15 év kt = 1,10 15 év < t ≤ 50 év kt = 1,00 50 év < t kt = 0,50
Széchenyi István Egyetem
195
5.2.1. FAFESZÜLTSÉG MÓDOSÍTÓ TÉNYEZŐK IV.
(KERESZTMETSZETI MÉRET) Ha a tervezett elem legkisebb keresztmetszeti
mérete, illetve keresztmetszeti területe kisebb a szerkesztési szabályokban előírt legkisebb méretektől (vastagság 24mm, keresztmetszeti terület 2400 mm2) a határfeszültséget csökkenteni kell. A km. csökkentő tényező a kedvezőtlenebb eltérés %-os
nagyságával egyenlő csökkentést eredményezzen. A legkedvezőtlenebb eltérés km = 0,75 lehet. ha a középátmérő 200 mm, vagy annál nagyobb, és a
sudarasodás legfeljebb 10 mm, akkor km = 1,10. ha a középátmérő legalább 150 mm és a sudarasodás
legfeljebb 10 mm, akkor km = 1,05
Széchenyi István Egyetem
196
5.2.1. FAFESZÜLTSÉG MÓDOSÍTÓ TÉNYEZŐK IV. (TALPNYOMÁS)
Az ábrán vázolt oszlop alatt a talpgerendában ébredő rostokra merőleges nyomó határfeszültséget:
tényezővel szabad számításba venni. kp max. 1,3 értékkel vehető
figyelembe.
1,25
hl
4
bb0,52
kmin
1p
Széchenyi István Egyetem
197
5.2.1. FAFESZÜLTSÉG MÓDOSÍTÓ TÉNYEZŐK V. (VÍZGŐZ HATÁSA)
Vízgőznek tartósan kitett szerkezetek esetén (90% relatív páratartalom felett) a ku mellett a határfeszültségeket:
kg = 0,9 szorzóval kell figyelembe venni.
Széchenyi István Egyetem
198
5.2.1. FAFESZÜLTSÉG MÓDOSÍTÓ TÉNYEZŐK VI. (VÍZSZINTINGADOZÁS)
A vízszintingadozásnak kitett telítetlen szerkezetek határfeszültségeit a 30% nedvességtartalomhoz tartozó csökkentésen túl, további kv = 0,8 szorzóval kell számítani.
Széchenyi István Egyetem
199
7. ELŐADÁS
ASZFALTBURKOLATOK
Széchenyi István Egyetem
200
6. ASZFALTOK 6.1. AZ ASZFALT DEFINÍCIÓJA,
ÖSSZETÉTELE 6.2. ASZFALTKEVERÉKEK 6.3. ASZFALTBURKOLATOK 6.4. ASZFALTKEVERÉKEK
TERVEZÉSE ÉS GYÁRTÁSA 6.5. ÖNTÖTTASZFALT BURKOLATOK
Széchenyi István Egyetem
201
6.1. AZ ASZFALT DEFINÍCIÓJA, ÖSSZETÉTELE
Aszfalt: építőanyag-keverék, amelyben különböző ásványi adalékanyag-szemcséket bitumen vagy bitumenalapú kötőanyag von be, és ragaszt és össze. Az adalékanyag nagyobb szemcséi a szilárdságot-, a
kisebb szemcsék a habarcsszerű kitöltést biztosítják. Az adalékanyag: zúzott-homok, zúzott-kő, zúzalék,
természetes homok, homokos kavics. Töltőanyag: a mészkőliszt amely a burkolatban
stabilizáló és hézagkitöltő szerepet tölt be. Kötőanyaga: a bitumen, (esetleg hígított bitumen).
Az aszfalt beépítve a hengerlés és a forgalom hatására tömörödik be.
Széchenyi István Egyetem
202
6.2. ASZFALTKEVERÉKEK A meleg kötőanyaggal kevert meleg
adalékanyagok kedvező tulajdonságai: melegen jól bedolgozható, kihűlve megszilárdul, így jó teherviselő és rugalmas, tömör és jó vízzáró, kopásellenálló, időáló, esztétikus.
A hidegaszfalt-keverékek kedvező tulajdonságai: környezetkímélő, hidegen bedolgozhatók, az előállítás és bedolgozás időben szétválasztható.
Széchenyi István Egyetem
203
6.3. ASZFALTBURKOLATOK I.
Az aszfaltok sokféle változata különböztethető meg: az aszfalt anyagának összetétele
és jellege-, előállítási módja-,
a beépítés módja, a burkolatszerkezetben elfoglalt
helye- teherviselő képessége szerint.
Széchenyi István Egyetem
204
6.3. ASZFALTBURKOLATOK II.
A kevertaszfaltok csoportosíthatók bedolgozásuk szerint: hengerelt- öntött-aszfaltokra.
Eszerint az aszfalt lehet: után-tömörödő, tömör.
Az előállítás technológiája szempontjából lehet: permetezéssel-, keveréssel- habarcsosítással (keverés közben is melegítve)
előállított aszfaltok.
Széchenyi István Egyetem
205
6.3.1. UTÁNTÖMÖRÖDŐ ASZFALTOK I. Lehetnek: permetezéses- és kevert, utántömörödő
aszfaltburkolatok Permetezéses után-tömörödő bitumenes
burkolatok: Ezek az aszfaltburkolat egy építési és egy ún.
„aszfaltosodási” folyamatnak az eredménye. A keverés nélkül készülő burkolatok esetében az adalékanyag – ez esetben inkább kőváz és kiékelő anyag – és a bitumenes kötőanyag az úttükörben kerül egymással kapcsolatba, rétegenként egymásra szórva, illetve permetezve.
A keverés nélküli aszfaltok kötőanyaga általában a hígított bitumen. Ezeknél a burkolatoknál a kőváz lassan éri el a teljes tömörséget a forgalom hatására.
Széchenyi István Egyetem
206
6.3.1. UTÁNTÖMÖRÖDŐ ASZFALTOK II. Kevert, utántömörödő aszfaltburkolatok:
Hideg vagy félmeleg eljárással – hígított bitumennel, vagy egyéb bitumen alapú kötőanyaggal keveréssel előállított aszfaltanyagból készítik.
Nem kell az aszfaltosodás idején tartós utókezelési munkát végezni, mert az gyorsan bekövetkezik. Ezek a burkolatfajták is kis és közepes forgalomra alkalmasak.
Az utántömörödő – vagy makadám rendszerű – aszfaltok olyan összetételűek, hogy a készítésük során a hengerrel való tömörítés ellenére sem válnak végleges tömörségűvé, hanem a forgalom tömöríti be.
Az utántömörödő és tömör aszfaltrétegek különböző teherviselő képességűek, melyet a pályaszerkezet méretezése és tervezése során figyelembe kell venni.
Széchenyi István Egyetem
207
6.3.2. TÖMÖR ASZFALTOK
A tömör – beton rendszerű – aszfalt olyan összetételű, melegen kevert aszfalt, amely beépítése során hengerlés hatására éri el a végleges tömörség 95–100% - át.
A meleg kevertaszfaltok lényeges vonása a bedolgozás módja, melynek alapján az aszfaltkeverékeket felosztják: hengereltaszfaltokra, és öntöttaszfaltokra.
A bedolgozhatóság az aszfalt leglényegesebb összetevőit és arányait meghatározza.
Az öntöttaszfaltok csoportja lényeges eltérő vonásokat mutat nemcsak a bedolgozás módja tekintetében, hanem a keverés technológiája szerint is.
Széchenyi István Egyetem
208
6.3.3. ÖNTÖTTASZFALT BURKOLATOK
Az öntöttaszfalt burkolatok a hengerelt aszfaltburkolatokétól eltérő tulajdonságaikkal jellemezhetők: az öntöttaszfalt lényegesen több habarcsot
tartalmaz, kötőanyagként igen kemény bitument alkalmaznak, készítése tartósabb keverést, főzést igényel, az öntöttaszfalt nem tartalmaz szabad hézagot, bedolgozása 200 0C feletti hőmérsékleten öntéssel
történik, élettartama felülmúlja bármelyik más
aszfaltburkolat élettartamát.
Széchenyi István Egyetem
209
6.3.4. ASZFALTTÍPUSOK ÖSSZEFOGLLÁSA
Széchenyi István Egyetem
210
6.4. ASZFALTKEVERÉKEK TERVEZÉSE I.
Aszfaltkeverék tervezés: az adott aszfaltfajta készítéséhez szükséges alapanyagok részarányának meghatározása.
Az aszfalt tervezése három lényeges részből áll: az aszfalt kővázának megtervezése, a kővázhoz szükséges bitumenmennyiség
meghatározása, a részletes technológiai utasítás keverési előírás
elkészítése. Az aszfaltkeverés általános érvényű előírásait
technológiai utasításban rögzítik.
Széchenyi István Egyetem
211
6.4. ASZFALTKEVERÉKEK TERVEZÉSE II.
A keverési előírás részletesen megadja az: adalékanyagok előadagolásának arányait
(sebességét), alkalmazott rosták méretét és a szétosztályozott
anyagok egy keverési adaghoz szükséges tömegét, a töltőanyag bemérendő tömegét, a keverékben előírt bitumen tömegét, a keverési időket, betartandó hőmérsékleteket stb.
Széchenyi István Egyetem
212
8. ELŐADÁS
MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS
Széchenyi István Egyetem
213
7. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS 7.1. A MINŐSÉG 7.2. SZABVÁNYOK, SZABVÁNYOSÍTÁS 7.3. A MINŐSÉG GAZDASÁGI HATÁSAI 7.4. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS
FOLYAMATA, SZEREPLŐI 7.5. A MINŐSÉGÜGYI DOKUMENTÁCIÓK 7.6. ELLENŐRZŐ, MÉRŐ- ÉS
VIZSGÁLÓBERENDEZÉSEK
Széchenyi István Egyetem
214
7.1. A MINŐSÉG
Minőség:a sikeres üzlet egyik feltétele, a nyereség elérésének egyik legfontosabb eszköze.
7.1.1. A MINŐSÉG JELENTÉSE 7.1.2. A MINŐSÉG ÉRDEKELTJEI 7.1.3. TERMÉKELLENŐRZÉS,
MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS
Széchenyi István Egyetem
215
7.1.1. A MINŐSÉG JELENTÉSE A minőség jelentése: egy termék vagy
szolgáltatás meg kell feleljen a rá vonatkozó követelményeknek.
A követelményt előírhatja szabvány, vagy meghatározhatja a vevő, de a szolgáltatás v. a termék meg kell, hogy feleljen az így meghatározott specifikációknak.
A rendeltetésnek való megfelelés követelménye is alapvető. A vevő a terméket meghatározott célra kívánja felhasználni, és a vásárolt dolognak erre a célra meg kell felelnie. A specifikáció tehát a termék vagy szolgáltatás
jellemzőit, a rendeltetésre való alkalmasság pedig a vevői
igényeket határozza meg.
Széchenyi István Egyetem
216
7.1.2. A MINŐSÉG ÉRDEKELTJEI
A gazdasági ügyletek két szereplője van: Az értékesítést végző vállalat (termelő,
szolgáltató, az ügyletre vonatkozó szerződés kötelezettje)
a vevő (megrendelő, megbízó, az ügyleti szerződés jogosultja) érdekelt a megfelelő minőségben.
E két kategóriába mindenki beletartozik, mert mire az alapanyagokból a végső fogyasztásra alkalmas termék vagy szolgáltatás lesz, számos ügylet jön létre. (A minőség már csak az érdekeltek nagy száma
miatt is közérdeknek tekinthető.)
Széchenyi István Egyetem
217
7.1.3. TERMÉKELLENŐRZÉS, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS
A minőségi gondolkodás a termelési módok és a termelési körülmények változásával összhangban fejlődött.
A mesterek és a céhek által meghatározott korszakban önellenőrzés volt a jellemző.
A manufaktúrák és a tömegtermelés korai szakaszában a minőséget utólag ellenőrizték.
A termék minőségének folyamatos ellenőrzése mára már külön szakterületté vált, amit a tömegtermelés méretei, sorozatnagyságai kényszerítettek ki.
Széchenyi István Egyetem
218
7.2. SZABVÁNYOK, SZABVÁNYOSÍTÁS
7.2.1. A SZABVÁNYOSÍTÁS JELENTŐSÉGE
7.2.2. A SZABVÁNYOK FAJTÁI 7.2.3. A SZABVÁNYOSÍTÁS
SZERVEZETEI 7.2.4. MINŐSÉGÜGYI SZABVÁNYOK,
INTÉZMÉNYEK ÉS SZERVEZETEK 7.2.5. MINŐSÉGGEL KAPCSOLATOS
JOGINTÉZMÉNYEK
Széchenyi István Egyetem
219
7.2.1. A SZABVÁNYOSÍTÁS JELENTŐSÉGE
A szabványosítás alapvetően a piaci szereplők érdeke.
Az írott – és egy szakmában általánosan ismert – szabványok megkönnyítik tervezés, a gyártás folyamatát és az üzleti tranzakciókat, mert a termék, a szolgáltatás, vagy valamilyen eljárás részletes leírása helyett egyszerűen egy szabványra lehet hivatkozni.
Széchenyi István Egyetem
220
7.2.2. A SZABVÁNYOK FAJTÁI
A szabványok sokféleképpen csoportosíthatók, alapvetően három csoportot különböztetünk meg: A mérésekre, mérő- és vizsgálóeszközökre vonatkozó
szabványok egy-egy általánosan elfogadott eljárást írnak elő.
A termékszabványok célja a termék méreteinek, lényeges tulajdonságainak, jellemzőinek meghatározása.
Rendszerszabványok: erős alkupozícióval bíró fogyasztók, megrendelők, (hadseregek, kormányok) alakítják ki és hozták létre. Ez olyan keretet biztosít, amelynek megfelelő saját eljárási rendet alakítanak ki a többiek is akik kénytelenek alkalmazkodni.
Széchenyi István Egyetem
221
7.2.3. A SZABVÁNYOSÍTÁS SZERVEZETEI
A szabványokat vállalatok, kutatóintézetek és szakmai szervezetek készítik el, a nemzetközi szabványokat a szabványosítás szervezetei öntik végső formába (kodifikálják) és adják ki.
Az általános és fontos területeken nemzeti szabványosítási szervezetek adnak ki szabványokat. A nemzeti szervezetek egymással kapcsolatban
vannak. A szakmai szervezetek és a nemzeti szabványosítási
szervezetek is tagjai lehetnek a különféle nemzetközi (és európai) szabványügyi szervezeteknek.
Széchenyi István Egyetem
222
7.2.4. MINŐSÉGÜGYI SZABVÁNYOK, INTÉZMÉNYEK ÉS SZERVEZETEK
Az ISO minőségügyi szabványai ma már világszerte elfogadottak.
A rendszerszabványok közvetlen elődje a BS 5750 számú brit szabvány volt. 1979-ben lépett életbe.
Létrejöttek a minőségügy alapvető szervezetei. A szabványosítás nagy húzóágazatai, pl.:
hadiipar, államvasutak, autóipar, stb.
Széchenyi István Egyetem
223
7.2.5. MINŐSÉGGEL KAPCSOLATOS JOGINTÉZMÉNYEK
A minőség kérdése számos jogterületet érint, tételesen felsorolhatatlanok azok a jogszabályok, amelyek kapcsolatba hozhatók a minőségüggyel.
Elsőként kell megemlíteni a szabványosításról és az akkreditálásról szóló törvényeket, mint a minőségügy alapvető jogintézményeit meghatározó jogszabályokat.
Széchenyi István Egyetem
224
7.3. A MINŐSÉG GAZDASÁGI HATÁSAI
7.3.1. A MINŐSÉG KÖLTSÉGEI 7.3.2. A MINŐSÉG HASZNAI 7.3.2. A KÖLTSÉGEK ÉS BEVÉTELEK
ÖSSZEFÜGGÉSEI
Széchenyi István Egyetem
225
7.3.1. A MINŐSÉG KÖLTSÉGEI
A minőség költségei három nagy csoportba oszthatók: a minőség költségei, a termelési, gyártási minőségköltségek, a hibás termékekből származó veszteség-jellegű
költségek. A megelőző jellegű költségek közé sorolhatók a
minőségi munka elérése érdekében kifejtett tevékenységek költségei.
A termelési gyakorlati minőségköltségek: a gyártás közbeni és a végső ellenőrzések személyi és technikai feltételeihez tartozó költségek.
Széchenyi István Egyetem
226
7.3.2. A MINŐSÉG HASZNAI
A minőség hasznai csak közvetve, a piaci kapcsolatokon keresztül érvényesülhetnek, vagyis egyértelműen ki vagyunk szolgáltatva a piaci keresletnek.
Hangsúlyozni kell, hogy a megfelelő minőség nem abszolút kategória, a minőségnek a vevői igényekkel kell találkoznia.
Széchenyi István Egyetem
227
7.3.2. A KÖLTSÉGEK ÉS BEVÉTELEK ÖSSZEFÜGGÉSEI
Ha a minőség színvonalának egységnyi növelése egyre növekvő költségekkel jár, miközben a bevételek egyre csökkenő ütemben növekednek, akkor a minőség fokozása addig célszerű, amíg a költségnövekedés a bevétel növekedés alatt marad.
Ahol a két növekedési ütem azonos, optimális minőségi színvonalnak tekinthető, mert a bevételek és a ráfordítások különbsége (a nyereség) ekkor a legnagyobb.
Széchenyi István Egyetem
228
7.4. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS FOLYAMATA, SZEREPLŐI
A bevezetés első lépése és feltétele a vezetők egyöntetű és egyértelmű szándékának és elkötelezettségének kialakítása.
A meghatározó vezetők csoportjának kifejezetten támogatnia kell az ügyet.
Széchenyi István Egyetem
229
7.5. A MINŐSÉGÜGYI DOKUMENTÁCIÓK A minőségi rendszernek egyik alapvető
követelménye a megfelelő dokumentálás. A dokumentáció igénye kettős:
a minőségi rendszer alapdokumentumainak elkészítése,
a rendszer működésének állandó dokumentálását meg kell oldani.
A dokumentumok négy szintet alkotnak. A minőségügyi kézikönyv. Tartalmazza a vállalat
minőségpolitikáját, a szervezetre, a felelősségre és a hatáskörökre vonatkozó legfontosabb előírásokat.
Az eljárások kézikönyve, A munkautasítások, A minőségi bizonylatok, kiegészítő dokumentumok.
Széchenyi István Egyetem
230
7.6. ELLENŐRZŐ, MÉRŐ- ÉSVIZSGÁLÓBERENDEZÉSEK I.
A szabvány megköveteli a szükséges mérőeszközök rendszeres karbantartását.
Dokumentált eljárások legyenek azoknak az eszközöknek a rendszeres kalibrálására, amelyekkel a termékellenőrzéseket és vizsgálatokat végzik.
Ismerni kell a mérési bizonytalanságokat, azoknak összhangban kell állniuk a mérési képességekkel.
Az eszközök jellemző műszaki adatainak hozzáférhetőnek kell lenniük.
Széchenyi István Egyetem
231
7.6. ELLENŐRZŐ, MÉRŐ- ÉSVIZSGÁLÓBERENDEZÉSEK II.
A szabványos működés feltételezi: a mérésekhez a megfelelő eszköz használatát;az
elfogadott eszközökről készített listát, az eszközök rendszeres kalibrálását elismert
etalonokhoz; a kalibrálási folyamat meghatározását, a kalibrált állapotjelölési módját; a kalibrációs feljegyzések vezetését; a korábbi ellenőrzések eredményének értékelését, a kalibrálás megfelelő környezeti feltételeit; A berendezések megfelelő kezelését, tárolását, a
mérőeszközök védelmét. A mérőeszközöknél figyelembe kell venni a már
említett mérésügyi jogszabályokat, szabványokat.