fiatal korcsoportok - gvh · h-1133 budapest, váci út 76. (+36 1) 470-70-30; 470-70-60; 470-40-70...

H-1133 Budapest, Váci út 76.

(+36 1) 470-70-30; 470-70-60; 470-40-70

e-mail: [email protected]

honlap: www.masmi.com

FIATAL KORCSOPORTOK

Közvélemény-kutatás

Budapest, 2017. április

http://www.masmi.com/

Fiatal korcsoportok – közvélemény-kutatás, 2017. április

2

Tartalomjegyzék

Vezetői összefoglaló .............................................................................................................. 3

1. Bevezetés ....................................................................................................................... 7

1.1. A kutatás módszere ............................................................................................... 7

1.2. Az eredmények ismertetése .................................................................................. 9

2. A pénzügyi-gazdasági ismeretekkel kapcsolatos érdeklődés és annak háttere ........ 11

3. Gyakorlati piactudatosság ......................................................................................... 18

4. Versenyattitűd ............................................................................................................ 22

5. Gyakorlati piactudatosság és versenyattitűd ............................................................. 23

6. A gazdasági verseny észlelt intenzitása ..................................................................... 24

7. A Versenytörvény ismerete ........................................................................................ 28

7.1. Általános ismertség ............................................................................................. 28

7.2. A részletek ismerete ............................................................................................ 31

7.3. Összesített mutató az ismeret szintjéről ............................................................ 35


3

Vezetői összefoglaló

A felmérés a lakosság fiatal – 15-18 és 19-29 éves – korcsoportjaiban vizsgálta a

fogyasztói tudatosságot, a gazdasági versennyel kapcsolatos tájékozottságot,

vélekedéseket, s mindezek információs hátterét. Az adatfelvétel 601 fős mintán, 12 perces

kérdőívet alkalmazó, személyes megkérdezéssel történt 2017 áprilisában.

A pénzügyi-gazdasági ismeretekkel kapcsolatos érdeklődés és annak háttere

Mindkét korcsoportban minimális a pénzügyi-gazdasági ismeretek iránt intenzív

érdeklődést mutatók aránya. A hozzátartozók és az online média játssza a

legfontosabb szerepet az ilyen jellegű információk közvetítésében. A szakirodalom,

a nyomtatott sajtó és a rádió elenyésző szerephez jut az ismeretek gazdagításában.

A pénzügyi-gazdasági ismeretek iránt többé-kevésbé nyitott fiatalok körében –

mindkét korcsoportban – egyértelműen az online médiáé a vezető szerep. A

Facebook vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen a közösségi médián belül.

A 15-18 évesek kevesebb, mint húsz százaléka tanul pénzügyi-gazdasági

ismereteket, a 18 évesek körében is csupán 27%-ot mértünk e kérdés kapcsán. A

15-18 éves korcsoport közel egyharmada (32%) vett már részt iskolán kívül

szervezett tanulmányi versenyen. Az idősebb korosztály kisebb hányadban (24%)

emlékszik vissza ilyen jellegű megmérettetésre.

Gyakorlati piactudatosság

Az idősebb korosztály tagjai magasabb hányadban szokták elolvasni az apró betűs

részeket vásárláskor, megrendeléskor, előfizetéskor, szerződéskötésnél, mint a 15-

18 évesek.

Mindkét korcsoportban hetven százalék fölött van azok aránya, akik nem egy,

hanem több lehetőséget is megvizsgál(ná)nak szolgáltató-választáskor. Sem a

korcsoportok, sem az iskolatípus, illetve végzettség tekintetében nem fedezhető fel

szignifikáns különbség a válaszadói csoportok között.

A 15-18 évesek relatív (48%), az idősebbek abszolút többsége (55%) változóan,

valamivel kevesebb mint egyharmaduk következetesen piactudatos.


4

Versenyattitűd

Mindkét korosztályban az állam és a piaci verseny szerepének egyensúlyát tartják a

legnagyobb hányadban kívánatosnak. Ez a fiatalabbaknál az abszolút, az

idősebbeknél viszont csak relatív többség véleménye. Ugyanakkor a piaci verseny

prioritását kívánatosnak vélők hányada

a fiatalabbaknál két és félszeresen (32 versus 13 %),

az idősebbeknél pedig négyszeresen (44 versus 11%)

haladja meg az állam szerepének dominanciájára szavazókéit. Az arányok mellett

az átlagok is azt sejtetik, hogy – ha nem is szignifikánsan – a 19-29 évesek

versenypártisága erősebb, mint a 15-18 éveseké.

Az iskolatípusra fókuszálva gyakorlatilag csupán elenyésző különbségeket látunk,

az átlagok szinte teljesen megegyeznek. Ugyanakkor a felsőfokú végzettségűek

piacpártisága szignifikáns mértékben meghaladja a korcsoporti átlagot.

Gyakorlati piactudatosság és versenyattitűd

A 15-18 évesek körében a válaszadók mindössze 8 százalékáról mondható el, hogy

egyszerre deklaráltan versenypárti és piactudatos is. 24%-uk csak versenypártinak

mondható, piactudatos fogyasztónak nem, 23%-ukra jellemző a piactudatosság, de

a versenypártiság nem. A legnagyobb tábort (44%) a sem nem piactudatosak, sem

nem versenypártiak alkotják.

A 19-29 évesek versenypártisága jelentősen (44 versus 32 százalék),

piactudatossága (33 versus 31 százalék) viszont csak elhanyagolható mértékben

haladja meg a fiatalabb korcsoportban mért szintet.

A gazdasági verseny észlelt intenzitása

A 15-18 évesek körében 39%, az idősebb korcsoportban viszont 52% azoknak az

aránya, akik intenzívebb gazdasági versenyt tartanának kívánatosnak a gazdaság

egész területén. Az ellenkező tábort – a verseny mérséklését preferálókét – a

fiatalabbak 10, az idősebbek 13%-a alkotja.

A szolgáltatások területén – mindkét korcsoportban – valamelyest kisebb a

verseny intenzívebbé tételével kapcsolatos elvárások erőssége, mint az egész

gazdaságot illetően.

Míg a 19-29 éves korcsoport gyakorlatilag teljesen egyforma eredményt produkált a

szolgáltatások és az élelmiszerek piacának a megítélésében, a 15-18 évesek az

utóbbi szempontból az előzőhöz képest is kisebb arányban szeretnék a verseny

élénkülését.


5

A 15-18 évesek nagyjából egyformán értékelik az élelmiszerek és a műszaki cikkek

piacának versenyjellemzőit. A 19-29 évesek viszont sokkal kevésbé hiányolják a

versenyt az utóbbi termékféleségeknél, mint az előbbieknél vagy éppen a

szolgáltatásoknál.

Az idősebb korosztály erősebb versenypártisága abban is megnyilvánul, hogy

minden területen nagyobb hányadban élénkítenék a versenyt, mint a fiatalabbak. A

verseny általános élénkítése iránti igény mindkét korosztálynál valamelyest

erősebb, mint ami az egyes területek kapcsán megnyilvánul.

A Versenytörvény ismerete

A 15-18 évesek 13, a 19-29 évesek 24 %-a hallott már a Versenytörvényről. A

fiatalabb korcsoportban 4, az idősebbeknél pedig 10% azok aránya, akik az elmúlt

néhány hónapban is halottak a Versenytörvényről, azaz folyamatosan tájékozottak.

Noha a gazdasági kérdések közvetítésében a televízió csak a rangsor közepe táján

helyezkedik el, a Versenytörvényt illetően mindkét korcsoportban önállóan (15-18

évesek) vagy megosztva (19-29 évesek) vezeti az említési gyakoriság szerint

felállított listát. Az online média a 19-29 évesek körében a televízióval megegyező

fontossággal bír ugyan, de a fiatalabb korcsoportban már jóval kisebb szerepet tölt

be a Versenytörvény ismertté tételében.

Ha a Versenytörvényről legalább hallomásból tudók arányát a törvény céljának

ismeretét vizsgáló kérdésre adott válaszokkal kombináljuk, akkor a 15-18 évesek

körében 13-ról 4, a 19-29 évesek körében pedig 24-ről 14 százalékra kell

szűkítenünk a valós ismerettel rendelkezők körét. Csupán a 19-29 éves felsőfokú

végzettségűek emelkednek ki szignifikáns mértékben a korcsoport átlagához (14%)

képest: 25%-uk helyesen definiálta a Versenytörvény célját.

Egyértelműen az idősebb korosztály tekinthető tájékozottabbnak a Versenytörvény

hatókörét illetően. Az ismeretek törékenységére utalnak felmérésünk azon

eredményei, hogy közel kétharmad volt a téves válaszok aránya mindkét

korcsoportban a Versenytörvénynek az állampolgárok ügyeit is átfogó hatókörét

illetően, miként a 15-18 évesek közel kétharmada a sportra is „kiterjesztette” a

Tpvt. előírásait.

A Versenytörvény céljait illető ismeretek esetében már nem egyértelmű az idősebb

korcsoport fölénye. A két valós állítás esetében a fiatalabbak tűnnek

tájékozatlanabbaknak, de a hamis állításoknál már meglehetősen vegyes a kép. Sőt,

a külföldi vállalkozásokkal, illetve általában a versenytársakkal szembeni védelem

a (a Tpvt-t hallomásból ismerő) 19-29 évesek mintegy 80%-a szerint beletartozik a

Versenytörvény céljai közé, miközben „csupán” 60-65% a téves vélekedések

aránya a 15-18 évesek idevonatkozó válaszaiban. A két korcsoportban egyformán

magas (közel háromnegyed) volt annak a téves elképzelésnek az említési

gyakorisága, hogy a Versenytörvény (egyik) célja a kkv-k támogatása.


6

A fiatalabb korcsoportban 28, az idősebbeknél pedig 45 százalék azok aránya, akik

tudják, hogy a Gazdasági Versenyhivatal elsőrendű feladata a Versenytörvény

érvényesítése. A téves elképzelések között a fogyasztóvédelem szerepelt a

legnagyobb hányadban.

Mindkét korcsoportban tulajdonképpen kimutathatatlan volt statisztikailag a

Versenytörvényt jól ismerők hányada. A bizonyos ismeretekkel rendelkezők aránya

5 (15-18 évesek), illetve 11%-ra (19-29 évesek) tehető, míg minimális ismeretet 6

(15-18 évesek), illetve 12%-nál (19-29 évesek) mértünk. A döntő hányad (89,

illetve 77%) számára a Versenytörvény gyakorlatilag ismeretlen fogalom.

A végzettség szintje egyenes összefüggésben van az ismereti szinttel. Az

iskolatípus viszont nem igen befolyásolta az eredményeket, legalábbis nem

szignifikánsan.


7

1. Bevezetés

A GVH közel másfél évtizede méri a versenykultúra állapotát, a GVH munkájával

kapcsolatos véleményeket, valamint a versenyjogi ismeretek pontosságát. Ennek érdekében

2003 óta rendszeresen közvélemény-kutatásokat rendelt meg ebben a témában, 2008-tól

pedig a jelentősebb eljárásainak, ágazati vizsgálatainak, valamint versenypártolási

tevékenységének ismertségét, az azokkal kapcsolatos információk helyességét és azok

megítélését is vizsgálja.

Ebbe a sorba illeszkedett jelen felmérésünk, amely a lakosság fiatal

korcsoportjaiban vizsgálta a versenyszabályokkal és a gazdasági versennyel kapcsolatos

tájékozottságot, valamint a fogyasztói tudatosságot.

A kutatás fókuszában az alábbi témakörök szerepeltek:

a gazdasági-pénzügyi információk iránti érdeklődés, az ismeretek forrásai,

a fogyasztói döntéshozatal tudatossága, valamint

a gazdasági versennyel kapcsolatos ismeretek és attitűd.

A kutatás kitért arra is, hogy mennyiben befolyásolják, esetleg determinálják a

demográfiai jellemzők (nem, korcsoport, lakóhely, iskolatípus, iskolai végzettség) az

ismereti szintet, a véleményeket és az attitűdöket.

1.1. A kutatás módszere

Az adatfelvétel módja: személyes kérdőíves interjúk

Az adatfelvétel ideje: 2017. április 8-27.

Alapsokaság: a 15-18 és a 19-29 év közötti magyarországi lakosok

Minta: korcsoportonként 300, összesen 600 fős utólagosan súlyozott

minta

A kutatás mintájának a magyarországi 15-18 és 19-29 éves lakosságot kellett

reprezentálnia a főbb demográfiai ismérvek (nem, iskolatípus/iskolai végzettség és

településtípus) szerint. Annak érdekében, hogy valamennyi demográfiai szegmensben a

megbízható elemzéshez elegendő számú válaszadónk legyen, eltértünk az országos

arányokat tükröző mintavételtől. Ez azt jelenti, hogy a figyelembeveendő demográfiai

jellemzők szerint kijelölendő szegmensek egyenlő elemszámban szerepeltek a mintában,

s utólagos súlyozással határoztuk meg azokat az eredményeket, amelyek az

alapsokaságo(ka)t jellemzik.


8

Ezen elvek alapján a minta elemszámok szerinti összetétele az alábbi volt:

Szegmensek 14-18 évesek 19-29 évesek Összesen

Nem

Férfi 150 150 300

Nő 150 150 300

Településtípus

Budapest 100 100 200

Város 100 100 200

Község 100 100 200

Iskolatípus

Gimnázium 100 100

Szakközépiskola 100 100

Szakmunkásképző 100 100

Legmagasabb iskolai végzettség

Felsőfokú 100 100

Középfokú 100 100

Alapfokú 100 100

Mindösszesen 300 300 600


9

A súlyozással előállított – az országos arányokat tükröző – összetételt az alábbi

táblázat mutatja be:

Demográfiai jellemzők Országos

arányok

Mintabeli

arányok

Nem Férfi 50% 50%

Nő 50% 50%

Iskolatípus (15-18 évesek)

Szakmunkásképző 20% 33%

Szakközépiskola 40% 33%

Gimnázium 40% 33%

Iskolai végzettség (19-29

évesek)

Alapfokú 32% 33%

Középfokú 54% 33%

Felsőfokú 14% 33%

Településtípus

Budapest 17% 33%

Egyéb város 50% 33%

Község 33% 33%

ÖSSZESEN 100% 100%

A célcsoportban szereplő fiatal korosztályok telefonos elérhetőségének nehézségei és

a mintakiválasztás, valamint a válaszadás egzaktságának követelményei a személyes

megkérdezés alkalmazását tették indokolttá.

A mintavétel során rétegzett, véletlen eljárást alkalmaztunk. A rétegeket a régiók,

illetve a településtípusok képezték, egy-egy rétegen belül pedig véletlenszerűen

választottuk ki a nemnek, kornak, iskolatípusnak/iskolai végzettségnek megfelelő

válaszadókat.

1.2. Az eredmények ismertetése

A kutatás eredményeit a jelen – ábrákat, táblázatokat és szöveges értékeléseket

tartalmazó tanulmány – foglalja össze. Valamennyi kérdés, aspektus kapcsán

bemutatjuk, hogy mely – demográfiai vagy a válaszok által képzett –

szegmens(ek)ben mértünk az adott korosztály átlagához képest szignifikáns

eltérést.

Az utólagos szerkeszthetőség érdekében mellékeljük az ábrákat tartalmazó

PowerPoint fájlt is.


10

Ugyancsak a tanulmány mellékletét képezi majd az az Excel fájl, amelynek

munkalapjai

o a 15-18 évesek,

o a 19-29 évesek, valamint

o a két korcsoport együttes

mintájának súlyozás utáni, továbbá

o a két korcsoport– iskolatípus és iskolai végzettség szerinti bontású –

súlyozatlan

eredményeit tartalmazza.

Az egyes korcsoportok egészére érvényes eredményeket

a súlyozás utáni,

míg az iskolatípus és az iskolai végzettség szerint képzett szegmensek specifikumait

a súlyozatlan adatok1

alapján mutatjuk be.

1 Csak a súlyozatlan minta biztosít valamennyi – az iskolatípus és az iskolai végzettség szerint képzett –

szegmensben 100 fős elemszámot.


11

2. A pénzügyi-gazdasági ismeretekkel kapcsolatos érdeklődés és

annak háttere

A kutatás céljai, fő témakörei szempontjából fontos információt jelent a kutatásban

szereplő korcsoportok érdeklődésének jellemzői.

Q20. Kérem, érzékeltesse egy 4-fokú skála segítségével, hogy mennyire érdeklődik Ön a gazdasági kérdések, információk iránt. A 4 azt jelenti, hogy nagyon érdeklik, az 1 pedig azt, hogy egyáltalán nem.

(Megoszlás és átlag)

N=301

38% 43%27%

37%

43% 37%

43%

40%

19% 18%29%

21%

0% 2% 1% 1%

1,81 1,792,04

1,87

1,01,21,41,61,82,02,22,42,62,83,03,23,43,63,84,0

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Szakmunkásképző Szakközép Gimnázium EgyüttIskolatípus

Nagyon érdekli

3

2

Egyáltalán nem érdekli

Átlag [1..4]

29% 24%

7%

25%

38%33%

45%

39%

34%37% 44%

33%

0% 6% 4% 3%

2,052,25

2,45

2,15

1,01,21,41,61,82,02,22,42,62,83,03,23,43,63,84,0

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Alapfokú Középfokú Felsőfokú EgyüttVégzettség

Nagyon érdekli

3

2

Egyáltalán nemérdekli

Átlag [1..4]

19-29 évesek

15-18 évesek

N=300

Szignifikánsan magasabb Szignifikánsan alacsonyabb

Mindkét korcsoportban minimális a pénzügyi-gazdasági ismeretek iránt intenzív

érdeklődést mutatók aránya.

Noha a gimnazisták valamelyest érdeklődőbbnek tűnnek, mint a másik két

iskolatípus tanulói, a mért értékek az ő esetükben sem mutatnak szignifikáns

különbséget az átlaghoz képest.

A felsőfokú végzettségűek érdeklődését tükröző átlag (2,45) ugyan

szignifikánsan magasabb a teljes korcsoport átlagánál (2,15), mégsem éri el az

elméleti számtani átlagot (2,5).

A településtípus szerinti szignifikáns eltérést csak a 19-29 éves korcsoportban

mértünk: a fővárosiak (2,34) és a községiek (2,35) átlaga szignifikánsam magasabb, a

községieké pedig szignifikánsan alacsonyabb (1,95), mint az összesített átlag (2,15).


12

Q21. Egy 4-fokú skála segítségével szíveskedjen érzékeltetni azt, hogy a következőkben felsorolandó információforrások mennyire játszanak/játszottak szerepet a gazdasági kérdések, információk közvetítésében az

Ön számára!(Megoszlás és átlag)

N=301

27%36% 33% 34% 37%

45%52%

58%

84%27%20% 26% 27%

29%24%

31%25%

13%

31% 28%33% 28% 24% 19%

14% 13%

3%15% 17%

9% 11% 10% 12%3% 4% 0%

2,35 2,25 2,18 2,15 2,07 1,98

1,68 1,63

1,201,0

1,2

1,4

1,6

1,8

2,0

2,2

2,4

2,6

2,8

3,0

3,2

3,4

3,6

3,8

4,0

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

hozzátartozók internet iskola, munka barátok, ismerősök

televízió közösségi oldalak

rádió nyomtatott sajtó

szakirodalom

Jelentősen

3

2

Egyáltalán nem

Átlag [1..4]

15-18 évesek

N=300

22% 25%31%

23% 28%41%

48% 48%

69%30% 22%

29%35%

38%22%

32% 33%

24%

34%34%

31% 31%29%

25%

17% 17%6%15% 19%

9% 11%5%

11%3% 2% 2%

2,42 2,47

2,172,30

2,11 2,07

1,74 1,73

1,40

1,0

1,2

1,4

1,6

1,8

2,0

2,2

2,4

2,6

2,8

3,0

3,2

3,4

3,6

3,8

4,0

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

hozzátartozók internet iskola, munka barátok, ismerősök

televízió közösségi oldalak

rádió nyomtatott sajtó

szakirodalom

Jelentősen

3

2

Egyáltalán nem

Átlag [1..4]

19-29 évesek

Mindkét korcsoportban a hozzátartozók és az online média játssza a legfontosabb

szerepet a pénzügyi-gazdasági információk közvetítésében. A fiatalabbak esetében a

hozzátartozók, a 19-29 évesek körében az internet került az első helyre.

A szakirodalom, a nyomtatott sajtó és a rádió elenyésző szerephez jut az ismeretek

gazdagításában.

Sem iskola-, sem településtípus tekintetében nem találtunk szignifikáns eltérést a

15-18 évesek körében a korosztály átlagához képest.

A 19-29 évesek korcsoportjában mért szignifikáns különbségek:

Információs

csatorna Szignifikánsan alacsonyabb Szignifikánsan magasabb Átlag

Iskolai tanulmányok alapfokú végzettségűek (1,86) felsőfokú végzettségűek (2,60) 2,12

Nyomtatott sajtó alapfokú végzettségűek (1,54) felsőfokú végzettségűek (2,06) 1,73

Televízió városiak (1,93) 2,11

Rádió városiak (1,54) budapestiek (1,96)

községiek (1,94 1,74


13

Q21. Egy 4-fokú skála segítségével szíveskedjen érzékeltetni azt, hogy a következőkben felsorolandó információforrások mennyire játszanak/játszottak szerepet a gazdasági kérdések, információk közvetítésében az

Ön számára!

2,35 2,25 2,18 2,15

2,07 1,98

1,68 1,63

1,20

2,682,87

2,76 2,69 2,69

2,36

1,99 1,92

1,25

1,00

1,20

1,40

1,60

1,80

2,00

2,20

2,40

2,60

2,80

3,00

3,20

3,40

3,60

3,80

4,00

hozzátartozók internet iskola, munka barátok, ismerősök televízió közösségi oldalak rádió nyomtatott sajtó szakirodalom

Teljes korcsoport Érdeklődök15-18 évesek

N=300 N=68

2,42 2,47

2,17 2,30

2,11 2,07

1,74 1,73

1,40

2,79

3,10

2,74 2,76

2,352,49

2,01 2,06

1,55

1,00

1,20

1,40

1,60

1,80

2,00

2,20

2,40

2,60

2,80

3,00

3,20

3,40

3,60

3,80

4,00

hozzátartozók internet iskola, munka barátok, ismerősök televízió közösségi oldalak rádió nyomtatott sajtó szakirodalom

Teljes korcsoport Érdeklődök19-29 évesek

N=300 N=109

(A teljes korcsoport versus a gazdasági információk iránt érdeklődök átlaga)

A szakirodalom kivételével, az érdeklődők (3-as vagy 4-es értéket jelölők a 4-fokú

skálán) esetében valamennyi információforrás sokkal nagyobb gyakorisággal szerepel,

mint a teljes korcsoportban kapott átlag. Az ily módon fókuszba kerülő szegmensekben –

nem csak az idősebb korcsoportban – egyértelműen az online médiáé a vezető szerep.

Q22. Amennyiben közösségi oldalakat is felhasznál gazdasági kérdések, információk forrásaként,

melyeket?

87%

33%

8%

4%2% 2% 1%

94%

32%

8%

1%4% 3% 3%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Facebook YouTube Instagram Snapchat Twitter Linkedin Egyéb közösségi oldal

15-18 évesek 19-29 évesek

N=163 N=173

(Említési gyakoriság)

A két korcsoportban nagyon hasonló arányokat regisztráltunk.


14

A Facebook vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen a közösségi médián belül. A

YouTube-ot a közösségi oldalakon pénzügyi-gazdasági ismeterekre (is) szert tevő

válaszadók egyharmada említette.

Bár hibahatáron vannak a különbségek, az arányok azt sejtetik, hogy a Snapchat

inkább a 18 évesnél nem idősebb, míg a Twitter inkább a 18 éven felülieket érik el,

legalább is a pénzügyi-gazdasági információk közvetítésében.

Q23. Hozzá szokott jutni gazdasági információkhoz Facebook zárt csoporton keresztül is?

57%

81%73%

43%

19%27%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Érdeklik a gazdasági kérdések Nem érdeklik a gazdaságikérdések

Együtt

Igen

Nem

N=96

15-18 évesek

65%

88%77%

35%

12%23%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Érdeklik a gazdasági kérdések Nem érdeklik a gazdaságikérdések

Együtt

Igen

Nem

19-29 évesek

N=163

N=46

N=78

N=142

N=85

(Említési gyakoriság) Szignifikánsan magasabb Szignifikánsan alacsonyabb

A két korcsoport e tekintetben is egymáshoz igen közelálló eredményeket

produkált. Jobban a számok/arányok mögé nézve, megállapítandó, hogy a Facebook zárt

csoporton keresztül pénzügyi-gazdasági információkhoz jutó érdeklődő fiatalok

a 15-18 évesek körében 7,

a 19-29 évesek között 9

százalékot képviselnek mindösszesen, a teljes korcsoportot alapul véve.

(Mindössze két 15-18 éves és négy 19-29 éves válaszadó jelezte, hogy LinkedIn zárt

csoporton keresztül is hozzá szokott jutni pénzügyi-gazdasági információkhoz.)


15

Q28. Tanul vagy tanult korábban a középiskolai vagy szakiskolai oktatás keretében pénzügyi-

gazdasági ismereteket?

76%85%

75%82%

24%15%

25%18%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%


Igen

Nem

15-18 évesek

73%61%

36%

65%

27%39%

64%

35%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%


Igen

Nem

19-29 évesek

N=300

N=301


A 15-18 évesek kevesebb, mint húsz százaléka tanul pénzügyi-gazdasági

ismereteket. Ezt a képet nem javítja az sem, hogy a megkérdezettek egy része még szak-

vagy középiskolai tanulmányainak csak az elején tart, hiszen a 18 évesek körében is

csupán 27%-ot mértünk e kérdés kapcsán.

A 19-29 évesek esetében a végzettség egyértelműen determinálja az arányokat.

Elgondolkoztató viszont, hogy még a felsőfokú végzettségűek több mint egyharmada is

úgy véli, hogy nem részesült annak idején ilyen irányú képzésben.


16

Q25. Vett Ön részt korábban iskolán kívül szervezett tanulmányi versenyen, vetélkedőn?

74% 71%59%

68%

26% 29%41%

32%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%


Igen

Nem

15-18 évesek

82%72%

62%76%

18%28%

38%24%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%


Igen

Nem

19-29 évesek

N=300

N=301


A 15-18 éves korcsoport közel egyharmada vett már részt iskolán kívül szervezett

tanulmányi versenyen. Bár – nem meglepő módon – a gimnazisták járnak az élen ebben a

tekintetben, az átlaghoz képest szignifikáns eltéréseket nem mértünk a három

iskolatípusban.

Az idősebb korosztály kisebb hányadban emlékszik vissza ilyen jellegű

megmérettetésre. Ugyanakkor itt egyértelműen kimutatható a végzettségi szint és az igen

válaszok aránya közötti egyenes összefüggés.


17

Q26. Mi motiválta abban, hogy elinduljon a vetélkedőn, versenyen? Ugyancsak egy 4-fokú skála

segítségével szíveskedjen érzékeltetni azt, hogy a következőkben felsorolandó tényezők mennyire játszottak szerepet!


N=73

8%16% 12% 16% 16% 16% 22% 22%

57%

14%13%

14% 9% 10%22% 12%

20%

13%

32%26% 37% 37% 38%

26% 31%31%

22%46% 45%

37% 38% 36% 36% 34%27%

8%

3,153,00 3,00 2,97 2,94

2,82 2,782,63

1,82

1,0

1,2

1,4

1,6

1,8

2,0

2,2

2,4

2,6

2,8

3,0

3,2

3,4

3,6

3,8

4,0

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Érdeklődés Tanárok Barátok, ismerősök Élmény Továbbtanulás Szülők Elismertség Díjazás Sajtómegjelenés

Jelentősen

3

2

Egyáltalán nem

Átlag [1..4]

15-18 évesek

N=97

2% 6% 7% 4% 7% 7% 8% 6%

37%

3%

29%19%

9%15%

32%19%

31%

35%

24%

36% 55%

34%27%

29%

23%

32%

24%

71%

30%19%

53% 51%

32%

51%

31%

5%

3,64

2,90 2,86

3,353,21

2,85

3,16

2,87

1,97

1,0

1,2

1,4

1,6

1,8

2,0

2,2

2,4

2,6

2,8

3,0

3,2

3,4

3,6

3,8

4,0

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Érdeklődés Tanárok Barátok, ismerősök Élmény Továbbtanulás Szülők Elismertség Díjazás Sajtómegjelenés

Jelentősen

3

2

Egyáltalán nem

Átlag [1..4]

19-29 évesek

A motivációk között mindkét korcsoportban az érdeklődés került az első helyre.

Az idősebbeknél – legalább is a visszaemlékezésük szerint – ez messze kiemelkedett a

többi tényező közül, míg a fiatalabbaknál kevésbé. Beszédes, hogy míg a 19-29 éveseknél

71, addig a 15-18 éveseknél csak 46% válaszolta azt, hogy a versenyen való indulást

jelentősen motiválta az érdeklődés.

A fiatalabbaknál inkább a tanárok, barátok ösztönzése, az idősebbeknél az

élmény, az elismertség és a továbbtanulási esélyek megnövekedése jutott relatívan

nagyobb szerephez.

Mindkét korcsoportban – a sajtómegjelenés kivételével – valamennyi ösztönző

mutatószáma meghaladta az elméleti – azaz a 2,5-es – átlagot.

Egyéb motiváló tényezők között a tapasztalatszerzés iránti igény, a kihívás, a

kíváncsiság és a véletlen szerepelt egy-egy említéssel.


18

3. Gyakorlati piactudatosság

A gyakorlati piactudatosságot – a korábbi komplex versenykultúra felmérésekben

szereplőkhöz hasonló – négy kérdés vizsgálta. Mivel itt a legfiatalabb korosztályokra

kellett fókuszálni, a kérdéseket ki kellett egészíteni, illetve hozzá kellett igazítani az

érdeklődési körhöz, illetve a feltételezett ismeretekhez, tapasztalatokhoz.

Q9. El szokta Ön olvasni az „apró betűs” részeket is, amikor magánszemélyként vásárol, megrendel valamit, előfizet valamire vagy szerződést köt egy szolgáltatóval?

12%20% 16% 18%

18%

21%19% 21%

29%23%

17%23%

23%21%

28%22%

18% 15% 20% 16%

2,47 2,382,58

2,39

1,01,21,41,61,82,02,22,42,62,83,03,23,43,63,84,0

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Szakmunkásképző Szakközép Gimnázium Együtt

Mindig elolvassa

3

2

Soha nem olvassa el

Nem szokott vásárolni

Átlag [1..4]

15-18 évesek

Iskolatípus


2% 2% 2% 3%

19% 21%7%

19%

25%28%

20%

28%

32%33%

47%

34%

23% 16%24%

17%

2,602,45

2,90

2,50

1,01,21,41,61,82,02,22,42,62,83,03,23,43,63,84,0

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Alapfokú Középfokú Felsőfokú Együtt

Mindig elolvassa

3

2

Soha nem olvassa el


Átlag [1..4]

19-29 évesek

Végzettség

N=300

N=301


Az idősebb korosztály – érthető módon – magasabb átlagokat produkált, mint a

fiatalabb. Az iskolatípus/végzettség alapján viszont csak egyetlen szignifikáns eltérést

regisztrálhattunk: a felsőfokú végzettségűek az átlagost – statisztikailag is – jelentős

mértékben meghaladó gyakorisággal szokták elolvasni az apró betűs részeket vásárláskor, megrendeléskor, előfizetéskor, szerződéskötésnél.


19

Q10. El szokta Ön olvasni a felhasználói feltételeket, amikor mobil applikációt vagy játékot tölt le

vagy vásárol?

5% 10% 5% 8%

26%

35%

19%29%

29%

24%

27%

27%

25%

25%

35%

26%

15%6%

14% 10%

2,31

2,02

2,46

2,18

1,01,21,41,61,82,02,22,42,62,83,03,23,43,63,84,0

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%


Mindig elolvassa

3

2

Soha nem olvassa el


Átlag [1..4]

15-18 évesek

Iskolatípus


6% 3% 3% 4%

20% 29%16%

24%

24%

37%

19%

35%

31%

19%

42%

23%

20%12%

20% 13%

2,54

2,14

2,68

2,28

1,01,21,41,61,82,02,22,42,62,83,03,23,43,63,84,0

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%


Mindig elolvassa

3

2

Soha nem olvassa el


Átlag [1..4]

19-29 évesek

Végzettség

N=300

N=301


A körültekintés mértéke mindkét korcsoportban alacsonyabb applikációk vagy

játékok letöltésekor, vásárlásakor, mint általában a vásárlásoknál.

Érdekes módon ebben a megvilágításban nem csak a felsőfokú végzettségűek és a

gimnazisták, hanem az alapfokú végzettségűek (csupán általános iskolát vagy legfeljebb

érettségi bizonyítványt nem nyújtó szakmunkásképzőt végzett válaszadók) is az átlagot

szignifikánsan meghaladó mértékű mutatószámokat produkáltak.

Q11. El szokta Ön olvasni a játék vagy akció szabályzatát, feltételeit, ha kupon-akcióban vagy

nyereményjátékban vesz részt?

21% 20% 20% 18%

22% 20% 18% 22%

20% 22%18%

22%

22% 26%28%

26%

15% 12% 16% 12%

2,38 2,382,53

2,35

1,01,21,41,61,82,02,22,42,62,83,03,23,43,63,84,0

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%


Mindig elolvassa

3

2

Soha nem olvassa el

Nem szokott részt venni

Átlag [1..4]

15-18 évesek

Iskolatípus


14% 12% 13% 13%

15% 18%5%

16%

20%21%

18%

22%

27%30%

44%

29%

25% 19% 20% 19%

2,712,57

2,91

2,59

1,01,21,41,61,82,02,22,42,62,83,03,23,43,63,84,0

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%


Mindig elolvassa

3

2

Soha nem olvassa el

Nem szokott részt venni

Átlag [1..4]

19-29 évesek

Végzettség

N=300

N=301



20

A kupon-akciók és nyereményjátékok feltételeinek elolvasási gyakorisága

nagyjából ugyanazt a képet tükrözi, illetve ugyanazokat a mutatószámokat

produkálta, mint az apró betűs részek elolvasása vásárláskor, megrendeléskor,

előfizetéskor, szerződéskötésnél.

Q12. Tegyük fel, hogy most kellene döntenie arról, hogy milyen internetes, mobil- vagy pénzügyi szolgáltatót vesz majd igénybe a jövőben! Melyik állítás jellemző Önre inkább?

20% 26% 28% 28%

80% 74% 72% 72%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%


Körültekintően választ

Benyomások alapján választ

15-18 évesek

20%28% 28% 25%

80%72% 72% 75%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%


Körültekintően választ

Benyomások alapján választ

19-29 évesek

N=300

N=301

Mindkét korcsoportban hetven százalék fölött van azok aránya, akik nem egy,

hanem több lehetőséget is megvizsgál(ná)nak szolgáltató-választáskor. Sem a

korcsoportok, sem az iskolatípus, illetve végzettség tekintetében nem fedezhető fel

szignifikáns különbség a válaszadói csoportok között.

A lakosságot – az iménti négy kérdésre adott válaszaik alapján – három, a gyakorlati

piactudatosság szerint kialakított csoportba soroltuk2:

Következetesen piactudatos fogyasztók: akik a legtöbb esetben, vagy minden

alkalommal elolvassák a részleteket, feltételeket, az „apró betűs” részeket és a

szakemberválasztásnál is alternatívákban gondolkoznak (vagyis a gyakorlatban

is élnek a piacgazdaság lehetőségeivel).

Változóan piactudatos fogyasztók: akik vagy (a legtöbb esetben / minden

alkalommal) elolvassák a részleteket, feltételeket, az „apró betűs” részeket,

vagy a szakemberválasztás előtt alternatívákban gondolkoznak.

2 Következetesen piactudatos fogyasztók: a 9-11. kérdés kódjainak átlaga>2,5 és a 12. kérdés kódja 2-es

(körültekintően választ).

Nem piactudatos fogyasztók: a 9-11. kérdés kódjainak átlaga≤2,5 és a 12. kérdés kódja 1-es

(benyomások alapján választ).

Változóan piactudatos fogyasztók: nem sorolhatók az előbbi két csoportba.


21

Nem piactudatos fogyasztók: akik magánszemélyként nem próbálnak élni a

versenypiacok adta lehetőséggel, illetve nem mutatnak igényt az ezeken

szükséges alaposabb tájékozódásra a két kiválasztott fogyasztói döntési

helyzetben; azaz többnyire nem olvassák el a részleteket, feltételeket, az „apró

betűs” részeket és nem keresik az alternatívákat a szakemberek kiválasztása

során.

Q9-12. A gyakorlati piactudatosság mutatószáma a négy kérdésre adott válaszok alapján

13% 18% 17% 20%

52%52%

44%48%

35% 30%39%

31%

2,222,12

2,222,11

1,0

1,2

1,4

1,6

1,8

2,0

2,2

2,4

2,6

2,8

3,0

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%


Következetesen piactudatos (3)

Változóan piactudatos (2)

Nem piactudatos (1)

Átlag [1..3]

15-18 évesek

Iskolatípus


7%16% 12% 13%

52%

53%

38%

55%

41%31%

50%

32%

2,34

2,15

2,38

2,20

1,0

1,2

1,4

1,6

1,8

2,0

2,2

2,4

2,6

2,8

3,0

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%


Következetesen piactudatos (3)

Változóan piactudatos (2)

Nem piactudatos (1)

Átlag [1..3]

19-29 évesek

Végzettség

N=300

N=301


Mindkét korcsoport összesített mutatószáma meghaladta az elméleti átlagot, a 2-

est. Noha az idősebbek valamelyest tudatosabbnak tűnnek, az eltérés nem szignifikáns.

Az iskolatípus szerint nincs szignifikáns különbség, de a végzettség tekintetében

igen: a felsőfokú végzettségűek mellett az alapfokú képzettségűek is az átlagosat

jelentősen meghaladó mértékben tekinthetők piactudatosnak.

Az egyéb szignifikáns eltérések:

Szignifikánsan alacsonyabb Szignifikánsan magasabb Átlag

15-18 évesek

városiak (1,95) budapestiek (2,36)

2,11

a pénzügyi-gazdasági kérdések iránt

érdeklődők (2,49)

19-29 évesek

városiak (2,04) községiek (2,41)

2,20 a pénzügyi-gazdasági kérdések iránt nem


a pénzügyi-gazdasági kérdések iránt



22

4. Versenyattitűd

A versenyattitűd vizsgálatának – a korábbi komplex versenykultúra felmérésekben is

alkalmazott – sztenderd kérdése az alábbi válaszmegoszlásokat generálta a két

korcsoportban:

Q7. Ön szerint melyik a kívánatos változat a következők közül?

4% 1% 1% 1%9% 13% 10% 12%

51% 54% 60% 54%

28% 20% 18% 22%

8% 12% 11% 10%

3,27 3,29 3,28 3,28

1,01,21,41,61,82,02,22,42,62,83,03,23,43,63,84,04,24,44,64,85,0

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%


ha kizárólagos a piaci verseny szerepe (5)

ha döntő a piaci verseny szerepe (4)

ha azonos mértékű az állam és a piaci verseny szerepe (3)

ha döntően az állam szabályoz (2)

ha kizárólag az állam szabályoz (1)

Átlag [1..5]

15-18 évesek

Iskolatípus


7%0% 2% 2%

7%10% 6% 9%

39% 51%41%

46%

33%

33%

28%30%

15%6%

23%13%

3,42 3,35

3,643,45

1,01,21,41,61,82,02,22,42,62,83,03,23,43,63,84,0

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%


ha kizárólagos a piaci verseny szerepe (5)

ha döntő a piaci verseny szerepe (4)

ha azonos mértékű az állam és a piaci verseny szerepe (3)

ha döntően az állam szabályoz (2)

ha kizárólag az állam szabályoz (1)

Átlag [1..5]

19-29 évesek

Végzettség

N=300

N=301


Mindkét korosztályban az állam és a piaci verseny szerepének egyensúlyát tartják

a legnagyobb hányadban kívánatosnak (ez a fiatalabbaknál az abszolút, az

idősebbeknél viszont csak relatív többség véleménye). Ugyanakkor a piaci verseny

prioritását kívánatosnak vélők hányada

a fiatalabbaknál két és félszeresen (32 versus 13 %),

az idősebbeknél pedig négyszeresen (44 versus 11%)

haladja meg az állam szerepének dominanciájára szavazókéit.

Az arányok mellett az átlagok is azt sejtetik, hogy – ha nem is szignifikánsan – a 19-

29 évesek versenypártisága erősebb, mint a 15-18 éveseké.

Az iskolatípusra fókuszálva gyakorlatilag csupán elenyésző különbségeket látunk,

az átlagok szinte teljesen megegyeznek. Ugyanakkor a felsőfokú végzettségűek

piacpártisága szignifikáns mértékben meghaladja a korcsoporti átlagot.

Egyéb szempontból egyetlen szignifikáns eltérést tudtunk kimutatni: a gazdasági

kérdések iránt érdeklődők a korcsoport átlagánál szignifikánsan kevésbé piacpártiak

(3,01 versus 3,28).


23

5. Gyakorlati piactudatosság és versenyattitűd

A felmérés eredményei lehetőséget nyújtanak a versenyhez való „elvi” hozzáállás és a

gyakorlatban tanúsított piactudatosság együttes vizsgálatára is. A gyakorlati

piactudatosságot a korábbiakban már definiáltuk3. A „deklaráltan versenypárti”

kategóriába tartozás feltétele az, hogy a válaszadó kívánatosnak tartsa a piaci verseny

dominanciáját, azaz azt, hogy kizárólagos vagy döntő legyen a piaci verseny szerepe a

gazdasági folyamatokban.

A lakosságot e két dimenzió alapján négy különböző csoportba lehetett besorolni. Ezt

a következő ábra szemlélteti.

Q7 és Q9-12. Verseny attitűd és gyakorlati piactudatosság képzett mutatószámok alapján

(Megoszlás)

Bázis: 608

44%39%

23%

18%

24%

29%

8%15%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%


Versenypárti/Piactudatos

Versenypárti/NEM piactudatos

VersenyELLENES/Piactudatos

VersenyELLENES/NEM piactudatos

A 15-18 évesek körében a válaszadók mindössze 8 százalékáról mondható el, hogy

egyszerre deklaráltan versenypárti és piactudatos is. 24%-uk csak versenypártinak

mondható, piactudatos fogyasztónak nem, 23%-ukra jellemző a piactudatosság, de a

versenypártiság nem. A legnagyobb tábort (44%) a sem nem piactudatosak, sem nem

versenypártiak alkotják.

A 19-29 évesek versenypártisága jelentősen (44 versus 32 százalék),

piactudatossága (33 versus 31 százalék) viszont csak elhanyagolható mértékben haladja

meg a fiatalabb korcsoportban mért szintet.

3 Ebben a felosztásban az egyszerűség kedvéért összevontuk a „változóan piactudatos” és a „nem

piactudatos” kategóriákat, és „piactudatos” fogyasztónak csak a „következetesen piactudatosakat” neveztük

(akik az apró betűs részeket is elolvassák és a szakemberválasztásnál is alternatívákban gondolkoznak).


24

6. A gazdasági verseny észlelt intenzitása

A gazdasági verseny pártolása vagy elutasítása nem kis mértékben hat a verseny

intenzitásáról kialakult véleményre.

Q8/1 Vásárlóként, magánszemélyként Ön személy szerint hogy érzi, milyen mértékű a

gazdasági verseny a mai Magyarországon az ideálishoz képest? ÖSSZESSÉGÉBEN

3% 4% 1% 3%9% 7% 8% 7%

41% 41%41% 43%

39% 31%35%

34%

3% 5% 11% 5%

3,32 3,303,49

3,34

1,01,21,41,61,82,02,22,42,62,83,03,23,43,63,84,04,24,44,64,85,0

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%


sokkal gyengébb az ideálisnál (5)

valamivel gyengébb az ideálisnál (4)

éppen ideális (3)

valamivel erősebb az ideálisnál (2)

sokkal erősebb az ideálisnál (1)

Átlag [1..5]

15-18 évesek

Iskolatípus


1% 3% 7% 3%12% 11% 8% 10%

28% 32% 28% 32%

46%43%

45% 42%

11% 8% 12% 10%

3,553,43 3,47 3,47

1,01,21,41,61,82,02,22,42,62,83,03,23,43,63,84,0

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%




éppen ideális (3)



Átlag [1..5]

19-29 évesek

Végzettség

N=300

N=301

A 15-18 évesek körében 39%, az idősebb korcsoportban viszont 52% azoknak az

aránya, akik intenzívebb gazdasági versenyt tartanának kívánatosnak.

Szignifikáns eltéréseket sem a demográfiai, sem az egyéb csoportképző ismérvek

szerinti bontásban nem mértünk.


25


gazdasági verseny a mai Magyarországon az ideálishoz képest? SZOLGÁLTATÁSOK

1% 5% 4% 4%6%7% 8% 6%

55% 45%39%

47%

28% 28%40%

32%

5% 4% 6% 3%

3,32 3,213,37 3,25

1,01,21,41,61,82,02,22,42,62,83,03,23,43,63,84,04,24,44,64,85,0

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%




éppen ideális (3)



Átlag [1..5]

15-18 évesek

Iskolatípus


2% 2% 3% 2%10%

17% 11% 14%

35%30%

32% 33%

42% 35% 47% 39%

9% 11% 7% 8%

3,47 3,38 3,44 3,40

1,01,21,41,61,82,02,22,42,62,83,03,23,43,63,84,0

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%




éppen ideális (3)



Átlag [1..5]

19-29 évesek

Végzettség

N=300

N=301

A szolgáltatások területén – mindkét korcsoportban – valamelyest kisebb a verseny

intenzívebbé tételével kapcsolatos elvárások erőssége, mint az egész gazdaságot

illetően.

Szignifikáns különbségre csak a 15-18 éves korcsoportban bukkantunk: a községben

élők az átlagosnál (3,25) sokkal alacsonyabb (3,02), a budapestiek pedig sokkal

magasabb (3,60) középértéket produkáltak, azaz a fővárosiak sokkal inkább élénkítenék a

versenyt a szolgáltatások piacán, mint az átlag, s különösen, mint a falusiak.


26


gazdasági verseny a mai Magyarországon az ideálishoz képest? ÉLELMISZEREK

4% 9%3% 6%

13%8%

11%11%

47% 42% 50%47%

28% 26% 24%24%

4% 4% 10% 5%

3,16 3,093,28

3,12

1,01,21,41,61,82,02,22,42,62,83,03,23,43,63,84,04,24,44,64,85,0

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%




éppen ideális (3)



Átlag [1..5]

15-18 évesek

Iskolatípus


1% 2% 4% 1%12% 16% 9% 13%

34%35%

35% 37%

41% 33%38%

36%

10% 11% 14% 10%

3,483,36

3,49 3,41

1,01,21,41,61,82,02,22,42,62,83,03,23,43,63,84,0

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%




éppen ideális (3)



Átlag [1..5]

19-29 évesek

Végzettség

N=300

N=301

Míg a 19-29 éves korcsoport gyakorlatilag teljesen egyforma eredményt produkált

a szolgáltatások és az élelmiszerek piacának a megítélésében, a 15-18 évesek az utóbbi

szempontból az előzőhöz képest is kisebb arányban szeretnék a verseny élénkülését.

E kérdés kapcsán is csak a 15-18 éves korcsoportban bukkantunk szignifikáns

különbségre: a budapestiek az átlagosnál (3,12) szignifikánsan nagyobb arányban

(3,42) élénkítenék a versenyt az élelmiszerek piacán.


gazdasági verseny a mai Magyarországon az ideálishoz képest? MŰSZAKI CIKKEK

4% 8%2% 4%

13% 7% 16% 12%

54% 49%40%

51%

20% 22%

27%

21%

5% 4%13%

5%

3,09 3,083,34

3,13

1,01,21,41,61,82,02,22,42,62,83,03,23,43,63,84,04,24,44,64,85,0

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%


sokkal gyengébb az ideálisnál(5)

valamivel gyengébb azideálisnál (4)

éppen ideális (3)

valamivel erősebb azideálisnál (2)

sokkal erősebb az ideálisnál(1)

Átlag [1..5]

15-18 évesek

Iskolatípus


1% 1% 4% 1%

18% 12%14% 14%

32% 47% 45% 44%

36%26% 28% 30%

10% 9% 9% 6%

3,37 3,32 3,24 3,28

1,01,21,41,61,82,02,22,42,62,83,03,23,43,63,84,0

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%


sokkal gyengébb az ideálisnál(5)

valamivel gyengébb azideálisnál (4)

éppen ideális (3)

valamivel erősebb azideálisnál (2)

sokkal erősebb az ideálisnál(1)

Átlag [1..5]

19-29 évesek

Végzettség

N=300

N=301



27

A 15-18 évesek nagyjából egyformán értékelik az élelmiszerek és a műszaki cikkek

piacának versenyjellemzőit. A 19-29 évesek viszont sokkal kevésbé hiányolják a

versenyt az utóbbi termékféleségeknél, mint az előbbieknél vagy éppen a

szolgáltatásoknál.

Mindkét korcsoportban a fővárosiak (3,49 versus 3,13 a 15-18 éveseknél, 3,57

versus 3,28 a 19-29 éveseknél) szeretnének az átlagost jelentősen meghaladó

mértékben élénkülést a versenyben. A 15-18 éveseknél a gimnazisták átlaga (3,34) is

jelentősen meghaladja a korcsoport átlagát (3.13).

3,34 3,25

3,12 3,13

3,473,40 3,41

3,28

1,00

1,20

1,40

1,60

1,80

2,00

2,20

2,40

2,60

2,80

3,00

3,20

3,40

3,60

3,80

4,00

4,20

4,40

4,60

4,80

5,00

Összességében A szolgáltatásoknál Az élelmiszereknél A műszaki cikkeknél


N=300 N=300

Q8/1-4 Vásárlóként, magánszemélyként Ön személy szerint hogy érzi, milyen mértékű a

gazdasági verseny a mai Magyarországon az ideálishoz képest? ÖSSZEFOGLALÓ ÁBRA AZ ÁTLAGOK ALAPJÁN (1=sokkal erősebb az ideálisnál … 5=sokkal

gyengébb az ideálisnál)

Az összefoglaló ábrából levonható két legfontosabb következtetés:

Az idősebb korosztály erősebb versenypártisága abban is megnyilvánul,

hogy minden területen nagyobb hányadban élénkítenék a versenyt, mint a

fiatalabbak.

A verseny általános élénkítése iránti igény mindkét korosztálynál

valamelyest erősebb, mint ami az egyes területek kapcsán megnyilvánul.


28

7. A Versenytörvény ismerete

A jelen kutatás – a korábbi komplex felmérésekhez hasonlóan – több szinten

vizsgálta Versenytörvény ismertségét.

7.1. Általános ismertség

Az ismertség három fokozatát különböztettük meg:

tájékozatlan, azaz nem hallottak a Versenytörvényről,

korlátozottan tájékozott, azaz hallott már valaha a Versenytörvényről, de az

utóbbi hónapokban nem,

folyamatosan tájékozott, azaz az utóbbi hónapokban is hallott a

Versenytörvényről.

Q13. Hallott már Ön a Versenytörvényről?

Q15. Az elmúlt néhány hónapra visszagondolva, találkozott Ön a Versenytörvény kifejezéssel bármilyen formában?

82%91%

82% 87%

11%9%

10%9%

7% 0% 8% 4%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%


Folyamatos tájékozottság

Korlátozott tájékozottság

Tájékozatlanság

15-18 évesek

Iskolatípus

81%72%

48%

76%

10%16%

24%

14%

9% 12%

28%

10%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%


Folyamatos tájékozottság

Korlátozott tájékozottság

Tájékozatlanság

19-29 évesek

Végzettség

N=300

N=301


A 15-18 évesek 13, a 19-29 évesek 24 %-a hallott már a Versenytörvényről.

Az átlagosnál (24%) szignifikánsan magasabb arányt mértünk a 19-29 éves

felsőfokú végzettségűeknél (52%), valamint azoknál a 15-18 éveseknél, akik tanultak

valaha pénzügyi-gazdasági ismereteket (34% versus 13%).

A fiatalabb korcsoportban 4, az idősebbeknél pedig 10% azok aránya, akik az

elmúlt néhány hónapban is halottak a Versenytörvényről, azaz folyamatosan

tájékozottak.


29

Néhány válaszadói csoport tájékozottsága szignifikánsan eltér az adott korcsoport

átlagától:


15-18 évesek

szakközépiskolások (0%) tanultak pénzügyi-gazdasági ismereteket

(17%) 4% nem tanultak pénzügyi-gazdasági

ismereteket (1%)

19-29 évesek

nem érdeklődnek a gazdasági ismeretek

iránt (4%)

felsőfokú végzettségűek (28%)

10%

budapestiek (22%)

következetesen piactudatosak (18%)

érdeklődnek a gazdasági ismeretek iránt

(19%)

Q14. Hol hallott a Versenytörvényről?

61%

42%

34%

31% 30%

23%22%

19% 19%

65% 65%

36%37%

51%

40%

16%

23%

27%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

televízió internet/online média

barát/ismerős hozzátartozók iskola/munka nyomtatott sajtó

közösségi oldalak

szakirodalom rádió


N=38 N=73

Noha a gazdasági kérdések közvetítésében a televízió csak a rangsor közepe táján

helyezkedik el, a Versenytörvényt illetően mindkét korcsoportban önállóan (15-18

évesek) vagy megosztva (19-29 évesek) vezeti az említési gyakoriság szerint felállított

listát.


30

Az online média a 19-29 évesek körében a televízióval megegyező fontossággal bír

ugyan, de a fiatalabb korcsoportban már jóval kisebb szerepet tölt be a Versenytörvény

ismertté tételében.

A 19-29 éveseknél a munkahely követi a televíziót és az internetet, a

Versenytörvényt ismerők közül minden második megemlítette ezt az információ-forrást

(is).

A viszonylag kis szerephez jutó információforrások közül a fiatalabbaknál a

közösségi oldalak, az idősebbeknél pedig a nyomtatott sajtó, a rádió és a

szakirodalom bír nagyobb relatív súllyal.

Az egyes információ-források szerepe néhány válaszadói csoportban szignifikánsan

eltér az adott korcsoportra számított átlagtól.

Információs

csatorna Szignifikánsan alacsonyabb Szignifikánsan magasabb Átlag

15-18 évesek

Televízió szakmunkástanulók (28%) 61%

Internet szakmunkástanulók (11%) 42%

Barátok, ismerősök szakközépiskolások (74%) 34%

Iskolai tanulmányok érdeklődnek a gazdasági

kérdések iránt (61%) 30%

19-29 évesek

Iskolai tanulmányok,

munka

nem érdeklődnek a gazdasági

kérdések iránt (22%)

érdeklődnek a gazdasági

kérdések iránt (80%) 51%

Szakirodalom alapfokú végzettségűek (0%) 23%


31

7.2. A részletek ismerete

Az általános – azaz a legalább hallomásból való – ismertségen túl a vizsgálat arra is

kitért, hogy milyen részletes ismeretei vannak a fiataloknak a Versenytörvény céljával,

tartalmával, hatásköreivel kapcsolatban.

Q13. Hallott már Ön a Versenytörvényről?

Q17. És tudomása szerint mi a célja a Versenytörvénynek?

82%91%

82% 87%

15%7%

12%9%

3% 2% 6% 3%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%


HALLOTTt a Versenytörvényről és JÓL definiálja

HALLOTT a Versenytörvényről, de ROSSZUL definiálja

NEM HALLOTT a Versenytörvényről

15-18 évesek

Iskolatípus

81%72%

48%

67%

11%19%

27%

19%

8% 9%

25%14%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%


HALLOTTt a Versenytörvényről és JÓL definiálja

HALLOTT a Versenytörvényről, de ROSSZUL definiálja

NEM HALLOTT a Versenytörvényről

19-29 évesek

Végzettség

N=300

N=301


Ha a Versenytörvényről legalább hallomásból tudók arányát a törvény céljának

ismeretét vizsgáló kérdésre adott válaszokkal kombináljuk, akkor

a 15-18 évesek körében 13-ról 4,

a 19-29 évesek körében pedig 24-ről 14

százalékra kell szűkítenünk a valós ismerettel rendelkezők körét.

Csupán a 19-29 éves felsőfokú végzettségűek emelkednek ki szignifikáns mértékben

a korcsoport átlagához (14%) képest: 25%-uk helyesen definiálta a Versenytörvény

célját.


32

A teljes mintán belüli 144 válaszadó (akik hallottak már a Versenytörvényt) definíciói

az alábbiak szerint csoportosíthatók:

Tudomása szerint mi a célja a versenytörvénynek?

Bázis: aki hallott már a Versenytörvényről (N=144) Említések

száma

Részarány a Tpvt-t

hallomásból ismerők

között Helyesnek minősített válaszok: 53 37%

A tisztességes/igazságos/egészséges verseny biztosítása 35 24% A gazdasági/piaci verseny biztosítása 15 10%

A fogyasztók tájékoztatása/védelme 3 2% Helytelennek/pontatlannak/hiányosnak minősített válaszok: 91 63%

Szabályozás, a szabályok betartatása 13 9% Vállalkozások, kisebb cégek védelme 8 6% A piac javítása, biztonságossá tétele 8 6% A közérdek/a fogyasztók és a versenytársak védelme 7 5% A piac rendjének biztosítása 3 2% Az árak szabályozása 3 2% Az egyensúly fenntartása 1 1% A szükségtelen gazdasági tevékenység megakadályozása 1 1% Nem tudja 47 33%

Függetlenül a definíció helyességétől a Versenytörvényt legalább hallomásból

ismerők mindegyikénél „teszteltük” a hatókörrel kapcsolatos elképzeléseket.

Q16. Ön szerint tartalmaz-e előírásokat a Versenytörvény …?

68%

55% 56%

37% 35%

90%

59% 58% 58%

36%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

a vállalkozások, cégek gazdasági ügyeire

a politikusok politikai ügyeire

a jogászok, ügyvédek etikai ügyeire

a sportversenyzők sportolói magatartására

az állampolgárok ügyeire általában


N=38Igaz állítás

Hamis állítások

N=73

(A helyes válaszok részaránya)

Egyértelműen az idősebb korosztály tekinthető tájékozottabbnak. Különösen

érvényes ez a megállapítás az egyetlen „igaz” (vállalkozások, cégek gazdasági ügyei) és az

egyik „megtévesztő” állításra (sportversenyzők, sportolók magatartása.


33

Az ismeretek törékenységére utalnak felmérésünk azon eredményei, hogy közel

kétharmad volt a téves válaszok aránya mindkét korcsoportban a Versenytörvénynek

az állampolgárok ügyeit is átfogó hatókörét illetően, miként a 15-18 évesek közel

kétharmada a sportra is „kiterjesztette” a Tpvt. előírásait.

Q18. Ön szerint célja-e a Versenytörvénynek….?

83%

49%

34%

39%

27%

41%

48%

91%

66%

19%22%

27%

52% 53%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

a tisztességes gazdasági verseny

fenntartása

a fogyasztók tájékozottságának

biztosítása

a magyar gazdaság védelme a külföldi

vállalkozásokkal szemben

a vállalkozások védelme a

versenytársakkal szemben

a kis- és közepes vállalkozások támogatása

a multinacionális cégek támogatása

a sportrendezvények rendjének fenntartása


N=38

Igaz állítások

Hamis állítások

N=73

(A helyes válaszok részaránya)

A Versenytörvény céljait illető ismeretek esetében már nem egyértelmű az idősebb

korcsoport fölénye. A két valós állítás esetében a fiatalabbak tűnnek

tájékozatlanabbaknak, de a hamis állításoknál már meglehetősen vegyes a kép. Sőt, a

külföldi vállalkozásokkal, illetve általában a versenytársakkal szembeni védelem a (a

Tpvt-t hallomásból ismerő) 19-29 évesek mintegy 80%-a szerint beletartozik a

Versenytörvény céljai közé, miközben „csupán” 60-65% a téves vélekedések aránya a

15-18 évesek idevonatkozó válaszaiban.

A két korcsoportban egyformán magas (közel háromnegyed) volt annak a téves

elképzelésnek az említési gyakorisága, hogy a Versenytörvény (egyik) célja a kkv-k

támogatása.


34

Q19. Ön szerint melyik intézmény elsőrendű feladata a Versenytörvény érvényesítése?

28%

15%

8% 8%6%

2%5%

27%

45%

17%

6%5%

3%1%

7%

17%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

GVH Fogyasztóvédelem Ker. szervezetek NGM NAV MNB, PSZÁF Egyéb Nem tudja


N=300 N=301

A fiatalabb korcsoportban 28, az idősebbeknél pedig 45 százalék azok aránya, akik

tudják, hogy a Gazdasági Versenyhivatal elsőrendű feladata a Versenytörvény

érvényesítése. A téves elképzelések között a fogyasztóvédelem szerepelt a legnagyobb

hányadban.

Az átlagostól szignifikánsan eltérő hányadban adtak helyes választ az alábbi

válaszadói csoportok:


15-18 évesek

községiek (15%) városiak (40%) 28%

folyamatosan tájékozódnak a Tpvt-ről (58%)

19-29 évesek

alapfokú végzettségűek (33%) részt vettek tanulmányi versenyen (68%) 45%

nem piactudatosak (30%)


35

7.3. Összesített mutató az ismeret szintjéről

A Versenytörvény – beleértve hatókörét, céljait és intézményi hátterét – az alábbi 6

kérdés vizsgálta:

13. Hallott már Ön a Versenytörvényről?

1 – igen

2 – nem (UGRÁS Q19-RE)

15. Az elmúlt néhány hónapra visszagondolva, találkozott Ön a Versenytörvény kifejezéssel bármilyen

formában?

1 – igen

2 – nem

16. Ön szerint tartalmaz-e előírásokat a Versenytörvény …? (OLVASD FEL A LEHETSÉGES

ÜGYEKET! ROTÁLD A SORRENDET!)

IGEN NEM NT/NV

1 – a vállalkozások, cégek gazdasági ügyeire 1 2 9

2 – a politikusok politikai ügyeire 1 2 9

3 – a jogászok, ügyvédek etikai ügyeire 1 2 9

4 – a sportolók, sportversenyzők sportolói

magatartására 1 2 9

5 – az állampolgárok ügyeire általában 1 2 9

17. És tudomása szerint mi a célja a Versenytörvénynek? (NYITOTT KÉRDÉS, UTÓLAGOS

KÓDOLÁSSAL)

_______________________________________________________________________________

9 – NT/NV

18. Ön szerint célja-e a Versenytörvénynek….? (OLVASD FEL A LEHETSÉGES CÉLOKAT! ROTÁLD A

SORRENDET!)

IGEN NEM NT/NV

1 – a tisztességes gazdasági verseny fenntartása a

különböző piacokon 1 2 9

2 – a fogyasztók tájékozottságának biztosítása 1 2 9

3 – a magyar gazdaság védelme a külföldi

vállalkozásokkal szemben 1 2 9

4 – a vállalkozások védelme a versenytársakkal

szemben 1 2 9

5 – a kis- és közepes vállalkozások támogatása 1 2 9

6 – a multinacionális cégek támogatása 1 2 9

7 – a sportrendezvények rendjének fenntartása 1 2 9


36

19. Ön szerint melyik intézmény elsőrendű feladata a Versenytörvény érvényesítése? (NYITOTT

KÉRDÉS, KÉRDEZŐI KÓDOLÁSSAL)

1 – Fogyasztóvédelem, járási hivatalok, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

2 – GVH (Gazdasági Versenyhivatal)

3 – Kereskedelmi szervezetek, intézmények

4 – MNB, (Magyar Nemzeti Bank), PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete)

5 – NAV, APEH, Adóhivatal

6 – Nemzetgazdasági Minisztérium

X – Egyéb szervezet, intézmény, éspedig: _______________________

99 – NT/NV

A részben több alkérdésből álló kérdéssorban a helyes válaszok száma 0 és 16 közé

eshetett. természetesen, aki nem hallott még a Versenytörvényről maximum egy helyes

választ érhetett el (intézményi háttér). A helyes válaszok alapján – a korábbi komplex

felmérésekhez hasonlóan – négy ismertségi fokozatot képeztünk:

Nem ismeri (0-3 helyes válasz)

Alig ismeri (4-8 helyes válasz)

Bizonyos mértékig ismeri (9-13 helyes válasz)

Jól ismeri (14-16 helyes válasz).

Q16-19. A Versenytörvény és a GVH ismertsége összetett mutató alapján

N=301

84%93%

83% 89%

8%6%

7%6%

8% 1%9% 5%0% 0% 1% 0%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%


Jól ismeri (14-16 jó válasz)

Bizonyos mértékig ismeri (9-13 jóválasz)

Alig ismeri (4-8 jó válasz)

Nem ismeri (0-3 jó válasz)

82%73%

50%

77%

8%17%

22%

12%

10% 9%

28%

11%0% 1% 0% 0%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%


Jól ismeri (14-16 jó válasz)

Bizonyos mértékig ismeri (9-13 jóválasz)

Alig ismeri (4-8 jó válasz)

Nem ismeri (0-3 jó válasz)

19-29 évesek

15-18 évesek

N=300



37

Mindkét korcsoportban tulajdonképpen kimutathatatlan volt statisztikailag a

Versenytörvényt jól ismerők hányada. A másik oldalról nézve viszont

a 15-18 éveseknél mindössze 2,

a 19-29 éveseknél pedig csupán 1

százalék volt azok aránya, akik hallottak a Versenytörvényről, viszont nem tudtak

legalább 4 helyes választ adni a részletekre.

Mint az ábra is mutatja, a végzettség szintje egyenes összefüggésben van az

ismereti szinttel. Az iskolatípus viszont nem igen befolyásolta az eredményeket,

legalábbis nem szignifikánsan.

A 15-18 évesek esetében mindössze egy szempontból mértünk szignifikáns eltérést az

átlagtól: szemben a korcsoportra érvényes 5%-os középértékkel 17% volt a

Versenytörvényt bizonyos mértékig ismerők részaránya azok körében, akik tanultak vagy

tanulnak pénzügyi-gazdasági ismereteket.

fiatal korcsoportok - gvh · h-1133 budapest, váci út 76. (+36 1) 470-70-30; 470-70-60; 470-40-70...

Documents