Tudatosság tanfolyam A. J. Christian 2009. 02.13.

Tudatosság = szabad döntés/választás lehetősége (ez így, ebben a formában azért nem teljesen igaz). De a szabad döntés nem létezik. 2 oka van:

1. gondolkodási módunk mikéntjeAzért akadályozza meg a szabad döntést: a csecsemőnek még nincs gondolkodása, majd elkezd odafigyelni a külvilágra, és amire figyel, azt elkezdi megnevezni → itt kezd kialakulni a gondolkodás.

2. értelmezzük a múltatA legtöbb embert úgy nevelik, hogy mondanak neki egy szót, és hozzátesznek egy minősítést (pl.: leejtetted a poharat, buta vagy). Ennek az a következménye, hogy a társadalom mindig minősít. Ahogy múlik az idő, a szülők egyre inkább elvárják, hogy a gyerek úgy gondolkodjon, mint ők. De! Ez nem rossz. Csak van 1 kellemetlen mellékhatása: a fejünkben születő gondolatok java kapott, és nem saját. Az 5 érzékszerv állandóan működik, jönnek az információk, és folyamatosan hatnak ránk, de a legtöbbről nem vagyunk tudatosak. Az érzetek összekapcsolódnak a múlt érzeteivel, és az ahhoz kapcsolódó érzelemmel. Egy új „találkozást”, élményt nem tudunk tisztán megélni a múltbéli hatások miatt → akkor igazából semmit sem tudunk biztosan? Senki nem tudja átadni az igazságot, mert túl sok a „szűrő”

De valami túlmutat mindezen: a FIGYELEM

2 fő iránya van a múlt hatásainak: 1 durva: viszonylag könnyen felismerhető 2 finom: legtöbbször nem tudunk mit kezdeni vele (a „normál” ember azt mondja: „Én ilyen

vagyok”.)

→ a megvilágosodáshoz meg kell halni, vagyis meg kell szabadulni ezektől a hatásoktól. Megoldás: a figyelem. A figyelemben nincs benne a múlt, nincs benne a gondolkodás.

Kétféle szellemi iskola van:1. Korlátolt: ilyen pl. a vallás. Egy bizonyos életszakaszban fontos lehet az egyén számára, de

mivel a vallás egy merev rendszer, ezért egy idő után megköti az egyént, amikor az már kinövi a vallást.

2. Korlátlanság felé mutató iskolák: ezek engednek továbbfejlődni. Ismertetőjegyük, hogy megmutatják azt is, hogyan tudom elhagyni az ő tanításaikat.

Az emberi elme számára szükség van a korlátokra, mert azok egyfajta lépcsőfokok, amin az egyén haladhat.

A tudatosság elsajátításának 5 lépése:figyelem (kezdő meditáló átélheti)tudatosság (profi meditáló → képes visszalátni)befogadás (ez magától megjelenik)jelen („megvilágosodás”)teljesség (ilyen még nincs)

A tudatosság gyakorlásához figyelmet kell gyakorolni. Hogyan?

A figyelem gyakorlása közben ugyanazt kell csinálni, mint napközben bármikor (csak akkor öntudatlanul, most pedig figyelemmel). A figyelem pillanatában nem gondolkodunk.

A figyelem pillanatában a múlton sem rágódunk. A figyelem egy üres állapot. Olyan mint egy szemüveg, vagy egy távcső: nem dönt, nem ítélkezik, csak mutat.

A figyelem:1. Kihúzzuk a gondolkodás és a múlt hatásának méregfogát.2. Természetes képesség, ezért mindenkinek megy.3. Nem azért gyakoroljuk a figyelmet, mert tudatosságot ad, hanem azért, mert az az egyetlen,

ami valódi az életben: abban a pillanatban ÉN vagyok képes figyelni.

A figyelemben nincsen hit, elképzelés stb. Nem lehet vele szektát építeni. Benne csak a valóság van.

A figyelem gyakorlásának ez egy jó útja a mai ember számára (de azért van más út is).Ezt a figyelem gyakorlást 1-2 évig így lehet csinálni.Elmehetünk bármilyen tanfolyamra, de a valóság megtapasztalásához a figyelem kell. De ha valaki ezt megkezdte, nem tudja többé abbahagyni. Aki gyakorol, az nem gyorsabban lesz bölcs, csak éppen kevesebb szenvedésben lesz része odáig.

Öntudatlanság

FIGYELEM I.

A technika bármikor gyakorolható, de eleinte jó a fix idő. Napi 1x50 perc. A gyakorlás megkezdésekor kimondjuk magunkban, hogy „gyakorlok”.

I. fokozat: testfigyelés

1. Ütemesen, cél és értelem nélkül mozgó testet kell figyelni. Jó a séta. (vezetés közben nem! Bár arra is jó.) Csukott szemmel „végignézem” a testemet. Majd nyitott szemmel séta elkezdése. Odafigyelek arra a testrészemre, amelyik felkelti a figyelmemet. Abban a pillanatban odafigyelni, amikor a „jelzés” jön, és addig figyelni, ameddig csak tudok (amíg el nem kalandozik a gondolat). Kb. 3-6 hét után van eredménye.a) Ez a séta lehetőleg utcán, vagy bevásárló központban legyen → sok impulzus → megtanuljuk használni az életben. b) Törekvés: ha a figyelem elkalandozik, akkor vissza kell térni a gyakorlatra.c) A séta teljesen „normális”, kényelmes legyen.

Jelek a továbblépésre (csak általánosságban): - amikor a figyelmemmel végighaladok a testemen, akkor az bizsereg, - a séta nem fáraszt, sőt energiát ad.

6 hét után mindenképpen továbblépés, mert ezek a jelek nem mindig jelentkeznek itt. De ha igen: 1 jel nem jel, vagyis többször meg kell ismétlődnie, kb. 7-10 alkalommal.

2. Napi 50 perc gyakorlás.Az ütemesen, céllal, de értelem nélküli mozgó testet kell figyelni. Az értelem nélkül itt azt jelenti, hogy a mozgás nem köt le értelmi erőket, a mozgás végzése közben az értelem szabadon kalandozhat. Pl. seprés, mosogatás, porszívózás, ablakfestés stb. Ezekhez nem kell az értelem, mert a tevékenység végzése közben nem kell a tevékenységre figyelni. A sport is jó, ha nincs ellenfél. Profi zenész zenélhet, profi táncos táncolhat stb., a lényeg, hogy maga a

mozgás ne kösse le az elmét. Tehát minden olyan mozgás jó, amiben felszabadul a figyelem: arra az izomra figyelek, amire én akarok. A folyamat általában 3 – 6 hétig tart.Eredmény: 1. Egyre harmonikusabbá válik a mozgás.2. Kisebb testi problémák elmúlnak, de akinek nem volt semmi ilyesmi, annak

előfordulhat, hogy lesz, de aztán az is elmúlik.3. Előfordulhat, hogy a belső szerveket is érezzük közben.

3. (itt már legalább 2 hónapja figyelek)El kell kezdeni „tapogatni”. 1. tárgyakat2. növényeket3. állatokat4. embereket

Az egyes fokozatokból akkor van továbblépés, ha már nagyon gyorsan üressé válok. Állatoknál és embereknél az érintés pár másodpercig is elég. Embereknél hagyom, hogyengem is megérintsenek. Az érintésnek nehézségi kategóriái vannak, aszerint, hogy az adott tárgyhoz … személyhez mennyi érzelem kapcsolódik. Pl.: függöny: egyszerű, mert nem kapcsolódik hozzá semmi

tű: ehhez már többminden kapcsolódhat, pl. fájdalom érzése, mert szúr feleség, gyerek: ehhez kapcsolódik a legtöbb érzelem, itt a legnehezebb kiüresedni

A figyelmet nehéz megélni, mert megszoktuk, hogy figyeljünk a környezet ingereire. Ez a gyakorlat azért fontos mindenhol, hogy megtanuljuk a tudatos érzékelést. A figyelem megélése a fontos, hogy megszabaduljunk az előítéletektől.

Szempontok:1. a minőségi sorrendet betartani2. oroszlán helyett jó a macska is, farkas helyett a kutya, kígyó helyett jó a sikló is.

A figyelem hatására üressé válhatunk, és ilyenkor beugorhat egy kép, vagy egyéb más információ a másikról. DE: itt még nem foglalkozunk vele. A lényeg mindig: a saját testünket kell figyelni.

Akkor megy jól, ha valamit megfogunk, és pár másodpercre üressé válunk.

II. fokozat: gondolatfigyelés:

1. Itt már megtapasztaljuk a figyelem valóságát.Ennél a gyakorlatnál emberek közé kell menni, leülni pl. egy padra. Csak figyelni a világot, embereket. Gondolkozni, mint bármikor máskor. A direkt hatások ezek. De az indirekt hatásokon is gondolkodhatunk. Bármilyen gondolat jön, el kell kezdeni figyelni rá (mint ahogyan a saját testre). Nagyon fontos:

bármiről lehet gondolkodni, nem kell cenzúrázni, csak figyelni kell. nem kell félni, hogy sok gondolat szörnyűség, csak figyelni kell, mert azok amúgy is

ott vannak.

Ez a fázis időtlen. Egyszer bekövetkezik, hogy az egyik pillanatban egy vagyok

magammal, aki gondolkodik, a következő pillanatban pedig kívül kerüök a gondolkodón, és különállónak élem meg, eltűnik a gondolat, és csak „megfigyelés” marad üresen. Vagy gondolat, és nem hat rám. Ha 10 alkalomból 7 – 8-szor üressé válok, és nem azon gondolkodok, amit látok → továbblépés. Csapda:1. ha arra gondolok, hogy nem gondolok semmire2. látomás van → tovább figyelni3. képek jönnek, esetleg jövőből → tovább figyelni, gyakorlatot folytatni

Az agy „szemét” része (a rárakódott félelmek, konvenciók stb.) ellenáll, mert fél a „meghalástól”.

2. Kimenni az emberek közé. Ez négy lépésből áll:1. Ránézek arra, akire akarok (emberre, állatra). Itt már nem össze-vissza figyelek, mint az

1. pontban. Néhány hét múlva megélem, hogy nem hat rám. → továbblépés2. Itt a másik emberrel szemezek, és közben figyelni a saját gondolatokat, hogy mit érzek,

miközben figyel engem a másik. Cél: ha nem érzek semmit, amikor a másik rám néz. Jó gyakorlás a végén: rendőr, ellenőr, orvos stb., lényeg h. valamilyen hatalmi szerv legyen. Ha már jól megy közben a kiüresedés → továbblépés

3. Beszédfigyelés: emberek közt csendben maradni, más beszédét hallgatni, és közben figyelni, hogy mit gondolok magamban: a) mások másokról beszélnek,b) mások rólam beszélnek.Siker: ha már nem hat rám. Itt már előfordul, hogy percekig üres vagyok. → továbblépés

4. Beszélek bármikor, bárhol, bármiről, és eközben figyelem saját magamat.

Itt lesznek az első komoly változások:1. kevesebbet fogunk beszélni, de akkor tartalmasabbat fogunk mondani,2. a tudatosság megöli a hazugságot (az öntudatlan hazugságot),3. gyakran meglátom pl. egy másik ember betegségét, vagy hogy előző nap mit csinált stb.

DE!! ezeket a képességeket nem használni,4. egyre kevésbé befolyásol a többi ember; nem makacs és idióta leszek, de csak akkor hat

rám a másik, ha akarom.

Ezekhez a jelekhez 2 – 3 hónap kell. Vigyázat! Az elme vagy Buddhát, vagy diktátort akar belőlem csinálni. Ez ellen trükk: minden gyakorlás előtt kimondom magamban, hogy „gyakorlok”. Csak 1 kérés: bármekkora istennek is hiszem magam, legyen meg a napi 50 perc gyakorlás. És azáltal, hogy kimondom a „gyakorlást”, beindul a figyelő védőmechanizmus, a figyelem. De ha itt valaki ezt abbahagyja, akkor itt megreked. Itt már napjában többször is üres vagyok.

3. Bevonulok egy szobába, sötétség és csend kell. Figyelem a saját gondolatokat. → Figyelem → eltűnnek. De lesz néhány olyan gondolat, ami nem akar eltűnni, ezek főleg erős érzelmekkel kapcsolatosak. Az ilyen gondolatok, ha nem nem tűnnek el, akkor másnap ugyanazzal folytatom. Minden ember életében 3 – 5 ilyen gondolat van átlagosan. Ezeket a gondolatokat addig kell figyelni, amíg el nem tűnnek. Siker: ha már egy óra hosszat tudok itt üresen ülni. Itt már én vagyok az üresség. VAGYOK

A gondolatfigyelés végén napi 1 óra üresség, de az élet más területein is spontán megjelenik. A figyelemből már csak nagy érzelmek ragadnak ki.

III. fokozat: érzelmek figyelése:

Az érzelmeket nem lehet megfigyelni. Az érzelmek titka, hogy nem érezzük őket. Csak a lenyomatukat, múltjukat tudjuk átérezni. Azért nem tudjuk az érzést megélni, mert ha az él, akkor helyettem él, néhány másodperc után már csak az emléke van ott. Az érzelem:

nagyon gyorsan jön, vagy az van ott, vagy én, a kettő együtt nem.

TECHNIKA:Este lefekvés után: szememet becsukom, a napot lepergetem a szemem előtt. Kiválasztom a legintenzívebb érzelmű eseményt (sokszor ez negatív, főleg eleinte). Ezután újra és újra végigpörgetem ezt az intenzív élményt, és közben figyelem magamat. Egyszer csak úgy látom már, hogy üres leszek, nem lesz érzelem. Ekkor: időintervallumos fókusz: megkeresem azt a pillanatot, amikor a nyugodt emberből pl. dühödt emberré váltam. A másodperc töredékét kell megtalálni, vagy legalábbis próbálni megtalálni (ez valószínűleg úgysem sikerül) azt a pillanatot, amikor pl. dühössé váltam. Ha megunom, abbahagyom → elalvás. Ezt minden nap.Egyszer (valamikor): jön egy hasonló esemény, jön az érzelem, de egyszer csak megjelenik az üresség, és az érzelemnek vége. Később már csak rövid időre jelenik meg az érzelem, aztán már egyáltalán nem. Mert sok érzésünk kódolt. Amikor esténként az ürességet hozom össze, akkor a valóságban is üresség/figyelem jelenik meg. A figyelem pedig = valóság.

A III. pont után jön olyan fázis, hogy csak én és a figyelem marad. „Vagyás” Ez nem tart túl sokáig. Ez sem nem jó, sem nem rossz.

FIGYELEM II.

ÖntudatlanságKijutás a „vagyásból”.

Egyszer csak berobban egy gondolat a semmiből. Pl.: „A Chris elmehet a búsba a figyelemmel, most abbahagyom.”De ezt nem lehet abbahagyni. A test szerencsére tudja a dolgát. Innentől kezdve ez egy nagyon jó állapot, egyfajta „lebegés”. Itt mindent megélhetek. A gátak, gátlások eltűnnek, de mégis én döntök, ezért nem leszek pl. gyilkos sem.

Ebben a fázisban tilos figyelni. De egyszer csak, egy valamilyen figyelemhez hasonló élményre spontán megindul a figyelem. Tehát: gyakorolni a figyelmet tilos, de ha spontán jön, akkor figyelni kell. Ilyenkor el kell kezdeni figyelni a saját figyelmemet.

FIGYELEM

Amikor elkezdtük: Ember (én)Tárgy figylem itt ez jelenik meg újkéntÉrzelmek, gondolatok

Most:

Ember (én)Tárgy figyelem → a figyelő megtapasztalásaÉrzés és gondolat (itt a figyelmemet figyelem)Figyelem

itt már ez is megélem a létezést (megvilágosodás)bennem van (a figyelem)

Tudatosan megtörtént a halál, majd az újjászületés. A halál fázis után a gátak megszűnnek, vagy nagyon meggyengülnek. Aki tudatosan hal meg, az szabadon dönthet.A figyelem univerzálisan alkalmazható, mert vagyok én, és bármi, amit meg tudok figyelni.

Ami gond lehet:

ha valaki már nem kezdő, és már bizonyos állapotokat megélt ebből, akkor is az elején kell kezdeni, legfeljebb majd gyorsabban halad;

ez az egész fejlődés ciklikus: már test 1-esnél is megélhetem a megvilágosodást, mégis folytatom a testfigyelést;

ez a gyakorlat mindenképpen változást hoz az életbe, ha pl. a párunknak előre szólunk, akkor az könnyebben el tudja fogadni;

ez az egész egy képlet, de az élet más, ennek ellenére tartsuk be a lépéseket (nagyjából), de később, főleg ha valaki tanítja, azért majd lehet változtatni, ha kell.