F I L M K A M A R A I £ S M O Z I E G Y E S Ü L E T I S Z A K L A P BUDAPEST, ÍS33. l o ^ t ó B E E 25. EGYES SZÁM ARA: 60 FILLÉR. I. ÉVFOLYAM, 41. 8

Országos Mozgófényképvizsgáló Bizottság 419 1939. eln, szám. ,>

(Megjelent a. BUDAPESTI KÖZLÖNY 1939. november 2H,- 263.- számában.)

Az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság 1939. évi november, hó :5-től 11-ig tartott ülésein

a) nyilvános előadásra alkalmasnak találta: 1.33. számú Reíttámfekercs #*. • F. I.)

hangos reklám 1 felvonásban, a Magyar •Film Irodában 1939. évben készült. 14 m hosszú,

2. Mámor — előzetes (Gueule d'amourf (Objectiv) hangos reklám 1 felvonásban. az A. C. E. filmgyárban 1938. évben ké­szült, 91 m hosszú, -,:"•-

3. Donald kacsa golf já téka • (Donald s golf game) (Hausz Mária), hangos színes rajzfilm 1 felvonásban, az R. K, O. film­gyárban 1938. évben készült, 216 m hosszú,

4. Donald szerencsés napja (Donáld's lucky ,day) (Háusz Mária) hangos színes rajzfilm 1 felvonásban; az R. • K. Ö.Z film­gyárban 1938. évben készült, 230 m hosszú,

5. Tánc a föld körfii (Vernon and Castle) (Hunnia) hangos dráma J> felvonásban, az R. K. Ö. Radio filmgyárban 1937. évben készült, 2.590 rh hosszú,

6. TJfa világhíradó 7. sz. 1939. (Áus-landstóhwoché Nr. 427.) (Ufa) hangos r i ­port 1 felvonásban, az r Universum film­gyárban 1939. évben készült, 405 m hosszú,

7. Magyar világhíradó 830. sz. (M. F I.) hangos riport 1 felvonásban, a Magyar Film Irodábari 1939, évben készült, 260 m hosszú,

8. 20tn. Céntury Fox hangos híradó XIH/46. (Fox Actualités) (Fox) hangos riport 1 felvonásban, a Fox filmgyárban 1939. évben készült 346 m hosszú,

9. Drámák a rovaryilágban (Tragödien !im Inseektenreich) (Ufa) hangos kul tür-•film 1 felvonásban, az Universum film­gyárbán 1939. évben készült, 450 m hosz-

: SZÚ, •,», i • - 'r

10. Hat hét. boldogság — előzetes: (Hun­nia) hangos reklám 1 felvonásban, a Hun­nia filmgyárban 1939. évben készült, 115 m hosszú,

11. Mannesmann (Dal az acélról) (Man­nesmann) (Ufa) hangos i ismeretterjesztő 1 felvonásban, az Universum filmgyárban 1939. évben; készült, 415 m hosszú, -

12. Űj legelők felé (Weidewechsel über wilde passe) (Ufa), hangps jsmerét tér jesztő 1 felvonásban, á Terra filmgyárban 1939. évben készült, 40 m hosszú mozgófény-képeket.

b) .Nyilvános, előadásra alkalmasnak ta­lálta és a mozgófényképüzemekben a magyar nyelvű mozgófényképek bemuta­tására előírt arányszámba beszámítható -

nak minősítette: 1. Ali a bál (Hunnia) hangos vígjáték 5

felvonásban, a Hunnia filmgyárban 1939. évben készült, 2.801 m hosszú,

2. Hölgyek előnyben (Atelier) hangos vígjáték 5 felvonásban, a Magyar Film Irodában 1939. évben készült, 2.494 m hosszú,; filmet, mint Magyarországon ké­szült, magyar nyelvű mozgófényképeket.

e) Előadásra alkalmasnak találta azzal, hogy nyilvánosan csak úgynevezett kes­keny mozgófényképüzemekben szabad be­

mutatni :

Bura Sándor és cigányzenekara (Pala­tínus) zenés film 1 felvonásban, a Hunnia filmgyárban 1939. évben készült, 105 m hosszú keskeny mozgófényképet.

d) A-t. engedélyokirat kiadását megtagadta: 1. Vihar (Moskva—Sanghai) (Kinő) han­

gos dráma 4 felvonásban, a Terra film­gyárbán-1936. évben készült, jft$4 m hosz-szú,

2. S. O. S. Sahara (Harmónia) hangos dráma 4 felvonásban, az A. C. E. film­gyárban 1938. évben készült, 2.227 m hosz-szú mozgófényképektől.

e) Külföldre kivinni engedélyezte:

1. Darányi Kálmán (M. F. I.) hangos riport 1 felvonásban, a Magyar Film I ro­dában 1939. évben készült, 32. m hosszú,

2. Lőbemutató (M. F. I.) hangos riport 1 felvonásban, a Magyar Film Irodában 1939. évben készült, 19 m hosszú,

3. Rizsaratás (M. F. I.) hangos riport t felvonásban, a Magyar Film Irodában 1939. évben készült, 18 m hosszú,

A

F I L M

az egyetlen szakmai

hirdetési orgánum!

4. Repülőakadémia (M. F. I.) hangos r i ­port 1 felvonásban, a Magyar Film Iro­dában 1939. évben készült, 65 m hosszú,

5. Tökéletes férfi (Filmértékesítő) han­gos vígjáték 7 felvonásban, a Magyar Film Irodában 1939. évben készült, 2.141 m hosszú,

6. Kodály Zoltán (M. F. I.) hangos r i­port 1 felvonásban, a Magyar Film i r o ­dában 1939. évben készült, 36 m hosszú, mozgóféríy képekét.

Budapest, 1939. évi november hó 11-én.

Dr. Szőllőssy Alfréd s. k. elnök,

miniszteri tanácsos. <>* W ^ » l» * <HP > # W^* <U^ <MT * * * Ml<^ » l ^ W ^ »»»* »

E S T I K U R Í R . 1939. XI . 17. November végén már Budapestnek ts lesz hiradó-mozija.

M A G Y A R NEMZET. 1939. XI . 18. Nem lesz szilveszteri kabaré?

ESTI Ú J S Á G , 1939. XI., 20. Aliért Jet­nek a -pes t i mazrife o magyar filmektől?

E S T I KURÍR. 1939. XI . 20. Egy szí­nész csak három helyen pendlizhet Szil­veszterkor, i

P E S T . 1939. XI . 20. A moziengedélye-sefé is kötelesek: származásukat igazol­ni. (Rövidesen megje len ik a zs idó tör ­vény végrehaj tás i u tas í tása a moziszak-rnában.)

F Ü G G E T L E N S É G . 1939. XI . 21. Az egész országban bevezetik a film-améta rendszert.

N E M Z E T I Ú J S Á G . 1939. XI . 21. A nyelv tisztaságáért!

M A G Y A R S Á G . 1939. XI . 21. Führy Lajos : A kültelki mozi nézőterére már nem szabad bev inni a biciklit.

A M A I N A P . 1939. XI . 21. Januárban kezdik meg a magyar- és szerbnyelvű filmek gyártását Budapesten. — Mozi-espresso.

M A G Y A R NEMZET. 1939: X I . s 22. Magyar—angol filmea^pedicio indul A Himalájára. Változás késsül a Szí­nészkamarában.

P E S T . 1939. XI . 22. Veszélybe?} 0 szilveszteri mozi-kabaré. ( A , S z i n é s z k a -m a r a r e n d e l e t e , m i a t t a mozisok k a b a r é helyet t amer ika i filmet m u t a t n a k be a közönségnek).

SZÍNHÁZI M A G A Z I N . 1939. XI . 25: Molnár Miklós : „Több szeretetet ké­rünk a magyar filmnek" — mondja Bánky Viktor, a rendessé. (4 képpel ) .

K É P E S K R Ó N I K A . Í939. XI . 26. Dallos Sándor : Mozi. '

ÉS F I L M K A M A R A I MOZIEGYESÜLETI

SZAKLAP ' ELSŐ ÉVFOLYAM, 41: SZÁM. :

BUDAPEST, 1939 "NOVEMBER 25. Megjelenik minden szombaton

: Főszerkesztő: ÁGOTÁI GÉZA dr. Felelős szerkesztő:

V Á C Z I D E Z S Ő Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI,, Bajza-utca 18.

Telefon: 113—305, 116—977. Postatakarékpénztári

csekkszámla száma: 15.410 Kiadótulajdonos: ". ...,,......., ',,.

i Színművészeti és Filmművészeti K a m a r a

i '• Felelős kiadó: Lieber László dr.

Kiadóhivatali főnök: Gyitnesy Kásás Ernő

E l ő f i z e t é s i ár: egy évre . . . . 30 pengő-fél évre . . . . 16 pengő

TARTALOM:

Történelem — filmen . . . . . 1 A Filmkamara elnöke a kereske­

delemügyi miniszternél . . . . 2 Kormánybiztos kerül a Hunnia

filmgyár élére 2 Előadás a film műhelytitkairól: ; (V. d.) 4 Premier Plán: /Görgényi Sándor 6 .December elején nyilik meg a

Híradó Filmszínház . . . : . 6 Mozi:

Választmányi ülés a MMOE-ban - 8 Elnökválasztás a Moziegyesület­ben . 8 A rövidfilm-kérdés másik oldala:

- ' M. P. , 8 Felvidéki moziengedélyek . . . 9

Premiermozik műsora 9 Üj filmek:

Hat hét boldogság 9 A Kék csillag . . . . . . 9 A nőtlen férj 10 Asszonyok szállodája 10

Jelentkezés a Kassai közgyűlésre 10 Hírek . . .• .' 11 Külföld 12 Híradók . . 12 Magyar Filmkamarai Évkönyv 1940 12

•; Filmeénzura . . ; : ; . . .. s • • ; .-, II Lapszemle ';•< . . . . . . ,;.--. . \.r II Hirdetők: :Tírtí ; •'-•-•: • ''

Metró '..'.'.' '-•-.•.- - I OMME . . . . . . . . . . . 2 ufa. . . . ; . . : . . „ . , ; , . , . ; , . ; 3 Agfa,. . . . . . . . . ..';;;•: 4 Arany . . . . . . . . . . 5 Warner . . . . . . . . . . 7 Üniversal . . . . . . . . . 11

: Paramount . . . , . . ". • IV

Készült a Centrum Kiadóvállalat Ki. nyomdájában.

Budapest, VIII. Gyulai Pál utca 14, Telefon: 144—,422, Í44--423,

Felelős vezető:'"'Kulcsár József.

Történelem — filmen Ötömmel sietünk üdvözölni Budapest székesfőváros vesetőségének

azt i az elhatározását, mely: szerint a fővárosban filmmúzeumot kíván felállí­tani, ahol az összes történelmi, politikáig ""társadalmi, miivéégeti, gazdasági, sport, katonai stb.szempontból nevezetes filmfelvételek negatívjai és egy vetíthető pozitív kópiája az utókor számira megőriztetnének.

Kétségtelen, hogy a magyar gyűjtemények száma, egy igen érdekes és értékes, nagy jövő előtt álló túrral gazdagodnék, amely természete sze­rint a múzeum és a könyvtár között állana és amelynek vetítőtermében bizonyos ellenszolgáltatás fejében a múlt érdekesebbnél érdekesebb jelenetei peregnének le újra és újra a látogatók előtt.

Tekintettel a sokmillió méter nyersanyagra, ,,melyei a 'magyar fel­vevőgépek és laboratóriumok évente fogyasztana.lt, természetesen igen erős rostának kell a meglévő, valamint a jövőben lencse .elé kerülő anyagot alávetni, hogy csak a feltétlenül értékes felvételek kerülhessenek a „filratár"-ba, másrészt igen gondosan kell a válogatást elvégezni, hogy az érdemes anyáig el ne kallódjon. Magyarországon eddig is több ilyen filímtár- gyűjtötte az anyagot, mert hiszen minden film,gyár, laboratórium, filmkereskedélmi vállalat stb., melyek filmjeiknek negatívjait vagy másolatait többé-kevésbbé rendszeresen megőrizték, ilyen kisebb táraknak tekinthetők. Ezek a gyűjte­mények azonban, kevés kivételtől eltekintve, nem kerültek a. szokásos film­kereskedelmi bemutatásokon túlmenőleg újra vetítésre és sem « nagyközön­ség, sem a különböző szempontokból érdeklődő kutatók, történészek, poli­tikusok stb. nem láthatták viszont a múlt érdekes felvételeit.

Jubiláris évfordulók és hasonló alkalmak különös ériéket és érdekes­séget adnak a régi eseményekről készült felvételeknek. Görgey Arthur, Ferenc József, IV. Károly király vagy Tisza István megjelenése a mozi­vásznon egészen újszerű meglátásokra nyújt alkalmat történészeknek, Írók­nak, politikusoknak, művészeknek, mintahogy különös élmény .lesz a rég eltávozott politikusok, művészek, zenészek, írók sportemberek, stb. megele-venedése is. A kormányzó húsz év előtti bevonulása Budapestre niá már történelmi jelentőségű felvétel, melynek értéke állandóan növekszik. Hasonlóképen rendkívül értékes kincsei lesznek a múzeumnak néhány éviized múlva a felvidéki és ruténföldi bevonulásról az elmúlt évben és az év elején készült felvételek, melyek a csonkaország megnövekedéséről tájékoztatják majd eleven képekben a következő nemzedékeket. ' .--

Ezeknek a több helyen tároló és kevés kivételtől. '-'eltekintve hultan fekvő kép- és hanganyagoknak rendszerezése, hozzáférhéiövététele és új életre keltése a célja a fővárosi filmmúzeumnak, amely ily módon intézmé­nyesen is kidomborítja a film egyik legjellemzőbb, és legértékesebb tulajdon­ságát: eseményeket megőrző, muzeális jellegét. -Amikor tehát'álmagyar film jelentőség'éfiek újabb felismeréséről szóló híreket olvassuk, a magunk részéről a legmelegebben köszöntjük a kezdeményezőket, akik. ezt, a már többször felmerült gondolatot végre Wiegvalösítják és sok sikert kívánunk az új intézmény működéséhez. .•- \ -.,. . 7

-A siker érdekében pedig azt javasoljuk, hogy lehetőleg minél: szélesebb alapokra építsék az új múzeumot, hogy abban minden filmre került magyar érték helyet kaphasson és megőriztessék az utókor"ázárnára,"Éppen ezért kívánatosnak látszik^ hogy a felállítandó filmtár megszervezésében és további irányításában szakértő vezetők is hozzászólást kaphassanak, .hogy az új intézmény necsak közművelődésünknek.váljon becses' ;,szétvévé, ÜaHem a fejlődő magyar film. egyes állomásainak méltó Összefoglalówf , , ' ssrr

2

A Fiimkamara elnöke a kereskedelemügyi

miniszternél Részletesen beszámolt annakidején

a/MAGYAR FILM a Fümkamiara választmányának határozatáról, melynek értelmében kéttagú bízott-ságot 'küldött ki a külföldi filmék-b&kozatala tárgyában teendő film-kamarái lépések előkészítésére. Tő­r e y Zoltán dr. alelnök vezetésével a szakma mindkárom ágának képvi­selőiből alakult bizottság részletes indokolással boadváavt dolgozott ki,

amelyben arra kérte a kereskede­lemügyi Minisztert, hogy a jövő­ben a szakma minden ágát erősen érdeklő külföldi filmbehozatal kér­désében a Filmkamara bevonásá­val és meghallgatásával döntsön a minisztérium, minthogy a Ka­marában a gyártók, kölesönzők és mozisak egyaránt képviseletet kaptak. A Filmkamara idevonatkozó állás­

foglalását egyébként már ismételten kifejtette a MAGYAR FILM.

K i s s Ferenc, a Színművészeti és Filmművészeti. Kamara elnöke. a . ;filmniÍTvészeti főosztály választ Hiányának megbízásából; kihallgatá-. sou jelént meg V a f g h a József kereskedelemügyi miniszternél 'm 'ék

Kormánybiztos került a Hunnia filmgyár élére

előkészítő bizottság előterjesztése értelmében és indokolása alapján kérte,

hogy a, jövőben a külföldi filmek behozatala tárgyában szükséges intézkedéseket a Kamara bevoná­sával eszközöljék. A miniszter a kérdést az összes szakmaj érdekek bevonásával közös értekezleten tárgyalja majd, miután nyilván­való, hogy a fiíinbehozatal kérdé­sei nemcsak a filmkölcsönzőket, hanem a mozisókat és a gyártó­kat is egyaránt érdekli.

Értesülésünk szerint a Kamara vezetősége nevébeái K i s s Ferenc elnök és T ő r e y Zoltán dr. ál-elnök a miniszter igéretéliek birto­kában a napokban az 0 r s z á g ö's N e m z e t i F i l m b i z o t t s á g elnökét, Z s i n d e l y Ferenc dr. államtitkárt keresik fel és hasonló értelemben kérik i a Film bizottság támogatását.

Reméljük, hogy a kamarai veze­tőség fellépésének meg lesz a kí­vánt hatása és a hosszabb idő óta vajúdó külföldi fiíinbehozatal kér­dését sikerülni fog a szakma teljes megelégedésére rendezni.

Nagy feltűnést keltett n.% egész szakmában a váratlan intézkedés, amely szerint a pénzügyminiszter S z t a ni o r a i János ni. kir. kor-mányfőtanáesost a Közérdekeltsé-gék Felügyelő Hatóságának elnökét, a 4680—1933. M. E. számú rendelet 3, szakaszában foglalt felhatalmazás aTapián a. H u n n i a F i l m g y á r Rt, kormánybiztosává nevezte ki,'

A múltban már többször terjedtek el hasonló hírek a szakmában, anél­kül, hogy az intézkedés valóban be­következett volna, úgy, hogy az ilyen „bizalmas közléseket" mindenki fenn­tartással fogadta. Éppen ezért a minden előző kiszivárgó hírek nélkül megjelent rövid közlemény meg­lepetésként hatott, ,8 természetesén azonnal megindultak á szakmai ta­lálgatások aa intézkedés céljára és háttérére vonatkozólag. ;.A, MAGYAR FILM, érdeklődésére

illetékes helyen á következő fel világosítást kapta:

A szakmában, sőt azon kívül is, ismeretesek a szaksajtóban és a napilapokban ismételten letárgyalt körülmények, amelyek a magyar filmgyártás válságához vezettek. A gyártás újra megindítása tár­gyában megtartott sorozatos tár­gyalások eredményre vezettek, az üres műtermekben újra megindult az élet és hosszabb időre biztosí­tottnak is látszik a folyamatos munka, A gyártási válságot elő­idéző körülmények likvidálására azonban szükségesnek mutatkozott kormánybiztos kiküldése, hogy a múlt problémái végleges meg­oldást nyerjenek. A szakma meg­nyugtatására szolgálhat, hogy az intézkedés az1 újonnan megindult gyártással : nincs kapcsolatban, minthogy niíiüdén törekvés óda irányuk hógy^ a z örvendetesen neki'éndüít gyártás folyamatossá­ga zökkenést ne szenvedjen.

ORSZÁGOS MAGYAR MOZGÖKÉPIPARI EGYESÜLET

Budapest, VIII., Csokonay-u. 10. I. 8. (Telefon: 143—013)

Szám: 8036/1939.

M E G H Í V Ó Az Országos Magyar Mozgóképipari

Egyesület 1939 december hó 10-én (vasár­nap) d. e. Vall órakor tart ja saját helyi­ségében (Budapest, VIII., Csokonay-utca 10. szám I. em. 8. ajtó alatt)

XXIX. évi rendes közgyűlését,

melyre a t. Tagtársakat ezúton tisztelettel meghívja és pontos megjelenést kér.

Budapest, 1939 november hó 23-án az Elnökség

Tárgysorozat:

1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. Pénztári jelentés, számvizsgálók jelen­

tése és a felmentvény megadása. 4. Az 1939/1940. évi költségvetés meg­

állapítása. 5. A választmány, a járulékmegállapító-,

a számvizsgáló és fegyelmi bizottsá­gok tagjainak megválasztása.

6. Esetleges indítványok.

Amennyiben ezen közgyűlés határozat­képtelensége miatt megtartható nem len­ne, második — a fentebbi tárgysoroza­tokra nézve az alapszabályok 12. §-a aíajs-ján a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes — közgyűlés ide­jéül

1939 december hó 17. (vasárnap) napjá­nak d. e. Vsll órája

tűzetik ki az Egyesület hivatalos helyi­ségébe (Budapest, VIII., Csokonay-u. 10. szám, I. em. 8. ajtó), amikorra és ahová az egyesület t. tagjait tiszteletel meghívja

az Elnökség

Kivonat az alapszabályokból: 7. §. Tagsági jogait csak oly tag gyako­

rolhatja, aki tagsági kötelezettségét telje­sítette.

11. §. A közgyűlésen csak oly indítvá­nyok tárgyalhatók, amelyeket a közgyűlés előtt legalább 5 nappal a választmányhoz írásban benyújtottak. Kivételesen tárgyal­hatók oly sürgős indítványok, amelyek sürgősségét a közgyűlés vita nélkül ki­mondotta, továbbá újabb rendkívüli köz­gyűlés egybehívására vonatkozó indítvá­nyok.

12. L A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult rendes tagok egyharmadrésze, illetve kétharmadrésze megjelenik. Ha a közgyűlés a tagok meg nem jelenése miatt a kitűzött időpontban egy órai várakozás után sem határozat­képes, legfeljebb 8—30 napon belül új közgyűlést kell összehívni, amely á meg­jelentek számára való tekintet nélkül ha­tározatképes.

U l l l IFI-SIIEISIIIZIT: Viharos derültség Magda Schneider sikamlós vígjátéka

A nőtlen férj

Édesanyám Rendezte Viktor Janson

Káthe Dorsch—Paul Hörbiger és a bécsi színjátszás legjobbjainak mesterfilmje Az anyai szerétét eposza, '„.'; " : i i ' : i

Gustav Ucicky szívbemarkolóan szép rendezésében

Heinz Rűhmann mint nőgyűlölő anyakönyvvezető a

Házasság kizárva című kitűnő vígjátékban. Kari Hoffmann rendezése

Zarah Leander idei csúcsfilmje

Sivatagi éjszakák Gyönyörű trópusi film Martin Pál rendezésében - -' J

Hannelore Schroth, a 17 éves filmsztár és Paul Hörbiger icsüpa-mosoly filmje

Kitty és a világkonferencia Bűbájos vígjáték, Helmut Kautner szellemes rendezése

A. M. Rabenalt mozgalmas rendezésében, a könnyes, derűs, artistá-élet nagyszerű filmje

I lyenek a fé r f i ak Hertha Feiler, Paul Hörbiger, Hans Söhnker

Schwarzenberg herceg romantikus szeremii regénye filmen

1848, Mária Ilona Paula Wessely, Willy Birgel, Paul Hörbiger együtt a magyar szabadságharc idején lejátszódó gyönyörű filmben. Rendezte: Bplyáry Géna / /v í

Izgalmas bűnügyi film E, Engels lélekzetfojtó rendezésében " ] : r

Riói re j té ly Kamilla Horn, Werner Fuetterer, Petróvióh Iván^ Lény -Marenbách, ; . . • ^,

AZ n-ara IUÍIJUÉI tffliiili Siessen biztosítani Karácsonyi ÉS A j M mís ia iü :,; '

4

A Magyar Esztétikai Társaság, amelynek Miírovics Gyula, a nagy­nevű esztétikus debreceni egyetemi tanár az elnöke, október havában előadássorozatot indított Műhelytit­kok címen, azt célozva, hogy az egyes irodalmi és művészeti ágakban reá­mutasson a „mesterség" és elmélet kérdéseire. Az érdekes előadássorozat keretében második helyet kapott az új irodalmi és művészi műfaj, a film és ennek a ma mind szélesebb körű érdeklődést kiváltó új művészeti életterületnek az ismertetésére a Ma­gyar Esztétikai Társaság a filmesz­tétikusok ma még egészen kicsiny táborának egyik sikeres művelőjét, Dáloky Jánost kérte fel, aki novem­ber 21-én, kedden délután a Fessek Kluö-ban tartotta meg előadását.

Dáloky János neve nem ismeretlen lapunk olvasói előtt. A MAGYAR FILM megindulásakor tűnt fel magas színvonalon írott filmkritikáival, majd ugyancsak lapunkban megjelent számos filmesztétikai cikkével tett bizonyságot arról, hogy lelkes híve a nemesebb értelemben vett filmkul­túrának. Ee nemcsak az elmélet terét választotta munkaterületéül, hanem ezzel párhuzamosan a filmgyakor­lattan is tevékeny részt vesz, mint a Magyar Film Iroda rendezője.

* Dáloky János előadásá­ban azzal kezdte, hogy már

a film feltűnése ide­jén a kulturáltabb elem könnyelműen ki­engedte kezéből a két­

ségkívül művészi igényekkel és hi-vaiottsággal fellépő filmet. A csupán üzletre spekuláló „film­

iparosok" természetesen mindent az anyagiak szempontjából néztek, nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy a film művészi és kulturális feladatai teljesen elsikkadtak. Abban az időben nem akadtak, akik hitet mertek vol­na tenni a film művészi hivatása mellett.

Sajnos, még ma is kevés a film­művészet hívőinek száma.

A filmellenesek vágya abban össze­gezhető, hogy a film ma még túlsá­gosan kamaszkorát éli ahhoz, hogy számot tarthatna a művészeti rang­jelzésre. Ennek a következménye az, hogy

a filmszakemberek utánpótlása: . keZZó' elméleti előtanulmányok nél-1 kuli fejesugrás a gyakorlatba. ':• Filmesztétikára pedig szükség van.

— állapította meg főmotivumként az előadó — és érre a filmesztétikára nagyon komoly feladatok várnak.

• Ezek után 'Dáloky János rátért a filmesztétika feladatainak ismerteté­sére, majd röviden vázolta a film technikai fejlődésének történetét. Annak az esztétikai elvnek Az alá-

Előadás a film Németh Antal feltűnően éles íilmellenes hozzá

támasztásával — folytatta tovább az előadó — mely szerint

a technika és anyag, mint közvetítő közeg, hozzátartozik a művészet­hez, könnyű szerrel megdönthető a filmelleneseknek az a vádja,

. . hogy a film pusztán technikai pro­duktum. Ebből önként következik az, hogy

valóiban tökéletes csak az a film le­het, amelyben a technikai tényezők megmaradnak eszköz jellegüknél.

. Az előadó ezután ismertette egy film elkészítésének kronologikus sor­rendjében az egyes alkotó tényezők munkáját, illetve azokat a kívánal­makat, amelyeket a filmesztétika törvényei előírnak. Ezeknek a szálak­nak a csomópontjaként a többi mű­vészet szembeállításával arra az eredményre jutott az előadó, hogy

a film teljesen, egyenrangú művé­szet a többivel. A film korszerű­ségét támasztja alá tehát az a kö­rülmény, hogy erre az új művé­szetre a ma emberének vizuális kultúrigényei fokozottabb felada­tokat rónak. Sajnos, a filmkritika, amely hivat­

va volna ennek az új művészetnek törekvéseit és megnyilvánulásait el­lenőrizni és irányítani, nem igen áll hivatása magaslatán.

Két út előtt áll tehát a magyar film — állapította meg végső ered­ményként Dáloky János.

Vagy tovább senyved gyermekbe­tegségében vagy pedig amikor tel­jes megvalósuláshoz érnek azok a hivatalos elgondolások, amelyek

h a n g -é s

k é p a n y a g a

legtökéletesebb

a ma,gyar filmgyártás anyagi és erkölcsi megsegítését célozzák és megindul a rendszeres színész- és rendezőképzés és végül ha a film vezető embereinek megválasztásá­nál csak a tehetség és világnézeti kifogástalanság lesz az irányadó, amint ezt a magyar film legfelsőbb irányítói is célozzák, — minden

. botlás nélkül megtalálja önmagát. És akkor majd minden filmben magyar tehetség, magyar lélek iz­zik s a magyar kultúra teljesedik művészetté.

* Az érdekes és friss szempontokra

rámutató előadás után Németh An­tal dr., a Nemzeti Színház igazgatója, mint az előadáshoz már előzőleg fel­kért hozzászóló állt fel és nemvárt élű kritikával illette a filmet, mint művészetet.

Filmesztétikáról be­szélni — kezdte hozzá­szólását Németh Antal dr. — ma még túlságo­san korai. Meggyőződé­sem, hogy

a filmnek három és félévtizedes fejlődése még nem szolgáltatott vagy csak igen kis mértékben olyan eredményt, ami­lyeneket a képzőművészetek, az irodalom vagy a színház.

A film kezdettől fogva sokkal inkább ipari vállalkozás, pénzügyi és gazda­sági valami, mint művészet. A film egy zseniális technikai lehetőséget használt fel arra, hogy pénzt csinál­jon. Nem véletlen, hogy a film Ame­rikában fejlődött ki hihetetlen mér­tékben, ahol a filmmechanikusok mindennel inkább törődtek, csak azzal nem, hogy művészi, irodalmi vagy magasabb eszközök szempontjai alap­ján gyártsanak filmet.

A film extenzív gazdálkodást foly­tat. Arra utazik, hogy minél nagyobb tömegeket hódítson meg. Már pedig

a művészeteknek nem az extenzivi-tás a célja, hanem az intenzivitás.

A művészet úgynevezett „Dauerwa-re"-t szállít, ez az ötlet azonban, vagyis olyat adni, ami száz év múlva is érték, fel se bukkant a filmgyár-tck körében. Hogy mennyire nem nyújt maradandó művészetet a film, arra példa a „Carmen", a „Karenin Anna" és a „Feltámadás" öt-hatszo­ros megfilmesítése. Ezek a filmek azonban nem olyan maradandók, mint azok az irodalmi művek, amelyekből készültek.

A filmgyártás nélkülöz minden esztétikai szándékot.

Isteni csoda, hogy egyáltalán lehet beszélni valamilyen értékű filmről.

műhelytitkairól szólása DálokY János filmesztétikai előadásán Furcsálom azt, hogy egy ilyen ko­moly fórum mint ,a Magyar Esztéti­kai Társaság, méltónak ítélte ezt a témát .

A film szerintem a legformátlanabb és legkaotikusabb emberi megnyi­latkozás, mióta formára való tö­rekvés a művészetek megnyilatko­zásában fennáll.

Mi tesz maradandóvá egy emberi megnyi la tkozást? A forma! A forma: végső kikristályosodása, maradandó megörökítése valamilyen esztétikai szándéknak. Aminek nincs formája, alá van vetve a mulandóságnak.

A formátlanságot tekintem a film legfőbb szervi bajának.

Ez együt t já r az angol és amerikai fi lmgyártással. Mióta hangosfilm van, a hegemóniát ismét a kezében ta r ja az angol és amerikai f i lmgyártás .

A piac geográfiai nagysága a döntő f i lmgyártással . Mióta hangosfilm van, van i t t nagy szerepük.

A kis nemzeteknek lenne hivatása elősegíteni a film művészi forma-keresését, mert a határok korlá-

. toltsága megakadályozza az exten­zív gyártást.

Nálunk a r ra kellene törekedni, hogy ne egy millió ember nézzen meg egy­szer egy filmet, hanem 200.000 em­ber ötször nézze meg ugyanazt a filmet. Tar tós á ru t gyártsunk.

Hogy klasszikusat hozzon ebben a műfajban a magyar filmgyártás, teljesen reménytelennek látom.

Mert minden elvi és világnézeti jó-szándék mellett a szakszerűség te­kintetében még elmaradottabb, mint az eddigi üzleti szellemű fi lmgyártás.

A formába öntött filmnek, az inten-zivitásnak nyomait sem látom a magyar filmgyártásban.

A film és a színház viszonyáról szólva — folytat ta Németh An­tal dr. — tudom jól, hogy

a színháznak a maga útján kell haladnia,

mint ahogy a filmnek is meg kell keresnie a filmszerű filmet, hogy méltó versenytársa lehessen a töb­bi művészetnek.

Meg lehet-e védeni a szemet és a fület azokkal a formai hatásokkal szemben, amelyeket a film nyúj t? Nem! Miben nyilvánul az alapvető különbség a színház és a film kö­zöt t? A színpadi h a t á s : a színész jelenvalósága, amely a r ra kénysze­rí t i a nézőt, hogy együttalkotója, részese legyen a színész alakításának, vagyis a színpadi ha tás a szuggesz-

t ivitásban nyilvánul még legfőkép­pen. Ezzel szemben a film messze­menő módon szolgálja ki a figyelő nézőt. I t t van például a premier plán, amellyel a film mindent egyforma intenzitással hoz, legyen az akár a legérzelmesebb jelenet is.

A film mindent készen ad, meg­magyaráz és sem tartalom, sem forma szempontjából semmiféle megerőltetést nem szándékozik adni a nézőnek, sőt: óvakodik et­től. Egyszerűen elszakítja a nézőt a lelki funkcióktól.

A film e kísértet ies jelenségének kö­vetkezménye a normál színháztipus-tól eltérő kamaraszínház-t ípus, melyet az elkényeztetett , elpuhult közönség részesít előnyben. Ebben a filmhatá­sokra törekvő színházban a közönség mondhatni premier plánban kapja a hatásokat , a nüánszokat . Másrészről pedig a szabadtéri színpad divatjáról kell. megemlékezni, vagyis a másik végletről. A közép úton járó normál színház fokozatosan elveszti közön­ségét, de nem azért, mer t „majmolja" 2, filmet.*

A közönség tízezrei, százezrei, mil­liói követelőén lépnek fel a szín-

*) A hozzászóló itt az előadó szavára céí-zott, amelyet idézőjelben szedettünk.

. (A, szerk.)

Elhasznált, icarcos, -'-faül- és nelíöréses

f i lmicőpíáfáf

uflAvarézsolfa, mf f i i m j é i megtivfa

ARANY riLrlDlICCO

Budapest, VIII., Dankö-a. 22.

I f lcfon: 149-4S9.

házzal és a filmmel szemben és akármit akarunk csinálni, követelni, fogja az egyiket vagy a másikat. A film és színházi szakemberek-kötelessége tehát, hogy ez a közön-ség-diktélta , változtatás ne tör­ténjék se az egyik, se a. másik vég­let kárára és általában az egész emberiség kárára.

Németh Antal dr. hozzászólása után a Magyar Esztétikai Társaság elnöke, Mitrovics Gyula reflektált mind az előadásra, mind a hozzászó­lásra. Hangsúlyozta ugyan azt, hogy

minden művészetnek történelmi távlatra van szüksége,

azonban két dolgot nem szabad elfe­lejteni. Az egyik az, hogy ma

az tidők járása megggyorsult, tehát az elmélet nem kulloghat száz évek­kel a gyakorlat nyomán.

A másik pedig az, hogy olyan kialakult esztétikai törvényeink vannak, amelyeket még fejlődés­ben lévő művészetekre is ••szinte tévedés nélkül alkalmazhatunk • Mitrovics Gyula elnök azzal fejezte

be reflexióját, hogy ha az említett két szemponton kívül valami még tá­mogatja a Magyar Esztétikai Társa­ság célkitűzéseit, az. abban keresendő,

hogy az esetleg esztétikai hiányo­kat már a kezdetben kísérelje meg

, pótolni a feltűnt új művészetnél. * .

Több mint száz hallgató előtt folyt le Eálóky János előadása és Németh Anta l át.' hozzászólása. A közönség soraibán- lá t tunk gyakorla t i filmszak­embereket, érdeklődő laikusokat és úgynevezett intellektuali tásokat. A sokrétegű együttes zajos tapssal honorál ta az előadó fejtegetéseit és "nagy kíváncsisággal nézett az el­mélet és gyakor la t i színháztudomány olyan kitűnő művelőjének mondani­valója elé, -mint amilyen Németh An­tal' dr., &• Nemzeti Színház igazgatója. A hozzászólás mondatról-mondatra fokozódott érdekességben, helyeseb­ben: merészen éles hangjában. Éppen ezért Németh . Antal dr. hozzászólá­sát az újságíró tárgyilagos..pontos­ságával közöljük, annál is inkább, mert- tudósí tásunkkal nem tekintjük lezártnak a megindult vi tát . ígéretet kaptunk ugyanis - az előadó Dáloky Jánostól, hogy a' hozzászóláshoz cikk keretében fog reflektálni jövőheü számunkban, amit, az idő rövidsége miatt , az előadáson nem- tehetet t meg.- És igyekezünk majd módot ta­lálni- ar ra- is , hogy Németh..Antal dr., aki. a filmről szólva ilyen nagy nyil­vánosság előtt, meglepő és sokakkal szemben eltérő . véleményének adot t kifejezést, szintén a MAGYAR FILM hasábjai t vegye igénybe a filmre vo­natkozó álláspontjának részletesebb és szabatosabb kifejtésére. (v. ü.)

GÖRGÉNYI SÁNDOR Mint banktisztviselő kezdte, ma jd

jogás íkodot t , majd belekóstolt a f i lmszakmába és olyan é t v á s v a t kar»ctt, b e g y o t thagy ta az utolsó szüjswrlatát. Á ráckevei moziban kezdte. N£»y évvel ewjlőtt a pest-iií}te,lvi S^écbenyi-ímOtri vezetésével b izonyí to t ta be r í t f in i i^MsfWt Á négy tagból álló Görgéiiyi-dmasz-tJa fe^e és b á r b í r o m fivére k^lön

inrt^f^k, mindegyiknek ő a szakta­nácsadója. A szérj Göra-ényi. — abogy megkülönb'ö^+ptéS'U hívják a szakmában — egyé^k^nt a zuglói ino»i vezetőié és a budai As t ra s a pesjtiíjibelyi moi i m>ís«rkötő.íe Nem-rég-ibeu beválasz tot ták a F i l mka ­m a r a mozife lvé t^ i bizo+tssá-srába. a m i ű i a b b jelentős el foglaltságijai j á r o lyannyi ra , boíry ma m á r ee'vetlen szenvedélyét. ?, ,.talon-mf^riást" se gvakoro lha t i a heten­ként egryszpi-. P^dísr tv, n t n ^ í ked­véé r t mondot t búcsú t a tenisznek. A rossznyelvek u g y a n a r t stitfoa--í á V T>n«~v ep'yetVim s r c t j ^ t akóírt k é s e t t abbahao-vuia. m e r t testsúlya túllén+e f> Síi k i lót é« s7erv»1áBní a lassífntt fUmf^'v^felekhez kezdtek hasonl í tani . KiilíVnrien boldog féri há rom év óta. Ha l lga tag , de a n n á l

tevékenyeid}. TTri modora, megjele­nése kellemes benyomást kel t , b á r - : hol tfinív fel. Telve van jogos re­ményekkel és rövidpson b izonyára város szívében üdvözölhetjük m a i d valamelyik belső mozi igazgatója­ként .

December eleien nyílik meg a Híradó Filmszínház

A jövő hónap elején olyan látványosággal gaz­dagodik a főváros képe, ami egyedülálló lesz Bu­dapesteri, mert ahhoz, hasonlót csak a külföldi metropolisokban lehet

látni. Az Erzsébet-körút és a Dohány­utca sarkán, a teljesen újjáépített sa­rokbérpalotában megnyílik az első magyar Híradó Filmszínház, amely a Magyar Film Iroda vezetésében kezdi meg működését. A kétségkívül hézag­pótló intézmény bizonyára kedvenc szórakozóhelye lesz a közönségnek, amely már délelőtt 10 órától éjfélig, megszakítás nélkül látogathatja majd az egyórás előadásokat. A terv szerint az előadások kezdete nem lesz pontoa időre rögzítve. Mindenki akkor lép t e a nézőtérre, amikor éppen akad egy órányi ideje mozizásra.

A Híradó Filmszínház műsorát friss magyar és külföldi híradókból (Ma­gyar Világhíradó, Fox Hangos Híradó és TJfa Világhíradó), kultúrfilmekhöl, színes és trükkös e.gyfelvonásosoktól és olyan nagyobb filmriportokból állítják Össze, amelyek monopolban fognak pe­regni Budapest új mozijában.

Amerikai filmvállalat keres ma-oagert szakmai i gyakorlattal ts ru­tinnal egyik balkáni fióktelepe részire. Bármelyik szláv nyelv tö­kéletes ismerete elengetfhe'et'en kellék. Megkeresések „Manager" jeligére a kiadóba.

Érdekes a Híradó Filmszínház egy­séges helyára. A feltűnően olcsó be­lépődíj, délután 4 óráig mindössze 50' fillér, utána 70 filter, a pábrl—.>°yre 20 fillér a ráfizetés. A mérsékelt je­gyek révén még nagyobb népszerűség­nek nézhet elébe az új filmszmüáz.

A 312 személy befogadóképességű Híradó Filmszínház építkezése és be­rendezése Asztalos Béla és Münnich Aladár építészmérnökök tervei szerint történt Hubert Richárd építőmesterrel, mint munkatárssal. A korszerűség je­gyében lefolyt építkezés olyat produ­kált a fővárosnak ezen a forgalmas részén, aminek megtekintésére előre­láthatóan özönleni fog a közönség a közeli hetekben. Már most állandó tö­meg nézi a bejárat félköralakú kikép­zését és a fölötte elhelyezett hatalmas neonfelíratot: HÍRADÓ FILMSZÍNHÁZ.

Alkalmunk veit egy kis sétát tenni az éjjel-nappal kopáesolástől hangos mozi belsejében. A bejárat után követ­kező hallban középen áll a pénztár, fényoszlopokkal körülvéve. A nézőtér állandóan tompa 'fényben marad, hogy az állandóan jövő-menő közönség gyor­san helyére találjon, amit még az az apró gondosság is elősegít, hogy a szé­kek karfája fehér jávorfából készült. Né.gy székoszlopsor nyúlik a vászon irányában, tehát négy járósáv van s az egyes oszlopokban csupán hat szék áll egymás mellett, hogy a közönség pillanatok alatt j i el tudjon helyezkedmV

A nézőtér klimatikus berendezése órán­ként háromszor, cseréli a levegőt, egy­ben preparálja is megfelelő hőmérsék­letre ós páratartalomra.

-•' A Híradó Filmszínház vetítő- és hangberende­zése Puívári Káíoly mérnök műszaki veze­tése mellett készült, s A mozi hangerőstö berende­

zését a Telefongyár vetí­tő-berendezését a Bosch-Bauer cég szál­lította. A hangvisszaadás természetesen wide rangé-rendszer mellett történik, külön-külön hangszőróból a mély, kö­zép és magas hangok számára. A néző­tér akusztikai kiképzése is a leg­nagyobb gonddal mtent végbe.

Nemcsak a nagyközönség, de az egész magyar mozi- és filmszakma ért­hető érdeklődéssel néz a Híradó Film­színház december elejei megnyitása elé, amely előreláthatóan emlékezetes eseménye lesz az egyre fejlődő fővárosi életnek.

Az új budapesti mozgóképszínház megnyitásáról természetesen lesz még alkalmunk írni. FJlözetes tudósításun­kat azzal fejezzük be, hogy a Híradó Filmszínház vezetésével a Magyar Film Iroda igazgatósága KáZIó Vilmost, a vállalat régi agilis fötisztviselöjét bízta meg, aki éveken át a Magyar Világhíradó szerkesztésével bizonyítot­ta be filmképességeit és vezetői ráter­mettségét.

MAGYAR KINOTECHNIKAI TÁRSASÁG

Meghívó A Magyar Kinotechnikai Társaság tisz­

telettel meghívja

1939. december hó 4-én, hétfőn d. u. 6 órakor

(ez alkalomal kivételesen) a Kir. Jóísef Műegyetem ViUamosgépek Tanszékének előadótermében, Budapest, XI., Budafoki-út 8. sz. alatt tartandó ülésére, melyen

A stroboscop és a lassított filmfelvétel a technika szolgálatában

címen Dr. techn. P ö s c h l I m r e , a Te­lefongyár főmérnöke tart előadást.

Az előadáson a stroboscop és az A, E. G. lassított filmje kerülnek bemutatásra;

Tartalom: Periodikus jelenségek vizs­gálata stroboscóppal. Lassított filmfélvé­teli eljárások gyorsan lefolyó jelenségek megfigyelésére.

Vendégeket szívesen látunk.

az Elnökség

I

Szereposztás:

JUAREZ ..........{ Paul Muni Sarolta császárné. . . Bette Davis Miksa, mexikói császár. • • Brian Aherné III. Napóleon i...... Claude Rains Porfirio Diaz . . . . . . . . . . . . . John Garfield Bazani marsall • • • • • . . . . . . Donald Crisp

Rendezte: William Dieterle

8

Választmányi ülés a MMOE-ban A Moziegyesület választmánya f.

hó 22-én t a r t o t t a ezévi utolsó ülését, mely alkalommal Belloni Nándor épí­tészt az Egyesület szakértő építészé­vé választot ta meg.

Bornemisza Gábor elnök indítvá­nyára elhatározta a választmány, hogy dr. Balogh Kálmánnak, az Egye­sület volt elnökének fényképét az Egyesület üléstermében kifüggeszti.

E lha tá roz ta a választmány, hogy a Híradó Mozi megnyitásától kezdő­dően két újabb hiradó példányt állít be, amivel ismét rövidebb időre kor­látozza a híradó lefutási idejét.

Tagfelvétel és egyéb kisebb jelen­tőségű ügyek letárgyalása u tán a közgyűlés előkészítésére kerül t a sor. Ez alkalommal Bornemisza Gábor elnök bejelentette, hogy nagyarányú elfoglaltsága folytán nem vállalja tovább az Egyesület elnöki t isztjét és a r r a kérte a választmányt, hogy Utódául a közgyűlésen dr. Bencs Zol­ika, ny. miniszteri tanácsos, ország­gyűlési képviselőt válasszák meg. A választmány sajnálat ta l vette tudo­másul Bornemisza Gábor elhatározá­sát és több felszólaló fejezte ki kö­szönetét az elnök négyéves eredmé­nyes működéséért . Különösen kiemel­ték a felszólalók, hogy Bornemisza Gábor elnöklete a l a t t sikerült az Egyesület belső békéjét helyreállí­tan i és addig sohasem tapaszta l t mértékben fenn is ta r tan i . E lha tá ro­zása megmásí tha ta t lan lévén, a fel­szólalók a r r a kérték az elnököt, hogy az Egyesüle t munkájában való köz­reműködését a lehetőség szerint a jövőben is biztosítsa, amit Bornemi­sza Gábor ki látásba is helyezett. A választmány örömmel fogadta dr. Bencs Zoltán jelölésének tervét, aki­nek szakmánk iránt i szeretete és két-évtizedes különböző minőségbeli hi­vatalos kapcsolatai közismertek.

Elha tároz ta a választmány, hogy a november 27-re ki tűzöt t közgyűlés előrelátható határozatképtelensége folytán a közgyűlés második és min­denképen határozatképes időpontját december 19-re, keddre tűzi k i és azt Kassán fogja ünnepélyes keretek kö­zött megtar tani . A közgyűlés menet­rendje előreláthatólag a következő lesz: indulás Budapestről (a más

irányban lakók menetrend szerint) 19-én a korareggeli órákban vonat­ta l vagy autocarral , érkezés Kassára délben. Ebéd után ünnepélyes köz­gyűlés, majd egy új magyar film szakmai bemutatója. Es t e társasva­csora a Schalkház étteremben. 20-án délelőtt Rákóczi sír jának megkoszo­rúzása, majd újabb szakbemutató, esetleg a város megtekintése. Ebéd-

után indulás Budapestre. A költségek utazással, szálassal és étkezéssel együt t Budapesttől-Budapestig előre­láthatólag 30—40 pengő körül lesz­nek. Bővebb tá jékoztatást a MA­GYAR FILM legközelebbi számában ad az elnökség. A választmány azért tűzte ki a közgyűlést karácsony előtti gyenge üzletmenetű hé t re , . hogy a tagok minél nagyobb számmal jelenjenek meg Kassán, családtag­jaikkal együtt .

Elnökváltozás a Mozíegyesületben Mint előző cikkünkben olvasható,

Bornemisza Gábor a MM O E el­nöke bejelentette, hogy a decemberi közgyűlésen nem kívánja magát el­nökül jelöltetni, hanem a jövőben közkatonaként fogja szolgálni a mo­zistársadalom érdekeit.

Élénk emlékezetünkben élnek a négy évvel ezelőtti, események, ami­kor a Moziegyesület belső békéjét elkeseredett személyi és elvi harcok dúlták fel és amikor sokan azt hit­ték,, hogy a mozisok egysége végleg m,egszünt, érdekképviseletet nem tudnak fenntartani és csoportokra bomlanak. Az 1935. évi közgyűlés — mint emlékezetes — kemény harcok után jelentékeny többséggel Borne­misza Gábort választotta az MMOE elnökévé. Az új elnök első gesztusá­val békejobbot nyújtott volt ellenfe­leinek, közös munkára hívott min­denkit és tetteivel is bebizonyította szándéka őszinteségét. A régi ellen­felek azóta valóban elásták a csata­bárdot és ma ismét jóbarátokként dolgoznak a közös érdekekért.

Bornemisza Gábor most önként el­hagyja helyét és maga jelöli ki utó­dát, akit mindenki szeretettel és biza­lommal fogad. Lehetetlen ezelőtt a gesztus előtt szótlanul elmenni. Meg kell állapítani, hogy Bornemisza Gá­bor nemcsak működésével, hanem tá­vozásával is bebizonyította ráter­mettségét és mindig csak barátokat szerzett magának.

Leendő utóda nem fehérlap a régi szakmabeliek előtt. Bencs Zoltán dr. sokat dolgozott a miniszterelnöksé­gen, a Filmcenzurában és a Filmipari Alapban szakmánk érdekében. A ma-giiar filmgyártásnak ő volt egyik feltámasztűja. Közismert, hogy szak­

mánk iránt — melyhez érdekszálak sohasem fűzték — mindig a legna­gyobb érdeklődést és szeretetet tanú­sította. Ha ehhez hozzászámítjuk a leendő elnök nagy tudását és művelt­ségét, szeretetreméltó egyéniségét s politikai befolyását, úgy hisszük, a mozisok szerencsésen választottak, mert az új elnök be fogja váltani azokat a reményeket, mélyeket vá­lasztói hozzáfűznek.

A rövidfilm-kérdés másik oldala

A MAGYAR FILM legutóbbi Szajná­ban eszmefuttatás je!ent meg a rövid­film-rendelet hatástalanságáról és ez az eszmefuttatás egyben támadás volt a mozisok ellen, akik megakadályozzák, hogy a rendelet következményeként a rövidfilmgyártás felvirágozzék.

A hiba nem a mozisokban van. Baj volt egyrészt, hogy a rendelet nem jó­val a végrehajtás előtt jelent meg, más­részt pedig, hogy a régi rövidfilmeket is beszámíthatónak jelölték meg. A fő-bajt azonban egyes kölcsönzők túlzott üzleti mohósága okozta, akik újabb kon­junktúrát szimatolva, a rendelet követ­kezményeként régi magyar filmjeik kölcsöndíját egyik napról a másikra 4— 5-szörösére csapták fel. De még ez sem elég! Magyar rövidfilmeket csak úgy kölcsönöztek ki, ha a mozis egyidejűleg külföldi — többnyire selejtes minőségű — rövidfilmjeiket is drága pénzen le­kötötte. Csoda-e, ha ezekután a mozis inkább lemondott a rövidiümek játszá­sáról (hazairól, külföldiről egyaránt-* és a túlmohók nem találták meg számí­tásaikat.

Sajnos, be kell vallanunk azt is, hogy a piacra vetett rövid magyar filmek túl­nyomó résae régi, vagy: a jelentkező konjunktúrára) hirtelen összecsapott,

gyenge minőségű a n y a g volt, a m i t a kö­zönség sem fogadott szívesen.

Készí tsenek nívós és érdekes rövid­f i lmeket s á mozisok ugyanúgy sorba fognak é r tük állni, m in t á jó ímagyár s lágerf i lmekér t !

''" M. p;

Felvidéki moziengedélYesek

Á felvidéki mbziengedélyek közül ez-ideig az alábbiak, adattak ki. véglege­sen :

I. Egyéni engedélyesek: Csap: Halász Benjámin Fülek: Vágó János Gálánta: Lőrincz Gyula Királyhelmec: Horváth. Tibor Mezókaszony: Horthy Gyula Muzsla: Szalay János Nagyfödémes: Sebők Géza Nagysalló; Fendfc Gyuláné Pelsőc: Bátky Gyula és Morvay

Béláné Somorja: dr. Wallner Antal Szene: Kaiser János Bzepsi: Sebők Dénes -Szőgyén: Rumann Béla Udvaréi: Larnmer György Zseliz: Modrovits János Guta: Nihola Béláné Felsőszeli: Kontár Lajos

II. Korlátolt felelősségű társaságok: (a k. f. t.-k nevei még nem ismerete­

sek, csak a tagok nevei.)

Beregszász: Horváth Erzsébet és Detrich Miklós

Érsekújváry Rádió: Vitéz Beké Zoltán

Kassa, Capitol: Oelschláger Lajos, Forgács Géza, özv. dr. Máthé Gá-borné.

Kassa, Tivoli: Korponay Sándor, Schirger Márta

Komárom: Kristóf Sándor, Ipovitz András.

Ungvár, Rádió Bio: Ködöbötz Andrásné, Kohutics Tihamér, Gulo-vics Tivadarné.

Hat hét boldogság Irta: Várkonyi Zoltán és Szatmári Jenő

Zene: Fényes Szabolcs 'j Rendezte: Tóth Endre //

Segédrendező: Pécsy Dénes 1 ' Főszereplők: Eiss Ferenc, Tolnay Klári, Szilassy László, Könyves Tóth Erzsi, La-domerszky Margit, Szaplonczay Éva, Si­mon Marcsa, Pethes Sándor, Mihályffy Béla, Tompa Sándor, Pethes Ferenc, Ko­vács Károly, Hidassy Sándor, Misoga László, Kompóthy Gyula, Baló -Elemér,

Lázár Tihamér, Szőts D. Péter Gyár: Hunnia /

Produkció: Takács A n t a l . / Művészeti vezető: Kiss Ferenc V

F'elvételvezető: Sipos László ^/ Kép: Makay Árpád v

Hang: Lázár István Összeállította: vitéz Paál Lajos

Díszlet: Vincze Márton Hossza: 2500 méter f

Cenzúra: aluli Kölcsönző: Hunnia

Bemutatta: Casino, City, Átrium, nov. 23.

Bozsó Gábornak egyetlen álma van: nyugalomba akar menni. Óbudai nyárs­polgár szeretne lenni, kis kertes házban lakni a lányával, Évával, aki egy elő­kelő intézet növendéke. Csakhogy ezt az álmot nehéz válóra váltani. Bozsó Gábor ugyanis betörő. Erről Évának persze sej­telme sincsen és ' nem tud róla Horváth Miklós sem, a fiatal műegyetemi hallgató, akivel Bozsó úgy barátkozik meg, hogy nagy bajból segíti ki. Miklósnak ugyanis az autóbuszon ellopják a pénztárcáját a vizsgadíjával és Bozsó, aki megfigyelte a tolvajokat, visszaszerzi a fiúnak a pénzt. Megbarátkoznak és Miklós elpanaszolja Bozsónak, hogy árva és hogy gyámja, egy Strumpf nevű gazdag ékszerész, mi­lyen komisz, zsugori ember. Pillanat alatt megérlelődik Bozsóban a terv — ezt a Strumpfot fogja kifosztani. Egy agyafúrt t rükkel végre is hajtja a betörést és most megvalósítja álmát. Kis kertes házat bé­rel Óbudán, odaveszi Évát, minden else­jén szépen feladja saját magának a nyug­díjat a postán, Miklós a házhoz jár, a fiatalok egymásba szeretnek és minden jó lenne, ha nem jelentkezne a múlt. Egy napon ké t régi cimbora be akarja venni egy betörésbe. Bozsó azonban nincs ott­hon, Éva rémülten tudja meg, hogy mi­féle mestersége van az apjának. Szégye­nében és elkeseredésében elbujdosik ha­zulról és nevelőnő lesz egy úriasszonynál.

Premiermozik műsora Á T R I U M C A S I N O C I T Y C O R S O D É C S I F O R U M R A D l U S R O Y Á L , A P O L L Ó S C A L A U R Á N I A

Hat hét bo ldogság Hat hét b o l d o g s á g Hat hét b o l d o g s á g Gibraltár Gibraltár Hölgyek előnyben Asszonyok szál lodája Kék csi l lag Pygmal ion A nőtlen férj

nov . nov , nov. nov. nov. nov . nov. nov . nov. nov.

23-tól 23-tól 23-tól 17-tői 17-tői 24-től 22-től 23-tól 15-től 23-tól

Hunnia Hunnia Hunn ia Sláger Sláger Atelier Fox Paramount Deák UFA

Ennek a hölgynek a villájába akar be­törni Franci. Bozsó figyelmeztetni akarja a hölgyet, akinél a betörés készül. Leg­nagyobb megdöbbenésére azonban a lánya hang j át hall ja a telefonban, amikor f el­hívj a a villát. Odarohan. Már késő éjjel v a n é s Éva, mikor meglátja, hogy az apja a kertben settenkedik, azt hiszi, be akar törni. Bozsó azonban bebizonyítja, hogy nem akar t betörni, ő akarja visszatartani a betörőket, akik leütik. Eva most meg­érti apját, megbocsát neki és együtt men­nek h a z a . . . Miklós nagykoTÚ lesz: Ezen a napon kell megkapnia örökségét és ezen a napon akarja megkérni Eva kezét. Mi­kor azonban a gyámjához megy, Strumpf kijelenti, hogy a betörő, aki az üzletet kiiosztotta, elvitte azt az értékpapír­csomagot is, ami Miklós öröksége volt. Mikor Bozsó ezt hallja, felhördül. Hiszen ő tudja legjobban, hogy Strumpf hazudik. Elrohan Sirumphoz, szemébe vágja, hogy hazudik és ő az, aki az értékpapírokat ellopta. Nem bánja, hogy elárulja magát, csak a gyereke boldogságáért küzd és ki­kényszeríti Strumpftól Miklós örökségét. Bozsó Gábor boldogsága . csak hat hétig

tar tot t De a börtönben megvigasztalja az a tudat, hogy Éva boldogsága örökké fog t a r t a n i . . .

Kék csillag (Beau Geste)

Irta: Percival C. Wren Kendezte: William Wellmann

Főszereplők: Gary Cooper, Ray Milland, Róbert Preston, Brian Donlevy

Gyártóttá: Paramount Beszél: angolul

Magyar szöveg: Kemény Gábor Hossza: 2945 méter

Cenzúra: aluli Kölcsönző: Paramount

Bemutatta: Royal Apolló, november 23.

Tokotü erőd parancsnoka h í r é t veszi, hogy Zinderneuf erődöt megtámadták az arabok. Csapatával a szorongatott erőd segítségére siet, de mire odaér, élő lelket nem talál az erődben. A kürtös, Digby Geste, az erőd minden zugát átkutatja és nemsokára neki is nyoma vész. Két lövés dördül el és nem sokkal ezután: lángra lobban az erőd. Hogy eme titkokat meg­fejthessük, menjünk vissza 15 esztendővel az angliai Brandon Abbas-ba. A kastély u ra Sir Hector, könnyelmű, főúr, aki min­denét eltékozolta már, csupán egyetlen kincs van a birtokában, a legendás „Kék csillag" nevű gyémánt, Sir Hector fele­sége ellentéte az urának. Mindenét a jó­tékonyságnak szenteli. Jelenleg ö t . gyer r mek tartózkodik a - kastélyban. Három adoptált gyermek: Beau, Digby és John Geste, Lady Patrícia gyámleánya, Isabel és Gusti, az örökös.. Egyik játékuk alkaU mával Digby megígéri Beaunak, hogy ha Beau meghal, viking módon fogja e l ­temetni. Néhány hét múlva különös láto­gató érkezik. Látogatásának célját, csak Beau tudja meg. Lady Patrícia, hogy fel­nevelhesse az öt gyermeket, eladja a „Kék csillag"-ot és egy másolatot őriz meg helyette. Elmúlik 15 év, a gyermekek már felnőtt emberek. John szerelmes Isabelba. Sürgöny érkezik, melyben Sir Hector be­jelenti, hogy eladja, a „Kék. csillag"-ot. Beau meg akarja menteni . Lady Patríciát — ellopja a hamisítványt és inkább vál­lalja a tolvajlás ódiumát. Beáll az idegen­légióba.. Nemsokára találkozik, k é t öccse-

yel, akik szintén azt a látszatot akarják kelteni Lady Patricia előtt, hogy ők a tet­tesek. Beau és John egy elvadult őrmes­ter keze alá kerülnek, Digby. Tökotuba megy. Zinderneuföt arabok támadják meg. Elkeseredett harc fejlődik ki. Mire Toko-tuból megérkezik a felmentő sereg, az erődben egyetlen élőlény sincs. Itt kap­csolódik össze a film az elején lezajlott eseményekkel. Digby felmásziK az erődbe és megtalálja Beau holttestét. Lead két lövést, hogy rövid időre távoltartsa a töb­bieket. Utána viking módon temeti el bátyját, felgyújtja az erődöt és eltűnik a sivatagban. Találkozik öccsével, az ara­bok megtámadják őket és agyonlövik Digbyt. A három testvér közül tehát csak John marad életben, aki visszatér Bran-don Abbas-ba Isabelhez és ott felfedi a „Kék csillag" titkát.

* P. C. Wren híres regénye remek film­

téma. Már egyszer, a néma időkben, filmrekerült és nálunk is nagy sikert ara­tott. A hangos változat nemcsak a tech­nika fejlődésével lett tökéletesebb, hanem minden téren komoly művészi kvalitáso­kat árul el. A film izgalmasabb minden kalandordrámánál, ezenfelül pedig tartal­milag, rendezésben, színészi teljesítmény­ben egyaránt magas színvonalon áll. Gary Cooper, Ray Milland és Róbert Preston a három Geste-fiú szerepében, valamint a rendező: William Wellmann méltó ré­szesei a sikernek.

A nőtlen férj (Wer küsst Madeline)

. . Irta: Edgár Kahn Rendezte: Viktor Janson

Főszereplők: Magda Schneider, Albert Matterstock, Herti Kirchner, Ernst Wal-

, dow, Hermann Speelmanns Gyártotta: Terra Beszél: németül

: Magyar szöveg: K. Halász Gyula Hossza: 2268 méter

Cenzúra: aluli Kölcsörező: Ufa

Bemutatta: Uránia, november 23.

* Pierre, a francia légiforgalmi társaság

legkiválóbb pilótája, kettős jubileumot ül. Kétmillió kilométert repült be minden baleset nélkül s másnap lesz a harmadik házassági évfordulója. Madeleine titokban megvásárolja azt az útikészletet, amelyre Pierre már régen vágyik. A bőröndösnéi egy úr megfigyeli, hogy milyen útikész­letet vásárolt Madeleine, s hasonlót kér. Pierre közben hazaér és bosszúsan hallja, hogy felesége nincs odahaza. A közben hazátért Madaleine ellentmondó . magya­rázkodásából Pierre előtt nyilvánvaló lesz? hogy a felesége nem mondott igazat. A pilótának az esti forgalmi géppel Lon­donba kell repülnie, s Madeleine meg akarja lepni, vonaton akar utána utazni, hogy másnap a házassági évfordulón Lon­donban üdvözölje. Lázasan csomagol, ami­kor váratlanul beállít egy régi barátnője, Francoise, s bemutatja a férjét, Gaston Viliiért. Az ifjú pár Parisba jött nász­útra, de. egyetlen szállóban . n e m akadt üres szoba. Madeleine felajánlja a nász-utasoknak lakását, s elutazik Pierre után. Pierre,. gondterhes, arccal. vezeti - gépét London felé. Féltékenység mardossa. Hir^ í telén elhatározással visszakormányozza a gépet Parisba s egykedvűen veszi tudo­

másul a rádió jelentést, hogy a rendőrség-, már várja, a gépét a párisi: repülőtéren.. Tartóztassák le, — de bizonyságot szerezi A repülőtéren azonban nagy meglepetés, éri. A prefektus gratulál, a gép . u tasai közt volt ugyanis a francia, bank sikkasz-tója, akit így sikerült francia földön le­tartóztatni. Pierrenek azonban egy órája van mindössze Parisban. Amikor behatol saját lakásába, ágyában égy idegen fér­fit talál. Pierre gyorsan határoz. A fic­kót a közeli rendőrőrszobán hagyja meg­őrzésre — másnap estig, míg- Londonból visszatér. Ezalatt Madeleine az expresszen utazik London felé. Az étkezőkocsiban a bőröndös üzletbeli ismeretlen férfi telep­szik melléje, aki egy óvatlan pillanatban elcseréli a két hasonló útikészletet. Az udvarias vámtisztek Madeleine bőrönd-jeit nem vizsgálják meg, s Descamps — a francia bank sikkasztójának bűntársa, mert ő az ismeretlen — átcsempészte a határon zsákmányát. De Londonban mind­kettőjüket letartóztatják, mer t Descamp-sot a francia rendőrség körözi. Pierre tisztázza gyanúba kevert feleségét s igyekszik mielőbb Parisba érni, hogy jóvá tegye, amit Madeleine barátai ellen vétett. Együtt mennek a fogházba, ahol Pierre borzalmas botrányt vár, s meg­lepetésére Gaston a nyakába borul. Egy­napos fogsága alatt befejezte regényét, amelynek utolsó fejezete egy fogházban játszódik le s most végre megkapta hozzá az eddig hiányzó — ihletet!

". * Jóízű, fordulatos vígjáték, épkézláb, el­

hihető mesével, amelynek női főszerep­lője, Magda Schneider régi kedvence a moziközönségnek. A közönség megérde­melt sikerrel fogadta az Ufa-újdonságot.

Asszonyok szállodája (Hotel for Women) Irta: Elsa Maxwell

Rendezte: Gregory Ratoff Főszereplők: Linda. Darnell , Ann Sothern, James Ellison, Lynn Bari, Elsa Maxwell,

Alán Dinehart, Jean Rogers Gyártotta: Fox Beszél: angolul

Magyar szöveg: Pásztor József . Hossza: 2325 méter

Cenzíira: aluli Kölcsönző; Fox

Bemutatta: Radius, november 22.

* Érdekes szálloda ez az „Asszonyok szál­

lodája". Csak nők lakják, férfi a liften túl be sem teheti a lábát. Ide érkezik egy vidéki városból a fiatal, szépséges Marcia Bromfield. Azért jött Newyorkba, hogy újra megkeresse volt vőlegényjelöltjét, Jeff Buchanant, akihez néhány hónappal ezelőtt szülei nem engedték férjhezmenni. Marcia érezte, hogy nem tud Jeff nélkül élni, u tána jött hát. Jeff már vigasztaló­dott, mer t a milliomos építőmester: Craigh gyönyörű leányának, Melindának udvarol. Marcia búsan megy Vissza az „Asszonyok szállodájába", ahol a körü­lötte lakó nők vigasztalni próbálják, sőt köztük az élettel legismerősebb Eileen és a híres írónő Elsa Maxvell, megbarátkoz-tatják azzal a gondolattal, hogy maradjon JSTewyorkban és próbáljon dolgozni, Eileen

-'• ajánlatára felkeresi Mac Nailt, a híres-propagandafőnököt, akinek nagyon meg­tetszik Marcia finom, nemes, az amerikai...

lány . típusát. : kitűnően reprezentáló egyé­niségé és egy nagy cigeretta-cég reklám­képéire ; őt fófografáltatja,. ami csinos jö ­vedelmet biztosít Marciának. Egész New-yörk tele lett a. CAMBRIDGE-cigerettát szívó nö gyönyörű képével. Ahol; Jeff megfordul mindenütt volt Szerelmének a képével találkozik. A' képeken át újra feléled benne a régi érzés. Egyszer EiSa Maxvell, a híres írónő . cocktail-estélyt rendez, amelyen Marcia 'megismerkedik a milliomis Craigh-gel, - akinek nagyon megtetszik a gyönyörű lány. i Megmvja magához, s előrelátható, hogy ebből az ismeretségből érdekes regény szövődne, ha hirtelen meg nem. jelenne a színen Barbara Hunter, a milliomos régi bárát ­nője, aki fél, hogy Craigh őt Marcia ked­véért el fogja hagyni. Barbara erős fel­indulásában revolvert ránt és Craighre lő. Ezután gyorsan elhagyja Craigh lakását. Marcia nem akarja elárulni szegény Bar­barát . A kiszálló rendőrség őt gyanúsítja a merénylettel, amely szerencsére nem volt komoly, kimenetelű, Barbara csak a karját találta Craighnek. Jeff is megtudja a történteket, azt hiszi, hogy Marcia volt a merénylő, magára vállalja a revolveres támadást. Marcia látja, hogy Jeff meny­nyire szereti, Craigh megbocsátja Barba­rának a merényletet, tehát minden komp­likáció megoldódik, s így semmi sem állja útját annak, hogy Marcia és Jeff boldo­gan induljanak el a napsugaras, jövő felé.

Egy női míhkas ez az előkelő newyorki hotel, az „Asszonyok szállodája", ahol en­nek a tipikusan amerikai filmnek a tör­téne te lejátszódik finoman, elegánsan és szellemesen. A Fox új sztárja: Linda Dar­nell meglepően startolt.

-9-M-*-*^-8-M-*-HM-^f-M-fr*-M-«-®-»-6-»

Jelentkezés a kassai közgyűlésre A Moziegyesület elnöksége felhívja

tagjait, hogy lehetőleg azonnal, de mindenesetre kellő időben jelentsék be a közgyűlésen részvételi szándéku­kat az esetleges hozzátartozók szá­mának megjelölésével. Kéri az Egye­sület annak közlését is, hogy a részt­vevő Budapesten keresztül, vagy rö­videbb, közvetlen úton utazik-e Kas­sára, mert a Budapesten keresztül utazók részére csoportos utazási ked­vezményt kíván az Egyesület biztosí­tani. A kassai tartózkodás (reggeli, ebéd, vacsora és lakás a Schalkház-ban) személyenként 7.40 P. Az úti­költség a jelentkezők számától függ. Autóbusz-utazás esetén körülbelül 24 pengőbe f óg kerülni az út Buda- \ pestről Kassáig és vissza. További részleteket a december 19-i közgyű­lés programmját illetőén a MAGYAR FILM legközelebbi számában adunk és az Egyesület vezetősége készség-' gel áll felvilágosításokkal a tagok [

.rendelkezésére...., , ... M,$

11

A Fi lmkamara Évkönyvével kapcsola­tosan felhívjuk a t. szakmát és a t. kamarai tagokat, hogy mindennemű érdeklődésükkel szíveskedjenek közvet­lenül a, Fi lmkamara Évkönyvének szerkesztőjéhez: Váczi Dezsőhöz for­dulni. Címe: VIII., Üllői-út 42. Tele­

fonja: 136—386.

STATISZTIKAI ADATOKAT GYŰJT A FILMBIZOTTSAG :

Az O r s z á g o s N e m z e t i F i l m ­b i z o t t s á g elhatározta, hogy a ma­gyar filmgyártás irányítása alapján ka­pott felhatalmazása alapján rendszeresen gyűjti a magyar filmgyártásra vonatkozó statisztikai adatokat és ezért ilyen irányú felszólítást intézett a H u n n i á h o z és a M a g y a r F i l m í r o d á-hoz, amelyek részletes kérdőívet fognak kitölteni. A kérdőíveket, amelyek a filmgyártókat is érdeklik, jövőheti számunkban Ismertetjük.

MAGYAR PROPAGANDA­FILMEK HOLLANDIÁBAN

Az utóbbi hetekben a nemzetközi fe­szültség ellenére több magyar estét ren­deztek Hollandia különböző "városaiban. Amszterdamban a Magyar Film Irodában készült Hungária hangosfilmet pergették. Leídenben Frans Schneider, az ismére magyarbarát holland újságíró tartott elő -adást Magvarországról. Heiloonban Lő

rinezy Sándor ugyancsak a Hungária fil­met mutat ta be kísérő előadással. J. Tho-len, a Budapesti Idegenforgalmi Iroda képviselője Sneekbe'n több magyar fil­met mutatott be és ugyanakkor kísérőeiö-adásban ismertette Magyarország múltjai és jelenét.

A „PERGŐ KÉPEK* OKTÓBER—NOVEMBERI SZÁMA

E héten jelent meg a M a g y a r A m a-t ő r f i l m S z ö v e t s é g hivatalos lapjá­nak, a P e r g ő K é p e k - n e k o k t ó b e r -november havi összevont száma, amely­nek érdekés tartalmából kiemeljük a következő cikkeket: ' Z s é l l é r Lipót: A b a b a f i l m e k t e c h n i k á j a , N é ­m e t h Sándor- A h á z i v e t í t é s r ő l . M o n d d c s a k , h o g y a n k é s z ü l e z ? . S z a b ó László: H a z a t é r é s .

MAGYAR AMATÖRFILM PÁLYÁZAT

A Magija Szövetség-mezők rés; mt í r t ki: ííÍTOj éíra&i-{:ir?;íí!\;a. 1 jeb ' : .00 ms amatőr fi. ra tér '.nyílik

tudása kifejtésére, i&píejtétí

r Amatőriílip. TÍZ: amatőrfil-iére pályáza-A készítendő A család vá­

lassza legfel-:ter lehet. Az ezones .tehetsége 1, hogy a tini

művészi es magyarom iepyon. A pályázati határidő március 30. A legjobb magyar film résztvesz a nemzetközi szövetség ál­tal rendezendő nemzetközi pályázató i, azonkívül a magya l sz "/vétségtől arany­plakettet kap.

A METRO-GOLDWYN O.I IGAZGATÓJA

A Metro-Goldwyn-Mayer Magyarorszá­gi Vezérképviselete Rt. most megtartott közgyűlésén az igazgatóság tagjává ' vá­lasztották Szekula Dénest, a vállalat ed­digi cégvezetőjét.

A „MOTEL IMPERIAL" VIDÉKI SIKERE

A Parameuni idei nagy filmje, a Hotel Imperial vi­déki viszonylatban futotta ki igazi formáját. A nyír­egyházi Apolló filmszínház a filmmel közel 3900 pengős brut tó bevételt ért el és

mgejavította minden eddigi rekordját. De hasonló óriási sikert jelent Pécs. Szeged, Győr, Miskolc és a többi vidéki nagy vá­ros. A középvárosok üzleti eredményére jellemző a hódmezővásárhelyi bevétel, amely egynívójú a legnagyobb majyar

SCÍiENKENGLL REZSŐ a szakma régi tagja, aki tízévi működése alatt a C i t y , U f a és legutoljára a T o-b i s cégeknél működött igen eredménye­sen, mint helyi képviselő, az elmúlt hétén a C s e p r e g h y filmvállalathoz lépátt be, mint a kölcsönosztály veze'ője. ••'

JAPÁN MATINÉ AZ URÁNIÁBAN

A M a g y a r - N i p p o n T á r s a s á g a Bud?pes: székesfővárosi népművelési bi­zottsággal karöltve november 2fi-án (va­sárnap) délelőtt 11 órakor, az U r á n i a

MSIIRMAH LEGÚJABB FELFEDEZETTJE I

>«.••'

GLÓRIA J E A N E L S Ő F I L MS'J E

A KIS CSITRI címen jelenik meg a közeljövőb'én*'"á- S C A L A f Í l l H § l Í l l l 3 € Í l i I t Í I l

Universal film rt. VlII.,Népszinház-u.21.Te!. 138-447, 138-448

12

filmszínházban rendezett ünnepélyes í üm-matirié keretében 23ŐÓ méter hangosfil­men mutat ta be M a n . d s u k u ó iparát, mezőgazdaságát é s szellemi kultúráját. ' Az előadást vitéz C s é c s i N a g y Imre ny. altábornagy, a M g y a r - N i p p : o ii T á V-s a s,á g társelnöke vezette be és; dr. M é-z e y István, a tokiói S e n s h ' u E g'y e -t e ' m ' t b . táriára tar tol t előadást-'-marídsu-küói iáhúimányútjáról. Az előadás szüffé'-téibeh japán és mandsu hanglemezeidet közvetítettek. •••'•'• ••• • "••

; V Á R Ó A N D O R ; ; SXV Í-JFIÍÍ.Í nitfiri BERI i lN í .y F I L M U J S Á G S Z E R K E S Í K r Ö J f >

A magyar színházi " é s - 1 filműjságFÍók egyik legrégibb T és legjelesebb •-' Sgfá , V á r ó Andor, aki legutóbb••;&!. Fiil-m-S;% í n h á z-I r o d a l o m szerkesztője,--, vált, ismét Berlinben tartózkodik -és _,S...z i-g e t h y Vilmos .felelős szerkesztésében ^az U £ a propaganda-kőnyomatosánafe, a /na­gyág nyelven is megjelenő F 11 mii i r-a ; dó-nak a. szerkesztője. ." '.,-. . . .

• < * e s ^ • * •*—. • ttie* fax - ^ •rv***

; S T . -•0%z_.- 'ANGLIA Angol-német propaganda filmpolémia ;

Áz angób S z á r n y a s o ' r ö s z í a n című propaganda filmmel kapcsolatban, amely a; aheoí íloianak :v Ríel-t bbct -

-kikötő fotóit végzett repülését múituja be, a német szaksajtóban 'éles ^íámadá-sokrá adót alkalmát A nenlet sajtó ázt állítja, hogy áz' angol repülőgépék soha­sem jelentek meg Kíel felett és az egész filmet Windston C h u r c h i 11, angol lég­ügyi miniszter -emsére"'irányozott hazug­ság felépítésének nevezték.

Amerikai-angol filmháboVű Á brit kereskedelmi minisztérium :nyi­

latkozata szerint az amerikai filmekért ebben az esztendőben csak l'/.i millió fon­tot adhatnak ki a korábbig é-v-ek 10 millió fbnt3ával:,iszem-b;enivTekifttettef-,:(aifra, -,-lip:gy áz ;-angol filmpiac i a;Cháború-"idejére: le­állt, a brit mozik meglehetős; filmhiány-íjafe néznek elébe, úgy,; hogy a. nagyközön­ség is meg fogja érezni a. külföldi be­hozatal csökkentését. ..,.,,: , i.,:;

'•»• ! •.-... CSJEHPROTEKTOR ATI 3 Filmujságírók egyesülete

Az elmúlt héten a cseh i'ilmszakiapok .---ei:- e-,./. oi es munkatársai a fümsajtö nemzeti szövetségé' círnen egyesületet ala­kítottak, amely a. cseh fiirhszaksa.jíöban glismer.t. .szerv r lesz a. jövőben.

éseh filmgyártás .:•:-. -Az elmúlt héten Prágában ké t eseti iilm

került bemutatóra: S z - e r t t M á t y á s és A s z u d é t a 1 é 1 e k m é l y é b e v e>z e t ő ü t ' címen. A sajtó szerint mind a két film óriási'' sikerrel fut.^ A B:: á r a n döi'w-. - mű­termekben S z l á v i n s k y A ÍJ a-rifiy o s e m b e r című és Mac F r i c T. s .m.er .e t -

; réKs'fben készül! !,-K-—;-. : igX] fg-Ti ! e-:rh!ti'é r" 'tóriiű-iJ'iilmjeitv •,-forgatják. Mind a kist : film tiseh. '3-zereplőkkel: cseh

' : " - : ; ; - ' " fSI ;,:' vfs-,'í ;ÜS El IV v-JAPAN A Siegfried-vonal filmje Mandzsukéban

• •'Ji. A ; jW-e s tWy3'l.lj-ról,készített ,-egész. estél .ijfesiijltp riérne.t, |ismej:etterjesztő filmet so­

rozatos vetítések keretében ismertetik "a mandzsúriai hadseregben. KüiÖn a legény­ségnek és külön a tiszteknek tar tot t bér­mutatókon vetítik le a nyugati hadszírí-1

tér ismert, erődítményeit. '•• •—'••"•'! "•

•NÉMETORSZÁG A nemet szaksajtó » magyar Filmkaniaráról-

A F i 1 m k ú 1 -t.u r; vezércikkben -foglal­kozik a két magyar zsidótörvénnyel6pya-larhlnt •ánn-afc.kih.átásaival a ;fümszakmára, Majd ismertetvén --8" ;Fi lmkamaráV, ;rátér a. ;K.amara : szerepkörére és ar ra a rnun r kára, amelyet a Fi lmkámara a szakmában eddig-végzett és; jjámutat. -a jövő felada­taira. ,...,.. ZA''.

MAGYAR VILÁGHIRADÓ M. F. I. 822. sz.

1. III. Viktor Emánuel születésnapja Rómában. (Luce) ,

2. Japán gyermekek .látogatása katonai táborban. (Domei)

3. A németek szárnyas és négylábú hír--; vivői. (Ufa) ;. •- <• 4. Gyakorlatoznak az ezer tó országának

. .utászai. (Suomi Filmi) .. 5. A müncheni bombamerénylet áidozá-

. tainak temetése. (Ufa) 6. A Baross, Női,' Tábor magyaros divat­

bemutatója.. (M.;F. I. — Zsabka, Mar­ton) ;'' " ' '

7. oO.üOO íővárosi gyermek közt szőlőt osz­tottak ki. (M. F;~ I. — Fekete)

&',_ Kassa és Abaujtorna megye honvéd-. zászló avatása. (M. F. I. — Fekete)

.9,. Horthy Miklós fővezér -bevonulása . Budapestre. (M F. I.)

UFA VILÁGHIilADŐ 9. SZ. 1939.

.1, , Képzőművészeti kiállítás Tokióban. 2. Zarah Leander visszatér Német­

országba. 3. Veszélyes foglalkozások. 4. Autóverseny az Egyesült Államokban 5. Amerikai kalapdivat. 6. Ökölvívó? mérkőzés a DeutsebJand-~(T halIe-ban. 7. A bécsi udvari spanyol lovagló-iskola. 8. Hegyi temető a Tátrában. 9. Az 1939, november 9-e Kunchenben.

FOX HANGOS HIRADÖ XII I . évf. 4*7. sz!

' 1. Ifjúsági tornaünnepély ; Madridban.. ! 2: ' Finriország kész önállóságának védel-

•:;--"méJee."í - ::... .-= -,:•::. i^-. :rj ;y:-., 3. Nemzeti lovasjátékokra v készülődnek

.:,--. New Yorkban. . 4. Az angol királynő meleg alsóruhát

kot a katonáknak. A. VI. Gyorgjs;: király k-itüriteti a levegő

hőseit, 6. Az amerikai, parlament, megszavazza ..:. a kiviteli tilalomzár megszüntetését. 7. A „President, Harding" óceánjáró .,, izgalmas útja. 8..-Ujabb. 20.000 .olasz földmives megy

Líbiába. 9. A „City of. Flint" a norvég tengeren.

10. Miniatűr-flota versenye az Egyesült . Államokban. ,

MAGYi FILEAMARAI -ÉVKÖNYV

1 9 4 0 Megí r tuk legutóbb, . h^gy

\.z idei n ap t á r i évi befeje-é-se után,; amikor egy esz-endöre t ek in the t = i. visáza ./jajd te FUnikamara,/ .-l$v-;<invv ].. a lak jában ; ; k e r ü t 1 ki-idáa ra az. ,-a-i.., .hatalixi-as

anyag , ami t egyéves működése a l a t ^ a m a g y a r inozi- és film életnek ez a. i leg-felsőbb fóruma. ..végzett,. A: gyakqr-Iati kéz ikönyvnek te rveze t t Magyar jffMrth-kamarai Évkönyv 1940 január . . eJső-napja iban jelenik meg, amikor a Film­kamra első éve teljésen lezárul t .

A praktikus zsebalakú almanach nemcsak a kamarai tagoknak kíván szolgálatára és segítségére lenni mun­kájukban, de nélkulazlmtetlen ?és.3 bárki számára is, akinek valamelyes köze van a filmgyártáshoz, fümkölcsön-zésliez és mozivezetéshes. . ' .

A fekete bőrbe kötöt t , a ranynyorná-sós, körülbelül 20-^-25 ív ter jedelmű Magyar Fümkamarai Évkönyv belül öt színű finom', vékony papíroson ké ­szül a .gyors á t t ek in té s céljából. . E z u tóbbi t elő fogják segí teni a t i zenkét fejezetet elválasztó ka r tonok , a hü­velykujjnyi bevágások minden fejezet elején és a ' k ü l ö n b ö z ő színű jelzöszaiá-gok. Ceruza, a belső fede" ekén elhelyezett zseb és egyéb ötletek szolgálják még ast a célt, hogy az Évköny valóban el­maradhatatlan legyen a mindennapi használatban minden szakmabeli ré­szére.

A kiá l l í tásában és gyakor l a t i a s ságá ­ban egyedülál lónak ígérkező Magyar Filmikamarai Évkönyv t a r t a l m a is t e r ­mészetesen méltó lesz külső megjele­néséhez, m e r t az t célozza,,. hogy infor­mál ja a s z a k m a minden t a g j á t a Film­kamara szervezetéről a legrészleteseb­ben. A 'Magyar FilmkamaraÁ Évkönyv t a r t a lmábó l 'sorrendben az alábbi fe je­ze teke t i smer te t jük :

1. A., magyar fümgyártók, filmköl-csönzök és filmszínházak reprezentáns üzleti felvonulása;

2. Teljes szakmai címtár; 3. Általános és részletes tartalom­

jegyzék; lf. A Fifonkamara megalakulása; , 5. Általános és csoportonkénti film­

kamarai tagnévsor címmel; . 6. A Filmkamara . általános és . fe­

gyelmi ügyrendje; -.-..: T. , 7. A Filmkamav.ával kapcsolatos tör­

vények és rendeletek; .. :' 8. Filmkamarai vezetők jelentősebb

beszédei; 9. A, magyar •• film- és moziszakma

hatóságai és testületei; 10. A MAGYAR FILM első évfolya­

mának részletes tartalomjegyzéke; ?' 11. Hetinapiár az 19^0. évre; 12. A magyar közgazdasági élet Re­

prezentáns üzleti felvonulása.- " : ;

A Magyar Filmkamafai Évkönyv k i ­adásáva l és szerkesztésével a Film­kamara v á l a sz tmánya Váczi Dezsőt, ' a. MAGYAR FIE.M szerkesztőjé t bízta, meg, aki ez ú ton is kér i a z érdeklődő­ket, hogy az Éufcöiijw-vel j kapcsola tos mindennemű ügyben : közvet lenül hozzá forduljanak. Címe: VIII., üllöi-út 42. Telefonja: 136 386.

JRJfei1Ferenc moziberemlézés-és mozikép-viselet, VII., Erzsébet-körút 9—11. Tel.: 149—431, '

Agfaphotó. V., ! Nádor-u. 12.j T.: 110—190, 124—194.

Alfa film, VII., Erzsébet krt. 8. teletan: \ 144—808, 140—028.

Apolló fitaireklámvállalat, Vll.. Erzsébet-kőrút körűt 9—11., II. em. fe l . : 131—41S

Arany filmducco. VIII., Dankó-utcs á$>„ ;Tel.: 149—489.

áteüer film, VII., Erzsébet-krt. 8. Tel.: i 333—736. Raktár a házban.

Balogh—Orbán. VII., Hársfa-utca 6. Tel.: !132—940.

IJinema, VII.,. Erzsébet-körűt 8, Telefon: 296—060.

í 337—570. Raktár a házban. Continental film, VII., Rákóczi-út 12. Tel.:

í 133—532. Raktár: VII., Erzsébe t-körú t 8. Ösepreghy film, VII., Erzsébet-krt. 9—11.

iTel.: 1,41—200. , . Diák ülni. VII., Erzsébet-körűt .8. Tel.:

' 136—635. Raktár a házban. I>i9tl>-p laboratórium, VII., Rottenbíller-u.

ÍM, Tel.: 145—304. Beo fHm, VII., ~Rakóezi-út 12. Telefon: ! 342—976. Raktár : VIII., Népszinház-ü I 21. Tel.: 342—984.

HIectra fiira, XIV , Thököly-út 21. Tel.: I 337—578.

Electric k ino technikai vállalat, ve t i tögé-pek, hangleadó készülékek, vetítőszenek

j stb. legnagyobb raktára, VIII., Rökk í Szilárd-u. 18. Tel.: 344—782.

Kngel Fülöp, V., Sas-u. 7. Tel.: 184—005. Erdélyi filmgyártó kft., VII. Erzsébet-krt. Í.8. Tel.: 340—350. Farkas ,1. M. VIII., József-körűt 19. Tel.:-! 132—805. fehér Endre, VII., Erzsébet-körút 9—11,

Tel.: 135—696. Filmatyp laboratórium, XIV., Szentes-u , 60. Tel.: 296—371. Filmcenzűra, IV., Eskü-tér 6. Tel.: i 183-072, aleln.: 183—073. fl lmexpress kft., VII., Erzsébet-körút 9. ,! Tel.: 133—671, 133—672. Filmértékesítő, VII., Erzsébe t-körú t 8. ! Tel.: 333—797. Filmfotó Özem, VIII., Rökk Szilárd-u 11. ! Tel.: 130—805. Filmkamara, VI., Bajza-u. 18. Telefon: i 113—305, 116—977. Filmservice, VII., Erzsébet-körút 9-11. T.: ! 144—888, 136—888. Fox film, VIII., Rákóczi-út 9. Tel.: 139— | 437, 131—658. Raktár : VIII.,- Rákóczi-tér i 11. Telefon: 139-437, 131—658. Gevaert, V., Deák Ferenc- tér 3. Telefon:

180—318. Grawatsch Ottó, VIII., József-körút 71

Tel.: 145—193. Gflttler Antal, lásd: Palatínus film. Gyimesy Kásás Ernő, a MAGYAR FILM ! kiadóhivatal! főnöke, XIV., Semsey Án-

dor-u. S. Tel.: 499—752. Hajdú film XIV.. Gyarmat-utca 39. Tel:

279—999 Hamsa film, XIV., Gyarmat-u. 39. Tel.: ! 297r-999. ~ Harmónia film, VII., Akácfa-u. 7. Tel.:

135—287. Raktár: VIII., Népszinház-u. I 21. Tel.: 142—984. Hausz Mária filmkölcsönző és filmgyártó i kft., VII., Erzsébet-körút 9—U. IV. Tel.: a 142—424. Hebel Gyula s/állító, VI,. Váci-út 1. Tel..

115—JM7. Helikon filmvállalat, VIII., Rökk Szilárd­

utca 24. Tel.: 133—705. Raktár: VII., Er-ssébe t-körú t 8.

Hirsch és Tsuk, VII., Dohány-u. 42. (Ka­mara mozi) Tel.: 143—835 és 144—027.

íltmgáriá Film. , IX.,',PHoi-íú* 91'b>~'TeÍ.:.: 3 3 7 — 4 3 0 . •;.-. , l n

Hunnia filmclhelyező irodája, VII., Erzsé­be t-körú t ,9—11. Tel.: 145-435.' 145-434. 145-433 "" - -"'

Hunnia filmgyár rt. (Filmipari Alap), XIV, Gyarmat-u. 39. Tel.;,, 297—999, 297—622, 297—085, Bingert János dr. ig. lakása: 296MJ6Ő. •••'"'-' ' '•

Ibusz filmszállítás és kölcsönzés, V.. Bál-vény-ti . 2, Tel:: ®180~876.

Kamara, VI., Bájza-u. 18. Tel.: 113—305. 116—Öfí; -,

Kárpát film, VII., Erzsébe t-körú t 8. Tel.: 340—350. Baktár -a házban.

Kinő film, VIII., Rökk Szilárd-u. 20. Tel.: 136—942. Raktár a házban.

Kodak, V., Báthory-u, 6. Tel.í 114—158, 114—184.

Kovács és faludí laboratórium, XIV., Gyármat-u. 35. Tel.: 297—855. Synchron mű terem: XIV., Gyarmat-u. 49/b. T e l : 297-^487.

Kormos Miklós filmvállalata, VII., Erzsé­be t körút 9—11. III. 5. Tel.: 133—036.

Kovács Emil és Társa, VII., Erzsébet-körút, 8. TeL:. 145«—948. Raktár a házbán,

Központi filmkezelő, VH„ Erzsébet-körút 9—11. Tel.: 144—863, 139—990. -

Krupka filmgyár és laboratórium, XIV., Bácskai-U. 29'b. Tel.: 496—741.

Lajta Andor, XIV., Thököly-út 75. Tel.: 297—076.

MAGYAR FILM, VI., Bajza-utca 18. Tel.: -113—305, 116—977.

Magyar Film Iroda RT., IX., Könyves Kálmán-körút 15. Tel.: 146—346, este 7 órától reggel 9 óráig, valamint vasár- és ünnepnap: 146—343, játékfilmgyártás: 146—342, színészöltözők: -140-:;727, Jnkey Tibor fényképész: 135—949, felirat­készítő Üzem: 139—211. Hiradókiadás: VIII., Szentkirályi-u . 25. Tel.: 145—510. Fényképüzem: VIII., Sándor-u. 5-7. Tel.: 145—510. Filmkölcsönző-osztály: VII., Erzsébet-krt . 45. Tel.: *138—916.

Magyar Film Otthon, VI., Eötvös-u. 25/b. TeL: 122—463.

Magyar í rók Filmje Rt., XIV., Gyarmat­utca 39. Tel.: 297—999.

MMOE, V1ÍI., Csokonay-u, 10. Telefon: 136—005.

Matador film, VIII., Sándor- tér 2. TeL: 132—774. Raktár : VIII , Népszínház-u 19. Tel.: 349—414.

Mester film, XIV., Thököly-út 116. Tel.: 296—269.

Metro-Goldwyn-Mayer, VIII., Sándor-tér 3. Tel.: 144-424, 144—425. Raktár a ház­ban.

Mozgóképuzemi rt . kdlcsSnosztálya. VII,., Akácfa-u. 4. Tel.: 144—487, 144—488. Raktár : VIII., Kun-u . 12. Tel.: 144-486.

Magyar Mozgófénykép-gépkezelők Orszá­gos Egyesülete, VIII., Népszinház-utca 19. í . 0, u. 2—í.)

Művészfilm, VII., Rákóczi-út 40. Tel.: 340—397. Raktár a házban.

New York kávéház, VII., Erzsébe t-körű t 9—11. Tel.: 131—980, 131—981.

Qbjectiv film, VII., Erzsébet-körút - 8. Tel.: 330—793.

Oktatófilm kirendeltség, VIII., Csep-reghy-u. 4. Teí.: 330—926.

Oláh György gépészmérnök, a Zeiss. Ikon Á. G. mozigépeinek képviselője, VIII., Rökk Szilárd-u. 20. Tel.: 349—933.

OMME, VIII-, Csokonay-u. 10. Telefon: 143-T013. • - ' • . . - . . . . . .,'

Orbán—Balogh, VII., Hársfá-ú. 6. Tel.. 132—940.

Pacséry László, XII., Királyhágó-utca 16! Pajor Ferenc , VII., Munkás-u. 3/b. Tele­

fonhívó: 144—087.

Palatínus film, VII.. Erzsébet-krt £—11 Tel.: 145—111, 145—112

Palló film kft, VII., Rákóczi-út 12. Tel.'; 133—532. Baktár a házban.

' Páp'p Bé láné és' Társa " betéti társaság,1

VII., Erzsébet-krt. 9—11. Tel.: 138—031.. Paramount film* VIII., Rákóczi-út, H.

Tel.: 134—437, 140—522. Raktár a házban. Pásztor film, Vtli:, RSkóczi-űt 3. Te l :

337—598. Pátria film, VII., Erzsébet-körút 8. Tel.:;

140—625. Raktár : VIII., Népszinház-u,i 19. Tel.: 349—414. '

Pegazus film, VII., Erzsébet-körút 7. az.! Tel.: 136—463.

Petsman F e r e n c VIII., Mária-u. 19. Tel.; 136—449.

Petsman László, VI., Teréz-körú t 3. Tel/íj 112—890. Csillaghegy: 163—429.

Pflumm Tibor dr. filmk&lcsSnzővállalata. VJL, Erzsébet-krt. 9—11. Tel.: 137—71Í5

Photophon film, VII., Erzsébet-krt 8. TeL:! 336—635.

Phöbus filmkölcsőnző, VII., Erzsébet-! körút 8. Tel.: 131^582. Raktár a házba*!

Pictúra film, XIV., Gyarmat-u. 89. TeL::

7 Prizma film, VI., Andrássy-út 68 Teíií 122—345. /

Projectograpb, VIII., Rákóczi-tér 11. Te l i 132—2Q1. , /

Radó István, VI.. A0dráss>-út 68. Telefon; 122—345. •-,. '

Reflektorfilm, VIÍL, Sándor-tér 4. Tett 142—529. Raktár : VIII.. Rökk Szilárd-u. 20. Tel.: 140—722.

Rex film, VII., Erzsébe t-körú t 8. Telefonj: 131—562. Raktár a házban.

Schilling Gyula, VII., Rózsa-u. 33. Teí,: -141—009^ -.:--.:'.."— - . : . . - '— Seidl és Veress laboratórium, XIV ,

Thököly-út 61. Tel.: 297—775. Simonyi Vilmos mérnök, az ÖMME izakf

értője, XI., Fehérvár i -üt 147. T.: 257^-110. Sláger film, VII., Erzsébe t-körú t 8. Telj:

143—195. Raktár a házban. 7 ; Standard film, VIL,_ Erzsébet-körút I.

Tel.: 333—797. Star filmgyár, VI., Vilmos császár-út 01J.

Tel.: 113—036. Gyártelep; II., Pasaréti-út 122. Tel.: 164—287. .,'-." - J i

Székely Sándor mérnök- V.* Pozsanyi-úit 40:"Tel.: 292—506,

Szénásy-Macskássy színes trükkfilmek, IV., Múzeum-körút 1/b. Tel.: 380—027.

Takács film, XIV., Thököly-út 116. Tel.; 296—125.

Tobis film, VII., Erzsébet-kőrút 16. Tel.! 143-^11.

Telefongyár R. T., XIV., Hungária-körű* 126—128. Tel.: 297—930:

Turul Szépmíves Filmgyártó és Filiriterf jesztő Szövetkezet, VIII., József-körút

JI5. Tel.: 330—766. ..-.._..;._• ... j Torul Szövetség Szépmíves B. E. vetítfi

mozgalmi törzs, VIII., Rökk Sallárdf utca 20.

Ofa film, IV., Kossuth Lajps-u. 13, Teli: 183—858. Raktár a házban. Telefon': 389—036.

Cniversal film, VIU., Népszinház-u: Z% Tel.: 138—447, 138—448. Raktár a házban.

Váczi Dezső, a MAQYAR FILM f. szer|-kesztője, Magyar Film Iroda, IX., -ker. Könyves Kálmán-körút 15. Tel.: 139-^211. Lakás: VIII., Üllői-út 42. Tel.: 136—384

Wamoscher Béla dr. filmvállalata, VII., Erzsébet-krt . 8. Tel.: 137—438.

Warner Bros. First,.National, VIII., J6-zsef-krt.Jfe--M: T é l : 132-^590, 142^164. Raktár: VÍII., Népszínház-u. 13. Tel.-144—317. ;

Zeneszerzők Szövetkezete, IV., Oerlóczy-utq« S. Tel.: 189—306.

2 Ú| PADAI10IJNT vildülílm 2 új PABAnOONT világsiker A ItalállééiO hőseinek iposza

rHizereplölf:

Q.oh^ Caapeh.

jlay, Miéiand

Kendezte; WÜUam WMim&mí

CLAURETFE COLIÉRT

A FÉRJ KÖZBESZÓL . .Partnerei:

Don ümeche John Baffumore Franci* LÉderer Warp Aslor

Cpommmutt

-Mm Plegf clcnilf a CfiRSO m o z g ó b a n

Eddigi inegjelenéseinli: AGiara in Bergner-lilm Hotel imperial Nromatott * Centrum Rt, Kiadóvállalat bSrfov gógépein. Felelős: Kulcsár József.