78 | FORBES 2015. JÚNIUS

Ki kell bérelnünk a Forma–1-es pályát Dubajban

„AHHOZ, HOGY világszinten pozi­cionáljuk magunkat, azt tervezzük, hogy építünk egy szupersportautót is. Elég pimaszul hangzik, nem?” – vezeti fel Pecsenye Roland, hogyan lesz ott az érdekeltségei közé tartozó Gabura­váltógyár a világ legjobbjai között. A Gabura Krisztián vezette miskolci szerelőműhely mára nagyra nőtt tuningcég lett. Húsz éve fog­lalkozik autókkal. Az általa épített váltókkal futnak raliautók Skan­dináviában és a régió több verse­nyén, de dolgozott a magyar bajnok Schpitzmüller Csabáékkal is.

„Leültünk párszor sörözni, a mis­kolci vállalkozói kör tagjai ismerik egymást. Mindig mondtam neki, ha egyszer lesz pénzem, szeretnék vele csinálni valamit az autóiparban. Csak annyit kértem, legyen az a va­lami skálázható, tudjon nagyot növe­kedni” – így indult minden. Pecsenye Roland az IND egyik alapítója, a cég az e­banki megoldásokra speciali­zálódott (Forbes 2014/01), tavaly pedig felvásárolta a területen globális piacvezető Misys. Szakértői becslé­sek szerint a cég értéke meghaladta a tízmilliárd forintot.

ÉPÜL A PORTFÓLIÓ Nyughatatlan természet, hihetetlen lendülettel, becsomagolt zakókkal a kezében érkezik a Király utcai műteremlakásba. Megállás nélkül beszél a teveiről, pedig még el sem

Bajorországban fehér kesztyűs kezek szerelik majd össze a Miskolc mellett megálmodott sebességváltót, hogy aztán Bugattikba és McLarenekbe építsék be. Pecsenye Roland nagyot kaszált az IND-vel, és nem bír leállni.ÍRTA: ZSIBORÁS GERGŐ

BEFEKTETÉS

ÜZLET

Pecsenye Roland – a jó életből is pénzt csinálna

FOTÓ

: OR

BIT

AL

STR

AN

GER

S

078-081_uzlet_IND_0529.indd 78 2015.05.29. 18:38

2015. JÚNIUS FORBES | 79

indult a felvétel, épp csak hellyel kínál a konyhában, persze megint jönnek az ötletek meg némi szabad­kozás, sok még a munka, nem így fog kinézni. Pecsenye Roland sok pénzt keresett az IND­vel, de arról nem mondott le, hogy ha valami­be belekezd, annak ott kell lennie a világ öt legjobbja között. És hogy mi az a valami? A barackmagtól a szupersportautóig tényleg bármi lehet, máris vizionál.

Az IND alapítóinak eddig is voltak befektetései, többek között a toka­ji borvidékben is láttak fantáziát (ők vannak a Tokaj.hu mögött is). A német magániskolában szocia­lizálódott Pecsenyének az volt az egyik iskolai feladata, hogy tervezzék meg egy nagy német húsgyár piacra lépését, a boldog állatok volt a téma. „Mikor itthon elmeséltem 1996­ban, hogy mi boldog malacokkal foglalko­zunk, Miskolcon vicchullám indult: na, a Pecsenye meg a boldog mala­cok!” – emlékszik vissza nevetve.

Most épp ebből akar újabb globális sztorikat írni: a minőségből. Ma­gánprojektjei szabad szemmel is jól láthatóan a „jó élet” köré fonódnak: szépség, autók és gasztronómia. Már nem kell „hétszer tizennyolcórázni”, mint mondja, még segítik az integ­rációt a Misysnél, de jut idő a saját

projektekre is. Elmondása szerint az exitből származó jövedelmének har­madát startupokba tette, harmadát hagyományos befektetésekbe, főleg ingatlanokba fektette (München­ben, Miskolcon, Göncön, Budapesten egyaránt) alacsonyabb, de biztosabb hozamot megcélozva, harmadát meg­hagyta biztonsági tartaléknak. Az épülő portfólió holdingcégei pedig az RPL (Roland Pecsenye Lifestyle) Ventures befektetési alapban kon­centrálódnak.

presztízsmunkákat még vállalják, de a fókusz most már a váltógyáron van.

Miben robbanthat nagyot egy miskolci startup? A motorgyártáshoz irdatlan tőke kell, Rolandék így a haj­táslánc „gyenge” pontját célozták meg.

A versenyeken ugyanis gyakran előfordul, hogy az autó megeszi a tar­talék váltót is, és akár négy hónap­ba is telhet, míg megérkezik az új. Gaburáék célja, hogy Európában akár egy héten belül is ki tudják szállítani az interneten megrendelt modellt. „Legószerű megoldást terveztünk, váltóink elejét és végét típustól füg­gően lehetne variálni, bármilyen mo­dellben fel lehet majd használni őket” – mondja lelkesen Roland. Sőt: a so­főrök teljesen a saját igényeikhez ala­kíthatják majd a megrendelt váltókat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy Gabura­váltó összeszereléséhez a munkásoknak csak az előre legyár­tott alkatrészdarabokat kell összeállí­taniuk úgy, ahogy azt megrendelték, és már indulhat is a kiszállítás.

De a Gabura nem csak ebből akar versenyelőnyt kovácsolni. „Nüanszok” – mondja ki a kulcsszót a technológiai oldalról Krisztián. „Ugyanabból főzünk, mint a verseny­társak, csak a fűszerezés más. Egy profi versenyző a rossz autóból is ki­hozza a legjobbat, de a világ nemcsak

versenyezőkből áll, hanem embe­rekből. Nekünk az emberekhez kell közel hoznunk a technikát” – próbál­ja érzékeltetni a lényeget Krisztián, aki korábban maga is versenyzett.

Már kialakították az induláshoz szükséges gyártási kapacitásokat, a váltónak van olyan részeleme, ami öt helyen készül, a hangsúly ugyanis a minőségen van. Ez persze egyelő­re az egyik gyenge pontja is a pro­jektnek, a cél az, hogy minél több minden készüljön saját gyártásban.

KÉSZÜL A MAGYAR BUGATTI Roland bízott Gaburában, de állan­dó hozamot akart realizálni ezen a befektetésen is. „Mikor elmondta, mire gondol, rávágtam, hogy se­bességváltókat kellene építenünk” – emlékszik vissza a márka névadó­ja, Gabura Krisztián. A zászlóshajó­projekt – más autóipari, és egyelőre

nem nyilvános projekt mellett – tehát a Gabura Racing Technolgies, Pecse­nye ebbe komolyabb tőkével is be­szállt, itt vállalja majd a legaktívabb szerepet is. A cég minőségi váltókat gyárt versenyautókba.

A miskolci műhely eddig is messze földön híres volt szakmai berkekben. Nemrég például egy E9­es Alpinát hoztak nekik. 1975­ben készült egy spanyol herceg megrendelésére, a mostani tulajdonos felújítaná a motorerő­átvitelt, de a dokumen­tációk még az Alpinánál sincsenek meg. „Valaki a Salzburgringen azt tanácsolta, hozza ide, mert csak mi tudjuk megcsinálni. Szeretjük a kihívásokat” – mondja Krisztián a Forbesnak. Ezeket a különleges,

„A FÉMMEGMUNKÁLÁS TECHNOLÓGIÁJA NAGYON BONYOLULT, EZ NEM EGYSZERŰ MENET. DE MI MISKOLCIAK VAGYUNK, ITT MEGVAN A MEGFELELŐ SZAKTUDÁS, TUDUNK BÁNNI A FÉMMEL.”

München mellett gyártják majd a Gabura váltókat

078-081_uzlet_IND_0529.indd 79 2015.05.29. 18:38

80 | FORBES 2015. JÚNIUS

„A fémmegmunkálás technológiája nagyon bonyolult, ez nem egyszerű menet. De mi miskolciak vagyunk, itt megvan a megfelelő szaktudás, tudunk bánni a fémmel” – mondja Roland. A fehér kesztyűs összeszere­lés viszont már München mellett fo­lyik, a „Made in Germany” egyelőre erősebb marketingüzenettel bír, mint a valaha szebb napokat is megélt mis­kolci gépgyártás.

HOGY ADJUNK EL EGY VÁLTÓT?Pecsenyéék célja nem csak az, hogy a fanatikusokat és a szaklapok szerzőit elkápráztassák. Ezért úgy döntöttek, hogy ősszel kibérelnek egy Forma–1­es pályát, egyelőre még nem dőlt el, hogy Abu­Dzabiban vagy Dubajban. Itt, nemzetközi sajtó­tájékoztatón mutatják majd be azt a szupersportautót, amit már építe­nek, és amibe már Gabura­féle váltók lesznek beépítve. A kocsik építését úgy dokumentálják, hogy megindul­hasson a kisszériás sorozatgyártás is, maximum száz darabot készíte­nek belőle. Karbon vázra építenek fel majdnem a nulláról egy teljesen egyedi autót. Pontosabban most épp három készül: az egyiken a belsőt építik, a másikon a külsőt, és kell egy

a fotók és a werkanyagok miatt is. Pecsenye Roland tudja, hova lő, az

ilyen kocsik felét ma az arab világ­ban értékesítik. A fejlesztés költsé­geiről nem mond pontos számokat, de a projektről annyit elárul, ha hat szupersportautót el tudnak adni, már nullszaldós lesz ez a vállalkozásuk. „Legrosszabb esetben lesz három sportautóm” – mondja. A váltógyár régi álom, az exitből képzett tarta­lékból is hajlandó beszállni a finan­szírozásba. Ha viszont sikerül hatnál többet értékesíteni a most készülő magyar sportautóból, akkor elég biz­tos alapokra kerülhet a finanszírozás.

Akkor sem viccel, mikor azt mondja, ott akar lenni a világ öt legjobb gyára között, azt akarja, hogy a Bugatti és a Konigseeg is Gabura­váltókkal fusson. Aztán majd jöhet a Forma–1 is. Mindezt külső befektető bevonása nélkül is kivitelezhetőnek gondolja.

Pecsenye szerint szűk piacot cé­loztak ugyan meg, de olyan szektor­ban, ahol ebből is lehet több ezer fős céget építeni. Mint mindenhol, itt is a „hockey sticket”, vagyis a ho­kiütő alakjához hasonló meredek emelkedést vár. „A márka és a tudás megvan, már csak marketing kell, és gyártási kapacitás megszervezése

és csúcsrafuttatása” – mondja arról, milyen pofonegyszerű a recept.

VIKTÓRIA MAGYAR TITKA A jó életből az autót ki is pipáltuk ezzel. A Király utcai műteremlakásban, ahol interjúzunk, folyamatosan vinnyognak a vakuk, már folyik a munka. Három hete elindult Pecsenye modellügy­nöksége. Mondhatni, ennél a befekte­tésnél szépen lefedezte magát, a meg­lepően csendes belső udvarra néző nagypolgári lakás ugyanis része az ingatlanportfóliónak. A White Model Managment – ahogy a neve is jelzi – tisztán akar játszani, a karrierépítésre

„GONDOLJ EGY OLYAN RENDSZERRE, AHOL A KAPSZULÁS KÁVÉFŐZŐK MINTÁJÁRA TUDOD CSERÉLNI AZ EGYES VETEMÉNYEKET A FALADBAN.”

BEFEKTETÉSÜZLET

Így nézz ki egy konyhakert a XXI. században

078-081_uzlet_IND_0529.indd 80 2015.05.29. 18:38

2015. JÚNIUS FORBES | 81

és a tehetséggondozásra fókuszálnak. Kevés hazai modell mögött áll profesz­szionális, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező menedzsment, sok kis ügy­nökség abból próbál túlélni, hogy száz­ezer forintért portfóliót gyárt hamis illúziókba ringatott kamaszlányoknak.

Az üzleti modell egyszerű: a White Model jutalékért cserébe munkákat szervez a modelljeinek. A céljuk az, hogy minél több tehet­ség kizárólagos ügynökei legyenek. Azt már felmérték, hogy a nagyobb márkák milyen arcokat keresnek, és Roland révén erős pozícióval indul­nak a német piacon. Munkától és per­sze a modelltől függően 30–50 szá­zalékos jutalékban gondolkodnak, azt mindenképpen díjazni fogják, ha valaki elkötelezi magát mellettük.

Roland szerint ebben a szegmens­ben fontos a megfelelő nyelvtudás (az angol mellett a divat nyelveit, az olaszt vagy a franciát sem árt beszélni) és a megfelelő marketing. De hol a hokiütő? „Elég, ha két­há­rom arcot be tudsz futtatni. Ha van például Victoria Secret­modelled, ők hihetetlenül keresettek ma” – mondja Roland. A befektetés mér­tékéhez képest egy­egy ilyen fogás máris meredek növekedési pályára állíthatja a céget. De ezzel sem siet sehova. Ahogy ő nevezi, ez is egy „lifestyle investment”, addig csinál­ja, amíg meg nem unja, ha kell, akár húsz, harminc évig is. A KIHÍVÁS: ÉLETBEN TARTANI A PALÁNTÁT

Autó: pipa, szép nők: pipa. És mi lesz a gyomrunkkal? „Minden a letisz­tultság irányába halad, már a betont sem fedjük le, ilyen terekben mozgunk sokat. Pedig a természet közelségét mindenki igényli” – filozofál harma­dik nagyobb befektetése kapcsán. Még IND­s korában próbálkozott egy német haltelepítő startuppal, ami végül a „fal­nak ment”, de nem mondott le arról az elképzeléséről, hogy a természetes és minőségi alapanyagok előbb­utóbb jól jövedelmező üzletet hozhatnak. Ma már kevesen nevetnék ki azért, mert boldog malacokkal házalt egykoron. Az IND egyik korai támogatója volt Dobos Attila, az időközben jó baráttá lett szakember mutatta meg Rolandnak a Gourmet Garden csapatát.

Mi sül ki abból, ha egy biológus, egy közgazdász és egy építész össze­áll? Ahogy Sirály Péter, a cég vezetője mondja, az „otthoni, bolondbiztos növénytermesztés” a céljuk. A Grofie névre keresztelt rendszer lényege, hogy a kiválasztott palántákat élet­ben tartja, vagyis szenzorok mérik a vízigényt, a tápanyagtartalmat, és amikor szükséges, a rendszer beavatkozik, vizet vagy fényt ad a nö­vényeknek. A vízió az, hogy bárkinek lehessen konyhakertje anélkül, hogy hobbikertésszé kellene válnia.

Tavaly januárban sikerült angyal­tőkét bevonniuk, majd a kockázati tőkések helyett a piac felé fordultak. Ekkor keltették fel Roland érdek­lődését is. „Pitchversenyek helyett megnéztük, miért hajlandók fizetni?” – mondja Péter. Így a cég növesztett egy lábat, hogy stabil maradjon: zöld­falakat építenek és üzemeltetnek.

De mi itt az innováció? Először is a csapat a megépített falakat nem eladja, hanem bérbe adja, ez sok­kal kedvezőbb a több száz kiren­deltséggel vagy irodával működő multiknak. Mint Roland mondja, az IND­nél pontosan megtanulták, hogy milyen fontosak a visszaté­rő bevételek, vagyis azok a meg­rendelők, akik előfizetésszerűen, folyamatosan fizetnek. A zöldfal nemcsak dizájnelem, egy négyzet­méternyi belőle naponta nyolc liter oxigént termel, és évente egykilónyi szennyezőanyagot szűr ki a levegő­ből. Emellett biztosítja Péteréknek, hogy a cég cashpozitív legyen, és újabb tőkét tudjanak bevonni saját fejlesztésükre. A remélhetőleg min­den otthonban felbukkanó Grofie végső verziójának kifejlesztése ugyanis nem lesz olcsó mulatság, gépeket is kell majd gyártaniuk, appot is kell fejleszteniük.

A Gourmet Garden zöldfalait okostelefonról vagy tabletről is el­lenőrizni lehet, modulárisan cserél­hetők a fal egyes részei tetszés vagy akár évszak szerint is. „Gondolj egy olyan rendszerre, ahol a kapszulás kávéfőzők mintájára tudod cserélni az egyes veteményeket a faladban. És ahogy beteszed a rendszerbe, az már monitorozza is” – mondja Roland. Elképesztő, hogy ugyanak­kora lelkesedéssel beszél a kreatív konyhákról és a növényfalakról, mint a szekvenciális váltókról.

És nem bír leállni. Bár csak egy­órás interjút terveztem, a felvétel számlálója átlépi az 1:42­t is, és akkor kerül csak szóba a gönci barack. „Tényleg, tudtad, hogy mire nem jó a barack magja, például?” F

078-081_uzlet_IND_0529.indd 81 2015.05.29. 18:38