globÁlis logisztika (összefoglaló segédanyag...

GLOBÁLIS logisztika (összefoglaló segédanyag) 1

GLOBÁLIS logisztika (összefoglaló segédanyag)összeállította: Gerely Péter

2000.

A LOGISZTIKA MEGHATÁROZÁSA

A logisztika az a stratégiai folyamat, aminek segítségével a vállalat megszervezi és támogatjatevékenységét.

Ez alapján kell meghatározni és irányítani a belsõ és külsõ, lefelé és felfelé irányuló anyag-és információáramlást.

A logisztika célja - az általános célkitûzéseknek megfelelõen - a vállalat kínálatának és a piaci ke-resletnek az összehangolása az optimális megoldás feltételeinek rendszeres szem elõtt tartásával.

Mivel mûködésében különbözõ szereplõk vesznek részt, ilyen értelemben a szereplõk közötti,különbözõ célkitûzések miatt fellépõ feszültségeket hivatott kezelni.

Mit jelent gazdálkodni?

A gazdálkodás annyi, mint:• eredményre vonatkozó célkitûzés kijelölése• a cél eléréséhez szükségesnek ítélt akciótervek kidolgozása• a feladatok megvalósításához szükséges eszközök meghatározása• (szükség esetén) eszközök engedélyezése• akciók elindítása• eredmények mérése• az eredmények összehasonlítása a célkitûzésekkel• az eredmények és a célkitûzések közötti eltérések mennyiségi és minõségi meghatározása• az eltérések csökkentése érdekében esetleges korrigáló feladattervek kidolgozása• akciók elindítása• új javítást célzó célkitûzés kidolgozása az elért és stabilizált célok esetében.

A gazdálkodási folyamat vázlata:

• Eszközökkel rendelkezõ berendezésnek küld utasításokat, ez a berendezés elvégzi a kijelöltfeladatokat és összesíti az eredményeket.

• A szigorúan vett gazdálkodási rendszer két részbõl áll:- egy olyan információs rendszerbõl, mely képes a berendezés által megállapított eredmények

mérésére,- és egy olyan döntési rendszerbõl, mely azután dolgozza ki az akcióterveket, miután meg-

történt a céloknak az eredményekkel való összehasonlítása. A gazdálkodási folyamat zárt rendszer. Bizonyára hasznos az alábbi pontok hangsúlyozása.


• A gazdálkodáshoz szükséges:- célok megléte vagy kijelölése- az eredmények mérésére szolgáló rendszer, módszer- a célkitûzéseket és az eredményeket úgy kell megfogalmazni, hogy összehasonlíthatók le-

gyenek- azoknak a változóknak az ismerete, melyek az akciótervek irányvonalának megállapításához

szükségesek

• A gazdálkodás nem jelenti a fennálló helyzet fenntartását: javulás úgy lehetséges, ha új célokatjelölünk ki és ha javítási terveket hajtunk végre.

1. A globális logisztikai megközelítés

1.1. A logisztikai funkció hatékonyságához kapcsolódó célkitûzések

A logisztika a vállalat image-ére gyakorolt hatásával erõsíti az üzletpolitikát. A költségekre fordí-tott folyamatos figyelmével a versenyképességhez is hozzájárul. Kommunikációs követelményei-vel a személyi állomány viselkedésén is változtat.A logisztika a vállalati stratégia legfontosabb elemévé kell hogy váljon.

A logisztikának szervezettnek kell lennie, célkitûzéseinek egyeznie kell a vállalat stratégiájával.Ezeket a célkitûzéseket, a vállalat vezetése hagyja jóvá, a többi osztállyal egyeztetve, abban azesetben is, ha az operatív vezetés tûzte ki azokat, így biztosítva az egész egységességet.

Az ügyfelek igényeinek kielégítése a minõségi szolgáltatásra vonatkozó célokban nyilvánul meg,melyek a következõk: a termékek elérhetõsége, a határidõk betartása, az információk megbízható-sága és gyorsasága.

A költségjavítás lépései: készletgazdálkodási célkitûzések, anyagáramlás optimalizálásához kap-csolódó célkitûzések, valamint a folyamatok egészében a gazdaságossághoz és a termelékenység-hez kapcsolódó célkitûzések.

A logisztikai funkció hatékonyságának mérésére egy globális logisztikai táblázatban szereplõ mu-tatók szolgálnak; a táblázatokban a tényleges és várt adatok közötti eltérések, valamint a célkitûzé-sek megvalósításában szerepet játszó tényezõk szerepelnek.

1.1.1 Milyen szerepet játszik a logisztika a stratégia kidolgozásában?

1 2 3A logisztikai funkció hatékony-ságának fõbb mutatói és a lo-gisztikai költségtételek a költ-ségvetési célkitûzések közöttszerepelnek.

A logisztikai költségek hatásánkívül, az ügyfeleknek végzettszolgáltatások, az ügyfelek el-várásai, valamint a piaci hely-zetre vonatkozó információkfüggvényében kerül be a straté-giába.

A fontos vállalati döntésekesetében rendszeresen részletestanulmány készül a döntéseklogisztikai következményeirevonatkozóan (szolgáltatás,készletek, szállítás, rugalmas-ság), melyet ténylegesen figye-lembe vesznek.


1.1.2 Hogyan alakul a vállalaton belül a logisztikai felelõsség-megosztás?

1 2 3A felelõsség kérdése az alábbiterületeken tisztázott:- beszerzés,- termelés tervezése,- anyagmozgatás,- fizikai elosztás.A vezetõknek pontosan meg-határozott céljaik vannak aszolgáltatás, a készletek és aköltségek tekintetében, vala-mint e célok eléréséhez meg-felelõ eszközökkel rendelkez-nek.

A logisztikai vezetõ, ha a be-szerzésért, a termelésértés/vagy a fizikai elosztásértfelelõs, nem a vállalat külön-bözõ osztályai között össze-kötõ szerepet tölt be, stratégiaivagy irányító bizottság tagja-ként befolyásolhatja a vállalatstratégiai választásait.

A vállalat legmagasabb szintjénlévõ hatalom gyakorlásával, azirányító csoport vagy a vállalatstratégiai bizottságának tagja-ként a kézben tartja a logiszti-kai irányvonalat alkotó mindenolyan elemet, mely szerepetjátszik a stratégia kidolgozásá-ban és a fizikai mûveletekmegtervezésében.

Ezek az elemek a következõk:- termék tervezése,- beszerzés és termelés,- megrendelések feldolgozásaés fizikai elosztás,- jótállás és támogatás

1.1.3 Hogyan alkalmazkodik a stratégia logisztikai komponense a termék-, szolgáltatás-és ügyfélkategóriákhoz?

1 2 3A hatékonyság fõbb elemei(készlet, határidõ, szolgáltatás)tekintetében léteznek a termé-kekhez és az ügyfelekhez iga-zított szabályok.

Konkrét, helytálló kritériumokalapján kategóriák megállapítá-sa megtörtént.Minden kategória esetébenmegtörtént az irányításra és acélkitûzésekre vonatkozó sza-bályok megállapítása.

A termék-és szolgáltatáskate-góriákat szerzõdésben kellmeghatározni, és amennyibenlehetséges, a partnerekkel, ügy-felekkel és szállítókkal együttkell ezeket kezelni.

1.1.4 A logisztikai célkitûzések kijelölése

1 2 3A logisztikai célkitûzéseket avezetõk munkatársaikkal együttjelölik ki.

A logisztikai csoport mindenegyes tagjának a céljait felülrõllefelé osztásban határozzákmeg a vállalat általános célkitû-zései alapján.A kereskedelmi osztály közre-mûködik a szolgáltatási célokmeghatározásában.

A logisztikai célok kidolgozásatöbb "oda-vissza" irányú fo-lyamatot jelent - annak érdeké-ben, hogy minden célkitûzéskoherens legyen és a valóságottükrözze.A hasonló telephelyekrõl vagya konkurenciáról szóló ismertinformációkat a célok kijelölé-séhez használjuk.


1.1.5 A globális logisztikai hatékonyság mérése

1 2 3Van globális irányítási tábla,melynek nyomon követése avállalat legfelsõ szintjén törté-nik. A személyi állomány rend-szeresen értesül a logisztikaifunkciók hatékonyságáról.

A globális irányítási táblát akövetkezõ információk kísérik:a tény és tervadatok eltérése, avégrehajtott vagy javasolt kor-rigáló akciók, valamint a célokmegvalósításában szerepet ját-szó tényezõk alakulása.

A globális irányítási tábla azértkészül, hogy az áramlás mindenlépésében, a lehetõségekhezmérten, figyelembe lehessenvenni a szolgáltatás mértékét,és/vagy a határidõt, valamint akészletet és a logisztikai költsé-geket (szállítás, anyagmozgatás,csomagolás, adminisztráció)...

A LOGISZTIKAI STRATÉGIA

1. Ügyfél megismerése.2. Piaci információk feldolgozása. Az ügyfélszolgálati munkatárs szerepe.3. Beszerzési és elosztási hálózat optimalizálása.4. Csomagolások kereslethez igazítása.5. Szállítók számának csökkentése.6. Hivatkozások számának standardizálása, csökkentése.7. Készletek csökkentése.8. A logisztikai tevékenység megbízhatóságának növelésével a leltár csökkentése.9. Ciklus idejének csökkentése. Beszerzés, termelés, elosztás.10. Távolság csökkentése az üzemekben. Mennyiségek optimalizálása.11. Munkahely ergonómiája. Gesztikuláció javítása.12. Gyártási szakaszok javítása és az eszközök optimalizálása.13. Munkahelyek, vagy gyártási és befejezési láncok sokoldalúságára való törekvés.14. Személyi állomány munkahelyekhez történõ alkalmazása. Képzés.15. Gyártási folyamat automatizálása.

Robotizálás, amennyiben a mûveletet ember is könnyen végezheti.16. Eszközök alkalmazása: karbantartás, raktározás, termelés.17. Eszközök standardizálása. Egyszerû eszközök kiválasztása.18. A helyzetek megbénítását kiváltó problémás módszerek elkerülése.19. A logisztikai lánc egészének hiányos elemeitõl és a döntések hatásától való tartózkodás min-

den szinten.20. Mérések arra vonatkozóan, hogy a fejlesztések mennyiben felelnek meg az igényeknek. A

túlzott mértékû fejlesztés elkerülése.21. 21.A termelés, minõség és termelési nehézségek történetének felvázolása, kialakítása, megõr-

zése és alkalmazása.22. A mûködés valós idõben történõ informatizálása.


A VÁLLALAT FUNKCIÓINAK LEEGYSZERÛSÍTETT SÉMÁJA ÉS A KAPCSOLÓ-DÓ LEGFONTOSABB NYILVÁNYTARTÁSOK

PÉNZÜGYAnalitikus és általános

könyvelés

KERESKEDELEMVevõi kapcsolatok

A megrendelések irá-nyítása

MÓDSZEREKKivitelezési nomenklatúrákÁruskála-BerendezésekKöltségvetésTermelési költség

TERVEZÉSÜtemezett bruttó szükségletekAz erõforrások megtervezéseÜtemezett nettó szükségletekMegrendelés

KIBOCSÁTÁSMunkaerõ- és anyaggaz-dálkodásA fejlõdés nyomonkövetése

BETerv és no-menklatúra-

meghatározás

A vevõimegrendelé-sek nyilván-

tartása

Üzleti kutatásoknyilvántartása

Nomenklatúráknyilvántartása

Árukészletnyilvántartása

Eszközöknyilvántartása

Munkaerõ-ésanyaggazdál-

kodásnyilvántartása

Kapacitásoknyilvántartása

Beszállítókfajta szerinti

nyilvántartása

A beszállítóimegrendeléseknyilvántartása

VÉTEL- Bruttó anyagok- Késztermékek- Fogyasztható anyagok- Alvállalkozás

Gyártásifolyamatok

nyilvántartása

KÉSZLETEZÉS- Bruttó anyagok- Készen vásárolt termékek- Gyári készítményû darabok- Fogyasztható anyagok

ÜZEMEKMegmunkálás-ellenõrzés

Beszerelés-Mûködésipróba

Nyilvántartása mûködési

tábláról

Beavatkozásoknyilvántartása SZÁLLÍTÁSOK

KiszállításÜzembehelyezésS.A.V.

Bejövõ készletek

ÁRUÁTVÉTEL- mennyiségi- minõségi

Önköltség nyil-vántartása

IRÁNYÍTÁSVevõi megren-

delésekGyártási

terv


Alfunkciók EszköztárStratégia Több kritérium alapján történõ elemzés

Dantzig (Simplex) módszerJövedelmezõségi grafikon

Kereskedelmimarketing

PiacfelmérésKülsõ információgyûjtésElõrejelzésekMódszerek: (irányzat, igazítás, elõrejelzések: Markov mátrix szimulációk)

BeszerzésekVásárlások

Beszerzések szállí-tása

Több kritérium alapján történõ elemzésAFAQ, AQF szállítók partnerségeTermelés segítésekészletgazdálkodásJAT beszerzések megszervezéseInformatikai beszerzések

Módszer: operáció kutatásRaktározás

Terv/Tény hálóza-tok

Több szempont alapján történõ elemzésMunka közbeni kutatás Módszerek: - Barycentre-i - Északnyugati régióbeli - kötbérekHelyiségek optimalizált tervezéseKészletgazdálkodásKiválasztás: ABC módszer, elrendezések és karbantartások optimalizálásaEszközök, raktározási technológia és karbantartás kiválasztásaIrányítási információs rendszerTevékenység ellenõrzése. Irányító tábla

Termelés Termelési formaTermelési filozófia és irányítás(MRP, JAT, OPT, SMED, SPC, AMDEC, TPM, VCS, YOM, TOC)Telephelyek racionális szervezése(ABC, idõ módszer, mátrix módszer, munkahely elemzés...)Mûszaki adatok kezelése(Idõ, SMA, SMD, MTM)Tevékenység ellenõrzése. Irányító táblaIrányítási információs rendszer

Elosztás Szállítmányok érkezésének megtervezése és optimalizálásaMódszerek: operatív kutatás gráfok, Ford algoritmus módszerek Little ismétlõ módszere


A PARTNERSÉGAZ ÖN PARTNERE§ Szervezeti felépítését az ön igényeihez igazítja§ Gépet, operátort, termelési cellát vagy egy egész egységet tart fenn az ön cégének termelt

darabokra§ A versenytárgyalási feltételekben szereplõ, normáknak megfelelõ termékeket bocsát az ön

rendelkezésére§ A termelés és feladatok összehangolása az ön cégének termelési ütemtervével

Ön§ Támogatja partnere minõségbiztosítási törekvéseit§ Közremûködik partnere eredményeinek javításában§ Felméri a korlátokat

1.2 Az üzleti tervA logisztikai funkció hatékonysága jelentõs mértékben függ attól, hogy az információk mennyiremegfelelõek - az ügyfelek keresletétõl - valamint az erõforrásoktól - a személyi állománytól, a ka-pacitásoktól, készletektõl, helyiségektõl...Ezért elengedhetetlen a pontosan és kellõ gyakorisággal felülvizsgált értékesítés-elõrejelzésekalapján kidolgozott üzleti terv, melynek lehetõvé kell tennie minden megfelelõ intézkedés megho-zatalát annak érdekében, hogy az erõforrásokat az igényekhez lehessen igazítani és elkerülhetõklegyenek a szállítás fennakadásának kockázatai.

1.2.1 Az értékesítés-elõrejelzés kidolgozása és lekövetéseSzükséges, hogy az értékesítés-elõrejelzéseket olyan személyek dolgozzák ki, akik ehhez a feladat-hoz képzettséggel, valamint megfelelõ módszerekkel és eszközökkel rendelkeznek. Az értékesítés-elõrejelzéseket rendszeresen aktualizálni kell. Az elõrejelzések jobb minõségûek, ha közös átgon-dolás tárgyát képezik.

1 2 3A különbözõ termékcsaládokesetében havonta készülnek érté-kesítés-elõrejelzések.

Az elõrejelzéseket havonta aktua-lizálják, és a tartós megrendelésekjegyzékében erõsítik meg azokat.

Ezeket az elõrejelzéseket az érin-tett személyekkel (értékesítés,marketing, logisztika, termelés)közösen megvitatják és "bírálják".

Az elõrejelzéseket kidolgozó sze-mélyek ehhez a feladathoz meg-felelõ képzettséggel, hatékonymódszerekkel, megfelelõ model-lekkel és eszközökkel rendelkez-nek.

Az elõrejelzések minõségénekmérése rendszeresen és gyakrantörténik. A célok kijelölése meg-történt.

Ezek a célok javítási törekvésrõltanúskodnak, valamint konkrét éstervezett akciókhoz kötõdnek.


1.2.2 Az üzleti terv kidolgozása és megvalósítása

1 2 3Az alábbiakban felsorolt erõfor-

rások alkalmazásának meg-határozására terv készül,melyet rendszeresen napra-késszé kell tenni:

- a termelési vonalak terheltségeés a kapacitások felhasználá-sának mértéke,

- kompetenciakategóriánkéntmegállapított szükséges em-beri erõforrás,

- készletek szintje,- szükséges helyiségek

A vállalat vezetésének ülései lehetõvé te-szik az összes szükséges döntés megho-zatalát az erõforrások alkalmazása, a ki-elégítõ szolgáltatás biztosítása, valaminta termelékenység és a készletek szintjé-nek optimalizálása érdekében:

- üzemek nyitvatartási ideje,- kiegészítõ felszerelések biztosítása,- létszám biztosítása,- esetleg alvállalkozó foglalkoztatása- készletek,- értékesítés ösztönzésének vagy visszaszo-

rításának szükségessége

Az elõzõ terv megvalósítá-sának értékelése elké-szült.

A felszerelések használtságifokának meghatározása.

A terv rugalmasságát biz-tosító elegendõ számúmunkaerõ biztosítása,azokat az eseteket kivé-ve, amikor ez gazdaságiokok miatt lehetetlen.

1.3 Az alkalmazottak motivációjaEgy szervezés sikere e szervezést megvalósító alkalmazottak motivációján múlik. Az elsõ motivá-ció: átfogó információgyûjtés a logisztikai funkció hatékonyságának mérési mutatóit tartalmazóeredményekrõl.Ahhoz, hogy a vállalat személyi állománya kompetens, és emellett pszichológiailag is motiváltlegyen, rendszeresen értesülnie kell a logisztikai tevékenységrõl.A logisztikai funkció hatékonyságának folyamatos javítása szükségessé teszi a szereplõk külvilágfelé való nyitottságát: konferenciákon, tapasztalatcseréken való részvételt, a jól mûködõ telephe-lyeken tett látogatásokat, a szaklapok olvasását és a szakkiállításokon való részvételt. Az Aslog-hoz hasonló szakmai szervezetben való tagság megkönnyíti a nyitást, valamint a technológiaikészültséget.

1.3.1 Hogyan értesül a személyi állomány a logisztikai funkció hatékonyságáról?

1 2 3A személyi állomány havonta

legalább egy alkalommal érte-sül logisztikai funkció haté-konyságának mérésére vonat-kozó információkról.

A logisztikai funkció hatékonysá-gának mérésére vonatkozó in-formációk a logisztikai mun-katársak kezébe kerülnek, de -havonta vagy hetente, a mu-tató típusától függõen - eljut-nak a vállalat összes dolgozó-jához is.

A mutatószámok alakulását elem-zik és magyarázzák.

Meghatározott idõközönként alogisztikai funkció hatékony-ságára vonatkozó információk-ról a vállalat összes dolgozójatudomást szerez.

Ezenkívül az ügyfelek, a szállítókés a logisztikai szolgáltatók isértesülnek a logisztikai haté-konyság õket érintõ adatairól.


1.3.2 Milyen logisztikai képzésben részesülnek a vállalat dolgozói?

1 2 3A logisztikai munkatársak a fela-

datuknak megfelelõ techni-kákhoz szereztek képzettséget.Feladatuk megváltozása eseténaz új feladathoz igazodó kép-zésben részesülnek.

A logisztikai munkatársak, a be-osztásukon kívüli alapképzé-sen túl egy átfogóbb képzés-ben is részesülnek, mely lehe-tõvé teszi számukra, hogymegfelelõen értelmezzék a lo-gisztikai lánc egészében be-töltött szerepüket.

Ezt a képzést rendszeresen nap-rakésszé teszik.

A logisztikai képzés átfogó és alogisztikai munkatársakhozrészére aktualizált.

Ezen túl a vállalat minden dolgo-zója részesül egy rendszeresenaktualizált, átfogó logisztikaiképzésben, valamint a techni-kák fejlõdésére vonatkozóképzésben is.

1.3.3 A személyi állomány logisztikai, technológiai és metodológiai fejlõdés felé való nyi-tottságának biztosítása

1 2 3A logisztikai munkatársak nem

hivatalosan részt vehetnek aszakterületüket érintõ kiállítá-sokon, konferenciákon és to-vábbképzéseken.

A személyi állomány egésze amegfelelõ szektorok képvise-letében részt vesz kiállításo-kon, konferenciákon, képzése-ken és látogatásokon.

Ezenkívül, azáltal, hogy szaklapo-kat olvasnak, folyamatosan in-formálódnak a legutóbbiirányzatokról, valamint a me-todológiai és technológiai újí-tásokról.

A külsõ eseményeken való rész-vételt, a könyvek és szaklapokismeretét, a szakmai szerveze-tekben való tagságot kifeje-zetten elõsegítik és támogatják.

Ezenkívül zártkörû gyûlések ishozzásegítenek az ismeretekszéles körben történõ terjesz-téséhez.

1.4 A fejlesztés lebonyolítása

A logisztikai tevékenység sikere függ mindazoktól a fejlesztési akciótól is, amelyeket a vállalatmásutt bonyolít le. Ezen akciókat együtt kell koordinálni. Nem létezhetne logisztikai tevékenységegy vele párhuzamos minõségre vonatkozó megközelítés nélkül. Egy minõségi megközelítés meg-valósítása szükségessé teszi a logisztika egészének hatékony közremûködését.

A logisztikai és minõségi megközelítés között különféle átfedések vannak. A minõségi megköze-lítés megléte a nem közvetlenül érintett szolgáltatások esetében megkönnyíti a logisztikai egybe-esések és következmények figyelembe vételét.

1.4.1 A vállalat logisztikai hatékonyságának mérése

1 2 3A logisztikai mutatók mérése

olyan célokkal történik, meg-felelõen részletezettek ahhoz,hogy egyezzenek a különbözõfelelõsségi mutatókkal.

Az információs rendszer és azalkalmazott eljárások lehetõvéteszik a mutatók megbízható-ságának biztosítását; mindeztobjektíven és függetlenül.

A logisztikai funkció hatékonysá-gát jelzõ mutatók megbízható-ságát ellenõrzik az ügyfeleknélés a szállítóknál is, majd érte-sítik õket a rájuk vonatkozómutatókról.


1.4.2 A vállalati logisztikai fejlesztési terv

1 2 3A speciális logisztikai fejlesztési

akciók (határidõ, ügyfélszol-gálat, készletek, logisztikaiköltségek) sikeresen lebo-nyolítása megtörtént, és to-vábbiak pedig tervben van-nak.

A logisztika minden szempontját átfogófejlesztési terv alkalmazásra került.

A logisztikai fejlesztési terv vezetõjétközvetlenül ki kell jelölni.

Jelentést tesz a vállalat vezetésének . Afeladathoz elegendõ idõvel rendel-kezik.

A terv minden egyes akciójátcélkitûzés, határidõ, egyvezetõ kijelölése követi.

A tervrõl rendszeres megbe-szélések zajlottak.

Az akciók eredményének kö-szönhetõen a terv folya-matosan javult.

1.4.3 Tartja-e magát a vállalat egy minõségi megközelítéshez?1 2 3

A vállalat intézkedett a nemzet-közi minõségbiztosításiszabvány alapján történõ ta-núsítás érdekében.

A vállalat megszerezte a nemzetköziminõségbiztosítási szabvány tanú-sítványát az összes tevékenységérevagy bizonyos telephelyekre, ill.bizonyos tevékenységekre.

Az "ISO" tanúsítvánnyal ren-delkezõ vállalat minõség-biztosítási megközelítést al-kalmaz.

1.4.4 Milyen logisztikai átvilágítás történik a vállalaton belül?Egy átfogó logisztikai átvilágításnak lehetõvé kell tennie a rendszer mûködési hibaforrásainakazonosítását, különösen a vállalaton belüli, logisztikával kapcsolatos információs problémák ésdöntések esetében. Az átvilágítás a vállalaton belül is elvégezhetõ lenne a vállalatra vonatkozóreferenciaszám alapján, viszont olyan elõnnyel járhatna, hogy kiegészíthetõ és megerõsíthetõ len-ne egy külsõ szervezet végezte átvilágítással.

1 2 3 Az eljárások és az ügyren-

dek megfelelõ végre-hajtását hivatalos fel-ügyelõ szervek vizsgál-ják felül.

A vállalat belsõ átvilágításokatszervez, melyek végered-ménye minden osztályhozeljut.

Az átvilágítások lehetõségetnyújtanak a javító célzatúakciótervek kidolgozására.

A rendszeresen végzett külsõ auditálások,melyek vagy a megrendelõk számára,vagy magának a vállalatnak a kérésérekészülnek, kiegészítik a belsõ átvilágítá-sokat és lehetõvé teszik a vállalat rend-szere és a "jó gyakorlatok"-ra vonatkozókülsõ hivatkozás összehasonlítását.

1.4.5 A logisztikát érintõ külsõ kommunikáció megszervezéseA logisztikai tevékenység érinti a vállalat külsõ partnereit, a megrendelõket, a szállítókat, az alvál-lalkozókat, a szolgáltatókat és adott esetben a csoport más vállalatait .

1 2 3A logisztikai szolgáltatásra vonat-

kozó probléma jellegû rekla-mációk megfelelõ kezeléseután megtörténik az érintettekértesítése.

A szolgáltatás általános megítélé-sére vonatkozóan rendszereskonzultációk szervezése.

A szállítóktól és a szolgáltatóktólkötelezettségek kérése és amegvalósítás lebonyolítása.

A kommunikáció magába foglaljaa vállalat összes partnerével agyakori kapcsolattartást ésrendszeres megbeszéléseket.

Állandóan törekedni kell a lo-gisztikai lánc átfogó jellegénekjavítására.


2. A logisztika a tervezésben

2.1 A termék tervezése és kifejlesztéseMár ebben a stádiumban fontos a legjobb esélyeket biztosítani a logisztikai szempontnak - a meg-felelõ eszközök módszerek megválasztása - és ezáltal elkerülhetõ legyen a döntés megkérdõjelezé-se, amely jelentõs költségtöbbletet eredményez. Elõször is az alábbi témákkal kell foglalkozni:termelési eszközök, standardizálás, közös alkatrészek vagy alegységek használata, csomagolás.

2.1.1 A termelõeszközök figyelembe vétele a tervezés és a fejlesztés során

1 2 3A létezõ termelõeszközök és azok

használtsága.A termelõeszközök kijelölésére

több (optimista és pesszimista)forgatókönyv van tervben.

Minden hipotézisre készíteni kellalternatív termelésre vonatko-zó megoldásokat.

2.1.2 Milyen mértékben törekedjünk a standardizációra és a modularizációra?

1 2 3Piaci forgalomban lévõ alkatré-

szek használata más általgyártott termékeknél.

A termék szerkezetét és a folya-matok láncolatát úgy kell ter-vezni, hogy minél inkább kés-leltethetõ legyen a termékekdifferenciálódása (a változatos-ság kialakulása).

A strandardizáció és amodularizáció lehetõségeinekfelderítéséhez (kodifikáció,nomenklatúra struktúra, cso-portszintû adatbázis) megfe-lelõ módszerek elkészítése.

2.1.3 Anyagok, alkatrészek, félkésztermékek, késztermékek csomagolásának tervezése

1 2 3Az alábbiakat vesszük figye-

lembe:- szabályozás,- megrendelõk kívánságai

szerint rendelt mennyisé-gek,

- szállítási eszközök,- raktározás

Az alábbiakat vesszük figye-lembe:

- belsõ és külsõ anyagmozgatás,szállítás,

- munkahelyek elhelyezése,- a készletek és a folyamatban

lévõ termelés csökkentése.A csomagolás tervezéséhez

szállítókat is foglalkozta-tunk.

A csomagolások standardizációját és azújrahasznosítási lehetõségeket beható-an tanulmányozzuk.

Arra az esetre, ha újrahasznosítható cso-magolási parkot kell megterveznünk,pontos módszereket alkalmazzunk.

A kezelési, újrahasznosítási vagy a hulla-dékhasznosítási költségeket figyelembekell venni.

Szükség esetén a csomagolás azonnalszemélyessé tehetõ.

2.2 Az elosztási és termelési rendszer

Ezen a téren is nyerhetünk, ha, minimalizált költségekkel, a megrendelõk hatékony kiszolgálásátmegfelelõen elõkészítjük.


2.2.1 Hogyan válasszuk ki az elosztás és a termelés helyeit?1 2 3

Az elosztás, termelés és szállításhelyeinek kiválasztása a távol-ság, a szállítási lehetõségek,vámhatáridõk figyelembe vé-telével történik a kívánt szol-gáltatás és határidõ elérése ér-dekében.

Meghatározzuk a szolgáltatáskulcsfontosságú elemeit:

- szállítási határidõ,- a szolgáltatás mértékének célja,- készletek.A szolgáltatás és a jövedelmezõ-

ség optimalizálása érdekébentanulmányozzuk a telephelyekés a raktárak elhelyezkedését.

Átfogó terv készül, mely a követ-kezõket irányozza elõ:

- a szállítók, termelés telephelyei,raktárak száma és elhelyezke-dése,

- szállítás megszervezése, alterna-tív választási lehetõségekkel.

2.3 A termékfejlesztési terv lebonyolítása és megvalósításaAhhoz, hogy az ügyfél elvárásainak megfelelõ szolgáltatást nyújtsunk, elengedhetetlen a termék-fejlesztési tervek alapos tervezéssel történõ végrehajtása.

2.3.1 A tervezés koordinációjának biztosítása1 2 3

A termékfejlesztés projektformájában történik, akövetkezõk szerint:

- projektvezetõ,- naprakész tervezés,- elõzetes megbeszélések,- minden érintett osztály

folyamatos írásos tájé-koztatásban részesül.

A különbözõ tevékenységeket min-den funkció esetében össze kellfogni és követni kell a határidõ-módosítások megelõzése érde-kében:

- marketing, értékesítés, reklám,- iparosítás, mérnöki tervezés,- termelés, a személyi állomány kép-

zése,- jótállás,- elosztás,- vásárlások.

Minden szereplõ úgy végzi tevékeny-ségét, hogy minden kockázatotigyekezzen megelõzni és megfelelõmódszerekkel megakadályozni.

Behozhatatlan késés esetén mindenkövetkezményt a lehetõ legkoráb-ban fel kell mérni és kezelni kell.

Az eljárásokat fokozatosan alkalmaz-zuk.

3. A logisztika a beszerzésben és a termelésben

3.1 A logisztika hatékonyságának vizsgálataA logisztika hatékonysága a vállalat versenyképességének és hatékonyságának egyik fontos eleme;amely a termelési és beszerzési szakaszban konkretizálódik.Meg kell tehát szervezni ennek a kapcsolatát a szolgáltatáshoz, a készletekhez és a logisztikai költ-ségekhez, valamint a kapcsolódó célkitûzések köré épülõ munkajavítási törekvéseket

3.1.1 A szolgáltatási arány alakítása

1 2 3A szolgáltatás, gyártás, ill.

szállítás mértékét kellõpontossággal meg kellhatározni.

Legalább havonta történõlekövetés, valamint azérintettek értesítése.

A javító célzatú, fejlesztési akci-ókhoz kötött célkitûzésekmeghatározása.

A gyártási és beszerzési határ-idõk, valamint a szállítás fo-lyamatosságát megszakítókülönbözõ kockázati ténye-zõk nyomon követése éselemzése.

Ismerni kell a hasonló profilú vállalatokés a fõbb versenytársak szolgáltatásiarányait.

Az áramlás köztes szintjein a szolgáltatá-si arány meghatározása:

a szolgáltatás aránya a beszerzés terüle-tén, a tervezés és a termelés tisztelet-ben tartásának mértéke.


3.1.2 A készletszintek alakítása1 2 3

A készletek mutatóinak meghatározásaés részletezése termékkategóriánként,az alapanyagok, alkatrészek, félkészés késztermékek esetében.

Legalább havonta történõ lekövetés,valamint az érintettek értesítése

A javító célzatú célkitûzések meg-határozása és fejlesztési akcióhozkötése.

A készletek elavulásának rendszereselemzése (min. 3 havonta), in-tézkedések a régi készletek ke-zelésére.

Ismerni kell a hasonlóprofilú vállalatok és afõbb versenytársakkészletszintjeinekmértékét.

3.1.3 A logisztikai költségek alakítása1 2 3

Az anyagmozgatási,szállítási, raktáro-zási és logisztikaiadminisztrációsköltségek nyomonkövetése legalábbhavonta.

A javító célzatú célkitûzések meghatározása és fejlesztésiakcióhoz kötése.

Raktározási költségnorma (az éves költségek és a raktáro-zott érték %-os aránya) a vállalat esetében: anyagi, he-lyiségek, épületek, felszerelések, csomagolás, anyag-mozgatás, gazdálkodás, leltár, megrongálódási kocká-zatok, természeti károk okozta és elavulási kockázatokköltségeinek figyelembe vétele.

Ismerni kell a hasonlóprofilú vállalatokés a fõbb ver-senytársak logisz-tikai költségeinekszintjét.

3.2 A tervezésA termelés és a beszerzések megfelelõ tervezése elengedhetetlen a készletgazdálkodáshoz és amegfelelõ szintû szolgáltatáshoz.

3.2.1 A termelési és beszerzési igények meghatározása

1 2 3A teljesíthetõség

mennyiségi és ha-táridõ szempontellenõrzése után azigények felmérésea megrendelõkrendeléseinekgyors és megbíz-ható figyelembevétele.

Megbízható módszerrel (MRP, Kanban)biztosítható az, hogy az egyes termékekiránti kereslet minden termék és azokminden összetevõjének gyártásában tük-rözõdjön, az alábbiak figyelembe vételé-vel:

- készletek szintje, az esetleges küszöbérté-kekhez viszonyítva,

- gyártási idõ,- esetleges csoportosítások részek szerint

Az igények meghatározásánakmódja minden szinten formali-zált:

- alkalmazott módszer,- vezetõ,- meghatározás gyakorisága.Törekvés a szükségletek meghatá-

rozását szolgáló eszköz javításá-ra egy folyamatos fejlesztésreépülõ perspektívában.

3.2.2 A termelésirányítási és a beszerzési paraméterek ellenõrzése

1 2 3A módszert illetõen- a termelési idõ,- az esetleges készletküszöbök

vagy az üzembiztonsági tarta-lékok,

- a részek méretének (ha vannak),meghatározásához formalizált és

alkalmazott módszerek.

Az eljárások az alábbiakat határozzákmeg:

- felülvizsgálatok gyakorisága,- ki a felelõs a felülvizsgálatokért.A meghatározási módszerek a telje-

sítmény egészének optimalizálásánalapulnak: szolgáltatás, készletek,termelékenység, a célokkal egye-zõen.

Rendszeres átvilágítások szer-vezése annak érdekében,hogy az eljárások jól mû-ködhessenek.


3.2.3 A termelés megszervezése

1 2 3Az utasítások meghatározott

szabályok függvényébentörténõ tervezése, vala-mint a tényleges termeléspontos nyomon követé-se.

Naponta tartott megbeszéléseka termelés nyomon követé-sérõl az utasítások ellenõr-zése érdekében; a megol-dásra váró kockázatok ésproblémák felmérése.

A tevékenységhez igazított szervezésimódszer az alábbiak ismeretét bizto-sítja:

- a termékek rendelkezésre bocsátásánakhatárideje,

- hiba hatása a végsõ határidõre,- újonnan bevezetett utasítás határideje.

3.3 Az áramlás és a készletek rögzítése

Egy pontos és hatékony gazdálkodáshoz elengedhetetlen, hogy folyamatosan megbízható infor-mációkkal rendelkezzünk a termékek mozgásáról és a készletekrõl

3.3.1 A mozgások és a készletek megbízható rögzítésének biztosítása

1 2 3A mozgások gyors és megbízható feldol-

gozása, közvetlen rögzítéssel vagy ter-melés írásos rögzítésével, mely az ösz-szetevõk automatikus felhasználásátvonja maga után.

Forgó leltárak rend-szeres ésredszerezett ki-dolgozása.

Az eltérési okok elemzése és rendsze-res feltárása.

Javító és megelõzõ intézkedések meg-hozatala.

3.4 A rugalmasság

A rugalmasság elengedhetetlen a rövid és megbízható határidõk tartásához, anélkül, hogy a min-dig költséges készletekhez kellene nyúlni.

3.4.1 Megfelelõ rugalmasság biztosítása

1 2 3A személyi állomány sokoldalúsá-

gának biztosítása és fejlesztése.A gyártási idõ változásának nyo-

mon követése, és amennyibenez az idõ hátrányt idéz elõ,fejlesztési akciók végrehajtása.

A termelés, raktározás, kézhezvé-tel, feladás, anyagmozgatás el-helyezésének racionalizálása, atávolságok csökkentése és azáramlások irányításának egy-szerûsítése.

Az üzemek és a raktárak nyitva-tartási ideje elég gyorsan mó-dosítható.

Fejlesztési akciók alkalmazása arugalmasság javítása érdeké-ben.

Ismerni kell a hasonló vállalatok,ill. a versenytársak rugalmassá-gának a fõbb elemeit.

3.4.2 A rugalmasság elõnyben részesítése a gazdálkodási módozatokban

1 2 3Az ütemtervek fõbb irányvonalait és

a részek (amennyiben vannak ré-szek) kívánt méretét pontos sza-bályok rögzítik.

A szabályok néhány kiegészítõ utasí-tás beillesztését irányozzák elõ azütemterven belül.

Az ütemtervek felülvizsgálatának gya-korisága kötött, de szükség eseténmódosítható.

A részek mérete (ha vannak) jól meg-határozott, a gazdaságos optimumotmeghatározó módszerrel minimális-ra csökkenthetõ.

Néhány perc alatt elõál-líthatók ütemterv-módosítások.


3.5 Az áramlások megbízhatósága

A kielégítõ színvonalú szolgáltatás biztosítása érdekében meg kell határozni a fennakadást elõidé-zõ fõbb kockázatokat, továbbá megfelelõ megelõzõ és javító célzatú intézkedéseket kell hozni akockázatok hatásainak korlátozása érdekében.

3.5.1 Gépek, szerszámok és felszerelések megbízhatóságának biztosítása

1 2 3A szerszámok meghibáso-

dásának és törésénekjavítása megfelelõ ha-táridõkön belül bizto-sítható, így a szállításfennakadása elkerülhe-tõ, megfelelõen képzettés kellõ szabad idõvelrendelkezõ, megfelelõszámú személlyel a ter-melés folyamatában.

A gépek és szerszámok javítására szolgáló fel-szerelések alkalmasak rendeltetésükre, ellen-kezõ esetben közeli alvállalkozókkal szerzõ-dés kötése, akik garantálják az alkatrészekvagy szerszámok javításának minõségét vagyés a határidõ betartását.

A cserélhetõ alkatrészek esetében megfelelõgazdálkodási szabályokat meghatározták ésezeket alkalmazták. A használt alkatrészekelérhetõségét e szabályok biztosítják. Akészlet elavulásának elemzése és a fel nemhasználható alkatrészek rendszeres eltávolí-tása.

Tervben vannak a felszerelések megbízhatósá-gával foglalkozó programok. A megelõzõanyagmozgatás elõzetes megszervezése ésmegtervezése.

A gépekkel és felszerelé-sekkel kapcsolatos leg-fõbb potenciális prob-lémák felderítése, to-vábbá minden ilyenprobléma megoldásáraintézkedések megho-zatala:

- késedelem behozása,- alternatív felszerelések

vagy szállítók,- üzembiztonsági tartalék....A kockázati tényezõk visz-

szaszorítására vonatko-zó akciók meghatározá-sa.

3.5.2 A többi kockázat megbízhatóságának biztosítása

1 2 3A hiányzási kockázat figye-

lembe vétele azért, hogy aszállításban elkerülhetõklegyenek az esetlegesfennakadások.

A nem kellõképpen megbíz-ható szállítók esetéreüzembiztonsági tartalékelhelyezése.

Konkrét helyettesítési eljárásoktervezése és lehetõvé tétele elõ-zetes képzés segítségével.

Az alapanyagok, alkatrészek ésfélkész termékek elérhetõségeszükség esetén ellenõrizhetõ agyártás és/vagy szállítás fenn-akadásának elkerülése érdeké-ben.

Az áramlásban fennakadást okozófõbb kockázati tényezõk azonosítá-sa és intézkedések kidolgozásamindegyikre:

- késedelem behozatala,- alternatív felszerelések vagy szállítók,- üzembiztonsági tartalék...A kockázati tényezõk visszaszorítására

vonatkozó akciók meghatározása.

3.6 A logisztikai információs rendszer

Az áramlások összetettségéhez igazított, megfelelõ kapacitással rendelkezõ és megfelelõen hasz-nált információs rendszer elengedhetetlen az elegendõ mértékû áramlás követéséhez és elõre ki-számíthatóságához, a készletek szintjének optimalizációja mellett.


3.6.1 Az alkalmazott logisztikai információs rendszer

1 2 3Logisztikai irányítási információs

rendszer telepítése, melyet akövetkezõkre kell használni:

- a készletek és mozgások megis-merése (tényleges idõben vagynéhány órával késõbb),

- a szállítási utasítások feldolgozá-sa, gyártási és beszerzési uta-sítások kiadása, a készletszin-tek, valamint a eltérési és cso-portosítási szabályok ellenõr-zése (vagy Kanban rendszeralkalmazása),

Dokumentált, világosan megfo-galmazott és elérhetõ haszná-lati útmutató a gyakorlati al-kalmazás magyarázatával ésegy információhordozóval amûködés megértése érdeké-ben.

A rendszer ezen kívül a követke-zõket is lehetõvé teszi:

- a szolgáltatás színvonalának,valamint a gyártási és beszer-zési utasítások határidejénekbetartására vonatkozó méré-sek,

- a feladási utasítások feldolgozásaés a szállítás megtervezése.

A rendszer minden felhasználójatényleges képzésben részesült,a képzési modulok az új fel-használóknak készültek.

Ha Kanban, vagy más rendszermûködik, a szabályok doku-mentálása biztosított. A mû-ködési paraméterek (pl. Kan-ban kártyák száma) leírásamegtörtént és a naprakésszétételük módszereinek van do-kumentációja.

A rendszer ezen kívül a követke-zõket is lehetõvé teszi:

- a felszerelések és a szükségesfõbb erõforrások költségeinekkiszámítása

- a kapacitások függvényében(véges kapacitású tervezés) arendelkezésre állási határidõkkiszámítása.

Az új termékek adatainak betáp-lálásához és a meglévõ termé-kek adatainak naprakésszé té-teléhez a felelõsség meghatá-rozása: nomenklatúrák, gaz-dálkodási paraméterek (határ-idõk, készletküszöbök, üzem-biztonsági tartalék, részek)).Ezen adatok meghatározásá-nak módszere tervben van ésdokumentáció is igazolja. Azadatok frissítésének gyakorisá-ga és felelõssége tervezett.

3.7 A beszerzések irányításaA beszerzési gyakorlatoknak lehetõvé kell tenniük a szolgáltatás, a termelékenység, a készlet- ésköltségszint optimalizálását.

3.7.1 A beszerzések irányítása

1 2 3Minden beszerzendõ terméktípus

esetén meg kell határozni,hogy milyen módszerrel álla-pítsuk meg a szükségleteket(MRP, fogyasztás ösztönzése)

Minden kézhezvétel ellenõrzése;minden meg nem rendelt, fe-lesleges vagy határidõ elõttszállított termék visszakülden-dõ.

A kézhezvétel megszervezése azanyagmozgatás költségeinekszabályozásával és a termékekgyors integrálódásának lehetõ-vé tételével.

A termékek címkézése megbíz-ható kiindulópontot ad.

Az újrabeszerzési határidõk min-den termék esetében meghatá-rozásra kerülnek és azokat fi-gyelembe kell venni.

Az egyes termékek beszerzésigyakoriságának és mennyisé-gének optimalizálása a szállítóáltal szállított összes mennyi-ségtõl és a szállítási költsé-gektõl függõen.

Az esetleges küszöbök vagyüzembiztonsági tartalékokmeghatározásának módszerefigyelembe veszi az újbóli be-szerzés határidejét, a termékekértékét, a szállítás gyakoriságát.

A szállítási felelõsség, valamint aszállítási kérelem (pl. elindult,megérkezett, leürített teherau-tó) napjának (óra) meghatáro-zása. A szállítás optimalizálása aszállítókkal együtt.

A kézhez vett termékek csomago-lásának optimalizálása annakérdekében, hogy minimálisralehessen csökkenteni a:

- készleteket,- raktározási és szállítási költsége-

ket,- anyagmozgatási költségeket (a

csomagolás megváltoztatásánakelkerülése).


3.8 A szállítók

A szállítók megfelelõ kiválasztása, valamint a legfontosabb szállítókkal hatékony kapcsolat kiala-kítása: ezeknek ütõkártyának kell számítani a logisztikai funkció hatékonysága szempontjából.

3.8.1 A szállítók kiválasztása és a logisztikai kapcsolat

1 2 3A szállításban a szállítók telje-

sítményét szolgáltatásiarányszám méri.

A kulcsfontosságú logisztikaielemeket az üzletszabályzatvilágosan meghatározza, afõbb szállítókkal: kapacitá-sok, határidõk, szállítás,minimális mennyiségek...

Rendszeres idõközönként auditálásszervezése a csomagolás, a meny-nyiségek, a címkék és a szállításiokmányok megbízhatóságának el-lenõrzésére.

A szállítók kiválasztásánál figyelembevett logisztikai kritériumok:

- szállító logisztikai hatékonysága,- a távolsághoz kötött szállítási és

tárolási költségek.

Látogatások szervezése a fõbbszállítóvállalatoknál, cél: szer-vezeti felépítésük és logiszti-kájuk hatékonyságának elle-nõrzése . Erre a célra látogatásikapuk alkalmazása.

Párbeszéd a fõbb szállítókkal, ajobb együttmûködés végett (pl.témák: elõrejelzések, EDI,határidõk, kommunikáció).


Az "épp idõben" módszerA "Just-in-time"

(összefoglaló táblázat)

Elképzelés: csak azt vásároljunk és termeljünk, amire és amikor szükségünk van.

Célok: a versenyképesség javítása és a költségek csökkentése:- eleget tenni az ügyfelek elvárásainak- maximális hatékonyság, rugalmasság, minõség és termelékenység- ipari munka gazdagítása- pazarlás visszaszorítása (idõ-alapanyagok-utazás-haszontalan munkák).

Feltételek:- készletek túlzott feltöltését okozó termelés elkerülése- rövid gyártási határidõk, rugalmasság- részekre bontott termelés elkerülése- szükséges mennyiségek szigorú tiszteletben tartása- várakozás vagy idõveszteség kerülése- mûveletek közötti raktározás kerülése- felszerelések megbízhatósága- vásárolt alapanyagok és termékek garantált minõsége- termelés minõsége- személyi állomány sokoldalúsága

Eszközök:- telephelyek ellenõrzése: útvonalak rövidítése - áramlások egyszerûsítése (gépcellák és csoport-

technológiák; egy pontra összpontosítás; átvétel és feladás decentralizációja)- gyors eszközváltás- "totális" karbantartás- források minõségellenõrzése- szállítókkal partneri kapcsolatok- személyi állomány képzése- állandó költség elérése érdekében együttmûködés a megrendelõkkel- szállítóknak nyújtott segítség az "épp idõben" módszerre való áttérésben- termelésirányítás áttekintése- fejlesztési intézkedések fokozatos ösztönzése

Nyereségek:- készletek és határidõk csökkentése: 75-rõl 95%-ra- termelékenység javítása: 15-rõl 25%-ra- csökkentett költségek; a fejlesztés és a finanszírozás minimális szükségletének meghatározása- hatékonyság és rugalmasság; gyors reakciókészség- erõsített versenyszellem; piaci részesedés növekedése


Melléklet

A "Just-in-time" módszer és a minõség közötti kapcsolatok

A "Just-in-time" módszer és a minõség kérdésének bemutatása gyakran külön történik.

Ha egy vállalat csak a minõség problémájával foglalkozik és nem alkalmazza az "épp idõben"módszert, akkor a termelési folyamatot csak nagyon kis mértékben tudja javítani. A határidõk,készletek és költségek csökkentése terén lehetséges nyereségek közül csak nagyon keveset érhetel. A selejtezés mértéke is korlátozott, mivel termelési folyamatát nem a "Just-in-time" szellemé-ben egyszerûsítették le, irracionalizálták és állították össze.

A "Just-in-time" révén elért fejlõdés a folyamatok megbízhatóságának növekedésével és a minõ-ség javulásával jár.

A "Just-in-time" és a minõség tehát elválaszthatatlanok. A "Just-in-time" elengedhetetlenné teszi aminõségbiztosítást. De a hatékonyság és a versenyképesség javítása terén sokkal több lehetõségetkínál, mint a minõségbiztosítás.


Karbantartás - alapfogalmak

Meghibásodással összefüggõ, javító célzatú karbantartásA gépek meghibásodásának problémáit sokáig a javító célzatú karbantartás kezelte.A zsírozásokon kívül az a lényege, hogy megvárjuk a meghibásodást és megjavítjuk.A javító célzatú karbantartás esetén a gépek meghibásodása megtörténik, ami adott esetben vég-zetes következményekkel járhat. A meghibásodások megelõzése érdekében számos vállalat amegelõzõ karbantartásra tért át.

Megelõzõ karbantartásA megelõzõ karbantartás lényege a rendszeres ellenõrzés, a gépek régi alkatrészeinek új alkatré-szekre cserélése. Az ellenõrzések meghatározott mûködési idõszak után kerülnek sorra, a felsze-relés típusától függõen ez az idõszak lehet például három hónap, hat hónap vagy egy év. Az elle-nõrzések idõszakát általában korábbi meghibásodási statisztikák határozzák meg.A megelõzõ karbantartás vitathatatlanul jelentõs mértékû javulást eredményez a felszerelésekmegbízhatóságában.

Tervszerû karbantartásA tervszerû karbantartás szintén a meghibásodások megelõzésére törekszik, de még takarékosab-ban és még biztosabban, mint a megelõzõ karbantartás.Alapelve, hogy mûködés közben végigkövessen egy adott berendezést, hogy a romlásokat azono-sítsa és hogy elõre megállapítsa, ha szükség van karbantartó intézkedés bevezetésére. Mindez agép "meghallgatásával" történik: a motorok, eszközök, stb. rezgésre, hozamra, erõpárokra gyako-rolt hatásának mérése.Gazdaságosságra törekszik, a megelõzõ karbantartás felesleges vagy nem idõszerû alkatrész-helyettesítéseinek kiküszöbölésével. Biztonságosabb is kíván lenni azáltal, hogy elõrejelzi azokat arendellenes meghibásodásokat, amelyeket a megelõzõ karbantartás figyelmen kívül hagyhat.

Javító célzatú/megelõzõ karbantartásra irányuló vitaGyakran hibásan ítélik a javító célú karbantartást gazdaságosabbnak, mint a megelõzõ karbantar-tást, mivel az elhasznált alkatrészeket csak késõbb, ill. csak szükség esetén cseréli ki.Ez az érvelés nem veszi figyelembe, hogy a felszerelések aktiválási költsége nem nulla. Ez az ösz-szeg nagyon magas is lehet: egy felszerelés aktiválási költsége óránként - mely egy gyár szûk ke-resztmetszete lenne - az egész gyár éves termelésének értéke osztva az adott felszerelés termelésióráinak értékével.A megelõzõ karbantartás kiegészítõ költségeit valójában nagy mértékben kompenzálja a termelõkapacitás növekedése, a határidõ csökkentése, valamint az adott felszerelések élettartama.

Megelõzõ/tervszerû karbantartásra irányuló vitaNe gondoljuk azt, hogy a tervszerû karbantartás tökéletesen helyettesítheti a megelõzõ karban-tartást. A két megközelítésnek ki kell egészítenie egymást. Számos esetben ugyanis a rendszeresmegelõzõ karbantartás sokkal gazdaságosabb, mint a kényesebb periodikus "meghallgatások".

A készletek és a határidõk jelentõs csökkentésének köszönhetõ mûködési nyereségek ÿ(∗)

I. Megnövekedett rugalmasság, a piac jobb követése- Sürgõs megrendelések kielégítése- A rövidebb határidõknek köszönhetõ gyorsabb reagálási készség- A piac elvárásaira adott jobb válasz- Lehetõség a termelés rövid távon való tervezésére, kizárólag a stabil megrendelésekkel (a bi-zonytalan megrendeléseken alapuló tervezés helyett)


II. A termelékenység javítása és a termelési költségek csökkentése- A költséges és merev késztermékek készleteinek csökkentése (a határidõk rövidítésének kö-szönhetõen)- az irányításhoz, anyagmozgatáshoz, szállításhoz, készletek felügyeletéhez és védelméhez kap-csolódó feladatok visszaszorítása (tûzkár, lopáskár, korrózió...).

III. Helykihasználási nyereség- helyiség bérleti díjak csökkentése vagy a nyert helyiségek más tevékenységekhez történõ haszno-sítása- A tevékenységek elhelyezésének optimalizása- A további tevékenységbõvítési igények visszaszorítása vagy más épületekbe történõ áthelyezése

IV. A hatékonyság javítása- Látható növekedés- A kezelendõ információmennyiség csökkenése- Jobb információáramlás- Hiányzó alkatrészek számának csökkenése- Pazarlás visszaszorítása

V. A fejlesztési igények és az alábbiakhoz kapcsolódó karbantartási költségek csökkentése- helyiségek bõvítése- készletváltozást elõidézõ felszerelések: emelõkocsik, konténerek, lapátok, daruk....- (hagyományos vagy automatizált) készletezési felszerelések- készletgazdálkodási informatikai rendszer

(∗) a könyvelésben kimutatott nyereségeken kívüli nyereségek


Szerszámok gyors cseréje - szokásos javítások

1. Helyváltoztatás, várakozás, idõveszteség, kutatás, válogatás elkerülése. Legyen minden szüksé-ges dolog a gép közelében.- szerszámok, minták, beszabályozó mûszerek a gép közelében.- a szerszámok rekeszekben történõ elhelyezése.- a felhasználóbarát szerszámok és rekeszeik újrafestése.- tágas, rendezett, tiszta munkahely.- a gép mellett elhelyezett használati útmutatók.- könnyû szerszámkészlet a géphez (kulcsok, gyorskulcsok, csavarhúzók, kalapácsok...).

2. Karbantartási eszközök felajánlása. Fizikai erõfeszítés kiküszöbölése.- a gép magasságában szerszámszállító kocsik.- a szerszám csúsztatására alkalmas elemek (golyóscsapágy, csúsztatósín)- pneumatikus vagy hidraulikus emelõk a szerszámok beszereléséhez- a szerszám felépítésének ellenõrzése annak érdekében, hogy az eredeti szerszámnak csak egy

részét kelljen szétszerelni.

3. A szerszám rögzítési idejének csökkentése- a csavarok és hengeres csavarok számának csökkentése.- a hengeres csavarok rövidítése.- a lyukak rovátkákkal vagy bevágásokkal való helyettesítése (a hengeres csavarok teljes kicsava-

rodásának elkerülésével).- anyacsavarok és hengeres csavarok.- gyors szíjak, kapcsok, illesztési rendszerek, szíjak.- a szerszámokon és/vagy a gépeken beillesztési és középpontozási pontok.- a beillesztési pontok különbözõ színûre festése.

4. A beszabályozási és bekötési idõ csökkentése- a szerszámok magasságának standardizálása.- ékek, színek megkülönböztetése, fokbeosztás, rovátkák.- beszabályozási sablonok.- minden gyártani kívánt típus esetében legyen a gép mellett pótalkatrész.- gyors bekapcsolási és kikapcsolási rendszerek- kábelek, elektromos huzalok, csövek színének megkülönböztetése.

5. Feladatok nem kijelölt idõben való végrehajtása- szerszámok tisztítása, karbantartása, újraköszörülése.- sablonok tisztítása, ellenõrzése és újrahitelesítése.- a szerszámok újrafelmelegítése (pl. a folyékony fémet kezelõ gépek esetében).- az elõzõ gép részleges szétszerelése.

6. A felépítés ismételt ellenõrzése- a gyártani kívánt darabok standardizálása.- a szerszámok és az öntõformák méretének standardizálása.

globÁlis logisztika (összefoglaló segédanyag...

Documents