glózer rita phd pte btk kommunikáció- és médiatudományi tanszék

Civil éthosz és civil identitás Civil éthosz és civil identitás

az identitás diszkurzív és narratív konstrukciója az identitás diszkurzív és narratív konstrukciója a civil szférábana civil szférában

Glózer Rita PhDGlózer Rita PhDPTE BTK PTE BTK

Kommunikáció- és Médiatudományi TanszékKommunikáció- és Médiatudományi Tanszék

Civil éthosz és civil identitásCivil éthosz és civil identitás

Létezik valamiféle civil identitás?Létezik valamiféle civil identitás?

Két példa arra, hogyKét példa arra, hogy hol és hogyan (=milyen módszerekkel) vizsgálható a hol és hogyan (=milyen módszerekkel) vizsgálható a

kérdéskérdés (vélhetően) milyen típusú mozzanatokból (vélhetően) milyen típusú mozzanatokból

konstruálódik a civil szereplők sajátos önértelmezésekonstruálódik a civil szereplők sajátos önértelmezése

Első példa: kísérlet az identitás diszkurzív Első példa: kísérlet az identitás diszkurzív konstrukciójárakonstrukciójára

Értelmiségi diskurzus a civil társadalomról a hazai Értelmiségi diskurzus a civil társadalomról a hazai nyilvánosságban 1989-nyilvánosságban 1989-

’’90-es évek elejétől: kritika és önvizsgálat 90-es évek elejétől: kritika és önvizsgálat → → hol tart ma hol tart ma (akkor) a civil társadalom (hibák, diszfunkciók, morális (akkor) a civil társadalom (hibák, diszfunkciók, morális válság!!)válság!!)

Első példa…Első példa…

Az (ön)kritika forrásai:Az (ön)kritika forrásai: nemzetközi nonprofit elméletek, kultúra, szókincs nemzetközi nonprofit elméletek, kultúra, szókincs

adaptációja: fordítás és ÉRTELMEZÉS adaptációja: fordítás és ÉRTELMEZÉS (önértelmezés)(önértelmezés)

Kuti, Éva (1991), Kuti, Éva – Marschall, Miklós szerk. (1991a), Kuti, Éva (1991), Kuti, Éva – Marschall, Miklós szerk. (1991a), Barbetta, Paolo (1991), Knapp, Martin – Saxon-Harrold, Susan (1991) Barbetta, Paolo (1991), Knapp, Martin – Saxon-Harrold, Susan (1991) O’Connel, Brian – Hodgkinson, Virginia A. (1991), Seibel, Wolfgang O’Connel, Brian – Hodgkinson, Virginia A. (1991), Seibel, Wolfgang (1991)…(1991)…

Első példa…Első példa…→ nem találja a helyét→ nem találja a helyét

„„A politikai változások új feltételeket teremtettek. A A politikai változások új feltételeket teremtettek. A kihívás mind a korábban kormányzati befolyás alatt kihívás mind a korábban kormányzati befolyás alatt álló, mind az ellenzéki szervezetek számára ugyanaz: álló, mind az ellenzéki szervezetek számára ugyanaz: meg kell találniuk helyüket és szerepüketmeg kell találniuk helyüket és szerepüket az új, az új, demokratikus politikai rendszerben és a demokratikus politikai rendszerben és a háromszektoros gazdaságban. Ez a legitimációért, a háromszektoros gazdaságban. Ez a legitimációért, a társadalmi elismertségért és anyagi forrásokért társadalmi elismertségért és anyagi forrásokért folytatott küzdelem.” (Kuti 1992: 17.) folytatott küzdelem.” (Kuti 1992: 17.)

Első példa…Első példa…→ nem találja a helyét→ nem találja a helyét

„„Magyarországon a formálódó nonprofit szektor Magyarországon a formálódó nonprofit szektor még még nem találta meg végleges helyétnem találta meg végleges helyét. Az öntevékeny . Az öntevékeny szektor egy olyan történelmi folyamatban nyeri el szektor egy olyan történelmi folyamatban nyeri el sajátos szerepét, amelynek során egyfelől a sajátos szerepét, amelynek során egyfelől a forráshiánnyal küszködő állam igyekszik forráshiánnyal küszködő állam igyekszik megszabadulni az államszocialista rendszerben megszabadulni az államszocialista rendszerben magára vállalt jóléti feladatok legalább egy részének magára vállalt jóléti feladatok legalább egy részének teljesítésétől, másfelől még nem alakultak ki azok a teljesítésétől, másfelől még nem alakultak ki azok a profitorientált szervezetek, amelyek hasonló profitorientált szervezetek, amelyek hasonló szolgáltatásokat nyújthatnának.” (Vajda 1995: 33.)szolgáltatásokat nyújthatnának.” (Vajda 1995: 33.)

Első példa…Első példa…→ nincs kiforrott identitása→ nincs kiforrott identitása

„„A magyar nonprofit szektor leginkább egy hirtelen A magyar nonprofit szektor leginkább egy hirtelen megnyúlt kamaszra emlékeztet. Baj van az arányaival, a megnyúlt kamaszra emlékeztet. Baj van az arányaival, a modorával, gyermeki ártatlanságát már elvesztette, de a modorával, gyermeki ártatlanságát már elvesztette, de a felnőtt szerepbe még nem nőtt bele; nem nagyon tudja, ki felnőtt szerepbe még nem nőtt bele; nem nagyon tudja, ki is ő, és mit kezdjen magával. (…) Az objektív is ő, és mit kezdjen magával. (…) Az objektív körülményeken természetesen csak igen lassan lehet körülményeken természetesen csak igen lassan lehet változtatni. Ám az állami és a nonprofit oldalon egyaránt változtatni. Ám az állami és a nonprofit oldalon egyaránt érdemes lenne erőfeszítéseket tenni a nonprofit szektor érdemes lenne erőfeszítéseket tenni a nonprofit szektor ’identitásának’ és belső szervezettségének erősítése…’identitásának’ és belső szervezettségének erősítése….”.” (Kuti 1997: 10.)(Kuti 1997: 10.)

Első példa…Első példa…→ mi legyen a neve?→ mi legyen a neve?

Névválasztás – az identitáskonstrukció kezdeti Névválasztás – az identitáskonstrukció kezdeti mozzanatamozzanata

„„A ’nonprofit’ kifejezés újkeletű Magyarországon. A rendszerváltást közvetlenül A ’nonprofit’ kifejezés újkeletű Magyarországon. A rendszerváltást közvetlenül megelőző és azt követő években kezdett elterjedni, akkor is inkább kutatók megelőző és azt követő években kezdett elterjedni, akkor is inkább kutatók körében. körében. A mindennapi szóhasználatban gyakoribb a ’civil’ jelző, és talán a mi A mindennapi szóhasználatban gyakoribb a ’civil’ jelző, és talán a mi megközelítésünkben is szerencsésebb ezt a szót használnmegközelítésünkben is szerencsésebb ezt a szót használni. ’Civil’-ként azokat a i. ’Civil’-ként azokat a szervezeteket jelölöm, amelyek az szervezeteket jelölöm, amelyek az állampolgárok akaratából születtekállampolgárok akaratából születtek és az ő és az ő szándékaik szerint működnek. Nem értendők tehát ide a közalapítványok, szándékaik szerint működnek. Nem értendők tehát ide a közalapítványok, köztestületek, közhasznú társaságok.” (Vajda 1997: 23.)köztestületek, közhasznú társaságok.” (Vajda 1997: 23.)

„ „..az ilyen ’földhözragadt’ próbálkozások jelzik igazán, hogy az ..az ilyen ’földhözragadt’ próbálkozások jelzik igazán, hogy az állampolgárok széles állampolgárok széles körének vannak saját válaszkísérletei az égető társadalmi problémákrakörének vannak saját válaszkísérletei az égető társadalmi problémákra , s ezek , s ezek gyakran öltenek nonprofit intézményi formákat. gyakran öltenek nonprofit intézményi formákat. A magyar nonprofit szektor A magyar nonprofit szektor ebben az értelemben mindenképpen ’civil’ebben az értelemben mindenképpen ’civil’ „ (Kuti 1996: 910.) „ (Kuti 1996: 910.)

Első példa…Első példa…→ válságban van→ válságban van

Önkritika és reflexió – a nonprofit identitás a ’90-es Önkritika és reflexió – a nonprofit identitás a ’90-es évek közepén évek közepén válságban a nonprofit szektor: összefonódás a politikával, válságban a nonprofit szektor: összefonódás a politikával,

gazdasági visszaélések, korrupció, önérdek keresése, gazdasági visszaélések, korrupció, önérdek keresése, morális válság morális válság

Le kell számolni az illúziókkal, hamis mítoszokkal, ezeket Le kell számolni az illúziókkal, hamis mítoszokkal, ezeket tápláló nyelvezettel, a hibás gyakorlatokkaltápláló nyelvezettel, a hibás gyakorlatokkal

Első példa…Első példa…→ nonprofit mítosz→ nonprofit mítosz

„„Nonprofit mítosznakNonprofit mítosznak nevezem azt az általánosan elfogadott nevezem azt az általánosan elfogadott véleményt, hogy a nonprofit szervezeteknek jelentős funkciójuk véleményt, hogy a nonprofit szervezeteknek jelentős funkciójuk van a demokratikus társadalom kialakításában és az emberi, van a demokratikus társadalom kialakításában és az emberi, környezeti problémák csökkentésében. környezeti problémák csökkentésében. Ez a nézet ma sokak Ez a nézet ma sokak lelkesedését váltja ki, és hűen szolgálja az elvárt, amerikai lelkesedését váltja ki, és hűen szolgálja az elvárt, amerikai stílusú optimizmuststílusú optimizmust. Eközben a nonprofit szervezetek egyre . Eközben a nonprofit szervezetek egyre távolabb kerülnek eredeti küldetésüktől, az általuk megcélzott távolabb kerülnek eredeti küldetésüktől, az általuk megcélzott problémák megoldásától. Mind a nonprofit szervezetek által problémák megoldásától. Mind a nonprofit szervezetek által érintett, mind az azoktól független emberek nem veszik észre, hogy érintett, mind az azoktól független emberek nem veszik észre, hogy a szektor már nemcsak problémákat old meg, hanem sok a szektor már nemcsak problémákat old meg, hanem sok esetben haszontalan tevékenységet is végez, sőt, hozzájárul a esetben haszontalan tevékenységet is végez, sőt, hozzájárul a problémák fönnmaradásához, újratermeléséhezproblémák fönnmaradásához, újratermeléséhez, s eközben , s eközben növekvő mértékben fogyasztja a pénzügyi, az emberi, a lelki, a növekvő mértékben fogyasztja a pénzügyi, az emberi, a lelki, a társadalmi és a környezeti erőforrásokat.” (Lantos 1999: 22.)társadalmi és a környezeti erőforrásokat.” (Lantos 1999: 22.)

Első példa…Első példa…→ nonprofit kultusz→ nonprofit kultusz

„„Ugyanakkor azt is hangsúlyozni kell, hogy Ugyanakkor azt is hangsúlyozni kell, hogy amikor az NGO kultuszáról beszélek, akkor amikor az NGO kultuszáról beszélek, akkor arról szólok, hogy a rajongás, az arról szólok, hogy a rajongás, az elkötelezettség vállalása, a reményteliség elkötelezettség vállalása, a reményteliség gyakorta elvakulttá és süketté tesz. Márpedig gyakorta elvakulttá és süketté tesz. Márpedig ha nemcsak hiteket valló, érzelmekkel és ha nemcsak hiteket valló, érzelmekkel és elkötelezettséggel bíró, hanem gondolkodó elkötelezettséggel bíró, hanem gondolkodó lényekként is akarunk e kérdéshez lényekként is akarunk e kérdéshez viszonyulni, mégis kételkednem kell... viszonyulni, mégis kételkednem kell... „ (Krémer 1996b: 63.)„ (Krémer 1996b: 63.)

Első példa…Első példa…→ a mítosz és kultusz gyökere a szóhasználatban van→ a mítosz és kultusz gyökere a szóhasználatban van

„„A „nem állami”, „NGO”, „civil társadalom” A „nem állami”, „NGO”, „civil társadalom” terminológia és definíciós igyekezet az amerikai terminológia és definíciós igyekezet az amerikai külpolitika harmadik világbeli imperialista külpolitika harmadik világbeli imperialista törekvéseinek virágnyelve, amelyet amerikaiak törekvéseinek virágnyelve, amelyet amerikaiak használnak a legtöbbet és leghangosabban. De használnak a legtöbbet és leghangosabban. De sohasem otthon: ott ugyanis ennek így semmi értelme sohasem otthon: ott ugyanis ennek így semmi értelme sincsen. (Krémer 1996a: 38.)sincsen. (Krémer 1996a: 38.)

„ „Mindez részben a csodaváró közhangulatból, a Mindez részben a csodaváró közhangulatból, a tabukkal és szemforgatással terhelt álszent tabukkal és szemforgatással terhelt álszent közbeszédstílusból ered..” (Krémer 1996a: 45.)közbeszédstílusból ered..” (Krémer 1996a: 45.)

Első példa…Első példa…→ csalás, korrupció,morális válság→ csalás, korrupció,morális válság

„„Össznépi játszmaÖssznépi játszma zajlik tehát a támogató és a zajlik tehát a támogató és a támogatott között… (…) Valódi támogatott között… (…) Valódi színjátékszínjáték ez, amely ez, amely kötött szerepekkel és pontos forgatókönyv szerint kötött szerepekkel és pontos forgatókönyv szerint zajlik, s kötelezően elvárt rituális eljárások is zajlik, s kötelezően elvárt rituális eljárások is társulnak hozzá. Végső soron társulnak hozzá. Végső soron leértékelődik az leértékelődik az őszinteség szerepe, a csalás pedig legitimizálódikőszinteség szerepe, a csalás pedig legitimizálódik .” .” (Lantos 1999)(Lantos 1999)


„„A rendszerváltás után azonban hamarosan A rendszerváltás után azonban hamarosan a gyanú a gyanú árnyéka vetődöttárnyéka vetődött az ekkor már tömegesen létrejövő az ekkor már tömegesen létrejövő alapítványokra, sőt néhány – elsősorban állami alapítványokra, sőt néhány – elsősorban állami támogatással létrejött közalapítvány körüli – támogatással létrejött közalapítvány körüli – botrány botrány jelezte, hogy a gyanú nem alaptalan.” (Sükösd 1996: 3.)jelezte, hogy a gyanú nem alaptalan.” (Sükösd 1996: 3.)

A nonprofit szektor A nonprofit szektor súlyos súlyos morális dilemmákkalmorális dilemmákkal küszködik. A nyilvántartott alapítványok és egyesületek küszködik. A nyilvántartott alapítványok és egyesületek jelentékeny része nem egyéb, mint az adóelkerülés jelentékeny része nem egyéb, mint az adóelkerülés eszköze; egy másik, szintén számottevő hányada ugyan eszköze; egy másik, szintén számottevő hányada ugyan fontos társadalmi funkciókat tölt be, de tevékenységével fontos társadalmi funkciókat tölt be, de tevékenységével etikai normákat (sőt, gyakorta jogi előírásokat is) sért.” etikai normákat (sőt, gyakorta jogi előírásokat is) sért.” (Kuti 1997: 14.)(Kuti 1997: 14.)


„„Ez a rendszer kitermeli a maga Ez a rendszer kitermeli a maga alapítványi alapítványi hullámlovasaithullámlovasait, akik egy időben több alapítványnál , akik egy időben több alapítványnál szerepelnek kurátorként, másoknál menedzserként, szerepelnek kurátorként, másoknál menedzserként, igazgatóként dolgoznak, s e minőségükben ismét igazgatóként dolgoznak, s e minőségükben ismét másoknál pályázóként, kérelmezőként léphetnek fel.” másoknál pályázóként, kérelmezőként léphetnek fel.” (Sükösd 1996: 5.)(Sükösd 1996: 5.)

„ „Az elégtelen szabályozás és a nyilvánosság számára Az elégtelen szabályozás és a nyilvánosság számára áttekinthetetlen kapcsolatrendszerek léte nemcsak áttekinthetetlen kapcsolatrendszerek léte nemcsak melegágya a melegágya a korrupciónakkorrupciónak, hanem a korrupció , hanem a korrupció határai is elmosódnak.” (Sükösd 1996: 6.)határai is elmosódnak.” (Sükösd 1996: 6.)


„„Ez a helyzet nem új a társadalomtudósok számára. A Ez a helyzet nem új a társadalomtudósok számára. A Bourdieu által megfogalmazott ’szociológus-Bourdieu által megfogalmazott ’szociológus-paradoxon’ éppen erről szól: miközben a szociológus paradoxon’ éppen erről szól: miközben a szociológus a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelését, az a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelését, az előnyök és hátrányok átörökítésének mechanizmusait, előnyök és hátrányok átörökítésének mechanizmusait, a társadalom nyertesekre és vesztesekre válását a társadalom nyertesekre és vesztesekre válását vizsgálja és kritizálja, vizsgálja és kritizálja, ő maga voltaképpen a ő maga voltaképpen a társadalmi nyertesek csoportjába tartoziktársadalmi nyertesek csoportjába tartozik.” .” (Sükösd 1996:17.)(Sükösd 1996:17.)

Első példa…Első példa…→ önreflexió, önkritika szükséges→ önreflexió, önkritika szükséges

„„A kritikus szektorális önreflexió azonban éppenhogy A kritikus szektorális önreflexió azonban éppenhogy hozzájárulhat a viszonyok tisztázásához, az hozzájárulhat a viszonyok tisztázásához, az öntevékeny társadalom önteremtő gyakorlatához.” öntevékeny társadalom önteremtő gyakorlatához.” (Sükösd 1996: 17.)(Sükösd 1996: 17.)

Első példa…Első példa…→ nonprofit identitás – polgári szerep→ nonprofit identitás – polgári szerep

„„Ha egy polgár a közéletben kíván tevékenykedni, a PR, Ha egy polgár a közéletben kíván tevékenykedni, a PR, a management és egyéb – úgymond a polgári a management és egyéb – úgymond a polgári részvétel technológiáján kívüli – ismereteken kívül részvétel technológiáján kívüli – ismereteken kívül rendelkeznie kell egy történettel, egy narratívával, rendelkeznie kell egy történettel, egy narratívával, egy indoklással arra nézve, hogy miért is teszi azt, egy indoklással arra nézve, hogy miért is teszi azt, amit éppen teszamit éppen tesz. E narratíva többek között magában . E narratíva többek között magában foglal nézeteket arra nézve, hogy foglal nézeteket arra nézve, hogy mi is lenne egy mi is lenne egy polgár szerepepolgár szerepe egy olyan világban, amelyben egy olyan világban, amelyben szívesen élnénk, hogy mit vár el az ember magától, szívesen élnénk, hogy mit vár el az ember magától, illetve a kormányzattól stb. „ (Hammer 1995: 7.)illetve a kormányzattól stb. „ (Hammer 1995: 7.)

Második példaMásodik példa

Az identitás narratív konstrukciójának vizsgálataAz identitás narratív konstrukciójának vizsgálata

Nonprofit szervezetek munkatársainak körében Nonprofit szervezetek munkatársainak körében készült életút- és egyéb tematikus interjúk szövege készült életút- és egyéb tematikus interjúk szövege alapjánalapján

A minta, és a kiterjeszthetőség korlátaiA minta, és a kiterjeszthetőség korlátai

Második példaMásodik példa

A nonprofit szektorra jellemző identitáselemek:A nonprofit szektorra jellemző identitáselemek:

Politika-ellenesség (a politika gonosz, a nonprofit Politika-ellenesség (a politika gonosz, a nonprofit tevékenység a politika jó alternatívája)tevékenység a politika jó alternatívája)

Demokratikus belső működés, önállóság, autonómiaDemokratikus belső működés, önállóság, autonómia Progresszív, harcos attitűdökProgresszív, harcos attitűdök Gyakorlatorientált önszemlélet (mi tesszük, amit kell)Gyakorlatorientált önszemlélet (mi tesszük, amit kell)

Második példaMásodik példa→ politika-ellenesség→ politika-ellenesség

„„Például a Vidék Parlamentjéből Például a Vidék Parlamentjéből kiléptünkkiléptünk. . Egyszerűen egy olyan irányba, olyan Egyszerűen egy olyan irányba, olyan politikai politikai irányba kezdett el menniirányba kezdett el menni, hogy …. (…) ezek , hogy …. (…) ezek az az ernyőszervezetek inkább azért vannak, hogy egy ernyőszervezetek inkább azért vannak, hogy egy szűk csoport a sok kicsin próbálja magát szűk csoport a sok kicsin próbálja magát fenntartanifenntartani. Namost ameddig ez így van, addig mi . Namost ameddig ez így van, addig mi ehhez nem asszisztálunk (…) Meg ehhez nem asszisztálunk (…) Meg az erkölcsi az erkölcsi értékrendünk másértékrendünk más. És azt szoktam mondani, hogy a . És azt szoktam mondani, hogy a fenntarthatóságról beszélni csak hitelesen lehet. fenntarthatóságról beszélni csak hitelesen lehet. Namost ha én másokon élősködök, akkor én nem Namost ha én másokon élősködök, akkor én nem lehetek hiteles.. most akkor minden ilyenből lehetek hiteles.. most akkor minden ilyenből kivonultunk.” KAkivonultunk.” KA


„„Na a pártpolitikusoknak voltak felénk Na a pártpolitikusoknak voltak felénk kezdeményezéseik, kezdeményezéseik, de mi erre nagyon vigyázunk, de mi erre nagyon vigyázunk, hogy nagyon-nagyon-nagyon csekély mértékű hogy nagyon-nagyon-nagyon csekély mértékű bármiféle kapcsolatunk is a politikával. Kizárólag bármiféle kapcsolatunk is a politikával. Kizárólag szakma-politikai kérdésben,szakma-politikai kérdésben, meg az, ha van egy meg az, ha van egy probléma, amibe a pártpolitikusokat be kell vonni, probléma, amibe a pártpolitikusokat be kell vonni, akkor bevonjuk, de voltak olyan próbálkozásaik, akkor bevonjuk, de voltak olyan próbálkozásaik, hogy az Ö. projektjeit feltüntessék az ő sikereikként, hogy az Ö. projektjeit feltüntessék az ő sikereikként, vagy pártpolitikai színekbevagy pártpolitikai színekbe …. …. Ezt csírájába Ezt csírájába folytjuk el, nem, ezt nem szabadfolytjuk el, nem, ezt nem szabad.” KA.” KA


„„Politikáról beszélgetünkPolitikáról beszélgetünk. Én sajátos nézőpontból szemlélem . Én sajátos nézőpontból szemlélem az eseményeket, tehát közvetlenül azt mondhatom, hogy az eseményeket, tehát közvetlenül azt mondhatom, hogy hasznom sose volt, meg félő, hogy nem is lesz. Inkább hasznom sose volt, meg félő, hogy nem is lesz. Inkább szakmai és valós dolgok oldaláról próbálom szemlélniszakmai és valós dolgok oldaláról próbálom szemlélni .” .” MLML

„„Itt mindenki a partnerséget szajkózza az élet minden területén, Itt mindenki a partnerséget szajkózza az élet minden területén, meg ugye az unió így, mer a meg ugye az unió így, mer a szubszidiaritás meg a szubszidiaritás meg a partnerség,partnerség, és akkor ezek az emberek, és akkor ezek az emberek, akik a politika akik a politika bizonyos régióiban vannak, nem tudják megfogalmaznibizonyos régióiban vannak, nem tudják megfogalmazni , , amikor rákérdeznek, hogy akkor a szociáldemokrata értékek amikor rákérdeznek, hogy akkor a szociáldemokrata értékek közül jelenítsen meg néhányat. A partnerség az nem papíron közül jelenítsen meg néhányat. A partnerség az nem papíron létezik, hanem az egy szemléletmód (…). És ezt nem igazán létezik, hanem az egy szemléletmód (…). És ezt nem igazán látom a közéletben még jól értelmezni.„ MLlátom a közéletben még jól értelmezni.„ ML


„„Egyrészt Egyrészt a politikába vetett hitemet azt teljesen el a politikába vetett hitemet azt teljesen el bírták nyomnibírták nyomni, (…) és hogy a mi politikusaink , (…) és hogy a mi politikusaink valamiért nem alkalmasak egy csomó dologra. És én valamiért nem alkalmasak egy csomó dologra. És én nagyon sokáig hittem benne, hogy észérvekkel lehet nagyon sokáig hittem benne, hogy észérvekkel lehet rájuk …, és kiderült, hogy nem. Ez egy elég jelentős rájuk …, és kiderült, hogy nem. Ez egy elég jelentős csalódás.” „Hiába lesznek meg az anyagi feltételek, csalódás.” „Hiába lesznek meg az anyagi feltételek, hiába lesznek meg a szakmai feltételek, nincs meg az hiába lesznek meg a szakmai feltételek, nincs meg az emberi tényező hozzá, emberi tényező hozzá, nincs meg a kellő politikai nincs meg a kellő politikai döntés és akarat, akkor egy csomó dolog zsákba döntés és akarat, akkor egy csomó dolog zsákba maradmarad, hiába.” BI, hiába.” BI

Második példaMásodik példa→ demokratikus attitűdök→ demokratikus attitűdök

„ „ nekem önálló és meggyőződéssel dolgozó nekem önálló és meggyőződéssel dolgozó munkatársakra van szükségem, akikkel baráti munkatársakra van szükségem, akikkel baráti viszonyban tudok lenni.” KAviszonyban tudok lenni.” KA

„„Nem akartam most úgymond a hierarchiát kijárniNem akartam most úgymond a hierarchiát kijárni az állami gazdaságban.” ML – inkább munkahelyet az állami gazdaságban.” ML – inkább munkahelyet vált, ahol viszonylag függetlenvált, ahol viszonylag független

„„A TSZ-ben megkörnyékeztek, hogy lépjek be a pártba. A TSZ-ben megkörnyékeztek, hogy lépjek be a pártba. És én úgy gondoltam, hogy hát azért nem érdemes És én úgy gondoltam, hogy hát azért nem érdemes belépnem, hogy utána egy fél éven belül esetleg belépnem, hogy utána egy fél éven belül esetleg kirúgjanak. Mert kirúgjanak. Mert nem tudok elismerni kötelezőnek nem tudok elismerni kötelezőnek néhány olyan álláspontotnéhány olyan álláspontot..” ML..” ML

Második példaMásodik példa→ harcos progresszió→ harcos progresszió

„„És már nagyon És már nagyon harcosharcos természetvédő voltam már természetvédő voltam már általános iskolás koromban is, ez így csak általános iskolás koromban is, ez így csak eldurvulteldurvult és és fokozódottfokozódott a gimnáziumban. (…) üldögéltem a a gimnáziumban. (…) üldögéltem a kivágandó fák tetején három napig, és nem voltam kivágandó fák tetején három napig, és nem voltam hajlandó lejönni, és erre másokat is rávettem, hogy ne hajlandó lejönni, és erre másokat is rávettem, hogy ne legyenek kivágva. Meg ilyen állattani és növénytani legyenek kivágva. Meg ilyen állattani és növénytani felméréseken keresztül, már amit egy középiskolás felméréseken keresztül, már amit egy középiskolás gyerek tud, meg biológiai verseny megszerveztem a gyerek tud, meg biológiai verseny megszerveztem a természetvédelmi kört, ilyeneket. ….. Egyre inkább természetvédelmi kört, ilyeneket. ….. Egyre inkább elharapózott a természetvédelemelharapózott a természetvédelem..” KA ..” KA

Második példaMásodik példa→ gyakorlatorientált önszemlélet→ gyakorlatorientált önszemlélet

„„Valahogy úgy alakult az évek során, hogy akkor én Valahogy úgy alakult az évek során, hogy akkor én majd kutatóként ott maradok az egyetemen, és akkor majd kutatóként ott maradok az egyetemen, és akkor így végiggondoltam, hogy milyen jó lesz, ötvenéves így végiggondoltam, hogy milyen jó lesz, ötvenéves koromra lesz 17 méter tanulmányom, és akkor a koromra lesz 17 méter tanulmányom, és akkor a takarítónő néha bejön, és lefújja róla a port. És akkor takarítónő néha bejön, és lefújja róla a port. És akkor ezt akarom? Hát nem ezt akarom. És akkor úgy ezt akarom? Hát nem ezt akarom. És akkor úgy közben pusztul a világ, egyre nőnek a környezeti és közben pusztul a világ, egyre nőnek a környezeti és egyéb problémák, és akkor úgy egyéb problémák, és akkor úgy döntöttem, hogy én döntöttem, hogy én ebből inkább kiszállokebből inkább kiszállok.” KA.” KA

KonklúziókKonklúziók

Civil v. nonprofit identitás = sajátos policy (stratégiai Civil v. nonprofit identitás = sajátos policy (stratégiai jellegű, értékválasztásra épül, képviseletet és jellegű, értékválasztásra épül, képviseletet és érdekérvényesítést szolgál)érdekérvényesítést szolgál)

Civil identitás és polgári szerepCivil identitás és polgári szerep Civil identitás és politikaCivil identitás és politika A civil identitás diszkurzív és narratív konstrukciójaA civil identitás diszkurzív és narratív konstrukciója

Hivatkozott irodalomHivatkozott irodalom

Barbetta, Paolo (1991): A nonprofit szektor gazdasági szerepe, Esély 1. Barbetta, Paolo (1991): A nonprofit szektor gazdasági szerepe, Esély 1. szám 11-22. o.szám 11-22. o.

Győrffy, Gábor (1995): A nonprofit szervezetek ismérvei és Győrffy, Gábor (1995): A nonprofit szervezetek ismérvei és tevékenységük, in: Török, Marianna (szerk.): Alapfokú kézikönyv civil tevékenységük, in: Török, Marianna (szerk.): Alapfokú kézikönyv civil szervezetek számára. Budapest, Nonprofit Információs és Oktató szervezetek számára. Budapest, Nonprofit Információs és Oktató Központ – Soros Alapítvány, 19-26. o.Központ – Soros Alapítvány, 19-26. o.

Hammer, Ferenc (1995): Polgári szerep a közéletben, in: Török, Hammer, Ferenc (1995): Polgári szerep a közéletben, in: Török, Marianna (szerk.): Alapfokú kézikönyv civil szervezetek számára. Marianna (szerk.): Alapfokú kézikönyv civil szervezetek számára. Budapest, Nonprofit Információs és Oktató Központ – Soros Budapest, Nonprofit Információs és Oktató Központ – Soros Alapítvány, 7-18. o.Alapítvány, 7-18. o.

Knapp, Martin – Saxon-Harrold, Susan (1991): Az öntevékeny szektor Knapp, Martin – Saxon-Harrold, Susan (1991): Az öntevékeny szektor nagy-Britanniában, Esély 1. szám, 35-47. o.nagy-Britanniában, Esély 1. szám, 35-47. o.


Krémer, Balázs (1996a): Ami az állam és a civil szféra között van, Krémer, Balázs (1996a): Ami az állam és a civil szféra között van, Mozgó Világ, 9. szám 31-50. o.Mozgó Világ, 9. szám 31-50. o.

Krémer, Balázs (1996b): Az NGO kultuszáról, Esély 2. szám 45-65. o.Krémer, Balázs (1996b): Az NGO kultuszáról, Esély 2. szám 45-65. o. Kuti, Éva (1991): A nonprofit elméletek tanulságai és a nonprofit Kuti, Éva (1991): A nonprofit elméletek tanulságai és a nonprofit

gyakorlat lehetőségei Magyarországon, Közgazdasági Szemle 1. szám gyakorlat lehetőségei Magyarországon, Közgazdasági Szemle 1. szám 18-30. o.18-30. o.

Kuti, Éva – Marschall, Miklós szerk. (1991a): A harmadik szektor, Kuti, Éva – Marschall, Miklós szerk. (1991a): A harmadik szektor, Nonprofit Kutatócsoport, BudapestNonprofit Kutatócsoport, Budapest

Kuti, Éva – Marschall, Miklós (1991b): A nonprofit szektor fogalma. Kuti, Éva – Marschall, Miklós (1991b): A nonprofit szektor fogalma. Egy definíciós vita és ami mögötte van. Esély 1. szám 61-69. o.Egy definíciós vita és ami mögötte van. Esély 1. szám 61-69. o.

Kuti, Éva (1992): A harmadik szektor helye és szerepe a magyar Kuti, Éva (1992): A harmadik szektor helye és szerepe a magyar társadalom és gazdaság szerkezetének átalakulásában, in: uő. szerk.: A társadalom és gazdaság szerkezetének átalakulásában, in: uő. szerk.: A nonprofit szektor Magyarországon. Nonprofit Kutatócsoport, Budapest, nonprofit szektor Magyarországon. Nonprofit Kutatócsoport, Budapest, 13-33. o.13-33. o.


Kuti, Éva (1996): A nonprofit szervezetek szerepe a kilencvenes évek Kuti, Éva (1996): A nonprofit szervezetek szerepe a kilencvenes évek magyar társadalmában és gazdaságában, Közgazdasági Szemle, 10. magyar társadalmában és gazdaságában, Közgazdasági Szemle, 10. szám 905-919. o.szám 905-919. o.

Kuti, Éva (1997): Van-e válaszunk a nonprofit szektor fejlődésével Kuti, Éva (1997): Van-e válaszunk a nonprofit szektor fejlődésével összefüggő kihívásokra? INFO – Társadalomtudomány, 42. szám 7-15. összefüggő kihívásokra? INFO – Társadalomtudomány, 42. szám 7-15. o.o.

Lantos, Tamás (1999): Nonprofit mítosz, Kovász, III./1-2. 21-49. o. Lantos, Tamás (1999): Nonprofit mítosz, Kovász, III./1-2. 21-49. o. O’Connel, Brian – Hodgkinson, Virginia A. (1991): A nonprofit szektor O’Connel, Brian – Hodgkinson, Virginia A. (1991): A nonprofit szektor

felépítése és problémái az Egyesült Államokban, Esély 1. szám, 23-34. felépítése és problémái az Egyesült Államokban, Esély 1. szám, 23-34. o.o.

Sükösd, Miklós (1996): Információszabadság, pénz és hatalom. Az Sükösd, Miklós (1996): Információszabadság, pénz és hatalom. Az állami és a nonprofit szektor, Mozgó Világ 9. szám 3-19. o.állami és a nonprofit szektor, Mozgó Világ 9. szám 3-19. o.

Seibel, Wolfgang (1991): A kormány és a nonprofit szektor közötti Seibel, Wolfgang (1991): A kormány és a nonprofit szektor közötti kapcsolat nemzetközi összehasonlításban: Franciaország és az NSZK, kapcsolat nemzetközi összehasonlításban: Franciaország és az NSZK, Esély 1. szám, 48-60. o.Esély 1. szám, 48-60. o.


Vajda, Ágnes (1995): Alapítványok, egyesületek és önkormányzati Vajda, Ágnes (1995): Alapítványok, egyesületek és önkormányzati intézmények, Európa Fórum 2. szám 32-51. o.intézmények, Európa Fórum 2. szám 32-51. o.

Vajda, Ágnes (1997): A nonprofit szervezetek szerepe a Vajda, Ágnes (1997): A nonprofit szervezetek szerepe a társadalomépítésben, INFO-Társadalomtudomány, 42. szám 23-30. o.társadalomépítésben, INFO-Társadalomtudomány, 42. szám 23-30. o.

glózer rita phd pte btk kommunikáció- és médiatudományi tanszék

Documents