Gárdonyi Géza

• Kora jele tős szépirodalmi alkotója, több híres regényt köszönhetünk neki. Egri sillagok í ű regé ye

világhírűvé tette Eger városát. Népszerűsége máig tart.

Élete

• Ziegler Géza néven látta meg a napvilágot 1863 augusztusá a . A Gárdo yi vezeték evet először a Fülle tő í ű lap a hasz álta.

• Hat testvére közül sak ő és két ö se élte eg a fel őttkort. A yja Nagy Terézia, apja Ziegler Sándor, feltaláló, fegyverkovács. Gárdonyi apja haláláig csaknem 16 településen élt.

• Az elemi (általános) iskolát Budán kezdi, majd Sály és Sárospatak után Pestre költöznek, ahol a Kálvin téri refor átus iskolá a ta ul. Ezt követőe érkezik élete fo tos helyszí ére, Eger e, ahol ta ítóképző e jár.

• Csányi Molnár Máriával házasságot kötött 1885-ben, háro gyer ekük született. Késő házasságukat fel o tatták. Ezt követőe élete agy hivatásával, az írással foglalkozik.

Gyermekei, név szerint:

József, Gizella, Sándor „Csak a teste”

Hírese űvei • A lámpás (1894) • Az én falum (1898) • Egri csillagok (1901) • A bor (1901) • A láthatatlan ember (1902) • Isten rabjai (1908) • Hosszúhajú veszedelem (1909) • Ida regénye (1924, posztumusz) • Versei (1958, posztumusz) Gyakran írt meséket, történeteket álnéven. Legismertebb írói

álnevei: Göre Gábor, Gárdonyi bácsi, Nagyapó

Meséi

Sokat írt meséket gyermekeknek, a mesék végén

mindig volt tanulság. Sétái közben szinte

mindig találkozott gyermekekkel, akik melléje

szegődve sokat kérték, hogy o djo esét, ezek a mesék általában a háza kapujáig

tartottak.

Egri csillagok

Székely Bertalan: Egri nők

1899 karácsonyán a Pesti

Hírlap elkezdi

folytatásokban kiadni a

regényt.

1901-ben megjelenik teljes

formájában.

Ne hitte vol a …. Amikor az Egri csillagokat olvasni kezdtem, azt gondoltam, hogy

e fog tetsze i a sok satajele et és férfi szereplő iatt. Aztá mikor a regényt olvasni kezdtem, egyszer csak magával repített

az 1550-es évekbe. Nem hittem volna, de különös hangulata

miatt a kedvenc regényeim egyike lett.

Egri élete

• Eger e járt ta ítóképző e, és ekkor találkozott először a várossal. Majd 1 -ben ténylegesen

Egerbe költözött.

• Mondhatjuk úgyis, hogy remeteéletet élt,

hisze a dolgozószo á a tetővilágítás va kialakítva a apköz e i zajtól védő, zárva tartott ablakok miatt.

• Már életé e elis ert, ivel ár halála előtt utcát neveztek el róla.

Halála

• 1922 október végén Egerben hunyt el, az egri

Líceumban ravatalozták fel, sírja az egri vár

Bebek bástyáján található. A sírkereszten a

következő szöveg olvasható: „Csak a teste .

E lék űvek

Budapest

Eger

Devecser

Családja

Gárdonyi Géza dédunokája Keller Péter, máig

tart előadásokat Gárdo yiról országszerte. Fiai az egri Gárdo yi Gi áziu elődjé e tanultak, ami akkor Ciszterci Gimnázium néven

űködött.

Vallása

• Apja református, de Gárdonyit a Szent Anna-

kápolnában édesanyja római

katolikus vallására keresztelték.

Tikosírás

“okáig azt hitték, hogy Gárdo yi a ti etűi titkát magával vitte a sírba.

De 1969-ben szinte egyszerre fejtette meg két

kutató, Gyürki Ottó és Gilicze Gábor.

Gárdonyi a folyóírás gyorsaságával használta

etűit. Külső haso lóság va írás ódja és a régi agyar rovásírás, az asszír, ind, héber és egyiptomi írás

elemei között.

Köszönjük Figyelmüket!

Készítette: Figurás csapat