Torna.

GYAKORLÓISKO LA.zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA

Felelős szerkesztő: DÉKÁNY MIHÁLY. E rovatot vezeti: URHEGYI. ALAJO S.baZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA

E l ő k é s z í t ő g o n d o l a t o k .

Napjainkban, .amidőn ugy szólván mindnyájunkat áthatott a

testnevelés fontossága, amidőn az eredmények lépten-nyomon bizo-

nyítják, hogy a harmónikus nevelés, a test nevelése nélkül el sem

képzelhető, talán nem érdektelen, ha az elemi népiskolai tornászatkérdésével is gyakrabban foglalkozunk. A kialakult testnevelő rend-

szerek bő anyaggal, hasznos utasításokkal állanak előttünk, de

vajjon nem okoz-e gondot a tanítón'ak a tanterv megszabta ~ivá-

nalmak mellett olyan tanmenet összeállítása, amely nem csupán a

külföld bár hasznos, de sokban idegen gyakorlatainak szolgai

átvételéből áll? Milyen szempontok vezéreljenek bennünket azon

gyakorlat- csoport kiválogatásánál, melyet külföldön egyik nemzedék

már a másiktól átvett s melynek ifjusága igy bizonyos, a miénknél

jóval nagyobb veleszületett tornászkészséggel rendelkezik. Az magá-

tól értetődik, hogy ezen uj rendszer nemzeti vonatkozás, helyiI

~örülményekhez való alkalmazkodás nélkül nem vehető át és hono-

sítható meg. A keleti puszta lóra termett pezsgővérü fia áll szemben

a nyugodt, higgadt északi hajós néppel vagy a Jahn-Spiesz-féle

torna rendszeren megedzett német fajjaJ.

Mit és milyen arányban vegyünk tehát át az idegen rend-

szerekből ? Anémet és svéd rendszerü testgyakorlásból rnindazt,

ami nekünk élénkebb véralkatu és mostohább tornászati multra

visszatekinthető magyar fajnak megfelel és alkalmazzuk az átvet-

teket a gyermek testi és szellemi fejlettségéhez. A gyakorlatok

minőségének átvételénél gondot ad a tanítónak az is, vajjon a

tanterem felszerelése egyáltalán alkalmas-e az uj irányu szergya-

korlatok meghonosítására, bár a svéd rendszer egyszerüsége még a

legmostohább viszonyoknál is lehetővé teszi egy pad, egy gerenda

segítségével a szervezetre oly fontos gyakorlatok részbeni feldol-gozását. Az uj Tanterv modern pedagógiai érveléssel támogatja a

testnevelés szükséges érdekeit. Ha a testnevelés terén előre akarunk:

jutni, érvényesíteni kell mindazt, ami ezen érdekek előmozditása,

Gyakorlóíakola. 10

146zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA

Miben áll a lényege a modern testnevelésnek ? Melyek azonszükséges érdekek, melyeket nekünk előmozdítani kötelességünk r

A fegyelmező, akaratnevelő pedagógiai céllal eddig is tisztában

voltunk, de hogyatestnevelésnek az anatómia a gyökere s húgy a

gyakorlatok kivitelének a mozgás 'csak eszköze, de a mozgás által

kiváltott hatás a célja, ahhoz a testnevelésnek fiziológiai alapravolt szüksége és ezen alap megteremtése az északi népek érdeme.

A nevelőtornászar tehát anatómiai alapon a testet fejlesztő, gyógyító,

épségben tartó rendszeres gyakorlatok alkalmazása.

Amennyire hasznos kellékei a modern nevelésnek a fiziológián

nyugvó testgyakorlatok, épen olyan finom pedagógiai tapintatot,

belátást, anatómiai tájékozottságot, az anyag saját átélését, ugymondhatnám végig tapasztalását, kivánják meg azok összeállítóitól

és alkalmazóitól, mert tulságba vive egy óra több kárt okozhat a

gyenge fejlődő szervezetnek, mint sok [ieti 'szellemi munkának a

testre' visszaható káros volta. Itt kell a figyelmet különösen az

északi népek órabeosztásának három észszerü csoportjára felhivni,

mely a testet előkészíti,baZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAa j a BevezetőgyakorIatokkal, b ) a Főgya-

korlatokra és az óra végén e j Levezetőgyakorlatokkal visszahozza

a testet a normális állapotba.

Vizsgáljuk meg, hogy az elemi isk. tantervnek megfelelően,

milyen alakban, módszerrel és eszközökkel vihető be a mi helyikörülményeinknek megfelelően az uj irány gyakorlat-csoportja és

három részre tagolt óra tervezete a mi kicsikéink testi jóvoltának

előmozdítására. A tananyag három alakot ad rendelkezésünkre: arendszeres tornagyakorlatok előkészítésére utánzó mozgásokat és

játékot, felsőbb osztályokban rendszeres testgyakorlatokat a két

említett alakkal váltogatva. A gyakorlatok enyhébb vagy erőteljesebbvolta, továbbá a gyakorlatcsoportjainak mennyisége mindig a gyer-

mek testi és szellemi fejlettségéhez alkalmazkodik.A nevelőtornászar eszköze a mozgás, melyet mindenkor a

szervezet törvényeinek és szükségleteinek megfelelően válogatunk

össze. Végcél a mozgás által kiváltott fiziológiai hatás.

Az egészséges gyermek bájos naivkedélyt, legtöbbször élénkvérmérsékletet és nagyfoku mozgásvágyat hoz magával. Az iskola

feladata a .gyermek ezen természetes mozgásösztönének és

játékvágyának kielégítése. Mi lesz tehát a mi feladatupk? Hasz-

náljuk fel a kis gyermek 'ezen természetadta hajlandóságát a mi

céljainkra és az ő javára.

Az uránzó ösztön kielégítése a .gyerrrieknek igen nagy örömöt

147zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA

okoz. Utánozza az emberek tettét, az állatok mozdulatait, a ter-

.'mészeti erők megnyilvánulását. Korlátlan képzelő tehetsége az

utánzó mozgások kivitelénél segítőtársa lesz, majd favágó nak,

majd halásznak, madárnak, szélnek, viharnak képzeli magát.

A gyermek mindenütt az életet keresi, neki a mozgás, az

. örökös változás az eleme. Erre alapítva valóságos eseménysoroza-

tokat tornázhatunk igy végig és a hármas tagoItságu óratervek

alapján foglalkoztathatjuk az egész szervezetet. S mig mi az ismertelvek alapján s célunk elérésén fáradozunk, kis tanítványunknak

ragyog az ar~a az öntevékenység és átélés örömétől s nem a

technikai kivitel érdekli, hanem az esemény. Minél több irányu ez

a foglalkoztatás az érzékszervek szempontjából, annál nagyobb a

.mozgások által a: szervezetre irányuló hatás. A gyermek nemcsaka vonat járását, hanem sipolását, dübörgését is utánozza. S mivel

a: torna a testet, a dal a lelket ápolja, ne hagyjuk el soha az

éneket a testnevelési óránkon .. Mennyire elősegítjük a ritmus, az

ütemérzék kifejlődését, ha a járást pattogó magyar nótákkal kísér-

jük. S ha igy utánzó mozgásokkal felépített gondolatbani föld-

rajzi kirándulásokra visszük a gyermekeket, ragyogó arcuk, csillogó

szemük elárulja, hogy a szük iskolaterem - mesebeli varázslatra

- napsugaras rét, madárdaltói hangos virágillatos határ s kis

szivükben a szünidő minden gyönyöre felébred.

Lássuk most már, hogyan vihetnénk el a gyermekeket egyilyen utánzó mozgásos testnevelő órában a Balatonra kirándulni.baZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA

T a n í t á s i e l j á r á s .

F e l t é t e l : Tornaterem nincs s az idő nem alkalmas arra, hogy a

gyermekeket a szabadba vigyük. A szellőztetett tanteremben tornaznak.

1 l 1 ' ó d s z e r . A. játéknem megjelölése. Ezt követné a mozgás mintaszerü: bemutatása a helyes utánzás és szépérzék nevelése szémpontjáböl, V égre a

mozgas végrehajtása következnék ütemben megfelelő felhivó vezényszöra,

Mivel tömegmozgásról és együttes mozgasröl van szö smert a rendszeres

gyakorlatok előkészítése is egyik célunk, az ütemet szigoruan tartsuk be.

Néhány be vezető szóval elmondja' a tanító, hogyikirandulni men-

nek. A kirándulás helye a gyermek előtt már ismert tanítási egység, igy

tehát az ott lakó nép foglalkozását is visszaidézhetjük emlékezetébe.

, A gyermekek kilépnek apadból sa' feldolgozandó anyag szerint

vagy párok at vagy oldalsort alkotnak, mindkét esetber; egész tavolsagban.A J B e v e z e t ő g y a é a r i a t - c s o p o r t , (Könnyü kar.lá])~;és törzsgyakorlat.)

r. Járás helyben. Menjünk ki az állomásra! I-~~I-2, 1-'- 2 stb.

Ének: (Megy a gőzös, megy a gőzös stb.) FelszállÍink avasutra.

148zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA

2. Hogyan megy a vasut? Kiinduló állás: szögállás, páros karhaj-

lítás vállhoz, Mozgas : váltogatott térdemelés és egyoldalu karnyujtás mellső

közép tartásba, gyorsabb mozgásnál karlökés. Utazzunk ! (h,angutánzással.)

1-2, 1-2 stb. U~zznnk gyorsvonaton ! 1-2, 1-2 stb. Alaguthoz értünk.Csináljunk mi is alagutat.

3. Alagut állás: szögállás, kar a csipőn. Mozgas : mindkét lábbalterpeszallásba lépni. Milyen az alagut ? 1-2, 1- 2 stb.

B)baZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAF ö g y a k o r l a t · c s o p o r t . Ott a Badacsony oldalán sok az erdő. Néz-zük meg hogyan vágják a fát.

1. Favágás (összetett kar, lab- és törzsgyakorlat). Állás: terpeszállás,

páros karnyujtás magastartásba, jobb csuklöt átfogja balkéz. Mozgás:

törzs dülés és páros karlendítés a törzs felé. Vágjunk mi is fát! 1-2, .

1-2 stb. Amott a Balatonban halásznak, éppen a hálót húzzák.

2. Háló huzas. Állás: ballépőállás hátra, törzshajlítás előre, kar

mély tartásban. Mozgas : t ö r z s nyujtas, páros karemelés mellső közép

tartásba, Huzzuk ki a hálót 1-2, 1-2 stb. Nehéz volt a háló, elfá~adt

a hátunk, egészen meggörbült.

3. Gerinc egyenesítő gyakorlat. Kiinduló állás: páros térdelés, kar

nyujtás oldal közép tartasba, Mozgas : felső törzshajlítás hátra és kar

nyujtás hátra sarok fogasig. (Törzshajlításnál állat behuzni.) Egyenesítsük

ki a hátunkat ! 1-2, 1-2 stb.

4. Járás, futás. Ni ott megy a gólya, járjunk mi is ugy! a ) Gólya

járás: járás váltogatott térdemeléssei (a felsőlábszár az alsölabszarral 90!)

szöget zár be, labszar lefeszítve). Hogyan jár a gólya 1-2, 1-2 stb. b )

Fogjuk meg a gólyát! Futás helyben. Kiértunk a Balaton partjára, tanul-

junk meg hát evezni is.

5. Törzsizom gyakorlatok. a ) Evezés. Kiindulási helyzet: földön

ülés, karok mellnél, törzsdülés előre, páros karnyujtás oldal közép tartás ba.

Mozgás: törzsnyujtás és karhajlítás mellhez (a nyujtásnál kissé hátra

hajolva). Egyszerre hajoljunk, egyszerre nyujtsunk 1-2, 1-2 stb. Vigyáz-

zunk, mert hullámzik a Balaton! b) Hullámzás. Állás: terpeszállás, pároskaremelés oldal közép tartasba, Mozgás: tölcsér körzés előre, közben

törzshajlítás jobbra és balra oldalt. Hogyan hullámzik a Balaton! Hogyan

hintázott a csónak a vizen? Hintázzunk mi is.

6) Egyensulyozási gyakorlat. Bemutatom egy gyermekkel. Szemben

állás kézfogás (egyik lábujjállás, másik guggolás). Álljunk fel a hintahoz.

Hintázzunk mi is egyszerre 1-2, 1-2 stb. Igen melegen süt a nap, meg-

fürödhetnénk.

'7. Tamasz gyakorlat. a ) Uszás. Állás: terpeszállás, karhajlítás mell-

hez. Mozgás: karnyujtás oldal közép tartasba és \ vissza. Üsszunk 1.,-2,

J-2 stb. b) Üsszunk most a lábbal is. Mellső fekvő tamasz, ebben guggo-

lasba ugrás és vissza 1-2, 1-2 stb.

8. U&rás: ugorjunk a vizhe. Ugrás helyben. Bemutatás az ugrás 6

mozdulata szerint. Ugorjunk 1'2 3 4 56! 1 2 3 4 56!,

149baZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA

C ) B e fe j e z ő g y a k o 1 ' l a t o k .zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA(Láb- és törzs-gyakorlatok). Haza kell

indulnunk, mert harangoznak délre! Hogyan huzza a harangozó a kötelet ?'

1. Harangozás. Állás: szögállás, .karnyujtás magas tartásba, ujj-

füzéssel a két kéz összefogva. Mozgás: lábujjállás és guggolás. Harangoz-

zunk 1 Bim-barn, bim-barn stb. Most' már siessünk az állomáshoz, mert

igen fú a szél, a Balaton felől.

2. Légzési gyakorlat. Hogyan fú a szél? Allas : alapállás. Mozgas :

labujjallas, kar emelés mellső közép tartasori at magastartásba, sarok leb o-

csajtás és kar emelés oldal közép tartasen át mély tartasba. Fujjon a szél

(légzéssel összekötve), A gyerekek a szélzúgást is utánozzák. '

Budapest. B r a u n A n g é l a .

A z ö r e g fe c s k e .

Beszéd- es érteferng'yakorfat .• • r.

Ezt a tanítást az alkalom szülte,

Egy szeptembervégi hűvös reggelen megtépett, beteg fecské!

hoztak az iskolába a gyermekek. Ott találták a nedves gyep en

pihegve, vergődve. Látszott szegényen, hogy az utolját eu Fel-

hozták, mert azt hitték, hogy értek hozzá s meggyógyítom. Rész-

véttel állott tanító és tanítvány az asztalra tett fecske körül.

Hogyan került ide? Mi baj érhette? Talán éhes szegény? Vagytalán fázik? Mit tegyünk? Legyet fogtak az ablak között. Kínálták,

nem kellett neki. Megtörülgettük nedves tollát, gyöngéden ruhába

csavartuk s meleg helyre tettük. Hátha feléled ?Láttam a gyermekeken a részvétet és meghatottságot. Erez-

tem, hogy e jelenet értékét ki kell aknáznom. De hát miről tanít-

sak? A fecskéről, 'vagy annak életmódjáról? - Ez így kevés, mert

látom, hogy most érzelem uralja a gyermek egész énjét. Párosítom

hát. Az érzelmen keresztül fogok az, értelemhez szólni s erről az

e g y fecskéről fogok tanítani, mely itt vergődik előttünk, melynek

felépülését mindnyájan várjuk. Van ennek valami élettörténete is;Hogyan szólhat az? Készítsük el.

Osztatlan iskolában tanítok. Melyik osztályban, melyik tárgy

keretébe illesszem hát? Elhatároztam, hogy a beszéd- és értelem-gyakorlatok keretében foglalkozom vele, de éreztem, hogy ennek

a tanításnak köze lesz a felsőbb osztályok fogalmazásához is, azérta Ill-VI. osztály a tanításra figyelt.

A fecskét részletes en tavaszkor szoktam tanítani, de röviden

foglalkoztam vele szeptember 8-IO-ike körül, mikor a búcsuzó

150

\zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAfecskeraj iskolánk déli oldalán gyülekezőt tartott. Látták tehát a

költöző fecskét, tudják, hogy vándormadár. Ezt az ismeretet a~

előkészítésben számonkérem. Hangulatot s érdeklődést nem kellkeltenem, mert azt megteremtette maga az esemény. Csupán arra" .

figyelek, hogy hangommal a hangulatot folyton ébren tartsam, sőt

fokozzam, még ott is, hol látszólag száraz ismeretnyujtásról van

szó. Eljárásom további lépéseit a felmerülő kérdések adják.

\baZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAV á z l a t .

E l ő k é s z í t é s .

a ) Hangulatkeltés. (A helyzet adta.) .

b ) A gye.rmek tapasztalatainak szamonkérése,

c ) Célkitűzés.

T á r g y a l á s .

a ) Hová való lehet ez a fecske?

b ) Hogyan élt otthon a nyáron? -,

c ) Hova akart most menni?t i ) Hogyan került ide?

e ) Mit érezhetnek most hozzátartozói?

B e g y a k o r t á s .

a) Összefoglalás.b ) A többit is érheti baj. Mi kiméljük. Mi lesz' vele, ha esetleg

meggyógyul?

T a n í t á s .

E l ő k é s z í t é s .

a j A h a n g n l a t é s é r d e k l ő d é s m e g v a n .

bJ A g y e r m e k t a p a s z t a l a t a i n a k s z á m o n k é r é s e .

Mikor láttatok utoljára fecskét? Hol láttátok ? Hányan voltak?

Miért gyülekeztek itt? Hova mentek? Merre mentek? (Dél felé mu-tat.) Miért mentek arra? (Mert arra messze, messze most is mele-

gen. süt a nap s most is röpködnek a bogarak.) Miért mentek el?

Mikor jönnek vissza? Hová építik fészküket? Míből építik? Mivel

bélelik ki? Hol nevelik fel fiaikat? Hányan laknak egy fészekben?

(Ketten. Fecskepár.) Örökké élnek a fecskék? Mikor pusztulnakel? (Ha öregek lesznek.)

A' lábáról látom, hogy ez a szegény beteg fecske is öregmár s mint a tolláról látom: fecskeanyó .

. c ) C é l k i t ű z é s . . De nem- volt mindig öreg. Beszélgessünk róla,J

hogyan élhetett otthon .

•

151baZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA

T á r g y a l á s . a ) H o v á v a l ó l e h e t e z a fe e s k e ? zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBACsak Modorban

élnek fecskék? Nem bizony, hanem tőlünk messze is. Arra ni!

(Észak felé mutatok.) Arra van Pöstyén, Galgóc, Trencsén. Ha

azok a fecskék melegebb vidékre vándorolnak, merre kell nekik

keresztül menni? (Modoron.) Hová való lehet ez a fecske? (Talántrencséni.) Lehet. Ott van a fészke, mit elhagyott. Sokszor elment

onnan már melegebb vidékre, sokszor ott hagyta már fészkét, de

tavaszkor ujra felkereste. Szerette azt a helyet, mert ott született.

Az volt az ő otthona. Ott élt párjával és 'kis fiaival.

b) H o g y a n é l t o t t h o n a n y á r o n ? Hová építi a fecske a fész-

két? Ennek a fecskének is szép helyen van a fészke. Miből van

építve? Tudjátok, hogyan építették a fészküket? Elmondom. Úgycsinálták, mint az emberek. Az egyik hordta a sarat, a másik meg

szájában megforgatta az apró golyócskát, megnyálazta és oda-

ragasztotta. Sok, sok golyócskából nehány nap mulva kész lett a

fészek. (Rajzolom.) Kibéllelték tollal, pehellyel, vékony szalma-

szállal, hogy puha és jó meleg legyen. Mikor készen volt, felültek

a csatorna szélére s vígan csicseregtek. Hálát adtak a jó Istennek,

hogy megsegítette őket. A ház gazdája elnézte a vidám fecskepárt

és 'velök örült. Azután öt tojást tojott ez a fecskeanyó a fészekbe.

Ilyenek voltak ni! (Rajzolom.) Apró, barna pettyekkel voltak tele-

hintve. Azután hol az egyik, hol a másik ült a tojásokra. Miért?

(Hogy melegítse.) Míg az egyik a tojásokon ült, a másik bogara-

kat keresett. Néha oda ült a ház tetejére és vidám, kedves esi-

csergésével rnulattatta a tojásokon ülő párját. Mi let{ a tojások-

ból ? (Kis fecskék.) Bizony ennek a fecskeanyónak is volt öt szép

kis fecskéje. Mikor a tojásból kibujtak, nagy f~jük volt s nem

volt rajtuk toll. Mezítelenek voltak. Nem fázhattak szegények?Mit tehetett akkor ez 'a 'fecskeanyó? (Betakarta a szárnyaival. (Igy

ni! (Mutatom.) Védte gyermekeit a hűvös széltől, mely a fészek

ajtaján befújt. Ha jó idő volt, kiült az eresz alá s ott csicsergett

kicsinyeinek vig nótákat. De azoknak enni kellett. Mit tett hát a

fecskeanyó? (Bogarakat hozott kicsinyeinek. ) Gyorsan kirepült a

fészekből. Sebesen repült a levegőben. Ha meglátott egy bogarat

repülni, hamar elkapta. (Mutatom.) S vitte fiainak. Azok meg már

messziről tátogatták szájukat anyjuk felé. Hol az egyiknek a szá-

jába tette a bogarat, hol a másiknak. Sorba megetette valameny-nyit. A kis fecskék különösen a lepkehúst szerették. Lepkét meg

talált a víz partján eleget az édesanyjuk. Azért ott röpködött leg-

szivesebben. A kis fecskék hamar megnőttek. Már a tolluk is ki-

153zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA

nőtt. Akkor azt mondta nekik édesanyjuk: No most már jőjjetek

ki ide a ház tetejére, majd megtanítalak . repülni. Azt is meg-

mutatom, hogyan kell a repülő bogarat elfogni. A legbátrabb ki- .

állt a fészek szélére, szárnyát gyorsan mozgatta, egyet lendített

magán és sikerült is felszállnia a csatorna szélére. (Mutatom a moz-

dulatokat.) Onnan már könnyü volt neki a ház tetejére fel-

mennie, Ez a szegeny fecskeanyó pedig oly örömmel és boldog-

sággal nézte kicsi gyermekét. Csakhamar a többi is megpróbálta.

Nekik is sikerült. Nemsokára mind az öt ott ült a ház legtetején.

(Rajzolom.) A sor egyik szélén az a fecskeanyó, a másikon meg

a fecskeapó foglalt helyet. Csi-ri-ri, csi-ri-ri. Beszélgettek egymás-

hoz. Vajjon mit mondhattak ? Egyszer csak egy lepke repült arra.

Meglátta a fecskeanyó. - Ha közel lesz, fogjátok meg, - mon-

dotta. Ugy .is történt. Az egyik, a legügyesebb, hirtelen elkezdte

a szárnyát mozgatni, lendített magán' egyet és ... zsupsz I Elkapta

a lepkét s azzal visszaszállt a többi közé. Lett nagy öröm. Mindvalamennyi egyszerre csiripelt. Fejüket -összedugták és mondo-

gatták: Csiri-csiri-csíri-csiri-csícseri, de jó, hogyelkaptad. Ez a

fecskeanyó meg mosolygott s igen örült, hogy az ő fia már lepkétis tud fogni. Nemsokára valamennyinek sikerült egy lepkét, vagy

bogarat elfognia. Mikor már ügyesen repültek s a lepkefogás is

jól ment, ez a szegény fecskeanyó maga köré gyüjtötte fiait és

azt mondta nekik: - Ti már nagyok vagytok, mindenhez érte-

tek, amihez a fecskének érteni kell, menjetek hát s keressetek

egy alkalmas ereszalját s építsetek fészket magatoknak. A kis fecs-

kék megköszönték anyjuknak és apjuknak szivességét és szét·

repültek a faluba, fészekhelyet keresni. Nemsokára ugyanolyan

fészkeket építettek, mint az öreg fecskék s .beleköltöztek kettesé-vel. Egynek nem volt párja, az keresett. magának. Hiszen több

fecskecsalád is volt a városban. De azért gyakran meglátogatták

öreg szüleiket s boldogok voltak. Igy élt otthon ez a szegény

öreg fecske.baZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA

c ) H o v á a k a r t m e n n i ' ? De közeledett az ősz. Mindig keve-

sebb és kevesebb bogár röpködött. Mit kellett akkor tennie ennek

a fecskének ? (Útra készült.) Már akkor érezte, hogy beteg. Szár-nyait már alig tudta mozgatni. A város fecskéi a templom tetején

gyülekeztek ésarról tanácskoztak, hogy mikor induljanak mele-gebb vidékre. Ő is oda repült a párjával, Fiai körülvették. Mit

kérdezhettek tőle? (Nem beteg, édes anyám?) De bizony érzem már,hogy öreg vJlgyok, - mondotta a szegény fecskeanyó. Párja .és fiai

153

..~tIzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA

vigasztalták, hogy majd csak kibirja még az utat, ők majd vigyáz-

nak rá. Néhány nap mulva valamennyi fecske ismét a templom

tetején volt. Ez az öreg fecskeanyó is ott volt. Sokat csicsereg-tek. Biztosan bucsuztak a várostól, a fészküktől, a jó emberektől.

Egyszer csak valamennyien a magasba szálltak, körülrepülték avárost és - Isten nevében - utnak indultak. Ez is összeszedte

minden erejét s velük repült, hogy melegebb vidékre menjen. Gon-dolta, ha odaér, ott melegebben süt a nap, talán' meggyógyul.baZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA

d ) H o g y a n k e r ü l t i d e ? Sokáig repültek a. magasban, arra ahegyek felett. (Mutatorji.) Ez is velük röpült. Egy I darabig még

az elsők között volt. Mi történhetett vele azután? (Hátra maradt.)

Nem szólíthatta meg senki? (A fiai.) Mit kérdezhettek tőle? (Mi

baja van, édes anyám?) Rosszul érzem magam. Talán éhes va-

gyok. Leszállok egy kicsit pihenni, -. mondotta. Mit tettek a fiai?(Leszálltak vele, enni és inni adtak neki.) Az öreg fecske egy

kissé jobban lett. Valamennyien felrepültek a magasba s repülteka többi után. Még utól sem érték a többieket, míkor- Modor fölé, ~értek. Itt már ez a szegény öreg fecske nem birta tovább. Erezte,

hogy ismét le kell szállnia. Rászálltak arra az öreg diófára, ami ott

a : gyepen van. Fiai itt is körülvették. Mit kérdeztek tőle? (Éhes?

Hozzunk enni? Szomjas? Hozzunk inni?) Lehet, hogy azt kér-

dezték, de az öreg fecske sem éhes, sem szomjas nem volt. Azt

mondotta párjának és fiainak, hogy csak repüljenek a többiek

után, mert elmaradnak s könnyebb repülni, ha többen vannak.

Ő meg itt a fa tetején kipiheni magát s reggel utánuk repül. A fia-

talok, meg a párja összecsókolták szegényt, fájó szívvel ugyan,de tova repültek. Repülés közben hátra-hátra néztek. Vajjon mit

gondolhattak? (-) Ez talán tegnap este történt. Az éjjelt azon a

diófán töltötte a beteg fecske. Hűvös volt, fázhatott, didereghetett

szegény. Hajnalban indulni akart: Megmozgatta szárnyait. (Muta-

tom.) De nem birt már repülni ... Leesett a gyepre ... S azután ... ?

•(Mi megtaláltuk és felhoztuk ide.) Vajjon meggyógyul-é? (Bárcsakmeggógyulna !) .

e ) M i t é r e z h e t n e k h o z e á i a r t o z ó i ? Hol lehetnek most hozzá-• r -

tartozói? Azok már messze lehetnek.) Bizony igen messze lehet-nek már, mert éjjel is repülhettek. Mit gondolhatnak azok? (Bár-

·csak jönne már édes anyánk!) Ha utolérték a csoportot, hol repül-hetnek, . elől, vagy hátul? Leshetik, hogy nem jön-é édesanyjuk.)

Én is azt hiszem, hogy hátul repülnek és bánkódnak, szomorkod-

nak. Talán már azt is sajnálják, hogy eltávoztak mellőle. De jobb,

'.

154zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA

hogy ők elmentek. Úgy sem segíthettek volna rajta. Ha tudnák,

hogy ilyen jó helyen 'Van, talán megnyugodnának. Szegény szo-rriorkodó fecskék! Ha meggyógyulna édes anyátok, még viszontláthatnátok !baZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA

B e g y a k o r t á s . a ) Ö s s z e fo g l a l á s . Hová való lehet ez a fecske '?

Hogyan élt otthon ez nyáron? Hová akart menni? Hogyan került

ide? Mit érezhetnek hozzátartozói?b ) A t ö b b i t i s é r h e t i b a j . ; l I 1 i k i m é l j ü k . M i l e s z v e l e , h a e s e t -

l e g m e g g y ó g y u l ? Hát azokat, kik 7-8 napig repülnek, tengerfelett, sivatag felett, nem érheti baj? Annyia sok-sok fecske között

több öreg is lehet, ki nem birja ki a hosszu utat. AZ0k is elhul-

lanak szegények. Sok beleesik a. tengerbe, a nagy-nagy vizbe s ottlell halálát. Sokat meg gonosz emberek fognak el. A fecskeraj

útjába hálókat állítanak s. ezzel fogdossák össze. A húsát meg-

eszik. Pedig igen kevés hús van az ilyen kis állaton. Mi szeret-

jük a fecskét. Mindenki örül, ha házára építi a fészkét. Igen hasz-

nos állat. Sok bogarat s lepkét pusztít el, melyek gyümölcsfáin-kat termék tönkre. Kedves csicsergéséveI felvidít bennünket. Kimélr

jük a fecskét!

Mi lesz ezz.el a fecskével, ha meggyógyul? (Tervezgetnek.

Jól tartjuk léggyel s útnak eresztjük. Itt tartjuk a télen s tavasz-

szal szabadon eresztjük, stb.)

*

A fecske azonban nem gyógyult meg. Oda temettük a diófa

alá, melyen az utolsó éjjelt töltötte.

Ugyanezt a tanítást a felsőbb osztályok fogalmazás-tanításá-

nál is felhasznáJtam. A következő csendes foglalkozási órán le-rajzoItattam az öreg- fecske történetét. Egy fogalmazási órán pedig

egy jobb rajz képezte a vázlatot sennek 'alapján írtuk le a törté-netet. Hogy a tanítás mély hatással volt a gyermek érzelemvilá-

gára, bizonyítja az is, hogy mondatok szerkesztésénél később ise mcséből vették a gondolatot.

Modor. D r o z d y G y u l a .

•

155zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA

Alkotmány tan.baZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA

T e r v e z e t . Á l l a m i a d ó k . ( V - V I . o . )

F e l t é t e l : A gyermekek az előző órán a községi adóval fog-

lalkoztak.

J ,

1. E l ő k é s z ü l e t .

E tétel az alkotmány tan egyik legszebb tétele. Száraz, unal-

mas, ha csupán a tárgyi célt tartjuk szem előtt és gyönyörü, igazánnemes' hatást keltő, ha pedagógiai, erkölcsi alapon haladunk atárgyi cél felé. .

E tétel különösen alkalmas arra, hogy rámutassak, mennyire

szükséges, hogy a tanító, bármely tantárgy bármely tételét dolgozza'

is 'fel, folyton kutassa, hogy a tárgyi cél elérésén kivül, m i n ő n e v e l ő

h a t á s o k a t b i z t o s í t h a t . Igy lesz tanítása valóban nevelői hatásu. S

ennek a nevelve tanításnak különösen az alkotmány tan tanításában

van, nagy jelentősége. Az ember, mint egyén, beleilleszkedik a saját

családjába. Ott jogokat élvez - de kötelességeket is visel. Bele-

illeszkedik a község életébe, hol szintén jogokat élvez s köteles-

ségeket visel. De egyuttal beleilleszkedik a legnagyobb társada-

lomba, az állam életébe, hol szintén számtalan előnyt élvez, mellyel

szemben kötelességei vannak. S milyen az ember természete? A jót

elveszi s természetesnek tartja - s a kötelesség elől hányszor

begombolkozik, elzárkózik. A gyermek otthonában, mikor még azt

sem tudja mi az az a d ó , hányszor hall kifakadást ellene? Hányszor

hallja e szót a legnagyobb gyülölettel kiejteni? Milyen eltévesztett

tanítás volna az, mely csupán a tárgyi célt tartván szem előtt,megelégednék avval, hogya gyermeket tisztán leendő kötelességéré

figyelmeztetve, megismertetné az előtte gyülölettel emlegetett adók

különböző nemeit? S micsoda más tanítás az, amely az adók

különböző nemeinek megismertetése mellett a gyermek megértésé-

hez, itéletéhez apellálva, eloszlatja a magával hozott gyül öletet,

beláttatja annak szükségességét, abban a 11-12 éves lélekben

derengővé teszi az igazságosságot, a gyönyörü erkölcsi célt, mely

nem elégszik meg avval, hogy a jót elveszi, de megérti az evvelszemben levő kötelezettséget is, mely ha érinti is az embert, mégis

teljesen természetes. Ez az a tanítás, amely nem elégszik meg az

intellektuális eredménnyel, az egyszerü tárgyi tudással, a gyakorlati-------

vonatkozással, hanem a nevelői hatások alapján olyan voluntariszti-

kus eredményekre törekedik, melynek eredményeképen a belátás,

II.baZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAM ó d s z e r . .

156

a megértés alapján a gyermekben olyan nemes érzés ébredjen fel,

mely megszólaItatja benne a kötelességet, mely természetessé teszielőtte azt, hogy az élvezett jogok mellett mindenkor ott van az

egészen természetes kötelesség.

A tanítás tárgyi céljával tehát teljesen egyenrangu a peda-gógiai cél.

Tanítói továbbképzőkön összegyült tanítóktói számtalan panaszthallottam, hogy az alkotmánytan tanítása unalmas, a tárgy száraz

s .a gyermektől távol álló lévén, nem köti le a gyermek figyelmét.~ Ha ez igaz, ugy a tanító módszerében van a hiba. Ha az

. alkotmány tannak erkölcsi alapját megéreztetjük a gyermekkel, akkor

az érdeklődés már felébred s ha megtaláljuk az anyagátnyujtás

helyes módját, a gyermek érdeklődése teljes lesz. Az anyagátnyujtás

helyes módját pedig a gyermek c s e l e k v ő v á g y a jelöli meg. Csele-

kedtessük a gyermeket! Ami csak lehetséges, történjék vele. A

gyermek természetében levő b e l e é l é s készsége mindent valószinüvé

tesz előtte. Az alkotmány tant előadni, magyarázni, a gyermekre

nézve csakugyan unalmas. De az alkotmánytant v é g i g é l n i , végig-

csinálni - természetesen túlzás nélkül - még tetszetős a gyer-

mekre nézve. Miért ne alakulhatna át az iskola tanítás közben kis

községgé, nagy községgé s választanának birót s megfelelő hiva-

talnokokat, kiknek munkakörét azután a tanító kijelöli. (Ez a meg-

tanítandó tulajdonképeni anyag.) Amikor a telekkönyvról tanítunk,

miért ne lehetne valamelyik gyermek édes apjának az ingatlanát

a gyermekekkel. együtt a telekkönyvbe bejegyezni, betáblázni, ki,

táblázni, átiratni? Amikor az országgyűlés működéséről tanítunk,

miért ne alkottathatnánk törvényt ott az iskolás gyermekekből össze-

állított képviselőházban, főrendiházban ? S amikor az adóról tanítunk,

miért ne lehetne az egyik gyermek az, aki épen az egyenes adó-

ját, fizeti ki, a másik pedig aki egy kg. húst vásárolván, álmél-

kodva hallja a tanítójátói, hogy ő most a hús árával együtt a d ó t

is fizetett, csakhogy nem egyenesen -az állarn pénztárába, hanem

közvetve.

A gyermek cselekvő hajlandóságát alapul véve, az eljárás

tehát a következő:

Hogy a kapcsoló ismétlés révén a gyermekhez .legközelebb

álló jogok és kötelességekből megértse a távolabb it, állítsuk ót

képzeletben a saját családja körébe, hol Őmaga jelölje meg mind-•

157zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA

azon .jogokat, amelyeket otthonában élvez s mindazon kötelessé-

geket, melyekkel családjával szemben tartozik. Majd áthidalásképen

állítsuk képzeletbenbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAe g y n a g y o b b c s a l á d , a község keretébe, ugyan-

csak megállapíttatván az ezzel szemben járó jogait és kötelessé-geit. S melyik a legnagyobb család? A haza, az állam! S mi az

a sok jó, amit a haza, az állam ad neki? Éveken keresztül jár

a gyermek az iskolába. Az iskola mennyi előnyt nyujt neki s

ingyen. Pedig egy kis számítás a gyermekkel is megérteti, hogymennyibe kerül az államnak (ha történetesen állami az iskola) azon

iskola fenntartása! Az épület, a berendezés, a fűtés, vi ágítás,

a tanítók fizetése. S ilyen iskola a szomszéd községekben is

van! Hány van a megyében?! Hány van az országban? Mennyi

pénzbe kerül ez mind! Az államnak mennyi pénzt kell kiadnia!

S ha így megértetünk még több ilyent a gyermekekkel, pl. katona-

ságra, közlekedésre, stb. vonatkozó óriási kiadásokat, (az összeg

meg is nevezhető) s h a s z e m b e á l l í t á s t a l k a l m a z v a , a g y e r m e k e l é

t á r j u k a z t a l e h e t e t l e n h e l y z e t e t , h o g y m i n d e e t n e m t e h e t n é a z állam,

h a p é n z e n e m v o l n a r e á , ő maga fogja megállapítani, hogy minden

polgárnak szent kötelessége ezekhez a szükséges kiadásokhoz

hozzájárulni; a szegény kevesebbel, a jobbmódu többeL S itt ön-

magától kinálkozik az alkalom a . c é l k i t ű z é s ' r e .

A tárgyalásban megismertetjük az adók nemeit: egyenes adó,

közvetett (fogyasztási) adó s az illetékek. Mind a háromnak a meg-ismertetésében konkrét esetet teremtünk. Az egyik gyermek szülei-

nek földje van, az a földje után fizet; a másik gyermek apja a

háza után fizet; a tanítónak se földje, se háza nincs, de van

fizetése, az azután fizet; az asztalos, a lakatos a jövedelme után

fizet. Ezek felviszik adójukat a községházára s ott befizetik. A be-

fizetett összeget beirják az adókönyvecskébe. (Szemléltetés.) E g y e -

n e s adó megértetése. Ugyánitt van helye a kataszter megismerte-

tésének, hogy a gyermek lássa, hogy az adót i g a z s á g o s alapon

rójják ki.)

A közvetett, vagy fogyasztási adónál vétessük észre, hogy

az még nem elég pénz, amennyit az állam az e g y e n e s adóbólkap. Még más adófizetés is 'szükséges. (Részletcélkítűzés.) Itt vétes-

sük észre, hogy mikor a gyermeket édesanyja elküldte húsért s ó a

húsért egy bizonyos összeget fizetett, tulajdonképen kétféle pénztfizetett, 1. a hús árát, 2. a hús után járó adót. Itt azután könnyü

megértetni a k ö z v e t e t t a d ó v a g y fo g y a s z t á s i a d ó elnevezést. (Ugyanez

az eljárás még néhány árucikkel, minő a bor, sör, szesz, cukor.)

158

,zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAAz illeték megértetésénél hivatkozzunk a gyermek tapasztala-

tára. Egyik-másik bizonyosan látta, hogy midőn édesapja vala-

mely pereskedési ügyben a birósághoz, vagy valamely ügyben a

pénzügyigazgatósághoz (esetleg kérelemmel) fordult, 1-10, vagy

még több koronás bélyeget ragasztott az irásaira. Azt könnyen

megérti a gyermek, hogy magának a bélyegnek nincs akkora- ér-

téke, amekkorát fizet érte. De ha viszont észrevétetjük azt, hogy'

édesapja ott a biróságnál, vagy más hivatalnál, amiért ügyét el-

intézték,baZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAs e m m i t s e m fi z e t e t t , könnyü lesz értelmi kapcsolatba hoznia látszólag ingyen végzett munkát a megfelelő' él:té'kü bélye-gekkel.

Megérttettük tehát a gyermekkel, hogy az államnak sok pénzrevan szükséges e sok pénzt különböző címeken a polgárok fizetik

be. Tovább mennünk· kisebb részletekre, különösen osztatlan

népiskolában, nem lehet. De nem is szükséges. Nem az adófizetés

útvesztőjébe akarjuk mi a gyermeket bevezetni. A mi célunk a

megismert adófizetésnek erkölcsi alapot teremteni. S ezt el lehet,

ezt el k e l l érnünk.Ha jnár most a tárgyak koncentrációjára gondolok, úgy a

számtannal kapcsolatban, akkor, amikor a VI. osztály számtananya-

gában a százalékszámítással foglalkozunk, példákat számíttatha-

tunk ki a földmíves, a háztulajdonos, az iparos, a tisztviselő adójaköréből,

Az e' gondolatokon előálló vázlat. a következő:I. E l ő k é s z í t é s .

a ) K a p e s o l ó i s m é t l é s , ' Jogok és kötelességek a családban,

a községben.b ) Á t h a j l á s . Minő előnyökben részesíti a polgárt az állam?

Mi evvel szemben a kötelesség?e ) Célkitűzés ..

II. T á r g y a l á s .

a ) Egyenes adó (kataszter).

b) Közvetett adó.

e ) Illetékek.Ill. B e g y a k o r t á s .

a ) Az adónemek összefoglalása.

b ) Erkölcsi vonatkozások összesítése.

•

U . A .