2 KRÓNIKA

Hagyományos, malacsütéssel egybekötött

Sport– és Gyermeknap május 31-én

TARTALOM

Bevezető – Tisztelt Olvasó!.........................................................................3Emlékkönyv

A jókedvű brünni magyarokról, a jubileumról és a jövőről ............4Hol tartunk ma? ...................................................................................5Cseh– és Morvaországi Magyarok Szövetsége – Brno 1993-2003 ...6

Kerek évfordulók 2004-ben........................................................................7Szövetségi hírek

A CSMMSZ küldöttgyűlése (Prága, 2003. március) ...........................8A Csehországi Magyar Gazdasági Társulás (CSMGT) .....................10Rendkívüli tagsági gyűlés a brünni szervezetben ...........................11Nemzetiségi adás a Cseh TV-ben .....................................................11

Eseménynaptár 2003Sírt s kacagott a szó, s az ének (Szvorák Kati+Tóth Zsóka)..........12Vissza a gyökerekhez.........................................................................14Családosok hétvégéje .........................................................................15Költői est – sorozat indult..................................................................16Strážnice 2003 – a népi hagyományok fesztiválja...........................16Művelődési tábor 2003.......................................................................18Kufsteini tanácskozás .........................................................................20Képeslap helyett Brünnből... ............................................................21

ÉrdekességekBalázs G.: Külön vagy együtt ............................................................22Ha már beszél magyarul…................................................................23

KönyvbemutatóA cseh– magyar kapcsolatok tudósa ................................................24

Lapzárta után ..............................................................................................25České Resumé............................................................................................27

Tisztelt Olvasó!

Az 2003. év jubileumi év volt a CSMMSZ brünni szervezete életében – szervezetünkmegalakulásának 10. évfordulóját ünnepelte, amit gazdag programkínálatunkkal igye-keztünk emlékezetessé tenni. A Brünni Magyar Futár – talán méltatlanul – kissé háttér-be szorult, az évforduló tiszteletére szánt emlékkönyv kiadása ugyanis lekötötte mindenerőnket. A Cseh és Morvaországi Magyarok Szövetsége / Svaz Maďarů žijících v čes-kých zemích – Brno 1993 – 2003 című kiadványban és CD-n, amely a novemberi emlék-ünnepségre készült el, röviden összefoglaltuk tízéves tevékenységünk legfontosabbmozzanatait.

A jubileumi évnek vége, az élet megy tovább, s mi ismét jelentkezünk lapunk legújabbszámával. Tartalma természetesen főképp az elmúlt évhez kötődik. A brünni szervezetiélet eseményein kívül beszámolunk benne a márciusban megtartott prágai küldöttköz-gyűlésről, az új alapszabályról, és arról, hogy a brünni szervezet az új alapszabály értel-mében a CSMMSZ keretén belül önálló jogi és gazdasági egységgé alakult.

Törzsolvasóink figyelmét bizonyára nem kerülte el lapunk új köntöse. A megcsappanttámogatás szerényebb keretek közé szorít bennünket, ám bízunk benne, hogy az egys-zerű kivitel is élvezetes tartalmat takar.

A szerkesztők

Kiadja:A Cseh- és MorvaországiMagyarok Szövetsége – BrünnFelelős szerkesztő:Vojtek ZoltánSzerkesztő munkatárs:Detáry AttilaGrafikai szerkesztő:Füzék PéterA szerkesztőség címe:Svaz Maďarů Brno,Gorkého 12, 602 00 Brnotelefon/fax: +420 541 241 062e-mail: mkic@atlas.czRegisztrációs szám:MK ČR E 11196

A folyóirat megjelenésétBrünn Város Polgármesteri

Hivatala támogatja

3

4 EMLÉKKÖNYV

Amikor elvállaltam a megtisztelő felkérést ekötet bevezetőjének a megírására, elgondolkod-tam azon, mi az, ami külsőre, egy kívülálló szá-mára is jellemzi és megkülönbözteti a brünni ma-gyarokat a többi csehországi magyartól. Nemkellett sokáig törnöm az fejemet s rájöttem: a jó-kedv, a mosoly az, ami jelenlétüket és tevékeny-ségüket kíséri. S lelki szemeim előtt felmerülteka mosolygós arcok: Detáry Attiláé, Mazanec Pi-roskáé, Navrátil Kláráé, Olgyai Violáé, de első-sorban Vojtek Zoltáné, s e mellett szinte hallot-tam azt a két szót, amellyel mondanivalóját szok-ta bevezetni: „Figyelj csak…”. Nos, ha csupán ajóindulatot és az egymásra való figyelést lehetnea brünni magyarok „számlájára” írni, már akkoris megérdemelnék az elismerésünket és a meg-becsülésünket.

Nem kívánom most a brünni alapszervezet te-vékenységét részletezni, gondolom, ez az emlék-kötet más helyén megtalálható lesz. Csupán né-hány lényeges pontra szeretném felhívni a figyel-met. A szervezet programtevékenységében az1995-ös év tekinthető vízválasztónak, hiszen eb-ben az évben kezdte el működését a MagyarKulturális és Infomációs Centrum (MKIC), amelya mai napig szilárd bázist jelent a brünniek szá-mára. Ebben az évben rendezték meg először aBrünni Magyar Kulturális Napokat, és szintén et-

től az évtől jelent meg a Brünni Magyar Futár is.Ettől kezdve figyelhető meg tevékenységük fo-lyamatos és átgondolt minőségi és mennyiséginövekedése is. A klubösszejöveteleken, vitaeste-ken, kiállításokon kívül megszervezték a gyere-kekkel való foglalkozást, a Mikulás-esteket s ahétvégi családi gyermeknapokat, a tánccsopor-tot, s annak fellépéseit a Strážnicei NemzetköziFolklórfesztiválon stb. Nem elhanyagolható azalapszervezet tájékoztató, mai divatos szóval„public relations” tevékenysége sem. Kiépítettékés fejlesztették kapcsolataikat számos hivatalosés nem hivatalos szervvel. Ez ismertségük növe-lésén kívül egy további, szintén hasznos dolog-gal járt: megbízható, komoly szervezetként kü-lönböző intézményeknél szép eredménnyel pá-lyázhatnak pénzügyi és egyéb támogatásra. E fel-soroláshoz óhatatlanul kapcsolnom kell a szinténBrünnben élő szociológus, Szaló Csaba szavait:„Ha van egy bizonyos fajta kulturális közösség,ez csak akkor tud létezni, és akkor van létjogo-sultsága, ha önmagát is meg tudja szervezni”.Nos, a brünni magyarokról el lehet mondani,olyan módon voltak képesek magukat megszer-vezni, hogy tevékenységük, eredményeik révénméltó és követendő példaként lehet őket említe-ni!

Egy nemzet, s még fokozottabban egy nemze-ti kisebbség számára további léte szempontjábólalapvető fontosságú lélekszámának alakulása. ACseh Köztársaságban élő magyarság létszáma saj-nos erőteljesen csökken. A két legutóbbi nép-számlálás (1991 és 2001) között több, mint 26százalékos csökkenés következett be. Örvende-tes tény azonban, hogy a Brünnben és környé-kén élő magyarok száma erőteljesen növekedett.1991-ben 510 személy vallotta magát magyarnemzetiségűnek, 2001-ben pedig már 561 ma-gyart számoltak meg. Ez 10 százalékos növeke-dést jelent! Külön elemzést igényelne, hogy eb-ben a növekedésben milyen szerepet játszott aCseh– és Morvaoszági Magyarok Szövetségebrünni alapszervezetének a tevékenysége. Meg-kockáztatom azt a feltételezést, hogy miután aBrünnben és környékén élő magyaroknak gya-korlatilag a fele az alapszervezet tagja, ez a ténya közérzetükre és magyarságuk megtartására ésfejlesztésére bizonyára hatással lehetett.

A jókedvű brünni magyarokról, a jubileumról és a jövőről

5EMLÉKKÖNYV

S talán ezen a ponton kapcsolható össze amúlt és a jelen a jövővel. A Cseh Köztársaság egyközelmúltban meghozott törvénnyel szabályozzaa nemzetiségek jogállását, lehetőséget adva ön-azonosságuk, anyanyelvük, szokásaik megtartá-sára és fejlesztésére. Ilyen értelemben egy olyannemzeti kisebbség, amely élni és fejlődni akar, shasználni akarja a törvény adta lehetőségeket, azállam számára nem valamiféle teher, hanem acsehországi polgári társadalom sokszínűségéneka kifejezése. Azt kívánom tehát mind a brünnialapszervezetben tömörülő magyaroknak,mind általában a Csehországban élő magyarok-nak, hogy a következő tíz évben is éljenek a tör-vény által biztosított lehetőségekkel, s határozot-tan, de továbbra is mosollyal és jókedvvel fej-lesszék magyarságukat és emberségüket.

Csémy Tamás a Cseh– és Morvaországi Magyarok

Szövetségének alapító elnöke

A Cseh– és Morvaországi Magyarok Szövetsé-gét (CsMMSz) 1990-ben alapították Prágában. Az-óta 6 alapszervezete alakult, a brünni 1993-ban.

A CsMMSz brünni szervezete 2003-ban 220 ta-got jegyzett (ez a Brünnben nyilvántartott 427magyar nemzetiségű állampolgárnak több mint50 %-a), ebből a fizető tagok száma 2002 decem-ber 31-ével bezárólag 113 volt.

A fizető taglétszámot figyelembe véve a brün-ni szervezet a CsMMSz második legnagyobbalapszervezete.

Egyedüli alapszervezet, mely Magyar Kulturá-lis és Információs Centrumot (MKIC) üzemeltet,igyekezve ezzel kielégíteni úgy a tagság kulturá-

Hol tartunk ma?

lis, művelődési és egyéb igényeit, mint a csehnyilvánosság érdeklődését a szolgáltatások iránt.

Rendszeres havi tájékoztatót adunk ki, melysegíti a kapcsolattartást tagjainkkal, támogatóink-kal és a szervezettel szimpatizálókkal.

Időnkénti kiadványunk a Brünni Magyar Futárpedig közösségformáló, közösség-összetartó sze-repet tölt be.

Az évente megrendezendő Magyar KulturálisNapok küldetése pedig a magyar kultúra néps-zerűsítése cseh környezetünkben

Szervezetünk ma már széles kapcsolatrend-szerrel rendelkezik, együttműködik helyi, kerüle-ti és állami szervekkel, nemzetiségi szervezetek-kel, magyar hivatalos szervekkel, intézmények-kel és baráti kapcsolatot tart fenn nem egy hatá-ron túli magyar egyesülettel.

Az MKIC üzemeltetésének köszönhetően sike-rült részben megoldani tevékenységünkhözszükséges anyagi háttér bebiztosítását.

Bevételi források 2002-ben:– belföldi és külföldi pályázatok által elnyert

támogatás: 60 %– a MKIC szolgáltatásaiból származó bevétel:

30 %– tagsági díj: 6 % – egyéb bevétel: 4 %A szervezet célkitűzéseinek következetes meg-

valósításával sikerült bizonyítanunk megbízható-ságunkat és kivívni úgy tagjaink mint támogató-ink bizalmát. Célkitűzéseink:

az identitástudat megőrzését, a magyarnyelv, kultúra és hagyományok megtartását segí-tő lehetőségek biztosítása,

a magyar kultúra cseh környezetben valónépszerűsítése,

szolgáltatások nyújtása.

A Triton Trio októberi cimbalomkoncertje

A novemberi emlékünnepségre készült kiadvány és CD rövid összefoglalást nyújt tízévestevékenységünk legfontosabb mozzanatairól. Hogy miről olvashatunk e kiadványban?Íme a tartalomjegyzék:

1. A jókedvű brünni magyarokról, a jubileumról és a jövőről

2. Morava a Uhry v průběhu staletí

3. Magyar szervezetek Brünnben – Corvina 1921-től– Kafedik 1969-től– CSMMSZ 1993-tól

4. Tények, kiemelt esmények

5. Vendégeink voltak... (lapozgatás a krónikában)

6. Sajtóvisszhang

7. 10 év több szemszögből… (vélemények)– Jégh I. (Csemadok Pozsonyvárosi Választmányának titkára)– Duchoň P. (Brünn város főpolgármestere)– Krist J. (Cseh Kulturális Minisztérium Kulturális Tanácsának tagja, a Strážnice-i

Népművészeti Intézet igazgatója) – Forrai Kristóf (Magyarország Csehországi Nagykövete)– Kiss Sz.R. (Prágai Magyar Kulturális Központ igazgatója)– Veres I. (Magyar Turisztika csehországi képviseletének igazgatója) – Pogány E. (Szövetség a Közös Célokért központi irodájának vezetője)– Bálint P. (Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke)

8. Támogatóink

9. A szervezet volt tisztségviselői

10. Eseménynaptár 1993-2003

CD melléklet – a brünni szervezet képekben

EMLÉKKÖNYV6

EMLÉKKÖNYV

1919. január 27. ................Ezen a napon halt meg Ady Endre................................................ 851879. március 4. ...............Ezen a napon halt meg Paál László festő .....................................1251934. március 12. .............Ezen a napon született Moldova György........................................651894. március 20. .............Ezen a napon halt meg Kossuth Lajos ..........................................1101844. március 24. .............Ezen a napon született Arany János..............................................1601814. április 21. ................Ezen a napon született Egressy Béni ............................................1901904. május 5. ..................Ezen a napon halt meg Jókai Mór ................................................1001594. május 30..................Ezen a napon halt meg Balassi Bálint...........................................4101964. május 30..................Ezen a napon halt meg Szilárd Leó ................................................401914. június 1. ..................Ezen a napon halt meg Feszty Árpád .............................................901979. június 24. ................Ezen a napon halt meg Örkény István ...........................................251884. június 28. ................Ezen a napon halt meg Táncsics Mihály.......................................1201854. június 29. ................Ezen a napon halt meg Kossuth Zsuzsa (Kossuth L.húga) .........1501879. június 30. ................Ezen a napon született Móricz Zsigmond ....................................1251914. július 17. .................Ezen a napon született Tolnay Klári ...............................................901879. július 19. .................Ezen a napon született Móra Ferenc.............................................1251849. július 31. .................Ezen a napon esett el Petőfi Sándor .............................................1551929. augusztus 17. ..........Ezen a napon halt meg Benedek Elek............................................751904. október 13. .............Ezen a napon halt meg Lotz Károly festő.....................................1001759. október 27. .............Ezen a napon született Kazinczy Ferenc ......................................2451924. december 25. ..........Ezen a napon halt meg Váci Mihály ...............................................801464. .................................Mátyás koronázása ........................................................................5401514. .................................Dózsa György.................................................................................4901604. .................................Bocskai – első Habsburg ellenes felkelés .....................................400

Kerek évfordulók 2004-ben

7

Kiadvánayaink

SZÖVETSÉGI HÍREK

A CSMMSZ küldöttgyűléseMárcius 29-én Prágában tartotta országos kül-

döttgyűlését a Cseh– és Morvaországi MagyarokSzövetsége. A tanácskozás legfontosabb eredmé-nye a Szövetség hosszas előkészületek után meg-született új alapszabályának az elfogadása volt,amely nagyobb önállóságot biztosít az egyesalapszervezeteknek. Az alapszervezetek képvise-lői ugyancsak megszavazták, hogy lépjünk be aNyugat-európai Országos Magyar SzervezetekSzövetségébe (NYEOMSZSZ). A CSMMSZ elnöketovábbra is Végh István maradt, az újonnan lét-rehozott alelnöki tisztséget pedig Vojtek Zoltán,a brünni alapszervezet elnöke tölti be.

A VII. KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉS HATÁROZATA

1. A küldöttközgyűlés jóváhagyta a küldöttköz-gyűlés programjavaslatát és a közgyűlés bi-zottságainak összetételét

2. A küldöttközgyűlés elfogadta az elhangzottbeszámolókat a hozzászólásokra adott kiegé-szítő válaszokkal.

3. A küldöttközgyűlés jóváhagyta a tagsági díjemelésére beterjesztett javaslatot (200Kč/fő/év – alapdíj, 300 Kč/fő/év – a Prá-gai Tükör előfizetésével kombinált tagságidíj)

4. A küldöttközgyűlés megszavazta aNYEOMSZSZ-ba való belépést.

5. A küldöttközgyűlés elfogadta László Imre ésLászló Imréné Kata számára javasolt tisztelet-beli tagságot

6. A küldöttközgyűlés egy módosítással jóvá-hagyta a beterjesztett új alapszabály-terveze-tet.

7. A küldöttközgyűlés jóváhagyta, hogy az El-nökség tagjainak száma 13 fő lesz.

8. A küldöttközgyűlés tudomásul vette a Szö-vetség Elnökségének név szerinti összetétel-ét, az új elnök és alelnök személyét.

9. A küldöttközgyűlés jóváhagyta az OrszágosEllenőrző Bizottság összetételét.

A SZÖVETSÉG ELNÖKSÉGÉNEK TAGJAI:

Prágából: Fiala Jaroslav, Churáček Korné-lia, Végh István (a Szövetség el-nök), Trosko Zoltán

Brünnből: Detáry Attila, Vojtek Zoltán (aSzövetség alelnöke), Fazekas Mó-nika

Osztravából: Hyvnar Anna, Gágyor Katalin

Pilzenből: Kuczmann Miklós

Teplicéből: Kulina Ferenc, Havryla Anikó

Litoměřicéből: Strmeňová Marianna

AZ ORSZÁGOS ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁGTAGJAI:

Somogyi László (a brünni alapszervezet tagja)

Komjáthy Róbert (az osztravai alapszervezet tag-ja)

Javorcsik Károly (a pilzeni alapszervezet tagja)

Riport Bálint Pataki Józseffel a HTMH elnökével

A küldöttgyűlésen a magyar kormány kép-viseletében vendégként részt vett Bálint-Pataki József államtitkár, a Határon Túli Ma-gyarok Hivatalának (HTMH) elnöke, aki a ta-nácskozás szünetében készséggel válaszoltkérdéseinkre.

Külföldi magyarok körében olykor elhangzik,hogy a budapesti hivatalok eléggé Erdély-közpon-túak, ahol a legnagyobb számú magyar kisebbségél. Hogy áll ebben a tekintetben a HTMH?

Én éppen azt mondtam el itt ma a Cseh– ésMorvaországi Magyarok Szövetségének közgyű-lésén, hogy minden magyar közösségnek, bármi-lyen kicsi is legyen, bárhol is éljen, akár a mesz-szi, akár a közeli szomszédságban, megvan a he-lye, szerepe, és oda kell rá figyelni. Hiszem,hogy megbízatásom ideje alatt a határon túli ma-

Bálint P. J. és a szövetség elnökségi tagjai

8

SZÖVETSÉGI HÍREK

gyarság semmilyen jelét nem fogja tapasztalniannak, hogy az egyik vagy a másik közösség azegyik vagy a másik kárára előnyben lenne része-sítve Budapest részéről. Ez nem is lenne jó. Érzé-sem szerint talán kormányzati politikában ez ko-rábban sem jelent meg. A másik dolog, amiről itta kérdésben is szó esett, hogy a magyarországipártpolitika kissé más…

Mi, csehországi magyarok, egy specifikus hely-zetben vagyunk. Itt és most, tehát Csehországban,már nem vagyunk szomszédos országbeli magya-rok, de nyugat-európai magyarok se vagyunk.Döntő többségünk – születésénél fogva – szomszé-dos országbeli magyar, akin egy újabb államha-tár – ezúttal a cseh-szlovák – lépett át. Hogyan iskezel minket a gyakorlatban Budapest?

Magam is úgy látom, hogy egy teljesen sajátoshelyzetről van szó. És ez mindenképpen egy en-nek megfelelő sajátos kezelést is igényel. Azt kellmondanom, hogy ez – szerintem – egyfajta köz-tes helyzet. Ha a cseh– és morvaországi magya-rok úgy látják, hogy a Nyugat-európai OrszágosMagyar Szervezetek Szövetségében(NYEOMSZSZ) sokkal hatásosabban tudják kép-viseltetni magukat … azt hiszem az abba valóbelépés egy jó döntés lenne…

Hát, tán azért is lépünk be oda, mert csak odahívtak meg minket…

…hát igen. Ezt kommentálni nem az én felada-tom. Ami azonban minket illet – és most hadd nesoroljam fel azt a sok-sok érvet, amelyek alapjána HTMH ezt a döntést meghozta – mi, tehát aHTMH, úgy határoztunk, hogy a csehországi ma-gyarok, a velük való törődés továbbra is annak aszervezeti egységnek a feladata, amely a szlová-kiai magyarokkal foglalkozik.

A csehországi magyarok több mint 90 százalé-ka szlovákiai származású…

Én ezt a helyzetet teljesen megértem. És ennekmegfelelően akarok tenni és teszek, amit tudok.Látogatásom alkalmával sok mindenkivel beszél-gettem: egyetemistákkal, az Együttélés szerveze-tének képviselőivel, a CsMMSz országos és helyivezetőivel, mindnyájan arra ösztönöztek, azt kér-ték, hogy úgy tekintsünk az itteni magyarokra,mint egyfajta kvázi szlovákiai magyar közösség-re, s úgy kezeljük őket, akár a szlovákiai magya-rokat, a szlovákiai magyarok ügyét. Ezt természe-tesen idézőjelben mondom. A közalapítványokrévén a különböző tárcáknál is úgy szeretnénk

szervezni a programokat, hogy a csehországi ma-gyarok számára is láthatóak legyenek a támoga-tási lehetőségek. Például a csehországi magyardiákok lépjenek kapcsolatba a szlovákiai magyarösztöndíj tanáccsal, a szlovákiai magyar társaik-hoz hasonlóan. Magam is úgy vélem, hogy akkorteszünk helyesen, ha a csehországi magyarokkalintenzívebben foglalkozunk ilyen téren, mint egynyugati magyar szórványközösséggel.

Bízhatunk abban, hogy nem veszünk el a szlo-vákiai magyarok között?

Nem, semmilyen formában sem. Mi segítenikívánjuk a csehországi magyarokat. S ez a segít-ség nem lesz a szlovákiai magyarok rovására, aző keretük terhére.

Milyen konkrét kérések, felvetések merültek fel acsehországi magyarokkal folytatott megbeszélése-ken?

Azt éreztem, hogy úgy a diákok, mint aCsMMSz képviselői is főleg a nagyobb odafigye-lés igényét fogalmazták meg, egy olyan segítsé-gét, amely nem feltétlenül csak anyagiakban me-rül ki. Hangsúlyozták a kapcsolattartás fontossá-gát; ha egy adott esetben mondjuk valahol mű-ködik egy könyvtár, kapjon segítséget, a diákokszámára legyen hozzáférhetővé a részképzés, aposztgraduális képzés. Ezek gyakorlati teendők,s részünkről aránylag könnyen teljesíthetők.Meggyőződésem, hogy a legjobb akaratunk éslehetőségeink szerint teljesítjük is őket. Tőlünkez egy kicsit nagyobb odafigyelést igényel. Eztmegértettem, ezért is szóltam a közgyűlésen el-hangzott beszédemben arról, hogy nemcsak aközvetlenül szomszédos országokban élő ma-gyarokra, azok problémáira figyelünk, hanem amás országokban élő magyarokra is. Vannak

9

SZÖVETSÉGI HÍREK

speciális helyzetek, s nem egyszer egy kicsit na-gyobb odafigyeléssel nagyon hasznos dolgokatlehetne tenni.

Utolsó kérdés. Van-e már kidolgozott koncepci-ója a HTMH-nak arról, hogyan fog együttműköd-ni a határon túli magyarokkal azt követően, hogyMagyarország várhatóan 2004 májusától az Eu-rópai Unió tagjává válik? Mennyire fogja ez atény érinteni a magyar kisebbségekkel való buda-pesti törődést?

Minden bizonnyal érinteni fogja. Munkatársa-immal már dolgozunk az új koncepción, keres-sük helyünket az új helyzetben. Mindenképpenvéget ér ugyanis a mai helyzet, s csak a szomszé-dos országokban élő magyarok – akikkel aHTMH a legintenzívebben foglalkozik – az unióscsatlakozásunk után három, egymástól gyökere-sen eltérő helyzetben lesznek. Egy részük velünklesz az EU-ban (például a szlovákiai magyarok,de a csehországiak is), egy másik részük – köz-tük a legnagyobb magyar közösség, az erdélyiek,valamint reményeim szerint a vajdasági magyar-ság is – pedig belátható időn belül, néhány évenbelül válik uniós taggá. És sajnos lesz egy harma-dik csoport, a kárpátaljai magyarok, akiknéligencsak a távoli jövő kérdéseként merül fel azuniós tagság. A második és a harmadik csoport-tal a kapcsolattartás egy időre nehezebb lesz, ke-ressük a megoldást a problémákra. Ezen a térenegyrészt olyan feladatokkal találkozunk, ame-lyekre tudatosan is készülni tudunk és készü-lünk, ilyen például az Ukrajnával szembeni ví-zumkényszer bevezetése, ami semmiképpen semMagyarország hibája, de ez a tagság ára, egyfajtabelépő a klubba, amit meg kell fizetni. Ugyanak-kor vannak olyan problémák is, amiket mostmég nem is tudunk pontosan felmérni. Vegyükcsak a diákokat. Ma senki sem tudja egzaktulmegállapítani, hogy milyen lesz az érdeklődés amagyarországi főiskolák, egyetemek iránt. Azuniós tagság után egészen másképpen jelentkez-het egy bécsi diák Budapestre, mint egy kárpát-aljai magyar. De ugyanúgy jelentkezhet egy lisz-szaboni is. Nyilvánvaló tehát, hogy egy újfajtaösztöndíj-politikát kell majd folytatni. Erről márvitázunk, keressük a megoldások lehetőségeit azoktatási és a művelődési tárca képviselőivel egy-ütt. Ugyanakkor megpróbáljuk prognosztizálniazokat a magyar kisebbségeket érintő problémá-kat is, amelyek ma még nem tűnnek reálisnak,de felmerülhetnek

Kokes János

Csehországi Magyar Gazdasági Társulat (CSMGT)

A szervezet 2003. március 27-én alakult megPrágában, alapvető célja fórumot teremteni acseh-magyar gazdasági kapcsolatok iránt ér-deklődő vállalkozóknak, gazdasági szakértők-nek, üzletembereknek és vállalatoknak.

Az alapító közgyűlés, amelyet szerda délutántartottak Prágában, Belák Csabát választottameg a társulat elnökévé. A szervezetbe mindjártaz induláskor több mint két tucatnyi vállalkozólépett be, s tekintettel az érdeklődésre, várható,hogy a tagság a következő hónapokban továbbbővül.

Belák Csaba a társulat célkitűzéseinek ésprogramjának ismertetésekor elmondta, hogynem érdekvédelmi szervezetről, hanem fórum-ról van szó, amely lehetőséget kíván nyújtani acseh-magyar gazdasági kapcsolatokat érintőbármiféle információcserére és tájékoztatásra. Atársulat adatbankot hoz létre, amely tartalmaznifogja a témával kapcsolatos csehországi és ma-gyarországi információkat, hogy ezúton is se-gítséget nyújtson az érdekelt vállalkozóknak ésüzletembereknek egyaránt. Ugyanakkor a tár-sulat közvetítő szerepet is vállal, s adatbankja akésőbbiek folyamán üzleti alapon szélesebbkörben is hozzáférhető lesz. A CSMGT szakmainyilvántartást kíván vezetni tagjairól, valamint acseh-magyar kapcsolatokban érdekelt cégekről.A társulat természetesen szorosan együtt kívánműködni a megfelelő cseh és magyar gazdasá-gi és kereskedelmi szervekkel, képviseletekkel,kamarákkal.

Wittek András a prágai magyar kereskedelmikirendeltség képviselője az alapító közgyűlésenelmondta, hogy 2002-ben a cseh-magyar keres-kedelem volumene mintegy 1,6 milliárd euróttett ki. Ebből mintegy 700 millió euró a magyarkivitel, míg a behozatal értéke nagyjából 900millió euró.

A Csehországi Magyar Gazdasági Társulatnakúgy vállalkozók, mint jogi személyek (pl. kftvagy rt.) is tagjai lehetnek, s nem feltétel acsehországi székhely, sem a cseh állampolgár-ság. A CSMGT alapszabályzata és a társulatotérintő információk a szervezet weboldalán ismegtalálhatóak (http://www.csmgt.cz). A társu-lat e-mail címe: office@csmgt.cz

Kokes János (MTI)

10

SZÖVETSÉGI HÍREK

2003. december 10-én rendkívüli tagsági gyűlésttartott a CSMMSZ brünni szervezete. A gyűlésnekegy fő pontja volt: önálló jogi és gazdasági egység-gé váljon-e a szervezet a CSMMSZ keretén belül.

A részleges önállóság kérdésével a szervezetvezetősége már régóta foglalkozott, a gazdálkodásszempontjából ugyanis ez a forma sokkal rugalma-sabb (a brünni szervezet sokoldalú tevékenységetfolytat, szolgáltatásokat nyújt, ebből kifolyólagszerződéseket köt, számlákat állít ki, stb.). Az utol-só lökést a kérdés eldöntésében a december 2-ánbefejeződött önkormányzati ellenőrzés adta, amimegkérdőjelezte a brünni szervezet által megkötöttszerződések hitelességét (a hivatalosan bejegyzettjogi személy székhelye ugyanis Prága), továbbá akapott támogatás könyvelésileg helyes kimutatásáta központilag végzett könyvelésben (a központikönyvelésbe közvetlen belátásunk nincs, így nem

tudjuk befolyásolni).A jogi és gazdasági önállóság mellet beszél az a

tény is, hogy a jövőben elsősorban regionális szin-ten fog működni a támogatási és az elszámolásirendszer.

Az említett tények alapján – kihasználva a már-ciusban elfogadott új alapszabály adta lehetőséget– a brünni szervezet rendkívüli tagsági gyűlése de-cember 10-én úgy döntött, hogy a CSMMSZ berke-in belül önálló jogi és gazdasági egységgé alakulát. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a brünni szer-vezet továbbra is a Szövetség része, a Szövetségalapszabályával összhangban tevékenykedik, csakönálló szerződéskötési joggal rendelkezik, önálló-an pályázhat és gazdasági tevékenységéről önállókönyvelést vezet. Ugyanakkor felelőség szempont-jából kikerül az országos Szövetség védőszárnyaalól…

Rendkívüli tagsági gyűlés Brünnben

Nemzetiségi adás a Cseh TV-ben

Ostravské studio ČT připravilo nový magazín o životě menšin v ČR– Ostravské studio České televize připravilo nový magazín Babylon, který pojed-

nává o životě menšin v České republice. Magazín je určen nejen pro menšiny, ale ipro širokou veřejnost, které život a problémy menšinových skupin obyvatelstvanejsou lhostejné, sdělila ČTK Jolanda Pilařová z tiskového oddělení ostravské televi-ze. Publicisticko-servisní magazín bude poprvé uveden v pátek 9. ledna 2004 nadruhém programu České televize, a to od 18:40. Nový magazín vznikl v Centru pub-licistiky a dokumentu Televizního studia Ostrava. První díl nového publicistickéhotýdeníku se bude zabývat otázkou, proč se z českého prostředí vytrácí slovenština.

OSTRAVA 3. ledna 2004 (ČTK)

A Cseh Televízió Babylon címem heti 14 per-ces nemzeti kisebbségekkel foglalkozó magazintindít. A magazin minden pénteken 18:40-kor aČT 2-n lesz látható. Az első kiadás január 9-énlesz. A magazint az osztravai stúdió készíti, s azegész koncepciót egy kisebbségi képviselőkbőlálló tanács – amelynek magyar részről KokesZoltán a tagja – javasolja, illetve véleményezi.

Marta Svozilová szerkesztő és rendező tájékoz-tatta a tanácsot, hogy a magazin alapvetően há-rom részt fog tartalmazni:

– riport– egy érdekes, kisebbségi személyiség port-

réja– rövid infók volt, vagy várható eseményekrőlNyilvánvaló, hogy ez csak a törzs, amely ese-

tenként módosulhat, illetve módosulni fog a

helyzet, s a műsor fogadtatásának tükrében. Le-hetséges például egy nagyobb lélegzetű temati-kus anyag elkészítése is.

Miután a műsort a tévé vezetése nemrégibenjóváhagyta, s januárban indul, tőlünk is kér a te-levízió néhány tippet. Itt a lehetőség, hogy tag-jaink, olvasóink is kifejtség véleményüket,milyen témákat, problémákat szeretnéneklátni a magazinban (például iskolák, nyelv-használat, sajtó, műemlékek, kettős állampolgár-ság, folklór, diszkrimináció, illetve együttműkö-dés, klubok, egyedinek számító események, ki-sebbségi személyiségek, társadalom, kultúra, vál-lalkozók vagy bármiféle más terület, amit érde-mesnek tart a potenciális néző). Az esetleges öt-leteket, javaslatokat a szerkesztőség címérekérjük beküldeni.

11

ESEMÉNYNAPTÁR 2003

•• január 15.A modernizmus előfutárai a magyar fotó-művészetben – kiállítás-megnyitó a Morva Ga-lériában

•• január 28.Nobel-díjasok – a 2002-es irodalmi Nobeldíj tu-lajdonosát a magyar származású Kertész Imrétmutatta be Detáry Attila a Mahenuv památnikklubban

•• február 12.Évzáró tagsági gyűlés

•• március 12.Herencsár Viktória cimbalomművész koncertjeés hangszertörténeti előadása; a hangversenytkövetően tárlatvezetés az Iparművészeti Múze-umban.

•• március 16.Magyar nyelvű szentmise a március 15-i nem-zeti ünnep alkalmából, majd koszorúzás a ma-gyar jakobinusok emléktáblájánál, a Spilberkvárbörtön falánál

•• március 23.A Dél-alföldi Szaxofon Együttes – jazz bandkoncertje

•• március 26.Vitaest – beszélgetőpartnerünk Patricie Hanz-lová (2002-ben szerzett diplomát a MasarykEgyetemen, és diplomamunkájában a brünnimagyarok beolvadásának folyamatát vizsgálta).

•• március 29. CSMMSZ Küldöttközgyűlés Prágában

•• április 9. Történelmi előadás, Fejezetek a II. világháborútörténetéből – a doni áttörés 60. évfordulója –Simon Attila történész

•• április 16. Magyar kulturálist est a Jeden svět (Közös vi-lág) elnevezésű nemzetközi filmfesztivál kere-tén belül

Sírt s kacagott a szó, s az ének2003. április 24-én Prága után Brünnben

is fellépett Szvorák Kati és Tóth Zsóka egygyermekelőadással, melynek címe a Rács-rendítők volt. Az előadók a PT-nek adottinterjújából idézünk most egy-két gondola-tot...

Nem mindennapi esemény az itteni magyar-ságnak, amikor ilyen színvonalas műsorralajándékozzátok meg őket. Gondolom, ugyan-ilyen szívesen fogadnak benneteket más ma-gyarlakta területeken is.

Sz.K.: Eddig még sajnos csak Szlovákiábanszerepeltünk. Pedig jó lenne, fontos lenne Er-délyben is vagy Kárpátalján.

T.Zs.: Az a probléma ezeknél a műsoroknál,hogy arra hagyatkozunk – ez valamennyireműködik is –, ami „szájhagyomány útján” ter-jed. Valahol, valaki hallott rólunk, és meghívvagy visszahív. Valójában nem tesszük megazt, amit meg kellene tenni, sajnos nem mene-dzseljük magunkat, ebbe is nagyobb energiátkellene fektetnünk. Az egy jó dolog, hogy ne-künk kettőnknek ez a műsor „jólesik”, hogy miépülünk belőle, de ha tudjuk, hogy ez mássalis így van, akkor kötelességünk lenne mindentmegtenni, hogy több helyre eljussunk.

Csehországi magyar gyerekeknek – a gyere-kekkel – énekeltetek, verseltetek. Nehéz feladatvolt megértetni, elfogadtatni magatokat a másnyelvi környezetben élő kicsinyekkel?

Sz.K.: Jó érzés volt együtt lenni velük, és na-gyon tetszik ez az ötlet, ahogyan itt, ebben az

12

ESEMÉNYNAPTÁR 2003

•• április 23.Hasznos tudnivalók – beszélgetés Pogány Er-zsébettel a Szövetség a Közös Célokért elneve-zésű szlovákiai magyar polgári társulás titkárá-val a magyar igazolvány megszerzéséről

•• április 24.Zenés irodalmi összeállítás – Szvorák Kati(ének) és Tóth Zsóka (Radnóti díjas versmon-dó) közreműködésével

•• május 16.Sátáni tangó – magyar film az Art moziban(rendezte Tarr Béla), a szünetben beszélgetésKrasznahorkai Lászlóval a Sátáni tangó c.könyv írójával

•• május 17.Nemzeti kisebbségek találkozója – Návraty kekořenům (Vissza a gyökerekhez) címmel Brno-Řečkovice, a régi sörgyár területén lévö anfite-átrumban

•• május 28. Koncert – Mészáros Antal zeneszerző, zongo-rista és Jitka Nevrlá énekesnő előadásában G.Gerschwin, J. Ježek és Mészáros Antal sajátszerzeményei hangzottak el

•• május 31. Hagyományos, malacsütéssel egybekötöttSport– és Gyermeknap

•• június 3. Titiri szinház Ilók és Mihók – bolondos magyarnépmese. Bábelőadás gyerekeknek.

•• június 7-8.Családosok hétvégéje – Gyerekes családok két-napos, művelődési programmal egybekötötttalálkozója volt Sadek u Třebíče-ban

•• augusztus 29-31.Művelődési tábor 2003 Medlovban

•• szeptember 20. Színházi előadás – Örkény István: Tóthék aDivadlo Bolka Polívky színházban

idegen nyelvi környezetben a gyerekekkel ma-gyarul foglalkoznak, ahogy megtanulják anyelven kívül a hagyományokat is. Ez nagyonfontos, mert eljön az az idő, amikor felnőnekés keresik majd a gyökereiket.

T.Zs.: Mindig érdekes feladat egy gyerekmű-sor összeállítása. Az itteni fellépés előtt mégjobban elgondolkoztunk, hogy milyen verseketválasszunk ki, és lehet-e feltenni kérdéseket agyerekeknek, kapunk-e rájuk választ, lesz-ebátorságuk a válaszadásra. Lesz-e olyan nyelvibiztonság, egyáltalán, olyan szinten van-e amegértés, ahogy ez a magyar közegben termé-szetes? Örömmel vettük, hogy azok közül aversek közül, amiket hoztunk, jó néhányat is-mertek. Mondták velünk. A felismerés öröme,az együttmondás öröme egyébként is felszaba-dítóan hat a gyerekre. Az, hogy itt önállóanmegszólalnak, válaszolnak, kérdést tesznekföl, ez valami nagyon, nagyon jó utat jelez eb-ben a közösségben. És jó építkezést azzal,hogy az egészen kicsik is itt vannak, amire sokesetben azt mondják, hogy zavaró. Nem ígyvan. A kicsik tudat alatt érzékelve, önkéntele-nül nőnek bele és értik meg, hogy mi történikkörülöttük.

Mik a további közös terveitek?

T.Zs.: Sok-sok tervünk van. Beszéltünk arról,hogy balladaestet csinálunk, vagy hogy készí-tünk egy mesés-dalos műsort gyerekeknek. Te-hát terveink vannak, a legnagyobb gond ez amai rohanós-kapkodós kor, de biztosak va-gyunk abban, hogy megvalósulnak.

Mi is reméljük, és azt is, hogy ezeket a prog-ramokat látni fogjuk itt, Csehországban is.

Szilvássy Katalin

13

14 ESEMÉNYNAPTÁR 2003

•• szeptember 24. Kiállítás – Památky Světového dědictvíUNESCO v Maďarsku címmel a brünni Nem-zeti Műemlékvédelmi Intézettel együtt-működve

•• október 15. Tropical Transform jazzband koncertje aPodobrazy jazz kávéházban az Art agentúraközös rendezésében

•• október 18. Zalka Imre vándorfotográfus kiállítása aMorva Galéria Barokk termében, ugyanottNemzetközi cimbalomkoncert, közreműköd-tek: Triton trio – Herencsár Viktória (HU),Martina Krigovská (SK), Bronislava Dočkalo-vá (CZ) és vendégeik: Hiroshi Saito (JAP),Menashe Sasoon (IS)

•• október 22. Magyar nap a Mahen Könyvtárban – pro-gram: Magyarok brünnben (fotókiállítás,film), Tiszavirág együttes (néptánc és ének),Nagy L.: Hajdúvitézek (Hajdúci), MészárosA.: Vzpomínky psané ve tmě (Sötétben írtemlékek) című könyvek bemutatása dediká-lással egybekötve

•• október 29. Elűadás – Magyar utazók és feltalálók, téma-vezetű: Simon Attila történelemtanár

•• november 13. Vándormuzsikus – Hangszerek meséi óvo-dásoknak és kisiskolásoknak Gulyás Lászlóközreműködésével

•• november 21. 10 éves a Brünni szervezet – Emlékműsorszóban, képben, énekben, táncban

•• november 22. Katalin bál, a Tiszavirág hagyományőrzőcsoport és a Besenyői citerazenekar fellépé-se

Eddig két fő rendezvény mutatta be a cseh– ésmorvaországi nemzetiségek kulturáját – egyik aminden évben a Bolek Polívka Színházban sorrakerülő „Žijeme v jednom městě” c. műsor, a má-sik pedig a kétévenkénti Domovina a strážniceifolklór fesztivál keretében.

Az idén azonban új ötlettel állt elénk Dr. Fabi-šik – a népzene és néptánc, valamint az itt élőnemzetiségek nagy értője és szerelmese –, min-den év májusában nyílt terepen a Karácsony előt-ti színházi esthez hasonló műsort lehetne létre-hozni, de egész napra kiterjesztve, az egyes nem-zetiségek gasztronómiájának bemutatásával. Bármi brünniek e rendezvény műsorában az idénmég nem vettünk részt, de szerettük volna, hogylegalább valami itt kedvelt, igazi magyaros étellelvendégelhessük meg a résztvevőket. Úgyhogyelhatároztuk, hogy „lepipálunk” mindenkit és fő-zünk egy igazi magyar gulyáslevest! Mint kide-rült, az óriási kondér kicsinek bizonyult – rövid-ke óra elég volt ahhoz, hogy tartalma elfogyjon...S mivel a Dél-Morva Kerület önkormányzata elsőemberét, Juránek urat is nekünk kellett megven-dégelnünk, úgy kellett titokban félretennünk szá-mára az utolsó adagot.

De az öndicséret helyett inkább rátérnék a mű-sorra. Ha igaz, minden, a Dél-Morva Kerületbenélő nemzetiség részéről érkeztek szereplők, ide-értve pl. a zsidó, cigány vagy német kisebbségetis. A romák több városból is küldtek együttest,sőt Hodonínból kettő is jött. A görögök, bolgá-rok, horvátok körtáncaikkal bűvöltek el, melyek-nek alaplépéseit a délután folyamán el is sajátít-hattuk. Ugyanúgy a szlovák csárdást, melyet ha-gyományosan a brünni Púčík táncegyütes muta-tott be fenomenális fellépésén. De az orosz, né-

Vissza a gyökerekhez

ESEMÉNYNAPTÁR 2003

met, lengyel nemzetiség is szimpatikus műsoro-kat produkált – jó hangulatot teremtve. Mindeze-kért reméljük, hogy jövő májusra nekünk is sike-rül a magunk szerény módján hozzájárulni aprogramhoz. Megjegyzés: példát kellene ven-nünk azokról, akik a fiatal generáció tagjait is be-vonják táncaikba, dalaikba – ami mindig üdeszínfolt az ilyen rendezvényeken. Nem beszélvearról, hogy ezáltal nagyobb esélyt teremtenek ar-ra, hogy hagyományaik megőrződjenek és száj-ról szájra szálljanak fiataljaik és gyerekeik köré-ben is itt, hazájuktól vagy kulturájuktól távol.

Mindenkit szeretettel várunk jövő tavasszal ařečkovicei régi sörgyár területén!

Šab.

A brünni alapszervezet évzáró gyűléseinek vi-tájában rendszeresen visszatérő téma a gyerme-kekkel való foglalkozás kérdése. A vegyes házas-ságban élő szülők egy része a magyar nyelv át-adásához több segítséget vár el szervezetünktől.Eleinte heti két órás gyerek-foglalkozással próbál-koztunk, sajnos azonban nem minden a szülőtudta ilyen gyakran elhozni gyermekét a klubba,ezért más megoldást kellett találnunk: havontapróbálunk egy-egy programot szervezni, különösfigyelmet szentelve azok színvonalára. ÁprilisbanSzvorák Kati és Tóth Zsóka lépett fel Brünnbengyermekprogrammal, május végén megtartottuka hagyományos, egész napos gyermeknapunkat,júniusban pedig a gyermekes családok egy egészhétvégét töltöttek együtt.

A kétnapos hétvégi művelődési táborra június7-8-án a Třebíč melletti Stařeč községben kerültsor. Öt család találkozott, akik hét 4-8 év közöt-ti kisgyermekkel jöttek – érdekes módon vala-mennyi fiú volt. A fiúk focival kezdték a barátko-zást, majd ebéd után, mivel nagyon meleg nyárinap volt, lesétáltunk a helyi tóhoz, hogy megfü-rödjünk. Sajnos a tó piszkos vize csak a gyereke-ket csábította, de végül néhány áldozatkész szü-lő is belemerészkedett a vízbe, amelynek talánegyetlen előnye kellemes hőmérséklete volt.

Třebíč környékére nem véletlenszerűen esett aválasztásunk – a közeli Sádek kastély mellettiamfiteátrumban ugyanis aznap nemzetközi cim-balomfesztivált tartottak, ahol az esti főelőadásvendége Herencsár Viktória magyarországi cim-balomművésznő volt. A nagyszerű zenei élménytmég egy esti focizás követte, és lefekvés előttnem maradt el a meseolvasás sem. A felnőttek

természetesen még eldiskuráltak egy ideig, egy-két pohár bor mellett élvezve a kellemes nyárieste nyugalmát.

Vasárnap délelőtt magyar verses játékokat ját-szottunk a gyerekekkel, s amikor belefáradtunk,elolvastunk egy mesét, majd újra játék követke-zett. Ezután az apukák és fiaik közös futball-meccset játszottak, majd a kifáradt és kimelege-dett gyermektársaságnak levetítettünk néhány rö-vid magyar népmesét. Ebéd után a třebíči stran-don ért véget a program. Aki nem sietett, mégvégigsétált a város zsidónegyedének romantikusszűk utcácskáin.

Azt hiszem, egy kellemes és hasznos hétvégéttöltöttünk együtt, jobban megismertük egymást,a fiúk összebarátkoztak, megtanultak néhánymagyar mondókát, és talán itt többet beszéltekmagyarul, mint egy otthon töltött hétvégén. Bí-zom benne, hogy mind a szülők, mind a gyere-kek jól érezték magukat és legközelebb is szépszámmal eljönnek.

Kolář Edit

Családosok hétvégéje

15

ESEMÉNYNAPTÁR 2003

A brünni magyar klubban egy szerdai na-pon, költői esttel lepték meg Kolář Edit,Šabacká Ágnes és Detáry Attila az összejöttklubtagokat. Saját összeállításban mutatták bea neves magyar költőket, kezdve Balassi Bá-linttal egészen a 20. századi Weöres Sándorig.

Elhangoztak többek között Balassi, Csokonay,Petőfi, Vörösmarty, József Attila, Ady Endre ésmások legszebb szerelmes versei. A jelenlevők

áhítattal hallgatták, és mindenki a maga módjánidézte fel, mikor találkozott ezekkel a versekkelelőször. Volt aki a hajdani magyar órákra emléke-zett, volt aki iskolai szavalóversenyek hangulatá-ra. Sok részletet csöndesen együtt tudtak monda-ni a hallgatók az előadókkal. Érezni lehetett ahangulaton a magyar nyelv erejét, szépségét és aszavakon keresztül a versek érzelmi telítettségét.

Ízelítőül idézzünk egy strófát Petőfi SándorSzeptember végén című verséből:

„Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,De látod amottan a téli világot?Már hó takará el a bérci tetőt.Még ifjú szívemben a lángsugarú nyárS még benne virít az egész kikelet,De íme sötét hajam őszbe vegyűl már,A tél dere már megüté fejemet.”

Feleleveníteni a magyar költészetet jó gondo-lat volt és bizonyára lesz még hasonló est másalkalommal.

Šalplachtová Eva

A brünni magyar kisebbség az idén is részt ve-hetett a strážnicei folklór-fesztiválon, ami egy-részt szerencse, másrészt megtiszteltetés. Szeren-cse azért, mert az idén is akadt néhány lelkestag, akik vállalkoztak arra, hogy képviseljék azitteni magyarokat és ne hagyják, hogy az ideiDomovina nélkülünk kerüljön megrendezésre.Megtiszteltetés azért, mert a műsor bizonyosszínvonal elérése nélkül nem kerülhetett volnaszínpadra.

Nekünk, szereplők számára nagy élménytnyújtott a rendezvény, melynek a Domovinacsak egy részét alkotta. Cseh– és Morvaországszinte minden régiójából érkeztek jobbnál-jobbtáncegyüttesek, zenészek. S el lehet mondani,hogy valóban mind „tiszta forrásból” merítettekés azon voltak, hogy bemutassák saját tájegység-

ük népi hagyományait. Szinte minden együttesúgynevezett „amatőr” volt, ami viszont fellépé-sük színvonalát illeti, le a kalappal! Mintha „pro-fik” volnának. Élvezet volt hallgatni és nézniőket.

Rendkívül gazdaggá és színessé tették a feszti-vált a külföldről érkezett táncegyüttesek műsorai– az embernek a lélegzete is elakadt egy-egy pil-lanatban... Dél-szlávok, görögök, magyarok (aHajdú Táncegyüttes Debrecenből fenomenálisférfi-táncaival vagy mélyérzelmű erdélyi számai-val), szlovákok, mexikóiak, lengyelek, ciprusiak– mind-mind nagy élményben részesítették a né-zőket. Legnagyobb sikere mindig a külföldiekgálaestjének van – aki csak kissé késve érkezika helyszínre (Bludník Amfiteátrum), már nem ta-lál ülőhelyet az óriási méretű körszínházban.

Költői est-sorozat indult

Strážnice 2003 – a népi hagyományok fesztiválja

16

ESEMÉNYNAPTÁR 2003

Ami a mi fellépésünket illeti – férfiak hiányá-ban – egy egyelőre kislétszámú „nőikar” létreho-zását határoztuk el s ismételten felkértük a zsit-vabesenyői citerásokat, hogy segítsenek a dalokösszeállításával és a zenei kísérettel. Így azutánösszeállt a műsor. Mi lányok inkább lelkesekvoltunk, mint tehetségesek, de citerásaink bizta-tására igykeztünk legjobb formánkat hozni.Végülis sikerült egy lendületes népdalcsokrotelőadni a fesztiválon, szerény tánckísérettel. Haminden igaz, nem hoztunk szégyent azokra, aki-ket képviseltünk. A citerásoknak akkora sikerükvolt, hogy a Rádio Brno meghívására még élő rá-dióközvetítésnek is szereplői lettek. Ezúttal sze-retnék köszönetet mondani az Ožvald Norbertvezette citerazenekarnak a segítségért, és a lá-nyoknak, akiknek nevét szeretném itt felsorolni:köszönet Hirošová Renátának, Římanová Mari-kának, Mišiková Editnek és Nagy Mártinak a lel-kesedésért. S aki a próbák alatt mellénk állt, sőt

„szakmai” tanácsokkal látott el: köszönet Son-koly Tibornak.

Bízunk benne, hogy a jövőben ezek és a ha-sonló kezdeményezések szaporodni fognak, éstitkon azt reméljük (dolgozunk is rajta), hogy si-kerül lányokat, de főleg fiúkat találnunk egybrünni magyar néptáncegyüttes létrehozásához.Ugyanis a csehországi fesztivál-szervezők meg-érdemlik, hogy minél színvonalasabb műsor-számokkal lépjenek fel nemcsak a hazai tájak,de az itt élő nemzetiségek képviselői is. (Min-denkit szívesen fogadunk sorainkba!) Minden-képpen értékelnünk kell, hogy ilyen és hasonlórendezvényekre rendszeresen sor kerül, mert azilyen kulturális élmények hatnak talán legjobbirányban az itt élőkre, az európaiakra és a világegyéb tájain élőkre – s tanítanak minket egymástiszteletére, elfogadására.

Šab.

17

ESEMÉNYNAPTÁR 2003

A CsMMSz hagyományos nyári művelődési tá-borára a tavalyi évhez hasonlóan ismét augusz-tus utolsó hétvégéjén került sor, az akkor mármegismert és megszeretett medlovi üdülőköz-pontban. Lehet, hogy a múlt évi kellemesen éstartalmasan eltöltött néhány nap híre toborzottújabb résztvevőket, talán a tavalyi sikeres tanulásés szórakozás, avagy az érdekesnek ítélt családiprogram felidézése ösztökélte tagjainkat – min-denesetre nagyon sokan eljöttek, gyerekek ésfelnőttek egyaránt. Étkezések alkalmával örömvolt végignézni az étterem nagytermén, ahol las-san már a két hosszú asztal is rövidnek bizonyultmindenki elhelyezésére. És amit még ennél isfontosabbnak tartok, hogy nagyon sok volt agyerek – persze külön gyermekprogramok ké-szültek számukra – folyamatos kézműves-foglal-kozás, játékok és egy bábszínházi előadás, mely-nek keretében az egyéni szereplés sem hiányoz-hatott. Az időjárás ez alkalommal nem bánt ve-lünk olyan kegyesen, mint tavaly (jómagam iscsak egyszer merészkedtem a szálloda melletti tóvízébe), esett is, fújt is – egyszóval kint inkábbősz volt már, mint nyár – ám mindez csak kis-mértékben hatott a csemetékre, akik vidámsá-gukkal, „szerepléseikkel” és alkotásaikkal meg-alapozták valamennyiünk jó hangulatát.

A művelődési tábor keretében két történelmielőadás hangzott el – mindkettő jeles évforduló-hoz kötődött. Péntek este II. Rákóczi Ferenc sze-mélyéről, életpályájáról és a nevével fémjelzettszabadságharcról emlékezett meg Kovács László

történész, a Somorjai Magyar Tannyelvű Gimná-zium igazgatója. Jó volt, hogy Rákócziról nemkisiskolás szintű értékelést hallhattunk, előadónksokunk számára szokatlan megközelítésben ke-reste az összefüggéseket. Nem kevésbé volt ér-dekes a másnapi előadás, amely során Kovács ta-nár úr Deák Ferenc talán a többség által kevésséismert életútjáról beszélt, az államférfi születésé-nek 200. évfordulója kapcsán. Deák kompro-misszumokra képes, problémamegoldó politikusvolt, aki életpályája során számtalan helyzetbeninkább csak hátulról irányította az eseményeket.Nevével kapcsolatban mindannyiunknak a ki-egyezés jut eszébe, pedig Deák több évtizedenkeresztül nemcsak egyszerű politikus, ennél sok-kal több – szinte intézmény volt. Az előadásokatkövetően feltett kérdésekre (pl. Erdély, mintönálló állam szerepe a XVI-XVII. század folya-mán) újabb izgalmas témák kerültek elő.

Csémy Tamás, a Cseh Centrum igazgatója a kétvilágháború között Magyarországon tevékenyke-dő csehszlovák diplomata, Anton Straka életét éstevékenységét idézte fel. Straka nagy érdeme acsehszlovák és magyar kulturális kapcsolatok fej-lesztése, ápolása volt. Születésének 110. évfordu-lója alkalmából a közelmúltban Budapesten kon-ferenciát szerveztek, felavatták emléktábláját, éstevékenységéről könyvet adtak ki („Hidat verj,ne éket” – a kétnyelvű érdekes kötet Csoma Bor-bála munkája).

A művelődési tábor bevezető rövid előadását aPozsonyból érkezett Pogány Erzsébet tartotta.Beszámolt a státustörvény végrehajtásának ta-pasztalatairól, a magyar igazolványok kiadásánakfolyamatairól, arról az útról, amelyet az elmúltegy évben tettek meg ezen a téren. Örömmel tá-jékoztathatott bennünket arról, hogy időközbenszületnek megoldások a csehországi magyarokszámára is a „Magyar igazolvány” megszerzéseügyében. Bizonyítékul erre a már eddig kiadott,átvett és használt igazolványok tulajdonosainaktapasztalatai szolgálhatnak.

Úgy vélem, nem tévedek, ha a találkozó nép-

Művelődési tábor2003. augusztus 29-31. Nové Město na Moravě – Hotel Medlov

18

ESEMÉNYNAPTÁR 2003

szerűségi listáján a Balázs Géza nyelvész, egyete-mi oktató által megtartott anyanyelvi előadások-nak ítélem a pálmát. A mai magyar nyelvvel fog-lakozó, Magyarországon a médiák révén közis-mert nyelvész-oktató egyik előadásában a ma-gyar nyelv határon túli változatairól beszélt, a va-sárnapi záróelőadásban pedig a 21. századinyelvkultúra kérdéseit tűzte napirendre. Az elő-adások közben mi, résztvevő felnőtt hallgatók is-mét kisiskolássá váltunk. Jelentkeztünk, példákatkiabáltunk, ha az előadó ezt várta el tőlünk, jó-kat kacagtunk a szószedetek, az ehhez kapcsoló-dó történetek, a bürokratikus nyelv által megszü-letett nyelvi szörnyszülemények hallatán, ma-gunk is megpróbáltuk bővíteni a tanár úr gyűjte-ményét megfelelő tájjellegű régi vagy jellegzete-sen mai korban keletkezett szavakkal, kifejezé-sekkel, példákkal. Balázs Géza egyébként nemelőször volt vendége a CsMMSz-nek, a PrágaiMagyar Kulturális Központban már tartott elő-adást körünkben. Könnyen követhető, szelle-mes, közvetlen előadásmódja mindenkit magávalragadott. Jó volt játékosan, könnyedén „anya-nyelvészkedni”!

Mi volt még? A már említett kézműves– és óvo-dai foglalkozások főleg kicsiknek (én is kaptamegy gyolcsbabát és egy ceruzahegyezővel fara-

gott, gyönggyel ékesített, virágocskákkal teli ko-sárkát) a türelmes és mindig mosolygós Moravc-sík Tímea vezérletével. No, és a bábelőadás –énekkel, a nézők szereplésével, eredeti kedvesbábokkal, mesével – a Giovannini házaspár –Kornél és Regina – nemcsak a gyerekeket szóra-koztatta, hanem a felnőtteket is.

Az esték hosszúra nyúltak a borozó asztalai-nál, ahol új ismeretségek, barátságok kötődtek.Sajnos, szervezési gondok miatt programunkbólkimaradt a táncház – és a szálloda bárjában semcsendült fel a táncra hívó zene. Így maradt azének és a beszélgetés. Ami ugyanazt a gondola-tot erősítette csak meg bennünk, mint a tavalyiközös tánctanulás vagy esti bohókás „vonatozás”:jó együtt lenni, beszélgetni, új arcokat befogad-ni, érdekes témákról hallani, neves előadók köz-vetlen asztalszomszédjaként értékes ismeretsége-ket kötni.

Szép volt, jó volt, hasznos volt az idei művelő-dési tábor. Köszönet érte minden résztvevőnek,előadónak és a főszervező Becske Katinak. Jövő-re ugyanekkor, ugyanitt? – kérdezhetnénk egy-mástól. A válasz egyértelműen igen és talán-talánmég többen leszünk.

Rónai Katalin

19

20 ESEMÉNYNAPTÁR 2003

Oberpullendorf/Felsőpulya (így szerepel a hely-ségnévtáblán is), a szép, hangulatos burgenlandiváros, már többször adott otthont ennek a kétéven-ként megrendezésre kerülő, mind nagyobb tekin-télynek örvendő találkozónak. Noha az idei, a 2003.szeptember 6-7-én megtartott tanácskozás anyagiproblémák miatt ideiglenesen szakított a hagyo-mánnyal, az egyéves késedelem végül is egy kitű-nően időzített időpontot eredményezett. 2004-benugyanis tíz ország előtt megnyílik az Európai Unióajtaja, s a belépő országok, de az előszobában vá-rakozók területén is jelentős számú nemzeti kisebb-ség él. S természetesen nem ismeretlen ez a kérdésmagában az Unióban sem. Lehet tehát aktuálisabbpillanatot találni egy olyan tanácskozás számára,melynek tárgya „Az Európai Unió és az etnikai ki-sebbségek – diagnózis és prognózis”?

A főrendező Ausztriai Magyar Egyesületek ésSzervezetek Központi Szövetsége és a társrendezők, aNyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szö-vetsége (NYEOMSZSZ) valamint a Közép-burgen-landi Magyar Kultúregyesület, Felsőpulya által meg-hívott szakértők és kisebbségi politikusok természe-tesen nagy hangsúlyt helyeztek a magyar kisebbsé-gek helyzetének elemzésére (nem feledkezve mega nyugat-európai szórványmagyarságról sem), debemutattak más európai kisebbségi modelleket is.

A kétnapos rendezvény nagy érdeklődést váltottki. Színhelyére, Felsőpulya városházának dísztermé-be 14 országból közel 250-en érkeztek, a Cseh-ésMorvaországi Magyarok Szövetsége is népes küldött-séggel képviseltette magát. A megjelenteket DeákErnő, a NYEOMSZSZ elnöke és Anneliese Schmuc-ker, a város polgármestere is köszöntötte. A nyitóelőadást Deák Ernő tartotta, dolgozatának címeakár a tanácskozás mottója is lehetne: Meg akarunkmaradni annak, akik vagyunk. A feszített tempójú

kétnapos előadássorozat során 18 előadást hallgat-tunk meg. Ezek részletes ismertetésére nem vállal-kozhatom, csak nagyvonalakban vázolhatom afőbb gondolatokat.

Az elhangzott értekezéseket három részre oszta-nám, amelyek egymást kiegészítve járták körül a té-mát. Az első csoportba tartozók a kisebbségi lét mi-benlétét, lehetőségeit mutatták be, az erről szólókutatások adatait ismertették, az asszimilációs folya-matokat és önkormányzati törekvéseket elemezték.

Másrészt konkrét helyzetjelentéseket is hallgat-hattunk kisebbségi politikusoktól: Kudlik Gábor aszerbiai nemzetiségek civil szervezeteiről beszélt,Markó Béla az 1989 utáni erdélyi magyar politika di-lemmáit taglalta (együttműködés vagy konfrontá-ció?), míg Bugár Béla a Magyar Koalíció Pártjánaktapasztalatait ismertette. Szó volt a nyugat-európaiszórványmagyarság problémáiról is, a házigazdáin-kat képviselő Kelemen László számunkra különö-sen érdekes témáról értekezett: az ausztriai magyarnépcsoport múltja, jelene és jövője.

A harmadik csoportba sorolnám a különböző ki-sebbségi modelleket bemutató előadásokat; Dél-Ti-rol autonómiájáról, a svájci kantonális rendszerről, adán-német kisebbségi megegyezésről, a finnországi,svédországi, valamint a skóciai és walesi önkor-mányzati rendszerről. Ezen modellek java – hiá-nyosságaik ellenére – már remélhetőleg a jövő Eu-rópáját vetítik elénk. De addig még sok a teendő.Ezt fogalmazta meg a tanácskozás végén elfogadott(ellenszavazat nélkül, egy tartózkodás mellett) Zá-rónyilatkozat is, mely többek között megoldatlankisebbségi kérdésekre hívja fel az egyesülő Európafigyelmét.

Végül egy kellemes színfoltról, az első nap gaz-dag programját záró műsoros estről ejtenék néhányszót. Élvezettel hallgattuk az Őri Banda citeraegyüt-test, gyönyörködtünk a távoli Erdélyből érkezettkörösfői Rákóczi Kultúregylet fiatal táncosainak be-mutatójában és pompás kalotaszegi népviseletük-ben. Vidám perceket szerzett a Pulya Gyula burgen-landi költő verseiből szavaló Baumgartner Gerhard.Megható volt, ahogy a régi népdalokat éneklő Fel-sőpulyai Vegyeskórus előadásába egyszer csak hal-kan dúdolva bekapcsolódott a hallgatóság is.

Kitűnően szervezett, élménydús összejövetel voltaz idei. Köszönet érte a szervezőknek, házigazdá-inknak és a rendezvényt támogató Határon Túli Ma-gyarok Hivatalának.

Weszely Éva

„Kufstein VII.” tanácskozás

21ESEMÉNYNAPTÁR 2003

Katalinoknak november 25-ére milyen aján-dékot is lehet adni a virág mellé? Például egybáli belépőt. Tették ezt Brünnben, a CsMMSzhelyi alapszervezetében az idén immár negye-dik alkalommal. Többéves készülődés után ezévben én sem maradtam ki e jó szokás kedvez-ményezettjei közül.

Az idei borongós novemberi hétvége ugyanak-kor nemcsak a Katák számára jelentett ünnepi pil-lanatokat Brünn városában. Sokan ünnepeltünkegyütt. Volt is rá nyomós okunk, hiszen az itt élőmagyarokat tömörítő alapszervezet tortáján tízgyertyácska lobogott. A születésnap a legkisebbcsaládban is ünnep – ha pedig a tortát olyan so-kan állják körbe, mint a Dominik Kultúrközpontnagytermében, akkor különösen az. A tortábólugyan nem jutott mindenkinek, az ünnepi prog-ramból, a köszöntő szép szavakból, a gazdagondíszített asztal gasztronómiai örömeiből viszontigen. Emlékül pedig mindenki magával vihetteazt a gondos munkájával elkészített kiadványt(CD-betéttel együtt), amely a tízéves múltat rep-rezentálja. A tánc, az ének, a szavalat, az ünnepiköszöntők mint határkövek jelezték azt az utat,amit az itt élő magyar ajkú közösség tett meg1993 és 2003 között.

Az eseményekben gazdag napok lezárásaként,már otthon olvastam végig a szépen, okosan

összeáll í tottk i a d v á n y t .Szervezetünkalapító elnö-kének, CsémyTamásnak abevezetőjébőlragadok kinéhány olyansort, ami na-gyon megka-pott: „… miaz, ami külső-re, egy kívül-álló számárais jellemzi ésmegkülönböz-teti a brünnimagyarokat atöbbi csehor-szági magyar-tól (?) … a jó-

kedv, a mosoly az, ami jelenlétüket és tevékenysé-güket kíséri … Nos, ha csupán a jóindulatot és azegymásra való figyelést lehetne a brünni magya-rok »számlájára« írni, már akkor is megérdemel-nék az elismerésünket és a megbecsülésünket.”

Ezek a szavak a valóságot tükrözik. Ezt határo-zottan állítom, és meggyőződésem, hogy az ideiőszi Magyar Kulturális Napok záróakkordjánakrésztvevői is egyetértenek velem. A mosolyra, anevetésre utalt Vojtek Zoltán brünni elnök rövidünnepi köszöntőjében a pénteki kulturális-meg-emlékező esten, ezzel volt tele a szombat esti bálhangulata, de a jókedv, a helyes célok érdekébenvégzett, fáradtságot elfelejtető öröm járta át aszombat délutáni klubtalálkozó légkörét is.

Sok nevet felsorolhatnék: vendégekét, szerep-lőkét, akik jöttek Prágából, Pilsenből, Felsőpulyá-ról, Budapestről, Pozsonyból, Zsitvabesenyőről,Párkányból és a fáradhatatlan helyiekét, akik sok-sok áldozattal és gondoskodással készültek, ter-veztek és fogadtak mindannyiunkat. Az, hogy lát-tuk vagy újraláttuk egymást – öröm volt. Itt mostnincs is mód – és talán felesleges is – hosszasanértékelni ezt a különleges brünni hétvégét. Amel-lett, hogy kellemesen kikapcsolódtunk, egyesmozzanatok, pillantok, benyomások hosszasanvisszacsengenek még bennünk.

Köszönjük, hogy jelen lehettünk és ünnepel-hettünk. Köszönjük, hogy részesei lehettünk azelső tízéves időszak lezárásának, ami egyben azújabb tíz év nyitánya is volt. Köszönjük, hogy ta-lálkozhattunk, felidézhettünk régi ismeretségeketés újakat köthettünk, hogy régi és új barátok ar-cai maradnak emlékezetünkben – természetesen,mi másképp: mosolygósan!

Rónai Katalin

Képeslap helyett Brünnből

22 ÉRDEKESSÉGEK

A medlovi művelődési tábor egyik sikereselőadója a közismert nyelvész Balázs Gézavolt. Előadásai bebizonyították, hogy anyelv és annak törvényszerűségei valamintváltozása rendkívül izgalmas téma. A követ-kezőkben az elhangzottakból idézünk.

Kevés figyelem vetül a határon túli magyarnyelv gazdagságára. Többet beszélünk a több-ségi nyelvek hatásáról, azután az ún. szétfejlő-désről, vagyis a magyar nyelv több részre sza-kadásáról, mint például arról, hogy példamuta-tó értékek: új szavak, régiségek, találó szólásokis keletkeznek-megőrződnek Kárpátalján, Er-délyben, a Felvidéken, Vajdaságban és a kisebbszórványokban is.

Marosvásárhelyi ismerősöm mondta a minap:„Kialudtam a pityókát a földből”. Régen hallot-tam az élőbeszédben ilyesféle képes kifejezéséta mély álomnak. Szlovákiai rokonom ezt szoktamondani: „Elkapott a juhászbetegség.”

Szlovákiában a zöldhullám, vagyis az, amikora haladási irányban folyamatosan zöldet ka-punk: telecsík. Erdélyben a parkolóhely teljesenmagyar szó: beállóhely, a jogosítvány (hivatalos

nevén: vezetői engedély) hagyományosabbmegnevezés: hajtási engedély.

A mai élettel kapcsolatos újfajta magyar elne-vezésekből gazdag csokrot gyűjtöttem összeSzlovákiában. A papucs például belépő, teljesenvilágos magyar szóalkotás, hiszen a papucsbacsak belelépünk.

Erdélyi származású íróbarátom a fodrásztóljövet méltatlankodott: megkérdezték tőle, hogyhagyjanak-e neki pajeszt. A pajesz szó értelme-ző szótári jelentése: ortodox izraelita férfinak afül előtt lecsüngő hosszú hajtincse, tréfásan ol-dalszakáll. Egy pillanatra elgondolkodtam, hogyhogyan lehetne másként mondani, mert hogyén sem tudom.

– Hát fülhaj, kedves barátom! – mondta azíró. – Esetleg ahogy Gárdonyi is használta: bar-kó!

Megejtő régiségek is megőrződtek a határontúli nyelvhasználatban. Szlovákiában példáulmáig él a –cska/-cske régi változata. Ott a gye-recske helyett sokszor azt mondják: gyerekcse.A Komáromból Gúta felé járó vonat pedig a gö-cse: ugyanis a rossz síneken göcsögött, ma aztmondanánk: döcögött. A rossz gyerekre aztmondják: lőhítő, én a léhűtő formát ismertemeddig. A kapkodó ember: sedre.

Étkezésnél azt mondják: háríts magadnak. Ahárítban valóban benne van az a mozdulat,amellyel valamint magunktól el– vagy éppenmagunk felé húzunk. És étkezés közben azt ismondják: pederd meg sóval. Én eddig legföl-jebb a bajuszomat pedertem, lám ismét ugyan-az a mozdulat.

Erdélyben pedig így kívánnak jó étvágyat:Használja egészséggel!

„Leszöktetetted magad levessel” ez ismét aFelvidékről származik. Én egyszerűen csak aztmondanám: Leetted magad. De a szökik igevisszhangzik Erdélyből is: „Szökdösősen szok-tam beszélni”, mondta egy barátom, „elharapoma szavak végét”. Lám, milyen szép kifejezés agyorsbeszédre, korunk jellemző tünetére. Talána nyelvészeti szakirodalomba is bevonhatnánk:szökdösős beszéd!

Tényleg, nem tanulhatnánk el a jót, a szépet,az értékeset, a magyar nyelv teremtő erejét –egymástól?

(Elhangzott a Magyar Rádió Édes Anyanyel-vünk című sorozatában 1998-ban.)

A határon túli magyar nyelv gazdagságáról

23ÉRDEKESSÉGEK

HOGY MILYEN LESZ A 21. SZÁZAD MAGYAR NYELVE?

Aligha tudjuk. Aligha tudjuk pontosan. De azértsok mindent tudunk, hiszen a nyelvtörténetből anyelvtudomány elveit, módszereit, ismerve követ-keztethetünk.

Közösség és nyelv szorosan összekapcsolódik.Olyan lesz a 21. század nyelve, amilyenek mi le-szünk. Világpolgárok, europolgárok, nemzetpol-gárok, állampolgárok, városlakók (egy kereske-delmi rádióadás kifejezésével: várostársak), falusi-ak, tanyasiak, remeték.

A nyelvtudomány ismeri a nyelvfejlődés és anyelvelhalás fogalmát. A 21. században vélhetőlegátrendeződnek a nyelvek. Tovább folyik a világ-nyelv(ek) kialakulása, lesznek közvetítő nyelvekés hitem szerint lesznek anyanyelvek. Ha csökke-nő számban is. De nem csökken a kétnyelvűségihelyzetek és szerepek száma. Ez a nyelvtanulásfontosságára figyelmeztet.

A magyar nyelvet csak mi, magyarul beszélőktarthatjuk fenn. Mi fejleszthetjük, mi gyarapíthat-juk, mi sekélyesíthetjük, mi felejthetjük el. De máshatások is vannak.

A közösség mellett szoros kapcsolat van nyelvés környezet, nyelv és kommunikációs technoló-gia, nyelv és kultúra, nyelv és gazdaság stb. közöttis. Egészen biztos, hogy az információ legújabbforradalma, az informatikai (digitális, számítás-technikai) forradalom a kommunikációs technoló-giákat forradalmi módon megváltoztatja és átren-dezi, s ezek nagy hatással vannak, lesznek a nyel-vekre, így a magyar nyelvre is.

Az informatikai forradalom következtében kul-turális átrendeződés is zajlik, ennek is megvan anyelvi hatása (pl. jól kipróbált kommunikációstechnológiák, műfajok sorvadnak, pusztulnak el).Új típusú gondolkodás és ismeret alakul ki. Fur-csán hangzik számunkra, akik fél lábbal a 20., ol-vasmányélményeinkkel, értékeinkkel még inkábba 19. században élünk: most, a 21. században nemnagyon kell olvasni, csak felszínesen, nem na-gyon kell írni, nem nagyon kell ismeretet tárolni,tudni… Mintha: nem nagyon kellene gondolkod-ni sem.

Fejlett kommunikációs technológiák állnak ren-delkezésünkre, de agyunk nem képes gyorsabbanés többet befogadni, mint a hagyományos techno-lógiák esetében. A 21. századi embert a technikasokféleképpen kiszolgálja, de érzelmi élete nemgazdagabb, mint 1000 évvel ezelőtti rokonaié.

Egészen biztos vagyok abban, hogy lesz köz-nyelv, lesz közös köznyelv, mert akarjuk. Ez a

megértés, az alapvető megegyezés alapja. És lesz-nek mellette helyi normák. A közös köznyelv vé-dendő érték, ehhez állami támogatásra is szükségvan.

A magyar nyelvközösségben „szintetizálódott”egy legkisebb közös többszörös, a köznyelv,amely többféle kiejtésváltozatot tűr és egy fő írás-formát, a helyesírást követeli meg.

A magyar nyelv esetében különösen nem okosdolog többközpontúságról beszélni, mert nyel-vünk minden más ismertebb nyelvtől különböző-en szervesen konvergens, azaz nem mutat szétfej-lődést sem történetileg, sem területileg. A magyarnyelvnek ez a fő (ha nem a legfőbb) jellemzője,ezt soha ne feledjük. Értékeljük a helyi értékeket,becsüljük, őrizzük, fejlesszük azokat, és ugyanezttegyük a közös köznyelvvel is.

HA MÁR BESZÉL MAGYARUL... Elinduláshoz:

Origo <www.origo.hu>Startlap <www.startlap.hu>Google Magyarország <www.google.co.hu>Magyar Elektronikus Könyvtár<www.mek.iif.hu>Miniszterelnoki Hivatal<www.kancellaria.gov.hu>MagyarOnline.net <www.magyaronline.net>

Hírek, olvasnivaló: Magyar újságosstand <stand.euroweb.hu>Magyar Nemzet Online <www.mno.hu>Magyar Hírlap Online<www.magyarhirlap.hu>Népszabadság Online <www.nol.hu>Heti Világgazdaság <www.hvg.hu>Index <index.hu>Könyvkereső <www.konyvkereso.hu>

Programajánló: est.hu <www.est.hu>Népzene, néptánc, kézmüvesség <www.tanchaz.hu>

24 KÖNYVBEMUTATÓ

2001-ben jelentmeg Richard Pra-žák „Cseh-magyartörténelmi kapcso-latok” c. válogatása„Történeti, irodalmiés művelődéstörté-neti tanulmányok”alcímmel, a szerző70. születésnapja al-kalmából.

Az ismert hungaro-lógus publikációi álta-lában természetesenmindkét nyelven meg-jelennek – előmozdít-va ezzel a cseh és ma-gyar nép/nemzet ön-megismerésének, deelsősorban kölcsönösmegismerésének fo-lyamatát.

A szerző fenti köte-tében a legrégebbiidőktől, a X-XI. szá-zadtól kezdve a XIX.század második feléigterjedő időszakot fel-ölelve ad képet törté-nelmi illetve irodalmikapcsolataink alakulá-sáról jól és kevésbbéismert személyiségektevékenységének be-mutatásával.

A középkorról szól-va említi a cseh krónikaírót, Kosmast, aki gyakranmerített a magyar legendák hagyományaiból, továb-bá azt, miként hatott a magyarokra a huszita mellék-jeles helyesírás, de áttételesen a huszita forradalmiideológia is. A XV-XVI. századi történelmi ellentétek-kel összefüggésben pedig felhívja a figyelmet arra,hogy az uralkodók közti ellenségeskedések (IV.Károly-Nagy Lajos, husziták-Luxemburg Zsigmond,Pogyebrád György-Hunyadi Mátyás) miként hajtot-ták a Habsburgok malmára a vizet. A tanulmányíró akölcsönös hatás vizsgálatakor még az építészetre ésképzőművészetre is kitér.

Akik a történelemben kedvüket lelik, bizonyáraszívesen lapozzák fel Coménius magyarországi tevé-

kenységét, kapcsolatait, valamint a cseh és magyarreformátus értelmiség egymásra gyakorolt hatását tár-gyaló tanulmányt. „Coménius példája termékenyítőnhatott a csehországi magyar református értelmiségegész irodalmi és társadalmi tevékenységére, és táp-lálta a jóviszonyt, amely a magyarok és a cseh kör-nyezet, illetve annak nemzeti és társadalmi szükség-letei között kialakult.” – írja a fenti tanulmány végén.

Személy szerint nagy érdeklődéssel olvastamRichard Pražák tanulmányát Josef Dobrovský ma-gyar kapcsolatairól illetve a magyar történelem és amagyar nyelv finnugor eredete iránti érdeklődéséről.Legalább ilyen érdekfeszítő R. Pražák tanulmány acseh történetírás másik nagy alakjának, Fr. Palacký-nak magyar kapcsolatairól és a magyar reformmoz-galommal kapcsolatban kialakított nézeteiről, aki –mint írja – pozsonyi tartózkodása idején (1812-1823)került kapcsolatba a Bécs-ellenes magyar mozgal-makkal. Sőt, öccse, Ondřej pedig a soproni evangé-likus gimnáziumban diákoskodott (1822-1824). R.Pražák megállapítja: Fr. Palacký „magyar köznemesikörnyezetben szerzett tapasztalatainak köszönhette,hogy megtanulta összekapcsolni a nemzet nyelvi-kulturális követeléseit a politikai célkitűzésekkel és anemzeti és társadalmi emancipáció eszméivel.” Fran-tišek Palacký felajánlotta együttműködését a MagyarTudományos Akadémiának a cseh levéltárakban fel-lelhető magyar vonatkozású források felkutatásában.Kapcsolatba lépett többek között Vörösmarty Mi-hállyal és Teleky Józseffel, a magyar refommozgalomvezető személyiségeivel, nagyra értékelte SzéchenyiIstván és Wesselényi Miklós nemzeti toleranciáját, el-vetve egyúttal Kossuth Lajos nemzeti radikalizmusát.

Richard Pražák a cseh és magyar színházi élet köl-csönös kapcsolatainak is szenvedélyes kutatója.Rendkívül érdekes tanulmányában – melynek címe„Cseh színészek és zenészek Pest-Budán a XVIII-XIX.század fordulóján” – precíz leírását adja mindazoncseh származású művészeknek, akik a XVIII. sz. 2.felétől – amikor „Pest-Buda a Habsburg-monarchiaegyik legkelentősebb színházi központjává vált” – va-lamilyen módon részesei voltak az akkori – mégtöbbnyire német nyelven játszó – színházak előadá-sainak. Ezt írja többek között: „A XVIII-XIX. századfordulóján jelentkező új magyar zenei stílus, a ver-bunkos muzsika kibontakozásában szintén szerepetvállaltak a cseh zenészek. Az úgynevezett verbun-kos-triász, Bihari János, Lavotta János és Csermák An-tal közül a harmadik cseh származású volt; 1796-tólkülönféle magyar városokban élt, a halál Veszprém-

A cseh-magyar kapcsolatok tudósa

25KÖNYVBEMUTATÓ

ben érte 1822-ben. Csermák zenei jelentősége első-sorban abban állott, hogy a verbunkos muzsikát ül-tette át a kor bécsi klasszicizmusának kamarazeneinyelvére.”

Mindenképpen érdemes elolvasni Pražák tanár úrírását Széchenyi István csehországi kapcsolatairól, út-jairól és hatásáról a cseh arisztokrácia és értelmiségkörében. 1845 augusztusi Prágai tartózkodását köve-tően ezt jegyezte Széchenyi a Naplójába: „Csehor-szágban több az alap s a fejlődés , mint Magyarors-zágon.”

További három tanulmányában a magyar forrada-lom és szabadságharc cseh– és morvaországi vissz-hangjával foglalkozik, valamint cseh irodalmi művekmagyar fordításaival (illetve azok csekély számával

1849 és 1867 között), továbbá Petőfi Sándor hatásá-ról a cseh irodalomban 1847 és 1871 közötti időszak-ban.

Hadd idézzük itt Fried István magyar irodalomtör-ténész gondolatait, melyeket a tanulmánykötet beve-zetőjében ír a jelentős hungarológusról: „Richard Pra-žák … a cseh történet– és irodalomtörténetírás ha-gyományainak méltó örököseként az ezer esztendőtátívelő cseh-magyar kapcsolatok kutatója, olyképpenhelyezhető el a közép-európai kontextusban, hogy acseh pozitivista és szellemtörténeti örökség folytató-jaként a magyar művelődés szellemiségének megér-tésére és a cseh közvélyményhez való közvetítéséretette életét.”

Šab.

Tanácstalan múzsákLAPZÁRTA UTÁN

Bevallom, a Prágai Tükörben jobban kedvelemaz elemző – elmélkedő cikkeket mint a különbö-ző rendezvényekről szóló beszámolókat. A(Tü)Körkép szerkesztőségi tagjaként mégis mégmegjelenése előtt elolvasok minden írást szerveze-teink tevékenységéről. A tavalyi utolsó számbanezek közül Kokes János Zoltán beszámolója ragad-ta meg leginkább a figyelmemet.

A Prágai Magyar Kulturális Napokról szóló cikkannak rendje és módja szerint felsorolja az esemé-nyeket. El kell ismernünk, hogy Prágában sem öt-letekben, sem látványosságban nem volt hiány.Mint megtudjuk, gond inkább a rendezvények lá-togatottságával volt. Leegyszerűsítve: akik meg-szervezték, azok meg is nézték, akik „csak” meg-hívót kaptak, azok közül alig jött el valaki. Miveltudom, körülbelül hány tagja van a prágai szerve-zetnek, a cikkben szereplő adatokból mindjárt vi-lágos volt hogy a többség nem jött el. „Megesik”mondhatnánk, ha csupán egy rendezvényről len-ne szó – focimeccs, hosszú hétvége, iskolai szün-idő stb… Attól tartok azonban, hogy a Kokes Zol-tán által leírt helyzet általános. A prágai cikkírómég nem kongatja a vészharangot, inkább igyek-szik megfejteni a jelenség okát: A műsorszervezőkmelléfogása? Rossz programválasztás? Hiányos tá-jékoztatás? A tagság érdektelensége? …ezeken afeltevéseken keresztül jut el a legsúlyosabb kérdé-sig: Kell-e egyáltalán ilyen áron – szó szerint: en-nyi pénzért – láttatni magunkat? Egyetértek a kér-déssel és hozzáteszem: ez a fajta láttatás könnyen

lejáratásba csaphat át.Kokes Zoltán úgy véli, hogy prágai jelenségről

van szó, és például Brünnben jobb a helyzet. Nos,kedves Olvasó, bárcsak így lenne! Sajnos Brünn ishasonló gondokkal küzd. Amint arról a (Tü)Kör-kép is beszámolt, a brünni szervezet tavaly ünne-pelte fennállásának tizedik évfordulóját. A jubileu-mi Magyar Kulturális Napok rendezvénysorozatatöbb mint egy hónapig tartott. A programba a gá-laesten kívül heti rendszerességgel különböző ren-dezvényeket iktattunk be. Ezeket most nem kívá-nom részletezni, annyit viszont elárulhatok, hogy agálaestet és a Katalin-bált kivéve látogatottságukigen gyér volt. Bizony nemegyszer pirultam, ami-kor bevezettem a félig üres nézőtérre a meghívottvendéget, és gyakran furdalt a lelkiismeret, amikoraz efféle mulatság költségeire gondoltam!

Több mint öt év műsorszervezés után értetlenülállok egy-egy ilyen kudarc előtt. Úgy érzem, aszervezeti élet szempontjából Brünnben a millen-niumi év volt az utolsó sikeres esztendő, s azóta azérdeklődés szemlátomást apad. Rossz előérzetemvan. Ha nem tévedek, az ismétlődő üres nézőtérkihívás: a darabot le kell venni a műsorról! De mitjátszunk helyette? A publikum nem adhat tanácsot,hiszen nem jár az előadásra. A társulat még egyideig próbálkozik, de ha nem jön vissza a közön-ség, előbb-utóbb bezárja a színházat.

Tisztelt Publikum! Mi legyen a következő da-rab? Vagy ne játszunk tovább?

A társulat nevében Detáry Attila

26 LAPZÁRTA UTÁN

Az évzáró tagsági gyűlés küldetése,hogy számba vegye és kiértékelje az el-múlt év tevékenységét, mennyire sikerültmegvalósítani a kitűzött célokat és ezek acélok összhangban vannak-e a tagok, tá-mogatók és a környezet elvárásaival.

Az alábbiakban a gyűlésen elhangzottakbólidézünk.

Szervezetünk megalakulásakor – 10 ével ez-előtt – konkrétan megfogalmazott célokat tű-zött ki maga elé, mégpedig:

1. biztosítani az itt élő magyarok számára amagyar nyelv, kultúra megtartásának és ápolá-sának lehetőségét;

2. hozzájárulni a magyar kultúra népszerűsí-téséhez cseh környezetünkben, gazdagítani ez-zel is Brünn város kulturális életét;

3. nyelvi tőkénk birtokában szolgáltatásaink-kal (információ-, közvetítői-, tolmács– és fordí-tói szolgáltatások) hasznára lenni cseh környe-zetünknek a cseh-magyar kapcsolatok fejlesz-tésében.

Mit tett ezen célkitűzések megvalósítása érde-kében a szervezet 2003-ban?

– Lehetővé tette a rendszeres szerdai klubta-lálkozókat, számos ismeretterjesztő, kulturális,szórakoztató rendezvényt szervezett és havirendszerességgel tájékoztatót küldött szét a ta-goknak Brünnben és környékén megvalósulómagyar vonatkozású rendezvényekről

– A Magyar Kulturális Napok rendezvényso-rozattal valamint a multikulturális fesztiválokonvaló részvétellel (Domovina, Ke kořenům,

Týden národnostních menšin v Mahenově kni-hovně, Žijeme v Jednom městě) a magyar kul-túrát népszerűsítette cseh környezetünkben

– Biztosította a MKIC folyamatos működteté-sét, amely mint a Magyar Turisztika informáci-ós pontja és utazási közvetítőiroda nyújtottszolgáltatásokat a széles nyilvánosság részére

Milyenek a visszajelzések a tagok, támogatókés a környezet részéről?

– Szervezetünk fizető tagbázisa stabilizáló-dott, már évek óta 100 fő körül mozog, ami aBrünnben élő, magát magyar nemzetiségűnekvalló állampolgárok cca 25%-a (számokban:2000/96, 2001/94, 2002/113, 2003/95).

– Támogatóinknál kivívott bizalmat más sembizonyítja jobban, mint a benyújtott pályázata-inkra elnyert támogatások (számokban: cseh-országi támogatások összege 213 000 Kč, ma-gyarországi támogatások összege 81 000 Kčvolt 2003-ban)

– Szervezetünk tevékenységének környeze-tünk részéről való pozitív megítéléséről a mé-diákban megjelent cikkek tanúskodnak.

Mi az, ami gondot okoz?– A tagok rendezvények után való érdeklő-

dése, rendezvényeken való részvétele. – A szabadidőben végzett szervezési munká-

ra egyre kevesebb idő jut, a professzionálisszintű tevékenységre pedig nincs elegendőanyagi keret.

-VZ-

Évzáró tagsági gyűlés a brünni szervezetben2004. február 13. (péntek!)

27ČESKÉ RESUMÉ

Vychází za finanční podpory Magistrátu města Brna

Úvod zpravodaje Brünni Magyar Futár 2003/2004 je věnován desátému výročí vzniku brněnskéorganizace Svazu Maďarů žijících v českých zemích. Při této příležitosti brněnská organizacevydala almanach, z jehož obsahu čerpají první tři příspěvky (strana 4 – 6). V další rubrice jsouvyjmenována důležitá výročí roku 2004 (strana 7). Rubrika Ze života svazu shrnuje nejdůležitějšíaktivity Svazu Maďarů: přináší referát z celostátní konference o vzniku hospodářského sdruženímaďarských podnikatelů, informuje o mimořádné členské schůzi brněnské organizace i o pláno-vaném národnostním vysílání v České televizi (strana 8 -11). Nejvíce příspěvků přináší rubrikaKronika 2003 (strana 12 – 21). Dočteme se o vystoupení Kati Szvorák a Zsóka Tóth, o účastibrněnských Maďarů na projektu Žijeme v jednom městě, o společném víkendu rodin s dětmi, oliterárním klubu, kde vystupovali členové brněnské organizace, o účasti brněnských Maďarů nafolklórním festivalu ve Strážnici, o letním vzdělávacím táboře v Medlově, o setkání krajanův rakouském Oberpullendorfu a o Kateřinském plese v Brně (strana 21). Rubrika Zajímavostiobsahuje dva lingvistické příspěvky na téma současné trendy v maďarštině (strana 22). V Kniž-ních novinkách se dočteme o nové knize hungarologa, profesora Richarda Pražáka (strana 24).V závěru tohoto čísla zpravodaje je zamyšlení nad smyslem některých kulturních programů azpráva o výroční schůzi Svazu Maďarů v Brně (strana 26).