hefop 1.3.1 05 vÉdŐhÁlÓ projekt
TRANSCRIPT
HEFOP 1.3.1 05 VÉDŐHÁLÓ projekt
Baranya megyei vállalkozónők kapcsolati hálózatainak személyessége
Kutatási részjelentés
Készítette: Dr. Jakab Julianna
Pécs, 2008.
1. A kutatás célja
Baranya megyében a rendszerváltást követően az ország más részeihez hasonló
folyamatok zajlottak le a nők munkaerő-piaci helyzetében, melynek során pozíciójuk
romlott. Ezt a folyamatot tovább súlyosbítja, hogy a megye, sőt a Dél-Dunántúl
gazdasága leszakadóban van az országos átlagtól. Kedvező folyamatoknak, kilábalásnak
nincs jele. A munkanélküliség tavaly ugyan stagnált, de a nők esetében romlott a helyzet.
Elhelyezkedési esélyeik rosszabbak a férfiakénál. A tartós munkanélküliség, az inaktívak
aránya magasabb az országos átlagnál, ráadásul a nőket mindez jobban sújtja. A női
vállalkozásoknak is ebben a kedvezőtlen közegben kell teljesíteniük.
A dél-dunántúli régióban a nők által irányított és/vagy tulajdonolt vállalkozások – az
országos átlaghoz hasonlóan – gyengébbek, méretükben kisebbek, mint a döntő részben
férfiak által tulajdonolt és vezetett vállalkozások (Szerb, 2007). Arányuk a férfiakénak
fele az összes vállalkozáson belül. Növekedésük, fejlődésük is visszafogottabb. A női
vállalkozók menedzseri képességei sem megfelelőek valószínűleg minden esetben a
nagyobb méretű szervezetek irányításához.
A női vállalkozókkal, sőt egyáltalán a nőkkel, esélyegyenlőségük növelésével még a civil
szervezetek közül is kevesen foglalkoznak. A hivatalos statisztikai és egyéb
nyilvántartásokból korlátozottan – nem, vagy nem eléggé részletezetten - érhetőek el
adatok, információk a vállalkozni szándékozó, vállalkozó nőkre, igényeikre vonatkozóan.
A munkaügyi és kamarai hivatalok nincsenek felkészülve a női vállalkozások speciális
problémáinak, szükségleteinek kezelésére.
Az Európai Unió által támogatott, és a Pécs- Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által
menedzselt HEFOP 1.3.1. 05 számú, VÉDŐHÁLÓ elnevezésű projekt keretében, amely
a baranyai női vállalkozók kapcsolatépítését segítő program, alapvető célként tűztük ki,
hogy modern – hiánypótló – eszközökkel támogassuk a nők által tulajdonolt és irányított
vállalkozások életlehetőségeinek, piaci helyzetének javulását. Ezt az általános célt a
hasonló, többségében zárt képzéseket megvalósító projektek sorában egyedi módon
megvalósítva, speciális eszközökkel igyekszünk elérni. Egyrészt a résztvevők kapcsolati
hálózatának kiterjesztésén, másrészt a vállalkozás fejlesztéséhez szükséges önbizalom és
kockázatvállalási készség megerősítésén keresztül.
Annak érdekében, hogy a kapcsolati hálózatok változását, valamint a programba bevont
vállalkozások életlehetőségeit követni tudjuk, a projekt szerves részeként két kutatást
indítunk. Az egyik a vállalkozások növekedésének lehetőségeihez mikroökonómiai és
vállalat-gazdaságtani szempontból közelít, a másik a vállalkozók kapcsolati hálózatának
feltérképezésével és a bennük a projekt hatására bekövetkező változások nyomon-
követésével foglalkozik.
A két kutatás két önálló tudományterület, a közgazdaságtudomány illetve a
szociálpszichológia elméleti keretében és sajátos eszköztárának segítségével igyekszik
megismerni a projekt által érintett populációt. Jelen tanulmányban azokat az
eredményeket mutatjuk be, amelyeket a kapcsolati hálózatok előzetes mérése során
kaptunk. A kapcsolati hálózat méretének és minőségi jellemzőinek alakulását a projekt
végeztével is feltérképezzük, hogy láthatóvá váljon, milyen hatással voltak a klubülések
a résztvevőkre.
2. Elméleti keretek
Kutatásunkat tehát a fentiek értelmében az emberi oldal szemszögéből végeztük. Azt
vizsgálva, vajon hogyan látják maguk a vállalkozók saját kapcsolati hálózatuk és
vállalkozásuk eredményei közti összefüggéseket. Ez a szubjektív megközelítés annyiban
is megalapozott, amennyiben ma már az akadémikus tudomány számára is elfogadott
tény, hogy a kognitív struktúrák, az objektív világ belső reprezentációi a megértésen túl
belső hajtóerőként alakítani képesek a személy viselkedését. Esetünkben kijelentjük,
hogy alapfeltevésünk: egy vállalkozás jelenlegi helyzetére és jövőbeli sorsára befolyással
van a tulajdonos és a menedzsment tagjainak az önmagukhoz és a környezethez való
viszonyulása.
Szocális reprezentációelmélet
A vállalkozónők önmagukról és kapcsolataikról kialakított képe vizsgálatának elméleti
keretét a szociálpszichológia egyik, a hatvanas évektől terjedőben lévő irányzata, a
szociális reprezentációelmélet képezi. Kérdésfeltevése a társadalomtudomány
úgynevezett interpretatív paradigmájához közelít, bár alapvetően a funkcionális irányzat
szülötte. (László, 1998). Az objektív, külső valóságot létezőnek tekinti. Emellett a
párhuzamosan létező társas tudások világát vallja, amelyek konstruáltak, és egymással
összefüggésben állnak. Megközelítése szoros kapcsolatban áll a szervezetelméletek
kognitív, kommunikációelméleti, a szimbolikus interakcionizmus, a társas
szabályrendszerek és a narratív vonulatával. (Kieser, 1995) A jellegzetesen európai
ihletettségű megközelítés szerint a világ észlelése, minden percepciónk válasz egy fizikai
vagy kvázi fizikai ingerre, ami abból a környezetből ér bennünket, amelyben élünk. (Moscovici, 1968., 2002.) Ezeket az ingerforrásokat el tudjuk különíteni vágyainktól és
szükségleteinktől. Percepciós folyamatainkban lehetnek torzulások, kognitív eltérések, de
ezzel együtt egy létező külvilágot feltételezhetünk.
A szociális reprezentációk olyan konstruktumok, amelyek a világ eseményeit és dolgait
kategóriákba helyezik el. Ezeknek létezik egy rendszere, amely a világ egy modelljét írja
le, és amelyet a minket körülvevő csoport tagjaival közösen osztunk. Egy másik fontos
jellemzője Moscovici szerint a reprezentációknak, hogy preskriptívek, azaz
ellenállhatatlan erővel írnak elő számunkra dolgokat. A nem tudatos kényszer fogalma
kapcsolódhat ide, a struktúra és a tradíció kombinációja, amely meghatározza, mit
ajánlatos gondolnunk.
A reprezentációk a humán interakciókban jönnek létre, két ember vagy két csoport
között, amikor információt adnak és kapnak egymástól. Az interakcióban jelentésadás
zajlik, a résztvevők számára ezeknek a dolgoknak nincs más jelentése, mint amit közösen
adnak neki. A kommunikációban áramló információk jelentése elfogadást nyerhet,
elutasíthatják, egyesíthetik, ilyen módon létrejöhetnek újabb reprezentációk, és a régiek
kihalhatnak. Ez a társadalmi valóság attól különös, hogy a csoportban mindenki által
osztott, más csoportokétól eltérő tartalmú, és hagyományok tartják fenn. A fizikai és a
szociális világ alapvető formái e reprezentációkban rögzülnek, és az egyének a csoportba
bekerülve ezekkel, mint a szocializáció tartalmával lépnek kapcsolatba.
Moscovici szerint e reprezentációknak a legalapvetőbb funkciója, hogy az ismeretlent
ismerőssé tegye, a külsőt belsővé alakítsa, megszüntetve ezáltal a szorongást. A szociális
reprezentációk birtoklása a csoporthoz való tartozás és az identitás élményén keresztül
adja az ismerősség benyomását.
Jellegzetesen interszubjektív jelenség, az egyének által alakítható és befolyásolható,
eltérően Durkheim (1980) kollektív reprezentációitól, amelyek a külvilágban objektíve
létező társadalmi konstruktumok. Egy másik lehetséges differentia specificaja a szociális
reprezentációknak, hogy nem kizárólag az egyénekhez kötődnek. Minden létező
reprezentáció közös, a csoport tagjai által osztott tudás. A kollektív tudatosságot őrzik,
megmagyarázzák az eseményeket és jelenségeket, hogy elfogadhatóvá váljanak.
A szociális reprezentációk megszületésében kiemelkedő fontosságú az a folyamatlépcső,
amikor megnevezzük a dolgokat. Ezzel a már meglévő kategóriák és képzetek
kontextusába illesztjük őket, ismerőssé tesszük, és megadjuk helyét más dolgok és
események reprezentációinak rendszerében. Ez az osztályozás eseménye, amikor vagy
generalizáció történik, azaz a prototípussal való összevetés alapján vonásokkal ruházzuk
fel az eseményeket, dolgokat. A másik folyamat a partikularizáció, amikor a
különbségeket megkeresve és definiálva növeljük a távolságot a reprezentálandó
dolog/esemény és a prototípus között. Mindez együtt a lehorgonyzás eseménye,
amelynek eredményeképpen nemcsak egy osztályozás és megnevezés történik, hanem
mindez oda vezet, hogy általa értelmezhetővé válik a személyiség, a viselkedés
hátterében álló motivációk és a véleményformálás folyamata.
A tárgyiasítás az a lépés, amikor az ismeretlen, absztrakt fogalmakat ismerős, konkrét
tapasztalatokká alakítja az egyén. Ez úgy történik, hogy a fogalomhoz valamilyen
homályos képzet vagy egy tárgy ikonikus szimbóluma társul, és a fogalom átalakul
képpé.(például: piacgazdaság = emberek a vásárban). Majd ezt követően a képekké,
szimbólumokká átfordított fogalmak egy figuratív magba integrálódnak, vagyis a
képeknek olyan komplexusába, ami a gondolatok valamely kontextusát szimbolizálja.
Ezáltal könnyebb róla beszélni, jelentését könnyebb megértetni másokkal.
A szociális reprezentációk további fontos jellemzője, hogy leképezik annak a csoportnak
történeti, kulturális és makroszociális rendszerét, amelyben a jelenségek előfordulnak.
Kollektív jelenség, ami nap mint nap újrakonstruálódik a tevékenységekben és
feladatokban, a kommunikáció során a személyek között.
Folyamatos diskurzusban definiálódik tehát a szubjektum és a tárgy viszonya. Ez a közös
formálás a társas cselekvéseket is összehangolja a csoport szintjén. Miközben a
kommunikációban zajlik a lehorgonyzás és a tárgyiasítás, a csoport új identitást dolgoz
ki.
A csoportok nem elszigetelten élnek, de elkülönülten. A szociális reprezentációk
alkalmasak arra, hogy a megértésnek és a dolgokról való tudásnak egy specifikus körét, a
„helyi világ”-ot hordozzák, ami a cselekvés számára egy sajátos alapot teremt. (Wagner
et al., 1988).
Minden olyan esemény, ami érinti a csoport életét, feldolgozásra szorul. Meg kell
küzdeni vele mind materiális, mind szimbolikus értelemben. A szociális reprezentáció
képes ezt a megküzdési folyamatot megérteni mélységében, időbeli kiterjedésében és
tartalmában is.
A fentiekben vázlatosan ismertetett szociális reprezentáció elméleti megközelítés a társas
tudást kettős jellegűnek ismeri: egyrészt a szociális reprezentáció struktúra, amelynek
belső szerkezete, logikája, más tudásokkal való viszonyában harmonikus rendszere
létezik, másrészt folyamat, ami a csoport tagjai között zajló kommunikációban alakul.
Moscovici definíciója szerint a szociális reprezentáció értékek, elképzelések és
tevékenységek rendszere annak érdekében, hogy a szubjektum, az individuum képes
legyen megküzdeni és tájékozódni mind a materiális, mind a szociális térben, hogy képes
legyen kommunikálni, azon keresztül, hogy nevet ad a szociális változásoknak, kódolja
őket, csoportosítja, és egyértelműen osztályozza a világának különböző aspektusait, akár
egyéni, akár csoportos történéseit.
Szociometria és szerepek
A morenoi szociometria és a szerepelmélet (Moreno, 1969) jelentősége abban áll
számunkra, hogy operacionálisan megragadhatóvá teszi a vállalkozói tevékenység, mint
közösségi cselekvésben résztvevők fejében a helyzetről kialakult tudást, és
megismerhetővé benne az önmaguk és a másik számára kijelölt helyet. A szerepekre
vonatkozó elvárások formájában sűrítve közölhetővé válik, hogy a vizsgálatban
résztvevők hogyan gondolkodnak a munkában létező szociális atomjukról. Ezek
egymáshoz való viszonya alakítja mindig a konkrét találkozások történéseit, az egyes
emberek viselkedését. A szociometria egyszerre képes kezelni a személyes és társas
szintet, összekötve ezzel a pszichológiai és a szociológiai megközelítést. Használatával
számszerűsíthetővé válnak a kapcsolati dimenziók.
Hálózatelmélet
Ezeknek a mennyiségi jellemzőknek a feltárásához Barabási-Albert Lászlónak a XXI.
század elején megjelent hálózatelmélet ismereteit (Barabási, 2003) és az ennek gyakorlati
mérésére használatos kapcsolatháló elemzési eszközeit is alkalmazhatjuk. Kapcsolata a
szociometriával a forrás és a továbbfejlesztés mentén alakult, minden hálóelemző mű
hivatkozik a Moreno-i gyökerekre. A tudományos közéletben való megjelenését
követően nagy sebességgel vált a szociológusok, településfejlesztők, pszichológusok,
biológusok, fizikusok és más tudományterületeken dolgozók körében méltán elismert és
valószínűleg paradigmatikus értékű gondolati rendszerévé. Vizsgálódásunk tárgyához
azért is kiválóan alkalmas eszköz, mert fogalmi rendszere kifejezetten a kapcsolati
rendszerek belső sajátosságainak kvantitatív és kvalitatív elemzésére alkalmas. A
szereplők kapcsolatainak sűrűsége, intenzitása, a megkeresés iránya, az ebből kifejezhető
státusz és befolyás, valamint a kapcsolódási felületek vizuálisan is megjeleníthető tere
szervesen illeszkedik kutatási céljainkhoz és az elméleti keretként alkalmazott
irányzatokhoz egyaránt.
A nem egységes, és egyetlen intézményes szervezeti keretek között nem létező
embercsoport működésének feltárását, a női vállalkozók egymással és a vállalkozói
szféra intézményrendszerével való kapcsolatának megértését a hálózatelmélet segíti. A
Barabási Albert-László által először az ezredfordulón megfogalmazott ismeretanyag a
matematika egyik határterületéhez tartozik. Erdős Pál és Rényi Alfréd már a XX. század
elején megfogalmazták a gráfokban bejárható távolságok mérésének lehetőségét, illetve
Milgram 50-es évekbeli szociálpszichológiai kutatásinak eredményeként
megfogalmazódott a „6 lépés távolság” paradigma. Ennek jelentése: a világ bármely két
személye között teremthető ismeretségi kapcsolatok útján egy olyan gráf, – kapcsolati
lánc –, amely legfeljebb 6 lépés segítségével összeköti e tetszőlegesen kiválasztott 2
személyt. A kapcsolatok és a hálózat csomópontjai matematikailag meghatározható
szabályszerűségek mentén jönnek létre. Ezek értelmezése a hálózat fejlődésére további új
felismerésekhez vezethet. Ez a megközelítés, amely azóta széles körben elterjedt a
világon úgy szociológiai, mint kommunikációs, szervezetpszichológiai vagy éppen
fiziológiai ihletésű vizsgálatok és kísérletek alapvető módszereként, ma a hálózatelmélet
nevet viseli, és alkalmazhatóságának széles köre miatt joggal tett szert a paradigma erejű
elméleti keret szerepére. Számunkra a kutatás során lehetővé teszi a női vállalkozók és
környezetük közti kapcsolati hálózat alakulásának feltárását, objektív mérését, valamint
sajátosságainak és a véletlennek látszó eseményeknek a megismerését, előrejelzését.
Gender studies
A vállalkozókat gender szempontok alapján vizsgáló kutatások és vizsgálatok
beszámolói Magyarországon a 90-es évtized közepe óta jelennek meg. A rendszerváltást
megelőzően a magántulajdon tilalma miatt a téma kevéssé volt szalonképes, amellett,
hogy a női vállalkozók száma elenyésző volt. Mára feldolgozhatóvá vált a téma külföldi
szakirodalma, és kialakultak azok a szakmai és kutató-műhelyek, amelyekben a nők,
mint vállalkozók képezik a tudományos megismerés tárgyát. Frey Mária (1997), Gere
Ilona (1996), Koncz Katalin (1995), Nagy Beáta (1997–2007), Tóth Olga (1995) időről
időre viszonylagos rendszerességgel jelentkeznek a témában közleményekkel. Ezeknek
az írásoknak közös vonulata a gender szemlélet. Emellett azonban elsősorban
makrogazdasági, munkaerő-piaci, szociológiai megközelítésben tekintenek a vizsgált
sokaságra, valamint gyakorlatiasabb szempontokat követő életút-vizsgálatokat
tartalmaznak. Bár rendszerint utalás történik a közlésre került opusokban arra, hogy a
gender szempontú vizsgálatokból kihagyhatatlan a szubjektív oldal, az elemzések ritkán
vagy nem vállalkoznak ennek lélektani feltárására. Érthető, hiszen szakmai
elkötelezettségük más terület elmélyült ismeretét teszi lehetővé.
A vizsgált témákat leggyakrabban a nőkre és a vállalkozásokra vonatkozó statisztikai
adatok feldolgozásával és értelmezésével mutatják be. Ezeknek a statisztikai
jelenségeknek az értelmezése sok fontos összefüggésre világít rá a társadalmi csoportok
és rétegek szintjén. A tulajdonosi/vezetői döntések azonban, amelyek egy adott üzleti
vállalkozás további sorsát meghatározzák, a társadalmi-gazdasági környezet mellett
személyes diszpozíciókon is múlnak. Ezért lehet relevanciája azoknak a
kérdésfeltevéseknek, különösen a női vállalkozók viszonylag kis és nem túl régen létező
sokaságára vonatkozóan, amelyek megmutatják azokat a személyes és környezeti, tehát
az interszubjektív térben kommunikáció által keletkező tudásokat, viszonyulásokat és
döntéseket, amelyek egy-egy cég eredményességét befolyásolhatják.
Az interszubjektivitás plauzibilisebben képes megragadni és leírni az üzleti
szervezetekben dolgozó nők döntéseire ható tényezők összetettségét, és a szociális
reprezentációelméleti megközelítés itt szorosan kapcsolódik a gender nézőpontú, a
gazdasági szervezetek női szereplőire vonatkozó Fagenson-féle megközelítéssel (1990).
Ezen elmélet szerint a nők társadalmi-gazdasági szerepvállalását, a vezető és/vagy
hatalmi pozíciókba mind a külső, környezeti hatások, a szervezet kontextusa és a
nagyobb társadalom intézményrendszere ugyanúgy befolyásolja, mint a nők magatartása.
Fagenson megjeleníti a szociális reprezentációelmélet egyik fontos jellemzőjét is: mindez
folyamatában, az interakciók során történik, ahol a szereplők kölcsönösen vesznek részt
ebben és aktivitásukkal vagy éppen passzivitásukkal egyformán befolyásolják a kialakuló
helyzetet, generálnak változásokat.
Személyesség az üzleti kapcsolatokban – definíció és megközelítés
A személyesség kutatásunkban a vállalkozónők kapcsolati hálózatának egyik alapvető
minősége. Célszerű hát definiálnunk, és meghatároznunk szerepét az üzleti jellegű
kapcsolatokban, különös tekintettel arra, hogy a nők számára releváns minőségként
tételezzük.
Amikor munkánk erre a pontra jutott, meglepetéssel vettük tudomásul, hogy a kifejezés
nem szerepel a Magyar Értelmező Szótárban. További búvárkodások eredményeként
információ- és irodalom-elméleti, valamint pszichológiai jelentések csokrát gyűjtöttük
össze, amelyekből kiválasztottuk és sorba rendeztük a céljainkhoz szorosan kapcsolódó
kategóriákat.
A személyesség, mint információ-elméleti kategória az „azonosíthatóság” fogalmához áll
legközelebb (Dénes, 2001). Azaz ha valakiről elegendő számú információegységet
tudunk összegyűjteni, akkor ezek alapján személyes jelenléte nélkül is beazonosíthatjuk
őt, meg tudjuk különböztetni másoktól. Az információk egy bizonyos halmaza tehát
lehetővé teszi, hogy valaki, aki korában a „mások” vagy a „nem-én” kategóriába
tartozott, amely általános, személytelen, tömeg jellegű létező, átkerülhessen a „valaki”
dobozba, és úgy jelenjen meg számunkra, mint akinek személyként tulajdonságai
vannak, elkülönülve a tömeg masszájától. Dénes megállapítása továbblép a szorosan vett
információelméleti keretből a szociálpszichológiai jelentések világába és így ír: „Az így
kialakított kétoldalú 'függőség' (Te tudod, hogy én ki vagyok, én tudom, hogy Te ki
vagy), kölcsönös ellenőrizhetőséget és ezáltal kölcsönös biztonságérzetet teremtett.”
Farkas alapján (2002) – aki úgy fogalmazott, hogy a „személyesség: magával azonosnak
lenni” – azt látjuk, hogy a személyesség ebben a formájában az identitás
szociálpszichológiai kategóriájával rokon. Csak akkor tudhatjuk valakiről, hogy
önmagával azonos, ha személyesen ismerjük. Az ismeretségünk azt jelenti, ha
találkoztunk vele, már nem csak egy számunkra sok más ember közül, nemcsak „valaki”,
hanem egyedi, megismételhetetlen és az életének része lettünk, kapcsolatunk van vele.
Van közös történetünk, hogyha az identitás narratív felfogását alkalmazzuk. (László,
2005) Ezért lepődünk meg akkor, ha személyes ismeretséggel a hátunk mögött valaki
nem köszön nekünk.
Mindeddig a személyességről a gender, a társadalmi nemek megközelítés dimenziójának
figyelembevétele nélkül írtunk. A most következő definíció azonban közelebb visz ahhoz
bennünket, hogy a személyesség és a nőiség kapcsolatba kerüljenek egymással. Ez a
kapcsolat annál inkább fontos, hiszen a személyességre való igényt, mint a nők üzleti
jellegű kapcsolatainak megkülönböztető jegyét azonosítjuk hipotézisünkben.
A klasszikus analitikus irodalomban korán, már a XIX. század végén megjelenik a
személyesség fogalma. Ahogy Bókay (2002) ír erről:
„A pszichoanalízis nem egyszerűen egy tudományos iskola, pszichológiai vagy
pszichiátriai irányzat, hanem Michel Foucault szavával egy új diszkurzív mód, egy olyan
új beszédmód, amely addig fogalmakkal elmondhatatlan emberi létterületre terjesztette ki
gondolkodási és cselekvési lehetőségeinket. Ez az új terület, szempont a személyesség,
amely persze valamilyen értelemben mindig velünk volt, de a létet centrálisan
meghatározó szerepe, az, hogy minden ebből a személyességből bomlik ki, csak a
romantikában vált meghatározó élménnyé, hozott létre új filozófiákat, a modern líra
jelenségét, nyitott meg óriási lehetőségeket, és okozott beláthatatlan, sokszor
kezelhetetlen zavart. Pontosabban fogalmazva: a személyesség alatt egy önismereti,
önteremtő személyességet kell érteni, egy olyan dinamikus centrumot, amely felülír
minden korábbi meghatározó szubjektív hangsúlyt, a nemzeti közösséget éppúgy, mint a
vallási transzcendenciát. A pszichoanalízis a modern filozófiához és költészethez képest
abban új és más, hogy ennek az önismereti személyességnek nemcsak retorikai, poétikai
kifejezését, nemcsak absztrakt, fogalmi rendszerét írja le, hanem a személyesség
gyakorlatán, gyakorlásán keresztül operatív személyesség-elméletet teremt. Freud az
egyén, a személyesség relativitás-elméletének a kidolgozója.”
Az idézet csak látszólag áll távol témánktól. Nem tudom elkerülni, hogy a különösebb
pszichológiai kultúrával nem rendelkező, átlagos férfiak „női logikával” való
találkozásának zűrzavarát, a látszólagos érthetetlenséget, a sajátos változékonyság
rejtelmességét és a vele járó szorongást ne hozzam összefüggésbe ezzel a Bókay által
ismertetett hatással.
A romantika, a líra rokonságában álló, a személyességből kibomló teljes világ, amely
beláthatatlan és kezelhetetlen zavart okozott a XX. század fordulójának bécsi és
távolabbi polgári miliőjében, és amely felülírt nemzeti közösséget és vallási
transzcendenciát nem más, mint a tudattalan vagy épp csak tudat-közeli belső világgal
való találkozás, az emberi személyiség teljességének élménye. Olyan kapcsolódási mód
az emberhez, amelybe a természettudományok racionális logikája mellé odakerül az
érzelmek, az emlékek, a szubjektíven konstruálható világ minden „nőies” zűrzavara.
Tudva azt, hogy a természettudományok és ennek nyomán a technikai, gazdasági és
társadalmi fejlődés a XIX–XX. században a racionalitás és a formális logika
egyeduralmára alapozódott, könnyen elképzelhető, hogy az érzelmek belső logikáját
követő pszichoanalízis, amely a belső, érzelmekkel, fantáziákkal működő lelki világgal
való tudatosságra kényszerít, hogyan okozhatott szinte kezelhetetlen zűrzavart a
„férfias”, de legalábbis férfiuralom mentén (Bourdieu, 1994) működő akkori világ
számára. Az átlagos, vallásos hitben és nemzeti elkötelezettségben nevelkedett ember
szubjektív belső világa, érzelmi struktúrája a helyes-helytelen kontinuum mentén jött
létre akkoriban. A szocializáció az aktuális társadalmi értékrendnek megfelelő érzelmek
megélésére és a nem elfogadottak elfojtására ösztönzött, s ez a folyamat mindkét nemet
egyaránt érintette.
Van azonban egy időszak, a gyermekkor, amikor még nem alakulnak ki azok a
képességek, amelyek lehetővé tennék az érzelmek tudatos befolyásolását. Éppen ezért a
XVII. századtól legalább erre az időszakra elfogadottnak minősültek a „helytelen”
érzelmek és cselekedetek is (Aries, 1987). A nők, akik ebben az időszakban intenzív
kapcsolatban álltak/állnak a gyermekekkel, értik és ismerik a „helytelen” érzelmeknek
ezt a zűrzavarát. Amikor Freud megteremtette a személyesség operatív megközelítését,
valójában – bár még mind a mai napig nehezen, de – a racionális férfivilág számára
elfogadhatóvá, közbeszéd tárgyává tette mindazt, ami bennünk emberekben tudatos
kontrollunk nélkül zajlik. Ennek a kellemetlen hatásnak, az emberiség harmadik
nárcisztikus traumájaként emlegetett szembesülésnek a lényege, hogy Kopernikusz és
Darvin után ismét el kell ismernünk, hogy nem tarthatjuk uralmunk alatt mindazt, amit
szeretnénk. Nem vagyunk a világegyetem közepe, nem vagyunk különleges
teremtményei a Földnek, csak egy vagyunk a sok másik létező közt. Még önmagunkat
sem vagyunk képesek teljes kontroll alatt tartani.
Talán nem állunk messze a valóságtól, ha ugyanakkor azt is feltételezzük, hogy a
pszichoanalízis ezen új megközelítése kevésbé okozhatott sokkot a nőknek, akiknek
akkoriban mindennapos tapasztalata volt, hogy mások által meghatározott módon
éljenek, a gyermekekkel egy sorban-rangban tartva. Nemcsak azért, mert a hatalomtól
való megválás nem lehet traumatikus annak a számára, akinek nincs hatalma. Azért is,
mert a hagyományos anya szerepben minden nő éveken keresztül a tudatos verbalitás,
(másképpen fogalmazva: a ráció) segítsége nélkül és mégis hatékonyan képes
kommunikálni egy fejlődőfélben lévő gyermekkel. Egy gyermekkel, akiről meg tudják
mondani, mit érez, mit gondol olyankor, amikor az még ennek egyáltalán nincs
tudatában. Intuitíve ráéreznek a szükségleteire, szándékaira. Kimondják helyette érzéseit,
strukturálják számára a belső és külső világot. Ma már az akadémikus fejlődéslélektan
alaptétele, hogy a korai anya-gyermek kapcsolat minősége, a ráhangolódás, az érzelmek
és belső folyamatok megértése, megnevezése, tükrözése és elismerése alapvető
fontosságú tevékenysége az anyák működésének (Winnicott, 2005). Egy jó anya
nagyjából úgy működik, mint egy jó analitikus: megismeri, megérti, elfogadja és
megfogalmazza mindazt, ami gyermekében tudattalanul zajlik, és segít, hogy mindezt a
valósággal összehangolva képes legyen saját maga tudatosan is elviselni, és viselkedését
céljainak megfelelően irányítani.
Azok a népszerű ismeretterjesztő kiadványok, amelyek a nők – kevés számú –
kiemelkedően hasznosítható képességét sorolják fel, amelyeket az üzleti életben
önmaguk javára fordíthatnak, sosem felejtik el megemlíteni, hogy a nők kommunikációs
képességei jobbak. Általában kifinomultabbak a non-verbális jelek megértésében,
empátiájuk segítségével hamarabb és pontosabban azonosítják a partner érzelmi
állapotát, és agyuk aktivitása erőteljesebb a beszéd során. Mondhatjuk úgy is, hogy a nők
tudatosabb és gazdagabb érzelmi jellegű jelenléttel, személyesebben vannak jelen üzleti
kapcsolataikban is, és hogy ezen keresztül bizonyos előnyökre tehetnek szert
férfitársaikkal szemben, amennyiben a versengés a kapcsolat célja. Ugyanez a sajátosság
azonban üzleti tárgyalásnál hátrány is lehet, hiszen éppen a másikra való ráhangolódás és
az érzelmek tudatossága teszi nehézzé vagy akár lehetetlenné azt, hogy a partner érdekeit
figyelmen kívül hagyva hozzuk meg döntéseinket. Ez a belső dinamika okozza, hogy a
nők kevésbé versengők, kooperatívabbak tárgyalópartnerként.
Az üzleti kapcsolat során személyesség alatt tehát azt a sajátos kommunikációs módot
értjük, amikor az emberek egyéb ügyeik mellett érzelmi kapcsolatban állnak egymással,
ráhangolódva a másik teljes, egyedi és emberi személyiségére, igényeire, szándékaira,
aktuális belső állapotára, és ezt verbálisan vagy non-verbálisan ki is fejezik. Amennyiben
ez megtörténik, a nők komfortosabban kezdik érezni magukat, hiszen mindez számukra
közel áll ahhoz a szerepben való létmódhoz, amelyet evolúciósan régóta van lehetőségük
gyakorolni.
3. A kutatás hipotézisei:
1. A nők és a férfiak által tulajdonolt baranyai vállalkozások között a kapcsolati
hálózatok tekintetében szignifikáns eltérés létezik
2. A női vállalkozók kapcsolati hálózata kevésbé centralizálódik az üzleti jellegű
kapcsolatok mentén, elsősorban inkább magán jellegű és családi hálózat
3. A női vállalkozók kapcsolati hálózata az előző állítás mentén a személyesség
egy mélyebb szintjén működik
4. Az üzleti jellegű és személyes kapcsolatok támogatják a nők vállalkozó
kedvét, segítik, hogy a mérsékelt kockázati zónában kiterjesszék
tevékenységüket, és ezzel növeljék a térség gazdasági potenciálját
5. A személyesség alapvető funkciója az, hogy a nők számára komfortos,
elfogadó légkört, kontrollálható kölcsönös függőségen alapuló kapcsolatot és
ezáltal biztonságot nyújtson.
Hipotéziseink közül jelen kutatásban az első négy állítást ellenőrizzük, az ötödik állítás
verifikálására a zárótanulmányban teszünk majd kísérletet.
4. A kutatás módszerei
Kutatásmódszertani szempontok
Mint minden elemző és feltáró jellegű kutatásnak, munkánknak is többféle megközelítési
módja kínálkozott. Választásainkat a célrendszer mellett természetesen a rendelkezésre
álló kompetenciák és kutatási tapasztalatok irányították. Lehetőségeinket maximálisan
kihasználni igyekezvén, az elméleti keretek rendszerbe foglalása mellett az eszközök
olyan köréből merítettünk, ami kutatásmódszertani bázisunkat erősíti, és a tudományos
közélet modern vonulatát képviseli. Az, hogy a gazdaságtudomány, a szociálpszichológia
és a mindkettővel szoros kapcsolatban álló alaptudomány, a hálózatelmélet alkotja
munkánk teoretikus bázisát, egy olyan metodikai kísérletre is csábított bennünket, ami a
fenti megközelítéssel egy újfajta integráns módszer alkalmazását jelenti társadalmi
jelenségek leírására.
Elsősorban kvantitatív vizsgálati módszer alkalmazására törekedtünk, hiszen a munkánk
eredményeképpen létrejövő adatbázist elemzésre alkalmassá szerettük volna formálni.
Mivel azonban nem természettudományos, hanem szociálpszichológiai kutatásra
vállalkoztunk, mindazt, amit még nem ismertünk, annak „letapogatásához” igyekeztünk a
vizsgálati szempontrendszer elemeinek bőségesebb intervallumát megtartani. Így került
sor arra, hogy – különösen a kapcsolati hálózatok magyarázatakor és a jövőbeli
összehasonlításban – kvalitatív eljárásokat alkalmazzunk.
E tanulmányban megismerkedhetünk azokkal a mérőszámokkal, amelyek megmutatják,
mennyire érzékelik személyesnek az üzleti jellegű kapcsolataikat a vállalkozók, és azt is,
hogyan változik a kapcsolatok személyessége a vállalkozás alapításától a jelenig. Majd
feltérképezzük a megkérdezettek vállalkozásukra vonatkozó kapcsolati egohálóját, annak
nagyságát, irányait és személyességét, hogy a megismerés birtokában
összehasonlításokat tudjunk tenni a célcsoport és a vele összehasonlításra kerülő másik
csoport, a férfi vállalkozók között.
A célcsoport, mintavétel, adatgyűjtés
Vizsgálatunk célcsoportja a baranyai vállalkozók. A minta-elemszám összesen 218 fő,
ebből 100 nő és 115 férfi. A mintavétel során random eljárást követtünk, azzal a
megszorítással, hogy a projekt résztvevőinek teljes körét felmértük.
A vállalkozó szerep valójában egy munkaerő-piaci kategória, foglalkoztatási státusz. A
vállalkozók társadalmi csoportjának megkereséséhez az őket támogató és a projektet
menedzselő civil szervezet, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara
munkatársainak segítségét kértük. A hozzáférhető nyilvántartások közül a Kamara
adatbázisa a legteljesebb a baranyai vállalkozókról, és a mindennapi kapcsolattartás is
ezen a fórumon keresztül a legaktívabb.
A kérdezőbiztosok felkészítésük során megismerték a projekt történetét, céljait és
tervezett menetét, tájékoztatást kaptak a kutatással megszerezni kívánt ismeretekről, és
egy rövid pilot lekérdezés során maguk is kipróbálhatták a kérdőívet. A Kamara
munkatársainak személyes segítsége mellett levelezőlistájukra is felkerült a mellékletben
található kérdőív, de az érvényesen kitöltött kérdőívek 100%-a személyes lekérdezéssel
került a mintába.
Mérőeszköz
A vizsgálati populációról kérdőíves eljárással szereztük meg a szükséges információkat
(Kérdőívet lásd a mellékletben). Az eljárás kiválasztását a viszonylag nagy minta
elemszám mellett az is indokolta, hogy a megismerni kívánt jelenség jól formalizálható,
és a jelenleg hozzáférhető eszközökkel standardizálható.
A kérdőív a vállalkozásra, a tulajdonos-vállalkozóra valamint annak kapcsolataira
vonatkozó kérdéscsoportokat tartalmaz.
A vállalkozásokra vonatkozó független változók közé választottuk a vállalkozás
székhelyét, profilját a TEÁOR szám alapján, méretét, korát, a foglalkoztatottak számát,
az árbevételt, illetve a vállalkozás indításának motivációját. A kérdés valójában a
második, a vállalkozóra vonatkozó csoportba tartozik, de a kitöltés kognitív folyamata
szempontjából ide soroltuk. Érdeklődésünket indokolják a szakirodalmi adatok,
amelyekből kiderül, hogy a nők által indított vállalkozások többsége valójában
kényszervállalkozás, nem személyes fejlődésről, karriercélok megvalósításáról szók,
hanem a családi jövedelmek megszerzésének gyakran egyetlen lehetséges útját jelenti
(Frey, 1995; Szerb, 2007). A kapcsolati hálózatok mintázata és a kényszer mint
motiváció összefüggéseit keressük.
A vállalkozókra vonatkozó kérdéscsoport elemei: kor, nem, iskolai végzettség,
munkaerő-piaci státusz. Ez utóbbi szintén a női vállalkozások egyik sajátossága: a nők
gyakran mellékállásban vállalkozók, kevésbé hajlamosak feladni a biztos, de
alacsonyabb szintű megélhetést jelentő alkalmazotti státuszt (Nagy, 1995). Kíváncsiak
voltunk arra, vajon milyen arányban vesznek részt a nők és a férfiak kifejezetten a
vállalkozás menedzselését segítő képzéseken, ezért a kérdőív tartalmaz erre vonatkozó
kérdést is. Emellett – tudva, hogy a nők szervezettsége kifejezetten alacsony –
rákérdeztünk, tagjai-e valamilyen civil szervezetnek.
A kérdőív további részei már a függő változókat tartalmazzák. A támogató
kapcsolatokról szóló fejezetben azt próbáljuk felmérni, hogy vajon kitől és milyen
mértékben kapnak támogatást a nők vállalkozói szerepük megvalósításakor. Tekintettel
arra, hogy a külföldi tapasztalatok szerint a nők által tulajdonolt vállalkozások sikere
összefügg az intézményes támogatás mértékével, szeretnénk látni, ezen a területen
milyen a helyzet jelenleg Baranyában (Doyle–Mallett, 1999). A múlt és a jelen
összehasonlításával részben a remények és a tények közötti különbségre is kaphatunk
választ.
A kérdőív utolsó fejezete a szorosan vett kapcsolati háló mérésére szolgál. Csoportos és
egyéni egohálókat tudunk belőle szerkeszteni a PAJEK és a UCINET alkalmazások
segítségével. A csoportos hálókat férfi és női dimenziókra bontva vizsgáljuk majd. Az
egoháló fogalma szerint egy gráf, amely az egyén vagy jogi személy környezetéből az
illető által kiválasztásra került kapcsolatokat tartalmazza. Jelen esetben a kapcsolatok,
amelyek a vizsgálati szempontunkkal releváns összefüggésben vannak, a vállalkozáshoz
kötődnek. Mint a gráfok esetén általában, a pontokat (egyének) összekötő élek
(kapcsolatok) irányultsága informatív lehet. Esetünkben a kérdés arra vonatkozott, hogy
kinek áll érdekében fenntartani az adott kapcsolatot. A kölcsönösség a mindkét fél
részéről fennálló érdekeltséget jelenti. Az egoháló íveinek közös irányultságát egyetlen
értékben kifejezve jutunk statisztikai mérőszámokhoz. Ez a kvantitatív elemzés a vizuális
megjelenítésen túl számszerűsíti is a hálózatok sajátosságait. Sokféle jellemző
kvantifikálható. Esetünkben az adatgyűjtés módja behatárolja az értelmezhető mutatók
körét. A különböző vállalkozók eltérő számú üzleti jellegű kapcsolatot jelöltek meg, és
eltérő szakmai összetétel jellemzi ezeket a csoportokat, ezért az összehasonlíthatóság
korlátozott. Ugyanakkor vannak minden területen megjelenő olyan általános jellemzők,
amelyek statisztikailag szignifikánsak, ezeket szeretnénk bemutatni.
A reciprocitás az irányított kapcsolati hálózatnak az a mutatója, amely a szimmetrikus
kapcsolatok arányát fejezi ki a teljes hálóban. A jelentősége abban áll, hogy megmutatja
a hálóban azoknak a kapcsolatoknak az arányát, amelyekben a szereplők viszonzásra
várhatnak, befektetéseik kölcsönösek és ennek tudatában is vannak. Az üzleti élet
területén a tudatosan vállalt kölcsönösség kifejezett gazdasági előnyökkel jár, tehát
ezeknek a kapcsolatoknak a sűrűsége a vállalkozások és a helyi gazdaság „egészség”-
mutatója lehet, hiszen ahol nő a kölcsönösség aránya, nő a valahova tartozás érzése is.
Ahogyan azt Tajfel (1998) megfogalmazta, az identitás egyik fő formáló ereje a
csoporthoz való tartozás élménye, aminek kiindulópontja lehet egyszerűen egy besorolás,
a kategorizáció, és ilyenkor vonatkoztatási csoportról beszélünk. Esetünkben a nők
vállalkozói szerepének erősödését tűzve ki célul nem elégedhetünk meg a vonatkoztatási
csoporthoz tartozás létével, keressük azt, hogy vajon milyen mértékben élik meg a
gazdasági életbe való beágyazódást kölcsönös elköteleződésként a szereplők, különösen
a nők.
Státusz, befolyás és kölcsönösség a települési egohálókban. Közelítsünk most az
objektívvel vizsgálatunk tárgyára, és vegyük szemügyre részleteiben is a képet: egy
vállalkozó szakmai kapcsolatrendszerében kivel milyen minőségű kapcsolata alakult ki?
A kapcsolatháló elemzés egyik fontos fogalma a „befok” (indegree), azaz azoknak a
kapcsolatoknak a száma, amelyek a háló középpontja felé irányulnak. Ez az a helyzet,
amikor másoknak van szüksége rá, mint például a vevők esetében. A befok növekedése
megemeli az illető közösségben betöltött szerepének értékét, és ezáltal magas státuszt
biztosít számára a társas környezetükben.
A kifelé irányuló kapcsolatok száma, a „kifok” (outdegree) a befolyást, a másokra való
hatás erősségét mutatja, hiszen a kezdeményező tematizálja a kommunikációt, és
reakcióra készteti azokat, akikhez fordul. Növekedése mutatja, hogy az illető képes
aktívan alakítani környezete életét. A kölcsönös kapcsolatok számszerű értéke a kohézió
másik mutatószáma, esetünkben a vizsgált populáció csoportjaira lebontva. A ki- és
befok különbsége jelzi a presztízs értékét, azt, hogy az adott hálózatban az illető inkább
keresett vagy inkább mások felé aktívan forduló személy.
5. Eredmények
Leíró statisztika
Összesen 115 férfi és 103 női vállalkozásról készül felmérés. Az adatfelvételt követően
kódolás majd rögzítés következett, és ezután kétféle adatbázist hoztunk létre. A független
változókat és a támogató kapcsolatok személyességére vonatkozó információhalmazt,
valamint a kapcsolati hálózatra vonatkozó adatokat elkülönítettük. Az így létrejött
adatbázison Excell táblázatkezelő program segítségével leíró majd elemző statisztikai
vizsgálatokat végeztünk. A vizsgált sokaságból a férfiak által tulajdonolt és menedzselt
vállalkozások kor szerinti megoszlása az alábbi táblázatban látható:
1. számú táblázat: A vállalkozás kora szerinti megoszlás
FÉRFIAK NŐK CÉG KORA (ÉV) ALAPÍTÁS ÉVE
DB % DB %
0-5 2007–2002 27 23,48 33 32,04
6-10 2001–1997 42 36,52 32 31,07
11-15 1996–1992 36 31,3 23 22,33
16-20 1991–1987 6 5,22 10 9,71
21-TŐL 1987 ELŐTT 4 3,48 5 4,85
A táblázatokból kiszámítható, hogy a férfi vállalkozások átlagéletkora 9,88 év, a nőké
8,83, tehát átlagosan egy évvel fiatalabbak.
2. számú táblázat: A vállalkozások árbevétel szerinti megoszlása
FÉRFIAK NŐK ÁRBEVÉTEL (MFT) DB % DB %
0–1 11 9,57 28 27,18
1–10 56 48,7 54 52,43
10–50 31 26,96 16 15,53
50–200 13 11,3 4 3,88
200– 4 3,48 1 0,97
A vállalkozások átlagos árbevétele férfiak esetében 40,74 MFt, nőknél ugyanez 16, 35
MFt, a férfiakénak mindössze 40%-a. Ez az adat megfelel az országos és nemzetközi
statisztikáknak, a női vállalkozások mérete jóval alatta marad a férfiakénak.
3. számú táblázat: A vállalkozások állományi létszám szerinti megoszlása
FÉRFIAK NŐK FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA (FŐ) DB % DB %
0–1 46 40 63 61,18
2–4 42 36,52 25 24,27
5–50 23 20 15 14,56
51–100 2 1,74 0 0
100– 2 1,74 0 0
Az előző adatokhoz hasonlóan a férfivállalkozók átlagosan 12 főt foglalkoztatnak, a nők
5 főt, és ami ennél is szembetűnőbb, hogy egyetlen 50 fő feletti és nő által irányított
vállalkozás sem került a mintába.
4. számú táblázat: A vállalkozás indításának célja szerinti megoszlás
FÉRFIAK NŐK CÉL
DB % DB %
MEGÉLHETÉS BIZTOSÍTÁSA MUNKAHELY ELVESZTÉSE MIATT 29 25,22 24 23,3
MÁS, JOBB LEHETŐSÉGE NEM VOLT 16 13,91 15 14,56
FÜGGETLEN EGZISZTENCIA BIZTOSÍTÁSA 30 26,09 29 28,16
KÍNÁLKOZÓ ÜZLETI LEHETŐSÉG KIHASZNÁLÁSA 16 13,91 15 14,56
SZAKMAI KIHÍVÁSNAK VALÓ MEGFELELÉS 3 2,61 1 0,97
ÁTALAKULÁS A RENDSZERVÁLTÁS IDŐSZAKÁBAN 9 7,83 1 0,97
KIEGÉSZÍTŐ JÖVEDELEM SZERZÉSE 10 8,7 14 13,59
SZÁMLAADÁSI KÖTELEZETTSÉG 0 0 2 1,94
EGYÉB 2 1,74 2 1,94
A táblázatból az derül ki, hogy a vállalkozás indításának motivációja hasonlóan alakult a
férfi és női vállalkozók körében mintánkban. Míg az országos felmérések szerint a nők
döntő többségükben kényszervállalkozók, itt a nemek között nincs meg az országos
mintára jellemző szignifikáns eltérés. Sőt, úgy tűnik, a munkanélküliség ebben a
régióban jobban kényszeríthette a férfiakat, mint a nőket, ami magyarázható a régió
munkapiaci helyzetével: a rendszerváltás óta az országos átlagot meghaladó a
munkanélküliség. A vállalkozás korával összefüggő különbségek itt is megjelennek: a
férfiak közel 10%-a közvetlenül a rendszerváltáskor indított vállalkozást, míg ez a nőket
kevésbé motiválta.
5. számú táblázat: A vállalkozók legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása
FÉRFIAK NŐK VÉGZETTSÉG
DB % DB %
8 ÁLTALÁNOS 1 0,87 1 0,98
SZAKISKOLA 24 20,87 13 12,75
ÉRETTSÉGI 22 19,13 22 21,57
ÉRETTSÉGI UTÁNI SZAKKÉPZÉS 19 16,52 15 14,71
FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS 14 12,17 11 10,78
FŐISKOLA, EGYETEM 35 30,43 40 39,22
A férfiak átlagos iskolai végzettsége nem éri el az érettségi szintjét (11,4 év), a nők
átlagos iskolai végzettsége (14, 84 év) viszont megközelíti a felsőfokot, ami megfelel az
országos adatoknak: a nők magasabb iskolai végzettség birtokában vágnak neki a
vállalkozói pályának.
6. számú táblázat: Vállalkozáshoz szükséges ismeretek tanulása
FÉRFI NŐ RÉSZVÉTEL VÁLLALKOZÓI TANFOLYAMON
DB % DB %
IGEN 16 13,91 23 22,33
NEM 99 86,09 80 77,67
Az adatok szerint a nők nagyobb arányban vesznek részt célzott, speciálisan a
vállalkozások menedzseléséről szóló tanfolyamokon. A jelenség oka mögött állhat a
megfontoltság vagy a bátorság, önbizalom hiánya, a hagyományos szerepekre való
szocializáció illetve a kockázatvállalás alacsonyabb szintje is.
7. számú táblázat: A civil életbe való bekapcsolódás aránya
FÉRFI NŐ CIVIL SZERVEZET TAGJA
DB % DB %
IGEN 19 16,52 22 21,36
NEM 96 83,48 81 78,64
Úgy tűnik, a nők számára az informális intézményes tevékenység vonzóbb: aktívabbak
civilként is mintánkban. Ez az adat ellentmond a magyarországi tapasztalatoknak, a nők
szervezettsége általában alacsonyabb, mint a férfiaké.
A vállalkozás menedzselését támogató kapcsolatok
Az alábbi táblázatban jelennek meg a segítő, támogató kapcsolatokra vonatkozó adatok.
Ezek megmutatják a szubjektív, attitűd-jellegű értékelést, mind a nők, mind a férfiak
vonatkozásában. Bár magának a segítségnek az objektív adatai nem mérhetők, a
hozzáállás, mint szociálpszichológiai kategória megmutatja, hogyan vélekednek a
vállalkozók a környezetről, és természetesen meghatározza, hogy milyen mértékben
vannak bizalommal a környezet különböző szereplői iránt. Az alábbiakban a független
változók szerint vizsgált kapcsolati támogatást részletezzük.
Informális-formális kapcsolatok változása nemek szerinti bontásban és összesítve
Az informális-formális kapcsolatok múlt és jelen közti változásának méréséhez F-próbát
alkalmaztunk, vizsgálva a kapcsolatok milyenségét nemek szerint illetve az informális és
formális csoporthoz tartozó alcsoportok szerint, végül a két nem összesített eredménye
került a végső táblázatba (lásd a 2. számú mellékletben). A fent említett adatok mellett
szerepelnek a kéttényezős varianciaanalízissel mért szignifikancia-adatok, szintén nemek
szerinti bontásban.
Megállapítható, hogy minden esetben – mind az összesített, mind a két nem szerinti
külön bontásában – a formális kapcsolatok erőssége növekedett. Legnagyobb mértékben
a vállalkozási profil szerinti csoportban 0,25 ponttal. Az informális kapcsolatok szintén
minden vizsgált szempont alapján gyengültek, legnagyobb mértékű negatív változás
történt az önfoglalkoztatók és a mikrovállalkozások, valamint a nem kényszerből
vállalkozó csoport esetében 0,3 ponttal. Eredményeink azt jelzik, hogy mind a nők, mind
a férfiak vállalkozóként a formális kapcsolatokra inkább támaszkodhatnak.
Összehasonlítva mindezt az alacsony civil szervezettséggel és a nők támogatás igényére
vonatkozó nemzetközi adatokkal (Doyle–Mallett, 1999), világossá válik: milyen nagy
szükség van a nem formális közösségekre, ahonnan a nők személyes igényeiknek
megfelelően tudnak erőforrásokhoz jutni.1
Civil szervezetekben való részvétel és a formális-informális kapcsolatok erőssége
Ez a vizsgálat is a formális kapcsolatok erősödését, ugyanakkor az informális
kapcsolatok jelentőségének gyengülését mutatja. A férfiak közül 19 fő, nők közül 22 fő
tevékenysége kapcsolódik civil szervezetekhez. Mindkét csoportból leginkább a 3
korcsoporthoz tartoznak, végzettségüket tekintve szintén, ugyanakkor ca. részük vesz
részt jelenleg valamilyen képzésben.
A 8. számú táblázat a fenti eredményeket tartalmazza nemek és idődimenzió szerinti
bontásban. A változások a számok nagyságrendjéből követhetők. További jellegzetes
adat, hogy a nők esetében a múlthoz képest a jelenre a házastársi kapcsolat támogatás-
értéke szignifikánsan, mintegy 20%-kal csökkent. A nők számára a sikeres vállalkozói
léthez szükséges módon át kellene alakulnia a családi szereposztásnak, hiszen a munkára
fordítandó idő és energia jelentősen megnövekszik. Az adatok azonban megfelelnek a
magyarországi felméréseknek. Nem véletlenül a sikeresség egyik fokmérője a családi
támogatás. Valószínűleg, amíg a nők ugyanannyi energiát fektetnek be a család
1 A szórás minden vizsgált esetben viszonylag magasnak bizonyult, az adatok itt jelentősen torzítanak,
hiszen amennyiben kiszűrjük a „0” válaszokat nem lehetett volna egységes táblázatot szerkeszteni, azonban
így az egyes alcsoportok mérésének eredményeinek szignifikanciája meglehetősen alacsony, míg azokban
az alcsoportokban, ahol a válaszadók 1-9 skálán jelölték meg válaszaikat az eredmények értékelhetőek
(F.krit érték is magasabb a F próbafüggvény értékénél, p-érték 0,4 fölött).
menedzselésébe házimunka, gyereknevelés és egyébotthoni feladatok ellátásába, addig a
vállalkozásra fordítható energiáik és a támogatottságukra vonatkozó szubjektív
benyomásuk is alacsonyabb szinten maradnak.
8. számú táblázat: A támogató kapcsolatok megélése nemek és idődimenzió szerint
NŐK FÉRFIAK KAPCSOLAT TÍPUSA
MÚLT JELEN MÚLT JELEN
HÁZASTÁRS 375 298 324 333
GYEREK 63 88 49 78
ROKON 163 134 159 135
BARÁT 186 153 214 191
ISMERŐS 130 87 143 112
ISMERŐS SZAKEMBER 335 358 370 446
FÜGGETLEN SZAKEMBER 93 127 192 201
SZAKMAI SZERVEZET 140 195 157 204
ÖNKORMÁNYZAT 88 71 76 73
EGYÉB INTÉZMÉNY 48 56 46 36
ÖSSZESEN 1621 1567 1730 1809
ÁTLAGOSAN 15,74 15,21 15,31 16,01
Érdemes megfigyelni, hogy az ismerős szakemberek támogatását milyen mértékben
képesek hasznosítani a különböző nemekhez tartozó vállalkozók. A férfiak esetében a
támogatás mértéke jelentősebben emelkedett, mintegy 20%-kal, míg a nők esetében nem
éri el a 10%-ot.
1. diagram: A támogató kapcsolatok megélése idődimenzió szerint
A nők úgy tűnik – a nemzetközi összehasonlításoknak megfelelően – mintánkban is
előnyösebben élik meg az informális szakmai segítséget: a független és az ismerős
szakemberek támogatásának aránya az ismerősök javára 3,63-szoros a múltban és 2, 82-
szeres a jelenben, ami azt mutatja, hogy különösen az induláskor nagy jelentősége van az
ismeretségnek.
2. diagram: A támogató kapcsolatok megélése idődimenzió szerint
A férfiaknál ez a különbség mindössze 1, 93-szoros a múltban, és 2,22-szeres a jelenben,
ami a tendencia fordulását jelzi: számukra valamelyest fontosabbá válnak a személyes
kapcsolatok az idő előrehaladtával.
Kapcsolati hálózatok
A megkérdezett populáció a kérdőív utolsó kérdésének kitöltésekor a korábban zárt,
választásos kérdések után megfogalmazhatta azoknak a kapcsolatoknak a körét, amelyek
jelenleg befolyásolják a vállalkozás sorsát. A felsorolt kapcsolattípusok jellegzetesen
különböznek egymástól nemek szerint: A férfiak összesen 21 kategóriába sorolták üzleti
jellegű kapcsolataikat, és ezek között egyetlen konkrét, azaz megszemélyesített kontaktus
sem volt. A nők 54-féle kapcsolatot soroltak fel, és ezeknek a viszonyoknak a 61%-a
konkrét személy, intézmény vagy vállalkozás volt. Szemantikailag tekintve ez a
különbség jól mutatja, hogy a nők számára az üzleti kapcsolatok terén is milyen
jelentőségű a másik fél mint tulajdonságokkal rendelkező tételezése. Még egy jelentős
különbség fedezhető fel a kétféle csoportos háló között: a nők megemlítik a
házastársukat, mint olyan embert, aki a vállalkozásukban valamilyen módon partner. Ezt
egyetlen férfi válaszoló sem tette meg. Ez a jelenség alátámasztja azt a vizsgálati
eredményt, hogy a vállalkozás és a család a nők esetében nem, míg férfiaknál
különválasztható.
A kapcsolati hálózat számszerű értékeit tekintve az derül ki, hogy a személyesség
megélése a nők számára bizony nem nyújtja a komfort érzetét: a nemek szerinti
csoportbontásra számított személyesség átlaga nők esetében 2,88, ami az 5-ös maximum
értéknek 57,6%-a, míg a férfiaké ennél magasabb: 2,93, arányát tekintve a maximális
érték 58,6%-a. Az értékek közt nincs szignifikáns eltérés, holott a szakirodalmi
vizsgálatok szerint a nők igénye ebben a tekintetben magasabb, és a komfortzónájuk
másutt van, mint a férfiaké. A kapott eredmény – elfogadva a szakirodalmi adatok
érvényességét – jelzi a klubok iránti szükségletet.
Megvizsgáltuk a személyesség mellett a kontaktusok irányát is, ami nemenkénti
bontásban nem mutat jelentős eltérést. A nők 66,8%-ban kölcsönösnek ítélik meg
kapcsolataikat, és 29%-ban érzik úgy, hogy ők kezdeményezik üzleti jellegű
kapcsolataikat, valamint 3,35 a fogadott kapcsolatok aránya, amelyben a státusz jelenik
meg. A férfiaknál ez az arányhasonlóképpen alakul: 62,7% a kölcsönös, 33,4% a
kezdeményezett, és 3,9% a fogadott kapcsolatok száma. A társas helyzet szempontjából
azt mondhatjuk, hogy a baranyai vállalkozók egyenrangúnak élik meg magukat az esetek
kétharmadában, és közel egyharmad arányban pedig inkább szükségük van a
környezetükre, mint annak rájuk. A státusz alacsony foka: 3,3 és a férfiaknál kicsit
magasabb 3,9 % mellett a befolyásuk viszonylag magas: 29-33%.
Az egy vállalkozóra jutó átlagos üzleti kapcsolat 3,6 a férfiak, és 3,11 a nők esetében.
Mondhatjuk, hogy a nők kapcsolati hálózata kevésbé kiterjedt. Ha azonban
megvizsgáljuk a képet részleteiben, kiderül, hogy mindkét kapcsolati hálózat nagyjából
azonos kategóriákba rendezi az üzleti jellegű kapcsolatokat: vevők, szállítók, szakmai
szervezetek és hatóságok az intézményes, funkcionális partnerek az egyéni oldalon:
könnyvelő, postás, jogász, stb, illetve a harmadik kategória a rokonok, barátok,
ismerősök, akik a privát kapcsolat mellett üzleti szempontból is kötődnek a vállalkozást
irányító személyhez.
1. ábra: A férfivállalkozók egohálója
A férfiak kapcsolati hálózata a vizsgált sokaságra vonatkozóan tehát 23 kategóriát
tartalmaz. Ha megnézzük a következő oldalon a nők egohálóját, azonnal szembetűnik a
különbség: a nyelvi megfogalmazások gazdagsága azt eredményezi, hogy a nők
egohálója 235%-a a férfiakénak, miközben a kategóriákat tekintve egyetlen különbséget
sem találunk köztük. Valójában, vizsgálatunk hipotézise, a nők kapcsolati hálózatának
személyessége így nyilvánul meg. Várakozásainktól eltérően nem a személyesség
mérőszámában, hanem a nyelvi szinten derült ki, hogy a nők számára az üzleti jellegű
kapcsolatok is konkrét személyeket, intézményeket és nem kategóriákat jelentenek. A
személyesség iránti vágy és a megélt személyesség különbözősége magyarázhatja azt a
nem várt jelenséget, hogy a nők kevésbé élik meg személyesnek üzleti kapcsolataikat. A
projekt zárásakor a felmérést megismételjük, és akkor többet tudunk mondani erről a
jelenségről.
2. ábra: Vállalkozónők egohálója
Az alábbi ábrán eltérő színekkel jelezzük a nők férfiakétól eltérő kapcsolati elemeit egy
összefoglaló hálón:
3. ábra: a Nők és a férfiak egohálójának eltérései
6. Összefoglalás
Tekintsük át újra hipotéziseinket, és fogalmazzuk meg, milyen eredmények születtek a
kutatásból:
„A nők és a férfiak által tulajdonolt baranyai vállalkozások között a kapcsolati hálózatok
tekintetében szignifikáns eltérés létezik” – az első hipotézis verifikálása különböző
értelmezési szintek definiálását igényli. A konkrét kapcsolatok szintjén a nők színesebb,
sokfélébb kapcsolati hálózatot tartanak fent, ugyanakkor a kapcsolati háló típusai
mindkét nem esetében azonosak. Az eltérés tehát nem a fizikai lét, hanem annak
értelmezési szintjén létezik: ahogyan azt a vállalkozók megélik és nyelvileg kifejezik.
„A női vállalkozók kapcsolati hálózata a személyesség egy mélyebb szintjén működik” –
a második állításunkat nem sikerült igazolni, a nők üzleti kapcsolatainak személyessége
nem éri el a férfiakét. Ez az adat a különböző alcsoportokra is igaz, magyarázatára a
kutatásból nem derült fény, ellenben a kutatás ismétlése kapcsán kiderülhet, hogy a
változások milyen mértékűek és megfelelnek-e a nők elvárásainak, tehát hogy a
személyesség hiányzó magasabb szintje a komfortzónát jelenti-e számukra, vagy a hazai
társas normáknak való megfelelést.
„Az üzleti jellegű és személyes kapcsolatok támogatják a nők vállalkozó kedvét, segítik,
hogy a mérsékelt kockázati zónában kiterjesszék tevékenységüket, és ezzel növeljék a
térség gazdasági potenciálját” – a hipotézisek sorában a harmadik állítás teljes mértékben
beigazolódott. A 8. számú táblázatban és a diagramon olvasható adatokból egyértelműen
kiderül, hogy azok a kapcsolatok, amelyeknek a nők támogató erőt tulajdonítanak, a
személyes szférához tartozó kapcsolatok: rokonok, barátok, családtagok és ismerős
szakemberek.
Kutatásunk során igyekeztünk bepillantás nyerni abba a szociális hálózatba, amely a
baranyai vállalkozók munkáját átszövi. A fentiek azt mutatják, hogy valóban
megalapozott az a feltételezés, hogy a találkozást és a személyes kapcsolat kialakítását
lehetővé tévő klubokban épülhetnek a nők vállalkozásának hatékonyabb működését
segítő kapcsolatok.
7. Irodalomjegyzék
Aries, Phillip (1987): Gyermek, család, halál. Gondolat Kiadó, Budapest
Barabási Albert-László (2003): Behálózva. A hálózatok új tudománya. Magyar
Könyvklub, Budapest
Bókay Antal (2003): Bécs, Budapest, London a pszichoanalízis fordulata 1924-ben.
http://www.c3.hu/scripta/lettre/lettre62/bokay.htm Letöltve 2008. április 10. 17.52
Bourdieu, P. (1994): Férfiuralom in: Hadas (szerk.) Férfiuralom- Írások nökröl,
férfiakról, feminizmusról Replika Kör, Budapest
Croasdell, T. D. – Freeman, A. L. – Urbaczewski A.(2003): Concept maps for
teaching and assessment. Communications of the Association for Information
Systems. Volume 12. 2003. 396-405.p.
Czakó Ágnes (1997): Vállalkozások 1996. In: Lengyel György (szerk.) Megszűnt és
működő vállalkozások, MVA Kutatási Füzetek 7. Magyar Vállalkozásfejlesztési
Alapítvány, Budapest
Czakó Ágnes–Kuczi Tibor–Lengyel György–Vajda Ágnes (1994): Vállalkozások
és vállalkozók, 1993. KSH Budapest
Durkheim, E. (1980): Nevelés és szociológia. Gondolat Kiadó, Budapest.
Fagenson, Ellen A. (1990) The Earth of Women in Management Research:
Theoretical and Methodological Approaches and Their Biases in: Journal of
Business Ethics 9: 267-274. o
Farkas János László (1999): Logika, de Világosság, 40, (1999), 12, 65-87. o.
Frey Mária (1995): Munkanélküliből lett vállalkozók. Szociológiai Szemle 1. 87-
100. o.
Frey Mária (1996): A nők helyzete a munkahelyen és a háztartásban in: Munkácsy
Ferencné (szerk.) Foglalkoztatás, jövedelmi viszonyok, munkakörülmények,
Struktúra-Munkaügy Kiadó, Bp.
Frey Mária (2002): Nők a munkaerőpiacon.
http://www.tarki.hu/adatbank-h/nok/szerepvalt/frey97.htm Letöltés: 04/05/2006 10:
45
Hadas Miklós szerk. (1994): Férfiuralom - Írások nőkről, férfiakról, feminizmusról,
Replika Kör, Budapest
Gere Ilona (1996): Vállalkozó nők a mai magyar társadalomban, Közgazdasági
Szemle Vol 43. no 12 1115-1125. o.
Gordon, W.–Langmaid, R.(1997): Kvalitatív piackutatás – Gyakorlati kézikönyv.
HVG Kiadói Rt.
Horváth Lajosné–Koncz Katalin–Szeben Éva (1987): Nők a munkaerőpiacon
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
Jakab Julianna (2000): Miért vállalkoznak a nők? Szerepváltás és identitásalakulás
a női vállalkozóvá válás folyamatában In: Tudásmenedzsment I. évf. 1. sz. Pécs,
2000. p. 72-79.
Jakab Julianna (2000): Szubjektív megközelítések a vállalkozóvá válás
folyamatának értelmezésében In: Tudásmenedzsment I. évf. 2. sz. Pécs, 2000. p. 81-
89.
Jakab Julianna (2000): A nők vállalkozóvá válásának kérdéseiről In:
Humánpolitikai Szemle 2000./12. sz. 7-13.p.
Kieser, A. (1995.): Szervezetelméletek. Aula kiadó, Budapest. 359-384.p.
Koncz Katalin (1995): A bővülő foglalkoztatás ára: a pályák elnőiesedése
Társadalmi Szemle 1995/3.
László János (1998): Szociális reprezentáció és narrativitás I.: A társas tudás
reprezentációjának elmélete. In: Pszichológia, 2. 115-136.p.
László János (1998): Szociális reprezentáció és narrativitás II.: A társas tudás
narratív szerveződése. In: Pszichológia 3. 239-260.p.
László János (2005): A történetek tudománya. Új Mandátum Kiadó, Budapest.
Moreno, J. L.–Moreno, Z. (1969): Szociometria és mikroszociológia. In: Pataki F.
(1980): Csoportlélektan II. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 87-97. p.
Moscovici, S. (1968): The Phenomenon of Social Representation. In: Farr, R.,
Moscovici, S. (ed. 1984): Social Representation. Cambridge University Press, 3-
70.p.
Moscovici, S. (2002): Társadalom-lélektan. Osiris Kiadó, Budapest. 210-290.p.
Nagy Beáta (1995): Nők a gazdaságban: a menedzserek, Kandidátusi értekezés
Nagy Beáta (1996): Siker kicsiben és nagyban – magyar női vállalkozók és
menedzserek életútjai in: Laczkó Zsuzsa és Soltész Anikó szerk. A nők
munkaerőpiaci helyzete Magyarországon -a vállalkozás mint alternatíva SEED,
Budapest
Nagy Beáta (1997): Karrier női módra. In: Tóth 1. Gy. - Lévai K. (szerk.)
Szerepváltozások. Jelentés a nők helyzetéről. TÁRKI. Munkaügyi Minisztérium,
Budapest.
Nagy Beáta (2001): Női menedzserek. Aula Kiadó, Budapest
Nagy Beáta (szerk. 2007): Szervezet, menedzsment és nemek, Bp., Aula
Neményi Mária (1995): A biológia - sors? in: Info-Társadalomtudomány 32, szám
"Nőtudomány" 1995
Palasik Mária–Sipos Balázs (2005): Házastárs? Vetélytárs? Munkatárs? A nõi
szerepek változása a 20. századi Magyarországon. Tanulmányok Napvilág, Budapest
Szerb László (2007): Női vállalkozók és női tulajdonú vállalkozások jellemezői
Baranya megyében 2001-2004. Kutatási részjelentés.
Tajfel, H.(1998): Csoportviselkedés, társas összehasonlítás, társadalmi változás.
ERŐS F.(szerk): Megismerés, előítélet, identitás. Új Mandátum Kiadó, Budapest.
132–141.
Tóth Olga (1995): Attitűdváltozások a női munkavállalás megítélésében In:
Szociológiai Szemle 1995/1. 71-86. o.
Tóth Olga (1995): Attitűdváltozások a női munkavállalás megítélésében.
In: Szociológiai Szemle 1995/1
Tóth Olga (1995): Hogyan egyeztethető össze a női munka a családi szerepekkel?
In: Info-Társadalomtudomány 32. szám "Nőtudomány" 1995. május
Vajda Ágnes (1999): Munkahelyteremtés a mikro-vállalkozásokban, Közgazdasági
Szemle 1999. június 530-547. o.
Wagner, W.–Duveen, R.– Farr, R.– Jovchelovitch, S.–Lorenzi-Chioldi, F.–
Markova, I.–de Rosa, A. S. (1988): Theory ans Method of Social Reprezentation.
In: Asian Journal of Social Psychology 6.
Winnicott, D. H. (2004): A kapcsolatban bontakozó lélek. Szerk.: Péley Bernadette.
Új Mandátum Kiadó, Budapest.
Doyle Wendy– Mallett, Helen (1999): The Women’s Start up Process in Business
kézirat, Mount Saint Vincent University Halifax, Nova Scotia
8. Mellékletek
KÉRDŐÍV BARANYAI VÁLLALKOZÓK SZÁMÁRA
Készült a PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA „VÉDŐHÁLÓ”
(HEFOP 1.3.1. 05) programja keretében
Tisztelt Vállalkozó Társunk!
Az alábbi kérdőívet a Baranya Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által indított – női
vállalkozókat segítő – projekt keretében készítettük azzal a céllal, hogy megismerjük,
milyen módon alapítják és menedzselik cégeiket és egyéni vállalkozásaikat megyénkben
az emberek. A kérdőív kitöltése körülbelül 15 percet vesz igénybe.
Köszönjük, hogy válaszaival Ön is segíti munkánkat!
A vállalkozásának alapítási éve vagy egyéni
vállalkozói státuszba lépése:
1.
Székhelyének vagy lakhelyének
irányítószáma:
TEÁOR száma:
0 - 1 1
2 - 4 2
5 - 50 3
51 -100 4
Hány főt foglalkoztat?
Kérjük, jelölje be a megfelelő választ!
100 - 5
0 - 1 1
1 - 10 2
10 - 50 3
50 - 200 4
Becsült éves nettó árbevétele 2006-ban?
(mFt)
200 - 5
megélhetés biztosítása munkahely elvesztése miatt 1
más jobb lehetősége nem volt 2
Milyen céllal
indult a
vállalkozás?
független egzisztencia biztosítása 3
kínálkozó üzleti lehetőség kihasználása 4
szakmai kihívásnak való megfelelés - milyen
kihívás?……………………………
5
átalakulás a rendszerváltás időszakában 6
kiegészítő jövedelem szerzése 7
számlaadási kötelezettség a foglalkoztató/megrendelő
részéről
8
egyéb: 9
Az Ön születési éve:
férfi 1
Az Ön neme:
nő 2
8 általános 1
szakiskola 2
érettségi 3
érettségi utáni szakképzés 4
2.
Legmagasabb iskolai
végzettsége:
felsőfokú szakképzés 5
főiskola, egyetem 6
főfoglalkozás 1
mellékfoglalkozás 2 Vállalkozását fő- vagy
mellékfoglalkozásban űzi?
egyik sem 3
igen 1 Vett-e részt kifejezetten
vállalkozói képességeket
fejlesztő képzésben? nem 2
x
x
Ha igen, milyen
intézmény
szervezésében?
x
Mikor?
Kérjük, jelezze a képzés kezdetének
évszámát!
3.
Hány órát tanult összesen erről a témáról?
igen 1 4. Részt vesz-e bármilyen, a munkájához
kapcsolódó civil szervezet életében? nem 2
Ha igen, mióta?
Házastárs 1 1 2 3 4 5 6 7
Gyerek 2 1 2 3 4 5 6 7
Rokon 3 1 2 3 4 5 6 7
Barát 4 1 2 3 4 5 6 7
Ismerős 5 1 2 3 4 5 6 7
Ismerős szakember 6 1 2 3 4 5 6 7
Független szakember 7 1 2 3 4 5 6 7
Szakmai szervezet 8 1 2 3 4 5 6 7
Önkormányzat 9 1 2 3 4 5 6 7
Kérjük, a múlt
felidézésével gondolja
át és jelölje meg az Ön
számára legfontosabb
személyeket
(magánszemélyeket
vagy intézményi
szakembereket)
akiktől a vállalkozása
indításakor bármilyen
segítséget kért és/vagy
kapott.
Egyéb más intézmény 10 1 2 3 4 5 6 7
5.
1-7-ig terjedő skálán jelölje a fenti kapcsolat-típusok melletti üres oszlopban,
milyen mértékben járultak hozzá/voltak fontosak ezek a személyek,
intézmények a vállalkozás indítása szempontjából? 1 = nagyon kevéssé, 7 =
nagyon fontos segítő
Házastárs 1 1 2 3 4 5 6 7 6. Ha mostanában
vállalkozásával
kapcsolatban kérdése,
problémája van, kihez Gyerek 2 1 2 3 4 5 6 7
Rokon 3 1 2 3 4 5 6 7
Barát 4 1 2 3 4 5 6 7
Ismerős 5 1 2 3 4 5 6 7
Ismerős szakember 6 1 2 3 4 5 6 7
Független szakember 7 1 2 3 4 5 6 7
Szakmai szervezet 8 1 2 3 4 5 6 7
Önkormányzat 9 1 2 3 4 5 6 7
tud fordulni?
Egyéb más intézmény 10 1 2 3 4 5 6 7
1-7-ig terjedő skálán jelölje a fenti kapcsolat-típusok melletti üres oszlopban,
milyen mértékben járultak hozzá ezek a személyek, intézmények a vállalkozás
indítása szempontjából? 1 = nagyon kevéssé, 7 = nagyon fontos segítő
7. Kérjük, sorolja fel, kikkel
(személyek és intézmények)
áll kapcsolatban munkája
során!
Ez a kérdés egy nyitott
kérdés, amelyre az Ön
munkáját jellemző
kategóriákkal, tetszőlegesen
szabadon válaszolhat.
Mennyire ítéli
személyesnek
az adott
kapcsolatot?
1 = kizárólag
hivatalos
Becsülje meg,
milyen
gyakran
kerül velük
kapcsolatba!
napi = 1
heti = 2
Ki kezdeményezi
a kapcsolatot,
kinek áll
érdekében a
fenntartása?
Önnek →
Partnerének ←
5 = baráti
jellegű
havi = 3
évi = 4
Kettőjüknek ↔
1 2 3 4 5 1 2 3 4 → ← ↔
1 2 3 4 5 1 2 3 4 → ← ↔
1 2 3 4 5 1 2 3 4 → ← ↔
1 2 3 4 5 1 2 3 4 → ← ↔
1 2 3 4 5 1 2 3 4 → ← ↔
1 2 3 4 5 1 2 3 4 → ← ↔
1 2 3 4 5 1 2 3 4 → ← ↔
1 2 3 4 5 1 2 3 4 → ← ↔
1 2 3 4 5 1 2 3 4 → ← ↔
1 2 3 4 5 1 2 3 4 → ← ↔
1 2 3 4 5 1 2 3 4 → ← ↔
1 2 3 4 5 1 2 3 4 → ← ↔
1 2 3 4 5 1 2 3 4 → ← ↔
1 2 3 4 5 1 2 3 4 → ← ↔
1 2 3 4 5 1 2 3 4 → ← ↔
Amennyiben Ön nő és vállalkozóként dolgozik, vagy szándékában áll vállalkozást
indítani, valamint érdeklődik kapcsolatépítő projektünk iránt, kérjük, olvassa el alábbi
tájékoztatónkat és töltse ki a jelentkezési lapot is!
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánerőforrás-fejlesztési
Operatív Program
és az EQUAL Program Irányító Hatóság támogatásával
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara
VÉDŐHÁLÓ
címmel programot indít
A nők vállalkozóvá válásának és a női vállalkozók támogatásának
érdekében. (HEFOP/1.3.1- 05/1)
SZERETETTEL VÁRJUK MINDAZOKAT A NŐKET,
AKIK MEGERŐSÍTENI SZÁNDÉKOZNAK
VÁLLALKOZÁSUKAT
A program célja:
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara irányításával és a program
finanszírozásával helyi és internetes közösségek létrehozása, ahol a vállalkozó vagy
vállalkozni készülő nők támogató, személyes légkörben tanulhatnak és informálódhatnak
a vállalkozásukat segítő különböző, számukra fontos lehetőségekről. Fejleszthetik
mindazokat a kapcsolataikat, amelyek hozzájárulnak, hogy vállalkozásuk és vállalkozói
személyiségük megerősödjék.
A program keretei:
Több helyszínen: Pécsett, Komlón, Mohácson, Sellyén, Szigetváron és Siklóson
kapcsolatépítő és informatikai képzést is tartalmazó üzletasszony klubokat
szervezünk, amelyekben a résztvevők vállalkozásukat segítő szakértőkkel és
tanácsadókkal találkozhatnak és konzultálhatnak, megismerhetik a kistérségükben élő és
dolgozó társaikat, intézményeket, és kialakíthatják velük a számukra megfelelő, üzleti
hasznot hozó kapcsolatot.
A program 2007. júliusában indul, ettől kezdve 10 hónapon át minden hónapban
lesznek képzések és klubfoglalkozások.
A részvétel feltétele, hogy a jelentkezők minden foglalkozáson megjelenjenek., és
aktívan tevékenykedjenek saját kapcsolati hálózatuk építésén.
A program anyagi feltételeit az EQUAL Program és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és
Iparkamara teremti meg, ez a résztvevők számára ingyenességet jelent.
Jelentkezni lehet: az Önhöz legközelebb eső kamarai irodában, telefonon, interneten, az
alábbi elérhetőségeken:
Dr. Jakab Julianna : Projekt szakmai vezetője 30/9794-239, [email protected]
Dr. Misákné Schmidt Enikő: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 20/361-2844;
JELENTKEZÉSI LAP
Név:
Cím:
Telefon/Faxszám:
Mobilszám:
E-mail cím:
Kérjük, jelölje meg azokat a napokat, amikor megfelelő lenne Önnek az időpont a
10 alkalomból álló, alkalmanként 3-4 órás képzés- és klubfoglalkozás - sorozaton
való részvételre!
Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Kérjük, rangsorolja a képzés és a klubfoglalkozások alábbi lehetséges témáit 1-7-ig
aszerint, melyek érdeklik Önt a legjobban, illetve egészítse ki a listát saját
igényeivel, érdeklődési területeivel!
1 = egyáltalán nem érdekel
7 = nagyon érdekel
E-vállalkozási ismeretek, e-business 1 2 3 4 5 6 7
Jogi, pénzügyi, adózási ismeretek 1 2 3 4 5 6 7
Marketing, piackutatás 1 2 3 4 5 6 7
Közösségi vállalkozások 1 2 3 4 5 6 7
Nemek egyenlősége 1 2 3 4 5 6 7
Stílustanácsadás 1 2 3 4 5 6 7
Szakmai önismeret 1 2 3 4 5 6 7
Számítógép- és internethasználat 1 2 3 4 5 6 7
Személyiségfejlesztés 1 2 3 4 5 6 7
Pályázatírás 1 2 3 4 5 6 7
PR 1 2 3 4 5 6 7
Üzleti terv készítése 1 2 3 4 5 6 7
Vállalkozások az EU-ban 1 2 3 4 5 6 7
1 2 3 4 5 6 7
1 2 3 4 5 6 7
1 2 3 4 5 6 7
1 2 3 4 5 6 7
9. Mellékletek 2.
A vállalkozás menedzselését támogató kapcsolatok
NŐ MÚLT NŐ JELEN FÉRFI MÚLT FÉRFI JELEN ÖSSZES MÚLT ÖSSZES JELEN KOR
INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS
1 9,1919192 6,6767677 7,691713 7,6938776 7,8035714 7,4107143 7,3839286 8,4017857 1,691219 1,4131519 1,5057175 1,6138138
2 9,2178218 6,9207921 7,6633663 7,8712871 7,7304348 7,3130435 7,3826087 8,3478261 1,66271 1,4037979 1,4807651 1,5997271
NŐ MÚLT NŐ JELEN FÉRFI MÚLT FÉRFI JELEN ÖSSZES MÚLT ÖSSZES JELEN TEAOR
INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS
1 1,67 1,415 1,325 1,72 1,5465116 1,572093 1,5348837 1,7744186 1,6045512 1,4982593 1,4362384 1,7488419
2 9,2282609 6,8369565 7,7712276 7,4823529 7,7304348 7,3130435 7,3826087 8,3478261 1,6868826 1,4178565 1,5130519 1,5882107
3 9,18 6,78 7,64 7,78 7,7964602 7,3451327 7,4424779 8,3274336 1,6893448 1,4159041 1,5070627 1,614028
4 9,2254902 6,8529412 7,5882353 7,8235294 7,8962264 7,6037736 7,6226415 8,5377358 1,7041961 1,4501765 1,5212941 1,6404118
NŐ MÚLT NŐ JELEN FÉRFI MÚLT FÉRFI JELEN ÖSSZES MÚLT ÖSSZES JELEN FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA
INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS
1 9,2254902 6,8529412 7,5882353 7,8235294 7,7304348 7,3130435 7,3826087 8,3478261 1,6866222 1,4193591 1,4958506 1,6202813
2 9,3369565 6,7608696 7,8804348 7,6521739 7,91 7,68 7,67 8,62 1,7161339 1,4496017 1,5537809 1,6330243
3 9,127907 6,5930233 7,7325581 7,3953488 7,8090909 7,4454545 7,4727273 8,4909091 1,6857869 1,4089624 1,5189696 1,5951992
NŐ MÚLT NŐ JELEN FÉRFI MÚLT FÉRFI JELEN ÖSSZES MÚLT ÖSSZES JELEN MOTIVÁCIÓ
INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS
1 9,2604167 6,5729167 7,7636218 7,3186813 7,8878505 7,5327103 7,682243 8,4579439 1,7065913 1,4163215 1,5440982 1,5844981
2 9,2254902 6,8529412 7,5882353 7,8235294 7,7304348 7,3130435 7,3826087 8,3478261 1,6866222 1,4193591 1,4958506 1,6202813
NŐ MÚLT NŐ JELEN FÉRFI MÚLT FÉRFI JELEN ÖSSZES MÚLT ÖSSZES JELEN SZÉKHELY
INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS INFORMÁLIS FORMÁLIS
1 9,21 6,63 7,7147475 7,6767677 7,8108108 7,4774775 7,4504505 8,4324324 1,6936859 1,4158326 1,514934 1,615454
2 9 6,7083333 7,5104167 7,5729167 7,7304348 7,3130435 7,3826087 8,3478261 1,6654261 1,4057659 1,4885357 1,5967237
1. ábra: Férfivállalkozók egohálója
2. ábra: Női vállalkozók egohálója
3. ábra: Vállalkozók egohálójának különbségei