helyi vidékfejlesztési stratégia – tisza-tarna-rima mente fke

Budapest, 2009 November 27.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tisza-Tarna-Rima Mente FKE

A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

Ezer arc - egy törekvés a Tisza-Tarna-Rima mentén

2

Tartalom

▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

▪ Helyzetelemzés

▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció

▪ Megoldási javaslatok

3Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Tisza-Tarna-Rima Mente FKE – Összefoglaló a térségről

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0

A térségben összesen 38 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 32%-a, 12 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódikA térségben összesen 38 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 32%-a, 12 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 18 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 18 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 16 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott megA térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 16 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg

A(z) Tisza-Tarna-Rima Mente FKE területe 34 települést foglal magába, melyek közül 3 város. A térség lakossága 71,625 fő, a városokban élő lakosok száma 23,092 főA(z) Tisza-Tarna-Rima Mente FKE területe 34 települést foglal magába, melyek közül 3 város. A térség lakossága 71,625 fő, a városokban élő lakosok száma 23,092 fő


A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor

Vállalkozások, jelentős szektorok

Népesség

Települé-sek száma

Városok száma

71,625

34

3

22

Kereskedelem, javítás

Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Legnagyobb fogl. szektor

Általános információk Négy legnépesebb település

Heves 11,607 fő

8,325 fő

3,748 fő

3,556 fő

Füzesabony

Kál

Erdőtelek

Települések száma, ahol...

...nincs szélessávú internet

...nem elérhető mindhárom mobilhálózat

...nincs helyközi autóbusz-megálló

...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park

Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok

4

6

0

0

Fő fejlesztési prioritások száma 6

Fejlesztési intézkedések száma 16

Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 38

Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma

18

Tisza-Tarna-Rima Mente FKE – Általános áttekintés

Hátrányos helyzetű települések száma


A legtöbb forrás – 2,065,360 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve

Tisza-Tarna-Rima Mente FKE – HPME allokáció összefoglaló

Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR)

▪ Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

▪ 6 ▪ 2,065,360

▪ A turisztikai tevékenységek ösztönzése ▪ 16 ▪ 1,577,135

▪ Falumegújítás és -fejlesztés ▪ 4 ▪ 1,015,098

▪ A kulturális örökség megőrzése ▪ 2 ▪ 391,723

▪ Leader közösségi fejlesztés ▪ 6 ▪ 222,359

▪ Leader vállalkozás fejlesztés ▪ 10 ▪ 721,592

▪ Leader képzés ▪ 2 ▪ 144,999

▪ Leader rendezvény ▪ 6 ▪ 313,819

▪ Leader térségen belüli szakmai együttműködések ▪ 2 ▪ 74,296

▪ Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪ 2 ▪ 247,183

▪ Leader komplex projekt

▪ Leader tervek, tanulmányok

6

Tisza-Tarna-Rima Mente FKE - Legfontosabb probléma és lehetőség

A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség

▪ A TTRM legfontosabb problémája, hogy problémája komplex: súlyos helyzete gazdaságilag, társadalmilag determinált. A leépült ipar által kibocsátot munkaerőt a megerősödni képtelen mezőgazdaság nem képes felszívni, a helyi vállalkozások tőke- és innovációszegények, a népesség - kedvezőtlen demográfiai, iskolázottsági, egészségi állapota miatt - hatékony munkaerőbázist nem tud teremteni, mentális, morális belső megújulásra pedig nem képes. Az infrastruktúrális hiányosságok, a meglévő természeti értékekkel – gondatlan gazda módjára – történő sáfárkodás tovább rontja a felzárkózás esélyét.

▪ A meglévő természeti, kulturális értékek, adottságok feltárása, hasznosítása úgy, hogy az a horizontális szempontoknak maximálisan megfeleljen: környezetileg fenntartható legyen, s az esélyegyenlőség kritérimait teljesítse. Ezt valósíthatja meg a Tiszamenti Natúrpark kiterjesztése, bio- és természetközeli gazdálkodás, energianövény termesztés, az ökoturizmus, helyi termékek, szolgáltatások fejlesztése, melyekkel új munkahelyek termethetők, lehetőséget adva az alacsonyan kvalifikált munkaerő bevonására is. Együttműködéssel az emberek, térségek, szektorok között a szinergiák erősíthetők, a siker pedig hatványozható.

7

A Tisza-Tarna-Rima-Menti Akciócsoport stratégiája a térség fontos problémáinak és lehetőségeinek feltárásán alapuló jövőkép. A térség komplex problémájára – az ipar leépülése, magas munkanélküliség, a munkaerőbázis alulképzettsége, a hátrányos helyzetű csoportok felülreprezentáltsága a helyi népességen belül – kíván releváns megoldást adni a hat megfogalmazott prioritásunk fele: a „Helyi vállalkozások fejlesztése”, az „Együttműködés erősítése, kompetencia növelése”, a „Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása” lehetőséget nyújt a hátrányok csökkentésére, az egyenlőtlenségek mérséklésére.

A meglévő természeti és kulturális értékek, adottságok hatékonyabb kihasználását, az itt elért eredmények megőrzését, továbbfejlesztését célozza a másik három prioritás: a „Helyi idegenforgalom fejlesztése”, a „Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése”, a „Fenntartható helyi agrárgazdaság megteremtése” a térség előnyeinek kiaknázását célozzák meg, teret adva az egyéni arculat megteremtésének, kidomborításának.

Koherens stratégiánk így egyszerre képes a hátrányokat gyengíteni, a problémákra megoldást kínálni, valamint az előnyöket erősíteni, a rendelkezésre álló erőforrásokat - társadalmilag és környezetileg is fenntartható módon – hasznosítani.

A Tisza-Tarna-Rima-Menti Akciócsoport stratégiája a térség fontos problémáinak és lehetőségeinek feltárásán alapuló jövőkép. A térség komplex problémájára – az ipar leépülése, magas munkanélküliség, a munkaerőbázis alulképzettsége, a hátrányos helyzetű csoportok felülreprezentáltsága a helyi népességen belül – kíván releváns megoldást adni a hat megfogalmazott prioritásunk fele: a „Helyi vállalkozások fejlesztése”, az „Együttműködés erősítése, kompetencia növelése”, a „Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása” lehetőséget nyújt a hátrányok csökkentésére, az egyenlőtlenségek mérséklésére.

A meglévő természeti és kulturális értékek, adottságok hatékonyabb kihasználását, az itt elért eredmények megőrzését, továbbfejlesztését célozza a másik három prioritás: a „Helyi idegenforgalom fejlesztése”, a „Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése”, a „Fenntartható helyi agrárgazdaság megteremtése” a térség előnyeinek kiaknázását célozzák meg, teret adva az egyéni arculat megteremtésének, kidomborításának.

Koherens stratégiánk így egyszerre képes a hátrányokat gyengíteni, a problémákra megoldást kínálni, valamint az előnyöket erősíteni, a rendelkezésre álló erőforrásokat - társadalmilag és környezetileg is fenntartható módon – hasznosítani.

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Tisza-Tarna-Rima Mente FKE – A stratégia alapvető célja

8

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



9

Heves megye déli részén található Tisza-Tarna-Rima-Menti Leader Akciócsoportot a Füzesabonyi és a Hevesi statisztikai kistérség 34 db települése alkotja, amelyet három vízfolyás: a Tisza, a Tarna és a Rima fog közre - határai Tisza folyó, megyehatár, Tarna menti települések, 3-as főút, megyehatár.

Jellemzően rurális térségről van szó - természeti adottságai a mezőgazdasági termelésnek kedveznek, ezen belül is a szántóföldi növénytermesztés a meghatározó. A Tarna mentén a szőlőtermesztés és a borágazat a jelentős, de szólni kell a vetőmag- dohány- gyümölcs és dinnyetermesztésről is. Korábban a térség fejlett és nagy hagyományokkal rendelkező kertészettel rendelkezett, amely mára szinte teljesen eltűnt. A mezőgazdaság kedvező adottságai ellenére sem tudta megtalálni a kitörési pontjait. A térség ipara elmaradott-a rendszerváltozást követően sorra szűntek meg a jelentősebb ipari foglalkoztatók, az újonnan létrejövők viszont máig nem tudták pótolni a munkahelyigényt. A hevesi teljes kistérség, valamint a füzesabonyi kistérség 5 településének leghátrányosabbak közé történt besorolása helyzeti előnyt teremthetne, ám a helyi tőke ellátottság igen szegényes, más befektetők megjelenése pedig esetleges.

A térség turisztikai szempontból nagy lehetőségeket rejt magában: az egészséges környezet, a Tisza-tó csodái, több kastély és kúria, egyházi örökségei, főként a füzesabonyi kistérség településeinek gazdag hagyományvilága mind olyan érték, amelyekre nagyobb betekintést kell engedni a látogatók előtt. Az ágazat teljesítményét rontja a közúthálózat rendkívül rossz minősége, a települések, rendezvények közötti kooperáció hiánya, illetve az adottságok és lehetőségek kevésbé hatékony kommunikációja.

A TTRM térség erőssége a jó adottságú mezőgazdasági területek, az M3 autópálya relatív közelsége, valamint a kedvező természeti adottságok: sajátos növény- és állatvilággal, Tisza-tóval, Tiszamenti Natúrparkkal, Hevesi Füves Puszták TK-val, jelentős termálvíz bázissal.

Heves megye déli részén található Tisza-Tarna-Rima-Menti Leader Akciócsoportot a Füzesabonyi és a Hevesi statisztikai kistérség 34 db települése alkotja, amelyet három vízfolyás: a Tisza, a Tarna és a Rima fog közre - határai Tisza folyó, megyehatár, Tarna menti települések, 3-as főút, megyehatár.

Jellemzően rurális térségről van szó - természeti adottságai a mezőgazdasági termelésnek kedveznek, ezen belül is a szántóföldi növénytermesztés a meghatározó. A Tarna mentén a szőlőtermesztés és a borágazat a jelentős, de szólni kell a vetőmag- dohány- gyümölcs és dinnyetermesztésről is. Korábban a térség fejlett és nagy hagyományokkal rendelkező kertészettel rendelkezett, amely mára szinte teljesen eltűnt. A mezőgazdaság kedvező adottságai ellenére sem tudta megtalálni a kitörési pontjait. A térség ipara elmaradott-a rendszerváltozást követően sorra szűntek meg a jelentősebb ipari foglalkoztatók, az újonnan létrejövők viszont máig nem tudták pótolni a munkahelyigényt. A hevesi teljes kistérség, valamint a füzesabonyi kistérség 5 településének leghátrányosabbak közé történt besorolása helyzeti előnyt teremthetne, ám a helyi tőke ellátottság igen szegényes, más befektetők megjelenése pedig esetleges.

A térség turisztikai szempontból nagy lehetőségeket rejt magában: az egészséges környezet, a Tisza-tó csodái, több kastély és kúria, egyházi örökségei, főként a füzesabonyi kistérség településeinek gazdag hagyományvilága mind olyan érték, amelyekre nagyobb betekintést kell engedni a látogatók előtt. Az ágazat teljesítményét rontja a közúthálózat rendkívül rossz minősége, a települések, rendezvények közötti kooperáció hiánya, illetve az adottságok és lehetőségek kevésbé hatékony kommunikációja.

A TTRM térség erőssége a jó adottságú mezőgazdasági területek, az M3 autópálya relatív közelsége, valamint a kedvező természeti adottságok: sajátos növény- és állatvilággal, Tisza-tóval, Tiszamenti Natúrparkkal, Hevesi Füves Puszták TK-val, jelentős termálvíz bázissal.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10

Gyengeségünkként határozhatjuk meg a magas – ezen belül is tartós – munkanélküliséget, a munkaerő alacsony képzettségét és mobilitási képességét, a roma népesség magas arányát – ezzel összefüggésben a szegregáció megjelenését. A gazdasági felzárkózást gátolja még az alacsony vállalkozó készség, a vállalkozások tőkeszegénysége, alacsony innovációs képessége.

A hely szellemét, az itt élők attitűdjei, a helyi társadalom lélektana határozza meg: egyes települések, mikrorégiók relatíve kedvezőbb gazdasági viszonyai, illetve gazdagabb közösségi élete, hagyományai védő faktort jelentenek, addig - főként a hevesi kistérségség elmaradott részein - egyfajta rezignáltság tapasztalható. A Tisza-Tarna-Rima-Menti akciócsoport területén a gazdasági fejlesztéseken túl nagy szükség van az emberek, szférák, ágazatok, mikrotérségek, kisebbség-többség közti együttműködésre, a hitre, a tettre és az ezekből fakadó sikerekre: szándékaink szerint stratégiánk az ehhez vezető utat keresi és találja meg.

Gyengeségünkként határozhatjuk meg a magas – ezen belül is tartós – munkanélküliséget, a munkaerő alacsony képzettségét és mobilitási képességét, a roma népesség magas arányát – ezzel összefüggésben a szegregáció megjelenését. A gazdasági felzárkózást gátolja még az alacsony vállalkozó készség, a vállalkozások tőkeszegénysége, alacsony innovációs képessége.

A hely szellemét, az itt élők attitűdjei, a helyi társadalom lélektana határozza meg: egyes települések, mikrorégiók relatíve kedvezőbb gazdasági viszonyai, illetve gazdagabb közösségi élete, hagyományai védő faktort jelentenek, addig - főként a hevesi kistérségség elmaradott részein - egyfajta rezignáltság tapasztalható. A Tisza-Tarna-Rima-Menti akciócsoport területén a gazdasági fejlesztéseken túl nagy szükség van az emberek, szférák, ágazatok, mikrotérségek, kisebbség-többség közti együttműködésre, a hitre, a tettre és az ezekből fakadó sikerekre: szándékaink szerint stratégiánk az ehhez vezető utat keresi és találja meg.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11

A TTRM éghajlati, környezeti, talajtani viszonyai meglehetősen változatosak, növény és állatvilága ritkaságokkal, védett értékekkel teszi gazdaggá a térséget. Éghajlati viszonyait jellemzi a magas évi napfénytartam, vízellátottságára pedig az időszaki vízbőségek mellett a tavaszi, kora nyári vízhiányok jellemzők. A Tarna és a Tisza mentén jelentősebb az árvízveszély - a töltések kiépülése óta viszont a talajvizek nem tudnak természetes úton a folyókba jutni, mélyebb fekvésű részeken az árvizekével vetekedő elöntéseket okozva.

A belvízveszélyes területek csak korlátozottan alkalmasak szántóművelésre, míg a hátak talajai, általában szántókként jól hasznosíthatók. A kistérség jellegzetes területei a zömmel védettség alatt is álló természetes gyepek, amelyeknek összrészesedése 10 %. Az erdők mindössze 5 %-ot foglalnak el a területen. A kistérség ökológiai szempontból fontos vizes élőhelyei a szárazföldi mocsarak. Az intenzív mezőgazdálkodás hatására a táj egy része jellegtelenné vált, a még megmaradt természetes, vagy természetközeli élőhelyek elszigetelődtek egymástól.

A kistérség legfőbb természetvédelmi értékei Hevesi Füves Puszták, a Tisza-tó és a Közép-Tiszai Tájvédelmi körzet. Országosan védett terület az Erdőtelki arborétum és az Erdőtelki Égerláp.TTRM területén 77E ha különös védelem alatt álló Natura2000 terület található.A Tisza-tó Magyarország második legnagyobb tava, teret biztosít eredeti célja, a vízkészlet tárolása mellett az idegenforgalom kibontakozására is: egyik nevezetessége a Poroszlói Vízi Sétány és Tanösvény ahol a vendégek 1500 m-es víz feletti pallóúton sétálva nyerhetnek betekintést a tó élővilágába. Világörökség része a Tisza-tavi madárrezervátum. A Hevesi Puszták TK azokat a Poroszló, Sarud, Tiszanána, Pély, Kömlő, Átány és Erdőtelek határában lévő szikes vagy elszikesedő élőhelyeket gyűjti egy csokorba, amelyek nagyságuk, minőségük révén még védelemre érdemesek. A sziki gyeptársulások, ürmös szikes gyepek színpompás növényközössége tavasztól őszig a vöröstől a liláig különböző színekbe öltöztetik a pusztát. A hevesi puszták legnagyobb értékei az itt táplálkozó és költő madarak, amelyek között Magyarország legféltettebb madárfajainak tucatjai találhatók: a pélyi, a poroszlói és a tiszanánai pusztákon a túzok és az ugartyúk él viszonylag nagy számban.

A TTRM éghajlati, környezeti, talajtani viszonyai meglehetősen változatosak, növény és állatvilága ritkaságokkal, védett értékekkel teszi gazdaggá a térséget. Éghajlati viszonyait jellemzi a magas évi napfénytartam, vízellátottságára pedig az időszaki vízbőségek mellett a tavaszi, kora nyári vízhiányok jellemzők. A Tarna és a Tisza mentén jelentősebb az árvízveszély - a töltések kiépülése óta viszont a talajvizek nem tudnak természetes úton a folyókba jutni, mélyebb fekvésű részeken az árvizekével vetekedő elöntéseket okozva.

A belvízveszélyes területek csak korlátozottan alkalmasak szántóművelésre, míg a hátak talajai, általában szántókként jól hasznosíthatók. A kistérség jellegzetes területei a zömmel védettség alatt is álló természetes gyepek, amelyeknek összrészesedése 10 %. Az erdők mindössze 5 %-ot foglalnak el a területen. A kistérség ökológiai szempontból fontos vizes élőhelyei a szárazföldi mocsarak. Az intenzív mezőgazdálkodás hatására a táj egy része jellegtelenné vált, a még megmaradt természetes, vagy természetközeli élőhelyek elszigetelődtek egymástól.

A kistérség legfőbb természetvédelmi értékei Hevesi Füves Puszták, a Tisza-tó és a Közép-Tiszai Tájvédelmi körzet. Országosan védett terület az Erdőtelki arborétum és az Erdőtelki Égerláp.TTRM területén 77E ha különös védelem alatt álló Natura2000 terület található.A Tisza-tó Magyarország második legnagyobb tava, teret biztosít eredeti célja, a vízkészlet tárolása mellett az idegenforgalom kibontakozására is: egyik nevezetessége a Poroszlói Vízi Sétány és Tanösvény ahol a vendégek 1500 m-es víz feletti pallóúton sétálva nyerhetnek betekintést a tó élővilágába. Világörökség része a Tisza-tavi madárrezervátum. A Hevesi Puszták TK azokat a Poroszló, Sarud, Tiszanána, Pély, Kömlő, Átány és Erdőtelek határában lévő szikes vagy elszikesedő élőhelyeket gyűjti egy csokorba, amelyek nagyságuk, minőségük révén még védelemre érdemesek. A sziki gyeptársulások, ürmös szikes gyepek színpompás növényközössége tavasztól őszig a vöröstől a liláig különböző színekbe öltöztetik a pusztát. A hevesi puszták legnagyobb értékei az itt táplálkozó és költő madarak, amelyek között Magyarország legféltettebb madárfajainak tucatjai találhatók: a pélyi, a poroszlói és a tiszanánai pusztákon a túzok és az ugartyúk él viszonylag nagy számban.


A térség környezeti állapota 1/2

12

A környezetterhelés szempontjából fontos kiemelnünk, hogy térségünk a legkevésbé csatornázott területek egyike: 34 település közül mindössze 9 rendelkezik kiépített szennyvízhálózattal. A hevesi kistérségben keletkező hulladék 2000 decemberétől a Jászsági és Dél–hevesi regionális hulladéklerakó telepen kerül lerakásra. A füzesabonyi kistérség települései kommunális hulladékukat– egy hulladékkezelési projekt keretén belül – borsod megyei égetőben kívánják ártalmatlanítani, feltételeinek kidolgozása folyamatban. A szelektív hulladékgyűjtés 2004-től elindult, bár jóval elmarad az országos átlagtól. Szembeötlő gondot okoz a mellékutak menti illegális szemétlerakók megjelenése, amelynek felszámolására civil összefogásra is van szükség.

A környezetterhelés szempontjából fontos kiemelnünk, hogy térségünk a legkevésbé csatornázott területek egyike: 34 település közül mindössze 9 rendelkezik kiépített szennyvízhálózattal. A hevesi kistérségben keletkező hulladék 2000 decemberétől a Jászsági és Dél–hevesi regionális hulladéklerakó telepen kerül lerakásra. A füzesabonyi kistérség települései kommunális hulladékukat– egy hulladékkezelési projekt keretén belül – borsod megyei égetőben kívánják ártalmatlanítani, feltételeinek kidolgozása folyamatban. A szelektív hulladékgyűjtés 2004-től elindult, bár jóval elmarad az országos átlagtól. Szembeötlő gondot okoz a mellékutak menti illegális szemétlerakók megjelenése, amelynek felszámolására civil összefogásra is van szükség.


A térség környezeti állapota 2/2

13

A hevesi kistérség a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségek egyike, 17 településsel – melyek közül Heves és Kisköre rendelkezik városi ranggal - és 37685 fő népességszámmal. A kistérség központi települése Heves, mely a leszakadó városok között tartható számon: helyzete 1990-es évtized első felében romlott jelentősen, bár az utóbbi néhány évben némi javulás tapasztalható, Heves a kistérségi központok rangsorában még mindig az utolsó negyedben maradt: hiányoznak a vállalkozások és a munkanélküliség is másfélszerese a vidéki átlagnak.

Heves a kisebb súlyú kistérségi központok közé tartozik: a környező települések számára nem igazán jelent erős vonzó hatást: mindössze a 6 községnek ingázási célpontja, Jászberény, Gyöngyös, Visonta és Eger ipara, valamint Budapest foglalkoztatja az ipari ingázók zömét.

Az elmaradott, alapvetően mezőgazdasági karakterű hevesi kistérség belső tagolódása a rendszerváltozás óta éleződik. A falvak többségének helyzete romló-stagnáló, csupán Tarnaméra és Boconád jövedelemszintje éri el a vidéki átlagot - javuló tendenciát mutatva, kedvező foglalkoztatás mellet. Bár Heves város nem nevezhető jelentős gazdasági centrumnak, egy szűk településgyűrű mégis kialakult környezetében (Hevesvezekény, Tenk, Pély, Erdőtelek).

Legkedvezőtlenebb a helyzet azokon a településeken, ahol magas a roma lakosság aránya - Tarnazsadányon, Tarnaörsön, Kömlőn, Erken, Átányon. Több szempontból is válságos Tarnabod helyzete, ahol a teljes népességnek kevesebb, mint 8%-a talált munkahelyet, jelentős az inaktív keresők száma, s itt a legmagasabb a romák aránya, az átlagjövedelem a vidéki átlag 20%-át sem (!) éri el. Az elöregedés leginkább a kistérség egyetlen törpefaluját, Zaránkot sújtja, ahol az inaktív keresők domináns többségben vannak.

A települések egy részében az ipar (Boconád, Tarnaméra), másik részében a szolgáltatások ( Kisköre, Heves) jelentik a megélhetés fő forrását, de akad olyan falu is, ahol a mezőgazdaság a legjelentősebb gazdasági tényező.

A hevesi kistérség a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségek egyike, 17 településsel – melyek közül Heves és Kisköre rendelkezik városi ranggal - és 37685 fő népességszámmal. A kistérség központi települése Heves, mely a leszakadó városok között tartható számon: helyzete 1990-es évtized első felében romlott jelentősen, bár az utóbbi néhány évben némi javulás tapasztalható, Heves a kistérségi központok rangsorában még mindig az utolsó negyedben maradt: hiányoznak a vállalkozások és a munkanélküliség is másfélszerese a vidéki átlagnak.

Heves a kisebb súlyú kistérségi központok közé tartozik: a környező települések számára nem igazán jelent erős vonzó hatást: mindössze a 6 községnek ingázási célpontja, Jászberény, Gyöngyös, Visonta és Eger ipara, valamint Budapest foglalkoztatja az ipari ingázók zömét.

Az elmaradott, alapvetően mezőgazdasági karakterű hevesi kistérség belső tagolódása a rendszerváltozás óta éleződik. A falvak többségének helyzete romló-stagnáló, csupán Tarnaméra és Boconád jövedelemszintje éri el a vidéki átlagot - javuló tendenciát mutatva, kedvező foglalkoztatás mellet. Bár Heves város nem nevezhető jelentős gazdasági centrumnak, egy szűk településgyűrű mégis kialakult környezetében (Hevesvezekény, Tenk, Pély, Erdőtelek).

Legkedvezőtlenebb a helyzet azokon a településeken, ahol magas a roma lakosság aránya - Tarnazsadányon, Tarnaörsön, Kömlőn, Erken, Átányon. Több szempontból is válságos Tarnabod helyzete, ahol a teljes népességnek kevesebb, mint 8%-a talált munkahelyet, jelentős az inaktív keresők száma, s itt a legmagasabb a romák aránya, az átlagjövedelem a vidéki átlag 20%-át sem (!) éri el. Az elöregedés leginkább a kistérség egyetlen törpefaluját, Zaránkot sújtja, ahol az inaktív keresők domináns többségben vannak.

A települések egy részében az ipar (Boconád, Tarnaméra), másik részében a szolgáltatások ( Kisköre, Heves) jelentik a megélhetés fő forrását, de akad olyan falu is, ahol a mezőgazdaság a legjelentősebb gazdasági tényező.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

14

Az agrárszektor túlsúlya általában a kedvezőtlen gazdasági helyzet egyik jellemzője, azonban itt egyaránt találunk elmaradottabb (Tarnabod) és kedvezőbb helyzetű települést (Hevesvezekény) is azok között, ahol magas a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya.

A települések infrastrukturális ellátottsága az országos átlag alatt van, az önkormányzatok pedig forráshiány miatt nem tudnak kellő ütemben fejleszteni. Pozitívumként említhető viszont, hogy a kistérség és települései gazdag természeti adottságokkal és épített örökséggel rendelkeznek, amelyek rendkívűl leromlott általános állapotban vannak, felújításuk után azonban kitörési pontjai lehetnek a térségnek.

Összességében a hevesi kistérséget inkább a heterogenitás jellemzi, hisz találunk idegenforgalmáról nevezetes települést, elöregedő vagy elromásodó falut, de néhol a fellendülés jeleit is észlelhetjük. A belső területi különbségek és az ingázásra alapozott megélhetés nagy aránya a térség gyenge megtartóerejére és kohéziójára hívja fel a figyelmet.

Az agrárszektor túlsúlya általában a kedvezőtlen gazdasági helyzet egyik jellemzője, azonban itt egyaránt találunk elmaradottabb (Tarnabod) és kedvezőbb helyzetű települést (Hevesvezekény) is azok között, ahol magas a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya.

A települések infrastrukturális ellátottsága az országos átlag alatt van, az önkormányzatok pedig forráshiány miatt nem tudnak kellő ütemben fejleszteni. Pozitívumként említhető viszont, hogy a kistérség és települései gazdag természeti adottságokkal és épített örökséggel rendelkeznek, amelyek rendkívűl leromlott általános állapotban vannak, felújításuk után azonban kitörési pontjai lehetnek a térségnek.

Összességében a hevesi kistérséget inkább a heterogenitás jellemzi, hisz találunk idegenforgalmáról nevezetes települést, elöregedő vagy elromásodó falut, de néhol a fellendülés jeleit is észlelhetjük. A belső területi különbségek és az ingázásra alapozott megélhetés nagy aránya a térség gyenge megtartóerejére és kohéziójára hívja fel a figyelmet.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

15Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat

Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés

Pénzügyi közvetítés

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Egyéb szolgáltatás

Egyéb tevékenység


Az egyes szektorok jelentősége a térségben

A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani

Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%)

Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)

▪ A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából

▪ Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai

– Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

– Kereskedelem, javítás

0

10

20

30

40

50

0 10 20 30 40 50

1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat

3. Sok kis vállalat4. Kevés kis vállalat


Vállalkozások szektor szerinti megoszlása

A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 27%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

Aktív vállalkozások száma szektoronként(db)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektorok részesedése

9%

9%

27%

9%

5%

13%

7%

0%

16%

4%

18

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*

A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 29%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

*A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznakForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

2,239

5,611

1,522

2,306

554

2,142

226

592

353

4,068

0

Foglalkoztatottak száma szektoronként(fő)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés




Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy

Szektorok részesedése

11%

29%

12%

3%

11%

3%

2%

21%

8%

1%

Egyéb tevékenység 0%

19Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül

Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 13.9%, ami 3.4 százalékpontos változást jelent 2003 óta

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék)

▪ Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 13.9%

▪ Változás 2003-hoz képest 3.4 százalékpont

20

A térségben – összefüggésben a romák népességen belüli magas arányával is - igen kedvezőtlenek a foglalkoztatási adatok. A füzesabonyi kistérség munkanélküliségi rátája 9, míg a hevesié 14,3 %, a tartósan munkanélküliek aránya 48 % illetve 54,9 %. Leginkább sújtott települések főként a hevesi kistérségben találhatók - pl. Kömlő 31,93%, Erk 26,91% de a füzesabonyi térségben is találhatunk igen magas arányt –Sarud 21,05%. A legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a munkanélküliek körében a hevesi kistérségben 45,2, a füzesabonyiban 40,8 %, szemben a megye 35,6%-os átlagával. A térségi munkanélküliek rendkívül alacsony mobilitásúak: a regisztráltak tizede középfokú végzettségű, a diplomások száma elenyésző. Betanított és segédmunkás az állástalanok kétharmada, akik javarészt alulképzettek, a munkaerőpiac perifériájára szorultak és viszonylag kis esélyük van arra, hogy rövid-középtávon kvalifikált munkaerővé váljanak.

A roma kisebbségen belül nagyon alacsony az aktív, folyamatos és legális foglalkoztatásban állók aránya: a többség vagy teljesen kívül esik a munkaerő piacon, vagy pedig „fekete munkásként” – főleg az építőiparban– dolgozik. Mostanra a második generáció nő fel úgy, hogy nem látja a szüleit munkába járni: ezzel nem pusztán anyagilag lehetetlenülnek el, hanem – szocializációs problémák miatt – teljesen elvágják a munka világába vezető utat, nem alakul ki a munkakultúra, a pozitív minta. Mindemellett az oktatás rendszere gyakorlatilag generációkra konzerválja munkanélküliségüket, perifériás helyzetüket.

A társadalmi problémákat gazdaságiak is tetézték: a 90-es évek elején sorra szűntek meg a térség ipari üzemei, gyárai, amellyel jelentős munkaerő felesleg jelentkezett. Az aktuális helyzetet jól példázza, hogy egyetlen 500 főt foglalkoztató vállalkozás sincs, s a KKV-k száma is igen alacsony - jellemző, hogy az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató.

A kistérség társadalmi-foglalkoztatási helyzetét jól mutatják a foglalkoztatási programok: 8 osztályt biztosító képzés, roma dajka és pedellus program, melyek a romák szocializációját kívánják segíteni.

A térségben – összefüggésben a romák népességen belüli magas arányával is - igen kedvezőtlenek a foglalkoztatási adatok. A füzesabonyi kistérség munkanélküliségi rátája 9, míg a hevesié 14,3 %, a tartósan munkanélküliek aránya 48 % illetve 54,9 %. Leginkább sújtott települések főként a hevesi kistérségben találhatók - pl. Kömlő 31,93%, Erk 26,91% de a füzesabonyi térségben is találhatunk igen magas arányt –Sarud 21,05%. A legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a munkanélküliek körében a hevesi kistérségben 45,2, a füzesabonyiban 40,8 %, szemben a megye 35,6%-os átlagával. A térségi munkanélküliek rendkívül alacsony mobilitásúak: a regisztráltak tizede középfokú végzettségű, a diplomások száma elenyésző. Betanított és segédmunkás az állástalanok kétharmada, akik javarészt alulképzettek, a munkaerőpiac perifériájára szorultak és viszonylag kis esélyük van arra, hogy rövid-középtávon kvalifikált munkaerővé váljanak.

A roma kisebbségen belül nagyon alacsony az aktív, folyamatos és legális foglalkoztatásban állók aránya: a többség vagy teljesen kívül esik a munkaerő piacon, vagy pedig „fekete munkásként” – főleg az építőiparban– dolgozik. Mostanra a második generáció nő fel úgy, hogy nem látja a szüleit munkába járni: ezzel nem pusztán anyagilag lehetetlenülnek el, hanem – szocializációs problémák miatt – teljesen elvágják a munka világába vezető utat, nem alakul ki a munkakultúra, a pozitív minta. Mindemellett az oktatás rendszere gyakorlatilag generációkra konzerválja munkanélküliségüket, perifériás helyzetüket.

A társadalmi problémákat gazdaságiak is tetézték: a 90-es évek elején sorra szűntek meg a térség ipari üzemei, gyárai, amellyel jelentős munkaerő felesleg jelentkezett. Az aktuális helyzetet jól példázza, hogy egyetlen 500 főt foglalkoztató vállalkozás sincs, s a KKV-k száma is igen alacsony - jellemző, hogy az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató.

A kistérség társadalmi-foglalkoztatási helyzetét jól mutatják a foglalkoztatási programok: 8 osztályt biztosító képzés, roma dajka és pedellus program, melyek a romák szocializációját kívánják segíteni.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

21

Komoly társadalompolitikai hatása van annak a foglalkoztatási programnak, amelyet Tarnabodon és Erken valósítanak meg: a befogadó falu elnevezésű program a település kiüresedését hivatott megállítani úgy, hogy a szociálisan rászoruló családok szükséglethierarchiáját komplex program segítéségével (közmunka, települési ház biztosítása, mentális segítségnyújtás) újraépítsék.

A mezőgazdaság kedvező adottságai ellenére sem tudott megerősödni, jelentősebb munkaerőt foglalkoztatni: a megfelelő kitörési pontok megtalálásával lehetőség nyílhat az alacsonyabban kvalifikált munkaerő nagyobb arányú foglalkoztatására.

A munkavállalók egy része naponta ingázik: Gyöngyös, Eger, Visonta, Jászberény, Budapest a célpontjai a más kistérségekbe történő munkába járásnak.E adatok tükrében megállapítható, hogy a két kistérség foglalkoztatási helyzete lényegesen rosszabb az országosénál, de még a megyében is a legkedvezőtlenebb adatokat mutatják.

Komoly társadalompolitikai hatása van annak a foglalkoztatási programnak, amelyet Tarnabodon és Erken valósítanak meg: a befogadó falu elnevezésű program a település kiüresedését hivatott megállítani úgy, hogy a szociálisan rászoruló családok szükséglethierarchiáját komplex program segítéségével (közmunka, települési ház biztosítása, mentális segítségnyújtás) újraépítsék.

A mezőgazdaság kedvező adottságai ellenére sem tudott megerősödni, jelentősebb munkaerőt foglalkoztatni: a megfelelő kitörési pontok megtalálásával lehetőség nyílhat az alacsonyabban kvalifikált munkaerő nagyobb arányú foglalkoztatására.

A munkavállalók egy része naponta ingázik: Gyöngyös, Eger, Visonta, Jászberény, Budapest a célpontjai a más kistérségekbe történő munkába járásnak.E adatok tükrében megállapítható, hogy a két kistérség foglalkoztatási helyzete lényegesen rosszabb az országosénál, de még a megyében is a legkedvezőtlenebb adatokat mutatják.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

22

*Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada**Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányadaForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból

Legjelentősebb szektor

Legjelentősebb település

Foglalkoztatás abszolút értelemben

Foglalkoztatás relatív értelemben

Leírás Érték

▪ A(z) szektorban* működő vállalkozások száma

▪ Füzesabony székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül

8 db

3 db

2,086 fő

11%

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 11%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak

23Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 8 db – a(z) szektorban működik

Szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Fogl. száma (fő)

▪ 494

▪ 320

▪ 283

▪ 230

▪ 175

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben

▪ Füzesabony

▪ Erdőtelek

▪ Füzesabony

▪ Füzesabony

▪ Tarnazsadány

Főtevékenység

▪ 2523 Műanyag építőanyag gyártása

Név

▪ Pikopack Zrt

▪ SBS Kft

▪ Fenstherm Kft

▪ Duropack-Starpack Kft

▪ BOTT-UDECOOP Kft

1

2

3

4

5

24Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2

SzektorFogl. száma (fő)

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben Főtevékenység

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

▪ 132

▪ 125

▪ 124

▪ 103

▪ 100

▪ Kál

▪ Heves

▪ Heves

▪ Heves

▪ Kápolna

▪ 2523 Műanyag építőanyag gyártása

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 8 db – a(z) szektorban működik

▪ Masterfoam Kft

Név

▪ HevesTherm Kft.

▪ Heves-Hús Kft

▪ Kápolnai ÁFÉSZ

▪ Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet

6

7

8

9

10

25

A TTRM térségében működő gazdasági szerkezet meghatározó eleme a mezőgazdaság - szerepét egyik kistérség ipara sem ellensúlyozza. A gazdaság szerkezetében az mezőgazdaság a vállalkozások száma alapján 13 %-ot képvisel. Tekintettel a mezőgazdaságnak a többi gazdasági ágnál alacsonyabb jövedelmezőségére és létszámkibocsátására, nagy probléma, hogy az ipar aránya (9 %) nemcsak az országos átlagtól, de még a mezőgazdaság arányától is jelentősen elmarad, így a helyi iparnak nincs munkaerő felszívó hatása a térségben. A majdnem 15 %-ot elérő kereskedelmi szektort jellemzően a térségek központjai, Heves és Füzesabony erősíti, a gazdasági szolgáltatások aránya mindössze 4 %-ot tesz ki - Heves rendelkezik ugyan ipari parkkal, ez azonban nem tölti be funkcióját, Füzesabony pedig fejlesztési terveiben szerepelteti annak létesítését.

A füzesabonyi kistérségben 2006. évben 1232 vállalkozás működött. Ipar, élelmiszeripar számottevően nem alakult ki, a TSZ-ek szétesésével pedig a melléküzemági termelés is leépült. A hevesi kistérségben jellemző volt a nagy iparvállalatok leépülése: napjainkban kis- és középvállalkozások próbálnak helyt állni a piaci versenyben, azonban számuk igen kevés és többségük tőkehiánnyal küzd. A térség fő ipari ágazatai a könnyűipar, gépipar, épületasztalos ipar, papírtermék-készítés. A hevesi kistérségben a vállalkozások száma 1347 db, ezek döntő része egyéni vállalkozás. A kistérség elmúlt fokozatos elbocsátásainak oka a könnyűipari cégek megszűnése, telephely váltása, illetve a mezőgazdaságban bekövetkezett tulajdonváltás. A kistelepülések legfontosabb foglalkoztatói az önkormányzatok, a Hevesi és Füzesabonyi kistérségben egyaránt.

A 10 legnagyobb vállalkozásból 5 a füzesabonyi, 5 pedig a hevesi kistérségben található, melyek közül egyetlen cég foglalkoztatotti létszáma sem éri el az 500 főt.

A TTRM térségében működő gazdasági szerkezet meghatározó eleme a mezőgazdaság - szerepét egyik kistérség ipara sem ellensúlyozza. A gazdaság szerkezetében az mezőgazdaság a vállalkozások száma alapján 13 %-ot képvisel. Tekintettel a mezőgazdaságnak a többi gazdasági ágnál alacsonyabb jövedelmezőségére és létszámkibocsátására, nagy probléma, hogy az ipar aránya (9 %) nemcsak az országos átlagtól, de még a mezőgazdaság arányától is jelentősen elmarad, így a helyi iparnak nincs munkaerő felszívó hatása a térségben. A majdnem 15 %-ot elérő kereskedelmi szektort jellemzően a térségek központjai, Heves és Füzesabony erősíti, a gazdasági szolgáltatások aránya mindössze 4 %-ot tesz ki - Heves rendelkezik ugyan ipari parkkal, ez azonban nem tölti be funkcióját, Füzesabony pedig fejlesztési terveiben szerepelteti annak létesítését.

A füzesabonyi kistérségben 2006. évben 1232 vállalkozás működött. Ipar, élelmiszeripar számottevően nem alakult ki, a TSZ-ek szétesésével pedig a melléküzemági termelés is leépült. A hevesi kistérségben jellemző volt a nagy iparvállalatok leépülése: napjainkban kis- és középvállalkozások próbálnak helyt állni a piaci versenyben, azonban számuk igen kevés és többségük tőkehiánnyal küzd. A térség fő ipari ágazatai a könnyűipar, gépipar, épületasztalos ipar, papírtermék-készítés. A hevesi kistérségben a vállalkozások száma 1347 db, ezek döntő része egyéni vállalkozás. A kistérség elmúlt fokozatos elbocsátásainak oka a könnyűipari cégek megszűnése, telephely váltása, illetve a mezőgazdaságban bekövetkezett tulajdonváltás. A kistelepülések legfontosabb foglalkoztatói az önkormányzatok, a Hevesi és Füzesabonyi kistérségben egyaránt.

A 10 legnagyobb vállalkozásból 5 a füzesabonyi, 5 pedig a hevesi kistérségben található, melyek közül egyetlen cég foglalkoztatotti létszáma sem éri el az 500 főt.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

26

A TTRM legnagyobb vállalkozása a füzesabonyi kistérségben található Picopack Rt, amely fémből készült csomagolószerek gyártásával foglalkozik. Termékeit belföldön és külföldön egyaránt forgalmazzák, alkalmazotti létszáma 494 fő. Ezt követi a hevesi kistérségben található SBS Kft, amely fémszerkezetek gyártásával foglalkozik – 320 főt foglalkoztat. A 3. és 4. legnagyobb vállalkozás a Fenstherm Kft és a Duropack-Starpack Kft: az előbbi műanyag nyílászárókat gyárt 283 fővel, utóbbi csomagolóanyagokat – 230 fő foglalkoztatottal. Az ezt követőek már 200 főnél kevesebb dolgozóval rendelkeznek: találhatunk köztük fémipari, népművészeti, húsipari és műanyag nyílászáró gyártó vállalkozást, s egy ÁFÉSZ-t is.

A kisebbekről elmondható, hogy a füzesabonyi térségben jól működő turisztikai szolgáltatók,sütőipari vállalkozások, szeszfőzdék, borpalackozók működnek, de létesítettek hűtőházat, zöldség-gyümölcs feldolgozót is. Sok a regisztrált őstermelő, de ez csak kiegészítő jövedelmet biztosít, kevesen élnek meg belőle. A hevesi térségben a 20 fő felett foglalkoztató ipari üzemek száma 24 db, melyek közt találunk betont, ponyvát, konfekcióterméket előállító céget, valamint 9 mg-i vállalkozást.

A TTRM legnagyobb vállalkozása a füzesabonyi kistérségben található Picopack Rt, amely fémből készült csomagolószerek gyártásával foglalkozik. Termékeit belföldön és külföldön egyaránt forgalmazzák, alkalmazotti létszáma 494 fő. Ezt követi a hevesi kistérségben található SBS Kft, amely fémszerkezetek gyártásával foglalkozik – 320 főt foglalkoztat. A 3. és 4. legnagyobb vállalkozás a Fenstherm Kft és a Duropack-Starpack Kft: az előbbi műanyag nyílászárókat gyárt 283 fővel, utóbbi csomagolóanyagokat – 230 fő foglalkoztatottal. Az ezt követőek már 200 főnél kevesebb dolgozóval rendelkeznek: találhatunk köztük fémipari, népművészeti, húsipari és műanyag nyílászáró gyártó vállalkozást, s egy ÁFÉSZ-t is.

A kisebbekről elmondható, hogy a füzesabonyi térségben jól működő turisztikai szolgáltatók,sütőipari vállalkozások, szeszfőzdék, borpalackozók működnek, de létesítettek hűtőházat, zöldség-gyümölcs feldolgozót is. Sok a regisztrált őstermelő, de ez csak kiegészítő jövedelmet biztosít, kevesen élnek meg belőle. A hevesi térségben a 20 fő felett foglalkoztató ipari üzemek száma 24 db, melyek közt találunk betont, ponyvát, konfekcióterméket előállító céget, valamint 9 mg-i vállalkozást.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2


Non-profit szervezetek a térségben

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Kultúrával kapcsolatos tevékenység 24

Vallással kapcsolatos tevékenység 4

Sporttal kapcsolatos tevékenység 32

Szabadidővel kapcsolatos tevékenység

54

Oktatással kapcsolatos tevékenység 41

Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység

0

Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység

6

Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység

18

Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység

12

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység

6

Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység

30

Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység

6

Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység

7

Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység

21

Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység

0

Nemzetközi kapcsolatok 0

Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység

17

Politikai tevékenység 2

A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

28

A TTRM LACS közel 280 nonprofit szervezete széles körben fogja át a két kistérség népességét, nemcsak a generációs, hanem érdeklődési és preferenciarendszerek mentén is. Ez a szám igen magasnak tűnik ahhoz képest, amekkora aktivitás tapasztalható részükről.

Tematikus megoszlás tekintetében a kultúrához, sporthoz, szabadidőhöz, oktatáshoz, településfejlesztéshez, közbiztonsághoz kapcsolódnak közülük a legtöbben, de említésre méltó a szociális ellátást, szakmai, gazdasági érdekképviseletet, polgárvédelmet felvállaló szervezetek száma is. A politikai és vallási egyesületek száma kevés (2-4), de relatíve alacsony az egészségügyi és környezetvédelmi célokat kitűzők aránya is (6-6). A térség gazdasági és társadalmi helyzetét jól tükrözi, hogy egyetlen kutatással-tudománnyal, nemzetközi kapcsolatokkal, többcélú adományozással foglalkozó nonprofit társaságot sem találunk.

A demográfiai adatok kedvezőtlen tendenciáiból – 60 év felettiek magas aránya, alacsony iskolázottság - következő értelmiségi szerep hiánnyal és az elöregedő települési társadalommal magyarázható az, hogy a civil társadalom szerveződései inkább a hivatásokhozkapcsolódnak és működésük kevésbé intenzív. Elsősorban a köz-és magán vagyon biztonságához kapcsolódó szerveződéseket és a klasszikus ,,hivatásrendet”, a gazdaköröket emelhetjük ki. A nevelési-oktatási intézményekhez is szinte mindenhol kiépítették a civil forrásszerző lehetőségeiket a pedagógusok.

Bár relatíve magas a nonprofit szervezetek száma, jelentős részük csak minimális aktivitást mutat, gyakorlatilag a működés alapfeltételeit teljesíti. Általában viszont aktívnak mondhatók a nyugdíjas klubok, melyek jelentékeny tagsággal rendelkeznek: a többségi társadalom elöregedő szerkezete, a fiatalok elvándorlása okán a térségben jelentős a nyugdíjasok aránya – ez tehát az oka az idősebb korosztályt tömörítő szervezetek relatíve magas számának és nagyobb aktivitásának.

A TTRM LACS közel 280 nonprofit szervezete széles körben fogja át a két kistérség népességét, nemcsak a generációs, hanem érdeklődési és preferenciarendszerek mentén is. Ez a szám igen magasnak tűnik ahhoz képest, amekkora aktivitás tapasztalható részükről.

Tematikus megoszlás tekintetében a kultúrához, sporthoz, szabadidőhöz, oktatáshoz, településfejlesztéshez, közbiztonsághoz kapcsolódnak közülük a legtöbben, de említésre méltó a szociális ellátást, szakmai, gazdasági érdekképviseletet, polgárvédelmet felvállaló szervezetek száma is. A politikai és vallási egyesületek száma kevés (2-4), de relatíve alacsony az egészségügyi és környezetvédelmi célokat kitűzők aránya is (6-6). A térség gazdasági és társadalmi helyzetét jól tükrözi, hogy egyetlen kutatással-tudománnyal, nemzetközi kapcsolatokkal, többcélú adományozással foglalkozó nonprofit társaságot sem találunk.

A demográfiai adatok kedvezőtlen tendenciáiból – 60 év felettiek magas aránya, alacsony iskolázottság - következő értelmiségi szerep hiánnyal és az elöregedő települési társadalommal magyarázható az, hogy a civil társadalom szerveződései inkább a hivatásokhozkapcsolódnak és működésük kevésbé intenzív. Elsősorban a köz-és magán vagyon biztonságához kapcsolódó szerveződéseket és a klasszikus ,,hivatásrendet”, a gazdaköröket emelhetjük ki. A nevelési-oktatási intézményekhez is szinte mindenhol kiépítették a civil forrásszerző lehetőségeiket a pedagógusok.

Bár relatíve magas a nonprofit szervezetek száma, jelentős részük csak minimális aktivitást mutat, gyakorlatilag a működés alapfeltételeit teljesíti. Általában viszont aktívnak mondhatók a nyugdíjas klubok, melyek jelentékeny tagsággal rendelkeznek: a többségi társadalom elöregedő szerkezete, a fiatalok elvándorlása okán a térségben jelentős a nyugdíjasok aránya – ez tehát az oka az idősebb korosztályt tömörítő szervezetek relatíve magas számának és nagyobb aktivitásának.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

29

Általában a polgárvédelemhez, közbiztonsághoz kötődő egyesületek, kulturális, szabadidő, sport egyesületek hallatnak magukról .A falusi turizmus, illetve a Tisza-tó adottságaira épülő vízi és horgászturizmus potenciáljainak kiaknázását, az ebben érdekeltek összefogását biztosítják – változó sikerrel -az idegenforgalmi, településfejlesztési egyesületek.

A korábban vázolt társadalmi tényezőknek megfelelően, a roma népesség felülreprezentáltsága okán 10 településen található Roma Kisebbségi Önkormányzat, amelyek – a törvényben megfogalmazott identitásmegőrző, kultúraápoló feladat mellett - alapvetően a romák szociális problémáinak enyhítését, megélhetési feltételeinek javítását, a fiatal generációk iskolázottságának elősegítését tekintik feladatuknak.

Összességében megállapítható, hogy a civil szervezetek nem igazán kapcsolódnak egymáshoz, elszigetelten, változó aktivitással működnek: a térségben ennél nagyobb civil összefogásra és aktivitásra lenne szükség, bizonyos területeken kifejezetten – környezetvédelem, egészséges életmód – a civilek lennének képesek mélyreható változást, fejlődést indukálni.

Általában a polgárvédelemhez, közbiztonsághoz kötődő egyesületek, kulturális, szabadidő, sport egyesületek hallatnak magukról .A falusi turizmus, illetve a Tisza-tó adottságaira épülő vízi és horgászturizmus potenciáljainak kiaknázását, az ebben érdekeltek összefogását biztosítják – változó sikerrel -az idegenforgalmi, településfejlesztési egyesületek.

A korábban vázolt társadalmi tényezőknek megfelelően, a roma népesség felülreprezentáltsága okán 10 településen található Roma Kisebbségi Önkormányzat, amelyek – a törvényben megfogalmazott identitásmegőrző, kultúraápoló feladat mellett - alapvetően a romák szociális problémáinak enyhítését, megélhetési feltételeinek javítását, a fiatal generációk iskolázottságának elősegítését tekintik feladatuknak.

Összességében megállapítható, hogy a civil szervezetek nem igazán kapcsolódnak egymáshoz, elszigetelten, változó aktivitással működnek: a térségben ennél nagyobb civil összefogásra és aktivitásra lenne szükség, bizonyos területeken kifejezetten – környezetvédelem, egészséges életmód – a civilek lennének képesek mélyreható változást, fejlődést indukálni.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2


A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben

A térség összesített lakossága 2002-2006 között 746 fővel csökkent, ami arányosítva 1%-os csökkenést jelent

▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 746 fővel csökkent▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal csökkent

Térség összlakossága

Éves változás

2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő)

72,371 72,166 72,151 72,105 71,625

-205 -15 -46 -480


A lakosság kor szerinti összetétele a térségben

A térségben az aktív korú lakosság aránya 61%, ami 1 százalékponttal magasabb az országos átlagnál

Lakosság kor szerinti összetétele(fő) Megoszlás

3%

3%

61%

21%

11%

Országos átlag

3%

3%

60%

21%

13%

Aktív korú lakosság

0-2 év

3-5 év

6-14 év

15-59 év

59 év felett


Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele

A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő

7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele(fő)

0 általános

1-5 általános

6-7 általános

8 általános

Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkülKözépiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, általános oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel

Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül

Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel

Megoszlás

2%

14%

7%

1%

4%

Országos átlag

2%

9%

9%

2%

4%

12%

31%

7%

4%

17%

9%

26%

12%

10%

17%

33

Az akciócsoport 34 települése közül 22 a hátrányosak közé tartozik, népességének foglalkoztatási- és jövedelmi viszonyai, iskolai végzettsége, és ezen belül szakmai képzettsége is elmarad az országos átlagtól. Ugyancsak jelentős a lemaradás az egyetemet, főiskolát végzettek és az érettségizettek számarányát tekintve. Az elvándorlások, feltételhiányok és a közösségek leépülése miatt kevés a kreativitását - a térség érdekében - kibontakoztató ember.

Az akciócsoport 34 települést foglal magába, melyek közül 3 városi rangú, területén élők lélekszáma 71 625fő. Demográfiai tendenciák egy része megegyezik az országoséval: mindkét kistérségben a népességszám csökkenése figyelhető meg, melynek mértéke a hevesiben 4, a füzesabonyiban 5,6%. 1000 lakosra jutó élve születések száma kifejezetten magas a hevesi kistérségben: 10,7 – szemben a megye 9,3 átlagával, de a füzesabonyi 9,8 érték is átlag feletti. Jelentős az idősek száma is – a 60 év, és a felettiek aránya az állandó népességből a hevesi kistérségben 20,7, a füzesabonyiban 22,1% - az aktív korúak (15-59 év) pedig a népesség 61%-át teszik ki, szemben az országos 60%-kal. A várható életkor tekintetében a füzesabonyi kistérség hölgyei állnak a legjobban – esetükben 76,6 év jósolható, majd következnek a hevesi kistérségben élő nők 76,2 évvel – ezek az adatok nagyjából megfelelnek az országos értékek, amely 76,56 év. Aggasztó viszont a TTRM férfi lakosságának várható élettartama: a hevesiek 65,2 , a füzesabonyiak 65,3 évre számíthatnak, szemben az országos 68, 26 évvel. A TTRM összesített lakossága 2002 és 2006 között 746 fővel, azaz 1 %-kal csökkent.

A térségben tapasztalható – kisebbség és többség határán húzódó - ambivalencia a demográfiai helyzetre is jellemző: a többségi társadalomra a csökkenő gyermekszám, az elöregedő korfa jellemző, míg a kisebbségi társadalom esetén egy növekvő népességet, 3-5 fős gyermekszámot, s korai gyermekvállalást tapasztalunk. Egészségügyi helyzet: kistérségi és nemzeti egészségügyi ellátás problémái és megoldási módjai, a deviáns életmód, a munkaerőpiaci helyzetmegoldások, az egészséges életmód szemléletének és fontosságának hiánya együtt eredményezik, hogy magas a leszázalékoltak aránya, akik alacsony havi jövedelemmel és minimális munkaerőpiaci eséllyel bírnak.

Az akciócsoport 34 települése közül 22 a hátrányosak közé tartozik, népességének foglalkoztatási- és jövedelmi viszonyai, iskolai végzettsége, és ezen belül szakmai képzettsége is elmarad az országos átlagtól. Ugyancsak jelentős a lemaradás az egyetemet, főiskolát végzettek és az érettségizettek számarányát tekintve. Az elvándorlások, feltételhiányok és a közösségek leépülése miatt kevés a kreativitását - a térség érdekében - kibontakoztató ember.

Az akciócsoport 34 települést foglal magába, melyek közül 3 városi rangú, területén élők lélekszáma 71 625fő. Demográfiai tendenciák egy része megegyezik az országoséval: mindkét kistérségben a népességszám csökkenése figyelhető meg, melynek mértéke a hevesiben 4, a füzesabonyiban 5,6%. 1000 lakosra jutó élve születések száma kifejezetten magas a hevesi kistérségben: 10,7 – szemben a megye 9,3 átlagával, de a füzesabonyi 9,8 érték is átlag feletti. Jelentős az idősek száma is – a 60 év, és a felettiek aránya az állandó népességből a hevesi kistérségben 20,7, a füzesabonyiban 22,1% - az aktív korúak (15-59 év) pedig a népesség 61%-át teszik ki, szemben az országos 60%-kal. A várható életkor tekintetében a füzesabonyi kistérség hölgyei állnak a legjobban – esetükben 76,6 év jósolható, majd következnek a hevesi kistérségben élő nők 76,2 évvel – ezek az adatok nagyjából megfelelnek az országos értékek, amely 76,56 év. Aggasztó viszont a TTRM férfi lakosságának várható élettartama: a hevesiek 65,2 , a füzesabonyiak 65,3 évre számíthatnak, szemben az országos 68, 26 évvel. A TTRM összesített lakossága 2002 és 2006 között 746 fővel, azaz 1 %-kal csökkent.

A térségben tapasztalható – kisebbség és többség határán húzódó - ambivalencia a demográfiai helyzetre is jellemző: a többségi társadalomra a csökkenő gyermekszám, az elöregedő korfa jellemző, míg a kisebbségi társadalom esetén egy növekvő népességet, 3-5 fős gyermekszámot, s korai gyermekvállalást tapasztalunk. Egészségügyi helyzet: kistérségi és nemzeti egészségügyi ellátás problémái és megoldási módjai, a deviáns életmód, a munkaerőpiaci helyzetmegoldások, az egészséges életmód szemléletének és fontosságának hiánya együtt eredményezik, hogy magas a leszázalékoltak aránya, akik alacsony havi jövedelemmel és minimális munkaerőpiaci eséllyel bírnak.


A térség demográfiai helyzete 1/2

34

A térségben elöregedő vagy „elromásodó” falvak sorakoznak egymás mellett. Különösen a hevesi kistérségben vannak olyan települések, ahol a romák aránya igen magas, akár a 65%-ot is eléri (Tarnabod)– ellenben pl. Tarnamérával, Boconáddal, ahol egyáltalán nem élnek cigányok. A magas romaaránnyal rendelkező települések oktatási intézményeiben felgyorsult a szegregáció: a nem roma szülők más települések iskoláiba íratják gyerekeiket.A romák kis hányada foglalkoztatott, s a két kistérség általános iskolai végzettségének alacsonyabb értéke is a romák súlyából eredeztethető, hiszen ¾ részük maximum 8 általánossal rendelkezik. A komfort nélküli lakások kiemelkedő aránya, a romatelepek jelensége (Átány, Erdőtelek) pedig a szociális problémák mélységére utal.

A térségben elöregedő vagy „elromásodó” falvak sorakoznak egymás mellett. Különösen a hevesi kistérségben vannak olyan települések, ahol a romák aránya igen magas, akár a 65%-ot is eléri (Tarnabod)– ellenben pl. Tarnamérával, Boconáddal, ahol egyáltalán nem élnek cigányok. A magas romaaránnyal rendelkező települések oktatási intézményeiben felgyorsult a szegregáció: a nem roma szülők más települések iskoláiba íratják gyerekeiket.A romák kis hányada foglalkoztatott, s a két kistérség általános iskolai végzettségének alacsonyabb értéke is a romák súlyából eredeztethető, hiszen ¾ részük maximum 8 általánossal rendelkezik. A komfort nélküli lakások kiemelkedő aránya, a romatelepek jelensége (Átány, Erdőtelek) pedig a szociális problémák mélységére utal.


A térség demográfiai helyzete 2/2


A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége

Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0%

Infrastrukturális adottság

▪ Szélessávú Internet

▪ Mindhárom mobilhálózat

▪ Helyközi autóbusz-megállóhely

▪ Közművesített, közúton elérhető ipari park

▪ Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen

Azon települések száma, ahol nem érhető el (db)

4

6

0

32

0

Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%)

12%

18%

0%

94%

0%

A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

36Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Közlekedés

Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

Ipari parkok

Pénzügyi szolgáltatások

Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra

Mozgatórugó alcsoport

Közmű ellátottság

Oktatás

Kultúra

Telekommuni-káció



37

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Szociális ellátás

Egészségügyi ellátás

Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr.

Egyéb infrastruktúra



Gazdaságfej-lesztési szervezetek

Természeti adottságok

Natura 2000 területek

Közbiztonsági szolgálat


▪Rotary típusú klub


Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38

A TTRM országos közlekedési útvonalak mentén fekszik, közlekedés földrajzi elhelyezkedése optimálisnak mondható: fő közlekedési tengelyt a Budapest-Miskolc vasútvonallal párhuzamosan futó M3-as autópálya - amely a V. sz. páneurópai folyósó része – és a 3-as főút alkotja. Erről a tengelyről ágazik le a 31-es, 33-as főút, a Füzesabony-Debrecen, valamint a Kál-Kápolna-Kisújszállás vasútvonal.

A térség távolsági tömegközlekedését a MÁV és Volán társaságok által bonyolított vasúti és autóbusz közlekedés jelenti. Nemzetközi és helyi autóbuszjárat nincs, távolsági buszjáratok viszont a kistérség településeinek zömét érintik, helyközi autóbuszjárattal pedig minden település rendelkezik. A vasút a füzesabonyi kistérségben nagyobb jelentőséggel bír, míg a hevesi kistérség 17 településéből csak 5 rendelkezik működő állomással, s közvetlen vonat nem is jár Budapestről Hevesre. Szomszédos kistérségek, akciócsoportok felé általában megfelelő közúti közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik térségünk, egyedüli kivétel a hevesi kistérségben Pély: közlekedési szempontból zárt helyen fekszik, ezért mind a Jászberényi, mind a Szolnoki kistérségek felé kapcsolathiányos. Bár a mellékút hálózatnak köszönhetően nincs zsáktelepülés, a térség, ezen belül is a hevesi kistérség egyik legnagyobb problémája az utak rendkívül rossz - néhol a biztonságos közlekedés alapfeltételét sem biztosító – állapota, mely probléma túlmutat önmagán: ellehetetleníti az egyik fontos kitörési pontként definiált turizmust. Az akciócsoport területén hozzávetőlegesen 28 000 lakás található, melyek ellátottsága a megyében az egyik legrosszabb: átlagosan 92 %-a rendelkezik vezetékes vízzel, de vannak olyan települések, ahol ez az arány mélyen az országos átlag alatti - Tarnabod, Tarnaszentmiklós, Erk. Az ivóvezeték rendszer állapota közepesnek mondható, elsősorban az azbesztcsövek fokozatos cseréje szükséges. Csatornázottság tekintetében is a rossz mutatókkal bír e két kistérség: 34 település közül mindössze 9 rendelkezik szennyvízhálózattal.

A TTRM országos közlekedési útvonalak mentén fekszik, közlekedés földrajzi elhelyezkedése optimálisnak mondható: fő közlekedési tengelyt a Budapest-Miskolc vasútvonallal párhuzamosan futó M3-as autópálya - amely a V. sz. páneurópai folyósó része – és a 3-as főút alkotja. Erről a tengelyről ágazik le a 31-es, 33-as főút, a Füzesabony-Debrecen, valamint a Kál-Kápolna-Kisújszállás vasútvonal.

A térség távolsági tömegközlekedését a MÁV és Volán társaságok által bonyolított vasúti és autóbusz közlekedés jelenti. Nemzetközi és helyi autóbuszjárat nincs, távolsági buszjáratok viszont a kistérség településeinek zömét érintik, helyközi autóbuszjárattal pedig minden település rendelkezik. A vasút a füzesabonyi kistérségben nagyobb jelentőséggel bír, míg a hevesi kistérség 17 településéből csak 5 rendelkezik működő állomással, s közvetlen vonat nem is jár Budapestről Hevesre. Szomszédos kistérségek, akciócsoportok felé általában megfelelő közúti közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik térségünk, egyedüli kivétel a hevesi kistérségben Pély: közlekedési szempontból zárt helyen fekszik, ezért mind a Jászberényi, mind a Szolnoki kistérségek felé kapcsolathiányos. Bár a mellékút hálózatnak köszönhetően nincs zsáktelepülés, a térség, ezen belül is a hevesi kistérség egyik legnagyobb problémája az utak rendkívül rossz - néhol a biztonságos közlekedés alapfeltételét sem biztosító – állapota, mely probléma túlmutat önmagán: ellehetetleníti az egyik fontos kitörési pontként definiált turizmust. Az akciócsoport területén hozzávetőlegesen 28 000 lakás található, melyek ellátottsága a megyében az egyik legrosszabb: átlagosan 92 %-a rendelkezik vezetékes vízzel, de vannak olyan települések, ahol ez az arány mélyen az országos átlag alatti - Tarnabod, Tarnaszentmiklós, Erk. Az ivóvezeték rendszer állapota közepesnek mondható, elsősorban az azbesztcsövek fokozatos cseréje szükséges. Csatornázottság tekintetében is a rossz mutatókkal bír e két kistérség: 34 település közül mindössze 9 rendelkezik szennyvízhálózattal.


A térség infrastrukturális adottságai 1/2

39

Hálózati gázellátás egy településen – Tarnabodon – nem elérhető, összlakás állományon belüli ellátottsága pedig átlagosan 78%. Bár a lakások 85%-a hulladékgyűjtésbe bevont, mégis jellemző kép a szinte valamennyi mellékút mentén fellelhető illegális szemét.

Intézményi infrastruktúra tekintetében elmondható, hogy azok jórész a kistérségi központokban koncentrálódnak: az akciócsoport területén felsőfokú oktatási intézmény nincs, kistérségenként mindössze egy-egy középiskola található. Általános iskolákat illetően kedvezőtlen jelenség a szegregáció erősödése – bizonyos településeken tisztán roma osztályokkal, iskolákkal is találkozhatunk. Az akciócsoport területén élők rossz egészségi állapotához az egészségügyi intézményrendszer elégtelensége is hozzájárul: a két kistérség 34 település egyikén sincs kórház, mindössze 2 szakorvosi rendelő található. A kulturális lehetőségek igen szegényesek: bár a legtöbb településen található művelődési ház, igazán tartalmas programokkal megtölteni azokat egyre kevésbé sikerül.

Hálózati gázellátás egy településen – Tarnabodon – nem elérhető, összlakás állományon belüli ellátottsága pedig átlagosan 78%. Bár a lakások 85%-a hulladékgyűjtésbe bevont, mégis jellemző kép a szinte valamennyi mellékút mentén fellelhető illegális szemét.

Intézményi infrastruktúra tekintetében elmondható, hogy azok jórész a kistérségi központokban koncentrálódnak: az akciócsoport területén felsőfokú oktatási intézmény nincs, kistérségenként mindössze egy-egy középiskola található. Általános iskolákat illetően kedvezőtlen jelenség a szegregáció erősödése – bizonyos településeken tisztán roma osztályokkal, iskolákkal is találkozhatunk. Az akciócsoport területén élők rossz egészségi állapotához az egészségügyi intézményrendszer elégtelensége is hozzájárul: a két kistérség 34 település egyikén sincs kórház, mindössze 2 szakorvosi rendelő található. A kulturális lehetőségek igen szegényesek: bár a legtöbb településen található művelődési ház, igazán tartalmas programokkal megtölteni azokat egyre kevésbé sikerül.


A térség infrastrukturális adottságai 2/2

40

*Szálloda, gyógyszálloda, panzió**Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadásForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus

A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással

Egy főre jutó szálláshelyek száma(db/fő)

Térségi adat

Országos átlag

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő)

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Térségi adat az országos átlag százalékában

0.00 0.04

0.02 0.04

25% 107%

0.25 0.64

1.81 0.68

14% 94%

41

Legnagyobb foglalkoztató szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia...


▪ Kereskedelem, javítás





Települések főbb jellemzői 1/5

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 754

▪ Község ▪ 1,610

▪ Község ▪ 2,933

▪ Község ▪ 1,382

▪ Község ▪ 1,065


▪ Község ▪ 3,556

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Aldebrő

Átány

Besenyőtelek

Boconád

Dormánd

Egerfarmos

Erdőtelek

Munkanél-küliség (%)

▪ 7.26%

▪ 26.07%

▪ 11.36%

▪ 6.72%

▪ 11.97%

▪ 9.32%

▪ 10.39%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 484,181

▪ 172,535

▪ 353,359

▪ 558,938

▪ 392,623

▪ 313,420

▪ 272,444

Magas** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 1.313

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

42







▪ Szállítási, raktározási, postai és távközl...



Jogállás


Lakosság (fő)


▪ Község ▪ 1,158

▪ Város ▪ 8,325

▪ Város ▪ 11,607


▪ Nagyközség ▪ 3,748

▪ Község ▪ 1,601


Erk

Feldebrő

Füzesabony

Heves

Hevesvezekény

Kál

Kápolna


▪ 26.91%

▪ 6.79%

▪ 6.10%

▪ 12.21%

▪ 9.21%

▪ 11.09%

▪ 11.58%


▪ 219,449

▪ 459,773

▪ 535,770

▪ 462,829

▪ 401,958

▪ 399,906

▪ 446,922


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.405

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

43


▪ Közszféra

▪ Közszféra

▪ Közszféra




▪ Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás


Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Város ▪ 3,160

▪ Község ▪ 2,213

▪ Község ▪ 2,032

▪ Község ▪ 1,389

▪ Község ▪ 1,758


▪ Község ▪ 1,653


Kisköre

Kompolt

Kömlő

Mezőszemere

Mezőtárkány

Nagyút

Pély


▪ 22.44%

▪ 9.40%

▪ 31.93%

▪ 16.67%

▪ 10.45%

▪ 6.19%

▪ 13.21%


▪ 348,031

▪ 399,190

▪ 185,638

▪ 276,867

▪ 277,139

▪ 395,869

▪ 291,304


▪ 0.374

▪ 1.601

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 1.590

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 1.265

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.316

▪ 0.443

▪ 0.000

▪ 0.274

44



▪ Közszféra


▪ Közszféra





Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 3,076

▪ Község ▪ 1,299

▪ Község ▪ 2,157


▪ Község ▪ 1,749

▪ Község ▪ 1,841



Poroszló

Sarud

Szihalom

Tarnabod

Tarnaméra

Tarnaörs

Tarnaszentmiklós


▪ 12.61%

▪ 21.05%

▪ 6.36%

▪ 19.50%

▪ 5.03%

▪ 20.60%

▪ 14.78%


▪ 298,225

▪ 223,845

▪ 426,637

▪ 96,371

▪ 591,077

▪ 273,321

▪ 255,916


▪ 1.749

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 4.231

▪ 13.024

▪ 1.566

▪ 0.000

▪ 0.703

▪ 0.000

▪ 0.000

45









Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,344

▪ Község ▪ 1,265

▪ Község ▪ 2,616





Tarnazsadány

Tenk

Tiszanána

Tófalu

Újlőrincfalva

Zaránk


▪ 24.71%

▪ 7.48%

▪ 24.23%

▪ 7.50%

▪ 20.61%

▪ 10.29%


▪ 209,699

▪ 387,758

▪ 252,433

▪ 400,968

▪ 252,594

▪ 319,608


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.345

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

46

Települések egy mondatos jellemzése 1/17

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


Település Legfontosabb probléma a településen

▪ Aldebrő ▪ „A népesség szám fokozatos csökkenése, a település elöregedése.”

▪ Átány ▪ „Kisebbségi ügyek kezelése, munkanélküliség, infrastruktúra hiánya, demográfiai helyzet.”

Legfontosabb lehetőség a településen

▪ „A szőlőtermesztésre és borászkodásra, az ápolt, gondozott településképre, földrajzi adottságokra alapozva a falu vonzerejének növelése.”

▪ „Jogszabályok változtatása, munkahelyteremtés, a falu felzárkóztatása, fejlesztése.”

47





▪ Besenyőtelek ▪ „Munkahely teremtő beruházások letelepítése. Közbiztonság javítása.”

▪ Boconád ▪ „Elavult oktatási intézmények épületei, helyi tornaterem korszerűtlensége, csatornázás hiánya.”


▪ „A 33. sz. főközlekedési főút és a mellette lévő kerékpárút felújítása. Önkormányzati ipari területünk mezőgazdasági művelési ágból való kivonása. Az oktatási intézmények felújítása.”

▪ „Pályázatok, élet- és működőképes mezőgazdaság létrehozása, fenntartása, helybeli mezőgazdasági vállalkozókkal együttműködve.”

48





▪ Dormánd ▪ „Településünkön nagymértékű a munkanélküliség. A település közmű elláttotsága jónak mondható, azonban a felszíni csapadék víz elvezetése nem megoldott. Ebből kifolyólag a nagymértékű csapadék komoly gondot okoz a belterületi víz elvezetés esetében.”

▪ Egerfarmos ▪ „Az infrastruktúra kiépítettsége hiányos. A szennyvíz hálózat hiánya. Az ipar hiány a település gazdaságában. A bel-és külterületi utak, járdák állapota igen rossz. Munkalehetőség szűkössége, lakosság elöregedése, a lakosság összetételének hátrányos alakulása. A település földrajzi adottságából adódóan a belvíz elvezetése nem megoldott.”


▪ „Munkahelyteremtő beruházások megvalósítása, egységes községi közösségi tér kialakítása, belterületi úthálózat fejlesztése, csapadékvíz elvezetés megoldása, kúlturális és szórakoztató tevékenység fellendítése, és működtetése. Az M3-as autópálya valamint a 31 és 33 sz. főutak forgalmából adódó lehetőség kiaknázása.(befektetők, munkahelyteremtés, falusi vendéglátás,egyéb kultúrálistev”

▪ „Az agrárgazdaság fenntarthatóságának megőrzése, bővítése. A vidék természeti adottságainak, községünk híres leszármazottjának Kandó Kálmánnak, a Tisza-tó Eger-Mezőkövesd közelségének turisztikai kiaknázása. Mezőgazdasági település révén mezőgazdasági feldolgozó ipar befogadása (vasútállomás Debrecen-Füzesabony vonalon, kiépített rakodóval).”

49





▪ Erdőtelek ▪ „A település a leghátrányosabb részhez tartozik, ebből adódóan nagy a munkanélküliség. A térség közbiztonsága évek óta romlik, rendkívül sok a betörés és más bűncselekmány. Az önkormányzat költségvetésének legnagyobb részét a 340 fős iskola és a 100 fős óvoda fenntartása viszi el.”

▪ Erk ▪ „Kevés az óvodai férőhely, játszótér hiánya, községi utak állapota, az épületek rossz hőszigeteltsége.”


▪ „A faluban található botanikus kert sok látogatót vonz a településre. Mellette található a Buttler kastély ami ugyancsak műemlék védelmi létesítmény. A faluház belső berendezése folyamatban van, ha elkészül ez is megtekinthető lesz. Évek óta szeretnénk saját rendőrörs kialakítását a faluban, ezzel is szeretnénk a betörések és más bűncselekmények lecsökkentését elérni.”

▪ „A mezőgazdaság területén a Natura 2000 jobb kihasználása, energiafű termelése. A természetes energia források jobb kihasználása (szélerőmű, termálvíz). Jelentős munkaerő.”

50





▪ Feldebrő ▪ „Hiányoznak a feltételek ahhoz, hogy a már meglévő rendezvényeinket tovább tudjuk fejleszteni. Mezőgazdasági termékeket nem, vagy áron alul vásárolják fel. Nincs egységes növény kiültetés, települési arculat nem alakult ki, az alkalmazott növények kora, formája változó. Nincs a turizmusért felelős személy az önkormányzatnál.”

▪ Füzesabony ▪ „Alacsony számú munkahely”


▪ „Műemlék templom , ennek állandó nyitvatartása. Egyházi turizmus kialakítása (tempolm,temetőben a kálvária, kápolna /híres búcsújáró hely volt/, stációk).Átfogó, változatos turisztikai kínálat kialakítása egész évben, a már meglévő programok bővítésével. Borkúltúra és borászat bemutatása. Háziasszony képzés, haditechnikai park kialakítása.”

▪ „A város kiváló közlekedési-földrajzi helyzetének kihasználása”

51





▪ Heves ▪ „Magas munkanélküliségi ráta, az összlakosságon belül az etnikum létszáma jelentős.Ipari park cím van viszont tényleges telepíthető területtel még nem rendelkezünk. Költségvetésünk jelentős likviditási problámával küszködik. A munkanélküliek alacsony színvonalú munkakultúrával rendelkeznek.”

▪ Hevesvezekény

▪ „Településünk nagyobb problémái közé sorolnánk a munkanélküliséget, nincs – a fiataloknak kulturált szórakozásra lehetöeség , ifjusági klub , nyilvános internetes elérhetöség rendezvények magtartására szolgáló helyiség , a falunk lakóinak átlagéletkora évente emelkedik, nincs megtartó ereje a településünknek. Sajnos nincs szálláshely és nincs étkezési lehetöség sem.”


▪ „Idegenforgalmi és turisztikai lehetőségeink továbbfejlesztése, ipari park beüzemelésével helyi és más területről ide települni kívánó vállalkozók részére terület biztosítás, sport és szabadidős csarnok megépítésével a kistérségen belül ideális szabadidőcentrum fog üzemelni. Hevesi Termálfürdő ismételt üzemeltetésével a helyi lakosokon kívül ismét visszaállhat a külföldiek látogatot”

▪ „A településünk határában nagy kiterjedésü természetvédelmi terület található, különleges madárvilággal, ill.A Tisza Tó közuti forgalma itt vonul keresztül, ezek lehetöséget kinálnak a szállásadásban, a helyi termelök termékeinek eladásában, vendéglátásban. A civil szervezetek programjai is segithetnek a megélhetésben. Termőföldjeink kiváló minöségüek.”

52





▪ Kál ▪ „Tornaterem hiánya, szennyvízelvezetés- és kezelés hiánya, utak aszfaltozásának hiánya, tanterem hiány, óvodai férőhely hiány.”

▪ Kápolna ▪ „Utak rossz állapota, fejlesztésre szoruló közintézmények, szennyvíz hálózat hiánya, több munkalehetőség hiánya.”


▪ „Bentlakásos idősotthon.”

▪ „Jó térségi elérhetőség, ipari területek kialakításának lehetősége, fejlődőképes környezet.”

53





▪ Kisköre ▪ „A munkanélküliség és az ebből következő zárt gondolkodás és közönyösség, reményvesztettség.”

▪ Kompolt ▪ „Kultúrház hiánya”


▪ „A turizmus lehetősége adott, természeti környezet adott, horgászturizmus.”

▪ „Szennyvíz hálózat és tisztító mű kiépítése Tarna menti kistérségi szinten. Óvoda épületének állaga és nagysága miatt új óvoda építése. Az újonnan kialakított házhelyek közutainak és közműveinek kiépítése.”

54





▪ Kömlő ▪ „Munkanélküliség, lakosság alacsony képzettsége, növekvő bűnözés.”

▪ Mezőszemere ▪ „Infrastruktúra hiányos kiépítettsége, szennyvízhálózat hiány, gazdaság alacsony szintje, utak állapota nem megfelelő, balesetveszélyes.”


▪ „Mezőgazdaság - megújuló energiák kiaknázása.”

▪ „Növekszik a falusi turizmus iránti igény. Gondozási központ bővítése, munkalahetőség teremtése. Gondozási központ bővítésével, az ellátottak számának növelésével az egyedülálló idős emberek ellátása biztosított.”

55





▪ Mezőtárkány ▪ „Sok a szakképzetlen, tartósan munkanélküli, halmozottan hátrányos személy. Az infrastruktúra hiányos kiépítettsége gátja a munkahelyteremtő vállalkozások betelepülésének. A településünkön magántulajdonban üzemelő horgásztó a megfelelő infrastruktúra hiánya miatt kevés turisztikai forgalmat bonyolít le. A tájházunk felújításra vár.”

▪ Nagyút ▪ „A településünkön nagy mértékű a munkanélküliség, elvándorlás a fiatalok részéről. A település lakosainak elöregedése, a vállalkozások, ebből adódóan a munkahelyek hiánya. Infrastruktúra kiépítetlensége.”


▪ „Infrastruktúra kiépítésével kihasználni a kedvező közlekedés földrajzi helyzetünket, természeti adottságunkat a vállalkozások és a falusi turizmus fejlesztése érdekében. Szolgáltatás bővítéssel, a helyi védett értékek felújításával, egységes falukép kialakításával erősíthetjük a lakosság kötődését lakóhelyéhez.”

▪ „Az útak állapota miatt a felújítása szükséges. A művelődési ház felújítása. Park és játszótér kialakítása.”

56





▪ Pély ▪ „A település népesség megtartó képessége gyenge, helyi/közeli munkahelyek hiánya miatt nagy az elvándorlás. Az elvándorlás legnagyobb mértékben a képzett, értelmiségi réteget érinti, emiatt a civil élet, a civil kezdeményezések hiányoznak.”

▪ Poroszló ▪ „Munkanélküliség, elöregedés, szezonalitás.”


▪ „A Vásárhelyi-Terv keretében megépülő Hanyi-Tiszasűlyi árvízszint csökkentő tározó lehetőséget biztosít a mezőgazdasági földhasznélat váltásra, és ennek keretében tájgazdálkodás megvalósítására. A földhasználat váltás együtt kell járjon a tájgazdálkodásra épülő gazdasági vertikum kiépítésével, helyi hozzáadott érték növelésével is.”

▪ „Teremál kincs kiaknázása, egészség turizmus fejlesztése, ökoturizmussal kapcsolatos fejlesztés, ökogazdálkodással kapcsolatos fejlesztés, munkahelyteremtés.”

57





▪ Sarud ▪ „Településünkön nagy mértékű a munkanélküliség jelenleg közel 40%-ra tehető. Községünk azon kistelepülések közé tartozik, ahol a gyermekek csökkenő létszáma veszélyezteti az önálló oktatási intézmény létét. Sajnos az intézmények felújítására, infrastruktura fejlesztésére nincs lehetőségünk. A belterületi úthálózat egy része felújításra szorul.”

▪ Szihalom ▪ „Infrastruktúra hiánya, úthálózat rossz, szennyvízhálózat kiépítetlensége”


▪ „Községünk számára az idegenforgalom nagyobb mértékű kihasználása az idegenforgalmi szezon meghosszabbítása jelentene bevételi forrásokat a községben élők számára. Az előzőekben említettekre megoldást jelentene annak a meglévő termálkútnak a kihasználtsága, melyet a tavalyi évben fúrtak. Az önkormányzat rendelkezik ingatlanokkal, melyek munkahely teremtés céljából használhatók.”

▪ „A településen található termálvíz kihasználása, melyet ipari területként, gyógyászati-, idegenforgalmi célra, wellness központ kialakítására hasznosíthatunk.”

58





▪ Tarnabod ▪ „Munkanélküliség, tömegközlekedés hiányossága, alacsony iskolai végzettség.”

▪ Tarnaméra ▪ „Sorra hiúsulnak meg a beadott pályázataink.”


▪ „Kiváló mezőgazdasági adottságok.”

▪ „Idegenforgalom, mezőgazdaság”

59





▪ Tarnaörs ▪ „A közlekedési infrastruktúra hiányosságai, egyes vonalas infrastruktúrák és turisztikai attrakciók hiánya miatt a település nem vonzó befektetői körökben. Ezt tetézi, hogy a nagy számú munkanélküli zömében szakképzetlen. Az önkormányzat saját bevétele a lakosság erősen korlátozott teherbíró képessége miatt csekély, így nem tud vonzó körülményket teremteni a befektetéseknek.”

▪ Tarnaszentmiklós

▪ „A településen foglalkoznak növénytermesztéssel. Gyakran szárazság sújtja a termelőket, de a belvíz hasonló gondokat okoz. E két tényező befolyásolja a termést. Vagy az értékesítés okoz gondot, vagy nincs mit értékesíteni.”


▪ „A település kiemelkedő potencálja a mezőgazdaság, amely jelenleg szinte kizárólag a szántóföldi növénytermesztést jelenti. Ettől eltérve a kézi munka igényesebb, de egységnyi területen nagyobb árbevételt biztosító növények termesztése, ill. a magasabb feldolgozási szint felé jótékony hatással bírna mind a jövedelmezőségre, mind pedig a település foglalkoztatási mutatóira.”

▪ „Helyi hagyományok felelevenítése. A természeti adottságok bemutatása, állattartásba való betekintés, közös határjárások.”

60





▪ Tarnazsadány ▪ „Munkanélküliek magas aránya, alacsony iskolai végzettség, roma emberek munkáhozjutásának elősegítése.”

▪ Tenk ▪ „Mint az ország leghátrányosabb kistérségeiben, a helyi munkahelyek, munkaalkalom, foglalkoztatás (megélhetés) lehetőségeinek szűkös volta, ezen keresztül, a település népességmegtartó képessége.”


▪ „Mezőgazdasági területek és növénytermesztés javítása. Mezőgazdasági termékek magasabb szintű feldolgozása. Kultúrális és közösségi helység létrehozása.”

▪ „Fekvését, megközelíthetőségét tekintve kitünő adottságú a település. (33-as főút, M3-as autópálya /10 km bekötőúton elérhető/ és a főváros /90 km/ viszonylagos közelsége. Ki kellene építeni a mezőgazdasági termékek hűtő- és feldolgozóiparát.”

61





▪ Tiszanána ▪ „Infrastrukturális szempontból a község periférikus részein úthálózat építése és felújításra szorul.Az új útépítés és felújítás 6,9 km hosszban lenne szükségszerű. A település járdái az egész belterületen felújításra szorulnak. Az intézmények épületei 40-50 100 évvel ezelőtt épültek, felújításra szorulnak.”

▪ Tófalu ▪ „A helyi munkahelyek a mezőgazdasági termelőszövetkezet megszűnésével szinte megszűnt. Az új méz töltőüzem eddig kevés munkaerőt tudott alkalmazni.”


▪ „A település két nagy hozamú termál kúttal is rendelkezik, amelyek azonban magán- ill. szövetkezeti tulajdonban vannak, így a geotermikus energia hasznosításnak gátjai.Amelegvíz kiválthatná a gáz fűtést a lakóházak, az intézmények épületei, a tornacsarnok, a templomok, irodák és munkahelyek esetén, de elképzelhető a mg. hasznosítás.”

▪ „A mezőgazdaság területén a jó termőföldek továbbra is lehetőséget teremtenek a gabonatermesztésnek, dohánytermesztésnek, zöldség-gyümölcs termesztésnek. A volt szarvasmarha telep az állattenyésztésben lehet kiinduló bázis.”

62





▪ Újlőrincfalva ▪ „Magas munkanélküliség, képzetlen munkaerő, szűk gazdasági mozgástér.”

▪ Zaránk ▪ „Kevés a lakos és idősek, nincs munkahely”


▪ „A Tisza-folyó és a Tisza-tó közelsége által kínált turisztikai fejlesztési lehetőségek.”

▪ „Csendes szép falu, infrastruktúra rendelkezésre áll.”

63

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



64

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1

A térségben 6 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 16 db fejlesztési intézkedés tartozik

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

▪ „Helyi vállalkozások fejlesztése”

▪ „Helyi idegenforgalom fejlesztése”

▪ „Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése”

▪ „Fenntartható helyi agrárgazdaság megteremtése”

▪ „Együttműködés erősítése, kompetencia növelése”

Fő fejlesztési prioritás

▪ „Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása”

64

2 db

3 db

3 db

4 db

2 db

2,065,360

1,749,132

1,707,636

579,595

466,478

Összes allokált forrás (EUR)

Intézkedé-sek száma

2 db 205,363

65

▪ Helyi új mikrovállalkozások létrehozásának ösztönzése


Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/6

A legtöbb forrás – 965,138 EUR – a(z) Turisztikai attrakciók fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva

Fejlesztési intézkedés

▪ Helyi mikro- és kisvállalkozások versenyképességének javítása

Fő fejlesztési prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése

Allokált forrás (EUR)

604,230

1,461,130

66

▪ Turisztikai attrakciók fejlesztése





▪ A vendégfogadás feltételeinek javítása

▪ A turisztikai kínálat piacra vitelének segítése

Fő fejlesztési prioritás: Helyi idegenforgalom fejlesztése


965,138

713,995

69,999

67

▪ A történelem és kultúra tárgyi, szellemi emlékeinek megőrzése, megteremtése





▪ Helyi hagyományok ápolása

▪ Falumegújítás, veszélyeztetett helyi természeti örökség védelme, környezettudatosság erősítése

Fő fejlesztési prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése


297,911

170,360

1,239,365

68

▪ A mezőgazdaság energetikai célú szerepkörének bővítése, és a melléktermékek hasznosításának ösztönzése





▪ Helyi mezőgazdasági termékek piacon történő értékesítésének elősegítése

▪ A helyi diverzifikáció, multifunkcionalitás elősegítése

▪ Agráringatlan és infrastruktúra kisléptékű beruházásainak támogatása

Fő fejlesztési prioritás: Fenntartható helyi agrárgazdaság megteremtése


363,596

215,999

0

0

69

▪ Együttműködés erősítése





▪ Emberi erőforrás fejlesztés

Fő fejlesztési prioritás: Együttműködés erősítése, kompetencia növelése


321,479

144,999

70

▪ A kulturális és mentális életminőség javítása





▪ Önfoglalkoztatás elősegítése

Fő fejlesztési prioritás: Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása


205,363

0

71

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



– 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat

– 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat

– Komplex stratégia megoldási javaslatai

72Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektor

Szektoronkénti megoszlás

Vállalkozások száma

Foglalkozta-tottság

10 legna-gyobb vállalk. Javaslatok

10 legfonto-sabb javaslat

9%

9%

27%

9%

5%

13%

7%

0%

16%

4%

14%

36%

15%

4%

14%

4%

2%

0%

10%

1%

0%

100%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

16%

16%

0%

21%

0%

0%

32%

16%

0%

0%

13%

75%

0%

13%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

73

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik


1

Szektor

▪ „Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás”

▪ „A mikro és kisvállalkozások új technológiák, technikák, vállalatvezetési módszerek bevezetésével versenyképesebbé válnak. A termékek feldolgozottsági foka emelkedik, a vállalkozási tevékenység bővül, a jövedelmezőségi szint növekszik. A vállalkozások versenyképességének javulása hozzájárul a hátrányos helyzetű települések gazdasági erejének növekedéséhez, munkahelyek megtartása és újak létrehozása válik lehetővé, mellyel nemcsak a gazdasági szerkezet fejlesztése valósul meg, hanem a hátrányos helyzetű településeken foglakoztatottak száma is növekedhet.”

Megoldási javaslatMegoldási javaslat várható eredménye

▪ „A stratégiai időszak végére hozzávetőlegesen 30 vállalkozás műszaki, technológia színvonal nő, javítva versenyképességüket, az így realizált többletjövedelemmel az érintett vállalkozások árbevétele 20% - kal emelkedik. Hozzávetőlegesen 70 megtartott vagy új munkahellyel számolunk.”

2

74




Szektor


▪ „A céltevékenységnek nem megfelelő épület illetve annak infrastruktúrájának fejlesztésével a munkafolyamatnak, hatósági előírásoknak megfelelő munkakörülmények alakulnak ki, ahol magasabb színvonalú gyártás vagy szolgáltatás produkálható, ami lehetőséget biztosít magasabb szintű logisztikai tevékenység végzésére, valamint korszerűbb technológiák betelepítésére.”


▪ „2013-ig közel 25 olyan projekt valósul meg ahol a vállalkozások tevékenységéhez kötődő épületei, azok infrastruktúrái korszerűsödnek, bővülnek. Ezzel javítva a vállalkozások gazdálkodási potenciálját, utat nyitva a további technológiai fejlesztési lehetőségeknek.”

75



Szektor



3▪ „Helyi új mikrovállalkozások létrehozásának

ösztönzése:eszközbeszerzés, építési tevékenységek, kisléptékű infrastruktúra fejlesztése, minőségbiztosítási és környezetvédelmi szabványok bevezetése.Ezáltal a vállalkozások magas minőségű, hozzáadott értékkel rendelkező, a piaci igényeknek megfelelő terméket állítanak elő,szolgáltatnak, valamint új munkahelyeket teremtenek, különös tekintettel a roma vállalkozásokra.”


▪ „A stratégiai időszak végére a TTRM területén a mikrovállakozások száma 30 db-bal nő,bővül tevékenységük, szolgáltatásuk köre. A térségben kb. 90 db új, tartós munkahely jön létre. Az új munkahelyek multiplikatív hatása jelentkezni fog egyéb szektorokban is. (pl.: szállítmányozás, pénzügyi szolgáltatások)”


4▪ „Helyi új mikrovállalkozások létrehozásának

ösztönzése:eszközbeszerzés, építési tevékenységek, kisléptékű infrastruktúra fejlesztése, minőségbiztosítási és környezetvédelmi szabványok bevezetése.Ezáltal a vállalkozások magas minőségű, hozzáadott értékkel rendelkező, a piaci igényeknek megfelelő terméket állítanak elő,szolgáltatnak, valamint új munkahelyeket teremtenek, különös tekintettel a roma vállalkozásokra.”

▪ „A stratégiai időszak végére a 12 település területén a mikrovállakozások száma 25 db-bal nő,bővül tevékenységük, szolgáltatásuk köre. A térségben kb. 70 db új, tartós munkahely jön létre. Az új munkahelyek multiplikatív hatása jelentkezni fog egyéb szektorokban is. (pl.: szállítmányozás, pénzügyi szolgáltatások)”

76



Szektor



77



Szektor

▪ „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”


5▪ „Támogatni kell a falusi turizmushoz,

fizetővendéglátáshoz kapcsolódó (nem kereskedelmi) új szálláshelyek kialakítását, a már működő szálláshelyek bővítését, korszerűsítését, akadálymentesítését, színvonalának növelését elsősorban a Tisza-tótól távolabb eső és hátrányos helyzetű településeken.”


▪ „2013-ig 8-10 minőségi, magasabb komfortfokozatú szálláshely jön létre, ill. 8-10 szálláshelynél történik fejlesztés. Ezáltal nagyobb lehetőség nyílik a térségben a több lábon állásra, magasabb jövedelem elérésére, az életminőség javítására. Mind a kistérségekben, mind a településeken várható a turisztikai vonzerő növekedése, ez által a bevételek növekedése. A szálláshelyek minőségének javulása várhatóan magával hozza az alacsonyabb a piaci pozició javulását, új célközönség vonzását a térségbe.”


6▪ „A céltevékenységnek nem megfelelő épület,

annak infrastruktúrájának fejlesztésével a munkafolyamatnak, hatósági előírásoknak megfelelő munkakörülmények alakulnak ki, ahol magasabb színvonalú gyártás vagy szolgáltatás produkálható.”

▪ „18 olyan projekt valósul meg, ahol jobb körülmények közt, magasabb színvonalú tevékenység folytatható és ezáltal a vállakozások árbevétele,foglakoztatottsági potenciája növekedik.”

78




Megoldási javaslat várható eredményeMegoldási javaslat Szektor

79



▪ „Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás”


7▪ „Olyan, a hozzáadott értéket emelő

beruházások megvalósítása, melynek révén a produktum önállóan, a felvásárlók kikerülésével értékesíthető. Az előállított termékek feldolgozottsági szintjének növelése új - a standard-tól eltérő, speciális berendezések beszerzésének támogatása - lehetővé teszi a piacon való közvetlen megjelenést, ezáltal magasabb értékesítési ár elérését, speciális, esetleg exkluzív, máshol elő nem állított termék piacra vitelét lehetővé téve. Csökkenti a mezőgazdaság szezonalitásából adódó hátrányokat, növeli a termelés biztonságát, magasabb nyereségtartalom elérésével.”


▪ „35-40 a mezőgazdasági mikro- és kisvállalkozások, valamint háztáji gazdálkodók ( őstermelők ) által megvalósított beruházás, melyek eredményeként a beruházó piaci potenciálja növekszik. A magasabb feldolgozottsági szint magasabb árbevételt, stabilabb gazdálkodást, kiegyensúlyozottabb munkaerő kihasználást tesz lehetővé.”

Szektor


8▪ „A mikro és kisvállalkozások új

technológiák,technikák, vállalatvezetési módszerek bevezetésével versenyképesebbé válnak. A termékek feldolgozottsági foka emelkedik, a vállalkozási tevékenység bővül, a jövedelmezőségi szint emelkedik. A vállalkozások versenyképességének javulása hozzájárul a nem hátrányos települések gazdasági erejének növekedéséhez.”

▪ „A stratégiai időszak végére hozzávetőlegesen 17-20 mikrovállakozás műszaki, technológia színvonala, innovációs képessége nő,árbevétele 20% - kal emelkedik.Közelítőleg 50 új vagy megtartott munkahellyel számolunk.”

80



Szektor



81



Szektor

▪ „”


9▪ „”


▪ „”

▪ „”10▪ „” ▪ „”

82



Szektor



83

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






84

A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik


1▪ „TTRM hátrányos településeinek védelem

alatt nem álló, frekventált elhelyezkedésű épületei felújításának támogatásával, a települések környezetét és esztétikai megjelenését javítanánk. A hátrányos településekre látogató turisták száma nőne, az ott eltöltött idő és igénybe vett szolgáltatások volumene is megnőhetne. A helyben megtermelt - elsősorban mezőgazdasági – termékek eladhatóságát növelné a kor kihívásainak és a helyi igényeknek megfelelő elárusítóhelyek, piacok létrehozása, fejlesztése (pl.: Dél-Tarna mente teleplései).”

Megoldási javaslat

▪ „A TTRM 21 hátrányos településén a településképet meghatározó, védettség alatt nem álló objektumok közül minimum 1 db felújításra kerülne, igény szerint valamennyi piac megújulna, esetleg új létesülne a pályázati ciklus végére (2013).”

Megoldási javaslat várható eredménye

▪ „Egyéb infrastruktúra”

Fejlesztési téma

85




2▪ „A TTRM nem hátrányos településeinek

védelem alatt nem álló, frekventált elhelyezkedésű épületei felújításának támogatásával, a települések környezetének és esztétikai megjelenésének javításával a nem hátrányos településekre látogató turisták száma, az ott eltöltött idő és igénybe vett szolgáltatások volumene nőne. A helyben megtermelt - elsősorban mezőgazdasági – termékek eladhatóságát növelné a kor kihívásainak és a helyi igényeknek megfelelő elárusítóhelyek, piacok létrehozása, fejlesztése.”

Megoldási javaslat

▪ „A TTRM nem hátrányos településein a településképet meghatározó védettség alatt nem álló objektumok közül minimum 1 db felújításra kerülne, igény szerint több piac megújulna, esetleg új létesülne.”



Fejlesztési téma

86




3▪ „Számba kell venni az országos és helyi

védettség alatt álló objektumokat, emlékeket, melyek megőrzése prioritást kell, hogy élvezzen, de szükséges újak bekategorizálására és létrehozása is. Legyen cél, és az utókor számára jelenjen meg a ma történelmi és kulturális örökség megőrzése, mely a múltra támaszkodik. (pl.: kegyeleti emlékek, a kultúra és közművelődés tereiként szolgáló objektumok, gazdasági létesítmények stb. megújítása, ill. örökségben történő bevonása szükséges.”

Megoldási javaslat

▪ „A hátrányos helyzetű falvakban a helyi tárgyi örökségvédelem történeti és kulturális területen biztosítaná a fenntartható örökségvédelmet. Falvanként egy feladat elvégzése ideális volna. Eredményre a pályázati ciklus közepén (2010)már számítani lehetne.”



Fejlesztési téma

87




4▪ „Valamennyi hátrányos településen

elkerülhetetlen olyan közterek, parkok, pihenő övezetek kialakítása, ahol valamennyi korosztály kellemes környezetben rekreálódhat, helyszínt nyújtva a lakók közötti interakcióra. A felnövekvő generációk életminőségének és biztonságának javítását szolgálhatja a - minden kívánalmat kielégítő - játszóterek kialakítása, felújítása.”

Megoldási javaslat

▪ „A TTRM valamennyi települése tekintetében legalább 1 db rekreációs tér – park, pihenőhely, stb. – felújításra, kialakításra kerülne, valamint 2013-ra a legtöbb település játszótere megújulna, vagy új létesülne.”



Fejlesztési téma

88




5▪ „A hátrányos helyzetű települések tárgyi

hagyományőrzését legalább két területre kell bontani: a népi és a polgári objektumok, valamint tárgyak szisztematikus megőrzésére. A begyűjtött tárgyak elhelyezését biztosítani kell, (belső terek, építmények rehabilitációja és újak létrehozása).”

Megoldási javaslat

▪ „A Tisza-Tarna-Rima mente enyészetnek kitett tárgyi emlékei a fenntartható örökség részét képezhetnék. A térség emlékei kataszteri nyílvántartásba, összegyűjtésre, restaurálásra kerülnek. Ezek elsősorban berendezések, használati tárgyak, építményak, textíliák stb. lehetnének, melyek kiállítás keretén belül turisztikai vonzerővé is válnának.”

Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma

▪ „Kultúra”

89




6▪ „Valamennyi - nem hátrányos - településen

szükséges olyan köztér, park, pihenőövezet kialakítása, ahol valamennyi korosztály kellemes környezetben rekreálódhat, helyszínt nyújtva a lakók közötti interakcióra. A felnövekvő generációk életminőségének és biztonságának javítását szolgálhatja a - minden kívánalmat kielégítő - játszóterek kialakítása, felújítása. A településre érkező látogatók, turisták kellemes benyomást szereznek, maradásra, visszatérésre bírná őket a kellemes környezet (pl.: TTRM északi, bortermelő részein, Feldebrő, Aldebrő a családosan érkezők kulturáltabban tölthetnék szabadidejüket).”

Megoldási javaslat

▪ „A TTRM valamennyi nem hátrányos települése tekintetében rekreációs tér – park, pihenőhely, stb. – felújításra, kialakításra kerülne, valamint 2013-ra a legtöbb település játszótere megújulna, vagy új létesülne.”



Fejlesztési téma

90




7▪ „A Tisza-Tarna-Rima mente hátrányos

helyzetű 22 településének szellemi hagyományait a lehető legtöbbféle elektronikus és vizuális hordozón kell megőrizni (CD, DVD, pl.: Sarud, Mezőtárkány). Lehetőséget kell biztosítani minél több rendezvényre (Egerfarmos, Pély , Szihalom), együttesek (Dél-Tarna mente)és körök működésére, ezek kapcsolattartására is, különös tekintettel a kisebbségekre (roma-találkozók). A hagyományos (nyomtatott) rögzítésnek is nagy szerepe lehet, biztosítja az esélyegyenlőségét a hagyományőrzésének, ill. szélesebb körben tenné lehetővé a megismertetést.”

Megoldási javaslat

▪ „Kisebb tájegységenként (Középső-,Dél-Tarna mente, Heves, Füzesabony térsége, Közép-Tiszavidék) egy CD-t és DVD-t készítenénk el, és falvanként legalább egy nyomtatott ismertetőt. A kapcsolattartás formái közül falvanként és évenként egy rendezvényt tartanánk. Az eredmény a pályázati ciklus második évében (2009) már megmutatkozna. A elveszőfélben lévő periférikus területek szellemi örökségének megőrzését segíthetnénk elő a megvalósítással.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

91




8▪ „Tekintve a falufelújítás és fejlesztés

aspektusait is, jó távlat nyílhat az eddig nem megőrzött, de a helyi örökség részét képező tárgyak, objektumok és a megőrzöttek együttes számbavételére, valamint megóvására. Az objektumok közül elsőbbséget kell élvezniük a tárgyak őrzését szolgáló tájházak, stb. állagmegóvásának, a még meglévő tárgyak begyűjtésének. Ugyanakkor új terek, lehetőségek kialakítása elengedhetetlen.”

Megoldási javaslat

▪ „A Tisza-Tarna-Rima mente enyészetnek kitett tárgyi emlékei a fenntartható örökség részét képezhetnék. A térség emlékei kataszteri nyílvántartásba, összegyűjtésre, restaurálásra kerülnek. Ezek elsősorban berendezések, használati tárgyak, építményak, textíliák stb. lehetnének, melyek kiállítás keretén belül turisztikai vonzerővé is válnának.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

92




9▪ „A hátrányos helyzetű településeken kiemelt

támogatással és a környezettudatos magatartásforma megismertetésével (népszerűsítő előadások,vetélkedők) a célt jól lehet szolgálni. A legfiatalabb korosztály felkészítése pedig hosszútávon biztosíthatja a mai probléma kiküszöbölését, de legalább enyhítését. Ösztönzők bevezetése jól szolgálhatja a célt, ennek érdekében környezettudatos magatartás-életforma és gazdálkodási forma elterjesztése érdekében figyelemfelhívó, népszerűsítő rendezvények tartása segítheti a cél elérését(környezet rendbetétele, akciók szervezése, hulladék gyűjtők, családi, civil, önkormányzati takarítási akciók, szállítás).”

Megoldási javaslat

▪ „Mind a 22 Tisza-Tarna-Rima menti hátrányos településen legalább egy akció valósul meg (pl. szemétgyűjtés, előadás). Az egész térségre vonatkozóan tisztább, veszélytelenebb környezeti magatartás érhető el, mely eredményre a pályázati időszak közepére (2010) már lehet számítani.”


▪ „Természeti adottságok”

Fejlesztési téma

93




▪ „”

Megoldási javaslat

▪ „”


▪ „”

Fejlesztési téma

10

94

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik

95Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Megoldási javaslatok 1/56 Kód: ÉM-96-GF-A-01 Sorszám: 5357Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése

Intézkedés: Helyi mikro- és kisvállalkozások versenyképességének javítása

Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

▪ A térségben hozzávetőleg 1000 mikro- és kisvállalkozás működik. A vállalkozások zöme a feldolgozóiparban, a kereskedelem, javítás valamint az építőipar szektorokban működnek. Általában kevés főt foglalkoztató, sokszor egy-két személyes vállalkozásokról van szó. 1-9 fő közti dolgozót foglalkoztat az összes mikro- és kisvállakozás több, mint 91%-a. (2360 db vállalkozás).

Helyzet/ adottság

▪ A vállalkozások műszaki színvonala alacsony. Az előállított termékek alacsony szinten kerülnek feldolgozásra, melyek nem versenyképesek,nem tudnak a vállalkozások a vevők igényeinek megfelelő terméket gyártani. Az alacsony feldolgozottsági szint miatti alacsony realizálható bevétel tovább növeli a tőkehiányt, a leszakadást. Nagyobb feldolgozási szintű termékek gyártásával,nagyobb hozzáadott érték realizálódna.

Probléma/ lehetőség

▪ A mikro és kisvállalkozások új technológiák, technikák, vállalatvezetési módszerek bevezetésével versenyképesebbé válnak. A termékek feldolgozottsági foka emelkedik, a vállalkozási tevékenység bővül, a jövedelmezőségi szint növekszik. A vállalkozások versenyképességének javulása hozzájárul a hátrányos helyzetű települések gazdasági erejének növekedéséhez, munkahelyek megtartása és újak létrehozása válik lehetővé, mellyel nemcsak a gazdasági szerkezet fejlesztése valósul meg, hanem a hátrányos helyzetű településeken foglakoztatottak száma is növekedhet.

Megoldási javaslat

▪ A stratégiai időszak végére hozzávetőlegesen 30 vállalkozás műszaki, technológia színvonal nő, javítva versenyképességüket, az így realizált többletjövedelemmel az érintett vállalkozások árbevétele 20% - kal emelkedik. Hozzávetőlegesen 70 megtartott vagy új munkahellyel számolunk.

Várható eredmény

Támogat-ható tevékeny-ségek

Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása



Támogatási intenzitások

▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 80000 EUR ▪ Önkormányzatok 0%

660000 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások 65%

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 518831 EUR ▪ Non-profit szervezetek 0%

▪ Egyházak 0%▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 4000 EUR

▪ Természetes személyek 0%▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 25 db

Allokáció

Megoldási javaslatok 1/56 Kód: ÉM-96-GF-A-01 Sorszám: 5357

Megoldási javaslat által érintett település-ek listája

Jogcímcs.

Hátrányos

Magyará-zatra szoruló fogalmak

▪ Átány, Boconád, Egerfarmos, Erdőtelek, Erk, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Mezőszemere, Mezőtárkány, Pély, Sarud, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Újlőrincfalva, Zaránk

▪ ÚMVP, de nem LEADER

▪ Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat






▪ A 22 hátrányos településen a magas munkanélküliség sok kényszervállalkozást szült, amelyek nem a mai piaci követelményeknek megfelelő körülmények között, nem megfelelő infrastruktúrával működnek - pl. nem vállalkozási,hanem egyéb célra épült épületekben, épületrészekben termelnek vagy szolgáltatnak.

Helyzet/ adottság

▪ A vállalkozások telephelyei, a termelőtevékenységre, szolgáltatás nyújtására használt ingatlanok, és azok infrastruktúrái nem felelnek meg a tevékenységek céljainak, ami gátja a további fejlődésnek, de akár a piacon maradásnak is. A kötelező hatósági előírásoknak (munkaegészségügyi, munkabiztonsági,higiéniás követelmények stb..) nem, vagy alig tudnak megfelelni.


▪ A céltevékenységnek nem megfelelő épület illetve annak infrastruktúrájának fejlesztésével a munkafolyamatnak, hatósági előírásoknak megfelelő munkakörülmények alakulnak ki, ahol magasabb színvonalú gyártás vagy szolgáltatás produkálható, ami lehetőséget biztosít magasabb szintű logisztikai tevékenység végzésére, valamint korszerűbb technológiák betelepítésére.

Megoldási javaslat

▪ 2013-ig közel 25 olyan projekt valósul meg ahol a vállalkozások tevékenységéhez kötődő épületei, azok infrastruktúrái korszerűsödnek, bővülnek. Ezzel javítva a vállalkozások gazdálkodási potenciálját, utat nyitva a további technológiai fejlesztési lehetőségeknek.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térségben hozzávetőlegesen 1600 mikro- és kisvállalkozás működik. A vállalkozások zöme a feldolgozóiparban, a kereskedelemben, valamint az építőipar szektorokban működnek. Általában kevés főt foglalkoztató, sokszor egy-két személyes vállalkozásokról van szó. 1-9 fő közti dolgozót foglalkoztat az összes mikro- és kisvállakozás nagyobb hányada, alacsonyabb a régiós és országos átlagnál is, melyek kevésbé versenyképesek.

Helyzet/ adottság

▪ A vállalkozások műszaki színvonala alacsony. Az előállított termékek alacsony szinten kerülnek feldolgozásra, melyek nem versenyképesek, nem tudnak a vállalkozások a vevők igényeinek megfelelő terméket gyártani. Az alacsony feldolgozottsági szint miatti alacsony realizálható bevétel tovább növeli a tőkehiányt, a leszakadást. Nagyobb feldolgozási szintű termékek gyártásával, nagyobb hozzáadott érték realizálódna.


▪ A mikro és kisvállalkozások új technológiák,technikák, vállalatvezetési módszerek bevezetésével versenyképesebbé válnak. A termékek feldolgozottsági foka emelkedik, a vállalkozási tevékenység bővül, a jövedelmezőségi szint emelkedik. A vállalkozások versenyképességének javulása hozzájárul a nem hátrányos települések gazdasági erejének növekedéséhez.

Megoldási javaslat

▪ A stratégiai időszak végére hozzávetőlegesen 17-20 mikrovállakozás műszaki, technológia színvonala, innovációs képessége nő,árbevétele 20% - kal emelkedik.Közelítőleg 50 új vagy megtartott munkahellyel számolunk.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Aldebrő, Besenyőtelek, Dormánd, Feldebrő, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Poroszló, Szihalom, Tófalu


▪ Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat






▪ A 12 településen - a régiós és országos átlagot meghaladó munkanélküliség sok kényszervállalkozást szült, amelyek nem a mai piaci követelményeknek megfelelő körülmények között, nem megfelelő infrastruktúrával működnek - pl. nem vállalkozási, egyéb célra épült épületekben, épületrészekben termelnek vagy szolgáltatnak.

Helyzet/ adottság

▪ A vállalkozások telephelyei,a termelőtevékenységre, szolgáltatás nyújtására használt ingatlan, és annak infrastruktúrája nem mindenben felel meg a tevékenység céljainak, ami gátja a további fejlődésnek, de akár a piacon maradásnak is.A kötelező hatósági előírásoknak (munkaegészségügyi, munkabiztonsági, higiéniás stb.) nem vagy alig tudnak megfelelni.


▪ A céltevékenységnek nem megfelelő épület, annak infrastruktúrájának fejlesztésével a munkafolyamatnak, hatósági előírásoknak megfelelő munkakörülmények alakulnak ki, ahol magasabb színvonalú gyártás vagy szolgáltatás produkálható.

Megoldási javaslat

▪ 18 olyan projekt valósul meg, ahol jobb körülmények közt, magasabb színvonalú tevékenység folytatható és ezáltal a vállakozások árbevétele,foglakoztatottsági potenciája növekedik.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Helyi új mikrovállalkozások létrehozásának ösztönzése


▪ A 22 hátrányos helyzetű településen reális lehetőség van új termék, új szolgáltatás bevezetésére.Jó minőségű helyi szolgáltatások és termékek tekintetében a térség fejlettségével arányos fizetőképes kereslet jelentkezik. A TTRM területére jellemző tőkehiány, infrastrukturális hiányosságok,az innováció szegénység miatt azonban mind a vállalkozási kedv, mind a vállalkozás sűrűség alacsony.

Helyzet/ adottság

▪ Jelenleg túlnyomó részt nem helyben termelt, helyből kínált termékek és szolgáltatások találhatók a piacon, de igény van arra, hogy a helyi termelők és szolgáltatók nagyobb köre jelenjen meg. Új mikrovállalkozások megjelenése a 22 hátrányos településen,mely a foglalkoztatottsági mutatókat, a térség gazdasági potenciálját javíthatja. A bővülés a helyben elérhető választék növekedését eredményezheti.


▪ Helyi új mikrovállalkozások létrehozásának ösztönzése:eszközbeszerzés, építési tevékenységek, kisléptékű infrastruktúra fejlesztése, minőségbiztosítási és környezetvédelmi szabványok bevezetése.Ezáltal a vállalkozások magas minőségű, hozzáadott értékkel rendelkező, a piaci igényeknek megfelelő terméket állítanak elő,szolgáltatnak, valamint új munkahelyeket teremtenek, különös tekintettel a roma vállalkozásokra.

Megoldási javaslat

▪ A stratégiai időszak végére a TTRM területén a mikrovállakozások száma 30 db-bal nő,bővül tevékenységük, szolgáltatásuk köre. A térségben kb. 90 db új, tartós munkahely jön létre. Az új munkahelyek multiplikatív hatása jelentkezni fog egyéb szektorokban is. (pl.: szállítmányozás, pénzügyi szolgáltatások)

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Helyi új mikrovállalkozások létrehozásának ösztönzése


▪ A 12 nem hátrányos helyzetű településen reális lehetőség van új termék, új szolgáltatás bevezetésére.Jó minőségű helyi szolgáltatások és termékek tekintetében a térség fejlettségével arányos fizetőképes kereslet jelentkezik. A TTRM területére jellemző tőkehiány, infrastrukturális hiányosságok,az innováció szegénység miatt azonban mind a vállalkozási kedv, mind a vállalkozás sűrűség alacsony.

Helyzet/ adottság

▪ Jelenleg túlnyomó részt nem helyben termelt, helyből kínált termékek és szolgáltatások találhatók a piacon, de igény van arra, hogy a helyi termelők és szolgáltatók nagyobb köre jelenjen meg. Új mikrovállalkozások megjelenése a 12 nem hátrányos településen,mely a foglalkoztatottsági mutatókat, a térség gazdasági potenciálját javíthatja. A bővülés a helyben elérhető választék növekedését eredményezheti.


▪ Helyi új mikrovállalkozások létrehozásának ösztönzése:eszközbeszerzés, építési tevékenységek, kisléptékű infrastruktúra fejlesztése, minőségbiztosítási és környezetvédelmi szabványok bevezetése.Ezáltal a vállalkozások magas minőségű, hozzáadott értékkel rendelkező, a piaci igényeknek megfelelő terméket állítanak elő,szolgáltatnak, valamint új munkahelyeket teremtenek, különös tekintettel a roma vállalkozásokra.

Megoldási javaslat

▪ A stratégiai időszak végére a 12 település területén a mikrovállakozások száma 25 db-bal nő,bővül tevékenységük, szolgáltatásuk köre. A térségben kb. 70 db új, tartós munkahely jön létre. Az új munkahelyek multiplikatív hatása jelentkezni fog egyéb szektorokban is. (pl.: szállítmányozás, pénzügyi szolgáltatások)

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 7/56 Kód: ÉM-96-GF-A-15 Sorszám: 5425Prioritás: Helyi idegenforgalom fejlesztése

Intézkedés: Turisztikai attrakciók fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A természet közeli turizmus népszerű formája a horgász és vadász turizmus. A TTRM területén – pl. a Tisza folyó, a Tisza-tó, a Tarna és Rima mentén, a Hevesi bányatavakon- egyik jellemző turisztikai tevékenység és további fejlesztést igényel, amelyre az adottságai is predesztinálják a térséget. A területen több horgász és vadásztársaság működik, akik tagjaik hobbyjának kiszolgálása mellett motorjai lehetnek a turisztikai fejlesztéseknek.

Helyzet/ adottság

▪ Csak elenyésző számban léteznek kiépített, rendezett, felszerelt horgászhelyek, a horgászok fogadására alkalmas bázisok, sok helyen nehéz a megközelítésük. A klasszikus vadászházak már nem felelnek meg az igényes, fizetőképes vadász vendégek számára. Új lehetőséget kínál a rekreációra a bányatavak további horgászturisztikai célú hasznosítása, a rossz minőségű mezőgazdasági területek vadászati célú hasznosítására.


▪ Támogatni szükséges a horgász turisztikai szolgáltatások és kisléptékű infrastruktúra fejlesztéseket: horgászbarát szálláshelyek kialakítását családi programok kínálatára; halas útvonalak és horgászhelyek kiépítését; horgász versenypályák kialakítását; horgásztavak kiépítését, meglevő tavak iszaptalanítását, környezetének rendezését (megközelítő utak, partmenti horgászstégek, esőbeállók, stb…) Támogatni kell továbbá a vadászati és a zöld turizmus fogadóhelyi szolgáltatások fejlesztését, vadászházak felújítását, korszerűsítését,szolgáltatásuk bővítését.

Megoldási javaslat

▪ 2013-ig növekszik a horgász és vadászturizmussal kapcsolatos szolgáltatások minősége. Várhatóan 2-3 új horgász fogadóbázis létrejötte prognosztizálható, 2-3 vadászathoz kapcsolódó fogadóhelyi szolgáltatásnál történik fejlesztés. Nő a turisztikai vonzerő, amely kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséget nyújthat a hátrányos helyzetű települések lakói számára. A településeken ez bevétel növekedést eredményez, hozzá járul a képzett (idegennyelvet beszélő) munkaerő megtartásához.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Átány, Boconád, Egerfarmos, Erdőtelek, Erk, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Mezőszemere, Mezőtárkány, Pély, Sarud, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Újlőrincfalva, Zaránk








▪ Az aktív turizmus fontos formájhoz, a természetjáráshoz kapcsodó vízi, kerékpáros turizmus elsősorban a Tisza-tó térségében alakult ki, amelyhez fogadóbázis hálózat (túraközpontok) és ma már kiépült kerékpárút is társul. A térség természeti értékei , a csendes kisforgalmú utak, a gátkoronán kialakított kerékpár utak révén kedvező adottságokkal bír, amely nem csak a hazai, hanem a külföldi turisták számára is vonzó lehet.

Helyzet/ adottság

▪ Probléma, hogy kistérségek más területén a turizmus ezen formáival (sem) találkozunk, pedig a gyalogos és kerékpáros turizmus, az ehhez kapcsolódó tematikus útvonalak, turisztikai bázisok minden szempontból illeszkednek a kistérség fő kínálati elmét jelentő turisztikai formákhoz.. A tevékenység folytán lehetőség nyílik a Tisza-tótól távol eső területek integrálása a turizmusba.


▪ Támogatni kell az erdei turizmushoz és természetjáráshoz kötődő, főleg kerékpáros és vízi turisztikai szolgáltatások bővítését, tematikus túraútvonalak és a hozzájuk kapcsolódó turisztikai programcsomagok, az értékesítésben közreműködő fogadóbázisok kialakítását, hálózatba szervezését.

Megoldási javaslat

▪ 2013-ig 10-12 projekt révén új turisztikai vonzerő jön létre a térségben. Erősödik az együttműködési készség a szolgáltatók között. Kialakul egy 5 – 10 objektumból álló speciális turisztikai fogadóbázis hálózat.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A TTRM területén a szolgáltatások nagy része a szállásadásra korlátozódik, kevés a népművészeti és kézműves termékek előállításával, bemutatásával, gazdálkodási módok, hagyományok, tevékenységek, örökségek bemutatásával, falusi vendégasztal szolgáltatással, saját termék kínáltatásával foglalkozó szolgáltató. A főleg agrárjellegű vidéken adottságként jelentkezik a vendégek számára programlehetőséget biztosító, a helyben hagyományokkal rendelkező, mezőgazdaságot kiegészítő, falusi-és agroturisztikai szolgáltatások kialakítása, fejlesztése.

Helyzet/ adottság

▪ A kistérségekben csak elvétve foglalkoznak ezekkel szolgáltatásokkal, holott sok helyi hagyományos tevékenységet lehetne ennek keretében bemutatni, ill. terméket előállítani (Pl. kosár fonás) Ezekkel a tevékenységekkel kiegészítő jövedelemre tehetnének szert a szolgáltatók, megőrizhetnék hagyományainkat, erősítnék a helyi identitást, a "helyhez" kötött, Naturpark termékek előállításával nőhetne az önfoglalkoztatás.


▪ Támogatni kell a szálláshelyhez nem kötött falusi és agroturisztikai szolgáltatások kialakítását, a mezőgazdasági, népművészeti és kézműves tevékenységek és termékek turisztikai céllal történő bemutatását, „örökségporták” kialakítását (bemutató gazdaságok, saját termék kínáltatása, kézműves bemutató műhelyek, iskolán kívüli foglalkoztatást biztosító tevékenységek kialakulását, az ezekhez kapcsolódó Naturpark védjegy bevezetését.

Megoldási javaslat

▪ 2013-ig, a támogatás eredményeként a hátrányos helyzetű településeken várhatóan 15-20 db szálláshelyhez nem kötött falusi és agroturisztikai szolgáltatás alakul ki (népművészeti és kézműves termékek előállítása, bemutatása, gazdálkodási módok bemutatása, hagyományok, tevékenységek bemutatása, örökségek bemutatása, falusi vendégasztal szolgáltatás létrejötte, saját termék kínáltatása).

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Átány, Boconád, Egerfarmos, Erdőtelek, Erk, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Mezőszemere, Mezőtárkány, Pély, Sarud, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Tófalu, Újlőrincfalva, Zaránk








▪ A térségben is egyre nagyobb igény mutatkozik az aktív turizmus iránt, melynek egyik legnépszerűbb ága a lovas turizmus. Több lovas szolgáltatás, illetve lovaglási lehetőség található a kistérség területén (Pl. Tiszanána, Kisköre, Heves). Több településen rendeznek lovasversenyeket (Pl. Heves, Kisköre, Tiszanána), illetve feleleveníthetők a hagyományok (Kömlő, Zaránk). Mind a Tisza, mind a Tarna, mind a Rima mente rendelkezik a lovasturisztika bővítését elősegítő adottságokkal.

Helyzet/ adottság

▪ A térségben nincs minősített lovas udvar, illetve a lovaglási lehetőséget nyújtó szolgáltatók eszközei nem megfelelőek. A lovas turizmus műveléséhez több településen is (Kisköre, Tiszanána) adott a vállakózói kedv, illetve a megfelelő lóállomány, de nem megfelelő az eszköztár. A két kistérség hagyományai, földrajzi és természeti adottságai presztinálják a térséget a lehetőségek jobb kihasználására.


▪ Támogatni kell a lovas turisztikai szolgáltatásokkal kapcsolatos eszköz, és infrastruktúrafejlesztéseket (lovas udvar, kocsi, szán, lószerszám, stb.), támogatni kell továbbá a lovas túra útvonalak kialakítását, lovastúra szolgáltatások (kocsikáztatás, lovagoltatás), valamint lovas túra állomások létrejöttét és minősítési feltételeinek megteremtését, a lovasprogramok technikai feltételeinek javítását, attrakciókkal való bővítését.

Megoldási javaslat

▪ 2013-ig várhatóan 3-4lovas túraútvonal kerül kialakításra, 3-4 lovasudvar kialakítása, fejlesztése, minősítése történik meg. Növekszik a lovas turizmussal kapcsolatos szolgáltatások száma, minősége. Növekszik a turisztikai vonzerő, amely elősegíti a szezonhosszabbítást, kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséget nyújthat a hátrányos helyzetű települések lakói számára. Mindez a településeken bevétel növekedést eredményez.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A természet közeli turizmus népszerű formája a horgász és vadász turizmus. A TTRM területén – pl. a Tisza folyó, a Tisza-tó, a Tarna és Rima mentén, a Hevesi bányatavakon- egyik jellemző turisztikai tevékenység és további fejlesztést igényel, amelyre az adottságai is predesztinálják a térséget. A területen több horgász és vadásztársaság működik, akik tagjaik hobbyjának kiszolgálása mellett motorjai lehetnek a turisztikai fejlesztéseknek.

Helyzet/ adottság

▪ Csak elenyésző számban léteznek kiépített, rendezett, felszerelt horgászhelyek, a horgászok fogadására alkalmas bázisok, sok helyen nehéz a megközelítésük. A klasszikus vadászházak már nem felelnek meg az igényes, fizetőképes vadász vendégek számára. Új lehetőséget kínál a rekreációra a bányatavak további horgászturisztikai célú hasznosítása, a rossz minőségű mezőgazdasági területek vadászati célú hasznosítására.


▪ Támogatni szükséges a horgász turisztikai szolgáltatások és kisléptékű infrastruktúra fejlesztéseket: horgászbarát szálláshelyek kialakítását családi programok kínálatára; halas útvonalak és horgászhelyek kiépítését; horgász versenypályák kialakítását; horgásztavak kiépítését, meglevő tavak iszaptalanítását, környezetének rendezését (megközelítő utak, partmenti horgászstégek, esőbeállók, stb…) Támogatni kell továbbá a vadászati és a zöld turizmus fogadóhelyi szolgáltatások fejlesztését, vadászházak felújítását, korszerűsítését,szolgáltatásuk bővítését.

Megoldási javaslat

▪ 2013-ig növekszik a horgász és vadászturizmussal kapcsolatos szolgáltatások minősége. Várhatóan 2-3 új horgász fogadóbázis létrejötte prognosztizálható, 1-2 vadászathoz kapcsolódó fogadóhelyi szolgáltatásnál történik fejlesztés. Nő a turisztikai vonzerő, amely kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséget nyújthat a hátrányos helyzetű települések lakói számára. A településeken ez bevétel növekedést eredményez, hozzá járul a képzett (idegennyelvet beszélő) munkaerő megtartásához.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Aldebrő, Besenyőtelek, Dormánd, Feldebrő, Füzesabony, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Poroszló, Szihalom, Tófalu








▪ Az aktív turizmus fontos formájhoz, a természetjáráshoz kapcsolódó vízi, kerékpáros turizmus elsősorban a Tisza-tó térségében alakult ki, amelyhez fogadóbázis hálózat (túraközpontok) és ma már kiépült kerékpárút is társul. A térség természeti értékei , a csendes kisforgalmú utak, a gátkoronán kialakított kerékpár utak révén kedvező adottságokkal bír, amely nem csak a hazai, hanem a külföldi turisták számára is vonzó lehet.

Helyzet/ adottság

▪ Probléma, hogy kistérségek más területén a turizmus ezen formáival (sem) találkozunk, pedig a gyalogos és kerékpáros turizmus, az ehhez kapcsolódó tematikus útvonalak, turisztikai bázisok minden szempontból illeszkednek a kistérség fő kínálati elmét jelentő turisztikai formákhoz.A tevékenység folytán lehetőség nyílik a Tisza-tótól távol eső területek integrálása a turizmusba.


▪ Támogatni kell az erdei turizmushoz és természetjáráshoz kötődő, főleg kerékpáros és vízi turisztikai szolgáltatások bővítését, tematikus túraútvonalak és a hozzájuk kapcsolódó turisztikai programcsomagok, az értékesítésben közreműködő fogadóbázisok kialakítását, hálózatba szervezését.

Megoldási javaslat

▪ 2013-ig 6-7 projekt révén új turisztikai vonzerő jön létre a térségben. Erősödik az együttműködési készség a szolgáltatók között. A TTRM területén kialakul egy speciális turisztikai fogadóbázis hálózat.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A TTRM területén a szolgáltatások nagy része a szállásadásra korlátozódik, kevés a népművészeti és kézműves termékek előállításával, bemutatásával, gazdálkodási módok, hagyományok, tevékenységek, örökségek bemutatásával, falusi vendégasztal szolgáltatással, saját termék kínáltatásával foglalkozó szolgáltató. A főleg agrárjellegű vidéken adottságként jelentkezik a vendégek számára programlehetőséget biztosító, a helyben hagyományokkal rendelkező, mezőgazdaságot kiegészítő, falusi-és agroturisztikai szolgáltatások kialakítása, fejlesztése.

Helyzet/ adottság

▪ A kistérségben csak elvétve foglalkoznak ezekkel szolgáltatásokkal, holott sok helyi hagyományos tevékenységet lehetne ennek keretében bemutatni, ill. terméket előállítani (Pl. kosár fonás) Ezekkel a tevékenységekkel kiegészítő jövedelemre tehetnének szert a szolgáltatók, megőrizhetnék hagyományainkat, erősítenék a helyi identitást, a "helyhez" kötött, Naturpark termékek előállításával nőhetne az önfoglalkoztatás.


▪ Támogatni kell a szálláshelyhez nem kötött falusi és agroturisztikai szolgáltatások kialakítását, a mezőgazdasági, népművészeti és kézműves tevékenységek és termékek turisztikai céllal történő bemutatását, „örökségporták” kialakítását (bemutató gazdaságok, saját termék kínáltatása, kézműves bemutató műhelyek, iskolán kívüli foglalkoztatást biztosító tevékenységek kialakulását, az ezekhez kapcsolódó Naturpark védjegy bevezetését.

Megoldási javaslat

▪ 2013-ig, a támogatás eredményeként a nem hátrányos helyzetű településeken várhatóan 8-10 db szálláshelyhez nem kötött falusi és agroturisztikai szolgáltatás alakul ki (népművészeti és kézműves termékek előállítása, bemutatása, gazdálkodási módok bemutatása, hagyományok, tevékenységek bemutatása, örökségek bemutatása, falusi vendégasztal szolgáltatás létrejötte, saját termék kínáltatása).

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térségben is egyre nagyobb igény mutatkozik az aktív turizmus iránt, melynek egyik legnépszerűbb ága a lovas turizmus. Több lovas szolgáltatás, illetve lovaglási lehetőség található a kistérség területén (Pl. Tiszanána, Kisköre, Heves). Több településen rendeznek lovasversenyeket (Pl. Heves, Kisköre, Tiszanána), illetve feleleveníthetők a hagyományok (Kömlő, Zaránk). Mind a Tisza, mind a Tarna, mind a Rima mente rendelkezik a lovasturisztika bővítését elősegítő adottságokkal.

Helyzet/ adottság

▪ A térségben nincs minősített lovas udvar, illetve a lovaglási lehetőséget nyújtó szolgáltatók eszközei nem megfelelőek. A lovas turizmus műveléséhez több településen is (Kisköre, Tiszanána) adott a vállakózói kedv, illetve a megfelelő lóállomány, de nem megfelelő az eszköztár. A két kistérség hagyományai, földrajzi és természeti adottságai presztinálják a térséget a lehetőségek jobb kihasználására.


▪ Támogatni kell a lovas turisztikai szolgáltatásokkal kapcsolatos eszköz, és infrastruktúrafejlesztéseket (lovas udvar, kocsi, szán, lószerszám, stb.), támogatni kell továbbá a lovas túra útvonalak kialakítását, lovastúra szolgáltatások (kocsikáztatás, lovagoltatás), valamint lovas túra állomások létrejöttét és minősítési feltételeinek megteremtését, a lovasprogramok technikai feltételeinek javítását, attrakciókkal való bővítését.

Megoldási javaslat

▪ 2013-ig várhatóan 1-2 lovas túraútvonal, 3-4 lovasudvar kialakítása, fejlesztése, minősítése történik meg. Növekszik a lovas turizmussal kapcsolatos szolgáltatások száma, minősége. Növekszik a turisztikai vonzerő, amely elősegíti a szezonhosszabbítást, kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséget nyújthat az idegenforgalomban érdekeltek számára. Mindez a településeken bevétel növekedést eredményez.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A turizmus ágazat egyik legfontosabb része a gasztronómia, vendéglátás. Az elmúlt időszak kevés volt ahhoz, hogy a területen kellő számban létrejöjjenek a helyi, különböző tipusú vendéglátó egységek (csárdák, éttermek, vendéglők), amelyek korszerű technológiával, vendégcsalogató környezettel, önálló ételválasztékkal várnák a vendégeket. A térség kínálta hal-és vadászati adottságok, a speciális alapanyagok (birka, strucc, mangalica, egyéb naturpark-termékek) kiváló adottságot jelentenek a gasztronómiai turizmus fejlesztéséhez.

Helyzet/ adottság

▪ Tőkeszegény vállakozási környezetben, helyi fizetőképes kereslet hiányában, a szezonálisan megjelenő turistaforgalomból megtermelt bevételből sem tudott megújulni ez a szektor. Fejlesztésének elmaradása befolyással van a térség vendégmegtartó képességére, a vendég elégedettségre, a turizmusból származó bevételekre. A helyi alapanyagok felhasználása és hangsúlyos megjelenítése a vendéglátó egységek kínálatában.


▪ Támogani szükséges az egyéni arculattal a szálláshelyhez nem feltétlenül kötött szolgáltatásokhoz kapcsolódó, a helyi speciális termékekre épülő (birka, hal, srucc, mangalica, szörkemarha, egyéb Natúrpart termékek) szinvonalas gasztronómiai szolgáltatások kiépítését, bővítését, korszerűsítését, fejlesztését.

Megoldási javaslat

▪ 2013-ig 4-5 projekt megvalósításával a hátrányos helyzetű településeken minőségében javuló vendégfogadó és vendéglátó szolgáltatások. A térségre jellemző és a helyhez köthető gasztroválaszték, Naturpark termékekre épülő ételkínálat kialakulása. Gasztrofesztiválok, programok létrejötte. Szezontól független turisztikai kínálat megerősödése.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A borturizmus elsőrorban a Füzesabonyi kistérség két településén (Aldebrő, Feldebrő) jelentkezik markánsan. A 260 ha-on termelt bormennyiség jelentős hozamnak minősül, amelyhez ma már kapcsolódnak borturisztikai szolgáltatások (borkimérések, pincék, különböző programok és attrakciók). A Debrői hárslevelű nemzetközi hírneve további adottságot jelent, amihez további attrakciók, szolgáltatások kapcsolhatók.

Helyzet/ adottság

▪ A klímaváltozás veszélyezteti az optimális terméshozam elérését, ezáltal a jóhírő borok biztos piacát. Ugyanakkor további lehetőségek rejlenek az értékesítés területén a borturisztikai szolgáltatások kiterjesztésében, új attrakciók létrejöttében.


▪ Támogatni szükséges a borturisztikai attrakciók, szolgáltatások fejlesztését (pl. szinvonalas borkimérések, borutak létrehozása és fejlesztése, azokhoz való csatlakozás, stb…).

Megoldási javaslat

▪ Várhatóan 6-8 projekt megvalósulásával 2013-ig növekszik a borturizmushoz kapcsolatos szolgáltatások minősége, nő a turisztikai vonzerő, amely kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséget nyújthat a településeken borászattal foglalkozók számára. A településeken ez további turisztikai bevétel növekedést eredményez.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A borturizmus elsőrorban a Füzesabonyi kistérség két településén (Aldebrő, Feldebrő) jelentkezik markánsan. A 260 ha-on termelt bormennyiség jelentős hozamnak minősül, amelyhez ma már kapcsolódnak borturisztikai szolgáltatások (borkimérések, pincék, különböző programok és attrakciók). A Debrői hárslevelű nemzetközi hírneve további adottságot jelent, amihez további attrakciók, szolgáltatások kapcsolhatók.

Helyzet/ adottság

▪ A klímaváltozás veszélyezteti az optimális terméshozam elérését, ezáltal a jóhírő borok biztos piacát. Ugyanakkor további lehetőségek rejlenek az értékesítés területén a borturisztikai szolgáltatások kiterjesztésében, új attrakciók létrejöttében.


▪ Támogatni szükséges a borturisztikai attrakciók, szolgáltatások fejlesztését pl. szinvonalas borkimérések, borutak létrehozása és fejlesztése, azokhoz való csatlakozás, stb…).

Megoldási javaslat

▪ Várhatóan 3-4 projekt megvalósulásával 2013-ig növekszik a borturizmushoz kapcsolatos szolgáltatások minősége, nő a turisztikai vonzerő, amely kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséget nyújthat a településeken borászattal foglalkozók számára. A településeken ez további turisztikai bevétel növekedést eredményez.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A turizmus ágazat egyik legfontosabb része a gasztronómia, vendéglátás. Az elmúlt időszak kevés volt ahhoz, hogy a területen kellő számban létrejöjjenek a helyi, különböző tipusú vendéglátó egységek (csárdák, éttermek, vendéglők), amelyek korszerű technológiával, vendégcsalogató környezettel, önálló ételválasztékkal várnák a vendégeket. A térség kínálta hal-és vadászati adottságok, a speciális alapanyagok (birka, strucc, mangalica, egyéb naturpark-termékek) kiváló adottságot jelentenek a gasztronómiai turizmus fejlesztéséhez.

Helyzet/ adottság

▪ Tőkeszegény vállakozási környezetben, helyi fizetőképes kereslet hiányában, a szezonálisan megjelenő turistaforgalomból megtermelt bevételből sem tudott megújulni ez a szektor. Fejlesztésének elmaradása befolyással van a térség vendégmegtartó képességére, a vendég elégedettségre, a turizmusból származó bevételekre. A helyi alapanyagok felhasználása és hangsúlyos megjelenítése a vendéglátó egységek kínálatában.


▪ Támogani szükséges az egyéni arculattal a szálláshelyhez nem feltétlenül kötött szolgáltatásokhoz kapcsolódó, a helyi speciális termékekre épülő (birka, hal, srucc, mangalica, szörkemarha, egyéb Natúrpart termékek) szinvonalas gasztronómiai szolgáltatások kiépítését, bővítését, korszerűsítését, fejlesztését.

Megoldási javaslat

▪ 2013-ig 3-4 projekt megvalósításával a nem hátrányos helyzetű településeken minőségében javuló vendégfogadó és vendéglátó szolgáltatások. A térségre jellemző és a helyhez köthető gasztroválaszték, Naturpark termékekre épülő ételkínálat kialakulása. Gasztrofesztiválok, programok létrejötte. Szezontól független turisztikai kínálat megerősödése.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: A vendégfogadás feltételeinek javítása

Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ A két kistérségben a jelenleg rendelkezésre álló szálláskapacitás mintegy 70 %-át a falusi és fizető vendéglátó szálláshelyek teszik ki. Ez jelenleg kb. 100-150 szolgáltatót jelent, amely elsősorban a Tisza-tó térségére koncentrálódik. A szálláshelyek nagy része több mint 15-20 éve működik, zömük családi házakban van kialakítva és kiegészítő bevételi forrást jelentenek a családnak . Nagy részük csak szállást kínál, kapcsolódó szolgáltatása nincs, célpiaci szegmentációra nem alkalmasak.

Helyzet/ adottság

▪ Noha a Tisza-tó térségében a TTRM átlagától magasabb számú magánszálláshely működik, a meglévő kiadó házak többsége nem éri el a legmagasabb komfortfokozatot. Sok vendégház befogadóképessége alacsony, kevés az általuk kínált színvonals szolgáltatás, programcsomag, így a bevétel is szerényebb. A Tarna és Rima mentén, a Füzesabonyi kistérség északi részén csak elvétve találkozhatunk magánszálláshelyekkel.


▪ Támogatni kell a falusi turizmushoz, fizetővendéglátáshoz kapcsolódó (nem kereskedelmi) új szálláshelyek kialakítását, a már működő szálláshelyek bővítését, korszerűsítését, akadálymentesítését, színvonalának növelését elsősorban a Tisza-tótól távolabb eső és hátrányos helyzetű településeken.

Megoldási javaslat

▪ 2013-ig 8-10 minőségi, magasabb komfortfokozatú szálláshely jön létre, ill. 8-10 szálláshelynél történik fejlesztés. Ezáltal nagyobb lehetőség nyílik a térségben a több lábon állásra, magasabb jövedelem elérésére, az életminőség javítására. Mind a kistérségekben, mind a településeken várható a turisztikai vonzerő növekedése, ez által a bevételek növekedése. A szálláshelyek minőségének javulása várhatóan magával hozza az alacsonyabb a piaci pozició javulását, új célközönség vonzását a térségbe.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A két kistérségben a jelenleg rendelkezésre álló szálláskapacitás mintegy 70 %-át a falusi és fizető vendéglátó szálláshelyek teszik ki. Ez jelenleg kb. 100-150 szolgáltatót jelent, amely elsősorban a Tisza-tó térségére koncentrálódik. A szálláshelyek nagy része több mint 15-20 éve működik, zömük családi házakban van kialakítva és kiegészítő bevételi forrást jelentenek a családnak . Nagy részük csak szállást kínál, kapcsolódó szolgáltatása nincs, célpiaci szegmentációra nem alkalmasak.

Helyzet/ adottság

▪ Noha a Tisza-tó térségében a TTRM átlagától magasabb számú magánszálláshely működik, a meglévő kiadó házak többsége nem éri el a legmagasabb komfortfokozatot. Sok vendégház befogadóképessége alacsony, kevés az általuk kínált színvonals szolgáltatás, programcsomag, így a bevétel is szerényebb. A Tarna és Rima mentén, a Füzesabonyi kistérség északi részén csak elvétve találkozhatunk magánszálláshelyekkel.


▪ Támogatni kell a falusi turizmushoz, fizetővendéglátáshoz kapcsolódó (nem kereskedelmi) új szálláshelyek kialakítását, a már működő szálláshelyek bővítését, korszerűsítését, akadálymentesítését, színvonalának növelését elsősorban a Tisza-tótól távolabb eső, nem hátrányos helyzetű településeken.

Megoldási javaslat

▪ 2013-ig 5-6 minőségi, magasabb komfortfokozatú szálláshely jön létre, ill. 6-8 szálláshelynél történik fejlesztés. Ezáltal nagyobb lehetőség nyílik a térségben a több lábon állásra, magasabb jövedelem elérésére, az életminőség javítására. Mind a kistérségekben, mind a településeken várható a turisztikai vonzerő növekedése, ez által a bevételek növekedése. A szálláshelyek minőségének javulása várhatóan magával hozza az alacsonyabb a piaci pozició javulását, új célközönség vonzását a térségbe.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A két kistérség településein egyre nagyobb kereslet mutatkozik a természet közeli, olcsó, tematikus, és aktív turizmussal foglalkozó, főleg az ifjusági turizmust (is) szolgáló táborhelyek, szálláshelyek iránt, ahol a résztvevők hasznosan tudják eltölteni szabadidejüket. A térségben (pl. Sarud, Poroszló, Heves, Tarnaméra) több, a célcsoport számára kialakított camping, ifjusági tábor működik. A két kistérség kiváló adottságokkal rendelkezik további, a célcsoportot szolgáló létesítmények kialakítására.

Helyzet/ adottság

▪ A jelenleg meglévő ilyen tipusú fogadóhelyek 70-75 %-a felújításra, fejlesztésre szorul, legtöbb helyen –főleg a nem Tisza-tavi régióhoz tartozó településen- nincs ilyen jellegű szálláshely, holott sok település adottságai lehetővé teszik ilyen jellegű fogadóbázis (ifjúsági táborhely, kemping, turistaház) kialakítását.


▪ A már működő egységek (Pl. Sarud, Tarnaméra) bővítése, fejlesztése, infrastruktúrájuk kisléptékű fejlesztése és szolgáltatásainak javítása, új szolgáltatások bevezetése, valamint új, telepített sátor - élménytábor, kemping és turista központként is működő bázisok kialakítása pl. Kiskörén, Hevesen,Tiszanánán, stb...

Megoldási javaslat

▪ Az intézkedés jelentős szerepet játszhat a turista szezon meghosszíbbításában, és térség periférikus területeink a turizmusba való bekapcsolásában. Nő a vendég elégedettség a térségben. A hátrányos helyzetű településeken létrejön 1-2 új fogadóbázis, és magasabb szinvonalú szolgáltatások valósulnak meg 3-4 meglévő fogadóhelyen.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Átány, Boconád, Dormánd, Egerfarmos, Erdőtelek, Erk, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Mezőszemere, Mezőtárkány, Nagyút, Pély, Sarud, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Újlőrincfalva, Zaránk





Megoldási javaslatok 22/56 Kód: ÉM-96-GF-2-07 Sorszám: 5444Prioritás: Helyi idegenforgalom fejlesztése



▪ A helyi vidékfejlesztési közösség területén, elsősorban a Tisza-tó partmenti településein jelentős turisztikai forgalom bonyolódik. A települési önkormányzatok, turisztikai szolgáltatók, vállalkozók -kihasználva a pályázati lehetőségeket is- jelentős összegeket költöttek fejlesztésekre. Ezáltal javult a termékszerkezet, a termékek és szolgáltatások minősége. Néhány, egyébként jelentősebb turisztikai forgalmat lebonyolító településen is kevés a kíváló minőségű, vonzó étterem, presszó, csárda, színvonalas szórakozóhely.

Helyzet/ adottság

▪ A turizmusban érintett települések többségén a vendégek ellátása alapvetően megoldott, de a vendéglátóhelyek (éttermek, presszók, csárdák) színvonala nem tartott lépést a vendégek igényeivel, színvonaluk egyenetlen, kevés (esetenként hiányzik) az ételkínálatot is nyújtó vendéglátóhely, amely rontja a meglevő vonzerőt, nem válik komplexé a nyújtott szolgáltatás, emiatt csökken, vagy stagnál a vendégforgalom.


▪ Támogatni kell az ételkínálat bevezetését, bővítését szolgáló fejlesztéseket; a vendégek kényelmét, komfortérzetét fokozó, nemdohányzó, színvonalas vendégterek, teraszok kialakítását; korszerű technikai fejlesztéseket, szolgáltatások bővítését, továbbá túraközpontok fejlesztését

Megoldási javaslat

▪ A támogatás eredményeként a térség hátrányos helyzetű településein jelentősen javul 8-10 vendéglátóhely színvonala , ezáltal a vendégek komfortérzete. Mindez elősegíti a turisták helyben maradását, költésüket, a turistaforgalomból származó bevételek növekedését.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások

Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása









Allokáció

Megoldási javaslatok 22/56 Kód: ÉM-96-GF-2-07 Sorszám: 5444


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés


▪ túraközpont - a Tisza-tavi Túraközpont Hálózat tagja






▪ A két kistérség településein egyre nagyobb kereslet mutatkozik a természet közeli, olcsó, tematikus, és aktív turizmussal foglalkozó, főleg az ifjusági turizmust (is) szolgáló táborhelyek, szálláshelyek iránt, ahol a résztvevők hasznosan tudják eltölteni szabadidejüket. A térségben (pl. Sarud, Poroszló, Heves, Tarnaméra) több, a célcsoport számára kialakított camping, ifjusági tábor működik. A két kistérség (Pl.Tarna mente, Heves és térsége) kiváló adottságokkal rendelkezik további, a célcsoportot szolgáló létesítmények kialakítására.

Helyzet/ adottság

▪ A jelenleg meglévő ilyen tipusú fogadóhelyek 70-75 %-a felújításra, fejlesztésre szorul, legtöbb helyen –főleg a nem Tisza-tavi régióhoz tartozó településen- nincs ilyen jellegű szálláshely, holott sok település adottságai lehetővé teszik ilyen jellegű fogadóbázis (ifjúsági táborhely, kemping, turistaház) kialakítását.


▪ A már működő egységek (Pl. Sarud, Tarnaméra) bővítése, fejlesztése, infrastruktúrájuk kisléptékű fejlesztése és szolgáltatásainak javítása, új szolgáltatások bevezetése, valamint új, telepített sátor - élménytábor, kemping és turista központként is működő bázisok kialakítása pl. Füzesabony, Szihalom, Aldebrő térségében.

Megoldási javaslat

▪ Az intézkedés jelentős szerepet játszhat a turista szezon meghosszabbításában, és térség periférikus területeink a turizmusba való bekapcsolásában. Nő a vendég elégedettség a térségben. Létrejön 2-3 új fogadóbázis, elsősorban a Füzesabonyi kistérségben.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A helyi vidékfejlesztési közösség területén, elsősorban a Tisza-tó partmenti településein jelentős turisztikai forgalom bonyolódik. A települési önkormányzatok, turisztikai szolgáltatók, vállalkozók -kihasználva a pályázati lehetőségeket is- jelentős összegeket költöttek fejlesztésekre. Ezáltal javult a termékszerkezet, a termékek és szolgáltatások minősége. Néhány, egyébként jelentősebb turisztikai forgalmat lebonyolító településen is kevés a kíváló minőségű, vonzó étterem, presszó, csárda, színvonalas szórakozóhely.

Helyzet/ adottság

▪ A turizmusban érintett települések többségén a vendégek ellátása alapvetően megoldott, de a vendéglátóhelyek (éttermek, presszók, csárdák) színvonala nem tartott lépést a vendégek igényeivel, színvonaluk egyenetlen, kevés (esetenként hiányzik) az ételkínálatot is nyújtó vendéglátóhely, amely rontja a meglevő vonzerőt, nem válik komplexé a nyújtott szolgáltatás, emiatt csökken, vagy stagnál a vendégforgalom.


▪ Támogatni kell az ételkínálat bevezetését, bővítését szolgáló fejlesztéseket; a vendégek kényelmét, komfortérzetét fokozó, nemdohányzó, színvonalas vendégterek, teraszok kialakítását; korszerű technikai fejlesztéseket, szolgáltatások bővítését, továbbá túraközpontok fejlesztését

Megoldási javaslat

▪ A támogatás eredményeként 2013-ig jelentősen javul 4-5 vendéglátóhely színvonala , ezáltal javul a vendégek komfortérzete, amely elősegíti a turisták helyben maradását, költésüket, a turistaforgalomból származó bevételek növekedését.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





▪ túraközpont - a Tisza-tavi Túraközpont Hálózat tagja




Intézkedés: A turisztikai kínálat piacra vitelének segítése


▪ A két kistérségben (nagy többséggel a Tisza-tavi régióhoz tartozó településeken) megközelítőleg 300 magánszemély foglalkozik falusi vendégfogadással és egyéb turisztikai szolgáltatással kiegészítő jövedelemszerzésként. A 90-es évek közepétől az önkormányzatok felvállalták a koordináló szerepet a marketingben: turisztikai kiállításokon vesznek részt, települési honlapokat, kiadványokat készíttetnek, a Tisza-tó térségében több településen egységes információs táblarendszer szolgálja a turisták tájékoztatását.

Helyzet/ adottság

▪ Mindkét kistérségben -főleg a Tisza-tavi régión kívüli településeken- nem elégséges a turisták tájékoztatása: nem, vagy csak részben alakultak ki a piacképes turisztikai termékek piacra segítésének intézményi feltételei (információs pontok, túraközpontok, utazást szervező irodák, stb...), információs táblarendszer híján sok településen nehézkes a turisták desztinációban való eligazodása.


▪ Támogatni kell (elsősorban a nem Tisza-tavi településeken) új és meglevő információs pontok, irodák technikai hátterének fejlesztését;Megoldási javaslat

▪ Támogatjuk 4-5 információs pont/iroda fejlesztését. Ezáltal növekszik a két kistérség, a települések ismertsége, a térségbe érkező turisták számának emelkedésével nő a turizmusból származó bevétel.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Tradicionális eszközbeszerzés










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Átány, Boconád, Egerfarmos, Erdőtelek, Erk, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Mezőszemere, Mezőtárkány, Pély, Sarud, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Tófalu, Zaránk

▪ LEADER - Közhasznú fejlesztés


▪ Kizárólag eszközbeszerzés is támogatható




Intézkedés: A turisztikai kínálat piacra vitelének segítése


▪ A két kistérségben (nagy többséggel a Tisza-tavi régióhoz tartozó településeken) megközelítőleg 300 magánszemély foglalkozik falusi vendégfogadással és egyéb turisztikai szolgáltatással kiegészítő jövedelemszerzésként. A 90-es évek közepétől az önkormányzatok felvállalták a koordináló szerepet a marketingben: turisztikai kiállításokon vesznek részt, települési honlapokat, kiadványokat készíttetnek, a Tisza-tó térségében több településen egységes információs táblarendszer szolgálja a turisták tájékoztatását.

Helyzet/ adottság

▪ Mindkét kistérségben -főleg a Tisza-tavi régión kívüli településeken- nem elégséges a turisták tájékoztatása: nem, vagy csak részben alakultak ki a piacképes turisztikai termékek piacra segítésének intézményi feltételei (információs irodák, túraközpontok, utazást szervező irodák, stb...), információs táblarendszer híján sok településen nehézkes a turisták desztinációban való eligazodása.


▪ Támogatni a nem hátrányos helyzetű kistérségben új és meglevő információs pontok, irodák technikai hátterének fejlesztését.Megoldási javaslat

▪ Támogatjuk 2-3 információs pont/iroda fejlesztését. Ezáltal növekszik a két kistérség, a települések ismertsége, a térségbe érkező turisták számának emelkedésével nő a turizmusból származó bevétel.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Tradicionális eszközbeszerzés










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Aldebrő, Besenyőtelek, Dormánd, Feldebrő, Füzesabony, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Poroszló, Szihalom, Újlőrincfalva



▪ Kizárólag eszközbeszerzés is támogatható



Megoldási javaslatok 27/56 Kód: ÉM-96-SzF-A-23 Sorszám: 5496Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése

Intézkedés: Falumegújítás, veszélyeztetett helyi természeti örökség védelme, környezettudatosság erősí...

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térség hátrányos települései frekventált részein nagy számban találhatók – vegyes tulajdonban álló – leromlott állagú épületek, építmények, parkok, terek stb. A jelentős mennyiségben megtermelt helyi termékek árusítása sem az igényeknek és a jogszabályokban előírtaknak megfelelően történik. A Tisza-Tarna-Rima mente 21 érintett településén eléggé koncentráltan helyezkednek el az érintett objektumok, megújításra szoruló területek.

Helyzet/ adottság

▪ Az épületek nagymértékben rontják a település megjelenési képét. Különösen azért jelent ez problémát, mert az adott települések egy része a turizmusban látja kitörési lehetőségét (Sarud, Kisköre, Pély stb.), másrészt a helybéliek életminőségét, komfortérzetét nagy mértékben rontja, csökkentve a település megtartó erejét. A piacok rendezetlensége ellehetetleníti a helyi termék fogyasztási kultúrájának elterjedését.


▪ TTRM hátrányos településeinek védelem alatt nem álló, frekventált elhelyezkedésű épületei felújításának támogatásával, a települések környezetét és esztétikai megjelenését javítanánk. A hátrányos településekre látogató turisták száma nőne, az ott eltöltött idő és igénybe vett szolgáltatások volumene is megnőhetne. A helyben megtermelt - elsősorban mezőgazdasági – termékek eladhatóságát növelné a kor kihívásainak és a helyi igényeknek megfelelő elárusítóhelyek, piacok létrehozása, fejlesztése (pl.: Dél-Tarna mente teleplései).

Megoldási javaslat

▪ A TTRM 21 hátrányos településén a településképet meghatározó, védettség alatt nem álló objektumok közül minimum 1 db felújításra kerülne, igény szerint valamennyi piac megújulna, esetleg új létesülne a pályázati ciklus végére (2013).

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés









Allokáció

Megoldási javaslatok 27/56 Kód: ÉM-96-SzF-A-23 Sorszám: 5496


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Átány, Boconád, Egerfarmos, Erdőtelek, Erk, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Mezőszemere, Mezőtárkány, Pély, Sarud, Szihalom, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Újlőrincfalva, Zaránk








▪ A térség nem hátrányos települései központi, illetve turisztikai látványossághoz vezető részein jelentős számban találhatók – vegyes tulajdonban álló – leromlott állagú épületek, építmények, parkok, terek. A meghatározó mennyiségben megtermelt helyi termékek árusítása nem az igényeknek és a jogszabályokban előírtaknak megfelelően történik.

Helyzet/ adottság

▪ Az épületek rontják a település megjelenési képét, a parkok, pihenőhelyek, zöld felületek nem maradéktalanul töltik be eredeti funkciójukat: rekreációra kevésbé alkalmasak. Különösen azért jelent ez problémát, mert az adott települések egy része a turizmusban látja kitörési lehetőségét (Feldebrő, Poroszló, Kápolna), másrészt a helybéliek életminőségét, komfortérzetét rontja, csökkentve a település megtartó erejét.


▪ A TTRM nem hátrányos településeinek védelem alatt nem álló, frekventált elhelyezkedésű épületei felújításának támogatásával, a települések környezetének és esztétikai megjelenésének javításával a nem hátrányos településekre látogató turisták száma, az ott eltöltött idő és igénybe vett szolgáltatások volumene nőne. A helyben megtermelt - elsősorban mezőgazdasági – termékek eladhatóságát növelné a kor kihívásainak és a helyi igényeknek megfelelő elárusítóhelyek, piacok létrehozása, fejlesztése.

Megoldási javaslat

▪ A TTRM nem hátrányos településein a településképet meghatározó védettség alatt nem álló objektumok közül minimum 1 db felújításra kerülne, igény szerint több piac megújulna, esetleg új létesülne.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A TTRM területén lévő hátrányos települések nem rendelkeznek kellő erőforrással arra, hogy a zöld területeiket, köz-, és játszóparkjaikat gondozzák, fejlesszék. A parkok, pihenőhelyek, zöld felületek nem töltik be eredeti funkciójukat: rekreációra nem alkalmasak, a játszóterek nem biztonságosak, az elvárt követelményeknek nem megfelelőek, nem kellő számúak.

Helyzet/ adottság

▪ A helybéliek életminőségét rontják a települések elhanyagolt közterületei, a gyermekek számára nincs olyan közösségi tér, ahol biztonságosan, kreatív módon tölthetik el szabadidejüket – csökkentve a település megtartó erejét, általa nyújtani képes perspektívát. Az érintett településeken vannak alkalmas, ill. átalakítható, megújítható terek a probláma megoldására (alföldi típusú, tágas utcákkal rendelkező falvak).


▪ Valamennyi hátrányos településen elkerülhetetlen olyan közterek, parkok, pihenő övezetek kialakítása, ahol valamennyi korosztály kellemes környezetben rekreálódhat, helyszínt nyújtva a lakók közötti interakcióra. A felnövekvő generációk életminőségének és biztonságának javítását szolgálhatja a - minden kívánalmat kielégítő - játszóterek kialakítása, felújítása.

Megoldási javaslat

▪ A TTRM valamennyi települése tekintetében legalább 1 db rekreációs tér – park, pihenőhely, stb. – felújításra, kialakításra kerülne, valamint 2013-ra a legtöbb település játszótere megújulna, vagy új létesülne.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A kistérségben lévő 12 nem hátrányos település helyzete a történelem és kultúra tárgyi emlékeinek megőrzése és fejlesztése szempontjából a „végveszélyes állapot" kifejezéssel jellemezhető. Az elmúlt évtizedek szakszerűtlensége mellett a szűkös anyagi háttér is rontott a dél-hevesi területek örökségének megőrizhetőségén. A Dél- és Közép-Tarna mente a feudális és a polgári időszak örökségét kínálja, míg a Tisza vidéke a paraszti társadalom emlékeit őrzi. Az itt lévő történelmi és kulturális emlékek már ma is a kistérség turisztikai attrakciói.

Helyzet/ adottság

▪ A hozzáértő szakembergárda, a meglévő objektumok, valamint az e körbe bevonhatóak, és a kultúra helyszíneinek lepusztult állapota akadályozza a probléma felszámolását, a településképet pedig rontja. A meglévő történelmi és kulturális objektumok funkcióinak jó megállapítása, újak létrehozása biztosítaná a fenntarthatóságot e téren, ugyanakkor a hátrányos helyzet felszámolásában is tényező lehetne, pl.:munkahelyek.


▪ Számba kell venni az országos és a helyi védettség alatt álló objektumokat, emlékeket, melyek megőrzése prioritást kell, hogy élvezzen, de szükséges újak bekategorizálása és létrehozása is. Legyen cél, hogy az utókor számára jelenjen meg a ma történelmi és kulturális öröksége, mely a múltra támaszkodik (pl.: kegyeleti emlékek, a kultúra és közművelődés tereiként szolgáló objektumok, gazdasági létesítmények stb.) ezek megújítása ill. örökségbe történő bevonása szükséges.

Megoldási javaslat

▪ A nem hátrányos helyzetű falvakban a helyi tárgyi örökségvédelem történeti és kulturális területen biztosítaná a fenntartható örökségvédelmet. Falvanként egy feladat elvégzése ideális volna. Eredményre a pályázati ciklus közepén (2010) már számítani lehetne.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A nem hátrányos települések relatíve kevés erőforrással rendelkeznek arra, hogy a zöld területeiket, köz-, és játszóparkjaikat fejlesszék. A parkok, pihenőhelyek, zöld felületek nem töltik be maradéktalanul eredeti funkciójukat: rekreációra kevésbé alkalmasak, a játszóterek egy része nem biztonságos, az elvárt követelményeknek nem megfelelőek, nem kellő számúak.

Helyzet/ adottság

▪ A helybéliek életminőségét rontják a települések elhanyagolt közterületei, a gyermekek számára kevés az olyan közösségi tér, ahol biztonságosan, kreatív módon tölthetik el szabadidejüket – csökkentve a település megtartó erejét, általa nyújtani képes perspektívát. A már meglévő objektumok jó alapot szolgáltatnak a megoldásra.


▪ Valamennyi - nem hátrányos - településen szükséges olyan köztér, park, pihenőövezet kialakítása, ahol valamennyi korosztály kellemes környezetben rekreálódhat, helyszínt nyújtva a lakók közötti interakcióra. A felnövekvő generációk életminőségének és biztonságának javítását szolgálhatja a - minden kívánalmat kielégítő - játszóterek kialakítása, felújítása. A településre érkező látogatók, turisták kellemes benyomást szereznek, maradásra, visszatérésre bírná őket a kellemes környezet (pl.: TTRM északi, bortermelő részein, Feldebrő, Aldebrő a családosan érkezők kulturáltabban tölthetnék szabadidejüket).

Megoldási javaslat

▪ A TTRM valamennyi nem hátrányos települése tekintetében rekreációs tér – park, pihenőhely, stb. – felújításra, kialakításra kerülne, valamint 2013-ra a legtöbb település játszótere megújulna, vagy új létesülne.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 32/56 Kód: ÉM-96-SzF-4-05 Sorszám: 5352Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése


Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ A Tisza-Tarna-Rima mente térségében nem gyakorlat a környezettudatos beruházások létesítése. Különösen probléma ez a 21 hátrányos település esetében. A kényszervállalkozások szülte helyzet sem kedvez a megoldásnak. A társadalmi, történeti előzmények sem predesztinálták a környezettudatosságot. A problémás területek tulajdonosi köreinek (önkormányzatok, vállalkozások) összefogása javíthatna a helyzeten.

Helyzet/ adottság

▪ A beruházások szempontjából környezettudatos magatartás a beruházók fogékonyságának, de tőkeerősségének is függvénye. Ez bizonytalansági tényezőket szülhet a környezettudatosság terén. A kisszámú pozitív példa előkép lehet a későbbiekben a környezettudatos vállalkozási elképzelésekhez.


▪ A hátrányos helyzetű településeken kiemelt támogatással és a környezettudatos magatartásforma megismertetésével (népszerűsítő előadások,vetélkedők) a célt jól lehet szolgálni. A legfiatalabb korosztály felkészítése pedig hosszútávon biztosíthatja a mai probléma kiküszöbölését, de legalább enyhítését. Ösztönzők bevezetése jól szolgálhatja a célt, ennek érdekében környezettudatos magatartás-életforma és gazdálkodási forma elterjesztése érdekében figyelemfelhívó, népszerűsítő rendezvények tartása segítheti a cél elérését(környezet rendbetétele, akciók szervezése, hulladék gyűjtők, családi, civil, önkormányzati takarítási akciók, szállítás).

Megoldási javaslat

▪ Mind a 22 Tisza-Tarna-Rima menti hátrányos településen legalább egy akció valósul meg (pl. szemétgyűjtés, előadás). Az egész térségre vonatkozóan tisztább, veszélytelenebb környezeti magatartás érhető el, mely eredményre a pályázati időszak közepére (2010) már lehet számítani.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció

Megoldási javaslatok 32/56 Kód: ÉM-96-SzF-4-05 Sorszám: 5352


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Rendezvény






Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ A Tisza-Tarna-Rima-Mente természeti környezete a nem hátrányos településekein is veszélyeknek kitett,pl.: a rosszul értelmezett turisztikai részvétel által okozott szennyezés által. A védett természeti területek ráadásul szétszórva helyezkednek el, melyek az egységes fellépést nehezítik. Az érintett területek civil és önkormányzati tulajdonban vannak, így a védett környezet megóvásának feladata is elsősorban rájuk hárul, melyet kapcsolattartással eredményesebbé lehet tenni.

Helyzet/ adottság

▪ A 12 nem hátrányos helyzetű Tisza-Tarna-Rima menti településen sem átgondolt és összehangolt a természeti környzezet védelme. Itt is hiányzik a környzezettudatos magatartás összehangolt ösztönzése. Az önkormányzatok, civil szervezetek és a vállalkozások összefogásával a mikrotérségben található flóra és fauna védelme többkomponensűvé tehető.


▪ A nem hátrányos helyzetű településeken is támogatással és környezettudatos magatartásforma megismertetésével a célt jól lehet szolgálni. A fiatalabb korosztály felkészítése ezen településeken is hosszútávon biztosítja a probléma kiküszöbölését (népszerűsítő előadások,vetélkedők). Ösztönzők bevezetése jól szolgálhatja a célt, ennek érdekében környezettudatos magatartás - életforma, és gazdálkodási forma elterjesztése érdekében figyelemfelhívó népszerűsítő rendezvények tartása segítheti a cél elérését(környezet rendbetétele, akciók szervezése, hulladékgyűjtők, családi, civil, önkormányzati takarítási akciók, szállítás).

Megoldási javaslat

▪ Mind a 12 Tisza-Tarna-Rima menti településen legalább egy akció valósul meg (pl. szemétgyűjtés). Az egész térségre vonatkozóan tisztább, veszélytelenebb környezet, tudatosabb környezeti magatartás érhető el, mely eredményre a pályázati időszak közepére (2010) már lehet számítani.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: A történelem és kultúra tárgyi, szellemi emlékeinek megőrzése, megteremtése


▪ A kistérségben lévő 21 hátrányos település helyzete a történelem és kultúra tárgyi emlékeinek megőrzése és fejlesztése szempontjából a "végveszélyes állapot" kifejezéssel jellemezhető. Az elmúlt évtizedek szakszerűtlensége mellett a szűkös anyagi háttér is rontott a dél-hevesi területek örökségének megőrizhetőségén. A Dél- és Közép-Tarna mente a feudális és a polgári időszak örökségét kínálja, míg a Tisza vidéke a paraszti társadalom emlékeit őrzi. Az itt lévő történelmi és kulturális emlékek már ma is a kistérség turisztikai attrakciói.

Helyzet/ adottság

▪ A hozzáértő szakembergárda, a meglévő objektumok, valamint az e körbe bevonhatóak, és a kultúra helyszíneinek lepusztult állapota akadályozza a probléma felszámolását, a településképet pedig rontja. A meglévő történelmi és kulturális objektumok funkcióinak jó megállapítása, újak létrehozása biztosítaná a fenntarthatóságot e téren, ugyanakkor a hátrányos helyzet felszámolásában is tényező lehetne, pl.:munkahelyek.


▪ Számba kell venni az országos és helyi védettség alatt álló objektumokat, emlékeket, melyek megőrzése prioritást kell, hogy élvezzen, de szükséges újak bekategorizálására és létrehozása is. Legyen cél, és az utókor számára jelenjen meg a ma történelmi és kulturális örökség megőrzése, mely a múltra támaszkodik. (pl.: kegyeleti emlékek, a kultúra és közművelődés tereiként szolgáló objektumok, gazdasági létesítmények stb. megújítása, ill. örökségben történő bevonása szükséges.

Megoldási javaslat

▪ A hátrányos helyzetű falvakban a helyi tárgyi örökségvédelem történeti és kulturális területen biztosítaná a fenntartható örökségvédelmet. Falvanként egy feladat elvégzése ideális volna. Eredményre a pályázati ciklus közepén (2010)már számítani lehetne.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Szektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A kistérség hátrányos helyzetű települései történeti és kulturális tárgyi örökségének megőrzése gazdag, ám anyagi korlátok miatt nem kielégítő. A még feltárható tárgyi történeti és kulturális emlékek bázisa növelhető. Az objektumok jelentős része önkormányzati tulajdon, mely körülmény lehetővé teszi az átgondoltabb megőrzést.

Helyzet/ adottság

▪ A hátrányos helyzetű településeken is a történelem és kultúra tárgyi megőrzéséhez szükséges bázis kiegészítése anyagiak függvénye, mely megkíván bizonyos szintű szellemi kapacitást is. A megőrzés, fejlesztés és a megteremtés hármas kritériumának teljesítéséhez a szellemi kapacitás a térség nem hátrányos településein részben adott. Ezen adottság előnyöket jelent a térség hátrányos településeivel szemben.


▪ Fel kell mérni azokat a területeket, melyek ún. "fehér foltok" a hátrányos helyzetű településeken, a történelem és kultúra tárgyi és szellemi megőrzésének területén. Lehetőség szerint minden településről őrződjön meg azonos koncepció szerinti egységes,azonos anyag. Ezek lehetnek kiadványok, tanulmányok, modern adathordozók (CD, DVD). Fontos a fellelhető örökség bemutathatóvá tétele, kiállításokon való megjelenítése a szükséges terek biztosítása.

Megoldási javaslat

▪ Településenként legalább egy örökség megőrzése, és örökségbe vétele a cél. Fenntartható és kiszélesített tárgyi örökségmegőrzés lesz az eredménye a munkának, kb. a pályázati ciklus második évére (2009).

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A Tisza-Tarna-Rima mente nem hátrányos helyzetű települései szellemi történeti és kulturális örökségének megőrzése rendkívüli erőfeszítéseket kíván, fejlesztése pedig meghaladja a térség 12 érintett településének anyagi és szellemi erőit. A települések viszonylagos izoláltsága, a szükséges szellemi kapacitás részbeni hiánya a történelmi és kulturális örökségek megőrzését nehezíti. A feladat elvégzése elsősorban az önkormányzatokra, civil szervezetekre és az egyházra hárul.

Helyzet/ adottság

▪ A térség 12 nem hátrányos települése a helyi szellemi történelmi és kulturális értékek megőrzését és megteremtését anyagilag kell biztosítani, és "hozzáadott" szellemi segítséggel megoldani. Az e falvakban rendelkezésre álló pedagógusi, egyéb értelmiségi kör rendelkezik potenciállal, ill. helyzeti előnnyel a helyi történeti és kulturális szellemi ismeretek terén, külső erők bevonása szükséges.


▪ A Tisza-Tarna-Rima mente településeinek többsége nem hátrányos helyzetű, így a térség a szellemi örökségvédelem téren jelentkező hiátusait szisztematikus tervezéssel oldhatja meg. Meg kell vizsgálni, hogy melyek azok a minimumok, amit meg kívánunk valósítani, pl.: az egy-egy településen meglévő történeti, kulturális értékek nyomdai úton történő bemutatását. Ilyen lehet a települések ismertetőinek elkészíttetése, az eddig feltárt, ill. még fel nem tárt értékek bemutatásával. Ez egységesen képviselné az adott települések szellemi történeti, kulturális értékeinek megőrzését, fejlesztését, megteremtését. CD-k, DVD-k, nyomtatott munkák, programok stb. elkészítésével, rendezvényekkel a történelmi, kulturális szellemi örökség megőrizhető.

Megoldási javaslat

▪ Elektormos, vizuális és hagyományos hordozókon lehetőség szerint mind a 21 településen egy munka elkészítését tervezzük. Az eredmény a Tisza-Tarna-Rima mente egységes szempontok szerinti történeti és kulturális szellemi örökségének megjelentetése volna, a pályázati ciklus végéig (2013).

Várható eredmény


▪ Fejlesztéshez kapcsolódó tanulmányok, Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Helyi hagyományok ápolása


▪ A Tisza-Tarna-Rima-Mente hátrányos települései a térség déli területeit foglalják el. Ez a vidék kevéssé érintett a modernizálódás által. Szellemi hagyományai, öröksége eléggé háborítatlan. A tradíciók megőrzéséhez, ápolásához éppen ezért kedvező az alap. A szellemi hagyományőrzés és annak fejlesztése még időben történhetne meg.

Helyzet/ adottság

▪ A térségben még, a fellehető múlt tettenérésében nagy lehetőség van, melyek feltárása szellemi és anyagi kapacitás kérdése. A különböző "műfajú" hagyományok sokszínűséget eredményezhetnek az utókor számára megőrzendő örökséget illetően. Újlőrincfalva, Sarud, Tiszanána, Kisköre, Pély a folyóvízhez (Tisza) kötődő, Kömlő, Átány, Tenk, Erdőtelek, a Dél-Tarna mente az izolált, a szegénység hagyományait jól őrző területek.


▪ A Tisza-Tarna-Rima mente hátrányos helyzetű 22 településének szellemi hagyományait a lehető legtöbbféle elektronikus és vizuális hordozón kell megőrizni (CD, DVD, pl.: Sarud, Mezőtárkány). Lehetőséget kell biztosítani minél több rendezvényre (Egerfarmos, Pély , Szihalom), együttesek (Dél-Tarna mente)és körök működésére, ezek kapcsolattartására is, különös tekintettel a kisebbségekre (roma-találkozók). A hagyományos (nyomtatott) rögzítésnek is nagy szerepe lehet, biztosítja az esélyegyenlőségét a hagyományőrzésének, ill. szélesebb körben tenné lehetővé a megismertetést.

Megoldási javaslat

▪ Kisebb tájegységenként (Középső-,Dél-Tarna mente, Heves, Füzesabony térsége, Közép-Tiszavidék) egy CD-t és DVD-t készítenénk el, és falvanként legalább egy nyomtatott ismertetőt. A kapcsolattartás formái közül falvanként és évenként egy rendezvényt tartanánk. Az eredmény a pályázati ciklus második évében (2009) már megmutatkozna. A elveszőfélben lévő periférikus területek szellemi örökségének megőrzését segíthetnénk elő a megvalósítással.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség hátrányos településeinek tárgyi hagyományai csak részben ismertek és feltártak. Megőrzésük és továbbfejlesztésük nagyobb odafigyelést igényel, mint a nem hátárnyos településeken. Egyfelől a szellemi, másfelől a civil háttér sem stabil (ezekről a településekről az értelmiség kisebb tartózkodás után elkívánkozik). A meglévő, még feltárható örökség megőrzésére itt nagyobb lehetőség nyílik, mint pl.: a gazdaságilag jobban érintett területeken.

Helyzet/ adottság

▪ Az időtényező hatványozottan jelentkezik a tárgyi hagyományok megtartásában. A térség hátrányos területein még meglévő, egy-kétszáz éves objektumok, tárgyak megőrizhetősége az utolsó stádiumba érkezett. Pl.: Kömlőm, Átányban, Tiszanánán Sarudon, vagy a Dél-Tarna mentén a népi és polgári tárgyi emlékek utolsó reprezentánsai kínálják a lehetőségét a fenntartható tárgyi hagyományőrzésnek, a megújításnak.


▪ A hátrányos helyzetű települések tárgyi hagyományőrzését legalább két területre kell bontani: a népi és a polgári objektumok, valamint tárgyak szisztematikus megőrzésére. A begyűjtött tárgyak elhelyezését biztosítani kell, (belső terek, építmények rehabilitációja és újak létrehozása).

Megoldási javaslat

▪ A Tisza-Tarna-Rima mente enyészetnek kitett tárgyi emlékei a fenntartható örökség részét képezhetnék. A térség emlékei kataszteri nyílvántartásba, összegyűjtésre, restaurálásra kerülnek. Ezek elsősorban berendezések, használati tárgyak, építményak, textíliák stb. lehetnének, melyek kiállítás keretén belül turisztikai vonzerővé is válnának.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség nem hátrányos helyzetü településein kedvezőbb a tárgyi emlékek és objektumok ápolása, megőrzése. Kinálják az ide tartozó falvak (pl.: Aldebrő, Tófalu) a kisebbségek tárgyi objektumait, de a magyarság és az eltérő gazdasági helyzet öröksége is képviselve van a területen (pl.: Szihalom, Besenyőtelek).

Helyzet/ adottság

▪ A tárgyi hagyományápolás folyamatos "készenlétet" kíván, időről-időre szükséges a megújítás, az új területek kutatása. Az időtényező ezen a téren a fenntarthatóság ellen hat. Figyelembe kell venni, hogy a néhány évtizede pl.: 100 éves örökség ma már régebbi lett és a megőrzés komolyabb technikákkal valósítható csak meg. A lehetőség magában a problémában rejlik, azáltal, hogy felvesszük a harcot az időtényezővel.


▪ Tekintve a falufelújítás és fejlesztés aspektusait is, jó távlat nyílhat az eddig nem megőrzött, de a helyi örökség részét képező tárgyak, objektumok és a megőrzöttek együttes számbavételére, valamint megóvására. Az objektumok közül elsőbbséget kell élvezniük a tárgyak őrzését szolgáló tájházak, stb. állagmegóvásának, a még meglévő tárgyak begyűjtésének. Ugyanakkor új terek, lehetőségek kialakítása elengedhetetlen.

Megoldási javaslat

▪ A Tisza-Tarna-Rima mente enyészetnek kitett tárgyi emlékei a fenntartható örökség részét képezhetnék. A térség emlékei kataszteri nyílvántartásba, összegyűjtésre, restaurálásra kerülnek. Ezek elsősorban berendezések, használati tárgyak, építményak, textíliák stb. lehetnének, melyek kiállítás keretén belül turisztikai vonzerővé is válnának.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A Tisza-Tarna-Rima mente nem hátrányos helyzetű falvai szellemi hagyományőrzésének komoly előzményei vannak. Ugyanakkor a kisebbségek (német, roma) örökségének ápolása kívánnivalót hagy maga után. Vannak kihasználatlan lehetőségek a hagyományok ápolásában egyéb területen is. E területeken legnagyobb részben civil tevékenységen alapszik a hagyományápolás és -őrzés.

Helyzet/ adottság

▪ A hiányosság a partnerség szélesebb felmutatásában, a hagyományápolás spektrumának szűkkörűségében van. Egyfelől ezen falvak lakosságának (magyar és kisebbségi) nem tárgyi hagyományőrzése nem kellően ismert, ugyanakkor mindezen problémák megoldása tovább viheti a szellemi hagyományok ápolását, az örökség megőrzését.


▪ A meglévő eredmények szélesebb körben való megismertetése, a kisebbségek, a fiatalok, nem utolsó sorban a nők bevonása, a további lehetőségek felkutatása a helyi hagyományok fenntartható megőrzésének záloga lehet. A Középső-Tarna mente, a térség északi területének települései (pl.: Feldebrő, Aldebrő, Tófalu, Kápolna, Kál, Füzesabony, Dormánd, Besenyőtelek) mintául szolgálhatnak pl.: a hátrányos települések számára a szellemi hagyományok ápolásában. Lehetőséget kell biztosítani minél több rendezvényre (díszítőművész-kör, hagyományőrző együttesek, kapcsolattartás). Szellemi hagyományok megőrzésében pedig a vizuális hordozók, és a hagyományos formák együttesen szolgálhatják a célt (kiadványok, CD, DVD).

Megoldási javaslat

▪ Elektronikus és vizuális hordozók közül 8-at, nyomtatott termékből 10-et, rendezvényből 10-et szeretnénk megvalósítani. Az egyéb lehetőségeket is szeretnénk kihasználni. Ennek eredményeként a Tisza-Tarna-Rima mentén élők szellemi hagyományőrzése azonos volumenűvé válhat, melynek eredménye a pályázati ciklus közepén (2010) válna érezhetővé.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 41/56 Kód: ÉM-96-GF-2-02 Sorszám: 5023Prioritás: Fenntartható helyi agrárgazdaság megteremtése

Intézkedés: A mezőgazdaság energetikai célú szerepkörének bővítése, és a melléktermékek hasznosításána...

Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A TTRM 12 nem hátrányos helyzetű településének területén az épületek fűtési módja 70%-ban gázfűtés, fennmaradó részben egyéb fosszilis energia (szén, olaj), és elektromos fűtés, ugyanakkor jelentős mennyiségű, fűtésre felhasználható mező- és erdőgazdálkodási melléktermék keletkezik a térségben.

Helyzet/ adottság

▪ Az energia árak folyamatos növekedése mind a gazdasági és közszféra szereplőire, mind a lakosságra egyre nagyobb terheket ró. A térségben képződő mezőgazdasági melléktermék fűtési célú feldolgozása és felhasználása lehetőséget nyújt egyrészt olcsóbb energiaforrás bevonására,az előzőek részbeni kiváltására, másrészt a környezeti terhelés csökkentésére.


▪ A vidékfejlesztési stratégia egy másik innovatív eleme a helyben képződött biomassza felhasználását támogatja: az így, nagyobb volumenben megtermelt pellet/brikett felvevő bázisát jelenthetik a háztartások, illetve közintézmények. Az alternatív energia felhasználást kívánja a stratégia ösztönözni azáltal, hogy biomassza kazán beszerzését és üzembe helyezését támogatja, főként háztartások, kisüzemek, közületek számára.

Megoldási javaslat

▪ Kb.50-55 kisebb fogyasztó biomassza tüzelésre állítja át fűtési rendszerét, kisebb CO2 kibocsátást eredményezve a térségben, s az érintett fogyasztók energiaköltsége átlagosan 25-30%-kal csökken.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (100%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





▪ Eszközbeszerzés 100 %-ban támogatható






▪ A térségben - első sorban a Tisza és az alsó Tarna mentén, valamint Füzesabony körzetében - a mezőgazdasági termőterületek közel 2/3-át foglalja el a gabonafélék termesztése, ezenkívül jelentős területen, 4500 ha-on folyik őszi káposztarepce termesztés, illetve -a felső Tarna mentén és Heves környékén- 600 ha területen szőlő- és gyümölcsültetvény található. Az ezekből képződő melléktermék 200 000 tonna volumenű, mely kiválóan alkalmas energetikai célú felhasználásra.

Helyzet/ adottság

▪ A képződött mg-i mellékterméknek hozzávetőlegesen maximum 20%-a kerül állattenyésztési és egyéb jellegű felhasználásra,a maradék elégetésre, illetve talajba forgatódik,terhelve a környezetet. A fosszilis energia folyamatosan drágul,nagy megterhelést róva - az egyébként is alacsony jövedelemmel bíró - helyi lakosságra. A növénytermesztésben képződött melléktermékek jól használhatók fűtőanyagként.


▪ A képződött mezőgazdasági melléktermék feldolgozásának és a helyi piacokra juttatásának elősegítése, a feldolgozásukra alkalmas gépek és egyéb technológiai berendezések beszerzésének támogatásával.

Megoldási javaslat

▪ A térségben 1-2 vállalkozás 1000 tonna feletti mellékterméket dolgoz fel, valamint 3-4 kisebb vállalkozás indul, illetve fejleszt ebbe az irányba. Segítségükkel a szántóföldi kultúrák hőkinyerés céljára hasznosítható szármaradványait, gyümölcsösök, szőlők nyesedékeit, valamint az erdőgazdálkodás egyéb módon fel nem használható hulladékát és a nem művelt területekről eltávolítandó invazív fajok anyagát közvetlen energiakinyerésre alkalmas állapotúvá dolgozhatjuk fel.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





▪ Eszközbeszerzés önmagában is támogatható






▪ A TTRM 22 hátrányos helyzetű településének területén az épületek fűtési módja 70%-ban gázfűtés, fennmaradó részben egyéb fosszilis energia (szén, olaj),és elektromos fűtés, ugyanakkor jelentős mennyiségű, fűtésre felhasználható mező- és erdőgazdálkodási melléktermék keletkezik a térségben.

Helyzet/ adottság

▪ Az energia árak folyamatos növekedése mind a gazdasági és közszféra szereplőire, mind a lakosságra egyre nagyobb terheket ró. A térségben képződő mezőgazdasági melléktermék fűtési célú feldolgozása és felhasználása lehetőséget nyújt egyrészt olcsóbb energiaforrás bevonására,az előzőek részbeni kiváltására, másrészt a környezeti terhelés csökkentésére.


▪ A vidékfejlesztési stratégia egy másik innovatív eleme a helyben képződött biomassza felhasználását támogatja: az így, nagyobb volumenben megtermelt pellet/brikett felvevő bázisát jelenthetik a háztartások, illetve közintézmények. Az alternatív energia felhasználást kívánja a stratégia ösztönözni azáltal, hogy biomassza kazán beszerzését és üzembe helyezését támogatja, főként háztartások, kisüzemek, közületek számára.

Megoldási javaslat

▪ Kb.38-40 kisebb fogyasztó biomassza tüzelésre állítja át fűtési rendszerét, kisebb CO2 kibocsátást eredményezve a térségben, s az érintett fogyasztók energiaköltsége átlagosan 25-30%-kal csökken.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés (100%)










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





▪ Eszközbeszerzés 100 %-ban támogatható






▪ A térségben - első sorban a Tisza és az alsó Tarna mentén, valamint Füzesabony körzetében- a mezőgazdasági termőterületek közel 2/3-át foglalja el a gabonafélék termesztése, ezenkívül jelentős területen, 4500 ha-on folyik őszi káposztarepce termesztés, illetve - a felső Tarna mentén és Heves környékén- 600 ha területen szőlő- és gyümölcsültetvény található. Az ezekből képződő melléktermék 200 000 tonna volumenű, mely kiválóan alkalmas energetikai célú felhasználásra.

Helyzet/ adottság

▪ A képződött mg-i mellékterméknek hozzávetőlegesen maximum 20%-a kerül állattenyésztési és egyéb jellegű felhasználásra, a maradék elégetésre, illetve talajba forgatódik,terhelve a környezetet. A fosszilis energia folyamatosan drágul,nagy megterhelést róva - az egyébként is alacsony jövedelemmel bíró - helyi lakosságra. A növénytermesztésben képződött melléktermékek jól használhatók fűtőanyagként.


▪ A képződött mezőgazdasági melléktermék feldolgozásának és a helyi piacokra juttatásának elősegítése, a feldolgozásukra alkalmas gépek és egyéb technológiai berendezések beszerzésének támogatásával.

Megoldási javaslat

▪ A térségben 1-2 vállalkozás 1000 tonna feletti mellékterméket dolgoz fel, valamint 3-4 kisebb vállalkozás indul, illetve fejleszt ebbe az irányba. Segítségükkel a szántóföldi kultúrák hőkinyerés céljára hasznosítható szármaradványait, gyümölcsösök, szőlők nyesedékeit, valamint az erdőgazdálkodás egyéb módon fel nem használható hulladékát és a nem művelt területekről eltávolítandó invazív fajok anyagát közvetlen energiakinyerésre alkalmas állapotúvá dolgozhatjuk fel.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





▪ Eszközbeszerzés önmagában is támogatható




Intézkedés: Helyi mezőgazdasági termékek piacon történő értékesítésének elősegítése


▪ A hátrányos települések kis ipari potenciállal rendelkező, mezőgazdasági jellegű területek. Jellemző a szántóföldi növénytermesztés, ezen belül pedig 76%-ban gabona és olajos növények termesztése. Aldebrő környékén a szőlő, míg Heves körzetében a gyümölcs termesztése számottevő. A legelőkben gazdag Tisza mente kedvez az állattenyésztésnek. Nagy számban lelhetők fel a mezőgazdasági kis- és mikrovállalkozások, valamint a háztáji gazdaságok. A munkanélküliséggel küszködő övezetekben gyakran ezek jelentik az egyedüli megélhetési forrást.

Helyzet/ adottság

▪ A helyi termelők elsősorban alapanyag előállítást végeznek, ami a piacon kiszolgáltatott helyzetet, alacsony jövedelmezőséget és lüktető foglalkoztatottságot okoz.

▪ A vállalkozások zömét jól képzett, minőségi terméket előállítani képes szakemberek irányítják. Sok a tradicionális termék -mint például a debrői bor, hevesi dinnye, vagy a tiszai hal- melyek már ismertek a vásárlók nagy része előtt.


▪ Olyan, a hozzáadott értéket emelő beruházások megvalósítása, melynek révén a produktum önállóan, a felvásárlók kikerülésével értékesíthető. Az előállított termékek feldolgozottsági szintjének növelése új - a standard-tól eltérő, speciális berendezések beszerzésének támogatása - lehetővé teszi a piacon való közvetlen megjelenést, ezáltal magasabb értékesítési ár elérését, speciális, esetleg exkluzív, máshol elő nem állított termék piacra vitelét lehetővé téve. Csökkenti a mezőgazdaság szezonalitásából adódó hátrányokat, növeli a termelés biztonságát, magasabb nyereségtartalom elérésével.

Megoldási javaslat

▪ 35-40 a mezőgazdasági mikro- és kisvállalkozások, valamint háztáji gazdálkodók ( őstermelők ) által megvalósított beruházás, melyek eredményeként a beruházó piaci potenciálja növekszik. A magasabb feldolgozottsági szint magasabb árbevételt, stabilabb gazdálkodást, kiegyensúlyozottabb munkaerő kihasználást tesz lehetővé.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Helyi mezőgazdasági termékek piacon történő értékesítésének elősegítése


▪ Heves és Füzesabony kistérségek kis ipari potenciállal rendelkező, mezőgazdasági jellegű terület. Jellemző a szántóföldi növénytermesztés, ezen belül pedig 76%-ban gabona és olajos növények termesztése. Aldebrő környékén a szőlő, míg Heves körzetében a gyümölcs termesztése számottevő. A legelőkben gazdag Tisza mente kedvez az állattenyésztésnek. Nagy számban lelhetők fel a mezőgazdasági kis- és mikrovállalkozások, valamint a háztáji gazdaságok. A munkanélküliséggel küszködő övezetekben gyakran ezek jelentik az egyedüli megélhetési forrást.

Helyzet/ adottság

▪ A helyi termelők elsősorban alapanyag előállítást végeznek, ami a piacon kiszolgáltatott helyzetet, alacsony jövedelmezőséget és lüktető foglalkoztatottságot okoz.

▪ A vállalkozások zömét jól képzett, minőségi terméket előállítani képes szakemberek irányítják. Sok a tradicionális termék -mint például a debrői bor, hevesi dinnye, vagy a tiszai hal- melyek már ismertek a vásárlók nagy része előtt.


▪ Olyan, a hozzáadott értéket temelő beruházások megvalósítása, melynek révén a produktum önállóan, a felvásárlók kikerülésével értékesíthető. Az előállított termékek feldolgozottsági szintjének növelése új - a standard-tól eltérő, speciális berendezések beszerzésének támogatása - lehetővé teszi a piacon való közvetlen megjelenést, ezáltal magasabb értékesítési ár elérését, speciális, esetleg exkluzív, máshol elő nem állított termék piacra vitelét lehetővé téve. Csökkenti a mezőgazdaság szezonalitásából adódó hátrányokat, növeli a termelés biztonságát, magasabb nyereségtartalom elérésével.

Megoldási javaslat

▪ 25-30, a mezőgazdasági mikro- és kisvállalkozások, valamint háztáji gazdálkodók ( őstermelők ) által megvalósított beruházás, melyek eredményeként a beruházó piaci potenciálja növekszik. A magasabb feldolgozottsági szint magasabb árbevételt, stabilabb gazdálkodást, kiegyensúlyozottabb munkaerő kihasználást tesz lehetővé.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 47/56 Kód: ÉM-96-GF-6-01 Sorszám: 6463Prioritás: Együttműködés erősítése, kompetencia növelése

Intézkedés: Együttműködés erősítése

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A TTRM hátrányos településein általában elmondható, hogy a vállalkozás sűrűsége, a civil szereplők száma alacsonyabb az országos átlagnál. Az országos átlagot jelentősen meghaladó arányban van jelen a roma lakosság. Egyes települések szerteágazó, jól funkcionáló testvér települési kapcsolatokat ápolnak a térségen kívüli településekkel, környező országok hasonló adottságú vagy fejlettebb településeivel.

Helyzet/ adottság

▪ Esetlegesek, nem kellően koordináltak a tevékenységek, az információáramlás. Az együttműködésben rejlő lehetőségekkel tisztában vannak a térségi szereplők, ugyanakkor a hajlandóság az együttműködésre alacsony, nem kellően motiváltak. A települési kapcsolatokra épülő lehetőségek, tapasztalatcserék kiaknázásával új emberi, gazdasági innovatív források bevonására kerülhet sor.


▪ Rendszeres információáramlás biztosítása az érdekeltek között, különösen a szakmai, kulturális találkozók, módszertani fórumok, műhelymunkák, hazai térségek közötti és határon túli tapasztalatcserék szervezése.

Megoldási javaslat

▪ A 3 szféra szereplőinek tartalmasabb, színvonalasabb együttműködése révén a gazdaság számára hatékony eljárások honosíthatók meg és adoptálhatók, évi 3 db LEADER térségek közötti és nemzetközi találkozó.

Várható eredmény


▪ Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Rendezvény










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések







▪ A TTRM nem hátrányos településein általában elmondható, hogy a vállalkozás sűrűsége, a civil szereplők száma alacsonyabb az országos átlagnál. Az országos átlagot jelentősen meghaladó arányban van jelen a roma lakosság. Egyes települések szerteágazó, jól funkcionáló testvér települési kapcsolatokat ápolnak térségen kívüli településekkel, környező országok hasonló adottságú vagy fejlettebb településeivel.

Helyzet/ adottság

▪ Esetlegesek, nem kellően koordináltak a tevékenységek, az információáramlás. Az együttműködésben rejlő lehetőségekkel tisztában vannak a térségi szereplők, ugyanakkor a hajlandóság az együttműködésre alacsonyabb, nem kellően motiváltak. A települési kapcsolatokra épülő lehetőségek, tapasztalatcserék kiaknázásával új emberi, gazdasági innovatív források bevonására kerülhet sor.


▪ Rendszeres információáramlás biztosítása az érdekeltek között, különösen a szakmai, kulturális találkozók, módszertani fórumok, műhelymunkák, hazai térségek közötti és határon túli tapasztalatcserék szervezése.

Megoldási javaslat

▪ A 3 szféra szereplőinek tartalmasabb, színvonalasabb együttműködése révén a gazdaság számára hatékony eljárások honosíthatók meg és adoptálhatók, évi 3 db LEADER térségek közti és nemzetközi találkozó.

Várható eredmény


▪ Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Rendezvény










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések







▪ A TTRM hátrányos településein általában elmondható, hogy a vállalkozás sűrűség, a civil szereplők száma alacsonyabb az országos átlagnál.Az országos átlagot jelentősen meghaladó arányban van jelen a roma lakosság.

Helyzet/ adottság

▪ Esetlegesek, nem kellően koordináltak a tevékenységek, az információáramlás. Az együttműködésben rejlő lehetőségekkel tisztában vannak a térségi szereplők, ugyanakkor a hajlandóság az együttműködésre alacsony, nem kellően motiváltak.A települési kapcsolatokra épülő lehetőségek, tapasztalatcserék kiaknázásával új emberi, gazdasági innovatív források bevonására kerülhet sor.


▪ Rendszeres információáramlás biztosítása az érdekeltek között, különösen a szakmai, kulturális találkozók, módszertani fórumok, műhelymunkák, hazai partnerekkel tapasztalatcserék szervezése.

Megoldási javaslat

▪ A 3 szféra szereplőinek tartalmasabb, színvonalasabb együttműködése révén a gazdaság számára hatékony eljárások honosíthatók meg és adaptálhatóak. Évi 4-5 térségen belüli interakcióra kerül sor.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések







▪ A TTRM nem hátrányos településein általában elmondható, hogy a vállalkozás sűrűség, a civil szereplők száma alacsonyabb az országos átlagnál. Az országos átlagot meghaladó arányban van jelen a roma lakosság.

Helyzet/ adottság

▪ Esetlegesek, nem kellően koordináltak a tevékenységek, az információáramlás. Az együttműködésben rejlő lehetőségekkel tisztában vannak a térségi szereplők, ugyanakkor a hajlandóság az együttműködésre alacsony, nem kellően motiváltak.A települési kapcsolatokra épülő lehetőségek, tapasztalatcserék kiaknázásával új emberi, gazdasági innovatív források bevonására kerülhet sor.


▪ Rendszeres információáramlás biztosítása az érdekeltek között, különösen a szakmai, kulturális találkozók, módszertani fórumok, műhelymunkák térségen belüli partnerek szervezésével.

Megoldási javaslat

▪ A 3 szféra szereplőinek tartalmasabb, színvonalasabb együttműködése révén a gazdaság számára hatékony eljárások honosíthatók meg és adaptálhatóak. Évi 4-5 térségen belüli interakcióra kerül sor.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések




Megoldási javaslatok 51/56 Kód: ÉM-96-SzF-3-01 Sorszám: 5482Prioritás: Együttműködés erősítése, kompetencia növelése

Intézkedés: Emberi erőforrás fejlesztés

Szektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ 3037 fő a regisztrált munkanélküliek száma, s közel azonos arányú az ellátórendszeren kívül esőké is. A rendszerváltás következtében megváltozott körülmények miatt a népesség ezen része keresi helyét a munkaerő piacon.

Helyzet/ adottság

▪ A munkaerő piacon való megjelenéshez, az ottmaradáshoz kompetencia növelésre van szükség, mert a korábban az állami képzésben szerzett ismereteik elavultak, a jelenlegi képzési rendszer nem alkalmas gyors és hatékony ismeret nyújtásra.


▪ A személyi és tárgyi feltételre alapozva olyan tanfolyamok, képzések szervezése, amelyek lehetővé teszik a jövedelem szerzésbe való bekapcsolódást, ill. az eredményesebb tevékenységeket. Különösen fontos, a gasztro-, a bor-, ökoturizmushoz, falusi vendéglátáshoz, hagyományápoláshoz, önfoglalkoztatáshoz, környezettudatossághoz, nyelvoktatáshoz kapcsolódó ismeretek nyújtása, amelyek hozzájárulnak a helyi termékek előállítása, értékesítése hatékonyságának, eredményességének növeléséhez (helyi termék védjegy).

Megoldási javaslat

▪ A hátrányos településekre vonatkozóan hozzávetőlegesen 15 tanfolyam, 25 egynapos intenzív képzés, amelyek a hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű személyek munka világába való visszatérését, bekapcsolódását segíti, az önfoglalkoztatás sikerességét fokozza.

Várható eredmény


▪ Képzés/Oktatás, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Átány, Boconád, Egerfarmos, Erdőtelek, Erk, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Mezőszemere, Mezőtárkány, Pély, Sarud, Szihalom, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Újlőrincfalva, Zaránk

▪ LEADER - Képzés




Megoldási javaslatok 52/56 Kód: ÉM-96-SzF-3-02 Sorszám: 5483Prioritás: Együttműködés erősítése, kompetencia növelése

Intézkedés: Emberi erőforrás fejlesztés

Szektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A TTRM területére vonatkozóan a nem hátrányos települések némiképp kedvezőbb foglalkoztatottsági mutatókkal bírnak, ám ennek ellenére 1912 fő a regisztrált munkanélküliek száma, s közel azonos arányú az ellátórendszeren kívül esőké is. A rendszerváltás következtében megváltozott körülmények miatt a népesség ezen része keresi helyét a munkaerő piacon.

Helyzet/ adottság

▪ A munkaerő piacon való megjelenéshez, az ottmaradáshoz kompetencia növelésre van szükség, mert a korábban az állami képzésben szerzett ismereteik elavultak, a jelenlegi képzési rendszer nem alkalmas gyors és hatékony ismeret nyújtásra.


▪ A személyi és tárgyi feltételre alapozva olyan tanfolyamok, képzések szervezése, amelyek lehetővé teszik a jövedelem szerzésbe való bekapcsolódást, ill. az eredményesebb munkavégzést. Különösen fontos, a gasztro-, a bor-, ökoturizmushoz, falusi vendéglátáshoz, hagyományápoláshoz, önfoglalkoztatáshoz, környezettudatossághoz,nyelvoktatáshoz kapcsolódó ismeretek nyújtása, amelyek hozzájárulnak a helyi termékek előállítása, értékesítése hatékonyságának, eredményességének növeléséhez (helyi termék védjegy).A civil szférából kinduló képzési igények kielégítésével - melyek nem kötődnek feltétlenül a munka világához - a magasabb szinvonalú életminőség, életstílus elérését segítik.

Megoldási javaslat

▪ 8 tanfolyam, 15 egynapos intenzív képzés, amelyek a hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű személyek munka világába való visszatérését, bekapcsolódását segíti, az önfoglalkoztatás sikerességét fokozzák, a civil közreműködők aktivizálódnak.

Várható eredmény


▪ Képzés/Oktatás, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Képzés




Megoldási javaslatok 53/56 Kód: ÉM-96-SzF-4-03 Sorszám: 5107Prioritás: Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása

Intézkedés: A kulturális és mentális életminőség javítása

Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás

▪ A térség 22 hátrányos településén felülreprezentált roma népesség gazdasági, társadalmi helyzete determinálja kulturális, mentális helyzetét: a súlyos szegénység, munkanélküliség, alul iskolázottság újratermelődésében nagy szerepet játszanak a szociokulturális hiányok: települések szintjén sajátos normarendszer, deviáns életstratégiák kialakulása figyelhető. Pozitív példának mondható, hogy a térségben fellelhetők, olyan civil szervezetek, akik a hátrányos helyzettel veszélyeztetett célcsoport életminőségének, társadalmi beilleszkedésüknek, megsegítését, exklúziójuk prevencióját tűzték ki célul.

Helyzet/ adottság

▪ A sajátos deviáns értékrenddel szemben meg kell ismertetni azon normákat, követendő életstratégiákat, életstílusokat, mellyel a társadalmi normákhoz való illeszkedés, felzárkózás,integráció megkönnyíthető.Segíteni kell a szolgáltatókat, szolgáltatásaik fejlesztéséében, annak érdekében, hogy a hátrányos helyzettel veszélyeztetett célcsoportjaik társadalmi integrációját minél hatékonyabb eszközökkel segítsék.


▪ A hátrányos helyzetű célcsoportok számára tematikus táborok, rendezvények szervezése, amely nemcsak a kikapcsolódást, a megszokott környezetből való kitekintést teszi lehetővé, hanem egyfajta értékek, normák, életstratégiák közvetítésének csatornái is lehetnek.Ezek a rendezvények találkozási pontok, ahol hasonló "sorstársak" oszthatják meg egymással eddigi "túlélési stratégiájukat" (PL.:fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülők, mozgássérültek..). Ezáltal erősödik a közösséghez tartozás iránti igény is. Ebbe a tevékenységbe mind az önkormányzatok, mind a civilek, mind pedig az egyházak szerepet vállalhatnának különféle sport, kulturális, életmód, stb. programok, körök szervezésével, illetve a gyermektáboroztatás felvállalásával. A hátrányos célcsoporttal foglalkozó szociális, munkaügyi szakembereknek szükségük van egy olyan képzésre, amelynek birtokában hatékonyan tudunk segíteni a hátrányos helyzetű célcsoportok társadalmi beilleszkedésükben, a munka világában való reintegrációjukban.

Megoldási javaslat

▪ A térség területén 15 -20 önkormányzat, civil szervezetek, egyházak által megszervezett tematikus program, illetve programsorozat, valamint 150-200 hátrányos helyzetű gyermek egyhetes tábori ellátása.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 54/56 Kód: ÉM-96-GF-1-03 Sorszám: 7004Prioritás: Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása



▪ A Tisza-Tarna-Rima-Menti LACS területe 34 települést foglal magába, közel 280 nonprofit szervezete széles körben fogja át a két kistérség népességét, nemcsak a generációs, hanem érdeklődési és preferenciarendszerek mentén is

▪ Tematikus megoszlás tekintetében a kultúrához, sporthoz, szabadidőhöz, oktatáshoz, településfejlesztéshez, közbiztonsághoz kapcsolódnak közülük a legtöbben, de említésre méltó a szociális ellátást, szakmai, gazdasági érdekképviseletet, polgárvédelmet felvállaló szervezetek száma is.

Helyzet/ adottság

▪ Mind a két kistérségben fellelhetők olyan civil szervezetek, akik a hátrányos helyzettel veszélyezett célcsoporttal foglalkoznak. Szükség van számukra olyan infrastrukturális fejlesztésre, amellyel hatékonyabban tudják segíteni a hátrányos helyzetű célcsoportok társadalmi beilleszkedését.


▪ A hátrányos helyzettel veszélyezett célcsoporttal foglalkozó (fogyatékkal élők, nők, gyermekek, idős kor, romák, megváltozott munkaképességűek, pszichiátriai, szenvedélybetegek) civil szervezetek infrastruktúrájának fejlesztése.

Megoldási javaslat

▪ Közvetlen eredmény:▪ A hátrányos helyzettel veszélyezett célcsoporttal foglalkozó (fogyatékkal élők, nők, gyermekek, idős kor, romák, megváltozott

munkaképességűek, pszichiátriai, szenvedélybetegek) civil szervezetek infrastrukturális fejlődése várható. Ezáltal megnő a civil szervezetek társadalmi szerepvállalása, a különböző szektorok közti partnerség, erősödik közöttük az együttműködés.

▪ Közvetett eredmény:▪ Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása” lehetőséget nyújt a hátrányok csökkentésére, az egyenlőtlenségek

mérséklésére.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 55/56 Kód: ÉM-96-SzF-4-04 Sorszám: 5110Prioritás: Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása


Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás

▪ A térségben nem hátrányos helyzetű 12 településén is felülreprezentált roma népesség gazdasági, társadalmi helyzete determinálja kulturális, mentális helyzetét: a súlyos szegénység, munkanélküliség, alul iskolázottság újratermelődésében nagy szerepet játszanak a szociokulturális hiányok: települések szintjén sajátos normarendszer, deviáns életstratégiák kialakulása figyelhető meg, bizonyos településeken kisebb telepszerű roma lakóövezetek alakultak ki. Pozitív példának mondható, hogy a térségben fellelhetők, olyan civil szervezetek, akik a hátrányos helyzettel veszélyeztetett célcsoportok életminőségének, társadalmi beilleszkedésének, megsegítését, exklúziójuk prevencióját tűzték ki célul.

Helyzet/ adottság

▪ A sajátos deviáns értékrenddel szemben meg kell ismertetni azon normákat, követendő életstratégiákat, életstílusokat, mellyel a társadalmi normákhoz való illeszkedés, felzárkózás,integráció megkönnyíthető. Segíteni kell a szolgáltatókat, szolgáltatásaik fejlesztéséében, annak érdekében, hogy a hátrányos helyzettel veszélyeztetett célcsoportjaik társadalmi integrációját minél hatékonyabb eszközökkel segítség.


▪ A hátrányos helyzetű célcsoportok számára tematikus táborok, rendezvények szervezése, amely nemcsak a kikapcsolódást, a megszokott környezetből való kitekintést teszi lehetővé, hanem egyfajta értékek, normák, életstratégiák közvetítésének csatornái is lehetnek. Ezek a rendezvények találkozási pontok, ahol hasonló "sorstársak" oszthatják meg egymással eddigi "túlélési stratégiájukat" (Pl.: fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülők, mozgássérültek...). Ezáltal erősödik a közösséghez tartozás igény is. Ebbe a tevékenységbe mind az önkormányzatok, mind a civilek, mind pedig az egyházak szerepet vállalhatnának különféle sport, kulturális, életmód, stb. programok, körök szervezésével, illetve a gyermektáboroztatás felvállalásával. A hátrányos célcsoporttal foglalkozó szociális, munkaügyi szakembereknek szükségük van egy olyan képzésre, amelynek birtokában hatékonyan tudnak segíteni a hátrányos helyzetű célcsoportok társadalmi beilleszkedésében, a munka világában való reintegrációjukban.

Megoldási javaslat

▪ A térség területén 8 – önkormányzat, civil szervezet, illetve egyház által megszervezett tematikus program, illetve programsorozat, valamint 100-120 hátrányos helyzetű gyermek egyhetes tábori ellátása.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 56/56 Kód: ÉM-96-GF-1-04 Sorszám: 7006Prioritás: Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása



▪ A Tisza-Tarna-Rima-Menti LACS területe 34 települést foglal magába, közel 280 nonprofit szervezete széles körben fogja át a két kistérség népességét, nemcsak a generációs, hanem érdeklődési és preferenciarendszerek mentén is

▪ Tematikus megoszlás tekintetében a kultúrához, sporthoz, szabadidőhöz, oktatáshoz, településfejlesztéshez, közbiztonsághoz kapcsolódnak közülük a legtöbben, de említésre méltó a szociális ellátást, szakmai, gazdasági érdekképviseletet, polgárvédelmet felvállaló szervezetek száma is.

Helyzet/ adottság

▪ Mind a két kistérségben fellelhetők olyan civil szervezetek, akik a hátrányos helyzettel veszélyezett célcsoporttal foglalkoznak. Szükség van számukra olyan infrastrukturális fejlesztésre, amellyel hatékonyabban tudják segíteni a hátrányos helyzetű célcsoportok társadalmi beilleszkedését.


▪ A hátrányos helyzettel veszélyezett célcsoporttal foglalkozó (fogyatékkal élők, nők, gyermekek, idős kor, romák, megváltozott munkaképességűek, pszichiátriai, szenvedélybetegek) civil szervezetek infrastruktúrájának fejlesztése.

Megoldási javaslat

▪ Közvetlen eredmény:▪ A hátrányos helyzettel veszélyezett célcsoporttal foglalkozó (fogyatékkal élők, nők, gyermekek, idős kor, romák, megváltozott

munkaképességűek, pszichiátriai, szenvedélybetegek) civil szervezetek infrastrukturális fejlődése várható. Ezáltal megnő a civil szervezetek társadalmi szerepvállalása, a különböző szektorok közti partnerség, erősödik közöttük az együttműködés.

▪ Közvetett eredmény:▪ Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása” lehetőséget nyújt a hátrányok csökkentésére, az egyenlőtlenségek

mérséklésére.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos





207

A TTRM stratégiájának felépítése alapos helyzetelemzésre épül, melyben jól artikulálódtak a térség sajátosságai, bemutatva a helyi természeti erőforrásokat, a foglalkoztatásban,vállalkozásszerkezetben,infrastrukturális ellátottságban tapasztalható anomáliákat, valamint felvillantva a települések „énképét”.

Ez az elemzés adja a terv alapját, a 6 meghatározott prioritás gyakorlatilag a térségi problémákra kíván adekvát választ adni. A relatíve magas településszám, a települések infrastrukturális ellátottságának hiányosságai, az egyedülálló természeti adottságok védelmének igénye együttesen indokolják, hogy forrással leginkább ellátott prioritás a „Helyi örökség megőrzése, fejlesztése”, melyen belül is a legtöbb allokált forrást a „Falumegújítás,veszélyeztetett helyi természeti örökség védelme, környezettudatosság erősítése” kapta. Ezen intézkedés szervesen kapcsolódik –fenntarthatóságát adva – a második legtöbb forrással rendelkező „Fenntartható helyi agrárgazdaság megteremtése” és a harmadik „Helyi idegenforgalom fejlesztése” célokhoz. A fenntartható agrárgazdaság prioritáson belül legnagyobb hangsúlyt a „Helyi mezőgazdasági termékek piacon történő értékesítésének elősegítése” kap, amely egy térségi védjegy megszervezését, s az egyéb uniós támogatásból megvalósuló, Magyarországon kizárólag 9 település által birtokolt „Natúrpark” védjegyhez való kapcsolódását alapozhatja meg. A „Helyi idegenforgalom fejlesztése” prioritásban megfogalmazottak alapfeltétele a háborítatlan, tiszta környezet biztosítása.

A TTRM területe kiváló mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik: ennek az előnynek a hatékonyabb kihasználásához nyújt lehetőséget az agrárgazdálkodás fejlesztéséhez rendelt forrás, mellyel a helyi termékek erősítése mellett, az infrastrukturális feltételrendszer megteremtéséhez is lehetőséget biztosít. Innovatív megközelítést jelent a mezőgazdaság energetikai szerepkörének kibővítése, melynek gazdasági fenntarthatóságát a térségben egyrészt a nagy mennyiségben előforduló invazív fafajok, mezőgazdasági melléktermékek, másrészt pedig az energia árak emelkedése, illetve a globális felmelegedés problémájának megoldását célzó – hőerőművek számára meghatározott - CO2 kvóta adják.

A TTRM stratégiájának felépítése alapos helyzetelemzésre épül, melyben jól artikulálódtak a térség sajátosságai, bemutatva a helyi természeti erőforrásokat, a foglalkoztatásban,vállalkozásszerkezetben,infrastrukturális ellátottságban tapasztalható anomáliákat, valamint felvillantva a települések „énképét”.

Ez az elemzés adja a terv alapját, a 6 meghatározott prioritás gyakorlatilag a térségi problémákra kíván adekvát választ adni. A relatíve magas településszám, a települések infrastrukturális ellátottságának hiányosságai, az egyedülálló természeti adottságok védelmének igénye együttesen indokolják, hogy forrással leginkább ellátott prioritás a „Helyi örökség megőrzése, fejlesztése”, melyen belül is a legtöbb allokált forrást a „Falumegújítás,veszélyeztetett helyi természeti örökség védelme, környezettudatosság erősítése” kapta. Ezen intézkedés szervesen kapcsolódik –fenntarthatóságát adva – a második legtöbb forrással rendelkező „Fenntartható helyi agrárgazdaság megteremtése” és a harmadik „Helyi idegenforgalom fejlesztése” célokhoz. A fenntartható agrárgazdaság prioritáson belül legnagyobb hangsúlyt a „Helyi mezőgazdasági termékek piacon történő értékesítésének elősegítése” kap, amely egy térségi védjegy megszervezését, s az egyéb uniós támogatásból megvalósuló, Magyarországon kizárólag 9 település által birtokolt „Natúrpark” védjegyhez való kapcsolódását alapozhatja meg. A „Helyi idegenforgalom fejlesztése” prioritásban megfogalmazottak alapfeltétele a háborítatlan, tiszta környezet biztosítása.

A TTRM területe kiváló mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik: ennek az előnynek a hatékonyabb kihasználásához nyújt lehetőséget az agrárgazdálkodás fejlesztéséhez rendelt forrás, mellyel a helyi termékek erősítése mellett, az infrastrukturális feltételrendszer megteremtéséhez is lehetőséget biztosít. Innovatív megközelítést jelent a mezőgazdaság energetikai szerepkörének kibővítése, melynek gazdasági fenntarthatóságát a térségben egyrészt a nagy mennyiségben előforduló invazív fafajok, mezőgazdasági melléktermékek, másrészt pedig az energia árak emelkedése, illetve a globális felmelegedés problémájának megoldását célzó – hőerőművek számára meghatározott - CO2 kvóta adják.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/3

208

Természetesen – stratégia belső logikájából következő ütemeket szinkronba kell hozni az FVM támogatások kiírásával kapcsolatos irányelveivel, így teremtve meg a tevékenységek időbeli összhangját. Természetesen – stratégia belső logikájából következő ütemeket szinkronba kell hozni az FVM támogatások kiírásával kapcsolatos irányelveivel, így teremtve meg a tevékenységek időbeli összhangját.



209

A térség kiváló turisztikai adottsága miatt, az ebből adódó lehetőségeket kihasználandó – a harmadik legtöbb forrást a turizmus fejlesztése kapta. A térség területén működő korábbi két akciócsoport is prioritásként kezelte ezt a területet, így a korábbi eredmények fenntartása, s továbbfejlesztése szempontjából nagy jelentőséggel bír további források biztosítása a turizmus számára. E prioritás intézkedései szerves kapcsolódást mutatnak a „Helyi örökség megőrzése, fejlesztése” mindhárom intézkedésével, az agrárgazdaság prioritás helyi mezőgazdasági termékek támogatását célzó intézkedésével, valamint az „Együttműködés erősítése, kompetencia növelése” mindkét intézkedésével – gondolva itt a képzésekre, szakmai tapasztalat cserékre.

A helyi vállalkozások fejlesztése a negyedik legtöbb allokált forrással rendelkezik, ám ha figyelembe vesszük, hogy a fenntartható agrárgazdaságnál jelentkező források egy része az ÚMVP 3. intézkedéscsoport 312 büdzséjéből származik – összesen 1 060 000 Euró, összességében elmondható, hogy indirektíve e prioritáshoz rendelődött a legtöbb forrás. E prioritás tehát szervesen kapcsolódik a mezőgazdaság prioritásához, illetve az „Együttműködés erősítése, kompetencia növelése” intézkedéseihez a tapasztalatcserék, illetve képzések kapcsán.

Mivel a TTRM területén a hátrányos helyzetű csoportok aránya felülreprezentált, külön prioritásban fogalmazódtak meg azon elképzelések, melyek megvalósítására nem adódott lehetőség az egyéb prioritások esetén. A projekt ötletek tematizálásakor megfogalmazódni látszott a roma kisebbség önfoglalkoztatási igénye, s erre biztosít forrást a „ Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása”, mely számos más intézkedéshez kapcsolódik: a helyi termék előállításához, a képzésekhez, hagyományőrzéshez.

A TTRM stratégiájának időbeni ütemezése adódik a terv belső struktúrájából és koherenciájából: azon HPME-ket, - melyek alapját képezik más HPME-knek (oktatáshoz, infrastruktúra megteremtéséhez kapcsolódó HPME-k) – tervezzük elsők között kiírni, majd a kellő alapozottság után következhetnek a „felépítmény” HPME-k (helyi termék előállítása, örökségvédelem, Natúrparkhoz kapcsolódó elemek).

A térség kiváló turisztikai adottsága miatt, az ebből adódó lehetőségeket kihasználandó – a harmadik legtöbb forrást a turizmus fejlesztése kapta. A térség területén működő korábbi két akciócsoport is prioritásként kezelte ezt a területet, így a korábbi eredmények fenntartása, s továbbfejlesztése szempontjából nagy jelentőséggel bír további források biztosítása a turizmus számára. E prioritás intézkedései szerves kapcsolódást mutatnak a „Helyi örökség megőrzése, fejlesztése” mindhárom intézkedésével, az agrárgazdaság prioritás helyi mezőgazdasági termékek támogatását célzó intézkedésével, valamint az „Együttműködés erősítése, kompetencia növelése” mindkét intézkedésével – gondolva itt a képzésekre, szakmai tapasztalat cserékre.

A helyi vállalkozások fejlesztése a negyedik legtöbb allokált forrással rendelkezik, ám ha figyelembe vesszük, hogy a fenntartható agrárgazdaságnál jelentkező források egy része az ÚMVP 3. intézkedéscsoport 312 büdzséjéből származik – összesen 1 060 000 Euró, összességében elmondható, hogy indirektíve e prioritáshoz rendelődött a legtöbb forrás. E prioritás tehát szervesen kapcsolódik a mezőgazdaság prioritásához, illetve az „Együttműködés erősítése, kompetencia növelése” intézkedéseihez a tapasztalatcserék, illetve képzések kapcsán.

Mivel a TTRM területén a hátrányos helyzetű csoportok aránya felülreprezentált, külön prioritásban fogalmazódtak meg azon elképzelések, melyek megvalósítására nem adódott lehetőség az egyéb prioritások esetén. A projekt ötletek tematizálásakor megfogalmazódni látszott a roma kisebbség önfoglalkoztatási igénye, s erre biztosít forrást a „ Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása”, mely számos más intézkedéshez kapcsolódik: a helyi termék előállításához, a képzésekhez, hagyományőrzéshez.

A TTRM stratégiájának időbeni ütemezése adódik a terv belső struktúrájából és koherenciájából: azon HPME-ket, - melyek alapját képezik más HPME-knek (oktatáshoz, infrastruktúra megteremtéséhez kapcsolódó HPME-k) – tervezzük elsők között kiírni, majd a kellő alapozottság után következhetnek a „felépítmény” HPME-k (helyi termék előállítása, örökségvédelem, Natúrparkhoz kapcsolódó elemek).



210

A TTRM EEVA stratégiájának egyik fókuszpontja a horizontális szempontok érvényre jutása: mind az esélyegyenlőség, mind pedig a fenntarthatóság területén maximális körültekintéssel jár el.

Már a helyzetértékelésben kifejtésre került, hogy az aggregált gazdasági és társadalmi mutatók mögött milyen releváns eltérések vannak térségi szempontból, romák és nem romák között, valamint az elemzés a főbb okokra is utal. Problémaként megfogalmazódnak a romák esélyegyenlőségi kihívásai, melyre a közösség több fejlesztést is kidolgozott.

Ezt jól tükrözi a 6. prioritás „Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása” felállítása, melynek két intézkedése a beérkezett ötletek, illetve a CKÖ vezetőkkel tartott megbeszélések alapján artikulálódott. A roma kisebbség legfontosabb problémái az alulképzettség és munkanélküliség, melyre releváns választ egyrészt különböző operatív programok (TIOP, TÁMOP, stb), adnak, másrészt a közösség által megfogalmazott stratégia bizonyos elemei – önfoglalkoztatás elősegítése, kulturális, mentális életkörülmények javítása, mikrovállalkozások fejlesztésének támogatása, különös tekintettel a roma vállalkozásokra. A helyi hagyományok ápolásának, az együttműködés erősítésének, a kompetencia növelésének szintén célcsoportja lehet a kisebbség (roma, német). Ezek az intézkedések azonban más hátrányos helyzetű csoportok - mint például gyes-ről visszatérő kismamák, megváltozott munkaképességűek - számára is releváns támogatási lehetőséget biztosítanak.

A stratégiát - a helyzetelemzéstől indulva egészen a megoldásokig – áthatja a gazdasági és környezeti fenntarthatóságra való törekvés.

Azzal, hogy támogatja a természeti értékek megőrzését, s külön intézkedést fogalmaz meg a mezőgazdaság energetikai szerepkörének bővítésére, hozzájárul a helyi fenntarthatósághoz: nemzeti kincsként kezeli a térség egyedülálló természeti adottságait, továbbá segíti a térség energia behozatalának csökkentését.

A TTRM EEVA stratégiájának egyik fókuszpontja a horizontális szempontok érvényre jutása: mind az esélyegyenlőség, mind pedig a fenntarthatóság területén maximális körültekintéssel jár el.

Már a helyzetértékelésben kifejtésre került, hogy az aggregált gazdasági és társadalmi mutatók mögött milyen releváns eltérések vannak térségi szempontból, romák és nem romák között, valamint az elemzés a főbb okokra is utal. Problémaként megfogalmazódnak a romák esélyegyenlőségi kihívásai, melyre a közösség több fejlesztést is kidolgozott.

Ezt jól tükrözi a 6. prioritás „Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása” felállítása, melynek két intézkedése a beérkezett ötletek, illetve a CKÖ vezetőkkel tartott megbeszélések alapján artikulálódott. A roma kisebbség legfontosabb problémái az alulképzettség és munkanélküliség, melyre releváns választ egyrészt különböző operatív programok (TIOP, TÁMOP, stb), adnak, másrészt a közösség által megfogalmazott stratégia bizonyos elemei – önfoglalkoztatás elősegítése, kulturális, mentális életkörülmények javítása, mikrovállalkozások fejlesztésének támogatása, különös tekintettel a roma vállalkozásokra. A helyi hagyományok ápolásának, az együttműködés erősítésének, a kompetencia növelésének szintén célcsoportja lehet a kisebbség (roma, német). Ezek az intézkedések azonban más hátrányos helyzetű csoportok - mint például gyes-ről visszatérő kismamák, megváltozott munkaképességűek - számára is releváns támogatási lehetőséget biztosítanak.

A stratégiát - a helyzetelemzéstől indulva egészen a megoldásokig – áthatja a gazdasági és környezeti fenntarthatóságra való törekvés.

Azzal, hogy támogatja a természeti értékek megőrzését, s külön intézkedést fogalmaz meg a mezőgazdaság energetikai szerepkörének bővítésére, hozzájárul a helyi fenntarthatósághoz: nemzeti kincsként kezeli a térség egyedülálló természeti adottságait, továbbá segíti a térség energia behozatalának csökkentését.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

211

A globális fenntarthatóságot erősíti azáltal, hogy a megújuló energia felhasználását támogatja mind az előállítás, mid pedig a felhasználás oldaláról.

A „Helyi örökség megőrzése, fejlesztése” intézkedései elősegítik a vidéki életmód, kultúra és hagyományok sokféleségének megőrzését, biztosítja a kulturális örökség részét képező építészeti, néprajzi, táji értékek fennmaradását, óvja a vidék jó környezeti állapotát.

A helyi termékek előállítását, piacra vitelét célzó intézkedések a globalizálódó élelmiszeripar és élelmiszer fogyasztás ellenében hatnak, mellyel a helyi gazdák indirekt támogatása mellett egészségesebb táplálékok kerülhetnek az asztalokra. Ezzel segítve elő az élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói magatartás javítását, a fenntartható fogyasztási szokások elterjesztését.

A globális fenntarthatóságot erősíti azáltal, hogy a megújuló energia felhasználását támogatja mind az előállítás, mid pedig a felhasználás oldaláról.

A „Helyi örökség megőrzése, fejlesztése” intézkedései elősegítik a vidéki életmód, kultúra és hagyományok sokféleségének megőrzését, biztosítja a kulturális örökség részét képező építészeti, néprajzi, táji értékek fennmaradását, óvja a vidék jó környezeti állapotát.

A helyi termékek előállítását, piacra vitelét célzó intézkedések a globalizálódó élelmiszeripar és élelmiszer fogyasztás ellenében hatnak, mellyel a helyi gazdák indirekt támogatása mellett egészségesebb táplálékok kerülhetnek az asztalokra. Ezzel segítve elő az élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói magatartás javítását, a fenntartható fogyasztási szokások elterjesztését.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

212

A Helyi Közösség által összeállított stratégiai vázlat hatékonyan szintetizálja a két kistérség területén működő két Leader+ csoport - Tarna-Menti Leader Akciócsoport, illetve Tisza-tavi Leader Akciócsoport - programjaiban megfogalmazott prioritásokat és célokat: az azokban megfogalmazott és realizált fejlesztéseket, mintegy szerves folytatását képezve a korábbi két Leader programnak. Mind a korábbi, mind pedig a jelenlegi stratégia kiemelten kezelendő és fejlesztendő területekként említi a diverzifikációt, a környezeti táj védelmét és fejlesztését, a társadalmi anomáliák kezelését, megoldását, kistérség vállalkozásainak fejlesztését, az innovációs képesség erősítését, a kiegészítő jövedelmek megteremtését a turizmushoz kapcsolódóan.

Mindkét kistérség többcélú társulása rendelkezik területfejlesztési koncepcióval amely elsősorban az önkormányzatra fókuszál, túlzottan ennek a szférának a fejlesztési elképzeléseit és céljait helyezve előtérbe. E koncepciók figyelembe vételével, mintegy azokat kiegészítve - a stratégia központjába a gazdaságfejlesztést helyeztük, törekedve a komplex vidékfejlesztés megoldására. Mind a civil, mind pedig a vállalkozói szféra projekt ötleteit, kezdeményezéseit igyekszik a terv szintetizálni, a forrásallokáció során mindhárom szféra azonos súlyt kap, leképezve a közösségen belüli szférák arányát. A két kistérségek cselekvési tervében megfogalmazott prioritások és intézkedési javaslatok harmonizálnak a TTRM HVS-sel, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére, a mezőgazdaság diverzifikációjára, vállalkozások ösztönzésére.

Továbbá a tervezési területre hatást gyakorolt még a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács Területfejlesztési koncepciója, valamint Heves Megye és a Tisza-tavi RIB Turizmusfejlesztési Stratégiája. A szomszédos Leader EEVA-kal folytatott megbeszélések nyitva hagyják az utat a különböző stratégiák összekapcsolódása előtt. A stratégia koherenciáját, más operatív programokhoz való illeszkedését garantálta az Észak-magyarországi Regionális Operatív Program, illetve az ÚMFT ágazati programjainak figyelembe vétele.

A Helyi Közösség által összeállított stratégiai vázlat hatékonyan szintetizálja a két kistérség területén működő két Leader+ csoport - Tarna-Menti Leader Akciócsoport, illetve Tisza-tavi Leader Akciócsoport - programjaiban megfogalmazott prioritásokat és célokat: az azokban megfogalmazott és realizált fejlesztéseket, mintegy szerves folytatását képezve a korábbi két Leader programnak. Mind a korábbi, mind pedig a jelenlegi stratégia kiemelten kezelendő és fejlesztendő területekként említi a diverzifikációt, a környezeti táj védelmét és fejlesztését, a társadalmi anomáliák kezelését, megoldását, kistérség vállalkozásainak fejlesztését, az innovációs képesség erősítését, a kiegészítő jövedelmek megteremtését a turizmushoz kapcsolódóan.

Mindkét kistérség többcélú társulása rendelkezik területfejlesztési koncepcióval amely elsősorban az önkormányzatra fókuszál, túlzottan ennek a szférának a fejlesztési elképzeléseit és céljait helyezve előtérbe. E koncepciók figyelembe vételével, mintegy azokat kiegészítve - a stratégia központjába a gazdaságfejlesztést helyeztük, törekedve a komplex vidékfejlesztés megoldására. Mind a civil, mind pedig a vállalkozói szféra projekt ötleteit, kezdeményezéseit igyekszik a terv szintetizálni, a forrásallokáció során mindhárom szféra azonos súlyt kap, leképezve a közösségen belüli szférák arányát. A két kistérségek cselekvési tervében megfogalmazott prioritások és intézkedési javaslatok harmonizálnak a TTRM HVS-sel, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére, a mezőgazdaság diverzifikációjára, vállalkozások ösztönzésére.

Továbbá a tervezési területre hatást gyakorolt még a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács Területfejlesztési koncepciója, valamint Heves Megye és a Tisza-tavi RIB Turizmusfejlesztési Stratégiája. A szomszédos Leader EEVA-kal folytatott megbeszélések nyitva hagyják az utat a különböző stratégiák összekapcsolódása előtt. A stratégia koherenciáját, más operatív programokhoz való illeszkedését garantálta az Észak-magyarországi Regionális Operatív Program, illetve az ÚMFT ágazati programjainak figyelembe vétele.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/1

213

A TTRM EEVA törekvése, hogy Leader akciócsoportként folytathassa munkáját, a tervezett prioritások és intézkedések, illetve a térségi kezdeményezések lEADER-szerűen, a IV. tengely forrásait is igénybe véve valósulhassanak meg.

A 2007-2013 közti időszakban megvalósuló Leader folyamatok remek lehetőséget teremtenek - az együttműködésre eddig viszonylag kis hajlandóságot mutató két kistérség együtt gondolkodására, cselekvésére, partnerkapcsolatok kialakítására nemcsak a földrajzi területek, hanem szektorok, ágazatok között is.

A HVS-ben megfogalmazott prioritások és intézkedések - egymásra épülésük révén - hálózatok jöhetnek létre (védjegy, túraközpont-hálózat, tematikus útvonalak), termékek és szolgáltatások kapcsolódhatnak egymáshoz (mezőgazdasági melléktermékek feldolgozása és felhasználása. A TTRM hangsúlyt fektet az együttműködések erősítésére és fejlesztésére: a hazai és nemzetközi példák meghonosítása, adaptálása új eljárásokat, ötleteket hozhat a térségbe, melyre kiváló példa az Együttműködés erősítése prioritáson belül megvalósuló szakmai fórumok, tapasztalat cserék.

A helyi örökségek megőrzése, fejlesztése prioritás keretén belül tervezett rendezvények mintegy vezérfonalai lesznek a prioritások, intézkedések, földrajzi egységek, települések, kultúrák, hagyományok összekapcsolásának.

A stratégia megvalósításának működési keretét a már bejegyzés alatt álló, jogi személyiséggel bíró szervezet - a Tisza-Tarna-Rima-Mente Fejlesztéséért Egyesület teremti meg. Ennek égisze alatt fog működni az adminisztratív teendőket ellátó és az egyesület vezetésének munkáját segítő munkaszervezet, várhatóan 3-4 fő állandó alkalmazottal, akik kiválasztásánál a legfontosabb szempont, hogy releváns szakmai tudással és tapasztalattal rendelkezzenek, kiváló emberi és szervezeti kapcsolatokkal bírjanak.

A TTRM EEVA törekvése, hogy Leader akciócsoportként folytathassa munkáját, a tervezett prioritások és intézkedések, illetve a térségi kezdeményezések lEADER-szerűen, a IV. tengely forrásait is igénybe véve valósulhassanak meg.

A 2007-2013 közti időszakban megvalósuló Leader folyamatok remek lehetőséget teremtenek - az együttműködésre eddig viszonylag kis hajlandóságot mutató két kistérség együtt gondolkodására, cselekvésére, partnerkapcsolatok kialakítására nemcsak a földrajzi területek, hanem szektorok, ágazatok között is.

A HVS-ben megfogalmazott prioritások és intézkedések - egymásra épülésük révén - hálózatok jöhetnek létre (védjegy, túraközpont-hálózat, tematikus útvonalak), termékek és szolgáltatások kapcsolódhatnak egymáshoz (mezőgazdasági melléktermékek feldolgozása és felhasználása. A TTRM hangsúlyt fektet az együttműködések erősítésére és fejlesztésére: a hazai és nemzetközi példák meghonosítása, adaptálása új eljárásokat, ötleteket hozhat a térségbe, melyre kiváló példa az Együttműködés erősítése prioritáson belül megvalósuló szakmai fórumok, tapasztalat cserék.

A helyi örökségek megőrzése, fejlesztése prioritás keretén belül tervezett rendezvények mintegy vezérfonalai lesznek a prioritások, intézkedések, földrajzi egységek, települések, kultúrák, hagyományok összekapcsolásának.

A stratégia megvalósításának működési keretét a már bejegyzés alatt álló, jogi személyiséggel bíró szervezet - a Tisza-Tarna-Rima-Mente Fejlesztéséért Egyesület teremti meg. Ennek égisze alatt fog működni az adminisztratív teendőket ellátó és az egyesület vezetésének munkáját segítő munkaszervezet, várhatóan 3-4 fő állandó alkalmazottal, akik kiválasztásánál a legfontosabb szempont, hogy releváns szakmai tudással és tapasztalattal rendelkezzenek, kiváló emberi és szervezeti kapcsolatokkal bírjanak.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

214

A TTRM területe öt, földrajzilag is elkülöníthető mikrotérségre bontható, amit már a HVS tervezés során is figyelembe vettünk oly módon, hogy a létrehozott 6 tematikus munkacsoport minden külön régióban tartott konzultációt. Ez a szisztéma szolgálhat alapjául a projektgenerálási feladatok megszervezéséhez, eredményes lebonyolításához. A munkacsoportokban kiváló munkát végző - mindhárom szektort képviselő - szakemberek munkájára, kialakult kapcsolataira, helyismeretére e feladat elvégzése során is számítunk. E kollégák, a munkaszervezet alkalmazottai, a HVI munkatársai, valamint - a kistérségekkel történt megállapodás alapján - a hozzájuk rendelt KKH koordinátorok képezik azt a hálózatot, amely a potenciális pályázókat mentorálják, szaktanácsokkal látja el.

A munkaszervezet egy kommunikációs stratégiát kíván kidolgozni, amely egyrészt a helyi lakosság aktivizálását, bevonását hivatott elősegíteni a HVS megvalósításába, másrészt workshopokat, szakmai fórumokon kívánjuk a leendő pályázókat tájékoztatni, az alulról jövő kezdeményezések befogadni.

A TTRM területe öt, földrajzilag is elkülöníthető mikrotérségre bontható, amit már a HVS tervezés során is figyelembe vettünk oly módon, hogy a létrehozott 6 tematikus munkacsoport minden külön régióban tartott konzultációt. Ez a szisztéma szolgálhat alapjául a projektgenerálási feladatok megszervezéséhez, eredményes lebonyolításához. A munkacsoportokban kiváló munkát végző - mindhárom szektort képviselő - szakemberek munkájára, kialakult kapcsolataira, helyismeretére e feladat elvégzése során is számítunk. E kollégák, a munkaszervezet alkalmazottai, a HVI munkatársai, valamint - a kistérségekkel történt megállapodás alapján - a hozzájuk rendelt KKH koordinátorok képezik azt a hálózatot, amely a potenciális pályázókat mentorálják, szaktanácsokkal látja el.

A munkaszervezet egy kommunikációs stratégiát kíván kidolgozni, amely egyrészt a helyi lakosság aktivizálását, bevonását hivatott elősegíteni a HVS megvalósításába, másrészt workshopokat, szakmai fórumokon kívánjuk a leendő pályázókat tájékoztatni, az alulról jövő kezdeményezések befogadni.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2

helyi vidékfejlesztési stratégia – tisza-tarna-rima mente fke

Documents