helyi vidékfejlesztési stratégia – zengő-duna vke

Budapest, 2009 November 27.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zengő-Duna VKE

A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

Önfenntartó, harmonikus társadalmi-gazdasági-környezeti rendszer alapjainak megteremtése a Zengő-Duna Helyi Közösségben

2

Tartalom

▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

▪ Helyzetelemzés

▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció

▪ Megoldási javaslatok

3Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Zengő-Duna VKE – Összefoglaló a térségről

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1

A térségben összesen 30 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 33%-a, 10 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódikA térségben összesen 30 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 33%-a, 10 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 54 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 11 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 54 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 11 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 15 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott megA térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 15 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg

A(z) Zengő-Duna VKE területe 60 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 45,428 fő, a városokban élő lakosok száma 7,945 főA(z) Zengő-Duna VKE területe 60 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 45,428 fő, a városokban élő lakosok száma 7,945 fő


A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor

Vállalkozások, jelentős szektorok

Népesség

Települé-sek száma

Városok száma

45,428

60

2

27

Kereskedelem, javítás

Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Legnagyobb fogl. szektor

Általános információk Négy legnépesebb település

Pécsvárad 4,057 fő

3,888 fő

2,736 fő

2,304 fő

Bóly

Lánycsók

Hidas

Települések száma, ahol...

...nincs szélessávú internet

...nem elérhető mindhárom mobilhálózat

...nincs helyközi autóbusz-megálló

...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park

Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok

10

8

0

0

Fő fejlesztési prioritások száma 6

Fejlesztési intézkedések száma 15

Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 30

Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma

54

Zengő-Duna VKE – Általános áttekintés

Hátrányos helyzetű települések száma


A legtöbb forrás – 3,736,500 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve

Zengő-Duna VKE – HPME allokáció összefoglaló

Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR)

▪ Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

▪ 3 ▪ 1,274,610

▪ A turisztikai tevékenységek ösztönzése ▪ 7 ▪ 2,284,000

▪ Falumegújítás és -fejlesztés ▪ 8 ▪ 3,736,500

▪ A kulturális örökség megőrzése ▪ 3 ▪ 321,545

▪ Leader közösségi fejlesztés ▪ 8 ▪ 508,000

▪ Leader vállalkozás fejlesztés ▪ 6 ▪ 315,500

▪ Leader képzés ▪ 2 ▪ 90,000

▪ Leader rendezvény ▪ 4 ▪ 150,400

▪ Leader térségen belüli szakmai együttműködések ▪ 2 ▪ 37,852

▪ Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪ 2 ▪ 37,600

▪ Leader komplex projekt

▪ Leader tervek, tanulmányok ▪ 2 ▪ 7,600

6

Zengő-Duna VKE - Legfontosabb probléma és lehetőség

A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség

▪ A fő probléma a népességmegtartó erő csökkenése, amely az elhelyezkedési lehetőségek és a tömegközlekedés romlásával, a délszláv háború alatti „zsák megyévé” válással magyarázható. Az autópálya-építés elmaradása, a háborús övezet közelség miatt elmaradt a külső tőke letelepedése. A munkahelyek hiánya főként a fiatal korosztályt készteti elvándorlásra. A romló tendenciák megfordítását nehezíti, hogy elsősorban a diplomás és szakképzett munkaerő vándorol el. Ennek következménye a helyi társadalmak elöregedése és egyre nagyobb kiszolgáltatottsága. Gyenge a lakosság önfenntartó képessége is.

▪ Elöregedett a kistérség infrastruktúrája is

▪ Autópálya-javuló kapcsolatok▪ Az önfenntartóképesség növelése:▪ Mezőgazdaság családi és mikro-vállalkozások,

biotermelés, őshonos fajták, réspiacok és helyi piac irányába való diverzifikálása, a feldolgozottság növelése, olcsó megújuló energiára alapozott gazdaság- és település-üzemeltetés.

▪ Turizmusfejlesztés, a helyi értékek turisztikai termékké, élményláncokká fejlesztése

▪ Szociális gazdaság, a meglévő intézményeken alapuló tovább fejlesztés

▪ Önellátás, belső piac megteremtése, a jövedelem-kiáramlás megfékezése

▪ Feltételek: szakképzett munkaerő, tudás biztosítása, kapcsolatrendszer, reális hatósági követelmények, vállalkozás ösztönző pályázatok

7

A közösség célja, hogy az eddigi hanyatló folyamatokkal szemben megőrizze lakosságát, vonzó természeti és lakókörnyezetet hozzon létre, s hosszú távon képessé váljon arra, hogy saját erejéből biztosítsa fejlődésének feltételeit.A fenntarthatóság érdekében fejleszteni szükséges a közösségi élet feltételrendszerét, az épített, a természeti és a szolgáltatási környezetet, és a gazdasági fejlődőképességet a helyi erőforrásokra kell alapozni. Az önfenntartó fejlődés érdekében a társadalom, a gazdaság és a környezet megbomlott harmóniáját (a szocio-, eko- és ökoharmóniát), egyensúlyát helyre kell állítani. A fenntarthatóság feltétele a versenyképesség, amelynek a helyi adottságok, a kulturális, természeti, technológiai örökség mellett az innovatív megoldásokra is nagymértékben kell támaszkodnia. Segítségükkel mérsékelni kell a térség kiszolgáltatottságát és leszakadását okozó területi és globális folyamatok hatását, elő kell segíteni a helyi gazdaságot alkotó önálló és hálózatosan együttműködő szereplők fejlődését. Középtávon mindez nem teljesíthető maradéktalanul, ezért a program középtávú célja olyan eszköz- és szervezeti rendszer kialakítása, amely képes a fejlődést biztosító folyamatok generálására és fenntartására. Mottó: "Zengő-Duna - itt élni jó!"

A közösség célja, hogy az eddigi hanyatló folyamatokkal szemben megőrizze lakosságát, vonzó természeti és lakókörnyezetet hozzon létre, s hosszú távon képessé váljon arra, hogy saját erejéből biztosítsa fejlődésének feltételeit.A fenntarthatóság érdekében fejleszteni szükséges a közösségi élet feltételrendszerét, az épített, a természeti és a szolgáltatási környezetet, és a gazdasági fejlődőképességet a helyi erőforrásokra kell alapozni. Az önfenntartó fejlődés érdekében a társadalom, a gazdaság és a környezet megbomlott harmóniáját (a szocio-, eko- és ökoharmóniát), egyensúlyát helyre kell állítani. A fenntarthatóság feltétele a versenyképesség, amelynek a helyi adottságok, a kulturális, természeti, technológiai örökség mellett az innovatív megoldásokra is nagymértékben kell támaszkodnia. Segítségükkel mérsékelni kell a térség kiszolgáltatottságát és leszakadását okozó területi és globális folyamatok hatását, elő kell segíteni a helyi gazdaságot alkotó önálló és hálózatosan együttműködő szereplők fejlődését. Középtávon mindez nem teljesíthető maradéktalanul, ezért a program középtávú célja olyan eszköz- és szervezeti rendszer kialakítása, amely képes a fejlődést biztosító folyamatok generálására és fenntartására. Mottó: "Zengő-Duna - itt élni jó!"

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Zengő-Duna VKE – A stratégia alapvető célja

8

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



9

A két kistérség tipikusan aprófalvas településszerkezetű, ezért alapvetően a vidéki falvak szemszögéből vizsgáljuk a lehetőségeket. A térség három városa közül Pécsvárad egyidős, Mohács és Bóly közel egykorú az állammal.

Történelmi, néprajzi, földrajzi jellemzők:Vonzó, változatos, megőrzött természeti-táji környezet, a lakosság erős kötődése a természethez – a Mohácsi Kistérség programja az „ökoharmonikus kistérség” jelzőt viseli. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság biztosítja a természeti értékek (kiemelten Gemenc, a béda-karapancsai terület és a Kelet-Mecsek) megőrzését Jó termőhelyi adottságok (különösen a Mohácsi Kistérségben), ökológiai gazdálkodásra való alkalmasságSoknemzetiségű népesség, multikulturalitás, gazdag néprajzi, kézműves, népművészeti, építészeti örökség.Változatos és kiemelkedő gasztronómiai kultúra, fejlődő, növekvő jelentőségű borászat A gazdaság döntően agrár meghatározottságúSzubmedtiterrán éghajlatÉlénk nemzetközi interaktivitás a határközeliség következtében.

Az elmúlt évtizedek negatív öröksége:A lakosság munkavállalóvá válása következtében az önfenntartó és összetartó falusi közösségek széthullottak, az individualizálódás vált jellemzővé. Az önellátó termelés, a vidék belső piaca felmorzsolódott, szerepét átvették a multinacionális kereskedőláncok.Az egyre kevesebb jövedelem kiáramlik, a városban és a kereskedőláncoknál landol.A munkaképes lakosság kiszorult a mezőgazdaságból és az iparból is, talajtalanná, céltalanná vált. A falu jövője elbizonytalanodott, a születésszám alacsony.A városi életminták elterjedtek, a vidéki élet értékei leértékelődtek a helyi lakosság körében.

A két kistérség tipikusan aprófalvas településszerkezetű, ezért alapvetően a vidéki falvak szemszögéből vizsgáljuk a lehetőségeket. A térség három városa közül Pécsvárad egyidős, Mohács és Bóly közel egykorú az állammal.

Történelmi, néprajzi, földrajzi jellemzők:Vonzó, változatos, megőrzött természeti-táji környezet, a lakosság erős kötődése a természethez – a Mohácsi Kistérség programja az „ökoharmonikus kistérség” jelzőt viseli. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság biztosítja a természeti értékek (kiemelten Gemenc, a béda-karapancsai terület és a Kelet-Mecsek) megőrzését Jó termőhelyi adottságok (különösen a Mohácsi Kistérségben), ökológiai gazdálkodásra való alkalmasságSoknemzetiségű népesség, multikulturalitás, gazdag néprajzi, kézműves, népművészeti, építészeti örökség.Változatos és kiemelkedő gasztronómiai kultúra, fejlődő, növekvő jelentőségű borászat A gazdaság döntően agrár meghatározottságúSzubmedtiterrán éghajlatÉlénk nemzetközi interaktivitás a határközeliség következtében.

Az elmúlt évtizedek negatív öröksége:A lakosság munkavállalóvá válása következtében az önfenntartó és összetartó falusi közösségek széthullottak, az individualizálódás vált jellemzővé. Az önellátó termelés, a vidék belső piaca felmorzsolódott, szerepét átvették a multinacionális kereskedőláncok.Az egyre kevesebb jövedelem kiáramlik, a városban és a kereskedőláncoknál landol.A munkaképes lakosság kiszorult a mezőgazdaságból és az iparból is, talajtalanná, céltalanná vált. A falu jövője elbizonytalanodott, a születésszám alacsony.A városi életminták elterjedtek, a vidéki élet értékei leértékelődtek a helyi lakosság körében.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10

Döntővé vált a nagyüzemi gazdálkodás. Jellemzői:A cégek település-eltartó képessége kicsi, a települések problémáival nem vállalnak közösséget, sok esetben ellentétek alakultak ki. Az agrárium és a vidék ma már nem azonosítható.A fenntarthatóság a központi forrásoktól, a szociális rendszertől függ.Az elszegényedett városi lakosság kiköltözése jellemző.Differenciálódási folyamat: a városi agglomerálódás következtében a városközeli települések fejlődése, mások visszafejlődése.

A térség meghatározó vállalkozása a Bóly Rt és a pécsváradi Agrover Rt.Az agrárium fő problémái:o monokultúrás, magas termelékenységgel, de erős piaci és természeti kockázattal, alacsony foglalkoztató-képességgelo a termékfeldolgozás hiányao vállalkozások közti együttműködés hiánya.

A fentiek miatt átfogó probléma a népességmegtartó erő gyengülése, számban és strukturálisan, mivel a versenyképes munkaerő vándorol el.

Az ipar gyenge és stagnál, alacsony az innovációs színvonal, több területen jellemző a kvalifikált munkaerő hiánya.A turizmus jellemzői: o alacsony színvonal, gyenge forgalomo szegényes termék- és szolgáltatási kínálato kevés szálláshelyo alacsony ismertség. A vállalkozások döntő többségének mérete kicsi, hiányzik a tanácsadó szervezetek jelenléte és a vállalkozások közötti összefogás.

Döntővé vált a nagyüzemi gazdálkodás. Jellemzői:A cégek település-eltartó képessége kicsi, a települések problémáival nem vállalnak közösséget, sok esetben ellentétek alakultak ki. Az agrárium és a vidék ma már nem azonosítható.A fenntarthatóság a központi forrásoktól, a szociális rendszertől függ.Az elszegényedett városi lakosság kiköltözése jellemző.Differenciálódási folyamat: a városi agglomerálódás következtében a városközeli települések fejlődése, mások visszafejlődése.

A térség meghatározó vállalkozása a Bóly Rt és a pécsváradi Agrover Rt.Az agrárium fő problémái:o monokultúrás, magas termelékenységgel, de erős piaci és természeti kockázattal, alacsony foglalkoztató-képességgelo a termékfeldolgozás hiányao vállalkozások közti együttműködés hiánya.

A fentiek miatt átfogó probléma a népességmegtartó erő gyengülése, számban és strukturálisan, mivel a versenyképes munkaerő vándorol el.

Az ipar gyenge és stagnál, alacsony az innovációs színvonal, több területen jellemző a kvalifikált munkaerő hiánya.A turizmus jellemzői: o alacsony színvonal, gyenge forgalomo szegényes termék- és szolgáltatási kínálato kevés szálláshelyo alacsony ismertség. A vállalkozások döntő többségének mérete kicsi, hiányzik a tanácsadó szervezetek jelenléte és a vállalkozások közötti összefogás.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11

Mindkét kistérségre jellemző a vonzó természeti környezet, az erdőkben és természetvédelmi területekben való gazdagság.

Talajállapot: A Mohácsi Kistérség talajállapota az utóbbi néhány évben nem változott. Továbbra is megmaradt a három alapvető agro-ökológiai kategória. A térség legnagyobb részén alapvetően az adottságok komparatív ökológiai előnyeit kell kihasználni. A védelmi meghatározottságú területek a tájápoló, természet- és környezetvédelmi szempontú tájgazdálkodás helyszíne.A Pécsváradi Kistérség kicsi területi kiterjedése ellenére domborzatilag erősen tagolt, tájképileg unikális. Természeti erőforrásai a körzeten belül erősen differenciáltak. A domborzati adottságokból kifolyólag a szántóföldi hasznosítású területeken az erózió jelent veszélyt.Vízgazdálkodás: A Mohácsi Kistérség vízellátását nagymértékben befolyásolja a Duna jelentős vízszintingadozása. A kistérség legjelentősebb ivóvízkészletét a Mohács-szigeti parti-szűrésű vízbázis képezi. A térség első vízadó rétegei már nem alkalmasak közvetlen ivóvíznyerésre, tisztítást igényelnek. Ezért is rendkívül fontos a Mohács-szigeti és a Mohács környéki területek vízvédelme. A Pécsváradi Kistérség a Völgységi patak és a Karasica vízgyűjtő területéhez tartozik. Pontszerű szennyező források a pécsváradi szennyvíztelep, Mecseknádasd, Hidas telepei. A szennyvízelvezetés és -kezelés sok helyen megoldatlan.A kistérség jelentős felszín alatti vízbázisokkal és készletekkel, köztük termálvízkinccsel rendelkezik (Bóly-Borjád, Mohács, Majs, Hímesháza, Ellend, Hásságy).Levegőállapot: Mohács külterületén található néhány ipari pontforrás, azonban a legnagyobb üzem, a MOFA új technológiára tért át. A településen, csakúgy, mint a kistérség többi részén a lakossági és közlekedési eredetű légszennyezés a meghatározó. A kistérség jelentős részén az ülepedő por aránya magas, káros hatású. A Pécsváradi Kistérség természeti környezet tisztasága a levegőt és a természetes vizek állapotát tekintve Baranya megyében a legjobb.

Mindkét kistérségre jellemző a vonzó természeti környezet, az erdőkben és természetvédelmi területekben való gazdagság.

Talajállapot: A Mohácsi Kistérség talajállapota az utóbbi néhány évben nem változott. Továbbra is megmaradt a három alapvető agro-ökológiai kategória. A térség legnagyobb részén alapvetően az adottságok komparatív ökológiai előnyeit kell kihasználni. A védelmi meghatározottságú területek a tájápoló, természet- és környezetvédelmi szempontú tájgazdálkodás helyszíne.A Pécsváradi Kistérség kicsi területi kiterjedése ellenére domborzatilag erősen tagolt, tájképileg unikális. Természeti erőforrásai a körzeten belül erősen differenciáltak. A domborzati adottságokból kifolyólag a szántóföldi hasznosítású területeken az erózió jelent veszélyt.Vízgazdálkodás: A Mohácsi Kistérség vízellátását nagymértékben befolyásolja a Duna jelentős vízszintingadozása. A kistérség legjelentősebb ivóvízkészletét a Mohács-szigeti parti-szűrésű vízbázis képezi. A térség első vízadó rétegei már nem alkalmasak közvetlen ivóvíznyerésre, tisztítást igényelnek. Ezért is rendkívül fontos a Mohács-szigeti és a Mohács környéki területek vízvédelme. A Pécsváradi Kistérség a Völgységi patak és a Karasica vízgyűjtő területéhez tartozik. Pontszerű szennyező források a pécsváradi szennyvíztelep, Mecseknádasd, Hidas telepei. A szennyvízelvezetés és -kezelés sok helyen megoldatlan.A kistérség jelentős felszín alatti vízbázisokkal és készletekkel, köztük termálvízkinccsel rendelkezik (Bóly-Borjád, Mohács, Majs, Hímesháza, Ellend, Hásságy).Levegőállapot: Mohács külterületén található néhány ipari pontforrás, azonban a legnagyobb üzem, a MOFA új technológiára tért át. A településen, csakúgy, mint a kistérség többi részén a lakossági és közlekedési eredetű légszennyezés a meghatározó. A kistérség jelentős részén az ülepedő por aránya magas, káros hatású. A Pécsváradi Kistérség természeti környezet tisztasága a levegőt és a természetes vizek állapotát tekintve Baranya megyében a legjobb.


A térség környezeti állapota 1/2

12

Zajkibocsátás: A zajkibocsátás elsődleges forrása közlekedési eredetű, így az 57-es és 56-os utak mentén fekvő települések esetében tapasztalható határérték átlépés, amit jelentősen csökkenthet a M6-M56-os gyorsforgalmi úthálózat településeket elkerülő nyomvonala.Hulladékgazdálkodás: A két kistérségben keletkező települési szilárd hulladék rendszeres, pormentes gyűjtése, központi lerakóra történő elszállítása a legtöbb település esetében megoldott. A hidasi vegyiüzem helyén folyamatos a talajvíztisztítás.Természetvédelmi területek: A Duna-Dráva Nemzeti Park Duna-menti védett területeit Gemenc, illetve a Mohácsi Kistérségben található Béda-Karapancsa erdős területei alkotják, bennük holtágak hálózatával, kisebb mederszakaszokkal, ezeket összekötő csatornákkal és fokokkal, valamint széles mellékágakkal.A Pécsváradi Kistérség északi részéhez tartozik a Kelet-Mecsek erdőtömb, amelynek nagy része a Kelet Mecsek Tájvédelmi Körzethez tartozik. A természetvédelmi területek egyúttal a NATURA 2000 természetvédelmi rendszerhez tartoznak.

Zajkibocsátás: A zajkibocsátás elsődleges forrása közlekedési eredetű, így az 57-es és 56-os utak mentén fekvő települések esetében tapasztalható határérték átlépés, amit jelentősen csökkenthet a M6-M56-os gyorsforgalmi úthálózat településeket elkerülő nyomvonala.Hulladékgazdálkodás: A két kistérségben keletkező települési szilárd hulladék rendszeres, pormentes gyűjtése, központi lerakóra történő elszállítása a legtöbb település esetében megoldott. A hidasi vegyiüzem helyén folyamatos a talajvíztisztítás.Természetvédelmi területek: A Duna-Dráva Nemzeti Park Duna-menti védett területeit Gemenc, illetve a Mohácsi Kistérségben található Béda-Karapancsa erdős területei alkotják, bennük holtágak hálózatával, kisebb mederszakaszokkal, ezeket összekötő csatornákkal és fokokkal, valamint széles mellékágakkal.A Pécsváradi Kistérség északi részéhez tartozik a Kelet-Mecsek erdőtömb, amelynek nagy része a Kelet Mecsek Tájvédelmi Körzethez tartozik. A természetvédelmi területek egyúttal a NATURA 2000 természetvédelmi rendszerhez tartoznak.


A térség környezeti állapota 2/2

13

Egyik kistérség sem szerepel a 33 leghátrányosabb helyzetű, felzárkóztatási programban szereplő kistérségek listájában, azonban több olyan település is van a kistérségekben, amelyek a nem leghátrányosabb kistérségekben elhelyezkedő, leghátrányosabb települések közé tartoznak, ezért kiemelt figyelmet igényelnek.A 240/2006 (XI. 30) Kormányrendelet („A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzéke”) szerinti hátrányos települések közé soroltak a Mohácsi Kistérségből: Babarc, Belvárdgyula, Dunaszekcső, Erdősmárok, Feked, Görcsönydoboka, Ivándárda, Kisnyárád, Pócsa, Sátorhely, Szebény, Szűr, Töttös, Véménd és Versend. Leghátrányosabb települések közé tartoznak: Bezedek, Homorúd, Kölked, Liptód, Maráza, Monyoród, Nagybudmér és Sárok.A hátrányos települések között a Pécsváradi Kistérségből: Fazekasboda, Kékesd és Szellő; a leghátrányosabb települések között: Apátvarasd és Erdősmecske szerepelnek.

Egyik kistérség sem szerepel a 33 leghátrányosabb helyzetű, felzárkóztatási programban szereplő kistérségek listájában, azonban több olyan település is van a kistérségekben, amelyek a nem leghátrányosabb kistérségekben elhelyezkedő, leghátrányosabb települések közé tartoznak, ezért kiemelt figyelmet igényelnek.A 240/2006 (XI. 30) Kormányrendelet („A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzéke”) szerinti hátrányos települések közé soroltak a Mohácsi Kistérségből: Babarc, Belvárdgyula, Dunaszekcső, Erdősmárok, Feked, Görcsönydoboka, Ivándárda, Kisnyárád, Pócsa, Sátorhely, Szebény, Szűr, Töttös, Véménd és Versend. Leghátrányosabb települések közé tartoznak: Bezedek, Homorúd, Kölked, Liptód, Maráza, Monyoród, Nagybudmér és Sárok.A hátrányos települések között a Pécsváradi Kistérségből: Fazekasboda, Kékesd és Szellő; a leghátrányosabb települések között: Apátvarasd és Erdősmecske szerepelnek.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1

14Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat

Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés

Pénzügyi közvetítés

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Egyéb szolgáltatás

Egyéb tevékenység


Az egyes szektorok jelentősége a térségben

A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani

Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%)

Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)

▪ A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából

▪ Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai

– Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

0

10

20

30

40

50

0 10 20 30 40 50

1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat

3. Sok kis vállalat4. Kevés kis vállalat


Vállalkozások szektor szerinti megoszlása

A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 20%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

Aktív vállalkozások száma szektoronként(db)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektorok részesedése

9%

13%

20%

6%

7%

16%

8%

0%

17%

3%

17

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*

A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 29%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

*A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznakForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

2,901

4,179

1,152

1,535

348

836

156

399

296

2,808

0

Foglalkoztatottak száma szektoronként(fő)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés




Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy

Szektorok részesedése

20%

29%

11%

2%

6%

3%

2%

19%

8%

1%

Egyéb tevékenység 0%

18Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül

Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 11.6%, ami -17.9 százalékpontos változást jelent 2003 óta

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék)

▪ Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 11.6%

▪ Változás 2003-hoz képest -17.9 százalékpont

19

A Mohácsi Kistérség egészére jellemző, hogy magas a tartós munkanélküliek és az inaktívak száma. A térség lakosságának 44%-a él Mohácson és Bólyban, közülük Bólyban kedvezőbb a munkanélküliségi mutató alakulása. Legsúlyosabb a helyzet az aprófalvakban, ahol sem munkalehetőség, sem az ingázás lehetősége nem adott.A kistérségben a diplomás munkanélküliek aránya növekvő tendenciát mutat, erősödött a diplomások elvándorlási hajlandósága. A regisztrált munkanélküliek között magas a szakképzetlenek aránya. A rossz tömegközlekedési lehetőségekkel rendelkező kis- és zsáktelepüléseken magas a munkanélküliségi ráta. A regisztrált munkanélküliek közül a legmagasabb arányt a 8 általános iskolai osztállyal rendelkezők ill. a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők jelentik.

A Pécsváradi Kistérségben a munkaképes korosztály aránya kiemelkedően alacsony. A munkanélküliség aránya némileg rosszabb az országos helyzetnél, de kedvezőbb a regionális és a megyei átlagnál. A tartós munkanélküliség a kistérség átlagában alacsonynak mondható, mind az országos, mind a regionális, mind a megyei helyzethez képest.

Igen magas a kistérségen kívül dolgozó ingázók aránya. Ennek alapvető okai, hogy a kistérség egyrészt a 6-os úton jó közlekedési összeköttetéssel rendelkezik a szomszédos Péccsel és Bonyháddal, mint ipari, szolgáltatási központokkal, másrészt az aprófalvakban nincs, vagy alig van munkahely, illetve a kistérség centrumaiban sem erősödtek meg a vállalkozások.A roma lakosság aktivitási rátája alacsony, foglalkoztathatóságukat az alacsony végzettségi színvonal erősen korlátozza.Mindkét kistérségre jellemző, hogy magas a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya, a munkaerőpiac azonban a szakképzett munkaerőt igényel. A jövő szempontjából a szakképzettek aránynövelésének, a pályaorientáció keretében a piacképes szakmák választására irányuló ösztönzésnek van kiemelkedő szerepe, mivel a szakmával rendelkezők közül sokan azért nem tudnak elhelyezkedni, mert a piac által nem igényelt szakképzettséggel rendelkeznek, miközben más szakmákban jelentős a betöltetlen álláshelyek száma.

A Mohácsi Kistérség egészére jellemző, hogy magas a tartós munkanélküliek és az inaktívak száma. A térség lakosságának 44%-a él Mohácson és Bólyban, közülük Bólyban kedvezőbb a munkanélküliségi mutató alakulása. Legsúlyosabb a helyzet az aprófalvakban, ahol sem munkalehetőség, sem az ingázás lehetősége nem adott.A kistérségben a diplomás munkanélküliek aránya növekvő tendenciát mutat, erősödött a diplomások elvándorlási hajlandósága. A regisztrált munkanélküliek között magas a szakképzetlenek aránya. A rossz tömegközlekedési lehetőségekkel rendelkező kis- és zsáktelepüléseken magas a munkanélküliségi ráta. A regisztrált munkanélküliek közül a legmagasabb arányt a 8 általános iskolai osztállyal rendelkezők ill. a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők jelentik.

A Pécsváradi Kistérségben a munkaképes korosztály aránya kiemelkedően alacsony. A munkanélküliség aránya némileg rosszabb az országos helyzetnél, de kedvezőbb a regionális és a megyei átlagnál. A tartós munkanélküliség a kistérség átlagában alacsonynak mondható, mind az országos, mind a regionális, mind a megyei helyzethez képest.

Igen magas a kistérségen kívül dolgozó ingázók aránya. Ennek alapvető okai, hogy a kistérség egyrészt a 6-os úton jó közlekedési összeköttetéssel rendelkezik a szomszédos Péccsel és Bonyháddal, mint ipari, szolgáltatási központokkal, másrészt az aprófalvakban nincs, vagy alig van munkahely, illetve a kistérség centrumaiban sem erősödtek meg a vállalkozások.A roma lakosság aktivitási rátája alacsony, foglalkoztathatóságukat az alacsony végzettségi színvonal erősen korlátozza.Mindkét kistérségre jellemző, hogy magas a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya, a munkaerőpiac azonban a szakképzett munkaerőt igényel. A jövő szempontjából a szakképzettek aránynövelésének, a pályaorientáció keretében a piacképes szakmák választására irányuló ösztönzésnek van kiemelkedő szerepe, mivel a szakmával rendelkezők közül sokan azért nem tudnak elhelyezkedni, mert a piac által nem igényelt szakképzettséggel rendelkeznek, miközben más szakmákban jelentős a betöltetlen álláshelyek száma.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

20

Az iskolarendszerű és a felnőttképzés keretében is első sorban a hiányszakmák felé, valamint a tervezési szakaszban megjelölésre kerülő fejlesztési irányokhoz illeszkedő szakmai területekre kell terelni a választást. Erősíteni kell a vállalkozók menedzsment- és piacismereteit annak érdekében, hogy helyi foglalkoztatási szerepük nőjön.A foglalkoztathatóság fontos eleme a mobilitás. A mellékutakon elérhető településeket a Volán autóbuszjáratok már nem érik el, munkásjáratot egyedül az Elcotec üzemeltet, de az sem jár be a kistelepülésekre. Integrált, az igényeknek megfelelő (kis) befogadóképességű kistérségi közlekedési rendszer működtetésére lenne szükség, mely rugalmasan ellátja a munkásszállítást, az iskolabusz funkciót és a lakossági közlekedést is. A járatok menetrendjét e fő célcsoportokhoz kell igazítani.

Az iskolarendszerű és a felnőttképzés keretében is első sorban a hiányszakmák felé, valamint a tervezési szakaszban megjelölésre kerülő fejlesztési irányokhoz illeszkedő szakmai területekre kell terelni a választást. Erősíteni kell a vállalkozók menedzsment- és piacismereteit annak érdekében, hogy helyi foglalkoztatási szerepük nőjön.A foglalkoztathatóság fontos eleme a mobilitás. A mellékutakon elérhető településeket a Volán autóbuszjáratok már nem érik el, munkásjáratot egyedül az Elcotec üzemeltet, de az sem jár be a kistelepülésekre. Integrált, az igényeknek megfelelő (kis) befogadóképességű kistérségi közlekedési rendszer működtetésére lenne szükség, mely rugalmasan ellátja a munkásszállítást, az iskolabusz funkciót és a lakossági közlekedést is. A járatok menetrendjét e fő célcsoportokhoz kell igazítani.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

21

*Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada**Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányadaForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból

Legjelentősebb szektor

Legjelentősebb település

Foglalkoztatás abszolút értelemben

Foglalkoztatás relatív értelemben

Leírás Érték

▪ A(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban* működő vállalkozások száma

▪ Bóly székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül

5 db

4 db

2,250 fő

15%

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 15%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak

22Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 5 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik

Szektor

▪ Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás




Fogl. száma (fő)

▪ 650

▪ 394

▪ 240

▪ 193

▪ 150

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben

▪ Bóly

▪ Bóly

▪ Szederkény

▪ Pécsvárad

▪ Bóly

Főtevékenység

▪ 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése

▪ 2524 Egyéb műanyag termék gyártása

▪ 3430 Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása


▪ 2822 Fűtési kazán, radiátor gyártása

Név

▪ Bólyi Zrt.

▪ SMT Hungaria Kft.

▪ Odowelelektrik Kft.

▪ Pécsváradi Agrover Zrt.

▪ Max Blanc Kft.

1

2

3

4

5

23Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2

SzektorFogl. száma (fő)

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben Főtevékenység






▪ 145

▪ 137

▪ 120

▪ 120

▪ 101

▪ Pécsvárad

▪ Somberek

▪ Bóly

▪ Szajk

▪ Palotabozsok

▪ 1581 Kenyér, friss tésztaféle gyártása


▪ 2661 Építési betontermék gyártása



A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 5 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik

▪ Pécsváradi Aranycipó Kft.

Név

▪ Mediterrán Hungaria Kft.

▪ Szajki Mezőgazdasági Zrt.

▪ Palotabozsoki Zrt.

▪ Sombereki Mezőgazdasági Zrt.

6

7

8

9

10

24

A működő vállalkozások számát tekintve a Mohácsi Kistérség adatai megegyeznek a megyei átlaggal. A regisztrált és a működő vállalkozások száma 1998-hoz képest visszaesett, majd 2001-2002-ben ismét növekedett (1000 lakosra vetítve). A bővülő tendencia 2005-ig folytatódott, majd 2006-ban kis mértékű csökkenésre került sor. A Pécsi Kistérséget leszámítva a legtöbb egyéni és társas vállalkozás a Mohácsi Kistérségben működik. A térség növekvő vállalkozásszámának legfontosabb forrása a volt mohácsi vállalkozói övezet erősödése volt. Tevékenységi kör szerinti megoszlásban első helyen a szolgáltató ágazat szerepel az ipari és a mezőgazdasági ágazat előtt. A foglalkoztatottak száma is ennek megfelelően alakul. A legtöbb mezőgazdasági dolgozó a Mohácsi Kistérségben található a kedvezőbb adottságoknak megfelelően, bár számuk egyre csökken. A kiskereskedelmi üzletek száma a kistérségben megfelel a megyei és a dunántúli átlagnak, és a Dél-Dunántúltól kis mértékben elmarad.

A Pécsváradi Kistérségben kevés hatékonyan működő vállalkozás található, számuk ennek ellenére megfelel a Baranya megyei vidéki térségek átlagos értékének. A vállalkozások száma lényegesen kisebb, mint a Mohácsi Kistérségben, a változás tendenciái azonban azonosak.

A vállalkozások nagy része náhány fős kényszervállalkozás, melyek jelentős része a kistérségen belül, helyi igényekre termel.A működő vállalkozások száma 20 % -kal marad el az országos átlagtól. A vállalkozási tőke ellátottságra a jegyzett tőke nagyságából lehet következtetni. A kistérségben bejegyzett vállalkozások közül csak néhány képvisel jelentős tőkeerőt. A vállalkozások 60% -át a minimális tőkével megalakult betéti társaságok és egyéni vállalkozások teszik ki.A cégregisztrációban nem szereplő magánvállalkozások, egyéni gazdálkodók és őstermelők száma magas (400 feletti). Ha a versenyszférában működő összes szereplőt számba vesszük, akkor megállapítható, hogy ezeknek közel a kétharmadát a magánvállalkozók, majdnem egyharmadát a betéti társaság formában működő vállalkozások, és a legkisebb arányt a korlátolt felelősségű társaságok teszik ki.

A működő vállalkozások számát tekintve a Mohácsi Kistérség adatai megegyeznek a megyei átlaggal. A regisztrált és a működő vállalkozások száma 1998-hoz képest visszaesett, majd 2001-2002-ben ismét növekedett (1000 lakosra vetítve). A bővülő tendencia 2005-ig folytatódott, majd 2006-ban kis mértékű csökkenésre került sor. A Pécsi Kistérséget leszámítva a legtöbb egyéni és társas vállalkozás a Mohácsi Kistérségben működik. A térség növekvő vállalkozásszámának legfontosabb forrása a volt mohácsi vállalkozói övezet erősödése volt. Tevékenységi kör szerinti megoszlásban első helyen a szolgáltató ágazat szerepel az ipari és a mezőgazdasági ágazat előtt. A foglalkoztatottak száma is ennek megfelelően alakul. A legtöbb mezőgazdasági dolgozó a Mohácsi Kistérségben található a kedvezőbb adottságoknak megfelelően, bár számuk egyre csökken. A kiskereskedelmi üzletek száma a kistérségben megfelel a megyei és a dunántúli átlagnak, és a Dél-Dunántúltól kis mértékben elmarad.

A Pécsváradi Kistérségben kevés hatékonyan működő vállalkozás található, számuk ennek ellenére megfelel a Baranya megyei vidéki térségek átlagos értékének. A vállalkozások száma lényegesen kisebb, mint a Mohácsi Kistérségben, a változás tendenciái azonban azonosak.

A vállalkozások nagy része náhány fős kényszervállalkozás, melyek jelentős része a kistérségen belül, helyi igényekre termel.A működő vállalkozások száma 20 % -kal marad el az országos átlagtól. A vállalkozási tőke ellátottságra a jegyzett tőke nagyságából lehet következtetni. A kistérségben bejegyzett vállalkozások közül csak néhány képvisel jelentős tőkeerőt. A vállalkozások 60% -át a minimális tőkével megalakult betéti társaságok és egyéni vállalkozások teszik ki.A cégregisztrációban nem szereplő magánvállalkozások, egyéni gazdálkodók és őstermelők száma magas (400 feletti). Ha a versenyszférában működő összes szereplőt számba vesszük, akkor megállapítható, hogy ezeknek közel a kétharmadát a magánvállalkozók, majdnem egyharmadát a betéti társaság formában működő vállalkozások, és a legkisebb arányt a korlátolt felelősségű társaságok teszik ki.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

25

Mindezek a tények jól mutatják, hogy a vállalkozások rendkívül tőkeszegények és jellemzően mikro- és kisvállalkozások. Mindezek a tények jól mutatják, hogy a vállalkozások rendkívül tőkeszegények és jellemzően mikro- és kisvállalkozások.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2


Non-profit szervezetek a térségben

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Kultúrával kapcsolatos tevékenység 38

Vallással kapcsolatos tevékenység 1

Sporttal kapcsolatos tevékenység 31

Szabadidővel kapcsolatos tevékenység

36

Oktatással kapcsolatos tevékenység 17

Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység

1

Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység

2

Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység

16

Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység

10

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység

2

Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység

30

Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység

6

Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység

4

Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység

13

Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység

0

Nemzetközi kapcsolatok 8

Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység

15

Politikai tevékenység 0

A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

27

A magyar non-profit szektor jellemző tevékenységi területe a szabadidős elfoglaltságok és a kultúra.A Mohácsi Kistérségben 2005-ben 327, 2006-ban 328, a Pécsváradi Kistérségben 2005-ben 87, 2006-ban 93 non-profit szervezet működött, így megállapítható, hogy a civil szervezetek száma lassú emelkedést mutat mindkét kistérségben.A civil szervezetekre jellemző, hogy vagy települési, vagy nemzetiségi alapon jöttek létre, ezért a kisszervezetek nagyobb megyei vagy országos szervezetek tagjaiként működnek. A kistérségi szerveződés a kistérségek rövid múltja következtében nem jellemző.

A civil szerveződések típusai közül a pártokon kívül magas számban működnek többcélú és egyéb kulturális tevékenységet, közhasznú kulturális tevékenységet támogató szervezetek, hagyományőrző és népművészeti, településvédő- fejlesztő egyesületek, valamint sportegyesületek, tűzoltó egyesületek, környezetvédő és a kisebbségek egyesületei, amelyek ápolják a kisebbségi kultúrát is. Hagyományosan erős a területen a német nemzetiségi hagyományokat őrző települési szervezetek száma, de az utóbbi időszakban felerősödött a roma szervezetek tevékenysége is. Ez azért fontos, mert a szerveződések jelenthetik a szegregációs folyamatok megállítása tekintetében a kapcsolódási pontokat. Emellett jelen vannak a kistérségek civil életében az egyházi intézmények, a köztestületek és az alapítványok is.

Kevés a térségi feladatokat felvállaló, több települést összefogó szerveződés, hiányzik a hálózatosodás, a szervezetek közötti együttműködés.

A kis településeken kevésbé jellemző, mint a városokban, hogy a civil szervezetek átvállalják az önkormányzati feladatok egy részét, a jövő szempontjából azonban az erősödő non-profit szféra a növekvő szociális problémák kezelése szempontjából alapvető jelentőségűvé válhat.

A magyar non-profit szektor jellemző tevékenységi területe a szabadidős elfoglaltságok és a kultúra.A Mohácsi Kistérségben 2005-ben 327, 2006-ban 328, a Pécsváradi Kistérségben 2005-ben 87, 2006-ban 93 non-profit szervezet működött, így megállapítható, hogy a civil szervezetek száma lassú emelkedést mutat mindkét kistérségben.A civil szervezetekre jellemző, hogy vagy települési, vagy nemzetiségi alapon jöttek létre, ezért a kisszervezetek nagyobb megyei vagy országos szervezetek tagjaiként működnek. A kistérségi szerveződés a kistérségek rövid múltja következtében nem jellemző.

A civil szerveződések típusai közül a pártokon kívül magas számban működnek többcélú és egyéb kulturális tevékenységet, közhasznú kulturális tevékenységet támogató szervezetek, hagyományőrző és népművészeti, településvédő- fejlesztő egyesületek, valamint sportegyesületek, tűzoltó egyesületek, környezetvédő és a kisebbségek egyesületei, amelyek ápolják a kisebbségi kultúrát is. Hagyományosan erős a területen a német nemzetiségi hagyományokat őrző települési szervezetek száma, de az utóbbi időszakban felerősödött a roma szervezetek tevékenysége is. Ez azért fontos, mert a szerveződések jelenthetik a szegregációs folyamatok megállítása tekintetében a kapcsolódási pontokat. Emellett jelen vannak a kistérségek civil életében az egyházi intézmények, a köztestületek és az alapítványok is.

Kevés a térségi feladatokat felvállaló, több települést összefogó szerveződés, hiányzik a hálózatosodás, a szervezetek közötti együttműködés.

A kis településeken kevésbé jellemző, mint a városokban, hogy a civil szervezetek átvállalják az önkormányzati feladatok egy részét, a jövő szempontjából azonban az erősödő non-profit szféra a növekvő szociális problémák kezelése szempontjából alapvető jelentőségűvé válhat.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

28

További fontos szerepe a non-profit szférának, hogy a szétesett falusi társadalom összetartó képességének újrateremtése terén úttörő szerepet játszhat, valamint társadalmi hátteret képezhet abban a reorganizációs folyamatban, amely a falvak önfenntartó képességének kialakítása terén ma már elkerülhetetlennek látszik. Ennek keretében a pályaorientáció, a háztáji jellegű és helyi piacra történő termelés, a termelői és értékesítő hálózatokba való bekapcsolódás, a turizmushoz való kapcsolódás és az értelmes időtöltés terén igen jelentős tájékoztató, orientáló és képzési feladatokat kell megoldani, ami a civil szféra nélkül nem vezethet eredményre.

További fontos szerepe a non-profit szférának, hogy a szétesett falusi társadalom összetartó képességének újrateremtése terén úttörő szerepet játszhat, valamint társadalmi hátteret képezhet abban a reorganizációs folyamatban, amely a falvak önfenntartó képességének kialakítása terén ma már elkerülhetetlennek látszik. Ennek keretében a pályaorientáció, a háztáji jellegű és helyi piacra történő termelés, a termelői és értékesítő hálózatokba való bekapcsolódás, a turizmushoz való kapcsolódás és az értelmes időtöltés terén igen jelentős tájékoztató, orientáló és képzési feladatokat kell megoldani, ami a civil szféra nélkül nem vezethet eredményre.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2


A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben

A térség összesített lakossága 2002-2006 között 787 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent

▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 787 fővel csökkent▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent

Térség összlakossága

Éves változás

2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő)

46,215 45,899 45,699 45,522 45,428

-316 -200 -177 -94


A lakosság kor szerinti összetétele a térségben

A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál

Lakosság kor szerinti összetétele(fő) Megoszlás

3%

3%

63%

22%

9%

Országos átlag

3%

3%

60%

21%

13%

Aktív korú lakosság

0-2 év

3-5 év

6-14 év

15-59 év

59 év felett


Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele

A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő

7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele(fő)

0 általános

1-5 általános

6-7 általános

8 általános

Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkülKözépiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, általános oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel

Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül

Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel

Megoszlás

2%

13%

5%

1%

4%

Országos átlag

2%

9%

9%

2%

4%

8%

32%

9%

4%

21%

9%

26%

12%

10%

17%

32

A két kistérség népességére az elmúlt évtizedben a természetes fogyás volt a jellemző. Az állandó népesség csökkenése továbbra is tendencia. A két kistérség elvándorlási egyenlege emelkedést mutat. A lakosság elöregszik, a fiatal korosztály elhagyja a térséget.

A Mohácsi Kistérségben igen magas a nyugdíjas korú népesség aránya, míg a fiatal korosztály aránya nem éri el a megyei átlagot. Részben a korosztályi sajátosságoknak, részben pedig az alacsony gyermekvállalási kedvnek köszönhető a kistérség növekvő elnéptelenedése.A romló öregedési index, az alacsony munkahelyszám és az ezzel kapcsolatos kedvezőtlen kilátások együttesen sürgetik a gazdaságélénkítő, társadalmi-gazdasági környezetjavító programozás szükségességét, mert a tendenciák spontán folytatódása a társadalmi-szociális állapotok visszafordíthatatlan romlásához vezethet.A Mohácsi Kistérségben határozott női többlet uralkodik. A 43 településből mindössze 10 esetben találkozhatunk férfi többlettel.Az okok ugyanazok, mint országszerte. A férfiak halandósága felülmúlja a nőkét, így az összlakosságon belül a felsőbb korosztályokban a nők aránya egyre nő. Ennek köszönhető, hogy a születéskori enyhe férfi többlet határozott női többletbe vált át. Ugyanakkor Baranya megyén belül a kistérség egészét illetően a férfi lakosság aránya magasabb, mint a megyei átlag.

A Pécsváradi Kistérségben a lakosság átlag feletti csökkenése jellemző. A természetes szaporodás mutatója bár megfelel az országos átlagnak, de kisebb Baranya megye átlagánál. A munkaképes korosztály aránya kiemelkedően alacsony, és ennek a korosztálynak az elvándorlása a jellemző.A kistérséghez tartozó települések közel felénél, elsősorban az aprófalvaknál, súlyos az elnéptelenedés veszélye, alacsony a népesség megtartó képesség.

A roma népesség magas aránya főleg a mohácsi kistérséget jellemzi, a legnagyobb koncentráció Versend, Véménd és Kölked településeken jelentkezik.

A két kistérség népességére az elmúlt évtizedben a természetes fogyás volt a jellemző. Az állandó népesség csökkenése továbbra is tendencia. A két kistérség elvándorlási egyenlege emelkedést mutat. A lakosság elöregszik, a fiatal korosztály elhagyja a térséget.

A Mohácsi Kistérségben igen magas a nyugdíjas korú népesség aránya, míg a fiatal korosztály aránya nem éri el a megyei átlagot. Részben a korosztályi sajátosságoknak, részben pedig az alacsony gyermekvállalási kedvnek köszönhető a kistérség növekvő elnéptelenedése.A romló öregedési index, az alacsony munkahelyszám és az ezzel kapcsolatos kedvezőtlen kilátások együttesen sürgetik a gazdaságélénkítő, társadalmi-gazdasági környezetjavító programozás szükségességét, mert a tendenciák spontán folytatódása a társadalmi-szociális állapotok visszafordíthatatlan romlásához vezethet.A Mohácsi Kistérségben határozott női többlet uralkodik. A 43 településből mindössze 10 esetben találkozhatunk férfi többlettel.Az okok ugyanazok, mint országszerte. A férfiak halandósága felülmúlja a nőkét, így az összlakosságon belül a felsőbb korosztályokban a nők aránya egyre nő. Ennek köszönhető, hogy a születéskori enyhe férfi többlet határozott női többletbe vált át. Ugyanakkor Baranya megyén belül a kistérség egészét illetően a férfi lakosság aránya magasabb, mint a megyei átlag.

A Pécsváradi Kistérségben a lakosság átlag feletti csökkenése jellemző. A természetes szaporodás mutatója bár megfelel az országos átlagnak, de kisebb Baranya megye átlagánál. A munkaképes korosztály aránya kiemelkedően alacsony, és ennek a korosztálynak az elvándorlása a jellemző.A kistérséghez tartozó települések közel felénél, elsősorban az aprófalvaknál, súlyos az elnéptelenedés veszélye, alacsony a népesség megtartó képesség.

A roma népesség magas aránya főleg a mohácsi kistérséget jellemzi, a legnagyobb koncentráció Versend, Véménd és Kölked településeken jelentkezik.


A térség demográfiai helyzete 1/2

33

A statisztikai adatok önbevallás alapon készülnek (népszámlálás), hátrányoktól tartva feltehetően nem mindenki vállalja roma származását, ezért a valóságos adatok magasabbak lehetnek, mint a statisztikaiak.A teljes területen jelentős számban él és kulturális hagyományait erősen őrzi a németség, de jelentős számban élnek délszlávok is.

Stabilizálódni látszik a születések száma, ezen belül az alacsony társadalmi státuszú és alacsony iskolai végzettségű lakosság születési rátája magasabb. Ez a folyamat az iskolarendszerben azzal a következménnyel jár, hogy nő a halmozottan hátrányos helyzetű, labilis családi és szociális hátterű, sajátos nevelési igényű gyerekek aránya. Ezt a körülményt a humán szféra jövője szempontjából figyelembe kell venni, oktatási és nevelési módszertan tekintetében is, de különösen arra kell hangsúlyt fektetni, hogy a humán szektorok integrált, összehangolt működtetése vezethet csak kielégítő eredményre. A jövő munkaerő-piaci igényeinek kielégítése szempontjából arra utal ez a jelenség, hogy jelentős energiákat fog igényelni a szükséges kompetenciákkal rendelkező kínálat megteremtése.

A statisztikai adatok önbevallás alapon készülnek (népszámlálás), hátrányoktól tartva feltehetően nem mindenki vállalja roma származását, ezért a valóságos adatok magasabbak lehetnek, mint a statisztikaiak.A teljes területen jelentős számban él és kulturális hagyományait erősen őrzi a németség, de jelentős számban élnek délszlávok is.

Stabilizálódni látszik a születések száma, ezen belül az alacsony társadalmi státuszú és alacsony iskolai végzettségű lakosság születési rátája magasabb. Ez a folyamat az iskolarendszerben azzal a következménnyel jár, hogy nő a halmozottan hátrányos helyzetű, labilis családi és szociális hátterű, sajátos nevelési igényű gyerekek aránya. Ezt a körülményt a humán szféra jövője szempontjából figyelembe kell venni, oktatási és nevelési módszertan tekintetében is, de különösen arra kell hangsúlyt fektetni, hogy a humán szektorok integrált, összehangolt működtetése vezethet csak kielégítő eredményre. A jövő munkaerő-piaci igényeinek kielégítése szempontjából arra utal ez a jelenség, hogy jelentős energiákat fog igényelni a szükséges kompetenciákkal rendelkező kínálat megteremtése.


A térség demográfiai helyzete 2/2


A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége

Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0%

Infrastrukturális adottság

▪ Szélessávú Internet

▪ Mindhárom mobilhálózat

▪ Helyközi autóbusz-megállóhely

▪ Közművesített, közúton elérhető ipari park

▪ Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen

Azon települések száma, ahol nem érhető el (db)

10

8

0

59

0

Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%)

17%

13%

0%

98%

0%

A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

35Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Közlekedés

Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

Ipari parkok

Pénzügyi szolgáltatások

Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra

▪EUROVELO kerékpárút

Mozgatórugó alcsoport

Közmű ellátottság

Oktatás

Kultúra

Telekommuni-káció



36

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Szociális ellátás

Egészségügyi ellátás

Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr.

Egyéb infrastruktúra


▪Szülészeti ellátás▪Mentőállomás

▪Életház


Gazdaságfej-lesztési szervezetek

Természeti adottságok

Natura 2000 területek

Közbiztonsági szolgálat


▪Rotary típusú klub


Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37

A Mohácsi Kistérség közúti elérhetősége egyelőre nem megfelelő. Ez a helyzet javul az M6-M56 autópálya megépítése révén. A K-NY irányú összeköttetés megteremtése érdekében Mohácson hidat szükséges építeni. A belső úthálózati viszonyok fejletlenek, ma is számos zsáktelepülés van. Az autópályára való hosszas várakozás jegyében a közutak megfelelő karbantartása elmaradt, többnyire évtizedek óta csak kátyúzásra került sor. Az autópálya építés alatti anyagszállítás még jobban megviseli a bekötő utakat, annak befejeztével szakszerű helyreállítás szükséges.

A vasúti közlekedés lehetőségei romlanak, a helyzet visszafordítására nincs esély. A távolsági autóbusz-összeköttetés minden település esetében fennáll, azonban a buszjáratok gyakorisága csökken. Ez a falusi lakosságnak a munkaerőpiacon való megmaradását, vagy sokak esetében az oda való visszakerülést egyre jobban megnehezíti. A mezőgazdasági úthálózat fejlesztése nem követte a szétaprózódott birtokszerkezet következtében felmerült igényeket.

A közüzemi infrastruktúra területén jelentős fejlődés tapasztalható. A szennyvízhálózat kiépítése terén jelentős javulás történt, de a megyei átlagtól sajnos a kistérség egésze még mindig jóval elmarad. A lakások vezetékes telefonnal való ellátottsága jelentősen javult, bár a mobiltelefonok elterjedése ezt a problémát megszüntette.

A Pécsváradi Kistérséget ÉK – DNY irányban szeli ketté a 6-os főközlekedési út. Az M6-ra felfűződő települések vagy a főút mentén terülnek el, vagy zsáktelepülésként felújításra szoruló bekötőúttal kapcsolódnak rá.Az önkormányzati utak állapotában az utóbbi években kisebb előrelépés történt. A járdák minősége általában jó, egy-két községben felújításra szorul.

A Mohácsi Kistérség közúti elérhetősége egyelőre nem megfelelő. Ez a helyzet javul az M6-M56 autópálya megépítése révén. A K-NY irányú összeköttetés megteremtése érdekében Mohácson hidat szükséges építeni. A belső úthálózati viszonyok fejletlenek, ma is számos zsáktelepülés van. Az autópályára való hosszas várakozás jegyében a közutak megfelelő karbantartása elmaradt, többnyire évtizedek óta csak kátyúzásra került sor. Az autópálya építés alatti anyagszállítás még jobban megviseli a bekötő utakat, annak befejeztével szakszerű helyreállítás szükséges.

A vasúti közlekedés lehetőségei romlanak, a helyzet visszafordítására nincs esély. A távolsági autóbusz-összeköttetés minden település esetében fennáll, azonban a buszjáratok gyakorisága csökken. Ez a falusi lakosságnak a munkaerőpiacon való megmaradását, vagy sokak esetében az oda való visszakerülést egyre jobban megnehezíti. A mezőgazdasági úthálózat fejlesztése nem követte a szétaprózódott birtokszerkezet következtében felmerült igényeket.

A közüzemi infrastruktúra területén jelentős fejlődés tapasztalható. A szennyvízhálózat kiépítése terén jelentős javulás történt, de a megyei átlagtól sajnos a kistérség egésze még mindig jóval elmarad. A lakások vezetékes telefonnal való ellátottsága jelentősen javult, bár a mobiltelefonok elterjedése ezt a problémát megszüntette.

A Pécsváradi Kistérséget ÉK – DNY irányban szeli ketté a 6-os főközlekedési út. Az M6-ra felfűződő települések vagy a főút mentén terülnek el, vagy zsáktelepülésként felújításra szoruló bekötőúttal kapcsolódnak rá.Az önkormányzati utak állapotában az utóbbi években kisebb előrelépés történt. A járdák minősége általában jó, egy-két községben felújításra szorul.


A térség infrastrukturális adottságai 1/2

38

A mezőgazdasági utak a fejlesztési rangsor végén állnak, helyreállításuk indokolt lenne.

A Mecsek hegység északi lábánál vezet keresztül a Dombóvár - Baja vasútvonal, melyre hosszú távon is számítani lehet, mert ez teremti meg a Bajai hídon keresztül a Dél-Dunántúl kelet - nyugati összeköttetését. A vezetékes ivóvíz hálózatok kiépültek, ahol az adottságok lehetővé tették, a helyi ivóvíz bázisra támaszkodnak. Az ivóvíz minősége nem mindenhol megfelelő.A csapadékvíz elvezető rendszerek fejlesztései megkezdődtek, de folytatásukra továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetni.A nagyobb települések szennyvízkezelése megfelelő, a kisebb településeké nem megoldott, pályázati lehetőségük sincs (2000 fő alatt), ezen változtatni szükséges.Villamos-energia ellátás minden településen van, a vezetékes gáz a Mohácsi Kistérség 96, a pécsváradi 79%-át éri el.A települések közel felében működik kábeltelevízió szolgáltatás. A közterületek állapota változó, sok helyen javításra szorul, a leromlott állapotú lakóépületek főleg a gazdátlanná vált és a szegregálódó roma lakosság körében jellemzőek.A központi településektől távolabb eső települések szélessávú internettel való ellátását a szolgáltatók nem tartják gazdaságosnak. A közlekedési elzártság kompenzálásaként az internet-ellátás megoldása fontos lenne.

A mezőgazdasági utak a fejlesztési rangsor végén állnak, helyreállításuk indokolt lenne.

A Mecsek hegység északi lábánál vezet keresztül a Dombóvár - Baja vasútvonal, melyre hosszú távon is számítani lehet, mert ez teremti meg a Bajai hídon keresztül a Dél-Dunántúl kelet - nyugati összeköttetését. A vezetékes ivóvíz hálózatok kiépültek, ahol az adottságok lehetővé tették, a helyi ivóvíz bázisra támaszkodnak. Az ivóvíz minősége nem mindenhol megfelelő.A csapadékvíz elvezető rendszerek fejlesztései megkezdődtek, de folytatásukra továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetni.A nagyobb települések szennyvízkezelése megfelelő, a kisebb településeké nem megoldott, pályázati lehetőségük sincs (2000 fő alatt), ezen változtatni szükséges.Villamos-energia ellátás minden településen van, a vezetékes gáz a Mohácsi Kistérség 96, a pécsváradi 79%-át éri el.A települések közel felében működik kábeltelevízió szolgáltatás. A közterületek állapota változó, sok helyen javításra szorul, a leromlott állapotú lakóépületek főleg a gazdátlanná vált és a szegregálódó roma lakosság körében jellemzőek.A központi településektől távolabb eső települések szélessávú internettel való ellátását a szolgáltatók nem tartják gazdaságosnak. A közlekedési elzártság kompenzálásaként az internet-ellátás megoldása fontos lenne.


A térség infrastrukturális adottságai 2/2

39

*Szálloda, gyógyszálloda, panzió**Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadásForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus

A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással

Egy főre jutó szálláshelyek száma(db/fő)

Térségi adat

Országos átlag

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő)

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Térségi adat az országos átlag százalékában

0.01 0.02

0.02 0.04

29% 51%

0.16 0.38

1.81 0.68

9% 56%

40

Legnagyobb foglalkoztató szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia...





▪ Közszféra

Települések főbb jellemzői 1/9

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 134






▪ Város ▪ 3,888

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Apátvarasd

Babarc

Bár

Belvárdgyula

Berkesd

Bezedek

Bóly

Munkanél-küliség (%)

▪ 17.58%

▪ 13.70%

▪ 10.10%

▪ 14.04%

▪ 12.93%

▪ 17.33%

▪ 4.54%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 325,047

▪ 425,653

▪ 420,239

▪ 317,482

▪ 303,224

▪ 397,364

▪ 617,837

Magas** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.353

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 3.575

▪ 0.020

▪ 0.394

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.183

41










Jogállás


Lakosság (fő)


▪ Község ▪ 2,175

▪ Község ▪ 99






Borjád

Dunaszekcső

Erdősmárok

Erdősmecske

Erzsébet

Fazekasboda

Feked


▪ 10.13%

▪ 14.70%

▪ 23.08%

▪ 15.40%

▪ 6.91%

▪ 8.02%

▪ 7.00%


▪ 412,800

▪ 363,879

▪ 233,473

▪ 314,039

▪ 346,579

▪ 326,829

▪ 310,408


▪ 0.000

▪ 0.251

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.753

▪ 0.000

▪ 2.781

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

42






▪ Közszféra




Jogállás


Lakosság (fő)




▪ Község ▪ 2,304

▪ Község ▪ 1,159




Geresdlak

Görcsönydoboka

Hásságy

Hidas

Himesháza

Ivándárda

Kátoly


▪ 8.97%

▪ 12.27%

▪ 4.40%

▪ 12.00%

▪ 9.96%

▪ 11.11%

▪ 8.29%


▪ 426,452

▪ 360,347

▪ 554,541

▪ 355,579

▪ 395,395

▪ 378,057

▪ 376,697


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.140

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.330

▪ 0.000

▪ 0.088

▪ 0.000

▪ 0.000

43



▪ Közszféra







Jogállás


Lakosság (fő)




▪ Község ▪ 1,155

▪ Község ▪ 2,736




Kékesd

Kisbudmér

Kisnyárád

Kölked

Lánycsók

Lippó

Liptód


▪ 16.13%

▪ 12.36%

▪ 20.28%

▪ 28.00%

▪ 13.74%

▪ 10.19%

▪ 28.76%


▪ 301,646

▪ 336,377

▪ 270,727

▪ 287,720

▪ 463,157

▪ 489,765

▪ 153,930


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.027

▪ 0.140

▪ 0.000

▪ 0.226

44









Jogállás


Lakosság (fő)


▪ Község ▪ 1,110




▪ Község ▪ 1,726



Lovászhetény

Majs

Maráza

Máriakéménd

Martonfa

Mecseknádasd

Monyoród


▪ 7.00%

▪ 18.00%

▪ 8.29%

▪ 8.15%

▪ 7.20%

▪ 7.20%

▪ 14.20%


▪ 287,420

▪ 434,842

▪ 272,254

▪ 346,195

▪ 494,330

▪ 507,108

▪ 217,919


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.755

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.042

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.472

▪ 0.000

45










Jogállás


Lakosság (fő)







▪ Község ▪ 1,037


Nagybudmér

Nagynyárád

Nagypall

Óbánya

Ófalu

Olasz

Palotabozsok


▪ 14.94%

▪ 6.86%

▪ 7.54%

▪ 8.00%

▪ 5.24%

▪ 4.60%

▪ 7.56%


▪ 257,665

▪ 477,015

▪ 465,147

▪ 434,148

▪ 400,129

▪ 515,917

▪ 427,721


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 1.740

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.577


▪ 0.000

▪ 0.852

▪ 0.784

▪ 42.883

▪ 0.757

▪ 0.000

▪ 0.000

46










Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Város ▪ 4,057





▪ Község ▪ 1,678



Pécsvárad

Pereked

Pócsa

Sárok

Sátorhely

Somberek

Szajk


▪ 5.41%

▪ 4.63%

▪ 8.40%

▪ 21.15%

▪ 11.94%

▪ 5.51%

▪ 8.13%


▪ 542,807

▪ 419,765

▪ 363,496

▪ 282,496

▪ 430,436

▪ 490,746

▪ 466,089


▪ 0.760

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.748

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.232

▪ 0.262

47










Jogállás


Lakosság (fő)


▪ Község ▪ 1,863







Szebény

Szederkény

Székelyszabar

Szellő

Szilágy

Szűr

Töttös


▪ 13.65%

▪ 3.50%

▪ 16.22%

▪ 7.55%

▪ 8.82%

▪ 13.43%

▪ 10.55%


▪ 230,312

▪ 464,528

▪ 339,577

▪ 237,166

▪ 307,564

▪ 333,308

▪ 321,246


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.029

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

48


▪ Közszféra





Jogállás


Lakosság (fő)


▪ Község ▪ 1,599




Udvar

Véménd

Versend

Zengővárkony


▪ 15.80%

▪ 9.58%

▪ 29.33%

▪ 8.50%


▪ 434,842

▪ 381,409

▪ 379,075


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.048

▪ 0.000

▪ 0.000

49

Települések egy mondatos jellemzése 1/30

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


Település Legfontosabb probléma a településen

▪ Apátvarasd ▪ „- munkanélküliség▪ - munkahelyek hiánya▪ - szennyvízhálózat kiépítetlensége”

▪ Babarc ▪ „- helyi foglalkoztatás minimális léte, munkahely hiány

▪ - viszonylag magas munkanélküliség▪ - lakosság elöregedése, fiatalok

elvándorlása▪ - helyi védettségű építmények helyreállítási

költségének forráshiánya▪ - belvízelvezetés részbeni megoldatlansága▪ - megüresedett, felszabadult intézményi

épületek hasznosíthatatlansága▪ - önkormányzat saját bevételeinek alacsony

szintje”

Legfontosabb lehetőség a településen

▪ „- talán turizmus - túra útvonal húzodik település határában, a városiak kicsalogatásával hétvégenként lehetne a falusi turizmust fejleszteni”

▪ „- falusi tirisztika fejlesztése▪ - kulturális egyesületek fejlesztése,

lehetőségeik kihasználása, tevékenységének koordinálása

▪ - beépíthető építési telkek biztosítása- letelepedés elősegítése céljából

▪ - üresen álló volt intézményi épületek kihasználása (munkahelyteremtés, kulturális, sport célra)

▪ - tervezett főútvonal-építésben (M6-M60) rejlő lehetőségek: feltárása, kiaknázása”

50





▪ Bár ▪ „- településen áthaladó nagy forgalom”

▪ Belvárdgyula ▪ „-alulképzettség, alacsony iskolázottság▪ -munkanélküliség magas; a

munkalehetőség korlátozott ▪ -nagyobb foglalkoztató cégek hiánya, az

egyéni vállalkozások túlsúlya▪ -elöregedett a lakosság; kevés a fiatal

betelepülő a községbe▪ -zsáktelepülés jelleg▪ -intézmények hiánya▪ -szennyvízelvezetés hiánya”


▪ „- falusi turizmus▪ - Mohács és a Duna közelsége”

▪ „-jelentős régészeti lelőhely (6 ezer éves település maradványait találták meg a határban)

▪ -a kiépítendő M60-as autóút nyomvonala a tervek szerint átmegy a településen

▪ -falumúzeum-faluház létesítése kapcsán a falusi turizmus fejlesztése

▪ -sok a pince, pl. a fehérborúthoz csatlakozás lehetősége

▪ -kulturális programokkal a közösségi összetartóerő elősegítése”

51





▪ Berkesd ▪ „- zsáktelepülés, az utak rosz állaptban vannak, jó lenne egy összekötő út Kátollyal

▪ - szennyvízcsatorna hiánya▪ - több embert foglalkoztató vállalkozások

hiánya▪ - nő a munkanélküliség▪ - lakosság 30% roma kisebbséghez tartozik,

90%-kuk szakképzetlen segélyekből él▪ - sok a kényszervállalkozó▪ - a lakosság nagyrészének jövedelme nem

haladja meg a minimálbért”

▪ Bezedek ▪ „- munkanélküliek magas aránya miatt hátrányos helyzetű település vagyunk

▪ - alternatív jövedelemszerzési lehetőségek hiánya

▪ - magas azon lakosok aránya, akik rendelkeznek munkahellyel, de jövedelmük alacsony, nem nyújt fedezetet egy elfogadható életszínvonal biztosításához.

▪ - szennyvízközmű hiánya▪ - egészséges életvitelhez szükséges

feltételek hiánya (sportlétesítmények)”


▪ „Falusi turizmus:▪ - csendes , jó levegőjű, sok zöldterülettel

rendelkező település▪ - horgásztó▪ - turista útvonal▪ - ha Kátollyal összekötőút megépülne csak

pár km-re lenne az autópálya”

▪ „- EU-ban is kvóta nélkül értékesíthető bio termékek előállítását céloztuk meg, a termeléstől az értékesítésig(magas aranykorona értékű termő területek, magas a napsütéses órák száma)

▪ - a bio állattartásba a kistermelőket is be kívánjuk vonni, ezzel alternatív jövedelmet biztosítva számunkra

▪ - ehhez képzéseket, tréningeket szervezni”

52





▪ Bóly ▪ „- önerőhiány a pályázatokhoz▪ - kevés a munkahely, hiányoznak a

befektetők▪ - turizmus még gyerekcipőben jár▪ - kihasználatlanok a jó termőtáji adottságok▪ - a jelenlegi munkanélküliek nem kreatívak,

külső megoldást várnak”

▪ Borjád ▪ „- a szennyvízelvezetése nem megoldott, problémát jelent.

▪ - Buszközlekedés nem megoldott (este nincs és hétvégén kevés)

▪ - növekvő munkanélküliség, a lakosság elszegényedése”


▪ „- turisztikai és termálprojekt megvalósítása Békáspusztán

▪ - ipari park fejlesztése és benépesítése▪ - intézményi fejlesztések, tornacsarnok,

uszoda▪ - közösségi terek kialakítása, meglévők

fejlesztése▪ - helyi lakosságot és a turistákat

megmozgató rendezvények”

▪ „- Idegenforgalom megtelepítése, falusi turizmus kialakítása.

▪ -Olcsóbb ingatlanok, így fiataloknak ideális letelepedést biztosít.”

53





▪ Dunaszekcső ▪ „- munkanélküliség▪ - nagy átmenő forgalom▪ - öregedő népesség▪ - fiatalok elvándorlása▪ - sok eladó ingatlan▪ - üres önkormányzati ingatlanok▪ - szakképzett munkaerő hiánya▪ - település árvízmentesítése▪ - Több apró mezőgazdasági parlag terület▪ - Önkormányzati tulajdonban levő

használaton kívüli artézi kút rossz vízminőséggel/kb 200 méteren 30Co os víz/”

▪ Erdősmárok ▪ „- munkahelyhiány▪ - a közlekedés nagyon nehézkes▪ - informatikai rendszer hiány (pl.:internet

hiánya)”


▪ „- turizmus fejlesztés, jó lehetőségek vizi turizmus területén

▪ - környezeti adottságok▪ - tradicionális gasztronómia, helyben

előállított háztáji jellegű mezőgazdasági termékek

▪ - gazdag történelmi múlt (Limes útvonal, római kori lelőhelyek, régészeti ásatások)

▪ - biomasszatermelés▪ - egyház épületek karbantartása”

▪ „- település maga sem látja”

54





▪ Erdősmecske ▪ „- belterületi vízrendezés▪ - ároktisztítás, járdák, utak építése

helyreállítása▪ -elöregedő lakosság, fiatalok elvándorlása

munkahely hiányában”

▪ Erzsébet ▪ „-Munkahelyek hiánya, ▪ -szennyvíz, csapadékvíz elvezetés

megoldása, patakmeder, hidak, árkok felújítása,

▪ -falukép szebbé tétele, középületek, műemlék jellegű épületek felújítása

▪ - omlásveszélyes partfalak megerősítése▪ - rossz tömegközlekedés, közutak állapota

romlik▪ - település elöregedése”


▪ „- talán a falusi turizmus”

▪ „- település a Zengő lábánál fekszik▪ - Karasica patak part mentén kerékpárút

kialakítása▪ - halastavak, környéken gazdag madárvilág

pl.: madarász tábor▪ - vadászati turizmus fejlesztése▪ - boros gazdák bevonása a turizmusba▪ - település közel fekszik új M6-oshoz”

55





▪ Fazekasboda ▪ „- szennyvíz kiépítés▪ - községből a munkába járás, mivel este 6

óra után és hétvégén egyáltalán nincs buszközlekedés

▪ - lakosság kiöregedett, kb. 10% munkaképes fiatal

▪ - nincs jól megoldva az orvosi ügyeleti ellátás

▪ - gondozatlan a környezet a falu határában”

▪ Feked ▪ „- a lakosság elöregedése▪ - munkahelyek hiánya▪ - tömegközlekedés nagyon ritka”


▪ „- bioenergia felhasználás, turisztika kialakítása

▪ - falu természeti adattságai kedvezőek pl.: halastó, erdő

▪ - új szálláshelyek létesítése, fejlesztése▪ - falusi vendéglátás kialakítása, erdei

tanösvények, tornapálya kiépítése, turistaútvonalak bővítése

▪ - kerékpárutak, műemlékek felújítása, néprajzi gyűjtemény, tájház létesítése

▪ - lakáshoz jutás elősegítése a fiatalok körében”

▪ „- falusi turizmus▪ - egyedi utcekép megőrzése,

továbbfejlesztése”

56





▪ Geresdlak ▪ „-A település közlekedésének, elérésének romlása.

▪ -Népességfogyás ▪ -Önkormányzati intézmények fenntartása

állami támogatásának csökkenése miatt.”

▪ Görcsönydoboka

▪ „- munkahely hiánya▪ - elöregedő lakónépesség▪ - fiatalok elvándorlása▪ - zsáktelepülés”


▪ „Turisztikai vonzerő növelése( ifjúsági szálláshelyek kialakítása, kerékpárút kiépítése )

▪ Öregek Napköziotthonának kialakítása.▪ Nemzetiségi Tájház kialakítása▪ Teleház és Közösségi Ház kialakítása▪ Informatikai fejlesztések”

▪ „- turisztikai szempontjából szép és csendes környezetben helyezkedik el az össz-közművesített település

▪ - német nemzetiségi nyelv ismerete és használata”

57





▪ Hásságy ▪ „Az önkormányzati utak és járdák felújítása, a halastó körüli pihenőpark, gyalog-és kerékpárút kialakítása szükséges.

▪ Fontos lenne az árkok kipucolása, és a halastó kikotrása.

▪ Szükség van még lakótelkek kialakítására is.”

▪ Hidas ▪ „- lakónépessége elöregedő és csökenő félben van

▪ - fiatalok megtartása, ehhez - építési telkek biztosítása, kialakításuk területhiány és a domborzati viszonyok miatt kiemelt problémát jelent

▪ - vállalkozás barát környezet kialakítása▪ - munkahelyteremtő beruházások támogat▪ - fizikai falukép javítása”


▪ „A nemzetiségi nyelv és kultúra további ápolása, új partnerkapcsolatok kialakítása.

▪ Turisztikai lehetőségek további kiépítése.▪ Községünk rendelkezik egy ipari park

kialakítására megfelelő közművesített területtel is.”

▪ „- vegyi művek területének kármentesítésével és megszerzésével ipari parkot lehetne kialakítani

▪ - jelenleg lakóövezetnek kijelölt önkormányzati terület fizikai és közművekkel való megközelíthetőségének kialakításával lakóövezetet lehetne kialakítani”

58





▪ Himesháza ▪ „- 50.07-es úttal nincs kapcsolata M6-os autópályának

▪ - munkahelyek hiánya”

▪ Ivándárda ▪ „- szennyvíz kezelésének megoldása környező településekkel együttműködve

▪ - iskola fenntartása, működtetésének megoldása az elkövetkező években

▪ - munkanélküliség minimsalizálása, fiatalok elhelyezkedésének segítése

▪ - szociális hálózat bővítése, idősek létszámának növekedése miatt házi segítségnyújtás bővítése

▪ - önkormányzati tulajdonban lévő járdák, közutak felújítása

▪ - falugond”


▪ „- 2db lezárt termálkút ▪ - M6-os autópálya”

▪ „- megépülő autópálya▪ - turizmus, vendéglátás”

59





▪ Kátoly ▪ „- munkahelyek hiánya▪ - szennyvízhálózat▪ - csapadékvíz elvezetés megoldása,

patakmeder, hidak, árkok felújítása/vízgyűjtő terület vagyunk és gyakran fenyeget bennünket az elöntés veszélye nagy mennyiségű csapadéknál/

▪ - falukép szebbé tétele▪ - közterek, művelődési ház, helyi védelem

alatt álló épület, templom felújítása▪ - zzáktelepülés bekotő út felújítása”

▪ Kékesd ▪ „- szennyvízhálózat hiánya▪ - lakosság elöregedése, fiatalok

elvándorlása▪ - magas a munkanélküliek és a rendszeres

szociális segélyből élők száma▪ - vállalkozások és munkahelyek hiánya▪ - inrfastruktúra elöregedése”


▪ „- önkormányzat anyagi nehézségei miatt egyre nehezebben tud pályázni, mert nem tudja az önerőt biztosítani”

▪ „- turizmus fejlesztése, kiránduló helyek létesítése”

60





▪ Kisbudmér ▪ „- zsáktelepülés, megoldatlan a közlekedés, hétvégén egyáltalán nincs buszjárat

▪ - nincs helyben munkahely▪ - a lakosság elszegényedik, mert legtöbbük

jövedelme minimál bér ▪ - a régi pincesor tönkre megy, a pincék

beomlanak, mert nincs pénz a felújításukra▪ - szennyvízhálozat megoldatlan”

▪ Kisnyárád ▪ „- munkahelyek hiánya▪ - zsáktelepülés”


▪ „- fiatalok itt tartása▪ Falusi turizmus▪ - Karasica menti kerékpárútra épülve▪ - szálláshelyek kialakítása▪ - halastó▪ - kézműves termékek▪ - öreg pincékből sóbarlangot lehetne

kialakítani”

▪ „- turisztikai jelentőségének kiaknázása”

61





▪ Kölked ▪ „-Kölked Mohácstól délre 5km-re a horvát határ mellett fekszik

▪ - infrastruktukturális probléma - szennyvízrendszer kiépítése

▪ - lakosság több mint 30% Roma etnikumhoz tartozik

▪ - magas munkanélküliség (munkaképes lakosság 28%-a), szegénység -az alacsony iskolai végzettség és az etnikai megkülönböztetés miatt

▪ - munkahely létesítésére nincs lehetőség”

▪ Lánycsók ▪ „- munkahelyek, munkalehetőségek hiánya▪ - a turizmust elősegítő pályázatok,

támogatások hiánya pl.: halastó horgásztóvá alakítása

▪ - utak állapotának javítása▪ - egészségügyi centrum létrehozása”


▪ „Turizmus ▪ - régi halászfalu karakterét-▪ - itt található hazánk legnagyobb ártéri

legelője, a kölkedi Nagyrét, a Duna-Dráva Nemzeti Park nagypartosi bemutató területe, a nagylétszámú szürkemarha gulyája.

▪ - Fehér Gólya Múzeum▪ - kitünő horgász és vadász paradicsom▪ - Erdőfű kastély”

▪ „- a turizmust elősegítése pl.: víztározó horgásztóvá alakítása

▪ - az ifjúság hasznos szabadidő eltöltését eősegítő fejlesztések pl.: ifjusági szervezetek alakítása, ezek működési feltételeinek elősegítése”

62





▪ Lippó ▪ „- oktatási intézmények fenntartása, felújítása

▪ - gyermeklétszám, lakosság csökkenése▪ - munkahelyek hiánya▪ - szennyvízelvezetés megoldatlan▪ - csapadékvíz elvezetők karbantartása”

▪ Liptód ▪ „- nincs munkalehetőség, nincsenek vállalkozások

▪ - magas a munkanélküliség▪ - alacsony jövedelmek▪ - az önkormányzat alulfinanszírozott”


▪ „- A helyi gazdaságok, vállalkozások leginkább helyi munkaerőt alkalmaznak, ami az itt lakók számára nagy előnyt jelent.

▪ - A település jó éghajlati, domborzati viszonyokkal rendelkezik

▪ - A falusi turizmus kiépítése nagy lehetőséget tartogathat a település lakói számára

▪ - A mezőgazdasági ágazatok még gazdaságosabb kihasználása”

▪ „Falusi turizmus:▪ - jó kapcsolatok nemzetiségi iskolákkal és

erre alapozott ifjúsági táborozás▪ - lókúti pihenőhely fejlesztése▪ - ifjúsági turizmus fellendítése,

szálláshelyek létrehozása▪ - táj természeti szépsége▪ - tájház, néprajzi gyűjtemény létrehozása

és vendégház tovább fejlesztése”

63





▪ Lovászhetény ▪ „- szennyvízhálózat kiépítése, gázhálózat bővítése

▪ - sportpálya, öltözők felújítása▪ - munkanélküliség▪ csökkenő lakosság”

▪ Majs ▪ „- kevés a munkalehetőség a faluban▪ - felújításra várnak az utak és a járdák ▪ - távolesünk azautópályától, főutvonaltól és

a vasútállomástól▪ - a közuti autóközlekedés Mohács felé jó,

Pécs, Bóly nehezen megközelíthető▪ -”


▪ „- munkahelyteremtés▪ - fitaloknak programok szervezése”

▪ „Majs erősségei:▪ -szép természeti környezet, sétára,

kirándulásra alkalmas halastó, erdő▪ - rendezett falukép, vendégszerető

emberek▪ - teljes közmű elátás: víz, szennyvíz,

telefon▪ - XVII. szerb-ortodox templom▪ - német nemzetiségi tájház, felvidéki

emlékszoba▪ - aktívan működő egyesületek▪ - alacsony helyi iparűzési adó▪ - vállalkozásbarát önkormányzat”

64





▪ Maráza ▪ „-Népesség fogyás▪ -Közlekedési problémák, rossz bekötő út

hálózat▪ -Szennyvíz beruházás megoldása”

▪ Máriakéménd ▪ „- szennyvízhálózat hiánya jelenti, mert szennyvízaknák szennyezik a talajbizet

▪ - belterületi utak rossz minősége▪ - csapadékvíz elvezetése”


▪ „-turisztikai vonzerő növelése, szálláshelyek kialakítása, programok szervezése,

▪ -kerékpárutak kiépítése,▪ -nemzetiségi helytörténeti gyűjtemények,

kialakítása.”

▪ „- turizmusban, ami a 2 km hosszúságú, különleges kilátással rendelkező Pincesor fejlesztésével és a szőlőtermesztés fellendítésével érhető el”

65





▪ Martonfa ▪ „- egyedi szennyvíz kezelési rendszer kiépítése

▪ - útburkolat helyreállítása, új utak építése▪ - művelődési központ külső felújítása”

▪ Mecseknádasd

▪ „- innováció hiánya, alacsony innováció - térségspecifikus képzési programok hiánya (helyi mezőgazdasági termelés szolgáltatásaihoz és prioritásaihoz kapcsolódó és azkat elősegítő képzés, tájékoztatók hiánya, vállalkozókedv alacsony mértéke, kényszervállalkozások)

▪ - piacra történő betörés nehézkes (éles versenyhelyzet)

▪ -társadalmi és gazdasági kohézió éretlen/fejletlen/kiépítet”


▪ „- Zsáktelepülésből adódó nyugodt életkörülmények

▪ - falusi turizmus, lovaglás”

▪ „- jó földrajzi fekvés kihasználhatósága, jó megközelíthetőség, turisztikai vonzerő (kiváló természeti adottságok)

▪ - külföldiek bevonzása a településre- turisztikai szempontból (német nyelv ápolása, hagyományok megőrzése és újra felfedése)

▪ - partnerkapcsolatok”

66





▪ Monyoród ▪ „- szennyvízelvezetés hiánya▪ -elöregedő lakosság▪ - lakosság csökkenése”

▪ Nagybudmér ▪ „-szennyvízelvezetése nem megoldott, problémát jelent.

▪ -Szélessávú internet hiánya ▪ -zsáktelepülés mivolta gátolja az embereket

munkahelyek megközelítésében, megtartásában (megoldható volna, ha megépülne Belvárdgyula-Kiskassa-Nagybudmér összekötő út)

▪ -magas munkanélküliség, így az elszegényedés folyamatosan nő.

▪ -Buszközlekedés a hétvégén főleg nem megoldott”


▪ „- vállalkozások ösztönzése▪ - közlekedés javítása”

▪ „Idegenforgalom megtelepítése, falusi turizmus kialakítása. Olcsók az ingatlanok, így fiataloknak ideális letelepedést biztosít.”

67





▪ Nagynyárád ▪ „- nincs munkalehetőség▪ - kevés a vállalkozás▪ - rossz közlekedési infrastruktúra▪ - elöregedő népesség, elvándorlás”

▪ Nagypall ▪ „-belvízelvezetés megoldása, csatornahálózat hiánya.

▪ - munkalehetőségek hiánya helyi és kistérségi szinten is

▪ - idegenforgalmi és kulturális szempontból hiányzik egy olyan épület komplexum, amely helyt ad a helyi népi hagyományok ápolásának bemutatására, állandó kiállításra, az aktív civil egyesületnek egy állandó

▪ -fiatalok közösségi helyének hiánya”


▪ „Falusi turizmus:▪ - gazdag kulturális német nemzetiségi

hagyományok ▪ - élő hagyományápolás▪ - szép természeti környezet, rendezett

falukép▪ - értékes pincesorok, bortermelés▪ - falusi turizmus▪ - népi iparművészeti hagyományok

(kékfestő műhely)”

▪ „-csendes nyugodt környezet▪ -M6-os közelsége▪ -telkek kialakítása, ezzel is növelni a

lakosság számot▪ - óvodai nevelés és az alsó tagozatos

iskolai oktatás helyben tartása▪ - falusi vendéglátás fejlesztése▪ -régi mesterségeket bemutató egyesület”

68





▪ Óbánya ▪ „-Munkaképes korú lakosainak környéken megélhetés biztosítása

▪ -Fiatalok helyben tartása. Számukra belátható "kézzelfogható" jövőkép biztosítása.

▪ -Ivóvíz minőségének javítása▪ -Mecseknádasd-Óbánya bekötőút felújítása▪ - vadkárok kivédése”

▪ Ófalu ▪ „-A községben a zárt szennyvízcsatorna hálózat megépítése, mivel a saját szennyvíztisztító telep már megépült.

▪ -Az ifjúság megtartása a faluban. ▪ -A fiatalok részére megfelelően berendezett

klub, ahol kulturális és szórakozási lehetőség van.”


▪ „- a község földrajzi fekvése, egészséges levegője

▪ - turistaközpont jellege▪ - német nemzetiségű település▪ - nemzetiségi hagyományok▪ - fazekasság”

▪ „Az idegenforgalom fejlesztése: Ófalu fekvésénél és természeti adottságánál fogva pihenésre, kikapcsolódásra kitűnően alkalmas”

69





▪ Olasz ▪ „- elöregedés▪ - tanult fiatalok elköltözése▪ - életszínvonal csökkenése▪ - falusi életformát nem váltja fel megfelelő

jövő kép”

▪ Palotabozsok ▪ „- kevés munkalehetőség a községben- a fiatalabb korosztály elhagyja a falut és máshol keres lehetőséget

▪ - község elöregszik - kevés a gyermek, kevés a születések száma, így az iskola és az óvoda léte is kérdéses

▪ - nehézséget okoz a közintézmények, épületek karbantartása”


▪ „- három nemzetiség, anyanyelvi szintű horvát és német nyelv ismerete

▪ - városok relatív közelsége Az épülő gyorsforgalmi út.

▪ - ős lakosság szorgalma.▪ -nyugodt táj, jó termő táj▪ -vadászati, horgászati lehetőség,

pihenésre alkalmas helyek▪ -jónak mondható foglalkoztatottság”

▪ „- M6-os autópálya megépítésével, mivel annak egy lehajtója a község a határában épül meg, így a közelebbi városok, mint Pécs, Szekszárd elérhetési ideje lényegesen lerövidül.

▪ Egy élhető községbe, ami könnyen megközelíthető talán nagyobb kedvvel költöznek azok, akik nem szeretnének városokban élni.”

70





▪ Pécsvárad ▪ „-kevés a helyi munkalehetőség▪ -növekszik a lakosság átlagéletkora▪ -magas a rokkantak és a leszázalékoltak

aránya▪ -kevés az életképes kisvállalkozás▪ -kevés a helyi élelmiszer előállítás▪ -csökken a mezőgazdaságból élők száma”

▪ Pereked ▪ „- kálváriadomb helyreállatása▪ - patakmeder, vízelvezető árok tisztítása,

mélyítése, burkolása▪ - falu összképének javítása▪ - településközpontban játszótér, szabadidő

eltöltésére alkalmas tér kialakíalakítása▪ - polgármesteri hivatal felújítása▪ - művelődési ház felújítása▪ - szőlőhegyi villamosítás, útépítés”


▪ „-kulturális és idegenforgalmi központ kiemelt jelentőségű műemlékekkel

▪ -tájvédelmi körzet központja▪ -évszázadok óta térségi közlekedési

csomópont▪ -mező és erdőgazdálkodás folyik

külterületein▪ -fejlett intézményhálózat▪ -gyümölcs és szőlőtermesztésre alkalmas

szubmediterrán klíma▪ -tiszta levegő, egészséges ivóvíz”

▪ „- sportpálya építése▪ - szőlőhegy üdülőterülettél nyilvánítása▪ - házhelyek kialakítása▪ - honvédségi lőtérből szabadidő-centrum

kialakítása▪ - település bevonása a falusi turizmusba”

71





▪ Pócsa ▪ „-közlekedésből, a nagy átmenő forgalomból adódó problémák, elsősorban a sebesség be nem tartása, valamint nagy zaj és por hatása.

▪ - belterületi csapadékvíz elvezetésének megoldása.

▪ A külterülettel (Pócsapuszta) kapcsolatos feladatok (ivóvíz, járda, út megoldása)”

▪ Sárok ▪ „-csökkenő elöregedő lakosság▪ - munkahelyek hiánya▪ - magas munkanélküliség▪ - fiatalok folyamatos elvándorlása, jövőlép

hiánya▪ - elöregedő intézményi infrastruktúra▪ - pangó falusi háztáji gazdaságok”


▪ „- vállalkozások ösztönzése▪ - talán a falusi turizmusba való

bekapcsolódás”

▪ „-Horvátország uniós integrálását követően várható pozitív lehetőségek kihasználása

▪ - meglévő, de nem használt "Trianoni út" felújítása, Horvátország irányába

▪ - a vidék mezőgazdasági termékek piacainak (növény, állat) újraindítása, értékesítése”

72





▪ Sátorhely ▪ „- magas munkanélküliség▪ - munkahelyek hiánya▪ - kevés vállalkozás”

▪ Somberek ▪ „- elöregedés▪ - fiatalok elvándorlása▪ - munkahely hiánya”


▪ „- Duna-Dráva Nemzeti Park▪ - Csatatéri Emlékhely”

▪ „- ipari terület léte▪ - épülő autópálya közelsége▪ - kvalifikált munkaerő”

73





▪ Szajk ▪ „- utak, járdák felújítása▪ - középületek felújítása,

akadálymentesítése▪ - falumúzeum rendbetétele▪ - sportlétesítmények felújítása▪ -”

▪ Szebény ▪ „-A település hátrányos helyzetű települések közé van sorolva

▪ - nagy probléma a munkanélküliség▪ - Súlyos probléma az önkormányzat által

lakhatatlannak tekintett ingatlanokba való állami támogatással történő beköltözés.”


▪ „Művelődési Ház felújítása▪ Ady utca vízelvezetési munkái▪ Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése”

▪ „- autópálya építőinek elszállásolása önkormányzati épületekbe- talán lehetőség

▪ - szebényi hagyomány ápolás: tánccsoport, tájház, szüreti felvonulás

▪ - szebényi látnivalók: 450 éves molyhos tölgy, 200 éves tiszafa, partfalba ásott pincesor”

74





▪ Szederkény ▪ „- szennyvízelvezetés megoldatlan▪ - Bóly-Szederkény kerékpárút munkába

járás, zeneiskola stb.miatt”

▪ Székelyszabar

▪ „-csökkenő lakosság, elöregedés▪ -növekvő munkanélküliség, helyben lévő

munkahelyek hiánya”


▪ „Egészségügyi centrum építése, mely magába foglalja a gyógyszertárat, gyermekorvosi rendelőt, védőnőt, idősek napközi otthonát. (költségvetése kb.: 200MFt)”

▪ „- falusi turizmus▪ - új alternatív termelési módok pl:

biotermékek”

75





▪ Szellő ▪ „- falukép szebbé tétele- közterek, játszótér, művelődési ház felújítása

▪ - munkahelyek hiánya▪ - csapadékvíz elvezetés▪ - hidak, árkok, járdák felújítása▪ - elkerülő út kiépítése▪ - vendéglátó egység hiányí”

▪ Szilágy ▪ „-A község lakossága elöregszik, kevés a gyerek, fiatalok elhagyják a települést

▪ -Magas munkanélküliség▪ -Rossz közlekedés, rossz utak▪ -Helyi munkáltatók hiánya▪ -Fejlesztési források hiánya.”


▪ „- rendkívül jó természeti adottságok▪ - idegenforgalom, turizmus kiépítése▪ - természetvédelmi területek kialakítása

(madaraknak, honos állatfajoknak élőhelyet), szabadidőpark

▪ - régészeti lelőhelyek▪ - termálvíz feltárása”

▪ „Idegenforgalom, szép természeti környezet

▪ -Melegvízű forrás hasznosítása▪ -Pincerendszerek hasznosítása.”

76





▪ Szűr ▪ „- magas munkanélküliség, helyben lévő munkahelyek hiánya

▪ - csökkenő lakosság▪ - kihasználatlan, felújításra szorolú

infrastruktúra”

▪ Töttös ▪ „- szennyvízelvezetés hiánya▪ - munkahelyek hiánya▪ - járdák felújítása▪ - sportöltöző felújítása▪ - zárt kerékpár tározó kialakítása▪ - tájház kialakítása▪ - ifjúsági klub kialakítása▪ - óvoda vízesblokkjának felújítása”


▪ „- helyi vállalkozások ösztönzése▪ - a falusi turzmus beindítása - vadászatban

rejlő lehetőségek”

▪ „- idegenforgalom fejlesztése▪ - útépítés során vendégszállás kialakítása”

77





▪ Udvar ▪ „- munkalehetőségek hiánya▪ - intézmények hiánya (pl.: óvoda)▪ - elöregedő lakosság▪ - tömegközlekedési lehetőségek szűkülnek

(buszjáratok száma csökken)”

▪ Véménd ▪ „-faluközpontot felújítása, közösségi tér kialakítása

▪ -helyi védettség alatt lévő épületek,és műemlék templom felújítása

▪ - közterek felújítása”


▪ „- teljes infrastruktúra▪ - közösségi ház rendezvények számára”

▪ „Falusi turizmus:▪ - nemzetiségi tájház és közösségi ház

befejezése, ahol népi mesterségek kerülnek bemutatásra (gyertya öntés, gyapjú készítés)

▪ - bekapcsolódni a borturizmusba és nemzetiségi programokkal egybekötni”

78





▪ Versend ▪ „-szennyvíthálózat hiánya▪ - új közművesített telkek kialakjítása▪ - önkormányzati épületek felújítása▪ - munkanélküliség▪ - rossz jövedelmi viszonyok miatt szociális

feladatok ellátása▪ - pályázatokhoz szükséges önrész hiánya”

▪ Zengővárkony ▪ „-utak burkolása, felújítása”


▪ „Vállalkozásbarát környezet kialakítása, vállalkozások letelepítése.”

▪ „- fejlett kulturális élet▪ - szelíd gesztenyés közelsége▪ - nyugodt, csendes életkörülmények”

79

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



80

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1

A térségben 6 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 15 db fejlesztési intézkedés tartozik

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

▪ „Népességmegtartás: Falumegújítás és –fejlesztés, a fenntartható fejlődést biztosító környezeti és társadalmi feltételek kialakítása a lakosság helyben tartása érdekében”

▪ „Turizmusfejlesztés: Hagyományokhoz illeszkedő, versenyképes turizmus megerősítése, új ill. hagyományteremtő gazdasági ágak fejlesztése”

▪ „Gazdaságfejlesztés: A térség versenyképességének javítása vállalkozás-erősítő politika kialakításával és az innováció szerepének erősítésével”

▪ „Közösségfejlesztés: Közösségfejlesztés az identitás-tudat és a szolidaritás erősítése érdekében”

▪ „Szolgáltatásfejlesztés: A térség szolgáltatási kínálatának gazdagítása, a szolgáltatások minőségének javítása”

Fő fejlesztési prioritás

▪ „Stratégiai térségmarketing: A térségi stratégiai tervezésben, kapcsolatépítésben és kommunikációban rejlő lehetőségek magas szintű kihasználása”

80

2 db

1 db

3 db

3 db

3 db

2,817,395

2,614,000

2,507,592

640,829

332,651

Összes allokált forrás (EUR)

Intézkedé-sek száma

3 db 60,677

81

▪ A lakóhelyi funkciók háttér- és infrastruktúrális alapfeltételeinek biztosítása


Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/6

A legtöbb forrás – 95,200 EUR – a(z) Hagyományőrzés fejlesztési intézkedésre lett allokálva

Fejlesztési intézkedés

▪ A lakókörnyezet minőségét meghatározó épített és természetes értékek megőrzése és fejlesztése, vonzó lakhatási és lakóhelyi környezet kialakítása

Fő fejlesztési prioritás: Népességmegtartás: Falumegújítás és –fejlesztés, a fenntartható fejlődést biztosító környezeti és társadalmi feltételek kialakítása a lakosság helyben tartása érdekében

Allokált forrás (EUR)

7,600

2,809,795

82

▪ A térségi turizmus szervezeti, programozási, szellemi megalapozása





Fő fejlesztési prioritás: Turizmusfejlesztés: Hagyományokhoz illeszkedő, versenyképes turizmus megerősítése, új ill. hagyományteremtő gazdasági ágak fejlesztése


2,614,000

83

▪ Üzleti szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztése





▪ Munkaerő-piaci igényekkel összehangolt képzés és élethosszig tartó tanulás

▪ A térség önfenntartó képességét biztosító, a térség belső erőforrásaira támaszkodó termelés fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Gazdaságfejlesztés: A térség versenyképességének javítása vállalkozás-erősítő politika kialakításával és az innováció szerepének erősítésével


217,500

1,285,482

1,004,610

84

▪ Hagyományőrzés





▪ Közösségi élet és az életmód fejlesztése

▪ Szolidaritás, diszkrimináció csökkentése

Fő fejlesztési prioritás: Közösségfejlesztés: Közösségfejlesztés az identitás-tudat és a szolidaritás erősítése érdekében


95,200

395,052

150,577

85

▪ A szolgáltatások fejlesztésének programja





▪ Az információs társadalom feltételrendszerének fejlesztése

▪ Az operatív programokból pályázható szolgáltatások fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Szolgáltatásfejlesztés: A térség szolgáltatási kínálatának gazdagítása, a szolgáltatások minőségének javítása


332,651

0

0

86

▪ A térség külső kapcsolatrendszerének fejlesztése





▪ A térségfejlesztés szervezeti és eszközrendszerének kialakítása

▪ A térségfejlesztés programozási, tervezési megalapozása

Fő fejlesztési prioritás: Stratégiai térségmarketing: A térségi stratégiai tervezésben, kapcsolatépítésben és kommunikációban rejlő lehetőségek magas szintű kihasználása


37,600

23,077

0

87

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



– 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat

– 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat

– Komplex stratégia megoldási javaslatai

88Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektor

Szektoronkénti megoszlás

Vállalkozások száma

Foglalkozta-tottság

10 legna-gyobb vállalk. Javaslatok

10 legfonto-sabb javaslat

9%

13%

20%

6%

7%

16%

8%

0%

17%

3%

25%

35%

13%

3%

7%

3%

3%

0%

10%

1%

50%

50%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

17%

0%

0%

20%

0%

3%

13%

33%

13%

0%

0%

0%

0%

50%

0%

0%

0%

50%

0%

0%

89

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik


1

Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”▪ „A telephelyek fejlesztése, korszerű eszközök beszerzése, innovatív termékek és technológiák bevezetése, minőségbiztosítási, környezetirányítási rendszerek bevezetése.”

Megoldási javaslatMegoldási javaslat várható eredménye

▪ „A kézműves és házi ipari tevékenységen kívüli ipari, kereskedelmi, szolgáltató mikrovállalkozások körében 20-30 fejlesztés végrehajtása.”

2

90




Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”▪ „A telephelyek fejlesztése, korszerű eszközök beszerzése, innovatív termékek és technológiák bevezetése, minőségbiztosítási, környezetirányítási rendszerek bevezetése.”


▪ „A kézműves és házi ipari tevékenységen kívüli ipari, kereskedelmi, szolgáltató mikrovállalkozások körében 20-30 fejlesztés végrehajtása.”

91



Szektor

▪ „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”


3▪ „Versenyképes nem kereskedelmi szállás- és

vendéglátó kapacitások mennyiségi és minőségi fejlesztése, és a turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése, turista pihenőhelyek, fogadóközpontok kialakítása.”


▪ „Megújul 100-120 ágy nagyságrendű, létesül 100-150 ágy nagyságrendű nem kereskedelmi szálláshely, létrejön 2-3 fogadóközpont és 4-6 turista pihenőhely, 2-3 wellness - rekreációs szolgáltatóhely.”


4▪ „Versenyképes nem kereskedelmi szállás- és

vendéglátó kapacitások mennyiségi és minőségi fejlesztése, és a turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése, turista pihenőhelyek, fogadóközpontok kialakítása.”

▪ „Megújul 100-120 ágy nagyságrendű, létesül 100-150 ágy nagyságrendű nem kereskedelmi szálláshely, létrejön 2-3 fogadóközpont és 4-6 turista pihenőhely, 2-3 wellness - rekreációs szolgáltatóhely.”

92



Szektor



93



Szektor



5▪ „A borturizmus fejlesztése, a borkultúra és

gasztronómia összekapcsolása minőségi szolgáltatási csomagokban.”


▪ „Látogathatóvá válnak a borút települések őstermelői és minőségi bort előállító pincéi, javul a pincénél történő borkóstolással egybekötött étkezési lehetőségek feltételrendszere, kiegészítő szolgáltatásokkal, akadálymentesítéssel,15-20 helyen.”


6▪ „A borturizmus fejlesztése, a borkultúra és

gasztronómia összekapcsolása minőségi szolgáltatási csomagokban.”

▪ „Látogathatóvá válnak a borút települések őstermelői és minőségi bort előállító pincéi, javul a pincénél történő borkóstolással egybekötött étkezési lehetőségek feltételrendszere, kiegészítő szolgáltatásokkal, akadálymentesítéssel,15-20 helyen.”

94




Megoldási javaslat várható eredményeMegoldási javaslat Szektor

95



▪ „Egyéb tevékenység”


7▪ „A térség természeti vonzerőin alapuló

természetturizmus lehetőségeinek bővítése, tematikus útvonalak kialakítása szolgáltatásokkal összekapcsolva.”


▪ „A bor és a gasztronómia mellett megalapozódik egy harmadik kiemelt turisztikai irányzat, a természeti turizmus kiaknázásának lehetősége. Horgász- és/vagy csónakázótó, arborétum, vadbemutató helyek, madárles, állatsimogató stb., összesen 8-10 attrakció kiépítése.”

Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”8▪ „A térség természeti vonzerőin alapuló

természetturizmus lehetőségeinek bővítése, termálvíz kincsek feltárásának előkészítése, gazdaságos felhasználásuk előkészítése, tematikus útvonalak kialakítása szolgáltatásokkal összekapcsolva.”

▪ „A bor és a gasztronómia mellett megalapozódik egy harmadik kiemelt turisztikai irányzat, a természeti turizmus kiaknázásának lehetősége. Horgász- és/vagy csónakázótó, arborétum, vadbemutató helyek, madárles, állatsimogató stb., összesen 8-10 attrakció kiépítése.”

96



Szektor



97



Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”


9▪ „A kézművesség és a háziipar termékeinek

innovatív összekapcsolása szolgáltatási csomagban a tájházak és műhelyek interaktív látványműhelyekké alakításával.”


▪ „A HACS területén 10-20 látványműhely jön létre.”


10▪ „A kézműipari és háztáji termelést integráló és

értékesítést elősegítő helyi látványpiacok, termékházak és hálózat kialakításának segítése, ökoporta program. A beavatkozás célja a helyi termékek és adottságok (pl. porták és malmok) turisztikai célra történő hasznosítása, piaci integrációja, bemutatása, a turisztikai termékek és szolgáltatások körének bővítése, beleértve a szálláshely-kínálat növelését a tartózkodási idő meghosszabbítása érdekében, valamint a kapcsolódó marketing tevékenységeket.”

▪ „Bevezetésre kerül az ÖKOPORTA program, mikrotérségenként 1 termékház ill látványpiac, összesen 5-10 elemből álló helyi értékesítő hálózat jön létre a térségen belül. Megvalósul a helyi kínálat promóciója, a helyi marketingnek a térségihez történő hálózatos kapcsolódása.”

98



Szektor



99

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






100

A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik


1▪ „A településkép javítása, a nemzetiségi

építészeti értékek megőrzése, a településközpontok, a turisztikai szempontból exponált utcák helyi vagy országos védelem alatt nem álló épületeinek és a közterületeknek a felújítása és fejlesztése. Közösségi terek (rendezvényterek, játszóterek) kialakítása, felújítása, fenntartása.”

Megoldási javaslat

▪ „Felújításra kerülnek a leromlott állagú épületek, gondozott, ápolt településközpontok alakulnak ki, megújulnak a középületek, és az uniós előírásoknak megfelelő játszóterek jönnek létre. Összesen 50-80 beavatkozás történik.”

Megoldási javaslat várható eredménye

▪ „Egyéb infrastruktúra”

Fejlesztési téma

101





építészeti értékek megőrzése, a településközpontok, a turisztikai szempontból exponált utcák helyi vagy országos védelem alatt nem álló épületeinek és a közterületeknek a felújítása és fejlesztése. Közösségi terek (rendezvényterek, játszóterek) kialakítása, felújítása, fenntartása.”

Megoldási javaslat

▪ „Felújításra kerülnek a leromlott állagú épületek, gondozott, ápolt településközpontok alakulnak ki, megújulnak a középületek, az uniós előírásoknak megfelelő játszóterek jönnek létre. Összesen 30-50 beavatkozás történik.”



Fejlesztési téma

102





építészeti értékek megőrzése, a közterületek felújítása és fejlesztése. Közösségi terek (rendezvényterek, játszóterek) kialakítása, felújítása, fenntartása. Esztétikus természeti, táji környezetet, fenntartható fejlődést eredményező területfelhasználási és tájtervezési alapelvek kidolgozása és a települési szabályozási tervekben történő érvényesítése.”

Megoldási javaslat

▪ „Olyan fenntartható fejlődés biztosítása a térségben ill. a településfejlesztésben, amely a folyamatos szociális jólét megteremtésére irányul anélkül, hogy ez a fejlődés az ökológiai eltartó képességét meghaladná.”



Fejlesztési téma

103




4▪ „A munkahely megőrzését, az új munkahelyek

betöltését, az innovatív kezdeményezések munkaerő-ellátását, a szakmaváltást, a munkaerő-piacra való visszakerülést támogató képzések helyi infrastrukturális és szervezeti feltételrendszerének kialakítása.”

Megoldási javaslat

▪ „Több ember számára nyílik lehetőség a képzéseken való részvételre, kisebb lesz a lemorzsolódás. A képzések tartalma jól igazodik a helyi igényekhez. A közösség területén 4 kisebb központ jön létre, 1 a Pécsváradi, 3 a Mohácsi Kistérségben, melyekhez legalább 10-10 település csatlakozik. A toborzáshoz és előkészítéshez megteremtődik a humán feltételrendszer.”



Fejlesztési téma

104




5▪ „Rekreációs területek, üdülőzónák,

szabadidőparkok, pihenő övezetek fejlesztése: sportlétesítmények fejlesztése, horgásztavak rekultivációja, vadászati területek kialakítása.”

Megoldási javaslat

▪ „A helyi lakosság és a turisták rekreációját, természetközeli szabadidős tevékenységét biztosító, megőrzött és fejlesztett természeti környezet és infrastruktúra jön létre. Megújulnak az elhanyagolt vidéki sportlétesítmények, erdei tornapályák, szabadidő- és pihenőparkok, parkerdők, az élővizek és erdők látogatott környezete.”

Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma

▪ „Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra”

105




6▪ „A helyi lakosság rekreációját szolgáló

szabadidőparkok, közparkok, sportlétesítmények, parkerdők, élővizek, erdei tornapályák helyreállítása, fejlesztése, zöldfelületek helyreállítása és kialakítása.”

Megoldási javaslat

▪ „Településcsoportonként, mikrotérségenként 1-1 beavatkozásra kerül sor (összesen 15-20 beavatkozás).”



Fejlesztési téma

106




7▪ „A helyi lakosság rekreációját szolgáló

szabadidőparkok, közparkok, sportlétesítmények, parkerdők, élővizek, erdei tornapályák helyreállítása, fejlesztése, zöldfelületek helyreállítása és kialakítása.”

Megoldási javaslat

▪ „Településcsoportonként, mikrotérségenként 1-1 beavatkozásra kerül sor (összesen 15-20 beavatkozás).”



Fejlesztési téma

107




8▪ „A kulturális, vallási, életmódbeli,

mesterségbeli hagyományok, értékek, népszokások felelevenítése, megőrzése, jeles személyiségek életútjának bemutatása, mindezek színvonalas dokumentálása.”

Megoldási javaslat

▪ „Kistérségenként 1 nyomtatott és 1 elektronikus kiadvány készül a Leader Közösség vidéki örökségének bemutatása céljából.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

108




9▪ „A civil szervezetek és az önkormányzatok

együttműködésének erősítése, a civil társadalom bevonása a szociális és közösségi feladatok, valamint a Leader program végrehajtásába, az ehhez szükséges eszközellátás javítása.”

Megoldási javaslat

▪ „Ellátási szerződések kötése az önkormányzatok/kistérségi tanácsok és a jól működő civil szervezetek között.

▪ A feladatellátásba bekapcsolódó 10-15 civil szervezet működéséhez szükséges eszközök beszerzése.”


▪ „Szociális ellátás”

Fejlesztési téma

109




▪ „A civil szervezetek és az önkormányzatok együttműködésének erősítése, a civil társadalom bevonása a szociális és közösségi feladatok, valamint a Leader program végrehajtásába, az ehhez szükséges eszközellátás javítása.”

Megoldási javaslat

▪ „Ellátási szerződések kötése az önkormányzatok/kistérségi tanácsok és a jól működő civil szervezetek között.

▪ A feladatellátásba bekapcsolódó 10-15 civil szervezet működéséhez szükséges eszközök beszerzése.”


▪ „Szociális ellátás”

Fejlesztési téma

10

110

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik

111Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Megoldási javaslatok 1/84 Kód: DD-60-SzF-A-26 Sorszám: 1186Prioritás: Népességmegtartás: Falumegújítás és –fejlesztés, a fenntartható fejlődést biztosító környe...

Intézkedés: A lakókörnyezet minőségét meghatározó épített és természetes értékek megőrzése és fejleszt...

Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A kistérségi települések pénzügyi helyzetének romlásával, a falu élet- és értékszemléletének megváltozásával a falu hagyományos építészeti értékeinek védelme, az esztétikai szempontok érvényesítése, a falukép ápolása háttérbe szorult. A leromlott környezet a turizmus szempontjából is kedvezőtlen, elriasztó hatású. Jelenleg helyi védelem alatt álló épületek, épületegyüttesek felújítására, forrásigényes település- és területrehabilitációs akciókra a helyi szereplők nem vállalkozhatnak pályázati források nélkül.

Helyzet/ adottság

▪ A leromlott környezet visszahat az emberek gondolkodásmódjára. A térség megújulásához szükség van a lakossági szemléletmód pozitív változására, az ökológiailag kiegyensúlyozott épített környezet iránti igényesség kialakítására. A szemléletváltozás eredményeként újból fel kell értékelődni a tájra jellemző építészeti értékeknek, és ki kell alakulni a rendezett, tiszta falunak mint életkeretnek.

Probléma/ lehetőség

▪ A településkép javítása, a nemzetiségi építészeti értékek megőrzése, a településközpontok, a turisztikai szempontból exponált utcák helyi vagy országos védelem alatt nem álló épületeinek és a közterületeknek a felújítása és fejlesztése. Közösségi terek (rendezvényterek, játszóterek) kialakítása, felújítása, fenntartása.

Megoldási javaslat

▪ Felújításra kerülnek a leromlott állagú épületek, gondozott, ápolt településközpontok alakulnak ki, megújulnak a középületek, és az uniós előírásoknak megfelelő játszóterek jönnek létre. Összesen 50-80 beavatkozás történik.

Várható eredmény

Támogat-ható tevékeny-ségek

Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés



Támogatási intenzitások

▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 687834 EUR ▪ Önkormányzatok 100%

687834 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások 0%

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 687834 EUR ▪ Non-profit szervezetek 100%

▪ Egyházak 100%▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 9826 EUR

▪ Természetes személyek 0%▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 70 db

Allokáció

Megoldási javaslatok 1/84 Kód: DD-60-SzF-A-26 Sorszám: 1186

Megoldási javaslat által érintett település-ek listája

Jogcímcs.

Hátrányos

Magyará-zatra szoruló fogalmak

▪ Bár, Berkesd, Bóly, Borjád, Erzsébet, Geresdlak, Hásságy, Hidas, Himesháza, Kátoly, Kisbudmér, Lánycsók, Lippó, Lovászhetény, Majs, Máriakéménd, Martonfa, Mecseknádasd, Nagynyárád, Nagypall, Óbánya, Ófalu, Olasz, Palotabozsok, Pécsvárad, Pereked, Somberek, Szajk, Szederkény, Székelyszabar, Szilágy, Udvar, Zengővárkony

▪ ÚMVP, de nem LEADER

▪ Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat






▪ A kistérségi települések pénzügyi helyzetének romlásával, a falu élet- és értékszemléletének megváltozásával a falu hagyományos építészeti értékeinek védelme, az esztétikai szempontok érvényesítése, a falukép ápolása háttérbe szorult. A leromlott környezet a turizmus szempontjából is kedvezőtlen, elriasztó hatású. Jelenleg helyi védelem alatt álló épületek, épületegyüttesek felújítására, forrásigényes település- és területrehabilitációs akciókra a helyi szereplők nem vállalkozhatnak pályázati források nélkül.

Helyzet/ adottság



▪ A településkép javítása, a nemzetiségi építészeti értékek megőrzése, a településközpontok, a turisztikai szempontból exponált utcák helyi vagy országos védelem alatt nem álló épületeinek és a közterületeknek a felújítása és fejlesztése. Közösségi terek (rendezvényterek, játszóterek) kialakítása, felújítása, fenntartása.

Megoldási javaslat

▪ Felújításra kerülnek a leromlott állagú épületek, gondozott, ápolt településközpontok alakulnak ki, megújulnak a középületek, az uniós előírásoknak megfelelő játszóterek jönnek létre. Összesen 30-50 beavatkozás történik.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Apátvarasd, Babarc, Belvárdgyula, Bezedek, Dunaszekcső, Erdősmárok, Erdősmecske, Fazekasboda, Feked, Görcsönydoboka, Ivándárda, Kékesd, Kisnyárád, Kölked, Liptód, Maráza, Monyoród, Nagybudmér, Pócsa, Sárok, Sátorhely, Szebény, Szellő, Szűr, Töttös, Véménd, Versend


▪ Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat



Megoldási javaslatok 3/84 Kód: DD-60-SzF-A-25 Sorszám: Prioritás: Népességmegtartás: Falumegújítás és –fejlesztés, a fenntartható fejlődést biztosító környe...


Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra

▪ A természeti, táji környezet a Zengő-Duna térségben változatos képet mutat: a terület erdőkben, természetes vízekben gazdag (Mecsek, Duna, Karasica). A 21. században felértékelődik a zöldterület megóvásának és a szabadidő kultúrált, hasznos és egészséges eltöltésének jelentősége, igénye.

Helyzet/ adottság

▪ A rendkívül értékes természeti adottságokat kiaknázó rekreációs lehetőségek részben ismeretlenek a térség lakossága és a turizmus számára. Vannak olyan területi foltok, ahol a mező- és erdőgazdaság korábbi fejlesztése miatt a környezetsérülés jelentős.


▪ Rekreációs területek, üdülőzónák, szabadidőparkok, pihenő övezetek fejlesztése: sportlétesítmények fejlesztése, horgásztavak rekultivációja, vadászati területek kialakítása.

Megoldási javaslat

▪ A helyi lakosság és a turisták rekreációját, természetközeli szabadidős tevékenységét biztosító, megőrzött és fejlesztett természeti környezet és infrastruktúra jön létre. Megújulnak az elhanyagolt vidéki sportlétesítmények, erdei tornapályák, szabadidő- és pihenőparkok, parkerdők, az élővizek és erdők látogatott környezete.

Várható eredmény











Allokáció

Megoldási javaslatok 3/84 Kód: DD-60-SzF-A-25 Sorszám:


Jogcímcs.

Hátrányos









▪ A kistérségi települések pénzügyi helyzetének romlásával, a falu élet- és értékszemléletének megváltozásával a falu hagyományos építészeti értékeinek védelme, az esztétikai szempontok érvényesítése, a falukép ápolása háttérbe szorult. A leromlott környezet a turizmus szempontjából is kedvezőtlen, elriasztó hatású. Jelenleg helyi védelem alatt álló épületek, épületegyüttesek felújítására, forrásigényes település- és területrehabiltiációs akciókra a helyi szereplők nem vállalkozhatnak pályázati források nélkül.

Helyzet/ adottság



▪ A településkép javítása, a nemzetiségi építészeti értékek megőrzése, a közterületek felújítása és fejlesztése. Közösségi terek (rendezvényterek, játszóterek) kialakítása, felújítása, fenntartása. Esztétikus természeti, táji környezetet, fenntartható fejlődést eredményező területfelhasználási és tájtervezési alapelvek kidolgozása és a települési szabályozási tervekben történő érvényesítése.

Megoldási javaslat

▪ Olyan fenntartható fejlődés biztosítása a térségben ill. a településfejlesztésben, amely a folyamatos szociális jólét megteremtésére irányul anélkül, hogy ez a fejlődés az ökológiai eltartó képességét meghaladná.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









▪ A természeti, táji környezet a Zengő-Duna térségben változatos képet mutat: a terület erdőkben, természetes vizekben gazdag (Mecsek, Duna, Karasica). A 21. században felértékelődik a zöldterület megóvásának és a szabadidő kultúrált, hasznos és egészséges eltöltésének jelentősége, igénye.

Helyzet/ adottság

▪ A rendkívül értékes természeti adottságokat kiaknázó rekreációs lehetőségek részben ismeretlenek a térség lakossága és a turizmus számára. Vannak olyan területi foltok, ahol a mező- és erdőgazdaság korábbi túlfejlesztése vagy szakszerűtlen fejlesztése miatt a környezetsérülés jelentős.


▪ A helyi lakosság rekreációját szolgáló szabadidőparkok, közparkok, sportlétesítmények, parkerdők, élővizek, erdei tornapályák helyreállítása, fejlesztése, zöldfelületek helyreállítása és kialakítása.

Megoldási javaslat

▪ Településcsoportonként, mikrotérségenként 1-1 beavatkozásra kerül sor (összesen 15-20 beavatkozás).Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Szektor/fejlesztési téma: Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

▪ A két kistérség jellemzően aprófalvas szerkezetű, ahol a hagyományos építészet számos eleme maradt fenn. A települések megközelíthetősége viszonylag nehézkes, de a szép természeti táj a fő vonzerők közé sorolható. Bár a településrendezési tervekben szerepel, ma még nem terjedt el a telepszerű építkezés.

Helyzet/ adottság

▪ Az idős generáció által elhagyott régi épületek részben kihasználatlanok, felújításuk és komfortosításuk aránytalanul költséges. A hátrányos helyzetűek -elsősorban romák- lakhatási körülményei az átlagtól jelentősen elmaradnak. A fiatalok a városokban remélt magasabb életminőség miatt nagy számban vándorolnak el. A 2010-re elkészülő autópálya lényegesen felértékeli a területet az ingatlanpiac számára.


▪ Mikrotérségi megközelítésű, a tájegységek és települések természeti, építészeti és gazdasági sajátosságaira épülő lakóhelykínálat kidolgozása, ennek keretében a szabályozási tervek alapelveinek összehangolása, otthonteremtési kínálatot tartalmazó portfolió kialakítása.

Megoldási javaslat

▪ A térség lakóhelykínálatát (telek-, ház-, lakásvásárlási lehetőségek) bemutató kiadvány készül.Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A természeti, táji környezet a Zengő-Duna térségben változatos képet mutat: a terület erdőkben, természetes vizekben gazdag (Mecsek, Duna, Karasica). A 21. században felértékelődik a zöldterület megóvásának és a szabadidő kultúrált, hasznos és egészséges eltöltésének jelentősége, igénye.

Helyzet/ adottság

▪ A rendkívül értékes természeti adottságokat kiaknázó rekreációs lehetőségek részben ismeretlenek a térség lakossága és a turizmus számára. Vannak olyan területi foltok, ahol a mező- és erdőgazdaság korábbi túlfejlesztése vagy szakszerűtlen fejlesztése miatt a környezetsérülés jelentős.


▪ A helyi lakosság rekreációját szolgáló szabadidőparkok, közparkok, sportlétesítmények, parkerdők, élővizek, erdei tornapályák helyreállítása, fejlesztése, zöldfelületek helyreállítása és kialakítása.

Megoldási javaslat

▪ Településcsoportonként, mikrotérségenként 1-1 beavatkozásra kerül sor (összesen 15-20 beavatkozás).Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos











Helyzet/ adottság



▪ A térség lakóhelyi vonzerejének fokozása, alternatíva nyújtása az elvándorlás megállítására, a városból és külföldről érkezők számára, megfelelő promóció alkalmazása révén. Térségi szintű, összehangolt lakás és telekértékesítési, valamint otthonteremtést támogató koncepció kialakítása, lakóterület fejlesztési akciók lebonyolítása.

Megoldási javaslat

▪ A települések önkormányzatai végiggonndolják és írásba foglalják a lakhatás feltételrendszerének fejlesztési lehetőségeit, ehhez igazítják a településfejlesztési és rendezési terveket, az építési telkek kialakítását,a leromlott épületekből adódó foghíj beépítési lehetőségeket, promóciót fejtenek ki a vidéki élet előnyeinek megismertetése, a vidéki települések vonzerejének erősítése érdekében. Kidolgozzák a fiatalok helybentartásának, a városból kiköltözők, a külföldről érkezők falura vonzásának ösztönző rendszerét.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










Helyzet/ adottság



▪ Mikrotérségi megközelítésű, a tájegységek és települések természeti, építészeti és gazdasági sajátosságaira épülő lakóhelykínálat kidolgozása, ennek keretében a szabályozási tervek alapelveinek összehangolása, otthonteremtési kínálatot tartalmazó portfolió kialakítása.

Megoldási javaslat

▪ A térség lakóhelykínálatát (telek-, ház-, lakásvásárlási lehetőségek) bemutató kiadvány készül.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 10/84 Kód: DD-60-SzF-B-17 Sorszám: 3411Prioritás: Népességmegtartás: Falumegújítás és –fejlesztés, a fenntartható fejlődést biztosító környe...


Szektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A vidéki települések nagyszámú építészeti és környezeti értékkel rendelkeznek, melyek jelenleg nem állnak védelem alatt, esetleg felmérésre sem kerültek, vagy nem állnak rendelkezésre források helyreállításukra, megőrzésükre.

Helyzet/ adottság

▪ A vidéki települések vonzerőit turisztikai termékekké, élményláncokká, komplex turisztikai programokká, tematikus utakká szervezve kapcsolódni lehet a nagyforgalmú turisztikai körzetek kínálatához.


▪ A térség műemlékeinek, védendő építészeti értékeinek (tájjellegű építészeti stílusok, falukép, sajátosságok) turisztikai programban való hasznosítása.

Megoldási javaslat

▪ A kistelepülések is bekerülnek a turisztikai vérkeringésbe, egymást erősítő szolgáltatási kínálat alakul ki. Az önállóan nem hasznosítható elemek rendszerbe szervezve gazdasági tényezővé válnak.

Várható eredmény


Forrás ▪ DDOP - 2. prioritás - A turisztikai potenciál erősítése a régióban









Allokáció

Megoldási javaslatok 10/84 Kód: DD-60-SzF-B-17 Sorszám: 3411


Jogcímcs.

Hátrányos


▪ Apátvarasd, Babarc, Bár, Belvárdgyula, Berkesd, Bezedek, Bóly, Borjád, Dunaszekcső, Erdősmárok, Erdősmecske, Erzsébet, Fazekasboda, Feked, Geresdlak, Görcsönydoboka, Hásságy, Hidas, Himesháza, Ivándárda, Kátoly, Kékesd, Kisbudmér, Kisnyárád, Kölked, Lánycsók, Lippó, Liptód, Lovászhetény, Majs, Maráza, Máriakéménd, Martonfa, Mecseknádasd, Monyoród, Nagybudmér, Nagynyárád, Nagypall, Óbánya, Ófalu, Olasz, Palotabozsok, Pécsvárad, Pereked, Pócsa, Sárok, Sátorhely, Somberek, Szajk, Szebény, Szederkény, Székelyszabar, Szellő, Szilágy, Szűr, Töttös, Udvar, Véménd, Versend, Zengővárkony

▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 11/84 Kód: DD-60-SzF-1-03 Sorszám: 2135Prioritás: Népességmegtartás: Falumegújítás és –fejlesztés, a fenntartható fejlődést biztosító környe...



▪ A vidéki települések nagyszámú építészeti és környezeti értékkel rendelkeznek, melyek jelenleg nem állnak védelem alatt, esetleg felmérésre sem kerültek, vagy nem állnak rendelkezésre források helyreállításukra, megőrzésükre. A térség turizmusának gyengesége miatt is szükséges a meglévő értékek védelmére és hasznosítására.

Helyzet/ adottság

▪ A térség kisebb-nagyobb vonzerőinek, kulturális, építészeti, tájképi értékeinek helyreállítása, megőrzése szükséges a megfelelő turisztikai kínálat kialakításához és a lakóhelyhez való kötődés erősítéséhez.


▪ Helyi jelentőségű, a település történetét képviselő felépítmények felújítása.Megoldási javaslat

▪ Felújításra kerülnek a leromlott állagú helyi jelentőségű, a település történetét képviselő felépítmények. A térség turisztikai ismertsége növekszik illetve vonzóvá válik a környezet.

Várható eredmény


▪ Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések: speciális feltétel: csak a gazdasági tevékenységgel érintett épülethez vagy épületrészhez kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés támogatható a beruházási összeg maximum 20 %-ig., Eszközbeszerzés: speciális feltétel: Az elszámolható kiadás 10 %-ig, Egyéb elszámolható kiadások: speciális feltétel: csak tervezés, műszaki ellenőrzés, közbeszerzés költségei, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések

Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása









Allokáció

Megoldási javaslatok 11/84 Kód: DD-60-SzF-1-03 Sorszám: 2135


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Közhasznú fejlesztés







▪ A vidéki települések nagyszámú építészeti és környezeti értékkel rendelkeznek, melyek jelenleg nem állnak védelem alatt, esetleg felmérésre sem kerültek, vagy nem állnak rendelkezésre források helyreállításukra, megőrzésükre. A térség turizmusának gyengesége miatt is szükséges a meglévő értékek védelme és hasznosítása.

Helyzet/ adottság

▪ A térség kisebb-nagyobb vonzerőinek, kulturális, építészeti, tájképi értékeinek helyreállítása, megőrzése szükséges a megfelelő turisztikai kínálat kialakításához és a lakóhelyhez való kötődés erősítéséhez.


▪ Helyi jelentőségű, a település történetét képviselő felépítmények felújítása.Megoldási javaslat

▪ Felújításra kerülnek a leromlott állagú helyi jelentőségű, a település történetét képviselő felépítmények. A térség turisztikai ismertsége növekszik illetve vonzóvá válik a környezet.

Várható eredmény


▪ Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések: speciális feltétel: csak a gazdasági tevékenységgel érintett épülethez vagy épületrészhez kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés támogatható a beruházási összeg maximum 20 %-ig., Eszközbeszerzés: speciális feltétel: az elszámolható kiadás 10%-ig, Egyéb elszámolható kiadások: speciális feltétel: csak csak tervezés, műszaki ellenőrzés, közbeszerzés költségei, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: A lakóhelyi funkciók háttér- és infrastruktúrális alapfeltételeinek biztosítása

Szektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat

▪ Az életkörülmények romlásával, a média által közvetített agresszió térhódításával együtt jár a vidék közbiztonságának gyengülése is. A helyi identitás gyengülésének következménye, hogy az emberek nem tisztelik azt a környezetet, amelyben élnek, elharapódzott a szemetelés, a falu határában kialakult illegális szemétlerakók léte. Az elaprózott településszerkezetből, különösen a zsáktelepülések helyzetéből következik a falvak egymástól való elszigeteltsége, a közintézmények (orvos, iskola stb.) nehéz megközelíthetősége.

Helyzet/ adottság

▪ A települések nagy részén nincs rendőrség vagy körzeti megbízott, a polgárőr szervezetek forráshiányosak, elharapódzott az illegális hulladéklerakás. A szelektív hulladékgyűjtésnek még csak a csírái vannak meg a térségben. A lakosság környezettudatossága alacsony szinten áll.


▪ A térség közbiztonsági, köztisztasági és közlekedésfejlesztési koncepciójának kidolgozása. A koncepció teljes körűen és a térség minden települése számára elérhető módon tartalmazza a közrend, a köztisztaság, a köznyugalom és a településközi elérhetőség feltételeit.

Megoldási javaslat

▪ 1 db, minden településre kiterjedő helyzetfelmérés és elemzés készül, megtervezésre kerülnek a települések együttműködésével megvalósuló közbiztonsági és a köztisztasági típusú intézkedések. Javul a polgárőrségek szervezettsége, ráirányul a lakosság figyelme a deviáns esetek visszaszorítására, új értékrend kialakítására. A környezet tisztaságának helyreállítását szolgáló lakossági, civil akciók szervezésére kerül sor.

Várható eredmény


▪ Tanulmány összeállításának költsége










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Tervek és tanulmányok







▪ Az életkörülmények romlásával, a média által közvetített agresszió térhódításával együtt jár a vidék közbiztonságának gyengülése is. A helyi identitás gyengülésének következménye, hogy az emberek nem tisztelik azt a környezetet, amelyben élnek, elharapódzott a szemetelés, a falu határában kialakult illegális szemétlerakók léte. Az elaprózott településszerkezetből, különösen a zsáktelepülések helyzetéből következik a falvak egymástól való elszigeteltsége, a közintézmények (orvos, iskola stb.) nehéz megközelíthetősége.

Helyzet/ adottság

▪ A települések nagy részén nincs rendőrség vagy körzeti megbízott, a polgárőr szervezetek forráshiányosak, elharapódzott az illegális hulladéklerakás. A szelektív hulladékgyűjtésnek még csak a csírái vannak meg a térségben. A lakosság környezettudatossága alacsony szinten áll.


▪ A térség közbiztonsági, köztisztasági és közlekedésfejlesztési koncepciójának kidolgozása. A koncepció teljes körűen és a térség minden települése számára elérhető módon tartalmazza a közrend, a köztisztaság, a köznyugalom és a településközi elérhetőség feltételeit.

Megoldási javaslat

▪ 1 db, minden településre kiterjedő helyzetfelmérés és elemzés készül, megtervezésre kerülnek a települések együttműködésével megvalósuló közbiztonsági és a köztisztasági típusú intézkedések. Javul a polgárőrségek szervezettsége, ráirányul a lakosság figyelme a deviáns esetek visszaszorítására, új értékrend kialakítására. A környezet tisztaságának helyreállítását szolgáló lakossági, civil akciók szervezésére kerül sor.

Várható eredmény


▪ Tanulmány összeállításának költsége










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Tervek és tanulmányok







▪ A térség városai rendelkeznek hulladékgyűjtési és -kezelési rendszerrel, valamint a közbiztonsági alapfeltételek is rendelkezésre állnak. Ugyanakkor jellemző a városközpontok túlterheltsége, ebből következően a turisztikai szempontból exponált területeken felhalmozódó szemét, a közbiztonság hiányosságai is jelen vannak. A peremterületeken az olcsó ingatlanok és lakhatási körülmények vonzásában szegregációs területek alakulhatnak ki.

Helyzet/ adottság

▪ A városok számára a városrehabilitációs pályázatok jelentenek megoldást az esztétikus környezet, kellő számú utcai hulladékgyűjtó elhelyezése, a közbiztonságot javító közvilágítás, térfigyelő rendszer kialakítása tekintetében. A fejlesztések alkalmat nyújtanak a lakosság, a civil szféra bevonására a kultúrált körülmények kialakítása és fenntartása érdekében.


▪ A térség közbiztonsági és köztisztasági helyzetének javítása.Megoldási javaslat

▪ Sikeres pályázat esetén Bóly és Pécsvárad városközpontjai megújulhatnak. A helyreállított városi terek fegyelmezőleg hatnak a járókelőkre, a lakosságra, javul a város tisztasága és közbiztonsága.

Várható eredmény


Forrás ▪ DDOP - 4. prioritás - Integrált városfejlesztési akciók támogatása




▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪ Önkormányzatok %

EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪ Vállalkozások %

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪ Non-profit szervezetek %

▪ Egyházak %▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR

▪ Természetes személyek %▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma db

Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP






Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ A települések egy részén a rendszeres kommunális hulladékgyűjtés, -feldolgozás és -lerakás rendszerének bevezetését megelőzően szakszerűtlen hulladéklerakóhelyek alakultak ki, melyek felszámolása még nem történt meg. Az időjárás szélsőségességének fokozódása következtében megnőtt a helyi katasztrófahelyzetek, viharkárok bekövetkezésének valószínűsége, különösen a csapadékvizek, áradások, szélviharok jelenthetnek fokozott veszélyt. Nyári időszakban a fokozott aszályveszély okozhat problémát.

Helyzet/ adottság

▪ A szakszerűtlenül lerakott hulladék súlyos talajszennyeződéshez vezethet, ezért mielőbb meg kell oldani a lerakók szakszerű felszámolását. A helyi katasztrófavédelmi terveket aktualizálni szükséges, a csapadék elvezetését, szükségtárolók kialakítását, a patakok mederrendezését meg kell oldani.


▪ Környezeti károk, veszélyek elhárítása és megelőzése.Megoldási javaslat

▪ A szakszerűtlen lerakókból származó talajszennyezés megszűnik. A katasztrófavédelmi tervek igazodnak a rosszabb valószínűségi tényezőkhöz. Javul a csapadék elvezető árkok, csatornák állapota, kapacitása, elhárításra kerül a helyi árvízveszély, víztározók kialakítására kerül sor.

Várható eredmény


Forrás ▪ DDOP - 5. prioritás - Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP






Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ A települések környezetvédelmi állapota jelenleg egyenetlen. A kommunális hulladékgyűjtés és elszállítás generálisan megoldott, de a településtisztaság, a földek és vizek állapota, a szennyvízkezelés megvalósítása jelentős különbségeket mutat.

Helyzet/ adottság

▪ A térség egységes életnívójának, vonzerejének biztosítása érdekében a helyi szabályozásokat, célkitűzéseket, beavatkozásokat egységesíteni kell.


▪ A környezetvédelmi célok, feladatok, tevékenységek egyeztetése, a szabályozás és a megállapodások betartását ellenőrző helyi monitoring rendszer felállítása és működtetése.

Megoldási javaslat

▪ A települések és környezetük tisztasága, a vizek és termőföldek állapota javul. Erősödik a lakosságnak a lakóhelyhez és a térséghez való kötődése, közösség- és környezettudata.

Várható eredmény


Forrás ▪ KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta települések









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP






Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés

▪ A kistérségeket közúti elérhetőség szempontjából a 6-os és az 57-es utak tárják fel. Az ország 5 vidéki nagyvárosa közül Pécs és környezete jut utoljára autópályához, mely építés alatt van. Ez jelentősen javítja a térség elérhetőségét, de nem befolyásolja belső úthálózati kapcsolatait. A vasúti elérhetőség biztosított, de a belső területek közlekedését a szárnyvonalak felszámolása következtében nem biztosított. Kerékpárutak csak elszórtan állnak rendelkezésre, nem alkotnak összefüggő hálózatot.

Helyzet/ adottság

▪ A közlekedés javítására a belső településközi kapcsolatok terén van szükség elsősorban, ezért a mellékutak állapotának javítása, a zsáktelepülés jelleg megszüntetése és a kerékpárúthálózat fejlesztése a közút-fejlesztés fő feladata. Az elérhetőség szempontjából lényeges az igényekhez igazított menetrendek kialakítása, és az utasszámhoz igazított járműtípusokkal történő járatszám-növelés is.


▪ A térség közlekedési feltételeinek és a közúthálózat fejlesztése, a települések közti összeköttetések javítása, a kerékpárúthálózat fejlesztése

Megoldási javaslat

▪ A program sikeressége szempontjából fontos a települések közti közlekedési kapcsolatok javítása, melynek eredményeképpen reálisabb lehetőség nyílik a helyi piacok sikeres kialakítására, a fejlesztések eredményeként létrejövő munkahelyek elérésére, hálózatos termelői integrációk megvalósítására, az ipari, agrár-ipari és logisztikai parkok elérésére, a turisztikai útvonalak, élményláncok létrehozására.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP






Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés

▪ Az M6-M56 autópálya-fejlesztés folyamatban van. Ennek kapcsán kialakításra kerülnek a rákapcsolódó felhajtó és lehajtó ágak is. A beruházás során túlterheltté váló ráhordó utak helyreállítására a tervek szerint sor kerül a pályaépítés befejeztével. Az autópálya a Duna vonalát követve a régió keleti szélén halad, a ráhordó utak teherbírása azonban nem felel meg a várhatóan megnövekvő forgalomnak.

Helyzet/ adottság

▪ A legnagyobb terhelés az autópályákhoz közeli területeken jelentkezik, ezért a régión belüli és a szomszédos régiókhoz kapcsolódó utak fejlesztésére is szükség van.


▪ Az V./c. európai korridor magyarországi szakaszához csatlakozás kialakítása.Megoldási javaslat

▪ Felújításra kerül 5606 j. Somberek-Palotabozsok-Véménd-Lovászhetény-Pécsvárad útszakasz (kiemelt projekt).Várható eredmény


Forrás ▪ KÖZOP - 3. prioritás - Térségi elérhetőség javítása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP







▪ A települések jelentős része veszített a korábbi szolgáltatási funkciókból, iskolák, postahivatalok, vasúti pályák és állomások, autóbuszjáratok megszűntetésére került sor. A városok belvárosi funkciói a bevásárlóközpontok húzóerejénél fogva gyérültek meg, kereskedelmi, vendéglátó, postai, banki szolgáltatások települtek át.

Helyzet/ adottság

▪ A kistelepülések szolgáltatási hiányának megoldását az ÚMVP 5.3.3.2.1. intézkedés forrására számítva programoztuk, a Komplex szolgáltatási centrumok (életházak), integrált közösségi és szolgáltató terek kialakítása című intézkedés keretében. A városi funkcióbővítésre a DDOP 4. prioritás keretében nyílik lehetőség.


▪ A települések funkcióinak megerősítése.Megoldási javaslat

▪ A nyertes városok belvárosa megújul, közösségi funkciói megerősödnek, bővülnek.Várható eredmény


Forrás ▪ DDOP - 4. prioritás - Integrált városfejlesztési akciók támogatása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP






Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság

▪ Az energia- és élelmiszer árak globálisan és várhatóan tartósan emelkednek. A helyi élelmiszer-termelés megszűnésének, újbóli beindításának egyik fő akadálya a magas energiaköltség. Az önkormányzatok súlyos finanszírozási nehézségekkel küszködnek, infrastrukturális létesítményeik, intézményrendszerük energiaszámláinak fedezetét nehezen tudják előteremteni.

Helyzet/ adottság

▪ A nemzetközi forrásból származó energiahordozók tartósan magas és emelkedő ára megakadályozza a versenyképes helyi termékelőállítást a kistermelők piacain. Kiutat jelenthet, ha energiaigényüket saját termelésből, megújuló energiából elégítik ki. Meg kell találni a vásárolt energiánál olcsóbb megoldásokat.


▪ A helyi energia ellátó rendszerek fejlesztése, alternatív, megújuló energiaforrások hasznosítása.Megoldási javaslat

▪ A közintézmények és a helyi mezőgazdasági kistermelés energiaigényének a világpiaci áraktól jelentősen függetlenített, annál alacsonyabb költségszintű kielégítése a helyi lehetőségekhez és igényekhez igazított konkrét technológiai megoldások segítségével.

Várható eredmény


Forrás ▪ KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP







▪ A települések lakosság-megtartó képességének fontos összetételét képezi az egészséges ivóvíz-ellátás, a tiszta levegő és a zajártalommentesség. Az első vízadó rétegekből származó vizek tisztítást igényelnek, valamint szükséges néhány pontszerű szennyező forrás megszűntetése. A levegőtisztaságot a legnagyobb mértékben a porszennyezés befolyásolja. A zaj tekintetében a településeken keresztül haladó forgalom okoz problémát.

Helyzet/ adottság

▪ A lakosság megtartása és a turizmus fejlesztése érdekében a még meglévő nem megfelelő minőségű vízvezetékek (pl. azbesztcement) és víz kiváltására, a levegőszennyező források megszűntetésére és a zajmentes, nyugodt környezet megteremtésére van szükség. Ennek érdekében az ismert szennyező források megszűntetésére az érintett településeknek pályázati programot kell kidolgozniuk.


▪ Vízellátó rendszerek fejlesztése, a levegőtisztaság védelme, a zajártalommentesség biztosítása.Megoldási javaslat

▪ Az ismert szennyező források határértéken belülre szorítása, vonzó lakó és turisztikai környezeti állapot elérése.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP







▪ A kistelepülések jelentős részén megoldatlan a szennyvízelvezetés és -kezelés, ami a talajvizek elszennyezéséhez vezet.Helyzet/ adottság

▪ A környezeti állapotok javítása érdekében minden településen meg kell oldani a szennyvízelvezetés és -kezelés problémáját.Probléma/ lehetőség

▪ Korszerű alternatív szennyvízelvezetési, szennyvízkezelési technikák alkalmazása a mikrotérségekben, kistelepüléseken, frekventált turisztikai központokban, valamint egyedi turisztikai szolgáltatási egységekben.

Megoldási javaslat

▪ Javulnak a lakosság környezeti és életfeltételei, csökken a fertőzésveszély. Turisztikai és lakóhelyi szempontból is vonzóvá válik a vidék.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 24/84 Kód: DD-60-GF-A-06 Sorszám: 2093Prioritás: Turizmusfejlesztés: Hagyományokhoz illeszkedő, versenyképes turizmus megerősítése, új ill....

Intézkedés: A térségi turizmus szervezeti, programozási, szellemi megalapozása

Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ A térségben a turisztikai adottságok jónak mondhatóak, a kínálat azonban a turisztikai termékek és az infrastruktúra vonatkozásában sem éri el a kor színvonalát. Ez a kereskedelmi szálláshelyekre, a falusi turizmus kapacitásaira, a kempingekre és ifjúsági szálláshelyekre egyaránt érvényes.

Helyzet/ adottság

▪ A turisztikai ágazat eredményességének javításához a termék-kínálat és az infrastruktúra egyidejű fejlesztésére van szükség. Az infrastruktúrán belül a meglévő nem kereskedelmi szálláshelyek, vendéglátóhelyek, szolgáltatópontok színvonalát is javítani kell, de szükség van a kapacitások növelésére is. Ez lehetőséget nyújt azon települések bekapcsolódására is, amelyek eddig kimaradtak a szolgáltatási körből.


▪ Versenyképes nem kereskedelmi szállás- és vendéglátó kapacitások mennyiségi és minőségi fejlesztése, és a turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése, turista pihenőhelyek, fogadóközpontok kialakítása.

Megoldási javaslat

▪ Megújul 100-120 ágy nagyságrendű, létesül 100-150 ágy nagyságrendű nem kereskedelmi szálláshely, létrejön 2-3 fogadóközpont és 4-6 turista pihenőhely, 2-3 wellness - rekreációs szolgáltatóhely.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése









Allokáció

Megoldási javaslatok 24/84 Kód: DD-60-GF-A-06 Sorszám: 2093


Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség a Pécsi Borvidék csaknem 70%-át lefedi. Itt tevékenykedik a Pécs-Mecseki Borút és a Mohács-Bóly Fehérborút, melyeken kívül nincs más turisztikai-marketing integrátor szervezet a térségben. Tevékenységük folytán jelentősen nőtt a térség, és azon belül a Pécsi Borvidék ismertsége. Minősítő rendszerük révén egyre több vállalkozás nyújt garantált szolgáltatást a borászati és turisztikai területen. A borturizmus fejlesztésével lehetővé válik az egyes terméktípusok kapcsolása, komplex turisztikai termékké való fejlesztése.

Helyzet/ adottság

▪ A hiányzó turisztikai vonzerő feltámasztása érdekében a kisebb-nagyobb egyedi kínálati elemek komplex, térségi turisztikai termékké való összekapcsolására van szükség. Húzó terméknek a bort és a gasztronómiát tekintjük. E két kultúra markáns jelenléte erősíti az egyéb tematikus termékek, mint pl. a lovas, a természet, az öko- és a kulturális turizmus forgalmát is.


▪ A borturizmus fejlesztése, a borkultúra és gasztronómia összekapcsolása minőségi szolgáltatási csomagokban.Megoldási javaslat

▪ Látogathatóvá válnak a borút települések őstermelői és minőségi bort előállító pincéi, javul a pincénél történő borkóstolással egybekötött étkezési lehetőségek feltételrendszere, kiegészítő szolgáltatásokkal, akadálymentesítéssel,15-20 helyen.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A Zengő-Duna térség két országos jelentőségű vonzereje a Mecsek és a Duna. A Mecsek erdőségei védett természeti területként többnyire Mecseki Erdészeti Zrt., a Duna és a Béda-Karapancsa holtági területei pedig a Duna-Dráva Nemzeti Park gondozásában vannak. A terület egyéb természetes vizekben és hővizekben is gazdag, tavak, patakok, források szelik át. Ezek közül az egyik legjelentősebb a Karasica, mely három kistérséget köt össze.

Helyzet/ adottság

▪ A szakmai szervezetek mellett a térség vállalkozói, önkormányzatai is szívesen részt vállalnának a természeti értékek turisztikai hasznosításában. A vidékfejlesztési források bevonásával lehetőség nyílik arra, hogy megtörténjen a még kiaknázatlan természeti források hasznosításának megalapozása, így pl. a Karasica menti víztározó, a majsi tórendszer, a hásságyi tavak, a termálvízkincs stb. esetében.


▪ A térség természeti vonzerőin alapuló természetturizmus lehetőségeinek bővítése, tematikus útvonalak kialakítása szolgáltatásokkal összekapcsolva.

Megoldási javaslat

▪ A bor és a gasztronómia mellett megalapozódik egy harmadik kiemelt turisztikai irányzat, a természeti turizmus kiaknázásának lehetősége. Horgász- és/vagy csónakázótó, arborétum, vadbemutató helyek, madárles, állatsimogató stb., összesen 8-10 attrakció kiépítése.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A Zengő-Duna térség két országos jelentőségű vonzereje a Mecsek és a Duna. A Mecsek erdőségei védett természeti területként többnyire Mecseki Erdészeti Zrt., a Duna és a Béda-Karapancsa holtági területei pedig a Duna-Dráva Nemzeti Park gondozásában vannak. A terület egyéb természetes vizekben és hővizekben is gazdag, tavak, patakok, források szelik át. Ezek közül az egyik legjelentősebb a Karasica, mely három kistérséget köt össze.

Helyzet/ adottság

▪ A szakmai szervezetek mellett a térség vállalkozói, önkormányzatai is szívesen részt vállalnának a természeti értékek turisztikai hasznosításában. A vidékfejlesztési források bevonásával lehetőség nyílik arra, hogy megtörténjen a még kiaknázatlan természeti források hasznosításának megalapozása, így pl. a Karasica menti víztározó, a majsi tórendszer, a hásságyi tavak, a termálvízkincs stb. esetében.


▪ A térség természeti vonzerőin alapuló természetturizmus lehetőségeinek bővítése, termálvíz kincsek feltárásának előkészítése, gazdaságos felhasználásuk előkészítése, tematikus útvonalak kialakítása szolgáltatásokkal összekapcsolva.

Megoldási javaslat

▪ A bor és a gasztronómia mellett megalapozódik egy harmadik kiemelt turisztikai irányzat, a természeti turizmus kiaknázásának lehetősége. Horgász- és/vagy csónakázótó, arborétum, vadbemutató helyek, madárles, állatsimogató stb., összesen 8-10 attrakció kiépítése.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A hagyományos, önellátó jellegű falusi élet széles körű tudás felhalmozódásához vezetett. A helyhez kötött előállítás a gasztronómia, a sokszor népművészeti igényességű termékek terén helyi sajátosságok kialakításához vezettek. A mai ember számára az ötven évvel ezelőtti falusi élet mindennapjai, alkalmazott technológiái, termékei, eszközei, népszokásai, történetei, dalai, táncai turisztikai érdeklődésre számot tartó különlegességnek számítanak.

Helyzet/ adottság

▪ A hagyományos kézművesség és háziipar , mint helytörténeti értékek megfelelő bemutatás, látvány- és interaktív műhelyek esetén a települések fontos vonzerőivé fejleszthetők.


▪ A kézművesség és a háziipar termékeinek innovatív összekapcsolása szolgáltatási csomagban a tájházak és műhelyek interaktív látványműhelyekké alakításával.

Megoldási javaslat

▪ A HACS területén 10-20 látványműhely jön létre.Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A kistermelői tevékenység és a háztáji termelés háttérbe szorulása következtében a helyi piacok megszűntek, szerepüket a bevásárlóközpontok és nagyvárosi piacok vették át. A termékskálában nagy hányadot képviselő import termékek minősége és származása sokszor ellenőrizhetetlen, a vásárlók bizalma megrendülni látszik a mutatós, de bizonytalan minőségű, sokszor íztelen termékekben.

Helyzet/ adottság

▪ A helyi termelés és értékesítés a mezőgazdaság iparosodása és az ipar szerkezetváltása miatt beszűkült munkaerőpiac következtében újra fontossá vált és kitörési irányként határozható meg. A helyi kínálatot helyben kell kínálni, így a termelő iránti bizalom átvetül a termékre, egyúttal a turistaforgalom számára vonzó, a szolgáltatási skálát bővítő helyi kínálat alakítható ki.


▪ A kézműipari és háztáji termelést integráló és értékesítést elősegítő helyi látványpiacok, termékházak és hálózat kialakításának segítése, ökoporta program. A beavatkozás célja a helyi termékek és adottságok (pl. porták és malmok) turisztikai célra történő hasznosítása, piaci integrációja, bemutatása, a turisztikai termékek és szolgáltatások körének bővítése, beleértve a szálláshely-kínálat növelését a tartózkodási idő meghosszabbítása érdekében, valamint a kapcsolódó marketing tevékenységeket.

Megoldási javaslat

▪ Bevezetésre kerül az ÖKOPORTA program, mikrotérségenként 1 termékház ill látványpiac, összesen 5-10 elemből álló helyi értékesítő hálózat jön létre a térségen belül. Megvalósul a helyi kínálat promóciója, a helyi marketingnek a térségihez történő hálózatos kapcsolódása.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos











Helyzet/ adottság

▪ A turisztikai ágazat eredményességének javításához a termék-kínálat és az infrastruktúra egyidejű fejlesztésére van szükség. Az infrastruktúrán belül a meglévő nem kereskedelmi szálláshelyek, vendéglátóhelyek, szolgáltatópontok színvonalát is javítani kell, de szükség van a kapacitások növelésére is. Ez lehetőséget nyújt azon települések bekapcsolódására is, amelyek eddig kimaradtak a szolgáltatási körből.


▪ Versenyképes nem kereskedelmi szállás- és vendéglátó kapacitások mennyiségi és minőségi fejlesztése, és a turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése, turista pihenőhelyek, fogadóközpontok kialakítása.

Megoldási javaslat

▪ Megújul 100-120 ágy nagyságrendű, létesül 100-150 ágy nagyságrendű nem kereskedelmi szálláshely, létrejön 2-3 fogadóközpont és 4-6 turista pihenőhely, 2-3 wellness - rekreációs szolgáltatóhely.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség a Pécsi Borvidék csaknem 70%-át lefedi. Itt tevékenykedik a Pécs-Mecseki Borút és a Mohács-Bóly Fehérborút, melyeken kívül nincs más turisztikai-marketing integrátor szervezet a térségben. Tevékenységük folytán jelentősen nőtt a térség, és azon belül a Pécsi Borvidék ismertsége. Minősítő rendszerük révén egyre több vállalkozás nyújt garantált szolgáltatást a borászati és turisztikai területen. A borturizmus fejlesztésével lehetővé válik az egyes terméktípusok kapcsolása, komplex turisztikai termékké való fejlesztése.

Helyzet/ adottság

▪ A hiányzó turisztikai vonzerő feltámasztása érdekében a kisebb-nagyobb egyedi kínálati elemek komplex, térségi turisztikai termékké való összekapcsolására van szükség. Húzó terméknek a bort és a gasztronómiát tekintjük. E két kultúra markáns jelenléte erősíti az egyéb tematikus termékek, mint pl. a lovas, a természet, az öko- és a kulturális turizmus forgalmát is.


▪ A borturizmus fejlesztése, a borkultúra és gasztronómia összekapcsolása minőségi szolgáltatási csomagokban.Megoldási javaslat

▪ Látogathatóvá válnak a borút települések őstermelői és minőségi bort előállító pincéi, javul a pincénél történő borkóstolással egybekötött étkezési lehetőségek feltételrendszere, kiegészítő szolgáltatásokkal, akadálymentesítéssel,15-20 helyen.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 32/84 Kód: DD-60-SzF-B-24 Sorszám: 6468Prioritás: Turizmusfejlesztés: Hagyományokhoz illeszkedő, versenyképes turizmus megerősítése, új ill....


Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek

▪ A térség alacsony turisztikai színvonala részben abból adódik, hogy nincs olyan szervezet, amely a turisztikai rendszert megszervezné. A jó természeti, kulturális és egyéb alapadottságok elszórt, egyedi elemekként nem képesek vonzerőt gyakorolni.

Helyzet/ adottság

▪ A turisztikai rendszer felállítása érdekében desztináció-menedzsment szervezet felállítására van szükség, amely felméri, számon tartja a vonzerőket, programokat, elvégzi a szükséges összehangolási feladatokat, megszervezi a marketing tevékenységeket és részt vesz az utaztatásban.


▪ A térségi turizmus menedzsmentjének kialakítása, és a térség bekapcsolása az országos és lehetőség szerint a nemzetközi turizmus intézményrendszerébe. A térségen és a mikrotérségen belüli turizmusfejlesztésben partneri kapcsolatrendszer kiépítése az önkormányzatok, a vállalkozók és a civil szervezetek között.

Megoldási javaslat

▪ Kapcsolat alakul ki a turizmus szereplői közt, összehangolásra kerülnek a turisztikai programok, megvalósul a megfelelő információ-áramlás, tájékoztatás, reklámtevékenység, a környező jelentős vonzerők programszervezéséhez való kapcsolódás.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 33/84 Kód: DD-60-SzF-B-25 Sorszám: 6469Prioritás: Turizmusfejlesztés: Hagyományokhoz illeszkedő, versenyképes turizmus megerősítése, új ill....


Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek

▪ A térség jó természeti, kulturális és egyéb alapadottságokkal rendelkezik, ezek azonban elszórt, egyedi elemekként nem képesek vonzerőt gyakorolni. Korunk turizmusa magasan szervezett, nemzetközi tekintetben is figyelemfelkeltő termékekre épül, melyek változatos, összetett szolgáltatásokat tartalmaznak.

Helyzet/ adottság

▪ Az egyedi vonzerő elemeket élményláncokká, tematikus utakká, több napos, tartalmas kikapcsolódást ígérő programokká kell összekapcsolni ahhoz, hogy a nagy látogatottságú turisztikai célpontokhoz kapcsolódni tudjanak, azok kínálatát színvonalasan ki tudják egészíteni, önálló utazási célpontként is vonzerőt tudjanak gyakorolni.


▪ Turisztikai desztináció-szervezés a turisztikai vonzerők integrálásával. Turisztikai programcsomagok kialakítása, a turizmus különböző ágainak fejlesztése érdekében: kulturális- és rendezvényturizmus, falusi turizmus, termál-, gyógy-, és ökoturizmus.

Megoldási javaslat

▪ A térség turisztikai ismertsége növekszik, a kistelepülések kínálata beépül a nagyobb programcsomagokba, a térség kapcsolódni tud a nagy látogatottságú közeli utazási célpontokhoz (Szekszárd,Pécs, Villány, Harkány, Siklós). Kiépítésre kerülhet a Szekszárd-Mohács-Siklós turisztikai tengely végpontjai közti, jelenleg kiaknázatlan terület. 2013-ig minimum 20 település kínálata program részeként jelenik meg.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 34/84 Kód: DD-60-SzF-B-22 Sorszám: 2156Prioritás: Gazdaságfejlesztés: A térség versenyképességének javítása vállalkozás-erősítő politika kia...

Intézkedés: Munkaerő-piaci igényekkel összehangolt képzés és élethosszig tartó tanulás


▪ A térség településeinek munkanélküliségi rátája jelentős különbségeket mutat, 3,5 - 30% közt mozog. A magas munkanélküliség egyik oka, hogy a munkaerő-kínálat és a kereslet struktúrája erősen eltér. A lakosság mobilitása alacsony, a Pécstől távol eső településekről nehezen tudják igénybe venni a képzési szolgáltatásokat.

Helyzet/ adottság

▪ A polgármesterek igénye szerint a képzést minél közelebb kell vinni az igénybevevőkhöz. Az ehhez szükséges infrastruktúra és szervezet nem áll rendelkezésre, a megoldás a hiányzó feltételek megteremtése.


▪ A munkahely megőrzését, az új munkahelyek betöltését, az innovatív kezdeményezések munkaerő-ellátását, a szakmaváltást, a munkaerő-piacra való visszakerülést támogató képzések helyi infrastrukturális és szervezeti feltételrendszerének kialakítása.

Megoldási javaslat

▪ Több ember számára nyílik lehetőség a képzéseken való részvételre, kisebb lesz a lemorzsolódás. A képzések tartalma jól igazodik a helyi igényekhez. A közösség területén 4 kisebb központ jön létre, 1 a Pécsváradi, 3 a Mohácsi Kistérségben, melyekhez legalább 10-10 település csatlakozik. A toborzáshoz és előkészítéshez megteremtődik a humán feltételrendszer.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 35/84 Kód: DD-60-SzF-A-21 Sorszám: 2130Prioritás: Gazdaságfejlesztés: A térség versenyképességének javítása vállalkozás-erősítő politika kia...


Szektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A régió gyenge versenyképességén belül is a kistelepüléseken dolgozó vállalkozások vannak a leghátrányosabb helyzetben. Pénzügyi tőkeerejükön túl kapcsolati tőkéjük sem megfelelő. A fiatal generáció már nem örökölte meg azt az agrárgazdasági tudást, amellyel még az idősek rendelkeztek. A leggyorsabban fejleszthető, az egész vállalkozásra gyors eredményt gyakorló erőforrás fejlesztés a munkaerő, ezen belül is a vállalkozók és a menedzsment képzése.

Helyzet/ adottság

▪ Számos lehetőség kínálkozik kedvezményes képzésre, fontos, hogy az érintettek a feladatokhoz legjobban illeszkedő képzésben részesüljenek. Célszerű megszervezni az egyes ágazatokba tartozó szakmai területeken a továbbképzést, ez a Leader menedzsment és a vállalkozások közti kapcsolat keretében oldható meg.


▪ A vállalkozóvá válást és a vállalkozók piaci sikerességét erősítő képzések (kisvállalkozók, egyéni vállalkozók, őstermelők vállalkozói és szakmai képzése, inkubációja, távoktatás és e-learning) szervezése és az azokban való részvétel.

Megoldási javaslat

▪ Javul a vállalkozók vezetési, marketing, innovációs, szakmai felkészültsége, erősödik a vállakozások piacképessége.Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 112 A fiatal mezőgazdasági termelők elindítása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A két kistérségben 12% a munkanélküliek aránya az aktív korú lakosságon belül, a gazdasági aktivitás és az átlagos iskolai végzettség nagyon alacsony. A népességi előreszámítások szerint az alacsony iskolázottságú rétegek aránya a következő évtizedekben jelentősen nő.

Helyzet/ adottság

▪ A magas munkanélküliség egyrészt a munkahelyek hiányával magyarázható, másrészt azzal, hogy az álláskeresők képesítése nincs összhangban a munkaerő-piaci igényekkel. A diákok és szüleik tájékozatlanok az elhelyezkedési lehetőségek, az egyes iskolai végzettségek munkaerő-piaci használhatósága tekintetében.


▪ A munkaerő-piaci igényekhez illeszkedő, korszerű ismereteket közvetítő képzési struktúra kialakításának elősegítése a vállalkozások igényeinek felmérése és a pályaválasztók és szüleik, valamint a pályamódosításra készülők számára hiteles tájékoztatás, pályaorientáció révén. Ösztöndíjak alapításának elősegítése a továbbtanuló fiatalok térségben tartása érdekében. Ösztönző eszközök kidolgozása az iskolába járás érdekeltségének megteremtése céljából.

Megoldási javaslat

▪ Javul a munkaerő-piaci igényekhez illeszkedő végzettséggel rendelkezők aránya, javul a tanulók és szüleik tájékozottsága a szakmákkal és az állásszerzés lehetőségeivel kapcsolatban. Erősödik az iskolába járás presztizse és érdekeltsége.

Várható eredmény


Forrás ▪ TAMOP - 2. prioritás - Az alkalmazkodóképesség javítása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 37/84 Kód: DD-60-GF-A-18 Sorszám: 6436Prioritás: Gazdaságfejlesztés: A térség versenyképességének javítása vállalkozás-erősítő politika kia...

Intézkedés: A térség önfenntartó képességét biztosító, a térség belső erőforrásaira támaszkodó termelé...


▪ A vidéki térségek elmaradottsága a gazdaság és a foglalkoztatottság gyengeségéből adódik. A vállalkozásszám alacsony. A külső befektetők betelepülése az 5000 főnél kisebb lakosú településekre nem várható, ezért a helyi vállalkozások számát és piacképességét kell erősíteni.

Helyzet/ adottság

▪ A termelő mikrovállalkozások versenyképességét a térségben jelentősen korlátozza az infrastruktúra és a technikai eszközök elavultsága vagy kapacitása, valamint alacsony innovációs színvonala.


▪ A telephelyek fejlesztése, korszerű eszközök beszerzése, innovatív termékek és technológiák bevezetése, minőségbiztosítási, környezetirányítási rendszerek bevezetése.

Megoldási javaslat

▪ A kézműves és házi ipari tevékenységen kívüli ipari, kereskedelmi, szolgáltató mikrovállalkozások körében 20-30 fejlesztés végrehajtása.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A vidéki térségek elmaradottsága a gazdaság és a foglalkoztatottság gyengeségéből adódik. A vállalkozásszám alacsony. A külső befektetők betelepülése az 5000 főnél kisebb lakosú településekre nem várható, ezért a helyi vállalkozások számát és piacképességét kell erősíteni.

Helyzet/ adottság

▪ A termelő mikrovállalkozások versenyképességét a térségben jelentősen korlátozza az infrastruktúra és a technikai eszközök elavultsága vagy kapacitása, valamint alacsony innovációs színvonala.


▪ A telephelyek fejlesztése, korszerű eszközök beszerzése, innovatív termékek és technológiák bevezetése, minőségbiztosítási, környezetirányítási rendszerek bevezetése.

Megoldási javaslat

▪ A kézműves és házi ipari tevékenységen kívüli ipari, kereskedelmi, szolgáltató mikrovállalkozások körében 20-30 fejlesztés végrehajtása.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 39/84 Kód: DD-60-GF-2-03 Sorszám: 7195Prioritás: Gazdaságfejlesztés: A térség versenyképességének javítása vállalkozás-erősítő politika kia...



▪ A közösség településeinek multikulturális, többnemzetiségű gyökerei gazdag kulturális örökséget eredményeztek. A falusi életforma megváltozása, a generációváltások következtében az értékek egyre nagyobb hányada merül feledésbe.

Helyzet/ adottság

▪ A korábbi évtizedekben a hagyományos népszokások, népművészeti hagyományok, használati eszközök kikerültek a települések gyakorlatából. Egyrészt az identitástudat és a közösség megerősítése, másrészt az ismertség, vonzerő tekintetében is fontos e kulturális-néprajzi, gasztronómiai hagyományok valamint hagyományos mesterségek felelevenítése.


▪ Régi mesterségek felelevenítése. A hagyományokat őrző kézművesek támogatása az utánpótlás nevelésének, gyakorlati képzésének megvalósítása érdekében. Közös műhelyek létrehozása, bemutatói és oktatói céllal. Cél a hagyományos kézművesek támogatása a helyi termékkínálat gazdagításában és értékesítésében.

Megoldási javaslat

▪ A támogatás hatására nő a hagyományos mesterséget űzők, helyi hagyományos terméket előállítók, s ebből jövedelemre szert tevő helyi lakosok száma, a fiatalok aránya a kézművesek között, nő a térségi kézműves termékek száma, kínálata, ismertsége, imázsa, valamint a kézműves vállalkozások árbevétele, jövedelmezősége.

Várható eredmény











Allokáció

Megoldási javaslatok 39/84 Kód: DD-60-GF-2-03 Sorszám: 7195


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés








Helyzet/ adottság

▪ A korábbi évtizedekben a hagyományos népszokások, népművészeti hagyományok, használati eszközök kikerültek a települések gyakorlatából. Egyrészt az identitástudat és a közösség megerősítése, másrészt az ismertség, vonzerő tekintetében is fontos e kulturális-néprajzi, gasztronómiai hagyományok valamint hagyományos mesterségek felelevenítése.


▪ Régi mesterségek felelevenítése. A hagyományokat őrző kézművesek támogatása az utánpótlás nevelésének, gyakorlati képzésének megvalósítása érdekében. Közös műhelyek létrehozása, bemutatói és oktatói céllal. Cél a hagyományos kézművesek támogatása a helyi termékkínálat gazdagításában és értékesítésében.

Megoldási javaslat

▪ A támogatás hatására nő a hagyományos mesterséget űzők, helyi hagyományos terméket előállítók, s ebből jövedelemre szert tevő helyi lakosok száma, a fiatalok aránya a kézművesek között, nő a térségi kézműves termékek száma, kínálata, ismertsége, imázsa, valamint a kézműves vállalkozások árbevétele, jövedelmezősége.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A vidéki térségek foglalkoztatási lehetőségei beszűkültek. Az agrárium iparosodottsága és szűk termékspektruma miatt kevés munkahelyet működtet. A korábbi falusi életforma megváltozott, a kisgazdaságok, családi gazdálkodás, háztáji termelés lehetőségei korlátozottak, a termelő tevékenységek háttérbe szorultak. A lakosság bejáró, ingázó munkalehetőségei lecsökkentek az ipari termelés visszaesése és a falusi lakosság mobilitásának hiánya miatt.

Helyzet/ adottság

▪ A vidéki lakosságnak meg kell találnia azokat a foglalkoztatási formákat, termelési, szolgáltatási lehetőségeket, amelyek révén saját létfenntartásának feltételeit biztosítani tudja. Az új foglalkoztatási formák az adottságokhoz és a hagyományokhoz kötődő tudáson, tapasztalatokon alapulnak.


▪ Olyan vállalkozói tevékenységek támogatása, melyek révén bővül a helyben, nagy kézimunkaigénnyel és szaktudással előállítható mezőgazdasági termékek feldolgozottsága, ill. kínálatbővítő termékek, szolgáltatások jelennek meg a térségben.

Megoldási javaslat

▪ Térségspecifikus élelmiszer- és kisipari termékek jelennek meg a helyi piacokon, bővül a turizmushoz kapcsolható szolgáltatások köre (szépségipar, wellness szolgáltatások, reklám-marketing szolgáltatások stb.) Bővülő foglalkoztatást jelent a szociális gazdaság és a megújuló energiaforrások kiaknázása is. 8-10 termékcsomag kialakítása.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 311 A nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos









Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ Az utóbbi évtizedek során a mezőgazdasági termelés a nagygazdaságokba koncentrálódott, termékskálája leszűkült, a rendszerváltást követő privatizásciók során a termékfeldogozás a térségben megszűnt. Az iparosodott technológiájú Rt.-k foglalkoztatási képessége gyenge. A falusi lakosság többsége kihullott a munkaerőpiacról, miközben a korábban változatos, háztáji termeléssel is alátámasztott kisparcellás termelés megszűnt.

Helyzet/ adottság

▪ A vidék foglalkoztatási problémájának egyik kitörési iránya a mikrovállalkozásokra alapozott helyi élelmiszer-termelés felfuttatása, a helyi és térségi piac kialakítása és működtetése, valamint speciális, réspiacok igényeit kiszolgáló termékek előállítása. A modell célkitűzése a bevásárlóközpontokhoz képest versenyképes minőség, ár és a vevőkhöz való közvetlen eljuttatás kell, hogy legyen.


▪ A térség belső piacának fejlesztésére alapozott, munkaigényes, piaci résekhez illeszkedő, innovatív, alternatív termelési kultúrák (biotermelés, ipari és fűszernövény, primőrök, őshonos növény- és állatfajták, stb.) bevezetése munkahelyteremtés, a kis- és nagygazdaságok jövedelmező profilváltása céljából.

Megoldási javaslat

▪ A munkahelyek és jövedelmek tekintetében kiszolgáltatott vidéki lakosság saját termékek révén jövedelemhez és munkához jut, a jövedelmek kiáramlása csökken, megteremtődik az akkumuláció és fejlődés lehetősége. A mezőgazdasági KKV-k száma min. 30%-kal nő.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 142 Termelői csoportok létrehozásának támogatása









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A mezőgazdasági termelés monokultúrás jellegűvé válása, egyúttal a térség élelmiszer-feldolgozó iparának visszafejlődése kiszolgáltatottá tette a termelőket a világpiaci keresletingadozásukkal szemben. Termékeik felvevőpiaca a feldolgozóipar, valamint az utóbbi években az energiahordozók keresletének növekedése miatt előtérbe került az energetikai hasznosítás. A szektor hátterében jelentős tudományos, egyetemi, K+F kapacitások állnak a régióban.

Helyzet/ adottság

▪ A kitörés iránya az elsődleges termékek diverzifikációja mellett termékfeldolgozás és az alapanyagok alternatív (energetikai) hasznosítása lehet, másrészt a világpiacon megjelent élelmiszerhiány és áremelkedés ösztönzi a feldolgozást, a fenntartható piacképesség eléréséhez azonban magas innovációtartalomra és technológiára, K+F háttérre és stratégiai beágyazottságra van szükség.


▪ Az innovációra alapozott technológia- és termékfejlesztések ösztönzése, az egyetemi és kutatóintézeti tudásbázisokra támaszkodó fejlesztések támogatása, a Pólus programhoz való kapcsolódás erősítése.

Megoldási javaslat

▪ Növekszik a termékek feldolgozottsági foka, a hozzáadott érték, javul a foglalkoztatás, csökken a mezőgazdasági termelők piaci kockázata.Erősödik az oktatási és a K+F szektor kapcsolata a termelőkkel. Az oktatási intézmények és kutatóintézetek min. 10 projektben vesznek részt.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 123 A mezőgazdasági termékek értéknövelése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A mezőgazdasági termelés monokultúrás jellegűvé válása, egyúttal a térség élelmiszer-feldolgozó iparának visszafejlődése kiszolgáltatottá tette a termelőket a világpiaci keresletingadozásukkal szemben. Termékeik felvevőpiaca a feldolgozóipar, valamint az utóbbi években az energiahordozók keresletének növekedése miatt előtérbe került az energetikai hasznosítás.

Helyzet/ adottság

▪ A kitörés iránya az elsődleges termékek diverzifikációja mellett termékfeldolgozás és az alapanyagok alternatív (energetikai) hasznosítása lehet. A világpiacon megjelent élelmiszerhiány és áremelkedés javítja a feldolgozás lehetőségét. A rentábilis üzemméretek szükségessé tehetik a termelők együttműködését, közösen finanszírozott és ellátott kapacitások létrehozását is.


▪ A mezőgazdaság vertikális termékszerkezetének kialakítása.Megoldási javaslat

▪ Javul a termékfeldolgozottság, nő a hozzáadott érték, csökken a termelők kiszolgáltatottsága.Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 123 A mezőgazdasági termékek értéknövelése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A mezőgazdasági termelés monokultúrás jellegűvé válása, egyúttal a térség élelmiszer-feldolgozó iparának visszafejlődése kiszolgáltatottá tette a termelőket a világpiaci keresletingadozásukkal szemben. A növénytermesztés termékskálájának beszűkülését és a kockázati szint növekedését az állattenyésztési ágazat visszafejlődése is elősegítette.

Helyzet/ adottság

▪ A kockázat csökkentésének egyik megoldása a növénytermesztési ágazat diverzifikációja a kertészet irányába, valamint az állattenyésztés arányának növelése. Figyelembe kell venni a termőhelyi adottságokat, fejleszteni a meglévő technológiákat, lehetőleg a legkorszerűbb technológiát célszerű termelésbe állítani.


▪ A mezőgazdasági művelési ágak összehangolása a termőhelyi adottságokkal, a magasabb hozzáadott értéket létrehozó gazdasági szerkezet kialakításával

Megoldási javaslat

▪ A növénytermesztés termékskálája bővül, nő az állattenyésztés aránya és volumene, csökken a termelők piaci kiszolgáltatottsága, nő a hozzáadott érték, javul a minőség, a termelékenység és jövedelmezőség.A fő gabonaféléken (búza, kukorica, szója) kívüli növénytermesztés volumene min. 50 %-kal javul.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A mezőgazdasági szektor privatizációja a termelők és a termékeiket forgalmazók információs lehetőségeit leszűkítette, kevesebb lehetőség nyílik a piac reális áttekintésére. A termelők számára a piaci információkon kívül az EU csatlakozás révén felmerült üzemvezetési, gazdálkodási, környezeti követelmények megismerése és betartása is gondot okozhat. A leszűkült termelési szerkezet a fiatal generáció számára a szakmai ismeretek körét is behatárolta.

Helyzet/ adottság

▪ A termék diverzifikáció igénye, a megváltozott világpiaci körülményekhez való igazodás, új technológiák, termékek kifejlesztésének célkitűzése felveti a többirányú szakmai szolgáltatások szükségességét. A szaktanácsadás jellemzően a piaci, marketing, technológiai, innovációs jellegű, gazdálkodási, informatikai, rendszerszervezési, vezetés-elméleti, kutatásfejlesztési területekre irányulhat.


▪ Agrár- vidékfejlesztési marketing tevékenység fejlesztéseMegoldási javaslat

▪ Javul a vállalkozások piaci munkája, a piachoz való alkalmazkodása, a vezetés, a technológia, a gazdálkodás, a termékek színvonala.Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 114 Szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos








Intézkedés: Üzleti szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Építőipar

▪ A vidéki ipari és szolgáltatási tevékenységek a lakóhelyi környezetben végzett munkák révén jöttek létre. A fejlődőképes üzleti vállalkozások növekedését gátolja a kialakult helyhiány, a zaj- porszennyezés, a megnőtt forgalom zavarja a környező lakosságot. A térségben csak Bóly és Mohács rendelkezik vállalkozások befogadására alkalmas ipari parkkal. A térségben fejletlenek az üzleti szolgáltatások, a tőkehiány mellett ez is jelentősen gátolja a helyi vállalkozások fejlődését. A piaci és pályázati lehetőségek kihasználási szintje alacsony.

Helyzet/ adottság

▪ A kisvállalkozások nem rendelkeznek megfelelő tőkével ahhoz, hogy új telephelyet létesítsenek, ezért szükség van bérelhető infrastruktúrára olyan településeken is, ahol az ipari park cím feltételei nem teljesíthetők. A Dél-dunántúli régióban csak ipari park címhez kötődő ipari fejlesztésre lehet pályázni.


▪ Az ipari park címmel nem rendelkező településeken bérelhető telephelyek, csarnokok kialakítása, meglévő ingatlanok felújítása.Megoldási javaslat

▪ 1-2 helyi érdekeltségű iparterület (bérelhető műhely, udvar és raktár) kialakítása.Várható eredmény


▪ Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra fejlesztések: speciális feltétel: csak a gazdasági tevékenységgel érintett épülethez vagy épületrészhez kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés támogatható a beruházási összeg maximum 20 %-ig., Eszközbeszerzés: speciális feltétel: az elszámolható kiadás 10%-ig, Egyéb elszámolható kiadások: speciális feltétel: csak tervezés, műszaki ellenőrzés, közbeszerzés költségei, Építés, felújítás










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A vidéki ipari és szolgáltatási tevékenységek a lakóhelyi környezetben végzett munkák révén jöttek létre. A fejlődőképes üzleti vállalkozások növekedését gátolja a kialakult helyhiány, a zaj- porszennyezés, a megnőtt forgalom zavarja a környező lakosságot. A térségben csak Bóly és Mohács rendelkezik vállalkozások befogadására alkalmas ipari parkkal. A térségben fejletlenek az üzleti szolgáltatások, a tőkehiány mellett ez is jelentősen gátolja a helyi vállalkozások fejlődését. A piaci és pályázati lehetőségek kihasználási szintje alacsony.

Helyzet/ adottság

▪ A kisvállalkozások nem rendelkeznek megfelelő tőkével ahhoz, hogy új telephelyet létesítsenek, ezért szükség van bérelhető infrastruktúrára olyan településeken is, ahol az ipari park cím feltételei nem teljesíthetők. A Dél-dunántúli régióban csak ipari park címhez kötődő ipari fejlesztésre lehet pályázni.


▪ Az ipari park címmel nem rendelkező településeken bérelhető telephelyek, csarnokok kialakítása, meglévő ingatlanok felújítása.Megoldási javaslat

▪ 1-2 helyi érdekeltségű iparterület (bérelhető műhely, udvar és raktár) kialakítása.Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 49/84 Kód: DD-60-GF-B-01 Sorszám: 2092Prioritás: Gazdaságfejlesztés: A térség versenyképességének javítása vállalkozás-erősítő politika kia...




Helyzet/ adottság

▪ A turisztikai ágazat eredményességének javításához a termék-kínálat és az infrastruktúra egyidejű fejlesztésére van szükség. Az infrastruktúrán belül a meglévő kereskedelmi szálláshelyek, vendéglátóhelyek, szolgáltatópontok színvonalát is javítani kell, de szükség van a kapacitások növelésére is. Ez lehetőséget nyújt azon települések bekapcsolódására is, amelyek eddig kimaradtak a szolgáltatási körből.


▪ Versenyképes kereskedelmi szállás- és vendéglátó kapacitások mennyiségi és minőségi fejlesztése, és a turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése (turista pihenőhelyek, fogadóközpontok, a térség kerékpáros úthálózatának megtervezése és megvalósítása, stb.)

Megoldási javaslat

▪ A meglévő kereskedelmi szálláshelyek, vendéglátóhelyek és szolgáltatóhelyek körülményei javulnak, új szálláshelyek létesülnek, a szolgáltatóhelyek száma nő, összefüggő kerékpárút-hálózat alakul ki.

Várható eredmény











Allokáció

Megoldási javaslatok 49/84 Kód: DD-60-GF-B-01 Sorszám: 2092


Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP






Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ Az üzleti környezetben mind általánosabbá válik az integrált vállalatirányítási, kontrolling és minőségbiztosítási rendszerek alkalmazása. A térségben dolgozó cégek jelentős része rendelkezik a szükséges informatikai eszközökkel, de nem alkalmazza a korszerű megoldásokat.

Helyzet/ adottság

▪ A sikeres gazdálkodás és piaci megjelenés feltétele a magas színvonalú gazdaságon alapuló alacsony, kontrollált önköltség és a magas minőség. Az e tekintetben elterjedt módszertanok, szoftverek széles kínálata biztosítja a testre szabott megoldások alkalmazásának lehetőségét.


▪ Az integrált vállalatirányítási, kontrolling és minőségbiztosítási rendszerek terjesztése a vállalkozások körében.Megoldási javaslat

▪ Javul a termelés szervezettsége, a vezetés információellátottsága▪ -csökken az önköltség▪ -javul a változásokhoz való alkalmazkodás képessége▪ -javul és stabilizálódik a termékek minősége.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség gazdasága a rendszerváltás után jelentősen átalakult, újraszerveződése spontán módon történt. A mezőgazdasági nagyüzemek hasonló profilt és szervezettséget mutatnak, de együttműködés, közös célok kitűzése nem jellemző, így nem tudják kihasználni a területi és szakmai együttműködésből adódó előnyöket. A cégek saját erőforrásaikra támaszkodnak, az egyetemekkel, K+F központokkal való együttműködés nem jellemző.

Helyzet/ adottság

▪ A térség gazdaságának sikeressége lényegesen javítható lenne az adottságokat figyelembe vevő logisztikai rendszer kialakításával, melynek raktározási, feldolgozó és hűtő kapacitásai, K+F bázisai elérhetőek a térség vállalkozásai számára. Egy optimalizált kapacitáselemekből álló hálózat kialakítása lehetővé tenné a térség vállalkozásai számára rendelkezésre álló tőke felhasználásának optimalizálását is.


▪ A hálózatos, integrált helyi gazdaság logisztikai infrastruktúrájának fejlesztését előkészítő programozási, tervezési, szervezési tevékenységek támogatása (K+F transzferbázis, kompetenciaközpont, TÉSZ-ek és klaszterek szervezése, szállítás- és közlekedésfejlesztés, híd, kikötő, logisztikai központ, ipari és agráripari park fejlesztés).

Megoldási javaslat

▪ Csökken a termelők piaci kockázata, javul a vásárlók kiszolgálásának minősége, lehetővé válik a rövid eltarthatósági idejű termékek nagy számú termelőtől való begyűjtése és raktározása, feldolgozása.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség ipari tevékenysége gyengének tekinthető, ipari parkkal csak Mohács és Bóly városok rendelkeznek. A beszállítói tevékenység gyenge, a termelők együttműködési hajlandósága és gyakorlata az ipari és a mezőgazdasági területen is alacsony színvonalú. A kistermelők, kkv-k sikeres piaci fellépését gátolja az együttműködés hiánya. A feldolgozás és az együttműködés alacsony szintje kiszolgáltatottá teszi a vállalkozásokat.

Helyzet/ adottság

▪ Az együttműködés hiánya az iparban a kicsi vállalkozási sűrűségből, a kisvállalkozásokat integráló szervezetek és az önálló piaci termékek hiányából adódik, a mezőgazdaságban feldolgozás hiánya miatt szinte csak gabonatermesztési integrációk működnek. Az autópálya fejlesztés és a mohácsi Duna-híd megépítéséről szóló döntés nyomán várható a vállalkozási sűrűség növekedése, ez által javul a kooperációk lehetősége.


▪ Feldolgozás ösztönzése, a termelői integrációk, értékesítési és beszállítói hálózatok, klaszterek kialakítása.Megoldási javaslat

▪ Nő a mezőgazdasági termékek feldolgozottsági foka, javul értékesítésük logisztikája (2013-ig min. 3 feldolgozó üzem jön létre)▪ A termék diverzifikáció erősödik, a feldolgozás és az értékesítés terén javul a termelők együttműködése.(2013-ig KKV-k termelési értéke €-

ban 50%-kal nő)▪ Nő a befektetések mennyisége és értéke, ellátásukat mind nagyobb mértékben a helyi beszállító hálózatok végzik. (2013-ig +20%)▪ A kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozások klaszterbe szerveződnek. (2013-ig 2 új klaszter)

Várható eredmény


Forrás ▪ GOP - 3. prioritás - A modern üzleti környezet elősegítése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP







▪ A térségben a vállalkozási sűrűség alacsony, ritka a vállalkozások közti együttműködés, kevés a piacon önállóan megjelenő termék. A fejlődő ágazatok (borászat, biotermelés, gyógynövény termesztés, helyi élelmiszer-előállítás, turisztikai termékek, programok, stb.) nem rendelkeznek olyan minősítő rendszerrel, amely a minőség és egyúttal a származás garanciája lehetne. Ez főként a kistermelők piacán gátja a fejlődésnek, a termékek iránti bizalom megalapozásának.

Helyzet/ adottság

▪ A stratégia jelentős súlyt szán a foglalkoztatás-növelő fejlesztéseknek, így a munkaigényes, mikro- kisvállalkozási keretek közt megvalósítandó agrár- kézműipari termelésnek és a részben arra épülő turizmusnak. Piaci versenyképességük feltétele a származás azonosíthatósága és az állandó és magas minőség garantálása.


▪ Térségi minősítő rendszerek kifejlesztéseMegoldási javaslat

▪ Kifejlesztésre kerül a minősítő rendszer a térség azonosítására alkalmas jegyekkel (logó, stb). Kialakul a rendszerhez tartozás értékké, ösztönző erővé, az identitást erősítő tényezővé válik.

▪ Megerősödik a helyi termékek iránti bizalom.▪ A marketinget sajátos arculathoz és arculati jegyekhez lehet kötni.▪ Első lépésben a meglévő termékekre szükséges kiterjeszteni.▪ Cél: 2013-ig a mikro- és kivállalkozások közül a mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozók 10%-a, a turisztikai szereplők 30%-a

rendelkezzen minősítéssel.

Várható eredmény


Forrás ▪ GOP - 2. prioritás - A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP






Szektor/fejlesztési téma: Ipari parkok

Helyzet/ adottság

▪ Mohács környezete a Duna, Bóly és környéke az autópálya építés révén logisztikai szempontból felértékelődik, befektetési vonzerejük nő. A HVS alapján termelői, értékesítő integrációk létrehozása szükséges, a nagyobb volumenű termékeket a két város ipari logisztikai parkjaiba célszerű koncentrálni.


▪ Logisztikai (agrárlogisztikai) parkok kialakításaMegoldási javaslat

▪ Az ipari parkokra felfűzhetők az egyes termelői közösségek és kisebb begyűjtőhelyek termékei. A jelentősebb raktár- és hűtőkapacitásokat, csomagoló és feldolgozóüzemeket az ipari parkokba célszerű létrehozni. A településekbe beékelődött, de a lakókörnyezetet zavaró ipari tevékenységek számára az ipari parkokban lehet megfelelő infrastruktúrát biztosítani.

Várható eredmény


Forrás ▪ GOP - 3. prioritás - A modern üzleti környezet elősegítése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 55/84 Kód: DD-60-SzF-1-06 Sorszám: 3418Prioritás: Közösségfejlesztés: Közösségfejlesztés az identitás-tudat és a szolidaritás erősítése érde...

Intézkedés: Közösségi élet és az életmód fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás

▪ A térségben korábban készült programok számos intézkedése azért nem került végrehajtásra, mert hiányzott a megfelelő kommunikáció és szervezés. A szerteágazó programok pusztán az önkormányzati szervezetekre épülően egy időben nem valósíthatók meg eredményesen. A civil szervezetek aktivitása lényegesen elmarad a valóságos igényektől és lehetőségektől.

Helyzet/ adottság

▪ A sokoldalú stratégiai tevékenység eredményességéhez a lakosság széles körű bevonására, mozgósítására is szükség van. A Zengő-Duna térségben több, mint 160 civil szervezet van regisztrálva. Az NCA forráskeretei többségük számára gyakorlatilag elérhetetlenek, ezért működésüket az eszközhiány is korlátozza.


▪ A civil szervezetek és az önkormányzatok együttműködésének erősítése, a civil társadalom bevonása a szociális és közösségi feladatok, valamint a Leader program végrehajtásába, az ehhez szükséges eszközellátás javítása.

Megoldási javaslat

▪ Ellátási szerződések kötése az önkormányzatok/kistérségi tanácsok és a jól működő civil szervezetek között.▪ A feladatellátásba bekapcsolódó 10-15 civil szervezet működéséhez szükséges eszközök beszerzése.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térségben korábban készült programok számos intézkedése azért nem került végrehajtásra, mert hiányzott a megfelelő kommunikáció és szervezés. A szerteágazó programok pusztán az önkormányzati szervezetekre épülően egy időben nem valósíthatók meg eredményesen. A civil szervezetek, az azokban részt vevő aktivisták száma lényegesen elmarad a valóságos igényektől és lehetőségektől.

Helyzet/ adottság

▪ A sokoldalú stratégiai tevékenység eredményességéhez a lakosság széles körű bevonására, mozgósítására is szükség van. A Zengő-Duna térségben több, mint 160 civil szervezet van regisztrálva. Az NCA forráskeretei többségük számára gyakorlatilag elérhetetlenek, ezért működésüket az eszközhiány is korlátozza.


▪ A civil szervezetek és az önkormányzatok együttműködésének erősítése, a civil társadalom bevonása a szociális és közösségi feladatok, valamint a Leader program végrehajtásába, az ehhez szükséges eszközellátás javítása.

Megoldási javaslat

▪ Ellátási szerződések kötése az önkormányzatok/kistérségi tanácsok és a jól működő civil szervezetek között.▪ A feladatellátásba bekapcsolódó 10-15 civil szervezet működéséhez szükséges eszközök beszerzése.

Várható eredmény


▪ Eszközbeszerzés










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ Az ország egészéhez hasonlóan a térségben is gyenge a lakosság egészségi állapota, az emberek életmódja a foglalkoztatási helyzet romlásával negatívan változott. A környezetre az emberek mint a megélhetés forrására tekintenek, de a természet hosszútávú megőrzése mint erőforrás még nem szerepel a közgondolkozásban. Megoldott a kommunális hulladék gyűjtése és elszállítása, a települések belső és külső környezete azonban sok helyen elhanyagolt, nem ösztönöz a közösségi életre és a szabadidő tartalmas eltöltésére.

Helyzet/ adottság

▪ A helyzet javítása érdekében meg kell változtatni a közgondolkodást, ki kell alakítani a környezetvédelem presztízsét és gyakorlatát, valamint erősíteni kell a lakosság igényét a természetes környezetben való közösségi és családi programok szervezésére, a szabadidő eltöltésére.


▪ Az egészséges életmódra való közösségi nevelés, a csoportos és tömegsport ösztönzése, vonzóvá tétele és feltételeinek megteremtése. A környezettudatosság erősítését szolgáló akciók szervezése. Térségi díjak alapítása a háztartások, települések, vállalkozók számára a minőség, a környezet rendezettsége és tisztasága, innovativitás területén, a Leader programban megvalósult akciók vonatkozásában. A szabadidő tartalmas eltöltését biztosító foglalkozási formák támogatása.

Megoldási javaslat

▪ Javul a települési környezet tisztasága, rendezettsége, gyakoribbá válik a szabadtéri sporttevékenység, megnő a lakosság igénye az esztétikus, megőrzött környezet iránt, hosszabb távon javul a lakosság egészségi és mentális állapota.

Várható eredmény


▪ Rendezvény: kivéve: rendezvényszervezők költségei, Marketing tevékenység: speciális feltétel: Az elszámolható költség maximum 20 %-ig; kivéve: Reklámfilmek elkészítésének és terjesztésének költségei; Kiállításokon részvétel költségei; Promóciók költségei (ajándéktárgyak készíttetése) a SZJA Tv-nek me, Infrastruktúra fejlesztés: Tereprendezés; Elektromos hálózatra csatlakozás kiépítése és a hozzá kapcsolódó elosztó és egyéb berendezések kiépítése; speciális feltétel: Az elszámolható költség maximum 20 %-ig, Eszközbeszerzés: Rendezvény lebonyolításához szükséges SZJ törvény alapján nem nagyértékű tárgyi eszköznek minősülő eszközök beszerzése; speciális feltétel:Az elszámolható költség maximum 20 %-ig , Egyéb elszámolható kiadások: csak tervezés, műszaki ellenőrzés, közbeszerzés költségei










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Rendezvény







▪ Az ország egészéhez hasonlóan a térségben is gyenge a lakosság egészségi állapota, az emberek életmódja a foglalkoztatási helyzet romlásával negatívan változott. A környezetre az emberek mint a megélhetés forrására tekintenek, de a természet hosszútávú megőrzése mint erőforrás még nem szerepel a közgondolkozásban. Megoldott a kommunális hulladék gyűjtése és elszállítása, a települések belső és külső környezete azonban sok helyen elhanyagolt, nem ösztönöz a közösségi életre és a szabadidő tartalmas eltöltésére.

Helyzet/ adottság

▪ A helyzet javítása érdekében meg kell változtatni a közgondolkodást, ki kell alakítani a környezetvédelem presztízsét és gyakorlatát, valamint erősíteni kell a lakosság igényét a természetes környezetben való közösségi és családi programok szervezésére, a szabadidő eltöltésére.


▪ Az egészséges életmódra való közösségi nevelés, a csoportos és tömegsport ösztönzése, vonzóvá tétele és feltételeinek megteremtése. A környezettudatosság erősítését szolgáló akciók szervezése. Térségi díjak alapítása a háztartások, települések, vállalkozók számára a minőség, a környezet rendezettsége és tisztasága, innovativitás területén, a Leader programban megvalósult akciók vonatkozásában. A szabadidő tartalmas eltöltését biztosító foglalkozási formák támogatása.

Megoldási javaslat

▪ Javul a települési környezet tisztasága, rendezettsége, gyakoribbá válik a szabadtéri sporttevékenység, megnő a lakosság igénye az esztétikus, megőrzött környezet iránt, hosszabb távon javul a lakosság egészségi és mentális állapota.

Várható eredmény


▪ Rendezvény: kivéve: rendezvényszervezők költségei, Marketing tevékenység: speciális feltétel: az elszámolható költség maximum 20%-ig; kivéve: Reklámfilmek elkészítésének és terjesztésének költségei; Kiállításokon részvétel költségei;Promóciók költségei (ajándéktárgyak készíttetése) a SZJA Tv-nek megf, Infrastruktúra fejlesztések: Tereprendezés; Elektromos hálózatra csatlakozás kiépítése és a hozzá kapcsolódó elosztó és egyéb berendezések kiépítése; speciális feltétel: az elszámolható költség maximum 20%-ig, Eszközbeszerzés: Rendezvény lebonyolításához szükséges SZJ törvény alapján nem nagyértékű tárgyi eszköznek minősülő eszközök beszerzése; speciális feltétel: Az elszámolható költség maximum 20 %-ig, Egyéb elszámolható kiadások: csak tervezés, műszaki ellenőrzés, közbeszerzés költségei










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos











Helyzet/ adottság

▪ A korábbi évtizedekben a hagyományos népszokások, népművészeti hagyományok, használati eszközök kikerültek a települések gyakorlatából. Egyrészt az identitástudat és a közösség megerősítése, másrészt az ismertség, vonzerő tekintetében is fontos e kulturális-néprajzi, gasztronómiai hagyományok felelevenítése.


▪ Mikrotérségi bemutatkozások cél egymás kultúrájának megismertetése, térségenkénti rendezvény megszervezése. Nemzetiség kultúrájának, irodalmának, hagyományainak, nyelvének oktatása. A képzés nem egy településen valósulna meg, több település bevonásával történne.

Megoldási javaslat

▪ Színvonalas egymás kultúráját, hagyományait bemutató rendezvények, képzések megszervezése.Várható eredmény


▪ Rendezvény: kivéve: a rendezvényszervezők költségei, Marketing tevékenység: kivéve: Reklámfilmek elkészítésének és terjesztésének költségei; Kiállításokon részvétel költségei; Promóciók költségei (ajándéktárgyak készíttetése) a SZJA Tv-nek megfelelően maximalizálni kellene.; speciális feltétel: Az elsz, Infrastuktúra fejlesztés: tereprendezés; Elektromos hálózatra csatlakozás kiépítése és a hozzá kapcsolódó elosztó és egyéb berendezések kiépítése; speciális feltétel:Az elszámolható költség maximum 20 %-ig , egyéb elszámolható kiadások: csak tervezés, műszaki ellenőrzés, közbeszerzés költségei, Eszközbeszerzés










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések








Helyzet/ adottság



▪ Mikrotérségi bemutatkozások cél egymás kultúrájának megismertetése, térségenkénti rendezvény megszervezése. Nemzetiség kultúrájának, irodalmának, hagyományainak, nyelvének oktatása. A képzés nem egy településen valósulna meg, több település bevonásával történne.

Megoldási javaslat

▪ Színvonalas egymás kultúráját, hagyományait bemutató rendezvények, képzések megszervezése.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések




Megoldási javaslatok 61/84 Kód: DD-60-SzF-B-16 Sorszám: 2140Prioritás: Közösségfejlesztés: Közösségfejlesztés az identitás-tudat és a szolidaritás erősítése érde...

Intézkedés: Szolidaritás, diszkrimináció csökkentése


▪ Az utóbbi évtizedek során folytatódott a társadalmi különbségek növekedése, fokozódott a társadalmi leszakadás. Különösen a roma lakosság körében vált jellemzővé a szegregálódás, amely a települések egy része esetén a fejlődés gátjává vált. A népesedési előreszámítások alapján levonható az a következtetés, hogy a jelenleg a munkaerőpiacról öröklődően kiszoruló társadalmi rétegek bevonása nélkül a munkaerőpiaci igények kielégítése nem lehetséges.

Helyzet/ adottság

▪ A szegregáció csökkentése nem csak a demokrácia és a társadalmi egyenlőség kérdése, hanem munkaerőpiaci szempontból gazdasági szükségszerűség is, ezért mielőbb lépéseket kell tenni a társadalmi integráció megvalósítása érdekében. A megoldásokat a társadalmi csoportok leggyakoribb érintkezési felületein: az oktatásban, a hivatali ügyintézésben és a közművelődés terén célszerű keresni.


▪ Az etnikai másságból származó diszkrimináció csökkentése a közhivatalokban, a közoktatásban és a közművelődésben.Megoldási javaslat

▪ Erősödik a szegregáció által érintettek társadalmi elfogadottsága, javul az alkalmazkodóképességük, a munkaerőpiacra való bekerülésük motivációja. Közeledik a munkaerőpiaci kereslet és kínálat.

Várható eredmény


Forrás ▪ TAMOP - 5. prioritás - A társadalmi befogadás, részvétel erősítése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP







▪ A közösség településeiben jelentős számú hátrányos helyzetű, roma család lakik. Néhány településen a romák jelentős többségbe kerültek, így már nem csak településen belül, hanem települési szinten is megjelent a szegregáció. A mélyszegénység, a koncentrált munkanélküliség, az életperspektívák hiánya következtében az érintett lakosság tagjai nem képesek arra, hogy segítség nélkül kitörjenek hátrányos helyzetükből. A hátrányos helyzet a társadalmi környezet számára nehezen elfogadható szubkultúrához, deviáns viselkedéshez vezet.

Helyzet/ adottság

▪ Az alacsony végzettségű társadalmi csoportok aránya a statisztikai előreszámítások szerint növekszik, a munkaerőpiac azonban igényli, hogy a munkaképes korúak megszerezzék a szükséges munkavállalói kompetenciákat, és képessé váljanak a társadalmi együttélés normáinak teljesítésére.


▪ Képzések a többségi társadalom képviselői számára az elfogadás, a másság értékelésének megtanulására. Életviteli képzés hátrányos helyzetű személyek számára, (háztartásvezetés, házi ápolás, gyermeknevelés, együttélési normák elfogadtatása). Tudati fejlesztés pl.: településtörténet megismertetése a fiatalabb korosztállyal.

Megoldási javaslat

▪ 5-10 többségi társadalomhoz tartozó civil szervezet és önkormányzat képviselői, 5-10 kisebbségi társadalomhoz tartozó civil szervezet, vagy kisebbségi önkormányzat képviselői képzésben, ezen belül workshopokon vesznek részt. Kisértékű eszközök beszerzése.

Várható eredmény


▪ Képzés/Oktatás: speciális feltétel: Képzéshez kapcsolódó anyagköltség (E költség nélkül számított összköltség max. 25 % -a); Oktatás alatt biztosított étel-, italfogyasztás költségei (max. 10 %-ig); Oktatói segédanyagok (jegyzet, CD) költsége (E költ, Eszközbeszerzés: Rendezvény lebonyolításához szükséges SZJ törvény alapján nem nagyértékű tárgyi eszköznek minősülő eszközök beszerzése: Speciális feltétel:Az elszámolható költség maximum 10 %-ig , Egyéb elszámolható kiadások: speciális feltétel: csak tervezés, műszaki ellenőrzés, közbeszerzés költségei










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Képzés







▪ A közösség településeiben jelentős számú hátrányos helyzetű, roma család lakik. Néhány településen a romák jelentős többségbe kerültek, így már nem csak településen belül, hanem települési szinten is megjelent a szegregáció. A mélyszegénység, a koncentrált munkanélküliség, az életperspektívák hiánya következtében az érintett lakosság tagjai nem képesek arra, hogy segítség nélkül kitörjenek hátrányos helyzetükből. A hátrányos helyzet a társadalmi környezet számára nehezen elfogadható szubkultúrához, deviáns viselkedéshez vezet.

Helyzet/ adottság

▪ Az alacsony végzettségű társadalmi csoportok aránya a statisztikai előreszámítások szerint növekszik, a munkaerőpiac azonban igényli, hogy a munkaképes korúak megszerezzék a szükséges munkavállalói kompetenciákat, és képessé váljanak a társadalmi együttélés normáinak teljesítésére.


▪ Képzések a többségi társadalom képviselői számára az elfogadás, a másság értékelésének megtanulására. Életviteli képzés hátrányos helyzetű személyek számára, (háztartásvezetés, házi ápolás, gyermeknevelés, együttélési normák elfogadtatása). Tudati fejlesztés pl.: településtörténet megismertetése a fiatalabb korosztállyal.

Megoldási javaslat

▪ 5-10 többségi társadalomhoz tartozó civil szervezet és önkormányzat képviselői, 5-10 kisebbségi társadalomhoz tartozó civil szervezet, vagy kisebbségi önkormányzat képviselői képzésben, ezen belül workshopokon vesznek részt. Kisértékű eszközök beszerzése.

Várható eredmény


▪ Képzés/oktatás: speciális feltétel: Képzéshez kapcsolódó anyagköltség (E költség nélkül számított összköltség max. 25 % -a); Oktatás alatt biztosított étel-, italfogyasztás költségei (max. 10 %-ig); Oktatói segédanyagok (jegyzet, CD) költsége (E költ, Eszközbeszerzés: Rendezvény lebonyolításához szükséges SZJ törvény alapján nem nagyértékű tárgyi eszköznek minősülő eszközök beszerzése; Speciális feltétel:Az elszámolható költség maximum 10 %-ig , Egyéb elszámolható kiadások: speciális feltétel: csak tervezés, műszaki ellenőrzés, közbeszerzés költségei, Képzés/Oktatás










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Képzés







▪ A születésszám stabilizálódni látszik, ezen belül az alacsony társadalmi státuszú és iskolai végzettségű lakosság rátája magas. Ez a folyamat növeli a legfeljebb általános iskolát végzettek arányát. A munkaerőpiacon legalább a piac által igényelt szakképzettséggel kell rendelkezni ahhoz, hogy valaki reálisan elhelyezkedjen.

Helyzet/ adottság

▪ A munkaerőpiac igénynövekedésével ellentétes kínálati tendencia a strukturális munkanélküliség további növekedéséhez, a munkaerőpiac ellátatlanságához, a befektetési lehetőségek korlátozásához vezet. A szolidaritás mellett a megfelelő számú munkavállaló biztosításának kényszere is kiváltja annak szükségességét, hogy az elhelyezkedni nem tudók kompetenciáit fejleszteni kell.


▪ A súlyosan alulképzett rétegek oktatásának megszervezése.Megoldási javaslat

▪ A munkaerőpiacról kiszorultak vagy arra be sem lépők megszerzik azokat a kompetenciákat, amelyekre a kor társadalmában és gazdaságában való helytálláshoz minimálisan szükség van.

Várható eredmény


Forrás ▪ TAMOP - 3. prioritás - A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 65/84 Kód: DD-60-GF-B-02 Sorszám: 2100Prioritás: Közösségfejlesztés: Közösségfejlesztés az identitás-tudat és a szolidaritás erősítése érde...



▪ A települések munkanélküliségi rátája az 5-30% között szóródik. A súlyosan érintett települések és egyes társadalmi csoportok, különösen a roma származásúak munkaerőpiacra való visszatérése az alacsony gazdasági aktivitás miatt szükséges. A munkahelyhiány munkaerőhiánnyal párosul, néhány szakmában tartós kínálati többlet van (pl. CNC forgácsolók, hegesztők). A térség önkormányzatai rendszeresen kihasználják a közmunka-pályázatok által nyújtott foglalkoztatási lehetőségeket.

Helyzet/ adottság

▪ A közmunka nem segíti tartósan a munkaerő-piaci helyzet javulását, mivel a tartós foglalkoztatás hiánya, a munkanélküli segély magas szintja miatt az érintettek nem motiváltak az érdemi részvételben. Valós munkahelyeken való munkavállalói részvétel szükséges a szükséges motiváció és munkavállalói attitűd kialakításához, ehhez pedig rendelkezni kell a munkahelyeken elvárt kompetenciákkal.


▪ A munkaerő-piacon hátrányban lévők munkaerő-piaci reintegrációjának támogatása.Megoldási javaslat

▪ A munkaerőpiaci programok, támogatások révén képzésben, kompetenciaszerzésben részt vevők és álláshoz jutók tartós foglalkoztatottá válhatnak, ennek révén javul a motivációjuk, életperspektívájuk, csökkennek a költségvetés és a társadalom terhei.

Várható eredmény


Forrás ▪ TAMOP - 1. prioritás - A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segíté...









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP







▪ A 2004-2006 tervezési időszakban a támogatások éppen azokra a településekre nem jutottak el, ahol a szegénység és a területi szegregáció miatt a legnagyobb szükség lett volna rájuk. A területi különbségek csökkentése a mindenkori kormányok erőfeszítési ellére nem valósult meg. A leszakadó térésgekben lakók életfeltételeinek biztosítása egyre nagyobb költségvetési terheket jelent, miközben az új generációk öröklik a kirekesztettséget.

Helyzet/ adottság

▪ A TÁMOP 5. prioritás keretében nyílik lehetőség az elmaradott települések számára, hogy elinduljanak a felzárkózás útján. A Leader stratégia keretet biztosít a tennivalók meghatározásához. A Zengő-Duna közösséget nem érinti az Új Magyarország Felzárkóztató Program, ezért a prioritás keretében széles körben van mód a társadalmi és munkaerőpiaci perspektívák javítására.


▪ Küzdelem a szegénység és kiszolgáltatottság ellen az intézményrendszer segítésével.Megoldási javaslat

▪ Javulnak a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek esélyei, - a munkaerőpiacról kiszorultak és hajléktalanok, hátránnyal élők integrációja könnyebbé válik, - javulnak a szociális szolgáltatások, - erősödik a civil szervezetek bekapcsolódása a társadalmi problémák megoldásában.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP







▪ A térségben élők közt magas arányt képviselnek a munkahelyi és egyéb egészségkárosodással rendelkezők, vagy más okból fogyatékkal élők. Az alacsony aktivitási ráta és jövedelmek miatt életkörülményeik sok esetben nem érik el a kor színvonalát. Az elhelyezkedési nehézségek miatt munkahelyhez jutási esélyük alacsony, ezt súlyosbítja, hogy sok esetben a munkahelyre való eljutásuk is nehézkes, az akadálymentesítés hiánya korlátozza mozgásukat.

Helyzet/ adottság

▪ A középületek és munkahelyek akadálymentesítésén túl a közlekedési eszközök akadálymentesítése is szükséges.A fizikai elérés lehetőségeinek javítása mellett előnyt jelenthet a virtuális elérés: a széles sávú internet és informatikai eszközök biztosítása, az e-közigazgatás fejlesztése, különösen az e-tanulás és -munkavégzés lehetőségeinek bővítése, az érintettek objektív és szubjektív feltételrendszerének támogatása.


▪ A fogyatékkal élők segítése, élet- és munkakörülményeik akadálymentesítése.Megoldási javaslat

▪ Az érintettek fizikai mozgásának korlátai csökkennek, munkához és tanuláshoz jutásuk esélye javul. Az intézkedések célja részben a lehetőségek bővítése, részben az érintetteket támogató költségtakarékosság, részben jövedelemszerzésük erősítése.

Várható eredmény


Forrás ▪ TIOP - 3. prioritás - A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastr...









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP





Intézkedés: Hagyományőrzés



Helyzet/ adottság



▪ A hagyományőrző rendezvények, falunapok megteremtik a hagyományőrzésnek azt a keretét, amelyben a helyi közösség egésze részt vállalhat, lehetőség nyílik a hagyományőrző csoportok előadásainak, termékeinek bemutatására, hagyományos gasztronómiai értékek felvonultatására.

Megoldási javaslat

▪ Évente 20 rendezvény támogatására, szervezésére kerül sor, a szervezők vállalják, hogy annak megszervezését legalább 3 évig fenntartják.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos











Helyzet/ adottság



▪ A hagyományőrző rendezvények, falunapok megteremtik a hagyományőrzésnek azt a keretét, amelyben a helyi közösség egésze részt vállalhat, lehetőség nyílik a hagyományőrző csoportok előadásainak, termékeinek bemutatására, hagyományos gasztronómiai értékek felvonultatására.

Megoldási javaslat

▪ Évente 20 rendezvény támogatására, szervezésére kerül sor, a szervezők vállalják, hogy annak megszervezését legalább 3 évig fenntartják.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 70/84 Kód: DD-60-SzF-A-22 Sorszám: 2139Prioritás: Közösségfejlesztés: Közösségfejlesztés az identitás-tudat és a szolidaritás erősítése érde...




Helyzet/ adottság

▪ A kulturális értékeket őrző generáció segítségével fel kell mérni és meg kell örökíteni a települések, népcsoportok, művészek, népművészek kulturális hagyatékát. A területen különösen gazdag nemzetiségi hagyományokat őrző együttesek, települések számára meg kell teremteni az érték- és hagyományőrzés adatbázisát és kiadványát.


▪ A kulturális, vallási, életmódbeli, mesterségbeli hagyományok, értékek, népszokások felelevenítése, megőrzése, jeles személyiségek életútjának bemutatása, mindezek színvonalas dokumentálása.

Megoldási javaslat

▪ Kistérségenként 1 nyomtatott és 1 elektronikus kiadvány készül a Leader Közösség vidéki örökségének bemutatása céljából.Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 71/84 Kód: DD-60-SzF-B-19 Sorszám: 2146Prioritás: Szolgáltatásfejlesztés: A térség szolgáltatási kínálatának gazdagítása, a szolgáltatások m...

Intézkedés: A szolgáltatások fejlesztésének programja


▪ A humán közszolgáltatások terén a kistelepülések, köztük a legelmaradottabbak rendelkeznek a legrosszabb ellátással, számos településen a jogszabályi kötelezettséeg által előírt szolgáltatásokat sem tudják teljesíteni. A fiatalok elköltözése, a kistelepülések elöregedése súlyosbítja ezt a problémát.

Helyzet/ adottság

▪ A Dél-Dunántúli Régió Humánközszolgáltatások Fejlesztési Programja a szolgáltatás-szervezés integrált megoldásait támogatja annak érdekében,hogy a hatékonyság, a minőség és az elérhetőség szempontja egyszerre teljesüljön.Ennek keretében hálózatos rendszerű szolgáltatási struktúra kerül kialakításra, ezen belül a kisebb települések szolgáltatásait a kistérségi, mikrotérségi decentrumok és azok szatelitjei biztosítják


▪ A szociális szolgáltatástervezési koncepciók aktualizálása, a törvényi kötelezettségek által előírt, jelenleg hiányzó szolgáltatások feltételrendszerének megteremtése.

Megoldási javaslat

▪ A kistelepülések ellátása a kis- és mikrotérségi központok által összefogott szolgáltatások révén javul, megvalósul a kötelező szociális szolgáltatások nyújtása. A központok révén a települések lakossága elérhető közelségben színvonalas szolgáltatáshoz jut.

Várható eredmény


Forrás ▪ DDOP - 3. prioritás - Humán közszolgáltatások fejlesztése









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 72/84 Kód: DD-60-SzF-1-05 Sorszám: 2148Prioritás: Szolgáltatásfejlesztés: A térség szolgáltatási kínálatának gazdagítása, a szolgáltatások m...



▪ A települések jelentős része az iskolák megszűnésével elveszítette közösségi funkcióit, a korábbi iskola- kultúrház épületek leromlott állapotba kerültek. Fontos, hogy minden település rendelkezzen olyan többcélú infrastruktúrával, amely az elveszített közszolgáltatásokat legalább részben pótolja.

Helyzet/ adottság

▪ A kistelepülések többségéről hiányoznak a közösségi és gazdasági élet olyan központi terei, amelyek a lakosság és a vállalkozók részéről elérhetőek, biztosítják a közösségi élet és a minimális helyi szolgáltatások infrastrukturális feltételeit.


▪ Kiemelten fontos a gyermek és ifjúsági korosztály számára a közösségi élet feltételeinek biztosítása. Közösség központok létrehozása, mely alkalmas a településen hiányzó gyermek és ifjúsági korosztály számára az alábbi szolgáltatások pótlására játszóház, iskolaotthonos ellátás, táncház, különféle szakkörök, klubok, bábszínház.

Megoldási javaslat

▪ Olyan kistelepülési közösségi központ jön létre (mikrotérségenként 1-2), amely alkalmas gyermek és ifjúsági korosztály számára a településen hiányzó szolgáltatások minimális mértékű pótlására, elhelyezésére. Lehetséges szolgáltatások: játszóház, iskolaotthonos ellátás, táncház, különféle szakkörök, klubok, bábszínház stb. helyi szükséglet szerint.

Várható eredmény


▪ Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések: speciális feltétel: csak a gazdasági tevékenységgel érintett épülethez vagy épületrészhez kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés támogatható a beruházási összeg maximum 20 %-ig., Eszközbeszerzés: speciális feltétel: Az elszámolható kiadás 10 %-ig, Egyéb elszámolható kiadások: speciális feltétel: csak tervezés, műszaki ellenőrzés, közbeszerzés költségei, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A települések jelentős része az iskolák megszűnésével elveszítette közösségi funkcióit, a korábbi iskola- kultúrház épületek leromlott állapotba kerültek. Fontos, hogy minden település rendelkezzen olyan többcélú infrastruktúrával, amely az elveszített közszolgáltatásokat legalább részben pótolja.

Helyzet/ adottság

▪ A kistelepülések többségéről hiányoznak a közösségi és gazdasági élet olyan központi terei, amelyek a lakosság és a vállalkozók részéről elérhetőek, biztosítják a közösségi élet és a minimális helyi szolgáltatások infrastrukturális feltételeit.


▪ Kiemelten fontos a gyermek és ifjúsági korosztály számára a közösségi élet feltételeinek biztosítása. Közösség központok létrehozása, mely alkalmas a településen hiányzó gyermek és ifjúsági korosztály számára az alábbi szolgáltatások pótlására játszóház, iskolaotthonos ellátás, táncház, különféle szakkörök, klubok, bábszínház.

Megoldási javaslat

▪ Olyan kistelepülési közösségi központ jön létre (mikrotérségenként 1-2), amely alkalmas gyermek és ifjúsági korosztály számára a településen hiányzó szolgáltatások minimális mértékű pótlására, elhelyezésére. Lehetséges szolgáltatások: játszóház, iskolaotthonos ellátás, táncház, különféle szakkörök, klubok, bábszínház stb. helyi szükséglet szerint.

Várható eredmény












Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség településeinek munkanélküliségi rátája jelentős különbségeket mutat, 3,5 - 30% közt mozog. A magas munkanélküliség egyik oka, hogy a munkaerő-kínálat és a kereslet struktúrája erősen eltér. A születésszám stabilizálódni látszik.

Helyzet/ adottság

▪ Állandó biztos jövedelmet biztosító munkahelyek létrehozása. A dolgozónak lehetőség nyílik a helyben történő munkavállalásra, ezáltal nem kell ingáznia lakhelye és más települések között. Elősegíti a kistelepülések a lakosságának megtartását.


▪ Szociális vállalkozások: családi napközi, házi segítség nyújtás szolgálat létrehozása a gyermekek és idősek ellátásának javítása érdekében.

Megoldási javaslat

▪ A vállalkozás alapon létrehozott gyermek –és idősgondozás egy magasabb színvonalú gondozói tevékenység megvalósulása érdekében. A cél továbbá elősegíti a kistelepülések a lakosságának megtartását is.

Várható eredmény


▪ Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra fejlesztések: speciális feltétel: csak a gazdasági tevékenységgel érintett épülethez vagy épületrészhez kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés támogatható a beruházási összeg maximum 20 %-ig., Eszközbeszerzés: speciális feltétel: az elszámolható kiadás 10%-ig, Egyéb elszámolható kiadások: csak tervezés, műszaki ellenőrzés, közbeszerzés költségei, Építés, felújítás










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos










▪ A térség településeinek munkanélküliségi rátája jelentős különbségeket mutat, 3,5 - 30% közt mozog. A magas munkanélküliség egyik oka, hogy a munkaerő-kínálat és a kereslet struktúrája erősen eltér. A születésszám stabilizálódni látszik.

Helyzet/ adottság

▪ Állandó biztos jövedelmet biztosító munkahelyek létrehozása. A dolgozónak lehetőség nyílik a helyben történő munkavállalásra, ezáltal nem kell ingáznia lakhelye és más települések között. Elősegíti a kistelepülések a lakosságának megtartását.


▪ Szociális vállalkozások: családi napközi, házi segítség nyújtás szolgálat létrehozása a gyermekek és idősek ellátásának javítása érdekében.

Megoldási javaslat

▪ A vállalkozás alapon létrehozott gyermek –és idősgondozás egy magasabb színvonalú gondozói tevékenység megvalósulása érdekében. A cél továbbá elősegíti a kistelepülések a lakosságának megtartását is.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 76/84 Kód: DD-60-GF-1-01 Sorszám: 6421Prioritás: Szolgáltatásfejlesztés: A térség szolgáltatási kínálatának gazdagítása, a szolgáltatások m...



▪ A térségben a lakosság kétharmada 1500 fő alatti településeken él. Ezeken a településeken az idős emberek maradtak helyben, elavult, korszerűtlen, 50-100 éves lakóházakban. Kissé emelkedik a fiatalok és a külföldi betelepülők száma, az öngondoskodás, az egymásról való gondoskodás és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés viszont egyre nehezebb.

Helyzet/ adottság

▪ A településközpontot és a turisztikai attrakciókat nem érintő utcákban elhelyezkedő, leromlott állapotú kerítések, homlokzatok, elhanyagolt porták is jelentősen rontják a településképet és a lakosság közérzetét.

▪ Az egyes településeken családot alapító fiatalok nem minden esetben képesek lakhatási körülményeik piaci alapon történő kialakítására (házbővítés, -építés, -vásárlás).


▪ A településkép és a lakossági közérzet javítása, a fiatalok könnyebb lakáshoz jutása érdekében a civil szervezetek konkrét építési, tatarozási, telekrendezési tevékenységekkel jelentősen hozzájárulhatnak. A pályázat célja az önkéntes munkához szükséges közösségi eszközök beszerzése.

Megoldási javaslat

▪ Megnövekszik a civil szervezetek aktivitása a falufelújítás és az otthonteremtés területén.▪ 3-5 garnitúra egyszerű építési gép és szerszámkészlet beszerzése (pl. betonkeverő gép, újrahasználható állványzat, karbantartó eszközök,

kézi szerszámok).

Várható eredmény


▪ Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra fejlesztések: speciális feltétel: csak a gazdasági tevékenységgel érintett épülethez vagy épületrészhez kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés támogatható a beruházási összeg maximum 20 %-ig., Eszközbeszerzés: speciális feltétel: az elszámolható kiadás 10%-ig, Egyéb elszámolható kiadások: speciális feltétel: csak csak tervezés, műszaki ellenőrzés, közbeszerzés költségei, Építés, felújítás










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 77/84 Kód: DD-60-GF-1-02 Sorszám: 6422Prioritás: Szolgáltatásfejlesztés: A térség szolgáltatási kínálatának gazdagítása, a szolgáltatások m...



▪ A térségben a lakosság kétharmada 1500 fő alatti településeken él. Ezeken a településeken az idős emberek maradtak helyben, elavult, korszerűtlen, 50-100 éves lakóházakban. Kissé emelkedik a fiatalok és a külföldi betelepülők száma, az öngondoskodás, az egymásról való gondoskodás és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés viszont egyre nehezebb.

Helyzet/ adottság

▪ A településközpontot és a turisztikai attrakciókat nem érintő utcákban elhelyezkedő, leromlott állapotú kerítések, homlokzatok, elhanyagolt porták is jelentősen rontják a településképet és a lakosság közérzetét.

▪ Az egyes településeken családot alapító fiatalok nem minden esetben képesek lakhatási körülményeik piaci alapon történő kialakítására (házbővítés, -építés, -vásárlás).


▪ A településkép és a lakossági közérzet javítása, a fiatalok könnyebb lakáshoz jutása érdekében a civil szervezetek konkrét építési, tatarozási, telekrendezési tevékenységekkel jelentősen hozzájárulhatnak. A pályázat célja az önkéntes munkához szükséges közösségi eszközök beszerzése.

Megoldási javaslat

▪ Megnövekszik a civil szervezetek aktivitása a falufelújítás és az otthonteremtés területén.▪ 3-5 garnitúra egyszerű építési gép és szerszámkészlet beszerzése (pl. betonkeverő gép, újrahasználható állványzat, karbantartó eszközök,

kézi szerszámok).

Várható eredmény


▪ Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra fejlesztések: speciális feltétel: csak a gazdasági tevékenységgel érintett épülethez vagy épületrészhez kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés támogatható a beruházási összeg maximum 20 %-ig., Eszközbeszerzés: speciális feltétel: az elszámolható kiadás 10%-ig, Egyéb elszámolható kiadások: csak tervezés, műszaki ellenőrzés, közbeszerzés költségei, Építés, felújítás










Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos







Megoldási javaslatok 78/84 Kód: DD-60-SzF-B-18 Sorszám: 2143Prioritás: Szolgáltatásfejlesztés: A térség szolgáltatási kínálatának gazdagítása, a szolgáltatások m...

Intézkedés: Az információs társadalom feltételrendszerének fejlesztése

Szektor/fejlesztési téma: Telekommunikáció

▪ Az önkormányzatok többsége nem rendelkezik integrált informatikai rendszerrel, a körjegyzőségekbe és az okmányirodákba koncentált ügyintézés ma olyan esetekben is az ügyfél személyes jelenlétét igényli, amikor az elektronikus megoldásokkal kiváltható lenne.

Helyzet/ adottság

▪ A bankrendszerhez hasonlóan elvárható, hogy a lakossági és vállalkozási ügyintézés a lehető legnagyobb mértékben bonyolítható legyen elektronikus úton. A körjegyzőségek, önkormányzatok és hivatalaik belső működését számotevően javítaná az e-közigazgatás.


▪ E-társadalom és E-közigazgatás megszervezése. Informatikai-telekommunikációs infrastruktúra fejlesztése térségi szinten.Megoldási javaslat

▪ A települési, körjegyzőségi közigazgatás rendszerét, a központi és területi adatbázisokhoz való hozzáférést, az azokkal történő ügyintézést az integrált informatika által biztosított lehetőségek figyelembe vételével modernizálni szükséges. A feladat az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretébe tartozik, ez a program azonban támogatási források menüjében nem szerepel.

Várható eredmény


Forrás









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 79/84 Kód: DD-60-SzF-6-02 Sorszám: 7189Prioritás: Stratégiai térségmarketing: A térségi stratégiai tervezésben, kapcsolatépítésben és kommun...

Intézkedés: A térség külső kapcsolatrendszerének fejlesztése


▪ A Zengő-Duna térsége soknemzetiségű térség. A legnagyobb számban a németajkú kisebbség található meg, de jelentős a horvátok, a szerbek és a romák számaránya is. Különösen a német és a horvát-szerb településekre jellemző az élénk testvértelepülési kapcsolat, ahol elsősorban az anyanyelv és a rokoni-baráti kapcsolatok, valamint a közös nemzetiségi hagyományok ápolása a cél.

Helyzet/ adottság

▪ A testvértelepülési kapcsolatok - természetükből fakadóan - településközi jellegűek, összehangolatlanok, ennél fogva költségesek és kevés kézzel fogható eredményt hoznak a térség egészére. Szórvány jelenségként fordul elő közös vállalkozásfejlesztés. A kedvező tapasztalatok felerősítése kölcsönös előnyökhöz vezet a partnerek körében.


▪ A térség nemzetközi kapcsolatrendszerének komplex fejlesztése, különös tekintettel a Leader közösségekre és a német anyanyelvi kapcsolatok lehetőségére. A kapcsolatfejlesztés módszerei: közösségfejlesztési, vállalkozásfejlesztési, hálózatépítési tapasztalatok átvétele, befektetői kapcsolatok építése.

Megoldási javaslat

▪ A nemzetközi kapcsolatépítés tervezettebbé és hatékonyabbá válik, a saját Leader közösséget erősítik a megszerzett tapasztalatok. Tapasztalatcserét szolgáló utazások, rendszeres internetes kommunikáció kialakítása, partnerszervezettel.

Várható eredmény


Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések




Megoldási javaslatok 80/84 Kód: DD-60-SzF-6-01 Sorszám: 3416Prioritás: Stratégiai térségmarketing: A térségi stratégiai tervezésben, kapcsolatépítésben és kommun...

Intézkedés: A térség külső kapcsolatrendszerének fejlesztése


▪ A Zengő-Duna térsége soknemzetiségű térség. A legnagyobb számban a németajkú kisebbség található meg, de jelentős a horvátok, a szerbek és a romák számaránya is. Különösen a német és a horvát-szerb településekre jellemző az élénk testvértelepülési kapcsolat, ahol elsősorban az anyanyelv és a rokoni-baráti kapcsolatok, valamint a közös nemzetiségi hagyományok ápolása a cél.

Helyzet/ adottság

▪ A testvértelepülési kapcsolatok - természetükből fakadóan - településközi jellegűek, összehangolatlanok, ennél fogva költségesek és kevés kézzel fogható eredményt hoznak a térség egészére. Szórvány jelenségként fordul elő közös vállalkozásfejlesztés. A kedvező tapasztalatok felerősítése kölcsönös előnyökhöz vezet a partnerek körében.


▪ A térség nemzetközi kapcsolatrendszerének komplex fejlesztése, különös tekintettel a Leader közösségekre és a német anyanyelvi kapcsolatok lehetőségére. A kapcsolatfejlesztés módszerei: közösségfejlesztési, vállalkozásfejlesztési, hálózatépítési tapasztalatok átvétele, befektetői kapcsolatok építése.

Megoldási javaslat

▪ A nemzetközi kapcsolatépítés tervezettebbé és hatékonyabbá válik, a saját Leader közösséget erősítik a megszerzett tapasztalatok. Tapasztalatcserét szolgáló utazások, rendszeres internetes kommunikáció kialakítása, partnerszervezettel.

Várható eredmény


▪ Rendezvény: kivéve: Rendezvényszervezők költségei (postaköltség, telefon, utazási költségtérítés, munkavégzés díja stb.), Marketing tevékenység: kivéve: Reklámfilmek elkészítésének és terjesztésének költségei; Kiállításokon részvétel költségei; Promóciók költségei (ajándéktárgyak készíttetése) a SZJA Tv-nek megfelelően maximalizálni kellene. speciális feltétel: Az e, Infrastruktúra feljesztés: tereprendezés; Elektromos hálózatra csatlakozás kiépítése és a hozzá kapcsolódó elosztó és egyéb berendezések kiépítése; speciális feltétel:Az elszámolható költség maximum 20 %-ig , Egyéb elszámolható kiadások: csak tervezés, műszaki ellenőrzés, közbeszerzés költségei, Eszközbeszerzés

Forrás ▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések









Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések




Megoldási javaslatok 81/84 Kód: DD-60-SzF-B-09 Sorszám: 2124Prioritás: Stratégiai térségmarketing: A térségi stratégiai tervezésben, kapcsolatépítésben és kommun...

Intézkedés: A térségfejlesztés szervezeti és eszközrendszerének kialakítása


▪ A korábban készült stratégiák érdemi megvalósításának korlátja volt a megfelelő menedzsment szervezet hiánya. Munkaszervezet nélkül a stratégiák intézkedései véletlenszerűen valósulnak meg.

Helyzet/ adottság

▪ A HVS keretében működtethető munkaszervezet a stratégiát végrehajtható terv formába hozza, és megszervezi a végrehajtás összes feltételét. Előkészíti a pályáztatás feltételrendszerét és döntési, engedélyezési előfeltételeit, le kell bonyolítani a pályáztatást, meg kell kötni a szükséges szerződéseket, ellenőrizni és adminisztrálni kell a végrehajtás folyamatát, értékelni kell a megszületett eredményeket.


▪ A kistérségi területfejlesztési intézményrendszer fejlesztése. A Kistérségi Menedzsment szervezet és a vállalkozások kapcsolattartásának kialakítása.

Megoldási javaslat

▪ A HVS tartalmának megfelelően, szabályszerű körülmények között megtörténik a források felhasználása, a HVS-ben elfogadott intézkedések megvalósulnak, kialakul a közösség fejlődő és önfenntartó mechanizmusa. A feladatot fontossága miatt emeltük ki, de végrehajtása a HVK működési költségéből történik.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 82/84 Kód: DD-60-GF-B-03 Sorszám: 2101Prioritás: Stratégiai térségmarketing: A térségi stratégiai tervezésben, kapcsolatépítésben és kommun...

Intézkedés: A térségfejlesztés programozási, tervezési megalapozása


▪ A globalizáció körülményei között a kistelepülések önmagukban nem képesek sem lakosságuk megtartására, sem arra, hogy a környezet figyelmét magukra irányítsák. A közösség valódi közösségé válására, sajátos arculatának kialakítására van szükség ahhoz, hogy a környező világban érdekérvényesítő képességgel rendelkezzenek. A HVS végrehajtásához szükséges közösségtudat a térségben ma még hiányzik.

Helyzet/ adottság

▪ A térségek közötti, a befektetőkért és a turisztikai piacért folytatott egyre élesedő versenyben sem a pécsváradi, sem a mohácsi kistérség nem rendelkezik megfelelő arculattal. A Zengő és a Duna térségében létrejött HACS sem összeforrott közösség. A HVS végrehajtásához meg kell teremteni a szükséges helyi és térségi identitástudatot, ehhez ki kell alakítani az arculati elemrendszert és ki kell dolgozni azt a marketing stratégiát, amelynek következetes alkalmazása révén a térség ismertté válhat


▪ Térségi identitástudat, arculat kialakítása, térségi marketing, kommunikációs stratégia kidolgozása.Megoldási javaslat

▪ Erősödik a Leader közösséghez tartozó lakosság közösségtudata, kialakul a térség sajátos arculata, létrejön és működésbe lép a stratégiát támogató marketing-program.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP




Megoldási javaslatok 83/84 Kód: Sorszám: 2095Prioritás: Stratégiai térségmarketing: A térségi stratégiai tervezésben, kapcsolatépítésben és kommun...


Szektor/fejlesztési téma: Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

▪ Minden település rendelkezik szabályozási tervvel. A kistérségek többféle stratégiai fejlesztési programmal rendelkeznek, köztük a jelen Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával, mely első alkalommal teremt összefüggést és egységet a Mohácsi és Pécsváradi Kistérség programjai között. A terület aprófalvas településrendszeréből következik a települések közelsége, mely indokolja a településen belüli és a települések közti területek tervezési összehangolását.

Helyzet/ adottság

▪ Az egyes települések szabályozási és fejlesztési terveinek összehangolását követeli meg a településközpontok rekonstrukciója, a lakótelek-fejlesztés, a rekreációs-sport, kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi és foglalkoztatási kapacitások térségi koncepcióhoz való illeszkedése, a turisztikai termék-kínálat programszerű kialakítása, a tudatosan alakított táj tervezése.


▪ A településfejlesztési koncepciók és a szabályozási tervek, vállalkozás-fejlesztési stratégiák térségi szinten egyeztetett rendszerének kialakítása, település-rehabilitációs tervek kidolgozása és végrehajtása.

Megoldási javaslat

▪ Egységes, ugyanakkor változatos, az értékeket megőrző település- és tájkép kialakítása, optimális humán szolgáltatási infrastruktúra biztosítása. Pályázati forrása nem ismert.

Várható eredmény


Forrás









Allokáció

Megoldási javaslatok 83/84 Kód: Sorszám: 2095


Jogcímcs.

Hátrányos






Megoldási javaslatok 84/84 Kód: DD-60-SzF-B-21 Sorszám: 2151Prioritás: Stratégiai térségmarketing: A térségi stratégiai tervezésben, kapcsolatépítésben és kommun...



▪ A települések egy részében számos család süllyedt a mélyszegénység kategóriájába. A szegénység sokszor párosul a területi vagy etnikai szegregációval, azaz kialakul egy-egy településrész vagy egész település gettósodása, etnikailag egynemű közössége. Az országban eddig indított és megvalósított esélyegyenlőségi akciók csak részeredményeket hoztak, a leszakadási tendenciákat nem sikerült megfordítani.

Helyzet/ adottság

▪ Az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségének felzárkóztatására indított program a Zengő-Duna kistérségeit nem érinti. A Leader Közösség 60 községéből 27 hátrányos helyzetű, ezen belül 9 leghátrányosabb helyzetű, és a szegregáció tovább növekszik, ezért haladéktalanul szükség van komplex felzárkóztató program készítésére.


▪ A problémának ebben és más programban sincs megoldása, az EU-s operatív programokból nem finanszírozható a kistérségek hátrányos helyzetű településire és lakosaira vonatkozó komplex felzárkóztató program készítése.

Megoldási javaslat

▪ A mélyszegénység, a szegregáció, elmaradottság komplex problémakezelése nem valósul meg, a leszakadás tovább növekszik. Pályázati forrása nem ismert.

Várható eredmény











Allokáció



Jogcímcs.

Hátrányos



▪ Nem ÚMVP


279

A stratégiai program hat prioritásból áll, melyek a közösség legfontosabb problémáinak megoldását és legfontosabb céljainak elérését szolgálják. A népességmegtartás és a fenntarthatóság feltételeinek megteremtése érdekében az intézkedések felölelik a lehetséges beavatkozások körét: • a települési és településközi épített és természeti, infrastrukturális, alapellátási és alapszolgáltatási környezet vonzóvá tételét, egyúttal turisztikai szempontú fejlesztését, • a gazdaság fejlesztését, mikro- és kisvállalatok megerősítését, a tevékenységek diverzifikációját• a meggyengült belső kohézió helyreállítása érdekében az értékközpontú közösségfejlesztést, a figyelem központjából kikerült értékek tiszteletének helyreállítását, gazdasági hasznosítását, valamint • a tudatos társadalom- és gazdaságfejlesztés eszközrendszerének kialakítását és a hatékony alkalmazáshoz szükséges kommunikációt.

A gazdaságfejlesztésen belül a legnagyobb hangsúly a foglalkoztatás bővítésére esik, ágazati tekintetben pedig a mezőgazdasági adottságok újszerű, foglalkoztatási szempontú kiaknázására törekszünk, valamint a kulturális, épített és természeti környezetből eredő vonzerőkre épített turisztikai fejlesztéseket részesítjük előnyben. A kultúrában és a hagyományokban gyökerező tartalmakra épülő turizmus jelentős kiaknázatlan potenciállal rendelkezik, ezért a gazdaságfejlesztésből kiemelve külön prioritást kapott.

A társadalmi, kulturális, a hagyományokban gyökerező értékeket olyan erőforrásként fogjuk fel, amelyek lehetővé teszik a térség önellátásának, hosszú távú fenntarthatóságának megteremtését. Jelenleg a fenntarthatóság a központi újraelosztás mértékétől és struktúrájától függ. E kiszolgáltatott helyzet megváltoztatásához a belső erőforrások alapos ismerete, programozott, rendszerszerű felhasználása, a térségen belül tartása szükséges mindaddig, amíg az a közösség fejlődőképességét, kohézióját, önellátását erősíti, legyen szó nyersanyagról, jövedelemről vagy szolgáltatásokról.

A stratégiai program hat prioritásból áll, melyek a közösség legfontosabb problémáinak megoldását és legfontosabb céljainak elérését szolgálják. A népességmegtartás és a fenntarthatóság feltételeinek megteremtése érdekében az intézkedések felölelik a lehetséges beavatkozások körét: • a települési és településközi épített és természeti, infrastrukturális, alapellátási és alapszolgáltatási környezet vonzóvá tételét, egyúttal turisztikai szempontú fejlesztését, • a gazdaság fejlesztését, mikro- és kisvállalatok megerősítését, a tevékenységek diverzifikációját• a meggyengült belső kohézió helyreállítása érdekében az értékközpontú közösségfejlesztést, a figyelem központjából kikerült értékek tiszteletének helyreállítását, gazdasági hasznosítását, valamint • a tudatos társadalom- és gazdaságfejlesztés eszközrendszerének kialakítását és a hatékony alkalmazáshoz szükséges kommunikációt.

A gazdaságfejlesztésen belül a legnagyobb hangsúly a foglalkoztatás bővítésére esik, ágazati tekintetben pedig a mezőgazdasági adottságok újszerű, foglalkoztatási szempontú kiaknázására törekszünk, valamint a kulturális, épített és természeti környezetből eredő vonzerőkre épített turisztikai fejlesztéseket részesítjük előnyben. A kultúrában és a hagyományokban gyökerező tartalmakra épülő turizmus jelentős kiaknázatlan potenciállal rendelkezik, ezért a gazdaságfejlesztésből kiemelve külön prioritást kapott.

A társadalmi, kulturális, a hagyományokban gyökerező értékeket olyan erőforrásként fogjuk fel, amelyek lehetővé teszik a térség önellátásának, hosszú távú fenntarthatóságának megteremtését. Jelenleg a fenntarthatóság a központi újraelosztás mértékétől és struktúrájától függ. E kiszolgáltatott helyzet megváltoztatásához a belső erőforrások alapos ismerete, programozott, rendszerszerű felhasználása, a térségen belül tartása szükséges mindaddig, amíg az a közösség fejlődőképességét, kohézióját, önellátását erősíti, legyen szó nyersanyagról, jövedelemről vagy szolgáltatásokról.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/3

280

Ez a szemléletmód egyúttal a vidék fogalmának, imázsának újraértékelését is szolgálja. A népesség megtartásán túl cél az is, hogy a fejlődő vidék az egészséges, harmonikus életre vágyóknak alternatívát tudjon kínálni.A prioritások intézkedésekre, az intézkedések beavatkozásokra, megoldásokra bomlanak.Kiválasztásuk során nem a forrás-szemléletet követtük, hanem két irányból építkeztünk: egyrészt a korábban készült stratégiai anyagok által tartalmazott helyzetelemzések alapján kimutatott problémafák, SWOT-analízisek alapján készült stratégiai célkitűzések, másrészt a jelen munka keretében több hullámban gyűjtött problémák és javaslatok, valamit a csoportmunkák során elhangzott felvetések bázisán. Az első körben kialakult túl részletes struktúrát leegyszerűsítettük, pályázati szempontból kezelhető mennyiségű beavatkozásra szűkítettük.

Az egyes prioritások –különböző hatásterületeik következtében- eltérő mértékben érintik az ÚMFT operatív programjait, az ÚMVP I. és II. tengelyét vagy a III. tengely horizontális forrásait, valamint a IV. tengelyt.

Az ütemezést tekintve 2008. II. félévében és 2009. I. félévében a pályázatok előkészítésére, meghirdetésére, lebonyolítására és a támogatási szerződések megkötésére kerül sor, majd a II. félévben megkezdődik a projektvégrehajtás. A legtöbb projekt egy év alatt befejezhető, így 2010 végén, 2011. elején megtörténhet az első időszakos pályázatok zárása is. Mindebből következően a projektek megvalósítására általában szükséges és elegendő az EU által meghatározott 24 hónap megvalósítási idő.

A rendelkezésre álló idő lehetővé teszi, hogy a jelentősebb technológiafejlesztéssel, esetleg kutatási tevékenységgel, építéssel együtt járó tevékenységek esetén a forrásokat ütemezve, több éven keresztül újra meghirdetve használjuk fel.

Ez a szemléletmód egyúttal a vidék fogalmának, imázsának újraértékelését is szolgálja. A népesség megtartásán túl cél az is, hogy a fejlődő vidék az egészséges, harmonikus életre vágyóknak alternatívát tudjon kínálni.A prioritások intézkedésekre, az intézkedések beavatkozásokra, megoldásokra bomlanak.Kiválasztásuk során nem a forrás-szemléletet követtük, hanem két irányból építkeztünk: egyrészt a korábban készült stratégiai anyagok által tartalmazott helyzetelemzések alapján kimutatott problémafák, SWOT-analízisek alapján készült stratégiai célkitűzések, másrészt a jelen munka keretében több hullámban gyűjtött problémák és javaslatok, valamit a csoportmunkák során elhangzott felvetések bázisán. Az első körben kialakult túl részletes struktúrát leegyszerűsítettük, pályázati szempontból kezelhető mennyiségű beavatkozásra szűkítettük.

Az egyes prioritások –különböző hatásterületeik következtében- eltérő mértékben érintik az ÚMFT operatív programjait, az ÚMVP I. és II. tengelyét vagy a III. tengely horizontális forrásait, valamint a IV. tengelyt.

Az ütemezést tekintve 2008. II. félévében és 2009. I. félévében a pályázatok előkészítésére, meghirdetésére, lebonyolítására és a támogatási szerződések megkötésére kerül sor, majd a II. félévben megkezdődik a projektvégrehajtás. A legtöbb projekt egy év alatt befejezhető, így 2010 végén, 2011. elején megtörténhet az első időszakos pályázatok zárása is. Mindebből következően a projektek megvalósítására általában szükséges és elegendő az EU által meghatározott 24 hónap megvalósítási idő.

A rendelkezésre álló idő lehetővé teszi, hogy a jelentősebb technológiafejlesztéssel, esetleg kutatási tevékenységgel, építéssel együtt járó tevékenységek esetén a forrásokat ütemezve, több éven keresztül újra meghirdetve használjuk fel.



281

A megvalósítási időből visszaszámolva az utolsó meghirdetés ideje 2010 első féléve lehet.

A stratégiától várt hatások:• a népességmegtartás,• a foglalkoztatás• a közép-és hosszú távú fenntarthatóság• a gazdaság erősödése, • a társadalmi közérzet és a lakosság önbecsülésének• a vidék presztizsének, imázsának javulása.

A megvalósítási időből visszaszámolva az utolsó meghirdetés ideje 2010 első féléve lehet.

A stratégiától várt hatások:• a népességmegtartás,• a foglalkoztatás• a közép-és hosszú távú fenntarthatóság• a gazdaság erősödése, • a társadalmi közérzet és a lakosság önbecsülésének• a vidék presztizsének, imázsának javulása.



282

A stratégia egésze is az esélyegyenlőségről és a vidéki élet fenntarthatóságának erősítéséről szól: az elmaradott vidéki térségekben élők esélyegyenlőségének megteremtéséről, a foglalkoztatási lehetőségek bővítéséről az alacsony iskolázottságúak körében (a lakosság több mint 50%-a), valamint a jelenleg támogatásra szoruló vidék helyett az önfenntartó térség feltételrendszerének megteremtéséről. A lakosság jelentős része valamilyen hátránnyal él, ezért a program kiemelt figyelmet szentel az esélyegyenlőség javításának.

Az esélyegyenlőségi összefüggések az alábbiak:Prioritás Intézkedés Intézkedés vagy vonatkozó megoldás tartalma Esélyegyenlőségi cél2 1 Szociális szolgáltatástervezési koncepciók aktualizálása Hátrányos helyzetűek ellátásának javítása, a szociális foglalkoztatás bővítése2 1 Életházak kialakítása Komplex humán szolgáltatás nyújtása a szolgáltatáshiányos településeken a hiányzó mobilitás ellensúlyozása érdekében2 1 Információs társadalom fejlesztése Egyenlő információhoz jutási esély, a távoktatás/távtanulás és a távmunka lehetőségének megteremtése 3 1 Munkaerő-piaccal összehangolt felnőttképzés és tanulás Munkahely-megtartási és elhelyezkedési esélyek javítása a képzés helyszínre vitele révén3 3 Belső erőforrásokra támaszkodó termelés fejlesztése Az önfoglalkoztatás és a munkaerőpiacról kiszorultak foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése 5 3 Szolidaritás erősítése, a diszkrimináció csökkentése Az intézkedés célzottan az egyes hátrányos helyzetű célcsoportokra irányul 6 1 Mélyszegénység, szegregáció által sújtott romák és nem-romák felemelkedését szolgáló hosszú távú program kidolgozása Hiánypótló, halaszthatatlan feladat.

A fenntarthatóság célja minden prioritás és intézkedés tekintetében tetten érhető, ezért bemutatását prioritás szinten végezzük el.

A stratégia egésze is az esélyegyenlőségről és a vidéki élet fenntarthatóságának erősítéséről szól: az elmaradott vidéki térségekben élők esélyegyenlőségének megteremtéséről, a foglalkoztatási lehetőségek bővítéséről az alacsony iskolázottságúak körében (a lakosság több mint 50%-a), valamint a jelenleg támogatásra szoruló vidék helyett az önfenntartó térség feltételrendszerének megteremtéséről. A lakosság jelentős része valamilyen hátránnyal él, ezért a program kiemelt figyelmet szentel az esélyegyenlőség javításának.

Az esélyegyenlőségi összefüggések az alábbiak:Prioritás Intézkedés Intézkedés vagy vonatkozó megoldás tartalma Esélyegyenlőségi cél2 1 Szociális szolgáltatástervezési koncepciók aktualizálása Hátrányos helyzetűek ellátásának javítása, a szociális foglalkoztatás bővítése2 1 Életházak kialakítása Komplex humán szolgáltatás nyújtása a szolgáltatáshiányos településeken a hiányzó mobilitás ellensúlyozása érdekében2 1 Információs társadalom fejlesztése Egyenlő információhoz jutási esély, a távoktatás/távtanulás és a távmunka lehetőségének megteremtése 3 1 Munkaerő-piaccal összehangolt felnőttképzés és tanulás Munkahely-megtartási és elhelyezkedési esélyek javítása a képzés helyszínre vitele révén3 3 Belső erőforrásokra támaszkodó termelés fejlesztése Az önfoglalkoztatás és a munkaerőpiacról kiszorultak foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése 5 3 Szolidaritás erősítése, a diszkrimináció csökkentése Az intézkedés célzottan az egyes hátrányos helyzetű célcsoportokra irányul 6 1 Mélyszegénység, szegregáció által sújtott romák és nem-romák felemelkedését szolgáló hosszú távú program kidolgozása Hiánypótló, halaszthatatlan feladat.

A fenntarthatóság célja minden prioritás és intézkedés tekintetében tetten érhető, ezért bemutatását prioritás szinten végezzük el.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

283

Prioritás Tartalom Fenntarthatósági cél1 Falufelújítás és –fejlesztés, a fenntartható fejlődést biztosító környezeti és társadalmi feltételek kialakítása a lakosság helyben tartása érdekében Népesség megtartás, a települések megtarthatóságának biztosítása2 A szolgáltatási kínálat bővítése és minőségének javítása A lakosság helyben maradását, a szociális szolgáltatások lakóhelyen való biztosítását, a virtuális mobilitást biztosító szolgáltatások3 Gazdaságfejlesztés – a versenyképesség javítása A térség önfenntartó képességének erősítését szolgáló intézkedések, különös tekintettel a munkaerőpiacon kívül rekedtekre4 Hagyományokhoz illeszkedő, versenyképes turizmus megerősítése, új ill. hagyományteremtő gazdasági ágak fejlesztése Az önfoglalkoztatás és foglalkoztatás képességének erősítése – a fenntarthatóság erősítése a foglalkoztatás és jövedelemhez jutás oldaláról5 Közösségfejlesztés az identitástudat és a szolidaritás erősítése érdekében A meglazult társadalmi kötelékek megerősítése, a helyi társadalom belső stabilitásának, kohéziójának erősítése6 A stratégiai tervezésben, kapcsolatépítésben és kommunikációban rejlő lehetőségek kihasználása A fenntarthatóság elméleti, tervezés szintű és kapcsolati megalapozása

Prioritás Tartalom Fenntarthatósági cél1 Falufelújítás és –fejlesztés, a fenntartható fejlődést biztosító környezeti és társadalmi feltételek kialakítása a lakosság helyben tartása érdekében Népesség megtartás, a települések megtarthatóságának biztosítása2 A szolgáltatási kínálat bővítése és minőségének javítása A lakosság helyben maradását, a szociális szolgáltatások lakóhelyen való biztosítását, a virtuális mobilitást biztosító szolgáltatások3 Gazdaságfejlesztés – a versenyképesség javítása A térség önfenntartó képességének erősítését szolgáló intézkedések, különös tekintettel a munkaerőpiacon kívül rekedtekre4 Hagyományokhoz illeszkedő, versenyképes turizmus megerősítése, új ill. hagyományteremtő gazdasági ágak fejlesztése Az önfoglalkoztatás és foglalkoztatás képességének erősítése – a fenntarthatóság erősítése a foglalkoztatás és jövedelemhez jutás oldaláról5 Közösségfejlesztés az identitástudat és a szolidaritás erősítése érdekében A meglazult társadalmi kötelékek megerősítése, a helyi társadalom belső stabilitásának, kohéziójának erősítése6 A stratégiai tervezésben, kapcsolatépítésben és kommunikációban rejlő lehetőségek kihasználása A fenntarthatóság elméleti, tervezés szintű és kapcsolati megalapozása


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

284

Mindkét kistérség komoly tervezési előzmények után kezdte meg a Leader tervezést:Pécsváradi kistérség:• SAPARD terv• Turizmusfejlesztési stratégia• Környezetvédelmi stratégia • Közoktatási Intézkedési terv• Zengőalja kistérség operatív fejlesztési terveMohácsi kistérség:• SAPARD terv, • komplex kistérség-fejlesztési stratégia• Foglalkoztatási koncepció• Turizmusfejlesztési koncepció stb.

A stratégiai anyagok részletes helyzetfelméréseken alapultak, néhány éven belül készültek és jelentős társadalmasítási háttérrel bírtak. Ennek megfelelően a Leader programozás keretében gyűjtött információ megerősítette, kiegészítette a korábban kialakult képet, de számottevő változtatásra egyik kistérség esetében sem volt szükség.Ennek ellenére a két kistérség közös programozása új szempontokat, javaslatokat vetett fel, a prioritások, megoldások új struktúrában jelennek meg. A problémaérzékenység, a problémák összefüggéseinek feltárása és a cselekvési szándék, a résztvevők aktivitása lényegesen erősödött a korábbi programozásokhoz képest. Az által, hogy a jelenlegi programozás a végrehajtás menedzsmentjének működési forrásait és a legjobb projektek megvalósításának forrásait is biztosítja, pótlásra kerül az a hiányosság, hogy a korábbi években források híján elmaradt a mégoly jó programok megvalósulása is.

A program keretében elérhető források a problémák nagyságrendjét tekintve szerények, a korábbi évekhez viszonyítva nagyon jelentősek.

Mindkét kistérség komoly tervezési előzmények után kezdte meg a Leader tervezést:Pécsváradi kistérség:• SAPARD terv• Turizmusfejlesztési stratégia• Környezetvédelmi stratégia • Közoktatási Intézkedési terv• Zengőalja kistérség operatív fejlesztési terveMohácsi kistérség:• SAPARD terv, • komplex kistérség-fejlesztési stratégia• Foglalkoztatási koncepció• Turizmusfejlesztési koncepció stb.

A stratégiai anyagok részletes helyzetfelméréseken alapultak, néhány éven belül készültek és jelentős társadalmasítási háttérrel bírtak. Ennek megfelelően a Leader programozás keretében gyűjtött információ megerősítette, kiegészítette a korábban kialakult képet, de számottevő változtatásra egyik kistérség esetében sem volt szükség.Ennek ellenére a két kistérség közös programozása új szempontokat, javaslatokat vetett fel, a prioritások, megoldások új struktúrában jelennek meg. A problémaérzékenység, a problémák összefüggéseinek feltárása és a cselekvési szándék, a résztvevők aktivitása lényegesen erősödött a korábbi programozásokhoz képest. Az által, hogy a jelenlegi programozás a végrehajtás menedzsmentjének működési forrásait és a legjobb projektek megvalósításának forrásait is biztosítja, pótlásra kerül az a hiányosság, hogy a korábbi években források híján elmaradt a mégoly jó programok megvalósulása is.

A program keretében elérhető források a problémák nagyságrendjét tekintve szerények, a korábbi évekhez viszonyítva nagyon jelentősek.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

285

Az évtizedek alatt felhalmozódott problémák maradéktalan megoldására sem a pénzügyi, sem a humán erőforrások nem lesznek elegendőek, azonban elindul egy nagyon lényeges folyamat: a vidéki térségek önállóságának, önfenntartó képességének megteremtése.

Az évtizedek alatt felhalmozódott problémák maradéktalan megoldására sem a pénzügyi, sem a humán erőforrások nem lesznek elegendőek, azonban elindul egy nagyon lényeges folyamat: a vidéki térségek önállóságának, önfenntartó képességének megteremtése.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

286

A Leader helyi akciócsoport a tagságát tömörítő, magalapításra kerülő non-profit jogi személyiségű szervezet keretei közt működik. Egyesület esetén a szervezet legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés lesz, a közgyűlések közti időszakban az egyesület elnöksége hoz döntéseket, nevében az elnök jár el.A döntések meghozatalára az alapszabálynak megfelelően elnökségi vagy közgyűlési keretek közt kerül sor.Feladatai:• A munkaszervezet irányítása• Az akciócsoport működtetésével kapcsolatos feladatok, így• A program jogi, pénzügyi lebonyolítása• Kapcsolattartás a HVS hazai és külföldi szervezeteivel• A humán erőforrás-fejlesztés biztosítása• a pályázati rendszer előkészítése és működtetése• A program végrehajtásához szükséges képzések megszervezése• Jelentések készítés.

A munkaszervezetet a HVK által létrehozott Leader munkaszervezet biztosítja.

Esetleges nyertes pályázat esetén olyan további programozási feladatok elvégzésére nyílik mód, amelyek a térség legalapvetőbb problémáinak megoldására (romák, mélyszegénység, önfenntartó gazdasági modell) irányulnak, s más forrásból nem nyílik mód az elkészítésükre.

A HVK Leader szervezete a non-profit jogi személyiségű szervezet munkaszervezeteként működik.

A Leader helyi akciócsoport a tagságát tömörítő, magalapításra kerülő non-profit jogi személyiségű szervezet keretei közt működik. Egyesület esetén a szervezet legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés lesz, a közgyűlések közti időszakban az egyesület elnöksége hoz döntéseket, nevében az elnök jár el.A döntések meghozatalára az alapszabálynak megfelelően elnökségi vagy közgyűlési keretek közt kerül sor.Feladatai:• A munkaszervezet irányítása• Az akciócsoport működtetésével kapcsolatos feladatok, így• A program jogi, pénzügyi lebonyolítása• Kapcsolattartás a HVS hazai és külföldi szervezeteivel• A humán erőforrás-fejlesztés biztosítása• a pályázati rendszer előkészítése és működtetése• A program végrehajtásához szükséges képzések megszervezése• Jelentések készítés.

A munkaszervezetet a HVK által létrehozott Leader munkaszervezet biztosítja.

Esetleges nyertes pályázat esetén olyan további programozási feladatok elvégzésére nyílik mód, amelyek a térség legalapvetőbb problémáinak megoldására (romák, mélyszegénység, önfenntartó gazdasági modell) irányulnak, s más forrásból nem nyílik mód az elkészítésükre.

A HVK Leader szervezete a non-profit jogi személyiségű szervezet munkaszervezeteként működik.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

287

Feladatai:• A pályázatok előkészítése, előterjesztése, jóváhagyatása a Helyi Akciócsoporttal• a pályázatok meghirdetése• közreműködői feladatok ellátása a pályázók felé (válaszadás, tájékoztatás, befogadás, értékelés megszervezése vagy végrehajtása)• döntés-előkészítés• eredmények meghirdetése• szerződéskötések előkészítése• monitoring tevékenység- a végrehajtás támogatása és ellenőrzése.• jelentések, előterjesztések készítése.

Az önkormányzati pályázatok esetében számos egyeztetési feladat jelentkezik az önkormányzatok között a településkép, a tájkép, a turisztikai kínálat, a lakóterület bővítés, a képzési infrastruktúra, a humán közszolgáltatási kínálat stb. vonatkozásában. A térségben a magas településszám és nagy területi kiterjedés miatt mikrotérségi együttműködések körvonalazódnak, melyek dokumentált módon, tartósan garantálhatják a településcsoportok közös tervezési tevékenységét és pályázati, fejlesztési együttműködését.

Feladatai:• A pályázatok előkészítése, előterjesztése, jóváhagyatása a Helyi Akciócsoporttal• a pályázatok meghirdetése• közreműködői feladatok ellátása a pályázók felé (válaszadás, tájékoztatás, befogadás, értékelés megszervezése vagy végrehajtása)• döntés-előkészítés• eredmények meghirdetése• szerződéskötések előkészítése• monitoring tevékenység- a végrehajtás támogatása és ellenőrzése.• jelentések, előterjesztések készítése.

Az önkormányzati pályázatok esetében számos egyeztetési feladat jelentkezik az önkormányzatok között a településkép, a tájkép, a turisztikai kínálat, a lakóterület bővítés, a képzési infrastruktúra, a humán közszolgáltatási kínálat stb. vonatkozásában. A térségben a magas településszám és nagy területi kiterjedés miatt mikrotérségi együttműködések körvonalazódnak, melyek dokumentált módon, tartósan garantálhatják a településcsoportok közös tervezési tevékenységét és pályázati, fejlesztési együttműködését.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2

helyi vidékfejlesztési stratégia – zengő-duna vke

Documents