2 0 0 6 • 1

Az üzleti kommunikáció lapja

Célkeresztben Horvátország

Nemzetközi vásárajánló

www.feliciter.hu

3

Az üzleti kommunikáció lapja

IV. évfolyam 1. szám

Kiadja: a Feliciter Kiadó Kft.

Felelôs kiadó: dr. Kováts Judit

Fôszerkesztô: Kováts Dénes

Elérhetôségeink:H–4400 Nyíregyháza, Dózsa György u. 3., II. em.(Arany Sas Irodaház)Telefon: (36-42)506-824, 500-475, 500-474, 400-940, 506-823 Tel./fax: (36-42)504-930E-mail: info@feliciter.axelero.netWeb: www.feliciter.hu

Szerkesztôség-vezetô:Duljánszki Gábor

Munkatársak:Czip RenátaMárton IstvánnéSzûcs Margit

Együttmûködô partnereink:> Gazdasági és Közlekedési

Minisztérium> Magyar Befektetési és

Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITD Hungary)

> Külügyminisztérium > Zempléni Regionális

Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Arculat:Graphasel Bt.

Nyomdai munkálatok:Grafit Nyomda „R” Kft.

Minden jog fenntartva!A kiadvány egészének vagy részleteinekutánközlése a kiadó engedélye nélkül tilos!A lapban megjelent hirdetések tartalmáérta kiadó felelôsséget nem vállal.

Tisztelt Olvasó!Az Ön külgazdasági kalauza, a HÍD fókuszában ezúttal Horvátország áll. Nem véletlenül, hiszen amagyar-horvát gazdasági kapcsolatok fejlesztését a két ország vezetése prioritásként kezeli. Errôltanúskodik egyebek között a januárban Budapesten tartott közös kormányülés – melynek lé-nyegi megállapodásairól külön cikkben szólunk –, vagy az, hogy a horvát reláció 2005-ben is je-lentôs aktívummal járult hozzá a magyar külkereskedelem hiányának csökkentéséhez.Mostani lapszámunkban részletes háttér információkkal szolgálunk déli szomszédunk gazdasá-gáról, s a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokról is. Ami ez utóbbi lényegét illeti: exportunk az el-múlt években rendre 30–35%-kal bôvült, a horvátországi befektetôk közt a 4. helyre kerültünk.Egyre több kis- és közepes magyar vállalkozás exportál, alapít céget, céloz meg befektetést, hasz-nálja ki az elônyöket. Akár Ön is köztük lehet…Persze nem csak Horvátországról ejtünk szót a HÍD-ban, hiszen Ausztriában, Bajorországbanvagy Romániában is adódnak lehetôségek, valósultak-valósulnak meg a kereskedelemfejlesztéstés más egyéb célokat szolgáló rendezvények. Vásárajánlónkkal is a széleskörû tájékoztatásra törekszünk, olyannyira, hogy akár mi magunk isvásárba vihetjük Önt, pontosabban vállalkozását. Böngéssze át lapunkat figyelmesen! Mert a HÍD közvetít, informál, segíti a partnerkeresést. Ha export vagy befektetési lehetôségeketkeres, ha érdekli, kitôl kaphat segítséget tervei megvalósításához, ha szakemberektôl vár hitelestájékoztatást, ha biztosan kézhez akarja kapni az üzleti kommunikáció és az export-érdekelt cé-gek lapját, akkor legyen elôfizetônk!Ha pedig külpiacokra tör, ajánljuk figyelmébe román, orosz, német vagy horvát nyelvû lapjainkat,illetve az online hirdetési lehetôséget, mellyel gyorsan célba juttathatja üzenetét magyar, román,orosz és ukrán üzleti körökhöz.Érdeklôdik? Akkor www.feliciter.hu, vagy info@feliciter.axelero.net. És a kapcsolat folytatódik…

Kováts Dénes fôszerkesztô

zás, de horvát kötelezettségvállalás is kell arra, hogy a kapacitást igénybekívánják venni. A kormányközi együttmûködés fontos eleme a földgáz-rendszerek összekapcsolására vonatkozó munka folytatása. A földgáztá-rolók kérdése egy másik fontos téma, a tartalék energia tárolásához na-gyobb létesítményekre van szükség. A kormányülésen az ez irányúegyüttmûködés kérdésköre is szóba került. Ugyancsak az energia témaköréhez tartozik a földgáz-beszerzési forrásokdiverzifikálása. A folyékony földgáz beszerzését már egy ideje vizsgálják aszakértôk, de azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ez egyrészt ve-szélyes, másrészt költséges technológia. A döntés meghozatalát nagybanbefolyásolja az energia ára, a beszerzés biztonsága és a technológia. Ko-moly fejtöréseket okoz tehát a helyes döntés meghozatala. Horvát részrôlegyértelmû, hogy készek részt venni benne, azaz megvizsgálni, miképp ésmennyiért oldható meg tengeren szállítani Horvátországig a folyékonyföldgázt, majd átalakítva azt gáznemûként továbbítani. Azt sem szabadazonban figyelmen kívül hagyni, amikor ilyen energetikai kérdésekrôl esikszó, hogy a horvát kikötôk, ahová a tankhajók érkeznek, idegenforgalmiközpontokban vannak, figyelemmel kell lenni a beruházás környezetvé-delmi, biztonsági, idegenforgalmi hatásaira is. Körültekintô gondolkodástés tervezést igényel tehát ez a téma. A közös kormányülésen a nagyfe-szültségû távvezetékek építése is szóba került.

Közös kamaraA közlekedés egy újabb fontos téma, melyben az együttmûködés min-dig új kérdéseket vet fel. Horvátországban is jelentôs autópálya építésektörténtek a közelmúltban, most már Splitig is gyorsan el lehet jutni gép-kocsival. Ami még hiányzik, az például nálunk, az M7-es folytatása ahorvát határig. A két ország közötti határ jelentôs szakasza folyó, ahol új határátkelônyitása vagy régi bôvítése sokkal költségesebb, mint a szárazföld eseté-ben. Így alaposan meg kell vizsgálni, hol épüljön híd, errôl is folynak azegyeztetések. Egy újabb téma a kis- és középvállalkozások fejlesztése, együttmûködé-se, hiszen Magyarországon és Horvátországban is nagy számban mû-ködnek. Mindkét ország gazdaságpolitikusai úgy vélik, hogy a gazdaságdinamizálásához igen fontos a kis- és középvállalkozások erôsítése, fej-lesztése – a befektetések ösztönzése és a multinacionális cégek idevon-zása mellett. Hiszen gondoljunk csak bele, a kis- és középvállalkozásokszámára a külgazdasági kapcsolatok legkézenfekvôbben a szomszédosország vállalkozásaival képzelhetô el és valósítható meg. Horvátországezek közé tartozik, ezért dolgoznak ki mindkét érintett minisztériumbanközös programot a fejlesztésre.Ugyancsak a gazdaság, a kereskedelem-fejlesztés és befektetések téma-köréhez tartozik, hogy közös kamara megalakítását határozták el. Ez akamara más, mint az MKIK keretén belül mûködô magyar-horvát-bos-nyák kamarai tagozat, az AMCHAM (Amerikai-Magyar Gazdasági Ka-mara) megfelelôjének nevezném inkább. A cél, hogy itthon a magyaror-szági horvát befektetôknek, üzletembereknek legyen érdekképviselete,míg odaát a magyarokénak, illetve, mint köztestület, mindkét kormányszámára javaslatokat fogalmaz meg.

4

A partnerség egyik eleme, hogy Magyaror-szág kész megosztani az uniós csatlakozástapasztalatait déli szomszédunkkal, ezzel ishozzájárulva Horvátország felkészüléséhez. Atagjelölt ország – miniszterelnöke, Ivo Sana-der szavai szerint – 2009-re szeretné elérni ateljes jogú uniós tagságot. Gyurcsány Fe-renc elmondta: majd minden minisztériummegállapodott arról, hogy Magyarország mi-lyen módon segíti a horvát csatlakozási tár-gyalások sikeres lezárását.

Egyezmények A két miniszterelnök a miniszterek jelenlétébena kormányok közötti együttmûködésrôl írt aláközös nyilatkozatot. A nyilatkozatban az aláírók megerôsítették közösmeggyôzôdésüket, hogy az Európai Unió bôvítésének folyamatát a tartósstabilitás, a béke és Délkelet-Európa fejlôdésének érdekében folytatni kell.Közös nyilatkozatot írtak alá az energetikai együttmûködésrôl is, a minisz-terek pedig egyezményt írtak alá a környezetvédelem és a természetvéde-lem terén való együttmûködésrôl, egyetértési nyilatkozatot rögzítettek aMagyar Köztársaság Belügyminisztériuma és a Horvát Köztársaság Be-lügyminisztériuma között, valamint együttmûködési megállapodást kö-töttek a magyar Egészségügyi Minisztérium és a horvát Egészségügyi ésSzociálisügyi Minisztérium között. A két kormány kétoldalú kapcsolatok-ban konkrét programokon keresztül kiemelt figyelmet fordít a gazdaságitéren kialakítandó együttmûködésre, valamint az energetikai, infrastruk-turális, környezetvédelmi, turisztikai és kulturális együttmûködés területe-ire. Tárgyaltak az V. európai közlekedési folyosó B és C leágazásának fej-lesztésérôl és a közös határátkelôhelyekkel kapcsolatos fejlesztési lehetô-ségekrôl is. Egy késôbbi idôpontban a magyar-horvát közös kormányülés-nek lesz folytatása, melynek Zágráb lesz a helyszíne.

Fontos az energiaZávoczky Péter, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fôosztályve-zetôje a kormányülés fôbb, elsôsorban gazdasági sarokpontjait össze-gezte lapunknak.– A kormányülés idôszakában éppen eléggé kiélezett volt az energia-el-látás kérdésköre, nem véletlen tehát, hogy az együttmûködés e tekintet-ben mindkét ország számára fontos. Nyilvánvaló, hogy rövid távon nemlehet megoldani a problémákat, hosszú távú terveket kell kidolgozni ésegyeztetni, de a konkrét lépések megtétele minél elôbb szükséges – tértrá egy fontos témára a fôosztályvezetô. – Horvátország érdekelt na-gyobb mennyiségû orosz földgáz beszerzésében, ehhez viszont nagyobbszállító kapacitás kell. A gázvezeték megépítésében hazánk is érdekelt,de egy ilyen nagy beruházáshoz biztosítékok kellenek, hiszen csak akkortérül meg, ha használják. A beruházás vállalati, konkrétan MOL beruhá-

Nem újkeletû a megállapítás, hogy ha-zánk számára Horvátország stratégiaipartner, s e partnerséget számos ténybizonyítja hosszú évek óta. A januári26-iki közös kormányülés újabb jelevolt ennek. A tanácskozás után kilenctárcaközi megállapodást írtak alá. A kétországot érintô fejlesztéseket jelentô-sen elômozdíthatja a 2012-es labdarú-gó-EB megrendezési jogának remény-beli elnyerése is.

Stratégiai partnerH

orv

áto

rszá

g

A GDP évi 4 % körüli növekedésének motorjakisebb részben a magánszektor, inkább a költ-ségvetésbôl finanszírozott infrastrukturális fej-lesztések.

Hiányzik a nagyiparA külföldi közvetlen tôkebefektetések 1993-tól 2005 szeptemberéig mindössze 11,2 milli-árd dollárt tettek ki. A turizmus bevétele nö-vekvô, 2004-ben 9,1 milliárd dollár volt. A kül-kereskedelmi deficit ugyanakkor – ipar és ex-portképes termékek hiányában – évek óta

5

A volt Jugoszláviából 1991-ben kiváltországban a piacgazdasági átalakulásta háború, majd nemzetközi elszigetelt-ség lassította. Tu∂man függetlenségetkivívó pártját – a Horvát DemokratikusKözösséget (HDZ) – 2000-ben szociál-demokrata (SDP) vezetésû, több pártikoalíció váltotta fel. 2003. novemberé-ben a legtöbb mandátumot az átala-kult HDZ nyerte, amely jelenleg kis pár-tokkal koalícióban – csekély többség-gel – Ivo Sanader miniszterelnök veze-tésével kormányoz.

A köztársasági elnök Stipe Mesić, akit 2005.januárjában, a HDZ jelöltjével szemben, újra-választottak. A 2005. áprilisi helyhatósági vá-lasztásokon az ellenzék elôretörése volt ta-pasztalható.

EU-tagság 2009-ben?A szétválás okozta trauma oldódásával párhu-zamosan gyorsütemû újjáépítés kezdôdött,stabilizálódott a gazdaság, visszatért a turiz-mus, a bankrendszert privatizálták, csökken-nek a körbetartozások, autópálya építésekkezdôdtek. 2000-tôl csökkent a nemzetközi el-szigeteltség, az ország csatlakozhatott a WTO-hoz, majd a CEFTA-hoz, több tucat szabadke-reskedelmi megállapodás született. Az EU Sta-bilitási és Társulási Megállapodás 2002. január1-jén életbe lépett, majd Brüsszel megadta atagjelölti státuszt, és – a magyar támogatáseredményeként is – 2005. október 3-án meg-kezdôdtek a csatlakozási tárgyalások. Sanaderminiszterelnök 2009-re tûzte ki célul a teljes jo-gú EU tagság elkérését. A horvátok többségeáltal hôsként kezelt Gotovina tábornok elfogá-sával 2006-ban nyugvópontra jutni látszik aHágai Nemzetközi Bírósággal való együttmû-ködés kérdése, amit több ország a nemzetköziszervezetekbe való felvétel akadályaként neve-sített. Horvátország ma még nem tagja azOECD-nek vagy a NATO-nak, Szlovéniával töb-bek közt a tengeri határokról vannak éles vitái,és nem lelkes az EU által javasolt balkáni sza-badkereskedelmi övezethez való csatlakozáskérdésében sem. Horvátország a piacgazdaságba való átmenet-ben félúton van, az EU-hoz 2004-ben csatlako-zott országoktól elmarad, de a felvételre vára-kozókat megelôzi. Az egy fôre jutó horvát vá-sárlóerô paritásos GDP 10,600 USD, szembena magyar 13,900 USD, a bosnyák 6,600 USDvagy a szerb 2,200 USD értékekkel (forrás:www.cia.gov ). A gazdaság súlyos szerkezeti gondokkal küzd,távol van a fenntartható növekedési pályától.

rendkívül magas: 2004-ben 8,6 milliárd dollárvolt 16,6 milliárd dollár import és 8,0 milliárddollár export mellett. Mindez mára 34,1 milli-árd dollár eladósodáshoz vezetett. Az országbesorolása „B - ”. Az infláció 2005-ben 3,3%,a munkanélküliség viszont 18% volt.Az ok az, hogy a külföldi befektetések elmara-dásával még nem alakult ki a szocialista nagy-vállalatok helyébe lépû modern nagyipar. A 97ezer gazdasági társaságból 73 ezer aktív, és18–20 ezer küzd likviditási gondokkal. Az aktívcégek döntôen szolgáltatással (kereskedelem,ingatlanok, turizmus) foglalkoznak, a mind-össze 10 ezer, döntôen hazai tulajdonú, tôkehiánnyal küzdô ipari cég nem képes a hazaiigények ellátására, nincs volumenhordozó, ex-portképes termelô kapacitás (pl. autóipar,elektronika ipar). A hajógyárak, a vasmûvekhatalmas veszteségeket termelnek. A háborúsújtotta mezôgazdaság mindössze néhány ter-mékbôl (tojás, baromfi, bor) önellátó, a terme-lés rossz hatékonysággal, kis parcellákon fo-lyik, a földekrôl az aknák eltávolítása még éve-kig eltarthat. A sertéstermelés legkorábban2007-tôl a tej, a zöldség- és gyümölcstermeléspedig csak még késôbb fedezi majd a szükség-leteket. Egyedül a fejlôdô idegenforgalom ésszolgáltatások (vasúti-, közúti tranzit, tengerikikötôi szolgáltatások) rejtenek reális kitörésilehetôséget, versenyelônyöket.A hiányos gazdasági szerkezet tükrözôdik acsökkenô, de még mindig 1,5 milliárd eurórabecsült körbetartozásokban, a 100 millió euró-ra becsült behajthatatlan követelésekben, vagya külkereskedelem összetételében.A költségvetésbôl ugyanakkor hatalmas ütem-ben épülnek az autópályák, a 2,6, illetve 4%-os hitellel támogatott lakások, 2006-ban elké-szül a Pulát Karlováccal összekötô gázvezeték.2003-ban 170 km, 2004-ben 192 km autópá-lyát adtak át, ma már Letenyétôl Splitig, illetvePuláig autópályán, félautópályán lehet eljutni,folyik a Split-Dubrovnik szakasz építése.

GazdaságpolitikaA háború, a piacgazdasági átmenet, a külföldibefektetések, a kereskedelmi deficit, a körbe-tartozás, vagy a munkanélküliség problémáitkonzisztens gazdaságstratégiával lehet felszá-molni. Az elmúlt években sok hasznos, bárstratégiailag nem mindig összehangolt intéz-kedés született, javítva a magyar vállalkozásoklehetôségeit is a horvát piacon.A WTO és CEFTA tagsággal gyorsan halad avámok és az adminisztratív akadályok leépíté-se. Az EU jogharmonizáció az átláthatóbb el-járások irányába hat. Lépések történtek aszürke gazdaság visszaszorítására. A körbe-tartozások csökkentésére a kormány sok ezercég ellen maga kezdeményezett csôdeljárást,3 év alatt 35%-kal javult a fizetôképesség. A2000. évi befektetés ösztönzési törvény fog-lalkoztatási és térségi kedvezményeket bizto-sít, 20%-ra csökkentették a nyereségadót, afoglalkoztatás növelésére szubvenciós prog-ramokat indítottak. Az erôs kunát eredmé-

Félúton a piacgazdaságba

Ho

rvát

ors

zág

nyezô árfolyamon a Nemzeti Bank nem kívánváltoztatni. A túlértékelt kuna így továbbra iskedvezhet a magyar exportnak, rontja viszonta befektetôk feltételeit, és drágítja a horvát-országi nyaralást.

Az ország 1995–2004 közt 3 milliárd euró vi-lágbanki, EBRD és IMF továbbá 283 milliárddollár USAID fejlesztési forrást használt fel azállamigazgatás korszerûsítésére, kis-és közép-vállalkozások támogatására, infrastruktúra-fej-lesztésre, jogharmonizációra, valamint a ver-senyképesség javítására. Az EU ElôcsatlakozásiProgram forrásaihoz való hozzáférés érdeké-ben most készül a Nemzeti Fejlesztési Terv. AzIMF-el kötött megállapodás szerint – a magaseladósodás miatt – csökkenteni kell a nagybe-ruházásokat, így az útépítési vagy lakásépítésiprogram is lelassulhat, de prioritást élveznek atengerparti kommunális beruházások, a vasút-hálózat, vagy az energetikai infrastruktúra fej-lesztése és európai rendszerekhez való illeszté-se. Az IMF sürgeti a közkiadások lefaragását, aprivatizáció felgyorsítását is.

Befektetések, privatizáció

Horvátországot a külföldi befektetôk korábbankockázatosnak ítélték, de ez a megítélés ol-dódni látszik. Az 1993 óta 2005. szeptember-éig – döntôen privatizáció keretében – beérke-zett 11,2 milliárd dollár FDI 24%-a irányult abankszektorba, 14%-a a távközlésbe, 9%-a agyógyszeriparba, 7 %-a a kôolajiparba. A be-fektetôk listáját Ausztria vezeti, ezt követi Né-metország, az Egyesült Államok, Magyaror-szág (!), Hollandia és Olaszország. A kevésnagybefektetô közt a Deutsche Telekom, a Si-emens, az Ericson, a Banca Commerciale Italia-na, a Bayerische Landesbank, valamint a MOLés az OTP is említhetô. 2005 elsô 9 hónapjá-ban 1,25 milliárd dollár befektetés realizáló-dott, Magyarország – az OTP bankvásárlásával– a második. A multinacionális cégek többségenincs jelen, a vegyes vállalatok száma és a zöldmezôs beruházások értéke is csak töredéke amagyarországinak.A privatizáció 1997-ig – az 1991. évi átalakulá-si törvény alapján – döntôen külföldi tôke nél-kül történt. 2300 kis és közepes vállalatot a

dolgozók, a menedzsment, illetve néhány hor-vát nagytôkés kezébe adtak. Közülük sok tönk-rement, de például az Agrokor mára a másodiklegnagyobb horvát társasággá nôtte ki magát.Az 1996. évi második privatizációs (kárpótlási)

törvény alapján: az állami vagyonból 150 ezerelûzöttet és hadirokkantat kárpótoltak. Ezzel akis- és közép vállalatoknál végleg jellemzôvévált a dolgozói tulajdon, és még éveket veszigénybe, amíg a több százezer kisrészvényeskezében lévô tôke koncentrálódik. Másik jel-legzetesség, hogy a nyugdíjalapokhoz került anemzeti tôke 30%-a. A privatizáció eddig szinte csak a bankszektor-ban és részben a szolgáltatási szektorban voltsikeres. Mára a banktôke döntô része, a 10legnagyobb bank közül 9 külföldi többségi tu-lajdonba került. A Deutsche Telekom a HorvátTávközlési vállalat 51%-át szerezte meg.A nemzeti vagyon 50%-a közvetlenül, vagyközvetve (nyugdíjalapokon keresztül) még mais állami kézben van. A Sanader kormány 2003óta ígéri a privatizáció felgyorsítását, de az –politikai viták miatt is – máig csak terv maradt.A Privatizációs Alap pályázatai közül csak né-hány volt eredményes, 2005 januárjában pél-dául a második legnagyobb horvát cég – a hor-vát tulajdonú Agrokor – nyerte el a Belje és aPik Vrbovec mezôgazdasági kombinátokra kiírtpályázatokat. Elkészült viszont a tartósan álla-mi (többségi állami) tulajdonban maradó 210szervezet listája. Privatizációra vár 1,132 válla-lat, köztük a HT telefontársaság és az INA to-vábbi tulajdonhányada, a HEP villamos energiatermelô- és szolgáltató vállalat, a hajógyárak,két acélmû, egy alumíniumkohó, számos ide-genforgalmi objektum, több agrár-ipari kom-binát, vagy a zágrábi nemzetközi repülôtér. Aprivatizációra elôirányzott vagyon értékét 23milliárd kunára (kb. 3 milliárd dollár) becsülik.Horvát cégek üzletrészének megszerzésére irá-nyuló szándék estén figyelni kell a pályázato-kat, a felszámolási árverésekrôl szóló híradáso-kat, amelyek egyik legjobb forrása a hivatalosközlöny. A kisebb cégek esetében a tárgyalá-sokat általában magával a cég vezetésével kellmegkezdeni. Más a helyzet a nagy állami cé-gekkel, amelyek privatizációját külön törvé-nyek szabályozzák. A privatizációs tenderekmeghirdetései a Horvát Privatizációs Alap(www.hfp.hr) honlapján angolul is megtalálha-tók. Általában eleve 2–3 privatizációs pályázati

fordulót terveznek, csökkentve a minimálisajánlati árat, preferálva az adósságok rendezé-sét, a munkaerô megtartását, a modernizálást.A nem túl kedvezô befektetési környezet miatta zöldmezôs beruházások volumene nem ki-elégítô, fôleg áruházak települtek az országba,de pl. a Dunapack 2003-ban Zágráb mellett si-keresen építette fel 23 millió euró értékû hul-lámpapírgyártó üzemét.A tôkebeáramlást és a privatizációt egy ideigmég fékezni fogja a késve beindult piacosodás,az alacsony versenyképesség, a magas bérek, akülföldi tôkétôl fôleg vidéken tapasztalhatóódzkodás. Új, versenyképes termelési struktú-rák létrejöttét hatékony befektetôi akvizíció, ésgazdaságélénkítô programok sem segítik elég-gé. Mindazon által a magyar cégeknek ismere-teik révén komparatív elônyük van és – a ne-hézségek ellenére – eddig is eredményesekvoltak.

Befektetési kockázatokA külföldi befektetô sok, elôre ki nem számít-ható akadályba ütközhet. A horvát törvények akülföldi befektetôknek a belföldiekkel szem-ben nem biztosítanak külön jogokat, számos –a jugoszláv idôbôl fennmaradt – bonyolult jog-szabály nehezíti az eligazodást. A Világbank155 országra vonatkozó elemzése szerint Hor-vátország a bürokratikus nehézségeket tekint-ve az utolsó negyedbe tartozik. Nehezen átlát-hatóak az engedélyezési eljárások, a csôdeljá-rások átlag 3,1 évig tartanak és a hitelezô akintlévôség 26%-ára számíthat, az ingatlanokbejegyzése – a vizsgált 145 ország közül a leg-hosszabb ideig – átlag 956 napig tart. Nincs in-gatlan és ingóság zálogjegyzék. A jogalkalma-zásban – fôleg a helyi hatóságok szintjén – sokaz informális döntés, a privatizációs és kon-cessziós pályázatokon a hazai pályázókat ré-szesítik elônyben, a külföldi befektetôt eseten-ként sajtókampánnyal lejáratva próbálják ki-szorítani. A Világbank segítségével folyik az in-gatlan nyilvántartások digitalizálása és az Inter-netes hozzáférés kialakítása. A privatizációakadályai közt említhetôek a magas indulóárak, az erôs szakszervezetek, a rendezetleningatlan tulajdonviszonyok, a nehezen meg-szerezhetô építési és egyéb engedélyek, az ela-dósodottság, a drága munkaerô. A bürokrati-kus nehézségek szintje relatív, Magyarországpéldául az említett listán az 52. helyen áll.

6

7

Bankrendszer Horvátországban jelenleg 34 bank mûködik. Abankprivatizáció megtörtént, a forgalom 90-95%-át lefedô nagybankok stabilak, külfölditöbbségi tulajdonba kerültek (Zagreba�ka ban-ka, Privredna banka Zagreb d.d., HVB Splitskabanka d.d., stb.), hiteleket, finanszírozást tud-nak biztosítani. A kis bankok körében összeol-vadások, kivásárlások, esetleg bankcsôdök iselôfordulhatnak. Magyar cégek számára cél-szerû a magyar tulajdonú, 7. legnagyobb

Dr. Sült Tibor vezetô külgazdasági szakdiplo-mata a magyar-horvát gazdasági kapcsolatokhelyzetérôl és aktualitásairól adott interjút la-punknak, hogy irányt mutathassunk a HÍD ol-vasóinak. Mind a befektetések, mind a keres-kedelmet illetôen – bár akadnak nehézségek –megnyugvást adhat, hogy Magyarország ésHorvátország között a beruházásvédelmi és akettôs adóztatás elkerülésérôl szóló megálla-podások, árufuvarozási, állategészségügyi, nö-vényegészségügyi, kombinált árufuvarozási,valamint turisztikai és légügyi megállapodásokteremtik meg a gazdasági kapcsolatok bizton-ságos és elônyös jogi kereteit.

Növekvô export– Hazánk közel két esztendeje tagja azEurópai Uniónak. Milyen változásokat je-lentett ez a magyar-horvát gazdaságikapcsolatokban? – Magyarország uniós tagságával gazdasági kapcsolataink feltételeibena legfontosabb változás, hogy a korábbi szabadkereskedelmi megálla-podást 2004. május 1-tôl az Európai Unió és Horvátország közti keres-kedelmi megállapodás váltotta fel – szögezte le elöljáróban a kétoldalúgazdasági kapcsolatok szakértôje. – Az évente tárgyalt módosítások fi-gyelembe veszik a legutóbb csatlakozott 10 uniós ország igényeit is. Amegállapodás az ipari termékek körében (néhány kivétellel) mindkétirányban vámmentességet biztosít. Az EU származású – köztük a ma-gyar eredetû – mezôgazdasági és élelmiszeripari termékeket jó részétazonban vámok terhelik, miközben a hasonló horvát termékek vám-mentesen juthatnak be az Európai Unió – közte Magyarország – piacá-ra. Ami a kétoldalú gazdasági kapcsolatok lényegét illeti: exportunk azelmúlt években 30-35%-kal bôvül, a horvátországi befektetôk közt a 4.

helyre kerültünk. Egyre több kis- és közepesmagyar vállalkozás exportál, alapít céget, cé-loz meg befektetést, használja ki a szellemi,kulturális és fizikai közelségbôl adódó kompa-ratív elônyt. Horvátországban az uniós szabá-lyozás átvételével tovább javulnak üzleti lehe-tôségeink, átláthatóbbá válnak az estenkéntmég bürokratikus folyamatok. A Horvátor-szágban jövedelmet szerzô magyar társaságokés magánszemélyek alkalmazhatják a magyar-horvát kettôs adóztatás elkerülésérôl szólómegállapodás szabályait. Horvátországba je-

lenleg évente több mint 1100 magyar cég viszi ki áruit, illetve 400 im-portált onnan. Exportunk – a kereskedelmi megállapodások és az export-ösztönzés hatására – 2000–2003 között megduplázódott, 2004-benpedig 51%-kal bôvült: az 570 millió euró export ötszörösen haladtameg a horvát kivitelt, így 462 millió euró rekord aktívumunk keletkezettannak ellenére, hogy uniós csatlakozásunkkal romlott több magyar me-zôgazdasági és élelmiszeripari termék vámpozíciója. A horvát reláció2005-ben is jelentôs aktívummal járult hozzá a magyar külkereskedelemhiányának csökkentéséhez. – Melyek a legjellemzôbb export és import termékek?– Exportunk szerkezete folyamatosan változik. 2004-ben nôtt a gépekés berendezések (142,1 millió euró, +223%), az energiahordozók (126millió euró, +72%), a feldolgozott termékek (208,3 millió euró, +26%)

A két ország vezetése a gazdasági kap-csolatok fejlesztését prioritásként keze-li. Errôl tanúskodik a 2006. január 26-ánBudapesten tartott közös kormányülés– melynek lényegi megállapodásairólkülön cikkben szólunk –, számos kétol-dalú infrastrukturális projekt, vagy az,hogy Horvátországot segítjük az uniósfelkészülésben, és a térség energia stra-tégiai egyeztetéseibe is bevonjuk.

Gazdasági kapcsolatainkH

orv

áto

rszá

g

személyek eszközeiket devizában, devizaszám-lájukon is tarthatják, így például a külföldrôl ér-kezô alaptôkét sem szükséges horvát kunáraváltani. Magánszemélyek a sûrûn megtalálha-tó váltóhelyeken a jegyzett valutákat – magasösszeghatárig – oda-vissza átválthatják.A 2001. évi népszámlálás szerint 4,38 millió la-kos él az ország 56.538 km2 területén. A mint-egy 16 ezer fônyi, magát magyarnak vallónemzetiség fôleg Kelet-Szlavóniában, a Bara-nya háromszögben, valamint – kisebb szám-ban – Zágráb, Split és Pula környékén koncent-rálódik. Zágráb 770 ezer lakosával meghatáro-zó politikai, gazdasági és kulturális centrum.Magyar szempontból a legfontosabb kikötô Ri-jeka. A legtermékenyebb mezôgazdasági terü-letek a háború sújtotta Szlavóniában vannak,ugyanott kôolaj és gáz is található.

Dr. Sült Tiborvezetô külgazdasági szakdiplomata

Zágráb

Magyar Köztársaság ZágrábiNagykövetsége10000 Zagreb, Pantovcak 128, Tel.: +385 1 / 48 22 055 Fax: +385 1 / 48 22 051

Következô, márciusi számunkban Hor-vátországgal kapcsolatosan egyebek közötta külföldi befektetések általános jogi kere-teirôl, a cégalapításról és –képviseletrôl, azadórendszerrôl, a befektetések ösztönzésé-rôl, a munkavállalási engedélyrôl teszünkközzé hasznos információkat.

bank, az OTP banka Hrvatska d.d. szolgáltatá-sait igénybe venni.A deviza és valuta jogszabályok, a pénzmosáselleni intézkedések közelítenek a nemzetközigyakorlathoz. A devizatörvény szerint a kunakorlátozott konvertibilitása érvényesül. Külföldijogi és természetes személyek devizamûveletekvégzésére feljogosított bármely kereskedelmibanknál nyithatnak kunára és devizára szóló„non-resident” számlát, és az igazoltan meg-szerzett kunát visszaválthatják konvertibilis de-vizára, illetve külföldre utalhatják. Horvát jogi

kivitele. Ezzel szemben stagnált az élelmiszerek és italok (84,3 millió eu-ró, +3%), és csökkent a nyersanyagok exportja (12,9 millió euróról 9,3millió euróra, -28%). Behozatalunkban 2004-ben nôtt a gépek és be-rendezések, a feldolgozott termékek, az energiahordozók, ugyanakkorcsökkent az élelmiszer, ital valamint a nyersanyagok részaránya.Szolgáltatás forgalmunk 2004-ben – a Központi Statisztikai Hivatal uni-ós tagságunk kapcsán kezdett, még nem teljes külkereskedelmi szolgál-tatás statisztikája szerint – a következôképpen alakult: az exportunk 30millió, az importunk 16 millió euró volt. A szállítási, biztosítási és pénz-ügyi szolgáltatások felmérése 2005-tôl kezdôdött, publikálásukra elô-ször 2006 közepén kerül majd sor.Export ügyletek létrehozása elôtt célszerû a Zágrábi Nagykövetség külgaz-dasági szakdiplomatái segítségével informálódni a cégek fizetési képességé-rôl, a termék behozatalának feltételeirôl, mert még sok a korábbról fenn-maradt, nehezen átlátható eljárás elôírás – figyelmeztetett dr. Sült Tibor.

Befektetések– Bár talán nem elsôdleges, de mégis po-tenciális befektetési célország a magyarcégek számára is Horvátország. Milyeneredményekrôl tud számot adni, s milyenlehetôségeket emelne ki? – Horvátországban a még állami kézben lévôvagyont 50%-ra becsülik, az eddig szórványoszöld mezôs beruházásokra nagy szükség lenne,mindez a magyar befektetôk számára is poten-ciális lehetôség. A horvát befektetési környezetugyanakkor még sok akadályt gördít a külföldibefektetôk elé. Fôleg a tôkét felhalmozni tudósikeres közepes magyar vállalkozások, továbbáa Magyarországon megtelepedett vegyes válla-latok igyekeznek Horvátországban terjeszkedni.Élénk az érdeklôdés fôleg a tengerparti idegen-forgalmi objektumok iránt.Az 1993–2005. szeptembere közt megvaló-sult 993 millió euró összértékû horvátországimagyar befektetések felölelik a termelési, ke-reskedelmi, idegenforgalmi és szolgáltatásiszférát, a privatizáció és a zöldmezôs beruhá-zások körét. Magyarország mára a horvátor-szági befektetôk sorában – Ausztria, Németor-szág és az USA után – a 4. helyre lépett – so-rolta a lényeget zágrábi vezetô külgazdaságiszakdiplomatánk. – 2003-ban a MOL megsze-rezte az INA 505 millió dollár értékû, 25%-kosrészvénypakettjét, ezzel stratégiai együttmû-ködés kezdôdött a stabil kôolaj, földgáz ésüzemanyag ellátásban. A Dunapack Zágrábközelében 23 millió euró befektetéssel 140 fôtfoglalkoztató zöldmezôs hullámpapírgyártóüzemet épített. 2005-ben az OTP 236 millió

euró ért kivásárolta a 7. horvát bank, részvé-nyeinek 95,6%-át, és azt OTP banka Hrvatskad.d. néven modernizálja. A Zágrábi Kereske-delmi Iroda segítségét igénybe vevô sikerestársaságok közt említhetjük a Zalakerámiát,amely 1996-ban vette meg az Inker szaniter-áru gyárat, a Fornetti Pannon gyorsan terjesz-kedô látványpékségeit, vagy a Duna-Dráva Ce-ment Kft.-t, amely 6 horvát betonkeverôt üze-meltet. A Dalmácia Marina Kft. szerezte meg aTribunji jachtkikötô 32 éves koncesszióját, aPrimošten szállodakomplexumot jacht kikötô-vel, valamint a Hvar szigeti Jelsa Hotelt, sokmillió eurót fektetve ezek felújításába is. Ma-gyarok sok száz kisebb céget alapítottak ke-reskedelmi céllal.A horvát tôke is megjelent Magyarországon.Az Agrokor 2004-ben 20 millió euró értékbenmegvásárolta a Fonyódi Ásványvíz Rt.-t és a„Baldauf” fagylalt gyárat, mely utóbbit azóta„Ledo” néven üzemelteti.

SegítenekDr. Sült Tibor adatai szerint évente 3–4 ezer magyar cég keres export,vagy befektetési lehetôséget a horvát piacon, de közülük csak néhányszáz jár eredménnyel. Sokan nem találnak partnert, lehetôséget, vagymegoldást kérdéseikre. – Kitôl kaphatnak segítséget a Horvátország iránt érdeklôdô ma-gyar vállalkozások?– A Zágrábi Magyar Nagykövetség külgazdasági szakdiplomatái – a Gazda-sági és Közlekedési Minisztérium irányítása alatt álló, 2006 januárjától egy-ségesített külgazdasági képviseleti hálózat részeként, átvéve az ITDH Kht.megszûnt kereskedelmi irodájának feladatait – segítik a magyar vállalkozá-sok horvátországi befektetési és export törekvéseit. A volt kereskedelmiiroda, illetve most már a külgazdasági képviselet szakdiplomatái évente

több ezer cégnek adnak választ, tanácsot egyedikérdésekre. Tájékoztatás kérhetô vámtételekrôl,egészségügyi, minôségi és egyéb elôírásokról,áruszállítási és privatizációs tenderekrôl, befek-tetési lehetôségekrôl, cégalapításról, stb. Keres-senek bennünket bizalommal!Az ITDH Kht. segítségünkkel Horvátországban2006-ban több üzletember találkozót tervez,illetve támogatja több vásáron a kiállítói meg-jelenést. A rendezvényekrôl a www.itdh.huhonlapon lehet majd tájékozódni, illetve ameghirdetés után jelentkezni.– Ezekrôl a HÍD is beszámol majd.

8

MAGYAR-HORVÁT KÜLKERESKEDELMI FORGALOM

Érték: millió EUR

2000 2001 2002 2003 2004 2005. I-IX.2004. I-IX.

2005. I-IX.

Magyar export 188,9 254,7 328,4 378,2 570,1 528,7 137,6%

Horvát export 65,7 66,6 81,9 93,4 107,9 80,0 97,7%

Összesen 254,6 321,3 410,3 471,6 678,0 608,7 130,6%

Szaldó 123,2 188,1 246,5 284,8 462,2 448,7 148,4

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

A befektetések alakulásaÉrték: millió EUR

2002 2003 20042005.

I–IX. hó1993–2005. 3.n.

Magyar befektetések

Horvátországban16,01 475,3 42,51 270,10 992,76

Horvát befektetések

Magyarországon4,5 0,2 14,5 23,1 52,5

Forrás: Horvát Nemzeti Bank

> Befektetések. Eddig soha nem látottmértékû befektetések körvonalazódnak azAdrián. A rekordnak számító 2005-ös szezonújabb rekordot eredményez, a turisztikai cégek,állami hatóságok és önkormányzatok hatmilliárdkuna befektetést terveznek, az állam a szigetek fejlesztésébe és a száraz-földdel való összeköttetésükbe fektet be egymilliárd kunát, e két számegyütt összesen egymilliárd euró befektetést jelent. A hatmilliárd kuna be-fektetés közel felét, gazdasági alanyok és az önkormányzatok tervezik, ki-csivel nagyobb felét a turisztikai cégek, amelyek 3,62 milliárd kunát ter-veznek befektetni a meglévô hotelek felújításába és újak megépítésébe. Afennmaradó 2,38 milliárd kunát a helyi önkormányzatok és kommunáliscégek tervezik, így újabb autópálya kilométereket, sétáló-utakat, rende-zettebb strandokat és hasonlóakat várhatunk. A turizmus egyértelmûenaz a szektor, ahová érdemes befektetni, amit az idei várható befektetésiboom is mutat. Új helyzetet teremthet az a helyzet, hogy a déli partvidékelveszi Isztria elsôbbségét, amely éveken keresztül vezetett a befektetésekszámát és nagyságát tekintve. Dalmáciában, amely magas növekedésiszázalékot mutatott fel idén, fokozódik a befektetési kedv. Fôleg Dubrov-nik környékén, ahol nagy kommunális projektek indulnak.

> Együtt. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) alá-írt együttmûködési megállapodással rendelkezik a Horvát GazdaságiKamara Eszéki Megyei Kamarájával, amely idén lesz 10 éves és a SplitiMegyei Kamarával. Az elmúlt években a horvát kamarákkal való együtt-mûködés keretén belül számos üzletember találkozót rendeztek meg,továbbá szakmai, befektetési konferenciákat, tanulmányutakat. Gyakorivolt a részvétel egymás kiállításain, vásárain is. A PBKIK gesztorálja aMagyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Horvát-Bosnyák Tagoza-tát, amely 1998-ban alakult meg. A Tagozat által a horvát kamarákkalvaló együttmûködés kiterjedt egész Horvátország területére. Az együtt-mûködés új szakaszhoz érkezett a megnyíló, határmenti együttmûkö-dést elômozdító európai uniós források által. A PBKIK 2005-ben kétPhare CBC pályázati projektet valósított meg, mindkettô partnere azEszéki Megyei Kamara volt. Bôvebben: www.pbkik.hu

> Tagozati hírek. Az MKIK Magyar-Hor-vát-Bosnyák Tagozata április elején Mostarbanvesz részt nemzetközi vásáron információsstanddal, más eseményeken látogatóként jele-nik meg. A hagyományokhoz híven idén ápri-

lisban magyar-horvát befektetôi konferenciát szerveznek Pécsett. Azôszi Pécs Expo kiállításon (pontos idôpont még nincs) nagyobb számúhorvát cég jelenik meg. Elérhetôségek. Az MKIK Magyar-Horvát-Bosnyák Tagozatának el-nöke dr. Gyôrvári Márk, titkára Almási-Gátai Éva. Elérhetôségeik: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36., Telefon: 06-72-507-126,fax: 06-72-507-122, e-mail: almasi@pbkik.hu, web: www.pbkik.hu

SOROKBAN

Ho

rvát

ors

zág

9

A kivitel 18%-át koksz, olajszármazékok ésvegyi anyagok, 14%-át a tengerhajók teszikki, míg a gépi berendezések mindössze 6%-átadják, ugyanannyit, mint az agrártermékek,élelmiszerek. Az import felöleli a termeléshezszükséges anyagok és energia, a gépek és be-rendezések, valamint a fogyasztási cikkek szé-les skáláját.Horvátországnak számos szabadkereskedelmimegállapodása van, amelyek Oroszország, Fe-hér-Oroszország és Ukrajna kivételével egészEurópát lefedik. A legnagyobb kereskedelmipartnerek Olaszország, Németország, Szlové-nia, Ausztria, Oroszország és Bosznia-Hercego-vina. Magyarország horvát importban a 8., ex-portban a 12. helyen áll.A horvát külkereskedelemben a 25 tagú Euró-pai Unió fontos szerepet tölt be, az unió ará-nya kivitelben 62,1%, importban 65,6%. AzEurópai Unióval kötött Stabilitási és TársulásiMegállapodás részét képezô aszimmetrikus ke-reskedelmi megállapodással (7. sz. jegyzô-könyv) lényegében megtörtént az unió piacá-nak kvóta- és vámmentes megnyitása. Ugyan-akkor a horvát piac az Európai Unió számáracsak fokozatosan, 2007-ig nyílik meg. Horvát-ország számára fájdalmas, belpolitikailag fel-nagyított kérdés az unióba szállítható cukorra2006-tól bevezetni szándékozott kvóta.

Az 1996. évi külkereskedelmi törvény szerintHorvátországban bármely gazdasági tevékeny-ségre bejegyzett személy vagy szervezet külke-reskedhet. E törvény rendelkezik a piacvédelmi,köztük az antidömping eljárásról is. 2000 ótaegyszerûbb vámtörvény van érvényben, az uniósvámtarifát alkalmazzák. A behozatal liberalizált,az engedélyezés a nemzetközileg szokásos szûktermékkörre, fôleg a veszélyes anyagokra korlá-tozódik. Az élelmiszerek, növények vámkezelé-

sekor szigorú állat- és növényegészségügyi vizs-gálatokat végeznek, amihez megfelelô doku-mentációt, igazolásokat is megkövetelnek. Azáruk forgalomba hozatalát számos esetben mi-nôségi, biztonsági bevizsgáláshoz kötik. Vala-mennyi import fogyasztási cikket elôírt tartalmúhorvát nyelvû felirattal kell ellátni. A deviza ésvaluta jogszabályok, a fizetési szokványok köze-lítenek a nemzetközi gyakorlathoz.Az exportôröknek – bár javul a helyzet – mégszámolniuk kell egyes horvát cégek rossz fizetô-képességével, mivel a jól mûködôk mellett sokezer horvát cég küzd likviditási gondokkal,ugyanakkor az importôrök részérôl erôs igénymutatkozik a halasztott fizetésre, áruhitelekre.Egyes magyar cégeknél kétes kintlévôségek ésperes ügyek is keletkeztek. A nagy bankokat tô-keerôs külföldi cégek privatizálták, így azok mamár megbízhatóak.

A horvát gazdaság egyik legkritikusabbterülete a külkereskedelmi deficit többéve tartó, aggasztó növekedése, a rend-kívül gyenge export teljesítmény, ami-nek fô okai az elmaradt befektetések, azexportkapacitások hiánya, az agráriumállapota, és a túlértékelt kuna.

A horvát külkereskedelem

HORVÁT EXPORT ÉS IMPORT 1996–2004. KÖZÖTT

Milliárd USD

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005* 2005/2004*

Kivitel 4,30 4,39 4,66 4,90 6,16 8,02 8,8 110%

Behozatal 7,80 7,91 9,04 10,71 14,20 16,58 18,5 112%

Egyenleg -3,50 -3,52 -4,38 -5,81 -8,04 -8,56 - 9,7 113%

Forrás: Horvát Statisztikai Hivatal, * elôzetes adat

Ho

rvát

ors

zág

VásárajánlóHorvátország, Zágrábi Vásárközpont• Home and Garden (kertészet) – március 3–5.• Pets (házi kedvenc állatok: ) – március 3–5.• Fashion and Beauty (divat- és szépség) – március 10–12.• Auto Show – március 23. – április 2.• Construction and Equipping (építôipar) – április 24–27.• ELCRO (ipari elektronika, méréstechnika, automatika)

– április 24–27. • BIAM (szerszámgép- és szerszámipar) – április 24–27.• ANTICORROSION – április 24–27.• WELDING (hegesztôipar, hegesztés-technika) – április 24–27.• CRAFTS FAIR (ipar, kézmûipar) – április 24–27.• Vinovita (borászat) – május 10–14. • Tourism (turizmus) – május 10–14.• Loring (vadászat, halászat) – május 10–14.• Medicine and technology (gyógyszeripar) – május 24–27.• Autumn fair (11 szakvásár egy idôben) – szeptember 19–24.• Ambienta (bútoripar, belsôépítészet, dekoráció)

– október 11–15.

A külpiaci szervezet azonban (értjük ez alatt akülföldi kereskedelmi irodákat és az itthon te-vékenykedôket) – ha akadtak is zökkenôk – fo-lyamatosan tette a dolgát.

Egy hálózatbanA legújabb változásokról Spányik Péter, az ITDH igazgatója adottösszefoglalást lapunknak.– 2006. januártól az eddigi két párhuzamos, és eltérô szerepekkel bírókülföldi hálózat, azaz a külgazdasági attasék és az ITDH kereskedelmiirodáinak vezetôi egyet alkotnak. Ez meglátásom szerint óriási pozitívelôrelépés. Most már a volt 32 külföldi ITDH kereskedelmi szolgálati(ksz) iroda és a külgazdasági attasék egységes külpiaci hálózat kereté-ben, a nagykövetségekbe tagozódva állnak a kereskedelemfejlesztés ésbefektetés ösztönzés szolgálatában. Az elvárás, hogy az új rendszermég üzlet-orientáltabban viselkedjen, nem csupán, és nem elsôsorban amakrogazdasági folyamatokat tartva szem elôtt, hanem jobban, erôtel-jesebben és hatékonyabban képviselve a piacon a magyar vállalati érde-keket. Értem ez alatt úgy a külföldi tôke idevonzását, mint a magyar tô-ke kiáramlásának segítését, vagy a kereskedelem fejlesztését. Most mártehát nem 32, hanem 56 helyen van olyan iroda a világban, ahol a ma-gyar cégek számára gyakorlati segítséget tudnak adni gazdasági kérdé-sekben, vagy tárgyaló partnereket szerezni. Zökkenôk persze nyilvánelôfordulhatnak, mint minden átszervezéskor, de ez adott esetben in-kább a belsô szervezetet illetôen jelentkezhet, mint kifelé, azaz a vállal-kozások irányba.– Új helyszínek, új elérhetôségek, új emberek? Ezeket jelenti azegységesülés?– Nem. Amennyiben van változás, nem a hálózategyesítés miatt törté-nik. Az attasék és a ksz-irodák vezetôi eddig is hasonló vagy azonos kö-zegben végezték munkájukat, most ez szervezettebbé, racionalizáltab-bá válik. Ott, ahol költséghatékony, és lehetséges az ügyfélforgalom, anagykövetségre beköltözik munkatársunk, másutt a nagykövetségen kí-vül marad, ha az ügyfélforgalom lehetôsége így kívánja. Szervezetileg azITDH képviselôje a Külügyminisztérium irányította nagykövetséghez tar-

10

tozik januártól, mint külgazdasági szakdiplo-mata, a szakmai irányítás azonban a GKM tu-lajdonolta ITDH-nál maradt. A minisztérium akereskedelempolitikai feltételrendszer témakö-rében ad ki feladatokat és kér anyagokat. AzITDH a vállalati ügyek tekintetében munkater-vet készít, pl. a varsói munkatársa milyen fela-datokat tervez elvégezni az elkövetkezô ne-gyed-, vagy félévben, s ha az idôszak lezárul,értékeljük tevékenységét, a tervek megvalósu-

lását. Az értékelés eddig évente történt, és sok inputból táplálkozott.Most a munkaterv a beszámoló alapja: megcsinálta-e, és hogyan, hanem, miért nem, ha többet, miért többet… A munkaterv természetesentükrözi a vállalati igényeket, hiszen kollégáink a magyar cégek (és így amagyar gazdaság) érdekében tevékenykednek, mégpedig célirányosan.

Kiállítások– Tapasztalatból tudjuk, hogy kollégái többsége eddig sem unat-kozott, bizonyos relációkban sok feladat hárult rájuk. Most kön-nyebb dolguk lesz? – Évi bô 40 ezer megkeresést regisztrálunk, van tehát munka bôven.Ahol eddig egy ember volt, ott nyilván csak bizonyos mértékig tudta ten-ni a dolgát, most munkamegosztással könnyíthetô illetve fokozható abefektetôk, a kereskedni akarók kiszolgálása. Regisztrációs rendszer be-vezetése indokolt, hiszen állami szolgáltatás állami pénzen végzünk, akitehát igénybe akarja venni, regisztráltatnia kell magát. Elôfordulhatottmondjuk, hogy profitorientált cégek feltették körkérdéseiket kollégáink-nak, majd az így szerzett információkat jó pénzért adták tovább… Azemlített munkaterv, illetve értékelés azt is szolgálja, hogy a kiemelkedô-en teljesítôk illô prémiumot kapjanak.A racionalizálás ezt megelôzôen a belföldi szervezetet is elérte, regioná-lis hálózat jött létre a megyei helyett, a budapesti központban is egy-részt csökkent a létszám, másrészt piramis-felépítésû helyett egyszintûés feladatorientáltabb lett. Az egyik terület a befektetés ösztönzés, amásik az üzletfejlesztés, ahová a kiállítások, a rendezvények, az export-promóciók tartoznak. Eddig relációra specializálódottan foglalkoztunkaz ügyekkel, most két külön területen tevékenykedünk, kisebb létszám-mal, nagyobb forrásokat biztosítva, célirányosabban.– Az elmúlt években, különösen pedig tavaly sok kritika hang-zott el az üzletemberek körébôl a támogatott kiállítások késôikijelölése és pályáztatása miatt. Az idén mi várható?– Történelmi csúcsot döntünk, hamarosan megjelenik az új pályázatirendszer, melynek logikája is megváltozott. Az alulról építkezés jel-lemzi, felmértük, hol van olyan vállalati érdeklôdés, ahol nemzetirészvétellel, mint Magyarország jelenik meg 20-30 cég. Románia ésSzerbia-Montenegró idén a fô célterületet, 8 ilyen egységes, nemzetimegjelenésû kiállítás lesz (mint a régi I. kategóriásak). A korábbi, II.kategóriába soroltak, melyeket szakszövetségek, kamarák javaslataialapján vettünk fel a listára, beépültek az egyedi pályázati rendszerbe.Lesznek ajánlott kiállítások is, szintén javaslatok alapján, (140 helyszí-nen), itt magasabb a támogatás, mint az egyediek körében. Az elvnem nagyon, a rendszer változott.

Egyéb támogatásokUgyancsak fontos, hogy a marketing eszközökre igényelhetô támoga-tások köre nemcsak megmarad, de a kor követelményeinek megfelelô-en bôvül is, a kiadványok, hirdetések, terembérlés, nemzetközi tagdíjstb. mellett például termékbemutató, promóciós DVD filmek készítésé-re is kérhetô támogatás. A tavalyinál több forrás, 460 millió forint körü-li összeg áll rendelkezésre. Ugyancsak a hazai cégek segítésére szolgál,hogy távoli országok fontos kiállításain információs standot üzemeltetaz ITDH, ahol vállaljuk a magyar vállalatok kiadványainak terjesztését is.

Megváltozott a külpiaci szervezetA

ktu

ális

A Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Kht. (ITD Hungary) az elmúltévekben számtalan változást élt meg:költözések, haláleset, vezérigazgató-cserék és vezér nélküli idôszakok, tulaj-donoscserék váltották egymást.

11

Tel.: (+36-93) 516-606(+36-93) 516-607Fax: (36-93) 516-608E-mail: vawex@enternet.huWEB: http://www.vawex.hu

Acélcsövek, csôkészítmények,egyéb kiegészítôacéltermékek, átmeneti elzáró, fojtó és szabályzószerelvények forgalmazása.

Mûszaki szaktanácsadás, finanszírozás, szállítmányozás.

VAWEX HUNGÁRIA KFT. H-8800 Nagykanizsa, Huszti tér 5. fsz. 11.

12

13

14

Cégünk, a PORTICO Kft az alábbi termékcsoportok forgalmazásával foglalkozik: – Mûanyag- és gumiipari formaleválasztóanyagok és formatisztítók – Ipari ragasztók:

➣ fa- és kárpitosipari ragasztók, kasírozó ragasztók ➣ vizes kontakt ragasztók, mérnöki ragasztók➣ cipôipari ragasztók

Elérhetôségeink: � Cím: H–1107 Budapest, Száva u. 5–7.� Tel.: (+36-1) 264-1436; Fax: (+36-1) 431-7154� E-mail: portico@t-online.hu� Web: www.portico.hu

ISO 9001:2000 minôsítéssel rendelkezünk.

SunInWest Inc. H–1053 Budapest

Ferenciek tere 7–8., 3. lh., 2/11.Telefon: (36-1) 486-0540

Fax: (36-1) 486-0541E-mail: office@suninwest.com

Web: www.suninwest.com

MOMENTÁN VÁMÜGYNÖKSÉGH– 4400 Nyíregyháza, Lujza u. 11.

Tel.: (+36-42) 460-084. Fax: (+36-42) 506-212 Internet: www.momentan.hu

• Spedíció • Komplex vámügyintézés • Engedélykérelmek • Utólagos eljárások • Kezességvállalás • Reexpediálás• OTP-vámpénztár • Engedélyezett címzett/feladói tevékenység • Közvámraktározás, vámtanácsadás • Reexpediálás

Belföldi, közvám, és áfaraktárunkban vállaljuk Ukrajna, Ro-mánia irányába – kisebb tételekben – exportra kerülô árukraktározását, helyi vámkezelését (este és hétvégén is), továb-

bítását, a tulajdonosrendelkezései alapján.

Évtizedes tapasztalatokkal rendelkezô kiadónk vállalja:

– prospektusok, szórólapok– könyvek, újságok– fali naptárak– és egyéb kiadványok

tervezését, szerkesztését, teljes körû kivitelezését– kiváló minôségben, reális áron, rövid határidôvel.

AZ ÖTLETTÔL A KÉSZTERMÉKIG!

E-mail: feliciter@axelero.huTel: (+36-30) 399-8940

Hirdessen a Híd-ban!info@feliciter.axelero.net

15

MegrendelôszelvényMegrendelem a HÍD címû lapot a 2006 évre.

A 6 lapszám elôfizetési díja 1980 Ft+áfa*.

A cég neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Ügyintézô: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Postacím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Számlázási cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Példányszám: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Telefon/fax: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Dátum / aláírás: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

* Az ár tartalmazza a postaköltséget. Kérjük, a kitöltött megrendelôt a (06-42) 504-930-as fax számra küldje vissza.

�

16

BOSZNIA-HERCEGOVINA:Mostar-i Nemzetközi Vásár – április 4–8.

(Magyarország vendég ország, kiemelt partner)

ROMÁNIAIntarzia (faipar) – Brassó, március 9–12.Construct-Antreprenor (építôipar) – Bukarest, március 22–25.Romtherm (hûtés, fûtés, légtechnika) – Bukarest, március 22–25.Expo Security (biztonságtehcnika) – Bukarest, március 22–25.Szentgyörgy Napi Vásár – Sepsiszentgyörgy, április 26–29.Construct-Ambient (belsôépítészet, lakberendezés)

– Bukarest, május 17–21.Tibco (fogyasztási cikkek) – Bukarest, május 31. – június 4. Cer-Glass (üveg, kerámia, porcelán) – Bukarest, május 31. – június 4.Csíkexpo – Csíkszereda, május 31. – június 2.

SZERBIA-MONDENEGRÓMotor Show (OICA), (jármûipar) – Belgrád, április 3–8.Gradevinarstvo (építôipar) – Belgrád, május 3–7.Agricultural Fair (mezôgazdaság, élelmiszerpar)

– Újvidék, május 13–20.Technika (beruházási-technikai) – Belgrád, május 16–20.

BULGÁRIAVinaria (borászat) – Plovdiv, március 15–18.Fogyasztási Cikkek Vására (7 szakvásár egyben)

– Plovdiv, május 8–13.Printcom (nyomdaipar) – Plovdiv, június 6–10.

Bôvebb információk:Mac-Lline Hungary Kiállításszervezô Kft. 6726 Szeged, Fürj u. 92./b.Tel./fax: (06-62) 430-861. Tel.: (06-62) 430-430Fax: (06-62) 431-216E-mail: macline@ekopark.hu, Web: www.macline.hu

UKRAJNAInternational Exhibition Centre, Kijev

• Univers of Beauty and Health – április 27–30. (professzionális, orvosi, dekoratív kozmetika és parfümök,fodrászati és szépségszalonok berendezései)

• Wedding, Family Fair, Fashion World 2006 – április 27–30.(esküvôi szalon, alkalmi ruházat, ajándékok)

• Fuel and Energy Complex of Ukraine – szeptember 26–29.(technológiák, berendezések, kôszén-, olaj- és gázipari vállalatok)

• AQUA-Ukraine 2006 – Nemzetközi Víz Fórum – október 3–6.(víztisztítás, felhasználás, szennyvíz- vízkezelés, szivattyúk, berendezések)

• Protection Technologies 2006 – Nemzetközi Kiállítás és Fórum – október 11–14.(katasztrófa és tûzvédelmi berendezések, megelôzési technikák, stb.)

• Arms and Security 2006 – október 11–14.(fegyverek és lôszerek, katonai és biztonsági berendezések,beléptetési és ellenörzô berendezések, speciális anyagok)

• Agroforum 2006 – november 15–17.(technológiák, berendezések, alkatrészek, növénytermesztésitechnológiák, állattenyésztési berendezések, takarmánynövények,állategészségügyi gyógyszerek, agro-ökológia, mezôgazdaságialapanyagok, minôség-ellenôrzés)

• CommunTech 2006 – november 15–17.(Kommunális Szolgáltatások)

• Nemzetközi Ipari Fórum 2006 – november 28. – december 1.(fémipar, gépipar, mûanyagipar, raktározási és szállítási technológiák, berendezések, mérési és ellenôrzési technikák,beszállítóipar)

Részletek az IEC magyarországi képviselôjétôl: Pálinkás Marianna, Interpress Kiállítások Kft.1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 21.Tel.: (06-1) 302-7525. Fax: (06-1) 302-7530E-mail: office@interpress.hu, Web: www.interpress.hu

Vásárajánló

17

A Német Szövetségi Köztársasággal folytatottkereskedelmünkben 30%-kal részesedik Ba-jorország, és hasonló arányt képviselnek a ba-jor vállalatok a német cégek magyarországiközvetlen tôkebefektetéseiben. Bajorország-ból nemcsak a nagybefektetôk vannak jelen amagyar gazdaságban, hanem jelentôs szám-ban a közepes cégek, sôt nagyon sok kisvállal-kozás is. A gazdasági összefonódás ilyen fo-kán könnyen gondolhatnánk, a kapcsolat-rendszer elérte csúcspontját.

Úttörô megoldásokAz elmúlt hónapok eseményei is bizonyítják,hogy hagyományos súlyú gazdasági partnerünknemcsak nem elégszik meg a kapcsolatok je-lenlegi szintjével, hanem úttörô kooperációsmegoldásokban is messzemenôen érdekelt.Hamarosan beérik annak a három évvel eze-lôtt elkészített és a bajor gazdasági tárca által finanszírozott tanulmány-nak, a várossal megkezdett párbeszédnek a gyümölcse, amely a debre-ceni repülôtér fejlesztési lehetôségeivel foglalkozott. Debrecenben idô-közben számos beruházási tervet dolgoztak ki a repülôtéren, Debrecenbelvárosában és a város környékén. A fejlesztési terveket egy csokorbanelsôként Münchenben mutatták be bajor befektetôk, fejlesztô társasá-gok, pénzügyi szakemberek számára. A rendezvény házigazdája aHypoVereinsbank volt. A válasz nem késett sokáig. A bajor gazdasági ál-lamtitkár ez év márciusában üzletember delegáció élén látogat el a Haj-dúság fôvárosába, és a helyszínen tájékozódik arról, hogyan kapcsolód-

hat be a bajor gazdaság a megismert projek-tek megvalósításába.Új utakat keres a bajor építôipar is Magyaror-szágon. A 2006. év elsô müncheni rendezvé-nyén önkormányzati tulajdonú – elsôsorbanlogisztikai, idegenforgalmi és ingatlan projek-tek bemutatására került sor a Bajor ÉpítôipariSzövetségben megrendezett workshop kere-

tében. Ugyancsak folytatódnak a harmadik piaci együttmûködést meg-célzó megbeszélések a két ország építôipari vállalkozói között.

Klaszter-offenzívaEz év április 4-én Passau-ban kerül sor a tavaly ôsszel megindult három-oldalú környezetvédelmi workshop második rendezvényére. Ezen ba-jor, magyar és román szakértôk, projektgazdák tárgyalnak az együtt-mûködésrôl.

lôdését hazánk, mint lehetséges gyártási ésszolgáltatási helyszín iránt felkelteni, illetve amár jelenlévô vállalatokat a meglévô befekte-tések bôvítésére ösztönözni.

Berényi Ferencvezetô külgazdasági szakdiplomata, Bécs

Magyar Köztársaság Nagykövetsége(volt ITDH iroda)1010 Bécs, Opernring 5/2.Tel.: (00-43)1-585-3133, Fax: (00-43)1-585-3133/111E-mail: vienna@itd.hu

Februárban az IT és kommunikációs szakma ta-lálkozik nemzetközi szinten a bécsi I.convienna2006 konferencián, és az azzal egyidejûlegrendezett ITnT kiállításon, amely a nagysikerûIFABO kiállítás-sorozat utódja. Hazánkat a kon-ferencián Kovács Kálmán informatikai és hír-közlési miniszter képviseli.Májusban a Európai Unió tagállamai egy üzleti„csúcstalálkozó” keretében találkoznak a La-tin-Amerikai és a Karib térség országainak kép-viselôivel és az érdeklôdô cégek szakemberei-vel Bécsben (EU-LAC címû rendezvény).A Magyar Nagykövetség az elsô félév folyamánMagyar Napok szervezését irányozta elô. Az el-sô Linzben lesz, áprilisban, ahol Dr. Garam-hegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Mi-nisztérium külgazdasági helyettes államtitkáratartja a nyitóelôadást. A Magyar Napok célja,hogy a magyar gazdasági érdekek és a legú-jabb gazdasági és befektetôi információk köz-vetlenül célba juttathatók legyenek az érdeklô-dô cégek részére, ezen felül természetesenproaktív módon, célzott céges találkozókon isigyekszünk az osztrák gazdasági körök érdek-

18

Az elnökség kapcsán az ország azonban nemcsak az Európai Unió által tervezett – az elnök-ség sokszínû logojában is kifejezésre juttatott –magasrangú eseménynek ad helyszínt, hanemérezhetôen megélénkült a gazdasági és pénz-ügyi tárgyú nemzetközi konferencia-aktivitás isaz országban. Január második hetében a londoni EUROMO-NEY pénzügyi szaklap szervezett Bécsbennemzetközi pénzügyi konferenciát – súllyal aKözép-Kelet-Európai országokra fókuszálva –,ahol a miniszteri panelben Dr. Szanyi Tibor, aGazdasági és Közlekedési Minisztérium politi-kai államtitkára képviselte Magyarországot, ahazánkkal foglalkozó kerekasztal elnökségé-hez pedig csatlakozott Rétfalvi György, azITDH vezérigazgatója is.Francis Ford Coppola – a Keresztapa c. filmrendezôje – és Simon Peres voltak a díszven-dégei a februári COM.SULT konferenciának,amely a tanácsadók és management szakem-berek nemzetközi seregszemléje volt. Az érde-kes nyitóelôadások után szekcióbeszélgetések-re került sor, amelyek munkájában részt vettekDr. Szanyi Tibor, a Gazdasági és KözlekedésiMinisztérium politikai államtitkára, és KiliánCsaba, az ITDH igazgatója. A konferenciára te-kintélyes magyar küldöttség érkezett a cégekkörébôl, és igen hasznos kapcsolatfelvételekrekerült sor. Hazánk kvázi vendégországkéntszerepelt a konferencián.

2006. elsô félévében Ausztria látja el azEurópai Unió elnökségét, amely számosmagas szintû találkozót és konferenciáthoz magával a gazdasági és politikaiélet minden területén.

A Bajor Szabadállam a magyar gazdaságegyik jelentôs, sok tekintetben megha-tározó partnere. Hosszú évek óta na-gyobb volumenû a kereskedelmi forgal-munk ezzel a német tartománnyal, minta szomszédos Ausztriával.

Az EU-elnökség kapcsán az üzleti élet is belendült

Au

sztr

ia

Bajor-magyar gazdaság

A kapcsolatok tartalékai

kimeríthetetlenek

Ném

eto

rszá

g

A Visegrádi Országok Régióinak I. Fórumát2004 októberében Krakkóban rendezték megelsô alkalommal, hagyományteremtô szándék-kal. A fórum életre hívása összhangban volt az-zal a – kormányzati szinten is deklarált – elha-tározással, hogy az EU intézményeiben, dön-téshozatali folyamatában a visegrádi országokképviselôi egyfajta „lobbiblokkot” alkotva, kö-zösen lépjenek fel – a többi között – a közösköltségvetés kialakításakor. A fórum célja a po-litikai konzultáció, amely kiemelt hangsúlytkap a regionális politika, valamint a StrukturálisAlap kihasználása területén. A rendezvény fôeseménye a Krakkói Nyilatkozat közzétételevolt, melynek aláírói ünnepélyesen kijelentet-ték: céljuk a tartós és sokoldalú együttmûkö-dés a régióik önkormányzatai, valamint civilszervezetei között. A nyilatkozat a többi közöttrögzítette: „A Visegrádi Országok RégióinakFóruma lehetôséget biztosít a jószomszédikapcsolatok új formájának kialakításához, egy-ben hozzájárul a regionális önkormányzatokhelyzetének megerôsítéséhez, a lakosság, aközintézmények és a hatóság együttmûködé-sének modernizálásához, valamint lehetôségetnyújt a közös politika területén az álláspontokjobb kihangsúlyozásához, ezen belül is a regio-nális politikai kérdéseket illetôen, valamint elô-segíti a közös és versenyképes gazdasági fejlô-dést az egész közép-európai régió területén.” 2005 májusában a lengyelországi Wroclaw-ban rendezték meg a Régiók és Városok Euró-pai Csúcstalálkozóját. A tanácskozás kiemeltkérdésként a regionális és helyi demokrácia, aversenyképesség és prosperitás, a kohézió ésszolidaritás témaköröket elemezte. A mintegy600 fôs konferencia a régióelnökök, polgár-mesterek, regionális parlamentek elnökei, EUintézmények képviselôi, továbbá helyi és regio-

nális hatóságok vezetôi számára lehetôségetteremtett arra, hogy hangsúlyozzák a régiók ésvárosok szerepét, helyét a kibôvített Európá-ban. Az Európai Unió Régióinak és Városainakválasztott képviselôi Wroclaw-ban zárónyilat-kozatot fogadtak el, melyben a következôketfogalmazták meg: „Az Unióban és tagállamai-ban gondoskodni kell a demokrácia megerôsí-tésérôl, egyben hangsúlyozni fontosságát azeurópai gazdaság versenyképessége érdeké-ben. A csúcstalálkozó a szolidaritáson alapulókohéziós politika elveit támogatja, azaz egyet-ért az Európai Bizottság 2007-2013-as pén-zügyi tervrôl szóló javaslataival, az uniós GDP1.14%-át kitevô költségvetéssel. A képviselôkúgy vélték, hogy a 2007-2013-as idôszak költ-ségvetési forrásainak 0.41%-a jelentse a kohé-ziós politika minimum szintjét. Igent mondaniaz Európai Alkotmányra.”

A Visegrádi Országok Régióinak képviselôi má-sodik alkalommal 2005. szeptember 26-27-énPozsonyban találkoztak, hogy áttekintsék a Vi-segrádi Négyek régióinak fejlôdését az EU csatla-kozást követôen, az országok képviselôinekegyüttmûködését az Európai Unió Régiók Bizott-ságában, valamint a kultúra és mûvelôdés terüle-tén elért eredményeket, tapasztalatokat. A ta-nácskozáson a magyar delegáció részérôl igény-ként hangzott el a V4-ek együttmûködési lehe-tôségeinek bôvítése a mezôgazdaság, a foglal-koztatás és a kohéziós politika területén. KutiCsaba Veszprém Megye Közgyûlésének elnökeegy négynyelvû régiós szótár megalkotására tettjavaslatot, amely a lengyel, cseh, szlovák és ma-gyar nyelvben eltérô jelentéssel bíró régiós szak-kifejezések eligazodásában nyújthat segítséget.(A szótár elkészítése a Vág-Duna-Ipoly EurorégióFejlesztési Kht. gondozásában folyamatban van.) A tavaly decemberi nyitrai konferencián a V4-es magyar elnökség prioritásairól, elvégzett fe-ladatairól és terveirôl is szó esett. A VisegrádiCsoport elnökségét a 2005/2006-os idôszakraLengyelországtól vette át Magyarország, s azalábbi célkitûzéseket fogalmazta meg: – A V4 identitás erôsítését és kommunikáci-

ós stratégia kidolgozását annak érdeké-ben, hogy a V4 polgárközelsége továbbnövekedjen;

– A V4 kohéziójának, konzultációs és együtt-mûködési kapacitásának erôsítését az EUlegfontosabb aktuális kérdéseinek megvita-tása érdekében;

– A közép-európai átalakulási és modernizáci-ós törekvések elôsegítését, kapcsolódást azEU versenyképességét javító erôfeszítések-hez, különös tekintettel az infrastrukturális-és kutatás fejlesztésére.

A konferencián több elôadás hangzott el a ha-tárokon átnyúló kapcsolatokról, a VisegrádiAlap pályázati lehetôségeirôl, a Vág-Duna-IpolyEurorégió és a Duna Eurorégió tevékenységé-rôl. A konferencia második napján a VisegrádiOrszágok Eurorégióinak Konzultatív Tanácsá-nak elnöksége a Zemplén Eurorégió és a Mura-Dráva Eurorégió felvételérôl is határozott.

19

A szlovákiai Nyitrán tartotta ülését de-cemberben a Visegrádi Országok Euroré-gióinak Konzultatív Tanácsa. A Vág-Du-na-Ipoly Eurorégió Fejlesztési Kht. általszervezett kétnapos rendezvényen atanács elnöksége a csatlakozni szándé-kozó Zemplén és a Mura-Dráva Euroré-gió felvételérôl is határozott.

A visegrádi együttmûködésrôl

Bajorország nagyszabású klaszter-offenzívába kezdett. A formálódó, il-letve részben már mûködô klaszterek közül jó néhánnyal van intézmé-nyes, vagy vállalati szintû kapcsolata a magyar partnereknek (autóipari,orvostechnikai, környezetvédelmi), azonban további együttmûködési le-hetôség (pl. biotechnológia, ITK, médiaipar, logisztika terén) is megnyílikezek révén. A Bayern Innovativ – a bajor gazda-sági minisztérium szakmai szervezete – rendez-vényei kitûnô alkalmat kínálnak magyar vállala-tok számára is a bemutatkozásra és kapcsolat-teremtésre. A www.bayern-innovativ.de web-oldalon vagy az ITDH honlapján (www.itd.hu)rendszeresen olvashatók a Bayern Innovativlegközelebbi rendezvényei.A kétoldalú gazdasági kapcsolatok ma márolyan szintre emelkedtek, hogy magyar válla-latok is megkísérlik a helyszínen felmérni a ba-jor piacot, termékeiket és szolgáltatásaikat

ugyancsak a helyszínen kínálják megszokott, vagy jövôbeni partnereik-nek. A müncheni Fôkonzulátus Kereskedelmi Osztálya készséggel áll azérdeklôdô vállalatok rendelkezésére mind a képviselet-, fióktelep, vagycégalapítással kapcsolatos jogi háttér megismerésében, mind a megfelelôtelephely megtalálásában, újabb kooperációk generálásában, a bajoror-szági bemutatkozás megszervezésében.A német-magyar kapcsolatrendszeren belül zászlóshajónak számító ba-jor-magyar gazdasági együttmûködés a sûrû szövésû kooperációs hálóellenére is tartogat új utakat, új formai és tartalmi megoldásokat a gaz-daság szereplôi számára.

Esz Annakereskedelmi konzula, kereskedelmi osztály vezetôje

Magyar Köztársaság Fôkonzulátusa80637 München, Dom-Pedro-Str. 17Tel.: 0049 89 12 022 845,6. Fax: 0049 89 12 022 847E-mail: munich@itd.hu. Internet: www.itd.hu

V4

ors

zág

ok

Az alapító cégek, bankok és a jelenlegi ta-gok célja az, hogy a szovjet utódállamokkal,vagyis a FÁK államokkal fejlesszék és erôsít-sék gazdasági-kereskedelmi kapcsolataikat.Ennek érdekében immár 12 éve mûködik aFÁK Üzleti Klub, mint aktív érdekképviseletiés érdekvédelmi szervezet, elsôsorban tagjai,másodsorban mindazon gazdálkodók érde-kében, melyek tevékenységük eredményé-nek jelentôs részét a szovjet utódállamokpiacain kívánják elérni. A hazai vállalkozók a térségben változó, né-ha igen mostoha infrastrukturális körülmé-nyek között mûködnek. Többek között e ne-hézségek leküzdésére, a Magyarországra ju-tó információk feldolgozására, megfelelô ke-zelésére jött létre a FÁK Üzleti Klub. Tevé-kenységében támaszkodik a Magyar Keres-kedelmi és Iparkamara, valamint a területikamarák és a FÁK országok kamarái között meglévô és fejlôdô sokol-dalú kapcsolatokra, valamint más vállalkozói érdekképviseletet ellátószervezetek között kialakított kapcsolati rendszerre. Tevékenységetovábbi pillérei: Magyarország külpiaci szervezete a FÁK országok te-rületén (Moszkva, Kijev, Almaty, Jekatyerinburg), valamint a magyar-országi FÁK külképviseletek (Oroszországi Föderáció, Ukrajna, KazahKöztársaság, Moldáv Köztársaság). A FÁK Üzleti Klub az érintett, elsôsorban magyarországi vállalatokszámára nyújt érdekképviseleti és információs – szolgáltatási – szervezé-si fórumot, mindazon cégeknek, akik érdekeltek a kereskedelmi-gazda-sági kapcsolatok fenntartásában és fejlesztésében a következô országokvonatkozásában:

20

Oroszországi Föderáció, Ukrajna, Moldáv Köz-társaság, Belarusz Köztársaság, Kazah Köztár-saság, Üzbég Köztársaság, Grúz Köztársaság,Örmény Köztársaság, Azerbajdzsán Köztársa-ság, Türkmenisztán, Kirgiz Köztársaság, Ta-dzsikisztán. A FÁK Üzleti Klub néhány konkrét tevékenysé-gi köre:• állandó kapcsolattartás Magyarország és aFÁK országok gazdasági-kereskedelmiegyüttmûködésében illetékes állami és államitulajdonú szervezetekkel (Minisztériumok,

ITDH – Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht., stb.), amagyarországi orosz, ukrán, kazah, moldáv kereskedelmi képvisele-tekkel, kamarai és más érdekképviseleti szerezetek magyarországiképviselôivel,• sajtó, public relation munka a kapcsolatok fejlesztése érdekében, (AHÍD-lapcsoport is a Klub kommunikációs partnere)• a tagságról és a FÁK Klubhoz nem csatlakozó, de a térségben érdekeltmagyarországi székhelyû vállalatokról a tevékenységi körre is vonatkozólehetô legteljesebb körû információnyújtás és partnerkeresés,• a partnerországokról kereskedelmi-gazdasági információnyújtás, ke-reskedelemtechnikai tanácsadás,• tájékoztatás a vásári, kiállítási programokról,• szakmai és üzleti találkozók szervezése itthon és külföldön, szakmai „sze-mináriumok” rendezése gyakorlati példák és tapasztalatok alapján,• alkalmi, speciális kiadványok szerkesztése és kiadása az igényektôlfüggôen,• információs napok, kontaktnapok és csoportos üzletember találkozókszervezése Magyarországon és a partnerországokban.

A FÁK Üzleti Klub ügyvezetôje Németh Tibor, elérhetôségei:FÁK Üzleti Klub, Magyarország1101 Budapest, Albertirsai út 10. Tel: 06-1-263-6887; Fax: 06-1-263-6277Mobil: (06-30) 281-1356; E-mail: cisclubp@hu.inter.net

A FÁK Üzleti Klub, Magyarország ér-dekképviseleti, nonprofit – típusú tár-sadalmi szervezet. A Magyar Kereske-delmi és Iparkamara tevékenységi elôd-je, a Magyar Gazdasági Kamara kezde-ményezésére jött létre 1993 szeptem-berében, mintegy 40 alapító cég ésbank részvételével. 1994. márciusától aFôvárosi Bíróságnál bejegyzett, önálló-an gazdálkodó szervezet.

A FÁK Üzleti KlubFÁK

A Tagozat tagjainak száma 300 körül van ésfolyamatosan emelkedik. Tagjai zöme a kis- ésközépvállalkozások körébôl kerül ki, számosanazonban a magyarországi nagyvállalatokat rep-rezentálják. A Tagozat célja, hogy szervezett keretek kö-zött, intézményesített formában segítse a ma-gyar-orosz gazdasági kapcsolatok fejlôdését,különösen a hazai kis- és középvállalkozásokexportját és orosz piaci pozíciójának erôsítését.A nagyvállalatok számára hangsúlyosan jelenikmeg a kamara piacszervezô szerepe, tekintet-tel arra, hogy a tagozat közvetlen kapcsolat-ban áll az Orosz Kereskedelmi és Iparkamará-val és a területi kamarákkal, valamint néhánykormányzósággal, ahonnan rendszeresen ér-keznek gazdasági, üzleti információk. Az el-múlt néhány évben az orosz gazdaság dinami-kus növekedése felértékelte az orosz piac je-lentôségét, kemény nemzetközi verseny folyika pozíciók megszerzéséért. A Tagozat elôsegíti a hazai vállalatok oroszor-szági piacra jutását kiállításokon való megje-lenés, üzleti találkozók, prezentációk szerve-zésével, közvetlenül felveszi a kapcsolatot aterületileg illetékes regionális kamarákkal, azorosz üzleti partnerekkel és helyhatósági szer-vezetekkel. A magyar üzleti ajánlatokat elekt-

ronikus úton juttatjuk el az orosz országos ésregionális kamarák honlapjaira, az oroszor-szági üzleti ajánlatokat, gazdasági informá-ciókat pedig havonta elektronikus úton ter-jesztett Hírlevélben kapják meg tagvállalata-ink. A havi rendszerességgel megjelenô Hírle-vél orosz, amerikai, angol, német és osztrákhírforrásokra alapozva a világgazdasági folya-matok orosz relációban történô felmutatásá-val segíti a vállalati döntéshozókat, egybenelôsegíti a tagvállalatainkkal interaktív kap-csolat kiépítését.

Az MKIK Magyar-Orosz Tagozata célirányos ésösszehangolt együttmûködésre törekszik ahazai kormányzati szervekkel is, azok háttérin-tézményeivel és mindazon civil szervezetekkel,melyek a magyar-orosz relációban üzleti, ke-reskedelmi vagy gazdaságszervezô tevékeny-séget folytatnak. Tagozatunk elnöke rendsze-resen résztvevôje a Magyar-Orosz Kormány-közi Vegyesbizottság üléseinek s tagja a bi-zottság most alakuló Építôipari Munkacso-portjának. Tagozatunk várja az orosz piacon érdekelt cé-gek további jelentkezését.

Elérhetôségeink: dr. Nagy Róza, elnökTel: 06-1-488-2000Szirmay Zsuzsa, MOT- titkár Tel: 06-1-488-2096, Fax: 06-1-488-2180E-mail: szirmay@bkik.hu

A Magyar Kereskedelmi és IparkamaraMagyar-Orosz Tagozata 2003 júliusá-ban alakult meg. A tagozat mûködésé-hez szükséges személyi és tárgyi felté-teleket a MKIK anyagi támogatásával aBudapesti Kereskedelmi és Iparkamarabiztosítja.

Orosz tagozat

Oro

szo

rszá

g

21

A sátoraljaújhelyi ipari parkban lerakták azalapkövét a németországi HEICHE cégcsoportúj üzemének. Az alapkövet Gunter Heiche, a cég ügyvezetôigazgatója és Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaúj-hely polgármestere helyezte el. Gunter Heicheaz eseményt követô sajtótájékoztatón egyebekmellett elmondta, vállalatuk az autóipar ésgépipar beszállítói közé tartozik, elsôsorbanfém felületkezelést végeznek. A sátoraljaújhelyiipari parkban felépítendô, 4500 négyzetméteralapterületû épületben egy éven belül a tervekszerint legalább hatvan új munkahely létesül. Amintegy ötmillió euró értékû beruházás helyszí-néül azért választották Sátoraljaújhelyt, mert ki-váló logisztikai adottságokkal rendelkezik mindSzlovákia, Ukrajna és Románia irányába.Juhász István a Zempléni Regionális Vállalko-zásfejlesztési Alapítvány ügyvezetô igazgatójakiemelte: az új cég jól illeszkedik a térségbenkorábban elindított Kárpátok Beszállítói Klasz-

ter programhoz, amely a hármashatármenti ré-gióban elinduló, évi 1,2 millió autó gyártásá-hoz szükséges beszállítói feladatokra alakult.

Új üzemItth

on

Következô számunkból

• Putyin-látogatás után: az orosz-ma-gyar gazdasági kapcsolatok aktuáliskérdései.

• Horvátország: befektetések jogi ke-retei, cégalapítás, és más hasznostudnivalók.

• Román-magyar kamara alakult Kolozsváron

• Az OTP Romániában • … és még sok hasznos információ …

> Orosz üzletek. Az orosz-magyar építé-sügyi, turisztikai kapcsolatok értékelése, azegyüttmûködés erôsítése szerepelt Kolber Ist-ván regionális fejlesztésért és felzárkóztatásértfelelôs tárca nélküli miniszter közelmúltbelimoszkvai látogatásának napirendjén. Köztu-dott, hogy az elmúlt idôszakban a magyar épí-tôipari vállalkozások jelentôs eredményeket ér-tek el az orosz piacon, és sok magyar cégnekvan kialakult kapcsolata a szektorban. Az épí-tésügyért is felelôs miniszter célja volt, hogymoszkvai látogatásával újabb lendületet adjon

az ágazatnak. Annál inkább, mivel Oroszor-szágban elindult az a lakásépítési program,amely a jövôben 80 millió négyzetméter lakásmegépítését teszi lehetôvé.

> Iroda Moszkvában. Március hetedikénnyitja meg moszkvai irodáját a Magyar Export-hitel Biztosító Rt. (Mehib). Az iroda vezetésévelaz orosz relációt jól ismerô szakembert, a Me-hibhez „átigazolt” Réthi Sándort bízták meg.A nyitás oka egyebek között, hogy az oroszügyletek komoly részt képviselnek a Mehibportfóliójában. A célterület persze nemcsak azorosz fôváros, de a magyar szempontból jelen-tôs régiók is.

Sorokban

Konferencia és üzleti fórumA Floreno Kft. az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.-vel és a FÁK Üzleti Klubbal

együttmûködve konferenciát és üzleti fórumot szervez

A MAGYAR-OROSZ és a MAGYAR-FEHÉROROSZ KERESKEDELEM AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

címmel március 23.-án, csütörtökön 10.00 órakora GRAND HOTEL HUNGÁRIA konferenciatermében (1074 Budapest, Rákóczi út 90.).

2005-ben az Oroszországba irányuló magyar export örvendetes módon ismét nôtt, és bôvültek kapcsolataink a többi FÁK-országgal is.E hagyományos rendezvény alkalmat nyújt arra, hogy a bôvülô lehetôségekbôl az Ön vállalkozása is profitálhasson. A konferencián atéma legjobb szakembereitôl elsô kézbôl kaphatja meg a szükséges információkat. A rendezvényen az Orosz és a Fehérorosz Keres-kedelmi és Iparkamara üzletember delegációval vesz részt, akikkel eredményes üzleti tárgyalásokat folytathat. (Az elmúlt évben a ka-marai látogatást követôen több ügylet is realizálódott.)

A tervezett program:� A magyar-FÁK kapcsolatok az elmúlt években, kilátások

2006-ra – Szanyi Tibor államtitkár, Gazdasági és KözlekedésiMinisztérium

� Az orosz-magyar gazdasági kapcsolatok fejlôdésének tendenciái és perspektívái – A. Prohorenko, az Orosz Föderáció Kereskedelmi Képviselet vezetôje

� A magyar-belarusz kapcsolatok helyzete – V. Kurlovics, a Fehérorosz Nagykövetség tanácsosa

� Oroszországi kereskedelmünk tapasztalatai 2004–2005-ben –Szûcs Pál, a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet vezetôje

� Az orosz gazdaság állapota és magyar esélyek Putyin elnök látogatásának tükrében – Sz. Bíró Zoltán, Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézet

� Magyarország és a FÁK országok közötti vámolás kérdései, az EU-csatlakozásunkkal kapcsolatban történt változások– Búzási Tibor ôrnagy, vámigazgatási fôreferens, Vám- és Pénzügyôrség Országos Parancsnoksága

� Az oroszországi vámszabályozás aktualitásai– az orosz vámszervek képviselôi

� Az Eximbank a magyar vállalkozók szolgálatában – Rosta György vezérigazgató-helyettes

� A MEHIB Rt. által ajánlott konstrukciók 2006-ban– Szakács Tibor vezérigazgató

� Az Orosz és Fehérorosz Kereskedelmi kamarák szerepe – a Kamarák képviselôi

� Az ITDH 2006. évi kereskedelemfejlesztési programjai– Dr. Kaszics Miklós, FÁK irodavezetô, ITDH

Jelentkezési határidô: március 20. A részvétel módjáról, költségeirôl és egyéb tudnivalókról információ kérhetô: Réthi Adrien, Floreno Kft.

(Tel: 06-1-431-0448, 06-20-914-0807, e-mail: info@floreno.hu) illetve NémethTibor, FÁK Üzleti Klub (Tel: 06-30-281-1356, e-mail: cisclubp@hu.inter.net).

22

?CÉLIRÁNYOSAN SZERETNEREKLÁMOZNI?

ÜZLETI KOMUNIKÁCIÓS LAPJAIVAL AZ ÖN PARTNERE A FELICITER KIADÓ!

HIRDETÉSE HÍD-LAPCSOPORTUNK RÉVÉN CÉLBA ÉR!

H–4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 3. II. em. (Arany Sas Irodaház)

Tel./fax: (36-42) 504-930, 506-823,

E-mail: feliciter@axelero.hu; info@feliciter.axelero.net

Web: www.feliciter.hu

Német nyelvû lapunknémetországi, ausztriaiés svájci cégvezetôkhöz,vállalkozókhoz jut el a kapcsolatépítésjegyében!

Orosz nyelven jelenti az összekötô kapcsot a magyar, valamint az ukrajnai és oroszországi vállalatvezetôk köreiben!

Román nyelvûlapunk már nyolc esztendeje képez

hidat a magyar és a román cégek,

vállalkozók, gazdaságpolitikai

döntéshozók között!

Horvát nyelventavasszal és ôsszel ott

vagyunk a nagy horvátországi

rendezvényeken,közelebb hozva

egymáshoz az üzletivilág képviselôit!

NE HAGYJA KI A LEHETÔSÉGET! KERESSEN BENNÜNKET MOST!

23