2 0 0 6 • 2

Az üzleti kommunikáció lapja

Célkeresztben Oroszország

A befektetések jogi keretei Horvátországban

www.feliciter.hu

3

Az üzleti kommunikáció lapja

IV. évfolyam 2. szám

Kiadja: a Feliciter Kiadó Kft.

Felelôs kiadó: dr. Kováts Judit

Fôszerkesztô: Kováts Dénes

Elérhetôségeink:H–4400 Nyíregyháza, Dózsa György u. 3., II. em.(Arany Sas Irodaház)Telefon: (36-42) 506-824, 500-475, 500-474, 400-940, 506-823 Tel./fax: (36-42)504-930E-mail: info@feliciter.axelero.netWeb: www.feliciter.hu

Munkatársak:Duljánszki GáborMárton IstvánnéNagy Csilla

Együttmûködô partnereink:> Gazdasági és Közlekedési

Minisztérium> Magyar Befektetési és

Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITD Hungary)

> Külügyminisztérium > Zempléni Regionális

Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Arculat:Graphasel Bt.

Nyomdai munkálatok:Grafit Nyomda „R” Kft.

Minden jog fenntartva!A kiadvány egészének vagy részleteinekutánközlése a kiadó engedélye nélkül tilos!A lapban megjelent hirdetések tartalmáérta kiadó felelôsséget nem vállal.

Tisztelt Olvasó!A híd az üzleti kommunikáció és az export-érdekelt cégek lapja az új szerkesztési elvnek megfele-lôen ezúttal is kiemelten és részletesen foglalkozik egy országgal, most az Orosz Föderációéa fôszerep. Nem véletlenül, hiszen Putyin elnök február végi látogatása – a szó jó értelmében vé-ve – erôteljesen demonstrálta, hogy nem csak jelene, de jövôje is van a kétoldalú gazdasági kap-csolatoknak. Amelyek az elmúlt néhány évben megélénkültek, hiszen évi átlag 30% körüli növe-kedés volt megfigyelhetô az árucsere-forgalomban úgy, hogy a magyar export volumene isnövekedett.Az elnöki látogatáshoz kapcsolódóan több megállapodás aláírására került sor, ezekrôl részlete-sen olvashat a híd-ban, egyebek között a Gilyán György államtitkárral, a keleti kapcsolatokértfelelôs kormánybiztossal készült interjúban. Az orosz kapcsolatok iránti érdeklôdést mutatja,hogy a márciusi magyar-orosz-belorusz konferencián, valamint a Vologda megyei delegációfôvárosi és miskolci programján is sokan vettek részt.Ugyancsak az orosz viszonylathoz tartozó hír, hogy a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. (Mehib)megnyitotta moszkvai irodáját. Miért jó ez? – errôl tájékozódhat, ha elolvassa a Szakács Tiborvezérigazgatóval folytatott beszélgetést.Elôzô lapszámunkban a horvát-magyar gazdasági kapcsolatokról szóltunk részletesen, ezta tájékoztatót most újabb tudnivalókkal egészítjük ki dr. Sült Tibor segítségével. A híd e lapszámában romániai és svájci információkat is közzé teszünk, s felhívjuk figyelmét többolyan külföldi kiállításra, melyeken érdemes részt venni.Meghirdették az idei Kereskedelemfejlesztési Célelôirányzat pályázatait – a tavalyinál nagyobbösszeg áll rendelkezésre – ezekrôl is informálódhat lapunkból.Végül, de nem utolsó sorban arra hívom fel szíves figyelmét, hogy a kapcsolatteremtés ésjövôbeni együttmûködés szándékával most is számos vállalkozás mutatja be termékeit és szol-gáltatásait. Tanulmányozza át a kínálatot, mert lehet, hogy jó üzleti lehetôségre bukkan!Ne feledje: a híd, az üzleti kommunikáció lapja közvetít, informál, segíti a partnerkeresést. Ha kí-váncsi a külgazdaság híreire, ha biztosan meg szeretné kapni 2006-ban a híd minden lapszámát,legyen elôfizetônk!Ha további tudnivalókra szeretne lelni, keresse fel rendszeresen honlapunkat: www.feliciter.hu.

Kováts Dénes fôszerkesztô

4

Gilyán Györggyel, a keleti gazdasági kap-csolatok fejlesztéséért felelôs kormánybiztos-sal, a Gazdasági Minisztérium államtitkárávala gazdasági együttmûködés meglévô és újútjait tekintettük át.

Egyforma megítélés– Az elmúlt két-három év történéseinek meg-ítélése valóban kifejezetten egyforma volt a két vezetô részérôl – erôsí-tette meg felvetésünket az államtitkár –, pozitívnak és elôremutatónakértékelték. Putyin elnök külön kiemelte, hogy a térségben Magyaror-szág abszolút gyakorlatias, pragmatikus módon azt keresi, hogyan le-het üzletet kötni, miképp lehet egymást elôítéletek nélkül, jobbanmegismerni, jobbá tenni a két ország lakóinak életét. Ezért kész azOrosz Föderáció nagy, közös projektekben is gondolkozni, mert érzik amagyar részrôl irányukba megnyilvánuló bizalmi légkört.– A szó jó értelmében demonstratívnak érzékelhetô összhangvajon mennyire nyilvánul meg a gazdasági együttmûködés fo-kozódásában? Mennyire töltôdik majd meg tartalommal aza – gazdasági együttmûködés középtávra szóló fô irányairólszóló – memorandum, melyet Kóka János gazdasági miniszter(mint az orosz-magyar kormányközi bizottság egyik társelnöke)és Leonyid D. Rejman informatikai és hírközlési miniszter (minta másik társelnök) írtak alá?– Elöljáróban fontosnak tartom kiemelni, hogy ilyen megállapodásaegyik országnak sincs mással, ilyen csak az Orosz Föderáció és a Ma-gyar Köztársaság között létezik. Amikor másfél évvel ezelôtt ezt felve-tettük, kicsit rá is csodálkoztak orosz partnereink, hogy mi a szándé-kunk? Mi elmondtuk, hogy a magyar cégeket megkérdezve alakultakki azok a kérdéskörök, melyekkel kapcsolatban a megállapodás továbbsegíthetné és élénkíthetné a két ország közötti gazdasági kapcsolato-kat. Arról kérdeztük meg a cégeket, hogy mit látnak perspektívikusnak,amit a kormányoknak is jó tudni, amiket támogatni érdemes. Nem mû-vi, a partvonalról tett felvetésekrôl van tehát szó, hanem az üzleti élet-bôl merített tevékenységi körökrôl. A memorandumban a felek kinyil-vánítják, hogy a korszerû piaci követelményeknek megfelelôen a ma-gyar-orosz gazdasági kapcsolatokat tovább kell fejleszteni, alapul véveaz üzleti körök konkrét kezdeményezéseit, amelyeket a kölcsönös tôke-befektetések, az exporthitelezés és biztosítás, a tendereztetés és máselôremutató együttmûködési formák révén valósítanak meg. Tizenhattémakörben fogalmaztuk meg az együttmûködés irányait.– Ezek mennyire új felvetések?– Részben folyamatban lévô, illetve nemrégen elkezdôdött dolgok ép-púgy vannak köztük, mint olyanok, melyek gyakorlati kidolgozása mégelôttünk áll – összegzett Gilyán György. – Az energia kérdésköre hang-súlyozottan megjelenik, hiszen ami jó, azt tovább kell folytatni (olaj,gáz, atomenergetika), a hosszú távú építkezést szem elôtt tartva fontosa stabilitás és a megbízhatóság is. Lehetnek további, új együttmûködé-si formák is, a Mol például máshol is termelhet ki olajat, illetve más ke-reskedelmi típusú együttmûködések is elképzelhetôek. A hosszú távúegyüttmûködéseket erôsíteni kell, ebben egyet értettek a felek. Azorosz elnök külön hangsúlyozta: soha, a legnehezebb idôszakban semfordult elô, hogy Oroszország ne tett volna eleget szerzôdéses kötele-zettségeinek a gázszállításban, és senkinek nincs oka feltételezni, hogyvalaha is megbízhatatlanná válik.Új felvetés orosz részrôl, hogy építettek egy nagy kapacitású gázvezeté-ket a Fekete-tenger mélyén, amely Törökország irányába megy, s eztmeghosszabbítanák Dél-Európa felé. Itt, Magyarországon lenne a vég-pontja. A részletek és lehetôségek kidolgozását meg kell kezdeni, hi-szen ha a tervek valóra válnak, mi szerepünk erôsödne, s az ellátás biz-tonsága is növekedne. Ettôl persze még mi a többi elgondolást semdobjuk félre, gondolok itt a horvátokkal elkezdett tárgyalásokra. Azoroszokkal magyarországi gáztározók építése is szóba került. A kelet-nyugat irányú vasútvonal fejlesztése is téma volt, ami nem csak mint

szállítási eszköz lehet érdekes számunkra. Szolgáltatás és logisztika te-lepülhet rá a transzkontinentális folyosón, s ebben magyar cégek is ér-dekeltek lehetnek, hiszen rajtunk keresztül menne az áru az EurópaiUnióba. Ez természetesen egy hosszú távú dolog, amihez Záhony komp-lex bôvítése, korszerûsítése elengedhetetlen. Mégpedig az ukránokkalszoros és hatékony együttmûködésben. Ha a tervek valóra válnak,a következô idôszak közlekedési és logisztikai fejlesztési programjáhozkapcsolódva az Ázsiába, Délkelet-Ázsiába leágazásokkal rendelkezôtranszszibériai vasútvonal európai csatlakozási és elosztó központjaMagyarországon lehet.

Fejlesztési programok– A magyar cégek hogyan kapcsolódhatnak az oroszországi fej-lesztési programokba?– Valóban sok fejlesztési program indult el Oroszországban, melyekhezkapcsolódhatnának magyarországi vállalatok, vállalkozások is. Putyin el-nök úr 2005 szeptemberében meghirdette a Nemzeti Fejlesztési Progra-mot, melynek háttere és fedezete az olajdollárokon keletkezô adóbevé-teli többlet, ez jelenti a finanszírozás alapját. Az orosz elnök – mint Bu-dapesten is kifejtette –, üdvözölné magyar cégek részvételét, ez a me-morandumban is tematikusan megjelenik. Gondolunk itt például a szo-ciális lakásépítési projektekre, vagy az egészségügyi fejlesztésekre, me-lyekben üzleti alapon ott lehetnek a magyarországi gyógyszergyárak ésorvosi mûszert gyártók is. A közepes és kis magyar cégeknek is lehetesélye a „szürkeállománnyal”, diagnosztikai, vér- és vizeletvizsgáló, EKGés egyéb eszközökkel, hiszen ahogy Oroszországban fogalmaznak, a„gyógyító magyarok” ott vannak a piac élvonalában. Az orosz nemzetiprogram kiterjed az agráriumra is. A készáru exportunk 250 millió dol-lár, ami nem kevés, de a jövôbeli lehetôségek még nagyobbak. Lehetô-ség nyílhat például magyar kidolgozású termelési rendszerek oroszor-szági meghonosítására orosz partnerrel közös vállalkozásban, technoló-gia, vetômag, tenyészállatok beruházás-jellegû kivitelével. A memoran-dum kitér az infokommunikációs társadalom kérdéskörére is, az együtt-mûködés kiterjedhet elektronikus piacterek, az e-közigazgatás, e-keres-kedelem, távoktatás területeire is. Itt a rendszer export, a szoftverek te-rületén lehetségesek kölcsönös befektetések. A nanotechnológia terüle-te külön téma volt, mint lehetôség az együttmûködésre, a memoran-dumban határidôvel, felelôssel rögzítettük a tennivalókat: mi szükségesahhoz, hogy a kedvezô infrastrukturális és általános háttér meglegyenaz üzleti együttmûködés létrehozásához. A cél, hogy jöjjön létre Miskol-con a nanotechnológiai innovációs központ, kezdetben állami finanszí-rozással, ahol elkezdôdnek a kutatások, majd idôvel üzleti alapokra he-lyezhetô a tevékenység. Ehhez persze kellô tôke, bázis, épület, infra-struktúra és személyi háttér kell. Mindkét fél hozzájárulna, a találmányo-kat pedig üzleti alapon lehetne hasznosítani. A létrejövô kutatás-fej-lesztési központ késôbb a jövô iparát meghatározó gyárakat vonzhat.A jelenleginél három nagyságrenddel kisebb méretû termékeket elôállí-tó elektronikai berendezésekrôl van szó, és ebben az iparágban Miskolcolyan központtá válhat, mint egykoron a vaskohászatban. Két regionális együttmûködési keret megállapodást is aláírtak az oroszelnök látogatásakor, Szverdlovszk és Cseljabinszk megyékkel. Mindkétmegye jellegzetessége, hogy ott a „Mengyelejev-tábla” minden elememegtalálható, azaz ásványkincsekben igen gazdag területek, a bányá-szat, az ásványi anyagokra épülô feldolgozóipar minden ága jelen van

Vlagyimir Putyin orosz elnök magyar-országi látogatása újabb áttörést je-lenthet a kétoldalú gazdasági kapcso-latokban. Erre utal az orosz elnök ésGyurcsány Ferenc miniszterelnök jóné-hány, a parlamenti sajtótájékoztatónelhangzott kijelentése, valamint többaláírt egyezmény is.

Élénk orosz kapcsolatokDinamikusan növekvô áruforgalomjlesztési programok,

rövid és hosszú távú tervek az együttmûködésre

Oro

szo

rszá

g

5

ott. A fémfeldolgozó és egyéb gépipar termékei a világ számos helyénversenyképesek. Sok mindent elmond a tény, hogy az orosz GDP meg-teremtésében az elsô tíz között van mindkét megye, tehát van kellôanyagi hátterük. Ôk gazdasági-együttmûködési megállapodást, mint azorosz föderáció részei köthetnek, (politikait nem), magyar részrôl a Gaz-dasági és Közlekedési Minisztérium a partner a megállapodásban.– Mit hozhat a jövô?– Mindenképpen a jó ütemben fejlôdô gazdasági kapcsolatok erôsödé-sét várom. Összességében ki lehet jelenteni, hogy a termelési együttmû-ködéseké a jövô, ezek tartósabbak és hatékonyabbak lehetnek, mint az„egyszerû” árucsere kapcsolatok. Putyin elnök és Gyurcsány Ferenc mi-niszterelnök is hangsúlyozta, hogy a kölcsönös befektetéseknek nincsakadálya, üdvözlik ezeket. Nemrég átadtunk egy csomagot a magyaror-szági befektetési lehetôségekrôl az orosz kis- és középvállalkozásokrészre. Mi örülünk, hogy az orosz cégek részt akarnak venni a metróépí-tésben, szerepet vállalni a paksi erômûben, a magyarok versenyképes-nek tartják az orosz cégeket.

Állami segítség– Az együttgondolkodás mellett azért hangsúlyozni szeretném – je-lentette ki Gilyán György –, hogy a gazdasági kapcsolatok sikere elsô-sorban a vállalkozásokon múlik, együttmûködésük hatékonyságán.Természetesen kormányzati oldalról minden segítséget igyekszünkmegadni, ennek érdekében például a kormányközi bizottság, ha van-nak az üzleti szféra részérôl jelzések, hogy ez vagy az akadálya a kap-

csolatoknak, akkor megvizsgálja,mit lehet tenni, hogy elháruljanakaz akadályok. Megemlíteném,hogy az állami tulajdonú MagyarExport-Import Bank Rt. (Exim-bank) vagy a Magyar ExporthitelBiztosító Rt. (Mehib) különbözôhitel és biztosítási konstrukciók-kal segítik a magyar cégek kül-piacra jutását, adott esetben ottmaradását. A Mehib az élénkülôkapcsolatok és jelentôs üzletköté-si szándékok miatt nyitotta meg aközelmúltban moszkvai irodáját.Az sem véletlen, hogy Putyin el-nök budapesti látogatásának kö-szönhetôen megsokasodtak az orosz megyei szintû üzleti delegációklátogatásai Magyarországon. Ezek a látogatások konkrét eredménye-ket hozhatnak a helyi és központi finanszírozású oroszországi beruhá-zások terén megvalósuló együttmûködésben. A március végén itt jártVologda megyei delegációval folytatott tárgyaláson kiderült: az oroszvállalatok egyebek között a kommunális rekonstrukció, a közlekedésés infrastruktúra területén várnak magyar partnereket az orosz vállala-tok a régióban. Vologda megye kormányzója az orvosi mûszerszállítá-sok területén való együttmûködés lehetôségét emelte ki, de egy 32millió eurós beruházás keretében épülô megyei sportcsarnok felszere-lésére kiírt pályázaton is esélye van magyar cégnek.

1., Együttmûködési megállapodás a MagyarTelekom Rt. és az orosz MTT Rt. közöttnemzetközi technikai összeköttetés szolgál-tatásáról.

2., Együttmûködési memorandum a MagyarVillamos Mûvek és a JeEsz–Oroszország Rt.között.

3., Jegyzôkönyv az Oroszországi Föderáció Ok-tatási és Tudományügyi Minisztériuma ésa Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériu-ma között, a 2006-2008. évek során az ok-tatás terén megvalósuló együttmûködésrôl.

4., Egyetértési nyilatkozat a Magyar Köztársa-ság Belügyminisztériuma Bevándorlási és Ál-lampolgársági Hivatala, valamint az Oro-szországi Föderáció Szövetségi MigrációsSzolgálata közötti a migráció területén meg-valósuló együttmûködésrôl.

5., Megállapodás a Magyar Köztársaság Gaz-dasági és Közlekedési Minisztériuma és azOroszországi Föderáció Cseljabinszk megyé-jének kormánya között a gazdasági együtt-mûködésrôl.

6., Megállapodás a Magyar Köztársaság Gaz-dasági és Közlekedési Minisztériuma és azOroszországi Föderáció Szverdlovszk megyé-jének kormánya között a gazdasági együtt-mûködésrôl fejlesztésérôl.

7., A magyar–orosz nanotechnológiai együtt-mûködés programja.

8., Memorandum az Oroszországi Föderáció ésa Magyar Köztársaság közötti gazdaságiegyüttmûködés középtávra szóló irányairól.

9., Levélváltás a Szovjet Szocialista Köztársasá-gok Szövetsége és a Magyar Köztársaságköszött fennállt kölcsönös államadóságok1994. 04. 01-tôl való törlesztésérôl szóló, azOroszországi Föderáció és a Magyar Köztár-saság között létrejött kormányközi megálla-podás módosításának életbe lépésérôl.

10., Megállapodás a Magyar Köztársaságkormánya és az Oroszországi Föderációkormánya között, a Magyar Népköztársa-ság kormánya és a Szovjet Szocialista Köz-

társaságok Szövetségének kormánya kö-zötti, 1979. július 13-án létrejött, a Szov-jetunióból a Magyar Népköztársaságbaszállítandó gépek, berendezések, mûsze-rek kiszolgálását elôsegítô szovjet mûszakiközpontok, bemutatótermek és lakóházakmagyarországi építése céljára földterüle-tek biztosításáról és ezen létesítményeképítésének feltételeirôl szóló megállapo-dás, valamint a fenti Megállapodáshozcsatolt 2000. március 24-i Jegyzôkönyvmódosításáról.

Az aláírt megállapodások

Oro

szo

rszá

g

Uljanovszk megye

Oro

szo

rszá

g

A 37.300 km2 kiterjedésû régió a Volga-mentiSzövetségi Körzetben helyezkedik el. 1,4 milliófôs lakosságából több mint egymillió ember vá-rosban él. Az azonos nevû, mintegy 650 ezerlakosú megyeszékhely Moszkvától 900 km-re,délkeletre fekszik. Nagyobb város még a 140ezer lélekszámú Dimitrovgrád. A megye lakos-ságának 73%-a orosz, 12%-a tatár, 8%-a csu-vas, alig 4%-a mordvin, 1%-a ukrán nemzeti-ségû. Uljanovszk megye gazdaságának jelentô-sebb ágazatai a regionális GDP-n belüli ará-nyokkal kifejezve: ipar 26%, mezôgazdaság11%, építôipar 5%, közlekedés-szállítás 11%,kereskedelem és szolgáltatások 16%. Az ipari termelés szerkezete: gépipar, repülô-gépgyártás és fémfeldolgozás 56% (autóipar,szerszámgépgyártás), élelmiszeripar 14% (ma-lomipar, vajgyártás, húsipar), elektromos ener-getika 13%, építôanyag-ipar 5% (cement-gyártás, szigetelôanyagok), könnyûipar 4%(textilipar, kötöttáru, szônyeg) fûtôanyag ter-

melés 2%. Az Oroszországban évente gyártottautóbuszok 28%-a és a teherautók 10%-a ké-szül itt. A megye fejlett mezôgazdasággal ren-delkezik, területének 60%-a mûvelésbe be-vont terület, amelynek mintegy 46% legelô.Szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztésegyaránt megtalálható a megyében. A nö-vénytermesztésen belül az ipari célú növények,a burgonya a cukorrépa és a gabonafélék ter-mesztése meghatározó. A megyében háromjelentôs húsfeldolgozó üzem és egy jelentôskapacitású cukorgyár mûködik. 2005-ben azipari termelés 6,8%-kal, a mezôgazdaság1,4%-al, az építôipar 4%-kal a külkereskedel-mi forgalom 6,2%-kal bôvült (értéke 310 mil-lió dollár). 47 millió dollár összegû külföldi tô-kebeáramlást regisztráltak, a befektetésekperspektivikus területeként a repülôgépipart, agépjármûgyártást, a kôolaj-kitermelést, azüveggyártást, az élelmiszeripart, a fafeldolgo-zást és az építôanyag gyártást tartják számon.

Gilyán György

6

A memorandumban a Magyar-Orosz Gazdasá-gi Együttmûködési Kormányközi Bizottságnemzeti tagozatainak elnökei– a magyar és az orosz kormányfô 2005. febru-ár 17-i találkozóján létrejött azon megállapo-dásnak a végrehajtásaként, amely a Magyar-Orosz Gazdasági Együttmûködési KormányköziBizottság keretében elôirányozza a kétoldalúgazdasági együttmûködés fô irányairól szólódokumentum egyeztetését,– kifejezve azt, hogy hozzá kívánnak járulniaz Oroszország-EU 2005. május 10-i, moszk-vai csúcstalálkozón elfogadott, az EgységesGazdasági Térség megteremtését célzó „Úti-terv” gazdasági vonatkozásainak megvalósí-tásához, – megerôsítve, hogy jelentôs együtt-mûködési tartalékok rejlenek Magyarország ésaz Oroszorszá¡gi Föderáció közötti regionális szintû gazdasági kapcsola-tokban,– kiindulva az orosz kormányfô 2005. szeptember 20-i, magyarországilátogatásakor létrejött megállapodásokból, valamint a Magyar-OroszGazdasági Együttmûködési Kormányközi Bizottságnak a miniszterelnökitalálkozót megelôzô elsô ülésén elfogadott határozataiból,kinyilvánítják, hogy a korszerû piaci követelményeknek megfelelôen amagyar-orosz gazdasági kapcsolatokat tovább kell fejleszteni, alapul vé-ve az üzleti körök konkrét kezdeményezéseit, amelyeket a kölcsönös tô-kebefektetések, az exporthitelezés és biztosítás, a tendereztetés és máselôremutató együttmûködési formák révén valósítanak meg, a magyar-orosz gazdasági együttmûködés középtávú fô irányait a következôkbenjelölik meg:

(A 16 együttmûködési feladatsornak most terjedelmi okokból csak rész-leteit tesszük közzé – a szerkesztô.)1., Informatikai és távközlési együttmûködés– az e-Magyarország valamint az Elektronikus Oroszország programokmegvalósítása során szerzett tapasztalatok kicserélése, valamint az eprogramokkal összhangban lévô kölcsönös részvétel a információs tár-sadalom fejlesztését célzó projektekben,– magyar bekapcsolódás az Oroszország területén átvezetô eurázsiai te-lekommunikációs tranzitforgalom kiépítésébe,– a magyar-orosz gazdasági együttmûködésrôl szóló tájékoztatókat istartalmazó egységes magyar-orosz informatika portál létrehozása + további együttmûködési formák2., Mûszaki-tudományos és innovációs együttmûködés3., Regionális együttmûködés– a regionális gazdasági együttmûködést és a közös projektek megvaló-sítását elômozdító szerzôdéses keretek további bôvítése– regionális képviseletek létrehozása + további együttmûködési formák4., Együttmûködés a közbeszerzések terén5., Együttmûködés az energetikában– együttmûködés az energiaellátás biztonságának és stabilitásánakmegôrzésében, a kôolaj és földgáz export-import és tranzit hatékonysá-gának növelésében, hangsúlyozva az érintett magyar és orosz szerveze-tek között a kôolaj és földgáz szállítására és csôvezetéki továbbításáramegkötött hosszú távú szerzôdések teljesítésének fontosságát.– a magyar cégek folytatják a kôolaj-kitermelést az oroszországi Föderá-cióban– kölcsönösen elônyös kooperáció folytatása a nukleáris energetikában+ további együttmûködési formák6., Együttmûködés az orvosi berendezés- és mûszergyártásban,a gyógyszergyártásban valamint a finomvegyiparban7., Magyar és orosz cégek kooperációja közlekedési eszközökgyártásában.8., Befektetési együttmûködés– közös adatbázis létrehozása a befektetési lehetôségekrôl és a poten-ciális befektetôk körérôl– magyar és orosz cégek együttmûködése befektetési projektek megva-lósításában, többek között harmadik ország piacán+ további együttmûködési formák9., Közlekedés és logisztika– együttmûködés az európai és az ázsia-csendes-óceáni térség országaiközötti transzkontinentális közlekedési folyosó fejlesztésében, beleértvea teherszállítási logisztikai központok létrehozását.+ további együttmûködési formák

10., Építôipar– a 2003. szeptember 8-án aláírt közös Memorandum szerint lakóházakés lakónegyedek építése az orosz lakásépítési program keretében– magyar vállalatok részvételének bôvítése az oroszországi közösségi,sport, kulturális, egészségügyi és más létesítményének építésében és re-konstrukciójában+ további együttmûködési formák11., Agráripari ágazat– együttmûködés tenyészállatok tenyésztésében, beleértve az állatte-nyésztô gazdaságok részére magas termelékenységû tenyészállatok éskorszerû berendezések szállítását– együttmûködés a növénytermesztésben, a mezôgazdasági kultúráknemesítésében és a szaporító anyagok cseréjében– együttmûködés komplex növénytermesztési és állattenyésztési rend-szerek létrehozásában és üzembe helyezésében+ további együttmûködési formák12., Idegenforgalom13., Környezetvédelem– környezetvédelmi technológiák szállítása, környezetvédelmi célú léte-sítmények építése, többek között hulladékhasznosító-mû létrehozásaMoszkva város körzetében+ további együttmûködési formák14., Haditechnikai együttmûködés15., Bankközi együttmûködés16., Együttmûködés a vállalkozói és szakmai érdekképviseletiszervek közöttA Magyar-Orosz Gazdasági Együttmûködési Kormányközi Bizottság fi-gyelemmel kíséri a Memorandumban foglaltak végrehajtását, döntése-ket hoz, valamint ajánlásokat tesz a Magyar Köztársaság és az Oroszor-szági Föderáció közötti gazdasági együttmûködés középtávú fô irányai-val kapcsolatos feladatok teljesítésére.

A Kóka János gazdasági miniszter(mint az orosz-magyar kormányközi bi-zottság egyik társelnöke) és Leonyid D.Rejman informatikai és hírközlési mi-niszter (mint a másik társelnök) általaláírt memorandum rögzíti a MagyarKöztársaság és az Oroszországi Föde-ráció közötti gazdasági együttmûkö-dés középtávra szóló fô irányait.

A memorandum

Oro

szo

rszá

gVlagyimir Putyin és Gyurcsány Ferenc

7

Az elmúlt két évben felgyorsult a gazdasági sza-bályozás korszerûsítésének folyamata. Oroszor-szág WTO belépésének elôkészítése elôsegíti avilágpiaci normákhoz való közelítést. A gazdaság-irányítás korszerûsítését jelzi az új adókódex ki-dolgozása, a bank-és pénzügyi rendszer átalakí-tása, a kis-és középvállalkozásokat akadályozóadminisztratív akadályok csökkentése. A gazda-sági szerkezet átalakítását szolgáló mechaniz-musokat mûködtetnek, így különleges gazdasá-gi övezetek jöttek létre, javult a befektetési klí-ma, Oroszország közelgô WTO csatlakozásaösztönzô hatást gyakorolhat a külföldi befekte-tôkre. A pénzügyi politikára jellemzô, hogy atöbbletbevételek felhasználását illetôen erôsö-dött a központi elosztás mértéke, a pénzügyistabilitás és a gazdaság tôkevonzásának növe-kedése mellett. Csökkent a külsô adóság, to-vább javult az ország hitelbesorolása, nôtt a sta-bilizációs alap bevétele.2005-ben a makrogazdasági mutatók valame-lyest romlottak, a legnagyobb gondota 12,7%-os infláció okozza, amit az élelmiszer-árak, a lakás- és a kommunális szolgáltatásidíjak, valamint az üzemanyagárak emelkedésegerjesztett. A gazdagági növekedést döntôena belföldi kereslet – mindenek elôtt a lakosságifogyasztás – emelkedése idézte elô. Jelentô-

sen nôtt a központi költségvetés bevétele,a deviza és az aranytartalékok összege, a rubelfelértékelôdött. A külkereskedelmi termékfor-galom 340 milliárd dollárt tett ki, az export241,3 milliárd dollár (+32,9%), az import 98,5milliárd dollár (+30,4%) volt. Oroszország belépése a WTO-ba 2006-ban vár-ható, de a tárgyalások még elhúzódhatnak, s haátmeneti idôszakot követôen is, az importvá-mok csökkenek. Az innovációs középtávú gaz-dasági terv megvalósításának keretében Befek-tetési Alapot hoztak létre 70 milliárd rubel indu-ló tôkével nagy infrastrukturális projektek meg-

valósítására, amelyek átfutási ideje 5 évet meg-haladó. Megkezdôdött négy nemzeti projektmegvalósításának elôkészítése. A gazdasági fo-lyamatok tervezésénél a GDP további bôvülésé-vel, a rubel erôsödésével, az infláció fékezésévelszámolnak.

AAZZ OORROOSSZZ GGAAZZDDAASSÁÁGG FFOONNTTOOSSAABBBB MMUUTTAATTÓÓII ((AA MMEEGGEELLÔÔZZÔÔ ÉÉVV %%--ÁÁBBAANN))

1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005

GDP 105,4 108,3 103,8 104,3 107,3 107,1 106,4

Ipari termelés 111,0 112,0 105,0 104,0 107,0 106,1 104,0

Mezôgazdasági termelés 104,1 107,7 107,5 101,5 101,5 101,6 102,0

Beruházások 105,3 117,4 110,0 102,6 112,5 101,6 102,0

Külföldi befektetés 9,5 10,9 14,2 19,7 29,7 40,5 16,5*

Import Mrd USD 30,2 33,4 41,5 46,2 57,3 75,6 98,5

Export Mrd USD 72,9 103,1 100,0 106,7 133,7 181,5 241,3

*2005. I. féléves adat Forrás: OF Goszkomszat

Kereskedelmi forgal-munkat erôsödô di-namika jellemzi: a2002-ben még 2,7milliárd dollárt kitevôáruforgalom 2005.végén már meghalad-ta a 6 milliárd dollár.Az elmúlt három esz-tendôben bekövetke-zett gyors és egyenle-tes exportnövekedés(évi kb. 35%) ered-ményeként a magyar

kivitel a piaci típusú magyar–orosz gazdasági kapcsolatok történetébenelôször 2005-ben haladta meg az egymilliárd dollárt (1.170 millió dollár– 29% növekedés). Importunk az energiahordozó árak gyors növekedé-se miatt kivitelüknél is nagyobb mértékben, 44%-al bôvült tavaly éselérte a 4,875 millió dollárt.A magyar kivitel struktúrája korszerûsödött, több, mint háromnegyedétfeldolgozott termékek és gépek teszik ki. Legdinamikusabban a maga-san feldolgozott termékek (gyógyszerek és gyógyászati készítmények,számítástechnikai eszközök, mobiltelefonok, jármûipari termékek) köré-ben bôvül a magyar export. Örvendetes, hogy a hagyományos magyaragrárkivitel is közel egyharmaddal nôtt. Mivel az importunk 85-90%-át kievô energiahordozók (kôolaj, földgáz)árai az elmúlt idôszakban meredeken emelkedtek, ezért az áruforgalompasszívuma igen magas, 2005-ben mintegy 3,7 milliárd dollárt tett ki.Ezt a kereskedelmi mérleghiányt még az export jelenlegi gyors növeke-dési üteme sem képes ellentétezni.A kedvezô tendenciák kialakulásában közrejátszik, hogy a kétoldalúgazdasági kapcsolatok alakításában a hangsúly a korszerû együttmûkö-dési formákra helyezôdött: erôsödik a magyar tôkekihelyezés, a minél

szélesebb körû gyártási kooperáció, a szolgál-tatások exportja és a magyar fôvállalkozási te-vékenység az Orosz Föderációban.Az utóbbi idôkben a magyar üzleti körök ér-deklôdése és aktivitása is megnôtt Oroszországirányában, ezzel párhuzamosan – az állami ke-reskedelem-fejlesztési intézetek révén – javult

az exportfinanszírozás és a tôkekivitel pénzügyi feltételei. Felélénkült apárbeszéd a két ország pénzügyi körei között: egy éven belül két bank-közi konferenciára került sor több tucat orosz és magyar pénzintézetrészvételével. Több mint 10 éves szünet után találkoztak a két országközponti bankjának vezetôi is. 2005-ben több kiemelt kereskedelemfej-lesztési rendezvényre került sor Oroszországban: májusban Moszkvábanönálló magyar nemzeti kiállítás, júniusban a 9. Szentpétervári GazdaságiFórumon a magyar kormány, a törvényhozás és az üzleti körök vezetôi-nek részvételével. A kétoldalú kapcsolatok fellendülését segíti az is, hogy2005. novemberében megnyílt Jekatyerinburgban a Moszkvai Kereske-delmi Képviselet irodája, melynek kapcsán a Kereskedelmi Képviselet ésaz ITDH üzleti találkozót szervezett. E találkozó jelentôs elôrelépést ho-zott Szverdlovszk és Cseljabinszk megyékkel való kereskedelmi kapcsola-tainkban többek között a magyar vállalatok oroszországi építôipari beru-házásokban való részvételében.Napjainkban igen komoly konkurenciával kell számolniuk a magyar cé-geknek. A vezetô európai és tengerentúli vállalatok egyre nagyobb mér-tékben nyernek teret az oroszországi régiókban és sikeres beruházásaiknakköszönhetôen mind fontosabb szerepet töltenek be. Az Oroszországbanfennálló államigazgatási és gazdaságirányítási rendszerekben a külkeres-kedelmet is befolyásoló érdemi döntések túlnyomó része helyben szület-nek, a régiók kormányának – a saját költségvetésbôl megvalósított be-szerzéseken és fejlesztési programokon túlmenôen – döntô befolyása van

AA MMAAGGYYAARR --OORROOSSZZ KKÜÜLLKKEERREESSKKEEDDEELLMMII FFOORRGGAALLOOMM AALLAAKKUULLÁÁSSAAExport (millió USD) Import (millió USD)

2004 2005 2005/’04 2004 2005 2005/’04

Élelmiszerek, italok, dohány 193,9 247,2 127,40% 1,0 0,6 57,80%

Nyersanyagok 25,4 15,6 61,60% 147 182,2 123,70%

Energiahordozók 0,6 7,5 1316,20% 2716,8 4344,7 159,90%

Feldolgozott termékek 520,2 690,2 132,70% 407,7 244,3 59,90%

Gépek és szállítóeszközök 168,7 210,4 124,70% 112,2 102,9 91,80%

Összesen 908,8 1170,9 128,80% 3385,0 4874,7 144,00%

Az utóbbi négy évben – nem utolsósorban a felélénkült felsôszintû párbe-szédnek köszönhetôen – kedvezô for-dulat következett be a magyar-oroszgazdasági együttmûködésben. Gazda-sági kapcsolatainkat nem terhelik nyi-tott kérdések. Megoldódtak azok aproblémák (kölcsönös piacvédelmiintézkedések, Magyarországgal szem-ben fennálló orosz államadósság),amelyek korábban nehezítették a gaz-dasági együttmûködést.

Üzleti kapcsolataink

Oro

szo

rszá

g

Az orosz gazdaság

Oro

szo

rszá

g

Az orosz gazdaság az utóbbi hét évbenlendületesen és folyamatosan fejlôdik.Ebben fontos szerepe volt annak, hogyaz 1998. évi pénzügyi válság következ-tében a rubel mintegy kétharmaddalleértékelôdött, ezért a belföldi ter-melés versenyképessé vált az importtalszemben. Kedvezôen alakult továbbOroszország számára a külpiaci kon-junktúra, elsôsorban a kôolaj ára.

8

Vologda megyei képviselôi Vjacseszlav Poz-galjov kormányzó vezetésével március végénBudapesten és Miskolcon vettek részt üzletimegbeszéléseken. A kormányzó a magyarfôvárosban élénk érdeklôdés mellett zajlott ta-lálkozó után egyebek között az orvosi mûszer-szállítások területén való együttmûködés lehe-tôségét emelte ki. Vologda megyében gyer-mekkórház és egy radiológiai klinika építésébenés mûszerekkel való ellátásában mûködtekközre magyar vállalatok, kórházi mûszereekszállításában szintén részt vesznek magyar cé-gek. A beruházások értéke eléri a 30 millió eu-rót – ismertette. Jelenleg egy 32 millió eurósberuházás keretében épülô megyei sportcsar-nok felszerelésére írtak ki pályázatot, amely-nek valószínûleg szintén magyar társaság lesza nyertese – tette hozzá.

A megyérôlVologda megye több mint másfél Magyaror-szágnyi, fôként erdô (73%) borította területen145.700 km2-en fekszik. Földrajzilag igen ked-vezô helyen, hiszen elérhetô közelségben van-nak a legfejlettebb közép-, illetve északnyuga-ti orosz, valamint az észak-európai piacok. Amegye székhelye Vologda város, mely Moszk-vától 450 kilométerre, északi irányban fekszik,alapításának éve megegyezik Moszkva alapítá-sával (1147). Vologda megyében 28 közigaz-gatási egység, 344 település található, a négylegjelentôsebb városa: Vologda, Cserepovec,Szokol, Velikij Usztjug, mely az utóbbi oroszMikulás, Gyed Moroz hazája. Lakosainakszáma: 1.245.500 fô, ez Oroszország összla-kosságának 0,9%-a.Az erôs iparral rendelkezô megye vezetô ter-melô ágazatai a kohászat (acél, drót, kábel) ésa vegyipar (ammónia, kénsav, mûtrágya, szti-rol). A megyében található Oroszország legna-gyobb fémkombinátja a Szeversztal Rt., mely2004-ben mintegy 10,5 millió tonna acélt állí-tott elô. A megye gazdaságában további fon-tos szerepet játszik a gépipar (csapágy, feldol-gozó gépek, kôolaj szivattyúk), a faipar (kiter-melés és feldolgozás), a mezôgazdaság (hús,tej, len termelés) valamint a könnyûipar.A megye termelô ágazatai az oroszországi teljestermeléshez a hengerelt áruk esetében 17%-al,acéltermelést tekintve 16%-al, a csapágy gyár-tás alapján 14,5%-al járulnak hozzá. Emellett

jelentôs a mûtrágyagyártás 10,8% és a lenvá-szongyártás 11,4% aránya is. A megye a teljesorosz fakitermelésbôl 12,1%-kal részesedik.Vologda megye nettó költségvetési befizetô,szaldója pozitív, bevételei nagy részben(58,7%) nyereségadókból származnak. 2004-ben költségvetési bevétele mintegy 120 milli-árd forint nagyságrendû.

KülkereskedelemVologda megye külkereskedelme folyamato-san bôvül. 2004-ben a teljes külkereskedelmiforgalom meghaladta a 3 milliárd dollárt. Kivi-telében a legnagyobb részben, 75%-kala vas- és acélipari termékek (2 milliárd dollár),illetve 14,7%-kal a vegyipari termékek (402millió dollár, és a fa- faipari termékek 7%-kal(195 millió dollár) szerepeltek. Behozatala isfigyelemre méltóan növekedett (+78%), melyfôként a gépipari termékek importjának(213 millió dollár) tudható be.A 2004. évi statisztikai kimutatások szerinta megye 93 országgal folytatott külkereske-delmi tevékenységet, melyek közül legfonto-sabb partnerei USA, Németország, Észtország,Olaszország, Törökország, Nagy -Britannia,Finnország, Irán, Irán, Mexikó, Svájc, Litvánia,

Kína, Ukrajna, Franciaország, Kanada, Francia-ország, Belgium, Dánia, Csehország, Ausztriaés Magyarország. A megye vezetô külkereskedelmi vállalatai: Se-verstal Rt., Ammofosz Rt., Cserepoveci AZOT,Severgal zRt., AGRO- Cserepovec, Cserepove-ci bútorgyár, Fehér Patak zRt., Csagodosensz-kij Üveggyár, stb.

Külföldi befektetésekVologda az Oroszországi GazdaságfejlesztésiMinisztérium felmérése alapján 2004-ben a 8.legvonzóbb befektetôi célpont volt az Orosz Fö-derációban, maga mögött hagyva ezzel pl. Tyu-meny megyét. A külföldi befektetések jelentôsrésze a vas- és acéliparba irányultak. A legna-gyobb befektetôk: az USA, Nagy-Britannia, Finn-ország és Németország cégei voltak.Vologda regionális szinten is intenzíven ápoljakülkapcsolatait az USA-val, Finnországgal,Svédországgal, Norvégiával, Ausztriával, Szlo-vákiával, Olaszországgal, Spanyolországgal,Csehországgal, s végül, de nem utolsó sorbanhazánkban Borsod-Abaúj-Zemplén megyével.

További információ a megyérôl:www.vologda-oblast.ru

a helyi üzleti körök tevékenységére. A szerzôdéses kapcsolatok megújítá-sa folytatódik. 2005. februárjában a miniszterelnöki látogatás során kerültaláírásra az új gazdasági együttmûködési megállapodás. Az abban foglal-tak szerint alakult meg a Magyar-Orosz Gazdasági Együttmûködési Kor-mányközi Bizottság, melynek elsô ülése 2005. szeptemberében, Budapes-ten volt. A bizottsági munka a létrehozott ágazati (ipari, energetikai, be-fektetési, építôipari, hírközlési, és az információs technológiák, regionális,agrár, haditechnika) munkacsoportokban folytatódik, melyekhez kapcso-lódóan kétoldalú megállapodások is születtek.Putyin elnök február végén tett hivatalos magyarországi látogatása al-kalmával gazdasági és egyéb megállapodások aláírására került sor. (Er-rôl külön szólunk – a szerkesztô.) Ezen kívül olyan potenciális üzleti le-hetôségeket kínáló orosz régiókkal került aláírásra együttmûködésimegállapodás, mint Csuvasföld, Szverdlovszk, Cseljabinszk és Moszkva

megye; ezek közül az utóbbival, 2006. március 7-én. Befektetési kap-csolatainkra jellemzô, hogy a tôkeigényes nagyobb projektekre csak anagyobb tôkeerejû cégek képesek (pl. MOL, Richter, Pannonplast). Azoroszországi magyar befektetések fô területei a kitermelô ágazatok, agyógyszeripar, a szolgáltató szektor és a mezôgazdaság. Az eddigi kihe-lyezett magyar tôke ismereteink szerint 4-500 millió dollárra becsülhetô.Mindemellett több magyar–orosz vegyes vállalat Oroszországban elsô-sorban kereskedelemmel, szállítmányozással foglalkozik.A kétoldalú befektetési kapcsolatok tekintetében Magyarország elsôsor-ban az EU-csatlakozás okán, vélhetôleg felértékelôdik az orosz cégekszámára. Jelenleg azonban az Orosz Föderáció, amely a világ 21. legjelen-tôsebb befektetôje hazánkban a befektetett tôke alapján csak a 38. helyetfoglalja el. Az orosz cégek változó érdeklôdést tanúsítanak a magyarorszá-gi befektetési lehetôségek, beruházási és együttmûködési projektek iránt.

Putyin elnök budapesti látogatásánakköszönhetôen megsokasodtak azorosz megyei szintû üzleti delegációklátogatásai Magyarországon. Ezek alátogatások konkrét eredményekethozhatnak a helyi és központi finan-szírozású oroszországi beruházásokterén történô együttmûködésben.

Lehetôségek Vologda megyében

Oro

szo

rszá

g

VVOOLLOOGGDDAA MMEEGGYYEE KKÜÜLLKKEERREESSKKEEDDEELLMMEE TTEERRMMÉÉKK SSZZEERRIINNTTII BBOONNTTÁÁSSBBAANN

Termékek Export (M USD)Aránya a teljesexportból (%)

Import (M USDAránya a teljesimportból (%)

Vas -acél, színesfém termékek 2059 75,1 32 9,5

Vegyiipari termékek 402 14,7 29 8,4

Fa-, faipari, fûrészáru 195 7,1 2 0,6

Energiahordozók 25 0,9 2 0,5

Gépipari termékek 14 0,5 213 62,6

Élelmiszer, élelmiszeripari nyersanyagok 5 0,2 9 2,6

Könnyûipari termékek (ruha, cipô) 0,04 0 0,2 0,05

Egyéb termékek 42 1,5 54 15,8

Összesen 5741 100 340 100

9

– Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fontos vám- ésszállítási kapu Kelet és Nyugat között – utalt azelônyös földrajzi fekvésre Gazda László. – Azukrán, elsôsorban kárpátaljai kapcsolatok mellettkülönbözô megállapodások kötik össze megyén-ket több oroszországi régióval is, így Moszkvamegyével, Moszkva városával, Tyumeny, Perm ésSzverdlovszk megyékkel. Közülük Moszkva me-gye az egyik kiemelten fontos partner, hiszen azottani vállalatok mûtrágyát, közlekedési eszkö-zöket, alkatrészeket, gumiipari termékeket, villamoserômûvi berendezése-ket és fûrészárut szállítanak Magyarországra. Innen zöldség-gyümölcs kon-zerveket, tejipari termékeket, gyógyszereket, táptakarmány készítménye-ket, papír, karton, mûanyag és mûanyag termékeket vásároltak. 2005.márciusában Nyíregyházán hivatalos megállapodás aláírására került sorMoszkva megyével a gazdasági-kereskedelmi, tudományos-technikai éskulturális együttmûködésrôl, majd a célok realizálása érdekében 2006. ja-nuárjában három évre szóló konkrét programot írtunk alá Moszkvában.Számunkra ezt azért is fontos, mert a Moszkvában és vonzáskörzetébenélô sokmilliós lakosság hatalmas piaci lehetôséget jelent. Az együttmûkö-dési program, mely nem csak megyei, hanem régiós, mi több, országoskapcsolatrendszert és érdekeltségeket is érint, kiterjed például az ipari koo-peráció erôsítésére, és a kereskedelemfejlesztésre. – Közös projektek létrehozása, orosz befektetôk bevonása is atervek között szerepel. Mit jelent ez konkrétan?– Közös, és az orosz kormány által meghirdetett projektekben is szó le-het az együttmûködésrôl. Az utóbbi idôk folyamatait és az orosz szán-dékot tekintve ez az együttmûködés más, mint korábban, hiszen nemcsak és nem elsôsorban áruszállításról van szó. Oroszországban az egyikcél a mezôgazdaságot illetôen az önellátás megteremtése, ennek érde-kében gépek, technológiák, vetômagok vagy tenyészállatok beszerzésé-ben érdekelt, támaszkodva a magyar szakmai tudásra és tapasztalato-kra. A magyar – köztük a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei – vállalkozá-sok közös cégek létrehozásával lehetnek jelen az orosz piacon, haté-kony munkamegosztásra épülô, komplex együttmûködéseket kidolgoz-va. Így a magyarországi cégek, vállalkozások tevékeny részesei lehetnekaz oroszországi mezôgazdaság fejlesztésének. Hasonló együttmûködé-sek, közös vállalatok jelenthetik a jövô útját az ipar területén és máságazatokban is.

– A logisztika is az együttmûködés egy fontos területét jelenthe-ti. E téren milyen elképzelések vannak?– Az orosz partner különös figyelmet fordított az egyeztetés során azáhonyi térségre, ahol befektetôként is megjelenhetnek, de ugyan-csak fontos a tervezett Moszkva környéki magyar logisztikai és rak-tárbázis megvalósítása is. Záhonyt illetôen az is feladatunk, hogy ösz-tönözzük az orosz vállalatokat szállítási útvonaluk erre irányítására,hiszen ekkor lehet az itteni tervezett logisztikai és raktárbázist igazánkihasználni, hatékonyan és gazdaságosan üzemeltetni. Természete-sen a sikerhez az is szükséges, hogy hasonló fejlesztések valósuljanakmeg Csapon, a határ túloldalán, az ukrajnai területen. Reményeinkszerint a tervezett – a határ mindkét oldalát érintô – fejlesztésekbenmagyar, ukrán és orosz városok, megyék, régiók is részt vesznek, fe-lismerve ennek nagy jelentôségét. Örömteli, hogy magyarországi lá-togatásán Putyin elnök úr kifejezte az orosz fél együttmûködési, be-fektetési készségét. Egy másik, jelentôs beruházás lehet a mi me-gyénkben, Nyírbátor térségében egy komoly üzem és raktárbázis ki-alakítása is.Szeretném még hozzátenni – fogalmazott Gazda László –, hogy mi bí-zunk abban, és készek is vagyunk arra, hogy fokozzuk a magyar-ukrán-orosz gazdasági kapcsolatokat a kölcsönös elônyök jegyében. Nagy le-hetôségeket látok a logisztika mellett az integrált mezôgazdasági ter-melésben, a megújuló energia hasznosításában, de az oktatásban, kép-zésben is lehetnek kifejezetten hasznos együttmûködések. Fontosnaktartjuk továbbá, hogy a magyar kis- és középvállalkozások is megtaláljáka helyüket a Moszkva megyével és a többi orosz régióval alakuló együtt-mûködésünkben. Várjuk az orosz beruházókat Szabolcs-Szatmár-Beregmegye ipari parkjaiba is. A lehetôségek adottak, közös feladatunk, hogyaz elképzeléseket tartalommal töltsük meg.

Magyarország legkeletibb megyéjeSzabolcs-Szatmár-Bereg. Ukrajnávalhatáros, de az ukrán mellett komolyorosz gazdasági kapcsolatokat is ápol,illetve fejleszt. Gazda Lászlóval, a me-gyei közgyûlés elnökével a folyamat-ban lévô és tervezett együttmûkö-désekrôl beszélgettünk.

Gilyán György, a Gazdasági és Közle-kedési Minisztérium közigazgatási ál-lamtitkára, a keleti piacokért felelôskormánybiztos és Szergej Morozov, Ul-janovszk megye kormányzója május 3-án Budapesten tárgyalásokat folyta-tott a kétoldalú gazdasági kapcsolatok-ról, és aláírta a GKM és Uljanovszkmegye közötti gazdasági és együttmû-ködési megállapodást.

Közös fejlesztések

Oro

szo

rszá

g

Újabb tárgyalások

Oro

szo

rszá

g

Az aláírást követô sajtótájékoztatón GilyánGyörgy hangsúlyozta: a magyar-orosz gazda-sági együttmûködésben egyre inkább elôtérbekerül a régiókkal való kapcsolatépítés. SzergejMorozov magyar know-how-nak nevezte,hogy orosz viszonylatban közvetlenül a régiók-kal tárgyalnak a kapcsolatépítésrôl.

Küldöttségek sora Az orosz delegációban a megyei adminisztrá-ció vezetôi mellett a helyi kamara alelnöke, va-lamint számos uljanovszki cég képviselôi kap-tak helyet. Az uljanovszki kormányzót a GKM

közigazgatási államtitkárán kívül fogadta Be-nedek Fülöp, az FVM államtitkára, és tárgyalá-sokra került sor az EXIMBANK Zrt., az IkarusHolding, valamint számos magyar agrár és élel-miszeripari cég képviselôivel. Putyin elnök februári magyarországi látogatá-sát követôen felélénkültek a regionális kapcso-latok is, azóta Vologda megye, a sztavropoliterület, és most Uljanovszk megye kormányzó-ja látogatott Magyarországra. Az elmúlt idô-szakban számos megállapodást írt alá a GKMaz Oroszországi Föderáció régióival: a CsuvasKöztársasággal, Szverdlovszk és Cseljabinszkmegyékkel, valamint Moszkva városával. A magyar-uljanovszki kapcsolatok a kialakulásstádiumában vannak. Az elmúlt három évbena megyébe irányuló magyar export nem voltszámottevô, a magyar import pedig néhányszázezer dollárt tett ki. Orosz statisztikai ada-tok szerint Magyarország a megye exportjábana 13. helyen áll.

Gilyán György elmondta, hogy a most aláírtdokumentum keretjellegû, tartalmazza minda-zokat a szempontokat, hogy miként kívánják afelek elôsegíteni a kétoldalú kapcsolatok erôsí-tését. Az államtitkár jelezte, hogy szeptemberelején magyar üzletemberek utaznak Ulja-novszk megye több városába, hogy a helyi vál-lalkozókkal felmérjék az együttmûködés konk-rét lehetôségeit. Úgy vélekedett, hogy magyarviszonylatban a tudományos együttmûködésreis lehetne építeni, egyetemeik, fôiskoláik résztvehetnének tapasztalatcserében.

Kapcsolatok Szergej Morozov emlékeztetett arra, hogy me-gyéjüknek korábban szoros kapcsolata voltVeszprém megyével. Szándékaik szerint eztszeretnék feléleszteni, illetve más megyékkel istestvéri kapcsolat létesítésére törekednek.

Gazda László

10

A további okokról és a Mehib tevékenységérôlSzakács Tibor vezérigazgató tájékoztatta la-punkat.A hatékony jelenlét azt jelenti – összegzettelöljáróban –, hogy közelebb legyünk az ügy-felekhez, gyorsabban cserélhessünk informá-ciókat és reagálhassunk az orosz partnerekkelkapcsolatos kérdésekre, tennivalókra.

Milliárdos lehetôségek– Nem csak konkrét üzletek bonyolításáról vanszó – részletezte a vezérigazgató –, de meg kellismerni és érteni az orosz piacot, az ott zajlófolyamatokat, hogy a kockázatvállalást illetôenrugalmasan tudjunk reagálni. Célunk továbbá,hogy pontosan megismerjük azt az orosz sza-bályzórendszert, ami meghatározza az üzlet-kötések hátterét. Jó, ha tisztában vagyunka kereskedelmi kapcsolatokkal és költségvetésiviszonyokkal, amelyek alapján az orosz régiók,önkormányzatok mûködnek. Az állandó jelen-léttel azt is demonstrálni szeretnénk, hogy nyi-tottak és készek vagyunk a különbözô üzletikonstrukciókra Oroszországban.– Miért pont most került sor az irodamegnyitására?– Partnereink piaci aktivitása mára elérte azta szintet, ami megalapozottá tette, hogy fo-lyamatos és állandó jelenlétünk legyen Orosz-országban. Az orosz piacon folyamatban lévôkomolyabb ügyletek, amelyeknek részesei va-gyunk, elérik az egymilliárd amerikai dollár ér-téket, ezek között a néhány millióstól a száz-milliósig széles a skála.Szakács Tibor beszélgetésünk során utalt arrais, hogy hihetetlen fellendülés jellemzi most azorosz piacot a beruházások tekintetében, s eb-ben a magyar cégek is részt kívánnak venni,mint azt a példák mutatják. Látszik az is, hogyaz Orosz Föderációban nagy az igény a külföl-di finanszírozású beruházások, üzletkötésekiránt. A magyar partnerek mellett szóló érv,hogy a magyar pénzintézetek olyan kamat-szinteket kínálnak ügyfeleiknek, (az alapkamat4-6%, a magyar agráripari termékek oroszpiacra jutása esetén az alsó határ a jellemzô),amelyek keresetté teszik ezeket a finanszírozá-si konstrukciókat. Ez a kamatszint pedig úgyvalósítható meg, ha a Mehib hitelbiztosítása isvele jár, hiszen kevés olyan bank van, amelyiksaját kockázatra ad hiteleket ezen a piacon.Ezeknek a lépéseknek köszönhetô az, hogy rö-vid-, közép és hosszú lejáratú ügyletek valósul-hatnak meg, a remények és kilátások szerintmind nagyobb számban.– Milyen jellegû ügyletek a jellemzôek?– Elsôsorban olyanokról van szó, amelyekbena magyar mellett a másik fél oroszországi ön-kormányzati vagy régiós kötelezettségvállalásmellett jelenik meg. A jellemzô területek közétartozik az egészségügy, az energetikai pro-jektek, az infrastrukturális fejlesztések ésa szociális lakásépítési program. Az utóbbi te-rén a magyarok úttörô szerepet játszanak, hi-szen az elsô ilyen típusú projekt magyar beru-házó révén, magyar banki háttérrel, a Mehibhitelbiztosítása mellett valósult meg.

A jôvô útja– Mi a továbblépés iránya, hogyan fokoz-ható a magyar cégek oroszországi jelenlé-te, párhuzamosan a Mehib szerepvállalá-sával?– Napjaink jellemzôje, hogy a hagyományosáruexport felôl, illetve a mellett a figyelema projekt-finanszírozási ügyletek, illetve a be-fektetés jellegû konstrukciók felé irányul.A magyar cégek is befektethetnek – és be isfektetnek! – Oroszországban, ott üzemeltet-hetik a vagyont, illetve orosz partnerükkel kö-zösen mûködtethetik beruházásukat. Kimond-hatom, hiszen Putyin elnök úr magyarországilátogatása során is kijelentette: az orosz fél elis várja, hogy a magyar beruházó tulajdonosikockázatot is vállalva garantálja a beruházássikeres mûködését.A mi küldetésünk – értem ez alatt a moszkvaiirodánk tevékenységét is –, hogy ha a magyarcég megtalálta orosz partnerét, az általuk kö-tött szerzôdés fizetési feltételeit javítsuk, a ve-vôkockázatokat kezeljük. Ennél persze többrôlis szó van. Hiszen ha kialakítunk egy jó pénz-ügyi konstrukciót, az újabb ügyleteket generál.Erre jó példa, hogy már több orosz partnermegkeresett bennünket, hogy magyar part-nert találjunk számukra, akik mi közremûkö-désünkkel valósítják meg az üzleteket, beru-házásokat.A jövôben még hatásosabbak szeretnénk lenni– tette hozzá Szakács Tibor –, ami azt jelenti,hogy a szokásostól eltérô tevékenységként mimagunk is mozdulunk az ügyfelek felé. Példá-ul beminôsítünk (ratingelünk) orosz piaci part-nereket, ezzel a vállalati biztosítási háttérrelpedig a magyar cégek is hatékonyabban tud-nak üzletet kötni. A folyamatos jelenlét min-denkinek igen fontos, ezért a moszkvai iro-dánk révén olyan csapat kialakítása a cél,melynek tagjai jól ismerik a helyi piaci viszo-nyokat és szabályzókat, alkalmasak a lehetô-ségek közvetítésére, az orosz partnerekkel va-ló együttmûködésre.

Együtt másokkal– Moszkvában kihez fordulhatnak az ér-deklôdôk?– Réthi Sándor az iroda vezetôje, aki jól isme-ri Oroszországot, az ottani gazdasági folyama-tokat, s már évek óta együttmûködô partnere,tanácsadója, a Mehibnek. Hiszen például ku-tatásokat végzett, illetve szakembereinkkel jár-ta Oroszországot és segített kialakítani sikereskonstrukciókat. A képviselet megnyitása lehe-tôséget ad arra, hogy társintézményeink isépíthessenek rá, például. az Eximbank az ex-

portügyletek finanszírozásával, vagy a Corvi-nus Befektetési Rt. a melynek ugyancsak célja,hogy a külpiacokon izgalmas magyar projek-teket generáljon tôkebefektetésekkel. Termé-szetesen, miként eddig, ezután is hatékonyegyüttmûködésre törekszünk a magyar képvi-seletekkel, így a moszkvai és jekatyerinburgikereskedelmi képviselettel, a nagykövetség-gel, a gazdasági attasékkal.Végezetül szeretném megjegyezni, hogya Magyar Exporthitel Biztosító Rt. tervei kö-zött szerepel, hogy a közeljövôben Ukrajná-ban fokozza tevékenységét. Ez majd egy kö-vetkezô beszélgetés témája lehet a HÍD olva-sói számára.

Márciusban Moszkvában megnyitottairodáját a Magyar Exporthitel Biztosító(Mehib). Célja: hatékony és állandó je-lenlétet biztosítani a Mehibnek, hiszenszámos, az orosz piacot érintô exportügylet részese.

A Mehib képviseleti irodája elérhetségei:

Képviseletvezetô: Réthi Sándor123242 Moszkva,

Krasznaja Presznya u. 1-7.

Telefon: 00-7-495-252-5450Fax: 00-7-495-255-1050

E-mail: mehib1@hungary.ru, mehib2@hungary.ru

Közelebb az ügyfelekhezO

rosz

ors

zág

Szakács Tibor

Következô számunkból

• Célkeresztben Románia

• Fehérorosz kapcsolatok

• Az orosz kamara Magyarországon

• Vásári visszapillantók

• és még sok hasznos információ…

11

MOMENTÁN VÁMÜGYNÖKSÉGH– 4400 Nyíregyháza, Lujza u. 11.

Tel.: (+36-42) 460-084. Fax: (+36-42) 506-212 Internet: www.momentan.hu

• Spedíció • Komplex vámügyintézés • Engedélykérelmek • Utólagos eljárások • Kezességvállalás • Reexpediálás• OTP-vámpénztár • Engedélyezett címzett/feladói tevékenység • Közvámraktározás, vámtanácsadás • Reexpediálás

Belföldi, közvám, és áfaraktárunkban vállaljuk Ukrajna, Ro-mánia irányába – kisebb tételekben – exportra kerülô árukraktározását, helyi vámkezelését (este és hétvégén is), továb-

bítását, a tulajdonosrendelkezései alapján.

SunInWest Inc. H–1053 Budapest

Ferenciek tere 7–8., 3. lh., 2/11.Telefon: (36-1) 486-0540

Fax: (36-1) 486-0541E-mail: office@suninwest.com

Web: www.suninwest.com

12

Hirdessen a Híd-ban!info@feliciter.axelero.net

H–3104 Salgótarján, Park út 12.Te l . : ( + 3 6 - 3 2 ) 5 1 3 - 6 2 5

Nemzetközi szállítmányozás és logisztika

H–3104 Salgótarján, Park út 12.Te l . : ( + 3 6 - 3 2 ) 5 1 3 - 6 2 5

Nemzetközi szállítmányozás és logisztika

Service on Time

13

14

MegrendelôszelvényMegrendelem a HÍD címû lapot a 2006 évre.

A 6 lapszám elôfizetési díja 1980 Ft+áfa*.

A cég neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Ügyintézô: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Postacím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Számlázási cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Példányszám: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Telefon/fax: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Dátum / aláírás: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

* Az ár tartalmazza a postaköltséget. Kérjük, a kitöltött megrendelôt a (06-42) 504-930-as fax számra küldje vissza.

�

Rétfalvi György vezérigazgató 2005. május2. óta vezeti az ITDH-t. Az eltelt egy évben re-gionális alapokra helyezte az addig megyei ala-pon mûködô irodahálózatot, racionalizálta éspiaci modell alapján átalakította a központirészlegeket. Az így kialakult üzletági szervezetszámos újszerû, proaktív projektet, befektetés-ösztönzési módszert tudott vezetésével haté-konyan alkalmazni, valamint az ügynökség ha-gyományos kereskedelemfejlesztési tevékeny-ségébe szelektív, nagyobb és kisebb vállalkozá-sok számára egyaránt alkalmazható újfélemegközelítést vezethetett be.Az elmúlt egy év történéseirôl és az aktualitá-sokról beszélgettünk.

Hazánk elismerése– Önt a közelmúltban a WAIPA, (a befek-

tetés-ösztönzési ügynökségek nemzet-közi szervezete elnökségi tagjává ésegyben a Közép-Kelet Európai régióigazgatójává választották. Mit jelent eza tisztség?

– A WAIPA elnökségi tagság mindenek elôttMagyarországnak szóló elismerés, kellettpersze ehhez exponáltság, azaz az ITDHeredményei. Ez a kinevezés Magyarországelismerése a befektetés-ösztönzésben. Sze-mély szerint nekem az elismerés mellett egy-részt jóval több munkát jelent majd, másrésztlehetôséget arra, hogy regionális igazgató-ként megtaláljam a közös pontokat a helyen-ként konkurens helyenként együttmûködôügynökségekkel való kapcsolattartásban.Minden nemzetközi megbízás reflektorfény-ben létet is biztosít, a trendek elemzéséhezhivatalból is közelebb kerülök. A konferen-ciákon, elôadásokon – hiszen az érdeklôdôkoda mennek –, kiváló lehetôség teremtôdikkapcsolatok felvételére és szélesítésére.– Beszélgetésünk napja évforduló is, hi-

szen pontosan egy éve lett az ITDH ve-zérigazgatója. Nem mondhatni, hogynyugalmi állapot jellemezte akkor aszervezetet…

– Valóban, meglehetôsen turbulens viszo-nyok jellemezték a kht. szakmai megítélését.A kritika szerint nem elég professzionális ésnem elég hatékony mûködés jellemezte azITDH-t, a rendelkezésre álló összeg túl nagyrészét élte fel mûködésre, belterjesség jelle-mezte, egyszóval az ügyfelek keveset profi-táltak az ITDH-ra fordított pénzbôl. Hatéko-nyabb gazdálkodást kell folytatni, ez nyilván-való volt. Azóta radikális, de pozitív változá-sok történtek. Ügyfél-orientáltabb lett a szer-vezet, költségstruktúrában és szervezetébenis átalakítottuk. Minôségi cserék és a belsôtartalékok feltárása révén a szervezetség, ahozzáállás, a szakmai professzionalizmus isjelentôsen javult. Ennek következtében aszakmai közvélemény igen pozitívan tekintránk, bár egy év rövid idô a mûködési kultú-ra-váltásban, különösen a külpiaci szerveze-tet illetôen.

Két cég egyben– A piaci igényekhez igazodva határoztunkszervezeti és létszámkeretünk módosításáról –avatott a részletekbe Rétfalvi György. – Az ad-minisztratív kiadások csökkentése érdekébenracionalizáltuk a belföldi hálózatunkat. Keve-sebben, de reményeink szerint még hatéko-nyabban dolgozunk. Ma gyakorlatilag két cégmûködik az ügynökségen belül. A társaságegyik része a magyarországi befektetések ösz-tönzését végzi, segíti a külföldi cégek letelepe-dését, bôvülésüket. A másik cégünk fôleg amagyar kis- és középvállalatok külpiacokra ju-tását támogatja, azaz külpiaci szempontbólvett kereskedelmi- és üzletfejlesztéssel foglal-kozik. Igyekszünk még jobban az egyedi válla-lati igényekre koncentrálni. Az exportra törek-vô, ezen a téren kezdô hazai cégeknek inkubá-torprogramot indítottunk, a konkrét piaci vi-szonyokhoz igazodó üzleti tervet készítünkszámukra. Kialakítottunk az export-elôminôsí-tô rendszert, amelynek keretében kiszûrjük akülföldi piacra jutásra legesélyesebb cégeket.Nekik fejlesztési, oktatási programjaink révénaz eddiginél hatékonyabb segítséget adha-

tunk. Szakma-specifikus egyeztetéseken tájé-kozódunk arról, mit érdemes és mit tudunktenni a magyar cégek érdekében. Az ITDH mára a céges versenyszféra kultúrájá-nak irányába mozdult el. Számokkal jelezvemíg korábban a céges és állami jelleg aránya20-80% volt, mára 60-40%-ra alakult a pozíci-ónk. Mûködésünkben továbbra is a cégszerû-ség felé törekszünk. – A profit-orientált mûködés megoldás

lenne?– Ezt így nem mondanám. A befektetés-ösz-tönzés többnyire minden országban térítés-mentes, mert a kiemelt ágazatoknak államipromóciós segítség kell. A kereskedelemfej-lesztési tevékenység viszont szinte kivétel nél-kül minden konszolidált OECD országban térí-téses alapon zajlik. Az alapszolgáltatás ingye-nes, a magasabb hozzáadott érték, a tanácsa-dás térítéses alapon történik, hozzájárulva azügynökség finanszírozásához. Van, ahol az ál-lam megpályáztatja a tevékenységet, államimegbízást ad, szerzôdéses alapon.Évente átlagosan 350 befektetési projektet keze-lünk, ebbôl nagyságrendileg hatvan-hetven való-sul meg, profit-orientáltan körülbelül száz meg-kereséssel foglalkoznánk, s körülbelül 45 valósul-na meg. Mi azonban nem tanácsadó ügynökségvagyunk, ami több országban kutat fel lehetôsé-get a megbízónak, a mi feladatunk, hogy a lehe-tô legjobb színben tüntessük fel hazánkat a be-fektetôk, a mûködôtôke idevonzása érdekében.Nekünk Magyarországot kell promotálni.

Több pénz jut– Ha visszatekint az elmúlt esztendôre, mi

volt a legnehezebb, s mit tart kiemelke-dô eredménynek?

– A legnehezebb az elsô 2-3 hónap volt, hogya nehézségtömegbôl élhetô, jól mûködô céget

15

Az ITDH Magyar Befektetési és Keres-kedelemfejlesztési Kht. a Gazdasági ésKözlekedési Minisztérium (GKM) hátté-rintézménye. Kapcsolatokat teremt abelföldi vállalkozók, az állami és regio-nális közigazgatási intézmények és akülföldi partnerek között. Az elmúltévek során kiépült, államigazgatáshozés a piaci szereplôkhöz fûzôdô formálisés informális kapcsolataival, a meg-szerzett gazdasági és piaci ismereteivelegyedülálló szolgáltatást nyújt.

Egy év mérlege

Itth

on

A közelmúltban Kóka János gazdasági miniszter (balról) a Magyar Gazdaságért kitüntetéssel ismerte el Rétfalvi György munkáját.

alakítsak ki. Az éves tervet el kellett készíteni, aszervezetet átalakítani. Egy hónap alatt azon-ban megszületett a támogatási szerzôdésünkés a jóváhagyott költségvetésünk. Amit a leg-pozitívabbnak mondanék, az az átszervezésgyorsasága úgy, hogy tulajdonképpen a kísér-leti nyúl szerepét játszottuk, de nem lehetettkétesélyes a kimenetele. Úgy sikerült át- és új-jászervezni az ITDH-t, hogy akár példaként isállítható az államigazgatás elé. Errôl az alaprólindulva most már a további szakmai fejlôdésenés bôvítésen gondolkodunk. Az üzleti szférá-ban is rendszeresen meg kell újítani, vagy át-szervezni a cégeket a talpon maradás, illetve aversenyképesség megtartása, vagy további nö-velése miatt. Nincs ez másként a mi esetünk-ben sem.– Nem csak az ITDH szervezete alakult át,

de változott a magyar vállalkozásokkülföldi kiállításon való részvételénektámogatása is. Kevesebb az úgyneve-zett elsô kategóriás kiállítás, ahol kol-lektív megjelenésre van lehetôség, ta-lán több a régi második kategóriásokszáma.

– E területen is tükrözôdnek a piaci- és cégigé-nyek Ahol a nagy generális kiállítások irántimagyar érdeklôdés és a kollektív megjelenés

igénye, ott így történik. Elsôsorban Romániá-ban és Szerbia-Montenegróban van erre pél-da. De ahogy Nyugat-Európában és másutt isegyre nagyobb hangsúlyt kapnak a szakkiállí-tások a általános jellegûekkel szemben, úgy amagyar cégek is egyre inkább szakma specifi-kusan gondolkoznak. Egy cég azért megy ki,sok pénzt áldozva egy külföldi vására, hogybemutatkozzon és üzleti kapcsolatokat épít-sen, ez pedig a szakma specifikus kiállításokirányába viszi el a megjelenéseket, hiszen ottjobban, célzottabban lehet kapcsolatokat épí-teni, s nemcsak a konkurenciával de leendôpartnerekkel is találkozni. Mi alkalmazkodunkaz igényeknek, ha valahová nagyobb számbankívánnak menni a magyar vállalatok, van lehe-tôség a támogatott megjelenésre. A múlt évi-hez képest 15 százalékkal több, 460 millió fo-rintból tudjuk támogatni a kereskedelemfej-lesztés különféle eszközeit. Ehhez hozzátenn-ém még, hogy soha ennyi rendezvényt, bemu-tatót, szakmai fórumot nem szerveztünk, mintahányat idén tervezünk. Mindezt úgy, hogy atavalyihoz hasonlóan, idén is négymilliárd fo-rintból gazdálkodunk. Az átszervezésnek kö-szönhetôen azonban idén több pénz jut kon-krét kereskedelemfejlesztési és befektetés-ösz-tönzési szolgáltatásokra, mint korábban.

16

Kereskedelemfejlesztési pályázat

Itth

on

Névjegy

2005. május 2-ától Rétfalvi György az ITDH Magyar Befekteté-si és Kereskedelemfejlesztési Kht. vezérigazgatója. RétfalviGyörgy a Partners J. Walter Thompson reklámügynökségtôlérkezett az ITDH élére. Korábban Magyarországon és külföl-dön szerzett vezetôi, értékesítési és marketingtapasztalatokat:1991 és 1999 között a Unilevernél dolgozott különbözô be-osztásokban, majd 1999 és 2003 között a Zwack Unicum Rt.vezérigazgatójaként tevékenykedett.

Elérhetôségek:ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.1061 Budapest, Andrássy út 12.Telefon: 06-1-472-8100Fax: 06-1-472-8101E-mail: info@itd.huInternet: www.itd.hu

A WAIPA

A befektetésösztönzési ügynökségek nem-zetközi szervezete, a WAIPA (The WorldAssociation of Investment PromotionAgencies) elnökségi taggá és egyben a Kö-zép-Kelet Európai régió igazgatójává vá-lasztotta Rétfalvi Györgyöt, az ITDH Ma-gyar Befektetési és KereskedelemfejlesztésiKht. vezérigazgatóját. Rétfalvi György meg-bízatása 2 évre szól, így 2006. márciusától2008. márciusáig látja el a két poszttal járófeladatokat.A WAIPA-t 1995-ben, Genfben alapították.A nemzeti befektetésösztönzési ügynöksé-geket – összesen 186 ügynökséget, 147 or-szágból – tömörítô szervezet célja fejleszte-ni az együttmûködést a nemzeti ügynöksé-gek között regionális és globális szintenegyaránt, javítani az információáramlást atagok között, segíteni a külföldi mûködô-tôke (FDI) áramlást, ösztönözni az országokés régiók tapasztalatcseréjét valamint kon-krét technikai segítséget, képzési lehetôsé-get nyújtani. A befektetési ügynökségektermészetes partnerei egymásnak, hiszen atôkekihelyezések tekintetében is eljárószervezetek, mindkét oldalról támogatják amûködôtôke globális áramlását.

Tisztelt Partnereink!

A MAC-LINE Kft. az alábbiakban ajánlja a 2006. évre azon kereskede-lemfejlesztési rendezvényeit, amely Önök számára kül- és belföldönegyaránt kedvezô lehetôséget jelenthetnek termékeik, szolgáltatásaikbemutatására, új üzleti partnerek, együttmûködések felkutatására. Érdeklôdésüket a (06-62) 430-861 telefon és fax vagy a (06-62) 430-430-as telefon számon, vagy a macline@ekopark.hu e-mail címen vár-juk. Weboldalunk: www.macline.hu.

ROMÁNIA:1. Construct-Ambient, Bukarest, május 17–21.

Nemzetközi Belsôépítészeti és Lakberendezési Szakkiállítás) 2. Csíkexpo, Csíkszereda, május 31. – június 02. Általános Vásár3. Brassó Expo, Brassó, augusztus 30. – szeptember 2.

Regionális vásár szakmai napokkal

SZERBIA-MONTENEGRÓ1. Interfest, Újvidék, június 02–04. Nemzetközi Bor Fesztivál 2. Topolya Expo és III. Bácska-Land, Bácstopolya, szeptember 07–10.

Általános Vásár és Mezôgazdasági-élelmiszeripari Szakkiállítás

BULGÁRIA1. Printcom, Plovdiv, június 06–10.

Nemzetközi Nyomdaipari Szakkiállítás2. Nemzetközi Technikai Kiállítás + Jármûkiállítás, Plovdiv, szep-

tember 25–30. A vásár 10 szakkiállítás gyûjtôrendezvénye

VásárajánlóMac-Line Kft.

Meghirdették az idei Kereskedelemfejlesztési Pá-lyázatot. A pályázat célja, hogy a kereskedelemfej-lesztési tevékenység támogatásával megkönnyítsea pályázók külpiaci megjelenését, elôsegítse a ma-gyar termékek nemzetközi elfogadtatását.E célok érdekében vissza nem térítendô támo-gatás igényelhetô többek között egyes marke-ting-eszközök meghatározott költségeihez.

Támogatási jogcímek:

* Hirdetések megjelentetése külföldi szak-folyóiratokban: Maximum három szakfolyóiratban, évente há-romszori megjelentetés költségeihez lehet hoz-zájárulást kérni, melynek mértéke 50% lehet,egymillió forint értékhatárig.

A Feliciter Kiadó ajánlja ügyfelei részére hirde-tés megjelentetésére a PUNTEA c. román nyel-vû és a MOCT c. orosz nyelvû lapjait. A PUN-TEA nyolc éve Románia egész területén megje-lenô gazdasági-üzleti szaklap, a MOCT Ukrajnateljes területén, valamint Oroszország hazánkszempontjából kiemelt régióinak üzleti körei-hez eljutó gazdasági-üzleti szaklap.

17

A magyar gazdasági miniszter Magyar-országot mint befektetési célországotnépszerûsítette Svájc gazdasági köz-pontjában. Dr. Kóka János februárbantöbb svájci nagyvállalattal folytatottbilaterális megbeszélése után Magyar-ország telephely elônyeirôl tartott elô-adást Zürichben számos, fôként a kis-és közepes svájci vállalati szférát kép-viselô vendég elôtt.

Hazánk befektetési célpontSváj

c

A gazdasági fórumot Svájc második legna-gyobb bankjának konferenciaközpontjábanrendezték meg az ITDH zürichi irodája, a berniMagyar Nagykövetség, a Svájci-Közép-EurópaiKereskedelmi Kamara valamint a Svájci-Ma-gyar Kereskedelmi Kamara szervezésében. Arendezvényen jelen volt Marc-André Sala-min, Svájc budapesti nagykövete valamint Bo-ros Jenô, a Magyar Köztársaság berni nagykö-vete is.Urs P. Gauch, a Credit Suisse vállalati kapcso-latokért valamint a nagyvállalati ügyfelekért fe-lelôs vezetôje köszöntôjében pozitívan értékel-te a magyar gazdaság fejlôdését valamint a ha-zánkban uralkodó vállalkozóbarát környezetet.

Boros Jenô nagykövet köszöntôje során a szo-ros bilaterális kapcsolatok hangsúlyozása mel-lett az 1956-os magyar forradalom 50. évfor-dulójáról emlékezett meg.Különlegesen ünnepélyes hangulatot kölcsön-zött a rendezvénynek Marco P. Foglia, a Pho-enix Mecano egykori svájci vezetôjének a ki-tüntetése. Foglia úrnak, aki a stein am rhein-ialkatrész- és mûszerdoboz gyártó Phoenix Me-cano számára épített fel üzemet Kecskeméten,Kóka miniszter úr felolvasta Magyarország Mi-niszterelnökének köszönetét és átadta a Ma-gyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét.A Phoenix Mecano 1993 óta jelentôs és sikeresbefektetéseket hajtott végre magyarországi le-ányvállalatánál, mely a kezdetekben 44 fôt al-kalmazott és 1,5 millió eurós forgalmat ter-

melt. Ma 1017 fô dolgozik ugyanezen a telep-helyen 88 millió eurós forgalmat generálva. Er-rôl az óriási fejlôdésrôl és a helyi tapasztalatok-ról beszélt meggyôzôen Benedikt Goldkamp,a Phoenix Mecano jelenlegi vezetôje. Ezenévek alatt a svájci cég több mint 40 millió eurótfektetett be Magyarországon, amellyel a kecs-keméti üzem a Phoenix Mecano legnagyobbtermelési telephelyévé, Bács-Kiskun megyeegyik legnagyobb munkaadójává és adófizetô-jévé vált. Az üzemben mûanyag- és alumíniumdobozokat, villanymotorokat, transzformáto-rokat, vezérlôrendszereket valamint fóliatasz-tatúrákat gyártanak.A Zürich központjában megtartott gazdaságifórum legfontosabb eseménye azonban ter-mészetesen a magyar gazdasági miniszter„Why Hungary” (Miért Magyarország?) címûelôadása volt, mellyel nagy sikert és elismeréstaratott a svájci vállalati vezetôk körében.„A berlini fal Budapesten dôlt össze“ mondtaa miniszter, utalva ezzel Magyarország úttörôszerepére a vasfüggöny lebontásában, vala-mint a demokrácia és a piacgazdaság elsôkénttörténô bevezetésében. Magyarország kedve-zô geográfiai fekvése, kelet és nyugat kapujá-ban való elhelyezkedése bázist biztosíthata Balkán felé a svájci cégek termelés-kihelyezé-sei során. A magyarországi telephelyek erôssé-gei között – a jó makroökonómiai keretfeltéte-lek és a 4,2%-os gazdasági növekedés mel-lett – három jellegzetességet emelt ki a minisz-ter: a megbízható infrastruktúrát illetve a fo-lyamatos autópálya építést, a jól képzett mun-kaerô produktivitását és a versenyt támogató

keretfeltételeket. Dr. Kóka János beszédébenhangsúlyozta, hogy Magyarország már nemakar az olcsó telephelyek közé tartozni. Erôssé-ge a produktivitás, amelyen keresztül a külföldivállalatok is sikeresen termelnek Magyarorszá-gon. Ezt a tényt a régió országai közül, a ha-zánkban legnagyobb egy fôre esô befektetésiérték bizonyítja legjobban. Ehhez a kormányelônyös adózási rendszer felállításával járulhozzá, pl. a kutatás-fejlesztés területén hazánkaz adózási kedvezmények tekintetében a világvezetô országai között helyezkedik el. Néhányágazatot a kormány célzottan is támogat, ígyaz elektronikát, az informatikát és a telekom-munikációt, a biotechnológiát, az autógyár-tást, a logisztikát és szolgáltató központok (pl.a regionális call centerek) felépítését. Másik ki-emelt fontosságú terület a magyar kis- és kö-zepes vállalatok támogatása, többek között hi-telgarancia nyújtásán és egyéb kedvezô ka-matkondíciójú lehetôségeken keresztül, hozzá-járulva ezáltal, hogy a magyar kis- és közepesvállalatok a külföldi befektetôk megbízhatóbeszállítóivá válhassanak. A svájci vállalatokszámára magyarországi befektetéseik során to-vábbi elônnyel jár a rendelkezésre álló uniós tá-mogatási lehetôségek esetleges felhasználása. A nagy érdeklôdésre számot tartó zürichi ren-dezvény is bizonyítja, hogy Magyarországszámára Svájc, mint tôkeexportôr egyre fonto-sabbá válik. 2004 végéig a svájci mûködôtôkebefektetések állománya elérte a 450 millió eu-rót. Egyedül 2004-ben a Helvét Államszövet-ségbôl 42,8 millióeuró (2005. elsô há-rom negyedévébenpedig már 63,2 millióeuró) mûködôtôkeérkezett, mellyelSvájc a 7. legjelentô-sebb befektetô volthazánkban.További programunk 2006-ban a magyar vál-lalatok számára Svájcban: Swisstech 2006 – Basel (http://www.swisstech2006.com/ca/cc/ss/)

Szmetana Mónika

Immáron hetedik alkalommal kerülnek a Zulie-fermesse során a beszállítók a középpontba jú-nius 20-22. között. A Lipcsei Vásár a kiállítás +szakmai rendezvények + üzletember-találko-zók kombinációval Németországban egyedü-lálló lehetôségeket biztosít Önnek, mint be-szállítónak. A Z 2006 fókuszában az autóiparmellett a berendezésekhez, a gép- és szer-számgyártáshoz történô beszállítások állnak,ugyanakkor fontos termékcsoport az elektroni-

ka, fémmegmunkálás, mûanyag- és gumifel-dolgozás is. A már hagyományokkal rendelkezô „Einkäu-fertage” – Beszerzôi Napok alkalmával a kiállí-tók ingyenesen folytathatnak tárgyalásokatbeszállítókat keresô nemzetközi vállalatokkal.További partnerkeresési lehetôség a „CON-TACT” - Beszállítók beszállítókkal találkoznak– program, melyen a kiállítók szintén ingyene-sen vehetnek részt. A kiállítás ideje alatt szin-

tén lehetôségük nyílik a MicroCar 2006 jármû-kiállítás megtekintésére, a 10. Jármûipari Be-szállítói Konferencián való részvételre, továbbáa Porsche és a BMW gyárak meglátogatására. Az érintett szakmai szövetségekkel, valamint aregionális kereskedelmi kamarákkal karöltve azInterpress Kiállítások Kft. kollektív magyarstand keretében megszervezi kiállítói részvéte-lüket. További felvilágosítással Sziráky Lászlókiállítás-szervezô (1/302-7525/112-es mellék)áll szíves rendelkezésükre, ill. további általánosinformációt a www.zuliefermesse.de interne-tes honlapon találhatnak. A lipcsei vásárokkalkapcsolatos egyéb kérdésekben Seifert Ibolyavásárképviselô áll szíves rendelkezésükre.(1/302-7525/120-as mellék) A kiállításon ott lesz a Feliciter Kiadó Brücke c.német nyelvû üzleti kommunikációs lapja.

VásárajánlóZ 2006 – Die ZuliefermesseN

émet

ors

zág

Kóka Jánosés Marco F. Foglia

Összeállításunk el-készítésében ha-zánk zágrábi nagy-követségérôl dr.Sült Tibor vezetôkülgazdasági szak-diplomata volt segít-ségünkre.

Alkotmányos és törvényi garanciákA Horvát Alkotmány garantálja a tulajdonhoz való jogot beleértve a kül-földiek tulajdonszerzését, továbbá a vállalkozói szabadságot piacgazda-sági alapon. Tiltja monopóliumok létrehozását és garanciákat ad a kül-földi beruházóknak. Ezek szerint a tôkebefektetéskor szerzett jogotnem lehet törvényes, vagy jogi úton szûkíteni, a külföldi befektetôk ré-szére garantált a befektetett tôke és a profit kivihetôsége, vagyoni kár-pótláskor pedig a piaci értéket kell alapul venni.Külföldi cégek és magánszemélyek tôkéjének befektetése többfélekép-pen történhet:– a kereskedelmi társaságokról szóló törvény alapján kereskedelmi tár-saságba való tôkebefektetéssel,– a bankokról és takarékszövetkezetekrôl szóló törvény alapján, taka-rékszövetkezetet mintegy 0,5 millió eurónak, bankfiókot 1,25 millió eu-rónak, bankot 2,5 millió eurónak, nemzetközi mûveletekre felhatalma-zott bankot 7,5 millió eurónak megfelelô tôkével lehet alapítani,– a kisvállalkozókra vonatkozó törvény alapján egyéni vállalkozóként,– a koncessziókra vonatkozó törvény alapján koncesszió megszerzésével.

Külföldiek tulajdonszerzéseKülföldi jogi, vagy természetes személy – ha el akarja kerülni a problé-mákat - legegyszerûbben úgy szerezhet ingatlant, koncessziót, vagy tu-lajdont, ha céget alapít Horvátországban, és ennek nevére vásárol, mivela kereskedelmi társaságokról szóló törvény szerint az ilyen cég hazai jo-gi személynek tekintendô. Külföldi természetes, vagy jogi személyek saját nevükre akkor szerez-hetnek ingatlant, ha a két ország közt reciprocitás érvényesül. Magyarjogi és természetes személyek esetében ugyan ez fennáll, de az enge-délyezés több évig is elhúzódhat, elutasítás esetén elveszhet a foglaló,az ingatlan legális bérbeadása pedig csak egyéni vállalkozóként történôbejelentkezéssel – bonyolult és költséges módon – történhet.

KoncesszióA koncessziós törvény” (Zakon o koncesijama, Narodne novine 89/92)szerint a stratégiai célú természeti kincsek (nyersanyagok, tengerpart)tartós állami tulajdont képeznek, és nem idegeníthetôek el, gazdaságikihasználásuk kizárólag koncesszió alapján történhet. Koncesszió nyilvá-nos felhívás, vagy pályázat alapján, hazai és külföldi jogi, vagy természe-tes személyeknek egyaránt adható. A megyei önkormányzat 12, a kor-mány 33, a Szábor 99 évre adhat koncessziót, a korlátozásokat specifi-kus törvények – például a kommunális szolgáltatásokról szóló törvény,vagy a bányászati törvény – szabályozzák.

Cégalapítás, társasági formák, képviseletA kereskedelmi társaságokról szóló törvény (Zakon o trgovačkim društvi-ma, Narodne novine 111/93, 1993.12.15., illetve 34/99, 52/00 és 118/03módosításai) szabályozza a létrehozható társaságok formáit és a külfölditulajdonosokra vonatkozó alapvetô feltételeket. A törvény szerint kül-földiek társaságokat kizárólagos tulajdonnal is alapíthatnak. Acégalapítás a Kereskedelmi Bíróság (Trgovački Sud) cégjegyzékébe tör-ténô bejegyzéssel történik. Lényeges, hogy a külföldi cég, mielôtt bármimódon – például vállalkozási szerzôdés alapján – megkezdi tevékenysé-

gét Horvátországban társaságot, legalább fió-kot köteles bejegyeztetni. A leggyakoribb tár-sasági formák az alábbiak:Részvénytársaság (d.d.) alapításakor a mini-málisan szükséges tôke mintegy 27 ezer euró-nak megfelelô kuna összeg .Korlátolt felelôsségû társaság (d.o.o.) mind-össze 2,7 ezer eurónak megfelelô kuna alap-

tôkével alapítható. Az alapítási költségek elszámolhatók a társaságra.Társaság, illetve egyéni vállalkozás Horvátországban 2005-tôl többnagyvárosban (Zágráb, Split, Rijeka, Eszék stb.) egyablakos rendszerbenis bejegyeztethetô. Az eljárás menete a www.hitro.hr honlapon angolnyelven is megtalálható, illetve a formanyomtatványok, valamint befize-tési szelvények letölthetôk.Azon külföldiek, akiknek hazájukban bejegyzett telephelyük van – mi-elôtt sok kötelezettséggel járó céget alapítanának Horvátországban –a cégbíróságon fiókot, vagy a Gazdasági Minisztériumban képviseletiirodát jegyezhetnek be. A fiókvállalat az anyacég nevében járhat el.A képviseleti iroda nem jogi személy, nem köthet szerzôdéseket és be-vételekre sem tehet szert. Horvátországban a külföldi természetes sze-mélyek részére megengedett az egyéni vállalkozóként történô mûkö-dés, ehhez kereskedôi engedélyt kell szerezni, és a Kereskedelmi Bírósá-gon regisztráció szükséges.

Adórendszer, társadalombiztosításA nyereségadó mértéke 20%. A 2004. évi nyereségadó és SZJA törvé-nyek megszüntették az osztalékadót. (Mindössze a 2005. január 1. elôttkeletkezett nyereségbôl származó osztalék után kell megfizetni az addi-gi 15 % forrásadót.)A személyi jövedelemadó 2005-ben havi 1.600 kunáig (kb. 210 euró) 0%,3.200 kunáig 15%, 8.000 kunáig 25%, 22.400 kunáig 35%, e felett45%. Helyi adót a települések az SZJA 30%-ának mértékéig vethetnek ki.A 22%-os általános ÁFA kulcs mellett a kenyérre, tejre, anyatejpótlóra,gyógyszerekre, egyes egészségügyi eszközökre és könyvekre 0% a for-galmi adó. 22% ÁFA terheli a szolgáltatásokat is, kivéve a külföldi turis-ták szervezett nyaralását, amelyre a kulcs 0%. Tervezik az ÁFA csökken-tését, az EU társulás megköveteli a 0%-os kulcs megszüntetését.Fogyasztási adót kôolajszármazékokra, dohánytermékekre, sörre, sze-szes italokra, üdítô italokra, kávéra, repülôgépekre, vízi jármûvekre, sze-mély- és egyéb gépkocsira kell fizetni. Ingatlanvásárlás esetén 5% ingat-lanforgalmi adó fizetendô. Egyes környezetszennyezô tevékenységekután környezetvédelmi adót kell fizetni.2003. január 1-tôl változatlanul a munkaadó a bruttó bér után összesen17,2%, a munkavállaló pedig 20,0% nyugdíj-, baleset- és egészség-biztosítási, illetve foglalkoztatási járulékot fizet. 2002. óta magánnyugdíjpénztárakra is építô nyugdíjbiztosítási rendszer van életben.

Befektetések ösztönzéseA 2000. évi 73/00 sz. Befektetés ösztönzési törvény, a 2004. évi127/04 sz. Nyereségadó törvény, és a 2004. évi 127/04 sz. SZJA törvénykülönféle, de igen korlátozott kedvezményeket határoznak meg:A 4, 10, 20 és 60 millió kuna (kb. 0,5, 1,3, 2,7 és 8,0 millió euró) értéketmeghaladó, legalább 10, 30, 50, illetve 75 új munkahelyet létrehozóberuházásokra 10 évig 10%, 7%, 3%, illetve 0% kedvezményes nyere-ségadó kulcsot, a termelôeszköz apportra vámmentességet, más terüle-ten pedig foglakoztatási hozzájárulást, telkek és infrastruktúra akár in-gyenes juttatását biztosítja. E kedvezményeket kizárólag újonnan alapí-tott cégek vehetik igénybe, ugyanakkor a törvény nem határozza meg,hogy mit jelent az „új cég” fogalma, így – mivel az ingatlan bejegyzése,vagy az építési engedély megszerzése több évig is eltarthat – kétségesséválik a kedvezmények igénybevehetôsége. Az adókedvezmény összegenem haladhatja meg a befektetés értékét. Apportként bevitt telkek, 1évnél régebbi épületek, és használt munkaeszközök sem számíthatókbe a befektetési összegbe.A gazdaságilag elmaradott, területeken, hegyvidéken mûködô cégek– ha több mint 5 állandó munkaviszonyban lévô, legalább 9 hónapja ottélô alkalmazottat foglalkoztatnak, akik legalább fele különlegesen ke-zelt területen lakik – a zónától függôen a nyereségadó 25, 50 vagy75%-át fizetik. Vukovár városára teljes nyereségadó-mentesség van ér-

18

Elôzô lapszámunkban részletesenszóltunk a déli szomszédunkkal valógazdasági kapcsolatainkról, a horvátgazdaságról, Horvátország külkeres-kedelmérôl. Most újabb hasznos in-formációkat teszünk közzé.

Befektetések jogi keretei

dr. Sült Tibor

Ho

rvát

ors

zág

> Körbetartozások. Bár javul a helyzet,számolni kell egyes horvát cégek rossz fizetô-képességével. Óvatosság szükséges, mivel a jólmûködôk mellett több ezer horvát cég vancsôd közeli helyzetben.

> Utazás. Horvátországba új személyiga-zolvánnyal, útlevél nélkül is be lehet lépni. Avámosok belépéskor napi 100 euró, illetveszállásfoglalás esetén napi 50 euró bemutatá-sát kérhetik. Legegyszerûbb személygépkocsi-val utazni, de jó lehetôségeket kínálnak a MA-LÉV naponta indított Zágráb-Budapest, illetvea nyári idôszakban közlekedô spliti, dubrovnikijáratai. Rendszeres belföldi légi járatok a fôvá-ros Pula, Zadar, Split és Dubrovnik között köz-lekednek. A szigeteket hajójáratok kötik össze,

Krk és Pag szigetekre hídon is át lehet hajtani.A Horvátországba érkezô külföldi – ha nemszállodában, vagy fizetô vendégszolgálatnál la-kik – azonnal köteles bejelentkezni a rendôrsé-gen, tiltott a vadkempingezés. A kuna közé-párfolyama 7,3–7,5 HRK/EUR körül mozog, aszállodák, éttermek és az élelmiszerüzletek amagyarországinál esetenként 20–30% drá-gábbak, a benzin ára hasonló, mint nálunk, adiesel üzemanyag némileg olcsóbb.

> Munkaszüneti napok. Január 6. – Há-rom Királyok Ünnepe; május 1.- Munka Ünne-pe; június 22. - Fasizmus Elleni Harc Napja; jú-nius 25. - Államiság Napja; augusztus 5. - aGyôzelem és Hazafias Hála Napja; október 8. -Függetlenség napja; továbbá Húsvét Hétfô, Úr-napja (június 15.), Nagyboldogasszony (au-gusztus 15.), Halottak Napja (november 1.),Karácsony és Újév.

> Jó tudni. Az üzleti kapcsolatfelvétel so-rán érdemes tekintettel lenni arra, hogy a hor-vátok döntô többsége katolikus, érzelmi ele-mek is megjelennek a szerb, bosnyák, vagyszlovén kapcsolatok értékelésében, érzékenyeka szerb, a horvát és a bosnyák nyelv közti kü-lönbségekre.

vényben 2014-ig. A fejletlen területeken a dolgozók személyi jövedele-madó kedvezményt élveznek, szélesebb az adóalap adómentes sávja.Ingatlanforgalmi adó nem fizetendô, amennyiben az új tulajdonos foly-tatja az ingatlanban az addig folytatott tevékenységet. A felújításhoz éskorszerûsítéshez szükséges berendezések és alkatrészek – az éventemeghatározott kontingensek erejéig – vámmentesek, ilyenkor import-engedélyt kell kérni.

A szabadkereskedelmi zónáknak nevezett ipari park jellegû területe-ken „A vámszabad zónákról szóló törvény” (Zakon o slobodnim zonama,Narodne novine 44/1996) és a Nyereségadó törvény szerint a szabadke-reskedelmi zónákban mûködô cégek a nyereségadó 50%-át fizetik.A szabadkereskedelmi zónában 1 millió kunát (kb. 135 ezer euró) megha-ladó építkezés esetén a társaság az elsô 5 évben teljes nyereségadó-men-tességet élvez. A kormány nagyobb kedvezményekrôl is határozhat.A kutatási-fejlesztési tevékenységre bejegyzettadóalanyok teljes egészében mentesülnek anyereségadó megfizetése alól.

Munkavállalási engedélyA „Külföldiekrôl szóló” törvény (Zakon ostrancima, Narodne novine 109/03) szerintkülföldi természetes személyek, ha bármilyenmódon munkát kívánnak végezni Horvátor-

szágban, akár egyénileg, akár bejegyzett cég alkalmazottjaként, ideért-ve az ügyvezetô igazgatókat is, munkavállalási vagy üzleti engedélyt kö-telesek szerezni. Munkavállalási engedély nélkül a tulajdonos, az ügyvezetô, az igazgató-ság és a felügyelô bizottság tagja akkor tevékenykedhet, ha nincs mun-kaviszonyban a cégnél, és munkavégzése nem haladja meg az évi össze-sen 3 hónapot. Hasonlóan nem kell munkavállalási engedély – aláírtmegállapodás alapján – a helyieket betanító, vagy továbbképzô külföldicég alkalmazottjainak, ha megszakítás nélkül legfeljebb 3 hónapot dol-goznak, továbbá a leszállított gépek és berendezések szerelôinek alkal-mankéntlegfeljebb 30 nap, összesen évi 3 hónap munkavégzés esetén.Üzleti engedélyt (poslovna dozvola) kérhet az egyéni vállalkozó, illetvea cég többségi tulajdonosa ügyvezetési, felügyeleti feladatok végzésére.Munkavállalási engedélyt (radna dozvola) kell szerezni a Horvátországbanbejegyzett cégnél alkalmazandó külföldi dolgozók részére, ami rendkívül

nehéz. A kiadható engedélyek számát tevékeny-ségenként és megyénként kvótákhoz kötik. Azévente meghatározott kvóták a már meglévôengedély meghosszabbítására elegendô, illetvenéhány hiányszakmákra (pl. hajóépítô, oktatási,egészségügyi, idegenforgalmi szakmákra) vo-natkozik. A cégek kulcsfeladatait végzô szemé-lyek – egyedi elbírálással – kvótán kívül kaphat-nak engedélyt.

Ingatlanvásárlás engedélyezéseAnnak, aki nem jegyez be horvát céget, hanemmagyar jogi, vagy természetes személyként– viszonossági alapon – kíván ingatlant vásárol-ni, súlyos kockázatokkal kell szembenéznie.A horvát Külügyminisztérium nem adja mega hozzájárulást, ha rendezetlenek a tulajdonvi-szonyok, illetve ha engedély nélkül épített in-gatlanról van szó. Mivel a közigazgatási hivata-loknak, helyi gazdasági érdekekre hivatkozva,Magyarországon is joga van megtagadnia hozzájárulást külföldiek ingatlanvásárlásá-hoz, e lehetôséget – a viszonosság elve miatt –Horvátországban sem lehet kizárni. A hozzájá-rulás nélkül az adás-vételnek nincs jogi érvé-nye, elveszhet a foglaló.

Telekkönyvi bejegyzésHorvátországban még mindig két nyilvántartáslétezik: telekkönyv és kataszter. Folyamatbanvan az ingatlan nyilvántartás digitalizálása,a restanciák feldolgozása, az „elektronikusföldkönyv“ Interneten már részlegesen hozzá-férhetô (www.pravosudje.hr digitalne zemljis-

ne knjige). Az ingatlanszerzést – amíg azegységesítés folyik – mindkét helyen be kell je-gyezni. Mivel a két nyilvántartás eltérhet, vá-sárlás elôtt helyi szakértôkkel (ügyvéd, ingat-lanközvetítô) célszerû az ellenôrzést, illetve abejegyzést intéztetni. A bejegyzés feltételea külügyminisztériumi engedély és az ingatlan-forgalmi adó megfizetése.

Építési engedélyekRendkívül hosszadalmas és bonyolult, többévig is elhúzódhat az építési, felújítási enge-délyek kijárása. A 2004. évi Területrendezésitörvény és a „Védett tengerpart menti területrendezésérôl és védelmérôl szóló rendelet”most dolgozták át az országos, megyei és ön-kormányzati területrendezési terveket. Különö-sen megszigorították az Adria partján történôépítkezés feltételeit, védettnek nyilvánítva aszigetek teljes területét, a szárazföld partvonal-tól számított 1000 méteres, továbbá a tenger300 méteres sávját. Precedensként lerombol-tak néhány engedély nélkül épült családi há-zat, nyaralót. Az elvi és a kivitelezési enge-

délyeket sokszor informális szempontok szerintbírálják el. Nagyobb beruházásoknál környe-zetvédelmi hatástanulmányt is kell készíteni,a terveket 30 napra nyilvánosan kifüggesztik,és az észrevételeket bizottságok, hatóságokmérlegelik. Fontos ezért a beruházás helyszíné-nek megfelelô kiválasztása, ahol az önkor-mányzat együttmûködô.

Ingatlan hasznosításCsalódhatnak azok, aki bérbeadás céljára vá-sárolnak saját nevükre ingatlant. A Vendéglá-tói tevékenységrôl szóló törvény szerint ven-déglátói tevékenységet (étel készítése, fel-szolgálása, szálláshelynyújtás) csak kereske-delmi társaságok, egyesületek és egyéni vál-lalkozók (obrtnik), magánszemélyként pedigkizárólag horvát állampolgárok folytathatnak.Külföldi személy saját ingatlanját kizárólagúgy adhatja bérbe, ha az illetékes fôvárosi, il-letve megyei közigazgatási hivatalnál egyénivállalkozóként regisztráltatja magát, vagy sa-ját céget jegyeztet be!

19

További információk:Magyar Köztársaság Zágrábi Nagykövetsége10000 Zagreb, Pantovcak 128, Tel: +385-1-4822-055, Fax: +385-1-4822-051

Sorokban

A zágrábi külgazdasági szakembereinktapasztalatai alapján a legkritikusabbterületek az ingatlanokkal kapcsolato-sak. Felsorolunk néhányat:

Ingatlan ügyek

Ho

rvát

ors

zág

A célokról, a kamara szolgáltatásairól és tagsá-gáról Almási-Gátai Éva, az MKIK Magyar-Horvát-Bosnyák Tagozatának titkára adott tá-jékoztatást lapunknak.– A 2006. tavaszán Zágrábban megalakulóMagyar-Horvát Kamara általános célja a Ma-gyarország és Horvátország közötti gazdasági,kereskedelmi kapcsolatok ápolása, tagjai gaz-dasági érdekeinek elômozdítása összegeztea lényeget. További célja, hogy a Horvátország-ban mûködô magyar tulajdonú cégek, illetve aMagyarország iránt érdeklôdô vagy magyar cé-gekkel kapcsolatban lévô horvátországi cégekszámára szolgáltatásaival szakmai támogatástnyújtson. A kamara ugyanakkor a kis- és kö-zépvállalkozások számára is értékes informá-ciókkal szolgál a két ország gazdaságáról, üzle-ti szokásairól és aktívan hozzájárul a partner-kapcsolatok fejlesztéséhez.– Ki lehet a kamara tagja?– A Magyar-Horvát Kamara tagja lehet horvátországi bejegyzésû, ma-gyar tulajdonosi háttérrel rendelkezô cég, magyarországi gazdaságikapcsolatok iránt érdeklôdô horvát cég, illetve a horvátországi gazdasá-gi kapcsolatok iránt érdeklôdô magyarországi vállalat. A kamarábantagságot a tagsági díj megfizetésével lehet szerezni.– Milyen szolgáltatásokat vehet igénybe a tagság?– A kamara szolgáltatásai közé tartozik üzleti kapcsolatok elôsegítése akét ország vállalatai között, tehát közvetít, kapcsolatokat ápol és to-vábbfejleszti azokat. Lehetôség nyílik egyéni igények teljesítésére is, ígypéldául az érdeklôdô vállalkozások számára megfelelô partnercégekfelkutatására, címlisták biztosítására. Mindezek segítésére internetesszolgáltatás bevezetése is a tervek között szerepel. Fontos feladat, hogya Magyar-Horvát Kamara képviseli a gazdasági kapcsolatokban résztve-vô tagok érdekeit a horvátországi és a magyar kormányzati szervek, ha-tóságok és egyéb intézmények elôtt. A kamara beruházási és értékesí-tési tanácsadást nyújt, támogatást ad a tagvállalkozások számára azadott piacon történô megjelenéshez, tanácsokkal szolgál a piaci straté-gia felépítéséhez, az optimális értékesítési lehetôségek kialakításához. – A kellô információk birtoklása komoly elônyöket jelent egy-egy üzletember számára. Hírekkel, tudnivalókkal is szolgál a ka-mara a tagjainak?– Természetesen az alap feladatok közé tartozik, hogy a Magyar-Horvát Kamara aktuális gazdasági információkat nyújtson, gyûjtse és

továbbítsa azokat a helyi és a magyarországigazdasági-, kereskedelmi-, politikai helyzet-rôl, úgy nyomtatott, mint elektronikus formá-ban. Mindezeken túl rendezvények, szakmaiszemináriumok szervezése, illetve az adottországba irányuló gazdasági delegáció pro-gramjának koordinálása is a kamarai szolgál-tatás részét képezi. Az adott ország vonatko-zásában meglévô értékesítési, beszerzési ésberuházási lehetôségek nyilvántartása, az ér-

dekeltek felé történô továbbítása, adatbázis kialakítása ugyancsak atagság érdekeit és hasznát szolgálja.A Magyar-Horvát Kamara multilaterális, bilaterális, illetve regionálisszinten együttmûködési és kooperációs projekteket kezdeményezmajd, illetve ilyeneket támogat európai uniós forrásokra támaszkodva,ezzel is hozzájárulva a két ország vállalkozói gazdasági és mûszaki kap-csolatainak fejlesztéséhez.Magyarország és Horvátország cégei számára tehát a kamara testreszabott információkkal, szolgáltatásokkal kíván segítséget nyújtani, agazdasági kapcsolatok további fejlesztését szem elôtt tartva – mondtabefejezésül Almási-Gátai Éva.

20

További információ a témáról:

Almási-Gátai ÉvaPécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

H-7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.Telefon: +36-72-507-126, Fax: +36-72-507-122E-mail: almasi@pbkik.hu

A közös kormányülésen is szó esett ar-ról, hogy – a Magyar Kereskedelmi ésIparkamara (MKIK) kezdeményezéséremegalakuló – Magyar–Horvát Kamaralétrejötte további lendületet adhatna agazdasági együttmûködésnek, elôsegí-tene konkrét, a közös célokat szolgálóintézkedéseket.

Magyar-horvátkamara alakulH

orv

áto

rszá

g

– Miért született meg a közös kamaralétrehozásának ötlete? Miért volt idô-szerû éppen most létrehozni ezt az in-tézményt?– Testületi döntés volt. Most láttuk elérkezett-nek az idôt, hogy elkezdjük annak az ország-határokon túli kamarai hálózatnak a kiépítését,amilyen már a németeknek, franciáknak vagyaz angoloknak van, akik a legfontosabb part-nerországokban, az ottani vállalkozókkalegyütt vegyes kamarákat hoztak létre. A ma-gyar gazdaság most érett meg erre a helyzetre.Természetesen oka van, hogy pont Romániafelé nyitottunk elôször. Hiszen ez az ország azegyik legfontosabb kereskedelmi partnerünk, sugyanakkor kiemelkedô jelentôségû célpont amagyar tôkebefektetôk számára is. Romániaközelgô uniós csatlakozása még inkább szük-ségessé teszi jelenlétünk megerôsítését a tér-ségben. A vegyes kamara létrehozása egyikeazon kevés gazdaságpolitikai döntésnek, ame-lyet egyik irányból sem lehet támadni.– Véleménye szerint hogyan érvényesül-het a régiós alapelv a Kárpát–medencé-

ben? Hogyan tudja kihasználni térségünkaz ebben rejlô lehetôségeket?

– A kolozsvári kamaraalapítón az elôadásoknagy része arról szól, hogy ha összefogunk, egymultikulturális rendszerben lehetôségünk nyílikrá, hogy jelentôs gazdasági fejlôdést indítsunkel ebben a régióban. A most alakult vegyes ka-mara ennek a gazdaságpolitikának egyik hirde-tôje lesz. A magyar Gazdasági és KözlekedésiMinisztérium egyébként a Szülôföld program-mal együtt ezt az alapelvet képviseli.– Miért éppen Kolozsvárra esett a válasz-tás?– Fontos szempont volt, hogy a város Bukarest-bôl és Budapestrôl egyaránt gyorsan megköze-líthetô legyen. Ezzel párhuzamosan azért a ro-mán fôvárosban is létrehozzuk a vegyes kama-ra egyik irodáját. Ugyanakkor fontos motívumvolt az is, hogy a vállalkozók fôleg ebbôl a tér-ségbôl keresik a kapcsolatokat egymással.– Kikre számít a kamara, amikor a tagokatkeresi? Elsôsorban nagyvállalkozókra,vagy a kis- és középvállalkozói rétegre is?

Megalakult a Román-Magyar Kereske-delmi Kamara Kolozsváron. Az intéz-mény céljairól, létrehozásának körül-ményeirôl Radetzky Jenôt, a MagyarKereskedelmi és Iparkamara alelnökét,a vegyes kamara ötletének kigondoló-ját és megvalósítóját kérdeztük.

Új kamara

Ro

mán

ia

Radetzky Jenô

– Az ajtónk nyitva áll mindenki elôtt, aki a kétország gazdasági együttmûködésében érde-kelt. A Román-Magyar Vegyes Kamara mint-egy 20-25 alapító taggal indul, akik különlegesjogokkal is bírnak, de további csatlakozókat isvárunk. Az alapítók elsôsorban román és ma-gyar nagyvállalatokból állnak. A kamara létre-hozására elvi, erkölcsi támogatást kaptunk akét kormánytól, a magyar kormány pedig aMagyar Kereskedelmi és Iparkamarán keresztüla rendezvényeink támogatásáról is biztosított,sôt anyagi támogatást kapunk az információshálózat kiépítésére is. A vegyes kamara, önkéntes tagságú intéz-mény, amelyet azonos célú vállalatok hoznaklétre, és amely igyekszik az európai és magyar

kamarákra támaszkodva, speciálisan a két or-szág gazdasági kapcsolataiban felmerülô prob-lémákat megoldani. Ez nem csak egy üzleti kö-zösség, hanem határozottan lobbi-szervezet,amely konkrét fejlesztési célokkal rendelkezik,forrásokat tud felmutatni és információkat ad-ni, tehát az összes olyan jellemvonással rendel-kezik, mint a kamarák általában.– A mindenkori magyar kormányokhosszú távú terveiben mennyire kapotthelyet a határon túli magyar vállalkozók-kal történô együttmûködés?– Úgy vélem, ez mindig fontos kérdés volt.Azonban most elôször történt ez politikamen-tesen. Kolozsváron minden magyar és románpolitikai erô képviseltette magát, s mindenki az

együttmûködés tartós és jövôbeli támogatásá-ról nyilatkozott. Ritkán adódik olyan gazdaság-politikai döntés, amely ilyen támogatottsággalbír, mint ez.– Hogyan tudja a most alakult kamaraelôsegíteni az amúgy dinamikusan fejlô-dô gazdasági kapcsolatok további fej-lesztését?– Segíteni fogjuk a tôke, a piac vállalati szintentörténô egymásra találását. A román jogi stát-uszunkat arra szeretnénk felhasználni, hogy amagyar befektetôk érdekeit a törvényeknekmegfelelôen képviseljük. Ezzel kapcsolatbanBukaresten keresztül lobbi tevékenységet is vé-gzünk.

Polgárdi Erika

21

Tevékenységükrôl Rák János Zoltán, a tagozattitkára adott tájékoztatást lapunknak. – A 2000. november óta bevezetett önkénteskamarai tagsági rendszer bevezetése után akamarai tagozatok is újra szervezôdtek. Mû-ködését a Békés Megyei Kereskedelmi ésIparkamara (mint gesztor kamara) biztosítja.A tagozat tagja lehet bármely kereskedelmiés iparkamara tagja és pártoló tagja, valamintbármely gazdálkodó szervezet, jogi vagy ter-mészetes személy, amennyiben egyetért a Ta-gozat céljaival, vállalja a tagsággal járó jogokat, kötelezettségeket ésbelépési szándékát írásban is bejelenti.Feladatunk a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése, nemcsak ahatármenti magyar és román, hanem a két ország egész területén lévôvállalkozások között. Ezt a tényt alátámasztja a tagozati tagjaink lét-száma és területi megoszlása, hiszen a közel 200 tagból csak negyedeBékés megyei. A tagozat összekötô láncszemként mûködik az MKIK il-letve a területi kamarák között, egy széles körû országos információsadatbázisra támaszkodva.– Melyek a további feladatok?– Európai modellként, kereskedelmi és gazdasági információk, taná-csadás-marketing és üzleti kapcsolatok felkutatása, létrehozásuk elô-segítése és ösztönzése, konferenciák és üzletember találkozók szer-vezése és új piacok feltárása. Tagjainknak a partner ország vásárainés kiállításain való részvételének elôsegítése, támogatása és össze-hangolása. A mikro,- kis- és középvállalatok külkereskedelmi kapcso-latainak elômozdítása, az export növelésének és a gazdasági koope-rációk létrehozásának segítése. A határmenti területeken a piaci hely-

zet felmérése, elemzése ezekrôl, tagjainknaktájékoztatás nyújtása, tájékoztatás a szom-szédos országban érvényes kereskedelmi(vám illetékek, egészségügyi, származási ésminôségi bizonylatokról) elôírásokról és üzletilehetôségekrôl. Vegyes vállalatok létrehozá-sának, a tagvállalatok versenyképességének,a megtartása és fokozása, a változó piaci kö-rülményekhez való alkalmazkodásának azelôsegítése. Kapcsolattartás a partner országterületi-külön felhatalmazás alapján – orszá-

gos kamarai szervezetekkel, képviseletekkel. Tagjainknak a partnerország vásárain és kiállításain való részvételének elôsegítése, támoga-tása és összehangolása.– Ebben az évben milyen programok kapcsolódnak a tagozathoz?– Számos rendezvényen veszünk részt, így többek között a sepsiszent-györgyi, aradi, csíki, brassói, nagyváradi és bukaresti kiállításokon. A Csaba Expón és békéscsabai Kolbászfesztiválon magyar-román szak-mai konferenciát és üzletember-találkozót szervezünk.

Polgárdi Erika

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara(MKIK) által 1999-ben létrehozott Ma-gyar–Román Tagozat célja a külgazda-sággal összefüggô közfeladatok ellátá-sa a két ország közötti vállalkozásokgazdasági együttmûködéseinek elôse-gítése a kölcsönös elônyökön alapulókereskedelmi és üzleti kapcsolatok fej-lesztése érdekében.

A kamarai tagozat

Vásárajánló

Ro

mán

ia

A Tagozat 2006. évre tervezett programjai.

• Sepsiszentgyörgy, Szentgyörgy Napi Vásár április 27–30. – kiállítási stand + üzletember találkozó

• Arad, Confort Instal & Protect & Tehnic, május 25–28. – kiállítási stand

• Brassó, Expo Brasov, augusztus 30. – szeptember 2.• Arad, Agromalim & Smart Pack, szeptember 7–10.

– kiállítási stand• Nagyvárad, Varadinum Expo, szeptember 28. – október 1.

– kiállítási stand• Bukarest, TIB 2006, október 3–7.

– külgazdasági konferencia és üzletember-találkozó• Békéscsaba, Csabai Kolbászfesztivál, október 20.

– „EURORÉGIÓ” külgazdasági fórum és üzletember-találkozó

Elérhetôségek:MKIK MAGYAR–ROMÁN TAGOZAT5600 Békéscsaba, Penza ltp. 5.Tel./Fax: +36-66 451-775, ill. 324-976,E-mail: bmkik@bmkik.hu, janos.rak@bmkik. hu,Web: www.bmkik.huA tagozat elnöke: Orosz TivadarTitkára: Rák János Zoltán

KÖRÖS-TRADE Kft.

Tisztelt Partnereink!

A Körös-Trade Kft. az alábbiakban ajánlja a2006. évre azon kereskedelemfejlesztési ren-dezvényeit, amely Önök számára kül- és belföl-dön egyaránt kedvezô lehetôséget jelenthet-nek termékeik, szolgáltatásaik bemutatására,

új üzleti partnerek, együttmûködések felkuta-tására. Érdeklûdésüket a 06-66-449-050, 442-089 telefon és fax számon, vagy az info@korostrade.hu e-mail címen várják.Weboldaluk: www.korostrade.hu.

– The Western Gate Expo, Temesvár, júni-us 1–4. Általános kiállítás és vásár Románia2. legnagyobb városában

– Szabadkai Nemzetközi Vásár, Szabadka,június 1–4. Nemzetközi általános kiállítás ésvásár Vajdaság kereskedelmi központjában,immár tizedszer.

– Maros Expo, Marosvásárhely, június21–25. Általános kiállítás Erdély központjában.

22

Kovászna megye megközelítôleg Románia kö-zéppontjában, és az itt összefutó nemzeti je-lentôségû közlekedési csomópontok közvetlenközelében helyezkedik el. Kedvezô fekvése Ro-mánia bármely vidékének jó megközelíthetôsé-gét teszi lehetôvé. Földrajzi elhelyezkedése aromániai piacok nagyon jó elérhetôségét teszilehetôvé: a két óra alatt elérhetô piacok 3,4milliós lakossággal rendelkeznek, a négy óraalatt elérhetô piacok 12,6 millió fogyasztóttesznek ki, beleértve a fôvárost is. A megadott régióban a következô tevékenysé-geket látja el az ITDH irodája:

Kereskedelem-fejlesztés– Export lehetôségek felkutatása és közvetíté-

se magyar vállalatoknak– Üzleti partnerkeresés és -közvetítés– Tájékoztatás, tanácsadás külkereskedelem-

technikai, vámügyi, jogi, adózási, valamint akülönféle állami támogatási rendszerekkelkapcsolatos kérdésekben

– Üzletember-találkozók szervezése a közvetleninformálódás és kapcsolatfelvétel érdekében

– Regionális vállalati és projekt-specifikus adat-bázisok mûködtetése

Tôkebehozatal ösztönzése

– Egyablakos rendszer mûködtetése, mely le-egyszerûsíti a külföldiek tájékozódását a be-fektetési lehetôségeket illetôen, és felgyor-sítja a potenciális befektetôk döntési folya-matait

– Információk nyújtása a román befektetési,jogi, adózási és pénzügyi környezetrôl

– Információ nyújtása a kormány befektetésttámogató programjáról

– A barna- és zöldmezôs, valamint a vegyesvál-lalati befektetések döntés-elôkészítô munká-jának menedzselése

– Telephely-keresés, javaslat a befektetési hely-szín kiválasztására

– Cégadatbázisok készítése– Regionális projektek menedzselése

– Az önkormányzatok felkészítése a befekte-tôk fogadására

– A külföldi befektetôk számára hasznos infor-mációkkal (támogatások, vállalatalapítás,pénzügyi és számviteli szabályozások) foglal-kozó, több nyelvû, elektronikus és nyomta-tott kiadványok megjelentetése, amelyeketaz ITDH a honlapján, az irodahálózaton, ésaz általa szervezett rendezvényeken keresz-tül terjeszt.

A sepsiszentgyörgy-i ITD iroda Kovász-na, Brassó és Bákó megyék képvisele-tét látja el Romániában. Sepsiszent-györgy Kovászna megye székhelye.Kovászna megye a 7-es számú közigaz-gatási régióhoz tartozik.

Segít az iroda

Elérhetôségeink: 520009 Sepsiszentgyörgy, Martinovics u.2 Deák GyöngyvérTel:+40-267-318-877 Mobil:+40-722-248-557 E-mail: deak-gy@freemail.hu(átmenetileg használható szerveráttelepítés miatt)

23