hlavay józsef országos környezettudományi és műszaki diákkonferencia konferencia kiadvány...

Pannon EgyetemMérnöki Kar

A kiadvány a TÁMOP 4.2.3/08/01 Tudományos eredmények disszeminációja éstehetséggondozás a minőségi képzésért a Pannon Egyetemen projekt keretében az Európai Unió

támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Felelős kiadó: Dr. Szalai István dékánFelelős szerkesztő: Csányi-Tornyos Eszter

Design: Zachar IstvánKészült a Tradeorg Nyomdában 2011-ben

Hlavay József Országos Környezettudományi és Műszaki Diákkonferencia

Konferencia Kiadvány2010, 2011

Pannon EgyetemMérnöki Kar

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

HLAVAY JÓZSEF ORSZÁGOS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI ÉS MŰSZAKI DIÁKKONFERENCIA2010. FEBRUÁR 5. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

Résztvevő intézmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7A konferencia programja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8Saját kutatómunka bemutatása – az előadások összefoglalói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

Élő és élettelen környezet szekció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14Egészség- és környezetvédelem szekció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20

Feladatmegoldó verseny . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28A döntőbe jutott résztvevők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29Feladatsorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31

Junior mérnökverseny – feladatleírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40Résztvevők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41Feladatsorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42

Eredmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44

HLAVAY JÓZSEF ORSZÁGOS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI ÉS MŰSZAKI DIÁKKONFERENCIA2011. MÁRCIUS 25–26. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47

Résztvevő intézmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48A konferencia programja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49Saját kutatómunka bemutatása – az előadások összefoglalói . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55

Tudomány a környezetért szekció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56Technológiák a környezetért szekció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70

Feladatmegoldó verseny . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79A döntőbe jutott résztvevők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80Feladatsorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81

Junior mérnökverseny – feladatleírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90A döntőbe jutott résztvevők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91Feladatsorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92

Eredmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100GALÉRIA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104NÉVMUTATÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121


ELŐSZÓ

A Pannon Egyetem Föld- és Környezettudományi Tanszéke, a Magyar Tudományos Akadémia VeszprémiTerületi Bizottságának Környezet- Föld és Energetikai Szakbizottsága, valamint a Magyar KémikusokEgyesülete 2003-ban rendezte meg az első Középiskolai Környezettudományi Diákkonferenciát. A konferen - cia megálmodója és létrehozója dr. Hlavay József egyetemi tanár, a Föld- és Környezettudományi Tanszékvezetője volt. A konferencia célja a természet- és műszaki tudományok népszerűsítése az erre fogékony, tehet-séges középiskolás diákok körében.

Hlavay József kezdeményezője volt a környezettudományi oktatás hazai bevezetésének. Szívós munkával,kitartással elérte, hogy a környezettudomány a felsőoktatásban meghonosodjon. Munkájával hozzájárult ahazai környezettudatosabb gondolkodásmód elterjesztéséhez, a környezet állapotának tudományosmélységű megismeréséhez. A korszerű tudományos eredmények terjesztését a legfogékonyabb korosztály, aközépiskolai tanulók körében kezdte. Megszervezte számukra a nyári táborozást, s elindította középiskolá-sok számára a környezettudományi konferenciát. 2005-ben bekövetkezett halála óta, emléket állítva oktatói,nevelői munkásságának, a diákkonferencia az Ő nevét viseli.

2009-től a diákkonferencia szervezését a Mérnöki Kar vállalta fel, 2010-től a diákok a kötelező tananyagontú l végzett munkájukról, ismereteikről és kreativitásukról a környezettudomány mellett már a kémia és aműszaki tudományokban való jártasságukról is számot adhatnak.

2003 és 2011 között megrendezett nyolc konferencián összesen 338 tanuló vett rész, 247 saját kutatómunkakerült bemutatásra, 25 diák került be a kémia feladatmegoldó verseny döntőjébe és 13 csapat 51 tagja mérteössze tudását a junior mérnökversenyek alkalmával.

Kedves fiatalok, kívánom, hogy őrizzék meg érdeklődésüket, nyitottságukat a világra, elkötelezettségükettermészeti értékeink megóvására, s folytassák az elkezdett munkát. Bízom benne, hogy felsőfokú tanul-mányaik során vagy életpályájuk révén Önök közül majd többen is tovább kötődnek ehhez a szép és sokszínűtudományterülethez. Felkészítő tanáraiknak pedig kívánok további kitartást és még sok tehetséges és szor-galmas tanítványt, akikért érdemes vállalni ezt az áldozatos hivatást.

Dr. Szalai Istvándékán

5


RÉSZTVEVŐ INTÉZMÉNYEK

Baár-Madas Református Gimnázium, BudapestBelvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye, SzékesfehérvárBolyai János Gimnázium, KecskemétELTE Apáczai Csere János Gimnázium, BudapestELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola, BudapestEötvös József Gimnázium és Kollégium, TataEötvös József Gimnázium, BudapestJózsef Attila Gimnázium, MakóKecskeméti Református Gimnázium, KecskemétKölcsey Ferenc Gimnázium, ZalaegerszegKrú dy Gyula Gimnázium, GyőrLovassy László Gimnázium, VeszprémPremontrei Gimnázium, GödöllőPremontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Diákotthon, SzombathelySzentendrei Református Gimnázium, SzentendreSzinyei Merse Pál Gimnázium, BudapestZrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg

7


PROGRAM

2010. február 5., péntek

9.00–10.00 Érkezés, regisztráció(Pannon Egyetem, B épület II. emelet, Konferenciaközpont, előtér)

10.00–10.50 Megnyitó, plenáris ülés (Pannon Egyetem, B épület II. emelet, Konferenciaközpont, nagyelőadó)

A konferenciát megnyitja: Dr. Horváth Ottó, a Mérnöki Kar dékánja

Tudományos előadás: Dr. Mészáros Ernő, akadémikusA különleges földi légkör: oxigén és ózon

Saját kutatómunka bemutatása

Élő és élettelen környezet szekció(Pannon Egyetem, B épület II. emelet, Konferenciaközpont, nagyelőadó)

Zsűri:Elnök: Dr. Liker András, egyetemi docensTagok: Üveges Viktória, tanársegéd

Csákberényi Nagy Dorottya, PhD hallgatóLengyel Edina, környezettudományi szakos hallgató

11:00–11:20Kanti Veronika, Kósa Ádám 13. évfolyamKölcsey Ferenc Gimnázium, ZalaegerszegA nagykapornaki téltemető populáció vizsgálataFelkészítő tanár: Pozsik Lajos

11:20–11:40Veszprémi Ádám 11. évfolyamLovassy László Gimnázium, VeszprémAz algák mint a Balaton indikátoraiFelkészítő tanár: Dr. Szalainé Tóth Tünde

8


11:40–12:00Káldy Martina, Mészáros Zsófia 9. évfolyamKrú dy Gyula Gimnázium, GyőrUtazás a Föld középpontjából (A vulkánok kémiája)Felkészítő tanár: Kalydi György

12:00–12:20 Szünet

12:20–12:40Zempléni Réka 11. évfolyamELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola, BudapestHulladékválság – Belefulladunk?Felkészítő tanár: Balázs Katalin

12:40–13:00Déri Máté, Németh Kinga 12. évfolyamPremontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Diákotthon, GödöllőÉnekesmadarak viselkedésökológiai vizsgálata téli madáretetőnélFelkészítő tanár: Kerényi Zoltán

13:00–13:10Papp Tibor 10. évfolyamZrínyi Miklós Gimnázium, ZalaegerszegVeszélyben a geophyton növények

Kémia feladatmegoldó verseny

11:00–13:00 Írásbeli forduló (Pannon Egyetem B épület II. emelet, Konferenciaközpont, kisterem)

Zsűri:Elnök: Skodáné dr. Földes Rita, egyetemi tanárTagok: Harrach Gergely, PhD hallgató

Szabó Péter, vegyész mester szakos hallgatóUrbán Béla, vegyész szakos hallgató

9


Junior Mérnökverseny(Pannon Egyetem, Testnevelési Intézet, Tornacsarnok)

11:00–11:30 Feladatok ismertetése11:30–13:00 I. feladat megoldása

ZsűriElnök: Dr. Gurin Péter, egyetemi adjunktus Tagok: Mészáros Sándor, gépészmérnöki szakos hallgató

Simon András, gépészmérnöki szakos hallgató

13:15–14:00 Fogadás (Pannon Egyetem, B épület II. emelet, Konferenciaközpont)Köszöntő: Dr. Kristóf János, oktatási-és akkreditációs rektorhelyettes


Egészség- és környezetvédelem szekció (Pannon Egyetem, B épület II. emelet, Konferenciaközpont, nagyelőadó)

ZsűriElnök: Dr. Kárpáti Árpád, egyetemi docensTagok: Somogyi Viola, egyetemi tanársegéd

Kovács Zsófia, tanszéki mérnökTóth Ádám, környezettudományi szakos hallgató

14:00–14:20Bodor Tamás, Hajnal Máté 11. évfolyamKecskeméti Református Gimnázium, KecskemétKollektív büntetés, avagy a passzív dohányzásFelkészítő tanár: Sikó Dezső

14:20–14:40Kántor Zsófia, Horváth Ádám, Lőrincz Péter 11. évfolyamEötvös József Gimnázium, TataA napsütő – egyszerű és nagyszerűFelkészítő tanár: Szeidemann Ákos

10


14:40–15:00Gozsovics Dóra, Zichó Viktor 11. évfolyamEötvös József Gimnázium, TataA napenergiás aszaló működésének vizsgálataFelkészítő tanár: Szeidemann Ákos

15:00–15:20Harasztos Luca, Kalydi Tamás 9. évfolyamKrú dy Gyula Gimnázium, GyőrEgy gyógytea kémiája Felkészítő tanár: Kalydi György

15:20-15:40 Szünet

15:40–16:00Szabó Péter, 10. évfolyamSzinyei Merse Pál Gimnázium, Budapest Esettanulmány egy bugacpusztai biofarm környezetvédelmi problémáirólFelkészítő tanár: Tóth Piroska

16:00–16:20Horváth Dorina, Szalai Barbara, Vasharapó Rita 10. évfolyamBelvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye, SzékesfehérvárA közlekedés okozta zajterhelés a székesfehérvári Belvárosi I. István KözépiskolábanFelkészítő tanár: Győri Marianna

16:20–16:40Holczinger János, Jóvér Ákos 12. évfolyamPremontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Diákotthon, GödöllőMegújuló energiaközpont a gödöllői Premontrei Szent Norbert GimnáziumbanFelkészítő tanár: Dr. Seres István

17:00–18:00 A Junior Mérnökversenyen megépített járművek megtekintése, értékelése (Pannon Egyetem, Testnevelési Intézet, Tornacsarnok)


14:00–18:00 Laboratóriumi feladatok megoldása Pannon Egyetem, Szerves Kémia Intézeti Tanszék, N épület IV. em., Wartha Vince u.)

11


Junior Mérnökverseny(Pannon Egyetem, Testnevelési Intézet Tornacsarnok)

14:00–17:00 II. feladat megoldása 17:00–18:00 A megépített járművek megtekintése, tesztelése, pontozás

18:00–18:30 Termo-kép készítése a konferencia résztvevőiről

18:30–19:30 Záró, értékelő plenáris ülés, díjak kiosztása (Pannon Egyetem, B épület II. emelet, Konferenciaközpont)A konferenciát zárja: Dr. Gelencsér András, dékánhelyettes

12


A nagykapornaki téltemető populáció vizsgálata

Kanti Veronika, Kósa Ádám, 13. évfolyam, Kölcsey Ferenc Gimnázium, ZalaegerszegFelkészítő tanár: Pozsik Lajos

2008. november 1. és 2009. május 31. között, az „Út az egyetemre” program keretében vizsgáltuk a nagyka-pornaki téltemető (Eranthis hyemalis) populációt. A kutatás során sok ú j információt szereztünk a növényről és a populációról. Munkánk eredményét össze isvethettük egy korábbi pályamunkával, melyet még 2000-ben készített iskolánk egyik tanulója.A novembertől decemberig tartó időszakban elméleti ismereteinket gyarapítottuk a téltemetőről.Tanulmányoztuk a hazai és a nemzetközi irodalmat, több internetes oldalt és ismeretterjesztő folyóiratcikket néztünk át. Többször kilátogattunk Nagykapornakra, ahol terepszemlét tartottunk, fotóztunk, azaktuális állapotot fényképekkel rögzítettük. Ebben az időszakban még nem látható a növény, de már ekkorelkezdtük tanulmányozni a környezetét. Januárban kibú jt a növény a talajból, megkezdtük az egyedfejlődésének a vizsgálatát, melyet fényképekkeldokumentáltunk. Februárban megismerkedtünk a növényhatározás menetével, illetve a terepen folytattuk anövény egyedfejlődéstani tanulmányozását. Március hónapban demökológiai vizsgálatokat végeztünk, meg-becsültük a populáció egyedszámát, illetve kiszámítottuk az egyedsűrűségét. Emellett morfometriaiméréseket is végeztünk, a szárhosszt és a tüszők számát vizsgáltuk, valamint a terméses és a meddő egyedekszámát és arányát állapítottuk meg. A szárhossz vizsgálatát két alkalommal is elvégeztük, egyszer, amikormég virágzott a növény, egyszer pedig akkor, mikor már csak a termések voltak láthatóak. Az egyes méréseket1x1 méteres négyzetben végeztük. Az április termésvizsgálattal, növényhatározással telt. A téltemető élőhe-lyén a leggyakrabban előforduló növények a piros árvacsalán, a lóhere, valamint a nagy csalán. Talajmintát isebben a hónapban gyűjtöttünk, amit májusban az egyik fakultációs foglakozáson vizsgáltunk meg.Társainknak is megmutattuk, hogy hogyan is kell egy ilyen vizsgálatot elvégezni. A talajvizsgálat soránmegállapítottuk, hogy a talajminta pH-ja 7-es értékű, továbbá kevés mésztartalommal is rendelkezik.A hónapok alatt körbejártuk a falut, kíváncsiak voltunk arra, hogy az egykori kolostor kerten kívül (ahol ajelenlegi populáció él) virágzik-e másol is a téltemető. A sétánk során több udvarban és kapu előtt is találtunka növényből. A populáció 2009. évi egyedszámát összevetve a 2000. évi vizsgálat adatával egyedszámnövekedést állapítottunk meg. Reméljük, hogy még sokáig gyönyörködhetünk a kora tavasz egyik első hírnökében, a téltemetőbenNagykapornakon.

14


Utazás a Föld középpontjából(A vulkánok kémiája)

Káldy Martina, Mészáros Zsófia, 9. évfolyam, Krúdy Gyula Gimnázium, GyőrFelkészítő tanár: Kalydi György

Vajon miért hallunk folyton a halálos áldozatokat követelő vulkánkitörésekről, vagy az óriási pusztítástokozó földrengésekről? Előadásunkban e természeti jelenségek keletkezésének okait szemléltetjük.Szerettünk volna többet megtudni a vulkánkitörés során az anyagok összetételéről, miből állnak, mikeletkezik belőlük? Hogyan, és miért történnek? Vajon védekezhetünk ellenük? Földünk magja 6371 km mélyen található a Föld belsejében. Két részből áll, a szilárd, vasat és nikkelt tartal-mazó belső magból, és a folyékony, ugyanezekből az anyagokból álló külső magból. A magot a szilikátokat tar-talmazó köpeny veszi körül, melynek szilárd és folyékony részei is vannak. A köpenyt követi a kéreg. Földünkkérge különböző kőzetlemezekből áll. Ezek elmozdulásának következtében törésvonalak jönnek létre,melynek mentén vulkanizmus jellemző. Attól függően, hogy közeledő, vagy távolodó kőzetlemezekrőlbeszélünk, megkülönböztetünk réteg- és pajzsvulkánokat. A közeledő kőzetlemezeknél a nagyobb sűrűségű kőzetlemez (óceáni) a kisebb sűrűségű alá bukik, és bele-olvad az asztenoszférába. Ezt a helyet alábukási övezetnek, azaz szubdukciós zónának nevezzük. Azalábukási övezetben a 2 kőzetlemez között mélytengeri árok alakul ki. Ilyen például a 2250 km hosszú és 11034 méter mély Mariana-árok Japán közelében. Az óceáni kőzetlemezen található üledék felgyűrődik, és azasztenoszférából feláramló magma (amely tengeri üledékből származó vizet és a szárazföldi kőzetlemezbőlszármazó gránitot tartalmaz) utat tör magának a gyűrt hegységben a felszínig. Mikor a felszínre ér, lávánaknevezzük. A folyamatos kitörés következtében a tufa és a megszilárdult láva rétegesen egymásra rakódik, ésígy jön létre a rétegvulkán. A rétegvulkánok Földünk legszabályosabb vulkáni egyei, pl. az Andok vulkánóriá-sai. A sűrűn folyó inkább csak a felszínre türemkedő riolitos lávák gyorsan megszilárdulnak, könnyeneldugaszolhatják a lávacsatorna kijáratát. A mélyben felgyülemlő vízgőz és a gázok feszítőereje azonbanirtózatos erejű robbanással a levegőbe repíti a vulkánt lezáró lávadugót. A karib-tengeri Martinique szigetenemelkedő Mont Peleé tűzhányó 1902-ben ilyen robbanásos kitöréssel pusztította el Saint Pierre városát.A felszínre törő magma 80%-a az óceánközépi hátságok mentén, távolodó lemezszegélyeknél tör fel. Ittalakulnak ki a pajzsvulkánok. A hátságok magmája az asztenoszféra nagy mélységeiből érkezik, hőmérsék-lete igen magas. A mélységi magmás kőzetek közül ilyenből keletkezik a gabbró, amelynek felszíni kiömlésikőzetpárja a bazalt. Főként bazaltláva építi fel az óceáni hátságokon ülő szigeteket, így Izlandot.Vulkáni utóműködési forma akkor alakul ki, ha a vulkán éppen nem működik, vagy kialudt. Ekkor a gőz- ésgázkitöréseket tapasztalunk, amelyek szén-dioxidban és kénben gazdagok. Ilyen kénes gázok festik sárgárapl. a Vulcano kráterét. Egy másik utóműködési forma a gejzír, mely egy forró vízkitörés, szökőhévforrás. Sokgejzír található a Yellowstone Nemzeti Parkban, vagy Izlandon. Győr közelében, Celldömölkön található a Ság hegy, amely egy 5 millió éves bazaltvulkán. Úgy gondoltuk,hogy ezt a csodálatos természeti jelenséget mindenképpen meg kell vizsgálnunk. Ennek eredményéről azelőadásunkban is szólunk.

15


Az algák mint a Balaton indikátorai

Veszprémi Ádám, 11. évfolyam, Lovassy László Gimnázium, VeszprémFelkészítő tanár: Dr. Szalainé Tóth Tünde

Az algák a vízi életközösségek nélkülözhetetlen elemei, így a Balaton ökológiai rendszerében is jelentősek.Azonban az algák tú lzott mértékű elszaporodása jelentős ökológiai kockázattal jár, és számos emberivízhasználatot megnehezít. Eutrofizáció hatására nem csak egyszerűen az algák tömege növekszik, hanem megváltozik az egész tóélővilága. Az algák mennyiségének ismerete mellett az sem közömbös, hogy egy adott vízben milyen algafajszaporodik el. A Balatonból előkerült algafajok száma meghaladja a másfélezret.A Balatonban élő kékbaktériumokat, algákat bioindikátoroknak is tekinthetjük. Mit is jeleztek ezek azelmú lt években?A foszforterhelés megnövekedése esetén kék baktériumok szaporodtak el; a 2002-ben és 2003-ban történtalacsony vízállás során az érdes békanyál nevű zöldmoszat jelent meg nagy számban a déli parton; a tisztavizet jelezhetik a köveken lévő vörösmoszatok; a hideg idő bekövetkeztét jelezhetik a tóparti köveken megje-lenő bevonatképző algák.Az is jelzésértékű, hogy a tó vízminőségének javulásával kevesebb alga él a Balatonban. Mivel amikroszkopikus lebegő algák a vízi tápláléklánc első állomásai, tehát mennyiségük csökkenésévelpárhuzamosan jelentősen csökken pl. az árvaszú nyog lárvák mennyisége is, ami kisebb haltermést ered-ményez. Ennek azonban nem örül mindenki…A „Magyar tenger” vízének tisztasága persze az emberek többséget örömmel tölti el. A balatoni strandok általkötelezően közzétett legutóbbi, vízminőségre vonatkozó információ megnyugtatóak. De vízparti sétáimsorán tapasztaltam néhány különleges jelenséget… Ezek arra utalnak, hogy nem mindenki vigyáz aBalatonra, nem mindenkinek fontos, hogy továbbra is ilyen tiszta vizű tó maradjon. Előadásom célja: felhívnia figyelmet arra, hogy csak akkor őrizhetjük meg ezt az állapotot, ha mindannyian figyelünk rá.

16


Hulladékválság – belefulladunk?

Zempléni Réka, 11. évfolyam, ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola, BudapestFelkészítő tanár: Balázs Katalin

Előadásom témája mai világunk egyik igen komoly környezeti problémája, a hulladékválság. A hulladékegyidős az élettel. Minden élőlény termel valamilyen hulladékot élete során, és mikor elpusztul, maga is „hul-ladékká” válik. A természetben keletkező hulladékok nyersanyagként szolgálnak más élő szervezetekszámára, vagyis részesei a (szerves) anyagok természetes körforgásának. A lebontó szervezetek (pl. gombák,baktériumok) visszaalakítják az elhalt szerves anyagokat más élőlények számára felhasználhatóvá, biztosít-va a körforgást.Miért is beszélünk válságról? Amíg az emberek kisebb populációkban, a természettel szoros harmóniábanéltek, nem jelentett különösebb problémát a keletkező hulladék (természetben található, főleg szervesanyagokból állt, mely viszonylag gyorsan lebomlott). Azonban az emberi civilizáció rohamos fejlődésével, anépesség nagymértékű és gyors növekedésével a hulladéktermelés is drasztikusan megnőtt. Aminek nagyrésze nem talál felvevőre/lebontóra a környezetben, nincs körforgás, amibe bekerülhetne, így csak hal-mozódik. (pl. az 1950-es évektől egyre nagyobb mennyiségben előállított különböző összetételű, a ter-mészetes anyagoktól idegen műanyagok). A környezetet a hulladékok korábban elképzelhetetlen, hatalmasmennyisége fenyegeti.Mik is a teendők a válság kezelésére? Erre a kérdésre adható válaszokkal fogok foglalkozni előadásomban:először tisztázni fogok alapvető kérdéseket, mint például mi a különbség a szemét, és a hulladék között; hul-ladékok fajtái. Beszélni fogok arról, hogy az idő előrehaladtával hogyan változott az emberiség viszonya a hul-ladékokhoz, egészen napjainkig: mit érdemes tudni a mai eljárásokról (szemét elégetése, szelektív gyűjtése).Ezután rátérek kutatásomra:A hulladékválság kezelésére a legjobb megoldásnak a „nulla-hulladék” szemlélet tűnik. Listát készítettem aháztartásunkban a szemetesbe kerülő dolgokról, és megvizsgáltam, hogyan, milyen mértékben lehetneezeket csökkenteni. Ezek alapján számításokat végeztem egy háztartásra, Budapestre, Magyarországra,Európára, a Földre vonatkozóan (utóbbiakat nem csak a saját eredményeim alapján), különböző időinter -vallumokra előretekintve, lehetséges (nem csak) szélső esetekben (a környezettudatos életmód terjedésénekfüggvényében) mennyi hulladékkal kell számolni, illetve ennek milyen hatásai lesznek a környezetre… bele-fulladunk-e?

17


Énekesmadarak viselkedésökológiai vizsgálata téli madáretetőnél

Déri Máté, Németh Kinga, 12. évfolyam Premontrei Szent Norbert Gimnázium, EgyházzeneiSzakközépiskola és Diákotthon, GödöllõFelkészítő tanár: Kerényi Zoltán

Az énekesmadarak téli táplálékválasztásának és viselkedési szokásainak vizsgálatát az elmú lt télenetetőknél végeztük.Célunk az volt, hogy egyrészt megismerjük az egyes fajok táplálékválasztási szokásait, másrészt felmérjüktáplálékigényüket az időjárási tényezők függvényében, harmadrészt megfigyeljük a fajon belüli és fajokközötti interakciókat, valamint ezek tükrében szakszerűbb etetési módokat találjunk ki, illetve célzottetetési módszereket tudjunk alkalmazni azon fajok részére, melyek nehezebben viselik a kompetíciót.Megfigyeléseinket januártól március közepéig végeztük, a hétvégeken délelőtt, a hétköznapokon 1-2 délután.Hat madáretetőt alkalmaztunk, mindegyikbe más-más madáreleséget (morzsolt kukorica, bú za, napraforgómag, tört dió, főtt tészta, köles) tettünk. Minden alkalommal rögzítettük, hogy az egyes fajok egyedei melyetetőről táplálkoztak, illetve azt is, ha rászálltak egy etetőre, de nem ettek tartalmából. Feljegyeztük azegyedek közötti összetűzéseket is, ezek alapján felállítottunk egy fajok közötti erősorrendet is. Vizsgáltuk aztis, hogy a kevésbé harcias, a konfliktusokat más fajokkal kevésbé felvállaló fajok (pl. cinegék, csízek) hogyanviselkednek a harciasabb, más fajokkal szemben támadólag fellépő fajok (pl. zöldike, meggyvágó) jelen-létében, illetve távollétében.Eredményeinket igyekszünk valamennyi madárbarát társunkkal megosztani, illetve az eredmények alapjánszületett ötleteinket pedig ezen a télen tesztelni.

18


Veszélyben a geophyton növények

Papp Tibor, 10. évfolyam, Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg

Kiskoromtól fogva érdekelnek a növények. 2004 óta foglalkozom komolyabban növények termesztésével. Azutóbbi években a hagymások és gumósok nagy részét képezik gyűjteményemnek. A Magyar KaktuszgyűjtőkOrszágos Egyesületének (MKOE) tagjaként többféle különlegességhez sikerült hozzájutnom. Novembertől fogva a virágboltokban járva gyakran találkozhatunk hajtatott, tavaszi virágzású hagymásnövényekkel. Ezeket a növényeket mesterséges körülmények között tartják, amely eljárás után a növényekkihajtanak.A témával kapcsolatban az alábbi kérdésekre keresem a választ: Mit nevezünk geophyton növénynek? Mi ahagyma, a gumó és a rizóma? Miért „alszanak”? Hogyan vészelik át a telet? Lehet-e befolyásolni a hagymásokés gumósok fejlődési ciklusait? Milyen hatással van rájuk az éghajlatváltozás?Mivel társasházban lakom, nincs kertem, de a lakókörnyezetemben, a rokonaimnál és a barátaimnál alkal -mam nyílt a kerti növények tanulmányozására is. Néhány könnyen kezelhető kisméretű fajt az erkélyencserépbe ültetve tartok. Ismereteimet elsősorban szakirodalomból szereztem, de az évek során sokkaltapasztaltabb lettem a növénytermesztés terén. Manapság a hipermarketek nagy mennyiségben árulják azévelő hagymákat, gumókat és rizómákat, de ezek nem mindig megbízhatók, mivel nem mindig azt az alfajt,változatot tartalmazzák, ami a tasakon fel van tüntetve, vagy nem mindig életképesek. Ezért a gyűjtőtársakközti csere alkalmával került több növény a gyűjteményembe. Célom, hogy bebizonyítsam, laboratóriumikörülmények nélkül is lehet a hagymások és gumósok fejlődését befolyásolni. A növényeket előszörhideghatásnak tettem ki, majd utána, a fűtött szobában, öntözve próbálkoztam a hajtatással, ezzel lerövidítvea pihenési időszakot. Mindezek előtt az általam vizsgált növények tartásáról és hajtatásáról kellett megfelelőmennyiségű információt keresnem.Az általam vizsgált télálló növények: Crocus (Sáfrány), Fritillaria imperialis (Császárkorona), Hyacinthusorientalis (Keleti Jácint), Iris sibirica (Szibériai nőszirom), Lilium (Liliom), Narcissus (Nárcisz), Tulipa(Tulipán). Kísérleti célra egy Hippeastrum-ot (Amarillisz) is használtam. Kísérleteket végeztem el, annak bizonyítására, hogy a geophyton növények fejlődését lehet befolyásolniegyszerű házi módszerekkel is, nem szükséges hozzá semmilyen bonyolult hűtőberendezés. A változásokatnapló készítésével dokumentáltam, valamint a heti változásokról fényképeket készítettem.A 2009-es év decemberében bekövetkezett nagy hideghatás után, hirtelen egy sokkal melegebb periódusjelentkezett, amelynek következtében a hagymás növények kissé megzavarodtak. A házunk előtt találhatóhóvirágok 2010. januárjában már 1,5–2 cm-re kibú jtak a földből. De a meleget ismét fagyos idő követte, így anövények akár fagykárosodást is szenvedhetnek.A növényeim tulajdonságait összefoglalva készítettem egy táblázatot. A kísérleteimben és a természetbenlátottakból fontos következtetések szűrhetők le. Ezek alapján meghatározhatók a kitartó szervek optimálistelelési körülményei, következtetni lehet a növényfajok virágzáshoz szükséges környezeti igényeire, ami akertészetek számára is fontos, mert ez nem csak a vadon élő növényeket érinti, ugyanú gy veszélyezteti a kertinövényeket. Elgondolkodhatunk azon is, hogy vajon a klímaváltozás milyen hatással lesz ezekre a fajokra,meddig gyönyörködhetünk bennük?

19


Kollektív Büntetés, avagy a passzív dohányzás

Bodor Tamás, Hajnal Máté, 11. évfolyam, Kecskeméti Református Gimnázium, KecskemétFelkészítő tanár: Sikó Dezső

Elsődleges célunk felmérni milyen káros (főleg embertanilag) is valójában a passzív dohányzás. Ezt mérésiadatokkal, különböző vizsgálatokkal támasztanánk alá.Először az után kutattunk, hogy milyen mennyiségben találhatók meg a különböző káros anyagok a cigarettaelszívása után kifú jt füstben. Megállapítottuk, hogy pontosan milyen káros anyagok és azok milyen mennyi -ségben kerülnek a dohányzó ember tüdejéből a levegőbe. Az eredmények rámutatnak arra, hogy mennyirekáros is valójában a kifú jt dohányfüst. (Sőt ezáltal meg tudtuk állapítani, hogy az anyagok hány százalékamarad az emberben egy cigaretta elszívása után, azaz körülbelül mennyire szűri meg az emberi szervezet adohányfüstöt.)Különböző adatokkal támasztjuk alá, és tudnánk szemléltetni, hogy milyenfokú veszélynek vannak kitéve azitt tartózkodó és szórakozó, de ugyanakkor passzívan dohányzó emberek. A kutatás során kísérleti adatokkalállapítottuk meg, hogy a passzív vagy az aktív dohányzás károsabb-e. Valamint, hogy a passzív dohányzásokozhat-e az aktív dohányzáshoz hasonló betegségeket, tüneteket.Összegzésképpen, pedig elmondanánk, hogy mit is lehet annak érdekében tenni, nemcsak személyenként,hanem globálisan is, hogy saját egészségünk és mások egészségét is, mint egy előregondolkodó nemzedék,sikeresen megóvjuk.

20


A napsütő – egyszerű és nagyszerű

Kántor Zsófia, Horváth Ádám, Lőrincz Péter, 11. évfolyam, Eötvös József Gimnázium, TataFelkészítő tanár: Szeidemann Ákos

A tatai Eötvös József Gimnázium Környezeti fizika szakkörén vetettük fel egy napsütő megépítésének azötletét még a tavalyi évben. A tanév első hetében megrendezett ökotáborunkban raktuk össze az eszköz elsőváltozatát.A második éve működő szakkör keretében olyan fizikai problémákkal ismerkedtünk meg, amelyek a ter-mészet komplex megismerésében segítettek bennünket. Iskolánk hangsú lyt fektet a környezeti nevelésre is,több – a szakkör munkájához is köthető –rendezvényt is szervezünk. Ezek közül kiemelendő a mú lt évbenmegrendezett Nap napja, ahol az iskola diáksága aktívan informálódhatott a napenergia felhasználásánaklehetőségeiről.A mi kutatócsoportunk a napsütő megtervezését, megépítését és fejlesztését tűzte ki célul. A napsütőnektöbb fajtája létezik, mi az ú n. doboz típussal foglalkoztunk munkánkban. Az eszközt két egymásbahelyezhető kartondobozból, papírból, alufóliából és csomagolófóliából készítettük. Az alufóliát a tükrözőfelület kialakítására használtuk, a csomagolófóliával az üvegházhatást biztosítottuk. A sütőtér szigeteléséreú jságpapírokat használtunk. Ezeket a két doboz közé helyeztük. A táborban napsütéses időben 70°C-t si ke -rült elérnünk a doboz belső terében. A méréseket az iskolában egy 300W-os lámpával folytattuk. Eddigiméréseink középpontjában az állt, hogy meghatározzuk a napsütő működése közbeni veszteséget, illetve asütő terének melegítésére fordítódó hatásos teljesítményt. Mértük a reflektorral való megvilágítás során(melegítési szakasz) a sütőtér hőmérsékletét az idő függvényében, illetve a fényforrás kikapcsolása utánvizsgáltuk a hűlési szakaszt is. Komoly – a tanórai ismereteinket bőven maghaladó – matematikai és fizikaiháttér elsajátítása kellett ahhoz, hogy méréseinket kiértékelhessük. A megépített modell hatásfokára20% adódott, ami elsőre egész jónak mondható. Ez a mérés lesz az alapja fejlesztéseinknek, melyeket továb-bi mérésekkel nyomon követünk, hogy megtaláljuk az ideális működés feltételeit. A gyakorlatban kb.140–150 °C-t kell elérni ahhoz, hogy például akár süteményt is süthessünk az eszközben. Előadásunkban azeljárást és az adatok feldolgozását ismertetjük, kitérünk a tervezett további vizsgálatokra is.A szakkör keretein kívül szeretnénk felhívni a diákság figyelmét a napenergia ilyen egyszerű hasznosításimódjára, amivel a fizika is érthetőbbé és élményszerűvé válik.

21


A napenergiás aszaló működésének vizsgálata

Gozsovics Dóra, Zichó Viktor, 11. évfolyam, Eötvös József Gimnázium, TataFelkészítő tanár: Szeidemann Ákos

Napjaink egyik legégetőbb globális problémája az energiafogyasztás. A jövőben ennek megoldásában kulcs -szerep juthat (elsősorban a háztartásokban, illetve kisfogyasztók esetében) a napenergiának. Ennekközvetett vagy közvetlen felhasználása elektromos energia, illetve hő formájában lehetséges. Egyszerűberendezések - házilag való - elkészítésével mi magunk is aktív felhasználók lehetünk. Az iskolánkban másfél éve működő környezeti fizika szakkörön (a környezeti áramlások témája mellett) anapenergia hővé alakításával is foglalkozunk. Az elméleti háttér megismerése után ebben az évben két cso-portban megfigyeléseket, méréseket végzünk. A mi csoportunk a napenergiás gyümölcsaszaló projekten dol-gozik. A berendezés gondos megtervezése érdekében sok-sok információt gyűjtöttünk az interneten, ke res -tünk tudományos igényű cikkeket, és ellátogattunk a Tata mellett található agostyáni ökofaluba(Természetes Életmód Alapítvány) is, ahol élőben is láthattunk egy ilyen eszközt. Az aszalót körülbelül egyhét alatt, hulladék anyagokból készítettük el (fa, üveg, lambéria, hungarocell, illetve alumínium). Aszerkezetnek két része van: a nap energiájának összegyűjtésére szolgáló kollektor és az aszalótér. A kollek-torban csapdába ejtett energiát az aszaló térbe áramló levegő által a gyümölcsök víztartalmának csökken-tésére használjuk fel. Munkánk során olyan méréseket végzünk, melyek segítségével megtalálhatjuk az asza-ló hatékony működéséhez szükséges optimális paramétereket (például dőlésszög, a kollektor lemezénekfeketére festése, az alumíniumlemez és az üveg közti távolság beállítása). Célunk az aszaló működésétjellemző mennyiségek értékének javítása (hatásfok, megtérülési idő). Előadásunkban beszámolunk eddigitapasztalatainkról (a kollektor működésének vizsgálata), és bemutatjuk a további tervezett méréseink sorát. Természetesen nemcsak a szakkör tagjai ismerkedhetnek meg a napenergiás aszaló működésével, hanemrendhagyó fizika órák és a környezeti nevelési munkacsoport rendezvényeinek keretében (pl. a Nap napja)diáktársaink is. Bízunk abban, hogy a szakkörön végzett munkánk másokat is ráébreszt a tudatosabb ener-giafogyasztásra a fenntartható fejlődés jegyében.

22


Egy gyógytea kémiája

Harasztos Luca, Kalydi Tamás, 9. évfolyam, Krúdy Gyula Gimnázium, GyőrFelkészítő tanár: Kalydi György

„Minden méreg, és semmi nincs méreg nélkül,

csupán a mennyiségtől függ,hogy valami méreg-e vagy sem.”

(Paracelsus)

A szervezetünket megtámadó –köhögéssel, náthával, lázzal járó- fertőző betegségek minden évben megje-lennek. Általában ősszel illetve tavasszal támadnak, hiszen ilyenkor gyengébb az immunrendszerünk is.Tavaly sem volt ez másként, ráadásul párosult a hírhedt H1N1 vírussal is. Sok szakember bizton állítja, hogyezen kórok ellen akkor vehetjük fel megfelelően a harcot, ha az immunrendszerünk elég erős. Kezünkbe került egy gyógytea recept, amelynek előállítói állítják, hogy erősíti a szervezet védekezőképességét, ugyanakkor hatásos a már elkapott betegséggel szemben is. Arra gondoltunk, hogy megvizsgáljuk, milyen hatóanyagok vannak a teakeverék különböző összetevőiben.Tehát kémiai és nem orvostudományi szempontból vizsgáltuk a keveréket. Ma már a legtöbb növénynekismerjük a hatóanyagait, többet elő is tudunk állítani szintetikusan, azonban a növényekben találhatókomp lex hatóanyagrendszerek egymás hatásait erősítik, emiatt különösen ajánlható a teák fogyasztása.Meggyőződésünk, hogy ezek a gyógynövények biztos, hogy nem ártanak, hiszen olyan anyagokat tartalmaz-nak, amelyekre amú gy is szüksége van a szervezetnek, ráadásul ezeket már jó pár száz éve használják –per-sze nem tudományos igénnyel. Nem mindegy, hogy mikor és hogy alkalmazzuk ezeket a keverékeket, hiszenmértéktelen fogyasztásuk akár az ellentétes hatást is kifejthetik. A kisebb bajokat nyugodtan kezelhetjük saját magunk, de a komolyabb problémákat, elváltozásokat azonbanorvosra kell bízni.Az idézet amely Paracelsustól a jatrokémia híres orvosától származik, jól kifejezi a különböző szerek mennyi -ségére utaló dolgokat. Mert hiszen a gyógyszer és a méreg között igencsak vékony határ hú zódik és ez a dózis-ban mutatkozik meg.

23


Esettanulmány egy bugacpusztai biofarm környezetvédelmi problémáiról

Szabó Péter, 10. évfolyam, Szinyei Merse Pál Gimnázium, Budapest Felkészítő tanár: Tóth Piroska

Ismerőseim több mint egy évtizede gazdálkodnak Bugac pusztán, Soltvadkert közelében. A farm az helyi erdőszélén található, területéhez hozzátartoznak a tanyát körülvevő legelők. Családi gazdaságuk alapját háromféle gazdálkodási forma határozza meg:20 hektár termőterületen zöldségtermesztéssel foglalkoznak, környezettudatos gazdálkodással.Minősített biozöldségeiket egész évben szállítják a budapesti ökopiacokra.Mindeközben a családi birtokukon állattenyésztéssel is foglalkoznak, melynek alapját a hazai őshonosállatfajok (rackajuh, szürke marha, mangalica sertés) képviselik.Végül gazdálkodási tevékenységüket tanyasi turizmussal egészítik ki.A „hagyományos” és bio gazdálkodás is számtalan környezetvédelmi kérdést, problémát vethet fel:A biozöldség termesztés során az egész éves termés biztosítására fóliás technológiát használnak. A fóliákfűtéséhez hagyományos (gáztartályos ill. fafűtéses) megoldást alkalmaznak, ezzel károsítják a környezetet ésenergiát pazarolnak.Az állattartás során keletkező hulladék-terméket (állati ürülék, takarmány maradvány) nem hasznosítjákú jra, ezzel is károsítva a környezetet.Termelő tevékenységük jelentős részét olyan földterületeken folytatják, amik 1960 és 1980 között a kunsá-gi szikes tórendszer lecsapolásából keletkeztek. A mezőgazdasági termelésbe így bevont területek nagyonmegfelelnek a biogazdálkodásra (vegyi anyagoktól tiszták), azonban a szikes tórendszer megszüntetése10–20 éven belül ökológiai katasztrófához vezethet a környéken. A szikes tavak ugyanis egyrészt a környékvédett madárvilágának természetes élőhelyéül szolgáltak, másrészt természetes vízforrást jelentettekegy olyan területen, ahol a föld alatti vízkészletek több, mint 200-400 m mélyen vannak. A tórendszerekmegszüntetése a madárvilág kihalását, elköltözését eredményezi, másrészt teljesen befolyásolja azidőjárási hatások következményeit a régióban. A tavak híján az eróziós hatások felerősödnek, a szél és azariditás egyre nagyobb gondokat okozhat, a felső (termő) homokréteg gyakorlatilag teljesen eltűnik.

Megoldási lehetőségekKörnyezettudatos ismerőseimnek tehát számos környezeti problémát kell megoldani, ha hosszú távon, si ke -resen akarnak továbbgazdálkodni. A farm tulajdonosainak teljes körű környezetvédelmi szemlélettel kella következő években átalakítania gazdálkodását, melynek során különféle környezetvédelmi eljárásokatvezetnek be.A legfontosabb feladat a szikes tórendszer visszaállítása, melyre a farm és egy helyi környezetvédelmiegyesülés a KEOP program keretében Európai Uniós forrást nyert.Problémának tűnhet, hogy a gazdaság így elveszti a mezőgazdasági termelésbe és legeltetésbe bevontföldterületek több, mint felét, az üzleti tervek azonban gazdasági megtérülést támasztanak alá a turizmusvárható fellendülésének köszönhetően. A kialakuló tórendszer a védett madarak költőhelye lesz, ezzel jelen-tősen növelve a farm turisztikai vonzerejét, melyre szálláshely-bővítést és a későbbiekben új szolgáltatá-sokat (madárles, öko-táboroztatás) terveznek.

24


A termőterület csökkenésével átalakítják mezőgazdasági termelési szerkezetüket is. A fennmaradóterületeken egyrészt olyan őshonos és öntözési szempontból igénytelenebb növények termesztését ter-vezik, mint a homoki fehér spárga, melynek tartósítására a háziasszony egyedi eljárást dolgozott ki. Így egyigazi hungarikum termesztését és téli fogyaszthatóságát oldják meg, ú gy, hogy a termelésből részben kiik-tatják az energia-pazarló fóliás rendszert. Kisebb termőterületen tovább folytatják a fóliás gazdálkodást,ennél azonban átállnak a környezetbarát fűtési technológiákra. Ennek során részben az állattenyésztéssorán keletkező „istálló-hőt”, másrészt a keletkező állati hulladékot (trágya, takarmány-maradvány) fogjákú jrahasznosítani.Így mindhárom jelenlegi problémájukat megoldhatják és hosszú távon is sikeresen és környezetbarát módongazdálkodhatnak, ráadásul visszaállítják a helyi ökológiai egyensúlyt.

25


A közlekedés okozta zajterhelés a székesfehérváriBelvárosi I. István Középiskolában

Horváth Dorina, Szalai Barbara, Vasharapó Rita, 10. évfolyam, Belvárosi I. István Középiskola BugátPál Tagintézménye, SzékesfehérvárFelkészítő tanár: Győri Marianna

A városi lakosságot terhelő környezeti ártalmak közül a zaj, a levegőszennyezés után az elmú lt években amásodik helyre került. A zaj fáraszt, idegesít, ingerlékennyé tesz, elvonja a figyelmet, rontja a pihenést.Kutatások igazolják, hogy a zajos munkahelyen, iskolában dolgozók fáradékonyabbak, ami sok esetben a tel-jesítmény csökkenésével is párosul. A tartós zaj igazoltan a stressz egyik kiváltója, a tartós intenzív zajhatás bizonyíthatóan maradandóegészségkárosodást okoz. Az emberek egy része - a diákok többsége az utcákon audio eszközöket használ,hogy elnyomja a közlekedésből származó zajokat. Azonban a tartós, intenzív zajhatásnak kitett emberekmaradandó egészségkárosodást szenvedhetnek.Vizsgálatunk fő céljául tűztük ki, hogy felmérjük intézményünk épületeiben a tanítási órákon tapasztaltalapzaj mértékét, s javaslatokat tegyünk a zajártalom csökkentésére. A vizsgálatot négy tagintézménybenvégeztük, melyek elhelyezkedése közlekedés szempontjából eltérő. Méréseink kiterjedtek az épületek mel-letti forgalom és a zaj összefüggésére, illetve a közlekedés okozta zaj épületen belüli megjelenésére. A külsővizsgálatok időpontjául három különböző időpontot választottunk, hogy a forgalom nagyságának napszakosváltozását is figyelemmel tudjuk követni. A mérési adatok kiértékelésekor a 8/ 2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelésihatárértékek megállapításáról vettük alapul. A határértékek tú llépése esetén kísérletet tettünk az esetlegesmegoldások felvázolására.

26


Megújuló energiaközpont a gödöllőiPremontrei Szent Norbert Gimnáziumban

Holczinger János, Jóvér Ákos, 12. évfolyam, Premontrei Szent Norbert Gimnázium, GödöllőFelkészítő tanár: Dr. Seres István

A gimnáziumi fizika szakkör tematikájába, a folyamatosan jelenlevő, klasszikus fizikai témakörök, kísér-letek közé az utóbbi években került bele önálló témakörként a megú juló energiafajták, elsősorban a nap en-er giás alkalmazások vizsgálata. Az ezen témában futó kísérletekhez, amelyek elsősorban a félvezető alapúnapelemek vizsgálatára vonatkoztak, eredetileg a Szent István Egyetem Fizika és FolyamatirányításiTanszék segítségével jutottunk kölcsön kísérleti eszközökhöz (különféle típusú napelemek, inverter,töltésszabályozó, oszcilloszkóp, stb.), később az Út a tudományhoz Tempus program keretében egy kisebbnapelemes és napkollektoros kísérleti, bemutató rendszert is beszereztünk. Ezt egészítettük később egyszélgenerátoros rendszerrel. A kiépített részrendszerek (napelemes villamos energia termelő egység, nap-kollektoros melegvíz ellátó egység, szélgenerátoros villamos energia termelő egység) egy helyszínretelepítésével egy megú juló energia központot alakítottunk ki az iskolai sportcsarnok tetején és tetőterében. Jelenleg egy hőszivattyú makett megalkotásán dolgozunk, amely ha nem is gazdaságilag hasznosíthatómértékben, de az iskolai fizika órán méréssel is ellenőrizhetővé teszi a hőszivattyú s rendszer jóságitényezőjét.A telepített nap és szélenergiás berendezések ugyan bemutatásra kerülnek iskolai szinten a témához kap cso -lódó szakórákon (pl. fizika), de a működésük méréssel történő dokumentálása csak alkalomszerűen történik.Emiatt felmerült egy olyan számítógéppel támogatott mérőrendszer kifejlesztésének igénye, ami a használtmegú juló energiás eszközök működését folyamatosan monitorozná, és azt rendszeres időközönkéntelmentené. A jelenleg tervezés alatt álló, kialakítandó mérőrendszer egyrészt lehetővé tenné az érdeklődődiákok ezirányú tudományos munkájának adatokkal való alátámasztását, másrészt a mért adatoknak akárutólagos akár online megjelenítése (pl, egy kijelzőn az éppen aktuális környezeti paraméterek – napsugárzásintenzitása, hőmérséklet, szélsebesség, napenergiás, szélgenerátoros rendszer pillanatnyi teljesítménye) anem projekttagok számára is napi kapcsolatot teremtene a megú juló energiák alkalmazásával.Az előadásban a rendszer bemutatása mellett egyes mérési eredményeinkről is beszámolunk.

27


A DÖNTŐBE JUTOTT RÉSZTVEVŐK

Balogh Antonella†Bekő László

Csapó KonrádGacsályi KarolinaKolcsár Vanessza

Preisz ZsoltSebő Anna

Szabó DánielVarga Bence

29


Versenykiírás

A verseny célja elsősorban a tehetséggondozás, a kémiai gondolkodás elmélyítése és nem utolsó sorban atanítás. A feladatok modern szellemben készültek. A versenyző diákok érdeklődését nem a megszokott isko-lapéldákon keresztül szeretnénk fenntartani. Próbáltunk minél több érdekes, gondolkozásra serkentő példáttalálni, melyek rávilágítanak hétköznapi, nem elég sokat hangsú lyozott jelenségekre. Ha szükséges aversenyzők utánajárhatnak a feladatoknak, ezzel is tanulva, elmélyítve tudásukat.Két kategóriában indítjuk a versenyt. Az első kategóriában 9. és 10. évfolyamos hallgatók vehetnek részt, a 10.évfolyamosok közül csak azok, akik a kémiát heti 1-2 órában tanulják. A második kategóriába a 10. és 11.évfolyamos hallgatók jelentkezhetnek, illetve 9. évfolyamosok is, ha elég elszántnak érzik magukat.Egyszerre csak egy kategóriában lehet indulni.A verseny egy levelezős és egy döntő részből áll. A 3 fordulós levelezős rész után behívjuk a legjobbversenyzőket a döntőre. A döntő forduló Veszprémben kerül megrendezésre a Pannon Egyetem MérnökiKarán. A döntő egy elméleti és egy gyakorlati (labor) részből tevődik össze.A verseny díjazása pénznyeremény. Ezzel is szeretnénk serkenteni a diákokat, hisz jó érzés, ha az ember márdiákként az eszével dolgoz meg a pénzért. Azonban szeretnénk, hogy ne csak a pénznyeremény ösztönözze aversenyzőket, hanem a döntőbe jutás is. Ugyanis kevés olyan verseny van, ahol a laborban is kipróbálhatjákmagukat a leendő kémikus jelöltek. Ennek megfelelően a laborfeladatra is próbálunk nagyobb hangsú lyt fek-tetni, így nem csak a szokásos titrálás lesz. Ettől nem kell megijedni a felkészítő tanároknak, ez nem fogkülön felkészítést igényelni. Másrészről szeretnénk, ha a döntő forduló inkább egy tudományos diákkonferencia lenne, mintsem versen-gés. Szeretnénk, ha ez is motiválná a diákokat, ugyanis a diákkonferencia alatt érdekes tudományos, közér-thető előadásokat hallhatnak, látványos, nem hétköznapi kísérleteknek lehetnek szemtanúi és nem utolsósorban közelebbről megismerkedhetnek az egykori Veszprémi Vegyipari Egyetemen a vegyész és vegyész -mérnök szak mával.

30


I. KATEGÓRIA I. FELADATSOR

Elméleti feladatok1. Mi tartja össze a homokvárakat?

2. Magyarázd meg, hogy miért felülről és nem pedig alulról kezd befagyni a víz!

3. Milyen kvantumszámokkal jellemezhetjük az atomokat? Melyik kvantumszám(ok)tól függ egy atomenergiája alapállapotban?

4. Mi a spin? Saját szavaiddal jellemezd!

5. Miért pont 6*1023 darab az 1 mol?

6. Azonos hőmérsékletű, térfogatú és nyomású száraz vagy vízgőzzel telített levegőben van több molekula?Melyik a nehezebb? Válaszod indokold!

7. Ha katángkóró virágot hangyabolyba dugunk, és jól megmozgatjuk benne, érdekes jelenségnek lehetünk tanúi:kis idő után kivéve a virágot, pirosas elszíneződést figyelhetünk meg az eredetileg kék virágokon. Ma gyarázdmeg a jelenséget. Sorolj fel néhány hasonló tulajdonságot mutató, természetben megtalálható dolgot.

8. Az alábbi kísérletet végezd el otthon: önts kevés vizet egy kis pohárba, majd dobj bele egy gumi macit, vagymás gumicukorból levő figurát. 10 percenként (kb. 40-50 percen keresztül) figyeld meg, mi történik agumimacival. Magyarázd meg a látottakat! A természetben hol találkozhatsz hasonló jelenséggel?

9. Gyűjts minél több olyan híres, közismert embert, aki eredetileg kémikus, vegyészmérnök illetve gyógy -sze rész volt pályája kezdetén! Néhány sorban jellemezd őket és a kémiához való kötődésük!

10. Melyik az a szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú elem, amelyet belélegezve a hangod a legmélyebbilletve a legmagasabb lenne? Válaszod indokold! Jellemezd néhány sorban az adott elemeket!

Számításos feladatok1. „A sáskajárás hazánkban sem ismeretlen fogalom, ám ritkaságszámba megy (Réthly Antal hazai éghajlati

viszonyokat, eseményeket feldolgozó történeti munkájában találunk 1336-ra vonatkozó feljegyzést,később pl. 1907-ben volt egy nagy sáskajárás a Hortobágyon, persze sok feljegyzés van közbülső időkből is;valamint, talán sokan emlékszünk is rá, 1993 nyarán a kiskunsági Tatárszentgyörgy közelében.) Napontaegy sáska által elfogyasztott élelem megfelel a sáska sú lyának (40 gramm), ez egyáltalán nem sok.” • A fent idézett cikk utolsó mondata alapján hány mol sáska lenne képes elpusztítani egy nap alatt Kína

egész éves bú zatermelését, ami körülbelül 1,1*108 t?• Mekkora lett a moláris tömege a sáskahadnak a nagy pusztítás után, ha feltelezzük, hogy a rovarok nem

veszítenek tömegükből?

31


• Egy bú zaszem tömege 40 mg. Feltételezzük, hogy egészben és hiánytalanul ették meg a bú zaszemeket asáskák, így azok egészben maradtak. Ennek tudatában hány n/n%-a bú zaszem és hány n/n%-a sáska ajóllakott rovarhadnak? (10 pont)

2. Hangyafarmot szeretnénk építeni. Biológus barátunknak meséli nekünk, hogy nem hiába kapta ahangyáról a nevét a hangyasav. A hangyák testtömegének 60% hangyasav. Egy hangya tömege 3 mg. Mivelkémikusok vagyunk, szeretnénk vegyész szemmel megtervezni hangyafarmunkat ☺. • Így már csak egy feladat vár ránk (a hangyavadászaton kívül), hogy kiszámoljuk, hány hangyára van szük-

ségünk, hogy a 70 literes terráriumunkban a hangyák betelepítés után a hangyasav koncentrációja0,12 mol/dm3 legyen?

• A hangyákon kívül még homokot rakunk a terráriumba. A homok tekinthetjük tiszta SiO2-nak. Hány kilóhomokból kell a hangyafarmunkat felépíteni, ha azt akarjuk, hogy:

a, 1 millió hangyára nézve 0,5 m/m%-os legyen a hangyafarm?b, 1 millió hangya esetén hangyasavra nézve 0,5 m/m%-os legyen a hangyafarm?c, 1 millió hangya esetén hangyasavra nézve 1,5 n/n%-os legyen hangyafarm? Az egyszerűség kedvért

te kint sük ú gy, hogy a hangyák váza (azaz a hangya hangyasav nélkül) egyféle molekulából áll, melynekmoláris tömege 2000 g/mol.

A hangyasav képlete: HCOOH Moláris tömege: 46 g/mol (10 pont)

3. Mi a sztöchiometriai képlete annak a vegyületnek, amelynek a hőbomlása során 0,1 mol Al2O3 mellett 0,3mol SO3 és 1,8 mol víz keletkezik? Mi a triviális neve a vegyületnek és milyen gyakorlati felhasználásátismered? (10 pont)

4. Egy trópusi esőerdőben 36 °C hőmérsékleten, 100 %-os páratartalom és atmoszférikus nyomás melletttevékenykedő kutató átlagos lélegzete 1,5 l térfogatú. A belélegzett levegő 21 V/V% oxigént tartalmaz, mígaz azonos térfogatú és állapotú kilélegzett levegő csak 19 %-ot. Mennyi idő alatt „ég el” ilyen körülményekközött 20 dkg szőlőcukor a kutató szervezetében, ha tudjuk, hogy percenként 15-szor vesz levegőt?

(10 pont)

32


I. KATEGÓRIA II. FELADATSOR

Elméleti feladatok1. J. B. van Helmont az orvosi kémia egyik neves belga képviselője szerint a Földön levő minden anyag vízből

épül fel. (Thálesz féle őselem-elméletet ú jította fel ezzel.) Igazát természettudományos módon mérésseligazolta a XVII. sz. első felében: egy dézsába pontosan lemért földet tett, s ebbe egy ugyancsak lemért fűz-favesszőt dugott. Öt éven át esővízzel öntözte a vesszőt, s a fává erősödött növényt lemérte. Megállapította,hogy a fa 80 kg-ra gyarapodott, míg a föld mennyisége gyakorlatilag változatlan maradt. Mit nem tudott 350 évvel ezelőtt van Helmont? Hogyan magyaráznánk ma a fa „gyarapodását”?

2. Miért nedvesedik meg (esetleg folyósodik el) a konyhasó a sótartóban? Miért nem tapasztaljuk ezt, harizsszemeket keverünk a sóba?

3. Mit jelentenek a következő kifejezések: kvantum, kvantált, spektrum, foton, elektromágneses hullám,radioaktivitás?

4. Annyit hallani manapság a szabadgyökök káros hatásairól. Valójában mik is azok a gyökök? Milyen tulaj-donságokkal bírnak, miért tartják károsnak őket? Írj néhány példát gyökökre.

5. Érdekes jelenséget figyelhetünk meg, ha elégetjük a gyufát, majd egy erős mágnessel közelítünk hozzá: agyufát vonzza a mágnes. Magyarázzuk meg a jelenséget! A kísérlet elvégzéséhez elég erős mágnes kell pl.:egyes női nyakláncok mágneses kapcsa. A hétköznapi hangszóróból származó mágnessel nem működik.

6. Milyen halmazállapotú anyag az üveg? Indokold válaszod!

7. Miért csípi a hagyma a szemünket, amikor felvágjuk? Melyik vegyi anyag okozza a kellemetlen érzést?Rajzold fel a szerkezetét ennek a molekulának!

8. Mi a viszkozitás? (a méz példáján mutasd be mitől függ a viszkozitás!)

9. Hogyan kezeljük a metanol mérgezést?

Számításos feladatok1. Egy gazdaságban annyi pétisót szeretnének felhasználni, hogy egy hektár területű földre számítva a műtrá-

gyában lévő nitrogén 185 kg legyen. Hány kg pétisóra van szükség hektáronként, ha tudjuk, hogy a pétisó40% mészkőport tartalmaz?

2. „A vulkáni utóműködések leglátványosabb formája a gejzír, az időszakosan feltörő hévforrás. Ezt acsodálatos jelenséget Földünkön csak négy helyen tekinthetjük meg: Új-Zélandon, Yellowstone NemzetiPark-ban (Amerikai Egyesült Államok), Izlandon és Kamcsatkán.

33


Kialakulásukat a geológusok így magyarázzák: A gejzírek pár tíz méter mély kürtőjében a vulkáni kőzetekmelege hevíti fel a felszínről bekerült csapadékvizet. A kürtőben lévő vízoszlop fokozatosan felmelegszik.A mélyben lévő nagyobb nyomás alatt levő víz 100°C fölött forr fel. Ha a vízoszlop legfelső része is eléri aforráspontot a víz szinte robbanásszerűen gőzállapotba megy át, és kilövell a felszínre. A kilövellt vízlehűlve visszahull a kürtőbe, ahol a folyamat ú jra kezdődik. A gejzírek kitörései közötti szünetek hosszú sá-ga az izzó kőzet belsejében levő folyamatoktól függ.” A gejzírben lévő víz nagyon sok oldott anyagot tartalmaz. A nagy nyomásnak és hőmérsékletnek köszön-hetően standard körülmények között szinte oldhatatlan CaCO3-ból is sok van oldott állapotban. Így,amikor a kilövellet víz/oldat egy része a kürtő melletti kőzetekre kerül, elkezdődik a CaCO3 kiválása,hiszen lecsökkent a nyomás és a hőmérséklet. Természetesen a CaCO3 kívül még jó néhány ásványkeletkezik hasonló módon. Ennek köszönhetően a kürtő körül egyre vastagabb kőzetréteg alakul ki.

Egy szökés alkalmával kilövellt víz mennyisége mintegy 900 hl. A kilövellt víz 12%-a nem jut vissza amélybe, hanem szétterül a kürtő körül 15 m sugarú körgyűrűben (ábra!).

A CaCO3 oldhatósága a gejzír mélyén 106 °C -on és 3 atm nyomáson 0,0026 g/l víz, a felszínen 1 atmnyomáson és 40 °C-on 0,0014 g/l víz. A kürtő mellé hulló telített forró oldatból hány év alatt válik ki 1 mvastag CaCO3 réteg, ha napi egyszer lövell ki és feltételezzük, hogy az egyenletese felületű körgyűrű alapúterületen egyenletesen terül szét a forró oldat? A kivált CaCO3 sűrűsége 2,93 g/cm3. A víz/oldat sűrűségéttekintsük az egyszerűség kedvért minden körülmény között 1 g/cm3-nek és tekintsük. Vegyük ú gy, hogy alehulló víz/oldat minden alkalommal száraz felületre hullik, így nem hígul fel.

3. Ként oldottunk szén-diszulfidban (CS2), és az így kapott 6,4 g tömegű oldatot oxigénfelesleggel tökélete-sen elégettük (az összes kéntartalomból SO2 keletkezett). Az égéstermékek együttes térfogata standardál-lapotban 9,8 dm3, oxigéntartalma 37,5 V/V%. Hány százalék oldott kén volt az elégetett oldatban? Hányszázalékkal volt több az oxigén a szükséges mennyiségnél?

34


II. KATEGÓRIA I. FELADATSOR

Elméleti feladatok1. Az ábrán látható koleszterin szteránvázas vegyület, amely minden emberi és állati sejtben megtalálható.

Különösen nagy mennyiségben fordul elő pl. a mellékvesében, idegrendszerben. A koleszterint a szervezeta májban állítja elő. A sejtmembránok felépítésében van fontos szerepe, emellett sokféle hormon bioszin-tézisének kiindulási anyaga. A koleszterin lerakódva az erek falában annak rugalmasságát csökkenti, éselősegíti az érelmeszesedés kialakulását. Elvileg hány sztereoizomerje van az ábrán látható koleszterin molekulának? (A természetben csak azábrán látható izomer létezik!) Keressed meg és jelöld be a kiralitáscentrumokat is!

2. Magyarázzad meg azt a tényt, hogy ha oldalláncot tartalmazó aromás vegyületet vasedényben klóroznak,az oldalláncban klórozott terméknek rossz a kihozatala!

3. Milyen alként használnál kiindulási anyagként a 3-brómhexán előállításához? Indokold meg részletesenválaszod!

4. Hány diklórciklopentán izomer képződik, ha ciklopentánt reagáltatunk feleslegben lévő klórral magashőmérsékleten?

5. A brómos vizet a buta-1,3-dién és a fenol is elszínteleníti. Mi a különbség a két reakció mechanizmusaközött? Írd fel a reakcióegyenleteket is!

6. Egészítsd ki a következő redoxi folyamatok egyenletét:

35


7. Melyik az a szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú elem, amelyet belélegezve a hangod a legmélyebb,illetve a legmagasabb lenne? Válaszod indokold!

8. Ha valaki életében ivott már csipkebogyó teát, megfigyelhette, mikor a tea filtert beleengedte a forró vízbe,először szürkés-kék szín jelent meg, majd pár pillanat mú lva a tea színe mélyvörösre változott. Magyarázdmeg a jelenséget! Hol találkozhatsz még hasonló jelenséggel a természetben, mely vegyületcsoport okozza?

9. Mi a spin? Saját szavaiddal jellemezd!

10. Gyűjts minél több olyan híres, közismert embert, aki eredetileg kémikus, vegyészmérnök illetve gyógy -szerész volt pályája kezdetén! Néhány sorban jellemezd őket és a kémiához való kötődésük!

Számításos feladatok1. Egy 20 km2 területű város 20 ezer lakásában egyidejűleg 20–20 kg szenet égettek el ugyanabból a fajtából,

amelynek éghető kéntartalma 2%. Az égéstermék a város feletti 100 m vastagságú légrétegben maradt,amely 10°C hőmérsékletű volt, s vízgőzzel telített. Mi lesz a lehulló harmat kénsav-koncentrációja, ha 1°C-ra hűlt le a levegő, és az egész SO2 mennyiség ale csapódó harmatba került, és oxidálódott? Mennyi kénsav lepi el a várost? (A telített vízgőz nyomása 10 °C-on 1,23 kPa, 1 °C-on 0,66 kPa.) (10 pont)

2. A kozmikus sugárzás hatására a légkörben folyamatosan képződik a 14C nuklid neutronok hatására a14N-ből, ami szén-dioxid formájában bekerül a szén természetes körforgásába. Viszont ha egy élőlényelpusztul, akkor kikerül ebből a körből, vagyis a radioaktív izotóp mennyisége fokozatosan csökkenni kezdbenne. Jelenleg a bomlás sebességére 13,6/perc/g szén értéket állapítottak meg, ám egy viking korból szár-mazó hajó fadarabjában 12,0/perc/g szén lett a mérési eredmény. Melyik évben vághatták ki a fát? (10 pont)

3. „Az egészséges emberi szervezetben az emberi sejtek számát egy nagyságrenddel meghaladja a vele élőmikrobionta közösség sejtjeinek száma! Még nagyobb jelentőségű az a tény, hogy ezek génjeinek számalegalább százszor nagyobb, mint az emberi gének száma. Ennek óriási szerepe van az ökoszisztémaanyagcsere-folyamatainak szempontjából: nem vagyunk csak saját génjeinkre utalva, életünket másokgénjeinek minősége is befolyásolja”Duda Ernő: Kisebbségben vagyunk! Az ember, mint ökoszisztémaTermészet Világa, 140. évfolyam, 9. szám, 2009. szeptember

Ajánlom minden érdeklődő számára a cikket. Az alábbi link segítségével ingyen elérhető:http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2009/tv0909/duda.html

Egy átlagos ember szervezete 6*1013 emberi sejtből áll. A testünkben élő baktériumok (egysejtűek) számaátlagosan 1,2*1014, melyek együttes tömege körülbelül 1,6 kg. Az emberi test tömege átlagosan 70 kg. (Azadatok nagyjából megegyeznek a valósággal.)

36


A 2 milliós Budapesten az emberek 27%-a bakteriális eredetű fertőzésben megbetegedik. Az összesfajta(az emberi szervezet számára jó és rossz) baktérium tömege a számolás során azonosnak tekinthető.Ugyan így az összes fajta emberi sejt azonos tömegűnek tekinthető.Budapesten 6,13*10-4 mol sejt (emberi és bakteriális) él együtt a megbetegedés után.• Add meg m/m% és n/n %-ban a bakteriális és az emberi sejtek koncentrációját egy beteg és egy

egészséges emberi testben, ha tudjuk, hogy a fertőzéssel nem jár együtt az emberi test tömegnövekedése.A testsú ly megtartása annak köszönhető, hogy a betegség alatt az emberek ugyan annyit fogynak le, mintamekkora tömegű „baktérium-kolóniát” kapnak, azaz csak az emberi sejtek száma fogy a betegség alatt,az eredetileg meglévő baktériumok száma nem csökken.

• Hányszorosára növekedett a fővárosban a baktériumok száma? (15 pont)

4. Ma délelőtt a fodrász összesen 50 cm hajat vágott le, összesöpörte őket egy kupacba. Szünetképp rágyú j-tott egy cigarettára kifele menet a szalonból, azonban óvatlan volt és a lehulló parázs meggyú jtotta a hajku-pacot.A haj egy keratin nevű fehérjéből épül fel, amely nagy mennyiségben (14%) kéntartalmú aminosavat,ciszteint tartalmaz (a másik kéntartalmú aminosav - metionon – mennyisége elhanyagolható).Feltételezzük, hogy az összes kéntartalom az égés során SO2-dá alakul. A SO2 gáz eloszlását homogénnektekinthetjük az üzletben, mivel a rémült vendégek rohangálása azzá tette.A teremből vett 2 dm3 94 kPa nyomású, 25°C-os levegőmintát 1 dm3 2*10-4 mólos semleges jódoldatonbuborékoltatunk át. A maradék jód oldatot 10-3 mólos Na2S2O3 oldattal titráljuk vissza. A kiegészítendőreakcióegyenletek:

• Mennyi tioszulfát oldat fogyott a jódoldat 50 cm3-ére, ha a jódoldat pH-ja 2,67 egységet változott az SO2

elnyeletését követően?

• Elérte-e a mérgező szintet a SO2 koncentráció a teremben, ha az emberre veszélyes SO2 koncentráció5 mg/m3? A fodrászüzlet méretei: 8; 5; 3 m. Az égés során keletkező egyéb mérgező gázoktól eltekintünk.

• A hajkupac hány %-a égett le? Tekintsük, ú gy mintha a hajkupac tartalma (50 cm haj) csak egy embertőlszármazna. A fejet tekintsük gömbnek, sugara R = 10 cm. A haj a felét fedi be a fejnek. A hajszálak tek-intsük kör alapú nak, átmérőjük átlagosan 0,2 mm. A fejbőr egy négyzetcentiméterén átlagosan 200hajszál található. A hajszál sűrűsége 1,2 g/cm3. A hajszálban minden 100 aminosavból 14 cisztein, 60glicin és 26 alanin. Az aminosavak moláris tömege: cisztein: 121 g/mol, alanin: 89 g/mol, glicin: 75 g/mol (15 pont)

37


II. KATEGÓRIA I. FELADATSOR

Elméleti feladatok1. Rangsorold a felsorolt vegyületeket saverősség sorrendjében a szerkezet megadásával! Értelmezd az által-

ad felállított saverőség sorrendet!pirogallol, fenol, 4-nitro-fenol, p-krezol, pikrinsav

2. A jól ismert robbanószernek, a nitroglicerinnek miért helytelen az elnevezése? Nevezd el a szabályoknakmegfelelően!

3. Miért csípi a hagyma a szemünket, amikor felvágjuk? Melyik vegyi anyag okozza a kellemetlen érzést?Rajzold fel a szerkezetét ennek a molekulának!

4. Annyit hallani manapság a szabadgyökök káros hatásairól. Valójában mik is azok a gyökök? Milyen tulaj-donságokkal bírnak, miért tartják károsnak őket? Írj néhány példát gyökökre.

5. Nézz utána metán-hidrát vegyületnek. Manapság miért tulajdonítanak nagy szerepet neki?

6. Hogyan kezeljük a metanol mérgezést? Miért?

7. Miért jó hidrogénező katalizátor a platina?

8. A szerves kémiában gyakori jelenség az izoméria. Szervetlen vegyületek esetében milyen izomerekkeltalálkozhatunk? Ha lehetséges, a molekulaszerkezet megadásával illusztráld az adott izomériát!

9. Add meg az összes lehetséges vegyületet, amely a C6H11O2 összegképlettel jellemezhető. Rajzold fel aszerkezetüket, majd nevezd is el a kapott vegyületeket.

10. Mutassd be, hogy alakítható át az 1-butanol az alábbi célvegyületekké! (ahol szükséges, több lépésben, tet-szőleges reagenseket lehet alkalmazni)

a) 1-buténb) 2-butanonc) 1-bróm-butánd) pentánsave) dibutil-éterf ) butil-lítium

38


Számításos feladatok1. Egy tú ra alkalmával találtunk egy fémfényű kőzetet. Szeretnénk akváriumunk díszévé tenni, azonban

előtte szeretnénk megbizonyosodni, hogy semmi esetre sem mérgezné meg halainkat. Vegyész ismerősünkaz alábbi reakciókat végezte el a kőzet (A) egy kis darabjával:

A mérési eredmények kiértékelését ránk bízta egyrészt lustaságból, másrészt bízott kémiaiismereteinkben. Az alábbi adatokat mellékelte: C és D biner oxidok, az oxigéntartalma C-nek 7,17 m/m%, D-nek 50 m/m%,utóbbi szobahőmérsékleten gáz.Használhatjuk e nyugodt szívvel akváriumdísznek a kőzetet (indokoljuk)? Továbbá melyik vegyületekképletét jelentik az A, B, C, D, E betűk a fenti sztöchiometriai együtthatókat nem tartalmazó egyenletek-ben? Az A vegyület képletének ismeretében milyen ásványt találtunk? (15)Segítség a feladathoz: biner oxidoknak hívjuk azokat a vegyületeket, amelyek oxigénen kívül csak egyféleelemet tartalmaznak. pl.: MgO, CO2, PbO, Fe2O3

2. Az M hipotetikus fém különböző oxidációfokú alakjaira jellemző standardpotenciálok az alábbi sémával

fejezhetők ki:

Állapítsuk meg, hogy standard körülmények között:a) reagál-e M vízzel?b) redukálható-e M3+ vassal?c) oxidálható-e M3+ klórral?d) redukálható-e M4+ ónnal?e) reagál-e M4+ és MO2

2+?f ) diszproporcionálódik-e MO2

+?

3. 79,19 gramm 80 °C-on telített réz(II)-szulfát oldatot 20 °C-ra lehűtünk, majd a kivált kristályvizes sószűrése után az oldatban maradó fémionok teljes leválasztásához 9650 C töltésmennyiségre van szükség.Hány kristályvizet tartalmaz a hűtés hatására kiváló só?

39


RÉSZTVEVŐK:

Bodor Tamás Bognár Ádám

Demény DonátDrágán DávidFakász Eszter

Fülöp-Pusztai P. BalázsHajnal Máté

Heizer BalázsHerjeczki Tamás

Horváth BálintHorváth BenceJanosov MilánKardos MárkKároly Kolos

Kiss Bálint Koranka ÁronKorom Dániel

Korossy-Khayll GergelyKulcsár Gergő

Mihálykó AndrásÓnodi ÁronÖrdög ZitaPiedl Anna

Schmalzl MártonSzabó Kata

Szalay ÁdámSzalay Balázs

Szekeres PéterTasnádi Katalin

Tenk MilánTóth Gergely

Tölgyesi ÁkosTrecskó Dóra Turbucz Béla

Wágner OlivérWirnhardt Bálint

41


2010. február 5-én a Pannon Egyetem Mérnöki Kar Hallgatói Önkormányzata és a BEST Veszprém (EurópaMérnökhallgatók Egyesülete) a Pannon Egyetem Mérnöki Karával közösen először rendeztek meg közösönegy Középiskolásoknak szóló Mérnökversenyt.Az ide érkező három főből álló középiskolás csapatoknak három különböző feladatot kellett megoldaniuk(feladatonként 90 perc) a rendelkezésükre bocsátott háztartási eszközökből, amelyeket egy négy főből állózsűri értékelt.

Feladatok

1.Hídépítés

Hozzávalók/csapat : – vastag cellux – 1db, 1 asztal magassága – szívószál – 6 db– spagetti tészta – 1 csomag– ceruza, és 3 db papír a feladat megtervezéséhez– gémkapocs – 12 db– befőttes gumi – 10 db– hurkapálca – 10 db– 1 csomag filctoll a dekorációhoz

A versenyzők rendelkezésére bocsátott eszközök nem mindegyikét volt kötelező felhasználni. A ren-delkezésükre bocsátott idő 90 perc. Ezután a 4 főből álló zsűri értékelte a csapatok hídjait.

A pontozás szempontjai:– Egy 330 g-os konzervdobozt 3-szor át tudják e gurítani a hídon– Teherbírás (hány darab 1,5 literes ásványvizet bír el a híd)– Design (mennyire tudták színessé tenni illetve kidekorálni a rendelkezésükre bocsátott eszközök segít-

ségével)– Gazdaságosság (mennyi alapanyagot használtak fel, amit a rendelkezésükre bocsátottunk)

2. Hőlégballon

Hozzávalók/csapat:– szemetes zsák (65x80–as, 3 db)– harmonika nyakú szívószál (5 db)– konyharuha (1 db)– etilalkohol (10ml)– alufólia (1 tekercs)– májkrémes konzervdoboz (1db)

42


Pontozási szempontok:– fel tud-e emelkedni a balon, és ha igen milyen magasra,– külalak.

A csapatok többször is kísérletet tehettek a balon felemeléséhez. Eleinte a konzervdobozt minden csapat fel-használta, ám ú gy tú l nehéznek bizonyult a balon és nem tudott felemelkedni. Később nélküle próbálkoztak,és akkor már egyes csapatok munkáját siker koronázta.

3. Hajó építése

Hozzávalók/csapat:– 1,5 literes üres, műanyag flakon (2 db)– 2 literes üres műanyag flakon (1 db)– Üvegragasztó (2 tubus)– Szívószál (2 db)– Szigetelő szalag (1 tekercs)– Olló (1 db)– Vonalzó (1 db)– Fa lap ( 1 db)– Tempera (8-10 féle szín, 1 tubus/szín)– Ecsetfesték– Ecset (3 db különböző méretű a dekorációhoz)

A csapatoknak a fa lap aljára kellett rögzíteni a 1,5 literes műanyag flakonokat, majd a 2 literes műanyagflakonba vizet kellett tölteni, az aljára fú rt lyukba illesztett szívószállal a falap tetejére kellett erősíteni, majdpedig egy vízzel telt medencébe lehetett tesztelni.

Pontozási szempontok:– külalak– mennyi idő alatt teszi meg a medence teljes hosszát

43


Saját kutatómunka bemutatása, Élő és élettelen környezet szekció

I. díjDéri Máté, Tóth László12. évfolyam, Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Diákotthon,GödöllőÉnekesmadarak viselkedésökológiai vizsgálata téli madáretetőnélFelkészítő tanár: Kerényi Zoltán

II. díjKanti Veronika, Kósa Ádám 13. évfolyam, Kölcsey Ferenc Gimnázium, ZalaegerszegA nagykapornaki téltemető populáció vizsgálataFelkészítő tanár: Pozsik Lajos

III. díjPapp Tibor 10. évfolyamZrínyi Miklós Gimnázium, ZalaegerszegVeszélyben a geophyton növények

Saját kutatómunka bemutatása, Egészség- és környezetvédelem szekció

I. díjHolczinger János, Hegedűs Ferenc 12. évfolyamPremontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Diákotthon, GödöllőMegú juló energiaközpont a gödöllői Premontrei Szent Norbert GimnáziumbanFelkészítő tanár: Dr. Seres István

II. díjGozsovics Dóra, Zichó Viktor 11. évfolyamEötvös József Gimnázium, TataA napenergiás aszaló működésének vizsgálataFelkészítő tanár: Szeidemann Ákos

III. díjHorváth Dorina, Szalai Barbara, Vasharapó Rita 10. évfolyamBelvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye, SzékesfehérvárA közlekedés okozta zajterhelés a székesfehérvári Belvárosi I. István KözépiskolábanFelkészítő tanár: Győri Marianna

45



I. díj Szabó Dániel 9. évfolyam, Eötvös József Gimnázium, BudapestII. díj Sebő Anna 10. évfolyam, ELTE Apáczai Csere János GimnáziumIII. díj † Bekő László 10. évfolyam, Bolyai János Gimnázium, KecskemétKülöndíj Varga Bence 10. évfolyam, Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg

Junior Mérnökverseny

I. díj BOT (Heizer Balázs, Herjeczki Tamás, Wágner Olivér)II. díj TRIUMVIRÁTUS (Wágner Olivér, Tölgyesi Ákos, Horváth Bálint)III. díj EPICFAIL (Janosov Milán, Károly Kolos, Drágán Dávid)

46


RÉSZTVEVŐ INTÉZMÉNYEK

ELTE Apáczai Csere János Gimnázium, BudapestEötvös József Gimnázium, BudapestEötvös József Gimnázium és Kollégium, TataGróf Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola, SzékesfehérvárHerman Ottó Szakképző Iskola, SzombathelyIII. Béla Gimnázium, ZircKatona József Gimnázium, KecskemétKecskeméti Református Gimnázium, KecskemétKisfaludy Sándor Gimnázium, SümegKölcsey Ferenc Gimnázium, ZalaegerszegLánczos Kornél Gimnázium, SzékesfehérvárLovassy László Gimnázium, VeszprémPremontrei Szent Norbert Gimnázium, GödöllőRudas Közgazdasági Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium, Dunaú jvárosSzolnoki Műszaki Szakközép és Szakiskola Pálfy János Tagintézmény, SzolnokThuri György Gimnázium, VárpalotaTinódi Sebestyén Gimnázium, SárvárVetési Albert Gimnázium, VeszprémZrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg

48


PROGRAM

2011. március 25., péntek

10:30–12:30 Érkezés, regisztráció (Pannon Egyetem, B épület földszinti konferenciaterem)

12:30–13:30 Megnyitó, plenáris ülés (Pannon Egyetem, B épület földszinti konferenciaterem)

A konferenciát megnyitja:dr. Szalai István, a Mérnöki Kar dékánja

Tudományos előadás: dr. Kránicz Balázs, adjunktusFényforrások csodái


Tudomány a környezetért szekció(Pannon Egyetem, B épület földszinti konferenciaterem)

Zsűri Elnök: dr. Üveges Viktória, egyetemi tanársegédTagok: Bécsi Zsuzsanna, PhD hallgató

Selmeczy Géza, környezettudományi szakos hallgatóTuróczi Beatrix, PhD hallgató

14:00–14:15Horváth Eszter, Németh Nikolett, Neubauer Gréta13. évfolyam, Herman Ottó Szakképző Iskola, SzombathelyVörös nyomonFelkészítő tanár: Szalay Julianna

14:15–14:30Horváth Alexandra11. évfolyam, Vetési Albert Gimnázium, VeszprémA Torna-patak kovaalga flórájának vizsgálataFelkészítő tanár: Lengyel Edina, Likerné Pucsek Rózsa

49


14:30–14:45Lovas Réka10. évfolyam, Lovassy László Gimnázium, VeszprémKét idegen kagylófaj jelenléte a BalatonbanFelkészítő tanár: Dr. Szalainé Tóth Tünde, Kovács Kata

14:45–15:00Gáspár Dávid, Mészáros Boldizsár, Stumpf Márton10. évfolyam, Thuri György Gimnázium, VárpalotaA bányatavak, mint védendő vizes élőhelyekFelkészítő tanár: Szondáné Kovács- Molnár Márta

15:00–15:15Simon András11. évfolyam, Tinódi Sebestyén Gimnázium, SárvárHidrológiai vizsgálatok a vízgazdálkodás problémáinak modellezésére a Kőszegi-hegységbenFelkészítő tanár: Vígh Viktor

15:15–15:30 Szünet

15:30–15:45Fazekas Márton11. évfolyam, Eötvös József Gimnázium és Kollégium, TataEgy Vértesaljai község vizeiFelkészítő tanár: Barna Katalin, Vályi-Nagy Zsuzsanna

15:45–16:00Stumphauzer Laura, Nyerki Emil 11. és 10. évfolyam, Lánczos Kornél Gimnázium, SzékesfehérvárA Velencei-hegység vizeinek radontartalmának méréseFelkészítő tanár: dr. Ujvári Sándor

16:00–16:15Kassai Gergely, Béres Renátó, Hartyányi Gábor13. évfolyam, Herman Ottó Szakképző Iskola, SzombathelyÁllatvédelem az utakonFelkészítő tanár: Szalay Julianna

50


16:15–16:30Papp Tibor 11. évfolyam, Zrínyi Miklós Gimnázium, ZalaegerszegVeszélyben Zala megye védett növényeiFelkészítő tanár: Tölgyesné Kovács Katalin

16:30–16:45Marschall Bence11. évfolyam, Eötvös József Gimnázium és Kollégium, TataA Coriolis-erő hatásai és jelentősége a földrajzi áramlásokbanFelkészítő tanár: Szeidemann Ákos

16:45–17:00 A zsűri értékeli az elhangzott előadásokat


14:00–17:30 Döntő I. rész: laboratóriumi feladatok megoldása(Pannon Egyetem, Kémia Intézet, N épület 3. emelet)


14:00–17:00 Döntő I. rész: kreatív feladatok megoldása(Pannon Egyetem, B épület aula)

17:00–18:30 Szállás elfoglalása

18:30–19:30 Fogadás(Pannon Egyetem, B épület aula, teknő)

Kb. 19:30– Esti program(Pannon Egyetem, B épület földszinti konferenciaterem)

51


2011. március 26., szombat


Technológiák a környezetért szekció(Pannon Egyetem, B épület földszinti konferenciaterem)

ZsűriElnök: Katona Csaba, csoportvezető Ökoret Spin-off Zrt.Tagok: Csom Veronika, PhD hallgató

Gulyás Gábor, környezetmérnök mesterszakos hallgatóSchmidt Edina, mechatronikai mérnöki alapszakos hallgató

8:30–8:45Fertig Dávid12. évfolyam, Lovassy László Gimnázium, VeszprémFényhasznosító molekulák a környezetvédelembenTémavezető: Szabó Péter

8:45–9:00Kadlecsik Ármin, Suhai Kristóf 9. évfolyam, Eötvös József Gimnázium és Kollégium, Tata9. évfolyam, Pápai Református Kollégium Tatai Gimnáziuma, TataNapelemes alapkutatások egyszerű eszközökkelFelkészítő tanár: Magyar Csabáné

9:00–9:15Répai Attila, Kerekes Dávid, Mórász Bálint12. évfolyam, Premontrei Szent Norbert Gimnázium, GödöllőNapelem forgató berendezés tervezéseFelkészítő tanár: Dr. Seres István

9:15–9:30Jakubik Regina és Bárdos Máté, 11. évfolyam, Kecskeméti Református Gimnázium, KecskemétKecskeméti Református Gimnázium napkollektoros rendszerének energetikai mérlegeFelkészítő tanár: Sikó Dezső

9:30–9:45 Szünet

52


9:45–10:00Szalai Zsófia10. évfolyam, Kisfaludy Sándor Gimnázium, SümegK”víz”kérdések DevecserrőlFelkészítő tanár: Káliné Szabó Hajnalka

10:00–10:15Nagy Nikoletta, Nárai Máté, Németh Szabolcs12. évfolyam, Herman Ottó Szakképző Iskola, SzombathelyHulladékreform kicsibenFelkészítő tanár neve: Szalay Julianna

10:15–10:30Vincze Benjámin12. évfolyam, Gróf Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola, SzékesfehérvárHidegfúzióTémavezető: Szücs Lászlóné



9:00–10:45 Döntő II. rész: írásbeli feladatok megoldása(Pannon Egyetem, Kémia Intézet, C épület földszint)


9:00–10:30 Döntő II. rész: Tervezési feladat bemutatása(Pannon Egyetem, B épület II. emelet, konferenciaterem)


10:45–11:00 Szünet

53


11:00–12:00 Mozgásban az éjszaka – Ladányi Tamás előadása(Pannon Egyetem, B épület II. emelet, konferenciaterem)

Asztrotájképekből összeállított sorozatfelvételek segítségével az űrjárművek (űrsikló,Nemzetközi Űrállomás, műholdak) áthaladását, égitestek kelésének és nyugvásának egyesfázisait mutatjuk be, valamint time-lapse (gyorsított felvétel) technikával a csillagok, csil-lagképek mozgását fogjuk szemléltetni.

12:00–13:00 Záró, értékelő plenáris ülés, díjak kiosztása (Pannon Egyetem, B épület II. emelet, konferenciaterem)

54


„Vörös nyomon”

Horváth Eszter, Németh Nikolett, Neubauer Gréta, 13. évfolyam Herman Ottó Szakképző Iskola,SzombathelyFelkészítő tanár: Szalay Julianna

Előzmények: 2010. október 4-én délután 12.10-kor átszakadt a Veszprém megyében lévő Magyar AlumíniumTermelő és Kereskedelmi Zrt. Ajka és Devecser közötti, vörösiszap-tárolójának gátja. A kiömlő iszap elön-tötte a környékbeli települések mélyebben fekvő részeit. Az ipari hulladék körülbelül 40 km2-en terült szét,felbecsülhetetlen gazdasági és ökológiai károkat okozva a térségben.Iskolánk környezetvédelmi technikus tanulói a katasztrófa hírének hallatára, már a kezdetektől nyomonkövették az iszap terjedését, vizsgálták a kimutatható káros anyagokat a környezeti elemekben és részt vet-tek a katasztrófa utáni károk felszámolásában. Ennek tapasztalatait szeretnénk megosztani a következők-ben. Igyekeztünk a környezeti elemekben bekövetkezett károsodást minél többrétűen nyomon követni. Vízvizsgálatok: A felszíni vizek károsodásának vizsgálata érdekében a Torna-patak, Marcal és a Rába-folyók-ból vízmintákat vettünk egyrészt kontrollmintaként a szennyezett árhullám odaérkezése előtt, másrészt afeltételezhető csú csszennyezés megérkezése után, valamint a szennyezés elvonulását követően. Avízmintákat fotometriás, kolorimetriás mérésekkel és analitikai módszerekkel, valamint műszeresen vizs-gáltuk. Vízben található komponensek: Fe (II), Fe (III), SIO2, AL2O3, Fe2O3. A mérési eredményeket a fel-színi vizek minősítésére vonatkozó MSZ 12 749 szerint értékeltük. Az élővizek kémhatása meghaladta a 12-es pH-t, ezért azonnali beavatkozásra volt szükség. Kémhatáscsökkentése érdekében 10–20–30%-os ecetsavas kezelést végeztek (1000m3 /hét).Lú gos kémhatást és a bemosódott nehézfémeket a vizekben természetes anyagokkal kellett semlegesíteni,hogy a másodlagos környezetterhelést minimalizálják. Ennek érdekében katasztrófát követő 2 hónapbantöbb mint 20.000 t gipszet jutattak a folyókba. A kezelés hatására a Rába, Duna nehézfém terhelése az ivóvízhatárértékek alatt maradt. Talajvizsgálatok: Mintavételek: 5–10 cm-enként valamennyi rétegből mintavétel történt. A TanakajdiNövényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás segítségével 2010. jú niusi talajvizsgálati minták eredményeitösszevetettük a szennyezés utáni talajállapotok vizsgálati eredményével. A talajvizsgálatok eredményealapján kitűnik, hogy a kontrollmintaként vett jú liusi minta a folyamatos 16 év lú gos ülepedésnek hatása atalaj számos rétegében már kimutatható volt. Azok a területek, amelyek közvetlenül érintkeztek a vörösiszappal regenerálódás nem várható. Megoldás:települések, mezőgazdasági területek talajcseréje. A sugárvédelmi méréseket is végeztünk SM 2000X Miniray (No. 3098) készülékkel, határértékekkel, koráb-bi mérési eredményekkel vetettük össze.Legfontosabb következtetéseink 3 kiemelt témakörben születtek:Környezeti elemek: A vizsgálataink alátámasztották az irodalmi adatokat, valamint a hivatalos laboratóriu-mi mérési eredményeket is. Érdekesség, hogy míg a szakemberek korábbi állapotok visszaállításáratörekedve végezték a kármentesítést, addig az eredeti állapotok megnövekedett szennyezőanyag-tartalmárólnem szóltak a híradások.

56


Élővilág: Hosszú távon szennyezett talajrétegek eltávolítása, talajcsere megvalósítása a cél. Felszíni vizeknélaz érintett folyószakaszok medrének kotrása kellene, hogy megvalósuljon. Fontosnak tartanánk a környezetielemek tisztítása mellett az élővilág regenerálását célzó akciók, programok mihamarabbi tervezését,beindítását.Humán környezet: A szennyezőanyagoknak a környezeti elemeken az élővilágban való akkumulációjánakmegakadályozása, ily módon az emberi szervezetbe való juttatásának meggátolása. A lakókörnyezet bizton-ságossá tétele, egészségre ártalmas állapotok megszüntetése, eredeti állapotok rekonstruálása.

57


A Torna-patak kovaalga flórájának vizsgálata

Horváth Alexandra, 11. b. évfolyam. Vetési Albert Gimnázium, VeszprémFelkészítő tanár: Likerné Pucsek Rózsa, Lengyel Edina

A kovaalgák kozmopoliták, megtalálhatók minden típusú vízi és időszakos élőhelyeken, így akár a sivatag-ban vagy akár a hó-jég felszínén is. A környezetük megváltozására érzékenyen reagálnak, így amikor az egyesfajok megjelennek, illetve eltűnnek az adott közösségből, akkor annak jelző értéke van. Ezen tulajdonságuk-nak köszönhetően a kovaalgák kiválóan alkalmazható szervezetek az adott víztér minőségének, ökológiaiállapotának meghatározására. Ezen típusú vizsgálatok napjainkban igen nagy hangsú lyt kaptak, mivel azEurópai Unió Víz Keretirányelve (VKI) előírja, hogy 2015-re a felszíni vizek jó ökológiai állapotát el kell érni,illetve azt fenn kell tartani.A kutatásunk elsődleges célja ennek megfelelően a Torna-patak kovaalga flórájának megismerése és annakidőbeli változásának nyomon követése volt. A mintavétel a Torna-patak devecseri szakaszán történt 2008májusa és 2009 májusa között. A patak ezen része egy mesterségesen kialakított szakasz, melynek part mentivegetációja nincs. Az első hónapban háromnaponta vettünk mintát, majd az érett diatóma bevonat kialakulását követően he -tente egyszer. A mintavételek alkalmával véletlenszerűen távolítottunk el egy-egy előzetesen sterilizált ésa patak sodorvonalában a mederaljhoz rögzített Süttői mészkő szubsztrátot, melynek a felszínén megta-padt algaközösséget egy fogkefe segítségével lekapartuk. A használt mesterséges aljzat megfelel a pataktermészetes alapkőzetének. A mintákat alkoholban tartósítottuk. Ebből forró hidrogén-peroxidos ron cso -lás és gyantába történő ágyazás után preparátumokat készítettünk, melyekből fénymikroszkóp segítsé -gével határoztuk meg a kovaalga közösség összetételét. A vizsgálat során összesen 62 alkalommal történt mintavétel, amely során 76 fajt sikerült meghatározni.Á tlagosan egy mintában 25 faj volt jelen. A kolonizáció során az alábbi fajok jelentek meg elsőként: aFragilaria capucina var. vaucheriae, a Gomphonema olivaceum, a Navicula lanceolata fajok egyedei.Az egy éves periódus során mindvégig domináns fajként (nagyobb, mint 5%-os relatív gyakoriságú) voltakjelen a következő fajok: Achnanthidium minutissimum, Cocconeis placentula, Navicula gregaria, Naviculalanceolata. A fajok évszakonként is jelentős különbségeket mutattak. A Gomphonema olivaceum és aFragilaria capucina var. vaucheriae dominanciája télre megszűnt, majd tavasszal ismét növekedett az egyed-számuk. A Nitzschia palea relatív gyakorisága csak ősszel, míg a Mayamaea atomus egyedszáma csak télenérte el az 5 %-ot. A Planothidium frequentissimum pedig nyáron és ősszel számított domináns fajnak.Elvégeztük a Torna-patak vízminősítését a meghatározott kovaalga fajok alapján. Az IPS index értéke,melyet az OMNIDIA program segítségével határoztunk meg, 12,7±3 között változott, mely közepes, illetve jóvízminőséget jelent. Közepes ökológia állapotot csak 2008. jú lius elejétől november közepéig tapasztaltunk.

58


Két idegen kagylófaj jelenléte a Balatonban

Lovass Réka, 10. évfolyam, Lovassy László Gimnázium, VeszprémFelkészítő tanár: Dr. Szalainé Tóth Tünde, Kovács Kata

Adventív ( jövevény) fajoknak nevezzük az emberi kultú ra következményeként elterjedt, többnyire behur-colt, idegen származású fajokat. Megjelenésük, elszaporodásuk jelentős hatást gyakorol a honos élővilágra.Általában az ember közvetlen (terjesztés) vagy közvetett (élőhely-átalakítás) közreműködésével terjednek, sközülük több faj válik invazívvá.

Napjainkban egyre nagyobb kárt okoznak ezek az „idegenek”: sok faj okoz pl. gazdasági - (amerikai kukori-cabogár) vagy egészségügyi kárt (parlagfű). A vándorkagyló (Dreissena polymorpha) a Fekete-tengerben honos faj, de már az 1800-as évek elejénmegkezdte hódító ú tját Európában. Gyors terjedésében nagyon segítette az ember, hiszen a Dunán, mint víziközlekedési ú ton át egyenes volt az ú tja Európa szívébe. A lárvája a vízben lebeg addig, míg eléri azt afejlődési stádiumot, mikor rögzülési helyet kell választania. A hajók alja erre nagyszerűen megfelel, így ottmegtelepedve könnyen eljuthat nagy távolságokra. A rakomány nélkül közlekedő hajók általában bal-lasztvizet vesznek fel, és ebben néhány lárva tú léli az utazást addig, míg ú jra kiengedik a ballasztvizet azélővízbe. A vándorkagyló a sós vízi körülmények után jól adaptálódott édesvízi körülményekhez, a kifejlettegyedek és a lárvák egyaránt, vagyis meglehetősen tágtűrésű faj. A Balatonban 1932-től van jelen.

Az elmú lt 4 évben a Balatont szegélyező parti kőszóráson a Dreissena polymorpha mellett megjelent egytestvérfaja is: a Dreissena bugensis.Vizsgálatom során azt tűztem ki célul, hogy egy, viszonylag zavartalan élőhelyen, Balatonalmádiban felmérjeme két kagylófaj mennyiségi viszonyát egymáshoz képest. Arra voltam kíváncsi, hogy egy olyan élőhelyen, melyetmár 79 éve benépesített a D. polymorpha, s amely az ú j jövevény ökológiai igényeinek is megfelel, fenn áll-e a2 faj között kompetíció. Felmérésemet Balatonalmádiban, egy nádassal borított kis öbölben végeztem, ahol található parti kőszórás,de ez kevésbé kitett a direkt hullámzásnak. Ezen a területen a nádas miatt bőven van rendelkezésre álló, akagylók által szűrögethető tápanyag, így ez nem lehet limitáló tényező a növekedésükben. A mintát 2010. szeptember 21-én gyűjtöttem, a parti kőszórásról. A kövek felületét, melyet kagylók borítot-tak lemértem, majd szike segítségével eltávolítottam a kagylókat ú gy, hogy bisszuszfonalaikat – melyekkelrögzülnek – elvágtam. Az egyedeket 70%-os etanolban tartósítottam határozásig. Összesen 5494 cm2 felületűkőről gyűjtöttem kagylókat.

A nagyon pici, juvenilis példányokon még nem felismerhetőek a határozóbélyegek, ezért 1238 egyedet nemtudtam meghatározni, mert ezeknek a mérete nem érte el a 0,5 cm-t. A kőről való eltávolítás során 69 egyedhéja eltörött, így ezeket sem tudtam meghatározni. Vizsgálatom eredménye az, hogy a D. polymorpha dominált 330 egyeddel, míg a D. bugensis faj 241 egyeddelképviseltette magát. Csak a D. polymorpha-ból találtam 2 cm-nél nagyobb példányokat, igaz, csak hármat. Akisebb egyedszámú D. bugensisből viszont több volt a nagyobb példány, 1,5–2 cm-esek.

59


Eredményeim szerint egyelőre a D. polymorpha faj még dominál a parti kőszórásokon. Viszont az a tény, hogyD. bugensis pár év alatt ilyen jelentős élőhely területet hódított meg a Balatonban a D. polymorpha rovására,azt sejteti, hogy mennyisége várhatóan a következő években növekedni fog. S ismét tanúi lehetünk egy olyanesetnek, hogy egy behurcolt faj invazívvá válik egy hazai élőhelyen! S ennek – hasonlóan a többi esethez –káros következményei lehetnek!

60


A bányatavak, mint védendő vizes élőhelyek

Gáspár Dávid, Mészáros Boldizsár, Stumpf Márton, 10. évfolyam, Thuri György Gimnázium,VárpalotaFelkészítő tanár: Szondáné Kovács- Molnár Márta

A Várpalotán élők számára természetesnek tűnnek a várostól délre eső-, az Ősi-medence északi és középsőrészén kialakult tavak, melyek a hajdani mélyművelésű szénbányászat maradványait őrzik. A talajvíz hamar a felszínre tört, néhol a bányát is elárasztva. A többé-kevésbé szabályos formák alapján jólkövethetjük a művelt szénmező elhelyezkedését kb. 200 hektáron. A mederben lévő meddő és homokmegszűri a vizet, így a víz viszonylag tisztának mondható. Kémiailag, kalcium- magnézium- és hidrogénkar-bonátos jellegű.A tavak nagy része magántulajdonban van, 1952-től kezdődően a várpalotai Bányász–Horgász Egyesülethasznosítja és biztosítja a terület védelmét. A hajdani nedves-rét, majd a mocsaras-sekély tavas környezet ú j élőhelyeket teremtett.A tavak közül legváltozatosabb, legszínesebb élővilágú a Városi derítő-tó. Az itteni madárvilág feltérképezésétaz 1980-as évek végén a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai kezdték meg.Fellelhető itt 36 faj: köztük 8 fokozottan védett, 31 védett, 3 pedig az EU-ban is kiemelt jelentőségű. Így aterület Veszprém megye egyik fajokban leggazdagabb vízfelülete, 2001-ben védetté nyilvánították. Dolgozatunkban azt vizsgáljuk, hogy a Kisbivalyossal összefüggésben lévő nem védett tavakon, – így aNagybivalyos, az S 2. alsó - és felső-, a Kissárréti-, és a Beszálló alsó - és felső tavak-, is fel tudjuk-e lelni a listá-zott fajokat, tehetünk-e javaslatot a víztestek védetté nyilvánítására a jelenlegi hasznosítás megtartása mellett.Közönséges és gyűrűzött fajként fordul elő a Tőkés réce, mely vonuló madár, költ is a tavakon. A rozsdabarnaszínű veszélyeztetett cigányrécék a bukórécékhez tartoznak. A tavak mindegyikén Barátrécék ésCsörgőrécék élvezik a napsütést. A megfigyelt Bütykös hattyú knak nincsen nyakgyűrűjük, így valószínűlegnem költenek ezen a területen.A Szürke gém mocsaras-bokros területre építi fészkét. Tél végén érkezik, és késő ősszel vonul el. A tavakon –az irodalom által – egyszer feljegyzett Törpe gém kb. 36-cm-es, a legkisebb európai gémfaj. A stégen élelem -keresés közben pillantottuk meg.A dankasirályok óriási lármát tudnak csapni, ha a Barna rétihéja vadászik a nádas valamely szögletében. AKüszvágó csérek a horgászok tó közepi bodegáiba fészkelik be magukat.A Mocsári teknősnek is kedvező életteret biztosít a part menti vegetáció.A terület csú csragadozója a Vörös róka, mely jó vadászterületet talál a mocsárréteken.Az Ősi-medence ökológiai rendszere az elmú lt fél évszázad közepére jelentősen leromlott a bányászatkövetkeztében, de napjainkban ez javuló tendenciát mutat. A ’90-es években leállt a Bakonyi Hőerőmű és abánya, illetve 2006-ban az alumíniumkohó is beszüntette működését.

A TERÜLET VADÁSZAT-HORGÁSZAT ÉS ESETLEG REKREÁCIÓS HASZNOSÍTÁSÁT ÚGY KELL KIALAKÍTANI,HOGY A KÖRNYEZET TERHELÉSE MINIMÁLIS LEGYEN, A TERÜLET A KÉSŐBBIEKBEN A VÉDETT SÁRRÉT RÉSZÉT

KÉPEZHESSE, HOZZÁ KAPCSOLÓDHASSON. A TERÜLETET KONZERVÁLÁSA ÖKOTURISZTIKAI,OKTATÁSI-ÉS KUTATÁSI CÉLOKAT IS SZOLGÁLHAT.

61


Hidrológiai vizsgálatok a vízgazdálkodás problémáinak modellezésére aKőszegi-hegységben

Simon András, 11. évfolyam, Tinódi Sebestyén Gimnázium, Sárvár Felkészítő tanár: Vígh Viktor

A médiában naponta hallhatunk riasztó statisztikákat a Föld édesvíz készletének robbanásszerű apadásáról,szennyeződéséről. Középiskolás tanulmányainkban mind a földrajz, mind biológia tantárgy keretein belülfoglalkozunk a folyó- és állóvizek jellemzőivel és a helyes vízgazdálkodással. Pályázat ú tján eljutva az MTAKözponti Fizikai Kutatóintézetének táborába, egy szekcióban téma volt a fizika és hidrogeológia kapcsolatais. Természettudományok iránt érdeklődő diákként lépten-nyomon belebotlom tehát a víz témájába, ezértválasztottam kutatásom témájául is a hidrológiát. Projektem célja a Kőszegi-hegységben, Velemtől északraeredő kisvízfolyás - a Kani-patak - vízgyűjtőterületének komplex vizsgálata a környezeti ökológia módsze -rei nek felhasználásával.A lakóhelyem közelében található Kőszegi-hegység egy takaróredők alól előbukkanó tektonikai ablak.Üledékes kőzete a mezozoikum jura korában keletkezett, az alpi hegységképződési időszakban meg-gyűrődött, majd a sú rlódási hő és nagy nyomás következtében az átkristályosodó üledékből palás szerkezet:fillit és csillámpala jött létre. A hegység a szubalpi klíma és a vízzáró kőzetek következtében forrásokban, víz-folyásokban igen gazdag. A patakok alsó szakaszjellegű részén gyakran alakulnak ki hegyvidéki égerláposok,máshol nedves rétek, esetleg kisebb mocsaras, lápos területek. Az Alpokalja a Rába vízgyűjtő területéhez tar-tozik, a Kőszegi-hegység vízválasztóként e folyó két mellékfolyóját, a Gyöngyöst és a Pinkát élteti forrásaival.Nekem tehát e folyókat kellett követnem, ha környezetem vízrajzáról szerettem volna kutatómunkátvégezni. Kiválasztottam egy szűkebb területet, mely a földhivatali megosztási vázrajzból kiindulva a Kani-patak víz-gyűjtője. Előadásomban a Környezetvédelmi- és Vízügyi minisztérium által elkészített felszíni hidromor-fológiai monitoring jegyzőkönyv alapján kívánom bemutatni a vizsgált terület fontosabb paramétereit, azáltalam digitalizált 3D-s térkép alapján. Grafikonok és táblázatok segítségével összesítem a vízminősítésivizsgálataim adatait: a klór, foszfát, ammónium, nitrát, nitrit tartalmat; a vízhozamot, keménységet,hőmérsékletet a kijelölt védett források esetében, amiből megállapítottam, hogy a patakot tápláló forrásokvize tiszta, emberi fogyasztásra alkalmas. Az elvégzett BISEL Bioindikációs vízminőség-vizsgálat ered-ménye szerint a forrásoktól távolodva a vízminőség romlik, mérsékelten szennyezettnek tekinthető.Kutatásom közben áthaladva Velem hétvégi házai között a patak vízmennyisége folyamatosan csökken, mígkisvíz idején teljesen elszivárog a felszín alá. Terepi megfigyelések alapján kijelenthetem, hogy a csatorná-zottság hiányába és a felelőtlen emberi magatartás következtében a falu e részén a vízfolyás továbbszen-nyeződik. A kőzetrétegek között áramló víz ugyanakkor egy védett égerlápot táplál, míg eléri fő vízgyűjtőjét,a Szerdahelyi-patakot. Lápkataszteri adatlap kategóriáit részletesen vizsgálva kimutatom, hogy az ex legeforrások által táplált láp lehetőséget teremt olyan ritka és védett növényfajok megjelenésére is mint avidrafű. Sajnos a védettség tényét sokszor hangoztathatjuk értékes forrásainkkal kapcsolatban, de ennél tovább azutóbbi évtizedekben nem jutottunk. Célom, hogy az eddig különálló mérési eredmények olyan hatékonybizonyítékokká álljanak össze, ami arra ösztönözné az illetékeseket, hogy a hasznosíthatóság konkrét prog -

62


ramját kidolgozzák. Kutatásom összegzéseként tehát megállapítható, hogy a természetvédelmi védettségeta Kani-patak teljes vízgyűjtő területére ki kellene terjeszteni ahhoz, hogy a láp minősége hosszú távon fenn -tartható maradjon. Célom kutató diákként vizsgálataim eredményeivel modellezni a nagyobb vízfolyásokvízgazdálkodási és környezetvédelmi problémáit. Hogy tudatosítsuk; legkisebb forrásunk is

Tartalék egy szomjas bolygónak.

Felhasznált irodalom:Böjtösné V. K. (1963): A nyugat- magyarországi kristályos palák geokémiai vizsgálata. Föld. Int. Évi Jel. Az1965. évről. Pp. 149–153Gedeon A. (1963): A Kőszegi- hegység prognontikus hidrogeokémiai térképe. M. Áll. Föld. Int. Évi Jel. Az1965. évről. pp. 517-531.Havassy A. – Kiss G. (2000): Források természetvédelmi szempontú kataszteri nyilvántartása.Hidrogeológiai tájékoztató. Pp. 26-31.Loberemé Sz. J. (1989): Magyarország jura formációinak vízföldtani jellemzése. I. kézirat. MAFI Adattár.Budapesthttp://fold1.ftt.uni-miskolc.hu/~foldlgy/mof.doc

63


Egy Vértesaljai község vizei

Fazekas Márton, 11. évfolyam, Eötvös József Gimnázium és Kollégium, TataFelkészítő tanár: Barna Katalin, Vályi-Nagy Zsuzsanna

Országszerte mindenhol nagy gondot fordítanak a víztisztaság megőrzésére. Ez nemcsak a környezetmegóvása érdekében, hanem esztétikai szempontból is fontos. Az erőművek, gyártelepek a vizeketnagymértékben felhasználják, és ez erősen rombolja a vízi élővilágot.A Bokodi-hűtőtó és az Által-ér egyes szakaszai állandóan ki vannak téve a Bokod határában lévő hőerőműkáros hatásainak és pontszerű hőszennyező tevékenységének. A legnagyobb veszélyben maga a tó és az Által-ér kifolyó ága van. Az erőmű hőszennyezése a tóba vezetett, visszahűtetlen hűtővízből származik, amelymind a tóban, mind a patakban rengeteg állat- és növényfaj kipusztulásához vezetett.A kutatásomnak az volt a célja, hogy a bokodi tóban és az Által-ér medrében zajló, eddig meg nem magyarázottfolyamatokra keressem a választ (pl.: miért pusztult ki ennyi halfaj a tóból, vagy miért terjedt ki az eutrofizá-ció az Által-érre). Ehhez a következő módszereket használtam fel: méréseket végeztem, néhány szak irodalmatáttanulmányoztam, és a helyszíneken terepszemlét tartottam.Az eredmények többnyire az Oroszlányi Erőmű működésére vezethetők vissza. A telep hűtővize jelenti a leg-nagyobb veszélyt az élővilágra, mivel felborítja a tó hőháztartási egyensú lyát. Az égetéskor keletkezett hul-ladék tárolási módja jó, de a tárlóhelyek, a zagyterek felú jításra szorulnak. Bár a mezőgazdasági termeléseddig nem jelentett nagy problémát, de a vegyszerek nagymértékű használata az eutrofizáció döntő oka lehet.E tényezők miatt a tó vízminősége „kiváló”, de a helyzet nem olyan tragikus, sőt a folyamatok vissza -fordíthatók. Mind a tóban, mind az Által-érben élnek olyan állatok, amelyek a víz tisztaságát jelzik: apró,vízminőségre érzékeny halak és rákok. A tó vonalán a hosszú évek során kialakult egy ökológiai folyosó,melyben kb. 220 madárfajt figyeltek meg és jegyeztek le. Ez idő alatt kialakult egy jelentős horgászparadi -csom is. E miatt és az erőmű káros hatásai következtében a tavon rengeteg átalakítást, javítást kellettvégezni. Sajnos ezért az ökológiai folyosó egyensú lya kissé felborult. Ezekből, a tényezőkből azt akövetkeztetést vontam le, hogy a Bokodi-hűtőtó és az Által-ér vízminőségét az Oroszlányi Hőerőmű jelen-tősen befolyásolja. A helyzetet sú lyosbíthatja a nemrég bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa, amely soránsok, a vízre káros anyag jutott a környező tavakba és folyókba.A helyzetből kiutat jelenthet, hogy az erőmű a széntüzeléses módszerről áttért a bioanyagok felhasználására,így csökkent a pernyeszórás. A hűtővíz és a mezőgazdasági vegyszerek problémájának megoldására egyelőrecsak tervek születtek. A vízminőség megőrzése érdekében a VKI is tett intézkedéseket, javaslatokat, amelyekha megvalósulnak, csaknem a felsorolt összes problémára megoldást jelenthetnek.

64


A Velencei-hegység vizeinek radontartalmának mérése

Stumphauzer Laura, 11. évfolyam, Lánczos Kornél Gimnázium, SzékesfehérvárNyerki Emil, 10. évfolyam, Lánczos Kornél Gimnázium, SzékesfehérvárFelkészítő tanár: dr. Ujvári Sándor

Kutatásunk során a Velencei-hegység vizeinek radontartalmát mértük. Az előadásban kifejtjük a radon pártulajdonságát, illetve a két mérési módszer, azaz a Lucas-kamra és a Tri-Carb nevű mérőműszerek tulajdon-ságait és működését.A Tri-Carb-bal végzett méréseket az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végeztük. A műszer lényege,hogymintákat veszünk a forrásokból (Angelika-forrás, Alsó-csepegtető, Éva-forrás, Szűcs kú t), és fecskendősegítségével egy küvettába töltjük, amiben egy ú gynevezett koktél van, az Opti-Fluor O nevezetű szcintillá-ciós olajkeverék. Ez a folyadék azt a célt szolgálja, hogy a vízből kikerülő radont magában tárolja. A méréstminimum 5 óra elteltével lehet elvégezni, mert ennyi ideig tart, míg a sugárzó anyagok egyensú lyi állapotabeáll. A radon felezési ideje körülbelül 3,8 nap, amit a mérések során figyelembe vettünk. A Tri-Carb belse-jében fotoelektron-sokszorozók találhatóak, melyek megszámolják a küvettákba helyezett koktélbankeletkező fotonokat, illetve a percenkénti bomlások számát a beállított fényhozam tartományának (CPM)segítségével. A műszert egy számítógéphez csatlakoztatjuk, ami az adatokat dolgozza fel és tárolja. Egynyomtató pedig kinyomtatja a kapott eredményeket (a lapokon szereplő adatok segítségével számoltam ki aradontartalmat). A Lucas-kamra a házi mérés, a Tri-Carb műszerhez képest. A mérési egység egy vízpumpából, egy gázmosóedényből, egy beütésszámlálóból és a Lucas-kamrából áll. A gázmosó edénybe helyezzük a forrásokból vettvizet, amit pumpa segítségével buborékoltatunk. A levegőt a kamrába vezetjük, amelynek fala fényfestékkel,vagyis cink-szulfiddal (ZnS) van bevonva. Ez a festék fotont bocsájt ki, mikor egy radioaktív részecske nek-iütközik. A foton halad tovább a kamrában, amíg elér egy üveglapot, amire berillium (Be) van párologtatva.Amikor ezzel a réteggel érintkezik a foton, kiüt egy elektront a fémrétegből, és ez egy elektron sokszorozónhalad keresztül. A végén egy elektronból 310 darab lesz, amit már a beütésszámláló érzékelni tud, ezekalapján láthatjuk, hogy mennyire sugárzó a víz. Az első három mérést üres gázmosó edénnyel végezzük, hogymegállapíthassuk a háttérsugárzást, csak ez után történik a rendes mérés, amely során körülbelül fél litervizet buborékoltatunk. A két módszer során kapott eredményeket a végén összehasonlítjuk, és megállapítjuk, hogy a Lucas-kamrá-val végzett méréseink során kapott beütésszám mekkora aktivitásnak felel meg. Eddigi méréseink során abeütésszám arányos volt az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Tri-Carb-bal mért aktivitással.

65


Állatvédelem az utakon

Kassai Gergely, Béres Renátó, Hartyányi Gábor, 13. évfolyam, Herman Ottó Szakképző Iskola,SzombathelyFelkészítő tanár: Szalay Julianna

Valószínűleg mindannyian találkoztunk már utakon elgázolt állattetemekkel árkokban ú tszélekre kiszórtállati hullákkal. A sokkoló látvány mellett elgondolkodtunk a humán közlekedési balesetek adatai mellett,vajon hogyan alakultak az elmú lt évek vadbaleseti statisztikái. Mivel emberi eredetű károkozásról van szóígy a vadállatok védelme a természetvédelem tárgykörébe sorolható döntően és ennek a védelmének ahatókörét kívánjuk kutatásunkkal tágítani, szélesíteni.

Először is összegyűjtöttük a vadbalesetek kockázatait, kártételeit, amelyek megakadályozása nyil-vánvaló célja munkánknak:– anyagi kártétel a gépjárművekben, gazdasági kár a vadásztársaságoknak– személyi sérülést is okozó baleset bekövetkezése– védett, fokozottan védett állatok pusztulása– helyi vadpopulációk diverzitásának csökkenése– az elütött és táplálékként felhasznált vadak szakszerűtlen kezelése miatti megbetegedések,

egészségkárosodás– természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű a kétéltűek és hüllők elütése, amelyekről pontos sta-

tisztikai adatokat hivatalos szervek nem vezetnek– Az énekes madarak elütése megszaporodik különösen a költési időszakban és a fészekből való kirepülés

időszakában– A költési időszakban nem csak a költésben résztvevőszülők pusztulhatnak el, hanem a kiköltésre váró tojá-

sok és fiókák is.

Vizsgálódásaink során felhasznált módszerek:Kutatásaink során felkerestük a szombathelyi gyepmestert és az Alpokalja vadásztársaság illetékesét. AVelük készített interjú k és a szolgáltatott adatok alapján vontuk le következtetéseinket. Saját megfigyelé-seinkről fényképes dokumentációval rendelkezünk a legforgalmasabb utakról. A rendelkezésünkre álló beje-lentett adatok kevesebbet mutatnak a valós adatoknál.

Levont következtetéseink az alábbiak voltak:– Az elmú lt években a megfigyelések szerint csökkentek a vadbalesetek a megelőző intézkedéseknek

köszönhetően– elkészítettük Vas megye és Szombathely vadbaleseti térképét, amelyen feltűntettük a legkritikusabb pon-

tokat és ú tszakaszokat– javaslatot gyűjtöttünk össze, amelyek segítségével megelőzhetőek lennének a vadbalesetek, csökkenthetők

lennének a végzetes elütések számai– összegyűjtöttük a leveszélyeztetettebb fajokat melyek: szarvas, vaddisznó, béka, róka, fácán.

66


Vadak védelmére vonatkozó javaslataink:Kutatásaink szerint Vas megye területén egyetlen egy vadátjáró sem található. A védelmet sebesség korláto -zással és figyelmeztető táblákkal oldották meg. Javaslatunk hogy a forgalmasabb erdősávok mellett több ésnagyobb táblák kihelyezését valósítsák meg és gondoskodjanak az ú tburkolati jelek felfestéséről is. Aholpedig lehetséges vadak számára tervezett kerítéseket és árkokat hozzanak létre. Autókra szerelhető vad ri-asz tók alkalmazása és ennek hirdetése a vadásztársaságok részéről.

Szeretnénk, ha projektmunkánk felhívná a figyelmet az állatbaleset veszélyeire, és hogy javaslataink hozzá -járuljanak a jövőbeni természetvédelem ezen irányú fejlődéséhez.

67


Veszélyben Zala megye védett növényei

Papp Tibor, 11. évfolyam, Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg

Korábbi kutatási témám – „Veszélyben a geophyton növények” – kapcsán végeztem lakóhelyemen ésközelében terepi megfigyeléseket. A vizsgált területeken védett növényekkel is találkoztam, elsősorbannőszirom és orchidea fajokkal. Ekkor merült fel ötletként, hogy kutatásom folytatásaként felhívom a figyel-met a Zala megyei védett értékeket fenyegető veszélyekre.

A témával kapcsolatos kérdéseim:Milyen veszélyek fenyegetik a növényeket?Hogyan lehet megszüntetni a veszélyforrásokat?Milyen védett növények fordulnak elő Zalában?Mit tudok tenni védelmük érdekében?Kutatási területek: Zalaegerszeg, Gellénháza környéke, Pózva, Zalacsány, Zalaszentgyörgyi horgásztó.

A bejárt területeken számos megdöbbentő jelenséggel találkoztam, amelyek veszélyeztetik a természetesflórát, jelentős károkat okoz a fakitermelés, a nagyszabású építkezések alkalmával és a mezők felszántásakoris nagy mennyiségű növényzetet pusztítanak el. A kutatási helyszínekre (Zalacsány kivételével) kerékpárral jutottam el. Több mint 80 növényfajt sikerültlefotóznom és szakirodalom alapján azonosítanom. A fás szárú növényekkel nem foglalkoztam.Fényképezéshez egy Olympus FE-120 típusú 6 Megapixel felbontású fényképezőgépet használtam.Véleményem szerint a felvetett problémák ellen megfelelő összefogással és kellő odafigyeléssel lehetnevédekezni, indokolt esetben, a kisebb populációnál, néhány faj esetében áttelepítésre is sor kerülhetne, hogyne hagyjuk elveszni természeti értékeinket.

68


A Coriolis-erő hatásai és jelentősége a földrajzi áramlásokban

Marschall Bence, 11. évfolyam, Eötvös József Gimnázium és Kollégium, TataFelkészítő tanár: Szeidemann Ákos

Fizika órán gyakran halljuk, hogy Newton törvényei csak inerciarendszerben igazak. A feladatmegoldásoksorán ilyen vonatkoztatási rendszernek tekintjük a Földet is, nem törődve annak forgásából származó effek-tu sokkal. Földrajz órán viszont a Coriolis-erő hatásaként említünk több jelenséget is (pl. passzát-szél rend-szer, ciklonok). Előadásomban kitérek a Coriolis-erő magyarázatára, és vizsgálom annak jelentőségét. Kiemelem, hogy a körülöttünk – tipikusan néhány m/s sebességgel haladó – mozgó testek esetén az eltérítőtehetetlenségi erő akkor jelentős, ha a test által megtett ú t 100-1000 km nagyságrendű.Általánosabban: a Coriolis-erő mozgást befolyásoló hatása (vagyis amikor a mozgó objektum relatíveltérülése nagy) akkor számottevő, ha az ú n. Rossby-szám értéke kicsi. Ez a dimenziótlan mennyiség meg-mutatja a Coriolis-erő járulékát, illetve a forgás és a haladás karakterisztikus idejének arányát. Bolygónkforgásának első dinamikai bizonyítékát Foucault adta, aki híres ingakísérletével rámutatott arra, hogy a Földnem inerciarendszer.Az iskolánkban működő környezeti fizika szakkörön végzett kutatásaink során azt vizsgáltuk, vajon mo dellez -hetőek-e kisebb méretben az említett jelenségek. Megmutatjuk, hogy különböző Rossby-paraméterek (Ro)esetén hogyan módosul a kicsiben megépített Foucault-inga mozgása a forgó vonatkoztatási rendszerben:milyen mintázatok alakulnak ki Ro változtatásával. Ehhez forgó asztalon végeztünk kísérleteket, és felvettükkamerával a mozgást egy külső (inerciarendszer) megfigyelő szemszögét, illetve egy a forgó rendszerbentartózkodó megfigyelő szemszögét illusztrálva. Nagy földrajzi áramlások is modellezhetőek ilyen módon, ha Ro-t megfelelően választjuk meg (áramlásokhasonlósági törvénye alapján). Kísérleteinket szintén forgó asztalon végeztük, egy arra helyezett plexi kád-ban. Az áramlást ételfestékkel tettük láthatóvá. Elsősorban a forgás hatását vizsgáltuk, de kitértünk ahőmérséklet-különbség áramlást módosító hatására is.Méréseinkkel, illetve megfigyeléseinkkel szeretnénk megmutatni, hogy a földrajz és a fizika órákon tanultismereteket ötvözni is lehet, illetve hogy a kísérletek elvégzése és értelmezése sokszor komplex látásmódotkíván.

69


Fényhasznosító molekulák a környezetvédelemben

Fertig Dávid, 12. évfolyam, Lovassy László Gimnázium, VeszprémTémavezető: Szabó Péter

Az elmú lt évtizedekben az emberiség számára világossá vált, hogy a ma még nagy mennyiségben megtalál-ható nyersanyag és energiaforrások készletei nem kiapadhatatlanok, a hulladék és szennyező anyag felvevőés feldolgozó kapacitás véges.A levegő, a víz és a talaj minőségének megóvása nagyon sokrétű és összetett feladat. A tisztításnak több jólismert módszere van, mint például a különböző biológiai módszerek, vagy a klórozás, azonban ezek alkal -mazása csak meghatározott körülmények között lehetséges, és sok esetben hatástalan.

Mintegy hú széves mú ltra tekintenek vissza a fotokémiai eljárások. Közös jellemzőjük, hogy fotoaktívmolekulákat UV illetve látható fény segítségével gerjesztett állapotba hozunk. A gerjesztett állapot reaktivi -tása sokszorosa lehet az alapállapoténak. Természetes fényenergia segítségével olyan reakciókatindíthatunk meg, melyek normál körülmények között nem hajlandók lejátszódni: nagy reakciókészségűgyökök előállítása, melyek oxigénbefogással az átalakulást elősegítő átmeneti peroxi-gyökökön és peroxi-dokon keresztül a szennyezők teljes lebomlását eredményezhetik.Napjainkban nagy érdeklődésnek örvendenek a félvezető anyagok fotoaktivitásán alapuló heterogénfotokatalitikus módszerek. A másik legtöbbet kutatott fényhasznosító molekulák csoportját a ruténium(II)-diimin és fém-porfirin komplexek alkotják. Mára már sok gyakorlati alkalmazása megvalósult e fény-hasznosító rendszereknek: szenzorok, gyógyászat (fotodinamikus terápia), szennyvíz tisztítás és egyébkörnyezetkémiai alkalmazások, fotoelektrokémiai cellák.

70


Napelemes alapkutatások egyszerű eszközökkel

Kadlecsik Ármin, Eötvös József Gimnázium és Kollégium, TataSuhai Kristóf, Pápai Református Kollégium Tatai GimnáziumaFelkészítő tanár: Magyar Csabáné

1. TörténetMég 8. osztályban kezdtünk hozzá. Kutatásunk legfontosabb célja kezdetben az volt, hogy megismerkedjünka napelemek működésével. Elsőként a teljesítményt vizsgáltuk különböző körülmények között. Későbbtovább szerettünk volna lépni a hatásfokának a meghatározására, de elakadtunk, ú gyanis nem tudtunkfényteljestményt mérni. A megvilágítás mérésére volt műszerünk, de hosszabb kutatás eredményekéntrájöttünk, hogy a luxban mért értékek nem számíthatók át energiára, teljesítményre.Azután megtudtuk, hogy a sokszor emlegetett napállandó pontosan a fény teljesítményét adja meg egységnyibesugárzott felületen és ennek segítségével meg lehet határozni a hatásfokot.

2. Eszközeink és méréseink leírásaEgy 10cm x 10cm nagyságú polikristályos napelemmel dolgoztunk. Először egy rú dra felszereltünk egyizzólámpát és a napelemtől mért távolságát változtattuk. Az áramkörben csak a mérműszer volt, vagyis azüresjárási feszültséget és a rövidzárási áramot mértük. Az volt a feltevésünk, hogy ha a fényforrás és anapelem távolsága csökken, megnő az UI. Ezt a mérések igazolták. Tapasztaltuk, hogy a rövidzárási áramegyenletesen nő, a feszültség viszont kevéssé érzékeny a megvilágítás változtatására. Utána egy lejtővel a dőlésszöget változtattuk, de ennek a kísérletnek az eredménye nem igazolta a várakozá-sainkat: a beesési szög csökkentésekor csökkennie kellett volna a teljesítménynek.Végezetül, egy változtatható ellenállást szereltünk az áramkörbe, és ezzel mértük a teljesítmény változását.Ekkor a beesési szög 90º volt, a távolság pedig állandó. Ennél a mérésnél nem fogalmaztunk meg hipotézist.Azt tapasztaltuk, hogy az ellenállás növelésével csökken a teljesítmény.Adatainkat grafikonokon foglaltuk össze.

3. Legújabb méréseink, terveinkA napállandó mérésének egyik egyszerű módszerét alkalmazva megmérjük a laboratóriumi fényforrásunkfényteljesítményét. Két egyforma Al-kockát melegítünk a hőmérsékleti egyensú ly kialakulásáig: az egyiketismert elektromos teljesítménnyel, a másikat pedig a fénnyel. Az S “napállandó” (mértékegysége W/m2)meghatározása után változatlan körülmények között a napelemet is megvilágítjuk és megmérjük a max-imális elektromos teljesítményét.Ezeknek az adatoknak a segítségével meghatározhatjuk a hatásfokot: η=Pm/[S x A] (η: napelem hatásfoka, Pm : napelem maximális teljesítménye, A : napelem felülete)A mérést elvégezzük természetes napfénnyel is. Várhatóan a hatásfok megváltozik, ha a megvilágító fényspektrális összetétele más lesz (napfény- reflektor vagy izzó). A szakirodalomból azt is tudjuk, hogy a hőmérséklet is befolyásolja a napelem hatásfokát. Tervezzük ennekvizsgálatát is egy szisztematikus méréssorozattal.

71


Megismételjük a beesési szög és a teljesítmény kapcsolatának kimérését is, mert a napelem gyakorlati fel-használása szempontjából ez fontos kérdés.A konferencián a kísérleteinkről készült fényképeket és a méréseink eredményeit összefoglaló grafikonokatszeretnénk bemutatni és értelmezni.

72


Napelem forgató berendezés tervezése

Répai Attila, Kerekes Dávid, Mórász Bálint, 12. évfolyam, Premontrei Szent Norbert Gimnázium,GödöllőFelkészítő tanár: Dr. Seres István

Mivel a társadalomban is egyre nagyobb hangsú lyt kap a környezetvédelem, a gimnáziumi fizika szakkörünktematikájába az utóbbi években került bele önálló témakörként az energiatakarékosság, illetve a megú julóenergiafajták, elsősorban a napenergiás alkalmazások vizsgálata. Az Út a tudományhoz Tempus program keretében egy kisebb napelemes és napkollektoros kísérleti, bemu-tató rendszer is beszerzésre került. Az egyedileg, egymástól függetlenül beszerzett egységeket az elmú ltidőszakban egy (központi) helyre telepítettük, és ezáltal egy megú juló energiás bemutató központot hoztunklétre az iskolai sportcsarnok tetőterében. Az egyébként kihasználatlan tetőtéri helyiségbe telepítettük arendszer belső egységeit, amelyeket az időjárás viszontagságaitól óvni kell (pl. inverter, akkumulátorok, adat-gyűjtő számítógép), míg a részben lapos, részben ferde nyereg kialakítású tetőn helyeztük el a napelemet, anapkollektort és mellettük egy szélgenerátort is. A rendszer továbbfejlesztése szempontjából ebben a tanévben egy, a témával foglalkozó szakembereket issokszor foglalkoztató kérdés tudományos jellegű vizsgálatába kezdtünk bele, nevezetesen, hogy a napele-meknél mennyivel nagyobb energiatermelés érhető el, ha a napelemeket mindig a Nap irányába forgatjuk. Ehhez két, azonos típusú napelem teljesítményét mérjük, az egyiket fix helyzetbe (a magyarországi optimu-mot alkalmazva) állítva, a másikat pedig egy olyan állványra, amelyet az általunk tervezett és kivitelezetteszközzel mindig optimális irányba (a napsugarakra merőleges irányba) forgatjuk. A mérés során egyszámítógépes adatgyűjtő programmal mértük az egyes napelemek teljesítményét, ez adta az összehasonlításkísérleti hátterét.A napkövetés rengeteg elméleti kérdést is felvetett, például, hogy kell-e folytonos forgatás, vagy elegendő sza-ka szosan forgatni a rendszert? Ha szakaszos forgatást alkalmazunk, milyen időközönként kell azt megtenni?Az egytengelyes forgatás megvalósítása mellett az állítható dőlésszög mennyi energiahozamot eredményez?Természetesen az elméleti kérdések mellett sok gyakorlati problémába is beleütköztünk: pl. milyen tech-nikai megoldás a legcélravezetőbb (léptetőmotor, fogasléc, fogaskerék), szakaszos működtetés esetén avezérlés kérdése. Fontos szempont volt, hogy a precíziós működés mellett az eszköznek a környezeti hatá-soknak (pl. szélrohamok hatása a napelemre) is megfeleljen, amit egy külön rögzítő eszközzel oldottunk meg.A technikai megoldások ismertetése mellett egyéb műszaki kérdések (pl. üzembiztonság, meghibásodásilehetőségek) is mérlegelésre kerülnek, és ezáltal az összességében hasznosabbnak ítélt megvalósításra isajánlás fogalmazódik meg.Az előadásban bemutatásra kerülnek a numerikus modellezési, tervezési és kivitelezési feladatok, illetvemérési eredmények, kiértékelésükkel együtt.

73


Kecskeméti Református Gimnázium napkollektorosrendszerének energetikai mérlege

Jakubik Regina, Bárdos Máté, Kecskeméti Református GimnáziumFelkészítő tanár: Sikó Dezső

Célunk: A gimnáziumi tanuszoda és a hozzá tartozó sportlétesítmények energiatakarékos üzemeltetésenapenergia felhasználásával, a mérési eredmények tükrében az energiaveszteségek felszámolásával.A gimnáziumi tanuszoda jelentős mértékben járul hozzá tanulóink egészséges, környezetbarát és ener-giatakarékos életmódjának kialakításához. Mindez jelentős beruházást, folyamatos karbantartást ésműködési költségeket tesz szükségessé. Jelentős és állandó kiadást képvisel a rendszer állandó hőmérsék-leten való tartása. A medencetér és a kiszolgáló egységek termikusenergia-ellátását nagy teljesítményű kon-denzációs gázkazánok biztosítják, de a napsütéses időszakokban jelentős segítséget nyú jt a tetőtérbe építettnapkollektoros rendszer. A termelt hőenergiát nagyteljesítményű keringető szivattyú k és hőcserélők jut-tatják el a felhasználási helyszínekre. A kazánház a főépület tetőterében található, a medencetér a kiszolgálóegységekkel a földszinten, több mint 150 méterrel távolabb; a napkollektorok 30 méter szintkülönbséggeldolgoznak. A fűtő- és a vízellátó rendszer párhuzamosan működik, egymást kölcsönösen befolyásolják. Anapi megvilágítási változásoknak és hőingadozásnak megfelelően gravitációs ellenáramlások is megjelen-nek, melyek szintén energiaveszteséget idéznek elő. A termelt hőenergia szállítása, elosztása a szükség -leteknek és a környezeti hatásoknak megfelelően történik. A szállítási, hőszigetelési veszteségek mellettsajnos a tanulók magatartása is fontos tényező az energiatakarékos használat és működtetés hiányossá-gaiban. A pontos mérés és számítás meggyőzően hat nemcsak az iskolai energiafelhasználásra, hanem a sajátotthonunk energiatakarékos és környezetbarát fenntartásához is. A mérőórák felszerelésével, egy leolvasó ésfeldolgozó program telepítésével az informatika valós gyakorlati alkalmazását valósítottuk meg. Jelenlegnaponkénti adataink vannak a kollektorok, hőcserélők és részben a kazánok működéséről. A mért és számí-tott adatok ismeretében pontosabban tudjuk becsülni az energiaveszteséget, mind helyileg, mind mennyi -ségileg. Konkrét, hosszú távú, folyamatos mérési adatok alapján meghatározhatjuk a takarékossági és éssz-erű felhasználási irányokat. Az energiaveszteségi helyek ismeretében hőszigetelési munkálatokatvégezhetünk, beavatkozhatunk a gravitációs ellenáramlásokba, csökkenthetjük a pazarlást és az ésszerűtlenüzemeltetést. A mérőrendszer, az adatkiolvasó és feldolgozó informatikai rendszerünk folyamatosműködését önálló, hálózattól független energetikai egységgel szeretnénk biztosítani. Folyamatban van egynapcellás és szélgenerátoros rendszer kiépítése amely összehasonlító jelleggel fog rendelkezni. Igazolniszeretnénk, hogy az alternatív energiaforrásokat csak együtt lehet gazdaságosan felhasználni. Energetikaiméréseink és a napkollektoros rendszer pillanatnyi működési paramétereit elektronikus kijelző táblánszeretnénk népszerűsíteni ami hozzájárulna iskolánk tanulóinak energiatakarékos és környezettudatosnevelésére.

74


K”víz”kérdések Devecserről

Szalai Zsófia, 10. B évfolyam, Kisfaludy Sándor Gimnázium, Sümeg Felkészítő tanár: Káliné Szabó Hajnalka

A konferencián való indulásom célja az volt, hogy hozzávetőleges képet kapjak Devecser vízrajzáról és aváros környékén történt katasztrófa utáni állapotról.Egy kutató munkát végeztem a városban, melynek az a lényege, hogy különböző foglalkozású embereketkérdeztem meg (osztálytársam, iskolatársam, kismama, öreg bácsi, vízmű alkalmazott) valamint szakmailaghozzáértő személyeket, mint pl: (földrajztanár, védőnő, Bakonykarszt munkatárs, környezetvédelmimérnök…) arról, hogy milyennek találják a Devecser vízügyi helyzetét a katasztrófa után.

Az előadásomban sor kerül:Kérdőívek kiértékelésére

(vélemények, tapasztalatok ismertetése, statisztikai adatok)Devecser vízhálózatáraA Torna patakraMi történt október 4-én a patakkal? (Ajkai Timföldgyár vörösiszap-tárolójának átszakadása, korábbiárvizek)Csatornázásra, szennyvíztisztításra

(szennyvízhálózat problémája, csőtörések gyakorisága)Ivóvíz hálózatra:

(víz minősége, helyi lakosok a vízről)Milyen vizet iszunk Devecserben?

Palackozott víz vagy rétegvíz?(Elővigyázatosság, fogyasztás, adományok)

Összegzés

A kutatásom nem reprezentatív jellegű, de mégis talán megnyugtató képet adhat az ottani lakosok számára,mert az előadásom végére ki fog derülni, hogy valójában milyen problémák merültek fel az ivóvíz, szennyvíz… szolgáltatásokkal kapcsolatban a katasztrófa után és hogy van-e továbbra is félnivalójuk a vizet (vízforrá-sokat) illetően az ottani embereknek.

75


Hulladékreform kicsiben

Nagy Nikoletta, Nárai Máté, Németh Szabolcs, 12. évfolyam, Herman Ottó Szakképző Iskola,SzombathelyFelkészítő tanár: Szalay Julianna

Témafelvetés:Az utóbbi években iskolánk „hulladék-helyzete” folyamatosan romló képet mutatott. A problémákorvoslására több szempontból is hasznosnak ítéltük iskolánk hulladékgazdálkodásának átgondolását.

Szakirodalom:Először a vonatkozó szakirodalom áttekintésével alapoztuk meg vizsgálódásainkat.A könyveken kívül Internet segítségével a hulladékra vonatkozó kormányrendeleteket illetve törvényeket isáttanulmányoztuk.

Állapotfelmérés:Iskolánk területén felmérést végeztünk a hulladék mennyiségéről és összegyűjtésének módjáról, a hulladék„ú tjáról”. Számba vettük a helyszíneket az iskola területén, ahol bármilyen hulladék keletkezik.A legfontosabb hulladéktermelő helyszínek a következők: üvegház, vadgazdálkodási gyakorló kert,gépészműhelyek, környezetvédelmi laboratórium, gazdasági hivatal, tanári, oktatástechnikai műhely, büfé,konyha.Á ttekintettük részletesen az egyes helyszíneket, ahol hulladékok keletkeznek, rögzítettük milyen típusúhulladékokról és mekkora mennyiségben kell gondoskodni.Külön kezeltük a termelődő veszélyes hulladékokat, amelyek egyedi gyűjtést és kezelést igényelnek.Dokumentáltuk a tapasztalatokat fotókkal, átnéztük a vonatkozó iratokat, szállítóleveleket, kimutatásokat.Az adatok összegzéseként elkészítettük iskolánk hulladékmérlegét, amely segítségünkre volt a pontoshelyzetértékelésben, valamint a „hulladékgazdálkodási” tervünk előkészítésében.

Problémafeltárás:Az állapotfelmérés alatt arra a következtetésre jutottunk, hogy iskolánkban különféle hulladékokkeletkeznek. Minősítettük a hulladékoknak a kezelését és tárolását.Feltártuk a nem megfelelő módon történő nem gazdaságos, nem környezetbarát megoldásokat és megoldásijavaslatot dolgoztunk ki a problémák kezelésére.

Akcióterv készítése:Szeretnénk elérni, hogy kevesebb hulladék keletkezzen iskolánkban.Ennek érdekében javaslatokat fogalmaztunk meg az egyes helyszínekre, hulladékfajtákra, hogy konkrétötletekkel segítsük a keletkező hulladék mennyiség lecsökkentését. Pl.: üvegházi, kertészeti hulladékokirányított gyűjtése, komposztálása, a komposzt ú jrahasznosítása.Az iskolában keletkező pappír hulladék szelektív gyűjtésének hatékonyabbá tétele.Az iskolai büfé tú lzott mértékű csomagoló anyag felhasználásának mérséklése.

76


PET-palackok, műanyag hulladék szelektív gyűjtésének megvalósításaA fémdobozos üdítők visszaszorítása, a keletkező fémdobozok szelektív gyűjtése.A meglévő, már működő hulladékgyűjtés, kezelési technikák hatékonyságának növelése.

Összegzés: Iskolánk hulladékgazdálkodása már néhány praktikus ötlettel is környezetbarátabbá tehető, hul-la dékkezelésre vonatkozó átszervezéssel pedig növelhető hatékonysága. Ez irányú törekvéseinket három főfeladatkör köré csoportosítottuk: hulladék keletkezésének mérséklése, szelektív hulladékgyűjtés meg-valósítása, környezetbarát gyűjtés, tárolás és elszállítás.

77


Hidegfúzió

Vincze Benjámin, 12. évfolyam, Gróf Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola, SzékesfehérvárTémavezető: Szücs Lászlóné

Ez is egy olyan kísérleti téma, melynek ihletője a természet volt. Fú zióról valószínűleg már mindenki hallott:ilyen folyamat játszódik le a Nap belsejében. A hidrogénatommagok héliummá egyesülnek, melynek soránenergia szabadul fel. Ezt a folyamatot földi körülmények között is sikerült már megvalósítani: ez a hidrogén-bomba. Azonban ehhez nagyon magas hőmérséklet szükséges (bár ennek ellenére kifizetődő lenne), más-részt pedig nagy méretű - az élő szervezetre káros sugárzás kíséri. Az anyagok egymásba való átalakulása a természetben is előfordul. 1799-ben, egy francia kémikus, Vauqelinazt vette észre mérései alapján, hogy a tyú kok kb. ötször annyi mészkövet tojnak ki tojás fomájában, mintamennyit elfogyasztanak.1822-ben, egy angol kutató, Prout szintén foglalkozott ezzel a jelenséggel, és ő is arra a következtetésre jutőtt,melyre Vauqelin.1831-ben, egy francia vegyész, Choubard vízitőrma magokat kezdett el vizsgálni, és arra a következtetésrejutott, hogy a csirázás után megszárított magok elégetésével nyert hamu olyan anyagokat is tartalmaz,melyek eredetileg nem voltak benne.A hidegfú zió tulajdonképpen nem más, mint energia-előállítás hidrogénatommagok héliummá valóegyesítésével alacsony hőmérsékleten. Ezt többféleképpen lehet elérni. A leglényegesebb probléma ezzelkap cso latban abból adódik, hogy a hidrogénatommagokat olyan közelségbe kell juttatni egymáshoz képest,hogy az elektrosztatikus taszítóerőt legyőzze a magerő, és ezáltal létrejöjjön az egyesülés. Erre az a leg-megfelelőbb megoldás, ha megszüntetjük a taszítóerőt, vegyis semlegesítjük a hidrogénprotonokat. Ez ú gylehetséges, ha a protonokat megfelelő számú elektron veszi körül. Erre a legmegfelelőbb megoldás, ha aprotonokat egy fémkristályrályba „töltjük". Erre a célra a palládium nevű fém a legmegfelelőbb. Azonbanú jabb problémák merülnek fel. Egyrészt a palládium egy bizonyos potonmennyiség esetén telítetté válik, ésmegváltoznak fizikai tulajdonságai: rideggé, törékennyé válik. Másrészt viszont a fú zió során keletkező reak-ciótermék (hélium) „elfoglalja" a hidrogénprotonok helyét.A hidegfú zióval kapcsolatos gyakorlati kísérletek elvégzése az Utah állambeli Salt Lake City-ben fekvő utahiegyetem két elektrokémikusa, Martin Fleischman és Stanley Pons nevéhez fűződik. E két kutató 1989. már-cius 23-án sajtóértekezletet hívott össze. Kijelentették, hogy 5 éves kísérletezés után sikerült egy olyanhidegfú ziós készüléket létrehozni, mely 5-ször annyi energiát termel hő formájában, mint amennyi elektro-mos energiát be kell fektetni a fú zióhoz, valamint a fú zió során fellépő sugárzás elhanyagolható.

78


A DÖNTŐBE JUTOTT RÉSZTVEVŐK:

Balogh AntonellaDékány AttilaEgyed Bálint

Elekes MártonFertig Dávid

Kolcsár Vanessza JuditKollár Eszter

Kovács BiankaMajor Máté

Pácsonyi MartonSebő Anna

Szabó DánielTóth GáborVarga BenceVaski Jú lia

80


I. KATEGÓRIA I. FORDULÓ

Elméleti feladatok1. Mi okozza a gázok nyomását? Melegítés hatására miért tágulnak ki a gázok?

2. Egy gázzal töltött lombikból a gáz felét kiszivattyú zzuk. Rajzold fel, hogyan képzeled el a lombikot szi- vattyú zás előtt és után!

3. Egy ásványvizes palackba beleöntünk egy fehér por (A vegyület) vizes oldatát és utánaöntünk egy színte-len folyadékot (B vegyület), majd gyorsan rácsavarjuk a palackra a kupakot és jól összerázzuk. A palackbelsejében gázfejlődés tapasztalható, felfú vódik. Előkészítünk egy másik anyag (C vegyület) vizes oldatát.Lecsavarjuk a palack kupakját és beleöntjük C-t, majd gyorsan visszacsavarjuk a kupakot és erőteljesenösszerázzuk. A palack összeroppan a rázást követően. (Nem mi nyomtuk össze!) Magyarázd meg a jelen-séget! Mely vegyület lehetett A, B és C? A lejátszódó reakciókat írd le! (otthon a háztartásban is megtalál-hatóak ezek a vegyszerek)

4. Ha 30 cm3 alkoholt (etanolt) és 70 cm3 vizet összeöntünk, a kapott oldat térfogata nem 100 cm3 lesz, hanemvalamivel kevesebb. Mi a jelenség neve és oka? Hogyan tudnád másképp szemléltetni ezt a jelenségethétköznapi dolgok segítségével?

5. Milyen feltételek mellett lehet kétkomponensű elegyben a mólszázalék egyenlő a tömegszázalékkal? (amaximális pontszám eléréséhez nem csak egy mondatot várunk megoldásként) Bizonyításod igazoldpéldákkal is!

6. Mi van a forrásban lévő vízből felszálló buborékban?

7. Miért nehezebb lehú zni a nedves zoknit, mint a szárazat? (Molekuláris szinten is próbáld megmagya -rázni!)

Számítási feladatok1. a. Mennyi egyetlen magnézium atom grammokban kifejezett tömege?

b. Számítsd ki a magnézium atom abszolú t sűrűségét (atomátmérő: 0,324 nm)!c. Hányszor nagyobb a magnézium atommagjának a sűrűsége, mint a magnézium atomé? (A mag átmérő-

je 10–14 m) (max. 5 pont)

2. Egy ribizlibokor átlagosan 50 ribizlifürtöt terem. Egy fürt átlagosan 50 ribizlibogyót tartalmaz. Egy ri bizli-bokor átlagosan 0,8 m2 termőterületet foglal el. a. Hány hektár területen kell ribizlit termelnünk, ha 2,3 mól ribizlibogyót szeretnénk majd leszüretelni?b. Ültethetünk fekete és piros ribizlit is. Egy piros bogyó tömege 0,4 g, míg a feketéé 0,6 g. Hány mól%-os a

terményünk piros bogyóra nézve, ha tudjuk, hogy a termés 28,8 tömeg%-a piros bogyó. (max. 10 pont)

81


3. A homeopátiás gyógymódok manapság virágkorukat élik. A módszer lényege, hogy („állítólag”) a mérgezőanyagok (higany, ólom, stb...) is gyógyszerként hathatnak nagyon nagy hígításban. A „gyógyhatású” szergyakran annyira híg, hogy vegyileg megkülönböztethetetlen a tiszta oldószertől. Előfordulnak olyanesetek, amikor kétszázszor hígítják az eredeti oldatot a százszorosára (az 1 g/l koncentrációjú oldatunkbólígy 10-400 g/l koncentrációjú lesz). Ahhoz, hogy ennek a szernek egyetlen literjében legalább egy darabhatóanyag molekula maradjon, a kiinduló oldatunknak literenként 10400 darab molekulát kellene tartal-maznia. Jelenlegi ismereteink szerint, jócskán felülbecsülve, a világegyetemben ~10100 db atom található.Emellett említésre méltó, hogy a laboratóriumokban használt legnagyobb tisztaságú vegyszerekben is aszennyező anyagok koncentrációja legjobb esetben is ~10–8 g/l, ennél tisztábbat képtelenek vagyunk előál-lítani.

a. Kémiai ismereteid birtokában számítsd ki, hogy mekkora térfogatban férne el egyetlen molekula10–100 és 10–400 g/l koncentráció esetén, ha a hígítandó anyagunk HgCl2! Ez a tréfogat hányszorosa aFöld térfogatának? A Föld sugara 6356,752 km (tekintsük tökéletes gömbnek a bolygót).

b. 1 g/l koncentrációjú 1 cm3 HgCl2 oldat öt lépésben minden alkalommal a százszorosára hígítunk.Minden lépésben 1 cm3-t veszünk ki az előzőből és azt hígítjuk. Ha összeöntenénk az öt lépésből el nemhasznált oldatmaradékokat, akkor hány tömeg% -, mól%-os illetve mol/dm3 koncentrációjú oldatotkapnánk. (max. 7 pont)

4. Kémiai számítások során, mikor az anyagok tömegét számoljuk, elhanyagoljuk az elektronok tömegét.Lássuk, mennyiben módosul egy kézzelfogható tárgy, illetve ember számított tömege (elemeibőlfelépítve), ha figyelembe vesszük az elektronok tömegét is.Hány gramm elektron van:a. egy 100 kg tömegű vasból készült radiátorbanb. egy átlagos tömegű – 70 kg – ember testében, ha tudjuk, hogy az elektron tömege me = 9,109*10-31 kg ésaz emberi test elemi összetétele a legfőbb elemeket figyelembe véve:

c. Hány százaléka az a. és b. feladatban számított radiátor (100 kg) és emberi test (70 kg) – valódi mért –tömegének a bennük levő elektronok tömege? (max. 13 pont)

5. A sósav vízzel bármilyen arányban elegyedik. Számítsd ki annak a sósavoldatnak a tömegszázalékosösszetételét, amelynél ennek a számértéke éppen kétszerese az oldat mól%-osénak! Hány gramm NaOHközömbösít az oldatból annyi grammot, amennyi a tömeg%-os számérték? (max. 15 pont)

82

Elem % Elem %O 63,21 K 0,36C 18,37 Cl 0,16H 9,82 Na 0,11N 2,82 Mg 0,06P 1,14 Fe 8,57*10-3

S 0,14 Zn 2,86*10-3

Ca 2,53 Cu 1,43*10-3


I. KATEGÓRIA II. FORDULÓ

Elméleti feladatok1. Mutasd be a haj dauerolásának kémiáját! Indokold meg, miért épp az adott vegyszereket használjuk hozzá!

2. Az egyik legrégebbi élelmiszertartósítási eljárás a sózás, melyet főleg hú sáruknál alkalmaznak. Manapságazonban az élelmiszereket hűtéssel próbáljuk tartósítani. Miért és hogyan tartósít a sózás valamint ahűtés? (Kémikus szemmel próbálj válaszolni a kérdésre!)

3. Miért nehezebb lehú zni a nedves zoknit, mint a szárazat? (Molekuláris szinten is próbáld megma -gyarázni!)

4. Milyen a pH-ja a 102, 10-2, 10-5, 10-7 és 10-9 mol/dm3 koncentrációjú sósavoldatnak illetve NaOH oldat-nak? (savas, semleges illetve lú gos?). Kiszámolni nem szükséges a pH értékeket. Azonban aki helyesenkiszámolja mind az öt koncentráció esetén a pontos pH értékeket a HCl és NaOH esetén is, annak 10 extrapont jár! Ha egyet is elront közülük, nem jár az extra 10 pont.

5. Írj példát különböző értékű és rendű alkoholokra és aminokra a szerkezet megadásával! Mindegyikbőllegyen egy aromás és egy alifás változat is! Nevezd el őket!

6. Egy vödör szénből kiindulva pénzt, időt és anyagot nem sajnálva milyen többlépéses reakcióú tonjuthatunk el a bevásárlószatyorig (polietilén)? Ha minél kevesebb reakciólépésből sikerül eljutnod a poli-etilénig, annál több pontot kapsz.

7. Melyik a szén legstabilabb módosulata? Válaszod indokold!

Számításos feladatok1. Egy ribizlibokor átlagosan 50 ribizli fürtöt terem. Egy fürt átlagosan 50 ribizli bogyót tartalmaz. Egy ri -

bizli bokor átlagosan 0,8 m2 termőterületet foglal el. a. Hány hektár területen kell ribizlit termelnünk, ha 2,3 mól ribizli bogyót szeretnénk majd leszüretelni?b. Ültethetünk fekete és piros ribizlit is. Egy piros bogyó tömege 0,4 g, míg a feketéé 0,6 g. Hány mól% -os a

terményünk piros bogyóra nézve, ha tudjuk, hogy a termés 28,8 tömeg%-a piros bogyó. (max. 5 pont)

2. A homeopátiás gyógymódok manapság virágkorukat élik. A módszer lényege, hogy állítólag a mérgezőanyagok (higany, ólom, stb...) is gyógyszerként hathatnak nagyon nagy hígításban. A „gyógyhatású” szergyakran annyira híg, hogy vegyileg megkülönböztethetetlen a tiszta oldószertől. Előfordulnak olyanesetek, amikor kétszázszor hígítják az eredeti oldatot a százszorosára (az 1 g/l koncentrációjú oldatunkbólígy 10-400 g/l koncentrációjú lesz). Ahhoz, hogy ennek a szernek egyetlen literjében legalább egy darabhatóanyag molekula maradjon, a kiinduló oldatunknak literenként ~10400 darab molekulát kellene tartal-maznia. Jelenlegi ismereteink szerint, jócskán felülbecsülve, a világegyetemben ~10100 db atom található.

83


Emellett említésre méltó, hogy a laboratóriumokban használt legnagyobb tisztaságú vegyszerekben is aszennyező anyagok koncentrációja legjobb esetben is ~10-8 g/l. Ennél tisztábbat képtelenek vagyunk előál-lítani.Kémiai ismereteid birtokában számítsd ki, mekkora térfogatban férne el egyetlen molekula 10-100 és 10-400 g/lkoncentráció esetén, ha a hígítandó anyagunk KBrO3! Ez a tréfogat hányszorosa a Föld térfogatának? A Földsugara 6356,752 km (tekintsük tökéletes gömbnek a bolygót). (max. 4 pont)

3. A tejsav vízzel bármilyen arányban elegyedik. Számítsd ki annak a tejsavoldatnak a tömegszázalékosösszetételét, amelynél ennek a számértéke éppen kétszerese az oldat mol %-osénak! Hány gramm NaOHközömbösít az oldatból annyi grammot, amennyi a tömeg%- os számérték? (max. 9 pont)

4. 3,424 g/l koncentrációjú 298 cm3 kálium-jodát oldathoz hány cm3 0,5 mólos KI oldatot kellene hozzáad-nunk (savas közegben), hogy az így kapott oldat 25 cm3-ét megtitrálva 0,09 mólos nátrium-tioszulfátoldattal, 18,1 cm3 legyen a fogyás. Hányad része reagált el a KIO3-nak? (A számítás során a térfogatokatte kintsük additívnak!) (max. 12 pont)

5. Egy a növényvilágban előforduló szerves vegyület összegképlete C9H8O3. Brómmal való reakciója soránnégyfajta királis konfigurációjú vegyület keletkezik. Ha nátriumsóját előbb NaOH-dal hevítjük, majdezután brómozunk, akkor csak kétféle királis konfiguráció jön létre. Vas jelenlétében brómmal szubsztitú-ciós reakció játszódik le: a végtermékek orto- és para-helyzetűek. Mi a vegyület molekulaképlete és neve.Írd fel az egyes reakciókat! Nevezed el az egyes reakciók termékeit! Rajzold fel az összes létező izomerét akiindulási ve gyü letnek és nevezed is el! (max. 20 pont)

84


II. KATEGÓRIA I. FORDULÓ

1. Tapasztaltból tudjuk, hogy az arany milyen színű. Azonban létezik egy nem megszokott vörös formája is,ú gynevezett Cassius-bíbor. Nézz utána, mi is ez a Cassius-bíbor! Gondolkodj el azon, hogy miért vörös aszíne!

2. Egy grafit ceruzával vonalat hú zunk a papírra. Tervezz meg egy (akár többféle) kísérletet, hogy milyenmódon tudnád meghatározni, hogy hány szénatom található nagyságrendileg a hú zott vonal 1 centi -méterében.

3. Kémiai ismereted birtokában hogyan különböztetnél meg egymástól egy alakilag ugyan ú gy kinézőgyémántot és egy üvegdarabot valamint egy igazgyöngyöt egy hamisítvány műanyagtól? Találj ki többfélemódszert, lehetőleg minél egyszerűbbet és indokold is őket! Légy minél kreatívabb!

4. Észrevehettétek, hogy szinte minden épületben az ablak alatt van a radiátor. Vajon ennek mi az oka?

5. Gyakran láthatunk kisebb-nagyobb robbanásokat. Valójában mit takar a robbanás jelensége és mi okozza?Igazoljuk állításunk a glicerin-trinitrát (helytelenül nitro-glicerin!) példáján. Robbanás során a glicerin-trinitrátból 870 K hőmérsékletű CO2, N2, O2, és H2O keletkezik. Fél mólnyi glicerin-trinitrátból hány dm3

870 K hőmérsékletű, 0,1 MPa nyomású gáz keletkezik? Illetve 1 dm3 térfogaú edényben hány MPa nyomásalakulna ki, ha fél mólnyi glicerin-trinitrát robbantanánk fel benne? A glicerin-trinitrát térfogatátóleltekinthetünk.

6. Hogyan készíthették a régi időkben puskaport? Mely anyagokat használnád hozzá és azokat honnanszereznéd, miből vonnád ki? A lehető legegyszerűbb megoldásra próbáljatok törekedni!

7. Ismert, hogy a kémia tudománya az alkímából fejlődött ki. Az alkímia egyik fő céljaként az aranykészítéstszokták említeni (közönséges fémek arannyá változtatása). Véleményed szerint képes erre ma atudomány? Ha igen, akkor ez hogyan lehetséges és megéri-e az adott módszerrel aranyat készíteni?Válaszaid indokold!

8. 7,5 tonna mészkőből égetett meszet állítunk elő.a. Hány m3 800 C hőmérsékletű, 9*104 Pa nyomású szén-dioxid és mennyi CaO keletkezik?b. Mekkora hőmennyiséget kell felhasználni, ha a képződéshők:

CaCO3: -1208 kJ/molCaO: -635 kJ/molCO2: - 393 kJ/mol

c. Készítsd el a mészkőégetés folyamatának termokémiai energiadiagramját!

9. Két elemet bármilyen tömegarányban összekeverve a keverék 1,4 g-ja 2,45 dm3 standard állapotúhidrogént fejleszt NaOH oldatból. Mi lehet a két elem?

85


10. Szén és kén -tartalmú vegyület gőzének nitrogénre vonatkoztatott sűrűsége 2,71, szén-tartalma 15,8 %.Állapítsd meg a vegyület képletét! Mennyi kén szükséges 14,8 kg vegyület előállításához, ha a szublimá-ciós veszteség 15%?

11. A La3Ca2Ag4Ox sztöchiometriai képlettel jellemezhető szupravezető oxidban az ezüst egy része +2-esoxidációfokú. Mekkora ennek a részaránya, ha a minta 2 grammját 5 gramm kálium-jodidot tartalmazókénsavban oldjuk, majd az AgI teljes leválását követően még oldatban maradt jodidot is feloxidáljuk elemiállapotú halogénné kálium-jodát segítségével, és így a titrálására 52,15 cm3 térfogatú 0,50 M koncentrá-ciójú nátrium-tioszulfát oldat fogy? Néhány mondatban írd le, hogy mik a szupravezető anyagok!

86


II. KATEGÓRIA I. FORDULÓ

1. Ha valaki életében már főzött lekvárt (cukor hozzáadásával), akkor észrevehette, hogy a főzés végén sokkalédesebb lett a lekvár, mint a főzés kezdetén. Mi állhat a jelenség mögött?

2. Észrevehettétek, hogy szinte minden épületben az ablak alatt van a radiátor. Vajon ennek mi az oka?

3. Kémiai ismereted birtokában hogyan különböztetnél meg egymástól egy alakilag ugyan ú gy kinézőgyémántot és egy üvegdarabot valamint egy igazgyöngyöt egy hamisítvány műanyagtól? Találj ki többfélemódszert, lehetőleg minél egyszerűbbet és indokold is őket! Légy minél kreatívabb!

4. Az alábbi vegyületek természetes zsírok, olajok komponensei. Mi a vegyületcsoport kémiai elnevezése?Írd fel a) savas, b) lú gos körülmények között lejátszódó hidrolízisük reakcióegyenleteit.

A zsírok, olajok jellemzésére az elszappanosítási számot és a jódszámot használják. Az elszappanosításiszám definíció szerint az 1 g zsír elszappanosításához szükséges KOH mennyisége mg-ban kifejezve, ajódszám pedig a 100 g zsír által addícionált jód mennyisége g-ban kifejezve. Számítsd ki a fenti két vegyü -let elszappanosítási számát és jódszámát! A zsírok olajok milyen tulajdonságára jellemző az elszappa -nosítási szám és mire a jódszám?Hogyan állítanál elő a) napraforgóolajból margarint, b) faggyú ból szappant?

5. Állapítsd meg, hogy az alábbi cukorszármazékok közül melyik adja a Fehling reakciót (indokold is). Havalamelyik adja, ott írd fel a reakcióegyenletet is!

6. Az alábbi vegyületpárok közül melyik az erősebb sav és miért?

a)

87


b)

c)

d)

e)

f )

Írd fel az alábbi reakció termékeit és nevezd is el őket!

7. Számold ki a víz autodisszociációjának egyensú lyi állandóját 25 és 50 C hőmérsékletre (nem a vízion-szorzatot!)! A megfelelő adatokat a függvénytáblázatból keresd ki!

8. A C6H12 <=> C6H6 + 3H2 folyamatra K=9,48 (mol/dm3)3. Hány fokra vonatkozik ez az állandó, ha az egyen-sú lyi gázelegyben 1,33 tf% C6H12 mellett a hidrogén parciális nyomása 6202,6 kPa? Mekkora a disszociá-ciófok?

9. Két elemet bármilyen tömegarányban összekeverve a keverék 1,4 g-ja 2,45 dm3 standard állapotúhidrogént fejleszt NaOH oldatból. Mi lehet a két elem?

88


10. Hány mólos a 4,00 pH-jú citromsav-oldat? Milyen arányban tartalmazza a különböző mértékben pro-tonált aniont? K1=8,7*10-4, K2=1,8*10-5, K3=4*10-6 mol/dm3

11. A La3Ca2Ag4Ox sztöchiometriai képlettel jellemezhető szupravezető oxidban az ezüst egy része +2-esoxidációfokú. Mekkora ennek a részaránya, ha a minta 2 grammját 5 gramm kálium-jodidot tartalmazókénsavban oldjuk, majd az AgI teljes leválását követően még oldatban maradt jodidot is feloxidáljuk elemiállapotú halogénné kálium-jodát segítségével, és így a titrálására 52,15 cm3 térfogatú 0,50 M koncentrá-ciójú nátrium-tioszulfát oldat fogy?

89


A DÖNTŐBE JUTOTT RÉSZTVEVŐK:

Bagi ZsófiaBoldog Bence

Hertner AndrásKis Alexa

Kiss BenceKörmendi ÁkosMarczona KittiMolnár Ádám

Narancsik JuditNémeth Péter Krisztián

Scheffer ZoltánSzöböllödi Márk

Takács TímeaTóth Mariann

Vass Gyöngyvér

91


I. FORDULÓ

1. Melyik nem polimer előállítási módszer?1. Poliszintetizáció 2. Polimerizáció3. Polikondenzáció4. Poliaddíció

2. Milyen kötés van a polimer építő elemiül szolgáló vegyületek között?1. Kovalens kötés 2. Hidrogén kötés3. Ionos kötés4. Fémes kötés

3. Melyik nem jellemző a termoplaszt polimerekre?1.l áncmolekulákból épülnek fel,2. olvasztás – szilárdulás irreverzibilis,3. erős kémiai kötés a láncon belül,4. láncok közötti kötés gyenge

4. Milyen a cellulóz másodlagos szerkezete?1. nyú jtott láncmolekula 2. gombolyag láncmolekula 3. hajtogatott láncmolekula 4. spirál molekula

5. Melyik fogalom írja le azt, ha a polimeren véletlenszerűen vannak a funkciós csoportok?1. Izotaktikus2. Ataktikus 3. Szindiotaktikus4. randotaktikus

6. Minek szükséges jelen lenni, hogy a polimerizáció beinduljon?1. Oxigén atomnak2. Magányos elektronpárnak3. Kettős C-C kötéssel rendelkező vegyületnek 4. Hármas C-C kötéssel rendelkező vegyületnek

92


7. Melyik nem homo-polimerizáció?1. poli(vinil-klorid) (PVC)2. poli(vinil-acetát) (PVAc)3. teflon (PTFE)4. akrilnitril-butadién-sztirol (ABS)

8. Miben rejlik a pókhálók erejének titka?1. A fonal sodrási technikájában2. A háló geometriai alakzatából és belső merevítő rendszeréből adódó stabilitásból3. A pókselyemben lévő lipidek fényre történő polimerizációjából4. A selyem, mint speciális "nem-newtoni" folyadék előnyös tulajdonságaiból

9. Melyik nem tartozik a potenciális energia formák közé?1. Gravitációs energia2. Kémiai energia3. Nukleáris energia4. Termikus energia

10. Melyik állítás nem igaz a polimerek láncreakcióira? 1. a növekedési szakaszban csakmonomer kapcsolódhat a lánchoz2. azonnal nagy moláris tömegű polimer képződik, a moláris tömeg gyakorlatilag nem változik a reakció

során3. a monomer korán elfogy a reakcióelegyből; ha a polimerizációs fok 10, monomer már csak 1%

(a helyes válasz)4. a reakcióelegy csak monomert, polimert és kb. 10-8 % növekvő láncot tartalmaz

11. Melyik használati tárgy tartalmaz terilént?1. CD lemez2. Műanyag üdítős üveg3. Teniszlabda 4. Ceruza radír

12. A polimerizáció során milyen vegyület távozik a rendszerből?1. Hidrogén2. Víz 3. Széndioxid4. Sósav

93


13. Melyek nem tartoznak a biológiailag lebontható polimerek közé?1. Ailifás poliészterek (Pl. polikaprolakton)2. Politetrafluoroetilén 3. Keményítő, celluóz és származékai (módosított természetes poliészterek)4. Kopoliészterek (tereftálsav/adipinsav/butándiol észter)

14. Miből adódik különbség a polimerek két nevezetes hőmérséklete, az üvegesedési és a folyásiközött?

1. A polimer láncok hosszából2. A polimer láncok alakjából3. A polimerek fázis állapotából 4. Igazából nincs különbség

15. Melyik nem poliaddiciós termék?1. poliuretánok2. polikarbamidok3. epoxigyanta4. poliamidok

94


II. FORDULÓ

1. Mennyi a passzív ház legnagyobb megengedett energiafogyasztása?10 W/m2

15 kWh/m2/év (helyes)10 kWh/m2/év15 W/m2

2. Mekkora a munkahelyi zaj expozíciós határértéke?80 dB(A)75 db(A)87dB(A) (helyes)137 dB(C)

3. A hőhíd:• adott szerkezetnek egy olyan pontja, szakasza vagy felülete, ami kevésbé vezeti a hőt, mint a szerkezet

többi része.• adott szerkezetnek egy olyan pontja, szakasza vagy felülete, ami jobban vezeti a hőt, mint a szerkezet

többi része. (helyes)• fűtő szerkezet.• szerkezetnek egy olyan pontja, szakasza vagy felülete, ahol vastagabb a szigetelés, mint másutt.

4. Mi a hőszivattyú?• Olyan berendezés, amely az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt von ki és azt magasabb

hőmérsékletű helyre szállítja. (helyes)• Olyan berendezés, amely az magasabb hőmérsékletű környezetből hőt von ki és azt alacsonyabb

hőmérsékletű helyre szállítja.• Berendezés, amely forró vizet szivattyú z.• Gyógyfürdőkben használt speciális berendezések.

5. A frisslevegő igény 30 m3/h/fő egy vendéglátóegységben. Ha dohányzó helyiségről van szó, akkor eztaz értéket

• 10%-kal kell növelni.• nem kell módosítani, mert már az eredeti értéknél is figyelembe vették a dohányzást.• 20 m3/h/fő-vel kell megnövelni. (helyes)• 20 l/h/fő-vel kell megnövelni.

95


6. Mitől környezetbarát egy termék? (esszé kérdés)Max. 4000 karakter terjedelemben a csapat mutassa be, mit gondolnak az emberek, mit takar a kife-jezés, milyen követelménye van annak, hogy egy termék a környezetbarát jelzőt kiérdemelje és fejtsékki saját véleményüket a témában.

7. A mai modern téglák miért alkalmazzák a légkamrás felépítést?• Mert kevesebb anyagot kell használni és mégis elég erős a tégla• Több levegő, jobb hőszigetelés (helyes)• A méhsejt szerkezet ereje miatt magasabb téglaház építhető• Az második és a harmadik válasz a helyes

8. Mi a működési elve az égetett agyag borhűtőnek?• Az égetett agyag nagy hő kapacitású, vagyis ha lehűtik, sokáig képes környezetét hűvösen tartani.• Az égetett agyag jó hő szigetelő, vagyis ha a lehűtött bort belerakjuk, akkor azt hidegen tartja.• Az égetett agyag eléggé porózus, vagyis sok vizet képes felvenni, ha hideg vízben való áztatás után (kb.

1 óra) a borosüveget belehelyezve hűvösön tartja azt.• Az égetett agyag eléggé porózus, vagyis sok vizet képes felvenni és azt lassan párologtatni. Tehát, ha

hideg vízben való áztatás után (kb. 1 óra) a borosüveget belehelyezve, a víz párolgásából származóhőelvonás hűvösön tartja a bort. (helyes)

9. Mit jelent a klinker megnevezés bizonyos téglák esetében?• Egy típus, speciális bordázattal• Egy típus, nagy fagyállóság• Egy minőségi, hővezető képesség nagysága• Egy minőségi, vízfelvevő képesség nagysága(helyes)

10. Milyen halmazállapotú az üveg?• Szilárd, amorf kristályos• Plazma• Folyadék, kritikus hőmérséklet alatti (helyes)• Szilárd, szabályos kristály

11. Mit jelent a Low-E az ablaküvegekkel kapcsolatban?• Alacsony fény elnyelés• Alacsony fény törési együttható• Alacsony sugárzási veszteség (helyes)• Alacsony energia költségek

96


III. FORDULÓ – JÓZSI BÁCSI PROJEKT

Józsi bácsi 25 hektár földön repcét termeszt. A repcét átadja feldolgozásra, amiből sajtolás után repceolaj ésrepcepogácsa lesz. A repceolajat további feldolgozás után repce-metilészterré (RME) alakítják, ami ebben a for-mában értékesíthető, vagy a mezőgazdasági munkagépek üzemanyagául felhasználható. Józsi bácsinak azeladott repcepogácsa mellett a haszna a visszakapott RME-ben rejlik, amit gázolaj helyett tankol a traktorjába.Sajnos Józsi bácsi így nem érzi nyereségesnek ezt a vállalkozást. A vállalkozás sémáját az 1. ábra szemlélteti.

Feladat:

Segítsünk Józsi bácsinak kideríteni az igazat!

Derítsétek ki és támasszátok alá számításokkal, hogy mi az igazság Józsi bácsi megérzéseiből!Minden esetben próbáljatok javítani a helyzetén, vagyis vizsgáljátok meg a körülmények alakulását időben (azeltelt évek függvényében) és határozzátok meg a kritikus pontokat (megtérülés, 100 000 Ft profit, 200 000 Ftprofit). Írjatok egy tanulmányt (max 7-8 oldal) a lehetőségekkel kapcsolatban, és javasoljatok alternatívákat(pl. mikor érdemes a piacra lépni stb.)

Háttér információk, adatok:

• A biodiesel üzemben átadott repcemag értékének 70 %-át pogácsa, 30 %-át pedig RME formájában kapjákvissza a termelők.

• A repceolaj üzemanyagként való alkalmazásai közül az észterezés látszik a legkézenfekvőbb megoldásnak.Legnagyobb előnye, hogy lényegében ugyanú gy használható a jelenleg üzemben lévő diesel motorokban,mint a gázolaj, ugyanakkor csekély környezetszennyező hatással rendelkezik.

• A repceolaj észterezésére több eljárást is kidolgoztak, melyek lényege megegyezik: a növényolajban lévőgliceridek átalakítása észterezéssel. A folyamat során a glicerinről leválik a három hosszú szénláncú zsír-sav molekula, majd lú gos katalizátor jelenlétében minden zsírsav molekula víz kilépésével egyesül egyalkohol molekulával. Egy ilyen jellegű technológia a 1. ábrán látható.

97


Az gázolaj árának (Ft/l) változását a következő függvény írja le:

y = 0,628x2 + 1,907x + 36,747

Ennek a függvénynek a segítségével követni lehet az egyes években bekövetkező emelkedését a gázolaj árának.A gázolaj ára az y, és az aktuális év a kezdeti értéktől pedig az x. Az egyenlet segítségével kiszámolható a külön-böző évek gázolaj árának alakulása. Megoldásához egész szám formátumba kell beírni az aktuálisan eltelt évszámát (pl. 5 évvel később, x=5), és ha ezt 1–15-ig megtesszük, akkor megkapjuk az egyes évek árszínvonalát.Az árnövekedési faktor két egymás utáni év közötti százalékos növekedést jelent (1-2 közé eső szám).

=árnövfaktor, ahol a x az aktuális eltelt év

A repce önköltsége a változó gázolaj árának függvényében változik:

Permetezőszerek /ha: 5 000+1 000*árnövfaktorGépek üzemeltetése /ha: 7 000+5 300*árnövfaktorSzállítás /ha: 1 000+500*árnövfaktorPréselés /ha: 2 500+500*árnöv faktor

A repce olaj sűrűsége 0.92 kg/l, tárolása 2 Ft/l és 20 Ft/l az észterezése. A gépek karbantartási díja 3000 Ft/t.Szerencsére a keletkezett összes repcepogácsát sikerül értékesíteni, ami némi plusz bevételforrás. Azaktuális évi felvásárlási árat a következő függvény írja le.

Repcepogácsa eladás /ha: 3150+3150*árnövfaktor

98


IV. FORDULÓ – DÖNTŐ FELADAT

A feladat: környezetbarát zenés-táncos szórakozóhely tervezése.A helyszín nem kötött, a csapatok maguk választhatják meg, hogy valós területet jelölnek meg vagy elképzelthelyszínre tervezik a szórakozóhelyet. Mindkét esetben a terület és a környék bemutatása szerepeljen a tervben.

• A szórakozóhely maximum 500 fő befogadóképességű legyen!• Határozzák meg a szórakozóhelyet látogatók célcsoportját!• Mutassák be a választott megoldásokat, amitől a szórakozóhely környezetbaráttá válik!

A tervezés során az alábbi szempontokat (fontossági sorrendben feltüntetve) vegyék figyelembe:• Környezetét minél kisebb mértékben terhelje (pl.: zaj, fény, hő stb.),• Hulladékkezelés, vízgazdálkodás környezetbarát módon történő megoldása,• Energiaellátás (nagyobb részben megú juló energiaforrásokból alkalmazása),• Előzetes gazdasági számítás,• Megjelenés, amely tükrözi a környezetbarát jelleget (reklám, dizájn, berendezések stb.).

Maximum 20 perces prezentáció keretében mutassák be a megálmodott szórakozóhely tervét, minthabefektetőket keresnének a megvalósításához! A bemutatóhoz biztosítjuk a technikai feltételeket(számítógép, projektor, lézer pointer).

Az értékelés során az alábbi szempontokat vesszük figyelembe:

99

értékelési szempontmaximálisan adható

pontszámA terv megalapozottsága 25A készített terv mennyire tükrözi a környezettudatosságot 30A projektdokumentáció összhatása 10A prezentáció összhatása 15Kreativitás 20Összesen 100


SAJÁT KUTATÓMUNKA BEMUTATÁSATUDOMÁNY A KÖRNYEZETÉRT SZEKCIÓ

I. helyezésSimon András11. évfolyam, Tinódi Sebestyén Gimnázium, SárvárHidrológiai vizsgálatok a vízgazdálkodás problémáinak modellezésére a Kőszegi-hegységbenFelkészítő tanár: Vígh Viktor

II. helyezésMarschall Bence11. évfolyam, Eötvös József Gimnázium és Kollégium, TataA Coriolis-erő hatásai és jelentősége a földrajzi áramlásokbanFelkészítő tanár: Szeidemann Ákos

III. helyezésLovas Réka10. évfolyam, Lovassy László Gimnázium, VeszprémKét idegen kagylófaj jelenléte a BalatonbanFelkészítő tanár: Dr. Szalainé Tóth Tünde, Kovács Kata

KülöndíjPapp Tibor11. évfolyam, Zrínyi Miklós Gimnázium, ZalaegerszegVeszélyben Zala megye védett növényeiFelkészítő tanár: Tölgyesné Kovács Katalin

101


SAJÁT KUTATÓMUNKA BEMUTATÁSATECHNOLÓGIÁK A KÖRNYEZETÉRT SZEKCIÓ

I. helyezésRépai Attila, Kerekes Dávid, Mórász Bálint12. évfolyam, Premontrei Szent Norbert Gimnázium, GödöllőNapelem forgató berendezés tervezéseFelkészítő tanár: Dr. Seres István

II. helyezésSzalai Zsófia10. évfolyam, Kisfaludy Sándor Gimnázium, SümegK”víz”kérdések DevecserrőlFelkészítő tanár: Káliné Szabó Hajnalka

III. helyezésKadlecsik Ármin, Suhai Kristóf9. évfolyam, Eötvös József Gimnázium és Kollégium, Tata9. évfolyam, Pápai Református Kollégium Tatai Gimnáziuma, TataNapelemes alapkutatások egyszerű eszközökkelFelkészítő tanár: Magyar Csabáné

KülöndíjJakubik Regina és Bárdos Máté11. évfolyam, Kecskeméti Református Gimnázium, KecskemétKecskeméti Református Gimnázium napkollektoros rendszerének energetikai mérlegeFelkészítő tanár: Sikó Dezső

102


KÉMIA FELADATMEGOLDÓ VERSENY

I. kategória

I. helyezés Szabó Dániel, Eötvös József Gimnázium, BudapestII. helyezés Pácsonyi Márton, Zrínyi Miklós Gimnázium, ZalaegerszegIII. helyezés Kovács Bianka, Eötvös József Gimnázium, Tata Különdíj Elekes Márton, Eötvös József Gimnázium, Tata

II. kategória

I. helyezés Sebő Anna, ELTE Apáczai Csere János Gimnázium, BudapestII. helyezés Fertig Dávid, Lovassy László Gimnázium, VeszprémIII. helyezés Kollár Eszter, Katona József Gimnázium, Kecskemét

JUNIOR MÉRNÖKVERSENY

I. helyezés"CD" csapatMarczona Kitti, Takács Tímea, Körmendi Ákos, Szöböllödi MárkRudas Közgazdasági Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium, Dunaú jváros

II. helyezés"BÉLÁK" csapatBagi Zsófia, Hertner András, Scheffer ZoltánIII. Béla Gimnázium, Zirc

III. helyezés"A RUDAS MÉRNÖKEI" csapatTóth Mariann, Vass Gyöngyvér, Molnár Ádám, Németh Péter KrisztiánRudas Közgazdasági Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium, Dunaú jváros

103


105


106


107


108


109


110


111


112


113


114


115


116


117


118


119


120


Résztvevők

122

Bagi Zsófia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91, 103Balogh Antonella . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29, 80Bárdos Máté . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52, 74, 102†Bekő László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29, 46Béres Renátó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50, 66Bodor Tamás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10, 20, 41Bognár Ádám . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41Boldog Bence . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91Csapó Konrád . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29Dékány Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80Demény Donát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41Déri Máté . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9, 18, 45Drágán Dávid . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41, 46Egyed Bálint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80Elekes Márton . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .80, 103Fakász Eszter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41Fazekas Márton . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50, 64Fertig Dávid . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52, 70, 80, 103Fülöp-Pusztai P. Balázs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41Gacsályi Karolina . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29Gáspár Dávid . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50, 61Gozsovics Dóra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11, 22, 45Hajnal Máté . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10, 20, 41Harasztos Luca . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11, 23Hartyányi Gábor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50, 66Hegedűs Ferenc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45Heizer Balázs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41, 46Herjeczki Tamás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41, 46Hertner András . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91, 103Holczinger János . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11, 27, 45Horváth Ádám . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10, 21Horváth Alexandra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49, 58Horváth Bálint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .41, 46Horváth Bence . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41Horváth Dorina . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11, 26, 45Horváth Eszter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .49, 56Jakubik Regina . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52, 74, 102Janosov Milán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .41, 46

Kadlecsik Ármin . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .52, 71, 102Káldy Martina . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9, 15Kalydi Tamás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11, 23Kanti Veronika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8, 14, 45Kántor Zsófia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10, 21Kardos Márk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41Károly Kolos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41, 46Kassai Gergely . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50, 66Kerekes Dávid . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .52, 73, 102Kis Alexa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91Kiss Bálint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41Kiss Bence . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91Kolcsár Vanessza Judit . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80Kollár Eszter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80, 103Koranka Áron . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41Korom Dániel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41Korossy-Khayll Gergely . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41Kósa Ádám . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8, 14, 45Kovács Bianka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .80, 103Körmendi Ákos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91, 103Kulcsár Gergő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41Lovas Réka OrsolyaLőrincz Péter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10, 21Major Máté . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80Marczona Kitti . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91, 103Marschall Bence . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51, 69, 101Mészáros Boldizsár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .50, 61Mészáros Zsófia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9, 15Mihálykó András . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41Molnár Ádám . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91, 103Mórász Bálint LeventeNagy Nikoletta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53, 76Nárai Máté . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53, 76Narancsik Judit . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91Németh Nikolett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49, 56Németh Péter Krisztián . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91, 103Németh Szabolcs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53, 76Neubauer Gréta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .49, 56


Nyerki Emil . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .50, 65Ónodi Áron . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 Ördög Zita . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41Pacsonyi MartonPapp Tibor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9, 19, 45, 51, 68, 101Piedl Anna . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41Preisz Zsolt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29Répai Attila . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52, 73, 102Scheffer Zoltán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91, 103Schmalzl Márton . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41Sebő Anna . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29, 46, 80, 103Simon András . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10, 50, 62, 101Stumpf Márton . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50, 61Stumphauzer Laura . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50, 65Suhai Kristóf . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52, 71, 102Szabó Dániel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29, 46, 80, 103Szabó Kata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41Szabó Péter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9, 11, 54, 52, 70Szalai Barbara . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11, 26, 45Szalai Zsófia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53, 75, 102Szalay Ádám . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41Szalay Balázs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41

Szekeres Péter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41Szöböllödi Márk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91, 103Takács Tímea . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91, 103Tasnádi Katalin . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41Tenk Milán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41Tóth Gábor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80Tóth Gergely . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41Tóth László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45Tóth Mariann . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91, 103Tölgyesi Ákos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41, 46Trecskó Dóra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41Turbucz Béla . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41Varga Bence . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29, 46, 80Vasharapó Rita . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11, 26, 45Vaski Jú lia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80Vass Gyöngyvér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91, 103Veszprémi Ádám . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8, 16Vincze Benjámin . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53Wágner Olivér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41, 46Wirnhardt Bálint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41Zempléni Réka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9, 17Zichó Viktor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11, 22

123

hlavay józsef országos környezettudományi és műszaki diákkonferencia konferencia kiadvány...

Documents