Szé chenyi István EgyetemTávoktatási é s Szakké pzé si Központ

HULLADÉ KGAZDÁ LKODÁ S(Oktatási segé dlet az É pítő mé rnöki szak, szerkezeté pítő szakirány

távoktatási tagozat hallgatói számára)

A tananyagot összeállította:

Dr. Nagy Gé za fő iskolai tanárSZE Környezetmé rnöki Tanszé k

Győ r, 2002. október

2

TARTALOMJEGYZÉ K

oldal

1. BEVEZETŐ 52. KÖ RNYEZETI PROBLÉMÁ K TÁ RSADALMI Ö SSZEFÜ GGÉSEI 6 2.1. Kö rnyezetvé delmi kulcsterületek 6 2.2. Kö rnyezetvé delmi kihívások é s feladatok az EU csatlakozás küszö bé n 83. HULLADÉK GAZDÁ LKODÁ S JOGI SZABÁ LYOZÁ SA 10 3.1. A jogi szabályozás felé píté se az EU-ban é s Magyarországon 10 3.2. Alapelvek a hulladé kgazdálkodásban 21 3.3. A hulladé k fogalma, hulladé klisták 23 3.4. Hulladé kkezelé si tevé kenysé gek, prioritások 33Forrásmunkák (3. fejezethez) 434. HULLADÉKGAZDÁ LKODÁ SI ALAPISMERETEK 44

4.1. Kö rnyezeti hatások 444.2. Hulladé kok 44

4.2.1. A hulladé kok főbb típusai, hulladé kfajták 464.2.1.1. Települé si (kommunális) hulladé k 474.2.1.2. Termelé si hulladé k 494.2.1.3. Külö nleges kezelé st igé nylő (veszé lyes) hulladé kok 50

4.2.2. A hulladé kok káros kö rnyezeti hatása 514.2.3. Mellé ktermé k, másodnyersanyag, másodlagos energiahordozó 534.2.4. A hulladé kgazdálkodás eszkö zei 54

4.2.4.1. A hulladé k keletkezé sé nek megelőzé se é s csö kkenté se 544.2.4.1.1. A termé k előállítása során keletkező hulladé k

csö kkenté se 57

4.2.4.1.2. A termé k felhasználása során keletkező hulladé k csö kkenté se 69

4.2.4.2. A hulladé kok átalakulása a termé szetben 714.2.4.3. Hulladé khasznosítás 82

5. HULLADÉKGYŰ JTÉS ÉS ELSZÁ LLÍTÁ S 99 5.1. A települé si szilárd hulladé kok gyű jté se é s átmeneti tárolása 99 5.1.1. A gyű jté sre é s átmeneti tárolásra szolgáló eszkö zö k 101 5.1.2. Az átmeneti hulladé ktárolók kialakításának szempontjai 102 5.1.3. A ledobó berendezé sek é s alkalmazás felté teleik 103 5.1.4. A telepített tö mö rítő berendezé sek é s alkalmazási felté teleik 104 5.2. A települé si szilárd hulladé k elszállításának módszerei é s eszkö zei 105 5.2.1. A hulladé kszállító jármű vek kialakításának általános elvei 105 5.2.2. A fé lpormentes hulladé kgyű jté si é s –szállítási rendszer 106 5.2.3. A pormentes hulladé kgyű jté si é s –szállítási rendszer 106 5.2.4. A cserekonté neres gyű jté si é s szállítási rendszer gé pei 107

3

5.2.5. A zsákos hulladé kgyű jté si é s –szállítási rendszer 107 5.2.6. A pneumatikus gyű jté s é s szállítás 108 5.2.7. A ké tütemű hulladé kgyű jté si é s – szállítási rendszer 109

6. A HULLADÉK KEZELÉSE, Á RTALMATLANÍTÁ SA 110 6.1. Fizikai eljárások 110

6.1.1. Aprítás 1106.1.2. Rostálás 1116.1.3. Tö mö ríté s 1116.1.4. Mosás, tisztítás 1126.1.5. Fázisszé tválasztási mű veletek 1126.1.6. Komponensszé tválasztási mű veletek 1146.1.7. Hulladé kok beágyazása é s szilárdítása 116

6.2. A hulladé kok kémiai kezelé se 1196.2.1. Semlegesíté s 1196.2.2. Csapadé kos leválasztás 1206.2.3. Hidrolízis 1216.2.4. Redukció 1226.2.5. Oxidáció 1226.2.6. Elektrokémiai módszerek 124

6.3. A biokémiai hulladé kkezelé s 1246.3.1. Komposztálás 1246.3.2. Biogáz-előállítás 1256.3.3. Enzimes fermentáció 126

6.4. Hulladé ké geté s 1266.4.1. Égeté si jellemzők 1286.4.2. Az é geté si technológia 129

6.5. A hulladé k vé gső elhelyezé se 1326.5.1. A hulladé klerakó elhelyezé se, telepíté se 1326.5.2. Hulladé klerakók é píté si osztályai é s szigetelé si előírások 1366.5.3 Hulladé klerakó mű kö dteté se 137

Forrásmunkák (4.,5.,6. fejezethez) 141

5

1. BEVEZETŐ

A hulladé kgazdálkodás a kö rnyezetvé delem egyik fontos -talán legfontosabb- szakterülete.Kulcsszerepe van a kö rnyezeti elemek (víz, fö ld, levegő, é lővilág, é pített kö rnyezet)minősé gé nek é s a termé szeti erőforrásoknak a vé delmé ben egyben eredmé nyesen segíthetia gazdasági haté konyságot.A hulladé kgazdálkodás a hulladé kok káros hatása elleni vé delemnek a hulladé kok teljesé letciklusára kiterjedő tevé kenysé gek ö sszehangolt sorozata. Gyakorlatilag a hulladé kokkeletkezé sé nek megelőzé sé t, csö kkenté sé t, a keletkezett hulladé kok elkülö nített gyű jté sé té s hasznosítását, a nem hasznosítható hulladé kok kö rnyezetszennyezé s né lküli átmenetitárolását é s ártalmatlanítását foglalja magában. A tevé kenysé get ma már hazánkban isátfogó jogszabályi keretek kö zö tt vé gezzük.

A hazai hulladé kmennyisé g nemzetkö zi ö sszehasonlításban mind fajlagos, mind abszolúté rtelemben igen magas. A fajlagos anyag- é s energiafelhasználásunk ezzel ö sszefüggé sbennagyon rossz, ami a nagymennyisé gű hulladé kké pződé s mellett nemzetkö zi piacipozícióinkat is rontja.

Az Európai Unióhoz való csatlakozási ké relmünkre az Európai Bizottság"országjelenté sé ben" é letké pesnek íté lte Magyarország piacgazdaságát, de figyelmeztetett akö rnyezetvé delmi é s energiagazdálkodási hiányosságokra ill. teendőkre.Az Európai Unióhoz tö rté nő csatlakozásunk elősegíté se é rdeké ben külö nö s jelentősé ggelbír, az EU konform hulladé kgazdálkodási politika é s straté gia kialakítása.Az Európai Unió direktívák formájában deklarálta é s akcióprogramokkal erősítette megszándé kát a hulladé kgazdálkodás egysé ges elveken alapuló, magasabb minősé gi szintetbiztosító fejleszté sé re vonatkozóan.Az EU által meghatározott é s a Hulladé kgazdálkodási tö rvé nyben (2000. é vi XLIII. tv.)nálunk is kihirdetett alapelvnek kell tekintenünk a hulladé kgazdálkodás prioritásait. (3.fejezet)

E jegyzetben csak rö viden foglalkozunk a termelé si hulladé kok keletkezé sé nek,újrahasznosításának ismerteté sé vel mivel ezt a Technológiai Rendszerek c. tantárgy kereteikö zö tt ré szletezzük.A hulladé kminősíté si vizsgálatok megismerteté sé re pedig a Kö rnyezetvé delmi vizsgálatokc. tantárgy szolgál.

A jegyzet 4., 5., 6. fejezete – a terjedelmi korlátok figyelembevé telé vel – foglalkozik ahulladé kok kö rnyezeti hatásával, a begyű jté s é s kezelé s módszereivel, valamint azújrahasznosítás, illetve ártalmatlanítás legfontosabb megoldásaival.A 7. fejezetet egy gyakorlati alkalmazási pé ldának szántuk, ahol egyszerre jelenik meg ahulladé kké pződé s minimalizálódását biztosító korszerű termelé si technológia, amelyminősé gbiztosítási é s kö rnyezetkö zpontú irányítási rendszer alkalmazás mellett mű kö dik é sa ké pződő hulladé k szakszerű , áttekinthető gyű jté sé t, tárolását biztosító nyilvántartásdokumentálás.

6

2. KÖ RNYEZETI PROBLÉ MÁ K TÁ RSADALMI Ö SSZEFÜ GGÉ SEI

A rioi ENSZ Kö rnyezet é s fejlődé s Világkonferencia idejé n 1992 nyarán az INFO-Társadalomtudomány tematikusszámot jelentetett meg a kö rnyezeti problémák társadalmiö sszefüggé seinek vizsgálatáról – interdiszciplináris megkö zelíté sben. A fö lvezetőtanulmány záró mondata így szólt: „… a belátható jö vőben azonban a Fö ld alkalmasságátkell – számunkra is – fö nntartanunk (hogy az embernek megfelelő é lőhelye maradjon), afenntartható fejlődé s (sustainable development) lehetősé gé t szüksé ges keresnünk é stámogatnunk” (Bulla 1992).

2.1 Környezetvé delmi kulcsterületek

A kö rnyezetvé delem kulcsproblémái, kulcsterületei kö zö tt kö zvetlen egé szsé gkárosítóhatása miatt első helyen áll a levegőtisztaság-vé delem. Külö nö sen a városi levegőszennyezettsé ge okoz mára már komoly problémát, s ez dö ntően a kö zúti kö zlekedé snek,egyszerű bben szólva: az autóforgalom megállíthatatlannak látszó nö vekedé sé nek„kö szö nhető”. Magyarországon az autókból származik a nitrogé n-oxidok emissziójánaklegalább a fele, s ez ráadásul talajkö zelben található, abban a magasságban, ahol é lünk é s evegyületeket, valamint reakciótermé keiket belé legezzük. Az autózási – úgynevezett „rigid”fogyasztási – szokás nem reagál sem kö rnyezetvé delmi é szé rvekre, sem kö zgazdaságiakra,az üzemanyag árától sem függ. Ilyenfajta fogyasztásszabályozás tehát, úgy tű nik, nem lehetsikeres, kivé ve talán azt az esetet, ha az autókö zlekedé s valamennyi külső hatásánakkö ltsé gé t megfizettetné k a használóval, ami azonban (egyelőre?) kívül esik a realitásokhatárán, a 21. század elejé n uralkodó gazdasági é s politikai gondolkodáson. Nincskormányzat, amely az általa felügyelt, szabályozott (nemzet)gazdaság versenyké pessé gé tne tartaná előbbre valónak a kö zúti kö zlekedé s ö sszes társadalmi kö ltsé gé nek beé píté sé né lé s a fuvaroz(tat)óval tö rté nő teljes megfizetteté sé né l. Egy pé lda erre a kö zelmúltból:Németországban a kormányzó koalícióban ré szt vevő „zö ld párt” választási programjábana motorbenzin árát literenké nt ö t márkában javasolta megállapítani, hogy ez az ártartalmazza a külső társadalmi kö ltsé geket. A té nyleges ár ennek mé g a felé t sem é ri el.Második kö rnyezeti kulcsproblémaké nt a vízikö zmű -ellátottság helyezte említhető.Pontosabban: a települé si szennyvíz- é s csapadé kvíz-elvezető rendszerek-hálózatokállapota, amennyiben ilyenek vannak, illetve ezek hiánya. A vízellátást megoldottnaktekinthetjük, bár tudjuk, hogy a vezeté kes víz EU-minősé gé nek biztosítása az ország egyesterületein, bizonyos komponenseket illetően (pl. arzé n, nitrát), igen jelentős erőfeszíté seketé s (technológiamódosító, kiegé szítő) beruházásokat igé nyel a nagyon kö zeli jö vőben. Akülterületi belvíz- é s árvízvé delem nem a vízminősé g-szabályozás, tehát nem akö rnyezetvé delem illeté kessé ge. Ké rdé ses azonban, hogy lehetsé ges-e é sszerűvízgazdálkodás, ha a ké szleteknek é s azok minősé gé nek felügyeleti illeté kessé gé tmegosztják. Vagy mé g pontosabban fogalmazva: meg kellene próbálni elemezni, hogymennyivel csö kken a haté konyság é s mennyivel nő a nehé zkessé g, továbbá a szervezeteké s együttmű kö dé sük támogatására szolgáló infrastruktúrák mé rete é s kö ltsé ge az erőforrás-gazdálkodás felügyeleti feladatainak (é s illeté kessé gé nek) megosztásával. Ez a ké rdé sazonban nem csak a vízgazdálkodással, hanem valamennyi kö rnyezeti erőforráshasznosításának felügyeleté vel kapcsolatosan felvethető.

7

A települé si csapadé k- é s szennyvízelvezető, tisztító é s elhelyező (befogadó) rendszerekmű kö d(tet)é sé vel, hiány(pótlás)ával kapcsolatos vé lekedé sek jóré szt átgondolásra é s újkö vetkezteté sek levonására szorulnak. Ez a szemlé leti, technológiai, kö zgazdasági,újragondolás megkezdődö tt (Kerekes – Kiss 1997).Megfontolandó az elsődleges kö zmű ollónak (a vízellátás é s a csatornázottság arányának)használata kö rnyezetvé delmi mutatóké nt. Ennek alkalmazása ugyanis további ré szleteselemző magyarázatok né lkül fé lrevezető. A szennyvízcsatorna-é píté s mutatószámai amé lyé pítő kapacitás teljesítmé nyé t, valamint az erre szolgáló alapok é s cé ltámogatásokfelhasználásának mé rté ké t jól mutatják, a vízminősé g-vé delem alakulását azonban alig. Hapusztán ezt vesszük figyelembe, akkor a ké p lehangoló. A csupán mintegy 10 %-kal tö bblakás szennyvízé t ma ké tszer annyi csatorna szállítja, mint korábban, é s harmadré szbenmé g mindig nem valamely szennyvíztisztító telepre, hanem egyenesen a folyókba, tavakba,az ún. befogadó(k)ba.Tö bb figyelmet é rdemelne a települé si csapadé kvizekkel kapcsolatos problémákmegoldása. Az elvezető hálózatok állaga leromlott, szállító kapacitása csö kkent,helyenké nt/időnké nt megszű nt, külö nö sen a kicsi települé seken, ahol az ö nkormányzatkö ltsé gveté sé ből nem telik karbantartásra. A felszíni vízelvezeté s megoldása, fenntartásaugyan feladata az ö nkormányzatoknak, de nem alapfeladata, amelyet minden áron el kelllátni. Ráadásul az 1990-es é vek elejé n, az ö nkormányzatiság kezdeté n száraz, illetve acsapadé kviszonyokat illetően kiegyenlítettebb esztendők voltak, é s így ez a feladathátrasorolhatónak tű nt egé szen a feledé sig. A kö vetkezmé nyek drasztikusan mutatkoznakaz é vtized utolsó harmada óta. Nagy mennyisé gű csapadé khullás idejé n – ami most (aklímaváltozással ö sszefüggé sben) gyakoribb, mint korábban – az Alfö ld kö tö tt talajú(kis)települé sei belvízben állnak.A csapadé kvíz lemossa a szennyezett felületeket, é s az így keletkező szennyvíz (tö bbekkö zö tt kö zlekedé si eredetű szé nhidrogé n-maradványokat, nehé zfémeket tartalmazva)károsabb lehet a kommunális szennyvizekné l, é s tisztítómű , illetve tisztítóberendezé shiányában a befogadó mé reté től függő kockázatot jelent a vízminősé gre.A települé si szennyvizek megfelelő kezelé sé vel kapcsolatos súlyos ké rdé seket itt mostnincs mód ré szletezni.A források szű kö ssé ge miatt é rhető, hogy a támogatáshoz jutás szabályi minimalizálniigyekeznek a kö rnyezetvé delmi, vízügyi alapokra é s a cé ltámogatásokra pályázók számát.Az is igaz, hogy a nagyobb települé sekről tö bb szennyvíz, tehát nagyobb szennyezőanyag-tö meg származik. Egy adott (pé ldául a csaknem kizárólag alkalmazott eleveniszapostisztítási) technológia gazdasági – beruházási é s üzemelteté si – haté konysága együtt nő atelepülé smé rettel. A nagyobb települé sek elhelyezkedé se azonban nem esik egybe avízminősé gi szempontból é rzé keny, így sé rülé keny települé seké vel. Lé teznie é s mű kö dniekell(ene) tehát a kö zgazdasági haté konyság é rvé nyesíté se mellett a vízminősé g-vé delmié rdekeket kifejező dö nté si szabálynak is. Ké tsé gtelenül alkalmazkodunk kell – e té ren is –az EU-szabályozáshoz (Uran Waste Water Directive), amely azonban nem ír előkö telezően alkalmazandó megoldást a megfelelő szennyvízkezelé sre, illetve –elhelyezé sre.A direktívában szereplő 2000 lakosegyené rté k – amely felett biológiai tisztítást vé gezni –egy technológiai terhelé si adat é s nem lé lekszám! A cé ltámogatások(ról szóló tö rvé ny)előírása, amely a támogathatóságot legalább ké tezer lakoshoz kö ti (szándé kos?) fé lreé rté s,amely figyelmen kívül hagyja a magyarországi települé sszerkezetet é s –mé reteket.Magyarország mintegy 3250 települé sé ből – a városokat leszámítva – a megmaradó tö bbmint háromezer kö zsé g átlagos lé lekszáma 1836 fő (KSH1998), amelyek tehát nem

8

kaphatnak támogatást szennyvizeik megfelelő kezelé sé hez é s elhelyezé sé hez, s ígymű szakilag, gazdaságilag előnytelen, technológiailag kockázatos társulásokraké nyszerülnek (Bulla – Pomázi 1999).A harmadik kö rnyezetvé delmi kulcsterület a hulladé kgazdálkodás. Ez ma az egyesszámú problé ma, amelynek megoldása egyáltalán nem csak kö rnyezetvé delmi feladatotjelent. Túl sok anyagból túl sok energia felhasználásával túl kevé s jö vedelmet termelünk é stúl sok szemetet. Ez a nem megfelelő mé rté kben nö vekvő haté konyság „újratermelődé se”.A legfontosabb feladatok e té ren: a „múlt felmé ré se” a tö bb mint 2600 ismert lerakóban,továbbá a nem ismertek felderíté se. Ezen túlmenően pedig legalább az újonnan keletkezőhulladé kok sorsának rendezé se, nyomon kö veté se. Jóllehet a szabályokat illetően a keretekmár rendelkezé sre állnak (2000. é vi LXIII. Tö rvé ny a hulladé kgazdálkodásról), azalkalmazást ké slelteti, hogy a hulladé kforgalom információs rendszere tö redezett é smegbízhatatlan. A számítások szerint az elmúlt é vtizedben Magyarországon mintegyharmadával-negyedé vel csö kkent a keletkező hulladé kmennyisé g, s így az ország a kb. 300kg/fő/é v fajlagos é rté kkel az európai kö zé pmezőnybe tartozik.A veszé lyes hulladé kok eseté ben az információkat illetően jobb, a mennyisé geket tekintverosszabb a helyzet. Magyarország Oroszország é s Németország mö gö tt a harmadik legtö bbveszé lyes hulladé kok produkáló ország Európában. Az ország mé reté t é s gazdaságátfigyelembe vé ve ez a „helyezé s” é rdemi hulladé kgazdálkodási politikáé rt, de magyarázaté rtis kiált.

2.2 Környezetvé delmi kihívások é s feladatok az EU csatlakozás küszöbé n

„Magyarországnak szembe kell né znie azzal a kihívással, amit a víz- é s levegőminősé gre,valamint a hulladé kgazdálkodásra vonatkozó előírásainak az EU kö vetelmé nyeihez valóigazítása jelent” (EU 1997).Az Unió tehát ugyanazokat a területeket jelö lte meg kritikusnak, amelyeket magunk is akö rnyezet kulcsproblémáinak neveztünk. EU-, WB- é s OECD-szaké rtők tö bb mint 10milliárd ECU-re kalkulálták a magyar kö rnyezetállapot, ezen belül dö ntően a víz- é shulladé kgazdálkodás felzárkóztatását az uniós kö vetelmé nyekhez. Világos, hogy milyenkárok származhatnak abból a kö rülmé nyből, hogy nincs átgondolt, egysé ges koncepcióalapján fö lé pített adatgyű jté s, kö rnyezetmonitorozás. Termé szetesen nem egyetlenegygigantikus rendszerre volna szüksé g – ez nem is lehetsé ges -, „csupán” arra, hogy azágazati, szakági információs rendszerek ké pesek é s hajlandók legyenek kommunikálniegymással, hogy egy-egy adott területen az ismeretek integrálhatók, é s így a kö rnyezetiproblémák, valamint gazdasági-társadalmi előzmé nyeik é s kö vetkezmé nyeik komplexmódon elemezhetők legyenek. Ez alapvető felté tele mind a valódi dö nté selőké szíté snek,mind a megbízható tájé koztatásnak. Ide tartozik egy másik é vtizedes adósság is:Magyarország kö rnyezeti állapotfelmé ré se. Ké szültek állapotjelenté sek, de nem olyanré szletessé ggel, „felbontó ké pessé ggel”, amelyre alapozni lehetne a kö rnyezetihatásvizsgálatokat, illetve a települé si, kisté rsé gi, megyei kö rnyezetvé delmi programokat.Az alapállapot felmé ré se, majd az azt kö vető folyamatos kö rnyezetállapot-é rté kelé s é s azállapotjelenté sek elké szíté se a kö rnyezetpolitikai cé lokat é s a kö rnyezetgazdálkodástmegalapozó tevé kenysé g. A kö rnyezetről szóló jelenté sek nemcsak a felelős tárca, hanem akormányzat eredmé nyessé gé nek is egyfajta – a társadalmi é s nemzetkö zi megíté lé sszempontjából sem elhanyagolható – fokmé rői.

9

Annak, hogy kielé gítő színvonalú kö rnyezetállapotot felmé rő dokumentumokké szülhessenek, a kö vetkezők a felté telei:

- a kö rnyezetvé delemnek é s a termé szeti erőforrás-igé nybevé tel felügyeleté nekö sszehangolt irányítása,

- a kö rnyezet állapotának ré szletes é s szabatos ismerete,- az állapotváltozások folyamatos nyomon kö veté se,- folyamatos szakmai elemző é s minősítő hátté rmunka (fejlesztő „mű helyek”

foglalkozatása), s vé gül, de nem utolsósorban- egy (mű kö dőké pes) kö rnyezeti információs rendszer (ki)fejleszté se.

Mindezek mellett szüksé ges a kormányzati szándé kok határozott kifejezé se a kö rnyezetiszempontok figyelembevé telé re mind a tervezé si, mind pedig a szabályozási cé lokban é sprogramokban.

10

3. A HULLADÉ KGAZDÁ LKODÁ S JOGI SZABÁ LYOZÁ SA

3.1. A jogi szabályozás felé píté se az EU-ban é s Magyarországon

Az Európai Unió1 hulladé kkal kapcsolatos szabályozásának jogforrásai csakúgy,mint általában a kö zö ssé gi jog forrásai, alapvetően ké t nagy csoportra oszthatók felannak alapján, hogy valamely, erre hatáskö rrel felruházott hatalom által alkotott("tö rvé nybe iktatott", írott) jog-e, vagy más módon keletkezett (szokásjogi, íratlan)norma, amely a jogi kö tőerejé t általában a bírói elismeré s által nyeri, azaz "bíróalkotta" jog. Az első csoportba a Tagállamok által é s a Kö zö ssé g inté zmé nyei általalkotott normák tartoznak, míg a másodikba az Európai Bíróság2 által – az elékerülő ügyek kapcsán hozott íté letekben – megfogalmazott alapelvek, amelyekkö telező normaké nt a kö zö ssé gi jog ré szé vé válnak.

A Tagállamok által alkotott jog legfontosabb elemei a Kö zö ssé geket lé trehozóSzerződé sek, beleé rtve azok módosításait é s kiegé szíté seit is, valamint aSzerződé sekhez kapcsolódó jegyzőkö nyvek é s nyilatkozatok. A Tagállamok általalkotott jog csoportjába sorolandók a kö zö ssé gi jognak azok a speciális forrásai,amelyeket a Tagállamok kormányainak ké pviselői a Tanácsban ülé sezve alkotnak,azonban dö nté shozataluk során nem a Kö zö ssé g Tanácsának tagjai minősé gbenjárnak el. (Kö vetkezé ské ppen az általuk elfogadott aktusok nem minősülnek aTanács által alkotott jogforrásoknak.) E sajátos jogforrások kiemelkedőjelentősé ggel bírnak a kö zö ssé gi kö rnyezeti politika szempontjából, hiszen aKö zö ssé g Kö rnyezeti Akcióprogramjait a Tagállamok ebben a formában fogadtákel.

Mivel a kö zö ssé gi jog alapvető forrásainak a Kö zö ssé geket lé trehozó Szerződé sektekinthetők, hagyományosan ezeket primer (elsődleges) jogforrásoknak, míg aKö zö ssé g inté zmé nyei által alkotott jogot, amelyek a Szerződé sek vé grehajtására 1 Az Európai Uniót az Európai Kö zö ssé gek 12 Tagállama az 1992. február 7-é n Maastrichtban aláírt é s 1993.november 1-jé n hatályba lé pett Szerződé ssel hozta lé tre. A Maastrichti Szerződé s az európai integrációtegysé ges inté zmé nyi keretekbe foglalja úgy, hogy ráé pül az európai integráció kezdeté n lé trehozott háromEurópai Kö zö ssé gre (Európai Szé n- é s Acé lkö zö ssé g, Európai Gazdasági Kö zö ssé g, Európai AtomenergiaKö zö ssé g), amelyek az Európai Unió első pillé ré t alkotják. Az Európai Uniónak ebből adódóan nincs külö nkö rnyezeti (ezen belül hulladé kgazdálkodási) politikája, e terminológia alatt az Európai (Gazdasági)Kö zö ssé g kereté ben lé trehozott kö rnyezeti politika é rtendő.

2 Az Európai Kö zö ssé g Bírósága kizárólagos hatáskö rrel rendelkezik a kö zö ssé gi joggal kapcsolatbanfelmerült bármely vitás ké rdé s eldö nté sé ben. Íté lkezé si é s jogé rtelmezé si funkcióján keresztül kiemelkedőszerepet tö lt be a kö zö ssé gi jog fejleszté sé ben, sőt íté leteivel jelentős hatást gyakorol a Kö zö ssé g politikáinakformálására is. Tizenö t bíráját é s a Bíróság munkáját segítő kilenc főtanácsost a Tagállamok kormányai kö zö smegegyezé ssel nevezik ki haté vi időtartamra, amely megújítható. Az Elnö kö t az Európai Bíróság a tagjaikö zül választja, háromé vi időtartamra, amely megújítható.

11

irányulnak, bizonyos esetekben azokat kiegé szítik, szekunder (másodlagos)jogforrásoknak tekintik.

A Kö zö ssé g inté zmé nyei által alkotott jogszabályok formájáról, jogi jellegé ről aRómai Szerződé s 189. cikke rendelkezik, melynek alapján az Európai Parlament3 aTanáccsal együtt dö ntve, a Tanács4 vagy a Bizottság5 által alkotott aktusok akö vetkezők lehetnek: Rendelet [angolul: Regulation], Irányelv [Directive],Határozat [Decision], Ajánlás [ Recommendation] é s Vé lemé ny [Opinion].A 189. cikk szerint a Rendeletek, az Irányelvek é s a Határozatok kö telező jogierővel bírnak, míg az Ajánlásoknak é s a Vé lemé nyeknek jogi kö tőerejük nincs, ezutóbbiak tehát nem keletkeztetnek sem jogokat, sem kö telezettsé geket.

A Rendeletek minden Tagállamban teljes egé szükben kö telezőek, általánosan é skö zvetlenül alkalmazandók. Á ltalános jellegükből kö vetkezik, hogy címzettjük akö zö ssé gi jog minden alanya, így vonatkoznak a Kö zö ssé g inté zmé nyeire, aTagállamokra, a Tagállamok szerveire, jogi é s termé szetes szemé lyeire. Kö zvetlenalkalmazásuk azt jelenti, hogy a vé grehajtáshoz nincs szüksé g a Tagállamok továbbiaktusaira.

Az Irányelvek kö telező ereje annyiban té r el a Rendeleteké től, hogy a címzettTagállamok számára (ami nem jelenti szüksé gké ppen valamennyi Tagállamot) azIrányelvekben megfogalmazott eredmé ny elé ré se kö telező, azonban a forma, azeszkö zö k é s a módszerek megválasztásában – a Római Szerződé s alapján – aTagállamok diszkrecionális joggal rendelkeznek. Az Irányelvek vé grehajtása, tehát a

3 Az Európai Kö zö ssé g Parlamentje a Római Szerződé s megfogalmazása szerint "a Kö zö ssé get alkotóÁ llamok né peinek ké pviselőiből" áll. Szé khelye Strasbourg. A Parlament tagjait kezdetben a nemzetiparlamentek tagjai kö zül jelö lté k ki. 1979. óta tagjai, akik már nem szüksé gszerű en tagjai a nemzetiparlamenteknek, kö zvetlen választás útján nyerik el ö t é vre szóló megbízatásukat. Az egyes Tagállamok aRómai Szerződé sben meghatározott számú ké pviselőt választanak, amely megkö zelítően arányos a né pessé gszámával.

4 Az Európai Kö zö ssé gek Tanácsa [angolul: Council of the European Communities] a Tagállamok é rdekeitkifejezé sre juttató legfőbb politikai inté zmé ny. A Tanács a Tagállamok miniszteri tisztsé get betö ltőké pviselőiből áll, akik jogosultak államuk kormánya nevé ben kö telezettsé get vállalni. Ö sszeté tele azonbannem állandó, mindig a tárgy szerint illeté kes miniszterek tanácskoznak. A Tanács Elnö ksé gé t, a RómaiSzerződé sben meghatározott sorrendben, a Tagállamok egymást kö vetően 6 hónapi időtartamra tö ltik be.Elsősorban jogalkotási munkájának folyamatosságát biztosítandó jö tt lé tre szervezeti rendszeré n belül az ún.Á llandó Ké pviselők Bizottsága (COREPER).

5 Az Európai Kö zö ssé gek Bizottságának [angolul: Commission of the European Communities] feladata akö zö s piac megfelelő mű kö dé sé nek é s fejleszté sé nek biztosítása, ennek é rdeké ben jogszabály-kezdemé nyezé si joggal, a Tanács által átruházott jogalkotói hatáskö rrel, ö nálló vé grehajtói hatalommal, stb.rendelkezik. Ő rkö dik a kö zö ssé gi jog betartása felett, diszkrecionális joga a Tagállamokkal szembenikeresetindítás az Európai Bíróság előtt. A Bizottságnak 20 tagja van, minden Tagállamból legalább 1,legfeljebb azonban 2 tag nevezhető ki. Dö nté seit egyszerű tö bbsé gi szavazással hozza, a leszavazottbizottsági tag a Bizottságon kívül a kö zö sen elfogadott álláspontot ké pviseli.

12

nemzeti jogba tö rté nő átvé tele é rdeké ben a Tagállamok további aktusaira vanszüksé g.

A Határozatok az Irányelvekhez hasonlóan nem általánosan, hanem csak acímzettekre né zve kö telezőek, akik azonban a Tagállamokon kívül jogi é stermé szetes szemé lyek is lehetnek. A Határozatok – a Rendeletekhez hasonlóan –teljes egé szükben kö telezőek é s kö zvetlenül alkalmazandók, tehát továbbivé grehajtási aktust a Tagállamok ré szé ről nem igé nyelnek.

A Kö zö ssé g inté zmé nyei által alkotott, fentiekben felsorolt jogforrási formák kö zö ttaz adott jellemzők alapján nincs minden esetben é les határvonal, sokszor azIrányelvnek nevezett jogforrás olyan ré szletesen megfogalmazott kö telezettsé geketállapít meg a Tagállamok számára, hogy igen kevé s lehetősé gük marad az eszkö zö ké s a módszerek megválasztásában.

A másodlagos jogforrások kö zül a rendeleti formát a kö rnyezettel kapcsolatoskö zö ssé gi jogban ritkán alkalmazzák, a hulladé kkal kapcsolatban pedig csak ahulladé k Európai Kö zö ssé gen belüli, illetve onnan ki- é s oda beszállításánakfelügyeleté ről é s ellenőrzé sé ről szóló 259/93/EK tanácsi rendelet é s annakmódosításai ismertek. E rendelet fontosságát a hulladé k áru mivolta é s kö rnyezetiveszé lyessé ge emeli ki.

Az Európai Kö zö ssé g (EK)6 hulladé kkal kapcsolatos jogforrásainak dö ntő hányadátaz irányelvek adják, amelyeknek a magyar nemzeti jogrendszerbe tö rté nő átvé tele,valamint az alkalmazásukhoz é s betartatásukhoz szüksé ges inté zmé nyrendszerfejleszté se (együtt: jogharmonizáció) ré szé t ké pezi a Kö zö ssé gi Vívmányok("Acquis Communautaire") átvé tele Nemzeti Programjának (rö viden: ANP). Ajogharmonizációs folyamat tö rvé nyi kereteit a Magyar Kö ztársaság é s az EurópaiKö zö ssé gek é s azok Tagállamai kö zö tt társulás lé tesíté sé ről szóló, Brüsszelben,1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás, illetve a Megállapodástkihirdető 1994. é vi I. tö rvé ny teremtette meg, a megvalósítás a Kormány határozataialapján folyik.

Az irányelvek gyakran egy-egy kö rnyezetvé delmi cé lt szolgáló keretszabályozásttartalmaznak, mint pé ldául a hulladé król szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv,amelyeket további, kö zö ssé gi szinten alkotott, egyes hulladé kkezelé si tevé kenysé gre(pl. hulladé ké geté s, lerakás) vagy a hulladé kok egyes csoportjaira (pl. hulladé kolajok, akkumulátorok) vonatkozóan külö nö s szabályokat megállapító irányelvekkö vetnek. A jogharmonizáció során mind a keretirányelvet, mind az egyes további

6 Európai Kö zö ssé g [angolul: European Community] alatt - a szakirodalomban elterjedt használat alapján -azt a Római Szerződé ssel (1957.) lé trehozott, ö nálló nemzetkö zi jogalanyisággal rendelkező integrációsszervezetet é rtjük, amelyet a Maastrichti Szerződé st megelőzően Európai Gazdasági Kö zö ssé gnek [angolul:European Economic Community] neveztek.

13

irányelveket figyelembe kell venni, elté ré s csak a szigorúbb szabályozás irányábanmegengedett.

Az EK hulladé kra vonatkozó szabályozásának jelenlegi rendszere 1975., vagyis azelső ilyen tárgyú joganyag (a hulladé k olajok ártalmatlanításáról szóló 75/439/EGKtanácsi irányelv) megjelené se óta eltelt csaknem 3 é vtizedben alakult ki. A struktúrátBándi [1] az alábbiak szerint foglalta ö ssze:

Hulladé kgazdálkodási szabályok

↓ ↓Hulladé kgazdálkodási Külö nö s hulladé kos keretszabály rendelkezé sek

↓ ↓Hulladé k általában, Veszé lyesezen belül esetleg hulladé k

↓ ↓ ↓ Települé si hulladé k Termelé si hulladé k pl. PCB (szilárd vagy folyé kony) (esetleges) egyes ipari

tevé kenysé g pl. csomagolási hulladé k

∨↓ ↓ ↓ ↓

Megelőzé s Gyű jté s Újrafeldolgozás, Á rtalmatlanításSzállítás újrafelhasználás (lerakás, é geté s)

A hulladé kkal kapcsolatos, jelenleg hatályos kö zö ssé gi joganyag felsorolását a 3.fejezet 1. sz. mellé klete tartalmazza. Ebben a fejezetben a hulladé król é s a veszé lyeshulladé król szóló irányelvek legfontosabb rendelkezé seit emeljük ki.

A legátfogóbb, általános szabályokat a Tanács 91/156/EGK irányelvvel módosított75/442/EGK irányelve tartalmazza, amely előírja a Tagállamoknak, hogy tegyenekmegfelelő inté zkedé seket a hulladé k keletkezé sé nek megelőzé sé re vagymennyisé gük é s veszé lyessé gük csö kkenté sé re, a hulladé kok visszanyeré sé reújrahasználat (angolul: re-use), ismé telt feldolgozás (recycling), illetve bármely máseljárás útján, vagy a hulladé k energiatartalmának hasznosításával.

A hulladé kké pződé s megelőzé sé nek alapvetően ké t lehetősé ge van:- a technológiai fejleszté s (tiszta technológiák alkalmazása);

14

- a termé kek fejleszté se (minimális hulladé ktartalmú, illetve hulladé kké ntjól hasznosítható termé kek előállítása, ehhez kapcsolódóan a termé ké letciklusának elemzé se a kö rnyezeti hatások szempontjából).

A Tagállamokat arra ö sztö nzi az irányelv, hogy hozzák meg a szüksé gesinté zkedé seket a hulladé kok hasznosításának (recovery) vagy ártalommenteselhelyezé sé nek (disposal) megoldására, egyebek kö zö tt tiltsák meg a hulladé koktö meges lerakását é s ellenőrizhetetlen kö rülmé nyek kö zö tti elhelyezé sé t, illetvehozzanak inté zkedé seket egy koordinált é s megfelelő hulladé klerakó hálózatkialakítására, a túlzott kö ltsé geket nem igé nylő legjobb elé rhető technika figyelembevé telé vel. E hálózat tegye lehetővé , hogy a kö rnyezet é s az emberi egé szsé g magasszintű vé delme mellett é s é rdeké ben a Kö zö ssé g egé sze ö nfenntartóvá váljé k ahulladé k-elhelyezé sben oly módon, hogy a hulladé k a legkö zelebbi megfelelőlerakóhelyek egyiké n, a legmegfelelőbb módszerek é s technológiák alkalmazásávalkerüljö n elhelyezé sre.

A hulladé król szóló keretirányelv tartalmazza azt is, hogy az illeté kes nemzetihatóságnak kö telessé ge hulladé kgazdálkodási tervet ké szíteni, é s megfelelőinté zkedé seket tenni annak é rdeké ben, hogy megakadályozza a hulladé knak atervektől elté rő mozgatását. Bármely gazdálkodó szervezet, amely a II.A Mellé kletszerinti hulladé kártalmatlanítási tevé kenysé get, vagy a II.B Mellé klet szerintihulladé khasznosítási tevé kenysé get vé gez, e tevé kenysé gre az illeté kes nemzetihatóság engedé lyé vel kell, hogy rendelkezzen. A termelé s helyé n folytatotthulladé k-elhelyezé si é s hasznosítási tevé kenysé g mentesül az engedé lykö telezettsé galól. Azokról a gazdálkodó szervezetekről, amelyek hulladé kgyű jté st vagy szállítástvé geznek, az illeté kes hatóságnak nyilvántartást kell vezetnie.

Az irányelv rendelkezé se szerint a szennyező fizet (polluter pays) elvnekmegfelelően a hulladé k-elhelyezé s kö ltsé geit a hulladé kot kezelé sre átadóbirtokosnak, é s/vagy az előző birtokosnak, é s/vagy a hulladé kká vált termé kgyártójának kell állnia.

A veszé lyes hulladé król szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv a 75/442/EGK irányelvrendelkezé seinek figyelembe vé telé vel ké szült el, de annál – a hulladé kveszé lyeztető hatásai miatt – szigorúbb szabályokat állapít meg. Ez az irányelv akö zö ssé gi jogban nem előzmé ny né lküli. (A korábbi szabályozást, a mé rgező é sveszé lyes hulladé król szóló 78/139/EGK irányelvet váltotta fel.)

A 91/689/EGK irányelv rendelkezé sei – egyebek mellett – az alábbi szabályokattartalmazzák:

- minden, veszé lyes hulladé kot kibocsátó helyen nyilvántartást kell vezetnia veszé lyes hulladé król;

15

- a külö nbö ző veszé lyes hulladé kok nem keveredhetnek egymással, semmás hulladé kkal, kivé ve az előzetesen meghatározott felté teleket;

- a veszé lyes hulladé kot a nemzetkö zi é s a kö zö ssé gi szabványoknakmegfelelően csomagolni é s feliratozni kell;

- a veszé lyes hulladé kok kezelé sé re a nemzeti hatóságok ké szítseneknyilvános tervet;

- vé szhelyzetekben é s súlyos veszé ly eseté n a Tagállamoknak biztosítaniukkell, hogy a veszé lyes hulladé k kezelé si módja ne jelentsen veszé lyt alakosságra vagy a kö rnyezetre;

- a Tagállamoknak ré szletes információt kell biztosítaniuk a Bizottságszámára minden szervezetről é s vállalkozásról, amely harmadik fé lszámára veszé lyes hulladé k ártalmatlanítási vagy hasznosításitevé kenysé get vé gez.

Az EK hulladé kgazdálkodási szabályozásában alkalmazott joginté zmé nyeket, azideális prioritási sorrend felté telezé sé vel, Bándi [1] szerint ö sszefoglalva az alábbiábrán mutatjuk be:

Elvek ↔ Prioritások

\ ⁄ Á ltalános kö vetelmé nyek

↓A hulladé kgazdálkodás tervezé se

⁄ \ Hatósági tervek ↔ A hulladé ktermelők, kezelőktervei

Engedé lyezé s⁄ ↓ \

Bejelenté s, → Nyilvántartás ↔ Tájé koztatásadatszolgáltatás

\ ↓ ⁄Hatósági ellenőrzé s

↓Felelőssé g

16

Nemzetkö zi kapcsolatok rendezé se

Az elvek, prioritások é s általános é rvé nyű elvárások együttesen teszik ki ahulladé kgazdálkodási rendszer általános ré szé t. E joginté zmé nyi kö rből kö zvetlenkö telezettsé gek nem erednek, előírásaik mö gö ttes szabályké nt é rvé nyesülnek.

A hulladé kgazdálkodási tervek, amelyek lehetnek országos, regionális é s helyitervek is, meghatározzák a hatóságok által általánosan kö vetendő irányt, e terveknekmegfelelően lehet a ké sőbbiekben a hulladé kkal kapcsolatos tevé kenysé geketengedé lyezni é s vé gezni.

A tervezé st kö vetően kerül sor az egyes tevé kenysé gek engedé lyezé sé re. Azengedé ly meghatározza a hulladé kkezelé si tevé kenysé g vé gzé sé nek legfontosabbfelté teleit, é s egyben arra is lehetősé get ad, hogy a hatóságok folyamatosellenőrzé sük alatt tarthassák az egyes tevé kenysé geket é s azok folytatóit.A tervet ké szítő é s az engedé lyező hatóságok nem szüksé gké ppen azonosak.

Az engedé lyezett tevé kenysé gekről nyilvántartást kell vezetni, é s azok egybenbejelenté sre is kö telezettek. Azok a tevé kenysé gek, amelyek nemengedé lykö telesek, szinté n nyilvántartás kö telezettek, é s általában bejelenté sre iskö telezettek. A tájé koztatás pedig az így generált nyilvántartási adatok alapjánvalósulhat meg.A joginté zmé nyek ideális sorrendje azonban é ppen ezen a ponton némi módosításraszorul, hiszen a tervezé s csak akkor valósulhat meg, ha az ahhoz szüksé ges adatokrendelkezé sre állnak.

A hatósági ellenőrzé s az engedé ly által adott felté telek megvalósulására, illetve abejelentett adatok valódiságára vonatkozik. Az ellenőrzé s során nyert információkalapján a hatóság további, szüksé g szerinti lé pé seket tehet.

Ha az ellenőrzé s negatív eredmé nyekhez vezet, felmerül a felelőssé g ké rdé se,kezdve az engedé lyezé si felté telek átgondolásától egé szen a polgári vagy é ppen abüntetőjogi felelőssé gig.

Magyarországon a hulladé kgazdálkodás szabályozási rendszeré nek felé píté se azOrszággyű lé s által elfogadott é s 1995. december 19-é n hatályba lé pett újkö rnyezetvé delmi tö rvé ny alapján kezdődö tt meg. A kö rnyezet vé delmé nek

17

általános szabályairól szóló 1995. é vi LIII. tö rvé ny 30. §-a a hulladé kokkalkapcsolatban az alábbiakat tartalmazza:

(1) A hulladé kok kö rnyezetre gyakorolt hatása elleni vé delem kiterjed mindazonanyagokra, termé kekre – ideé rtve azok csomagoló- é s burkolóanyagait is –amelyeket tulajdonosa eredeti rendelteté sé nek megfelelõen nem tud vagy nemkíván felhasználni, illetve amelyek azok használata során keletkeznek.

(2) A kö rnyezethasználó kö teles a hulladé k kezelé sé rõl (ártalmatlanításáról,hasznosításáról) gondoskodni.

(3) A hulladé kok kezelé sé re vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a külö nbö zõtisztítási, bontási mû veletek során leválasztott, illetõleg elkülö nített anyagok, ahulladé kká vált szennyezett fö ld, továbbá a bontásra kerülõ vagy bontotttermé kek eseté ben.

A kö rnyezetvé delmi tö rvé ny a hazai kö rnyezetvé delemmel – ezzel együtttermé szetesen a hulladé kgazdálkodással – kapcsolatos jogi, mű szaki é s gazdaságiszabályozórendszerek kialakításának legszé lesebb kereteit határozza meg.

A tö rvé ny a cé ljai kö zö tt deklarálja a fenntartható fejlõdé s felté teleinek biztosítását,egyúttal definiálja annak fogalmát. A tö rvé ny 4. § w) pontja szerint "a fenntarthatófejlõdé s társadalmi-gazdasági viszonyok é s tevé kenysé gek rendszere, amely atermé szeti é rté keket megõrzi a jelen é s a jö võ nemzedé kek számára, a termé szetierõforrásokat takaré kosan é s cé lszerű en használja, ö kológiai szempontból hosszútávon biztosítja az é letminõsé g javítását é s a sokfé lesé g megõrzé sé t."

A kö rnyezetvé delmi tö rvé ny szerint – a tö rvé nnyel ö sszhangban – a hulladé kokról külö ntö rvé nynek kell rendelkeznie. A külö n tö rvé ny megalkotására a 2000. é vben került sor.

A hulladé kgazdálkodásról szóló 2000. é vi XLIII. tö rvé ny, amely 2001. január 1-jé nlé pett hatályba, megteremtette a tö rvé nyi szabályozáson alapuló, egysé geshulladé kgazdálkodási rendszer kialakításának lehetősé gé t, egysé ges keretet adott akorábban mindö ssze né hány ré szterületre kiterjedő szabályozásnak é s ö sszhangbanáll a Tanács 91/156/EGK irányelve által módosított 75/442/EGK irányelvé vel, ahulladé kgazdálkodás kö zö ssé gi straté giájáról szóló 97/C-76/01 tanácsi határozattal,valamint a hulladé kok jegyzé ké ről szóló 94/3/EK é s 96/350/EK bizottságihatározatokkal. A tö rvé ny jelentős lé pé s azon az úton, amely a nemzetkö zielvárásoknak is megfelelő struktúra kialakításához, kialakulásához é s folyamatos,színvonalas mű kö dteté sé hez vezet.

A rendszer kialakulásához a tö rvé ny mellett szüksé g van a vé grehajtásijogszabályok elké szíté sé re, a hulladé kgazdálkodási tervek hierarchikusrendszeré nek kié pülé sé re, az é rdekeltek (állampolgárok, gazdálkodó szervezetek,ö nkormányzatok, állami szervek) kö rnyezettudatos inté zkedé seire, ö sszefogásukra,

18

továbbá gazdasági eszkö zö kre é s megfelelő nagyságú pé nzügyi forrásokra annaké rdeké ben, hogy a jogharmonizáció kereté ben a vonatkozó EK joganyag átvé telemellett a vé grehajtás inté zmé nyrendszere is kié püljö n é s mű kö djö n, valamintbiztosítva legyen a jogszabályokban foglaltak betartatása, haté kony ellenőrzé se.

A tö rvé ny tárgyi hatálya – a radioaktív hulladé kok é s a levegőbe kibocsátottanyagok kivé telé vel – valamennyi hulladé kra kiterjed. Külö n fejezetekben határozzameg a társadalom é s a gazdasági é let valamennyi szereplõjé nek jogait é skö telezettsé geit, definiálja a hulladé kokkal é s azok kezelé sé vel kapcsolatosfogalmakat, megállapítja a hulladé kgazdálkodási politika cé ljait é s prioritásait, akitű zö tt cé lok megvalósításának eszkö zeit, szabályozza a hulladé kkezelé sselkapcsolatos hatáskö rö ket, kö telezettsé geket é s tilalmakat.

A tö rvé ny határozottan elsőbbsé get ad a ké pződő hulladé k mennyisé ge é sveszé lyessé ge csö kkenté sé nek, továbbá a hulladé k hasznosításának, szemben azártalmatlanítással, é s é rvé nyesíti – tö bbek kö zö tt – a megelőzé s, ezen belül azintegrált szennyezé s-megelőzé s, az elővigyázatosság, a gyártói felelőssé g,megosztott felelőssé g, a kö zelsé g, az ö nellátás, a „szennyező fizet”, a fokozatosságé s a kö ltsé ghaté konyság elveit. Szabályozza a hulladé kgazdálkodással kapcsolatosáltalános viselkedé snormákat, kö telezettsé geket, jogokat é s hatáskö rö ket, afelelőssé g megosztását, a társadalmi é s gazdasági ké rdé seket stb. úgy, hogy kö zbenbiztosítva legyen a hulladé kgazdálkodási tö rvé ny horizontális é s vertikáliskapcsolódása a már meglé vő, illetve a kidolgozás alatt álló egyé b jogszabályokkal.

A hulladé kgazdálkodás straté giai cé lkitű zé seinek é s az alapvetőhulladé kgazdálkodási elvek é rvé nyesíté sé nek é rdeké ben a hulladé kgazdálkodásitö rvé ny tervké szíté si kö telezettsé get ír elő. Ennek kereté ben a kö rnyezetvé delmitárcánál 2002-ben elké szült é s elfogadás cé ljából a Parlamenthez benyújtásra kerültaz Országos Hulladé kgazdálkodási Terv tervezete. Az országos terv kisebb területiegysé gekre: ré giókra é s települé sekre bontva kerülhet megvalósításra.

A külö nbö ző szintű hulladé kgazdálkodási terveket – hat é vre szólóan – akö rnyezetvé delmi tö rvé nyben, a Nemzeti Kö rnyezetvé delmi Programban, a tervezé siterületre vonatkozó kö rnyezetvé delmi programban, a terület- é s települé sfejleszté si,valamint terület- é s települé srendezé si dokumentumokban foglaltakkal ö sszhangbankell kialakítani úgy, hogy azok tartalmazzák az állapotfelmé ré st é s állapoté rté kelé st,az elé rendő cé lállapotot, valamint a cé lállapot elé ré se é rdeké ben szüksé gesinté zkedé seket meghatározó cselekvé si programot.

A tervezé s általános bevezeté se kiemelkedően fontos jelentősé gű azé rt, mert a helyi,területi é s országos tervek kidolgozásával lehetősé g nyílik az átfogó, egysé geshulladé kgazdálkodási politika vé grehajtására. Bevezeté se módot ad arra is, hogy országosszinten átláthatóvá é s tervezhetővé váljanak a hulladé k-feldolgozó hátté ripar szüksé geskapacitásai é s a megvalósításhoz szüksé ges források.

19

A hulladé kgazdálkodási tö rvé ny szerint a lakosságnál keletkező hulladé kkö rnyezetkímé lő kezelé sé re a települé si ö nkormányzat kö teles megszervezni a helyikö zszolgáltatást, vagy más ö nkormányzatokkal együttmű kö dve vé gezni azt. Atelepülé si hulladé kkezelé si ré giók kialakulása az elmúlt é vekben már megkezdődö tt,a kö zé ptávú fejleszté sekné l ezekre a regionális kö zpontokra alapozni lehet é s kell.

A tö rvé ny gyakorlati megvalósítását, beleé rtve termé szetesen a kö vetkezetesellenőrzé st is, külö nbö ző szintű vé grehajtási jogszabályok: kormányrendeletek é sminiszteri szintű rendeletek biztosítják, amelynek megalkotására vonatkozóan atö rvé ny 59. §-a tartalmazza a felhatalmazó rendelkezé seket. E vé grehajtásijogszabályok ré szben elké szültek é s kihirdeté sre kerültek, ez utóbbiak jelentős ré szehatályba is lé pett. Az eddig megjelent vé grehajtási jogszabályok jegyzé ké t a 3.fejezet 2. sz. mellé klete tartalmazza.

A gazdasági szabályozásban fontos elem a kö rnyezetvé delmi termé kdíjról szóló1995. é vi LVI. tö rvé ny, amelynek cé lja, hogy a kö rnyezetet vagy annak valamelyelemé t a termé k előállítása, felhasználása során vagy azt kö vetõen kö zvetlenül,illetve kö zvetve terhelõ vagy veszé lyeztetõ termé k által okozott kö rnyezeti károkcsö kkenté sé hez é s megelõzé sé hez szüksé ges pé nzügyi forrásokat teremtsen,valamint járuljon hozzá a kö rnyezetszennyezé s csö kkenté sé hez, a termé szetierõforrásokkal való takaré kos gazdálkodásra irányuló tevé kenysé gek ö sztö nzé sé hez.

A tö rvé ny vé grehajtásának ré szletes szabályait a 113/l995.(IX.27.)Korm. rendelet é sa 10/1995.(IX.28.)KTM rendelet tartalmazza.

A tö rvé ny által meghatározott termé kdíjkö teles termé kek az üzemanyag (mintkö zvetlenül szennyezõ termé k), a gumiabroncs, a hű tõberendezé s, hű tõkö zeg, acsomagolóeszkö z, az akkumulátor é s a kenõolajok

A kö rnyezetvé delmi termé kdíjat a termé k elsõ belfö ldi forgalomba hozója vagy saját cé lúfelhasználója, illetve importálója kö teles befizetni. A jogszabályban megállapítotttermé kdíj felé t kell megfizetni az olyan termé kdíjkö teles termé k eseté ben, amely jogosult akö rnyezetbarát vé djegy használatára. A termé kdíj megfizeté se alól – jogszabálybanmeghatározott kö rülmé nyek kö zö tt – mentessé g szerezhetõ.

A termé kdíjból befolyt ö sszegből tö rvé nyben meghatározott módon, egyszeritámogatás nyújtható:

- a termé kdíjkö teles termé kek, illetve az azokból származó anyagokkö rnyezetszennyezé st, veszé lyezteté st megelõzõ, kö rnyezetterhelé sé tcsö kkentõ, a terhelé s mé rté ké t mé rõ é s ellenõrzõ rendszerek lé trehozásátcé lzó,

- a kö rnyezetbarát fogyasztói szokások kialakítását, valamint akö rnyezetbarát termé kdíjkö teles termé kek alkalmazását ö sztö nzõ,

20

- a termé kdíjkö teles termé kekbõl ké pzõdõ hulladé kok visszagyű jté sé telõsegítõ, hasznosításukat, ártalmatlanításukat szolgáló

beruházásokhoz, fejleszté sekhez, a támogatási irányelvekben meghatározott cé lokraé s egyedi felté telek szerint.

Rendszeres támogatás nyújtható a termé kdíj kö teles termé kek, illetve azokbólszármazó anyagok újrahasználatára, újrafeldolgozására, újrahasználat é sújrafeldolgozás hiányában energianyeré sre, visszagyű jté sé re.

Pályázat nyújtható be vissza nem té rítendõ támogatás, kamatmentes vagykedvezmé nyes kamatozású visszaté rítendõ támogatás é s hitelgaranciaigé nybevé telé re.A támogatás irányelveit, prioritásait, a pályázatok benyújtásának tartalmi é s formaikö vetelmé nyeit, a pályázatok elbírálását kö vetõen hozott dö nté seket é s azokindoklását a kö rnyezetvé delmi miniszter rendszeresen kö zzé teszi a tárca hivataloslapjában.

A jelenlegi termé kdíjas rendszer mű kö dé se szakmai vita é s sok kritika tárgya, ennekellené re egyes ré szterületeken (pl. akkumulátor, hű tőberendezé sek) határozotteredmé nyeket mutat. A mű kö dé sre termé szetszerű leg jelentős hatást gyakorolnak ahulladé kpiaci változások, az egyes begyű jtö tt hulladé kokból nyert, hasznosíthatóanyagok világpiaci árai, e változásokat viszont meglehetősen rugalmatlanul ké pes ahazai rendszer kö vetni.

Az EK előírásai szerint a tagállamok 2001-ig kö telesek a csomagolóanyaghulladé kok tö megé nek 50 %-át hasznosítani, a kevé ssé fejlett országoknál ez azarány 25 %. Ezen belül valamennyi csomagolóanyag fajtánál (fém, üveg, papír,mű anyag stb.) legalább 15 %-os hasznosítási arányt kell elé rni. A gumiabroncseseté ben a hasznosítási arányra nincs előírás, viszont lerakásukat a kö zö ssé gielőírások tiltják. A hű tőberendezé sek, az autóroncsok, az elektronikai hulladé kokeseté ben pedig a hasznosításra vonatkozóan a termé kfelelőssé gi rendszeré rvé nyesül.

Csatlakozásunkat megelőzően szüksé ges tehát a termé kdíjas rendszer reformja, mertaz állami kö ltsé gveté sen keresztül áramoltatott bevé telek újraelosztásának módjanem felel meg az Uniós kö vetelmé nyeknek, a megfelelő gazdasági ö sztö nzőrendszert – állami felügyelet biztosítása mellett – más módon kell kialakítani. Az újrendszer kialakítása a csomagolási hulladé k kezelé sé re vonatkozóan, a gyártóifelelőssé g elvé re é pülően kezdődö tt meg. A rendszer alapja az, hogyhulladé kgazdálkodási tö rvé nyben meghatározott hasznosítási arány teljesíté seé rdeké ben a csomagolási hulladé k – más hulladé któl elkülö nített – visszavé telé t,valamint újrahasználatát, hasznosítását a gyártónak, illetve a forgalmazónak kell

21

biztosítania oly módon, hogy e kö telezettsé gé t vagy saját maga, vagy erreengedé llyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek tö rté nő átadással teljesíti. Avisszavé teli é s hasznosítási kö telezettsé g ö nállóan, más gyártókkal együtt, vagy ahasznosítást koordináló szervezet útján teljesíthető. A rendszer mű kö dteté se üzletialapon tö rté nik.

Az egyes termé kekre vagy termé kcsoportokra kormányrendelet állapíthat megmeghatározott arányú visszavé teli é s hasznosítási kö telezettsé get.. Ebben az esetbena gyártók kö telesek a fogyasztóktól illetve a forgalmazóktól visszafogadni vagyvisszaváltani a belfö ldö n forgalmazott termé kből származó hulladé kot, illetve ahasznált termé ket, é s gondoskodni annak újrahasználatáról, hasznosításáról vagykö rnyezetkímé lő ártalmatlanításáról. A visszafogadás ö sztö nzé sé re, valamint annaka cé lnak az elé ré se é rdeké ben, hogy a hulladé kot a lehető legnagyobb mé rté kbenhasznosítsák, kereskedelmi eszkö zké nt beté tdíj vagy leté ti díj alkalmazható.

3.2. Alapelvek a hulladé kgazdálkodásban

A kö rnyezetvé delmi tö rvé ny számos alapelvet (elővigyázatosság, megelőzé s,helyreállítás, felelõssé g, együttmű kö dé s, tájé kozódás, tájé koztatás, nyilvánosság)fogalmaz meg, amelyeket korábban, Magyarországon jogszabály nem rö gzített. Akö rnyezetvé delmi tö rvé nyben megfogalmazott alapelvek kö zül,hulladé kgazdálkodási szempontból felté tlenül kiemelé sre mé ltó, hogy akö rnyezethasználatot az elő vigyázatosság elvé nek figyelembevé telé vel, a kö rnyezetielemek kímé leté vel, takaré kos használatával, továbbá a hulladé kkeletkezé scsö kkenté sé vel, a termé szetes é s az előállított anyagok visszaforgatására é sújrafelhasználására tö rekedve kell vé gezni. Az elővigyázatosság elvé nekalkalmazása azt jelenti, hogy a veszé ly, illetve a kockázat valós mé rté ké nek ismeretehiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetsé ges legnagyobbak lenné nek.

A megelő zés é rdeké ben a kö rnyezethasználat során a leghaté konyabb megoldást, akö rnyezeti, mű szaki é s gazdasági kö rülmé nyek kö zö tt elé rhetõ, legkímé letesebbkö rnyezet-igé nybevé tellel járó tevé kenysé get kell alkalmazni. Ez egyúttal azt isjelenti, hogy a legkisebb mé rté kű re kell szorítani a ké pződő hulladé k mennyisé gé t é sveszé lyessé gé t, figyelembe vé ve az integrált, vagyis a kö rnyezet valamennyielemé re kiterjedő megkö zelíté st.

A gazdálkodó szervezetek szempontjából külö nö sen fontos a gyártó i felelő sség elve,amely azt jelenti, hogy a termé k előállítója felelős a termé k é s a technológiajellemzőinek a hulladé kgazdálkodás kö vetelmé nyei szempontjából kedvezőmegválasztásáé rt, ideé rtve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termé k külsőbehatásokkal szembeni ellenállóké pessé gé t, a termé k é lettartamát é sújrahasználhatóságát, a termé k előállításából é s felhasználásából származó, illetve a

22

termé kből keletkező hulladé k hasznosításának é s ártalmatlanításának megtervezé sé t,valamint a kezelé s kö ltsé geihez tö rté nő hozzájárulást is.

A gyártói felelőssé g alapján a gyártó tö rvé nyben é s más jogszabályokban előírtkö telezettsé ge a termé ké t é s csomagolását úgy kialakítani, valamint olyantechnológia- é s termé kfejleszté st vé grehajtani, amely az elé rhető leghaté konyabbanyag- é s energiafelhasználással jár, továbbá elősegíti a termé k újrahasználatát,hulladé kká válását kö vetően annak kö rnyezetkímé lő kezelé sé t, hasznosítását,illetőleg ártalmatlanítását.A gyártó kö telezettsé ge kiterjed arra is, hogy az azonos cé lra szolgáló nyers- é salapanyagok, fé lké sz termé kek, az azokból ké szült termé kek, továbbácsomagolóeszkö zeik kö zül azokat ré szesítse előnyben, amelyek gyártásának é sfelhasználásának anyag- é s energiaigé nye alacsonyabb, használata kevesebbhulladé k keletkezé sé vel jár, illetőleg az azokból ké szült termé k, csomagolóeszkö ztartósabb, tö bbszö r használható, hulladé kké nt kevé sbé terheli a kö rnyezetet.

A gyártói felelőssé ggel ö sszefügg a megosztott felelő sség elve, ami azt jelenti, hogya gyártói felelőssé g alapján fennálló kö telezettsé gek teljesíté sé ben a termé k é s azabból származó hulladé k teljes é letciklusában é rintett szereplőknek együtt kellmű kö dniük.

A gazdálkodó szervezeteket ugyancsak jelentős mé rté kben é rinti a szennyező fizetelv, amelynek alapján a hulladé k termelője, birtokosa vagy a hulladé kká vált termé kgyártója kö teles a hulladé kkezelé si kö ltsé geit megfizetni, vagy a hulladé kotártalmatlanítani. A szennyezé s okozója, illetőleg előidé zője felel a hulladé kkalokozott kö rnyezetszennyezé s megszünteté sé é rt, a kö rnyezeti állapot helyreállításáé rté s az okozott kár megté ríté sé é rt, beleé rtve a helyreállítás kö ltsé geit is.

Az elvárható felelő s gondosság elve alapján a hulladé k mindenkori birtokosakö teles – a lehetősé geinek megfelelően – mindent megtenni annak é rdeké ben, hogya hulladé k kö rnyezetet terhelő hatása a legkisebb mé rté kű legyen.

Az elérhető legjobb eljárás elve alapján tö rekedni kell az adott mű szaki é sgazdasági kö rülmé nyek kö zö tt megvalósítható leghaté konyabb megoldásra; alegkímé letesebb kö rnyezet-igé nybevé tellel járó, anyag- é s energiatakaré kostechnológiák alkalmazására, a kö rnyezetterhelé st csö kkentő folyamatirányításra, ahulladé kké nt nagy kockázatot jelentő anyagok kiváltására, illetőleg akö rnyezetkímé lő hulladé kkezelő technológiák bevezeté sé re.

Külö nö sen a hulladé kgazdálkodási tervek ké szíté se során van szüksé g az alábbi, ahulladé kgazdálkodási tö rvé nyben meghatározott alapelvek é rvé nyesíté sé re:

23

- a kö zelség elve alapján a hulladé k hasznosítására, ártalmatlanítására a -kö rnyezeti é s gazdasági haté konyság figyelembevé telé vel kiválasztott -lehető legkö zelebbi, arra alkalmas lé tesítmé nyben kerülhet sor;

- a regionalitás elve (területi elv) alapján a hulladé kkezelő lé tesítmé nyekkialakításánál a fejleszté si, gazdaságossági é s kö rnyezetbiztonságiszempontoknak, valamint a kezelé si igé nyeknek megfelelő területigyű jtőkö rű lé tesítmé nyek hálózatának lé trehozására kell tö rekedni;

- az ö nellátás elve alapján - országos szinten, a területi elv é s a kö zelsé gelvé nek figyelembevé telé vel - a ké pződő hulladé kok teljes kö rűártalmatlanítására kell tö rekedni, ennek megfelelő ártalmatlanító hálózatotcé lszerű kialakítani é s üzemeltetni;

- a fokozatosság elve alapján a hulladé kgazdálkodási cé lokat ütemezetttervezé ssel, egymásra é pülő lé pé sekben, az é rintettek lehetősé geinek é steherviselő ké pessé gé nek figyelembevé telé vel kell elé rni.

A példamutatás elve alapján az állami é s helyi ö nkormányzati szervek amunkájukban é rvé nyesítik a tö rvé ny cé ljait é s elveit.

A kö ltséghatékonyság elve alapján a hulladé kkezelé s szabályainak kialakítása, ahulladé kgazdálkodás szervezé se során é rvé nyesíteni kell, hogy a gazdálkodók,fogyasztók által viselendő kö ltsé gek a lehető legnagyobb kö rnyezeti eredmé nnyeljárjanak.

Az alapelveken túlmenően általános kö vetelmé nyké nt határozza meg ahulladé kgazdálkodási tö rvé ny, hogy minden tevé kenysé get úgy kell megtervezni é své gezni, hogy az a kö rnyezetet a lehető legkisebb mé rté kben é rintse, csö kkenjen akö rnyezet terhelé se é s igé nybevé tele, ne okozzon kö rnyezetveszé lyezteté st, illetvekö rnyezetszennyezé st, biztosítsa a hulladé kké pződé s megelőzé sé t, a keletkezõhulladé k mennyisé gé nek é s veszé lyessé gé nek csö kkenté sé t, a hulladé khasznosítását, kö rnyezetkímé lő ártalmatlanítását.

3.3. A hulladé k fogalma, hulladé klisták

Az eddig fellelt, legkorábbról származó magyar nyelvű , hulladé kkezelé st szabályozójoganyag, a "Fogarasi Felső Szé knek Prothocularis Articuliissinak rendben valóírása, mellyek ab anno 1638 emánaltattak" egy ré szlete szerint:

Art. 2. Az patakokban kik Városson által follynak, semmi némű rusnyaságotö nteni, szemetet belé hánni, ganét reá hordani, árnyék széket reá tsinálni,bő rö ket benne ásztatni, bélt, moslékot, dö gö t, és rusnya ruhákot szapullásonkívü l ne mossanak, se ne ásztassanak. A borbélyok is rusnya lugot belé neö ntsenek, és véres ruhákot belé ne mossanak. A sző csö k is bő rö ket Patakokban

24

ne ásztassanak, és edgy szó val az Városson által folyó Patakokban az VÁ ROSkö zö tt semmi rusnyaságot belé ne ö ntsenek, se benne ne cselekedgyenek,mellyekben ha valaki deprehendaltatik, elő szö r 1 forintra, másodczor 2forintra, harmadczor 3 forintra et. sic consequentet totis quoties bü ntettessékmeg.

Az é vszázadok múlásával az emberi tevé kenysé g – a termé szeti kö rnyezetbõlszármazó anyagok átalakítása é s feldolgozása során, illetve a termé kekfelhasználását kö vetően – mennyisé gé t é s minősé gé t tekintve egyre tö bb, illetvetö bbfé le, a termelõ vagy a fogyasztó számára feleslegessé vált, rendszerinttermé szetidegen, nehezen lebomló anyagot, hulladé kot hozott lé tre, amelyet az adottmű szaki, gazdasági é s társadalmi felté telek kö zö tt annak tulajdonosa nem tud vagynem kíván felhasználni é s ezé rt kezelé sé rõl – a kö rnyezet veszé lyezteté sé nek vagyszennyezé sé nek megelõzé se é rdeké ben – gondoskodni kell.

A hulladé k fogalmában alapvetõen fontos té nyezõ a felhasználhatóság hiánya azadott idõpontban a tulajdonos számára, amelyet a hulladé kot alkotó ö sszetevõkanyagi minõsé gé n kívül a társadalmi é s a gazdasági é rté kíté let is jelentõs mé rté kbenbefolyásol. Ennek kö vetkezté ben nehé z definiálni a hulladé k fogalmát.

A Kö rnyezet- é s Termé szetvé delmi Lexikon [3] a kö vetkező definíciót tartalmazza:"hulladé k az az anyag (elhasználódott termé k, maradvány, leválasztottszennyezőanyag, szennyezett kitermelt fö ld), amely az ember termelő-fogyasztótevé kenysé ge folyamán keletkezik, é s amelyet az adott mű szaki, gazdasági é stársadalmi felté telek mellett tulajdonosa sem felhasználni, sem é rté kesíteni nem tud,ill. nem kíván, é s ezé rt kezelé sé ről – a kö rnyezet szennyezé sé nek megelőzé seé rdeké ben – gondoskodni kell."

A jogi szabályozásban jelenleg Magyarországon is használt, nemzetkö zilegelfogadott definíció az Európai Kö zö ssé g hulladé kokról szóló, módosított75/442/EGK irányelve szerinti megfogalmazás, amely a hulladé k mindenkoribirtokosának szándé kát é s az emberi egé szsé g, valamint a kö rnyezet é rdeké t veszialapul. A hulladé kgazdálkodási tö rvé ny 3. § a) pontja adja meg a hazai definíciót,amely szerint „hulladé k: bármely, az 1. sz. mellé klet szerinti kategóriákvalamelyiké be tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválniszándé kozik, vagy megválni kö teles.”A hulladé k fogalmának használatakor nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni atö rvé ny 3. § i) pontját sem, amely szerint „újrahasználat: a termé knek az eredeticé lra tö rté nő ismé telt felhasználása; a tö bbszö r felhasználható, újra tö lthető termé k aforgási ciklusból tö rté nő kilé pé sekor válik hulladé kká.”

A tö rvé ny 1. sz. mellé klete az alábbi hulladé kkategóriákat tartalmazza:

25

Q1 A továbbiakban máské nt meg nem határozott termelé si, szolgáltatási vagyfogyasztási maradé kok

Q2 Előírásoknak meg nem felelő, selejt termé kek Q3 Lejárt felhasználhatóságú, szavatosságú termé kek Q4 Kiö mlö tt, veszendőbe ment, vagy egyé b kárt szenvedett anyagok, beleé rtve

a baleset kö vetkezté ben szennyeződö tt anyagokat, eszkö zö ket stb. is Q5 Tervezett tevé kenysé g kö vetkezté ben szennyeződö tt anyagok (tisztítási

mű veletek maradé kai, csomagolóanyagok, tartályok stb.) Q6 Használhatatlanná vált alkatré szek, tartozé kok (elhasznált szárazelemek,

kimerült katalizátorok stb.) Q7 A további használatra alkalmatlanná vált anyagok (szennyeződö tt savak,

oldószerek, kimerült edzősók stb.) Q8 Ipari folyamatok maradé k anyagai (salakok, üstmaradé kok stb.) Q9 Szennyezé scsö kkentő eljárások maradé kai (gázmosók iszapja,

porleválasztók pora, elhasznált szű rők, szennyvíziszapok stb.)

Q10 Gé pi megmunkálás, felületkezelé s maradé k anyagai (esztergaforgács, revestb.)

Q11 Á sványi nyersanyagok kitermelé sé nek é s feldolgozásának maradé kai (pl.é rcbányászati meddő, olajkitermelé s hulladé kai stb.)

Q12 Tiltott anyagokat tartalmazó termé kek (PCB-tartalmú olajok stb.)

Q13 Bármely anyag vagy termé k, amelynek használatát jogszabály tiltja

Q14 A birtokosa számára tovább nem használható anyagok (mezőgazdasági,háztartási, irodai, kereskedelmi é s bolti hulladé kok stb.)

Q15 Talajtisztításból származó szennyezett anyagok

Q16 Bármely más hulladé kká vált anyag vagy termé k, amely nem tartozik afenti kategóriákba

A meglehetősen általános hulladé k fogalom gyakorlati alkalmazásánakmegkö nnyíté se é rdeké ben a világon mindenütt jegyzé kben (listán) sorolják fel azegyes hulladé kfajtákat, számos rendezõ elv szerint csoportosítva azokat. Alegegyszerû bb rendszerezé s a termelõ é s szolgáltató, illetve a fogyasztási szfé rábanké pzõdõ termelé si é s települé si (kommunális) hulladé kokat külö nbö zteti meg. Atermelé si hulladé kok árnyaltabb, de továbbra is eredet szerinti csoportosításáttartalmazza a gazdasági ágazat szerinti, továbbá a kibocsátó technológia szerintifelbontás. Az eredet szerinti csoportosítás alapján a hulladé kot azzal atevé kenysé ggel, folyamattal vagy technológiával jellemzik, amelyben a hulladé kkeletkezett.

26

Az anyagi minõsé g szerinti csoportosítás a hulladé k, vagy annak dominánsö sszetevője kémiai elnevezé sé n alapul. A hulladé k ö sszeté tele, anyagi minõsé geszerinti rendszerezé s – az eredet szerinti csoportosítással ellenté tben – sokkal tö bbeligazítást ad a hulladé k kezelhetõsé gé rõl é s veszé lyeztetõ hatásairól, ugyanakkor ahulladé k ké pzõdé si kö rülmé nyeinek ismereté ben szinte elké pzelhetetlen, hogykémiai é rtelemben a hulladé k egyetlen anyagi minõsé ggel jellemezhetõ lenne.

A kö rnyezetre é s az emberi egé szsé gre gyakorolt hatásuk alapján a hulladé kokat aveszé lyes é s a nem veszé lyes, valamint az inert hulladé kok kategóriájába soroljuk. Ecsoportosítás alapját az ké pezi, hogy az adott hulladé k rendelkezik-e anemzetkö zileg megállapított veszé lyessé gi jellemzõk valamelyiké vel vagy sem. Aveszé lyessé gi jellemzõket Magyarországon a hulladé kgazdálkodási tö rvé ny 2. sz.mellé klete sorolja fel.A kö rnyezetre é s az emberi egé szsé gre gyakorolt hatásai szerint mind a termelé si,mind a települé si hulladé k lehet veszé lyes, illetve tartalmazhat veszé lyesö sszetevõket. A települé si hulladé kban leggyakrabban elõforduló veszé lyeskomponensek: a szárazelemek, az elektronikai hulladé kok, az olajtartalmúhulladé kok, a lakk- é s festé kmaradé kok, a nö vé nyvé dõszer-maradé kok, a lejártszavatosságú gyógyszerek é s egyé b betegápolási hulladé kok stb.

Kémiai ö sszeté telüket tekintve a hulladé kok általában egyné l tö bb komponensbõl állnak.Attól függõen, hogy az egyes komponensek egymáshoz való viszonya, oldhatósága milyen,megkülö nbö ztetünk homogé n, heterogé n é s diszperz rendszereket. A hulladé kokhalmazállapotuk szerint szilárd, folyé kony é s iszapszerû hulladé kok lehetnek.

Az EK szabályozását az egyes tagállamok nemzeti hulladé klistáinak egysé gesíté sejellemzi, biztosítva ezzel is az egyes hulladé kfajták kezelé sé vel szemben támasztottazonos kö rnyezetvé delmi kö vetelmé nyek é rvé nyesíté sé t, vé gső soron aversenysemlegessé get. A jelenleg é rvé nyes Európai Hulladé k Katalógus (EuropeanWaste Catalogue, rö viden EWC) a 2001/118/EK é s 2001/119/EK bizottsági,valamint a 2001/573/EK tanácsi határozatokon alapul é s 2002. január 1. óta vané rvé nyben. A hulladé k katalógus kihirdeté se hazánkban a 16/2001.(VII.18.)Kö Mrendelettel tö rté nt meg.

A miniszteri rendelet 1. sz. mellé kleté nek A) pontja az ún. Alaplista, amely azEurópai Hulladé k Katalógus kódszámait tartalmazza. A jegyzé k főcsoportjai akö vetkezők:

EWC kód Megnevezé s

01 Á SVÁ NYOK KUTATÁ SÁ BÓL, BÁ NYÁ SZATÁ BÓL,KŐ FEJTÉSBŐ L, FIZIKAI ÉS KÉMIAI KEZELÉSÉBŐ LSZÁ RMAZÓ HULLADÉKOK

02 MEZŐ GAZDASÁ GI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁ S

27

TERMELÉSBŐ L, ERDŐ GAZDASÁ GBÓL, VADÁ SZATBÓL,HALÁ SZATBÓL, ÉLELMISZER ELŐ Á LLÍTÁ SBÓL ÉSFELDOLGOZÁ SBÓL SZÁ RMAZÓ HULLADÉKOK

03 FAFELDOLGOZÁ SBÓL ÉS FALEMEZ-, BÚTOR-,CELLULÓZ ROST SZUSZPENZIÓ-, PAPÍR- ÉSKARTONGYÁ RTÁ SBÓL SZÁ RMAZÓ HULLADÉKOK

04 BŐ R-, SZŐ RME- ÉS TEXTILIPARI HULLADÉKOK 05 KŐ OLAJ FINOMÍTÁ SÁ BÓL, FÖ LDGÁ Z TISZTÍTÁ SÁ BÓL

ÉS KŐ SZÉN PIROLITIKUS KEZELÉSÉBŐ L SZÁ RMAZÓHULLADÉKOK

06 SZERVETLEN KÉMIAI FOLYAMATOKBÓL SZÁ RMAZÓHULLADÉKOK

07 SZERVES KÉMIAI FOLYAMATOKBÓL SZÁ RMAZÓHULLADÉKOK

08 BEVONATOK (FESTÉKEK, LAKKOK ÉS ZOMÁ NCOK),RAGASZTÓK, TÖMÍTŐ ANYAGOK ÉS NYOMDAFESTÉKEKTERMELÉSÉBŐ L, KISZERELÉSÉBŐ L,FORGALMAZÁ SÁ BÓL ÉS FELHASZNÁ LÁ SÁ BÓLSZÁ RMAZÓ HULLADÉKOK

09 FÉNYKÉPÉSZETI IPAR HULLADÉKAI 10 TERMIKUS GYÁ RTÁ SFOLYAMATOKBÓL SZÁ RMAZÓ

HULLADÉKOK 11 FÉMEK ÉS EGYÉB ANYAGOK KÉMIAI

FELÜ LETKEZELÉSÉBŐ L ÉS BEVONÁ SÁ BÓL SZÁ RMAZÓHULLADÉKOK; NEMVAS FÉMEK HIDROMETALLURGIAIHULLADÉKAI

12 FÉMEK, MŰ ANYAGOK ALAKÍTÁ SÁ BÓL, FIZIKAI ÉSMECHANIKAI FELÜ LETKEZELÉSÉBŐ L SZÁ RMAZÓHULLADÉKOK

13 OLAJHULLADÉKOK ÉS FOLYÉKONY Ü ZEMANYAGOKHULLADÉKAI (kivé ve az é tolajokat, valamint a 05, 12 é s 19fejezetekben felsorolt hulladé kokat)

14 SZERVES OLDÓSZER-, HŰ TŐ ANYAG- ÉS HAJTÓGÁ ZHULLADÉKOK (kivé ve 07 é s 08)

15 HULLADÉKKÁ VÁ LT CSOMAGOLÓANYAGOK;KÖ ZELEBBRŐ L NEM MEGHATÁ ROZOTTABSZORBENSEK, TÖ RLŐ KENDŐ K, SZŰ RŐ ANYAGOK ÉSVÉDŐ RUHÁ ZAT

16 A JEGYZÉKBEN KÖ ZELEBBRŐ L NEM MEGHATÁ ROZOTTHULLADÉKOK

17 ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁ SI HULLADÉKOK (BELEÉRTVE ASZENNYEZETT TERÜ LETEKRŐ L KITERMELT FÖ LDET IS)

18 EMBEREK, ILLETVE Á LLATOK EGÉSZSÉGÜ GYI

28

ELLÁ TÁ SÁ BÓL ÉS/VAGY AZ AZZAL KAPCSOLATOSKUTATÁ SBÓL SZÁ RMAZÓ HULLADÉKOK (kivé ve azokat akonyhai é s é ttermi hulladé kokat, amelyek nem kö zvetlenül azegé szsé gügyi ellátásból származnak)

19 HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐ L,SZENNYVIZEKET KELETKEZÉSÜ K TELEPHELYÉN KÍVÜ LKEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, ILLETVE AZ IVÓVÍZÉS IPARIVÍZ SZOLGÁ LTATÁ SBÓL SZÁ RMAZÓHULLADÉKOK

20 TELEPÜ LÉSI HULLADÉKOK (HÁ ZTARTÁ SIHULLADÉKOK ÉS AZ EZEKHEZ HASONLÓ,KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉKOK),BELEÉRTVE AZ ELKÜ LÖ NÍTETTEN GYŰ JTÖ TTHULLADÉKOKAT IS

A jegyzé kben a hulladé kokat hat számjegyű kóddal jellemzik. A kód első ké tszámjegye a keletkezé s tevé kenysé g szerinti főcsoportra, a második ké t számjegye afőcsoporton belüli alcsoportra utal. Hulladé k csak a keletkezé si tevé kenysé g szerintifőcsoportba é s ezen belül a megfelelő alcsoportba sorolható be. A jegyzé kben lé vőhulladé k azonosítása é rdeké ben a kö vetkezők szerint kell eljárni:

- A 01-12 é s 17-20 főcsoport címe szerint azonosítsuk a hulladé kot akeletkezé si tevé kenysé g alapján, é s keressük ki a hulladé kra vonatkozómegfelelő hat számjegyű kódot (a fejezet 99-re vé gződő kódjánakkivé telé vel). A lista felé píté sé ből adódik, hogy adott hulladé k tö bbkülö nbö ző tevé kenysé g során is keletkezhet.

- A külö n gyű jtö tt csomagolási hulladé kot (beleé rtve a külö nbö zőcsomagolási hulladé kok keveré ké t is) a 15 01 alcsoportba kell besorolni,é s nem a 20 01 alcsoportba.

- Ha az adott hulladé kot a 01-12, illetve a 17-20 főcsoportokba nem lehetbesorolni, akkor a hulladé k azonosítására a 13, 14 é s 15 főcsoportokatkell használni.

- Ha a hulladé k besorolására egyik csoport sem alkalmazható, akkor a 16.főcsoport alapján kell besorolni a hulladé kot.

- Ha a hulladé k nem található a 16. főcsoportban sem, akkor a 99 kódot(kö zelebbről nem meghatározott hulladé kok) kell használni a jegyzé kazon fő- é s alcsoportjában, amely megfelel az adott tevé kenysé gnek,azonban 99-esre vé gződő kóddal veszé lyes hulladé k - a 13 08 99*kódszám kivé telé vel - nem sorolható be.

- Nehé zfémnek tekintendő az antimon-, arzé n-, kadmium-, króm(VI)-, ré z-,ólom-, higany-, nikkel-, szelé n-, tellúr-, tallium- é s ón, ezek elemi formájaé s vegyületei veszé lyes anyagok, amennyiben a jogszabály alapján annakminősülnek.

29

- Ha a hulladé kot az Alaplista szerint nem lehet besorolni vagy besorolásaszerint az nem minősül veszé lyes hulladé knak, ellenőrizni kell, hogy azszerepel-e a Kiegé szítő listán.

Az Európai Hulladé k Katalógusban felsorolt, a nemzetkö zileg megállapítottveszé lyessé gi jellemzők bármelyiké vel rendelkező hulladé kok a kódszám melletttalálható (*)-gal vannak megjelö lve.

A hazai veszé lyes hulladé k lista az EU jelenleg é rvé nyes listájánál a16/2001.(VII.18.)Kö M rendelet 1. számú mellé kleté nek B) pontjában felsorolthulladé kokkal bővebb, amelynek elsősorban az az oka, hogy a külö n ágazatiszabályozás e hulladé kok tekinteté ben mé g nem ké szült el, ezé rt e hulladé kok nemvonhatók ki a hulladé kgazdálkodási tö rvé ny é s vé grehajtási szabályainak tárgyihatálya alól. Az ún. Kiegé szítő listában a kö vetkező veszé lyes hulladé kokszerepelnek:Kódszám Megnevezé s

02 MEZŐ GAZDASÁ GI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁ STERMELÉSBŐ L, ERDŐ GAZDASÁ GBÓL, VADÁ SZATBÓL,HALÁ SZATBÓL, ÉLELMISZER-ELŐ Á LLÍTÁ SBÓL ÉS -FELDOLGOZÁ SBÓL SZÁ RMAZÓ HULLADÉKOK

02 02 hús, hal é s egyé b állati eredetű é lelmiszerek előké szíté sé ből é sfeldolgozásából származó hulladé kok

V 13102 csont, bőr, pata, kö rö m, szarv, sö rte é s szőr V 13106 vé r V 13107 paraffinos toll V 13108 leö lt állatok gyomor- é s bé ltartalma V 13109 vadon é lő állatok feldolgozásából származó hulladé kok V 13110 állati zsírok V 13111 állatok feldolgozásából származó, emberi fogyasztásra

alkalmatlan hulladé kok V 13403 nem fertőző betegsé gben elhullott állatok tetemei, testré szei V 13404 egyé b emberi fogyasztásra vagy takarmányozásra alkalmatlan

állati testré szek

18 EMBEREK, ILLETVE Á LLATOK EGÉSZSÉGÜ GYIELLÁ TÁ SÁ BÓL ÉS/VAGY AZ AZZAL KAPCSOLATOSKUTATÁ SBÓL SZÁ RMAZÓ HULLADÉKOK (kivé ve azokat akonyhai é s é ttermi hulladé kokat, amelyek nem kö zvetlenül azegé szsé gügyi ellátásból származnak)

18 01 szülé szeti, illetve az emberi betegsé gek diagnosztizálásából,

30

kezelé sé ből, illetve megelőzé sé ből származó hulladé kok V 97104 injekciós tű k, fecskendők, infúziók, transzfúziós szerelé kek,

vágó, szúró é les eszkö zö k, ampullák, tárgy-lemezek 18 02 állatbetegsé gek kutatásából, diagnosztizálásából, kezelé sé ből,

illetve megelőzé sé ből származó hulladé kok V 97104 injekciós tű k, fecskendők, infúziók, transzfúziós szerelé kek,

vágó, szúró é les eszkö zö k, ampullák, tárgylemezek

Látható, hogy a Kiegé szítő listában a főcsoportok é s az alcsoportok számozása é selnevezé se megegyezik az Alaplistában találhatókkal, a hulladé k kódszáma az eddighasznált magyar veszé lyes hulladé k nyilvántartási kódszámokkal azonos.

A hulladé kjegyzé k alkalmazása szempontjából külö nö sen fontos szabály, hogy alisták alapján nem azonosítható, illetve a 16/2001.(VII.18.)Kö M rendelet 1. számúmellé kleté nek A) pontjában nem jelö lt hulladé kok eseté ben a hulladé k veszé lyeshulladé knak minősül, ha a hulladé kgazdálkodási tö rvé ny 2. számú mellé kleteszerinti veszé lyessé gi jellemzők valamelyiké vel é s a H3-H8, H10 é s H11tulajdonságok tekinteté ben az alábbi egy vagy tö bb jellemzővel rendelkezik:

- zártté ri lobbanáspont < 55 oC- egy vagy tö bb, nagyon mé rgezőnek besorolt anyag ö sszkoncentrációja (R

26-tal, R 27-tel, R 28-cal jellemezve) > 0,1 %- egy vagy tö bb, mé rgezőnek besorolt anyag ö sszkoncentrációja (R 23-mal,

R 24-gyel, R 25-tel jellemezve) > 3 %- egy vagy tö bb, ártalmasnak besorolt anyag ö sszkoncentrációja (R 20-szal,

R 21-gyel, R 22-vel jellemezve) > 25 %- egy vagy tö bb, maró hatásúnak besorolt anyag (R 35-tel jellemezve)ö sszkoncentrációja >1 %

- egy vagy tö bb, maró hatásúnak besorolt anyag (R 34-gyel jellemezve)ö sszkoncentrációja >5 %

- egy vagy tö bb, irritálónak besorolt anyag (R 41-gyel jellemezve)ö sszkoncentrációja >10%

- egy vagy tö bb, irritálónak besorolt anyag (R 36-tal, R 37-tel é s R 38-caljellemezve) ö sszkoncentrációja >20 %

- legalább egy 1. vagy 2. osztályú rákkeltőnek tartott anyag koncentrációja>0,1 %

- legalább egy 3. osztályú rákkeltőnek tartott anyag koncentrációja >1 %- legalább egy 1. vagy 2. osztályú reprodukciós toxicitású anyag (R 60-nalé s R 61-gyel jellemezve) koncentrációja >0,5 %

- legalább egy 3. osztályú reprodukciós toxicitású anyag (R 62-vel é s R 63-mal jellemezve) koncentrációja >5 %

31

- legalább egy 1. vagy 2. osztályú mutagé n anyag (R 46-tal jellemezve)koncentrációja >0,1 %

- legalább egy 3. osztályú mutagé n anyag (R 40-nel jellemezve)koncentrációja >1%.

Az R mondatok é rtelmezé sé t a veszé lyes anyagokkal é s a veszé lyeské szítmé nyekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevé kenysé gek ré szletesszabályairól szóló külö n jogszabály tartalmazza.

A veszé lyes anyagok é s a veszé lyes hulladé kok kö zö tti kapcsolat fentiek szerintimegteremté se a jogi szabályozásban ré góta meglé vő hiányt pótol, egyúttal lehetősé get adarra, hogy a korábbi szabályozás által alkalmazott veszé lyes hulladé k minősíté si é sbesorolási rendszer új, a gazdálkodó szervezetek ré szé re kevé sbé kö ltsé ges megoldássalhelyettesíthető legyen.

A 2002. január 1-jé t megelőző hazai szabályozás, a 102/1996.(VII.12.)Korm. rendeletszerint a veszé lyes hulladé kok listáját a rendelet 2. sz. mellé klete tartalmazta. A listaö sszeállításánál a jogalkotó a hulladé kok ö sszetevőinek veszé lyessé gé t, eredeté t isfigyelembe vé ve, a jogszabály 1. sz. mellé kleté ben – a nemzetkö zi szabályozássalö sszhangban – felsorolt veszé lyessé gi jellemzők, illetve a hulladé kok kö rnyezetvé delmiszempontból biztonságos kezelé sé hez szüksé ges vé delem mé rté ke alapján, külö nö senveszé lyes (I.), fokozottan veszé lyes (II.) vagy mé rsé kelten veszé lyes (III.) veszé lyessé giosztályba sorolta.A listán olyan veszé lyes hulladé kok is szerepeltek, amelyeket a jogalkotó veszé lyessé giosztályba nem sorolt be (***-gal jelö lt veszé lyes hulladé kok), é s amelyeket aKormányrendelet 3. § (3) bekezdé sé nek rendelkezé se szerint a hulladé k minősíté sé ig alegnagyobb kö rnyezeti veszé lyt jelentő ö sszetevőjé nek megfelelő veszé lyessé giosztályúnak kellett tekinteni.

A 102/1996.(VII.12.)Korm. rendelet 3. § (2) bekezdé se úgy rendelkezett, hogy az 1. sz.mellé klet szerinti veszé lyessé gi jellemzők bármelyiké vel rendelkező, de aKormányrendelet 2. sz. mellé kleté ben nem szereplő ismeretlen eredetű hulladé kot aminősíté sé ig I. veszé lyessé gi osztályúnak kell tekinteni.

A Kormányrendelet 5. §-a alapján a hulladé k tulajdonosa ké rhette a veszé lyeshulladé k-jegyzé kben felsorolt veszé lyes hulladé kának más veszé lyessé gi osztályba tö rté nő sorolását,vagy veszé lytelensé gé nek megállapítását, amely eljárásra szinté n a minősíté s szabályaitkellett alkalmazni.

A minősíté s eljárási szabályait egyfelől a fent hivatkozott Kormányrendelet 4. §-a, másfelőlannak 3. sz. mellé klete ré szletesen tartalmazta.

A fenti jogszabálynak megfelelően lefolytatott minősíté si eljárás eredmé nyeké nt pl. egyfaiparban keletkező hulladé k V 57104-01 kódszámú, impregnáló-gyantával szennyezettfaforgács é s fű ré szpor megnevezé sű hulladé kké nt, III. veszé lyessé gi osztályú hulladé knaklett minősítve.

32

Az új szabályozás szerint {lásd 16/2001.(VII.18.)Kö M rendelet 1. sz. mellé kleté nek A)ré sze} ez a hulladé k ké tfé leké ppen sorolható be, nevezetesen:

EWC 03 01 04* veszé lyes anyagokat tartalmazó faforgács, fű ré száru, deszka,furné r, falemez darabolási hulladé kok, valamintEWC 03 01 05 faforgács, fű ré száru, deszka, furné r, falemez darabolásihulladé kok, amelyek külö nbö znek a 03 01 04-től

Annak eldö nté se, hogy az adott hulladé k a ké t kódszám kö zül melyik kódszámmalazonosítható, tö rté nhet a hulladé k veszé lyessé gi jellemzői alapján, kö vetkezőké ppen:

A faforgácslap-gyártási technológiában felhasznált vegyszerek tulajdonságait megállapítjukaz Európai Unióban osztályozott veszé lyes anyagok jegyzé ké t tartalmazó8004/2000.(EüK.22.)EüM tájé koztató alapján. E pé ldában a hulladé k besorolását aformaldehid-tartalom alapján szüksé ges elvé gezni. A 8004/2000.(EüK.22.)EüMtájé koztatóban a formaldehid legtö mé nyebb (>25 %) vizes oldatára megadott osztályozás:Karc.Kat. 3; R40 T; R23/24/25 C; R34 R43.A laboratóriumi vizsgálatok azt mutatták, hogy a hulladé k a formaldehid-tartalma 5,6mg/100g é s 72,5 mg/100g szé lső é rté kek kö zö tt változik. A tö megszázalé kban kifejezett,legmagasabb mé rt é rté ket (0,0725 %) ö sszehasonlítva a 16/2001.(VII.18.)Kö M rendeletbena veszé lyessé g mé rté ké ül megállapított jellemzőkkel megállapítható, hogy a faforgácslap-gyártási tevé kenysé g során ké pződő, pé lda szerinti termelé si hulladé k EWC 03 01 05kódszámú hulladé kké nt sorolandók be. A besorolást – a termelő ké relmé re – a veszé lyeshulladé kokkal kapcsolatos tevé kenysé gek vé gzé sé nek felté teleiről szóló98/2001.(VI.15.)Korm. rendelet 4. § (3) bekezdé sé nek rendelkezé se alapján a Kö rnyezet-é s Termé szetvé delmi Főfelügyelősé g határozatban állapítja meg. E minősíté s hatálya csakaz ügyfé lre é s az ügyfé l így minősített hulladé kára terjed ki.

A Kiegé szítő lista alkalmazására vonatkozóan az alábbi pé lda szolgál tanulságul.

A hulladé kgazdálkodási tö rvé ny 3. § a) pontja által megfogalmazott definíció szerintaz eredeti rendelteté si cé ljára az állategé szsé gügyi előírások alapján fel nemhasználható húsliszt Q2 vagy Q13 kategóriába tartozó hulladé k.

A hulladé kok jegyzé ké ről szóló 16/2001.(VII.18.)Kö M rendelet 1. sz. mellé kleté nekA) ré sze alapján a hulladé k húsliszt az Európai Unióban alkalmazotthulladé kjegyzé knek megfelelően az EWC 02 02 03 kódszámú hulladé khoz, arendelet 1. sz. mellé kleté nek B) ré sze (kiegé szítő nemzeti lista) alapján viszont a V13111 kódszámú veszé lyes hulladé khoz sorolandó.

33

A hulladé kgazdálkodási tö rvé ny 2. § (2) bekezdé sé nek rendelkezé se szerint az állatihulladé kra, valamint más termé szetes, a mezőgazdaságban felhasználható nemveszé lyes anyagokra a tö rvé ny hatálya csak annyiban terjed ki, amennyiben azokróljogszabály máské pp nem rendelkezik. A veszé lyes hulladé kkal kapcsolatostevé kenysé gek vé gzé sé nek felté teleiről szóló 98/2001.(VI.15.)Korm. rendelet 1. §(3) bekezdé se szerint e rendelet hatálya az egyes veszé lyes hulladé kok vagyhulladé kcsoportok kezelé sé re annyiban terjed ki, amennyiben más jogszabályelté rően nem rendelkezik.

Figyelemmel arra, hogy a húsliszt kezelé sé re vonatkozóan az állategé szsé gügyijogszabályok tartalmaznak rendelkezé seket, a hulladé kká vált húsliszt Magyarországontö rté nő kezelé sé nek (pl. é geté ssel tö rté nő ártalmatlanításának) engedé lyezé sekor nem akö rnyezetvé delmi hatóság az eljáró hatóság. Ezzel szemben a hulladé k kivitelé nek(exportjának) engedé lyezé se a hulladé kgazdálkodási tö rvé ny. 41. § (2) bekezdé se a)pontjának rendelkezé se szerint, továbbá a veszé lyes hulladé k kivitelé nek engedé lyezé se aveszé lyes hulladé kokról szóló, módosított 102/1996.(VII.12.)Korm. rendelet 25. § (1)bekezdé sé nek é s 27. § (1) bekezdé sé nek rendelkezé sei szerint, a Kö rnyezet- é sTermé szetvé delmi Főfelügyelősé g hatáskö ré be tartozik. Az engedé ly megszerzé sé reirányuló ké relmet a veszé lyes hulladé k tulajdonosa a Kormányrendelet 7. sz. mellé kleté nekmegfelelően, a magyar é s angol nyelven kitö ltö tt „Bejelentő lap” é s „Notification Form”dokumentumok felhasználásával nyújthatja be.

Az engedé lyezé si eljárás során a kö rnyezetvé delmi hatóságnak figyelemmel kelllennie a 101/1996.(VII.12.)Korm. rendelettel kihirdetett Bázeli Egyezmé nyre,valamint a C(92)39/FINAL2. számú OECD határozatra is, amelyek alapján ahulladé k húsliszt Y18, H4.1/H6.2 kódszámokkal jellemezhető. A hulladé kországhatárt átlé pő szállítása a fentiek miatt a szállítással é rintett államok illeté keskö rnyezetvé delmi hatóságainak engedé lyé hez kö tö tt (ellenőrizendő) függetlenülattól, hogy a hulladé k az Európai Hulladé k Katalógus (EWC) kódszáma alapján nemveszé lyes hulladé k.

3.4. Hulladé kkezelé si tevé kenysé gek, prioritások

A hulladé kgazdálkodási tö rvé ny rendelkezé se alapján a hulladé kkezelé si tevé kenysé gekkö zé a kö vetkezők tartoznak: a hulladé k gyű jté se, begyű jté se, szállítása, előkezelé se,tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása. Ezt azé rt fontos leszö gezni, mert a korábbi,veszé lyes hulladé kkal kapcsolatos szabályozás kizárólag a hulladé k előkezelé sé t,hasznosítását, valamint ártalmatlanítását sorolta a hulladé kkezelé si tevé kenysé gek kö zé .

A tö rvé ny szerint valamennyi hulladé kkezelé si tevé kenysé g, felté ve hogy tö rvé ny,kormányrendelet vagy miniszteri rendelet máské pp nem rendelkezik, engedé lykö teles. Azengedé lyt - ké relemre induló államigazgatási eljárás kereté ben - az illeté keskö rnyezetvé delmi hatóság adja meg, ha az engedé ly megadásának jogi, mű szaki, szemé lyié s pé nzügyi felté telei adottak.

34

A veszé lyes hulladé kkal kapcsolatos tevé kenysé gek vé gzé sé nek felté teleiről szóló98/2001.(VI.15.)Korm. rendelet pl. azt tartalmazza, hogy a veszé lyes hulladé knak atermelő telephelyé n tö rté nő gyű jté se, a hulladé k termelő által vé gzett előkezelé se akö rnyezetvé delmi hatóság engedé lye né lkül vé gezhető tevé kenysé gek.

Az engedé lyhez kö tö tt tevé kenysé gek engedé ly né lkül, vagy az engedé lytől elté rő módontö rté nő vé gzé sé t a kö rnyezetvé delmi hatóság szankcionálja, amelynek formái lehetnek:kö telezé s, bírság, a tevé kenysé g korlátozása vagy felfüggeszté se, továbbá szemé lyesfelelőssé grevonás: szabálysé rté si vagy súlyosabb esetben büntető eljárás kezdemé nyezé se.

A tö rvé nynek a hulladé kkezelé si tevé kenysé gekkel kapcsolatos általános rendelkezé seiszerint minden tevé kenysé get úgy kell megtervezni é s vé gezni, hogy az a kö rnyezetet alehető legkisebb mé rté kben é rintse, csö kkenjen a kö rnyezet terhelé se é s igé nybevé tele, neokozzon kö rnyezetveszé lyezteté st, illetve kö rnyezetszennyezé st, biztosítsa ahulladé kké pződé s megelőzé sé t, a keletkező hulladé k mennyisé gé nek é s veszé lyessé gé nekcsö kkenté sé t, a hulladé k hasznosítását, kö rnyezetkímé lő ártalmatlanítását.

Á ltalános szabályké nt rö gzíti a tö rvé ny, hogy tilos a hulladé kot elhagyni, a gyű jté s,begyű jté s, tárolás, lerakás szabályaitól elté rő módon felhalmozni, ellenőrizetlenkö rülmé nyek kö zö tt elhelyezni, kezelni.

Az Európai Kö zö ssé g V. Kö rnyezetvé delmi Akció Programjában megfogalmazottakszerint, amit a hulladé kgazdálkodás prioritási sorrendjé nek is szokás nevezeni, akorszerű hulladé kgazdálkodás feladatai:

- a megelőzé s- a hasznosítás- az ártalmatlanítás

A hulladé kké pződé s megelőzé se, valamint a keletkező hulladé k mennyisé gé nek é sveszé lyessé gé nek csö kkenté se a kö vetkező inté zkedé sekkel segíthető elő:

- az anyag- é s energiatakaré kos, hulladé kszegé ny technológiákalkalmazása;

- az anyagnak, illetőleg a hulladé knak a termelé si-fogyasztásikö rfolyamatban tartása;

- a legkisebb tö megű é s té rfogatú hulladé kot é s szennyező anyagoteredmé nyező termé kek előállítása;

- a hulladé kké nt kockázatot jelentő anyagok kiváltása.

A megelőző inté zkedé sek ellené re ké pződő hulladé k hasznosítása tö rté nhet:

- a hulladé k anyagának termelé sben, szolgáltatásban tö rté nő ismé teltfelhasználásával (újrafeldolgozás);

35

- a hulladé k valamely újrafeldolgozható ö sszetevőjé nek leválasztásával é salapanyaggá alakításával (visszanyeré s);

- a hulladé k energiatartalmának kinyeré sé vel (energetikai hasznosítás).

A biológiailag lebomló szerves anyagok aerob vagy anaerob lebontása (pl.komposztálás, rothasztás) é s további felhasználásra alkalmassá té tele szinté nhasznosításnak minősül.

A hulladé khasznosítási tevé kenysé geket, illetve a hasznosítást szolgáló mű veleteketa hulladé kgazdálkodási tö rvé ny 4. sz. mellé klete té telesen felsorolja.

A hulladé k hasznosítására vonatkozó alapvető kö vetelmé ny, hogy a hasznosítássalelőállított termé k az elsődleges alapanyagból előállított termé kné l nagyobbkö rnyezetterhelé st ne okozzon, a hasznosítási technológia alkalmazása neveszé lyeztesse az emberi egé szsé get é s a kö rnyezetet, valamint az elé rhetőeredmé nyhez ké pest ne jelentsen túlzott mé rté kű gazdasági terheket. Ö sszefoglalva:a hulladé kot akkor lehet é s kell hasznosítani, ha az ö kológiailag előnyö s, mű szakilaglehetsé ges é s gazdaságilag megalapozott.

Ha hasznosítás gazdasági é s technológiai felté telei adottak, a hulladé kot ahasznosítás elősegíté se é rdeké ben a hasznosítási lehetősé geknek megfelelőenelkülö nítve kell gyű jteni (szelektív hulladé kgyű jté s). Az elkülö nített hulladé kgyű jté stehát nem cé l, hanem a hasznosítás eszkö ze.

A hulladé kgazdálkodási tö rvé ny rendelkezé se szerint ártalmatlanításra csak az ahulladé k kerülhet, amelynek anyagában tö rté nő hasznosítására vagyenergiahordozóké nt való felhasználására a mű szaki, illetőleg gazdasági lehetősé gekmé g nem adottak, vagy a hasznosítás kö ltsé gei az ártalmatlanítás kö ltsé geihezviszonyítva aránytalanul magasak.

A hulladé kártalmatlanítási tevé kenysé geket, illetve az ártalmatlanítást szolgálómű veleteket a hulladé kgazdálkodási tö rvé ny 3. sz. mellé klete té telesen felsorolja.

36

3. fejezet 1. sz. mellé klet

HULLADÉ KKAL KAPCSOLATOS HATÁLYOS EK SZABÁLYOZÓK

Straté giaa Tanács 90/C 122/02 állásfoglalása a hulladé k-politikáróla Tanács 97/C 76/01 állásfoglalása a kö zö ssé gi hulladé kgazdálkodási straté giáról

Hulladé ka Tanács 75/442/EGK irányelve a hulladé król

- a Tanács 91/156/EGK irányelve a 75/442/EGK tanácsi irányelvmódosításáról

- a Bizottság 96/350/EK határozata a 75/442/EGK tanácsi irányelv II/A é sII/B mellé kleteinek átalakításáról

- a Bizottság 94/3/EK határozata a 75/442/EGK tanácsi irányelv 1(a)bekezdé se szerinti hulladé k lista lé trehozásáról

- a Bizottság 2000/532/EK határozata a 75/442/EGK tanácsi irányelv 1(a)bekezdé se szerint a 94/3 határozattal lé trehozott hulladé k lista, valamint a91/689/EGK tanácsi irányelv 1(4) bekezdé se szerint a Tanács 94/904/EKhatározatával lé trehozott veszé lyes hulladé k lista helyettesíté sé ről

- a Bizottság 2001/118/EK határozata a hulladé kok listájára vonatkozó2000/532/EK határozat módosításáról

- a Bizottság 2001/119/EK határozata a hulladé kok listájára vonatkozó2000/532/EK határozat módosításáról

- a Bizottság 2001/573/EK határozata a hulladé kok listájára vonatkozó2000/532/EK határozat módosításáról

- a Bizottság 76/431/EGK határozata a Hulladé kgazdálkodási Bizottságlé trehozásáról

Veszé lyes hulladé ka Tanács 91/689/EGK irányelve a veszé lyes hulladé król

- a Tanács 94/31/EGK irányelve a 91/689/EGK tanácsi irányelvmódosításáról

- a Bizottság 96/302/EK határozata a 91/689/EGK tanácsi irányelv 8(3)bekezdé se szerint adandó információk formátumáról

Hatá rokat á tlé pő szá llítá sa Tanács 89/C 9/01 állásfoglalása a veszé lyes hulladé kok országhatárokat átlé pőszállításáról harmadik országba

37

a Tanács 259/93/EK rendelete a hulladé k Európai Kö zö ssé gen belüli, illetve onnanki- é s oda beszállításának felügyeleté ről é s ellenőrzé sé ről

- a Tanács 120/97/EK rendelete a 259/93/EGK tanácsi rendeletmódosításáról

- a Bizottság 2408/98/EK rendelete a 259/93/EGK tanácsi rendeletmódosításáról

- a Bizottság 1999/816/EK határozata a 259/93/EK tanácsi rendelet 42(3)bekezdé se szerinti II., III., IV. é s V. mellé kletek elfogadásáról

- a Bizottság 94/774/EK határozata a 259/93/EK tanácsi rendelettelkapcsolatos hozzájárulási formanyomtatványról

- a Bizottság 1999/412/EK határozata a 259/93/EK tanácsi rendelet 41(2)bekezdé se szerinti beszámolási kö telezettsé g ké rdőívé ről

- a Tanács 93/98/EGK határozata a Bázeli Egyezmé nyből adódókö vetkezmé nyekről a Kö zö ssé gre vonatkozóan

- a Tanács 97/640/EK határozata a veszé lyes hulladé kok országhatárokatátlé pő szállításának ellenőrzé sé ről é s kezelé sé ről szóló BázeliEgyezmé nynek a Ré szesek Konferenciája III/1 Határozata szerintimódosítása elfogadásáról

- a Tanács 1420/1999/EK rendelete az egyes hulladé kok egyes nem-OECDországokba tö rté nő szállításánál alkalmazandó kö zö s szabályok é s eljárásmegállapításáról

- a Bizottság 1208/2000/EK rendelete a 1420/1999/EK é s a 1547/1999/EKtanácsi rendeletek módosításáról Bulgáriára é s Nigé riára vonatkozóan

- a Bizottság 2630/2000/EK rendelete a 1420/1999/EK tanácsi rendeletmódosításáról Bahreinre, Haitire, Hondurasra, Líbiára, Namíbiára,Quatarra, Ü zbegisztánra é s a Vatikánra vonatkozóan

- a Bizottság 1547/1999/EK rendelete az egyes hulladé kok egyes, az OECDC(92)39 final határozatát nem alkalmazó országokba tö rté nő szállításánálalkalmazandó, a 259/93/EK tanácsi rendelet szerinti ellenőrzé si eljárásmeghatározásáról

- a Bizottság 334/2000/EK rendelete a 1547/1999/EK tanácsi rendeletmódosításáról Malajziára vonatkozóan

- a Bizottság 354/2000/EK rendelete a 1547/1999/EK tanácsi rendeletmódosításáról Kínára vonatkozóan

- a Bizottság 1552/2000/EK rendelete a 1547/1999/EK tanácsi rendeletmódosításáról Észtországra, Hong Kong-ra, Magyarországra, Indoné ziára,Litvániára, San Marino-ra é s Thaifö ldre vonatkozóan

- a Bizottság 77/2001/EK rendelete a 1547/1999/EK é s a 1420/1999/EKtanácsi rendeletek módosításáról Albániára, Brazíliára, Bulgáriára,Burundira, Jamaicára, Marokkóra, Nigé riára, Perura, Romániára,Tuné ziára é s Zimbabwé re vonatkozóan

38

É geté saz Európai Parlament é s a Tanács 2000/76/EK irányelve a hulladé ké geté sről

- a Tanács 89/369/EGK irányelve az új települé si hulladé k é getőkbőlszármazó levegőszennyezé s megelőzé sé ről

- a Tanács 89/429/EGK irányelve a mű kö dő települé si hulladé k é getőkbőlszármazó levegőszennyezé s csö kkenté sé ről

- a Tanács 94/67/EK irányelve a veszé lyes hulladé kok é geté sé ről- a Bizottság 97/283/EK határozata a dioxinok é s furánok lé gkö ri

emissziója tö megkoncentráció-meghatározási mé ré si eljárásainakö sszehangolásáról a 94/67/EK Tanácsi Irányelv 7(2) bekezdé sé nekmegfelelően

- a Bizottság 98/184/EK határozata a tagállamok beszámolóiról a veszé lyeshulladé k é geté sé ről szóló 94/67/EK tanácsi irányelv vé grehajtásáról (a91/692/EGK tanácsi irányelv vé grehajtására)

Leraká sa Tanács 1999/31/EK irányelve a hulladé klerakásról

- a Bizottság 2000/738/EK határozata a tagállamok beszámolóiról ahulladé klerakásról szóló 1999/31/EK tanácsi irányelv vé grehajtásáról

Gé pjárműaz Európai Parlament é s a Tanács 2000/53/EK irányelve a kiselejtezett gé pjármű vekről

- a Bizottság 2001/753/EK határozata a tagállamok bezámolóiról akiselejtezett gé pjármű vekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti é stanácsi irányelv vé grehajtásáról

- a Bizottság 2002/151/EK határozata a bontási igazolás kiadásánakminimális kö vetelmé nyeiről

Akkumulá tora Tanács 91/157/EGK irányelve az egyes veszé lyes anyagokat tartalmazó elemekrőlé s akkumulátorokról

- a Bizottság 93/86/EGK irányelve a 91/157/EGK tanácsi irányelv technikaivé grehajtásról

- a Bizottság 98/101/EK irányelve a 91/157/EGK tanácsi irányelv technikaivé grehajtásról

Olaja Tanács 75/439/EGK irányelve a hulladé k olajok kezelé sé ről

- a Tanács 87/101/EGK irányelve a 75/439/EGK tanácsi irányelvmódosításáról

39

PCBa Tanács 96/59/EGK irányelve a poliklórozott bifenilek é s a poliklórozott terfenilekkezelé sé ről

- a Bizottság 2001/68/EK határozata ké t referencia-eljárás bevezeté sé ről a PCB-kmé ré sé re

Csomagolá saz Európai Parlament é s a Tanács 94/62/EK irányelve a csomagolásról é s acsomagolási hulladé kokról

- a Bizottság 97/129/EK határozata a 94/62/EK európai parlamenti é stanácsi irányelv szerinti csomagolóanyag-jelö lé si rendszer lé trehozásáról

- a Bizottság 97/138/EK határozata a 94/62/EK európai parlamenti é stanácsi irányelv szerinti adatbázis-rendszerre vonatkozó formátumlé trehozásáról

- a Bizottság 1999/177/EK határozata a 94/62/EK irányelvben megállapítottnehé zfém koncentráció határé rté kektől való elté ré sről a mű anyagrekeszek é s granulátumok eseté ben

- a Bizottság 1999/42/EK határozata a 94/62/EK irányelv 6(6) bekezdé sealapján Ausztria által tett inté zkedé sek jelenté sé nek jóváhagyásáról

- a Bizottság 1999/652/EK határozata a 94/62/EK irányelv 6(6) bekezdé sealapján Belgium által tett inté zkedé sek jelenté sé nek jóváhagyásáról

- a Bizottság 1999/823/EK határozata a 94/62/EK irányelv 6(6) bekezdé sealapján Hollandia által tett inté zkedé sek jelenté sé nek jóváhagyásáról

- a Bizottság 2001/171/EK határozata a 94/62/EK irányelvben megállapítottnehé zfém koncentráció határé rté kektől való elté ré sről az üvegcsomagolások eseté ben

- a Bizottság 2001/524/EK határozata a 94/62/EK irányelvvel kapcsolatosreferencia-szabványok kö zzé té telé ről

TiO2a Tanács 78/176/EGK irányelve a titán-dioxid ipar hulladé kairól

- a Tanács 83/29/EGK irányelve a 78/176/EGK tanácsi irányelvmódosításáról

- a Tanács 82/883/EGK irányelve a titán-dioxid ipar hulladé kainakkö rnyezeti megfigyelé sé ről é s monitorozásáról

- a Tanács 92/112/EGK irányelve a titán-dioxid ipar hulladé kai okoztaszennyezé s csö kkenté sé nek, megszünteté sé nek ö sszehangolási módjáról

Szennyvíz-iszapa Tanács 86/278/EGK irányelve a talaj vé delmé ről a szennyvíziszapokmezőgazdasági használatában

40

Á llati hulladé ka Tanács 90/667/EGK irányelve az állati hulladé kok ártalmatlanításának é sfeldolgozásának, forgalomba hozatalának, az állati é s hal eredetű takarmányok patogenitásamegelőzé sé nek állategé szsé gügyi szabályairól, valamint a 90/425/EGK irányelvmódosításáról

Papíra Tanács 81/972/EGK ajánlása a hulladé kpapír hasznosításáról é s a hasznosítottpapír használatáról

Adatszolgá ltatá sa Tanács 91/692/EGK irányelve az egyes kö rnyezetvé delmi irányelvekvé grehajtásról szóló beszámolók egysé gesíté sé ről é s racionalizálásáról

- a Bizottság 94/741/EGK határozata a hulladé kokra vonatkozó egyeselőírások vé grehajtásáról szóló beszámolókról (a 91/692/EGK TanácsiIrányelv vé grehajtása) (75/439, 75/442, 86/278)

- a Bizottság 97/622/EK határozata a tagállamok hulladé kokra vonatkozó -egyes előírások vé grehajtásáról szóló - beszámolóiról (a 91/692/EGKTanácsi Irányelv vé grehajtása) (91/689, 94/62)

Hajó zá saz Európai Parlament é s a Tanács 2000/59/EK irányelve a hajózásból származóhulladé kok é s cargo maradé kok kikö tői átvé teli lé tesítmé nyeiről

Scrapaz ECSC Tanácsadó Bizottságának 97/C 356/05 állásfoglalása a fémtö rmelé kek(scrap) osztályozásáról

41

3. fejezet 2. sz. mellé klet

HATÁ LYOS HAZAI HULLADÉKGAZDÁ LKODÁ SI JOGSZABÁ LYOK

2000. é vi XLIII. tö rvé ny a hulladé kgazdálkodásról1995. é vi LVI. tö rvé ny a kö rnyezetvé delmi termé kdíjról, továbbá egyes termé kekkö rnyezetvé delmi termé kdíjáról

55/1987.(X.30.)MT rendelet az emberi kö rnyezetre veszé lyt jelentő egyes anyagokkülfö ldről tö rté nő behozataláról113/1995.(IX.27.)Korm. rendelet a kö rnyezetvé delmi termé kdíjról, továbbá egyestermé kek kö rnyezetvé delmi termé kdíjáról szóló 1995. é vi LVI. tö rvé nyvé grehajtásához szüksé ges egyes inté zkedé sekről101/1996.(VII.12.)Korm. rendelet a veszé lyes hulladé kok országhatárokon áttö rté nő szállításának ellenőrzé sé ről é s ártalmatlanításáról szóló "Bázeli Egyezmé ny"kihirdeté sé ről102/1996.(VII.12.)Korm. rendelet a veszé lyes hulladé kokról (ré szben hatályos)241/2000.(XII.23.)Korm. rendelet a hulladé kkezelő kö zszolgáltató kiválasztásárólé s a kö zszolgáltatási szerződé sről242/2000.(XII.23.)Korm. rendelet a települé si hulladé kkezelé si kö zszolgáltatási díjmegállapításának ré szletes szakmai szabályairól50/2001.(IV.3.)Korm. rendelet a szennyvizek é s szennyvíziszapok mezőgazdaságifelhasználásának é s kezelé sé nek szabályairól98/2001.(VI.15.)Korm. rendelet a veszé lyes hulladé kkal kapcsolatos tevé kenysé gekvé gzé sé nek felté teleiről213/2001.(XI.14.)Korm. rendelet a települé si hulladé kkal kapcsolatostevé kenysé gek vé gzé sé nek felté teleiről241/2001.(XII.10.)Korm. rendelet a jegyző hulladé kgazdálkodási feladat- é shatáskö ré ről271/2001.(XII.21.)Korm. rendelet a hulladé kgazdálkodási bírság mé rté ké ről,valamint kiszabásának é s megállapításának módjáról94/2002.(V.5.)Korm. rendelet a csomagolásról é s a csomagolási hulladé kkezelé sé nek ré szletes szabályairól

11/1991.(V.16.)KTM rendelet a hulladé ké geté s technológiai kibocsátásihatáré rté keinek é s az azok alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról10/1995.(IX.28.)KTM rendelet a kö rnyezetvé delmi termé kdíjról, továbbá egyestermé kek kö rnyezetvé delmi termé kdíjáról szóló 1995. é vi LVI. tö rvé nyvé grehajtásáról4/2001.(II.23.)Kö M rendelet a hulladé k olajok kezelé sé nek ré szletes szabályairól

42

5/2001.(II.23.)Kö M rendelet a poliklórozott bifenilek é s a poliklórozott terfenilek é saz azokat tartalmazó berendezé sek kezelé sé nek ré szletes szabályairól9/2001.(IV.9.)Kö M rendelet az elemek é s akkumulátorok, illetve hulladé kaikkezelé sé nek ré szletes szabályairól16/2001.(VII.18.)Kö M rendelet a hulladé kok10/2002.(III.26.)Kö M rendelet a hulladé kok jegyzé ké ről szóló16/2001.(VII.18.)Kö M rendelet módosításáról22/2001.(X.10.)Kö M rendelet a hulladé klerakás, valamint a hulladé klerakóklezárásának é s utógondozásának szabályairól é s egyes felté teleiről3/2002.(II.22.)Kö M rendelet a hulladé kok é geté sé nek mű szaki kö vetelmé nyeiről,mű kö dé si felté teleiről é s a hulladé ké geté s technológiai kibocsátási határé rté keiről2/2002.(VII.9.)KvVM rendelet a titán-dioxid gyártás hulladé kairól1/2002.(I.11.)EüM rendelet az egé szsé gügyi inté zmé nyekben keletkező hulladé kkezelé sé ről16/2002.(IV.10.)EüM rendelet a települé si szilárd é s folyé kony hulladé kkalkapcsolatos kö zegé szsé gügyi kö vetelmé nyekről

A hulladé kokkal kapcsolatos tevé kenysé gekre is vonatkozó legfontosabb általánosjellegű jogszabályok:

1995. é vi LIII. é vi tö rvé ny a kö rnyezet vé delmé nek általános szabályairól20/2001.(II.14.)Korm. rendelet a kö rnyezeti hatásvizsgálatról193/2001.(X.19.)Korm. rendelet az egysé ges kö rnyezethasználati engedé lyezé sieljárás ré szletes szabályairól80/1999.(VI.11.)Korm. rendelet a telepengedé ly alapján gyakorolható ipari é sszolgáltató tevé kenysé gekről, valamint a telepengedé lyezé s rendjé ről112/1990.(XII.23.)Korm. rendelet az áruk, szolgáltatások é s anyagi é rté ketké pviselő jogok kivitelé ről, illetve behozataláról (az 1/c. mellé klet 1. pontja ahulladé kok külkereskedelmé nek kereskedelmi felté teleit határozza meg)

43

Forrásmunkák (3. fejezet)

[1] Bándi – Erdey – Horváth – Pomázi: Az Európai Unió kö rnyezetvé delmiszabályozása – KIR-KERSZÖ V Jogi é s Ü zleti Kiadó Kft., Budapest, 2001.[2] Horváth Zoltán: Ké zikö nyv az Európai Unióról – Magyar Országgyű lé s 2001.[3] Kö rnyezet- é s Termé szetvé delmi Lexikon Akadémiai Kiadó, Budapest 2002[4] Bencze – Gellé rthegyi – Kocsis-Kupper: Kö rnyezetvé delmi Jogi Útmutató –hvgorac Lap- é s Kö nyvkiadó Kft, Budapest, 2002.

44

4. HULLADÉ KGAZDÁ LKODÁ SI ALAPISMERETEK

4.1. Környezeti határok

A kö rnyezeti té nyezők hatása ré szben az é lettelen kö rnyezet fizikai é s kémiai hatásaiból(abiotikus hatások), ré szben pedig az é letkö zö ssé g kö lcsö nö s egymásra hatásaiból (biotikushatások) adódik. Külö n emlegetik az embertől eredő (antropogé n) hatásokat. A hatásokkö vetkezmé nye a kö rnyezeti té nyezők jellegé től é s mé rté ké től (intenzitásától), ill.változásainak szé lsőé rté ké től függ. A kö rnyezeti té nyezők hatása gyakran (de nem mindig)az é lőlé ny viselkedé sé nek, aktivitásának, é letké pessé gnek megváltozásában nyilvánul meg.Az é lőlé ny lé tezé se, tartós fennmaradása vagy igé nyli egy adott kö rnyezeti té nyező hatását(pozitív hatás) vagy elviseli azt ané lkül, hogy hasznosítaná (tolerancia). Ha az optimálisnálnagyobb vagy kisebb intenzitású a kö rnyezeti hatás, akkor rosszabblé ti szakaszról, ha pedigcsak é ppen elviselhető az é lőlé ny számára (pl. nem hoz termé st, nem szaporodik), akkorpesszimumról van szó.

A negatív kö rnyezeti hatások az é lő rendszereket é s az é lettelen kö rnyezetet kö zvetve vagykö zvetlenül veszé lyeztető vagy károsító jelensé gek, ilyen pl. a szennyeződé s, az ártalom, akárosítás é s a termé szeti erők okozta károk. Ezek szerint lé gszennyezé sről,vízszennyezé sről, talajszennyezé sről, a hulladé k káros kö rnyezeti hatásáról, zajártalomról,hőterhelé sről, sugárártalomról stb. beszé lhetünk.

A szennyező dé s a szennyező anyag meghatározható té rben való megjelené se. A szennyezőanyag a kö rnyezetet előnytelenül megváltoztatja, vagy veszé lyezteti annak tulajdonságait.

Az ártalom a szennyeződé s kö vetkezté ben lé trejö tt változás negatív hatása a termé szetikö rnyezetre. Pé ldául a levegő fluorszennyezettsé ge magában vé ve szennyeződé s, ha ez atermé szeti kö rnyezetet, é lővilágot károsítja, már kö rnyezeti ártalom. A hulladé k károshatása következté ben környezeti ártalmakat idé z elő .

A károsítás emberi tevé kenysé g kö vetkezté ben lé trejö tt kö rnyezetszennyeződé s, amelyrontja vagy elpusztítja az azzal kapcsolatban álló é lővilágot vagy é pített kö rnyezetet.

A termé szeti erő k okozta károk a termé szeti folyamatok hatására bekö vetkezettváltozások, amelyek a termé szeti é s az é pített kö rnyezetben egyaránt okozhatnak súlyoskárokat (pl. árvíz, fö ldrengé s, vulkanikus tevé kenysé g, szö kőár, tornádók).

4.2. Hulladé kok

A termé szeti folyamatokban a hulladé k fogalma ismeretlen, azt az emberi tevé kenysé ghozta lé tre. A hulladé k által előidé zett kö rnyezetszennyezé s a civilizáció megjelené sé velkezdődö tt. A termé szeti kö rnyezetből származó anyagok alakítása é s feldolgozása során,

45

ill. felhasználása után egyre tö bb, a használónak már feleslegessé vált termé szetidegen,nehezen lebomló anyag, hulladé k marad, amelyet a termé szetes kö rfolyamatok már nemtudnak feldolgozni, é rté kesíthetetlensé ge, használhatatlansága vagy egyszerű en csakterhessé ge miatt a termelő szabadulni kíván tőle.

A hulladé k fogalmában alapvetően fontos té nyező a felhasználhatóság hiánya, vagyis az,hogy a hulladé k a termelő számára nem é rté k. Ennek tö bb oka lehet. Az egyik pé ldául,hogy nincs olyan eljárás - é s mű szaki okok miatt a kifejleszté sé re rö videbb időtávonremé ny sincs -, amelynek során a hulladé kban levő anyagok hasznosulhatnának. Egy másikok, hogy bár ilyen eljárás lé tezik, annak alkalmazása nem gazdaságos.

A hulladé k mennyisé ge az ipari termelé s fejlődé sé vel egyidejű leg egyre gyorsuló ütembennő. Az emberi tevé kenysé g sokfé lesé ge kö vetkezté ben a hulladé kok anyagi jellemzői isrendkívül sokfé lé k, ezé rt nehé z mindenki által elfogadható rendező elveket találnicsoportosításukra. A hulladé kok csoportosítása tö bbfé le lehet. A ké t legjellemzőbb:

− Az eredet szerinti csoportosítás. Tö rté nelmileg ez az osztályozás alakult kielőszö r é s terjedt el. A hulladé kot azzal a folyamattal (technológia, tevé kenysé g)jellemzik, amelyből az kikerült, ill. ahol az ké pződö tt (ipari, mezőgazdasági,egé szsé gügyi, települé si stb.).

− Az anyagi tulajdonságok szerinti csoportosítás. Az eredet szerinti csoportosítás

hiányosságait felismerve jö tt lé tre. A hulladé k anyagi tulajdonságai é s ö sszetevőialapján rendszerez, amely már sokkal tö bb eligazítást ad a hulladé kkezelhetősé gé ről é s veszé lyeztető hatásairól.

Valószínű , hogy a ké t csoportosítási módszer mé g sokáig megmarad egymás mellettpárhuzamosan (3. fejezet)

Ez a kettőssé g már ré gen megvan, hiszen a klasszikus terminológia alapján csoportosítotttermelé si é s települé si hulladé k kategória eredet szerinti, míg a települé si folyé kony é sszilárd hulladé k, vagy a veszé lyes hulladé k megkülö nbö zteté s már utal a hulladé k anyagitulajdonságaira é s az ö sszetevőire, továbbá, hogy más-más kezelé st kíván.

Hulladé k tehát az az anyag (elhasználódott vagy selejtessé vált termé k, maradvány,leválasztott szennyező anyag, szennyezett kitermelt fö ld), amelyet az adott mű szaki,gazdasági é s társadalmi felté telek kö zö tt tulajdonosa sem felhasználni, sem é rté kesíteninem tud, ill. nem kíván, é s ezé rt kezelé sé rő l - a kö rnyezet szennyezé sé nek megelőzé seé rdeké ben - gondoskodni kell.A hulladé k az anyagi rendszer sajátos csoportját alkotja. A hulladé k, anyagi termé szeté né lfogva egynemű (homogé n), nem minden ré szé ben azonos tulajdonságú (heterogé n), é segymástól külö nálló apró ré szecské ket valamilyen kö zegben szé tosztva tartalmazó(diszperz) rendszer alakjában egyaránt lé tezhet.

Homogé n rendszert ké pez pé ldául az egykomponensű oldószerből álló, vagyoldószerelegyben tö bb komponenst tartalmazó oldat, ez utóbbi általában folyé konyhulladé k.

46

Heterogé n rendszert alkot a szilárd halmazállapotú hulladé kkeveré k, pl. a szilárdhulladé k.

Diszperz rendszer az ún. iszap.

Az anyagi rendszerek egyes csoportjai szerkezeti, fizikai, kémiai jellemzőkkelegyé rtelmű en meghatározhatók. Hogy valamely anyag hulladé knak minősül-e vagy sem,azt az anyagi jellemzőkö n kívül a társadalmi é s gazdasági té nyezők is befolyásolják. Ez amegkülö nbö zteté s azt kívánja hangsúlyozni, hogy a hulladé knak a termé szeti é s é pítettkö rnyezettel való kö lcsö nhatása - ún. gyű jté se, szállítása, hasznosítása, ártalmatlanítása,tehát a kezelé se - a hulladé kot alkotó ö sszetevők anyagi minősé gé n kívül a társadalmi é sgazdasági é rté kíté lettől is függ.

4.2.1. A hulladé k fő bb típusa, hulladé kfajták

Egy bizonyos technológiából származó hulladé k a keletkezé s állapotában egyedi hulladé k(pl. a krómcserzé s bőrhulladé ka, kohászati salak, egyszer használatos injekciós tű ). Azokataz egyedi hulladé kokat, amelyeknek lé nyeges anyagi tulajdonságaik lehetővé teszikegyüttes kezelé süket hulladé kfajtának nevezzük. Azonos fajtájúnak tekinthető a hulladé k,ha az ö sszetevő anyagai lé nyeges fizikai vagy kémiai tulajdonságaik miatt egymáshozhasonlóak é s együtt kezelhetők (pl. háztartási hulladé k, kerti hulladé k, tű z- é srobbanásveszé lyes hulladé k, radioaktív hulladé k). A kö zö s jellemző tulajdonságaikszempontjából hasonló hulladé kfajták együttese a hulladé ktípus, amelynek a hazaiszabályozással é s gyakorlattal ö sszhangban három főbb típusát külö nbö ztetjük meg (4.1.táblázat). Mindhárom hulladé ktípus halmazállapotát tekintve lehet szilárd, folyé kony vagyiszap jellegű . Fizikai é s kémiai tulajdonságaik igen változatosak, de külö nö sen a termelé sihulladé k minősé gi jellemzői - a termelő tevé kenysé g jellegé től függően - rendkívülelté rőek.

47

4.1. táblázatA hulladé k fő bb típusai

Hulladé ktípus Eredet Jellemző

Termelé si hulladé k Kitermelő, feldolgozó é sszolgáltató tevé kenysé g

Fizikai é s kémiai tulajdonságaigen változó

Települé si (kommunális)hulladé k

Elosztási, szolgáltató é sfogyasztás tevé kenysé g

Fizikai é s kémiai tulajdonságaváltozó. Ö sszeté tele é smennyisé ge az é letszínvonaltólé s a fogyasztási szokásoktólfügg

Külö nleges kezelé st igé nylő(veszé lyes) hulladé k

Kitermelő, feldolgozó,szolgáltató, elosztási é sfogyasztási tevé kenysé g

Mé rgező, fertőző, korrozív,radioaktív, tű z- é srobbanásveszé lyes. A hulladé kvagy bármely bomlástermé ke azemberre, az é lővilágra é s azé pített kö rnyezetre káros hatástfejhet ki.

Hazánkban - a ”KÖ RNYEZETVÉDELEM” c. magazin 1995/3.sz. megjelent tanulmányszerint – a 4.1. ábrán feltüntetett megoszlásban é vente kb. 108 millió tonna hulladé kkeletkezik (azóta számos ettől elté rő mennyisé get becsültek, de az ábra jól szemlé lteti ahulladé k típusok megoszlását é s egymáshoz viszonyított ré szesedé sé t). Ezen kívülszámolni kell a tö bb é vtized alatt ö sszegyű lt 250-300 millió tonna hulladé k lé tezé sé vel is.

4.2.1.1. Települé si (kommunális) hulladé k

Települé si (kommunális) hulladé k a lakossági fogyasztási, inté zmé nyi, kiskereskedelmi é svendé glátó tevé kenysé gből, valamint a kö zterületek tisztán tartásából származik,ö sszeté tele é s mennyisé ge erősen függ az é letszínvonaltól é s az é letmódtól, ezen belül afogyasztási szokásoktól. Megkülö nbö ztetünk települé si szilárd hulladé kot é s települé sifolyé kony é s iszaphulladé kot (továbbiakban települé si folyé kony hulladé k).

Települé si szilárd hulladé k

Ez külö nbö ző mé retű é s ö sszeté telű szerves é s szervetlen szilárd halmazállapotú anyagkeveré ke, amely a települé sek

− lakóé pületeiben (háztartási hulladé k),− inté zmé nyeiben (inté zmé nyi hulladé k), valamint− kö zforgalmú é s zö ldterületein (közterületi hulladé k, kerti hulladé k) keletkezik.

Ide tartoznak továbbá az elhasznált, nagymé retű tartós fogyasztási cikkek,elhasznált kö zlekedé si eszkö zö k, gumiabroncsok stb. (ún. nagy daraboshulladé k).

48

4.1. ábra Magyarországon keletkező hulladé k mennyisé ge é s megoszlása

49

A települé si szilárd hulladé kból a külö nleges kezelé st igé nylő, veszé lyes hulladé kkategóriájába tartozó anyagok:

− a kórházak é s az egé szsé gügyi inté zmé nyek fertőző, mé rgező hulladé kai;− a kutató-fejlesztő inté zmé nyek fertőző, mé rgező hulladé kai;− a kereskedelem veszé lyes hulladé kai;− a lakossági fogyasztásból visszamaradó veszé lyes anyagok, kémiai áramforrások,

fáradt olajok, nö vé nyvé dő szerek, gyógyszerek, háztartási vegyi áruk,szórópalackok, lakkok, festé kek stb.

Települé si folyé kony hulladé k: „az a hulladé kká vált folyadé k, amelyet nem vezetnek elé s nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepekenkeresztül”

− a települé sek területé n a kö zcsatornára nem kö tö tt, emberi tartózkodásra alkalmasé pületek szennyvíztároló lé tesítmé nyeinek, kö zmű pótló berendezé seineküríté sé ből, továbbá

− a nem kö züzemi csatorna- é s árokrendszerek, szennyvíztisztító berendezé sekfenntartásából, tisztításából származó hulladé k;

− a települé si (kommunális) szennyvíz tisztításából ké pződő nyers vagy kirothasztottszennyvíziszap, valamint

− a gazdasági, de nem termelé si tevé kenysé gből származó kommunális szennyvíz.

4.2.1.2. Termelé si hulladé k

A termelé si hulladé k a kitermelő, feldolgozó é s szolgáltató (pl. fenntartás, szállítás)tevé kenysé gből származó technológiai, ill. amortizációs hulladé k. Eredete szerint:

− a termelé si tevé kenysé g során az anyagátalakítási mű veletek kö vetkezté benré szben üzemszerű en keletkező, ré szben a fenntartás (felújítás é s karbantartás),időszakos üzemleállás, termé kváltás során szüksé gszerű en ké pződő tisztításimaradé k, hulladé k: a technológiai fegyelem be nem tartása é s a berendezé sekhiányosságai miatt ké pződő hulladé k (technológiai hulladé k);

− nem üzemszerű en, alkalmilag keletkező hulladé k (amortizációs hulladé k);− a javító- é s szolgáltatóipar hulladé ka;− a termelé s adminisztratív é s szociális lé tesítmé nyeiből, valamint az üzemé pületek

takarításából származó hulladé k;− a termelőlé tesítmé nyek üzemi kö zterületeiről származó hulladé k.

A termelé si hulladé knak az utolsó ké t csoportba tartozó ré sze együtt kezelhető a települé si(kommunális) hulladé kkal, mivel minősé gi jellemzői hasonlóak; né hány kivé teltőleltekintve (pl. ólomfeldolgozó üzem kö zterületé ről származó hulladé k).

Az első három csoport nagy ré sze elkülö nítendő a települé si hulladé któl, mert külö nlegeskezelé st igé nylő, veszé lyes hulladé k. A nem veszé lyes termelé si hulladé k (pl.csomagolóanyagok, kö rnyezetre nem veszé lyes iszapok) akkor kezelhető együtt a települé sihulladé kkal, ha nem hat kedvezőtlenül azokra az eljárásokra, amelyeket a települé si

50

hulladé k kezelé sé re alkalmaznak. Ez azonban mindig csak esetenké nt dö nthető el, ahulladé k ö sszetevőinek, jellemzőinek é s az alkalmazandó kezelé si eljárások ismereté ben.

A termelé si hulladé k-fajtá k:

− ipari hulladé k (pl. kohászati, vegyipari, kö nnyű ipari, é pítő- é s é pítőanyag-ipari,é lelmiszer-ipari);

− mező gazdasági hulladé k (mező- é s erdőgazdasági);− közlekedé si hulladé k (kö zúti, vasúti, lé gi é s vízi kö zlekedé si).

4.2.1.3. Különleges kezelé st igé nylő (veszé lyes) hulladé kok Veszé lyes hulladé k a 2000. é vi XLIII. tv. 2. sz. mellé kleté ben felsorolt tulajdonságokkö zül egyel vagy tö bbel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy ö sszetevőket tartalmazó,eredete, ö sszeté tele, koncentrációja miatt az egé szsé gre, a kö rnyezetre kockázatot jelentőhulladé k. Ü zemen belüli hasznosítás vagy é rté kesíté s hiányában a termelőnek kell a veszé lyeshulladé k ártalmatlanításáról (lerakással, é geté ssel vagy egyé b módon) gondoskodni. Az ártalmatlanítást a termelő - a kö rnyezetvé delmi hatóság engedé lyé vel - elvé gezhetisaját berendezé sé ben vagy lerakóhelyé n, de azzal megbízhat e tevé kenysé gre feljogosítottszervezetet is. A termelő kö teles a veszé lyes hulladé kokat fajtánké nt elkülö nítve gyű jtenié s biztonságos átmeneti tárolásáról gondoskodni. A veszé lyes hulladé k szállítását olymódon kell vé gezni, hogy az kizárja a külö nbö ző veszé lyes hulladé kok keveredé sé t é s akö rnyezet szennyezé sé t. A hazai ipari termelé s korszerű tlen szerkezeté re é s technológiáira, valamint a potenciálisveszé lyre lehet kö vetkeztetni, ha ö sszehasonlítjuk né hány európai országban keletkezettegy lakosra é s egy egysé gnyi GDP-re jutó veszé lyes hulladé k mennyisé gé t (4.2. táblázat).

4.2. táblázat

A keletkezett veszé lyes hulladé kok viszonya a GDP-hez né hány országban

GDPUSD/fő

Veszé lyes hulladé ktermelé s

g.vesz.hull.

1990 Ezer t/é v kg/fő GDP (USD)AusztriaDániaFranciaországÍrországLuxemburgMagyarországNémetországPortugáliaSvájc

155692123715626

620018250

272918278

332926161

200,0150,0

3118,0127,0

6,02316,02794,01049,0

100,0

26.025,063,036,010,0

220,545,0

100,015,0

1,61,14,06,01,0

82,52,5

30,01,0

51

Své dország 18434 497,0 59,0 3,2

4.2.2. A hulladé k káros környezeti hatása

A víz, a levegő é s a talaj termé szetes ö ntisztulása során hosszú időn át ”feldolgozta” azodakerült hulladé kot ané lkül, hogy az kö zvetlenül vagy a külö nbö ző kö lcsö nhatások soránkeletkező bomlás- vagy szinté zistermé keik a nö vé nyekre, az állatokra, é s rajtuk keresztülkö zvetve vagy kö zvetlenül az emberre károsan hatottak volna. Az elmúlt é vtizedekbenbekö vetkezett városodási é s városiasodási változások, továbbá a mű szaki-tudományosfejlődé s hatására felfokozódott termelé si-fogyasztási tevé kenysé g kö vetkezté ben az emberé s kö rnyezete kö zö tti harmonikus kapcsolat megbomlott.

Az ember - főké nt pazarló anyagfelhasználása miatt - az indokoltnál nagyobb ütembensajátítja ki a termé szeti erőforrásokat.

Az emberi tevé kenysé g - a megváltozott szüksé gletek kielé gíté se é rdeké ben - egyrenagyobb mé rté kben alakítja át a termé szetből kitermelt anyagokat, a termé szetesanyagoktól elté rő ö sszeté telű termé keket állít elő. A termé szetidegen anyagok termelé sé vel,ill. elhasználódásával lé trejö tt hulladé k egyre nagyobb mennyisé gben é s té rbenkoncentráltan kerül ki az ö koszisztémákba.

Mindezeknek a változásoknak a kö vetkezté ben a hulladé k

− vagy nem alkalmas arra, hogy bekapcsolódjé k a termé szetes kö rfolyamatokba,− vagy ha a bekapcsolódik, akkor zavarokat okozhat olyan mé rté kben, hogy hatását

a termé szetes kö rfolyamatok már nem ké pesek ellensúlyozni, károsítja a termé szetelemeit,

− kö zvetlenül, ill. kö zvetve a termé szet elemein keresztül veszé lyezteti magát azembert is.

A hulladé k egyré szt szennyezi valamelyik kö rnyezeti elemet (vizet, levegőt, talajt), ezáltalnagy né pessé get é rint, é s a hatása sok esetben időben elhúzódó. Másré szt a hulladé k egyesalkotóré szei beé pülnek a nö vé nyi é s állati szervezetekbe, é s a táplálkozási láncon keresztülvé gső soron az embert károsítja (kö rnyezetre káros, mé rgező hatású anyagokbioakkumulációja é s toxicitása). A települé si é s egyes termelé si hulladé kok fertőzőmikroorganizmusai külö nbö ző fertőző betegsé gek okozói lehetnek.

Az eltávolított hulladé k új termé szeti erőforrásokkal helyettesítendő, é s a hulladé kbanmegtestesített anyag, energia é s emberi munka elveszté sé vel a termé szeti erőforrásokigé nybevé tele is indokolatlanul felgyorsul.

A hulladé k kö rnyezetbe jutása a hulladé klerakó termé szetes vé delmé tő l é s műszakivé delmé tő l (4.2. ábra), valamint a termelői é s állampolgári magatartástól (elrejti, szé tszórjastb.) függ.

52

4.2. ábraA hulladé k környezetbe jutásának lehetsé ges útjai

A hulladé klerakók altalajának tulajdonsága lé nyegesen befolyásolja a szennyezőanyagoknak é s a mikroorganizmusoknak a talajvízzel való elterjedé sé t. A talajfelszín é s atalajvíz szintje kö zti, telítetlen talajré teg (pl. homogé n anyag) vízzáró, szű rő é s megkö tő(adszorpciós) tulajdonságai nagymé rté kben akadályozhatják a veszé lyes anyagokkilúgozódását é s a már kilúgozott anyagnak a talajvízzel való szé tterjedé sé t. A talajvízelszennyeződé se homokos talajban gyorsabb, agyagos talajban lassúbb folyamat. Aszennyező anyag átszivároghat a lerakóhely mellett fúrt ivóvízkutakba é s é vtizedekig isszennyezheti a vizet. Ha a kút vizé ben bármelyik szennyező anyag megjelenik,felté telezhető, hogy egyé b szennyezé sek is jelen vannak. A felszíni vizek elsősorban acsapadé kvíztől szennyeződnek, bár azt a szennyezett talajvizek is okozhatják. A hulladé kveszé lyes alkotóré szeinek kioldódását, kilúgozódását, kihajtását (deszorpcióját), párolgásátstb. a fizikai é s a kémiai kö rülmé nyek befolyásolják. A veszé lyes anyag vízoldhatóságaelősegíti a kioldódását. Pé ldául a kloroform mint vízoldható szerves oldószer, elősegítheti akülö nben vízben nem oldódó szerves anyagok kilúgozódását. A komplex fémvegyületekké pződé se ugyancsak veszé lyes. Pé ldául a települé si szilárd hulladé k bakté riumokkö zremű kö dé sé vel lé trejö tt lebomlásakor keletkező zsírsavak a fémekkel vízoldhatókomplex vegyületeket ké pezhetnek.

53

Ha a szennyező anyag megkö tődik a talajban (adszorpció), gátolhatja a szerves (pl. az olaj)é s a szervetlen vegyületek vándorlását (migrációját). Ugyanakkor pé ldául a fenol jóloldódik a vízben, é s mivel a talajok megkö tő- (adszorbeáló-) ké pessé ge általában kicsiny,ezé rt a fenol kö nnyen kilúgozható é s igen veszé lyes talajszennyező.

Jelentős hatással lehet a lerakott anyagra a vízzel való reakció hatására lé trejö vő vegyibomlás (hidrolízis), a biológiai lebomlás, a fé ny hatására vé gbemenő vegyi bomlás(fotolízis) é s az oxidáció. (Ez utóbbi külö nö sen fontos a fenolok é s az aromás aminoklebomlásakor.) A bakté riumok okozta biológiai lebomlás kö vetkezté ben igen veszé lyesanyagok is ké pződhetnek, pl. a triklór-etilé n, a perklór-etilé n, az l,l,l-triklór-etán a biológiailebomlás folyamán igen ellenálló vinil-kloriddá alakul, amely rákkeltő. Az oxigé nt igé nylő(aerob) biológiai folyamatok igen eredmé nyesek lehetnek pé ldául a cianidionokelbontásában. A lerakott, lefedett hulladé kré tegekben az oxigé n jelenlé te né lküli (anaerob)biológiai bomlás a jellemző, elbomlanak a szulfátok, a nitrátok, a szé nhidrátok. Aszulfátokból ké pződő hidrogé n-szulfid a fémeket a vízben igen kevé sbé oldhatószulfidokká alakítja.

Egyes vegyületek igen bomlé konyak, mechanikai hatásra is é rzé kenyek (pl. alkálifémek:nátrium, kálium; szerves peroxidok). Az ultraibolya sugarak okozta fotodegradációsfolyamat főleg az elpárolgott szervesanyag-gőzö kre vagy a felszíni vizekben oldott egyesvegyi anyagokra hat. Ez a folyamat felerősö dhet, ha a lerakott hulladé kot nem fedifö ldré teg. Külö nö sen veszé lyes lehet a gondatlanul lerakott é s a szé llel kö nnyenmozgatható é s a levegőben szé tosztva megmaradó (diszpergálható) azbeszthulladé k. Alevegő oxigé njé t igé nylő (aerob) biológiai folyamatok, a párolgás, a kiszellőzé scsö kkenthetik a felszíni vizek szervesanyag-szennyezé sé t. Számítani kell a veszé lyesszennyező anyagoknak a víziállatok é s nö vé nyzet szervezeté be való beé pülé sé re.

A lerakott települé si szilárdhulladé k-ré tegekben gáz keletkezik, amely főleg metánt, szé n-dioxidot, kevé s hidrogé n-szulfidot tartalmaz. A gázké pződé s tö bb é ven át tarthat, é sveszé lyessé válhat, ha a hulladé klerakó feletti levegőben a metán koncentrációja 5...15té rfogatszázalé k. A gáz szerves anyagok gőzé t is tartalmazhatja, amely ugyancsak ahulladé kból fejlődhet.E hatások ö sszessé gé t, amelyek a kö rnyezet szennyeződé sé ben, ill. a termé szeti erőforrásokigé nybevé telé nek csö kkenő lehetősé geiben nyilvánulnak meg, a hulladé k károskörnyezeti hatásának nevezzük.

Alapvető kö rnyezetvé delmi elv tehát megakadályozni, hogy a kö rnyezetbe kerülő hulladé khatása bármilyen kis terjedé sű té rsé gben é s akár időlegesen is meghaladja a termé szetielemek tű rőké pessé gé t, ö ntisztuló ké pessé gé t. Ennek az elvnek a megvalósítását segíti elő ahulladé k káros környezeti hatása elleni vé delem: a hulladé kgazdálkodással é seszkö zeivel; a jogi, mű szaki é s gazdasági szabályozással; a kutatásfejleszté ssel; ahátté riparral é s mű szaki infrastruktúrával, valamint a hulladé k káros kö rnyezeti hatásaelleni vé delem állam irányításával.

4.2.3. Mellé ktermé k, másodnyersanyag, másodlagos energiahordozó

54

A termelé s, a szolgáltatás é s a fogyasztás folyamatában olyan anyagok keletkezhetnek,amelyek keletkezé si formájukban vagy hasznosíthatók vagy é rté kesíthetők, ill. olyananyagok, amelyek ugyan a termelő számára hulladé kok, de más technológiában mintnyersanyagok vagy mint energiahordozók felhasználhatók. Ezé rt el kell határolni ahulladé k é s az emberi tevé kenysé gben felhasznált anyag fogalmát. Ami tehát hasznosíthatóbelőle, vagy felhasználásával hasznos, é rté kesíthető termé k, vagy másodnyersanyag,másodlagos energiahordozó.

Mellé ktermé k az az anyag, amely a főtermé k mellett keletkezik, é s keletkezé si formájábanhasznosítható vagy é rté kesíthető.

Másodnyersanyag, másodlagos energiahordozó az az anyag, amely hulladé kké ntkeletkezik, é s más technológiában mint nyersanyag vagy mint energiahordozó kö zvetlenülvagy kö zvetve (átalakítást kö vetően) felhasználható.

4.2.4. A hulladé kgazdálkodás eszközei

A hulladé kgazdálkodás eszközei ké t csoportba sorolhatók:

− a hulladé k keletkezé sé nek megelőzé se é s csö kkenté se,− a keletkezett hulladé k kezelé se a gazdaságban való újrafelhasználással, a

hasznosítással é s az ártalmatlanítással.

A hulladé kgazdálkodásnak kulcsszerepe van a kö rnyezet minősé gé nek é s termé szetierőforrásoknak a vé delmé ben, a lakosság kö rnyezeti biztonságé rzeté nek alakításában,továbbá eredmé nyesen segítheti a gazdasági haté konyságot. A kö rnyezetvé delmi,társadalmi é s gazdasági optimum a hulladé k káros kö rnyezeti hatása elleni haté konyvé delemmel é s ezen belül a hulladé kgazdálkodás eszkö zeinek egyidejű , ill. együttesalkalmazásával é rhető el.

4.2.4.1. A hulladé k keletkezé sé nek megelő zé se é s csökkenté se

A hulladé k keletkezé sé nek megelőzé se, mennyisé gé nek csö kkenté se é s a legalacsonyabbszinten tartása a hulladé kgazdálkodás elsődleges eszkö ze. A megelőzé s egyikleglé nyegesebb eleme olyan termelé s, feldolgozási, szolgáltatási é s fogyasztásitechnológiák, ill. szokások bevezeté se é s alkalmazása, amelyek során kevesebb é s akö rnyezetre kevé sbé ártalmas hulladé k keletkezik.

Minimális hulladé kké pződé ssel járó technológiákat - a hiányzó anyagi eszkö zö k miatt -nem lehet rö vid idő alatt é s tö megesen bevezetni. Az viszont teljesíthető igé ny, hogy ahagyományos, a külö nö sen nagy mennyisé gű , é s esetleg veszé lyes hulladé k keletkezé sé veljáró technológiák hulladé ktermelé sé t csö kkentsé k. Az anyag- é s energiatakaré kos,hulladé kszegé ny, kö rnyezetkímé lő, kö rnyezetbarát technológiák kerüljenek előté rbe ill.váljanak uralkodóvá.

55

Az igen nagy ártalmatlanítási kö ltsé gek miatt gazdasági é s egyben kö rnyezetvé delmi é rdekaz is, hogy a keletkező hulladé k ne, vagy kisebb mé rté kben legyen veszé lyes. Ez gyakranelé rhető nem, vagy kevé sbé toxikus alapanyagok alkalmazásával.

A gyártástechnológiának legfontosabb alaptö rvé nye, hogy az mindenké ppen gazdaságos,profitot termelő legyen. Abszurd az a gyártástechnológia, amelynek alkalmazása során agyártási é s azzal ö sszefüggő kö ltsé gek nagyobbak, mint a termé k piaci ára. Jellegzetes,hogy ugyanazon termé ket előállító technológia fejlődé sé nek é s más technológiákkialakulásának hajtóereje korábban csakis a jö vedelmezősé g, a profit nö velé sé nek cé ljavolt.

A hulladé k mennyisé ge elsődlegesen a termelé sben, másodlagosan a fogyasztásbancsö kkenthető.

A hulladé k mennyisé gé nek első dleges csökkenté se - a gyártásfolyamatban - azelmé letileg lehetsé ges átalakítási hatásfok megkö zelíté sé vel; a technológiai fegyelembetartásával; a termé k helyettesíté sé vel; az alapanyagok, a technológia é s az üzemelteté smegváltoztatásával, valamint a hulladé k visszavezeté sé vel (újrahasznosításával) é rhető el.

Az anyag energia átalakítási hatásfok nö velé sé vel é s a technológiai fegyelem betartásával atermé k előállítása során a hulladé k mennyisé ge csö kkenthető.

A fő cé l olyan technológiák alkalmazása, amelyek jö vedelmezőek é s ezzel együtt kevé s,egyúttal a termé szetet é s az ember egé szsé gé t nem veszé lyeztető hulladé kokmegjelené sé vel járnak együtt (ezeket hívjuk kö rnyezetbarát technológiáknak).

A teljesen hulladé kmentes technológia megalkotása lehetetlen. A nyers- é s azalapanyagokat, valamint az energiát nem lehet teljes mennyisé gükben a termé kbenmegjelentetni, vesztesé gekkel, más szóval hulladé kokkal, mindenké ppen számolnunk kell.

A gyakran alkalmazott "hulladé kszegé ny" jelző arra utal, hogy az adott termé kelőállításánál alkalmazott technológiához ké pest olyan gyártási módokat, eljárásokat kellalkalmaznunk, amelyek kevesebb hulladé k keletkezé sé vel járnak együtt. Tehát, csakö sszehasonlítás alapján dö nthető el, hogy az adott technológia hulladé kban szegé nyebb,mint a másik. Mindebből az is kö vetkezik, hogy bármelyik technológia - kellőhozzáé rté ssel - hulladé kszegé nnyé tehető. Arra azonban ügyelni kell, hogy a hulladé kbanszegé nyebb technológia is felté tlenül jö vedelmező legyen.

A hulladé kszegé ny technológia definícióját előszö r 1976-ban, Párizsban az ENSZkö rnyezetvé delemmel foglalkozó konferenciáján alkották meg a kö vetkezőké ppen: ”Atudás a megismert módszerek é s eszkö zö k gyakorlati alkalmazása az emberszüksé gleteinek kielé gíté sé re, a kívánt termé k előállítására úgy, hogy a termé szet adtaforrásokat é s az energiát a lehető legé sszerű bben használjuk fel, egyúttal vé djük akö rnyezetet”.

Ez a meghatározás ö nmagában, a hulladé k említé se né lkül, azt az általánosan ismert elvetfejezi ki, hogy tö rekednünk kell a nyers- é s alapanyagokat úgy alakítani a kívánt termé kké ,

56

hogy minimális energia felhasználásával az elmé letileg lehetsé ges legnagyobb hatásfokotmindinkább megkö zelítsük. Mindeddig a termelé s nyeresé gé nek, profitjának nö velé se volte tö rekvé s előrelendítő ereje, é s ehhez csak most csatlakozott a másik kö vetelé s: ”...egyúttal vé djük a kö rnyezetet”.

Az utóbbi é vekben mindinkább hangsúlyossá váltak ennek a definíciónak a kö rnyezetvé delmé vel foglalkozó utolsó szavai. Hulladé kszegé nynek nevezünk ma már olyantechnológiákat is, amelyek nyersanyag- é s energiafelhasználásának hatásfoka azonos,esetleg rosszabb, mint az általánosan használt technológiáé , viszont kiegé szítő,pótlólagosan beé pített ké szülé kek é s berendezé sek alkalmazásával a termelt hulladé kmennyisé ge, veszé lyessé ge kisebb, ill. a termelt hulladé k kö nnyebben ártalmatlanítható.(Pé ldaké ppen említhető egy olyan szé ntüzelé sű hőerőmű , amelyet utólagosan a kémé nyenát távozó füstgáz kö rnyezetet szennyező pernyé jé nek gyű jté se vé gett nagyfeszültsé gűvillamos pernyeleválasztó ké szülé kkel szereltek fel. A füstgázt tisztító ké szülé kekberuházási, mű kö dteté si kö ltsé gei, továbbá a füstgázból eltávolított pernye lerakásánakkö ltsé gei mindenké ppen nö velik az erőmű termelé si kö ltsé geit, ezáltal a termelé sgazdaságossága csö kken. A kö rnyezet, az ember egé szsé gé nek vé delme é rdeké ben azonbana füstgáz pernyetartalmának eltávolítása elengedhetetlen. A rendezett lerakóban lerakottpernye sem teljesen ártalmatlan, azonban mindenké ppen kevesebb veszé llyel jár a jelenlé te,mintha az az erőmű kö rnyé ké n szé tszóródna.)

Á ltalános é rvé nyű megállapításnak vehetjük azt, hogy valamennyi gyártástechnológiávalkeletkezik hulladé k, amely a kö rnyezetet, az ember egé szsé gé t veszé lyezteti, é s amelynekkezelé se (gyű jté se, átmeneti tárolása, szállítása, előkezelé se, lerakása vagy é geté se)kö ltsé gekkel jár.

Manapság a kö rnyezet vé delme, az ember egé szsé gé nek megőrzé se elsőrendű fontosságú,továbbá mind nehezebb olyan megfelelő területeket találni, ahol a szakadatlanul nö vekvőhulladé káram kö rnyezetkímé lő módon rendezetten lerakható.

Valamely új gyártástechnológia lé trehozásakor a legfontosabb szempont a lé trejö vőhulladé k mennyisé ge é s milyensé ge. A technológia nem é rté kesíthető, nem adható el olyan,a kö rnyezeté re ügyelő, fejlett állam termelőjé nek, akiné l a technológia által termelthulladé k az illető államban kifogás alá esik.

Az eredmé nyesen mű kö dő, eladható minősé gű termé ket gyártó, de jelentős mennyisé gű ,veszé lyes vagy igen kö ltsé gesen kezelhető, ártalmatlanítható hulladé kot termelőtechnológiák hulladé kszegé nnyé té tele számos nehé zsé ggel járó folyamat. Ö sztö nzőekugyan a folytonosan nö vekvő kö rnyezetvé delmi kö vetelmé nyek é s a bírság, de ezzel együttáltalában a vállalatok vezetői is, akik kellően é rdekeltek a technológiai váltásban. Az új é shulladé kszegé ny technológia bevezeté sé t, lé trehozását rendszerint azok ellenzik, akik a -mé g jö vedelmező é s megfelelő termé ket lé trehozó - technológiát mű kö dtetik.Ellenállásuknak valójában az az oka, hogy jö vedelmük attól függ, hogy milyen minősé gűé s mennyisé gű termé ket állítanak elő. Tapasztalatból tudják, hogy ha a jól ismert, jólbegyakorolt technológiai folyamatot, akár csak a legkisebb mé rté kben is megváltoztatják,az esetleg hátrányosan hat az előállított termé k minősé gé re é s mennyisé gé re, é s ígycsö kkenni fog a jö vedelmük. Továbbá, az új - a kevesebb vagy kevé sbé veszé lyes

57

hulladé kkal járó - technológia bevezeté se a jól ismert ”gyermekbetegsé gek”megjelené sé vel, pl. gyakori üzemzavarokkal, leküzdendő nehé zsé gekkel, mé g ismeretlenmunkafogások megtanulásával jár együtt, s ezzel szinté n csö kkenhet a termé k mennyisé geé s/vagy minősé ge, amely együtt jár a jö vedelem csö kkené sé vel is.

4.2.4.1.1. A termé k elő állítása során keletkező hulladé k csökkenté se

A termelé s é s környezet kapcsolata

A termelé si folyamat é s a kö rnyezet igen szoros kapcsolatban van. A termelé s lé nyegé bennem más, mint a termé szet - a termelé s szempontjából kö rnyezet - javainak elsajátításaszüksé gletek kielé gíté se é rdeké ben. Ez az elsajátítási folyamat anyagi (anyag, energia é semberi munka) jellegű folyamat, é s lé nyegé ben a termé szet anyagainak átalakítását é s/vagymozgatását rejti magában. Ezeknek a termelé si folyamatoknak megvannak a sajátosgazdasági vetületei. Ezé rt igen lé nyeges a termelé si folyamat megfelelő ré szletessé gűismerete.

Másik oldalról szemlé lve a termelé s definícióját a termé szet, mint kö rnyezet háromterületen van kapcsolatban a termelé si folyamatban dolgozó emberrel:

• a termé szet nyersanyag é s energiaforrásul szolgál,• a termé szet az ember termé szetes é lettere,• a termé szet a fö lö slegessé váló felgyű lt anyagoknak, a hulladé koknak a

befogadója.

A termelé s folyamatában é s a termelé st kö vető fogyasztási fázisban is keletkeznek olyananyagok, amelyek kö zvetlenül (továbbá munkavé gzé s né lkül) nem hasznosíthatók: atermelé si é s fogyasztási folyamatok szempontjából hulladé kok. Az idő múlásával akeletkező hulladé kok mennyisé ge idő rő l-idő re nő , a hulladé kok ö sszes mennyisé ge ismonoton nő. Ennek következté ben beszé lünk hulladé kentrópiáról.

A hulladé kentrópia lé nyege abban áll, hogy a termé szetből, mint kö rnyeztből elvettanyagokat teljesen más formába átalakítva a kö rnyezet egé szen más helyé re, egé szen másmegoszlásban juttatjuk vissza.

Ez ö nmagában igazán nem jelentene gondot, hiszen ez a hulladé kentrópiával járó jelensé gaz ősi termé szeti fejlődé s ré szfolyamata. Ugyanez játszódik le egy táplálé klánc - ré szbenkö rforgás - eseté ben is. A termé szet é vmilliárdok alatt kialakította sajátos anyagifolyamatait, kialakította a külső (é ghajlati, sugárzási stb.) felté teleknek megfelelőszabályozási mechanizmusait (pé ldául egyedszám), é s kialakult a termé szet egyensúlyaelsőroban az anyagi kö rforgásnak kö szö nhetően.

Ebbe az anyagi kö rforgásba az emberisé g tö rté neté nek kezdeté n az ember a sajáttevé kenysé gé vel jól beleillett. Az emberi tevé kenysé g bővülé sé vel, iparszerű vé válásávalegyre tö bb olyan tevé kenysé g jelent meg, amely a kö rnyezetben irreverzibilis változásokathozott lé tre. Ezek a változások az ipari fejlődé s kezdeté n tö bbnyire lokális jellegű ek é s kis

58

mé rté kű ek voltak. A hatásokat a termé szeti kö rnyezet tö bbnyire tovaterjedő károsodásokné lkül elviselte.A tudomány é s technika jelentős fejlődé sé vel új termelé si eljárások é s új anyagok váltakismertté . Pé ldául új mestersé ges kémiai anyagok (mű anyag), rádioaktív anyagok (izotópok)stb.Mind a termé szetes, mind a mestersé ges anyagok alkalmazásának mennyisé ge századunkmásodik felé re ipari mé reteket ö ltö tt. Ugyanilyen arányban nőtt a keletkező hulladé kokmennyisé ge is. A termelé si folyamatban felhasznált é s keletkező anyagok mennyisé geidőről-időre exponenciálisan nőtt é s nő. Az így keletkező hulladé kokat a kö rnyezet nemké pes károsodás né lkül befogadni, mert

− a kö rnyezetbarát vagy termé szetes anyagok helyi mennyisé ge é s így intenzitása(hatása a lerakási helyre) olyan nagy, hogy azt a kö rnyezet saját erejé bőlfeldolgozni nem ké pes,

− a kö rnyezetidegen mestersé ges anyagok hatása intenzitástól függő mé rté kben

károsítja a kö rnyezetet, amely azt semmilyen mé rté kben nem ké pes feldolgozni.

A termelé si folyamat é s technológia kapcsolata

Az előzőekben rendszerint anyagról é s/vagy anyagi folyamatokról beszé ltünk. Anyagifolyamatokon termé szetesen anyag-, energia- é s munkaátalakítási folyamatot é rtünk,valójában technológiai folyamatban gondolkozunk.

Ezt a technológiai folyamatot tágan, nem a szokásos formájában é rtelmezzük.

Nem csak az ipari technológiai folyamatokat é rtjük a technológiai folyamat alatt, hanemolyan folyamatot, ahol té rben é s időben az anyag(ok) bármely paramé teré nekmegváltoztatása folyik. Itt lé nyeges, hogy nem termé szetes folyamatról (pl. nö vé nyfejlődé se) van szó, hanem emberi cé lnak megfelelően irányított mestersé ges folyamatról.Nyilván ez a folyamat is tartalmazhat termé szetes mozzanatokat, azonban ezekszabályozását ré szben vagy egé szben az ember vé gzi.

A technológiai folyamat valamint az anyag, a termé k, a mellé ktermé k é s a hulladé kkapcsolata

A technológiai folyamatot megvalósító erőforrásokat konkré t cé l é rdeké ben hozzák lé treé s mű kö dtetik. Ez a konkré t cé l az igé nyek kielé gíté sé t szolgáló főtermé k. A főtermé k egytechnológiai folyamat mű kö dé sé nek eredmé nyeké nt megjelenő, az előírt felté teleknekmegfelelő anyag, energia, eszkö z. A főtermé k mellett keletkezhet mellé ktermé k, amelyminden további beavatkozás né lkül hasznosítható anyag é s/vagy energia, azonbanelőállítása nem cé lja a technológiai folyamatnak, hanem csak annak szüksé gszerűvelejárója. Más technológiát választva - vagy kidolgozva - a mellé ktermé k "termelé s"elmaradhat. Pé ldaké nt mondhatjuk, hogy a városigáz-gyártás mellé ktermé ke a koksz, akokszgyártás mellé ktermé ke a fű tőgáz.

59

Hullaldé knak nevezünk a technológia szempontjából minden olyan anyagot é s/vagyenergát, amely a főtermé k é s a mellé ktermé k mellett keletkezik. E megkö zelíté sben ahulladé k olyan anyag ill. energia, amely további alakítás(ok) mű velet(ek) né lkül nemhasználható fel, vagy további tevé kenysé get igé nyel. A hulladé k az alkalmazott technológiaveleljárója. Az alkalmazott technológiával hulladé k né lkül a főtermé k nem állítható elő.

A hulladé k szempontjából a technológiákat a hulladé k mutatóval szokás jellemezni:

H GGm

h

i

=ΣΣ

ahol a nevező a technológiába belé pő ö sszes anyag tö megé t, vagy energia mennyisé gé t,míg a számláló a folyamatból kilé pő hulladé kok ö sszes tö megé t vagy ö sszesenergiatartalmát jelenti. Miné l kisebb a Hm hulladé k mutató, annál inkább beszé lhetünkhulladé kszegé ny technológiáról.

A hulladé k a technoló gia szempontjá bó l há rom ré szből tevődik össze:− selejt (javítható ill. gazdaságosan nem javítható selejt),− vesztesé gek (szállítási é s tárolási anyag é s energiavesztesé gek),− technológia hulladé k (pé ldául: szabási hulladé k, forgács, üstmaradé k stb.).

A selejt mé rté ke minimalizálható, azonban teljes bizonyossággal nem zárható ki. Másré sztvesztesé gek a legnagyobb gondosság eseté n is vannak. Harmadré szt a technológiaihulladé k keletkezé se a technológiák tö redé ké né l zárható csak ki. Egyszerű technológiáknál(egy technológiai lé pé s) elké pzelhető hulladé kmentes eset. Pé ldául -a termé k anyagaszempontjából- hulladé kmentes technológia lehet egy fém (pl. acé l) hőkezelé se(vé dőgázban). Ugyanakkor a termé k gyártását komplexen vizsgálva e technológiai lé pé s isenergiát fogyaszt (=vesztesé g) é s kö rnyezetet szennyez.

A hulladé k mennyisé gé nek csö kkenté se mind az anyag, mind az energia területé n igenjelentős gazdasági eredmé nyekkel jár. A technológiák hulladé ktermelé sé nek csö kkenté se, ahulladé kszegé ny technológiák irányába tö rté nő fejleszté se az alábbi változásokat hozza atechnológiát mű kö dtető gazdálkodó szervezetné l é s a kö rnyezeté ben:

− csö kken az anyag- é s energiakö ltsé g, ugyanilyen arányban nő a nyeresé g,− csö kkennek a szüksé ges raktárké szletek, csö kken a forgóalap nagysága, nő a

nyeresé g,− termelőkapacitások szabadulnak fel a ”hulladé k termelé sé ”-ből, nő a

termelé kenysé g, tö bb termé k állítható elő ugyanolyan kö ltsé ggel, nő a nyeresé g,− csö kken a hulladé kok kezelé sé re (gyű jté s, szállítás, tárolás, ártalmatlanítás)

fordítandó kö ltsé g,− csö kken a hulladé kok okozta kö rnyezetterhelé s,− csö kken a kö rnyezet erőforrások igé nybevé tele.

A hulladé kcsökkenté s lehető sé gei

60

Az alaphelyzetet egy olyan technológiai folyamat jelenti, amely a főtermé k előállításárakoncentrál azaz főtermé kcentrikus. Így a technológia a főtermé k mellett keletkező anyagoktovábbi mű veleteit, alakításait nem tartalmazza. Ekkor ké t lehetősé g kínálkozik a hulladé kmennyisé gé nek csö kkenté sé re:

• A hulladé kok relatív csö kkenté se a technológiai folyamat elemeinek (alakítás é sáramlás) olyan módosításával amely ugyanannyi vé gtermé k keletkezé se mellettkevesebb hulladé kot eredmé nyez (Tisztább Termelé s). Ez egyben a felhasználtanyag- é s energiamennyisé g csö kkenté sé t is jelenti (hulladé kprevenció).

• A hulladé kok abszolut csö kkenté se a technológiai folyamat elemeinek

kiegé szíté sé vel (újabb technológiai ággal vagy ágakkal) annak é rdeké ben, hogy akeletkező hulladé kból miné l tö bb hasznos anyag é s a kö rnyezetre nem ártalmasanyag keletkezzen (hulladé kszanálás).

A technológiai folyamatok modellezé se

Ahhoz, hogy a technológiai folyamatokat megfelelő haté konysággal fejleszteni tudjuk,azok belső ö sszefüggé seinek pontos ismerteté se é s folyamatos figyelemmel kísé ré se,korrekciója szüksé ges. Ehhez nyújt segítsé get a forgalmi diagramok módszere.

A forgalmi diagramok módszere olyan szervezé si eljárás, amely teljes technológiaifolyamatok modellezé sé re, elemzé sé re, optimalizálására é s a továbbfejleszté si feladatokmegalapozott meghatározására alkalmas. A forgalmi diagramok módszere felsorakoztatjaazokat a szervezé si lé pé seket é s a kapcsolódó szervezé si eljárásokat, amelyek vé grehajtásaa technológia továbbfejleszté si feladatainak megalapozott é s szisztematikus kidolgozásáteredmé nyezi.

A forgalmi diagramok módszere é s ezen belül a forgalmi diagramok modellje atechnológiai folyamatok tö bb területé re terjed ki. Ezeknek a területeknek megfelelőenbeszé lhetünk:

− anyagforgalmi diagramról,− energiaforgalmi diagramról,− kö ltsé gforgalmi diagramról, é s ezen belül:

− anyagforgalmi diagram kö ltsé gforgalmi diagramjáról,− energiaforgalmi diagram kö ltsé gforgalmi diagramjáról,− bé rek é s egyé b kö zvetlen kö ltsé gek kö ltsé gforgalmi diagramjáról,− é s az előzőek ö sszegezé se alapján előállított ö sszegzett kö ltsé gforgalmi

diagramról.

A forgalmi diagramok módszere az alábbi feladatok ellátására is alkalmas:

61

− technológiai folyamatok átalakításainak é s áramainak (anyag, energia, munkakö ltsé g) modellezé sé re alakítási helyekre (munkahely, munkagé p), alakításihelyek csoportjára (mű hely, üzem) é s a folyamat ö sszessé gé re;

− a technológiai folyamatok input-output egyensúlyának (anyag, energia, munkakö ltsé g) modellezé sé re alakítási helyekre, alakítási helyek csoportjára é s az egé sztechnológiai folyamatra;

− technológiai folyamatok output é s input oldali igé nyszámításainak (anyag, energia,munkaidő, kö zvetlen kö ltsé g) elvé gzé sé re;

− technológiai folyamatok ö sszes outputjainak (főtermé k, mellé ktermé k,hulladé kok) egyenké nti anyag-, energia-, munka- é s kö ltsé gtartalmánakmeghatározására;

− egy (termelé si) időszak igé nyeinek (anyag, energia, munka, kö ltsé g) é s keletkezőanyagainak számítására. Így ellenőrizhetővé válik a raktári kivé telezé sekszüksé gszerű sé ge, valamint a keletkező hulladé kok mennyisé ge;

− technológiai folyamatok továbbfejleszté si irányainak meghatározására;− technológiai folyamatok elemzé sé re termé szetes mé rté kegysé gben é s

kö ltsé gé rté kben. Ezzel biztosít korrekt számítási alapot a modell a vesztesé gekfelszámolásához é s a fejleszté si feladatok meghatározásához;

− ké t vagy tö bb technológia külö nbö ző szempontok (anyagkihozatal,energiafelhasználás é s hasznosítás, komplex gazdaságosság stb.) szerintiö sszehasonlítására, technológiák kö zül tö rté nő választásra, továbbfejleszté s utánberuházáshaté konysági számítások elvé gzé sé re;

− technológiai folyamatok sztochasztikus kezelé sé re (pl. a selejt mennyisé ge isvalószínű sé gi változó), vagy sztochasztikus igé nyszámításra is, azazmeghatározhatók sztochasztikus folyamatok eseté ben a felhasználásra kerülő é skeletkező anyagok é s energiák várható é rté kei é s szórásai é s a kapcsolódókö ltsé gek várható é rté kei é s szórásai;

− technológiai folyamok megfelelő cé lfüggvé ny szerinti optimalizálásra;− technológiai folyamatok é rté kelemzé sé nek támogatására;− továbbfejleszté s után alkalmas az előírt hulladé k adatszolgáltató lapok kitö lté sé re,

valamint a forgalmi diagramok kinyomtatására;− a termelé sirányatási, é s ezen belül optimális teremelé sprogramozási,

teremelé sdokumentálási é s termé kdokumentálási, termelé selszámolási,raktárnyilvántartási, termé kkö ltsé gelemzé si feladatok ellátására.

Az anyagforgalmi diagramok szerkezete é s fajtái

Az anyagforgalmi diagram olyan input-output ábra, amely bemutatja a technológiaifolyamat anyagáramlását, ennek kereté ben az anyagátalakításokat, az átalakításhozszüksé ges é s az átalakítás folyamán keletkezett anyagelemeket.

Az anyagforgalmi diagram szerkezete szerint lehet:

• egyszerű anyagforgalmi diagram, egyetlen átalakítási folyamatot ábrázol,• ö sszetett anyagforgalmi diagram, tö bb, egymáshoz input-output azonossággal

kapcsolódó egyszerű anyagforgalmi diagramból é pül fel.

62

Az egyszerű anyagforgalmi diagramok is számos kivitelben ké szülhetnek. Az egyetlenátalakítási hely (A) grafikus anyagmé rlegé t a 4.3. ábra felső (a,) ré sze ábrázolja. Ebből afajta ábrázolásból kitű nik az inputok (I1-6) é s outputok (O1-4) kö zö tti egyensúly ill. elté ré s,az átalakulás azonban semmilyen módon sincs feltüntetve. A 4.3. ábra alsó ré szé n (b,) azegyetlen átalakítási hely anyagáramait azok nagyságával arányos szé lessé gű sávokkalábrázoló un. Schankey fé le ábrázolási módot szemlé ltetjük.A gyakorlatban elterjedt az egysé gnyi főtermé kre vonatkoztatott (fajlagos) anyagmé rlegké szíté se, amelyből egy konkré t gyártás (a technológia) anyagmé rlege a fajlagosanyagmé rleg adatainak szorzásával állítható elő. Egy átalakítási hely táblázatos fajlagosanyagmé rlegé t a 4.3. táblázatban foglaljuk ö ssze, az ebből meghatározható -a gyártásihelyre vagyis 20 főtermé kre vonatkozó- táblázatos anyagmé rleget pedig a 4.4. táblázattartalmazza.

Az ö sszetett forgalmi diagram (4.4. ábra) az egé sz rendszer (A) határát átlé pő inputokbóloutputokból (amelyeket az input é s output lista tartalmaz) valamint a belső kapcsolatok(vagyis "egyetlen" átalakítási helyek = A1-A4) egymáskö zö tti anyagforgalmából (amelyet abelső kapcsolatok input-output listája tartalmaz) é pül fel.

63

a,

b,

4.3. ábraEgy átalakítási hely grafikus anyagmé rlege (a)

é s Schankey diagramja (b)

64

4.3. táblázatEgy átalakítási hely táblázatos fajlagos anyagmé rlege

Egysé gnyi főtermé k anyagigé nyeiFajlagos inputlista

Jel Megnevezé sA mennyisé gtermé szetes

A tö megátváltásiszorzó Mennyisé g

mé rő-száma

mé rté k-egysé g

é rté ke mé rté k-egysé g

kg

I1 Anyag 1. 2,4 M3 1/24 kg/m3 0,1I2 Anyag 2. 0,3125 M 0,8 kg/m 0,25I3 Anyag 3. 0,4 kg 1,0 kg/kg 0,4I4 Anyag 4. 0,0625 M2 4,0 kg/m2 0,25I5 Anyag 5. 1,25 M2 0,2 kg/m2 0,25I6 Anyag 6. 0,4 L 1,25 kg/l 0,5

Ö sszesen: 1,75 kg/kg 1,75 kg/kg

Egysé gnyi főtermé k mellett keletkező anyagokFajlagos outputlista

Jel Megnevezé sA mennyisé gtermé szetes

A tö megátváltásiszorzó Mennyisé g

mé rő-száma

mé rté k-egysé g

é rté ke mé rté k-egysé g

kg

O1 Főtermé k 1,0 kg 1,0 kg/kg 1O2 Mellé ktermé k 6,0 M2 1/24 kg/m2 0,25O3 Hulladé k 1. 0,8 dm3 2,0 kg/dm3 0,40O4 Hulladé k 2. 0,08 l 1,25 kg/l 0,1

Ö sszesen: 1,75 kg/kg -1,75 kg/kg 0

Elté ré s: 0%

65

4.4. táblázatEgy átalakítási hely (20 fő termé kre vonatkozó) táblázatos anyagmé rlege

Az A átalakítási helyre belé pő anyagokInputlista

Jel Megnevezé sA mennyisé gtermé szetes

A tö megátváltásiszorzó Mennyisé g

mé rő-száma

mé rté k-egysé g

é rté ke mé rté k-egysé g

kg

I1 Anyag 1. 48,0 m3 1/24 kg/m3 2I2 Anyag 2. 6,25 M 0,8 kg/m 5I3 Anyag 3. 8,0 Kg 1,0 kg/kg 8I4 Anyag 4. 1,25 m2 4,0 kg/m2 5I5 Anyag 5. 25,0 m2 0,2 kg/m2 5I6 Anyag 6. 8,0 L 1,25 kg/l 10

Ö sszesen: 35 kg 35 kg

Az A átalakítási helyről kilé pő anyagokOutputlista

Jel Megnevezé sA mennyisé gtermé szetes

A tö megátváltásiszorzó Mennyisé g

mé rő-száma

mé rté k-egysé g

é rté ke mé rté k-egysé g

kg

O1 Főtermé k 20,0 Kg 1,0 kg/kg 20O2 Mellé ktermé k 120,0 m2 1/24 kg/m2 5O3 Hulladé k 1. 4,0 dm3 2,0 kg/dm3 8O4 Hulladé k 2. 1,6 L 1,25 kg/l 2

Ö sszesen: 35 kg -35 kg 0 kg

Elté ré s: 0%

66

4.4. ábraÖ sszetett anyagforgalmi diagram

4.5. táblázatÖ sszetett anyagforgalmi diagram (4.4. ábra) külső é s belső anyagáramlása (input-

output listái)

Belé pő külső kapcsolatokInputlista

Jel Megnevezé s Mennyisé g (kg)I1 Anyag 1. 20I2 Anyag 2. 5I3 Anyag 3. 10I4 Anyag 4. 15I7 Anyag 5. 10I9 Anyag 6. 5

Kilé pő külső kapcsolatokOutputlista

Jel Megnevezé s Mennyisé g (kg)O1 Hulladé k 1. 5O5 Hulladé k 2. 5O7 Mellé ktermé k 15O8 Hulladé k 3. 5O9 Főtermé k 35

Belső kapcsolatokOutput-input lista

Jelek Megnevezé s Mennyisé g (kg)I5 O2 Fé lké sz termé k 1. 15I8 O3 Fé lké sz termé k 2. 20I6 O4 Fé lké sz termé k 3. 20I10 O6 Fé lké sz termé k 4. 10

67

Az anyagforgalmi diagram kidolgozásának lé pé sei

Első lé pé ské nt meg kell határozni a diagram ké szíté sé nek cé lját, azaz azt, hogy milyenadatok ö sszerendelé se é s együttes áttekinté se a cé l.

Pé ldaké nt né hány lehetsé ges cé l:

− egy munkahely anyagáramlásának elemzé se,− egy kiválasztott termelé si folyamat anyagáramlásának elemzé se,− csak a veszé lyes hulladé kok keletkezé si helyé nek é s mennyisé gé nek felmé ré se,− az anyaggazdálkodás haté konyságának nö velé se, stb.

Második lé pé ské nt a kitű zö tt cé lnak megfelelő diagramtípust kell kiválasztani. Elvké nt kellelfogadni, hogy olyan típus választása cé lszerű , amelyné l a cé l elé ré sé hez szüksé gesinformációk a legmegfelelőbb formában jelennek meg, azaz a munkaráfordítás aminimális. Ha pé ldául egy folyamat alakítási helyeinek csak az anyagáramlási egyensúlyátvizsgálják, akkor nem szüksé ges lé pté khelyes, té rké pszerű , arányos vektorokat tartalmazóanyagforgalmi diagramot rajzolni.

Harmadik lé pé s az adatok ö sszegyű jté se é s rendezé se a kitű zö tt cé lnak é s diagramtípusnakmegfelelően. Erre az alábbi eljárások alkalmazhatók:

• a technológiai előírás alapján tö rté nő számítás;• az anyagfelhasználási, illetve termelé si adatok nyilvántartásának felhasználásával

tö rté nő számítások;• a termelé si folyamat mé ré ssel tö rté nő kö veté se;• a termelé si folyamat mé ré si adatainak statisztikai elemzé se.

Az anyagforgalmi diagramok felé píté sé hez szüksé ges adatok generálására felhasználtmódszer kiválasztását a technológiai folyamat, illetve a rendelkezé sre álló adattípusokhatározzák meg. A kö vetkezőkben ré szletesen bemutatjuk az egyes módszerek jellemzővonásait.

Anyagforgalmi diagramok kidolgozása technológiai elő írások alapján.

A módszer alkalmazásának felté tele, hogy ré szletesen kidolgozott é s mennyisé gilegpontosan meghatározott technológiai előírás álljon rendelkezé sre. Vagyis pontosanismerjük:

− a felhasznált (bevitt) anyagok fajtáját, mennyisé gé t, jellemzőit,− a keletkező termé kek (fő- é s mellé ktermé kek) mennyisé gé t é s jellemzőit,− a keletkező hulladé kok minősé gé t é s mennyisé gé t,− a folyamatban keletkező selejt arányát, az arányt befolyásoló té nyezőket, továbbá

a javítható selejt arányát.

68

Termé szetesen alapvető kö vetelmé ny, hogy a rendelkezé sre álló adatok é s információk até nylegesen lejátszódó folyamatokat tükrö zzé k, aktualizáltak legyenek. Pé ldául atextiliparban rendelkezé sre állnak ugyan anyagnormák, ezek azonban csak ”tájé koztató”jellegű ek. A nagyszámú termé kvariáns miatt ugyanis az egyes konkré t esetekben amegadott anyagnormától igen nagymé rté kű elté ré sek is adódnak. Az elté ré sre vonatkozóinformációt a technológiai előírás vagy az anyagnorma kell, hogy tartalmazza.

Anyagforgalmi diagramok ké szíté se az anyagfelhasználási, illetve termelé si adatokalapján

Amennyiben a rendelkezé sre álló technológiai előírások, anyagnormák nem té rnek kiré szletesen a technológiai folyamatok során keletkező hulladé kok minősé gé re, illetvemennyisé gé re, az ezekre vonatkozó információkat egy adott időszak (pl. egy hónap, egy é v)té nyleges termelé si, illetve té nyleges anyagfelhasználási adataiból kell kigyű jteni. Azeljárás lé pé sei:

1. A technológiai folyamat ré szletes elemzé se, külö nö s tekintettel a folyamatban keletkezőhulladé kok keletkezé si pontjaira, a hulladé kok ö sszeté telé re é s mennyisé gé re. Ezzeltö rté nik azoknak a technológiai lé pcsőknek a kijelö lé se, amelyekre a té nyadatokon alapulóanyagforgalmi diagramokat fel kell állítania a harmadik lé pé sné l leírtak szerint.

2. A kijelö lt technológiai lé pcsőben (átalakítási fázisban) a vizsgált időszak té nylegestermé kkibocsátását ö sszevetjük a té nyleges anyagfelhasználással. A termé kbe beé pültanyagok mennyisé ge (amelyeket ismé t a technológiai előírások alapján számíthtajukvissza) várhatóan kevesebb lesz, mint a valóságos anyagfelhasználás. A kettő külö nbö zete -adott időszak vonatkozásában - meghatározza a keletkezett hulladé kok mennyisé gé t. Ez azanyagmennyisé g-külö nbö zet vagy ö nállóan vagy más anyaggal ö sszeé pülve jelentkezikhulladé kké nt.

3. Ebből - a technológia ismereté ben - meghatározható, hogy anyag, ill. termé kfajtánké ntmennyi hulladé k keletkezett a vizsgált időszakban. (Termé szetesen egyszerű síti a feladatot,ha legalább né hány hulladé kfajta mennyisé gé re vonatkozóan dokumentált mé ré si adatokállnak rendelkezé sünkre.)

Az anyagforgalmi diagramok ké szíté se a termelé si folyamat mé ré ssel törté nőköveté sé vel

Ezt az eljárást külö nö sen egyedi- vagy kis-sorozatgyártásnál cé lszerű alkalmazni. Amódszer lé nyege: a termelé si folyamat során felhasznált é s ké pződö tt anyagok mennyisé gié s minősé gi változásának figyelemmel kísé ré se mé ré ssel. Az anyagmé rleg ezen mé ré siadatok alapján állíthatóak fel.

69

A termelé si folyamat mé ré si adatainak statisztikai elemzé se alapján meghatározottanyagforgalmi diagramok

A termelé si folyamat lefolyását rendkívül sok külső é s belső té nyező befolyásolja,amelynek kö vetkezté ben a technológiai folyamat kimenetele (pl. a keletkező vé gtermé k,illetve hulladé k mennyisé ge é s minősé ge) bizonyos határokon belül vé letlenszerű eningadozik. A vé letlen té nyezők együttes hatásának pontos meghatározása gyakorlatilag (deelmé letileg is) lehetetlen. Ezé rt az ilyen esetekben, ha rendelkezé sre állnak is a ”rendkívül”pontosan kidolgozott technológiai előírások, azok valójában a technológiai folyamatokkimeneté nek, legvalószínű bb é rté keit adják meg.

4.2.4.1.2. A termé k felhasználása során keletkező hulladé k csökkenté se

A termé k felhasználása, elfogyasztása /elhasználódása/ után használati é rté ké t elveszítvehulladé kká válik. Számos esetben azonban hasznosítható tulajdonságai miatt újrafelhasználható. Ennek gyakorisága igen nagy mé rté kben függ az adott termé kelőállításához felhasznált anyagok minősé gé től, a termé kbe beé pült anyagokszé tválaszthatóságától, ill. együttes újrafelhasználhatóságától. Ha a termé kek tervezé sekorfigyelembe veszik ezeket a szempontokat, ez anyag- é s energia-megtakarítással, valamintcsö kkent hulladé ktermelé ssel jár.

A kö rnyezetkímé lő anyagáramlás kö rfolyamata az 4.5. ábrán látható. Az 1 kö rforgás atö bbszö r használatos (tö bbutas) termé kkel (pl. újratö lthető palackokkal, csereszabatosgö ngyö legekkel) é rhető el. A 2 ciklus a mellé ktermé ket é s a termelé si hulladé k, valamint atelepülé si (kommunális) hulladé k hasznosítható ö sszetevőit másodlagos nyersanyagké ntvisszavezeti a termelé sbe. A kö rnyezetkímé lő anyagáramlás a ké t kö rforgás együttesalkalmazásával valósítható meg.

A termé kek anyagi minősé ge meghatározóan hat a termé k hulladé kká válása utánbekö vetkező kö rnyezeti hatások jellegé re. A termé szetben kö nnyen bomló, vagy bizonyoskö rülmé nyek kö zö tt jól reagáló anyagokból álló termé kek hulladé kának bomlás- vagyreakciótermé ke, esetleg maga a termé k kö zvetlenül vagy kö zvetve veszé lyezteti atermé szeti folyamatokat, megzavarja, elszennyezi vagy károsítja azokat. E tulajdonságokismerete é s figyelembevé tele vezetett el a hulladé kszegé ny, a kö rnyezetkímé lő é skö rnyezetbarát termé kek gyártásához. Ezek tervezé sekor már figyelembe veszik ahulladé kká válás utáni kö rnyezeti hatásukat, kezelé si lehetősé geiket is.

A hulladé kszegé ny termé k elhasználódásakor az azonos, vagy hasonló rendelteté sűtermé khez ké pest kevesebb, vagy a kö rnyezetet kevé sbé károsító hulladé k keletkezik (pl.csereszabatos gö ngyö leg, tö bbszö r használatos termé k).

Kö rnyezetkímé lő termé k alkalmazása, ill. elhasználása során szinté n kevesebb, vagy akö rnyezetet kevé sbé károsító szennyező anyag keletkezik (pl. csö kkentett foszfáttartalmúmosószer, higanyt nem tartalmazó gombelem).

70

4.5. ábraKörnyezetkímé lő anyagáramlás

1 körforgás; 2 ciklus; 3 termé szet

A kö rnyezetbarát termé k alkalmazása során, ill. elhasználása után is kevesebb, a termé szetifolyamatok mű kö dé sé t károsan befolyásoló szennyező anyag jö n lé tre (pl. vízoldhatópigmentek, papírzacskó).

A korszerű tlen technológiai folyamatokban sokkal nagyobb mennyisé gű hulladé kkeletkezhet. Ezé rt lehetőleg korszerű kö rnyezetkímé lő gyártási folyamatokat,alapanyagokat kell alkalmazni.

A termé k é s a keletkező hulladé k lé nyeges té nyezője a gazdasági kö rülmé nyek alakulása. Atermé kek előállítása, fejleszté se é s fogyasztása a gazdasági é s fogyasztási é rdekeknek vanalárendelve.

Az emberek egyre jobban tö rekednek arra, hogy megóvják egé szsé güket. Egyre jobbantudatosul a társadalomban, hogy az ember egé szsé gé nek felté tele a termé szeti kö rnyezetegyensúlyának megőrzé se, terhelé sé nek megelőzé se é s csö kkenté se. A társadalomegyré szről igé nyli, sőt gyakran megkö veteli a kö rnyezetbarát termelé st, másré szről azemberek - anyagi lehetősé geik függvé nyé ben - fogyasztói szokásaikban, fogyasztási

71

dö nté seikben é rvé nyesítik a kö rnyezetvé delmi szempontokat. A vásárló azonban csakakkor tudja a kö rnyezetvé delmi szempontokat dö nté seiben figyelembe venni, ha az árukcsomagolásán rajta van a helyes felhasználást ajánló információ. Ebből megtudja, hogy azadott termé k mennyire kímé li a kö rnyezetet, é s mint fogyasztónak mit kell tennie a termé kfelhasználása során, ill. elhasználódása után.

4.2.4.2. A hulladé kok átalakulása a termé szetben

Ö nmaguktól vé gbemenő folyamatok

A hulladé k a termé szetben külö nbö ző változáson mehet keresztül, amely jellegé t tekintvelehet fotokémiai, redoxi-, hidrolízises é s metabolitikus folyamat. Termé szetesen ez afelosztás meglehetősen ö nké nyes, é s nagyon sok átfedé s lehetsé ges. Fotokémiai átalakulásáltalában redoxifolyamatban valósul meg, A metabolitikus reakciók is magukbanfoglalhatnak redoxi- é s hidrolízises folyamatokat.

A fotoké miai folyamatok vé gbemenetelé hez elengedhetetlenül szüksé ges, hogy ahulladé kot alkotó molekula a napsugárzás nagy energiájú fotonjait elnyelje. A gerjesztettállapotú molekula megnö vekedett reakcióké szsé ge kö vetkezté ben valamilyen degradációsfolyamat játszódik le, é s általában kisebb molekulatö megű termé kek keletkeznek, pl.mű anyagok eseté ben. A kisebb molekulatö meg előnyö s a metabolikus bontásszempontjából. Annak ellené re, hogy a fotokémiai reakciók nagyon hatásosak lehetnek aszerves hulladé k lebontására, ré szarányuk a hulladé klebontásban azonban nagyon kicsinyaz ö nárnyé kolás é s a hulladé k takarása (pl. fö lddel) miatt.

A redoxifolyamatokban elektronleadás (oxidáció) é s elektronfelvé tel (redukció) játszódikle a hulladé k é s a kö rnyezet molekulái kö zö tt, amely termé szetesen egy másik típusúhulladé k is lehet. Redoxifolyamatok játszódhatnak le szerves anyagok kémiai vagybiológiai oxidációja é s változó vegyé rté kű fémhulladé kok (króm, vas, mangán, ón)bomlása során.

A hidrolízis olyan egyensúlyt kialakító protolitikus folyamat, amelyben az egymásra hatóanyagok egyike víz. Ionvegyületeket (sókat) tartalmazó hulladé kok hidrolízisekormutatkozó kémhatást (savas vagy lúgos lesz-e a ké pződö tt oldat) az határozza meg, hogy avíz az ionvegyület kationjával vagy anionjával lé p-e reakcióba.

Ha a víz a BA ionvegyület kationjaival reagál (pl. ammónium-kloriddal), akkor a kémhatássavas lesz:

B+ + 2 H2O = BOH + H3O+

Ha a víz a BA ionvegyület anionjával reagál (pl. nátrium-acetát), akkor a kémhatás lúgoslesz.

A- + H2O = HA + OH-

72

Ha a víz nem lé p reakcióba az ionvegyület (pl. nátrium-klorid) kationjával vagy anionjával,akkor nem kö vetkezik be a hidrolízis, a kémhatás semleges marad.

2 H2O = H3O+ + OH-

A hidrolízis főleg az é szteralapú (szerves foszforsav-é szterek) anyagok lebontásakorjelentős.

A nagy oxigé nigé nyű hulladé kok nem felté tlenül mé rgező vegyületek. Káros hatásukatcsak kö zvetett úton fejtik ki azáltal, hogy ezek a hulladé kok alacsonyabb rendű é lőszervezetek tápanyagai, pl. bakté riumoké , amelyek e vegyületeket oxidatív úton lebontják,é s a lebontott ré szeket a felszabaduló energia segítsé gé vel saját testük é píté sé re használjákfel. A megnö vekedett tápanyag mennyisé ge a bakté riumokat gyors szaporodásra ö sztö nzi, anagyobb bakté riumaktivitás miatt az oxigé nfogyasztás egyre gyorsul. A nö vekvőoxigé nhiány kö vetkezté ben sorra pusztulnak ki az oxigé nigé nyes é lőlé nyek, é s szé lsősé gesesetben az oxigé nhiány olyan mé rté ket is elé rhet, hogy maguk a bakté riumok iselpusztulnak, é s a víz vagy talaj anaerob (oxigé nmentes) jellegű lesz. Termé szetesen az é letebben az esetben sem szű nik meg, csak minősé gileg változik meg; anaerob populációfejlődhet ki, amely az ember számára intenzív, kellemetlen szagával válik é szlelhetővé .Ennek oka az aerob é s anaerob anyagcsere külö nbsé gé ben rejlik (4.6. táblázat).

4.6. táblázatAnyagcsere-vé gtermé kek oxigé ndús (aerob) é s oxigé nmentes

(anaerob) környezetben

Aerob körülmé nyek Anaerob körülmé nyek

Szé n → szé n-dioxidKé n → szulfátokFoszfor → foszfátokNitrogé n → nitrátok

Szé n → szé nhidrogé nekKé n → hidrogé n-szulfidFoszfor →foszfidokNitrogé n → aminok

A nagy oxigé nigé nyű hulladé kok nevüket a lebontásukhoz szüksé ges oxigé nmennyisé gé ből kapták. Ezek az anyagok általában nagy szé ntartalmúak, é s a kö vetkezőegyszerű sített reakcióegyenletet figyelembe vé ve

C + O2 → CO2

12 g szé nhez 32 g oxigé n szüksé ges, amely tö megé ben kö zel háromszoros mennyisé g aszé nhez ké pest.

Nagy oxigé nigé nyű hulladé knak tekinthető tehát minden é lő szervezet által termelt vagyfeldolgozás során ké pződö tt szerves szé nvegyületet tartalmazó - pl. háztartási, textilipari,é lelmiszeripari, papíripari, bőripari, mezőgazdasági szilárd é s folyé kony - hulladé k. Nemtartoznak ebbe a kategóriába - bár szerves szé nvegyületet tartalmaznak - a mű anyagok.

73

Fertő zé st okozó hulladé k

Ez az egyetlen hulladé kfajta, amely a társadalmi-gazdasági fejlődé ssel egyre kevesebbkö rnyezeti problémát okoz. Ennek oka, hogy a helytelen hulladé kkezelé s é s a pusztítójárványok kö zö tti ö sszefüggé s nemcsak egyes emberek számára vált nyilvánvalóvá, hanema társadalom nagy tö bbsé ge számára is.

A fertőző anyagok megjelené sé re lehet számítani a fekáliatartalmú hulladé kok eseté ben,amelyek potenciális veszé lyt jelentenek a kolera, vé rhas, tífusz, tetanusz, fertőzőmájgyulladás terjeszté se miatt. Az ilyen jellegű hulladé kok kö rnyezetbe kerülé se általábanvé letlenszerű , é s a kikerült bakté riumok tö bbsé ge a talajban, vízben elé g gyorsan elpusztul.Éppen ezé rt esetleges jelenlé tükre csak kö zvetett úton, a fekáliás szennyeződé st mindigkísé rő kólibakté riumok jelenlé té ből kö vetkeztetünk. Kivé telek a tuberkulózis, paratífuszkórokozói, amelyek hónapokig is é letké pesek.

Az egé szsé gügyi inté zmé nyek hulladé kai kö zül a biológiai anyagok (vé r, vizelet, váladé k),az egyszer használatos eszkö zö k (pl. katé tercsö vek, injekciós tű k), a kísé rleti állatok, atestré szek é s szervmaradványok stb. kórokozó mikrobái vagy toxinjai nem megfelelőhulladé kkezelé s eseté n, állati vagy emberi megbetegedé st idé zhetnek elő.

Fertőzé st okozó hulladé kok az állati tetemek is. Függetlenül attól, hogy az elhullásmegbetegedé s vagy baleset miatt kö vetkezett-e be, a tetemet fertőzőnek kell tekinteni. Atetem szerves anyagai a talajban, vízben mineralizálódnak; oxigé nmentes kö rnyezetbenanaerob rothadás során metán, ammónia, hidrogé n ké pződik, a levegővel é rintkezőré szeken aerob korhadás játszódik le, amelyet a szé n-dioxid é s víz ké pződé se kísé r. Arothadó tetemben elszaporodhatnak

A tetanuszt, gázö démát Clostridium bakté riumok okozzák. Elhullott állati tetemekterjeszthetik az athrax- (Bacillus anthracis) fertőzé st. Ez az anaerob bakté rium é vekigmegőrzi fertőző ké pessé gé t.

Az állati é s emberi maradványok a talaj típusától függően általában 10...20 é v alattmineralizálódnak. Túl száraz talaj eseté n azonban mumifikálódás, kö tö tt, oxigé nmentesvizes talajok eseté n viaszos konzerválódás kö vetkezhet be; a szö veti zsír zsírsavra bomlik,é s kalcium-, magné ziumionokkal reagálva a ké pződö tt zsírsavók konzerválhatják a tetemetaz újbóli felszínre kerülé sig.

Növé nyi tápanyagké nt viselkedő hulladé k

Bizonyos hulladé k, pl. mű trágyamaradványokat tartalmazó szilárd hulladé k - bárö nmagában az emberre nem mé rgező - kö zvetett úton igen súlyos károkat okozhat, ha ahulladé k kezelé se nem megfelelő.

A nö vé nyek fejlődé sé t általában a rendelkezé sre álló tápanyag korlátozza. Atápanyagfelvé tel során a nö vé ny hozzájut a számára né lkülö zhetetlen elemekhez, anitrogé nhez, a foszforhoz, a ké nhez, a nyomelemekhez. Ezek az anyagok a talajerózió é s

74

oldódása ré vé n kerülnek a vízbe, é s ezt a folyamatot hívják eutrofizációnak. Atermé szetes eutrofizációs folyamat az emberi tevé kenysé g kö vetkezté ben felgyorsult. Azeutrofizáció azonban csak ré szben tulajdonítható a nem megfelelő hulladé kkezelé snek,nö vekedé se olyan mindennapos dolgokra vezethető vissza, mint a fö ldmű velé s, amű trágyahasználat.

Az eutrofizáció a folyamat kezdeté n hasznos lehet, hiszen a vízinö vé nyek által felvehetőtápanyagok koncentrációjának nö vekedé sé vel nő a nö vé nymennyisé g, amely magávalhozza a nö vé nyevő é s ragadozó halak számának nö vekedé sé t is. Ké sőbb azonban az algákrobbanásszerű szaporodása vé get vet ennek a hasznos folyamatnak.

A túlzott mé rté kű eutrofizáció veszé lyé vel kell számolni minden oldható foszfát- é snitrogé ntartalmú hulladé k elhelyezé sekor, ugyanis a kioldódott sók a talajvízzel eljuthatnaka folyókba, tavakba é s a víz minősé ge jelentősen megváltozhat. A foszfor külö nö senveszé lyes a vízminősé g szempontjából, ugyanis a vízgyű jtőbe jutó foszfor gyakorlatilagnem távozik el, mert állandó kö rforgást vé gez .

A víz foszfortartalmát felvevő nö vé nyek, továbbá a nö vé nyeket é s egymást elfogyasztóhalak elhalt maradványai a fené kiszap ré szé vé válnak. Az iszap biológiai bomlásakö vetkezté ben a nö vé nyi é s állati szö vetekben koncentrálódott foszfor újra oldhatóvá válik,é s a kö rfolyamat folytatódhat. Bizonyos mennyisé gű foszfor eltávozására lehet számítaniabban az esetben, ha a vízterületen nagy számban é lnek olyan é lőlé nyek, amelyekfejlődé sük első szakaszát vízben tö ltik, majd kifejlett állapotukban é letüket a szárazfö ldö nfolytatják (pl. árvaszúnyog).

Á sványolaj-tartalmú hulladé k

Az ásványolaj kémiai szempontból nem azonos alkotóré szekből áll, így a kö rnyezettelkülö nbö ző módon lé p kapcsolatba. Az olajos hulladé kok külö nbö ző szé nhidrogé nekszázait tartalmazhatják. A szé nen é s hidrogé nen kívül ké n, oxigé n, nitrogé n é snyomelemek találhatók bennük. Az olajos hulladé kok általában ugyanazokat a vegyületekettartalmazzák, de mindig külö nbö ző arányban.

A kö rnyezetbe kikerülő olajos hulladé k változatos kémiai átalakulásokon megy keresztül.Ha az olajos hulladé k a benziné hez hasonló forráspontú frakciókat tartalmaz, jelentősré szük elpárolog. A tö bbit a talajré szecské k adszorbeálják, vagy vízzel é rintkezve olyanemulzió ké pződik, amelyet az ásványolajban található külö nbö ző gyantás, aszfaltos jellegűanyagok stabilizálnak. Az ásványolaj alkotóré szeinek jelentős ré sze biológiailag bontható,azonban ezé rt a biológiai bontásé rt, amely jelentős mennyisé gű oxigé nt igé nyel, akö rnyezet oxigé nhiányával fizetünk. A lebontás csak oxigé ndús kö rnyezetben bakté riumoksegítsé gé vel valósulhat meg, ezé rt rendkívül veszé lyes a talaj olajjal való szennyeződé se,mivel az oxigé ntartalom pótlása a talajban rendkívül lassú folyamat. Éppen ezé rtkifejezetten rossz eljárás az, amikor a kiö mlö tt, víz felszíné n úszó olajszennyeződé stsüllyesztőszerekkel, pl. cementtel, té glaporral távolítják el. A kezelőanyag felületé nadszorbeálódott olaj a meder oxigé nnel kevé ssé ellátott alján rakódik le, é s ezáltal alebomlás jóval lassabban megy vé gbe, mint a felszín kö zelé ben. Oxigé nmentes

75

kö rnyezetben az olaj nem bomlik biológiailag, hiszen maga az ásványolaj is anaerobbomlás vé gtermé ke.

Az eddigiek alapján az ásványolaj-tartalmú hulladé kok viselkedé se azonos a nagyoxigé nigé nyű hulladé koké val. Azé rt sorolják külö n csoportba őket, mert nemcsak nagyoxigé nigé nyű ek, de igen nagy a toxicitásuk. Ebből a szempontból külö nö sen veszé lyes akis forráspontú aromás szé nhidrogé n tartalom (pl. benzol, toluol, xilol), továbbá akondenzált gyű rű s aromás szé nhidrogé nek (pl. naftalin, antracé n, fenantré n). Ezek avegyületek zsíroldható tulajdonságuk ré vé n beé pülnek a test szö veté be (pl. hal, kagyló), é selfogyasztásuk eseté n jelentős ízelváltozást vagy pusztulást okoznak. A hulladé kbólszármazó ásványolaj-szennyeződé s további kellemetlen tulajdonsága, hogy nem bonthatóle teljesen biológiailag. Az elágazó szé nláncú é s a 32 szé ntatomszámnál hosszabbszé nhidrogé nek mikrobiológiailag inertek, é s a bontási folyamat lezajlása után aszfaltoscsomócskák formájában visszamaradnak. Ilyen jellegű szuroklabdák - amelyek né hánymiligrammtól kezdve tö bb kilogramm tö megű ek is lehetnek - gyakran é szlelhetők atengereken, amelyek olajkiö mlé sek, tartályhajók ballasztvíz-kibocsátásának vé gsőmaradványai.

Növé nyvé dő szer-tartalmú hulladé k

Nö vé nyvé dő szerek alkalmazása né lkül a jelenlegi tudásunk szerint, sajnálatos módon amai termé sátlagok nem é rhetők el. Az óriási tö megű felhasználás, ill. ezen anyagokgyártása során jelentős mennyisé gű hulladé k ké pződik. A nö vé nyvé dőszer-tartalmúhulladé kok (eldobált csomagolóeszkö zö k, elfolyás) hatása, é s a kö rnyezetben bekö vetkezőváltozás hasonló a cé lzottan kijuttatott szereké hez, csak a hulladé kok eseté ben ez a hatásfokozottan jelentkezhet.

A nö vé nyvé dő szereket felhasználásuk alapján a kö vetkezőké ppen csoportosíthatjuk:Inszekticidek → rovarö lő szerekFungicidek → gombaö lő szerekHerbicidek → gyomirtók,Rodenticidek → rágcsáló elleni szerek,Molluszkicidek → csigák elleni szerek,Nematocidek → mikroszkopikus é lőlé nyek, fonálfé rgek ellen.

A nö vé nyvé dő szerek kémiai szempontból a kö vetkező vegyületcsoportokba sorolhatók:klórozott szé nhidrogé nek, klórfenoxisavak, szerves foszforsav-é szterek, karbamátok, egyé bvegyületek.

Kló rozott szénhidrogénekA klórozott szé nhidrogé nek rovarö lő szerké nt hosszú ideig uralkodó szerepet tö ltö ttek be,mivel igen hatásosak voltak é s aktivitásukat sokáig megtartották. A klórozottszé nhidrogé nek hosszú é lettartama a hulladé kkezelé s szempontjából kifejezetten káros.(Nö vé nyvé dő szerek é lettartamának azt az időt nevezzük, amely alatt 95 %-oshatáscsö kkené s kö vetkezik be.)

76

Hatáscsö kkené sen azt é rtjük, hogy a nö vé nyvé dő szerek kémiai vagy biológiai folyamatoksorán inaktív formává alakulnak. A hulladé k kezelé se szempontjából is a hatáscsö kkené sté rdemes figyelembe venni, ugyanis a lebomlási idő nem ad megfelelő tájé koztatást azanyag veszé lyessé gé re vonatkozóan. Előfordulhat, hogy egy nö vé nyvé dő szer elsőlebomlási termé ke kö rnyezetvé delmi szempontból sokkal veszé lyesebb, mind a kiindulásanyag (pl. egyes nyújtott hatású szerves foszfátok).A lassan lebomló klórozott szé nhidrogé nek - amelyek termé szetesen nemcsaknö vé nyvé dőszer-maradványok lehetnek, hanem egyé b, iparban használatos anyagok, pl.klórozott aromás szé nhidrogé nek, poliklórozott bifenil - veszé lyessé ge abban rejlik, hogy alassú bomlás miatt bizonyos é lőlé nyekben feldúsulhatnak (pl. a hosszú é veken át használt,majd betiltott DDT).

A kö rnyezetbe kikerülő klórozott szé nhidrogé nek lebomlásának első szakasza általábanvalamilyen é lő szervezetben valósul meg úgy, hogy az apoláros jelleg a molekula egy vagytö bb csoportjának oxidatív átalakításával (hidroxil- vagy karboxilcsoportok kialakulása)szű nik meg, é s ezáltal a szervezetből kiválasztható. A vízoldhatóvá vált, eredeti biológiaiaktivitását elvesztő vegyület ezután a tö bbi szerves vegyületekhez hasonlóan bomlik le.

Külö n meg kell említeni a poliklórozott bifeniltartalmú /PCB) hulladé kot. A poliklórozottbifenilek nem használhatók nö vé nyvé dő szerké nt, mivel felezé si idejük 10...15 é v, de igenkiváló stabilitásuk miatt az iparban sok helyen használják, pl. hőkö zlő folyadé kké nt,transzformátorfolyadé kké nt, hidraulikai rendszerek kö zvetítő folyadé kaké nt. A PCB-tartalmú hulladé k emberre né zve erősen mé rgező hatását az 1968-ban Japánban megtö rté ntmé rgezé s bizonyította. Egy hőcseré lő-meghibásodás kö vetkezté ben é tolaj szennyeződö ttPCB-vel, é s kö zel ezer ember eseté ben é szleltek súlyos elváltozásokat (szemkárosodást,kelé seket, torzszülé st). PCB-mé rgezé ssel lehet számolni, ha bifeniltartalmú hulladé k kerüla folyóvízbe, ugyanis az ivóvíztermelé sné l a klórozás során a bifenilből poliklórozottbifenilek ké pződnek. A hosszú felezé si idő, a nagy hőállóság, az erős toxicitás miatt aPCB-tartalmú hulladé k a legveszé lyesebb hulladé kok kategóriájába tartozik.

Kló rfenoxisavakA klórfenoxisavak származé kai gyomirtó szerké nt használatosak. Az indolecetsavval(auxin) azonos hatású nö vekedé s-szabályzó hormon. Nagy adagban alkalmazva a nö vé nyállandó nö vekedé sre ké nyszerül, é s felé lve tartalé kait elpusztul. Ezek az anyagok nemmé rgezők, é s kö zelítőleg né gy hé t alatt lebomlanak.

A klórfenoxisavak látszólagos ártalmatlanságuk ellené re nem veszé lytelen vegyületek,mivel gyártásuk során dioxin is keletkezik, amely a technológiai folyamattól függőenkülö nbö ző mé rté kben, de mindig jelen van a vé gtermé k klórfenoxisavakban mintkísé rőanyag. Ugyancsak dioxinszennyezé s kísé ri a faanyagok vé delmé re alkalmazottpentaklórfenolt is.

A dioxin rendkívül stabil vegyület, amely súlyos fejlődé si rendellenessé get okoz, ezé rt adioxintartalmú hulladé k kezelé se külö nö s elővigyázatosságot kíván.

Szerves foszforsav-é szterek

77

A nö vé nyvé delemben alkalmazott klórozott szé nhidrogé nek számos nem kívánatos hatásátfelismerve fejlesztetté k ki a szerves foszforsav-é szter tartalmú hatóanyagokat. Az ilyentípusú szereket tartalmazó hulladé k jóval mé rgezőbb az emberre é s állatra, mint a klórozottszé nhidrogé nek, viszont termé szetes kö rülmé nyek kö zö tt gyorsan lebomlik. A gyorslebomlás előnyö s, mivel a kártevők így nehezebben tudnak alkalmazkodni hozzá, azazkisebb a rezisztencia kialakulásának veszé lye. A gyors lebomlás hátránya, hogy a szertgyakrabban kell alkalmazni, ezáltal a hulladé kké pződé s is nő.

A kö rnyezetbe kikerülő szerves foszforsav-é szterek lebomlása nem mikrobiológiai úton,hanem egyszerű kémiai úton, víz hatására bekö vetkező hidrolízissel valósul meg.

Bizonyos szerves foszforsav-é szterek termé szetes kö rnyezetben sokkal mé rgezőbbvegyületté alakulnak át, é s ezáltal hatásuk időben elnyújtottá válik. A paration pé ldáulenzimatikusan vagy levegőn a kiindulási vegyületné l né gyszer mé rgezőbb vegyülettéoxidálhat.

Karbamá tokAz inszekticid csoportba tartozó vegyületek, hatásuk azonos a szerves foszforsav-é sztereké vel, azzal a külö nbsé ggel, hogy melegvé rű ekre nem kifejezetten mé rgezők.

A karbamátok fé ny vagy víz hatására viszonylag gyorsan lebomlanak olyan vegyületekké ,amelyek már nem mé rgezők, é s a lebomlási termé kek mikrobiológiailag feldolgozható.

Műanyaghulladé k

A szintetikus polimerek, mű anyagok olyan makromolekulák, amelyek molekulatö mege10.000 ... 1.000.000 lehet, é s a molekula ismé tlődő csoportokat tartalmaz. Amakromolekulák az é lő szervezetben sem ismeretlenek, pl. kemé nyítő, cellulóz, proteinek.Ezeket a vegyületeket az é lő szervezet é píti fel, tehát ezek a molekulák biológiailag islebonthatók.

A szintetikus makromolekulák azonban gyakran nem bonthatók biológiailag, sőt gyártásuksorán kémiai módszerekkel igyekeznek meghosszabbítani é lettartamukat. Ezek az anyagokhasználat után hulladé kké nt kerülnek a kö rnyezetbe, ahol bár mé rgező hatást nem fejtenekki, az é vtizedekig megmaradó tejeszacskó, mű anyag pohár eszté tikai é s hulladé klerakásiproblémákat okoz. A mű anyaghulladé kok eseté ben gondolni kell arra is, hogy ezek azanyagok a szerves polimer molekulán kívül más anyagokat is tartalmaznak, pl.plaszticizáló szereket (ftálsav-é szterek, poliklórozott bifenilek), tö ltőanyagokat (fa, üveg,azbeszt, ásványi őrlemé nyek). E kísé rő anyagok tulajdonságait szinté n figyelembe kellvenni a hulladé kkezelé skor. A poliklórozott bifenilek é geté skor nagy hőállóságuk miattbomlás né lkül a lé gkö rbe kerülhetnek. Az azbeszt az elé getett anyag maradé kaké nt okozhulladé klerakási problémát.

A szintetikus polimerek viselkedé sé t termé szetes kö rnyezetben felé píté sük é s anyagiminősé gük határozza meg. Számos szé nhidrogé n-alapú polimer (polietilé n, polipropilé n)kémiai é s mikrobiológiai reakcióké szsé ge a kőolaj nagy forráspontú frakcióihoz

78

hasonlíthatók, é s így rendkívül hosszú é letű ek. A mű anyagok kö zül csak nagyon kevé s az,amelyik valóban biológiai úton, mikroorganizmusok ré vé n bontható. A jelenleghasználatos mű anyagok kö zül csak az alifás é sztercsoportokat tartalmazó polié sztereké rzé kenyek a mikrobiológiai bontásra. A vinilpolimerek (PVC) kö rnyezeti kö rülmé nyekkö zö tti degradációja csak látszólagos, mivel a mechanikai szilárdság csö kkené se,elporlódása csak a benne levő lágyító eltávozásának a kö vetkezmé nye. A polimer molekulavalójában nem bomlik.

A lineáris szé nhidrogé nek általában nem bonthatók abban az esetben, hamolekulatö megük 450-né l nagyobb (kb. 32 szé natomszám). A polié szter té nylegesbiológiai feldolgozását meg kell hogy előzze a lánchasítás, amelyet extracelluláris (sejtenkívüli) enzimek vé geznek el. A polimer lánc hasítása azonban nemcsak biológiai úton,hanem fé ny hatására is bekö vetkezhet. A napsugárzás valóban ké pes bizonyos polimerekdegradációját előidé zni, azonban csak olyan polimereké t, amelyek 290 nm-né l hosszabbhullámhosszon abszorbeálnak. A 290 nm-né l rö videbb hullámhosszú fé ny nem jut elFö ldünk alsóbb ré tegeibe az ózonré teg szű rőhatása kö vetkezté ben. A legtö bb polimerfé nyabszorpciós maximuma 290 nm-né l rö videbb tartományba esik, ezé rt a fotobomlásnem számottevő. A polisztirolok eseté ben azonban a molekula jelentős mennyisé gűfenilcsoportot tartalmaz, amelynek abszorpciója 290 nm kö rüli, így polisztirolból ké szülttermé kek fé ny hatására bomlanak.

A fotobomlás egy kö ztitermé ken keresztül is megvalósulhat. Egy ilyen kö ztitermé k apolimer molekulából é s az oxigé nmolekulából ké pződö tt komplex, amely afé nyabszorpciót a hosszabb hullámhosszak felé tolja el. Az ö sszetett fotokémiai reakciókeredmé nyeké ppen peroxidok, majd külö nbö ző lánchosszúságú hasadási termé kekkeletkeznek.

A polimerek fotokémiai reakcióinak ismerete tette lehetővé , hogy olyan mű anyagokatállítsanak elő, amelyek hulladé kké nt termé szetes kö rülmé nyek kö zö tt elfogadhatósebessé ggel bomlanak. A mű anyagok é lettartamának megrö vidíté sé re a kö vetkezőmódszerek alkalmazhatók:

− karbonilcsoportok beé píté se a polimer láncba;− ké sleltetett fotokémiai bomlás fémkelátokkal;− biológiailag kö zvetlenül bontható polimerek előállítása.

Karbonilcsoportok beé píté se a polimer lá ncbaA karbonilcsoportok megfelelő energiájú fé ny abszorpciója szé n-szé n kö té sfelhasadástidé zhet elő. Számos mű anyag tartalmaz karbonilcsoportokat, amelyek a feldolgozás soránké pződö tt peroxidok bomlása útján keletkeznek, de ezek mennyisé ge általában nemelegendő ahhoz, hogy a polimernek fé ny hatására jelentősen megváltozzanak a fizikaitulajdonságai. A karbonilcsoportok száma lé nyegesen nö velhető, ha a monomert egykarbonilcsoportot tartalmazó vegyület kis mennyisé gé vel (kb. 1 %) kopolimerizáljuk. Ez amennyisé g nem változtatja meg lé nyegesen a kopolimer tulajdonságait a tiszta polimeré velö sszehasonlítva, viszont a termé ket fé nyabszorpcióra teszi ké pessé .

79

Ilyen jellegű fé nyé rzé kenyíté s valósítható meg polisztirol eseté ben, amikor is asztirolmonomert 1 % fenil-vinil-ketonnal kopolimerizálják.

A karbonilcsoport alkalmazása rendkívül előnyö s, ugyanis az abszorpció maximuma 300 ...325 nm hullámhossz-tartományban van. A fotobomlásnak ez a kritikus tartománya. Azablaküveg mö gö tt elhelyezkedő fé nyé rzé kenyített polimerből ké szült tárgyak azonban nemkárosodnak, mivel az ablaküveg csak a 325 nm-né l hosszabb hullámhosszúságú fé nytengedi át. Ebből kö vetkezően a mű anyag használati eszkö z mindaddig stabil marad, amíg atalaj felszíné re kikerülve hulladé kká nem válik. A fé nyé rzé kenyített polisztirolból ké szülteldobható poharak, palackok 2...3 hé t alatt olyan jól nedvesíthető kis szé natomszámú porráesnek szé t, amelyeket a talajlakó mikroorganizmusok már fel tudnak dolgozni.

Savtartalmú hulladé k

A termé szetes vizek savasságának legfőbb okozója a savas eső é s a folyé kony hulladé kké ntjelentkező bányavíz. A savas bányavízzel elsősorban a ké ntartalmú é rcek (cink, ré z, ólom)é s a piritet is tartalmazó szé n bányászatánál kell számolni.

A té nyleges szennyező anyag általában ké nsav é s vasvegyületek. Ezek az anyagok a levegő,a víz é s a szulfidos é rcek (pl. a pirit) kémiai reakciói során keletkeznek, bizonyosbakté riumok hatására:

2 FeS2 + 7 O2 + 2 H2O → 2 FeSO4 + 2 H2SO4

Ez a folyamat mind a fö ld alatti, mind a külszíni fejté sekné l előfordulhat. A folyé konyhulladé kké nt jelentkező bányavíz savasodása fokozódik, amikor a levegő oxigé nje avas(II)iont vas(III)ionná oxidálja.

4 FeSO4 + 10 H2O + O2 → 4 Fe(OH)3 + 4 H2SO4

A savas bányavíz é s az egyé b oldható savas komponenseket tartalmazó hulladé kok, annakellené re, hogy nem kifejezetten mé rgezők, mé gis komoly károkat ké pesek okoznikö rnyezetünkben.

A savas jellegű hulladé k egyik veszé lye, hogy vagy kö zvetlenül, vagy a csapadé kkal avízgyű jtőbe jut, ahol a víz termé szetes állapotára jellemző kémiai egyensúlyi viszonyokatmegbontja.

A savas jellegű hulladé k veszé lyessé ge a talaj eseté ben is kö zvetett módon nyilvánul meg.Oldóhatása ré vé n a talaj szemcsé iből mé rgező fémeket oldhat ki, amelyek kö zül a talajagyagásványaiból felszabaduló alumíniumion a legkellemetlenebb a nö vé nyek számára. Aszabad alumíniumion ugyanis gátolja a gyö ké rsejtek osztódását, é rzé kennyé teszi anö vé nyeket a másodlagos fertőzé sekre. A savas eső erdőpusztító hatása is a talajö sszeté telkedvezőtlen változására vezethető vissza.

Mé rgező fé mtartalmú hulladé kok

80

Nem minden fémet tartalmazó hulladé k jelent kiemelt veszé lyt a kö rnyezetre, viszontszámos fémről bebizonyosodott, hogy súlyos kö rnyezetkárosodást okoz, ha beé pül abioszfé ra kö rfolyamataiba.

A szerves vegyületek, mint ahogy azt az előzőekben láttuk, előbb vagy utóbb biológiailagvagy kémiailag lebomlanak. A fémek azonban nem bomlanak le, csak megváltoznak, sőtgyakran mé rgezőbb hatásúvá alakulnak át, é s stabil vegyületeik nagy távolságokat tesznekmeg (ionvándorlás). A bioszfé ra fémszennyeződé sé nek legfőbb veszé lye a biológiaikoncentrálódás lehetősé ge a táplálé klánc vé gé n, amely az é lő szervezet pusztulásához isvezethet.

A biológiai dúsulás lehetősé gé re a tragikus kimenetelű Minamata-kór hívta fel a figyelmetaz 1950-es é vekben. A japán Minamata-ö bö l halászain súlyos megbetegedé seket é szleltek,é s eredetükre csak akkor jö ttek rá, amikor az ö bö lbeli tengeri madarakon é s macskákon ishasonló tünetek jelentkeztek. A gyanú a kö zö sen fogyasztott táplálé kra, a halra terelődö tt,amely mint kiderült, jelentős mennyisé gű higanyt tartalmazott. A higanyt tartalmazóhulladé kot a kö zeli mű anyaggyár helyezte el az ö bö lbe.A fémtartalmú hulladé kok kö zül a krómot, kadmiumot, ónt, ólmot é s higanyttartalmazóakat tárgyaljuk, abból a szempontból, hogy milyen hatással van rájuk akö rnyezet, ill. azok milyen változásokat idé zhetnek elő.

KrómÁ ltalában úgy ismerjük, mint inert anyagot, amely dekorációs vagy vé dőré tegké nthasználatos. Kiváló korrózióállósága miatt az acé l ö tvö zőanyaga. Oldható sói a kromátok,amelyeket számos technológiai folyamatban használnak. A krómtartalmú hulladé kokeseté ben a króm(VI)ion kiszabadulása jelent gondot, mivel nagymé rté kben mé rgező,továbbá rákkeltő hatása is ismert. A króm(VI)ion azonban erős oxidálószer, így a talajbané s a vízben található szerves anyagokat oxidálja, mikö zben kevé sbé mé rgezőkróm(III)ionná alakul át amely oldatban hidroxid formájában kicsapódik.

KadmiumA kadmium kémiailag a cinkhez hasonló. A cink nem mé rgező, de a kadmium az egyiklegmé rgezőbb nehé zfém. Az ipari hulladé kok gyakran tartalmaznak kadmiumot, pl.bizonyos narancsszínű vagy piros festé kek kadmium-szulfidot vagy szelenidet. Bár ezek avegyületek jóré szt oldhatatlanok, ez a tulajdonságuk nem felté tlenül jelenti azt, hogybiológiailag inertek. Számos bakté rium ismeretes, amely a szervetlen szulfidokat oldhatószulfátokká oxidálja. Az eddig ismert legsúlyosabb kadmium-mé rgezé s Japánban tö rté nt(Itai-Itai kór), amikor is a lakosság olyan rizstől betegedett meg, amelyet egykadmiumbánya hulladé k vize által szennyezett folyóból ö ntö ztek termeszté sekor.

Ón, ó lomNagyon sokfé le hulladé k tartalmaz ónt, pl. a konzervdobozok fémónt, a tartósítószerrelkezelt fa gombaö lő szereket, a PVC szerves ónvegyületeket. A szerves ónvegyületekö nmagukban mé rgezők, azonban kö rnyezeti hatásra mikrobiológiai é s fotokémiaifolyamatok során viszonylag gyorsan lebomlanak szervetlen ón-oxidra vagy valamilyensóra, amely már nem mé rgező.

81

A kö rnyezetbe kerülő ólom nagyobb ré sze a kö zlekedé sben elé getett üzemanyagólomtartalmából származik. Ólomtartalmú hulladé k lehet a bázisos ólom-karbonátottartalmazó fehé r, ólom-kromátot tartalmazó sárga é s ólom-oxidot tartalmazó vö rö sfesté kmaradvány. Miután gyermekek eseté ben sok ólommé rgezé s tö rté nt azemé sztőrendszerbe jutott festé kré szecské k miatt, az ólomtartalmú festé kek helyettesíté sé reszámos más anyagot alkalmaznak.

HiganyA higanytartalmú hulladé kok a higanyt szerves é s szervetlen higanyvegyületek, fémhiganyalakjában tartalmazhatják. A villamos ipar, az elektrolitikus alkáli-klorid-gyártás, afogászat főleg fémhigany tartalmú hulladé kot termel, a mezőgazdaság é s a gyógyszeriparszerves é s szervetlen higanyvegyületekkel szennyezheti kö rnyezetünket.

Az elemi higany a másik ké t csoporthoz ké pest kevé sbé mé rgező. Jelentős gőznyomásamiatt gyorsan párolog. Mivel a fémhigany (pl. fogászati amalgám) szájon keresztül nemfejt ki mé rgező hatást, ezé rt az ilyen jellegű szennyezé sekre korábban nem fektettek kellőhangsúlyt. Ma már ismeretes azonban, hogy a fémhigany-tartalmú hulladé kok azáltalválnak veszé lyessé , hogy biológiai úton vízoldható vegyületekké alakulnak át.

A szerves higanyvegyületek eredeti alakjukban is igen mé rgezők, mivel zsíroldhatók, é s amagasabbrendű szervezetek nem tudják lebontani, ill. kiválasztani. Emiatt jelentős afelhalmozódás veszé lyes a táplálé kláncolaton keresztül.

A higany a termé szetben kémiai é s mikrobiológiai reakciók sorozatán keresztül egyé rdekes kö rforgásban vesz ré szt. A szervetlen higany-szulfidot (HgS) mikroorganizmusokoldható higany(II)sókká tudják alakítani, amelyek bizonyos bakteriális enzimek hatásáraelemi higannyá redukálhatók. A ké pződö tt elemi higany vagy elpárolog, vagy a jelen levőhigany(II)kationnal egyensúlyt teremtő reakció során higany(I)só ké pződik.

A higany(II)iont bizonyos bakté riumok kobalttartalmú koenzimjükkel (B12-vitamin)metilezni tudják, é s metil-higany-kation (CH3Hg+) vízoldható, így a vizes fázisból az é lőszervezetek által kö nnyen felvehetővé válik, é s beé pül a táplálé kláncolatba.

A metil-higany ionos formában (CH3Hg+) vízoldható, így a vizes fázisból az é lőszervezetek által kö nnyen felvehetővé válik, é s beé pül a táplálé kláncolatba. A dimetil-higany [(CH3)2Hg] illó vegyület a lé gkö rbe párolog, ahol fotobomlás során elemi higanyké pződik.

Ez a termé szetes kö rfolyamat a higanytartalmú hulladé kok lerakása szempontjából igenfontos tanulság. Nevezetesen a fémhigany é s a szervetlen higanyvegyületek ugyanolyanveszé lyes anyagok, mint a szerves higanyvegyületek, ugyanis a fémhiganyból é s aszervetlen higanysókból is ké pződhet termé szetes kö rülmé nyek kö zö tt a testszö vetekbe,külö nö sen az agyszö vetbe beé pülő metil-higany-kation.

Különböző fémeket együttesen tartalmazó hulladé kA külö nbö ző fémeket együttesen tartalmazó hulladé k kategóriájába tartozik a szé ntüzelé shulladé ka a salak é s a hamu. A szé n számos elemet tartalmaz, igaz csak nagyon kis

82

koncentrációban. Az eltüzelé s után visszamaradó salakban, hamuban azonban ezek afémek feldúsulhatnak.

Ezek az elemek általában oxidok, szilikátok alakjában jelennek meg. A savas esőnek kitettsalakból azonban igen nagy mennyisé gű nehé zfém oldódhat ki, amely külö nbö zőreakciókban vehet ré szt.

83

4.2.4.3. Hulladé khasznosítás

A hulladé khasznosítás az a technológiai tevé kenysé g, amelynek során az eredetirendelteté sük szerint tovább nem használható anyagokat kö zvetlenül (átalakítás né lkül,eredeti állapotban) vagy kö zvetve (átalakítást kö vetően), a termelé si vagy szolgáltatásifolyamatok kezdeté n ré szben vagy teljes egé szé ben a forgalomba hozatal é s akö rnyezetvé delem kö vetelmé nyeinek, valamint a felhasználók igé nyeinek megfelelőtermé kké (annak lé nyeges ö sszetevőjé vé ) alakítják.

A hasznosítási eljárást kö vetően a hulladé k mint másodnyersanyag, ill. energiahordozókvagy mint fé lké sz, ill. ké sztermé k kerül vissza a termelé si folyamatba, esetleg kö zvetlenfelhasználásra.

A hulladé khasznosítás maradé k anyagai további ártalmatlanítást igé nyelnek.

A hulladé khasznosítás gazdasági vonatkozásai

A termelé s során munkát é s energiát fordítanak arra az anyagra is, amely vé gül nem é pül bea ké sztermé kbe. Ha a hulladé kot nem hasznosítják, az említett ráfordítások a társadalomszámára elvesztett é rté kek, az újratermelé s kö ltsé geit nö velik é s a fogyasztót terhelik.

A hulladé kok hasznosítása mellett jelentős gazdasági é rdekek is szólnak. A magyargazdaság ö sszes termelé si kö ltsé gé nek anyaghányada 67%. Ebben a hasznosítotthulladé kok aránya kb. 5%. A termelé si folyamatok során felhasznált nyersanyagnakugyanakkor mintegy 65%-a a hulladé kban jelenik meg. A további 35% a felhasználáskö vetkezté ben hosszabb-rö videbb idő után hulladé kká válik.

A hulladé k hasznosítása a kö vetkező előnnyel jár:

− csö kkenti a nyersanyagforrások kitermelé sé t;− nem terheli a termé szeti é s az é pített kö rnyezetet;− energia-megtakarítást jelent, mert a hulladé kból származó másodnyersanyagok

feldolgozása általában kevesebb energiát igé nyel, mint az eredeti nyersanyagokátalakítása.

Az elmúlt é vtizedek tapasztalatai alapján a kö vetkező időszakban meg kell vizsgálni, hogya rendelkezé sre álló nyersanyagké szletek mennyi ideig ké pesek az igé nyeket kielé gíteni.Ennek megfelelően cé lszerű kidolgozni azokat a technológiai eljárásokat, amelyek során amásodnyersanyagok a termelé s kiindulási anyagaivá válhatnak.

Né hány gyakorlati pé lda a másodnyersanyagok felhasználására:A másodnyersanyag felhasználásával járó energia-megtakarításnak számottevő gazdaságielőnyeit é rzé kelteti a 4.7. táblázat, amely 1 tonna (elsődleges ill. másodlagos) nyersanyagfelhasználásának energiaigé nyé t mutatja be külö nbö ző iparágak területé n.

84

4.7. táblázat1 t anyag felhasználásának energiaigé nye

(109 J/t)

Iparág Másodlagosnyersanyagok

Első dlegesnyersanyagok

PapírgyártásMű anyagiparÜ vegipar

Acé lgyártásAlumíniumgyártás

2,940,421,262,528,40

6,3...10,52,9411,7625,258,8

A hulladé khasznosítás környezetvé delmi vonatkozásai

A hulladé khasznosításnak a gazdasági előnyö kö n kívül jelentős kö rnyezetvé delmi hasznais van. Ezek az alábbiak:

− a hasznosításra kerülő hulladé k üzemi átmeneti tárolása tö bb esetbenmegtakarítható, ezáltal a kö zvetlen szennyezé s é s a káros hatás megelőzhető;

− lé nyegesen csö kken az elszállítandó hulladé k té rfogata é s tö mege;− a hulladé khasznosítással megelőzhető a hulladé k ellenőrizhetetlen kö rülmé nyek

kö zö tti elhelyezé se a kö rnyezetben;− csö kken a lerakásra szóba jö hető területek igé nybevé tele, ill. a szennyeződé s;− a hasznosítás lé nyegesen kisebb kö rnyezetszennyeződé ssel jár, mint a jelenleg

leggyakrabban alkalmazott lerakás, ill. é geté s;− csö kkenti a megbetegedé si, fertőzé si veszé lyeket.

Ö sszessé gé ben a hulladé khasznosítási technológiák szervezett, ellenőrzö tt alkalmazásávalmegelőzhető é s csö kkenthető a potenciális szennyezé s veszé lye. Az adott hulladé k nemválik szennyező anyaggá, é s ezáltal megelőzhető a gyakran visszafordíthatatlankö rnyezetkárosítás (4.8. táblázat).

4.8. táblázatA hulladé khasznosítás elő nyei

A környezetkárosodásCsökkenté se

Papír Alumínium Vas é s acé l

Az energiafelhasznás csö kkenté se, %A selejt é s hulladé k csö kkenté se, %A levegőszennyezé s csö kkenté se, %

30...5513095

90...9510095

60...709530

85

A települé si hulladé k hasznosítása

Szilá rd hulladé kA települé si szilárd hulladé k hasznosítása ké t úton kö zelíthető meg:

− a háztartásokban keletkező hulladé kot vagy a keletkezé s helyé n, vagy adottgyű jtőhelyen az erre a cé lra rendszeresített edé nyzetben cé lszerű a főbbö sszetevők szerint külö n egymástól elválasztva gyű jteni (szelektívhulladé kgyű jté s);

− a vegyesen keletkező é s ö sszegyű jtö tt háztartási hulladé kot adott speciálisanyaghalmazké nt kezelik, szé tválogatják vagy a hulladé ktö meget együtthasznosítják.

A települé si szilárd hulladé k hasznosításának főbb technológiai eljárásai:

− a hulladé k-ö sszetevők mechanikai szé tválasztása, tisztítása é s előké szíté se iparinyersanyaggá;

− a szilárd hulladé k biológiai lebontása;− a szilárd hulladé k energetikai hasznosítása.

A települé si szilárd hulladé k biológiai úton való hasznosítása ké tirányú lehet:

− a hulladé k komposztálása (aerob lebontás);− a hulladé k anaerob lebomlása során keletkező ún. biogáz hasznosítása.

Tö bbé ves kutatási-fejleszté si munka eredmé nyeké ppen már rendelkezé sre állnak azok azeszkö zö k, amelyekkel elmé letileg a hulladé kból az ö sszes hasznosítható komponensviszavezethető lenne. Gyakorlatilag azonban meg kell elé gedni (elsősorban gazdaságikorlátozó té nyezők miatt) azoknak a komponenseknek a visszanyeré sé vel, amelyekré szaránya a hulladé kban jelentős é s mint másodnyersanyag viszonylag jól é rté kesíthető.

Folyé kony hulladé kA települé si folyé kony hulladé k kezelé sé nek fő területe a mezőgazdasági elhelyezé sselegybekö tö tt hasznosítás.

A hasznosítási technológiák lé nyegé ben az elhelyezendő hulladé k halmazállapotátólfüggően változnak.

A kö zcsatornába nem jutó folyé kony hulladé k, valamint a folyé kony szennyvíziszapártalmatlanítására hazánkban is elterjedt módszer a kevert trágya előállítása.Alkalmazásával nemcsak az ártalmatlanítás gondjait csö kkentik, de a kapott szerves trágyamezőgazdasági elhelyezé sé vel a hulladé kot hasznosítják.

A kevert trágya előállításához felhasználható alapanyagok:

− lakóházak, üzemek vagy kö zinté zmé nyek (vízö blíté ses vagy vízö blíté s né lküli)folyé kony hulladé kgyű jtő berendezé seinek tisztítása során kitermelt fekália;

86

− a települé si (kommunális) szennyvíztisztítókban a lakóházak é s üzemek vagykö zinté zmé nyek folyé konyhulladé k-gyű jtő berendezé seinek tisztítása soránkitermelt nyers- vagy kirothasztott iszap;

− az ipari üzemek szennyvíztisztítójából kikerülő, trágyaké szíté sre alkalmas, nemmé rgező szerves iszap (szeszgyári, húsipari, cukorgyári iszap).

A keverőanyagokat a felsorolt folyé kony hulladé kok felszívatására, keveré sé re használják.Felhasználható bármilyen keverőanyag, ha általa a szabvány szerinti trágyaminősé gelé rhető. Ilyen keverőanyag a tőzeg, lápfö ld, a kukoricaszár a fű ré szpor stb. (E témakö rté rintjük a biológiai hulladé kkezelé s kapcsán is.)

A termelé si hulladé k hasznosítása

Fémek (vas, színesfémek)Legnagyobb mennyisé gű a vas- é s acé lhulladé k kohászati hasznosítása.

Az acé lmű vek ré szesedé se az ö sszes hulladé k vas felhasználásában tö bb mint 80 %, avasö ntö dé ké alig haladja meg a 10 %-ot. A vas- é s acé lhulladé k felhasználásában tehát azacé lgyártásnak van dö ntő szerepe. Az acé lgyártási technológiák fejlődé se azonban időrőlidőre változik, é s ez szabja meg a vas- é s acé lhulladé kra vonatkozó mennyisé gi é sminősé gi igé nyeket. A hagyományos Siemens-Martin-eljárások 50% kö rüli acé lhulladé k-hányaddal termelnek, az elektromos ívkemencé k 60...80% a hulladé kot igé nyelnek, az LDkonverteres acé lgyártás pedig max. 30%-ot kitevő hulladé khányaddal dolgozik. A világacé ltermelé sé nek strukturális átalakulására az SM-acé l termelé sé nek rohamos csö kkené seegyben a konverter acé l, valamint az elektroacé ltermelé s uralkodóvá válása jellemző.

Jelentős az alumínium é s a színesfé mek beolvasztással törté nő újrahasznosítása is. Abeolvasztás ebben az esetben is csak ipari alapanyagot vagy fé lké sztermé ket szolgáltatótechnológia. A ké sztermé kké válás általában újraö nté st, extrudálást vagy más, pl.forgácsoló megmunkálást igé nyel, amely már csak kö zvetett hulladé khasznosításieljárásnak tekinthető.

Speciálisan hulladé khasznosítási technológiának számít a hulladé k akkumulátorokólomtartalmának beolvasztásával ólomtö mb fé lké sztermé k vagy más termé k előállítása.A hulladé k akkumulátorok ólomtartalmának beolvasztását elsősorban az ólomelkülö níté se, ill. az ólomcellák felületé n levő szulfátré teg nehezíti.

Ré zhulladé k újraolvasztására forgódobos kemence használatos, bár aknás kemencé k ishasználhatók é s ezekkel kombinálhatók.

Miután igen sokfé le ré zö tvö zet van, ezé rt az ö sszeté tel meghatározása gyakran bonyolultfémanalitikai feladat.

Papírhulladé kA papírhulladé k hasznosítása kiválogatás, ill. gyű jté s, osztályozás után né gy területreosztható: papíripari, é pítőipari, mezőgazdasági é s egyé b felhasználásra.

87

A legtö bb papírhulladé kot a papíriparon belül a csomagolóanyag- é shullámlemezgyártásban használják fel. Az újságpapírok gyártásában 30%-nál tö bbelőké szített, festé ktelenített hulladé k papír felhasználható. A szürkelemez-gyártásban ahulladé k papír feldolgozásának hagyománya van, mivel nem igé nyes a hulladé k papírminősé gé re, a gyártáshoz leggyengé bb minősé gű papírhulladé k is felhasználható.

A papírhulladé k feldolgozásakor a kö vetkező munkafolyamatok külö nbö ztethetők meg:

− az anyag feloldása (vízzel puperben);− az anyag osztályozása é s megtisztítása az idegen anyagoktól (zsinór, drót,

mű anyag stb.) rostán, centrifugán való átereszté ssel;− színteleníté s, fehé ríté s kimosással vagy flotálással;− finomosztályozás szálhosszúság szerint;− nemesített másodnyersanyag előállítás.

A gyengé bb minősé gű é s nö vekvő mennyisé gű hulladé k papír beadagolása a nyersanyagbatö bb gondot okoz a papíriparnak. Ennek megoldására azé rt is fel kell ké szülni, hogy nagyhasznosítási hányadot é rhessenek el. A feldolgozás során gondot okozhatnak az egyregyakrabban alkalmazott mű anyagalapú bevonatok é s ragasztók, amelyek nem oldhatók felgazdaságosan vegyszerekkel. További gondot jelent a nyomdatechnika átalakulása folytánkialakított új festé kek minősé gi változása is.

A papírhulladé k é pítőipari hasznosításával egyre jobban előté rbe kerül agipszkartongyártás.

Külö n terület a papírhulladé k cellulóztartalmának fermentációs feldolgozása takarmánnyá,tápkeveré kké , adott esetben ipari etanollá.

A cellulózrostok speciális kezelé se után a szennyvizek olajmentesíté sé re is alkalmasfelszívatóanyagot lehet előállítani.

Műanyaghulladé kA mű anyagok hasznosításának lehetősé gei három fő csoportba oszthatók:

− termé szetes lebomlás;− mestersé ges lebontás;− regenerálás.

A mű anyaghulladé k hasznosításának leghosszabb útja, ha a termé szetes lebomlás ré vé nkeletkező anyagok nö vé nyi tápanyagké nt, mint mezőgazdasági eredetű alapanyagok (pl.cellulóz) nyersanyaga jelenik meg.

Az ilyen jellegű megoldások ké t csoportra oszthatók: az egyik a fizikai-kémiai hatásra(napfé ny) elbomló, a másik a mikrobiológiai úton (talajban) lebontható mű anyagokelőállítására tö rekszik.A mű anyaghulladé k hasznosítása mestersé ges lebontással - ez előbbi megoldásokkalszemben - már jelentős gazdasági előnyö ket nyújt a hulladé k é rté kesíté sé nek. A lebontás

88

gyű jtőfogalmába az oldás, a depolimerizálás é s a termikus krakkolás, vagy más szóvalpirolízis sorolható.

A harmadik hasznosítási csoportba sorolhatók a mű anyaghulladé k regenerálási eljárásai.

A mű anyaghulladé k regenerálási eljárásait lé nyegé ben ké t csoportba kell osztani: a keverté s a szennyezett mű anyaghulladé kot hasznosító technológiák csoportjára é s a típusazonos,tiszta, hőre lágyuló mű anyaghulladé k hasznosítási eljárásaira.

A vegyes mű anyaghulladé kot hasznosító technológiák is csak akkor valósíthatók meg, ha akeveré k legnagyobb ré sze hőre lágyuló mű anyag (min. 50%-a). Ha ez a hányad tö bbkülö nbö ző típusú mű anyagból áll, akkor a keveré kben mé g nagyobb a hőre lágyulómű anyag aránya (85...90%). A vegyes mű anyaghulladé k hasznosításának ké t fő ké rdé se: azún. ö sszefé rhetősé g é s a megfelelő kilágyítási hőmé rsé klet megválasztása.

Vegyes mű anyaghulladé k hasznosítására jelenleg tö bb speciális berendezé st forgalmaznak.

A vegyes, tisztított é s típusazonos műanyaghulladé k a hagyományos technológiaiberendezé sekben az eredeti (reguler) anyaghoz bizonyos hányadban adagolva jólvisszaforgatható. (Ez alól csak a PVC kivé tel, amelynek a termikus degradációjakedvezőtlen hatású.)

Az ilyen technológiákat hazánkban is szé leskö rű en alkalmazzák:

− frö ccsö nté s,− extrudálás,− sajtolás.

A mű anyaghulladé k hasznosításából ké szíthető termé keke é s az alkalmazási területeket a4.9.táblázatban foglaltuk ö ssze.

Gumihulladé kA szilárd fogyasztási gumihulladé k hasznosítási eljárásait tekintve a legelterjedtebb azelhasznált gé pkocsi-gumiabroncsok újrafutózással vé gzett felújítása. A gumiőrlemé nyhulladé k bekeveré ssel való hasznosítása szinte korlátlan lehetősé get kínál sportpályák é sjátszóterek burkolatának elké szíté sé hez, de kiaknázatlan lehetősé gek vannak az é pítőiparterületé n is: alkalmazható é pületek alapozására, tetőszigetelé sre, padozatok é spadlóburkolatok kialakítására is.

A használt gé pkocsi-gumiabroncsokból ké szült őrlemé ny é s bitumen vagy aszfalt keveré keé rté kes anyag az úté píté s számára.

89

4.9. táblázatA műanyaghulladé kok hasznosításával ké szített termé kek,

é s felhasználási területeik szerinti csoportosításuk

Felhasználási terület Termé k

Csomagolás, szállítás

Építé szeti é s szerkezeti anyagÉpíté szet

Póznák, rudak, idomok

Lemezek

Rudak é s lemezek

Párnafa

U szelvé nyek, csö vek stb.

Egyé b

Mezőgazdaság

Halászat

Egyé b

Kábeltároló dobok, raklapok, tárolóedé nyek, rö gzítőkarókacé ltermé kekhez

Kö nnyű fal- é s mennyezetburkolat, tetőszigetelőalapozóanyag, szellőző sajátságú aljzat- é s fö démburkolóanyag, tetőcseré p, lemezek, vé dőfedelek

Határmezsgye-jelö lők, kitű zőpóznák, jelö lőrudak,támpillé rek, támkarók facsemeté khez, golfpályajelö lő rudak,virágágyak keríté se, vasúti kereszteződé sek párnafái

Úté pítő gyé ké nyfonat, fö ldcsuszamlás- é s talajerózió-gátlólemezek, járdák, vé dőlemez betongyárakhoz, robbantószer-tárolóhüvely, kábelvé dő lemez

Kertek, parkok keríté se, asztalok, szórakozóhelyek é ssportlé tesítmé nyek berendezé sei, ütkö zőbak, keríté skorlát

Betemetett csö vek vé delmé re, vasúti talpfa, párnafakábelekhez

U alakú vé dőtokok, csö vek, kábelcsatornák

Dobozok, fedelek, kupakok, fakalapács, dö ngö lő,szennyvízgyű jtők, gáz- é s villanyórák burkolótokozata,fö ldcsuszamlás-gátló ácsolatok, futóhomok ellen vé dő lemez

Keríté s é s rudak a háztáji bekeríté sé re, tartóelemekhajtatóházakhoz, U alakú ö ntö zőcsö vek, vízelvezetőcsatornák disznóólakhoz, csíráztató, virágcseré p,gombatermesztő tálca, vö drö k

Halketrecek, -tárolók, -farmok, polipcsapda, bóják, tutaj,etető- é s csalikosár halfarmokhoz, fené khálósúlyok

Vízelvezető elemek, keré ktartó, é kek, hajtótartó állvány,kormányszerkezet-vé dő elemek, díszíté sek, cipősarkok,strandcipő-alapanyag, PVC-lemezek, regranulátum

90

Ü veghulladé kA hulladé küvegek hasznosítása háromirányú folyamat: az újratö lthető (beté tdíjas)üvegpalackok hasznosítása, visszairányítás az üvegiparba beolvasztásra, ill. az egyé b cé lúhasznosítás.

A használt üvegek hasznosításának előfelté tele az üvegek tiszta állapota. A tisztítást vizesmosással forgódobban vé gzik, é s ezután kerülnek a palackozóüzembe.

A hulladé küvegeket beolvasztás után palackok é s ipari üvegtáblák ké szíté sé re használják.Az üvegipar nyersanyagának jelenleg 10...50%-a üvegcseré p.

Az ö blö süvegek gyártásakor az üvegtö rmelé knek meghatározott minősé gű nek é stisztaságúnak kell lennie. A hulladé küvegek szín szerinti osztályozása ma már optikaielven mű kö dő berendezé sekkel megoldható. A szín szerinti szé tválogatás azé rt fontos, merta színek szerint szé t nem válogatott üvegből csak zö ld üveg ké szíthető. A laboratóriumivizsgálatok, é s a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az üveghulladé ktö bbfé leké ppen alkalmazható az üvegiparon kívül is: pl. az é pítő- é s úté pítő iparban. Azúté píté s során az üvegcserepet megfelelő mé retű re zúzzák, cementtel vagy bitumennelkeverik, é s az útfelületre terítve lehengerlik. Ez azt jelenti, hogy tulajdonké ppen akőzúzalé k egy ré szé t őrö lt üveghulladé kkal helyettesítik. Az üvegaszfalt tartóssága é sé rdessé ge a szokásos forgalmi felté telek mellett a legtö bb esetben a hagyományosaszfalté nál jobb vagy azzal egyené rté kű .

Az őrö lt hulladé küveg igen sokré tű en alkalmazható az é pítőiparban is. A cementhez kevertüvegőrlemé ny nö veli a nagy tö megű betontestek, gátak stb. szilárdságát. A betonhozadalé kanyagké nt adott, finomra őrö lt üvegpor lassítja a betonban vé gbemenő termé szetesvegyi folyamatokat, így nö veli a beton tartósságát. Az üveg mint adalé kanyag afalazóelemek gyártásához szinté n jól bevált.

Hulladé küvegből olvasztás után szálhúzással hőszigetelő üveggyapot állítható elő.

Textilhulladé kA textilhulladé k alapanyag szempontjából termé szetes é s mestersé ges elemi szálakkeveré ké ből álló anyagokké nt osztályozható. A textilhulladé k hasznosítása elsősorban azalapanyag jellegé től függ. A pamutalapú textilhulladé k hagyományos felhasználója apapíripar.

A pamuthulladé kot - mint cellulóz-alapanyagot - az őrlé s, feltárás után a legkiválóbbminősé gű ún. merített papírok gyártására használják. A pamut jó nedvszívó hatásáthasznosítják a textilhulladé kok ipari tisztítórongyké nt való alkalmazásakor (ún. gé prongy).A pamut alapanyagú textilhulladé k egyé b felhasználási területe az é pítőipar. A textíliátté pőgé pekkel felté pik, laza, vattaszerű ”paplant” alakítanak ki, gombaö lő vegyi anyagokkalkezelik é s sajtolják. A sajtolt anyagot nátron- vagy kátránypapír kö zé helyezve hő- é shangszigetelő elemeket állítanak elő.

91

Bőrhulladé kA feldolgozóipari szabási bőrhulladé k az alapanyagon kívül számos segé danyagot (cserző-,kenő-, oltóanyagokat, színezé keket, pigmenteket) tartalmazhat. Az eddigi hasznosításitö rekvé sek fő iránya:

− krómcserzett maradé k aprítása é s hasznosítása talajjavító anyagké nt;− krómkinyeré s megoldása vegyszeres kezelé ssel, a krómmentesített bőrhulladé k

hasznosítása fehé rjetartalmú takarmánytáppá;− a bőrhulladé k aprítása é s - a papíripari technológiáknál említett - hidropulperes

kezelé se. Az így kapott pé pes anyagból szitaszö veten felszívatva, majd szárítvasokoldalúan hasznosítható anyag állítható elő.

A bőrhulladé k fehé rjetartalma az irányított hidrolízis után takarmánytápké nt ishasznosítható. Az ilyen jellegű felhasználás főké nt a krómcserzé s né lküli hulladé kokeseté ben javasolható.

Galvá nfürdő, -iszap, pá cléA galvánfürdők é s galvániszapok, valamint a külö nbö ző páclevek a fémtartalmúhulladé kok speciális anyaghalmazát alkotják. Tulajdonságuk lé nyegé ben az alkalmazottfelületkezelé si, ill. az azt kö vető szennyvíz-kibocsátási technológiától függ.

A galvániszapok keletkezé sé nek üteme külö nbö ző, mennyisé ge ún. takaré k-ö blítőeljárásokkal csö kkenthető, az így megfogott elektrolitoldat kö zvetlen visszaforgatható.Elsőrendű cé l tehát az adott technológia felülvizsgálata é s a szüksé ges előkezelé sifokozatok beé píté se, hogy miné l kevesebb fém kerüljö n a csatornahálózat útján aszennyvíztisztítóba, majd a termé szeti kö rnyezetbe.

Az adott csatornahálózat jellegé ből, ill. az adott felületkezelő üzemben alkalmazottgyártástechnológia jellegé től függően (csak egyes fémbevonatok ké szülnek vagy tö bbfé lebevonatké pzé s folyik) a galvánfürdők é s -iszapok is - minősé güket tekintve - ké tfé lé k:

− szelektíven kezelt (túlnyomóré szt egy fémet tartalmazó) hulladé k;− vegyes galvánfürdő é s -iszap.

A vegyes galvánfürdő é s -iszap hasznosítása - bár tö rté ntek jelentős kísé rletek - hazánkbannincs megoldva.

A fejlett ipari országokban az é rté kes színesfémek kinyeré sé re számos eljárást fejlesztettekki. Pé ldául:

− ezüst kinyeré se vasforgácson (acé lgyapoton) áteresztve;− ezüst leválasztása csapadé kké pzé ssel;− az ioncseré s, ill. elektrolízises visszanyeré s speciális katód alkalmazásával;− a kadmium kicsapása, ill. ioncsere kinyeré se;− a króm kinyeré se oxidálással, majd ezt kö vetően elektrolízissel;− a ré z kinyeré se folyadé k-folyadé k extrahálással;

92

− a nikkel kinyeré se ioncseré vel.Olajtartalmú hulladé kA kőolajiparból é s a kőolajtermé kek felhasználásából származó hulladé kok hasznosítása istö bb esetben megoldható, bár a teljes kö rű vizsgálatok időigé nyessé ge miatt tö bb eljárásmé g csak biztató kísé rletnek számít.

Az olajos iszapok é s az olajfelszívató anyagok (olajos rongy, olajos homok, fű ré szpor)hasznosítására tö bb eredmé nyes eljárást dolgoztak ki. Ezek főbb típusai:

− mezőgazdasági hasznosítás;− té glaipari hasznosítás é s− biogáztermelé s.

A mező gazdasági hasznosítási eljárások tö bbirányúak:

− az olajos-vizes hulladé k fáziselválasztása, a vízfázis határé rté k szerinti kezelé se(kö zcsatornába engedé se). Az olajos iszap kezelé se speciális olajfalómikroorganizmusokkal, é s az é rlelé si idő után elhelyezé se adott mezőgazdaságitalajon;

− a hagyományos trágyakezelé si eljárással kombinálják az olajos iszap lebontását, é sa kapott termé ket előkezelé s után kö zvetlenül a talajra terítik;

− a trágyakezelé si technológiát biogiliszta alkalmazásával tovább korszerű sítve akapott biomassza é rté kesebb tápanyagforrás;

− az olajos iszapokat speciális mikrokultúrával kezelve kö zvetlen a talajon helyezikel.

A té glagyártási hasznosítás során az olajos iszapot megfelelő arányban az agyagba keveriké s kié getik. Ezáltal tüzelőolaj takarítható meg, másré szt a té gla porozitása is kedvezőenalakul. Az eljárást hazánkban is elterjedten alkalmazzák.

A biogáz-elő állítással kombinált hasznosítás tö bb rendezett lerakótelepen megvalósítotteljárás. Lé nyege, hogy az olajos rongy, fű ré szpor, homok a szemé ttel keverve anaerob útonlebomlik, é s nagy fű tőé rté kű biogázzá alakul.

Az emulziók hasznosításának alapfelté tele a külö nbö ző emulziók szelektív gyű jté se. Afémmegmunkálás során kizárólag ”olaj a vízben” (o/v), a kompresszorokban ”víz azolajban” (v/o) típusú hulladé kemulzió keletkezhet. A bontás során keletkező olajos fázisfáradt olajké nt é rté kesíthető. A vizes fázis a bontás hatásfokától függően a kö zcsatornába iselvezethető.

A kisózás é s/vagy savazás az emulziók megszünteté sé nek legré gebben ismert é s mű veltmódja. Az alkalmasnak kiválasztott sót (sókeveré ket) vagy savat adagolva a rendszerhez azemulgeált fázis kicsapódik. Az elektroforetikus (vagy gyakran elektrolitikusnak nevezett)emulzióbontás során a cseppek koagulálását segíti az elektródok kö rüli pH-változás.

93

Az emulziók desztillálással is bonthatók, ugyanis felfoghatók úgy, mint ké t külö nbö zőforráspontú folyadé k keveré ke.

Salakhulladé kA nagyolvasztósalak a kohászati technológia jellegé től függően változik, de mé gis nagytö megű é s é rté kesíthető anyag.

Számos országban használják úté píté sre, alapozásra, tö lté ské szíté sre. Miután a megőrö ltsalaknak ún. puccolánaktivitása is van, cement kö tőanyag is megtakarítható. A speciálisgranulált salakot betonadalé kké nt alkalmazzák. Van olyan eset, amikor előkezelé ské nthabosítják, ill. pelletizálják.

Külö n terület a cementipari adalé kké nti alkalmazása. Salaktípustól függően min. 5, max.90% salaktartalom is elé rhető.

Más irányú hasznosítási terület a megolvasztott salak szigetelőanyaggá alakítása(salakgyapot). A hazai salakok egy cseké ly hányadát felhasználják é pítőipari blokkokelőállítására, ill. a foszfáttartalmú salakot pedig mű trágyázásra.

A salakhasznosítás új területe a települé si hulladé ké gető mű ből kikerülő maradé kanyagelhelyezé se. A települé si hulladé ké getők salakja olyan helyeken hasznosítható viszonylag aleggazdaságosabban, ahol területfeltö lté s, ill. szigetelé s folyik é s nincs szüksé g aszfalt-vagy betonborítás lé trehozására, mint pl. a gátaknál.

Erőművi pernyeAz erőmű vi pernye ö sszeté tele az adott tüzelőanyag (szé nfajta) jellegé től függ.

Az erőmű vi pernyé nek jó a puccolánaktivitása, (vagyis víz hatására a cementhez hasonlóankö t é s szilárdul meg). A gyakorlati hasznosítás során lé nyegé ben ezt a fő tulajdonságát,valamint jó szorpciós kapacitását (nagy fajlagos felületé t) hasznosítják.

A hazai gyakorlatban a kö vetkező hasznosítási eljárások terjedtek el:

− cementipari felhasználása (a cement egy ré szé nek helyettesíté se pernyé vel;pernyecement);

− pernye felhasználása úté píté shez (alsóbbrendű utak folyamatosan é pülnekfelhasználásával;

− pernye felhasználása tö ltőanyagké nt (az egri, ill. pé csi pinceüregek tö medé kelé se);− pernyeblokkok előállítása é pítőelemké nt;− a pernyebeton alkalmazása ipari hulladé kok beágyazására é s é pítőipari

felhasználásra.

Ö ntödei homokAz ö ntö dei homokot regenerálása folyamán eredeti szemcsé s állapotába kell hozni, el kelltávolítani a port é s az esetleges fémmaradványokat, kö tőanyag-maradványokatA kö tőanyag eltávolítható:

94

− mechanikusan, amikor a homokszemcsé k egymáshoz dö rzsö lé se, ütődé seeltávolítja a szemcsé kről a kö tőanyagot, amit azután elszívnak. Ez a módszer akö tőanyagoknak csak 30...50%-át távolítja el;

− hevíté ssel 700...800 0C-on, oxidáló lé gkö rben, elé getve a homokban levő szervesmaradványokat. Ez a módszer a szerves vegyületekből álló kö tőanyagot teljeseneltávolítja, de energiát fogyaszt é s a kö rnyezetet is szennyezi;

− mosással, vízben oldható kö tőanyag eseté n tisztán vízzel, a vízben nem oldódókö tőanyagok eseté n savval mossák a homokot. A mosás után a mosófolyadé kot akioldott anyagoktól meg kell tisztítani.

É píté si, bontá si hulladé kAz é pítőanyagok nö vekvő felhasználása, ill. a bontásra kerülő é pületek, útszakaszok nagytö megű hulladé kainak hasznosítása külö n hasznosítási területké nt jelentkezik. (4.10.táblázat)

A hulladé k tö bb lé pé sben hasznosítható, ehhez gyakran a helyszínen telepítettberendezé sekkel ké szítik elő:

− a hulladé k előké szíté se aprítással;− a hulladé k osztályozása;− a hulladé k minősé gé től függő további hasznosítása.

Vegyipari hulladé kA ké nsav hasznosítása: A vegyiparban keletkező szervetlen folyadé kfázisú hulladé knagyobb ré szé t a szervetlen savak, ill. vizes oldatok ké pezik. Mennyisé gükné l fogvakülö nö sen jelentősek a ké nsavtartalmú hulladé kok. A külö nfé le technológiákból kikerülősavhulladé kok 2...20 tö megszázalé kra felhígulnak: szervetlen sókkal é s szerves anyagokkalszennyezettek.

A ké nsavtartalmú hulladé k fontosabb hasznosítási módjai a kö vetkezők:− tö mé nyíté s;− hulladé k savké nt való felhasználás.

Az olyan ké nsavhulladé k, amely csupán felhígult é s nem tartalmaz lé nyeges mennyisé gűszennyező anyagot, tö mé nyíté s után visszavihető a felhasználási folyamatba. Atö mé nyíté seknek ké t módja van, a bepárlás é s a kémiai vízelvonás.

A híg ké nsav bepárlását - kivé ve azokat a ritka lehetősé geket, amikor nagyobb mennyisé gűhulladé kenergia áll rendelkezé sre - energetikai okokból nem alkalmazzák.

Annál inkább használatos a tiszta híg sav ún. feljavítása ké n-trioxiddal. A ké nsavvíztartalma ké n-trioxiddal savvá alakul. A folyamat a ké nsavgyártásban használthozhasonló abszorberben kivitelezhető. A megfelelő tisztaságú híg ké nsav zavartalanultö mé nyíthető ké n-trioxiddal.

A hazai ké nsavhulladé kot főleg a szuperfoszfát-mű trágya gyártásában használják fel.

95

4.10. táblázatÉ píté si, bontási hulladé kok felhasználása területei

Anyag-Felhasználási területek

csoportZajvé dő

falakNem

kötöttfelüle-

tű falak

Alé pít-mé nyek

Háttölté s,felszórás

Vezeté k-árkok

fel-tölté se

Talajszi-lárdítás

é sjavítás

Kötő anyagné lküli hor-dozóré tegek

Hidrauli-kusan kö-

tötthordo-

zóré tegek

Bitumeneshordozó-ré tegek

Bitumenesfedő - é s

kötő ré tegek

Beton-hordo-zóré te-

gekAszfaltBeton,betonelemMáshidraulikuskö té sié pítőanyagTermé skő,újvagy használtanyagok, pá-lyakavicsKavics, ho-mokEgyé básványianyagokTé gla, malter,kőanyag

l

l

l

l

l

l

l

l

l

l

l

l

m

l

m

l

l

ll

l

l

m

l

l

ll

m

m

m

l

l

ll

m

l

m

l

l

ll

m

l

m

l

l

ll

m

m

l

l

ll

m

l

m

m

ll

l

lm

l

l

ll

m

l - alkalmazása megengedett; m - alkalmazása felté telesen megengedett

96

A sósavhulladé k hasznosítása: A gázfázisban ké pződő sósavhulladé k izoterm é s adiabatikusabszorberekben nyelethető el. Ha a sósavgázból a szilárd ré szecské ket (szű ré ssel) é s a szervesszennyező anyagokat (mosással, adszorpcióval stb.) kinyerik, é s az abszorpcióhoz megfelelőtisztaságú vizet használnak fel, kiváló minősé gű , 33...35 tö megszázalé kos sósavoldatké szíthető. Ez kereskedelmi termé kké nt é rté kesíthető.

A szerves vegyipari eljárásokban keletkező sósavtartalmú vizes oldatok visszaforgatásáhoztisztítják (adszorpció, desztilláció stb.) a savat, vagy kémiailag elbontják (oxidáció), é s az ígykapott klórgázt kinyerik.

A híg sav tisztítási módszere annak szennyezettsé gé től függ. Oldhatatlan - lebegő -szennyezé seket tartalmazó savak dekantálhatók, szű rhetők. Oldható sószennyezé sek eseté benaz oldat tisztítható ioncseré s eljárással vagy desztillációval.

A szerves oldószerek hasznosítása: Egyik gyakran alkalmazott eljárás a szakaszosdesztilláció é s a tisztított termé k visszajuttatása a termelé sbe. A desztilláció ipari alkalmazásaelőtt azonban laboratóriumi vizsgálatok szüksé gesek a szennyezettsé g megíté lé sé hez, ill. azoldószerelegy desztillálhatóságának meghatározásához.

A desztilláción alapuló hasznosítás külö nö sen a gyógyszer- é s festé kiparban, valamint egyesklórozott oldószerek eseté ben a textiltisztítói szolgáltatásban (perklór-etilé n, ill. triklór-etilé n)terjedt el.

A vörösiszap hasznosítása: A Bayer-fé le timfö ldgyártás mellé ktermé ke a vö rö siszap, amelya lúgos feltárás miatt veszé lyes hulladé kké nt kezelendő, ezé rt külö nö s figyelmet kell fordítania hasznosítás vizsgálatára.

A vö rö siszapban feldúsuló ritkafö ldfémek visszanyeré sé re eredmé nyes kísé rleteket vé geztekaz ö tvenes é vek kö zepé n. Ennek a kutatómunkának megvalósult ipari megoldása agermánium, mint ritkafö ldfém folyamatos előállítása a vö rö siszapból. Számtalan egyé bhasznosítási kísé rlet is folyik, ezek azonban ipari alkalmazásra nem kerültek.

Ilyen fejleszté si kísé rletek voltak:

− a vö rö siszap kezelé se, a semlegesített anyagtö meg tö ltőanyagké nt való hasznosításaúté píté sben;

− a vö rö siszap vastartalmának termikus hasznosítása, ill. adagolása vasé rcelőké szíté sé hez;

− a hulladé k é pítőanyag-ipari hasznosítása formázás é s kié geté s után.

Egyé b ipari hulladé kA kemencebontási maradé k hasznosítását már a bontás során megkezdik.

− az é p é s kevé sbé szennyezett darabokat külö n gyű jtik,− a kié gett, porózus é s elhasználódott té glákat a szennyeződé stől függően kezelik.

Az é p é s kevé sbé szennyezett samott é s magnezitté gla ugyanis megfelelő tö rőberendezé sbenőrö lhető, é s adott arányban az újonnan ké szülő, de kié geté s előtti masszához adagolható.

97

A zománciszap hazai hasznosítási tö rekvé sei kö zül megemlítjük a kerámiatárgyakra (pl.é pítőelemek, kályhacsempe) termikus megolvasztással felvihető bevonat ké szíté sé t. Az ígykapott bevonat időjárás- é s kopásálló.

A gipsziszap hasznosítása az adott gyártástechnológia jellegé től, ill. a benne levő szennyezőanyagok mennyisé gé től é s minősé gé től függ.

Kis szennyezőanyag-tartalom eseté n eredmé nyesen alkalmazzák talajjavításra, vízteleníté s,szárítás után tö ltőanyagnak útalapozáshoz, sőt vannak olyan külfö ldi eredmé nyek, amelyekkelé pítőipari minősé gű gipszet állítanak elő a gipsziszapból.

A növé nyvé dő szer tárolási é s felhasználási maradé kával kapcsolatban egyik fő feladat aszelektív gyű jté sük, ezáltal az egyes hulladé kok azonosíthatók. Az elhasznált gö ngyö legekhasznosítását tö bb helyen megoldották. A mosott, szárított mű anyagot újra őrlik, ez elhasználtmosóvizet speciális ö ntö zővízké nt (folyé kony nö vé nyvé dő szerké nt) hasznosítják.

A festé kiszap tö ltőanyag tartalma szerves szennyező anyagok - pirolitikus - elé geté se után afesté kiparban újra hasznosítható.

A gyapjúmosodai iszapból a kinyert lanolin a világpiacon is jól é rté kesíthető termé k.

A szulfit szennylúgból é rté kes textilipari segé danyagot, ill. állati takarmányozásra alkalmasfehé rjé ket állítanak elő.

A kimerült vegyipari katalizátorok tö bbnyire é rté kes fémeket (platina, nikkel stb.)tartalmaznak, é s ezé rt é rdemes gazdasági é rdekből is foglalkozni visszanyeré sükkel. Tö bbfé lekísé rleti munka alapján hazánkban is rendelkezé sre áll olyan technológia, amely alkalmas azé rté kes katalizátorhulladé k regenerálására.

Mezőgazdasá gi hulladé kA mezőgazdasági termelé sé ben az almostrágya mellett számos egyé b, főké nt biomasszajellegű hulladé k (szalma, kukoricacsutka stb.) is keletkezik. Az olajárak nö vekedé se újenergetikai hasznosítási eljárás bevezeté sé t eredmé nyezte, a hulladé kokból pré selt ún.biobrikettek előállítását.

A biobrikettek a legújabb gé pé szeti megoldások során már kö tőanyag né lkül, kö zvetlen akeletkezé s helyszíné n is gyárthatók. Fű tőé rté kük a legjobb barnaszeneké vel egyené rté kű ,kö rnyezetvé delmi előnyük, hogy ké nmentesek, ezé rt nincs ké n-dioxid-ké pződé s.

A kukoricacsutka pentozántartalma miatt a rendkívüli é rté kes furfurolgyártás alapanyaké nt ishasznosítható. A kukoricaszárítók koncentráltan ké pződő csutka-mellé ktermé ke, mintalternatív energiahordozó is felhasználható. Így a kö ltsé ges é s kö rnyezetszennyező fosszilistüzelőanyagok egy ré sze megújuló energiaforrással válthatók ki.

Kö rnyezetbarát csutkaé gető berendezé s é s hulladé ké gető hőlé gfúvók kifejleszté sé ben aMiskolci Egyetem é s a Szé chenyi István Egyetem kutató-fejlesztő szakemberei jelentős hazaieredmé nyeket é rtek el (szabadalmaztatott kazáncsaládokat fejlesztettek ki).

98

É lelmiszeripari hulladé kAz é lelmiszeripari hulladé kok é s mellé ktermé kek hasznosítása általában kielé gítő.Hagyományos technológiákat alkalmaznak, é s a mellé ktermé kek hasznosítását már ré gebbenmegoldották. A mellé ktermé kek egy ré sze olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyek emberitáplálkozásra már nem, takarmányozási cé lra azonban felhasználhatók.

A kisebb é rté kű hulladé k egy ré szé t trágya- vagy talajjavító szerké nt hasznosítják.

Baromfiipar:A feldolgozás során a kereskedelemben is é rté kesíthető mellé ktermé k é skitermelé si vesztesé g (bé l, belsősé gek, vé r stb.) keletkezik. Az utóbbiak egy ré szé t állatitakarmányké nt é rté kesítik. Kémiai feldolgozásukra javasolható módszer nem ismert. Atrágyatollat megőrö lve baromfitápba dolgozzák be, más ré szé t aminosav előállításárahasználják.

Húsipar: A húsipar mellé ktermé kei kö zül a belsősé geket főtermé kek előállítására használjafel vagy kö zvetlenül é rté kesíti. Az emberi fogyasztásra alkalmatlan ré szeket é s az állatihullákat állati takarmánynak dolgozzák fel.

A vé rből ré szben albumint, ill. külö nbö ző mű anyagokat állítanak elő. Cé lszerű lenne azé tkezé s vé r mennyisé gé nek fokozása, ezé rt tervezik tö bb üzemben steril vé rgyű jtők é své rszeparátorok üzembe állítását.

A belső szervek nagy tö bbsé gé t organoterápiás ké szítmé nyek előállítására a gyógyszeripar, ill.az állatifehé rje-é rté kesítő veszi át. A gyors hű té s é s az azonnali feldolgozás é rdeké ben agyógyszeriparral kö zö s hű tőláncot cé lszerű kialakítani.

Tejipar: A tejiparban igen nagy mennyisé gű mellé ktermé k a savó, amely a túró- é s sajtgyártóüzemekben keletkezik. Próbálkoznak kö zvetlenül takarmányké nti felhasználásával, ill. keresikazokat a megoldásokat, amelyek a tápanyagkinyeré st cé lozzák.

Konzervipar: A konzervipar minden hulladé ka é rté kesíthető. Legnagyobb ré szé t, mint pl. azalmatö rkö lyt takarmányozásra használják fel. A csonthé jas magvak kemé ny ré szé t mű szé nnekdolgozzák fel, a húskonzervek feldolgozási hulladé kát az állati takarmányt előállító cé geké rté kesítik. A csontokat enyv ké szíté sé re használják fel.

Érté kes hulladé k a paradicsomtö rkö ly, amely szárított állapotban 54% magot, 45% hé jattartalmaz. A szárított mag 23...25% é tkezé si olajat, a paradicsomhé j 250 mg/kg karotint é s13% fehé rjé t tartalmaz. A magból olajat nyernek ki, az olajpogácsát pedig takarmányozásrahasználják fel.

É desipar: A kakaóbab hé jából a vegyipar teobromint gyárt. Minden egyé b hulladé kot vagytö rmelé ket takarmányozásra használnak fel.

Cukoripar: A cukoripar mellé ktermé keit, a melaszt, a pré selt ré paszeletet takarmányozásra,é s a hulladé kké nt jelentkező mé sziszapot pedig talajjavításra hasznosítják.

99

Szeszipar: A szeszipar a melaszt erjeszti é s finomszesszé dolgozza fel. Ennek során hígmoslé k keletkezik, amelyből é lesztőt állítanak elő.

Boripar: A boripar mellé ktermé kei kö zül legfontosabb a sajtolt tö rkö ly, valamint a borkezelé se során keletkező seprőté szta.

A tö rkö ly mintegy 50%-a hé j, 30%-a kocsány, 20%-a mag. A keletkező tö rkö ly nagy ré szé t aszeszipar használja fel.

Söripar: A sö ripar igen nagy mennyisé gű mellé ktermé kei, a sö rtö rkö ly, a malátacsíra, atengericsíra é s hulladé kai, a takarmányárpa, kukoricamaradé k é rté kes takarmányok é skö nnyen é rté kesíthetők.

A kukoricacsírából nedves- é s szárazeljárással é rté kes é tolaj nyerhető.

Növé nyolajipar: A nö vé nyolajipar jelentősebb hulladé kanyaga a napraforgómaghé j, amely anapraforgómag olajipari feldolgozása során keletkezik a hé jtalanítás után. Mennyisé ge é venteváltozik, általában csö kken. A napraforgómaghé j ö sszeté tele: víz 11,0%, nyersprotein 4,6%,nyerszsír 1,3%, nyersrost 58,2%, nitrogé nmentes extrahálóanyag 22,9%, hamu 2,1%. Anapraforgómag hé ját jelenleg eltüzelik. Megkísé relté k viasztartalmának hasznosítását, de anagy oldószer vesztesé g miatt nem gazdaságos. A viasztartalom ugyanakkor akadályozza,hogy ezt a nyersanyagot bútorlakk gyártására használják.

Malomipar: A malomipar legtö bb hulladé kanyaga nagy kemé nyítőé rté ke miatttakarmányké nt jól é rté kesíthető.

100

5. HULLADÉ KGYŰ JTÉ S É S ELSZÁ LLÍTÁ S

A települé si szilárd é s folyé kony hulladé kra vonatkozó helyi kö zszolgáltatás ellátásáról szólórendeleteket a 3. fejezet 2.sz. mellé kelte tartalmazza.

A települé si szilárd hulladé k hasznosításának é s ártalmatlanításának elvi folyamatát az 5.1.ábra szemlé lteti.

5.1. A települé si szilárd hulladé kok gyűjté se é s átmeneti tárolása

A települé si szilárd hulladé kkezelé s technológiai folyamatának első fázisa a hulladé koknak akeletkezé s ütemé hez igazodóan szervezetten, a kö rnyezetet nem szennyező é skö zegé szsé gügyileg megfelelő módon kialakított eszkö zö k, berendezé sek segítsé gé vel tö rté nőö sszegyű jté se, elszállításra alkalmas állapotba hozása é s elszállításig tö rté nő átmeneti tárolása.

A települé si szilárd hulladé kok eltávolításának általános elterjedt módszerek az elhordásosrendszer. A nem elhordásos eltávolítási módszerek (vízöblité ses é s pneumatikusrendszerek) ma mé g kivé telnek tekinthetők, bár a pneumatikus gyű jté si é s szállításirendszerrel egyre szé lesebb kö rben kísé rleteznek. Az elhordásos rendszerű hulladé keltávolításgyakorlatban alkalmazott változatai a gyű jté s-szállítás technológiájának függvé nyé ben akö vetkezők:

a) Ü ríté ses rendszer - fé lpormentes é s pormentes változatban.b) Cserekonté neres rendszer.c) Zsákos rendszer.

Az üríté ses rendszer fé lpormentes változatánál nyitott vagy zárt felé pítmé nnyel ellátottgyű jtőjármű be, ké zi úton ürítik a hulladé kot.

A hulladé k gyűjtő járműbe üríté se nem zárt rendszerű , é s így a mű velet vé grehajtása amunkahelyen jelentős porké pződé ssel jár. A fé lpormentes rendszer semmilyen kö vetelmé nytnem támaszt a gyű jtőedé nyzetel szemben. A munkahelyi kö rnyezetet porral, bű zzel terhelőgyű jté si rendszer korszerű tlen, alkalmazását kerülni kell.

Az üríté ses rendszer korszerű , higié nikus, pormentes változatánál a gyű jtőjármű speciálisfelé pítmé nnyel é s szabványosított gé pi beürítő szerkezettel rendelkezik. Mű kö dteté se csak abeürítő szerkezethez illeszkedő típusedé nyzettel lehetsé ges. A gyű jté s folyamán a zárt, fedé llelellátott típusedé nyben tárolt hulladé k gé pi emelé ssel é s zárt té rbeni fedé lnyitással, munkahelyiporké pződé s né lkül üríthető a jármű be. Ez a rendszer világszerte a legelterjedtebbenalkalmazott gyű jté si megoldás.

A cserekonté neres rendszerné l az alkalmazott gyű jtőjármű speciális felé pítmé nnyel vanellátva., melynek segítsé gé vel a munkagé p a gyű jté s során megtelt é s lezárt konté nereketátüríté s né lkül magára emeli é s a feldolgozó lé tesítmé nybe szállítja. A hulladé kkal teltkonté nereket a gyű jtőjármű az elszállításkor üresre cseré li. Külö nö sen enné l a gyű jté sirendszerné l tapasztalható az utóbbi időben nagyarányú fejlődé s.

101

5.1. ábra: A települé si szilárd hulladé k hasznosításának é sártalmatlanításának folyamatábrája

102

A zsákos gyű jté si rendszerné l a hulladé kkal telt, lezárt mű anyag vagy papírzsákokat átüríté sné lkül kö zö nsé ges tehergé pkocsikkal szállítják el. Higié né s előnyei miatt indokolt szé leskö rűelterjedé sé nek tö bbnyire gazdasági korlátai vannak.

A hazai települé seken a fé lpormentes é s pormentes üríté ses, valamint a cserekonté neresmegoldásokat kombináltan alkalmazzák. A zsákos rendszert korlátozott mé rté kben, főké nt azüdülőterületek nyári idé nyben megnö vekedett hulladé k-mennyisé gé nek elszállításárahasználják.

5.1.1. A gyűjté sre é s átmeneti tárolásra szolgáló eszközök

A korszerű hulladé k-eltávolítási rendszerekné l technológiai, kö rnyezetvé delmi, egé szsé gügyié s munkavé delmi szempontból egyaránt csak a megfelelő típusedé nyek használhatók. Akorszerű gyű jté si rendszerné l alkalmazott típusedé nyek:

− 50 dm3,− 90 dm3,− 110 dm3,− 240 dm3,− 660 dm3,− 1100 dm3

befogadóké pessé ggel ké szülnek.

Hazánkban a pormentes gyű jté si rendszerben a 110 literes, mű anyagból vagy acé llemezből(ré gebbi változat) é s az 1,1 m3-es acé llemezből vagy alumíniumlemezből ké szülttárolóeszkö zö ket alkalmazzák.

Az 1,1 m3-es tárolótartályok alkalmazása lakótelepeken, inté zmé nyekné l, nagyobbkereskedelmi é s vendé glátó egysé gekné l, esetleg kisebb ipari üzemekné l javasolható.Ugyanez a tartálytípus a ré gebbi beé píté sű lakóterületeken is alkalmazható, ha ezt azelhelyezhetősé g é s a megfelelő lakosszám lehetővé é s szüksé gessé teszi. A városok ré ginegyedeiben, a szű k utcákban, a szű k kapualjakban legtö bbszö r nem helyezhetők el az 1,1 m3-es tartályok. Ilyenkor külö nö sen előnyö sek a 240 literes mű anyagtartályok. Ezek egyesítikmagukban a 100 literes é s az 1,1 m3-es tartályok előnyeit. A 240 literes tartály helyigé nye alignagyobb, mint a 110 literesé . Alkalmazásával a tiszta gyű jté si idő a felé re csö kken. A 110literes tartályok kertes, családiházas lakókö rzetekben előnyö sen használhatók. Kisebbtelepülé seken, külterületeken, ahol mé g a fé lpormentes gyű jté si-szállítási rendszerthasználják, az emberi erővel tö rté nő beüríté s é s a ké sőbbi gé pesíté s figyelembevé telé vel az 50literes típusedé nyek használata általános.

A települé si szilárd hulladé knak az előzőekben már említett té rfogat-nö vekedé si üteme miatt,a munkafolyamatok egyszerű síté se é s fokozott gé pesíté se é rdeké ben fejlesztetté k ki akülö nbö ző mé retű konté nereket.

A konté nerek változatos befogadó-ké pessé ggel, horganyzott acé llemezből,alumíniumlemezből é s üvegszál-erősíté ssel ké szülhetnek. A hazai gyakorlatban 5 m3-né lnagyobb konté nert nem alkalmaznak, külfö ldö n a legnagyobb konté nerek ű rtartalma elé ri a35-40 m3-t is.

103

Hazai viszonyok kö zö tt jelenleg megfelelő megoldást biztosítanak az acé llemezből, illetvealumíniumlemezből ké szített, megfelelően merevített, zárható kivitelű 1,5, 2,5 é s 5 m3-eskonté nerek. A konté nerek mozgatására, szállítására é s gé pi üríté sé re speciáliskonté nerszállító-jármű vek szolgálnak. Az 1,5, 2,5 é s 5 m3-es konté nerek alkalmazása,külö nö ské ppen olyan inté zmé nyekné l (pl. kórházak, áruházak stb.) é s termelő, forgalmazóvállalatoknál javasolható, ahol nagyobb mennyisé gű hulladé kot kell szabályozottidőkö zö nké nt eltávolítani.

Figyelembe vé ve a ké sőbb ismertetendő tö mö rítős nagy konté nereket is, megállapítható, hogya hazai tárolóedé nyzet választé ka kielé gítő, újabb típusok bevezeté se nem látszikszüksé gesnek. Indokolt viszont az 50 literes típusedé nyek - már említett helyeken tö rté nő -szé lesebbkö rü alkalmazása.

Kö zegé szsé gügyi szempontból fontos a hulladé kgyű jtő edé nyzet rendszeres tisztítása. Anagyszámú, kisebb mé retű gyű jtőedé ny tisztítása jelenleg tö bbnyire lakossági(ingatlankezelé si) feladat. Haté kony tisztítás, fertő tleníté s csak mobil gé pimosóberendezé ssel oldható meg. A mosás nagynyomású vízsugárral, esetenké nt mechanikuseszkö zö kkel is tö rté nik. A helyszíni tisztításnál gondoskodni kell az edé nyekből kimosottiszapszerű maradé k eltávolításáról. Mind a 110 literes, mind pedig a 240 literes é s az 1,1 m3-es tartályok tisztítására javasolhatók a mobil berendezé sek. Az 1,5, 2,5 é s 5 m3-es konté nerek,valamint a tö mö rítős nagy konté nerek tisztítását a hulladé kfeldolgozó üzem telephelyé n vagya javítóbázison kialakított, telepített mosóberendezé sekkel cé lszerű megoldani. Mobilberendezé ssel tö rté nő utcai edé nymosás nem terjedt el.

Külö nleges, egyszeri felhasználásra szolgáló gyű jtőeszkö zö k az impregnált papírból vagyfőleg műanyagból ké szült szemé tgyű jtő zsákok. A zsákok tárolására egyszerű kivitelű ,rö gzített vagy gö rdíthető állványok szolgálnak. Ezekre a zsákok nyitott szájré sszel vannakfelfüggesztve é s zárható fedé llel rendelkeznek. Az állványról a zsák kö nnyen levehető é scseré lhető. Külfö ldö n az 50-60 dm3 befogadóké pessé gű zsákoktól egé szen a 400-500 dm3

befogadóké pessé gű zsákokig külö nbö ző mé reteket alkalmaznak. Hazai viszonyok kö zö tt az50 é s 100 literes, színezett, legalább 0,08 mm falvastagságú mű anyagzsák használatos. Azsákokhoz alkalmazható zsáktartó-állvány hazai változata nem tipizált. Az egyszerifelhasználás miatt a zsákok maguk is hulladé kká válnak. A mű anyagzsák, mint idegen, nembomló anyag egyes hulladé kfeldolgozási eljárásoknál (rendezett lerakás, komposztálás)zavarólag hat. A termikus eljárásoknál alkalmazása nem jelent nehé zsé get, ahulladé khasznosítási módszerekné l pedig kifejezetten előnyö s.

Ü dülőterületeken, ahol esetleg fé lpormentes gyű jté st alkalmaznak, a zsákos gyű jté si-rendszeregé szsé gügyileg megfelelő megoldást ad (pl. Balaton, Velence-tó, Dunakanyar stb.).

Jól alkalmazható a zsákos gyű jté si-rendszer egyes területek időszakosan jelentkező gyű jté si,tárolási gondjainak kielé gíté sé re is (pl. nemzetkö zi vásárok, ifjúsági táborok, kempingek stb.).

5.1.2. Az átmeneti hulladé ktárolók kialakításának szempontjai

A tulajdonké ppeni hulladé kgyű jté s a lakásban használt edé nyzetben tö rté nő ö sszegyű jté sselkezdődik, majd a lakóházon belüli szállítással é s az elszállításig a hulladé k átmenetitárolásával.

104

A szilárd hulladé koknak a gyűjtő edé nyzetben való tárolására - megfelelően kialakított -é pületen belül elhelyezett tárolóhelyisé get vagy é pületen kívül elhelyezett tárolóteret kellbiztosítani.

A tárolóhelyisé get vagy -teret a hulladé k mennyisé ge é s az elszállítás gyakorisága alapjánszámított tartályszám elhelyezhetősé gé nek figyelembevé telé vel kell kialakítani úgy, hogy ott ahulladé k tartályokba tö lté sé hez é s a tartályokkal való manipulálás mű veleté hez elegendő helyálljon rendelkezé sre.

A tárolófülke é pületen kívül is elhelyezhető, a szállítójármű vel megkö zelíthető ponttól max.10m távolságban. A hulladé k odaszállításának útvonalát az é pülettől a tárolófülké ig legalább0,5m, a fülké től az elszállítási pontig legalább 1,2 m szé lessé gben szilárd burkolattal kellkiké pezni. lejté s max. 2% lehet. Ajánlható megoldás az előre gyártott formában ké szíthető,modulelemekből is ö sszeállítható tárolófülke.

A tárolóhelyisé g é s a tárolóterek kiké pzé sekor fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy agyű jté s é s üríté s mű veleteit, valamint a szállítójármű vek beállását zavarmentesen é s miné legyszerű bben lehessen biztosítani.

5.1.3 A ledobó berendezé sek é s alkalmazás felté teleik

A ledobó berendezé s magában foglalja a ledobó aknát a megfelelően kiké pzett beö ntőszerkezetekkel, a csatlakozó szellőző rendszert, szüksé g szerint a bedobó fülké ket, valamint atárolótartályokkal ellátott gyűjtő helyisé get.

Az egyes országokban használt berendezé sek főké nt a beürítő szerkezet megoldásábankülö nbö znek egymástól. Eszerint ké t alapvető típus terjedt el, úgymint a vályús rendszerű,illetve a típusedé nyes beö ntő szerkezetű ledobók. Az utóbbi megoldásnál a helyisé gekbentö rté nő hulladé kgyű jté sre típusedé nyek szolgálnak.

A vályús típus az egyszerű bb, üzembiztosabb szerkezeti kialakítás, a kö nnyű kezelhetősé g é snem utolsósorban a nem típusedé nyes gyű jté s felté tele miatt szé lesebb kö rben elterjedtek.Hátrányuk, hogy a beüríté s erős porké pződé ssel, szóródással é s bű zterhelé ssel jár, ezé rt külö nbedobófülke kialakítását igé nylik.Egé szsé gügyi inté zmé nyekben, kórházakban a szigorú higié né s kö vetelmé nyeknek jobbanmegfelelő - ré szben a típusedé nyek, ré szben pedig a bedobó szerkezet zsiliprendszerűkiké pzé se miatt -, bár kö ltsé gesebb típusedé nyes megoldás alkalmazása cé lszerű .

A ledobó aknák anyaga lehet acé llemez, vagy alumíniumlemez. Ma már egyre inkább azalumíniumlemezből ké szült, előre gyártott elemekből ö sszeállított aknákat alkalmazzák,amelyek tö bbnyire kö r keresztmetszetű ek.

Az aknák szellőzteté se mestersé ges ventilációval megfelelően biztosítható.

A ledobó-berendezé s csőrendszeré nek kifogástalan, gé pesített tisztítása hazánkban jelenlegnem megoldott. Jó megoldásnak tekinthetők a külfö ldö n bevezetett, az akna felső vé gé reszerelhető csö rlős, mechanikus tisztítóberendezé sek, illetve szerkezetek. Ezek csörlő bő l é s adrótköté l vé gé re erősített nehezé kből, valamint a belső felületet mechanikusan tisztító

105

drótkefé kből, illetve laprugókból állnak. Korszerű mechanikus tisztítószerkezetek beé pítettporlasztó fúvókák segítsé gé vel az akna mosását é s fertőtleníté sé t is megoldják.

5.1.4 A telepített tömörítő berendezé sek é s alkalmazási felté teleik

A telepített tö mö rítő berendezé s feladata, hogy az adott helyen (inté zmé nyben, üzemben stb.)nagy mennyisé gben keletkező, nagy té rfogatú szilárd hulladé kot a gyű jtő- é sszállítókonté nerekbe miné l nagyobb sajtoló erővel tö mö rítse, biztosítva ezzel a konté nertszállító jármű terhelé si kapacitásának miné l jobb kihasználását.

A telepített tö mö rítő berendezé sek javasolt alkalmazási területei: vásárcsarnokok, áruházak,ipari üzemek, irodaházak, egé szsé gügyi inté zmé nyek é s ledobó berendezé ssel ellátotttö bbszintes lakóé pületek.

A telepített tö mö rítő berendezé sek magukba foglalnak egy - általában elektromos meghajtású- hidraulikus rendszerű sajtoló egysé get, amely a hulladé k betáplálására kiké pzettadagológarattal van ellátva. A sajtoló egysé gre kapcsolható, a hulladé kot befogadó konté ner.A megtö ltö tt konté nert lezárt állapotban a gé pről lekapcsolják é s speciális konté nerszállítójármű azt magára emeli, rö gzíti, majd a lerakóhelyre szállítja é s üríti.

Az üríté s kisebb konté nerekné l egyszerű bb billenté ssel, nagyobb konté nerekné l a konté nerbeé pített ké nyszerpályás, mechanikus, ill. hidraulikus ürítőszerkezettel tö rté nik. A megtö ltö ttkonté ner helyé re újabb üres konté nert tolnak.

A konté nerszállító cé lgé peknek ké t alaptípusa ismert. Az egyik típus hidraulikusmechanizmus segítsé gé vel magára emeli a konté nert é s vé gzi az üríté sné l annakmegbillenté sé t.

A másik típus csörlő mechanizmussal húzza magára a konté nert é s a hidraulikusanmű kö dtetett rakfelület megdö nté sé vel vé gzi a konté ner üríté sé t. Az első típust a kisebbű rtartalmú konté nerekné l (6-12 m3 kö zö tt), a másik típust általában csak a nagyobbű rtartalmúaknál (12 m3 felett) alkalmazzák.

Az utóbbi é vekben terjedtek el a tö mö rítő egysé ggel egybeé pített konté nerek. Ezeknek nincsalapozási igé nyük. Alkalmazásukkal elmarad a leginkább balesetveszé lyes é s egyé bké nt isnehé zkes tö mö rítőgé p é s konté ner ö sszecsatolás mű velete. Tisztításuk a kö zponti telepentö rté nik é s a telepíté shez csak elektromos kábelcsatlakozás szüksé ges. Ezeket cé lszerűalkalmazni, ahol időszakosan nagymennyisé gű hulladé k keletkezik é s azonnali megoldásravan szüksé g.

A telepített tö mö rítő berendezé sekkel szemben az alábbi mű szaki kö vetelmé nyektámaszthatók:

− megbízható é s haté kony üzemelé s,− egyszerű é s biztonságos kezelé si mód,− kevé s zajjal járó é s miné l kisebb munkahelyi porártalmat okozó üzemelé s,− kö nnyű é s jó minősé gű tisztíthatóság.

106

A telepített tö mö rítő berendezé s é pületen belül, illetve é pületen kívül is elhelyezhető. Azalapterület-igé ny típusonké nt változó, de mindenkor biztosítani kell a balesetmenteskezelé shez szüksé ges kö rbejárás lehetősé gé t. Szüksé g eseté n a cserekonté ner helyigé nyé t isfigyelembe kell venni.

Épületen belül a helyisé g magasságát a tö mö rítő adagológaratjának magassága, a biztonságosanyagfeladáshoz (tö lté shez) szüksé ges helyigé ny é s a konté nert szállító jármű magassága (az amagasság, amely ahhoz szüksé ges, hogy a jármű a konté nert magához tudja emelni) határozzameg. A helyisé g falazatát mosható burkolattal vagy bevonattal kell ellátni. A nyílászárók nemé ghető kivitelben ké szüljenek. A berendezé st úgy kell elhelyezni, hogy a szállítójármű akonté nert kö nnyen é s biztonságosan megkö zelíthesse (ráállási lehetősé g). A telepítetttö mö rítő berendezé s számára gé palap (típustól függően) szüksé ges, általában azonbanelegendő a legfeljebb 0,3 m vastagságú sávalap. Cé lszerű a berendezé st - figyelembe vé ve acserekonté ner helyigé nyé t is - betonozott, mosható é s vízlefolyóval ellátott felületenelhelyezni.

5.2. A települé si szilárd hulladé k elszállításának módszerei é s eszközei

A szervezett hulladé keltávolításnak a gyű jté st kö vető, ahhoz szorosan kapcsolódó é s attól elnem választható ré sze az elszállítás. Az idők folyamán a hulladé k elszállítására alegkülö nfé lé bb típusú jármű veket alakították ki, melyek a gyű jté s, a szállítás, a rakodásmunkáját is elősegítő cé lgé pek.

A hulladé kszállításhoz szüksé ges gé peket é s eszkö zö ket hazánkban csak igen korlátozottmé rté kben gyártják. A hazai gyártás főleg a tartályokra, egyes kiegé szítő gé pi berendezé sekreé s gyű jtőedé nyzetre korlátozódik.

5.2.1 A hulladé kszállító járművek kialakításának általános elvei

A szállítójármű vek kialakításának legfontosabb kö vetelmé nyei az alábbiakban foglalhatókö ssze:

• Gyors, kö nnyű , lehetőleg szóródás- é s zajmentes rakodást, teljesen zárt elszállítást é sa jármű gyors kiüríthetősé gé t megvalósító felé pítmé ny.

• A gyűjtő terület jellegé nek megfelelő, kielé gítő teljesítmé nyt nyújtó, hasznos terhelé sé s a jármű ben olyan tö mö rítőhatás megvalósulása, amely a hasznos terhelé s miné lnagyobb mé rté kű kihasználását lehetővé teszi, ö sszhangban a gyű jtőterületen lé vőhulladé k té rfogattö meg-viszonyokkal, illetve a jármű hasznos té rfogatával.

• A szállítójármű felé pítmé nyé be (tartály) beürített hulladé kot folyamatosan továbbító,azt egyenletesen elosztó szerkezetek.

• Egyszerű , tartós, üzembiztos kivitel, biztonságos é s zavarmentes üzemelé s.• A felé pítmé ny (tartály) elegendő té rfogatú legyen, de terjedelmé né l fogva jól

igazodjon a forgalmi viszonyokhoz is.• Kis ívben fordítható alváz, a gyakori megállásokat figyelembe vevő gyors indítást,

megállást lehetővé tevő indító- é s fé kező-berendezé s.

107

• A jármű vek feleljenek meg a mindenkor é rvé nyes, a terepviszonyokat is figyelembevevő forgalmi é s kö zlekedé sbiztonsági előírásoknak.

5.2.2 A fé lpormentes hulladé kgyűjté si é s -szállítási rendszer

A fé lpormentes rendszer gé peiA fé lpormentes hulladé kgyű jté s é s -szállítás az országban mé g sok helyen alkalmazottmódszer. A gyű jté s é s szállítás általában billenőplatós tehergé pjármű alvázára é pített, 4-5 m3-es té rfogatú tartállyal felszerelt gé pjármű vel tö rté nik.

A hulladé k betö lté se a gyű jtőtartály fedelé n kiké pzett né gy beö ntőnyíláson át ké zierővel, mígaz üríté s hidraulikus billenté ssel tö rté nik. Az edé nyzet általában nem tipizált. A gé p ké toldalára felhajtható járó- (oldal)-deszka van szerelve, a beö nté s megkö nnyíté se cé ljából. Afé lpormentes szállítójármű 3 fő kezelőszemé lyzetet igé nyel (1 fő gé pkocsivezető, 2 fő beö ntő-rakodó).

A fé lpormentes rendszer alkalmazható sá gaA fé lpormentes hulladé kgyű jté si é s -szállítási rendszer ma már nem korszerű eljárás. Ennekellené re ma is szé les kö rben alkalmazzák.

5.2.3 A pormentes hulladé kgyűjté si é s -szállítási rendszer

A rendszer lé nyege, hogy a hulladé kot a keletkezé s helyé n, a szállítójármű beürítő-szerkezeté hez tervezett é s egysé gesen kialakított, szabványosított tartályokban gyű jtik é stárolják. A fokozatosan megtelt edé nyzetet az előre megtervezett gyű jtőkö rzetben,menetrendszerű en megállapított gyakorisággal, zárt rendszerben, speciális szállítójármű vekbeürítik a hulladé kot. A jármű vek konstrukciós kivitele teljesen portalan munkavé gzé st biztosít.

A pormentes gyűjté si rendszer gé pekA pormentes rendszerű hulladé kgyű jtők a hazánkban jól ismert KUKA-típusú, SKODA-gyártmányok.

Ezek a jármű vek csak hasznos terhelé sük é s gyű jtőtartály-té rfogatuk nagyságábankülö nbö znek. A hulladé k befogadására szolgáló tartály acé llemezből ké szül. A dob belsőpalástjára csavarszerű en felhegesztett lemezek - forgás kö zben - biztosítják a hulladé kkal valófeltö lté st (tö mö ríté st), illetve üríté st.

A hulladé knak a tartályba tö rté nő üríté se a jármű hátsó felé re felszerelt pneumatikus vagyhidraulikus emelő- é s beürítő-szerkezettel tö rté nik. A tartály üríté se a hátsófedé l felemelé sé velvé gezhető a dob forgatása mellett. A tö mö ríté st aránya ezekné l a gé pekné l 1:1,25-1:2,0-igterjed.

A korszerű bb, gazdaságosabb gyű jté s é rdeké ben alkalmazott nagy tö mö rítő-ké pessé gűgé pekkel tö rté nő szállítás hazánkban a KUKA-MUT-HAIFISCH típusú gé pekkel valósulmeg. Ezek a gé pek belső elrendezé sükben, erősebb mű szaki kivitelükben, valamint atö mö ríté s hatásfokában külö nbö znek az előző típusoktól.

108

A pormentes hulladé kgyű jté si é s szállítási rendszer jelenleg a legkorszerű bb megoldás, amelymegfelel a kö rnyezetvé delmi é s higié niai előírásoknak is. A világszerte tapasztalható azonté ny kö vetkezté ben, hogy a városi (települé si) hulladé kok té rfogattö mege rohamosan csö kken,a jö vő útja mindenké ppen a pormentes tö mö rítős cé lgé pek felé mutat. A napjainkbanhazánkba települő külfö ldi cé gek általában a legkorszerű bb hulladé kgyű jté si é s szállításirendszereket alkalmazzák.

5.2.4 A cserekonté neres gyűjté si é s szállítási rendszer gé pei

A konté neres szállítási rendszerhe a gyakorlatban emelődaruval mű kö dő speciális jármű veketalakítottak ki, amelyek általában külö nfé le té rfogatú, nagy tartályok szállítására alkalmasak. Akonté nerek jármű -alvázra emelé sé t, az ürítőhelyen a tartályok billenté ssel tö rté nő üríté sé t, azalapjármű motorja által, mellé khajtómű kö zbeiktatásával, hidraulikusan mozgatott dugattyúkvé gzik.

A konté neres hulladé kgyű jté s é s -szállítás szinte teljesen kiküszö bö li a nehé z fizikai munkát,minimálisra csö kkenti a kiszolgáló lé tszámot.

A hazai nagykonté neres szállítási rendszerhez 2,5 , 5 m3-es típuskonté nereket rendszeresítik.Az 5 m3-es konté nerből 10-12 darabra van szüksé g egy-egy gé phez, egy nyújtott mű szakra, haa szállítási távolság nem haladja meg a 6-7 km-t.Az edé nyzetszüksé gletet a konkré t helyi adottságok (szállítási távolság, gyű jtőkö rzetjellemzői, járatszám, járatidő stb.) alapján járatszervezé si, gazdaságossági számításokkal lehetmeghatározni.A konté neres gyű jté si é s szállítási rendszer korszerű , kö rnyezetvé delmi szempontból ismegfelelő eljárás.

5.2.5 A zsákos hulladé kgyűjté si é s -szállítási rendszer

Papírzsák használatát a háztartási hulladé kok eltávolítására már 1935-ben kezdté kalkalmazni Spanyolországban. Nagyobb mé rvű felhasználását csak az ö tvenes é vek vé gé nkezdté k el Své dországban, a hatvanas é vektől rohamosan terjedt Európaszerte. A zsákosgyű jté s té rhódítását a mű anyagzsákok alkalmazása tovább nö velte.

A zsákos gyű jté s gyors elterjedé s oka elsősorban az volt, hogy a hulladé k fellazulásával atárolótartályok száma, az üríté sekkel járó munka túlzott mé rté kben nö vekedett. A külö nbö zőkonté nerek, gyű jtőedé nyzetek higié né s szempontból nem kívánatos túltelítődé se mindgyakoribbá vált, a tartályok folyamatos tisztítási, tárolási, kezelé si felté teleire előírtkö vetelmé nyeknek mind nehezebb volt eleget tenni.A szákos gyű jté si é s szállítási rendszer előnyei:

− elmarad a rendszeres tartálytisztítás é s karbantartás,− a bekö tö zö tt zsákok kezelé se, szállítása kö nnyű é s egyszerű , por-, zaj-, bű zmentes,− nincs szüksé g kö ltsé ges, pormentes jármű re,− a napi, erősen ingadozó hulladé k-mennyisé ghez rugalmasan alkalmazható,− egyszerű bb a tárolóhely kialakítása is,− gyű jté shez é s szállításhoz bármely típusú jármű megfelel.

A szákos gyű jté si é s szállítási rendszer hátrányai:− a zsákok beszerzé se viszonylag drága,

109

− a folyamatos zsák (papír, mű anyag) gyártásáról é s lakossági ellátásáról gondoskodnikell,

− salak, tö rö tt üveg, szúrós tárgyak gyű jté sé re nem alkalmas.

5.2.6 A pneumatikus gyűjté s é s szállítás

Egé szsé gügyi, várostervezé si é s közlekedé stechnikai szempontból egyaránt a legkorszerű bbhulladé kgyű jté si é s -szállítási rendszer.

A lakásokból a hulladé k elszállítása ledobóakna ürítőnyílásától kezdve a kö zpontigyűjtő állomásig teljesen zárt rendszerű , tö bbnyire fö ld alá telepített csővezeté ken tö rté nik.Az elhordásos gyű jté si rendszerrel járó kö rnyezeti zaj-, por- é s bű zterhelé s, valamint ahigié né s kívánalmak a pneumatikus rendszer alkalmazásával teljesen kiküszö bö lhetők.

A rendszer alkalmazási területeit korlátozza azonban az, hogy előnyö sen csak új lakótelepek,új városré szek lé tesíté sekor valósítható meg.

A rendszer lé nyegé ben a ledobó aknákból, aknaszelepekbő l, szállítólevegő szelepekbő l,szállítócsövekbő l é s a gyűjtő állomást magába foglaló gé pkö zpontból áll.

A lakásokban ö sszegyű jtö tt hulladé kot a ledobó aknák ürítőszerkezeté be ö ntik.Kö zinté zmé nyekben kié pített rendszerné l a bedobószerkezet 50 litere zsákok befogadására isalkalmassá tehető. A ledobó akna vé gé n helyezkedik el az aknaszelep, mely a ledobó é s aszállítócső kö zö tti kapcsolatot biztosítja. Az aknaszelep felett ö sszegyű lt hulladé k a szelepnyitásakor hullik a szállítócsőbe. Időprogram szerint, vagy szintjelzővel kiváltvabekapcsolódik a gé pkö zpontban elhelyezett, szívást biztosító turbóventillátor csoport. A zártcsővezeté kben fellé pő depresszió hatására automatikusan nyit a szállítólevegő szívószelep,majd sorrendben kinyílnak az aknák elzáró aknaszelepek.

A szállítócsőbe esett hulladé kot a lé gáram magával ragadja é s azt a gyű jtőkö zpontbanelhelyezett gyű jtőtartályba szállítja. Itt a levegő é s a hulladé k egymástól elválik. A hulladé k agyű jtősiló alatt elhelyezett telepített tö mö rítő berendezé sbe kerül, ahol azt nagymé retűkonté nerekbe tö mö rítik. A siló csigás rendszerű kihordóval kö zvetlenül az é gető-berendezé shez is csatlakoztatható. A portartalmú szállító levegőt a leválasztó silóba é pítettdurvaszű rőn é s rázóké szülé kes szö vetszű rőn átáramoltatva tisztítják, majd aturbóventillátorokon keresztül, hangtompítón át vezetik a szabadba. A leválasztott port asilóba visszavezetik. A szagtalanításra - szüksé g szerint aktívszenes szű ré st iktatnak be.Darabos hulladé kok aprítására az aknaszelepek elé aprítók is beé píthetők, nagyobblakótelepeken külö n aprítógé pek is elhelyezhetők.

Az egé sz rendszer automatikusan vezé relt. A szállítócső-hálózat maximális hossza 2,5 km,tehát a gyű jtőterület 4-5 km átmé rőjű lehet.

A pneumatikus rendszer szé leskö rű elterjedé sé t a mé g viszonylag magas egyszeri beruházásikö ltsé gráfordítás akadályozza. Az üzemelteté si kö ltsé gráfordítás szempontjából azonban, arendszer gazdasági előnyei jelentősek a hagyományos elhordásos rendszerrel szemben.Figyelembe vé ve továbbá a rendszer egé szsé gügyi, kö zlekedé stechnikai, városé píté szeti é s

110

munkaerő-helyzettel kapcsolatos előnyeit, a jö vőben a pneumatikus rendszer szé les kö rűelterjedé sé re lehet számítani.

5.2.7 A ké tütemű hulladé kgyűjté si é s -szállítási rendszer

Egyes nagyvárosokban a kö rnyé ken levő hulladé klerakó-helyek már beteltek. Az ö sszegyű jtö tthulladé kokat a normál gyű jtő- é s szállítójármű veknek igen nagy távolságra kelleneszállítaniuk (50-100 km). Ez termé szetesen nem volna gazdaságos, mivel így a jármű vekfordulószáma általában napi egyre csö kkenne. Ennek kiküszö bö lé sé re tö bb nyugatinagyvárosban, ré gióban ún. átrakóállomásokat hoztak lé tre.

A hulladé kátrakásnál ké tfé le módszerről beszé lhetünk.

Tömörítetlen hulladé k á traká saA tö mö ríté s né lküli hulladé kátrakás technológiája a kö vetkező:

A normál gyű jtőjármű vek tartalmukat zárt, vagy nyitott felhajtórámpával rendelkezőé pületben, egy surranón keresztül kö zvetlenül a nyitott vasúti kocsikba, vagy nagy ű rtartalmúnyitott tehergé pjármű be ürítik. Szállításkor a vagonokat, illetve a tehergé pjármű veketleponyvázzák. Használnak (pl. Hollandiában) speciális szemé tszállító vagonokat is. Azártalmatlanító helyeken a vagonokat markolóval, a tehergé pjármű veket billenté ssel ürítik ki.A tö mö rítetlen hulladé k elszállításához sok jármű re van szüksé g, é s ezé rt nem gazdaságos.

Tömörített hulladé k á traká saA korszerű hulladé kgyű jtő jármű vek már tö mö rítő berendezé ssel vannak ellátva. A tö mö rítőberendezé sek - a hulladé k ö sszeté telé től függően - 1:4-1:5 arányú tö mö ríté st é rnek el. Azátrakóállomásra így kiszállított hulladé k a kiüríté sné l ismé t fellazul, ezé rt az optimálistö mö ríté s megtartása cé ljából ké t módszert dolgoztak ki. Az egyik módszer, hogy a tö mö rítetthulladé kot a jármű felé pítmé nyé vel együtt speciális-szállítójármű vekre emelik át é s úgyszállítják el az ártalmatlanító helyre.

Ez a módszer kevé sbé terjedt el. Az általánosabb módszer, hogy az átrakóállomáshoztelepített tö mö rítő berendezé st csatolnak, amely konté nerbe pré seli a hulladé kot. A konté nertkülö nleges szállító jármű szállítja el az ártalmatlanító helyre. Jelenleg folynak kísé rletek olyantelepített tö mö rítők kialakítására, ahol a mindenkori hulladé k-ö sszeté telt figyelembe vé ve azátrakásnál 1:8-1:10 arányú tö mö ríté st lehet elé rni.

Továbbá a szállító konté nerek nagyságát a jelenlegi 25-45 m3-es átlag ű rtartalomról 80-100m3-re kívánják változtatni. Az 1:8-1:10-es tö mö ríté ssel, valamint a konté ner nagyságának 80-100 m3-re tö rté nő nö velé sé vel a kö ltsé gté nyezőket igen kedvezően lehet változtatni é s agazdaságosság kö zelít az optimálishoz.

111

6. A HULLADÉ K KEZELÉ SE, Á RTALMATLANÍTÁ SA

A hulladé kok kö rnyezetre gyakorolt káros hatását a keletkezé sük csö kkenté sé n túl megfelelőkezelé sükkel lehet mé rsé kelni. A hulladé k kezelé sé n egy ö sszehangolt technológiai rendszerté rtünk, amely magában foglalja a megfelelő gyű jté st, tárolást, esetleges előkezelé st, szállítást,feldolgozást, továbbá megfelelő berendezé sé ben, lé tesítmé nyben tö rté nő ártalmatlanítást.

A hulladé kok kezelé se során megváltoztatjuk azok fizikai, kémiai minősé gé t, ö sszetevőiket,ezáltal veszé lyessé gük csö kken illetve hasznosításuk, feldolgozásuk kö nnyebbé válik.

A hulladé kkezelé si eljárások kö zül elsőké nt a fizikai ún. előkezelő mű veleteket tárgyaljuk.

6.1. Fizikai eljárások

A hulladé kok előkezelé se, a további kezelé st megkö nnyítő eljárások tö bbnyire fizikaieljárások, melyek során a hulladé k fizikai tulajdonságait változtatjuk meg.

A fizikai eljárások dö ntő hányada anyagelőké szíté si funkciót tö lt be, egy ré szük azonbanö nálló feldolgozási mű veletké nt is alkalmazható.

Legfontosabb előkezelé si módok:

− aprítás,− rostálás,− tö mö ríté s,− darabosítás,− tisztítás é s mosás.

6.1.1. Aprítás

Cé lja: a hulladé k mé reté nek csö kkenté se, é s az anyagegyüttesek megbontásával a hulladé kelőké szíté se a komponensek szé tválasztására, ezzel a további kezelé s haté konyságánaknö velé se.

Aprítás vé gezhető: mechanikai, termikus, száraz, nedves, mé lyhű tö tt eljárásokkal. Ahulladé kaprítás alapgé pei külö nbö ző vágó, őrlő malmok, tö rők, amelyek ré góta alkalmazottgé ptípusok.

Leggyakrabban alkalmazott aprítógé pek a kalapácsos malmok.

Az aprításnál fellé pő kö rnyezeti kibocsátás a zaj é s a por. Ennek csö kkenté sé re azaprítógé peket tö bbnyire zárt é pületben helyezik el é s megfelelő elszívó-porleválasztóberendezé st alkalmaznak a kibocsátás csö kkenté sé re. Speciális aprítási módszer a hű tve

112

aprítás (kriogé n aprítás). Ezt elsősorban gumi, mű anyag, tö bbkomponensű textil-mű anyaghulladé kok, nyomtatott áramkö ri lemezek eseté ben alkalmazzák. Hű tőkö zegké nt cseppfolyósN2-t vezetnek be az aprítóté rbe, illetve aprítás előtt ún. hű tőalagútba hű tik elő a hulladé kot é sezáltal ridegebbé , kö nnyebben apríthatóbbá teszik azt.

113

6.1.2. Rostálás

Cé lja kettős:− egyré szt mé ret szerinti osztályozás,− másré szt a tisztítás, a szennyezőanyagoktól való elválasztás.

A gyakorlatban alkalmazott rostatípusok:

Dobrosta: ez egy forgódob, amelynek dobfelülete perforált lemezből ké szül. Ezt a típustelválasztási é s tisztítási cé lra használják.

Vibrá ció s rosta: A rostafelület vibrációs mozgásával tö rté nik az egyes komponensek mé retszerinti elválasztása. Elsősorban nedves rostálásra használják, mosás, tisztítási mű veletekután.

Rugalmas felületű lengőrosta: elsősorban nedves-tapadó anyagkeveré kek elválasztásárahasználják.

A megfelelő rostatípus kiválasztásánál figyelmbe veendő hulladé kjellemzők: mé ret, alak,hőmé rsé klet, nedvessé gtartalom, valamint a további feldolgozási módok.

6.1.3. Tömöríté s

Cé lja: laza állapotú, nagy pórusté rfogatú hulladé k té rfogatának csö kkenté se, szállításikö ltsé gek csö kkenté se é s a hulladé k további feldolgozáshoz való előké szíté se.

Módjai:Bá lá zá s: aprítatlan laza szerkezetű hulladé k kö tőanyag né lküli tö mö ríté sé re alkalmazottmódszer (papír, textília, mű anyag, fa, esetleg fémhulladé k).

Bálázógé pek lehetnek a nyomóerő kifejté s iránya szerint függőleges é s vízszinteskiké pzé sű ek. Tö bbnyire a bálába tö mö rített hulladé kot ö ssze is kö tö zik, hogy a szállítás,rakodás alatt megakadályozzák a hulladé k szé tesé sé t. Á ltalában 1 m3-es bálákat ké szítenek.

Brikettá lá s: kisebb mé retű , vagy aprított hulladé k pré selé ssel tö rté nő tö mö ríté se. A brikettálássorán esetenké nt kö tőanyagot is adnak a tö mö rítendő hulladé khoz. A gyakorlatban fém- é sfaforgács hulladé kok, valamint szilárd kommunális hulladé kok feldolgozásánál,mezőgazdasági (mellé ktermé kek) hulladé kok tö mö ríté sé né l (biobrikett) alkalmazzák.

A brikettálógé pek általában vízszintes elrendezé sű ellennyomólapos vagy ké thengeres pré sek.

Darabosítá s: ezen előkezelé si mű velet során az apróbb szemcsé jű vagy aprítással előké szítettanyagré szekből pré selé ssel, sajtolással vagy termikus módszerrel nagyobb, szabályos vagyszabálytalan szemcsé ket állítanak elő. A darabosítás cé lja a további kezelé s megkö nnyíté se.

A darabosítás fogalomkö ré be tartozik a hőre lágyuló mű anyagok agglomerálása,regranulálása. Á ltalában poliolefin (polietilé n, polipropilé n fóliák) anyagú előzetesenosztályozott, előaprított, tisztított mű anyagfóliák feldolgozására alkalmazzák.

114

Regranuláláskor a hő hatására megolvadt mű anyagot lehet tisztítani é s ezáltal nagy tisztaságúalapanyagot lehet előállítani. A mű anyagolvadé kot hű té s, aprítás után megfelelőgranulátummá alakítják át, amely visszavihető a gyártási folyamatba.

A pelletizálást, mint darabosítási mű veletet aprított szerves hulladé kok feldolgozásánálalkalmazzák (takarmány, tüzelőanyag előállítása).

A hulladé kok darabosítását megelőző mű veletek általában a megfelelő mé retre tö rté nő aprítás,osztályozás, tisztítás. Esetenké nt kö tőanyagot (gyanta, olaj) is alkalmaznak.

6.1.4 Mosás,tisztítás

A mű velet cé lja a hulladé k felületé n lé vő szennyeződé sek eltávolítása. Tisztításra általábanvizet, vagy vizes oldatot, ritkábban szerves oldószert alkalmaznak.A szennyeződé s a hulladé kfelületé ről oldat, diszperzió, emulzió formájában a folyadé kfázisba megy át. A tisztításhatásfoka külö nbö ző adalé kok, diszpergáló-, emulgeáló-, nedvesítőszerek alkalmazásával,hőmé rsé klet nö velé sé vel, vízlágyítással javítható. Ezt a hulladé kelőkezelé si módszertelsősorban textil,-mű anyag é s üveghulladé kok eseté ben alkalmazzák.Tö bbnyirerecirkulációval mű kö dő mosógé pekben tö rté nik a tisztítás, mely ö sszekaocsolható rostálássalis.

6.1.5.Fázisszé tválasztási műveletek

Ezen fizikai mű veleteket a nem egyfázisú rendszerek: zagyok, iszapok, emulziók kezelé sé realkalmazzák. A fázisszé tválasztás során a hulladé k anyagi szerkezeté t nem csupán alakját é stö megviszonyait, té rfogatát változtatjuk meg. A fázisszé tválasztási mű velet külö nö sen akkorelőnyö s, ha az elválasztandó veszé lyes komponensek csak az egyik fázisban vannak jelen("olaj a vízben" emulziók).

Zagyok szé tválasztása

A zagyokat ké t csoportra oszthatjuk:− ülepíthető zagyok,− nem ülepíthető zagyok.

Az ülepíthető zagyoknál alkalmazott fázisszé tválasztási mű veletek:− ülepíté s (kúpos fenekű ülepítőkádak),− szű ré s (szalagszű rők ,szű rőpré sek ,dobszű rők),− centrifugálás, flotálás (ritkábban alkalmazott módszerek).

A nem ülepíthető zagyoknál az ülepedé s javítására külö nbö ző adalé kokat - flokkuláló(pelyhesítő) szereket - adagolnak a hulladé khoz.

A flokkuláló szerek lehetnek:− kolloid "szol" elektrolitok,− csapadé kké pző szerek (Fe(III), Al-sók).

115

Iszapok szé tválasztása

A leggyakrabban alkalmazott szé tválasztási mű veletek a szű ré s é s a centrifugálás. Ezekné l amű veletekné l is használhatnak szű ré st javító adalé kokat. Mind a zagyok, mind az iszapokeseté ben -ha a folyadé kfázis kö nnyen elpárologtatható,- alkalmazzák a bepárlást é sdesztillációt mint fázisszé tválasztási mű veleteket.

Folyadé k-folyadé k ké tfázisú rendszerek elválasztása

A gyakorlatban leginkább előforduló ké tfázisú folyé kony hulladé kok a gé piparban alkalmazottolajos emulziók hulladé kai.

Az emulzióknál ké t típust külö nbö ztetünk meg:− víz az olajban (V/O),− olaj a vízben (O/V).

Az O/V típusú emulziók a forgácsolásnál alkalmazott hű tő-kenő emulziók, ezekből ké pződiknagyobb mennyisé gű hulladé k.A V/O típusú emulziók, melyek olajra né zve jóvaltö mé nyebbek a kompresszorok, motorok fáradt kenőanyagaké nt jelentkeznek. Mennyisé gükjóval kisebb, de a kö rnyezetre nagyobb veszé lyt jelentenek. Az O/V típusú emulziók vízzelhigíthatók, ezé rt a vizekbe jutva ö nmaguktól felhígulnak, é s a termé szetes vizek bakté riumaiviszonylag gyorsan le tudják őket bontani. A V/O típusúak viszont csak olajjal higíthatók. Avízbe jutva annak felszíné n filmszerű en szé tterülnek é s gátolják a vizek "lé gzé sé t".

Az olaj-víz rendszerekné l alkalmazott szé tvá lasztá si műveletek

A) Gravitációs elválasztás: az olaj felúsztatása a víz felszíné re.A gravitációs elválasztás haté konyságának nö velé sé re centrifugákat, hidrociklonokat lehetalkalmazni. A víz felszíné re felúsztatott olaj eltávolítására un. koaleszcens eljárásokatalkalmaznak. Ennek során fémből vagy mű anyagból ké szült vé kony felületű "szalagoknak" avízzel é s olajjal szembeni elté rő adhé ziós tulajdonságait használják ki. Az olaj felszíné n úszóvé gtelenített szalagok csak az olajat kö tik meg a vizet nem. Egy megfelelő hordóra vagyegyé b gyű jtőedé nyzetre szerelt leválasztó szerkezetben a szalagra tapadt olajat folyamatosanleválasztják (olajszkimmerek). Ezzel a módszerrel gyakorlatilag vízmentes formában lehet azolajat a víz felületé ről lefö lö znünk.

B) Flotáció: az olaj víz keveré ken átbuboré koltatott gáz (levegő) olajcseppeket ragad magávalé s hab formájában felúszik a víz felszíné re, ahonnan lefö lö zhető.A fenti módszerek hagyományos O/V emulziók kezelé sé re nem kielé gítőek, mert azemulzióban mé g egyé b anyagok emulgeátorok, korróziógátló anyagok, baktericid anyagok istalálhatók amelyek egyszerű felúsztatással nem távolíthatók el

C) Emulziók bontására alkalmazott fizikai módszerekUltraszűré s: az emulziót 0,01 µm pórusmé retű membránon 2...10 bar nyomással pré selik át,csak a vízmolekulák tudnak áthatolni a membránon.Membrán anyaga cellulóz-acetát, vagypoliamid. Á ltalában tö bb egysé get kapcsolnak ö ssze. Így az olaj-víz rendszer olajtartalma25%-ra nö velhető.

116

D) Fordított ozmózis (membránszű ré shez hasonló módszer): membrán helyett 0,001 µmpórusmé retű fé ligáteresztő hártyát alkalmaznak. Alkalmazott nyomás 35-45 bar.Eredmé ny: a vizes fázis nem tartalmaz az emulzióból származó semmifé le szennyeződé st,gyakorlatilag csatornára bocsátható. Az olajban feldúsult fázisban a sótartalom is megnő, amiaz emulzió további bomlását segíti elő. Ezzel a módszerrel 40-50% -os olajtartalmat lehetelé rni.

E) Adszorpció: por alakú hidrofób (víztaszító) felületű adszorbenssel (aktív szé n, szilánnalkezelt kovasav) keverik ö ssze az emulziót. Az olajat az adszorbens a felületé n megkö ti, amelyszű ré ssel eltávolítható.

Eredmé nye: a tisztított víz olajtartalma kisebb mint 20 mg/l, sókat, nehé zfémeket aligtartalmaz.

Hátránya: viszonylag magas adszorbens igé ny, drága é s nem nyerhető vissza.

F) Víz elpárologtatásával tö rté nik a fázisszé tválasztás.Merülőé gős elpá rologtató : Az elgőzö lö gtető edé nybe egy ún. merülőé gő nyúlik be. Azé gőből távozó forró füstgázok elpárologtatják a vizet. A távozó gőz sótalanítás é s kondenzálásután csatornára engedhető. A visszamaradt olaj ugyancsak sótalanítás után elé gethető amerülőé gőben.

Vé konyfilmes elpá rologtatá s: Elgőzö lö gtető toronyban tö rté nik az emulzió melegíté se. Atávozó gőz az előzőekhez hasonló kezelé s után csatornára bocsátható. Az olaj a torony oldalánlecsurog, melyet forgó rotor segítsé gé vel távolítanak el.

Az emulzióbontást fizikai-kémiai módszerekkel kombinálva is el lehet vé gezni. Ez a kisózásé s a savazás, valamint ezek kombinációja, kiegé szítve flokkulálással. Kisózásra tö bbé rté kűkationokat, általában Fe(III), Al ionokat alkalmaznak. A sóadagolás hatására az olajcseppeknegatív tö lté se csö kken, nagyobb cseppek tudnak ö sszeállni é s így felúszni az emulziófelszíné re. A savazás mechanizmusa is hasonló.Hátrány:a sótartalom nő a vizes fázisban, a vizet semlegesíteni kell kö zcsatornába engedé s előtt.

6.1.6. Komponensszé tválasztási műveletek

A komponens-szé tválasztási eljárások, mint anyagelő ké szíté si eljárások é s ö nállóanyagátalakítási eljárások is alkalmazhatók. Ezt a fizikai módszert egyfázisú,tö bbkomponensű anyagegyüttesek kezelé sé re, a veszé lyessé get okozó komponensekkinyeré sé re, elválasztására használják, ré szben hasznosítási cé lból. A gyakorlatban elsősorbanfolyadé kfázisú hulladé kok - vizes oldatok, oldószerelegyek - eseté ben terjedt el ez a kezelé simód. A komponens-szé tválasztási eljárások kö zé tartoznak a szilárd hulladé kkeveré kekhasznosítható komponenseinek kinyeré sé re alkalmazott módszerek is.

Vizes oldatok kezelé se

A) Szerves oldószeres extrakció: ezt az eljárást ré góta alkalmazzák, mint hidrometallurgiaieljárást. A fémtartalmú szennyvizek kezelé sé re újabban kezdik alkalmazni .Lé nyege: szerves savak, vagy komplexké pző (főleg kelátké pző) vegyületek adagolásával aszennyvízben olyan fémvegyületet hoznak lé tre, amelynek a megoszlása a vizes é s az

117

extrakcióra alkalmazott oldószeres fázis kö zö tt az oldószeres fázisban kedvezőbb. Ígyoldószeres extrahálással eltávolíthatók a vizes fázisból.A leggyakrabban alkalmazott komplexké pzők: dikarbonsavak, aminósavak,fenolszármazé kok,hidroxisavak.

B) Ioncsere: ez az eljárás fémionokat tartalmazó vizes oldatok kezelé sé re alkalmazottmódszer. Elsősorban a galvántechnikában keletkező híg fémtartalmú oldatok (ö blítö vizek)tisztítására terjedt el. A fémionokat erős kationcseré lő gyantán kö tik meg é s a gyantatelítődé se után savval regenerálják, így savas fémoldatokat kapnak koncentrált formában.Bizonyos anionos állapotban is jelenlé vő fémek (pl.kromátok, bikromátok) kinyeré sé reanioncseré lő gyantákat is alkalmaznak. Az ioncseré t 0,1%-nál kisebb fémtartalmúszennyvizek kezelé sé re lehet alkalmazni.Hátránya:a fémeket együtt (nem szelektíven) lehet kinyerni, é s az ioncseré lő oszlopoké rzé kenyek a lebegőanyagokra.

C) Membrános eljárások: ide tartoznak az emulzióknál említett ultraszű ré s é s fordítottozmózis.A membránok anyagukat tekintve lehetnek:cellulóz-acetátok vagy poliamidok. Kialakításukalapján: lemezesek, üreges szálmembránok, spirális kiké pzé sű ek.

A membránokkal szemben támasztott kö vetelmé nyek: nagy visszatartó ké pessé g, jószelektivítás, kémiai é s bakteorológiai ellenállás, nagy áramlási sebessé g, nagy mechanikaiszilárdság. Á ltalában tö bb elemet kapcsolnak ö ssze, lehet sorosan illetve párhuzamosankapcsolni az elemeket. Első fokozatban általában csőmembránokat, második é s a továbbifokozatokban spirális membránokat alkalmaznak.Hátrányuk:é rzé kenyek a mechanikai szennyeződé sekre, korrózióra é s lebegőanyagokra.

Szerves oldószerek elválasztására alkalmazott komponens-szé tválasztási módszerek

A ké t-, vagy tö bbkomponensű szerves oldószerkeveré kekből egyes komponensek kinyeré sé realkalmazott eljárások a desztillálás é s a lepárlás Ezeket a módszereket főleg hasznosításicé lból, a tiszta komponensek visszanyeré sé re alkalmazzák.

A) A desztillálás során az oldószerelegyet a kinyerendő komponens forráspontja fö lémelegítik, majd a keletkező oldószergőzö ket lehű tve kondenzáltatják. Ezáltal az egyikkomponens feldúsul a desztillátumban, a másik visszamarad az ún. desztillációs maradé kban.Ismé telt desztillációval nö velni lehet a kinyerendő komponensek tisztasági fokát. Elmé letilegtö ké letes elválasztás csak vé gtelen sokszor vé gzett desztillációval é rhető el, é s ha a ké telválasztandó komponens forráspontja elé g távol van egymástól. A gyakorlatban a vé gtelenszámú desztillációt az ún. frakcionált desztillációval lehet megkö zelíteni.

A desztillációs módszereket elsősorban festé kiparban, nyomdaiparban é s mű anyagiparbankeletkező oldószerhulladé kok tisztítására, oldószervisszanyeré sre használják.

Szilárd többkomponensű hulladé kok kezelé se, tisztítása

A szilárd hulladé kok komponensszé tválasztási módszereit olyan technológiákhozalkalmazzák, amelyekben a hulladé kokban energetikailag é rté kes ill. másodnyersanyagké nt

118

hasznosítható komponensek kinyeré se a cé l. Ezek a módszerek a hulladé kokban lé vőkomponensek: elektromos, mágneses, optikai, sű rű sé gbeli, szemcsemé retbeli, felületinedvesíthetősé gbeli tulajdonságait használják fel az elválasztás során.A) Lé gosztályozó ké szülé kek: a lé gosztályozókban szabályozott sű rű sé gű levegőárammalosztályozzák a hulladé kot szemcsemé ret, szemcsealak é s sű rű sé g szerint. Vertikális é shorizontális elrendezé sű , a levegő áramlási irányát tekintve egyenáramú é s ellenáramúváltozatok lé teznek. A lé gosztályozókkat mű anyag-, papír-, textilhulladé koknak a nehezebbkomponensektől tö rté nő elválasztására illetve szárított szerves anyagnak a szervetlentőltö rté nő elválasztására használják.

B) A nehé zközegű elválasztás során nagy sű rű sé gű folyadé kot vagy szuszpenziót használnaka hulladé kkomponensek - fém é s mű anyagkeveré kek - szé tválasztására (Pl.tetrabróm-etán,ferroszilícium szuszpenziók). A szé tválasztás előtt a hulladé kot aprítani é s mé ret szerintosztályozni kell. Az elválasztás azon alapszik, hogy a nehé z kö zegű folyadé kba vezetik ahulladé kszemcsé ket, majd a szuszpenziót szabályozható té rerejű mágneses té ren vezetik át. Até rerő változtatásnak megfelelően változik a szuszpenzió sű rű sé ge é s ezáltal megváltozik ahulladé kré szecské k ülepedé si sebessé ge. Így az elválasztandó ré szecské k ülepedé se időbenszabályozható.

C) Az optikai szeparátorokban a hulladé kalkotók elté rő optikai tulajdonságait használják kielválasztásra. Elsősorban üveghulladé k (színes é s fehé r) szé tválasztására alkalmazottmódszer. Á ltalában három fokozatban üzemel:előszö r a nem átlátszó szennyező anyagokat(kő, kerámia) választják el, majd a fehé r üveget a színestől é s vé gül a barnát a zö ldtől.A szilárd hulladé kok komponenseinek szé tválasztására alkalmas ké szülé kekből, megfelelőanyagelőké szíté s mellett külö nbö ző szilárdhulladé k osztályozási-hasznosítási technológiákatlehet kialakítani (Pl.:települé si szilárd hulladé kból brikettált tüzelőanyag visszanyerőtechnológia, vagy települé si szilárd hulladé ké gető salakjából a hasznosítható fémtartalomkinyeré se).

6.1.7. Hulladé kok beágyazása é s szilárdítása

A veszé lyes hulladé kok rendezett lerakással tö rté nő elhelyezé sé nek felté telei egyre inkábbszigorodnak, a rendelkezé sre álló hely pedig egyre inkább korlátozódik. Ezé rt az egyé b módonmár nem ártalmatlanítható vé gleges lerakásra kerülő hulladé kok té rfogatának é s a veszé lyeskomponensek kioldhatóságának csö kkenté se egyre inkább előté rbe kerül. E cé l elé ré sé realkalmazzák a hulladé kok szilárdítási, stabilizálási módjait, melyeket ö sszefoglaló né venbeágyazási módszereknek nevezünk. Ezek fizikai é s kémiai eljárások egyaránt lehetnek.

Beágyazás (gyűjtő fogalom) tartalmazza a hulladé k:

I Stabilizá lá sá t, melynek során a hulladé kban lé vő veszé lyes komponensek kémiailagstabilabb formába kerülnek, é s így ellenállnak a kioldódásnak. Á ltalában stabilizálás soránmegváltozik a hulladé k kémhatása ill. redoxipotenciálja é s ezáltal oldhatósági viszonyairomlanak.

II Szilá rdítá sá t: melynek során a hulladé khoz olyan anyagokat adnak, amelyek a szabad vizetmegkö tik é s ily módon az anyagunk megszilárdul é s ellenáll a további oldódásifolyamatoknak. Gyakran a stabilizálást é s a szilárdítást együtt alkalmazzák.

119

III. Kapszulá zá st: melynek során a veszé lyes hulladé kot kö rülveszik, beburkolják egy újanyaggal, ami teljesen elzárja a külső kö rnyezettől é s így megóvja a kö rnyezetet ahulladé kból kijutó veszé lyes komponensek hatásától.

A beágyazást általában folyé kony é s iszap hallmazállapotú anyagok eseté ben alkalmazzák, defüstgáztisztítási szilárd maradé kok beágyazása is gyakori. A beágyazás vé gtermé ke szilárdvízoldhatatlan anyag, amely már ilyen formában lerakókban biztonságosan elhelyezhető,illetve egyé b cé lokra pl.terület feltö lté sre, útalapba hasznosítható. Termé szetesen a beágyazásminősé gé t a vé gleges elhelyezé s előtt un. kioldási próbákkal ellenőrzik.

A beágyazási eljárások gyakorlatban alkalmazott módszereit táblázatban foglaltuk ö ssze.(6.1.táblázat)

A beágyazás során alkalmazott anyagok hatásmechanizmusa

A) Cementek: elsősorban portlandcementet alkalmaznak melyben a külö nbö zőszilikátvegyületek aránya szabja meg a kö té si időt é s a szilárdságot. A nehé zfémek a cementlúgos pH-ján oldhatatlan hidroxidokká, karbonátokká alakulnak. A cementtel nemreakcióké pes hulladé k kohé ziós erőkkel kö tődik. Azbeszt, latex, mű anyag a keveré kekstabilitását nö velik, egyé b szerves anyagok viszont a kö té st é s szilárdulást károsanbefolyásolják. (Ilyenkor adalé kanyagok pl. vízüveg adagolásával lehet a kö té st javítani.) SavaspH eseté n külö nö sen szulfátok hatására bomlás jö het lé tre.

B) Mé sz-pernye keveré kek: A módszer a mé sz, a szilikáttartalmú pernye é s a víz reakciójánalapul, amelyből kemé ny ún. puzzolánbeton keletkezik. A pernye általában cementgyárak poravagy szé ntüzelé sű erőmű vek pernyé je, melynek tulajdonságait az é geté s kö rülmé nyei é sszemcsemé rete befolyásolja. Finomszemcsé s pernyé vel jobb puzzolán nyerhető.

C) Hő re lágyuló anyagok: Ezek általában aszfalt,kátrány, külö nbö ző poliolefinek, epoxidok,melyek melegen keverendők a hulladé khoz é s kihű lé s során a hulladé kkal együttmegszilárdulnak. Ezek az anyagok drágábbak, mint a szilikátkeveré kek. A hulladé kkalcseké ly kémiai kö té st mutatnak.

D) Szerves polimerek: A hulladé khoz kevert szerves monomer általában katalizátorsegítsé gé vel polimerizálódik, megszilárdul é s rö gzíti, magába zárja a hulladé kot. Tö bbnyireszivacsos szerkezetű anyag keletkezik. Legkorábban alkalmazott módszer a fenol formaldehidgyantába való ágyazás volt. Újabban poliakrilátokat, poliakrilamidokat alkalmaznak.

E) Ü vegbe ágyazás: Elsősorban radióaktív hulladé kok eseté ben alkalmazott módszer. Ebbenaz eljárásban a rö gzíté s olvadé kban tö rté nik, majd az olvadé kot hagyják kihű lni é s együttszilárdul meg a hulladé kkal.

A beágyazási eljárások alkalmazása gondos előké szítő munkát igé nyel .A hulladé k fizikai-kémiai tulajdonságai határozzák meg ,hogy melyik módszert alkalmazzuk.A beágyazás a hulladé kkezelé s egyik ré szmű velete, amelyet tö bbnyire a korábban tárgyalt é ské sőbbiekben tárgyalandó eljárások előznek meg.

120

6.1. táblázatA beágyazási eljárások jellemző i

Eljárás Elő nye HátrányaCementalapúbeágyazás

olcsó adalé kanyagok; kidolgozott el-járások; é sszerű en megvalósíthattóberendezé sek. Az eljárás ahulladé kok vegyi ö sszeté telé nekingadozására nem é rzé keny. Acement adagolásával szabályozható aszilárdság é s a vízáteresztő ké pessé g.Mé rgező szervetlen vegyületekhez, afüstgáztisztítás szilárd é siszapmaradé kaihoz jól alkalmazható

A savas oldatokra a kis szilárdságúbetonok é rzé kenyek; adottkö rülmé nyek a beton bomlásátidé zhetik elő. Az egyeshulladé kfajták eseté ben szüksé geselőkezelé s é s adalé kok alkalmazásakö ltsé gnö velő. A cement é s másadalé k nö veli a tö meget é sté rfogatot. Szerves hulladé k é smé rgező anionok eseté ben nemmegfelelő

Mé sz,pernyealapúbeágyazás

Az adalé kok olcsók é s kö nnyenbeszerezehtők; a berendezé sekegyszerű ek. A lejátszódó reakciókjól ismertek (puzzolánreakció).Mé rgező szervetlen hulladé khozfüstgáztisztítók szilárd é siszapmaradé kaihoz jól alkalmazható

A stabilizált hulladé ktö mb é rzé kenya savas oldatokra é s a szervetlenszennyeződé sekre, ami lassítja akö té si folyamatot. Szerveshulladé khoz é s mé rgező anionokhoznem alkalmazható.

Hőre lágyulóanyagokfelhasználása

A szennyező anyagok migrációjaáltalában kisebb, mint másbeágyazási módszerné l. A vé gtermé kjól ellenáll a legtö bb vizes oldatnak.A hőre lágyuló anyagok jól tapadnaka hulladé khoz. Mé rgező szervetlenvegyületekhez alkalmazható.

Drága berendezé sek é s szakké pzettszemé lyzet szüksé ges hozzá. A kishőmé rsé kleten párolgóhulladé kkomponensek gondotokoznak; a hőre lágyuló anyagokgyúlé konyak. A nedves hulladé kotstabilizálás előtt szárítani kell.Szerves aqnyagokat, erősoxidálószereket tartalmazóhulladé khoz nem alkalmazható.

Szervespolimerekalkalmazása

Kis mennyisé gű adalé k szüksé ges akeveré k megszilárdításához; avé gtermé k más eljárásokhozviszonyítva kis sű rű sé gű . Száraz é snedves hulladé k (főké nt iszap)eseté ben egyaránt jó eredmé nyt ad.Külö nleges berendezé s nemszsüksé ges hozzá. Mé rgező,szervetlen hulladé khoz jólalkalmazható.

A hulladé kkomponensek laza szer-kezetű gyantamátrixbanhelyezkednek el. A karbamid-formaldehid eljárás katalizátoraierősen savasak, a legtö bb fém kispH-é rté kné l oldódik, é s belekerülheta csurgalé kvizekbe apolimerizálódás alatt. Egyes szervespolimerek biológiailag lebonthatók.A vé gleges lerakáshoz mé g tároló- é scsomagolóeszkö zt is fel kellhasználni. Savas é s erős oxidálószertartalmú, valamint szerves anyagúhulladé kokhoz nem megfelelő.

Kapszulázás A hulladé k nem tud é rintkezni avízzel, így jól oldaható anyagokhozsikeresen alkalmazható. A kettősburkolat ellenáll a külső kö rnyezetihatásoknak

A felhasznált kö tőanyagok drágák.Az eljárás energiaigé nyes (szárítás,hevíté s). Speciális berendezé seketigé nyel, alkalmazásáhozlaboratóriumi hátté r é s szakké pzettszemé lyzet szüksé ges

Gipszké pzé s Kevé s adalé kanyagot igé nyel, gyorsa kö té si idő. A termé k stabil, nemé ghető, biológiailag nem bontható.Nehé zfém-visszatartása jó, ré szbeniszárítást igé nyel.

Csak szulfit vagy szulfáttartalmúiszapra alkalmas. A kioldásijellemzők a cement- é s mé szalapúeljárásoké val azonosak. Akalcináláshoz tö bbletenergia é skülö n berendezé s szüksé ges.

Ü vegbe tö rté nőbeágyazás

Igen jó hatásfokú beágyazás. Anyersanyagok olcsók, kö nnyenhozzé áfé rhetők.

Az eljárás energiaigé nye nagy.Speciális berendezé seket é sszakké pzett szemé lyzetet igé nyel.

121

6.2. A hulladé kok ké miai kezelé se

A korábbi fejezetekben tárgyalt fizikai előkezelő mű veletek bizonyos hulladé kok esté ben nemadnak megfelelő eredmé nyt, ezé rt ezekné l a hulladé koknál kémiai kezelé st kell alkalmazni.Kémiai kezelé s során a hulladé kban lé vő veszé lyes komponensek anyagi szerkezeté t kémiaireakcióban vagy reakciósorozatban változtatják meg. Alkalmazásuk cé lja lehet ártalmatlanításvagy hasznosítás, illetve a kö rnyezetkárosító veszé lyes komponensek mennyisé gé nek,koncentrációjának csö kkenté se. A kémiai eljárások az ipari gyakorlatból tö bbnyire jólismertek é s külö nö sebb módosítások né lkül alkalmazhatók a hulladé kok kezelé sé re.

6.2.1. Semlegesíté s

Semlegesíté s során savas ill. lúgos pH-jú oldatok kémhatását vegyszer segítsé gé vel semlegesé rté kre állítjuk be. Tö bblé pcsős víztisztítás eseté n általában ez a kezelé si mód megelőzi atö bbi tisztítási mű veletet. Pl: biológiai szennyvíztisztítás előtt semlegesíteni kell aszennyvizet, mert a bakté riumok pH=7 é rté kné l é letké pesek leginkább.

Más esetekben pl. emulzióbontáskor a folyamat vé gé n kell a semleges pH-é rté ket beállítani.Abban az esetben, ha egy technológiában lúgos é s savas szennyvizek, hulladé kok keletkeznekcé lszerű ezeket ö sszeengedni é s így egymást ré szben-egé szben semlegesítik.

A gyakorlatban alkalmazott semlegesítő szerek:

A) Lúgos szennyvizek, hulladé kok eseté n: sósav, ké nsav, esetleg CO2-gáz (általában füstgázCO2 tartalmát használják ilyen cé lra).

A gyakorlatban a sósav alkalmazása terjedt el leginkább. Ennek oka ré szben, hogy asemlegesíté skor keletkező sók (kloridok) általában jó vízoldhatók. Termé szetesen asemlegesíté sné l ügyelni kell, hogy az előírt sótartalmat ne lé pjük túl a távozó szennyvízben.

B) Savas jellegű hulladé kokat három csoportra osztjuk.

− vízben jól oldódó sókat ké pező savak-erős savakat tartalmazó hulladé kok (HCl,HNO3),

− vízben rosszul oldódó sókat ké pező erős savak: ké nsavat, foszforsavat tartalmazó,mellé ktermé kek. Ebben az esetben semlegesíté skor csapadé kké pződé ssel kellszámolni,

− gyenge savakat tartalmazó mellé ktermé kek: ecetsav, szé nsav.

A savas hulladé kok semlegesíté sé re használt vegyszerek: külö nbö ző mé szfé lesé gek:mé szkő - (CaCO3), dolomit - (CaMg (CO3)2), oltott mé sz - (Ca(OH)2), é getett mé sz - (CaO),szóda - (Na2CO3).

A gyakorlatban ezek a leginkább alkalmazott szerek, mert olcsók. Viszonylag hosszú azonbana reakcióidejük. Bizonyos esetekben, pl. ké nsavtartalmú hulladé k kezelé sekorcsapadé ké pződé ssel kell számolni.Nátrium-hidroxid: drágább mint a mé szfé lesé gek mé gis elé g gyakran alkalmazzák. Ennek okagyors reakcióideje, kö nnyű adagolhatósága é s semlegesíté s során oldható vé gtermé kkeletkezé se .

122

Semlegesítő berendezé sek

Á ltalában betonból ké szült tö bbrekeszes kádakban tö rté nik a semlegesíté s. A kádakban mé gterelőlemezeket is szokás beé píteni, ezzel nö velhető a tartózkodási idő é s a megfelelőkeveredé s. A kádak falát saválló té glával kibé lelik. Mé sszel tö rté nő semlegesíté s eseté n areakciósebessé g határozza meg a kádak mé reté t.

A semlegesíté s szabályozása é s ellenőrzé se beé pített pH-mé rő szondák segítsé gé vellehetsé ges. Mé rni kell a beadagolt é s az elfolyó szennyvíz pH-é rté ké t é s té rfogatáramát, ezenparamé terek ismerete alapján kell szabályozni a beadagolandó semlegesítőszer té rfogatáramát.

6.2.2. Csapadé kos leválasztás

A csapadé kos leválasztás lé nyege: a hulladé kban, szennyvízben vízoldható formábanjelenlé vő veszé lyes komponensek kicsapatása, vízoldhatatlanná alakítása.

Ez tö rténhet:− kémiai reakció útján, vegyszer hozzáadásával− az oldat ö sszeté telé nek olyan irányú megváltoztatásával melynek során a

leválasztandó anyag oldhatósága csö kken.

A csapadé kos leválasztást elsősorban mé rgező fémionok leválasztására alkalmazzák: As, Cd,Cr, Cu, Pb, Hg, Ni, Se, Ag, Zn, Ta stb.Anionok kö zül elsősorban a foszfátok leválasztására használatos eljárás.

A csapadé kos leválasztáshoz alkalmazott vegyületek a következő k

A) Hidroxidok, ezek kö zül is a mé sztej. A levált hidroxid-csapadé kot ülepíté ssel, szű ré sseltávolítják el az oldatból. A mé sztejes leválasztással egyes anionok is leválaszthatók(pl.szulfátok, foszfátok, fluoridok).

B) Szulfidok Na2 S, NaHS, FeSA szulfidos lecsapás általában haté konyabb mint a hidroxidos, mivel a szulfidok oldhatóságajóval kisebb, mint a hidroxidoké . Az előnye mé g, hogy számos fémet szulfidjából állítanakelő, így a leválasztott csapadé k hasznosítása kö nnyen megoldható.

Hátránya viszont, hogy a feleslegben adagolt szulfidot utókezelé ssel el kell távolítani azoldatból.

C) Karbonátok. Bizonyos fémek kationjai pl.Cd, Pb, eseté ben jobb a lecsapás hatásfoka,mint hidroxidos lecsapásnál. A keletkező csapadé k sű rű é s jól szű rhető. Nem alkalmazhatóazonban minden fémre.(pl. Zn, Ni)

D) Bórax (nátrium-tetrahidro-borát:) Na(BH4), amely elemi fém formájában választja le azoldatból a fémionokat:

123

Legkedvezőbb pH = 8-11 kö zö tti tartomány a reakció lejátszódásához. Nagyon jólalkalmazható Pb, Ni, Hg, Cu é s Cd leválasztására, sőt nemesfémek (Au, Ag, Pt) kinyeré sé reis.

E) Komplexké pző anyagok: A fémek leválasztására használják pl. a kálium-hexacianó-ferrátot (K4 Fe(CN)6): a ródium bevonatok ké szíté sé hez használt oldatokból a fémszennyezők(Pb, Sb, Cd, Zn, Fe) leválasztására alkalmazzák. Nikkel bevonatok oldatainak tisztításáraalkalmazott komplexké pző szer pl. a Ni-dialkil-tiokarbamát, amely oldhatatlan csapadé kotké pez az Fe, Cu fémekkel.

D) Mé sz, illetve többé rté kű kationok sói (pl. Al3+ , Fe3+). Anionok leválasztásáraalkalmazott szerek. Elsősorban a foszfát-ionok leválasztására alkalmazzák.

A fémek csapadé kos leválasztási módszereit elsősorban galvánipari szennyvizek tisztításánálalkalmazzák. A lecsapást gyakran kombinálják egyé b tisztítási módszerekkel pl. ioncseré vel.

6.2.3. Hidrolízis

Hidrolízis során víz hatására egy vegyületből ké t új vegyület keletkezik. Ezt a kémiaimódszert a hulladé kok eseté ben ké t okból alkalmazzák:

− mé rgező komponensek kevé sbé mé rgező vagy ártalmatlan anyaggá alakítására,− vízzel hevesen ,esetleg robbanásszerű en reagáló anyagok reakciójának

szabályozására.

A hidrolízis során keletkező vegyületek lehetnek erősen savas vagy lúgos anyagok, melyeket ahidrolízis után semlegesíteni kell.

A fontosabb, hulladé kkezelé sné l előforduló hidrolízis reakciók a kö vetkezők:

Cianidok hidrolízise:

NaCN + 2H2O =NH3 +HCOONaNa-formiát

Cianá tok hidrolízise:

CH3NCO +2H2O =CH3 NH2 + H2 CO3 metil-izocianát metil-amin

Halogenidek hidrolízise:

AlCl3 + 3H2O = Al(OH)3 + 3 HCl

Karbidok hidrolízise:

CaC2 + 2 H2O = Ca(OH)2 + C2 H2 Ca-karbid acetilé n

124

A hidrolíziskor lejátszódó reakciók tö bbnyire hevesek, robbanásszerű ek, ezé rt a technológiaiberendezé s kialakításánál ezt figyelembe kell venni.(hőmé rsé klet, pH, betáplálási sebessé g)

A hidrolízisre gyakorlati pé ldaké nt a kalcium-karbid tartalmú hulladé kok ártalmatlanításátlehet említeni. A folyamat során Ca(OH)2 (mé szhidrát) é s acetilé n gáz ké pződik. Amé szhidrát gyengé n oldódik vízben ezé rt az gyengé n lúgos kémhatású lesz. A hidrolízist egykalapácsos malommal ö sszekapcsolt reakciótartályban játszatják le. A karbid hulladé kotelőszö r megőrlik a malomban, majd a malom alján lé vő rostán keresztül a reakciótartálybakerül. A reakciótartályban lé vő gyengé n lúgos oldatot cirkuláltatják a malomba, így már őrlé skö zben megindul a hidrolízis. A keletkező acetilé n gázt gázmosóba vezetik é s elnyeletik. Areakciótartályban keletkező telített Ca(OH)2 oldatot szű rik é s a szennyvízbefogadóba engedik(pH beállítás után). A berendezé st robbanásbiztos beton é pületben helyezik el, robbanótetővelellátva. A keletkező gázok kijutásának megakadályozására vákuumot tartanak fenn ahelyisé gben, é s a terem elszívott levegőjé t szinté n gázmosóba vezetik.

6.2.4. Redukció

Elektronfelvé tellel járó reakciók, melyek során az anyag pozitív tö lté se (oxidációjuk) csö kken.A redukciót viszonylag ritkán alkalmazzák a hulladé kkezelé s területé n, elsősorban fémekredukciójára:

− Cr(VI)-Cr(III) redukció,− Hg redukciója, fémorganikus vegyületek előállítása,− fémkelátokat tartalmazó hulladé kok kezelé se.

Az alkalmazott reduká ló szerek: ké n-dioxid-gáz, Na-biszulfit (Na2S2O3), Na-metabiszulfit(Na2S2O5), Vas(II) vegyületek, Na-tetrahidroborát, formaldehid, hangyasav.

A szerves redukálószerek eseté ben a redukció után általában biológiai szennyvíztisztítást kellalkalmazni, a maradé k szerves anyagok elbontására.

6.2.5. Oxidáció

Az oxidáció elektronleadással járó folyamat, melynek során az anyag oxidációfoka nő.Hulladé kok tö bbkomponensű rendszerek eseté ben az oxidációt nem lehet szelektívenlejátszatni, tehát az anyagban lé vő valamennyi komponens oxidálódik bizonyos fokig. Azoxidációt lejátszathatjuk teljes mé rté kig, amikor valamennyi komponens teljes oxidációfokig(C-szé n-dioxiddá, H2-vízzé , S-ké n-dioxiddá)oxidálódik, illetve ré szlegesen, amikor csak aveszé lyes komponenseket oxidáljuk teljes mé rté kben.

A gyakorlatban legelterjedtebb oxidálószerek:klór, hypokloritok( NaOCl-hypo), (Ca(OCl)2) klór- dioxid, hidrogé n -peroxid, kálium-permanganát, ózon

Ezek kö zül a legáltalánosabban alkalmazott szerek a hypokloritok. Az oxidáció során ahypoklorit -ionból bomlás során keletkező naszcensz oxigé n vé gzi az oxidációt.

Savas kö zegben korrozív sósav ké pződik, amire figyelemmel kell lenni. A hypokloritosoxidációt elsősorban cianidok oxidációjára használják, főleg galvánipari szennyvizekeseté ben.

125

Nedves oxidáció

A nedves oxidáció vizes fázisban lejátszódó oxidációs folyamat, melynek során a vizesfázisban jelenlé vő szerves anyagokat 150.....325 0C -on é s 2....20 MPa nyomáson oxidálják. Anyomás megválasztása a hőmé rsé klettől függ. Úgy kell beállítani, hogy a vizes oldatmegfelelő hányada folyadé kfázisban maradjon az oxidáció során. Az alkalmazotthőmé rsé klettől függően 3 tartományt külö nbö ztetünk meg.A) Kis hő mé rsé kletű oxidáció: 150-200 0C. Ez a hőmé rsé klet alkalmas a biológiai é sháztartási eredetű iszapok kondicionálására a szervesanyag tartalom jelentősebb csö kkené sené lkül.

B) Közepes hő mé rsé kletű oxidáció: 200-280 0C. Biológiailag nehezen bontható szervesvegyületek oxidációjára alkalmas módszer. Ezen a hőmé rsé kleten a szervesanyag tartalom 60-70%-kal csö kkenthető. Ezzel a módszerrel lehet kimerült aktívszenet regenerálni. Az aktívszenet a biológiai szennyvíztisztításban alkalmazzák, ahol a felületé n megkö ti a szervesanyagok egy ré szé t. Telítődé s után a fö lö siszappal együtt távolítják el. A nedves oxidáció fentihőmé rsé kleté n az aktív szé nen megkö tö tt szervesanyagot oxidálják é s a tiszta szenet visszalehet nyerni é s visszavezetni a szennyvíztisztítóba. A folyamat szé nvesztesé ge mindö ssze 5%.Az oxidáció során keletkező szerves vegyületek: karbonsavak, aldehidek é s ketonok, melyekmár lebonthatók biológiai úton.

C) Nagy hő mé rsé kletű oxidáció: 280-325 0C. Ezen a hőmé rsé kleten az oxidáció teljesmé rté kben lejátszódik, vagyis a szerves anyagok CO2-á, nitrogé nné é s vízzé alakulnak. Areakció 20...40 min. alatt lejátszódik.

Szuperkritikus nedvesoxidáció

A nedvesoxidáció speciális változata, amelyet a víz kritikus hőmé rsé klete (374 oC) felettihőmé rsé kleten é s kritikus nyomása feletti nyomáson hajtanak vé gre. A gyakorlatban 400-650oC-on é s 25-30 MPa nyomáson vé gzik az oxidációt. A reakcióidő mindö ssze 0,5-5 min.

Az eljárás előnyei:− a víz tö ké letes oldódása a szuperkritikus állapotú vízben,− szerves anyagok gyors oxidációja,− vé gtermé k CO2 ,N2 é s víz, ezé rt a vé ggázokat nem kell tisztítani,− szervetlen szennyezők oldhatatlan maradé k formájában kiválnak az oldatból,− az energia nagy hatásfokkal visszanyerhető gőz alakjában.

Az eljárás a szuperkritikus víz tulajdonságait használja ki. Nevezetesen: a víznek ezenállapotában a szerves vegyületek minden arányban elegyednek a vízzel. A szervetlen ionossók pedig oldhatatlanná válnak é s kicsapódnak a vízből. Kritikus hőmé rsé kleten a folyadé k-gáz fázishatár eltű nik.

Ó zonos oxidáció

126

Az ózon az oxigé n 3 atomos allotróp módosulata, a termé szetben a magasabb lé gkö riré tegekben fordul elő. Mestersé ges úton oxigé ntartalmú gázból lehet előállítaninagyfeszültsé gű elektromos ívkisülé s útján. Az ózon a legerősebb oxidálószer, a legtö bbszerves vegyületet teljes mé rté kig oxidálja. Oxidálja -külö nö sen nedves kö rülmé nyek kö zö tt-a legtö bb fémet ((kivé tel: Au, Pt, Ir), a hidrogé n-halogenideket, (a HF kivé telé vel). Acianidok, fenolok, szerves színezé kek, szerves S-vegyületek ózonnal vé gzett oxidációja aszennyvíztisztítás szempontjából jelentős. Az ózonnal vé gzett oxidáció előnye, hogy az ózonvízoldhatósága nagyobb , mint a tiszta oxigé né , é s viszonylag szé les pH tartományban tudoxidálni. Az oxidáció sebessé ge az oxidálandó vegyület ö sszeté telé től függően né hánymásodperctől, né hány óráig is terjedhet. A Cl-F-carbon vegyületek ellenállnak az ózonosoxidációnak, ezé rt ezeket mint oldószereket lehet az oxidáció során alkalmazni.

6.2.6. Elektroké miai módszerek

Az elektrokémiai hulladé kkezelé si módszereket elsősorban híg fémtartalmú oldatok(galvánipari ö blítővizek, szennyvizek) kezelé sé re alkalmazzák. Itt a cé l az ártalmatlanítássalegyütt a hulladé kokban lé vő fémek kinyeré se.

A fémkinyeré s az elektródok felületé n lejátszódó oxidáció-redukció elvé n alapszik. A katódona fémek elektronfelvé tel - azaz redukció - útján válnak le. Az anódon elektronleadás-oxidáció-játszódik le ami általában gázfejlődé ssel jár, a gáz ö sszeté tele az elektrolit ö sszeté telé től függ.

6.3. A bioké miai hulladé kkezelé s

A biokémiai eljárások során a hulladé k szerves alkotóinak feldolgozása é lő mikroszervezeteksegítsé gé vel tö rté nik. A hulladé khasznosítás a mikrobiológiai lebomlás termé keinekkinyeré se, tisztítása, illetve é rté kesíté se ré vé n valósul meg. A mikrobiológiai folyamatokszabályozhatók. Ennek egyik alapvető módja a levegő- vagy oxigé nellátás biztosítása, illetveennek kizárása (aerob, illetve anaerob mikroorganizmusok elszaporodása). További fontosté nyező a megfelelő hőmé rsé klet-tartomány biztosítása (kriofil, mezofil é s termofilmikroorganizmusok). Az é letmű kö dé süknek legkedvezőbb hőmé rsé klet fenntartásárólszüksé g szerint a lebontandó szervesanyag-tö meg melegíté sé vel vagy hű té sé vel lehetgondoskodni, attól függően, hogy a mikrobiológiai lebontás endoterm vagy exoterm folyamat.A mikroorganizmusok é letmű kö dé sé t, szaporodásuk intenzitását módosító további té nyezők:a lebontandó anyag nedvessé gtartalma, oldatának kémhatása, a tápanyag kémiai szerkezete,valamint a kö zegben jelenlevő egyé b vegyületek vagy ionok jellege (katalizáló vagy toxikushatása). A felsorolt té nyezők szüksé g szerinti szabályozásával a cé l szempontjából alegelőnyö sebb mikroszervezetek szaporíthatók el, a nem kívánt folyamatokat kiváltómikroorganizmusok pedig elpusztulnak vagy látens állapotba kerülnek.

A biokémiai hulladé kfeldolgozási eljárások kö zül szé les kö rben alkalmazott a komposztálásé s a biogáz-előállítás. Viszonylag újabb é s fejleszté s alatt áll az enzimatikus fermentációseljáráscsoport.

6.3.1. Komposztálás

A komposztálás a szilárd é s iszapszerű kommunális, illetve bizonyos termelé si hulladé kok(pl: é lelmiszeripari, mezőgazdasági hulladé kok) feldolgozására alkalmas aerob biokémiaieljárás.

127

Meghatározott felté telekkel olajok é s zsírok feldolgozására is mikroorganizmusokenzimrendszerei a hasznos anyagokat biológiai oxidáció útján lebontják é s ennekeredmé nyeké ppen stabil szerves anyagok, valamint szervetlen ásványi anyagok keletkeznek.Az eljárás vé gtermé ke kb. 40-50 % nedvessé gtartalmú anyag (komposzt), amely ahumuszké pző szerves anyag é s nö vé nyi tápanyag tartalma miatt a mezőgazdaságban a talajtermőké pessé gé nek nö velé sé re hasznosítható. A komposzt kihozatal a hulladé k ö sszeté telé neké s az alkalmazott technológiának a függvé nye.

Á tlagosan figyelembe vé ve kb. 20-25 %-os erjedé si vesztesé get, mintegy 40-45tö megszázalé kos komposztkihozatallal lehet számolni. A 35-40 %-nyi nem komposztálhatómaradé k rendezett lerakással ártalmatlanítható.

A komposztálás folyamatát dö ntően befolyásolható té nyezők technológiailag jólszabályozhatók. A vé gtermé knek nemcsak magas biológiai é rté kű nek kell lennie, hanemmegkö vetelt az optikailag kifogástalan külalak, valamint a minimális károsanyag tartalom(nehé zfémek). Ezek a tulajdonságok ré szben utólagos minősé gjavítási mű veletekkel, ré szbenellenőrzö tt minősé gű nyersanyag bevitellel biztosíthatók.

A veszé lyes hulladé kok kezelé se területé n ott van jelentősé ge, ahol sikerült a települé sihulladé kokkal tö rté nő együttes komposztálás (pl. olajos rongyok, vágóhídi hulladé k stb.),illetve olyan speciális mikrobatö rzsek kerültek kitenyé szté sre, amelyek jól alkalmazkodnak azadott elté rő kö rülmé nyekhez (pl. olajos iszapok lebomlása stb.).

6.3.2. Biogáz-elő állítás

A biogázké pződé s kö rülmé nyeit a komposztálással szemben az anaerob (oxigé nmentes)lebomlás jellemzi, elsősorban mezofil (30...40 0C) hőmé rsé kletszinten. Az anaerob lebomlástermofil (50...60 0C) mikroorganizmusokkal gyorsabban vé gbemegy.

A folyamat vé geredmé nye a dö ntően metánból é s szé n-dioxidból álló, 20...30 MJ/m3

fű tőé rté kű biogáz, amely energetikai cé lokra hasznosítható. A biogáz energiaé rté ké t a tisztametán ré szaránya határozza meg, amely az egyes eljárások é s a feldolgozott hulladé kokfüggvé nyé ben 50-70 % kö zö tt mozog.

A berendezé sekben a feldolgozott anyagfé lesé g függvé nyé ben 1 kg szerves anyagból0,25...0,5 m3 hasznosítható biogáz nyerhető. Ennek átlagosan minimum 15-25 %-a fordítandóa rendszer saját fű té sé re. Tulajdonké ppen az egé sz biogázgyártás gazdaságosságát, mű szakirealitását a termosztálás hőszüksé glete határozza meg.

A biogáz-előállításnál visszamaradó mellé ktermé k a kirothasztott iszap (biomassza). Eztjelenleg leginkább szerves trágyaké nt hasznosítják, amely a nö vekvő áru mű trágyahelyettesíté se mellett a talaj vízháztartása szempontjából is előnyö s.

A biogáz-előállítás technológiájának mű szaki é s gazdasági szempontból tö rté nőoptimalizálására színvonalas mű veleti kutatások irányulnak. Ezek a vizsgálatok elsősorban afelhasználandó nyersanyagok ö sszeté telé re vonatkoznak, főké ppen a technológiára, akitermelé sre gyakorolt hatásuk miatt.

128

A technológiai változatok é s az üzemi megoldások számosak. Az anyag-előké szíté s szüksé gszerint magában foglal tisztítást é s kondicionálást, valamint ö sszeté tel-beállítást. Az adagolásszivattyús, szállítócsigás vagy egyé b megoldású lehet (pl. cellás adagoló). A zárt erjesztőtankvagy -reaktor kialakításánál legfontosabb a megfelelő keveré s, a gázkilé pé s é s a maradé kanyag kiüríté sé nek haté kony megoldása, valamint az alkalmas fű té si módszer kivitelezé se(fű tőrendszer, hőszigetelé s). Megkülö nbö ztetünk egylé pcsős, illetve ké tlé pcsős eljárásokataszerint, hogy a fermentatív é s a metános erjeszté st külö n-külö n vagy együtt valósítják meg areaktorban, vagy a reaktorokban. A reaktor kialakítását az üzemmód is befolyásolja(folyamatos, szakaszos), amit csak a feldolgozandó anyag szárazanyag-tartalmánakfüggvé nyé ben lehet megválasztani (nedves: 0,5-1 % szárazanyag-tartalmú, szuszpenziós: 5-15% szárazanyag-tartalmú é s fé lszáraz: 15-25 % szárazanyag-tartalmú tö ltetekkel dolgozóreaktorok). A biogázt a kondenzálás után a nyersgáztartályban tárolják. A további gázkezelé si,tisztítási feladatokat (szé n-dioxid é s ké n-hidrogé n eltávolítása), esetenké nt komprimáláskö veti. A maradé k anyag utókezelé se kiszellőzteté sből, átlevegőzteté sből, utóerjeszté sből,stabilizálásból é s fáziselválasztásból áll.

A biogáz-előállítási eljárások szé les kö rben alkalmazottak a szennyvíziszapok kezelé sé né l,további elsődleges hasznosítási területük a mezőgazdasági hígtrágyák é s az egyé bmezőgazdasági hulladé kok feldolgozása. Az ilyen irányú eredmé nyes hazai fejleszté sekre jópé lda né hány mezőgazdasági nagyüzemünk biogáztelepe (pl. Rákóczi Mgtsz., Szé csé ny;Petőfi Mgtsz., Dunavarsány)

6.3.3. Enzimes fermentáció

A fehé rjé k, zsírok é s más komplex szerves anyagok lebontására is kidolgozott enzimeseljárásokat a hulladé kfeldolgozás területé n mé g viszonylag szű k kö rben alkalmazzák, azonbana gyakorlati alkalmazás é rdeké ben igen komoly fejlesztő munka is folyik.

Az eljárásnál a mikroszervezetek által termelt enzimek, mint biokatalizátorok vé gzik az anyagátalakítását. Ily módon főké nt a hulladé k cellulóztartalma, vagy az egyszerű bb szé nhidrátokkábontott cellulózanyagok, cukrok alakíthatók etanollá vagy más szerves vegyipari alapanyaggá.A hulladé kban levő cellulóz enzimes feldolgozására, illetve etanol előállítására alkalmazotteljárás rendszerint három szakaszra külö nül el: a cellulóz hidrolízise cukortartalmú masszává,a cukrok fementációja é s az etanol koncentrálása desztillációval. A cellulóz hidrolízisé resavas bontást alkalmaznak. Az enzimes fermentációs eljárások felhasználásával elsődlegesenállati táplálkozásra szolgáló egysejtfehé rje állítható elő. A módszerek szé les kö rű gyakorlatialkalmazásra mé g nem kiforrottak.

Hulladé kkezelé si szempontból az enzimes fermentáció elsődlegesen a mezőgazdasági é sé lelmiszeripari, valamint a papírhulladé kok hasznosításában jelent, ez ideig nagyré sztkiaknázatlan lehetősé geket.

6.4. Hulladé ké geté s (energetikai hasznosítás)

Az eddigiekben tárgyalt ártalmatlanítási módszerekkel nem kezelhető, viszonylag nagyé gé shőjű hulladé kok ártalmatlanítási módszere az é geté s. Az é geté s exoterm folyamat,melynek során a hulladé k szervesanyag tartalma gázokká é s vízzé é g el, majd füstgázformájában távozik a tű zté rből. Az é ghetetlen szervetlen anyagok salak é s pernye formájábanszilárd alakban távoznak a rendszerből. A távozó anyagok minősé gé t az é geté sre kerülő

129

anyagok ö sszeté tele, valamint az é geté si kö rülmé nyek(hőmé rsé klet, áramlási viszonyok,tartózkodási idő, lé gfelesleg stb.) együttesen befolyásolják.

A hulladé ké geté s technológiája a kö vetkező ré szfolyamatokra tagolódik: átvé tel (fogadás) é stárolás, anyag-előké szíté s é s adagolás, é geté s é s hőhasznosítás, füstgázhű té s é s -tisztítás, salaké s pernyekezelé s. Az általános technológiai folyamatot a 6.1. ábra szemlé lteti.

6.1. ábraA hulladé ké geté s általános technológiai folyamata

1 tárolás; 2 anyag-előké szíté s; 3 adagolás; 4 é geté s; 5 póttüzelőanyag; 6 levegő7 füstgázhű té s; 8 hőhasznosítás; 9 füstgáztisztítás; 10 mosóvízkezelé s; 11 kémé ny;

12 pernyeválasztás; 13 salakgyű jté s é s kihordás; 14 salak- é s pernyetárolás

130

131

6.4.1. É geté si jellemző k

Hőmé rsé kletÉgeté s során a kívánt hőmé rsé klet min.850 0C .A legtö bb hulladé ké getőben a szervetlenmaradé kok lágyulási pontja miatt a hőmé rsé klet 1050-1100 0C, ezen a hőmé rsé kleten a salakmé g nem olvad meg. Ha az é geté st magasabb hőmé rsé kleten 1200-1700 0C-on vé gzik, akkor aszervetlen maradé kok olvadé k formájában távoznak a rendszerből, ez az ún. salakolvasztásosmódszer.

Tartó zkodá si időA füstgázok kívánatos tartózkodási ideje a tű zté rben szilárd hulladé kok é geté sekor 2...3 sfolyé kony hulladé kok é geté sekor 0.5...1 s.

Lé gfelesleg tényezőA hulladé ké gető berendezé sekben a szüksé ges é gé slevegő mennyisé ge átlagosan 50....150 %-kal nagyobb, mint a sztö chiometrikus é gé shez szüksé ges elmé leti levegő mennyisé ge. Alé gfelesleg té nyező 1,5....2,5 é rté k kö zö tt változik. Az elmé leti levegőszüksé gletet az é getendőanyag C, H, O é s S tartalma alapján számítják ki. Pontosabb é rté ket kapunk ha figyelembevesszük a hulladé k fű tőé rté ké t is. A levegőszüksé glet é s fű tőé rté k kö zö tt lineáris azö sszefüggé s. A té nyleges levegőszüksé glet mennyisé ge függ mé g az é getőberendezé skonstrukciójától, a levegőbevezeté s módjától. Az é gé slevegő mennyisé gé t úgy kellszabályozni, hogy a távozó füstgáz oxigé ntartalma min.8 % legyen.

Á ramlá si viszonyokA megfelelő áramlási viszonyok mechanikai eszkö zö kkel (mozgó rosté lyok ,forgó kemence,bolygatószerkezetek) illetve aerodinamikai módszerekkel (gázáramok irányított mozgatása)é rhetők el.

Az é geté s szilárd maradé kának mennyisé ge függ az elé getett hulladé kok minősé gé től. Szilárdhulladé kok é geté sekor a salak mennyisé ge 25....40 % (salakolvasztásos é geté sné l 15.....25 %),iszap é s folyadé kok é geté se során átlagosan 2...10 %.

Ahhoz, hogy egy hulladé k é geté ssel tö rté nő ártalmatlanítását meg tudjuk tervezni é s az é geté siparamé tereket ideális é rté kre tudjuk beállítani felté tlenül szüksé ges a hulladé k minősé gé nekismerete.Ezek:

− halmazállapot (folyé kony,iszap,pasztás,szilárd,vegyes)− elemi ö sszeté tel(C,H,O,N,S,víz é s hamutartalom)− fű tőé rté k− sű rű sé g− hamu olvadási jellemzői− szilárd hulladé k: szemcsemé ret eloszlás, darabmé ret(max), anyagfajták szerintiö sszeté tel.

− folyé kony hulladé koknál: viszkozitás, gyulladás- é s lobbanáspont, szilárdszennyezőanyagtartalom -szemcsemé ret, kémhatás.

− halogé ntartalom, nehé zfémtartalom, egyé b mé rgezőanyagtartalom(PCB)− egyé b speciális tulajdonságok(pl.fertőző, vízzel hevesen reagáló, hőmé rsé klet)

132

6.4.2. Az é geté si technológia

Á tvé telA hulladé k beé rkezé se, szállítóokmányok ellenőrzé se, mé rlegelé s, gyorsanalízis elvé gzé se,hulladé k irányítása a tárolóhelyre.

TárolásA szilárd hulladé kok tárolása megfelelően kialakított bunkerben tö rté nik. A bunkerekkialakításuk szerint lehetnek a fené kszintjük szerint:magas- é s mé lybunkerek, osztott é sosztatlan terű ek. A bunkerekben a hulladé k mozgatása híddarura szerelt markolóval tö rté nik.A fedett bunkerek a por é s tároláskor felszabaduló gázok eltávolítása cé ljából szívás alattállnak.

A nem szivattyúzható iszapokat é s az ún. pasztás hulladé kokat un. kazettás bunkerbantárolják, vagy a szilárd hulladé k tárolására szolgáló bunkerbe helyezik é s bekeverik a szilárdhulladé kkal. Mozgatása , adagolása szinté n markolóval tö rté nik. A szivattyúzható iszapok é snagyobb viszkozitású folyadé kok tárolására fű thető tartályokat alkalmaznak. Folyadé koktárolása zárt tartályban,vagy hordóban tö rté nik.Adagolásuk szivattyúkkal vé gezhető.

A tárolóterek kapacitását az é getőmű óránké nti teljesítmé nye, az üzemidő é s a hulladé kokté rfogattö mege határozzák meg. Á ltalában 3...5 napra elegendő hulladé k tárolását kell azé gető területé n biztosítani.

Hulladé k elő ké szíté seCé lja a hulladé kok tulajdonságainak (fizikai) olyan megváltoztatása,hogy é geté sre alkalmasállapotba kerüljenek. Előké szítő mű velet szilárd hulladé kok eseté ben a hulladé kaprítás. Ennekcé lja a hulladé k mé reté nek csö kkenté se mellett a homogenizálás. Folyé konyhulladé kokeseté ben előkezelé s a szilárd szennyeződé sektől tö rté nő elválasztás -ez tö rté nhet ülepíté ssel,szű ré ssel, centrifugálással. Folyadé k előkezelé si módszer mé g a semlegesíté s, mé regteleníté s,víztartalom csö kkenté s, emulzióbontás, homogenizálás.

AdagolásA szilárd hulladé k adagolása markolóval (serleges, vagy polip)tö rté nik az é getőberendezé sgaratjába. Kisebb berendezé sekhez speciális acé llemezes szállítóhevederek is alkalmazhatók,ezáltal biztosítható az egyenletes adagolás.Ez lé nyegesen befolyásolja az é gé sfolyamatminősé gé t, biztosítja a tű zté r állandó hőterhelé sé t. Az adagológaratba jutt atott hulladé k kettőszsiliprendszere megakadályozza a füstgáz é s a láng kicsapódását é s hamis levegőnek azé gé sté rbe jutását. A garatból a szilárd hulladé k gravitációs úton hullik azadagolóberendezé sbe. Ez tö bbfé le formában mű kö dhet,lehet :dugattyúsbetolószerkezet,adagolórosté ly, vagy acé llemezes adagolóheveder. Folyadé kok adagolásaszivattyúval, tö bbnyire a tű zté rbe tö rté nő porlasztással vagy é gőfejen való betáplálássaltö rté nik.

É geté s,é gető berendezé sekA hulladé ké getők legfontosabb ré sze a tüzelőberendezé s. Ké tfé le típusát ismerjük:rosté lyos é srosté ly né lküli.A rosté lyos tüzelőberendezé seket főleg települé si szilárd hulladé kok é geté sé re alkalmazzák.A rosté ly alkalmazásának cé lja:biztosítani a hulladé kok keveredé sé t ,mozgatását ,másré sztlehetővé tenni az é gé ságy levegőzteté sé t. Az ún. primer levegőt (mely az ö sszes

133

levegőszüksé glet 70-80%-a ) a rosté lyon keresztül juttatják a tű zté rbe, ezzel egyúttal a rosté lyhű té sé t is biztosítják.

A rosté ly né lküli berendezé sek elsősorban folyé kony é s pasztaszerű hulladé kok é geté sé rehasználatosak, azonban bizonyos típusok szilárd anyag é geté sé re is alkalmasak.

Az é getőberendezé seket osztályozhatjuk a füstgáz é s a levegő áramlási iránya szerint is. Ezalapján megkülö nbö ztetünk egyenáramú, ellenáramú é s kombinált áramú formákat. Magasabbfű tőé rté kű hulladé kok eseté benaz egyenáramú megoldás terjedt el.

A tűzté rfalazat a tüzelőberendezé s legkritikusabb ré sze. Megfelelő szilárdságú kémiaikorrózióval é s kopással szembeni ellenállóké pessé gű kell legyen. Kisebb igé nybevé telné lsamott típusú bé lé st, az erősebben igé nybevett ré szeken szilícium-karbid é s mű korundfalazatot ké szítenek.

Póttüzelé s: Az ingadozó fű tőé rté kű hulladé ké geté s eseté ben szüksé gessé válhat póttüzelé s,ezzel tudjuk az egyenletes tű zté rhőmé rsé kletet fenntartani. Póttű zelé shez olaj vagy gázé gőkethasználnak, az é gőket kö zvetlenül a tű zté rben helyezik el. Az é gé sté r hőmé rsé kleté t azé gé slevegő mennyisé gé vel é s a póttüzelé ssel lehet beszabályozni a kívánt határok kö zé .

Hazánkban a hulladé ké geté s teré n elsősorban a rosté lyné lküli tüzelőberendezé sek terjedtek el.

Rosté lyné lküli tüzelőberendezé sek fajtá i: forgódobos kemencé k, é getőkamrák, emeleteskemencé k, fluidizációs kemencé k, egyé b speciális túzterek.

A rosté lyné lküli berendezé sek tű ztere általában hengeres, ezáltal nö velhető a hősugárzásintenzitása. nálunk a legelterjedtebb típusa az ún. forgódobos kemence, mely tű zálló flazattalkibé lelt hengeres tű zté r. A vízszinetshez ké pest enyhé n lejt é s lassan forog (0,3...2 ford/min.).A fordulatszám é s a dőlé sszö g változtatásával lehet a hulladé k tartózkodási idejé t változtatni akemencé ben.

A forgókemencé ben a hulladé k é s a füstgázok egyenáramban haladnak. A hulladé k a hengerpalástjával együtt a tengelyirányra merőlegesen is mozog, így megnő az ún. é gé ságy aktívfelülete. A forgódobos kemencé khez az esetek tö bbsé gé ben utóé gető kamra csatlakozik,amelyben a forgódobból távozó mé g kié getlen füstgáz ö sszetevők é gnek ki. Az utúé getőté rbenváltalában 900...1000 oC a hőmé rsé klet, melyet olaj- vagy vázé gőkkel állítanak be, illetve ittvan lehetsőgé folyé kony oldószerek é geté sé re is. A forgódobban a hőmé rsé klet általában 900C0, a lé gfelesleg té nyező: 2...2,5, a dob kb. 20 %--ig tö lthető meg hulladé kkal. A hulladé kbeadagolása, valamint a primer levegő betáplálás é s a támasztóé gők a kemence fejré szé né lhelyezkednek el. A távozó salak általában nedves slakkihordón keresztül hagyja el aberendezé s. A Magyarországon üzemelő nagyobb hulladé ké getők forgódobos kemencé velrendelkeznek. (Dorobi Égető, Győri Égető, Nitrokémia Fű zfő, Százhalombattai Finomítóé getője)

Füstgázhűté s,hő hasznosításAz é getőté rből távozó füstgázok hőmé rsé klete 900...1000 C0 kö rüli, ezt a harmatpontikorrózió elkerülé sé re a füstgáztisztítás előtt 250...350 C0-ra le kell hű teni.A hű té s tö rté nhetkö zvetlen é s kö zvetett úton.

134

Közvetlen hűté s: víz vagy levegő beporlasztása a füstgázcsatornába. Ennek az eljárásnakhátránya a viszonylag nagy levegőszüksé glete, valamint, hogy a turbulencia miatt a szilárdré szecské ket a füstgáz tovább viszi magával.Vízbepermetezé sné l pedig korróziós gondoklé phetnek fel a füstgázcsatornában.Közvetett hűté s: hőcseré lők, rekuperátorok, hőhasznosító kazánok alkalmazása.Az, hogy melyik típusú hű té st alkalmazzuk függ a hőhasznosítási lehetősé gtől (van-e igé nygőzre, villamos energiára), a hulladé k fű tőé rté ké től é s az é gető hőteljesítmé nyé től, aberuházási é s üzemelteté si kö ltsé gektől. A nagyobb teljesítmé nyű é getőkné l gyakranalkalmazzák a kazánokat. A hőhasznosító kazán által termelt gőzt tö bbfé le módon lehethasznosítani. Lehet a gőzt átadni a távhőszolgáltatásnak, vagy ipari gőzfelhasználóknak,illetve lehet a gőzzel villamos energiát termelni. Lehetsé ges hasznosítási mód egy kö zelbenlé vő szennyvíztisztító telep szennyvíziszapjának szárítására alkalmazni. Á ltalábanszüksé gkondenzátorokat is é pítenek be arra az esetre, ha valamilyen meghibásodás, vagykarbantartás miatt a hőhasznosítás nem megoldható .A lekondenzáltatott gőzt vissza lehettáplálni a kazánba, mint tápvizet

FüstgáztisztításKö rnyezetvé delmi szempontból a hulladé ké getők legjelentősebb problémája a füstgázzal alevegőbe jutó káros komponensek leválasztása (határé rté k alá való csö kkenté se). A füstgázzaltávozó szennyezőanyagok mennyisé ge az é getett hulladé k minősé gé től valamint az é geté süzemelteté si paramé tereitől függ. A szennyezőanyagtartalom viszonylag tág határok kö zö ttváltozik.

A füstgázokban található egyé b lé nyeges szennyezők:nehé zfémek illetve az elé getlenszé nhidrogé nek é s a dioxinok. A nehé zfémek egy ré sze a salakban é s a pernyé ben jelenikmeg, az illé konyabbak pedig a füstgázban. A szennyezőanyagok általában a szállópernyé bendúsulnak, mert a gőz állapotú szennyezők a füstgázok lehű lé se kö vetkezté benkondenzálódnak a füstgázban lé vő szilárd ré szecské k felületé n. A pernyé re rakódottnehé zfémek a pernye leválasztásával eltávolíthatók. Ahhoz, hogy a hulladé ké gető azelőírásoknak megfelelően mű kö djö n a füstgázt meg kell tisztítani a szennyeződé sektől. Afüstgáz tisztítással ré szletesen a Levegőtisztaság-vé delem c. tantárgy foglalkozik. Itt csakné hány lehetősé gre hívjuk fel a figyelmet.

Porok levá lasztá sa: a potartalom 99 %-nál nagyobb hatásfokkal leválasztható száraz vagynedves elektrofilterek illetve szö vetszű rők alkalmazásával.

Gá zá llapotú szennyezőanyagok levá lasztá sa: Ké t alapvető módon tö rté nhet a füstgáztisztításnedves é s száraz eljárással. A gyakorlatban a nedves füstgáztisztítást alkalmazzák gyakrabban.A szennyeződé sek kimosása a füstgázból savas illetve lúgos mosóvízzel tö rté nhet. A savasill., semleges mosóvizek jó hatásfokkal távolítják el a füstgázból a HCl-ot é s HF-ot.A SO2kibocsátás csö kkenté sé re rendszerint egy második fokozatban lúgos mosást alkalmaznak. Ha amosó előtt nincsen porleválasztó beé pítve akkor ún. Venturi-, rotációs-,-illetve ö rvé nylőmosók használatosak. A mosóberendezé sből távozó víz viszonylag magas sótartalmú é siszaptartalmú, ezé rt ezt kezelni kell. Az iszapot szű ré ssel, ülepíté ssel esetleg bepárlással lehetelválasztani a vizes fázistól. A vizes fázist semlegesíté s, nehé zfémkicsapatás után lehetcsatornára engedni, vagy visszacirkuláltatni a mosóba.. A nedves mosásnál komoly gondotokoz a korrózió ezé rt a nedves füstgáztisztító berendezé seket korrózióálló anyagból cé lszerűgyártani, ami jelentősen nö veli a beruházási kö ltsé geket.

135

A nedves mosási eljárások mellett az utóbbi é vekben egyre szé lesebb kö rben alkalmaznakfé lszáraz é s száraz füstgáztisztítási eljárásokat. Ezekné l az eljárásoknál a szorbens anyagot,amely megkö ti a füstgázban lé vő szennyeződé seket szuszpenzió vagy oldat illetve porformájában porlasztják be a füstgázáramba. A reakció során a szorbens által megkö tö ttszennyeződé seket a gázáram útjába kö tö tt szű rőkkel választják le. Száraz eljárás eseté benamikor por formájában juttatjuk a szorbenseket a füstgázba, az adszorpció hatásfoka nő, ha azoptimális hőmé rsé klet é s víztartalom beállítására vizet is porlasztanak be. külö nö sen sósavgázeltávolításához né lkülö zhetetlen a víz porlasztás. Az adszorbenst kiszű rő szö vetszű rőfelületé n az adszorpciós folyamatok tovább folynak; a felületen megkö tö tt anyagok azadszorbens belsejé be diffundálnak. Szorbens anyagké nt általában mé szhirdátot vagy egyé b Naill. Mg vegyületeket alkalmaznak.

Az é geté s során keletkező szilárd é geté si maradé kok kezelé se: A kemencé ből távozó salaké s füstgázból leválasztott pernye a bennük koncentrálódó veszé lyes komponensek miatt azé getők tö bbsé gé né l veszé lyes hulladé koknak minősülnek, ezé rt gyű jté süket é s elhelyezé süketennek megfelelően kell megoldani. A salak salakhű tő rendszeren keresztül távozik akemencé ből é s innen egy szállító, kihordószerkezet útján kerül a gyű jtőedé nyzetbe. A hű té stáltalában vízzel vé gzik. A salak minősé ge függ az é getett hulladé k minősé gé től, illetve azé geté si kö rülmé nyektől. Éghetőanyag-tartalma lehet akár 10...15 % is.

A pernye a salak mennyisé gé nek 5...10 %-a. Adszorpciós tulajdonságai miatt ké nt,fluoridokat, kloridokat é s nehé zfémeket tartalmaz. Vízoldhatóanyag-tartalma magas 8...10 %.Gyű jté se é s elhelyezé se a salakkal é s a füstgáztisztítási maradé kokkal kö zö sen tö rté nikáltalában.

6.2.5. A hulladé k vé gső elhelyezé se

A rendezett hulladé klerakás a külö nleges kezelé st nem igé nylő települé si szilárd é s termelé sihulladé k kö zegé szsé gügyi-, vízügyi, valamint kö rnyezetvé delmi előírások szerint megszabotttechnológiával é s mű szaki vé delemmel vé gzett vé gső elhelyezé se. A hulladé klerakók fontoskrité riuma, hogy azok sem mű velé sük alatt, sem feltö lté sük után nem válhatnak egé szsé gügyivagy kö rnyezeti veszé lyforrássá. A kö rnyezetvé delmi kö vetelmé nyeket kielé gítő, modellnektekinthető rendezett lerakó vázlatos elrendezé sé t a 6.2. ábra szemlé lteti.

6.5.1. A hulladé klerakó elhelyezé se, telepíté se

Hulladé klerakót az e cé lra kijelö lt területre vagy a területfelhasználási engedé lybenmeghatározott területre lehet telepíteni. minden esetben szüksé ges a kö rnyezetvé delmiengedé ly megszerzé se.

A vé dőtávolságokat

− a lerakómedence külső szé lé től,− a szerves hulladé k kezelé sé re (komposztálás) szolgáló terület szé lé től,− a háztartási veszé lyes hulladé k gyű jtőé pületé nek külső falsíkjától kell számítani.

A hulladé klerakó helykivá lasztá sá ná l a

136

− kö rnyezetfö ldtani é s vízfö ldtani,− vízvé delmi,− levegőtisztaság-vé delmi,− kö zegé szsé gügyi,− termé szetvé delmi,− tájvé delmi,− fö ldvé delmi,− területfejleszté si,− tű zvé delmi

szempontokat figyelembe kell venni, azaz a felsorolt szempontoknál az egyeskö vetelmé nyekre irányadó hatályos jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

137

6.2. ábra Rendezett lerakó környezetvé delmi modellje

1 gé pház, biogáz-szivattyúház; 2 bejárat é s keríté s; 3 bejárati ellenőrzé s; 4 hídmé rleg; 5 biogázszívó kút szállítócsővel; 6 papírfogó háló vagypalánk; 7 hulladé ktö mö ríté s; 8 biogázgyű jtő vezeté k; 9 vé dőtö lté s; 10 zö ld nö vé nyzet; 11 kö rforgalom; 12 vízelvezető ö várok; 13 szivárgóvíz-

elvezeté s tisztításrs vagy elszállításra; 14 homokoskavics-ré teg; 15 talajfeltö lté s magas talajvízné l; 16 tö mö rített hulladé k; 17 homokré tegszivárgóvíz-vezeté kkel; 18 vízzáró altalaj vagy mű szaki vé delem; 19 talajvíz; 20 víznyelő akna; 21 talajvíz-ellenőrző kút (figyelőkút)

138

A hulladé klerakó helykiválasztásának szempontjából tiltott területek

− erősen erózióveszé lyes, felszíni mozgásveszé lyes területeken,− karsztos, vagy karsztosodásra hajlamos helyen, vagy olyan helyen, ahonnan

szennyeződé s juthat a karsztba,− a meglevő vízmű , potenciális vízbázis területé n,− a gyógyvíz termelő kút, gyógyforrás eseté ben a hatásterületre korlátozott

vé dőidomon,− árvíz, belvízveszé lyes, ill. ármentesíté ssel nem rendelkező területen,− magas talajvízállású területen. A lerakó szigetelő rendszeré nek fené kszintje alatt a

max. talajvízszint, ill. annak nyomásszintje legalább 1,0 m-re legyen..− termé szetvé delmi é s tájvé delmi területen,− kiemelten vé dett levegőtisztaságú területen,− energiaszállító vezeté k vé dősávjában,− mű kö dő vagy felhagyott mé lymű velé sű bánya felszakadási területé n belül, ha a

mozgások mé g nem konszolidálódtak, ill. bányamű velé sre előzetesen kijelö lt területfö lö tt.

Altalajjal szembeni követelmé nyek− Fö ldtani kutatással kell megalapozni a számításba vett terület geológiai

alkalmasságát.− Épített szigetelőrendszer né lkül hulladé klerakó csak legalább 3,0 m vastag nagy

adszorpciós kapacitású altalajon lé tesíthető, melynek megkívánt vízre vonatkozószivárgási té nyezője

− k < 10-9 m/s.− Ha ilyen minősé gű altalaj nem áll rendelkezé sre, akkor é pített szigetelő ré teg is

megfelel.

Hulladé klerakók megkövetelt lé tesítmé nyei− mű szaki vé delemmel ellátott lerakómedence (talp-ré zsű -fedő-záró szigetelé s),− csurgalé kvíz elvezető szivárgó é s dré nrendszer,− csurgalé kvíz gyű jtőmedence,− csurgalé kvíz ártalmatlanítás megoldása,− kezelőé pület porta, iroda, tartózkodó é s mosdó-WC helyisé gekkel,− keríté s,− ellenőrző (monitoring) rendszer /talajvízfigyelő kutak),− hídmé rleg,− számítógé pe hulladé k-nyilvántartás,− gé pszín, üzemanyag-tároló,− hulladé ktö mö rítő gé p (kompaktor),− Gyű jtőcsarnok a fedett helyen tárolandó, csomagolásra vagy bálázásra kerülő egyes

hulladé kfajták, é s a háztartási veszé lyes hulladé kok ré szé re,− kö zmű vek vízellátás, (ivó-, locsoló- é s tű zoltóvíz) kommunális szennyvízelvezeté s é s -kezelé s elektromos energiaellátás, té rvilágítás telefon (lehet mobil is) é s telefax− konté ner- é s kocsimosó (iszap- é s olajfogóval)

139

− üzemi utak é s té rburkolatok− szelektív hulladé kgyű jté si technológia eseté n gyű jtőudvar

Hulladé klerakó lé tesíthető

− bányagö dö rben, mé lyedé sben, vö lgyben kialakított medenceké nt (gö dö rfeltö lté sestechnológia)

− szorítógátakkal határolt medenceké nt (dombé píté ses technológia)

A lerakótól a kö rnyező területekről lefolyó csapadé kvizet talp é s ö várkokkal távol kell tartani.

Települé si szilárd hulladé k csak termé szetesen é s/vagy mű szaki vé delemmel rendelkezőhulladé klerakóban rakható le.

A mű szaki vé delmet szüksé g eseté n a lerakómedence teljes talpfelületé n, továbbá a határolóré zsükö n olyan magasságig kell elhelyezni, ameddig a szivárgó vizek elvezető rendszeré nekesetleges elzáródása eseté n azok elárasztásra kerülhetnek. A medence talpszigetelé sé nekfejté se a mé lyvonalak felé legalább 3 % legyen.

A medence alján, a talpszigetelé s fö lö tt legalább 25 cm vastag kavics szivárgóré teget kellé píteni. A lerakómedencé ből a szivárgó vizeket dré ncső hálózaton é s csatornarendszerenkeresztül gyű jtőmedencé be kll elvezetni. A lerakó fennállásának teljes időtartama alattgondoskodni kell a szivárgórendszer megfelelő mű kö dé sé ről.

A lerakó vé gső lezárása előtt gondoskodni kell a depóniagázok ártalmatlanításáról, vagyhasznosításáról. Az alkalmazott mű szaki megoldást (szívó-, elvezetőrendszer, gázfáklya,kompresszor) az adott lerakónál alkalmazott lerakási technológia függvé nyé ben kellmegválasztani (ö mlesztett vagy szelektív gyű jté s-lerakás).

A megtelt lerakómedencé t (medenceré szt) felső szigetelőrendszerrel kell lezárni(rekultiváció). A hulladé k vé gső lezárását úgy kell kialakítani, hogy a csapadé kvíz a felszínrőlgyorsan lefolyhasson é s a hulladé kba beszivárgás nem tö rté njen.

6.5.2 Hulladé klerakók é píté si osztályai é s szigetelé si elő írások

Az é píté si osztályok a lerakók szigetelé si rendszereinek é píté sé né l alkalmazandó minimálismű szaki kö vetelmé nyeket rö gzítik, amelyek a telepíté si hely talajosztályával ö sszefüggé sbenszüksé gesek ahhoz, hogy a hulladé kokat biztonsággal lehessen lerakni.

I. é píté si osztály

Talpfelület: Legalább ké tré tegű ásvány szigetelőré teget kell kialakítani, ré tegenké nt max. 20cm tö mö rített vastagságban, k < 10-9 m/s é rté kkel /K-vízre vonatkozó vízszivárgási té nyező/é s min. 40 cm ö sszvastagságban.helyette beé píthető egy ré teg szigetelőfólia min. 2 mm né vleges vastagsággal. A szigetelőfóliaminden é píté si osztályon é s szigetelőré tegben HDPE /nagysű rű sé gű polietilé n, angolul: highdensity poliethylen, németül: hohe Dichte Poliethylen/ minősé gű mű anyagólia legyen.

140

Ré zsüfelületek: Min. 20 cm tö mö rített vastagságú ásványi szigetelőré teggel kell kialakítani,k<10-7 m/s é rté k mellett.Helyette beé píthető egy ré teg szigetelőfólia min. 2 mm né vleges vastagsággal

II. é píté si osztály

Talpfelület: Elő kell állítani egy legalább háromré tegű ásványi szigetelőré teget, ré tegenké nt20 cm tö mö rített vastagsággal, k < 10-7 m/s é rté kkel é s legalább 60 cm ö sszvastagsággal.Helyette lé tesíthető egy kombinált szigetelé s, mely ö sszetevődik legalább egy 20 cmtö mö rített vastagságú ásványi szigetelé sből k < 10-9 m/s é rté kkel, é s egy ré teg min. 2 mmné vleges vastagságú szigetelőfóliából.

Ré zsüfelületek: A ré zsüszigetelé st egy ásványi szigetelőré teggel kell kialakítani min. 20 cmtö mö rített vastagságban é s k = 10-8 m/s é rté kkel.Helyette beé píthető egy ré teg, min. 2 mm né vleges vastagságú szigetelőfólia is.

III. é píté si osztály

Talpfelület: Lé tre kell hozni egy kombinált szigetelé st, mely legalább háromré tegű , egyenké nt20 cm tö mö rített vastagságú ásványi szigetelé sből, min. 60 cm ö sszvastagságban, k < 10-9 m/sé rté kkel é s egy ré teg min. 2 mm né vleges vastagságú szigetelőfóliából áll.

Ré zsüfelületek:− Egy ré teg 2 mm né vleges vastagságú szigetelőfólia, k < 10-7 m/s é rté kű ágyazással.− A felső, lezáró szigetelé s mindhárom é píté si osztály eseté ben azonos:− cm vastag. humuszos talajfüvesíté ssel,− cm vastag. homokos kavics szivárgóré teg,− geotextília,− x 20 cm vastag. tö mö rített ásványi szigetelé s k < 10-9 m/s vagy 1 ré teg 2 mm

né vleges vastagságú szigetelőfólia,− kiegyenlítő fö ldré teg (kőmentes) a lezárás felületé nek kialakításához

A fenti szigetelőrendszereken kívül alkalmazható velük bizonylatoltan azaonos é rté kűszigetelőrendszer is.

6.5.3. Hulladé klerakó működteté se

A működé s rendje

Új lerakóhelyek elhelyezé sé t, engedé lyezé sé t é s tervezé sé t számos korábban említett előírásszabályozza. Ezek előírják az új helyszínek kijelö lé sé hez szüksé ges lé pé seket é s azontanulmányokat, jóváhagyásokat, amelyek elké szülte után a ”Használatbavé teli engedé ly”kiadására sor kerülhet.

A lerakóhelyejek üzemeltetőinek ö ssze kell állítaniuk egy listát a lerakóhelyre vonatkozószabályokból, lehetővé té ve ezzel a hulladé kok elhelyezé sé nek é s a lerakóhelyen vé gzettegyé b tevé kenysé geknek az ellenőrzé sé t. A lerakóhelyre vonatkozó szabályokat cé lszerű

141

egyetlen lapra kinyomtatni, amelynek hátoldalára a lerakóhely té rké pe kerül. A szabályokmásolatának az ellenőrző szemé lyzetné l rendelkezé sre kell állnia. Az üzemeltetőnek aszabályok másolatát mindenkihez el kell juttatnia, aki a lerakóhelyet igé nybe veszi.

Ellenő rzé s

A hatályos jogszabályok előírják, hogy a lerakóhelyet megfelelő keríté ssel kell kö rülvenni ahelyszínre tö rté nő bejutás - ha a lerakóhely zárva van - megakadályozására. Ő rö kre is szüksé gvan, akik biztosítják, hogy üzemidőn kívül senki sem használhatja a területet, é s é rtesítik amegfelelő hatóságokat a lé tesítmé ny bezárása után fellé pő problémákról, pl. vandalizmus,tüzek é s engedé ly né lküli használat.

A lerakóhely bejáratánál táblát kell elhelyezni, amely tájé koztatást nyújt a felhasználóknak akö vetkezőkről:

− a lé tesítmé ny neve é s az engedé ly száma;− az engedé llyel rendelkező neve, címe é s a telefonszáma;− a napok é s órák megjelö lé se, amikor a lé tesítmé ny hulladé k átvé telé re nyitva tart;− az átvehető, illetve lerakható hulladé k típusa− a nem engedé lyezett lerakásé rt járó bünteté s.

A forgalom irnyítá sa: Az üzemeltetőnek biztosítania kell a forgalomnak a lerakóhelyretö rté nő szabályos be- é s kiáramlását. A forgalomnak nem szabad elkerülnie a mé rleget é s azellenőrző pontot. Oszlopokat, korlátokat, abroncsokat é s jeleket lehet felhasználnia ahulladé kszállító jrmű veknek a lerakóhely aktív ré szé hez tö rté nő irányítására. A találomratö rté nő lerakodást nem szabad megengedni.

A lerakóhelyre tö rté nő ellenőrizetlen bejutás kö zlekedé si problémákat é s torlódást okozhat alerakóhelyen, külö nö sen csapadé kos időben. Az üzemeltető korlátozhatja a jármű veklerakóhelyre tö rté nő behajtását é s kisebb jármű vek ré szé re gondoskodhat konté nerről.

Az üzemeltetőnek a megfelelő helyeken táblákat kell elhelyeznie, amelyek a forgalmat akonkré t tárolóhelyekre irányítják.

A jármű vezetőknek cé lszerű átadni a lerakótelep té rké pé nek másolatát, amelynek segítsé gé vela megfelelő üríté si területet megtalálják.

A lerakóhely nyitvatartási ideje alatt kapuőrre is szüksé g van:− az ügyfelek kilé té nek ellenőrzé sé re annak megállapítása cé ljából, hogy rendelkeznek-

e telephasználati engedé llyel, (Ezt a tulajdonos által kidolgozott engedé lyezé si eljárásszabályozza, amelynek kereté ben a jármű elejé n bal oldalt címké t ragasztanak fel,ami mutatja, hogy a tulajdonos az ügyfelet nyilvántartásba vette, é s utóbbihasználhatja a lerakót;)

− az ügyfé lre vonatkozó információs feljegyzé seé re, ami magában foglalja a dátumot,

az időpontot, a nevet vagy az engedé ly számát, a jármű típusát, a hulladé k té rfogatátvagy súlyát, a hulladé k típusát é s azt a fö ldrajzi helye (gyű jté si kö rzetet), ahonnan ahulladé k származik;

142

− az ügyfé lnek tájé koztatására, hogy a szállított hulladé kot pontosan hol kell üríteni.Ezlehetővé teszi az üzemeltető számára, hogy megkezdje a külö nfé le típusú hulladé kokszé tválasztását aszerint, hogy komposztálásra, újrahasznosításra vagy napifö ldtakarásra lehet felhasználni, ha a rakomány teljes egé szé ben fö ldhulladé kból áll;

Mé ré s é s üríté s

A beé rkező hulladé k mé ré se: A hulladé k-lerakóhelyek üzemeltetőinek ismerniük kell abeé rkező hulladé k napi, heti é s é ves mennyisé gé t. A lerakóhely mű kö dé sé nek haté konyságáté s a várható é lettartamot a lerakóhelyen elhelyezett hulladé k mennyisé g alapján lehetmeghatározni, ezé rt a lerakóhelyre é rkező minden hulladé knak meg kell határozni a típusát,majd le kell mé rni vagy megbecsülni a té rfogatát.

A lerakóba é rkező hulladé k mennyisé ge ké t módszerrel határozható meg:

− hídmé rleget kell felszerelni é s minden egyes jármű vet meg kell mé rni, ha az tele van é s haüres. A kettő külö nbsé ge adja a nettó hulladé ktö meget.

A kezelőnek minden lerakóhelyre é rkező hulladé kot a naplóba kell jegyeznie.

− a napló vezeté se, a lerakóhelyet használó valamennyi jármű ről. A naplónak a jármű re é s alerakóhelyen elhelyezendő rakomány nagyságára vonatkozó külö nfé le információkat kelltartalmaznia. Ezt az információt azután ö ssze kell gyű jteni, é s ennek segítsé gé vel kellkiszámítani a beé rkező hulladé k mennyisé gé t.

A beé rkező hulladé kok üríté se: A lerakóhelyre é rkező hulladé káradat legfőbb ö sszetevője akommunális szilárd hulladé k. Ezt a hulladé kot a lerakóhely munkafelületé nek aljára kellüríteni. Az újra felhasználható anyagok engedé lyezett kiválogatásának rö gtö n meg kellkezdődnie, mihelyt a hulladé kot lerakták. Miután az újrahasznosítható anyagokat kiválogatták,a hulladé kot 0,5 mé teres ré tegekben szé t kell teríteni é s tö mö ríteni kell.

Kommunális hulladé kok esetenké nt terjedelmes tárgyakat is tartalmazhatnak, pl. kidobottbútort vagy háztartási ké szülé keket. Az ilyenfajta hulladé kot újra fel kell dolgozni, ha csaklehetsé ges. Ha nem lehet újrafelhasználni, akkor egy kompaktorral ö ssze kell sajtolni, é segyé b hulladé kokkal együtt tö mö ríteni kell.

Szekvenciá lis felölté si terv: Az üzemelő szemé lyzet számára szekvenciális feltö lté si tervké szül a lerakóhely feltö lté sé hez, biztosítva a lerakóhely felszíni vizeinek folyamatoselvezeté sé t. A terv abban is segít, hogy a telep a megengedett területen belül maradjon, é s hamegtelt, a tetejé n é s az oldalakon megfelelő meredeksé gű legyen.Egy haté kony szekvenciális feltö lté s terv a kö vetkezőket biztosítja:

− a rendelkezé sre álló lerakóté rfogat kihasználtsága haté kony é s maximális. − a ré tegek é s cellák é píté sé hez nem kell a kívánt mennyisé gen felül fedő talajré teget

alkalmazni. − ahol szüksé ges kö zbenső, sőt napi fedőré teget húznak fel olyan lejté ssel, amely lehetővé

teszi a fertőzetlen esővíz felszíni elvezeté sé t.

143

− a lerakó kiinduló első hulladé kré tegé nek lerakása szekvenciális, hogy ezzel is korlátozva

legyen a fertőzetlen esővíz bejutása. − a rákö vetkező hulladé kré tegek lerakása során a ré tegek aljáról el kell távolítani a napi

fedőré teget azé rt, hogy a csurgalé k függőlegesen haladjon é s ne szivárogjon át azoldalfalakon.

− a lerakó hulladé kré tegeit úgy kell é píteni, hogy a felszíni vizek elvezeté se ne zavarja a

teherautók kö zlekedé sé t é s a hulladé klerakó feltö lté sé t. − a ré tegeket úgy kell kialakítani, hogy é píté sük sorrendje tartsa szem előtt a teherautók

megkö zelíté si útvonalainak haté kony megszervezé sé t.

A hulladé k takarása

A lerakóhelyen alkalmazott fedőanyagok három kategóriába sorolhatók: napi, kö zbenső é své gleges. A fedőanyag típusát a kihelyezé si időtartam határozza meg, ez általában anaponké nti takarás eseté n egy hónap, vagy annál rö videbb idő, a kö zbensőné l egy hónap é segy é v kö zé esik, a vé gleges lefedé s eseté n pedig egy vagy tö bb é v.

Naponkénti takará s: A naponké nti fö ldtakarás elsődleges funkciója a hulladé k vé delme, ill. arovarok, madarak é s rágcsálók távoltartása é s a begyulladás elkerülé se. A naponké ntifedőré tegnek általában 15 cm-es tö mö rített vastagságúnak kell lenie, é s bármely talajtípusbólállhat.

Közbenső takará s: A kö zbenső ré tegnek ugyanaz a funkciója, mint a naponké ntifedőré tegnek, ezenkívül alapké nt szolgál a kö vetkező ré teg elké szíté sé hez. Mivel a kö zbensőré tegnek a folyamatos forgalmat is segítenie kell, kb. 30 cm vastagnak kell lennie.

A kö zbenső fedőré teg bármely talajtípusból állhat, amelynek kielé gítő szerkezetitulajdonságai vannak a jármű forgalom fenntartására, illetve elviselé sé re.

Vé gleges takará s: A vé gleges fedőré teg cé lja, hogy amennyire lehet, csö kkentse alerakóhelyen elhelyezett hulladé kba szivárgó víz mennyisé gé t. Ezt azzal é rjük el, hogy kisvízáteresztő-ké pessé gű talajokat alkalmazunk. A vé gleges ré teget akkor viszik fel alerakóhelyre, amikor az elé rte tervezett határé rté ket. Miután a lerakóhely betelt, az esővízbeszivárgását a lerakóhelyre cé lszerű megakadályozni. Ezé rt a vé gleges fedőré tegnek kisáteresztőké pessé gű talajnak, pl. agyagnak vagy iszapnak kell lennie. A vé gső fedőtalajré tegnek el kell tartania a vegetációt, ami az eső által okozott eróziót csö kkenti, é selpárologtatja azt a vizet, amely a talajba szivárog.

144

Forrásmunkák (4., 5., 6. fejezet)

1. Moser M. - Pálmai Gy.: A kö rnyezetvé delem alapjai. Tankö nyvkiadó 1992. 2. Á rvai J.: Kö rnyezetgazdálkodás Bp. Mé rnö ktovábbké pző Inté zet Bp. 1990. 3. Bulla M.: Kö rnyezetvizsgálat SZIF Győr, 1994. 4. Farkas - Nagy G.: Tüzelé stan Tankö nyvkiadó Bp. 1985. 5. Varga L.: Hulladé kkezelé s é s újrahasznosítás SZIF Győr, 1993. 6. Láng I. - Bulla M.: Magyarország kö rnyezeti jö vőké pe Bp. 1994. 7. Bulla M.: Tanulmányok hazánk kö rnyezeti állapotáról Bp. 1989. 8. Fehé r K.: A hulladé kgazdálkodás kiinduló pontjai Kö rnyezetvé delem 1995. III. é vf. 3. sz. p. 15-16. 9. Fehé r K.: Hol lesz vé gső nyughelye Kö rnyezetvé delem 1995. III. é vf. 3. sz. p. 16-19. 10. Bulla M.: Á ttekinté sé t az alternatív energiaforrásokról Kö rnyezet é s fejlődé s 1995. V/7. p. 19-23. 11. Fehé r K.: Tö bb szemé t, kevesebb pé nz Kö rnyezetvé delem 1995. III. é vf. 2. sz. p. 18-19. 12. Bulla M.: A kö rnyezeti hatásvizsgálat preventív szerepe a (beruházási) dö nté sekben SZIF Győr, 1993. 13. Bulla M.: Kö rnyezetelemzé s Kandidátusi é rtekezé s Bp. 1993. 14. Nagy G. é s társai: Nö vé nyi hulladé kok energetikai hasznosítása SZIF Tudományos kö zlemé nyei 1985. 15. Husmann W.: Szennyvíztisztítás Bp. Mű szaki Kö nyvkiadó, 1973.

145

16. Benedek P. - Valló S.: Víztisztítás-szennyvíztisztítás (zsebkö nyv) Bp. Mű szaki Kö nyvkiadó 1976. 17. Barótfi I.: Kö rnyezettechnika ké zikö nyv Eger, Radó Nyomda 1991. 18. Wiles, C.: A review of solidification/stabilization technology (A szilárdítási/stabilizálási technológiák áttekinté se) Journal of Hazardous Materials, 14.k. 1.sz. 1987. p.5-21. 19. Sell N.: Soliditiers for hazardous waste disposal (Kö tőanyagok veszé lyes hulladé kok lerakásához) Pollution Engineering, 20.k.8.sz. 1988. p.44-49. 20. Á rvai J.: Hulladé kgazdálkodás Mű szaki Kö nyvkiadó Bp. 1993. 21. Kö rnyezetvé delmi Lexikon Akadémiai Kiadó Bp. 1993. 22. Marton Gy.: A farmergazdaságokban ké pződő nö vé nyi anyagok agrár-ipari nyersanyaggá

tö rté nő konvrtálása III. Másodnyersanyag hasznosító konferencia. Sopron 1992. szept. p.2-5. 23. Nagy G. é s társai: Biomassza kö rnyezetkímé lő eltüzelé se Energiagazdálkodás, XXXV. é vf. 8. sz. 1994. aug. p.353-357. 24. Láng I.: A biomassza hasznosításának távlatai Energia é s atomtechnika KLI é vf. 4. sz. 1988. p. 171-171. 25. Kiss E. : Megújuló energiaforrások: A biomassza az USA-ban Energia é s atomtechnika XL é vf. 1. sz. 1987. p. 28-32. 26. Christian G. - Franz M.: Umweltbelastung durch kleine Eninzelfeuerungen für feste Brenstoffe Montanuniversitat Leoben 1992. 27. Chiang, P.C. - You, J.: Szemé té getők PAH emissziói Journal of Hazardous Materials, 31.1.sz. 1992. p.29-37. 28. KÉTÜ SZ-ME Tüzelé stani Tanszé k: "FARMER KÁ LYHA" kifejleszté se Zárójelenté s Miskolc 1993. p.53. 29. Batsona-Smith-Wilson (eds.): The Safe Disposal of Hasardous Wastes Vol. I-III. Washington D.C., USA, The World Bank, 1989. 30. Olessák D.: Hulladé kgazdákodás (jegyzet) Kö rnyezetgazdálkodási Inté zet, Bp. 1990.

146

31. Reiniger R.: Veszé lyes hulladé kok Anyaggazdálkodás, raktárgazdálkodás 6.sz. 1991. 32. Az alumuniumhulladé k hasznosítása Recycling Today 26, 8.sz. 96-98. 1988. 33. Biotechnology of waste treatment Waste Management, 78. 10.sz. 717-718. 1988. 34. Grossmager, G.: Müll und Abfall, 20. 4.sz. 170-177. 1988. 35. Henstoch, M.E.: Resources, Conservation and Recycling 2, No.1. 69-85. 1988. 36. Kümpf-Maas-Straub: Müll und abfallbeseitigung (Müll-Hanbuch. Bd. 1-5) Bielefeld, Erich Schmidt Verlag, 1968-1969. 37. Szabó L. - Olessák D.: Hulladé khasznosítás, szilárd hulladé kok feldolgozása Mű szaki Kö nyvkiadó, Bp. 1983. 327.p. 38. Thomé -Kozmiensky K. J. (ed): Recycling International Berlin, EF-VErlag für Energie und Umwelttechnik, 1985. 39. Fehé r Gy.: Települé si hulladé kok eltávolítása é s hasznosítása Mű szaki Kö nyvkiadó Bp. 1977. 40. Halász-Kiss-Martonyi: Veszé lyes anyagok szállítása Mű szaki Kö nyvkiadó, Bp. 1989. 41. Horváth B.(szerk): Kö rnyezetvé delem Né pszava lap- é s Kö nyvkiadó, Bp. 1988. 42. Librizzi, W.J.-Lowery, Ch. N.: Hazardous Waste Treatment Process (Including Environmental Andits and Waste Reduction) Virginia, 1990. 43. Mogens P.: The Danish System, 2nd

International Symposium on Operating European Centralized Hazardous (Chemical) Waste Management Facilitis Odense, Denmark, 1984. 44. Országos Kö rnyezetvé delmi Információs Konferencia kiadványa. Esztergom Kö rnyezetvé delmi Informaciós Klub, 1991. jún. 5-7. 45. Szász L. - Szé nich S.: A kö zterület-fenntertás gé pei Mű szaki Kö nyvkiadó, Bp. 46. American public Works Association "Municipal Refuse Disposal" 1966.

147

47. Bass J.M.: Avoiding failure of leachate collections system Waste Manage. Res. 3. 1985. 48. Methane Generation and Recovery from Landfills EMCON Associates 1980.49. Kommunális szilárdhulladé klerakók mű kö dteté se é s irányítása LEM ké zikö nyv 1994. 50. Sorg T.J. é s Bendixen T.W.: Sanitary landfill In Solid Wastes Origin Collection Processing and Disposal, 1975. 51. Hulladé klerakók é píté se, tervezé se. Kutatási jelenté s Ké szült a Szé chenyi István Főiskola, Kö rnyezetmé rnö ki Tanszé ké n az "Építé si Fejlődé sé é rt

Alapítvány" támogatásával 1995. 52. Nagy G. é s társai: Fosszilis tüzelőanyagok helyettesíté se biomasszával. III. Ipari Kö rnyezetvé delmi Konferencia Siófok 1996. p.81-86. 53. Nagy G.: Mezőgazdasági hulladé kok energetikai cé lú harmonizálása XXVI. ÓVÁ RI TUDOMÁ NYOS NAPOK 1996 p.853-857. 54. ADATOK HAZÁ NAK KÖ RNYEZETI Á LLAPOTÁ RÓL KTM Kö rnyezetvé delmi Hivatala Budapest 1996. 55. Nagy G., Bulla M.: A fitomassza, mint megújuló energiahordozó B. Veszprémi Kö rnyezetvé delmi Konferencia é s Kiállítás 1997. p.462-467. 56. Dr. NagyG., Dr. Bulla M., Dr. Hornyák M.: Hulladé kgazdálkodás főiskolai jegyzet.1998.p. 140. SZIF-UNIVERSITAS Kft.

57. Dr. Nagy G. é s szerzőtársai: Győr-Moson-Sopron Megye Kö rnyezetvé delmi Programja.Tisztább Termelé s Győri Regionális Kö zpontja.. 2002. június 21.