„imádott hazám feldicsőülésére
TRANSCRIPT
326
TARTALOM
2. Szakközépiskola (0 – 12. évfolyam) ____________________________________ 327 a) Óratervek ____________________________________________________________________ 327 b) Magyar nyelv és irodalom _______________________________________________________ 343 c) Történelem és állampolgári ismeretek ______________________________________________ 376 d) Társadalomismeret és etika ______________________________________________________ 401 e) Angol nyelv __________________________________________________________________ 405 f) Német nyelv __________________________________________________________________ 518 g) Francia nyelv _________________________________________________________________ 561 h) Matematika __________________________________________________________________ 565 i) Ének-zene ____________________________________________________________________ 588 j) Rajz és vizuáliskultúra __________________________________________________________ 595 k) Osztályfőnöki _________________________________________________________________ 598 l) Testnevelés és sport ____________________________________________________________ 603 m) Fizika _______________________________________________________________________ 617 n) Földrajz _____________________________________________________________________ 638 o) Biológia _____________________________________________________________________ 650 p) Kémia _______________________________________________________________________ 723 q) Informatika ___________________________________________________________________ 731 r) Demokratikus állampolgárságra nevelés ____________________________________________ 746 s) Nyilvános beszéd ______________________________________________________________ 763 t) Tanulás módszertana ___________________________________________________________ 765 u) Faipari szakmacsoport __________________________________________________________ 767 v) Ruhaipari szakmacsoport ________________________________________________________ 798 w) Magasépítő szakmacsoport tanterve _______________________________________________ 805 x) Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport _________________________________________ 847
IV. Szakmai programok _________________________________________________ 942
327
2. Szakközépiskola (0 – 12. évfolyam)
a) Óratervek
Nyelvi előkészítő osztály óraterve
A 2007/2008-as tanévtől kezdve az alábbiak szerint módosítjuk, illetve
egészítjük ki a helyi tantervet, és vezetjük be felmenő rendszerben
Tantárgy Évfolyam
S.sz Megnevezés Össz.
1. Osztályfőnöki óra 1 37
2. Testnevelés 2 74
3. Német / Angol * 12 444
4. Informatika * 5 185
5. Egészséges életmód 1 37
6. Tanulásmódszertan 1 37
7. Demokratikus állampolgárságra nevelés 0,5 18,5
8. Matematika 2 74
9. Magyar 2 74
10 Fizika 1 37
Kötelező összesen: 27,5 1017,5
* Csoportbontásban kell tanítani
328
Tantárgy Évfolyam
S.sz Megnevezés Össz.
1. Osztályfőnöki óra 1 37
2. Testnevelés 2,5 92,5
3. Német / Angol * 12 444
4. Informatika * 5 185
5. Egészséges életmód 1 37
6. Tanulásmódszertan 1 37
7. Demokratikus állampolgárságra nevelés 1 37
8. Matematika 2 74
9. Magyar 2 74
Kötelező összesen: 27,5 1017,5
Szabadon választható tantárgy:
Nyilvános beszéd (Beszélő Magyarország)
Idegennyelvű kommunikáció
1
2
37
74
Mindösszesen felhasználható óraszám 30,5 1128,5
* Csoportbontásban kell tanítani
A 2007/2008-as tanévtől kezdve az alábbiak szerint módosítjuk, illetve egészítjük
ki a helyi tantervet, és vezetjük be felmenő rendszerben
A szakközépiskolai osztályok óraterve 2007-2008 tanévtől
Cél:
az átjárhatóság (tanulói igény),
a 2 éves technikus képzés (gazdasági igény),
3 szabadon választható érettségi tárgy felkínálása (tanulói igény)
Évfolyamok
Építészet 9. 10. 11. 12.
Heti Heti Heti Heti
Magyar nyelv és irodalom 4,5 4 4 4
Történelem és társ. ism. 2 2 2 3
Társadalomismeret és etika 1
Idegen nyelv** 3
3
4+1 +
4+1 +
Matematika 3 3 4+1 + 4+1 +
Ének-zene 1 1
Rajz és vizuális kultúra 1 1
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Testnevelés 2 2 2 2
Fizika * 2 1
2*
3*
Földünk és környezetünk * 2
Biológia * 2
Kémia 2
Informatika + szakmai inf.** 2 1,5 1
Közismeret összesen 22,5 22,5 22 22
Szakmai alapozás
Elmélet** 2 2 5 5
Gyakorlat** 3 3 3 3
Heti kötelező összesen: 27,5 27,5 30 30
Évi kötelező összesen: 1017,5 1017,5 1110 960
* 11-12. évfolyamon a tanulók választása szerint.
** Csoportbontásban kell oktatni.
+ Emelt szintű csoport esetén (min. 12 fő)
A NYEK miatt heti 5 óra idegen nyelv kell.
330
SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ÉPÍTÉSZET SZAKMACSOPORTRA
9. évfolyam
Építészeti és építési szakmacsoportos alapozó ismeretek 74 óra
Építészeti és építési szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 111 óra
Elmélet és gyakorlat 185 óra
10. évfolyam
Építészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek 74 óra
Építészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 111 óra
Elmélet és gyakorlat 185 óra
11. évfolyam
Építészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek 185 óra
Építészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 111 óra
Elmélet és gyakorlat 296 óra
12. évfolyam
Építészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek 160 óra
Építészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 96 óra
Elmélet és gyakorlat 256 óra
Szakmai alapozó 9. 10. 11. 12.
Elmélet: A műszaki
ábrázolás alapjai
1 ó/hét
Építészeti és
építési
alapismeretek
1 ó/hét
A műszaki
ábrázolás
1 ó/ hét
Építőanyagok I.
1 ó/ hét
Építőanyagok II.
1 ó/ hét
Az építéstan
alapjai I.
2 ó/ hét
Statika
2 ó/ hét
CAD
alapismeretek
1 ó/ hét
Az építéstan
alapjai II.
2 ó/ hét
A szilárdságtan
alapjai
2 ó/ hét
Gyakorlat: Szabadkézi rajzi
gyakorlat I.
1 ó/ hét
Rajztermi
gyakorlat I.
2 ó/ hét
Szabadkézi rajzi
gyakorlat II.
1 ó/ hét
Rajztermi
gyakorlat II.
1 ó/ hét
Építési
alapgyakorlat I.
1 ó/ hét
Építéstan rajzi
gyakorlat I.
2 ó/ hét
Építési
alapgyakorlat II.
1 ó/ hét
Építéstan rajzi
gyakorlat II.
1 ó/ hét
Építészeti rajzi
gyakorlat
2 ó/ hét
331
A 2007/2008-as tanévtől kezdve az alábbiak szerint módosítjuk, illetve egészítjük
ki a helyi tantervet, és vezetjük be felmenő rendszerben
A szakközépiskolai osztályok óraterve 2007-2008 tanévtől
Cél:
az átjárhatóság (tanulói igény),
a 2 éves technikus képzés (gazdasági igény),
3 szabadon választható érettségi tárgy felkínálása (tanulói igény)
Elektrotechnika-elektronika
Évfolyamok
9. 10. 11. 12.
Heti Heti Heti Heti
Magyar nyelv és irodalom 4,5 4 4 4
Történelem és társ. ism. 2 2 2 3
Társadalomismeret és etika 1
Idegen nyelv** 3
3
4+1 +
4+1 +
Matematika 3 3 4+1 + 4+1 +
Ének-zene 1 1
Rajz és vizuális kultúra 1 1
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Testnevelés 2 2 2 2
Fizika * 2 1
2*
3*
Földünk és környezetünk * 2
Biológia * 2
Kémia 2
Informatika + szakmai inf.** 2 1,5 1
Közismeret összesen 22,5 22,5 22 22
Szakmai alapozás
Elmélet** 2 2 3 3
Gyakorlat** 3 3 5 5
Heti kötelező összesen: 27,5 27,5 30 30
Évi kötelező összesen: 1017,5 1017,5 1110 960
* 11-12. évfolyamon a tanulók választása szerint.
** Csoportbontásban kell oktatni.
+ Emelt szintű csoport esetén (min. 12 fő)
332
SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA
SZAKMACSOPORTRA
9. évfolyam
Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek 74 óra
Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 111 óra
Elmélet és gyakorlat 185 óra
10. évfolyam
Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek 74 óra
Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 111 óra
Elmélet és gyakorlat 185 óra
11. évfolyam
Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek 111 óra
Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 185 óra
Elmélet és gyakorlat 296 óra
12. évfolyam
Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek 96 óra
Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 160 óra
Elmélet és gyakorlat 256 óra
Szakmai alapozó 9. 10. 11. 12.
Elmélet: Anyagismeret
1 ó/hét
Elektrotecnika
1 ó/hét
Műszaki rajz,
vízuális kultúra
1 ó/hét
Elektrotecnika
1 ó/hét
Elektronika
alapjai
3 ó/hét
Elektronika
alapjai
3 ó/hét
Gyakorlat: Anyagmegmunká-
lási alapgyakorlat
2 ó/ hét
Villamos
alapgyakorlat
1 ó/ hét
Elektrotechnikai
alapgyakorlat
2 ó/ hét
Elektrotechnikai
mérések
1 ó/ hét
Elektrotechnikai
alapmérések
1 ó/ hét
Elektronikai
alapmérések
1 ó/ hét
Elektronikai
alapgyakorlatok
3 ó/ hét
Elektronikai
alapmérések
2 ó/ hét
Elektronikai
alapgyakorlatok
3 ó/ hét
333
A 2007/2008-as tanévtől kezdve az alábbiak szerint módosítjuk, illetve egészítjük
ki a helyi tantervet, és vezetjük be felmenő rendszerben
A szakközépiskolai osztályok óraterve 2007-2008 tanévtől
Cél: az átjárhatóság (tanulói igény),
a 2 éves technikus képzés (gazdasági igény),
3 szabadon választható érettségi tárgy felkínálása (tanulói igény)
Évfolyamok
Faipar 9. 10. 11. 12.
Heti Heti Heti Heti
Magyar nyelv és irodalom 4,5 4 4 4 Történelem és társ. ism. 2 2 2 3 Társadalomismeret és etika 1 Idegen nyelv** 3
3
4+1 +
4+1 +
Matematika 3 3 4+1 + 4+1 + Ének-zene 1 1 Rajz és vizuális kultúra 1 1 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Testnevelés 2 2 2 2 Fizika * 2 1
2*
3*
Földünk és környezetünk * 2 Biológia * 2 Kémia 2 Informatika + szakmai inf.** 2 1,5 1
Közismeret összesen 22,5 22,5 22 22
Szakmai alapozás Elmélet** 2 2 4,5 4,5
Gyakorlat** 3 3 3,5 3,5
Heti kötelező összesen: 27,5 27,5 30 30
Évi kötelező összesen: 1017,5 1017,5 1110 960
* 11-12. évfolyamon a tanulók választása szerint.
** Csoportbontásban kell oktatni.
+ Emelt szintű csoport esetén (min. 12 fő)
334
SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS A FAIPARI SZAKMACSOPORTRA
9. évfolyam
Faipari szakmacsoportos alapozó ismeretek 74 óra
Faipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 111 óra
Elmélet és gyakorlat 185 óra
10. évfolyam
Faipari szakmacsoportos alapozó ismeretek 74 óra
Faipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 111 óra
Elmélet és gyakorlat 185 óra
11. évfolyam
Faipari szakmacsoportos alapozó ismeretek 166,5 óra
Faipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 129,5 óra
Elmélet és gyakorlat 296 óra
12. évfolyam
Faipari szakmacsoportos alapozó ismeretek 144 óra
Faipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 112 óra
Elmélet és gyakorlat 256 óra
Szakmai alapozó 9. 10. 11. 12.
Elmélet: Műszaki ábrázolás
alapjai
2 ó/hét
Faipari
anyagismeret
1 ó/ hét
Gépészeti
alapismeretek
1 ó/ hét
Faipari
anyagismeret
1 ó/ hét
Faipari szakrajz
alapjai
2.5 ó/ hét
Faipari gépek és
technológiák
alapjai
1 ó/ hét
Faipari
anyagismeret
1 ó/ hét
Faipari szakrajz
alapjai
2.5 ó/ hét
Faipari gépek és
technológiák
alapjai
2 ó/ hét
Gyakorlat: Faragási
gyakorlatok
3 ó/ hét
Faipari
alapgyakorlatok
3 ó/ hét
Faipari
alapgyakorlatok
3.5 ó/ hét
Faipari
alapgyakorlatok
3.5 ó/ hét
335
Építész szakközépiskolai óraterv
Évfolyamok
Tantárgy 9. 10. 11. 12.
Új Új Heti Új Heti Új
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 4 4
Történelem és állampolg. ism. 2 2 2 2 3 3
Társadalomismeret és etika 1 1
Idegen nyelv és
szakmai idegen nyelv**
3 3 3
1
3
1
3
1
3
1
Matematika 3 3 3+2* 3 3+2* 4
Ének-zene 1 1
Rajz és vizuális kultúra 2
Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1
Testnevelés 2 2 2 2 2 2
Fizika 2 2 2+2* 2 2+2* 2
Földünk és környezetünk 2
Biológia 2
Kémia 2
Informatika** 2 1 1
Közismeret összesen 24 23 23 20 23 20
Szakmai orientáció
Elmélet*** 3,5 4,5
Gyakorlat**
Szakmai alapozás
Elmélet*** 7 7 7 7
Gyakorlat** 3 3 3 3
Kötelező összesen: 27,5 27,5 33 30 33 30
Kötelezően választható
Szakmai idegen nyelv 1 1
Matematika 1 1
Szakmai orientáció 2 elm 2
gyak
Emelt szintű érettségi nyelv 2* 2*
Emelt sz. érettségi matematika 2* 2*
Emelt szintű érettségi fizika 2* 2*
Mindösszesen 31,5 31,5 30/ 34 30/ 34
* Emelt szintű érettségihez +2 óra
** Csoportbontásban kell oktatni.
*** Az orientációs és alapozó elméleti tárgyak közül csoportbontásban kell tanítani:
Szakmai informatika,
Az adott évfolyam baloldali oszlopa a módosítás előtti állapotot, míg a jobboldali oszlop a
módosított óratervet tartalmazza.
336
Építészet szakmacsoport óraterve
9. 10. 11. 12.
Szakmai
orientáció
Elmélet: 370
Műszaki
ábrázolás,
ábr.geom.
(74)
Építőanyagok
(37)
Építési alapism.
(56)
Szabadkézi rajz
(37)
Műszaki
ábrázolás,
ábr.geom.
(74)
Építőanyagok
(56)
Szabadkézi rajz
(37)
Gyakorlat: 74 Anyagvizsgálat
(74)
Szakmai alapozó
Elmélet: 562
Földmérés és
kitűzés
(74)
Magasépítéstan
(37)
Szilárdságtan
(74)
Építészeti rajz
(37)
Ép. Informatika
(37)
Magasépítéstan
(64)
Építészeti rajz
(64)
Szilárdságtan
(32)
Ép. Informatika
(32)
Gyakorlat: 207 Műszeres kitűzés
(37)
Építéshelyi gyak.
(74 )
Építéshelyi gyak.
(96)
Értékelés: Az óraszámokkal kell súlyozni a szakmai orientációs, illetve szakmai alapozó
integrált tantárgy érdemjegyét.
Ha a tanuló valamely rész-ismeretből elégtelen osztályzatot kapott, akkor az
integrált osztályzata is elégtelen, de javítóvizsgát csak az elégtelen rész-ismeretből
kell tenni.
337
Elektronika - elektrotechnikai szakközépiskolai óraterv
Évfolyamok
Tantárgy 9. 10. 11. 12.
Új Új Heti Új Heti Új
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 4 4
Történelem és állampolg. Ism. 2 2 2 2 3 3
Társadalomismeret és etika 1 1
Idegen nyelv és
szakmai idegen nyelv**
3 3 3
1 3
1
3
1 3
1
Matematika 3 3 3+2* 3 3+2* 4
Ének-zene 1 1
Rajz és vizuális kultúra 2
Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1
Testnevelés 2 2 2 2 2 2
Fizika 2 2 2+2* 2 2+2* 2
Földünk és környezetünk 2
Biológia 2
Kémia 2
Informatika** 2 1 1
Közismeret összesen 24 23 23 20 23 20
Szakmai orientáció
Elmélet*** 3,5 4
Gyakorlat** 0,5
Szakmai alapozás
Elmélet*** 7 7 7 7
Gyakorlat** 3 3 3 3
Kötelező összesen: 27,5 27,5 33 30 33 30
Kötelezően választható
Szakmai idegen nyelv 1 1
Matematika 1 1
Szakmai orientáció 2 gya 2
gyak
Emelt szintű érettségi nyelv 2* 2*
Emelt sz. érettségi matematika 2* 2*
Emelt szintű érettségi fizika 2* 2*
Mindösszesen 31,5 31,5 30/ 34 30/ 34
* Emelt szintű érettségihez +2 óra
** Csoportbontásban kell oktatni.
*** Az orientációs és alapozó elméleti tárgyak közül csoportbontásban kell tanítani:
Szakmai informatika,
Az adott évfolyam baloldali oszlopa a módosítás előtti állapotot, míg a jobboldali oszlop a
módosított óratervet tartalmazza.
338
Elektronika- elektrotechnikai szakmacsoport óraterve
Integrált
tantárgyak
9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam
Műszaki
orientációs
ismeretek
Elektrotechnika
74 óra
Elektrotechnika
74 óra
Műszaki
orientációs
ismeretek
Anyagismeret
37 óra
Anyagismeret
37 óra
Rajz és vizuális
kultúra
Műszaki rajz
37 óra
Műszaki
orientációs
gyakorlatok
Alapgyakorlatok
92,5 óra
Alapgyakorlatok
92,5 óra
Informatika Alk. szám.techn.;
74 óra
Alk. szám.techn.;
64 óra
Szakmacsoportos
alapozó oktatás
Elektronika
185 óra
Elektronika
160 óra
Szakmacsoportos
alapozó oktatás
Elektronika gya-
korlatok
111 óra
Elektronika gya-
korlatok
96 óra
Elmélet összesen 111 óra 148 óra 259 óra 224 óra
Gyakorlat össz. 92,5 óra 92,5 óra 111 óra 96 óra
Összes óraszám 203,5 óra 240,5 óra 370 óra 320 óra
A szakmai orientációs és szakmai alapozó órák összes óraszáma 1134
A 12. évfolyam után 160 órás nyári gyakorlat kötelező.
Értékelés: Az óraszámokkal kell súlyozni a szakmai orientációs, illetve szakmai alapozó
integrált tantárgy érdemjegyét.
Ha a tanuló valamely rész-ismeretből elégtelen osztályzatot kapott, akkor az
integrált osztályzata is elégtelen, de javítóvizsgát csak az elégtelen rész-ismeretből
kell tenni.
339
Faipari szakközépiskolai óraterv
Évfolyamok
Tantárgy 9. 10. 11. 12.
Új Új Heti Új Heti Új
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 4 4
Történelem és állampolg. ism. 2 2 2 2 3 3
Társadalomismeret és etika 1 1
Idegen nyelv és
szakmai idegen nyelv**
3 3 3
1 3
1
3
1 3
1
Matematika 3 3 3+2* 3 3+2* 4
Ének-zene 1 1
Rajz és vizuális kultúra 2
Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1
Testnevelés 2 2 2 2 2 2
Fizika + 2 2 2+2* (2) 2+2* (2)
Földünk és környezetünk 2
Biológia + 3 (2+2) 2 (2+2) 2
Kémia 2
Informatika** 2 1 1
Közismeret összesen 24 24 23 20 23 20
Szakmai orientáció
Elmélet*** 3,5 3,5
Gyakorlat**
Szakmai alapozás
Elmélet*** 7 7 7 7
Gyakorlat** 3 3 3 3
Kötelező összesen: 27,5 27,5 33 30 33 30
Kötelezően választható
Szakmai idegen nyelv 1 1
Matematika 1 1
Szakmai orientáció 2 elm 2
gyak
Emelt szintű érettségi nyelv 2* 2*
Emelt sz. érettségi matematika 2* 2*
Emelt szintű érettségi fizika 2* 2*
Emelt szintű érettségi biológia 2* 2*
Mindösszesen 31,5 31,5 30/ 34 30/ 34
* Emelt szintű érettségihez +2 óra
** Csoportbontásban kell oktatni.
*** Az orientációs és alapozó elméleti tárgyak közül csoportbontásban kell tanítani:
Szakmai informatika,
+ A 10-12. évfolyamon a tanulók választása szerint Az adott évfolyam baloldali oszlopa a módosítás előtti állapotot, míg a jobboldali oszlop a módosított óratervet
tartalmazza.
340
Faipari szakmacsoport óraterve
9. 10. 11. 12.
Szakmai
orientáció
Elmélet: 333
Műszaki rajz
(111)
Gépészeti
Ismeretek
(74)
Faipari
anyagismeret
(18)
Faipari
anyagismeret
(56)
Faipari gépek és
techn.
(74)
Gyakorlat: 74 Faipari szakmai
gyakorlat
74
Szakmai alapozó
Elmélet: 490
Faipari
anyagismeret
(37)
Faipari gépek és
technológiák
(74)
Számítástechnika
(37)
Szerkezettan,
szakrajz
(111)
Faipari
anyagismeret
(32)
Faipari gépek és
technológiák
(64)
Számítástechnika
(64)
Szerkezettan,
szakrajz
(64)
Gyakorlat: 207 Faipari szakmai
gyakorlat
111
Faipari szakmai
gyakorlat
96
Értékelés: Az óraszámokkal kell súlyozni a szakmai orientációs, illetve szakmai alapozó
integrált tantárgy érdemjegyét.
Ha a tanuló valamely rész-ismeretből elégtelen osztályzatot kapott, akkor az
integrált osztályzata is elégtelen, de javítóvizsgát csak az elégtelen rész-ismeretből
kell tenni.
341
Ruhaipari szakközépiskolai óraterv
Évfolyamok
Tantárgy 9. 10. 11. 12.
Új Új Heti Új Heti Új
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 4 4
Történelem és állampolg. ism. 2 2 2 2 3 3
Társadalomismeret és etika 1 1
Idegen nyelv és
szakmai idegen nyelv**
3 3 3
1 3
1
3
1 3
1
Matematika 3 3 3+2* 3 3+2* 4
Ének-zene 1 1
Rajz és vizuális kultúra 2
Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1
Testnevelés 2 2 2 2 2 2
Fizika 2 2 2+2* (2) 2+2* (2)
Földünk és környezetünk 2
Biológia + 3 (2+2) 2 (2+2) 2
Kémia 2
Informatika** 2 1 1
Közismeret összesen 24 24 23 20 23 20
Szakmai orientáció
Elmélet*** 3 3
Gyakorlat** 0,5 0,5
Szakmai alapozás
Elmélet*** 7 7 7 6,5
Gyakorlat** 3 3 3 3,5
Kötelező összesen: 27,5 27,5 33 30 33 30
Kötelezően választható
Szakmai idegen nyelv 1 1
Matematika 1 1
Szakmai orientáció 2 gya 2
gyak
Emelt szintű érettségi nyelv 2* 2*
Emelt sz. érettségi matematika 2* 2*
Emelt szintű érettségi fizika 2* 2*
Emelt szintű érettségi biológia 2* 2*
Mindösszesen 31,5 31,5 30/ 34 30/ 34
* Emelt szintű érettségihez +2 óra
** Csoportbontásban kell oktatni.
*** Az orientációs és alapozó elméleti tárgyak közül csoportbontásban kell tanítani:
Szakmai informatika,
+ A 10-12. évfolyamon a tanulók választása szerint.
Az adott évfolyam baloldali oszlopa a módosítás előtti állapotot, míg a jobboldali oszlop a
módosított óratervet tartalmazza.
342
Ruhaipari technológus szakmacsoport óraterve
9. 10. 11. 12.
Szakmai
orientáció
Elmélet: 185
Szabadkézi rajz,
modellrajz
(74)
Gépészeti ism.
(37)
Műszaki rajz
(37)
Technológia
(37)
Gyakorlat: 222 Alapgyakorlatok
92
Alapgyakorlatok
130
Szakmai alapozó
Elmélet: 473
Divatismeret
(37)
Anyagismeret
(37)
Szabás-szakrajz
(37)
Technológia
(37)
Gyártásszervezés
(37)
Művészettörténet
divattörténet
(37)
Gyermekruha
szerkesztés
(37)
Anyagismeret
(33)
Szabás-szakrajz
(33)
Technológia
(66)
Modelltervezés
(33)
Gyermekruha
szerkesztés
(33)
Művészettörténet
divattörténet
(16)
Gyakorlat: 226 Varrásgyakorlat
111
Varrásgyakorlat
115
Értékelés: Az óraszámokkal kell súlyozni a szakmai orientációs, illetve szakmai alapozó
integrált tantárgy érdemjegyét.
Ha a tanuló valamely rész-ismeretből elégtelen osztályzatot kapott, akkor az
integrált osztályzata is elégtelen, de javítóvizsgát csak az elégtelen rész-ismeretből
kell tenni.
343
b) Magyar nyelv és irodalom
Nyelvi előkészítő (0.) évfolyam
Célok és feladatok
A „0” évfolyamban az integrált magyar nyelv és irodalom tantárgy tanításának elsődleges
célja az általános iskolában tanult ismeretek szintrehozása, szintentartása, elmélyítése.
Olvasás-, írás és beszédtanítás, s mindezeken keresztül a gondolkodástanítás. Ez a feladat
elválaszthatatlan az önbizalom-erősítéstől és a sikerélmény-nyújtástól.
A kiválasztott irodalmi olvasmányok segítségével a műelemzőkészség fejlesztése, az olvasási
kedv erősítése fontos cél.
Az olvasmányok szolgálják a kommunikációs nevelést. Az aktív (s ez által is motivált)
befogadás elősegítése érdekében nagy súlyt kell kapniuk a kreatív szövegértési-szövegalkotási
gyakorlatoknak; az esztétikai és erkölcsi nevelésnek.
A leíró nyelvtani ismeretek elmélyítése, szintentartása, hogy ezáltal is segíteni tudjuk az
idegen nyelv tanulását.
Fontos feladat a tanulók szókincsének, kifejezőkészségének, írás- és helyesírási készségének
folyamatos, rendszeres fejlesztése.
Fejlesztési követelmények – belépő tevékenységformák
A kulturált nyelvi magatartás kialakítása, az udvariasság és a nyelvi illemszabályok
gyakoroltatása.
A szövegértés fejlesztése:
Az olvasás képességének fejlesztése (olvasástechnika, értelmező, kritikai és kreatív olvasás,
pontos, kifejező felolvasás, a szövegbe kódolt üzenet megfejtése, megértése).
Fejleszteni kell a szóbeli és írásos szövegalkotás képességét.
Igényes és a helyzethez illő szóhasználat, mondat- és szövegalkotás gyakoroltatása.
Erősíteni kell az alapvető fogalmazási típusok megalkotásának képességét, (elbeszélés, leírás,
jellemzés, levél).
Különös gondot kell fordítani a közéleti szövegek megalkotásának gyakorlására (önéletrajz,
kérvény, pályázat).
A fejlesztés meghatározó területe a rendszeres szövegtömörítés,- kiegészítés és bővítés.
Az írás és helyesírási készség folyamatos, rendszeres fejlesztése a leíró nyelvtani
ismeretekhez kapcsolódva.
A tanulási képesség fejlesztése mindenekelőtt az ismeretfeldolgozási technikák
megismertetését és gyakoroltatását jelenti.
Idetartoznak: a jegyzetelés, a könyvtári anyaggyűjtés, vázlatkészítés, lényegkiemelés,
számítógépes szövegszerkesztés gyakoroltatása. Az alapvető könyvtárhasználati ismeretek
tudatosítása, alkalmaztatása.
344
Irodalmi kifejezésformák – Szövegértés
Lírai, epikai, drámai művek, műrészletek olvasása és elemzése során az egyes műnemek,
műfajok, a sajátos szépirodalmi kifejezőeszközök megfigyeltetése, a műelemzőkészség
fejlesztése.
Kiemelt fejlesztési feladat az irodalomolvasás motivációjának megerősítése, az ítélőképesség,
az esztétikai és erkölcsi érzékenység növelése, az emlékezet fejlesztése szövegrészletek
(verses és prózai) megtanításával.
A „0” évfolyam évi óraszáma: 74 óra
Az órakeret felosztása
◦ Irodalom: 37 óra
→ integrált
Magyar nyelv: 37 óra
Új ismeretet közlő: 26 óra
Gyakorló (kreatív gyakorlatok): 36 óra
Összefoglalás, rendszerezés, ellenőrzés: 8 óra
Témazáró dolgozatok: 2 óra
Irodalmi dolgozatok: 2 óra
Az oktatás eszközei:
Somos Béla - Szakács Béla: Irodalmi olvasókönyv 9.
Raátz Judit: Nyelvi-kommunikációs tankönyv 9.
Dr. Kis Kádi Gézáné: Helyesírási gyakorlatok (Munkafüzet)
Oktatókazetták, videó-filmek
IRODALOM
Témakörök Tartalmak
345
Iskolai történetek Kosztolányi D.: Kísérem a fiam az iskolába
Ady E.: Üzenet egykori iskolámba
Illyés Gy.: Puszták népe (részlet)
Móricz zs.: Első nap az iskolában
Mándy I.: Dolgozatírás
Munka és szabadidő
Tamási Á.: Ábel Amerikában (részlet)
Kosztolányi D.: Kása Ilona szerencséje
Italo Calvino: Házastársak
Sikerek és kudarcok
Juhász Gy.: Milyen volt…
Örkény I.: Az ember melegségre vágyik
Kosztolányi D.: A gipszangyal
Mikszáth K.: Szücs Pali szerencséje
Indítékok és következmények
Slawomir Mrozek: Az őrangyal
Gion N.: A hatodik ujj
Mikszáth K.: Az okos Nástya
Jókai M.: A két Markov
Ady E.: Föl-földobott kő
Klasszikusok filmen
Shakespeare: Hamlet
Népszerű tévésorozatok
Fogalmak Lírai, epikai, drámai műfajok (novella, regény, tragédia,
komédia, óda, himnusz, elégia, rapszódia, epigramma,
dal) ritmus, rím, hangsúlyos és időmértékes verselés,
szóképek, alakzatok, monológ, dialógus, komikum,
irónia, groteszk.
Memoriter
Teljes művek és műrészletek szöveghű felidézése (3 vers, egy-két 15-20 soros
próza vagy drámarészlet)
MAGYAR NYELV
Témakörök Tartalmak
346
A kommunikáció
A kommunikáció tényezői
A nyelvi és a nem nyelvi kifejezőeszközök
Nyelvi viselkedés: „Ki, mikor, mit, hol, miért, hogyan s
mely eszközök által?”
A beszéd és írás
A beszéd és írás jellemzői
A beszélgetés illemtana
Az írás kialakulásának története – különféle
írásrendszerek
A magyar írásrendszer főbb sajátosságai (hangjelölő
betűíró) kialakulása, a helyesírás szabályozása.
Az íráskép mint nem verbális kommunikáció: tagolt és
rendezett íráskép.
A helyesírási szabályzat, a helyesírási szótárak
A helyesírási alapelvek
Hangtani ismeretek – magánhangzó és mássalhangzó
törvényszerűségek
A betűrendbe szedés, elválasztás, keltezés
Szótárkezelés gyakorlása
Szótani ismeretek rendszerezése
A szófajok a szövegben
A szófajok helyesírása, helyes használata
A mondatok a szövegben
Szövegelemzés és szövegalkotás Szövegszerkesztési ismeretek: téma megjelölése
anyaggyűjtés, az elrendezés, a kidolgozás, a címadás,
vázlatkészítés.
Alapvető fogalmazási típusok: elbeszélés, leírás,
jellemzés, levél, önéletrajz, kérvény, pályázat
Könyvtárhasználati alapismeretek
Olvasás Olvasástechnikai gyakorlatok (a pontos és a szintagmákat
egyben tartó olvasás kialakítása, szintre hozása).
A szó szerinti, az értelmező (interpretáló), a kritikai és a
kreatív olvasás fejlesztése.
Fogalmak Hangtani, szófajtani, szótani, mondattani fogalmak,
helyesírási szabályok, kommunikáció, mimika,
testbeszéd, a szöveg elbeszélés, leírás, jellemzés, levél,
önéletrajz, kérvény, pályázat.
9 – 12. évfolyam
Célok és feladatok
A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és jelenben alakuló,
változó kultúrát közvetít. Tartalommal tölti meg és erősíti a nemzeti nyelvi és kulturális
identitást; a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, az etikai, erkölcsi ítélőképességet és
elősegíti a jelen és a jövő egységesülő világában más kultúrák megismerését. A tanításnak
hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával kell reagálnia a diákok mindennapi
életvilágára. Így például azzal is számolnia kel, hogy az elektronikus információhordozók, a
műholdas televíziózás, a videokultúra térhódításának közegében működik. E kihívás még
előre nem látható erővel hat a könyv kulturális, információhordozó és szellemi jelentőségére.
347
Tudnia kell azt is, hogy az ifjúsági szubkultúrán belül a zenének és a mozgóképi
művészeteknek nagy szerepük van; de azt is figyelembe kell vennie, hogy a kulturális hátrány,
a szegénység és az élményhiány mint nyelvi deficit jelentkezik az iskolában, a nyelvi
manipulációt és az információ szabadságát egyaránt megtapasztalja az érintett korosztály.
Tantárgyaink feladata, hogy az iskola mindennapjaiban hatékony és meggyőző legyen
egyrészt mint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges önkifejezési, szövegértési,
gondolkodási képességeket fejlesztő tartalmak és tevékenységek rendszere, másrészt mint az
érzelmi élet gazdagítása, a személyiségfejlesztés, az értékátadás meghatározó terepe.
A magyar nyelv tantárgy feladata, hogy fejlessze a nyelvi megértés és kifejezés
képességét, tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas,
társadalmi szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli
változásairól. A középiskolát végzettektől elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a
beszédértés, a beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás képességét és mindezek minőségi
alkalmazását a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle élethelyzeteiben. Az igényes és
a kellő mértékben tudatos anyanyelvhasználat előmozdítja más élő nyelvek tanulását.
Az irodalmi műveltség elsajátítása által a diákok mindenfajta szövegnek pontosabb
értőivé válhatnak; megismerhetnek olyan élethelyzeteket, döntési szituációkat, erkölcsi
dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat,
amelyek a saját életükben is érvényesíthetők. Együttérzővé válhatnak más magatartások,
életformák, szociális helyzetek, meggyőződések iránt. Megismerhetik a nyelv kifejező
lehetőségeit, ezáltal az anyanyelv szépségének átélt élményével gazdagodhatnak.
Megszerezhetik azt a műveltségi anyagot, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási
alapja. Megismerhetnek más alternatívát a tömegkultúra mellett, modellt az igényes
önművelésre. Igényesebbé válhatnak abban, hogyan tegyenek fel kérdéseket, mennyire
mélyen és pontosan fogalmazzanak meg problémákat.
Tantárgyaink céljai és feladatai között – egy olyan világban, ahol a „szót értés”
jelentősége ugrásszerűen megnőtt a személyes kapcsolatokban, a munkavállalásban, az
érvényesülésben – kiemelten szerepel, hogy az iskola esélyt nyújtson a diákoknak arra, hogy
sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. A demokráciában a
politikai, közéleti, helyi-önkormányzati és a civil szféra egyaránt felelős döntéseket hozó
polgárokat kíván, akik artikulálni és érvényesíteni tudják érdekeiket és értékeiket, akik
szellemileg-lelkileg felnőtt emberek. Tantárgyunk hatékonyan tud hozzájárulni ehhez. Célunk
továbbá, hogy a diákok a 21.század információs társadalmában is megőrizzék az anyanyelv és
a személyes érintkezés, a személyes gondolat semmivel sem pótolható értékét.
◦ Fejlesztési követelmények
A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a középiskolai fokon is
alapkövetelmény a magyar nyelvi és irodalmi nevelésben. Az életkornak megfelelően fejlett
kommunikáció minden beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttműködés
képességét jelenti, a másként vélekedők álláspontjának felfogását, tiszteletét, a saját vélemény
megvédését, illetve korrigálását, és feltételezi a kommunikációs zavarok fölismerését és
képességet feloldásukra, kritikus magatartást a téves ítéletek, a manipulációs szándékok
fölismerésében. A hatásos kommunikáció megkívánja a verbális eszközök, a szöveg- és
mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) sikeres
összehangolását, a megfelelő stílust és magatartást a magán- és nyilvános kommunikáció
ismeretlen helyzeteiben is. A fejlesztés fontos területe a tömegkommunikációra vonatkozó
348
tudásanyag bővítése: az általános iskolában tanult műfajok körének kiterjesztése, az értő,
kritikus befogadáson kívül önálló szövegalkotás néhány publicisztikai műfajban.
A középiskola szintjének megfelelő szövegértés fejlesztésében követelmény az elemzési
jártasság színvonalának emelése a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani ismeretekkel,
és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai-tudományos,
publicisztikai, közéleti szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Ez a tevékenység magában
foglalja a szövegek nyelvi-stilisztikai, retorikai sajátságainak megnevezését,
jelentésszerkezetük, gondolatmenetük feltárását, a szöveg szó szerinti és mögöttes
jelentésének értelmezését. A szövegértésnek ki kell terjednie a szövegek közti kapcsolatok
vizsgálatára, az azonos problémák különböző megközelítéseinek, a különféle
műértelmezéseknek az összehasonlítására és a velük kapcsolatos önálló állásfoglalásra.
A szövegalkotás folyamatos fejlesztése a szabatos fogalmazás követelményén kívül a
személyiséget kifejező, egyéni stílus bátorítását is jelenti. A szövegértés és –alkotás képessége
ezen a fokon egyaránt kiterjed az egyén magánéletének és a társas-társadalmi életének, a
tájékoztató-ábrázoló, kifejező, meggyőző, felhívó, kapcsolatteremtő és –tartó kommunikációs
funkciók szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaira. A korábban is gyakorolt közlésformák
(elbeszélés, leírás, jellemzés) folyamatos fejlesztésén túl kiemelkedően fontos, hogy kellő
gyakorlatot szerezzenek a diákok az érvelés technikájában szóban és írásban egyaránt.
Továbbra is fontos sokféle lehetőség biztosítása a kreatív szövegalkotó tevékenységre, például
személyes élmények, belső képek fölidézésére, a játékos szöveg átalakításra, újságműfajok
művelésére és hosszabb fölkészülést igénylő tanulmány, pályázat alkotására. A változatos
szövegelemző eljárások önálló használata biztosítja a művek gondolati, erkölcsi, esztétikai
jellemzőinek egyre teljesebb megértését, a fejlett kifejezőképesség pedig a következtetések
szabatos, egyéni véleményt, élményt is kifejező bemutatását.
A tanulási képesség fejlesztésének fontos területe az interperszonális képességek
alakítása, kitüntetetten a kapcsolatteremtés és az együttműködés a társakkal, a szöveggel; a
nyelvhasználat, a gondolkodás, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése.
Feladata másrészt a kognitív képességek tevékenységekben való alakítás: a történeti
gondolkodás, a problémamegoldó gondolkodás, a logikai és jelentésszintekre vonatkozó
szövegelemzési eljárások, az indukció és dedukció, a következtetés, az analízis és szintézis
logikai eljárásaink alkalmazása.
Szorosan összefügg ezzel a rendszeres könyvtári munka, a különféle
információhordozók használata, annak a képességnek elsajátítása, hogy kellő
problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjanak el az információk
világában, értelmesen és értékteremtően tudjanak élni az önképzés szerteágazó lehetőségeivel.
A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete középiskolai fokon
alapkövetelményként jelenti a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai,
helyesírási jelenségek önálló fölismerését, fogalmi szintű meghatározásukat, a tanultak
tudatos alkalmazását. Ezt kiegészíti a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi
állandóság és változás folyamatáról szerzett tudás. Ezek az ismeretek alapozzák meg a nyelvi
normákhoz való tudatos alkalmazkodást, a nyelvhelyességi kérdések felelős megítélését, az
aktív nyelvművelésben való részvételt, a saját nyelvi teljesítmény tökéletesítését. Az
anyanyelvi műveltség fontos összetevője a tájékozottság a magyar nyelv eredetéről,
rokonságáról; történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés
elválaszthatatlan kapcsolatának tudatosodása és élményi átélése. A tanulmányoknak ezen a
fokán lehetőség nyílik az anyanyelvi ismeretek tudatos felhasználására az idegen nyelvek
tanulásában.
Az irodalom és az olvasó kapcsolatában változatlan követelmény annak magasabb
szinten való megértése, hogy milyen élményeket, érzelmeket, jelentéseket közvetít az
irodalom az egyének és közösség számára. Változatlanul igény az irodalomtanítás
349
élményszerűsége, a kapcsolatteremtés a tananyag és a tanulók személyes életproblémái
között, az irodalmi élményeknek nemcsak tárgyszerű, hanem kreatív, játékos feldolgozása is.
Középiskolai fokon elvárható a művek tágabb kontextusban való látása is, például egy-egy
téma változatainak, más művészeti ágakban való adaptációinak összehasonlítása. Annak
vizsgálata, milyen hatása és olvasatai voltak a műnek a maga korában, mik az érintkezési
pontjai a kortársak műveivel, milyen a megítélése az utókorban. Hozzátartozik ehhez a
teljesebb irodalomtudáshoz a magyar irodalom néhány jelentős témájának, kapcsolódási
pontjának fölismerése eltérő világlátású, szemléletű művekben, például élet és halál, szűkebb
és tágabb természeti és társadalmi környezet, barátság, szerelem, nemzeti hagyományok,
érzelmi-szellemi kötődések, magyarság és európaiság témakörében.
Az irodalmi műveltség elsajátítása több összetevőből áll. Elsősorban képesség a művek
jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai elemeinek megértésére, megfogalmazására a
tanult fogalmak használatával szóban és írásban. E tudás része az irodalom folytonosságának
és változó jellegének fölismerése, tájékozottság a magyar irodalom történetében, a magyar és
az európai irodalom néhány kapcsolódási pontjában. De idetartozik az alapvető korstílusok és
műfajok ismerete, néhány klasszikus magyar író, költő pályaképének, életútja fontosabb
állomásainak, illetve mások írói, költői portréjának önálló bemutatása. Az irodalmi
tanulmányok fontos kiegészítője a folyamatos tájékozódás a nevezetes emlékhelyekről,
különösen a régió, a lakóhely irodalmi vonatkozásairól.
Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai érzékenység a felnőttkor küszöbére ért ember
meghatározó tulajdonsága. E téren a magyar nyelvi és irodalmi tanulmányokra jelentős szerep
hárul a logikus gondolkodás képességének növelésében és az önismeret, a kritikai érzék
folyamatos fejlesztésében. Az irodalmi művek feldolgozásában a véleményeknek teret adó
megbeszélés növeli a fogékonyságot az igazságra, a megértésre, az együttérzésre mint értékre,
segítheti az erkölcsi és érzelmi konfliktusok felfogását, ráhangolhat a pozitív érzelmekre, a
derűre, a szépségre.
◦ 9.évfolyam
Évi óraszám: 74 nyelvi óra
74 irodalom óra
A nyelvi órakeret felosztása
Év eleji és év végi ismétlés: 4 óra
Új anyag feldolgozása: 30 óra
Gyakorlás, helyesírási készség, fejlesztése, kommunikáció, szövegalkotás: 30 óra
Összefoglalás, ellenőrzés, témazáró írása, irodalmi dolgozatok javítása: 10 óra
Az irodalom órakerete
Év eleji és év végi ismétlés 2 óra
Új anyag feldolgozása 50 óra
Összefoglalás, ellenőrzés, témazáró feladatlapok 9 óra
Iskolai nagydolgozat 6 óra
Szövegelemzés, szövegalkotás, kreatív gyakorlatok 7 óra
◦ Belépő tevékenységformák
Kulturált nyelvi magatartás
350
A kommunikáció tényezőiről és funkcióiról tanult ismeretek felhasználása a
tömegkommunikációs műfajok értő és kritikus befogadásában.
Tapasztalatok szerzése a manipulatív szándék felismerésében; kritikus magatartás a
téves ítéletekkel szemben.
Kreatív gyakorlatok tömegkommunikációs műfajok alkotására szóban és írásban,
audiovizuális formában a szöveg, a képanyag, a grafikai, tipográfiai eszközök megfelelő
elrendezésével (diákújság vagy más szerkesztése).
Az irodalmi művekben, illetve az órai megbeszélésben jelentkező kommunikációs
zavaroknak, majd ezek okainak felismerése és feloldásukra törekvés.
Az irodalmi művek szereplőinek magatartásában érzékelhető manipulációs szándékok
felismerése.
A szereplők testbeszédének (nem nyelvi kifejezőeszközeinek) értelmezése a színpad és
a film világában.
Szövegértés
Szöveg átalakítás hangnem és szempontváltással, tömörítés megadott terjedelemben,
szövegfeldolgozás megadott kérdések, szempontok alapján.
A szöveg makro- és mikro-szerkezetének, az egész és rész viszonyának vizsgálata
szakmai-tudományos, publicisztikai és szépirodalmi művekben.
Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és a kommunikációs helyzetből, illetve a
szöveg sajátos szervezettségéből adódó többletjelentéseinek tudatos megkülönböztetése.
Legalább egy mű elemző bemutatása során különböző műértelmezések összevetése
egymással és az értelmezett művel.
Gyakorlatok a köznyelvitől elütő (például régies, elliptikus, bonyolult
mondatszerkezetű) szövegek megértése.
Szövegalkotás
A kommunikációs helyzetnek (ki, kinek, milyen céllal, milyen formában) megfelelő
szabatos szövegalkotás: felépítés, tagoltság, kifejtettség, tartalmasság, koherencia,
kifejezésmód, műfaj figyelembevételével különféle témákban.
A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő szóbeli megnyilatkozás a
személyes érintettség kifejezésével.
Különböző nézőpontú értékelések érveinek összevetése alapján önálló állásfoglalás
különféle műfajokban, például glossza, recenzió, könyvajánlás, kiselőadás.
Kreatív gyakorlatok az „alkotótárs” helyzetéből, művek szereplőinek jellemzése egy
másik szereplő nézőpontjából, jelenetek előadása hangnemváltással, egy-egy versszak írása
kötött formában, befejezés-változatok alkotása, új nézőpontból történetátírás, hiányzó
szövegrészek beírása, szakaszok, illetve sorok rendjének újraalkotása.
Szereplők – drámai szituációhoz kötődő – feltételezhető gondolatainak
megfogalmazása.
Rendezői utasítás írása egy-egy jelenethez: színpadkép, színpadi mozgás, díszlet,
jelmez.
Tanulási képesség
Gyakorlottság a jegyzet- és vázlatkészítésben írott szövegről, előadásról.
Irodalmi és köznapi témákban ismeretterjesztő, értekező szövegek feldolgozása, az
adatok rendszerezése önállóan vagy csoportmunkával.
Az iskolában tanult anyag kibővítése önálló könyvtári kutatással, különböző típusú
dokumentumok (könyv, folyóirat, videó, multimédia, CD) kiválasztása, értékelése és
felhasználása megadott vagy választott témában.
351
A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete
A nyelvi szintek szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi szintű
megnevezése, az ismeretek önálló felhasználása elemzési és fogalmazási feladatokban.
Szövegek mikro- és makro-szerkezetének feltárása: bekezdések, utalások, kapcsolatok,
egyeztetések szerepének vizsgálata, értékelése.
Különféle tartalmú, publicisztikai, szakmai-tudományos, közéleti, gyakorlati szövegek
önálló elemzése szerkezetük, témahálózatuk, jelentésrétegeik és szövegegységeik logikai
kapcsolatainak bemutatásával.
A szórend, az aktuális tagolás és a jelentés összefüggésének figyelembevétele.
A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében készség az önálló hibajavításra,
önkontrollra.
A helyesírás értelem tükröztető lehetőségeinek ismerete és felhasználása.
A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése és igényes alkalmazásuk különféle
szövegek értelmezésében, felolvasásában, memoriterek előadásában.
Az irodalom és az olvasó kapcsolata
Az irodalom mint valóságmodell és teremtett világ.
Néhány példa ismerete a jelentés és a hatás történeti feltételezettségéről és változásairól,
a befogadás és a jelentésadás történetiségéből.
Tapasztalatszerzés az európai és a magyar irodalom két nagy forrásának, a görög-római
antikvitásnak és a Bibliának utóéletéről, hatásáról a közös hagyományban utalási rendszerként
való továbbéléséről.
Bizonyos toposzok, archetípusok, vándormotívumok fölismerése, a tanult művek
motivikus kontextusban való elhelyezése (például évszakok, sziget, hegy, kert, tűz, utazás).
Irodalmi kifejezésformák
Epikai művekben az idő- és eseményszerkezet fölismerése; a cselekményszálak
szétválasztása több szálon futó cselekmény esetében; eseményszerkezet és szövegszerkezet
(fabula és szüzsé) viszonyának vizsgálata.
A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, a nézőpontok érzékelése, az
elbeszélő nézőpont, a beszédhelyzet (látókör) azonosítása és funkciójának értelmezése az
olvasott művekben.
Az előreutalások és késleltetések fölismerése, szerepük megfogalmazása.
A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása. Lírai
művekben a költő életrajzi alakjának és a versben megszólaló „én”-nek megkülönböztetése.
A vers beszédhelyzetének, a megszólító és megszólított viszonyának bemutatása.
A lírai kompozíció néhány meghatározó elemének (például beszédhelyzet, időszerkezet,
logikai szerkezet, refrén) azonosítása.
A lírai költemény hangnemének, műfajának, verstípusának megnevezése.
A versritmus és a rímelés jellegének és hangulati hatásának, valamint néhány alapvető
versformának ismerete; a szöveghangzás szerepének fölismerése a tanult művekben.
A dráma műnemének, sajátosságainak meghatározása; a cselekmény elemeinek és
szerkezetének bemutatása; szövegtípusok azonosítása a drámában.
Idő-, tér- és cselekménykezelés fölismerése a tanult drámákban; párhuzamos jelenetek,
az epikai és drámai cselekményszervezés és az időkezelés összevetése.
A tragédia, a tragikus hős meghatározása, jellemzése.
A drámai konfliktus, az akció és dikció, az írott mű és az előadás viszonyának
bemutatása.
352
A dráma és a színház kapcsolatának, kölcsönhatásának jellemzése az európai színház-
és színjátszástörténet néhány nagy korszakában. Irodalmi és művelődéstörténeti ismeretek
alapján tájékozódás az irodalom kronológiájában és földrajzában.
Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók
életrajzából.
Korokhoz kötődő témák, problémák meglátása a tanult irodalmi művekben és értekező
prózai alkotásokban.
Egy-egy irodalmi mű fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentősége az utókor
szemében.
Kapcsolatok fölismerése az európai irodalom kezdetei és későbbi magyar irodalmi
alkotások között.
Kortársi kapcsolatok, az irodalom és más művészeti ágak közti összefüggések
fölfedezése a tárgyalt művekben.
Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység
Az irodalom önmegértést, önértelmezést elősegítő funkciójáról való tapasztalat
felhasználása.
A művekben megjelenő emberi szerepek, csoportnormák és értékek fölismerése és
azonosítása. Az eltérő és egymással szembesülő igazságok, egyazon kérdésre adott különböző
magatartásválaszok jellemzése. Állásfoglalás írása a mű egy szereplőjének vagy egészének
értékrendjéről. Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját
érvekkel.
MAGYAR NYELV
TÉMAKÖRÖK TARTALMAK
A tömegkommunikáció
Jelek és jelrendszerek
A közlésfolyamat
A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi
kifejezőeszközei
A kommunikációs folyamat tényezőinek, funkcióinak
áttekintése.
Az újságbeli, a rádiós és televíziós információköz-
vetítés meghatározó műfajai, ezek nyelvi kifejezési
formáinak, hatást keltő eszközeinek azonos és
különböző jellemvonásai.
A nyelvtani szintek grammatikája, a
nyelvtani ismeretek egy szintre hozása
a különböző általános iskolából
érkezett tanulóknál.
A nyelv mint jelrendszer
A beszéd és a nyelv
A nyelv változó rendszer
Szókincs, szókészlet
A hangok és hangtörvények
A szavak
Hangalak és jelentés viszonya
A szóalkotás módjai
A szószerkezetek
A szóelemek
Szófajtan – szófaji rendszerünk, a szófajokhoz
kapcsolódó helyesírási és nyelvhelyességi szabályok
A szöveg fogalma, szerkezete
A szöveg jelentése
A szöveg és a mondat
Bekezdések, tételmondat, beszerkesztés
Cím, vázlat
Szövegértés, szövegalkotás
Helyesírás Helyesírásunk rendszere
Helyesírásunk alapelvei
353
Helyesírásunk szabályai
Könyv- és könyvtárhasználat Látogatás az iskolai könyvtárban – gyakorlatok
Szótárak, lexikonok kezelése, témafeldolgozás
Fogalmak
Tömegkommunikáció, jel, jelrendszer, ikonikus, indexikus, szimbolikus jelek; képző,
nyelvi jel, rag, teljes hasonulás, részleges hasonulás, összeolvadás, hangzókiesés, rövidülés,
illeszkedés, hangrend, szókészlet, szókincs, jövevényszó, idegen szó, egyjelentésű,
többjelentésű, azonos alakú szavak; kategóriai, átmeneti szófajok kategóriái, bekezdés,
tételmondat, cím, vázlat, szöveg.
IRODALOM
TÉMAKÖRÖK TARTALMAK
Szerző – mű – befogadó Műelemzés és műértelmezés verses és prózai művek
kreatív feldolgozásával.
Mítosz és irodalom
Az antikvitás irodalma
Mitológiai történetek, magyar népköltészeti
alkotások.
Jellemző részletek az Iliászból és az Odüsszeiából.
A görög dráma: Szophoklész egy drámája
A Biblia és hatása az irodalomra Részletek az Ó- és Újszövetségből.
Bibliai témák és műfajok továbbélése a magyar
irodalomban.
A középkor irodalma Legalább öt szemelvény tematikai és műfaji
változatosságban az európai és a magyar középkor
irodalmából (himnuszok, legendák). Villon, Dante
Alkotások az európai és a magyar
reneszánsz irodalomból
Janus Pannonius és Balassi Bálint költői portréja
Egy-két szemelvény a 16.századi magyar
irodalomból
Petrarca, Boccaccio
A magyar barokk irodalomból Zrínyi Miklós és a barokk eposz
Egy részlet Pázmány Pétertől vagy Mikes
Kelementől.
Az európai színház történetéből Shakespeare drámái, legalább egy mű feldolgozásá-
val. Moliere 1 komédia
Memoriter
Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább öt vers, egy-egy 20-25 soros
prózarészlet és két drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő
alkalmazása szóban és írásban.
Fogalmak
Művelődéstörténeti korszak, korstílus, népköltészet, antikvitás, középkor, humanizmus,
reneszánsz, reformáció, barokk; mese, mítosz; testamentum, evangélium, példázat, zsoltár;
eposz, eposzi kellék, in medias res, legenda, novella, fikció, fiktív levél; ciklus; drámai
műnem, epilógus, prológus, monológ, dialógus, akció, dikció, késleltetés, katarzis, kardal,
hármas egység;
354
Allegorikus ábrázolás, alakzat, gondolatritmus, ütemhangsúlyos verselés, Balassi-strófa,
időmértékes verselés, drámai jambus; értelmezés, érték, értékelés.
Szerzők és művek
Néhány mű a magyar népköltészetből, például Júlia szép leány; néhány történet az antik
mitológiából és a Bibliából; jellemző részletek az Iliászból és az Odüsszeiából; Janus
Pannonius két verse; Balassi Bálint: Egy katonaének és még két vers; Zrínyi Miklós: Szigeti
veszedelem – néhány részlet; egy-egy részlet Pázmány Péter vagy Mikes Kelemen művéből;
Szophoklész, Shakespeare egy drámája. Moliere egy drámája. Három iskolai nagydolgozat és
legalább két témazáró.
Az iskolai nagydolgozat műfajai:
- Élménybeszámoló
- Jellemzés
- Adott szempontú műelemzés
◦ A továbbhaladás feltételei
Kellő tempójú, olvasható írás, a szöveg megértését biztosító olvasás, felolvasás. A
kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat, kulturált vitakészség, saját álláspont
megvédése. A címzettnek a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő fogalmazás, a személyes
érintettség kifejezésével. A tömegkommunikáció gyakori műfajairól, eszközeikről és
hatásukról szerzett alapvető ismeretek birtokában véleményalkotás. Az irodalom és az olvasó
kapcsolatában a sajátos kommunikációs viszony fölismerése.
Jártasság szövegelemző eljárásokban: a tételmondat kiemelése, tömörítés megadott
terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések alapján. A szöveg szerkezetének,
témahálózatának fölismerése. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és
többletjelentésének megkülönböztetése. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése a
szövegek értelmezésében, figyelembevétele a szövegalkotásban. Szabatos, világos
fogalmazás: a kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegfelépítés, nyelvi megformálás,
koherenciateremtés, tartalmasság. Kreatív szövegalkotás: a művek szereplőinek jellemzése
egy másik szereplő nézőpontjából, új nézőpontból való történetmondás.
A nyelvi szintek (hang, szó, mondat) szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak
fogalmi megnevezése, rendszerezése, valamint alkalmazásuk fogalmazási és elemzési
feladatokban. A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvető helyesírási készség.
Jegyzet és vázlat készítése írott szövegről, előadásról. Jártasság a könyvtár használatában.
Epikai, drámai, lírai formák és a tanult műfajok azonosítása. A szerző, az elbeszélő és a
szereplők megkülönböztetése, az elbeszélői nézőpont, a beszédhelyzet értelmezése az olvasott
művekben. Az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés megkülönböztetése, néhány
alapvető versforma ismerete. Az olvasott művek elhelyezése a korban.
◦ 10.évfolyam
Évi óraszám: nyelv: 74 óra
irodalom: 74 óra
A nyelvi órakeret felosztása
- Év eleji és év végi ismétlés: 2 óra
- Új anyag feldolgozása: 30 óra
Gyakorlás, készségfejlesztés (helyesírási, 32 óra
kommunikációs és szövegalkotó készség)
355
- Ellenőrzés 4 óra
- Összefoglalás, rendszerezés 3 óra
- A 3 iskolai irodalmi dolgozat nyelvi javítása 3 óra
Az irodalom órakeret felosztása
- Év eleji és év végi ismétlés 2 óra
- Új anyag feldolgozása 50 óra
- Gyakorló, szövegalkotó, kreatív gyakorlatok 8 óra
- Összefoglalás, rendszerezés 4 óra
- Ellenőrzés, témazáró dolgozat 4 óra
- 3 iskolai nagydolgozat írása 6 óra
- 1:elbeszélés
-:2.leírás, jellemzés
-3:érvelés
◦ Belépő tevékenységformák
Kulturált nyelvi magatartás
A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok szókincsének, elem- és
szabálykészletének tudatos használata.
A stílusváltás képességének bizonyítása változatos témájú és műfajú szóbeli
megnyilatkozással különböző kommunikációs helyzetekben.
Szónoklat, alkalmi beszéd előadása a tanult beszédtechnikai, kommunikációs és
retorikai ismeretek felhasználásával.
Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, a
megértés visszaigazolása, a saját és az eltérő vélemény összevetése.
Közéleti írásbeli és szóbeli kommunikáció irodalmi értékű mintáinak tanulmányozása,
értékelése.
Szövegértés
A szövegelemzés módszereinek gazdagítása szövegtani, retorikai és irodalomtörténeti
ismeretek bevonásával.
Szövegek műfaji, tematikus, motivikus stb. kapcsolatainak és különbségeinek
fölismerése és értelmezése.
Különböző korstílusokat reprezentáló szövegek megértése, stílussajátságaik fölismerése.
Irodalmi szövegek feltételezhető hajdani, illetve a ma olvasójához szóló
jelentésrétegeinek megkülönböztetése és e különbség megfogalmazása néhány könnyebben
átlátható példában.
A kifejezésmódok, stílusrétegek és a közöttük lévő viszony (például kontraszt)
bemutatása néhány tanult irodalmi mű szövegének részleteiben.
Szövegalkotás
Az érvelés technikájának tudatos alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi
kérdések megválaszolásában szóban és írásban.
Hivatalos írásművek (meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz)
jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás e műfajokban.
356
Szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozása:
bevezetés (jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, bizonyítás, cáfolás, befejezés
(összefoglalás, kitekintés).
Egyszerűbb értekezés készítése valamilyen eszmetörténeti, stílustörténeti vagy egy-egy
korszak művészeti-irodalmi életére vonatkozó kérdésről.
Önálló műelemzés készítése előre megadott szempont szerint.
Tanulási képesség
Különféle tantárgyak feladatainak megoldása változatos közlésformákban és
szövegfajtákkal: definíció, magyarázat, kifejtés, osztályozás, összefoglalás.
Az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák
használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az Internet kínálta lehetőségekkel.
A megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia,
forrásjegyzék összeállítása.
Az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak
ismerete és alkalmazása.
A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete
Az egyszerű mondat és szószerkezetei.
Az összetett mondatok és fajtái.
A mondatfonetikai eszközök
A nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálata, ennek megfelelően
döntés nyelvhelyességi kérdésekben, a köznyelv, a szaknyelv, a szleng eszközkészletének
használatában, a saját nyelvhasználat kontrollja.
Közéleti és hivatalos írásművek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés
műfaji jellemzőinek megfigyelése és értékelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód,
retorikai eszközök használata).
Az érvelés technikájának ismerete és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása,
deduktív vagy induktív érvelés, a cáfolat módszerei.
A retorikai eszközök megnevezése és hatásának értelmezése értékelése szépirodalmi
művekben, értekező prózában, publicisztikai írásokban, szóbeli megnyilatkozásokban. A
helyesírási ismeretek kibővítése: a tanulmányokban előforduló nem latin betűs tulajdonnevek
és a gyakran használt új keletű idegen szavak helyesírásával.
Az irodalom és az olvasó kapcsolata
Ismeretek szerzése és megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő
alkotóiról, a szerző, a mű, az olvasó történetileg változó kapcsolatáról, az irodalom és az
olvasóközönség történeti alakulásáról.
Néhány alapmű kortársi és utókori hatásának, olvasatainak önálló ismertetése.
A korabeli társművészetekkel való kapcsolatok párhuzamok néhány alapvető példájának
bemutatása.
Irodalmi kifejezésformák
Az újonnan szerzett műfaji ismeretek, fogalmak biztos alkalmazása a műértelmezésben.
A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok szemléleti és stiláris
sajátosságainak bemutatása az elsajátított fogalmak alkalmazásával.
Az olvasott művek elhelyezése különféle kontextusokban, például a magyar irodalom
történetében, az alkotó életpályájában.
357
A tanult epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai
hatóelemeinek feltárása különböző szövegelemző eljárásokkal, műfajelméleti ismeretek
alkalmazásával.
Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység
A tanult epikus és drámai művekben a szereplők rendszerének, társadalmi és lélektani
motivációjának bemutatása.
A művek szereplőit vezérlő értékek és viselkedési minták azonosítása.
Az értékrend és a beszédmód összefüggéseinek vizsgálata.
MAGYAR NYELV
TÉMAKÖRÖK TARTALMAK
A mondat, mondatfonetikai
eszközök
Az egyszerű mondat tartalom, szerkezet, minőség szerinti
vizsgálata.
Az alárendelt és mellérendelt mondatok
Hangsúly, hanglejtés, szünet.
A nyelvváltozatok Rétegzettség és norma a nyelvben.
Nyelvi illemtan.
A szöveg A szöveg grammatikai és szemantikai kapcsolóelemei
A szövegfonetikai eszközök a szöveg jelentésében.
A szórend szerepe.
A szövegtípusok Elbeszélés, leírás, jellemzés, értekezés, tanulmány,
pályázat.
Hivatalos írásművek: meghatalmazás, elismervény,
kérvény, jegyzőkönyv, hivatalos levél, szakmai
önéletrajz.
Alapvető retorikai ismeretek Az érvelés, cáfolás, meggyőzés technikái, nyelvi
kifejezőeszközei.
A szónoklat előadásának követelményei.
Helyesírás A szöveg központozása.
A nem latin betűs tulajdonnevek; az új keletű idegen
szavak írásmódja.
Könyv- és könyvtárhasználat Látogatás a megyei könyvtárba
Számítógépes információszerzés
A forráshasználat etikai normái
Fogalmak
Hiányos, tő, bővített mondat, bővítmények, szintagmák, alárendelt, mellérendelt mondatok, s
azok fajtái, jelölésük.
Hangsúly, hanglejtés, szórend, szünet.
Tájnyelv, szaknyelv, diáknyelv, köznyelv, irodalmi nyelv, hobbinyelvek, argo, zsargon.
Szövegkohézió (lineális, globális), grammatikai kapcsolóelemek, előre- és visszautalás a
szövegben. Témahálózat, tételmondat, téma, séma.
Központozás, gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző, idézőjel.
Szövegtípusok, elbeszélés, leírás, értekezés, jellemzés, levél, meghatalmazás, elismervény,
jegyzőkönyv, önéletrajz, kérvény, szónoki beszéd.
IRODALOM
TÉMAKÖRÖK TARTALMAK
Írók, költők, irányzatok Néhány szerző és irányzat az európai és a magyar
358
felvilágosodás korából. (Voltaire, Goethe, Swift)
Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel alkotói
pontréja. Kazinczy irodalmi és nyelvújító tevékenysége.
Katona József Bánk bán – műelemzés és értelmezés
A romantika a világirodalomban Két epikai mű vagy műrészlet, két vers a 19.század
világirodalmából. (Bayron, Heine, V.Hugó, Puskin)
A magyar romantika irodalma
Kölcsey Ferenc alkotói portréja: Himnusz és két verse,
részletek értekező prózájából vagy egy beszédéből.
Vörösmarty Mihály alkotói pontréja: Csongor és Tünde,
Szózat és négy vers
Petőfi Sándor Jellemző műfajok, témák Petőfi életművében, teljes
művek és részletek feldolgozásával, legalább tíz mű a
korábban tanultakkal együtt
Irodalmi dolgozatok:
műelemzés
pályakép
értekezés
témazáró feladatlap (min. 2)
Memoriter
Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább öt vers, egy-egy 20-25 soros
prózarészlet és két drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő
alkalmazása szóban és írásban.
Fogalmak
Klasszicizmus, felvilágosodás, rokokó, szentimentalizmus, romantika; nyelvújítás;
komikus eposz, rapszódia; regénytípusok: kaland-, levél-, utazó-, tézis és történelmi regény,
verses regény; idő- és értékszembesítő verstípus, létösszegező vers; enciklopédia; irónia,
groteszk, pátosz, retorizáltság, műfajkeveredés; klasszikus strófaszerkezetek: aszklepiadeszi,
alkaioszi, szapphói; szimultán verselés
Szerzők és művek
Berzsenyi Dániel: A közelítő tél és még két műve; Csokonai Vitéz Mihály három műve;
Katona József: Bánk bán; Kölcsey Ferenc: Himnusz és két verse, részletek értekező
prózájából; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Szózat, A vén cigány és további három
verse; Petőfi Sándor: Az apostol, A helység kalapácsa és még öt lírai verse, például. A
négyökrös szekér, A puszta télen, Egy gondolat bánt engemet…, Minek nevezzelek?,
Pacsirtaszót hallok megint… vagy más; két epikai mű vagy műrészlet a 19.század első
felének világirodalmából, például Hugo, Dickens, Hoffmann, Puskin műveiből, Goethe,
Voltaire, Byron, Heine.
◦ A továbbhaladás feltételei
A szöveg megértését biztosító néma olvasás, kellő tempójú, olvasható, rendezett írás. A
művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáinak
ismerete és alkalmazása a beszédhelyzethez igazodó kommunikációban.
Az érvelés technikájának biztonságos alkalmazása. Definíció, magyarázat, egyszerűbb
értekezés (kisértekezés) készítése a tanulmányi munkához kapcsolódóan. Hivatalos levél,
önéletrajz, kérelem készítése. Az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete
359
és alkalmazása. A helyesírási ismeretek kiegészítése a tanult idegen tulajdonnevek, a gyakori
új idegen szavak írásmódjára vonatkozó szabályokkal.
Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, az
eltérő vélemények megértése, újrafogalmazása. A közösen elemzett művek értelmezésének
önálló összefoglalása írásban.
Tudásanyag megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról. A
tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságainak bemutatása az
elsajátított fogalmak alkalmazásával. A feldolgozott epikai, lírai és drámai művek
jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetése.
◦ 11.évfolyam
Évi órakeret: nyelv: 37 óra
Irodalom 111 óra
Magyar nyelv
- Év eleji és év végi ismétlés, évfolyamdolgozat 2 óra
- Új ismeretet közlő 15 óra
- Gyakorló, szövegalkotó, kommunikációs 15 óra
készségfejlesztő
- Összefoglaló, rendszerező 2 óra
- Irodalmi dolgozatok javítása 3 óra
Irodalom
- Év eleji és év végi ismétlés 2 óra
- Új anyag feldolgozó 92 óra
- Gyakorlás, kreatív és kommunikációs 4 óra
gyakorlatok
- Összefoglalás 5 óra
- Ellenőrzés: témazáró, iskolai nagydolgozat 8 óra
-összehasonlító elemzés
-önálló műelemzés
-érvelés
◦ Belépő tevékenységformák
Kulturált nyelvi magatartás
Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás
megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is.
A szabatos, világos és hatásos nyelvi kifejezésmód, a teljes értékű szóbeli és írásbeli
kommunikáció érdekében megalapozott döntés nyelvhelyességi, stilisztikai, retorikai
kérdésekben.
Szövegértés
Kritikai és kreatív olvasással szakmai-tudományos, publicisztikai szövegek metaforikus,
metonimikus jelentésének feltárása, értelmezése.
360
Szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a
szerkezeti és stiláris egység, a kifejtettség és információs gazdagság felismerése, értékelése.
20.századi művek olvasásában, megbeszélésében újfajta befogadói magatartás
kialakítása, saját olvasatok indoklása.
Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és
írásban.
Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között, ezen alkotások
értelmezési szintjeinek kibontása.
Szövegalkotás
Képesség a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, igényes kifejezésmód és a
szemléletes, egyéni stílus ötvözésére.
A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről önálló vélemény
kifejtése szóban és írásban különféle műfajokban: élménybeszámoló, ajánlás, glossza, riport,
kisértekezés.
Lényegre törő, világos felépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a
tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében.
Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak
hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével.
Önálló műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepika és lírai alkotásról
többféle elemzési szempont alkalmazásával.
Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli bemutatása, különböző nézőpontból,
illetve különféle címzetteknek.
Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között a szöveg értelmezési
szintjeinek kibontásával.
Tanulási képesség
Az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó (holisztikus) szövegelemzési
eljárások alkalmazása szakmai-tudományos, ismeretterjesző, publicisztikai, közéleti szövegek
jelentésének értelmezésében.
Szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezése, a hibák
önálló javítása.
A hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan
kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat,
hivatkozás, forrásjegyzék készítése.
Az ismeretterjesztő (például műelemző, művelődéstörténeti, művészettörténeti,
nyelvészeti) irodalom alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés, kiselőadás,
hozzászólás formájában.
A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete
A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek fogalmi szintű megnevezése, e tudásanyag
önálló alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek megítélésében.
Szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek feldolgozása,
értelmezése, értékelése jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (szinonimitás,
többértelműség, konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás
stb.).
A konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi művek üzenetének teljesebb
megértése.
Jelentéstani és stilisztikai tanulmányok hasznosítása az egyéni szókincs gazdagításában,
a témának, a címzettnek, a műfajnak megfelelő árnyalt kifejezésmód továbbfejlesztésében.
361
A helyesírás értelmező, esztétikai szerepének megfigyelése különféle szövegekben; e
lehetőségek felhasználása saját szövegalkotásban.
Irodalmi kifejezésformák
A hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének
megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és regényszerkezetek, a tárgyias
líra, az összetett hangneműség, a groteszk és az irónia szerepe.
Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével.
A magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi
megjelenési formáinak észrevétele, megnevezése az életművekben, az egyes alkotásokban.
Stílusirányzatok jellemző, esetleg mozgalomszerű vonásainak bemutatása néhány
irodalmi és képzőművészeti alkotásban.
Irányzatok korszakolása, csoportosítása, jellemző vonások, jellegzetes műalkotások
társítása.
Irodalmi műveltség, ítélőképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság
Jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (szerelem,
megbocsátás, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, hazugság, kiszolgáltatottság stb.),
személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása.
Az emberi kapcsolatok mikrotörténéseinek, a kapcsolatok szociális tartalmainak
érzékelése, felfogása, értékelése.
Annak megvitatása, indoklása, hogy a különféle alkatoknak, magatartásformáknak,
világlátásnak milyen szerepe van az életművek alakításában.
Világlátási, társadalomkritikai, filozófiai hatások megfigyelése az életművekben, egyes
alkotásokban, a lehetséges értelmezések mérlegelése, összevetése, a különbségek
megfogalmazása.
Az értékek átrendeződésének, az értékkeresés és értékválság folyamatának
megfigyelése, értelmezése és egy vagy több mű alapján következtetések megfogalmazása.
A tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínűségének bizonyítása; az egyes irányzatok
egymás mellett éléséből néhány következtetés megfogalmazása.
MAGYAR NYELV
TÉMAKÖRÖK TARTALMAK
Stílus és jelentés a mindennapi
nyelvhasználatban
A jelentéstan mint a stilisztika alapja: a szavak
jelentésének szerkezete, jelentéselemek; a hangalak és
jelentés viszonya, jelentésmező.
Denotatív és konnotatív jelentés.
Motivált és motiválatlan szavak.
Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték.
Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a
mindennapi nyelvhasználatban.
Az egyéni kifejezés formái a különféle szakmai-
tudományos, közéleti, publicisztikai, társalgási
stílusrétegekben.
A szépirodalmi stílus Hangszimbolika, ritmusjelenségek.
A szóképek (trópusok) nyelvi szempontból.
Alakzatok (figurák), az ismétlődés különféle formái a
hangzás, a szóhasználat, a mondat és a szöveg szintjén.
Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondat és a
szövegalkotásban.
362
Helyesírás A helyesírás értelemtükröztető és esztétikai lehetőségei
a szépirodalomban és egyéb szövegekben.
Fogalmak
Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály; denotatív,
konnotatív jelentés; motiváltság, motiválatlanság; stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi
stílusérték; metaforizáció.
Szóképek: metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői
kép; alakzatok: ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatpárhuzam; mondatstilisztikai
eszközök: verbális stílus, nominális stílus, körmondat, grammatikai metafora;
hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica;
expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció.
IRODALOM
TÉMAKÖRÖK TARTALMAK
Arany János Jellemző műfajok, korszakok az életműben, legalább tíz
műve (lírája, elbeszélő költeményei, balladái
Jókai Mór Egy regénye
Madách Imre Az ember tragédiája – műelemzés, értelmezés.
Világirodalom – széppróza, líra,
dráma
Művek, műrészletek a 19.század második felének európai
próza- és drámairodalmából és lírájából.
Balzac, Gogol, Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy műve
vagy műrészlete.
Csehov vagy Ibsen egy drámája; két vers a korszak
lírájából
Portrék a magyar szépprózából Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye, két
novellája.
Krúdy Gyula egy novellája.
Móricz Zsigmond egy regénye, két novellája.
Ady Endre Jellemző témák, korszakok az életműben, legalább nyolc
mű, tematikai változatosságban, egy ciklus mélyebb
ismerete és egy publicisztikai mű.
Portrék a Nyugat első
nemzedékéből
Karinthy Frigyes három műve, köztük legalább két
szépprózai alkotás.
Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két műve.
Babits Mihály Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben,
legalább nyolc mű, köztük a Jónás könyve, továbbá egy
esszé vagy tanulmányrészlet.
Kosztolányi Dezső Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben,
legalább két novella, egy regény, öt vers és egy esszé
vagy esszérészlet.
3 iskolai nagydolgozat:
Érvelés
Önálló műelemzés
Összehasolító elemzés
Témazáró 2
363
Memoriter
Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább öt vers a tanultakból, egy-egy
20-25 soros epikai és drámarészlet); az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő
alkalmazása szóban és írásban.
Fogalmak
Pozitivizmus, impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, aktivizmus; hangulatlíra,
szerepvers, önmegszólító verstípus, képvers; fejlődésregény, karrierregény, polifonikus
regény, novellaciklus; drámai költemény, analitikus dráma, drámaiatlan dráma, tragikomédia;
esszé, karcolat; paródia, látvány, látomás, polifónia, hőstípus, parafrázis; kevert ritmusú vers,
szabad vers.
Szerzők és művek
Madách Imre: Az ember tragédiája; Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye;
Krúdy Gyula egy novellája; Móricz Zsigmond egy regénye, /például Az isten háta mögött,
Árvácska, Úri muri /és két novellája; Ady Endre: Az eltévedt lovas, A Sion-hegy alatt és hat
más verse, például Góg és Magóg fia vagyok én…, Kocsi-út az éjszakában, A Tisza-parton,
Az ős Kaján, Héja-nász az avaron, De ha mégis? És egy publicisztikai műve; Karinthy
Frigyes: Tanár úr kérem és még egy műve; Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két verse; Babits
Mihály: Jónás könyve és még hét verse, köztük az Esti kérdés, Balázsolás, továbbá egy esszé-
vagy tanulmányrészlet; Kosztolányi Dezső két novellája, egy regénye, néhány verse, egy
esszéje vagy esszérészlete; Gogol vagy Tolsztoj, vagy Dosztojevszkij egy műve vagy
műrészlete; Ibsen vagy Csehov egy drámája, Balzac: Goriot apó.
◦ A továbbhaladás feltételei
Tájékozottság a különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és
magatartás váratlan, új kommunikációs helyzetben is.
20.századi szépirodalmi és egyéb művek olvasásában, megbeszélésében önálló
vélemény kialakítása, a saját olvasat indoklása. Lényegre törő, világos felépítésű, kifejtett
közlés a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformában. A mindennapi élet
problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről vélemény kifejtése szóban és írásban,
különféle műfajokban, például kommentár, ajánlás, kisértekezés, értekezés. Szövegformálási,
- szerkesztési, stilisztikai és helyesírási problémák fölismerése, a hibák önálló javítása. A
hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatok megoldásához önálló könyvtári
munka, megadott vagy önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés, az információ-
feldolgozás szabályainak megtartásával.
A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek fogalmi szintű megnevezése,. Jártasság a
szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek jelentéstani és
stilisztikai feldolgozásában (szinonimitás, többértelműség, konkrét és metaforikus jelentés;
denotatív, konnotatív jelentés; szóképek, alakzatok stb.). A helyesírás értelmező szerepének
megfigyelése különféle műfajú szövegekben. Adott szempontú műelemzés készítése közösen
fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról. Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli
bemutatása a szakkifejezések használatával. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai
szempontok követésével. Jellemző hőstípusok, jellegzetes konfliktushelyzetek bemutatása,
értelmezése. Stílusirányzatok jellemző vonásainak bemutatása néhány irodalmi és
képzőművészeti alkotásban.
364
◦ 12.évfolyam
Évi óraszám: nyelv: 32 óra
Irodalom: 96 óra
A nyelvi órakeret felosztása
- Év eleji ismétlés, évfolyamdolgozat 2 óra
- Új anyagot feldolgozó 15 óra - Összefoglalás, ellenőrzés 4 óra
- Irodalmi dolgozat javítása 3 óra
- Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása, 8 óra
rendszerezése, ismétlése
Az irodalom órakeretének felosztása
- Év eleji ismétlés: 2 óra
- Új anyagot feldolgozó 72 óra
- Összefoglalás, ellenőrzés (2 témazáró) 6 óra
- Iskolai nagydolgozat (3x2 órás) 6 óra
- Az irodalom 4 éves anyagának rendszerezése, 10 óra
ismétlése korstílusok szerint
◦ Belépő tevékenységek
Kulturált nyelvi magatartás
Az egyéni, a kisközösségi, a nyilvános, közéleti és a tömegkommunikációra vonatkozó
ismeretek összefoglalása és alkalmazása a nyelvhasználatban minden beszédhelyzetben és a
szépirodalmi nyelvi jelenségek megítélésében, a saját nyelvi teljesítmény csiszolásában, az
önkorrekcióban.
Kommunikatív szempontok tudatos alkalmazása a különféle szövegek elemzésében,
értékelésében: a kommunikációs funkció, előfeltevések, tudáskeret, pragmatikai jelentés stb.
megítélésében.
Az irodalom létformáját figyelembe vevő olvasói magatartás, érzelmi és értelmi
érvekkel alátámasztott véleményformálás, a vélemény tárgyszerű megfogalmazása.
Szövegértés
Kritikai érzék különféle műfajú és témájú szövegek magvasságának, koherenciájának,
szerkezeti és stiláris minőségének mérlegelő értékelésére, a szerzői előfeltevés, vélemény
fölismerése, rekonstruálása.
Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok alapján az olvasott irodalmi és nem
irodalmi művek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének önálló feltárása,
megvitatása.
Egyszerűbb irodalomelméleti, nyelvészeti szakszövegek olvasása, feldolgozása,
ismeretanyaguk beépítése a tanult anyagba.
Annak alkalmazása, hogyan hat egymásra a szöveg és az olvasó világismerete (előzetes
tudása, élettapasztalata, érzelmei, képzetei).
A jelen irodalmi szövegek befogadásában, megértésében nyitottság a szokatlan
szerkezetű nyelvhasználatú művek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró,
újraértelmező művek befogadása iránt.
365
Szövegalkotás
Adott vagy önállóan megnevezett probléma többoldalú megközelítése, feldolgozása a
tárgyalási szempontok sokfélesége közötti mérlegelés, a döntés indoklása.
Gyakorlottság az értekezés és esszé írásában, megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel
szabatos és egyéni stílusban.
A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő hiteles, lényegre törő szóbeli előadás
különféle közlésformákban (ismertetés, összehasonlítás, kifejtés, összegezés).
Az irodalmi és más olvasmányok széles választékát magában foglaló tájékozottság és
személyes érintettség kifejezése a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelően szóban és
írásban.
Tanulási képesség
A továbbtanulásra való fölkészülésként egyéni kutatómunka alapján nagyobb lélegzetű
dolgozat megírása: könyvtárhasználat szakszerű anyaggyűjtés, rendezés, kidolgozás,
forrásjelölés tudásanyagának hasznosításával.
Önálló tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az
irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) műfajaiban, a televíziós, a filmes
adaptáció néhány kérdésében.
Tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő
információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar elektronikus
könyvtár) irodalmi és már kérdések megvitatásához információk kiválasztása és
újrarendezése.
Erkölcsi dilemma, irodalmi élmény értelmezéséhez, megvitatásához érvek felkutatása,
válogatása, értékelése.
A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete
Általános nyelvészeti ismeretek felhasználása a nyelvszemlélet tudatosításában,
valamint a konkrét nyelvi jelenségek helyes megítélésében.
Nyelvművelő kérdések szakszerű megválaszolása annak tudatában, hogy a nyelv jelen
állapota nyelvtörténeti fejlődés eredménye, hogy a szinkrónia és diakrónia, valamint a nyelvi
rétegzettség és a társadalom rétegzettsége elválaszthatatlan egymástól.
Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei
között.
A magyar nyelv történeti korszakairól szerzett tudás összekapcsolása az
irodalomtörténeti tanulmányokkal.
Ismeret és véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről (nyelvvédelem
és nyelvművelés).
A magyar nyelv eredetéről kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a
tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában.
A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában felelős magatartás a magyar
nyelv értékeinek őrzésében, aktív védelmében.
A magyar nyelv rendszeréről, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében
betöltött szerepéről tanultak áttekintésével fölkészülés az érettségire és a továbbtanulásra.
Irodalmi kifejezésformák
Az olvasott művekben a téma, a kompozíció, a nyelvhasználat, a motívumok
összefüggései; a szépirodalom nyelvének megváltozását jelző jelenségek megfigyelése.
366
Az elemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai,
retorikai ismeretekkel.
Következtetések megfogalmazása az újonnan olvasott művek műnemi, műfaji
sajátosságaiból, irányzati, egyedi stílusbeli jellemzőkből, előadásmódból, versformákból –
szakszerű fogalomhasználattal.
Műnemi, poétikai stb. fogalmak változó jelentésének megfigyelése, bizonyítása a
műnek, témának és a kontextusnak megfelelő alkalmazással.
Különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú összevetése,
történeti változásainak vizsgálata. Különböző művészeti ágak (irodalom, zene, építészet,
képzőművészet, színház, film) kölcsönhatásának bemutatása példákkal.
Világszemlélet, filozófia, magatartásforma koronkénti meghatározottságai és művészi
megjelenései: legalább egy korszak két művészeti ágának, tematikus és kifejezésmódbeli
sajátosságainak összehasonlítása.
Az olvasott-látott művekhez kapcsolódó színházi konvenciók alapján korok színházának
bemutatása.
Irodalmi műveltség, ítélőképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság
Életművek, szerzői portrék ismeretének bizonyítása.
Néhány szerző (például József Attila, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály) utóéletének,
hatásának megfigyelésre az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, művészetben.
Jellegzetes tendenciák, magatartásformák megfigyelése, megvitatása a közelmúlt és a
jelenkor problémáinak megjelenítésében.
Az irodalmi szövegek egymásrautaltságát és összekapcsolódását bizonyító kortárs
irodalmi szövegek gyűjtése, megfigyelése, a rájátszás, az evokáció bizonyítása.
Néhány példával bizonyítása annak, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt
történetileg változó hagyomány.
A magyar irodalom korszakainak főbb jellemzői: tények és példák az olvasott
művekből.
Alapvető kronológiai és irodalmi topográfiai tájékozottság.
Életművek és műalkotások gondolati, tematikus, motivikus összevetése.
Törekvés a kortárs kultúrában való önálló tájékozódásra.
Tájékozódás a régió, a település kulturális, irodalmi hagyományaiban a helyi
kultúraközvetítő intézmények körében.
Az irodalom határterületeinek néhány példával történő bemutatása: művek és műfajok,
amelyeknek érintkezési pontjai vannak más művészetekkel, továbbá azok a kialakult vagy
formálódó „műfajok”, amelyek kívül esnek az esztétikai értékítélet határán, de befolyásolják
az ízlést és a világképet (pl. folklór, tömegkultúra, zene).
A szórakoztató irodalom vonzerejének és csapdáinak megfigyelése, értelmezése, tipikus
műfajainak, helyzeteinek, motívumainak bemutatása.
MAGYAR NYELV
TÉMAKÖRÖK TARTALMAK
Általános nyelvi ismeretek A nyelv mint jelrendszer.
A beszéd mint cselekvés.
Nyelv és gondolkodás, a magyar nyelv és kultúra
viszonya.
Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok.
A magyar nyelv története Változás és állandóság a nyelvben.
A magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más
367
nyelvekkel (areális kapcsolat).
Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei.
A magyar nyelv fő nyelvtörténeti korszakai.
A magyar hangállomány és grammatikai rendszer
kialakulása, a jelentésváltozások.
A magyar helyesírás történetének főbb állomásai.
Nyelv és társadalom A mai magyar nyelv, nyelvváltozatok a mai magyar
nyelvben: nyelvjárások, csoportnyelvek.
Nyelvünk helyzete a határon túl.
A nyelvtervezés elvei és feladatai.
Az anyanyelvi ismeretek
összefoglalása és rendszerezése
A kommunikáció tényezői és funkció.
Az igényes egyéni és közösségi kommunikációs
magatartás követelményei.
A nyelvi szintek grammatikája (hangtan, szó- és alaktan,
mondattan.
A szöveg fogalma.
A különféle szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinak
kapcsolata a kommunikációs folyamattal.
Az esszé.
Fogalmak
Jel, jelrendszer, beszédtett; indoeurópai nyelvek, finnugor nyelvcsalád, a főbb
nyelvtípusok; összehasonlító nyelvtudomány, diakrónia, szinkrónia; nyelvemlék,
szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány; ősi szavak, jövevény- és idegen
szavak, belső keletkezésű szavak; a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor,
ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, újmagyar korszak; mai magyar
nyelvhasználat, kevert nyelvűség, kettős nyelvűség, kétnyelvűség.
Halotti beszéd és Könyörgés, Ómagyar Mária-siralom, Mondolat-vita, Bessenyei
György és Kazinczy Ferenc nyelvújítási munkássága, Sajnovics János, Reguly Antal, A
magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz).
IRODALOM
TÉMAKÖRÖK TARTALMAK
Az avantgard stílus Futurizmus, szürrealizmus, expresszionizmus, kubizmus.
Kassák Lajos
Apollinaire költészete
József Attila Jellemző témák és korszakok az életműben, legalább
nyolc-tíz mű tematikai változatosságban.
Portrék a magyar irodalomból Szabó Lőrinc öt műve, köztük egy versciklus részletei;
Illyés Gyula egy prózája, egy verse; Radnóti Miklós négy
műve, köztük legalább egy ekloga.
Szerzők és művek Németh László egy műve, köztük egy esszé vagy részlete;
Márai Sándor egy műve vagy szépprózai műrészlete.
Világirodalom a 20.században 1. Két szerző egy-egy műve, műrészlete, pl. Franz Kafka,
Thomas Mann, Hemingway, Garcia Lorca, Brecht,
Bulgakov.
Széppróza, líra, dráma Ottlik Géza egy regénye; részlete vagy két kisprózája;
Weöres Sándor két-három műve, köztük egy többtételes
kompozíció, pl. szimfónia, ciklus; Pilinszky János három
verse és egy prózája; Örkény István négy műve, köztük
368
egypercesek és egy dráma.
Világirodalom a 20.században 2. Szépprózai művek, műrészletek, két szerző egy-egy
alkotása vagy részletek; legalább egy dráma: pl. Camus,
Golding, Garcia, Marquez, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin,
Dürrenmatt, Beckett, Hrabal
Kortárs magyar irodalom Művek, műrészletek a kortárs hazai és határon túli
magyar irodalomból, legalább három szerzőtől, pl. Nagy
László, Szilágyi Domokos, Nemes Nagy Ágnes és mások.
Az irodalom határterületei Az irodalom létmódja filmen, televízióban, dalszövegben,
a virtuális valóságban.
Fogalmak
Avantgard, futurizmus, szürrealizmus, expresszonizmus, egzisztencializmus,
posztmodern, tömegkultúra, virtualitás; ekloga, idill, tárgyias költészet, négysoros, egysoros,
hosszú vers; szonettciklus; abszurd dráma, epikus dráma és színház; szociográfia; utópia,
ellenutópia, napló; komplex kép, síkváltás, archetípus, toposz, mítosz, parabola, abszurd;
szubjektív idő, objektív idő.
Iskolai nagydolgozatok (3x2 órás)
- összehasonlító elemzés
-érvelés
-önálló műelemzés
- témazáró feladatlap: 2
Memoriter
Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább 5 vers és egy-egy 20-25 soros
epikai és drámarészlet).
Az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása.
Szerzők és művek
József Attila: Óda és további nyolc-tíz műve, legalább egy vers választhatóan: Külvárosi
éj, A város peremén, Téli éjszaka közül és legalább egy a Karóval jöttél…, Tudod, hogy nincs
bocsánat, Bukj föl az árból, Talán eltűnök hirtelen…, Íme, hát megleltem hazámat című
versek közül; Szabó Lőrinc öt műve, köztük egy versciklus részletei; Illyés Gyula egy
prózája, pl. Puszták népe vagy egy részlete és egy verse; Radnóti Miklós négy műve, köztük
egy ekloga; Németh László egy szépprózai műve vagy részlete, egy esszé; Márai Sándor egy
műve vagy egy szépprózai műrészlete; Ottlik Géza egy regénye, pl. Az Iskola a határon vagy
két kisprózája; Weöres Sándor két-három műve, köztük egy többtételes kompozíció;
Pilinszky János és Nemes Nagy Ágnes két-két verse és egy esszéje, Örkény István négy
műve, köztük egypercesek és egy dráma; művek, műrészletek a kortárs magyar irodalomból,
legalább egy regény vagy kisregény a 20.század második felének magyar irodalmából.
Legalább két szerző egy-egy műve, műrészlete a 20.századi világirodalomból, pl. Franz
Kafka néhány novellája vagy regényrészlete; Thomas Mann egy novellája vagy
regényrészlete, Hemingway-novellák vagy regényrészlet, Garcia Lorca néhány lírai alkotása,
Brecht egy színműve, Bulgakov egy műve vagy részlete, pl. Mester és Margarita; egy mű
vagy műrészlet és egy dráma a század második feléből, pl. Camus, Garcia Marquez, Golding,
Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal műveiből.
369
◦ A továbbhaladás feltételei
Minden írásbeli munkában törekvés az esztétikus írásképre, a megfelelő helyesírásra.
Eszközszintű írni és olvasni tudás. Az egyéni, a kisközösségi, a csoportos és a
tömegkommunikációról tanultak alkalmazása az egyéni nyelvhasználatban, a különféle
szövegműfajok értelmezésében.
Szakmai, publicisztikai, gyakorlati szövegek értelmezése. Világos felépítésű, szabatos
szöveg alkotása a mindennapi élet problémáiról, irodalmi élményekről ismertető, érvelő,
meggyőző közlésformákban szóban és írásban. Eligazodás a könyvtárhasználat
lehetőségeiben, önálló feladat megoldásához szakszerű anyaggyűjtés, - feldolgozás, az idézés,
a forrásjelölés normáinak ismerete és megtartása.
Tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között.
A mai magyar nyelv.
Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok birtokában az olvasott irodalmi és nem
irodalmi művek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének értelmezése.
Értekezés, esszé írása megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel, szabato stílusban.
A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő hiteles, szóbeli ismertetés,
összegezés. Különböző koroknak keletkezett alkotások összevetése.
Életművek ismeretének bizonyítása: a pályakép néhány tematikus, műfajbeli, tartalmi
változásának bemutatása, értelemszerűen összhangban az egyes életművek sajátosságaival.
Néhány korábban tanult szerző 20.századi utóélete, hatása az irodalmi hagyományban. Portré:
a szerző és műve, az életmű jellemző témáinak, műfajainak bemutatása.
Felhasznált tankönyvek, segédeszközök
Nyelv:
Antalné Szabó Ágnes – Raátz Judit:
Magyar nyelv és kommunikáció 9 – 10. Osztály
Magyar nyelv és kommunikáció 11 – 12. Osztály
Mayar nyelv és kommunikáció munkafüzet
Javasolt:
Dr. Kis Kádi Géza. – Hetényi E.
Helyesírási gyakorlatok
Dr. Kis Kádi Géza. – Hetényi E.
Szövegértési feladatok
Irodalom
Mohácsy: Irodalom I.
Irodalom szöveggyűjtemény I.
Irodalom II.
Irodalom szöveggyűjtemény II.
Irodalom III.
Irodalom szöveggyűjtemény III.
Irodalom IV.
Irodalom szöveggyűjtemény IV.
370
Javasolt: Magyar irodalom érettségi tételminták (Dr. Kis Kádi Géza)
Az ajánlott olvasmányok diákkönyvtári kiadásai
Az évfolyam dolgozatok értékelésének módjai
Irodalom dolgozatok:
Tartalmi kifejtés: 20 pont
A szöveg megszerkesztettsége: 20 pont
Nyelvi minőség: 20 pont
Százalékos értékelés:
0-19%----elégtelen
20-39%---elégséges
40-59% közepes
60-80% jó
81-100% jeles
371
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS
KÖVETELMÉNYEI
A vizsga formája
Középszinten: írásbeli és szóbeli.
A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga célja
Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó
- hogyan tudja alkalmazni nyelvi, nyelvhasználati, irodalmi és fogalmi ismereteit, olvasói
tapasztalatait a múlt és a jelenkor nyelvi, kulturális jelenségeinek megértésében;
- hogyan képes tudását, gondolatait, véleményét szóban és írásban előadni a
vizsgafeladatoknak megfelelő műfajban, a szükséges és lehetséges tartalmakkal,
szerkezetben és stílusban;
- önálan tud-e reagálni különböző korszakok különböző műfajú szépirodalmi, köznapi,
tudományos szövegeinek gondolataira, állításaira, következtetéseire;
- képes-e élethelyzetek, döntési szituációk, etikai kérdések, gondolatok, érzelmek,
magatartások, szociális beállítódások,elvek, eszmék, érzelmek árnyalt bemutatására,
értelmezésére;
- teljesítményében kifejeződik-e önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelő és
rendszerező képessége, kreativítása, nyelvi-irodalmi kultúrájának egyéni sajátosságai,
értékválasztásai;
- tud-e logikusan érvelni, következtetéseit, gondolatait világos nyelvi formában előadni,
véleményt alkotni;
- képes-e különböző alkotói magatartások, kifejezésmódok megkülönböztetésére,
összevetésére, különböző szövegek elemzésére, összehasonlítására, értelmezésére,
értékelésére;
- felismeri-e egy-egy korszak kifejezésmódjának, művészetének találkozási pontjait;
- tud-e irodalmi és nem irodalmi szövegek kérdésfelvetések és válaszok sokféleségében
tematikus és kronológiailag tájékozódni.
A középszintű vizsga a magyar nyelv használatában és az irodalomban tájékozódni tudó
ember nyelvi, irodalmi műveltségét, szövegértő és szövegalkotó képességeit,
problémalátását, problémamegoldó gondolkodását vizsgálja, így a vizsga a jelöltektől a
mindennapi életben és az önművelésben szükséges ismeretszerzési eljárásokat, írásbeli és
szóbeli kifejezőképességet, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint az
elemzés, az értelmezés és az ítéletalkotás képességének bizonyítását várja el.
372
Tartalmi követelmények
KÖZÉPSZINT
Témakörök/
Képességek
Követelmények
Szövegértés Információk feldolgozása és
megítélése
Szépirodalmi és nem irodalmi
Szövegek értelmezése
Nyomtatott és elektronikus közlések információinak
célirányos és kritikus használata.
A szövegértési képesség bizonyítása különféle szakmai-
tudományos, publicisztikai, gyakorlat, szépirodalmi
szövegek értelmezésével, összehasonlításával.
Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása.
Szövegalkotás Írásbeli kifejezőképességek Különböző témákban, különböző műfajokban széles körü
olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény
megfogalmazása a műfajnak, a témának, a címzettnek
megfelelő szabatossággal.
Kérdéskör, kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma
több nézőpontú értékelését is magában foglaló vélemény,
álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés
módszerével.
Hivatalos írásművek nyelvi normáinak alkalmazása.
A köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett,
olvasható kézírás, a helyesírási és nyelvhelyességi hibák
javításának képessége.
Beszéd, szóbeli szövegalkotás A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő
tartalmú, szóhasználatú lényegre törő, világos felépítésű,
kifejlett közlés.
Memoriter: teljes művek és részletek szöveghű előadása.
Fogalmi műveltség Fogalomismeret, fogalom-
Használat
Nyelvi és irodalmi fogalmak beszédhelyzetnek, témának,
megfelelő helyénvaló alkalmazása.
Fogalmak értelmezése.
A szóbeli vizsgán egy irodalmi és egy nyelvi tételt fejt ki a diák.
A tételsor legalább 20 irodalmi és legalább 20 nyelvi tételből áll.
A tételsor 30%-át évről évre módosítani kell.
373
KÖZÉPSZINT
Témakörök Követelmények
1. Magyar nyelv
1.1. Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer.
A beszéd mint cselekvés.
A nyelv és a gondolkodás viszonya.
Nyelvcsalád, nyelvtípus.
A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai.
2.2. Kommunikáció A kommunkikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek
összefüggései a kifejezésmóddal.
A kommunikáció interdiszciplináris jellege.
Jel, jelrendszer.
Nyelvi és vizuális kommunikáció.
A nyelvhasználat, mint kommunikáció.
Kommunikációs funkciók és közlésmódok.
Személyközi kommunikáció.
A tömegkommunikáció.
1.3. A magyar nyelv
története
Változás és állandóság a nyelvben.
A magyar nyelv rokonsága.
A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság
alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Mária-
siralom.
Nyelvművelés.
1.4. Nyelv és
társadalom
Társadalmi és területi nyelvváltozatok.
Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban.
Kisebbségi nyelvhasználat.
A határon túli magyar nyelvűség.
Tömegkommunikáció és nyelvhasználat.
1.5. A nyelvi szintek Hangtalan.
Alaktan és szótan.
Mondattan.
A mondat szintagmatikus szerkezete.
A mondat a szövegben.
Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban.
Szókincs és frazeológia.
1.6. A szöveg A szöveg és kommunikáció.
A szöveg szerkezete és jelentése.
Szövegértelmezés.
A szöveg szóban és írásban.
Az intertextualitás.
A szövegtípusok.
Szöveg a médiában.
1.7. A retorika alapjai A nyilvános beszéd.
Érvelés, megvitatás, vita.
A szövegszerkesztés eljárásai.
1.8. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus.
A szójelentés.
Állandósult nyelvi formák.
374
Nyelvi, stilisztikai változatok.
Stíluseszközök.
Stílusréteg, stílusváltozat.
2. Irodalom
2.1. Szerző, művek
2.1.1. Életművek a
magyar irodalomból
Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi
Dezső, József Attila.
Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismereten
alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között.
Memoriterek.
2.1.2. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey
Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz
Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik
Géza, Márai Sándor, Pilinszky János.
Két-három líri és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása,
értelmezése.
Memoriterek.
2.1.3. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mr, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák
Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László,
Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi
Domokos.
Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. ( A lista
bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű
szerzővel).
2.1.4. A kortárs
irodalomból
Legalább egy szerző 2-3 lírai és / vagy epikai művének értelmezése
az 1980-tól napjainkig tartó időszakból.
Irodalmi nyílvánosság: nyomtatott szöveg, digitális kölés.
2.1.5. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a
Biblia.
A romantika, a századfordulós modernség ( a szimbolizmustól az
avantgárdig ) jellemző és egy-két kiemelkedő képviselője.
2.1.6.Színház és dráma Színház és dráma különböző korszakokban.
1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliere, Katona
József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája.
2.1.7. Az irodalom
határterületei
Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet,
folklór.
Az adaptáció-irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban.
A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus
műfaja.
Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek.
Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai.
2.1.8. Regionális
kultúra
Interkultúralitás.
A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai.
Kisebbségi irodalmak.
Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása.
2.2. Értelmezési
szintek, megközelítések
2.2.1. Témák,
motívumok
Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus
egyezéseinek és különbözőségeinek összevetése.
Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése,
375
értelmezése.
2.2.2. Műfajok, poétika Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása.
2.2.3. Korszakok,
stílustörténet
A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a
középkortól a szimbolizmusig.
376
c) Történelem és állampolgári ismeretek
A 2007/2008-as tanévtől kezdve az alábbiak szerint módosítjuk, illetve
egészítjük ki a tárgy helyi tantervét, és vezetjük be felmenő rendszerben
A kétszintű érettségi bevezetésével fontos az írásbeli részre való jó,
sikeres felkészülés, ezért a szakközépiskola minden évfolyamán
évfolyamdolgozatot írathatunk. Ennek az értékelési a következő skálán valósul
meg:
Elégtelen 0-29% között
Elégséges 30-49% között
Közepes 50-69% között
Jó 70-84% között
Jeles 85% felett
◦ 9.évfolyam
Évi óraszám: 74.
Bevezetés 1 óra
Új anyag feldolgozása 55 óra
Forrásfeldolgozás: 4 óra
Összefoglalás, témazáró dolgozat 10 óra
Év végi ismétlés 3 óra
Évfolyamdolgozat: 1 óra
◦ 10. évfolyam
Évi óraszám: 74
Ismétlés, év eleji, év végi 4 óra
Új anyag feldolgozása 55 óra
Forrás elemzés 3 óra
Összefoglalás, témazáró dolgozat 10 óra
Évfolyamdolgozat 2 óra
◦ 11. évfolyam
Évi óraszám: 74
Ismétlés, év eleji, év végi 4 óra
Új anyag feldolgozása 53 óra
Forrás elemzés 5 óra
Összefoglalás, témazáró dolgozat 10 óra
Évfolyamdolgozat 2 óra
377
◦ 12. évfolyam
Évi óraszám: 96
Év eleji ismétlés 2 óra
Új anyag feldolgozása 63 óra
Forrás elemzés 7 óra
Összefoglalás, témazáró dolgozat 14 óra
Év végi ismétlés 10 óra
378
9-12. évfolyam
Célok és feladatok
A szakközépiskolai történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában tanult
ismeretekre épülnek.
A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van számos pozitív személyiségvonás
kifejlesztésében, tudatosításában. A történelmi eseményekben résztvevők tetteinek ismerete,
viselkedésük, döntéseik és cselekedeteik motívumainak megértése olyan kulcskompetenciák
kialakulását teszik lehetővé, amelyek által az egyén mint társas lény és állampolgár
megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető utak feltárása pedig segít a
jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá
kapcsolódó műveltségterületek moduljainak feladata, hogy e célok eléréséhez a szükséges
tartalmat közvetítsék.
Ehhez a történelem és a társadalmi ismeretek elsajátításának olyan körülményeit kell
megteremtenünk, ahol a tudás megszerzésének módja örömöt jelent a diákok számára. A
történelem, a társadalom, megismerésében növekvő szerepet kell kapnia a média modern
eszközeinek. A tanulók tudása ne szűküljön le pusztán a tények ismeretére, hanem mindez
problémaérzékenységgel, a tudás bővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási
módszerek ismeretével is járjon együtt. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon
túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a
személyiségek tettei, a művelődéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes
korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának,
érvényesülésének vagy kiüresedésének bemutatására.
A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük,
megértésük megerősítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért
vállalt felelős magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód fejlesztése,
amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes a lehetséges alternatívák meglátására
és értékelésére.
◦ Fejlesztési követelmények
A szakközépiskolai történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében
jelentősen túllép az általános iskolai szinten. A szakközépiskolai tanulmányok végére a
tanulóknak ismerniük kell a különböző fajtájú elsődleges és másodlagos források kezelésének,
elemzésének alapszabályait, a tudományos anyaggyűjtés elemeit. Alapkövetelmény a
tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban,
ismeretterjesztő folyóiratokban. Járatosnak kell lenniük az internetes keresőprogramok és a
történelem, továbbá társtudományai anyagát hordozó CD-ROM-ok kezelésében.
A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. Miközben
az oksági viszonyok felismertetésével igényt ébresztünk a történelmi jelenségek
elrendezésére, a diákoknak tudniuk kell, hogy a történelemben nagyon ritkák az egyértelmű
összefüggések. Okok és következmények bonyolult hálójában kell bemutatniuk és
értelmezniük az egyének és csoportok indítékait, választási lehetőségeit és kényszereit is.
Mindennek feltétele az adott történelmi-társadalmi helyzet lényeges és lényegtelen
jelenségeinek elhatárolása. Kívánatos, hogy az egyén felelőséggel viszonyuljon a köz
ügyeihez. Ezt a beállítódást erősítheti a történelemtanítás azzal, ha reális képet alakít ki a
fiatalokban az egyének és csoportok szerepéről az események alakulásában.
379
Az ismeretszerzési és –feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a
kifejezőképességek fejlesztésétől. A történelmi tanulmányaik során a diákoknak el kell
jutniuk az események elbeszélésétől, az elsődleges és másodlagos források pontos tartalmi
ismertetésétől, gondolatmenetük adatokkal és nevekkel együtt történő felidézésétől a
beszámolók és kiselőadások élvezhető, követhető megtartásáig, a problémafelvetés,
magyarázat, fejtegetés, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig.
Megfelelően alkalmazva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és
szakkifejezéseit.
Szóbeli, vagy írásbeli feladatok elvégzésekor törekedjenek a téma, probléma tömör,
egyértelmű megfogalmazására, megoldására. A diákok ismerjék a vázlat- és a feleletterv-
készítés, a kivonatolás és jegyzetelés (élőszóban vagy hangfelvételről elhangzó előadásról,
magyarázatról, fejtegetésről), a táblázatkészítés technikáit, illetve a szövegszerkesztő
programok alkalmazását.
A képi kifejezés módszerei közül a középiskolában lehetőséget kell adnunk diagramok,
grafikonok elkészítésére, elemzésére, képi ismerethordozók gyűjtésére, válogatására, esetleg
készítésére (fénykép, videofelvétel).
Fontos feladat az időben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése.
Bármelyik történelmi esemény megismeréséről is van szó, a megértés alapvető feltétele, hogy
tanulók egységben lássák a topográfiai és a kronológiai adatokat. A diákoknak tudniuk kell az
események sorrendjét, fel kell ismerniük az egyidőben zajló eseményeket. Tudniuk kell a
legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerű kronológiai
táblázatok elkészítése, kronológiai munkák használata.
Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. A
történelmi térképek olvasása, a terület és távolság kiszámítása és becslése, egyszerűbb
térképvázlat önálló megrajzolása készségszintű tudássá kell, hogy váljon. A diákoknak fel kell
ismerniük a történelmi tér változásait. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük
vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a
történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek
gyakorlása során alkalmat kell teremteni az ökológiai szemléletmód kialakítására is a
történelemi jelenségek értelmezésében.
◦ 9.évfolyam
Évi óraszám: 74.
Bevezetés 1 óra
Új anyag feldolgozása 55 óra
Összefoglalás, témazáró dolgozat 10 óra
Év végi ismétlés 3 óra
◦ Belépő tevékenységformák
Ismeretszerzési és feldolgozási képességek
Lényegkiemelés megadott szempontok szerint.
Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása.
Tudományos-ismeretterjesztő szöveg lényegének kiemelése, tartalmi összehasonlítása
egyéb ismeretforrásokkal.
Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratok repertóriumaiban és az
Internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában.
Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával.
380
Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos
feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata.
A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott ős-, ó- és kora középkori
jelenségekben, folyamatokban.
Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése.
Másodlagos forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári
rávezetéssel.
Kifejezőképességek
Vitaindítók tartása adott témáról tanári útmutatás alapján.
Szóbeli ismertető (felelet, kiselőadás) tartása előzetes vázlatkészítéssel.
Egy előre megadott álláspontok képviselete egyes történelmi kérdések megvitatása során.
Jegyzetkészítés kb. 5-6 percnyi normál beszédtempójú előadás részletről.
Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről,
feleletterv készítése megadott témáról.
Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához.
Ellentétes nézetek összehasonlítása és megvitatása az őstörténet, az ókor és a középkor
kutatásával kapcsolatban.
Híres ókori és középkori tárgyi emlékek felismerése, azok bemutatása élőszóban.
Tájékozódás az időben
A keresztény időszámítás összehasonlítása az egyiptomi, a görög, a római és az iszlám
időszámítással.
A magyar őstörténet, a vándorlás és a honfoglalás eseményeinek hozzárendelése az
egyetemes vagy az európai történelem nagy korszakaihoz.
Időrendi táblázat készítése.
Tájékozódás a térben
Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása történelmi és földrajzi
térképlapok egymás mellé illesztésével, a szaktanár útmutatása alapján.
Történelmi helyek megkeresése mai helyzetet tükröző térképeken.
Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeiről.
TÉMAKÖRÖK TARTALMAK
Az őskor és az ókori Kelet Bevezetés a történelembe.
Az emberré válás folyamata.
Az élelemtermelés kialakulása.
Az ősi hiedelemvilág.
A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína).
Városállamok és birodalmak.
Vallás és kultúra az ókori Keleten.
Követelmények:
Évszámok:
A homo sapiens megjelenése, az élelemtermelés kezdetei.
Kr.e. 3000 körül, Kr.e. XVIII.sz, Kr.e. X.sz., Kr.e. 525.
Személyek:
Kheopsz, Hammurapi, II.Ramszesz, Dávid, Salamon, I. Dareiosz,
Xerxész, Buddha, Si Huang-ti
Fogalmak:
381
Homo sapiens, őskőkor, újkőkor, mágia, rézkor, bronzkor, vaskor,
despotizmus, politeizmus, monoteizmus, biblia, állam, hieroglifa,
vallási dualizmus, kaszt, buddhizmus, brahmanizmus
Topográfia:
Rudabánya, Vértesszőlős, Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia,
Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Türosz,
Júdea, Izrael, Jeruzsálem
Az ókori Görögország A krétai és a mükénéi kultúra.
A polisz.
A demokrácia kialakulása Athénban, a demokrácia fogalma.
A spártai állam.
A görög-perzsa háborúk.
Piac, pénz, kereskedelem a görög világban.
Athén és Spárta párharca.
A görög hitvilág, művészet, tudomány és mindennapok.
Nagy Sándor birodalma.
Követelmények
Évszámok:
Kr.e. XIII.sz, Kr.e. 776, Kr.e. 621, Kr.e. 594, Kr.e. 508, Kr.e. 490,
Kr.e. 480, Kr.e. 431-404, Kr.e. 336-323
Személyek:
Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Leonidasz,
Themisztoklész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész,
Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor
Fogalmak:
Polisz, arisztokrácia, arkhón, démosz, türannisz, eklésia,
esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia,
hellenizmus
Topográfia:
Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz,
Spárta, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria
Az ókori Róma Róma városállamból birodalommá válik.
A köztársaság virágkora és válsága.
Az egyeduralom kialakulása.
A császárkor.
Társadalom, államszervezet, hadsereg.
Róma és a provinciák
A római hitvilág, művészet, tudomány és a jog.
A mindennapi élet.
A kereszténység kialakulása és elterjedése.
A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.
Követelmények:
Évszámok:
Kr.e. 753, Kr.e. 510, Kr.e. 367, Kr.e. 287, Kr.e. 264-241, Kr.e. 218-
201, Kr.e. 168, Kr.e. 48, Kr.e. 31, 212, 313, 395, 476
Személyek:
Hannibal, Marius, Sulla, Spartacus, Ciceró, Pompeius,Caesar,
Antonius, Augustus, Traianus, Hadrianus, Diocletianus, Názáreti
382
Jézus, Pál, Constantinus, Attila, Plutarkhosz
Fogalmak:
Patrícius, plebejus, cliens, consul, senatus, dictator, néptribunus,
censor, provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principatus,
limes, legio, colonus, dominatus, zsinagóga, diaszpóra, apostol,
egyház, püspök, zsinat
Topográfia:
Róma, Karthágó, Cannae, Záma, Hispania, Gallia, Actium, Dacia,
Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae,
Savaria
A korai feudalizmus
története Európában
A Frank Birodalom kialakulása
A nyugati és keleti kereszténység eltérő fejlődése
A feudális gazdasági-társadalmi rend kialakulása.
A Bizánci Birodalom fejlődése.
Az iszlám és az arab világ.
Az államalapítások kora Észak, Közép- és Kelet-Európában
Követelmények:
Évszámok:
622, 732, 800, 843, 962, 1054
Személyek: Klodvig, Martell Károly, Kis Pippin, Karolingok, Nagy
Károly, Szent Benedek, Justinianus, Cirill és Metód, I. (Nagy) Ottó,
Mohamed
Topográfia:
Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi (Pápai) Állam, Kijev,
Mekka, Cordoba, Bagdad
Fogalmak:
Gróf-grófság-őrgrófság, ortodox egyház, római katolikus egyház,
pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, szkizma, hűbérbirtok,
jobbágy, robot, allódium, iszlám, Korán, kalifa
A magyar nép története az
államalapításig
A magyar nép őstörténete és vándorlása.
A honfoglalástól az államalapításig.
Géza fejedelem és István király életműve
Követelmények
Évszámok:
896, 955, 973, 997-1000-1038.
Személyek:
Álmos, Árpád, I. István király, Géza fejedelem, Koppány, Imre
herceg, Szent Gellért püspök
Topográfia:
Magna Hungaria, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg,
Pannonhalma, Esztergom
Fogalmak:
Normadizmus, kettős fejedelemség, nemzetség, törzs, székely,
kalandozások, szeniorátus, vármegye, ispán, tized.
Mindennapi élet,
életmódtörténet
A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező
feldolgozni:
Az ember és a természet kapcsolata a mítoszokban.
383
Tömegszórakoztatás az ókorban.
A család az ókori kultúrákban
Az iskola az ókorban.
Eltérő elméletek, mítoszok a magyarság őstörténetéről.
◦ A továbbhaladás feltételei
A tanulók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült
fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelőhelyről) forrásként értelmezni; rövid (kb. 10-15
sornyi) ókori forrásrészleteket feldolgozni. Tudjanak anyagot gyűjteni az iskolai könyvtárban
és kisebb közkönyvtárakban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott egyszerű témákhoz.
Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források kritikai elemzésére tanári irányítással, valós
tartalmuk és belső ellentmondásaik felismerésére. Legyenek képesek felépített tanórai
feleletekre, összefoglaló beszámolók előadására. Legyenek képesek alkalmazni a
történetiségben a keresztény időszámítást. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat
leolvasni a középiskolában használatos történelmi atlasz megfelelő lapjáról. Képesek
legyenek történelmi jelenségek számszerűségének felbecsülésére vagy megmérésére
történelmi térképen.
◦ 10. évfolyam
Évi óraszám: 74
Ismétlés, év eleji, év végi 4 óra
Új anyag feldolgozása 55 óra
Forrás elemzés 3 óra
Összefoglalás, témazáró dolgozat 12 óra
◦ Belépő tevékenységformák
Ismeretszerzési és feldolgozási képességek
Írott források elemzése: az egyes szövegek forrásértékének megállapítása, ellentétes
felfogású forrásrészletek összehasonlítása.
A középkor és a kora újkor jelentős személyiségei életútjának bemutatása.
Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntéseknél.
Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen
folyamatok maradhattak, s maradtak is rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati
változások stb.).
A változás felismerése a történelemben, elemzése konkrét történelmi példákon.
Kifejezőképességek
Az induktív és deduktív érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban.
A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata.
Írásművek készítése történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával,
a középkor és a kora újkor témáiból, meghatározott terjedelemben (15-20 sor stb.).
Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján.
A jegyzetek felhasználásával egy-kétoldalas kiselőadások készítése.
384
Tanári útmutatással szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb (3-6
oldalas) tanulmány készítése.
Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet,
tárgyak stb.) ötvözésével.
Tájékozódás az időben
Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása.
A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése, időrendi táblázatok
és térképek összehasonlítása.
Tájékozódás a térben
Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és
földrajzi térképek alapján, szaktanári segítséggel (pl. ásványkincsek – bányavárosok).
Az évfolyam topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek megmutatása a mai
viszonyokat tükröző térképeken.
TÉMAKÖRÖK TARTALMAK
Az érett középkor A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában.
A lovagkor.
A szabad költözésű jobbágyság és a vándormozgalmak.
A középkori városok.
A középkor művelődése.
Mindennapok a középkorban.
Követelmények:
Évszámok:
1066, 1095, 1122, 1215, 1302, 1278
Személyek:
I.(Hódító) Vilmos, VII. Gergely, IV. Henrik, III. Ince, IV. (Szép)
Fülöp, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói
Szent Tamás.
Fogalmak:
Királyi udvar, kamara, kancellária, kiközösítés, zarándok, ereklye,
keresztes hadjáratok, inkvizíció, eretnekség, kolduló rendek, városi
önkormányzat, nyomásos gazdálkodás, hospes, céh, skolasztika,
egyetem, lovagi kultúra, romantika, gótika
Topográfia:
Szentföld, Genova, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Oxford,
Cambridge, Hanza-városok, a levantei kereskedelem útvonala.
Az Árpád-házi királyok
kora
Az új rend megszilárdítása – Szent László és Könyves Kálmán.
Az Aranybulla és a tatárjárás.
Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században
Az Árpád-kori kultúra.
Követelmények:
Évszámok:
1077-95, 1095-1116, 1172-1196, 1205-1235, 1222, 1235-70, 1241-
42, 1301
Személyek:
385
I.András, I.László, Könyves Kálmán, III.Béla, Anonymus, II.András,
IV.Béla, Kézai Simon
Fogalmak:
Várnépek, várjobbágyok, bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé,
serviens, bandérium, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás,
székelyek, szászok, kunok
Topográfia:
Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szerémség,
Muhi, Buda
A késő középkor Nyugat-Európa válsága (éhinség, járványok, háborúk)
Itália, a humanizmus és a reneszánsz.
Az angol, francia és a spanyol rendi monarchia felemelkedése.
A német császárság és a pápaság hanyatlása.
A közép- és kelet-európai régió államai.
Az Oszmán Birodalom terjeszkedése.
Követelmények:
Évszámok:
1337-1453, 1356, 1389, 1410, 1415, 1453
Személyek:
Lorenzo Medici, Machiavelli, Jeanne d’Arc, VII.(Tudor) Henrik,
IV.(Luxemburg) Károly, Husz János, Gutenberg, III.Iván,
II.Mohamed, Aragóniai Ferdinánd, Kasztíliai Izabella
Fogalmak:
Rendiség, reneszánsz, humanizmus, husziták, szultán, szpáhi,
janicsár, reconquista
Topográfia:
Firenze, Milánó, Kasztília, Aragónia, Svájc, Prága, Rigómező
Magyarország a XIV-XV.
Században
Károly Róbert és Nagy Lajos
Társadalmi változások. Népesség és természeti környezet.
Luxemburgi Zsigmond kora.
Védekezés az oszmán-török terjeszkedés ellen. Hunyadi János.
Hunyadi Mátyás uralkodása.
Életformák a XV.századi Magyarországon.
Kultúra és művelődés.
Követelmények:
Évszámok:
1308-42, 1342-82, 1351, 1387-1437, 1396, 1443-44, 1444, 1448,
1456, 1458-90.
Személyek:
Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond,
I.Ulászló, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, V.László, Vitéz János,
Kinizsi Pál, Antonio Bonfini.
Fogalmak:
Harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros,
úriszék, pallosjog, főnemes, köznemes, kilenced, ősiség, végvári
rendszer, kormányzó, füstpénz, rendkívüli hadiadó, fekete sereg,
Corvina.
Topográfia:
386
Temesvár, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Visegrád,
Havasalföld, Moldva, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár, Szilézia,
Bécs
Kora újkor (1490-1721) A nagy földrajzi felfedezések és következményei: az európai és
Európán kívüli kultúrák találkozása, a gyarmatosítás.
Az atlanti hatalmak felemelkedése. A modern világgazdasági
rendszer kialakulásának kezdetei.
Reformáció és katolikus megújulás. A barokk.
Az abszolutizmus. A modern állam kialakulása.
A hatalmi viszonyok átrendeződése Európában. Háborúk és
hadseregek a kora újkorban.
Az angol forradalom. A parlamentáris monarchia kialakulása.
A tudományos világkép átalakulása.
Követelmények:
Évszámok:
1942, 1517, 1588, 1618-48, 1640-49, 1689, 1701-1714
Személyek:
Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V.Károly, Luther, Kálvin,
Kopernikusz, Galilei, I.Erzsébet, II.Fülöp, Cromwell, Richelieu,
XIV.Lajos, Colbert, Nagy Péter
Fogalmak:
Gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem,
abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református,
unitárius, ellenreformáció, jezsuiták, manufaktúra, anglikán,
monopólium, puritán, jognyilatkozat, merkantilizmus.
Topográfia:
Genf, Németalföld, Antwerpen, London, Versailles, portugál és
spanyol gyarmatok
Magyarország története a
kora újkorban (1490-1711)
A Jagelló-kor.
A török hódoltság.
A Habsburgok és a magyar rendek.
Az Erdélyi Fejedelemség. Függetlenségi harcok és ország-egyesítő
kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor, és Zrínyi Miklós.
A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon.
Gazdasági és társadalmi változások. Népesség és környezet.
Az életmód változásai a kora újkori Magyarországon.
A török kiűzése.
A Rákóczi-szabadságharc.
Követelmények:
Évszámok:
1514, 1526, 1541, 1552, 1566, 1591-1606, 1664, 1686, 1699, 1703-
11.
Személyek:
Dózsa György, II.Lajos, Szapolyai János, II.Szulejmán, Fráter
György, Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai
István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és
hadvezér), I.Lipót, Savoyai Jenő, II.Rákóczi Ferenc
Fogalmak:
387
Örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, rendi
konföderáció, trónfosztás
Topográfia:
Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Győr, Várad, Nagyszombat,
Szentgotthárd, Zenta
Mindennapi élet,
életmódtörténet
A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező
feldolgozni:
Érdekérvényesítés és érdekvédelem a középkorban (kommunák,
céhek, egyetemek).
Éghajlat és történelem (pl. az ún. kis jégkorszak hatása).
Bűn és bűnüldözés a középkorban.
A kora újkori állam fejlődés sajátosságai: az abszolutizmus
◦ A továbbhaladás feltételei
A tanulók ismerjék fel a tananyagban szereplő fontosabb középkori és kora újkori tárgyi
emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni élőszóban vagy írásban. Képesek legyenek a
források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. Tudjanak
néhány címből álló bibliográfiákat készíteni az iskolai és a közkönyvtárak felhasználásával
kiselőadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján. Képesek legyenek történelmi
folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak felépített, szabadon
előadott feleletet vagy előadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken
átívelő folyamatok, összehasonlítások stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult
ismerethordozókat értelmezni élőszóban rövid felkészülés után. Legyenek képesek a világ-, az
európai és a magyar történelem nagy korszakainak és fontosabb eseményeinek szinkronban
látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit. Képesek legyenek történelmi
események, folyamatok részleteinek leolvasására a középiskolában használatos történelmi
atlasz és a falitérkép megfelelő lapjáról. Tudják a tematikus történelmi térképek adatait
összehasonlítani tanári segítséggel, s ebből következtetéseket levonni.
◦ 11. évfolyam
Évi óraszám: 74
Ismétlés, év eleji, év végi 4 óra
Új anyag feldolgozása 55 óra
Forrás elemzés 3 óra
Összefoglalás, témazáró dolgozat 12 óra
◦ Belépő tevékenységformák
Ismeretszerzési és feldolgozási képességek
Az újkor tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban.
Írott források értelmezése, feldolgozása, különböző szemléletű források gyűjtése
szöveggyűjteményekből.
A forrásokban és feldolgozásokban fellelhető leegyszerűsítések, a jelenség feltárása.
388
Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntések idején.
Az egyes személyek döntéseinek értékelése, a lehetséges alternatívák számbavétele.
A régi és az új világ folyamatos együttélésének felismerése.
Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen
folyamatok maradhattak, s maradtak is rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati
változások stb.).
Eltérő kortársi válaszok vizsgálata.
A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése (ipari
forradalom, városiasodás stb.), okok, összefüggések keresése.
Eltérő jellegű források (a vizsgált korszak írott és tárgyi emlékei, műalkotások, irodalmi
művek; sajtó, film, kép stb.) elemzése, az egyes forráscsoportok forrásértékének
összehasonlítása.
Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa,
Közép-Európa, Kelet-Európa – centrum és periféria) megkülönböztetése, egymáshoz való
viszonyuk átlátása, összehasonlítások megtétele.
Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az
összefüggések és a lexikai adatok kapcsolatának bemutatásával.
Adatsorok számítógépes rendezése és bemutatása grafikonokon, diagramokon és
táblázatokon (pl. népesség adatok, termelési mutatók, fegyverkezés stb.).
Kifejezőképességek
A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata.
Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök nélkül
vagy azok felhasználásával az újkor témáiból.
Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben.
Történelmi kérdések megvitatása élőszóban, előre megadott kérdések képviselete a
vitapartner érveinek fokozott figyelembevételével.
Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások
készítése.
Szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb előadás készítése.
Egy téma bemutatása többféle módszer (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak,
számítógép stb.) ötvözésével.
Kiállításterv összeállítása az évfolyam tananyagának egy-egy körülhatárolt egységéről a
reprodukciós anyag megjelölésével.
Tájékozódás az időben
Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendi viszonyainak felállítása.
A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése, időrendi táblázatok
és térképek összehasonlítása alapján rajzok és térképek készítése.
Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen.
Az egyetemes és a magyar kronológiák használata, ezek alapján megadott témakörök
kronológiáinak elkészítése.
Tájékozódás a térben
Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés,
népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása) önállóan, következtetések levonása.
Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és
földrajzi térképek alapján önállóan (pl. ásványkincsek, iparvidékek az ipari forradalom
idején).
389
Az év során tanultak topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek megjelölése a
mai viszonyokat tükröző térképeken.
Vaktérképek készítése tanári útmutatás alapján, s ezen az év folyamán tanultak
névanyagának, s a térképen ábrázolható folyamatoknak, jelenségeknek a bemutatása.
TÉMAKÖRÖK TARTALMAK
A felvilágosodás és a
polgári átalakulás kora
(1721-1849)
A felvilágosodás.
A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban.
Az orosz nagyhatalom.
A XVIII.századi életviszonyok
Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi háborúja.
Az USA létrejötte.
A polgári forradalom Franciaországban.
A napóleoni háborúk Európája.
Az ipari forradalom és társadalmi hatásai.
Forradalmi hullámok1848-49-ben.
XIX.század eszméi.
Az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a környezetre.
Követelmények
Évszámok:
1740-48, 1756-63, 1776, 1783, 1789. 1791, 1794, 1804-15, 1848
Személyek:
Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Diderot,
Washington, Jefferson, XVI.Lajos, Danton, Robespierre, Metternich,
Napóleon, Nelson, Kutuzov, Watt, Stephenson, Marx
Fogalmak:
Enciklopédia, jogállam, ráció, a hatalmi ágak megosztása, társadalmi
szerződés, felvilágosodott abszolutizmus, nacionalizmus, liberalizmus,
szocializmus, konzervativizmus, alkotmány, „harmadik rend”, girondiak,
jakobinusok, polgári szabadságjogok, parlamenti rendszer (jobboldal,
baloldal), emigráció, reakció, terror, kapitalizmus, tőkés, proletár, civil
társadalom
Topográfia:
Poroszország, Lengyelország, angol és francia gyarmatok Észak-
Amerikában, Valmy, Vendée, Austerlitz, Trafalgar, Borogyino, Waterloo
Magyarország
újjászerveződése a
Habsburg Birodalom
keretei között (1711-
1790)
A magyar királyság a Habsburg Birodalomban.
Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása.
A társadalom képe.
A felvilágosult abszolutizmus és a rendek összeütközése.
Művelődés, egyházak, iskolák.
Követelmények:
Évszámok:
1722-23, 1740-80, 1767, 1777, 1780-1790.
Személyek:
III.Károly, Mária Terézia, II.József, Kaunitz
Fogalmak:
390
Helytartótanács, betelepítés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó
hadsereg, mágnás, állami oktatás, úrbéri rendezés, nyelvrendelet.
Topográfia:
Határőrvidék, Bánát
A polgárosodás
kezdetei
Magyarországon (1790-
1847)
A napóleoni háborúk hatása Magyarországon.
Az átalakuló társadalom – nemesi, paraszti és városi életformák.
Új elemek és elmaradottság a gazdaságban.
A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései.
A nemzetiségi kérdés.
A reformkori művelődés, kultúra.
Követelmények:
Évszámok:
1795, 1825, 1830, 1832-36, 1844, 1847
Személyek:
Martinovics Ignác, Hajnóczy József, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc,
Deák Ferenc, Eötvös József, Kossuth Lajos, Batthyány Lajos, Széchenyi
István, Wesselényi Miklós, I.Ferenc
Fogalmak:
Magyar jakobinusok, reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv,
örökváltás, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám
Topográfia:
Pest-Buda, Fiume, Vaskapu
Forradalom és
szabadságharc
Magyarországon (1848-
1849)
A pozsonyi országgyűlés. A pesti forradalom.
Az áprilisi törvények.
A forradalom első nehézségei: a nemzetiségek mozgalmai.
A nemzeti önvédelem megszervezése és a tavaszi hadjárat.
A Függetlenségi Nyilatkozat és a nemzetközi viszonyok.
A szabadságharc bukása.
Követelmények:
Évszámok:
1848. III. 15., IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 6., IV. 14., V. 21., VIII. 13., X.
6.
Személyek:
Jókai Mór, Petőfi Sándor, Görgey Artúr, Klapka György, Bem József,
Damjanich János, Jelasics, Windischgraetz, Haynau
Fogalmak:
Márciusi ifjak, nemzetőrség, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás,
választójog, függetlenség, nemzetiségi törvény
Topográfia:
Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad
A nemzetállamok és az
imperializmus kora
(1849-1914)
Gazdasági és társadalmi változások a fejlett országokban, a második ipari
forradalom.
Az egységes Olaszország és Németország kialakulása.
Az orosz reformkísérletek.
Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban.
Gyarmatosítás: a brit gyarmatbirodalom.
Kína és Japán.
391
A „keleti kérdés” és a Balkán.
A munkásság politikai erővé szerveződése.
Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón.
A művelődés új keretei.
Követelmények:
Évszámok:
1853-56, 1861, 1861-65, 1866, 1870, 1871, 1882, 1904, 1905, 1907
Személyek:
III.Napóleon, I.Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királynő,
II.Vilmos, Lenin, Lincoln
Topográfia:
Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panama-
csatorna, Elzász-Lotaringia, Románia, Szerbia, Bulgária
Fogalmak:
Internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum,
periféria, részvénytársaság, monopólium, középosztály, hármas
szövetség, antant, keleti kérdés, bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek
A polgárosodás
kibontakozása
Magyarországon (1849-
1914)
A megtorlás, a Bach-rendszer kiépítése.
A kiegyezés.
Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus korában.
Az egyes társadalmi csoportok jellemző életformái.
Népességnövekedés. A nemzetiségi kérdés.
A zsidóság emancipációja. Asszimiláció és kivándorlás.
A városiasodás. A tudományos és művészeti élet fejlődése.
Politikai viszonyok. A kiegyezés rendszerének belső ellentmondásai.
Követelmények:
Évszámok:
1849.október 6., 1867, 1868, 1875-90. 1896
Személyek: Ferenc József, Haynau, Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula,
Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István, Jászi Oszkár
Topográfia:
Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák-Magyar Monarchia
Fogalmak:
Passzív ellenállás, kiegyezés, horvát kiegyezés, dualista monarchia,
közös ügyek, millennium, úri középosztály, obstrukció, népoktatás,
kispolgár, nagypolgárság, cseléd, kivándorlás, asszimiláció, állami
anyakönyvezés.
Mindennapi élet,
életmódtörténet
Egy a szakirányú képzés jellegének megfelelő történelmi téma
feldolgozása
◦ A továbbhaladás feltételei
Legyenek képesek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak
bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások,
vitaindítók céljára. Tudjanak felépített, szabadon előadott feleletet adni a tanult témákról.
Tudjanak ábrákat, térképeket, egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élőszóban,
392
rövid felkészülés után. Tudjanak méréseket és becsléseket készíteni a térképen önállóan vagy
szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen
ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába.
◦ 12. évfolyam
Évi óraszám: 96
Év eleji ismétlés 2 óra
Új anyag feldolgozása 63 óra
Forrás elemzés 7 óra
Összefoglalás, témazáró dolgozat 14 óra
Év végi ismétlés 10 óra
◦ Belépő tevékenységformák
Ismeretszerzési és feldolgozási képességek
Írott források értelmezése, feldolgozása. Különböző típusú források összevetése. A filmek,
filmhíradók értékelése, elemzése. A média forrásértékének és manipulációs jellegének
felismerése, elemzése. Nemzetközi szerződések, békekötések, szövetségi
megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése .Tájékozódás a
szakirodalomban. A források, a tankönyvi szöveg és a szakirodalom összevetése, az
eltérések feltárása. Pályamunkák, tanulmányok bibliográfiájának összeállítása,
anyaggyűjtés, az írásmű elkészítése.
Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különböző
fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása.
Kifejezőképességek
Valamilyen történelmi kérdés átfogó, esszéjellegű szabatos kifejtése. A történelmi
fogalmak szakszerű magyarázata és használata. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán
tudásra épülő, saját vélemény megfogalmazása, kifejtése és megvédése esetleges vita
esetén. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások
felismerése és bemutatása. A huszadik század meghatározó jelentőségű történelmi
személyiségeinek szerepének értékelése. A források értékelésével saját szóbeli
vélemény kialakítása az adott eseményről, intézményről, szervezetről. Egyes témák
nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU
csatlakozás folyamatának figyelemmel kísérése).Szemléletes diagramok és grafikonok
készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról.
TÉMAKÖRÖK TARTALMAK
Az első világháborútól a
nagy gazdasági válságig
(1914–1929)
Az első világháború kirobbanása, jellege, története. A
Párizs környéki békék. Az orosz forradalmak. Az olasz
fasizmus. A parlamentáris rendszerek. A gazdaság és a
társadalom új jelenségei, a fejlett világban és a női
emancipáció.
Évszámok:
1914–18, 1917, 1919, 1922, 1925
Személyek:
Ferenc Ferdinánd, Sztálin, Trockij, Wilson,
Clemenceau, Lloyd George, Stresemann, Mussolini
393
Topográfia:
Szarajevó, Marne, Somme, Pétervár, Szerb-Horvát-
Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Lengyelország, balti
államok, Curzon-vonal
Fogalmak:
Villámháború – állóháború, ultimátum, központi
hatalmak, pacifizmus, szovjet, fasizmus, korporatív
állam, egypártrendszer, kommunizmus, kollektivizálás,
GULAG, kisantant, kisebbségvédelem
Az első világháború és
következményei
Magyarországon.
A Trianon utáni ország élete
(1914–1931)
Magyarország részvétele a világháborúban. Az
őszirózsás forradalom. Kísérlet a kommunista diktatúra
megteremtésére: a Tanácsköztársaság. A trianoni béke.
Hatása a gazdaságra, társadalomra, az etnikai
viszonyokra. A határon túli magyarság sorsa. A Horthy
rendszer kialakulása és konszolidációja. A művelődési
viszonyok. Az életmód változásai.
Évszámok:
1914.július 2., 1918.október 31., 1918.november 3.,
1919.március 21., 1920.március 1., június 4., 1921–31,
1927
Személyek:
gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf
Teleki Pál, gróf Bethlen István, Klebelsberg Kunó,
Nagyatádi Szabó István, Peyer Károly
Topográfia:
Doberdó, Isonzó, trianoni Magyarország, Piave
Fogalmak:
őszirózsás forradalom, etnikai és történeti elv,
proletárdiktatúra, Tanácsköztársaság, vörös- és
fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus,
irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás,
konszolidáció
A nagy gazdasági válságtól a
második világháború végéig
(1929–1945)
Az 1929 –33-as világgazdasági válság. Válságkezelés az
USÁ-ban. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és
működési mechanizmusa. A sztálini diktatúra a 30-as
években. A második világháború története. A
szövetségesek győzelme, a háború jellege.
Évszámok:
1929, 1933, 1936, 1938, 1939.szeptember 1.,
1941.június 22., 1944.június 6., 1945.május 8.,
augusztus 6., szeptember 2.
Személyek:
Keynes, Roosevelt, Hitler, Göring, Churchill, Rommel,
Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle
Topográfia:
Brit Nemzetközösség, Szlovákia, Leningrád, Pearl
Harbor, Midway, Sztálingrád, Auschwitz, Hirosima, El-
Alamein, Kurszk, Normandia
394
Fogalmak:
tőzsde, túltermelési válság, New Deal, tervgazdálkodás,
totális diktatúra, nemzetiszocializmus, Berlin-Róma
tengely, Anschluss, koncentrációs tábor, népirtás,
holocaust, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció.
Magyarország a gazdasági
válságtól a második
világháborús összeomlásig
(1931–1945)
Gazdasági válság és jobbratolódás a belpolitikában.
Magyarország háborús részvétele. A Kállay kormány
politikája. A német megszállás. A holocaust
Magyarországon. A sikertelen kiugrás. A nyilas
hatalomátvétel. Magyarország szovjet felszabadítása és
megszállása.
Évszámok:
1938.november 2., 1939.március 15., 1940.augusztus
30., 1941.június 26., 1943.január, 1944.március 19.,
1944.október 15., 1944.december 21., 1945.április.
Személyek:
Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Bárdossy
László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Dálnoki Miklós
Béla
Topográfia:
Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Don-kanyar
Fogalmak:
Népi-falukutató mozgalom, nyilasmozgalom,
zsidótörvények, fegyveres semlegesség, hadigazdaság,
„hintapolitika”, „kiugrás”, gettó, deportálás,
munkaszolgálat, hadifogság
A jelenkor (1945–
napjainkig)
Hidegháborús szembenállás a II. világháború után. A
fejlett piacgazdaság, a demokratikus berendezkedés
országai. Az európai integráció története. A „harmadik
világ”. A szocialista rendszerek kialakulása, fejlődése és
kudarca. A közel-keleti konfliktusok. Közép-Kelet
Európa és a Balkán a rendszerváltás után. Az emberiség
az ezredfordulón: a globális világ és problémái.
Évszámok:
1947, 1948, 1949, 1955, 1956, 1957, 1961, 1968, 1975,
1991
Személyek:
Nehru, Gandhi, Csang Kaj-sek, Mao Ce-tung, Ho Si
Minh, Truman, Adenauer, Hruscsov, Nasszer, Kennedy,
XXIII..János, Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov
Fogalmak:
vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny,
Truman-elv, Marshall-segély, szociális piacgazdaság,
európai integráció, NATO, Varsói Szerződés, római
szerződések, holdraszállás, harmadik világ, Brezsnyev-
doktrina, globális világ, enyhülési politika.
395
Topográfia:
NSZK, NDK, Kuba, Korea
Magyarország a második
világháború után (1945 –
napjainkig)
A háborús károk felszámolása. A demokratikus közélet
kiépítésének kísérlete. A párizsi békeszerződés. A
határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra
kiépítése. A forradalomhoz vezető út. Az 1956-os
forradalom és szabadságharc. A Kádár rendszer
kiépülése: megtorlás és diktatúra. Az életmód
átalakulása. Demográfiai változások. Az ellenzéki
mozgalmak kialakulása és erősödése. A
rendszerváltozás.
Évszámok:
1946, 1947.február 10., 1948, 1949, 1953, 1956.október
23., november 4., 1963, 1968, 1989.október 23., 1990,
1991
Személyek:
Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár
János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád
Fogalmak:
ideiglenes Nemzetgyűlés, SZEB, Háborús bűnös,
népbíróság, jóvátétel, kollektív büntetés elve, kitelepítés,
lakosságcsere, beszolgáltatás, AVH, pártállam,
földosztás, ötvenes évek, internálás, munkástanács,
ellenzéki mozgalmak, Petőfi Kör, reformszocializmus,
második gazdaság
Állampolgári ismeretek A társadalmi szabályok.
Emberi jogok. A gyermekek jogai. Diákjogok.
Államformák, politikai rendszerek. Magyarország
alkotmánya.
A demokrácia alapelvei és működése.
Bírói hatalom és igazságszolgáltatás.
Politikai és szociális jogok.
Önkormányzatok, civil szervezetek.
Mindennapi élet,
életmódtörténet
Egy a szakirányú képzés jellegének megfelelő történelmi
téma feldolgozása
396
ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
A vizsga formája
Középszinten: írásbeli és szóbeli.
A történelem érettségi vizsga célja
A vizsga azt hivatott megálapíttani, hogy a vizsgázó
- rendelkezik-e a történeti gondolkodásmód kialakulásához szükséges alapokkal;
- birtokában van-e az alapvető történelmi tényeknek ( időpontok, személyek stb. );
- tudja-e használni a történelmi fogalmakat, a szaknyelvet;
- képes-e ismereteit szóbab és írásban előadni;
- elsajátította-e azokat a képességeket és ismereteket, amelyekkel a történelmi eseményeket
és jelenségeket értelmezni tudja;
- képes-e a történelmi forrásokat – legyenek akár eredeti források, akár a múltról szóló
feldolgozások – vizsgálni és elemezni, a múlt emberének életét reálisan elképzelni;
- fel tudja-e használni történeti ismereteit arra, hogy a jelenkor társadalmi jelenségeit
értelmezze;
- fépes-e az érvekkel alátámasztott, árnyalt és tényszerű történelmi értékeléseket előnyben
részesíteni a leegyszerüsítő véleményekkel szemben.
A követelményekben
- hangsúlyosan szerepelnek a képesség jellegű követelmények, valamint azok az elemzési
szempontok és történelmi ismeretek, amelyek a jelen világnak megértéséhez szükségesek;
- nagy figyelmet kapnak a társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok, illetve azok a
készségek és ismeretek, amelyek az egyes korszakok komplex, életszerű bemutatásáshoz
szükségesek;
- fontos szerep jut a politika- és eseménytörténet mellett a társadalom-, a gazdaság-, a
művelődés- és mentalitástörténetek.
A középszintű vizsga a jelöltektől az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat,
kifejezőképességeket, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint a
történelmi ítéletalkotás készségének meglétét várja el.
KÖZÉPSZINT
Témakörök/
Kompetenciák Követelmények
1. Kompetenciák
Források használata és
értékelése
Történelmi forrásokból (pl. tárgyi, írásos) információk gyűjtése,
következtetések megfogalmazása.
Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése.
Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott
szempont szerinti értelmezése.
A történelmi térképek felhasználása az ismeretszeréshez.
397
Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű
statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból,
kronológiákból.
A tények és feltételezések megkünönböztetése.
A szaknyelv
alkalmazása
Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata.
Tájékozódás térben és
időben
Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken.
A földrajz környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok
kialakulásában.
Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése.
Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése.
Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet és a magyar
történelem legfontosabb eseményei között.
A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének,
sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete.
Az eseményeket
alakító tényezők
feltárása
A tanultak okok és következmények szerinti rendezése.
Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több
oka és következménye van.
Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok
eltérő jelentőségének felismerése.
A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők
megkülönböztetése, mérlegelése.
Önálló kérdések megfogalmazása a tanult történelmi események
okairól és következményeiről.
A változás és a fejlődés közötti különbségek értelmezése konkrét
példákon.
A különböző történeti régiók eltérő fejlődésének bemutatása.
Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása.
Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy
törénelmi esemény alakulásában.
Annak megállapítása, hogy miként függhetnek ösze a történelmi
események okai, következményei és a benne résztvevők szándékai.
Törénelmi események
és jelenségek
problémaközpontú
bemutatása
Gazdaság, gazdaságolitika, anyagi kultúra.
Népesség, település, életmód.
Egyén, közösség, társadalom.
A modern demokráciák működése.
Politikai intézmények, eszmék, ideológiák.
Nemzetközi konfliktusok és együttműködés.
2. Témakörök
Az ókor és kultúrájuk Vallás és kultúra az ókori Keleten.
A demokrácia kialakulása Athénben.
A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom
kialakulása.
Az antik hitvilág, művészet, tudomány.
A kereszténység kialakulása és elterjedése.
A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.
398
A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői.
A nyugati és a keleti kereszténység.
Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése.
A középkori városok.
Egyházi és világi kultúra a középkorban.
A humanizmus és a reneszánsz Itáliában.
Az oszmán birodalom terjeszkedése.
A középkori magyar
állam megteremtése és
virágkora
A magyar nép őstörténete és vándorlása.
A honfoglalástól az államalapításig.
Az Árpád-kor.
Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és
Luxemburgi Zsigmond idején.
A Hunyadiak.
Kultúra és művelődés.
Szellemi, társadalmi
és politikai változások
az újkorban
A nagy földrajzi fölfedezések és következményei.
Reformáció és katolikus megújulás.
A kontinentális abszolutizmus és a parlamentális monarhia
megszületése Angliában.
A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás.
Magyarország a
Habsburg
Birodalomban
A mohácsi csata és az ország három részre szakadása.
Az Erdélyi Fejedelemség virágkora.
A török kiűzése és a Rákóczy-szabadságharc.
Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban.
Művelődés, egyházak, iskolák.
A polgári átalakulás, a
nemzetállamok és az
imperializmus kora
A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és
Polgári Jogok Nyilatkozata.
A XIX. század eszméi.
Az ipari forradalom és következményei.
Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón.
Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik.
A polgárosodás
kezdetei és
kibontakozása
Magyarországon
A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései.
A reformkori művelődés, kultúra.
Polgári forradalom.
A szabadságharc.
A kiegyezés előzményei és megszületése.
Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus
korában.
Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése.
399
Az első világháborútól
a kétpólusú világ
felbomlásáig
Az első világháború jellege, jellemzői: a Párizs környéki békék.
A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban.
Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság.
A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa.
A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években.
A második világháború előzményei és jelentős fordulatai.
A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői.
A szocialista rendszerek bukása.
Magyarország
története az első
világháborútól a
második világháborús
összeomlásig
Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei.
A Horthy-rendszer jellege, jellemzői.
A művelődési viszonyok és az életmód.
A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái.
Magyarország részvétele a világháborúban.
A német megszállás, a holocaust Magyarországon.
Magyarország 1945-
től a
rendszerváltozásig
A szovjet felszabadítás és megszállás.
A határon túli magyarság sorsa.
A kommunkista diktatúra kiépítése és működése.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc.
A Kádár-rendszer jellege, jellemzői.
A rendszerváltozás.
A jelenkor A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek
problémái.
Az európai integráció története.
A „harmadik világ”.
Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés.
A globális világ kihívása és ellentmondásai.
A mai magyar
társadalom és életmód
Alapvető állampolgári ismeretek.
Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban.
A magyarországi roma társadalom.
A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság.
Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.
A szóbeli vizsgára a megadott tematika alapján legalább húsz tételcímet kell megfogalmazni.
Alkalmazott taneszközök
Tankönyvek
I. évf. Száray Miklós Történelem I. NT
II. évf. Száray Miklós Történelem a 10. évf. számára MK
III. évf. Száray Miklós Történelem a 11. Évf. számára MK
IV. évf. Dapcsik – Repászky: Történelem IV. MK
400
Középiskolai történelmi atlasz Cartographia Kft.
Javasolt segédeszközök
Történelmi munkafüzet ( Száray Miklós )
Feladatgyűjtemény az új ( írásbeli ) történelem érettségihez 9 – 12. évfolyam
( Kaposi József, Szabó Márta, Száray Miklós )
Feladatgyűjtemény az új ( szóbeli ) történelem érettségihez 9 – 12. évfolyam
( Kaposi József, Szabó Márta, Száray Miklós )
Készülünk a kétszintű érettségire
Feladatgyűjtemény törénelemből 9 –12. Évfolyam ( összeállította: dr. Kis Kádi Géza )
Történelem – érettségi tételek ( Az érettségi témakörök tételmintái ) –
( összeállította: dr. Kis Kádi Géza )
401
d) Társadalomismeret és etika
11. évfolyam
Az első félévben társadalomismeretet, a második félévben etikát tanítunk. Az évi órakeret 37
óra.
Az órakeret felosztása:
Társadalomismeret
- új ismeretközlő: 11 óra
- ismétlő, rendszerező: 6 óra
- év végi összefoglalás: 2 óra
Etika
- új ismeretközlő: 10 óra
- ismétlő, rendszerező: 6 óra
- év végi összefoglalás: 2 óra
◦ Társadalomismeret
Célok:
Áttekinteni az emberi együttélés alapelveit, a társadalom intézményeit, a politika, a jog
és a gazdaság rendszerének működését.
Fejlesztési követelmények:
A társadalmi együttélés szabályainak ismerete, tudatos belátáson alapuló kritikai
elsajátítása. A jogérzék, a társadalmi felelősségtudat elmélyítése, a társadalomelmélet
alapfogalmainak ismerete. Az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges
jellemvonások, készségek és ismeretek fejlesztése.
Belépő tevékenységi formák:
Mindennapos élethelyzetek, döntési szituációk elemzése. Egyéni és csoportos
anyaggyűjtés. Irányított viták, szerepjátékok, feladatok és példák a társadalmi konfliktusok
felismerésére, értelmezésére, gyakoroltatására.
TÉMAKÖRÖK TARTALMAK
Együttéléstan Egyén, csoport, közösség, társadalom,
állam. Az együttélési szabályok
kialakulása és rendeltetése.
Szokás, hagyomány, erkölcs, jog,
törvény. Jogok és kötelességek a
társadalomban. Az emberi alapjogok
értelmezése. A társadalmi igazságosság
kérdései.
Az állam
A politikai közösség és intézményei Államformák és politikai rendszerek.
402
Hatalom, legitimáció A demokrácia alapelvei és működése.
A hatalmi ágak.
A politika és a jog intézményrendszere a
mai Magyarországon.
Gazdasági alapfogalmak Munka és munkamegosztás,
szükségletek
és érdekek, csere, tulajdon, elosztás,
költség, teljesítmény, jövedelem, piac,
haszon, pénz. Termelés és fogyasztás.
Jólét és életminőség. Szegények és gazdagok, munkavállalás, vállalkozás.
A társadalom élete A társas kapcsolatok és társadalmi
viszonyok. A kultúra fogalma.
A szocializáció folyamata.
A társadalmi csoportok és rétegek.
A társadalom változásai, életmód,
életszínvonal.
Egység és sokféleség A helyi társadalom.
a modern társadalmakban A társadalmi önazonosságunk
összetevői.
A nemzet, állam, etnikum.
Európa és a nemzetek feletti integráció
kérdései.. Kisebbségek, diszkriminált
csoportok, előítéletek.
A technológiai-gazdasági haladás A növekedés és fejlődés, a „jólét” ára.
és a bioszféra válság A földi világ eltartó képességének
korlátai. Környezetszennyezés,
népességrobbanás. A technikai
civilizáció
a földi ökoszisztémára. A globalizáció
politikai, kulturális, gazdasági és
természeti következményei.
◦ Etika
Célok:
Bevezetni a diákot az etika fogalomkörébe, az ember kilétéről, a jó és a rossz
mibenlétéről, az erényekről és a helyes cselekedet alapelveiről folyó diskurzus évezredes
történetébe.
Fejlesztési követelmények:
Az erkölcsi érzék kiművelése, az etikai álláspontok megvitatásának képessége, a saját
meggyőződés kifejezéséhez és a mások meggyőződésének megértéséhez és tiszteletéhez
szükséges morális és intellektuális képességek fejlesztése.
Belépő tevékenységi formák:
403
Irányított viták, szerepjátékok, feladatok, példák a társadalmi konfliktusok és erkölcsi
dilemmák felismerésének és értelmezésének a gyakoroltatására.
TÉMAKÖRÖK TARTALMAK
Az emberi természet Az eszes lény, a társas lény, az alkotó
ember, az univerzális lény.
Az autonómia és meghatározottság. Az ember környezete és a nyelv világa.
A kultúra normativitása.
A hagyomány értelme.
A „másik” szerepe az öntudatos én
kialakításában.
Önazonosság és önmegvalósítás a társas
viszonyban.
Etikai alapfogalmak A jó és a rossz megkülönböztetése.
A szenvedés tapasztalata.
A választás szabadsága és az ember
felelőssége. Törvény és lelkiismeret.
A materiális és formális etikák.
Az etika megalapozása Az ember léthelyzete és felelőssége a
keresztény hagyományban.
A világi etika kialakulása. A természetjogi, kötelesség-,haszon-,
felelősség és a konszenzusetikák érvelési
módjának alapjai és összefüggése, az
erkölcsi gondolkodás történetéből vett
klasszikus példák nyomán.
Az erkölcsi cselekedet dimenziói Életcélok, önmegvalósítás.
Az élet tisztelete. Segítség, áldozat,
szolidaritás: a személyes kapcsolatok
erkölcsi dilemmái. Elkötelezettség,
tolerancia, szolidaritás, hazaszeretet.
Erkölcs és politika, törvénytisztelet és
polgári engedetlenség.
A jellem és az erények Erkölcsi érzék, jellem és illem,
önnevelés
és példakövetés. A jóakarat. Etikai
alapértékek. Az alapvető erények
klasszikus és modern értelmezése.
A szeretet forrásai, nemei, erkölcsi
jelentősége.
Korunk erkölcsi kérdései A tudományos-technológiai haladás
etikai
dilemmái. Géntechnológia,
születésszabályozás, modern orvoslás,
404
az öregedés és az emberhez méltó halál
erkölcsi problémái.
Globális felelősségünk, kötelességek a
jövő nemzedékekkel szemben, az
élővilág
rendjének és sokféleségének
megőrzésével kapcsolatban. Az etika
emberközpontúságának értelmezése.
A továbbhaladás feltételei:
A tanuló ismerje a társadalmi együttélés alapvető szabályait, a Magyar Köztársaság
intézményrendszerét. Legyen képes a társadalmi konfliktusok és erkölcsi dilemmák
felismerésére, értelmezésére és megvitatására. Ismerje az etikai alapfogalmak jelentését,
értse és értelmezze felelősségét maga és mások sorsáért, a földi élővilág jövőjéért.
Felhasznált tankönyv:
- Bayer József-Jávor István-Utasi Ágnes: Társadalomismeret: A politika, A munka világa,
Az életmód kérdései
- Dörömbözi János: Erkölcsi alapismeretek
( A tankönyvváltoztatás jogát fenntartjuk.)
Megjegyzés: A szakképzősök tananyaga megegyezik a szakközepesekével csak mélységében
és minőségében tér el.
405
e) Angol nyelv
A 2007/2008-as tanévtől kezdve az alábbiak szerint módosítjuk, illetve
egészítjük ki a tárgy helyi tantervét, és vezetjük be felmenő rendszerben
Nyelvi előkészítő 9. évfolyam és a nyelvi előkészítő évfolyamra
épülő szakközépiskolai 10. – 13. évfolyamok
1. Célok
2.1 A NyEK célrendszere
Mivel a nyelvi előkészítő évfolyam a közoktatás része, ezért céljai a közoktatás
általános céljaival azonosak, valamint megegyeznek a NAT 2003-as idegen nyelvi
fejezetében megfogalmazott alábbi átfogó célokkal is:
"Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív
nyelvi kompetenciák kialakítása. A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma
azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelő
nyelvhasználati képességet jelentik, melyek mérése és értékelése a négy nyelvi
alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül lehetséges. A
kommunikatív nyelvi kompetenciák fejlesztése a következőket jelenti:
(1) a kötelező oktatás végére a tanulók legyenek képesek egy vagy két idegen
nyelvet személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelően
használni;
(2) a nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren a kedvező
attitűd és motiváció a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azon a nyelven beszélő
emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák
megismerésére;
(3) a tanulók legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükön át önállóan
fenntartani, fejleszteni, emellett új idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen
tanulni."
Az itt összefoglalt célok összhangban vannak az Európai Unió oktatási
koncepciójával és az Európa Tanács idevágó nyelvoktatás-politikai
dokumentumaiban meghatározottakkal is.
2.1.1 A nyelvi előkészítő évfolyamon folyó idegennyelv-oktatás általános céljai:
a középiskolát elvégző fiatalok közül minél többen magas szintű, használható nyelvtudással hagyják el a közoktatást,
a nyelvtanulásra és informatikára szánható év lehetőséget ad a különböző
háttérrel érkezők tudásának összehangolására és intenzív fejlesztésére,
így esélyteremtő és hátránykompenzáló hatással bír,
406
megfelelő alapot adhat ahhoz, hogy a jövőben a felsőoktatás a szaknyelvi képzés terévé váljon és az ilyen képzési formába bekapcsolódó tanulók
megnövekedett esélyekkel indulhassanak a hazai és a nemzetközi
munkaerőpiacon.
2.1.2 Közvetlen céljai:
a 9. évfolyamon tanulók intenzív nyelvtanulási keretek között idegen
nyelv(ek)ből olyan használható tudáshoz jussanak, amelynek birtokában
sikerrel tehetnek emelt szintű nyelvi érettségi vizsgát,
a tanulókban kedvező attitűdöt és motivációt alakítson ki a nyelvek, a
hozzájuk tartozó kultúrák és általában a nyelvtanulás iránt,
a megfelelő tanítási és tanulási stratégiák alkalmazásával és átadásával a
tanulók váljanak képessé nyelvtudásuk önálló fenntartására és továbbfejlesztésére.
A tantárgy általános fejlesztési céljai
Az angolnyelv tanításának célja a NAT-ban foglaltakkal összehangolva, hogy a
tanuló:
a négy nyelvi alapkészség megfelelő szintű elsajátításával az angol nyelvet
kommunikációs helyzetekben eszközként tudja használni
a tanulás folyamán egyre árnyaltabban fejezze ki magát
az angol anyanyelvűekkel ill. az angol nyelvet második v. idegen nyelvként
beszélőkkel tudjon emberi kapcsolatokat létesíteni, hétköznapi, hivatalos
ill. szakmai témákról beszélni.
Ismerje meg az angolnyelvterületeket, az ott élő embereket, népeket, e
népek kultúráját, civilizációját és a tanulóban ébredjen érdeklődés és
bizalom ezen népek és kultúrájuk iránt.
Tanulja meg elfogadni és értékelni a másságot és ezáltal önmaga is,
gazdagodjon.
Nyelvismerete tegye számára lehetővé, hogy bekapcsolódhasson a
nemzetközi gazdasági, kulturális és tudományos élete
Sajátítsa el a tudatos és hatékony nyelvtanulás módszereit és kézségeit.
Az angol nyelv tanulása során kifejlődő alapkészségek tegyék lehetővé
számára nyelvtudásának tovább fejlesztését ill. más idegen nyelv
elsajátítását
Idegen nyelv tanulása járuljon hozzá anyanyelvi kultúrájának és
kommunikációs fejlődéséhez
407
Személyisége az idegen nyelven, való önkifejezésen által gazdagodjon,
önbizalma erősödjön
Nyelvtudása segítségével magyarként Európa polgára lehessen.
Az angol nyelv tanulása közben mozgósítsa más műveltségi területeken
megszerzett ismereteit.
A középszintű angol nyelvtanítás célja, hogy a tanulók olyan képességekre,
készségekre és ismeretekre tegyenek szert, hogy a negyedik év végén
sikeres középszintű érettségi vizsgát tehessenek
Az emeltszintű angol nyelvtanítás célja, hogy a legjobbak emelt szintű
érettségi vizsgát tehessenek.
A műveltségi területek közös követelményei
A NAT-ban megfogalmazott műveltségi területek közös követelményei a
tantervben az alábbi helyeken jelennek meg:
Hon- és népismeret: valamennyi évfolyamon az egyes témakörökben
Kacsolódás Európához és a nagyvilághoz: valamennyi évfolyamon az
egyes témakörökben
Környezeti nevelés: valamennyi évfolyamon az egyes témakörökben
Kommunikációs kultúra: valamennyi évfolyamon a tanterv fő
követelménye
Testi és lelki egészség: valamennyi évfolyamon az egyes témakörökben
Tanulás: valamennyi évfolyamon az egyes témakörökben
Pályaorientáció: 11. és a 12. évfolyamon az egyes témakörökben
Ajánlott módszerek
Egyéni munka
Partner munka
Kiscsoportos munka
Frontális munka
Projekt munka
Szerepjáték, szimultációs helyzetek
Nyelvi játékok
Memoriterek
Énekek, mondókák, nyelvtörők
408
További ajánlott módszerek az értékelési módoknál találhatók. A tananyag
feldolgozása során fontos szerepet játszik a tanulók motiválása, minták
megadása, és a megoldások megbeszélése
Értékelési módok
Fontos, hogy a tanulók fejlődését és haladását a követelmények elérésében
mind szóban, mind írásban folyamatosan ellenőrizzük és értékeljük. A
tanulóknak legyen módjuk minél többször számot adni ismereteikről, valamint
mind a négy nyelvi alapkészség területén elért haladásukról. A folyamatosság
mellett hasonlóan fontos a fokozatosság. Az ellenőrzés és az értékelés során
alkalmazott módszerek és feladattípusok a tanulók számára legyenek
ismertek, begyakoroltak és fokozatosan nehezedjenek a tanulók
előrehaladásának megfelelően. Az értékelésnek mindenkor segítő
szándékúnak kell lennie.
Ellenőrizni és értékelni kell:
A nyelvi ismeretek szintjét (szókincs és nyelvtan)
Kommunikációs készségek szintjét ( beszédértés, beszéd készség,
írott szövegértés, írás készség szintjét
A négy nyelvi alapkészség fejlődését és szintjét
A passzív készségek (beszédértés és írott szövegértés) területén ellenőrizni
kell:
Globális szövegértést
Szövegértés mélységét
A speciális ( keresett, ill. szükséges) információk megértését
Az aktív készségek (beszédkészség és írás készség) területén
A szókincs és a nyelvi struktúrák gazdagságát
A szituációnak illetve a feladatnak megfelelő formát és tartalmat
A nyelvhelyességet és az önkorrekciót
A helyes hangsúlyt és az intonációt (csak a beszédkésségnél)
A helyesírást (csak az íráskészségnél)
Törekedni kell a nyelvhelyességre és hasonlóan fontos, hogy a tanulókban
fejlesszük az önkorrekció képességét, de legalább ilyen lényeges, hogy a
tanulók bátran merjenek beszélni, kommunikálni angolul. A nyelvhelyesség
csak a nyelvtani ismeretek ellenőrzésénél lehet kizárólagos szempont.
409
Nyelvi előkészítő 9. évfolyam
Heti óraszám: 10+2 Évi óraszám: 370+74 Év eleji rendszerező ismétlés: kb. 30 óra – 4 óra Új anyag feldolgozása és gyakorlása: kb. 310 óra – 60 óra Dolgozatírás, javítás, számonkérés: kb. 40 óra – 10 óra
Az értékelés fajtái:
- Diagnosztikus (helyzetfelmérő) értékelés
- Formatív (segítő) értékelés
- Lezáró (minősítő) értékelés
Számonkérés: Írásban: szódolgozat
Feladatlap
Fogalmazás
Fordítás
Témakörökhöz tartozó projektek
Témazáró dolgozatok
Szóban: Önálló témakifejtés
Párbeszéd
Szituációs gyakorlat
Képleírás
A tesztben elért teljesítményeket pontozzuk és százalékban fejezzük ki, ennek
alapján alakítjuk ki az osztályzatokat:
0-49 % elégtelen
50-62 % elégséges
63-75 % közepes
76-88 % jó
89-100 % jeles
Célkitűzések és feladatok
Az előkészítő évfolyamon az angol nyelvtanítás célja: a kommunikatív nyelvi
kompetenciák kialakítása, vagyis az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati
képességek kialakítása a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és
írás) keresztül. Közvetlen célja: hogy a 9. évfolyamon tanuló diákok az intenzív
nyelvtanulási keretek között olyan használható nyelvtudáshoz jussanak, amelynek
410
birtokában tanulmányaik végén sikerrel tehetnek emelt szintű nyelvi érettségi
vizsgát.
Követelmények:
- a tanév végére a tanulók legyenek képesek az angol nyelvet
személyes, oktatási, közéleti és magánéleti kontextusban megfelelően
használni.
- A nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren
a kedvező attitűd és motiváció a nyelvtanulás, az angol nyelven beszélő
emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák
megismerésére.
- A megfelelő tanítási és tanulási stratégiák alkalmazásával és
átadásával a tanulók legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükön át
önállóan fenntartani, fejleszteni.
Általános fejlesztési követelmények:
Mivel az iskolánkba érkező diákok az általános iskola 3. osztálya óta tanulják az
angolt, ezért a bemeneti szintnek az A1 szintet tekintjük, így a tanév végére
célunk, hogy aA2 szintet érjék el és a tanulók középszintű érettségi vizsgát
tegyenek.
A2 Európai küszöbszint követelményei:
A2:
Megérti a fontosabb információkat olyan egyszerű, hétköznapi szövegekben,
amelyek ismert témákról szólnak, így gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a
munka, iskola és a szabadidő stb. területén. Elboldogulnak a legtöbb olyan
helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű,
folyamatos szöveget tud alkotni, olyan témában, amelyeket ismer, vagy
amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Le tudja írni tapasztalatait és
különböző eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá
vázlatosan meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.
Kommunikatív készségek
1. beszédértés (hallott szöveg értése)
Rövidebb, hétköznapi témájú beszélgetések, interjúk lényeges
információinak, alapvető kommunikációs szándékának megértése. Egy
411
hallott szövegből az adott helyzetben szükséges kulcs és
részletinformáció megértése. Az értési célnak megfelelő stratégiák
alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés).
2. beszédkészség
Kommunikációs szándék megvalósítása, megadott egyszerű, hétköznapi
helyzetekben és szerepekben. Egyértelmű, egyszerű és összefüggő
megnyilatkozás megadott ismerős témákról. A szintnek megfelelő
kommunikációs stratégiák alkalmazása.
3. szövegértés (olvasott szöveg értése)
Köznyelven íródott, a mindennapi élet témáival foglalkozó, gyakori
szövegfajták lényegének megértése. Egy szövegből az adott
helyzetben szükséges információ megértése, vélemény, érvelés
követése. Az értési célnak megfelelő olvasási stratégia alkalmazása
(globális, szelektív, részletes értés).
4. Íráskészség
Kommunikációs szándék megvalósítása a mindennapi életben általánosan
és gyakran használt szövegfajtákban. Egyértelmű, egyszerű összefüggő
szövegalkotás megadott, hétköznapi témákról
5. Egyéb készségek
A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, (stratégiák)
értékeléséhez szükséges készségek és technikák alkalmazása.
Nyelvi kompetencia
A tanuló tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló
alapvető lexikai elemek és nyelvi szerkezetek felismerése és nyelvileg
elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó használata. A
kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi eszközök
alkalmazása szóban és írásban. Az írott és beszélt nyelv funkcionális
használata.
Tartalom:
A tananyag felosztása három témakörre bontható
Beszédszándékok
Fogalomkörök (nyelvtan)
Témakörök
Beszédszándékok
Tanácsadás )You’d better…)
412
Nyelvi információk kérése, adása (How do íou spell that? What does…
mean?)
Meghívás (Would jou like to come to my party? What about…?
Segítség felajánlása és elfogadása (Can I helpyou? St’s very kind of you.)
Figyelemfelhívás, megszólítás (Excuse me, Mr/Mrs/Miss/Ms, Sir, Madam)
Jókívánságok (Happy birthday, Have a nice time)
Útbaigazítás kérése, adása
Szándék, ígéret: (I will)
Modális jelentések kifejezése: kötelezettség: Have to (have got to)
Kötelezettség hiánya: (needn’t)
Tanácsadás, javaslattétel: Shall we go…? Why don’t you…? Íou’d better,
should, shouldn’t
Engedélykérés (Can I…? Could we…? May I…? What about…?
Udvarias kérés: Can I…? Could we…? May I…? Isit/would it be possible to…
Would/Do You mind…)
Beleegyezés: (All right)
Attitűdök egyszerű kifejezése:
- sajnálkozás: What a pity)
- együttérzés (Oh, dear, I am sorry to hear that…)
- aggódás (What’ s the matter? What’s wrong with you?)
- panaszkodás, dicséret
- pontosítás (I mean…)
- segítség nyújtás felajánlása: (Shall I…? Would you like me to…?)
Elfogadása, visszautasítása: (That is very kind of
you.
There is no need.)
Ok- okozat kifejezése
A dolgok osztályozása, körülírása: (sort of something like that)
Vélemények kifejtése, érvelés valami mellett vagy ellen: (I suppose, I
think, I dou’t think, that’s beside the point, How embarassing, What
weather)
Meghatározás körülírása, tárgyak, szituációk leírása.
Kívánságok kifejezése: (I wish, I could / If only I had known him, It’s time
/ it’s hich time you did it… I’d rather you cooked the dinner)
Egyetértés, ellentmondás kifejezése (So do I, Nor had I, But / Oh I do /
don’t)
Mások szavainak idézése
Rábeszélés
Magyarázatadás
Valószínűség, valószínűtlenség kifejezése határozókkal, segédigékkel
minden idősíkban (perhaps, might have been)
413
Fogalomkörök
Szóképzés, szóbokrok
Phrasal verbs
Kohéziós eszközök: kötőszavak (but, however…) névmások: (visszaható,
önálló birtokos)
Szenvedő szerkezet: minden igeidőben: egyszerű és folyamatos,
segédigékkel, a cselekvés végzőjének említésével, illetve elhagyásával)
Gerund: mondat alanya, tárgya, bizonyos igék után
Minőségek választékos kifejezése (so és such, a bit / Quite dangerous),
jelzők fokozása: (much more dangerous, a bit more dangerous, less
dangerous, the least dangerous) „minél… annál” (the more… the cleverer)
Logikai viszonyok: vonatkozói mellékmondatok és vonatkozó névmások
(who, which, that) valamint elhagyásuk.
Cél és okhatározói mellékmondatok, megengedő mellékmondatok,
Segédigék (can, be able to / must és hawe to / be allowed to, may / night,
should / ought to – jelen és múlt időben)
Függő beszéd: jelen és múlt idejű bevezető igékkel
Időbeli viszonyok: folyamatos, egyszerá, befejezett ideidők, to be going
to szerkezet / used to / would do…)
Utókérdés: Question tag (Íou live in Oxford, don’t you?
Műveltetés: szolgáltatás, rávesz, rákényszerít, előidéz, valamilyenné tesz
(have, make, get, let)
Mennyiségi viszonyok: százalékszámok, törtek
Jelen idejű melléknévi igeneves szerkezetek
Minőségek választékosabb kifejezése: alak, kiterjedés, anyag
(szókincsbővítés)
Homonim, homográf, homofon szavak
Igealakok a mondatban (to + infinitive, bare infinitive)
Feltételes mondatok: conditionals: 1, 2, 3
Szenvedő szerkezet: minden igeidőben, segédigékkel is , közvetett,
közvetlen tárggyal
Folyamatos igeidőkben nem szereplő igék
One / ones: főnév helyettesítő névmások
Melléknevek: fokozása, hasonlító szerkezetek, ellentétpárok,
fosztóképzők
Témakörök
1. Személyes vonatkozások, család
414
a tanuló személy, életrajza, életének fontosabb állomásai,
fordulópontjai
családi élet, családi kapcsolatok, családi élet mindennapjai,
otthoni teendők
2. Ember és társadalom
Másik ember külső és belső jellemzése
Baráti kör
Ünnepek, családi ünnepek
Női és férfi szerepek
Öltözködés, divat
vásárlás, szolgáltatások (posta)
hasonlóságok és különbségek emberek között
3. Környezetünk
Az otthon, lakóhely és környéke: lakószoba, lakás, a ház
bemutatása
A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási
lehetőségek
A városi és vidéki élet összehasonlítása
Növények és állatok a környezetünkben
Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben
Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért?
4. Az iskola
Saját iskolájának bemutatása: sajátosságok pl: szakmai képzés,
tagozat
Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka
A nyelvtanulás, nyelvtudás szerepe, fontossága
Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok
5. A munka világa
Diákmunka, nyári munkavállalás
Pályaválasztás
Továbbtanulás vagy munkába állás
6. Életmód
Napirend, időbeosztás
Az egészséges életmód: helyes és helytelen táplálkozás, a
testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás.
Étkezési szokások a családban
Ételek, kedvenc ételek
Étkezés iskolai menzán, étteremben, gyorsétteremben
Gyakori betegségek, sérülések, balesetek
Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)
7. Szabadidő, művelődés, szórakozás
415
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik
Színház, mozi, koncert, kiállítás stb..
Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport
Olvasás, rádió, TV, videó, számítógép, internet
Kulturális események
8. Utazás, turizmus
A közlekedés eszközei, lehetőségei, tömegközlekedés
Nyaralás itthon, külföldön
Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése
Az egyéni és társas utazás előnyei és hátrányai
9. Tudomány és technika
Népszerű tudományok, ismeretterjesztés
Technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
Javasolt tankönyvek:
- Derek Strange & Diane Hall: Pacesetter, Oxford Pacesetter: elementary Pre-intermediate
- Lindsay White: Plus – elementary and pre-intermediate - Virginia Evans – Jenny Dooley: Enterprise – elementary, pre-
intermediate
Tananyag felosztás: Pacesetter: elementary Unit 1-15 Pre-intermediate Unit 1-15
Továbbhaladás feltételei
Hallott szöveg értése
A tanuló legyen képes:
Kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a
lényegtelentől elkülöníteni,
Kb.150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a
szövegösszefüggésből kikövetkeztetni,
Kb.150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni,
Kb.150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani,
Köznyelvi beszélgetés vagy monológikus szöveg lényegét megérteni
416
Beszédkészség
A tanuló legyen képes
Árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb rendezett
válaszokat adni,
Választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni
eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni
Megértési illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni
Beszélgetésben részt venni
Társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni.
Olvasott szöveg értése
A tanuló legyen képes
Kb 200 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni
Kb 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől
megkülönböztetni
Ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben
ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni
Kb 200 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni
Kb 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani
Kb 200 szavas köznyelven megírt szöveg felépítését megérteni
Egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai, illetve irodalmi szövege
lényeges pontjait megérteni
Íráskészség
A tanuló legyen képes
Kb 150 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló
szöveget írni
Gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a
megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján
bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni
Különböző szövegfajtákat létrehozni
Változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni
Nyelvi előkészítő évfolyamra épülő szakközépiskola 10. évfolyam
Heti óraszám: 5 Évi óraszám: 185
417
Év eleji rendszerező ismétlés: kb. 10 óra Új anyag feldolgozása és gyakorlása: kb.150 óra Dolgozatírás, javítás, számonkérés: kb. 25 óra
Követelmények: - A tanuló tudjon ismert témakörben szóban és írásban
információt cserélni, szöveget megérteni és létrehozni. Nyelvtudását szinten tartja és érdeklődési területéhez igazodva fejleszti. Nyelvtudása segítségével képes informálódni más országokról, kapcsolatokat tud kialakítani és ápolni más anyanyelvűekkel.
Általános fejlesztési követelmények:
A tanév végére célunk, hogy a tanulók B1 szintet érjék el és a középszintű
érettségi vizsgát tegyenek.
B1 Európai küszöbszint követelményei:
B1:
Megérti a fontosabb információkat olyan egyszerű, hétköznapi szövegekben,
amelyek ismert témákról szólnak, így gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a
munka, iskola és a szabadidő stb. területén. Elboldogulnak a legtöbb olyan
helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű,
folyamatos szöveget tud alkotni, olyan témában, amelyeket ismer, vagy
amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Le tudja írni tapasztalatait és
különböző eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá
vázlatosan meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.
Kommunikatív készségek
6. beszédértés (hallott szöveg értése)
Rövidebb, hétköznapi témájú beszélgetések, interjúk lényeges
információinak, alapvető kommunikációs szándékának megértése. Egy
hallott szövegből az adott helyzetben szükséges kulcs és
részletinformáció megértése. Az értési célnak megfelelő stratégiák
alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés).
7. beszédkészség
Kommunikációs szándék megvalósítása, megadott egyszerű, hétköznapi
helyzetekben és szerepekben. Egyértelmű, egyszerű és összefüggő
418
megnyilatkozás megadott ismerős témákról. A szintnek megfelelő
kommunikációs stratégiák alkalmazása.
8. szövegértés (olvasott szöveg értése)
Köznyelven íródott, a mindennapi élet témáival foglalkozó, gyakori
szövegfajták lényegének megértése. Egy szövegből az adott
helyzetben szükséges információ megértése, vélemény, érvelés
követése. Az értési célnak megfelelő olvasási stratégia alkalmazása
(globális, szelektív, részletes értés).
9. Íráskészség
Kommunikációs szándék megvalósítása a mindennapi életben általánosan
és gyakran használt szövegfajtákban. Egyértelmű, egyszerű összefüggő
szövegalkotás megadott, hétköznapi témákról
10. Egyéb készségek
A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, (stratégiák)
értékeléséhez szükséges készségek és technikák alkalmazása.
Nyelvi kompetencia
A tanuló tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló
alapvető lexikai elemek és nyelvi szerkezetek felismerése és nyelvileg
elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó használata. A
kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi eszközök
alkalmazása szóban és írásban. Az írott és beszélt nyelv funkcionális
használata.
Az értékelés fajtái:
- Diagnosztikus (helyzetfelmérő) értékelés
- Formatív (segítő) értékelés
- Lezáró (minősítő) értékelés
Számonkérés: Írásban: szódolgozat
Feladatlap
Fogalmazás
Fordítás
Témakörökhöz tartozó projektek
419
Témazáró dolgozatok
Szóban: Önálló témakifejtés
Párbeszéd
Szituációs gyakorlat
Képleírás
A tesztben elért teljesítményeket pontozzuk és százalékban fejezzük ki, ennek
alapján alakítjuk ki az osztályzatokat:
46-50= 5 (jeles) 40-45= 4 (jó) 33-39= 3 (közepes) 25-32= 2 (elégséges) 0-25= 1 (elégtelen)
Tartalom:
A tananyag felosztása három témakörre bontható
Beszédszándékok
Fogalomkörök (nyelvtan)
Témakörök
Beszédszándékok
Tanácsadás )You’d better…)
Nyelvi információk kérése, adása (How do íou spell that? What does…
mean?)
Meghívás (Would jou like to come to my party? What about…?
Segítség felajánlása és elfogadása (Can I helpyou? St’s very kind of you.)
Figyelemfelhívás, megszólítás (Excuse me, Mr/Mrs/Miss/Ms, Sir, Madam)
Jókívánságok (Happy birthday, Have a nice time)
Útbaigazítás kérése, adása
Szándék, ígéret: (I will)
Modális jelentések kifejezése: kötelezettség: Have to (have got to)
Kötelezettség hiánya: (needn’t)
Tanácsadás, javaslattétel: Shall we go…? Why don’t you…? Íou’d better,
should, shouldn’t
Engedélykérés (Can I…? Could we…? May I…? What about…?
Udvarias kérés: Can I…? Could we…? May I…? Isit/would it be possible to…
Would/Do You mind…)
Beleegyezés: (All right)
420
Attitűdök egyszerű kifejezése:
- sajnálkozás: What a pity)
- együttérzés (Oh, dear, I am sorry to hear that…)
- aggódás (What’ s the matter? What’s wrong with you?)
- panaszkodás, dicséret
- pontosítás (I mean…)
- segítség nyújtás felajánlása: (Shall I…? Would you like me to…?)
Elfogadása, visszautasítása: (That is very kind of
you.
There is no need.)
Ok- okozat kifejezése
A dolgok osztályozása, körülírása: (sort of something like that)
Vélemények kifejtése, érvelés valami mellett vagy ellen: (I suppose, I
think, I dou’t think, that’s beside the point, How embarassing, What
weather)
Meghatározás körülírása, tárgyak, szituációk leírása.
Kívánságok kifejezése: (I wish, I could / If only I had known him, It’s time
/ it’s hich time you did it… I’d rather you cooked the dinner)
Egyetértés, ellentmondás kifejezése (So do I, Nor had I, But / Oh I do /
don’t)
Mások szavainak idézése
Rábeszélés
Magyarázatadás
Valószínűség, valószínűtlenség kifejezése határozókkal, segédigékkel
minden idősíkban (perhaps, might have been)
Fogalomkörök
Szóképzés, szóbokrok
Phrasal verbs
Kohéziós eszközök: kötőszavak (but, however…) névmások: (visszaható,
önálló birtokos)
Szenvedő szerkezet: minden igeidőben: egyszerű és folyamatos,
segédigékkel, a cselekvés végzőjének említésével, illetve elhagyásával)
Gerund: mondat alanya, tárgya, bizonyos igék után
Minőségek választékos kifejezése (so és such, a bit / Quite dangerous),
jelzők fokozása: (much more dangerous, a bit more dangerous, less
dangerous, the least dangerous) „minél… annál” (the more… the cleverer)
Logikai viszonyok: vonatkozói mellékmondatok és vonatkozó névmások
(who, which, that) valamint elhagyásuk.
Cél és okhatározói mellékmondatok, megengedő mellékmondatok,
421
Segédigék (can, be able to / must és hawe to / be allowed to, may / night,
should / ought to – jelen és múlt időben)
Függő beszéd: jelen és múlt idejű bevezető igékkel
Időbeli viszonyok: folyamatos, egyszerá, befejezett ideidők, to be going
to szerkezet / used to / would do…)
Utókérdés: Question tag (Íou live in Oxford, don’t you?
Műveltetés: szolgáltatás, rávesz, rákényszerít, előidéz, valamilyenné tesz
(have, make, get, let)
Mennyiségi viszonyok: százalékszámok, törtek
Jelen idejű melléknévi igeneves szerkezetek
Minőségek választékosabb kifejezése: alak, kiterjedés, anyag
(szókincsbővítés)
Homonim, homográf, homofon szavak
Igealakok a mondatban (to + infinitive, bare infinitive)
Feltételes mondatok: conditionals: 1, 2, 3
Szenvedő szerkezet: minden igeidőben, segédigékkel is , közvetett,
közvetlen tárggyal
Folyamatos igeidőkben nem szereplő igék
One / ones: főnév helyettesítő névmások
Melléknevek: fokozása, hasonlító szerkezetek, ellentétpárok,
fosztóképzők
Témakörök
10. Személyes vonatkozások, család
a tanuló személy, életrajza, életének fontosabb állomásai,
fordulópontjai
családi élet, családi kapcsolatok, családi élet mindennapjai,
otthoni teendők
11. Ember és társadalom
Másik ember külső és belső jellemzése
Baráti kör
Ünnepek, családi ünnepek
Női és férfi szerepek
Öltözködés, divat
vásárlás, szolgáltatások (posta)
hasonlóságok és különbségek emberek között
12. Környezetünk
422
Az otthon, lakóhely és környéke: lakószoba, lakás, a ház
bemutatása
A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási
lehetőségek
A városi és vidéki élet összehasonlítása
Növények és állatok a környezetünkben
Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben
Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért?
13. Az iskola
Saját iskolájának bemutatása: sajátosságok pl: szakmai képzés,
tagozat
Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka
A nyelvtanulás, nyelvtudás szerepe, fontossága
Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok
14. A munka világa
Diákmunka, nyári munkavállalás
Pályaválasztás
Továbbtanulás vagy munkába állás
15. Életmód
Napirend, időbeosztás
Az egészséges életmód: helyes és helytelen táplálkozás, a
testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás.
Étkezési szokások a családban
Ételek, kedvenc ételek
Étkezés iskolai menzán, étteremben, gyorsétteremben
Gyakori betegségek, sérülések, balesetek
Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)
16. Szabadidő, művelődés, szórakozás
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik
Színház, mozi, koncert, kiállítás stb..
Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport
Olvasás, rádió, TV, videó, számítógép, internet
Kulturális események
17. Utazás, turizmus
A közlekedés eszközei, lehetőségei, tömegközlekedés
Nyaralás itthon, külföldön
Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése
Az egyéni és társas utazás előnyei és hátrányai
18. Tudomány és technika
Népszerű tudományok, ismeretterjesztés
Technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
423
Javasolt tankönyvek: Pacesetter- Pre-Intermediate -11. leckétől Az Intermediate 6.leckéjéig Enterprise – pre-intermediate, intermediate
Magyarics Péter: Angolfeladatsorok-középszint Tímár Eszter: Words,Words,Words-tematikus szókincsgyűjtemény
érettségizőknek,nyelvvizsgázóknak Moritson-S. Parker: Plus:Listening,speaking,writing:intermediate
Tananyagfelosztás: Ajánlott tankönyv: Pacesetter Pre-Intermediate UNIT 11 –Intermediate UNIT 5
Továbbhaladás feltételei
Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes:
Kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől
elkülöníteni,
Kb 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a
szövegösszefüggésből kikövetkeztetni,
Kb 200 szavas szövegben fontos információt megérteni,
Kb 200 szavas szövegben specifikus információt azonosítani,
Köznyelvi beszélgetés vagy monológikus szöveget anyanyelvén és angolul
összefoglalni.
Beszédkészség A tanuló legyen képes
Árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban
rendezett válaszokat adni,
Választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni,
eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni
Gondolatait megfelelő logikai sorrendben választékos mondatokban előadni
Megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni
Beszélgetésben részt venni
Társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni.
Olvasott szöveg értése
424
A tanuló legyen képes
Kb 250 szavas, szöveget elolvasni
Kb 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől
megkülönböztetni
Ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen
nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni
Kb 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni
Kb 250 szavas specifikus információt azonosítani
Kb 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelven és/vagy angolul
összefoglalni
Egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai, illetve irodalmi szöveget
anyanyelven és/vagy angolul összefoglalni.
Íráskészség A tanuló legyen képes
Kb 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló
szöveget írni
Gondolatait és érzelmeit érvekkel alátámasztott véleményét változatos
kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök
használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett
szövegben megfogalmazni
Különböző szövegfajtákat létrehozni
Változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni
Nyelvi előkészítő évfolyamra épülő szakközépiskola 11. évfolyam
Heti óraszám: 5 Évi óraszám: 185 Év eleji rendszerező ismétlés: kb. 10 óra Új anyag feldolgozása és gyakorlása: kb.150 óra Dolgozatírás, javítás, számonkérés: kb. 25 óra Általános fejlesztési követelmények:
A tanév végére célunk, hogy a B1 – B2 szintet érjék el a tanulók.
Követelmények:
425
- a tanév végére a tanulók legyenek képesek az angol nyelvet személyes,
oktatási, közéleti és magánéleti kontextusban megfelelően használni.
- A nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren a kedvező
attitűd és motiváció a nyelvtanulás, az angol nyelven beszélő emberek és
kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerésére.
- A megfelelő tanítási és tanulási stratégiák alkalmazásával és átadásával a
tanulók legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükön át önállóan
fenntartani, fejleszteni.
B1-B2
Megérti a fontosabb információkat olyan egyszerű, hétköznapi szövegekben,
amelyek ismert témákról szólnak, így gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a
munka, iskola és a szabadidő stb. területén. Elboldogulnak a legtöbb olyan
helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű,
folyamatos szöveget tud alkotni, olyan témában, amelyeket ismer, vagy
amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Le tudja írni tapasztalatait és
különböző eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá
vázlatosan meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.
Kommunikatív készségek
11. beszédértés (hallott szöveg értése)
Rövidebb, hétköznapi témájú beszélgetések, interjúk lényeges
információinak, alapvető kommunikációs szándékának megértése. Egy
hallott szövegből az adott helyzetben szükséges kulcs és
részletinformáció megértése. Az értési célnak megfelelő stratégiák
alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés).
12. beszédkészség
Kommunikációs szándék megvalósítása, megadott egyszerű, hétköznapi
helyzetekben és szerepekben. Egyértelmű, egyszerű és összefüggő
megnyilatkozás megadott ismerős témákról. A szintnek megfelelő
kommunikációs stratégiák alkalmazása.
13. szövegértés (olvasott szöveg értése)
Köznyelven íródott, a mindennapi élet témáival foglalkozó, gyakori
szövegfajták lényegének megértése. Egy szövegből az adott
helyzetben szükséges információ megértése, vélemény, érvelés
követése. Az értési célnak megfelelő olvasási stratégia alkalmazása
(globális, szelektív, részletes értés).
14. Íráskészség
426
Kommunikációs szándék megvalósítása a mindennapi életben általánosan
és gyakran használt szövegfajtákban. Egyértelmű, egyszerű összefüggő
szövegalkotás megadott, hétköznapi témákról
15. Egyéb készségek
A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, (stratégiák)
értékeléséhez szükséges készségek és technikák alkalmazása.
Követelmény szint: a B1 – B2 közötti szint elérése A B1 szinten megfogalmazott követelmények (szókincs, nyelvtani fogalomkörök, beszédszándékok, készségek) árnyaltabb, választékosabb készségszintű használata. Tartalom:
A tananyag felosztása három témakörre bontható
Beszédszándékok
Fogalomkörök (nyelvtan)
Témakörök
Beszédszándékok
Tanácsadás )You’d better…)
Nyelvi információk kérése, adása (How do you spell that? What does…
mean?)
Meghívás (Would jou like to come to my party? What about…?
Segítség felajánlása és elfogadása (Can I helpyou? St’s very kind of you.)
Figyelemfelhívás, megszólítás (Excuse me, Mr/Mrs/Miss/Ms, Sir, Madam)
Jókívánságok (Happy birthday, Have a nice time)
Útbaigazítás kérése, adása
Szándék, ígéret: (I will)
Modális jelentések kifejezése: kötelezettség: Have to (have got to)
Kötelezettség hiánya: (needn’t)
Tanácsadás, javaslattétel: Shall we go…? Why don’t you…? Íou’d better,
should, shouldn’t
Engedélykérés (Can I…? Could we…? May I…? What about…?
Udvarias kérés: Can I…? Could we…? May I…? Isit/would it be possible to…
Would/Do You mind…)
Beleegyezés: (All right)
Attitűdök egyszerű kifejezése:
- sajnálkozás: What a pity)
- együttérzés (Oh, dear, I am sorry to hear that…)
427
- aggódás (What’ s the matter? What’s wrong with you?)
- panaszkodás, dicséret
- pontosítás (I mean…)
- segítség nyújtás felajánlása: (Shall I…? Would you like me to…?)
Elfogadása, visszautasítása: (That is very kind of
you.
There is no need.)
Ok- okozat kifejezése
A dolgok osztályozása, körülírása: (sort of something like that)
Vélemények kifejtése, érvelés valami mellett vagy ellen: (I suppose, I
think, I dou’t think, that’s beside the point, How embarassing, What
weather)
Meghatározás körülírása, tárgyak, szituációk leírása.
Kívánságok kifejezése: (I wish, I could / If only I had known him, It’s time
/ it’s hich time you did it… I’d rather you cooked the dinner)
Egyetértés, ellentmondás kifejezése (So do I, Nor had I, But / Oh I do /
don’t)
Mások szavainak idézése
Rábeszélés
Magyarázatadás
Valószínűség, valószínűtlenség kifejezése határozókkal, segédigékkel
minden idősíkban (perhaps, might have been)
Fogalomkörök
Szóképzés, szóbokrok
Phrasal verbs
Kohéziós eszközök: kötőszavak (but, however…) névmások: (visszaható,
önálló birtokos)
Szenvedő szerkezet: minden igeidőben: egyszerű és folyamatos,
segédigékkel, a cselekvés végzőjének említésével, illetve elhagyásával)
Gerund: mondat alanya, tárgya, bizonyos igék után
Minőségek választékos kifejezése (so és such, a bit / Quite dangerous),
jelzők fokozása: (much more dangerous, a bit more dangerous, less
dangerous, the least dangerous) „minél… annál” (the more… the cleverer)
Logikai viszonyok: vonatkozói mellékmondatok és vonatkozó névmások
(who, which, that) valamint elhagyásuk.
Cél és okhatározói mellékmondatok, megengedő mellékmondatok,
Segédigék (can, be able to / must és hawe to / be allowed to, may / night,
should / ought to – jelen és múlt időben)
Függő beszéd: jelen és múlt idejű bevezető igékkel
428
Időbeli viszonyok: folyamatos, egyszerá, befejezett ideidők, to be going
to szerkezet / used to / would do…)
Utókérdés: Question tag (Íou live in Oxford, don’t you?
Műveltetés: szolgáltatás, rávesz, rákényszerít, előidéz, valamilyenné tesz
(have, make, get, let)
Mennyiségi viszonyok: százalékszámok, törtek
Jelen idejű melléknévi igeneves szerkezetek
Minőségek választékosabb kifejezése: alak, kiterjedés, anyag
(szókincsbővítés)
Homonim, homográf, homofon szavak
Igealakok a mondatban (to + infinitive, bare infinitive)
Feltételes mondatok: conditionals: 1, 2, 3
Szenvedő szerkezet: minden igeidőben, segédigékkel is , közvetett,
közvetlen tárggyal
Folyamatos igeidőkben nem szereplő igék
One / ones: főnév helyettesítő névmások
Melléknevek: fokozása, hasonlító szerkezetek, ellentétpárok,
fosztóképzők
Témakörök:
1. Személyes vonatkozások, család:
a család szerepe az egyén és a társadalom életében
családi munkamegosztás
szerepek a családban
generációk együttélése
2. ember és társadalom:
emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem,
házasság)
hasonlóságok és különbségek az emberek között
az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében
fogyasztói társadalom, reklámok
társadalmi viselkedési formák
öltözködés
3. tágabb környezetünk
különböző életmódok
szokások intézmények
vallások, nemzeti sajátosságok
429
4. iskola világa, nyelvtanulás
iskolarendszerek összehasonlítása
továbbtanulás
szakképzés
felsőoktatás
5. a munka világa
álláskeresés, munkahelyváltoztatás
munkanélküliség, átképzés
munka körülmények
illegális-, gyermekmunka
6. életmód: egészség és betegség
egészséges életmód: megfelelő táplálkozás és testedzés
stressz
egészségvédelem, betegségmegelőzés
káros szenvedélyek
7. szabadidő, művelődés
önművelés
sportolás, kedvenc sport
kultúrális események
olvasás, rádió, Tv, videó, számítógép, internet
művészet szerepe a mindennapokban
élsport, veszélyes sportok
média szerepe, hatásai
8. Teremészeti környezetünk
Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben, mit tehetünk
környezetünkért vagy a természet megóvásáért?
Környezeti katasztrófák, környezeti ártalmak
Lakóhely és környéke fejlődésének problémái
A természet és az ember harmóniája
9. utazás és turizmus
nyaralás itthon illetve külföldön
utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése
egyéni és társasutazás előnyei és hátrányai
idegenforgalom jelentősége
430
motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra
10. Tudomány és technika szerepe az életünkben
Számítógép
Ismeretterjesztés
A technikai eszközök a mindennapi életben
Tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása a
társadalomra, az emberiségre
Javasolt tankönyvek: Pacesetter-Pre –Intermediate Matrix: Pre-intermediate Virginia Evans – Jenny Dooley: Enterprise – pre- intermediate Ajánlott: Magyarics Péter: Angol feladatsorok-középszint Tímár Eszter: Words, words,words-tematikus szókincsgyűjtemény érettségizőknek, nyelvvizsgázóknak S.parker: Plus: Listening,Speaking, Writing:intermediate Tananyag felosztása: Pacesetter Intermediate: UNIT 7- UNIT 15 A tesztben elért teljesítményeket pontozzuk és százalékban fejezzük ki, ennek
alapján alakítjuk ki az osztályzatokat:
46-50= 5 (jeles) 40-45= 4 (jó)
33-39= 3 (közepes)
25-32 = 2 (elégséges)
0-24= 1 (elégtelen)
A továbbhaladás feltételei
Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes:
431
Kb. 250 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni,
Kb 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni,
Kb 250 szavas szövegben fontos információt megérteni, Kb 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani, Köznyelvi beszélgetés vagy monológikus szöveget anyanyelvén és angolul
összefoglalni.
Beszédkészség A tanuló legyen képes
Árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni,
Választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni
Gondolatait megfelelő logikai sorrendben választákos mondatokban előadni Megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni Beszélgetésben részt venni Társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni.
Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes
Kb 300 szavas, szöveget elolvasni Kb 300 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől
megkülönböztetni Ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen
nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni Kb 300 szavas szövegben fontos információt megtalálni Kb 300 szavas specifikus információt azonosítani Kb 300 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelven és/vagy angolul
összefoglalni Egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai, illetve irodalmi szöveget
anyanyelven és/vagy angolul összefoglalni. Íráskészség A tanuló legyen képes
Kb 250 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló szöveget írni
432
Gondolatait és érzelmeit érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni
Különböző szövegfajtákat létrehozni Változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni
Nyelvi előkészítőre épülő szakközépiskola 12. évfolyam
Heti óraszám: 5 Évi óraszám: 185 Év eleji rendszerező ismétlés: kb. 10 óra Új anyag feldolgozása és gyakorlása: kb.155 óra Dolgozatírás, javítás, számonkérés: kb. 20 óra Számonkérés: Írásban: szódolgozat
Feladatlap
Fogalmazás
Fordítás
Témakörökhöz tartozó projektek
Témazáró dolgozatok
Szóban: Önálló témakifejtés
Párbeszéd
Szituációs gyakorlat
Képleírás
Írásbeli dolgozat értékelése: ponthatárok-időtartam: 40 perc 46-50= 5 (jeles) 40-45= 4 (jó) 33-39= 3 (közepes) 25-32 = 2 (elégséges) 0-24=1 (elégtelen) Célok:
A tanulót képessé kell tenni arra, hogy nyelvi kifejezőeszköze korlátozott
volta és életkorából adódó tapasztalatlansága ellenére is minden
élethelyzetben ki tudja fejezni gondolatait, érzéseit, meg tudja fogalmazni
ítéleteit, illetve sikeres párbeszédet tudjon folytatni. El kell érni, hogy
433
huzamosabb ideig tartó kommunikációt ne zavarják jelentősebb félreértések,
az anyanyelvi beszélgetőtárs ne kényszerüljön többszöri
rákérdezésre,pontosításra vagy találgatásra, a beszélgetés egyes részeinél ne
érezze annyira fárasztónak vagy lehetetlennek, hogy a kapcsolatot
megszakítsa.
A tanév végére célunk, hogy a B2 szintet érjék el a tanulók és a jobb
képességű tanulók előre hozott emeltszintű érettségi vizsgát tegyenek.
Követelmények:
- a tanév végére a tanulók legyenek képesek az angol nyelvet személyes,
oktatási, közéleti és magánéleti kontextusban megfelelően használni.
- A nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren a kedvező
attitűd és motiváció a nyelvtanulás, az angol nyelven beszélő emberek és
kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerésére.
- A megfelelő tanítási és tanulási stratégiák alkalmazásával és átadásával a
tanulók legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükön át önállóan
fenntartani, fejleszteni.
Kommunikatív készségek
16. beszédértés (hallott szöveg értése)
Rövidebb, hétköznapi témájú beszélgetések, interjúk lényeges
információinak, alapvető kommunikációs szándékának megértése. Egy
hallott szövegből az adott helyzetben szükséges kulcs és
részletinformáció megértése. Az értési célnak megfelelő stratégiák
alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés).
17. beszédkészség
Kommunikációs szándék megvalósítása, megadott egyszerű, hétköznapi
helyzetekben és szerepekben. Egyértelmű, egyszerű és összefüggő
megnyilatkozás megadott ismerős témákról. A szintnek megfelelő
kommunikációs stratégiák alkalmazása.
18. szövegértés (olvasott szöveg értése)
Köznyelven íródott, a mindennapi élet témáival foglalkozó, gyakori
szövegfajták lényegének megértése. Egy szövegből az adott
helyzetben szükséges információ megértése, vélemény, érvelés
követése. Az értési célnak megfelelő olvasási stratégia alkalmazása
(globális, szelektív, részletes értés).
19. Íráskészség
434
Kommunikációs szándék megvalósítása a mindennapi életben általánosan
és gyakran használt szövegfajtákban. Egyértelmű, egyszerű összefüggő
szövegalkotás megadott, hétköznapi témákról
20. Egyéb készségek
A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, (stratégiák)
értékeléséhez szükséges készségek és technikák alkalmazása.
Tartalom
A tananyag felosztása három témakörre bontható:
Beszédszándékok
Fogalomkörök
Témakörök
Beszédszándékok
Az előző szintnél árnyaltabban választékosabban
Összefoglaló jellegű kérdések
Összefoglaló jellegű válaszadás
Bizonyosság, bizonytalanság fokának kifejezése
Valószínűség, valószínűtlenség fokának kifejezése
Feltételezés
Szükségesség
Beletörődés
Tanácsadás, javaslat, kívánság, óhajtás
Tiltás, utasítás
Figyelmeztetés, szidás, fenyegetés
Kételkedés, ellentmondás
Biztatás
Elutasítás
Érvelés, meggyőzés
Ígéret
Érzelmek, hangulatok kifejezése: bánat, aggódás, felháborodás,
megbántódás, csalódás, közömbösség, remény
Tanácsadás )You’d better…)
Nyelvi információk kérése, adása (How do íou spell that? What does…
mean?)
Meghívás (Would jou like to come to my party? What about…?
Segítség felajánlása és elfogadása (Can I helpyou? St’s very kind of you.)
Figyelemfelhívás, megszólítás (Excuse me, Mr/Mrs/Miss/Ms, Sir, Madam)
Jókívánságok (Happy birthday, Have a nice time)
435
Útbaigazítás kérése, adása
Szándék, ígéret: (I will)
Modális jelentések kifejezése: kötelezettség: Have to (have got to)
Kötelezettség hiánya: (needn’t)
Tanácsadás, javaslattétel: Shall we go…? Why don’t you…? Íou’d better,
should, shouldn’t
Engedélykérés (Can I…? Could we…? May I…? What about…?
Udvarias kérés: Can I…? Could we…? May I…? Isit/would it be possible to…
Would/Do You mind…)
Beleegyezés: (All right)
Attitűdök egyszerű kifejezése:
- sajnálkozás: What a pity)
- együttérzés (Oh, dear, I am sorry to hear that…)
- aggódás (What’ s the matter? What’s wrong with you?)
- panaszkodás, dicséret
- pontosítás (I mean…)
- segítség nyújtás felajánlása: (Shall I…? Would you like me to…?)
Elfogadása, visszautasítása: (That is very kind of
you.
There is no need.)
Ok- okozat kifejezése
A dolgok osztályozása, körülírása: (sort of something like that)
Vélemények kifejtése, érvelés valami mellett vagy ellen: (I suppose, I
think, I dou’t think, that’s beside the point, How embarassing, What
weather)
Meghatározás körülírása, tárgyak, szituációk leírása.
Kívánságok kifejezése: (I wish, I could / If only I had known him, It’s time
/ it’s hich time you did it… I’d rather you cooked the dinner)
Egyetértés, ellentmondás kifejezése (So do I, Nor had I, But / Oh I do /
don’t)
Mások szavainak idézése
Rábeszélés
Magyarázatadás
Valószínűség, valószínűtlenség kifejezése határozókkal, segédigékkel
minden idősíkban (perhaps, might have been)
Fogalomkörök
Az angol élőbeszéd, helyesírási szabályok
Szóalaktan
Segédigék
436
Igeidők: past perfect- simple és continuous, future perfect, future
perfect continuous
Conditional:III.
jövőidejűség kifejezése
Igenevek: infitive, gerund, participle
Határozók képzése és fokozása
Ritkábban használt elöljárószók
Szófajták szerepcseréje
indulatszók, szóképzés, szóösszetétel, szócsonkítás
Számnevek: osztó-, szorzó számnevek
Állítmányként használt melléknevek szórendje
Névmások: visszaható-, nyomatékosító-, vonatkozó-, kérdő névmások,
határozatlan-, általános névmások és determinánsok
Segédigék
Question-tag
Phrasal verbs
Mondattan: összetet mondatok: alá-, fölé rendelő, igeidő egyeztetés,
feltételes mód, infinitive, gerund, participle, egyenes és függő beszéd,
műveltetés és a tanult igeidők használata
Szóképzés, szóbokrok
Phrasal verbs
Kohéziós eszközök: kötőszavak (but, however…) névmások: (visszaható,
önálló birtokos)
Szenvedő szerkezet: minden igeidőben: egyszerű és folyamatos,
segédigékkel, a cselekvés végzőjének említésével, illetve elhagyásával)
Gerund: mondat alanya, tárgya, bizonyos igék után
Minőségek választékos kifejezése (so és such, a bit / Quite dangerous),
jelzők fokozása: (much more dangerous, a bit more dangerous, less
dangerous, the least dangerous) „minél… annál” (the more… the cleverer)
Logikai viszonyok: vonatkozói mellékmondatok és vonatkozó névmások
(who, which, that) valamint elhagyásuk.
Cél és okhatározói mellékmondatok, megengedő mellékmondatok,
Segédigék (can, be able to / must és hawe to / be allowed to, may / night,
should / ought to – jelen és múlt időben)
Függő beszéd: jelen és múlt idejű bevezető igékkel
Időbeli viszonyok: folyamatos, egyszerá, befejezett ideidők, to be going
to szerkezet / used to / would do…)
Utókérdés: Question tag (You live in Oxford, don’t you?
Műveltetés: szolgáltatás, rávesz, rákényszerít, előidéz, valamilyenné tesz
(have, make, get, let)
Mennyiségi viszonyok: százalékszámok, törtek
437
Jelen idejű melléknévi igeneves szerkezetek
Minőségek választékosabb kifejezése: alak, kiterjedés, anyag
(szókincsbővítés)
Homonim, homográf, homofon szavak
Igealakok a mondatban (to + infinitive, bare infinitive)
Feltételes mondatok: conditionals: 1, 2, 3
Szenvedő szerkezet: minden igeidőben, segédigékkel is , közvetett,
közvetlen tárggyal
Folyamatos igeidőkben nem szereplő igék
One / ones: főnév helyettesítő névmások
Melléknevek: fokozása, hasonlító szerkezetek, ellentétpárok,
fosztóképzők
Témakörök:
11. Személyes vonatkozások, család:
a család szerepe az egyén és a társadalom életében
családi munkamegosztás
szerepek a családban
generációk együttélése
12. ember és társadalom:
emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem,
házasság)
generációs problémák
a tizenévesek útkeresése, lázadás vagy alkalmazkodás
előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése
társadalmi –viszonyok, konfliktusok
hasonlóságok és különbségek az emberek között
az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében
fogyasztói társadalom, reklámok
társadalmi viselkedési formák
öltözködés
13. tágabb környezetünk
különböző életmódok
szokások intézmények
vallások, nemzeti sajátosságok
14. iskola világa, nyelvtanulás
438
iskolarendszerek összehasonlítása
továbbtanulás
szakképzés
felsőoktatás
az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok és
hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban
15. a munka világa
álláskeresés, munkahelyváltoztatás
munkanélküliség, átképzés
munka körülmények
illegális-, gyermekmunka
16. életmód: egészség és betegség
egészséges életmód: megfelelő táplálkozás és testedzés
stressz
egészségvédelem, betegségmegelőzés
káros szenvedélyek
17. szabadidő, művelődés
önművelés
sportolás, kedvenc sport
kultúrális események
olvasás, rádió, Tv, videó, számítógép, internet
művészet szerepe a mindennapokban
élsport, veszélyes sportok
média szerepe, hatásai
angolszász kulturális intézmények
18. Természeti környezetünk
Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben, mit tehetünk
környezetünkért vagy a természet megóvásáért?
Környezeti katasztrófák, környezeti ártalmak
Lakóhely és környéke fejlődésének problémái
A természet és az ember harmóniája
19. utazás és turizmus
nyaralás itthon illetve külföldön
439
utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése
egyéni és társasutazás előnyei és hátrányai
idegenforgalom jelentősége
motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra
20. Tudomány és technika szerepe az életünkben
Számítógép
Ismeretterjesztés
A technikai eszközök a mindennapi életben
Népszerű tudományok
Tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása a
társadalomra, az emberiségre
440
Javasolt tankönyvek:
Kathy Gude with Jayne Wildman: Matrix – upper intermediate
Unit 1 – 10
Virginia Evans – Jenny Dooley: Express Publishing: Enterprise – upper
intermediate
Magyarics Péter: Nemzeti Tankönyvkiadó: Angol feladatsorok – emeltszint
Magyarics Péter: Nemzeti Tankkönyvkiadó: Angol feladatsorok –
középszint
Besnyi Erika: Nemzeti Tankönyvkiadó: Angol szóbeli gyakorlatok –
Középszint
Hevesi – Pusztai: Nemzeti Tankönyvkiadó: Angol szóbeli gyakorlatok –
emeltszint
A továbbhaladás feltételei
Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes
kb. 300 szavas köznyelvi és publicisztikai szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni,
ebben a fontos információt megérteni, specifikus információt azonosítani, ismeretlen nyelvi elem jelentését
kikövetkeztetni, köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni, azt
anyanyelven és/vagy a célnyelven összefoglalni. Beszédkészség
A tanuló legyen képes
Árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban
rendezett válaszokat adni,
Választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni,
eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni
Gondolatait megfelelő logikai sorrendben választékos mondatokban előadni
Megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni
Beszélgetésben részt venni
Társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni.
441
Olvasott szöveg értése
A tanuló legyen képes
Kb 300 szavas, szöveget elolvasni
Kb 300 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől
megkülönböztetni
Ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen
nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni
Kb 300 szavas szövegben fontos információt megtalálni
Kb 300 szavas specifikus információt azonosítani
Kb 300 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelven és/vagy angolul
összefoglalni
Egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai, illetve irodalmi szöveget
anyanyelven és/vagy angolul összefoglalni.
Íráskészség
A tanuló legyen képes
Kb300 szavas, tényszerű információt közvetítő több bekezdésből álló
összefüggő szöveget írni
Gondolatait és érzelmeit érvekkel alátámasztott véleményét változatos
kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök
használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett
szövegben megfogalmazni
Különböző szövegfajtákat létrehozni
Az esszé írás főbb elemeit (vázlatírás, tételmondat, kohéziós eszközök
stb.) tudatosan használni
Változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni
B2 Európai küszöbszint követelményei:
Megérti a változatos, konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolat
menetét, követni tudja a hosszabb, összetettebb érveléseket is.
Folyamatos és természetes módon tud a célnyelven interakciót folytatni.
Világos és részletes szöveget tud létrehozni, különböző témákról.
Véleményét indokolni tudja, részletezni tudja a különböző lehetőségekből
adódó előnyöket és hátrányokat. Köznyelvi beszélgetés vagy monológikus
szöveget anyanyelvén és angolul összefoglalni.
Nyelvi előkészítő évfolyamra épülő szakközépiskola 13. évfolyam
Heti óraszám. 5
Évi óraszám: 160
442
Év eleji rendszerező ismétlés: kb. 10 óra
Új anyag feldolgozása és gyakorlása: kb 130
Dolgozatjavítás és számonkérés: 20 óra
Célkitűzések és feladatok:
A 13. évfolyamon az angol nyelvtanítás célja: a kommunikatív nyelvi kompetenciák,
vagyis az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességek készségszintű
használata a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás, ás írás) keresztül
közvetlen célja, hogy az ezen az évfolyamon tanuló diákok az intenzív
nyelvtanulási keretek között olyan használható nyelvtudáshoz jussanak, amelynek
birtokában tanulmányaik végén sikerrel tehetnek emeltszintű nyelvi érettségi
vizsgát.
A 13. évfolyam végére a tanulóknak el kell érniük az Európai Tanács skáláján
meghatározott B2 szintet
Általános követelmények:
B2 Meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek fő
gondolatmenetét, beleértve ebbe a szakterületének megfelelő szakmai
beszélgetéseket is. Olyan szintű normális interakcióra képes anyanyelvű
beszélővel, folyamatosan és spontán módon, hogy az egyik félnek sem
megterhelő. Világos, részletes szövegeket tud alkotni különböző témákról, és
képes kifejteni a véleményét valamilyen témáról úgy, hogy részletezni tudja a
különböző lehetőségekből adódódó előnyöket és hátrányokat.
Megérti a változatos, konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolat menetét,
követni tudja a hosszabb, összetettebb érveléseket is. Folyamatos és
természetes módon tud a célnyelven interakciót folytatni. Világos és részletes
szöveget tud létrehozni, különböző témákról. Véleményét indokolni tudja,
részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat.
Köznyelvi beszélgetés vagy monológikus szöveget anyanyelvén és angolul
összefoglalni.
Olvasásértés
A tanuló legyen képes:
Felolvasni normál tempóban kifejező olvasással (folyékonyan, helyes
kiejtéssel és intonációval) jelenkori, ismeretlen szöveget is
443
Értelmező olvasással (néma olvasás mellett) 1-2 oldalas közepesen nehéz
szöveg lényegi kiemelésre
Felismerni nehézség nélkül bármely szövegkörnyezetben is a tanult,
bonyolultabb nyelvtani elemeket
Újságok, folyóiratok általános témájú, könnyebb ismeretterjesztő cikkek
globális megértésére és tudja az olvasottakat értelmezni
Szótár segítségével értelmezni nehéz szöveget is
Az egynyelvű szótár használatára
Különböző stílusrétegekben tartozó szövegek megértésére és azokat
pontosan tudja értelmezni
Beszédértés
A tanuló legyen képes
Megérteni nehézség nélkül, a köznyelv normáit követő, akár anyanyelvi
beszélőt személyes kommunikációban
Figyelemmel követni egy bármilyen témájú előadást, az információkat
abból kiszűrni, és ha kell akár le is jegyzetelni.
Megérteni egy hosszabb (15-20 perces), mint tartalmilag, mind
nyelvileg igényes előadást.
Globális megérteni hang és videó felvételeket.
Megérteni autentikus filmeket és tévé műsorokat. Ha normális nyelvi
tempóban beszélnek, megérti a nem standard nyelvi fordulatokat is.
Megkülönbözteti a nyelvi regisztereket.
Hallás után akár önállóan ismereteket szerezni
Beszédkészség
A tanuló legyen képes
Részletes, kb 3-5 percig, tartó, összefüggő bemutatást adni az
érdeklődési területéhez tartozó témák széles körébe,
Világosan kifejteni és kiegészíteni érveit, kiállni véleménye mellett, és
azt megfelelő példákkal alátámasztani,
Elmagyarázni véleményét az adott témakörben a különböző lehetőségek
előnyeit és hátrányait bemutatva
Érvekkel alátámasztott okfejtést előadni,
Közérdekű bejelentést tenni a legáltalánosabb témakörben olyan fokú
közérthetőséggel, folyékony nyelvhasználattal és spontaneitással,
444
amely a hallgatóság körében nem okoz feszültséget vagy
kényelmetlenséget,
Világos jól előkészített 10-20 perces előadást tartani a nyilvánosság
elött, megfelelően kifejtve támogató vagy ellenző véleményét bizonyos
témakörökben és megfelelő módon ismertetni a különféle megoldási
lehetőségek előnyeit és hátrányait
Íráskészség
A tanuló legyen képes
Kb350 – 400 szavas, tényszerű információt közvetítő több
bekezdésből álló összefüggő szöveget írni
Gondolatait és érzelmeit érvekkel alátámasztott véleményét változatos
kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök
használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett
szövegben megfogalmazni
Különböző szövegfajtákat létrehozni
Az esszé írás főbb elemeit (vázlatírás, tételmondat, kohéziós eszközök
stb.) tudatosan használni
Gondolatait, változatos kifejezésekkel, a megfelelő nyelvi eszközök
használatával nyelvi hiba nélkül megfogalmazni.
A fent említett kritériumokat a következő szövegtípusokban
megvalósítani: leírás, jellemzés, elbeszélés, érvelés, értékelés,
tömörítés
Tartalom
A tananyag felosztása három témakörre bontható:
Beszédszándékok
Fogalomkörök
Témakörök
Beszédszándékok
Az előző szintnél árnyaltabban választékosabban
Összefoglaló jellegű kérdések
Összefoglaló jellegű válaszadás
Bizonyosság, bizonytalanság fokának kifejezése
Valószínűség, valószínűtlenség fokának kifejezése
Feltételezés
Szükségesség
Beletörődés
445
Tanácsadás, javaslat, kívánság, óhajtás
Tiltás, utasítás
Figyelmeztetés, szidás, fenyegetés
Kételkedés, ellentmondás
Biztatás
Elutasítás
Érvelés, meggyőzés
Ígéret
Érzelmek, hangulatok kifejezése: bánat, aggódás, felháborodás,
megbántódás, csalódás, közömbösség, remény
Tanácsadás )You’d better…)
Nyelvi információk kérése, adása (How do íou spell that? What does…
mean?)
Meghívás (Would jou like to come to my party? What about…?
Segítség felajánlása és elfogadása (Can I helpyou? St’s very kind of you.)
Figyelemfelhívás, megszólítás (Excuse me, Mr/Mrs/Miss/Ms, Sir, Madam)
Jókívánságok (Happy birthday, Have a nice time)
Útbaigazítás kérése, adása
Szándék, ígéret: (I will)
Modális jelentések kifejezése: kötelezettség: Have to (have got to)
Kötelezettség hiánya: (needn’t)
Tanácsadás, javaslattétel: Shall we go…? Why don’t you…? Íou’d better,
should, shouldn’t
Engedélykérés (Can I…? Could we…? May I…? What about…?
Udvarias kérés: Can I…? Could we…? May I…? Isit/would it be possible to…
Would/Do You mind…)
Beleegyezés: (All right)
Attitűdök egyszerű kifejezése:
- sajnálkozás: What a pity)
- együttérzés (Oh, dear, I am sorry to hear that…)
- aggódás (What’ s the matter? What’s wrong with you?)
- panaszkodás, dicséret
- pontosítás (I mean…)
- segítség nyújtás felajánlása: (Shall I…? Would you like me to…?)
Elfogadása, visszautasítása: (That is very kind of
you.
There is no need.)
Ok- okozat kifejezése
A dolgok osztályozása, körülírása: (sort of something like that)
446
Vélemények kifejtése, érvelés valami mellett vagy ellen: (I suppose, I
think, I dou’t think, that’s beside the point, How embarassing, What
weather)
Meghatározás körülírása, tárgyak, szituációk leírása.
Kívánságok kifejezése: (I wish, I could / If only I had known him, It’s time
/ it’s hich time you did it… I’d rather you cooked the dinner)
Egyetértés, ellentmondás kifejezése (So do I, Nor had I, But / Oh I do /
don’t)
Mások szavainak idézése
Rábeszélés
Magyarázatadás
Valószínűség, valószínűtlenség kifejezése határozókkal, segédigékkel
minden idősíkban (perhaps, might have been)
Fogalomkörök
Az angol élőbeszéd, helyesírási szabályok
Szóalaktan
Segédigék
Igeidők: past perfect- simple és continuous, future perfect, future
perfect continuous
Conditional:III.
jövőidejűség kifejezése
Igenevek: infitive, gerund, participle
Határozók képzése és fokozása
Ritkábban használt elöljárószók
Szófajták szerepcseréje
indulatszók, szóképzés, szóösszetétel, szócsonkítás
Számnevek: osztó-, szorzó számnevek
Állítmányként használt melléknevek szórendje
Névmások: visszaható-, nyomatékosító-, vonatkozó-, kérdő névmások,
határozatlan-, általános névmások és determinánsok
Segédigék
Question-tag
Phrasal verbs
Mondattan: összetet mondatok: alá-, fölé rendelő, igeidő egyeztetés,
feltételes mód, infinitive, gerund, participle, egyenes és függő beszéd,
műveltetés és a tanult igeidők használata
Szóképzés, szóbokrok
Phrasal verbs
447
Kohéziós eszközök: kötőszavak (but, however…) névmások: (visszaható,
önálló birtokos)
Szenvedő szerkezet: minden igeidőben: egyszerű és folyamatos,
segédigékkel, a cselekvés végzőjének említésével, illetve elhagyásával)
Gerund: mondat alanya, tárgya, bizonyos igék után
Minőségek választékos kifejezése (so és such, a bit / Quite dangerous),
jelzők fokozása: (much more dangerous, a bit more dangerous, less
dangerous, the least dangerous) „minél… annál” (the more… the cleverer)
Logikai viszonyok: vonatkozói mellékmondatok és vonatkozó névmások
(who, which, that) valamint elhagyásuk.
Cél és okhatározói mellékmondatok, megengedő mellékmondatok,
Segédigék (can, be able to / must és hawe to / be allowed to, may / night,
should / ought to – jelen és múlt időben)
Függő beszéd: jelen és múlt idejű bevezető igékkel
Időbeli viszonyok: folyamatos, egyszerá, befejezett ideidők, to be going
to szerkezet / used to / would do…)
Utókérdés: Question tag (You live in Oxford, don’t you?
Műveltetés: szolgáltatás, rávesz, rákényszerít, előidéz, valamilyenné tesz
(have, make, get, let)
Mennyiségi viszonyok: százalékszámok, törtek
Jelen idejű melléknévi igeneves szerkezetek
Minőségek választékosabb kifejezése: alak, kiterjedés, anyag
(szókincsbővítés)
Homonim, homográf, homofon szavak
Igealakok a mondatban (to + infinitive, bare infinitive)
Feltételes mondatok: conditionals: 1, 2, 3
Szenvedő szerkezet: minden igeidőben, segédigékkel is , közvetett,
közvetlen tárggyal
Folyamatos igeidőkben nem szereplő igék
One / ones: főnév helyettesítő névmások
Melléknevek: fokozása, hasonlító szerkezetek, ellentétpárok,
fosztóképzők
Témakörök:
21. Személyes vonatkozások, család:
a család szerepe az egyén és a társadalom életében
családi munkamegosztás
szerepek a családban
generációk együttélése
448
22. ember és társadalom:
emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem,
házasság)
generációs problémák
a tizenévesek útkeresése, lázadás vagy alkalmazkodás
előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése
társadalmi –viszonyok, konfliktusok
hasonlóságok és különbségek az emberek között
az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében
fogyasztói társadalom, reklámok
társadalmi viselkedési formák
öltözködés, mint a társadalmi hova tartozás kifejezése
23. tágabb környezetünk
különböző életmódok
szokások intézmények
vallások, nemzeti sajátosságok
24. iskola világa, nyelvtanulás
iskolarendszerek összehasonlítása
továbbtanulás
szakképzés
felsőoktatás
25. a munka világa
álláskeresés, munkahelyváltoztatás
munkanélküliség, átképzés
munka körülmények
illegális-, gyermekmunka
26. életmód: egészség és betegség
egészséges életmód: megfelelő táplálkozás és testedzés
stressz
egészségvédelem, betegségmegelőzés
káros szenvedélyek, szenvedélybetegségek
alternatív gyógymódok
tömegsport és versenysportok
veszélyes sportok
doppingszerek „előnyös” és káros hatása a teljesítményre
27. szabadidő, művelődés
449
önművelés
sportolás, kedvenc sport
kultúrális események
olvasás, rádió, Tv, videó, számítógép, internet
művészet szerepe a mindennapokban*
élsport, veszélyes sportok*
média szerepe, hatásai*
angolszász kulturális intézmények
28. Természeti környezetünk
Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben, mit tehetünk
környezetünkért vagy a természet megóvásáért?
Környezeti katasztrófák, környezeti ártalmak, környezetrombolás
Környezeti ártalmak a Föld tájain
Újrahasznosítás
Globális felmelegedés
Új energia források
Lakóhely és környéke fejlődésének problémái
A természet és az ember harmóniája
A Környezet védelem lehetőségei és problémái
29. utazás és turizmus
nyaralás itthon illetve külföldön
utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése
egyéni és társasutazás előnyei és hátrányai
idegenforgalom jelentősége
motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra
utazási lehetőségek az uniós országokon belül
kulturális és üzleti célú turizmus
30. Tudomány és technika szerepe az életünkben
Számítógép
Ismeretterjesztés
A technikai eszközök a mindennapi életben
Népszerű tudományok
Tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása a
társadalomra, az emberiségre
Tudosók élete, felfedezésük jelentősége az emberiség fejlődésére
Földrajzi felfedezések
450
A vizsgára bocsátás feltétele: a tanuló ismeretei az adott témakörökben
mélyüljenek el és rendeződjenek egységgé.
A 13. tanév végén is választhat a tanuló a középszintű ill.
emeltszintű érettségi között.
Az emeltszintű érettségi vizsga követelményei:
Témakörök
A tanuló minimális szókincse az emeltszintű témakörökben kb. 3300 aktív
és 800 passzív szókincsből álljon.
A tanuló legyen képes megérteni elvont témájú, általánosabb jellegű,
mindennapi tapasztalataihoz nem feltétlenül közel álló szövegeket.
Legyen képes a különböző témaköröket feldolgozni, aktualizálni, önmagára
és környezetére vonatkoztatni.
Rendelkezzék ismeretekkel az angolszász országok mindennapi életéről, az
életkörülményekről, a társadalmi érintkezés szokásairól, az alapvető
értékekről és ünnepekről.
A tanuló legyen képes olyan szépirodalmi szövegek megértésére, amelyek
témájúknál, nyelvi megforméáltséguknál fogvaszéles olvasó réteg számára
hozzáférhetőek.
Tudja az irodalmi műveket értékelni, lényegüket összefoglalni.
Beszédszándék
Legyen képes a szövegkörnyezetből ismeretlen nyelvi elemekre
következtetni.
Tudjon körülírást és elkerülési stratégiát alkalmazni.
Legyen képes váratlan helyzetekben is az angol nyelvű kommunikációra.
A tanuló legyen képes egy szövegben nyíltan és burkoltan megjelenő
szándékokat, véleményeket értelmezni, érveket és ellenérveket, tényeket
és véleményeket elkülöníteni.
Legyen képes a mindennapi tapasztalati világától távolabb eső,
általánosabb, összetettebb témákban magát árnyaltan kifejezni,
beszélgetést folytatni, álláspontját, véleményét szabatosan, összefüggően
kifejteni.
Nyelvtani fogalomkörök
451
A tanuló legyen képes a hosszabb, nyelvileg bonyolultabb közlésformák
megértésére.
Legyen képes a szintjének megfelelő a szövegfajtákban előforduló, a
köznyelvi szinten ritkán használt struktúrák felismerésére.
Legyen képes az alapvető nyelvtani szerkezetek biztos és árnyalt
használatára.
A középszintű érettségi vizsga követelményei:
Témakörök
A tanuló minimális szókincse az adott témakörökben kb. 3000 aktív és 800
passzív kifejezésből álljon.
Értse meg a tananyag és a mindennapi élet szövegeit globálisan és
részletesen is, ha annak ismeretlen szavai kikövetkeztethető.
Alkalmazza az angol nyelv kifejezéseit.
Legyen képes egy szöveg kulcsszavait kiemelni, lejegyzetelni.
Tudjon képről asszociálni, képeket összehasonlítani.
Legyen képes a széles olvasóközönségnek szóló, választékos köznyelven
íródott változatos típusú szövegeket mindhárom alapvető módon (globális,
szelektív, részletes) olvasni, megérteni és értelmezni.
Tudjon adott témában hosszabb irányított fogalmazást írni.
Idegen nyelv ismerete járuljon hozzá egyénisége kibontakozásához,
személyisége fejlődéséhez
Rendelkezzék az angolszász országokra vonatkozó legfontosabb földrajzi,
történelmi, gazdasági, kultúrtörténeti és politikai ismeretekkel.
A tanuló tudjon rövid tájékoztatást adni a célnyelvi országokról.
Ismerjen meg rövidebb irodalmi műveket eredeti formában.
Beszédszándékok
A tanuló tudjon az adott témakörökben, szituációkban hosszabb
beszélgetést folytatni, véleményt alkotni, érvelni, vitatkozni az
angolnyelvre jellemző fordulatok felhasználásával.
Tudjon beszédszándékokat kifejezni és azokra reagálni.
Legyen képes a mindennapi rutin feladatait megoldani.
Idegen nyelvű kommunikációjának váljon részévé az egyéb műveltségi
területekhez kapcsolódó többi készség és ismeret is.
Fogalomkörök
452
A tanuló fejezze ki magát pontosan, egyszerű világos stílusban és tartsa
be a nyelvhelyesség szabályait.
Legyen képes az alapvető nyelvtani szerkezetek nyelvileg elfogadható,
azaz a megértést nem akadályozó használatára.
Legyen képes különféle segédeszközöket önállóan használni.
Részletes vizsgakövetelmények a közép- és emeltszintű érettségi
vizsgán
I. KÉSZSÉGEK
1. Olvasott szöveg értése
A vizsgázó képes az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák
alkalmazásával a szövegben
A2
- a lényeget (a szöveg célját megérteni,
- eseménysorokat követni,
- kulccsinformációkat megérteni
B1
- a gondolatmenet lényegét megérteni
- véleményeket, érvelést nagy vonatkozásban követni
- egyes részinformációkat kiszűrni
B2
- a gondolatmenetet követni,
- véleményeket, érvelést követni
- az információkat megfelelő részletességgel megérteni
- a szerző álláspontjára következtetni,
- a szerző, illetve a szereplők érzéseire, érzelmeire következtetni
2. Nyelvhelyesség
A vizsgázó képes
A2
- az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek
felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondat- és
szövegszinten.
453
B1
- Gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek
felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.
B2
- változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek
felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.
3. Hallott szöveg értése
A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve feladatnak megfelelő stratégiák
alkalmazásával a szöveg
A2
- témáját felismerni,
- lényegét megérteni,
- kulcsfontosságú szavait megérteni
- legalapvetőbb adatszerű információt kiszűrni
B1
- gondolatmenetét nagy vonalakban követni
- egyes tényszerű részinformációkat megérteni
B2
- gondolatmenetét részleteiben is követni
- megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni az egyes
beszélők álláspontjára
- megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni a beszélők
érzelmére egy egymáshoz való viszonyára.
4. Íráskészség
A vizsgázó képes
- a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani
- a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni.
A2
- a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos
témákról írni
- az adott témáról egyszerű kifejezéseket használva írni
454
- egyszerű mondatokból álló rövid, összefüggő szöveget írni
a szöveg mondatai között lévő alapvető logikai kapcsolatokat egyszerű nyelvi
eszközökkel kifejezni
néhány egyszerű szerkezetet és alapvető helyesírási szabályt úgy használni,
hogy a hibák ellenére érthető legyen a mondanivaló
B1
- ismert, köznapi témákról írni és véleményét megfogalmazni
- meglévő szókincsét változatosan használni,
- a szöveget megfelelően felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok
kifejezését szolgáló nyelvi eszközöket alkalmazni,
- a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való
viszonyának megfelelő stílust és hangnemet választani
- az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő
írásművet létrehozni
- egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a
helyesírási szabályokat általában biztonsággal alkalmazni
- a megadott témákat általános nézőpontból is tárgyalni
B2
- álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerezetten
kifejteni
- nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával
összefüggő, megfelelően tagolt logikusan felépített szöveget
létrehozni
- a nyelvtani struktúrákat valamint a helyesírás szabályait
rendszerszerű hibák nélkül nagy biztonsággal alkalmazni
5. Beszédkészség
A vizsgázó képes:
- a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak
megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani
- a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni
- a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően,
hatékonyan alkalmazni
A2
- saját magáról és közvetlen környezetéről egyszerű, begyakorolt
nyelvi eszközökkel röviden és többnyire érthetően nyilatkozni
455
- egyszerű begyakorolt beszélgetésekben részt venni
- kiszámítható, mindennapi helyzetekben rutin feladatokat
megoldani (pl. vásárlás)
- érezhető akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója
ellenére többnyire érthetően beszélni.
B1
- az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan
használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszerűen
kifejezni
- ismerős témáról folyó társalgásban részt venni
- kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő
feladatokat megoldani
- viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni
élményeiről, érzéseiről
- érezhető akcentusa és esetleg lassú tempója ellenére érthetően
beszélni
B2
- folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet
- gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni
- folyamatosan és természetesen részt venni a különböző témájú
társalgásokban
- bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat is
sikeresen megoldani
- elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni
- enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel
és normál beszédtempóban beszélni.
Ajánlott tankönyvek:
1 Derek Strange és Diane Hall: Oxford: Pacesetter – elementary, pre-
intermediate, intermediate
2 Kathy Gude and Joyne Wildman: Oxford: Matrix foundation – pre-
intermediate, intermediate és upper intermediate
3 E. Moutson – S. Parker: MM Publication: Plus – beginner, elementary,
pre-intermediate, intermediate és upper- intermediate + First Certificate
4 Virginia Evans – Jenny Dooley: Express Publishing: Enterprise –
elementary, pre-intermediate, intermediate, upper-intermediate
5 Bukta Katalin – Gróf Szilvia – Sulyok Andrea: Maxim Kiadó: 7
próbaérettségi angol nyelv - közápszint
456
Fekete Mónika és Kalló Ágnes: Maxim Kiadó: Angol érettségi
tesztfeladatok – emeltszint
Magyarics Péter: Nemzeti Tankönyvkiadó: Angol feladatsorok – emeltszint
Magyarics Péter: Nemzeti Tankkönyvkiadó: Angol feladatsorok –
középszint
Besnyi Erika: Nemzeti Tankönyvkiadó: Angol szóbeli gyakorlatok –
Középszint
Hevesi – Pusztai: Nemzeti Tankönyvkiadó: Angol szóbeli gyakorlatok –
emeltszint
James Gault: Oxford: New Headway: Talking points – témakörök és
gyakorlatok a szóbeli vizsgára
Tímár Eszter: Nemzeti Tankönyvkiadó: Words, words, words – Tematikus
angol szókincsgyűjtemény érettségizőknek és nyelvvizsgázóknak
Ábrahám Károlyné – Halápi Magdolna – Helen Q Mitchell: MM publication:
18+4 mintafeladatok az angol szóbeli érettségihez
Ábrahám Károlyné – Halápi Magdolna: MM Publication: Matura Plus –
Középszint A2-B
Jilly Viktor – Nagy Ildikó: Nemzeti Tankönyvkiadó: Last Minute English –
próbavizsgák a képernyőn, gyakorlatokkal, középszint szóbeli,+ DVD
Liz and John Soars: Oxford University Press: New Headway English
Course – intermediate
Dinos Demetrades: Oxford: Information Technology – Workshop
Philip Kerr: Macmillan: Straightforward –elementary, pre-intermediate,
intermediate
Luke Prodromone: Macmillan - Heineman: First Certificate –Star
H. Q. Mitchell – J. Scott: MM Publication: Channel your English –
elementary, pre.intermediate, intermediate és upper-intermediate
Oxford: New Headway gyakorló tesztek – felkészülés a középszintű
érettségire
Oxford egynyelvű szótárak
Fekete Mónika – Kalló Ágnes …: Angol érettségi tesztfeladatok - emelt
szint: Karinthy Frigyes Gimnázium Kiadó
Nyelvi játékok:
Gedeon Éva-N.Tóth Zsuzsa-Rádai Péter: 165 ötlet nyelvtanárok számára
(Nemzeti Tankönyvkiadó)
W.R.Lee: Language Teaching with Games and Contests (Oxford Universití
Press = OUP)
Andrew Wright: 1000 Pictures for Teachers to Copi (Collins ELT and
Addison-Wesley Publication Companí)
Szókincsfejlesztő gyakorlatok
Michael McCarthí, Felicití O’Dell: Englich Vocabulary in Use (CUP)
457
Jeke Allsop: Phrasal Verbs (Penguin English)
B.J. Thomas: Intermediate Vocabularí (Longman)
Kommunikációs gyakorlatok:
David Hover: Think Twice – Communication activities for beginner to
intermediate students (OUP)
Peter Viney and Karen Viney: handshake – A course in cokkunication (OUP)
Jank C.Richards: Changes – English for international communications (CUP)
Nyelvtani gyakorlatok
Raymond Murphy: Basic Gramimar in Use (CUP)
Raymond Murplhy: Grammar in Use (CUP)
John Eastwood, Ronald Mackin: A Basic English Grammar with Excrcises
(OUP)
Lin Longheed: The Great Preposition Mystery – Grammar review for
intermediate/advanced students of EFL (Englisch Teaching Division,
Washington D.C.)
Országismeret
Illés Éva, Vera Sheridan: Surviving in Britain (Nemzeti Tankönyvkiadó)
Susan Sheerin, Jonathan Seath, Gillian White: Spotlight on Britain (OUP)
458
9-12. évfolyam
Heti óraszám: 3-3-4-4
Heti óraszám emelt szinten 3-3-5-5
Az angol nyelv tanterve azoknak a tanulóknak készült, akik a NAT előírásainak
megfelelően a 4. évfolyamon elkezdték az angol nyelv tanulását és azt nálunk a T.
M. Középiskolában valamelyik szakközépiskolai osztályában folytatják.
Mivel az általános iskolából különböző képességű tanulók érkeznek hozzánk,
ezért a tanterv az un, kompenzálva fejlesztő nyelvoktatáshoz ad keretet.
A tanterv megvalósításához az alábbi feltételek szükségesek:
négy éven keresztül heti négy óra
csoportbontás
felsőfokú végzettségű angol nyelvtanár
szaktanterem
A tantárgy általános fejlesztési céljai
Az angolnyelv tanításának célja a NAT-ban foglaltakkal összehangolva, hogy a
tanuló:
a négy nyelvi alapkészség megfelelő szintű elsajátításával az angol nyelvet
kommunikációs helyzetekben eszközként tudja használni
a tanulás folyamán egyre árnyaltabban fejezze ki magát
az angol anyanyelvűekkel ill. az angol nyelvet második v. idegen nyelvként
beszélőkkel tudjon emberi kapcsolatokat létesíteni, hétköznapi, hivatalos
ill. szakmai témákról beszélni.
Ismerje meg az angolnyelvterületeket, az ott élő embereket, népeket, e
népek kultúráját, civilizációját és a tanulóban ébredjen érdeklődés és
bizalom ezen népek és kultúrájuk iránt.
Tanulja meg elfogadni és értékelni a másságot és ezáltal önmaga is,
gazdagodjon.
Nyelvismerete tegye számára lehetővé, hogy bekapcsolódhasson a
nemzetközi gazdasági, kulturális és tudományos élete
Sajátítsa el a tudatos és hatékony nyelvtanulás módszereit és kézségeit.
Az angol nyelv tanulása során kifejlődő alapkészségek tegyék lehetővé
számára nyelvtudásának tovább fejlesztését ill. más idegen nyelv
elsajátítását
Idegen nyelv tanulása járuljon hozzá anyanyelvi kultúrájának és
kommunikációs fejlődéséhez
459
Személyisége az idegen nyelven, való önkifejezésen által gazdagodjon,
önbizalma erősödjön
Nyelvtudása segítségével magyarként Európa polgára lehessen.
Az angol nyelv tanulása közben mozgósítsa más műveltségi területeken
megszerzett ismereteit.
A középszintű angol nyelvtanítás célja, hogy a tanulók olyan képességekre,
készségekre és ismeretekre tegyenek szert, hogy a negyedik év végén
sikeres középszintű érettségi vizsgát tehessenek
Az emeltszintű angol nyelvtanítás célja, hogy a legjobbak emelt szintű
érettségi vizsgát tehessenek.
A műveltségi területek közös követelményei
A NAT-ban megfogalmazott műveltségi területek közös követelményei a
tantervben az alábbi helyeken jelennek meg:
Hon- és népismeret: valamennyi évfolyamon az egyes témakörökben
Kacsolódás Európához és a nagyvilághoz: valamennyi évfolyamon az
egyes témakörökben
Környezeti nevelés: valamennyi évfolyamon az egyes témakörökben
Kommunikációs kultúra: valamennyi évfolyamon a tanterv fő
követelménye
Testi és lelki egészség: valamennyi évfolyamon az egyes témakörökben
Tanulás: valamennyi évfolyamon az egyes témakörökben
Pályaorientáció: 11. és a 12. évfolyamon az egyes témakörökben
Ajánlott módszerek
Egyéni munka
Partner munka
Kiscsoportos munka
Frontális munka
Projekt munka
Szerepjáték, szimultációs helyzetek
Nyelvi játékok
Memoriterek
Énekek, mondókák, nyelvtörők
További ajánlott módszerek az értékelési módoknál találhatók. A tananyag
feldolgozása során fontos szerepet játszik a tanulók motiválása, minták
megadása, és a megoldások megbeszélése
460
Értékelési módok
Fontos, hogy a tanulók fejlődését és haladását a követelmények elérésében
mind szóban, mind írásban folyamatosan ellenőrizzük és értékeljük. A
tanulóknak legyen módjuk minél többször számot adni ismereteikről, valamint
mind a négy nyelvi alapkészség területén elért haladásukról. A folyamatosság
mellett hasonlóan fontos a fokozatosság. Az ellenőrzés és az értékelés során
alkalmazott módszerek és feladattípusok a tanulók számára legyenek
ismertek, begyakoroltak és fokozatosan nehezedjenek a tanulók
előrehaladásának megfelelően. Az értékelésnek mindenkor segítő
szándékúnak kell lennie.
Ellenőrizni és értékelni kell:
A nyelvi ismeretek szintjét (szókincs és nyelvtan)
Kommunikációs készségek szintjét ( beszédértés, beszédkészség, írott
szövegértés, írás készség szintjét
A négy nyelvi alapkészség fejlődését és szintjét
A passzív készségek (beszédértés és írott szövegértés) területén ellenőrizni
kell:
Globális szövegértést
Szövegértés mélységét
A speciális ( keresett, ill. szükséges) információk megértését
Az aktív készségek (beszédkészség és írás készség) területén
A szókincs és a nyelvi struktúrák gazdagságát
A szituációnak illetve a feladatnak megfelelő formát és tartalmat
A nyelvhelyességet és az önkorrekciót
A helyes hangsúlyt és az intonációt (csak a beszédkésségnél)
A helyesírást (csak az íráskészségnél)
Törekedni kell a nyelvhelyességre és hasonlóan fontos, hogy a tanulókban
fejlesszük az önkorrekció képességét, de legalább ilyen lényeges, hogy a
tanulók bátran merjenek beszélni, kommunikálni angolul. A nyelvhelyesség
csak a nyelvtani ismeretek ellenőrzésénél lehet kizárólagos szempont.
Az értékelés fajtái:
- Diagnosztikus (helyzetfelmérő) értékelés
461
- Formatív (segítő) értékelés
- Lezáró (minősítő) értékelés
Számonkérés: Írásban: szódolgozat
Feladatlap
Fogalmazás
Fordítás
Témakörökhöz tartozó projektek
Témazáró dolgozatok
Szóban: Önálló témakifejtés
Párbeszéd
Szituációs gyakorlat
Képleírás
A tesztben elért teljesítményeket pontozzuk és százalékban fejezzük ki, ennek
alapján alakítjuk ki az osztályzatokat:
0-49 % elégtelen
50-62 % elégséges
63-75 % közepes
76-88 % jó
89-100 % jeles
Ajánlott tankönyvek, taneszközök:
9.évfolyamon: Virginia Evans and Jenny Dooley: Enterprise – Elementary.
Students’ book, Workbook, Grammar, Test booklet
10.évfolyamon: Virginia Evans and Jenny Dooley: Enterprise – Pre-Intermediate,
Students’ book, Workbook, Grammar, Test booklet
11.évfolyamon: Virginia Evans and Jenny Dooley: Enterprise – Pre-Intermediate,
Students’ book, Workbook, Grammar, Test booklet
12.évfolyamon: Virginia Evans and Jenny Dooley: Enterprise – Intermediate,
Students’ book, Workbook, Grammar, Test booklet
A tankönyvekhez, Teacher’s book, hangkazetta (CD, MP3), nyelvtani összefoglaló,
videófilmek is tartoznak.
Egyéb, a tanórán használható alaptankönyvek
Peter Viney and Karen Viney: Grapevine 1,2,3,4 (Oxford English)
Michael Swan, Catherine Walter: The New Cambridge English Course 1,2,3,4
(Cambridge Universití Press)
Colin Granger, Digbí Beaumont: Generation 2000 (Heinemann)
462
Nyelvi játékok:
Gedeon Éva-N.Tóth Zsuzsa-Rádai Péter: 165 ötlet nyelvtanárok számára
(Nemzeti Tankönyvkiadó)
W.R.Lee: Language Teaching with Games and Contests (Oxford Universití Press =
OUP)
Andrew Wright: 1000 Pictures for Teachers to Copi (Collins ELT and Addison-
Wesley Publication Companí)
Szókincsfejlesztő gyakorlatok
Michael McCarthí, Felicití O’Dell: Englich Vocabulary in Use (CUP)
Jeke Allsop: Phrasal Verbs (Penguin English)
B.J. Thomas: Intermediate Vocabularí (Longman)
Kommunikációs gyakorlatok:
David Hover: Think Twice – Communication activities for beginner to
intermediate students (OUP)
Peter Viney and Karen Viney: handshake – A course in cokkunication (OUP)
Jank C.Richards: Changes – English for international communications (CUP)
Nyelvtani gyakorlatok
Raymond Murphy: Basic Gramimar in Use (CUP)
Raymond Murplhy: Grammar in Use (CUP)
John Eastwood, Ronald Mackin: A Basic English Grammar with Excrcises (OUP)
Lin Longheed: The Great Preposition Mystery – Grammar review for
intermediate/advanced students of EFL (Englisch Teaching Division, Washington
D.C.)
Országismeret
Illés Éva, Vera Sheridan: Surviving in Britain (Nemzeti Tankönyvkiadó)
Susan Sheerin, Jonathan Seath, Gillian White: Spotlight on Britain (OUP)
9. évfolyam Heti óraszám: 3 Évi óraszám: 111 Év eleji rendszerező ismétlés: kb. 9 óra Új anyag feldolgozása és gyakorlása: kb.87 óra
463
Dolgozatírás, javítás, számonkérés: kb. 15 óra
Követelmények: - A tanuló tudjon ismert témakörben szóban és írásban
információt cserélni, szöveget megérteni és létrehozni. Nyelvtudását szinten tartja és érdeklődési területéhez igazodva fejleszti. Nyelvtudása segítségével képes informálódni más országokról, kapcsolatokat tud kialakítani és ápolni más anyanyelvűekkel.
Általános fejlesztési követelmények:
Mivel az iskolánkba érkező diákok az általános iskola 3. osztálya óta tanulják az
angolt, ezért a bemeneti szintnek az A1 szintet tekintjük, így a tanév végére
célunk, hogy a A2 szintet érjék el és a tanulók középszintű érettségi vizsgát
tegyenek.
A2:
Megérti a fontosabb információkat olyan egyszerű, hétköznapi szövegekben,
amelyek ismert témákról szólnak, így gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a
munka, iskola és a szabadidő stb. területén. Elboldogulnak a legtöbb olyan
helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű,
folyamatos szöveget tud alkotni, olyan témában, amelyeket ismer, vagy
amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Le tudja írni tapasztalatait és
különböző eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá
vázlatosan meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.
Kommunikatív készségek
21. beszédértés (hallott szöveg értése)
Rövidebb, hétköznapi témájú beszélgetések, interjúk lényeges
információinak, alapvető kommunikációs szándékának megértése. Egy
hallott szövegből az adott helyzetben szükséges kulcs és
részletinformáció megértése. Az értési célnak megfelelő stratégiák
alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés).
22. beszédkészség
Kommunikációs szándék megvalósítása, megadott egyszerű, hétköznapi
helyzetekben és szerepekben. Egyértelmű, egyszerű és összefüggő
megnyilatkozás megadott ismerős témákról. A szintnek megfelelő
kommunikációs stratégiák alkalmazása.
23. szövegértés (olvasott szöveg értése)
464
Köznyelven íródott, a mindennapi élet témáival foglalkozó, gyakori
szövegfajták lényegének megértése. Egy szövegből az adott
helyzetben szükséges információ megértése, vélemény, érvelés
követése. Az értési célnak megfelelő olvasási stratégia alkalmazása
(globális, szelektív, részletes értés).
24. Íráskészség
Kommunikációs szándék megvalósítása a mindennapi életben általánosan
és gyakran használt szövegfajtákban. Egyértelmű, egyszerű összefüggő
szövegalkotás megadott, hétköznapi témákról
25.
Egyéb készségek
A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, (stratégiák)
értékeléséhez szükséges készségek és technikák alkalmazása.
Nyelvi kompetencia
A tanuló tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló
alapvető lexikai elemek és nyelvi szerkezetek felismerése és nyelvileg
elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó használata. A
kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi eszközök
alkalmazása szóban és írásban. Az írott és beszélt nyelv funkcionális
használata.
Tartalom:
A tananyag felosztása három témakörre bontható
Beszédszándékok
Fogalomkörök (nyelvtan)
Témakörök
Beszédszándékok
Dolgok megnevezése
Információkérés
Tudás, képesség, tiltás, engedély, kívánság kifejezése
Öröm, bánat, elégedettség, elégedetlenség kifejezése,
Köszönet, bocsánatkérés, helyeslés, rosszallás, elismerés, érdeklődés
Segítség felajánlása
Utasítás, figyelemfelhívás, jókívánságok kifejezése
465
Köszönés, kérdezés kifejezése
Információkérés
Emlékezés, emlékeztetés
Figyelmeztetés
Szándék, terv kifejezése
Ígéret
Bizonyosság, bizonytalanság kifejezése
Kíváncsiság, meglepetés kifejezése
Remény, félelem kifejezése
Sajnálkozás kifejezése
Modalitás: óhajtás (csak az olvasás szintjén követelmény)
Fogalomkörök
Hangok ejtése, helyesírás, szó és mondathangsúly, hanglejtés
Igeragozás: létezés kifejezése: to be/there is there are
Igeidők: jelenidők, múltidők, befejezett igeidők, jövőidők: egyszerű jelen,
folyamatos jelen, egyszerű múlt, folyamatos múlt, befejezett jelen, to be
going to
Módbeli segédigék
A főnév neme, száma, ragozása
A melléknév fokozása, hasonlító szerkezetek
A tőszámnevek
A személyes névmások
Birtokviszony
Birtokos névmások
Mondattan: egyenes és a fordított szórend
Hely- és időhatározók
A határozott és határozatlan névelő és annak ragozása
A legfontosabb elöljárók
Állítás, kérés, tagadás
Felszólítás, az igék felszólító módú alakjainak képzése
Rendhagyó igék
Fontosabb vonzatos igék
Az általános alany
Az elöljárószók
Melléknév ragozása
Időhatározók, helyhatározók
466
Időbeli viszonyok: előidejűség, egyidejűség, utóidejűség kifejezése (csak a
megértés szintjén követelhetők meg)
Kötőmód Conditionals: 1 conditional
Témakörök
Ház, lakás bemutatása, berendezések
Mindennapjaink: napirend, napszakok
Vásárlás: árucikkek, árak, mennyiségek
Öltözködés, ruhadarabok, ruhavásárlás, az emberi külső leírása
Ember és társadalom
Az élet fordulópontjai, (ön) életrajz, közösségek, emberi kapcsolatok
A család, családtagok és barátok, ismerősök
Foglalkozások
Az iskola világa
A diákok élete hazánkban és a célnyelvi országokban
Iskola: tantárgyak, órarend
Szabadidő, szórakozás
Művészeti események (mozi, Tv, színház, rádió, koncert), olvasás,
sportesemények
Hobbi, utazás
Javasolt tankönyvek: o Virginia Evans-Jenny Dooley: Enterprise 2 o Derek Strange – Diane Hall: Oxford: Pacesetter- elementary o Némethné Hock Ildikó: Alapfokú társalgási nyelvkönyv
Továbbhaladás feltételei
Hallott szöveg értése
A tanuló legyen képes:
Kb. százszavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a
lényegtelentől elkülöníteni,
Kb százszavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a
szövegösszefüggésből kikövetkeztetni,
Kb százszavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni,
Kb százszavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani,
467
Köznyelvi beszélgetés vagy monológikus szöveg lényegét megérteni
Beszédkészség
A tanuló legyen képes
Köznyelven megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákban
rendezett válaszokat adni,
Egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni
eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni
Megértési illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni
Beszélgetésben részt venni
Társalgást követni
Olvasott szöveg értése
A tanuló legyen képes
Kb 150 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni
Kb 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől
megkülönböztetni
Ismert nyelvi elemek segítségével kb. 150 szavas köznyelvi szövegben
ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni
Kb 150 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni
Kb 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani
Kb 150 szavas köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni
Egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai, illetve irodalmi szöveget
követni
Íráskészség
A tanuló legyen képes
Kb 100 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló
szöveget írni
Gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a
megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai öszefüggések alapján
szöveggé rendezni, egyszerű közléseket írásban megfogalmazni
Különböző szöveg fajtákat létrehozni
Változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni
10. évfolyam
Heti óraszám: 3
Évi óraszám: 111
468
Év eleji ismétlés: kb 6 óra
Új anyag feldolgozása és gyakorlása: kb. 90 óra
Dolgozatírás, javítás, számonkérés: kb. 15 óra
Az értékelés fajtái:
- Diagnosztikus (helyzetfelmérő) értékelés
- Formatív (segítő) értékelés
- Lezáró (minősítő) értékelés
Számonkérés: Írásban: szódolgozat
Feladatlap
Fogalmazás
Fordítás
Témakörökhöz tartozó projektek
Témazáró dolgozatok
Szóban: Önálló témakifejtés
Párbeszéd
Szituációs gyakorlat
Képleírás
A tesztben elért teljesítményeket pontozzuk és százalékban fejezzük ki, ennek
alapján alakítjuk ki az osztályzatokat:
0-49 % elégtelen
50-62 % elégséges
63-75 % közepes
76-88 % jó
89-100 % jeles
Általános fejlesztési célok és követelmények
Alakuljon ki a tanulókban az életkoruknak, általános műveltségi szintjüknek és
érdeklődési körüknek megfelelő kommunikatív angol nyelvi kompetencia.
Tudatosuljon a tanulókban az a tény, hogy anyanyelvén kívül idegen (pl: angol)
nyelven is kifejezheti magát. Az angol nyelv oktatása tágítsa a tanulók látókörét,
bővítse ismereteit az angol nyelvű országok társadalmi, kulturális életével
kapcsolatban. Fedezze fel életkorának és egyéniségének megfelelően az angol
nyelv tanulásának sajátos módszereit, és tegye meg az első lépéseket az
469
elsajátításuk felé vezető úton. A nyelvtanulás alakítsa ki a tanulókban az önálló
idegen nyelv tanulása iránti igényt és az arra való készséget, hogy ezen keresztül
fejlődjön anyanyelvi kultúrájuk is. Alakuljon ki a tanulókban olyan idegennyelvi
kommunikációs készség, hogy a mindennapi élet egyszerűbb helyzeteiben angol
nyelven meg tudja értetni magát. Tudjon információt adni és kapni a saját
közvetlen világáról. Merjen angol nyelven megszólalni, fokozatosan növekedjen,
bátorsága és önbizalma ezen a téren. Nyelvtudása segítse abban, hogy
magyarként Európa polgára is lehessen
Tartalom
A tananyag felosztása három témakörre bontható:
Beszédszándékok
Fogalomkörök
Témakörök
Beszédszándékok:
Üdvözlés, bemutatkozás, ismerkedés
Búcsúzás
Helyeslés, egyetértés, tiltakozás
Időpont egyeztetése
Sajnálkozás
Tetszés és nem tetszés
Meghívás, arra reagálás
Tudás, képesség, érdeklődés
Összefoglaló jellegű kérdések és információadás
Valószínűség, valószínűtlenség fokának egyszerű kifejezése: It may rain.
She might have
A rábeszélés kifejezése: tanácsolás: You should, You would better
Javaslat: Let’s.. ! Shall We…? How about..?
Érvelési szándékok kifejezése: vélemény. In my opinion..
Egyetértés: I agree
Egyet nem értés: don’t agree
Érvek felsorolása: First…, Secondly, Finally
Fogalomkörök
470
Fonetikai jelek, főbb helyesírási szabályok
Határozott- határozatlan névelők, zéró névelő, some/any főnevek előtt, a
névelő használata
Főnevek: funkciói, neme, többesszáma, változatlan és változó főnevek,
megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek
Személyes-, birtokos-, mutató-, kérdő-, vonatkozó-, határozatlan
névmások
Melléknévfokozás, hasonlító kötőszók
Segédigék: alap és módbeli segédigék
Igeidők: present simple tense, present continuous tense, past-, simple és
continuous tense, present perfect simple
Szenvedő szerkezet
Conditionals: I.
Függő beszéd: a függő beszéd alapformái, beszédszándékok függő
beszédben (csak a megértés szintjén).
Esetviszonyok: műveltetés (csak a megértés szintjén).
Logikai viszonyok: feltétel kifejezése, ok – és célhatározós
mellékmondatokban (csak a megértés szintjén), megengedés kifejezése, a
legfontosabb összetett mondatok.
Témakörök
Tágabb környezetünk: hazánk, célnyelvi országok földrajzi viszonyai,
társadalmi viszonyai (szokások, intézmények, vallás, nemzeti sajátosságok).
Környezetvédelem: mit tehetünk a környezetünkért? Temészeti
környezetünk.
A munka világa: pályaválasztás, nyári munka, munkavállalás,
munkakörülmények, pénz, az árak, a megélhetés
Ép testben ép lélek: egészséges életmód és étkezés. Étkezések: ételek,
italok, főétkezések. Egészség, betegség.
Kultúra: irodalom (csak az olvasás szintjén): adaptált történet, könnyű vers
feldolgozása. Történelem (csak a megértés szintjén): híres emberek. Zene:
dal, verstanulás
Tudomány és technika: technika az otthonunkban (számítógép, háztartási
gépek)
Személyes vonatkozások, család
a tanuló személy, életrajza, életének fontosabb állomásai,
fordulópontjai
471
családi élet, családi kapcsolatok, családi élet mindennapjai,
otthoni teendők
Ember és társadalom
Másik ember külső és belső jellemzése
Baráti kör
Ünnepek, családi ünnepek
Női és férfi szerepek
Öltözködés, divat
vásárlás, szolgáltatások (posta)
hasonlóságok és különbségek emberek között
Környezetünk
Az otthon, lakóhely és környéke: lakószoba, lakás, a ház
bemutatása
A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási
lehetőségek
A városi és vidéki élet összehasonlítása
Növények és állatok a környezetünkben
Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben
Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért?
Az iskola
Saját iskolájának bemutatása: sajátosságok pl: szakmai képzés,
tagozat
Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka
A nyelvtanulás, nyelvtudás szerepe, fontossága
Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok
A munka világa
Diákmunka, nyári munkavállalás
Pályaválasztás
Továbbtanulás vagy munkába állás
Életmód
Napirend, időbeosztás
Az egészséges életmód: helyes és helytelen táplálkozás, a
testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás.
Étkezési szokások a családban
Ételek, kedvenc ételek
Étkezés iskolai menzán, étteremben, gyorsétteremben
Gyakori betegségek, sérülések, balesetek
Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)
Szabadidő, művelődés, szórakozás
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik
Színház, mozi, koncert, kiállítás stb..
472
Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport
Olvasás, rádió, TV, videó, számítógép, internet
Kulturális események
Utazás, turizmus
A közlekedés eszközei, lehetőségei, tömegközlekedés
Nyaralás itthon, külföldön
Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése
Az egyéni és társas utazás előnyei és hátrányai
Tudomány és technika
Népszerű tudományok, ismeretterjesztés
Technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
Javasolt könyv: Virginia Evans-Jenny Dooley: Enterprise 3 – Pre-intermediate Derek Strange – Diane Hall: Pacesetter – pre- intermediate Kathy Gude – Jayne Wildman: Matrix – pre-intermediate
Továbbhaladás feltételei
Hallott szöveg értése
A tanuló legyen képes:
Kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a
lényegtelentől elkülöníteni,
Kb.150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a
szövegösszefüggésből kikövetkeztetni,
Kb.150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni,
Kb.150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani,
Köznyelvi beszélgetés vagy monológikus szöveg lényegét megérteni
Beszédkészség
A tanuló legyen képes
Árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb rendezett
válaszokat adni,
Választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni
eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni
Megértési illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni
Beszélgetésben részt venni
Társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni.
Olvasott szöveg értése
473
A tanuló legyen képes
Kb 200 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni
Kb 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől
megkülönböztetni
Ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben
ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni
Kb 200 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni
Kb 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani
Kb 200 szavas köznyelven megírt szöveg felépítését megérteni
Egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai, illetve irodalmi szövege
lényeges pontjait megérteni
Íráskészség
A tanuló legyen képes
Kb 150 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló
szöveget írni
Gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a
megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján
bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni
Különböző szövegfajtákat létrehozni
Változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni
11. évfolyam
Heti óraszám: 4 + 1 (emeltszinten)
Évi óraszám: 148 +37 (emeltszinten)
Év eleji ismétlés: kb 10 - 12 óra
Új anyag feldolgozása és gyakorlása: kb.123 – 153 óra
Dolgozatírás, javítás, számonkérés: kb. 15 - 20 óra
Az értékelés fajtái:
- Diagnosztikus (helyzetfelmérő) értékelés
- Formatív (segítő) értékelés
- Lezáró (minősítő) értékelés
Számonkérés: Írásban: szódolgozat
Feladatlap
474
Fogalmazás
Fordítás
Témakörökhöz tartozó projektek
Témazáró dolgozatok
Szóban: Önálló témakifejtés
Párbeszéd
Szituációs gyakorlat
Képleírás
A tesztben elért teljesítményeket pontozzuk és százalékban fejezzük ki, ennek
alapján alakítjuk ki az osztályzatokat:
0-49 % elégtelen
50-62 % elégséges
63-75 % közepes
76-88 % jó
89-100 % jeles
Általános fejlesztési követelmények
A tanuló tudja használni a tanult nyelvet hétköznapi kommunikációs
helyzetekben. Tudjon az idegen nyelv használatán keresztül új emberi
kapcsolatokat létesíteni, és ezáltal tudja értékelni más országok népeit és
kultúráját.
Kapjon ízelítőt a célnyelvi országok kultúrájából és civilizációjából, sajátos
értékeiből, és ezeket saját kultúrájával összehasonlítva a magyar kultúrát is
lássa tágabb összefüggésében. A nyelvtanulás során kifejlődő alapkészségek
tegyék számára lehetővé nyelvtudása továbbfejlesztését.
Személyisége gazdagodjon, önbizalma nőjön.
Nyelvtudása segítse abban, hogy magyarként Európa polgára is lehessen.
Tartalom
A tananyag felosztása három témakörre bontható:
Beszédszándékok
Fogalomkörök
Témakörök
Beszédszándékok
Összefoglaló jellegű kérdések
475
Összefoglaló jellegű válaszadás
Bizonyosság, bizonytalanság fokának kifejezése
Valószínűség, valószínűtlenség fokának kifejezése
Feltételezés
Szükségesség
Beletörődés
Tanácsadás, javaslat, kívánság, óhajtás
Tiltás, utasítás
Figyelmeztetés, szidás, fenyegetés
Biztatás
Ígéret
Érzelmek, hangulatok kifejezése: bánat, aggódás, felháborodás,
megbántódás, csalódás, közömbösség, remény
Fogalomkörök
Az angol élőbeszéd, helyesírási szabályok
Szóalaktan
Számnevek: osztó-, szorzó számnevek
Állítmányként használt melléknevek szórendje
Névmások: visszaható-, nyomatékosító-, vonatkozó-, kérdő névmások,
határozatlan-, általános névmások és determinánsok
Segédigék
Ige: igeidők: future perfect tense, past perfect continuous, zero, I.,
II.,conditional, jövőidejűség kifejezése
Question-tag
Present-,past participle
Phrasal verbs
Határozószók, indulatszók, szóképzés, szóösszetétel, szócsonkítás
Mondattan: összetett mondatok: alá-, fölé rendelő, igeidő egyeztetés,
feltételes mód, infinitive, gerund, participle, egyenes és függő beszéd, és
a tanult igeidők használata
Témakörök
Személyes vonatkozások, család
a tanuló személy, életrajza, életének fontosabb állomásai,
fordulópontjai
családi élet, családi kapcsolatok, családi élet mindennapjai,
otthoni teendők
476
Ember és társadalom
Másik ember külső és belső jellemzése
Baráti kör
Ünnepek, családi ünnepek
Női és férfi szerepek
Öltözködés, divat
vásárlás, szolgáltatások (posta)
hasonlóságok és különbségek emberek között
Környezetünk
Az otthon, lakóhely és környéke: lakószoba, lakás, a ház
bemutatása
A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási
lehetőségek
A városi és vidéki élet összehasonlítása
Növények és állatok a környezetünkben
Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben
Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért?
Az iskola
Saját iskolájának bemutatása: sajátosságok pl: szakmai képzés,
tagozat
Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka
A nyelvtanulás, nyelvtudás szerepe, fontossága
Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok
A munka világa
Diákmunka, nyári munkavállalás
Pályaválasztás
Továbbtanulás vagy munkába állás
Életmód
Napirend, időbeosztás
Az egészséges életmód: helyes és helytelen táplálkozás, a
testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás.
Étkezési szokások a családban
Ételek, kedvenc ételek
Étkezés iskolai menzán, étteremben, gyorsétteremben
Gyakori betegségek, sérülések, balesetek
Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)
Szabadidő, művelődés, szórakozás
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik
Színház, mozi, koncert, kiállítás stb..
Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport
Olvasás, rádió, TV, videó, számítógép, internet
477
Kulturális események
Utazás, turizmus
A közlekedés eszközei, lehetőségei, tömegközlekedés
Nyaralás itthon, külföldön
Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése
Az egyéni és társas utazás előnyei és hátrányai
Tudomány és technika
Népszerű tudományok, ismeretterjesztés
Technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
Javasolt tankönyvek: Virginia Evans-Jenny Dooley: Enterprise 3 Derek Strange – Diane Hall: Pacesetter- pre-intermediate Kathy Gude – Jayne Wildman: Matrix – pre-intermediate Magyarics Péter: Angol feladatsorok- középszint Besnyi Erika: Angol szóbeli gyakorlatok – Középszint Tímár Eszter: Words, words, words: tematikus angol szókincs gyűjtemény
Továbbhaladás feltételei
Hallott szöveg értése
A tanuló legyen képes:
Kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a
lényegtelentől elkülöníteni,
Kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a
szövegösszefüggésből kikövetkeztetni,
Kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni,
Kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani,
Köznyelvi beszélgetés vagy monológikus szöveg lényegét megérteni
Beszédkészség
A tanuló legyen képes
Árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban
rendezett válaszokat adni,
Választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni,
eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni
Megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni
Beszélgetésben részt venni
Társalgásban véleményt kikérni, álláspontot megvédeni.
478
Olvasott szöveg értése
A tanuló legyen képes
Kb 250 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni
Kb 250 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől
megkülönböztetni
Ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas köznyelvi szövegben
ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni
Kb 250 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni
Kb 250 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani
Kb 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelven és/vagy angolul
összefoglalni
Egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai, illetve irodalmi szöveget
különösebb nehézség nélkül megérteni.
Íráskészség
A tanuló legyen képes
Kb 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló
szöveget írni
Gondolatait és érzelmeit változatos kifejezésekkel és
mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai
összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni
Különböző szövegfajtákat létrehozni
Változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni
12-évfolyam
Heti óraszám: 4 -1 (emelszinten)
Évi óraszám: 128 -160
Év eleji ismétlés: kb. 8 óra – 10 óra
Új anyag feldolgozása és gyakorlása: kb.105 óra – 130 óra
Dolgozatírás, javítás, kb. 15 óra – 20 óra Az értékelés fajtái:
- Diagnosztikus (helyzetfelmérő) értékelés
- Formatív (segítő) értékelés
- Lezáró (minősítő) értékelés
479
Számonkérés: Írásban: szódolgozat
Feladatlap
Fogalmazás
Fordítás
Témakörökhöz tartozó projektek
Témazáró dolgozatok
Szóban: Önálló témakifejtés
Párbeszéd
Szituációs gyakorlat
Képleírás
A tesztben elért teljesítményeket pontozzuk és százalékban fejezzük ki, ennek
alapján alakítjuk ki az osztályzatokat:
0-49 % elégtelen
50-62 % elégséges
63-75 % közepes
76-88 % jó
89-100 % jeles
Általános fejlesztési követelmények
A tanuló tudja használni a tanult nyelvet hétköznapi kommunikációs
helyzetekben. Tudjon az idegen nyelv használatán keresztül új emberi
kapcsolatokat létesíteni, és ezáltal tudja értékelni más országok népeit és
kultúráját.
Kapjon ízelítőt a célnyelvi országok kultúrájából és civilizációjából, sajátos
értékeiből, és ezeket saját kultúrájával összehasonlítva a magyar kultúrát is
lássa tágabb összefüggésében. A nyelvtanulás során kifejlődő alapkészségek
tegyék számára lehetővé nyelvtudása továbbfejlesztését.
Személyisége gazdagodjon, önbizalma nőjön.
Nyelvtudása segítse abban, hogy magyarként Európa polgára is lehessen.
Cél, hogy a 12. évfolyam végén a tanuló legyen képes megfelelni az idegen nyelvi
érettségi vizsga általános és részletes követelményeinek.
Tartalom
480
A tananyag felosztása három témakörre bontható:
Beszédszándékok
Fogalomkörök
Témakörök
Beszédszándékok
Az előző szintnél árnyaltabban választékosabban
Összefoglaló jellegű kérdések
Összefoglaló jellegű válaszadás
Bizonyosság, bizonytalanság fokának kifejezése
Valószínűség, valószínűtlenség fokának kifejezése
Feltételezés
Szükségesség
Beletörődés
Tanácsadás, javaslat, kívánság, óhajtás
Tiltás, utasítás
Figyelmeztetés, szidás, fenyegetés
Kételkedés, ellentmondás
Biztatás
Elutasítás
Érvelés, meggyőzés
Ígéret
Érzelmek, hangulatok kifejezése: bánat, aggódás, felháborodás,
megbántódás, csalódás, közömbösség, remény
Fogalomkörök
Az angol élőbeszéd, helyesírási szabályok
Szóalaktan
Segédigék
Igeidők: past perfect- simple és continuous, future perfect, future
perfect continuous
Conditional:III.
jövőidejűség kifejezése
Igenevek: infitive, gerund, participle
Határozók képzése és fokozása
Ritkábban használt elöljárószók
Szófajták szerepcseréje
indulatszók, szóképzés, szóösszetétel, szócsonkítás
Számnevek: osztó-, szorzó számnevek
Állítmányként használt melléknevek szórendje
481
Névmások: visszaható-, nyomatékosító-, vonatkozó-, kérdő névmások,
határozatlan-, általános névmások és determinánsok
Segédigék
Question-tag
Phrasal verbs
Mondattan: összetet mondatok: alá-, fölé rendelő, igeidő egyeztetés,
feltételes mód, infinitive, gerund, participle, egyenes és függő beszéd,
műveltetés és a tanult igeidők használata
Témakörök
31. ember és társadalom:
emberi kapcsolatok
generációs problémák
társadalmi –viszonyok, konfliktusok
hasonlóságok és különbségek az emberek között
az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében*
fogyasztói társadalom, reklámok*
társadalmi viselkedési formák*
32. tágabb környezetünk
különböző életmódok
szokások intézmények
vallások, nemzeti sajátosságok
33. iskola világa, nyelvtanulás
iskolarendszerek összehasonlítása
továbbtanulás
szakképzés
felsőoktatás
34. a munka világa
álláskeresés, munkahely változtatás
munkanélküliség, átképzés
munka körülmények
illegális-, gyermekmunka
35. életmód: egészség és betegség
egészséges életmód: megfelelő táplálkozás és testedzés
stressz
egészségvédelem, betegségmegelőzés
482
káros szenvedélyek
36. szabadidő, művelődés
önművelés
sportolás, kedvenc sport
kultúrális események
olvasás, rádió, Tv, videó, számítógép, internet
művészet szerepe a mindennapokban*
élsport, veszélyes sportok*
média szerepe, hatásai*
angolszász kulturális intézmények
37. Természeti környezetünk
Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben, mit tehetünk
környezetünkért vagy a természet megóvásáért?
Környezeti katasztrófák, környezeti ártalmak*
Lakóhely és környéke fejlődésének problémái*
A természet és az ember harmóniája*
38. Utazás és turizmus
nyaralás itthon illetve külföldön
utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése
egyéni és társasutazás előnyei és hátrányai
idegenforgalom jelentősége*
motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra*
39. Tudomány és technika szerepe az életünkben
Számítógép
Ismeretterjesztés
A technikai eszközök a mindennapi életben
Népszerű tudományok
Tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása a
társadalomra, az emberiségre*
*-gal jelölt témakörök csak az emelt szinten tanulók számára követelmények.
Javasolt tankönyvek:
483
Virginia Evans- Jenny Dooley: Enterprise – intermediate
Derek Strange – Diane Hall: Pacesetter – intermediate
Kathy Gude – Jayne Wildman: Matrix – intermediate, upper-intermediate
Magyarics Péter: Angol feladatsorok – emekltszint
Hevesi –Pusztai: Angol szóbeli gyakorlatok – emeltszint
Némethné Hock Ildikó: 1000 kérdés 1000 válasz
Továbbhaladás feltételei
Hallott szöveg értése
A tanuló legyen képes:
Kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől
elkülöníteni,
Kb 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a
szövegösszefüggésből kikövetkeztetni,
Kb 200 szavas szövegben fontos információt megérteni,
Kb 200 szavas szövegben specifikus információt azonosítani,
Köznyelvi beszélgetés vagy monológikus szöveget anyanyelvén és angolul
összefoglalni.
Beszédkészség
A tanuló legyen képes
Árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban
rendezett válaszokat adni,
Választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni,
eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni
Gondolatait megfelelő logikai sorrendben választékos mondatokban előadni
Megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni
Beszélgetésben részt venni
Olvasott szöveg értése
A tanuló legyen képes
Kb 250 szavas, szöveget elolvasni
Kb 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől
megkülönböztetni
Ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen
nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni
Kb 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni
484
Kb 250 szavas specifikus információt azonosítani
Kb 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelven és/vagy angolul
összefoglalni
Egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai, illetve irodalmi szöveget
anyanyelven és/vagy angolul összefoglalni.
Íráskészség
A tanuló legyen képes
Kb 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló
szöveget írni
Gondolatait és érzelmeit érvekkel alátámasztott véleményét változatos
kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök
használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett
szövegben megfogalmazni
Különböző szövegfajtákat létrehozni
Változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni
A tanév végére a tanuló ismeretei az adott témakörökben, tananyagban
mélyüljenek el és rendeződjenek egységgé.
A középszintű érettségi vizsga követelményei:
Témakörök
A tanuló minimális szókincse az adott témakörökben kb. 3000 aktív és 800
passzív kifejezésből álljon.
Értse meg a tananyag és a mindennapi élet szövegeit globálisan és
részletesen is, ha annak ismeretlen szavai kikövetkeztethető.
Alkalmazza az angol nyelv kifejezéseit.
Legyen képes egy szöveg kulcsszavait kiemelni, lejegyzetelni.
Tudjon képről asszociálni, képeket összehasonlítani.
Legyen képes a széles olvasóközönségnek szóló, választékos köznyelven
íródott változatos típusú szövegeket mindhárom alapvető módon (globális,
szelektív, részletes) olvasni, megérteni és értelmezni.
Tudjon adott témában hosszabb irányított fogalmazást írni.
Idegen nyelv ismerete járuljon hozzá egyénisége kibontakozásához,
személyisége fejlődéséhez
485
Rendelkezzék az angolszász országokra vonatkozó legfontosabb földrajzi,
történelmi, gazdasági, kultúrtörténeti és politikai ismeretekkel.
A tanuló tudjon rövid tájékoztatást adni a célnyelvi országokról.
Ismerjen meg rövidebb irodalmi műveket eredeti formában.
Beszédszándékok
A tanuló tudjon az adott témakörökben, szituációkban hosszabb
beszélgetést folytatni, véleményt alkotni, érvelni, vitatkozni az
angolnyelvre jellemző fordulatok felhasználásával.
Tudjon beszédszándékokat kifejezni és azokra reagálni.
Legyen képes a mindennapi rutin feladatait megoldani.
Idegen nyelvű kommunikációjának váljon részévé az egyéb műveltségi
területekhez kapcsolódó többi készség és ismeret is.
Fogalomkörök
A tanuló fejezze ki magát pontosan, egyszerű világos stílusban és tartsa
be a nyelvhelyesség szabályait.
Legyen képes az alapvető nyelvtani szerkezetek nyelvileg elfogadható,
azaz a megértést nem akadályozó használatára.
Legyen képes különféle segédeszközöket önállóan használni.
Az emeltszintű érettségi vizsga követelményei:
Témakörök
A tanuló minimális szókincse az emeltszintű témakörökben kb. 3300 aktív
és 800 passzív szókincsből álljon.
A tanuló legyen képes megérteni elvont témájú, általánosabb jellegű,
mindennapi tapasztalataihoz nem feltétlenül közel álló szövegeket.
Legyen képes a különböző témaköröket feldolgozni, aktualizálni, önmagára
és környezetére vonatkoztatni.
Rendelkezzék ismeretekkel az angolszász országok mindennapi életéről, az
életkörülményekről, a társadalmi érintkezés szokásairól, az alapvető
értékekről és ünnepekről.
A tanuló legyen képes olyan szépirodalmi szövegek megértésére, amelyek
témájuknál, nyelvi megformáltságuknál fogva széles olvasó réteg számára
hozzáférhetőek.
Tudja az irodalmi műveket értékelni, lényegüket összefoglalni.
486
Beszédszándék
Legyen képes a szövegkörnyezetből ismeretlen nyelvi elemekre
következtetni.
Tudjon körülírást és elkerülési stratégiát alkalmazni.
Legyen képes váratlan helyzetekben is az angol nyelvű kommunikációra.
A tanuló legyen képes egy szövegben nyíltan és burkoltan megjelenő
szándékokat, véleményeket értelmezni, érveket és ellenérveket, tényeket
és véleményeket elkülöníteni.
Legyen képes a mindennapi tapasztalati világától távolabb eső,
általánosabb, összetettebb témákban magát árnyaltan kifejezni,
beszélgetést folytatni, álláspontját, véleményét szabatosan, összefüggően
kifejteni.
Nyelvtani fogalomkörök
A tanuló legyen képes a hosszabb, nyelvileg bonyolultabb közlésformák
megértésére.
Legyen képes a szintjének megfelelő a szövegfajtákban előforduló, a
köznyelvi szinten ritkán használt struktúrák felismerésére.
Legyen képes az alapvető nyelvtani szerkezetek biztos és árnyalt
használatára.
Részletes vizsgakövetelmények a közép- és emeltszintű érettségi
vizsgán
I. KÉSZSÉGEK
1. Olvasott szöveg értése
A vizsgázó képes az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák
alkalmazásával a szövegben
A2
- a lényeget (a szöveg célját megérteni,
487
- eseménysorokat követni,
- kulccsinformációkat megérteni
B1
- a gondolatmenet lényegét megérteni
- véleményeket, érvelést nagy vonatkozásban követni
- egyes részinformációkat kiszűrni
B2
- a gondolatmenetet követni,
- véleményeket, érvelést követni
- az információkat megfelelő részletességgel megérteni
- a szerző álláspontjára következtetni,
- a szerző, illetve a szereplők érzéseire, érzelmeire következtetni
2. Nyelvhelyesség
A vizsgázó képes
A2
- az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek
felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondat- és
szövegszinten.
B1
- Gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek
felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.
B2
- változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek
felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.
3. Hallott szöveg értése
A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve feladatnak megfelelő stratégiák
alkalmazásával a szöveg
A2
- témáját felismerni,
- lényegét megérteni,
- kulcsfontosságú szavait megérteni
- legalapvetőbb adatszerű információt kiszűrni
488
B1
- gondolatmenetét nagy vonalakban követni
- egyes tényszerű részinformációkat megérteni
B2
- gondolatmenetét részleteiben is követni
- megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni az egyes
beszélők álláspontjára
- megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni a beszélők
érzelmére egy egymáshoz való viszonyára.
4. Íráskészség
A vizsgázó képes
- a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani
- a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni.
A2
- a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos
témákról írni
- az adott témáról egyszerű kifejezéseket használva írni
- egyszerű mondatokból álló rövid, összefüggő szöveget írni
a szöveg mondatai között lévő alapvető logikai kapcsolatokat egyszerű nyelvi
eszközökkel kifejezni
néhány egyszerű szerkezetet és alapvető helyesírási szabályt úgy használni,
hogy a hibák ellenére érthető legyen a mondanivaló
B1
- ismert, köznapi témákról írni és véleményét megfogalmazni
- meglévő szókincsét változatosan használni,
- a szöveget megfelelően felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok
kifejezését szolgáló nyelvi eszközöket alkalmazni,
- a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való
viszonyának megfelelő stílust és hangnemet választani
- az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő
írásművet létrehozni
- egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a
helyesírási szabályokat általában biztonsággal alkalmazni
- a megadott témákat általános nézőpontból is tárgyalni
489
B2
- álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerezetten
kifejteni
- nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával
összefüggő, megfelelően tagolt logikusan felépített szöveget
létrehozni
- a nyelvtani struktúrákat valamint a helyesírás szabályait
rendszerszerű hibák nélkül nagy biztonsággal alkalmazni
5. Beszédkészség
A vizsgázó képes:
- a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak
megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani
- a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni
- a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően,
hatékonyan alkalmazni
A2
- saját magáról és közvetlen környezetéről egyszerű, begyakorolt
nyelvi eszközökkel röviden és többnyire érthetően nyilatkozni
- egyszerű begyakorolt beszélgetésekben részt venni
- kiszámítható, mindennapi helyzetekben rutin feladatokat
megoldani (pl. vásárlás)
- érezhető akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója
ellenére többnyire érthetően beszélni.
B1
- az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan
használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszerűen
kifejezni
- ismerős témáról folyó társalgásban részt venni
- kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő
feladatokat megoldani
- viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni
élményeiről, érzéseiről
- érezhető akcentusa és esetleg lassú tempója ellenére érthetően
beszélni
B2
490
- folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet
- gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni
- folyamatosan és természetesen részt venni a különböző témájú
társalgásokban
- bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat is
sikeresen megoldani
- elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni
- enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel
és normál beszédtempóban beszélni.
Ajánlott tankönyvek:
1 Derek Strange és Diane Hall: Oxford: Pacesetter – elementary, pre-
intermediate, intermediate
2 Kathy Gude and Joyne Wildman: Oxford: Matrix foundation – pre-
intermediate, intermediate és upper intermediate
3 E. Moutson – S. Parker: MM Publication: Plus – beginner, elementary, pre-
intermediate, intermediate és upper- intermediate + First Certificate
4 Virginia Evans – Jenny Dooley: Express Publishing: Enterprise – elementary,
pre-intermediate, intermediate, upper-intermediate
5 Bukta Katalin – Gróf Szilvia – Sulyok Andrea: Maxim Kiadó: 7 próbaérettségi
angol nyelv - közápszint
6 Fekete Mónika és Kalló Ágnes: Maxim Kiadó: Angol érettségi tesztfeladatok –
emeltszint
7 Magyarics Péter: Nemzeti Tankönyvkiadó: Angol feladatsorok – emeltszint
8 Magyarics Péter: Nemzeti Tankkönyvkiadó: Angol feladatsorok – középszint
9 James Gault: Oxford: New Headway: Talking points – témakörök és
gyakorlatok a szóbeli vizsgára
10 Tímár Eszter: Nemzeti Tankönyvkiadó: Words, words, words – Tematikus
angol szókincsgyűjtemény érettségizőknek és nyelvvizsgázóknak
491
11 Ábrahám Károlyné – Halápi Magdolna – Helen Q Mitchell: MM publication: 18+4
mintafeladatok az angol szóbeli érettségihez
12 Ábrahám Károlyné – Halápi Magdolna: MM Publication: Matura Plus –
Középszint A2-B1
13 Jilly Viktor – Nagy Ildikó: Nemzeti Tankönyvkiadó: Last Minute English –
próbavizsgák a képernyőn, gyakorlatokkal, középszint szóbeli,+ DVD
14 Liz and John Soars: Oxford University Press: New Headway English Course –
intermediate
15 Dinos Demetrades: Oxford: Information Technology – Workshop
16 Philip Kerr: Macmillan: Straightforward –elementary, pre-intermediate,
intermediate
17 Luke Prodromone: Macmillan - Heineman: First Certificate –Star
18 H. Q. Mitchell – J. Scott: MM Publication: Channel your English – elementary,
pre.intermediate, intermediate és upper-intermediate
19 Oxford: New Headway gyakorló tesztek – felkészülés a középszintű
érettségire
20 Hevesi – Pusztai: Nemzeti Tankönyvkiadó: Angol szóbeli gyakorlatok –
emeltszint
21 Oxford egynyelvű szótárak
492
Szakközépiskola 9-12. évfolyam
Heti óraszám: 4-4-4-4
Az angol nyelv tanterve azoknak a tanulóknak készült, akik a NAT előírásainak megfelelően
a 4. évfolyamon elkezdték az angol nyelv tanulását és azt nálunk a T. M. Középiskolában
valamelyik szakközépiskolai osztályában folytatják.
Mivel az általános iskolából különböző képességű tanulók érkeznek hozzánk, ezért a tanterv
az un, kopenzálva fejlesztő nyelvoktatáshoz ad keretet.
A tanterv megvalósításához az alábbi feltételek szükségesek:
négy éven keresztül heti négy óra
csoportbontás
felsőfokú végzettségű angol nyelvtanár
szaktanterem
A tantárgy általános fejlesztési céljai
Az angolnyelv tanításának célja a NAT-ban foglaltakkal összehangolva, hogy a tanuló:
a négy nyelvi alapkészség megfelelő szintű elsajátításával az angol nyelvet
kommunikációs helyzetekben eszközként tudja használni
a tanulás folyamán egyre árnyaltabban fejezze ki magát
az angol anyelvűekkel ill. az angol nyelvet második v. idegen nyelvként beszélőkkel
tudjon emberi kapcsolatokat létesíteni, hétköznapi, hivatalos ill. szakmai témákról
beszélni.
Ismerje meg az angolnyelvterületeket, az ott élő embereket, népeket, e népek
kultúráját, civilizációját és a tanulóban ébredjen érdeklődés és bizalom ezen népek és
kultúrájuk iránt.
Tanulja meg elfogadni és értékelni a másságot és ezáltal önmaga is, gazdagodjon.
Nyelvismerete tegye számára lehetővé, hogy bekapcsolódhasson a nemzetközi
gazdasági, kulturális és tudományos élete
Sajátítsa el a tudatos és hatékony nyelvtanulás módszereit és kézségeit.
Az angol nyelv tanulása során kifejlődő alapkészségek tegyék lehetővé számára
nyelvtudásának tovább fejlesztését ill. más idegen nyelv elsajátítását
Idegen nyelv tanulása járuljon hozzá anyanyelvi kultúrájának és kommunikációs
fejlődéséhez
Személyisége az idegen nyelven, való önkifejezésen által gazdagodjon, önbizalma
erősödjön
Nyelvtudása segítségével magyarként Európa polgára lehessen.
Az angol nyelv tanulása közben mozgósítsa más műveltségi területeken megszerzett
ismereteit.
A középszintű angol nyelvtanítás célja, hogy a tanulók olyan képességekre, készségekre
és ismeretekre tegyenek szert, hogy a negyedik év végén sikeres középszintű érettségi
vizsgát tehessenek
Az emeltszintű angol nyelvtanítás célja, hogy a legjobbak emelt szintű érettségi vizsgát
tehessenek.
A műveltségi területek közös követelményei
493
A NAT-ban megfogalmazott műveltségi területek közös követelményei a tantervben az
alábbi helyeken jelennek meg:
Hon- és népismeret: valamennyi évfolyamon az egyes témakörökben
Kacsolódás Európához és a nagyvilághoz: valamennyi évfolyamon az egyes
témakörökben
Környezeti nevelés: valamennyi évfolyamon az egyes témakörökben
Kommunikációs kultúra: valamennyi évfolyamon a tanterv fő követelménye
Testi és lelki egészség: valamennyi évfolyamon az egyes témakörökben
Tanulás: valamennyi évfolyamon az egyes témakörökben
Pályaorientáció: 11. és a 12. évfolyamon az egyes témakörökben
Ajánlott módszerek
Egyéni munka
Partner munka
Kiscsoportos munka
Frontális munka
Projekt munka
Szerepjáték, szimultációs helyzetek
Nyelvi játékok
Memoriterek
Énekek, mondókák, nyelvtörők
További ajánlott módszerek az értékelési módoknál találhatók. A tananyag feldolgozása
során fontos szerepet játszik a tanulók motiválása, minták megadása, és a megoldások
megbeszélése
Értékelési módok
Fontos, hogy a tanulók fejlődését és haladását a követelmények elérésében mind szóban,
mind írásban folyamatosan ellenőrizzük és értékeljük. A tanulóknak legyen módjuk minél
többször számot adni ismereteikről, valamint mind a négy nyelvi alapkészség területén
elért haladásukról. A folyamatosság mellett hasonlóan fontos a fokozatosság. Az
ellenőrzés és az értékelés során alkalmazott módszerek és feladattípusok a tanulók
számára legyenek ismertek, begyakoroltak és fokozatosan nehezedjenek a tanulók
előrehaladásának megfelelően. Az értékelésnek mindenkor segítő szándékúnak kell
lennie.
Ellenőrizni és értékelni kell:
A nyelvi ismeretek szintjét (szókincs és nyelvtan)
Kommunikációs készségek szintjét ( beszédértés, beszéd készség, írott
szövegértés, írás készség szintjét
A négy nyelvi alapkészség fejlődését és szintjét
A passzív készségek (beszédértés és írott szövegértés) területén ellenőrizni kell:
Globális szövegértést
Szövegértés mélységét
494
A speciális ( keresett, ill. szükséges) információk megértését
Az aktív készségek (beszédkészség és írás készség) területén
A szókincs és a nyelvi struktúrák gazdagságát
A szituációnak illetve a feladatnak megfelelő formát és tartalmat
A nyelvhelyességet és az önkorrekciót
A helyes hangsúlyt és az intonációt (csak a beszédkésségnél)
A helyesírást (csak az íráskészségnél)
Törekedni kell a nyelvhelyességre és hasonlóan fontos, hogy a tanulókban fejlesszük az
önkorrekció képességét, de legalább ilyen lényeges, hogy a tanulók bátran merjenek
beszélni, kommunikálni angolul. A nyelvhelyesség csak a nyelvtani ismeretek
ellenőrzésénél lehet kizárólagos szempont.
Az értékelés fajtái:
- Diagnosztikus (helyzetfelmérő) értékelés
- Formatív (segítő) értékelés
- Lezáró (minősítő) értékelés
Számonkérés: Írásban: szódolgozat
Feladatlap
Fogalmazás
Fordítás
Témakörökhöz tartozó projektek
Témazáró dolgozatok
Szóban: Önálló témakifejtés
Párbeszéd
Szituációs gyakorlat
Képleírás
A tesztben elért teljesítményeket pontozzuk és százalékban fejezzük ki, ennek alapján
alakítjuk ki az osztályzatokat:
0-49 % elégtelen
50-62 % elégséges
63-75 % közepes
76-88 % jó
89-100 % jeles
Ajánlott tankönyvek, taneszközök:
9.évfolyamon: John and Liz Soars: New Headway – Elementary
10.évfolyamon: John and Liz Soars: New Headway – Pre-Intermediate, középszinten
11.évfolyamon: Jonh and Liz Soars: New Headway – Intermediate
12.évfolyamon: John and Liz Soars: Headway – New Advanced
A tenkönyvekhez Workbook, Teacher’s book, hangkazetta, angol-magyar szójegyzék és
nyelvtani összefoglaló, videófilmek, munkafüzetek is tartoznak.
Egyéb, a tanórán használható alaptankönyvek
Peter Viney and Karen Viney: Grapevine 1,2,3,4 (Oxford English)
495
Michael Swan, Catherine Walter: The New Cambridge English Course 1,2,3,4 (Cambridge
Universití Press)
Colin Granger, Digbí Beaumont: Generation 2000 (Heinemann)
Nyelvi játékok:
Gedeon Éva-N.Tóth Zsuzsa-Rádai Péter: 165 ötlet nyelvtanárok számára (Nemzeti
Tankönyvkiadó)
W.R.Lee: Language Teaching with Games and Contests (Oxford Universití Press = OUP)
Andrew Wright: 1000 Pictures for Teachers to Copi (Collins ELT and Addison-Wesley
Publication Companí)
Szókincsfejlesztő gyakorlatok
Michael McCarthí, Felicití O’Dell: Englich Vocabulary in Use (CUP)
Jeke Allsop: Phrasal Verbs (Penguin English)
B.J. Thomas: Intermediate Vocabularí (Longman)
Kommunikációs gyakorlatok:
David Hover: Think Twice – Communication activities for beginner to intermediate students
(OUP)
Peter Viney and Karen Viney: handshake – A course in cokkunication (OUP)
Jank C.Richards: Changes – English for international communications (CUP)
Nyelvtani gyakorlatok
Raymond Murphy: Basic Gramimar in Use (CUP)
Raymond Murplhy: Grammar in Use (CUP)
John Eastwood, Ronald Mackin: A Basic English Grammar with Excrcises (OUP)
Lin Longheed: The Great Preposition Mystery – Grammar review for intermediate/advanced
students of EFL (Englisch Teaching Division, Washington D.C.)
Országismeret
Illés Éva, Vera Sheridan: Surviving in Britain (Nemzeti Tankönyvkiadó)
Susan Sheerin, Jonathan Seath, Gillian White: Spotlight on Britain (OUP)
Helyi tanterv angol nyelv
Szakközépiskola 9-12. évfolyam
Célok és feladatok a 12. évfolyam végére
A tantárgy általános követelmény rendszere a középszintű érettségi vizsga megszerzése.
A 12. évfolyam végére a tanulóknak el kell érniük az Európai Tanács skáláján
meghatározott A2-B1 szintet.
A2:
Megért olyan mondatokat és rövid szövegeket, amelyek az őt közvetlenül érintő
területekhez kapcsolódnak.(pl: nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos
információk, vásárlás helyismeret, állás) Az egyszerű és rutinszerű nyelvi helyzetekben
tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információkat cserél családi vagy
mindennapi dolgokról. Le tudja írni nagyon formában a viszonyulását valamihez, a
közvetlen környezetében és olyan területeken, amelyek a legalapvetőbb szükségleteket
érintik.
496
B1:
Megérti a fontosabb információkat olyan egyszerű, hétköznapi szövegekben, amelyek
ismert témákról szólnak, így gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, iskola és a
szabadidő stb. területén. Elboldogulnak a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre
történő utazás során adódik. Egyszerű, folyamatos szöveget tud alkotni, olyan témában,
amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Le tudja írni
tapasztalatait és különböző eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá
vázlatosan meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.
Részletes érettségi vizsgakövetelmény a 12. évfolyam végére.
Kommunikatív készségek
26. beszédértés (hallott szöveg értése)
Rövidebb, hétköznapi témájú beszélgetések, interjúk lényeges információinak,
alapvető kommunikációs szándékának megértése. Egy hallott szövegből az adott
helyzetben szükséges kulcs és részletinformáció megértése. Az értési célnak
megfelelő stratégiák alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés).
27. beszédkészség
Kommunikációs szándék megvalósítása, megadott egyszerű, hétköznapi
helyzetekben és szerepekben. Egyértelmű, egyszerű és összefüggő megnyilatkozás
megadott ismerős témákról. A szintnek megfelelő kommunikációs stratégiák
alkalmazása.
28. szövegértés (olvasott szöveg értése)
Köznyelven íródott, a mindennapi élet témáival foglalkozó, gyakori szövegfajták
lényegének megértése. Egy szövegből az adott helyzetben szükséges információ
megértése, vélemény, érvelés követése. Az értési célnak megfelelő olvasási
stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés).
29. Íráskészség
Kommunikációs szándék megvalósítása a mindennapi életben általánosan és
gyakran használt szövegfajtákban. Egyértelmű, egyszerű összefüggő
szövegalkotás megadott, hétköznapi témákról
30. Egyéb készségek
A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, (stratégiák) értékeléséhez szükséges
készségek és technikák alkalmazása.
Nyelvi kompetencia
A tanuló tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló alapvető lexikai
elemek és nyelvi szerkezetek felismerése és nyelvileg elfogadható, azaz a
megértést nem akadályozó használata. A kommunikációs szándékok
megvalósításához szükséges nyelvi eszközök alkalmazása szóban és írásban. Az
írott és beszélt nyelv funkcionális használata.
Témakörök
19. Személyes vonatkozások, család
a tanuló személy, életrajza, életének fontosabb állomásai, fordulópontjai
családi élet, családi kapcsolatok, családi élet mindennapjai, otthoni teendők
20. Ember és társadalom
497
Másik ember külső és belső jellemzése
Baráti kör
Ünnepek, családi ünnepek
Női és férfi szerepek
Öltözködés, divat
vásárlás, szolgáltatások (posta)
hasonlóságok és különbségek emberek között
21. Környezetünk
Az otthon, lakóhely és környéke: lakószoba, lakás, a ház bemutatása
A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek
A városi és vidéki élet összehasonlítása
Növények és állatok a környezetünkben
Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben
Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért?
22. Az iskola
Saját iskolájának bemutatása: sajátosságok pl: szakmai képzés, tagozat
Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka
A nyelvtanulás, nyelvtudás szerepe, fontossága
Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok
23. A munka világa
Diákmunka, nyári munkavállalás
Pályaválasztás
Továbbtanulás vagy munkába állás
24. Életmód
Napirend, időbeosztás
Az egészséges életmód: helyes és helytelen táplálkozás, a testmozgás
szerepe az egészség megőrzésében, testápolás.
Étkezési szokások a családban
Ételek, kedvenc ételek
Étkezés iskolai menzán, étteremben, gyorsétteremben
Gyakori betegségek, sérülések, balesetek
Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)
25. Szabadidő, művelődés, szórakozás
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik
Színház, mozi, koncert, kiállítás stb..
Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport
Olvasás, rádió, TV, videó, számítógép, internet
Kulturális események
26. Utazás, turizmus
A közlekedés eszközei, lehetőségei, tömegközlekedés
Nyaralás itthon, külföldön
Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése
Az egyéni és társas utazás előnyei és hátrányai
27. Tudomány és technika
Népszerű tudományok, ismeretterjesztés
Technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
498
Részletes vizsgakövetelmények a közép- és emeltszintű érettségi vizsgán
I. KÉSZSÉGEK
1. Olvasott szöveg értése
A vizsgázó képes az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák
alkalmazásával a szövegben
A2
- a lényeget (a szöveg célját megérteni,
- eseménysorokat követni,
- kulccsinformációkat megérteni
B1
- a gondolatmenet lényegét megérteni
- véleményeket, érvelést nagy vonatkozásban követni
- egyes részinformációkat kiszűrni
B2
- a gondolatmenetet követni,
- véleményeket, érvelést követni
- az információkat megfelelő részletességgel megérteni
- a szerző álláspontjára következtetni,
- a szerző, illetve a szereplők érzéseire, érzelmeire következtetni
2. Nyelvhelyesség
A vizsgázó képes
A2
- az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére,
kiegészítésére és létrehozására mondat- és szövegszinten.
B1
- Gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére,
kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.
B2
- változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére,
kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.
3. Hallott szöveg értése
A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a
szöveg
A2
- témáját felismerni,
- lényegét megérteni,
- kulcsfontosságú szavait megérteni
499
- legalapvetőbb adatszerű információt kiszűrni
B1
- gondolatmenetét nagy vonalakban követni
- egyes tényszerű részinformációkat megérteni
B2
- gondolatmenetét részleteiben is követni
- megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni az egyes beszélők
álláspontjára
- megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni a beszélők érzelmére
egy egymáshoz való viszonyára.
4. Íráskészség
A vizsgázó képes
- a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani
- a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni.
A2
- a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos témákról írni
- az adott témáról egyszerű kifejezéseket használva írni
- egyszerű mondatokból álló rövid, összefüggő szöveget írni
a szöveg mondatai között lévő alapvető logikai kapcsolatokat egyszerű nyelvi
eszközökkel kifejezni
néhány egyszerű szerkezetet és alapvető helyesírási szabályt úgy használni, hogy a
hibák ellenére érthető legyen a mondanivaló
B1
- ismert, köznapi témákról írni és véleményét megfogalmazni
- meglévő szókincsét változatosan használni,
- a szöveget megfelelően felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok
kifejezését szolgáló nyelvi eszközöket alkalmazni,
- a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának
megfelelő stílust és hangnemet választani
- az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni
- egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási
szabályokat általában biztonsággal alkalmazni
- a megadott témákat általános nézőpontból is tárgyalni
B2
- álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerezetten kifejteni
- nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával összefüggő,
megfelelően tagolt logikusan felépített szöveget létrehozni
- a nyelvtani struktúrákat valamint a helyesírás szabályait rendszerszerű
hibák nélkül nagy biztonsággal alkalmazni
5. Beszédkészség
500
A vizsgázó képes:
- a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő
kommunikációs szándékokat megvalósítani
- a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni
- a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan
alkalmazni
A2
- saját magáról és közvetlen környezetéről egyszerű, begyakorolt nyelvi
eszközökkel röviden és többnyire érthetően nyilatkozni
- egyszerű begyakorolt beszélgetésekben részt venni
- kiszámítható, mindennapi helyzetekben rutin feladatokat megoldani (pl.
vásárlás)
- érezhető akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója ellenére
többnyire érthetően beszélni.
B1
- az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel
mondanivalójának nagy részét egyszerűen kifejezni
- ismerős témáról folyó társalgásban részt venni
- kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő feladatokat
megoldani
- viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeiről,
érzéseiről
- érezhető akcentusa és esetleg lassú tempója ellenére érthetően beszélni
B2
- folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet
- gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni
- folyamatosan és természetesen részt venni a különböző témájú
társalgásokban
- bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat is sikeresen
megoldani
- elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni
- enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel és normál
beszédtempóban beszélni.
501
6.
Követelmények évfolyami szintekre lebontva
9. évfolyam
Heti óraszám: 4
Évi óraszám: 148
Év eleji bevezetés kb. 10 óra
Új anyag feldolgozása és gyakorlása: kb. 130 óra
Dolgozatírás, javítás kb. 8 óra
Az értékelés fajtái:
- Diagnosztikus (helyzetfelmérő) értékelés
- Formatív (segítő) értékelés
- Lezáró (minősítő) értékelés
Számonkérés: Írásban: szódolgozat
Feladatlap
Fogalmazás
Fordítás
Témakörökhöz tartozó projektek
Témazáró dolgozatok
Szóban: Önálló témakifejtés
Párbeszéd
Szituációs gyakorlat
Képleírás
A tesztben elért teljesítményeket pontozzuk és százalékban fejezzük ki, ennek alapján
alakítjuk ki az osztályzatokat:
0-49 % elégtelen
50-62 % elégséges
63-75 % közepes
76-88 % jó
89-100 % jeles
Általános fejlesztési célok és követelmények
Alakuljon ki a tanulókban az életkoruknak, általános műveltségi szintjüknek és érdeklődési
körüknek megfelelő kommunikatív angol nyelvi kompetencia. Tudatosuljon a tanulókban az a
tény, hogy anyanyelvén kívül idegen (pl: angol) nyelven is kifejezheti magát. Az angol nyelv
oktatása tágítsa a tanulók látókörét, bővítse ismereteit az angol nyelvű országok társadalmi,
kulturális életével kapcsolatban. Fedezze fel életkorának és egyéniségének megfelelően az
angol nyelv tanulásának sajátos módszereit, és tegye meg az első lépéseket az elsajátításuk
felé vezető úton. A nyelvtanulás alakítsa ki a tanulókban az önálló idegen nyelv tanulása iránti
igényt és az arra való készséget, hogy ezen keresztül fejlődjön anyanyelvi kultúrájuk is.
Alakuljon ki a tanulókban olyan idegennyelvi kommunikációs készség, hogy a mindennapi
élet egyszerűbb helyzeteiben angol nyelven meg tudja értetni magát. Tudjon információt adni
502
és kapni a saját közvetlen világáról. Merjen angol nyelven megszólalni, fokozatosan
növekedjen, bátorsága és önbizalma ezen a téren.
Tartalom
A tananyag felosztása három témakörre bontható:
Beszédszándékok
Fogalomkörök (nyelvtan)
Témakörök
Beszédszándékok
Dolgok megnevezése
Információkérés
Tudás, képesség, tiltás, engedély, kívánság kifejezése
Öröm, bánat, elégedettség, elégedetlenség kifejezése,
Köszönet, bocsánatkérés, helyeslés, rosszallás, elismerés, érdeklődés
Segítség felajánlása
Utasítás, figyelemfelhívás, jókívánságok kifejezése
Köszönés, kérdezés kifejezése
Információkérés
Emlékezés, emlékeztetés
Figyelmeztetés
Szándék, terv kifejezése
Ígéret
Bizonyosság, bizonytalanság kifejezése
Kíváncsiság, meglepetés kifejezése
Remény, félelem kifejezése
Sajnálkozás kifejezése
Modalitás: óhajtás (csak az olvasás szintjén követelmény)
Fogalomkörök
Hangok ejtése, helyesírás, szó és mondathangsúly, hanglejtés
Igeragozás: létezés kifejezése: to be/there is there are
Igeidők: jelenidők, múltidők, befejezett igeidők, jövőidők: egyszerű jelen, folyamatos
jelen, egyszerű múlt, folyamatos múlt, befejezett jelen, to be going to
Módbeli segédigék
A főnév neme, száma, ragozása
A melléknév fokozása, hasonlító szerkezetek
A tőszámnevek
A személyes névmások
Birtokviszony
Birtokos névmások
Mondattan: egyenes és a fordított szórend
Hely- és időhatározók
503
A határozott és határozatlan névelő és annak ragozása
A legfontosabb elöljárók
Állítás, kérés, tagadás
Felszólítás, az igék felszólító módú alakjainak képzése
Rendhagyó igék
Fontosabb vonzatos igék
Az általános alany
Az elöljárószók
Melléknév ragozása
Időhatározók, helyhatározók
Időbeli viszonyok: előidejűség, egyidejűség, utóidejűség kifejezése (csak a megértés
szintjén követelhetők meg)
Kötőmód Conditionals: 1 conditional
Témakörök
Ház, lakás bemutatása, berendezések
Mindennapjaink: napirend, napszakok
Vásárlás: árucikkek, árak, mennyiségek
Öltözködés, ruhadarabok, ruhavásárlás, az emberi külső leírása
Ember és társadalom
Az élet fordulópontjai, (ön) életrajz, közösségek, emberi kapcsolatok
A család, családtagok és barátok, ismerősök
Foglalkozások
Az iskola világa
A diákok élete hazánkban és a célnyelvi országokban
Iskola: tantárgyak, órarend
Szabadidő, szórakozás
Művészeti események (mozi, Tv, színház, rádió, koncert), olvasás, sportesemények
Hobbi, utazás
Továbbhaladás feltételei
Hallott szöveg értése
A tanuló legyen képes:
Kb. százszavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől
elkülöníteni,
Kb százszavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a
szövegösszefüggésből kikövetkeztetni,
Kb százszavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni,
Kb százszavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani,
Köznyelvi beszélgetés vagy monológikus szöveg lényegét megérteni
Beszédkészség
A tanuló legyen képes
504
Köznyelven megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákban rendezett válaszokat
adni,
Egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni eseményeket
elmesélni, érzelmeket kifejezni
Megértési illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni
Beszélgetésben részt venni
Társalgást követni
Olvasott szöveg értése
A tanuló legyen képes
Kb 150 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni
Kb 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől
megkülönböztetni
Ismert nyelvi elemek segítségével kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen
nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni
Kb 150 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni
Kb 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani
Kb 150 szavas köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni
Egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai, illetve irodalmi szöveget követni
Íráskészség
A tanuló legyen képes
Kb 100 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló szöveget írni
Gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi
eszközök használatával, logikai öszefüggések alapján szöveggé rendezni, egyszerű
közléseket írásban megfogalmazni
Különböző szöveg fajtákat létrehozni
Változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni
505
10. évfolyam
Heti óraszám: 4
Évi óraszám: 148
Év eleji ismétlés: kb 10 óra
Új anyag feldolgozása és gyakorlása: kb.130 óra
Dolgozatírás, javítás, kb. 8 óra
Az értékelés fajtái:
- Diagnosztikus (helyzetfelmérő) értékelés
- Formatív (segítő) értékelés
- Lezáró (minősítő) értékelés
Számonkérés: Írásban: szódolgozat
Feladatlap
Fogalmazás
Fordítás
Témakörökhöz tartozó projektek
Témazáró dolgozatok
Szóban: Önálló témakifejtés
Párbeszéd
Szituációs gyakorlat
Képleírás
A tesztben elért teljesítményeket pontozzuk és százalékban fejezzük ki, ennek alapján
alakítjuk ki az osztályzatokat:
0-49 % elégtelen
50-62 % elégséges
63-75 % közepes
76-88 % jó
89-100 % jeles
Általános fejlesztési célok és követelmények
Alakuljon ki a tanulókban az életkoruknak, általános műveltségi szintjüknek és érdeklődési
körüknek megfelelő kommunikatív angol nyelvi kompetencia. Tudatosuljon a tanulókban az a
tény, hogy anyanyelvén kívül idegen (pl: angol) nyelven is kifejezheti magát. Az angol nyelv
oktatása tágítsa a tanulók látókörét, bővítse ismereteit az angol nyelvű országok társadalmi,
kulturális életével kapcsolatban. Fedezze fel életkorának és egyéniségének megfelelően az
angol nyelv tanulásának sajátos módszereit, és tegye meg az első lépéseket az elsajátításuk
felé vezető úton. A nyelvtanulás alakítsa ki a tanulókban az önálló idegen nyelv tanulása iránti
igényt és az arra való készséget, hogy ezen keresztül fejlődjön anyanyelvi kultúrájuk is.
Alakuljon ki a tanulókban olyan idegennyelvi kommunikációs készség, hogy a mindennapi
élet egyszerűbb helyzeteiben angol nyelven meg tudja értetni magát. Tudjon információt adni
és kapni a saját közvetlen világáról. Merjen angol nyelven megszólalni, fokozatosan
506
növekedjen, bátorsága és önbizalma ezen a téren. Nyelvtudása segítse abban, hogy
magyarként Európa polgára is lehessen
Tartalom
A tananyag felosztása három témakörre bontható:
Beszédszándékok
Fogalomkörök
Témakörök
Beszédszándékok:
Üdvözlés, bemutatkozás, ismerkedés
Búcsúzás
Helyeslés, egyetértés, tiltakozás
Időpont egyeztetése
Sajnálkozás
Tetszés és nem tetszés
Meghívás, arra reagálás
Tudás, képesség, érdeklődés
Összefoglaló jellegű kérdések és információadás
Valószínűség, valószínűtlenség fokának egyszerű kifejezése: It may rain. She might
have
A rábeszélés kifejezése: tanácsolás: You should, You would better
Javaslat: Let’s.. ! Shall We…? How about..?
Érvelési szándékok kifejezése: vélemény. In my opinion..
Egyetértés: I agree
Egyet nem értés: don’t agree
Érvek felsorolása: First…, Secondly, Finally
Fogalomkörök
Fonetikai jelek, főbb helyesírási szabályok
Határozott- határozatlan névelők, zéró névelő, some/any főnevek előtt, a névelő
használata
Főnevek: funkciói, neme, többesszáma, változatlan és változó főnevek,
megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek
Személyes-, birtokos-, mutató-, kérdő-, vonatkozó-, határozatlan névmások
Melléknévfokozás, hasonlító kötőszók
Segédigék: alap és módbeli segédigék
Igeidők: present simple tense, present continuous tense, past-, simple és continuous
tense, present perfect simple
Szenvedő szerkezet
Conditionals: I.
Függő beszéd: a függő beszéd alapformái, beszédszándékok függő beszédben (csak a
megértés szintjén).
Esetviszonyok: műveltetés (csak a megértés szintjén).
507
Logikai viszonyok: feltétel kifejezése, ok – és célhatározós mellékmondatokban (csak
a megértés szintjén), megengedés kifejezése, a legfontosabb összetett mondatok.
Témakörök
Tágabb környezetünk: hazánk, célnyelvi országok földrajzi viszonyai, társadalmi
viszonyai (szokások, intézmények, vallás, nemzeti sajátosságok).
Környezetvédelem: mit tehetünk a környezetünkért? Temészeti környezetünk.
A munka világa: pályaválasztás, nyári munka, munkavállalás, munkakörülmények,
pénz, az árak, a megélhetés
Ép testben ép lélek: egészséges életmód és étkezés. Étkezések: ételek, italok,
főétkezések. Egészség, betegség.
Kultúra: irodalom (csak az olvasás szintjén): adaptált történet, könnyű vers
feldolgozása. Történelem (csak a megértés szintjén): híres emberek. Zene: dal,
verstanulás
Tudomány és technika: technika az otthonunkban (számítógép, háztartási gépek)
Továbbhaladás feltételei
Hallott szöveg értése
A tanuló legyen képes:
Kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől
elkülöníteni,
Kb.150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a
szövegösszefüggésből kikövetkeztetni,
Kb.150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni,
Kb.150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani,
Köznyelvi beszélgetés vagy monológikus szöveg lényegét megérteni
Beszédkészség
A tanuló legyen képes
Árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb rendezett válaszokat adni,
Választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni
eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni
Megértési illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni
Beszélgetésben részt venni
Társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni.
Olvasott szöveg értése
A tanuló legyen képes
Kb 200 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni
Kb 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől
megkülönböztetni
Ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen
nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni
Kb 200 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni
Kb 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani
Kb 200 szavas köznyelven megírt szöveg felépítését megérteni
508
Egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai, illetve irodalmi szövege lényeges pontjait
megérteni
Íráskészség
A tanuló legyen képes
Kb 150 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló szöveget írni
Gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi
eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett
szövegben megfogalmazni
Különböző szövegfajtákat létrehozni
Változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni
509
11. évfolyam
Heti óraszám: 4
Évi óraszám: 148
Év eleji ismétlés: kb 10 óra
Új anyag feldolgozása és gyakorlása: kb.130 óra
Dolgozatírás, javítás, kb. 8 óra
Az értékelés fajtái:
- Diagnosztikus (helyzetfelmérő) értékelés
- Formatív (segítő) értékelés
- Lezáró (minősítő) értékelés
Számonkérés: Írásban: szódolgozat
Feladatlap
Fogalmazás
Fordítás
Témakörökhöz tartozó projektek
Témazáró dolgozatok
Szóban: Önálló témakifejtés
Párbeszéd
Szituációs gyakorlat
Képleírás
A tesztben elért teljesítményeket pontozzuk és százalékban fejezzük ki, ennek alapján
alakítjuk ki az osztályzatokat:
0-49 % elégtelen
50-62 % elégséges
63-75 % közepes
76-88 % jó
89-100 % jeles
Általános fejlesztési követelmények
A tanuló tudja használni a tanult nyelvet hétköznapi kommunikációs helyzetekben. Tudjon az
idegen nyelv használatán keresztül új emberi kapcsolatokat létesíteni, és ezáltal tudja értékelni
más országok népeit és kultúráját.
Kapjon ízelítőt a célnyelvi országok kultúrájából és civilizációjából, sajátos értékeiből, és
ezeket saját kultúrájával összehasonlítva a magyar kultúrát is lássa tágabb összefüggésében. A
nyelvtanulás során kifejlődő alapkészségek tegyék számára lehetővé nyelvtudása
továbbfejlesztését.
Személyisége gazdagodjon, önbizalma nőjön.
Nyelvtudása segítse abban, hogy magyarként Európa polgára is lehessen.
Tartalom
A tananyag felosztása három témakörre bontható:
Beszédszándékok
Fogalomkörök
Témakörök
510
Beszédszándékok
Összefoglaló jellegű kérdések
Összefoglaló jellegű válaszadás
Bizonyosság, bizonytalanság fokának kifejezése
Valószínűség, valószínűtlenség fokának kifejezése
Feltételezés
Szükségesség
Beletörődés
Tanácsadás, javaslat, kívánság, óhajtás
Tiltás, utasítás
Figyelmeztetés, szidás, fenyegetés
Biztatás
Ígéret
Érzelmek, hangulatok kifejezése: bánat, aggódás, felháborodás, megbántódás,
csalódás, közömbösség, remény
Fogalomkörök
Az angol élőbeszéd, helyesírási szabályok
Szóalaktan
Számnevek: osztó-, szorzó számnevek
Állítmányként használt melléknevek szórendje
Névmások: visszaható-, nyomatékosító-, vonatkozó-, kérdő névmások, határozatlan-,
általános névmások és determinánsok
Segédigék
Ige: igeidők: future perfect tense, past perfect continuous, zero, I., II.,conditional,
jövőidejűség kifejezése
Question-tag
Present-,past participle
Phrasal verbs
Határozószók, indulatszók, szóképzés, szóösszetétel, szócsonkítás
Mondattan: összetett mondatok: alá-, fölé rendelő, igeidő egyeztetés, feltételes mód,
infinitive, gerund, participle, egyenes és függő beszéd, és a tanult igeidők használata
Témakörök
1. Személyes vonatkozások, család
Családi ünnepek
Születés, halál, esküvő
2. Ember és társadalom
Emberi kapcsolatok
Közösségek
511
Barátok
Emberi konfliktusok*
3. Tágabb környezetünk
Szokások, intézmények, vallási és nemzeti sajátosságok
Különböző életmódok*
4. Az iskolarendszer a nyelvtanulás
Iskolarendszerek összehasonlítása*
Nyelvtanulás: örömök, nehézségek
5. A munka világa
Pályaorientáció
Álláskeresés, felvétel, munkahelyi körülmények
Életpályák*
Munkanélküliség*
6. Életmód egészség és betegség
Egészséges életmód és táplálkozás
Egészségügy*
Káros szenvedélyek*
7. Szabadidő, művelődés, szórakozás
Színház, mozi, koncert, könyvtár
Múzeumok, kiállítások
8. Utazás, turizmus
Üdülés télen-nyáron
Ifjúsági turizmus*
9. Tudomány és technika
Híres tudósok feltalálók
A technika vívmányai
Az informatika hatása mindennapjainkra*
Az elektronika hatása mindennapjainkra*
*-gal jelölt témakörök csak az emelt szinten tanulók számára követelmények.
Továbbhaladás feltételei
Hallott szöveg értése
A tanuló legyen képes:
Kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől
elkülöníteni,
Kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a
szövegösszefüggésből kikövetkeztetni,
Kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni,
Kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani,
Köznyelvi beszélgetés vagy monológikus szöveg lényegét megérteni
Beszédkészség
512
A tanuló legyen képes
Árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett
válaszokat adni,
Választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni,
eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni
Megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni
Beszélgetésben részt venni
Társalgásban véleményt kikérni, álláspontot megvédeni.
Olvasott szöveg értése
A tanuló legyen képes
Kb 250 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni
Kb 250 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől
megkülönböztetni
Ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen
nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni
Kb 250 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni
Kb 250 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani
Kb 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelven és/vagy angolul összefoglalni
Egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai, illetve irodalmi szöveget különösebb
nehézség nélkül megérteni.
Íráskészség
A tanuló legyen képes
Kb 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló szöveget írni
Gondolatait és érzelmeit változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a
megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe
rendezett szövegben megfogalmazni
Különböző szövegfajtákat létrehozni
Változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni
513
12. évfolyam
Heti óraszám: 4
Évi óraszám: 128
Év eleji ismétlés: kb. 8 óra
Új anyag feldolgozása és gyakorlása: kb.105 óra
Dolgozatírás, javítás, kb. 15 óra
Az értékelés fajtái:
- Diagnosztikus (helyzetfelmérő) értékelés
- Formatív (segítő) értékelés
- Lezáró (minősítő) értékelés
Számonkérés: Írásban: szódolgozat
Feladatlap
Fogalmazás
Fordítás
Témakörökhöz tartozó projektek
Témazáró dolgozatok
Szóban: Önálló témakifejtés
Párbeszéd
Szituációs gyakorlat
Képleírás
A tesztben elért teljesítményeket pontozzuk és százalékban fejezzük ki, ennek alapján
alakítjuk ki az osztályzatokat:
0-49 % elégtelen
50-62 % elégséges
63-75 % közepes
76-88 % jó
89-100 % jeles
Általános fejlesztési követelmények
A tanuló tudja használni a tanult nyelvet hétköznapi kommunikációs helyzetekben. Tudjon az
idegen nyelv használatán keresztül új emberi kapcsolatokat létesíteni, és ezáltal tudja értékelni
más országok népeit és kultúráját.
Kapjon ízelítőt a célnyelvi országok kultúrájából és civilizációjából, sajátos értékeiből, és
ezeket saját kultúrájával összehasonlítva a magyar kultúrát is lássa tágabb összefüggésében. A
nyelvtanulás során kifejlődő alapkészségek tegyék számára lehetővé nyelvtudása
továbbfejlesztését.
Személyisége gazdagodjon, önbizalma nőjön.
Nyelvtudása segítse abban, hogy magyarként Európa polgára is lehessen.
Cél, hogy a 12. évfolyam végén a tanuló legyen képes megfelelni az idegen nyelvi érettségi
vizsga általános és részletes követelményeinek.
Tartalom
514
A tananyag felosztása három témakörre bontható:
Beszédszándékok
Fogalomkörök
Témakörök
Beszédszándékok
Az előző szintnél árnyaltabban választékosabban
Összefoglaló jellegű kérdések
Összefoglaló jellegű válaszadás
Bizonyosság, bizonytalanság fokának kifejezése
Valószínűség, valószínűtlenség fokának kifejezése
Feltételezés
Szükségesség
Beletörődés
Tanácsadás, javaslat, kívánság, óhajtás
Tiltás, utasítás
Figyelmeztetés, szidás, fenyegetés
Kételkedés, ellentmondás
Biztatás
Elutasítás
Érvelés, meggyőzés
Ígéret
Érzelmek, hangulatok kifejezése: bánat, aggódás, felháborodás, megbántódás,
csalódás, közömbösség, remény
Fogalomkörök
Az angol élőbeszéd, helyesírási szabályok
Szóalaktan
Segédigék
Igeidők: past perfect- simple és continuous, future perfect, future perfect continuous
Conditional:III.
jövőidejűség kifejezése
Igenevek: infitive, gerund, participle
Határozók képzése és fokozása
Ritkábban használt elöljárószók
Szófajták szerepcseréje
indulatszók, szóképzés, szóösszetétel, szócsonkítás
Számnevek: osztó-, szorzó számnevek
Állítmányként használt melléknevek szórendje
Névmások: visszaható-, nyomatékosító-, vonatkozó-, kérdő névmások, határozatlan-,
általános névmások és determinánsok
Segédigék
Question-tag
Phrasal verbs
515
Mondattan: összetet mondatok: alá-, fölé rendelő, igeidő egyeztetés, feltételes mód,
infinitive, gerund, participle, egyenes és függő beszéd, műveltetés és a tanult igeidők
használata
Témakörök
40. ember és társadalom:
emberi kapcsolatok
generációs problémák
társadalmi –viszonyok, konfliktusok
hasonlóságok és különbségek az emberek között
az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében*
fogyasztói társadalom, reklámok*
társadalmi viselkedési formák*
41. tágabb környezetünk
különböző életmódok
szokások intézmények
vallások, nemzeti sajátosságok
42. iskola világa, nyelvtanulás
iskolarendszerek összehasonlítása
továbbtanulás
szakképzés
felsőoktatás
43. a munka világa
álláskeresés, munkahelyváltoztatás
munkanélküliség, átképzés
munka körülmények
illegális-, gyermekmunka
44. életmód: egészség és betegség
egészséges életmód: megfelelő táplálkozás és testedzés
stressz
egészségvédelem, betegségmegelőzés
káros szenvedélyek
45. szabadidő, művelődés
önművelés
sportolás, kedvenc sport
kultúrális események
olvasás, rádió, Tv, videó, számítógép, internet
művészet szerepe a mindennapokban*
élsport, veszélyes sportok*
516
média szerepe, hatásai*
angolszász kulturális intézmények
46. Teremészeti környezetünk
Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben, mit tehetünk környezetünkért
vagy a természet megóvásáért?
Környezeti katasztrófák, környezeti ártalmak*
Lakóhely és környéke fejlődésének problémái*
A természet és az ember harmóniája*
47. utazás és turizmus
nyaralás itthon illetve külföldön
utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése
egyéni és társasutazás előnyei és hátrányai
idegenforgalom jelentősége*
motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra*
48. Tudomány és technika szerepe az életünkben
Számítógép
Ismeretterjesztés
A technikai eszközök a mindennapi életben
Népszerű tudományok
Tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az
emberiségre*
*-gal jelölt témakörök csak az emelt szinten tanulók számára követelmények.
517
Továbbhaladás feltételei
Hallott szöveg értése
A tanuló legyen képes:
Kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni,
Kb 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből
kikövetkeztetni,
Kb 200 szavas szövegben fontos információt megérteni,
Kb 200 szavas szövegben specifikus információt azonosítani,
Köznyelvi beszélgetés vagy monológikus szöveget anyanyelvén és angolul
összefoglalni.
Beszédkészség
A tanuló legyen képes
Árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett
válaszokat adni,
Választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni,
eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni
Gondolatait megfelelő logikai sorrendben választákos mondatokban előadni
Megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni
Beszélgetésben részt venni
Társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni.
Olvasott szöveg értése
A tanuló legyen képes
Kb 250 szavas, szöveget elolvasni
Kb 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni
Ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek
jelentését kikövetkeztetni
Kb 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni
Kb 250 szavas specifikus információt azonosítani
Kb 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelven és/vagy angolul összefoglalni
Egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai, illetve irodalmi szöveget anyanyelven
és/vagy angolul összefoglalni.
Íráskészség
A tanuló legyen képes
Kb 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló szöveget írni
Gondolatait és érzelmeit érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel
és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai
összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni
Különböző szövegfajtákat létrehozni
Változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni
518
f) Német nyelv
A 2007/2008-as tanévtől kezdve az alábbiak szerint módosítjuk, illetve
egészítjük ki a tárgy helyi tantervét, és vezetjük be felmenő rendszerben
Nyelvi előkészítő osztály 9-13. évfolyam
I. Célok és feladatok
Az évfolyam végéra az A2 nyelvi szint elérése a cél, amely során a tanuló megért
olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt
közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak ( pl. nagyon alapvető személyes és
családdal kapcsolatos információ, vásárlás, helyismeret, állás). Tud kommunikálni
olyan egyszerű és begyakorolt feladatok során, amikor egyszerű és közvetlen
információcserére van szükség ismerős és begyakorolt dolgokra vonatkozóan.
Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb
környezetéről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról.
Beszédértés
Megért egyes fordulatokat és a leggyakrabban előforduló szókincset, ha a
számára legközvetlenebb személyes dolgokról van szó: nagyon alapvető
információk a személyével, családjával, vásárlással, a közvetlen környezettel
vagy a munkával kapcsolatban. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek és
bejelentések lényegét. Eleget tud tenni konkrét szükségleteinek kielégítéséhez,
amennyiben a beszéd világos és lassú. Meg tudja érteni a legfontosabb témákkal
kapcsolatos fordulatokat és kifejezéseket. Általában meg tudja állapítani a
körülötte zajló beszélgetés témáját, amennyiben lassan és világosan beszélnek.
Hallás utáni megértés
Meg tudja érteni a rövid, világos és egyszerű üzenetek és bejelentések fő
vonalát. Meg tud érteni egyszerű útbaigazítást, hozzá intézett instrukciókat.
Kiszámítható, mindennapi témákról szóló rövid, lassú és világos beszédű
hangfelvételekből meg tudja érteni és ki tudja szűrni a lényeges információt.
Olvasás, szövegértés
519
El tud olvasni rövid, egyszerű szövegeket. Egyszerű hétköznapi szövegekben ( pl.
hirdetések, prospektusok, étlap vagy menetrend) megtalálja az elvárható
keresett információt és megérti a rövid, egyszerű magánleveleket. Számára
ismerős témákban meg tud érteni olyan rövid, egyszerű, konkrét szövegeket,
amelyek gyakran használt mindennapi nyelvezetet tartalmaznak. Ismerős
témákban meg tudja érteni a szabványlevelek és faxok alapvető fajtáit: pl.
tudakozódás, megrendelés. Meg tud találni bizonyos információkat egyszerű,
mindennapi anyagokban. Meg tud találni listákon szereplő bizonyos információt és
ki tudja szűrni azokat. Meg tudja érteni a közhasználatú táblákat és feliratokat.
Képes megtalálni bizonyos információt egyszerűbb írásos anyagokban, levelekben,
brosúrákban és rövid, eseményleíró újságcikkekben. Meg tudja érteni az
egyszerű nyelven megírt előírásokat.
Beszélgetés
Tud kommunikálni olyan egyszerű és begyakorolt feladatok során, melyek
egyszerű és közvetlen információcserét igényelnek ismerős témákkal és
tevékenységekkel kapcsolatban. Boldogul nagyon rövid társasági beszélgetés
során is, még ha általában nem is ért eleget ahhoz, hogy maga tartsa fenn a
párbeszédet. Strukturált szituációk és rövid társalgás esetén meglehetősen
könnyedén tud részt venni az interakcióban, amennyiben a másik fél szükség
esetén segít. Nagy erőfeszítés nélkül tud részt venni egyszerű, begyakorolt
beszélgetésekben, kiszámítható mindennapi helyzetekben fel tud tenni és meg
tud válaszolni kérdéseket, gondolatokat és információt cserél ismerős témákban.
Társadalmi kapcsolatokat tud létesíteni. Részt tud venni rövid társalgásokban, az
érdeklődési körébe tartozó témákban. Egyszerű módon ki tudja fejezni, hogy
érzi magát és köszönete tud mondani.
Összefüggő beszéd
Több fordulattal és mondattal egyszerű módon le tudja írni pl. A családját, más
embereket, lakóhelyét, tanulmányait, jelenlegi tevékenységeit, mindennapjait.
Írás
Meg tud írni rövid, egyszerű feljegyzéseket és üzeneteket, amelyek a közvetlen
szükségletekre vonatkoznak. Meg tud írni egy nagyon egyszerű magánlevelet,
például hogy gratuláljon, köszönetet mondjon, információt kérjen, érdeklődjön.
Összefüggő mondatokban tud írni környezete mindennapi aspektusairól, pl.
emberekről, helyekről, életkörülményeiről, tanulmányokkal kapcsolatos
élményekről.
520
Választékosság
Egyszerű, hétköznapi helyzetekben képes korlátozott mértékű
információcserére alapvető mondatszerkezetek, betanult fordulatok, rövid
szócsoportok és beszédfordulatok segítségével.
Nyelvhelyesség
Néhány egyszerű szerkezetet helyesen használ, de még vét alapvető hibákat.
Folyékonyság
Nagyon rövid mondatokkal meg tudja értetni magát, bár gyakran megakad, újra
kell kezdenie vagy át kell fogalmaznia mondanivalóját.
Interakció
Fel tud tenni kérdéseket és egyszerű állításokra reagálni. Tudja jelezni, mikor
követi a kommunikációt, de ritkán ért meg eleget ahhoz, hogy saját maga fenn
tudja tartani a beszélgetést.
Koherencia
A szócsoportokat össze tudja kapcsolni egyszerű kötőszavakkal: pl. „és”, „de”,
„mert”.
Általános beszédprodukció
Egyszerű fordulatok és mondatok sorozatával egyszerűen le tudja írni vagy be
tudja mutatni az embereket, az élet- és munkakörülményeket. A napirendet, a
kedvelt és nem kedvelt dolgokat.
Közérdekű bejelentések
Kiszámítható, betanult tartalmú nagyon rövid, begyakorolt bejelentést tud tenni,
amely a koncentrált figyelemre hajlandó hallgatók számára érthető.
Hallgatóság előtti beszéd
521
Rövid begyakorolt előadást tud tartani a mindennapi élettel kapcsolatos témában,
röviden meg tud indokolni és magyarázni véleményeket, terveket és
cselekedeteket, Meg tud birkózni az előadást követő korlátozott számú lényegi
kérdéssel. Meg tudja válaszolni az előadást követő egyszerű kérdéseket,
amennyiben kérheti a kérdés megismétlését és kaphat némi segítséget válasza
megfogalmazásában.
II. Témakörök
1. Nyelvek
- nemzetközi szavak
- az ábécé
- már ismert szavak gyűjtése
2. Országok, emberek
- országok
- emberek
- nyelvek
- foglalkozások
3. Család: magam és környezetem
- ismerkedés
- családtagok
- rokonság
- baráti kör
4. Szabadidő
- szabadidős tevékenységek
- szabadidő eltöltésére alkalmas helyszínek
- hobby
- számok
5. Iskolai élet
- Tanszerek
- Tanórák
- Tanórai tevékenységek
- A hét napjai
- Tantárgyak
- Órarend
6. Étkezések
522
- élelmiszerek
- saját étkezés
- étkezési szokások
- specialitások
7. Napirend
- mindennapi tevékenységek
- időpontok
- idő kifejezése
- ünnepek
8. A szobám
- helyiségek
- bútordarabok
- berendezés
- lakberendezési kiegészítők
9. Hétvége
- közös otthoni tevékenységek
- rendezvények
- nevezetességek
10. Egészség
- testrészek
- betegségek
- egészséges életmód
11. Kívánságok, kötelességek, tiltások
- szünidei utazás
- utazási módok
- időjárás
12. Osztálykirándulás
- szálláslehetőségek
- utazáshoz szükséges holmik
- ausztriai utazás
13. Fiúk – lányok
- az ideális barát
- jó-rossz tulajdonságok
- vélemények egymásról
523
- ajándékok
14. Ilyen vagy te, ilyen vagyok én
- külső tulajdonságok
- személyleírás
- jellemzés
15. Egy fedél alatt
- a fiatalok és a szülők együttélése
- kívánságok
- alkalmazkodás
III. Éves felbontás
Heti óraszám: 10
Éves óraszám: 370
Új anyag feldolgozása + gyakorlás: 354 óra
Dolgozatírás, javítás: 16 óra
IV. Nyelvtan:
- a határozott és a határozatlan névelő használata
- egyes-többes szám
- számok
- igeragozás jelen időben
- kivételt képező igék
- elváló, nem elváló igék
- a személyes névmások ragozása
- főnévragozás
- felszólító mód
- tagadás
- a birtokos névmás
- szóképzés, összetett szavak
- mondatalkotás: egyszerű és összetett mondatok
- kötőszavak
- szórend
- A „man” általános alany
- Módbeli segédigék
524
- Elöljárószavak
- Helymeghatározás
- időmeghatározás
- Visszaható igék
- Múlt idők: Prateritum, Perfekt
- Névmási határozók
- Kérdőszavak
- Mutató névmás
- Melléknévragozás
- Melléknévfokozás
V. Beszédszándékok
- üdvözlések
- elköszönések
- bemutatkozás
- mások bemutatása
- kívánságok kifejezése, megfogalmazása
- rendelés étteremben, kávézóban
- vásárlás különböző üzletekben
- köszönet, hála, elfogadás kifejezése
- udvarias elutasítás
- információkérés a kapcsolódó témákban
- egyetértés
- érdeklődés más hogyléte felől
- érdeklődés az adott téma információi után
- időpont megadása, kérdezése
- tanácsok, tippek, ötletek kifejezése
- udvarias felszólítás, kérés
- ajánlattétel
- feltételek megnevezése
- véleménynyilvánítás
- elégedettség, elégedetlenség kifejezése
VI. Az értékelés formái
1. Írásban:
- szövegalkotás/fogalmazás
525
- tesztfeladatok
- kiegészítendő feladattípusok
- behelyettesítendő feladattípusok
- levélírás
2. Szóban:
- szituációk eljátszása
- témakör egyszerű kifejtése/előadása
- projektmunka bemutatása
- szókincs
VII. Segédanyagok
- autentikus szövegek: újságok, prospektusok, nyomtatványok, űrlapok,
brosúrák
- képek, fotók, poszterek
- diák, videó
- internet
- táblázatok
- szókártyák, mondatkártyák, memoriter lapok
VIII. Munkaformák
- egyéni-
- pár-
- csoport-
- projektmunka
NYELVI KOMMUNIKÁCIÓ
heti óraszám: 2
éves óraszám: 74
téma: aktuális, hétköznapi témák feldolgozása
beszéd – és stílusgyakorlat
526
10. évfolyam
heti óraszám: 5 óra
éves óraszám: 185 óra
év eleji ismétlés: kb. 20 óra
új anyag feldolgozása és gyakorlása: kb. 153 óra
dolgozatírás és javítás: kb. 12 óra
• Témakörök:
- Olvasás, önképzés (számítógép, vagy könyv)
- Élőhely, lakhely (nagyvárosban, vidéken)
- Természet és táj (ember és környezete)
- Utazás, kirándulás (Előkészületek, Útvonalak, Szabadidős
tevékenységek)
- Természet, - védelem (Problémák, Szennyezés/szemetelés)
- Tanulás külföldön (Tapasztalatok, Pályázati formalitások)
- Életút, pályaválasztás (álláslehetőségek, álláskeresés,
gyakorlatszerzés, jövőképek, elképzelések.)
- Életpályák életstílusok
- Női – férfi szerepek a háztartásban és a munkában
- Szegénység - gazdagság
- Fogyatékosok, családi együttélés
- Problémák, konfliktusok
- Káros szenvedélyek (drog, dohányzás), erőszak
- Multikulturális társadalom
- Zsebpénz , adósságok
- Házasság, család, esküvő, születésnap, családi ünnepek
- Média (tv, sajtó, rádió)
• Nyelvtan:
- Birtokos eset, als-wenn, elöljárószavak+G., szóképzés: igéből –er
végződésű hímnemű főnevek, szórend ism.
- Infinitiv+zu, szóképzés: melléknévből képzett –e végződésű
nőnemű főnevek, mondatkeret módbeli segédigék esetén
- Hasonlítás, würde + Ifinitiv, elöljárószavak tárgyesettel,
szóképzés: -chen, -lein végződésű főnevek, városnévből képzett
jelzők (-er)
- Plusquamperfekt, múlt idő fajták, szóképzés: ver- előképzőjű
igék, elváló és nem elváló előképzős igék, igekötők
- Nachdem-mondatok, tagadás, szóképzés: -ig végű jelzők
527
- Igenevek jelzőként, szóképzés: -bar, -sam végződésű jelzők,
melléknévragozás, vonatkozói mellékmondat
- Függő beszéd, „Echofragen”, szóképzés: -voll, -bereit, - los
végződésű jelzők, elöljárószavas igék vonzatostul
- Célhatározói mellékmondat, Futur I., főnevek származtatása
- Időhatározói mellékmodat bevor-ral, Prateritum, főnevek
elöljárószavakkal
- Konjunktiv II. haben, sein, können, irreális óhajtómondat,
módbeli segédige können
- PASSIV (präsens, präteritum), szóképzés: mit + főnevek / igék,
a werden mint fő és segédige
- Obwohl-os mellékmondat, vonatkozói mellékmondat,
kettőskötőszó, zu + Infinitiv
- Damit, um..zu-s mondatok, Passiv módbeli segédigékkel,
szóképzés: miss + ige, főnevek, melléknév / jelző
- Tárgyi mellékmondat, dass és ob
- Mellékmondat wer és was –szal, a Konjunktiv II. képzése, irreális
feltételes mondat, szóképzés: -e végződésű főnevek,
melléknévragozás
- Vonatkozói mellékmondat Genitiv-vel, határozatlan névmás:
mindegyik, valaki, senki, szóképzés: irgend + névmás - Az es szócska, szókézés: elöljárószavak + einander, igenevek - Hasonlítás, irreális hasonlító mondatok, hasonlító mondatok
je….desto - PASSIV perfekt, plusquamperfekt, Zustandspassiv, szóképzés:
ver- + ige, udvarias kérdések és kérések - Mellékmondatok so dass, ohne dass, anstatt, szóképzés:
zusammen- + ige, elöljárószavak, felszólítások és kérések - Névszócsoportok: Links- és Rechts- jelzők, igenevekkel bővített
jelzők, visszaható igék, a szóösszetétel felbontása - Konjunktiv I. képzése, függőbeszéd, (sich) lassen + Infinitiv,
névmási határozószavak, elöljárószavak birtokos esettel,
szóképzés: fönevek + -wesen - Főnév-ige-kapcsolatok, szóképzés: auf, isch, al, iv, ell végződésű
melléknevek, man és –bar végződésű melléknevek
• Beszédszándékok:
- Rajongás, lelkesedés, elutasítás, véleményalkotás, kívánság,
bemutatás
- Információcsere, hasonlítás, élménybeszámolás, érvelés
528
- Tájleírás, elképzelések megfogalmazása, állásfoglalás
- Javaslattétel, eszmecsere folytatása
- Aggályok kifejezése, kommentáradás, feltételezés
megindokolása
- Jelenségekről, tapasztalatokról beszélni, kérdésfeltevés,
ötletnyilvánítás
- Cél / ok megnevezés, munkakörök ismertetése / leírása, előny
hátrány összehasonlítás, jövőbeli tervek ismertetése
A továbbhaladás feltételei:
Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes
kb. 250 szavas konkrét, vagy elvont témájú szövegek gondolatmenetét
megérteni
Az adott témában folyamatos eszmecserére és társalgásra,
véleményformálásra indoklással
Az információk teljes megértésére
Felidézésre, saját szavaival történő elmesélésre
Beszédkészség A tanuló legyen képes
köznyelven és konkrét szituációban történő folyamatos interakcióra
véleményét, gondolatait a helyzetnek megfelelően választékos
mondatokban megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni,
érzelmeket kifejezni;
megértési, illetve kifejezési problémák esetén szókincs kombinációk
alkalmazására, önjavításra
beszélgetésben részt venni, álláspontot, véleményt kifejezni,
beszédpartnert meggyőzni
Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes
kb. 300 szavas, köznyelven megírt és elvont szöveget megérteni;
kb. 200 szavas köznyelvi szöveg tartalmát megjegyezni;
ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250-300 szavas köznyelvi és elvont
szövegek ismeretlen jelentéseit kikövetkeztetni
kb. 300 szavas köznyelven megírt szövegből a fontos információt kiszűrni.
529
Íráskészség A tanuló legyen képes
kb. 250 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló
szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet
írni;
11. évfolyam:
heti óraszám: 5 óra
éves óraszám: 185 óra
év eleji ismétlés: kb. 20 óra
új anyag feldolgozása és gyakorlása: kb. 153 óra
dolgozatírás és javítás: kb. 12 óra
• Témakörök: - Család
- Lakás
- Hivatás, munka
- Szabadidő
- Tömegmédiák
- Technika / technológia
- Étkezés
- Fitt és egészséges
- Gyógyászat
- Szenvedély, függőség
- Közlekedés
- Utazás
- Szolgáltatások
- Éghajlat / időjárás
- Környezet, környezetvédelem
- EU
• Nyelvtan: A már tanult nyelvtan szóbeli és írásbeli alkalmazása, ismétlése.
530
• Beszédszándékok: Témamegjelölés, véleményalkotás, hasonlítás, feltételezés,
indoklás, következtetés, összegzés.
A továbbhaladás feltételei:
Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes
kb. 300 szavas konkrét, vagy elvont témájú szövegek gondolatmenetét
megérteni
Az adott témában folyamatos eszmecserére és társalgásra,
véleményformálásra indoklással
Az információk teljes megértésére
Felidézésre, saját szavaival történő elmesélésre
Beszédkészség A tanuló legyen képes
köznyelven és konkrét szituációban történő folyamatos interakcióra
véleményét, gondolatait a helyzetnek megfelelően választékos
mondatokban megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni,
érzelmeket kifejezni;
megértési, illetve kifejezési problémák esetén szókincs kombinációk
alkalmazására, önjavításra
beszélgetésben részt venni, álláspontot, véleményt kifejezni,
beszédpartnert meggyőzni
Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes
kb. 350 szavas, köznyelven megírt és elvont szöveget megérteni;
kb. 350 szavas köznyelvi szöveg tartalmát megjegyezni;
ismert nyelvi elemek segítségével kb. 300 szavas köznyelvi és elvont
szövegek ismeretlen jelentéseit kikövetkeztetni
kb. 300 szavas köznyelven megírt szövegből a fontos információt kiszűrni.
Íráskészség A tanuló legyen képes
531
kb. 300 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló
szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet
írni;
12. évfolyam:
heti óraszám: 5 óra
éves óraszám: 185 óra
év eleji ismétlés: kb. 15 óra
új anyag feldolgozása és gyakorlása: kb. 160 óra
dolgozatírás és javítás: kb. 10 óra
• Témakörök:
1. Gyógyászat
2. Szenvedélyek és függőségek
3. Közlekedés
4. Utazás
5. Szolgáltatás
6. Időjárás, klíma
7. Környezet, környezetvédelem
8. Európai Unió
• Nyelvtan: összegzés
Ige
- A jelen idejű ragozások, igekötős igék
- A befejezett és az elbeszélő múlt idő
- A régmúlt
- A jövő idő (Futur I)
- A feltételes mód
- A függő beszéd
- A módbeli segédigék (elsődleges és másodlagos jelentéssel)
- Az igevonzatok
A névelő, a főnév, névmások
- A személyes és birtokos névmás
- A határozatlan névmás
532
- A kérdő és mutató névmás
A melléknév
- A jelen melléknévragozás
- A melléknévfokozás
- A melléknévi igenév
Az előljárószó
A szórend, a kötőszó
- Az egyenes szórenddel álló kötőszók
- A kettős kötőszók
- A fordított szórenddel álló kötőszók
- A jövő idő (Futur I)
A „zu + főnévi igenév”
• Beszédszándékok:
Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás
Sajnálkozás, csalódottság, félelem, aggodalom kifejezése
Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás
Valaki igazának elismerése, el nem ismerése, ellenvetés, ellenvetés
visszautasítása,
egyetértés, egyet nem értés
Kritika, szemrehányás
Dolgok, események leírása
Információkérés, - adás
Indoklás (ok, cél)
Felszólítás, tiltás, parancs
Tanácskérés, tanácsadás
Figyelmeztetés
Segítségkérés és arra reagálás
Téma bevezetése - Témaváltás – Félbeszakítás - Beszélgetés lezárása
• A továbbhaladás feltételei:
Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes
kb. 350 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől
elkülöníteni;
kb. 350 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a
szövegösszefüggésből kikövetkeztetni;
533
kb. 350 szavas szövegben fontos információt megérteni:
Beszédkészség A tanuló legyen képes
árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban
rendezett válaszokat adni;
választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni,
eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni;
gondolatait megfelelő logikai sorrendben, választékos mondatokban
előadni;
megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;
társalgásban más véleményét kikérni, álláspontját kifejteni, megvédeni.
Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes
kb. 400 szavas, köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni;
kb. 400 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől
megkülönböztetni;
ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen
nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni;
kb. 400 szavas szövegben fontos információt megtalálni.
Íráskészség A tanuló legyen képes
kb. 350 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló
szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet
írni;
gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos
kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök
használatával logikai összefüggések alapján, bekezdésbe rendezett szövegben
megfogalmazni
13. évfolyam:
heti óraszám: 5 óra
éves óraszám: 160 óra
év eleji ismétlés: kb. 15 óra
új anyag feldolgozása és gyakorlása: kb. 135 óra
dolgozatírás és javítás: kb. 10 óra
534
• Témakörök, beszédtémák: összegzés
1. Személyes vonatkozások, család
2. Ember és társadalom
3. Környezetünk
4. Az iskola
5. A munka világa
6. Életmód
7. Szabadidő, művelődés, szórakozás
8. Utazás, turizmus
9. Tudomány és technika
• Nyelvtan, olvasásértés, hallásértés, íráskészség
- Érettségi típusfeladatok megoldási technikáinak elsajátítása
- Érettségi feladatsorok gyakorlása
• Beszédszándékok:
Kommunikációs szándékok
Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: megszólítás;
köszönés, elköszönés;
bemutatás, bemutatkozás;
telefonálásnál bemutatkozás, elköszönés;
szóbeli üdvözletküldés;
személyes és hivatalos levélben megszólítás;
személyes és hivatalos levélben elbúcsúzás;
érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás;
engedélykérés és arra reagálás;
köszönet és arra reagálás;
bocsánatkérés és arra reagálás;
gratuláció, jókívánságok és arra reagálás;
együttérzés és arra reagálás.
Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: hála;
sajnálkozás;
öröm;
elégedettség, elégedetlenség;
csodálkozás;
remény;
félelem;
bánat;
535
bosszúság.
Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:
véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás;
valaki igazának az elismerése és el nem ismerése;
egyetértés, egyet nem értés;
érdeklődés, érdektelenség;
tetszés, nem tetszés;
dicséret, kritika,;
ellenvetés;
ellenvetés visszautasítása;
akarat, kívánság, bizonytalanság, képesség, szükségesség, kötelezettség,
lehetőség;
ígéret;
szándék, terv,
érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia, érdeklődési kör iránt.
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: dolgok, személyek megnevezése, leírása;
események leírása;
információkérés, információadás;
igenlő vagy nemleges válasz;
válaszadás elutasítása;
tudás, nem tudás;
bizonyosság, bizonytalanság,
emlékezés, nem emlékezés.
A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: kérés;
tiltás, felszólítás;
segítségkérés és arra reagálás;
javaslat és arra reagálás;
kínálás és arra reagálás;
meghívás és arra reagálás;
reklamálás;
tanácskérés, tanácsadás;
segítség felajánlása és arra reagálás;
ajánlat és arra reagálás.
Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: visszakérdezés, ismétléskérés;
nem értés;
betűzés kérése, betűzés;
felkérés lassabb, hangosabb beszédre;
536
beszélési szándék jelzése, téma bevezetése, félbeszakítás;
megerősítés;
körülírás;
témaváltás, beszélgetés lezárása.
Fogalomkörök cselekvés, történés, létezés kifejezése,
birtoklás kifejezése,
térbeli és időbeli viszonyok,
függő beszéd,
mennyiségi és minőségi viszonyok,
modalitás,
esetviszonyok,
logikai viszonyok,
szövegösszetartó eszközök.
• A továbbhaladás feltételei:
Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes
kb. 400 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől
elkülöníteni;
kb. 400 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a
szövegösszefüggésből kikövetkeztetni;
kb. 400 szavas szövegben fontos információt megérteni:
Beszédkészség A tanuló legyen képes
árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban
rendezett válaszokat adni;
választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni,
eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni;
gondolatait megfelelő logikai sorrendben, választékos mondatokban
előadni;
megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;
társalgásban más véleményét kikérni, álláspontját kifejteni, megvédeni.
Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes
kb. 450 szavas, köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni;
kb. 450 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől
megkülönböztetni;
ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen
nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni;
kb. 450 szavas szövegben fontos információt megtalálni.
537
Íráskészség A tanuló legyen képes
kb. 400 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló
szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet
írni;
gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos
kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök
használatával logikai összefüggések alapján, bekezdésbe rendezett szövegben
megfogalmazni
V. AZ ÉRTÉKELÉS FORMÁI:
• írásban:
- olvasott szöveg értése feladatokkal
- nyelvhelyességet mérő teszt
- képleírás
- önálló témakifejtés a tanult témákból – fogalmazás formájában
- irányított levél
• szóban:
- témakifejtés a tanult témakörökből (kérdésekre, ill. önállóan)
- képleírás
- szituációs játék
VI. HASZNÁLHATÓ TANKÖNYVEK:
- Dikova – Mavrodieva – Kudlinska-Stankulova: Deutsch ist IN 1
- Dikova – Mavrodieva – Kudlinska-Stankulova: Deutsch ist IN 2
- Dikova – Mavrodieva – Kudlinska-Stankulova: Deutsch ist IN 3
- Bedő Éva: Abiturschule
- Dömök Szikvia: Wie geht das? – HÖREN –
Halláskészségfejlesztő gyakorlókönyv
- Némethné Gábor Krisztina – Kokas Márta: Regenbogen – 16
Gesprächsthemen mit Texten. Übungen und Bildern
- Lázár Györgyné: Wortwörtlich. Tematikus német
szókincsgyűjtemény
- Szitnyainé Gottlieb Éva – Mekis Zsuzsanna: Német nyelvtani
gyakorlatok
- Klipp und klar (Klett)
- Péntek Bernadett – Husz Anikó: Német középszintű érettségi
(írásbeli)
538
- Péntek Bernadett – Gárvány Hajnalka – Marcus Hammerstein:
Szóbeli témakörök és szituációk
- Péntek Bernadett – Husz Anikó: Német emeltszintű érettségi
- Lázár Györgyné – Dr. Pantóné dr. Naszályi Dóra: Német
feladatsorok. Középszint
- Lázár Györgyné: Német szóbeli gyakorlatok
- Lázár Györgyné – Dr. Pantóné dr. Naszályi Dóra: Német
feladatsorok. Emelt szint
- Dömök Szilvia – Gottlieb Éva: Feladatlapok a német kétszintű
érettségi beszédértés vizsgájához
- Klipp und klar (Klett)
- Sage und schreibe
- Klipp und klar
- So geht’ s! - Fertigkeitstraining
- Maklári Tamás: Feladatlexikon I - II.
VII. SEGÉDESZKÖZÖK:
- képek, táblázatok
- újságok
- fóliák
- filmek, hanganyagok
539
KÖVETELMÉNYEK ÉVFOLYAMOKRA LEBONTVA
9 -12. évfolyam
9. évfolyam:
heti óraszám: 3 óra
éves óraszám: 111 óra
év eleji bevezetés: kb. 6 óra
új anyag feldolgozása és gyakorlása: kb. 97 óra
dolgozatírás és javítás: kb. 8 óra
• Témakörök:
- ismerkedés
- szabadidő eltöltése
- időpont és időtartam kifejezése
- étkezések, helyes és helytelen táplálkozás, magyar specialitások
- lakóhely, lakás, bútorok
- testrészek, egészség, külső jellemzés
- szórakozás
• Nyelvtan:
- személyes névmás
- az ige ragozása
- „sein”, „haben”
- főnevek többes száma
- a határozott és a határozatlan névelő ragozása
- kijelentő és kérdő mondat szórendje
- tagadás
- birtokos névmások
- mondatkeret
- felszólító mód
- módbeli segédigék
- igekötős igék
- határozatlan névelő és tagadott alakja
- általános alany
- melléknévfokozás, hasonlítás
- elöljárószók
- igék részes esettel
- kötőszók (und, oder, …)
540
• Beszédszándékok:
- üdvözlés, bemutatkozás, ismerkedés, búcsúzás
- helyeslés, egyetértés, tiltakozás
- időpont-egyeztetés
- sajnálkozás kifejezése
- tetszés és nem tetszés kifejezése
- meghívás, arra reagálás
• A továbbhaladás feltételei:
Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes
kb. 100 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől
elkülöníteni;
kb. 100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a
szövegösszefüggésből kikövetkeztetni;
kb. 100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni;
kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni;
Beszédkészség A tanuló legyen képes
köznyelven megfogalmazott kérdésekre oda illő válaszokat adni;
egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni,
eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni;
megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;
beszélgetésben részt venni.
Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes
kb. 150 szavas, köznyelven megírt szöveget megérteni;
kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől
megkülönböztetni;
ismert nyelvi elemek segítségével kb. 150 szavas köznyelvi szövegben
ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni;
kb. 150 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni.
Íráskészség A tanuló legyen képes
kb. 100 szavas, tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást,
jellemzést, elbeszélést, baráti levelet írni.
10. évfolyam
541
heti óraszám: 3 óra
éves óraszám: 111 óra
év eleji ismétlés: kb. 6 óra
új anyag feldolgozása és gyakorlása: kb. 97 óra
dolgozatírás és javítás: kb. 8 óra
• Témakörök:
- családi ünnep, élmények,
- fiatalok, barátság
- kirándulások
- olvasás, számítógép
- utazás, szállás
- vidéki – városi élet
• Nyelvtan:
- kötőszók (weil, dass, wenn)
- Perfekt
- földrajzi nevek, országnevek használata
- kettős elöljárószók
- jövő idő
- módbeli segédigék egyszerű múlt ideje
- névmási határozók
- sorszámnevek
- melléknévragozás
- visszaható igék
- vonatkozói mellékmondat
- als – wenn
- zu + főnévi igeneves szerkezetek
- feltételes mód (körülírásos alak)
• Beszédszándékok:
- jókívánság, reagálás
- javaslattevés
- figyelmeztetés, dicséret, kritika
- információadás, - kérés orvosnál
- tanácsadás
- tudakozódás utazási irodában, pályaudvaron, szállodában
- útbaigazítás
A továbbhaladás feltételei:
542
Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes
kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől
elkülöníteni;
kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a
szövegösszefüggésből kikövetkeztetni;
kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni;
kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni.
Beszédkészség A tanuló legyen képes
köznyelven árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre odaillő válaszokat
adni;
választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni,
eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni;
megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;
beszélgetésben részt venni, álláspontot, véleményt kifejezni.
Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes
kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveget megérteni;
kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől
megkülönböztetni;
ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben
ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni;
kb. 200 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt
megtalálni.
Íráskészség A tanuló legyen képes
kb. 150 szavas, tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást,
jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni.
11. évfolyam:
heti óraszám: 4 óra
éves óraszám: 148 óra
év eleji ismétlés: kb. 20 óra
új anyag feldolgozása és gyakorlása: kb. 120 óra
543
dolgozatírás és javítás: kb. 8 óra
• Témakörök:
- természet, táj
- kirándulások a természetben
- környezetünk, amiben élünk
- külföldi csereprogram
- képzési rendszer
- életrajzok, életstílusok, életcélok, álláslehetőségek
- női és férfi szerepek a háztartásban és a munkában
- választások az iskolában
• Nyelvtan:
- Plusquamperfekt
- időhatározói mellékmondat (nachdem, bevor)
- függő kérdés
- célhatározói mellékmondat (um ….zu+Inf/ damit)
- irreális óhajtó mondat
- szenvedő szerkezet (jelen idő és I. múlt, módbeli segédigével)
- megengedő mellékmondat (obwohl)
• Beszédszándékok:
- kívánság kifejezése, tanácsadás
- véleményalkotás
- javaslattevés
- élménybeszámoló
- állásfoglalás
- érvelés, ellenérvelés
- információkérés és –adás
- előnyökről – hátrányokról beszélni
- vitatkozás
A továbbhaladás feltételei:
Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes
kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a
lényegtelentől elkülöníteni;
kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a
szövegösszefüggésből kikövetkeztetni;
544
kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni és
megérteni;
Beszédkészség A tanuló legyen képes
árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban
rendezett válaszokat adni;
választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni,
eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni;
megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;
társalgásban más véleményét kikérni, álláspontját kifejteni, megvédeni.
Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes
kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni;
kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől
megkülönböztetni;
ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas köznyelvi szövegben
ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni;
kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni.
Íráskészség A tanuló legyen képes
kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló
szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet
írni;
12. évfolyam:
heti óraszám: 4 óra
éves óraszám: 128 óra
év eleji ismétlés: kb. 15 óra
új anyag feldolgozása és gyakorlása: kb. 105 óra
dolgozatírás és javítás: kb. 8 óra
• Témakörök:
- szegénység – gazdagság,
- fogyatékosok, együttélés a családban
- szükségletek, konfliktusok, problémák
545
- káros szenvedélyek, erőszak
- multikulturális társadalom
- zsebpénz, adósságok
- házasság – család, esküvő, születésnap, családi ünnepek
- média (tv, sajtó)
• Nyelvtan:
- feltételes mód (egyszerű alak)
- vonatkozói mellékmondat (wer, was)
- melléknévi igenevek
- módhatározói mellékmondat (anstatt dass, ohne dass)
- birtokos esettel álló elöljárószók
- függő beszéd (Konjunktiv I)
- műveltetés (lassen)
• Beszédszándékok:
- segítségkérés – reagálás
- akarat, kívánság, kötelezettség kifejezése
- véleménykérés – reagálás
- kritika, aggodalom
- információkérés, - adás
- érvelés, állásfoglalás
- saját álláspontot megformálni és képviselni
V. AZ ÉRTÉKELÉS FORMÁI:
• írásban:
- olvasott szöveg értése feladatokkal
- nyelvhelyességet mérő teszt
- képleírás
- önálló témakifejtés a tanult témákból – fogalmazás formájában
- irányított levél
• szóban:
- témakifejtés a tanult témakörökből (kérdésekre, ill. önállóan)
- képleírás
- hétköznapi témájú szituációs játék
VI. HASZNÁLHATÓ TANKÖNYVEK:
- Dikova – Mavrodieva – Kudlinska-Stankulova: Deutsch ist IN 1
- Dikova – Mavrodieva – Kudlinska-Stankulova: Deutsch ist IN 2
546
- Dikova – Mavrodieva – Kudlinska-Stankulova: Deutsch ist IN 3
- Péntek Bernadett – Husz Anikó: Német középszintű érettségi
(írásbeli)
- Péntek Bernadett – Gárvány Hajnalka – Marcus Hammerstein:
Szóbeli témakörök és szituációk
- Bedő Éva: Abiturschule
- Dömök Szikvia: Wie geht das? – HÖREN –
Halláskészségfejlesztő gyakorlókönyv
- Némethné Gábor Krisztina – Kokas Márta: Regenbogen
- Lázár – Pantó: Német feladatsorok – középszint
- Lázár györgyné: Német szóbeli gyakorlatok
- Sage und schreibe
- Klipp und klar
- So geht’ s! - Fertigkeitstraining
- Maklári Tamás: Feladatlexikon I - II.
VII. SEGÉDESZKÖZÖK:
- írásvetítő fólia
- képek, térképek
- magnó
- videó (német nyelvű filmek, mesék, szövegek)
- szókártyák
- német nyelvű ifjúsági magazinok (Juma)
- német nyelvű újságok, folyóiratok
- képek, táblázatok
547
Nyelvi előkészítő évfolyam
I. CÉLOK ÉS FELADATOK AZ ÉVFOLYAM VÉGÉIG
A tanulóknak az évfolyam végére ajánlott elérni a B1 szintet.
B1: Megérti a fontosabb információkat olyan egyszerű, hétköznapi szövegekben, amelyek
gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl. iskola, szabadidő, munka). Képes
külföldiekkel kommunikálni mindennapi helyzetekben. Egyszerű, összefüggő
szöveget tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer vagy amelyek az érdeklődési
körébe tartoznak. Be tud számolni eseményekről, élményeiről, érzelmeiről és
törekvéseiről. Rövid magyarázatot tud fűzni eseményekhez, indokolni tud különböző
álláspontokat és terveket.
II. RÉSZLETES KÖVETELMÉNY AZ ÉVFOLYAM VÉGÉRE:
1. Beszédértés (hallás):
A tanuló értse meg a hétköznapi témájú rövidebb beszélgetések, interjúk lényeges
információit, alapvető kommunikációs szándékát. Legyen képes egy hallott szövegből
az adott helyzetben szükséges információkat megérteni.
2. Beszédkészség:
A tanuló legyen képes részt venni saját érdeklődési körébe eső, tanulmányaiban
előforduló vagy általános érdeklődésre számot tartó témákról szóló beszélgetésekben.
A tanuló legyen képes megoldani a mindennapi élet feladatait (pl. vásárlás,
útbaigazítás). Fejezze ki magát pontosan, egyszerű, világos stílusban.
3. Szövegértés (olvasás):
A tanuló legyen képes megérteni a széles olvasóközönségnek szóló, választékos
köznyelven íródott, változatos típusú szövegeket, amelyek témája közel áll
mindennapi tapasztalataihoz. A szövegek és feladatok tegyék lehetővé, hogy a
tanulónak alkalmaznia kelljen az életben általában használatos olvasási módokat
(globális, szelektív, részletes értés). A tanuló legyen képes a szöveg értelmezéséhez
felhasználni a szöveg szerkezeti sajátosságait és a szövegösszefüggést.
4. Íráskészség:
A tanuló legyen képes érthetően kifejezni magát a mindennapi élet általánosan
használt szövegfajtáiban. A tanuló legyen képes kb. 200 szavas, tényszerű információt
közlő, néhány bekezdésből álló szöveget írni; gondolatait, érzelmeit változatos
kifejezésekkel és szerkezetekkel, logikusan felépített, rendezett szövegben
megfogalmazni; különböző szövegfajtákat létrehozni, változatos közlésformákat
alkalmazni.
548
5. Nyelvhelyesség:
A tanuló legyen képes az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek nyelvileg
elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó használatára a mondat és a szöveg
szintjén.
III. AJÁNLOTT TÉMAKÖRÖK
2. Személyes vonatkozások, család:
- A tanuló személye, életrajza, életének fontosabb állomásai
- Családi élet, családi kapcsolatok
- A családi élet mindennapjai, otthoni teendők
- Személyes tervek
3. Ember és társadalom:
- A másik ember külső és belső jellemzése
- Baráti kör
- A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel
- Ünnepek, családi ünnepek
- Öltözködés, divat
- Vásárlás, szolgáltatások
- Hasonlóságok és különbségek az emberek között
4. Környezetünk:
- Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)
- A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek
- A városi és vidéki élet összehasonlítása
- Növények és állatok a környezetünkben
- Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk
környezetünkért vagy a természet megóvásáért?
- Időjárás
5. Az iskola:
- Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl: szakmai képzés, tagozat)
- Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka
- A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága
- Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok
6. A munka világa:
- Diákmunka, nyári munkavállalás
- Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás
7. Életmód:
- Napirend, időbeosztás
- Az egészséges életmód (helyes és helytelen táplálkozás, a testmozgás
szerepe az egészség megőrzésében, testápolás)
- Étkezési szokások a családban
- Ételek, kedvenc ételek
- Étkezés iskolai menzán, étteremben, gyorsétteremben
- Gyakori betegségek, sérülések, baleset
549
- Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórház)
8. Szabadidő, művelődés, szórakozás
- Szabadidős elfoglaltságok, hobbik
- Színház, mozi, koncert, kiállítás, …
- Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport
- Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet
- Kulturális események
9. Utazás, turizmus:
- A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés
- Nyaralás itthon, ill. külföldön
- Utazási előkészületek/ egy utazás megtervezése, megszervezése
- Az egyéni és társas utazás előnyei és hátrányai
10. Tudomány és technika
- Népszerű tudományok, ismeretterjesztés
- A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
IV. ÉVES FELOSZTÁS:
heti óraszám: 12 óra
éves óraszám: 444 óra
új anyag feldolgozása és gyakorlása: kb. 428 óra
dolgozatírás és javítás: kb. 16 óra
• Nyelvtan:
- személyes névmás
- az ige ragozása
- „sein”, „haben”
- főnevek többes száma
- kijelentő és kérdőmondat szórendje
- tagadás
- mondatkeret
- felszólító mód
- módbeli segédigék
- igekötős igék
- határozatlan névelő és tagadott alakja
- melléknévfokozás, hasonlítás
- elöljárószók
- igék részes esettel
- kötőszók (und, oder, …)
- kötőszók (weil, dass, wenn)
- birtokos névmás
- Perfekt
- földrajzi nevek, országnevek használata
- kettős elöljárószók
- jövő idő
- módbeli segédigék egyszerű múlt ideje
- névmási határozók
- feltételes mód
550
- feltételes mellékmondat
- birtokviszony
- visszaható igék
- igék „zu+ Infinitiv” kapcsolással
- melléknévragozás
- óhajtó mondat
- mellékmondati kérdés
- célhatározói mellékmondat
- elöljárószók birtokos esettel
- Präteritum
- időhatározói mellékmondat
- vonatkozói mellékmondat
- szenvedő szerkezet
- szenvedő szerkezet módbeli segédigével
- feltételes mód múlt idő
- páros kötőszók
- időhatározói mellékmondat
- főnévvé vált melléknevek
• Beszédszándékok:
- üdvözlés, bemutatkozás, ismerkedés, búcsúzás
- helyeslés, egyetértés, tiltakozás
- időpont-egyeztetés
- sajnálkozás kifejezése
- tetszés és nem tetszés kifejezése
- meghívás, arra reagálás
- jókívánság, reagálás
- javaslattevés
- figyelmeztetés, dicséret, kritika
- információadás, - kérés orvosnál
- tanácsadás
- tudakozódás utazási irodában, pályaudvaron, szállodában
- útbaigazítás
- Magyarország és a lakóhely rövid bemutatása
- kívánság kifejezése, tanácsadás
- véleményalkotás
- javaslattevés
- élménybeszámoló
- segítségkérés – reagálás
- akarat, kívánság, kötelezettség kifejezése
- véleménykérés – reagálás
- kritika, aggodalom
- információkérés, - adás
V. AZ ÉRTÉKELÉS FORMÁI:
• írásban:
- olvasott szöveg értése feladatokkal
- nyelvhelyességet mérő teszt
- képleírás
551
- önálló témakifejtés a tanult témákból – fogalmazás formájában
- irányított levél
• szóban:
- témakifejtés a tanult témakörökből (kérdésekre, ill. önállóan)
- képleírás
- hétköznapi témájú szituációs játék
VI. HASZNÁLHATÓ TANKÖNYVEK:
- Krausz Piroska- Paizerné Tóth Tímea- Somló Katalin: Schrittweise 1
- Krausz Piroska- Paizerné Tóth Tímea- Somló Katalin: Schritte 1
- Somló Katalin- Tóth Tímea: Schrittweise 2
- Somló Katalin- Tóth Tímea: Schritte 2
- Maros J.- Gottlieb É.: Start! Neu
- Maros J.- Gottlieb É.: Start! Neu- munkafüzet
- Maros J.- Gottlieb É.: Unterwegs Neu
- Maros J.- Gottlieb É.: Unterwegs Neu- munkafüzet
- Christian Fandrych – Ulrike Tallowitz: Sage und Schreibe –
Übungswortschatz Grundstufe Deutsch
- Christian Fandrych – Ulrike Tallowitz: Klipp und Klar – Übungsgrammatik
Grundstufe Deutsch
- Anni Fischer – Mitziviris, Sylvia Janke – Papanikolaou: So geht’ s! –
Fertigkeitentraining Grundstufe Deutsch
- Maklári Tamás: Feladatlexikon I - II.
VII. SEGÉDESZKÖZÖK:
- képek, táblázatok
- újságok
- fóliák, …
NYELVI KOMMUNIKÁCIÓ
heti óraszám: 2
éves óraszám: 74
téma: aktuális, hétköznapi témák feldolgozása
beszéd – és stílusgyakorlat
9 – 12. évfolyam
I. CÉLOK ÉS FELADATOK A 12. ÉVFOLYAM VÉGÉIG
A tantárgy általános követelményrendszere a középszintű érettségi vizsgán:
A 12. évfolyam végére a tanulóknak el kell érnie az Európai Tanács által
meghatározott A2 – B1 szintet.
A2: Megért olyan mondatokat és rövid szövegeket, amelyek az őt közvetlenül érintő
területekhez kapcsolódnak. Tud kommunikálni olyan mindennapi, begyakorolt
helyzetekben, amelyekben egyszerű és közvetlen információcserére van szükség. Tud
552
egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni önmagáról, családjáról és szűkebb
környezetéről.
B2: Megérti a fontosabb információkat olyan egyszerű, hétköznapi szövegekben, amelyek
gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl. iskola, szabadidő, munka). Képes
külföldiekkel kommunikálni mindennapi helyzetekben. Egyszerű, összefüggő
szöveget tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer vagy amelyek az érdeklődési
körébe tartoznak. Be tud számolni eseményekről, élményeiről, érzelmeiről és
törekvéseiről. Rövid magyarázatot tud fűzni eseményekhez, indokolni tud különböző
álláspontokat és terveket.
II. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A 12. ÉVFOLYAM
VÉGÉRE:
6. Beszédértés (hallás):
A tanuló értse meg a hétköznapi témájú rövidebb beszélgetések, interjúk lényeges
információit, alapvető kommunikációs szándékát. Legyen képes egy hallott szövegből
az adott helyzetben szükséges információkat megérteni.
7. Beszédkészség:
A tanuló legyen képes részt venni saját érdeklődési körébe eső, tanulmányaiban
előforduló vagy általános érdeklődésre számot tartó témákról szóló beszélgetésekben.
A tanuló legyen képes megoldani a mindennapi élet feladatait (pl. vásárlás,
útbaigazítás). Fejezze ki magát pontosan, egyszerű, világos stílusban.
8. Szövegértés (olvasás):
A tanuló legyen képes megérteni a széles olvasóközönségnek szóló, választékos
köznyelven íródott, változatos típusú szövegeket, amelyek témája közel áll
mindennapi tapasztalataihoz. A szövegek és feladatok tegyék lehetővé, hogy a
tanulónak alkalmaznia kelljen az életben általában használatos olvasási módokat
(globális, szelektív, részletes értés). A tanuló legyen képes a szöveg értelmezéséhez
felhasználni a szöveg szerkezeti sajátosságait és a szövegösszefüggést.
9. Íráskészség:
A tanuló legyen képes érthetően kifejezni magát a mindennapi élet általánosan
használt szövegfajtáiban. A tanuló legyen képes kb. 200 szavas, tényszerű információt
közlő, néhány bekezdésből álló szöveget írni; gondolatait, érzelmeit változatos
kifejezésekkel és szerkezetekkel, logikusan felépített, rendezett szövegben
megfogalmazni; különböző szövegfajtákat létrehozni, változatos közlésformákat
alkalmazni.
10. Nyelvhelyesség:
553
A tanuló legyen képes az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek nyelvileg
elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó használatára a mondat és a szöveg
szintjén.
III. AJÁNLOTT TÉMAKÖRÖK
11. Személyes vonatkozások, család:
- A tanuló személye, életrajza, életének fontosabb állomásai
- Családi élet, családi kapcsolatok
- A családi élet mindennapjai, otthoni teendők
- Személyes tervek
12. Ember és társadalom:
- A másik ember külső és belső jellemzése
- Baráti kör
- A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel
- Ünnepek, családi ünnepek
- Öltözködés, divat
- Vásárlás, szolgáltatások
- Hasonlóságok és különbségek az emberek között
13. Környezetünk:
- Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)
- A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek
- A városi és vidéki élet összehasonlítása
- Növények és állatok a környezetünkben
- Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk
környezetünkért vagy a természet megóvásáért?
- Időjárás
14. Az iskola:
- Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl: szakmai képzés, tagozat)
- Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka
- A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága
- Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok
15. A munka világa:
- Diákmunka, nyári munkavállalás
- Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás
16. Életmód:
- Napirend, időbeosztás
- Az egészséges életmód (helyes és helytelen táplálkozás, a testmozgás
szerepe az egészség megőrzésében, testápolás)
- Étkezési szokások a családban
- Ételek, kedvenc ételek
- Étkezés iskolai menzán, étteremben, gyorsétteremben
- Gyakori betegségek, sérülések, baleset
- Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórház)
17. Szabadidő, művelődés, szórakozás
554
- Szabadidős elfoglaltságok, hobbik
- Színház, mozi, koncert, kiállítás, …
- Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport
- Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet
- Kulturális események
18. Utazás, turizmus:
- A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés
- Nyaralás itthon, ill. külföldön
- Utazási előkészületek/ egy utazás megtervezése, megszervezése
- Az egyéni és társas utazás előnyei és hátrányai
19. Tudomány és technika
- Népszerű tudományok, ismeretterjesztés
- A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
IV. KÖVETELMÉNYEK ÉVFOLYAMOKRA LEBONTVA
9 -12. évfolyam
9. évfolyam:
heti óraszám: 4 óra
éves óraszám: 148 óra
év eleji bevezetés: kb. 10 óra
új anyag feldolgozása és gyakorlása: kb. 130 óra
dolgozatírás és javítás: kb. 8 óra
• Témakörök:
- ismerkedés
- szabadidő eltöltése
- időpont és időtartam kifejezése
- étkezések, helyes és helytelen táplálkozás, magyar specialitások
- lakóhely, lakás, bútorok
- ünnepi előkészületek, ajándékozás
• Nyelvtan:
- személyes névmás
- az ige ragozása
- „sein”, „haben”
- főnevek többes száma
- kijelentő és kérdőmondat szórendje
- tagadás
- mondatkeret
- felszólító mód
- módbeli segédigék
- igekötős igék
- határozatlan névelő és tagadott alakja
- melléknévfokozás, hasonlítás
555
- elöljárószók
- igék részes esettel
- kötőszók (und, oder, …)
• Beszédszándékok:
- üdvözlés, bemutatkozás, ismerkedés, búcsúzás
- helyeslés, egyetértés, tiltakozás
- időpont-egyeztetés
- sajnálkozás kifejezése
- tetszés és nem tetszés kifejezése
- meghívás, arra reagálás
• A továbbhaladás feltételei:
Hallott szöveg értése
A tanuló legyen képes
kb. 100 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől
elkülöníteni;
kb. 100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a
szövegösszefüggésből kikövetkeztetni;
kb. 100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni;
kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni;
Beszédkészség
A tanuló legyen képes
köznyelven megfogalmazott kérdésekre ödaillő válaszokat adni;
egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket
elmesélni, érzelmeket kifejezni;
megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;
beszélgetésben részt venni.
Olvasott szöveg értése
A tanuló legyen képes
kb. 150 szavas, köznyelven megírt szöveget megérteni;
kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől
megkülönböztetni;
ismert nyelvi elemek segítségével kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen
nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni;
kb. 150 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni.
Íráskészség
A tanuló legyen képes
kb. 100 szavas, tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást, jellemzést,
elbeszélést, baráti levelet írni.
10. évfolyam
heti óraszám: 4 óra
éves óraszám: 148 óra
év eleji ismétlés: kb. 20 óra
új anyag feldolgozása és gyakorlása: kb. 120 óra
556
dolgozatírás és javítás: kb. 8 óra
• Témakörök:
- családi ünnep, élmények
- házimunka, szabadidős tevékenységek, napirend
- időjárás, öltözködés
- testrészek, betegségek, egészséges életmód
- utazás, szállás
- nevezetességek, Budapest, városi közlekedés, posta
• Nyelvtan:
- kötőszók (weil, dass, wenn)
- birtokos névmás
- Perfekt
- földrajzi nevek, országnevek használata
- kettős elöljárószók
- jövő idő
- módbeli segédigék egyszerű múlt ideje
- névmási határozók
• Beszédszándékok:
- jókívánság, reagálás
- javaslattevés
- figyelmeztetés, dicséret, kritika
- információadás, - kérés orvosnál
- tanácsadás
- tudakozódás utazási irodában, pályaudvaron, szállodában
- útbaigazítás
- Magyarország és a lakóhely rövid bemutatása
A továbbhaladás feltételei:
Hallott szöveg értése
A tanuló legyen képes
kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől
elkülöníteni;
kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a
szövegösszefüggésből kikövetkeztetni;
kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni;
kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni.
Beszédkészség
A tanuló legyen képes
köznyelven árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre odaillő válaszokat adni;
választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni,
eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni;
megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;
beszélgetésben részt venni, álláspontot, véleményt kifejezni.
557
Olvasott szöveg értése
A tanuló legyen képes
kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveget megérteni;
kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől
megkülönböztetni;
ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen
nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni;
kb. 200 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni.
Íráskészség
A tanuló legyen képes
kb. 150 szavas, tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást, jellemzést,
elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni.
11. évfolyam:
heti óraszám: 4 óra
éves óraszám: 148 óra
év eleji ismétlés: kb. 20 óra
új anyag feldolgozása és gyakorlása: kb. 120 óra
dolgozatírás és javítás: kb. 8 óra
• Témakörök:
- tévézés, hobbik
- partnerkeresés, jellemzés
- programmegbeszélés, személyleírás
- egészséges életmód, betegség, sport
- színház, olvasás
• Nyelvtan:
- feltételes mód
- feltételes mellékmondat
- birtokviszony
- visszaható igék
- igék „zu+ Infinitiv” kapcsolással
- melléknévragozás
- óhajtó mondat
- mellékmondati kérdés
- célhatározói mellékmondat
- elöljárószók birtokos esettel
- Präteritum
- időhatározói mellékmondat
- vonatkozói mellékmondat
• Beszédszándékok:
- kívánság kifejezése, tanácsadás
- véleményalkotás
558
- javaslattevés
- élménybeszámoló
A továbbhaladás feltételei:
Hallott szöveg értése
A tanuló legyen képes
kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől
elkülöníteni;
kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a
szövegösszefüggésből kikövetkeztetni;
kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni és megérteni;
Beszédkészség
A tanuló legyen képes
árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett
válaszokat adni;
választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni,
eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni;
megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;
társalgásban más véleményét kikérni, álláspontját kifejteni, megvédeni.
Olvasott szöveg értése
A tanuló legyen képes
kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni;
kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni;
ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen
nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni;
kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni.
Íráskészség
A tanuló legyen képes
kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló szöveget,
leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni;
12. évfolyam:
heti óraszám: 4 óra
éves óraszám: 128 óra
év eleji ismétlés: kb. 15 óra
új anyag feldolgozása és gyakorlása: kb. 105 óra
dolgozatírás és javítás: kb. 8 óra
• Témakörök:
- házimunkák, szolgáltatások
- iskolarendszer, pályaválasztás
- környezetvédelem
559
- technika a mindennapi életben
- nyelvtanulás
- diákmunka
• Nyelvtan:
- szenvedő szerkezet
- szenvedő szerkezet módbeli segédigével
- feltételes mód múlt idő
- páros kötőszók
- időhatározói mellékmondat
- főnévvé vált melléknevek
• Beszédszándékok:
- segítségkérés – reagálás
- akarat, kívánság, kötelezettség kifejezése
- véleménykérés – reagálás
- kritika, aggodalom
- információkérés, - adás
V. AZ ÉRTÉKELÉS FORMÁI:
• írásban:
- olvasott szöveg értése feladatokkal
- nyelvhelyességet mérő teszt
- képleírás
- önálló témakifejtés a tanult témákból – fogalmazás formájában
- irányított levél
• szóban:
- témakifejtés a tanult témakörökből (kérdésekre, ill. önállóan)
- képleírás
- hétköznapi témájú szituációs játék
VI. HASZNÁLHATÓ TANKÖNYVEK:
- Krausz Piroska- Paizerné Tóth Tímea- Somló Katalin: Schrittweise 1
- Krausz Piroska- Paizerné Tóth Tímea- Somló Katalin: Schritte 1
- Somló Katalin- Tóth Tímea: Schrittweise 2
- Somló Katalin- Tóth Tímea: Schritte 2
- Maros J.- Gottlieb É.: Start! Neu
- Maros J.- Gottlieb É.: Start! Neu- munkafüzet
- Maros J.- Gottlieb É.: Unterwegs Neu
- Maros J.- Gottlieb É.: Unterwegs Neu- munkafüzet
- Sage und schreibe
- Klipp und klar
- So geht’ s!
- Maklári Tamás: Feladatlexikon I - II.
VII. SEGÉDESZKÖZÖK:
- képek, táblázatok
561
g) Francia nyelv
A francia nyelv tanítására fordítható idő: heti 3 óra (összesen: 111 óra)
Fejlesztési követelmények a kerettanterv alapján a 12.évfolyam végére
A tanuló ismert témakörben, szóban és írásban képes néhány mondatos információt
cserélni, rövidebb szöveget megérteni és létrehozni. Nyelvtudását önállóan szinten tartja,
illetve érdeklődésének megfelelően továbbfejleszti. Nyelvtudása segítségével képes képet
alkotni más országok népeiről és kultúrájáról, kapcsolatot tud kialakítani más
anyanyelvűekkel.
Kommunikációs szándékokra vonatkozó fejlesztési követelmények
- Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok
- Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok
- Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok
- Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok
- A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok
- Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok
Készségfejlesztés – követelmények a 12.évfolyam végére
Hallott szöveg értése:
A tanuló legyen képes kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől
elkülöníteni; ismeretlen nyelvi elem jelentését kikövetkeztetni; a fontos információt
megérteni, a szövegben specifikus információt azonosítani; köznyelvi beszélgetést v.
monologikus szöveget magyarul és/vagy a célnyelven összefoglalni.
Beszédkészség:
A tanuló legyen képes árnyaltabb kérdésekre öszetettebb válaszokat adni; választékos
mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni,
érzelmeket kifejezni; gondolatait logikusan, választékosan előadni; megértési és kifejezési
problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni, abba bekapcsolódni;
álláspontját kifejteni.
Olvasott szöveg értése:
A tanuló legyen képes kb. 250 szavas szöveget elolvasni, ebben a lényegest a
lényegtelentől elkülöníteni; a fontos és specifikus információkat megtalálni; kb. 250 szavas
köznyelvi szöveget magyarul összefoglalni; egyszerű v. egyszerűsített publicisztikai vagy
irodalmi szöveget magyarul és/vagy a célnyelven összefoglalni.
Íráskészség:
A tanuló legyen képes kb. 200 szavas, tényszerű információt közlő, néhány bekezdésből
álló szöveget írni; gondolatait, érzelmeit változatos kifejezésekkel és szerkezetekkel rendezett
szövegben megfogalmazni; különböző szövegfajtákat létrehozni; változatos közlésformákat
használni.
562
◦ Évfolyamokra lebontott tananyagbeosztás
(Michel Soignet-Szabó Anita: Franci-Euro-Expresscímű sorozata alapján)
9. évfolyam (France-Euro-Express 1)
Kötelező éves óraszám 111 óra
1. témakör: - ismerkedés, bemutatkozás
2. témakör: - egy harmadik személy bemutatása
3. témakör: - egy hétköznap otthon
4. témakör: - szabad idő (iskola, sport, mozi)
5. témakör: - a lakás és környezete
6. témakör: - a család és a lakás
7. témakör: - öltözködés, vendégek (mindennapi otthoni tevékenységek)
8. témakör: - kávéházban (étkezés, étterem)
9. témakör: - készülődés egy közös programra (szabad idő)
10. témakör: - pontosság, késés, várakozás
11. témakör: - közlekedés a városban
12. témakör: - testnevelésóra (iskola)
13. témakör: - készülődés a bálra
14. témakör: - egy rosszul sikerült hétvége
15. témakör: - utazás
A francia nyelv tanítására fordítható idő: heti 3 óra (összesen: 111 óra)
Fejlesztési követelmények a kerettanterv alapján a 12.évfolyam végére
A tanuló ismert témakörben, szóban és írásban képes néhány mondatos információt
cserélni, rövidebb szöveget megérteni és létrehozni. Nyelvtudását önállóan szinten tartja,
illetve érdeklődésének megfelelően továbbfejleszti. Nyelvtudása segítségével képes képet
alkotni más országok népeiről és kultúrájáról, kapcsolatot tud kialakítani más
anyanyelvűekkel.
Kommunikációs szándékokra vonatkozó fejlesztési követelmények
- Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok
- Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok
- Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok
- Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok
- A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok
- Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok
Készségfejlesztés – követelmények a 12.évfolyam végére
Hallott szöveg értése:
A tanuló legyen képes kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől
elkülöníteni; ismeretlen nyelvi elem jelentését kikövetkeztetni; a fontos információt
megérteni, a szövegben specifikus információt azonosítani; köznyelvi beszélgetést v.
monologikus szöveget magyarul és/vagy a célnyelven összefoglalni.
Beszédkészség:
563
A tanuló legyen képes árnyaltabb kérdésekre öszetettebb válaszokat adni; választékos
mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni,
érzelmeket kifejezni; gondolatait logikusan, választékosan előadni; megértési és kifejezési
problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni, abba bekapcsolódni;
álláspontját kifejteni.
Olvasott szöveg értése:
A tanuló legyen képes kb. 250 szavas szöveget elolvasni, ebben a lényegest a
lényegtelentől elkülöníteni; a fontos és specifikus információkat megtalálni; kb. 250 szavas
köznyelvi szöveget magyarul összefoglalni; egyszerű v. egyszerűsített publicisztikai vagy
irodalmi szöveget magyarul és/vagy a célnyelven összefoglalni.
Íráskészség:
A tanuló legyen képes kb. 200 szavas, tényszerű információt közlő, néhány bekezdésből
álló szöveget írni; gondolatait, érzelmeit változatos kifejezésekkel és szerkezetekkel rendezett
szövegben megfogalmazni; különböző szövegfajtákat létrehozni; változatos közlésformákat
használni.
Évrfolyamokra lebontott tananyagbeosztás
(Michel Soignet-Szabó Anita: France-Euro-Express című sorozata alapján)
9. évfolyam (France-Euro-Express 1) Kötelező éves óraszám: 111 óra
1. témakör: - ismerkedés, bemutatkozás
2. témakör: - egy harmadik személy bemutatása
3. témakör: - egy hétköznap otthon
4. témakör: - szabad idő (iskola, sport, mozi)
5. témakör: - a lakás és környezete
6. témakör: - a család és a lakás
7. témakör: - öltözködés, vendégek (mindennapi otthoni tevékenységek)
8. témakör: - kávéházban (étkezés, étterem)
9. témakör: - készülődés egy közös programra (szabad idő)
10. témakör: - közlekedés a városban
11. témakör: - közlekedés a városban
12. témakör: - testnevelésóra (iskola)
13. témakör: - készülődés a bálra
14. témakör: - egy rosszul sikerült hétvége
15. témakör: - utazás
10. évfolyam (France-Euro-Express 2) Kötelező éves óraszám: 111 óra
1. témakör: - nyári szünet
2. témakör: - egy kiállítás megnyitója
3. témakör: - bankrablás
4. témakör: - időjárás, horoszkóp
5. témakör: - ebéd az iskolai menzán
6. témakör: - technikai problémák az új videó körül
7. témakör: - telefon, fax
564
8. témakör: - moziban (film, - vetítés, krimi; éhség, evés)
9. témakör: - készülődés tévévetélkedőre
10. témakör: - idegenvezetés
11. témakör: - tudomány, természettudomány
12. témakör: - egészség, betegség
13. témakör: - televíziós felvétel
14. témakör: - utazás (szünidő)
15. témakör: - születésnap
11. évfolyam (France–Euro–Express 3.) Kötelező éves óraszám: 111 óra
1. témakör: - Le plan de Budapest, le plan de Paris
2. témakör: - L’arrivee a Budapest, L’arrivee a Paris
3. témakör: - La reception de l’hotel Ibis a la Defense
4. témakör: - Le petit-dejeuner avec Mary
5. témakör: - A midi, dand le jardin des Tuileries
6. témakör: - Trois tableaux du Louvre
7. témakör: - Devant la tele
8. témakör: - Comment passer le temps quand il pleut
9. témakör: - Dans un restaurant
10. témakör: - Famille, parents, relations, apparence physique
11. témakör: - Fétes familiales: anniversaires, fétes, mariages, anniversaires de mariage,
Noël,
12. témakör: - La région oú on vit, la ville et son environnement
13. témakör: - Lieu de travail, occupation, position, chefs, collégues, ambiance au travail,
14. témakör: - Repas a la maison, habitudes alimentaires, récipients
15. témakör: - Achats, types de magasins, vétements, mode
12. évfolyam (France-Euro-Express 4.) Kötelező óraszám: 111 óra
1. témakör: - Une commande mal passe
2. témakör: - A la gare Montparnasse
3. témakör: - Dans le rer, ligne c, vers 22 h
4. témakör: - Cinq musees en deux jours
5. témakör: - Rendez-vous a la Defense
6. témakör: - Apres le spectacle
7. témakör: - Bonne fete ! L
8. témakör: - Une sortie en voiture
9. témakör: - Sous les ponts de Paris
10. témakör: - Santé – sports – climat
11. témakör: - Transports urbains, circulation dans les villes, directions
12. témakör: - Sortir: théátre, concert, instruments de musique, cinéma
13. témakör: - Voyager en train /en car/ en avion / en bateau
14. témakör: - Hongrie Géographie, population, langue, systéme d’éducation, types d’écoles
15. témakör: - France Géographie, population, territoire de la république Francaise, langue,
systéme
565
h) Matematika
Készült:
a matematika kerettanterv
KÁOKSZI által kiadott részletes érettségi követelményrendszer
Az óraszámcsökkentés miatti tananyag csökkentés figyelembevételével.
Az emelt szint középszinttől eltérő követelményeit dőlt betűvel tartalmazza
9.-12. évfolyam
Célok és feladatok:
- A logikus gondolkodás fejlesztése
- Az absztrakciós készség fejlesztése
- Az önállóságra, a precíz, kitartó, fegyelmezett munkára nevelés
- A geometria feladatokon keresztül a pontosságra nevelés
- Az ok-okozati összefüggés megláttatása
- A tanulók sikerélményhez juttatásával a matematika megszerettetése
- A tanulók problémamegoldó készségének fejlesztése
- A mindennapi problémák elemzése, leírása a matematika eszközeivel
- Modellalkotás
- A megfogalmazott összefüggések bizonyítására vonatkozó igény kialakítása
- A tanulói gondolkodás az emlékezőképesség fejlesztése
- Segítséget adni a természettudományok, az informatika, a választott szakma
ismeretanyagához
- Támogatni az elektronikus eszközök célszerű felhasználásának megismerését
- A tanulók váljanak képessé a középszintű érettségi vizsga sikeres letételére
Fejlesztési követelmények:
1) Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása, a matematikai szemlélet fejlesztése
- A korábban kialakított fogalmak megerősítése, bizonyos fogalmak erősítése,
általánosítása
- A megismert összefüggések alkalmazásképes tudása
- A valós számkör biztos ismerete, elvontabb feladatokban való alkalmazása
- A zsebszámológép biztos használata, a számítógép alkalmazása
- Elengedhetetlen az elemi függvények ábrázolása és a legfontosabb tulajdonságok
meghatározása
- A megismert geometriai transzformációk rendszerezésével fejleszteni a dinamikus
geometriai szemléletet
- A koordinátageometria elemeinek tanításával megmutatni a matematika különböző
területeinek összefüggésének, így a matematika komplexitásának megmutatása
2) Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus
gondolkodásban
- A problémamegoldásra nevelés, melyhez elengedhetetlen az egyszerű matematikai
szövegek értelmezése elemzése, s az önálló feladatmegoldás.
- A logikus gondolkodást fejleszti a feladatok diszkussziója, a többféle megoldás
keresése
566
- Az élet és a különböző tudományok megértését segítik, és megmutatják a matematika
használhatóságát a geometriai számítások, a leíró statisztika és a valószínűségszámítás
3) Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása
- Az induktív módszerek mellett nagyobb szerepet kapnak a deduktív következtetések is
- Sejtések megfogalmaztatása
- A bizonyítási igény felkeltése
- A rendszerező összefoglalásnál megmutatni a matematika komplexitását
- Néhány lépéses algoritmusok készítése az informatikához is fontos
- Ezen időszakban is elengedhetetlen a szemléltető ábrák és egyéb eszközök
alkalmazása
4) Helyes tanulási szokások fejlesztése
- A gyakorlati számításoknál alkalmazott újabb ismeretek egyre fontosabbá teszik az
elektronikus eszközök célszerű használatát
- A közelítő értékekkel való számoláshoz elengedhetetlen a becslés, a kerekítés, az
ellenőrzés különböző módjainak alkalmazása
- Megkívánjuk tanulóinktól a szaknyelv pontos használatát
- A matematikai szövegek értő olvasása, a lényeg kiemelése segíti a felsőfokú tanulást
- A helyes érvelésre szoktatás sokat tesz a kommunikációs készség kialakításában
- Fontos elérnünk, hogy tanulóink meg tudják különböztetni a definíciót, sejtést és a
tételt
- Motivációt jelenthet a matematikatörténet egy-egy mozzanatának ismertetése,
melyhez segítséget nyújt a könyvtár és az Internet is
5) Feltételek:
- Táblai rajzeszközök
- Mérőeszközök
- Modellek
- Zsebszámológép
- Írásvetítő
- Függvénytáblázat
- Applikációs eszközök
- Tankönyv
- Tanári kézikönyvek
- TV
- Számítógép
- Szaktantermek kialakítása
6) Ajánlott taneszközök, tankönyvek
Hajnal Imre: Matematika I. II. III. IV:
Matematikai feladatgyűjtemény I. II.
Geometria feladatgyűjtemény I. II.
Összefoglaló feladatgyűjtemény matematikából
Urbán János: Kombinatorika
Négyjegyű függvénytáblázatok
Statisztikai zsebkönyvek
Egységes érettségi feladatgyűjtemény I-II
Matematika Gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény I. II. III
További megjelenő olyan tankönyvek, amelyekből a munkaközösség döntése alapján
tanítani kívánnak tanáraink előnybe részesítve az NT kiadványait
567
Nyelvi előkészítő évfolyam
Heti óraszám 2 évi 2x37=74 óra
I. téma: Számtan, algebra ( kb. 30 óra)
II. téma: Függvények, sorozatok ( kb. 12 óra)
III. téma: Geometria (kb. 24 óra)
Ellenőrzésre, értékelésre (kb. 8 óra)
9. évfolyam
Heti óraszám 3 évi 3x37=111 óra
I. téma. Gondolkodási módszerek ( kb. 6 óra)
II. téma: Számtan, algebra ( kb. 30 óra)
III. téma: Függvények, sorozatok ( kb. 20 óra)
IV. téma: Geometria ( kb. 20 óra)
V. téma: Valószínűség, statisztika ( kb. 6 óra)
Új anyag feldolgozásra kb. 82 óra
Dolgozatírásra, javításra kb. 8 óra
Év végi ismétlésre kb. 6 óra
Szabadon felhasználható kb. 15 óra
10. évfolyam
Heti óraszám 3 évi 3x37=111 óra
I. téma. Gondolkodási módszerek ( kb. 6 óra)
II. téma: Számtan, algebra ( kb. 30 óra)
III. téma: Függvények, sorozatok ( kb. 20 óra)
IV. téma: Geometria ( kb. 20 óra)
V. téma: Valószínűség, statisztika ( kb. 8 óra)
Új anyag feldolgozásra kb. 84 óra
Dolgozat írásra, javításra kb. 8 óra
Év végi ismétlésre kb. 6 óra
Szabadon felhasználható kb. 13 óra
11. évfolyam
Heti óra szám 4 évi 4x37=148 óra
I. téma. Gondolkodási módszerek ( kb. 15 óra)
II. téma: Számtan, algebra ( kb. 30 óra)
III. téma: Függvények, sorozatok ( kb. 20 óra)
568
IV. téma: Geometria ( kb. 40 óra)
V. téma: Valószínűség, statisztika ( kb. 15 óra)
Új anyag feldolgozásra kb. 120 óra + 40 óra
Dolgozatírásra, javításra kb. 8 óra
Év végi ismétlésre kb. 20 óra +14 óra
Emelt szintű érettségi esetén heti óra szám 5 évi 5x37=185 óra
VI. téma: Sorozatok (kb. 20 óra)
VII. téma: Differenciálszámítás (kb. 20 óra)
12. évfolyam
Heti óraszám 4 évi 4x32=128 óra
I. téma. Gondolkodási módszerek (kb. 8 óra) + 3 óra
II. téma: Számtan, algebra (kb. 40 óra)
III. téma: Függvények, sorozatok (kb. 20 óra) +4 óra
IV. téma: Geometria (kb. 30 óra)
V. téma: Valószínűség, statisztika (kb. 8 óra) + 5 óra
Új anyag feldolgozásra kb. 50 óra
Dolgozat írásra, javításra kb. 10 óra
A 9-11. évf.ismétlése kb 56 óra
Év végi ismétlésre kb. 12 óra
Emelt szintű érettségi esetén heti óraszám 5 évi 32x5=160 óra
III. téma: Integrálszámítás kb. 20 óra
Nyelvi előkészítő évfolyam
Heti óraszám 2 évi 2x37=74 óra
I. téma: Számtan, algebra ( kb. 30 óra)
II. téma: Függvények, sorozatok ( kb. 12 óra)
III. téma: Geometria ( kb. 24 óra)
Ellenőrzésre, értékelésre ( kb. 8 óra)
I. téma: Számtan, algebra (kb.30 óra)
1). Fejlesztési feladatok:
- A számfogalom, műveletfogalom mélyítése
- A szaknyelv használata megértése
- A négy alapművelet és hatványozás, gyökvonás zsebszámológépen
- Gyakorlati életből vett feladatok segítségével a matematika mint alkalmazott
tudomány
- Az eredmények realitásának vizsgálata
- A mérlegelv tudatos alkalmazása
569
- A becslés szerepe
2). Tartalom:
- A természetes szám fogalma
- Az egész szám fogalma
- A racionális szám fogalma
- Az ellentett fogalma
- Az abszolutérték fogalma
- A reciprok fogalma
- A tört fogalma
- A tizedes tört fogalma
- Ábrázolás számegyenesen
- Alapműveletek egész számokkal és tizedes törtekkel
- Arány aránypár arányos osztás
- Az egyenes és fordított arányosság fogalma
- Arányossági feladatok
- Százalékszámítás
- Hatványozás pozitív egész kitevőre
- Azonosságok
- A hatványozás azonosságainak alkalmazása 10 hatványkitevőire
- Négyzetgyökvonás zsebszámológép vagy táblázat segítségével.
- Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek.
- Mérleg elv.
- Egyszerű szöveges feladatok egyenlettel vagy következtetéssel.
- Az eredmények várható értékének becslése
II. téma: Függvények, sorozatok (kb.12 óra)
1). Fejlesztési feladatok:
- Tájékozottság a derékszögű koordinátarendszerben
- Táblázat és grafikon készítése konkrét függvényekhez
- Egyenes és fordított arányosság felismerése, megfogalmazása képlettel
2). Tartalom:
- A derékszögű koordinátarendszer ismerete
- Pontok ábrázolása
- Grafikonok ábrázolása, jellemzése
- A függvény szemléletes fogalma, megadási módja
- Elsőfokú függvény ábrázolása
- Képlettel megadott függvény ábrázolása, jellemzése a grafikon alapján
- Az egyenes és fordított arány grafikonja
-
III. téma: Geometria (kb.24 óra)
1). Fejlesztési feladatok:
- Távolságok, területek becslése
- A rendszerező képesség fejlesztése
- A geometriai feladatok felismerése, tulajdonságaik vizsgálata
- A tanult kerület, terület, felszín, térfogat számítási képletek alkalmazása
- Az eredmények reális voltának pontosságának vizsgálata
570
2). Tartalom:
- A hosszúság, terület, térfogat, tömeg, idő mértékegységei és átváltásuk
- Távolságok, térfogatok, tömegek, időtartamok becslése, gyakorlása
- Háromszögek, négyszögek belső szögeinek összege
- Háromszög külső szögének fogalma, a külső szögek összege
- Speciális háromszögek, a háromszögek osztályozása szögek szerint
- A háromszögek kerülete, területe
- Pitagorász tétel alkalmazása, hiányzó adat kiszámítása
- Négyszögek, tulajdonságaik, kerületük, területük
- A kör kerülete, területe
- A kocka, téglatest, egyenes hasáb és henger hálózata, felszíne, térfogata
A továbbhaladás feltételei
Tudjon törtekkel, racionális számokkal számolni
Tudjon elsőfokú egy ismeretlenes egyenletet megoldani
Ismerje a műveletek sorrendjét
Tudjon zárójelet felbontani
Ismerje, és alkalmazni tudja a hatványozás azonosságait
Tudjon százalékot számolni
Tuja kiszámolni a betűkifejezések számértékét
Tudjon elsőfokú függvényt ábrázolni
Ismerje a háromszögekre vonatkozó alapvető összefüggéseket, tételeket / belső
szögek, külső szögek, magasságvonal, kerület terület/
Négyszögek kerülete, területe
Tudja alkalmazni Pitagorász tételét
Ismerje a kör kerületét, területét
Ismerje a kocka, téglatest, hasáb, henger felszínét, térfogatát
9. évfolyam
Heti óraszám 3 évi 3x37=111 óra
I. téma. Gondolkodási módszerek ( kb. 6 óra)
II. téma: Számtan, algebra ( kb. 30 óra)
III. téma: Függvények, sorozatok ( kb. 20 óra)
IV. téma: Geometria ( kb. 20 óra)
V. téma: Valószínűség, statisztika ( kb. 6 óra)
Új anyag feldolgozásra kb. 82 óra
Dolgozat írásra, javításra kb. 8 óra
Év végi ismétlésre kb. 6 óra
Szabadon felhasználható kb. 15 óra
I. téma. Gondolkodási módszerek (kb. 6 óra)
1.) Fejlesztési feladatok
571
- A szemléletes fogalmak kialakítása, megfogalmazása
- Módszer keresése az összes eset áttekintéséhez
- A szükséges és elégséges feltétel megkülönböztetése
2.) Tartalom
- A halmaz, részhalmaz üres halmaz, véges-és végtelen halmaz fogalma
- Az unió, metszet, különbség definíciója, tulajdonságai
- Számhalmazok N, Z, Q, R
- Ponthalmazok
- Számegyenes, intervallum, Descartes féle derékszögű koordinátarendszer
- Az akkor és csakis akkor használata /tétel és megfordítása/
- Kombinatorikai feladatok, összes eset áttekintése
- -.Véges halmazok elemeinek száma
3.) A továbbhaladás feltételei
- tájékozottság a racionális számkörben
- részhalmaz. unió, metszet
- két halmaz különbsége, komplementer halmaz
II. téma: Számtan, algebra ( kb. 30 óra)
1.) Fejlesztési feladatok
- A hatványozás fogalmának célszerű kiterjesztése
- A számok nagyságrendjének tudása
- - Műveletek végzése számokkal, algebrai kifejezésekkel
- - a szaknyelv használata
- Algoritmikus gondolkodás
- Gyakorlati problémák modellezése
- Értő szövegolvasás
- A rendszerező képesség fejlesztése
- A matematika iránti érdeklődés felkeltése az elemi számelmélet alapvető
problémáival és matematikatörténeti vonatkozásaival
2.) Tartalom
- A hatványozás kiterjesztése 0 és negatív egész kitevőre
- A hatványozás azonosságai
- számok abszolútértéke
- Számok normálalakja és ezekkel való számolás
- Nevezetes azonosságok, kommutatív, asszociatív, disztributív tulajdonság
- (a+b)2, (a-b)
2,a
2 –b
2 szorzat
alakja
- (a+b)3, (a-b)
3, a
3-b
3, a
3+b
3 szorzat alakja
- Algebrai tört fogalma
- Egyszerű algebrai törtekkel végzett műveletek
- Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekből
- Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása
- Egyenletrendszerre vezető szöveges feladatok
- Százalékszámítás, kamatszámítás
- Abszolút értékes egyenletek
572
- Relatív prímek
- Oszthatósági alapfogalmak ismerete, definiálása (osztó, többszörös, összetett
szám) feladatok
- Ismerje a 10 hatványaira, illetve a 2, 3, 4, 5, 6, 8, 9 számokra vonatkozó
oszthatósági szabályokat,
- A számelmélet alaptételének alkalmazása feladatokban
- Példa számrendszerekre
- Számok átírása 10-es alapú számrendszerből 2-es alapúba
3)A továbbhaladás feltételei:
- Az azonosságok ismerete és alkalmazásuk
- Számok abszolútértéke, normál alakja
- A másodfokú azonosságok alkalmazása
- A négy alapművelet egyszerű algebrai törtekkel
- Egyszerű egyenletrendszerek biztos megoldása
- 3-mal, 9-cel való oszthatóság
- Számok prímtényezőkre való bontása
III. téma: Függvények, sorozatok ( kb. 20 óra)
1.) Fejlesztési feladatok
- A függvényszemlélet fejlesztése
- A hozzárendelés szabályként való értelmezése
- A megfelelő modell megkeresése
- Célszerű eszközhasználat
3.) Tartalom
- A függvény fogalma, elemi tulajdonságai
- A lineáris függvény
- Az abszolútérték függvény
- A másodfokú függvény
- Gyakorlati példák függvényekre
- A fordított arány x→a/x
3) A továbbhaladás feltételei
- Az alapfüggvények tulajdonságainak ismerete
- Képlettel megadott függvény ábrázolása értéktáblázat segítségével
IV. téma: Geometria ( kb. 20 óra)
1.) Fejlesztési feladatok
- Tájékozottság a megismert síkidomok tulajdonságaiban
- Bizonyítási igény kialakítása
- A transzformációk, mint függvények értelmezése
- Kapcsolatkeresés a matematika különböző területei között
-Síkbeli tájékozódás, tervezés kialakítása
- Az analizációs képesség kialakítása
573
- A diszkusszió igényének kialakítása
- Szerkesztő programok, megismerése
2.) Tartalom
- A geometriai alapfogalmak ismétlése
- A háromszögekkel, négyszögekkel, sokszögekkel kapcsolatos ismeretek kiegészítése,
rendszerezése
- A háromszög nevezetes vonalai
- A háromszögbe és a háromszög köré írt kör középpontja
- Thalész tétel
- A kör és érintői
- A tengelyes tükrözés
- A középpontos tükrözés
- Az eltolás
- A pont körüli elforgatás
- A forgásszög, az ívmérték fogalma
- A körív hossza
- A körcikk kerülete terület
- Egyszerű szerkesztési feladatok
3) A továbbhaladás feltételei
- Speciális háromszögek, négyszögek tulajdonságainak ismerete
- Szabályos sokszögek tulajdonságainak ismerete
- A nevezetes vonalak ismerete
- A háromszög beírt és körülírt körének ismerete
- A körrel kapcsolatos fogalmak és az érintőtulajdonságainak ismerete V. téma: Valószínűség, statisztika (kb. 6 óra)
1.) Fejlesztési feladatok
- A statisztikai adatok helyes értelmezése
2.) Tartalom
- Statisztikai adatok és ábrázolásuk ( kördiagram, oszlopdiagram, stb.)
- Számtani közép, medián, módusz,
- Adatok szóródása
3) A továbbhaladás feltételei - Számsokaság számtani közepének kiszámítása
- A medián (középső érték) ismerete
- A módusz (leggyakoribb érték) ismerete
- Kör és oszlopdiagram adatainak értelmezése.
574
10. évfolyam
Heti óraszám 3 évi 3x37=111 óra
I. téma. Gondolkodási módszerek ( kb. 6 óra)
II. téma: Számtan, algebra ( kb. 30 óra)
III. téma: Függvények, sorozatok ( kb. 20 óra)
IV. téma: Geometria ( kb. 20 óra)
V. téma: Valószínűség, statisztika ( kb. 8 óra)
Új anyag feldolgozására kb. 84 óra
Dolgozat írására, javításra kb. 8 óra
Év végi ismétlésre kb. 6 óra
Szabadon felhasználható kb. 13 óra
I. téma. Gondolkodási módszerek (kb. 6 óra)
1.) Fejlesztési feladatok:
- A köznapi gondolkodás és a matematikai gondolkodás megkülönböztetése
- A bizonyítási igény fejlesztése
2.) Tartalom:
- Tétel és megfordítása
- Bizonyítási módszerek (indirekt módszer, skatulya elv)
- Változatos kombinatorikai feladatok
3.) A továbbhaladás feltétele:
- A csak kimondott, illetve be is bizonyított összefüggések megkülönböztetése
- Egyszerű sorbarendezési és kiválasztási feladatok konkrét elemszám esetén
II. téma: Számtan, algebra ( kb. 30 óra)
1.) Fejlesztési feladatok:
- A permanencia elve a számfogalom bővítésében
- A megoldás keresése többféle úton
- Önálló eljárások keresése
- Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése
- A matematika eszközként való felhasználása a természettudományban
- Diszkussziós igény az algebrai feladatoknál
- Algebrai és grafikus módszerek együttes alkalmazása a problémamegoldásban
2.) Tartalom:
- A valós szám szemléletes fogalma, kapcsolata a számegyenessel
- A valós számok tizedes tört alakja
- Példák irracionális számokra
575
- A négyzetgyök azonosságai
- A másodfokú egyenlet megoldása
- A megoldóképlet
- Igazolja a másodfokú egyenlet megoldóképletét.
- Alkalmazza feladatokban a gyökök és együtthatók közötti összefüggéseket és a
gyöktényezős alakot.
- Igazolja a gyökök és együtthatók közötti összefüggéseket.
- A gyöktényezős alak
- Összefüggés két pozitív szám számtani és mértani közepe között
- Másodfokú egyenletre vezető szöveges feladatok
- Másodfokú paraméteres feladatok megoldása
- Ekvivalens és nem ekvivalens átalakítások
- Egyszerű négyzetgyökös egyenletek
- Egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása
3.) A továbbhaladás feltételei:
- Tájékozottság a valós számok halmazán
- A racionális és irracionális számok tizedes tört alakja
- Nevezetes irracionális számok ismerete
- A négyzetgyökvonás alkalmazása egyszerű esetekben
- A megoldóképlet biztos ismerete és alkalmazása
- Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma
- Különböző típusú egyszerű szöveges feladatok
- Egyszerű négyzetgyökös egyenlet megoldása
- A megoldás ellenőrzése
III. téma: Függvények, sorozatok ( kb. 20 óra)
1.) Fejlesztési feladatok:
- Új függvénytulajdonságok megismerése
- Függvénytranszformációk további alkalmazása
- A négyjegyű függvénytáblázat célszerű használata
2.) Tartalom:
- A négyzetgyök függvény
- A tanult függvények néhány egyszerű transzformációja
- Forgásszög szögfüggvényeinek értelmezése
- Összefüggés a szög szögfüggvényei között
- A szögfüggvények tulajdonságai (értelmezési tartomány, monotonitás, szélsőértékek,
zérus helyek, periodicitás, értékkészlet)
- A függvények ábrázolása
3.) A továbbhaladás feltétele:
- A szögfüggvények definíciójának ismerete
- Az x sinx és x cosx függvények ábrázolása és jellemzése
IV. téma: Geometria (kb. 20 óra)
576
1.) Fejlesztési feladatok:
- A transzformációs szemlélet fejlesztése
- Kreatív problémamegoldás
- Geometriai ismeretek alkalmazása
- Biztos számolási készség
- Zsebszámológép célszerű használata
- A vektorok további alkalmazása
2.) Tartalom:
- A hasonlósági transzformáció
- A háromszögek hasonlóságának alapesetei
- A hasonlóság alkalmazásai: a háromszög súlyvonalai, súlypontja, arányossági tételek
a derékszögű háromszögben (befogótétel, magasságtétel) (Legalább egy tétel
bizonyítása)
- Körhöz külső pontból húzott érintő és szelőszakaszok tétele
- Hasonló síkidomok területének aránya
- Hasonló testek térfogatának aránya
- Pitagorász tételének alkalmazása
- Szögfüggvények alkalmazása derékszögű háromszögben
- Nevezetes szögek szögfüggvényei
- Vektorok összege
- Vektor szorzása számmal
- Vektor felbontása síkban
3.) A továbbhaladás feltételei:
- A hasonlóság szemléletes tartalmának ismerete
- A középpontos nagyítás és kicsinyítés alkalmazása egyszerű gyakorlati feladatokban
- A háromszögek hasonlóságának alapeseteinek ismerete
- A felsorolt tételek ismerete és alkalmazása egy vagy két lépéssel megoldható számítási
feladatokban
V. téma: Valószínűség, statisztika (kb. 8 óra)
1.) Fejlesztési feladatok:
- A valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése
2.) Tartalom:
- További valószínűségi kísérletek
- A valószínűség szemléletes fogalma, kiszámolása egyszerű esetekben
3.) A továbbhaladás feltételei:
- Egyszerű problémák megoldása a klasszikus valószínűségi modell alapján.
11. évfolyam
Heti óra szám 4 évi 4x37=148 óra
I. téma. Gondolkodási módszerek ( kb. 15 óra)
II. téma: Számtan, algebra ( kb. 30 óra)
III. téma: Függvények, sorozatok ( kb. 20 óra)
577
IV. téma: Geometria ( kb. 40 óra)
V. téma: Valószínűség, statisztika ( kb. 15 óra)
Új anyag feldolgozásra kb. 120 óra +40 óra
Dolgozatírásra, javításra kb. 8 óra
Év végi ismétlésre kb. 20 óra -3 óra
Emelt szintű érettségi esetén heti óra szám 5 évi 5x37=185 óra
VI. téma: Sorozatok kb. 20 óra
VII. téma: Differenciálszámítás kb. 20 óra
I. téma. Gondolkodási módszerek ( kb. 15 óra)
1.) Fejlesztési feladatok:
- A kombinatív készség fejlesztése
- A többféle megoldási mód lehetőségének keresése
- Becslés, a becslés összevetése a számításokkal
- A gráf modellként való felhasználása
2.) Tartalom:
- Binomiális együtthatók
- Vegyes kombinatorikai feladatok
3.) A továbbhaladás feltételei
- Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása
- A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai
- Feladatok megoldása gráfokkal
- Kombinatorikai feladatok megoldása
- Permutációk, variációk,(ismétlés nélkül és ismétléssel) kombinációk(ismétlés nélkül)-
képletek bizonyítása is
- Binomiális tétel ismerete és alkalmazása
- Gráfelméleti fogalmak: pont, él, fok, út, kör és összefüggő gráf, fa és alkalmazásaik
- Az egyszerű gráf pontjainak foka és éleinek száma, valamint a fa pontjai és élei száma
közötti összefüggés
- Mintavételi eljárások-visszatevéses mintavétel
- A binomiális eloszlás várható értéke
- Visszatevés nélküli modell
- Valószínűség, relatív gyakoriság
- A binomiális eloszlás (visszatevéses modell) és a hipergeometriai eloszlás (visszatevés
nélküli modell) tulajdonságai és ábrázolása.
Várható érték, szórás fogalma és kiszámítása a diszkrét egyenletes és a binomiális
eloszlás esetén.
Intervallumbecslés a relatív gyakoriságra (adott valószínűséggel gyakoriság).
- A nagy számok törvényének szemléletes tartalma
- Eseményalgebra
- Események függetlensége
II. téma: Számtan, algebra (kb. 30 óra)
578
1.) Fejlesztési feladatok:
- A matematikai fogalom célszerű kiterjesztése, a fogalmak általánosításánál a
permanencia elv felhasználása
- A bizonyítási igény mélyítése
- Matematikatörténeti vonatkozások megismerése
- Az absztrakciós és szintetizáló képesség fejlesztése
- Az önellenőrzés igényének fejlesztése
2.) Tartalom:
- Másodfokúra visszavezethető egyszerű, egyenletek
- A hatványozás kiterjesztése pozitív alap esetén racionális kitevőkre
- A hatványozás azonosságai és alkalmazásuk
- A logaritmus értelmezése
- A logaritmus azonosságai
- A definíciókon és a megismert azonosságokon alapuló exponenciális és logaritmikus
és trigonometrikus egyenletek
- Bizonyítsa a logaritmus azonosságait.
3.) A továbbhaladás feltételei
- A hatványozás definíciója, műveletek, azonosságok ismerete egész kitevő esetén
- A logaritmus fogalmának ismerete, azonosságainak alkalmazása egyszerűbb esetekben
- A definíció és az azonosságok alkalmazása exponenciális, logaritmusos egyenlet
esetén egyszerű konkrét feladatokban
- Definíciók, műveletek, azonosságok racionális kitevőjű hatványok esetén
- Különböző alapú logaritmusok
III. téma: Függvények, sorozatok (kb. 20 óra)
1.) Fejlesztési követelmények:
- A függvényfogalom fejlesztése
- Összefüggések felismerése a matematika különböző területei között
- A bizonyításra való törekvés fejlesztése
- Számítógép használata a függvényvizsgálatokban és a transzformációkban
2.) Tartalom:
- A 2x, a 10
x .függvény,
- Az exponenciális függvény vizsgálata
- Exponenciális folyamatok a természetben
- A logaritmusfüggvény, mint az exponenciális függvény inverze
- A tanult függvények tulajdonságai (értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely,
szélsőérték, monotonitás, periodicitás, parítás)
- A függvények transzformációi: f(x)+c; f(x+c); cf(x); f(cx).
3.) A továbbhaladás feltételei:
- Az alapfüggvények ábrái és legfontosabb tulajdonságainak vizsgálata (értelmezési
tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték)
579
- Az előző években felsoroltak
- Korlátosság, paritás konvexitás
- Szélsőérték feladatok megoldása
- A szögfüggvényekről tanultak áttekintése
-
IV. téma: Geometria (kb. 40 óra)
1.) Fejlesztési feladatok:
- A térszemlélet fejlesztése
- Pontos fogalomalkotásra törekvés
- Bizonyítási igény továbbfejlesztése
- A fizika és a matematika kapcsolatának megmutatása (skalárszorzat)
- Tervszerű munkára nevelés
- Esztétikai érzék fejlesztése
- A matematika gyakorlati felhasználása
- A zsebszámológép és számítógép felhasználása
- Az eredmények realitásának eldöntése
- Geometriai feladatok megoldása algebrai eszközökkel
- Adott probléma többféle megközelítése (egyenes egyenletei stb.)
2)Tartalom:
- A vektorokról tanultak áttekintése
- A vektorműveletek tulajdonságai
- Két vektor skaláris szorzata
- A skalárszorzat tulajdonságainak felsorolása
- Szinusztétel
- Koszinusztétel
- Az alkalmazásukhoz szükséges egyszerű trigonometrikus egyenletek
- Távolság, szög meghatározása gyakorlati feladatokban és a fizikában
- Helyvektor
- Műveletek koordinátákkal adott vektorokkal
- Szakasz felezőpontja, harmadolópontja
- A háromszög súlypontja
- Két pont távolsága, szakasz hossza
- A kör egyenletei
- Az irányvektor, normálvektor, az iránytangens fogalma és ezek kapcsolata
- Az egyenes egyik egyenlete
- Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének, feltétele
- Két egyenes
- Metszéspontja
- Kör és egyenes kölcsönös helyzete
- A kör adott pontjához tartozó érintője
1.) A továbbhaladás feltételei:
- Vektorműveletek és tulajdonságaik (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás)
- Vektorok alkalmazásai
- A szinusztétel és a koszinusztétel alkalmazása alapfeladatok megoldásában (a
háromszög hiányzó adatainak meghatározása)
580
- Vektorok koordinátáinak biztos használata
- A kör középponti egyenletének ismerete
- Az egyenes egy szabadon választott egyenletének ismerete és tudása
- Két egyenes metszéspontjának meghatározása
- Kör és egyenes kölcsönös helyzetének vizsgálata
- Skaláris szorzat
- Bizonyítani a skalárszorzat koordinátákból való kiszámítására vonatkozó összefüggést
- Vektor koordinátá
- Bizonyítani a szinusz-és a koszinusztételt
- Ismerje a háromdimenziós vektorokat.i
- Szakasz felezőpontja és harmadoló pontjai koordinátáinak kiszámítására vonatkozó
összefüggések igazolása
- Igazolni a háromszög súlypontjának koordinátáira vonatkozó összefüggést
- Egyenes egyenletei (levezetése különböző kiindulási adatokból a síkban.)
- Kör egyenletének levezetése
- A kör és a kétismeretlenes másodfokú egyenlet kapcsolata.
- Két kör kölcsönös helyzete
- A kör adott pontjába húzott érintőjének egyenlete
- A parabola, mint ponthalmaz
- A parabola x2 = 2py alakú egyenletének levezetése.
Feladatok a koordinátatengelyekkel párhuzamos tengelyű parabolákra.
- Parabola
V. téma: Valószínűség, statisztika (kb.15 óra)
1.) Fejlesztési feladatok:
- A körülmények kellő figyelembevétele
- Előzetes becslés összevetése a számításokkal
- Modellalkotásra nevelés
- A számítógép alkalmazása statisztikai adatok illetve véletlen jelenségek vizsgálatára
- A mindennapi problémák értelmezése, a statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó
adatainak elemzése.
2.) Tartalom:
- Egyszerű valószínűségszámítási problémák
- A binomiális eloszlás, (Visszatevéses mintavétel)
- eseményekkel végzett műveletek egyszerű konkrét feladatokban
- Relatív gyakoriság
- A valószínűség klasszikus modellje
- Statisztikai mintavétel a gyakorlati életben
3.) A továbbhaladás feltétele:
- A relatív gyakoriság és a valószínűség közötti szemléletes kapcsolat ismerete,
egyszerű valószínűségi feladatok megoldása
- Statisztikai adatok gyűjtése, rendezése, különböző ábrázolásai
- Műveletek eseményekkel valószínűségszámítási példák esetén („és”, „vagy”, „nem”).
-
- Néhány konkrét eloszlás vizsgálata
- Kördiagram, oszlopdiagram, hisztogram
- Gyakoriság, relatív gyakoriság
581
- Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián),
leggyakoribb érték (módusz)
- Szórás
- Átlagtól való eltérés 2-3 szórásnyi intervallumban
◦ VI. téma: Sorozatok (kb. 20 óra)
1.) Fejlesztési feladatok:
- A matematika alkalmazása a gyakorlati életben
- Matematikatörténeti feladatok
2.) Tartalom:
- A sorozat fogalma
- Sorozat jellemzése, a konvergencia szemléletes fogalma.
- Ismerje a végesben vett véges, a végtelenben vett véges és a tágabb értelemben vett
határérték szemléletes fogalmát
- a sinx/x függvény határértéke véges helyen és végtelenben..
- Számtani és mértani sorozat, az n-edik tag, az első n elem összege ( bizonyítás)
- Kamatos kamatszámítás
- Tudjon gyűjtőjáradékot és törlesztőrészletet számolni
- Példák egyéb sorozatokra (rekurzió)
2.) A továbbhaladás feltétele:
- Számtani és mértani sorozat esetén az n-edik tag, és az első n elem összegének
kiszámítása feladatokban
- Kamatos kamatszámítás egyszerű gyakorlati feladatokban
- Járadékszámítás
- Végtelen mértani sor fogalma, összege
◦ VII. Téma: Differenciálszámítás (kb. 20 óra)
2. Tartalom:
- A határérték szemléletes fogalma
- A folytonosság szemléletes fogalma
- Differenciálhányados
- az összeg, konstansszoros, szorzat- és hányadosfüggvény deriválási szabályai
- Tudja bizonyítani, hogy (xn) = nx
n-1, n N esetén.
Ismerje a trigonometrikus függvények deriváltját
- A derivált függvény alkalmazása (érintő egyenletének felírása, szélsőérték feladatok,
harmadfokú polinomfüggvények vizsgálata)
12. évfolyam
Heti óraszám 4 évi 4x32=128 óra
I. téma. Gondolkodási módszerek (kb. 8 óra) + 3 óra
II. téma: Számtan, algebra (kb. 40 óra)
III. téma: Függvények, sorozatok (kb. 20 óra) +4 óra
IV. téma: Geometria (kb. 30 óra)
V. téma: Valószínűség, statisztika (kb. 8 óra) +5óra
582
Új anyag feldolgozásra kb. 50 óra +32 óra
Dolgozat írásra, javításra kb. 10 óra
A 9.-11. évf. ismétlése kb. 56 óra
Év végi ismétlésre kb. 12 óra
Emelt szintű érettségi esetén heti óraszám 5 évi 32x5=160 óra
III. téma: Integrálszámítás kb. 20 óra
I. téma. Gondolkodási módszerek ( kb. 8 óra) +3óra
1.) Fejlesztési feladatok:
- Az ismeretek rendszerezése: a matematika különböző területei közti összefüggések
tudatosítása.
- A deduktív gondolkodás további fejlesztése.
2.) Tartalom:
- Ekvivalencia, implikáció
- A halmazelméleti és logikai ismeretek kapcsolata rendszerezése
- Kijelentés fogalma, műveletek kijelentésekkel: konjunkció, diszjunkció, negáció
- A megismert bizonyítási módszerek összefoglalása
- A kombinatorikai és gráfokkal kapcsolatos ismeretek áttekintése
3.) A továbbhaladás feltételei:
- Az előző években felsoroltak
- Halmazműveletek alkalmazása feladatokban
- Véges és megszámlálhatóan végtelen halmazok számossága
- A nyelv logikai elemeinek tudatos alkalmazása
- Egyes tanult tételek bizonyításának reprodukálása
- A matematikában használt néhány bizonyítási típus ismerete és alkalmazása (pl.
skatulyaelv, indirekt bizonyítás)
- Néhány példa a teljes indukció megismertetésére
II. téma: Számtan, algebra (kb. 40 óra)
1.) Fejlesztési feladatok:
- Matematikatörténeti ismeretek (könyvtár, Internet)
- Szám és műveletfogalom biztos alkalmazása.
- Tervszerű, pontos, fegyelmezett munkára nevelés
- A problémamegoldó gondolkodás, a szövegértés, a szövegelemzés fejlesztése.
2.) Tartalom:
- Rendszerező összefoglalás
- Számhalmazok
- Számelméleti összefoglalás
- A valós számok és részhalmazai
- A műveletek értelmezése, műveleti tulajdonságok
- Közelítő értékek
- Egyenletek
- Nevezetes másod- és harmadfokú algebrai azonosságok
- Első és másodfokú egyenlőtlenségek
- Négyzetgyökös kifejezések és egyenletek
- Egyszerű exponenciális, trigonometrikus egyenletek és azonosságok
- Az egyenletmegoldás módszerei
583
- Az alaphalmaz szerepe
- Egyszerű kétismeretlenes első és másodfokú egyenletrendszer
- Szöveges feladatok
- Paraméteres feladatok
- Az egyenletmegoldás módszerei
- Az alaphalmaz szerepe
- (értelmezési tartomány, értékkészlet vizsgálat)
- Egyenlet- és egyenlőtlenségrendszerek
- Másodfokú egyenletek
- Vieté formulák
- A diofantoszi egyenlet fogalma, kétismeretlenes lineáris és egyszerű másodfokú
diofantoszi egyenlet megoldása.
-
3.) A továbbhaladás feltételei:
- Az előző években felsoroltak
- Oszthatósági feladatok
- Diophantoszi egyenletek fogalma, egyszerűbbek megoldása
- Az an-b
n szorzattá alakítása, alkalmazása
- Paraméteres egyenletek
- Másodfokúra visszavezethető magasabb fokú egyenletek
- A középértékek, nevezetes egyenlőtlenségek alkalmazása
- Többismeretlenes egyenletrendszerek
- Egy- és kétismeretlenes egyenletrendszerek
III. téma: Függvények, sorozatok (kb. 20 óra) +4 óra
1.) Fejlesztési feladatok:
- A matematika alkalmazása a gyakorlati életben
- Matematikatörténeti feladatok
2.) Tartalom:
- A sorozat fogalma
- Számtani és mértani sorozat
- Az n-edik tag, az első n elem összege
- Kamatoskamat-számítás
- Példák egyéb sorozatokra (rekurzió, pl. a Fibonacci- sorozat)
- Rendszerező összefoglalás
- A függvényekről tanultak áttekintése, rendszerezése
- Az alapfüggvények ábrázolása
- Függvénytranszformációk
- A függvények transzformációi: f(x)+c; f(x+c); cf(x); f(cx).
- Függvényvizsgálat a függvények grafikonjai segítségével
3.) A továbbhaladás feltételei:
- Számtani és mértani sorozat esetén az n-edik tag, és az első n elem összegének
kiszámítása feladatokban
- Kamatoskamat-számítás alkalmazása egyszerű gyakorlati feladatokban
584
- Az előző években felsoroltak
IV. téma: Geometria (kb. 30 óra)
1.) Fejlesztési feladatok:
- A térszemlélet fejlesztése
- Az esztétikai érzék fejlesztése
- A matematika alkalmazása a térgeometriában
- Sík- és térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése
2.) Tartalom:
- Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge
- A terület és kerületszámítással kapcsolatos ismeretek összefoglalása
- A tanult poliéderek felszíne, térfogata
- A henger felszíne, térfogata
- A csonka gúla felszíne, térfogata
- A csonka kúp felszíne, térfogata
3.) A továbbhaladás feltételei:
- Az előző években felsoroltakon kívül: térelemek kölcsönös helyzetének, távolságuk,
hajlásszögük definíciójának ismerete / térben is /
- A megismert felszín és térfogatszámítási képletek alkalmazása egyszerű feladatokban
- Szakaszfelező merőleges sík, szögfelező sík
- A síkra merőleges egyenes tételének ismerete
- A háromszögekre vonatkozó tételek (oldalakra, szögekre, nevezetes vonalakra)
alkalmazása bizonyítási és szerkesztési feladatokban
- A területképletek bizonyítása
- Középponti és kerületi szög, látókör ismerete, alkalmazása
- Háromszögek területének különböző kiszámítási módjai
- Hasonló síkidomok területének aránya
- A gömb felszíne térfogata
- A hengerszerű testek, felszíne, térfogata
- Kúpszerű testek
- A kúpszerű testek felszíne, térfogata
4.) A továbbhaladás feltételei:
- Az előző években felsoroltakon kívül: térelemek kölcsönös helyzetének, távolságuk,
hajlásszögük definíciójának ismerete / térben is /
-
- A gömb érintősíkja
- Rendszerező összefoglalás
Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok
1.) Fejlesztési feladatok:
- A függvényszemlélet fejlesztése
- A deduktív gondolkodás fejlesztése
- A matematika különböző területei közötti összefüggések felhasználása
2.) Tartalom:
- Az egybevágósági és hasonlósági transzformációk áttekintése
- Háromszögekre vonatkozó tanult tételek és alkalmazásaik
- Négyszögekre vonatkozó tanult tételek és alkalmazásaik
585
- Körre vonatkozó tanult tételek és alkalmazásaik
- Vektorok, vektorok koordinátái
- Vektorműveletek, műveleti tulajdonságok, alkalmazásaik
- Derékszögű koordinátarendszer
- Egyenes és kör egyenlete
- Trigonometrikus összefüggések és alkalmazásaik
3.) A továbbhaladás feltételei:
- Az előző években felsoroltak
V. téma: Valószínűség, statisztika (kb. 8 óra) +5 óra
1.) Fejlesztési feladatok:
- A leíró statisztika és a valószínűségszámítás gyakorlati szerepe, alkalmazása
- A számítógép felhasználása statisztikai adatok kezelésére, véletlen jelenségek
vizsgálatára
2.) Tartalom:
- Adatkezelésnél osztályba sorolás
- Adathalmazok jellemzői: számtani-, mértani-, középsúlyozott közép, medián, módusz,
szórás (ismétlés)
- Gyakoriság, relatív gyakoriság (ismétlés)
- A klasszikus valószínűségi modell (ismétlés)
3.) A továbbhaladás feltétele:
- Az előző években felsorolt továbbhaladási feltételek
- Egyszerű klasszikus valószínűség-számítási feladatok
- : esemény, eseménytér matematikai fogalma, feltételes valószínűség,
- események függetlenség, függőség, egyesítésének, metszetének és komplementerének
valószínűsége.
- A nagy számok törvényének szemlélete tartalma (nagyobb n-ekre valószínűbb, hogy
|k/n-p|<0
- Statisztikai és mintavételi adatok vizsgálata (közvélemény kutatás, minőség-ellenőrzés)
- Hisztogram készítése, és adott hisztogramról információ kiolvasása
- A valószínűség meghatározása geometriai mérték segítségével
VI. téma: Integrálszámítás (kb. 20 óra)
3.) Tartalom:
- A kétoldali közelítés módszere, a határozott integrál szemléletes fogalma
- A primitív függvény fogalma
- A kétoldali közelítés módszere, az integrálfüggvény fogalma
- Newton-Leibnitz-tétel
- A folytonos függvényekre a határozott integrál szemléletes fogalma és tulajdonságai
- Határozott integrál alkalmazása, grafikon alatti terület számítására
- Tudja polinomfüggvények, illetve a szinusz és koszinusz függvény grafikonja alatti
területet számolni.
A középfokú érettségi témakörei
1.1 Halmazok
1.1.1 Halmazműveletek
1.1.2 Számosság, részhalmazok
1.2 Matematikai logika
586
1.2.1 Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában
1.3 Kombinatorika
1.4 Gráfok
2.1 Alapműveletek
2.2 A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek
2.2.1 Oszthatóság
2.2.2 Számrendszerek
2.3 Racionális és irracionális számok
2.4 Valós számok
2.5 Hatvány, gyök, logaritmus
2.6 Betűkifejezések
2.6.1 Nevezetes azonosságok
2.7 Arányosság
2.8 Egyenletek, egyenletrend-szerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-
rendszerek
2.8.1 Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek
Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek
Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek
Magasabb fokú egyenletek
Négyzetgyökös egyenletek
2.8.2 Nem algebrai egyenletek
Abszolútértékes egyenletek
Exponenciális és logaritmikus egyenletek
Trigonometrikus egyenletek
2.8.3 Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek
2.9 Középértékek, egyenlőtlenségek
3.1 A függvény
3.2 Egyváltozós valós függvények
3.2.1 A függvények grafikonja, függvénytranszformációk
3.2.2 A függvények jellemzése
3.3 Sorozatok
587
3.3.1 Számtani és mértani sorozatok
3.3.2 Kamatos kamat, járadékszámítás
4.1 Elemi geometria
4.1.1 Térelemek
4.1.2 A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok
4.2 Geometriai transzformációk
4.2.1 Egybevágósági transzformációk
Síkban
Térben
4.2.2 Hasonlósági transzformációk
4.2.3 Egyéb transzformációk
Merőleges vetítés
4.3 Síkbeli és térbeli alakzatok
4.3.1 Síkbeli alakzatok
Háromszögek
Négyszögek
Sokszögek
Kör
4.3.2 Térbeli alakzatok
4.4 Vektorok síkban és térben
4.5 Trigonometria
4.6 Koordinátageometria
4.6.1 Pontok, vektorok
4.6.2 Egyenes
4.6.3 Kör
4.7 Kerület, terület
4.8 Felszín, térfogat
5.1 Leíró statisztika
5.1.1 Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai
5.1.2 Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók
5.2 A valószínűségszámítás elemei
588
i) Ének-zene
Szakközépiskola 9-10. évfolyam
Heti óraszám: 9. évfolyamon: 1 óra
10. évfolyamon: 1 óra
Éves óraszám: 9. évfolyamon: 36 óra
10. évfolyamon: 36 óra
◦ Célok és feladatok
A szakközépiskolai énekoktatás legfontosabb célja, hogy a zene az életmód szerves
részévé váljék. Hatása érzelmi és értelmi vonatkozású, jellemformáló ereje és szerepe van. A
közös zenei tevékenység, a csoportos muzsikálás élménye, az aktív zenei cselekvés öröme
arra ösztönzi a tanulót, hogy a közösség tevékeny és felelős tagja legyen.
A szakközépiskolai énekoktatás a korábban megszerzett ismereteket, készségeket aktív
zenélési módokat összegzi és az életkori sajátosságokból adódóan fejlettebb szintre emeli.
Hozzájárul a zenei világkép kialakításához. Célja, hogy a zenei élményeket, ismereteket a
sokrétű, különböző előjelű zenei hatásokat zenei tudattá rendezze a tanulókban.
◦ Fejlesztési követelmények
Éneklés
Az éneklés sok diák számára az egyetlen aktív zenélési lehetőség. Középiskolában a
megfelelő érzelmi és értelmi háttérrel valóban a művészi önkifejezés szintjére emelendő. Az
énekhang jelentse a tanuló számára a legtökéletesebb, bármikor igénybe vehető hangszert. Cél
a kifejező énekhang mint eszköz továbbfejlesztése ahhoz, hogy a tanulók közelebb kerüljenek
a magyar és egyetemes zeneirodalom remekeihez.
A csoportos és egyéni éneklés tiszta intonációval, pontos ritmussal, érthető kifejező
szövegkiejtéssel, az előadásmód helyes megválasztásával a zenei hallás fejlesztője is. A közös
éneklésből a többszólamú éneklésbe fejlődve a többszólamú hallás, hangközök tiszta
intonálása, a tonalitás iránti érzék erősödése következik.
Zenei írás- olvasás
A középiskolában a zenei olvasás- írás jelrendszerének további fejlesztése a cél. A
gyakorlás eljuttatja a tanulót a reprodukálás készségéhez. A szolmizációs és ABC-s
hangnevek, illetve segítségükkel a kottaolvasás, a dallam-ritmus lejegyzése, a kottakép
értelmezése a zenei reprodukció fontos elemei.
Zenehallgatás
A zenei hallás fejlesztését szolgálja a hangzó zene megfigyeltetése, a zenehallgatás.
Lehetővé teszi a zenei folyamat befogadását, megfigyelését, formai összefüggéseinek
észrevételét, a zene valamennyi összetevőjének tudatosítását. Jól kiegészíti az éneklési
készség formálását. A közös zenehallgatás egyre inkább a meglévő ismeretek alkalmazása, az
ismeretlen zene megfigyelése felé irányuljon.
A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik. 9-10.
évfolyamban a hosszabb szemelvények hallgatása lehetővé teszi átfogóbb összefüggések,
formák, szerkesztési elvek, zenei megoldások megfigyelését. Mindezek tudatosítása a
zenetörténeti korok általános művészeti jellemzőit, azok elhatárolódását és összefüggéseit
érzékeltetik. Mindezekkel párhuzamosan fejlődik a tanuló ízlésrendszere,
véleménynyilvánítási készsége.
Önművelés
589
Fontos feladat az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulási módszerek tudatosítása. A
tanulók legyenek képesek korszerű könyvtár- és informatikai ismeretek birtokában - kotta,
szakkönyv, szótár, lexikon, hangzó anyag, CD (CD-ROM) felhasználásával - részfeladatok
önálló feldolgozására.
A zeneirodalmi alkotások megismerése hozzájárul más művészeti ágak formanyelvének
megértéséhez.
A tömegkommunikáció zenei műsorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás
képessége, a rendszeres hangverseny-látogatás, az iskola zenei életének megszervezése és
működtetése fontos eszköz ahhoz, hogy az értékes zene a fiatalok életének szerves részévé
váljon.
Kollektív művészi tevékenység
A kollektív művészi munka valamennyi színtere: énekkar, zenekar, néptáncegyüttes
fejleszti az előadói készséget, bővíti az önkifejezés eszköztárát.
◦ 9. évfolyam
Évi óraszám: 37
Belépő tevékenységek
Tartalmak
Éneklés
Önálló népdaltanulás kottakép alapján
Autentikus előadásra való törekvés ( különösen a
magyar népdal világában)
Énekes (esetleg hangszeres) közreműködés
csoportos zenei előadásban
Többszólamú művek (vegyeskari is) csoportos
éneklése
Csoportos és egyéni éneklés hangszer- kísérettel
a tanult zenetörténeti korból
Zenei karakterek, stílusjegyek kifejezése, tanári
vezénylés alapján
Népdalok a magyar népdal minden műfajából
(népballada, sirató, katonadal, betyárnóta,
ivónóta, párosító, lakodalmi dal, tánc, nóta)
Énekes anyag a magyar zene történetéből a
XVIII.század végéig (történeti énekek,
virágénekek)
Középkori dallamok (gregorián ének, trubadúr
dal)
Reneszánsz énekes művek
Barokk zeneművek, énekes szemelvények
Klasszikus dalok, zeneművek témái
Zenehallgatás
A zene összetevőinek (pl. ütemformák,
dallamívek) felismerése, önálló értelmezése
hangzó zenei anyagok alapján
Népzenei és műzenei alkotások ismertetése,
korszak és stílus jellemzése hangzó vagy írott
népzenei forrásanyagok alapján
Zenetörténeti korszakok, stílusok jellemzése
hangzó vagy írott dokumentumok
felhasználásával
Öntevékeny tanulói munka: könyvtárhasználat
adatgyűjtés, képanyaggyűjtés, videó, cd-, egyéb
oktatóanyagok használata
Népzenei felvételek
Magyar és európai zeneirodalmi alkotások a
XVIII.század végéig
A tanult zenetörténeti korok jellemzői, műfajai,
stílusjegyei
Improvizáció
Szekvencia készítése megadott alapmotívumra.
Dallammodellként: az énekelt és meghallgatott
590
Műzenei és ún. népdalperiódus rögtönzése
megadott dallamsorral, majd önállóan
zenei anyag tartalmai (dallammotívumok:
műzenei és népzenei periódusdallamok)
Zenei olvasás- írás
Hangnem megállapítása kottakép elemzése
alapján
Dalok, zeneművek témáinak éneklése
szolmizálva violinkulcsban kottáról, a tanult
hangnemekben, 3#-3b-ig.
Abc-s hangok azonosítása f-kulcsban (a
basszuskulcs szerepe a partitúrában)
Hármashangzatok felismerése kottáról
Elemzési feladatok megadott szempontok
szerinti önálló megoldása
Ismert dallamok írása emlékezetből a tanult
hangnemekben
Az énekes anyag és a zenehallgatás anyagának
ritmikai és metrikai struktúrája,
dallamszerkezete, hangneme, formája, kottaképi
és hangzásbeli sajátosságai
Zenei ismeretek
Népzene Népdal; népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, párosító,
lakodalmas, táncnóta.
Népdalok: szerkezete, formája, hangsora, hangkészlete, előadásmódja,
stílusa.
Népi hangszerek: duda, citera, cimbalom, tekerő, népi zenekar
Zeneelmélet Ritmus: kis nyújtott, kis éles, kis szinkópa, nyolcad triola, tizenhatod triola
Ütemfajták: 3/8, 6/8, 2/2-es ütem
Kottaismeret: 3# 3b előjegyzés, szolmizációs szótagok és abc-s nevek
módosításai (a tanult hangnemi keretben); alteráció
Hangsorismeret: pentatónia, diatónia, dúr és moll hangsor, modális
hangsorok; moduláció
Hangzatismeret: dúr és moll, szűkített és bővített hármashangzat elve. A T-
S-D funkciók elve
Zenei műszavak, előadási jelek: pp, p, mp, mf, f, ff; crescendo,
decrescendo, tempo giusto, parlando, rubato, allegro, moderato, andante,
staccato, legato; da capo al fine, coda; solo, tutti; opus, numero
Zeneirodalmi A magyar történeti zene műfajai:
Virágének, históriás ének, ungaresca
Az európai zenetörténet műfajai:
Egyházi: gregorián, organum, mise, motetta, korál, kantáta, oratórium,
passio, requiem
Világi: kánon, trubadúr dal, madrigál, opera; concerto grosso, szvit,
nyitány, preludium, fuga, rondo, variáció, menüett, szonáta, szimfónia,
versenymű, vonósnégyes, trio
Zenei szerkezetek, formák:
Homofón és polifón szerkesztés, szekvencia, periódus; triós forma, szonáta-
forma
Hangszerek:
591
Hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő; fuvola, oboa, klarinét, fagott;
trombita, harsona, kürt, tuba; üstdob, nagydob, cintányér, triangulum;
orgona, zongora, lant, hárfa
Zenetörténet A zenetörténet tanult korszakai:
Középkor, reneszánsz, barokk, bécsi klasszicizmus
Zeneszerzők:
Josquin, Palestrina, Lassus; Purcell, Lully, Monteverdi, Corelli, Vivaldi, D.
Scarlatti, J.S. Bach, Händel
◦ A továbbhaladás feltételei
Éneklés
10 új dallam - népdal, a tanult zenetörténeti korok műdalai, oratórium- és operarészletek -
éneklése emlékezetből.
Közreműködés az osztály vagy csoport énekes előadásában.
Zenehallgatás
A középkori, a reneszánsz, barokk és klasszikus zenetörténeti korok stílusjegyeinek
ismertetése, továbbá felismerése többször hallott zeneművekben, zeneműrészletekben
Egyes zeneirodalmi alkotások megnevezése témáik, hallott részleteik alapján
Improvizáció
Ritmus improvizálása megadott ritmusképletekkel megadott terjedelemben
Kvintváltó dallamok rögtönzése.
Könnyebb osztinato-ritmus rögtönzése adott dallamokhoz
Zenei olvasás- írás
Ismert dallamok utószolmizálása
3 # 3b ismerete
Hangnemek megállapítása előjegyzés alapján
Ismert dallamok írása violinkulcsban a tanult hangnemekben
Elemzési feladat (hangnem, forma, szerkesztésmód stb.) önálló megoldása tanult zenemű
kottaképe alapján.
Énekes- és zenekari partitúrák értelmezése
Dúr és moll karakter felismerése
◦ 10. évfolyam
Évi óraszám: 37
Belépő tevékenységek
Tartalmak
Éneklés
Egyéni éneklés a magyar népzene hajlításokban
gazdag anyagából
Más népek dalainak csoportos éneklése eredeti
nyelven
Többszólamú művek csoportos éneklése
Csoportos éneklés hangszerkísérettel
Zenei karakterek kifejezése önállóan is
Régi és új stílusú magyar népdalok
Hazai nemzetiségi és etnikai kisebbségek újabb
dalai
Más népek újabb dalai
XIX.századi magyar dalok
XX.századi zenei szemelvények
Énekelhető szemelvények Bartók Béla, Kodály
Zoltán és tanítványaik vokális zenéjéből
Ismertebb zeneművek énekhangon könnyen
592
megszólaltatható témáinak éneklése
Zenehallgatás
A XIX. és a XX.század jellegzetes, meghatározó
stílusjegyeinek megismerése a zeneművek
hallgatása során
Zenei jelenségek önálló elemzéséhez szükséges
szempontok rögzítése és egyéni ismerete.
A romantika és a XX.század új zenei
műfajainak, formáinak, egyéb
jellegzetességeinek megállapítása, stílusjegyek
hallás utáni összehasonlítása, elemzése.
Egyes zenei műfajok fejlődéstörténetének leírása
példákkal
Összefüggések, kapcsolatok megállapítása és
értelmezése a zene és társművészetek között.
Önálló könyvtárhasználat adatgyűjtés,
képanyaggyűjtés; videó, CD, egyéb
oktatóanyagok használata
Népzenei felvételek
Népdalfeldolgozások
Művek, műrészletek a XIX. és a XX.század
kiemelkedő zenei alkotásaiból
A zene szórakoztató funkciói a zenetörténetben
(különös tekintettel a XIX. és a XX.század
zenéjére)
Szórakoztató zene napjainkban
Improvizáció
Aszimmetrikus ütemformákban ritmus
rögtönzése.
Dallammodellként:
XX.századi zenei (ritmus és dallam-) modellek
Zenei olvasás – írás
Aszimmetrikus ütemű ritmus és dallampéldák
megszólaltatása kottaképről.
Könnyebb aszimmetrikus ritmusok és egyszerű
dallamok lejegyzése emlékezetből 3 #-3b-ig
A XIX.. és XX.századi zene énekelt és
meghallgatott zenei példáinak anyaga
Zenei ismeretek
Zeneelmélet Aszimmetrikus ütemek: 3/8, 5/8, 7/8
Poliritmia
Kromatika, egészhangúság, bi- és politonalitás; dodekafónia, atonalitás
Hangszer Angol kürt, cseleszta, gitár, gong, kasztanyetta, kisdob, szaxofon, tamburin,
xilofon
Zeneirodalom Népies műdal, magyar nóta, cigány zene;
Dal, mazurka, keringő, polonéz;
Etűd, fantázia, nocturne, rapszódia;
Szimfonikus költemény; a romantikus, ill. nemzeti opera;
Balett, operett, musical, chanson;
Spirituálé, blues, ragtime, dixiland, swing, rock, stb.
Aktualitások a könnyűzenéből
Zenetörténet Romantika, nemzeti romantika;
XX. századi zenei irányzatok: impresszionizmus, expresszionizmus,
neobarokk, neoklasszicizmus, folklorizmus, dodekafónia
593
Új kifejezési, megjelenési formák: bruitizmus, aleatória, minimal art,
elektronikus zene; filmzene; rock-opera, folk-pop, új jelenségek
Zeneszerzők – XIX.sz.ázad: Schubert, Schumann, Mendelssohn, Brahms,
Chopin, Dvořak, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Liszt, Erkel, Verdi, Wagner
Zeneszerzők – XX.század: Debussy, Ravel, Gershwin, R. és J. Strauss,
Stravinsky, Honegger, Hacsaturján, Britten, Schönberg, Berg, Penderecki,
Lutosławski
XX.század: Bartók, Bárdos, Kodály, Lajtha, Weiner és más ma élő szerzők
A dzsessz: free és cool dzsessz
Filmzene és könnyű zene: Lehár, Joplin, Rota, Bernstein, Presley, a
Beatles, Webber; aktualitások
◦ A továbbhaladás feltételei
Éneklés
10 újabb – a Tartalom címszó alatti kategóriákból választott - népdal, műdal, műzenei részlet,
könnyebb kórusmű-részlet énekes reprodukálása emlékezetből (mutálók más feladatot
oldanak meg)
Zenehallgatás
A XIX. és a XX. század zenei stílusainak felismerése a zeneművek hallgatása során
a zene és a társművészetek kapcsolataira utaló példák felsorolása
Improvizáció
Aszimmetrikus ütemű ritmusok rögtönzése megadott ritmus- és dallamkészlettel.
Zenei olvasás- írás
Egyszerű aszimmetrikus ütemű ritmusok és dallampéldák megszólaltatása kottaképről,
valamint lejegyzése emlékezetből 3#-3b-ig.
◦ Javasolt zenei anyag
Népdalok
A bolhási kertek alatt
A nagy bécsi kaszárnya
Annyi bánat a szívemen
Béres legény
Beteg asszony
Duna parton vagy egy malom
Elindultam szép hazámból
Erdő mellett estvéledtem
Este, este, de szerelmes
Hej, rozmaring
Istenem, istenem áraszd meg a..
Katona vagyok én
Körösfői kertek alatt
Megkötöm lovamat
Megrakják a tüzet
Röpülj, páva
Szép a gyöngyvirág
Szivárvány havasán
Tavaszi szél
594
Tiszán innen, Dunán túl
Énekes anyag a magyar zenetörténetből
Bocsásd meg Úristen – Balassi ének a Kájoni- kódexből
Hej Rákóczi, Bercsényi
Áll előttem egy virágszál – virágének a XVIII. századból
Ej, haj, gyöngyvirág –Pálóczi Horváth Ádám dalgyűjteményéből
Aranyideim folyása –Kovács Ferenc énekeskönyvéből
Simonffy: Három a tánc
Szentirmai: Csak egy kislány van a világon
Énekes műzenei szemelvények
Alleluja dallamok
Händel: Csordul a könnyem (a Xerxes c. operából)
Beethoven: Örömóda (IX. szimfónia – IV. tétel)
Schubert: A pusztai rózsa (dal)
Schumann: A két gránátos (dal)
Gaudeamus igitur (Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány)
Kodály-Berzsenyi : A magyarokhoz
Kodály: Mikoron Dávid (Psalmus Hungaricus)
Gershswin: Porgy dala (Porgy és Bess)
Zenehallgatási anyag
Lassus: Zsoldos szerenád
Bach: h-moll szvit
Bach: c-moll preludium és fúga (Wohltemperiertes Klavier I. kötetéből)
Händel: F-dúr szvit (Vízizene)
Haydn: C-dúr („Kaiser”) vonósnégyes - II. tétel (Op. 76. No. 3 )
Mozart: A-dúr zongoraszonáta (K. 331)
Mozart: Figaro házassága
Beethoven: V. (Sors) Szimfónia
Beethoven: IX. szimfónia - IV. tétel
Schubert: h-moll (Befejezetlen) szimfónia
Schumann: A két gránátos
Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány
Mendelssohn: Szentivánéji álom – szvit
Liszt: Les Preludes
Wagner: Nyitány és Walther versenydala a Nürnbergi mesterdalnokok c. operából
Ravel: Bolero
Kodály: Háry János (szvit)
Kodály. Székelyfonó
Kodály: Psalmus Hungaricus
Gershwin: Rhapsody in Blue
Bartók: 15 magyar parasztdal (zongorára) és Nyolc magyar népdal (ének-zongora)
Bartók: Cantata Profana
Bartók: Concerto
Orff: Carmina Burana
Berstein: West Side Story
595
j) Rajz és vizuáliskultúra
Valamennyi szakközépiskola 9. évfolyam.
◦ A program célja
A rajz és vizuális kultúra tantárgy tanításával célja, hogy:
- fejlődjön a tanulók térbeli gondolkodása, látásmódja
- segítse elő a logikus gondolkodás fejlődését
- képesek legyenek vázlatokban rögzíteni a munkafolyamatokat, munkadarabokat
- fejlessze arányérzéküket, ábrázolási és rajzolási készségüket, kézügyességüket,
- alapozza meg a tanulók műszaki képességeihez szükséges rendező és rendszerező
tulajdonságaikat,
- alakítsa ki a tanulók lényegmegragadó képességét,
- fejlessze a tanulók kreativitását, kompozíciós készségét,
- kialakítsa a tanulók színfelismerését, a színek rendszerezésének ismereteit,
- ismertesse meg a tanulókkal a színek jelentőségét, szerepét, alkalmazásuk fontosságát,
- a tanulók legyenek képesek arányos szabadkézi vázlatok készítésére,
- kedveltesse meg a tanulókkal a rajzolást, festést, hívja fel figyelmüket az alkotás örömére,
- kedveltesse meg a képzőművészeti alkotások élvezetét,
- nyújtson a tanulóknak megfelelő ábrázolási ismereteket, készítsen fel a műszaki ábrázolási
módok elsajátítására,
- fejlessze a tanulók szabadkézi rajzkészségét,
- fejlessze a szakmai orientáció keretében az arányérzéket, a térlátást a forma és a
tömegfelismerő képességet a színérzékelési készséget,
- biztosítson tájékozottságot a tanulóknak a képzőművészeti technikákban,
- szerezzenek jártaságot a természet utáni rajzolásban,
- ismerjék meg a perspektivikus ábrázolás törvényszerűségeit,
- fejlessze a térbeli struktúrák analizáló és szintetizáló készségét,
- szerezzen örömet a tanulóknak alkotóképességük kibontakoztatásával.
◦ Követelmények a program elvégzése után
A tanuló a szabadkézi rajz tantárgy tananyagának elsajátítása után képes:
- felismerni és megválasztani az adott feladathoz használandó különböző rajztechnikákat,
- térbeli ábrázolási konvenciók alkalmazására,
- felsorolni a képzőművészetek létrehozására alkalmas módszereket,
- felismerni a térlátás jelentőségét,
- értékelni a különféle rajz-, illetve ábrázolási technikák kiválasztásának jelentőségét,
- megkülönböztetni az eltérő térbeli struktúrák szerkezetét,
- jellemezni a perspektíva törvényszerűségeit,
- a természet látványából kiemelni a lényeget,
- megkülönböztetni a természeti formák szerkezetét,
- demonstrálni a természetes és mesterséges környezet elemeinek kölcsönhatását (térbeli,
formai, színbeli)
- alkalmaznia ceruzás és tusos rajzolás, a vízfestékkel és a temperával való festés
technikáját,
- helyesen és gyakorlottan használni a megfelelően kiválasztott rajzeszközöket,
596
- a térbeli struktúrákat analizálni (összetett tömegek egyszerűbb elemekre bontását),
- szintetizáló, tömegalakító, konstruáló tevékenységekben legyenek jártasak,
- legyenek gyakorlottak egyszerűbb tömegvázlatok készítésében,
- a természet utáni ábrázolásban megfigyelni a lényeges elemeket és azokat alkalmazni,
- a különböző perspektivikus képeket szerkeszteni,
- tömegvázlatokkal illusztrálni épületeket és azok környezetét,
- szín-, sík-, forma- és térkompozíciók tervezésében kreatív lenni,
- ismertebb képzőművészeti alkotásokat azonosítani, elemezni, ismertetni.
Sorszám Tananyag Kb. óraszám
1. Bevezetés, vizuális rögzítési technikák 2
2. Betűírás 6
3. Színtan 6
4. Kompozíció 2
5. Szabadkézi rajzolás, festés 24
6. Térinstalláció, térkonstrukció tervezési, kivitelezése 4
7. Művészettörténeti áttekintés 12
8. Lakberendezés, belsőépítészet, formatervezés 8
9. Külső tér iránypontos ábrázolása 8
10 Szabad óra 2
Összesen: 74
◦ A téma tananyagának részletezése:
1. Bevezetés, vizuális rögzítési technikák kb. 2 óra
- A vizualitás és a szabadkézi rajzolás jelentősége
- A rajzterem rendje, a rajzolás módja.
- Rajzi- szerkesztő és festőeszközök, papírok.
- Plasztikai anyagok.
- Vonalvezetési gyakorlat
2. Betűírás:
- A római kapitális és antigva kb. 4óra
- betűk szerkesztése
- Szépírás
3. Színtan kb.6 óra
- Fényszínek, festékszínek
- Kivonó színkeverés, a 12-es színkör.
- A színek tulajdonságai, hangulatuk.
- Szinoid színkeverés.
- Komplementer színek keverése, (Színelmélet)
- Színpárok.
4. Kompozíció kb. 6 óra
- Montázs készítése színes újságkivágásokból.
5. Szabadkézi rajzolás, festés kb. 2 óra
597
- Lendületes, szabadkézi, vonalhúzási és tónusozási gyakorlat.
A perspektíva törvényei. Geometrikus testek szabadkézi
perspektivikus rajzai
- Álló henger ábrázolása
- Kocka vonalas rajza
- Kocka tónusos rajza
- Kocka csonkolása
- Fekvő henger tónusos rajza
- Gúla és kúp térbeli helyzetének ábrázolása
- Testcsoport térbeli rajza
Drapéria ábrázolás
- Egy ponton függesztett drapéria rajza
- Két ponton függesztett drapéria rajza
- Drapériás csendélet rajza
- Drapériás csendélet festése
6. Térinstalláció térkonstrukció tervezése, kivitelezése kb. 4 óra
7. Művészettörténeti áttekintés kb. 12 óra
Építészet, szobrászat, festészet
8. Lakberendezés, belsőépítészet, formatervezés kb. 8 óra
Alaprajz készítés bútorokkal
Belső tér iránypontos rajza
9. Homlokzatorientált épület külső képe, kb. 8 óra
iránypontos ábrázolással
10. Szabad óra kb. 2 óra
598
k) Osztályfőnöki
A 2007/2008-as tanévtől kezdve az alábbiak szerint módosítjuk, illetve
egészítjük ki a tárgy helyi tantervét, és vezetjük be felmenő rendszerben
TÉMA ÉVFOLYAMOK
0. 9. 10. 11. 12.
Techn
.
Önismeret 4 4 4 3 2 2
Tanulás tanulása 4 4 3 2 2 2
Társas kapcsolat 4 4 5 4 4 4
Konfliktus kezelés 6 3 3 4 3 3
Lelki egészség 4 4 4 5 4 3
Testi egészség 3 5 5 5 4 3
Viselkedési kultúra 4 3 3 2 2 3
Pályaorientáció 4 1 2 2 3 4
Jelenismeret 1 2 2 2 2 2
Felelős állampolgárrá nevelés 1 2 1 2 2 2
Globális problémák 0 1 1 1 1 0
Aktuális feladatok 1 3 3 4 3 4
Összesen: 36 36 36 36 32 32
599
Az osztályfőnöki óra célja, hogy járuljon hozzá a tanulók életvitelének,
gondolkodásának erkölcsi eszményeihez és magatartásának befolyásolásához, alakuló
személyiségének kibontakozásához. Úgy kell nevelnünk, hogy a szakközépiskolából kikerülő
tanulók képesek legyenek a reálisan felmért, idejében végrehajtott pályaorientációra önmaguk
menedzselésére, érdekeik érvényesítésére. Értsék a gazdasági helyzet kiszámíthatatlanságát,
tudjanak alkalmazkodni a szükségszerű változáshoz. Az osztályfőnöki óra olyan színtere az
életüknek, ahol az élettapasztalatok és élmények feldolgozásával a pozitív élmények,
érzelmek elmélyítésével felkészülhetnek a mindennapi helytállásra és cselekvésre.
A segítség kiterjed az önismeretük fejlesztésére az önnevelés iránti igény felkeltésében
a testi és lelki egészség megóvásában.
Célunk, hogy váljanak tetteikért felelős állampolgárokká. Legyenek képesek
harmonikus társas és párkapcsolatok kialakítására, felelős döntéshozatalra.
Ismerjék hazájuk hagyományait, védjék értékeinket és környezetüket.
Feldolgozandó témakörök, és az osztályfőnöki óra funkciói
Tanulók segítése
- önismeretük fejlesztése
- önnevelési igényfelkeltése
- személyiségfejlesztés
- szociális képességeik, kapcsolatteremtés, kommunikáció, az empátia a tolerancia, a
kooperáció, a konfliktuskezelés fejlesztése főként az osztályban megélt saját élményeik
bázisán
- a tanulók iskolában és iskolán kívül szerzett élményeinek feldolgozása
- az ellentmondásos valóságban történő eligazodás segítése
- testi-lelki egészség fontossága, egészséges életvitelű, másságot elismerő pozitív
beállítottságú, szokásrendszerű, kulturált szexualitású, párkapcsolatú személyiség
kialakítása.
TÉMA ÉVFOLYAMOK
0. 9. 10. 11. 12.
Önismeret 4 4 4 3 2
Tanulás tanulása 4 4 3 1 2
Társas kapcsolat 4 4 5 4 4
Konfliktus kezelés 6 3 3 5 3
Lelki egészség 4 4 5 5 5
Testi egészség 3 6 5 5 5
Viselkedési kultúra 4 3 3 2 2
Pályaorientáció 4 1 2 2 3
Jelenismeret 1 2 2 2 2
Felelős állampolgárrá nevelés 1 2 1 2 2
Globális problémák 1 1 1 2 1
Aktuális feladatok 1 3 3 4 3
Összesen: 37 37 37 37 34
Önismeret, személyiségfejlesztés
- A gyakorlati emberismeret, önismeret,
- Én, énkép fogalma, az énkép szerepe az egyén életében, az énkép alakulásának folyamata
- Az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása
- Egy lehetséges önismereti szempontrendszer
- Szükségletek, vágyak, törekvések, motivációk a személyiségben
- Interakció- előítéletek- sztereotípiák
600
- Az empátia, a másik helyzetébe történő beleélés
- Kommunikáció és személyiség
- Előnyös oldalaink bemutatása, a jó benyomás keltésének titkai
- A mentálhigiéne alapjai
A tanulás tanulása:
- A hatékony tanulás néhány jellemzője, a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni
tanulási módszerek, eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban
- A tanulók közti különbségek - képesség és szorgalom
- tanulási stílus
- Tanulási zavarok serdülőkorban
- Fejlesztő program: tanulási képességeket fejlesztő gyakorlatok
- Belső motiváció fejlesztése
- Tanulási stílus felismerése, fejlesztése
- Figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás fejlesztése
- Lényegkiemelés, átfogalmazás
- Szelekció, lényegkiemelés, rendszerképzés
- Fogalomalkotás, meghatározás, rendszerképzés
- Tananyag - strukturálás, rendszerképzés, vázlatkészítés
- A megszokottól eltérő megoldások keresése
- Improvizációs gyakorlat
- Időbeosztás
Társas kapcsolatok: Készség és képesség a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok
kialakítására és ápolására. Barátság és szerelem. Szerelem és családalapítás. Felelősség a társ
iránt. Családi légkör, gyereknevelés
Konfliktuskezelés: Képesség a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésére, a megélt
konfliktusok hasznosítására az önismeret fejlesztésében, társas kapcsolatok minőségének
javításában. Kompromisszumkészség a családban és a közéletben.
Testi egészség: Az egészségnek mint alapértéknek elfogadása, az egészségmegőrzés
igényének kialakítása. Az egészségkárosító szokások elleni küzdelem ill. az egészségkárosító
szenvedélyek kialakulásának megelőzése. Testmozgás fontosságának kiemelése – szabadidő
és sport kapcsolata.
Viselkedéskultúra: A mindennapi együttéléshez szükséges szokások, és szabályok kialakítása
ill. annak megértése, hogy bizonyos elvárásoknak viselkedésünkben is eleget tudjanak tenni.
Hangnem és kultúrált beszéd. Igényesség az öltözködésben, munkában, társas- és közéletben.
Pályaorientáció: A pályaorientáció általános célja, hogy segítse a tanulók pályaválasztását.
Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a
legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető
utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő
megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása.
Tudatosítani kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra
kényszerülhetnek.
Az iskolának – a tanulók életkorának és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania
a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van
601
szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket,
elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve
önismeretüket és pályaismereteiket.
A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során lehet eredményes és csak akkor, ha a
különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul.
Általános fejlesztési követelmények:
1. Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevői
- Tudatosuljon a tanulóban a pálya és személyiség megfelelésének jelentősége.
- Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban: megismerni
saját képességeit és azokat a valóságban kipróbálni
- Értse az érdeklődés jelentőségét a pályaválasztásban
- Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit
- Legyen képes elfogadni az esetleges bekövetkező pályamódosítás szükségességét
2. Pályaismeret
- A tanuló legyen képes rendszerezni a munka világáról eddig szerzett tapasztalatait és
ismereteit.
- Tudja összehasonlítani az egyes pályák jellemzőit (azonosságok, különbségek), felismerni
az egymást helyettesítő pályacsoportokat.
- Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban.
3. Tájékozódás a munkaerőpiacon
- Legyen tisztában az életszerepek változásaival
- Legyen képes tisztázni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat
- Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit
- Értse meg az ember munkalehetőségeit, valamint a gazdasági-társadalmi és az ebből
következő foglalkoztatási viszonyok közötti összefüggéseket.
A munka szerepe: A munka fogalma, jelentősége. A jövőbeni munkaterület kiválasztásának
szempontjai, a munkakör betöltéséhez szükséges tulajdonságok
A munkahely megtalálása: Tájékozódás a helyi munkaerőpiacon. Álláskeresési módszerek,
technikák, az álláskeresés során követendő magatartási és viselkedési normák. A
pályázatkészítés gyakorlati kérdései, a szakmai önéletrajz összeállításának módszere.
Munkaviszony létesítése: A munkaviszonnyal kapcsolatos legfontosabb fogalmak
megismerése. A munkavégzés alapvető szabályainak megismerése (a munka díjazása,
munkaidő és pihenőidő, kártérítési felelősség). A munkahelyi viselkedés alapvető formái,
felkészülés a munkahelyen tapasztalható kezdeti nehézségekre (beilleszkedés).
A munkanélküliség problematikája: A munkanélküliség, mint reális veszély. A munkaerő-
piaci szervezet felépítése, feladatai. A pályakezdőket megillető munkanélküli ellátások
rendszere. A képzési, továbbképzési lehetőségek igénybevétele, a képzés szabályai.
Jelenismeret: Eligazodás a jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban, saját álláspont,
meggyőződés kialakítása az eseményekkel kapcsolatban. Gazdasági és társadalmi változások
figyelemmel kísérése.
Felelős állampolgár: Jogok és kötelességek a társadalomban és az iskolában. A
demokráciának mint értéknek elfogadása. Általánosan érvényes normákhoz, törvényekhez
való viszonyulás. Másság elfogadása. Tolerancia a társadalomban.
A témák feldolgozásához tárgyi feltétel:
1. Tanterem, nyíljon lehetősége a csoportalakításra, közös vagy egyéni munkára.
2. Tér a szituációs játékokra.
603
l) Testnevelés és sport
A 2007/2008-as tanévtől kezdve az alábbiak szerint módosítjuk, illetve
egészítjük ki a tárgy helyi tantervét, és vezetjük be felmenő rendszerben
A továbbhaladás feltételei minden évfolyamon a következőkkel
egészül ki:
A testnevelés órák 70 %-án az aktív részvétel. Az a tanuló, amely 30 %-nál
többet hiányzik, az a 30 % feletti részt a délutáni foglalkozásokon köteles
pótolni. Ennek elmulasztása esetén a tanuló mulasztás miatt nem lesz
osztályozható.
604
Célkitűzések
A testnevelés célja a 9-12.évfolyamon, hogy segítse a tanulók egészséges fejlődését,
kihasználva a kondicionális képességek, különösen az erő- és állóképesség kedvező
fejleszthetőségét.
Jelentősen járuljon hozzá ezen képességek fejlesztéséhez és az ezeken alapuló
teljesítmények javulásához. A sportági technikák és a sajátos taktikák teljesítményképes tudás
szintjére emelésével szilárdítsa meg a sport- és mozgásműveltségüket, fejlessze tovább
motorikus cselekvési biztonságukat, mozgás és sport iránti igényüket. Fel kell készíteni a
tanulókat arra, hogy az iskolát elhagyva gondoskodjanak saját pszichoszomatikus
„karbantartásukról”. Mind őket, mind a valamilyen formában továbbtanulókat fel kell ruházni
egy viszonylagosan teljes, de felülről nyitott, tovább bővíthető testkulturális műveltséggel.
A 12.osztályt elvégző tanulók legyenek tisztában a mozgástevékenységnek, a
sportolásnak az egészséges életmódban betöltött szerepével. Rendelkezzenek olyan
mozgásigénnyel, ami rendszeres fizikai aktivitásra készteti őket, készségszinten birtokolja
valamelyik sportág olyan mozgáskészletét, amely alkalmasság teszi őt a sportág örömteli
végzésére. Ismerje az egyéni képességfejlesztés alapelveit és köznapi módszereit.
Rendelkezzen olyan önszervező készséggel, amely hozzásegíti baráti, családi, munkahelyi,
lakókörzeti sporttevékenység kezdeményezéséhez, vagy már működő csoportokhoz való
csatlakozásra.
Elméleti órák hiányában a testnevelésből érettségiző tanulók ezirányú felkészítése,
felkészülése önállóan történik!
Célunk
1. Egészséges testi fejlődés
2. A mozgásműveltség fejlesztése
3. Motorikus képességek fejlesztése
4. Mozgásigény kialakítása, ill. fenntartása
Az itt felsorolt általános és alternatív célkitűzéseket az iskolánk helyi lehetőségeinek és
adottságainak megfelelően teljesítjük.
605
Témakörök Nyelvi
előkész.
Szakközép
0. 9. 10. 11. 12.
Rendgyakorlatok 2 1 2 2 1
Előkészítés, alapozás
prevenció,
gimnasztika
14 4 6 6 6
Atlétika 14 8 14 14 12
Torna jellegű
feladatmegoldások
18 2 12 12 10
Szergyakorlatok - 12 18 18 16
Testnevelési és
sportjátékok
18 2 5 5 5
Kézilabda - 3 5 5 5
Kosárlabda - 3 5 5 5
Természetben űzhető
sportok
10 3 5 5 5
Önvédelmi és
küzdősportok
4 - 2 2 1
Úszás - 36 - - -
Összesen: 74 74 74 74 66
Megjegyzés: az óraszámok „relatív” értelmezendők, arányokat jelölnek.
9.évfolyam
TÉMAKÖRÖK TARTALMAK
Rendgyakorlatok Sorakozás, igazodás, testfordulatok, vigyázzállás. Sorakozó
különböző alakzatokban.
Előkészítés, alapozás,
prevenció, gimnasztika
Általánosan és sokoldalúan fejlesztő, erősítő, nyújtóhatású 4-8
ütemű szabad, ill. szabadgyakorlati alapformájú társas és
kéziszer gyakorlatok.
- Helyes testtartást biztosító gyakorlatok
- Zenés gimnasztika
Atlétikai jellegű
feladatmegoldások
Futóiskola, ritmus és iramváltás
Szökdelő-, ugróiskola.
Sorozatugrások helyből és lendületszerzésből, egy és váltott
lábon.
Erőfejlesztő gyakorlatok:
Minden testrészt átmozgató gyakorlatok saját testsúllyal.
Tartós futás
Futások:
Álló és térdelőrajt, 30 m futás időre.
Tartós futás (15 perc), 2000 m futás időre
Ugrás:
Távolugrás guggoló technikával.
Torna jellegű
feladatmegoldások
A vállöv, valamint a csípőizület mozgáshatását növelő nyújtó,
illetve lazító hatású, a láb elugró, a hasizom, a törzsizom , a kar
606
húzó,- a váll támasztóerejét növelő szabd-, kéziszer- és
szergyakorlatok. (támasz; függés)
- kötélmászás állásból
Szergyakorlatok, Torna
Talaj
Szekrény: Fiú
Lány
Gyűrű (csak fiúknak)
Korlát (csak fiúknak)
Gerenda (csak lányoknak)
Lábkörzés, vetődés, lábcsúsztatás, felállás gurulás előre állásba
Mérlegállás
- Kézállásba fellendülés
- nyújtott térdes hátra bukfenc
Hosszában: guruló átfordulás, terpeszátugrás (4-5 rész)
- hosszában: guruló átfordulás
- széltében: guggoló átugrás
- alaplendület
- lebegőfüggés
- homorított leugrás
- hátsó függés és visszahúzás
- támlázás
- alaplendület
- előkészítő gyakorlat: karhajlítás, nyújtás, szökkenések
- összefüggő gyakorlat bemutatása
- minimum 6 db kahajlítás-nyújtás bemutatása
Egyensúly érzéket fejlesztő gyakorlatok padon, illetve gerendán
járások, különböző testhelyzetek
Testnevelési és sportjátékok Váltóversenyek labdával, akadálypálya.
Labdás csapatjátékok a sportági feladatok beiktatásával.
Kosárlabda Átadások álló helyzetben és futás közben. Labdával megindu-
lás, megállás, sarkazás. Fektetett dobás labdavezetésből.
Emberfogásos védekezés.
Kézilabda Átadások álló helyzetben és futás közben. Labda vezetése.
Védőmozgás, labdás passzív követése. Kapura lövés földről.
Úszás Gyorsúszás és mellúszás korszerű technikájának elsajátítása.
Kar és lábtempó 25 m-en történő eredményes bemutatása. A
teljes technika elsajátítása. 500 m folyamatos úszás választott
úszásnemben. A szabályos rajt és fordulók elsajátítása.
◦ A továbbhaladás feltételei:
- A képességszint felméréseknek a félévhez képest fejlődést kell mutatnia.
- Képes legyen az adott sportmozgásnak megfelelő önálló bemelegítésre.
- Tartós futás (15 perc)
- Távolugrás guggoló technika elsajátítása.
- 3-4 elemből álló talajtorna gyakorlat bemutatása.
- Kísérletek függésben és támaszban egy-egy tanult elem végrehajtására.
- Szekrényugrásban legalább az egyik ugrásfajta bemutatása.
- Egy sportjáték játszása
- 2 úszásnem elsajátítása
- korláton a minimum szint teljesítése
607
10.évfolyam
TÉMAKÖRÖK TARTALMAK
Rendgyakorlatok Fejlődések, szakadozások, helyben járás, helyben futás átmenet
járásból futásba.
A tanulók tudatos, fegyelmezett magatartásának kialakítása.
Előkészítés, alapozás,
prevenció, gimnasztika
- gimnasztika, 8-16 ütemű szabadgyakorlatok, 24 ütemmel
- helyes testtartást biztosító gyakorlatok
- zenés gimnasztika
Atlétika A 9.osztály iskolázó mozgásai nagyobb hatásfokkal
Erőfejlesztő gyakorlatok:
A gyakorlatok végrehajtása súlyterheléssel.
Izomfutások, mért pihenővel
Futások:
Váltófutás felső és alsó váltással. Rövidtávú futások (60 m)
Tartós futás (17 perc) 2000 m futás időre
Ugrás:
Magasugrás lépő technikával.
Távolugrás lépő technikával
Dobás:
Súlylökés
Torna jellegű
feladatmegoldások
A 9.évfolyam anyagának nagyobb hatásfokkal történő
végrehajtása, a kéziszerek, ill. szerek fokozottabb és tudatosabb
felhasználásával.
- kötélmászás állásból függeszkedve
Szergyakorlatok
Talaj
Szekrény: Fiú
Lány
Gyűrű (csak fiúknak)
Korlát (csak fiúknak)
Gerenda (csak lányoknak)
- Fejenállás
- Terpeszbukfenc
- kiszúrás hátra
Terpeszátugrás - átguggolás
- hosszában: felguggolás – leterpesztés
- széltében: zsugorkanyarlat (4-5)
- lefüggés
- leugrás hátra két kéz között
- összefüggő gyakorlat bemutatása
- ugrás támaszba, lendület előre terpeszülésbe
- terpeszbukfenc előre
- pedzés
- kiugrások előre, hátra
- összefüggő gyakorlat bemutatása
- fordulatok állásban, guggolásban
- leugrások – függőleges, rep
- érintő – hintajárás
- mérleg (álló, térdelő)
- felugrás mellső oldalállásból lovagló ülésbe
- összefüggő gyakorlat bemutatása
608
Testnevelési és sportjátékok
Támadó és védő mozgások labdával, labda nélkül, üres helyre
helyezkedés, elszakadás a védőtől.
Kapura lövések, büntető dobások.
Csapatrészek együttmozgása támadásban, védekezésben
Kosárlabda Átadások, szabályos megindulás, megállás, sarkazás
játékszituációban.
2:1 elleni játékban elzárás, fektetett dobás.
Az emberfogásos játék készségszintre emelése.
Kézilabda A 9.osztály anyaga nagyobb hatásfokkal.
Felugrásos átadások helyben és mozgás közben, célbadobás
Felugrásos, beugrásos kapura lövés 2:1, 2:2 elleni játék.
Természetben űzhető
sportok
Az atlétika és sportjátékok, valamint a képességfejlesztés erre
alkalmas elemeit a szabadban kell gyakoroltatni.
A téli sítábor, fakultatív korcsolyázás, az év során folyamatosan
szervezett túrák és kerékpártúrák kell, hogy alapot adjanak a
természetben űzhető sportok megismerésére.
Önvédelmi sportok A grundbirkózás alapjaival egyes erőfejlesztő órán találkoznak
a tanulók.
Az iskolai és népi küzdő játékok elemeikben tartalmazzák a
küzdő elemeket. Kiokusinkai karate sportágban heti 3
edzéslehetőség biztosított.
- A judo gurulás előre elsajátítása
◦ A továbbhaladás feltételei
- A képességszínt felméréseknek javuló tendenciát kell mutatnia a korábbihoz képest.
- A nagyobb izomcsoportok önálló erősítése, lazítása, nyújtása.
- Tartós futásban a 17 perc teljesítése, 2000 m bemutatása
- Képes legyen magasugrásban és távolugrásban a lépőtechnika végrehajtására, s a
minimum színt teljesítésére.
- Talajtornában az új elemekkel együtt összefüggő gyakorlat bemutatása.
- Szekrényugrásnál a két technikából a tanuló legalább egyet bemutat.
- Gyűrűn és korláton a tanult összefüggő gyakorlat bemutatása.
- Gerendán lányoknak összefüggő gyakorlat bemutatása.
- Két sportjáték szabályos játszása.
- Korláton a minimum szint teljesítése
11.évfolyam
TÉMAKÖRÖK TARTALMAK
Rendgyakorlatok Testfordulatok járás közben, fejlődések, szakadozások járás
közben. Vonulások, vonulások keresztben
Előkészítés, alapozás,
prevenció, gimnasztika
- Gimnasztika 16-24-32 ütemű gyakorlatok alkalmazásával
- helyes testtartást biztosító gyakorlatok
609
Atlétika Iskolázó mozgások nagyobb hatásfokkal
Erőfejlesztő gyakorlatok:
A gyakorlatok végrehajtása nehezített körülmények között.
Dombra futások.
Futások:
Váltófutás felső és alsó váltással. Rövidtávú futások (60 m)
Tartós futás (19 perc), 2000 m futás: lány min: 10:30
Fiú min: 9:00
Ugrás:
Magasugrás: flap technikával. Lány min: 110 cm;
Fiú min: 125 cm
Távolugrás: homorító technikával
Dobás: Lány (4 kg), Fiú (6 kg)
Súlylökés háttal felállásból becsúszással, Lány min: 5,5 m
Fiú min: 7,5 m
Torna jellegű
feladatmegoldások
Az egyes nehezebb elemek elsajátítását biztosító speciális
erősítő, lazító jellegű és célgimnasztikai gyak. Alkalmazása.
- kötélmászás Fiú: ülésből függeszkedve időre
Lány: mászókulcsolás állásból
Szergyakorlatok
Talaj
Szekrény: Fiú
Lány
Gyűrű (csak fiúknak)
Korlát (csak fiúknak)
Gerenda (csak lányoknak)
- Fejen átfordulás nyújtott lábbal
- Kézen átfordulás
- Billenések
- felguggolás és fejen átfordulás (5)
- Hosszában: felguggolás – fejen átfordulás (4) kísérlet
- széltében: guggoló átugrás lebegőtámasszal
- terpesz leugrás hátra
- összefüggő gyakorlat bemutatása
- felkarfüggésben alaplendület
- felkarfüggésben elöltámasz terpeszülésbe
- terpeszülésből felkarállás és visszaengedés
- összefüggő gyakorlat bemutatása
- felugrás oldalülő támaszba egy combon
- guruló átfordulás
- összefüggő gyakorlat bemutatása
Testnevelési és sportjátékok - támadásból visszarendeződés védekezésbe
- védekezésből fölfejlődés támadásba
- a szabályok ismerete
- játék választott bíró irányításával
- figurális játék
Kosárlabda Cselezés
- átadási cselek, dobócselek alkalmazása, tanulása 3:2, 3:3
elleni játék
610
- tempódobás tanulása
- zónavédekezés
- elzárások alkalmazása játékban
Kézilabda Cselezés:
- átadási cselek
- lövő cselek, cselek alkalmazása játékban 3:2; 3:3 elleni
játék, 5:1; 4:2 védekezés és játék ellene, 7 m-es büntető
dobás
Természetben űzhető
sportok
Az atlétika és sportjátékok, valamint a képességfejlesztés erre
alkalmas elemeit a szabadban kell gyakoroltatni.
A téli sítábor, fakultatív korcsolyázás, az év során folyamatosan
szervezett túrák és kerékpártúrák kell, hogy alapot adjanak a
természetben űzhető sportok megismerésére. A táborozás
előnyei.
Önvédelmi sportok A grundbirkózás alapjaival egyes erőfejlesztő órán találkoznak
a tanulók.
Az iskolai és népi küzdő játékok elemeikben tartalmazzák a
küzdő elemeket. Kiokusinkai karate sportágban heti 3
edzéslehetőség biztosított. Judo gurulás előre
◦ A továbbhaladás feltételei:
- 4-8 ütemű szabadgyakorlatokból álló gyakorlatsor tervezése és végrehajtása. (max: 32
ütemű)
- A kondicionális képességek szintjének megtartása, ill. javulása.
- Tartósfutás (19 perc), 2000 m-en a minimum szint teljesítése
- Magasugrás flopptechnikával a min. szint teljesítése.
- Távolugrás homorító technikával a min. szint teljesítése. Lány: 330 cm; fiú: 410 cm
- Összefüggő talajtorna bemutatása az új elemekkel kiegészítve.
- A választott ugrás bemutatása szekrényen.
- Gyűrűn fiúknak a terpesz leugrással együtt összefüggő gyakorlat bemutatása
- Korláton az új elemekkel kiegészítve összefüggő gyakorlat b3emutatása.
- Gerendán csak lányoknak az új elemekkel kiegészítve összefüggő gyakorlat bemutatása.
- Aktív részvétel két sportjátékban, a szabályok ismerete.
- Korláton a minimum szint teljesítése
12.évfolyam
TÉMAKÖRÖK TARTALMAK
Rendgyakorlatok Testfordulatok helyben futás és futás közben. Fejlődések,
szakadozások futás közben. Elvonulások futás közben.
Előkészítés, alapozás,
prevenció
8-16 ütemű szabad, ill. szabadgyakorlati alapformájú kéziszer-
és szergyakorlatok, 24-32-48 ütemű szabadgyakorlatok
- helyes testtartást biztosító gyakorlatok
- zenés gimnasztika
Atlétika Iskolázó mozgások nagyobb hatásfokkal
Erőfejlesztő gyakorlatok:
611
Konditerem eszközeinek felhasználása izomcsoportok szerint.
Futások:
Tartós futás (19 perc),
Rövidtávú futások (60 m) Lány min: 9,8 s
Fiú min: 8,8 s
Ugrás:
Hármasugrás,
Távolugrás lány min: 330 cm
Fiú min: 410 cm
Háziverseny
A tanult versenyszámokban (30 m, távolugrás, magasugrás,
súlylökés)
Torna jellegű
feladatmegoldások
Egyénileg végzett speciális nyújtás, lazítás, erősítés.
Egyensúlyérzék fejlesztése.
- kötélmászás fiúknak: függeszkedve ülésből időre
lányoknak: mászókulcsolás állásból
Szergyakorlatok
Talaj
Szekrény: Fiú
Lány
Gyűrű (csak fiúknak)
Korlát (csak fiúknak)
Gerenda (csak lányoknak)
- előző évben tanultak minőségibb végrehajtása
- Kézen átfordulás nyújtott testtel
- fejen átfordulás (4-5 széltében) (hosszában)
- Fejen átfordulás (4 széltében) kísérlet
- Guggoló átugrás magas lebegőtámasszal
- A tanult elemek minőségibb végrehajtása, összefüggő
gyakorlat. Húzódás – tolódás támaszba
- Alaplendületből fellendülés felkarállásba, átdőlés és
felkarfüggésben hátralendülésből támaszba érkezés
- Felkar lebegő támaszból billenés támaszba
- összefüggő gyakorlat bemutatása
- Az eddig tanult elemekből önálló, összefüggő gyakorlat
bemutatása
Testnevelési és sportjátékok - Ötletjáték
- A legalapvetőbb bírói jelzések ismerete
Területvédekezés különböző módjai
Kosárlabda A tanult technikai és taktikai elemek magasabb szinten való
alkalmazása játék közben.
- az ötletjátékra való törekvés, büntető dobás egy v. két kézzel
Kézilabda Ötletjáték
- Területvédekezés, távolba dobás Lány min: 15 m
Fiú min: 21 m
- a tanult technikai és taktikai elemek játék közbeni
alkalmazása
Természetben űzhető
sportok
Az atlétika és sportjátékok, valamint a képességfejlesztés erre
alkalmas elemeit a szabadban kell gyakoroltatni.
612
A téli sítábor, fakultatív korcsolyázás, az év során folyamatosan
szervezett túrák és kerékpártúrák kell, hogy alapot adjanak a
természetben űzhető sportok megismerésére.
Önvédelmi sportok A grundbirkózás alapjaival egyes erőfejlesztő órán találkoznak
a tanulók. A grundbirkózás alapjainak ismerete.
Az iskolai és népi küzdő játékok elemeikben tartalmazzák a
küzdő elemeket. Kiokusinkai karate sportágban heti 3
edzéslehetőség biztosított. A judo gurulás ismerete.
A továbbhaladás feltételei:
- 4-8 ütemű szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatokból álló gyakorlatsor tervezése és
végrehajtása. (összesen 48 ütem)
- A kondicionális képességek szintjének megtartása, ill. javulása.
- Tartós futás (19 perc), 2000 m lány min: 10:30; fiú min: 9:00 teljesítése
- Talajtornában az előző évi gyakorlat minőségibb végrehajtása.
- Szekrényugrásban mindkét nemben a fejen átfordulás végrehajtása.
- Korláton és gyűrűn is az új elemekkel kiegészülve gyakorlatsor bemutatása.
- Gerendán összefüggő gyakorlat sor az eddig tanultak alapján.
- Aktív részvétel két sportjátékban.
- Korláton a minimum szint teljesítése
Nyelvi előkészítő évfolyam:
TÉMAKÖRÖK TARTALMAK
Rendgyakorlatok Sorakozás, igazodás, testfordulatok, vigyázzállás.
Sorakozó különböző alakzatokban. A tanulók tudatos,
fegyelmezett magatartásának kialakítása.
Előkészítés, alapozás,
prevenció
Általánosan és sokoldalúan fejlesztő, erősítő, nyújtóhatású 4
ütemű szabad, ill. szabadgyakorlati alapformájú társas és
kéziszer gyakorlatok.
Helyes testtartást biztosító gyakorlatok.
Kondicionális alapképességek fejlesztése.
Légző és relaxációs gyakorlatok
Koordinációs képességek fejlesztése.
Zenés gimnasztika, ritmusgyakorlatok.
Felmérések elvégzése.
Atlétika: Futóiskola, szökdelő- és ugróiskola, rövidtáv futások, futó
állóképesség fejlesztése.
Tartós futás (12 perc), sorozatugrások helyből és
lendületszerzésből.
Minden testrészt átmozgató gyakorlatok saját testsúllyal.
Dobásokat előkészítő erősítő gyakorlatok súlyzóval és
medicinlabdával.
Konditeremben erősítő gyakorlatok.
Tornajellegű
feladatmegoldások
A vállöv és csiőizület mozgáshatárát növelő nyújtó ill. lazító
gyakorlatok
A törzsizmokat, a kar húzóerejét, a váll támasztóerejét növelő
613
előkészítő gyakorlatok.
Tornaszerek erősítő célzatú használata.
Utánzó mozgások
Kötélmászás lábkulcsolással
Korlát: támaszban karhajlítás-nyújtás min.: 6 db
Testnevelési és sportjátékok Fogójátékok
Fogójátékok eszközhasználattal
Labdás ügyességfejlesztés (kosár, kézi, foci, röpi)
Sor- és váltóversenyek
Akadálypálya leküzdése
A csapatmunka, az együttműködés, a csapattársra való
odafigyelés tudatosítása
Kidobók, pontszerző, bombázó, röplabda medicinlabdával
Küzdőgyakorlatok párokban
Célbadobások (kosár büntető vagy kézi büntető)
Szlalom labdavezetés kijelölt pályán.
Természetben űzhető
sportok
Az iskola által szervezett sítáborok
Korcsolyázás a Balatonon
Szánkózás, hógolyózás,
Tájékozódási futás a közeli erdőben
Gyalogtúra, kerékpártúra
Önvédelmi sportok Páros gyakorlatok társcipeléssel
Páros küzdelmek játékos formában
A grundbirkózás alapjainak megismertetése
Kiokusinkai karate sportágban heti 3 edzéslehetőség biztosított
614
ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
A vizsga formája
- középszinten: szóbeli és gyakorlati
A testnevelés érettségi vizsga célja
A tárgy jellegéből következik, hogy a testkultúra értékeinek felismerésével és elsajátításával,
illetve a mozgások megjelenítésével és teljesítményszintjével kapcsolatos követelmények
külön kompetenciaként jelennek meg a követelményekben. A tanult sportági csoportok és a
testkultúra különböző területei külön témaköröket fednek le.
A testnevelés érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó
- képes-e az iskolai testnevelésben tanult sportágak technikájának teljesítményhez kötött
bemutatására
- rendelkezik-e a testi képességekhez kapcsolódó ismeretek alkotó felhasználásával
- képes-e az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek felhasználására és átadására
- rendelkezik-e az egyéni és társasjátékok, sporttevékenységek szervezéséhez szükséges
ismeretekkel, képes-e ezek átadására és bemutatására
- képes-e a mozgás – kommunikáció alkalmazására.
Célja tovább annak megállapítása, hogy a vizsgázó ismeri és tudja-e értelmezni
- értelmezni tudja-e a kultúra és a testkultúra kapcsolatrendszerét és a biológiai fejlődéssel
összhangban a mozgásigény és mozgásszükséglet alakulását
- az önálló testedzés elméleti és gyakorlati alapjait,
- ismeri-e a testi képességek és a mozgásműveltség sokoldalú fejlesztésének lehetőségeit,
- tudja-e értelmezni a testi és lelki egészség megőrzésére vonatkozó lehetőségeket, a
higiénés szokások jelentőségét,
- ismeri-e a magyar sportsikereket és tudja-e értelmezni az olimpiai eszmét.
Tartalmi követelmények
Témakörök Követelmények
1. Elméleti ismeretek
A magyar sportsikerek Tájékozottság a helyi tantervben szereplő sportágak
jelentősebb hazai eredményeiről.
A legnevesebb magyar olimpiai bajnokok sportágai és
eredményei.
A harmonikus testi fejlődés A testi fejlődés legfontosabb életkori mutatóinak alakulása.
Az egészséges életmód Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód
kialakításához szükséges alapvető ismeretekben.
Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése.
Testi képességek A kondicionális alapképességek értelmezése.
Az erőfejlesztés szabályai.
Gimnasztika A bemelegítés szerepének értelmezése.
Gyakorlatok javaslata a képességek fejlesztésére és a
testtartás javítására.
Atlétika A tanult atlétikai futó-, ugró- és dobóversenyszámok.
Torna A női és férfi tornaszerek.
A legfontosabb baleset emgelőző eljárások.
Ritmikus gimnasztika Az RG versenyszámai.
615
Mozgás és zene kapcsolata
Küzdősportok, önvédelem Küzdőjátékok felsorolása különböző életkorú tanulók
részére
Úszás Az úszás higiénéjének ismerete.
Az úszás az ember életében.
Testnevelés és sportjátékok Labdajáték előkészítő játékok felsorolása.
Egy választott sportjáték játékszabályainak értelmezése.
Természetben űzhető sportok Egy választott sportág jellegzetességeinek és legfontosabb
szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás,
evezés)
2. Gyakorlati ismeretek
Gimnasztika Leányok: kötélmászás állásból teljes magasságig
mászókulcsolással.
Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig.
48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása.
Atlétika
- futások
- ugrások
- dobások
Egy választott futószám bemutatása
60 méteres síkfutás térdelőrajttal.
Lányok minimum idő: 9,8 sec.
Fiúk minimum idő: 8,8 sec.
2000 m síkfutás.
Minimum idő: lányok: 10,30 perc, fiúk 9,00 perc
Egy választott ugrószám bemutatása
Magasugrás választott technikával.
Lányok minimum magasság: 110 cm.
Fiúk 125 cm
Távolugrás választott technikával.
Lányok minimum 330 cm.
Fiúk 410 cm
Kislabdahajítás vagy súlylökés választott technikával.
Minimum szintek: Lányok: Kislabda hajítás: 20 m,
Súlylökés: 5,5 m.
Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 4 kg.
Fiúk: Minimum szintek: Kislabda hajítás: 30 m, súlylökés
7,5 m
Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 6,00 kg.
Torna
- talajtorna
- szekrényugrás
- felemáskorlát
A talaj- és szekrényugrás bemutatása kötelező, egy szer
kötelezően választható.
Öt különböző gyakorlatelemből összefüggő gyakorlat
összeállítása és bemutatása, kötelező elemek
felhasználásával.
Egy tanult támaszugrás bemutatása.
Lányok 4 részes széltében állított, fiúk 5 részes hosszában
felállított szekrényen.
Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat
616
- gerenda
- ritmikus gimnasztika
- gyűrű
- nyújtó
- Korlát
bemutatása kötelező elemek felhasználásával.
Öt különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása,
kötelező elemek felhasználásával.
Különböző elemekből álló összefüggő szabad gyakorlat
bemutatása (a gyakorlat ideje 35-45 sec), javasolt elemek
felhasználásával.
Egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötés) 3 elem
bemutatása.
Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat
bemutatása, kötelező elemek felhasználásával.
Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat
bemutatása, kötelező elemek felhasználásával
Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat
bemutatása, kötelező elemek felhasználásával.
Küzdősportok, önvédelem Grundbirkózás, értékelés a gurndbirkózás szabályai szerint.
Judo gurulás előre.
Úszás Egy választott úszásnemben 50 m úszás.
Egy további úszásnemben 25 méter leúszása.
Testnevelés és sportjátékok
Kézilabda
Kosárlabda
Labdarúgás
Röplabda
Egy sportjáték választása kötelező.
Kapuralövés gyorsindítás után (társtól visszakapott labdával
labdavezetés, passzív védő mellett beugrásos lövés).
Távolbadobás tetszőleges lendületszerzéssel kézilabdával.
Lányok: minimum 15 méter, fiúk 21 méter.
7 méteres büntető dobás.
Mindkét oldalra végrehajtott, félpályáról kétkezes mellső
átadás a büntető vonal magasságában az oldalvonalnál álló
társnak, cselezés után futás a kosár felé, a visszakapott
labdával labda leütés nélkül fektetett dobás.
Büntetődobás egy vagy két kézzel.
Labdaemelgetés váltogatott lábbal.
Minimum: Lányok: 4, fiúk 8 db.
Slalom labdavezetésből kapuralövés. (Slalompálya hossza
10 méter, 5 kapu egyenlő távolságra, lövés 10 méterről
kézilabda kapura.)
Összetett gyakorlat: falra rálőtt és visszapattanó labda
kapura lövése.
Kosárérintés és alkarérintés fej fölé folyamatosan.
Minimum szint: kosárérintésnél 5, alkarérintésnél 4 db érint.
Nyitás választott technikával.
617
m) Fizika
A 2007/2008-as tanévtől kezdve az alábbiak szerint módosítjuk, illetve
egészítjük ki a tárgy helyi tantervét, és vezetjük be felmenő rendszerben
„Szinten tartás” a nyelvi előkészítő osztály későbbi fizika oktatáshoz.
A kerettanterv alapján készített tanagyag-szerkezet a szakközépiskolák 9.S
osztálya részére.
Heti óraszám: 1 óra
Éves óraszám: 36 óra
Javasolt tankönyv:
(1) Természetismeret - Fizka és kémia
(2) Fizika feladatok gyűjteménye 12-16 éveseknek MOZAIK
(MS-2201)
Fizika szóbeli érettségi tételek (NT-81485)
Így készülj a kétszintű érettségire fizikából (AP-981)
Célok és feladatok
A 6.-7.-8. osztályban elsajátították a fizika tudományának nyelvezetét.
Egyszerűbb kapcsolatokat ismertek meg a fizikai mennyiségek között.
Észrevették, hogy a fizikai mennyiségek közötti összefüggések a
matematika nyelvén leírhatók, azok között algebrai műveletek
alkalmazhatók.
A tanévben törekedni kell arra , hogy az eddig megszervezett ismereteit
rendszerezzük, illetve a hiányosságokat pótoljuk, esetleg új ismeretekkel
bővítsük:
-Ismerje meg az SI-mértékegységrendszer szükségességét, annak
felépítését -Legyen járatos a mértékegység –átváltásban
-Legyen járatos a mérőeszközök használatában
-Tudjon mérési adatokat rendszerbe foglalni
-képes legyen grafikonokat rajzolni
-Tudja olvasni a grafikonokat
-Felkelteni az érdeklődését a kísérletezés irányába
-fejleszteni a manuális és szellemi képességét a kísérletező
tevékenysége által
618
Ezen ismeretek, képességek birtokában könnyebbé tehetjük a későbbi
középiskolai fizika-oktatást.
619
Témakörök Tartalmak
Az SI-mértékegységrendszer Az SI-szükségessége; története;
felépítése; prefixumok; mértékegység-
átváltások
Egyszerű mérés Mérőeszközök használata:hosszúság,-
idő, térfogat mérése
Számolások Terület,-felület,-térfogat számítások
Számítások Átlagérték-számítás; Hibaszámítás
Grafikonok Táblázatkészítés, adatrendezés,
koordináta-rendszer, adatpárosítás, a
függvény megrajzolása
Összetettebb mérések Sűrűség-számítás
út-idő grafikon:-egyenes vonalú
egyenletes mozgás
-egyenes vonalú
egyenletesen változó mozgások
Fizikai-matematikai összefüggések Egyenes-, fordított arányosság
(v=s/t; ρ=m/V; s=v∙t; m=ρ∙V
Az egyenletes körmozgás vizsgálata Alapfogalmak értelmezése (pálya.
Periódikus, kerületi sebesség, periódus
idő, fordulatszám)
Feladatok -út, idő, sebesség-számítások
-sűrűség, térfogat, tömeg-számítások
-egyenletes körmozgás egyszerűbb
feladatai
620
A kerettanterv alapján készített tananyag-szerkezet a szakközépiskolák 9. és
10. osztályai részeire.
Heti óraszám: 9. évfolyamon: 2 óra
10. évfolyamon: 1 óra
Éves óraszám: 9. évfolyamon: 72 óra
10. évfolyamon: 36 óra
Javasolt tankönyvek:
9. évfolyamon: Fizika I.- Mechanika, hőtan (MK-641-2764-0)
Négyjegyű függvénytáblázatok (NT-16129/1)
10. évfolyamon: Fizika II.-Elektromágnesesség,
részecskefizika, atomfizika, csillagászat (MK-642-2765-9)
Tantárgyi segédlet:
(1.) A tankönyvhöz kapcsolódó munkafüzet (?)
(2.) Egységes érettségi feladatgyűjtemény. Fizika I.-II. (NT-81466; NT-
81471)
Vagy (3.) Szakközépiskolai összefoglaló feladatgyűjtemény fizikából (NT-
81308)
A kerettanterv alapján készített tananyag-szerkezet a szakközépiskolák 11. és
12. osztályai részeire.
Középszintű érettségi tantárgyanként választott fizika oktatás során a heti
óraszám:
-11.K, 11.V, 12.V osztályok: 2 óra; éves óraszám: 72 óra
-12.K, 12.V, 13.S osztályok: 3 óra; éves óraszám 96 óra
Emeltszintű érettségi tantárgyanként választott fizika oktatása során a heti
óraszám:
-11.K, 11.V, 12.S osztályok: 4 óra; éves óraszám: 144 óra
-12.K, 12.V, 12.S osztályok: 5 óra; éves óraszám: 160 óra
621
A kerettanterv alapján készített tananyag-szerkezet a ruhaipari és faipari
szakközépiskolák 9. és 10. osztályai részére
Heti óraszám: 9.- és 10. évfolyamon 2-2 óra
Éves óraszám: 74 óra
Javasolt tankönyv: Medgyes Sándorné: Fizika a szakközépiskolák számára
Tantárgyi segédlet: A tankönyvhöz kapcsolódó munkafüzet
Szakközépiskolai összefoglaló feladatgyűjtemény fizikából (NT81308)
9-10. évfolyam
Célok és feladatok
A fizikatanítás célja a szakközépiskolában az általános műveltség részét jelentő alapvető
fizikai ismeretek kialakítása, a tanuló érdeklődésének felkeltése a természeti jelenségek
megértése iránt, valamint az önálló ismeretszerzési készség megalapozása.
A kitűzött célokat, - az általános iskolai ismeretek rendszerezésével, kiegészítésével érhetjük
el. A fizika legfontosabb területeinek áttekintésekor a diákok felkészültségi szintjének
megfelelő szemléletformálást tekintjük irányadónak.
A fizika szakközépiskolai tanítása során a természeti jelenségek megfigyeléséből, kísérleti
tapasztalatokból kiindulva ismertetjük fel a tanulókkal a jelenségek lényegi összefüggéseit,
ok-okozati viszonyait. A törvények matematikai megfogalmazására, és azok alkalmazására
feladatok megoldásában, csak olyan egyszerű esetekben törekszünk, ahol ezek valóban a
fizika jobb megértését segítik elő. A diákoknak látniuk kell, hogy a természet törvényei
matematikai formában is leírhatók, és a számítások eredményei kísérletileg ellenőrizhetők.
A fizikai ismeretek átadása mellett alapvetően fontos tudatosítani a tanulókban, hogy a
természettudományok – ezen belül a fizika – az egyetemes emberi kultúra részét képezi, és
szoros kapcsolatban áll a kultúra más területeivel. Ugyanilyen fontos annak felismertetése,
hogy nagyrészt a fizika eredményei alapozzák meg a műszaki tudományokat, lehetővé téve
ezzel a – napjainkban különösen is érzékelhető – gyors technikai fejlődést.
Hangsúlyoznunk kell, hogy a természet törvényeinek megismerése és az emberiség céljaira
történő felhasználása felelősséggel jár. A fizikai ismereteket természeti környezetünk
megóvásában is hasznosítani kell, ez nem csak a tudósok, hanem minden iskolázott ember
felelőssége és kötelessége.
Fejlesztési követelmények
Ismeretszerzési, - feldolgozási és – alkalmazási képességek
Váljon a tanuló igényévé az önálló ismeretszerzés, a természeti és technikai környezet
jelenségeinek megértése.
Tudja a jelenségeket, kísérleteket megfigyelni, tapasztalatait rögzíteni.
Legyen tapasztalata az egyszerűbb kísérleti és mérőeszközök balesetmentes használatában.
Legyen jártas az SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek, azok tört
részeinek és többszöröseinek használatában.
Legyen képes önállóan használni különböző lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket.
Értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű természettudományi ismeretterjesztő
kiadványok, műsorok információit, tudja összevetni a tanultakkal.
Legyen jártas a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők
megkülönböztetésében.
Tudja a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert tapasztalatokat áttekinteni.
622
Megszerzett ismereteit tudja a legfontosabb szakkifejezések, jelölések megfelelő
használatával megfogalmazni, leírni.
Tudja a kísérletek, mérések során nyert adatokat grafikonon ábrázolni, kész grafikonok adatait
leolvasni, értelmezni.
Legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó eszközök működésének alapelveit felismerni.
A környezet- és természetvédelmi problémák kapcsán tudja alkalmazni fizikai ismereteit,
lehetőségeihez képest törekedjék ezek enyhítésére, megoldására.
Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és időben Tudja, hogy az anyagnak különböző megjelenési formái vannak. Ismerje fel a természetes és
mesterséges környezetben előforduló anyagfajtákat, tulajdonságaikat, hasznosíthatóságukat.
Legyen elemi szintű tájékozottsága az anyag részecsketermészetéről.
Tudja, hogy a fizikai folyamatok térben és időben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a
nem látható mikrovilág pillanatszerűen lezajló folyamatait éppúgy magába foglalja, mint a
csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkező változásait.
Ismerje fel a természeti folyamatokban a visszafordíthatatlanságot.
Tudja, hogy a jelenségek vizsgálatakor általában a földhöz viszonyítjuk a testek helyét és
mozgását, de más vonatkoztatási rendszer is választható.
Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről
A tanuló tudja a fizika törvények, a jelenségek alapvető ok-okozati viszonyait fogalmazzák
meg. A fizikai törvények matematikai formulákkal írhatók le.
A tanulóknak a megismert egyszerű példákon keresztül világosan kell látniuk a matematikai
szerepét a fizikában.
A középiskolai fizika tanítása során azt is érzékeltetni kell, hogy a természet megismerése
hosszú folyamat, közelítés a valóság felé. A tudományok fejlődése nem pusztán ismereteink
mennyiségi bővülését jelentik, hanem az elméletek, a megállapított törvényszerűségek
módosítását is, gyakran teljesen új elméletek születését.
Az alapvető fizikai ismereteken túl fontos látni a fizika kapcsolódását a kultúra más
területeihez, más természettudományokhoz csakúgy, mint a technikához, a filozófiához vagy
a művészetekhez.
Belépő tevékenységformák
Fizikai jelenségek irányítással történő tudatos megfigyelése, a lényeges és kevésbé lényeges
tényezők megkülönböztetése. Ok-okozati kapcsolatok felismerése. A tananyaghoz kapcsolódó
egyszerű kísérletek önálló végrehajtása előzetes tanári útmutatás alapján. A tapasztalatok
közérthető összefoglalása a tanult szakszókincs helyes használatával. A tanult fizikai
mennyiségek mértékegységének ismerete és helyes használata, a mindennapi életben használt
fizikai mennyiségek nagyságának becslése. A tanult fizikai törvények felismerése a
mindennapi élet jelenségeiben, a technikai eszközökben. Könyvtári ismerethordozók
(szaklexikonok, képlet- és táblázatgyűjtemények, segédkönyvek, ismeretterjesztő kiadványok)
használata, a tananyagot kiegészítő ismeretek megszerzésére. A számítógépes oktató és
szimulációs programok, multimédiás szakanyagok használata. Az Internet használata a
tananyagot kiegészítő információk megszerzésére, tanári irányítással.
Mechanika
Témakörök Tartalmak
623
Az egyenes vonalú
egyenletes mozgás
Az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése. Út- idő
grafikon készítése és elemzése, a sebesség kiszámítása
Az egyenes vonalú
egyenletesen változó
mozgás, szabadesés
Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás speciális
esete: a szabadon eső test mozgásának kísérleti vizsgálata. A
sebesség változásának értelmezése, átlag- és pillanatnyi
sebesség. A gyorsulás fogalma, a nehézségi gyorsulás. Az
egyenletesen változó mozgás. Az egyenletesen változó mozgás
grafikus leírás.
Az egyenletes körmozgás Az anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti vizsgálata.
Az egyenletes körmozgás leírása: periódusidő, kerületi sebesség
mint vektormennyiség, a sebesség változása, a gyorsulás mint
vektormennyiség.
A dinamika alapjai
Mozgásállapot-változás és
erő
A mozgásállapot fogalma, a testek tehetetlenségére utaló
kísérletek. A tehetetlenség törvénye. Az erő fogalma,
mértékegysége. Newton II. törvénye. Hatás-ellenhatás törvénye.
Erőfajták Nehézségi erő. Kényszererők. Súrlódás, közegellenállás.
Rugóerő.
Erők együttes hatása A kölcsönhatásban fellépő erők vizsgálata. Az erők vektoriális
összegzése. Erők forgatónyomatéka. A testek egyensúlyának
feltétele.
A lendület-megmaradás A lendület-megmaradás törvénye és alkalmazása (kísérleti
példák, mindennapi jelenségek).
Az egyenletes körmozgás
dinamikai vizsgálata
Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A
centripetális gyorsulást okozó erő felismerése mindennapi
jelenségekben.
Munka, energia
A munka értelmezése és
kiszámítása
A munka fogalma, állandó és egyenletesen változó erő munkája
Mechanikai energiafajták Mozgási energia, magassági energia, rugalmas energia.
Munkatétel.
A teljesítmény és hatásfok A teljesítmény és hatásfok fogalma, kiszámítása egyszerű
esetekben
Rezgések, hullámok
Rezgések A rugóra függesztett test mozgása. A rezgést jellemző
mennyiségek (amplitúdó, rezgésidő, frekvencia) A rezgés
energiája
Hullámok Mechanikai hullámok megfigyelése, jellemzése. Hullámok
visszaverődése és törése, (elhajlás), interferencia. Állóhullámok
kialakulása.
A hanghullám tulajdonságai Hangtani alapkísérletek és egyszerű kvalitatív értelmezésük.
624
Elektromágnesség
Témakörök Tartalmak
Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Az elektromos állapot, két féle elektromos töltés, megosztás,
vezetők, szigetelők. Töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-
törvény.
Az elektromos tér A térerősség fogalma. Az erőtér kvalitatív jellemzése egyszerű
konkrét esetekben. Munkavégzés az elektrosztatikus térben, a
feszültség fogalma. Vezetők elektromos térben (gyakorlati
alkalmazások)
Egyenáramok Az egyenáram Az egyenáram fogalma, jellemzése. Ohm-törvény. Vezetők
ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és
párhuzamos kapcsolása.
Elektromos energia és
teljesítmény
Az elektromos áram munkája, fogyasztók teljesítménye
Elektromágneses indukció,
Elektromágneses hullámok
A mágneses tér A mágneses tér jellemzése: a mágneses indukció vektor
fogalma. Áramok mágneses tere
Lorentz-erő Árammal átjárt vezetők mágneses térben. Mozgó töltések
mágnes térben, a Lorentz-erő fogalma.
Mozgási indukció A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség
magyarázata, az indukált feszültség, Lenz-törvény.
Váltakozó feszültség kísérleti előállítása, váltófeszültség,
váltóáram fogalma és jellemzése.
Nyugalmi indukció A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata.
Elektromágneses hullámok Rádióhullámok, hősugarak, fény, ultraibolya, röntgen-sugárzás,
hasonlóságok és különbségek.
Gyakorlati alkalmazások.
Egészség- és környezetvédelmi vonatkozások
Fénytan Geometriai optika A fény egyenes vonalú terjedése, terjedési sebesség. A
fényvisszaverődés törvényei. Sík és gömbtükrök képalkotása. A
törés és teljes visszaverődés jelensége, a törési törvény.
Lencsék képalkotása, optikai eszközök.
Hullámoptika A fény hullámtulajdonságainak kísérleti vizsgálata: elhajlás,
interferencia, fénypolarizáció. A fehér fény színekre bontása.
Termodinamika Gázok állapotváltozásai Állapotjelzők. Boyle-mariotte és Gay-Lussac törvények,
Kelvin-féle hőmérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény.
Ideális gázok részecskemodellje.
A hőtan főtételei A hőtan I. főtétele – (energia-megmaradás megfogalmazása). A
hőtan II. főtétele (a folyamatok iránya).
Halmazállapot-változások Olvadás-fagyás, forrás/párolgás – lecsapódás jellemzése.
Halmazállapot-változások energetikai vizsgálata.
A hőterjedés Hősugárzás, hővezetés, hőáramlás kísérleti vizsgálata
625
Modern fizika Az anyag atomos szerkezete Az anyag atomos szerkezetére utaló jelenségek. Az atomok
mérete
A fény kettős természete A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása. A
fényelektromos jelenség – a fény részecske-természete.
Gyakorlati alkalmazások.
Az elektronok kettős
természete
Az elektron mint részecske: az elemi töltés. Az elektron mint
hullám: elektroninterferencia.
Az atom szerkezete Az atom belső szerkezetére utaló kísérleti tapasztalatok.
Rutherford-kísérlet, vonalas színkép. Az elektronburok héj-
szerkezete.
Az atommag szerkezete A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatás
jellemzése.
A radioaktivitás Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése. Radioaktív sugárzás
környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. A természetes és
mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai.
Maghasadás A maghasadás jelensége, láncreakció, atombomba, atomerőmű.
Az atomenergia felhasználásának előnyei és kockázata.
Magfúzió A magfúzió jelensége, a csillagok energiatermelése. A
hidrogénbomba.
Egyetemes tömegvonzás A heliocentrikus világkép (a Naprendszer bolygói, azok
holdjai). Bolygómozgás: Kepler-törvények. A Newton-féle
gravitációs törvény. A mesterséges égitestek mozgása.
Csillagfejlődés A csillagok születése, fejlődése és pusztulása.
A kozmológia alapjai Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás elmélet.
A továbbhaladás feltételei
A szakközépiskolai fizika tanulmányok végére a korábbi évek tananyagának és a modern
fizika elemeinek szintetizálásával körvonalazódnia kell a diákokban egy korszerű
természettudományos világképnek. Tudatosodnia kell a tanulókban, hogy a természet
egységes egész, szétválasztását résztudományokra csak a jobb kezelhetőség, áttekinthetőség
indokolja. A fizika legáltalánosabb törvényei a kémia, biológia, földtudományok és az
alkalmazott műszaki tudományok területén is érvényesek.
A konkrét jelenségeket, a tanult törvényszerűségeket tudja besorolni a fizika főbb területei alá
(mechanika, elektromágnesség, termodinamika, atom- és magfizika, csillagászat).
Tudjon különbséget tenni a hipotézis és a kísérletileg, tapasztalatilag igazolt állítás között.
Ismerje fel és tudja magyarázni a mindennapi életben tapasztalható leggyakoribb hőtani
jelenségeket. Tudja, hogy a természetben végbemenő folyamatok megfordíthatatlanok.
Ismerjen olyan kísérleti bizonyítékokat, tapasztalati tényeket, amelyek az atomelmélet
kialakulásához vezettek. Ismerje az atomszerkezet kutatásának főbb állomásait.
Ismerje az atommag összetételét. Ismerje a radioaktivitás felfedezésének történetét, a
radioaktív sugárzások fajtáit és ezek jellemzőit. Ismerje a magátalakulások főbb típusait
(hasadás, fúzió). Ismerjen néhány konkrét felhasználási lehetőséget. Ismerje az atomenergia
felhasználásának előnyeit és hátrányait a többi energiatermelési móddal összehasonlítva,
különös tekintettel a környezeti hatásokra.
Legyen tisztában azzal, hogy a fizikai elméletek sohasem lehetnek lezártak és véglegesek, az
újabb és újabb felfedezések alapján módosulnak.
626
Ismerjen néhány konkrét kapcsolódási pontot a fizikai elméletek és a kultúra, gondolkodás
egyéb területi között.
Tudja a különböző információhordozókat megadott témakörben ismeretek szerzésére
használni. Tudjon különbséget tenni a természettudományos módszerekkel igazolt állítások,
elméletek és az egyéb elméletek között. Alakuljon ki benne kritikai érzék az ilyenekkel
szemben, igényelje az érvekkel történő alátámasztást, az igazolást.
A kerettanterv alapján készített tananyag-szerkezet a szakközépiskolák 9.s, v. és 10.s.v. 11.s,
v. 12.s.v osztályai részére
Heti óraszám: 9.és 10. évfolyamon 2-2 óra; 11. és 12. évfolyamon 2+2-2+2
óra Éves óraszám: 74 óra, 12. évfolyamon 64, illetve emeltszinten 11. évfolyamon 148 óra, 12.
évfolyamon 128 óra
Javasolt tankönyv:
Paál Tamás: Fizika a szakközépiskolák számára/58409,58410, 58411, 58412
Tantárgyi segédlet: A tankönyvhöz kapcsolódó munkafüzet
Szakközépiskolai összefoglaló feladatgyűjtemény fizikából / NT 81308/
Egységes érettségi feladatgyűjtemény és gyakorló feladatok I-II / NT 81471, NT 81466 /
A kísérletek az eszközjegyzékben foglalt szemlélhető eszközökkel történik.
Tartalmi követelmények
Témakör Követelmények 1. Mechanizmus
A dinamika törvényei A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők
összegzése.
Newton törvényeinek értelmezése.
Kényszererők felismerése konkrét példákkal.
Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és
alkalmazása konkrét példákra.
Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű
esetekben.
Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek
esetében.
Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése.
Egyszerű gépek működésének leírása.
Mozgások A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás
fogalmainak alkalmazása, a mozgás viszonylagossága.
Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása.
Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a
sebesség, gyorsulás alkalmazása.
Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség megkülönböztetése.
A szabadesés és a függőleges hajítás leírása.
Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás
jellemzői.
627
E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása konkrét
példákra.
A súrlódás jelensége.
A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban.
A matematikai inga és az időmérés kapcsolata.
A frekvencia, hullámhossz, terjedése sebesség fogalmának
alkalmazása.
A longitudinális és transzverzális hullám leírása.
A hullámjelenségek felismerése és leírása.
A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerősség,
hangszín) összekapcsolása fizikai jellemzőivel.
Állóhullámok felismerése.
Munka és energia A munka és a teljesítmény. A hatásfok.
A mozgási energia
Az emelési munka, a helyzeti energia.
A munka grafikus ábrázolása. A rugalmas energia
A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása.
2. Hőtan, termodinamika
Állapotjelzők,
termodinamikai egyensúly
Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk.
Hőmérők és használatuk. A Kelvin-skála.
Avogadro-törvény, anyagmennyiség.
A termikus egyensúly értelmezése.
Hőtágulás Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása.
Folyadékok hőtágulásának leírása.
A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége.
Összefüggés a gázok
állapotjelzői között
Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása.
p-V-diagramok értelmezése.
Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb
problémákban.
Az állapotegyenlet ismerete.
A kinetikus gázmodell A hőmozgás értelmezése.
Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján.
Termikus és mechanikai
kölcsönhatások
A hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete,
alkalmazása.
A belső energia értelmezése.
A térfogati munka értelmezése.
A termodinamika I. főtétele és jelentősége, egyszerű
alkalmazások.
Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm , izochor, izobár,
adiabatikus folyamatok energetikai jellemzése.
A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért
fajhőjének megkülönböztetése.
Halmazállapot-változások A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete.
Olvadás és fagyás.
Párolgás és lecsapódás. Forrás.
E folyamatok energetikai vizsgálata.
A nyomás szerepének kvalitatív leírása a forrás esetében.
A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentősége.
A levegő páratartalma.
A légkört érő káros behatások és következményeik.
628
A termodinamika II. főtétele A II. főtétel szemléltetése mindennapi példákon.
A hőerőgépek hatásfokának korlátai.
3. Elektromágnesség
Elektrosztatika Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása.
A töltésmegmaradás törvénye.
A Coulomb-törvény ismerete.
Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak,
feszültség.
Többlettöltés fémen, alkalmazások.
A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati
alkalmazásának ismerete.
Az egyenáram Az áramkör részei. Áram-és feszültségmérés.
Ohm törvénye. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás.
Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő
ellenállás meghatározása egyszerű esetekben.
Az egyenáram hatásai , alkalmazások.
A galvánelem és az akkumulátor.
Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása.
Félvezetők tulajdonságai, alkalmazások.
Magnetosztatika.
Egyenáram mágneses
mezője.
A Föld mágnessége, az iránytű használata.
A magnesztotatikai mező jellemzése: a mágneses
indukcióvektor és a mágneses fluxus.
Az elektromágnes, gyakorlati alkalmazások.
A Lorentz-erő
Az elektromágneses
indukció
A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz
törvénye.
Az önindukció jelensége az áram ki-és bekapcsolásánál.
A váltakozó áram A váltakozó áram jellemzése, az effektív feszültség és
áramerősség.
A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus
fogyasztó esetében.
Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor,
motor, transzformátor).
Elektromágneses hullámok A rezgőkörben zajló folyamatok kvalitatív leírása.
Az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség,
hullámhossz, frekvencia).
Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai
hatásainak ismerete.
Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete.
A fény Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fény terjedési
sebessége.
A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye.
A fénytörés, a Snellius-Descartes-törvény, a teljes
visszaverődés jelensége.
Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek.
A fény hullámjelenségeinek felismerése (interferencia,
polarizáció).
Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának
ismerete, alkalmazása.
A síktükör, a gömbtükör és a leképezési törvény ismerete.
629
Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, dioptria
fogalma.
Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a
szemüveg, a fényképezőgép működésének alapelvei.
4. Atomfizika, magfizika
Az anyag szerkezete Az atom, molekula, ion, elem fogalma.
Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét
jelenségekkel.
Az atom szerkezete Az elektromosság atomos természetének értelmezése az
elektrolízis alapján.
Az elektron töltése és tömege.
Rutherford szórási kísérlete és atommodellje.
A kvantumfizika elemei Az energia kvantáltsága, Planck-formula.
A fotoeffektus és értelmezése. A foton és energiája. A fény
kettős természete.
A vonalas színképek keletkezésének ismerete.
Az elektron kettős természete.
A Bohr-modell sajátosságai, újszerűsége.
Az elektronburok szerkezete: a fő-és mellékkvantumszám és az
elektronhéj fogalma, a Pauli-elv szerepe.
Az atommagban lejátszódó
jelenségek
Az atommag összetétele.
Az erős kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia,
tömeg-energia ekvivalencia fogalmainak használata az
atommag leírásában.
A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírás;
felezési idő, aktivitás.
Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások.
Maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az
atomenergia jelentősége, előnyei, hátrányai, összehasonlítás
más energiafelhasználási módokkal.
Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája.
Sugárvédelem A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak
ismerete, a sugárterhelés fogalma. A sugárvédelem módszerei.
5. Gravitáció, csillagászat
Gravitáció Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége.
A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei.
A mesterséges égitestek mozgása.
Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság értelmezése.
A gravitációs gyorsulás mérése.
A csillagászat elemeiből A Naprendszer és főbb részeinek jellemzése.
A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal.
A Tejútrendszer, galaxisok.
Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet.
A világűr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei.
6. Fizika- és kultusztörténeti ismeretek
Személyiségek Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens,
Watt, Ohm, Joule, Ampère, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös
Loránd, J.J. Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck, Bohr,
Einstein, Szilárd Leo, Teller Ede, Wigner Jenő a tanultakkal
kapcsolatos legfontosabb eredményeinek ismerete.
630
Elméletek, felfedezések,
találmányok
A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása.
Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe.
Newton munkásságának jelentősége: „az égi és földi mechanika
egyesítése”, a newtoni fizika hatása.
A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor,
a transzformátor, az elektron, belső égésű motor, a
röntgensugárzás, a radioaktivitás, a félvezetők, az atomenergia
felhasználásának felfedezése, illetve feltalálása és hatásuk –
összekapcsolás a megfelelő nevekkel.
A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható
eltérések a klasszikus fizika és a kvantummechanika között.
Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai.
631
FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
A vizsga formája
Középszinten: írásbeli és szóbeli
Emelt szinten: írásbeli és szóbeli
A fizika érettségi vizsga célja
A középszintű fizika érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó
- rendelkezik-e a köznapi műveltség részét képező fizikai ismeretekkel,
- képes-e ismereteit a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a technikai eszközök
működésével összekapcsolni,
- ismeri-e a természettudományos gondolkodás, a természettudományok művelése során
egyetemessé fejlődött megismerési módszerek alapvető sajátosságait,
- képe-e az alapmennyiségek mérésére, a mért adatokból egyszerű számításokkal
meghatározható további mennyiségek értékeire következtetni,
- képes-e egyszerűen lefolytatható fizikai kísérletet elvégezni, valamint a kísérleti
tapasztalatokat kiértékelni, grafikont elemezni,
- rendelkezik-e a mértékekkel, mértékrendszerekkel, mennyiségekkel összefüggő
gyakorlatias belső látásmóddal és arányérzékkel,
- képes-e a tananyag által közvetített művelődési anyag alapvető fontosságú tényeit és
az ezekből következő alaptörvényeket, összefüggéseket szabatosan kifejteni,
- megérti-e a napjainkban felmerülő, fizikai ismereteket is igénylő problémák lényegét,
- ismeri-e a fizikatörténet legfontosabb eseményeit és személyiségeit, a tananyag által
közvetített legjelentősebb kultúrtörténeti vonatkozásokat.
Az emelt szintű fizika érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó
- elsajátította-e a követelményekben előírt ismereteket,
- képes-e az ismeretanyag belső összefüggéseit, az egyes témakörök közötti
kapcsolatokat áttekinteni, felismerni,
- tudja-e ismereteit jelenségek értelmezésében, problémák megoldásában – a megfelelő
matematikai eszközöket is felhasználva – alkalmazni,
- járatos-e a fizika tanult vizsgálati és következtetési módszereiben,
- ismeri-e a természettudományos gondolkodás, a természettudományok művelése során
egyetemessé fejlődött megismerési módszerek alapvető sajátosságait, felismeri-e
alkalmazásukat,
- képes-e a tanultak alapján lefolytatható fizikai mérés, kísérlet megtervezésére és
elvégzésére, valamint a kísérleti tapasztalatok kiértékelésére, következtetések
levonására, grafikonelemzésre,
- rendelkezik-e a mértékekkel, mértékrendszerekkel, mennyiségekkel összefüggő
gyakorlatias belső látásmóddal és arányérzékkel, pontosan használja-e a
mértékegységeket,
- képes-e a tananyag által közvetített művelődési anyag logikai csomópontjait képező
alapvető fontosságú tényeket és az ezekből következő alaptörvényeket,
összefüggéseket szabatosan kifejteni, megmagyarázni,
- képes-e a mindennapi életet befolyásoló fizikai természetű jelenségeket értelmezni,
- ismeri-e a legfontosabb technikai eszközök, rendszerek működési elveit,
- rendelkezik-e több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő,
összetett fizikai feladatok, problémák megoldási képességével,
- tájékozott-e a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban,
632
- képes-e a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő problémák
megértésére és elemzésére.
A szóbeli érettségi vizsga témakörei fizikából középszinten
I. Mechanika 1. A dinamika törvényei
2. A mozgások
3. A munka és energia
II. Hőtan, termodinamika 1. Elektrosztatika
2. Hőtágulás
3. Összefüggés a gázok állapotjelzői között
4. A kinetikai gázmodell
5. Termikus és mechanikai kölcsönhatások
6. Halmazállapot-változások
7. A termodinamika II. főtétele
III. Elektromágnesség 1. Elektrosztatika
2. Az egyenáram
3. Magnetosztatika. Egyenáram mágneses hatása
4. A változó áram
5. Elektromágneses hullám
6. A fény
IV. Atomfizika, magfizika 1. Az anyag szerkezete
2. Az atom szerkezete
3. A kvantumfizika elemei
4. Az atommagban lejátszódó jelenségek
5. A radioaktív sugarak hatásai, a sugárvédelem módszerei
V. Gravitáció, csillagászat
1. Gravitáció
2. A csillagászat elemei
EMELT SZINT
Témakör Követelmények 1. Mechanizmus
A dinamika törvényei A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők
összegzése, felbontása
Newton törvényeinek értelmezése. Sztatikai tömegmérés
Szabaderők és kényszererők.
633
Kényszererők felismerése konkrét példákkal.
Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és
alkalmazása feladatmegoldásban.
Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű
esetekben.
Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek
esetében.
Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése.
Egyszerű gépek működésének leírása.
Mozgások A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás
fogalmainak alkalmazása, a mozgás viszonylagossága.
Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása.
Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a
sebesség, gyorsulás alkalmazása.
Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség.
A szabadesés és a függőleges és a vízszintes hajítás leírása.
A mozgások grafikus jellemzése.
Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás
jellemzői.
E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása
feladatmegoldásban.
A súrlódást leíró összefüggések alkalmazása.
A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban.
A matematikai inga periódusideje.
A frekvencia, hullámhossz, terjedése sebesség fogalmának
alkalmazása.
A longitudinális és transzverzális hullám leírása.
A hullámjelenségek felismerése és leírása, az interferencia
létrejöttének feltétele.
A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerősség,
hangszín) összekapcsolása fizikai jellemzőivel.
Állóhullámok létrejöttének feltétele.
Az infra- és ultrahang jellemzői, a zajártalom
Munka és energia A munka és a teljesítmény. A hatásfok.
A mozgási energia, a munkatétel.
Az emelési munka, a helyzeti energia.
Konzervatív erők
A lineárisan változó erő munkája, a rugalmas energia
A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása.
A speciális relativitás-
elmélet alapgondolatai
A fénysebesség szerepe, az időtartam, a hosszúság, a tömeg
relativisztikus jellege, tapasztalati alátámasztások ismerete.
2. Hőtan, termodinamika
Állapotjelzők,
termodinamikai egyensúly
Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk.
Hőmérők és használatuk, a Kelvin-skála.
A vogadro-törvény, anyagmennyiség.
A termikus egyensúly értelmezése.
Hőtágulás Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása.
Folyadékok hőtágulásának leírása.
A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége, a hőtágulást
634
leíró összefüggések alkalmazása.
Öszefüggés a gázok
állapotjelzői között
Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása,
bemutatása.
p-V diagramok értelmezése, készítése.
Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb
problémákban.
Az állapotegyenlet ismerete, alkalmazása.
A kinetikus gázmodell A hőmozgás értelmezése.
Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján.
Termikus és mechanikai
kölcsönhatások
A hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete,
alkalmazása.
A belső energia értelmezése.
A térfogati munka értelmezése.
A termodinamika I. főtétele és jelentősége, alkalmazása.
Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár,
adiabatikus folyamatok energetikai jellemzése.
A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért
fajhőjének megkülönböztetése.
Speciális körfolyamatok értelmezése. Az elsőfajú perpetuum
mobile lehetetlensége.
Halmazállapot-változások A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete.
Olvadás és fagyás.
Párolgás és lecsapódás. Forrás.
E folyamatok energetikai vizsgálata.
A nyomás szerepének kvalitatív leírása.
A gáz és a gőz különbsége, a telítetté válás kvalitatív leírása.
A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentősége.
A levegő páratartalma.
A légkört érő káros behatások és következményeik.
A termodinamika II. főtétele Irreverzibilis és reverzibilis folyamatok megkülönböztetése.
Rendezettség, rendezetlenség kvalitatív értelmezése.
A másodfajú perpetuum mobile lehetetlensége.
A hőerőgépek működésének leírása konkrét esetekre.
A hűtőgép működési elve.
3. Elektromágnesség
Elektrosztatika Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása.
A töltésmegmaradás törvénye.
A Coulomb-törvény alkalmazása.
Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak,
feszültség, potenciál, ekvipotenciális felületek.
Többlettöltés fémen, alkalmazások.
A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati
alkalmazásának ismerete. A szigetelő hatása, a síkkondenzátor
kapacitása.
Töltések mozgása elektromos mezőben.
Az egyenáram Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés.
Ohm törvénye teljes áramkörre, ellenállásmérés. Vezetők
ellenállása, fajlagos ellenállás.
Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő
ellenállás meghatározása.
635
A fémek ellenállásának hőmérsékletfüggése.
Az egyenáram munkája és teljesítménye.
Az egyenáram hatásai, alkalmazások.
A galvánelem és az akkumulátor.
Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása.
Félvezetők tulajdonságai, alkalmazások.
Magnetosztatika
Egyenáram mágneses
mezője
A Föld mágnessége, az iránytű használata.
A magnetosztatikai mező jellemzése: a mágneses
indukcióvektor és a mágneses fluxus.
Speciális alakú áramvezetők mágneses mezője.
Elektromágneses, gyakorlati alkalmazások.
A Lorentz-erő és alkalmazása.
Az elektromágneses
indukció
A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz
törvénye.
Az elektrosztatikus mező és az indukált elektromos mező
összehasonlítása.
Az összefüggések alkalmazása.
Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál.
A váltakozó áram A váltakozó áram jellemzése, időbeli lefolyásának leírása, az
effektív feszültség és áramerősség.
A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye.
Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor,
motor, transzformátor).
A tekercs és a kondenzátor váltakozó árammal szembeni
viselkedésének magyarázata.
Elektromágneses hullámok A rezgőkörben zajló folyamatok leírása, az antenna szerepe, az
elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség,
hullámhossz, frekvencia).
A gyorsuló töltés és az elektromágneses hullámkapcsolata.
Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai
hatásainak ismerete.
Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete.
A fény Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fénysebesség mérése.
A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye.
A fénytörés, a Snellius-Descartes-törvény, a teljes
visszaverődés jelensége.
Prizma, plánparalel lemez.
Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek.
A fény hullámjelenségeinek ismerete (interferencia, elhajlás,
polarizáció).
A lézerfény sajátosságai.
Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának
ismerete, alkalmazása.
A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete.
Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, dioptria
fogalma.
Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a
szemüveg, a fényképezőgép működésének alapelvei.
4. Atomfizika, magfizika
Az anyag szerkezete Az atom, molekula, ion, elem fogalma.
636
Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét
jelenségekkel. Egyszerű számítások elvégzése.
Az atom szerkezete Az elektromosság atomos természetének értelmezése az
elektrolízis alapján.
Az elektron töltése és tömege, az ezzel kapcsolatos kísérletek
értelmezése.
Rutherford szórási kísérlete és atommodellje.
A kvantumfizika elemei Az energia kvantáltsága, Planck-formula.
A fotoeffektus és értelmezése. A foton tömege és energiája, a
kilépési munka meghatározása. A fény kettős természete.
A kibocsátási és elnyelési színképek keletkezésének ismerete, a
hullámhossz és az energia kapcsolata.
Az elektron kettős természete, a de Broglie-hullámhossz.
A Heisenberg-féle határozatlansági reláció ismerete.
A Bohr-modell sajátosságai, újszerűsége, korlátai.
Az elektronburok szerkezete: a fő- és mellékkvantumszám és az
elektronhéj fogalma, a Pauli-elv szerepe. Az elektron
„tartózkodási helyének” jelentése.
Az atommagban lejátszódó
jelenségek
Az atommag összetétele.
Az erős kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia,
tömeg-energia ekvivalencia fogalmainak használata az
atommag leírásában.
A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása,
felezési idő, aktivitás, bomlási törvény.
Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások.
Az atomenergia felhasználásának ismerete: maghasadás,
láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia
jelentősége, előnyei, hátrányai, összehasonlítás más
energiafelhasználási módokkal.
Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája.
Sugárvédelem A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak
ismerete, a sugárterhelés fogalma, mennyiségi jellemzés. A
sugárvédelem módszerei.
5. Gravitáció, csillagászat
Gravitáció Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége, a gravitációs
állandó mérése.
A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei.
A mesterséges égitestek mozgása.
Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság értelmezése.
A gravitációs gyorsulás mérése.
A csillagászat elemeiből A Naprendszer és főbb részeinek jellemzése.
A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal.
A Tejútrendszer, galaxisok.
Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet.
A világűr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei.
6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek
Személyiségek Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens,
Watt, Ohm, Joule, Ampére, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell,
Hertz, Eötvös Loránd, J.J. Thomson, Rutherford, Curie-család,
Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede,
637
Wigner Jenő, Gábor Dénes a tanultakkal kapcsolatos
legfontosabb eredményeinek ismerete.
Elméletek, felfedezések,
találmányok
A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása.
Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe.
Newton munkásságának jelentősége: „az égi és földi mechanika
egyesítése”, a newtoni fizika hatása.
Maxwell és Hertz munkásságának jelentősége.
A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor,
a transzformátor, az elektron, belső égésű motor, a
röntgensugárzás, a radioaktivitás, a félvezetők, az atomenergia
felhasználásának felfedezése, illetve feltalálása és hatásuk –
összekapcsolás a megfelelő nevekkel.
A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható
eltérések a klasszikus fizika és a kvantummechanika, illetve a
klasszikus fizika és a relativitáselmélet között.
Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai.
638
n) Földrajz
A 2007/2008-as tanévtől kezdve az alábbiak szerint módosítjuk, illetve
egészítjük ki a tárgy helyi tantervét, és vezetjük be felmenő rendszerben
A 10. , a 11. , és a 12. szakközépiskolai osztályok számára
A földrajz tanítására fordítható idő: - 10. osztályban heti 2 óra (évi 72 óra)
- 11. osztályban heti 2 óra (évi 72 óra)
- 12. osztályban heti 3 óra (évi 108 óra)
Célok:
- a tanulók természettudományos világképének formálása a Föld kialakulásának,
a Világegyetemben elfoglalt helyének bemutatásával, a mozgásaiból adódó
következmények elemzésével,
- a geoszférák áttekintése, folyamatainak, kölcsönhatásainak vizsgálata,
- a Föld és az emberiség közötti kapcsolat feltárása,
- bemutatni a világ gazdasági-, társadalmi képének változását, a
világgazdaságban különböző szerepeket betöltő régiókat,
- a környezeti adottságokkal való ésszerű gazdálkodásra és józan
önmérsékletre nevelés a fogyasztásban: túlnépesedés, az urbanizáció, a
korlátozott nyersanyag- és energiakészlet ellentmondásainak bemutatásával,
- a tanulók komplex szemléletének fejlesztése a társadalmi jelenségek,
folyamatok változásukban történő elemzésével, következményeik
mérlegelésével,
- olyan földrajzi ismeretanyag átadása, melyeket a tanulók a gyakorlati életben,
munkájuk során is hasznosítani tudnak,
- tudatosítani a természet társadalomra hatását, ezáltal a környezetvédelem
fontosságát.
Fejlesztési követelmények:
- legyenek képesek a tanulók a regionális földrajzban tanultak alapján
következtetések levo-
nására, általános megfogalmazására,
- legyen áttekintő képük a termelés, a fogyasztás és a kereskedelem
kapcsolatáról,
- ismerjék és alkalmazzák a gazdasági ágazatok körébe tartozó általános
fogalmakat,
- ismerjék a főbb gazdasági pólusok és Magyarország szerepét a
világgazdaságban,
639
- az ismeretek megszerzéséhez legyenek jártasak statisztikai adatsorok,
grafikonok, diagramok olvasásában,
- legyenek nyitottak a tömegkommunikáció követésére,
- tudják önállóan használni a térképet,
- legyen áttekintésük a Földről,
- értsék a geoszférák kapcsolatát, sajátosságait és kapcsolatukat a
gazdasággal ill. a társadalommal,
- a törvényszerűségek felismerése, a tendenciák megfogalmazása,
- lássák a termelés és a fogyasztás növekedésének hatását a természeti
folyamatokra ill. a környezeti állapot romlásának visszahatását a társadalmi-
gazdasági fejlődésre.
-
Topográfiai követelmények
A topográfiai fogalmakkal kapcsolatban elvárható tevékenységek:
- a tanuló tudja megfogalmazni tényleges és viszonylagos földrajzi helyzetüket,
fekvésüket,
- tudja megmutatni azokat különböző térképeken ( faltérképen, atlaszban,
vaktérképen ),
- tudja felismerni és megnevezni azokat kontúrtérképen
- tudjon készíteni gondolattérképet,
- kapcsoljon földrajzi-környezeti tartalmakat az egyes topográfiai fogalmakhoz,
- ismerje a domborzatábrázolás különböző módszereit,
- olvasson le információkat keresztmetszetről és tömbszelvényről,
- legyen képes tematikus térképek összehasonlító elemzésére,
- legyen tisztában a légi- és az űrfelvételek felhasználási lehetőségeivel,
- tudjon azonosítani környezeti elemeket térképvázlattal vagy térképpel történő
összevetés
alapján légi- és űrfelvételeken.
TOPOGRÁFIAI KÖVETELMÉNYEK
TOPOGRÁFIAI DIMENZIÓK SZEGMENSEK
Világegyetem Galaxis
Naprendszer égitestjei
Föld Földrajzi fokhálózat
Óceánok
Földrészek
Nagyszerkezeti egységek
Afrika Szerkezeti egységek, tájak
Vízrajz
Országok
Városok
640
Amerika A földrész részei
Tájak
Vízrajz
Országok
Városok
Ausztrália és Óceánia A földrész részei
Tájak
Vízrajz
Országok
Városok
Európa A földrész részei
Tájak
Vízrajz
Országok
Városok
Iparvidékek
Ázsia A földrész részei
Tájak
Vízrajz
Országok
Városok
Magyarország Nagytájak
Közép- és kistájak
Vízrajz
Városok
Nemzeti parkok, világörökségek
Megyék
Régiók
A számonkérés formái
- szóbeli és írásbeli feleletek
- témazáró dolgozatok
- félévi és év végi tudásszintmérő tesztek
- házi dolgozatok, kutatómunkák
- projektfeladatok
Értékelési szintek
A szakközépiskolai tanulók írásbeli feleletei értékelésének szintjei (a Mérési
Csoport ajánlásával) az alábbi táblázat szerint:
641
ÉRTÉKELÉS
% RENDŰSÉG
0 – 29 Elégtelen ( 1 )
30 – 49 Elégséges ( 2 )
50 – 69 Közepes ( 3 )
70 – 84 Jó ( 4 )
85 – 100 Jeles ( 5 )
Érettségi követelmények
A földrajz (Földünk és környezetünk) tantárgy vizsgamodellje több szempontból
is lényegesen különbözik a korábbi földrajzi érettségitől. A középszintű
érettségi vizsgán a jelöltnek a szóbeli vizsga mellett írásban is számot kell adnia
a felkészültségéről. Mind a középszintű, mind pedig az emelt szintű írásbeli
vizsgán a hagyományos feladatok kiegészülnek újszerű, az ismeretek
alkalmazását igénylő feladattípusokkal.
A vizsgán a jelöltnek a földrajzi környezeti ismeretein kívül számot kell adnia az
alábbi földrajzi kompetenciák elsajátításáról is:
- információhordozók használata, információk feldolgozása, értelmezése,
- kontúrképes feladatok megoldása,
- alapvető számítási feladatok elvégzése, az eredmények értelmezése,
- egyszerű vázlatrajzok, folyamatábrák, keresztmetszeti rajzok és
térképvázlatok készítése,
- szövegalkotás, szövegértés,
- az ismeretanyag belső összefüggéseinek felismerése, összetett feladatok
megoldása.
Tartalmi szempontból is vannak új vonásai a vizsgának. A kerettantervben a
korábbiakhoz képest nagyobb teret kap a társadalomföldrajzi szemlélet. A
középszintű vizsgán a jelölt általános földrajzi, környezeti műveltségről ad
számot. A vizsgafeladatok a praktikus ismeretek birtoklását és alkalmazásának
képességét mérik. Az emelt szintű vizsgán emellett az összetettebb
kölcsönhatások felismerését, a a földrajzi, környezeti gondolkodás és az
ismeretek alkalmazásának képességét várják el a vizsgázótól.
Fontos kiemelni, hogy a földrajz érettségi-követelmény tartalmazza az általános
iskolai regionális földrajzi tananyagot is. Ezért a vizsga sikeres teljesítéséhez
szükség van a tanultak szintézisére, valamint a középiskolában elsajátított
ismeretek alapján történő újraértelmezésére.
642
Tartalmi követelményrendszer középszinten
ÉRETTSÉGI KÖVETELMÉNYEK
TÉMAKÖR KÖVETELMÉNYEK
Térképismeret - környezetábrázolás
- információk leolvasása
- helymeghatározás
- távolságmérés és –számítás
- űrfelvételen történő azonosítás
Kozmikus környezetünk - Naprendszer felépítése
- Föld mozgásai és azok
következményei
- helyi és a zónaidő számítása
- az űrkutatás eredményei
A geoszférák földrajza Litoszféra
- földtörténeti időegységek
- a Föld gömbhéjas szerkezete
- lemeztektonika
- a Föld nagyszerkezeti egységei
- felszínformálás, felszínformák
- kőzetek, ásványok felismerése
- a Föld kincseinek
hasznosíthatósága
Atmoszféra
- a légkör anyaga, szerkezete
- légköri folyamatok
- időjárás-éghajlat
- időjárás-jelentés, - prognózis
Hidroszféra
- horizontális és vertikális tagolódás
- a víz körforgása
- óceánok és tengerek általános
jellemzői
- szárazföldi vizek
- vízgazdálkodás
- vízszennyezés
Pedoszféra
- a talaj kialakulásának tényezői,
szintjei
- természeti és gazdasági
jhelentősége
643
- talajerózió és következményei
A földrajzi övezetesség - szoláris és valós éghajlati övezetek
- övek, területek/vidék vonásai
- a függőleges és vízszintes
övezetesség
kapcsolata
Népesség- és településföldrajz - népességnövekedés és hatásai
- a népesség szerkezete
- a népesség területi megoszlása
- urbanizáció és hatásai
- településtípusok jellemző vonásai
A világgazdaság - a világgazdaság ágazati felépítése
- gazdasági fejlettségi mutatók
- területi különbségek
- piacgazdaság működése
- integrációk
- globalizáció elemei
- gazdasági ágazatok telepítő
tényezői
- a szerkezetváltás folyamata
- ágazati átalakulási tendenciák
Régiók, országcsoportok, országok - az országok csoportosítása
fejlettségük szerint
- centrumok és perifériák
- egyedi szerepkörök, gravitációs
terek
Magyarország földrajza - hazánk földrajzi helyzete
- természeti adottságok,
erőforrások
- népesedési folyamatok
- gazdasági folyamatok, eredmények
- gazdasági kapcsolatok
- tájak, régiók
- Magyarország környezeti állapota
- természeti és kulturális értékeink
Európa regionális földrajza - Európa természeti és társadalmi
644
képe
- Európa a világ gazdaságában
- Az Európai Unió
- Környezeti problémák
Európán kívüli földrészek földrajza - az egyes kontinensek
természetföldrajzi és társadalmi-
gazdasági vonatkozásai
- centrumok és perifériák
- környezeti problémák köre
A globális válságproblémák - kialakulásuk természeti és
társadalmi-
gazdasági okai
- megoldási lehetőségek
645
Szakközépiskola 10. osztályának tanterve
A földrajz tanítására fordítható idő: heti 2 óra (évi 72 óra)
TANTERVI KÖVETELMÉNYEK
TÉMAKÖRÖK TARTALOM
A Föld és kozmikus környezete
Az Univerzum keletkezése, felépítése
A Naprendszer
A Föld-típusú bolygók
A Jupiter-típusú bolygók
A Föld mozgásai és következményei
Tájékozódás a Földön és a térképen
A geoszférák A kőzetburok
A Föld kialakulása és szerkezete
A kőzetlemezek mozgása és
következményei
Ásványok, kőzetek keletkezése
Földtörténet
Külső és belső erők a
felszínfejlődésben
Szárazföldek felszínformái
A talaj, mint komplex rendszer
A vízburok
A vízburok kialakulása
Óceánok, tengerek földrajza
A tengervíz mozgásai
A felszín alatti vizek
Vizek védelme
A levegőburok
Az atmoszféra anyaga és szerkezete
Időjárás elemei, éghajlat
Ciklonok és anticiklonok
A nagy földi légkörzés
Időszakosan változó és helyi szelek
Csapadékképződés
Időjárás prognózis, időjárás jelentés
A légkör védelme
A bioszféra
A természetföldrajzi övezetesség Az éghajlat és az övezetesség
kapcsolata
A forró övezet
A mérsékelt övezet
646
A hideg övezet
A hegyvidék övezetessége
A természeti és társadalmi
környezet
A földrajzi környezet összetevői
A világ népességének gyarapodása
A népesség összetétele
Településföldrajz
Urbanizáció és a városok szerkezete
Globális problémák Népesedési és élelmezési válság
A Föld erőforrásainak kifosztása
Globális felmelegedés
A fenntartható fejlődés
Továbbhaladási feltételek
A tanuló tudjon helymeghatározási és egyszerű térképészeti számításokat
végezni. Legyen képes egyszerű időszámítási és csillagászati feladatokat
megoldani. Tudja bemutatni a földi szférák szerkezetét, felépítését,
legfontosabb folyamatait ábrák és modellek segítségével. Mutassa be az egyes
szférák jellemző folyamatainak hatását a mindennapi életre. Ismertesse a
földi szférákat veszélyeztető, környezetkárosító folyamatokat, tudjon azokra
példákat mondani. Magyarázza meg példák alapján a természeti környezet és a
társadalmi-gazdasági folyamatok közötti alapvető összefüggéseket.
Tankönyv: Jónás-Kovács-Vízvári: Földrajz 9. (MS-2621), Mozaik Kiadó
Munkafüzet: Jónás-Kovács-Vízvári: Földrajz Munkafüzet (MS-2821), Mozaik
Kiadó
Atlasz: Középiskolai földrajzi atlasz ( CR-0002/1 )
647
Szakközépiskola 11. osztályának tanterve
A földrajz tanítására fordítható idő: heti 2 óra ( évi 72 óra )
TANTERVI KÖVETELMÉNYEK
TÉMAKÖRÖK TARTALMAK
A világgazdasági folyamatok A gazdasági élet szerkezete
A piacgazdaság jellemzői
A világgazdaság fejlődése
Globalizáció
A transznacionális vállalatok szerepe
Regionális integrációk
Nemzetközi szervezetek
A pénz funkciói
Nemzetközi tőkeáramlás
Adósságválság
A gazdasági élet szerkezetének
átalakulása
A mezőgazdasági termelés és
feltételei
A hagyományos mezőgazdaság
A tőkés mezőgazdaság
Energiagazdaság
Az ipar átalakulása
A tercier szektor
Az infrastruktúra fejlődő ágazatai
Régiók, ország csoportok Az amerikai világgazdasági erőtér
Az Európai Unió
Az EU peremterülete
A kelet-ázsiai erőtér
Japán
Kína
A fejlődő országok közös jellemzői
India
A kőolajra épülő gazdaságok
Közel-Kelet
Latin-Amerika
Magyarország az ezredfordulón Fejlődésünk fő állomásai
Rendszerváltás
A magyar gazdaság napjainkban
Helyünk az EU-ban
648
Továbbhaladási feltétel
A tanuló tudja jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait, ágazatait, mutassa
be szerepük, jelentőségük változását. Tudja értelmezni a világ különböző
térségeiben megfigyelhető integrációs folyamatokat, a világgazdaságban
betöltött szerepüket. Legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét,
szerepét a világ társadalmi-gazdasági rendszerében, kapcsolatukat a fejlődő
világgal.
Tankönyv: Jónás-Pál-Vízvári: Földrajz 10 (MS-2625), Mozaik Kiadó
Munkafüzet: Jónás-Pál-Vízvári: Földrajz Munkafüzet, Mozaik Kiadó
Atlasz: Középiskolai földrajz atlasz ( CR-0002/1)
649
Szakközépiskola 12. osztálya számára
A földrajz tanítására fordítható idő: heti 3 óra ( évi 108 óra )
TANTERVI KÖVETELMÉNYEK
TÉMAKÖRÖK TARTALMAK
Európa regionális földrajza Az Európai Unió országai
A délszláv államok
A Szovjetunió utódállamai
Afrika regionális földrajza Trópusi Afrika
Észak-Afrika országai
A Dél-afrikai Köztársaság
Észak-Amerika regionális földrajza Az Amerikai Egyesült Államok
Kanada
Latin-Amerika regionális földrajza Mexikó
A közép-amerikai földhíd államai
Az Antillák szigetvilága
Dél-Amerika országai
Ázsia regionális földrajza Japán
Kelet- és Délkelet-Ázsia országai
Kína
India
Közel-Kelet államai
Ausztrália és Óceánia regionális
földrajza
Ausztrália
Új-Zéland, és az óceániai szigetvilág
Magyarország természeti viszonyai Magyarország földrajzi helyzete
Magyarország földtörténete
Hazánk ásványvagyona
Magyarország éghajlata
Magyarország vízrajza
Magyarország faunája és flórája
Magyarország tájai
Nemzeti parkok
Magyarország társadalmi, gazdasági
élete
Magyarok a nagyvilágban
Népesedési folyamatok
Foglalkozási szerkezet
Településhálózat
Urbanizáció
A nemzetgazdaság színvonala
Hazánk és az EU
Magyarország energiagazdasága és
650
ipara
Mezőgazdaság
Közlekedés
Nemzetközi gazdasági kapcsolatok
Idegenforgalom
Gazdasági térszerkezet
Tankönyv: Probáld Ferenc: Regionális Földrajz ( NT-15136/2 )
Bora-Nemerkényi: Magyarország földrajza (NT-15134/1)
Atlasz: Középiskolai földrajzi atlasz (CR-0002/1)
o) Biológia
A 2007/2008-as tanévtől kezdve az alábbiak szerint módosítjuk, illetve
egészítjük ki a tárgy helyi tantervét, és vezetjük be felmenő rendszerben
10. évfolyam 2 óra/hét összesen:74 óra
Figyelembe vesszük a szakmai tárgyak sajátosságait a tanulók a középszintű
érettségire is készülhetnek. Amennyiben középszintű érett ségire jelentkeznek
a tantárgyat a 11. és a 12. évfolyamban is tanulják 2-3 órában hetenként. A
feltűntetett óraszámok tartalmazzák az ismétlésre, rendszerezésre,
számonkérésre fordítható órákat is
Belépő tevékenységformák
Az élőlények szervezeti felépítésének ismertetése ábrák, makettek
segítségével.
A felépítés és életműködés közötti összefüggések felismerése, megfogalmazása.
Kiselőadások készítése különböző biológiai témakörökben, ábrák, szemléletes
rajzok készítése, értékelése.
A heterotróf és az autotróf anyagcsere fogalmának ismerete
Tudatosuljon, hogy az ember biológiai és kulturális evolúciója során kialakult
eltérések nem értékükben különböznek, a biológiai és kulturális örökség az
emberiség közös kincse, amelyhez minden embercsoport hozzájárult.
Legyen nyilvánvalóan elfogadott, hogy az emberi faj rasszai értelmi és érzelmi
fejlődésre való képességükben nem különböznek egymástól.
1. Témakör Szervetlen és szerves alkotóelemek
A sejtet felépítő elemek:C, H, O, N, S, P szerepe az élő szervezetben.
651
H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+,3+, HCO3-, a CO3
2-, NO3- ionok természetes
előfordulásai.
A sejtet felépítő vegyületek
A víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentősége az élővilágban.
Szén-dioxid kimutatása meszes vízzel.
A lipidek oldódási tulajdonságai.
A zsírok és olajok biológiai szerepe (energiaraktározás, hőszigetelés, mechanikai
védelem)
A foszfatidok polaritási tulajdonságai
Kísérlet az epe zsírokat szétoszlató szerepének bemutatására.
A szénhidrátok tulajdonságai (íz, oldhatóság, emészthetőség) az alábbi példákon:
szőlőcukor, keményítő, glikogén, cellulóz.
A glükóz, ribóz, dezoxiribóz molekulájának vázát.
A keményítő kimutatását jóddal, mikroszkóppal.
Miért édes a sokáig rágott kenyérhéj.
A fehérjék alapegységei az aminosavak.
A fehérjék biológiai szerepe (enzimek, öszhúzékony fehérjék, vázanyagok,
receptorok, szállítófehérjék, tartalék tápanyagok, antitestek, jelölő fehérjék,
véralvadás, szabályozó fehérjék).
Miért elengedhetetlen alkotói étrendünknek az esszenciális aminosavak. Mondjon
példákat a mindennapi életből a fehérjék szerkezetének megváltozására (tojás-
és hússütés).
Afehérjék kicsapódását bemutató kísérletek.
A nukleinsavakHogyan rejlik a DNS szerkezetében az információhordozó, örökítő
(önmegkettőződő) szerep.
2. Témakör: Az anyagcsere folyamatai
Az élőlények felépítő és lebontó folyamatai. Az élőlények energiaforrás
szempontjából (autotrófok és heterotrófok).
Az endo- és exocitózis folyamata.
A fotoszintézis alapvető szükségessége a földi életben.
A fotoszintézis fény- és sötétszakaszának fő történései
Az erjedés lényege, mindennapi felhasználása.
A légzés fő folyamatai
3. Témakör: Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)
A sejtalkotók szerepe a sejt életében.
Vizsgálatok mikroszkóppal.
A biológiai hártyák (membránok) szerepet (anyagforgalom, határolás,
összekötés, jelölés, jelfogás) és felépítésének általános elve.
Példák az állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben.
A sejt belső hártyarendszerének funkciója.
652
A mitokondrium és a színtest szerepe
A sejtek osztódási ciklusa (nyugalmi szakasz, DNS-megkettőződés, nyugalmi
szakasz, osztódás).
A kromoszóma fogalma, ivarsejtjeinek kromoszómaszámát.
A mitózis és a miózis.
A meiózis folyamata miért eredményez genetikai változatosságot.
A sejt hogyan válaszolhat külső és belső ingerekre (valamilyen belső anyag
koncentrációváltozása, működésének megváltozása: alakváltozás, elválasztás vagy
elektromos változás).
Növényi és állati szövetek
Növényi és állati szervezet
4. Témakör. Az élőlények rendszerezése
A vírusok,
A prokarióták és az egysejtű eukarióták
-Baktériumok: méret, felépítés, jelentőség, emberi megbetegedések
Egysejtű eukarióták,
Többsejtű eukarióta állatok
Szivacsok, csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak
Újszájú állatok
Tüskésbőrűek,
Gerincesek (halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök)
Állatkerti látogatás
Az növények rendszerezése
A kékmoszatok törzse (prokarióták)
Eukarióták. Az ostorosmoszatok törzse ,zöldmoszatok törzse,
sárga,-vörös,-barna és barázdásmoszatok törzse
A zuzmók törzse
A mohák törzse
A harasztok törzse
A nyitvatermők törzse
A zárvatermők törzse
A gombák
5. Témakör: Az ember testfelépítése és működése
Egészség, betegség, életvezetés, életmód. Az egészséges környezet.
A bőr.
A kültakaró fogalma, funkciói.
A bőr egészségtana.
Mozgásrendszerünk.
A csontvázrendszer és egészségtana.
A izomrendszer és egészségtana.
A táplálkozás szervrendszere.
653
Anyagcsere, intermedier anyagcsere.
Tápanyagaink: fehérjék, szénhidrátok, zsírok, vitaminok, ásványi anyagok,
ballasztanyagok, fűszerek, víz.
A tápcsatorna anatómiája és élettana.
Az emésztőrendszer egészségtana.
Keringési rendszerünk.
A keringési rendszer anatómiája és élettana.
A vér.
A keringési rendszer egészségtana.
Immunrendszerünk
Az immunrendszer felépítése, működése
Aktív és passzív immunizálás, védőoltások.
Az immunrendszer kóros működése
Légzőrendszerünk
Légzőszerveink. Külső és belső légzés. Hangképzés.
A légzőrendszer egészségtana.
Kiválasztó rendszerünk
A kiválasztás szervrendszerének anatómiája és élettana.
A kiválasztó rendszer egészségtana
A szabályozás szervrendszere
Az érzékszervek
Videofilm megtekintése az érzékszervekről
A látás szerve a szem
A hallás és egyensúlyozás szerve: a fül
A kemoreceptorok
A belsőelválasztásu mirigyek rendszere
Az agyalapi mirigy
A pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy,mellékvese
hasnyálmirigy
Az idegrendszer szerepe, felépítése
Az idegsejt müködése
Az idegrendszer működése
A magasabbrendü idegtevékenységek
A szaporodás szervrendszere
A férfi és a női szaporító rendszer felépítése, működése.
Az anyaság biológiája
A szaporító szervrendszer egészségtana
A fogamzásgátlás
Felkészítés a családi életre
Az egyedfejlődés
Az embrionális és a posztembrionális fejlődés szakaszai
654
6 Témakör: A természet-és a környezetvédelem alapjai
A természet-és környezetvédelem fogalma.
A fajok védelme
A hazai természetvédelem rendszere
Magyarország nemzeti parkjai, és természetvédelmi területei, tájvédelmi
körzetei
◦ A továbbhaladás feltételei
A tanulók tudják kiemelni és megfogalmazni a különféle élőlények
életműködéseinek lényegét.
Az ember legfontosabb életműködéseinek ismerete és az életműködések közötti
összefüggések megértése
Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértése.
Az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak belátása.
A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése
Igényeljék, hogy biológiai környezetüket minél több oldalról megismerjék,
használjanak ehhez minél többféle információhordozót.
Alakuljon ki szükebb környezetéért (lakóhelye) felelős tevékeny magatartása
Középszíntű érettségire készülők
11. o 2óra/hét
összesen: 74
óra
A biológia tudománya
Rendszertani kategóriák
Fénymikroszkópos
vizsgálatok: kaparék,
nyúzat, metszet készítés
elemzés.
Fizikai, kémiai alapismeretek A diffúzió és az ozmózis
biológiai jelentősége.
Egyszerű plazmolízises
kísérletet hagyma
bőrszöveti nyúzatával.
A felületen való megkötődés
biológiai jelentősége
(enzimműködés,
talajkolloidok, kapillaritás).
Kísérletek orvosi szénnel és
festékoldattal.
Az aktiválási energia, és a
katalizátor fogalma
655
Az enzimműködés lényegét,
optimális feltételei.
Enzimhibán alapuló öröklődő
emberi betegséget (pl.
tejcukorérzékenység)
Az anyagcsere folyamatai
Az élőlények felépítő és
lebontó folyamatai.
Nem sejtes rendszerek
vírusok
Ismertesse a vírusok
biológiai, egészségügyi
jelentőségét.
Ismertesse a vírusok
felépítését és a
vírusfertőzés folyamatát.
Ismerjen vírus által okozott
emberi megbetegedéseket
(influenza, rubeola, herpesz,
kanyaró, AIDS, kullancs
által terjesztett vírusos
megbetegedések, hepatitis,
veszettség).
Legyen tisztában alapvető
járványtani fogalmakkal
(fertőzés, járvány, higiénia).
prionok
Önálló sejtek
prokarióták Ismertesse a baktériumok
biológiai, evolúciós, ipari,
mezőgazdasági és
egészségügyi jelentőségét;
lássa ezek kapcsolatát
változatos
anyagcseréjükkel. Ehhez
használja fel a mindennapi
életben tapasztaltakat:
bélbaktériumaink szerepe, a
tej savanyodása,
borkészítés, fogszuvasodás.
Ismertesse a baktériumok
656
szaporodását,
spóraképzését,
testfelépítését, alakjait.
Tudja, hogy a felelőtlen
antibiotikum-szedés
rezisztens formák
szaporodását idézheti elő.
Ismerjen baktérium által
okozott emberi
megbetegedéseket:
tetanusz, Tbc, szalmonella,
Lyme-kór, gyulladásos
folyamatok. Ismerje ezek
megelőzését és az
antibiotikumos védekezés
lehetőségét.
Ismerjen fertőtlenítési,
sterilizálási eljárásokat.
Tudja, hogy a prokarióták
gyors szaporodása, oka
lehet a vízvirágzásnak és az
élelmiszerek romlásának.
Vizsgáljon mikroszkóppal szénabacilust, és ennek kapcsán ismertesse a baktériumok jellemzőit.
egysejtű eukarióták
Hasonlítsa össze a
prokarióta és az eukarióta
sejt szerveződését és
működését.
Tudja, hogy a felépítés,
illetve a működés mely
jellemzői tették lehetővé az
eukarióták robbanásszerű
fejlődését (az anyagcsere
lépései elkülönültebbek,
jobban szabályozottak,
lehetőség van a teljes
információcserére ).
Ismerje az amőba, a
657
papucsállatka, a zöldszemes
ostoros és az élesztőgomba
testfelépítését, életmódját.
Ismerje fel ezeket az élőlényeket fénymikroszkóppal, és figyelje meg mozgásukat.
A többsejtűség felé vezető utak
a gombák, növények, állatok elkülönülése Magyarázza, hogy a
testszerveződés és az
anyagcsere-folyamatok
alapján miért alkotnak külön
országot az élőlények
természetes rendszerében
a növények, a gombák és az
állatok.
Tudja, hogy a sejtek
működésbeli különbsége
felépítésbeli
differenciálódással jár.
A zöldmoszatok példáján
mutassa be az egysejtű
szerveződéstől a többsejtű
szerveződés típusait
(sejttársulás, sejtfonal,
teleptest).
sejtfonalak Ismerje a gombák fonalas
testfelépítését, spórás
szaporodását.
Ismertesse az ecsetpenész
gyakorlati jelentőségét.
Tudja, hogy vannak gombás
bőrbetegségek, allergiát
okozó gombák és a
szervezetben élősködő
fajok.
Vizsgáljon fénymikroszkóppal penészgombát és fonalas
658
zöldmoszatokat, rajzolja és jellemezze a mikroszkópban látottakat.
teleptest Tudja, hogy ez a
szerveződés jellemző a
vörös- és barnamoszatok
többségére, sok
zöldmoszatra (pl.
csillárkamoszat), a kalapos
gombákra és a mohákra.
Ismerje a kalapos gombák
jellemzőit és spórából való
kialakulásának folyamatát.
Sorolja fel a hétköznapi
életben legismertebb ehető,
táplálkozásra alkalmatlan és
mérgező kalapos gombákat.
Tudja a gombafogyasztás
szabályait, tudja, hogy a
gyilkos galóca halálosan
mérgező.
Vizsgáljon kézinagyítóval és mikroszkóppal lombosmohákat, zuzmókat, ismertesse a megfigyeltek alapján testfelépítésüket.
Tudja, hogy a zuzmók
gombák és moszatok
szimbiózisai. Ismerje a
zuzmók testfelépítését
Tudja, hogy a zuzmók a
levegő szennyezettségének
indikátorai. Figyeljen meg
környezetében előforduló zuzmófajokat, vonjon a levegő tisztaságára vonatkozó következtetéseket.
659
álszövet
Tudja, hogy a szivacsok
álszövetesek.
Ismerje a szivacsok
testfelépítésének főbb
jellemzőit.
Szövetek,szervek, szervrendszerek, testtájak
a növényvilág főbb csoportjai a szervi
differenciálódás szempontjából
spóratermő levelek elkülönülése
Értelmezze példákon
keresztül, hogy az új nagy
törzsfejlődési vonalak
sohasem specializálódott
élőlényekből indulnak ki.
Tudja, hogy a növényvilág
fejlődését befolyásolta a
fényért, vízért való verseny,
a szárazabb élőhelyeken
való szaporodás lehetősége.
Tudja ezeket
összefüggésbe hozni a
szervek megjelenésével,
felépítésével.
Ismertesse a harasztoknál
megjelenő evolúciós
„újításokat” (szövetek,
szervek, ivarlevelek), hozza
ezeket összefüggésbe a
szárazföldi élethez való
hatékony alkalmazkodással.
Ismertesse a
nyitvatermőknél megjelenő
evolúciós „újításokat” (virág,
mag, víztől független
szaporodás), hozza ezeket
összefüggésbe a szárazföldi
élethez való hatékonyabb
alkalmazkodással.
rovarmegporzás Ismertesse a
zárvatermőknél megjelenő
660
evolúciós „újításokat”
(takarólevelek, bibe, zárt
magház, kettős
megtermékenyítés, termés,
szállítócsövek,
gyökérszőrök) hozza ezeket
összefüggésbe a szárazföldi
élethez való hatékonyabb
alkalmazkodással.
Képes legyen a bemutatott
fajokat összehasonlítani, a
szervi differenciálós
szempontjából.
Példafajokon keresztül
mutassa be a növények
szerepét mindennapi
életünkben: gyümölcsök,
zöldség- és gabonanövények;
takarmány- és ipari
növények; gyógy-, fűszer- és
élvezeti növények; kerti
gyom- és szobanövények;
veszélyes (allergén)
növények.
Ismertesse a növényfajok
védetté nyilvánításának
szempontjait (génkészlet,
maradványnövények,
indikátorszerep).
Tudja használni a növényismeret könyvet a környezetében élő növények megismeréséhe, és élőhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez.
az állatvilág főbb csoportjai a szervi
differenciálódás szempontjából
Értelmezze példákon
keresztül, hogy az új nagy
661
fejlődési vonalak sohasem
specializálódott
élőlényekből indulnak ki.
Ábráról ismerjen fel
sugaras, kétoldalúan
szimmetrikus és
aszimmetrikus
állatcsoportokat, a
szimmetriaviszonyokat
magyarázza életmódjukkal.
Értse az állatvilág főbb
csoportjainak (, csalánozók,
férgek, puhatestűek,
ízeltlábúak, gerincesek)
illetve a gerincesek
származási kapcsolatait.
Ismertesse a lapos- és
gyűrűsférgek evolúciós
újításait (szimmetria,
bélcsatorna alakulása,
szervek differenciálódása),
hozza ezeket
összefüggésbe
környezethez való hatékony
alkalmazkodással.
Hozzon példákat ismétlődő
szervekre, egységekre az
állatvilágból (ember
esetében is), magyarázza,
miért jelenthetett a
szelvényesség újabb
lehetőségeket a
differenciálódásra, illetve a
funkciók hatékonyabb
elvégzésére.
Sorolja fel az ízeltlábúak
testfelépítésének azon
jellegzetességeit, melyek a
szárazföldi életmódra
alkalmassá tették őket,
illetve szerepet játszhattak
662
abban, hogy a Földön a
fajokban leggazdagabb
állatcsoporttá válhassanak.
Tudja, hogy a szárazföldi
élethez a gyűrűsférgek és a
kétéltűek nedves élőhelyhez
alkalmazkodtak, a rovarok
és a hüllők a szárazságot jól
tűrik, de életműködéseikhez
meleget igényelnek, a
madarak és emlősök viszont
a száraz és hideg
körülményekhez egyaránt
képesek jól alkalmazkodni.
Ismertesse a porcoshalak
(cápa) és a csontoshalak
(ponty) anatómai
különbségeit, ezek
funkcionális
következményeit.
Magyarázza, miért
mondhatjuk, hogy a hüllők
az első igazi szárazföldi
állatok.
Mutassa be a madarak
testfelépítésén a hüllőszerű
bélyegeket.
Ismertesse az állandó
testhőmérséklet
kialakulásának anatómiai és
funkcionális feltételeit.
Tudja, hogy az állatvilág
fejlődésének hajtóereje
elsősorban az
életműködések hatékonyabb
elvégzése, majd a
szárazföldi, vízhiányos és
hideg élőhelyekhez való
alkalmazkodás volt.
Ismertesse a gerinces
663
állatok közös
jellegzetességeit.
A magzatburok szerepét
hozza összefüggésbe a
szárazföldi élethez való
hatékony alkalmazkodással.
Magyarázza miért
tekinthetők a törzsfejlődés
fontos lépcsőfokának az ősi
rovarevő emlősök.
Tudja összehasonlítani az
emberszabású majmok és az
ember anatómiai és élettani
tulajdonságait.
Jellemezze az emberi
nagyrasszokat (élőhely,
színkomplexió, fej-arc,
jellemzők, testarányok,
szőrzet).
Lakóhelye illetve közvetlen környezete természetvédelmi értékei, környezetvédelmi problémái tükrében ismertesse környezete állat világának egy-egy jellemző aspektusát.
a növények szövetei, szervei
szövetek Tudja, hogy milyen
működésekre
specializálódtak a következő
szövetek: osztódó szövet és
állandósult szövetek:
bőrszövet, alapszövet és
szállítószövet, és ez milyen
változást okozott a
felépítésükben.
Ismerje fel ezeket a
664
szöveteket rajzon. Vizsgáljon fénymikroszkóppal önállóan készített növényi szövet preparátumot.
gyökér, szár, levél Ismerje fel egyszerű,
sematikus rajzon a gyökér
hossz- és
keresztmetszetét, a
kétszikű és egyszikű
lágyszár keresztmetszetét,
a fás szár
keresztmetszetét, a
kétszikű levél
keresztmetszetét, tudja
magyaráznia látottakat.
Magyarázza az évgyűrűk
keletkezését.
Ismerje a gyökér alapvető
működéseit (rögzít, felszív,
szállít).
665
Ismerje a szár alapvető
működéseit (tartja a
leveleket, szállít), tudja
értelmezni a fás szár
kialakulását.
Magyarázza a növények
vízforgalma alapján:
hervadó növény
meglocsolása után
visszanyeri tartását.
A lombhullatást hozza
összefüggésbe a növényi
hormonokkal és a növények
vízforgalmának
szabályozásával.
Ismerje a levél alapvető
működését (fotoszintézis),
tudjon kapcsolatot
teremteni a levél, a
színtestek és a
fotoszintézis folyamata
között. Ismerje a növények
további önfenntartó
működéseit (vízforgalom,
gázcsere, kiválasztás,
helyzetváltoztató mozgás).
Tudja mi a rügy.
Soroljon fel növényeket,
melyeknek gyökerét, szárát
illetve levelét fogyasztjuk.
Értelmezzen tanórán bemutatott, anyagszállítással kapcsolatos kísérletet.
virág, termés Ismerje a virág biológiai
szerepét és részeit.
Ismerje az egyivarú és a
kétivarú virág, az egylaki és
666
a kétlaki növény fogalmát.
A virágpor fénymikroszkópos vizsgálata alapján következtessen a megporzás módjára. Ismerje a termés biológiai
szerepét és a
magterjesztés stratégiáit.
667
Ismerje az ivaros és az
ivartalan szaporodás
előnyeit és hátrányait.
Ismerje a szobai és kiskerti
növények szaporítási
módjait (tőosztás,
dugványozás, oltás,
szemzés).
Ismerje a virágos növények
fajfenntartó működéseit
(mag illetve termésképzés,
vegetatív szervekkel
történő szaporodás).
Soroljon fel növényeket,
melyeknek virágját, magját
illetve termését
fogyasztjuk.
Ismertesse a csírázás külső és belső feltételeit egy otthon elvégzett csírázási kísérlet kapcsán. Hozza összefüggésbe a
növényi hormonok hatásával:
az ablakba helyezett növény
elhajlik, a lenyírt/lelegelt fű
újból kinő, a sötétben
tartott burgonya kihajt,
rothadó gyümölcs az
egészséges gyümölcsök
rothadását okozza, a
gyümölcsfák
terebélyesedését
metszéssel befolyásoljuk.
az állatok szövetei, szervrendszerei
szövetek Tudja, hogy milyen
működésekre
specializálódtak a következő
szövetek: hámszövet
668
(működés és felépítés
szerint is), izomszövet,
kötőszövet és idegszövet,
és ez milyen változást
okozott a felépítésükben.
Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen a következő szöveteket: többrétegű elszarusodott laphám, csillós hám, vázizom, csontszövet, üvegporc, emberi vér;
kültakaró Ismerje, hogy mi a
kültakaró alapvető feladata
(védelem, a párolgás
csökkentése), és hogy az
egyrétegű hám termelhet
kutikulát, mészvázat és
kitinpáncélt; a többrétegű
hám pedig lehet el nem
szarusodó és elszarusodó.
Tudja ezt konkrét
élőlényekhez,
élőlénycsoportokhoz
kapcsolni.
Ismertesse példafajokon
keresztül, hogy az életmód
(élősködés, vízi, szárazföldi)
és a funkció (hőszigetelés,
légzés, mozgás) hogyan
nyomja rá a bélyegét a
kültakaró felépítésére.
Vizsgáljon madártollakat, sorolja fel főbb típusait, a toll részeit.
mozgás Hasonlítsa össze a külső- és
belső vázat (mely
669
állatcsoportoknál fordulnak
elő, előnyei, hátrányai).
Értelmezze a gerincesek
végtagtípusának alakulását
az élőhely és az életmód
szempontjából.
Hasonlítson össze a csontos hal, béka illetve madárcsontvázat, magyarázza ezek felépítésbeli különbségét az életmód függvényében.
anyagcsere Ismerje, hogy az
anyagcsere a táplálkozás, a
légzés, a keringés és a
kiválasztás szervrendszerén
keresztül valósul meg.
Hasonlítsa össze a sejten
kívüli emésztés előnyét
szemben a sejten belüli
emésztéssel.
Hozza összefüggésbe a
madárcsőr alakját a
táplálkozás módjával.
Figyelje meg és magyarázza a hal légzésszáma és környezetében lévő víz hőmérséklete közötti összefüggést Hasonlítson össze vizes
élőhelyen élő élőlények
légzését (halak, kétéltűek,
hüllők)
Hasonlítsa össze a nyílt és
670
zárt keringést.
Hasonlítsa össze a rovarok
Malpighi - edénnyel és a
gerincesek vesével történő
kiválasztásának lényegét.
Sztereomikroszkóppal vagy kézinagyítóval vizsgáljon állatokat, illetve azok szerveit (toll, rovar, földigiliszta) és magyarázza a látottakat.
szaporodás - egyedfejlődés Ismerje, hogy az állatok
szaporítószerveinek
felépítése a környezet
hatására kevéssé változó
bélyeg, ezért a
rendszerezés alapjául is
alkalmas.
Ismerje az ivarszervek
általános felépítését
(ivarmirigy, kivezető járat,
párzószerv, járulékos
mirigy).
Tudjon példát az ivartalan
szaporodásra és a
regenerációra.
Ismerje a szaporodás víztől
való függetlenedésének
folyamatát.
Ismerje a petesejt, a
hímivarsejt, a zigóta, a
hímnősség és a váltivarúság,
az ivari kétalakúság, a
szűznemzés, az embrionális
és posztembrionális
fejlődés fogalmát, a külső
és belső megtermékenyítés,
az ivadékgondozás és az
utódszám összefüggését.
671
Ismertesse a teljes
átalakulás, a kifejlés, és az
átváltozás fő
egyedfejlődési stádiumait,
tudja élőlényekhez kötni az
átalakulás típusait.
Ismertesse a belső
megtermékenyítés előnyeit
a külső
megtermékenyítéshez
képest.
A magzatburok szerepét,
hozza összefüggésbe a
víztől független
szaporodással.
Vizsgáljon tojást, mondja el részeit, a részek funkcióit.
szabályozás - érzékelés-
viselkedés
Tudja, hogy a szabályozás
hormonális és idegi úton
valósulhat meg.
Ismerje az érzékszervek
típusait.
Ismerje a diffúz
idegrendszer, a dúc- és a
csőidegrendszer fogalmát, a
központosulás előnyét.
Tudja ezt konkrét
élőlénycsoportokhoz
kapcsolni ( csalánozók,
gyűrűsférgek, gerincesek).
Ismerje az önfenntartással
kapcsolatos viselkedéseket
(tájékozódás,
komfortmozgás, táplálkozási
magatartás, menekülés),
tudjon ezekre példát hozni,
illetve példákból ismerje fel
ezeket.
Ismerje a fajfenntartással
kapcsolatos viselkedéseket
(a partner felkeresése,
672
udvarlás-nász, párzás,
ivadékgondozás,
önzetlenség, agresszió) és a
viselkedések
egyedfejlődését, tudjon
ezekre példát hozni, illetve
példákból ismerje fel
ezeket.
Jellemezze az alábbi
magatartásformákat:
(reflex, irányított mozgás,
mozgásmintázat, társítások,
belátásos tanulás). Tudjon
ezekre példát hozni, illetve
példákból ismerje fel
ezeket.
673
12.o 3óra/hét összesen 66 óra
EGYED FELETTI
SZERVEZŐDÉSI SZINTEK
Populáció
Ismerje a populáció ökológiai és genetikai
értelmezését.
Ismerje a populáció egyedszámának korlátlan
és korlátozott növekedési lehetőségét, a
környezet eltartóképességének fogalmát.
Mondjon példát hirtelen elszaporodó (gradáció)
majd összeomló létszámú populációra.
Ismertesse ezek mezőgazdasági szerepét (pl.
sáskajárás), a védekezés módjait, a biológiai
védekezés előnyeit.
Értelmezzen emberi korfákat, vonjon le belőlük
következtetéseket.
környezeti
kölcsönhatások
Ismerje a környezet fogalmát (élettelen és
élő), a környezet időbeli (periodikus és
előrehaladó) és térbeli (horizontális, vertikális)
változását.
Értelmezzen tűrőképességi görbéket: minimum,
maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Hozza
összefüggésbe az indikátor szervezetekkel.
Tudja, hogy a tűrőképesség grafikus
ábrázolása legtöbbször nem szimmetrikus
görbe.
Esettanulmány alapján ismerjen fel néhány hiánybetegséget mind az állatvilág, mind a növényvilág igényei alapján. (lásd 2.1.pontot)
Tudja, hogy az élettelen környezet
legfontosabb tényezője a fény, a hő, a víz, a
levegő és a talaj. Ismerje ezek hatását az
élőlényekre.
Ismertesse a talaj termőképességének okát,
kialakulásának feltételeit.
Mutassa be példán, hogy egy faj elterjedését
több környezeti tényező is befolyásolja.
674
Ismerje a peszticidek, mérgek
felhalmozódását a. táplálékláncban.
kölcsönhatások
egymással
viselkedésb
eli kölcsönhatások
Ismerje az élőhely kiválasztás, tájékozódás,
vándorlás, populációdinamika és magatartás
viselkedésökológiai alapjait.
Ismerje a territórium, a rangsor, az önzetlen
és az agresszív magatartás, a rituális harc, a
behódolás fogalmát, a társas kapcsolatok,
párosodási rendszerek (csoportszerveződés)
szaporodás viselkedés típusait
Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból
ismerje fel ezeket. ökológiai
kölcsönhatások
Ismertesse a szimbiózis, a versengés, az
asztalközösség (kommenzalizmus,) az
antibiózis, az élősködés és a táplálkozási
kölcsönhatás (predáció) fogalmát, állati és
növényi példákkal..
Ismerje az ökológiai fülke (niche) fogalmát. környezetvédelem Ismertesse a környezetvédelem fogalmát.
Ismerje a mesterséges megvilágítás, a
fényszennyezés kedvezőtlen hatását, illetve a
levegő magasabb rétegeibe kerülő por
fénymennyiséget csökkentő és lehűlést okozó
hatását.
Ismerje az üvegházhatást, a hőszennyezést, a
globális felmelegedés kedvezőtlen hatásait.
Ismerje a fontosabb légszennyező anyagokat,
ezek eredetét és károsító hatását, a
határérték fogalmát (CO, CO2, nitrogén-
oxidok, ólom és ólomvegyületek, korom, por,
halogénezett szénhidrogének). Ismertesse a
savas esők okát és következményeit.
Tudja mi a teendő szmogriadó esetén.
Értelmezze a vizek öntisztuló képességének
magyarázatát. Ismertesse a természetes vizek
forrásait fenyegető veszélyeket.
Értelmezze a “közműolló” fogalmát, a
mechanikai és biológiai víztisztítás lényegét,
lehetőségeit.
675
Magyarázza meg a talajerózió okait,
csökkentésének lehetőségeit. Értelmezze a
talaj romlásának, illetve javításának
folyamatát.
Magyarázza az emberi tevékenység hatását az
ózonpajzs sérülésének a kialakulásában.
Ismertesse az atombomba-kísérletek és
atomerőmű balesetek következményeit.
Ismerje az UV, radioaktív sugárzás,
röntgensugárzás élő szervezetre gyakorolt
hatását.
Fogalmazza meg álláspontját a legfontosabb teendőkről.
Életközösségek
életközösségek
jellemzői
Tudja, hogy az életközösség is értelmezhető
ökoszisztémaként.
Értelmezze a szintezettség kialakulásának
okát.
Értse az életközösségek időbeni változásait.
Értelmezze a változások természetes és ember
által befolyásolt folyamatát, ismertesse a
szennyezés csökkentésének lehetőségeit.
hazai életközösségek Jellemezzen egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli természetes, és ember által befolyásolt társulást (környezeti tényezők, talaj, uralkodó állat- és növényfajok, szintezettség, időbeni változások). Segítségül használja a növényismeret- és állatismeret határozó könyveket.
Hozza összefüggésbe az adott életközösséget
az azt kialakító környezeti tényezőkkel.
Tudjon példákat mondani ezen társulások hazai
előfordulására.
676
Egy tó feltöltődésének folyamatán keresztül
mutassa be az életközösség előrehaladó
változásait.
Biomok
tájékozódás a Föld
élővilágában
Tudja, hogy a biomok is értelmezhetők
ökoszisztémaként. Tudja felsorolni a legfontosabb zonális
biomokat : trópusi esőerdő, szavanna, sivatag,
szubtrópusi erdők, mérsékeltövi lombos erdők,
(száraz kontinentális) füves puszták, tűlevelű
erdők, tundra, a nem zonális biomokat
(tengerek, édesvizek, magashegyek).
környezetvédelem
Tudjon példát mondani az egyes övekben a
természetes növény- és állatvilágot
létében fenyegető emberi
beavatkozásokra (pl. az esőerdők irtása, a
monokultúrák hatása, kőolajszennyezés).
Bioszféra
globális folyamatok
Tudja, hogy a bioszféra is értelmezhető
ökoszisztémaként.
Ismerje a Gaia-elméletet.
Ismerje a műanyagok lassú lebomlásából és a
hulladéktermelésből adódó globális
problémákat
Ismertesse a hulladék típusait, kezelésük
lehetséges módját. Lássa a szelektív gyűjtés
előnyét, összefüggését a feldolgozással,
újrahasznosítással.
Ismerje a népességnövekedés, urbanizáció,
élelmiszer és energiaszükséglet növekedésének
kialakulását és következményeit.
Képes legyen civilizációs ártalmakat felsorolni,
és kialakulásukat magyarázni: helytelen
életmód, kábítószer-fogyasztás, túlzott
gyógyszerfogyasztás, vegyszerek károsító
hatásai.
Jellemezzen civilizációs ártalmakat.
677
környezetvédelem Tudja, hogy a globális problémák között
tartjuk számon a népességrobbanás, globális
felmelegedést, hulladékproblémát, a
savasodást, a tengerek-óceánok, édesvizek
problémáit, az ózonpajzs csökkenését, a Föld
erdeinek pusztulását. Ismertesse miért
lehetnek ezek ökológiai válság tényezői.
Értse, hogy az ökológiai válság társadalmi és
gazdasági kérdésekkel is összefügg.
. ökoszisztéma
Ismertesse az ökoszisztéma fogalmát.
Különböztesse meg a flóra és fauna fogalmát
az életközösségétől.
anyagforgalom Értelmezze és példák segítségével mutassa be a termelők, a lebontók és a fogyasztók szerepét az életközösségek anyagforgalmában és energiaáramlásában. Fogalmazza meg a táplálkozási lánc és hálózat
különbségét.
Értelmezze a szén és az oxigén körforgásának
útját: az autotróf és heterotróf lények
szerepét, a humuszképződés lényegét. Ismerje
a szénhidrogén- és kőszénképződés okát, a
karbonát-kőzetek keletkezését. Értelmezze az
élőlények szerepét e folyamatokban.
energiaáramlás Értelmezzen “ökológiai produkció és energia
piramist”. Ismertesse a hagyományos és az
“alternatív” energiaforrásokat, a megújuló és a
nem megújuló energia különbségét. Értelmezze
az atomenergia felhasználásának lehetőségét
és veszélyeit.
Magyarázza a fenntartható fejlődés fogalmát. Ismerje az energiatakarékosság lehetőségeit.
biológiai sokféleség Tudja, hogy az ökoszisztémák térben és időben
rendezett struktúrák, fajösszetételük, a fajok
kapcsolatrendszere jellemző.
Értelmezze a sokféleség fontosságát az
678
ökoszisztéma stabilitásában.
Ismertesse a biológiai sokféleség
megőrzésének etikai, jogi és gyakorlati
szükségességét, a természetvédelem
lehetőségeit.
környezet-és
természetvédelem
Ismertesse az ivóvíz nitrátosodásának okait, veszélyét. Magyarázza meg miért fontos tényezők a Balaton megóvásában a következők: nádvágások, a vízgyűjtőterületeken zárt rendszerű emésztőgödrök kötelezővé tétele, időszakos horgászati tilalom. Legyen képes az elemek körforgásába elhelyezni és magyarázni az emberi tevékenység bioszférára veszélyes tevékenységeit. Ismertesse a természetvédelem fogalmát, a
mellette szóló etikai, egészségügyi, kulturális
és gazdasági érveket.
Tudja, hogyan csoportosítjuk a védett
területeket példákkal ( természetvédelmi
terület tájvédelmi körzet, nemzeti park)
Ismertesse a lakóhelyéhez legközelebb fekvő nemzeti parkot, ennek fontosabb értékeit. Ismertesse egy, lakóhelyéhez közeli természetvédelmi terület értékeit, és az azt fenyegető veszélyeket.
Molekuláris genetika
alapfogalmak
Ismerje a haploid, diploid, fogalmakat.
A sejttanban tanultak felhasználásával
magyarázza a ivaros szaporodás, az öröklődés
és változékonyság összefüggéseit (az
információ kombinálódása a számfelező
sejtosztódáskor, zigótaképzéskor).
Lássa az információtartalom és a tulajdonság
összefüggését (DNS-gén-fehérje-tulajdonság).
Tudja mi a különbség a gén és allél, homozigóta
és heterozigóta, genotípus és fenotípus,
kromatinfonál és kromoszóma között.
mutáció Tudja összehasonlítani (hasonlóság, különbség)
679
a genetikai változékonyság forrásait, a
mutációt és ivaros szaporodást.
Tudja, hogy mutációval génváltozatok jönnek
létre.
Értse, hogy a mutáció lehet hátrányos,
közömbös és előnyös is, és ezek új fajok
keletkezésének lehetnek forrásai az
evolúcióban.
Tudja, hogy az emberi népességben egy génnek
sokféle génváltozata lehet, és ezek megoszlása
nem egyforma.
Tudja, hogy a Down-szindróma a kromoszómák
számbeli rendellenessége. Ismertesse
kialakulásának kockázati tényezőit.
Ismertesse a fenilketonúria genetikai
hátterét.
Tudja, hogy a mutációt kiváltó ágensek két
nagy kategóriába sorolhatók: kémiai mutagének
és a sugárzások.
Hozzon példákat a környezetben fellelhető
mutagén anyagokra és hatásuk felismerésének
problémáira.
Ismerje az ultraibolya sugárzás és a radioaktív
sugárzás mutációt okozó hatását
(kromoszómatörés és pontmutáció ivari és testi
szövetekben, daganatok indukálása).
a génműködés
szabályozása
Ismertesse, hogy különböző felépítésű-és
működésű testi sejtjeink azonos genetikai
információt hordoznak.
Ismerje a mutagén, a karcinogén kifejezéseket
Tudja, hogy vannak jó és rosszindulatú
daganatok.
Ismerje a rákszűrés jelentőségét.
. Egyed szintű genetika
minőségi jellegek Tudja, hogy az allélkölcsönhatások lehetnek
680
domináns-recesszívek, intermedierek és
kodominánsak.
Soroljon fel ember esetében dominánsan illetve
recesszíven öröklődő jellegeket.
Tudja levezetni a dominanciaviszonyok
ismeretében egy 1 génes enzimbetegség
(például lisztérzékenység vagy tejcukor-
érzékenység), az Rh és AB0-vércsoportok
öröklődését.
Tudja, hogy a diploid szervezetek által termelt
ivarsejtek számfelező osztódása során az
adott génhelyen lévő két allél közül csak egy
kerül az ivarsejtbe.
Tudjon genetikai családfát értelmezni egy gén
által
megszabott tulajdonságok esetében.
Tudja az ivarsejtek szerepét az ivar
meghatározásában, hozza összefüggésbe az
ivari kromoszóma fogalmával és a
megtermékenyítéssel.
Tudja, hogy a gének megnyilvánulását az ivar
(hormonális állapot) is befolyásolhatja (pl.
kopaszság).
Tudja, hogy a legtöbb tulajdonság a gén
kölcsönhatása eredményeként alakul ki.
mennyiségi jellegek Hasonlítsa össze a mennyiségi jellegeket és a
minőségi jellegeket kialakító gének hatásait.
Tudja, hogy a mennyiségi jellegek
kialakításában általában sok gén vesz részt, és
a kialakuló tulajdonságra a környezet hatása
viszonylag jelentős.
Hozza kapcsolatba a mennyiségi öröklődést a
háziasítással és a hibridvetőmagok
elterjedésével.
Soroljon fel mennyiségi jellegeket ember esetében is.
681
Populációgenetika és evolúciós
folyamatok
ideális és reális populáció Tudja, hogy a populációk genetikai szempontból
allél- és genotípus gyakoriságokkal
jellemezhetők.
Értelmezze az ideális populáció fogalmát,
feltételeit.
Értse a populációnagyság jelentőségét a fajra
jellemző allélgyakoriságok megőrzése
szempontjából.
Lássa a ki- és bevándorlás szerepét az
allélgyakoriságok megváltozásában.
Értelmezze, hogy a mutációk jelentik a
populációk genetikai változatosságának
forrását.
Ismertesse az irányító, a stabilizáló és a
szétválasztó szelekció fogalmát, kapcsolja
össze ezeket a fajkeletkezés elméletével.
adaptív és nem adaptív
evolúciós folyamatok
Ismertessen adaptív és nem adaptív jellegű
evolúciós folyamatokat, illetve egy példa
alapján képes legyen megítélni, hogy a folyamat
milyen típusba sorolható.
Tudjon példákat említeni az evolúció közvetlen
bizonyítékaira ( zárvány, kövületek, lenyomat,
lerakódás).
Ismertesse a relatív és az abszolút (C14/C12)
kormeghatározás fogalmát.
Ismerje az élő kövület fogalmát, hozzon rá
példát.
biotechnológia Ismerje a klón fogalmát.
Ismertessen néhány példát a “génsebészet”
(genetikai technológia) alkalmazására
(inzulintermeltetés, génátvitel
682
haszonnövénybe, klónozott fajták a
mezőgazdaságban). Ismertesse a módszer
mellett és ellen felhozott érveket. Fogalmazza meg álláspontját.
bioetika Lássa a genetikai tanácsadás lehetőségeit, alkosson véleményt szerepéről. Ismertesse a humángenetika sajátos vizsgálati
módszereit, a módszer korlátait
(családfaelemzés, magzati diagnosztika), etikai
megfontolásait.
Lássa a biológiai alkalmasság (fittnes) és az
emberi élet értéke közti különbséget.
. A bioszféra evolúciója
prebiológiai evolúció Tudja, hogy a biológiai evolúciót fizikai és
kémiai evolúció előzte meg.
Ismertessen az élőlények anyagainak
kialakulására vonatkozó elméleteket.
a biológiai evolúció
korszakai
Tudja, hogy milyen főbb lépések jellemezték a
mai növényvilág kialakulását.
Tudja milyen főbb lépések jellemezték a mai
állatvilág kialakulását.
Ismertessen elméleteket a hüllők nagyméretű
kipusztulására vonatkozóan a földtörténeti
középidő végén.
az ember evolúciója Tudja összehasonlítani az emberszabású
majmok és az ember közös vonásait.
Értse, hogy egy állkapocs- és egy
koponyatöredékből milyen módon lehet
következtetéseket levonni az adott emberelőd
fejlettségéről.
Jellemezze az emberi nagyrasszokat (élőhely,
színkomplexió, fej-arc jellemzők, testarányok,
szőrzet).
Értse hogy az ember evolúciója során kialakult
eltérések (nagyrasszok) nem különböznek; a
biológiai és kulturális örökség az emberiség
közös kincse.
684
A szakközépiskolai osztályok számára
Célok és feladatok
Az általános iskolában lerakott alapokon továbbépítjük a tanulók biológiai ismeretrendszerét
Biztosítsa a mindenki számára a szükséges biológiai műveltség alapvető elemeinek, és
törvényszerűségeinek megismerését..
Fontos, hogy kialakuljon az új ismeretek önálló megszerzésének és alkalmazásának
képessége.
Nyilvánvalóvá kell tenni, hogy Földünk globális problémáinak megoldása csak a biológia
tudománya által képzelhető el, s ennek megvalósítása minden ember közös feladata.
A diákok ismerjék saját testük felépítésének és működésének az alapjait, az egészséges
életmód szabályait. A tantárgy az iskola egészébe integrálódva könnyítse meg a
szocializációt, a beilleszkedést a természeti és a társadalmi környezetbe.
Legyenek képesek biológiai objektumokkal kapcsolatosan természettudományos megismerési
módszereket használni.
A ruhaipari és a faipari szakközépiskolások igény szerint érettségi vizsgát tehetnek
biológiából.
Az érettségizni szándékozó tanulók 11. és 12. évfolyamban 2-2 óra biológiai oktatáson
vesznek részt, hogy biológiai érettségi követelményeinek eleget tudjanak tenni.
Jelenleg nem tervezünk emelt színtű érettségire való felkészítést, amennyiben min. 10 fő
igényli az emelt színtű érettségire való felkészítést a feltételeink adottak , tehát meg tudjuk
szervezni.
Fejlesztési követelmények Keltsük fel a tanulók érdeklődését a biológiai jelenségek folyamatok iránt.
Legyen képes a tanuló biológiai jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére, tudjon
vizsgálatokat, kísérleteket csoportosan vagy önállóan elvégezni. Szerezzen gyakorlatot a
vizsgálati eszközök, anyagok balesetmentes használatában. Értse az ismeretterjesztő
kiadványok, filmek, biológiával kapcsolatos információit. Vegye észre a természet szépségeit.
Legyen igénye fizikai és pszichés egészségének, egészséges-természetes és mesterséges-
környezetének megőrzése, tekintse ezeket az emberiség közös értékének.
Nyelvi előkészítő: Egészséges életmód tantárgy
0. évfolyam 1óra/hét összesen:37 óra
Belépő tevékenységformák
A sejtek összetevőinek ismertetése ábrák segítségével
Az öröklődés lényegének ismerete, az örökítő anyag változatosságának csökkenése a földi
élet számára veszélyes.
Az ember legfontosabb életműködéseinek ismerete és az életműködések közötti
összefüggések megértése
Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértése.
Az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak belátása.
A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése.
A betegség-megelőzés, a védőoltások egyéni és közösségi-társadalmi szükségességének
belátása.
A testi és mentális egészségre káros anyagoktól való tartózkodásszükségességének
elfogadása.
1. Témakör: A sejtek felépítése, működése és az öröklődés alapjai
685
A sejtek felépítése A sejtek anyagcsere-folyamatai
A biogén elemek és a víz. A szerves anyagok biológiai jelentősége. A sejt szerkezete
és működése. Sejtalkotók.
Az öröklődés sejttani alapjai
Örökletes információ a sejtben. A kromoszóma és a gén fogalma. A sejtosztódás és
biológiai jelentősége.
Egy gén által meghatározott tulajdonság öröklődése.
A fenotípus, a genotípus, homozigóta, heterozigóta fogalma.
Az öröklődés jellemzői. Néhány emberi tulajdonság, betegség öröklődése.
Az ivari kromoszómák részvétele az öröklődésben.
Az emberi ivar kialakulása.
Genetikai ismeretek gyakorlati vonatkozásai.
A mutáció fogalma, mutagén hatások és következményei.
A genetikai kutatások jelentősége.
A genetikai eredmények és kutatások etikai kérdései
2. Témakör:. Az ember egészsége és életműködései
Egészség, betegség, életvezetés, életmód. Az egészséges környezet.
A bőr.
A kültakaró fogalma, funkciói.
A bőr egészségtana.
Mozgásrendszerünk.
A csontvázrendszer és egészségtana.
A izomrendszer és egészségtana.
A táplálkozás szervrendszere.
Anyagcsere, intermedier anyagcsere.
Tápanyagaink: fehérjék, szénhidrátok, zsírok, vitaminok, ásványi anyagok,
ballasztanyagok, fűszerek, víz.
A tápcsatorna anatómiája és élettana.
Az emésztőrendszer egészségtana.
Keringési rendszerünk.
A keringési rendszer anatómiája és élettana.
A vér.
A keringési rendszer egészségtana.
Immunrendszerünk
Az immunrendszer felépítése, működése
Aktív és passzív immunizálás, védőoltások.
Az immunrendszer kóros működése
Légzőrendszerünk
Légzőszerveink. Külső és belső légzés. Hangképzés.
A légzőrendszer egészségtana.
Kiválasztó rendszerünk
A kiválasztás szervrendszerének anatómiája és élettana.
A kiválasztó rendszer egészségtana
A szaporodás szervrendszere
A férfi és a női szaporító rendszer felépítése, működése.
Az anyaság biológiája
A szaporító szervrendszer egészségtana
A fogamzásgátlás
Felkészítés a családi életre
686
Az egyedfejlődés
Az embrionális és a posztembrionális fejlődés szakaszai
Összefoglalás.
Ellenőrzés.
Az endokrin rendszer
A biológiai szabályozás
A neuroendokrin rendszer felépítése, működése és egészségtana
Idegrendszerünk és érzékszerveink
Az idegi működés alapjelenségei.
Az idegrendszer felépítése és működése.
Az idegrendszer egészségtana.
Érzékszerveink (látás, hallás, ízlelés, helyzetérzékelés) felépítése, működése és
egészségtana
Szenvedélybetegségek, függőségek
Alkohol, drogok, dohányzás
Összefoglalás.
Ellenőrzés.
3. Témakör:. Általános egészségtan
A betegápolás alapjai
Az elsősegélynyújtás
Elsősegélynyújtási gyakorlatok
Ajánlott tankönyv:
Dr Gion Gábor: A serdülők egészségvédelme 10.o
687
Faipari és ruhaipari szakközépiskola
10. évfolyam 3 óra/hét összesen:111 óra
Villamosipari és építőipari szakközépiskola
10. évfolyam 2 óra/hét összesen:74 óra
A témák megegyeznek, de a feldolgozás módja és az óraszám eltérő. Figyelembe vesszük
a szakmai tárgyak sajátosságait, illetve a nagyobb óraszámban tanulók a középszintű
érettségire készülnek. A feltűntetett óraszámok tartalmazzák az ismétlésre,
rendszerezésre, számonkérésre fordítható órákat is
Belépő tevékenységformák
Az élőlények szervezeti felépítésének ismertetése ábrák, makettek segítségével.
A felépítés és életműködés közötti összefüggések felismerése, megfogalmazása.
Kiselőadások készítése különböző biológiai témakörökben, ábrák, szemléletes rajzok
készítése, értékelése.
A heterotróf és az autotróf anyagcsere fogalmának ismerete
Tudatosuljon, hogy az ember biológiai és kulturális evolúciója során kialakult eltérések nem
értékükben különböznek, a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse,
amelyhez minden embercsoport hozzájárult.
Legyen nyilvánvalóan elfogadott, hogy az emberi faj rasszai értelmi és érzelmi fejlődésre való
képességükben nem különböznek egymástól.
.
1. Témakör: A vírusok, a prokarióták és az egysejtű eukarióták
Vírusok -vegetativ vírus, virion -jelentőségük, (a vírusok, mint kórokozók a növény –
és állatvilágban és az embernél betegségek AIDS)
-Baktériumok: méret, felépítés, jelentőség, emberi megbetegedések
Egysejtű eukarióták,
2. Témakör: Többsejtű eukarióta állatok
Egyedfejlődés, törzsfejlődés.
Szivacsok, csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak
3. Témakör: Újszájú állatok
Tüskésbőrűek,
Gerincesek (halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök)
Állatkerti látogatás
4. Témakör: Az állatok teste és életműködései
Az állati test szerveződésének bemutatása tipikus példákon keresztül
Szerveződési szintek az állatoknál
Az állati sejt, a szövetek típusai és funkciói
Az állatok kültakarójának típusai, funkciói
A különböző szerveződésű állatok mozgásának formái
Az állatok táplálkozásainak formái, a heterotróf anyagcsere lényege
A különböző szerveződésű állatok légzésének formái
688
Az állatok anyagszállításának formái, a különböző anyagszállítási rendszerek
legfontosabb közös jellemzői
A kiválasztás szerepe
A különböző szerveződésű állatok szaporodásának formái, az embrionális és a
posztembrionális fejlődés lényege.
Az ivadékgondozás jelentősége
Az állatok életműködéseinek szabályozása, a különböző szerveződésű állatok
szabályozási rendszerei
Az állatok érzékelése, kommunikációja
Az állatok kapcsolata a környezetükkel, életmód, testfelépítés és környezet
összefüggése
Környezetünkben leggyakrabban előforduló fajok és ezek jelentősége
5. Témakör: Az növények rendszerezése, teste és életműködései
A kékmoszatok törzse (prokarióták
Eukarióták. Az ostorosmoszatok törzse
A zöldmoszatok törzse
A sárga,-vörös,-barna és barázdásmoszatok törzse
A zuzmók törzse
A mohák törzse
A harasztok törzse
A nyitvatermők törzse
A zárvatermők törzse
Növényi szövetek, szervek.
A növények élettevékenységei: anyagcsere, szaporodás,
egyedfejlődés
6. Témakör: A gombák A gombák jellemzése
7. Témakör: Az ember testfelépítése és működése Egészség, betegség, életvezetés, életmód. Az egészséges környezet.
A bőr.
A kültakaró fogalma, funkciói.
A bőr egészségtana.
Mozgásrendszerünk.
A csontvázrendszer és egészségtana.
A izomrendszer és egészségtana.
A táplálkozás szervrendszere.
Anyagcsere, intermedier anyagcsere.
Tápanyagaink: fehérjék, szénhidrátok, zsírok, vitaminok, ásványi anyagok,
ballasztanyagok, fűszerek, víz.
A tápcsatorna anatómiája és élettana.
Az emésztőrendszer egészségtana.
Összefoglalás.
Ellenőrzés.
Keringési rendszerünk.
A keringési rendszer anatómiája és élettana.
A vér.
A keringési rendszer egészségtana.
689
Immunrendszerünk
Az immunrendszer felépítése, működése
Aktív és passzív immunizálás, védőoltások.
Az immunrendszer kóros működése
Légzőrendszerünk
Légzőszerveink. Külső és belső légzés. Hangképzés.
A légzőrendszer egészségtana.
Kiválasztó rendszerünk
A kiválasztás szervrendszerének anatómiája és élettana.
A kiválasztó rendszer egészségtana
A szabályozás szervrendszere
Az érzékszervek
Videofilm megtekintése az érzékszervekről
A látás szerve a szem
A hallás és egyensúlyozás szerve: a fül
A kemoreceptorok
A belsőelválasztásu mirigyek rendszere
Az agyalapi mirigy
A pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy,mellékvese
hasnyálmirigy
Az idegrendszer szerepe, felépítése
Az idegsejt müködése
Az idegrendszer működése
A magasabbrendü idegtevékenységek
A szaporodás szervrendszere
A férfi és a női szaporító rendszer felépítése, működése.
Az anyaság biológiája
A szaporító szervrendszer egészségtana
A fogamzásgátlás
Felkészítés a családi életre
Az egyedfejlődés
Az embrionális és a posztembrionális fejlődés szakaszai
8. Témakör: A természet-és a környezetvédelem alapjai 7 óra
A természet-és környezetvédelem fogalma.
A fajok védelme
A hazai természetvédelem rendszere
Magyarország nemzeti parkjai, és természetvédelmi területei, tájvédelmi körzetei
9. Témakör: A környezet szennyezése és védelme
A víz, a levegő, a talaj, és a települési környezet szennyezésének néhány problémája
A Föld globális környezetvédelmi problémái
Tanulmányi kirándulás
10. Témakör: Ökológia
Ökológiai alapfogalmak. Egyedfeletti szerveződési szintek.
Az élőlények alkalmazkodóképessége. Abiotikus és biotikus környezeti tényezők.
Anyagkörforgalom és energiaáramlás az ökológiai rendszerekben.
11. Témakör: Az élővilág törzsfejlődése
Az élet keletkezése.
Az evolúció bizonyítékai
690
A növény-és állatvilág evolúciója
A főemlősök és az emberré válás. Az emberi rasszok.
Összefoglalás
Ellenőrzés
◦ A továbbhaladás feltételei
A tanulók tudják kiemelni és megfogalmazni a különféle élőlények életműködéseinek
lényegét.
Lássák meg az összefüggést a környezetükben előforduló élőlények életmódja és a környezet
napi és évi változása között.
Az ember legfontosabb életműködéseinek ismerete és az életműködések közötti
összefüggések megértése
Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértése.
Az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak belátása.
A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése
Igényeljék, hogy biológiai környezetüket minél több oldalról megismerjék, használjanak
ehhez minél többféle információhordozót.
Alakuljon ki szükebb környezetéért (lakóhelye) felelős tevékeny magatartása
Középszíntű érettségire készülők
11. o 2óra/hét
összesen: 74 óra
1.1. A biológia tudománya
Rendszertani kategóriák
Fénymikroszkópos vizsgálatok: kaparék, nyúzat, metszet
készítés elemzés.
1.2. Az élet jellemzői
- Szerveződési szintek
Sejt alatti, sejtszintű, egyed alatti és egyed feletti .
1.3. Fizikai, kémiai
alapismeretek
A diffúzió és az ozmózis biológiai jelentősége. Egyszerű
plazmolízises kísérletet hagyma bőrszöveti nyúzatával.
A felületen való megkötődés biológiai jelentősége
(enzimműködés, talajkolloidok, kapillaritás).
Kísérletek orvosi szénnel és festékoldattal.
Az aktiválási energia, és a katalizátor fogalma
Az enzimműködés lényegét, optimális feltételei.
Enzimhibán alapuló öröklődő emberi betegséget (pl.
tejcukorérzékenység)
2. Egyed alatti szerveződési
szint
2.1. Szervetlen és szerves
alkotóelemek
C, H, O, N, S, P szerepe az élő szervezetben.
H+, Ca
2+, Mg
2+, Fe
2+,3+, HCO3
-, a CO3
2-, NO3
- ionok
természetes előfordulásai.
A víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentősége az
élővilágban.
Szén-dioxid kimutatása meszes vízzel.
A lipidek oldódási tulajdonságai.
A zsírok és olajok biológiai szerepe (energiaraktározás,
hőszigetelés, mechanikai védelem)
691
A foszfatidok polaritási tulajdonságai
Az epesav polaritása .
Kísérlet az epe zsírokat szétoszlató szerepének bemutatására.
A szénhidrátok tulajdonságai (íz, oldhatóság, emészthetőség)
az alábbi példákon: szőlőcukor, keményítő, glikogén, cellulóz.
A glükóz, ribóz, dezoxiribóz molekulájának vázát.
A keményítő kimutatását jóddal, mikroszkóppal.
Miért édes a sokáig rágott kenyérhéj.
A fehérjék alapegységei az aminosavak.
A fehérjék biológiai szerepe (enzimek, öszhúzékony fehérjék,
vázanyagok, receptorok, szállítófehérjék, tartalék tápanyagok,
antitestek, jelölő fehérjék, véralvadás, szabályozó fehérjék).
Miért elengedhetetlen alkotói étrendünknek az esszenciális
aminosavak. Mondjon példákat a mindennapi életből a
fehérjék szerkezetének megváltozására (tojás- és hússütés).
Afehérjék kicsapódását bemutató kísérletek.
Hogyan rejlik a DNS szerkezetében az információhordozó,
örökítő (önmegkettőződő) szerep.
2.2. Az anyagcsere
folyamatai
Az élőlények felépítő és lebontó folyamatai. Hasonlítsa össze
Az élőlények energiaforrás szempontjából (autotrófok és
heterotrófok).
Az endo- és exocitózis folyamata.
A fotoszintézis alapvető szükségessége a földi életben.
A fotoszintézis fény- és sötétszakaszának fő történései
Az erjedés lényege, mindennapi felhasználása.
A légzés fő folyamatai
2.3. Sejtalkotók (az
eukarióta sejtben)
A sejtalkotók szerepe a sejt életében.
Vizsgálatok mikroszkóppal.
A biológiai hártyák (membránok) szerepet (anyagforgalom,
határolás, összekötés, jelölés, jelfogás) és felépítésének
általános elve.
Példák az állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi
szervezetben.
A sejt belső hártyarendszerének funkciója.
A mitokondrium és a színtest szerepe
A sejtek osztódási ciklusa (nyugalmi szakasz, DNS-
megkettőződés, nyugalmi szakasz, osztódás).
A kromoszóma fogalma, ivarsejtjeinek kromoszómaszámát.
A mitózis és a miózis.
A meiózis folyamata miért eredményez genetikai
változatosságot.
A sejt hogyan válaszolhat külső és belső ingerekre
(valamilyen belső anyag koncentrációváltozása, működésének
megváltozása: alakváltozás, elválasztás vagy elektromos
változás).
3.4. Szövetek, szervek,
szervrendszerek, testtájak
3.4.1. A növényvilág főbb
Milyen működésekre specializálódtak a következő szövetek:
osztódó szövet és állandósult szövetek: bőrszövet,
táplálékkészítő alapszövet és szállítószövet.
692
csoportjai a szervi
differenciálódás
szempontjából
3.4.3. A növények szövetei,
szervei
3.4.4. Az állatok szövetei,
szaporodása, viselkedése
- szövetek
Fénymikroszkóppal növényi szövet preparátum vizsgálata
A gyökér, a szár és a levél alapfunkciói.
Mikroszkópban gázcserenyílás vizsgálata
A víz útja színes tintába mártott fehér virágú növényen.
A virág biológiai szerepe és részei.
Az ivaros és az ivartalan szaporítás előnyei és hátrányai.
A csírázás külső és belső feltételei egy csírázási kísérlet
kapcsán.
A hormonális hatásra bekövetkező növényi életműködések
(gyümölcsérés).
Milyen működésekre specializálódtak a következő szövetek:
hámszövet (működés és felépítés szerint is), izomszövet,
kötőszövet és idegszövet, és ez hogyan tükröződik a
felépítésükben.
Ismerje fel a tanuló fénymikroszkópos készítményen a
következő szöveteket: többrétegű elszarusodott laphám,
vázizom, csontszövet, idegszövet, emberi vér.
A petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a
váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és
posztembrionális fejlődés fogalma.
Az önfenntartással kapcsolatos viselkedések (tájékozódás,
komfortmozgás, táplálkozási magatartás, menekülés).
A fajfenntartással kapcsolatos viselkedések (a partner
felkeresése, udvarlás-nász, párzás, ivadékgondozás,
önzetlenség, agresszió).
Magatartásformákt: reflex, irányított mozgás,
mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás.
5. Egyed feletti szerveződési
szintek
A populáció ökológiai és genetikai értelmezése.
A populáció egyedszámának korlátlan és korlátozott
növekedési modelljei a környezet eltartó képességének
fogalma.
A környezet fogalma (élettelen és élő), a környezet időbeli
(periodikus és előrehaladó) és térbeli (horizontális, vertikális)
változása.
Tűrőképességi görbék: minimum, maximum, optimum, szűk
és tág tűrés.
A. territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív
magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalma, a társas
kapcsolatok, párosodási rendszerek (csoportszerveződés)
szaporodási viselkedés típusai.
A szimbiózis, a versengés, az asztalközösség
(kommehzalizmus) az antibiózis, az élősködés és a
táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalma, állati és
növényi példákkal.
A szintezettség kialakulásának oka.
Az életközösségek időbeni változásai.
Gyakorlati feladatok az iskolán kívül
693
Jellemezze a tanuló egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli
terület élővilágát (élőhelytípusok, környezeti tényezők, talaj,
uralkodó állat- és növényfajok, szintezettség, időbeni
változások).
A fajon és életközösségek jellemzésére használja a
növényismeret- és állatismeret könyveket.
Egy tó feltöltődésének folyamatán keresztül mutassa be az
életközösségek előrehaladó változásait.
Ismertesse a gyomnövény fogalmát, hozzon rá példát.
A globális problémák
Hogyan függ össze az ökológiai válság társadalmi és
gazdasági kérdésekkel.
A termelők, a lebontók és a fogyasztók szerepe az
életközösségek anyagforgalmában és energiaáramlásában.
A táplálkozási lánc és hálózat különbsége.
A szén és az oxigén körforgásának útja: az autotróf és
heterotróf lények szerepe.
A természetvédelem fogalma.
694
12.o 2óra/hét összesen 66 óra
6. Öröklődés,
változékonyság, evolúció
6.1.3. A génműködés
szabályozása
A gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a
rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma
fogalmai.
A DNS megkettőződés folyamata és a DNS – m RNS átírás
(transzkripció) és a fehérje leolvasás (transzláció) főbb
lépései.
A mutációt és ivaros szaporodás, mint a genetikai
változékonyság forrásai.
6.2 Mendeli genetika
6.2.1. Minőségi jellegek
6.2.2. Mennyiségi jellegek
A haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus
és fenotípus fogalmai.
Az öröklésmenetek alaptípusai (domináns- recesszív,
intermedier és kodomináns).
A humángenetikai sajátos módszerei (családfaelemzés).
6.3. Populációgenetika és
evolúciós folyamatok
6.4. Biotechnológia
Az irányító, a stabilizáló és a szétválasztó szelekció
fogalma, A természetes szelekció darwini modellje.
Az adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatok,
A homológ és analóg szerv fogalma, a konvergens és
divergens fejlődés
Az evolúció közvetlen bizonyítékai (zárvány, körületek,
lenyomat, lerakódás).
A klón fogalma.
Alkalmazásár (inzulintermeltetés, génátvitel
haszonnövénybe, klónozott fajták a mezőgazdaságban).
A genetikai tanácsadás lehetőségei.
A Human Genom Program célja.
6.5. A bioszféra evolúciója
6.51. Prebiológiai evolúció
6.5.2. Az ember evolúciója
Tudja összehasonlítani az emberszabású majmok és az
ember vonásait.
Felkészülés az érettségire
Minőségbiztosítás és értékelési módszerek
Szóbeli számonkérés
Témazáró dolgozatok
Kiselőadások értékelése
A párhuzamos osztályokban évente legalább egy szintfelmérő évfolyamdolgozat
A szaktanárok rendszeres konzultációja, tapasztalatok kicserélése, hospitálás
695
A tantárgy kapcsolatai más tantárgyakkal:
testnevelés, kémia, földrajz, munkavédelem, környezetvédelem, fizika,
matematika, osztályfőnöki, rajz.
Tanulói tevékenységek
- grafikonok, tablók rajzok, feladatlapok készítése
- tömegkommunikáció híreinek figyelése és feldolgozása
- mikroszkópos vizsgálatok
- hobbiállatok szobanövények ápolása
- természetben növény és állatfelismerés
- könyvtári kutatómunka
- természetfotók készítése (táj, állat, növény)
- kiállítások múzeumok látogatása
◦ A továbbhaladás feltételei
Legyen képes az egészséget erősítő értékek felismerésére és az egészséget elősegítő
magatartás elsajátítására.
Értse meg a rendszeres testmozgás fontosságát
Értse meg és fogadja el, hogy az ember szexualitása nem pusztán biológiai folyamat..
Lássa be, hogy a nem kívánt terhesség kialakulása megelőzhető
Lássa be, hogy az emberi tevékenységek a földi környezetet szélsőséges mértékben
megváltoztatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, melyet az evolúció nem
képes követni. Ezekre a problémákra csak az egyének és a közösségek tudatos
környezetkímélő magatartása hozhat megoldást.
Igényeljék, hogy biológiai környezetüket minél több oldalról megismerjék, használjanak
ehhez minél többféle információhordozót.
Alakuljon ki szűkebb környezetéért (lakóhelye) felelős tevékeny magatartása
Ajánlott tankönyv:
10. osztály: Bolla Marianna – Andrássy Péter: Biológia
Tanulói tevékenységek
- grafikonok, tablók rajzok, feladatlapok készítése
- tömegkommunikáció híreinek figyelése és feldolgozása
- mikroszkópos vizsgálatok
- hobbiállatok szobanövények ápolása
- természetben növény és állatfelismerés
- könyvtári kutatómunka
- természetfotók készítése (táj, állat, növény)
- kiállítások múzeumok látogatása
696
A biológia tantárgy középfokú oktatásához javasolt taneszközök jegyzéke
A hatékony biológiatanításhoz az alapfeltételeket a megfelelően kiépített és felszerelt
szaktanterem biztosítja:
minimális: vízszintes lapú tanulói asztalokkal és tanári asztallal felszerelt, folyóvízzel ellátott,
elsötétíthető terem (az eszközök megfelelő tárolására alkalmas zárható szekrényekkel és
polcokkal/vitrinekkel)
A szaktanterem további felszerelése:
vetítővászon (nagy méretű)
írásvetítő
diavetítő
televízió
videolejátszó
faliújságként használható parafatábla / rafia
az oktatásban sokoldalúan használható videokamera (használható írásvetítőként,
episzkópként, videokameraként, csatlakoztatható számítógéphez és mikroszkóphoz)
labormikroszkóp kivetítési lehetőséggel
multimédiás személyi számítógép
vetítővászon (nagy méretű)
A terem (és a szertár) rendje
A laboratóriumi munka szabályai
Baleset-megelőzési és elhárítási tervezet
A nemzetközileg használt veszélyszimbólumok együttes szemléltetésére használható színes
tábla
A megfigyelésekhez, vizsgálatokhoz szükséges eszközök és anyagok
Sokcélúan használható szertári eszközök
és anyagok
Tanulói megfigyelésekhez,
vizsgálatokhoz szükséges eszközök
Gyorsmérleg vagy táramérleg
Stopperóra
Műanyag tálca (egyszerű, könnyen
tisztítható)
Kémcsőtartó
Kémcsőfogó facsipesz
Bunsen-állvány
Kettősdió
Állványkarika
Kémcsőszorító
Lombikfogó
Vasháromláb
Azbesztháló
Bunsen- / Teclu-égő / borszesz-égő
Elektromos főzőlap
Kés
Olló
Kézinagyító (min. 4x) az osztálylétszámnak
megfelelő számban
Tanulópáronként:
A hazánkban előforduló leggyakoribb és a
jelentősebb védett növény- és gombafajokat
bemutató, rövid leírásokat tartalmazó,
munkaeszközként használható könyv /
növényhatározó
A hazánkban előforduló leggyakoribb és a
jelentősebb védett állatfajokat bemutató,
rövid leírásokat tartalmazó
munkaeszközként használható könyv
Tanulócsoportonként:
Tanulói mikroszkóp
Műanyag tálca (könnyen tisztítható, sima
697
Zsilettpenge
Vegyszerkanál (fém és műanyag)
Csipesz (hegyes és kerek végű)
Spatula
Kémcsövek (kétféle méretben)
Üvegtölcsérek (különböző méretben)
Főzőpoharak (különböző méretben)
Mérőhengerek, mérőlombikok (különböző
méretben)
Csiszoltdugós gázfejlesztő készülék
Óraüvegek (különböző méretben)
Petri-csészék
Erlenmeyer-lombikok (különböző
méretben)
Porüvegek (különböző méretben)
Üvegbot
Üvegcsövek
Cseppentő
Tárgylemez
Fedőlemez
Belső skálás, borszeszes hőmérő
Szűrőpapír
Papírvatta
Háztartási vatta
Alufólia
Celofánpapír
Gyurma
Cellux
Hurkapálcika
Üvegre író filctoll
Ragasztós hátú papírcsík / öntapadó címke
Kémcső- és üvegmosó kefe
Műanyag szárítóedény
Praktikumok
felületű)
Preparáló eszközkészlet / bonckészlet
Vizesflaska (műanyag)
Kémcsőtartó
Kémcsövek (normál, vagy -a takarékossági
és a környezetvédelmi szempontok miatt-
félmikro méretben)
Kémcsőfogó facsipesz
Borszesz-égő
Üvegtölcsér (kisméretű)
Főzőpoharak
Erlenmeyer-lombikok
Óraüvegek
A tanulói vizsgálatokhoz szükséges oldatok
tárolására szolgáló, megfelelően
felcímkézett kis üvegek
Cseppentők
Vegyszerkanál (normál vagy félmikro
méretben)
Szűrőpapír
Papírvatta
Tárgylemez
Fedőlemez
További (ajánlott) eszközök, eszközkészletek:
Mikrotechnikai eszközkészlet
Biológiai kísérleti készlet a növények
életfolyamatainak és a környezet hatásainak
megfigyelésére
Kísérleti készlet(ek) a növénytani és
állattani vizsgálatokhoz
Környezeti vizsgálatok elvégzésére
alkalmas eszközkészlet (pl.: minilabor /
analizáló koffer)
Egyszerű biokémiai kísérletek elvégzésére
és sejtbiológiai problémák vizsgálatára
alkalmas eszközkészlet
Vegyszerek, színezékek, indikátorok Biológiai objektumok
Sósav
Denaturált szesz
Desztillált víz
Benzin / Aceton
Ecetsav-oldat
Etanol
Lugol-oldat
Br2-os víz
Fehling I. és II. oldat
AgNO3-oldat
Cserepes növények (pl. : muskátli, pletyka,
Ficus elastica, begónia)
Vöröshagyma
Burgonyagumó
Sárgarépa
Retek
Vöröskáposzta vagy cékla
Magvak, termések ( pl.: borsó, bab,
kukorica, paprika, mustár, napraforgó,
narancs, körte, alma, citrom)
698
NH4OH-oldat
Ca(OH)2 oldat
NaOH
NaCl
KMnO4
Glükóz
Keményítő
Répacukor
Étolaj
Zselatin
Pepszin vagy Cotazym-forte
Mosogatószer
Kármin
Toluidinkék
Metilénkék
Metilzöld
Szudán III.
Tinta
Cédrusolaj
Fenolftalein
Univerzális indikátor (papírcsík)
Speciális tesztcsíkok pH-, vízkeménység-,
nehézfém-, olaj- és nitrát-tartalom
vizsgálatához
Az ajánlott vizsgálatok elvégzéséhez szükséges
további anyagok:
Steril táptalaj
Antibiotikum
Salétromsav
Ólom-nitrát-oldat
Kálium-rodanid
Alkoholszonda / cc H2SO4 + K2Cr2O7
Friss növényi részek
Tej
Tojás
Éti csiga (megfigyelésre!)
Földigiliszta
Daphnia sp.
Csirkecsont
Csirke / sertés májából származó epe
Akvárium (halak, csigák, vízi növények)
Vízminták
Talajminták
Az ajánlott vizsgálatok elvégzéséhez:
Állati szervek (pl. szív, vese)
Hal
Amerikai csótány
Élőflórás joghurt
Bor, megecetesedett bor
Savanyú káposzta
Összesített minimális eszközjegyzék
Vizsgálati eszköz, anyag / preparátum,
mikrometszet / modell / applikáció
Nyomtatott taneszköz / falikép / dia /
transzparens / videofilm /
/ multimédiás eszköz / interaktív eszköz
1. Egyokuláros tanulói mikroszkópok (40-
1000x)
2. Sztereómikroszkóp (20-40x)
3. Kézinagyító (min. 4x)
4. Preparáló eszközkészlet
5. Mikroszkópos vizsgálatokhoz
szükséges mikrotechnikai eszközök
6. Mikrometszet-készlet(ek): (növénytani-
; állattani-; embertani metszetek; pro- és
eukarióta egysejtűek; gombák)
7. Egyszerű biokémiai és sejtbiológiai
1. A hazánkban előforduló leggyakoribb
és a jelentősebb védett állatfajokat
bemutató, rövid leírásokat tartalmazó,
munkaeszközként használható könyv
2. A hazánkban előforduló leggyakoribb
és a jelentősebb védett növény- és
gombafajokat bemutató, rövid
leírásokat tartalmazó, munkaeszközként
használható könyv / növényhatározó
3. Az emberi szervezet megismerésében
kiemelkedő tudósok és orvosok
699
megfigyelések / vizsgálatok
elvégzéséhez szükséges eszközök és
anyagok
8. Egyszerű környezeti vizsgálatok
elvégzéséhez szükséges eszközök és
anyagok
9. Egyszerű növényélettani megfigyelések
és vizsgálatok elvégzésére alkalmas
eszközök és anyagok
10. Egyszerű állattani megfigyelések és
vizsgálatok elvégzésére alkalmas
eszközök és anyagok
11. Egyszerű (embertani) élettani
vizsgálatok (állati és növényi
objektumokon történő) modellezésének
elvégzéséhez szükséges eszközök és
anyagok
12. Vérnyomásmérő
13. Az érzékszervek működésének
vizsgálatához, az érzékelés
megfigyeléséhez szükséges eszközök és
anyagok
14. Elsősegélynyújtó felszerelés
15. Egy növényi ősmaradvány
16. Egy állati ősmaradvány
17. A kétszikű levél szerkezetének modellje
18. A kétszikű szár modellje
19. Emberi csontváz
20. Emberi torzó
21. A csont szerkezetét bemutató
beágyazott készítmény
22. A csontok ízesülését bemutató
beágyazott készítmény
23. Az emberi szem modellje
24. Az emberi fül modellje
25. Az emberi szív modellje
26. Az emberi agy modellje
munkásságát bemutató
szemelvénygyűjtemény
4. Magyarország természetvédelmi
térképe
5. A legfontosabb ehető és mérgező
gombák fajait bemutató faliképek
6. Tápanyag- és vitamintáblázat (falikép)
7. Globális és helyi környezeti
problémákat (hatásokat,
következményeket, megoldási
lehetőségeket, és az egyén szerepét)
konkrét példákon bemutató videofilm és
szemelvénygyűjtemény
8. Az emberi szexualitás biológiai és
társadalmi-etikai vonatkozásait,
valamint a korszerű fogamzásgátló
módszereket feldolgozó film és
szemelvénygyűjtemény
9. A civilizációs ártalmakat, és
csökkentésük lehetőségeit ismertető
videofilm és szemelvénygyűjtemény
10. Humángenetikai példákat és
problémákat bemutató videofilm és
szemelvénygyűjtemény
11. Az emberi viselkedés alapjelenségeit
feldolgozó videofilm és
szemelvénygyűjtemény
12. A genetikai és a molekuláris genetikai
kutatások eredményeit, gyakorlati
jelentőségét és az etikai vonatkozásokat
bemutató videofilm és
szemelvénygyűjtemény
13. Elektronmikroszkópos felvételeket
bemutató képek / vetített képek
14. A prokariótákat és az eukarióta
egysejtűeket bemutató kivetíthető
képsorozat
15. Szövettani képeket bemutató kivetíthető
képsorozat
16. Méreteket és nagyságrendeket
szemléltető kép / falikép / vetített kép
17. A pro- és az eukarióta sejtet
összehasonlító kép / falikép / vetített
kép / videofilm
18. A növényi és állati sejtet összehasonlító
kép / falikép / vetített kép
19. Az élőlények törzsfáját bemutató kép /
falikép / vetített kép
20. Az állatok tudományos rendszerét
bemutató kép / falikép / vetített kép
700
21. A helyi tanterv szerint: állatok
(állatcsoportok) különböző
szervrendszereit és azok működését
bemutató képsorozat / falikép(sorozat) /
kivetíthető képsorozat / videofilm(ek)
22. A hajtásos növény szerveinek
felépítését, működését és a működés
szabályozását bemutató falikép(ek) /
kivetíthető képsorozat / videofilm
23. A növények szaporodását bemutató
falikép(ek) / kivetíthető képsorozat /
videofilm
24. A gombák testfelépítését bemutató
falikép / vetített kép
25. A gombák gyakorlati jelentőségét,
életmódtípusait bemutató falikép(ek) /
vetített képek / videofilm
26. Táplálkozási kapcsolatokat bemutató
falikép / vetített kép / videofilm
27. A populációk jellemzőit és a populációk
közötti kölcsönhatásokra példákat
bemutató faliképsorozat / kivetíthető
képsorozat / videofilm
28. Ökológiai jelenségeket és problémákat
(elemzésre alkalmas) diagramok,
táblázatok segítségével feldolgozó
képek / faliképek / vetített képek
29. Védett állatokat bemutató falikép(ek) /
kivetíthető képsorozat / videofilm
30. Védett növényeket bemutató falikép(ek)
/ kivetíthető képsorozat / videofilm
31. Az élőlények környezethez való
alkalmazkodását példákkal bemutató
vetített képek / videofilm(ek)
32. Társulások térbeli és időbeli változásait
bemutató képek / kivetíthető képsorozat
/ videofilm
33. Az életközösségek anyag- és
energiaforgalmát bemutató kivetíthető
képsorozat / videofilm
34. Az ember természetes és mesterséges
környezetére gyakorolt hatását
bemutató videofilm / vetített képek
35. A tér, az idő és a méretek
érzékeltetésére alkalmas falikép /
vetített kép / videofilm
36. A földi élet kialakulására vonatkozó
elképzeléseket és a földi élet fejlődését
bemutató képek / kivetíthető képsorozat
/ videofilm(ek)
701
37. Az ember evolúcióját bemutató
kivetíthető képsorozat / videofilm
38. A víz, a szénhidrátok, a lipidek, a
fehérjék és a nukleinsavak felépítését és
fontosabb tulajdonságait bemutató
képek / kivetíthető képsorozat /
videofilm
39. A sejtek felépítését és a sejtekben zajló
főbb folyamatokat bemutató kivetíthető
képsorozat / videofilm
40. Az emberi test szerveződési szintjeit
bemutató falikép / vetített kép
41. Az emberi szöveteket bemutató
kivetíthető képsorozat
42. Az ember szervrendszereit, szerveit
bemutató falikép-sorozat / kivetíthető
képsorozat / domborképek
43. Az emberi test felépítését,
szervrendszereit, szerveit és azok
működését, ill. egészségtanát bemutató
videofilm-sorozat / kivetíthető
képsorozat
44. A szabályozás alapjelenségeit bemutató
kivetíthető képsorozat / videofilm
45. Az emberi petesejt
megtermékenyítésének folyamatát és az
ember egyedfejlődését bemutató
kivetíthető képsorozat / videofilm
46. A mutagén hatásokat és a mutáció
következményeit bemutató kivetíthető
képsorozat / videofilm
47. Elemzésre alkalmas családfát bemutató
kép / falikép / vetített kép
48. A vírusokról és egészségügyi
jelentőségükről szóló videofilm
49. A prokariótákat és jelentőségüket
bemutató videofilm
50. Az egysejtű eukariótákat bemutató
videofilm
51. Ivadékgondozási stratégiákat az
ízeltlábúak és a gerincesek esetében
bemutató videofilm(ek)
52. Az állatok érzékelésének típusait
bemutató videofilm
53. Az állatok kommunikációjának formáit
bemutató videofilm
54. A környezet-életmód-felépítés
összefüggéseinek (állatokkal
kapcsolatos) megfigyelésére alkalmas
702
videofilm
55. A környezet-életmód-felépítés
összefüggéseinek (növényekkel
kapcsolatos) megfigyelésére alkalmas
videofilm
56. Az emberi agy működését példákon
bemutató videofilm(ek) (pl.: alvás-
ébrenlét, a bal és a jobb félteke
különbsége, az idegrendszert –fejlődése
közben- ért hatások és
következményeik, gondolkodás,
tanulás, motiváció, érzelmek, működés-
elváltozások stb.)
57. Betegápolásról, elsősegélynyújtásról
szóló videofilm
58. A helyi tantervben megjelölt
állatcsoportok testfelépítését bemutató
képek /faliképsorozat / kivetíthető
képsorozat / dobozos készítmények /
beágyazott készítmények
59. A zigóta osztódását és a barázdálódást
bemutató falikép / modell / vetített kép /
videofilm
60. A rovarok posztembrionális
fejlődésének leggyakrabban előforduló
típusait (teljes átalakulás, kifejlés,
átváltozás) bemutató faliképek / vetített
képek / videofilm / beágyazott
készítmény
61. A kétszikűek csírázását bemutató
beágyazott készítmény / videofilm /
falikép / vetített képek
62. A mitózist bemutató kép / falikép /
modell-készlet / vetített képek /
videofilm
63. A meiózist bemutató kép / falikép /
modell-készlet / vetített képek /
videofilm
A DNS molekula modellje / vetített kép /
videofilm
◦
703
Érettségi vizsgakövetelmény középszinten
TÉMÁK TARTALMAK
1. Bevezetés a biológiába
1.4. A biológia tudománya
Vizsgálati szempontok
Vizsgáló módszerek
Tudja, hogy a rendszeres alapegysége a faj, de ennél nagyobb
rendszertani kategóriák is vannak: ország, törzs, osztály.
Értelmezze a természetes rendszert az élővilág
fejlődéstörténete alapján.
Tudja használni a fénymikroszkópot: tudjon kaparékot,
nyúzatot készíteni, metszetet elemezni.
1.5. Az élet jellemzői
- Szerveződési szintek
Ismertesse a szerveződési szint fogalmát és biológiai
tartalmát: sejt alatti, sejtszintű, egyed alatti és egyed feletti,
szövet, szerv, szervrendszer, egyed, populáció, társulás, biom,
bioszféra. Értelmezze, hogy a magasabb szerveződési szintek
működései magukba foglalják az alacsonyabb szintűekét, de
azokból nem vezethetők le (pl. a fizikai kémiai folyamatok az
életműködések részjelenségei).
1.6. Fizikai, kémiai
alapismeretek
Ismertesse a diffúzió és az ozmózis biológiai jelentőségét.
Végezzen el egyszerű plazmolízises kísérletet hagyma
bőrszöveti nyúzatával.
Ismertesse a felületen való megkötődés biológiai jelentőségét
(enzimműködés, talajkolloidok, kapillaritás).
Mutassa ki az orvosi szén nagy felületi megkötőképességét
festékoldattal.
Tudja az aktiválási energia, és a katalizátor fogalmát.
Ismertesse az enzimek előfordulását (minden sejtben
működnek), az enzimműködés lényegét, optimális feltételeit,
utóbbit hozza összefüggésbe szervezete jellemző értékeivel
(testhőmérséklet, pH – ozmotikus viszonyok).
Ismerjen enzimhibán alapuló öröklődő emberi betegséget (p.
tejcukorérzékenység), ismerje megnyilvánulásuk
megelőzhetőségét.
2. Egyed alatti szerveződési szint
2.1. Szervetlen és szerves
alkotóelemek
2.1.1. Elemek, ionok
2.1.2. Szervetlen molekulák
2.1.3 Lipidek
Ismertesse a C, H, O, N, S, P szerepét az élő szervezetben.
Ismertesse a H+, Ca
2+, Mg
2+, Fe
2+3+, HCO3
-, a CO3
2-, NO3
-
ionok természetes előfordulásait.
Ismertesse, miért jódozzák a sót, miért tesznek a fogkrémekbe
fluort.
Értelmezze a víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentőségét az
élővilágban.
Mutasson ki szén-dioxidot meszes vízzel.
Ismertesse a lipidek oldódási tulajdonságait, hozzon rá
köznapi példákat.
Értelmezze, hogy a zsírban oldódó vitaminokat miért nem kell
mindennap fogyasztani. Ismertesse és ismerje fel a zsírok
szerkezetét (glicerin + zsírsavak).
704
2.1.4. Szénhidrátok
2.1.5. Fehérjék
2.1.6. Nukleinsavak,
nukleotidok
Ismertesse a zsírok és olajok biológiai szerepét
(energiaraktározás, hőszigetelés, mechanikai védelem), és
hozza ezt összefüggésbe a zsírszövet szervezeten belüli
előfordulásával.
Magyarázza a foszfatidok polaritási tulajdonságai alapján,
miért alkalmasak a biológiai membránok kialakítására
(hártyaképzés).
Ismertesse az epesav polaritása alapján az epe zsírokat
szétoszlató szerepét.
Végezzen kísérletet az epe zsírokat szétoszlató szerepének
bemutatására.
Ismertesse a szénhidrátok tulajdonságait (íz, oldhatóság,
emészthetőség) az alábbi példákon: szőlőcukor, keményítő,
glikogén, cellulóz.
Ismertesse természetes előfordulásukat és az élő szervezetben
betöltött szerepüket. Ismerje fel a glükóz, ribóz, dezoxiribóz
molekulájának vázát.
Tudja a glükóz összegképletét és a poliszaharidok általános
képletét.
Végezze el a keményítő kimutatását jóddal, vizsgálatát
mikroszkóppal.
Magyarázza, miért édes a sokáig rágott kenyérhéj.
Ismertesse és ismerje fel a fehérjék általános szerkezetét
(peptidlánc). Tudja, hogy a fehérjék alapegységei az
aminosavak, s hogy a fehérje térszerkezete függ az
aminosavsorrendtől.
Jellemezze a fehérjék biológiai szerepét (enzimek,
öszhúzékony fehérjék, vázanyagok, receptorok,
szállítófehérjék, tartalék tápanyagok, antitestek, jelölő
fehérjék, véralvadás, szabályozó fehérjék).
Mondjon példát ezek előfordulására.
Magyarázza, miért elengedhetetlen alkotói étrendünknek az
esszenciális aminosavak. Mondjon példákat a mindennapi
életből a fehérjék szerkezetének megváltozására (tojás- és
hússütés).
Végezzen el fehérjék kicsapódását bemutató kísérleteket (hő,
nehézfémsók, mechanikai hatás).
Magyarázza, hogyan rejlik a DNS szerkezetében az
információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerep.
2.2. Az anyagcsere folyamatai
2.2.1. Felépítés és lebontás
kapcsolata
2.2.2. Felépítő folyamatok
Hasonlítsa és kapcsolja össze az élőlények felépítő és lebontó
folyamatait. Hasonlítsa össze az élőlényeket energiaforrás
szempontjából (autotrófok és heterotrófok).
Tudja, hogy minden átépítés energiaveszteséggel jár.
Magyarázza az endo- és exocitózis folyamatát.
Ismertesse e folyamatok lényegét (reduktív, energia-
felhasználó), és helyét.
705
2.2.3.. Lebontó folyamatok
Magyarázza a növények, a fotoszintézis alapvető
szükségességét a földi életben.
Értelmezze a fotoszintézis fény- és sötétszakaszának fő
történéseit: a víz fényenergia segítségével bomlik, molekuláris
oxigén keletkezik, a H szállítómolekulára kerül, ATP
keletkezik (fényszakasz); a szén-dioxid redukálódik a H és az
ATP segítségével, glükóz, majd más vegyületek keletkeznek
(sötét szakasz).
Ismertesse a biológiai oxidáció lényegét, bruttó egyenletét.
Magyarázza az erjedés lényegét, ismertesse mindennapi
felhasználását.
Tudja, hogy a szerves molekulák szénvázából szén-dioxid
keletkezik, a hidrogén szállítómolekulára kerül.
Tudja, hogy a végső oxidáció során a szállítómolekulához
kötött H molekuláris oxigénnel egyesül, víz és ATP
keletkezik. Ismertesse a folyamat helyét a sejtben.
2.3. Sejtalkotók (az eukarióta
sejtben)
2.3.1. Elhatárolás
2.3.2. Mozgás
2.3.3. Anyagcsere
2.3.4. Osztódás
2.3.5. A sejtműködések
vezérlése
Ismerje fel rajzolt ábrán a sejthártyát, citoplazmát,
sejtközpontot, ostort, csillót, endoplazmatikus hálózatot,
riboszómát, sejtmagot, mitokondriumot; sejtfalat, zöld
színtestet, zárványt.
Ismertesse e sejtalkotók szerepét a sejt életében.
Vizsgálja és ismerje föl mikroszkópban a sejtfalat, színtestet,
sejtmagot, zárványt.
Ismertesse a biológiai hártyák (membránok) szerepét
(anyagforgalom, határolás, összekötés, jelölés, jelfogás) és
felépítésének általános elvét. Hasonlítsa össze a passzív és az
aktív szállítás lényegét (iránya, energiaigénye).
Hozzon példákat az állábas, ostoros, csillós mozgásokra az
emberi szervezetben.
Magyarázza a sejt belső hártyarendszerének funkcióját.
Ismertesse a mitokondrium és a színtest szerepét (biológiai
oxidáció, fotoszintézis).
Ismertesse a sejtek osztódási ciklusát (nyugalmi szakasz,
DNS-megkettőződés, nyugalmi szakasz, osztódás).
Ismertesse a kromoszóma fogalmát, az ember testi sejtjeinek
és ivarsejtjeinek kromoszómaszámát. Hasonlítsa össze a
mitózist és a miózist.
Ismertesse, hogy a meiózis folyamata miért eredményez
genetikai változatosságot.
Magyarázza, hogy a sejt hogyan válaszolhat külső és belső
ingerekre (valamilyen belső anyag koncentrációváltozása,
működésének megváltozása: alakváltozás, elválasztás vagy
elektromos változás).
3. Az egyed szerveződési szintje
3.1. Nem sejtes rendszerek
706
3.1.1. Vírusok Ismertesse a vírusok biológiai, egészségügyi jelentőségét.
Ismertesse a vírusok felépítését és a vírusfertőzés folyamatát.
Hozzon példát vírus által okozott emberi megbetegedésekre.
Legyen tisztában alapvető járványtani fogalmakkal (fertőzés,
járvány, higiénia).
3.2. Önálló sejtek
3.2.1. Baktériumok
3.2.2. Egysejtű eukarióták
Hasonlítsa össze a baktérium és az eukarióta sejt
szerveződését.
Ismertesse a baktériumok környezeti, evolúciós, ipari,
mezőgazdasági és egészségügyi jelentőségét; lássa ezek
kapcsolatát változatos anyagcseréjükkel.
Magyarázza, hogy a felelőtlen antibiotikum-szedés miért
vezet a kórokozók ellenálló formáinak elterjedéséhez. Hozzon
példát baktérium által okozott emberi megbetegedésekre.
Ismertesse ezek megelőzését és a védekezés lehetőségét.
Ismertessen fertőtlenítési, sterilizálási eljárásokat.
Az alábbi fajokon mutassa be az egysejtű élőlények változatos
testszerveződését és felépítő anyagcseréjét: amőba, a
papucsállatka, a zöld szemes ostoros és élesztőgomba faj.
Ismerje fel ezeket az élőlényeket fénymikroszkóppal, és
figyelje meg mozgásukat.
3.3. Többsejtűség
3.3.1. A gombák, növények,
állatok elkülönülése
3.3.2. Sejtfonalak
3.3.3. Teleptest és álszövet
Magyarázza, hogy a testszerveződés és az anyagcsere-
folyamatok alapján miért alkotnak külön országot az
élőlények természetes rendszerében a növények, a gombák és
az állatok.
Indokolja, hogy a sejtek működésbeli különbsége miért jár
differenciálódással.
A zöldmoszatok példáján mutassa be az egysejtű szerveződés
és a többsejtű szerveződés típusait (sejttársulás, sejtfonal,
teleptest).
Ismertesse a gombák fonalas testfelépítését, spórás
szaporodását.
Vizsgáljon fénymikroszkóppal penészgombát és fonalas
zöldmoszatokat, rajzolja és jellemezze a mikroszkópban
látottakat.
Tudja, hogy ez a szerveződés jellemző a vörös- és barna-
moszatok többségére, a zöldmoszatok egy részére (pl. a
csillárkamoszat), a kalapos gombákra és a mohákra.
Ismertesse a szivacsok testfelépítésének főbb jellemzőit.
Különböztesse meg a legismertebb ehető, és mérgező kalapos
gombákat. Ismertesse a gombafogyasztás szabályait, tudja,
hogy a gyilkos galóca halálosan mérgező.
Ismertesse a peronoszpóra, a fejespenész, az ecsetpenész, a
farontó gombák, az emberi megbetegedéseket okozó gombák
és a sütőélesztő gyakorlati jelentőségét.
Tudja, hogy a zuzmók a levegőszennyezés indikátorai.
707
Vizsgáljon kézinagyítóval és mikroszkóppal lombosmohákat,
zuzmókat, ismertesse a megfigyeltek alapján testfelépítésüket.
3.4. Szövetek, szervek,
szervrendszerek, testtájak
3.4.1. A növényvilág főbb
csoportjai a szervi
differenciálódás
szempontjából
3.4.2. Az állatvilág főbb
csoportjai a szervi
differenciálódás
szempontjából
3.4.3. A növények szövetei,
szervei
- Szövetek
- gyökér, szár, levél
Tudja, hogy a növényvilág fejlődését befolyásolta a fényért,
vízért való verseny, a szárazabb élőhelyeken való szaporodás
lehetősége. Tudja ezeket összefüggésbe hozni a szervek
megjelenésével, felépítésével.
Ismertesse a harasztoknál megjelenő evolúciós „újításokat”
(szövetek, szervek), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi
élethez való hatékony alkalmazkodással.
Ismertesse a nyitvatermőknél megjelenő evolúciós
„újításokat” (takarólevelek, bibe, zárt magház, termés,
szállítócsövek, gyökérszőrök) hozza ezeket összefüggésbe a
szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással.
Ismertesse a termés biológiai szerepét és a magterjesztés
stratégiáit.
Tudja használni a növényismeret könyvet a környezetében élő
növények megismeréséhez, és élőhelyének, ökológiai
igényeinek jellemzéséhez.
Ismerje fel és fogalmazza meeg a testfelépítés, az életmód
(kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, szaporodás,
érzékelés) és a környezet kapcsolatát az alábbi állatcsoportok
példáján:
- szivacsok
- laposférgek
- gyűrűsférgek
- rovarok
- fejlábúak (lábasfejűek)
- a gerincesek nagy csoportjai (halak, kétéltűek, hüllők,
madarak, emlősök).
Jellemezze önállóan csoportjellemzők alapján a fenti
csoportokat.
Ismertesse, hogy milyen működésekre specializálódtak a
következő szövetek: osztódó szövet és állandósult szövetek:
bőrszövet, táplálékkészítő alapszövet és szállítószövet.
Vizsgáljon fénymikroszkóppal növényi szövet preparátumot,
készítsen bőrszövet nyúzatot (pl. hagyma allevél). Vizsgáljon
sejtüreget és kristályzárványt. Értelmezze a látottakat.
Ismertesse a gyökér, a szár és a levél alapfunkcióit.
Ismerje fel egyszerű, sematikus rajzon a gyökér hossz- és
keresztmetszetét, a kétszikű és egyszikű lágyszár
keresztmetszetét, a fás szár keresztmetszetét, a kétszikű levél
keresztmetszetét, tudja magyarázni a látottakat.
Magyarázza a fás szár kialakulását, az évgyűrűk keletkezését.
Vizsgáljon mikroszkópban gázcserenyílást és értelmezze a
látottakat. Figyelje meg a víz útját színes tintába mártott fehér
virágú növényen.
708
- virág, termés
3.4.4. Az állatok szövetei,
szaporodása, viselkedése
- szövetek
- szaporodás – egyed-
fejlődés
- viselkedés
Ismertesse a virág biológiai szerepét és részeit. Ismertesse az
egyivarú és a kétivarú virág, az egylaki és a kétlaki növény
fogalmát.
Ismertesse a virágos növények fajfenntartó működéseit (mag-,
illetve termésképzés, vegetatív szervekkel történő
szaporodás). Ismertesse az ivaros és az ivartalan szaporítás
előnyeit és hátrányait. Ismertesse a növények főbb ivartalan
szaporítási módjait (tőosztás, dugványozás, oltás, szemzés,
klónozás).
Ismertesse a csírázás külső és belső feltételeit egy csírázási
kísérlet kapcsán.
Ismertessen hormonális hatásra bekövetkező növényi
életműködéseket (gyümölcsérés).
Magyarázza, hogy milyen működésekre specializálódtak a
következő szövetek: hámszövet (működés és felépítés szerint
is), izomszövet, kötőszövet és idegszövet, és ez hogyan
tükröződik a felépítésükben.
Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen a következő
szöveteket: többrétegű elszarusodott laphám, vázizom,
csontszövet, idegszövet, emberi vér.
Ismertesse a petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a
váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és
posztembrionális fejlődés fogalmát.
Vonjon párhuzamot példák alapján az életkörülmények és a
szaporodási mód között (ivaros, ivartalan, külső és belső
megtermékenyítés, szaporodási rendszerek, az
ivadékgondozás és az utódszám összefüggése).
Tudjon példát az ivartalan szaporodásra és a regenerációra.
Példák alapján ismertesse az önfenntartással kapcsolatos
viselkedéseket (tájékozódás, komfortmozgás, táplálkozási
magatartás, menekülés).
Példák alapján ismertesse a fajfenntartással kapcsolatos
viselkedéseket (a partner felkeresése, udvarlás-nász, párzás,
ivadékgondozás, önzetlenség, agresszió).
Jellemezze az alábbi magatartásformákat: reflex, irányított
mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás.
Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel
ezeket.
4. Az emberi szervezet
4.1. Homeosztázis Ismertesse a homeosztázis fogalmát, jelentőségét.
4.2. Kültakaró
4.2.1. Bőr
4.2.2. Szabályozás
Ismertesse a bőr funkcióit (védelem, hőszabályozás érzékelés:
fájdalom, tapintás, nyomás, hő ingerek).
Ismertesse a bőr szöveti szerkezetét, mirigyeit és azok
funkcióit, és ábrán azonosítsa a bőr részeit.
Magyarázza a hám megújulását.
Ismertesse a bőr hajszálereinek szerepét a testhőmérséklet
709
4.2.3. A bőr gondozása,
védelme
szabályozásában és az anyagforgalomban.
Ismertesse a bőr festéksejtjeinek működését, a napsugárzás
hatását a bőrre, a napozás egészségtani vonatkozásait, a
védekezést. Tudja, mit jelent a bőr tisztántartása,
kozmetikázása, a bőrápolás, hajápolás.
Tudja, mi az anyajegy, a szemölcs, hogyan alakul ki a
mitesszer, a pattanás, vízhólyag, vérhólyag és mi a teendő
velük.
Tudja, hogy miért veszélyes az égési sérülés.
Tudjon égési sérülést ellátni.
4.3. A mozgás
4.3.1. Vázrendszer
4.3.2. Izomrendszer
4.3.3. Szabályozás
4.3.4. A mozgás és mozgási
rendszer egészségtana
Ismertesse a csontváz biológiai funkcióit.
Ismertesse a gerincoszlop tájékait, a mellkas, az agykoponya
és az arckoponya csontjait (orrcsontot, járomcsontot, felső és
alsó állcsontot), tudjon az arcüreg szerepéről. Rajzolt ábrán
ismerje fel ezeket. Magyarázza a gerincoszlop kettős S
alakját.
Ismertesse a csont kémiai összetételét (szerves és szervetlen
alkotók), ezek szerepét, hozza összefüggésbe arányuk
változását az életkorral, a fiatalkori és időskori
csontsérülésekkel.
Ismertesse egy lapos és egy hosszú csöves csont szerkezetét a
megfelelő funkciókhoz kötve. Ismerje fel a csigolya részeit.
Tudjon példát mondani a csontok összenövésére, varrtos,
porcos és izületes kapcsolódására, magyarázza, hogy ezek
milyen mozgást tesznek lehetővé az adott helyeken. Ismerje
fel rajzon az izület részeit. Tudja, hogy a csigolyák milyen
funkciókat töltenek be.
Ismertesse a függesztőövek funkcióját, csontjait, a gerincesek
ötujjú végtagtípusának csontjait.
Hasonlítsa össze a férfi és a női csontvázat, magyarázza a
különbséget.
Tudja a helyét és funkcióit a következő izmoknak: gyűrű
alakú záróizmok, mimikai izmok, bordaközi izmok, mellizom,
hasizmok, gát izmok, rekeszizom, végtagok hajlító- és feszítő
izmai, fejbiccentő izom.
Ismertesse a vázizom felépítését: izomsejt, izomrost,
izompólya, inak.
Ismertesse miért fontos a bemelegítés, hogyan szüntethető
meg az izomláz.
Tudja, hogy a vázizmok akaratlagos mozgásai agykérgi
funkciókhoz kötöttek.
Ismertesse a mozgási szervrendszer gyakoribb betegségeit és
ellátásuk módját (elemi elsősegélynyújtás): törés,
gerincsérülés, ficam, rándulás, izületi gyulladás, húzódás,
lúdtalp, bokasüllyedés, gerincferdülések, illetve ezek
710
megelőzésének lehetőségei.
Ismertesse a csipőficam szűrésének fontosságát és
korrigálásának lehetőségeit.
Ismertesse az életmód szerepét a betegségek és a sérülések
megelőzésében.
Ismertesse a testépítés során alkalmazott táplálékkiegészítők
káros hatásait. Ismertesse a testedzés jelentőségét, típusait
(erőnléti, ügyességi, állóképességet fokozó). Ismertesse a
mozgás szerepét a testsúly szabályozásában.
4.4. A táplálkozás
4.4.1. Táplálkozás
4.4.2. Emésztés
4.4.3. Felszívódás
4.4.4. Szabályozás
4.4.5. Táplálkozás
egészségtana
Tudja a táplálkozás jelentőségét, és értse folyamatait.
Tudja, hogy mi a különbség a táplálék és tápanyag között.
Ismerje fel ábrán az emésztőrendszer részeit, tudja biológiai
funkcióit.
Ismertesse a máj szerepét az emésztőnedv-termelésben, a
fehérje- glükóz- és glikogénszintézisben, a raktározásban és a
méregtelenítésben.
Ismerje fel a fog részeit, a fogképletet.
Ismertesse a szájápolás higiéniáját, a fogszuvasodás
megelőzését, kezelését. Ismertesse a rendszeres fogorvosi
szűrővizsgálat jelentőségét.
Ismertesse az emésztőnedveket, termelődési helyüket és
szerepüket a fehérje, a szénhidrát, a zsír és a nukleinsav
emésztésének folyamatában.
Értelmezzen a hasnyál vagy gyomornedv hatását bemutató
kísérletet.
Ismertesse a bélbolyhok helyét, és tudja működésük lényegét.
Ismertesse a bélperisztaltika fogalmát.
Tudja, hogy mi válthatja ki az éhség-, szomjúságérzetet és a
tápcsatorna reflexes folyamatait (nyál- és
gyomornedvtermelés, hányás, nyelés).
Magyarázza a minőségi és mennyiségi éhezés fogalmát.
Ismertesse a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, növényi rostok,
ásványi anyagok (nyomelemek), vitaminok természetes
forrásait, tudja, hogy hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk káros
következményekkel jár.
Figyelje meg az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett
összetevőket és magyarázza a lehetséges kockázati
tényezőket, táblázat segítségével.
Megfelelő táblázat segítségével állítsa össze egy könnyű
fizikai munkát végző fogyókúrázó napi étrendjét.
Elemezze a tápcsatorna megbetegedéseiben kockázati
tényezőit (helytelen életmód, helytelen fogápolás, kóros
stressz, túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztás, nem az
életmódnak-szükségleteknek megfelelő étkezés, túltápláltság
és a környezet mikroorganizmusai, vegyszerei, valamint
711
veleszületett hajlam, és a környezet káros hatása).
Magyarázza, hogyan változnak az étrendi elvárások
tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól (terhesség,
szoptatás) függően.
Ismertesse az élelmiszer-, és ételtartósítás alapvető szabályait.
4.5. A légzés
4.5.1. Légcsere
4.5.2. Gázcsere
4.5.3. Hangképzés
4.5.4. Szabályozás
4.5.5. A légzés és a
légzőrendszer egészségtana
(elsősegélynyújtás)
Ismertesse a légzőrendszer funkcióit.
Ismertesse a légzőrendszer szerveit, beleértve a légcsövet,
hörgőket, hörgőcskéket és a léghólyagocskákat.
Magyarázza a légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés
összefüggéseit. Magyarázza meg a belégzés és kilégzés
folyamatát a mellhártya, rekeszizom, bordaközi izmok
szerepének feltüntetésével.
Ismertesse a vitálkapacitás fogalmát.
Hasonlítsa össze aktív sportoló és nem sportoló fiúk és lányok
vitálkapacitását bemutató táblázat értékeit. Adjon
magyarázatot az eltérésekre.
Határozza meg a légzésszámot nyugalomban és munkavégzés
után, magyarázza az eltérést.
Ismerje fel ábrán a gége alábbi részeit: pajzsporc, gégefedő,
hangszalagok. Ismertesse a hangszalagok szerepét a
hangképzésben.
Magyarázza, hogy a légzés szabályozásában milyen szerepet
játszik a vér szén-dioxid koncentrációja.
Ismertesse az orron át történő belégzés előnyeit a szájon át
történő belégzéssel szemben.
Ismertesse a légzőrendszert károsító tényezőket és a
légzőrendszer gyakori betegségeit (légúti és rákos
megbetegedések, asztma).
Indokolja a tüdőszűrés jelentőségét.
Magyarázza, miért jár gakran együtt a torokgyulladás
középfülgyulladással.
Magyarázzon kísérletet a cigarettázás során keletkező
anyagok kimutatására.
4.6. Az anyagszállítás
4.6.1. A testfolyadékok
4.6.2. A szöveti keringés
Ismertesse a vér, szövetnedv, nyirok összetételét,
keletkezésüket, kapcsolatukat, a teljes vértérfogat
mennyiségét, a sejtes elemek és a vérplazma arányát, a
vérplazma fő alkotórészeit és jelentőségüket.
Ismertesse a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék
szerepét, keletkezésük helyét, a normál értéktartománytól az
eltérés okait, és következményeit.
Ismertesse a vérzéscsillapítás módjait.
Ismertesse a vérszegénység lehetséges okait.
Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolatát; a
712
4.6.3. A szív és az erek
4.6.4. Szabályozás
4.6.5. A keringési rendszer
egészségtana,
elsősegélynyújtás
szöveti folyadék szerepét, mint a sejtek közötti anyagcsere
helyét.
Magyarázza a hajszálerek keringési jellemzőit, funkcióját az
anyagcserében.
Értse a nyirokkeringés lényegét, a nyirokcsomók jelentőségét.
Ismertesse a szív felépítését és működését.
Ismertesse, hogy mi a koszorúerek feladata, hogy miért
életveszélyes ezek elzáródása.
Tudja a vérnyomás fogalmát és normál értékét.
Tudjon pulzust és vérnyomást mérni.
Ismertesse a lép helyét és szerepét.
Ismertesse, hogy élettanilag milyen hatások emelik, vagy
csökkentik a pulzusszámot és a vérnyomást.
Magyarázza a véreloszlás megváltozásának élettani
funkcióját.
Ismertesse a helytelen életmód hatását az érelmeszesedés,
viszértágulat, a trombózis, a vérnyomás-ingadozás,
szívritmuszavar és az infarktus kialakulására, ismertesse ezek
fogalmát.
Értse a testedzésnek és a helyes táplálkozásnak a keringési
rendszer egészségére gyakorolt hatását.
Tudjon alapvető sebellátási módokat, tudja ellátni a kisebb
vérzéssel járó sérüléseket.
4.7. A kiválasztás
4.7.1. A vizeletkiválasztó
rendszer működése
4.7.2. Szabályozás
4.7.3. A kiválasztó
szervrendszer egészségtana
Hasonlítsa össze a kiválasztás és az elválasztás funkcióját.
Sorolja fel, és ábrán ismerje fel a vizeletkiválasztó rendszer
főbb részeit.
Tudja, hogy a vesében víz, glükóz, sók, karbamid
visszaszívása; gyógyszerek, ionok (pl: hidrogénion)
kiválasztása történik.
Ismertesse a vizelet főbb összetevőit: víz, karbamid, Na+, K+,
Cl- ionok, gyógyszerek, hormonok.
Tudja, hogy mi és hogyan befolyásolja a vizelet összetételét
és mennyiségét.
Magyarázza, hogy egészséges emberben miért nem lehet
fehérje, glükóz és vér a vizeletben.
Indokolja a folyadékbevitel jelentőségét a vesekőképződés
megelőzésében.
Ismertesse a művesekezelés jelentőségét.
4.8. A szabályozás
4.8.1. Idegrendszer
- Információelméleti
vonatkozások
- Sejtszintű folyamatok
Hasonlítsa össze az irányítás két alapformáját, a szabályozást
és a vezérlést.
Értse a visszacsatolások szerepét a szabályozásban.
Ismertesse az idegsejt felépítését, változatosságát és
funkcióját (az ingerület keletkezését, vezetését, valamint más
713
- Szinapszis
- az idegrendszer
általános jellemzése
- Gerincvelő
- Agy
- Testérző rendszerek
- Látás
sejtekre való továbbadását).
Ismerje, hogy az élő sejtek membránjának két oldalán az
ionok koncentrációja nem azonos, és ez potenciálkülönbséget
alakít ki. Tudja, hogy az idegsejt membránpotenciáljának
változásait az axoneredésnél tovaterjedő csúcspotenciált
válthatnak ki.
Ismertesse az inger, az ingerküszöb fogalmát, példával
igazolja, hogyan változhat ez meg a külső és belső környezeti
hatásokra.
Ismertesse a receptor, a receptornak megfelelő 8adekvát)
inger fogalmát, típusait (mechanikai, kémiai, fény, hő).
Ismertesse a szinapszis fogalmát, magyarázza a serkentő vagy
gátló hatást az átvivő anyag (vagy más molekulák) és a
receptor kölcsönhatásával.
Ismertesse a központi környéki idegrendszer, az ideg, dúc,
pálya, mag, kéreg, fehér- és szürkeállomány fogalmát, a testi
(szomatikus), vegetatív idegrendszer jelentését.
Ismertesse az idegrendszer működésének fő folyamatait, és az
ezt megvalósító sejttípusokat (receptorsejt, érzőidegsejt,
asszociációs sejtek, mozgatóidegsejt).
Készítsen rajzot a gerincvelő keresztmetszetéről és ábrázolja a
gerincvelői idegek eredését. Hasonlítsa össze a reflexív és a
reflexkör fogalmát. Ismerje fel ábrán és tudja magyarázni a
bőr- és izomeredetű gerincvelői reflexek reflexkörét,
funkcióját.
A mozgatóműködések példáján mutassa be az idegrendszer
hierarchikus felépítését.
Tudja, hogy az idegrendszer központi része csontos tokban,
agy-gerincvelői folyadékkal és agyhártyákkal védetten
helyezkedik el.
Ismertesse a gerincvelő főbb funkcióit (izomtónus kialakítása,
védekező mechanizmusok, a bőr reflexes érszükülete, ill.
nemi szervek vérbősége).
Váltson ki térd reflexet, és magyarázza funkcióját.
Ismerje fel (rajzolt ábrán) az agy nyílirányú metszetén az agy
részeit (agytörzs / nyúltvelő, híd, középagy /, köztiagy /
talamusz, hipotalamusz/, kisagy, nagyagy)
Tudja, hogy az elsődleges érzőkéreg sérülése a tudatosuló
érzékelés kiesését jelenti.
Ismertesse a bőr (mechanikai, fájdalom, hő, kemoreceptorok)
és a belső szervek receptorait.
Értelmezzen kétpontküszöb térképet.
Értse az érzékszervek működésének általános elveit: (adekvát)
inger, ingerület, érzet.
Ismertesse az érzékcsalódás (illúzió, hallucináció) fogalmát,
714
- Hallás és
egyensúlyérzés
- Kémiai érzékelés
- testmozgató
rendszerek
- Vegetatív érző és
mozgató rendszerek
4.8.2. Az emberi magatartás
biológiai-pszichológiai alapjai
- A magatartás elemei
- Öröklött elemek
- Tanult elemek
és hogy kiváltásukban pszichés tényezők és drogok is szerepet
játszhatnak.
Ismertesse és ábrán ismerje föl a szem alapvető részeit,
magyarázza ezek működését, a szemüveggel korrigálható
fénytörési hibákat, a szürke- és a zöldhályog lényegét.
Ismertesen egyszerű kísérleteket a vakfolt, a színtévesztés, a
látásélesség és a térbeli tájékozódás vizsgálatára.
Próbálja ki és magyarázza a pupillareflexet.
Értse a pupilla akkomodációs és szemhéjzáró reflex funkcióit.
Ismertesse a távolságészlelés módjait, támpontjait.
Ismerje föl rajzon a külső-, a közép- és a belső fül részeit.
Értelmezze a dobhártya és a hallócsontocskák működését, a
szabályozás lehetőségét.
Értelmezzen kísérletet a hangirány érzékelésének
bemutatására.
Ismertese a zajszennyeződés forrásait, halláskárosító-pszichés
hatását
Ismertesse a tömlőcske és zsákocska, a három félkörös ívjárat
szerepét.
Ismertesse a nyúltvelői kemoreceptorok szén-dioxid-
érzékenységét, hatásukat a légzésre.
Ismertesse a szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepét az
érzékelésben.
Magyarázza, hogy alapvetően motivációs állapotok irányítják
és aktiválják magatartásunkat. Ismertesse az akaratlagos
mozgások szerveződésében az agykéreg és a kéreg alatti
magvak szerepét. Magyarázza a mozgatópályák
kereszteződéseinek funkcionális következményeit.
Ismertesse a kisagy fő funkcióját (mozgáskoordináció).
Tudja, hogy alkohol hatására ez az egyik leghamarabb kieső
funkció.
Értelmezze milyen folyamatok szabályozását jelenti a
vegetatív működés, hogyan valósul ez meg.
Ismertesse a szembogár (pupilla), a vázizom, a bél, a szív és a
vérerek szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolásának
következményeit.
Hasonlítsa össze az öröklött és tanult magatartásformákat.
Tudja, hogy az öröklött magatartási elemek hátterében
feltétlen reflexek is állnak
Hozzon példákat az emberi magatartás öröklött elemeire
(szopóreflex, érzelmet kifejező mimika, agresszió).
Értelmezze a tanulás fogalmát a viselkedés megváltozása
alapján.
715
- A társas viselkedés
alapjai
- Pszichés fejlődés
4.8.3. Az idegrendszer
egészségtana
- Drogok
4.8.4. A hormonrendszer
- Hormonális
működések
- Belső elválasztású
mirigyek
Feltételes reflexeket hozza összefüggésbe a fájdalmas
ingerekre fellépő vérnyomás-növekedéssel, szívfrekvencia-
fokozódással, félelemmel, drogtoleranciával. Világítsa meg a
tanulás és az érzelmek kapcsolatát (megközelítés-elkerülés,
játék, kíváncsiság és unalom).
Példákon mutassa be a tanulás kritikus szakaszait az
egyedfejlődés során (bevésődés, járás, beszéd).
Példákon mutassa be a megerősítés rászoktató vagy leszoktató
hatását, a szokás, a rászokás és a függőség kialakulását. Lássa
a család, az iskola, a hírközlés, reklám stb. szerepét a
szokások kialakításában. Foglaljon állást a fentiekkel
kapcsolatban.
Hozzon példákat a társas kapcsolatokban megnyilvánuló
vonzódásra és taszításra (pl. ivadékgondozás, rangsor), ezek
formáira (pl. verbális) megnyilvánulására (pl. behódolás,
fenyegetés).
Hasonlítsa össze a csoportok közötti taszítás (agresszió),
altruizmus megnyilvánulásait emberek és állatok esetében.
Ismertesse az érzelmi fejlődés hatását az értelmi fejlődésre,
hozza összefüggésbe a család szocializációs funkcióival.
Értelmezze a fizikai, mentális és szociális jólét fogalmát.
Ismertesse az életmód szerepét az idegrendszeri betegségek
kialakulásának megelőzésében. Ismertesse a
stresszbetegségek kialakulásának feltételeit.
Tudja a fájdalom csillapítás néhány módját. Ezek esetleges
veszélyeit.
Ismertesse az idegrendszer néhány betegségét: agyrázkódás,
migrén, epilepszia, szélütés, agyvérzés.
Ismertesse a pszichoaktív szerek főbb csoportjait, a kémiai és
a viselkedési függőségek közös jellegzetességeit.
Ismertesse a szülő, a család, a környezet felelősségét és
lehetőségét a drogfogyasztás megelőzésében.
Ismertesse a hormonrendszer működésének a lényegét, a
hormontermelést és szabályozását.
Hasonlítsa össze a hormonrendszer és az idegrendszer
működését, tudja, hogy a hormonok hathatnak a viselkedésre
is.
Ismertesse az ember belső elválasztású mirigyeinek
elhelyezkedését, az alábbi hormonok termelődési helyét és
hatását: inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin.
Ábra alapján értelmezze a női nemi ciklus során végbemenő
hormonális, valamint a méhnyálkahártyában, petefészekben és
testhőmérsékletben végbemenő változásokat. Értse a
hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjait.
Magyarázza a belső környezet állandóságának a biztosítását
716
- A hormonrendszer
egészségtana
4.8.5. Az immunrendszer
- Immunitás
- Vércsoportok
- Az immunrendszer
egészségtana
az inzulin, tiroxin és az adrenalin termelésén keresztül. Ábra
alapján – a pajzsmirigy példáján – elemezze a
hormontermelés szabályozásának alapelveit.
Ismertesse a cukorbetegség lényegét, tüneteit és kezelési
módjait.
Értelmezze az antitest, antigén, immunitás fogalmát.
Sorolja fel az immunrendszer jellemző sejtjeit (falósejtek,
nyiroksejtek). Ismertesse a memóriasejtek szerepét a
másodlagos immunválasz kialakításában.
Magyarázza meg a gyulladás tüneteit, kialakulásuk okát.
Ismertesse a falósejtek szerepét és a genny eredetét.
Ismertesse az immunizálás különböző típusait (aktív, passzív,
természetes, mesterséges). Minden típusra mondjon példát.
Hozzon példát a Magyarországon kötelező védőoltásokra.
Magyarázza a vírus és baktérium által okozott betegségek
eltérő kezelésének az okát.
Ismertesse Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti
jelentőségét.
Ismertesse az AB0 és Rh-vércsoportrendszert.
Ismertesse az anyagi Rh-összeférhetetlenség jelenségét.
Ismertesse a vérátömlesztés és a véradás jelentőségét.
Ismertesse a szervátültetésekkel kapcsolatos gyakorlati és
etikai problémákat.
Ismertesse a láz védekezésben betöltött szerepét és a
lázcsillapítás módjait.
Magyarázza az allergia (pl. asztma) kialakulását, tudjon
felsorolni allergén anyagokat, értse az allergiák és a
környezetszennyezés közti kapcsolatot.
4.9. Szaporodás és
egyedfejlődés
4.9.1. Szaporítószervek
4.9.2. Egyedfejlődés
Ismertesse a férfi és női nemi szervek felépítését, működését,
valamint a megtermékenyítés folyamatát.
Ismertesse a nem meghatározottságát (kromoszomális,
ivarmirigy általi, másodlagos, pszichés). Ismerjen fel ábráról
petesejtet és hímivarsejtet és ezek részeit.
Ismertesse az ember magzati fejlődésének és születésének fő
szakaszait, a terhesség, szülés, a szoptatás biológiai
folyamatait, a méhlepény és a magzatvíz szerepét.
Ismertesse az ember posztembrionális fejlődésének szakaszait,
ezek időtartamát és legjellemzőbb változásait (tömeg- és
hosszgyarapodás, fogak megjelenése, járás, beszéd, jellemző
tevékenység, nemi érés, a gondolkodásmód változása).
Ismertesse az akceleráció fogalmát. Ismertesse az öregedés
során bekövetkező biológiai változásokat a szervezet, szervek
szintjén.
Tudjon különbséget tenni a klinikai és a biológiai halál
fogalma között.
Ismertesse az eutanázia biológiai és etikai vonatkozásait.
717
- A szaporodás, fejlődés
egészségtana
Ismertesse a családtervezés különböző módjait, terhességi
tesztek lényegét, a terhesség-megszakítás lehetséges
következményeit.
Ismertesse a meddőség gyakoribb okait és az ezeket korrigáló
orvosi beavatkozások lényegét, valamint a kapcsolódó etikai
problémákat (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi,
béranyaság, klónozás).
Ismertesse a várandóság jeleit, a terhesgondozás jelentőségét,
a terhesség és szoptatás alatt követendő életmódot, a szoptetás
előnyeit a csecsemőre és az anyára nézve.
Ismertesse, hogyan előzhető meg a nemi úton terjedő
betegségek (szifilisz, AIDS, gombás betegségek).
Ismertese a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat
jelentőségét.
5. Egyed feletti szerveződési szintek
5.1. Populáció
5.1.1. Környezeti
kölcsönhatások
5.1.2. Kölcsönhatások
- viselkedésbeli
kölcsönhatások
Ismertesse a populáció ökológiai és genetikai értelmezését.
Ismertesse a populáció egyedszámának korlátlan és
korlátozott növekedési modelljeit, értelmezze a környezet
eltartó képességének fogalmát.
Mondjon példát hirtelen elszaporodó (gradáció) majd
összeomló létszámú populációra. Ismertesse ezek
mezőgazdasági szerepét (pl. sáskajárás), a védekezés módjait,
a biológiai védekezés előnyeit.
Értelmezzen emberi korfákat, vonjon le belőlük
következtetéseket.
Ismertesse a környezet fogalmát (élettelen és élő), a környezet
időbeli (periodikus és előrehaladó) és térbeli (horizontális,
vertikális) változását.
Értelmezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum,
optimum, szűk és tág tűrés. Hozza összefüggésbe az indikátor
szervezetekkel.
Esettanulmány alapján ismerjen fel összefüggéseket a
környezet és az élőlény tűrőképessége között.
Példákkal igazolja, hogy az élettelen környezet legfontosabb
tényezői – a fény, a hő, a víz, a levegő és a talaj – hogyan
szabják meg az élőlények elterjedését.
Ismertesse a talaj kialakulásának feltételeit.
Ismertesse a trágyázás jelentőségét, a szakszerűtlen
műtrágyázás lehetséges következményeit.
Mutassa be példán, hogy egy faj elterjedését több környezeti
tényező is befolyásolja.
Magyarázza a peszticidek, mérgek felhalmozódását a
táplálékláncban.
Ismertesse a territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív
magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalmát, a társas
kapcsolatok, párosodási rendszerek (csoportszerveződés)
szaporodási viselkedés típusait.
718
- Ökológiai
kölcsönhatások
5.2. Életközösségek
(élőhelytípusok)
5.2.1. Az életközösségek
jellemzői
5.2.2. Hazai életközösségek
5.3. Bioszféra
- Globális folyamatok
5.4. Ökoszisztéma
5.4.1. Anyagforgalom
Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel
ezeket.
Ismertesse a szimbiózis, a versengés, az asztalközösség
(kommehzalizmus) az antibiózis, az élősködés és a
táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalmát, állati és
növényi példákkal.
Értelmezze a szintezettség kialakulásának okát.
Magyarázza az életközösségek időbeni változásait.
Értelmezze a változások természetes és ember által
befolyásolt folyamatát, ismertesse a szennyezés
csökkentésének lehetőségeit.
Jellemezzen egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli terület
élővilágát (élőhelytípusok, környezeti tényezők, talaj,
uralkodó állat- és növényfajok, szintezettség, időbeni
változások).
A fajon és életközösségek jellemzésére használja a
növényismeret- és állatismeret könyveket.
Egy tó feltöltődésének folyamatán keresztül mutassa be az
életközösségek előrehaladó változásait.
Ismertesse a gyomnövény fogalmát, hozzon rá példát.
Értelmezze a bioszférát ökoszisztémaként (Gaia).
Soroljon fel és magyarázzon civilizációs ártalmakat (helytelen
életmód, kábítószer-fogyasztás, túlzott gyógyszerfogyasztás,
vegyszerek károsító hatásai.)
Tudjon példát mondani a természetes növény- és állatvilágot
pusztító és védő emberi beavatkozásokra (pl. az esőerdők
irtása, a monokultúrák hatása, kőolajszennyezés, nemzeti
parkok, nemzetközi egyezmények). Hozzon példát hazai
lehetőségeinkre és felelősségünkre (pl. vásárlási szokások).
Tudja, hogy a globális problémák között tartjuk számon a
népességrobbanást, globális felmelegedést,
hulladékproblémát, a savasodást, a tengerek-óceánok,
édesvizek problémáit, az ózonpajzs csökkenését. Ismertesse,
miért lehetnek ezek ökológiai válság tényezői.
Magyarázza, hogyan függ össze az ökológiai válság
társadalmi és gazdasági kérdésekkel.
Ismertesse az ökoszisztéma fogalmát, értelmezze az
életközösséget ökoszisztémaként
Értelmezze, és példák segítségével mutassa be a termelők, a
lebontók és a fogyasztók szerepét az életközösségek
anyagforgalmában és energiaáramlásában.
Fogalmazza meg a táplálkozási lánc és hálózat különbségét.
Értelmezze a szén és az oxigén körforgásának útját: az
autotróf és heterotróf lények szerepét, a humuszképződés
719
5.5. Környezet- és
természetvédelem
- Levegő
- Víz
- Energia, sugárzás
- Talaj
- Hulladék
lényegét, a szénhidrogén- és kőszénképződés okát, a
karbonát-kőzetek keletkezését. Értelmezze az élőlények
szerepét e folyamatokban.
Ismertesse a természetvédelem fogalmát, a mellette szóló
etikai, egészségügyi, kulturális és gazdasági érveket.
Ismertesse a biológiai sokféleség megőrzésének etikai, jogi és
gyakorlati szükségességét, a természetvédelem lehetőségeit.
Tudja, hogyan csoportosítjuk a védett területeket példákkal
(természetvédelmi terület tájvédelmi körzet, nemzeti park)
Térképen ismerje fel hazánk nemzeti parkjait. Ismertesse a
lakóhelyéhez legközelebb fekvő nemzeti parkot, ennek
fontosabb értékeit.
Ismertesse a környezetvédelem fogalmát, a kibocsátás és
ülepedés, a határérték fogalmát.
Tudja a fontosabb légszennyező anyagokat, ezek eredetét és
károsító hatását (CO, CO2, nitrogén-oxidok, ólom és
ólomvegyületek, korom, por, halogénezett szénhidrogének).
Ismertesse a savas esők okát és következményeit.
Ismertesse az üvegházhatást, a hőszennyezést, a lehetséges
következményeket. Foglaljon állást a teendőkről. Tudjon a
teendőkről szmogriadó esetén.
Értelmezze a vizek öntisztuló képességének magyarázatát,
korlátait. Ismertesse a fontosabb vízszennyező anyagokat.
Ismertesse az ivóvíz nyerésének módjait, az ezeket a
forrásokat fenyegető veszélyeket. Értelmezze a „közműolló”
fogalmát, a mechanikai és biológiai víztisztítás lényegét,
lehetőségeit. Fogalmazza meg álláspontját a legfontosabb
teendőkről.
Ismertesse a hagyományos és az „alternatív”
energiaforrásokat, a megújuló és a nem megújuló energia
különbségét.
Értelmezze az atomenergia felhasználásának lehetőségét és
veszélyeit. Tudjon az energiatakarékosság lehetőségeiről.
Fejtse ki álláspontját a hazai energiagazdálkodás
lehetőségeiről.
Magyarázza meg a talajerózió okait, csökkentésének
lehetőségeit. Értelmezze a talaj romlásának, illetve javításának
folyamatát.
Ismertesse a hulladék típusait, kezelésük lehetséges módját.
Lássa a szelektív gyűjtés előnyét, összefüggését a
feldolgozással, újrahasznosítással.
6. Öröklődés, változékonyság, evolúció
6.1. Molekuláris genetika
6.1.1. Alapfogalmak
Ismertesse a gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a
rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma
fogalmakat.
Fogalmazza meg az általános összefüggést a DNS bázis
sorrendje, a fehérje aminosavsorrendje, térszerkezete és
biológiai funkciója, valamint a tapasztalható jelleg között.
Ábra alapján ismertesse a DNS megkettőződés folyamatát és
720
6.1.2. Mutáció
6.1.3. A génműködés
szabályozása
a DNS – m RNS átírás (transzkripció) és a fehérje leolvasás
(transzláció) főbb lépészeit.
Ismerje annak jelentőségét, hogy a genetikai kód általános
érvényű.
Kösse a fehérjeszintézis fázisait az eukarióta sejt
alkotórészeihez.
Hasonlítsa össze a mutációt és ivaros szaporodást, mint a
genetikai változékonyság forrásait.
Ismertesse a mutáció fogalmát, evolúciós szerepét és
lehetséges hatásait (hátrányos, közömbös, előnyös). Hozzon
példát ezekre.
Ismertessen példát az emberi népességben többféle
génváltozat tartós jelenlétére.
Hasonlítsa össze a mutagén hatásokat (kémiai és sugárzó),
hatásuk felismerésének problémáját, csökkentésük vagy
kivédésük lehetőségeit. Tudja, hogy a mutagén és a rákkeltő
(karcinogén) hatás gyakran jár együtt.
Tudja, hogy a Down-szindróma a kromoszómák számbeli
rendellenessége. Ismertesse kialakulásának kockázati
tényezőit.
Indokolja, hogy különböző felépítésű- és működésű testi
sejtjeink miért hordoznak azonos genetikai információt.
Magyarázza, hogy miért nem mindig aktív minden gén.
Értelmezze, hogy a gének megnyilvánulását a hormonális
állapot is befolyásolja.
Ismertesse a jó és rosszindulatú daganat, az áttétel fogalmát,
néhány daganattípusra utaló jeleket (bőr-, emlő-,
hereprosztata-, méhnyakrák), korai felismerésének
jelentőségét.
6.2 Mendeli genetika
6.2.1. Minőségi jellegek
6.2.2. Mennyiségi jellegek
Ismertesse a haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta,
gnotípus és fenotípus fogalmakat.
Ismertesse az öröklésmenetek alaptípusait (domináns-
recesszív, intermedier és kodomináns). Ismertesse a tesztelő
keresztezésből levonható következtetéseket.
Soroljon fel ember esetében dominánsan, illetve recesszíven
öröklődő jellegeket.
Tudja levezetni a dominanciaviszonyok ismeretében egy
egygénes enzimbetegség, az Rh- és AB0-vércsoportok
öröklődését.
Ismertesse a humángenetikai sajátos módszereit
(családfaelemzés).
Magyarázza az ivarsejtek szerepét az ivar meghatározásában.
Ismertesse a génkölcsönhatás fogalmát, és azt, hogy a legtöbb
tulajdonság csak így magyarázható.
Ismertesse a génkapcsoltság tényét, magyarázatát (azonos
kromoszóma).
Ismertessen öröklődő mennyiségi tulajdonságokat és
721
hajlamokat az élővilágban és az emberi öröklésben.
Hasonlítsa össze a mennyiségi jellegeket és a minőségi
jellegeket kialakító gének hatásait (sok gén, jelentős
környezeti hatás).
Hozza kapcsolatba a mennyiségi öröklődést a háziasítással és
a hibridvetőmagok elterjedésével.
6.3. Populációgenetika és
evolúciós folyamatok
6.3.1. Ideális és reális
populáció
6.3.2. Adaptív és nem adaptív
evolúciós folyamatok
6.3.3. Biotechnológia
Tudja, hogy a populációk genetikai szempontból allél- és
genotípus gyakoriságokkal jellemezhetők.
Értelmezze, hogy a mutációk jelentik a populációk genetikai
változatosságának forrását.
Ismertesse az irányító, a stabilizáló és a szétválasztó szelekció
fogalmát, kapcsolja össze ezeket a fajkeletkezés elméletével.
Értse a populáció nagyságának természetvédelmi jelentőségét.
Ismertesse a természetes szelekció darwini modelljét.
Ismertessen adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós
folyamatokat, illetve egy példa alapján ítélje meg, hogy a
folyamat milyen típusba sorolható.
Ismertesse a homológ és analóg szerv fogalmát, a konvergens
és divergens fejlődést, tudjon példaként ilyen fejlődésű
szerveket, élőlényeket bemutatni.
Tudjon példákat említeni az evolúció közvetlen bizonyítékaira
(zárvány, körületek, lenyomat, lerakódás).
Ismertese a klón fogalmát.
Ismertessen néhány példát a genetikai technológia
alkalmazására (inzulintermeltetés, génátvitel haszonnövénybe,
klónozott fajták a mezőgazdaságban). Ismertessen néhány, a
géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érvet,
álláspontot.
Lássa a genetikai tanácsadás lehetőségeit, alkosson véleményt
szerepéről.
Ismertesse a humángenetika sajátos vizsgálati módszereit, a
módszer korlátait (családfaelemzés, magzati diagnosztika),
etikai megfontolásait .
Lássa a biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke
közti különbséget.
Ismerje a Human Genom Program célját.
6.4. A bioszféra evolúciója
6.4.1. Prebiológiai evolúció
6.4.2. Az ember evolúciója
Tudja, hogy a biológiai evolúciót fizikai és kémiai evolúció
előzte meg.
Ismertesse az élőlények anyagainak kialakulására vonatkozó
elméleteket.
Tudja összehasonlítani az emberszabású majmok és az ember
vonásait.
Ismertesse, hogy egy töredékes koponyából következtetéseket
lehet levonni az adott emberelőd tulajdonságairól.
722
Értse, hogy az ember evolúciója során kialakult nagyrasszok
értékükben nem különböznek; a biológiai és kulturális
örökség az emberiség közös kincse.
723
p) Kémia
A 2007/2008-as tanévtől kezdve az alábbiak szerint módosítjuk, illetve
egészítjük ki a tárgy helyi tantervét, és vezetjük be felmenő rendszerben
Szakközépiskola 9. osztály
Célok és feladatok
A szakközépiskolában a kémia oktatásának az általános képzés és a szakképzés
igényeinek megfelelő, hasznosítható tudást kell közvetíteni.
A szakközépiskola 9. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon
tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi
természettudományban szerzett tudással egyre több ponton érintkezünk e
folyamat során: részben alapozunk rá, részben megerősítjük a más szempontú
megközelítéssel, és tovább fejlesztjük a tanulók ismeretrendszerét, világképét
és képességeit.
Évi óraszám: 74 óra, ebből: új ismeretek feldolgozása: kb. 56 óra
tanulókísérleti óra: 2 óra
rendszerező óra: kb. 8 óra
számonkérő óra: : kb. 6 óra
szintfelmérés: 2 óra
Minőségbiztosítás és értékelési módszerek:
Szóbeli számonkérés
Írásbeli számonkérés: röpdolgozatok, témazáró dolgozatok
Órai munka, füzetvezetés
Tanulókísérletek, kiselőadások
A tanulókkal az év elején 7.-8. osztály kémia anyagából tudásszint felmérést
végzünk, melynek célja az elméleti tudásuk megismerése.
Tanév végén a szerzett ismeretek, az elméleti-és gyakorlati tudásuk mérése.
Az évvégén írt tudásszintmérő dolgozat témazáró dolgozatnak minősül.
Tankönyv: Maróthy Miklósné Kémia 14-16 éveseknek KT-0106
Eszközök: tanári demonstrációs eszközök, tanulói kísérleti eszközök, fóliák,
modellek, faliképek, videofilmek, számítógépes oktatási anyag
724
Szakközépiskola 10. osztály
Célok és feladatok
A szakközépiskolában a kémia oktatásának az általános képzés és a szakképzés igényeinek
megfelelő, hasznosítható tudást kell közvetíteni.
A szakközépiskola 10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább
építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással
egyre több ponton érintkezünk e folyamat során: részben alapozunk rá, részben megerősítjük
a más szempontú megközelítéssel, és tovább fejlesztjük a tanulók ismeretrendszerét,
világképét és képességeit.
A diákok ebben a korban már képesek az elvontabb fogalmak befogadására és igényük
is van rá, ezért a megértés dominál a kémiatanulásában. Korábbi fizikai ismereteik és az
általános kémia tudományos igényű tárgyalása a diákok korábbi szervetlen kémiai tudását is
értelmezi, és olyan alapot ad a jelenségek megértéséhez, ami az élő rendszerekben lezajló
bonyolult szerves kémiai folyamatokat is kezelni tudja. A hétköznapi életből vett példák
teszik ezt a megismerési folyamatot életközelivé.
A diákok anyagismerete középiskolai tanulmányaik során egészül ki a háztartás, a
közvetlen környezet, a gazdaság és a természet szempontjából kiemelkedő szerves anyagok
tulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit
(alkohol, nikotin, koffein, drogok), és ezek biológiai, társadalmi hatását.
Tanári felügyelet mellett, leírás alapján önállóan készítenek össze és hajtanak végre,
esetenként értelmeznek is kísérleteket.
A molekulamodellek használata a kovalens és a másodrendű kémiai kötések, valamint a
szerves kémia feldolgozása során elengedhetetlen. A modellezés segít megérteni a
bonyolultabb térbeli viszonyokat, fejleszti a térszemléletet.
A 14-16 éves korban szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezeti
gondokra a gyerekek. Már kezdik átlátni a világot, érzékelik és értik a fonák helyzeteket, erős
a kritikai érzékük és érzelmileg, értelmileg is nagyon nyitottak. Fontos cél és egyben
lehetőség a szakközépiskolai környezeti nevelés érdekében a biológia, a földrajz és a fizika
tárgyak integrálása. Komoly eredményeket lehet így elérni a környezeti nevelés terén a diákok
világképe, környezetszemlélete, értékrendje és mindennapi szokásaik tekintetében is.
A kémiatanulás folyamata során olyan ismeretrendszert és képességkészletet sajátítanak
el a diákok, amely továbbépíthető alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a velük
kapcsolatos információk kezeléséhez.
Fejlesztési követelmények
Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek
Szerezzenek jártasságot a diákok a nyomtatott, sugárzott és digitális média kritikus
használatában. Nyelvi, kommunikációs, számítástechnikai ismereteiket és a helyi
audiovizuális lehetőségeket kiaknázva legyenek képesek előadás tartására, tanulmány
megírására.
A kísérletek megismétlése után, legyenek képesek új kísérleteket leírás alapján
elvégezni.
. Az elkészített modellek segítségével legyenek képesek értelmezni a molekulák
szerkezetét, fizikai és kémiai sajátságait.
Látniuk kell, hogy a környezeti problémák hátterében a tudományos-technikai
fejlődés, az ipari, gazdasági, társadalmi folyamatok állnak, és kérdéses, hogy a
társadalom meg tudja-e oldani ezeket a gondokat a tudomány segítségével. Legyenek
tudatában annak, hogy a lehetséges megoldások egy részének politikai, gazdasági
725
ellenérdekeltségből eredő akadályai vannak. Ismerjék fel a tanulók a saját mindennapi
életükben a környezeti problémákat, és tanárok segítségével keressenek megoldást az
egyszerűbb gondokra. Jelenjen meg mindennapi életükben a környezettudatos életvitel
minél több eleme.
Családjukban, iskolájukban, tágabb környezetükben szerzett személyes
tapasztalataik és tanulmányaik nyomán diákjainknak meg kell érteniük, hogy az
egészség és a környezet épsége semmivel nem pótolható érték az egyén és a kisebb-
nagyobb közösségek számára. Ismerniük kell azokat a környezeti tényezőket és
életmódunk azon összetevőit, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket. Legyen
ezekről a kérdésekről saját véleményük.
Tájékozottság az anyagról
Az anyag részecsketermészetéről a tanulók rendelkezzenek a koruknak, elvonatkoztatási
készségüknek megfelelő ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik eredményeként
ismerjék a környezetükben előforduló fontosabb szervetlen és szerves anyagok
részecskeszintű szerkezetét, a szerkezetből következő és egyéb fontos tulajdonságait,
esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerű használatukat.
Legyenek tájékozottak a diákok a szervezetükbe kerülő természetes és
mesterséges eredetű tápanyagról. Legyen áttekintésük ezen anyagok szerepéről,
értékéről, veszélyeiről. Legyenek tudatában a táplálkozás egészségmegőrző szerepével,
ismerjék az egészséges táplálkozási szokásokat.
Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin, az alkohol és az egyéb
tudatállapotot befolyásoló drogok jelentenek közvetlen veszélyt erre a korosztályra.
Olyan formát kell találnunk ezen anyagok veszélyeinek, személyes és társadalmi hosszú
távú következményeinek bemutatására, hogy ennek hatására a gyerekek elhatárolják
magukat ezen anyagok használatától. A diákoknak ismerniük kell az őket veszélyeztető
anyagok hatásait.
Legyenek képesek a diákok saját környezetükben felismerni a káros anyagokat.
Önállóan vagy megfelelő segítséggel előzzék meg és csökkentsék felhalmozódásukat.
Tájékozódás az időben. Az idő és a természeti jelenségek
Az idő alapvető tényező a természeti, technikai, társadalmi jelenségekben éppúgy, mint
mindannyiunk személyes hétköznapjaiban. Lássák, hogy a kémiai folyamatok időbeli
lefolyása különböző lehet (a rozsdásodástól a robbanásokig).Tudják, hogy egyes kémiai
folyamatok megfordíthatók.
Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek
Legyen a diákoknak ismeretük az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai
részecskék és a közvetlenül érzékelhető méretű testek méretének nagyságrendi
eltéréséről. Rendelkezzenek ismeretekkel a molekulák térbeli alakjáról.
Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről
A diákoknak tudniuk kell, hogy a sokszínű anyagi világ egységes a felépítő részecskék
és a kapcsolatukban érvényesülő törvények, szabályszerűségek tekintetében. Érteniük
kell, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál
különböző szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Tudatában kell lenniük
annak, hogy a tudományos megismerés kanyargós utakat bejárva fejlődik. A
felhalmozott tudás az egész emberiség közös eredménye, melyben testet ölt a letűnt
generációk minden tapasztalata, az életüket a tudományos problémák megoldásának
szentelő tudósok munkája, tehetsége. Ismerjék meg kémiai ismereteikhez kapcsolódó
legnevesebb hazai és külföldi kutatókat.
Belépő tevékenységek
726
Az általános iskola kémia kerettantervében szereplő ismeretek, tevékenységek,
képességek közül használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók azokat, amelyek
kapcsolódnak a szakközépiskolában szereplő tartalomhoz.
Ismeretek gyűjtése szakkönyvekből, folyóiratokból, a napi sajtóból és az elektronikus
médiából.
A megfigyeléssel, méréssel és a szakirodalomból összegyűjtött információk
összehasonlítása.
A világ kémiai hátterű aktuális eseményeinek, híreinek (pl. balesetek, katasztrófák,
tudományos és technikai sikerek) rendszeres megbeszélése.
Az új eseményekről megjelenő hírek követése, összekapcsolása, összehasonlítása és
értékelése.
Rendszerezést igénylő feladatok önálló elvégzése.
Információk megjelenítése vonalas felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok,
ábrák, rajzok formájában, és ezek értelmezése, használata.
A verbális és a képi információk egymásba alakítása.
A számítástechnikai készségek és az elérhető programok adta lehetőségek alkalmazása a
fenti tevékenységekben.
Segítséggel vagy önállóan szerkesztett, szemléltető eszközöket is alkalmazó előadás
tartása az ismeretekről.
A magyarázatra szoruló egyszerű vagy összetettebb problémák felismerése, és ezek egy
részének önálló magyarázata.
A megismert kémiai fogalmak szabatos és tudatos használata írásban és szóban.
A periódusos rendszer és az atomok elektronszerkezete közötti összefüggések, az
atomok vegyértékelektron szerkezetének meghatározása a főcsoportokban.
Következtetés a vegyértékelektronok számából az ion töltésszámára.
Egyszerű esetekben következtetés az anyag szerkezetéből tulajdonságára,
tulajdonságából a szerkezetére.
Hogyan tükrözi az elemek elektronegativitása azok kémiai tulajdonságait.
Az ismert anyagok tulajdonságainak összehasonlítása a bennük lévő első- és
másodrendű kötések alapján.
Az egyes anyagok besorolása tulajdonságaik alapján a megfelelő rácstípusba.
Az anyagot összetartó erők okozta energiaviszonyok megismerése, ezekből
következtetés a lejátszódó folyamatokat kísérő energiaváltozásokra.
A reakcióhő felhasználása a sztöchiometriai számításokban.
Kísérletek, megfigyelések a tanár szóbeli vagy írásbeli útmutatása alapján.
A kísérletben felhasznált és keletkezett anyagok egészségügyi, környezeti hatásainak
megfelelő kezelése.
A kísérlet és a tanult ismeret összekapcsolása.
Egyszerű kémiai reakciók szerkesztése.
A megismert kémiai reakciók besorolása típusuk szerint, a besoroláshoz szükséges
lényeges tulajdonságok ismerete.
A megismert vegyületek sav-bázis sajátságainak megállapítása.
Sav-bázis reakciók értelmezése Brönsted elmélete alapján.
Adott reakcióban az oxidáló- és redukálószer meghatározása.
Az elektrolízis során és a galvánelemekben végbemenő elektródfolyamatok azonosítása.
A kémiai jelek és a kémiai egyenlet mennyiségi értelmezésére vonatkozó ismeretek
alkalmazása.
A különböző szerves vegyületek besorolása a tanult szempontok szerint.
A vegyület szerkezeti képletében a jellegzetes funkciós csoport felismerése és
besorolása a megfelelő vegyületcsaládba.
727
A nevezéktani szabályok használata.
A vegyület összegképlete alapján egyszerű esetben a konstitúciós izomerek felrajzolása.
A szerves vegyületek fizikai és kémiai sajátosságainak vizsgálata kísérletekkel.
A szerves vegyületek kémiai sajátosságainak megismerése (az adott vegyületcsoportra
jellemző reakciók, a tanult sav-bázis és redoxi-átalakulások).
A tanult reakciótípusok (szubsztitúcó, addíció, polimerizáció stb. ) jellemzése.
Az egyenletszerkesztéssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása a szerves kémiai
reakciókban.
Mindennapi életünk során megjelenő szénhidrogének számbavétele.
A tanult vegyületek élettani hatásának, felhasználásának és előállításának megismerése.
A mindennapi életben gyakran előforduló, az egészségre ártalmas szerves anyagok
megismerése.
Az élő rendszerekre és a környezetre gyakorolt hatásaik ismerete.
A tanult makromolekulás anyagok besorolása a vegyületek fajtáiba (szénhidrátok,
fehérjék, nukleinsavak), jellegzetes építőköveik és a felépülés elvének megadása.
A környezetünkben előforduló műanyagok tulajdonságainak vizsgálata, felhasználási
lehetőségeik, esetleges környezetkárosító hatásuk magyarázata felépítésük alapján.
Előadás tartása az összegyűjtött és megszerkesztett információk alapján a kémiai
szaknyelv szabatos használatával és az iskolában rendelkezésre álló audiovizuális
eszközök alkalmazásával.
A globális és a közvetlen környezetünkben megjelenő helyi környezeti problémák
okainak, következményeinek feltárása.
728
Témakörök Tartalmak
Tájékozódás a
részecskék világában
(kb. 14 óra)
Atomszerkezet:
Alapállapotú atom. Az elektronfelhő szerkezete: elektronhéjak, alhéjak,
atompályák, párosítatlan elektron, elektronpár. Vegyértékelektronok,
atomtörzs.
Molekulaszerkezet:
Elektronegativitás. Kovalens kötés, szigma- és pi-kötés, delokalizált-
kötés. Poláris és apoláris kötés. A molekulák téralkatát meghatározó
főbb tényezők. Apoláris molekula, dipólus molekula, a dipólusosság
feltételei.
Anyagi halmazok:
Avogadro-törvénye. Gázok moláris térfogata.
Első- és másodrendű kötés fajtái, jellemzői és kialakulásuk feltételei.
Kristályrács típusok, szerkezetük és fizikai tulajdonságaik kapcsolata.
Oldatok,oldódás. Térfogatszázalékos összetétel, koncentráció
(mol/dm3).
A kémiai reakciók a
részecskék
ismeretében
Termokémia:
Reakcióhő (exoterm és endoterm reakciók), képződéshő, Hess-tétele.
(kb.18 óra) Reakciósebesség és egyensúly:
A reakciósebességet befolyásoló tényezők (koncentráció, hőmérséklet,
katalizátorok). Megfordítható folyamatok. Kémiai egyensúly.
Sav-bázis reakciók:
A sav és a bázis fogalma Brönsted szerint. Erős és gyenge savak és
bázisok. A víz autoprotolízise, vízionszorzat (25 °C-on), kémhatás, pH.
Közömbösítés, semlegesítés.
Redoxireakciók:
Oxidáció és redukció értelmezése elektronátadással, oxidáló- és
redukálószer.
Galvánelemek:
A galvánelem működési elve. Elektród, katód és anód. Katód- és
anódfolyamatok a galváncellában, elektromotoros erő. A galvánelemek
gyakorlati jelentősége (pl. zsebtelepek, ólomakkumulátor) és
környezetvédelmi vonatkozások.
Elektrolízis:
Katód- és anódfolyamatok elektrolíziskor (a tanult folyamatok
esetében). Az elektrolízis gyakorlati jelentősége (pl. alumíniumgyártás,
kősó elektrolízise stb.).
Szénhidrogén-
kincsünk, mint
energiahordozó
(kb. 10 óra)
Szerves kémia. A szén központi szerepe.
Szénhidrogének.
A földgáz összetevői. A metán, égése. PB-gáz.
A kőolaj, kőolaj feldolgozás. Kőolajpárlatok és felhasználásuk, különös
tekintettel a környezeti problémákra (olajszennyeződés vizekben,
talajban, kipufogó gázok).
A szerves vegyületek csoportosítása.
Telített szénhidrogének, homológ sora, általános képlet, összegképlet,
szerkezeti képlet, konstitúció, konstitúciós izoméria, elnevezések.
729
Telített szénhidrogének égése, reakciója halogénekkel.
Benzol (részletesen), mérgező hatása.
Fontosabb halogénezett szénhidrogének.
Legfontosabb
műanyagaink
(kb. 5 óra)
Telítetlen szénhidrogének.
Etén (részletesen). Addició, polimerizáció. Az alkének ipari
jelentősége (polietilén, polipropilén, polisztirol). Izoprén, kaucsuk,
gumi.
Polimerizációs műanyagok tulajdonságaik, jelentőségük.
A halogénezett szénhidrogének (freon, vinil-klorid, PVC, teflon)
élettani és környezeti hatásuk.
Szerves vegyületek a
kamrától a
laboratóriumig
(kb.18 óra)
Funkciós csoport.
Alkohol – alkoholok:
Általános szerkezetük. A metanol, az etanol (részletesen).
Az alkoholizmus.
Az alkoholok lebontásának termékei a szervezetben az aldehidek. A
formaldehid (a fehérjékre gyakorolt káros hatása).
Ecet – karbonsavak:
A karbonsavak szerkezete.
A hangyasav, az ecetsav (részletesen).
Biológiai szempontból fontos karbonsavak (tejsav, borkősav,
citromsav).
Illat- és aromaanyagok, viaszok – karbonsavészterek:
A gyümölcsésztereket és a viaszokat alkotó vegyületek, képződésük,
főbb tulajdonságaik.
Zsírok, olajok – gliceridek:
A képződésükben résztvevő vegyületek: glicerin, zsírsavak
(palmitinsav, sztearinsav, olajsav).
A zsírok és az olajok tulajdonságai. Margaringyártás.
A szappanok, a tisztítóhatás mechanizmusa.
Cukor és liszt papírzacskóban - szénhidrátok:
Egyszerű cukrok, funkciós csoportjaik. A szőlőcukor, a gyümölcscukor
szerkezetük, tulajdonságaik, biológiai jelentőségük.
A fotoszintézis, az erjedés.
Kettős cukrok: répacukor (részletesen), biológiai jelentősége.
Nagymolekulájú szénhidrátok: a keményítő, a cellulóz.
Tej, tojás, hús – fehérjék:
A természetes eredetű aminosavak általános szerkezete, az
aminocsoport bázikussága, amfotéria.
A fehérjék képződése, szerkezete, tulajdonságaik, csoportosításuk.
A fehérjék tulajdonságának változása fizikai és kémiai hatásokra.
A fehérjék biológiai szerepe.
A biológia határán
(kb.3 óra)
Nukleinsavak:
A DNS és az RNS alkotórészei, nukleotidok, a nukleotidok
kapcsolódása, bázissorrend. A DNS kettős hélix. A nukleinsavak
jelentősége.
A teától a heroinig
(kb.3 óra)
A szenvedélybetegségekkel kapcsolatos nitrogéntartalmú szerves
vegyületek (nikotin, tein, koffein, kábítószerek), hatásmechanizmus,
hozzászokás, függőség.
730
Környezeti szerves
kémia
(kb.3 óra)
Ólomtartalmú üzemanyagok. Katalizátor a gépjárművekben.
Környezetbarát gépjámű-üzemanyagok. A kipufogógázok szerepe az
üvegházhatásban. Az ózonpajzs vékonyodása.
Szennyvíz.
Háztartási veszélyes hulladékok (elem, akkumulátor, gyógyszer,
festék). A hulladékégetés problémái. Veszélyes hulladékok a
mezőgazdaságban.
Évi óraszám: 74 óra, ebből: új ismeretek feldolgozása: kb. 58 óra
tanulókísérleti óra: 2 óra
rendszerező óra: kb. 8 óra
számonkérő óra: : kb. 6 óra
Továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes szabatosan használni a megismert kémiai fogalmakat.
Ismerje az anyagok atomos szerkezetét. Számolja ki adott összegképletű anyag moláris
tömegét. Állapítsa meg a tanult atomok elektronszerkezetét a periódusos rendszer használata
segítségével. Következtessen az atom vegyértékelektronjainak számából az atomból keletkező
ion töltésszámára.
Ismerje a fontosabb elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét és tulajdonságait.
Tudja a tanult molekulák szerkezetét, térbeli alakját, polaritását.
Ismerje az anyagi halmazok jellemző sajátosságait.
Tudja a megismert reakciók egyenletét rendezni.
Ismerje fel egyszerű esetekben a hétköznapi életben előforduló redoxi- és a sav-bázis
reakciókat.
Mondjon példát az elektrolízis és a galvánelem gyakorlati felhasználására.
Értelmezze az elvégzett vagy bemutatott kémiai reakciókat. Értelmezzen egyszerű, kémiai
ismereteket tartalmazó ábrákat, grafikonokat, táblázatokat.
A tanuló ismerje a szerves vegyületek elemi összetételét. Tudja a szerves vegyületek
alaptípusait.
Ismerje a köznapi életben is előforduló, tanult szerves vegyületeket, adja meg köznapi
nevüket, molekulamodellen mutassa be térbeli szerkezetüket, ismertesse környezeti és élettani
hatásukat.
A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolja fel és ismerje hatásukat az emberi
szervezetre.
Szerkesszen egyszerű szerves kémiai egyenleteket.
Használja szakszerűen és balesetmentesen a háztartási vegyszereket. Értse, hogyan kell a
szervesvegyipari termékeket környezet- és egészségvédő módon felhasználni.
731
q) Informatika
Nyelvi előkészítő osztály
Célok és feladatok
Az ember alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és életének alakításához
szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és
alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési,
feldolgozási, tárolási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az
információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több évig tanult
informatika tantárgy, és az iskolai élet egészét átható informatikai nevelés biztosíthatja. Az
emelt szintű és fakultatív órakeretben folyó informatika oktatás célja továbbá, hogy a
tananyag és az informatikai szemlélet elsajátításával az informatikát ne csupán alkalmazni és
felhasználni tudják a tanulók, hanem képesek legyenek az informatikai rendszerek
összefüggésinek felismerésére és alkalmazására, létrehozására, konfigurálására és
működtetésére, felkészüljenek az informatikai jellegű felsőfokú tanulmányokra.
Az informatikai nevelésnek, – amely nem egyedül az informatika tantárgy feladata –
meg kell mutatnia, hogy a jól ismert természeti, társadalmi és mesterséges (technikai)
környezetben (és mellett) létezik a jelek, jelrendszerek, kódok világa, amely mindazt az
adatot, információt és tudást hordozza, amellyel az emberiség a valóságos és a képzelt
környezeteket (világokat) praktikus, tudományos, művészi vagy más szempontból
megjeleníti. A jelek világa, a társadalmi élet minden területét átható virtuális környezetet
alkot, amely különösen szemléletesen nyilvánul meg a médiában (nyomtatott információ,
film, videó, televízió) és az interaktív digitális médiában (multimédia számítógép, hypermédia
számítógépes hálózat). Alapvető célunk annak megmutatása, hogy az anyag-enrgia-
információ-rendszer alapkategória négyes összefüggései egymástól elválaszthatatlanok; az
egységes világ megismerése, jelenségeinek vizsgálata diszciplináris és részleges, s mindezek
leírásához, megértéséhez az információ, az informatika nélkülözhetetlen, az analízis és
szintézis és más gondolati műveletek hordozója; hogy mindezeken belül az információs és
kommunikációs technológiák gyors fejlődése miként alakítja át a társadalmat, s hogy mit
jelent és hogyan változik az információs társadalom; hogyan befolyásolják (irányítják)
életünket az informatika lehetőségei, intézményünkben külön is tekintettel a legősibb és
mindig aktuális információforrásra, a Bibliára, az Ige hirdetésének lényegére és általában is a
hitbeli kérdésekre.
A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az
informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek együttesen
segítik a tanulók informatikai szemléletének kialakítását. Biztosítani kell azoknak az
informatikai alapoknak az elsajátítását, amelyekre építve a gyorsan változó technikai, műszaki
megoldások és az alkalmazói, felhasználói környezet változásai követhetők, elsajátíthatók.
Alkalmassá kell tenni a tanulókat a számítástechnika eszközrendszer alkotó módon való
használatára, az informatikai szakterületeken való eligazodásra, az önképzés fokozott
igényére, a fejlődés követésére. Az emelt szintű és fakultatív keretben történő oktatásban az
alkalmazói, felhasználói ismeretek mellett elengedhetetlen az alapvető szakmai ismeretek
megfelelő szintű, széleskörű elsajátítása, felkészítés az ilyen irányú felsőfokú tanulmányokra.
Az emelt szintű és a fakultatív keretben történő informatikai nevelés célja a logikus
gondolkodás, a problémamegoldás készségének általános fejlesztése mellett az informatikai
szemlélet-, gondolkodásmód és munkamódszer kialakítása, elsajátítása, az igényességre, a
pontosságra való törekvés alapvető követelményének kielégítése. Praktikus alkalmazói és
szakmai tudás, készség és képesség fejlesztésével, korszerű (számítógépes) informatikai
732
eszközök alkalmazásával felkészítés, felkészülés az informatika alkalmazásaira, a szakmai
munkára, a mindennapi és a szakmai életben várható széleskörű alkalmazásokra. Célja olyan
attitűd kialakítása, amely motiválttá és alkalmassá teszi az egyént az önálló számítógépes
problémamegoldásra, az információs társadalom alakítására.
Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban
kialakuljon informatikai ismereteik folyamatos megújításának az igénye.
Az eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű
probléma-megoldási lehetőségeket biztosít, hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs
lehetőségeket nyújt, (például web, csevegés, e-mail, levelezési listák, gopher, telnet, FTP).
Az informatika emeltszintű és fakultatív oktatásának fő célkitűzései a következők:
korszerű alkalmazói készség kialakítása: a tanulók képesek legyenek arra, hogy a
számítógépeket és az informatikai eszközöket célszerűen használják;
az algoritmikus gondolkodás fejlesztése: a tanulók önálló, rendszerezett, logikus
gondolkodásának fejlesztése; a logikus gondolkodás lényeges a problémamegoldásban, és az
algoritmusok elkészítésében, kódolásában;
önálló munkára nevelés és tehetséggondozás: a számítógép, mint a tanuló
tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a
pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, a lemaradókkal és a tehetségekkel való különleges
foglalkozásra. ;
együttműködésre nevelés, csoportmunka: a nagyobb számítógépes feladatok megoldása
megköveteli a csoportmunkát, a feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást,
tervszerű, összehangolt munkát;
alkotó munkára nevelés: akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges
dokumentumot vagy adatbázist készítünk, a végeredmény egy új termék, egy új mű lesz;
az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatika
rohamos fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó
világban csak az érezheti otthon magát, aki érti a változásokat s azok mozgatóit;
az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez vagy a
tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldására a tanulók használjanak informatikai
eszközöket (dolgozat, esszé, előadás, bemutatás, tantárgyi feladatmegoldás, bibliográfia-
készítés, szervezés, tanulás);
az esztétikai készség fejlesztése: igény és készség a számítógépes produktum esztétikus
formájának kialakítására;
az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: tudatosítani kell a
tanulókban az információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai és jogi szabályait.
felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés
bővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára,
feldolgozására és a folyamat értékelésére;
az informatikai rendszerekre alapozott önművelés képességének kialakítása: a
különböző információs rendszerek lehetőségeinek felhasználása;
az információs forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és
módszerek kifejlesztése;
az iskolai és más típusú információforrások, eszközök megismertetésével, valamint a
velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás
kialakítása;
az informatikai tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez, iskolai
fejlődéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és –
feldolgozásba;
733
a forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés
követelményének elfogadtatása;
a különböző társadalmi elvárásokat és feladatokat felismerni, azokat szükség szerint
változtatni, és bennük hasznosan tevékenykedni tudó személyek nevelése.
Fejlesztési követelmények
A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a
balesetek megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat
pontosan követve dolgozzon. Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvető
ergonómiai kérdéseivel, az egészségvédelem lehetőségeivel számítógépes
munkakörnyezetben. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a
számítástechnikai környezetben: felhasználói, alkalmazói és fejlesztői szinten kezelni tudja a
számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és
információhordozók használatában. Megfelelően megalapozott szakmai ismereteket szerezve
képes legyen az informatika területein és a szakirodalomban eligazodni, tudását önállóan
fejleszteni és alkotó módon felhasználni, kamatoztatni.
Különféle formákban tudjon információt megjeleníteni; legyen képes a különböző
formákban megjelenő információt felismerni, a megszerzett információit kiértékelni és
felhasználni. Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait. Szerezzen jártasságot
a könyv- és médiatár, az Internet használatában; a folyóiratok, lexikonok kézikönyvek,
szakkönyvek, a különböző multimédia és hypermédia oktatási anyagok alkalmazásában.
Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni az
operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és
adatvédelem szabályait.
Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot
teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon magáról, környezetéről adatokat közölni hálózati
úton és formában, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások
alkalmazásával.
Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes
megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására,
különböző formában való megjelenítésére.
Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek,
eszközök és alkalmazások közül a megfelelőt.
Ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében
előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit. Adott feladat megoldásához legyen
képes algoritmusokat tervezni és megvalósítani.
Ismerje meg alkalmazásokon keresztül a szabályozó eszközök hatását. Legyen
tudomása az intelligens (hardver és szoftver) eszközökről és növekvő jelentőségükről.
Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen
képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Ismerje fel az adatok közötti
összefüggéseket.
Ismerje meg az informatika társadalmi jelentőségét, szerepét, a programok
használatának jogi és etikai alapjait. Értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a
világ informatikai kultúrájának fejlődésében.
Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító,
személyiségromboló hatásának (pl. a számítógép-függőség, videojáték-függőség problémái).
Tájékozódjon a különféle munkaterületeken, milyen szerepe van az informatikai
eszközöknek, és igyekezzen ezeket a lehetőségeket használni, terjeszteni.
734
Ismerje meg és igényelje az informatikai rendszerek szolgáltatásait. Rendszeres,
sokoldalú tevékenységével alakuljon ki biztos használói magatartása.
Legyen tisztában a különböző dokumentumtípusok (hagyományos és legújabb
technológiákon alapuló ismerethordozók), tömegkommunikációs és hálózaton elérhető
források sajátos közlésmódjával, információs és esztétikai értékével.
Tanulmányaihoz és érdeklődése szerint tudja szelektálni, és alkotó módon felhasználni a
különböző információs forrásokat.
Az iskolai és a mindennapi problémahelyzeteknek megfelelően tudja kiválasztani a
megoldást jelentő informatikai tájékoztató segédleteket (kézikönyvtár, könyvtári katalógusok,
hagyományos, elektronikus és hálózaton elérhető, bibliográfiai, illetve egyéb adatbázisok), és
legyen képes információhordozókat, információkat keresni belőlük.
Legyen képes feladatához a probléma és az ismeretkör jellegének megfelelő
informatikai rendszert, tájékoztató eszközt kiválasztani.
Tudja alkalmazni a szelektív anyaggyűjtés teljes műveletsorát, és eredményéről tudjon
forrásjegyzéket készíteni.
Tudjon feladata megoldásáról beszámolni a különböző forrásokból szerzett információk
elemezése és rendszerezése alapján önállóan megválasztott közlésformában. Munkája közben
tegyen eleget a forrásfelhasználással kapcsolatos etikai követelményeknek.
Értse meg az informatikai rendszerek szerepét az önművelésben, a felsőfokú
tanulmányokban, a szakmai ismeretszerzésben, a közhasznú tájékozódásban, és igénybe tudja
venni szolgáltatásaikat, alkotó módon tudjon hozzájárulni ezen szolgáltatások fejlesztéséhez,
bővítéséhez.
Ismerje, használja a korszerű technológiákon alapuló ismerethordozókból,
adatbázisokból, számítógépes hálózatokból való információszerzés lehetőségét, módját, és
legyen képes ezek fejlesztésére.
Legyen felkészült arra, hogy az informatikai rendszerekben hozzáférhető információs
forrásokat szükségleteinek és érdekeinek megfelelően tudja használni.
Óraszámok:
évfolyam 9. osztály
óraszám 185 óra
Belépő tevékenységformák
Az informatika alapjai
A személyi számítógép ismertebb perifériáinak gyakorlott kezelése; beszámoló
készítése a kereskedelemben kapható személyi számítógépekről, perifériákról, számítás-
és irodatechnikai eszközökről; fontosabb jellemzőik bemutatása és értelmezése; a
Neumann-elvű számítógépek felépítésének és működésének bemutatása; annak
megértése, hogy más elven működő gépek is vannak. Hardver- és szoftver generációk,
számítástechnikai alapfogalmak. Az analóg és a digitális jel különbözőségének
megértése; analóg jel digitalizálása; a jelátalakítás lényegének megértése. Különféle
jelek, jelsorozatok adatmennyiségének számítása. Kódok, kódrendszerek, bináris és
hexadecimális aritmetika. A logikai alapműveletek ismerete és összetett alkalmazása; a
735
logikai műveletek modellezése, a Boole algebra alapjai, logikai függvények és
realizációjuk, logikai áramkörök, hálózatok. A számítógép – logikai gép.
Az operációs rendszer használata
Az operációs rendszer fogalma, feladatai. Operációs rendszerek osztályozása. Az összes
tanult állományművelet önálló elvégzése. Kiválasztott állományokról biztonsági
másolat készítése. Tömörített állományok létrehozása, a létező bővítése, állomány
cseréje. Az operációs rendszer néhány jellemzőjének beállítása, változtatása. Egy
alkalmazás önálló installálása a használt környezetben, hardverkörnyezeti jellemzők
beállítása, nyomtató jellemzőinek módosítása. Informatikai eszközök és szoftverek
etikus használata. Háttértár töredék-mentesítése, megbízhatóságának ellenőrzése.
Állománytípusokhoz megfelelő alkalmazás önálló hozzárendelése. Az operációs
rendszerek feladata, osztályozása, jellemzői. Konkrét egy- és többfelhasználós
operációs rendszerek ismerete, használata. Hálózati operációs rendszerek és
szolgáltatásaik.
Multiprogramozás, időosztásos és real-time rendszerek. Memóriakezelési technikák,
overlay, virtuális tár, cserepartíció, lapozás. Címzési módszerek. Fájlkezelő rendszerek
(FAT, NTFS, UNIX). Konkrét egy- és többfelhasználós operációs rendszerek
használata. Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatásaik, fájlmegosztás, nyomtatás a
hálózaton.
Kommunikáció hálózaton
Számítógépes hálózatok kialakítása, tulajdonságai, típusaik, osztályozásuk különböző
szempontok szerint. A hálózatokban használt fizikai eszközök ismerete, használata. Az
adattovábbítás módjai, távadatfeldolgozás. Az OSI modell, protokoll, fogalma. Az
Internet, IP-címzés, DNS, DHCP szolgáltatás.
Az account fogalma, azonosító és a jelszó önálló használata. Saját e-mail cím
létrehozása (rendszergazda) és használata. Elektronikus levelezés (például
csoporttársakkal vagy más osztályok, iskolák tanulóival). Egy levelező program
funkcióinak használata: levéljellemzők beállítása, szűrés tárgy, feladó és tartalom
szerint, elküldött és kapott levelek rendezése, válogatás, selejtezés a levelek között.
Összetett keresési feladatok megoldása, valamint megadott témakörrel foglalkozó
webhelyek tárolása (pl. könyvjelzőként). A számítógépes hálózatok kialakítása,
osztályozása különböző szempontok szerint. Internet szerverek.
Internet szerverek használata, üzemeltetése. Hálózati szolgáltatások (telnet, ftp, mail,
web), szerver-kliens struktúra. Hálózati operációs rendszerek (NetWare, NT, UNIX,
linux).
Algoritmusok, adatok és programozás
Elemi és összetett adatok kezelése, a feladatmegoldáshoz megfelelő adattípus
kiválasztása. Logikai és fizikai adatszerkezetek, adatábrázolás, adattárolás. Az
algoritmus fogalma, tulajdonságai. Egyszerű algoritmusok pontos megfogalmazása.
Alapvető adatgyűjtési és feldolgozási algoritmusok (összegzés, számlálás, eldöntés,
keresés, kiválasztás, rendezés) alkalmazása feladatmegoldásban. A számítógépes
problémamegoldás folyamata. Algoritmusok megvalósítása számítógépen. A
programozás alapjai, programnyelvek osztályozása. Algoritmikus és nem algoritmikus
nyelvek. A programok szerkezete. Programozási módszertanok. Mikrostruktúrák,
alaptétel, sturktúrált programozás. Egyszerűbb programozási feladatok.
736
Dokumentumkészítés számítógéppel
Többféle formázási megoldást tartalmazó dokumentumok készítése minta alapján,
illetve feladat leírás alapján. Típusdokumentumok elkészítése. Formázások, objektumok
beillesztése, keretek, táblázat, körlevél. További lehetőségek: fejléc, lábléc, lábjegyzet,
tárgymutató, tartalomjegyzék, hasábok. Kiselőadás, esszé vagy tanulmány
dokumentumának elkészítése (képekkel, táblázatokkal, diagramokkal, például
környezetvédelmi vagy informatikai témáról). Dokumentumok mentése, konvertálása
különböző formátumokban. Nyomtatás. Weblap készítése webszerkesztő használatával.
Prezentáció készítése. Önálló multimédia-bemutató elkészítése és vetítése valamilyen
oktatási-nevelési témáról (ajánlott témák: etika, egészségnevelés, kommunikáció, az
informatika jövője).
Táblázatkezelés
A táblázatokban szereplő adatok típusának felismerése, alapvető adattípusok használata;
az adatok többféle megjelenítési formájának gyakorlása; egyszerű matematikai
műveletek, képletek, beépített függvények önálló használata. A függvényhivatkozások
másolása. Egy táblázatkezelő program matematikai, statisztikai számításokra épülő
felhasználása. Tantárgyi feladatok megoldása táblázatkezelővel. Diagramok készítése a
problémához igazodva. Adatok összefüggésének megjelenítése diagramon. A megfelelő
diagramtípus kiválasztása. A táblázat önálló megtervezése szöveges feladat alapján.
Esztétikus, jól áttekinthető táblázatok készítése. Táblázatok összekapcsolása.
Adatbázis-kezelés
Az adat, adathalmaz, adatállomány, adatbázis fogalmak biztos használata; egy relációs
adatbázis alapszintű kezelése. Adatmodell fogalma, adatkezelés szintjei, logikai és
fizikai adatfüggetlenség. Az adatbázissal szembeni követelmények; adattábla, rekord,
mező, kapcsolómező, kulcsmező jellemzők és az állomány fogalmak alkalmazása; ezek
egymáshoz való viszonyának megértése, integritási feltételek. Mindennapi életünkkel
kapcsolatos egyszerű adatállomány tervezése, a szerkezet definiálása, létesítése és
feltöltése néhány adattal. Normálformák használata. Az adatbázis kezelés feladatai:
adatdefiníció, adatmanipuláció, lekérdezések, vezérlési feladatok, jogosultságok,
adatbiztonság kérdései. Feladatok adatok bevitelére, módosítására, törlésére.
Adatbázisrendezés, -keresés, -megjelenítés; adatbázis-lekérdezés, kinyomtatás. Az
adatbázis védelme. Hozzáférés egy adatbázishoz. Az adatbázis-karbantartás
fontosságának érzékeltetése.
737
TÉMAKÖRÖK TARTALMAK
Az informatika
alapjai
Hardvereszközök fajtái és jellemzőik. Neumann-elvű és más
számítógépek felépítése, működése. Analóg és digitális jelek.
Jelhalmazok adattartalma. Bináris – és hexadecimális
számrendszerek. Kódrendszerek. Logikai műveletek és kapuk.
Számábrázolási módok. Szoftver fogalma, csoportosításuk.
Az operációs
rendszer és
használata
Operációs rendszer fogalma, feladatai, osztályozása különböző
szempontok szerint. Állományműveletek: keresés, mozgatás,
másolás, létrehozás, nyomtatás, törlés, átnevezés, jellemzők
beállítása. Biztonsági másolat készítése. Törölt állományok
visszaállítása. Tömörített állomány létrehozása, bővítése. Az
operációs rendszer néhány jellemzője. Alkalmazás telepítése
installációs anyagról. A regisztrálás folyamata. Több program
összehangolt alkalmazása. Hálózati operációs rendszerek.
Kommunikáció
hálózaton
Hálózat fogalma. Hálózatok csoportosítása. Az iskolai hálózat
vázlatos felépítése. Iskolai szolgáltatások és számítógépek használati
rendje. Internet foalma. Internet szolgáltatásai. Saját e-mail cím.
Elektronikus levelezés funkcióinak használata: levelek csoportosítása,
szűrése. Levelezési listák és hírcsoportok. Az ftp bemutatása.
Részletes keresés kulcsszavas keresőkkel. Internet szerverek
üzemeltetése. Az OSI modell, címzési rendszerek, címfeloldás, DNS,
DHCP használata.
Algoritmusok és
programozás,
adatstruktúrák
Az algoritmus fogalma, tulajdonságai, utasítástípusai, szerkezete,
megadási módjai. Algoritmusok készítése, leírása algoritmus-leíró
nyelven: adatgyűjtési és feldolgozási algoritmusok. Algoritmusok
kódolása a számítógép számára érthető egyszerű programozási
nyelven. A programkészítés folyamata, lépései: feladat-meghatározás,
tervezés, kódolás, kipróbálás. Programozás gyakorlata, beviteli-,
kiviteli-, feltételes, vezérlési struktúrák. Memóriakezelés.
Adatfeldolgozás, állományok, grafikai lehetőségek.
Programfeldolgozás: fordítás, szerkesztés, futtatás; interpreter. Elemi
és összetett adatok, karakterek, egész és valós számok, logikai
értékek, tömbök, állományok kezelése.
Dokumentumkészítés
számítógéppel
A szöveg-, illetve képszerkesztő programok fejlett szolgáltatásai.
Digitális képek alkalmazása. Üzemmódok, technikák. Formázások,
beállítások. Objektumok beillesztése. A dokumentum formázásának
lehetőségei: a fejléc-lábléc, az oldalszámozás, a lábjegyzet;
tárgymutató, tartalomjegyzék, keretek, táblázatok, hasábok
kialakítása. Körlevél készítés folyamata. Dokumentumok készítése
minta és feladat alapján. Típusdokumentumok. Weboldal készítése
webszerkesztővel és anélkül: szöveg, kép, link bevitele. Táblázatok,
738
keretek, űrlapok használata. Sztatikus és dinamikus lapok készítése, a
web programozása. Formázási lehetőségek. Hálózati dokumentumok
szerkezete. Multimédia-prezentáció. A prezentáció készítésének
menete.
Táblázatkezelés A táblázatkezelés alapfunkciói és fogalmai. Függvények, képletek.
Adattípusok, adatmegjelenítési formák, formázási lehetőségek,
adatmódosítás. A diagram fogalma, összefüggés függvények és
diagramok között. Diagramfajták. Problémamegoldás
táblázatkezelővel.
Adatbázis-kezelés Az adatbázis kezelés lényege, feladatai. Adatmodellezés, adatkezelés
szintjei. Adatbázis kezelő rendszerek felépítése. Adatkezelési módok,
hierarchikus, hálós, relációs adatbázis kezelés lényege. Adatbázisok
felépítése, Az adatkezelés feladatai, adatdefiníciós nyelv,
adatmanipulációs nyelv használata. Keresési és lekérdezési feladatok,
szelekció, projekció, join. Adatállományok. Az adatbázis
karbantartása.
Könyvtárhasználat Könyvtárismeret: könyvtári rendszer. Tájékoztató eszközök:
információkereső nyelvek, katalógusok, számítógépes adatbázisok.
Könyvtári és egyéb információs rendszerek. A közhasznú tájékozódás
forrásai, eszközei (Internet, pályaválasztási tanácsadó, telefonkönyv,
menetrend, katalógusok stb. ). Bibliográfia: rejtett, illetve ajánló
bibliográfia.
739
9–10. évfolyam
Célok és feladatok
Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításához
szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és
alkalmazni. Az iskola feladata: felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, -
feldolgozási és -átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi
és etikai szabályait.
A számítástechnika – beleértve a multimédia- és az internethasználatot is – a
könyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit.
Az informatikai nevelés logikusan gondolkodni, problémákat megoldani tanít, és
praktikus alkalmazói tudást, készséget és képességet kíván kialakítani, korszerű
(számítógépes) informatikai eszközök alkalmazásával. Felkészít a munkára, a mindennapi
életre, és valamennyi tantárgy tanulását segíti. Az informatikai nevelés célja annak
megmutatása, hogy az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlődése a
társadalmat átalakítja, kialakulóban van az információs társadalom, amelyben élni és
dolgozni kell
A tantárgy célja a korábban megszerzett informatikai ismeretek rendszerezése, a
tanulók érdeklődésének ébren tartása az informatika iránt, az informatika korábban megismert
eszközeinek, módszereinek és fogalmainak stabilizálása, illetve bővítése, amelyek lehetővé
teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuk, alapkészségeik
fejlesztését, készségeik alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben. Cél az is,
hogy stabilizált informatikai tudásuk és számítógép-alkalmazói készségük alapján informatika
tárgyból alapvizsgát tudjanak tenni.
Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban
kialakítsuk informatikai ismereteik folyamatos megújításának igényét.
Az eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű
probléma-megoldási lehetőségeket biztosít. Hálózatba kapcsolva pedig újfajta
kommunikációs lehetőségeket nyújt, (például web, csevegés, e-mail).
A számítástechnika oktatásának fő célkitűzései:
a korszerű alkalmazói készség kialakítása: a számítógépek, az informatikai eszközök
lehetőségeit kihasználni tudó tanulók képzése;
önálló munkára nevelés: a számítógép mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló
eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a több gyakorlást igénylő feladatok
egyéni feldolgozására;
együttműködésre nevelés, csoportmunka: a nagyobb számítógépes feladatok megoldása
megköveteli a csoportmunkát, a feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást;
alkotó munkára nevelés: a számítógépes munka végeredménye többnyire egy új
produktum lesz;
az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatika
rohamos fejlődése az egész társadalmat átalakítja, s ebben az állandóan változó világban
otthon kell éreznie magát a tanulónak;
informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez vagy a
tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldására a tanulók használjanak informatikai
eszközöket (dolgozat, előadás, bemutatás, tantárgyi feladatmegoldás, szervezés, tanulás);
az esztétikai készség fejlesztése: a számítógépes produktum külső formájának esztétikus
kialakítása;
740
az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: tudatosítani a tanulókban az
információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai és jogi szabályait.
A könyvtárhasználat oktatásának célkitűzései:
felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés
kibővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára,
feldolgozására és a folyamat értékelésére;
a könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári
információs rendszer lehetőségeinek felhasználásával;
a forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek
kifejlesztése;
az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével,
valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás
kialakítása;
a könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez,
iskolai fejlődéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges
információszerzésbe és -feldolgozásba;
a forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés
követelményének elfogadtatása;
a különböző társadalmi szerepekbe beilleszkedni, azokat szükség szerint változtatni és
bennük hasznosan tevékenykedni képes személyek nevelése.
Fejlesztési követelmények
A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a
balesetek megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat
pontosan követve dolgozzon. Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvető ergonómiai
kérdéseivel, az egészségvédelem lehetőségeivel számítógépes munkakörnyezetben. Sajátítsa
el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben:
felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az
informatikai eszközök és információhordozók használatában.
Tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; legyen képes a különböző
formákban megjelenő információt felismerni. Sajátítsa el az önálló tájékozódás,
ismeretszerzés alapjait.
Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni az
operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és
adatvédelem szabályait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait.
Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén.
Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes
megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak
kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Tudjon keresni
nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen képes értelmezni
a programok által szolgáltatott válaszokat. Segítséggel ismerje fel az adatok közötti
összefüggéseket.
Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, a programok használatának jogi és
etikai alapjait. Értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai
kultúrájának fejlődésében.
Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító,
személyiségromboló hatásának (pl. számítógép-függőség, videojáték-függőség problémái).
741
Tájékozódjon arról, hogy az iskola szakmai irányultságának megfelelő szakmákban,
milyen szerepe van az informatikai eszközöknek.
Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni főbb
szolgáltatásait. Igényelje az iskolai könyvtár használatát. Alkalmazza a könyvtárhasználat
szabályait, és kövesse a könyvtári viselkedés normáit. Tudjon különbséget tenni az alapvető
dokumentumtípusok között. Megadott forrásból tudjon információt meríteni. Tudjon egyszerű
szótárat, lexikont használni.
Az iskolai könyvtár használatán túl szerezzen tapasztalatokat a lakóhelyi
közkönyvtárban. Szerezzen tapasztalatokat arról is, hogy az új technológiákon alapuló
informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit.
742
9. évfolyam Évi óraszám: 72
Belépő tevékenységformák
Az informatika alapjai
A személyi számítógép fő részeinek csoportosítása és a működés lényegének megértése;
a billentyűzet és az egér gyakorlott kezelése, a lemez és más perifériák használata,
tájékozódás a mai hardvereszközök világában. Neumann-elvű számítógépek
felépítésének és működésének bemutatása. Különféle jelfajták, csoportosítása; az
információ és adat megkülönböztetése; bináris kódok használata; különféle
kommunikációs rendszerek, formák használata.
Operációs rendszer használata
Floppylemez formázása, azon a kívánt könyvtárszerkezet kialakítása a formázás,
létrehozás, törlés parancsok használatával. Egymásután és szórtan elhelyezkedő
állományok kijelölése, azok másolása, mozgatása, átnevezése, nyomtatása, törlése. Egy
ismert nevű állomány megkeresése adott háttértáron. Állományok, gépek védelme.
Vírusok fajtái, védekezés a terjedésük ellen, vírusirtó futtatása. Tömörített állományok
létrehozása, tömörített állományok kibontása. Tömörített állomány tartalmának
megtekintése.
Kommunikáció hálózaton
Az intézmény számítógépes hálózatának és a hálózat használati módjának, azonosító
megadás módjának, jelszó használat sajátságainak megismerése. Egy levelezőprogram
készségszintű használata, levél küldése, fogadása, a fő mezők céljának megismerése: a
címzett, a tárgy és a saját másolat. Hálózati keresőgépek használata, az egyszerű
kulcsszavas és tematikus keresés. Egy letöltött weboldal részletének elmentése saját
háttértárra vagy új állományba a vágólap használatával. Összetett keresési feladatok
megoldása, valamint egy kapott témakörrel foglalkozó webhelyek tárolása,
feljegyzése. Hasznos webhelyek felkeresése, (például magyar honlap, MEK, vasúti
információ, önkormányzati oldalak, diákoldalak, érdeklődési körbe tartozó
oldalak).(Keresés az iskola irányultságának megfelelő bármely természettudományos,
környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi ismeretek problémáinak megoldásához.)
Algoritmusok és adatok
Algoritmusok készítése, leírása algoritmus-leíró nyelven. Algoritmusok kódolása a
számítógép számára érthető egyszerű programozási nyelven. A programkészítés lépései:
feladat-meghatározás, tervezés, kódolás, kipróbálás. Elemi és összetett adatok,
karakterek, egész és valós számok, logikai értékek, tömbök
743
Témakörök Óra Tartalmak
Az informatika
alapjai
16 Hardvereszközök fajtái és jellemzőik.
Neumann-elvű és más számítógépek.
Analóg és digitális jelek.
Jelhalmazok adattartalma.
Logikai műveletek és kapuk.
Az operációs
rendszer
használata
16 Állományműveletek: keresés, mozgatás, másolás, létrehozás, nyomtatás, törlés,
átnevezés, jellemzők beállítása.
Biztonsági másolat készítése.
Törölt állományok visszaállítása.
Tömörített állomány létrehozása, bővítése.
Az operációs rendszer néhány jellemzője.
Alkalmazás telepítése installációs anyagról.
A regisztrálás folyamata.
Több program összehangolt alkalmazása.
Kommunikáció
hálózaton
14 Az iskolai hálózat vázlatos felépítése.
Iskolai szolgáltatások és számítógépek használati rendje.
Az iskolai azonosító képzési szabálya és használata.
Saját e-mail cím.
Elektronikus levelezés funkcióinak használata: levelek csoportosítása, szűrése.
Levelezési listák és hírcsoportok.
Az ftp bemutatása.
Részletes keresés kulcsszavas keresőkkel.
Algoritmusok
és adatok
14 Algoritmusok készítése, leírása algoritmus-leíró nyelven: adatgyűjtési és feldolgozási
algoritmusok.
Algoritmusok kódolása a számítógép számára érthető egyszerű programozási nyelven.
A programkészítés lépései: feladat-meghatározás, tervezés, kódolás, kipróbálás.
Elemi és összetett adatok, karakterek, egész és valós számok, logikai értékek, tömbök.
Szabadon
felhasználható
14 Rendszerezés, ismétlés, számonkérés
Összesen 74
A továbbhaladás feltételei
Kezelje a billentyűzetet, az egeret és a perifériákat. Alapvető állományműveleteket tudjon
elvégezni a számítógépen. Használja a helyi és a távhálózati kommunikációs lehetőségeket.
Tudjon levelezni, keresni, anyagot letölteni. A tanuló önállóan tudjon többféle formázást
tartalmazó dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. Tudjon dokumentumot menteni és
nyomtatni.
744
10. évfolyam Évi óraszám: 36
Belépő tevékenységformák
Dokumentumkészítés számítógéppel
Szövegegységekre vonatkozó formázási ismeretek ismétlése, rendszerezése, az
ismeretek stabilizálása. Rajzeszközök használatával ábrakészítés és dokumentumba
illesztés. A vágólap használata (kivágás, másolás, beillesztés, mozgatás, törlés).A
dokumentum mentése és nyomtatása. A dokumentumkészítés szokásos menetének
gyakorlása. Többféle formázási megoldást tartalmazó dokumentumok készítése minta
alapján, illetve feladatleírás alapján (pl. önéletrajz, beadvány, jegyzőkönyv, üzleti levél,
műszaki leírás).Az iskola irányultságának megfelelő típusdokumentumok elkészítése.
Web oldal készítése. Prezentáció készítése.
Táblázatkezelés
A táblázatkezelés alapfogalmainak (cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet) használata
példákban. Táblázatok számítógéppel történő létrehozása, módosítása (adatbevitel,
mozgatás, másolás, törlés).A táblázatokban szereplő adatok típusának felismerése,
alapvető adattípusok használata; az adatok többféle formában való megjelenítése.
Egyszerű matematikai műveletek, képletek, beépített függvények önálló használata. A
függvényhivatkozások másolása. Egy táblázatkezelő program számításokra épülő
felhasználása. Diagramok készítése egy-egy gyakorlati problémához igazodva. Adatok
összefüggésének megjelenítése diagramon. Egyszerű táblázatok önálló megtervezése
szöveges feladat alapján. Esztétikus, jól áttekinthető táblázatok készítése. Tantárgyi
feladatok megoldása táblázatkezelővel.
Adatbázisban keresés
Keresés, adatszűrés, tantárgyi oktatóprogramok adatbázisaiban vagy a szakmai
irányultságnak megfelelő adatbázisokban.
Könyvtárhasználat
Tájékozódási gyakorlatok az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Az
alapvető dokumentumtípusok különbségeinek és hasonlóságainak megállapítása.
Információkeresés hagyományos és számítógépes forrásokban. Dokumentumok
keresése a katalógusokból szerző, cím és téma szerint.
A lakóhelyi közkönyvtár megismerése. A tantárgyi témákhoz források keresése a
könyvtár számítógépes katalógusában, adatbázisaiban és az Interneten. A hagyományos
és elektronikus közhasznú tájékoztatóeszközök használata.
Témakörök Óra Tartalmak
Dokumentum-
készítés
számítógéppel
14 A szöveg-, illetve képszerkesztő programok fejlett szolgáltatásai.
Digitális képek alkalmazása.
Objektum, táblázat beillesztése.
A szöveg formázásának lehetőségei: a fejléc-lábléc, az oldalszámozás, a lábjegyzet;
hasábok kialakítása.
Dokumentumok készítése minta és feladat alapján.
Típusdokumentumok.
Weboldal készítése webszerkesztővel: szöveg, kép, link bevitele.
Formázási lehetőségek.
Hálózati dokumentumok szerkezete.
Multimédia-prezentáció.
A prezentáció készítésének menete.
745
Témakörök Óra Tartalmak
Táblázatkezelés 12 A táblázatkezelés alapfunkciói és fogalmai.
Függvények, képletek.
Adattípusok, adatmegjelenítési formák, formázási lehetőségek, adatmódosítás.
A diagram fogalma, összefüggés függvények és diagramok között.
Diagramfajták.
Problémamegoldás táblázatkezelővel.
Könyvtár-
használat
5 Könyvtárismeret: raktári rend, állományrészek, könyvtártípusok, könyvtári rendszer.
Dokumentumtípusok: nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok.
Tájékoztató eszközök: kézikönyvtár, információkereső nyelvek, katalógusok,
számítógépes adatbázisok.
Könyvtári és egyéb információs rendszerek.
A közhasznú tájékozódás forrásai, eszközei (Internet, pályaválasztási tanácsadó,
telefonkönyv, menetrend, katalógusok stb.).Bibliográfia: rejtett, illetve ajánló
bibliográfia.
Szabadon
felhasználható
6 Rendszerezés, ismétlés, számonkérés
Összesen 37
A továbbhaladás feltételei
A tanuló önállóan tudjon többféle formázást tartalmazó dokumentumot tervezni és
megszerkeszteni. Tudjon dokumentumot menteni és nyomtatni. Tudjon táblázatokat
számítógéppel létrehozni, módosítani. Tudjon műveleteket táblázatban végezni, és
összefüggéseket diagramban megjeleníteni. Ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályait
és etikai normáit. Tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokban. Legyen képes
tájékozódni a szakiskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Legyen képes információt
keresni hagyományos és számítógépes forrásokból.
746
r) Demokratikus állampolgárságra nevelés
A 2007/2008-as tanévtől kezdve az alábbiak szerint módosítjuk, illetve
egészítjük ki a tárgy helyi tantervét, és vezetjük be felmenő rendszerben
Demokratikus állampolgárságra nevelés a nyelvi előkészítő évfolyam számára
A modulnak a legfontosabb célja az, hogy a diákok jelenre vonatkozó tudása
minél személyesebb és élményszerűbb (személyes tapasztalataikra épülő) legyen.
A fő cél tehát az, hogy segítsük a diákok szocializációját, erősítsük
problémaérzékenységüket, döntéskészségüket – az életben való eligazodásukat.
A lehetséges módszerek és eszközök közül külön megemlítjük az esetelemzést, a
szerepjátékot, a vitát, a döntési helyzetek elemzését, aktuális kérdések,
problémák feldolgozását, egyéni és csoportos anyaggyűjtést, projektmunkát.
Iskolai óraszám összesen: 18 óra
Cél:
A tanuló megismerje a demokratikus magyar állam társadalmi, politikai,
gazdasági felépítését. Ismerje fel, hogy állampolgárként milyen helye van
államunkban. Ismerje fel, hogy melyek azok a legfontosabb szerepek és
funkciók, melyeket az élete során cselekvõ emberként maga is betölt.
Ismerje fel, hogy is a társadalomnak, azon belül egy családnak, különbözõ
kisebb-nagyobb közösségeknek a tagja, melyek mûködésében maga is esetleg
tevékenyen részt vállalhat, meghatározó szerepet játszhat. Ismerje fel,
hogy vannak az emberre, a társadalomra nézve veszélyes csoportok, deviáns
magatartási formák, melyekkel kerülnie kell a kapcsolatot. Cél, hogy a
demokratikus államunk felépítésének és mûködésének ismeretével a
demokratikus elvek elfogadásával olyan állampolgárrá váljon, aki tisztában
van az állampolgári felelõsséggel, tudja hogyan érvényesítheti
állampolgárként véleményét és javaslatait. Állampolgári magatartásával
kifejezésre tudja juttatni a demokratikus magyar állam iránti
elkötelezettségét, hazafiságát, aki szereti és tiszteli hazánkat, kész érte
nemcsak jogait gyakorolni, hanem kötelességeit teljesíteni. Ismerje fel, hogy
milyen feladatokat kell családtagként ellátnia. Tudja, hogy milyen alapvetõ
jogai és kötelességei vannak a vállalkozónak, a fogyasztónak, a munkaadónak
és a munkavállalónak. Tudjon tájékozódni a legfontosabb hivatalokban, képes
legyen hivatalos ügyeit elintézni. Tájékozott legyen a társadalmi, politikai és
gazdasági élet problémáiban, tudjon véleményt nyilvánítani. Ismerje fel, hogy
felelõs környezetéért, embertársaiért. Tudja, hogy földünk globális
problémáinak is részese és megoldásáért is felelõsséggel tartozik.
747
Követelmény
Kísérje figyelemmel a médiákban országunk társadalmi, politikai és gazdasági
eseményeit, tudjon levonni belõlük következtetéséket. Gyûjtsön
információkat a családról, a népesedési helyzetrõl, helyi közösségekrõl,
politikai, érdekvédelmi, gazdasági szervekrõl, formáljon róluk véleményt.
Legyen képes felismerni, hogy milyen felelõsségteljes magatartás várható el
egy családtagtól, állampolgártól, a gazdasági élet szereplõjétõl. Alakuljon ki
véleménye a demokráciáról, növekedjen vita készsége, melynek segítségével
érvényre juttathatja érdekeit. Tudja, hogyan lehet élni a demokratikus
eszközökkel.
Tartalom, módszer:
A csekély óraszám ugyan kevés lehetõséget nyújt nem tanórai jellegû
tartalmi elemek alkalmazására, néhány témánál /pl. helyi önkormányzat/ élni
lehet a tanulmányi kirándulás esetleg találkozó és vita szervezésének
lehetõségével.
Értékelés módszerei:
A viták során tanúsított teljesítmény megfigyelése.
Szóbeli és írásos számonkérés.
Gyûjtõmunka értékelése.
Témák a tantárgy keretén belül:
1.Bevezető óra-a tantárgy célja, tartalma, követelményei
2.A tanulók jogai, kötelességei az iskolában
3.Államformák, hazánk államformája
4. A hatalommegosztás rendszere, hatalmi ágak elválasztása
5.A Magyar Köztársaság Alkotmánya
6. A parlament
7. Állampolgári jogok
8.Az Alkotmánybíróság
9.Félévi ismétlés, összefoglalás
10.Ellenőrzés
11.A köztársasági elnök jogköre
12. A rendvédelmi szervezetek
13. Választási rendszerek
14.Pártok , pártrendszerek
15.Civil szervezetek
16.Hazánk külföldi kapcsolatai
17.Ismétlés, rendszerezés
748
1. Állampolgári ismeretek Óraszám: 5 óra
Cél
A társadalmi és állampolgári ismeretek tanitásának célja a tanulókban a
demokráciát igénylõ magatartás kialakitása. Értse a demokrácia mûködési
szabályait. Cél, hogy az állampolgári jogokat és kötelességeket megismerje,
vállalja és szükség esetén gyakorolni tudja azokat. Alakuljon ki benne
megértés a családjáért, az embertársaiért, az országért érzett
felelõsségvállalás és tenni akarás. A tanulmányok során alakuljon ki benne
érzékenység az emberi, társadalmi problémák iránt. Ismerje meg a magyar
állam felépitését, a hatalom gyakorlásának módját, szervezeteit, feladatait.
Követelmény
Alkossan véleményt a társadalmi, politikai élet, és a mai család problémáiról.
Magyarázza meg, hogyan érvényesülnek az állampolgári jogok és kötelességek
a gyakorlatban. Tudjon érvelni a demokrácia mellett és tudja megindokolni a
hatalommegosztás szükségességét. Ismerje a felelõsségteljes emberi és
állampolgári magatartás jellemzõit. Sorolja fel, értékelje a társadalomra és
az emberre veszélyes társadalmi csoportokat, magatartásformákat. Tudja
értelmezni az alkotmány fõ fejezeteit, a hatalommegosztás intézményi
formáit, az államszervezeti felépitését, feladatait. Tudja elmagyarázni, hogy
választóként milyen feladatai vannak. Tudja elmagyarázni, hogy hogyan
kérhet útlevelet, hogyan viselkedjen külföldön. Ismerje a legfontosabb
személyi okmányokat.
2.Társadalmi ismeretek Óraszám: 5 óra
Cél
A társadalmi ismeretek elsajátitásának célja, hogy a tanuló megértse az õt
körülvevõ családi, iskolai, lakóhelyi és társadalmi környezetét, hogy
megismerje a lakóhelyén létezõ közösségeket, a társadalmat alkotó
csoportokat, politikai és érdekképviseleti szerveket, azok mûködését.
Ismerje fel, hogy maga is különbözõ közösségeknek, társadalmi csoportoknak
a tagja, melyek számára jogokat biztositanak és kötelességekkel járnak.
Érezze, hogy felelõsséggel tartozik embertársai iránt, legyen tisztában az
elszegényedés, munkanélküliség, a társadalmi beilleszkedést akadályozó
deviáns magatartás következményeivel. A tanulmányok során alakuljon ki
benne érzékenység az emberi problémák iránt, ismerje meg azokat a
szervezeteket, közösségeket, amelyek célja a társadalmi gondok, problémák
megoldása, és amelyeknek feladata az érdekérvényesités és képviselet.
Követelmény
749
Tudjon következtetéseket levonni a népesedési statisztikákból.Tudja, hogy a
család legfontosabb feladata a gyermekek nevelése, felelõsségvállalás és
gondoskodás a családtagokról.Ismerje fel, hogy a különbözõ társadalmi
csoportok egyenjogu tagjai társadalmunknak.Tudjon különbséget tenni a
politikai érdekvédelmi feladatokat ellátó szervezetek között, ismerje
céljaikat.Ismerje fel a társadalom nyugalmát, veszélyeztetõ csoportokat, a
deviáns magatartás káros következményeit, az eltérõ származású, kultúrájú,
vallású stb. emberekkel szembeni elõítéleteket.
Tartalom
A család a társadalom legkisebb sejtje, életünk alapvetõ közössége.
Feladatai. A család mai problémái. Szerepjáték segitségével a családi
szerepek és feladatok értelmezése. Népesedési helyzetünkre vonatkozó
adatok, pl.: lakosság száma, család száma, családok nagysága, születési és
halálozási statisztikák elemzése. A helyi társadalom: társadalmi csoportok a
lakóhelyen, az iskolában, diákönkormányzat. Beszámoló készitése az iskolai
diákönkormányzat mûködésérõl. Társadalmi tagoltság: nemzet, nemzetiség,
etnikum. A cigányetnikum. Egyházak, vallási közösségek. Egyesületek. Nemek
és életkor szerinti csoportok. Foglalkozási és vagyoni csoportok. Politikai
tagoltság: pártok, érdekképviseleti szervek, kamarák. A napi sajtó
segitségével 1 héten keresztül a pártok és az érdekképviseleti szervek
tevékenységének figyelemmel kisérése. Társadalmi beilleszkedési zavarok:
bûnözés, alkoholizmus, kábitószer, idegengyûlölet. Deviáns társadalmi
magatartást tükrözõ anyagok gyûjtése a sajtóból és egyéb forrásokból.
Értékelés szempontjai:
Ismeri-e a család, a helyi közösségek társadalmi csoportok politikai és
érdekvédelmi szervezetek legfontosabb feladatait? Ismeri-e a
magyarországi nemzetiségeket, kisebbségi etnikumokat, külföldön élõ magyar
népcsoportokat?Képes-e felismerni a társadalomra veszélyes magatartást és
a beilleszkedést, akadályozó zavarokat?
3. A demokratikus magyar állam Óraszám: 5 óra
Cél
Tudja értékelni a demokrácia elõnyeit. Tudja, hogy mit jelent az, hogy az
alkotmány alaptörvény. Ismerje meg az alkotmány legfontosabb tartalmi
elemeit. Értse a legfontosabb állampolgári jogokat és kötelességeket,
ismerje fel jelentõségüket. Ismerje fel, hogy mit jelent számára, hogy a
demokratikus magyar állam polgárának született. Értse meg a képviseleti
demokrácia mûködését. Ismerje fel, hogy választó joga révén részt kell majd
vállania a demokrácia mûködtetésében.
Követelmény
750
Gyûjtsön a tömegkommunikációból az alkotmány egyes fejezeteihez
kapcsolható hireket, segitségükkel magyarázza meg az alkotmány
legfontosabb tartalmi elemeit. Tanulmányozza az alkotmány "Alapvetõ jogok
és kötelességek" cimû fejezetét. Magyarázza meg, hogyan érvényesülnek
ezek a mai Magyarországon. Tudja felsorolni a legfontosabb állampolgári
jogokat és kötelességeket. Legyen tisztában a választójog gyakorlásának
jelentõségével, ismerje technikáját.
Tartalom
A modern parlamenti demokrácia.Az alkotmány és fõ fejezetei. Szuverenitás,
államterület, felségjelvények. Állampolgárság jogok és kötelezettségek.
Szabadságjogok, gazdasági- szociális- és kultúrális jogok, egyenjogúság, az
állami tevékenységben való részvétel joga, kötelezettségek. A választási
rendszer, a választójog. Parlamenti és önkormányzati választások.
Osztályban választási gyûlés és szavazás rendezése, melynek segitésével
megismerkednek a tanulók a demokratikus választás mûködésével.
Értékelés szempontjai:
Ismeri-e az alkotmányt, az állampolgári jogokat és kötelességeket?Képes-e a
választójog gyakorlására?Ismeri-e a demokratikus választórendszer és a
képviseleti demokrácia mûködését?
4. Államunk szervezete Óraszám: 5 óra
Cél
Tudja, hogy mit jelent a törvényhozás, a törvények végrehajtása és a
biráskodás. Ismerje a parlament felépitését, feladatait, értse a parlamenti
demokrácia mûködését. Tudja, hogy az országgyûlés legfontosabb feladata a
törvényalkotás. Ismerje meg a kormány szerepét. Ismerje az
igazságszolgáltatás mûködését. Legyen tisztában azzal, hogy valamennyi
magyar állampolgárt megilleti a védelemhez és a jogorvosláshoz való jog.
Tudja, hogy milyen hivatalos ügyeket intézhet el a polgármesteri hivatalban.
Tudja, hogy a lakóhelyét érintõ javaslataival, problémáival az önkormányzati
képviselõjéhez fordulhat.
Követelmény
Ismerje a magyar állam felépitését. Sorakoztasson fel érveket a
hatalommegosztás szükségessége mellett. Nevezze meg a köztársasági
elnököt, csoportositsa feladatait. Kisérje figyelemmel és magyarázza a sajtó
segitségével, hogy a nyilvánosságnak hogyan érvényesül az ellenõrzõ szerepe.
Tudja felsorolni a parlamenti pártokat. Állitsa ellentétbe a kormánypárti és
ellenzéki feladatokat. Magyarázza meg a parlamenti demokrácia mûködését.
Soroljon fel néhány minisztériumot, tudja ki a kormányfõ. Csoportositsa a
minisztériumok feladatait az aktuális hirek alapján. Tudjon különbséget tenni
751
a polgári peres eljárás, és a büntetõ eljárás között. Csoportositsa az
önkormányzat feladatait. Emelje ki az önkormányzat gyermekekkel
kapcsolatos feladatait. Tudja, hogy az állampolgárok helyi népszavazás utján,
valamint az általuk választott képviselõtestületen keresztül gyakorolják a
helyi önkormányzást.
Tartalom
Demokratikus kormányzati rendszerek: az állam feladatai, a
hatalommegosztás, a köztársasági elnök, az alkotmánybiróság. A nyilvánosság
jelentõsége. Az országgyûlés, a törvényalkotás, a parlamenti ellenõrzés, a
parlament szervezete és mûködése. A kormány, a miniszterelnök. A
végrehajtás, törvény-elõkészités, minisztériumok, miniszterek. Az
igazságszolgáltatás, a biróságok, a polgári peres és büntetõeljárás, az
ügyészségek. Egy birósági tárgyalás rendezése az osztályban, melynek
segitségével a tanulók megismerkednek a birósági szerepekkel, a tárgyalás
menetével.Helyi önkormányzat, az önkormányzatok feladatai, szervezete.
Képviselõtestület, polgármester. A polgármesteri hivatal. A helyi
közigazgatás mûködése. Ügyintézés a helyi hatóságoknál. Kisebbségi
önkormányzatok. Kirándulás a Városházára és a helyszinen ismerkedés a
polgármesteri hivatal feladataival, mûködésével.
Értékelés szempontjai:
Ismeri-e az állam feladatait?Tudja-e mit jelent a hatalommegosztás?Ismeri-
e a köztársasági elnök és az alkotmánybiróság feladatait?Ismeri-e az
orzsággyûlés, a kormány, az igazságszolgáltatás és a helyi önkormányzatok
felépitését, feladatait, mûködési rendjét?
6. Az állam feldatai
Óraszám: 5 óra
Cél
Ismerje a legfontosabb állami feladatokat, azokat a jogokat és
kötelezettségeket, amelyek ezekkel kapcsolatban rá hárulnak, és azokat a
kultúrális, mûvelõdése, szociális lehetõségeket, amelyekkel állampolgárként
élhet. Ismerje meg a külföldön tartózkodás szabályait.
Követelmény
Értékelje a helyi rendõrség munkáját. Ismerje a belsõ rend védelmét ellátó
szervezeteket. Magyarázza meg, hogy hogyan veheti igénybe segitségüket.
Magyarázza meg, hogy mit jelent a haza védelme, milyen kötelezettségeket
jelent a számára. Indokolja meg iskolaválasztását. Hasonlitsa össze az iskolai
752
oktatás és az iskolán kivüli mûvelõdés céljait, lehetõségeit. Határozza meg az
egészség- és a nyugdijbiztositás céljait. Emelje ki a szociálpolitikai
legégetõbb feladatait. Ismerje az utlevél és vizum kérésének és
használatának módját. Sorolja fel mi mindenre van szükség külföldi ut
alkalmával, tudja, hogy külföldön sürgõs esetben hova fordulhat segitségért.
Tartalom
A belsõ rend védelme, a rendõrség, a bûnüldözés, a közrend és a
közbiztonság védelme, közlekedésrendészet, a rendészeti szervek, a
polgárõrség.A honvédelem, a honvédelmi és hadkötelezettség. A mûvelõdés, a
mûveltség társadalmi szerepe. A közoktatás, a szakoktatás, a felsõoktatás.A
mûvelõdés iskolán kivüli formái.Az egészségügyi és szociálpolitika,
társadalombiztositás /egészség- és nyugdijbiztositás/. A
társadalombiztositási járulék. A betegbiztositási igazolvány használata.
Egészségügyi ellátás. A mentõk. A szociálpolitika. Vita rendezése a
szociálpolitika lehetséges irányelveirõl, aktuális feladatairól. Külpolitika,
külkapcsolatok, nagykövetség, követség, konzulátus. Nemzetközi
szervezetek. Kétoldalu kapcsolatok. Határon túl élõ magyarság. Magyar
állampolgárok külföldön. Útlevél, vizum. Útlevél kérõlap kitöltése.
Értékelés szempontja:
Ismeri-e a honvédelem és a belsõ rend védelmét ellátó testületeket?Tudja-e
hogyan vegye igénybe a rendõrség, a tûzoltóság és a mentõk
segitségét?Ismeri-e a mûvelõdés és oktatás hazai lehetõségeit?Ismeri-e az
egészség- és nyugdijbiztositás céljait? A társadalombiztositái járulék
szerepét? Ismeri-e az egészségügyi és szociális ellátás feladatait,
gondjait?Ismeri-e a külföldi utazás feltételeti, a kint tartozkodás
szabályait?
7. Hazánk és külföld kapcsolata
Óraszám : 4 óra
Cél
Ismerje a magyar állampolgárság kritériumait. Tudja, hogy az élethez az
emberi méltósághoz, a személyes szabadsághoz való jog az embernek olyan
veleszületett joga, amelyet senki és semmi, még az állam sem vehet el. Tudja,
hogy miért létérdeke hazánknak az Európához való szerves kapcsolódás.
Tudja, hogy az ENSZ milyen feladatokat lát el. Ismerje kötelességeit a
környezet védelmével kapcsolatban.
753
Követelmény
Különböztesse meg az állampolgárságot a nemzetiségi hovatartozástól.
Vonjon le a maga életére vonatkozó következtetéseket az emberi jogokról és
a gyermekek jogairól szóló nemzetközi dokumentumokból. Indokolja, hogy
hazánknak érdekében áll az európai szervezetekhez való csatlakozás.
Elemezze az ENSZ alapokmányának részleteit, emelje ki legfontosabb
feladatait. Mutasson rá, hogy a környezeti ártalmak veszélyeztetik az
emberiség jövõjét. Sorolja fel az emberiség globális problémáit, magyarázza
meg a bennük rejlõ veszélyeket.
Tartalom
Az állam szuverenitása, terület, népesség, állampolgárság. Az emberi jogok
és nemzetközi védelmük, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Az
Emberi Jogok Európai Egyezménye. Egyezmény a gyermekek jogairól. Hazánk
és Európa. az Európa Tanács, az Európa Unió, Észak-atlanti Szerzõdés
Szervezete, az európai biztonsági rendszer, az Európai Biztonsági és
Együttmüködési Szervezet.Az ENSZ és szervezete, alapokmánya és
felépitése. Az emberiség globális problémáia, helyi kezelési lehetõségei.
Értékelés szempontjai:
Ismeri-e az állampolgárság kritériumait?Ismeri-e az emberi és a gyermeki
jogokról szóló nemzetközi egyezményeket?Ismeri-e az európai
szervezeteket, az ENSZ felépitését és feladatait?Tudja-e, hogy
környezetünket milyen környezeti ártalmak fenyegetik?
8. A háztartás
Óraszám : 1 óra
Cél Ismerje a háztartás fõbb költségeit. Ismerje a fontosabb megtakaritási
formákat. Legyen tisztában a napi szükségleti cikkek árával. Tudjon
határozni a családi szükségletek kielégitési sorrendjérõl, a tervzés
fontosságát.
Követelmény
Tervezze meg a családi munkamegosztást. Sorolja fel, hogy milyen
pénzszerzési lehetõségeket ismer. Készitsen napi, havi, éves tervet a család
kiadásairól. Válassza ki a családja számára legkedvezõbb befektetési,
megtakaritási formát. Határozza meg, hogy mi a betét, kötvény, részvény,
befektetési jegy között a különbség. Indokolja az elõre hozott vásárlások és
a hitel felvétel elõnyeit és hátrányait. Ismerje a hitelkártyák használatát.
754
Indokolja a biztositás szükségességt. Ismerje fel az összefüggést a munka
és a szabadidõ illetve az életszínvonal között.
Tartalom
A háztartásban folyó termelési és szolgáltatási folyamatok.
Jövedelemszerzési módok és források. Családi költségvetés. Fogyasztás
beruházás megtakaritása a háztartásban. A megtakaritás formái. A
szükségletek rangsorolása. A fizetõképes kereslet és hatása a gazdaságban.
Munkavégzés, szabadidõ, életszinvonal, életminõség.
Értékelés szempontjai:
Tud-e családi költségvetést késziteni?Ismeri-e a lehetséges
jövedelemszerzési módokat?Ismeri-e a háztartási bevételek és kiadások
fõbb csoportjait?Ismeri-e a hitel felvételének elõnyeit és
hátrányait?Ismeri-e a legfontosabb megtakaritási formákat?
9. A vállalkozás
Óraszám : 5 óra
Cél
Ismerje meg a vállalkozás alapitásának, mûködtetésének feltételeit,
szabályait. Képzelje el, hogy milyen módon mûködtetné vállalkozását. Tudja,
hogy a vállalkozás alapitásához, tõke, szakértelem és tervezés szükséges.
Ismerje meg a korszerû fogyasztói magatartást.
Követelmény
Hasonlitsa össze a vállalkozási formákat. Készitsen üzleti- és pénzügyi
tervet. Csoportositson a vállalat bevételeit és kiadásait. Tegyen különbséget
a profitorientált és a monoprofit vállalkozások között. Magyarázza meg, hogy
mit jelent a fogyasztói érdekvédelem.
Tartalom
A vállalkozás vállalkozási formák, méret, tevékenységi kör. Vállalkozás
alapitásának feltételei: ötlet, üzleti terv, pénzügyi terv, piacfelmérés. A piac,
kereslet, kinálat, ár, termék és szolgáltatás, minõség, reklám. Bevételek és
kiadások. A vállalkozás sikerességének és kudarcának fõbb okai.A monoprofit
szféra fõbb területei és sajátosságai.Fogyasztói érdekvédelem.
Értékelés szempontjai:
Ismeri-e a különbözõ vállalkozási formákat?Tudja-e, hogy melyek a
vállalkozás alapitásának feltételei?Tud-e egyszerû üzleti és pénzügyi tervet
755
késziteni?Tudja-e, hogy mit jelent a nonprofit szféra?Ismeri-e a piac
mûködési törvényeit?Ismeri-e a fogyasztói érdekvédelem lehetõségeit?
10. A munka világa
Óraszám: 2 óra
Cél
Ismerje a munkavállaló és a munkáltató jogait és kötelességeit. Ismerje a
munkaviszonnyal kapcsolatos alapvetõ szabályokat. Ismerje az érdekvédelmi
lehetõségeket. ismerje a munkavállalói és a munkáltatók legfontosabb
érdekképviseleti szerveit. Tudjon munkahelyi pályázatra önéletrajzot
késziteni. Ismerje a munkanélkülieket megilletõ kedvezményeket.
Követelmény
Hasonlitsa össze a munkavállaló és a munkáltató jogait és kötelezettségeit.
Indokolja az érdekvédelem és az érdekegyeztetés szükségességét. Sorolja
fel a legfontosabb érdekképviseleti szerveket. Vizsgálja meg, hogyan tudja
növelni munkavállalói esélyeit. Állitson össze pályázati önéletrajzot. Sorolja
fel a munkanélkülieket megilletõ kedvezményeket.
Tartalom
A munkaviszony fogalma. A Munka Törvénykönyve. A munáltató és a
munkavállaló kapcsolata. A munkaszerzõdés, kollektiv szerzõdés. Egyéni és
kollektiv érdekek, érdekképviselet, érdekvédelmi szervezetek. Pályázati
önéletrajz készitése. Munkanélküliség.
Értékelés szempontjai:
Ismeri-e a munkavállalói és munkaadói jogokat és kötelességeket?Ismeri-e
az érdekvédelmi szervezeteket?Ismeri-e az érdekvédelem törvényes
formáit?Tud-e pályázati önéletrajzot késziteni?
756
A modulnak a legfontosabb célja az, hogy a diákok jelenre vonatkozó tudása minél
személyesebb és élményszerűbb (személyes tapasztalataikra épülő) legyen. A fő cél tehát az,
hogy segítsük a diákok szocializációját, erősítsük problémaérzékenységüket,
döntéskészségüket – az életben való eligazodásukat. A lehetséges módszerek és eszközök
közül külön megemlítjük az esetelemzést, a szerepjátékot, a vitát, a döntési helyzetek
elemzését, aktuális kérdések, problémák feldolgozását, egyéni és csoportos anyaggyűjtést,
projektmunkát.
Iskolai óraszám összesen: 37 óra
Cél:
A tanuló megismerje a demokratikus magyar állam társadalmi, politikai, gazdasági
felépitését. Ismerje fel, hogy állampolgárként milyen helye van államunkban. Ismerje fel,
hogy melyek azok a legfontosabb szerepek és funkciók, melyeket az élete során cselekvõ
emberként maga is betölt. Ismerje fel, hogy is a társadalomnak, azon belül egy családnak,
különbözõ kisebb-nagyobb közösségeknek a tagja, melyek mûködésében maga is esetleg
tevékenyen részt vállalhat, meghatározó szerepet játszhat. Ismerje fel, hogy vannak az
emberre, a társadalomra nézve veszélyes csoportok, deviáns magatartási formák,
melyekkel kerülnie kell a kapcsolatot. Cél, hogy a demokratikus államunk felépitésének
és mûködésének ismeretével a demokratikus elvek elfogadásával olyan állampolgárrá
váljon, aki tisztában van az állampolgári felelõsséggel, tudja hogyan érvényesitheti
állampolgárként véleményét és javaslatait. Állampolgári magatartásával kifejezésre tudja
juttatni a demokratikus magyar állam iránti elkötelezettségét, hazafiságát, aki szereti és
tiszteli hazánkat kész érette nemcsak jogait gyakorolni, hanem kötelességeit teljesiteni.
Ismerje fel, hogy milyen feladatokat kell családtagként ellátnia. Tudja, hogy milyen
alapvetõ jogai és kötelességei vannak a vállalkozónak, a fogyasztónak, a munkaadónak és
a munkavállalónak. Tudjon tájékozódni a legfontosabb hivatalokban, képes legyen
hivatalos ügyeit elintézni. Tájékozott legyen a társadalmi, politikai és gazdasági élet
problémáiban, tudjon véleményt nyilvánitani. Ismerje fel, hogy felelõs környezetéért,
embertársaiért. Tudja, hogy földünk globális problémáinak is részese és megoldásáért is
felelõsséggel tartozik.
Követelmény
Kisérje figyelemmel a médiákban országunk társadalmi, politikai és gazdasági
eseményeit, tudjon levonni belõlük következtetéséket. Gyûjtsön információkat a
családról, a népesedési helyzetrõl, helyi közösségekrõl, politikai, érdekvédelmi,
gazdasági szervekrõl, formáljon róluk véleményt. Legyen képes felismerni, hogy milyen
felelõsségteljes magatartás várható el egy családtagtól, állampolgártól, a gazdasági élet
szereplõjétõl. Alakuljon ki véleménye a demokráciáról, növekedjen vita készsége,
melynek segitségével érvényre juttathatja érdekeit. Tudja, hogyan lehet élni a
demokratikus eszközökkel.
Tartalom módszer:
A csekély óraszám ugyan kevés lehetõséget nyújt nem tanórai jellegû tartalmi elemek
alkalmazására, néhány témánál /pl. helyi önkormányzat/ élni lehet a tanulmányi
kirándulás esetleg találkozó és vita szervezésének lehetõségével.
Értékelés módszerei:
A viták során tanúsitott teljesitmény megfigyelése.
Szóbeli és irásos számonkérés.
Gyûjtõ munka értékelése.
1. Állampolgári ismeretek
757
Óraszám: 5 óra
Cél
A társadalmi és állampolgári ismeretek tanitásának célja a tanulókban a demokráciát
igénylõ magatartás kialakitása. Értse a demokrácia mûködési szabályait. Cél, hogy az
állampolgári jogokat és kötelességeket megismerje, vállalja és szükség esetén gyakorolni
tudja azokat. Alakuljon ki benne megértés a családjáért, az embertársaiért, az országért
érzett felelõsségvállalás és tenniakarás. A tanulmányok során alakuljon ki benne
érzékenység az emberi, társadalmi problémák iránt. Ismerje meg a magyar állam
felépitését, a hatalom gyakorlásának módját, szervezeteit, feladatait.
Követelmény
Alkossan véleményt a társadalmi, politikai élet, és a mai család problémáiról.
Magyarázza meg, hogyan érvényesülnek az állampolgári jogok és kötelességek a
gyakorlatban. Tudjon érvelni a demokrácia mellett és tudja megindokolni a
hatalommegosztás szükségességét. Ismerje a felelõsségteljes emberi és állampolgári
magatartás jellemzõit. Sorolja fel, értékelje a társadalomra és az emberre veszélyes
társadalmi csoportokat, magatartásformákat. Tudja értelmezni az alkotmány fõ fejezeteit,
a hatalommegosztás intézményi formáit, az államszervezeti felépitését, feladatait. Tudja
elmagyarázni, hogy választóként milyen feladatai vannak. Tudja elmagyarázni, hogy
hogyan kérhet útlevelet, hogyan viselkedjen külföldön. Ismerje a legfontosabb személyi
okmányokat.
2.Társadalmi ismeretek Óraszám: 5 óra
Cél
A társadalmi ismeretek elsajátitásának célja, hogy a tanuló megértse az õt körülvevõ
családi, iskolai, lakóhelyi és társadalmi környezetét, hogy megismerje a lakóhelyén létezõ
közösségeket, a társadalmat alkotó csoportokat, politikai és érdekképviseleti szerveket,
azok mûködését. Ismerje fel, hogy maga is különbözõ közösségeknek, társadalmi
csoportoknak a tagja, melyek számára jogokat biztositanak és kötelességekkel járnak.
Érezze, hogy felelõsséggel tartozik embertársai iránt, legyen tisztában az elszegényedés,
munkanélküliség, a társadalmi beilleszkedést akadályozó deviáns magatartás
következményeivel. A tanulmányok során alakuljon ki benne érzékenység az emberi
problémák iránt, ismerje meg azokat a szervezeteket, közösségeket, amelyek célja a
társadalmi gondok, problémák megoldása, és amelyeknek feladata az érdekérvényesités
és képviselet.
Követelmény
Tudjon következtetéseket levonni a népesedési statisztikákból.Tudja, hogy a család
legfontosabb feladata a gyermekek nevelése, felelõsségvállalás és gondoskodás a
családtagokról.Ismerje fel, hogy a különbözõ társadalmi csoportok egyenjogu tagjai
társadalmunknak.Tudjon különbséget tenni a politikai érdekvédelmi feladatokat ellátó
szervezetek között, ismerje céljaikat.Ismerje fel a társadalom nyugalmát, veszélyeztetõ
csoportokat, a deviáns magatartás káros következményeit, az eltérõ származású,
kultúrájú, vallású stb. emberekkel szembeni elõítéleteket.
Tartalom
A család a társadalom legkisebb sejtje, életünk alapvetõ közössége. Feladatai. A család
mai problémái. Szerepjáték segitségével a családi szerepek és feladatok értelmezése.
Népesedési helyzetünkre vonatkozó adatok, pl.: lakosság száma, család száma, családok
nagysága, születési és halálozási statisztikák elemzése. A helyi társadalom: társadalmi
csoportok a lakóhelyen, az iskolában, diákönkormányzat. Beszámoló készitése az iskolai
diákönkormányzat mûködésérõl. Társadalmi tagoltság: nemzet, nemzetiség, etnikum. A
cigányetnikum. Egyházak, vallási közösségek. Egyesületek. Nemek és életkor szerinti
758
csoportok. Foglalkozási és vagyoni csoportok. Politikai tagoltság: pártok,
érdekképviseleti szervek, kamarák. A napi sajtó segitségével 1 héten keresztül a pártok és
az érdekképviseleti szervek tevékenységének figyelemmel kisérése. Társadalmi
beilleszkedési zavarok: bûnözés, alkoholizmus, kábitószer, idegengyûlölet. Deviáns
társadalmi magatartást tükrözõ anyagok gyûjtése a sajtóból és egyéb forrásokból.
Értékelés szempontjai:
Ismeri-e a család, a helyi közösségek társadalmi csoportok politikai és érdekvédelmi
szervezetek legfontosabb feladatait? Ismeri-e a magyarországi nemzetiségeket,
kisebbségi etnikumokat, külföldön élõ magyar népcsoportokat?Képes-e felismerni a
társadalomra veszélyes magatartást és a beilleszkedést, akadályozó zavarokat?
3. A demokratikus magyar állam Óraszám: 5 óra
Cél
Tudja értékelni a demokrácia elõnyeit. Tudja, hogy mit jelent az, hogy az alkotmány
alaptörvény. Ismerje meg az alkotmány legfontosabb tartalmi elemeit. Értse a
legfontosabb állampolgári jogokat és kötelességeket, ismerje fel jelentõségüket. Ismerje
fel, hogy mit jelent számára, hogy a demokratikus magyar állam polgárának született.
Értse meg a képviseleti demokrácia mûködését. Ismerje fel, hogy választó joga révén
részt kell majd vállania a demokrácia mûködtetésében.
Követelmény
Gyûjtsön a tömegkommunikációból az alkotmány egyes fejezeteihez kapcsolható hireket,
segitségükkel magyarázza meg az alkotmány legfontosabb tartalmi elemeit.
Tanulmányozza az alkotmány "Alapvetõ jogok és kötelességek" cimû fejezetét.
Magyarázza meg, hogyan érvényesülnek ezek a mai Magyarországon. Tudja felsorolni a
legfontosabb állampolgári jogokat és kötelességeket. Legyen tisztában a választójog
gyakorlásának jelentõségével, ismerje technikáját.
Tartalom
A modern parlamenti demokrácia.Az alkotmány és fõ fejezetei. Szuverenitás,
államterület, felségjelvények. Állampolgárság jogok és kötelezettségek. Szabadságjogok,
gazdasági- szociális- és kultúrális jogok, egyenjogúság, az állami tevékenységben való
részvétel joga, kötelezettségek. A választási rendszer, a választójog. Parlamenti és
önkormányzati választások. Osztályban választási gyûlés és szavazás rendezése, melynek
segitésével megismerkednek a tanulók a demokratikus választás mûködésével.
Értékelés szempontjai:
Ismeri-e az alkotmányt, az állampolgári jogokat és kötelességeket?Képes-e a választójog
gyakorlására?Ismeri-e a demokratikus választórendszer és a képviseleti demokrácia
mûködését?
4. Államunk szervezete Óraszám: 5 óra
Cél
Tudja, hogy mit jelent a törvényhozás, a törvények végrehajtása és a biráskodás. Ismerje
a parlament felépitését, feladatait, értse a parlamenti demokrácia mûködését. Tudja, hogy
az országgyûlés legfontosabb feladata a törvényalkotás. Ismerje meg a kormány szerepét.
Ismerje az igazságszolgáltatás mûködését. Legyen tisztában azzal, hogy valamennyi
magyar állampolgárt megilleti a védelemhez és a jogorvosláshoz való jog. Tudja, hogy
milyen hivatalos ügyeket intézhet el a polgármesteri hivatalban. Tudja, hogy a lakóhelyét
érintõ javaslataival, problémáival az önkormányzati képviselõjéhez fordulhat.
759
Követelmény
Ismerje a magyar állam felépitését. Sorakoztasson fel érveket a hatalommegosztás
szükségessége mellett. Nevezze meg a köztársasági elnököt, csoportositsa feladatait.
Kisérje figyelemmel és magyarázza a sajtó segitségével, hogy a nyilvánosságnak hogyan
érvényesül az ellenõrzõ szerepe. Tudja felsorolni a parlamenti pártokat. Állitsa ellentétbe
a kormánypárti és ellenzéki feladatokat. Magyarázza meg a parlamenti demokrácia
mûködését. Soroljon fel néhány minisztériumot, tudja ki a kormányfõ. Csoportositsa a
minisztériumok feladatait az aktuális hirek alapján. Tudjon különbséget tenni a polgári
peres eljárás, és a büntetõ eljárás között. Csoportositsa az önkormányzat feladatait.
Emelje ki az önkormányzat gyermekekkel kapcsolatos feladatait. Tudja, hogy az
állampolgárok helyi népszavazás utján, valamint az általuk választott képviselõtestületen
keresztül gyakorolják a helyi önkormányzást.
Tartalom
Demokratikus kormányzati rendszerek: az állam feladatai, a hatalommegosztás, a
köztársasági elnök, az alkotmánybiróság. A nyilvánosság jelentõsége. Az országgyûlés, a
törvényalkotás, a parlamenti ellenõrzés, a parlament szervezete és mûködése. A kormány,
a miniszterelnök. A végrehajtás, törvény-elõkészités, minisztériumok, miniszterek. Az
igazságszolgáltatás, a biróságok, a polgári peres és büntetõeljárás, az ügyészségek. Egy
birósági tárgyalás rendezése az osztályban, melynek segitségével a tanulók
megismerkednek a birósági szerepekkel, a tárgyalás menetével.Helyi önkormányzat, az
önkormányzatok feladatai, szervezete. Képviselõtestület, polgármester. A polgármesteri
hivatal. A helyi közigazgatás mûködése. Ügyintézés a helyi hatóságoknál. Kisebbségi
önkormányzatok. Kirándulás a Városházára és a helyszinen ismerkedés a polgármesteri
hivatal feladataival, mûködésével.
Értékelés szempontjai:
Ismeri-e az állam feladatait?Tudja-e mit jelent a hatalommegosztás?Ismeri-e a
köztársasági elnök és az alkotmánybiróság feladatait?Ismeri-e az orzsággyûlés, a
kormány, az igazságszolgáltatás és a helyi önkormányzatok felépitését, feladatait,
mûködési rendjét?
6. Az állam feldatai
Óraszám: 5 óra
Cél
Ismerje a legfontosabb állami feladatokat, azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek
ezekkel kapcsolatban rá hárulnak, és azokat a kultúrális, mûvelõdése, szociális
lehetõségeket, amelyekkel állampolgárként élhet. Ismerje meg a külföldön tartózkodás
szabályait.
Követelmény
Értékelje a helyi rendõrség munkáját. Ismerje a belsõ rend védelmét ellátó szervezeteket.
Magyarázza meg, hogy hogyan veheti igénybe segitségüket. Magyarázza meg, hogy mit
jelent a haza védelme, milyen kötelezettségeket jelent a számára. Indokolja meg
iskolaválasztását. Hasonlitsa össze az iskolai oktatás és az iskolán kivüli mûvelõdés
céljait, lehetõségeit. Határozza meg az egészség- és a nyugdijbiztositás céljait. Emelje ki
a szociálpolitikai legégetõbb feladatait. Ismerje az utlevél és vizum kérésének és
760
használatának módját. Sorolja fel mi mindenre van szükség külföldi ut alkalmával, tudja,
hogy külföldön sürgõs esetben hova fordulhat segitségért.
Tartalom
A belsõ rend védelme, a rendõrség, a bûnüldözés, a közrend és a közbiztonság védelme,
közlekedésrendészet, a rendészeti szervek, a polgárõrség.A honvédelem, a honvédelmi és
hadkötelezettség. A mûvelõdés, a mûveltség társadalmi szerepe. A közoktatás, a
szakoktatás, a felsõoktatás.A mûvelõdés iskolán kivüli formái.Az egészségügyi és
szociálpolitika, társadalombiztositás /egészség- és nyugdijbiztositás/. A
társadalombiztositási járulék. A betegbiztositási igazolvány használata. Egészségügyi
ellátás. A mentõk. A szociálpolitika. Vita rendezése a szociálpolitika lehetséges
irányelveirõl, aktuális feladatairól. Külpolitika, külkapcsolatok, nagykövetség, követség,
konzulátus. Nemzetközi szervezetek. Kétoldalu kapcsolatok. Határon túl élõ magyarság.
Magyar állampolgárok külföldön. Útlevél, vizum. Útlevél kérõlap kitöltése.
Értékelés szempontja:
Ismeri-e a honvédelem és a belsõ rend védelmét ellátó testületeket?Tudja-e hogyan vegye
igénybe a rendõrség, a tûzoltóság és a mentõk segitségét?Ismeri-e a mûvelõdés és oktatás
hazai lehetõségeit?Ismeri-e az egészség- és nyugdijbiztositás céljait? A
társadalombiztositái járulék szerepét? Ismeri-e az egészségügyi és szociális ellátás
feladatait, gondjait?Ismeri-e a külföldi utazás feltételeti, a kint tartozkodás szabályait?
7. Hazánk és külföld kapcsolata
Óraszám : 4 óra
Cél
Ismerje a magyar állampolgárság kritériumait. Tudja, hogy az élethez az emberi
méltósághoz, a személyes szabadsághoz való jog az embernek olyan veleszületett joga,
amelyet senki és semmi, még az állam sem vehet el. Tudja, hogy miért létérdeke
hazánknak az Európához való szerves kapcsolódás. Tudja, hogy az ENSZ milyen
feladatokat lát el. Ismerje kötelességeit a környezet védelmével kapcsolatban.
Követelmény
Különböztesse meg az állampolgárságot a nemzetiségi hovatartozástól. Vonjon le a maga
életére vonatkozó következtetéseket az emberi jogokról és a gyermekek jogairól szóló
nemzetközi dokumentumokból. Indokolja, hogy hazánknak érdekében áll az európai
szervezetekhez való csatlakozás. Elemezze az ENSZ alapokmányának részleteit, emelje
ki legfontosabb feladatait. Mutasson rá, hogy a környezeti ártalmak veszélyeztetik az
emberiség jövõjét. Sorolja fel az emberiség globális problémáit, magyarázza meg a
bennük rejlõ veszélyeket.
Tartalom
Az állam szuverenitása, terület, népesség, állampolgárság. Az emberi jogok és
nemzetközi védelmük, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Az Emberi Jogok
Európai Egyezménye. Egyezmény a gyermekek jogairól. Hazánk és Európa. az Európa
Tanács, az Európa Unió, Észak-atlanti Szerzõdés Szervezete, az európai biztonsági
rendszer, az Európai Biztonsági és Együttmüködési Szervezet.Az ENSZ és szervezete,
alapokmánya és felépitése. Az emberiség globális problémáia, helyi kezelési lehetõségei.
761
Értékelés szempontjai:
Ismeri-e az állampolgárság kritériumait?Ismeri-e az emberi és a gyermeki jogokról szóló
nemzetközi egyezményeket?Ismeri-e az európai szervezeteket, az ENSZ felépitését és
feladatait?Tudja-e, hogy környezetünket milyen környezeti ártalmak fenyegetik?
8. A háztartás
Óraszám : 1 óra
Cél Ismerje a háztartás fõbb költségeit. Ismerje a fontosabb megtakaritási formákat. Legyen
tisztában a napi szükségleti cikkek árával. Tudjon határozni a családi szükségletek
kielégitési sorrendjérõl, a tervzés fontosságát.
Követelmény
Tervezze meg a családi munkamegosztást. Sorolja fel, hogy milyen pénzszerzési
lehetõségeket ismer. Készitsen napi, havi, éves tervet a család kiadásairól. Válassza ki a
családja számára legkedvezõbb befektetési, megtakaritási formát. Határozza meg, hogy
mi a betét, kötvény, részvény, befektetési jegy között a különbség. Indokolja az elõre
hozott vásárlások és a hitel felvétel elõnyeit és hátrányait. Ismerje a hitelkártyák
használatát. Indokolja a biztositás szükségességt. Ismerje fel az összefüggést a munka és
a szabadidõ illetve az életszínvonal között.
Tartalom
A háztartásban folyó termelési és szolgáltatási folyamatok. Jövedelemszerzési módok és
források. Családi költségvetés. Fogyasztás beruházás megtakaritása a háztartásban. A
megtakaritás formái. A szükségletek rangsorolása. A fizetõképes kereslet és hatása a
gazdaságban. Munkavégzés, szabadidõ, életszinvonal, életminõség.
Értékelés szempontjai:
Tud-e családi költségvetést késziteni?Ismeri-e a lehetséges jövedelemszerzési
módokat?Ismeri-e a háztartási bevételek és kiadások fõbb csoportjait?Ismeri-e a hitel
felvételének elõnyeit és hátrányait?Ismeri-e a legfontosabb megtakaritási formákat?
9. A vállalkozás
Óraszám : 5 óra
Cél
Ismerje meg a vállalkozás alapitásának, mûködtetésének feltételeit, szabályait. Képzelje
el, hogy milyen módon mûködtetné vállalkozását. Tudja, hogy a vállalkozás alapitásához,
tõke, szakértelem és tervezés szükséges. Ismerje meg a korszerû fogyasztói magatartást.
Követelmény
Hasonlitsa össze a vállalkozási formákat. Készitsen üzleti- és pénzügyi tervet.
Csoportositson a vállalat bevételeit és kiadásait. Tegyen különbséget a profitorientált és a
monoprofit vállalkozások között. Magyarázza meg, hogy mit jelent a fogyasztói
érdekvédelem.
762
Tartalom
A vállalkozás vállalkozási formák, méret, tevékenységi kör. Vállalkozás alapitásának
feltételei: ötlet, üzleti terv, pénzügyi terv, piacfelmérés. A piac, kereslet, kinálat, ár,
termék és szolgáltatás, minõség, reklám. Bevételek és kiadások. A vállalkozás
sikerességének és kudarcának fõbb okai.A monoprofit szféra fõbb területei és
sajátosságai.Fogyasztói érdekvédelem.
Értékelés szempontjai:
Ismeri-e a különbözõ vállalkozási formákat?Tudja-e, hogy melyek a vállalkozás
alapitásának feltételei?Tud-e egyszerû üzleti és pénzügyi tervet késziteni?Tudja-e, hogy
mit jelent a nonprofit szféra?Ismeri-e a piac mûködési törvényeit?Ismeri-e a fogyasztói
érdekvédelem lehetõségeit?
10. A munka világa
Óraszám: 2 óra
Cél
Ismerje a munkavállaló és a munkáltató jogait és kötelességeit. Ismerje a
munkaviszonnyal kapcsolatos alapvetõ szabályokat. Ismerje az érdekvédelmi
lehetõségeket. ismerje a munkavállalói és a munkáltatók legfontosabb érdekképviseleti
szerveit. Tudjon munkahelyi pályázatra önéletrajzot késziteni. Ismerje a
munkanélkülieket megilletõ kedvezményeket.
Követelmény
Hasonlitsa össze a munkavállaló és a munkáltató jogait és kötelezettségeit. Indokolja az
érdekvédelem és az érdekegyeztetés szükségességét. Sorolja fel a legfontosabb
érdekképviseleti szerveket. Vizsgálja meg, hogyan tudja növelni munkavállalói esélyeit.
Állitson össze pályázati önéletrajzot. Sorolja fel a munkanélkülieket megilletõ
kedvezményeket.
Tartalom
A munkaviszony fogalma. A Munka Törvénykönyve. A munáltató és a munkavállaló
kapcsolata. A munkaszerzõdés, kollektiv szerzõdés. Egyéni és kollektiv érdekek,
érdekképviselet, érdekvédelmi szervezetek. Pályázati önéletrajz készitése.
Munkanélküliség.
Értékelés szempontjai:
Ismeri-e a munkavállalói és munkaadói jogokat és kötelességeket?Ismeri-e az
érdekvédelmi szervezeteket?Ismeri-e az érdekvédelem törvényes formáit?Tud-e pályázati
önéletrajzot késziteni?
763
s) Nyilvános beszéd
◦ „0” évfolyamon
Célok, feladatok
A tanulók szóbeli kifejezőkészségének, kommunikációs készségének fejlesztése, a
megnyilatkozás bátorságának növelése.
Beszédtechnikai ismeretek nyújtása.
A helyes hangképzés, hangsúlyozás, hanglejtés gyakoroltatása. A beszédhibák, hangképzési
hibák javítása. A nyelvi gátlások oldása, az önbizalom erősítése.
A nyelvi illemtan tudatosítása. Az udvarias nyelvi magatartás gyakoroltatása különböző
élethelyzetekben.
Alapvető retorikai ismeretek nyújtása, hogy a beszélgetések, eszmecserék során legyenek
képesek a tanulók állásfoglalásra, saját véleményük nyelvileg helyes megfogalmazására,
megvédésére, ítéletalkotásra. Tudjanak meggyőzően, logikusan érvelni, higgadtan, udvariasan
vitatkozni a magánéletben és a közéletben egyaránt!
Ismerjék meg az alapvető beszédműveket (társalgás, vita, felszólalás, hozzászólás,
megbeszélés, ünnepi beszéd, köszöntő, előadás, riport, interjú, felvételi elbeszélgetés)!
A beszédművek megalkotásának gyakorlása szituációs játékok, kreatív gyakorlatok révén.
Tudatosítani kell a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket (testbeszéd, mimika, emblémák). Meg
kell tanítani a memorizálás helyes módszereit.
Fejlesztési követelmények – belépő tevékenységformák
A kulturált nyelvi magatartásra való felkészítés. Az életkornak megfelelően fejlett
kommunikáció minden beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttműködés
képességét jelenti, a másként vélekedők álláspontjának felfogását, tiszteletét, a saját vélemény
megvédését, illetve korrigálását. Feltételezi a kommunikációs zavarok felismerését és
képességet a feloldásukra; kritikus magatartást a téves ítéletek, a manipulációs szándékok
felismerésében.
A verbális és nem verbális kifejezőeszközök sikeres összehangolása, megfelelő stílus,
magatartás a magán és nyilvános kommunikáció ismeretlen helyzeteiben is.
Szövegértés – szövegalkotás
Folyamatos fejlesztése, beszédművek szerkesztése, elemzése révén. Az érvelés, meggyőzés
technikájának megtanítása, gyakoroltatása. Egyéni stílus.
A tanulási képesség fejlesztése
A problémamegoldó, logikus gondolkodás fejlesztése. Az indukció, a dedukció, a
következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásainak alkalmazása.
Ítélőképesség, önismeret, kritikai érzék fejlesztése.
764
A „0” évfolyam évi órakerete: 37 óra
Az évi órakeret felosztása:
- Új ismeretet közlő : 10 óra
- Gyakorló (szituációs játékok, kreatív gyakorlatok: 23 óra
- Rendszerező, összefoglaló, ellenőrző 4 óra
Az oktatás eszközei:
Raátz J.: Nyelvi-kommunikációs tankönyv 9. (megfelelő fejezetei)
Montagh I.: Beszédtechnika
Oktatókazetták
Videó-filmek
Témakörök Tartalmak
A beszéd- nyilvános beszéd –
beszédtechnika
A kommunikáció tényezői, célja, típusai.
Az élőbeszéd jellemzői.
A beszédtechnika alapjai : beszédlégzés, hangindítás,
helyes hangképzés
A mondat- és szövegfonetikai eszközök: hangsúly,
hanglejtés, beszédtempó, hangerő, beszédszünet.
Hangképzési hibák, beszédhibák.
A beszédet kísérő nem nyelvi jelek típusai: akaratunktól
független, tudatosan alkalmazott, a hangjelek, a tekintet,
az arcjáték, a gesztus, a testtartás, a térköz, az emblémák,
a csendes kommunikáció.
A kommunikációs kapcsolatok, kapcsolatfelvétel,
köszönés, bemutatkozás, bemutatás, a megszólítás.
A kapcsolat tartása és lezárása.
A felolvasás szabályai.
Alapvető retorikai ismeretek
A retorika fogalma, a meggyőző érvelés.
Az érvelés technikája, érvek, ellenérvek felsorakoztatása,
a cáfolat módszerei.
A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi
kifejezésbeli eszközei a különböző beszédművekben.
A beszéd előkészítésének, elrendezésének és
kidolgozásának lépései.
A beszédművek fajtái, funkciói, részei.
A társalgás, a felszólalás, a hozzászólás, a vita, a riport,
az interjú, a felvételi elbeszélgetés.
A memorizálás menete: szövegértelmezés, tanulás
gyakorlás
Fogalmak: Kommunikáció, retorika, mimika, gesztus, testtartás,
emblémák, bizonyítás, cáfolás, alkalmi beszéd, szónoklat,
köszöntő, felszólalás, hozzászólás, vita, előadás,
megbeszélés, felvételi elbeszélgetés, riport, interjú.
765
t) Tanulás módszertana
„0” évfolyam számára
Heti óraszám: 1 óra
Évi óraszám: 37 óra
„Aki sokat kérdez, sokat megtanul és sokat fogad magába;” –
A mai pedagógia fő kérdése az egész világon nem az, hogy mit, hanem az, hogy milyen
készségeket, képességeket tanítsunk.
A lépéseket, az előrehaladás lehetőségeit, az új utak megláttatását kell segíteni.
A tanulás tanulása a gondolkodás tanulásáról szól.
Célok, feladatok, fejlesztés:
Minden embernek joga, hogy értelme és a tanulási képessége fejlődhessen.
Az egyén és a közösség fejlődése az iskolai képzésen, a tanítás-tanulás folyamatának
minőségén múlik.
A képzésnek a feladata, hogy sok ismerettel rendelkező tanuló hagyja el az iskolát, akik azt is
tudják, hogyan kell tanulni.
Cél, olyan tanulási stratégiák megtanulása, amely az önálló, hatékony tanulást segíti. Olyan
tapasztalatok megszerzése, amely lehetővé teszi a megfelelő alkalmazkodást, a gondolkodási
képességek, a fogalmi gondolkodás fejlesztését. Lehetővé teszik számukra az élethosszig tartó
önnevelésre való igényt, a pozitív társadalmi és fizikai környezet változtatását.
Feladat az önismeret, önnevelés, önvezérlés önbecsülés képességének fejlesztése. Kialakítani
az önálló, független tanulás képességét, olyan diákokat nevelni, akik egész életük során
képesek lesznek önállóan tanulni, a tanulást cselekvésként értékelik.
Az igazán tanuló gyerek a gondolkodó gyerek.
Belépő tevékenység: Elsősorban a közös munkára épül, ahol a kooperatív tanulás, a kritikai
gondolkodás alapjait sajátítják el.
Témakörei:
A tanulás tervezése: 5 óra
A gondolkodási készségeken fejleszthető a legjobban. A hangsúly nem a mit-re, hanem a
hogyan-ra tevődik. A gondolkodási készségeket fejlesztő rész. Fel kell ismertetni a diákkal
jellegzetes tanulási stílusát.
A tanulási stratégiákat ismerjék meg a tanulók, hogy biztos kézzel tudjanak válogatni belőle.
Ennek a résznek az intelligencia minden aspektusát fel kell ölelni.
Tervezés: 5 óra
Az alapvető készség a tanulásban. A tervezés a hatékony tanulás, a problémamegoldás kulcsa.
Fajtáit, szintjeit ismerik meg, a mindennapi gyakorlatban az önállóság felé haladjanak.
Vita: 5 óra
A beszéd és a gondolkodás, a világ újrateremtése szavakban, a gondolkodás és a párbeszéd
szoros kapcsolata.
766
A tanulást segítő, megbeszélő folyamat, szintjei: önmagunk, párbeszéd másokkal,
csoportmegbeszélés.
Témái gondolkodást és ítéletalkotást tartalmaznak.
Vita és kérdésfeltevés fejlesztő rész.
Kognitív térkép készítése: 5 óra
A gondolkodási folyamat grafikus ábrázolása. Céljuk a gondolatok és fogalmak közti
kapcsolatok grafikus kifejezése.
Kulcsszavak és fogalmak meghatározásával a nyelv használata egyszerűbbé válik.
Erősíti az emlékezetet, a megértést és a fogalomfejlesztést.
Segíti a tanulót gondolatainak vizuális formában való bemutatásában.
Egyéni gondolkodásmód: 5 óra
Célja, hogy minél többet profitáljon a tanulásból a tanuló.
Teret adunk a legkülönbözőbb válaszoknak, bátorítjuk az egyéni stílusokat, tanulási
módszereket. Kreativitásukat, önkifejezésüket erősítjük. Ezáltal erősödik a tanulási
képességük, többet látnak, felfognak.
Kooperatív tanulás: 5 óra
Elsősorban vitákban, problémamegoldásokban alkalmazzuk, amikor létrehozunk valamit.
Mivel a tanulási folyamat jelentős része társas folyamat, ezt a formát is erősíteni kell.
Rákényszeríti a tanulót a többet gondolkodásra.
A tanulás kognitív és szociális szempontjai összeszövődnek, a csoportmunka ezt fejleszti.
Egyéni gondolkodásmód: 5 óra
Személyre szabott készségfejlesztés. Fogalmi zavarok leküzdése.
Megfelelő feladatok kijelölése, célzottan összeállított anyag, a segítség tartozik ide.
Változatos módszerekkel segítjük a lényegkiemelő és továbblépést szolgáló kérdésekkel,
pozitív visszajelzésekkel.
Itt a végső cél az önálló tanulók nevelése, akik önmaguk és mások fejlesztéséhez szükséges
készségekkel rendelkeznek.
Áttekintés: 2 óra
Az önbecsülést és a tanulási folyamatot erősítjük, továbbá az önbizalmukat.
Fokozni kell tudatosságukat saját magukkal és a tanulási folyamattal kapcsolatban.
Felhasznált eszközök a személyre szabott tanulás, melynek középpontjában a tanuló igényei
állnak, az eredmények elismerése, célok meghatározása, az önértékelés készségeinek
fejlesztése.
767
u) Faipari szakmacsoport
A 2007/2008-as tanévtől kezdve az alábbiak szerint módosítjuk, illetve egészítjük
ki a helyi tantervet, és vezetjük be felmenő rendszerben
FAIPARI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK
9-12. évfolyam
Célok és feladatok
A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport
közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek,
képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés,
illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni
szakképzés megalapozására.
A Faipari szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a szakközépiskolákban,
hogy fejlessze és erősítse a tanulóknak a közoktatás 1-8. osztályaiban szerzett
képességeit, készségeit.
Bővítse, rendszerezze és mélyítse el a természettudományi tantárgyak keretében
tanult általános ismereteket. A természettudományi tárgyak tananyagára építve
fejlessze, formálja a tanulók műszaki szemléletét.
Alakítsa ki a faipari szakmacsoportot megalapozó természettudományi szemléletet,
készítsen fel a faipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatokra.
Fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos műszaki
feladatmegoldó képességét.
Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel
szembeni felelősségérzetet, a lényegmegragadó képességet és a berendezések,
eszközök szakszerű, gondos használatának, kezelésének igényét.
Alapozza meg a tanulók térlátásának fejlesztését, térszemléletük kialakítását,
fejlessze vizuális kultúráját.
Biztosítson lehetőséget a tanulóknak képességeik szélesebb körű kibontakoztatására, a
tanárnak a tanulói érdeklődés felkeltésére és a tehetség felkutatására.
Segítse elő a tanulók megalapozottabb pályaválasztását.
Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására.
Ismertesse meg a tanulókkal a fa és a faiparban leggyakrabban használt anyagok
tulajdonságait, felhasználhatóságukat. Adjon ismereteket a megmunkálási eljárásokról.
Készítse elő a tanulókat a szakmai tantárgyak tanulásához szükséges szakmaspecifikus
ábrázolási ismeretek elsajátítására.
Mutassa meg a faipari pályák szépségeit, hasznosságát, veszélyeit, a faipar
hasznosságát, környezeti hatásait, fejlődésének irányát, az európai normák
érvényesülését.
Keltse fel a tanulók érdeklődését a faipari pályák iránt a „zsákutca” kényszere nélkül.
Fejlesztési követelmények
A tananyag tanulása során alakuljon ki a tanulókban a megszerzett tudás megújításának,
a rendszeres és folyamatos önképzésnek az igénye, a természettudományi szemlélet, a
logikai, számítási és grafikus analizáló és szintetizáló képesség, a felelősségérzet
768
egymás, valamint a környezet és a természet megóvása iránt, a társakkal való
együttműködési képesség, a közösség és az egyén érdekei összeegyeztetésének
képessége, az önismeret és erre alapozva a reális pályaválasztás.
Váljanak képessé a tanulók munkájuk során a szakirodalom, szakmai táblázatok,
grafikonok használatára; a faipari szakrajzok, ábrák értelmezésére; a szakma
alapszókincsének használatára;
az SI szakszerű, biztos használatára; a faiparban felhasználásra kerülő faanyagok,
fűrész-lemezipari választékok, azok tulajdonságainak és felhasználási területeinek
megismerésére.
A tananyag tanulása során fejlődjön a tanulók szakmai kifejezőképessége, szakmai
szókincse; műszaki szemlélete, műszaki műveltsége; általános szemlélete a faipari
termelés és a környezet kölcsönhatásainak vonatkozásában; kreativitása, absztraháló
képessége.
769
9. évfolyam
Évi óraszám: 74 óra
A műszaki ábrázolás alapjai: 2 óra/hét
Belépő tevékenységformák
Vizuális nyelvi ismeretek alkalmazása.
A látvány vizuális tartamának, törvényszerűségeinek feltárása.
A vizuális kommunikáció funkciói megfelelő megjelenítési formáinak értelmezése,
alkalmazása.
A műszaki ábrázolás legfontosabb területeinek megismerése, vetületi, axonometrikus és
metszeti ábrák szerkesztése, készítése. Tárgyak és különböző ábrázolásaik
összevetése, elemzése. A műszaki rajzokon alkalmazott jelölések ismerete, összevetése
jelentésükkel.
Témakörök Tartalmak
Síkmértan Pont, egyenes, szakasz.
Egyenesek kölcsönös helyzete.
Szög, szögpárok.
Pont és egyenes, párhuzamos egyenesek távolsága.
Síkidomok osztályozása.
A kör és részei.
kosárgörbe, ellipszis
Vetületek Vetítési módok...
A képsíkrendszer, a képsíkok egybeforgatása.
Térelemek ábrázolása (pont és egyenes ábrázolása)..
Testek A test fogalma.
Egyszerűbb síklapú testek és származtatásuk.
Forgástestek és származtatásuk.
A metszet és a nézet fogalma.
A testek vetületei
Testek csonkolása és azok vetületei
Rekonstrukciós rajzolvasás
Metszősíkok
Áthatások szerkesztése
Ábrázolás metszetekkel
A továbbhaladás feltételei
A tanulók ismerjék az egy képsíkos vetítés lényegét, a második képsík bevezetésének
szükségességét, a merőleges vetítés szabályait, a különleges helyzetű egyeneseket, a
vetítés módszerét, a középpontos vetítés lényegét, a képsíkokat.
Jellemezzék a képsíkrendszert, a vetületi, ábrázolási módokat.
Magyarázzák el az egyszerűbb síklapú és a forgástestek származtatását.
Ismerjék a metszet és a nézet fogalmát.
770
Osztályozzák, csoportosítsák a sík- és térelemeket, a síklapú, valamint a
forgástesteket.
Legyenek képesek egyszerűbb síkidomok forgatásának szerkesztésére.
Ismerjék a legalapvetőbb szerkesztéseket, a kölcsönös helyzet megállapításának
módszerét, a nagyítás és kicsinyítés módszereit, a vetületek összefüggéseit, a
rendezett képek szerkesztését.
Tudjanak önállóan szerkeszteni szakasz- és szögfelezőt, nevezetes szögeket.
Tudjanak egymást érintő köröket szerkeszteni.
Tudjanak körző és vonalzó segítségével szögeket, sokszögeket és síkidomokat másolni.
771
10. évfolyam
Évi óraszám: 74 óra
Gépészeti alapismeretek: 1 óra/hét
Belépő tevékenységformák
Anyagminták, tárgyak, leírások, ábrák, szemléltető anyagok elemzésével a tanulók
megismerik a fémes szerkezetű anyagokat, azok alkalmazási és felhasználási területeit
a faipari gépészet területén.
Anyagminták, tárgyak, leírások, ábrák, szemléltető anyagok elemzésével a tanulók
megismerik a különböző gépelemeket, alkalmazási területeiket.
Megismerik a gépek és berendezések működésének megértéséhez szükséges elméleti
összefüggéseket, alapelveket és műszaki jellemzőket.
Témakörök Tartalmak
Fémes szerkezetű anyagok A fémes anyagok csoportosítása, szerkezete.
Különböző fémötvözetek, azok felhasználási területe.
Az anyagok vizsgálata Az anyagokkal szemben támasztott követelmények,
igénybevételek.
Mechanikai és technológiai anyagvizsgálati eljárások.
Roncsolásmentes anyagvizsgálatok.
Az anyagok megmunkálása Forgácsoló- és forgácsolás nélküli alakítások.
Képlékeny alakítások.
Gépelemek Gépészeti kötésmódok. Oldható kötések (csavarmenetek és csavarok jellemzői, csavarfajták és tartozékaik). Ékkötés. Reteszkötés. Oldhatatlan kötések.
Nyomaték-átviteli eszközök Súrlódásos hajtások.
Kényszerhajtások.
Csapágyak Siklócsapágyak.
Gördülőcsapágyak.
Csapágyak kenése.
Tengelyek, tengelykapcsolók Tengelyek típusai és részei.
Tengelykapcsolók: merev, rugalmas, mozgékony.
Egyéb tengelykapcsolók: kardán, lemezes, hidraulikus.
A továbbhaladás feltételei
A tanulók ismerjék a fémes szerkezetű anyagok szerkezetét, tulajdonságait,
felhasználási területeit.
A tanulók ismerjék a különböző gépelemek feladatát, működési elvét, ezek alkalmazási
területeit.
772
Faanyagismeret 1 óra/hét
Belépő tevékenységformák
A tanulók ismerjék a bél, geszt (álgeszt), szíjács, kambium, háncs, kéreg fogalmát, a
faanyag különféle sejtjeinek megnevezését (edény, áledény, parenchima stb.).
Anyagminták, mintadarabok vizsgálata, összehasonlítása, elemzése a hazai iparban
használatos leggyakoribb fafajok megismerése céljából.
Témakörök Tartalmak
A fa mint ipari nyersanyag, a
nyersanyagok között elfoglalt
helye, jövője
Magyarország fagazdálkodása.
Erdőgazdálkodás és fakitermelés
Erdei választékok
Az élő fa A növényi sejt felépítése (fa mikroszkópiája), alkotórészei,
szövetek, szövetrendszerek, a fa makroszkópiája
általánosságban.
A sejtfal szerepe, jelentősége a faanyagban.
A fa kémiai összetétele.
Lombosok és fenyők fateste
A fát felépítő kémiai elemek és vegyületek
A továbbhaladás feltételei
A tanulók ismerjék a bél, geszt (álgeszt) szíjács , kambium, háncs, kéreg fogalmát, a
faanyag különféle sejtjeinek megnevezését (edény, áledény, parenchima stb.)
773
11. évfolyam
Évi óraszám: 166,5 óra
Faanyagismeret: 1 óra/hét
Belépő tevékenységformák
Anyagminták, mintadarabok vizsgálata, összehasonlítása, elemzése a hazai iparban
használatos leggyakoribb fafajok, valamint a fák legjellegzetesebb hibáinak,
károsítóinak megismerése céljából.
Demonstrációs foglalkozások a faanyagvédelem és égéskésleltetés fogalmának
megismerésére, a favédő anyagok kipróbálására, környezetre gyakorolt hatásának
mérlegelésére.
A levegő nedvességtartalma és a faanyag nedvességtartalma kölcsönhatásának, s ennek
következményeinek megismerése.
Témakörök
Tartalmak
Az iparban használt legfontosabb
fafajok
A tűlevelű és lombos fák legfontosabb tulajdonságai,
felhasználási területük.
A faiparban használt fontosabb import (egzota) fafajok.
A fa hibái és betegségei A fatörzs alaki, fejlődési rendellenességei és kezelési
(helytelen technológia, helytelen tárolás okozta) hibái.
A rovarok, gombák, baktériumok által okozott
meghibásodások és a lehetséges védekezési módok.
Faanyagvédelem.
A faanyag nedvességtartalma A fa nedvességtartalmának előfordulási formái és
megoszlása a fatesten belül.
A nedvességtartalom mérése.
A faanyag nedvesség okozta méret- és alakváltozásai
(zsugorodás, dagadás).
Műszaki tulajdonságok A fa külső megjelenése
Sűrűség,szilárdság
hőtani,- hangtani-, elektromos tulajdonságok,
égési tulajdonságok
A továbbhaladás feltételei
A tanulók ismerjék a bütü, húr és sugármetszet fogalmát.
Tudják definiálni a legfontosabb ipari fafajok egyes metszetein látható rajzolatot, és a
látvány magyarázatát megadni az adott fafajra jellemző szerkezeti felépítés alapján.
Legyenek tisztában a gombásodás és a rovarrágás következményeivel, valamint a
megelőzés legalapvetőbb lehetőségeivel.
Ismerjék a faanyag műszaki tulajdonságait, az égéskésleltetés fogalmát.
774
A tanulók ismerjék a faanyag nedvességtartalom változásának fizikai folyamatait, a
természetes és mesterséges szárítás fogalmát, a bruttó és nettó nedvességtartalom
fogalmát.
Ismerjék az egyes nedvességtartalmi fokokat.
Tudják meghatározni a nedvességtartalom változása okozta méretváltozásokat.
A faipari szakrajz alapjai: 2,5 óra/hét
Belépő tevékenységformák
Önálló rajzkészítés a faipari szakrajz alapfogalmainak, az ábrázolási rendszereknek, a
rajzfajtáknak, a faipari szakrajz anyagjelöléseinek megismerésére, alkalmazásának
gyakorlására.
A faiparban használt legfontosabb szerkezeti fakötések ábrázolása vetületekben,
illetve axonometriában.
Témakörök Tartalmak
Faipari szakrajz alapfogalmai Vetületi ábrázolás, az elölnézet, vízszintes, függőleges és
homlokmetszet fogalma.
Alkalmazott méretarányok.
Méretezés szabályai a faipari szakrajzban.
A faiparban alkalmazott rajzfajták.
Fakötések Toldások
Keretkötések.
Kávakötések.
Egyszerű bútorok szerkezetei Kisasztal, konyhai ülőke, fiókos szekrényke, ékelt lábú lóca
stb.
(természetes faanyagokból).
A továbbhaladás feltételei
A tanulók tudják alkalmazni a faipari szakrajzban használt vonaltípusokat,
anyagjelöléseket.
Ismerjék a formaterv, jellegrajz, csomóponti rajz, alkatrészrajz, műhelyrajz fogalmát.
Tudják definiálni és önállóan megrajzolni a faiparban alkalmazott legfontosabb
fakötéseket.
Tudjanak példát mondani az egyes szerkezeti kötések alkalmazására, és legyenek
képesek egyszerű bútorok szerkezeti rajzait elkészíteni.
Faipari gépek és technológiák alapjai: 1 óra/hét
Belépő tevékenységformák
775
Tanári segítséggel, majd önállóan, segédletek felhasználásával a tanulók számításokat
végeznek a faiparban előforduló megmunkálásokhoz szükséges optimális műszaki
paraméterek, átbocsátó képesség, kapacitás meghatározásához.
A tanulók megismerkednek a faiparban használatos fűrészipari gépekkel,
berendezésekkel és szerszámokkal.
Témakörök Tartalmak
A fa és fahelyettesítő anyagok
megmunkálása
A faanyag megmunkálásának fogalma, fajtái.
Forgácsmentes alakítások gépei, eszközei, technológiái.
Forgácsoló alakítások fajtái és irányai fa- és fahelyettesítő
anyagoknál.
Forgácsolás elmélete Forgácsoló szerszámok jellemzői egyenes és körpályán mozgó
szerszámoknál.
Jellemző szögek hatása a felületi finomságra.
A forgácsolás során szükséges mozgások: főmozgás,
mellékmozgás.
Forgácsolás jellemzői, a forgácsolás folyamán fellépő
jelenségek.
A forgácsoló szerszámra ható erők, forgácsolóerő.
Fajlagos forgácsolóerő, fajlagos forgácsolási ellenállás
fogalma, számítása, jelentősége.
A forgács leválasztásához szükséges mechanikai teljesítmény.
Forgácsolási sebesség, előtoló sebesség, egy élre eső előtolás
mértéke, közepes forgácsvastagság fogalma, számításmódja.
A forgácsolt felület finomsága, és ennek összefüggése a
forgácsolás kinematikájával.
Forgácsoláselméleti számítások.
gépismeret fűrészelés gépei, és rönktéri technológiák
A továbbhaladás feltételei
A tanulók tudják definiálni a forgácsolás jellemző szögeit, legyenek képesek elvégezni
forgácsoláselméleti számításokat (forgácsolás teljesítményszükséglete, forgácsolás
sebessége).
Értsék a forgácsolás jellemzői és a forgácsolt felület finomsága közti összefüggéseket.
A forgácsolás paramétereiből tudjanak következtetni a forgácsolt felület várható
finomságára.
Ismerjék a faiparban használatos fűrészgépeket, szerszámokat és a fűrészipari
gépeket és technológiákat.
776
12. évfolyam
Évi óraszám: 176 óra
Faanyagismeret: 1 óra/hét
Belépő tevékenységformák
A faipar által használt legfontosabb fűrész- és lemezipari választékok megismerése.
A faiparban használatos műanyagok ismertetése
Témakörök Tartalmak
A fa égése A fa égésének folyamata.
Égést gátló, késleltető anyagok.
A fából készült fontosabb ipari
választékok
Fűrészáru, furnérok (hámozott, hasított) rétegelt lemez,
bútor-, forgács- és pozdorjalapok tulajdonságai, felhasználási
területei.
Műanyagok a faiparban műanyagok csoportosítása
műanyagok előállítási módjai
műanyag fajták.
A továbbhaladás feltételei
Ismerjék a faipar által használt legfontosabb fűrész- és lemezipari választékok
megnevezését, előállítási módját (pl. hasított hámozott furnér, különbséget tudjanak
tenni a faforgácslap, MDF vagy rétegelt lemez között).
Ismerjék a faiparban használatos műanyagokat, azok felhasználását.
A faipari szakrajz alapjai 2,5 óra/hét:
Belépő tevékenységformák
Önálló rajzkészítés a faipari rajzfajták megismerésére, alkalmazásának gyakorlására.
A faiparban használt legfontosabb szerkezeti fakötések, alapvető bútorszerkezetek
(állvány, korpusz) ábrázolása vetületekben, illetve axonometriában.
Témakörök Tartalmak
Egyszerű bútorok szerkezetei kisasztal, étkező asztal, nagyobbítható asztalok,
szekrénytestek, szekrények csoportosítása
szekrényajtók, lábazatok, fiókok, hátfalak
bútorszerelvények
A továbbhaladás feltételei
777
Tudják definiálni és önállóan megrajzolni a faiparban alkalmazott legfontosabb
fakötéseket.
Tudjanak korpuszbútorokat szerkeszteni és tervezni.
Tudjanak példát mondani az egyes szerkezeti kötések alkalmazására, és legyenek
képesek egyszerű bútorok szerkezeti rajzait elkészíteni.
Faipari gépek és technológiák alapjai 2 óra/hét:
Belépő tevékenységformák
Tanári segítséggel, majd önállóan, segédletek felhasználásával a tanulók számításokat
végeznek a faiparban előforduló megmunkálásokhoz szükséges optimális műszaki
paraméterek, átbocsátó képesség, kapacitás meghatározásához.
A szabvány előírásait ismerve biztosítani tudják az egyes szárítási műveletek minőségi
követelményeit, és ezen keresztül a késztermékre vonatkozó minőségi előírásokat is.
Megismerik a faanyag keresztmetszeti megmunkálásának lehetőségiet és gépeit.
Témakörök Tartalmak
A fűrészáru természetes
szárítása
A fűrészáru természetes szárításának fogalma, jelentősége,
célja.
A faanyag nedvességtartalma A faanyag nedvességtartalmának mérőeszközei, a
nedvességtartalom mérésének alapelve.
A nedvességtartalommal kapcsolatos számítások elvégzése
A fűrészáru máglyázása A máglyázás módjai, eszközei, technológiái.
Máglyanyilvántartás.
Gépismeret marás gépei, és szerszámai
szerkezeti kötések kialakításának gépei és szerszámai
A továbbhaladás feltételei
A tanulók tudják definiálni a forgácsolás jellemző szögeit, legyenek képesek elvégezni
forgácsoláselméleti számításokat (forgácsolás teljesítményszükséglete, forgácsolás
sebessége).
Értsék a forgácsolás jellemzői és a forgácsolt felület finomsága közti összefüggéseket.
A forgácsolás paramétereiből tudjanak következtetni a forgácsolt felület várható
finomságára.
Legyenek tisztában a faanyag természetes szárításának jelentőségével.
A tanulók alkalmazni tudják a faiparban használatos marógépeket, és képesek célszerű
szerkezeti kötések kialakítására.
778
FAIPARI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK
9-12. évfolyam
Célok és feladatok
A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport
közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek,
képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés,
illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni
szakképzés megalapozására.
A Faipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tanításának célja a szakközépiskolákban
a természettudományi tantárgyak és a szakmacsoportos alapozó ismeretek keretében
tanult ismeretek bővítése, elmélyítése, rendszerezése, a faipari szakmacsoportot
megalapozó természettudományi szemlélet kialakítása, a faipari szakmacsoportra való
gyakorlati felkészítés.
Mutassa be az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazását, általában az elmélet és a
gyakorlat kapcsolatát.
Fejlessze, formálja a tanulók műszaki szemléletét.
Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására.
Mutassa meg a faipari pályák szépségeit, hasznosságát, veszélyeit, a faipar
nemzetgazdasági hasznosságát, környezeti hatásait, fejlődésének irányát, az európai
normák érvényesülését.
Keltse fel a tanulók érdeklődését a faipari tevékenységek iránt, továbbá mutassa be
mivel foglalkoznak a faipari szakmacsoportban képesítést nyert szakemberek.
Biztosítson lehetőséget a tanulóknak képességeik szélesebb körű kibontakoztatására, a
tanárnak a tanulói érdeklődés felkeltésére és a tehetség felkutatására.
Az alapozó gyakorlatok világítson rá arra, hogy egy anizotrop inhomogén anyag
forgácsoló és forgácsmentes alakításai, megmunkálásai milyen gyakorlati ismeretek,
tapasztalatok, megfigyelések elsajátítását igénylik.
Tárja fel a tanulók előtt, hogy a faanyag mint az emberiség által ősidők óta használt,
könnyen hozzáférhető, könnyen alakítható, könnyű és mégis szilárd szerkezeti anyag
egyben természet alkotta kincs is, hiszen minden egyes fatörzs, a belőle gyártott
fűrészáru vagy furnérlemez egyedi és utánozhatatlan esztétikai értékeket (rajzolat,
szín, fény) magában rejtő darab.
Az emberiséget kultúrtörténete során ezeknek a kvalitásoknak a meglátása vezette a
bútorművészet, a faépítészet, a művészi kivitelben előállított hajdani ajtó-ablak
szerkezetek, a szépen faragott parasztbútorok, vagy az egészen egyszerű háztartási
faeszközök (sulykolófa, borotvatartó tok) kivitelezésének olyan szintjeire, amelyekre a
mai tárgykultúra művelői is csak tisztelettel tekinthetnek.
Segítse elő a tanulók megalapozott pályaválasztását.
Fejlesztési követelmények
A tananyag tanulása során alakuljon ki a tanulókban a megszerzett tudás megújításának,
a rendszeres és folyamatos önképzésnek az igénye.
Váljon a tanulók igényévé az önálló megfigyelésen alapuló ismeret- és
tapasztalatszerzés, a feladatvégzések közben megfigyelt jelenségek megértése.
Szerezzenek tapasztalatot a legegyszerűbb kéziszerszámok, eszközök balesetmentes,
biztos használatában.
779
Fejlődjenek a tanulók manuális készségei, kézügyességük, térlátásuk (a faanyag
háromdimenziós test, a megmunkálás során egymáshoz viszonyított méreteket kell
tartani, azokat pontosan bejelölni), precizitásuk.
Alakuljon ki a fegyelmezettség, a pontosság, az előírások betartásának fontossága, a
munka- és tűzvédelmi szabályok betartásának szükségessége a munkavégzés során.
Tanulják meg, hogy a fa mint természetes anyag az élő környezet része, nehezen
pótolható, takarékoskodni kell vele.
Alakuljon ki a felelősségérzet egymás, valamint a környezet és a természet megóvása
iránt, a társakkal való együttműködési képesség, a közösség és az egyén érdekei
összeegyeztetésének képessége, az önismeret.
Váljanak képessé a tanulók munkájuk megtervezésére, megszervezésére, a
rendelkezésükre álló idő beosztására; munkájuk folyamán a táblázatok (szabásjegyzék),
grafikonok, szakirodalom, rajzok használatára, ábrák értelmezésére; a legegyszerűbb
kéziszerszámok, eszközök balesetmentes, biztos használatára.
A tananyag tanulása során fejlődjön a tanulók kézügyessége, térlátása, precizitása,
szakmai nyelvezete, a műszaki kifejezések használatának elsajátítása, műszaki
szemlélete, műszaki műveltsége, az általános szemlélete a faipari termelés és a
környezet kölcsönhatásai vonatkozásában, kreativitása, döntési képessége.
780
9. évfolyam
Évi óraszám: 111 óra
Faragási gyakorlatok: 3 óra/hét
Belépő tevékenységformák
Egy asztalosműhely baleseti veszélyforrásainak megismerése.
Rendtartás, fegyelem jelentősége a tevékenység biztonsága szempontjából.
A természetes faanyag fizikai tulajdonságainak, a faanyagok külső, makroszkopikus
tulajdonságainak megismerése.
A faragás szerszámainak megismerése.
Témakörök
Tartalmak
Munka- és tűzvédelmi oktatás Baleset-megelőzési rendszabályok, a szerszámok eszközök,
anyagok tárolási szabályai.
A faanyag makroszkópiájának
megismerése
Anatómiai metszetek, bütü, húr, sugár.
A fa jobb és bal oldalának megismerése.
Fafaragás eredete Faszobrászat, fametszés, fafaragás.
Faragószerszámok.
Faragásra alkalmas fafajok.
Anyag-előkészítés.
Mértani jellegű faragások Mértani jellegű motívumok szerkesztésének technikája.
Szögosztási feladatok, sokszögszerkesztések.
Egyenes és íves vonalú mértani ábrák szerkesztése.
Síkfaragáshoz szükséges szerszámok használata, élezése,
kéztartás.
Különböző anatómiai irányú faragások.
Háromszögelemek, négyszögelemek, szalagdíszítések.
Önálló motívumok, ezek kombinációjából kialakítható
díszítőelemek.
Rostirányú és harántirányú szalagminta készítése.
Körívekkel képzett
faragásminták
Körívekkel képzett szalagminta és egyedi motívum készítése.
Szerszámkezelési gyakorlat.
Íves vonalvezetések gyakorlása.
Fűrészelés keretes és keret nélküli fűrészek használata
Gyalulás síkfelületek kialakítása kézi gyalulással
A továbbhaladás feltételei
A tanulóknak legyenek ismeretei a fafaragás különböző korszakainak jellemző
formavilágáról, stílusjegyeiről.
Tudják a fa faraghatóságának feltételeit.
Hasznosítsák a síkmértani szerkesztések terén szerzett tudásukat.
Figyeljék meg, hogy a faragás térbelisége milyen további szerkesztési feladatokat
jelent.
781
Az egyes ábrák kapcsolásával fejlesszék térbeli ábrázolási, „térlátási”
képességeiket.
Tanulják meg a papíron megszerkesztett motívum átjelölésének módját.
Tudjanak tájékozódni az egyszerű és bonyolult motívumrendszerekben.
Tudjanak háromszög, négyzet, rombusz alakú és szalagmotívumokat készíteni.
Alakuljon ki bennük a gyakorlatok során a kombinációs készség.
Tudjanak önállóan íves és egyenes vonalú motívumok felhasználásával faragott
táblát tervezni, készíteni.
Figyeljék meg és hasonlítsák össze a különféle fafajok íves és egyenes vonalú
faragása során tapasztaltakat.
782
10. évfolyam
Évi óraszám: 111 óra
Faipari alapgyakorlatok: 3 óra/hét
Belépő tevékenységformák
A tanműhely munkavédelmi és tűzrendészeti előírásainak megismerése.
Alapvető faanyag-megmunkálási eljárások önálló végrehajtása előzetes tanári
útmutatás, bemutatás alapján.
A kéziszerszámok és a kéziműhelyek berendezéseinek, felszereltségének
megismerése.
Egy-egy gyakorlat helyes műveleti sorrendjének, az alkalmazott szerszámok
szakszerű használatának megfigyelése, elsajátítása. A gyakorlatban kialakult
műveleti sorrend belső logikájának, az alkalmazott jelölések fontosságának a
méretek pontos betarthatósága szempontjából történő felismerése.
Témakörök Tartalmak
Munkavédelmi és tűzrendészeti
oktatás
Baleset-megelőzési, munkavédelmi rendszabályok, a
szerszámok, eszközök, anyagok tárolási szabályai.
A faanyag makroszkopikus
tulajdonságai
Anatómiai metszetek, bütü, húr, sugár.
A fa jobb és bal oldalának megismerése.
Szerszámok ismertetése,
csoportosításuk
Anyagok alakításának módjai.
Egyenes vonalú forgácsoló mozgást végző szerszámok jellemző
szögei.
Egyenes vonalú forgácsoló mozgást végző szerszámok élezési
módja.
A gyalupad felépítése, használata, rendeltetése a különféle
megmunkálások folyamán.
Kézifűrészek csoportosítása Keretes fűrészek, fogalakok, azok szögei.
Keretes fűrészek élezéséhez szükséges szerszámok,
terpesztés, zsinórozás.
Helyes szerszámkezelés, fűrészelés gyakorlása.
Kézigyaluk Keresztmetszeti megmunkálás.
Egyes simítógyalu.
Eresztőgyalu.
Forgácstörő szerepe, síklapképzés, derékszögű élképzés.
Helyes szerszámtartás, élbeállítás gyakorlása.
Vésők Lyukvésők, laposvésők, alkalmazási területük, szerkezeti
megmunkálás.
Díszítő, faragó vésők.
Helyes kéztartás, ütőszerszámok használata, fenési
gyakorlatok.
Keretsarokkötések kialakítása Párhuzamvonó használata.
Jel melletti fűrészelés.
90°-os keretsarokkötés „feles” lapolással.
90°-os keretsarokkötés „feles” lapolással, aljazva.
90°-os keretsarokkötés „feles” lapolással, aljazva, egy oldalon
45°-os illesztéssel.
783
90°-os ollóscsap.
90°-os ollóscsap, egy oldalt 45°-os illesztéssel.
90°-os ollóscsap, 1/3-os aljazással.
90°-os ollóscsap, 1 és 2/3-os aljazással.
90°-os dupla ollóscsap, kétoldalt különböző méretű, a
csapszélességet keskenyítő aljazással.
Keretsarokkötés szakállas fészkes csappal, illetve szakállas
vésett csappal.
Keretsarokkötés árkolással, szakállas vésett csappal.
A továbbhaladás feltételei
A tanulók tudják alkalmazni a tanműhelyben a rend és fegyelem előírásait annak
tudatában, hogy ez a balesetek megelőzésének szempontjából mennyire fontos.
Tudjanak cselekedni tűz, füst észlelése esetén.
Ismerjék fel a természetes faanyagok különböző anatómiai irányban látható
rajzolatait. Tudják értelmezni a fa jobb és bal oldalának fogalmát.
Tudják megnevezni a forgácsolás jellemző szögeit, ezeket ismerjék fel az egyes
kéziszerszámokon. Tanulják meg az egyes anatómiai irányokban végrehajtott
fogácsoláshoz szükséges erőkifejtés, az alkalmazott szerszámjellemzők és a
kialakított felület finomsága közti összefüggéseket.
Ismerjék fel, nevezzék meg a különböző kézifűrészeket.
Tudják a kézifűrészeken látható fogalakok megnevezését, nevezzék meg azok
jellemző szögeit.
Tanulják meg a simítógyalu szerepét a gyalulásnak mint forgácsoló műveletnek a
folyamatában.
Ismerjék fel a kés beállításának szerepét a megmunkált felület minőségének,
pontosságának szempontjából.
Tanulják meg az eresztőgyalu szerepét. Ismerjék meg a keresztmetszeti
megmunkálásban a derékszögű élképzés (a „bázis”) szerepét, fontosságát a pontos
méretre történő megmunkálás folyamán, és tudják használni az ellenőrző,
mérőeszközöket. Tudjanak összehasonlítást tenni a fűrészelt, nagyolt és simított
felület minősége között. Tanulják meg a keresztmetszeti megmunkálás definícióját.
Szerezzenek tapasztalatot a különböző fafajok különböző élállapotú szerszámmal
történő forgácsolása során a szerszám éle és a forgácsoláshoz szükséges
erőkifejtés nagyságának, a fűrészelt felület minőségének vonatkozásában.
Ismerjék meg a keretkötések fogalmát, fajtáit. Tudják kiválasztani a lapolások és a
fűrészelt csapok és rések, illetve vésett rések kialakításához szükséges
szerszámokat.
Ismerjék fel, hogy a csapok, csaprések kialakítása során egy-egy szerszámmal
milyen irányú forgácsolást végeznek, ennek következtében milyen lesz a
megmunkált felület várható finomsága. A sarokkötések elemeinek összerajzolásánál
hasonlítsák össze a vetületi ábrázolásnál szerzett általános ismereteiket az itt
tapasztaltakkal.
784
11. évfolyam
Évi óraszám: 129,5 óra
Faipari alapgyakorlatok: 3,5 óra/hét
Belépő tevékenységformák
A tanműhely munkavédelmi és tűzrendészeti előírásainak megismerése.
Alapvető faanyag-megmunkálási eljárások önálló végrehajtása előzetes tanári
útmutatás, bemutatás alapján.
A kéziszerszámok és a kéziműhelyek berendezéseinek, felszereltségének
megismerése.
Egy-egy gyakorlat helyes műveleti sorrendjének, az alkalmazott szerszámok
szakszerű használatának megfigyelése, elsajátítása.
A gyakorlatban kialakult műveleti sorrend belső logikájának, az alkalmazott
jelölések fontosságának a méretek pontos betarthatósága szempontjából történő
felismerése.
Témakörök Tartalmak
„T” kötések „T” kötés lapolással.
„T” kötés vésett csappal.
„T” kötés vésett csappal, 2/3-os aljazással.
„T” kötés vésett csappal, 2/3-os aljazással, profilozással,
sarokcsatlakozásoknál 45°-os illesztéssel.
Keresztkötések
90°-os keresztkötés lapolással.
Keresztkötés vésett csappal.
Keresztkötés 1/3-os aljazással, egy oldalon 45°-os illesztéssel
(gérelve).
Keresztkötés vésett csappal, 2/3-os aljazással.
Keresztkötés vésett csappal, 2/3-os aljazással, profilozással,
sarokcsatlakozásoknál 45°-os illesztéssel.
Faipari alapgépek ismertetése
körfűrész gép, szalagfűrész gép, egyengető- vastagoló
gyalugép
esztergagép
Felületek előkészítése csiszolás
A továbbhaladás feltételei
A tanulók tudják alkalmazni a tanműhelyben a rend és fegyelem előírásait annak
tudatában, hogy ez a balesetek megelőzésének szempontjából mennyire fontos.
Tudjanak cselekedni tűz, füst észlelése esetén.
Ismerjék meg a keretkötések fogalmát, fajtáit. Tudják kiválasztani a lapolások és a
fűrészelt csapok és rések, illetve vésett rések kialakításához szükséges
szerszámokat.
Ismerjék fel, hogy a csapok, csaprések kialakítása során egy-egy szerszámmal
milyen irányú forgácsolást végeznek, ennek következtében milyen lesz a
megmunkált felület várható finomsága. A sarokkötések elemeinek összerajzolásánál
785
hasonlítsák össze a vetületi ábrázolásnál szerzett általános ismereteiket az itt
tapasztaltakkal.
Tudják összehasonlítani a sarok, „T” és keresztkötéseket, elemezni a
különbségeket. Tudják, hogy mely méretek azok, melyeknek pontos bejelölésére,
betartására szükség lesz ahhoz, hogy az elkészült keret illeszkedései pontosak
legyenek, és a keret az előírt alakú és méretű legyen.
786
12. évfolyam
Évi óraszám: 112 óra
Faipari alapgyakorlatok: 3,5 óra/hét
Belépő tevékenységformák
A tanműhely munkavédelmi és tűzrendészeti előírásainak megismerése.
Alapvető faanyag-megmunkálási eljárások önálló végrehajtása előzetes tanári
útmutatás, bemutatás alapján.
A kéziszerszámok és a kéziműhelyek berendezéseinek, felszereltségének
megismerése.
Egy-egy gyakorlat helyes műveleti sorrendjének, az alkalmazott szerszámok
szakszerű használatának megfigyelése, elsajátítása. A gyakorlatban kialakult
műveleti sorrend belső logikájának, az alkalmazott jelölések fontosságának a
méretek pontos betarthatósága szempontjából történő felismerése.
Témakörök Tartalmak
Munkavédelmi és tűzrendészeti
oktatás
Baleset-megelőzési, munkavédelmi rendszabályok, a
szerszámok, eszközök, anyagok tárolási szabályai.
Kávaszerkezetek
Kávaszerkezetek fogalma.
Fogazások rendszerezése.
Egyenes, nyitott fogazás készítése (fogszerkesztés,
fűrészelés, vésés).
Nyitott fecskefarkú fogazás (fogszerkesztés, fűrészelés,
vésés).
Féligtakart fecskefarkú fogazás.
Takarás anyagvastagsága, fogak elosztása, jelölés, fűrészelés,
vésés.
Kávaszerkezet hevederezéssel (fecskefarkú beeresztéssel).
Egyszerű faipari termék
készítése
Egy terméken a tanult szerkezetek komplex alkalmazása,
kivitelezés műhelyrajz alapján.
Faipari forgácsoló gépek és
szerszámaik fűrészgépek, gyalugépek, csiszoló gépek
A továbbhaladás feltételei
A tanulók tudják alkalmazni a tanműhelyben a rend és fegyelem előírásait annak
tudatában, hogy ez a balesetek megelőzésének szempontjából mennyire fontos.
Tudjanak cselekedni tűz, füst észlelése esetén.
Tudják definiálni a káva fogalmát. A bütügyalulás során tudják összehasonlítani az
alkalmazott gyaluszerszám tulajdonságait, jellemző szögeit a rostirányú gyaluláshoz
használt gyaluk szerszámainak élszögével. Tudják, hogy a fűrészeléshez melyik és
milyen megnevezésű fűrészszerszámot kell kiválasztani. Tudják a berajzolás és a
kivitelezés (fűrészelés, vésés) műveleti sorrendjét, ezt logikailag is tudják
megmagyarázni. Tudják kiválasztani és megnevezni a fogazásokhoz használatos
vésőfajtát. Legyenek képesek szilárdság szempontjából összehasonlítani az egyes
fogazásokat.
787
Legyenek képesek rajz alapján egyszerű faipari termékek, keret, ill.
kávaszerkezetek kéziszerszámokkal való kivitelezésére.
788
Faipari szakmacsoport, Szakmai informatika
11.évfolyamban Solid Edge v.15 tervezőprogram (heti 1 óra)
A téma anyagának részletezése
1. Ismétlés, rendszerezés, "szintre hozás" kb. 2 óra
Alapvető számítástecnikai ismeretek
felelevenítése.Szövegszerkesztési, táblázatkezelési, és hálózati
alkalmazások használata (Internethasználat, keresés, weblapok
információinak mentése, levelezés, kommunikáció)
2. Gépész CAD programok használatának alapismeretei. Kb.3 óra
(ProEngineer, Solid Edge, Autodesk Inventor)
A CAD, CAM, CAE értelmezése, helye a tervezésben, gyakorlati
alkalmazása. A számítógéppel segített gépészeti tervezés
folyamata, alapelvei. A késztermék előállításának folyamata,
kiegészítő tevékenységek kiemelt szerepe. Statikus, és dinamikus
ellenőrzés, szimulációk.
Geometriai modellezés. Huzalváz-, felület- és testmodellek.
Testprimitívek, Bool műveletek. Alaksajátosságra alapozott
alkatrész modellezés. Parametrikus modellek. Összeállítás
modellezés.
Az iparban alakalmazott (és az iskolánál rendelkezésre álló)
legismertebb CAD programok ismertetése, felhasználási
területük, speciális lehetőségeik. Számítógépes grafika. Grafikai
szolgáltatások.
Jellemző CAD munkakörnyezet felépítése. Különbségek az egyes
programok között. Logikai kapcsolat és konvertálhatóság
követelményei.
3. Alkatrész modellezés kb.9 óra
Az adott modellező program képernyőfelépítése, eszköztárak,
fontosabb funkciók, képsíkrendszer, alapbeállítások, egyéni
munkakörnyezet beállítása. Vázlatkészítés. Geometriai- és
méretkényszerek. Képletszerkesztő használata. Alaksajátosságok
létrehozása. Kihúzás, kivágás, forgatás, söprés (átvezetett
kihúzás), pásztázás (kihúzás átmenettel), . Elhelyezett
789
alaksajátosságok. Alkatrészek szerkesztése, módosítása.
Speciális lehetőségek. Munka-alaksajátosságok (munkapont,
munkatengely, munkasík). Alaksajátosság-elemkészlet készítése,
használata, származtatott alkatrészek. Anyaghozzáadás,
alkatrészjellemzők tárolása.
4. Lemezalkatrész modellezés kb. 5 óra
A programkörnyezet felépítése, modelltér, menüsor, eszköztárak.
Lemezalakítás alapvető fogalmai, szabályai. (lemezvastagság,
hajlítás, hajlítási sugár, semleges szál). Tipikus lemezalkatrész
sajátosságok.
(kontúrhajlítás, ugrás, saroklemetszés, mélynyomás mélynyomott
borda, kopoltyú). Alkatrészfestés, környezeti jellemzők
beállítása. Alkatrészjellemzők tárolása.
5. Összeállítás modellezés kb. 8 óra
Szabadságfok fogalma, szabadságfokok, szerelési kényszerek.
Összeállítási szabályok. Kényszerek utólagos módosítása.
Alkatrész készítése szerelésen belül. Az szereléstörténet
követése, sorrendmódosítás. Valósidejű alakatrészmozgások. Az
összeállítási modell hierarchikus felépítése. Részösszeállítás
fogalma, alkalmazása. Az összeállítási modell szerkesztése,
módosítása. Hegesztett összeállítások bemutatása. Robbantott
szerelési ábrák, szerelési animáció.
6. Gyakorlati tervezési feladatok 2D rajzi környezetben. Kb. 6 óra
Rajzi munkakörnyezet képernyőfelépítése, speciális eszköztár
elemek. Alapvető rajzolási, szerkesztési szabályok. Szerkesztési
alapelvek. Egyéni rajzi környezet kialakítása. Rajzlapok, rajzlap
sablonok készítése, tárolása. Méretezés, méretezési szabályok.
Automatikus, és kézi méretezés. Gépészeti rajzfajták, nézetek,
vetületek, metszetek, lépcsős metszetek, kinagyított részletek
készítése. Rajzi kiegészítő jelek használata. Tűrések, illesztések,
felületi érdességek. Automatikus tételszámozás, és darabjegyzék
készítése. Szabványos előírások (ISO, DIN, ANSI, BS, JS)
Rajzdokumentáció mentése, nyomtatása.
7. Szabad sáv. Kb.4 óra
(évközi és évvégi témazáró és ellenőrző feladatok készítése)
790
A szakmai orientáció és a szakmai alapozó tárgyak tanterve az 52541103 OKJ számú
faipari technikus képzés óratervére épül fel és tartalmazza teljes mértékben a tizenharmadik
évfolyam tantárgyait. Ez lehetőséget ad arra, hogy a tanulók mind a középszintű, mind az emelt
szintű érettségi vizsgára fel tudjanak készülni. ( Faipari alapismeretek )
Ezen kívül lehetőséget ad arra is, hogy a faipari technikus szakképesítést célzó tanul-
mányokat egy év alatt elvégezhessék, mivel a 13. évfolyam ismereteit a szakközépiskola négy
évfolyamán elsajátították.
◦ Szakmai orientáció
9. Évfolyam
Műszaki rajz: 111 óra
A téma anyagának részletezése:
1. téma: Bevezetés, követelmények, szabványosítás, vonalfajták 6 óra
2. téma: Síkmértani szerkesztések 13 óra
3. téma: Vetületi ábrázolás 15 óra
4. téma: Axonometrikus ábrázolás 9 óra
5. téma: Rekonstrukció, rajzolvasás 11 óra
6. téma: Síkmetszés. A valódi nagyság meghatározása 9 óra
7. téma: Ábrázolás metszetekkel 9 óra
8. téma: Áthatások szerkesztése 9 óra
9. téma: Gépipari műszaki rajz. Jelképes jelölés. 15 óra
10. téma: A felületi minőség 7 óra
11. téma: Tűrési és illesztési alapfogalmak 8 óra
Gépészeti ismeretek: 74 óra
A téma anyagának részletezése:
1. téma: Fémes szerkezetű anyagok 10 óra
2. téma: Az anyagok vizsgálata 3 óra
3. téma: Az anyagok megmunkálása 3 óra
791
4. téma: Statika 14 óra
5. téma: Szilárdságtan 10 óra
6. téma: Gépelemek 12 óra
7. téma: Nyomaték átviteli eszközök 8 óra
8. téma: Csapágyak 6 óra
9. téma: Tengelyek, tengelykapcsolók 6 óra
10. téma: Csővezetékek és csőszerelvények: 2 óra
Faipari anyag és gyártásismeret: 18 óra
A téma anyagának részletezése:
1. téma: A fa, mint ipari nyersanyag, a nyersanyagok között jelenleg elfoglalt helye,
jövője 4 óra
2. téma: Az élő fa 14 óra
10. Évfolyam
Faipari anyag és gyártásismeret: 56 óra
A téma anyagának részletezése:
1. A fa makroszkópiája 14 óra
2. A faanyag nedvességtartalma 12 óra
3. A fa műszaki tulajdonságai 16 óra
4. Az iparban használt legfontosabb fafajok 14 óra
Faipari gépek és technológiák: 74 óra
A téma anyagának részletezése:
1. téma: A fa és fahelyettesítő anyagok megmunkálása 6 óra
2. téma: Forgácsolás elmélete, számítások 24 óra
3. téma: Élállapot jellemzői, élezés, karbantartás 10 óra
792
4. téma: A faanyag természetes és mesterséges szárítása, gőzölése, főzése 20 óra
5. téma: A fűrészelés gépei 14 óra
Szakmai gyakorlat: 74 óra
A téma anyagának részletezése:
1. téma: Alapvető tudnivalók 25 óra
2. téma: Kézi fűrészelés 22 óra
3. téma: Kézi gyalulás 27 óra
◦ Szakmai alapozás:
11. Évfolyam
Faipari anyagismeret: 37 óra
A téma anyagának részletezése:
1. téma: A fából készült ipari alapanyagok 19 óra
2. téma: A fa hibái és betegségei 18 óra
Faipari gépek és technológiák: 74 óra
A téma anyagának részletezése:
1. téma: A fűrészelés technológiái 12 óra
2. téma: Rönktéri technológiák 10 óra
3. téma: A fűrészárú termelése 14 óra
4. téma: A fűrészcsarnok elrendezése 8 óra
5. téma: A gyalulás gépei, technológiái 24 óra
6. téma: Marószerszámok 6 óra
Számítástechnika: 37 óra
793
A téma anyagának részletezése:
1. Számítástechnika története 4 óra
2. A számítógép működésének alapjai 10 óra
3. Számítógépes szoftverek 8 óra
4. Állományok típusai, állomány nevek 4 óra
5. MS-DOS operációs rendszer 11 óra
Szerkezettan, szakrajz: 111 óra
A téma anyagának részletezése:
1. téma: Bevezetés, ismétlés 30 óra
2. téma: Fakötések 35 óra
3. téma: Egyszerű bútorok szerkezeti rajzai 20 óra
4. téma: Fiókos asztalok 26 óra
Faipari szakmai gyakorlat: 111 óra
A téma anyagának részletezése:
1. Keretkötések kézi szerszámokkal 37 óra
2. Konyhai ülőke készítése kézi szerszámokkal 37 óra
3. Kávakötések 37 óra
12. Évfolyam
Faipari anyagismeret: 32 óra
A téma anyagának részletezése:
1. téma: A fa égése 6 óra
2. téma: Műanyagok a faiparban 16 óra
3. téma: Számítási feladatok 10 óra
Faipari gépek és technológiák: 64 óra
794
A téma anyagának részletezése:
1. téma: Marás gépei, technológiái 20 óra
2. téma: Szerkezeti kötések és szerelvényhelyek megmunkálása 15 óra
3. téma: Csiszolás gépei, technológiái 15 óra
4. téma: Számítási feladatok 14 óra
Számítástechnika: 64 óra
A téma anyagának részletezése:
1. Norton Commander használata, víruskezelés 8 óra
2. Window’s alapismeretek 10 óra
3. Word szövegszerkesztő használata 20 óra
4. EXCEL táblázatkezelés 20 óra
5. Grafikon készítés 6 óra
Szerkezettan, szakrajz: 64 óra
A téma anyagának részletezése:
1. téma: Nagyobbítható asztalok 22 óra
2. téma: Beépített szekrények 15 óra
3. téma: Korpusz bútorok 27 óra
Faipari szakmai gyakorlat: 96 óra
A téma anyagának részletezése:
1. Gépi fűrészelés 12 óra
2. Gépi gyalulás 20 óra
3. Keretkötések marógéppel 42 óra
4. Furnér előkészítés, intarzia 22 óra
FAIPARI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
795
1. A fa, mint ipari nyersanyag, a
nyersanyagok között elfoglalt
helye, jövője
Ismerje Magyarország fa-alapanyag helyzetét. Ismertesse a
faanyaghelyzet javítási lehetőségeit (nyersanyagkészlet
gazdaságos felhasználása, fa és faalapú melléktermékek, illetve
hulladékhasznosítás) *
2. Az élő fa Ismertesse a fát, mint növényt. Ismertesse a növények
rendszerezését, a nyitva- és zárvatermők közötti
különbségeket.
Mutassa be a növényi sejt felépítését, alkotórészeit, szöveteket,
szövetrendszereket. (A faanyag különféle sejtjeinek
megnevezését edény, áledény, parenchima, stb.),
Ismertesse a sejtfal szerepét, jelentőségét a faanyagban!
Ismertesse a fa vegyi összetételét!
3. A fa makroszkópiája Ismertesse az iparban használatos fafajok makroszkopikus
jellemzőit! (A bél, geszt, álgeszt, szíjács, kambium, háncs,
kéreg fogalmát, definiálja, a legfontosabb ipari fafajok egyes
metszetein (a bütü, húr és sugármetszet,) látható rajzolatot, és a
látvány magyarázatát adja meg az adott fafajra jellemző
szerkezeti felépítés alapján.)
4. A faanyag nedvességtartalma
Ismertesse a fa nedvességtartalmának előfordulási formáit és
megoszlását a fatesten belül. Sorolja fel a nedvességtartalmi
fokokat, és a nedvességtartalom mérésének különféle módjait!
Ismertesse a faanyag nedvességtartalmának változása
következtében a faanyagban fellépő méret- és alakváltozásokat
(zsugorodás, dagadás)!
5. Az iparban használt
legfontosabb fafajok
Ismertesse a magyar iparban leggyakrabban használt tűlevelű
és lombos fák legfontosabb tulajdonságait!
6. A fa hibái és betegségei Sorolja fel a fatörzs alaki, fejlődési rendellenességeit, és
kezelési (helytelen technológia, helytelen szállítás, tárolás
okozta) hibáit!
Ismertesse a rovarok, gombák, baktériumok által okozott
meghibásodásokat és a lehetséges megelőzési, és védekezési
módokat!
7. A fából készült fontosabb ipari
választékok
Ismerje a fűrészipari termékek, furnérok (hámozott, hasított)
rétegelt lemezek, bútor-, forgácslapok és farostlemezek
fogalmát, tulajdonságaikat, felhasználási területeiket*
8. Faipari szakrajz alapfogalmai
Alkalmazza a vetületi ábrázolás szabályait, értelmezze az
elölnézet, a felülnézet, az oldalnézet, a vízszintes, függőleges
és homlokmetszet fogalmát a faipari szakrajzban!
Ismertesse a fa, és fahelyettesítő anyagok metszeti jelöléseit!
Alkalmazza a faipari szakrajzban használatos vonalfajtákat,
vonalvastagságokat!
Ismerje az alkalmazott méretarányokat, a méretezés szabályait
796
9. Fakötések Ismerje a szélesbítő toldásokat, szélesbítő toldások
merevítéseit,
a hosszabbító toldásokat,
vastagító toldásokat,
keretkötéseket,
kávakötéseket.
Tudja önállóan megrajzolni a faiparban alkalmazott
legfontosabb fakötéseket, alkalmazza a faipari szakrajz
anyagjelöléseit, méretezés szabályait, a megfelelő vonal
fajtákat, vonalvastagságokat! **
10. Egyszerű bútorok szerkezetei
Ismerje az alapvető bútorszerkezeteket (egyszerű kávás asztal,
konyhai ülőke, kávaszerkezetű szekrényke, keretszerkezetű
fronttal konyhai ülőke, fiókos szekrényke, természetes
faanyagokból).Ezek jellegrajza, rövid műszaki leírása alapján
legyen képes az adott szerkezeti csomópontokat M1: 1
léptékben megszerkeszteni! **
11. A fa és fahelyettesítő anyagok
megmunkálása
Tudja definiálni a faanyag megmunkálásának fogalmát, fajtáit,
megmagyarázni a forgácsoló és forgácsmentes alakítások közti
különbségeket, az egyes megmunkálási módokat rendszerezni!
*
12. Forgácsolás elmélete Definiálja a egyenes és körpályán mozgó forgácsoló
szerszámok jellemzőit!
Tudja lerajzolni és azonosítani a forgácsolás jellemző szögeit!
(Jellemző szögek hatása a felületi finomságra,
a forgácsolás során szükséges mozgások: főmozgás,
mellékmozgás)
Értelmezze a forgácsolás jellemzőit, a forgácsolás folyamán
fellépő jelenségeket!
Sorolja fel a forgácsoló szerszámra ható erőket, forgácsoló
erőket!
Ismerje a forgácsolás kinetikáját és ezek alapvető számításait!
Értse a forgácsolás jellemzői és a forgácsolt felület finomsága
közti összefüggéseket!
*
13. A fűrészáru természetes
szárítása
Ismertesse a fűrészáru természetes szárításának fogalmát
jelentőségét, célját! *
14. A fűrészáru máglyázása Jellemezze a máglyázás célját, módjait, eszközeit,
technológiáit! *
15. A fűrészáru mesterséges
szárítása
Ismertesse a fűrészáru mesterséges szárításának fogalmát
jelentőségét, célját! *
Jelmagyarázat
797
* *írásbeli
* szóbeli
Megjegyzés: az írásbeli vizsgán a számítási feladatok megoldásához a „FAIPARI
KÉPLETGYŰJTEMÉNY ÉS TÁBLÁZATOK” (Nemzeti Szakképzési Intézet) segédanyag
használható!
SZÜKSÉGES KÖNYVEK
- Faipari gépek és technológiák I.-II. 59325 I.II.
- Faipari anyagismeret 59325
- Faipari szerkezettan, szakrajz SZE 0015
Tárgyi feltételek:
Faipari szaktanterem a szakmai elméleti oktatáshoz. (szemléltető eszközök,
írásvetítő, szakirodalom bemutatása, szakfolyóiratok, videofilmek,
tanműhelyben gépek, fa-nedvességmérő készülék, testmodellek, elmetszett
faipari termékek, táblai vonalzók és körzők)
Tanulmányi segédletek
- Faipari technológiai példatár 28848/I.
- Faipari géptani példatár 28875/I.
- Faipari képletgyűjtemény és táblázatok (NSZI kiadvány)
798
v) Ruhaipari szakmacsoport
◦ Tantárgyi és tartalmi javaslatok
9. évfolyam
1. Szabadkézi rajz, modellrajz (74 óra)
- alakrajz
- szín- és formaelmélet
- divatrajz, modellrajz gyakorlatok
2. Gépészeti alapismeretek (37 óra)
- statika
- szilárdságtan
- kötőgépelemek, kötések
- rugók és lengéscsillapítók
- nyomaték átváltoztató hajtások
- tengelyek és csapágyazások
10. évfolyam
1. Műszaki rajz (37 óra)
- rajztechnikai alapszabványok
- síkmértani szerkesztések
- axanametrikus ábrázolások
- ábrázolás képsíkrendszerben
- szabályos mértani testek síkmetszése
- metszetábrázolások, szelvények
- egyszerű gépalkatrész felvételezése
2. Ruhaipari technológia (37 óra)
- varrástechnológiai alapismeretek
11. évfolyam
1. Divatismeret (37 óra)
- a divat fogalma és működési mechanizmusa
- divatirányzatok és a tömegdivat kapcsolata
- divattervezés fogalma, feladat
- divatrend fogalma, szerepe, jelentősége
- divatkoordináció fogalma, célja
- divatbemutatók szerepe, szervezése, lebonyolítása
- divatinformációk
- divatszakma intézményei, munkakörei
799
2. Ruhaipari anyag- és áruismeret (37 óra)
- textíliák nyersanyagai
3. Szabás-szakrajz (37 óra)
- szabás-szakrajz alapfogalmai és eszközei
- testméretek, testalkatok
- női szoknya alapszerkesztés
- modellezés alapfogalmai
- egyszerű szoknyák szerkesztése, modellezése
- női ruha és ujj alapszerkesztés
4. Ruhaipari technológia (37 óra)
- varrásokkal kapcsolatos vizsgálatok
- ruhaipari gyártások előkészítése
5. Gyártásszervezés (37 óra)
- ruhagyártás szervezésének általános kérdései
- a gyártás-előkészítés megszervezése
- szabászati munkafolyamat szervezése
- munkanorma, munkaidő-kihasználás
6. Gyermekruha szerkesztés, modellezés (37 óra)
- alapismeretek
- gyermek testméretek, testalkatok
- gyermekruházattal szemben támasztott követelmények
- csecsemőruházati cikkek szerkesztése és szabásminták készítése
- bébi ruha szerkesztése és modellezés
7. Művészettörténet és divattörténet (37 óra)
- az öltözetek kialakulása
- az ókor művészete és öltözetei
- a középkor művészete és öltözetei
- az újszak művészete és öltözetei
- a XIX. Század művészete és öltözetei
- a XX. Század művészete és öltözetei
12. évfolyam
1. Ruhaipari anyag és áruismeret (35 óra)
- Fonal és cérnagyártás
- Kelmegyártás
2. Szabás-szakrajz (35 óra)
- női ruha modellezés
- női blúz szerkesztés, modellezés
- női nadrág alapszerkesztés
3. Ruhaipari technológia (70 óra)
- nyersáru bevizsgálása, raktározása
800
- a szabás technológiája
- vasalás tech.
4. Ruhaipari modelltervezés (35 óra)
- perspektivikus ábrázolás
- a drapéria
- az emberi alak sematikája
- gyártmányrajz, modellrajz
- az öltözetek
5. Gyermekruha szerkesztés, modellezés (35 óra)
- bébi nadrág szerkesztése és modellezése
- bébi blúz vagy fiúcska ing modellezése ruha alapmintából
- bébi overall szerkesztése és modellezése
- szabásminták kiválasztása és kimásolása divatlap mellékletből
- alap szabásminták kicsinyítése, nagyítása minta átvágással
14. évfolyam
1. Munka és környezetvédelem (37 óra)
- a munkavédelem, tűzvédelem, környezetvédelem fogalomköre és jogi szabályozása
- foglalkozás-egészségügy
- tűzvédelem
- környezetvédelem
- munkahelyek kialakítása, munkabiztonság
- biztonságos gépkihasználás, ruhaipari gépek biztonságtechnikája
◦ Alapozó oktatás, ruhaipari gyakorlat
11. évfolyam (heti óraszám: 3 óra) 111 óra
- fehérnemű készítés 69 óra
- női nadrág készítése 36 óra
- üzemlátogatás 6 óra
12. évfolyam (heti óraszám 3 óra) 111 óra
- női nadrág készítés 24 óra
- férfi nadrág készítés 24 óra
- női blúz készítés 57 óra
- üzemlátogatás 6 óra
Nyári gyakorlat (2 hét) 60 óra
13. évfolyam (280 óra)
- mellény készítés 48 óra
- női ruha készítés 72 óra
801
- női kosztüm készítés 160 óra
◦ Szakmai orientáció, ruhaipari gyakorlat
9.évfolyam (heti óraszám: 2 óra) 74 óra
- anyagok megmunkálásához szükséges eszközök bemutatása 2 óra
- kézi öltések 40 óra
- varrógépek kezelése 28 óra
- anyagok hőmegmunkálása 4 óra
10. évfolyam (heti óraszám: 3 óra) 111 óra
- varrástípusok készítése 8 óra
- ragasztás műveletei 3 óra
- terméktervezés, mintakészítés, szabás 6 óra
- kisalkatrészek készítése 84 óra
◦ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI
ÖLTÖZKÖDÉSKULTÚRA
TÉMÁK KÖZÉPSZINT
1. Divatismeret
1.1 A divat fogalma,
jelentősége a kultúrált
öltözködés kialakulásában
A divat fogalmának meghatározása
A divat alapfogalmai.
A divat fejlődésének üteme a 19-20. században
1.2 A szak- és divatlapok
szerepe a divat alakulásában
A szak-, trend- és divatlapok megismertetése, felépítésük,
használatuk módja szakemberek számára
1.3 a divattervezés fogalma,
a divattervezők feladatai
A divattervezés fogalma, feladatkörei.
A tervezéshez szükséges szakmai információk beszerzése
(szaklapok, kiállítások, Internet)
1.4 A divattrend fogalma,
szerepe, jelentősége
A divatbemutatók típusai.
A divattrend fogalma.
Az aktuális férfi, női trend csoportok bemutatása, ismertetése.
2. Viselettörténet
2.1 Az öltözet kialakulása Viselettörténeti alapfogalmak.
Viselet- és textiltörténeti alapismeretek.
2.2 Az öltözködéstörténet
főbb szakaszai
Az öltözködéstörténet fejlődésének ismertetése.
2.3 Viselettörténeti
korszakok bemutatása
A természeti népek, ősi kultúrák öltözetei, jellegzetességei pl.
testfestés, szimbólumok.
Az ókori Egyiptom viselettörténeti emlékei.
Az ókori görög női és férfi viseletek.
Az ókori római női és férfi viseletek.
802
A kor-középkori öltözetek.
A románkori jellegzetes viseletek és textiltörténeti emlékek.
A gótikus férfi és női viseletek és textiltörténeti emlékek.
A reneszánsz férfi és női öltözetek és jellegzetes textil minták.
A barokk korszak jellegzetes formajegyei.
Barokk férfi és női viseletek.
A rokokó jellemző udvari öltözetei.
A biedermeier férfi és női öltözetei.
A klasszicista korszak férfi és női öltözetei.
A századforduló jellegzetes öltözetei.
Az 1920-as évek férfi és női öltözetei.
3. Népművészet
3.1 A magyar népművészet
tájegységei
A magyar népművészet általános jellegzetességei
A magyar népművészet kiemelt tájegységei.
A magyar népművészet kiemelt tájegységeinek férfi és női
öltözetei, jellemző forma és szimbólum világa.
3.2 Az alföldi, a dunántúli, a
felföldi és az erdélyi
viseletek jellemzői
Az alföldi viselet.
A Dunántúl jellegzetes viseletei.
Felföldi viseletek.
KÖNNYŰIPARBAN ALKALMAZOTT ANYAGOK
TÉMÁK KÖZÉPSZINT
1. A könnyűiparban használt anyagok általános jellemzői
1.1 A könnyűiparban
használt alapanyagokkal
kapcsolatos alapfogalmak
A szakkifejezések ismerete, szakszerű meghatározása,
megfelelő használata.
A könnyűiparban használt alapanyagok fajtái.
2. A könnyűiparban használatos nyersanyagok csoportosítása
2.1 Az alapanyagok fizikai
jellemzői
Az alapanyagok fizikai jellemzőinak meghatározása,
értelmezése, szakszerű használata.
A fizikai jellemzők mértékegységeinek ismerete, szakszerű
alkalmazása.
2.2 Az alapanyagok
mechanikai tulajdonságai,
alakíthatósága
Az alapanyagokra gyakorolt mechanikai hatások: húzás,
hajlítás, nyomás, koptatás ismerete.
Az alapanyagok alakíthatósági feltételeinek ismerete.
2.3 Az alapanyagok kémiai
tulajdonságai
Az alapanyagok kémiai felépítésének ismerete.
Az alapanyagok rendszerezése a kémiai felépítésük alapján.
3. A könnyűiparban használatos nyersanyagok
3.1 A textilipari szálas
anyagok csoportosítása
A szálas anyag, elemi szál, rost, filament, kábel fogalma.
A textiliparban használt nyersanyagok csoportosítása eredetük
szerint.
A természetes eredetű és a vegyi szálak fajtáinak, jellemzőinek
megnevezése.
A szálas anyagok szakszerű besorolása.
3.2 A textilipari szálas
anyagok fajtái,
tulajdonságai, feldolgozása
A textilipari szálas anyagok fajtáinak ismerete.
Méretek: hosszúság, vastagság.
A szálas anyagok fizikai, kémiai tulajdonságainak ismerete.
A szálas anyagok jellemzőinek hatása a feldolgozhatóságra, a
viselési tulajdonságokra.
3.3 A bőripari A bőripari nyersanyagok fajtáinak ismerete.
803
nyersanyagok, a nyersbőr
felépítése, a legismertebb
bőrfajták tulajdonságai,
felhasználása
A nyersbőr szerkezeti felépítése.
A bőr kémiai felépítése.
A nyersbőr területi felosztása, topográfiája.
3.4 A szőrmeipar
nyersanyagai, a prémes
állatok fajtái, a szőrme
topográfiája
A szőrmeiparban használt nyersanyagok fajtáinak ismerete.
A prémes állatok fajtái.
A szőrme-konfekcionálásban felhasznált prémfajták
feldolgozás szerinti csoportosítása.
A szőrmésbőr topográfiája.
4. A könnyűiparban használatos ragasztók, és kellékanyagok
4.1 A könnyűiparban
használatos ragasztók fajtái
A ragasztók fajtáinak ismerete.
A ragasztók jellemző tulajdonságai, alkalmazási területei.
A ragasztási kötések kialakításának értelmezése, feltételeinek
alkalmazása.
4.2 A könnyűiparban
használatos kellékanyagok
fajtái
A könnyűiparban alkalmazható kellékanyagok fajtái,
legfontosabb jellemzői.
A megfelelő kellékanyagok kiválasztásának értelmezése.
A kellékanyagok alkalmazási területeinek meghatározása.
A kellékek jellemzőinak hatása a késztermékek tulajdonságaira.
5. Fonás, cérnázás
5.1 A fonás fogalma, a
fonalak legfontosabb
jellemzői
A fonás fogalmának, a fonal készítés elvének ismerete.
Fonalak jelölése.
Számozási rendszerek értelmezése.
A fonalak jellemzőinek értelmezése, hatásuk a belőlük készült
textiltermékek tulajdonságaira.
5.2 A cérnázás fogalma A cérnázás fogalmának, a cérna készítés elvének ismerete.
Cérnák jellemzői.
5.3 Cérnafajták A varrócérnák alapanyagi, fajtái, jellemzői, alkalmazási
területei.
6. A szövés
6.1 A szövés alapfogalmai,
a szövés menete,
technológiája
A szövéssel kapcsolatos alapfogalmak, szakkifejezések
ismerete.
Láncfonalak és vetülékfonalak előkészítése a szövéshez.
A szövet készítés elvének bemutatása.
A szövés menetének ismertetése, egyszerűsített ábra alapján
történő bemutatása.
6.2 A szövet szerkezete Alapkötések fajtáinak, jellemzői.
A szövetek szerkezetének ábrázolása.
A szövetek szerkezetének hatása a feldolgozhatóságra, a belőle
készült termék tulajdonságaira.
7. A kötés
7.1 A kötés és a hurkolás
alapfogalmai
A kötött kelme fogalma.
A szem részei, a szemkapcsolatok fajtái.
A kötött és a hurkolt kelmék jellemzőinek értelmezése,
felhasználási területei.
8. Nemszőtt-kelme gyártása
8.1 A nemszőtt-kelmékkel
kapcsolatos alapfogalmak,
fajtáik, jellemzőik,
felhasználási területeik
A nemszőtt-kelmékkel kapcsolatos alapfogalmak ismerete.
A nemszőtt-kelmék fajtái: filcek, rétegelt textíliák, fátyollapok,
varrva-hurkolt textíliák
A nemszőtt-kelmék jellemzői.
804
A nemszőtt-kelmék könnyűipari alkalmazási területeinek
ismerete, meghatározása.
8.2 A varrva-hurkolt kelmék
fajtái, jellemzői
A varrva-hurkolt kelmék fajtáinak felismerése.
A varrva-hurkolt kelmék előállítási módszerei, jellemzői.
A könnyűipari alkalmazási lehetőségek ismerete.
8.3 A fátyolkelmék fajtái,
jellemzői
A fátyolkelmék fajtái, jellemzői.
A könnyűipari alkalmazási lehetőségei, területei.
9. Bőrgyártás, szőrmegyártás
9.1 A bőrgyártás folyamata A bőrgyártás technológiai folyamata: előkészítő műveletek,
cserzés, kikészítés.
9.2 Szőrmegyártás A szőrme kikészítés folyamatának ismerete.
10. Műbőrgyártás
10.1 Műbőrök fajtái,
alapanyagai, műbőrgyártási
technológiák
A műbőrök fajtáinak szerkezet és alapanyag szerinti
csoportosítása.
A műbőrök előállítási technológiái.
11. Cipőipari talpműbőrök
11.1 Cipőipari talpműbőrök
alapanyagai és jellemzői
Cipőipari talpműbőrök fajtái, alapanyagai, jellemzői.
Tantárgy Tananyag Használt tankönyv
Művészettörtének,
divattörténet
Öltözködés kialakulásának
folyamata.
Öltözködéstörténet: őskortól –
napjainkig.
Magyar népművészet
Szűcs Ágnes: Művészettörténet-
Divattörténet
Cser András: Művészetek és
öltözetek története
Divatismeret Divat, divattervezés, divattrendek,
divatlapok ismerete
Magyar Divat Intézet Götlinger
Kiadó: Divatismeretek
Anyagismeret Alapfogalmak
Kelmeképzés rendszerei:
- fonás, szövés
- kötés-hurkolás
- nemszőtt-textíliák
- varrva-hurkolt kelmék
Mráz György-Sarlós István:
Textil- és ruhaipari anyag- és
áruismeret
MDI Götlinger Kiadó: Textil, és
ruhaipari anyag- és áruismeret
805
w) Magasépítő szakmacsoport tanterve
A 2007/2008-as tanévtől kezdve az alábbiak szerint módosítjuk, illetve egészítjük
ki a helyi tantervet, és vezetjük be felmenő rendszerben
ÉPÍTÉSZETI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ ISMERETEK
9-12. évfolyam
Célok és feladatok
A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport
közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek,
képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés,
illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni
szakképzés megalapozására.
Az Építészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja, hogy a
természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze, formálja a tanulók
műszaki szemléletét. Fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását,
célirányos műszaki feladatmegoldó képességét. Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati
összefüggések feltárására,
Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel
szembeni felelősségérzetet, a lényegmegragadó képességet és a berendezések,
eszközök szakszerű, gondos használatának, kezelésének igényét.
Biztosítson lehetőséget a tanulóknak képességeik szélesebb körű kibontakoztatására, a
tanárnak a tanulói érdeklődés felkeltésére és a tehetség felkutatására.
Alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel a szakmacsoport alapozó
gyakorlataira.
Az építészet sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is
eredményező bemutatásával hívja fel a figyelmet az építészettel kapcsolatban álló
szakmák sajátos helyzetére, keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt,
bizonyítsa be számukra az építészet gazdasági és környezeti jelentőségét,
fejlődőképességét.
Mutassa be az építészeti pályák szépségeit, a környezet alakításában játszott döntő
szerepét, fejlődési lehetőségeit. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük
kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében.
Teremtsen alkalmakat, feladathelyzeteket a tanulóknak képességeik, szakmai
tehetségük kibontakoztatására, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztésére,
megerősítésére, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti
alapjai iránt.
Neveljen a szakmacsoport munkaköreiben szükséges tudatos, felelősségteljes
magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a
környezettel szembeni felelősségérzetet, tudatosítsa az építészet környezetre
gyakorolt hatásának jelentőségét.
Mutassa be a tanulóknak az építőiparban leggyakrabban használt anyagok
tulajdonságait, azok felhasználási területeit és módszereit.
806
Fejlesztési követelmények
A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához
szükséges képességei, így különösen az ismeretszerző-értékelő, szintetizáló,
fogalomalkotó, általánosító gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzés és
ismeretalkalmazás képessége, a kreativitás, logikus gondolkodás.
Fejlessze a szóbeli és írásos műszaki kommunikációs képességeket, a rajzi készségeket.
A tanulók a szóbeli kommunikációban törekedjenek a feldolgozott témákhoz kapcsolódó
szakkifejezések szabatos és helyes használatára, írásos munkáikban, rajzfeladataikban
az igényes külalakra. A tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a
számítástechnikai eszközök használatához.
Alakuljon ki a tanulókban az önálló tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a
tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét.
Fejlődjön a tanulók célirányos műszaki feladatmegoldó képessége, számítási és rajzi,
illetve számítástechnikai alkalmazási készsége.
A szóbeli és írásbeli szakmai kommunikációban használják helyesen a szakmai
kifejezéseket, értsék az alapfogalmakat, folyamatosan bővítsék szakmai szókincsüket.
Alakuljon ki, fejlődjön szépérzékük, erősödjön meg a saját munkájukkal kapcsolatos
igényességük, tanulásuk legyen átgondolt, célszerű és eredményes, írásos, illetve rajzi
munkáikban törekedjenek az igényes külalakra, a pontosságra.
Váljanak képessé a szakirodalom önálló használatára, a szakrajzok értelmezésére,
helyesen alkalmazzák a rajzi jelöléseket, szokjanak hozzá az önálló tanuláshoz, az önálló
és produktív feladatmegoldáshoz, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét,
örömét.
A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a
szakmacsoporthoz való kötődés.
A tanulók szeressék a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák
el a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást.
Alakuljon ki a felelősségérzetük egymás iránt, a társakkal való együttműködési
képesség, a közösség és az egyén érdekei összeegyeztetésének képessége.
Erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának
tisztelete, a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás.
Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek
végzéséhez szükséges magatartásformákat, magatartási szabályokat.
A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a
szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődésük.
807
9. évfolyam
Évi óraszám: 74 óra
A műszaki ábrázolás alapjai: 1 óra/hét
Belépő tevékenységformák
Vizuális nyelvi ismeretek alkalmazása.
A látvány vizuális tartalmának, törvényszerűségeinek feltárása.
A vizuális kommunikáció funkciói megfelelő megjelenítési formáinak értelmezése,
alkalmazása.
Témakörök Tartalmak
Alapfogalmak A műszaki rajz feladata.
Rajzeszközök és alkalmazásuk.
Rajzi szabványok (vonalak, feliratmező, méretmegadás stb.).
Síkmértani szerkesztések.
Térmértan Térelemek: pont, egyenes, sík.
Térelemek kölcsönös helyzete.
Egyenes valódi hossza.
Egyszerűbb síklapú testek és származtatásuk.
Forgástestek és származtatásuk.
Ábrázolási módok Perspektivikus és axonometrikus ábrázolás.
Vetületi ábrázolás.
Egy képsíkos ábrázolás.
A második képsík.
A képsíkrendszer, a képsíkok egybeforgatása.
Térelemek ábrázolása.
Pont és egyenes illeszkedése.
Különleges helyzetű egyenesek.
Egyenesek kölcsönös helyzete, a láthatóság.
Általános helyzetű sík ábrázolása.
Testek csonkítása.
Áthatási görbék szerkesztése.
A metszet és a nézet fogalma.
Metszeti ábrázolás.
A továbbhaladás feltételei
A tanulók ismerjék a műszaki ábrázolás legfontosabb területeit, rendelkezzenek az
ábrázoláshoz szükséges térszemléleti alapokkal.
Tudjanak szerkeszteni vetületi, axonometrikus és metszeti ábrákat, ezeken helyesen
alkalmazzák a vetületi ábrázolás szabályait.
Legyenek képesek az egyszerűbb tárgyak, valamint ezek vetületi és axonometrikus
ábrái között az összefüggések megtalálására, egyeztetésére.
Ismerjék és helyesen használják a műszaki rajzokon alkalmazott tanult jelöléseket.
Építészeti és építési alapismeretek: 1 óra/hét
Belépő tevékenységformák
808
Rajzok, fotók, internetről származó információk, műalkotások, saját élmények
feladattal vezetett elemzése műszaki és esztétikai szempontból.
Építmények, szerkezetek, települések, építkezések, építőanyag-termelő helyek
látogatása, terepbejárás, a tapasztaltak elemzése, értékelése, dokumentálása.
Leírások, képek, minták, tárgyak alapján építési anyagok felismerése, használhatóságuk
és eredetük, tulajdonságaik elemzése, jellemzése. Szabványok használata.
Gyártmányismertetők, katalógusok, használati utasítások elemzése, értelmezése,
összevetése a használati célokkal, feladatokkal, véleményalkotás.
Rajzolás, szerkesztés, vázlatkészítés, rajzkiegészítés.
Témakörök Tartalmak
Természetes és épített
környezet
A mesterséges környezet kialakítása, a települések és
infrastruktúrájuk kialakulása.
A települések felépítése, területegységek, bel- és
külterületek, települések közműhálózata, települések
üzemeltetése, települések higiénés előírásai, település és
természetes környezete, kapcsolata, települési
környezetvédelem.
A természetes és épített környezet, a táj kapcsolata.
Építmények kialakítása, funkciói Az építmény fogalma, fajtái.
Az építési, építészeti funkció fogalma.
Építményfajták, lakóépületek, középületek, termelést szolgáló
épületek.
Egyéb mérnöki létesítmények: mélyépítési műtárgyak, a
közműellátás létesítményei.
Az építési tevékenység, az
építés folyamata
Az építési folyamat szakaszai az igény megfogalmazásától az
épület fenntartásáig.
Az építés kivitelezésének dokumentumai.
Információk az építőiparról Az építési munka jellege.
Az építési tevékenység színterei.
Az építőipar szakterületei.
Mélyépítő-ipari kivitelezés.
Építőanyag-ipari gyártás.
Az építési tevékenység előnyei és hátrányai.
Építészeti alapfogalmak Az építés célja - épületszerkezetek és építési módok közötti
összefüggés, kapcsolat.
Épületszerkezetek.
Az épületeket érő, külső környezetből és használatból
származó terhelések és hatások.
Az épületszerkezetek rendeltetése és a velük szemben
támasztott követelmények tartószerkezeti szempontból.
Épületszerkezetek és
csoportosításuk
A csoportosítás sorrendje, az építési-megvalósítási folyamat.
Építés-előkészítési munkák és szerkezetek, bontási munkák
és segédszerkezetek.
Alépítményi szerkezetek, alapozási munkák, alapozási módok.
Az alapozások anyaga, formája, kiképzése, a teherátadás
módja.
Földmunkák dúcolásai, szádfalak, víztelenítő szerkezetek.
809
Felépítményi szerkezetek és munkák, rendszerek.
Födémek, áthidalók, boltozatok, lépcsők.
Iparosított technológiák.
Vázas építési rendszer.
Könnyűszerkezetes építési rendszerek, iparosított
technológiák.
Fa épületszerkezetek, ácsszerkezetek.
Építési segédszerkezetek és elkészítésük.
Befejező építési és szakipari munkák és szerkezetek.
Épületszigetelések.
Tetőfedő munkák: fedési módok.
Épületbádogos munkák.
Vakolatok, külső, belső felületképzések, rabitzok.
Burkolatok.
Épületasztalos szerkezetek.
Épületüveges munkák, üvegszerkezetek.
Épületlakatos szerkezetek.
Festő, mázoló és tapétázó munkák és bevonatok.
A továbbhaladás feltételei
A tanulók élőszóban, érvelve is alkossanak véleményt a természetes és épített
környezetről, mutassák be konkrét építmények kialakítását, funkcióit.
Tudják elmagyarázni az építés folyamatát, osztályozzák az építményeket kialakításuk,
funkciójuk szerint. Mutassák be az egyes építési műveleteket, tevékenységeket,
jellemezzenek adott funkciót befogadó épületeket, rendeljenek ehhez
épületszerkezeteket, helyesen határozzák meg az ennek felépítése során szükséges
főbb műveleteket.
Az írásos és a szóbeli kommunikáció során értsék és helyesen használják a tanult
szakkifejezéseket.
Ismerjék az építészet folyamatát, az épületeket alkotó struktúrákat, tudjanak
megfogalmazni építészeti igényeket, értsék meg az építészet folyamatát.
810
10. évfolyam
Évi óraszám: 74 óra
Műszaki ábrázolás: 1 óra/hét
Belépő tevékenységformák
A műszaki ábrázolás legfontosabb területeinek megismerése, vetületi, axonometrikus és
metszeti ábrák szerkesztése, készítése. Tárgyak és különböző ábrázolásaik
összevetése, elemzése. A műszaki rajzokon alkalmazott jelölések ismerete, összevetése
jelentésükkel.
Rajzolás, szerkesztés, vázlatkészítés, rajzkiegészítés.
Témakörök Tartalmak
Axonometrikus ábrázolás Az axonometrikus ábrázolás tengelyei.
Különböző axonometriák (izometrikus, frontális, dimetrikus).
Rekonstrukció Vetületi ábráról síklapú és forgástestek rekonstrukciója.
Hiányos vetületi ábrák pótlása és vetület-összeválogatás utáni
rekonstrukció.
Síkmetszések Metszési alapfeladatok vetítősíkkal, síklapú testek metszése.
A metszetidom valódi nagysága.
Forgástestek metszése.
Általános helyzetű egyenes és testek döféspontjainak
szerkesztése.
Általános helyzetű síkkal való metszés szerkesztése.
Síklapokkal és görbelapokkal határolt testek síkmetszése.
Perspektíva Két iránypontos perspektíva.
Három iránypontos perspektív kép szerkesztése.
Árnyékszerkesztés Pont és egyenes árnyéka, síkfelületek árnyéka, síklapú testek
árnyéka, forgástestek árnyéka.
Önárnyék és vetett árnyék.
A továbbhaladás feltételei
A tanulók ábrázoljanak egyszerű testeket különféle axonometriákban, használják
helyesen a tengelyrendszereket.
Készítsenek szabadkézi vázlatokat vetületi ábrákról.
Helyesen egészítsék ki a hiányos vetületi nézetrajzokat és rajzolják meg a helyes
rekonstrukciós képet.
Ismerjék a szerkesztés menetét, helyesen szerkesszék meg a valódi nagyságot,
különböző forgástestek metszeteit.
Vessenek össze terveket, helyszínrajzokat a látottakkal, tapasztaltakkal, ismereteik
alapján megfelelő következtetéseket vonjanak le.
Építőanyagok I.: 1 óra/hét
Belépő tevékenységformák
811
Leírások, képek, minták, tárgyak alapján építési anyagok felismerése, használhatóságuk
és eredetük, tulajdonságaik elemzése, jellemzése. Szabványok használata.
Az anyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságainak
megismerése és számítása.
Gyártmányismertetők, katalógusok, használati utasítások elemzése, értelmezése,
összevetése a használati célokkal, feladatokkal, véleményalkotás.
Témakörök Tartalmak
A műszaki gyakorlatban
felhasznált anyagok
csoportosítása
Fémes, nemfémes anyagok.
A nyersanyagok, alapanyagok, segédanyagok fogalma.
A hulladékok és melléktermékek fogalma, hasznosításuk
gazdasági jelentősége.
Az alapanyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai és
technológiai tulajdonságai.
Nemfémes anyagok A kerámiák, fa, textíliák, papír, bőr, műanyagok, gumi, hő-,
hang- és villamos szigetelő anyagok, kenőanyagok jellemző
tulajdonságai, felhasználási területei.
Fémes anyagok Vas és jellegzetes vasötvözetek, könnyű- és színesfémek,
gyakoribb ötvözeteik.
A továbbhaladás feltételei
A tanulók tudják csoportosítani a műszaki gyakorlatban alkalmazott fontosabb
anyagokat.
Ismerjék az alapvető fémes és nemfémes anyagok tulajdonságait és jellemző
felhasználási területeit.
812
11. évfolyam
Évi óraszám: 185 óra
Építőanyagok II.: 1 óra/hét
Belépő tevékenységformák
Leírások, képek, minták, tárgyak alapján építési anyagok felismerése, használhatóságuk
és eredetük, tulajdonságaik elemzése, jellemzése. Szabványok használata.
Az anyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságainak
megismerése és számítása.
Gyártmányismertetők, katalógusok, használati utasítások elemzése, értelmezése,
összevetése a használati célokkal, feladatokkal, véleményalkotás.
Témakörök Tartalmak
Természetes kövek A kövek legfontosabb fizikai és mechanikai tulajdonságai.
A kövek előfordulás szerinti csoportosítása.
A kövek fajtái.
Minőségi agyagféleségek.
Agyagféleségek,
agyaggyártmányok, kerámiaipar
Képlékeny nyersanyagok.
Agyagok csoportosítása technológiai szempontból.
Vályogtermékek.
Egyéb anyagok.
A kerámiaipari technológia alapelemei.
A tégla- és cserépgyártás folyamata.
Égetett gyártmányok készítése.
Minőségi előírások és szabványok.
Kötőanyagok, adalékanyagok,
építési víz
A kötőanyagokról általában.
Építési mész.
A gipsz fajtái.
Cement.
Adalékanyagok.
Építési víz.
Betonok, betontermékek,
habarcsok
Betonok.
Betonacélfajták.
Betontermékek - vasbeton termékek - műkő termékek.
Habarcsok.
Külső és belső vakolatok, díszítővakolatok anyagai, keverékei,
habarcsai.
Burkolatok, terazzómunkák anyagai.
Építőipari faáruk A fa szerkezete, felépítése.
Az építőfa.
A hazai épületállomány és az épületek felújításánál
leggyakrabban előforduló fafajták: hazai fafajták, trópusi
fafajták.
A fa szárítása, kezelése, faanyagok védelme.
A fa feldolgozása, szállítása, raktározása.
A faszerkezetek és anyagaik.
813
A beépített faszerkezetek megelőző és utólagos védelme,
favédő szerek.
Minőségi előírások és szabályok.
Acél- és fémgyártmányok Fémek tűz elleni védelme.
Fém- és acéltermékek és -szerkezetek: öntvények,
szerszámacélok, korrózióálló acélok, lemezek,
fémszerkezetek, szerelvények.
Egyéb fémek, fémtermékek, fémszerkezetek, alumínium, ólom,
ón, horgany, réz, bronz.
Az építőiparban előforduló fémtermékek, szerelvények,
tömegcikkek, félkész termékek.
Az épületek kivitelezésénél előforduló leggyakoribb fémek és
ötvözeteikből készült fémszerkezetek, fémszerelvények.
Műanyag gyártmányok Csoportosításuk előállításuk alapján: plasztomerek, duromerek,
természetes kaucsukszármazékok és műkaucsukok, szintetikus
polimerek.
A műanyagok fizikai és kémiai tulajdonságai,
megmunkálhatóságuk, alkalmazási területük.
Műanyag termékek építőipari alkalmazása.
Késztermékek: nyílászáró szerkezetek, kupolák, bevilágítók,
tetőszerelvények, épületgépészeti szerelvények.
Festő, mázoló, díszítőfestő,
aranyozó munkák anyagai
A festő, mázoló, díszítőfestő munkák anyagainak jellemző
minőségi követelményei, tulajdonságai.
Anyagok, pigmentek és színezőanyagok.
Kötőanyagok, töltőanyagok, ragasztók és segédanyagok.
Olajok és glettek, kencék, szárítók, tapaszok.
Oldó- és hígítószerek.
Olajfestékek a mázolási, díszítőmázolási munkáknál.
Gyanták, lakkok, zománcok a díszítőmázolásban.
Az építési üveg Alapanyaga, gyártása.
Építőipari üvegfajták, felhasználásuk, szállításuk, tárolásuk.
Vízszigetelő-hőszigetelő
anyagok
Felületi bevonatok, védőbevonatok anyagai.
Felületkiegyenlítő masszák, pótlások, kiegészítések anyagai.
Segédanyagok és felületképzők Ragasztók, festékek, színezők, tartósítók, oldók és égetők.
Meghatározásuk, felhasználásuk, tárolásuk, védelmük.
A továbbhaladás feltételei
A tanulók rendszerezzék és mutassák be többféle szempont szerint is a tanult
építőanyagokat, építési termékeket, szerkezeteket, megoldásokat, technológiákat,
műveleteket.
Ismerjék a munkahelyi ellenőrző vizsgálatokat, a laboratóriumi szakvizsgálatokat, a
minőség-ellenőrzés és minőségtanúsítás jelentőségét.
Ismerjék fel, hogy egyes építőanyagokhoz, építési termékekhez milyen vizsgálati
eljárások tartozhatnak.
Ismertessék az egyes építési technológiák, anyagok természeti feltételeit, az építés,
az építmények, települések természetátalakító szerepét, ismerjék fel az építéssel
együtt járó környezetkárosító hatásokat.
Az építéstan alapjai I.: 2 óra/hét
814
Belépő tevékenységformák
Az épületszerkezetek osztályozása, értékelése, összefüggéseik elemzése, feladatok
fogalmazása az elemzés alapján.
Technológiák, anyagok adott célra való alkalmasságának mérlegelése, megítélése.
Témakörök Tartalmak
Az épületszerkezetek
osztályozása
Külső és belső térelhatároló szerkezetek.
Közlekedési szerkezetek.
Kémények, szellőzők.
Egyéb szerkezetek.
Tartószerkezetek.
Függőleges teherhordó és
térelhatároló szerkezetek
A falazatok szerkezeteinek ismertetése.
A falazatok csoportosítása.
Kőfalazatok, a kőfalazatok kötései.
Téglafalazatok, a téglafalazatok rétegei és méretei,
téglakötési szabályok, üreges téglafalazatok.
Vegyes falazatok.
Pillérek, oszlopok.
Kőoszlopok és pillérek, téglapillérek, vasalt téglapillérek,
vegyes anyagú pillérek.
Falazott kémények és szellőzők.
Beton- és vasbeton szerkezetek osztályozása anyagaik és
minőségük szerint.
Vízszintes teherhordó és
térelhatároló szerkezetek
Kiváltók, gerendák.
Födémszerkezetek: a födémszerkezetek osztályozása,
pincefödémek, emeletközi födémek, padlásfödémek,
tetőfödémek, síkfödémek, fafödémek, acélgerendás födémek,
vasbeton födémek, vázkerámiás födémek.
Boltövek: faragott kőből rakott boltövek, tégla boltövek.
Boltozatok.
A továbbhaladás feltételei
A tanulók ismerjék az építészet folyamatát, az épületeket alkotó struktúrákat, az
építészeti igényeket, az épületszerkezeteket.
Osztályozzák az épületszerkezeteket rendeltetésük és teherhordási szerepük szerint.
A tervek alapján azonosítsák a valóságban elkészített szerkezeteket, szerkezeti
részleteket. Rajzolják meg adott falazatok téglakötéseit.
Ismerjék a vízszintes és függőleges teherhordó szerkezetek közötti kapcsolatokat,
összefüggéseket.
Statika: 2 óra/hét
Belépő tevékenységformák
Statikai feladatok megoldása számító, szerkesztő és vegyes módszerekkel, egyedi
módon, algoritmusok alkalmazásával, számológép használatával, példák keresése a
feladat eredményeinek alkalmazására.
815
Témakörök Tartalmak
Statikai alapfogalmak A statikai vizsgálódások módszerei.
A számító, a szerkesztő és a szerkesztő-számító módszerek
lényege, előnyei és hátrányai.
Erők, erőrendszerek.
Síkbeli erőrendszerek Az erők forgatónyomatéka, a nyomatéki tétel.
A statika alaptételei.
A közös pontban metsződő erőrendszerek eredőjének
meghatározása.
Párhuzamos erőrendszer eredőjének meghatározása.
A vektorsokszög és a hozzá tartozó kötélsokszög közötti
összefüggés vizsgálata.
Síkidomok (keresztmetszetek) elsőrendű vagy statikai
nyomatéka.
A síkidomok súlypontjának meghatározása szerkesztéssel és
számítással.
A stabilitás fogalma, a stabilitás mértékének meghatározása.
Síkbeli egyensúlyi szerkezetek Egyensúlyban lévő összetett síkbeli szerkezetek vizsgálata.
Tartók vizsgálata Tartók csoportosítása szerkezeti kialakításuk és a terhelés
jellege szerint.
Tartók vizsgálatának célja és módszerei.
Tisztán koncentrált erőkkel terhelt kéttámaszú és konzolos
kéttámaszú tartók vizsgálata.
Tisztán megoszló erőrendszerrel terhelt kéttámaszú és
konzolos kéttámaszú tartók vizsgálata.
Vegyes terhelésű kéttámaszú tartók és konzolos kéttámaszú
tartók vizsgálata.
Egyik végén befogott tartók vizsgálata.
A továbbhaladás feltételei
A tanulók önállóan végezzék el a vektorműveleteket, jellemezzék az erőket,
erőrendszereket, az erőpárt, határozzák meg az erők forgatónyomatékát, alkalmazzák
a statika alaptörvényeit, szerkesztéssel és számítással határozzák meg a közös pontban
metsződő és a párhuzamos hatásvonalú erőrendszer eredőjét és egyensúlyát, az
egyszerű síkidomok súlypontját.
Segédletek használata mellett határozzák meg szerkesztéssel és számítással a
kéttámaszú és az egyik végén befogott tartók reakcióerőit, veszélyes
keresztmetszetét, a maximális hajlító nyomaték nagyságát koncentrált erők, megoszló
erőrendszer és vegyes terhelés esetében.
816
12. évfolyam
Évi óraszám: 160 óra
Az építéstan alapjai II.: 2 óra/hét
Belépő tevékenységformák
A talajjal érintkező épületszerkezetek osztályozása, értékelése, összefüggéseik
elemzése, feladatok fogalmazása az elemzés alapján.
Alapfogalmak értelmezése és alkalmazása.
Új technológiák és anyagok adott célra való kiválasztása, megítélése.
Témakörök Tartalmak
Földmunkák Irtási munkák.
Föld- és sziklamunkák.
A talajok osztályozása.
Talajvíz, talajnedvesség, talajpára.
Talajjavítás, víztelenítés.
Biztonsági követelmények.
Munkaárkok, munkagödrök.
Tömörítés.
Dúcolás, szádfalazás.
Alapozások Síkalapozások: sávalapok, pontszerű alapok, gerendarács,
lemezalapozás, héjalapok, rövid, fúrt cölöpalapozás.
Mélyalapozások: cölöpalapozás, kút- és szekrényalapok,
résfalas alapozás.
Szigetelések Víz elleni szigetelések.
A talajból származó víz elleni szigetelések.
Talajpára, talajnedvesség és talajvíznyomás elleni
szigetelések.
Csapadék elleni szigetelések.
Lapos tetők szigetelése.
Járható tetők.
Használati és technológiai víz elleni szigetelések.
Hőszigetelések.
Hőtechnikai fogalmak.
Hőszigetelő anyagok.
Hangszigetelések.
Hangtechnikai fogalmak.
A zaj elleni védelem.
Hangszigetelő anyagok.
A továbbhaladás feltételei
A tervek alapján azonosítsák a valóságban elkészített szerkezeteket, szerkezeti
részleteket.
A földmunkákat osztályozzák.
Ismertessék a talajból származó különféle nedvességhatásokat.
Ismertessék a síkalapozás és a mélyalapozás lényegét és módjait.
817
Vázolják fel az ismert fontos alapozásokat.
Ismerjék az alapok és a felmenő teherhordó szerkezetek közötti kapcsolatokat,
összefüggéseket.
Ismertessék a víz elleni szigeteléseket.
Legyenek képesek megkülönböztetni a víz különböző előfordulásainak
épületszerkezetekre gyakorolt hatásait.
Ismerjék a vízszigeteléssel, hőszigeteléssel és hangszigeteléssel kapcsolatos
alapfogalmakat.
Tudják kiválasztani a vízszigetelések, hőszigetelések és hangszigetelések megfelelő
anyagait.
Adott célra, feladatnak megfelelően válasszanak ki műanyagokat és bitumen alapú
anyagokat, víz-, hő- és hangszigetelési módokat.
A szilárdságtan alapjai: 2 óra/hét
Belépő tevékenységformák
Tartó keresztmetszeti vizsgálata szerkesztéssel és számítással.
Szilárdságtani és talajmechanikai alapfogalmak értelmezése.
Központosan húzott és nyomott szerkezetek ellenőrzése és méretezése.
Alapozások, alapozási sík megválasztása.
Szerkezeti csomópontok kapcsolatainak ellenőrzése, méretezése.
Hajlító igénybevétel méretezése, ellenőrzése
Témakörök Tartalmak
Tartó keresztmetszeti
vizsgálata
Síkidomok (keresztmetszetek) elsőrendű vagy statikai
nyomatéka.
A síkidomok súlypontjának meghatározása szerkesztéssel és
számítással.
Síkidomok inercianyomatéka.
Összetett síkidomok főinercianyomatékainak számítása.
Keresztmetszeti tényező.
Inerciasugár.
A stabilitás fogalma, a stabilitás mértékének meghatározása.
Szilárdságtani alapfogalmak A szilárdságtan feladata.
Tartószerkezetek fogalma, fajtái, velük szemben támasztott
követelmények.
Igénybevételek fogalma, fajtái.
Alakváltozás fogalma.
Feszültségek és alakváltozások összefüggései.
Tartószerkezetek anyagainak tulajdonságai.
Tartószerkezetek erőtani méretezésének alapelvei, célja,
módszerei.
A méretezés szabványai, azok alapelvei.
A méretezési módszerek fejlődése.
Rugalmas és képlékeny méretezés elve.
Szerkezetek ellenőrzésének és méretezésének alapelvei.
Tartószerkezetek terhei.
Központosan húzott és nyomott Központosan húzott szerkezetek.
818
szerkezetek Húzott rudak alakváltozása.
Húzott rudak méretezése, ellenőrzése.
Központosan nyomott szerkezetek.
Központosan nyomott kihajlásmentes szerkezetek méretezése,
ellenőrzése.
Központosan nyomott karcsú szerkezetek.
Központosan nyomott acél és fa rudak méretezése,
ellenőrzése.
Falazott és betonszerkezetek.
Szerkesztési szabályok.
Pillérek és falak mértékadó terhei.
Kő-, tégla-, betonpillérek és falak méretezése, ellenőrzése.
Talajmechanikai alapfogalmak Talajok osztályozása, felderítése.
Talajok fizikai tulajdonságai.
Talajok mechanikai tulajdonságai.
Talajmechanikai szakvélemény.
Munkagödrök állékonysága.
Alapozások Sík- és mélyalapok osztályozása statikai szempontok szerint.
Alaptest és a talaj erőjátéka.
A süllyedés okai, káros süllyedés megakadályozása.
Az alapozási sík megválasztása.
Központosan nyomott sáv és pilléralap méretezése, ellenőrzése.
Szerkezeti csomópontok
kapcsolata
Tiszta nyíró igénybevétel.
Szegecs- és csavarkötések.
Szegecs- és csavarkötésekre vonatkozó szabványelőírások.
Egyszernyírt szegecs- és csavarkötés méretezése, ellenőrzése.
Kétszernyírt szegecs- és csavarkötés méretezése és
ellenőrzése.
Fakötések.
Szerkesztési szabályok.
Feszültségmódosítások.
Egyszerű hagyományos fakötések méretezése, ellenőrzése.
Hajlító igénybevétel A hajlítás alapesetei.
Merőleges hajlításból származó feszültségek, a hajlítás
alapképletének értelmezése.
Homogén anyagú tartók méretezése, ellenőrzése hajlításra.
Födémek méretezése hajlításra.
A továbbhaladás feltételei
A tanulók önállóan határozzák meg a síkidomok súlypontját szerkesztéssel és
számítással.
A méretezési és ellenőrzési feladatokat önállóan végezzék el.
Feladataik megoldásához a segédletek alkalmazásában legyenek gyakorlottak.
Szemléltessék a szilárdságtani és talajmechanikai alapfogalmakat.
CAD alapismeretek: 1 óra/hét
Belépő tevékenységformák
819
CAD-program használata építési feladatokhoz.
Témakörök Tartalmak
A program indítása, a képernyő
felosztása, menüszerkezet
A grafikus képernyő részei: státussor, képernyőmenü terület,
parancsbeíró terület, rajzterület.
A megjelenést és működést
befolyásoló beállítások,
speciális billentyűk használata,
a beállítások elmentése
Beállítások billentyűről, parancsmegszakítás stb.
Alkalmazott mértékegységek beállítása hossz- és
szögméretekhez stb.
Rajzhatár beállítása.
Az új beállítások elmentése fájlba.
A síkok, fóliák alkalmazásával
kapcsolatos tudnivalók
Új fóliák, síkok létrehozása.
Vonaltípus és szín hozzárendelése a fóliákhoz, síkokhoz.
Műveletek fóliákkal, síkokkal.
Vonalak rajzolása, abszolút,
relatív és polárkoordináták
alkalmazása, vonaltípusok, kör
rajzolása
Pontkijelölési módok a vonalparancs alkalmazásakor: abszolút
koordináták, relatív koordináták, polárkoordináták
alkalmazása.
Vonalak szerkesztése.
A körparancs alkalmazásával kapcsolatos lehetőségek.
Körök szerkesztése.
A szövegírás tudnivalói, keret és
szövegmező készítése
Szövegstílus beállítása.
Szövegbevitel, szövegmező készítése.
A méretmegadás alapjai Vízszintes és függőleges helyzetű hosszméretek megadása.
Átmérők és sugárméretek megadása, kódok alkalmazása a
kiegészítő jelek beírásához.
Szögméretek, illeszkedő és ferde méretek megadása.
A továbbhaladás feltételei
A tanulók tudják értelmezni a legfontosabb alapfogalmakat, a parancskiadás különböző
módjait.
A tanulók tudják elvégezni a legfontosabb beállításokat (rajzhatár, koordináták
megjelenése, mértékegységek a hossz- és szögméreteknél, pontosság beállítása),
tudjanak új beállításokat elmenteni.
A tanulók ismerjék, hogyan kell az új síkokat/fóliákat létrehozni, színeket és
vonaltípusokat hozzárendelni.
A tanulók ismerjék a szövegstílus beállítását, a szövegírás alapismereteit, a
méretmegadás elméleti alapjait, a lineáris és a szögméretek megadásának fontosabb
módjait.
Önállóan készítsenek el egyszerűbb rajzokat.
820
ÉPÍTÉSZETI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK
9-12. évfolyam
Célok és feladatok
A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport
közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek,
képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés,
illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni
szakképzés megalapozására.
Az Építészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tanításának célja, hogy bővítse,
rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak és a szakmacsoportos alapozó
ismeretek keretében tanultakat, fejlessze és formálja a tanulók műszaki szemléletét,
alapozza meg a szakmai műveltséget, készítsen fel a speciális szakmai képzésre.
Az építészet sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is
eredményező bemutatásával hívja fel a figyelmet az építészettel kapcsolatban álló
szakmák sajátos helyzetére, keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt,
bizonyítsa be számukra az építészet gazdasági és környezeti jelentőségét,
fejlődőképességét.
Mutassa be az építészeti pályák szépségeit, a környezet alakításában játszott döntő
szerepét, fejlődési lehetőségeit. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük
kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében.
Teremtsen alkalmakat, feladathelyzeteket a tanulóknak képességeik, szakmai
tehetségük kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek
mélyebb elméleti alapjai iránt.
Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges megfelelő
magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez,
megerősítéséhez.
Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes
magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a
környezet iránti felelősségérzetet, tudatosítsa az építészet környezetre gyakorolt
hatásait.
Ismertesse meg a tanulókat az építőiparban leggyakrabban használt anyagok
tulajdonságaival, azok felhasználási területeivel és beépítési lehetőségeivel.
Fejlesztési követelmények
A tananyag tanulása során fejlődjön a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához
szükséges képessége, így különösen az ismeretelemző-értékelő, szintetizáló,
fogalomalkotó, általánosító gondolkodás, az önálló tapasztalatszerzési és
ismeretalkalmazási képesség, a kreativitás, logikus gondolkodás.
Fejlődjön célirányos műszaki feladatmegoldó képességük, számítási, rajzi, illetve
számítástechnikai alkalmazási készségük.
A szóbeli és írásbeli szakmai kommunikációban használják helyesen a szakmai
kifejezéseket, értsék az alapfogalmakat, folyamatosan bővítsék szakmai szókincsüket.
Alakuljon ki, fejlődjön a tanulók szépérzéke, erősödjön meg a saját munkájukkal
kapcsolatos igényességük, tanulásuk legyen átgondolt, célszerű és eredményes az
írásos, illetve rajzi munkáikban, törekedjenek az igényes külalakra, a pontosságra.
821
Váljanak képessé a szakirodalom önálló használatára, a szakrajzok helyes
értelmezésére, sajátítsák el a rajzi jelöléseket.
A tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók az önálló tanuláshoz, az önálló és
produktív feladatmegoldáshoz, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét,
örömét, erősödjék a kötelességtudatuk, a felelősségérzetük, a mások munkájának
tisztelete.
Erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás.
Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek
végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat.
A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a
szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődésük.
A tanulók lássák meg a környezet, az építés, a szakma mögött az embert és a
természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a
környezetszennyező, természet- és egészségkárosító tevékenységeket, az ilyen
magatartást.
822
9. évfolyam
Évi óraszám: 111 óra
Szabadkézi rajzi gyakorlat I.: 1 óra/hét
Belépő tevékenységformák
Vizuális nyelvi ismeretek alkalmazása.
A látvány vizuális tartalmának, törvényszerűségeinek feltárása.
A vizuális kommunikáció funkciói megfelelő megjelenítési formáinak értelmezése,
alkalmazása.
Rajzolás, szerkesztés, vázlatkészítés.
Festés.
Arányosítás, mérés, ellenőrzés.
A természetes és mesterséges környezet elemei kölcsönhatásának megismerése.
A térbeli struktúrák analizálásának elvégzése.
Témakörök Tartalmak
Bevezetés a szabadkézi
rajzolásba
A szabadkézi rajzolás célja, szerepe.
Rajztermi rend, elhelyezkedés a rajzoláshoz.
Rajzeszközök.
Rajzolás természet után A látás törvényszerűségei.
Szabadkézi rajzolás: vonalrajz, szabadkézi vonalfajták.
Elhelyezés, vázolás, kompozíció.
A perspektív kép.
Arányosítás, mérés, ellenőrzés.
Négyzet rajzolása perspektívában.
Kocka rajzolása, kör rajzolása perspektívában.
Síklapú testek és forgástestek rajzolása.
Felületek rajzolása.
Önárnyék, vetett árnyék.
Az árnyékrajzolás szabályai.
Pont, különböző helyzetű egyenesek, sík- és forgásfelületek
árnyéka.
Színes ábrázolás Színelméleti alapfogalmak, színkontrasztok, színpreferencia.
Színes rajzolás.
Egyszínű rajz.
Rajzok két színnel.
Többszínű ceruzás rajzok.
Színes festés.
A továbbhaladás feltételei
A tanulók készítsenek arányos szabadkézi vázlatokat, ismerjék fel a rajztechnikákat, és
válasszák meg az adott feladathoz használandó különböző rajzeszközöket.
Tudják alkalmazni a ceruzás és tusos rajzolás, a vízfestékkel és a temperával való
festés technikáját, helyesen és gyakorlottan használják a megfelelően kiválasztott
rajzeszközöket. Ismerjék fel a térlátás jelentőségét, különböztessék meg az eltérő
térbeli struktúrák szerkezetét, jellemezzék a perspektíva törvényszerűségeit.
823
Tudják kiemelni a természet látványából a lényeget, megkülönböztetni a természeti
formák szerkezetét.
Tudják a térbeli struktúrákat analizálni (összetett tömegek egyszerűbb elemekre
bontását).
Legyenek jártasak a szintetizáló, tömegalakító, konstruáló tevékenységekben,
gyakorlottak az egyszerűbb tömegvázlatok készítésében.
Tudják a különböző perspektív képeket szerkeszteni (béka- és madárperspektíva),
tömegvázlatokkal illusztrálni az épületeket és azok környezetét.
Tudják kiválasztani az összeillő színeket.
Ismerjenek fel képzőművészeti alkotásokat, tudják azokat elemezni, ismertetni.
Tudják az építészeti staffázst rajzolni.
Önállóan rajzoljanak egyszerűbb belső tereket és külső távlati képet szabadkézzel.
Rajztermi gyakorlat I.: 2 óra/hét
Belépő tevékenységformák
Rajzolás, szerkesztés. Vázlatkészítés. Tuskihúzóval a rajzok kihúzása, feliratozása.
Témakörök Tartalmak
Rajzi alapismeretek alkalmazása A műszaki rajz formai követelményeinek alkalmazása.
A rajzlapok jellemzői, feliratmező.
A kis- és nagybetűk rajzolása.
Vonalgyakorlatok és méretezési gyakorlatok.
Méretarányok alkalmazása.
Méretmegadás alkalmazása.
Síkmértan Szög, szögpárok szerkesztése.
Pont és egyenes, párhuzamos egyenesek távolságának
szerkesztése.
A kör és részeinek szerkesztése.
Síkidomok szerkesztése.
Térmértan Térgeometriai elemek ábrázolása.
Térelemek kölcsönös helyzetének ábrázolása.
Egyenes valódi hosszának szerkesztése.
Testek Szögletes és forgástest axonometrikus rajzai.
Vetületek Vetítési módok alkalmazása.
Testek ábrázolása nézetben és metszetben.
Testábrázolás modell alapján.
Síkmetszések szerkesztése.
Áthatások szerkesztése.
A továbbhaladás feltételei
A tanulók tudják rendeltetésszerűen használni a szükséges rajzeszközöket, kiválasztani
a helyes méretarányokat és szabványos méreteket, a szabványos vonalvastagságokat.
Önállóan végezzék el a sík- és térmértani alapszerkesztéseket, különböző hasábok
vetületi ábrázolását. Tudják meghatározni a síkmetszési szerkesztéssel kapott
metszési felületek valódi nagyságát, alakját képsíkba forgatással.
Szerkesszék meg az egyszerű és összetett testek vetületeit és metszeteit. Vetületi
ábrák alapján tudjanak axonometrikus képet készíteni.
824
A tanulók tudják a rajzos dokumentációkat értelmezni és a kapcsolódó szabványokból az
érvényeseket kikeresni.
825
10. évfolyam
Évi óraszám: 111 óra
Szabadkézi rajzi gyakorlat II.: 1 óra/hét
Belépő tevékenységformák
Rajzolás, szerkesztés, vázlatkészítés. Tuskihúzóval a rajzok kihúzása, feliratozása.
Festés.
A természetes és mesterséges környezet elemei kölcsönhatásának megismerése.
A térbeli struktúrák analizálásának elvégzése.
Témakörök Tartalmak
Képzőművészeti ismeretek Kompozíció.
Fény- és árnyékhatás.
Stílusok.
Képzőművészeti technikák.
Kreativitásfejlesztési gyakorlatok Vonalkompozíciók.
Síkbeli kompozíciók.
Térbeli kompozíciók.
Színkompozíciók.
A továbbhaladás feltételei
A tanulók készítsenek arányos szabadkézi vázlatokat, ismerjék fel a rajztechnikákat, és
válasszák meg az adott feladathoz használandó különböző rajzeszközöket.
Tudják alkalmazni a ceruzás és tusos rajzolás, a vízfestékkel és a temperával való
festés technikáját, helyesen és gyakorlottan használják a megfelelően kiválasztott
rajzeszközöket. Ismerjék fel a térlátás jelentőségét, különböztessék meg az eltérő
térbeli struktúrák szerkezetét, jellemezzék a perspektíva törvényszerűségeit.
Tudják kiemelni a természet látványából a lényeget, megkülönböztetni a természeti
formák szerkezetét.
Tudják a térbeli struktúrákat analizálni (összetett tömegek egyszerűbb elemekre
bontását).
Legyenek jártasak a szintetizáló, tömegalakító, konstruáló tevékenységekben,
gyakorlottak az egyszerűbb tömegvázlatok készítésében.
Tudják a különböző perspektív képeket szerkeszteni (béka- és madárperspektíva),
tömegvázlatokkal illusztrálni az épületeket és azok környezetét.
Tudják kiválasztani az összeillő színeket.
Ismerjenek fel képzőművészeti alkotásokat, tudják azokat elemezni, ismertetni.
Tudják az építészeti staffázst rajzolni.
Önállóan rajzoljanak egyszerűbb belső tereket és külső távlati képet szabadkézzel.
Rajztermi gyakorlat II.: 1 óra/hét
Belépő tevékenységformák
Vizuális nyelvi ismeretek összegzése, alkalmazása.
Rajzolás, szerkesztés.
826
Sokszorosítás, tervdokumentáció összeállítása.
Teammunka végzése a dokumentáció összeállítása során.
Témakörök Tartalmak
Szögletes és forgástest
axonometrikus rajzai
Mértani testek rajzai izometriában.
Mértani testek rajzai frontális axonometriában.
Mértani testek rajzai dimetrikus axonometriában.
Síkmetszések Metszési alapfeladatok vetítősíkkal.
A metszetidom valódi nagysága.
Forgástestek metszése.
Általános helyzetű egyenes és testek döféspontjainak
szerkesztése.
Általános helyzetű síkkal való metszés szerkesztése.
Valódi nagyság meghatározása.
Csonkolt hasáb, gúla és kúp
hálózatának szerkesztése
Hasáb és henger ferde metszetének kiterítése.
Gúla és kúp ferde metszetének kiterítése.
Átmeneti idomok szerkesztése, kiterítése.
A síkmetszett testek hálózatának szerkesztése.
Rekonstrukció kiválasztott
vetületegyüttes alapján
Vetületi ábráról síklapú és forgástestek rekonstrukciója
különféle axonometriákban megszerkesztve.
Áthatások. Síklapú testek
áthatása
Síklapú testek áthatása.
Láthatóság megállapítása.
Sík- és görbelapú testek áthatása.
Síklapú és görbe felületű testek
áthatása Hasáb-henger és gömb, hasáb-kúp, henger-gúla áthatásai.
Jelölések a műszaki rajzokon Építészeti rajzok jelölései: anyagjelölések, falak jelölése,
nyílászárók jelölése, kémények, hornyok, fal- és
födémáttörések jelölése.
Padló- és falburkolatok jelölése.
Lépcsők jelölése.
Épületgépészeti tárgyak jelölése.
Berendezések, beépített berendezések ábrázolása.
Bútorok, mobíliák jelölése.
Épületgépészeti rajzok jelölései: víz-csatorna tervek, fűtési
tervek, gázvezetékek tervjelei, elektromos rajzok jelölése,
légtechnikai rajzok.
Építmények tervrajzai Építmények tervrajzai.
Az építészeti rajzok fajtái.
Alaprajz szerkesztésének menete.
Metszet szerkesztése.
Homlokzatok szerkesztésének lépései.
Az építési tervdokumentáció Az építési tervdokumentáció részei.
Tervrajzok: építésztervek, statikai (szerkezet-)tervek,
épületgépészeti munkák tervei, közműtervek, organizációs
tervek.
Terviratok: műszaki leírás, költségvetés (költségvetés-kiírás).
Építési engedély.
Tervmellékletek.
Tervek sokszorosítása,
dokumentálása
Tervek összeállítása, dokumentálása.
Tervek tárolása.
827
A továbbhaladás feltételei
Rajztermi gyakorlat II.: A tanulók helyesen értelmezzék a tanult alapfogalmakat, feladataik megoldásához
használják fel az elméletben tanultakat.
Tudják meghatározni a síkmetszési szerkesztéssel kapott metszési felületek valódi
nagyságát, alakját képsíkba forgatással.
Vetületei alapján készítsenek egyszerű és összetett axonometrikus képet szabadkézzel
és szerkesztéssel.
Helyesen alkalmazzák az építészeti rajzok anyag-, fal-, nyílás-, kémény-, falhorony- stb.
jelöléseit.
Tudják megmagyarázni az építészeti rajzokat, értelmezni a szerkezeteket, a rajzi
elemeket.
Tudják felsorolni az építészeti tervdokumentáció részeit.
Ismerjék a tervek sokszorosításának lehetőségeit, dokumentálásának a rendszerét.
Építési alapgyakorlatok I.: 1 óra/hét
Belépő tevékenységformák
A műszerek szakszerű használata.
Különféle mérések elvégzése, a mérések kiértékelése, mérési jegyzőkönyv vezetése.
Témakörök Tartalmak
A laboratóriumi vizsgálatok
előkészítése
A laboratóriumi vizsgálatok célja, módszerei.
A mérés eszközei, módszerek, mértékegységek.
Az építési anyagok általános
tulajdonságainak vizsgálata
Sűrűség mérése.
Halomsűrűség mérése.
Tömörség és hézagosság, hidrotechnikai tulajdonságok
vizsgálata.
Építőanyagok szilárdsági
vizsgálata
Nyomó, húzó, nyíró, hajlító és kopásállósági tulajdonságok.
Kőzetek, faanyag, égetett agyagáruk, műanyagok vizsgálata.
A továbbhaladás feltételei
Építési alapgyakorlatok I.: A tanulók tudják értelmezni a legfontosabb alapfogalmakat, amelyek nélkülözhetetlenek
a műszerek használatához.
Ismerjék a vizsgálati módszereket, a mérőeszközöket önállóan használják.
Felügyelet mellett végezzenek el kísérleteket.
828
11. évfolyam
Évi óraszám: 111 óra
Építéstan rajzi gyakorlat I.: 2 óra/hét
Belépő tevékenységformák
Vizuális nyelvi ismeretek összegzése, alkalmazása.
Rajzolás, szerkesztés.
Témakörök Tartalmak
Helyszínrajz készítése Helyszínrajz engedélyezési tervhez.
Helyszínrajz organizációhoz.
Közmű helyszínrajz.
Falazatok rajzai Kőfalak.
Téglakötések.
Boltövek.
Épület födémtervei Pince feletti monolit vasbetonfödém zsaluzási terve.
Földszint feletti vasbetongerendás-béléstestes födém terve.
A továbbhaladás feltételei
A tanulók tudják értelmezni a legfontosabb alapfogalmakat, amelyek nélkülözhetetlenek
a rajzkészítés során.
Önállóan végezzenek el egyszerűbb szerkesztési feladatokat, szerkesszék meg a
különféle falazatok, boltozatok stb. rajzait.
Tanári segítséggel végezzenek el összetettebb szerkesztési feladatokat.
Építési alapgyakorlatok II.: 1 óra/hét
Belépő tevékenységformák
Különféle mérések elvégzése, a mérések kiértékelése, mérési jegyzőkönyv vezetése.
Helyszíni mintavétel.
Témakörök Tartalmak
Építőanyagok szilárdsági
vizsgálata
Nyomó, húzó, nyíró, hajlító és kopásállósági tulajdonságok.
Kőzetek, faanyag, égetett agyagáruk, műanyagok vizsgálata.
Építőanyagok helyszíni
vizsgálata
Helyszíni vizsgálatok előkészítése.
Helyszíni mintavételek.
Építőanyagok helyszíni vizsgálata.
A továbbhaladás feltételei
Építési alapgyakorlatok II.: A tanulók tudják értelmezni a legfontosabb alapfogalmakat, amelyek nélkülözhetetlenek
a műszerek használatához.
Ismerjék a vizsgálati módszereket, a mérőeszközöket önállóan használják.
Felügyelet mellett végezzenek el kísérleteket.
829
12. évfolyam
Évi óraszám: 96 óra
Építéstan rajzi gyakorlat II.: 1 óra/hét
Belépő tevékenységformák
Rajzolás, szerkesztés, vázlatkészítés.
Témakörök Tartalmak
Alapozások tervei Síkalapozási tervfeladat szerkesztése és rajzolása.
Mélyalapozási tervfeladat szerkesztése és rajzolása.
Szigetelések Szigetelési rétegtervek és részletek szerkesztése és
rajzolása.
A továbbhaladás feltételei
A tanulók tudják értelmezni a legfontosabb alapfogalmakat, amelyek nélkülözhetetlenek
a rajzkészítés során.
Önállóan végezzenek el szerkesztési feladatokat, szerkesszék meg a különféle
falazatok, boltozatok stb. rajzait.
Építészeti rajzi gyakorlat: 2 óra/hét
Belépő tevékenységformák
A kétdimenziós ábrák térbeli rekonstrukciója.
Alaprajzok berendezése.
Épületek homlokzatainak plasztikus hatású síkbeli ábrázolása.
Témakörök Tartalmak
Rekonstrukció Tömegvázlatok készítése nézetrajzokról.
Építészeti staffázs rajzolása Háttér rajzolása.
Növényzet rajzolása.
Alakok rajzolása.
Utcabútorok rajzolása.
Járművek, tárgyak rajzolása.
Építészeti grafika Alaprajzok, berendezések.
Homlokzatok rajzai.
Színezett homlokzati rajzok.
A továbbhaladás feltételei
Építészeti rajzi gyakorlat: Legyenek jártasak a szintetizáló, tömegalakító, konstruáló tevékenységekben,
gyakorlottak az egyszerűbb tömegvázlatok készítésében.
Tudják az építészeti staffázst rajzolni.
Önállóan rajzoljanak egyszerűbb belső tereket és külső távlati képet szabadkézzel.
830
Tantárgyi tartalmak
◦ 9. évfolyam
1. Szakmai orientációs ismeretek: Műszaki ábrázolás, ábrázoló geometria (74 óra)
Bevezető ismeretek
A műszaki rajz eszközei
A műszaki rajz elemei
Írásmódok a rajzokon
Síkgeometriai alapfogalmak
Síkgeometriai szerkesztések
Építőanyagok ( 37 óra)
Az építésben használt anyagok rendszerező áttekintése,
laboratóriumi vizsgálatok előkészítése
Az építéshez felhasznált anyagok alapfogalmai
Az építési anyagok tulajdonságai, jellemzői
Anyagok a természetben
Építési alapismeretek (56 óra)
A természetes és az épített környezet
Az építmények rendeltetése kialakítása
Az építési tevékenység
Az építés folyamata
Az épületek tér- és szerkezeti rendszere
Az épületek kialakítása
Szabadkézi rajz (37 óra)
◦ 10. .évfolyam
1. Szakmai orientációs ismeretek:
Műszaki ábrázolás, ábrázoló geometria (74 óra)
Térgeometriai alapfogalmak
Vetületi ábrázolás
Egyszerűbb síklapú és görbe felületű testek ábrázolása
Áthatások
Axonometrikus ábrázolás
Perspektív kép szerkesztése
Építőanyagok ( 56 óra)
831
kötőanyagok, Adalékanyagok
Betonok, habarcsok
Kerámia anyagok
Fémek
Műanyagok
Egyéb építőanyagok
Szabadkézi rajz (37 óra)
Anyagvizsgálat : (74 óra)
A laboratóriumi vizsgálatok előkészítése
Az építő anyagok általános tulajdonságainak vizsgálata
Építőanyagok szilárdsági vizsgálata
Adalékanyagok vizsgálata
Kötőanyagok vizsgálata
Habarcs vizsgálata
Beton vizsgálata
Egyéb építőanyagok vizsgálata
Felmérési gyakorlatok, a mérések értékelése
◦ 11. évfolyam
1. Szakmai alapozás : Magasépítéstan (37 őra)
Az épületszerkezetek osztályozása
Földmunkák
Alapozások
Talajvíz és talajnedvesség elleni szigetelés
Függőleges teherhordó és térelhatároló szerkezetek
Vízszintes teherhordó és térelhatároló szerkezetek
Lépcsők, lejtők
Fedélszerkezetek
Szabad sáv
Földmérési és kitűzési ismeretek (74 óra)
Alapfogalmak
Vízszintes mérés
Magasságmérés
Térképek
Kitűzési ismeretek
Építészeti rajz (37 óra)
832
Jelölések a műszaki rajzokon
Építmények tervrajzai
Az építési tervdokumentáció
Tervek sokszorosítása, dokumentálása
Helyszínrajz készítése
Falazatok rajzai
Szilárdságtan ( 74 óra)
Bevezetés
Statikai alapfogalmak
Síkbeli erőrendszer összetétele
Síkbeli erőrendszerek egyensúlyozása
Tartók
Tartókra ható külső erők és ezek egyensúlya
Statikailag határozott tartók belső erő ábrái
Keresztmetszeti jellemzők
Építészeti informatika: (37 óra)
Gyakorlat:(111 óra )
Műszeres kitűzés
Építéshelyi gyakorlat
◦ 12. évfolyam:
1.Szakmai alapozás:
Magasépítéstan (64 őra)
Építési segédszerkezetek
Tetőfedő és bádogos munkák szerkezetei
Szigetelések
Vakolatok, felületképzések
Burkolatok és aljzatai
Egyéb kőműves munkák
Nyílászárók
Szobafestő, mázoló és tapétázó munkák
Épület-felszerelések, berendezések
Épületvillamossági és villámvédelmi szerelőmunkák
épületgépészeti szerelőmunkák
Építési technológiák
833
Építési rendszerek
Üzemeltetési, karbantartási és felújítási munkák
Építészeti rajz (37 óra)
Családi ház födémtervei
Lépcsők szerkesztése
Fedélszékek, zsaluzatok, dúcolások
Burkolatok tervei
Nyílászárók rajzai
Falazott szerkezetű családi ház
kiviteli tervei
Többlakásos lakóépület kiviteli tervei
Szilárdságtan ( 32 óra)
Szilárdságtani alapfogalmak
Központosan húzott és nyomott szerkezetek
Talajmechanikai alapfogalmak
Alapozások
Szerkezeti csomópontok
Gyakorlat:
1. Szakmai alapozás: (96 óra)
Építéshelyi gyakorlat
834
Építészeti és építési alapismeretek
Érettségi vizsga általános követelményei
A vizsga formája:
Középszinten: írásbeli és szóbeli
Emelt szinten: írásbeli és szóbeli
Az építészeti és építési alapismeretek érettségi vizsga célja
Az építészeti és építési alapismeretek érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a
vizsgázó:
- képessé vált-e a korszerű építészeti-építési kultúra elsajátítására, és megalapozta-e építész-
szemléletét,
- megszerezte-e az építészet-építés széles alapozású ismereteit és tudása konvertálható-e,
miáltal alkalmassá válhat a szakmai specializáció elsajátítására,
- rendelkezik-e megfelelő alapokkal az OKJ szerinti szakképzésbe való bekapcsolódáshoz,
és építészeti alapismereteinek köszönhetően képes-e rövidebb képzési idő alatt a
szakmacsoporton belüli OKJ-s szakképesítés elsajátítására,
- rendelkezik-e megfelelő probléma- és feladatmegoldó, valamint analizáló és szintetizáló
képességgel az építészet területén,
- elsajátította-e az építési tevékenység során használatos számolási, mérési technikákat,
rendelkezik-e műszaki becslési készséggel és az önellenőrzés igényével,
- képes-e az építészet síkbeli ábrázolását térbeli szituációként elképzelni, tud-e ezekhez
ábrát készíteni, s ennek segítségével az adott konstrukcióban gondolkodni, számolni,
- képes-e az építészet térbeli szituációit síkban ábrázolni, s ennek segítségével az építészeti
tervdokumentáció rajzi részeit elkészíteni,
- képes-e a tanult ismereteket gyakorlati feladatok megoldására alkotó módon alkalmazni,
- képes-e a különböző segédeszközök (táblázatok, zsebszámológép, katalógusok,
prospektusok) célszerű alkalmazására, a mindenkori tárgyi feltételek függvényében, az
építészeti feladatok megoldása során.
Az emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga célja annak mérése, hogy a tanuló:
- rendelkezik-e a felsőfokú szakirányú tanulmányokhoz szükséges alapokkal,
- képes-e bemutatni az építészet, a környezetalakítás jelentőségét, szépségét, valamint a
gazdaságban és az emberi kultúrában betöltött szerepét,
- milyen szintű a kreativitása, mennyire kombinatív a gondolkodási képessége,
- képes-e érthetően, világosan megfogalmazni a problémákat, a feladatokat értelmezni, a
problémamegoldásban alkalmazni a tanult ismereteket, az összefüggéseket megkeresni,
állításait igazolni.
Tartalmi követelmények:
1. Építőanyagok
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
1.1 Anyagismeret.
835
1.1.1 Az anyagok
csoportosítása.
Fémes, nemfémes anyagok. A nemfémes anyagok jellemzői.
A nyersanyagok, alapanyagok,
segédanyagok fogalma.
A fémes anyagok jellemzői.
A hulladékok és melléktermékek
fogalma, hasznosításuk gazdasági
jelentősége.
Az alapanyagok alapvető fizikai,
kémiai, mechanikai és
technológiai tulajdonságai.
1.1.2 A nemfémes
anyagok.
A kerámiák jellemző
tulajdonságai.
Fa jellemző tulajdonságai.
Papír jellemző tulajdonságai.
Műanyagok.
Gumi.
Hő-, hang- víz- és villamos
szigetelőanyagok jellemző
tulajdonságai.
Kenőanyagok jellemző
tulajdonságai.
Felhasználási területei jellemző
tulajdonságai.
1.1.3 A fémes anyagok. Vas és jellegzetes vasötvözetek.
Betonacélfajták.
Könnyű- és színesfémek.
Gyakoribb ötvözetek.
1.2 Építőanyagok.
1.2.1 A természetes kövek. A kövek fajtái. Az építő kövek felismerése.
A kövek legfontosabb fizikai és
mechanikai tulajdonságai.
A kövek előfordulás szerinti
csoportosítása.
1.2.2 Kerámiák. Kerámiák csoportosítása. Kerámiatermékek értékelése.
Vályogtermékek.
A tégla- és cserépgyártás
folyamata.
Égetett gyártmányok készítése.
Az agyaggyártmányok minőségi
előírásai és a szabványos
követelményei.
1.2.3 A kötőanyagok, az
adalékanyagok és az építési
víz.
A kötőanyagokról általában.
A kötőanyagok:
- építési mész,
- építési gipsz,
- cementek, Kötésidő vizsgálata Vicat-
készülékkel.
- műgyanta alapú kötőanyagok.
836
Adalékanyagok:
- az adalékanyagok
csoportosítása,
- az adalékanyagok vizsgálata.
Szemmegoszlási görbe
értékelése, adalékanyag
összetételének javítása.
Építési víz.
1.2.4. A betonok. Beton fogalma, fajtái, jelölésük.
Frissbeton jellemzői.
A megszilárdult beton jellemzői.
1.2.5 A betontermékek. Betontermékek. A beton- és vasbeton termékek
értékelése.
Vasbeton termékek.
Műkő termékek.
1.2.6 A fémgyártmányok. Fémek tűz és korrózió elleni
védelme.
Fém- és acéltermékek és -
szerkezetek:
- öntvények,
- szerszámacélok,
- korrózióálló acélok,
- lemezek,
- fémszerkezetek,
- szerelvények.
Egyéb fémek, fémtermékek,
fémszerkezetek:
- alumínium,
- ólom,
- ón,
- horgany,
- réz,
- bronz.
Az építőiparban előforduló
fémtermékek, szerelvények,
tömegcikkek, félkész termékek.
Az épületek kivitelezésénél
előforduló leggyakoribb fémek és
ötvözeteikből készült
fémszerkezetek,
fémszerelvények.
1.2.7 A műanyag
gyártmányok.
A műanyag gyártmányok
csoportosítása előállításuk
alapján:
- plasztomerek,
- duromerek,
- természetes
kaucsukszármazékok,
- műkaucsukok,
- szintetikus polimerek.
837
A műanyagok fizikai és kémiai
tulajdonságai.
Megmunkálhatóságuk.
Alkalmazási területük.
Műanyag termékek építőipari
alkalmazása.
Műgyanta alapú ragasztók.
Késztermékek:
- nyílászáró szerkezetek,
- kupolák,
- bevilágítók,
- tetőszerelvények;
- épületgépészeti szerelvények.
1.2.8 A habarcsok. Falazó, burkoló, felületképző és
a különleges habarcsok.
Külső és belső vakolatok
anyagai, keverékei, habarcsai.
1.2.9 Az építőipari faáruk. A fa szerkezete, felépítése.
Az építőfa.
Fontosabb hazai fafajták és azok
jellemzői.
A fa szárítása, kezelése, a fa
hibái, faanyagok védelme.
A fa feldolgozása, szállítása,
raktározása.
Faáruk.
Minőségi előírások és
szabványok.
1.2.10 A festő-,
mázolómunkák anyagai.
A festő- és mázolómunkák
anyagai, jellemző minőségi
követelmények, tulajdonságok.
Anyagok, pigmentek és
színezőanyagok.
Kötőanyagok, töltőanyagok,
ragasztók és segédanyagok.
Olajok és glettek, kencék,
szárítók, tapaszok.
Oldó- és hígítószerek.
1.2.11 Az építési üvegek. Az üvegek alapanyaga, gyártása.
Építőipari üvegfajták,
felhasználásuk, szállításuk.
1.2.12 A szigetelőanyagok. Hőtechnikai fogalmak,
hőszigetelő anyagok.
A szigetelőanyagok jellemzése.
A zaj elleni védelem,
hangszigetelő anyagok.
Hőszigetelések.
Hangszigetelések.
Talaj-, üzemi, használati és
csapadékvíz, talajnedvesség és
talajpára elleni szigetelések
838
anyagai.
1.2.13 A segédanyagok és
felületképzők.
Felületi bevonatok,
védőbevonatok anyagai.
Felületkiegyenlítő masszák,
pótlások, kiegészítések anyagai.
Ragasztók, festékek, színezők,
tartósítók, oldók és égetők.
Meghatározásuk, felhasználásuk,
tárolásuk, védelmük.
1.3. Építőanyagok
vizsgálata.
1.3.1 A laboratóriumi
vizsgálatok előkészítése.
A laboratóriumi vizsgálatok
célja, módszerei.
A laboratóriumi vizsgálati
módszerek bemutatása.
A mérés eszközei, módszerek,
mértékegységek.
1.3.2 Az építési anyagok
általános tulajdonságainak
vizsgálata.
Sűrűség mérése.
Sűrűség mérése areométerrel,
piknométerrel és Le Chatelier-
Candlot készülékkel.
A testsűrűség meghatározása
Arkhimédész-mérleggel.
Halomsűrűség mérése.
Tömörség és hézagosság,
hidrotechnikai tulajdonságok
vizsgálata.
Nedvességtartalom vizsgálata.
Nyomó, húzó, nyíró, hajlító és
kopásállósági tulajdonságok.
Brinell és Rockwell
keménységvizsgálatok.
Poldi-kalapács és Schmidt-
kalapács használata.
Kőzetek, faanyag, égetett
agyagáruk, műanyagok
vizsgálata.
A friss beton vizsgálata.
Fémek és betonok vizsgálata.
1.3.3 Az építőanyagok
szilárdsági vizsgálatának
értékelése.
Anyagvizsgálati jegyzőkönyv.
Az építőanyagok szilárdsági
vizsgálatának értékelése.
2. A műszaki ábrázolás alapjai
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
2.1 A műszaki ábrázolás
839
alapjai.
2.1.1 Alapfogalmak. A műszaki rajz feladata.
Rajzeszközök és alkalmazásuk.
2.1.2 Rajzi alapismeretek. A rajzlapok jellemzői,
feliratmező.
A kis- és nagybetűk rajzolása.
Vonalgyakorlatok és méretezési
gyakorlatok:
- vonalfajták,
- vonalvastagságok és
használatuk.
Méretarányok alkalmazása.
Méretmegadás alkalmazása.
Rajzi szabványok (vonalak,
feliratmező, méretmegadás stb.).
A műszaki rajz formai
követelményeinek alkalmazása.
2.1.3 Ábrázolási módok. Vetületi ábrázolás.
Perspektivikus és axonometrikus
ábrázolás.
2.2 Ábrázoló geometria.
2.2.1 Síkmértani
alapfogalmak.
Síkmértani alapfogalmak.
Szög, szögpárok szerkesztése.
Pont és egyenes, párhuzamos
egyenesek távolságának
szerkesztése.
A kör és részeinek szerkesztése.
Síkidomok szerkesztése.
2.2.2 Térmértani
alapfogalmak.
Térelemek: pont, egyenes, sík.
Térelemek kölcsönös helyzete.
Egyenes valódi hossza.
2.2.3 A testek
osztályozása.
Egyszerűbb síklapú testek és
származtatásuk.
Forgástestek és származtatásuk.
2.2.4 Vetületek. Vetítési módok alkalmazása.
Képsíkrendszer.
Képsíkok egyesítése.
2.2.5 Az axonometrikus
ábrázolás szabályai.
Az axonometrikus ábrázolás
tengelyei.
Különböző axonometriák
(izometrikus, frontális,
dimetrikus.)
2.2.6 Rekonstrukció. Vetületi ábráról síklapú és
forgástestek rekonstrukciója.
Hiányos vetületi ábrák pótlása és
vetület-összeválogatás utáni
rekonstrukció.
2.2.7 Síkmetszések. Sík és egyenes döféspontja.
840
Általános helyzetű egyenes és
testek döféspontjainak
szerkesztése.
Két sík metszésvonala.
Síklapú testek síkmetszése:
- metszési alapfeladatok
vetítősíkkal (síklapú testek,
hasábok, gúlák),
- általános helyzetű síkkal való
metszés szerkesztése.
Valódi nagyság meghatározása, a
metszett idom valódi nagysága.
Forgástestek síkmetszése (gömb,
henger, kúp).
2.2.8 Testek csonkolása. Hasáb és henger ferde
metszetének kiterítése.
Gúla és kúp ferde metszetének
kiterítése.
Átmeneti idomok szerkesztése,
kiterítése.
A síkmetszett testek hálózatának
szerkesztése.
2.2.9 Áthatások. Síklapú testek áthatása.
Láthatóság megállapítása.
Sík- és görbe lapú testek
áthatása.
Síklapú és görbe felületű testek
áthatása.
Hasáb-henger és gömb, hasáb-
kúp, henger-gúla áthatásai.
2.3 Építészeti műszaki
rajz alapjai.
2.3.1 Szabványos jelölések
a műszaki rajzokon.
Építészeti rajzok jelölései:
anyagjelölések, falak jelölése,
nyílászárók jelölése, kémények,
hornyok, fal- és födémáttörések
jelölése.
Padló- és falburkolatok jelölése.
Lépcsők jelölése.
Épületgépészeti tárgyak jelölése.
Berendezések, beépített
berendezések ábrázolása.
Bútorok, mobiliák jelölése.
Épületgépészeti rajzok jelölései:
víz-csatorna tervek, fűtési tervek,
gázvezetékek tervjelei,
elektromos rajzok jelölése,
légtechnikai rajzok.
2.3.2 Helyszínrajz
szerkesztése.
Átnézeti helyszínrajz.
841
Beépítési terv.
Engedélyezési helyszínrajz.
Közmű helyszínrajz.
2.3.3 Építmények
tervrajzainak szerkesztése.
Építmények tervrajzai.
Az építészeti rajzok fajtái.
Alaprajz szerkesztésének
menete.
Metszet szerkesztése.
Homlokzatok szerkesztésének
lépései.
Részletrajzok szerkesztése.
2.3.4 Az építési
tervdokumentáció.
Az építési tervdokumentáció
részei.
Az építési tervdokumentáció
elkészítése.
Tervrajzok:
- építésztervek,
- statikai (szerkezet-) tervek,
A tervkészítés szabványai,
tervezési jogosultság feltételeinek
ismerete.
- épületgépészeti munkák tervei,
- közműtervek,
- organizációs tervek.
Terviratok:
- műszaki leírás,
- költségvetés (költségvetés-
kiírás).
Építési engedély.
Tervmellékletek.
2.3.5 A tervek
sokszorosítása,
dokumentálás.
Tervek összeállítása,
dokumentálása.
Tervek tárolása.
3. Az építéstan alapjai
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
3.1. Az épületszerkezetek.
3.1.1 Az épületszerkezetek
osztályozása.
Az épületszerkezetek
osztályozása helyzetük, szerepük
és a teherviselés szerint.
Térelhatároló és térelválasztó
szerkezetek.
Közlekedési szerkezetek.
Kémények, szellőzők.
Egyéb szerkezetek.
Tartószerkezetek.
3.2. Alépítményi
munkák.
3.2.1 Földmunkák. Irtási munkák. A földmunkák jellemzése,
osztályozása
Föld- és sziklamunkák.
842
A talajok osztályozása.
Talajvíz, talajnedvesség,
talajpára.
Talajjavítás, víztelenítés.
Biztonsági követelmények.
Munkaárkok, munkagödrök.
Tömörítés.
Dúcolás, szádfalazás.
3.2.2 Alapozások. Síkalapozások: Az alapozások jellemzése.
- sávalapok,
- pontszerű alapok,
- gerendarács,
- lemezalapozás,
- héjalapok,
- rövid, fúrt cölöpalapozás.
Mélyalapozások:
- cölöpalapozás,
- kút- és szekrényalapok,
- résfalas alapozás.
3.2.3 A talajvíz és
talajnedvesség elleni
szigetelések.
Talajnedvesség elleni
szigetelések.
Talajvíznyomás elleni
szigetelések.
A talajvíz és talajnedvesség
elleni szigetelések jellemzései,
anyagai, rétegei.
3.3 Felépítményi
munkák.
3.3.1 Függőleges
teherhordó és térelhatároló
szerkezetek.
Függőleges teherhordó
szerkezetek:
- falazatok,
- pillérek,
- oszlopok.
Függőleges térelhatároló
szerkezetek.
3.3.2 Falazatokat. A falszerkezetek ismertetése.
A falazatok csoportosítása.
Kőfalazatok, a kőfalazatok
kötései.
Téglafalazatok, a téglafalazatok
rétegei és méretei, téglakötési
szabályok, üreges téglafalazatok.
Vegyes falazatok.
3.3.3 Vízszintes teherhordó
és térelhatároló
szerkezetek.
Kiváltók, gerendák.
- kiváltók,
- koszorúk,
- gerendák,
- boltövek.
Födémszerkezetek osztályozása
- pincefödémek,
- emeletközi födémek,
- padlásfödémek,
843
- tetőfödémek,
- síkfödémek,
- fafödémek,
- acélgerendás födémek,
- vasbeton födémek,
- vázkerámiás födémek.
Boltozatok csoportosítása.
3.3.4 A szigetelések. Víz elleni szigetelések.
- talajpára, talajnedvesség,
talajvíz.
- csapadékvíz elleni szigetelések
(lapos tetők szigetelése),
- használati víz elleni
szigetelések,
- üzemi víz elleni szigetelések.
Hőszigetelések.
- hőtechnikai fogalmak,
- hőszigetelő anyagok,
- hőszigetelési technológiák.
Hangszigetelések.
- hangtechnikai fogalmak,
- hangszigetelések,
- a zaj elleni védelem.
Hangszigetelő anyagok.
3.4. Segédszerkezetek. Zsaluzatok. Korszerű zsaluzatok s szerkezeti
megoldásai
Dúcolások. Dúcolatok részletei
4. Statika
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
4.1 Alapfogalmak.
4.1.1 Statikai
alapfogalmak.
Alapfogalmak
- a mozgás,
- az erő,
- a munka,
- a statikai vizsgálatok
módszerei,
- a számító módszerek lényege,
előnyei és hátrányai,
- a szerkesztő módszerek
lényege, előnyei és hátrányai,
- a szerkesztő-számító
módszerek lényege, előnyei és
hátrányai.
Az egyensúly fogalma.
Az erő nyomatéka.
844
Síkidomok súlypontjának
meghatározása.
A statika alaptételei.
Az erő felbontása merőleges
komponensekre.
4.2 Erők, erőrendszerek.
4.2.1 Síkbeli erőrendszerek
összetétele.
Eredő meghatározása.
- az eredő meghatározása
szerkesztéssel,
- az eredő meghatározása
számítással,
- síkbeli erők összetételének
különleges esetei.
4.2.2 Síkbeli erőrendszer
egyensúlyozása.
Egyensúlyozás egy erővel.
Egyensúlyozás két erővel.
Síkbeli erőrendszerek számítása.
4.3 Tartók vizsgálata.
4.3.1 A tartók
csoportosítása.
Statikailag határozott síkbeli
tartószerkezetek.
- a megtámasztás módjai,
- statikailag határozott tartók
fajtái (befogott tartó, kéttámaszú
tartó, rudakkal megtámasztott
tartó, egycsuklós tartó, kétcsuklós
tartó, háromcsuklós ívtartó,
csuklós többtámaszú tartó, rácsos
tartó, vegyes tartók),
- tisztán koncentrált erőkkel
terhelt tartók vizsgálata,
- a megoszló teher.
A belső erők
- Normálerő
- Nyíróerő
- Hajlítónyomaték
- Belsőerő ábrák
4.3.2 Számítások különféle
tartókkal.
Tartók vizsgálatának célja és
módszerei.
Tisztán koncentrált erőkkel
terhelt kéttámaszú és konzolos
kéttámaszú tartók vizsgálata.
Tisztán megoszló erőrendszerrel
terhelt kéttámaszú és konzolos
kéttámaszú tartók vizsgálata.
Vegyes terhelésű kéttámaszú
tartók és konzolos kéttámaszú
tartók vizsgálata.
Egyik végén befogott tartók
vizsgálata.
845
5. Szabadkézi rajz
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
5.1 Bevezetés a
szabadkézi rajzolásba.
5.1.1 Rajzeszközök
használata.
A szabadkézi rajzolás célja,
szerepe.
Rajzeszközök.
5.1.2 Természet utáni
rajzolás.
A látás törvényszerűségei. Szabadkézi rajzolás: vonalrajz,
szabadkézi vonalfajták.
Elhelyezés, vázolás, kompozíció.
A perspektív kép. A perspektív kép szerkesztése
Arányosítás, mérés, ellenőrzés.
Négyzet rajzolása
perspektívában.
Kocka rajzolása, kör rajzolása
perspektívában.
Síklapú testek és forgástestek
rajzolása.
Felületek rajzolása.
Önárnyék, vetett árnyék. Az árnyékrajzolás szabályai.
Pont, különböző helyzetű
egyenesek, sík- és forgásfelületek
árnyéka.
5.1.3 Ábrázolás színes
technikával.
Színelméleti alapfogalmak,
színkontrasztok, színpreferencia.
Színes rajzolás.
Egyszínű rajz.
Rajzok két színnel.
Többszínű ceruzás rajzok.
Színes festés.
5.1.4 Kreativitás, vonal-,
síkbeli, térbeli és
színkompozíciók készítése.
Vonalkompozíciók.
Síkbeli kompozíciók.
Térbeli kompozíciók.
5.1.5 Építészeti staffázs. Háttér rajzolása.
Növényzet rajzolása.
Alakok rajzolása.
Utcabútorok rajzolása.
Járművek, tárgyak rajzolása.
5.1.6 Rekonstrukció. Perspektív kép rajzolása
vetületek alapján.
II. A VIZSGA LEÍRÁSA
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
A vizsga célja
846
Megegyezik a bevezetőben leírt célokkal.
A vizsga szerkezete A középszintű érettségi vizsga írásbeliből és szóbeliből áll, a vizsgázó építészeti és építési
alapismeretek központi írásbeli és szóbeli tételek alapján ad számot felkészültségéről.
A vizsga részei
- Írásbeli vizsga
= Tesztjellegű építészeti és építési alapismeretek írásbeli központi kérdéssor kitöltése
= Építészeti és építési alapismeretek központi írásbeli feladatsor megoldása
- Szóbeli vizsga építészeti és építési alapismeretek tételsor alapján
A középszintű vizsgán nyújtott teljesítményt az írásbeli és a szóbeli összesített eredményei
határozzák meg.
EMELT SZINTŰ VIZSGA
A vizsga célja Megegyezik a bevezetőben leírt célokkal.
A vizsga szerkezete Az emelt szintű Építészeti és építési alapismeretek érettségi vizsga az alábbi fő részekből
áll:
- Írásbeli vizsga
= Tesztjellegű építészeti és építési alapismeretek írásbeli központi kérdéssor kitöltése
= Építészeti és építési alapismeretek központi írásbeli feladatsor megoldása
- Szóbeli vizsga építészeti és építési alapismeretek tételsor alapján
847
x) Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport
A 2007/2008-as tanévtől kezdve az alábbiak szerint módosítjuk, illetve egészítjük
ki a helyi tantervet, és vezetjük be felmenő rendszerben
ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ
ISMERETEK
9-12. évfolyam
Célok és feladatok
A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport
közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek és
képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés,
illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni
szakképzés megalapozására.
Az Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a
szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elősegítése, a szakmacsoport
tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása
adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére,
elemzésére.
A tevékenységek sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket
is eredményező bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklődését a szakmacsoport iránt,
bizonyítsa be számukra annak gazdasági jelentőségét, hosszú távú fejlődőképességét.
Keltse fel az érdeklődést a szakmacsoport elméleti alapjai iránt, mutassa be az egyes
munkakörökben végzett munkatevékenységeket, járuljon hozzá a tanulók egyéni
életpályájának reális megtervezéséhez. Alakítsa ki a szakmacsoportot megalapozó
természettudományi szemléletet, készítsen fel a szakmacsoportos alapozó
gyakorlatokra. A természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze,
formálja a tanulók műszaki szemléletét. Fejlessze a tanulók kreativitását, logikus
gondolkodását, célirányos műszaki feladatmegoldó képességét. Tegye képessé a
tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására.
Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel
szembeni felelősségérzetet, a lényegmegragadó képességet és a berendezések,
eszközök szakszerű, gondos használatának, kezelésének igényét.
Tudatosítsa a tanulókban a villamos áram veszélyességét, az áramütés elleni védekezés
fontosságát, ismertesse meg a villamos balesetek megelőzési módjait és eszközeit.
Fejlessze a logikus gondolkodást, a problémamegoldó készséget, a műszaki életben
szükséges pontosságot, tervszerűséget, alakítsa ki a tanulókban a műszaki tudás
gyarapításának igényét.
A műszaki pályák világának megismertetésével segítse elő a tanulók megalapozottabb
pályaválasztását.
Az Anyagismeret ismertesse meg a tanulókkal az anyagok tulajdonságait,
felhasználhatóságukat.
848
Az Elektrotechnika oktatásának célja, hogy a fizika tantárgy tananyagára építve
fejlessze tovább a tanulók villamos alapismereteit, melyek elsajátítása után képesek
lesznek a szakmacsoportba tartozó szakképesítések egyszerűbb számítási, tervezési
feladatainak elvégzésére.
A Műszaki rajz és vizuális kultúra fejlessze a tanulók térlátását, térszemléletüket,
vizuális kultúrájukat. Készítse elő a tanulókat a szakmai tantárgyak tanulásához
szükséges ábrázolási ismeretek elsajátítására.
Az Elektronika alapjai oktatásának célja, hogy elsajátíttassa a tanulókkal az elektronika
alapjait, a passzív és az aktív áramköri elemek tulajdonságait és alkalmazásait, az analóg
és a digitális alapáramkörök működését és felhasználási területeit, készítse elő,
alapozza meg a szakmai tantárgyak tananyagainak feldolgozását.
Fejlesztési követelmények
A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához
szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő, fogalomalkotó
gondolkodás, a kreativitás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás
képessége, az algoritmusalkalmazási, konstrukciós, számítási és rajzképességek, a
szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességek.
A tanulási tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök
használatához.
Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos
igényessége, szakmai tanulásuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli
kommunikációban törekedjenek a szakmai nyelv szabatos és helyes használatára, írásos
munkáikban, rajzfeladataikban az igényes külalakra, számítási eredményeikben a
pontosságra.
Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye és
képessége, saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, érezzék meg a tanulási
eredmények, sikerek értékét, örömét, munkájuk legyen átgondolt, célszerű,
eredményes.
A tanulási tevékenység során erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a
felelősségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményének tisztelete,
folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a
szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai
tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat.
A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a szakmához, a
választott munkához, életpályához való kötődés, folyamatosan erősödjék a tanulási és
szakmai motiváció. Alakuljon ki a reális önismeret, váljon tudatos döntéssé a
pályaválasztás.
Ismerjék meg a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat,
magatartásformákat.
A tanulók lássák meg a környezet, a technika, a szakma mögött az embert és a
természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a
környezetszennyező, természet- és egészségkárosító tevékenységeket, az ilyen
magatartást.
Alakuljon ki a felelősségérzetük egymás iránt, a társakkal való együttműködési
képesség, a közösség és az egyén érdekei összeegyeztetésének képessége.
849
9. évfolyam
Évi óraszám: 74 óra
Anyagismeret: 1 óra/hét
Belépő tevékenységformák
Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzése tárgyak,
anyagminták, rajzok, grafikonok, írásos képi és elektronikus ismeretforrások
felhasználásával. A megismert fogalmak szabatos, tudatos megfogalmazása. A
hétköznapi anyagokról elsajátított ismeretek szakszerű felhasználása. A fémes és
nemfémes elemek, az egyszerű és az összetett anyagok megkülönböztetése.
Témakörök Tartalmak
A műszaki gyakorlatban
felhasznált anyagok
csoportosítása
Fémes, nemfémes anyagok.
A nyersanyagok, alapanyagok, segédanyagok fogalma.
A hulladékok és melléktermékek fogalma, hasznosításuk
gazdasági jelentősége.
Az alapanyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai és
technológiai tulajdonságai.
Fémes anyagok Vas és jellegzetes vasötvözetek, könnyű- és színesfémek,
gyakoribb ötvözeteik.
Nemfémes anyagok A kerámiák, fa, textíliák, papír, bőr, műanyagok, gumi, hő-,
hang- és villamos szigetelő anyagok, kenőanyagok jellemző
tulajdonságai, felhasználási területei.
A továbbhaladás feltételei
A tanulók tudják csoportosítani a műszaki gyakorlatban alkalmazott fontosabb
anyagokat.
Ismerjék az alapvető fémes és nemfémes anyagok fajtáit, tulajdonságait, gazdasági
jelentőségét és jellemző felhasználási területeit.
Elektrotechnika: 1 óra/hét
Belépő tevékenységformák
A villamos jelenségek feladattal vezetett, tanári közreműködéssel történő tudatos
megfigyelése, törvényszerűségek megértése, kísérletek önálló végrehajtása.
A tapasztalatok világos összefoglalása a fogalmak szakszerű meghatározásával.
Az elektrotechnikai mennyiségek megismerése és helyes használata.
A villamos jelenségek törvényszerűségének felismerése.
A villamos táblázatok, segédletek, kiadványok, útmutatók használata.
Az oktató és más szakmai anyagok, szemléltetőeszközök biztos kezelése.
A kiegészítő információk tanári segédlettel történő megszerzése.
Témakörök Tartalmak
Villamos alapfogalmak Feszültség, áram, töltés, ellenállás, vezetőképesség definíciók.
Alapvető ellenállás-számítások.
850
Ellenállások hőfokfüggése (NTK, PTK).
Ellenállások a gyakorlatban, rajzjelek.
Egyenáramú hálózatok
alaptörvényei
Az áramkör fogalma, egyenáramú hálózatok alaptörvényei
(Ohm-törvény, Kirchhoff-törvények).
Ellenállás-hálózatok, eredő ellenállás-számítások.
Az alaptörvények igazolása.
Nevezetes hálózatok: feszültség- és áramosztó, Wheatstone-
híd.
Méréshatár-kiterjesztés, előtét- és söntszámítások.
A villamos áram hatásai Hőhatás:
- kapcsolat a villamos és a hőenergia között, testek
melegedése, fajhő, a hőhatásjellemző alkalmazásai.
Vegyi hatás:
- folyadékok vezetése, anyagok kiválasztása, Faraday
törvénye, az elektrolízis jellemző felhasználásai.
Élettani hatás:
- az élettani hatás fogalma, az áram hatása az ideg- és
izomrendszerre, járulékos hatások.
Mágneses hatás:
- a Föld mágneses tere, az árammal átjárt vezető mágneses
tere, a mágneses tér hatása a mozgó töltéshordozóra,
örvényáramok, hiszterézis.
Energiaforrások A villamos munka és teljesítmény fogalma, mértékegységei és
számításai.
A hatásfok fogalma, számítása, villamos készülékek jellemző
hatásfokai, az ellenállások terhelhetősége.
Ideális és valódi generátorok, belső ellenállás,
forrásfeszültség, kapocsfeszültség.
A feszültség- és áramgenerátorok helyettesítő képei, soros,
párhuzamos és vegyes kapcsolása (Thevenin, Norton).
A szuperpozíció tétele.
Generátorok teljesítménye és hatásfoka, az illesztés fogalma
és gyakorlati jelentősége.
A továbbhaladás feltételei
A tanulók számításokban és kapcsolásokban használják helyesen a villamos
alapmennyiségek jelöléseit, mértékegységeit, prefixumait és szabványos rajzjeleit.
Tudják értelmezni, jellemezni a vezető és a szigetelő anyagokat.
Számításokban és mérési feladatokban biztosan alkalmazzák az áramköri Ohm- és
Kirchhoff-törvényeket, határozzák meg a villamos munkát, a teljesítményt, a
hatásfokot, az ellenállás-hálózatok eredőjét, a feszültségosztót, áramosztót,
műszerhez előtét- és söntellenállást, jól helyezzék el az áram- és feszültségmérőt az
áramkörökben. Helyesen értelmezzék az ellenállások hőfokfüggését, jellemezzék az
elektromos áram hő-, vegyi, élettani és mágneses hatását, sorolják fel a hő- és a vegyi
hatás jellemző alkalmazásait.
Tudják megmagyarázni a galvánelemek és az akkumulátorok működését, tudják
felsorolni és értelmezni jellemzőiket.
Ismerjék a korrózió okait, tudják felsorolni és értelmezni a korrózió elleni védekezési
eljárásokat.
851
Ismerjék a valódi generátor belső felépítését, tudják értelmezni üzemi állapotait és
megmagyarázni a valódi generátor viselkedését a különböző üzemi állapotokban, a
generátor hatásfokának és teljesítményének összefüggését.
Legyenek képesek egy egyszerűbb aktív kétpólus Thevenin és Norton helyettesítő
képének kiszámítására.
Tudják értelmezni az illesztés fogalmát, ismerjék annak gyakorlati vonatkozásait.
852
10. évfolyam
Évi óraszám: 74 óra
Műszaki rajz és vizuális kultúra: 1 óra/hét
Belépő tevékenységformák
Vizuális nyelvi ismeretek alkalmazása.
A látvány vizuális tartalmának, törvényszerűségeinek feltárása.
A vizuális kommunikáció funkciói megfelelő megjelenítési formáinak értelmezése,
alkalmazása.
A műszaki ábrázolás legfontosabb területeinek megismerése, vetületi, axonometrikus és
metszeti ábrák szerkesztése, készítése. Tárgyak és különböző ábrázolásaik
összevetése, elemzése. A műszaki rajzokon alkalmazott jelölések ismerete, összevetése
jelentésükkel.
Témakörök Tartalmak
Alapfogalmak A műszaki rajz feladata.
Rajzeszközök és alkalmazásuk.
Rajzi szabványok (vonalak, feliratmező, méretmegadás stb.).
Síkmértani szerkesztések.
Térmértan Térelemek: pont, egyenes, sík.
Térelemek kölcsönös helyzete.
Egyenes valódi hossza.
Egyszerűbb síklapú testek és származtatásuk.
Forgástestek és származtatásuk.
Ábrázolási módok Perspektivikus és axonometrikus ábrázolás.
Vetületi ábrázolás.
Egy képsíkos ábrázolás.
A második képsík.
A képsíkrendszer, a képsíkok egybeforgatása.
Térelemek ábrázolása.
Pont és egyenes illeszkedése.
Különleges helyzetű egyenesek.
Egyenesek kölcsönös helyzete, a láthatóság.
Általános helyzetű sík ábrázolása.
Testek csonkítása.
Áthatási görbék szerkesztése.
A metszet és a nézet fogalma.
Metszeti ábrázolás.
A továbbhaladás feltételei
A tanulók ismerjék a műszaki ábrázolás legfontosabb területeit, rendelkezzenek az
ábrázoláshoz szükséges térszemléleti alapokkal.
Tudjanak szerkeszteni vetületi, axonometrikus és metszeti ábrákat, ezeken helyesen
alkalmazzák a vetületi ábrázolás szabályait.
Legyenek képesek az egyszerűbb tárgyak, valamint ezek vetületi és axonometrikus
ábrái között az összefüggések megtalálására, egyeztetésére.
Ismerjék és helyesen használják a műszaki rajzokon alkalmazott tanult jelöléseket.
853
Elektrotechnika: 1 óra/hét
Belépő tevékenységformák
További villamos jelenségek feladattal vezetett, tanári közreműködéssel történő
tudatos megfigyelése, törvényszerűségek megértése, kísérletek önálló végrehajtása.
Az újabb tapasztalatok világos összefoglalása a fogalmak szakszerű meghatározásával.
További elektrotechnikai mennyiségek megismerése és helyes használata.
A feltárt villamos jelenségek törvényszerűségének felismerése.
További villamos táblázatok, segédletek, kiadványok, útmutatók használata.
Az oktató és más szakmai anyagok, szemléltetőeszközök biztos kezelése.
A kiegészítő információk tanári segédlettel történő megszerzése.
Témakörök Tartalmak
Villamos erőtér A villamos tér fogalma, jellemzői és szemléltetése:
- az elektromos töltések egymásra hatása, Coulomb törvénye,
a térerősség, jelenségek a villamos erőtérben: kisülés,
csúcshatás, megosztás, árnyékolás.
Anyagok viselkedése villamos térben:
- a villamos térerősség és az anyag kapcsolata, a dielektromos
állandó, az anyagok viselkedése villamos erőtérben,
polarizáció, átütés, átütési szilárdság, dielektromos
veszteség, piezovillamos jelenség.
Kondenzátorok, kapacitások:
- a kapacitás fogalma, jele és mértékegysége, a
síkkondenzátor kapacitása, kondenzátorok gyakorlati kivitele,
főbb jellemzői, katalógusadatok, a kondenzátorok energiája és
veszteségei, a kondenzátorok párhuzamos, soros és vegyes
kapcsolásai, az eredők meghatározása.
Töltés, kisütés, energia:
- kondenzátorok feltöltése és kisütése, az időállandó fogalma,
gyakorlati jelentősége.
Mágneses erőtér A mágneses erőtér jellemzői és szemléltetése.
Erőhatások mágneses erőtérben.
Anyagok viselkedése mágneses térben.
Elektromágneses indukció.
Szinuszos mennyiségek,
váltakozó áramú áramkörök
A szinuszos váltakozó mennyiségek jellemzői.
Egyszerű váltakozó áramkörök.
Összetett váltakozó áramkörök:
- soros R-L kapcsolás,
- párhuzamos R-L kapcsolás,
- valódi tekercsek és veszteségek,
- soros R-C kapcsolás,
- párhuzamos R-C kapcsolás,
- valódi kondenzátorok és veszteségek,
- soros és párhuzamos R-L-C kapcsolások.
Váltakozó áramú teljesítmények:
- a teljesítménytényező fogalma, a fázisjavítás szükségessége
854
és jellemző megoldásai.
Többfázisú hálózatok, villamos
gépek
Többfázisú hálózatok:
- a többfázisú rendszer fogalma, a háromfázisú rendszer
lényege és jellemzői, csillag- és háromszögkapcsolás jellemzői,
teljesítmények, szimmetrikus és aszimmetrikus terhelés, a
villamos energia szállítása és elosztása.
A villamos gépek alapjai:
- a transzformátor alkalmazásának szükségessége,
felhasználása, elvi felépítése, működése,
- az egy- és háromfázisú váltakozó áramú generátorok
működési elve, jellemző felhasználása,
- az egyenáramú generátorok szerkezete és működése,
gerjesztési megoldások, jellemző alkalmazások,
- az egyenáramú motorok szerkezete és működése, gerjesztési
megoldások jellemző alkalmazások,
- váltakozó áramú motorok: forgó mágneses tér, háromfázisú
szinkron- és aszinkronmotorok szerkezete és működése,
jellemző alkalmazások.
A továbbhaladás feltételei
Ismerjék és biztosan használják a villamos erőtér legfontosabb jellemzőit.
Legyenek képesek ismertetni az anyagok viselkedési tulajdonságait a villamos mezőben,
s megmagyarázni a villamos térben lejátszódó alapvető jelenségeket.
Értelmezzék a kondenzátorok jellemzőit, tudják megmagyarázni a kondenzátor töltési
és kisütési folyamatát, tudjanak elektromos jellemzők alapján katalógusból
kondenzátort választani, eredő kapacitásokat kiszámítani.
Helyesen értelmezzék a mágneses kölcsönhatásokat, az indukció fajtáit, a gerjesztési
törvényt, a mágneses permeabilitást, számítsák ki a mágneses mező és egyszerű
mágneses körök alapjellemzőit, az indukált feszültségeket, határozzák meg a mágneses
terek irányát, alkalmazzák a jobbkéz-szabályt.
Értelmezzék és biztosan alkalmazzák a váltakozó jel jellemzőit, középértékeit.
Tudják összehasonlítani a tisztán ohmos, az induktív és a kapacitív fogyasztó
fázisszögét és teljesítményét, értelmezni az impedancia, az admittancia, a
határfrekvencia és a rezonanciafrekvencia fogalmát, megmagyarázni a rezgőkörök
működését, a transzformátor működését.
Értelmezzék a transzformátor áttételeit, tudják megmagyarázni a transzformátor
veszteségeit, a veszteségek csökkentésére szolgáló megoldásokat.
Tudják csoportosítani a villamos gépeket, ismertetni azok felépítését, megmagyarázni
működésüket.
Legyenek képesek felsorolni a villamos gépek legfontosabb jellemzőit és alkalmazási
lehetőségeit.
855
11. évfolyam
Évi óraszám: 111 óra
Elektronika alapjai: 3 óra/hét
Belépő tevékenységformák
Az elektronika alapismereteinek, az elektronikai alapelemeknek a megismerése és
gyakorlatban történő alkalmazása.
Passzív elektronikai áramkörök, félvezető áramköri elemek, tranzisztoros
alapáramkörök felépítésének és jellemzőinek vizsgálata.
Alapáramkörök alkalmazási lehetőségeinek felismerése.
Műveleti erősítők megismerése, alapkapcsolások értelmezése, integrálás.
Tanári segítséggel a tanulókban a rendszerszemlélet kialakítása, az elektronikai
rendszereket alkotó elemek kapcsolatának, funkciójának felismerése.
Témakörök Tartalmak
Passzív elektronikai áramkörök A kétpólusok felosztása és jellemzői.
A négypólusok felosztása és jellemzői.
Szűrő áramkörök.
Félvezető áramköri elemek Félvezető diódák.
Speciális diódák.
Bipoláris tranzisztor.
Unipoláris tranzisztorok.
Egyéb félvezetők.
Tranzisztoros alapáramkörök Munkaponti beállítás, alapfogalmak.
Bipoláris tranzisztoros alapkapcsolások.
Unipoláris tranzisztoros alapkapcsolások.
Többfokozatú erősítők, csatolások.
Visszacsatolások.
Frekvenciafüggés, határfrekvenciák.
Zajok és torzítások.
Alapáramkörök alkalmazásai Széles sávú és hangolt erősítők.
Nagyjelű erősítők.
Oszcillátorok.
Stabilizátorok.
Műveleti erősítők A műveleti erősítők alapjai, alapkapcsolások, integrálás.
A továbbhaladás feltételei
Tudják a tanulók különböző szempontok alapján a kétpólusokat és a négypólusokat
csoportosítani, a kétpólusok és a négypólusok paramétereit értelmezni, csillapításokat
számolni, helyettesítő képeket alkalmazni.
Legyenek képesek a szűrők frekvenciaátvitel szerinti csoportosítására.
Mutassák be a félvezető fizika alapjait, a félvezető dióda működését, a félvezetők
hőfokfüggését, a félvezető dióda karakterisztikáját, rajzolják fel jelképi jelölését.
Magyarázzák meg a térvezérlés szerepét, mutassák be a bipoláris és az unipoláris
tranzisztor működését, értelmezzék a térvezérlésű eszköz áram- és
feszültségviszonyait, találjanak kapcsolatot a jelleggörbék között, rajzolják le a
helyettesítő képeket.
856
Tudják felrajzolni a jelképi jelöléseket, szerezzenek gyakorlatot a katalógusok
használatában.
Értelmezzék az erősítők egyenáramú beállításának jellemzőit, rajzolják fel a
kapcsolásokat, a helyettesítő képeket, tudják definiálni az erősítővel kapcsolatos
alapfogalmakat, megmagyarázni az erősítő alapkapcsolások működését.
Legyenek képesek kiszámítani az erősítő alapkapcsolások egyen- és váltakozó áramú
jellemzőit.
Mutassák be és hasonlítsák össze a különféle visszacsatolásokat, a visszacsatolt
erősítők jellemzőit, azonosítsák az erősítő áramkörök visszacsatolásait, számítsák ki
visszacsatolt egyszerű erősítők jellemzőit.
Értelmezzék a zajok és torzítások jellemzőit, tudják megmagyarázni a zajok és
torzítások okait, ismertetni a zajok és torzítások csökkentési megoldásait.
Értelmezzék a hangolt erősítők működését és jellemzőit, sorolják fel jellegzetes
alkalmazási lehetőségeit, ismerjék fel a korszerű teljesítményerősítő kapcsolásokat.
Tudják definiálni a nagy jelű erősítők jellemzőit, megnevezni felhasználási területeit,
értelmezni munkapontbeállításait, megmagyarázni a teljesítményerősítők vezérlési
módjait.
Tudják definiálni és értelmezni a pozitív visszacsatolást és annak jellemzőit,
szakszerűen lerajzolni a gyakorlati rezgéskeltő kapcsolásokat, felsorolni az
oszcillátorok felhasználási lehetőségeit.
Értelmezzék a stabilizátorok jellemzőit, oldjanak meg elemi stabilizátoros feladatokat.
Mutassák be a műveleti erősítő alapkapcsolásait, jellemzőit és integrálási lehetőségeit.
857
12. évfolyam
Évi óraszám: 96 óra
Elektronika alapjai: 3 óra/hét
Belépő tevékenységformák
Az elektronika további alapismereteinek, az elektronikai elemeknek, rendszereknek a
megismerése és gyakorlatban történő alkalmazása.
Tanári segítséggel a tanulókban a rendszerszemlélet kialakítása, az elektronikai
rendszereket alkotó elemek kapcsolatának, funkciójának felismerése.
Impulzustechnikai alapáramkörök és jelalakjainak értelmezése.
Digitális alapáramkörök működéséhez logikai alapfogalmak és áramkörök értelmezése,
kombinációs és szekvenciális hálózatok vizsgálata.
Az elektronikus áramkörökben működő alkatrészek paramétereinek ismerete alapján a
gazdaságos alkalmazás lehetőségeinek felismerése.
Témakörök Tartalmak
Impulzustechnikai alapáramkörök Az impulzus fogalma és fajtái, az impulzusformák
jellemzői.
Passzív jelformálás:
- differenciáló, integráló és vágó áramkörök.
Impulzusok előállítási módjai:
- a félvezető elemek kapcsoló üzemmódja, multivibrátorok,
aktív jelformálók, Schmitt-trigger áramkör, fűrészjelek
előállítása.
Digitális alapáramkörök Logikai alapfogalmak:
- analóg és digitális mennyiségek, számrendszerek,
átszámítási algoritmusok, numerikus és alfanumerikus
kódok,
- a logikai algebra szabályai és tételei, logikai függvények,
- szabályos alakok, algebrai és grafikus egyszerűsítések.
Logikai alapáramkörök:
- kapuáramkörök, elemi tárolók, kombinációs és
szekvenciális hálózatok, logikai rendszerek.
A továbbhaladás feltételei
Legyenek képesek az impulzus fogalmának és jellemzőinek értelmezésére, az
impulzusfajták felsorolására.
Tudják értelmezni a jelformálók jellemzőit, legyenek képesek felsorolni a passzív
jelformálók alkalmazási területeit.
Tudják elmagyarázni az impulzus-előállító áramkörök működését.
Értelmezzék a multivibrátorok jellemzőit, sorolják fel az aktív jelformálók alkalmazási
területeit.
Tudják megkülönböztetni az analóg és digitális jelformákat, értelmezni a digitális
jelformák jellemzőit.
Legyenek képesek a logikai algebra szabályainak és tételeinek alkalmazására, tegyenek
különbséget közöttük.
858
Ismerjék fel a kombinációs és a szekvenciális áramköröket, a kapuáramkörök és az
elemi tárolók típusait, igazságtáblázatait, mutassák be vezérlési lehetőségeiket.
859
ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ GYAKORLATOK
9-12. évfolyam
Célok és feladatok
A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport
közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek és
képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés,
illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni
szakképzés megalapozására.
Az Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tanításának célja
a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elősegítése, a szakmacsoport
tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. Keltse fel a tanulók
érdeklődését a műszaki problémák iránt, mutassa be, mivel foglalkoznak a
szakmacsoportban képesítést nyert szakemberek. Járuljon hozzá a tanulók egyéni
életpályájának megtervezéséhez.
Mutassa be az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazását, az elmélet és a gyakorlat
kapcsolatát. A természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze és
formálja a tanulók műszaki szemléletét.
Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására.
Mutassa be a műszaki pályák szépségeit, hasznosságát, veszélyeit, az ipar jellemzőit,
hasznosságát, környezeti hatásait, fejlődésének irányát.
Biztosítson lehetőséget a tanulóknak képességeik szélesebb körű kibontakoztatására, a
tanárnak a tanulói érdeklődés felkeltésére és a tehetség felkutatására.
Az Anyagmegmunkálási alapgyakorlatok oktatásának célja a fémipari szerszámok és
mérőeszközök megismerése, használatuk elsajátítása, forgácsoló és forgácsolásmentes
anyagmegmunkálások, ill. szerelések elvégzése.
A Villamos alapgyakorlatok oktatásának célja szerszámok és egyszerű villamos műszerek
kezelésének elsajátítása, passzív alkatrészek gyakorlati megismerése, műszeres
bevizsgálása, dokumentáció alapján áramkörök működésének értelmezése, villamos
működési folyamatok vizsgálata, egyszerű villamos szerelések elvégzése.
Az Elektrotechnikai alapgyakorlatok oktatásának célja, hogy a tanulók tudják az
egyszerű egyenáramú áramkörök szerelését, műszeres ellenőrzését elvégezni.
Az Elektrotechnikai alapmérések oktatásának célja, hogy a tanulók ismerjék meg a
villamos műszerek kezelését, felhasználását. A mérésekkel igazolják az elektrotechnika
keretében megismert villamos ismereteket, szabályokat, összefüggéseket.
Fejlessze a tanulókban a pontosságot, a tervszerűséget, az igényességet, tudatosítsa a
tanulókban a biztonságos munkavégzés fontosságát.
Az Elektronikai alapmérések oktatásának célja, hogy az elektronikai egységek,
rendszerek működését a tanulók behatóan megismerjék, a gyakorlatban alkalmazzák.
Segítse elő a műszaki segédletek, szakkönyvek alkalmazását.
Az Elektronikai alapgyakorlatok oktatásának célja, hogy a tanulók elektronikus
kapcsolásokat dokumentáció alapján megépítsenek, a megépített kapcsolást üzembe
helyezzék, az építés során keletkezett hibákat mérések segítségével megkeressék, a
hibákat tudják kijavítani. Az üzemi körülményeket megismerjék, gyakorolják az önálló
munka megszervezését és a munkavégzést.
860
Fejlesztési követelmények
A gyakorlati feladatok megoldása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak
tanulásához szükséges képességei, különösen az algoritmikus gondolkodás, az önálló
megfigyelés képessége, a kreativitás, az ismeretek alkalmazási képessége.
Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók önálló munkájukkal kapcsolatos
igényessége, gyakorlati munkájuk legyen átgondolt, célszerű, biztonságos, eredményes.
Fejlessze a tanulók fegyelmezettségét, pontosságát, az előírások, a munka- és
tűzvédelmi szabályok betartását.
Alakítsa ki a tanulók felelősségérzetét egymás, valamint a környezet és a természet
megóvása iránt, a társakkal való együttműködés, a közösség és az egyén érdekei
összeegyeztetésének képességét, az önismeretet.
A tevékenység során a tanulók szokjanak hozzá megfigyeléseik jegyzőkönyvben vagy
naplóban való rögzítéséhez, az eredmények értelmezéséhez, a szakirodalom
használatához, a munkavégzéshez szükséges eszközök, berendezések, műszerek
balesetmentes kezeléséhez.
A munkavégzés során fejlessze, formálja a tanulók manuális képességeit, műszaki
nyelvezetét (a műszaki kifejezések használatának elsajátítását), műszaki szemléletét,
műszaki műveltségét, kreativitását, absztraháló képességét, döntési képességének
kialakítását.
A gyakorlati foglalkozásokra a tanulók készüljenek fel, tervezzék meg munkájukat,
értékeljék és helyesen alkalmazzák az eredményeket, szakszerűen használják a
szerszámokat, kézi eszközöket, műszereket.
A gyakorlatok, a mérések során a tanulók ismerjék meg a tevékenységük veszélyeit, a
veszélyhelyzetekben szükséges magatartást, a bekövetkező baleset során szükséges
intézkedéseket.
A tevékenységeik során szokjanak hozzá az önálló, biztonságos, körültekintő, a társakra
is figyelő, segítőkész gyakorlati munkához.
A tevékenység végzése során erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a
felelősségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményének tisztelete.
Folyamatosan erősödjék a szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a
szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai
tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat.
A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a szakmához, a
választott munkához, életpályához való kötődés.
861
9. évfolyam
Évi óraszám: 111 óra
Anyagmegmunkálás alapgyakorlatok: 2 óra/hét
Belépő tevékenységformák
A megmunkálásokhoz szükséges eszközök ismerete és kiválasztása.
Egyszerűbb megmunkálási műveletek végzése.
Kézi megmunkálási eszközök ismerete és alkalmazása a gyakorlatban.
Egyszerűbb megmunkálások elvégzése, összeállítási feladatok megoldása.
Témakörök Tartalmak
A műhely rendje, munkavédelem
Az anyagmegmunkálási műhely bemutatása, a műhely
rendjének ismertetése.
Munkavédelmi, baleset-elhárítási, tűzvédelmi előírások
ismertetése anyagmegmunkálási feladatoknál.
Eszközök, szerszámok,
berendezések
Fémipari mérőeszközök kezelése (mérőléc, tolómérő,
mikrométer), mérési és ellenőrzési gyakorlatok végzése
mérőeszközökkel.
Szerszámok és azok használatának, rendeltetésének
ismertetése.
Műszaki dokumentációk
értelmezése
A műszaki ábrázolás elveinek ismertetése.
A rajzdokumentáció értelmezése, rajzolvasási gyakorlatok.
A rajz és a műszaki valóság kapcsolata.
Előrajzolás, jelölés Különféle anyagokon mérés, előrajzolás, jelölés.
Előkészítés az anyagok megmunkálására.
Anyagmegmunkálások Forgácsoló és forgácsolásmentes alakítások.
A megmunkálások elemző összehasonlítása.
Összeállítás Szerelési, összeépítési tevékenységek.
A továbbhaladás feltételei
A tanulók maradéktalanul tartsák be a munkavédelmi és baleset-elhárítási szabályokat,
az anyagmegmunkálási műhely munkarendjét.
A tanulók ismerjék a gyakorlat elvégzéséhez szükséges berendezéseket, eszközöket,
tudjanak egyszerű megmunkálási, összeállítási feladatokat elvégezni. Legyenek képesek
kiválasztani és szakszerűen használni az anyagok megmunkálásához szükséges
szerszámokat, mérő- és ellenőrző eszközöket.
Tudják előírt pontossággal a munkadarabok méreteit megmérni, mérés után szakszerűen
előrajzolni, és az előrajzolt lemeztárgyat megmunkálásra előkészíteni.
Tudják a szükséges eszközöket, berendezéseket biztonságosan kezelni.
Villamos alapgyakorlatok: 1 óra/hét
Belépő tevékenységformák
A biztonságos munkavégzési körülmények kialakítása.
Szerszámok és egyszerű villamos műszerek ismerete és kiválasztása.
862
Villamos dokumentációk értelmezése.
Passzív alkatrészek gyakorlati vizsgálata, egyszerű villamos szerelések.
Az elméleti ismeretek tudatos megfigyelése gyakorlati feladatokon keresztül.
Témakörök Tartalmak
A műhely rendje, munkavédelem A villamos műhely bemutatása, a műhely rendjének
ismertetése.
Munkavédelmi, baleset-elhárítási, tűzvédelmi előírások
ismertetése villamos gyakorlatoknál.
Műszaki dokumentációk
értelmezése
Műszaki rajzok alapján áramkörök értelmezése, működési
folyamatok vizsgálata.
Villamos alkatrészek szerelése,
alkatrészek vizsgálata
Szerszámok és egyszerű műszerek használata, kezelése.
Ellenállás, tekercs és kondenzátor műszeres vizsgálata.
Egyszerű villamos szerelések.
A továbbhaladás feltételei
A tanulók maradéktalanul tartsák be a munkavédelmi és baleset-elhárítási szabályokat,
a villamos műhely munkarendjét.
Tudjanak szerszámokat és egyszerű villamos műszereket kiválasztani és alkalmazni.
A műszaki rajz ismereteinek felhasználásával műszaki rajzok alapján tudjanak
áramköröket értelmezni, műszaki dokumentáció alapján működési folyamatokat
vizsgálni.
Tudjanak passzív alkatrészeket bevizsgálni, egyszerű villamos szereléseket elvégezni.
863
10. évfolyam
Évi óraszám: 111 óra
Elektrotechnikai alapgyakorlatok: 2 óra/hét
Belépő tevékenységformák
Az elméleti ismeretek tudatos megfigyelése gyakorlati feladatokon keresztül.
A tanult ismeretek alapján készült tervek gyakorlati alkalmazása.
Az egyéni és csoportos védőeszközök védőhatásának megismerése és tudatos
alkalmazása.
A feladatok előzetes elemzése, a műveleti sorrend tanári irányítással történő
eldöntése, kiscsoportban és önállóan szakszerű munkavégzés, az elkészített
munkadarabok értékelése és a munka dokumentálása.
A tömör és a sodrott vezetékek végeinek előkészítése, a lágyforrasztáshoz szükséges
anyagok és eszközök kiválasztása és felhasználása.
Forrasztópáka szakszerű használata, karbantartása, lágyforrasztással elektromos
kötések létrehozása, alkatelemek forrasztással egymáshoz rögzítése, alkatrészek be-
és kiforrasztása.
Villamos kapcsolóelemek szerelése, alkatrészek műszeres vizsgálata.
Témakörök Tartalmak
A műhely rendje, munkavédelem A munkahelyi beosztás ismertetése, a műhely bemutatása, a
műhely rendjének ismertetése.
Munkavédelmi, baleset-elhárítási, tűzvédelmi előírások
ismertetése.
Vezetékek, alkatrészek, panelek
előkészítése, lágyforrasztás
A forrasztás mint elektromos és mechanikai kötés
előkészítése.
A forrasztás anyagainak és eszközeinek kiválasztása.
Passzív alkatrészek előkészítése.
Forrasztási gyakorlatok elvégzése.
Előkészületek egyszerű
áramkörök szereléséhez
Műszaki számítások: érték, teljesítmény, értéktűrés.
Passzív alkatrészek kiválasztása.
Kapcsolási rajzok készítése, szabványok értelmezése.
Nyomtatott áramkör és beültetési rajz elkészítése.
Egyszerű egyenáramú
áramkörök szerelése
Nyomtatott áramköri dokumentáció alapján alkatrészek
beültetése, szerelés.
Egyszerű egyenáramú
áramkörök műszeres
ellenőrzése
Mérőműszerek jellemzőinek értelmezése, műszerek
kiválasztása.
Feszültség és áramerősség mérése.
A továbbhaladás feltételei
A tanulók maradéktalanul tartsák be a munkavédelmi és baleset-elhárítási szabályokat,
a mérési laboratórium munkarendjét.
A műszaki rajz ismereteinek felhasználásával műszaki rajzok alapján tudjanak
áramköröket értelmezni, műszaki dokumentáció alapján működési folyamatokat
vizsgálni.
Legyenek képesek kiválasztani és szakszerűen használni a szükséges szerszámokat,
mérő- és ellenőrző eszközöket.
864
A tömör és a sodrott vezetékek végeit tudják a különböző kötésekhez előkészíteni, a
lágyforrasztáshoz szükséges anyagokat és eszközöket kiválasztani és felhasználni.
Legyenek képesek forrasztópákát szakszerűen használni, karbantartani,
lágyforrasztással elektromos kötéseket létrehozni, alkatelemeket forrasztással
egymáshoz rögzíteni, alkatrészeket panelba be- és kiforrasztani.
Tudjanak villamos kapcsolóelemeket szerelni, alkatrészeket műszeresen vizsgálni.
Legyenek képesek a feladat előzetes elemzésére, a műveleti sorrend tanári irányítással
történő eldöntésére, kiscsoportban és önállóan egyaránt szakszerűen dolgozni, az
elkészített munkadarabot ellenőrizni és értékelni.
Elektrotechnikai alapmérések: 1 óra/hét
Belépő tevékenységformák
A metrológiai alapfogalmak, törvényszerűségek megismerése, mérési alkalmazása.
Tanári segítséggel a mérések előkészítése, a mérések összeállítása.
A mért eredmények értékelése, a mérés során kapott eredmény alapján az elméleti
ismeretek összefüggéseinek meghatározása.
A mérések rendjének, a biztonságos munkavégzés feltételeinek megismerése és tudatos
alkalmazása. A veszélyforrások felismerése, a bekövetkezhető balesetre, tűzre való
felkészülés.
Témakörök Tartalmak
Laboratóriumi munkarend,
biztonságtechnika
A mérési laboratórium bemutatása, a munkarend
megismerése.
Munkavédelmi és baleset-elhárítási tudnivalók elsajátítása.
Méréstechnikai alapismeretek A mérés fogalma, a méréstechnikai alapok megismerése.
A mérési hibák fogalma, megadása és elhárítása.
A mérési eredmények
feldolgozása, dokumentálása
Mérési mintasorozatok rögzítése és ábrázolása.
Mérési mintajegyzőkönyv készítése.
Mérőműszerek méréstechnikai
jellemzőinek vizsgálata
A mérőműszerek metrológiai jellemzőinek vizsgálata
(méréshatár, mérési tartomány, érzékenység, műszerállandó,
pontosság, fogyasztás, túlterhelhetőség, csillapítottság,
használati helyzet).
Egyenáramú műszerek és
alapmérések
Ellenállásmérés Ohm törvénye alapján.
Kirchhoff törvényeinek ellenőrzése méréssel.
Feszültségosztó áramkör mérése.
Áramosztó áramkör mérése.
Feszültségforrások vizsgálata Belső jellemzők meghatározása méréssel.
Telepek és akkumulátorok vizsgálata.
Feszültség- és áramgenerátoros hálózatok vizsgálata.
A továbbhaladás feltételei
A tanulók maradéktalanul tartsák be a munkavédelmi és baleset-elhárítási szabályokat,
a mérési laboratórium munkarendjét.
Sajátítsák el a méréstechnikai alapfogalmakat, tudják értelmezni a mérési hibákat,
ismerjék azok csökkentésének módszereit.
Tudjanak mérési eredményeket táblázatban rögzíteni, mérési sorozatokat precízen
ábrázolni, mérési jegyzőkönyveket szakszerűen elkészíteni.
865
Legyenek képesek a mérőműszerek méréstechnikai jellemzőinek értelmezésére,
vizsgálatára.
Tudjanak egyenáramú hálózatokban alapméréseket végezni, mérési eredményeket
feldolgozni, egyszerű energiaforrásokat méréssel megvizsgálni, mérési eredményeket
feldolgozni.
866
11. évfolyam
Évi óraszám: 185 óra
Elektrotechnikai alapmérések: 1 óra/hét
Belépő tevékenységformák
A metrológiai alapfogalmak, törvényszerűségek megismerése, a mérések során történő
alkalmazás.
Tanári segítséggel a mérések előkészítése, a mérések összeállítása.
A mért eredmények értékelése, a mérés során kapott eredmény alapján az elméleti
ismeretek összefüggéseinek meghatározása.
A mérések rendjének, a biztonságos munkavégzés feltételeinek megismerése és tudatos
alkalmazása. A veszélyforrások felismerése, a bekövetkezhető balesetre, tűzre való
felkészülés.
Témakörök Tartalmak
Töltés és kisütés vizsgálata A kondenzátor töltődési folyamatának méréses vizsgálata.
A kondenzátor kisütési folyamatának méréses vizsgálata.
A töltés és kisütés jelleggörbéinek vizsgálata, időállandók
meghatározása.
Váltakozó áramú műszerek és
alapmérések
Elektronikus feszültségmérő műszerek vizsgálata.
Hanggenerátorok vizsgálata.
Oszcilloszkóp kezelési gyakorlatok.
Mérések oszcilloszkóppal.
R-L-C áramkörök méréses vizsgálata.
Rezgőkörök paramétereinek meghatározása méréssel.
A továbbhaladás feltételei
Elektrotechnikai alapmérések: A tanulók maradéktalanul tartsák be a munkavédelmi és baleset-elhárítási szabályokat,
a mérési laboratórium munkarendjét.
Sajátítsák el a méréstechnikai alapfogalmakat, tudják értelmezni a mérési hibákat,
ismerjék azok csökkentésének módszereit.
Tudjanak mérési eredményeket táblázatban rögzíteni, mérési sorozatokat precízen
ábrázolni, mérési jegyzőkönyveket szakszerűen elkészíteni.
Legyenek képesek a mérőműszerek méréstechnikai jellemzőinek értelmezésére és
vizsgálatára.
Tudjanak egyenáramú hálózatokban alapméréseket végezni, mérési eredményeket
feldolgozni, egyszerű energiaforrásokat méréssel megvizsgálni, mérési eredményeket
feldolgozni.
Méréssel tudják felvenni a kondenzátor töltési és kisütési görbéit, abból tudjanak
időállandót meghatározni.
Ismerjék fel a hanggenerátor és az oszcillátor tömbvázlatát, értelmezzék jellemzőit,
tudják a műszereket kezelni.
Legyenek képesek oszcilloszkóppal feszültségértékeket, időtartamokat, periódusidőt,
frekvenciát és fázisszöget mérni, soros és párhuzamos R-L-C áramkörök jellemzőit
méréssel meghatározni, a mérési eredményeket értékelni.
867
Elektronikai alapmérések: 1 óra/hét
Belépő tevékenységformák
Az elektrotechnikai alapmérésekre alapozva az elektronikai elemek tulajdonságainak,
paramétereinek meghatározása.
Elektronikus alap- és kiegészítő áramkörök méréssel történő vizsgálata, a mért
eredmény ismeretében az áramkör minősítése.
A biztonságos mérés szabályainak begyakorlása.
Témakörök Tartalmak
Félvezető dióda
karakterisztikájának felvétele
Nyitó és záró irányú karakterisztika felvétele, a dióda
jellemzőinek meghatározása.
Egyenirányító mérése Kétutas pufferkondenzátoros és szűrős egyenirányító
vizsgálata, a búgófeszültség és a szűrés jóságának
megállapítása.
Tranzisztorok mérése Nyitó és záró irányú előfeszítés alkalmazása.
Bipoláris és unipoláris tranzisztor karakterisztikáinak
felvétele.
Tranzisztor paramétereinek meghatározása.
Zener-diódás stabilizátor
vizsgálata
Komplett kétutas egyenirányítós feszültségstabilizátor
mérése és kiértékelése.
Tápegység méréses vizsgálata.
Erősítő alapkapcsolások mérése Bipoláris alapkapcsolások, valamint unipoláris alapkapcsolások
méréses vizsgálata, az erősítők egyenáramú és váltakozó
áramú jellemzőinek meghatározása és kiértékelése.
A továbbhaladás feltételei
A tanulók méréssel vegyék fel a dióda karakterisztikáját, határozzák meg jellemzőit,
vizsgálják a Graetz típusú egyenirányító kapcsolás jellemzőit, dolgozzák fel mérési
eredményeit.
Méréssel vegyék fel a közös emitteres bipoláris tranzisztor és a közös forrású
unipoláris tranzisztor karakterisztikáit.
Legyenek képesek a feszültségstabilizátor dokumentáció alapján történő mérésére,
tápegység méréses vizsgálatára, a mérési eredmények feldolgozására.
Tudjanak az egyes alapkapcsolásokban nyugalmi és dinamikus jellemzőket méréssel
meghatározni és értékelni.
Elektronikai alapgyakorlatok: 3 óra/hét
Belépő tevékenységformák
Az elektronikus áramkörök, alapkapcsolások vizsgálata, jellemzőit tartalmazó
karakterisztikák meghatározása.
Elektronikus rendszerek üzembe helyezése, meghibásodott egységek hibáinak
megállapítása. A gyakorlati munkához szükséges fogások, módszerek megismerése,
tudatos alkalmazása. A biztonságos munkavégzés szabályainak tudatos alkalmazása,
veszélyhelyzetek felismerése.
868
Témakörök Tartalmak
Egyenirányító megépítése és
vizsgálata
Graetz típusú kétutas egyenirányító megépítése
pufferkondenzátorral és szűrővel, jellemzőinek vizsgálata.
Feszültségstabilizátor
megépítése és vizsgálata
A Graetz típusú kétutas egyenirányítós áramkör Zener-diódás
továbbépítése és vizsgálata.
Tápegység vizsgálata.
Erősítő alapkapcsolások
megépítése és vizsgálata
Bipoláris tranzisztoros földelt emitteres erősítő, valamint
unipoláris tranzisztoros földelt source-ú megépítése és
vizsgálata.
A továbbhaladás feltételei
A tanulók dokumentáció alapján építsenek meg Graetz típusú egyenirányító kapcsolást,
feszültségstabilizátort, bipoláris tranzisztoros és unipoláris tranzisztoros
alapkapcsolásokat, többfokozatú erősítőket. Helyezzék azokat üzembe, végezzék el
vizsgálatukat.
869
12. évfolyam
Évi óraszám: 160 óra
Elektronikai alapmérések: 2 óra/hét
Belépő tevékenységformák
Az elektrotechnikai alapmérésekre alapozva elektronikai elemek tulajdonságainak,
paramétereinek meghatározása.
Elektronikus alap- és kiegészítő áramkörök méréssel történő vizsgálata, a mért
eredmény ismeretében az áramkör minősítése.
A biztonságos mérés szabályainak begyakorlása.
Témakörök Tartalmak
Többfokozatú erősítők mérése Galvanikus, R-C és transzformátoros csatolású többfokozatú
erősítők mérése, egyenáramú és váltakozó áramú jellemzőinek
meghatározása és kiértékelése.
Nagyjelű erősítők mérése Nagyjelű feszültség- és teljesítményerősítők jellemzőinek
méréses meghatározása és kiértékelése.
Oszcillátorok mérése R-C, valamint L-C oszcillátor amplitúdó- és fázisfeltételének
méréses vizsgálata.
Kristályoszcillátor amplitúdó- és fázisfeltételének méréses
vizsgálata.
A mérések összehasonlítása és kiértékelése.
Diszkrét áramköri elemek
impulzustechnikai áramkörökben
Műveleti erősítővel kialakított impulzustechnikai áramkörök
(integráló, differenciáló, határoló, komparáló) műszeres
vizsgálata.
Digitális áramköri családok,
kombinációs hálózatok
vizsgálata
DTL, TTL és CMOS áramkörök jellemzőinek meghatározása
méréssel.
Kapuáramkörök, kombinációs hálózatok jellemzőinek
meghatározása méréssel.
Szekvenciális hálózatok
vizsgálata
Tárolóáramkörök jellemzőinek meghatározása méréssel.
Számlálóáramkörök jellemzőinek meghatározása méréssel.
Optoelektronikai eszközök, kódolók műszeres vizsgálata.
A továbbhaladás feltételei
Végezzék el többfokozatú erősítők, nagyjelű erősítők és rezgéskeltő kapcsolások
mérését, a mérési eredmények feldolgozását.
Végezzék el egyszerű impulzustechnikai áramkörök mérését.
Vizsgálják meg DTL, TTL és CMOS áramkörök jellemzőit.
Végezzék el alapkapuk, kombinációs hálózatok műszeres vizsgálatát.
Végezzék el optoelektronikai eszközök, kódolók mérését.
Elektronikai alapgyakorlatok: 3 óra/hét
Belépő tevékenységformák
870
Az elektronikus áramkörök, alapkapcsolások vizsgálata, jellemzőit tartalmazó
karakterisztikák meghatározása.
Elektronikus rendszerek üzembe helyezése, meghibásodott egységek hibáinak
megállapítása. A gyakorlati munkához szükséges fogások, módszerek megismerése,
tudatos alkalmazása. A biztonságos munkavégzés szabályainak tudatos alkalmazása,
veszélyhelyzetek felismerése.
Témakörök Tartalmak
Többfokozatú erősítő
megépítése és vizsgálata
Az előzőekben megépített erősítő alapkapcsolások vizsgálata
különböző csatolási megoldásokkal (galvanikus, R-C,
transzformátoros).
Nagyjelű erősítő megépítése és
vizsgálata Nagyjelű teljesítményerősítő megépítése és vizsgálata.
Oszcillátor megépítése és
vizsgálata
Egy konkrét rezgéskeltő áramkör megépítése és vizsgálata.
Diszkrét áramköri elemek
impulzustechnikai áramkörökben
Műveleti erősítővel kialakított impulzustechnikai áramkörök
(integráló, differenciáló, határoló, komparáló) építése és
vizsgálata.
Digitális áramkör családok,
kombinációs hálózatok
alkalmazása, vizsgálata
A DTL, TTL és CMOS áramkörök jellemzőinek értelmezése
katalógusadatok alapján.
Alapkapuk, kombinációs hálózatok megépítése, jellemzőinek
vizsgálata.
Sorrendi hálózatok alkalmazása,
vizsgálata
Tárolóáramkörök jellemzőinek értelmezése katalógusadatok
alapján.
Számlálóáramkörök megépítése, jellemzőinek vizsgálata.
Optoelektronikai eszközök, kódolók vizsgálata.
A továbbhaladás feltételei
A tanulók dokumentáció alapján építsenek meg többfokozatú és nagyjelű erősítőket, ill.
rezgéskeltő alapkapcsolásokat. Helyezzék azokat üzembe, végezzék el vizsgálatukat.
Készítsenek egyszerű impulzustechnikai áramköröket.
Építsenek alapkapukat, kombinációs áramköröket, s végezzék el azok mérését.
Építsenek tárolókat és számlálókat, s végezzék el azok mérését.
871
Informatika: Alkalmazott számítástechnika
1. A program célja
Az Alkalmazott számítástechnika I. tantárgy tanításának célja, hogy
- rendszerezze és közvetítse azokat a számítástechnikai alapismereteket,
amelyek elsajátítása nélkülözhetetlen az erős- és gyengeáramú
szakmacsoportba tartozó technikus szakképesítések megszerzéséhez, a
műszaki alkalmazások elsajátításához,
- ismertesse meg a tanulókkal a számítástechnika speciális alkalmazásait,
kiemelten a számítógéppel segített tervezés gépészeti területen
felhasznált CAD-prograjainak (ProEngineer, Solid Edge, AutoCAD
inventor) felhasználói alapszintű gyakorlatával. Az egyes alkalmazások
gyakorlati felhasználhatóságát, a számítógéppel készített dokumentációk
fontosságát, a dokumentációk tárolásának korszerű lehetőségeit,
- ismertesse meg a tanulókkal az információk megszerzésének lehetőségét,
azok feldolgozását és továbbításának technikai feltételeit,
- fejlessze a tanulók logikus gondolkodását, kreativitását, esztétikai
érzékét, a különböző formában megjelenő szöveges, rajzos, táblázatos
dokumentumok iránti igényességét,
- készítsen fel a felelősségteljes csoportmunkára, fejlessze a reális
önértékelés képességét
- készítsen fel az önálló ismeretszerzésre, az önképzésre, a napról-napra
változó és a piacon megjelenő legújabb hardver és szoftver termékek
megismerésére,
- készítse fel a tanulókat arra, hogy a tantárgy keretein belül megszerzett
ismereteiket más tantárgyak tanulása során is hasznosítsák, önállóan és
nagy biztonsággal tudják kiaknázni a számítógép felkínálta
lehetőségeket,
- készítse fel a tanulókat a gyakorlatban alkalmazott és a napi tevékenység
közben is jól használható szoftverek autodidakta módon történő
elsajátítására, a megjelenő új alkalmazások gyakorlatba történő
bevezetésére.
Megjegyzés:
E program feltételezi, hogy az erős- és gyengeáramú technikusképzésben
résztvevő tanulók rendelkeznek számítógép-kezelő szakképesítéssel vagy azzal
egyenértékű számítógép-kezelői ismeretekkel.
872
2. Követelmények a program elvégzése után
A tanulók legyenek képesek:
- általános ismertetést nyújtani a személyi számítógépekről, azok főbb
egységeiről, a különböző egységek feladatáról és együttműködéséről,
- a mindennapi használatból ismert számítógépet és a hozzá kapcsolódó
perifériákat összekapcsolni és a számítógépet üzembe helyezni, “életre
kelteni” a hozzárendelt perifériákkal együtt,
- elvégezni a leggyakrabban alkalmazott és rendelkezésre álló szoftverek
installálását a mellékelt leírás, műszaki dokumentáció segítségével,
- elsajátítani az erős- és gyengeáramú villamosipari alkalmazások, tervező,
működtető, szimuláló és mérő szoftverek gyakorlatban történő
felhasználásának lehetőségét, azok célszerű felhasználásának gyakorlati
megvalósítását,
- mérési jegyzőkönyvek formátumát megszerkeszteni a tartalmi,
esztétikai és kiviteli követelményeket figyelembe véve a vonatkozó
szabványoknak megfelelően,
- a mindennapi gyakorlatban alkalmazott egy-egy rajzoló, szerkesztő,
szimuláló, mérés-adatgyűjtő és áramkörtervező programot biztonságosan
kezelni,
- ismertetni az INTERNET hálózatra csatlakozás lehetőségeit, annak
előnyeit és felhasználásának lehetőségeit,
- elvégezni a kapcsolódó gépipari, villamosipari programok "munkába"
állításának gyakorlatban végrehajtandó műveleteit.
11. évfolyam évi 37 óra
A téma anyagának részletezése
1. Ismétlés, rendszerezés, "szintre hozás" kb. 2 óra
Alapvető számítástecnikai ismeretek
felelevenítése.Szövegszerkesztési, táblázatkezelési, és hálózati
alkalmazások használata (Internethasználat, keresés, weblapok
információinak mentése, levelezés, kommunikáció)
873
2. Gépész CAD programok használatának alapismeretei. Kb.3 óra
(ProEngineer, Solid Edge, Autodesk Inventor)
A CAD, CAM, CAE értelmezése, helye a tervezésben, gyakorlati
alkalmazása. A számítógéppel segített gépészeti tervezés
folyamata, alapelvei. A késztermék előállításának folyamata,
kiegészítő tevékenységek kiemelt szerepe. Statikus, és dinamikus
ellenőrzés, szimulációk.
Geometriai modellezés. Huzalváz-, felület- és testmodellek.
Testprimitívek, Bool műveletek. Alaksajátosságra alapozott
alkatrész modellezés. Parametrikus modellek. Összeállítás
modellezés.
Az iparban alakalmazott (és az iskolánál rendelkezésre álló)
legismertebb CAD programok ismertetése, felhasználási
területük, speciális lehetőségeik. Számítógépes grafika. Grafikai
szolgáltatások.
Jellemző CAD munkakörnyezet felépítése. Különbségek az egyes
programok között. Logikai kapcsolat és konvertálhatóság
követelményei.
3. Alkatrész modellezés kb.9 óra
Az adott modellező program képernyőfelépítése, eszköztárak,
fontosabb funkciók, képsíkrendszer, alapbeállítások, egyéni
munkakörnyezet beállítása. Vázlatkészítés. Geometriai- és
méretkényszerek. Képletszerkesztő használata. Alaksajátosságok
létrehozása. Kihúzás, kivágás, forgatás, söprés (átvezetett
kihúzás), pásztázás (kihúzás átmenettel), . Elhelyezett
alaksajátosságok. Alkatrészek szerkesztése, módosítása.
Speciális lehetőségek. Munka-alaksajátosságok (munkapont,
munkatengely, munkasík). Alaksajátosság-elemkészlet készítése,
használata, származtatott alkatrészek. Anyaghozzáadás,
alkatrészjellemzők tárolása.
4. Lemezalkatrész modellezés kb. 5 óra
A programkörnyezet felépítése, modelltér, menüsor, eszköztárak.
Lemezalakítás alapvető fogalmai, szabályai. (lemezvastagság,
hajlítás, hajlítási sugár, semleges szál). Tipikus lemezalkatrész
sajátosságok.
(kontúrhajlítás, ugrás, saroklemetszés, mélynyomás mélynyomott
borda, kopoltyú). Alkatrészfestés, környezeti jellemzők
beállítása. Alkatrészjellemzők tárolása.
874
5. Összeállítás modellezés kb. 8 óra
Szabadságfok fogalma, szabadságfokok, szerelési kényszerek.
Összeállítási szabályok. Kényszerek utólagos módosítása.
Alkatrész készítése szerelésen belül. Az szereléstörténet
követése, sorrendmódosítás. Valósidejű alakatrészmozgások. Az
összeállítási modell hierarchikus felépítése. Részösszeállítás
fogalma, alkalmazása. Az összeállítási modell szerkesztése,
módosítása. Hegesztett összeállítások bemutatása. Robbantott
szerelési ábrák, szerelési animáció.
6. Gyakorlati tervezési feladatok 2D rajzi környezetben. Kb. 6 óra
Rajzi munkakörnyezet képernyőfelépítése, speciális eszköztár
elemek. Alapvető rajzolási, szerkesztési szabályok. Szerkesztési
alapelvek. Egyéni rajzi környezet kialakítása. Rajzlapok, rajzlap
sablonok készítése, tárolása. Méretezés, méretezési szabályok.
Automatikus, és kézi méretezés. Gépészeti rajzfajták, nézetek,
vetületek, metszetek, lépcsős metszetek, kinagyított részletek
készítése. Rajzi kiegészítő jelek használata. Tűrések, illesztések,
felületi érdességek. Automatikus tételszámozás, és darabjegyzék
készítése. Szabványos előírások (ISO, DIN, ANSI, BS, JS)
Rajzdokumentáció mentése, nyomtatása.
7. Szabad sáv. Kb4 óra
(évközi és évvégi témazáró és ellenőrző feladatok készítése)
875
Az elektrotechnika-elektronika szakmacsoport tantervét az 52542302 ipari elektronikai
technikus központi programjának megfelelően alakítottuk ki. A 9-12. évfolyamon a tanulók
elsajátítják a technikus tanterv 13. évfolyamának anyagát, így lehetőség van egy éves képzés
keretében a szakképesítés megszerzésére.
Műszaki orientációs ismeretek: elektrotechnika 1. A program célja
Az Elektrotechnika tantárgy tanításának célja, hogy
- a tanulók megszerezzék azokat a villamos alapismereteket, melyek elsajátítása után
képesek lesznek a szakma elméleti és gyakorlati tantárgyainak a tanulására, a
szakmára jellemző egyszerűbb szakmai számítási feladatok elvégzésére,
- ismertesse meg a villamosipari anyagok fontosabb villamos jellemzőit,
- ismertesse meg a fontosabb kölcsönhatásokat, ezek segítségével a villamos energia
jellemző előállítási és felhasználási módjait,
- tudatosítsa a tanulókban a villamos áram veszélyességét, az áramütés elleni
védekezés fontosságát, ismertesse meg a villamos balesetek megelőzési módjait és
eszközeit,
- fejlessze a logikus gondolkodást, a problémamegoldó készséget,
- fejlessze az általánosítási készséget, hogy a tanult összefüggéseket és törvényeket a
szakmai feladatokban is használni tudják a tanulók, következtetéseket tudjanak
levonni,
- fejlessze az elvonatkoztatási készséget,
- keltse fel a tanulók érdeklődését a korszerű technika és a villamos szakterület iránt,
- alakítsa ki a tanulókban a műszaki tudás gyarapításának igényét,
- fejlessze a műszaki életben szükséges pontosságot, igényességet és tervszerűséget.
2. Követelmények a program elvégzése után
A tanulók legyenek képesek:
- a villamos alapmennyiségek (töltés, feszültség, áramerősség, ellenállás,
vezetőképesség, áramsűrűség, kapacitás, induktivitás, reaktancia, impedancia,
munka, teljesítmény) jelöléseit, mértékegységeit, szabványos rajzjeleit
számításokban és kapcsolásokban használni, a mértékegységeket a prefixumok
szerint átszámítani,
- az R, L és C áramköri elemek rajzjelét bonyolult kapcsolásokban is felismerni és az
elemek jelét kapcsolások készítésekor szabványosan ábrázolni,
- a vezető és a szigetelőanyagokat jellemezni, a leggyakoribbakat megkülönböztetni,
azonosítani,
- az áramköri Ohm és Kirchhoff törvényeket számításokban és mérési feladatokban
alkalmazni,
- az áram- és feszültségmérőt jellemezni, helyét a mérendő áramkörben meghatározni,
- a lineáris és nemlineáris alkatrészt jellemezni,
- az ellenállás értékét számítással meghatározni a vezető adataiból,
- az ellenállás értékét kiszámítani a szobaitól eltérő hőmérsékleten, jellemezni az
NTK-t és a PTK-t,
- a két- és négypólust, valamint a szakadást és a rövidzárt értelmezni, jellemezni,
- az ellenállás hálózat eredőjét számítással meghatározni,
- feszültségosztót, műszerhez előtét-ellenállást és söntöt számítani,
- a Wheatstone híd működését elemezni,
876
- kiszámítani a villamos munkát és teljesítményt, valamint a hatásfokot,
- ellenállás hálózatban az ellenállás szükséges teljesítményét meghatározni,
- az ellenállás katalógusadatait értelmezni, az elektromos adatok alapján az ellenállást
kiválasztani, a fontosabb adatokat az ellenállásról leolvasni,
- értelmezni az elektromos áram hő-, vegyi és élettani hatását, felsorolni a hő-, vegyi
hatás jellemző felhasználását,
- vezetéket méretezni feszültségesésre és áramsűrűségre,
- megmagyarázni a galvánelemek és az akkumulátorok működését, felsorolni és
értelmezni jellemzőit,
- megmagyarázni a korrózió okait, felsorolni és értelmezni a korrózió elleni
védekezési eljárásokat,
- jellemezni a valódi generátor belső felépítését, értelmezni az üzemi állapotait és
megmagyarázni a valódi generátor viselkedését a különböző üzemi állapotokban,
- kiszámítani az összekapcsolt generátorok eredő jellemzőit, megmagyarázni a
kapcsolások alkalmazását,
- elkészíteni egy egyszerűbb aktív kétpólus Thevevin és Norton helyettesítő képét,
kiszámítani annak adatait,
- megmagyarázni a generátor hatásfokának és teljesítményének függését a terheléstől,
értelmezni az illesztést, felsorolni, hogy mikor törekszünk illesztésre és mikor nem,
- definiálni a villamos teret és térerősséget, kiszámítani homogén térben a térerősséget,
- megmagyarázni a villamos térben lejátszódó leggyakoribb jelenségeket, valamint a
tér hatását az anyagra: a polarizációt, az átütést és a dielektromos veszteséget,
- értelmezni a kapacitást, számításokban felhasználni a kapacitás, a töltés és a
feszültség közti összefüggést,
- a kondenzátort szabványos jellel ábrázolni rajzokon,
- kiszámítani a síkkondenzátor kapacitását az adataiból,
- kiszámítani egy kondenzátor energiáját, felsorolni és értelmezni a kondenzátor
veszteségeit,
- kiszámítani a kondenzátorok eredő kapacitását soros, párhuzamos és vegyes
kapcsolás esetén,
- megmagyarázni a kondenzátor töltési és kisütési folyamatát, értelmezni az
időállandót, azt kiszámítani az áramköri adatokból,
- a kondenzátor fontosabb katalógusadatait értelmezni, az elektromos adatok alapján a
kondenzátort kiválasztani, a fontosabb adatokat a kondenzátorról leolvasni,
- definiálni a mágneses teret, felsorolni, értelmezni és kiszámítani a teret jellemző
mennyiségeket,
- meghatározni egyszerű tereknél a mágneses tér irányát,
- jellemezni a para-, a dia- és a ferromágneses anyagokat, példákat sorolni,
- elemezni a mágnesezési és hiszterézis görbét, jellemezni szakaszait,
- jellemezni a kemény- és lágymágneses anyagokat, példákat sorolni,
- megmagyarázni a hiszterézis veszteséget és csökkentési módját,
- csoportosítani és jellemezni a mágneses köröket, egyszerű mágneses körben
számításokat végezni, megmagyarázni a légrés hatását,
- meghatározni a mágneses tér és az áramjárta vezető között keletkező erő nagyságát
és irányát, példákat sorolni a hatás jellemző alkalmazására,
- példákat sorolni az elektromágnes és a ferromágneses anyag közti erőhatás
alkalmazására,
- értelmezni az elektromágneses indukciót, meghatározni az indukcióval keltett
feszültség nagyságát és irányát,
- megmagyarázni a szinuszosan változó feszültség keletkezését,
877
- megmagyarázni az örvényáramot, felsorolni az örvényáram-veszteség csökkentési
módjait,
- értelmezni az ön- és kölcsönös indukciót, az induktivitást szabványos jellel ábrázolni
rajzokon,
- kiszámítani az induktivitást az adataiból, kiszámítani az induktivitás energiáját,
- az induktivitások eredőjét számítással meghatározni,
- megmagyarázni az induktivitás be- és kikapcsolásakor lejátszódó folyamatot, az
önindukciós feszültséglökés keletkezését, példákat sorolni az önindukciós feszültség
felhasználására és megszüntetésére,
- csoportosítani az indukció fajtáit, példákat sorolni az elektromágneses indukció
jellemző felhasználására,
- definiálni a váltakozó feszültséget és áramot, értelmezni és szabványosan jelölni a
jellemzőit,
- vonal és vektor diagramban ábrázolni és összegezni a szinuszosan változó
mennyiségeket,
- értelmezni és összehasonlítani tisztán ohmos, kapacitív és induktív fogyasztó esetén
a fázisszöget és a teljesítményt,
- definiálni és értelmezni az effektív értéket és a szinuszosan változó feszültség egyéb
jellemzőit,
- kiszámítani az induktív és kapacitív reaktancia nagyságát,
- ábrázolni az induktív és kapacitív reaktancia változását a frekvencia függvényében
(gyengeáramú szakképesítéseknél logaritmikus léptékben is),
- definiálni az impedanciát és az admittanciát,
- felrajzolni soros és párhuzamos R-L, R-C és R-L-C áramkörök vektor diagramját, ez
alapján meghatározni az áramkör impedanciájának nagyságát és fázisszögét,
- felrajzolni soros és párhuzamos R-L, R-C és R-L-C áramkörök impedanciájának és
fázisszögének változását a frekvencia függvényében,
- értelmezni a határfrekvenciát, a határfrekvenciát soros és párhuzamos R-L, valamint
R-C áramköröknél kiszámítani, az ábrázolt görbébe bejelölni, abból leolvasni,
- értelmezni és megadni egy valódi tekercs, valamint egy valódi kondenzátor
veszteségét,
- értelmezni az áram- és feszültségrezonanciát, ez alapján megmagyarázni a
párhuzamos és soros rezgőkört,
- kiszámítani a rezgőkörök rezonancia frekvenciáját,
- megmagyarázni és ábrázolni a rezgőkörök fontosabb jellemzőinek változását a
frekvencia függvényében,
- megmagyarázni a rezgőkör szabad rezgésekor lejátszódó folyamatot,
- kiszámítani a munkát és a teljesítményt, valamint a hatásfokot a váltakozó
áramkörben,
- megmagyarázni a fázisjavítás lényegét és szükségességét,
- jellemezni a háromfázisú rendszert, meghatározni csillag és háromszög kapcsolás
esetén a vonali és fázisadatokat,
- kiszámítani a háromfázisú rendszer teljesítményét,
- megmagyarázni az aszimmetrikus terhelés hatását a szimmetrikus háromfázisú
rendszerre (csak erősáramú szakképesítéseknél),
- jellemezni az energiaszállító és -elosztó rendszert,
- megmagyarázni a transzformátor szükségességét, felépítését és működését, felsorolni
jellemző felhasználását,
- elmagyarázni és értelmezni az áttétel törvényeket, ezekből következtetéseket levonni
a menetszámokra és a huzalok keresztmetszeteire,
878
- értelmezni és jellemezni az impedancia áttétel törvényét, megnevezni jellemző
felhasználását (csak gyengeáramú szakképesítéseknél),
- értelmezni és jellemezni a transzformátor veszteségeit, jellemezni a veszteség
csökkentésére használt megoldásokat,
- felsorolni és jellemezni a leggyakoribb transzformátor megoldásokat,
- közelítően méretezni egy hálózati transzformátort,
- csoportosítani a villamos motorokat és generátorokat, felsorolni fontosabb jellemzőit
és felhasználási lehetőségeit.
9. évfolyam, évi 74 óra
A téma anyagának részletezése
1. Villamos alapfogalmak kb. 10 óra
A villamosság előfordulása és technikai jelentősége
Az anyag szerkezete és a villamos kölcsönhatás
Az elektromos töltés fogalma, jele és mértékegysége
A feszültség fogalma, jele és mértékegysége
Az áramerősség fogalma, jele és mértékegysége
Az ellenállás és vezetés fogalma, jele és mértékegysége
Vezetők, szigetelők, félvezetők
2. Egyenáramú hálózatok kb. 24 óra
2.1 Az egyszerű áramkör
Az áramkör fogalma és részei, az egységek rajzjele
Mérések az egyszerű áramkörben
Ohm törvénye, lineáris és nemlineáris alkatrészek
Az ellenállás
meghatározása az adataiból
a fajlagos ellenállás fogalma és mértékegysége
a réteg- és huzalellenállás kialakításának módja, jellemzői
Az ellenállás hőmérsékletfüggése, NTK és PTK ellenállások
A feszültségfüggő ellenállás
2.2 Villamos munka és teljesítmény
A villamos munka
fogalma és mértékegysége
meghatározása az áramkör adataiból
A villamos teljesítmény
fogalma és mértékegysége
meghatározása az áramkör adataiból
A teljesítmény mérésének módja
A hatásfok, villamos készülékek jellemző hatásfoka
Az ellenállások terhelhetősége
2.3 Passzív villamos hálózatok
A hálózatok fogalma és csoportosítása
passzív és aktív hálózat
879
kétpólus és négypólus
szakadás és rövidzár
Kirchhoff törvények
Passzív hálózatok eredő ellenállása
soros, párhuzamos és vegyes kapcsolás
bonyolult hálózatok átalakítása, egyszerűsítése
csillag-delta átalakítás
Számítások összetett hálózatokban
Nevezetes passzív hálózatok
a feszültségosztó és felhasználása
a potenciométer
a feszültségmérő méréshatárának kiterjesztése
az áramosztó, az árammérő méréshatárának kiterjesztése
a Wheatstone híd
3. A villamos áram hatásai kb. 10 óra
3.1 A hőhatás
Kapcsolat a villamos és a hőenergia között
A fajhő, testek melegedése
A hőhatás jellemző alkalmazásai
fűtés és melegítés
az izzólámpa
az olvadóbiztosító
vezeték méretezése
feszültségesésre
hőhatás alapján áramsűrűségre
3.2 A vegyi hatás
Folyadékok vezetése
Anyagok kiválasztása, Faraday törvénye
Az elektrolízis jellemző felhasználása
réz- és alumíniumgyártás
eloxálás
galvanizálás
Galvánelemek
a galvánelem működési elve, a feszültségsor
a szárazelem
galvánelemek a gyakorlatban
Akkumulátorok
az akkumulátor működési elve, töltés és kisütés
savas és lúgos akkumulátorok
akkumulátor jellemzők
cella feszültség
töltés- és energia kapacitás
töltés- és energia hatásfok
Korrózió és korrózióvédelem
a kémiai korrózió és védekezés ellene
az elektrokémiai korrózió
elektrolitikus és kóboráram korrózió
880
védekezés az elektrokémiai korrózió ellen
3.3 Az áram élettani hatása
Az élettani hatás fogalma
Az áram hatása az ideg- és izomrendszerre
Járulékos hatások
3.4 A mágneses hatás (kifejtése a 6. témában)
4. Aktív hálózatok kb. 10 óra
Az ideális és valódi generátor
Belső ellenállás, forrásfeszültség, kapocsfeszültség
A feszültséggenerátor helyettesítő kapcsolása
Feszültséggenerátorok üzemi állapotai
üresjárás
rövidzárás
terhelés
Feszültséggenerátorok kapcsolása, telepek
Soros, ellen, párhuzamos és vegyes kapcsolás
eredő feszültség
belső ellenállás
jellemző felhasználás
Generátorok helyettesítő képei
a Thevenin helyettesítő kép
a Norton helyettesítő kép, az áramgenerátor
a helyettesítő képek átszámítása
A szuperpozíció tétele
Generátorok belső ellenállásának meghatározása
Generátorok teljesítménye és hatásfoka
a fogyasztóra jutó teljesítmény
az illesztés fogalma és alkalmazása
5. A villamos tér kb. 20 óra
5.1 A villamos tér jelenségei
A villamos tér fogalma és szemléltetése
Elektromos töltések egymásra hatása, Coulomb törvénye, a térerősség
Jelenségek a villamos térben
kisülés
csúcshatás
megosztás
árnyékolás
A térerősség és az anyag kapcsolata, a dielektromos állandó
Anyagok viselkedése a villamos térben
polarizáció
átütés
átütési szilárdság
dielektromos veszteség
piezovillamos jelenség
881
5.2 A kapacitás fogalma, jele és mértékegysége
5.3 A kondenzátor
A síkkondenzátor kapacitása
Kondenzátorok gyakorlati megoldásai, főbb jellemzői, katalógusadatok
A kondenzátor energiája és veszteségei
Kondenzátorok kapcsolása
párhuzamos, soros és vegyes kapcsolás
az eredő meghatározása
A kondenzátor feltöltése és kisütése
a feltöltés és a kisütés folyamata
az időállandó
10. évfolyam évi 74 óra
1. A mágneses tér kb. 14 óra
A mágneses tér és a mágneses indukció fogalma
A mágneses indukció jele és mértékegysége
A mágneses tér szemléltetése
Az állandómágnes, a Föld mágneses tere
Árammal létrehozott terek, a csavar- és a jobbkéz-szabály
vezetékek tere
1 menetes hurok tere
tekercs tere
A mágneses teret jellemző mennyiségek
a mágneses indukció
a fluxus fogalma, jele és mértékegysége
a gerjesztés fogalma, jele és mértékegysége, a gerjesztési törvény
a mágneses térerősség fogalma, jele és mértékegysége
a mágneses permeabilitás
Anyagok viselkedése mágneses térben
az elemi mágnesség
dia-, para- és ferromágneses anyagok
mágnesezés, mágnesezési görbe
hiszterézis
hiszterézis görbe
kemény- és lágymágneses anyagok
hiszterézis veszteség
Mágneses körök
a mágneses kör fogalma
zárt és nyitott kör
a szórás
a légrés hatása
számítások mágneses körökben
Erőhatás mágneses térben
kölcsönhatás az áramjárta vezető és a mágneses tér között
az erő nagysága és iránya (jobbkéz-szabály)
jellemző felhasználás
882
kölcsönhatás elektromágnes és ferromágneses anyag között
2. Az elektromágneses indukció kb. 10 óra
Az elektromágneses indukció fogalma
Az indukciótörvény (az indukált feszültség nagysága és iránya)
Mozgási és nyugalmi indukció
Feszültség keltése egyenes vonalú mozgáskor és forgatáskor
Örvényáramok
Az önindukció
az önindukció fogalma
az induktivitás jele, rajzjele és mértékegysége
az induktivitás meghatározása az adataiból
az induktivitás energiája
A kölcsönös indukció
Induktivitások kapcsolása: a soros és párhuzamos eredő meghatározása
Az induktivitás viselkedése az áramkörben
be- és kikapcsolási jelenség
védekezés az önindukciós feszültséglökés ellen
Az indukció jellemző felhasználása
a generátor elve
elektromechanikus átalakítók
3. Váltakozóáramú hálózatok kb. 25 óra
3.1 Szinuszos mennyiségek
A váltakozó feszültség és áram fogalma
Váltakozó mennyiségek ábrázolása
vonal diagram
vektor diagram
Váltakozó mennyiségek összegzése
Váltakozó mennyiségek jellemzői
pillanatérték és csúcsérték
frekvencia, körfrekvencia
periódusidő
középértékek
3.2 Egyszerű váltakozó áramkörök
Ellenállás a váltakozó áramkörben
fázisviszonyok
az ohmos fogyasztó teljesítménye
Induktivitás az áramkörben
fáziseltérés az áramerősség és a feszültség között
az induktív fogyasztó teljesítménye
az induktív reaktancia
a reaktancia fogalma, jele és mértékegysége
az induktív reaktancia nagysága, függése a frekvenciától
Kondenzátor az áramkörben
fáziseltérés az áramerősség és a feszültség között
a kapacitív fogyasztó teljesítménye
883
a kondenzátor reaktanciája
a reaktancia nagysága és függése a frekvenciától
3.3 Összetett váltakozó áramkörök
Az impedancia és admittancia fogalma, jele és mértékegysége
A soros R-L kapcsolás
vektor diagramja
impedanciájának meghatározása
impedanciájának és fázisának változása
határfrekvenciája
A párhuzamos R-L kapcsolás
vektor diagramja
impedanciájának meghatározása
impedanciájának és fázisának változása
határfrekvenciája
A valódi tekercs mint R-L kapcsolás
a tekercs helyettesítő kapcsolása
a veszteség kifejezése
A soros R-C kapcsolás
vektor diagramja
impedanciájának meghatározása
impedanciájának és fázisának változása
határfrekvenciája
A párhuzamos R-C kapcsolás
vektor diagramja
impedanciájának meghatározása
impedanciájának és fázisának változása
határfrekvenciája
A valódi kondenzátor mint R-C kapcsolás
a kondenzátor helyettesítő kapcsolása
a veszteség kifejezése
A soros R-L-C kapcsolás
impedanciájának meghatározása
a feszültségrezonancia, rezonancia frekvencia
a soros rezgőkör felhasználása
A párhuzamos R-L-C kapcsolás
impedanciájának meghatározása
az áramrezonancia, rezonancia frekvencia
a párhuzamos rezgőkör felhasználása
A rezgőkör szabad rezgései
3.4 Teljesítmények a váltakozó áramkörben, a teljesítménytényező
3.5 A fázisjavítás fogalma, szükségessége, jellemző megoldásai
4. Többfázisú hálózatok kb. 10 óra
A többfázisú rendszer fogalma
A háromfázisú rendszer
lényege és jellemzői
884
láncolás: csillag és háromszög kapcsolás
fázis-, valamint vonali feszültség és áram
A háromfázisú rendszer teljesítménye
Az aszimmetrikus terhelés következményei (csak erősáramú
szakképesítéseknél)
A villamos energia szállítása és elosztása
5. A villamos gépek alapjai kb. 15 óra
5.1 A transzformátor
Alkalmazásának szükségessége, felhasználása
Elvi felépítése és működése
Transzformátor törvények
feszültség áttétel
áram áttétel
impedancia áttétel
A transzformátor veszteségei
a réz- és vasveszteség lényege, csökkentési módja
a transzformátor hatásfoka
A transzformátor szerkezeti megoldásai
Egyszerű hálózati transzformátor közelítő méretezése
a vasmag keresztmetszetének megválasztása a teljesítményhez
az 1 V-ra jutó menetszám meghatározása
a tekercsek menetszámának meghatározása
a huzalátmérők meghatározása
5.2 Váltakozóáramú generátorok
Az egy- és háromfázisú generátor
működési elve
jellemző felhasználása
összefüggés a frekvencia és fordulatszám között
5.3 Egyenáramú generátorok
Az egyenáramú generátor szerkezete és működése
Gerjesztési megoldások
állandó mágnessel gerjesztett
külső gerjesztésű
öngerjesztésű (a dinamó elv, kapcsolások)
Jellemző felhasználás a jelleggörbék alapján
5.4 Egyenáramú motorok
Az egyenáramú motor szerkezete és működése
Gerjesztési megoldások, jellemző felhasználás a jelleggörbék alapján
5.5 Az univerzális motor
Szerkezete és működési elve
Jellemzői és jellemző felhasználása
5.6 Váltakozóáramú motorok
A forgó mágneses tér
885
A háromfázisú aszinkron motor
szerkezete és működése
forgásirányának megváltoztatása
jellemző felhasználása
Segédfázisú aszinkron motorok és alkalmazásuk
a kondenzátoros segédfázisú motor
az árnyékolt pólusú motor
Anyagismeret
1. A program célja
Az Anyagismeret tantárgy tanításának célja, hogy
- ismertesse meg az elektronikai iparban, a gyengeáramú elektronikában felhasználásra
kerülő anyagokat, alkatrészeket, gyártási és javítási technológiákat,
- közvetítse azokat az alapozó ismereteket, amelyek elsajátítása után a tanulók képesek
lesznek a villamos berendezések és készülékek, az elektronikus eszközök
összeállítására, elkészítésére,
- a tanulók alapismereteire építve rendszerezze a villamosiparban alkalmazott anyagok
tulajdonságait,
- ismertesse meg a legalapvetőbb gyártástechnológiákat, a gyártás során az egyes
anyagokban végbemenő változásokat,
- fejlessze az elektronikai iparban használatos gyártástechnológiai jártasságokat,
- ismertessen meg néhány alapvető technológiát (ragasztás, galvanizálás,
korrózióvédelem, hőkezelés),
- alapozza meg azokat az ismereteket, amelyek az elektronikai készülékek,
berendezések szereléséhez, üzemeltetéséhez szükségesek,
- készítse fel a tanulókat a műszaki dokumentációk értelmezésére, a dokumentációk
használatára,
- ismertesse meg az alapvető finommechanikai technológiákat, kötéseket,
lemezalakításokat,
- foglalja össze a forgácsolás alapjait,
- ismertesse meg a villamosiparban használatos kötések módozatait (a forrasztás
technológiáját és sajátosságait),
- ismertesse meg a villamos készülékgyártás szempontjából fontos anyagokat,
- ismertesse meg a villamos alkatrészek, gyártmányok jellemzőit, alkalmazásukat,
különös tekintettel a készülékjavításra és szerelésre,
- ismertesse a villamos készülékek szereléstechnológiáit, az egyszerűbb nyák gyártási,
szerelési és méréstechnológiáit,
- ismertesse a villamos alkatrészek fontos jellemzőit a gazdaságossági és technológiai
szempontokat is figyelembe véve,
- mutassa meg a villamos készülékek mechanikai tervezésének néhány alapvető
kérdését,
- adjon megbízható alapokat a tanulók széleskörű műszaki műveltségének
kifejlesztéséhez.
2. Követelmények a program elvégzése után
A tanulók legyenek képesek:
- ismertetni a forgácsolás alapjait,
886
- felsorolni a forgácsolási eljárásokat, a szerszámokat, eszközöket és gépeket,
- ismertetni a tűrési és illesztési alapfogalmakat,
- ismertetni a felületi érdesség fogalmát, jelölését, mérését,
- alkalmazni oldható és nemoldható kötéseket,
- felvázolni a korrózióvédelem jelentőségét és a megvalósítás lényegét,
- meghatározni az alapvető gépészeti berendezések anyagait, azok felhasználását,
- ismertetni a villamosiparban használt ötvözeteket, ötvözőket, az ötvözés hatásait,
- csoportosítani a vasfémek és ötvözeteik mágneses, mechanikai és villamos
tulajdonságait (dinamó- és transzformátorlemezeket),
- felsorolni az alumínium, valamint ötvözeteinek tulajdonságait és villamosipari
jelentőségét,
- csoportosítani, felsorolni a színesfémeket és ötvözeteiket, azok villamosipari
felhasználását (réz, ón, ólom, nikkel, wolfram, titán, kobalt, tantál),
- ismertetni a villamos vezetékeket és azok tulajdonságait,
- ismertetni a villamos ellenállásanyagokat, azok jellemzőit,
- ismertetni az ellenállások típusait és azok jellemzőit,
- ismertetni a kondenzátorok alapanyagait és azok jellemzőit,
- ismertetni a kondenzátorok típusait és meghatározni alapvető jellemzőit,
- ismertetni a tekercsek alapanyagait és azok jellemzőit,
- meghatározni a hőkezelések jelentőségét,
- ismertetni a hőkezelések hatását az anyagok villamos és mágneses tulajdonságaira,
- ismertetni a lemezalakítások technológiáit,
- ismertetni a porkohászati gyártmányok jelentőségét a villamosiparban,
- csoportosítani, felsorolni a villamos szigetelőanyagokat és azok fontosabb jellemzőit
(villamos és mechanikai tulajdonságait),
- kiválasztani a megfelelő szigetelőanyagot, jellemzőit meghatározni,
- szakszerűen alkalmazni a műanyagokat a villamos berendezések és gépek készítése
során,
- elmondani az elektronikai, elektrotechnikai alkatrészek főbb tulajdonságait,
- kiválasztani, az adott feladathoz meghatározni a megfelelő villamos alkatrészeket,
- kiszámítani a galvanizáláshoz szükséges fémmennyiséget,
- meghatározni a galvanizáláshoz szükséges áramerősséget és időt,
- elmondani és ismertetni a felületek kikészítésének célját és technológiáit,
- ismertetni az izzólámpa, fénycső jellemzőit és alkalmazási lehetőségeit,
- meghatározni a képcső, a katódsugárcső felépítését és alkalmazási lehetőségeit,
- ismertetni a félvezetők tulajdonságait,
- felsorolni a félvezető anyagokat és meghatározni jellemzőiket,
- ismertetni a diódatípusokat,
- felsorolni és meghatározni a különleges diódatípusokat,
- ismertetni a tranzisztortípusokat és jellemzőiket,
- ismertetni az integrált áramkörök elvi alapjait,
- megválasztani, az adott feladathoz kiválasztani a félvezetőből készült alkatrészeket,
- megválasztani és az adott feladathoz meghatározni az integrált áramkört,
- ismertetni a villamos készülékek szereléstechnológiáját, a nyomtatott áramkörök
tulajdonságait,
- ismertetni a villamos készülékek, berendezések gyártástervezésének elveit, a
szabványok szerepét, a gazdaságossági szempontokat,
- ismertetni a nyomtatott áramkörök készítését, a nyomtatott áramkörök
szereléstechnikáit,
- értelmezni a nyomtatott áramkörök ellenőrzési és mérési technológiáit,
887
- elmondani és meghatározni a készüléktervezés lépéseit,
- meghatározni a korszerű szereléstechnológiák jellemzőit,
- ismertetni a különleges huzalozási módszerek lényegét.
9. évfolyam, évi 37 óra
A téma anyagának részletezése
1. Metallográfiai alapfogalmak, megmunkálási pontosság kb. 5 óra
1.1 Metallográfia
fémek kristályosodása
egyensúlyi állapotok
fémek kristályszerkezetei
a kristályosodás folyamata
halmazállapot-változások
1.2 Tűrési és illesztési alapfogalmak
alakhűség
helyzetpontosság
. Vasfém és nemvasfém ötvözetek kb. 6 óra
2.1 Vasfém ötvözetek a villamosiparban
vasanyagok
ötvözetlen és ötvözött acélok
transzformátorlemezek
2.2 Nemvasfémek a villamosiparban
réz és rézötvözetek
alumínium és alumínium ötvözetek
egyéb színesfémek (nikkel, kobalt, tantál, mangán, wolfram stb.)
3. Fémek megmunkálása, alapvető technológiák kb. 5 óra
3.1 Forgácsolás
a forgácsolás alapjai
a forgácsolás gépei
a forgácsolás szerszámai és készülékei
3.2 Forgácsolás nélküli alakítások
melegalakítások (öntés, porkohászat)
hidegalakítások (hajlítás, lyukasztás, kivágás, mélyhúzás)
a lemezalakítás szerszámai és gépei, technológiája
3.3 Hőkezelés
a hőkezelés célja
hőkezelési eljárások (lágyítás, edzés, nemesítés, megeresztés)
a hőkezelések jelentősége a villamosiparban
a hőkezelések hatása az anyagok villamos és mágneses jellemzőire
888
3.4 Korrózióvédelem
a korrózióvédelem jelentősége
a korrózióvédelem megvalósítása
3.5 Galvanizálás
a galvanizálás jelentősége
acélbevonatok készítése
krómbevonatok készítése
3.6 Ragasztás
a ragasztás elmélete
fontosabb ragasztási technológiák
a ragasztott alkatrészek vizsgálata és alkalmazása
4. Villamos vezetékek és vezetékanyagok, kapcsolók, relék kb. 6 óra
A vezetékanyagok és jellemzőik
A vezetékanyagok igénybevétele (mechanikai, villamos)
A vezetékanyagok felhasználása
Vezetékek méretezése
Kapcsolók, nyomógombok és jellemzőik
Csatlakozók, foglalatok és jellemzőik
Relék, biztosítók, kismegszakítók
5. Villamos szigetelőanyagok, műanyagok kb. 8 óra
5.1 Szigetelőanyagok
a szigetelőanyagok jellemzői (szilárd, folyékony, légnemű szigetelők)
a szigetelőanyagok alkalmazása
a szigetelőanyagok igénybevétele
5.2 Műanyagok
a műanyagok tulajdonságai
a műanyagok alkalmazása
a műanyagok jelentősége a villamosiparban
6. Elektrotechnikai, elektronikai alkatrészek kb. 7 óra
6.1 Ellenállások
ellenállások szerkezeti anyagai (fémek, ellenállás ötvözetek)
ellenállásanyagok jellemzői (fajlagos ellenállás, hőfoktényező)
állandó értékű ellenállások kiviteli formái
ellenállások szabványértékei
huzalellenállások
huzalellenállások kiválasztása, felhasználása
rétegellenállások
rétegellenállások kiválasztása, felhasználása
tömörellenállások
tömörellenállások kiválasztása, felhasználása
889
különleges ellenállások
NTK
PTK
feszültségfüggő ellenállás (varisztor)
fényérzékeny ellenállás
ellenállások tulajdonságai
üzemi hőmérséklet
névleges érték, értéktűrés
öregedés
alapvető ellenállásgyártási eljárások
6.2 Kondenzátorok és kondenzátoranyagok
a kondenzátor szerkezete, kapacitása
a kondenzátor kiviteli formája
a kondenzátorok fajtái
papírkondenzátor
fémezett papírkondenzátor
csillámkondenzátor
stiroflex kondenzátor
kerámia kondenzátor
elektrolit kondenzátor
tantálkondenzátor
a kondenzátorok szabványértékei
változtatható értékű kondenzátorok
forgó kondenzátor
trimmer kondenzátor
a kondenzátor villamos jellemzői
hőmérsékleti együttható
szigetelési ellenállás
veszteségi tényező
átütési szilárdság
élettartam
6.3 Induktivitások, tekercsek
a tekercsek szerkezete, induktivitása
a tekercsek kiviteli formái
a tekercsek fajtái
a légmagos tekercs
a vasmagos tekercs
változtatható értékű induktivitás
a transzformátor
transzformátor típusok
transzformátor kialakítása
transzformátor felhasználása
különleges transzformátorok kialakítása
nagyfrekvenciás transzformátor
toroid
transzduktor
890
10.évfolyam évi 37 óra
1. Vákuumtechnikai gyártmányok kb. 5 óra
Az izzólámpa felépítése és jellemzői
A fénycső felépítése és jellemzői, felhasználása
A halogénlámpa jellemzői és felépítése
A képcső felépítése és jellemzői
A katódsugárcső felépítése és jellemzői
2. Félvezető elemek kb. 14 óra
2.1 Félvezető elemek fogalma
félvezető anyagok
félvezető anyagok és p-n átmenetek
2.2 Félvezető diódák
kisjelű diódák
egyenirányító diódák
különleges diódák
Z dióda
alagútdióda
kapcsolódióda
Schottky dióda
fotódióda
fényemittáló dióda (LED)
négyrétegű félvezető eszközök
dinisztor
DIAC
tirisztor
TRIAC
3.3 Tranzisztorok
Bipoláris tranzisztor
a bipoláris tranzisztor működésének elve
a tranzisztorok alkalmazása és felhasználása
a tranzisztor hűtésének elve
a tranzisztor gyártásának lényege
Unipoláris tranzisztor
a térvezérlés elve a FET
a FET alkalmazása
a FET-ek típusai (záróréteges FET, MOS FET, vékonyréteges FET)
4.4 Integrált áramkörök
az integrált áramkör felépítése
az integrált áramkör jellemzői
az integrált áramkör alkalmazása
az integrált áramkörök tokozása
az integrált áramkör gyártásának elve
az integrált áramkör megbízhatósága és ellenőrzése
891
3. Villamos és elektronikai készülékek szerelése kb. 10 óra
3.1 Nyomtatott áramkörű lemezek készítése
a nyomtatott áramkörök alapanyagai
a nyomtatott áramkörök gyártása
többrétegű nyomtatott áramkörök
nyomtatott áramkörök tervezése
mesterfólia készítés eljárásai
a nyomtatott áramkörök tulajdonságai
mechanikai tulajdonságok
hőtani tulajdonságok
villamos tulajdonságok
3.2 Nyomtatott áramkör szerelése
alkatrészek előkészítése szereléshez
az előkészítés szerszámai
huzal- és kábel-előkészítés szerszámai
alkatrészek beültetése
integrált áramkörök előkészítése
tranzisztorok beültetése
3.3 Elektromos kötések nyomtatott áramköri lapokon
Forrasztás
a forrasztás alapelvei
forrasztó eszközök és gépek
Huzalozás
huzalozás ponttól - pontig
huzal-előkészítés
szigetelés eltávolítása
a huzalozás szerszámai
vágás, csupaszítás, préselés szerszámai
huzalozás kábelformákkal
kábeltörzskészítés
kábelformák rögzítése
huzalkötések
huzalcsavarásos eljárás és szerszámai
sajtolt kötés (CRIMPELÉS) eljárás és szerszámai
szorító lemezrúgós kötés (TERMI-POINT) eljárás
3.4 Egyéb korszerű huzalozási rendszerek
flexibilis nyomtatott huzalozási rendszerek
nyomtatott és hagyományos vegyes kombinált huzalozás
fémalapú hordozó IMS technika jellemzője
a 3D hordozójú huzalozási technika
3.5 Korszerű szereléstechnológiák
a felületi szereléstechnika jelentősége
a felületre szerelhető alkatrészek jellemzői
a felületszerelt technológia kialakítása, előnyei
892
beültető automaták és gépek
felületszerelt alkatrészek beforrasztási eljárásai
(hullámforrasztás, újraömlesztés)
4. Villamos és elektronikai készülékek tervezése kb. 8 óra
Dobozok kialakítása
Szekrényrendszerek kialakítása
Készülékkávák
Modulrendszerű szereléstechnikák jellemzői
Hűtés tervezése, hűtőrendszerek kialakítása
Készülékek összeállítása
Készülékek tesztelése
Rajz és vizuális kultúra, a műszaki ábrázolás alapjai
10. évfolyam, évi 37 óra
Belépő tevékenységformák:
Vizuális nyelvi ismeretek alkalmazása
A műszaki ábrázolás legfontosabb területeinek megismerése, vetületi
axonometrikus és metszeti ábrák szerkesztése, készítése.
A műszaki rajzokon alkalmazott jelölések ismerete, összevetése jelentésükkel.
A villamos rajz egyszerű elemeinek ismerete
Sorszám Tartalmak Javasolt óraszámok
1. Rajzeszközök és alkalmazásuk 3
Rajzszabványok
Vonalak
Szabványírás
Méretezés alapelvei
2. Síkmértani szerkesztések 3
Szabályos sokszögek, síkidomok
Érintőszerkesztés
Ellipszis és harángörbe szerkesztés
3. Vetületi ábrázolás 4
Sík- és görbealapi testek ábr.
4. Axonometrikus ábrázolás 3
- egyméretű
- ferdeszögű
- kétméretű
5. Lemezterv készítése 2
6. Testek áthatása 3
- síkalapú
- görbelapú
893
7. Ábrázolás metszetekkel 4
- metszet keletkezése, jelölése
- egyszerű és összetett metszetek
- szabvány
8. Géprajz egyszerűsítések, ábrázolási kivételek 1
9. Felületi érdesség 1
10. Tűrések 2
Mérettűrések
Alak- és helyzettűrések
Illesztések
ISO rendszer
11. Villamos rendszerek rajzai 9
Villamos rajzjelek
- elektronika rajzjelei
- erősáramú rajzjelek
Villamosipari dokumentációk
- működési vázlatok
- elvi kapcsolási rajzok
- villamos csatlakozási, bekötési rajzok
- elrendezési rajzok
12. Ismétlés 2
A továbbhaladás feltételei:
A tanulók ismerjék a műszaki ábrázolás legfontosabb területeit, rendelkezzenek az
ábrázoláshoz szükséges térszemléleti alapokkal.
Tudjanak szerkeszteni vetületi, axonometrikus és metszeti ábrákat, ezeken
helyesen alkalmazzák a vetületi ábrázolás szabályait.
Legyenek képesek az egyszerűbb tárgyak, valamint ezek vetületi és
axonometrikus ábrái között az összefüggések megtalálására, egyeztetésére.
Ismerjék és helyesen használják a műszaki rajzokon alkalmazott jelöléseket.
Ismerjék a villamos rajzokon alkalmazható rajzjeleket.
Informatika: Alkalmazott számítástechnika I
1. A program célja
Az Alkalmazott számítástechnika I. tantárgy tanításának célja, hogy
- rendszerezze és közvetítse azokat a számítástechnikai alapismereteket, amelyek
elsajátítása nélkülözhetetlen az erős- és gyengeáramú szakmacsoportba tartozó
technikus szakképesítések megszerzéséhez, a műszaki alkalmazások elsajátításához,
894
- ismertesse meg a tanulókkal a számítástechnika speciális alkalmazásait, az egyes
alkalmazások gyakorlati felhasználhatóságát, a számítógéppel készített
dokumentációk fontosságát, a dokumentációk tárolásának korszerű lehetőségeit,
- ismertesse meg a tanulókkal az információk megszerzésének lehetőségét, azok
feldolgozását és továbbításának technikai feltételeit,
- fejlessze a tanulók logikus gondolkodását, kreativitását, esztétikai érzékét, a
különböző formában megjelenő szöveges, rajzos, táblázatos dokumentumok iránti
igényességét,
- készítsen fel az önálló ismeretszerzésre, az önképzésre, a napról-napra változó és a
piacon megjelenő legújabb hardver és szoftver termékek megismerésére,
- készítse fel a tanulókat arra, hogy a tantárgy keretein belül megszerzett ismereteiket
más tantárgyak tanulása során is hasznosítsák, önállóan és nagy biztonsággal tudják
kiaknázni a számítógép felkínálta lehetőségeket,
- készítse fel a tanulókat a gyakorlatban alkalmazott és a napi tevékenység közben is
jól használható szoftverek autodidakta módon történő elsajátítására, a megjelenő új
alkalmazások gyakorlatba történő bevezetésére.
Megjegyzés:
E program feltételezi, hogy az erős- és gyengeáramú technikusképzésben résztvevő tanulók
rendelkeznek számítógép-kezelő szakképesítéssel vagy azzal egyenértékű számítógép-kezelői
ismeretekkel.
2. Követelmények a program elvégzése után
A tanulók legyenek képesek:
- általános ismertetést nyújtani a személyi számítógépekről, azok főbb egységeiről, a
különböző egységek feladatáról és együttműködéséről,
- a mindennapi használatból ismert számítógépet és a hozzá kapcsolódó perifériákat
összekapcsolni és a számítógépet üzembe helyezni, “életre kelteni” a hozzárendelt
perifériákkal együtt,
- elvégezni a leggyakrabban alkalmazott és rendelkezésre álló szoftverek installálását a
mellékelt leírás, műszaki dokumentáció segítségével,
- elsajátítani az erős- és gyengeáramú villamosipari alkalmazások, tervező, működtető,
szimuláló és mérő szoftverek gyakorlatban történő felhasználásának lehetőségét,
azok célszerű felhasználásának gyakorlati megvalósítását,
- mérési jegyzőkönyvek formátumát megszerkeszteni a tartalmi, esztétikai és kiviteli
követelményeket figyelembe véve a vonatkozó szabványoknak megfelelően,
- a mindennapi gyakorlatban alkalmazott egy-egy rajzoló, szerkesztő, szimuláló,
mérés-adatgyűjtő és áramkörtervező programot biztonságosan kezelni,
- ismertetni az INTERNET hálózatra csatlakozás lehetőségeit, annak előnyeit és
felhasználásának lehetőségeit,
- elvégezni a kapcsolódó gépipari, villamosipari programok "munkába" állításának
gyakorlatban végrehajtandó műveleteit.
895
11. évfolyam évi 74 óra
A téma anyagának részletezése
1. Ismétlés, rendszerezés, "szintre hozás" kb. 18 óra
A számítógép működésének alapjai
A számítógép és környezete, perifériák
Operációs rendszerek csoportosítása, főbb feladataik
A DOS kezelői szintű ismerete, felhasználói parancsai
Víruskezelő és tömörítő programok
Grafikus környezetet támogató szoftverek és segédprogramok
Szövegszerkesztés
Tábázatkezelés
2. Hálózati ismeretek, INTERNET kb. 19 óra
Alapfogalmak
Parancsok osztályozása
Belépés a hálózatba
Üzenetek vétele és küldése
Felhasználói jogok kezelése
INTERNET hálózati alapismeretek
CAD (gépész) kb. 18 óra
CAD (villamos) kb. 18 óra
1. A PROGRAM CÉLJA
Az Alkalmazott számítástechnika II. tantárgy tanításának célja, hogy
- alakítson ki egy olyan rendszerszemléletet, amelyben a tanulók a "mire használható"
kérdésre keresik a választ,
- rögzítsen olyan tudásszerkezetet a tanulókban, amelyben az elektronika különböző
megjelenési formái reprezentálódnak és egymást előhívják,
- rendszerezze a tanulók digitális technikai alapismereteit,
- mutassa meg a számítástechnika és a digitális technika alkalmazásait, azok
gyakorlatban való felhasználását, olyan ismereteket közvetítsen, melyek elsajátítása
után képesek lesznek a tanulók a gyakorlatban előforduló egyszerűbb mérési
feladatok és vizsgálatok önálló elvégzésére,
- tudatosítsa a számítógépek hasznosságát a dokumentumok, rajzok, táblázatok
egyszerű elkészítésében, módosításában, tárolásában,
- fejlessze a tanulók logikus gondolkodását, esztétikai érzékét, igényességét a
különböző szöveges és rajzos dokumentumok készítése során,
- készítse fel a tanulókat az önálló ismeretszerzésre, az önálló tanulásra, a hardver és
szoftver eszközök fejlődésének követésére, hiszen a csúcstechnológia olyan
szakembereket igényel, akik egy-egy új feladat megoldásához meg tudják állapítani,
896
hogy milyen információkra (elméleti alapokra) van szükségük, és ezeket önállóan
képesek megszerezni és felhasználni,
- ismertesse meg azokat a gyakorlatban felmerülő problémákat, melyeknél a
mikroszámítógépek és a mikrokontrollerek használata előnyökkel jár,
- keltse fel a tanulók érdeklődését, ösztönözzön a szakma magasabb szintű
megismerésére,
- alkalmaztassa a tanulókkal a megszerzett tudást az élet más területein is.
2. Követelmények a program elvégzése után
A tanulók legyenek képesek:
- analizálni, minimalizálni és megvalósítani kombinációs hálózatokat,
- ismertetni szekvenciális hálózati elemek működését, egyszerűbb tervezési
feladatokat elvégezni,
- a számítógépekben használt számábrázolások fajtáit ismertetni, műveleteket végezni
fixpontos és lebegőpontos számokkal,
- ismertetni a ma használatos félvezetős memóriák legfontosabb paramétereit,
- memória illesztéseket elvégezni,
- ismertetni a legelterjedtebb számítógép architektúrákat, azok kialakulásának és
fejlődésének főbb állomásait,
- ismertetni az egycímes huzalozott és sínes architektúrák felépítését, működését és
utasítás végrehajtását,
- pontosan ismertetni az alaputasításokat és a legfontosabb címzési módokat,
- egy tipikus 8 bites mikroprocesszor felépítését és működését leírni,
- elemi assembly programokat írni,
- néhány perifériaillesztő áramkör belső felépítését ismertetni, elemi inicializáló és
kezelő programokat írni,
- a mikrokontrollerek és a mikroprocesszorok közötti alapvető különbségeket
elmagyarázni,
- ismertetni a mikrokontrollerek alkalmazási területeit,
- megvizsgálni egy mikrokontroller működését,
- ismertetni az INTERNET hálózatra csatlakozás módját, annak előnyeit, és
felhasználásának lehetőségeit,
- a szakkifejezéseket pontosan és szakszerűen használni,
- mérési jegyzőkönyveket készíteni a vonatkozó szabványok figyelembevételével,
betartva a tartalmi, formai és esztétikai követelményeket,
- ismertetni a személyi számítógépek és az iparban alkalmazott számítógépek közötti
eltéréseket, az utóbbiak legfontosabb jellemzőit,
- meghatározni adatgyűjtés és folyamatirányítás alapfogalmait, egyszerűbb
berendezéseket üzemeltetni, utasítások alapján méréseket elvégezni,
- értelmezni számítógéppel készített kapcsolási, összeállítási rajzokat, egyszerűbb
esetekben azokat elkészíteni.
897
12. évfolyam évi 74 óra
A téma anyagának részletezése
1. Számábrázolások, aritmetikák kb. 4 óra
Bináris fixpontos számábrázolás
Negatív számok ábrázolása és a komplemens kód fogalma
Összeadás és kivonás kettes komplemens kódban, átvitel és túlcsordulás
Lebegőpontos számábrázolás, kettes alapú 32 bites forma
Implicit bit fogalma, a számábrázolás tartománya, pontossága
Short forma, a long lebegőpontos ábrázolási forma
Tizenhatos alapú számábrázolás: IBM real, double forma
Lebegőpontos összeadás, kivonás, szorzás művelete
2. Memóriák, memóriaszervezés kb. 8 óra
Alapfogalmak: kapacitás, szervezés, hozzáférés, időzítések
Felosztás: soros vagy véletlen hozzáférésű, írható-olvasható vagy csak
olvasható tárolók
Bit- és szószervezés, kapacitás és szóhossz bővítés
Félvezetős permanens memóriák: ROM, PROM, UVEPROM, EEPROM
Működési elvek, intelligens programozó berendezések
Memóriakártyák kialakításának elve, a JEDEC csatlakozó szabvány
Statikus RAM memóriák, szervezési elvek, 8, 16, 32 bit széles memóriatömb
kialakítása
Dinamikus RAM működési elve, frissítési stratégiák, SIM modul
3. Egycímes számítógép architektúrák kb. 10 óra
Egycímes huzalozott architektúrák felépítése, működése
Alaputasítások végrehajtása huzalozott számítógépen, a végrehajtás leírása
egy szimulációs nyelven
Címzési módok: direkt, indirekt, bázisregiszteres, PC relatív, indexelt,
közvetlen operandusú
Sínes architektúrák, utasítás végrehajtása egy háromsínes számítógépen
Újabb utasítások: szubrutin, periféria- és megszakítás-kezelés
4. Mikroprocesszorok kb. 12 óra
A mikroprocesszorok fajtái: CPU típusú, egylapkás, bitszelet és DSP típusú
mikroprocesszorok
Családok és kompatibilitás
Egy jellegzetes 8 bites mikroprocesszor (Z80) felépítése, működése,
regiszterek, címzési módok
Utasítás végrehajtás
898
Z80 mikroprocesszor utasításkészlete, blokk és bit manipulációs műveletek
Periféria- és megszakítás-kezelés
A 8080, a 8085 és a Z80 mikroprocesszorok összehasonlítása
Kompatibilitás a 8080-8085-ös családdal
Sínek és a megszakításrendszerek különbsége
Az assembly programozás alapjai, elemi Z80 assembly programok
5. Perifériaillesztő áramkörök kb. 8 óra
Perifériakezelési elvek
Univerzális párhuzamos perifériavezérlő illesztése, programozása
Elemi assembly inicializáló és perifériakezelő programok
Soros adatátvitel alapfogalmai: szinkron - aszinkron, szimplex - duplex,
kapcsolt - bérelt vonalak
Univerzális soros szinkron, aszinkron perifériavezérlő illesztése és
programozása
Elemi assembly inicializáló és soros átvitelt megvalósító programok
Közvetlen memória-hozzáférés (DMA) elve, megvalósítása
DMA vezérlő illesztése, programozása assembly nyelven
Perifériakezelés megszakítással, IT vezérlő illesztése és programozása
Elemi assembly példák megszakítási stratégiák illusztrálására (teljesen
egymásba skatulyázott, forgó prioritású)
6. Mikrokontrollerek kb. 12 óra
Alkalmazási területek
Egy elterjedt mikrokontroller ismertetése
Belső felépítés, regiszterek, órajelegység
CPU időzítései, megszakítások, soros vonal illesztő
Utasításkészlet, címzési módok
Fejlesztőkörnyezet, emulátorok
7. Hálózati alapismeretek kb. 8 óra
Alapfogalmak
Parancsok osztályozása
Hálózatba való belépés
Üzenetek vétele és küldése
Felhasználói jogok kezelése
Internet hálózati alapismeretek
8. CAD alkalmazások kb. 8 óra
Általánosan elterjedt NYÁK-tervező program ismertetése
Egyszerű NYÁK-terv elkészítése
899
9. Ipari számítógépes alkalmazások kb. 4 óra
Felhasználói szoftverek
Adatgyűjtő és vezérlő programok, I/O kártyák
adatgyűjtő kártyák általános jellemzői
I/O kártyák belső felépítése, üzembe helyezése
I/O kártyák hitelesítése
adatgyűjtő és vezérlő szoftverek használata
Műszaki orientációs gyakorlatok: Alapgyakorlatok
1. A program célja
Az Alapgyakorlatok tantárgy tanításának célja, hogy
- a tanulók megszerezzék és alkalmazni tudják azokat a gyakorlati alapismereteket és
manuális műveleteket, amelyek a szakmai gyakorlatok elsajátításához, majd a
szakma műveléséhez szükségesek,
- segítse elő azon képességek kialakulását, amelyek majd a munkafolyamatok
megszervezésére, dokumentálására és irányítására teszik alkalmassá a tanulókat,
- ismertesse meg a legfontosabb méréstechnikai alapfogalmakat és módszereket,
- ismertesse meg az egyszerűbb villamos műszerek kezelését és felhasználási
területeit,
- sajátíttassa el a villamos laboratóriumban végezhető mérések biztonságos és
balesetmentes elvégzését, ismertesse meg a villamos balesetek megelőzési módjait és
eszközeit,
- keltse fel az érdeklődést a korszerű technológiák és a villamos szakterület, ezen belül
az elektronika iránt,
- alakítsa ki a műszaki tudás gyarapításának igényét,
- fejlessze a műszaki életben szükséges pontosságot, igényességet és tervszerűséget.
2. Követelmények a program elvégzése után
A tanulók legyenek képesek:
- kiválasztani és használni az anyagok megmunkálásához szükséges szerszámokat,
eszközöket, segédeszközöket, gépeket, segédberendezéseket, a mérő- és
ellenőrzőeszközöket,
- a kívánt pontossággal megmérni a munkadarabok méreteit,
- egyszerűbb munkadarabokat kézi megmunkálással elkészíteni,
- a vezetékek végeit a különböző kötésekhez előkészíteni,
- tömör és sodrat vezetékeket bekötéshez előkészíteni és bekötni,
- csavarkötést szakszerűen készíteni és szétbontani,
- kiválasztani és a forrasztáshoz előkészíteni a lágyforrasztáshoz szükséges eszközöket
és anyagokat,
- lágyforrasztással elektromos kötéseket létrehozni, alkatelemeket egymáshoz
rögzíteni, alkatrészeket panelbe be- és kiforrasztani,
- forrasztópákát karbantartani,
- balesetmentesen használni a kézi- és gépi szerszámokat,
900
- mérési hibát meghatározni, mérési eredményeket táblázatban rögzíteni, lineáris és
logaritmikus léptékű koordinátarendszerben ábrázolni, abból nevezetes értékeket
leolvasni, a mérést dokumentálni,
- egyszerű elektrotechnikai áramköröket szakszerűen, a biztonságtechnikai szabályok
betartásával összeállítani, mérésre előkészíteni,
- az elektronikus műszerek érintésvédelmére használt védővezető méréskor fellépő
zavaró hatását értelmezni, az áramköröket úgy összeállítani, hogy e hatások ne
érvényesüljenek,
- elektromechanikus és elektronikus feszültség- és árammérő műszereket,
multimétereket helyesen kezelni, azokkal méréseket végezni, terhelő hatásukat
megbecsülni, a pontos végeredmény megállapításakor figyelembe venni,
- feszültségforrások belső jellemzőit méréssel meghatározni, aktív hálózatokat
méréssel vizsgálni,
- a kondenzátor töltési és kisütési görbéjét méréssel felvenni, abból az időállandót
leolvasni,
- a hanggenerátorok elvi felépítését (tömbvázlatát) felrajzolni, a generátor jellemzőit
értelmezni, a generátor kezelőszerveivel a szükséges jelalakot kiválasztani, a
megfelelő feszültségszintet és frekvenciát beállítani,
- az oszcilloszkóp tömbvázlatát felrajzolni, a jellemzőit értelmezni, a kezelőszerveivel
mérésre alkalmas ábrát beállítani az ernyőjén,
- az oszcilloszkóppal feszültségértékeket, időtartamokat, periódusidőt, frekvenciát és
fázisszöget mérni,
- váltakozó áramkörben L és C elemek reaktanciáját méréssel meghatározni,
frekvenciafüggését ábrázolni,
- váltakozó áramkörben az R-L és az R-C áramkörök, valamint a soros és a
párhuzamos rezgőkör viselkedését méréssel meghatározni, az áramkörök
határfrekvenciáját, illetve rezonancia frekvenciáját megállapítani,
- szimulációs szoftvert kezelni, azzal áramköröket összeállítani és szimulációs mérést
végezni.
9. évfolyam, évi 92,5 óra
A téma anyagának részletezése
1. A műhely rendje, munkavédelem kb. 6 óra
A műhely bemutatása, munkahelyi beosztás
A műhely rendje
Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások
2. Fémipari gyakorlatok kb. 68 óra
Fémipari mérőeszközök kezelése
mérőléc
tolómérő
mikrométer
Mérési és ellenőrzési gyakorlatok mérőeszközökkel
Műszaki dokumentáció elemzése
Lemeztárgyak méret utáni előrajzolása
Anyagok kézi megmunkálása
901
lemezek darabolása ollóval és fűrésszel
lemezek hajlítása
méretre munkálás reszeléssel
balesetforrások, baleset-elhárítás
Fúrás és süllyesztés
a fúrás és süllyesztés szerszámai
előkészületek a fúráshoz (előrajzolás, kipontozás)
fúrás és süllyesztés, a fúrógép kezelése
balesetforrások, baleset-elhárítás
Menetkészítés
a menetkészítés szerszámai
menetfúró
menetmetsző
előfúrás menetfúráshoz
menetkészítési gyakorlatok
balesetforrások, baleset-elhárítás
Csavarkötések
csavarok fajtái és adatai
csavarkötések fajtái, az alátét szerepe
a csavarkötés szerszámai
szerelési gyakorlat
A csőszegecs alkalmazása az elektronikában
csőszegecs adatok
a szegecselés szerszámai
szegecselési gyakorlat
Fémek és műanyagok kötése ragasztással
Vezetékvégek megmunkálása, lágyforrasztás kb. 18 óra
Vezetékvégek megmunkálása
csupaszolás, a csupaszolás szerszámai
szemhajlítás, a szemhajlító fogó
kábelsaru szerelése
Kötegelt vezetékszerelés
A forrasztás mint elektromos és mechanikai kötés
A forrasztás anyagai
forrasztandó anyag (tiszta felület)
forrasz anyag
folyasztószer, az elektronikában használható folyasztószer
Az elektronikában használt forrasztóón és jellemzői
A forrasztópáka
feladata és főbb részei
a pákacsúcs
Weller rendszerű pákák felépítése, működése, használata
A forrasztás művelete
a hőközlés módja, a pákacsúcs alakjának szerepe
a hőközvetítő óncsepp
ón és folyasztószer adagolása
pákahegy tisztítása
Balesetveszély forrasztáskor
902
Forrasztási gyakorlat
10. évfolyam 92,5 óra
2. Elektrotechnikai mérések és szimuláció kb. 92 óra
2.1 Laboratóriumi szabályzat
A laboratórium rendje, biztonságtechnikai és tűzvédelmi szabályai
2.2 Méréstechnikai alapismeretek
A mérés fogalma, az SI mértékegységrendszer
A mérőeszközök csoportosítása: mértékek és műszerek
A mérőműszerek csoportosítása
mérési mód szerint
működési elv szerint (elektromechanikus és elektronikus)
A mérőműszerek elvi felépítése
érzékelő
mérőjel átalakító
kijelző
Mérési hibák
a hiba fogalma és megadása (abszolút és relatív hiba)
a hiba eredete
műszer
észlelés
mérési módszer
rendszeres és véletlen hiba
a hiba kiszámítása
Mérési eredmények feldolgozása
mérési sorozat rögzítése táblázatban
mérési sorozat ábrázolása
jegyzőkönyv készítése
Mérőműszerek metrológiai jellemzői
méréshatár és mérési tartomány, a méréshatár bővítési módja
érzékenység és műszerállandó
pontosság, osztályjel
értelmezése analóg és digitális műszernél
hibaszámítási gyakorlat
fogyasztás ( /V érték)
túlterhelhetőség
csillapítottság
használati helyzet
2.3 A méréshez használt feszültség- és árammérők, multiméterek
A műszerek bemutatása, kezelése, jellemzői
Műszer leolvasási és kezelési gyakorlat
2.4 Egyenáramú alapmérések
903
Az áramkörök összeállításának biztonságtechnikai szabályai
Ellenállásmérési módszerek
Ellenállásmérés Ohm törvénye alapján, hibaszámítás
Állandó értékű ellenállás és egy izzólámpa jelleggörbéjének felvétele
A Kirchhoff törvények ellenőrzése ellenállás hálózatokban
Feszültségosztó mérése, a műszer terhelő hatásának kimutatása
2.5 Szimuláció az elektrotechnikában
A szimuláció fogalma, a használt szimulációs szoftver főbb jellemzői
Áramkör építése szimulációs szoftverrel, alkatrész bankok
A szimulációs szoftver fontosabb műszerei, kezelési gyakorlat
Összetett egyenáramú áramkörök szimulációs mérései
2.6 Aktív hálózatok mérése
Feszültségforrások belső jellemzőinek meghatározása méréssel
Telepek vizsgálata
Feszültséggenerátoros és áramgenerátoros hálózat vizsgálata
2.7 Kondenzátor töltődésének és kisütésének vizsgálata
A töltődés folyamata, a görbe ábrázolása
Az időállandó meghatározása a görbéből, összevetése az R · C értékkel
A kisütés folyamata, a görbe ábrázolása, az időállandó meghatározása
2.8 A váltakozóáramú mérések műszerei
A hanggenerátor (vagy függvénygenerátor) jellemző felépítése
A generátor kezelőszervei, kezelési gyakorlat
Elektronikus feszültségmérők fajtái, elvi felépítése, jellemzői
multiméterek
a hangfrekvenciás feszültségmérő
kezelési gyakorlat
Az oszcilloszkóp elvi felépítése, működése, kezelőszervei
Oszcilloszkóp kezelési gyakorlatok (élő és szimulációs)
Mérések oszcilloszkóppal
amplitúdó és csúcstól-csúcsig érték mérése
a szinuszos jel effektív értékének meghatározása
idő és periódusidő mérése
frekvencia meghatározása a periódusidőből
frekvenciamérés Lissajous módszerrel
fázisszög mérése
Lissajous módszerrel
kétsugaras oszcilloszkóppal
Az érintésvédelemre használt védővezető mérést zavaró hatása
2.9 Váltakozó áramkörök mérése
Induktivitás reaktanciájának mérése
a reaktancia meghatározása egy adott frekvencián
a reaktancia függése a frekvenciától
az eredmények ábrázolása lin. és log. léptékben
Kondenzátor reaktanciájának mérése
a reaktancia meghatározása egy adott frekvencián
904
a reaktancia függése a frekvenciától
az eredmények ábrázolása lin. és log. léptékben
Soros és párhuzamos R-L kapcsolás mérése
az impedancia változása a frekvencia függvényében
a fázisszög változása a frekvencia függvényében
a határfrekvencia meghatározása
Soros és párhuzamos R-C kapcsolás mérése
az impedancia változása a frekvencia függvényében
a fázisszög változása a frekvencia függvényében
a határfrekvencia meghatározása
Soros és párhuzamos rezgőkör mérése
az impedancia változása a frekvencia függvényében
a fázisszög változása a frekvencia függvényében
a rezonancia frekvencia meghatározása
Szakmacsoportos alapozó oktatás: elektronika
1. A program célja
Az Elektronika tantárgy tanításának célja, hogy
- fejlessze a logikus gondolkodást és a problémamegoldó készséget,
- mélyítse el a műszaki tudás gyarapításának igényét,
- biztosítsa a tanulók érdeklődését a korszerű technika és a fejlett műszaki-szakmai
megoldások iránt,
- fejlessze a műszaki életben szükséges precizitást, igényességet és tervszerűséget,
- fejlessze a tanulók elvonatkoztatási és önálló döntési készségét,
- tegye alkalmassá a tanulókat a szakmai továbbtanulásra,
- ismertesse meg az elektronikában alkalmazott alapvető alkatrészek fajtáit, felépítését,
jellemzőit, fizikai működését, szabványos jelöléseit és felhasználási lehetőségeit,
- ismertesse meg az elektronika alapáramköreinek fajtáit, jellemzőit, működési elvét és
alkalmazási lehetőségeit,
- sajátíttassa el a tantervi témák tananyagtartalmát, megalapozva ezzel az áramkörök
rendszertechnikai alkalmazásait,
- fejlessze a tanulók logikai, számolási és műszaki feladatmegoldó képességeit.
2. Követelmények a program elvégzése után
A tanulók legyenek képesek:
- értelmezni a kétpólusok és a négypólusok paramétereit,
- felismerni az elektronikai alapáramköröket összetett hálózatokban,
- felsorolni az elektronikai alapáramkörök felhasználási területeit,
- értelmezni a félvezető eszközök működését, jellemzőit, karakterisztikáit,
- megmagyarázni a több pn átmenet szerepét,
- értelmezni a tranzisztorok működését lineáris és kapcsoló üzemmódban,
- értelmezni a különleges félvezetők működését, jellemzőit,
- felismerni a különféle egyenirányító kapcsolásokat összetett hálózatokban,
- megkülönböztetni és összehasonlítani a különféle egyenirányítók működését,
905
- értelmezni az egyenirányítók jellemzőit,
- megmagyarázni az elemi stabilizátorok működését,
- kiválasztani katalógusok segítségével a megfelelő áramköri elemeket egyenirányítók
tervezéséhez,
- megoldani egyszerű számítási feladatokat az egyenirányítók és az elemi
stabilizátorok témakörében,
- megmagyarázni az elektronikai alapáramkörök működését, jellemzőit,
- értelmezni az erősítéssel kapcsolatos alapfogalmakat,
- megmagyarázni az erősítő alapkapcsolások működését,
- szakszerűen lerajzolni az erősítő alapkapcsolásokat,
- kiszámítani az erősítők egyenáramú és váltakozóáramú jellemzőit,
- összehasonlítani az egyes alapkapcsolásokat jellemzőik szerint,
- egyszerűbb alapáramköri számításokat, méretezéseket végezni,
- lerajzolni az egyszerűbb elektronikai alapáramköröket,
- megmagyarázni a különféle csatolások hatását az erősítő frekvencia-átviteli
tulajdonságaira,
- összehasonlítani a különféle csatolási módokat,
- alkalmazni az erősítéssel kapcsolatos ismereteiket többfokozatú áramkörök
működésének leírásánál,
- megmagyarázni és összehasonlítani a különféle visszacsatolásokat,
- értelmezni a visszacsatolt erősítők jellemzőit,
- alkalmazni az erősítéssel kapcsolatos ismereteiket a visszacsatolt erősítők leírásánál,
- azonosítani összetett áramkörökben a különféle visszacsatolásokat,
- definiálni a nagyjelű erősítők fogalmát, jellemzőit,
- megnevezni a nagyjelű erősítők felhasználási területeit,
- értelmezni a nagyjelű erősítők munkapont beállításait,
- megmagyarázni a teljesítményerősítők vezérlési módjait,
- felismerni és áramkörileg értelmezni a közepes bonyolultságú korszerű
teljesítményerősítő kapcsolásokat,
- megmagyarázni a műveleti erősítők és az integrált műveleti erősítők felépítését, az
egyes egységek működését, feladatait,
- értelmezni az integrált műveleti erősítő jellemzőit, alapkapcsolásait és kompenzáló
áramköreit,
- felsorolni a különféle integrált műveleti erősítők alkalmazási területeit,
- megoldani egyszerű méretezési és számítási feladatokat erősítőkkel,
- megmagyarázni az erősítők sávszélesség-növelési lehetőségeit,
- megmagyarázni a szélessávú erősítők kompenzálásának módjait és lehetőségeit,
- értelmezni a hangolt erősítők tulajdonságait,
- összehasonlítani a különböző hangolt erősítőket,
- egyszerű hangolt erősítő-számítási feladatokat végezni,
- felismerni a hangolt erősítőket összetett áramkörökben,
- definiálni a pozitív visszacsatolás fogalmát,
- értelmezni a pozitív visszacsatolás jellemzőit,
- szakszerűen lerajzolni a gyakorlatban előforduló oszcillátor alapkapcsolásokat,
- felismerni összetett áramkörökben az oszcillátorokat,
- értelmezni az impulzus fogalmát, jellemzőit,
- lerajzolni az alapvető impulzust előállító és jelformáló áramköröket, s elmagyarázni
működésüket,
- értelmezni az impulzustechnikai alapáramkörök működését,
- alapvető számításokat végezni egyszerűbb impulzustechnikai áramkörökben,
906
- megkülönböztetni az analóg és digitális jelformákat, értelmezni jellemzőiket,
- alkalmazni a különböző számrendszereket és az átszámítási algoritmusokat,
- értelmezni a kódolási alapfogalmakat, az alapvető numerikus és alfanumerikus
kódokat,
- ismertetni a logikai függvényeket,
- alkalmazni a Boole-algebra tételeit és szabályait,
- felsorolni a logikai függvények felírási módjait (algebrai, grafikus, táblázatos),
szabályos alakjait,
- szabályos alakra hozni a logikai függvényeket és elvégezni grafikus
egyszerűsítésüket,
- értelmezni a kombinációs és szekvenciális hálózatok fogalmát, típusait, jellemzőit,
- értelmezni a kapuáramkörök típusait és igazságtáblázataikat,
- értelmezni a kapuáramkörök katalógusadatait,
- analizálni egyszerű kombinációs hálózatot,
- értelmezni az elemi tárolók logikai típusait, igazságtáblázatait, vezérlési lehetőségeit,
- értelmezni a számlálók és regiszterek típusait, vezérlési lehetőségeit,
- elmagyarázni legalább egy számláló kapcsolás működését,
- felismerni a frekvenciaosztót és elmagyarázni működését,
- felsorolni gyakorlati kombinációs és szekvenciális hálózati alkalmazásokat,
- csoportosítani az integrált áramköröket,
- értelmezni az integrált áramkörök jellemzőit,
- elmagyarázni a mikroprocesszor tömbvázlatát,
- elmagyarázni a mikroprocesszor kapcsolatát a környezetével,
- értelmezni a stabilizátorok jellemzőit,
- felsorolni a stabilizátorok alkalmazási területeit,
- alkalmazni az elemi stabilizátorokat a különféle stabilizátor kapcsolásokban,
- megoldani egyszerű stabilizátor méretezési, számítási feladatokat.
11. évfolyam, évi 185
A téma anyagának részletezése
1. Passzív és aktív áramkörök kb. 20 óra
Kétpólusok, négypólusok
négypólus paraméterek
a csillapítás mérőszámai
2. Félvezető áramköri elemek kb. 35 óra
2.1 Félvezető diódák
A félvezetők fizikája
a félvezető anyagok tulajdonságai
szennyezés, pn átmenet kialakulása
Diódák
nyitó- és záróirányú előfeszítés
U-I karakterisztika
rétegdióda jellemzők
speciális diódák
907
varicap
alagút
Zéner
Schottky
LED
fotodióda stb.
2.2 Tranzisztorok
Bipoláris tranzisztorok
felépítés, működés
előfeszítések
áramok, feszültségviszonyok, jellemzők
jelleggörbék, helyettesítő képek
hőfokfüggés
Unipoláris tranzisztorok
térvezérlés
felépítés, fajtái
működési mechanizmusok, előfeszítések
jelleggörbék, helyettesítő képek
Jelképi jelölések, katalógusadatok
2.3 Egyéb félvezetők
Különleges félvezetők
UJT
négyrétegű dióda
tirisztor
diac, triac stb.
Optocsatolók és folyadékkristályos kijelzők
Jelképi jelölések, katalógusadatok, utalás a felhasználásra
3. Analóg alapáramkörök kb. 130 óra
3.1 Egyenirányítók, elemi stabilizátorok
az egyenirányítás elve
egyutas egyenirányítók felépítése és működése
kétutas egyenirányítók felépítése és működése
szűrőkapcsolások egyenirányító áramkörökben
elemi stabilizátorok kialakítása félvezető diódákkal
3.2 Erősítő alapkapcsolások
Alapfogalmak
lineáris és nemlineáris működés
sztatikus és dinamikus üzemmód
erősítőfokozatok egyenáramú beállítása
paraméterek, helyettesítő képek
az erősítés fogalma
az erősítők jellemzői
908
Alapkapcsolások
bipoláris tranzisztoros alapkapcsolások kialakítása, jellemzőik,
számításaik
unipoláris tranzisztoros alapkapcsolások kialakítása, jellemzőik,
számításaik
3.3 Többfokozatú erősítők
Az erősítőfokozatok összekapcsolásának szükségessége
Az egyes csatolási módok
közvetlen csatolás
RC csatolás
transzformátoros csatolás
Az erősítők jellemzőinek frekvenciafüggése, határfrekvenciák
az emitterkondenzátor hatása
a csatolókondenzátorok hatása
az erősítőelem hatása
Zajviszonyok az erősítőben
a zaj fogalma, fajtái
zajjellemzők
a zaj csökkentésének lehetőségei
Torzítások az erősítőben
a torzítások okai, fajtái
a torzítási tényezők fogalma
a torzítás csökkentésének lehetőségei
3.4 Visszacsatolt erősítők
A visszacsatolás fogalma
A visszacsatolt erősítő erősítése
a visszacsatolás alapegyenlete
a hurokerősítés fogalma
A negatív visszacsatolás fajtái
soros és párhuzamos visszacsatolás
áram- és feszültség-visszacsatolás
A negatív visszacsatolás hatása az erősítő tulajdonságaira
erősítés, bemeneti, kimeneti ellenállás, sávszélesség, zajviszonyok
megváltozása
A negatív visszacsatolások gyakorlati megvalósítása
egy-, többfokozatú erősítőkben megvalósított negatív visszacsatolások
3.5 Nagyjelű erősítők
A nagyjelű erősítők fogalma, alkalmazási területei
nagyjelű feszültségerősítők
teljesítményerősítők
Az erősítőelemek kivezérelhetősége
a kivezérelhetőség határai
Erősítő osztályok
munkapont beállítások, folyási szögek
hatásfok, kivehető teljesítmény, torzítás
Ellenütemű erősítők
a gyakorlatban előforduló alkalmazások
909
Komplementer végerősítők
munkapont beállítás, tápfeszültség ellátás
Meghajtó fokozatok
előerősítők
ellenütemű erősítők vezérlése
Védőáramkörök
Integrált teljesítményerősítők
3.6 Szinuszos rezgéskeltők
A rezgéskeltés elve, pozitív visszacsatolás
a begerjedés feltételei
Oszcillátor alapkapcsolások
LC oszcillátorok
RC oszcillátorok
kristályoszcillátorok
Az oszcillátorok műszaki jellemzői, alkalmazásai
3.7 Műveleti erősítők
Egyenáramú erősítők felépítése, erősítési problémák
Szinteltoló áramkörök felépítése, jellemzői
Differenciálerősítők felépítése, jellemzői
a feszültség- és áramdrift fogalma
vezérlési módok
Egyéb alkalmazott áramkörök a műveleti erősítőkben
áramgenerátor
aktív munkaellenállás
fázisösszegző
Darlington végerősítők
Az integrált műveleti erősítők felépítése, jellemzői
erősítő jellemzők, katalógusadatok
A műveleti erősítők alapkapcsolásai, számítások
invertáló kapcsolás
neminvertáló kapcsolás
Az integrált műveleti erősítők kompenzálásai
offszet feszültség, áramkompenzálás
frekvenciakompenzálás
12. évfolyam: évi 185 óra
1. Impulzustechnikai alapáramkörök kb. 36 óra
Az impulzus fogalma, jellemzői
Az impulzusformálás célja és lehetőségei
Passzív jelformáló áramkörök
differenciáló és integráló tagok
vágóáramkörök
Az impulzus előállításának elve
a félvezető elemek kapcsoló üzemmódja
Impulzust előállító áramkörök, aktív jelformálók
910
multivibrátorok, Schmitt-trigger
fűrészjelet előállító áramkörök
2. Digitális alapáramkörök kb. 84 óra
Logikai alapfogalmak
analóg és digitális mennyiségek fogalma
számrendszerek, átszámítási algoritmusok
numerikus kódok: bináris, BCD, Gray stb.
alfanumerikus kód: ASCII (ismétlés)
a logikai függvények fogalma, felírási módjai
a logikai algebra alaptételei, szabályai és alkalmazásuk
a logikai függvények szabályos alakjai, átírás a szabályos alakok
között
grafikus egyszerűsítési módszerek
Logikai alapáramkörök
kombinációs és sorrendi hálózatok fogalma
logikai rendszerek
logikai alapáramkörök kapcsolástechnikai megvalósításai
logikai kapuáramkörök alapvető jellemzői
elemi tárolók (alaptípusok, vezérlési módok)
számlálók, regiszterek
frekvenciaosztók
egyszerű alkalmazási feladatok
3. Alapáramkörök alkalmazásai kb. 65 óra
3.1 Szélessávú és hangolt erősítők
szélessávú erősítők sávszélességének kialakítása
kis- és nagyfrekvenciás kompenzálás
szélessávú erősítők alkalmazásai
nagyfrekvenciás hangolt erősítők
sávszűrők
hangolt erősítők alkalmazásai
3.2 Műveleti erősítők alkalmazásai
AC és DC erősítők
feszültség- és áramgenerátorok
műveletvégző áramkörök
komparátorok
aktív szűrők
szinuszos oszcillátorok
impulzustechnikai áramkörök
3.3 Stabilizátorok
a feszültség- és áramstabilizálás elve, jellemzői
soros és párhuzamos stabilizálás
áteresztő tranzisztoros feszültségstabilizátorok
stabilizátorok túláramvédelme
áramstabilizátorok
911
kapcsolóüzemű stabilizátorok
integráltáramkörös stabilizátorok
3.4 Mikroprocesszorok
a mikroprocesszoros rendszer tömbvázlata
a mikroprocesszor általános jellemzése, belső rendszertechnikája, az
utasítás végrehajtás vázlatos ismertetése
a mikroprocesszor vezérlési funkciói
Szakmacsoportos alapozó oktatás: elektronika gyakorlat
1. A program célja
Az Elektronikai gyakorlatok tantárgy tanításának célja, hogy
- segítse elő mérési gyakorlatokkal az elektronikában alkalmazott alkatrészek
működésének és jellemzőinek megértését,
- ismertesse meg az alapáramkörök építéséhez, méréséhez szükséges szerszámok,
alapanyagok és mérőműszerek fajtáit, használatát és kezelését,
- készítse fel a tanulókat a szakkönyvek, katalógusok, szabványok és egyéb szakmai
dokumentációk használatára,
- alakítsa ki a tanulókban a feladatokhoz szükséges alkatrészek, szerszámok, anyagok
és műszerek kiválasztásának készségét,
- folyamatosan bővítse a gyakorlati feladatokhoz szükséges számítástechnikai
ismereteket,
- segítse elő a munkavédelmi és környezetvédelmi előírások megismerését és
betartását,
- alapozzon meg jellemző mérési módszereket,
- ismertesse meg az aktív áramköri elemeket és azok tulajdonságait,
- ismertesse meg a tanulókat az egyenirányítók és az elemi stabilizátorok építésével és
mérésével,
- ismertesse meg a tanulókat a gyakorlatban előforduló erősítő alapkapcsolások
építési, mérési problémáival,
- ismertesse meg a többfokozatú erősítők építését és mérését, a visszacsatolt megoldási
módokat,
- sajátíttassa el a tanulókkal a műveleti erősítők építésével és mérésével kapcsolatos
ismereteket, a különböző funkciójú műveleti erősítős kapcsolások vizsgálati
módszereit,
- a követelményekben meghatározott szinteken sajátíttassa el a szinuszos rezgéskeltők
építésével, mérésével kapcsolatos feladatokat,
- segítse elő mérési gyakorlatokkal az impulzustechnikai és digitális áramkörök,
alkatrészek működésének és jellemzőinek megértését,
- nyújtson betekintést az impulzustechnikai és a digitális alapáramkörök széleskörű
alkalmazásába,
- ismertesse meg az elektronikus áramkörök hagyományos és korszerű szerelési
technológiáit, az ezekhez szükséges speciális anyagokat, eszközöket és
szerszámokat:
912
- nyomtatott huzalozású áramkörök, csatlakozások és összekötő elemek,
- felületszerelt elemek (SMD),
- felületszerelt technológiák (SMT),
- SMD alkatrészek előkészítése, ültetése,
- félautomata és automata beültetési módszerek és eszközök,
- segítse elő bemutatással, szimulációval és működő modellekkel a különböző
elektronikai áramkörök működésének megértését, mutassa be felhasználási
lehetőségeit,
- ismertesse meg egy-egy digitális áramkör működési fázisait,
- tegye lehetővé néhány áramkört szimuláló, analizáló számítógépes eljárás
megismerését.
2. Követelmények a program elvégzése után
A tanulók legyenek képesek:
- felismerni a hagyományos szerelési technológiákat és ezek eszközeit,
- értelmezni az alapvető mérési összeállítások feladatait,
- összehasonlítani a hagyományos és a számítógépes mérési módszereket,
- végigkövetni a számítógép segítségével történő méréseket,
- alkalmazni a megfelelő mérési eszközöket és műszereket az áramkörök mérései, a
jellemzők vizsgálata során,
- megépíteni és megmérni az adott áramköröket,
- üzembe helyezni és beállítani az adott készülékeket, berendezéseket,
- elsajátítani a megfelelő szerszámok és anyagok használatát,
- elemezni és értékelni a mérési eredményeket,
- az építés és mérés során használni a katalógusokat,
- részt venni számítógépes NYÁK tervezésben,
- dokumentálni az elvégzett méréseket,
- betartani a munkavédelmi és környezetvédelmi előírásokat,
- megmérni a különféle félvezető eszközök jellemzőit,
- egyenirányító áramköröket és Zéner-diódás stabilizátort építeni,
- tápegységet tervezni és építeni,
- egyenirányítót, tápegységet, Zéner-diódás stabilizátort mérni,
- egyenirányító kapcsolásokat vizsgáló méréseket összeállítani,
- tranzisztoros alapkapcsolásokat építeni és üzembe helyezni,
- alapkapcsolásokban nyugalmi és dinamikus jellemzőket mérni és értékelni,
- többfokozatú erősítőket építeni és üzembe helyezni,
- a többfokozatú erősítőket számítógépes program segítségével elemezni,
- mérni és értékelni a visszacsatolást tartalmazó erősítők jellemzőit,
- adott kapcsolás alapján nagyjelű erősítőt építeni,
- megmérni a nagyjelű erősítők jellemzőit,
- tanulmányozni számítógépes program segítségével a nagyjelű erősítőket,
- stabilizátor áramkört építeni, mérni és értékelni az eredményeket,
- dokumentáció és minta alapján rádiófrekvenciás tekercseket készíteni,
- elsajátítani a behangoláshoz szükséges mérőműszerek kezelését,
- elvi áramköri rajzok alapján megépíteni és üzembe helyezni műveleti erősítős
kapcsolásokat,
- méréseket összeállítani az integrált műveleti erősítők jellemzőinek vizsgálatához,
- használni az integrált áramkör beépítéséhez és kiszedéséhez szükséges szerszámokat,
913
- alkalmazni az integrált áramkör kezelésének és beépítésének szabályait,
- jellemző méréseket végezni oszcillátorokban,
- oszcillátor kapcsolást építeni, beállítani a frekvenciát,
- alkalmazni az elektronikai áramkörök hagyományos és korszerű szerelési
technológiáit,
- korszerű stabilizátorokat mérni,
- impulzustechnikai és digitális áramköröket megépíteni és mérni,
- ismertetni a hangolt erősítők építési és mérési problémáit,
- elsajátítani az üzemi hangolás módszereit, a hangolt erősítők jellemzőinek méréseit.
11. évfolyam, évi 111 óra
A téma anyagának részletezése
1. Félvezetők mérése kb. 31 óra
Mérési feladatok
félvezető diódák mérése
különleges diódák vizsgálata
bipoláris tranzisztorok mérése
unipoláris tranzisztorok mérése
egyéb (kiválasztott) félvezetők jellemzőinek vizsgálata
Mérések szimulációja
A szükséges mérőműszerek megismerése, használata
2. Analóg alapáramkörök építése, mérése kb. 80 óra
Egyenirányító kapcsolások építése és működésének vizsgálata méréssel
Tápegység építése szűrőtaggal és ennek mérése
Zéner-diódás stabilizátor építése és mérése
Tranzisztoros és FET-es alapkapcsolások építése
alapkapcsolások munkaponti értékeinek mérése
a kapcsolások vizsgálata váltakozó feszültséggel
Többfokozatú erősítők építése és mérése
Számítógépes szimulációs vizsgálatok
Visszacsatolást tartalmazó erősítők jellemzőinek mérése
Nagyjelű erősítők építése
a nagyjelű erősítők jellemzőinek mérése
Rezgéskeltő kapcsolások építése, mérése
12. évfolyam: évi 9 óra
1. Impulzustechnikai alapáramkörök építése és mérése kb. 20 óra
Az impulzus vizsgálata, jellemzőinek mérése
Impulzust előállító áramkörök összeállítása, mérése hagyományos és
korszerű alkatrészekkel
Aktív jelformálók vizsgálata
914
Impulzustechnikai áramkörök szimulációja számítógéppel
2. Digitális alapáramkörök összeállítása és mérése kb. 36 óra
A logikai alapfüggvények megvalósítása
Kombinációs hálózatok vizsgálata, összeállítása, kész áramkörök
analizálása
Sorrendi áramkörök alapelemeinek összeállítása, vizsgálata
tárolók
számlálók
regiszterek
Memóriák: RAM, ROM, EPROM áramkörök
Átalakító áramkörök építése, elemzése és vizsgálata
Egyszerű digitális áramkör megvalósítása SMD alkatrészekből egyszerű
SMT technológiával
3. Alkalmazott alapáramkörök építése és mérése kb. 40 óra
Szelektív erősítők építése, hangolása, mérése
rezgőköri tekercsek készítése, tekercselési módok
Műveleti erősítős alapkapcsolások építése és mérése
AC-DC erősítők
Alkalmazott műveleti erősítős kapcsolások építése, mérése
műveletvégző áramkörök
komparátorok
aktív szűrők
oszcillátorok
impulzustechnikai áramkörök
Áteresztő tranzisztoros feszültségstabilizátor építése és mérése
Áramstabilizátor vizsgálata
Kapcsolóüzemű stabilizátorok vizsgálata
Integrált áramkörös stabilizátorok építése és mérése
Mikroprocesszoros áramkör mérése
modelláramkör működésének vizsgálata
Megjegyzés: a 12. évfolyam után 140 óra (4 hét) nyári gyakorlat kötelező!
915
ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
Az Elektronikai alapismeretek szakmai előkészítő tantárgy érettségi vizsga részletes
vizsgakövetelményeinek kidolgozása a műszaki szakterület elektrotechnika-elektronika
szakmacsoportjába tartozó szakközépiskolák számára készült. A tantárgy az érettségin a
szabadon választható vizsgatárgyak körét bővíti. A részletes követelmények
természetesen az előírt kerettantervekhez illeszkednek, s nem tartalmazzák az egyes
intézmények helyi tanterveiben megfogalmazott kiegészítő témakörök követelményeit.
Az Elektronikai alapismeretek komplex vizsgatantárgy, részletes követelményei alapvetően az
elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek kerettantervének
elektrotechnikai és elektronikai témaköreire épülnek
A részletes vizsgakövetelmények közép- és emelt szinten egyaránt kompetencia elv alapján
készültek. Az emelt szintű követelmények tartalmazzák a középszintű követelményeket is.
Középszinten alapvetően az ismeret és a megértés szintje dominál, emelt szinten
fokozottabban előtérbe kerül az alkalmazási és integrálási képesség is. Az ismeretek és
készségek legnagyobb része középszinten és emelt szinten egyaránt megjelenik.
A középszintű vizsgakövetelmények figyelembe veszik a szakmai előkészítő érettségi azon
céljait, hogy vizsgával is megtörténjék a szakmai alapozás lezárása, segítse a szakirány
szerinti felsőfokú intézményekbe történő továbbtanulást, kövesse és elősegítse a tanulók
szakmaválasztását, valamint előkészítse bekapcsolódásukat a specializáló szakmai
képzésbe. A középszintű célok elsősorban az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat,
kifejező készséget, a rendszerezés és az alkalmazás, valamint az alapfeladatok
megoldásának legalapvetőbb formáit várják el.
Az emelt szintű vizsgakövetelményekben elsősorban az igényesebb felépítésre törekvés, az
alkalmazás és integrálás összetettsége, a feladatok nehézségi fokának erősödése
jelentkezik. A követelmények figyelembe veszik továbbá, hogy bizonyos technikus
szakokhoz, vagy egyes felsőfokú szakképesítésekhez – az intézmény pedagógiai
programjában rögzített előírásokkal összhangban – szükségessé válhat az emelt szintű
érettségi vizsga letétele is.
A középszintű érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó
– rendelkezik-e műszaki szemlélettel és a műszaki műveltség részét képező
elektrotechnikai-elektronikai alapismeretekkel,
– képes-e ismereteit a mindennapokban tapasztalt villamos jelenségekkel, egyszerű
technikai eszközök működésével összekapcsolni,
– elsajátította-e az elektrotechnika és az elektronika alapfogalmaihoz kapcsolódó
összefüggések alkalmazását,
– rendelkezik-e az elektrotechnikai-elektronikai alapmennyiségek mértékegységeinek és
mértékeinek ismeretével, átszámítási mechanizmusával, elektrotechnikai és
elektronikai alapfeladatok megoldási készségével,
916
– képes-e az elektrotechnika-elektronika alapvető fontosságú tényeinek, fogalmainak és
alaptörvényeinek szabatos definiálására, jellemzésére,
– képes-e megszerzett ismeretei felhasználásával elektrotechnikai-elektronikai
jelenségeket, összefüggéseket megmagyarázni, és folyamatokat összehasonlítani.
Az emelt szintű érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó a fentiekben
felsoroltakon túlmenően
– elsajátította-e a speciális szakmai tantárgyak tanulásához szükséges műszaki
feladatmegoldó képességet,
– tudja-e levezetni, igazolni, ábrázolni és értékelni az elektrotechnikai-elektronikai
összefüggéseket és folyamatokat,
– képes-e elemezni és méretezni a legfontosabb elektrotechnikai-elektronikai
alapáramköröket,
– rendelkezik-e az alapfogalmak, a folyamatok, a jelenségek és törvényszerűségek
összehasonlító, integrálási képességével.
A részletes vizsgakövetelményeket tartalmazó táblázat emelt szintű oszlopa csak a
középszintet meghaladó követelményeket tartalmazza, de az emelt szintű vizsga
természetesen magába foglalja a középszintű követelményeket is.
917
TÉMAKÖRÖK
1. Villamos alapfogalmak
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
1.1 Feszültség, áram töltés, ellenállás, vezető-
képesség
Definiálja a feszültség, az áram, a töltés, az
ellenállás és a vezetőképesség fogalmát és
jellemzőit.
Ismertesse a feszültség, az áram, a töltés, az
ellenállás és a vezetőképesség mértékegységeit
(V, A, As, Ω, S).
Értelmezze az áram és a töltés közötti
összefüggést.
Végezzen átszámításokat a mértékegységekkel
a prefixumok szerint (μV, mV, μA, mA, kΩ,
μS, mS).
Mutassa be az elektrotechnika, mint műszaki
tudomány kapcsolatait a fizikával.
1.2 Ellenállásokkal kapcsolatos számítások
Ellenállások hőfokfüggése (NTK, PTK)
Értelmezze a fizikai és geometriai paraméterek
alapján az ellenállás kiszámítására vonatkozó
összefüggést.
Végezzen ellenállás számításokat az ellenállás
megadott fizikai és geometriai paraméterei
segítségével.
Értelmezze az ellenállások hőfoktényezőjét, a
negatív és a pozitív hőfokfüggést.
Végezzen hőmérsékletfüggésre vonatkozó
számításokat.
Értelmezze a fajlagos ellenállás és a fajlagos
vezetés anyagszerkezeti alapjait.
Mutassa be az ellenállások hőfokfüggésének
gyakorlati vonatkozásait.
Mutassa be szerkezeti felépítése alapján az
ellenállást, mint alkatrészt.
1.3 Ellenállások a gyakorlatban, rajzjelek Ismertesse az ellenállások fajtáit és
katalógusadatait.
Mutassa be a legfontosabb ellenállások
szabványos jelölésmódjait.
Hasonlítsa össze és jellemezze a vezető és a
szigetelő anyagokat (energiaszintek).
Mutassa be a vezető és a szigetelő anyagok
felépítéséből adódó különbségeket.
918
2. Egyenáramú hálózatok alaptörvényei
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
2.1 Az áramkör fogalma, egyenáramú hálóza-
tok alaptörvényei (Ohm, Kirchhoff)
Ellenállás-hálózatok, eredő ellenállásszá-
mítások
Mutassa be az egyszerű áramkör felépítését,
jellemzőit.
Definiálja az egyenáramú hálózatok Ohm
törvényét.
Definiálja az egyenáramú hálózatok
csomópontokra és hurkokra vonatkozó
Kirchhoff törvényeit.
Alkalmazza a Kirchhoff törvényeket
egyszerűbb hálózatok jellemzőinek
számításánál.
Határozza meg az ellenállások soros,
párhuzamos és vegyes kapcsolásainál az eredő
ellenállás kiszámítására vonatkozó
összefüggéseket.
Végezzen eredő ellenállás számításokat soros,
párhuzamos és vegyes kapcsolások esetén.
Értelmezze a generátort, mint
töltésszétválasztót és a fogyasztót, mint töltés
kiegyenlítőt.
Ábrázolja az ellenállások jelleggörbéjét.
Legyen képes a Kirchhoff törvényeket
alkalmazni összetettebb egyenáramú
hálózatokban.
Vezesse le az ellenállások soros és párhuzamos
eredőjének meghatározására szolgáló
összefüggéseket.
Vezesse le a csillag-delta átalakítást.
2.2 Az alaptörvények igazolása Rajzolja fel az alaptörvények igazolására
szolgáló mérési elrendezéseket, és ezek alapján
ismertesse a mérések menetét.
2.3 Nevezetes hálózatok: feszültségosztó,
áramosztó, Wheatstone-híd
Definiálja a feszültségosztás törvényét.
Definiálja az áramosztás törvényét.
Végezzen számításokat egyszerű feszültség- és
áramosztó áramkörökön.
Határozza meg a Wheatstone-híd
kiegyenlítésére szolgáló összefüggést.
Igazolja a feszültségosztás törvényét.
Igazolja az áramosztás törvényét.
Értelmezze a változtatható és a beállítható
ellenállások gyakorlati felépítését
(potenciométer, trimmer).
Vezesse le a Wheatstone-híd kiegyenlítését
igazoló összefüggést.
920
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
2.4 Méréshatár-kiterjesztés: előtét- és sönt-
számítások
Ismertesse az áram- és feszültségmérő
méréshatár kiterjesztésére vonatkozó
megoldásokat.
Értelmezze az alapműszer jellemzőit.
Határozza meg az előtét- és a söntellenállás
kiszámítására szolgáló összefüggéseket.
Számítson ki előtét- és söntellenállásokat.
Méretezzen alapműszerek méréshatár
kiterjesztésére szolgáló előtét- és
söntellenálláso-kat.
921
3. A villamos áram hatásai
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
3.1 Hőhatás Ismertesse a villamos- és a hőenergia közötti
kapcsolatot.
Magyarázza el az áram hőhatásának okait.
Értelmezze a fajhő fogalmát.
Soroljon fel hőhatáson alapuló jellemző
gyakorlati alkalmazásokat (fűtés, melegítés,
izzólámpák, biztosítók, hűtőbordák).
Végezzen számításokat a fajhő segítségével.
Mutassa be a hőhatás gyakorlati alkalmazásait
és a káros hőhatás elleni védekezést.
3.2 Vegyi hatás Ismertesse a folyadékok vezetési
mechanizmusát, az anyagok kiválasztásának
folyamatát.
Definiálja Faraday törvényét.
Mutassa be az elektrolízis jellemző gyakorlati
alkalmazási lehetőségeit (fémek kiválasztása,
galvanizálás, galvanoplasztika, eloxálás).
Mutassa be a Faraday törvény anyagszerkezeti
hátterét.
Végezzen számításokat Faraday törvényének
felhasználásával.
Értelmezze a galvánelemek és az
akkumulátorok működését és jellemzőit.
Mutassa be a korrózió fajtáit és az ellene
történő védekezés gyakorlati lehetőségeit.
3.3 Élettani hatás Ismertesse az áram emberi ideg- és
izomrendszerre vonatkozó hatásait.
Sorolja fel az áramütés mértékét befolyásoló
tényezőket és az áramütés elleni védekezés
lehetőségeit.
Fejtse ki részletesen az áram élettani hatásait.
Mutassa be az áramütés mértékét befolyásoló
tényezőket és az áramütés elleni védekezés
lehetőségeit.
3.4 Mágneses hatás Értelmezze az állandó mágnes, ill. az árammal
átjárt vezető mágneses tere közötti kapcsolatot.
Sorolja fel a mágneses hatással kapcsolatos
gyakorlati alkalmazásokat.
Elemezze a mágneses tér mozgó
töltéshordozókra gyakorolt hatásának
következményeit.
Mutassa be a mágneses hatással kapcsolatos
gyakorlati alkalmazásokat.
922
4. Energiaforrások
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
4.1 A villamos munka, a teljesítmény, a hatás-
fok és a terhelhetőség
Értelmezze a villamos munka és a villamos
teljesítmény fogalmát és mértékegységeit.
Számítással határozza meg a villamos munkát
és teljesítményt.
Értelezze a hatásfok fogalmát.
Végezzen számításokat a berendezések
hatásfokának figyelembevételével.
Ismertesse az ellenállások szabványos
terhelhetőségeit.
Elemezze néhány gyakorlatban alkalmazott
villamos berendezés, készülék, eszköz
jellegzetes hatásfokait.
Mutassa be az egyenáramú teljesítmény és
munka mérésének lehetőségeit.
Értelmezze a gyakorlatban fellépő disszipációt.
4.2 Ideális és valódi generátorok
A feszültség- és áramgenerátorok helyette-
sítő képei, soros és párhuzamos kapcsolása
(Norton, Thevenin)
Értelmezze a belső ellenállás, a
forrásfeszültség és a kapocsfeszültség
fogalmát.
Különböztesse meg az ideális és a valóságos
generátorokat.
Rajzolja fel a feszültség- és áramgenerátorok
helyettesítő képeit (Thevenin, Norton).
Számítással határozza meg az egyszerűbb aktív
kétpólusok helyettesítő elemeit.
Határozza meg a sorosan, a párhuzamosan és a
vegyesen kapcsolt generátorok jellemzőit.
Végezzen számításokat generátorok soros,
párhuzamos és vegyes kapcsolásaira.
Mutassa be a Norton és a Thevenin helyettesítő
képek közötti kapcsolatot.
Elemezze a kapocsfeszültség terhelő áramtól
való függését.
4.3 A szuperpozíció tétele Definiálja a szuperpozíció tételét. Elemezze a szuperpozíció tételét.
Végezzen számításokat a tétel segítségével.
923
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
4.4 Generátorok teljesítményviszonyai és ha-
tásfoka, az illesztés fogalma és gyakorlata
Ismertesse a generátorok lehetséges terhelési
állapotait.
Értelmezze a generátorok
teljesítményviszonyait és hatásfokát.
Magyarázza el az illesztést, s mutasson rá
gyakorlati jelentőségére.
Ábrázolja a teljesítmény- és a hatásfok-görbét
a terhelő ellenállás függvényében a jellemző
értékek feltüntetésével.
Értelmezze generátoroknál a hatásfok és a
teljesítmény, ill. a hasznosítható teljesítmény
és a terhelés kapcsolatait.
924
5. Villamos erőtér
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
5.1 A villamos tér fogalma, jellemzői és szem-
léltetése, Coulomb törvénye
Ismertesse a villamos tér fogalmát és
értelmezze jellemzőit (töltés, erőtér, erő,
térerősség, feszültség).
Értelmezze a villamos töltések egymásra
gyakorolt taszító és vonzó hatását.
Definiálja Coulomb törvényét.
Végezzen számításokat a Coulomb törvény
segítségével.
Ábrázolással szemléltesse a villamos erőteret.
Értelmezze a homogén erőteret.
Fejtse ki részletesen a kisülés, a csúcshatás az
elektromos megosztás és az árnyékolás
gyakorlati jelentőségét.
Ábrázolja Q töltésű fémgömb esetén a villamos
térerősséget a távolság függvényében.
5.2 Anyagok viselkedése villamos térben Mutassa be a villamos térerősség és az
anyagok kapcsolatát.
Ismertesse a dielektromos állandó fogalmát.
Értelmezze a polarizációt, az átütést, az átütési
szilárdságot, a dielektromos veszteséget és a
piezovillamos jelenséget.
Fejtse ki részletesen a polarizáció, az átütés, a
dielektromos veszteség és a piezovillamos
jelenség belső okait, gyakorlati jelentőségét.
5.3 Kondenzátorok, kapacitások Ismertesse és értelmezze a kapacitás fogalmát,
mértékegységeit és a hozzá kapcsolódó
prefixumait.
Értelmezze a síkkondenzátor kapacitását
meghatározó paraméteres összefüggést.
Ismertesse a kondenzátorok típusait, azok
katalógusadatait és szabványos jelöléseit.
Határozza meg a kondenzátorok soros,
párhuzamos és vegyes kapcsolás eredő
kapacitásaira vonatkozó összefüggéseket.
Mutasson be állandó és változtatható
kapacitású jellegzetes kondenzátor
megoldásokat.
Vezesse le a kondenzátorok soros és
párhuzamos eredőire vonatkozó
összefüggéseket.
925
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
Végezzen számításokat a kondenzátorok soros,
párhuzamos és vegyes kapcsolásaira.
5.4 Töltés, kisütés, energia Ismertesse a kondenzátor feltöltési és kisütési
folyamatát.
Értelmezze az időállandó fogalmát.
Értelmezze a kondenzátorok energiáját.
Ismertesse a kondenzátorok veszteségeit.
Ábrázolja a kondenzátorok töltési és kisütési
görbéit, s tüntesse fel a jellemző értékeket.
Elemezze a kondenzátorok gyakorlatban
fellépő veszteségeit.
926
6. Mágneses erőtér
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
6.1 A mágneses erőtér jellemzői és szemlélte-
tése, erőhatások mágneses erőtérben
Ismertesse a mágneses erőtér fogalmát és
értelmezze jellemzőit (térerősség, indukció,
fluxus, gerjesztés).
Szemléltesse ábrázolással a mágneses teret.
Értelmezze a mágneses erőtér erőhatásait.
Határozza meg a mágneses tér és az áram
kölcsönhatásánál fellépő erőhatás
összefüggését.
Mutassa be az állandó mágnes
mágnesességének anyagszerkezeti okait.
Értelmezze a gerjesztési törvényt.
Számítsa ki egyszerű mágneses körök
alapjellemzőit.
Mutassa be a mágneses erő irányának
meghatározását.
6.2 Anyagok viselkedése mágneses térben Mutassa be az anyagok viselkedését mágneses
erőtérben (elemi mágnesek, domének).
Mutassa be a mágnesezési görbéket,
értelmezze a mágneses permeabilitást.
Értelmezze a hiszterézist.
Értelmezze a diamágneses, a paramágneses és
a ferromágneses anyagok fogalmát, gyakorlati
jellemzőit.
Hasonlítsa össze a keménymágneses és a
lágymágneses anyagokat.
Mutassa be a hiszterézis gyakorlati szerepét.
6.3 Elektromágneses indukció Értelmezze az indukált feszültség nagyságát
meghatározó indukciótörvényt.
Értelmezze az indukált feszültség irányát
meghatározó Lenz törvényt.
Ismertesse a mozgási-, a nyugalmi-, az ön- és a
kölcsönös indukciót.
Ismertesse az önindukciós tényező
(induktivitás) fogalmát és mértékegységét.
Ismertesse az induktivitás be- és
kikapcsolásánál fellépő jelenségeket.
Ismertesse az induktivitás energiáját
meghatározó tényezőket.
Mutassa be a szkinhatás gyakorlati
vonatkozásait.
Magyarázza el az örvényáram létrejöttének
okait.
Mutassa be az örvényáram gyakorlati
vonatkozásait.
927
7. Szinuszos mennyiségek – Váltakozó áramú áramkörök
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
7.1 A szinuszos váltakozó mennyiségek jel-
lemzői
Ismertesse és értelmezze a szinuszos váltakozó
jel amplitúdóját, frekvenciáját,
körfrekvenciáját, periódus idejét, pillanatnyi
értékét és fázisszögét.
Ismertesse a váltakozó mennyiségek ábrázolási
módszereit (vonaldiagram, vektordiagram).
Értelmezze és számítsa ki a váltakozó jel
középértékeit.
Értelmezze a szinuszos váltakozó jel
alaktényezőit (csúcstényezőt és formatényezőt)
az egyenirányítatlan, az egyutasan és a
kétutasan egyenirányított szinuszos jelek
esetén.
Értelmezze a szinuszos váltakozó jel
középértékei közötti kapcsolatokat.
7.2 Egyszerű váltakozó áramkörök Értelmezze az ideális ohmos, az ideális
induktív és az ideális kapacitív fogyasztó
jellemzőit.
Ismertesse az induktív és a kapacitív reaktancia
fogalmát.
Mutassa be az ideális ellenállás, tekercs és
kondenzátor viselkedését váltakozó
áramkörökben (fázissietés és fáziskésés).
7.3 Összetett váltakozó áramkörök
Valódi tekercsek, kondenzátorok és vesz-
teségeik
Értelmezze a tekercsek és a kondenzátorok
veszteségeit.
Mutassa be a valóságos ohmos ellenállás és a
valóságos reaktanciák jellemzőit.
Értelmezze az impedancia és az admittancia
fogalmát és kapcsolatait.
Határozza meg vektorábrák segítségével a
soros R-L, R-C és R-L-C, ill. a párhuzamos R-
L, R-C és R-L-C áramkörök jellemzőire
vonatkozó összefüggéseket.
Végezzen számításokat soros és párhuzamos
R-L, R-C és R-L-C áramkörökön.
Értelmezze a tekercs és a kondenzátor jóságát.
Ábrázolja a soros és a párhuzamos R-L, R-C és
R-L-C áramkörök impedanciájának és
fázisszögének frekvenciafüggését.
Szerkessze meg vegyes kapcsolású R-L-C
áramkörök vektorábráit.
928
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
7.4 Rezgőkörök Értelmezze a rezgőkörök fogalmát.
Rajzolja fel a rezgőkörök rezonanciagörbéit.
Definiálja a határfrekvenciákat, a rezonancia
frekvenciát és a jósági tényezőt.
Fejtse ki részletesen a rezgőkörök gyakorlati
alkalmazásának lehetőségeit.
Végezzen soros és párhuzamos rezgőkörrel
kapcsolatos számításokat.
7.5 Váltakozó áramú teljesítmények Értelmezze a látszólagos, a hatásos és a meddő
teljesítmény fogalmát és mértékegységeit.
Ismertesse a váltakozó áramú teljesítmények
közötti kapcsolatot.
Értelmezze a teljesítménytényező fogalmát.
Elemezze a fázisjavítás (fáziskompenzálás)
szükségességét és mutassa be jellemző
megoldásait.
929
8. Többfázisú hálózatok
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
8.1 A többfázisú rendszer fogalma
Mutassa be a többfázisú rendszer előnyeit az
egyfázisúval szemben.
8.2 A háromfázisú rendszer lényege, jellem-
zői, csillag- és háromszögkapcsolások, tel-
jesítmények, terhelések
Ismertesse a háromfázisú rendszer fogalmát,
jellemzőit (fázistekercsek, fázis feszültségek,
vonali feszültségek, teljesítmény, láncolás,
csillagpont, csillag kapcsolás, delta kapcsolás,
szimmetrikus és aszimmetrikus terhelés).
Hasonlítsa össze jellemzői alapján a csillag- és
a háromszögkapcsolást.
Mutassa be a háromfázisú rendszer gyakorlati
alkalmazásait.
8.3 A villamos energia szállítása és elosztása Ismertesse a villamos energia szállításának és
elosztásának gyakorlatát.
Térjen ki a villamos energia szállításánál és
elosztásánál fellépő áramütés veszély
elhárítására.
930
9. Villamos gépek
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
9.1 Transzformátorok Csoportosítsa a villamos gépeket.
Ismertesse a transzformátor felépítését,
működését és fajtáit.
Hasonlítsa össze az ideális és a valóságos
transzformátorokat.
Ismertesse a transzformátorok veszteségeit,
szórását és hatásfokát.
Értelmezze a transzformátor feszültség-, áram
és impedancia-áttételeit.
Rajzolja le a transzformátor rajzjelét.
Mutassa be a transzformátor veszteségeinek
okait és a csökkentésére szolgáló eljárásokat.
Mutassa be a transzformátorok legfontosabb
műszaki jellemzőit és azok méréssel történő
meghatározásait.
9.2 A villamos forgógépek felosztása és jel-
lemzői
Ismertesse a forgó mágneses mező fogalmát és
jellemzőit.
Csoportosítsa a villamos forgógépeket és
ismertesse jellemzőiket (kommutátor,
armatúra, kapocsfeszültség, fordulatszám,
nyomaték).
Hasonlítsa össze és rendszerezze a villamos
forgógépeket.
9.3 Egy- és háromfázisú generátorok Ismertesse az egy- és háromfázisú váltakozó
áramú generátorok felépítését, működését.
Mutassa be az egy- és háromfázisú generátorok
gyakorlati alkalmazásait.
9.4 Egyenáramú generátorok és motorok Ismertesse az egyenáramú generátorok
felépítését, gerjesztési megoldásait és
működését.
Ismertesse az egyenáramú motorok felépítését,
gerjesztési megoldásait és működését.
Mutassa be az egyenáramú generátorok és
motorok jelleggörbéit, gyakorlati
alkalmazásait.
9.5 Váltakozó áramú motorok Ismertesse a háromfázisú motorok felépítését
és működését.
Mutassa be a váltakozó áramú motorok
jelleggörbéit, jellemzőit, gyakorlati
alkalmazásait.
931
10. Passzív elektronikai áramkörök
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
10.1 A kétpólusok felosztása és jellemzői Definiálja az aktív, a passzív, a lineáris és a
nemlineáris kétpólusok fogalmát
Értelmezze a passzív kétpólusok jellemzőit
(impedancia, admittancia, fázisszög,
helyettesítő kép).
Ismertesse az aktív kétpólusok
helyettesítésének lehetőségeit Norton, ill.
Thevenin helyettesítő képpel.
Jellemezze a kétpólusok egyes csoportjainak
jelleggörbéit.
10.2 A négypólusok felosztása és jellemzői Definiálja az aktív, a passzív, a lineáris, a
nemlineáris, a szimmetrikus és a
földszimmetrikus négypólusok fogalmát.
Értelmezze a passzív négypólusok jellemzőit
impedancia, admittancia és hibrid paraméteres
egyenleteik alapján.
Értelmezze a passzív négypólus csillapítását és
a szint fogalmát.
Számítsa ki a passzív négypólus csillapítását.
Határozza meg számítással egyszerűbb
négypólusok impedancia, admittancia és hibrid
paraméteres egyenletrendszereit.
Határozza meg számítással a négypólusok
átviteleit dB-ben.
10.3 Szűrő áramkörök Értelmezze az aluláteresztő, a felüláteresztő és
a sávszűrők határfrekvenciáit és
sávszélességét.
Ábrázolja a szűrők frekvenciaátvitelét a
nevezetes frekvenciák bejelölésével
Méretezzen egyszerű szűrőáramköröket.
Mutassa be a szűrő áramkörök gyakorlati
alkalmazási lehetőségeit.
932
11. Félvezető áramköri elemek
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
11.1 Félvezető diódák Ismertesse a félvezetők fizika alapjait.
Értelmezze a félvezető dióda felépítését és
működését.
Értelmezze a félvezető dióda jellemzőit.
Rajzolja fel a félvezető dióda karakterisztikáját
és jelképét.
Mutassa be a félvezetők hőfokfüggését.
Mutassa be félvezető dióda működését
egyenirányító kapcsolásokban (egyutas és
kétutas egyenirányítás).
Fejtse ki részletesen a félvezetők működésének
elektronfizikai és elektrokémiai vonatkozásait.
Értelmezze az egyenáramú és a differenciális
ellenállást.
Mutassa be a félvezető dióda
karakterisztikájának jellegzetes szakaszait.
Méretezze a puffer- és a szűrőkondenzátort.
Értelmezze a szűrés jóságát.
Térjen ki részletesen a hídkapcsolású (Graetz)
kétutas egyenirányító felépítésére, működésére
és jellemzőire.
11.2 Speciális diódák Ismertesse a Zener-, a varicap-, az alagút-, a
Schottky-, a tűs dióda és a LED felépítését,
jellemzőit és gyakorlati alkalmazási
lehetőségeit.
Rajzolja fel a speciális diódák
karakterisztikáját és jelképi jelöléseit.
Elemezze a speciális diódák
karakterisztikáinak jellegzetes szakaszait.
933
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
11.3 Bipoláris tranzisztorok Értelmezze a bipoláris tranzisztor felépítését,
működését, feszültség-, áramviszonyait és a
tranzisztorhatást.
Mutassa be a bipoláris tranzisztor jellemzőit és
alapkapcsolásait.
Ismertesse a bipoláris tranzisztor közös
emitteres áramegyenleteit.
Rajzolja fel a legfontosabb közös emitteres
jelleggörbéket és a h-paraméteres helyettesítő
képet.
Rajzolja le a tranzisztor jelképeit.
Elemezze a jelleggörbék, a paraméterek és a
helyettesítő képek közötti kapcsolatrendszert.
Értelmezze a bipoláris tranzisztor műszaki
katalógusadatait és határértékeit.
Mutassa be a tranzisztor hőfokfüggését és
gyakorlati hűtési lehetőségeit.
11.4 Unipoláris tranzisztorok Értelmezze az unipoláris tranzisztorok
felépítését, működését, feszültség- és
áramviszonyait.
Mutassa be az unipoláris tranzisztorok
jellemzőit és alapkapcsolásait.
Rajzolja fel a legfontosabb közös source-u
jelleggörbéket és az y-paraméteres helyettesítő
képet.
Rajzolja le a FET-ek és a MOSFET-ek
jelképeit.
Elemezze a jelleggörbék, a paraméterek és a
helyettesítő képek közötti kapcsolatrendszert.
Mutassa be a bipoláris és az unipoláris
tranzisztorok felépítése, működése és
alkalmazása közötti különbözőségeket, emelje
ki a térvezérlés szerepét.
Értelmezze az unipoláris tranzisztor műszaki
katalógusadatait és határértékeit.
11.5 Egyéb félvezetők Ismertesse a négyrétegű dióda, a tirisztor, a
diac, a triac, és az UJT felépítését, működését,
és karakterisztikáját.
Mutassa be az egyéb félvezetők gyakorlati
alkalmazásait.
Rajzolja fel jelképi jelöléseiket.
Értelmezze az egyéb félvezetők műszaki
katalógusadatait és határértékeit.
934
12. Tranzisztoros alapáramkörök
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
12.1 Munkapont-beállítás Definiálja a lineáris és a nemlineáris működést,
a sztatikus és a dinamikus üzemmódot.
Értelmezze a munkapont, a munkaegyenes
fogalmát és szerepét.
Mutassa be a munkapont beállítására szolgáló
kapcsolásokat bipoláris és unipoláris
tranzisztoroknál.
Ismertesse a munkapont-beállító kapcsolások
egyes elemeinek szerepét.
Méretezze a munkapontbeállító alkatrészeket.
Hasonlítsa össze a munkapont stabilitása
szempontjából az egyes munkapont beállító
kapcsolásokat.
12.2 Erősítő áramkörök alapjellemzői Értelmezze a feszültségerősítést, az
áramerősítést, a teljesítményerősítést, a
bemeneti ellenállást és a kimeneti ellenállást.
Mutassa be a feszültség-, az áram- és a
teljesítményerősítés közötti kapcsolatokat.
12.3 Bipoláris tranzisztoros alapkapcsolások Rajzolja fel a bipoláris tranzisztoros
alapkapcsolásokat, és magyarázza el
működésüket.
Határozza meg a h paraméteres helyettesítő
kép alapján a közös emitteres alapkapcsolás
váltakozó áramú jellemzőire vonatkozó
összefüggéseket.
Számítsa ki az erősítő alapkapcsolás váltakozó
áramú jellemzőit.
Vezesse le a közös emitteres erősítő
alapkapcsolás váltakozó áramú jellemzőit.
Méretezze a bipoláris tranzisztoros erősítő
alapkapcsolásokat.
935
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
12.4 Unipoláris tranzisztoros alapkapcsolások Rajzolja fel a közös sorce-u unipoláris
tranzisztoros alapkapcsolást és y-paraméteres
helyettesítő képét.
Magyarázza el az áramkör és helyettesítő képe
alapján a kapcsolás működését.
Számítsa ki az y paraméteres helyettesítő kép
alapján a közös source-u alapkapcsolás
váltakozó áramú jellemzőit.
Vezesse le a közös source-u alapkapcsolás
váltakozó áramú jellemzőit.
Méretezze az unipoláris tranzisztoros erősítő
alapkapcsolásokat.
12.5 Többfokozatú erősítők, csatolások Ismertesse a többfokozatú erősítők csatolási
lehetőségeit, s azok alkalmazási korlátait.
Definiálja az előerősítő, a főerősítő és a
teljesítményerősítő fogalmát.
Értelmezze a többfokozatú erősítők váltakozó
áramú jellemzőit.
Rajzolja fel a többfokozatú erősítők
helyettesítő képeit.
Hasonlítsa össze a közvetlen, az RC és a
transzformátoros csatolás gyakorlati
vonatkozásait.
Számítsa ki a többfokozatú erősítők váltakozó
áramú jellemzőit.
12.6 Frekvenciafüggés, határfrekvenciák Mutassa be a közös emitteres erősítő
frekvenciafüggésének okait.
Definiálja az erősítők alsó és felső
határfrekvenciáját, sávszélességét.
Rajzolja fel a közös emitteres erősítő
amplitúdó- és fáziskarakterisztikáját a
nevezetes pontok feltüntetésével.
Elemezze az erősítők frekvenciafüggésének
okait.
Mutassa be az alsó határfrekvencia
csökkentésének és a felső határfrekvencia
növelésének céljait és lehetőségeit.
936
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
12.7 Zajok és torzítások Értelmezze a zajok és a torzítások okait, fajtáit
és jellemzőit.
Ismertesse a zajok és a torzítások
csökkentésének lehetőségeit.
Mutassa be a zajok és a torzítások gyakorlati
szerepét.
Értelmezze a torzítási tényezőket.
12.8 Visszacsatolások Ismertesse a visszacsatolás elvét és céljait.
Értelmezze a visszacsatolás alapegyenletét, a
visszacsatolási tényezőt és a hurokerősítést.
Mutassa be tömbvázlatok alapján a negatív- és
a pozitív-, a soros- és a párhuzamos-, ill. a
feszültség- és az áram-visszacsatolást.
Ismertesse az egyes visszacsatolás fajták
váltakozó áramú jellemzőkre gyakorolt
hatásait.
Mutasson be egy jellemző visszacsatolást a
közös emitteres erősítőben.
Rajzoljon fel egy jellemző visszacsatolású
egyszerű erősítőt és helyettesítő képét, s
számítsa ki váltakozó áramú jellemzőit.
Mutassa be a negatív visszacsatolás az erősítők
sávszélességére, zajára és torzítására gyakorolt
hatásait.
Mutasson be jellemző gyakorlati visszacsatolás
megoldásokat.
937
13. Alapáramkörök alkalmazásai
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
13.1 Szélessávú erősítők Értelmezze a szélessávú erősítők működését és
jellemzőit (erősítés, sávszélesség, sávjóság).
Mutassa be a szélessávú erősítők gyakorlati
alkalmazási lehetőségeit.
Mutassa be a sávszélesség növelésének
módszereit, a kis- és nagyfrekvenciás
kompenzálást.
13.2 Hangolt (szelektív) erősítők Értelmezze a hangolt erősítők működését és
jellemzőit (rezonancia frekvencia, jósági
tényező, sávszélesség, feszültségerősítés).
Mutassa be a hangolt erősítők gyakorlati
alkalmazási lehetőségeit.
Számítsa ki a hangolt erősítő váltakozó áramú
jellemzőit.
Mutassa be a hangolt erősítő sávszűrős
csatolásának gyakorlati szerepét.
13.3 Nagyjelű erősítők Értelmezze a kivezérelhetőség, a hatásfok és a
nagyjelű erősítés fogalmát.
Ismertesse a nagyjelű erősítők fajtáit és
munkapont-beállítási lehetőségeiket.
Ismerje fel a korszerű teljesítményerősítő
kapcsolásokat.
Mutassa be a nagyjelű erősítők gyakorlati
alkalmazási lehetőségeit.
Ismertesse az egyes erősítőosztályok hatásfokát
meghatározó tényezőket.
Mutassa be a teljesítményerősítők túlterhelés
elleni védelmi lehetőségeit.
13.4 Oszcillátorok Ismertesse a szinuszos rezgések előállítására
szolgáló módszereket.
Értelmezze az oszcillátoroknál alkalmazott
pozitív visszacsatolást.
Ismertesse a berezgés fázis- és amplitúdó-
feltételeit.
Csoportosítsa az oszcillátorokat.
Ismertesse egy-egy tipikus kis- és
nagyfrekvenciás oszcillátor működését.
Mutassa be az oszcillátorok gyakorlati
alkalmazási lehetőségeit.
Hasonlítsa össze előnyei és hátrányai alapján
az LC-, az RC- és a kvarcoszcillátorokat.
938
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
13.5 Stabilizátorok Értelmezze a feszültség- és az áramstabilizátor
kapcsolások felépítését, működését és
jellemzőit.
Mutassa be a soros és a párhuzamos
stabilizálás elvét.
Elemezze az áteresztő tranzisztoros
feszültségstabilizátor működését.
Ismertesse a stabilizátorok gyakorlati
alkalmazási lehetőségeit.
Hasonlítsa össze az áteresztő-tranzisztoros, a
visszacsatolt és a kapcsoló üzemű
stabilizátorok elvi működését.
Méretezzen egyszerű stabilizátor
kapcsolásokat.
Mutassa be a stabilizátorok túláramvédelmi
lehetőségeit.
13.6 A műveleti erősítők alapjai, felépítése,
alapkapcsolások
Ismertesse a műveleti erősítők tömbvázlatos
felépítését, jelképi jelöléseit, és jellemzőit.
Ismertesse a differenciálerősítők, az
áramgenerátorok, a fázisösszegzők és a
szinteltolók felépítését és működését.
Rajzolja fel a műveleti erősítős
alapkapcsolásokat, értelmezze jellemzőiket
(feszültségerősítés, bemeneti ellenállás,
kimeneti ellenállás).
Ismertesse a műveleti erősítők munkapont-
beállítási lehetőségeit.
Mutassa be a műveleti erősítők ofszet
feszültség, ofszet áram és frekvencia
kompenzálásait.
Határozza meg a műveleti erősítős
alapkapcsolások méretezésére szolgáló
összefüggéseket.
Számítsa ki az invertáló és a nem invertáló
műveleti erősítős alapkapcsolások váltakozó
áramú jellemzőit.
Mutassa be a műveleti erősítők műszaki
katalógus adatait.
Méretezzen műveleti erősítős
alapkapcsolásokat.
Értelmezze a műveleti erősítők egyéb
felhasználási céljait, s mutasson be jellemző
alkalmazásokat.
14. Impulzustechnikai alapáramkörök
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
14.1 Az impulzus fogalma és fajtái, az impul-
zusformák jellemzői
Értelmezze az impulzus fogalmát és fajtáit.
Értelmezze az impulzusok jellemzőit, az
amplitúdót, a periódusidőt, az impulzus időt, a
felfutási- és visszafutási időt, a felfutási- és
visszafutási meredekséget, a felfutási- és
visszafutási sebességet, a tetőesést, a túllövést
és a kitöltési tényezőt.
Rajzolja fel a legfontosabb impulzus fajtákat.
Értelmezze a négyszögjelekhez is alkalmazható
Fourier-elvet.
14.2 Jelformálás: differenciáló, integ-
ráló és vágó áramkörök
Mutassa be a jelformáló áramköröket.
Magyarázza el a differenciáló-, az integráló- és
a vágóáramkör működését.
Ismertesse a jelformálók gyakorlati
alkalmazási területeit.
Értelmezze diagramok alapján a differenciálást
és az integrálást meghatározó időviszonyokat.
Mutassa be a szórt kapacitások és a diódák
kapcsolási idejének hatásait a vágóáramkör
működésére.
14.3 Impulzusok előállítási módjai: a félveze-
tőelemek kapcsoló üzemmódja, multivib-
rátorok, aktív jelformálók, Schmitt-trig-
ger áramkör, fűrészjelek előállítása
Értelmezze a félvezető elemek és a műveleti
erősítő kapcsoló üzemmódját, a stabil- és a
kvázistabil állapotot.
Magyarázza el a tranzisztoros vagy műveleti
erősítővel felépített bistabil, monostabil és
astabil multivibrátor működését, s értelmezze
jellemzőiket.
Ismertesse a Schmitt-trigger és a fűrészjel
előállító áramkörök működését, s értelmezze
jellemzőiket.
Mutassa be az impulzus-előállító áramkörök
gyakorlati szerepét.
Méretezzen egy műveleti erősítővel felépített
astabil multivibrátort.
940
15. Digitális alapáramkörök
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
15.1 Logikai alapfogalmak Definiálja a digitális és az analóg jelek
fogalmát és jellemzőit.
Ismertesse a kettes és a tizenhatos
számrendszer jellemzőit és az átszámítási
algoritmusokat.
Mutassa be az információ kódolásának elvét és
a leggyakrabban alkalmazott numerikus és
alfanumerikus kódokat.
Mutassa be a logikai függvények leírási
módjait: szövegesen, igazság táblázattal,
logikai vázlattal, algebrai alakban.
Értelmezze az egy-, a két- és a többváltozós
logikai függvényeket.
Ismertesse a logikai (Boole) algebra
alaptörvényeit és alaptételeit, az algebrai és a
grafikus (Veitch-Karnough táblás)
egyszerűsítés szabályait.
Értelmezze a logikai függvények mintermes és
maxtermes szabályos alakjait.
Mutassa be egyszerű feladaton keresztül a
szabályos alakú logikai függvények grafikus
egyszerűsítését.
Ismertesse a hibafeltáró kódokat és a
hibajavítás elvét.
Hasonlítsa össze a minterm- és a maxterm
táblák felépítésének elvét.
Mutassa be a szabályos alakok közötti
átalakítást és a függvények szabályos alakra
hozását.
Végezze el logikai feladatok alapján logikai
függvények minimalizálását.
941
Veszprém, 2004. március 22.
Összeállította a villamos munkaközösség: Varga Lajos
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
15.2 Logikai alapáramkörök Ismertesse a kombinációs és a szekvenciális
hálózatok jellemzőit.
Ismertesse az alapfüggvényeket megvalósító
TTL és CMOS kapuáramkörök jellemzőit és
kimeneti megoldásait.
Rajzolja le a logikai kapuk rajzjeleit.
Ismertesse a funkcionálisan teljes rendszereket,
a NÉV, a NAND és a NOR rendszert.
Realizáljon egyszerűsített logikai függvényeket
NÉV, NAND és NOR rendszerben.
Mutassa be a tároló áramkörök alaptípusait, az
R-S, a J-K, a T és a D tárolót.
Írja fel az egyes tároló típusok vezérlési
táblázatait.
Mutassa be egy egyszerű feladaton keresztül a
szinkron szekvenciális hálózatok
megvalósításának módszerét.
Magyarázza el egy TTL vagy CMOS
technológiával készült NAND kapu működését
a belső kapcsolási rajz alapján.
Mutassa be a két- és többszintű logikai
hálózatok realizálásának módszerét.
Realizáljon logikai feladat alapján minimalizált
logikai függvényeket kétbemenetű logikai
kapukkal NÉV, NAND és NOR rendszerben.
Magyarázza el a kapuzott mester-szolga és az
élvezérelt tárolók működését.