„Nekem ne lenne hazám?” – tette felegykor hétrõl hétre a kérdést a tévé-nézõknek Szabados Tamás termé-szetfilmes operatõr, méltatlanul hát-térbe szoruló hazai kincseinket be-mutató legendás kisfilmsorozata. Kine tudna erre a költõinek szánt kér-désre jobb választ adni, mint a hazaierdõk mélyén rejtõzõ, számos törté-nelmi, földrajzi, természeti értéket is-merõ és munkája során megõrzõ,idõnként azt bemutató erdész. Új ro-vatunkban megjelenõ cikkeink er-deink természeti, gazdasági értékeintúl, e másfajta, rejtõzködõbb dimen-zió értékei közt igyekszik az olvasótkalauzolni.

A szép csengésû Pannónia provincia, amai Dunántúl területét is magába fog-laló egykori római birodalmi tarto-mány, szívének is tekinthetõ nagy ki-terjedésû – a Móri-ároktól a Keszthe-lyi-hegységig húzódó – Bakony hegy-vidék minden tekintetben gazdag ter-mészeti, történeti kincsekkel rendelke-zõ tájegységünk.

A hegységet felépítõ változatos kifej-lõdésû, többségében üledékes eredetû

kõzetekbõl, a keletkezésük óta eltelt évtízmilliók alatt sasbérc-sorozatokkal, be-zökkent árkokkal, hegyközi medencék-kel, kiemelt fennsíkokkal tagolt sokszí-nû formavilágú táj alakult ki, melynekarculatát alapvetõen ma is a kövek, a vi-zek és az erdõk határozzák meg. E há-rom bakonyi tájépítõ elem harmonikustalálkozásai nyomán születtek meg ahegység rejtettebb, de annál nagyobb fi-gyelmet érdemlõ természeti értékei, me-lyet gyakran szõnek át az emberi törté-nelem évezredes, évszázados szálai is.

Ilyen a Magas- és a Keleti-Bakonyhatárvidékén fekvõ Bakonynána mel-letti Gaja-szurdok is. A hegyvidék kele-ti részének legjelentõsebb kisvízfolyása– a Gaja-patak – a Zirci-medence köze-lében fekvõ Nagyesztergár határában

ered és jó 20 km-es kanyargás után –ugyancsak egy szurdokvölgyben – for-dul déli irányba és tart Székesfehérvárfelé. A Tési-fennsík északi lábát körbe-rajzoló patakvölgy, szerkezeti törésvo-nalakat követve, több helyen kisebb-nagyobb zúgókkal, vízesésekkel tarkí-tott vadregényes völgyszakaszokat ala-kított ki magának. Az egykori „Nánai-erdõben” fekvõ „Római-fürdõ” a Gajaleglátványosabb, szinte amfiteátrum-szerû érzetet keltõ kõszikla világa.

Tavaszi hóolvadások idején mármesszirõl zúg a szurdokerdõ mélyén elõ-retörõ patak vize, mely ilyenkor szintepezsegve, fehéren bukdácsol a völgy kö-vei közt. A hirtelen összeszûkülõ völgy-ben, égbetörõ, mohásan szürke sziklákkalkeretezett szurdokfalak közé jutunk. A

ÉRTÉKEINK ERDEINK MÉLYÉN

Római fürdõ a Gaja völgyébenNagy László – OEE

„Római fürdõ”

Bakonynána

Forrás: Geocaching.hu Forrás: Google Earth

Fotó: Nádasdi Szabó Zoltán

ÉRTÉKEINK ERDEINK MÉLYÉN

Tagságikártyáját!

Az Országos Erdészeti Egyesületben fen-nálló tagságot 2012-tõl tagsági kártyaigazolja. Az OEE-kártya tulajdonosa egy-re több kedvezményt vehet igénybe akülönbözõ vásárlási lehetõségektõlkezdve a vadászházi szállásokig. Az ak-tuálisan elérhetõ kedvezmények listája awww.oee.hu oldalon olvasható, éventeegy alkalommal az Erdészeti Lapok isközli.Az Egyesület vezetése a kártya haszná-latára biztat minden egyesületi tagot!A kedvezményrendszer igazi értékét, minélszélesebb körû elfogadottságát a rendsze-res kártyahasználat alapozza meg.A kártya névre szóló, sorszámmal és vo-nalkóddal ellátott, az Egyesület titkárságaévente érvényesíti. A 2012-ben kiosztottkártyák érvényessége 2013. február 28-igtart. A 2013-ra szóló érvényesítõ matricá-kat azon tagok kapják meg a helyi cso-portokon keresztül, akik teljesítették azadott évre vonatkozó tagdíjfizetési kötele-zettségüket.

A kedvezményrendszerrel és a tagságikártyával kapcsolatos bármely kérdés-ben felvilágosítás kérhetõ az Egyesület

titkárságán (titkarsag@oee.hu, 06 1 201 6293)vagy a helyi csoport titkároknál.

Partnereink:

kréta földtörténeti korban lerakódott se-kélytengeri eredetû, ún. ugron mész-kõrétegek alkotta katlan mélyén – fõlegjelentõs vízhozamú idõszakokban – szin-te tóvá szélesedik a vízeséseken át robo-gó Gaja vize. Valóban, mintha egy dur-ván formázott kövekbõl épített római für-dõben járnánk.

Nem lehetetlen, hogy a közelben át-haladó római út egykori megfáradt és po-ros utasai, fõleg a rekkenõ nyári kániku-lák idején, az erdõ mélyén rejtõzõ tisztavizû szurdokban kerestek pihenést ésenyhet adó árnyékot maguknak. Annál isvalószínûbb, mert Bakonynána-Dudar

térségében valamikor nagyobb római te-lepülés állhatott, melyrõl a feltárt kõépü-letek maradványai tanúskodnak.

Ahogy arról is számos íratlan és írottforrás, fennmaradt emlék ad tudósítást,hogy e táj természeti erõforrásai közötta bányászott mészköveken, a malmokmeghajtására használt sebes patakvize-ken túl, a völgyeket borító, irtott szántó-kat keretezõ erdõre is nagy szükségvolt.

A „Nánai erdõ” ma is fogalom e vidé-ken, mely évszázadokkal ezelõtt fontoserdei haszonvételek forrása volt a kör-nyezõ községek és a török kor után egy-re szervezettebben gazdálkodó Nádasdy

uradalom számára is. A települé-sek jobbágya valamikor szaba-don élhetett a tûzre, épületre,szerszámnak, szénégetésre valófával. Sertése makkhoz, egyébjószága legelõhöz, a tisztásokrólszénához jutott. Az uradalom, afelfutó gazdálkodás nyomán a18. századtól tûzre csak száraz éskidõlt fát, épületre kiutalás alap-ján, esetleg csak fizetségért adott.A makkos erdõbõl a jobbágy ál-latait kihajtották. A földesúr a fa-és vadállomány megóvására hivat-kozott, ám a valóságban az erdõség egyrészét a hamuzsírfõzõknek adták bérbe.

A magyar történelmi korszakok a„Nánai erdõn” sem vonultak végignyomtalanul, de a Gaja-patak szurdoka,a „Római fürdõ” bensõséges, rejtett vilá-ga szinte ma is római korhoz hasonlóállapotában csodálható meg. Élvezhetõaz erdõ mélyén zúgó víz moraja, a fákkoronájával vetélkedni akaró komorkõfalak látványa, a nyári melegben jólesõ párás, hûvös klíma és pihenés köz-

ben idõnként rátekinthetünk az ezek-ben az erdõkben dolgozott erdei mun-kások, erdészek emlékoszlopára is.Mert õk is a „Nánai erdõ” múltjának ré-szei.

Használja

Tagságikártyáját!

Fotó: Lerner János

Fotó: Lerner János

Fotó: Nádasdi Szabó Zoltán