1. Az építészet mesterei - HAUSZMANN ALAJOS. Gerle János. Budapest, Holnap Kiadó Kft. 2002

8. A szellem jelensége a mûvészetben és a tudományban. C.G. JUNG. ford. dr. Szalai István.Budapest, Scolar kiadó 2003

3. "Hogyan látom a világot? ". Albert EINSTEIN. Székely László válogatásában. PrincipaPhilosophaniae Naturalis sorozat.Budapest, Typotex kiadó, Budapest 2005.4. A mérhetõ és a mérhetetlen. Adolf LOOS. Építészeti írások a huszadik századból. KerékgyártóBéla. Budapest, Typotex kiadó 2000.

11. Szalay Lajos. VÉGVÁRI Lajos. Miskolc, Herman Ottó Múzeum 1990

2. PLESZ Antal: "Ne elmond, mesélj!" . Budapest, 2005 3. Ismeretlen találkozás: "Mond, ki vagy Te" "Csak energiák vannak semmi más!" . Kõbánya, 2002

Idézetek forrása:

3. "kína,egyiptom,india,tibet,......."építészeti korok.....", "filozófia.....", "Várak magyarországon"

8. Saját, az értekezés feladataként erre a témára készült képi ábrasorok. Budapest, NAPUR architect Kft építésziroda 2006-2007

5. Önálló tervezési és grafikai feladatok. Budapest, NAPUR architect Kft építésziroda munkái 1993-20076. Oktatási módszertani eredményeim, hallgatói tervek és grafikák. Budapest, BME építészmérnöki kar Rajzi és formaismereti tanszék 1998-2005

10. Valóság Gondolat Rajz. Dobó M. Molnár Cs. Répási F. Peity A. Budapest, Mûszaki könyvkiadó 1999

4. http://images.google.hu/..............f/elsorolás összesítés nélkül/ példákkal: "brick structure", "spin system", "line", "origami", "geológia", "grand canyon", "napfolt", "Napvihar", "mindent tudás", "storm", "ciklon", "róma",

7. Oktatási módszertani eredményeim, hallgatói tervek és grafikák. Debrecen, DE-AMTC MK Építészmérnöki tanszék 2005-2007

9. The world atlas of architecture. Beazley Mitchell. London, International Ltd. Artist House 1984

2. SEGESDI György. Monográfia. Budapest, NKA Nemzeti Kulturális alap 2006

Képek forrása:

1. SEGESDI György: "50 éve szobrászként mûködöm" . Budapest, 2005 Idézetek forrása:/élõ szóban/

7. Arisztotelész METAFIZIKA. Halasy-Nagy József. Szeged, Lectum kiadó 2002

5. Louis SULLIVAN The autobiography of an idea. Országépítõ folyóirat 2007/2.6. Szalay Lajos. VÉGVÁRI Lajos. Miskolc, Herman Ottó Múzeum 1990

2. Az építészet nyelve. Lucien Hervé. Budapest, Corvina könyvkiadó 1983 "Vannak olyan csodálatos eszközök, amelyak kivételesen világosak és pontosak, akár acsontvázak, és mint azok, már csak a tettekre és az erõre várnak semmi másra."

1. Hérakleitosz /B 35/ „Nagyon sok dolgot kell saját kutatásuk alapján tudniuk a bölcsességszeretõ férfiaknak”

Bibliográfia:

12. Abstract Art. MOSZYNSKA Anna. World of Art printed , Singapore 1993

16. The Japanese house.A tradition for contemporary architecture. Heinric Engel.Tokyo, Charles E. Tuttle Company Inc. of Ruttland 1991

15. MINKA.Traditional houses of rural Japan. Chuji Kawashima.Japan, Kodansha International 1990

11. Kastélyok és paloták.A történelmi magyarországon. Bagyinszki Z. Gyula, DÜRER Nyomda és Kiadó Kft 1999

19. Az építészet története Ókor II.Klasszikus kultúrák. HAJNÓCZI J. Gyula. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó 1991.

8. Alberti. Bercsényi 28-30. Budapest, BME KISZ 1982

18. Az építészet története Ókor I.Keleti és átmeneti kultúrák. HAJNÓCZi J. Gyula. Budapest, NemzetiTankönyvkiadó 1991.

9. Monumentalitás. Építészetelmélet a 20. században. Moravánszky Á. M. Gyöngy K. Budapest, TERC Kft 200610. A TÉGLA Világtörténete. James W.P. Cambell. Will Pryce. Budapest, Kossúth Kiadó 2004

12. TESTAMENTUM.Frank Lloyd Wright. Budapest, Gondolat 197413. VÁRAK.Erõdítmények a világ minden tájáról. Chris Gravett. Budapest, Glória Kiadó 200214. BRICK'06.Brick Award 2006. Chris Gravett. München, Callwey Verlag 2006

20. FREI OTTO „Auf dem Weg zu einer Baukunst des Minimalen” Gestalt Finden. „Formát találni. Úton az építészeti lényegkifejezés felé”. BODO Rasch. Edition Axel Menges 1995.21. PLESZ ANTAL. Architectura,Vallomások sorozat. Budapest, Kijárat kiadó 2004.

17. FRANK LLOYD WRIGHT MONOGRAPH.Yukio Futagawa. Bruce Brooks Pfeiffer. A.D.A. EDITA Tokyo Co. Ltd. 1990

4. The Tao of architecture. Chang Amos Ih Tiao. USA,1956. Reprinted Princeton university press, 1981

3. Apoptózis. Kopper L., Fésüs L. Budapest, Medicina Könyvkiadó Rt. 2002

5. Geometria az építészetben. Lionel March, Philip Steadman. Budapest, Mûszaki könyvkiadó 19756. Az építészet nyelve. Lucien Hervé. Budapest, Corvina könyvkiadó 1983 "Vannak olyan csodálatos eszközök, amelyak kivételesen világosak és pontosak, akár a csontvázak, és mint azok, már csak a tettekre és az erõre várnak semmi másra.6"7. The world atlas of architecture. Beazley Mitchell. London, International Ltd. Artist House 1984

22. ESZTÉTIKA. SIk Sándor. Szeged, Universum kiadó 1990. Reprint23. ARISZTOTELÉSZ.Lélekfilozófiai írások. Ford. Steiger Kornél. Budapest, Akadémia kiadó 2006.

1. A gravitáció és az idõ törvényei. Moetrius. Pécs, ASPEKTUS 4 Kiadó Globusbau Kft. 20062. Multidiszciplináris orvostudományok, Tudatboncolás PET-tel. Gulyás Balázs elõadása. Budapest, Mindentudás Egyetem 2006. nov. 13

24. MÛVÉSZETPSZICHOLÓGIA.Ford. Halász László. Budapest, Gondolat kiadó 1983.

Bi bliográfia

58

Int . . . . . . . . . . . . . . . s

. . . . . . . . .. . . u .t . . . .

. . . . . . . . . . . . . . .vitás

DLA ÉrtekezésFerencz Marcel

BME Építészmérnöki KarMesterképzés 2007.

Intuitivitás

Eggeling - Diagonal Symphony 1922

1

Az értekezés címe: Intuitivitás.

Minden szó önmagában hordozza jelentését.

Int . . . .s:Az intuíció energia, a legrejtettebb gondolatoktól a valósmegnyilvánulásig áthatol a létdimenziókon:Határát egy fokon túl nem az emberi képzelet,hanem az intuíciós önmegismerésbõl fakadó erkölcsi, etikai jellem állítjafel.Felszabadítása az ismerõjének felelõsség, az átruházottnak pedigújjászületés.Az intuíciós felelõsség nem teher, inkább súlytalanság, melynekfelismeréséhez, megfogalmazásához idõre van szükség.Más az alkotás és más a teremtés.Az alkotás teher nélkül emel, a teremtés felelõs.

. . .. .ú.t . . :Az intuíció út, melyen nem haladni veszteség. Táplálék, nem élni vele,ostobaság.Merészség. Nem kitaposott vonal. A követendõ már nem intuitív.A nem követés útja a szubjektivitásból az objektivitásba vezet.A magasabb rendezõdésbe emelkedés felismerése.Az út filozófia. A psziché legyõzése. Lemeztelenítés.A boldogságba nem az intuíció vezet. Az aktus maga a boldogság.

. . . . . vitás:Az intuíció minden ami vitás.Vitalitás, impulzivitás.Élet …… aktivitás. A szubjektivitás szintjén "vita" tárgya.

Intuitivitás:Az ihletettség "i"-je. Ismeretlen illékonyság.Írmag, idõ, ige, rész-teljes igazság, ...................illat, imádság.

"A természet vagy univerzum tanulmányozásakor, ahelyett, hogy objektívminõségeket keresne és találna, az ember önmagával találkozik." WernerHeisenberg

2 T ézis

Tézisek:

Az értekezés lapjain kifejtett fogalmi képek kérdésként álljanak elõttünk.Az alkotásmódszertani szemlélet transzcendentális kitágítása nem jelentföldtõl elrugaszkodott gondolkodást, épp ellenkezõleg: közelebb hozza ahétköznapok egyszerû feladatainak megoldását. Az értekezésösszefoglalva annak a belsõ párbeszédnek a dokumentált keresztmetszetétadja, ahogyan a gondolat rátalál megismételhetetlen õsképi hazájára.

1."Az út"Intuitív gondolati elemzés útján fellelhetõ, modellezhetõ az afogalmi rendszer, amely elhelyezést, poziciót képes adni az alkotóöntevékenységérõl, világképének meghatározásáról, lényegimondanivalójáról, mûködésének nyomonkövetésérõl.

2. "A gondolat"A gondolatteret felépítõ és mûködtetõ elvek, az alkotó számáramegfogható nyelvképi rendszerek. Szerkezeti felépítésének kulcsaiaz érintkezõ fogalmi rendek találkozásában és összefüggéseibenkeresendõk.Az alkotó építész tevékenységében tetten érhetõk agondolat-megnyilvánulási momentumok elvont és gyakorlatipárhuzamosságai.

3. "Az arány"Az arány a térteremtés kulcsa. A világmetszetet építõ aránymûködése meghatározható, felrajzolható az alkotói öntevékenységsorán.Ihletett állapotban az arány a forma-, vonal-, gondolatképek„mozgatója”.

4. "A vonal"A vonal szellem és valóság határa. A vonalképi szimbólumoktérszövetet alkotnak a tudatban. A vonal tudatsíkok egyesítésére,bontására és azok lényegi kifejezésére képes. A vonalképistruktúrák gondolatteret indukálnak.

5. "A forma"A forma szellemi tartalma szerint következmény, modellezõ eszköz.Az építészeti forma az emberi létforma sorsfüggvény-következménye.A forma gyökere az õt éltetõ fogalmi elemek kölcsönhatása.

1.Tézis: "Az út"Intuitív gondolati elemzés útján fellelhetõ, modellezhetõ az afogalmi rendszer, amely elhelyezést, poziciót képes adni az alkotóöntevékenységérõl, világképének meghatározásáról, lényegimondanivalójáról, mûködésének nyomonkövetésérõl.

3 T ézis

0Út

4

Út - Éthosz mint látásmód:

"Az alkotóképesség és a kreatrivitás mértéke egy ponton túl nem függ össze azintelligencia mértékével. Az is bizonyos, hogy egy adott építõmûvészalkotóképességének elismeréséhez semmiképpen sincs szükség arra, hogy az illetõverbális intelligenciája kiemelkedõ legyen. Nem kizárt, hogy a téri és sok másféleintelligencia messze fontosabb szerepet tölt be mint a verbális." D.W. Mackinnon

Következésképpen, az építõmûvészek körében megállapíthatjuk, hogy azélethelyzetekben megoldandó feladatok kapcsán a megmutatkozóasszociációs készségek, a non verbalitás területérõl is érkeznek. Ez aztjelenti, hogy az építész személyiség belsõ és külsõ fogalmi verbalitásaelmaradhat a kimondhatatlan képességei mögött. A kimondhatatlanképességeinek bírtokában viszont szótlanul is lehet magasszintû az alkotó.A kevés eszközzel dolgozó építész máshonnan kell merítse kreativitását, aképi és téri intelligencia mértékén túl. Az általam javasolt kifejezés mely a kérdéses képi, téri és verbálisintelligencia határán túl mutat, az az etikai magatartás bizonyos fajtája. Azalkotóképesség kifejezõdésének kell lennie egy csak az alkotóra illõmagatartásjegynek, amelyet az intuícióhoz kapcsolódó fogalom kellvezéreljen. A fogalom mely az intuíciós viselkedést meghatározza,irányítja, koordinálja. A keresett fogalmat Intuitív etika-nak nevezem.Az alkotói létforma az általános emberi létformához hasonlóan emberirangjától függõen osztályozható. Az emberi létformához tartozóéletformákat a Nagy etika arisztotelészi meghatározása három részreosztja: "a közügyekkel foglalkozó, a filozófusi és az élvhajhászó". Az államférfi,az esztéta, és a hétköznapi. Az intuitív etika meghatározásának nem afogalmi tisztázás a célja, hanem az általa keresett minõség forrása.Mert nem azt akarjuk tudni, milyen erkölcsfilozófiai besorolás alá esik,hanem az általa nyert emberi képességeket akarjuk építészként megérteni.Mûködtetni akarjuk alkotóerõnket, nem csupán meghatározni, elnevezniazt. Ha sikerül is alkotóerõt nyernünk, még nem jelenti azt, hogy helyesenis fogjuk tudni használni képességeinket. Mondhatnánk, hogy a tehetségés az intuitivitás kéz a kézben járnak, a társadalom számára mégsemminden esetben hoz létre maradandót. Miért? Hogy meggyõzõdésbõl válaszolni tudjak, erre élettapasztalathiányában most nem tudok. Egy értekezés kapcsán az építésznek nemkell azt gondolnia, hogy fölösleges elmélkedés az olyan, amelyneksegítségével egy dolognak nemcsak a lényegére, de a létrejöttének az okárais fény derülhet: éppen az utóbbinak van ugyanis építészetfilozófiaijelentõsége minden egyes vizsgálódás esetén. Mi az oka annak, hogy azintuíciót minõsíteni szándékozom? Egy új szókép, fogalom jelentõségével arányosan lehet romboló,vagy építõ. Óvatosan kell bánnom a meghatározással, mert a nemmegalapozott beszéd - sokszor anélkül, hogy észrevennénk - olyanérveket használ, melyek nem tartoznak a tárgy körébe és hiábavalóak,kérkedésbõl és tudatlanságból. Nem mindig az érvekre kell figyelemmellenni, hanem a tapasztalati tényekre. A tapasztalati tények sora nemcsak azemberi külsõ világban, hanem a belsõ világunkban is keletkezik. Megesik,hogy a külvilág érvei helytálónak bizonyulnak, az érvelõ elmeszempontjából, de gyenge meggyõzni a belsõ, kérdezõ elméthasznosságáról. A kérdezõ elme játéka, annak tudásából vagytudatlanságából fakad. A tudás pedig külsõ és belsõ megismeréseinkösszességének szûrlete. A szûrõ, amely a tudást rendezi és osztályozza,pedig még a tudásnál is fontosabb. Az intuíciós etika véleményem szerintegy alkotói szûrõ. A kimondhatatlan, szavakba nem önthetõtevékenységek belsõ tapasztalása mondatja velem, hogy léteznie kellvalaminek, ami különbséget tesz jó és rossz kérdés között az alkotásmenetminden egyes fázisában.

"A válasz a kérdésfeltevés minõségén múlik, a jól feltett kérdés megválaszoljaönmagát." Plesz Antal

A magaslatokban járó elmék, a szó nemes értelemben vett államférfiak.Döntéseikben az emberi élet védelmezõ akarata nyilvánul meg. Az adöntési képesség, mely az államférfiakat jellemzi, filozófiai és nempszichológiai kérdés. Nem tévesztendõ össze a következõ, építészetivonatkozású személyiségjegyek felsorolásával.

Út - Az alkotó mûvészetpszichológiai jellemrajza: Donald W.Mackinnon mûvészetpszichológiai tanulmánya /The personalitycorrellates of creativity: a study of architects/ nyomán

"a szülõtöl származó mûvészi fogákonyság öröklésében szinte mindenüttkimutatható" hajlamok, mint egyetemes szûrõ minták a következõk:-"újító gondolkodás"-"képi látásmód"-"intuíció"-"érzelmekbe merülés"-"pontosság"-"ösztönösség"-"alacsonyabb iskolai végzettség"-"szokatlan tudatforma amely a társadalom számára nélkülözhetetlen"-"gondolkodás és cselekvés függetlenségének kényszere"-"esztétikai érzékenység"-"kognitív hajlékonyság"-"magasfokú energikusság"-"önmaga elé állított egyre nehezebb építészeti problémák alkotó megoldása iránti sohameg nem szûnõ vágy"-"alkotás iránti megkérdõjelezhetetlen elkötelezettség"-"magas önérvényesítési akarat"-"spontaneitás és magabiztosság a társadalmi interakcióban"-"intelligencia"-"szókimondás"-"szellemesség"-"követelõdzés"-"erõszakosság"-"önzés"-"gátlástalanság panaszaik és aggályaik kifejezésre juttatásában"-"nemtörõdömség azokkal a benyomásokkal amelyet másokban keltenek"-"nagyfokú önállóságra és függetlenségre törekvés"-"elismerik és bevallják önmagukra vonatkozó szokatlan és nem konvencionális -gondolataikat"-"empátia és hajlékonyság"-"semmit sem fogadnak el a hit alapján, mert a tekintély szava áll e hit mögött"-"lázadóak az uralkodó normákkal szemben"-"lelkesen hisznek saját ellenzésük igazában"-"nehezen elviselhetõk"-"korszellem stílusát támadók"-"fogékonyság és nyitottság a gazdag és bonyolult élményekkel szemben"-"komplexitás és rendezetlenség elfogadása, nem mutatják a káosz miatt érzettszorongás tüneteit"-"erõs a szükségletük és kifejezett képesség él bennük a legbonyolultabb éslegváltozatosabb rendszerezésre, melyre szívesen vállalkoznak"-"introvertáltak, magányra és elegendõ idõre vágynak, hogy elmélkedhessenek ésalkothassanak"-"nem vágynak csoportos tevékenységekre"-"uralkodó módon lépnek másokkal interakcióba"-"jelenlétük szembetûnõ, gyakran mutatnak készséget mások kihasználására"-"olyan személy aki intuitív módon észlel, várakozással telve arra a hídra figyel, amiaz adott és jelenvaló, valamint aközött van, ami még nincs, ámde már elgondolható"-"az alkotóképes személy nem mutatkozik majd ingerhez és tárgyhoz kötöttnek,hanem arra lesznek figyelmesek ami még nem valósult meg"-"míg az építészek minden tagja intuítívnak tekinthetõ, az emberiség számának csaknegyede az, ebbõl kitûnik, hogy az intuíció kevésbé választott észlelési mód"-"a gondolkodó ítélethozatal, mint logikai folyamat helyett az érzésteli ítélethozatal,mint érzés értékelõ folyamat játszik döntõ szerepet"-"kicsinyes korlátokkal és megnyomorító gátlásokkal szembeni szabadság"-"komform viselkedés elutasítása"-"nem szociálisak"-"a kiemelkedõen alkotóképes építész nem ítélkezõ típus, hanem észlelõ típus, melynyitott a belsõ és külsõ világból érkezõ élményekre, hajlékony és spontán, az életrõl alehetõ legtöbbet tudni akaró "

"... a kutató benyomása óhatatlanul az, hogy éppen azoktól tanulták a legtöbbet,akikkel nem könnyen jöttek ki a kísérletek során."

Út1

5

Út - Az alkotás etikai hajtóerõ:

"A sikeresen mûködõ építész tevékenységének kutatóját lenyûgözi , hogy a vizsgáltszemély bûvész módjára milyen sikeresen tudja kombinálni, összeegyeztetni ésgyakorolni a legkülönbözõbb készségeket, legyenek azok jellemzõek az ügyvédekre, amûvészre, a mérnökre, reklámszakemberre, az újságírókra, a pszichiáterre, apedagógusra, a pszichológusra. Van-e még olyan foglalkozás, ahol az alkotókészségsokszínû palettájának érvényesûlését jobban megfigyelhetjük?" Donald W.Mackinnon

A pszichológiai jellemábrázolás körvonalazza kiragadott példákkaljellemábrázolásukat. Az államférfiúi egyetemes emberábrázoláshoz kevés.Erkölcsfilozófiai önismeret nélkül alkotni sem lehet maradandót. Azépítész mint államférfi kell viselkedjen, s ehhez a legelsõ lépés azalkotásfilozófia. Ez az oka annak, hogy az intuíciót mélyebb lélektaniösszefüggésében keresem. Az egyén szellemi magjában. Azalkotásfilozófia az építészetfilozófia elõfutáraként megjelölheti az utat amaradandó alkotásokhoz vezetõ küzdelemes úton. A szellemtörténetszámos nagy alakja kutatta és kutatja a kérdést. Az általam elnevezettintuíciós etika az az egyéni belsõ mozgató a világ megértésénekösszefüggéseire, amely kizárólag az alkotási folyamatok mélységeiben,annak útvesztõiben kormányoz. A mûbõl való kiutat általa lehet elnyerni.Az értekezés maga is egy útvesztõ, melynek mélységeibõl nehézszabadulni.Amíg a tiszta ész logakája szétrepeszti az érzelmek szorítását,addig az intuíciós erkölcs drámaivá fokozza.Ész és építész között ez a különbség.

A kritikai önmegismerés csak fokról fokra épül alkotói tevékenységgel ésazok felismeréseivel párhuzamosan. Írásom évtizedes ráeszmélés az erkölcsi felelõsségre amimunkásságom vélt és kitûzött célja. Az erkölcsi minta jelöli ki az utat, amitapai örökségként a szakmai ítélethozatalban keresek. Célom bizonyosüzenetek szellemi-érzéki tartalmának átadása az elkövetkezendõ mûveket alkotókmegbecsülésére. Értekezésem alanya és tárgya annak a szellemi én-nek, amelymegnyilatkozik.

Keresõ világnézeti metszet-modell folyton alakuló vázszerkezetétfestem az olvasó elé. Az értekezés további /gondolat-forma-vonal-arány/ tézisrendszer összefüggéseinek alapját ezen világnézetigondolatépület adja. Minthogy értekezésem nem filozófiai mû, és azáltalam használt kifejezések egyrészt más tudományterületekrõlkölcsönzöttek másrészt sajátos szóképi fogalmak összessége, a rövidleírások, tömör kifejtések homályossá tehetik a megértést. Bizakodom,hogy a gondolatok, melyek a meg nem értés hálójában maradnak, atovábbgondolás talajára hullanak.

Út2

6

Út

Út - Az irracionális teremtõ erõ felé:

Az építészeti szellemi tevékenység meghatározása nehézségekbe ütközik,mihelyt kifejtésében a filozófia, pszichológia és a mûvészet egyestudományterületeire szándékozunk alapozni."A lélek ugyanis minden tudományok anyja és hordozóedénye, s ez áll az összesalkotásra is." C.G.Jung.A filozófia tudományterületei közül a logika, etika, esztétika is érintett azalkotásokkal kapcsolatban. Érintett a teológia, ontológia, kozmológia ésantropológia is. A pszichológia területérõl a mûvészetpszichológia.

Az építész képességeinek magaslatán kell álljon az értelem,az érzelem, az akarat és az irracionális teremtõ erõ. A szellemitevékenységet nem lehet egységébõl részekre szedve tárgyalni. Akiragadott szempontok tárgyalása csak akkor és azért lehetséges, mert azaktuális tudományterület szerepe uralja a kiválasztott szellemi folyamatot.

"mert az irracionális teremtõ erõ, mely éppen a mûvészetben jelenik meg mindennélérthetõbben, végül minden racionális igyekezetet kicsúfol. A tudaton belüli összespszichés folyamat megmagyarázható az oksági elv alapján, a teremtõ erõ azonban,mely a tudattalan beláthatatlanságában gyökerezik, mindörökre zárva marad azemberi megismerés elõtt. Ez mindig is csak jelenségeiben lesz leírható, sejtetni engedimagát, megragadni azonban nem. Mûvészettudomány és pszichológia egymásttanítják, és egyikük elvei sem érvényteleníthetik a másikét." C.G.Jung C.G.Jung szerint megkülönböztetünk pszichologikus ésvizionárius teremtési folyamatokat. A pszichologikus esetekben az alkotáselõterében a legerõsebb emberi kapcsolatok és a valóság lelki élményeiállnak, míg a vizionárius módjában az idegenszerû, rejtelmes természetûdolgok, "mely az ember elõtti idõk szakadékából vagy az ember feletti természetfény- és árnyékvilágaiból származik, õsélmény, mellyel szemben az emberi természettanácstalan és gyenge". A vizionárius tipus "másfelõl kinyilatkoztatáskéntjelentkezik, melynek mélységeit és magasságait aligha képes az emberi sejtelemmegmérni, hiába igyekeznek a szavak megragadni. A hatalmas történetek zavarbaejtõ megpillantása, mely az emberi érzés és felfogóképesség határait mindenfelölmeghaladja, mást követel az alkotástól mint az elõtérben álló élményt." Vagyis apszichológikus folyamat "soha nem hasítja ketté a kozmikusság kárpitját, sohanem veti szét az emberi lehetõségek határait, s ezért az egyén megrázkódtatása dacárakénytelen engedelmesen belebújni az emberi alkotómûvészet általános formáiba". Avizionárius viszont "az égtõl a földig kettérepeszti a függönyt, amelyre avilágmindenség képe pingáltatott, és a pillantás beláthat a még létre nem jött dolgokmegmérhetetlen mélységeibe. Másik világokba? Vagy az emberi lélek világelõttigyökereibe? Vagy a meg nem született teremtmények jövõjébe? E kérdésekre semigennel, sem nemmel nem válaszolhatunk." C.G.Jung Az Õslátomás a karizmatikus alkotók sajátja, mellyel képesekmásokban is megmozdítani valamit. Képességük szerint "nem származtatott,nem szekunder, nem szimptomatikus, hanem valódi szimbólum, vagyis az ismeretlenlényeg kifejezõdése" él természetükben. "Hogy tartalma fizikai, lelki, vagymetafizikai természetû, nem áll módunkban-jogunkban tudni. Pszichikus valóság,mely legalább ugyanannyi érdemmel, létjogosultsággal rendelkezik, mint a fizikai. Asejtelem az ismeretlenhez, az elrejtetthez vezet, olyan dolgokhoz, amelyek természetetitkos."De "ez a fajta mûalkotás típus, amely az éjszakai szférából származik, ebbõltáplálkoznak a látók és a próféták, ahogyan Szt. Ágoston találóan mondja: Et adhuc ascendebamus interius cogitando, et loquendo, et mirando opera tua:et venimus in mentes nostras, et transcendiumus eas, ut attingeremus regionem ubertatisindeficientis, ubi pascis .... in aeternum veritatis pabulo, et ubi vita sapientia est... S bensõnkben elmélkedve, beszélgetve, mûveidet csodálva mind följebbemelkedtünk. Eljutottunk elménk világába és áthaladtunk rajta, hogy akifogyhatatlan bõség birodalmát elérjük, ahol az igazság eledelével örökké táplálodÖnmagad az élet Bölcsességét"C.G.Jung

3Út

7

4Út

Az egyéni sorsok ezre emelkedik ki elõttünk az ábrán látható mandalából.Megfejthetetlensége tart izgalomban. A sorsközösségek belsõ és külsõérzékszervei egyéni és társadalmi szinten körös körül tapogatják az emberilehetõségek végtelen terét. Ha egy olyan központosított tudatba /kollektívtudat/ áramoltatnánk az egyének által felfogott és feldolgozott sors-élményeket, amelyeket nekünk kellene irányítani, rendezni, kiértékelni,azonnal kiderülne, hogy bizonyos sorsminták menténleegyszerûsíthetnénk feladatunkat. A minták képletekké válnának, ésembertípusokat kategorízálnánk faji, vallási vagy világnézeti alapon.Életszakaszra, életútra, életfilozófiára, magatartásformára,gondolkodásmódra is bonthatnánk. Az osztályozás legfontosabb elemeiérdekes módon objektívnek tünnének, hiszen generációnként: milliárdosléptékben a szubjektívitás okozta egyediség ismétlésének valószínûségematematikailag megnõ; az építészeti sorsmintákat elemezvekideríthetnénk, hogy nagyon kevés újdonságot hordoz a szakmávalfoglalkozók gondolkodása és könnyedén elhelyezhetnénk õket a mintáinkközé. Az ilyen logikai gondolatjátékok arra szolgálnak, hogy mielõtt elhiszünkegy tudományterület végkövetkeztetéseibõl bármit is, magunk gondoljukvégig. A jelenségek megnyilvánulásának arányait csak akkor érthetjük meg,ha saját utat bejárva keressük megértésüket. A megértés és elemzés alakítjaki késõbbi alkotói arány érzékünket. Ezért az aránykérdés a legfontosabb.A fogalmi osztályozó és szûrõelvek analógiáján mûködhet csak a nagyRendezõ-elv is, mely a viláegyetemet irányítja. Az emberi lélekközösségekés a légkör áramlása közötti összefüggés egy kiragadott példa, ésmegérthetõ, hogy az élet megnyílvánulásai egyszerû mintákba sorolhatókmegfelelõ távolságból. Minél magasabbrendû tudati rendezõ elvfelismerésére jutunk, annál egyszerûbb az analógiákat észrevenni. Ezértképes a tapasztalt mester egyszerûen cselekedni. Sorsmintái, szûrõiképleteivel végzi el a kezdõ verejtékes munkáját. A tehetség arrólismerszik meg, hogy mintái és szûrõi nem a típusos folyamatokat elemzi,hanem mindig egy szintel feljebb lépve az általános elvek elveit és szûrõkszûrõit kutatja. A magasabbrendû szervezõdési minta és szûrõ,egyszerûbb az alacsonyabb szinten állónál. A felülrõl kapott elvek ahierarchia alacsonyabban álló tartományaiban polarizálódnak, így azalacsonyabb szinten lévõ dolgok egyedisége és szubjektivitása a felette állószinten objektivitást nyer. Ma a szubjektum uralja a világot, mert nincsfilozófiai magaslat, mely megemelné a mintákban való gondolkodásképességét. A pontos fogalmi rendszerek filozófiai kialakításaobjektivizálva képes a kuszaság szintazonos jelenségeit meghaladni. AzÉpítészeti magatartás magasrendû mintákba és képletekbe rendezése emelheti ki amindenkori korszellemet a szintazonos besorolásoktól, teret nyitva a társadalmiközgondolkodás átfogóképességének megteremtésére. Az építész individuumalapfeladatává kell válljon a kozmikus létobjektivitás vizsgálata, tágabbterületeket karolva tudomány-, szociológia-, építészet-, éstársadalomtörténeti összefüggéseinek vizsgálatánál. A lehetõségek közésorolom a metafizikai-, pszichológiai-, kozmogóniai- kutatásokat.

Út - A világnézeti metszet-modell peremén I.

E vállásfilozófia-térképen a Kalachakra mandala világkép látható. Bennea gondolatsíkon emelkedõ központi épület és az azt övezõ gyûrûk energiastruktúrája. A közvetítõ erõk kötésein, kerekein elmozduló szerkezetpillanatképe mutatja egy végtelen sebességgel pörgõ megnyilatkozásiakaratnak állóképi szimbolikáját.

4Út

8

Az arány-mag/fekete, részben látható nagy kiterjedésûtestén/felszínén a megismételhetetlenség pillanatmetszeteként keletkezõszínes világmetszet forog. Központi-magjában az arány-mag-természetsorsfüggvénye épít energiavázat. A pillanatidõ belsõ felosztásánakanalógiáját követve az itt épülõ szimbólum-épület a pillanatidõn belülsaját-idõvel rendelkezik. /Mikor az intuíció állapotában idõtlen érzésünktámad, az annak a jele, hogy a saját-idõ világában, önmagunkvilágmetszetében tartózkodunk./A sajátidõvel rendelkezõ építmény, azarány-mag holografikus szimbólum-kettõzõdésével, másodlagos elemiszimbólum készletet épít. Ez a szímbólumkészlet valójában a színes rajz.

Az arány-mag e megkettõzõdött pillanat-ideig élõ organizmusánakbemutatása fogja a következõ állításomat modellezni, miszerint atermészet erõátviteli, életfakasztó növékédési folyamatánakelengedhetetlen szerves része a teremtés és az alkotás.

Egy gondolatkép felépülését és halálát a pillanatláncolatban létezõvilágképek sorozata teremti . Az individuum szintjén megismételhetetlenképletnek hitt jelenségsorozat valójában típusos besorolásra alkalmas. Avilágértelmezés egyéni megnyilvánulásai az egy sorsközösségben élõkkörében azonos. Legfeljebb fogalomértelmezési kérdésekben alakul kivita. A tér-idõ-információ erõhármasára épített energia alapú sorserõkdeterminálta világfelfogásuk meghatározása nem léphet ki a téri, hipertéri,multidimenzionális keretekbõl. Sem a mozgás, áramlás, gravitáció ésantigravitáció dimenzionalitásukból, sem a konverzió, modulus,transzform, holografikus jeltovábbítás hipotézisébõl. De nem térhet ki alélek, teremtõerõ, intuíció, látomás meghatározhatatlanságából sem.

A mindenkori alkotói világmetszet felállításával annak eleven mozgása ésaz abból fakadó magatartása nyomonkövethetõ. A gondolatmenetekfolyamatos értelmezõ áthangolása a belsõ kérdéseket új, lényegimegvilágításba helyezi.

Véleményem szerint a világmetszetben eltérõ értelmezésisíkon mozog a teremtõ- és alkotó magatartás.

Út - A világnézeti metszet-modell peremén II.

Egy alkotói világnézeti modellnek, történetesen egy metszetmodellnek aza feladata, hogy továbblendítsen. Az 1998-ban készült metszetrajzom afilozófiai vágy ösztönösségeinek megnyilvánulása.A rajzon látható világmetszet arányait nem egymáshoz viszonyítottméreteiben kell szemlélni, hanem szellemi összefüggésrendszereinektartalmi léptéke szerint. Ez azt jelenti, hogy ez a világmetszet csak egykiragadott pillanatban mutatta megismételhetetlenül a valóságfelettivalóságát.

5Út

9

Arány-mag

Arán

y-m

ag su

gara

Gondolat-valóság

Arány-forrás

Kozmikus ModulációImpulzus 3-as

Kozmiku

s Mod

uláció

Saját

idõ i

mpulzu

s

Út - A világnézeti metszet-modell peremén III.Az egy pillanatig ható világkép síkmetszete a gondolatvalóság határán:

Az õsprincípium, a Rendezõ-elv életkifejezõdni akarása idõt, teretés üzenetet modulál. /A szellemi modulálást a mûvészetpszichológiakognitív, produktív és értékelõ 3-asra bontja az egyén szintjén./

Az önkifejezés elmélyülése az arány-mag létének felisméréséhez veztet.Az arány-magban fellépõ összetartóerõ - az egyetemes Rendezõ-elvlegmagasabbrendû minta- és szûrõ-elv rendszereinek - képességétõl függ,az õsprincípium önkifejezésének sikere. Az arány-mag funkciója, hogykozmikus modulátoraival, megfejtse és transzformálja az õsprincípiumijeleket a valóságba-emelés céljáért. A tér-idõ-információ modulátoroktranszformált hármasa által vetül az arány-mag színes világmetszetté,elõbb gondolat-valósággá, madj valósággá. Az az emberi magatartásbélivilágmetszet hallja a pillanatig-élõ üzeneteket, amelyik az elevenõsprincípium-foganta gondolat-valóságot képes kifejezni.

6Út

10

Kozmikus ModulációTér impulzus

Kozm

ikus

Mod

ulác

ióKo

mm

unik

átor

impu

lzus

Gondolattér határa

Tudatküszöbinterferációs nullpont

Intuícióintuíciós tengely

Gondolat-magokkeletkezési helye

Gondolat-kapuk

Vonalképiszimbólumokszövetegondolattér-tartóváz

Szellemés valósághatáraVonal

Fogalmi rendszeriSzûrõ elv

Forma-gyökérTérszövet képzõdés tartománya

Kozmikus ModulációImpulzus 3-as

3

Pillanat-idõ

Lélekéjszakai szféra

Léleknappali szféra

Gondolat-valóság

Szellem világ

Arány-mag

Gondolat

világképmetszet n

"Anyag" világ

Arán

y-m

ag su

gara

Arány-forrás

világképmetszet n-1

világképmetszet n+1

Saját idõ

Impulzus3-as; 5-öscikolusok

4

5

Forma

Út - A világnézeti metszet-modell peremén IV.Az egy pillanatig ható világkép síkmetszete a gondolatvalóság határán:

A teremtõ és alkotó folyamatok az õselvtõl indulva összeköttetésbekerülnek az önvalóját ismerõ egyénnel.

A világmetszet egyéni pillanatképe megmutatja a teremtõ összefüggést azéleterõ forrásától /arány-forrás/ a gondolatképzõdés anyagimegjelenéséig, a gondolat-valóságig. 1,2,3,4,5 minõség áramlik atermészet kifejezéskényszerének következtében . Ez megfelel a természetmásodlagos stabilitásának. A Rendezõ-elv elsõdleges stabilitásánakerõhármasa után ezen öt másodlagos filozófiai /logikai, esztétikai, etikai,metafizikai, ontológiai/ gondolatképzõ valóság áll. Az erõhármas és azöt "minõség" - energiaiörvényének szellemi analógiája megjelenika gondolat-valóság és a valóság szintjein. Ez a természet törvénye.

1

2

7Út

11

Gondolat-kapukTudatküszöbinterferációs nullpont

Haladó szint

V onal szûrõ-elvSzellem és valóság határaEseményhorizont

Kezdõ szint

Döntésthozó mechanizmus eszmélésiesemény-metszete Nagymesteri szintMérõ László nyomán

Mesterjelölt szint

Intuícióintuíciós tengely

Vonalképi szövet- gondolattér-tartóváz- csontszövet

Gondolattér határa

Gondolat-magok

Rendezõ elv 3-asMinta- és Szûrõ-elve

Fogalmi rendszer 5-ösSzûrõ-elve

TérszövetForma-gyökér

45-60 0-os EseménymezõKezdõ szint

A rány-mag,-forrás

G ondolat

120-360 0-os EseménymezõTeremtõ Intuitív szint

75-110 0-os EseménymezõAlkotó Intuitív szint

3

Gondolat-valóság

3

60-75 0-os EseménymezõHaladó szint

F orma5

Impulzus3-as; 5-ösciklusok

Út - A világnézeti metszet-modell peremén V.Az egy pillanatig ható világkép síkmetszete a gondolatvalóság határán:

Az itt bemutatott értelmezõ ábra nem más mint a világmetszetbõl vettvízszintes metszet az aktív belsõ alkotófolyamat felépítettségénekbemutatására. A fogalmi gondolkodás logikája szerint a gondolat-keletkezés egyes fázisai külön-külön elnevezett jelenség-szférákonátterjedve lépnek a rejtett tartalom felõl a valóság irányába.A mûködési elv fogalmi szférák szöveteire és szabad elemeire, valaminthatárolóelemek, szûrõelvek hierarchikus rendjére épül. A sugár ésérintõirányú vonalmenti jelenségek pedig aktivitást, megnyilatkozási utakatjelölnek.

Mag-héj-szövet

Az egyes tartományok vagy szférák szöveteket mint tartóvázakat ésszabad elemeket mint magokat tartalmaznak. A magok mindigtranszformáló, impulzív elemként vannak jelen, a szövetek térkiterjedésiszimbólumként és fogalmi tartóvázként.Az egyes szférák határán pedig minõségválasztó fogalmakat, szûrõ -elv-közvetítõ jellemzõket találunk.Egyszerûsítve: Szövet, mint vonalkép-, térszövet; Mag, mintgondolat-, arány-mag; Héj, mint minta- és szûrõ-elv . Atudatmûködés egy sejtépülés logikai elvén mûködik? A genompedig az õsprincípiumok analógiája?Az életszervezõdés jelenségeire nézzünk egy biogenetikai példát:"Plaszticitás, transzdifferenciáció, lopakodó õssejtek. A szomatikus õssejtekkelkapcsolatos egyik legizgalmasabb jelenség az, hogy egy adott õssejttípus nemcsakegyetlen szövetféleség sejtjeit képes pótolni, hanem számos irányban differenciálódhat.Ezt nevezik az õssejtek plaszticitásának /pejoratívabban lineage infidelity-nek/. Azõssejtek képesek transzdifferenciálódni, átlépni a "csíralemez-barriert", azaz megdõlnilátszik a fejlõdésbiológiának az adott szövetek kizárólagos csíralemez-eredetérevonatkozó dogmája." / Tudatboncolás részlet Gulyás Balázs elõadásából/

8Út

12

E= 1-1-13= 1-1-15= 2-1-2

11= 5-1-53= 1-1-1E= 1-1-1

Rendezõ elv 3-asminta- és szûrõ-elv

A

VF

V

G

A

A

A

F

F V

V

G

GG

V F

VFF

V FA

AAA

Rendezõ elvE-rõ 3-as

Rendezõ elvE-rõ 3-as

Gondolat-valóságszûrõ-elv

Vonal szûrõ-elv

Fogalmi rendszer 5-összûrõ-elv

Impulzus3-as; 5-öscikolusok

Makro szint

Mikro szint

Impulzus3-as; 5-ösciklusok

Út - A világnézeti metszet-modell peremén VI.

A szûrõ elvek felelõsek a gondolatfejlõdés reprodukciójáért annakintenzitásáért. A természeti 5-ös minták a minõségi osztályozódástirányítják, a természeti erõ-3-asok a magok születését, halálát, újravetésétvégzik. A megnyilvánulási formák erõsorozatok /E/ alapján épülnektermészettörvénybe.

Szubjektivitás - objektivitás kérdése:A szubjektivitás mikroszintjeirõl visszafelé haladva a makroszférák szintjeifelé tapasztalhatjuk, hogy a szûrõelvek mintázata egyszerûsödik, ésmagasabbrendû törvényszerûségeket tárnak fel. Ennek megfelelõen aszubjektum számára objektivizálódik a folyamat felfelé haladva. Azösszefüggések magasabb szintjérõl a szubjektívnak tûnõ alsóbbszintû folyamatok nem tartalmaznak váratlan eseményeket, ígyobjektívnak nevezhetõk. Ezért az egyetemes kifejezõdéslegmagasabb szintjein a totális tudati kontrollok, szûrõelvek/lényegfelismerõ mechanizmusuk mesteri szintjén/ kozmikusleegyszerûsítéssel irányítanak.

A szûrõelv megnyilatkozása biogenetikai szemszögbõl:A sejthalál társadalomfilozófiája és mûvészete:"Az elhaló és az élõ határfelülete: Vajon milyen nagyságrendben halnak el sejtek afelnõtt emberi szervezetben naponta? Az emberiség létszáma hatmilliárd /109/. Azemberi sejtek száma ennek százezerszerese/1014/. Ennek ezredrésze hal el naponta,ami még mindig az emberiség létszámának százszorosa /1011/. Ez persze az átlag,van olyan szövetünk, ahol az elhalás aránya kisebb és van, ahol nagyobb. Elmondhatjuk, hogy a természetes sejthalál, az apoptózis egyik alapköve letta sejtbiológiai ismereteinknek, az élettudományoknak, az orvosbiológiaigondolkodásnak. Jelentõsek ugyanakkor a társadalomfilozófiai áthallások is.Sejtjeink az egyénben társadalmat alkotnak, egymásra hatnak, egymástól függnek. Atudomány és a mûvészet sokak által sokszor leírt szoros kapcsolata a sejthaláltkutatók számára is segít távlatokban gondolkodni; illusztrálandó Vasily KandinskyFekete vonalak és Salvador Dali Végtelen talány címû alkotása."Apoptózis. Kopper L., Fésüs L

A pillanat mûve:6x109 ember/föld6x1014 sejt/ember6x1011 sejthalál/nap/ember106 sejthalál/sec/ember

1 sejthalál=pillanat10-6 sec/pillanatHipotézisem szerint mérhetõ ideje van a pillanatnak, nagyságrendjeegyezhet két sejthalál között átlagosan eltelt idõvel. Ebbõl következtetveérzékeltetem azt az egyetemes szûrõelv rendszert amely 10-6

másodpercenkét aktivizálja az emberi organizmus felépítését. A biológiairendszer egyensúly analógiáján haladva pillanatonként egy gondolativilágkép mumentumra 10-6 másodperc jut. Egy a tudatban felvillanó teljesgondolatképre pedig 3-as, 5-ös idõbeli szorzatának sorozata. /Azértekezés lapjai ezt igazolandó megállított gondolatkép-idõt mutatnak ésnyelvezete sokszor az intuíció képsebességéhez alkalmazkodik./ Akövetkezõ oldalon nézzük meg az egy pillanatig ható világképek alkotóifolyamatokhoz rendelhetõ összefüggéseit.

9Út

13

Haladó, Önreflektív szintgondolattéren és szûrõ elven kívül esõ, a térszövetben keresõ

60-75 0-os Eseménymezõ

! Mester-Mester !null-pont

Haladó

Kezdõ, narratív szint foma-világban gyüjtõ 45-60 0-os eseménymezõ

A Mesteri tanításintuíciós transzform gondolaterõ-átadása

Alkotó Intuitív szintlényeg-kutató,gondolatszimbólumokkal építkezõ75-110 0-os eseménymezõ

Teremtõ intuitív szintlényeg-kifejezõ tudatküszöbön belül teremtõ 120-360 0-os eseménymezõ

Mester

Transzponált mesterjelöltek

A Mûhely szellemelényeg-emelõ intuíciós transzponáció a mûhelyszellem erõforrása

Mester

Út - A világnézeti metszet-modell pereménVII.

Mesteri szinten az ember az intuíciós tengely mentén a világmetszettömegközéppontján keresztül az õsprincípiumi életkifejezõdésisúlypontját elérve teremt. Lényeg-kifejezõ, teremtõ, intuitív szint. A Mesterjelölt a szimbólumszövetek szintjén, virtuális középpontalrendelkezõ világmetszettel alkotó. Lényeg-kutató, alkotó, intuitív szint. A haladó a forma-gyökerek mentén látja át önnön világát, így rejtvemarad elõtte a valódi alkotói erõközpont. Keresõ, önreflektív szint. A kezdõ kizárólag a forma-következmények tartományábanmozog. Gyûjtõ, narratív szint. A mindenkori alkotási folyamat akkor kezdõdik, mikoralkalmazzuk önmagunk fogalmi szûrõrendszerét. A szûrõelvhatárolja el a belsõ gondolatteret a felszíni gondolkodástól. Látható, hogy a haladó és a kezdõ is rendelkezik ezekkel aképességekkel, de gondolati alaphelyzetük kívül esik a gondolattér aktívszféráján. A mesterjelölt a gondolattér határán, onnan kétiránybaegyensúlyozva áll, alkotó intuíciója az önvaló szimbólum-világából ered,de intuíciós erõrendszerét lényegi érintés nélkül használja, ezért az intuícióviselkedési szabályait nem ismeri. A intuíciós transzponáció két ihletett intuíciós tengely vektoriálisrendezõdése mesteri beavatkozással, vagy anélkül, gondolatfûzést jelent.Ez a mûhely szelleme. A mester intuíciós tengelyének transzformálása a haladó szférájábagondolatfúziót eredményez. Ez a Mesteri tanítás.

10Út

14

Út - Az ihletettség-intuíció állapotába

Csönd van. A papír sincs elõttünk már. A mellettem állók, ülõk is messzetávolodtak... ereszkedünk az intuíciós tengelyen egyre-egyre. Figyeljük meg az összefüggést ihletettség pillanatában az alkotó ésvilágképe között. Az önkifejezés nyomására az arány-mag impulzushármasa rezgõhangot kelt /világmetszetet építve/ a szellemi tér-idõtudatttartományokban, mely kezünk mozgását rajzolásnál a gondolat-valóság határán uralja. A szellemi idõpillanat ihletett csöndjében, a szikrákhang üzenetet adnak át. A vonalképi szimbólumok /gondolattér-tartóváz/ által kioldott emlékanyagok /gondolat-magok/ az arány-magimpulzusok /öt féle energia szintjének/ következtében térszövetetgenerálva gondolat-kapukat ütve átlépnek a forma-gyökér tartományaibaés a gondolatmagok hordozta magatartásformákkal plasztikus mozgásbakezdenek. Egyszerre van jelen forma-gyökér, az impulzus /aránymag/ ésa gondolatmag. Mindezt a vonalképi szimbólumok kötõereje fûzi egybea szubtilis világ sérülékeny szférájában.Idegrendszerünket olyan mértékben veszi igénybe a folyamat, hogy lezárjaa bejárást a durva elemek elõtt. A hermetizálás nélkülözhetetlen. A tudatikapcsolókör komplexitása labilis és érzékeny. A gondolatkapuk lezárnak.Az ihletettség állapota a legfinomabb csatornákon áramlik ide-oda.Lüktet. Érezzük kezdetét, életét és elmúlását. Mély nyomokat hagy magaután. Az alkotó ereszkedõ képességével /az intuíciós tengelyen/eljut atudatküszöbi interferációs nullpontokra, ahol kapukat nyit . Belép azegyetemes idõlánc építményébe, az aránymag építette világmetszetkönyvtárába. Olvassa, letapogatja, miközben az olvasóterem térméreteitaz aránymag imlulzus hármasa - gondolatfilozófiai komplexitásunkfüggvényében - folyamatosan változtatja. Az alkotót a belsõ világtörténetolvasására, a szimbólum-nyelvismeret, a vérmérséklet és a közlésvágyelemi ereje vezeti. Az építmény sajátidõvel rendelkezik, belépve elvesztjükidõérzékünk. Kezdetben nem sok idõt enged olvasni a sorok közöttidegrendszerünk, így az ihletettségbõl áthozott képeink, rajzainkkezdetlegesek. Amikor elsajátítjuk az olvasás mûvészetét, akkor viszontcsodálatos dolgok történnek. Hogy mi? Nem a várt esemény, nem az,miszerint gyorsabban fogunk olvasni, és egyre ihletettebbek leszünk,hiszen ihletettségi fokozatok nincsenek. Az történik, hogy a könyvbenlévõ sorok megnyílnak. Meghív minket abba a kiterjedés nélküli pontba/arány-forrás/, ahol nem az automatizmust, a korszellem információit,hanem az alkotó-mûhelyt találjuk, a könyvek születésének helyét. Itt az"irodalmi körök" a természet kozmikus modulusaival dolgoznak.Mindenki aki belép a kozmosz e rendkívüli helyére, közvetlen találkozhatönmaga idõ-tér és életcélprogramjával. A titkok lehetségesfelismerhetõségének pillanatában a szemlélõ tudat megszûnik. A szemlélõholografikus szerkezete marad állva csupán az erõs sugárzásban. Azalkotó átvilágított mélytudati váza /ennek hatására késõbb a csontszövetitartományokban/ sejtátépülésen megy keresztül. Az õsprincípiumikifejezéskényszer maga az egyetemes szimbólumjegyek olvasztó-,pusztító-, építõereje. Nem kérdezi, honnan jöttünk. Cselekszik. Alenyûgözõ esemény sosem kerül a tudat-felszínre, mikor kilépünk azihletettség állapotából. /Tehát a struktúraváltás helye az intuíciós tengely,és az arány-mag találkozásánál van, a tudatküszöbnél. A kozmikusmodulusok birodalmának határán./ Évekkel késõbb észre fogjuk vennimaradandó nyomait a különös útnak. A csönben évtizedes késésselmegjelennek azok az ifjú energiák a hétköznapi tudatunkban, amik egykora csontszövetbe lettek öntve odalenn abban a bizonyos teremben éstudatállapotban. A csontszöveti emlékraktározódás lassú elmébeemelkedését nevezem felhozó jelenségnek, befogadó állapotnak. Abefogadó állapot látjuk, nem kivülrõl való befogadást, hanem belülrõlmélyrõl való mozgás kiengedését jelenti. A külsõ világunkat kellbefogadóvá tenni a belsõ világunk meghallgatására. A nyitottság kapuibefelé nyílnak. Ezt segíti az intuíció mely a következõképpen nyit-hasítgondolatkapukat: Az intuíció a belépési forrósággal és a kilépésivisszahüléssel /tudati hõingásban tartva bennünket elménket meg-kovácsolja. Az edzett kiváló elme szubtilis gondolathasító fegyverré válik.A veszélyes "eszköz" önfegyelmet, önkorlátozást, eleganciát kívánhasználójától. A vívóterem, a küzdelem helye, azonkívül pihen. Azönkifejezés csatáiban az elmét sokszor nem vértelen belsõ küzdelmetanítja meg az intuíció használatának viselkedési szabályaira. Látható,hogy az intuíciót szabályozó szûrõ- és mintaelv mennyire fontos. Azintuíció mestere mindig az arány-mag mélyén rejlõ impulzus-hármasbanmegnyilatkozó Rendezõ-elv képlet marad ."Mi a fantasztikum? Ami nem természetes, ami álomszerû, ami vízió? Amiabszurd, irracionális, vagy tabu? Talán azt lehetne mondani: minden, amirõl az adottkorban nincs magától értetõdõ közmegegyezés." Wieland Schmied

11Út

15

Út - A teremtés állapotába

"Az építészetnek mindenekelõtt egészséges szemléletre van szüksége, olyanerõre, ami önmagán alapul." "Túlságosan messzire mentem térben és idõben a magamtechnikájában, hogy más technikáját alkalmazzam." "Nem más okból adtam oda magamat az Építészetnek, mint szerelembõl." "Tekintetem egy olyan célon függ, amiért érdemesebb küzdeni, még ha elõbbelszólítanak is, mintsem elérném." "Nincs az az esztéta, aki a nekünk kellõ filozófiát valaha nyújtani tudná."részlet: Frank Lloyd Wright - H.Th. Widjeveld-nek írt levelébõl

" Wright építészete : felülrõl a tudat világosságából inspirált építészet" Szekér László

A mester teremtõ intuíciói, a kozmikus önvaló teremtõ hármasából, atudatküszöb mögötti tér-idõ-kommunikátori õselvbõl származik. Az eseményrendeket felfogó, elemzõ, képesség gondolati látókúpjaa kezdeti 450-os szögtõl képes egészen a 3600-os szögig nyílni. Amikor alátómezõ közelíti a 900 -ot a tevékenységünk intuitívvé válik. 1100 -1200 -ot elérve intuícióink magabiztos megerõsödése jelentkezik.A meghajlított gondolatterek, melyek már ebben az eseményszög-tartományban léteznek, képesek átemelni bennünket a tudatküszöbön túliteremtõi közegbe. Minél szélesebb az eseménymezõ szögtartománya,annál nehezebb a tájékozódás. Végül a teljes eseményhorizont érzékelésekövetkezik. Ekkor dimenziótlanná válik az addig felépített élet-világmetszet, és az arányforrás mentén elhagyjuk a teret. Ez az a pillanat,mikor a Mester nem alkot többé, csak rendkívül jól érzi köztünk magát.Mi pedig forróságot vélünk érezni közelében. A pillanat, mikor a lélekeldobja kozmikus energiaburkát, az arány-magot, közvetlen érintkezik amodulusokkal, a kozmikus erõhármas esszenciáival. Az átlépett mesterközvetítõ erõrendszerek nélkül, közvetlen hozza át az erõhármas éppendomináns szubtilis hangulatelemeit. A szûrõelv, a gondolattér egyetemesméretûvé nõ, az intuíció végtelenné olvad, a szimbólumok elégnek. Atudás csöndje ül mindenre. A gondolati áttétek megszûnésével a tudatgondolatközlõ sugárzása rendkívül magas. Az elme szubtilis terébenmegnõ az energia és tágulása lényeglátóvá teszi. A lényeglátás bekövetkeztével az õt felépítõ gondolati struktúrákmár nem szolgálnak tovább eszközként. Valójában felbomlanak. Etermészeti jelenség következtében felszabaduló energia szétárad akozmoszban és élettel táplálja, fûti az élettelent. A mesterek tevékenységea kozmikus megnyilatkozási akarat energiabázisa. A teremtés nem másmint az ihletett aktus egy adott pillanatú lét-sûrítése. "...a mûvész maga mûve,nem pedig ember." C.G.Jung. Az anyagot jellemzi egy olyan ritkatulajdonság, miszerint képes felhalmozni és megõriznianyagszerkezetében a változásokat. A gondolati sugárzást kapott anyagrezgésszáma megnövekszik. A teremtési folyamatban az esztétikaimegközelítés eltûnik a metafizikai mellett, a mû eszközzé válik csupán amagasabb létformák fenntartásának új kinyilatkoztatására. Amikor a létalapja magasabbrendû kifejezési formát nyer és az életmegnyilatkozásönkifejezésére új összefüggéseket talál, akkor a teremtésláncolategymásbafûzött szellemi és anyagi alkotó-elemei megülik a "tavasz" hoztatermészeti erõk ünnepét. A mesterek tudják, hogy az Ünnep a teremtéslegmagasabb rendû megnyilatkozása.

12Út

16

Út - A létmegnyilatkozás felé:

"Azért is különös, hogy mi fémjelzi azt, amit géniusznak neveztünk, ugyanisa nagyon tehetséges szellem különös módon éppen azáltal rajzolódik ki, hogy önnönlétének minden világossága és szabadsága mellett a benne lakó rejtélyes isten, atudattalan elõtt minden téren elnyomódik és meghatározódik: nézetek támadnakbenne - nem tudja honnan; tenni, alkotni ûzi valami - nem tudja hová; a valamivélevés és a fejlõdés hajtóereje uralkodik rajta - nem tudja, miért." C.G.Carus -Psyché

A nagy Rendezõ-elv, melyet az értekezés alatt végig nem neveztem másnéven, most sem teszem. E transzcendens fogalomnak a körüljárása azalábbi két fogalom tisztázásával a megértéshez elvezethet annak okán,hogy a két szellemi minõség viselkedése filozófiai értelemben modellezi azegyetemes életmûködés egy további szakaszát.A két fogalom: mester és géniusz. A mesterek nem géniuszok. A géniusz és a mester közöttléptékkülönbség van; mint az emberi test egyes sejtcsoportjait irányítónemes szervek szervezõképességének léptéke és az egész emberiszervezetet koordináló szervezõképességének különbsége; vagy a test ötnemes szerve, öt érzékszerve alárendelt viszonyának léptéke, az egészemberi folyamategyensúllyának erõhármasával szemben. A különbség alétkapacitásukból származik. A két fogalom eltérõ módon végez feladatota lét-sûrítés teremtõ folyamatában. Amig a mester mérlegelve teremt alétmegnyilatkozás határán, a kozmikus létegységen belül, addig a géniuszteremtette világ merészen átlépi a határokat. A kozmikus létegységekösszességére való rálátás, idézõképesség a géniusz feladata. A mester alétmegnyilatkozás erõiböl építkezve teremt, a géniusz a léterõktöbbszörözésével teremt. A géniusz határátlépõ képessége a lét-tükrözés,generálás hatalma. Szemléletesen a többszörös szimmetriák természetijelenségéhez mérhetõ. A géniusz az osztódási és bomlási akarattranszcendenciája. Ahogyan egy nemzetség gens, egy sejt teljes genetikaitartalma genom, úgy a létközösségek géniusza azok életprogramjánakhordozója, irányítója.Végül értelmezésem szerint: a mester teremtésében a létmegnyilatkozás újerõ-összefüggéseit mint életprogramokat; a géniusz teremtésében újlétmegnyilatkozási összefüggéseket mint létprogramokat kelt életre.Mindkét fogalom a teremtés alkotóerõit használja, feladatuk eltérõ. Ahipertérbe, a Rendezõ-elv mûködésének megértéséhez a géniuszok, mintkapuõrök vezetnek.

"A mû alkotásának és a mû hatásának titka a visszamerülés a participationmystique õsállapotába, mert a megélés e lépcsõfokán nem az egyén szerez élményt,hanem a nép, és itt már nem az egyén üdvérõl és fájdalmáról van szó, hanem a népéletérõl. Ezért a nagyszerû mûalkotás tárgyilagos és személytelen, és mégis alegmélyebben érint. " C.G.Jung

13Út

17

G

2. Tézis: "A gondolat"A gondolatteret felépítõ és mûködtetõ elvek, az alkotó számáramegfogható nyelvképi rendszerek. Szerkezeti felépítésének kulcsaiaz érintkezõ fogalmi rendek találkozásában és összefüggéseibenkeresendõk.Az alkotó építész tevékenységében tetten érhetõk agondolat-megnyilvánulási momentumok elvont és gyakorlatipárhuzamosságai.

17

G0

8

5

6

9

4

3

1

2

7

Miért van és nincs gondolat egyidõben?

A gondolat kényszerkövetkezmény. Amint megszûnik a kényszer,a megnyilatkozási vágy, eltûnik a gondolat is. A gondolat nem kereshetõtehát önmaga szellemi szubszisztenciájakét. Nem magáért van tehát,hanem céllal keletkezik. A keletkezésének forrását a gondolat magjában ésannak megtermékenyítésében kell keresni. A gondolatserkenés, születés az életkifejezõdésnek engedõorganizmus sajátja. A lélek megszületésének, testbe épülésének lépéseinkeresztül bújik ki az elsõ gondolat is, a beszéd megjelenésével. Abeszédhangok gügyögése még csak a gondolat alapot sejteti, azéletmegnyilatkozás lehetõségét. Amire az életmegnyilatkozási csatornákteljesen kiépülnek, és a gyermekkor lezárul, addigra a gondolatmagok iskifejlõdnek a növekedés tapasztalási láncolatában. Az intuíciós aktussalelért gondolatok a születési idõszak van-nincs állapotának titokzatoshomályába, a tudatküszöbi tartományok mögötti természeti mûhelybevezet. Oda, ahol a megszólalás elõtti gondolatürességben kibontakozóvalóság emelkedik. Az egyetemes szûrõtudat lét-nemlét határán tudati éstudatalatti ismereteinket van és nincs összefüggésállapotokra bontja. Az értelmi emelkedés gondolati megvilágítottságot eredményez, azintuíció segítségével. A megvilágított tudatfelismerés pedig átemelialkotóját az objektivitáltabb összefüggésvilágba. Minél világosabb azértelem annál passzívabb lesz mozgása. Egyre kisebbet mozdul, egyrenagyobb szellemi változást okozva. A feljebblépõ értelem a korábbiidõszakban viselt dolgaira, mint üres, elhagyott, minden gondolatmagotkinövesztett és learatott tájra tekint. Az új gondolatmezõkre lépés csöndjeaz a kiüresedés, mikor a magasabb tudati kapuk még nem nyíltak ki, és akorábbiak már érdektelenek. Aki intuítiv állapotban nyit meg kapukat,felkészült, vagy felkészületlen állapotának mértékében fog viselkedni. Azintuíciós etikai szûrõ megnyilatkozása jelzi, hogy ismert-ismeretlen, valós-nemvalós mikor válthatja egymást.

Az építészeti Gondolatmegnyilvánulása /a fogalmi felfedezés szabadságával/ mint-

-Építészet: Az építészet gondolatépítészet.-Fogalom: Automatizmus, mely segít kapcsolatot teremteni önvalónklelki kifejezõdésével.

-Fenntartó következmény: A gondolat az életközösségi kapcsolatteremtésnek,üzenetátadásának kényszerkövetkezménye. A kollektívum emberi-, és természetikapcsolatainak kinyilatkoztatási csatornája.Emberi szinten:Testvéri, baráti, családi, törzsi, nemzetségi, nemzeti, nemzetközösségi, globális,transzcendens kinyilatkozási kényszerkövetkezmény.Természeti szinten:Ásványi, növényi, állati, kozmikus, univerzális megnyilatkozásikényszerkövetkezmény.

-Feladat:A gondolat mikro- és makrovilágunk érzékeléséneklétbiztosítéka.-Szerep: A gondolat szellemi szubszisztencia.-Eszköz: A kitûzött létprogram költészetének eszköze.

-Építészeti jelzõi: gondolat-természet, -mag, -tér, -határ, perem--szél, -dimenzió, -tartomány, -szövet, -halmaz, -struktúra, -háló, -mezõ, -viszony, -rész, -egész, -felépítmény, -épület, -váz, -keret, -szerkezet,-metszet, -rajz, -modell, -kép, -kör, -ív, -vonal, -közlés, -kapcsolás,-társítás-szûrés, -futtatás, -emelés, -helyezés, -átadás, -zavar, -születés,-képzõdés, -alkotás, -teremtés, -valóság, -vihar, -csepp, -szín, -vonás,-karakter, -tusa, -harc,vagy alap-, indító-, kezdõ-, alkotó-, teremtõ-gondolat,

-Oktatás: Az építészet oktatása egyben fejlõdésének kulcsa. Azoktatásmódszertani, tervezéselméleti kérdések idõrõl idõre mindigmagasabbrendû mûvészetpszichológiai és társadalomtudományosfelismerésekhez vezetnek.

-Gondolatmegállítás: Az intuítív önfeltáró folyamat idõmegállítóképességét a mesterek tanítják. Mesternek hívjuk azon kozmikusléptéknélküli szervezeteket, melyek a kérdezõt mindig egy addig nemlátott összefüggésrendszerbe, tudatsíkra képesek emelni.

18

G1

4

2

3

5

89

1

Mik az intuíciós gondolati alámerülés alatt lejátszódó eseményekfontos következtetései:

Az ihletett gondolat áramlási mintája: Az egyetemes szûrõelv agondolatáramlás potenciálja. A gondolatáramlási minta ennekkövetkezménye. A szûrõelv kifejezõdésre törekvõ életaktivitást generál,rendezett áramlási mikro- és makromegnyilatkozásokat. Az aktivitásbankölcsönható világképek karakterét hordozó, átörökítõ áramlási jellemzõkúj belsõ tudatmezõk kialakulását eredményezik. E rendszerben nincslegkisebb elem, csak szintek léteznek, közöttük egyetemes törvényekmûködnek. Az aktivitás, vésõ soron az arány-forrásból termelõdõvilágképsorozatok folyamatosságában leírható jelenség.

Az áramlási minták keresztezõdésében stabil térpontok épülnek.Intuíciós állapotban ezen térszigetek keresztezõdési pontjára kerülve,szemlélõdéssel sorba lehet rendezni az észlelhetõ eseményeket. Nehézfeladat felismerni a térpontokat, melyek választás elé állítják a láncbanlegvégén elhelyezkedõ felszíni tudatot. Az alkotónak el kell dönteni, merreirányuljon figyelme, rangsort állítva a szemlélõdés sorrendjében. Összekell állítsa, fel kell építse az eseményrend térrendszerét, idõrendjét. Azalkotó az önmegismerés folyamatában önmaga rendezõjévé válik.

A döntés. A megfelelõ pillanatban meg kell hozni agondolatrendszer sugallta döntést. Az eseményrend gyorsuló-lassulórendszerében a döntésre egy pillanat kínálkozik a legmegfelelõbbnek. Eza pillanat a vállalás ideje. A döntésvállalásé. A vállalás pillanatábanmegállított pillanatnyi világkép letükrözése, megfogalmazása elindul. Azihletett állapot egy magasabb minõség eléréséért kockáztat. A kockázatkivitelezésének sikere vagy bukása lesz a jellem próbája.

A jellem próbája a gondolattérben az eseményrend térszerkezete,mely döntéssel erõsödik igazán stabil térpontá, határozott jellemmé. Ez atérpont a rendezõelv kódolt üzenetét hordozza és késõbb intuíciós erõvéérik. A kialakuló intuitivitás állandóan változásra kész élõ szervezettédinamizálódik bennünk, melyet életünk során folyamatosan csiszolunk.Az életpálya hangsúlyos szakaszain, az erõfeszítésre kényszeritõkörülmények erõsítik, átrendezik, a sors kihívásain való megfeszíttettséget.A jellemformálódás második intuíciós lépcsõje, mikor ajellemmegnyilatkozás formába öntõdik. Az ihletettségnek az elvontsorselemek filozófiai értelemben vett létmegnyilatkozási ásványait kellmunkára fognia. A vonal-, és formaelvek mûködésmechanizmusainakelsajátításával az intuíció kézadta képességgé alakul. Megjelenik az emberitest minden pontján az ihletettség dinamikájából fakadó szenzibilispercepció. Az érzékszervek kifinomulásának során együtt gazdagodikfelfogó és asszociáló képességünk. A folyamatot, mikor általunkismeretlen helyrõl érkezõ információk alapján cselekszünk, egyszerûenösztönös alkotási folyamatnak hívjuk. "Ösztönös gondolkodás a nem- szellemi emberi birodalom területén állófejtegetésekhez tartozó szubjektum teljes világa, a testnek, az anyagnak, és azérzékeknek megismerése. A kiválasztásban és a döntéshozatalban a középpontban azérzéki megismerés áll, a nem-szellemiség -Anima sensitiva".Sík Sándor : Esztétika

Az ösztönösségben alkotó, szellemivel érintkezni látszó valóságotbefogadó, és a szellemileg érintett valóságot érzékelni vélõ lénnyé alakul.A felszíni tudat helytelenül nem-szellemi magatartásnak ítéli meg azösztönösséget, így sokszor a tudatalatti, a tudatos szellemiségetakadálynak érzi. Az ösztön elveszítené biztonságát, ha a tudatosmegismerés beleavatkozna az érzéki megismerés frissességébe. Afrissesség a lendületbõl származik, melyet csak az az alkotó képesfelmutatni, aki emberi lényének komplex rendszerében áramoltatja azintuíciót.

a

19

G

e

i

2G

1

7

6

4

2

3

5

8

9

Miért találunk mindenütt analógiát a mikro és makrovilágban?

A gondolati percepció információs rendszere, az életünket behálózóbiológiai, mikrofizikai, geológiai léptékû vonatkozások analógiája. Példáula vízgyûjtõ medencék természetes vízrajza behálózza a földfelszínt,aminek hálózatán keresztül akár modellezni lehet a mindenkoriterületegységre jutó egyetemes anyag- és információcserét. A geológiaihírvivõpályák és a karolt területek karaktertérképe megegyezik a létminden szervezõdési szintjén. A hírvivõk lehetnek utak, a karolt területektelepülések, a karakterképek a településszövetminták. A mûködésébenmegvizsgált településszövet pedig könnyen továbbgondolható anövényvilág felépítettségének elvein. Így egy élõ fametszet analógiájánérezhetjük, miként dolgoznak a gondolatfelszívó, gondolatsûrítõ,gondolatközlõ erõk. Óriási gyökérszûrõn és lombozaton vezet két világközött anyag és információcserét. A fatörzs oda és visszáramok milliárdjátképes biztosítani. Tökéletes közvetítõ. A gondolat-magok termõtalajonkifejlõdve hasonlóan képesek tökéletes kapcsolatot teremteni ég és földközött. Nézõpontunkból tekintve a fa élete már nem személyes ügy, több,az intuíció természetbe bomló hangja.

A gondolatközlés elve kozmikus méretekben is megnyilatkozik. Atermészetépítõ transzporthoz kényes naprendszeri mikroklímátteremtettek galaktikus elõdeink.Gondoljuk csak végig, milyen fontosak lehetünk, ha ilyen érzékenykomunikációs szerv vagyunk a csillagrendszerben.

20

G3

Csontvelõsejt

1

7

6

4

2

3

5

8

9

"Egy rezgõ fémkorong által kiadott, és a fénykép segítségével láthatóvátett hanghullámok meglepõ módon mandalaszerû elrendezõdéstmutatnak."C.G.Jung - Ember és szimbólumai

Hogyan marad annyi gondolatenergiája egyes alkotóembereknek?

Az Amigdala agyunk legõsibb központi területe. Tucatnyi adatátvivõ,átkódoló szerveinek segítségével bontja, emészti és szívja fel a környezetinformációit. Az õsi agytörzs nem idegsejtjeiben tárolja tudását, hanemtehermentesíti saját makrobiológiai mûködését, és biztos stabil helyrejuttatja megszûrt eszenciális tartalmát. Feltételezésem szerint acsontszövetekbe ülteti azon tudáshalmazt, mely a létfenntartás és a napihasználat alapja.

Rajzasztal: A folyamatos gondolkodás, a nap mint nap megdolgozottrajzasztal, a gondolat-magok felébresztéséhez, a belsõ látás erõsödéséhezvezet. A gondolatterek intenzív használata megdolgozza, kiöblíti acsontszöveti csatornákat. Az agytörzs irányításával a gondolatképekelõhívási útja fokozatosan áthelyezõdik, lekapcsolódik az agyi területrõl éskizárólag csontszöveti tartományokra helyezõdik.

A frissen tarnszformált átültetett csontszöveti tudás levándorol a mélyebbtartományok felé. Látható a beágyazódás. A tartomány az elmélyültgenetikailag is beágyazott örökletes gondolatmintákkal interakcióba lépveõrzõdik.Képzeljük el mennyi energiát takarít meg a szervezet, mikor a belsõ képekmeghívásához már nem kéri az agy segítségét, hanem a mélyszövetitartományokból közvetlen olvasztja ki a tudást és képanyagot, s juttatja akéz és az ujjak felé a szervezet az intuíciós alkotási menetben.

21

4G

1

7

6

4

2

3

5

8

9

A gondolattér hullámterei értelemvilágok ezrét rejti. A gyermekbennyiladozó értemi zónáinak hullámtereiben, a fejlõdõ gondolatmagok,játszanak. Az elemi értelemi lépcsõk kötetlen komoly játéka, törvényeinekmegismerése, elengedhetetlen az anyagi világ elõcsarnokában.

A gyermek fizikai mozgása késõbb a gondolattér mozgásává válik. Agyermeki tudatban egy léptékfüggetlen tér keletkezik. Felnõttkorra aléptéknélküli tudat gondolatkarakterei a csontszövetek erõáramainak arraa területére vándorolnak, ahol az öröklött képességek találhatók. Késõbbfelnõtt korban az alkotási folyamatban meghívott tudati erõhullámokezekbõl az elraktározott szöveti tulajdonságokból táplálkoznak. Agenerációs emlékanyagszövet feloldásához a gyermekkor teljessége kell.Felnõttkori gondolkodásunk katalizátorai saját csontjaink,tartószerkezetünk.

Egy kis kitérõ az arány-magok felé. A SZER mezõbe csapódó arány-magmaga a fogantatás. A természet polarizált dinamikája. Látni fogjuka formaés vonal természet indulásánál, hogyan generál elmozdulást a parányiarány-mag a SZER mezõ tartómányaiban. Az arány-mag roppant picinymérete és hatalmas tömege segítségével természeti törvényeket képesfelbontani, új alapokon megújítani. Azt is mondhatnánk, hogy mindig újarány-magra vár a természet minden újabb születésnél. A kisgyermekegyedi megismételhetetlen arány-magja átdolgozza a SZERmezõ rétegeit,új struktúrákat élethelyzeteket teremt. A parányi 10-15 méretû és 0.072gramm súlyú arány-mag áthatol az anyagi világ minden tartományán. Ez amikrogalaktikus szellemi erõ és tömegvonzás benne él a gyermekben.Újraírja a természet hullámtereit. A parányi arány-mag neve Lélek .

Miért fontosak gyermekori gondolattereink ?

A gondolattér elemi tértulajdonsága gyermekkorban alakul ki. Agondolattér születésétõl számítva folyamatosan erõhatásoknak kitett térréfogalmazza magát, melyet impulzus áramok magnetizálnak, becsapódótéridõn kívüli hírhordozó képességû viselkedésmagok gerjesztenek. Alátszólagos becsapódás útját dimenzió forgások adják. "A gyermeklátásmódja atmoszférikus, rendezetlen." Desmond Morris - A mûvészetbiológiájaA gondolattérbe jutó aktiváló erõ a többrétegû gondolattérbenfelnõttkorban fogalmi térpontokat épít, "esztétikai, logikai, etikairezonanciákat keltve." Desmond MorrisA fogalmi térpontok kialakulásának feltétele a gyermekkor teljességénekmegélése."...a valóságban a természetben lévõ esztétikum és amûvészetben lévõ szép közös forrásból ered,nevezetesen avilág gyermeki látásából."Jean-Paul Weber

22

aG

5G

1

7

6

4

2

3

5

8

9

"Az önmagában kiteljesedõ életet és történéseket képekben, értelmekben ésfogalmakban kell feloldanunk, tudván, hogy ezenközben eltávolodunk az élõtitoktól." C.G. Jung.

A modellezés eszköz lehet a kimondhatatlan megismeréséhez?

A modellépítés számos tudatsíkon formálódik. Az ismeretlen keresése,alkotó és anyag szellemi találkozása. Az alkotó számára egyik oldalon azanyag sajátos viselkedésének belsõ felismerése, a másik oldalon a lépték ésa feladat nehézsége áll.

Az inspiratív modelleknek több fajtája létezik. Keresõ modell, karaktermodell,gondolatmodell.

Rajzasztal: A modellépítés titka a legegyszerûbb technikai fogásmegtalálásában rejlik. Az elegáns technika felfedezése újrateremtõ erõtképes az eredeti elképzelésbe vinni. Az elvont szimbólumjegyek rajzolásaés a térmodell absztrakció nem két dolog.

23

6G

1

7

6

4

2

3

5

8

9

Miért kell a természetet tanulmányozni, rendezõdési mintáit alapulvenni?

A gondolattérben szétszóródott gondolatmagvak intuíciós töltésselrendelkezõ erõtérben tehetetlenségük következtében rendezõdnek. Aszervezõdési minták, azok az egyetemes szûrõk, amelyek az átfogóerõneknevezhetõ tulajdonságaik alapján rendezõ, stabilizáló, vagy dinamizálómozgásra késztetik az anyagot, a gondolatmagvakat. A nagy egészmegnyilatkozása, homogenitása léptékfüggetlen jelenség. A gondolatipotenciálkülönbségek indította folyamatok a stabilabb állapot eléréséhezvezetõ úton a résztermészet elemeiben - anyag, részgondolat - eksztatikusállapotot indukálnak.

Rajzasztal: Az építész az újrarendezõdés e magasabbrendû természetimegnyilatkozásának példáján dolgozik , mikor gondolatáradatot mederbeterel, gondolatörvényt koncípiál, gondolatgeometriát teremt. A gondolatikonstrukciók épületté válásához az egyes gondolatelemek tulajdonságaitkell megismerni. Mindig az adott gondolati anyagból dolgozik az építész.Az anyagi valóság gondolati anyaggá válik, mikor a tervezõ gondolatiátfogóereje ekszatikus ünnepi állapotba képes hozni azépítõtevékenységet.

24

7G

1

7

6

4

2

3

5

8

9

A gondolatrajz jellemzése az ihletettségi szakaszában: A rajzolás, mintkészség ebben az esetben inkább hátrány mint elõny.A belsõ víziók nem várnak. Sietve érkeznek, megelõzve rajzi készségeinkösszes eszköztárát.

Mi a feladata a gondolatrajznak?

A kitartó szándék meghozza a választ. A gondolatrajzmetakommunikációs tanulási folyamatot indít gondolat és valóság között.Az alkotó képzelõerõ rajzi jegyek gondolati szimbólumszinteken haladvafejlõdnek, érnek gondolatközlésre alkalmas formává.A gondolati szimbólumjegyek minõsége az alkotó fogalmi rendszerénekfejlettségétõl függ.

Rajzasztal: A gondolatrajz visszahat az alkotó fogalmi rendszerénekkialakulására, közvetve a szimbólum jegyekre, képletekre, és a gondolatközlésre. Rendet teremt az õs-képi információs csatornákban, felszínrehozza eredeti velünkszületett arányrendünket és formateremtõnyelvünket.

Az igazi gondolatrajz válasz egy feltett kérdésre. A kérdés hangtalangondolatok formájában, a válasz hangtalan vonalak alakjában érkezik.

Nincs esztétikai szerepe. Munkaeszköz.A munka itt azt az erõfeszítést jelenti, amely az eredendõt keresi.

25

3. Tézis: "Az arány"Az arány a térteremtés kulcsa. A világmetszetet építõ aránymûködése meghatározható, felrajzolható az alkotói öntevékenységsorán.Ihletett állapotban az arány a forma-, vonal-, gondolatképek„mozgatója”.

A026

"....Rombolás és építés egyek, mindkettõhöz lélekre van szükség... "Lucien Hervé

"....Az , hogy én Párizsban éltem, mûvészetemen és gondolkodásomon sohasemlátszott meg. Elmentem abban a hitben, hogy ott majd tanulni fogok, de rájöttem, hogybárhová megyek annyira saját magamat cipelem magammal, hogy semmi külsõ hatásnem befolyásol...Soha sehol semmilyen "Szalay Lajos

"Csak én bírok versemnek hõse lenni,elsõ s utolsó mindenik dalomban:a mindenséget vágyom versbe venni,de még tovább magamnál nem jutottam.

S már azt hiszem: nincs rajtam kívül semmi,de hogyha van is, Isten tudja hogy van?Vagy dióként dióban zárva lennis törésre várni beh megundorodtam.

Bûvös körömbõl nincsen mód kitörnöm,csak nyílam szökhet rajta át: a vágy -de jól tudom, vágyam sejtése csalfa.

Én maradok: magam számára börtön,mert én vagyok az alany és a tárgy,jaj én vagyok az ómega s az alfaén vagyok az alany és a tárgy" Babits Mihály: A lírikus epilógja

Az építészeti Aránymegnyilvánulása /a fogalmi felfedezés szabadságával/ mint-

-Építészet: Az építészet nyelvének alapeleme az arány.-Lépték: Az egyetemes térkép-e-zés alapja.-Alkotmány: Univerzális fogalomsûrítmény. Minden magasmûveltség rögzítettalkotmánya.-Individuum: A természet egyetlen önmagában létezõ magányosa.Az arány a kozmikus energiamezõ átható végtelenében képviseli amindenség pólusát.-Sors: Elvont fizikai és szellemi sors író.-Aktivitás:Az arány maga a dinamika. Az impulzus origója. A természetitörvények mozdítója. Az arány törvénye kíméletlen önmagával szemben.Az arány megtartó, befogadó, elsöprõ, kiszorító elem.A természet építõ-bontó folyamatai e fogalom köré összpontosulnak.-Kötés: A hasonló arányok képesek kötéseket létrehozni mind léptékben,méretben, minõségben, mennyiségben.-Szûrõ-elv: Az anyagi és szellemi aránytalanság a megszûnés hírnöke. Atermészet építõ-bontó folyamatában az arány egyensúlyeltolódás határoz.

-Szerep: A teremtõ mozzanatban az aktivitás kulcsszereplõje az arány.A nagy rendezõelv a fõszerepet az arányra osztja. A rendezõelv önmagátlépteti színpadra az arány képében. A befogadó közönség szerepébenpedig a gondolattér áll. Az arány mesteri alakítása nélkül elmarad a felfokozott gondolatihatás, a nézõtéren ülõ gondolat-magok katarzisa, a teremtõ mozzanat. Azarány merészsége lesz a hangulat fokmérõje. Végsõ soron az arány a"hangulatteremtés" mestere. A jelenségvilágban az arány a mértékszervezõ középpont. A tér-idõ minden ki- és bemenõ adat- és gondolatforgalmát dimenzionálja. Ésami ennél több, dinamizálja, lelkesíti. A jelenség amely képes agondolatteret felfûteni az izzásig, az pedig maga a dinamika az ifjú ...lélek.

-Arány-mag: Az arány magja a belsõ irányító, az út és az idõ ura. Az akozmikus fogalomközéppont, mely magába szívja és kirobbantja felfestettvilágainkat. A változás gravitációjának mértéke. A belsõ fénymegzabolázója. A gondolatsebesség lovasa. A megtartás és állandóságstatikus és dinamikus harcosa.-Arány-forrás: A dobogás Atyja. A rezgés talapzata. A lélekben születettjelenségvilág összeredõjét, arány-mag szívét: arány-forrásnak nevezzük.Parányi elmozdulása okozza a lélekmezõk világképének átalakulását.-Kifejezésõdés: Az arány magja mindig a kockázat, az ismeretlenmegnyilatkozni akarása.

A027

C

C

a

-a +a

a

a

4

6

8

9

5

Hol van a Tér, hogyan születik?

Az arány. Maga a TÉR. Gondolat-vonal-forma energetika.Az arány-mag erõtere hozza létre az arányrendszert, világunk belsõgondolati és valós tereit.

Az arány átható impulzus. A szellemvilágban, miként az élõvilágban, azállandóan zajló természetes sejt- és gondolathalál pillanatonként igényli éssegíti az újjászületést. Ritmus, sebesség és energiaintenzitásának aránya aszubjektum talapzata. Az irányító folyamatok szellemi, biológiaipárhuzamosságának fogalomkörét, mint a kifejezõ- és ítélõerõt az arányadja.

A kimûvelt alkotóerõ hatványozott felismerésre, önnön aránytermészetmegismeréséhez vezet.

Születés. A kozmikus lélekmegnyilvánulás az arány-forrásból ered. Születõlelkek sora árad nyílásán. Az egyéni lélek arány-magból sarjad, melymagoknak a forrása mindig megmarad. Az egy életre szóló lélekkivetülés- mely a mi egyéni lelkünk és életünk - célját érve visszatér önmagacentrumába, magba-vártan az újabb kivetülésre.A szubjektum lélekcentruma az arány-magba zárt forrás. Az arány-magkivetülései pedig az állandóan -egy életben- alakuló, eleven lélektériarányrendszerek lesznek. Az arányrendszerek excentricitása, életcéljukmegvalósítása, világképi fejlõdésük fogantatásával, a gondolati sajátidõbelépésével kezdõdik. Azzal az eseménysorral, mikor a születés elõttigondolatrétegeket megeleveníti az arány-középpont. A lélekfejlõdéskésõbb önálló gondolattereket indukál. A lélek arány-forrásból születõ éskésõbb megszilárdult arány-magja belsõ Napként képes életünketmelegen tartva Irányítani. A szellemi lélekgravitáció az arány-magban,önvalók mélyén keletkezik. A természet szervezõ, arányrendezõ elve ésfogalma lélekkutatás nélkül nem képzelhetõ el.A tér nem más, mint a lélek anyaga. A térben járó gondolat maga alélekcsatornák mûködése. A lélek arányokkal jelez, léptékesültjelzésrendszerének sokadik kivetülése a gondolati arányérzékünkkifejezése. Az anyagi testi valóság szintjére ereszkedõ lelki verbalitás ésalkotókészség lélekcsatornáink áramlóképességétõl, minõségétõl,rugalmasságától, egyszóval strukturális finomságától függ. Amit a lélekhordoz magában, azt a valósághoz kapcsolás arányfogalma közvetíti,modellezi a világba. A hordozott egyéni és kollektív lelki életkifejezõdésmodellezésének az arányosság a próbája, mely magába rejti az egysajátidõre és világidõre szóló megnyilvánulások teljességét.

Az arány a mindenség elemi egysége. Önmagában hordozza az örök egészhiperbolikus természetét. Képes megmutatni az egyet, a kettõt a hármat, avégtelen ellentétes irányait. Abszulutum.

Az arány természete révén egyetemes átfogóerõ, az életkifejezõdésösszmodulusa.

Az arány a természet térkibontásának mértékegysége. A mindenséghangja. Arány-mag elvetése nélkül nem születhet sem lélek, sem tér.

Az arány a tájékozódás szerve. A kifejezõerõk folyamatvilágánakirányítója. Az elemi mozdulás indulópontja. Tér-önmaga.

Ritmus. A lélek önmaga köré vetült világképeivel tartja életben önmagát.Szellemi gravitációja által saját arányrendszert keringtetve tartjavonzásában fogalmait. A ritmus az a gravitációs önrezgés, amely maga apillanat sebességével lüktetõ megismerési vágy. Dobbanásai testbesugározó életkifejezõdési akaratok. A ritmus az arány-test energetizálója.

1

1A128

3

7

12

Arány-magképek sorozata

8

1

34

7

5

6

9

2

A belsõ hangnak mi a jelentõsége az alkotásszerkezetben?

Az alkotói erõforrások szimbólumjegyei közül a hangok a legerõsebbek.Egy elemi hang, mely az alkotás kezdetén megszólal, végig zengi belsõgondolattartományunkat és megmozdítja emlékképeink sorozatát.Feloldja az élményvilágot és a vágyakat kötött állapotukból.A hangszimbólum tömör kifejezõerõ, melyet õseink hagytak ránk. Aszellemi elmélyülés feltárta a hangok rejtett belsõ szerkezetét. Eleinktudták, hogy a legelemibb keltett energia a hang. Rezgésmetszetet jelölteka hangokra. A kiejtett hang elemi metszetét, a hang-magot ábrázolták. Ígybetûik egy-egy energetikai egységet jelöltek.Ezen energetikai jellemzõ képezi a mai emberi írásjelek földrészek felettivonulatát. A megformált hangok - tengelyes, centrikus, excentrikus éspont forgásainak - jellemzõ metszetei mögött az elemi geometria tárházanyílik egyetemes nyelvként. Azt állítom, hogy a hang- és az arány azonosminõség. A hang formáló, energetizáló ereje az aránnyal áll párban.Rajzasztal: Építészeti vonatkozásban a gondolatot szabályzó vonalat és aformát a legmagasabb rendû módon a hang-magok, arány-magokalakítják. Mint hieroglif-ek, a hang- és aránymagok rezgésbe hozzák azelemi vonal, forma gondolat szimbólumokat.

"Phaidrosz: A geometriai idomokról beszélsz?Szokratész: Igen. Meg a hangcsoportokról vagy a ritmusokról és zenei hangnemekrõl.A hang, a tiszta hang már maga is alkotás. A természet csak zajokat ismer."

Lucien Hervé

2A29

Mondrian: Composition No. 10

"Költeni annyi, mint hagyni az õs-szót a szavak mögött felzengeni"Gerhard Haupmann

2

8

1

3

7

5

6

9

4

Arány-maghang szimbólumnagyított képe

Ferencz M.Nemzeti színház terve

Gondolat-mag

Arány-mag,mint

hang szimbólum, atervezési

rendezõ ELVnagyított képe

Eiffel-toronyPárizs

"....itt vagy amott, azok között a kõfalak közt, vagy ebben a hangok által teremtettvilágban lenni olyan volt, mint kívül helyezkedni önmagunkon."Lucien Hervé

A képletek, tervezésmódszertani segédminták mire szolgálnak?

A vonal-,formamodellek arány-mag képeinek kontrasztosítottlényegkiemelõ nagyítása elárulja, hogy az építészeti vonal-, formavilágotépítõ szimbólumok síkmetszetei szervezõ erõvel rendelkeznek. A belsõhang intuíciós képletszintjén való megszólításával a lélek dimenziófelettihangszövet-szivárványa borul Ránk.

Rajzasztal:A szövet szerkezeti módosulásokat hagy a rajzpapír és a gondolattérterületén. Ezek a módosulások jelentik késõbb kiindulópontját atervezésnek. A síkmetszetek szerkesztési képletekké tisztulnak az építészelõtt. Az egyetemes képletek sosem merevednek meg, amíg az alkotóerõfûti lelkesíti. Az alkotó és a szimbólumképletek oda-vissza hatófolyamatban egymást segítve indulnak a felfedezõ úton, kívül helyezkedveönmagukon.

a

a

Arány-magképek sorozata

A330

8

1

3

7

5

6

9

4

2

Indiainépzene

Bankok

Firenze

New York

Isztambul

Nápoly

AC DCheavy metal

A szakralitás "hegyei" antennái díszítõ elemek, vagy különösüzenetközvetítõk ?

Vegyünk alapul egy zenei mûvet. A mû hossz- és hangtartományánakterjedésképe aránykérdés. Megragadva egy elemi pillanatot, momentumotmajd ráközelítve, láthatjuk, hallhatjuk azt a szálrafûzött energiapászmátmely az alkotó-hangokat egymásba köti. A rezdülés szellemiforgástengelyek mentén formát teremt.

Az arányló kötõerõ belsõ természetünk dallama, éneke formáváemelkedik.

Különbözõ teljes zenei mûvek hangképtartományait mutatja az ábrasor.Egy épületegyüttes teljes gondolati-formai egysége azonos idõbeli éstérbeli arányrendszerré épül a zenei tartományokkal a dallam és ritmushalhatatlan medrein haladva.

Rajzasztal:A vonal- és formavázak elemi szálszerkezeteit, mint húrokatmegpendítve, hangot adhatunk alkotásunknak. Rezgést keltõ képességükaránya, a fogalmi térháló pontjaihoz való rögzítés és feszítés mértéke. Ahangzás nagymesterei épületszimfóniát emelnek már gondolatban israjzasztaluk mellett. Megszerkesztik a fogalmi hálót, kitüntetett pontjairavonal-, formahúrokat kötnek az elemzés problémafeltáró képességével,majd hagynak idõt az elemi gondolatszálak feszítésére. Sokszor a feszítésta természetre bízzák. Idõ elteltével a megfeszített gondolatszálak vonalláés formává szilárdulnak és belsõ hallásukra hagyatkozva karmesterkéntvezetik gondolat épületüket a megszületés felé.

Beethowen: IX szimfónia - A gyûrûben a belehelyezkedés rezdüléseineklépcsõzetes alámerülését szemléltetem.

BeethowenIX szimfónia

"Nem valami állandó változásban álló teljesség volt-e ez, a folyton lobogó lánghozhasonló, amely emlékek, sejtelmek, megbánások és elõérzetek meghatározó ok nélkülkibomló érzelmek végtelen sorának szakadatlan tüzével melengette és világította megegész lényedet? S nem úgy érezted-e, hogy ezek a percek és díszeik, ezek a táncosnõnélküli táncok, ezek az arctalan és testetlen /s mégis oly finoman mintázott/ szobrokmindenestül körülvesznek téged, a Zene egyetemes jelenlétének rabszolgáját?"Lucien Hervé

4A31

1

7

6

4

2

3

5

8

9

Hallgatói rajzsötétben készítveBME rajzi tanszék

Arány-magképek sorozata

Rajzasztal: Az arány-magok belsõ felismerésének számtalan útja van. Abelsõ tûz, az önbizalom, az improvizációs készség felébresztése számosmódszerrel lehet eredményes. Itt egy nagyon egyszerû gyakorlatotláthatunk, mellyel önmagunk autogén folyamatait vizsgálhatjuk. Vegyünkporpasztellt, dörzsöljük tenyerünkbe és teremtsünk sötétet a teremben.Egy adott szóra kezdjünk el az üres papíron beszinezett kezünkkelöntudatlan érintéseket, dörzsöléseket, simításokat tenni. Fél perc állrendelkezésre. Majd teremtsünk világosságot és figyeljük meg sajátalkotásunkat. Szemünk elõtt hosszas figyelés után egy üzenet bontakozikki a látszólag véletlenül sikerült alkotásból. Erõsítsük meg a lényegesnektartott faktúrákat. Nevezzük el egy szóval a karakterjegyet. Minden rajzsikeres. Sokan szembesülnek olyan technikai tökéletességgel a sötét fázisután, hogy alig kell korrigálni világosban a rajzot. Nem kis meglepetésremeg kell érteniük, hogy ezt is õk rajzolták. A szabadság érzése megérinti agyakorlót, elmélyülté, kérdezõvé teszi.

Hogyan lehet egyszerûen karakterolvasóvá válni?

5A32

1

7

6

4

2

3

5

8

9

Hallgatói rajzépülettorzítás

BME rajzi tanszék

Épülettorzításvertikálisan

Woolworthskyscrapers

Önárnyékunk-e a korszellem, vagy meg lehet haladni ?Stílushatár vagy gondolathatár él bennünk?

Az itt látható utcaképek ugyanazon épület egyes épületegységeibõleredeztethetõek. A gazdag plasztikai értéket hordozó elképzelésekmonolitikus egysége a transzformáció ellenére egyetemes stílusharmóniátláttat. A mindenkori korszellem akkor hoz újat, mikor aképzettársítási határokat karakteresen túllépi. A szellemitranszformációk általában a korszellem elõrevetítõ képeineklehetõségét hordozzák magukban .

Hauszmann Alajos: II.díjas Parlament terve

Az épületábrák olyan torzításokat mutatnak, amelyek az egyesépületrészek teljes egységét módosítják. A játék lényege egy olyan új képimegjelenés elérése, amely az anyaépületbõl fakad, de felfedezi azépítészettörténet korokon átívelõ szerkezeti és formajegyeinek üzenetét.

Rajzasztal: Amikor az alkotó képes belsõ képeinek transzformációira,akkor gondolkodása merõben átalakul. A szemléleti modellel amely ahorizontális, vertikális plaszticitást létrehozza a formákon, eljutunk végül agondolati területek módosíthatóságáig. A belsõ képi elõhívástudattartományai tömörödnek, nyúlnak. Az állóképek megmozdulnak,plazmatikus állapotba kerülnek. A mozduló gondolatképek, acseppfolyósság szintjén új természeti törvényeket bontanak vízióinkterén.

6A33

1

7

6

4

2

3

5

8

9

Tégla plasztikaWIENERBERGER

üzem

"Az archetípussal való minden kapcsolat, legyen az megélt vagy pusztán szóbeli,"megérint" , vagyis hat, mert erõsebb hangot vált ki bennünk , mint a magunké.Aki az õsképekkel beszél, ezer hangon szól, megragad és ural, s amit megnevezegyúttal felemeli az egyszeri és mulandó világból az örökkön létezõ szférájába....."C.G. Jung.

A gyakorlatban hogyan alkalmazzuk ahangtranszformációt?

A sorozatgyártott ipari termékek szerkezetébeolyan torzításokat vihetünk a megfelelõplaszticitási stádiumban, melyre elménk nemképes.Az erõtani vizsgálatok nyomán szemünk láttáramódosul az alapforma. A közölt erõ természetetartalmaz kiszámíthatalan eseményeket, ez lesz ami késõbbi formateremtõ szemléletünk alapja. Atermészet inspiratív formaalkotása törvény,melyet feladatunk a határokig feszíteni.

A734

V

4. Tézis: "A vonal"A vonal szellem és valóság határa. A vonalképi szimbólumoktérszövetet alkotnak a tudatban. A vonal tudatsíkok egyesítésére,bontására és azok lényegi kifejezésére képes. A vonalképistruktúrák gondolatteret indukálnak.

35

V 0

"A szavaimon nem uralkodtam annyira, amennyire uralkodom a rajzban."Szalay Lajos

Az építészeti Vonalmegnyilvánulása /a fogalmi felfedezés szabadságával/ mint-

-Építészet: Az építészet nyelvének írásképe a Vonal. Egyetlenkézzelfogható, mégis elvonatkoztatott jelzésrendszere.

-Kötés: A vonal határfelület. A vonal összeköti a létezõt a nem létezõvel.A vonal mentén emelkedik ki a gondolat az ismeretlen dimenziókfogságából. A gondolat-valóság határa.

-Eszköz: Eszköztelenségében van hatalma. Testetlensége amultidimenzionális kapcsolatokat szövi egységbe.

-Kommunikátor: Kiemelõ ereje több az elhangzott szónál. A gyermekelsõ nyomothagyó megnyilvánulása. A diffúz, atmoszférikus terektájékozódási eszköze.

-Magatartás: A vonal megtöri a csöndet. A vonal ürességet teremt. Atermészet viselkedésmintáinak szimbólumtára a vonal.

-Típus: Több Vonal létezik, mint ember.-Képesség: A Vonal árnyalt hullámkaraktere indította tér többszörösdimenziókeltõ képességgel bír.

-Jelentés: A Vonal az egyetlen eszköz, ami minden nyelven hasonlótjelent, és az egyetlen jelenség, amit mindenki másképpen értelmez.

-Természet: A Vonalnak kettõs természete van. A teremtett és fogalmivilágunk dimenziómesgyéjén áll. Az idõ nem uralkodik felette, a tér nemkezdi ki, a pont elvész mellette. Hurkol, bekerít, összeköt, elválaszt.Felvázol, pontosít, szerkeszt, kijelöl, megnevez, kiemel, analizál,karakterizál, modellez.A Vonal felfed. Feltárja multunkat, kérdez, jövõt sejtet.

36

Idézetek: "Vonal-folytonosan"-

V 1

4

6

8

9

7

5

1

2

3

4

7

6

8

2

1

3

5

9

Mi történik amikor az üres laphoz elõször érintjük ceruzánkat?

A Vonal születése több mint közlésvágy: A létünk pontosmeghatározásának eszköze. A folyamat tudatos megismerése az építészfeladata.A pont elhelyezése a papíron meghatározza szemléletünk irányát, a látnikívánt eseményeket és eseményrendet. Vonal indításunk célja, az észleltindító folyamatból idõrendben elraktározni, vagy kibonatkoztatni kívántinformációk megfelelõ térrendbe szervezése.

Ha belsõnk megfigyelési pontjából, sugárirányba nézünk, és "vonalként"elindulunk, ott az egymás után észlelt történéseket észlelésieseményrendben, idõsorban azaz vonal-folytonosságban észleljük.Az észlelést az teszi lehetõvé, hogy a vonalpontnak megválasztottpozícióból csak egy sugár (kúp) irányú gondolataspektust láthatunk, ésekképpen a mozgási irányból érkezõ információt raktározzuk eltudatunkban, rögzítjük a lapon. Mint egy betakarítási folyamatban elõrenyitott tölcsérrel begyûjtjük az új élményeket.

Vonalhúzás közben, mikor körbe forgatjuk a tekintetünket, olyaneseményrendet észlelünk és látunk, amelyben az események, mint felénkvisszaható változások kör, vagy körszerû felületek látósíkok horizontjai. Az eseményhorizonton túl, a teljes gömbalakú gondolati térmegfigyelésére a szem nem képes, de ha a vonal-pontba helyezkedünk,más érzékszerveink és testünk sejtjei az intuíció állapotában mindenirányból észlelhetnek információként beazonosítható jeleket.

Ezen jelek belsõ látásunk támpontjai lesznek.

A teljes gömb alakú gondolati tér kiterjesztésének technikája atámpontként felvillanó pontok teljes eseményanyagát képes feltárni. Atámpontaspektusok információgyûjtése a megismerés mértékéigismétlõdik meg. Ezen folyamat kísérõjelensége a kirajzolódótámpontvillanások egész sorozata. A támpontvillanások segítikmegszilárdítani a fogalmi háló stabil pontjait.Így a gondolattérben nemcsak az a változás történik, amelyetmegfigyelünk, hanem olyan, mintha egyidejûleg történne minden,amelybõl olyan eseményrendet, idõfolyamatot állítunk fel, amelyet azészlelésünk határoz meg. Az észlelés képessége pedig arányérzékünktõlfügg. Ez a kiválasztó-, folyamatrendezõ elv és fraktálrasztere tudatunkrészévé képes válni. Tehát a gondolati tér kiterjesztés technikája egymagasabbfokú rendezõdés szûrõ-elveiként való megragadásában áll.Az emberi szervezet és a tudat, a támpontokat észlelési rendben építi be atudatos vagy a tudattalan emlékezetbe. Késõbb látjuk, ezek a tapasztalatokmagába a mélyszöveti tudatalatti tartományokba épülnek be.Az elvrendszerek szûrõi mint kiejtõ, egyszerûsítõ folyamatok, a belsõészlelési eseményrendünket irányítják. Gondolati al-mezõk születése éshalála jelzi, hogy a komplex gondolati képeink levegõsebbé,emelkedettebbé strukturálódnak.Egyszerûbben fogalmazva, a nagyvonalúság képét rajzoljuk meg.

Amikor a megkülönböztetett gondolati al-mezõk mint szelektálásrafelkínálkozó eseményrendek, emlékanyagok a sûrítés, elvonatkoztatásvonzáskörébe kerülnek, a döntésthozó gondolati mechanizmusokvillámsebességgel ejtik ki a nem megfelelõ elveket és azok elemeit. Ezenspeciális fogalomsûrítmény lesz a tudat söprögetõje.

Példának okáért, egy gondolat-felvillanás végén a fehér és a feketeeseményelemek közül a megtartandó fekete mezõk lesznek a vonalrajzkulcselemei. A támpontrendszer által a gondolatváz épül, s velepárhuzamosan a gondolat-valóság kirajzolódik.

A vázolt eseménysor nem csak két pont közötti pillanattörténet leírására,hanem egy egész rajz esetében a rajzolás munkafázisaiban elejtett szabadpontokra is vonatkozik. A Vonal letett elsõ pontja a papíron átvillant.Több mint vonalat húztunk, a belsõ felismerés felé tettünk meg egylépést.

Rajzasztal:Kísérlet kedvéért vegyünk egy üres papírt, és húzzunk vonalakat úgy, hogyne legyen koncepciónk vele. Figyeljük meg a vonalak gondolatotindukálnak. Gondolat és rajz között a kapcsolat elválaszthatatlan.

37

V 2

7

6

8

9

1

2

3

4

5

Louis: Béta Kappa

"A még nagyrészt megalkotásra váró kifejezések közvetíthetnék az õsi képek gyökerétadó tudattalan folyamatok absztrakt, tudományos ismeretét." C.G. Jung.

Milyen világ nyílik a vonal belsejében, mi történik, mitõl görbül,hajladozik? Miként van rejtve az erõforma a vonalban?Az arányokról szóló fejezetben részletesen kifejtett aktív alkotóimozgatóerõ viselkedését az alábbiakban láthatjuk a vonalakra vetítve.A ceruza által meghúzott vonal filozófiai nagyításban vonaltartományokraesik szét. A rétegek, párhuzamos vonalrendek egymásmellettiségegondolati strukturáltságot jelölnek. Esetünkben a tudatrétegekpárhuzamosságát modellezi, érzelmi-erkölcsi-logikai-esztétikai-metafizikaiszinteken.A elindított vonalnál látható, hogy a vonaltartományokon - párhuzamosvonalrendeken - kívül esik egy pont. Magát az alkotói aktivitást jelölve. Avonalrendek tulajdonságai a "kalligrafikus differencáció hatásáraalakulnak"./Mûvészetpszichológia: Irving A. Taylor/Az alkotó a differencáció szellemi sûrûségének mértékében hoz létreváltozást. Az aktivitási középpont /arány-mag/ tartalma szerintvalamelyik tudatréteg dominanciáját képes megragadni és munkára bírni.lLátható, az aktivitási és kompoziciónális impulzusok mint excentrikusgyújtópontok, milyen intenzitással igyekeznek eltéríteni a vonal-pászmákat a gondolatmentes üres pályáikról.Az alkotói aktivitás folyamatos határozott irányú erõhatása determinálja avonalrajzon kialakuló sûrûsödési pontok helyzetét és a vonalszálakbólvonalszövetet generál.A fejlett, nagy sûrûségû gyújtópont, más szóval aránymag fel tudjarobbantani a kezdetben rendben haladó hierarchikus fogalmi- ésvonalrendet.Minden gondolatrajz megõrzi alkotója felszabadított gondolatterét éshirdeti valós és vélt képességeit.Rajzasztal: Vizsgáljuk meg közelebbrõl a húzott vonalak természetét. AA nagy intenzitású arány-mag fogalom-sûrítõ gravitációs ereje meghajlítjaa vonal körüli gondolatteret és mozgásba hozza. A tudatrétegek síkjaiinterferálódnak. A vonal él.

38

V 3

4

7

6

8

2

1

3

5

9Milyen különös kapcsolatban áll a kéz, az ujjak és a ceruza?Nincs két egyforma vonal, nincs két azonosan rajzoló kéz. A vonalkarakter a kreativitás hatványerejétõl függõen tér el a szabad célnélküliállapotától. A gondolatrajzokban mind fel lehet fedezni a közlésvágygyújtószikráit. A gyújtópontok szenzitív jelenségként jelennek meg anagyujj és a mutatóujj között és a ceruzát "vezetõ" elemmé változtatják.A ceruza zárja az "áramkört" és belsõ feszültségünk függvényében táncbakezd.Rajzasztal:Amikor kezünkbe vesszük a ceruzát, meg lehet mondani mi várható tõle.Mit jelen ez? Évek alatt fejlõdik ki az az érzékelés, ami elõre tudja vetíteni,adott pillanatra esõ rajzi képességünk. Ha érezzük, hogy a felvett ceruzamagnetikus hatása kezünkhöz tapasztja vagy éppen kirepíti, az jó jel.Ekkor megelõlegzi számunkra az alkotói dinamizmust.

Az aránymag holografikus tértükrözése révén kelt gondolatteret, erõterea két ujj között áramlik.

39

V 4

4

7

6

8

2

1

3

5

9

A vonalszerkezetet felépítõ sûrítmény helye a gyûrûben helyezkedik el.Ez az a csomóponti hely a rajzon, ahol átfordul, keresztezõdik, végzõdikés indul a toll, és vele együtt az átstruktúrálódott gondolat.

Mi történik, a gondolatrajzban a személyes jegyeken túl, mitölizgalmas a sok végleges letisztázó rajzhoz képest?

Egy meghúzott vonal szellemi nagyításban energiamezõ /cc.10-15m fényhullámhossz tartományába esik/. Amikor a vonalak áthaladnak azátstruktúrálódási pontokon és a tudatrétegek hierarchiája differenciálódik,a vonalakat egyenesre, ívre rendezve, fordulva, gyorsulva, lassulva,erõteljesen és egészen elemelkedve haladnak a papíron. Ilyenkor a szálrafejtett vonalalkotók elemi képlete áthangolódik és sugárzik felénk apapírlapról.Ihletett rajzolás közben a vonalalkotók megfésülik a tudatunk tér-idõtartományait, tudatfilozófiai rétegeinket interferálják. Elemi kapcsolatokat,kötéseket, keresztezõdéseket, vonzódásokat, kapukat, térgyökereket,energiamagokat helyeznek el bennünk a gondolatrajz sajátos jegyeithagyva hátra kivetített vízióinkban.A rajzolás nem más mint energiatérkép. A síkmetszetben felépítettelképzelést, a gondolatrajzot -idõbeli folyamatát megállítva- a forma- ésgondolatstruktúrák pillanatképének, síkmetszetének nevezzük.A vonalrajzok vékony és érzékeny alkotószálai képesek beleszönimagukat a gondolat tartományok szövetrendszerébe, annak útvesztõibenutat keresve. A keresõ-vonal szavunk is ebbõl származik.A vonal-folytonosság segítségével felszínre hozhatóak azok azismeretanyagok, melyeket a vonal adta segédeszköz nélkül nem tehetnénkmeg. Átvitt értelemben a rajzoknak tudattársító és emlékezõképességük van. Az alkotó a vonalak által képes belépni, elérni,kiválasztani, megragadni, megismerni, felszínre hozni a többrétegû belsõfolyamatokat és felismerve, kijutni, visszatalálni a tér-idõbe a gondolkodástudatos mûködési területére.

Rajzasztal:A vonal képes egész lényünk pillanatra helyezett lenyomatát adni. A rajzképes emberi kapcsolatokat teremteni és felbontani. A vonal olyankérdezõ, aki nem ismeri a kötött hétköznapi viselkedési korlátokat, ezértveszélyes és lenyûgözõ.

40

V 5

4

7

6

8

2

1

3

5

9

Hol a kapcsolat a velünk született magatartásjegyek és arajztípusok között?

A már ismert aktivitási jellemzõk /arány-magok/, szimbólumok.Alaptulajdonságokat, típusos viselkedés-mintákat jelölnek. Különbözõmegjelenésû képletei különbözõ rajzolási metódusokat keltenek. Arajzstílus egyéni kialakulása az alapjegyek sorstulajdonságait tükrözi.Nézzük sorba hányféle alapstílust különböztetünk meg:/A vizsgálatinduló feltételeként az alaptehetség megléte szükséges./A rajzstílus gondolkodásfüggõ, így a személyiség felépítését is vizsgáljukáltala. A vizsgálatban meg kell különböztetni a rajzi egységeket, mintvonalrendszerek egészét és a rajzon belüli vonalszálak egyedi természetét.

Mind a vonalszálak mind az egész rajzi egység vizsgálata három pillérrehelyezhetõ:-mozgás-alapú: mint irány, pályakép, sebesség és gyorsulás vertikális éshorizontális kiterjesztésben-szerkezet-alapú: mint hangsúly, rezgés, ritmus és szerkezeti felépítettség-kifejezõkészség: mint asszociativitás, vonalplaszticitás, helyzetértékelés

A levezetõ mátrix magába foglalja az összes lehetõséget. Az alkotó ihletettállapotban a pályaképek és irányszögek, valamint a sebesség és gyorsulástudatsíkjait egyéni módon képes ötvözni a hangsúly, rezgés, ritmus ésszerkezet tudatos vagy öntudatlan meghatározásával; miközbenpárhuzamossággal értékeli, társítja és transzformálja kifejezésmódját.

A komplex pillérek a velünk született õsképi irányítás alatt gondolattér-szövetet generálnak. A rajzstílus annak a függvénye, melyik pillér ateherhordó a valós pillanatban. Ennek megfelelõen egy egyéniség sajátgyökértulajdonságain belül képes sok ezer rajzi irányzat kialakítására.Amiért mégis mindben felfedezhetõek a sajátos, csak az egyénre jellemzõjegyek, az az alaptípusosság.

Néhány jellemzõen különbözõ gondolkodási készségre utal a vonal-folytonos /konvergens/ és a vonal-alkotók /divergens/típusában rajzoló.A kovergens típus érzelmi, esztétikai gondolatfolyamon keresztül, adivergens típus racionális, logikai úton lép kapcsolatba a feladattal.Mindkettõ módszert el kell sajátítani. Általános eset a két alaptípuskeveredése.

A divergensnek a fogalmi tagolást segítõ szerkezeti alapú szemléletedomináns; a konvergensnek dinamizmust, fogalomsûrítõ képességetnyújtó szemlélete jelentõs. Ezt igazolni is lehet, miszerint a beszédkészség,a mondatszerkezet, a fogalmazáskészség analóg természetû a vizsgáltegyéneknél. Vagyis a kommunikátor szerepében lévõ egyén verbálisan ésrajzban is csak önmaga tud lenni. A kézi rajz így önfeltáró rajznak istekinthetõ.

Így a rajztípusnak tudatmódosító szerepe kiemelt helyet foglal el. Egykimunkálatlan rajztehetség képes teljes szemléletváltásra, ha megfelelõmódon irányított rajzszemléleti képzést kap. Az inspiratív gondolkodásleghatékonyabb módjai -kísérletek igazolhatóságával- a vonal-folytonostípusból kerülnek ki.A nyomtatott írásképpel író egyén szívesebben választja a divergenstermészetû megoldásokat, míg a kapcsolt kézírást alkalmazók akonvergenst.

A gondolatrajzok szoros összefüggésben vannak a különbözõnyelvcsaládba tartozó nyelvek szerkezeti felépítésével is. Például a ragozó,agglutináló nyelvek gondolattársítási képessége komplexebb rajzjegyekethasznál. A nyelvszerkezet, a belsõ fogalmi struktúra és a rajzszerkezetszoros összefüggésben vannak egymással. Egymásra támaszkodvaépítkeznek.

A nyelvi-rajzi szerkezet azonosságból fakad, hogy a rajztehetségkönnyebben eljut a zenei, nyelvi, magaslatokra is.A velünk született magatartásjegyek leolvashatók gondolatfûzésünk rajzimegnyilvánulásairól. A közlési-mérték képessége azonnal kiütközik mindrajzi, mind viselkedési értelemben. Az elegancia, visszafogottság szembenáll a túlburjánzás, tolakodás képeivel. Akár a szûkszavúság a halmozással.Az egyszerûség és a bonyolultság más minõségi kategória, viszonyuk mártúllép a vonaltípikus besoroláson. Ugyanis nem ellentétei egymásnak. Abonyolultsági fok egyszerûsítési folyamata a kontrolltevékenység és ajelentésredukáló /szûrõ-elv/minták fejlõdési sebességétõl függ.

41

V 6

Intuíciós rezonanciák ébrednek két tenyér között az ihletettségpillanatában. A gondolatmagok az ujjbegyeken "kitapinthatók".Energiával töltjük föl mind a ceruzát, mind a lapot ujjaink, tenyerünkerõterével, melyek irreverzibilis kapcsolatba kerülnek elképzeléseinkkel.

4

7

6

8

2

1

3

5

9

Melyik az a pillanat mikor keletkezik az alkotás?

A vonal által megfogható módon kaput nyitunk a megmozdulóképzeletvilágba. A kapunyitás a fordulópont. Szubjektumunk azönértékelés magasabb szintjére emelkedik egy nem tapasztalt felvillanóbelsõ összefüggés felismerése által, és zengenek a vonal végtelenpontrendszerében. A szubjuktum fordulópontján az intuíció behúzzalátomásainkat a világképi összefüggések birodalmába.

Rajzasztal:Ezen idõtartomány megérzése akkor következik be, mikor a vonal kezdivezetni kezünk. A tökéletes ihletettség pillanatában fordulóponthozérünk, és a kormányzás átadásának élményében lesz részünk. Azeseményrendek tér-idõ áthangolódása megnyithatja a sajátidõ tartományainkat. Rejtettlényünk üzeneteit üdvözölhetjük.

42

V 7

4

7

6

8

2

1

5

9

3

Mi a kapcsolat a vonal és valóságmodellezésének lényege között?A vonal-folytonos gondolkodás aztjelenti, hogy bizonyosmetszetgeometriai elemeket egyvonalhúzással alakítunk. Amagasabb összefüggés irányábóltekintve egységek jönnek létre. Azegységek jel-erõvel hatnak a késõbbimodellálásra.

Rajzasztal: A modellezés alapanyagának megfelelõ kiválasztása azesztétikai kifejezõerõn túl az egyszerûség irányában ható drámailényegkiemelést segíti. A modellezõ anyag másodlagos szereplõvé válik agondolatszimbólum kiemelkedésének felfedezõ játékában.

A vonalasított gondolatok képesek egyben látni a feladatot. A jól felvettmetszet és nézetrajz, axonometria a lényegi mondanivalót közli. A lényegaz a közlendõ, mely a feladatra leginkább jellemzõ. A jel-aktus válikkarakterré.A vonal-folytonosság modellálási játékszabályokat ébreszt, kifejezésbélipárhuzamosságokat generálva. A valóság megteremtésének szerkezet-szemléleti alapját hozza felszínre.

43

F

5. Tézis: "A forma"A forma szellemi tartalma szerint következmény, modellezõ eszköz.Az építészeti forma az emberi létforma sorsfüggvény-következménye.A forma gyökere az õt éltetõ fogalmi elemek kölcsönhatása.

44

0F

6

7

4

8

2

1

3

5

9

"Az igazi mûvészetnek kötelessége természettudományosan is helytálló értekezéstbemutatni a formákról, vagyis arról a lyukról, amelyet egy létezés a térnek valamelyikhelyén a térbe magába belefúr. Ez a szemlélet, hogy tudniillik a mûvészet és atudomány mivoltunkkal kapcsolatos is."Szalay Lajos

45

"...A forma magamegmutatása tevékenység /actus, energia/, s a tevékenyforma egyúttal egy fejlõdési folyamat célja: entelekheia, - ahogy Arisztotelész ebben aszerepében nevezi." "...S a változó világfolyamat értelme éppen a formáknak ebben a magukmegmutatásában és a visszavonulásukban rejlik." Halasy Nagy József

"Ezért Louis a természetben minden funkcióra mint erõre kezdett tekinteni, amely azélet mindenhatóságának megnyilatkozása, és ezáltal az emberi erõ közvetlenkapcsolatba került minden más erõvel. Egy épület rendeltetése eleve meghatározza ésszervezi önnön formáját." Louis Sullivan

Az építészeti Formamegnyilvánulása /a fogalmi felfedezés szabadságával/ mint-

-Építészet: Az építészet nyelvének írott formája.-Definíció: Minden ami meg akar nyilvánulni és közvetlen információáramlásra, transzportra születik a világegyetemben, formába öntõdik. Atermészet szellemi döntéshozatalát, annak megnyilvánulását az elemiformákra bízza. A formavilág anyagkészlete és a természeti törvényekenergiaminimumra törekvése szab határt a szellemi döntésmegvalósításának. A kipróbálás, a valós élethelyzetbe valóformamodellálás adja meg a szelekciós választ az élõ organizmusfelvetésére. Egyetemes mikro- és makrorendezõdési létfolyamatokkövetkezménye a formaalkotás-bontás pillanata.-Segédeszköz: A forma az intuíció cselekvõ természetének kísérletieszköze.-Feladat: A valóság plasztikus asszociációja a formának jut.-Tér: A tiszta energiából az "elsõ mozgató", a Rendezõ-elv a formafogalmával stabilizálja térré az erõket.-Szellemi cselekvés: A formai kifejezõdés szellemi és anyagiszubsztancia, elvont és valós megtestesülés. A formaelmélet segítmegérteni a szellemi kiválasztás folyamatát. A gondolatsíkon születõtranszformált erõk szubtilis építménye a forma, mely új elemmelgazdagítja a kozmikus elemkészletet."Egy tiszta szellem szubszisztáló lényegi forma." Walter Brugger

"A tiszta, elemi formák - quod quid erat esse -valójában a dolgok örök ésváltozatlan érvényû lényegét jelentik, annak ellenére, hogy tulajdonságaikmegváltoznak." Arisztotelész

-Gondolkodásmód: Létezik formaadó és formaelvonó gondolkodás. Aformaadó gondolkodás létszubjektivikus teret hoz létre; a formaelvonótestszerûtlen megnyilatkozás, létobjektívikus teret emel. A forma kettõstermészete íly formán, mint test és antitest, bejárja a létezési szintekösszességét. E kettõsség a formafejlõdés része."A fejlõdés valami az ár-apályhoz hasonló tünemény: ... a formák emez ár-apályánaksoha nincs vége." Halasy-Nagy József

-Megértés: Az építészeti formatan megértése az anyagtörvények lassanváltozó világának desztillátumában keresendõ. Az építészeti formaszövetönmagában nem létezik hosszú távon az õt kitöltõ élettörvények nélkül.

-Út:"A forma, mondhatnók ezek után, a formált lény sorsa." Halasy-Nagy József

-Válasz: A formaanalízis arra hivatott, hogy az életszervezõdésikapcsolatokat modellezze, s az örököt ötvözze a változóval. A fogalmiszintû evolúcionális lépéseket a gyakorlati formatermészetvillámsebességgel szûrõelvként próbáltatja meg.-Kötõelem: Következésképp a forma a dimenziók közöttihiperkommunikáció szelekciós õseleme.

F 1

Metszet

Alaprajz

7

8

1

2

3

4

5

6

9

46

E

G

i

Mi az alapja a formateremtésnek, van kapcsolata valós ésvalóságfeletti anyagi minõségekkel?

"A Gravitáció anyag és életszervezõdés szempontjából egy öszetett hatáskövetkezményeredménye. A gravitáció az anyagösszegzõdés alfája, az élet alapja.Gravitáció nélkül nem lenne anyag, élet és összetett energia." MoetriusAz energiaváltozás a tér(energia)állapot azon átalakulása, amely azanyagban impulzus szétszóródással és torlódással összegzõdõ,kölcsönható gravitációs átrendezõdésekkel új anyagkaraktert épít. Azenergiaváltozás az életjelenség fogalmának alapfeltétele."Az élet az energia, a változóképesség és az állandó változás rendezettebben áramlóformája." MoetriusA gravitáció az a rendezõelv amely a térszöveteket harmonizálja. Atérszövet energiatartalmának szétáradása, újrarendezõdése impulzusfüggõenergiatermészet.Hol érhetõ tetten az energia, a térszövetekben merre halad?A valóság kérdéseire adható válaszok mind követik a gravitáció és azanyagimpulzus törvényeit.Az életkifejezõdés anyagi és szellemi megnyilvánulásai tér-energiaszövettípusokba szervezõdnek.Az egyetemes formatörvények megismeréséhez a tér/energia/szerkezetekfraktálrendszere ad megvilágítást. Ezek a mintázatrendszerek az elveketéletszervezõdési formába öntik.A tér-energia szövetet alkotó anyagi és szellemi struktúra alapelemei egyegységnyi energiaáramlás tulajdonságaira vetítve kategorizálhatók. Azosztályozás magába foglalja az anyagjellemzõk képességeihez tartozóformai lehetõségek összességét.

A Mértékadó: Tükörközéppontos gravitáció-irányúenergiaváltozás. Az energiamezõk tulajdonságai többdimenziós szerveséletszervezõdési szintként szimbolizálják a természet tökéletes stabilitását.A kötésmezõk pontra sûrûsödõ energiakapcsokkal épülnek.A kötésmezõk rendezõ, tároló, vezetõ és osztályozó képessége alegstabilabb. Impulzus-tartományaik vonalmenti áramlással terjednek. Azegymásbaépülõ struktúrák centrikus aránymag-modellre épülõkristályszerkezetû erõáramot viselnek. Az életfenntartás biztosítékai, aleggyorsabb kommunikációs formamodell. Az Elõkészítõ: Gravitáció irányú, szerkezetmezõn belüli kitérõerõátadásra, energiaváltozásra épülõ struktúra. Ez a tanulni képesszervezõdési szint még követi a gravitáció törvényeit, tanulja az impulzus-tartományok felvételét. A kötésmezõk részben rendezõ, tároló, vezetõ ésosztályozó képességük réven behatárolt szervezõ feladatot szolgálnak.Impulzus-tartományaik keresztmetszete inerciálisan módosult. Azegymásba épülõ struktúrák aránymag-modell szervezõdése excentrikus.Elõkészítik az anyagi és szellemi rendszerek újító szándékát. Az Innovatív: Gravitáció irányú, szerkezetmezõn belülihatárerõátadásra épülõ struktúra. Az energiaváltozás természete a máremlített tanulni képes rendszerek határvonalán áll. Az impulzus-tartományok felvétele a kötésmezõk határterülete. Impulzus-tartományaik keresztmetszete inerciális peremterület. Azegymásratámaszkodó megastruktúrák felépítése erõáramot viselõhatárterület. Az élet új kifejezõdési formáit építik. A Teremtõ: Gravitáció - ellengravitáció irányú, szerkezetmezõnkívüli rejtett erõhatásra és impulzus-tartományokra épülõ struktúra. Azimpulzus-tartományok kötésmezõn belül-kívül keletkeznek. Rendezõ,tároló, vezetõ és osztályozó képességük dimenzióváltó szervezõdésifeladatra képes.Egyetemes hiperszervezõdési szint."A tiszta forma, az elsõ filozófia" Arisztotelész.

"A teremtõ anyag a forma abszolút szubszisztenciája." -Walter Brugger nyomán

Rajzasztal:A gondolatainkat irányítsuk a tervezési összefüggéseinket tágítógondolatvázak irányába. Válasszuk azt a vázszerkezetet, amelyikhasonlatos lesz a fent leírt teremtõ modell energiaképéhez. Belsõ látásunkezen szubtilis tartományába érkezve meglátjuk a gondolatainkat felvetõmély jelenségeket, az aktív változások forrásait, belsõ teremtõ dinamikánkkulcsait.

2F

Aránymag

4

7

6

3

2

1

5

8

9

47

Relay : Fall 1940 /modern Art/

Hogyan adható az építészeti formának erõ?

Az építészeti formatan a jelentést hordozó minõség.Az alkotói kinyilatkoztatások megrajzolásának idõpontjában az elemivonalszálak megmozdulnak. Minden szellemi koncípiálásnál struktúrálispercepció történik, ekkor a vonal-vízióink vonzáskörébe kerülnekimpulzus-hajlamaink. Az alkotói lendület fajsúlya és ebbõl adódóinformációtartalma képes a vonalmezõ erõteljes kimozdítására, önmagáragyûrésére. A kihelyezett fogalmi dimenziópontok a vonalképetfázistranszformációval, léptetéssel térelemmé alakítják. A térelemekképletszerû tér-energia szövetet alkotnak."A forma születése valójában fázis-metszetek folyamatos transzformációjából kellálljon." -Plesz Antal nyomán

Rajzasztal:A vonal gerjesztése majd generálása tiszta átlátható metszeti és alaprajziösszefüggéseket teremt. A tervezés gondolati szakasza így pontosszerkesztésként hangolódik át a valós mérnöki tevékenység szakaszába.

3F

Aránymag

4

7

6

3

1

5

8

9

2

48

Miként képes az alkotó "eredeti" formai választ adni tervezésközben?

A vonalakból a formák világába való átcsúszás finom jelenségét azaránymagok zenei, hangalaki megjelenése segíti. Ilyenkor a tervezõben agondolattér nem mint belsõ vizualitás mûködik, hanem akusztikaitartományban keletkezik. Például a zenei rezonancia és hullámtermészetemultidimenzionális esztétikai forrássá válik az alkotóban. Hallássalrendelkezõ alkotó birtokában a hangszövet és a vonalfátyol oly sztatikusközelségbe kerül, hogy a kétféle természeti térszerkesztést képesegybeolvasztani, interferálni. Hatványozott energiájú és térdimenziójúgondolati formavilágot kelt életre. Megkereshetõek rajta a sajátostermészetszülte dallamok, ritmusok. A tiszta hangok, mint forrásjegyekjelentkeznek. Az alkotó képes egyetemes tisztaságú eredeti választ adni.

Rajzasztal:A forrásjegyek velünkszületett mintázata öröklõdõ tulajdonság. Aformagyökerek, a képi mellett hallás utáni felismerése elmélyíti az alkotóintuíciós forrásaktivitását.A kiinduló formai elemek plaszticitásból eredõ eltolódásai átesnek aképi tartományból zenei síkokra.Ezen hang-forrás maga lesz az az energiamozgósító, amely modelleziproblémafeltáró képzeletünk. Az aktív letisztult forrásjegyek a fogalmihálók alapelemeivé képesek érni. Az eljárás a mindig megújuló építészetimagatartás egyik fontos fogalomképzési gyakorlatának is nevezhetõ.Mintákká azok a forrásjegyek lesznek, melyek a gondolkodásimodellünkben a legkitartóbban élik túl a változások intenzitását, ésképesek rugalmasan alkalmazkodni a váratlan helyzetekhez. A hallás utániképi aktivitást nevezhetjük "térakusztikai inspirációnyelvnek" is.

F 4

1

7

6

4

2

3

5

9

8

49

Formai üresség II.

Mikor a feladat lényegi megoldását keressük, a területet gondolatbankörüljárva érintjük. Eredõket keresünk. Várakozunk és elemzünk.Kezdjük szítani a majdan kilobbanó téráramokat. A kiüresedés afeszültségteli kerülgetés végsõ stádiuma, felfokozott pillanata. A várakozásnyomása, az elfojtott, szabályozott gondolatképek kieresztésénekrobbanás elõtti pillanata az üresség állapotába emel. A robbanás teremtõaktusa, mindent vagy semmit állapot.Üresség. Végsõ várakozás a kezdet megszületésénél.

Rajzasztal:Sok ürességélmény elõzi meg, míg örülni kezdünk a szakmabeli kortársaksikerének.

Formai üresség I.

Befogadó állapot. Az a nyitottság, melyet leginkább a kudarc teremt.Kiüresedni csak a teli képes. Nem kell folyamatosan kisöpörni azépítészeti formatárunkat. Nem is kell õrizgetni, óvni. Bátran kell nyúlni alátott és nem-látott után. Össze kell szedni mindent. A sorrendet felborítókisajátítás idõvel kiszorul belõlünk.

Az elmélyülés gyakorlásával egyre többet vagyunk képesekbefogadni, de egyre kevesebbet tartósan megõrizni. A sajátos formajegyekhosszú küzdelem árán rajzolódnak ki egy életút alatt. Nincs térbelileírhatóságuk, gondolati asszociációs tartalma miatt pedig végtelenkiterjedésûek.

Így a képzett forma attól lesz sajátos, hogy alkotója nem tartjanélkülözhetetlennek õket. A fogalmi gondolkodás elõrehaladtával térképzési stratégiáváemelkednek formai megközelítésû kérdéseink. A léptékváltások/feladatban és gondolkodásban/ alkalmat adnak a kiüresedésre. Aléptékváltás egyaránt új támpontokat követel a gondolati és a valós térben. Az összehúzódó-táguló tudat folyamatos energiaáramlásteredményez belsõ látásunkban. Az új impulzusok kitolják a régit. Ahelycsere pillanatában érezzük az ürességet.

Rajzasztal:Mikor az ember áthúzza a rajzasztalát, új korszak kezdõdik.Az ösztönök jeleznek, ha eljön az ideje. Nem tudatosodik, de megtörténika kiüresedés.

5F

4

7

6

3

2

1

5

8

9

50

Hogyan képzi a formai elemeket tudatunk, mi van a forma mögött?A forma-gyökér keresése, megértése belsõ látásunk érési folyamatánaktermészetes lépése. A forma-gyökér velünk született arány-forrás /tér-õs-képek/ jegyeken alapszik. A forma alapmagatartása annak gyökere. Aforma ezen a magatartásformán keresztül szólítható. A gondolati forma-gyökér a valóságba emelt forma kötõereje. Gondolattereink építõanyaga.A megszólított forma-gyökér viselkedésrendszere hasonlatos az emberimagatartásformák típusaihoz. A forma-gyökér :a vonalképi, az aktivitási ésa gondolattérben létezõ gondolatmag-minták modelezett esszenciája. Avonalképet a gondolatpályákkal, az aktivitást a vérmérséklettel, agondolat-magot az eredetiséggel helyettesíthetjük. Az alkotóimozzanatban az említett fogalmak összefüggéseinek térszövetségiszimbólumai szülik a forma-gyökeret. Tehát a formateremtõ modellezésifolyamat forma-gyökere, az említett szimbólumok kivetített, gondolatsíkratranszformált, tömörített, lényegkifejezõ létrehozásával indul. Amíg nemvagyunk képesek a szimbólumok kapcsolására, kész forma-struktúráknakérzékeljük vízióinkat. A teremtõ arány-forrás jegyek megismerése nyit utata szimbólumok és a gondolati formajegyek alakításához. Az intuíciósfolyamatban megtaláljuk a válaszokat.Rajzasztal:Készüljünk fel formaalapú látásunk felbontására, vonalasítására. Agondolategységek ideje felbontható alkotói pillanatidõk számtani, mértanisorozatára. Figyeljük az ábra középsõ sávjában levonuló elemikockageometria vízszintesen megforgatott drótvázképeit. Képzeletbeliforgatásnál a drótváz fázisokban pulzáló mozgásdiagrammnakmutatkozik. A forgatás a maga természetességével mutatja a térenergialétezését. Ha a forgási sebességet az alkotói pillanat-idõ sebességérõl apillanatsorozatok valós idejû gondolkodási sebességére gyorsítjuk,"elektronkeringési" sebességgel lüktetõ forma-folytonos felületképetkapunk. Tehát a gondolategységek formaképének általános megjelenése/tömörség-zártság/ elemi idõpillanatok sorozatára bontva vonalas, vázas.Mikor drótvázként, áttetszõ megjelenési formában látjuk és járjuk térielképzeléseinket, forgatni, transzformálni, folyamatosan alakítani,módosítani vagyunk képesek. Párbeszédet kezdeményezhetünkgondolattereink és e drótképek között. A drótképek a gondolatsíkokon ésa rajzasztalon szerkesztettséget kapva, gondolategységnyi idõre gyorsítvabelsõ és külsõ képi építõelemmé, forma-gyökérré és tervmetszettéalakulnak.

0,10 m 2

0,04 m 2 0,01 m 2 0,02 m 2

0,38 m 2

0,16 m 2 0,06 m 2 0,07 m 2

F 6

E

K E

E

N

K

K

H

E

N

K

N

N

H

N

H

K

N

H NN

E

H

H

K

E

K E

HH TER

T

K

NK

E

N TER

H

N

T

EE

H

1

7

6

4

2

3

5

9

8

51

Mi a kapcsolat a belsõ hang és a formateremtés között?

A formaalkotó tudat plaszticitást nyer, mikor a gondolatkörökdöntéshozatalának láncolatában az ítélõképességünk teremtettealapstruktúrákat sikeresen létrehozzuk. A plasztilis formagyökér agondolatsíkok szerkesztettségében mozog. A tudat mélyén keresett ésfelszínre emelkedõ fogalmi hangüzenetek megfejtései transzformált nyelviúton, forma-mintákban, majd forma-plaszticitásban kerülnek kifejezésre.Az összefüggés forma-elem és forma között analóg a belsõ beszédhang ésszavaink kapcsolatával. A különbség, míg a szavak értelmezésének vanhatára, addig a formai üzeneteknek nincs. Az alkotói formaösztönösségfogalma magasabbrendû a beszélõ tudat fogalomalkotó képességénél,minthogy amit nem vagyunk képesek szavakkal megfogalmazni, aztformai intuícióval kitudjuk fejezni. A folyamat igazolja, hogy a nyelvifogalomképzési mechanizmus hangalaki struktúráinak szerepe más kelllegyen, mint a fogalmak értelmezése, kibontása. A teremtés mélyénhúzódó arányforrás-jegyekbõl származó rezonanciák hangjegyeinekfeladata: a gondolkodást megelõzõ akusztikai rajzolás, hangrezonanciateremti meg a feltételét, a gondolatszerkezetek kialakulásának. A gyermekgondolatképeinek kifejezésére elõbb használ vonal-képi, hang- ésmozdulat-alaki, mint nyelvi utat. Magasabb fokon a mûvészetekkiinduló pontja is a kollektív arány-források üzenete, mint néptánc,népzene, népmese, népköltészet és rajz hangzattana.

Rajzasztal:Beszéljünk egy építészeti probléma összefüggéseirõl, alkossunk ítéletet, ésadjunk építõ jellegû kritikát. Adjunk megoldást gondolatban. Figyeljükmeg: Amikor szavaink megelõzik a képi gondolkodást, akkor akadozik abeszéd. Amikor a képi gondolkodás megelõzi a beszédet, akkorszóképeket használunk. Amikor a képi gondolkodás hatványozottanmegelõzi szavainkat, költõkké válunk.

F 7

1

7

6

4

2

3

5

9

8

52

Mit üzen a forma végsõ értelemben?

"A forma már csak következmény." szól Plesz Antal mester.A mûködéshez modellre van szükség, aminek talaján folyik a kísérlet.Abszurd példaként említem, a Földet, ahol az emberiség beüzemelésezajlik. Az emberség tudása lekorlátozott."próbaüzemben vagyunk itt", szól ismét Plesz Antal. A mester tisztában vanszûkszavú magyarázatának jelentésével. Nem kendõzi el a fájó igazságot.A tiszta forma áhitatát.

Azok az elemi képletek mirõl tanít, nem geometria, matematika és mégtervezésmódszertan sem. "Szemlélet" szól ismét. "Lehet még egyszerûbb?"kérdezi sokszor. Késõbb ráébredtem mit jelent a kérdés. Semmit. Azótamár Õ sem kérdezi. A semmi fogalma azok számára akiknek elmondtatestbeszéddel a mester, már mást jelent. A kiüresedésbõl való eszméléselsõ talált gyöngyszemei ekkor hevernek csak elõttünk. Aki azt hiszi nyert,Téved. Itt vesztett mindenki. Jobb felállni és továbbmenni...és végtéreönmagunkat megismerni.

Rajzasztal:Engedj másokat is közelébe! Vége.

Pfs Olimpiai Stadion Budapest 2006

353

0 5m

Térkép

Helyszínrajz

Keresztmetszet

TOKAJ0 50m

BODROG FOLYÓ

BODROGKERESZTÚR

TOKAJ HEGYOLDAL

Földszinti alaprajz

Fõhomlokzat

1M estermû HUNFÜRDÕ Tokaj Lebuj Kanyar 200154

2M estermû HUNFÜRDÕ Tokaj Lebuj Kanyar 200155

2M estermû HUNFÜRDÕ Tokaj Lebuj Kanyar 200155

Ut ószó1

56

Ut - ószó:

„Nagyon sok dolgot kell saját kutatásuk alapján tudniuk a bölcsességszeretõférfiaknak.” (Hérakleitosz B 35)

Az építészet nyelvének szótára kevés szóból áll. Olyan kevésszóból, hogy nem tölt meg egy oldalt sem. Fogalmai egyszerû szavak.Nyelvünk építészeti szótára képírás, pontosabban térírás. A tudatnakkülönleges közlõ formája. Az építészet fogalmainak jelentéshordozótartalma, szavainak képi és téri erejében van. Egy üres fehér papírlap ésegy ceruza az összes eszköz, amely ahhoz kell, hogy belépjünknyelvezetének világába. A papíron emelkedõ rajznak tereit csak belsõlátásunk megfoghatatlan valósága tartja életben.Minél többször lépünk át a képzeletszülte terekbe, annál kíváncsiabbakleszünk, mi történik velünk. Reggel belépünk a fehér papír kapuján éssokszor estig ki sem lépünk belõle. Még a velünk kapcsolatba lépõembereket is magunkkal rántjuk.Házat, épületet emelõ ember hatalmas erõpróba elõtt áll minden esetben.Fizikai, szellemi érettsége teljességében képes életteret önmaga köréfogalmazni. Olyat, mely születése pillanatától élet- és térprogramkéntkódoltatott. Az élet alapjait meghatározni, jól-, rosszul felépíteni, óriási kérdés.Életek indulnak és érnek véget a fizikai terekben. Az élõvilág szervezõdésistruktúrái életprogramot kínálnak. Ezek az életprogramok a különbözõlétformákra ható természeti élettörvényekre épülnek. Az emberbeleszületik és a lét pályáin építi önállónak vélt világát. Annál szabadabbáképes válni, minél tisztább képet alkot a körötte megnyilvánulófolyamatokról. Élete a kötöttségek erõsítésén, lazításán, oldásán keresztüla felszabadításon át folyamatosan hullámzik. A szüntelenül megújulótermészet része az emberi természet is. Építõ és lebontó folyamatokegymást követõ körforgásának, keletkezés és pusztulás misztériumánakrészese. Az építõ és bontó folyamatok szemünk elõtt áramló világatöbbrétegû. A hatalmas folyam, idõben és térben mélységtõl függõenmutatja meg valóságait.Az alkotási folyamat medrébe ereszkedve a sodró gondolatfolyamrészesévé válunk, és lehetõségünk van áramlásának, sodrának erejét,hõfokát, tapintását, ízét tapasztalni.

Az alámerülés nem hoz azonnali felismerést, eredményt. Az elsõelmerüléssel sem a kezdetét, sem a végét nem láthatjuk a tapasztalásidokumentumok sorának. Elsodródnak, majd újra felrakódnak a "képek".A leüllepedett rétegeket nem is érintjük. A kiválasztott jelenségekamelyeket mégis megragadunk és felszínre hozunk, azok az elemek,melyek legközelebb állnak érintetlen ösztönös természetünkhöz. Amegragadás pillanatában kincsként felvillanó élmények egyszerûhomokszemekként emelõdnek ki a gondolatfolyam sodrából.Az élmény-kiemeléssel, vagyis egy-egy gondolat elemzésével pontosan azta hibát követjük el, hogy közvetlen éltetõ közegétõl fosztjuk meg atapasztalás kulcsát, önmagunkat.

A leírtak tudatában a képletesen "víz alatti" világnak nevezettmezõt vizsgálva mégsem tehettem meg, hogy a kezemre tapadtélményszemekkel ne társalogjak. A parányi szemek egy ideig apórusaimban ültek, majd leperegtek. Amíg testmelegem foglyai voltak,kérdezhettem tõlük....

Majd a tenyeremre tapadt apró szemeket élmény ésemléktöredékként szórtam magam elé. Egy üveglapra helyeztem ésnagyító alá vettem egyesével Õket. Nem tudtam kérdezni tõlük semmit.Õk sem válaszoltak. Be kellett látnom, vissza kell merítenem kezem a vízsodrába, hagyva lemosódni a megtapadt szemeket. Pusztán technikaikérdésnek hittem, hogyan érjem mûködés közben tetten a zajlógondolatáradatot. Az újabb kísérlet a gátemelés volt. Mesterségesenelzártam a folyam útját és szelektáltam. Ki-ki a saját kapuján mehet csakát. Nem gyõztem a munkát és csak egyre tornyosult a "víz" tömeg. Avégén átszakította a gátat és elsodort. Jó messze sodródtam, mire partotértem. Kikászálódtam csurom vizesen.

Most a szétszakított gát tervei elõtt állok. Újraépíteni? Nincs idõ.Felmerül a gondolat, építs kisebb torlaszt, csak patakon. Akkor lesz idõ ésnem üt a víz akkorát.Értem a jó tanácsot, csak nem akarom belátni. A kutatás, a hatalmas gátszétesett. Elemei maradtak, melyeket feljegyeztem.Mi történt?

Minden ember összegzi tudását, képességeit akkor, mikor akadály elõtt áll.A szellemi gátak medrében a belsõnyomás fokozódik, feltorlódik és kitör.A látszólagos nyugodt víztömeg csak a gátszakadás elõtti állapot. Nemsokáig várat magára az átalakulás. Romboló erõvel indul meg a folyam. Apusztítás szépsége gyönyörködtet. Ijesztõ kép. A pusztítás hozza létre az addig ismeretlen gondolatterek járatait.A hatalmas nyomás vág dimenziót a tömörödöttségen. Elemi vágy a falakdöntése, a konstrukciók szétszedése.A megismerés félelme képes egyedül a lelket elcsábítani.

Visszatérve a pontos kiinduláshoz, a térírás mesterségegondolatterek keletkezésével indul.A térírás alapkérdései fogalmi, kifejezésmódbéli nehézségek elé állítják azembert. Az alapkérdések megvilágítása erõfeszítés. Hogy miért kell feszegetni a bevált stabil beágyazódott fogalmakatújra és újra, hisz oly sokan megtették elõttem, és teszik folyamatosan? Mert a szakmagyakorláshoz és az oktatói munkáhozelengedhetetlen az önismeretszerzés. A növendékek csak aszemélyes gondolatátadást értékelik, építik magukbamaradandóan, kimondott hibáik tudtának ellenére.

2Ut ószó

57

"...elbeszélésnek, tudatfolyam-regénynek, szürreális képzeletszüleménynek istekinthetõ írás. Az alkotói folyamatok vizsgálatának eredménye képírt, képversformában kötetlen szabad szerkezetben a központosítás távlati céljával készült, ...azegyes lapok tartalmaznak generációkon átívelõ évszázados mesteri tanításokat,személyes többévtizedes szakmai alkotói tapasztalatot, egyetemi oktatói felismeréseketés hallgatói kísérleteket. Az elmélet és gyakorlat témáinak kiválasztása, bemutatásaés elemzõ továbbgondolása azokon a személyes alkotói állomásokon alapszik, melyekmegfordíthatatlan változást hoztak számomra az alkotói pályán... Maga a ténymagva, amellyel megszületett írásom, csak elõzetes, spontán átéléssel, tehát nem logikaihanem esztétikai-érzelmi aktussal hozzáférhetõ. " Ferencz Marcel