irányelvek a funkcióképesség, a fogyatékosság és a ... · kákosy tibor kárpáti sarolta...
TRANSCRIPT
Irányelvek
a funkcióképesség, a fogyatékosság
és a megváltozott munkaképesség
véleményezéséhez
Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium–Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Budapest, 2004
© Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium – Országos Egészségbiztosítási Pénztár, 2004
ISBN 963 242 838 2
A könyvet az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási
Pénztár megbízásából a Medicina Könyvkiadó jelenteti meg
A kiadásért felel: Juhász Ferenc, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár
Országos Orvosszakértôi Intézetének fôigazgatója
Felelôs szerkesztô: Takács Éva
Az ábrákat rajzolta: Bodor Zoltán
Borítóterv: Varsányi György
Terjedelem: 194,5 (A/5) ív
Azonosító szám: 1789
Nyomta és kötötte: Széchenyi Nyomda Kft., Gyôr, 2004
Felelôs nyomdavezetô: Nemere Zsolt ügyvezetô igazgató
Aszalós Zsuzsanna
Bátorfi József
Berecz Margit
Berényi István
Béleczki Lajos
Bögi Imre
Daróczy Judit
id. Dubecz Sándor
Erdôs László
Ékes Erika
Fazakas László
Fáy Veronika
Fehér János
Ferenc Mária
Folyovich András
Forgó Györgyné
Géher Pál
Halmos Tamás
Héjj Gábor
Horváth Attila
Horváth Imre
Hudák Aranka
Huszár Ilona
Jánosi András
Juhász Ferenc
Kákosy Tibor
Kárpáti Sarolta
Kerekes János
Kertész Györgyi
Kohánka Valéria
Köteles György
Kullmann Lajos
Kuncz Elemér
Lampé István
Lampé László
Lengyel Gabriella
Lengyel Mária
Leövey András
Lonovics János
Magyar Pál
Makó János
Mándy András
Marschalkó Márta
Misz Irén Írisz
Morvai Veronika
Pálóczi Katalin
Romics Imre
Somlai Beáta
Somlay Géza
Szabó Gyula
Szalka András
Szônyi László
Temesvári Erzsébet
Till Attila
Tringer László
Ungváry György
Ungváry Lilla
Varga Péter Pál
Várkonyi Viktória
Veress Gábor
Záborszky Zoltán
Zajácz Magdolna
A kötet szerzôi
Köszönetnyilvánítás
Elôszó
Bevezetés JUHÁSZ FERENC
A könyv célja 3
A könyv felépítésérôl 4
Az egyértelmû, precíz fogalommeghatározások szükségessége 7
Kommunikáció 7
Kompetenciazavarok 8
Az orvosszakértôi véleményezés korlátai 8
Az orvosok és a biztosítók érdekeinek ütközése az orvosszakértôi tevékenység ellátása során 8
Az orvosszakértôi munka presztízse 8
Kérdéscsomagok, protokollok 9
A munkaképesség minôsítésének korábbi szabályairól 9
ÁLTALÁNOS RÉSZ 13
1. FEJEZET. KÁROSODÁS, FOGYATÉKOSSÁG, ROKKANTSÁG
JUHÁSZ FERENC
Fogalommeghatározások 19
Károsodás – egészségkárosodás 21
A károsodás kritériumai 22
A károsodás értékelése 22
A szervezet hierarchiája – szervi károsodások, össz-szervezeti egészségkárosodás 23
Az új és a régi értékelési rendszer megfeleltetése 25
Kombinált értéktáblázat 25
Foglalkoztathatóság, képesség, teljesítmény 26
Fogyatékosság 30
A részvétel korlátozottsága (rokkantság) 31
Kontextuális tényezôk 32
A fogyatékosság és a rokkantság megelôzése – a rehabilitáció 33
Támogató környezet 33
A fogyatékos egyén segítésének módjai: orvosi rehabilitáció, segítô eszközök 34
Foglalkoztatási rehabilitáció 34
Az orvosszakértôi minôsítés szerepe 35
2. FEJEZET. A FOGYATÉKOSSÁG ÉS A ROKKANTSÁG TÁRSADALMI ÖSSZEFÜGGÉSEI
JUHÁSZ FERENC
A kérdés kezelésének történelmi alakulása 39
Gazdasági hatások 41
A fogyatékosság és a rokkantság kezelésének nemzetközi tendenciái 43
A statisztikai értékelés nehézségei 46
A fogyatékosság és a rokkantság kezelésének különbözô stratégiái 46
Reformtörekvések az Európai Unióban 46
Reformtörekvések néhány volt szocialista országban 48
A rokkantsági nyugdíjrendszer mint a szociális problémák megoldásának eszköze 48
A fogyatékosság és a megváltozott munkaképesség mint társadalmi probléma a mai
Magyarországon 50
3. FEJEZET. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZBELI ELLÁTÁSAINAK RENDSZEREI
JUHÁSZ FERENC
Rokkantsági nyugdíj 59
Keresôképtelenség, táppénz 60
Baleseti ellátások 60
Baleseti egészségügyi szolgáltatások 61
Baleseti táppénz 61
Baleseti rokkantsági nyugdíj 61
Baleseti járadék 61
A társadalombiztosítási ellátások szabályozása az Európai Unióban 62
4. FEJEZET. A FOGYATÉKOSOK HELYZETE, FOGYATÉKOS-ÜGYI PROGRAM
JUHÁSZ FERENC
5. FEJEZET. AZ EGÉSZSÉGKÁROSODOTTAKNAK NYÚJTOTT SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK
FORGÓ GYÖRGYNÉ
Megélhetést biztosító ellátások 77
Jövedelemkiegészítô ellátások 78
Természetbeni szociális ellátások 79
6. FEJEZET. ORVOSI REHABILITÁCIÓ
KERTÉSZ GYÖRGYI
A fogyatékosság nemzetközi osztályozása (FNO) 86
Rehabilitáció 89
Orvosi rehabilitáció 89
Az orvosi rehabilitáció módszerei 90
A „rehabilitációs team” 91
Az orvosi rehabilitáció hazai intézményrendszere 91
Rehabilitációs osztályok 91
Nappali kórházak, éjszakai szanatóriumok 92
Járóbeteg-rehabilitáció 94
Rehabilitáció az alapellátásban 94
Az orvosi rehabilitációhoz kapcsolódó egyéb rehabilitációs tevékenységek 94
X Tartalom
7. FEJEZET. A MUNKAKÖRI ALKALMASSÁG VIZSGÁLATA ÉS VÉLEMÉNYEZÉSE
UNGVÁRY GYÖRGY
Munkaköri összmegterhelés 99
Az alkalmasság megítélésének elsô fázisa: a munkaköri összmegterhelés meghatározása 100
Funkcionális kapacitás 102
A munkakör ellátásához szükséges orvosi alkalmassági vizsgálat 102
A munkakapacitás meghatározása speciális foglalkozás-egészségügyi vizsgálattal 103
Döntéshozás a munkaköri alkalmasságról 104
A munka adaptálása a munkavállalóhoz 104
8. FEJEZET. A FOGYATÉKOSSÁG ÉS A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉG MINÔSÍTÉSÉNEK ELJÁRÁSA
JUHÁSZ FERENC, SOMLAY GÉZA
A minôsítési eljárás elvei 109
A minôsítési eljárás rendje 110
A háziorvos szerepe 110
Az Orvosszakértôi Intézet eljárása 111
Az Orvosszakértôi Intézet és az egészségügyi szolgáltatók kapcsolata 111
Az egészségügyi dokumentáció hitelessége 112
Eljárás a rokkantsági nyugdíjasok és a fogyatékossági támogatásban részesülôk idôszakos
felülvizsgálata során 113
Orvosszakértôi vizsgálat 113
Az orvosszakértôi vélemény 114
Az orvosszakértô tevékenysége 116
Az orvosszakértôi vizsgálat sajátosságai 117
Megfigyelés 117
Anamnézis 117
Az általános állapot felmérése 118
Részletes vizsgálatok 118
A mozgásszervek vizsgálata 118
Az eszközös vizsgálatok eredményeinek értékelése 119
A túlzás és a színlelés kizárása, leleplezése Somlay Géza 120
A fájdalom színlelése 120
A leleplezést célzó vizsgálatok 120
A gerincfájdalom színlelése 121
A végtagok gyengeségének, bénulásának, mozgáskorlátozottságainak színlelése 121
Az ízületek mozgáskorlátozottságának színlelése 122
Egyéb károsodások színlelése 123
Az egészségügyi dokumentáció mint a színlelést „segítô” eszköz 123
Az orvosszakértôi tevékenység szerepe az egészségügyi tevékenység minôségbiztosításában 124
9. FEJEZET. A FUNKCIONÁLIS KAPACITÁS VIZSGÁLATA
JUHÁSZ FERENC
A funkcionáliskapacitás-vizsgálatok típusai 138
A funkcionális kapacitás vizsgálatának módszerei, eszközei 139
A fizikai munkavégzô képesség vizsgálatának módszerei 141
A fizikai erôkifejtés vizsgálata 141
Az emelôképesség vizsgálata 142
A teheremelési vizsgálatok értékelése 143
XITartalom
testhelyzet megtartásának vizsgálata 143
A különbözô speciális testhelyzetekben végzett munka vizsgálata 144
A mozgásképesség vizsgálata 145
Az egyensúlytartás vizsgálata 145
A mozgáskoordináció vizsgálata 146
Az ERGOS képességvizsgáló rendszer 146
10. FEJEZET. Foglalkoztatási rehabilitációJUHÁSZ FERENC
Orvosi rehabilitáció 152
Foglalkoztatási rehabilitáció 152
Munkaerôpiaci szolgáltatások 153
A foglalkoztatási rehabilitáció menedzselése 153
A rokkantság munkaügyi kezelése a különbözô országokban 154
A megváltozott munkaképességûek foglalkoztatásának modelljei 155
A munkahelyek akadálymentesítése és módosítása 156
RÉSZLETES RÉSZ
11. FEJEZET PSZICHIÁTRIAI KÁROSODÁSOK
TRINGER LÁSZLÓ, HUSZÁR ILONA, KUNCZ ELEMÉR
Általános rész
A mentális és a viselkedési rendellenességek jelentôsége Tringer László 163
A mentális károsodások gyakorisága 164
A mentális betegségek társadalombiztosítási jelentôsége 165
A betegszerep, az elsôdleges és a másodlagos betegségelôny 166
Motivációelemzés a szakértôi vélemény kialakításában 167
A mentális állapot felmérésének szempontjai Tringer László 168
Általános iránymutatók 168
Az autonómia fogalma 169
Az életminôség 169
Az egészségi állapot megromlásának (károsodás, fogyatékosság, rokkantság) megváltozott
értelmezése 169
A mentális funkciók és azok károsodásai Huszár Ilona 170
Általános megjegyzések 170
Magatartás, viselkedés 171
Tudat és tudatzavarok 171
A tájékozódás és zavarai 172
A figyelem és zavarai 173
Az észrevevés és zavarai 173
A gondolkodás és zavarai 175
Az emlékezés és zavarai 177
Az érzelmi élet és zavarai 178
A cselekvés és zavarai 179
A személyiség 181
A mentális tevékenység és összetevôi Tringer László 182
Az ismeretek megszerzése és alkalmazása 182
Létfenntartási tevékenység 183
XII Tartalom
Interperszonális kapcsolatrendszer 183
Feladatok végrehajtása, mindennapi helyzetek megoldása 183
Az ember mint szociális lény. A participáció zavarai Tringer László 184
A fogalom értelmezése 184
Az önfenntartással kapcsolatos szerepek 185
A helyváltoztatás pszichiátriai értelmezése 185
Kommunikációs készségek, a szociális kapcsolatokban való részvétel 185
A dialóguskészség (párbeszéd) zavarai 187
A kommunikációra képtelen beteg 188
A hiányos kommunikáció 188
A túláradó kommunikáció 188
Komplex szociális magatartásformák Tringer László 189
Elméleti megközelítésük és részterületeik 189
A másokról való gondoskodás 191
A képzési folyamatban való részvétel 191
A munkavégzéssel kapcsolatos szerepek 191
„Gazdálkodás” 192
Részvétel a közösségek életében 192
A mentális megbetegedések sajátosságai Tringer László 193
Általános jellemzôk 193
A mentális zavarok vizsgálatának objektivitása 194
A magatartás szubjektív vetülete 195
A magatartás zavarai és a norma 195
Egyes speciális zavarok ellentmondásos megítélése 197
A pszichiátriai betegvizsgálat Huszár Ilona 197
A vizsgálat feltételei 197
A vizsgálat menete 197
Kiegészítô vizsgálatok 199
Az orvosszakértôi vizsgálat speciális kérdései Kuncz Elemér 200
Az össz-szervezeti egészségkárosodás értékelése 200
A keresôképesség (átmeneti munkaképesség-változás) értékelése 201
A munkaképesség véleményezése 203
A fogyatékosság véleményezése 203
Részletes rész
Szkizofrénia, szkizotípia, paranoid kórképek (tévelyállapotok) Huszár Ilona 204
A szkizofrénia gyakorisága és társadalombiztosítási jelentôsége 204
A szkizofrénia meghatározása 204
A szkizofrénia osztályozása és diagnózisa 204
A szkizofrénia tünetei 205
A szkizofrénia alcsoportjai 206
Differenciáldiagnózis 207
A szkizofrénia gyógykezelése 207
A szkizofrének rehabilitációja 208
A szkizofrénia orvosszakértôi megítélése 208
Szkizotípiás zavar (F21) 209
Paranoid kórképek 210
A fogalom meghatározása 210
A paranoid kórképek megjelenési formái 210
A paranoid kórképek gyógykezelése és szakértôi megítélése 212
Affektív kórképek Kuncz Elemér 213
XIIITartalom
Az affektív kórképek gyakorisága 213
Az affektív kórképek klasszifikációja 213
Az affektív kórképek formái 213
A rehabilitáció lehetôségei 215
Az affektív állapotok szakértôi véleményezése 215
Organikus mentális zavarok Huszár Ilona 217
Az organikus kórképek meghatározása és gyakorisága 217
Az organikus kórképek klasszifikációja 217
Akut organikus pszichózisok (pszichoszindrómák) 218
Krónikus organikus kórképek 218
Amnesztikus szindróma (F04) 220
Demenciák (F00–F03) 220
A demencia meghatározása és gyakorisága 220
A demencia fô tünetei 220
A demenciaszindróma diagnózisa 221
Demenciához és egyéb pszichopatológiai elváltozásokhoz vezetô agyi folyamatok 222
A demenciákhoz vezetô agyi folyamatok szakértôi megítélése 223
Neurotikus magatartászavarok Tringer László 224
Társadalombiztosítási jelentôségük 224
A neurózisokról általában 224
A neurózisok definíciója 225
A magatartás zavarai 226
Az élménymód zavarai 226
A vegetatív idegrendszer zavarai 226
A neurotikus zavarok kórlefolyása 226
A neurózis és a személyiség 226
A neurotikus állapotok formái 227
A szorongásos zavarok általános jellemzôi és alcsoportjai 227
A szorongásos zavarok prognózisa 229
A szorongásos zavarok társadalombiztosítási jelentôsége 230
A szomatoform kórképek általános jellemzôi és alcsoportjai 230
A szomatoform zavarok prognózisa 232
A szomatoform zavarok társadalombiztosítási jelentôség 232
A disszociatív zavarok jellemzôi és alcsoportjai 232
A disszociatív zavarok szakértôi megítélése 234
Pszichogén reakciók (alkalmazkodási zavarok, stresszreakciók) (F43) 234
Akut stresszreakció (F43.0) 235
Poszttraumás stressz-zavar (F43.1) 235
Alkalmazkodási zavarok (F43.2) 236
Kóros gyászreakció 236
A stresszreakciók diagnózisa, szakértôi megítélése 237
Egyéb viselkedészavarok 237
Aggraváció (F68.0) 237
Fakticiózus zavar (F68.1) 237
Szimulálás (Z76.5) 237
Személyiségzavarok Huszár Ilona 237
A személyiségzavar meghatározása 237
A személyiségzavarok okai és gyakorisága 238
A személyiségzavarok klasszifikációja 238
A személyiségzavarok diagnózisa 238
A személyiségzavarok típusai 238
A személyiségzavarok gyógykezelése. A rehabilitáció lehetôségei 240
XIV Tartalom
A személyiségzavarok szakértôi megítélése 240
Mentális retardáció Kuncz Elemér 241
A mentális retardáció gyakorisága 241
A mentális retardáció meghatározása és okai 241
A mentális retardáció fokozatai 242
Enyhe mentális retardáció (F70) 242
Közepes mentális retardáció (F71) 242
Súlyos és igen súlyos mentális retardáció (F72 és F73) 242
A mentális retardáció szakértôi megítélése 243
Autizmus (F84.0–1) 243
Szenvedélybetegségek Kuncz Elemér 244
Pszichoaktív szerek 244
Fogalmi meghatározások 244
Az egyes pszichoaktív szerek által kiváltott kórformák és következményeik 245
Alkohol okozta mentális és viselkedészavarok (F10) 245
Dohányzás okozta mentális és viselkedészavarok (F17) 245
Nyugtatók, altatók és szorongásoldó szerek használata által okozott mentális és
viselkedészavarok (gyógyszerfüggôség) (F13) 246
Kábítószerek használata okozta mentális és viselkedészavarok 246
Több pszichoaktív szer együttes használata által okozott mentális és viselkedészavarok (F19) 249
A munkavégzô-képesség változásai pszichoaktív szerek használata esetén 249
12. FEJEZET. NEUROLÓGIAI KÁROSODÁSOK
FÁY VERONIKA, ASZALÓS ZSUZSANNA, JUHÁSZ FERENC, SZABÓ GYULA
Általános rész Fáy Veronika
Az idegrendszer felépítése és mûködése 257
A neuron 258
A központi idegrendszer 258
A környéki idegrendszer 259
Az autonóm idegrendszer 267
A neuroendokrin rendszer 268
Az idegrendszer mûködésének károsodásai 268
Az idegrendszer fizikai funkcióit érintô zavarok 268
Az idegrendszer szellemi funkcióit érintô zavarok 268
A tudat károsodásai 269
Szellemi károsodások 269
Kommunikációs zavarok 270
Az emlékezés zavarai 270
A érzelmi és a hangulati élet zavarai 270
Az alvás és az ébrenlét zavarai 271
Szenzoros és motoros károsodások 271
Az érzôrendszerek károsodásai 272
A mozgatórendszer károsodásai 273
A bazális ganglionok károsodásai 273
A kisagy károsodásai 274
A koordináció zavarai 274
A kortikospinális pálya károsodásai 275
Az izomtónus változásai 275
Állás-, testtartás- és járászavarok 276
XVTartalom
Epizodikusan megjelenô neurológiai rendellenességek 276
A viszcerális funkciók károsodása 276
A táplálkozás és a nyelés zavarai 277
A vizelet- és a székletürítés zavarai 277
A szexuális funkció zavarai 278
A fájdalom 278
A környéki idegrendszer károsodásai 279
Alagútszindrómák 279
Az autonóm idegrendszer környéki károsodásai 279
A neurológiai károsodások kimutatása 280
Anamnézis 282
Fizikális vizsgálatok 282
Pszichiátriai vizsgálat 284
Képalkotó eljárások 284
Elektroenkefalográfia (EEG) 285
Kiváltott válaszok 286
Elektrofiziológiai vizsgálatok 286
Urodinámiás vizsgálatok 286
Vér- és liquorvizsgálatok 287
A neurológiai károsodások értékelése 287
A központi idegrendszer károsodásainak értékelése 290
A környéki idegrendszer károsodásainak értékelése 294
Az érzôrendszer károsodásainak értékelése 294
A felsô végtag motoros károsodásainak értékelése 296
Az alsó végtagokat ellátó idegek károsodásának értékelése 297
A törzs és a nyak idegei károsodásainak értékelése 299
A környéki idegrendszer károsodásainak prognózisa 299
A károsodások értékelése 299
A neurológiai betegek rehabilitációjának általános szempontjai 301
Gyógytorna 302
Fizikoterápia 302
Ergoterápia 302
Rehabilitációs mûtétek 303
Segédeszközök 303
A beszédzavarok rehabilitációja 303
A központi idegrendszer kognitív, emocionális károsodásainak rehabilitációja 303
Az izomgyengeség rehabilitációja 304
Az orvosi és a foglalkoztatási rehabilitáció kapcsolata 305
Neurológiai károsodások és foglalkoztatás 305
Foglalkozási eredetû neurológiai kórképek Aszalós Zsuzsanna 305
Kémiai kóroki tényezôk, mérgezések 305
Fémek okozta mérgezések 305
Oldószerek, oldószergôzök okozta mérgezések 309
Mûanyagok okozta mérgezések 313
Gázok okozta mérgezések 313
Növényvédôszerek okozta mérgezések 314
A leggyakoribb foglalkozási eredetû idegsérülések 315
A neurológiai betegek munkaköri alkalmassága 316
A munkaképesség átmeneti csökkenése (keresôképtelenség) neurológiai betegségekben
Juhász Ferenc 319
XVI Tartalom
Részletes rész Fáy Veronika
Görcsrohammal járó állapotok – epilepsia 322
Demielinizációs betegségek – sclerosis multiplex 324
Cerebrovaszkuláris betegségek – stroke 326
Koponyûri daganatok 327
A gerincvelô betegségei 329
Mozgászavarokkal járó kórképek 332
Parkinson-kór 332
Multiszisztémás atrophia 332
Hiperkinetikus mozgászavarok 333
Encephalopathiák 333
Dementiák 335
Alvászavarok 336
Sérülés okozta perifériás idegkárosodás 336
Perifériás neuropathiák 337
Mononeuropathiák 337
Polyneuropathiák 337
Neurogén izombetegségek 338
Agyrázódás Szabó Gyula 340
13. FEJEZET. A MOZGÁSSZERVEK KÁROSODÁSAI
GÉHER PÁL – VARGA PÉTER PÁL, BÉLECZKI LAJOS, FERENC MÁRIA, HÉJJ GÁBOR, JUHÁSZ FERENC,
KULLMANN LAJOS, ZÁBORSZKY ZOLTÁN
Bevezetés Héjj Gábor, Juhász Ferenc
1. RÉSZ. A végtagok károsodásai, szisztémás mozgásszervi károsodások Géher Pál, Béleczki Lajos, Héjj Gábor,
Juhász Ferenc, Kullmann Lajos, Záborszky Zoltán
Általános rész
A mozgatórendszer felépítése és funkciói Héjj Gábor, Juhász Ferenc 345
A mozgatórendszer funkciókárosodásai Héjj Gábor, Juhász Ferenc 346
A mozgatórendszer mûködésével kapcsolatos néhány fogalom 346
A mozgásszervi funkciókárosodások vizsgálata 347
A mozgásterjedelem vizsgálata 348
Kiegészítô vizsgálati módszerek 348
Az érzészavarok vizsgálata 348
A mozgásszervi funkciókárosodások értékelése Juhász Ferenc 348
Multiplex károsodások 349
Csonkolásos károsodások 349
Kontraktúrák 349
A mozgásszervi károsodások hatása a napi tevékenységekre (mozgásszervi fogyatékosság)
Kullmann Lajos 349
A mozgásszervi károsodások rehabilitációjának általános kérdései Kullmann Lajos 355
Az orvosszakértô feladata a mozgásszervi fogyatékosság minôsítésében 356
A mozgásszervi károsodások munkaegészségügyi kérdései Béleczki Lajos 357
A munkahelyi egészségkárosító hatások szerepe a mozgásszervi károsodások kialakulásában 357
A mozgásszervi károsodások által elôidézett foglalkozási korlátozások, ajánlott foglalkozások,
foglalkozási rehabilitáció 357
XVIITartalom
Foglalkozási korlátozások és javasolható munkafajták az egyes kórformáknál 360
A mozgásszervi károsodások hatása a munkaképesség átmeneti csökkenésére Juhász Ferenc 362
Részletes rész
A felsô végtag károsodásai 375
A felsô végtag felépítése és funkciója Záborszky Zoltán 375
A felsôvégtag-károsodások kimutatása Héjj Gábor, Juhász Ferenc 376
A vállkárosodások kimutatása 376
A könyökkárosodások kimutatása 379
A kéz károsodásainak kimutatása 381
A felsôvégtag-károsodások kritériumai, értékelésük 390
A felsô végtag csonkolásos károsodásai Juhász Ferenc 390
A felsô végtag mozgáskárosodásai Juhász Ferenc 390
A vállízület mozgáskárosodásai 390
A könyökízület mozgáskárosodásai 391
A csukló mozgáskárosodásai 391
A hüvelykujj mozgáskárosodásai 391
A kéz II–V. ujjainak mozgáskárosodásai 392
A felsô végtag perifériás ideg- és érkárosodásai Juhász Ferenc 392
Egyéb, figyelembe vehetô felsôvégtag-károsodások 393
A felsôvégtag-károsodások értékelésének lépései 394
Válltáji károsodások Záborszky Zoltán 394
Válltáji törések 394
A lapocka törései 394
Kulcscsonttörés 395
Válltáji ficamok 395
Az akromioklavikuláris ízület ficama 395
A szternoklavikuláris ízület ficama 396
Válllficam 396
A váll sajátos károsodásai 397
Periarthritis humeroscapularis 397
Impingement szindróma 398
A rotatorköpeny károsodásai 399
A vállízület capsulitise 401
Az akromioklavikuláris ízület károsodása 401
A glenohumerális ízület arthrosisa 401
Befagyott váll szindróma 402
Felkartáji károsodások 403
A felkarcsont törései 403
A musculus biceps brachii szakadása 404
Könyöktáji károsodások 404
Az alkarcsontok könyöktáji törése 404
A könyökízület ficama 405
A könyök zúzódása 405
Egyéb könyökkárosodások 406
A laterális és mediális epicondylusok gyulladása 406
Olecranon bursitis 407
Kubitális alagútszindróma 407
Az alkar károsodásai 409
Az alkarcsontok törései 409
A kéz károsodásai 410
XVIII Részletes rész
A kéztôcsontok törései 410
Karpális instabilitás 410
A kézközépcsontok törése 410
A kéz ín- és szalagkárosodásai 411
A kéz idegkárosodásai 413
A kéz ízületeinek károsodásai 413
A kéz gennyes fertôzései 414
A kéz nem sérüléses jellegû károsodásai 415
A felsôvégtag-károsodott betegek rehabilitációja Kullmann Lajos 418
A csonkolt felsô végtag rehabilitációja 420
A felsôvégtag-csonkok mûvégtagellátása 420
Az alsó végtag felépítése és funkciói Juhász Ferenc 422
Az alsóvégtag-károsodások kritériumai, értékelésük Juhász Ferenc 422
Az alsó végtagok hosszának különbsége 423
Járászavarok 423
Izomatrophia, az izomerô csökkenése 424
A mozgásterjedelem változása 424
Ízületi kontraktúrák 429
Arthrosis 429
Csonkolás 430
Az alsó végtag keringési zavarai 430
Egyéb kritériumok 430
Diagnózisokra alapozott értékelés 430
Az alsóvégtag-károsodások kritériumai értékelésének összehasonlító minôsítése 432
A medence- és a csípôtáji károsodások Záborszky Zoltán 432
Medencetörések 433
A szakroiliakális ízület károsodásai 435
Acetabulumtörés 435
Traumás csípôficam 436
A csípôízület arthrosisa Héjj Gábor 437
A csípôtáji fájdalom egyéb okai 438
A comb károsodásai 439
A combcsont törései 439
Combnyaktörés 439
Tomportáji törések 440
A femur diaphysistörése 441
A femur disztális végének törései 441
Lágyrészkárosodások 442
A térd károsodásai 442
A térdkárosodások vizsgálata 443
A térd intraartikuláris törései 445
Szalagsérülések 445
Meniscuskárosodások 446
Térdízületi porckárosodás 446
A térdízület ficama 447
A térdkalács ficama 447
A térdkalács törése 447
Bursitis praepatellaris 448
A m. quadriceps és inának károsodása 448
Nem traumás eredetû térdízületi elváltozások Héjj Gábor 448
A térdízület arthrosisa 449
A lábszár károsodásai Záborszky Zoltán 450
XIXTartalom
A tibia condylusának törése 451
A fibulafej törése 451
Lábszártörés 451
A tibia pilontörése 452
Fascia- és izomkárosodások 453
A boka és a láb károsodásai Záborszky Zoltán 453
A boka felépítése és funkciója 454
A bokát alkotó csontok törései 454
A bokaízület szalagrendszerének károsodásai 456
Az Achilles-ín károsodása 458
A láb károsodásai 459
A hátsó columna károsodásai 459
A középsô columna károsodásai 462
Az elülsô columna károsodásai 463
Több columnára terjedô károsodások 463
A láb egyéb károsodásai Héjj Gábor 463
Az alsóvégtag-károsodott betegek rehabilitációja Kullmann Lajos 464
A mozgatórendszert károsító szisztémás megbetegedések 467
Reumatoid arthritis Héjj Gábor 468
Köszvény Géher Pál 470
Szeptikus arthritisek Géher Pál 473
Arthritis psoriatica Géher Pál 473
Fibromyalgia Géher Pál 476
Szisztémás lupus erythematosus Géher Pál 477
Osteoporosis Héjj Gábor 481
Osteomalacia Héjj Gábor 482
A csontok daganatai Héjj Gábor 482
2. RÉSZ. A gerinc károsodásai Varga Péter Pál, Béleczki Lajos, Ferenc Mária, Juhász Ferenc
A gerinckárosodások jelentôsége Varga Péter Pál 485
A gerinc felépítése és funkciója, a gerinckárosodások patológiai alapjai Varga Péter Pál 486
A gerinccsatorna szûkülete – spinális stenosis 486
Az ideggyökök kompressziója 487
A mozgási szegmentum biomechanikai károsodásai 488
Spinális stenosis Varga Péter Pál 489
Veleszületett és fejlôdési zavarok következtében kialakult primer stenosis 490
A lumbális spinális stenosis másodlagos (szerzett) típusai 490
Degeneratív stenosisiok 490
Az elsôdleges és a másodlagos stenosis kombinációja 493
Isztmikus spondylolisthesis 493
Iatrogén (poszdiszkektómiás) stenosis 494
Poszttraumás stenosis 495
Egyéb okokból kialakult stenosis 495
Panaszok, tünetek, tünetcsoportok Varga Péter Pál, Ferenc Mária 496
A lokális fájdalomszindróma 497
Fájdalomszindróma radikuláris és pszeudoradikuláris érintettséggel 497
Fájdalomszindróma gerincvelôi érintettséggel 499
A gerinckárosodások kórismézése Varga Péter Pál, Ferenc Mária 500
Speciális vizsgálatok 503
A gerinc funkcionális állapotának értékelése Varga Péter Pál, Ferenc Mária 504
XX Tartalom
A szubjektív paraméterek vizsgálata 505
Az objektív paraméterek vizsgálata 505
A gerincbetegségek kezelése Varga Péter Pál, Ferenc Mária 508
Konzervatív kezelés 508
Mûtéti kezelés 511
A gerincbetegek rehabilitációja 513
A gerinc károsodásainak következményei Varga Péter Pál, Juhász Ferenc 515
A gerinckárosodások és az össz-szervezeti egészségkárosodás, az össz-szervezeti
egészségkárosodás minôsítése 515
A gerinckárosodások hatása a mindennapi élettevékenységekre, a fogyatékosság minôsítése 523
A gerinckárosodások és a foglalkoztatás 524
A gerinckárosodások és a keresôképtelenség Juhász Ferenc 524
A gerinckárosodások és a tartós munkaképesség-változás 526
Foglalkozási eredetû gerinckárosodások Béleczki Lajos 529
Foglalkoztatási korlátozások Béleczki Lajos 530
Ajánlott foglalkozások Béleczki Lajos 531
Foglalkoztatási rehabilitáció gerinckárosodások esetén Béleczki Lajos 532
14. FEJEZET. LÉGZÔSZERVI KÁROSODÁSOK
MAGYAR PÁL, MÁNDY ANDRÁS
Általános rész Magyar Pál
A tüdô felépítése és mûködése 536
A tüdô felépítése 536
Tüdôlebenyek, -szegmentumok 536
A hörgôfa elágazási rendszere, szöveti szerkezete 537
A légutak falszerkezete, szövettana 538
A tüdô vérellátása 539
A tüdô nyirokrendszere 540
A tüdô beidegzése 540
A tüdô mûködése 541
A tüdô respiratorikus funkciója 541
A légzôtraktus „nonrespiratorikus” funkciói 541
Védôfunkciók 541
Filterfunkció 542
Az illóanyagok eliminációja 543
Metabolikus funkció 543
A hemofluiditást befolyásoló funkció 543
A légzôrendszer károsodásai, a károsodások kimutatása 543
Spirometria 545
Légzésmechanika 547
Reverzibilitásteszt 547
A tüdô diffúziós kapacitása 548
Artériásvérgáz-analízis 548
Terheléses tesztek 549
Pulmonális terheléses teszt 549
Diagnosztikus célból végzett terheléses teszt 551
Bronchiális (inhalációs) provokációs teszt 553
A tüdôfunkciós vizsgálatok eredményeinek értékelése 553
A tüdôfunkció-eltérés (-károsodás) súlyossági fokának meghatározása 557
XXITartalom
A terheléses vizsgálatok eredményeinek értékelése 559
A spiroergometria által nyújtott lehetôségek a beteg munkaképességének megítéléséhez 560
A tüdô funkciókárosodásának súlyossági fokozatai és az össz-szervezeti egészségkárosodás
mértéke 563
A légzôszervi betegek rehabilitációja. A programban alkalmazott módszerek 563
Légzôtorna 565
Mellkasi fizioterápia 565
Terheléses tréning 566
Diéta 566
Tartós otthoni oxigénterápia 566
Otthoni respirátorkezelés 567
Klímaterápia 567
Pszichoszociális támogatás 567
A légzôszervi károsodások hatása a mindennapi tevékenységre 568
A légzôszervi károsodások hatása a munkaképességre 569
Részletes rész Magyar Pál
Asthma bronchiale 572
Definíciók 572
Etiológia, patológia, patomechanizmus 572
Epidemiológia 574
Diagnosztika 574
Differenciáldiagnózis 575
A betegség osztályozása 576
Az asthma bronchiale kezelése 577
Az egészségkárosodás mértékének meghatározása asthmában 579
Az asthma egészségkárosodásként való súlyossági besorolásánal számításba veendô
paraméterek 580
A károsodás súlyosságának klasszifikációja 582
Munkaköri foglalkozási korlátozások asthma esetén 583
A munkaképesség-csökkenés és annak prognózisa 583
Rehabilitáció, munkaterápia 584
Az asthma és a keresôképesség 585
Krónikus obstruktív tüdôbetegség 587
Definíció 587
Etiológia, patogenezis 588
A COPD epidemiológiája 590
A kórismézés lehetôségei, kivizsgálási protokoll 590
A COPD differenciáldiagnosztikája 591
A COPD súlyossági fokának megállapítása (stádiumbeosztás) 592
A COPD kezelése 592
A COPD prognózisa, komplikációk 595
Prevenció 595
A COPD-s betegek légzôszervi és össz-szervezeti egészségkárosodásának és
munkaképesség-csökkenésének meghatározása 596
Munkaköri foglalkozási korlátozások 596
Munkaképesség-változás 596
A COPD-s betegek keresôképtelensége 597
Rehabilitáció 597
Igazságügyi orvosszakértôi szempontok 598
A tüdô infekció okozta gyulladásos megbetegedései 598
XXII Tartalom
Pneumonia 598
Tüdôabscessus 599
A tüdô infekció okozta gyulladásos megbetegedései és a keresôképtelenség 599
Tuberculosis 600
Definíció 600
Etiológia 600
A betegség kialakulása, természetes lefolyása, patológiája 601
Epidemiológia 603
A kórismézés lehetôségei 603
Differenciáldiagnózis 606
Extrapulmonális tuberculosisformák 606
A betegség prognózisa 607
A betegség prevenciója 607
Terápia 608
A tbc-s betegek gondozása, a „surveillance” 609
Keresôképesség-, tartós munkaképesség-csökkenés tüdôgümôkór miatt 610
A maradandó károsodással gyógyult tbc-s beteg rehabilitációja 611
Igazságügyi orvosszakértôi szempontok 612
A tüdô daganatos megbetegedései 612
Benignus tüdôdaganatok 612
Malignus primer tüdôdaganatok, a tüdôrák 612
Etiológia 612
Patológia 614
Epidemiológia 614
A tüdôdaganatok tünetei, a kivizsgálás lehetôségei 614
A tüdôcarcinoma stádiumbeosztása („staging”) 615
A tüdôcarcinoma terápiás lehetôségei és a túlélés esélyei 617
A munkaképesség megítélése malignus tüdôdaganatok esetében, a keresôképesség
kérdése 619
A tüdô keringési betegségei 621
Pulmonális hypertensio 621
Definíció 621
Etiológia 621
Pulmonális embolia 622
Klinikai megjelenés, diagnózis 623
Akut pulmonális embolisatio 623
Krónikus rekurráló thromboembolisatio 624
A tüdôembolisatio és a munkaképesség 625
Pulmonális vasculitisek 625
Primer pulmonális hypertensio 626
A pulmonális hypertoniák kezelése 626
A keresôképesség megállapítása a tüdô keringési betegségeiben 627
Munkaköri foglalkozási korlátozások pulmonális hypertoniában 628
Munkaképesség-változás, rehabilitáció, prognózis 629
Krónikus diffúz parenchimális tüdôbetegségek 629
Etiológia, kórtani, kórélettani leírás 629
Epidemiológia 631
A kórismézés lehetôségei 631
Kezelés 633
Klinikai prognózis 634
A keresôképesség és a munkaképesség-csökkenés megállapítása DPLD-ben 635
Munkára való javaslat, munkaköri korlátozás, rehabilitáció 636
XXIIITartalom
Alvási apnoe–hypopnoe szindrómák 636
A mellhártya megbetegedései 638
Pleurális folyadékgyülem 638
A pleuraempyema, illetve a következményei által okozott munkaképesség-csökkenés
elbírálása 639
Pneumothorax 640
A mellhártya primer daganatos megbetegdései 641
Foglalkozási tüdôbetegségek Mándy András
Silicosis 641
Etiológia, epidemiológia 641
Diagnózis 642
Szövôdmények 643
Kórlefolyás 644
Megelôzés 644
Keresôképtelenség 644
Azbeszt okozta ártalmak 646
Etiológia, epidemiológia 646
Az azbeszt által okozott légzôszervi foglalkozási megbetegedések 647
Asbestosis 647
Azbeszt által okozott pleurális elváltozások 648
Mesotelioma 648
Tüdôrák 648
Megelôzés 649
Keményfém-pneumoconiosis, „keményfém-tüdô” 649
Foglalkozási asthma 649
Extrinsic allergiás alveolitis 654
Gázmérgezések 657
A tüdô és a légutak égési sérülései 657
15. FEJEZET. A VÉRKERINGÉS RENDSZERÉNEK KÁROSODÁSAI
JÁNOSI ANDRÁS, BERÉNYI ISTVÁN, FOLYOVICH ANDRÁS, JUHÁSZ FERENC, LENGYEL MÁRIA,
MORVAI VERONIKA, VERESS GÁBOR
Általános rész
A keringési rendszer mûködésének fontosabb jellemzôi Jánosi András 661
A szív kontraktilis funkciója 661
Kardiovaszkuláris reflexek 662
A szívizom pumpafunkciója 662
A szívizom-ischaemia kialakulásának mechanizmusa 662
Klinikai vizsgálatok Jánosi András 664
A beteg panaszainak értékelése 665
A fizikális vizsgálat 666
EKG 667
A keringési rendszer funkcionális állapotának felmérése (terheléses vizsgálatok) Berényi István 668
A funkcionális kapacitás szerepe a szívbetegek osztályozásában 675
A kardiovaszkuláris károsodások hatása a napi tevékenységre (fogyatékosság) Juhász Ferenc 678
Kardiológiai rehabilitáció Berényi István, Veress Gábor 679
A rehabilitáció hatásai 680
XXIV Tartalom
A szívelégtelenségben szenvedô betegek rehabilitációja 683
Az idôs szívbetegek rehabilitációja 683
A szívbetegségek foglalkozás-egészségügyi kérdései Morvai Veronika 684
Foglalkozási eredetû kardiovaszkuláris megbetegedések 684
Fizikai kóroki tényezôk 684
Kémiai kóroki tényezôk 685
Biológiai kóroki tényezôk 695
Pszichoszociális kóroki tényezôk 695
A szívbetegségben szenvedôk munkára való alkalmassága 696
Munkaköri alkalmassági vizsgálat 696
Orvosi alkalmassági vizsgálat 697
Speciális alkalmassági vizsgálat, a munkakapacitás meghatározása 698
Döntéshozás a munkaköri alkalmasságról 698
Az iszkémiás szívbetegek munkaképessége 699
A hipertóniás betegek munkaképessége 702
A billentyûbetegség hatása a munkaképességre 703
A kardiovaszkuláris károsodások és az átmeneti munkaképesség-változás Juhász Ferenc 706
Részletes rész
A szív iszkémiás károsodásai Jánosi András 713
A szívizom-ischaemia vizsgálata 715
A stabil angina pectoris 716
A klinikai kép jellemzôi 716
A stabil angina pectoris diagnózisa 717
Koszorúérbetegek kockázat szerinti osztályozása a nem invazív vizsgálatok alapján 718
Diagnosztikus stratégiák stabil angina pectorisban 720
A stabil angina pectoris kezelése 720
Akut coronaria szindróma 723
Diagnosztikai vizsgálatok 723
Az ACS tüneteivel jelentkezô betegek ellátása 725
Az iszkémiás szívbetegségek által okozott össz-szervezeti egészségkárosodás értékelése 729
Az iszkémiás szívbetegségben szenvedôk munkaköri alkalmasságának megítélése 730
A beteg veszélyeztetettségének megítélése 731
Szerzett és veleszületett szívbillentyû-károsodások Lengyel Mária 733
A diagnosztika és a kezelés általános szempontjai 733
Aortastenosis (AS) 733
Mitrális stenosis (MS) 734
Aortainsufficientia (AI) 735
Mitrális insufficientia (MI) 736
Akut regurgitatiók 737
Kettôs és kombinált billentyûhibák 737
A mûbillentyûs betegek károsodásai 737
A billentyûhibás betegek össz-szervezeti egészségkárosodása értékelésének kritériumai 738
Arrhythmiák Veress Gábor 739
A szív ingerületvezetô strukturái és azok mûködése 739
Sinusarrhythmia 739
Ritmuszavarok 739
A ritmuszavarok kimutatása 740
Az arrhythmiák okozta károsodások 741
A szívelégtelenség Jánosi András 743
A szívelégtelenséghez vezetô okok 743
XXVTartalom
A klinikai kép jellemzôi 744
A szívelégtelenség diagnózisa 744
A szívelégtelenség kezelése 745
A szívelégtelenség és az össz-szervezeti egészségkárosodás 747
A magasvérnyomás-betegség Berényi István 748
A primer hypertonia diagnosztikája 749
A szekunder hypertonia formái és diagnosztikája 750
A hypertonia okozta károsodások 752
A hypertonia kezelése 754
A magasvérnyomás-betegek rehabilitációja, gondozása 756
A hypertonia okozta össz-szervezeti egészségkárosodás értékelése 757
Cerebrovaszkuláris károsodások Folyovich András 759
Az agyi keringészavarok okai, tünetei 759
A cerebrovaszkuláris betegségek csoportosítása 760
Az agy vénás keringészavarai 761
A cerebrovaszkuláris betegségek diagnosztikája 762
Az akut agyi érbetegségek terápiája 762
„Poszt-stroke állapotok” (vaszkuláris dementia, poszt-stroke depressio) 763
A cerebrovaszkuláris károsodások prevenciója 764
A cerebrovaszkuláris károsodások értékelése 765
Az aorta és ágainak károsodásai Juhász Ferenc 765
A perifériás verôerek károsodásainak értékelése 768
A perifériás érkárosodások hatása a munkaképességre 771
Vénás megbetegedések 771
16. FEJEZET. HEMATOLÓGIAI KÁROSODÁSOK
PÁLÓCZI KATALIN, HUDÁK ARANKA, JUHÁSZ FERENC
Bevezetés Pálóczi Katalin
A vér összetétele, funkciója, strukturális és funkcionális károsodások Pálóczi Katalin 780
Vörösvérsejtek (erythrocyták) 781
A vörösvérsejtszám és a hemoglobinszint csökkenése – anaemia 781
A vörösvérsejtszám és a hemoglobinszint emelkedése – erythrocytosis (polyglobulia) 782
Fehérvérsejtek (leukocyták) 782
A fehérvérsejtek károsodása 783
A vérlemezkék (thrombocyták) és a vér nem sejtes alkotóelemei 784
A véralvadás zavarai 785
A hematológiai betegek károsodásának, fogyatékosságának értékelése Pálóczi Katalin 787
A hematológiai károsodások és a foglalkoztatás Hudák Aranka 788
Foglalkozási eredetû hematológiai károsodások 788
Az ionizáló sugárzás vért és vérképzô rendszert károsító hatásai 789
A vegyi anyagok vért és vérképzô rendszert károsító hatásai 790
A vörösvérsejt-rendszer károsodása 790
A vörösvérsejtek képzésének károsítása, gátlása 793
A fehérvérsejt-rendszer károsodása 793
A megakaryocyta–thrombocyta rendszer szelektív károsodása 794
A vérképzés mindhárom sejtvonalat érintô károsodása 794
Vérképzôrendszeri neoplasztikus jellegû megbetegedések 795
Komplex hatásmechanizmusú hematotoxikus vegyi anyagok 795
A hematológiai betegek munkavégzô képessége, foglalkoztathatósága 797
XXVI Tartalom
A hematológiai betegek átmeneti munkaképesség-csökkenése Juhász Ferenc 798
A hematológiai betegek rehabilitációja Pálóczi Katalin 798
Szomatikus rehabilitáció 800
Mozgásszervi rehabilitáció 800
A mozgásszervi rehabilitáció általános indikációi 800
Mozgásszervi rehabilitációt igénylô szövôdmények haemophilia A-s betegekben 802
Neurológiai rehabilitáció 804
Kardiopulmonális rehabilitáció 804
Pszichoszociális rehabilitáció 806
A szexuális zavarok kezelése 807
Anaemiák 808
Hiányanaemiák 808
Szerzett súlyos aplasztikus anaemia 808
Tiszta vörösvérsejt-aplasia 809
Hemolitikus anaemiák 809
Szerzett vaszkuláris defektusok 810
Thrombocytopenia Pálóczi Katalin 810
Immun (autoimmun) thrombocytopenia (ITP) 810
A véralvadási faktorok veleszületett zavarain alapuló betegségek Pálóczi Katalin 811
Haemophilia A 811
Haemophilia B 812
Von Willebrand-betegség 812
Antitrombin-III-hiány 812
Onkohematológia Pálóczi Katalin 813
Mieloproliferatív betegségek 813
Akut mieloid leukaemia (AML) 813
Mielodiszpláziás szindróma (MDS) 813
Idült mieloid leukaemia (CML) 813
Polycytaemia rubra vera (PRV) 814
Esszenciális (primer) thrombocytaemia (ET) 814
Myelofibrosis, idiopátiás mieloid metaplasia szindróma 815
Limfoproliferatív betegségek 815
Akut limfoid leukaemia (ALL) 815
Krónikus limfoid leukaemia (CLL) 815
Hajassejtes leukaemia (HCL) 816
Myeloma multiplex (MM) 816
Egyéb, mérsékelt malignitású non-Hodgin-lymphomák 816
Agresszív (kifejezett malignitású) non-Hodgin-lymphomák 817
Hodgin-kór 817
Csontvelô- (ôssejt-) átültetés 817
17. FEJEZET. AZ EMÉSZTÔRENDSZER KÁROSODÁSAI
LONOVICS JÁNOS, ID. DUBECZ SÁNDOR, ERDÔS LÁSZLÓ, JUHÁSZ FERENC, MISZ IRÉN ÍRISZ
Általános rész
A tápcsatorna felépítése, mûködése Lonovics János 821
A tápcsatorna felsô szakaszának funkciói 824
A gyomor funkciói 824
A vékonybél funkciói 824
Emésztés – felszívás 825
XXVIITartalom
A vékonybél immunológiai funkciója 826
A bélflóra állandóságának biztosítása 826
A vékonybél motilitása 827
A vastagbél funkciói 827
A hasnyálmirigy funkciói 828
Az emésztôrendszer tartós károsodásai Lonovics János 828
A táplálékfelvétel és az emésztés orális fázisainak zavarai 829
Nyelészavarok 829
Gasztroözofageális reflux 829
Gastritis 829
Peptikus fekély 829
A gyomor ürülési zavarai 829
A savtermelés zavarai 830
Malabszorpciós szindróma 830
A vastagbél mûködésének zavarai 831
Az anus károsodásai 832
A hasnyálmirigy külsô elválasztású mûködésének károsodásai 832
A gasztrointesztinális mûtétek utáni állapotok 832
Az emésztôrendszer károsodásainak kimutatása, funkcionális
kapacitásának vizsgálata Lonovics János 833
Képalkotó eljárások 833
Hagyományos radiológiai vizsgálatok 833
Angiográfia 834
Ultrahang- (UH-) vizsgálat 834
Komputertomográfiás (CT-) vizsgálat 835
Mágneses rezonancia (MR-) vizsgálat 835
Szcintigráfiás vizsgálat 835
Endoszkópos vizsgálatok 835
Szövettani vizsgálatok 835
Laboratóriumi vizsgálatok 836
Aciditási vizsgálatok 836
Bakteriológiai vizsgálatok 836
Székletvizsgálatok 836
Vérvizsgálatok 836
Az emésztôrendszer funkcionális vizsgálatai 836
Az emésztési és a felszívódási funkciók megítélése 836
A krónikus pancreatitis kimutatása 837
A tápcsatorna motilitásának vizsgálata 837
A tápláltsági állapot eltéréseinek értékelése 837
A gyomor–bél rendszer és a hasnyálmirigy károsodásainak hatása a napi tevékenységre
és a szervezet funkcióképességére Juhász Ferenc 838
Az emésztôrendszer károsodásai és a munkavégzés Juhász Ferenc 843
Átmeneti munkaképesség-csökkenés (keresôképtelenség) a tápcsatorna megbetegedéseiben 843
Az emésztôrendszer károsodásainak szerepe a tartós munkaképesség-csökkenés (rokkantság)
kialakulásában. A foglalkoztathatóság szempontjai 847
Gasztroenterológiai rehabilitáció Misz Irén Írisz 849
Állapotfelmérés 850
Diéta 851
Életmód-tanácsadás 851
Mechanoterápia 852
Aktív mechanoterápia (gyógytorna) 852
Passzív mechanoterápia (masszázs) 852
XXVIII Tartalom
Szegmentmasszázs 852
Elektroterápia 853
Balneoterápia 853
Hidroterápia 854
Fényterápia 854
Magnetoterápia 854
Klímaterápia 855
Pszichoterápia 855
Gyógyszeres terápia 855
A gasztroenterológiai rehabilitáció szervezeti-szakmai keretei 855
A járóbeteg-rehabilitációs ellátás 856
A fekvôbeteg-rehabilitációs ellátás 856
A gasztroenterológiai rehabilitáció szakmai formái és indikációi 856
Rehabilitációs terv és terápiás protokollok a gasztroenterológiai rehabilitációban 857
A stomát viselôk rehabilitációja id. Dubecz Sándor 859
A stomák formái 859
A stomával élôk táplálkozása 860
A stomával élôk székürítése 861
A széklettartályok használata 861
Részletes rész
A nyelôcsô Lonovics János, Erdôs László 863
A nyelôcsôbetegségek tünetei 863
A nyelôcsôbetegségek diagnosztikája 863
A nyelôcsô betegségei 864
Achalasia cardiae 864
Gasztroözofageális reflux betegség 864
Nyelôcsô-varicositas 865
Jóindulatú nyelôcsôdaganatok 866
Rosszindulatú nyelôcsôdaganatok 866
A gyomor és a duodenum Lonovics János, Erdôs László 867
A gyomor és a duodenum károsodásainak kimutatása 867
A gyomor és a duodenum fekélybetegségei 868
Peptikus fekélybetegség 868
A peptikus fekélybetegség tünettana 869
A peptikus fekélybetegség szövôdményei 869
A peptikus fekélybetegség kezelése 869
Gastritis és gastropathia 870
Gastritis erosiva, gastritis haemorrhagica 870
Krónikus, nem specifikus gastritis 870
„Másodlagos gastritisek” 870
A gyomor jóindulatú daganatai 870
A gyomor rosszindulatú daganatai 871
Gyomorrák 871
Malignus lymphomák 872
A vékonybél Lonovics János, Erdôs László 872
Felépítés, funkció 872
Diagnosztika 872
A vékonybél betegségei 873
Coeliakia 873
Whipple-kór 873
XXIXTartalom
Bakteriális túlnövekedés 874
Rövidbél-szindróma 874
Laktázhiány 874
Gyulladásos bélbetegségek 875
A vékonybél daganatai 875
A vékonybél ritkán elôforduló betegségei 876
Vékonybélileus 876
Appendicitis 876
A vastagbél és a végbél Lonovics János, Erdôs László 877
Felépítés, mûködés 877
A vastagbél károsodásai 877
Diverticulosis 877
Megacolon 878
Gyulladásos bélbetegségek 878
Enteritis regionalis (ileitis terminalis, Crohn-betegség), colitis granulomatosa 879
Colitis ulcerosa 880
A vastagbél ritkábban elôforduló gyulladásai 881
A vastagbél daganatai 882
Jóindulatú vastagbéldaganatok 882
Rosszindulatú vastagbéldaganatok 883
Anorectum Lonovics János, Erdôs László 886
Felépítés, mûködés 886
Az anorectum károsodásainak vizsgálata 886
Az anorectum betegségei 887
Aranyérbetegség 887
Fissura ani 887
Periproktális tályog 887
Fistula ani 888
Vastagbélileus 888
Hasnyálmirigy Lonovics János, Erdôs László 888
A hasnyálmirigy károsodásainak kimutatása 888
A hasnyálmirigy betegségei 888
A hasnyálmirigy gyulladásai 888
Pancreatitis acuta 888
Pancreatitis chronica 889
Pancreascarcinoma 890
18. FEJEZET. A MÁJ, AZ EPEHÓLYAG ÉS AZ EPEUTAK KÁROSODÁSAI
FEHÉR JÁNOS, ERDÔS LÁSZLÓ, HORVÁTH IMRE, JUHÁSZ FERENC, LENGYEL GABRIELLA,
MORVAI VERONIKA
Általános rész
A máj és az epeutak felépítése, funkciója Fehér János, Horváth Imre, Lengyel Gabriella 893
A máj keringése 894
A máj élettani funkciói 894
A bilirubin kiválasztása 895
Az epe termelése 895
A máj funkciókárosodásai Fehér János, Horváth Imre, Lengyel Gabriella 897
A máj-, az epehólyag- és az epeút-károsodások kimutatása Fehér János, Horváth Imre, Lengyel Gabriella 898
Anamnézis, panaszok 898
Fizikális vizsgálat 900
XXX Tartalom
A májbetegségek diagnosztikájában a mindennapi gyakorlatban alkalmazott legfontosabb i
laboratórium vizsgálatok 900
A májparenchyma integritásának károsodására utaló vizsgálatok 900
A máj exkréciós mûködésének zavarai 900
A máj szintetizáló tevékenysége, zavarainak laboratórium vizsgálata 901
A hepatotrop vírusok markerei 902
Immunológiai paraméterek 903
A malignus folyamatok markerei 903
Képalkotó eljárások 904
A májbetegségek ultrahangvizsgálata 904
A máj, az epehólyag és az epeutak CT-vizsgálata 904
A máj, az epehólyag és az epeutak MR-vizsgálata 904
Ajánlások az epehólyag és az epeutak radiológiai vizsgálatához 904
Invazív diagnosztikai beavatkozások 905
Biopsziák 905
Endoszkópos vizsgálatok 905
A máj-, az epehólyag- és az epeút-károsodások hatása a funkcióképességre
Fehér János, Horváth Imre, Lengyel Gabriella 905
A májkárosodások kritériumai 905
Az epehólyag és az epeutak károsodásának kritériumai 906
A májkárosodások hatása a napi tevékenységekre Fehér János, Horváth Imre, Lengyel Gabriella 906
Foglalkozási eredetû májkárosodások Morvai Veronika 908
Foglalkozási megbetegedések 908
A foglalkozási májbetegségek kimutatása 908
A foglalkozással összefüggô májbetegségek kimutatásának korlátai 908
Hepatotoxikus vegyi anyagok 909
Akut toxikus hepatitis (akut toxikus májkárosodás) 912
Akut kolesztatikus hepatitis 913
Szubakut hepatikus necrosis 913
Krónikus májbetegségek 913
Cirrhosis és fibrosis 913
Hepatotoxikus sclerosis és hepatikus porphyria 913
Neoplasma 914
Fertõzések (biológiai kóroki tényezôk) okozta májkárosodás 914
Hepatitis A 914
Hepatitis B, C, D 914
Cytomegalovírus 915
Q-láz 915
Leptospirosis 915
Schistosomiasis 915
A toxikus májkárosodások diagnosztikája 915
Laboratóriumi vizsgálatok 915
Echográfia 917
Differenciáldiagnosztika 917
A munkaképesség átmeneti és tartós csökkenése máj- és epebetegségekben Juhász Ferenc 917
A munkaképesség átmeneti csökkenése (keresôképtelenség) 917
A munkaképesség tartós változása 918
A máj-, az epehólyag- és az epeútbetegségek kezelésének, rehabilitációjának elvei
Fehér János, Horváth Imre, Lengyel Gabriella 919
A májbetegségek kezelése 919
Táplálkozás és diéta 922
XXXITartalom
Részletes rész Fehér János, Horváth Imre, Lengyel Gabriella
Vírushepatitisek 925
Hepatitis A 925
Hepatitis B 926
Hepatitis C 926
Hepatitis D 927
Hepatitis E 928
Hepatitis G- és GB-fertôzések 928
Hepatitist okozó egyes szisztémás vírusinfekciók 928
Toxikus májkárosodások 928
Gyógyszerek okozta májkárosodások, gyógyszeres cholestasisok 928
Vegyi anyagok okozta májkárosodások 930
Alkohol okozta májkárosodások 930
Zieve-szindróma 932
Sárgasággal járó fontosabb klinikai kórképek 932
Fôleg nem konjugált hyperbilirubinaemiával járó fontosabb állapotok 932
A hemolitikus icterus veleszületett formái 932
Szerzett exkréciós defektusok 933
Krónikus hepatitis, májcirrhosis 933
Májdaganatok 936
A máj gyakoribb benignus tumorai és daganatszerû elváltozásai 936
Malignus májtumorok 936
Primer hepatocelluláris carcinoma 936
Metasztatikus májtumorok 937
Parazitás májbetegségek 937
Májtályog 938
Wilson-kór 938
Haemochromatosis 938
Amyloidosis 939
Budd–Chiari-szindróma 939
A máj policisztás megbetegedése 939
Az epehólyag és az epeutak betegségei Erdôs László
Az epekövek kialakulása és típusai 939
Cholelithiasis (epekövesség) 940
Cholecystitis 940
Cholangitis (bakteriális cholangitis) 940
Az epehólyag jóindulatú daganatai 941
Epehólyagrák 941
A közös epevezeték rosszindulatú daganatai 941
Az epekôbetegség kezelése 941
Az epebetegségben szenvedôk munkaképességének alakulása 941
19. FEJEZET. A TÁPLÁLTSÁG ZAVARAI
SOMLAY GÉZA
Vizsgálatok 949
Antropometriai vizsgálatok 949
Táplálkozási zavarok 950
Értékelés 952
XXXII Tartalom
20. FEJEZET. HASFALI SÉRVEK
BÁTORFI JÓZSEF, TILL ATTILA
A hasfali sérvek gyakorisága, okai, alkotóelemei, formái Bátorfi József 955
A hasfali sérvek tünettana 956
A hasfali sérvek diagnosztikája 956
A hasfali sérvek terápiája. Mûtéti javallat 957
Hernia inguinofemoralis mûtétek 957
Hagyományos mûtéti technikák 957
Feszülésmentes (hálóimplantációs) technikák 957
Egyéb hasfali sérvek kezelése 959
A sérvbetegek rehabilitációja Till Attila 959
21. FEJEZET. ENDROKRINOLÓGIAI KÁROSODÁSOK
LEÖVEY ANDRÁS, HALMOS TAMÁS, JUHÁSZ FERENC
A hypothalamus-hypophysis rendszer funkcionális anatómiája, károsodásai Leövey András 966
A hypothalamus károsodásai Leövey András 969
A hypophysis hiperfunkciós kórképei 969
Gigantismus (óriásnövés) 969
Acromegalia 970
Hyperprolactinaemia 971
Cushing-kór 972
A hypophysis hipofunkciós kórképei 973
Hypopituitarismus 973
Diabetes insipidus 974
Inadekvát ADH-szekréció szindróma 975
A pajzsmirigy károsodásai Leövey András 976
A pajzsmirigy funkcionális anatómiája, károsodásai 976
Struma 977
Hyperthyreosis 977
Basedow–Graves-kór 978
Endokrin ophthalmopathia 980
Túlmûködô (toxikus) pajzsmirigygöbök 981
Hypothyreosis 983
A pajzsmirigy gyulladásos kórképei (thyreoiditisek) 984
Infektív thyreoiditisek 984
Szubakut granulomatózus (de Quervain-) thyreoiditis 985
Fájdalmatlan (silent, painless) thyreoiditis 985
Krónikus limfocitás (Hashimoto-) thyreoiditis 986
A pajzsmirigy daganatai 986
Benignus daganatok 986
Pajzsmirigy-carcinoma 986
A mellékpajzsmirigy károsodásai Juhász Ferenc 988
A mellékpajzsmirigy funkcionális anatómiája, károsodásai 988
Hypoparathyreosis Leövey András 989
Hyperparathyreosis 990
A mellékvese károsodásai 991
A mellékvese funkcionális anatómiája, károsodásai Juhász Ferenc 991
A mellékvesekéreg 992
A mellékvesevelô 994
XXXIIITartalom
A mellékvesekéreg hipofunkciós kórképei Leövey András 995
Addison-kór 995
Szelektív hypoaldosteronismus 995
A mellékvesekéreg hiperfunkciós kórképei 996
Cushing-szindróma 996
Primer hyperaldosteronismus 998
Phaeochromocytoma 998
A hasnyálmirigy endokrin károsodásai Halmos Tamás 999
A hasnyálmirigy endokrin funkciói és zavarai 999
Az inzulin élettani szerepe 999
A glukagon élettani szerepe 1000
A szomatosztatin élettani szerepe 1001
A vércukorszint szabályozása 1002
A hasnyálmirigy endokrin funkciójának károsodása 1002
A vércukorszint vizsgálata 1003
A diabetes klasszifikációja 1003
1-es típusú (inzulindependens) diabetes mellitus 1003
2-es típusú (nem inzulin dependens) diabetes mellitus 1004
Egyéb diabéteszes kórformák 1005
Gesztációs diabetes 1005
A diabetes tünetei, diagnózisa 1005
Akut szövôdmények 1006
Idült szövôdmények 1007
Specifikus szövôdmények 1007
Retinopathia 1007
Nephropathia 1007
Neuropathia 1007
Diabéteszes láb 1008
Aspecifikus szövôdmények 1008
Vasculopathiák 1008
A diabetes terápiája 1009
Diéta 1009
Oktatás 1009
Inzulikezelés 1009
Orális kezelés 1010
Gondozás 1010
Spontán hypoglykaemiák 1010
Stimulatív vagy funkcionális, étkezést követô hypoglykaemia 1011
Organikus hypoglykaemia 1011
Insulinoma 1011
Alkohol okozta hypoglykaemia 1011
Hypoglykaemia factitia 1011
A nemi mirigyek károsodásai Juhász Ferenc 1012
Testis 1013
Ovarium 1013
Az endokrin szervek károsodásainak értékelése Juhász Ferenc 1013
A tartós károsodás leggyakoribb kritériumai a hypothalamus–hypophysis rendszer
megbetegedései esetén 1014
A károsodások kritériumai pajzsmirigybetegségek esetén 1014
A mellékpajzsmirigy-funkciók károsodásának kritériumai 1015
A mellékvesekéreg funkciókárosodásainak értékelése 1015
A mellékvesevelô tartós károsodásai 1015
XXXIV Tartalom
A hasnyálmirigy endokrin funkciójának károsodásai 1015
Az endokrin károsodások hatása a munkaképességre Juhász Ferenc 1017
Az endokrin károsodások és a munkaképesség átmeneti csökkenése 1017
Az endokrinológiai betegek foglakoztathatósága 1018
22. FEJEZET. A VIZELETKIVÁLASZTÓ ÉS -ELVEZETÔ SZERVEK KÁROSODÁSAI
ROMICS IMRE, FAZAKAS LÁSZLÓ, JUHÁSZ FERENC, MAKÓ JÁNOS
Általános rész Romics Imre, Fazakas László
A vizeletkiválasztó, -elvezetô és a férfi nemi szervek funkcionális anatómiája 1025
A vesék szerkezete, mûködése 1025
Az alsó húgyutak felépítése és mûködése 1029
A férfi nemi szervek funkcionális anatómiája 1030
A vizeletkiválasztó, -elvezetô és a férfi nemi szervek funkciójának károsodása 1030
A vesefunkciók károsodásai 1030
Az alsó húgyutak károsodásai 1033
A férfi nemi szervek károsodásai 1035
A vizeletkiválasztó és -elvezetô rendszer károsodásainak kimutatása 1035
A vesekárosodások kimutatása 1035
Az alsó húgyutak károsodásainak kimutatása 1037
A vizeletkiválasztó és -elvezetô szervek károsodásainak értékelése Juhász Ferenc 1038
A vese- és a felsô húgyúti károsodások értékelése 1038
Az alsó húgyúti károsodások értékelése 1041
A férfi nemi szervek károsodásainak értékelése 1042
Az urogenitális betegek foglalkoztathatósága Juhász Ferenc 1043
Az urogenitális betegek átmeneti munkaképesség-változása 1045
A nefrológiai és az urológiai betegek foglalkoztathatósága 1046
A nefrológiai és az urológiai betegek rehabilitációja 1047
A nefrológiai betegek rehabilitációja Makó János 1047
Az húgyúti betegségben szenvedô betegek rehabilitációja Romics Imre, Fazakas László 1052
Részletes rész Romics Imre, Fazakas László
Nephritis-szindróma 1055
Nephrosis-szindróma 1056
Tubulointersticiális nephropathiák 1057
Toxikus nephropathiák 1058
Policisztás vesebetegség 1058
Vesekôbetegség 1059
Hólyaggyulladás 1060
A prostata jóindulatú hyperplasiája 1060
A húgy-ivar szervek rosszindulatú daganatai 1061
23. FEJEZET. SZÜLÉSZETI ÉS NÔGYÓGYÁSZATI KÁROSODÁSOK
LAMPÉ LÁSZLÓ, FORGÓ GYÖRGYNÉ, JUHÁSZ FERENC
A terhesség és a munkaképesség 1065
A terhesség során elôforduló kóros állapotok Lampé László 1065
XXXVTartalom
Veszélyeztetett terhesség 1065
A vérkeringési rendszer betegségei 1066
A légzôrendszer betegségei 1066
Az emésztôrendszer betegségei 1066
A vizeletkiválasztó rendszer betegségei 1066
A vérképzô rendszer betegségei 1067
Az idegrendszer betegségei 1067
Pszichiátriai betegségek 1067
Hormonális eredetû anyagcserezavarok és megbetegedések 1068
A nemi szervek rendellenességei, betegségei 1069
Fertôzô betegségek 1069
A terhesség által okozott betegségek Lampé László 1072
Korai toxicosisok (korai gestosisok) 1072
Késôi terhességi toxaemia (késôi gestosis) 1072
Bôrgyógyászati betegségek 1074
A terhesség szövôdményei Lampé László 1074
Vetélés 1074
Koraszülés 1074
Iker- és többes terhesség 1074
Méhen kívüli terhesség 1075
Vércsoport-összeférhetetlenség 1075
A perinatális magzati halálozás anyai következményei 1075
Magzati rendellenességek, ártalmak 1076
A terhes nôk foglalkoztathatósága, munkaképessége Juhász Ferenc 1076
A terhes nôk és a kisgyermekes anyák védelme és támogatása Forgó Györgyné 1077
A gyermekek után járó támogatások rendszere 1077
A terhes nôk foglalkoztathatósága, keresôképtelensége Juhász Ferenc 1078
A nôi reprodukciós szervek károsodásai Lampé László 1080
A szeméremtest és a hüvely károsodásai 1080
A szeméremtest és a hüvely maradandó károsodásának kritériumai 1080
A méhtest és a méhnyak károsodásai 1081
A méhtest és a méhnyak maradandó károsodásának kritériumai 1082
A petefészek és a petevezeték károsodásai 1082
A petefészek és a petevezeték maradandó károsodásának kritériumai 1083
A nôgyógyászati betegek átmeneti munkaképesség-csökkenése,
keresôképtelensége Juhász Ferenc 1083
24. FEJEZET. AZ EMLÔ KÁROSODÁSAI
ERDÔS LÁSZLÓ, JUHÁSZ FERENC
Az emlô jóindulatú megbetegedései Erdôs László 1087
Emlôrák Erdôs László 1088
Diagnózis 1088
Az emlôrák szûrése 1088
Az emlôrák kezelése 1089
Prognózis 1089
Az emlô károsodásainak értékelése Juhász Ferenc 1090
XXXVI Tartalom
25. FEJEZET. DERMATOLÓGIAI KÁROSODÁSOK
HORVÁTH ATTILA, BERECZ MARGIT, JUHÁSZ FERENC, KÁRPÁTI SAROLTA, KOHÁNKA VALÉRIA,
KULLMANN LAJOS, MARSCHALKÓ MÁRTA, SOMLAI BEÁTA, SOMLAY GÉZA, TEMESVÁRI ERZSÉBET,
VÁRKONYI VIKTÓRIA
Általános rész
A bôr funkcionális anatómiája, károsodásai Horváth Attila 1095
A bôr felépítése 1095
A bôr funkciói 1096
Dermatológiai károsodások 1098
Strukturális károsodások 1098
A bôr funkcióinak károsodásai 1100
A dermatológiai károsodások kimutatása 1102
A dermatológiai károsodások speciális vizsgálati módszerei 1102
A dermatológiai károsodások hatása a napi tevékenységre, az élet minôségére Juhász Ferenc 1103
A bôr károsodásainak értékelése Juhász Ferenc 1105
Foglalkozási bôrbetegségek Kohánka Valéria 1106
A foglalkozási bôrbetegségek jelentôsége 1106
A foglalkozási bôrbetegségek kivizsgálása 1107
Foglalkozási jellegû dermatológiai megbetegedések 1108
A bôrbetegek foglalkoztathatósága 1108
Átmeneti munkaképesség-változás, keresôképtelenség Juhász Ferenc 1108
Tartós munkaképesség-változás, rokkantság Kohánka Valéria 1108
Foglalkoztathatóság, munkaalkalmasság 1108
Rehabilitációs alapelvek 1110
Részletes rész
Urticariák Temesvári Erzsébet 1111
Akut urticaria 1111
Urticaria chronica 1113
Kontakt urticaria 1114
Foglalkozási kontakt urticaria 1115
Atópiás dermatitis Temesvári Erzsébet 1115
Ekzemák Temesvári Erzsébet 1117
Allergiás kontakt ekzema 1117
Foglalkozási kontakt allergiás dermatitis 1118
Irritatív kontakt ekzema 1119
Akut és krónikus irritatív ekzema 1121
Foglalkozási irritatív kontakt ekzema (dermatitis) 1122
Fotoallergiás ekzema 1123
Fototoxikus ekzema 1124
Fitofototoxikus kontakt ekzema (dermatitis) 1124
Foglalkozási fototoxikus ekzema (dermatitis) 1125
Egyéb ekzemák 1126
Pikkelysömör Berecz Margit 1128
Lichen ruber planus Berecz Margit 1132
Kután vasculitisek Marschalkó Márta 1133
Kután lymphoma Marschalkó Márta 1134
Dermatomyositis Marschalkó Márta 1136
XXXVIITartalom
XXXVIII Tartalom
Kután lupus erythematosus, diszkoid lupus erythematosus Marschalkó Márta 1137
Szubakut kután lupus erythematosus 1138
Rosszindulatú bôrdaganatok Somlai Beáta 1139
Melanoma malignum 1139
Carcinoma basocellulare 1141
Carcinoma spinocellulare 1142
Különbözô malignus függeléktumorok 1142
Ulcus cruris venosum Várkonyi Viktória 1143
Örökletes bôrbetegségek Kárpáti Sarolta 1147
Epidermolysis bullosa 1147
Neurofibromatosis I. típus 1149
Xeroderma pigmentosum 1150
A bôr elszarusodási zavarai 1151
A bôr bakteriális fertôzései 1151
Cellulitis 1151
Akut lymphangitis 1152
Lymphadenitis 1152
Orbánc 1152
A bôr alatti szövetek nekrotikus gyulladásai 1152
Folliculitis 1152
Furunculus 1152
Carbunculus 1153
Hidradenitis 1153
Paronychia 1153
Nemi úton terjedô fertôzések Várkonyi Viktória 1153
Syphilis 1153
Gonorrhoea 1155
Condyloma acuminatum 1156
Herpes genitalis 1157
HIV-infekció 1157
Rühesség 1158
Pediculosis pubis 1158
Égés okozta károsodások Somlay Géza 1158
Az égési sérülést szenvedett beteg rehabilitációja Kullmann Lajos 1160
Fagyási sérülések Somlay Géza 1160
26. FEJEZET. A NYIROKRENDSZER KÁROSODÁSAI
DARÓCZY JUDIT
A nyirokrendszer felépítése és mûködése 1163
A nyirokerek betegségei 1163
Fejlôdési rendellenességek 1163
Daganatok 1164
Lymphoedema 1164
A lymphoedema diagnózisa 1164
A lymphoedemák osztályozása 1165
Primer lymphoedema 1165
Szekunder lymphoedema 1165
A lymphoedema stádiumai 1166
A lymphoedema szövôdményei 1166
A lymphoedema kezelése 1167
Komplex oedemamentesítô fizikoterápia 1167
Gyógyszeres és sebészi kezelés 1167
A kezelés és a gondozás felépítése 1168
Életminôség 1168
Átmeneti munkaképesség-változás. Keresôképtelenség 1168
Tartós munkaképesség-változás, össz-szervezeti egészségkárosodás 1168
Foglalkoztathatóság 1169
Orvosi rehabilitáció 1169
Foglalkozási rehabilitáció 1169
27. FEJEZET. LÁTÓSZERVI KÁROSODÁSOK
ZAJÁCZ MAGDOLNA, JUHÁSZ FERENC, UNGVÁRY LILLA
Általános rész
A szem felépítése és funkciói Zajácz Magdolna 1173
A látószervi károsodások vizsgálata, értékelése Zajácz Magdolna 1173
Anamnézis 1173
A szem vizsgálata 1173
A látásélesség (visus) vizsgálata 1175
A látásélesség károsodásainak értékelése 1175
A látótér vizsgálata 1180
A látótér károsodásainak értékelése Juhász Ferenc 1181
Mozgászavarok, diplopia 1183
A szem egyéb funkciókárosodásai, kimutatásuk, értékelésük 1184
Speciális vizsgálatok 1185
A szembetegek rehabilitációja 1186
A látószervi és az össz-szervezeti egészségkárosodás értékelése Juhász Ferenc 1187
A szembetegek átmeneti munkaképesség-változása Juhász Ferenc 1192
A látószervi károsodások és a munkavégzés Ungváry Lilla 1192
A szem károsodását okozó tényezôk 1194
A szem megterhelése és igénybevétele a képernyôs munkahelyeken 1196
A szem foglalkozási eredetû megbetegedései 1197
Mechanikai sérülések 1197
Fizikai kóroki tényezôk 1198
Kémiai kóroki tényezôk 1199
Biológiai kóroki tényezôk 1202
Részletes rész Zajácz Magdolna
A szem gyulladásos és fertôzô betegségei 1204
Kötôhártya-gyulladás 1204
A cornea gyulladása 1205
Keratitis 1205
Keratoconjunctivitis sicca 1206
A sclera gyulladásos betegségei 1206
Az uvea gyulladásai 1207
A látóideg gyulladásos megbetegedései (neuritis nervi optici) 1207
Az orbita gyulladásai 1208
Szürke hályog (cataracta) 1208
XXXIXTartalom
Zöld hályog (glaucoma) 1210
Elsôdleges glaucomák 1211
Másodlagos glaucoma 1213
A glaucomával kapcsolatban meggondolandó és egyéni elbírálást igénylô szempontok 1213
Blepharospasmus 1213
A szem és függelékeinek daganatai 1214
Vaszkuláris retinopathiák 1216
Maculadegeneráció 1218
Retinopathia centralis serosa 1218
Vakság és csökkent látás 1219
Teljes vakság 1219
Csökkent látás 1219
A szem sérülései 1219
Contusio bulbi 1220
Áthatoló sérülések 1220
Vegyi sérülések, égések 1221
28. FEJEZET. A FÜL, AZ ARC, A SZÁJÜREG, AZ ORR, A GARAT ÉS A GÉGE KÁROSODÁSAI
LAMPÉ ISTVÁN, BÖGI IMRE, ÉKES ERIKA, JUHÁSZ FERENC
A fül Lampé István 1225
A hallás 1225
A hallószerv funkcionális anatómiája 1225
A hallószerv károsodásai 1227
A halláscsökkenés 1227
A halláskárosodás vizsgálata 1229
Hallásvizsgáló eljárások 1229
Audimetriás vizsgálatok 1229
A halláscsökkenés hatása a szervezet mûködésére. Az össz-szervezeti egészségkárosodás
meghatározása 1236
A hallászavarok szerepe a munkaképesség alakulásában Ékes Erika 1239
A munkahelyi egészségkárosító hatások és az ellenük való védekezés 1240
Zaj hatására kialakuló halláscsökkenés 1241
Munkahelyi foglalkozási alkalmasság 1241
A gépjármûvezetés audiológiai vonatkozásai Lampé István 1241
A hallásfogyatékosság Lampé István 1242
A halláscsökkenés javítása, rehabilitációja Lampé István 1243
A fülzúgás (tinnitus) Lampé István 1247
A fülzúgás fajtái 1247
Fülzúgás és az össz-szervezeti egészségkárosodás 1248
A fülzúgás munkaképességet befolyásoló hatása Ékes Erika 1248
Zajártalom Lampé István 1250
Átmeneti halláskárosodás, hallásfáradás 1250
Akut hallószervi károsodás 1250
Krónikus zajártalom 1250
A zajártalom diagnózisa 1251
Idôszakos hallószervi ellenôrzô vizsgálatok 1251
A zajártalom megelôzése 1252
A foglalkozási eredetû zajártalom diagnózisának kritériumai 1253
Az egyensúlyozás rendszere Lampé István 1253
A vesztibuláris rendszer funkcionális anatómiája 1253
XL Tartalom
A vesztibuláris rendszer károsodása 1255
Szédülés 1256
Nystagmus 1257
Dôlés 1258
Félremutatás 1259
Félrejárás 1259
A vesztibuláris rendszer vizsgálata 1259
A pozicionális nystagmus vizsgálata 1259
Forgatásos vizsgálat 1259
Kalorikus ingerlés 1260
Sipolytünet-vizsgálat 1260
Galvánteszt 1260
Elektronisztagmográfia 1261
A vesztibuláris károsodások hatása a szervezet mûködésére. Az össz-szervezeti
egészségkárosodás meghatározása 1261
Egyensúlyzavarok és fogyatékosság 1263
Az egyensúlyzavarok szerepe a munkaképesség megváltozásában Ékes Erika 1265
Az egyensúlyzavarok rehabilitációja Lampé István 1266
A hallószervek károsodásainak orvosszakértôi minôsítése 1267
A szájüreg, az arc, az orr és a garat Lampé István 1268
A légzés 1268
Légzészavarok 1268
A légzészavarok hatása a szervezet mûködésére. Az össz-szervezeti egészségkárosodás 1269
Légzészavarok és foglalkoztatás 1269
A légzészavarral küszködô betegek rehabilitációja 1270
A hangképzés és a beszéd Lampé István 1270
A beszéd károsodása 1273
A hangképzés zavarai Ékes Erika 1275
Organikus hangképzési zavarok Lampé István 1276
Funkcionális hangképzési zavarok 1276
A beszédzavarok vizsgálata 1277
A beszédzavarok hatása a szervezet mûködésére. Az össz-szervezeti egészségkárosodás
meghatározása 1278
A beszédzavarok és a munkaképesség Ékes Erika 1278
A beszédkorlátozott betegek rehabilitációja Lampé István 1279
A táplálkozás Bögi Imre 1281
A szájüreg legfontosabb károsodásai 1282
A sztomatológiai betegségek okozta károsodások 1283
Az ízérzés és a szaglás Bögi Imre 1283
Az ízérzés és károsodásai 1284
A szaglás károsodásai Ékes Erika 1284
A nyelés Lampé István 1285
Az otolaringológiai károsodások hatása a szervezet mûködésére. Az össz-szervezeti
egészségkárosodás meghatározása Lampé István 1286
Az arc Bögi Imre 1287
Az arc kozmetikai károsodásai 1288
A nervus facialis mûködészavara Lampé István 1288
Az arc károsodásainak hatása a szervezet mûködésére. Az össz-szervezeti egészségkárosodás
meghatározása 1291
Az arc rehabilitációja 1292
Átmeneti munkaképesség-csökkenés otolaringológiai
és sztomatológiai betegségekben Juhász Ferenc 1292
XLITartalom
29. FEJEZET. VELESZÜLETETT RENDELLENESSÉGEK SZÔNYI LÁSZLÓ 1297
A veleszületett rendellenességek típusai 1299
Öröklôdô betegségek 1300
Kromoszóma-rendellenességek 1300
Számbeli kromoszómaeltérések (numerikus aberrációk) 1300
Autoszomális triszómiák 1300
A nemi kromoszómák számbeli eltérései 1301
Monogénes öröklôdésû kórképek 1301
AD öröklésmenetet mutató kórképek 1301
AR öröklésmenetet mutató kórképek 1302
X-kromoszómához kötötten öröklôdô kórképek 1302
Poligénes öröklôdésû kórképek, multifaktoriális kóreredetû megbetegedések 1303
Intrauterin károsodás következtében kialakuló betegségek 1304
Az egészségkárosodás megítélésének szempontjai két különbözô örökletes
genetikai rendellenesség példáján 1304
A veleszületett rendellenességek okozta károsodások értékelése 1306
30. FEJEZET. FERTÔZÔ BETEGSÉGEK
SZALKA ANDRÁS, KEREKES JÁNOS
A fertôzô betegségek kórokozói. Néhány, a fertôzô betegségekkel kapcsolatos fogalom 1309
A fertôzô betegségek kórokozói 1309
Néhány, a fertôzô betegségekkel kapcsolatos fogalom 1309
A bôr fertôzô betegségei 1310
Pyodermák 1310
Ótvar (impitego) 1310
Orbánc (erysipelas) 1311
A szôrtüszôk piogén fertôzései 1312
Phlegmone (cellulitis) 1312
A kéz piogén fertôzései 1312
Gázgangraena 1312
Gennyes fekélyek 1312
A bôr vírusfertôzései 1312
Herpes siplex 1312
A bôr gombás fertôzései 1313
Trichophytosis 1313
Actinomycosis 1313
A bôr parazitás fertôzései 1313
Kiütéssel járó fertôzô betegségek 1313
A nyirokcsomók érintettségével járó fertôzô betegségek 1313
Mononucleosis infectiosa 1313
Enterális fertôzések 1315
Fertôzô gastroenteritis 1315
Salmonella-fertôzések 1315
Campylobacter-fajok által okozott enteritis 1317
Vérhas, dysenteria bacterialis (shigellosis) 1318
Hastífusz (typhus abdominalis) 1320
Paratífusz (paratyphus) 1321
XLII Tartalom
Amoebiasis (amôbás dysenteria) 1321
Májkárosodást okozó fertôzô betegségek 1323
Légúti fertôzô betegségek 1323
Pharyngitis acuta, tonsillitis acuta 1324
Fertôzô középfül-gyulladás 1324
Influenza 1324
Heveny légcsô- és hörghurut 1325
Idült hörghurut 1326
Pneumoniák 1326
Kardiovaszkuláris „fertôzô” betegségek 1327
Infektív endocarditis 1327
Myocarditis 1327
Reumás láz 1327
Idegrendszeri fertôzések 1328
Gennyes agyhártyagyulladás 1328
Meningoencephalitisek 1328
Toxinok okozta kórképek 1328
Húgyúti fertôzések 1328
Férgek okozta betegségek (helminthosisok) 1329
Ascariasis 1329
Foglalkozási eredetû fertôzô betegségek 1329
Állatokról emberre terjedô fertôzések (zooanthroponosisok) 1329
Kullancsencephalitis 1330
Lyme-kór 1331
Anthrax (lépfene, pokolvar) 1331
Brucellosis (Bang-kór, máltai láz, unduláló láz) 1332
Leptospirosis 1334
Ornithosisok 1334
Q-láz 1334
Tularaemia 1334
Veszettség (lyssa, rabies) 1335
Toxoplasmosis 1335
Stomatitis epizootica (fertôzô száj- és körömfájás) 1335
Az egészségügyi dolgozókat veszélyeztetô fertôzô betegségek 1335
A munkaképesség alakulása fertôzô betegségekben 1336
31 FEJEZET. KÖRNYEZETI ÉS FOGLALKOZÁSI EREDETÛ KÁROSODÁSOK
UNGVÁRY GYÖRGY, KÁKOSY TIBOR, KÖTELES GYÖRGY
Foglalkozási mérgezések Ungváry György 1339
A foglalkozási mérgezések megelôzése 1339
A vegyi anyagok és készítmények osztályozása 1340
Anyag, készítmény, veszélyes anyag, veszélyes készítmény 1340
A veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények jellemzôi 1340
A kémiai termékek (anyagok, készítmények) csoportosítása 1341
Expozíció, mérgezés a munkahelyen 1341
Határértékek, munkakörnyezeti monitorozás 1342
Biológiai monitorozás 1343
A munkaköri alkalmasság megítélése veszélyes anyag vagy készítmény expozíciója, valamint
mérgezés esetén 1346
Fokozott expozíció, reverzíbilis mérgezések 1346
XLIIITartalom
Irreverzíbilis mérgezések 1346
A vegyi expozícióban való foglalkoztatás kontraindikációi 1347
Részletes toxikológia 1347
Fémek 1347
Az ólom és vegyületei 1347
Ólom 1347
A kóroki tényezô tulajdonságai 1347
Elôfordulás és felhasználás. Ólomexpozíció veszélyével járó munkakörök 1347
Sorsa a szervezetben, hatása a szervezetre 1349
Ólommérgezés 1349
Megelôzés 1352
Ólom-sztearát 1353
Szerves ólomvegyületek. Az ólom-tetraetil és az ólom-tetrametil keveréke 1353
Elôfordulása és felhasználása. A szerves ólomexpozíció veszélyével járó
munkakörök 1353
Sorsa a szervezetben, hatása a szervezetre 1353
Mérgezés 1353
Megelôzés 1354
A higany és vegyületei 1354
A kóroki tényezô tulajdonságai 1354
Elôfordulás és felhasználás. Higanyexpozíció veszélyével járó munkakörök 1354
Sorsa a szervezetben, hatása a szervezetre 1355
Mérgezés 1356
Megelôzés 1357
A króm és vegyületei 1358
A kóroki tényezô tulajdonságai 1358
Elôfordulás és felhasználás. Krómexpozíció veszélyével járó munkakörök 1359
Sorsa a szervezetben, hatása a szervezetre 1359
Mérgezés 1359
Megelôzés 1361
A mangán és vegyületei 1362
A kóroki tényezô tulajdonságai 1362
Elôfordulás és felhasználás. Mangánexpozíció veszélyével járó munkakörök 1362
Sorsa a szervezetben, hatása a szervezetre 1362
Mérgezés 1363
Megelôzés 1364
Oldószerek 1365
Benzol 1365
A kóroki tényezô tulajdonságai 1365
Elôfordulás és felhasználás. Benzolexpozíció veszélyével járó munkakörök 1365
Sorsa a szervezetben, hatása a szervezetre 1365
Mérgezés 1366
Megelôzés 1368
Gázok 1369
Nitrózus gázok 1369
A kóroki tényezô tulajdonságai 1369
Elôfordulás, felhasználás. Nitrózusgáz-expozíció veszélyével járó
munkakörök 1369
Sorsuk a szervezetben, hatásuk a szervezetre 1370
Mérgezés 1370
Megelôzés 1371
Etilén-oxid 1371
XLIV Tartalom
A kóroki tényezô tulajdonságai 1371
Felhasználása. Etilén-oxid-expozíció veszélyével járó munkakörök 1371
Sorsa a szervezetben, hatása a szervezetre 1372
Mérgezés 1372
Megelôzés 1372
Növényvédô szerek 1373
Szerves foszforsav-észterek 1373
A kóroki tényezô tulajdonságai 1373
Felhasználás, elôfordulás. Szervesfoszforsav-expozíció veszélyével járó
munkakörök 1374
Sorsuk a szervezetben, hatásuk a szervezetre 1374
Mérgezés 1375
Megelôzés 1377
Marószerek 1378
Savak 1378
A kóroki tényezô tulajdonságai 1378
Sorsuk a szervezetben, hatásuk a szervezetre 1378
Mérgezés 1378
Megelôzés 1379
Lúgok 1379
A kóroki tényezô tulajdonságai 1379
Sorsuk a szervezetben, hatásuk a szervezetre 1379
Mérgezés 1380
Megelôzés 1380
Sugárártalom okozta foglalkozási betegségek Köteles György 1380
Az ionizáló sugárzás dózisa és biológiai hatásai közötti összefüggések 1381
Sztochasztikus hatások 1382
Rosszindulatú daganatok képzôdése 1382
Genetikai ártalmak 1383
A rosszindulatú megbetegedés foglalkozási eredetének megítélése 1383
Determinisztikus hatások 1384
Késôi determinisztikus hatások 1384
A sugárzás okozta egészségkárosodások értékelése 1385
A sugárvédelem feladata 1385
Vibráció okozta ártalmak Kákosy Tibor 1387
A vibrációs expozíció formái 1387
A vibrációs expozíció forrásai 1387
Patogenezis, patomechanizmus 1387
Klinikai kép, diagnosztika 1387
Kéz–kar vibrációs szindróma 1387
Érrendszer 1388
Környéki idegrendszer 1391
Oszteoartikuláris eltérések 1392
Egésztest-vibráció okozta ártalom 1392
Differenciáldiagnosztika 1393
Prognózis 1393
Terápia 1393
A munkavégzô-képesség és a munkaalkalmasság megváltozása 1394
Kéz–kar vibrációs szindróma 1394
Érrendszer 1394
Környéki idegrendszer 1394
Oszteoartikuláris eltérések 1394
XLVTartalom
Egésztest-vibráció okozta gerinceltérések 1394
A vibrációs ártalmak jogi megítélése 1395
A vibráció okozta károsodások értékelése 1395
IRODALOM 1397
A SZAKÉRTÔI ÉRTÉKELÉSHEZ SZÜKSÉGES TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1417
TÁRGYMUTATÓ 1419
XLVI Tartalom