Jaltától Máltáig (1945-1989)

Fischer Ferenc: A kétpólusú világ 1945-1989. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-

Pécs, 2005. 456 old.

George F. Kennan, a moszkvai amerikai kö-vetség befolyásos diplomatája, akinek 1946. február 22-én elküldött „hosszú távirat"-a jelentős mértékben hozzájárult a washing-toni „containment" („feltartóztatás") poli-tika kialakításához, 1947 júliusában „X" né-ven publikálta nézeteit a Foreign Affairs című folyóiratban „A szovjet magatartás forrásai" címmel. írása széles körű vitát váltott ki a kor amerikai publicisztikájában és közvéleményében. Walter Lippman, az amerikai sajtó vezető publicistája és Ken-nan nézeteinek egyik legfőbb kritikusa volt az, aki ekkor adta a növekvő Kelet-Nyugat feszültségnek azt az elnevezést, amely az emberiség legújabb kori történetének 44 évét jellemezte: hidegháború. A fogalom olyan találó, napjainkban is számos össze-függés kapcsán felmerülő elnevezés volt, amely hűen utalt a két táborra osztott világ ideológiai, politikai és gazdasági küzdel-mére; a harcra, amelyet a propaganda és a nukleáris elrettentés fegyverével vívtak.

Ez a korszak, amely ideológiai szinten Winston Churchill 1946. március 5-én Ful-tonban elmondott „vasfüggöny-beszédével" vette kezdetét, és Mihail Gorbacsov 1992. május 7-én ugyanitt tett látogatásával zárult le véglegesen, szerencsére ma már a múlt része, ami lehetővé teszi elfogulatlan és tár-gyilagos elemezését. Ennek következtében az ekkor lezajlott események és folyamatok bemutatása napjaink nemzetközi és hazai történettudományának egyik központi té-mája. Problémát jelent azonban a kérdéskör összetettsége, időbeli közelsége és a doku-mentáció hiányossága mellett, hogy 1989 után a korszakkal foglalkozó történészek

érdeklődése elsősorban résztémákra kon-centrálódik. Emiatt ritka a fasiszta hatal-mak feltétel nélküli kapitulációjától a ber-lini fal leomlásáig terjedő éveket bemutató magyar nyelvű világtörténeti összefoglalás, jegyzet, ami elsősorban az oktatásban jelent gondot.1

Fischer Ferenc sikeresen hidalta át ezt a problémát. A kétpólusú világ 1945-1989 című kötetében ugyanis olyan átfogó képet ad az ezekben az évtizedekben zajló domi-náns nemzetközi folyamatokról és ok-oko-zati összefüggésekről, amely az ideológiai alapú megközelítéstől elszakadva egyszerre elemzi azok hatalompolitikai, katonai, stra-tégiai és gazdasági tényezőit. A szerző a mo-nográfia előzményeinek tekinthető, négy kiadást (1992, 1993, 1996, 2001) megért, ,A megosztott világ. A Kelet-Nyugat, Észak-Dél nemzetközi kapcsolatok fő vonásai (1941-1991)" című kötet és az 1996-ban ki-adott „A megosztott világ történelmi-poli-tikai atlasza (1941-1991)" című atlasz a leg-utóbbi bő évtized témakörhöz kapcsolódó eredményeivel összegezve az eseménytörté-net, illetve országtörténet tárgyalását meg-haladva a hidegháborús korszakot meg-határozó, levegőben, víz alatt, a szárazföl-dön, illetve az űrben zajló amerikai-szovjet versengés globális értelmezésére tesz ered-ményes kísérletet. Külön érdeme e munká-nak, hogy a téma Európa-központú értelme-zésén túllépve jelentős teret szentel az azon túlmutató globális összefüggéseknek, és kü-lön figyelmet fordít a bipoláris és a „fejlődő" világ egymásra ható folyamataira is.

A témák átláthatóbb tárgyalása érdeké-ben a korábbi kiadások szövegét több he-lyen áttördelték, valamint az egyes alfeje-

1 A kevés számú, a témát átfogóan tárgyaló iro-dalom egyikeként itt kell megemlíteni: Né-meth István (szerk.): 20. századi egyetemes történet. Budapest, 2005.

zeteken belül külön egységekbe tagolták az egyes gondolatmenteket. Nem beszélhetünk emellett a korábbi munkák változatlan ki-adásáról sem, hiszen az egyes fejezetek el-sősorban statisztikai adatokkal és az egyes folyamatok részletesebb magyarázó jellegű kifejtésével bővültek ki (például A kétfron-tos háború kihívása - „Germany First" 15-19.; Az Amerikai Egyesült Államok új polá-ris világszemlélete: „A béke földrajza". Az arktikus vetületű geostratégiai világkép ki-formálódása 29-36. ; A szovjet-kínai ha-talmi tömb, a „vörös magterület" létrejötte, 1949-1950 120-122.).

Ki kell emelni a kötet módszertani eré-nyét is. A szerző sikeresen ötvözi az elem-zés, a forrás és a térkép-táblázat-karika-túra történeti ismereteket közvetítő három formáját. Ennek köszönhetően egyszerre kap helyet a munkában a téma tárgyalása mellett annak szemléltetése is, ami lehetővé teszi nemcsak az ismertek elsajátítást, ha-nem azok átélését is. A legújabb kiadásban új ábrák és források (például Zbigniew Brze-zinski vagy John Lewis Gaddis vonatkozó gondolatai) is helyet kaptak, így a kétszáz-nál is több, rövidebb-hosszabb dokumen-tumrészlet, valamint az eddig többségében ismeretlennek számító 256 fekete-fehér ábra és 56 színes tábla lehetővé teszi az olvasó-nak, hogy bepillantást nyerjen a kor min-dennapjaiba, megérintse annak hangulata.

Fischer a hidegháború nemzetközi kap-csolatának alakulása alapján munkáját 8 kor-szakra, illetve 10 fejezetre osztja fel. Krono-lógiailag azonban nem ragaszkodik szigo-rúan az 1945-1989-es időhatárhoz; a telje-sebb kép kialakítása érdekében az első feje-zetben a szerző egyfelől - mintegy a tárgyalt korszak előzményeként - beemeli a két vi-lágháború közötti évtizedek meghatározó fejleményeit, valamint az utolsó részben ki-tekintésként utal a korszak lezárulta után bekövetkezett folyamatokra is.

Az első fejezetben az 1941-1947 közötti periódus tárgyalását olvashatjuk, ahol a had-viselők felek (az izolacionalista politikájá-nak feladására kényszerülő USA, a tradi-

cionális elhatárolódást választó Szovjetunió, a másodrendű hatalommá váló Nagy-Bri-tannia, a dicsőségét vesztett és kész tények elé állított Franciaország, valamint a totális vereséget szenvedő Németország és Japán) világháború utáni helyzetének elemzését követően többek között megtudhatjuk, hogy a Hitler-ellenes koalíció legnagyobb fogya-tékossága annak legfőbb céljában rejlett: a szövetségesek elsősorban a háború meg-nyerésére koncentráltak, ami háttérbe szo-rította ugyan korábbi ellentéteiket, de nem szűntette meg azokat. A helyzet visszássága a győzelem kivívása után mutatkozott meg, amikor már megszűnt a kényszer az össze-fogásra. Előtérbe kerültek a győztesek biz-tonsági prioritásról alkotott eltérő vélemé-nyei, elmélyült közöttük a korábbi bizalmat-lanság az olyan regionális konfliktusok kap-csán, mint Irán, a török tengerszorosok, Gö-rögország, az Odera-Neisse határ vagy Né-metország további sorsának kérdése. A feje-zetet a gyarmati rendszer szétesésének be-mutatása zárja le, ahol az olvasó betekintést nyerhet a II. világháború előtt kibontakozó dekolonizációs folyamatokba és az azt lehe-tővé tevő okokba. Fischer szerint azonban a függetlenség elnyerésével nemhogy csök-kent volna, de még tovább is nőtt a feszült-ség a „harmadik világban". A szuverénné váló országokban ugyanis a korábbi gyar-mattartóhoz fűződő egyoldalú kapcsolatnak köszönhetően kiszolgáltatott gazdasági szféra maradt vissza, aminek egyenes következmé-nyeként jelentkezett a keleti-nyugati konf-liktussal párhuzamosan az északi-déli fe-szültség.

A könyv következő egységét a „klasszi-kus hidegháború" 1947-től 1962-ig tartó korszakát bemutató három fejezet alkotja. Kiindulópontnak az első - a következő évekre döntő befolyással bíró - doktrínák kölcsönös meghirdetését veszi a szerző, ami ösztönösen generálta az érdekszféra-elhatá-rolódási folyamatokat és a koalíciós-integ-rációs folyamatok kibontakozását a formá-lódó tömbökön belül. Az ekkor kirajzolódó hatalmi akció-reakció vetélkedésben fel-

gyorsulva követték egymást az események, ahol vagy az Egyesült Államok, vagy a Szov-jetunió jelentkezett kihívó félként (a Tru-man-doktrínára Zsdanov „két tábor" kon-cepciója, a Marshall-tervre a Kominform létrehozása, a NATO-ra válaszul a Varsói Szerződés felállítása, fegyverkezési verseny stb.). Amíg azonban Európában a fegyveres elrettentés elve alapján béke volt, addig ez nem volt elmondható a világ többi részéről. Az első konkrét erőpróbát a két szuperha-talom között Korea jelentette 1950-1953-ban, ahol a kettészakított ország erői mellett az amerikai többségű ENSZ-erők álltak szemben a Sztálin támogatását élvező kom-munista Kína „önkéntes" csapataival. Bár ez a háború regionális konfliktus volt, hatása mégis világszinten éreztette hatását (hallga-tólagos egyetértés a két szuperhatalom kö-zött a nukleáris fegyver bevetésétől való tar-tózkodásban, Nyugat-Európa és Japán gaz-dasági stabilizációja, a SEATO és a CENTO megszervezése, az NSZK remilitarizálása).

Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála és Nyikita Sz. Hruscsov hatalomra kerülése után új fejezet következett a hidegháború történetében. Irányítása alatt kezdetben a szovjet külpolitika következetlen volt. Egy-felől ugyanis Hruscsov a fegyverkezési költ-ségek csökkentése érdekében a nemzetközi feszültség enyhítésére törekedett, ami töb-bek között az Ausztriából történő szovjet kivonulásban és a genfi, ún „mosolydiplomá-ciában" mutatkozott meg. 1955-ben azon-ban, mintegy aláaknázásaként a kibontakozó enyhülési folyamatnak, a szovjet expanziós tér európai beszűkülésével a geopolitikai súly-pont áthelyeződött a Közel-Keletre. Moszkva lépését alapvetően a keleti tábor globális körbekerítésének megakadályozása moti-válta, s ennek tudhatók be a későbbi évek során az olyan események is, mint Hruscsov kibékülése Titóval, a gyarmati-félgyarmati országok ideológiai átértékelése és támoga-tása, valamint a Vörös Hadsereg átalakítása atom- és rakétahadászatra. Utóbbi egyene-sen vezetett el annak az offenzív, katonai erő alkalmazásával fenyegető „rakétadiplo-

mácia" kialakításához, melynek első gyakor-lati alkalmazására az 1956-os magyarországi eseményekkel párhuzamosan kibontakozó szuezi konfliktus kapcsán került sor, és ami 1962 közepére a nukleáris háború kirobba-násának veszélyével fenyegetett.

A kubai rakétaválságtól sokkolt szuper-hatalmaknak újra kellett gondolniuk hideg-háborús koncepciójukat. A nukleáris hatalmi arzenál bevetésével való fenyegetés háttérbe szorult, helyette a felmerülő érdekellentétek tárgyalásos úton történő egyeztetése vált dominánssá (atomsorompó-szerződés meg-kötése 1968-ban vagy a SALT-tárgyalás-sorozat 1969-1971 között). A kooperatív lé-pések azonban mindkét fél táborában jelen-tős ellenállást váltottak ki, amit többek kö-zött Kennedy elnök 1963. novemberi meg-gyilkolása és Hruscsov leváltása bizonyított. További sajátossága volt ennek az időszak-nak - világos érdekszféra-elhatárolódás hiá-nyában - a „helyettesítő háborúk" számá-nak ugrásszerű emelkedése az egykori gyar-mati térségekben, amely Fischer megítélése szerint jelentős mértékben hozzájárult a bi-poláris nemzetközi rend kialakításához: a szovjet-amerikai versengés és az adott konfliktusba való bekapcsolódás mellett (például az USA belesodródása a vietnami háborúba) ellentendenciaként megmutat-kozott a regionális viszályok kontroll alatt tartása is.

A következő egységben a szerző az eny-hülés 1969-1975 közötti éveit vizsgálja. Eb-ben az időszakban a nyitás kölcsönös jelei mutatkoztak meg a szembenálló felek részé-ről, amit egyértelműen bizonyított a Varsó Szerződés tagállamainak 1969-es budapesti felhívása vagy az amerikai-szovjet csúcsta-lálkozók évente történő összehívása. Ezzel kapcsolatban a szerző olyan, ezeknek az éveknek az arculatát és hangulatát jelen-tősen befolyásoló eseményeket részletez például, mint a Hallstein-doktrínát feladó NSZK új „keleti politikája, a Szovjetunió vi-lághatalmi státusának nyilvános elismeré-sével egyenértékű, a stratégiai támadófegy-verek korlátozását célzó SALT-tárgyalások

sikeres lefolytatása, az USA kivonulása a vi-etnami háborúból, valamint az amerikai-kínai viszony javulása.

A mind határozottabban megmutatkozó kooperatív készség ellenére azonban tovább folytatódott a két rivális versengése a fej-lődő világban, amely alapvetően az ún. „szocialista orientációjú" országok támoga-tásával új status quo kialakítását célozta a Szovjetunió részéről. A probléma akkor vált súlyossá, amikor a Szovjetunió, kihasználva az 1973-as olajárrobbanásnak a nyugati or-szágok gazdasági életére gyakorolt negatív hatásait, megpróbálta befolyását kiterjesz-teni a világ olyan távoli, stratégiailag felér-tékelődött régióiban, mint Angola, Etiópia vagy Afganisztán.

Az afgán intervencióval az ún. „kis hi-degháború" hat évig tartó periódusa vette kezdetét, melynek részletezése képezi a könyv következő egységét. Az 1980-ban el-nökké választott Ronald Reagan ugyanis Moszkva politikájára reagálva offenzív kül-és katonapolitikát fogalmazott meg, mely-nek keretében egyfelől támogatták a kom-munista-ellenes országokat és mozgalma-kat, másrészről intenzív fegyverkezési prog-ramot, az ún. „csillagháborús terveket" hir-dette meg („űrpajzs kiépítése"). Az utóbbi következtében kibontakozó rivalizálást azon-ban a Szovejtunió már nem tudta finan-szírozni; a pazarló és bürokratikus vezetés rugalmatlan politikája, a hadiszektor privi-legizálása a fejlesztések rovására, a harma-dik világbeli szövetségesek támogatása, va-lamint az egykori szövetségesek - főleg Kína és Jugoszlávia - elveszítése együttesen a gaz-daság pénzügyi kimerülését és az életszín-vonal rohamos csökkenését eredményezte.

Az 1985-ben hatalomra kerülő Mihail Gorbacsowal kezdetét vette a hidegháború befejező szakasza. Az új pártfőtitkár a vi-lágfejlődéstől való fokozódó lemaradásai, a stratégiai túlterjeszkedéssel, a hadiiparba fektetett túlköltekezéssel, valamint hatalmi bázisának egydimenziójúvá válásával szem-besülve kénytelen volt felülvizsgálni a Szov-jetunió addigi leül- és belpolitikáját. A bel-

politikában ezért felülről hozott rendeletek-kel („peresztrojka", „glasznoszty") kívánta modernizálni a kommunista rendszert, míg a diplomáciai életben a fegyverkezési ver-seny korlátozására és a keleti-nyugati kap-csolatok javítására törekedett. Nyitása a Nyu-gat irányába sikeresnek bizonyult, 1985 után évente került sor csúcstalálkozóra, ahol megállapodás született többek között a stratégiai támadófegyverek leszereléséről (INF-szerződés 1987-ben és a START-egyez-mény 1991-ben) és a regionális válsággócok felszámolásáról.

Gorbacsov reformpolitikája azonban túl későn vette kezdetét, hogy hatékony aka-dályát képezhesse a keleti blokk szétesésé-nek. 1988-tól a tartós életszínvonal-esésnek és a fokozódó adósságállománynak köszön-hetően ugyanis tarthatatlanná vált az egyed-uralkodó kommunista pártok helyzete, ame-lyeket a hatalmi rivalizálások, nemzetiségi küzdelmek és a mind gyakrabban megmu-tatkozó sztrájkok által lekötött Szovjetunió sem tudott már hatékonyan támogatni. így amikor 1989-ben a lengyelországi és ma-gyarországi eseményeknek köszönhetően forradalmi hullám bontakozott ki, egyértel-művé vált ezeknek a rendszereknek a meg-állíthatatlan összeomlása. Ez a tény, illetve a Szovjetunióban kialakult kaotikus viszo-nyok együtt tették lehetővé azt, hogy 1989. december 3-án a máltai találkozón sor ke-rülhessen a megosztott világ hidegháborús korszakának lezárására.

Az utolsó fejezetben a szerző a bipoláris világrend szétesése után formálódó új euró-pai és világrend főbb eseményeinek és fo-lyamatainak részletezése után felhívja a fi-gyelmet arra is, hogy különböző globális problémáktól terhelt mindennapjainkban a Kelet-Nyugat vetélkedés megszűnése után annak szerepét az addig kevés figyelmet ka-pott, manapság azonban mind nagyobb ki-hívást jelentő Észak-Dél konfrontációja vette át. Ehhez kapcsolódik a fejezet végén Fischernek az olvasóhoz intézett kérdése is: vajon elképzelhető, hogy az emberiség okul a közel fél évszázados hidegháborús korszak

tapasztalataiból, és egy stabilabb, békésebb 21. században élje le az életét? Ezt sajnos nem tudhatjuk, csak remélhetjük, hogy ami egyszer elmúlt, az nem jön vissza soha már.

A könyv rendkívül gazdag, négy részre tagolt forrás- és irodalomjegyzékkel - ami hasznos segítséget nyújthat a korszak iránt behatóbban érdeklődők számára a további kutatások végzéséhez - , valamint alapos név- és tárgymutatóval zárul le.

A monográfia - nem érdemtelen - di-csérete mellett azonban meg kell jegyez-nünk azt is, hogy az apróbb elütések és szó-elválasztási hibák mellett hivatkozások hiá-nyában problémát jelent az elemzésekben közölt adatok ellenőrizhetősége, ami azon-ban természetesen következik a könyv ösz-szefoglaló jellegéből. Nem tudunk azonban egyetérteni Fischer azon megállapításával, miszerint 54 000 amerikai katona esett ál-dozatul a koreai háborúban (123.) Bár a ku-tatók a veszteség nagysága tekintetében nincsenek azonos véleményen, annyi azon-ban bizonyosra vehető, hogy az amerikai halálos áldozatok száma nem volt több 37 000 főnél.2 Ugyancsak téves az a meg-állapítás, miszerint az 1954-es brit-egyip-tomi szerződés értelmében az utolsó angol egységek 1955. június 13-án hagyták volna el a Szuezi-csatorna övezetét (147.), ugyanis arra 1956. június 18-án került sor. Apró fi-gyelmetlenségnek tudható be az is, hogy ugyanazon a lapon (159.) először helytele-nül az szerepel, hogy 1956. október 29-én indult meg az angol-francia támadás Egyip-tom ellen, majd a lap alján helyesen olvas-ható, hogy ezen a napolj Izrael támadott, amihez csak november 5-én csatlakoztak

2 Péterfi András 36 546 halottra teszi az USA katonai veszteségét Koreában. (Péterfi And-rás: Nagyhatalmak fegyveres konfliktusok-ban. In: História, 2003/2.) Sokkal részlete-sebb ebben a tekintetben a koreai háború honlapja: összesen 33 741 halott, akiből 23 615 ütközetben veszítette életét, 4820 ütközetben tűnt el, és halottnak nyilvánították, míg 2847 fogolytáborban hunyt el. In: http://www.ko-rean-war.com/USUnits.html 2006-03-19.

a bri t-francia erők. Apró kiegészítésként annyit szeretnénk még hozzáfűzni ehhez, hogy a szuezi háború alatt az izraeli egysé-gek nem érték el a Csatorna-övezetet, ha-nem a két nyugati szövetségessel kötött megállapodás értelmében 15 km-re megáll-tak attól. Ezt követte a két hatalom Egyip-tomhoz intézett ultimátuma, amelynek - re-mélt - visszautasítása után tudtak okot szol-gáltatni a háborúba történő bekapcsoló-dásra (164.). Feltételezzük emellett, hogy ugyancsak elírásnak tudható be az a mon-dat a vietnami háború tárgyalásakor, mi-szerint az amerikai B-52-es hadászati bom-bázókat általában dél- és nem észak-viet-nami célpontok ellen vetették be harcászati célra (240.).

A könyvet olvasva sokszor találkozha-tunk érdekes, a tárgyalt téma szempontjá-ból azonban elhanyagolható jelentősséggel bíró epizódokkal. Ezek részletes kifejtése az ismeretek színesítése és érzékeltetése mel-lett azt a veszélyt is magukban rejti, hogy egyfelől a szerző néhol egyoldalúan, kellő összehasonlítás hiányában ismerteti az ada-tokat, másrészről megtörik az aktuális gon-dolatmenetet, és megnehezítik az olvasó számára a folyamatok komplex értelmezé-sét.3 Utóbbi veszélyt rejti magában az is,

3 így például egyrészről - annak hangsúlyo-zása mellett, hogy önmagában rendkívül fi-gyelemfelkeltőnek tartjuk - a téma szem-pontjából lényegtelennek tekinthetjük, hogy a koreai háborúban az F-86 Sabre, illetve MIG-15-ös típusú gépek párviadala során a szembenálló felek hány győzelmet könyvel-tek el. (123.) Másfelől a háború során összesen megsemmisített repülők számának hiányá-ban ez az adat különösen torz képet festhet, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a tel-jes amerikai veszteség - 1466 repülőgép -mindössze 5%-a tartozott ehhez a géptípus-hoz, valamint hogy az F-86 és MIG-15 párvia-dala során elért győzelmek i : io-es aránya 2:3-ra módosul, ha azt a két fél által kölcsö-nösen lelőtt vagy megrongált gépek számára vetítjük. (Az adatok forrása: Grier, Peter: The Remembered War. In: Air Force Magazine Online, July 2003, Vol. 86. No. 7. www.afa.

amikor a szerző túl sok forrást emel be egy alfejezetbe kevés átvezető szöveggel. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy a korábbi kiadá-sokkal ellentétben nemcsak a források szá-ma, de az idézett szövegek terjedelme is je-lentősen gyarapodott. Ez azonban egyes ese-tekben azt eredményezi, hogy egy-egy idé-zet gyakran 2 - 3 oldalt is elfoglal a könyv-ben (pl. 93-93-; 93-94-; 95-98.). A táblák-nál a térkép-táblázat-karikatúra-idézet egy-szerre történő megjelenítése gyakran zsú-foltságot idéz elő; az ilyen jellegű adatkon-centráció, illetve a nagy számú jelölések és jelzések akadályozhatják az olvasót annak tanulmányozásában (például XIII., XIV., XVII., XX., XIX. sz. tábla) A térképek átte-kintését az is nehezíti, hogy hiányzik a pon-tos méretarányok feltüntetése, így az olvasó csak viszonyítani tudja a távolságokat. Elő-nyösebb lett volna továbbá nagyobb hang-súlyt fektetni a megosztott bipoláris világ-ban a hidegháborús tendenciák ellenében kibontakozó európai integrációs folyamatra, amely az egyik legfőbb garanciája lehet szá-zadunk békéjének és prosperitásának. Vé-gül meg kell említenünk azt is, hogy meg-

ítélésünk szerint a teljesebb kép kialakítása érdekében szerencsés lett volna, ha a fel-használt szakirodalmakon belül nagyobb hangsúlyt kaptak volna az elmúlt másfél év-tized angol, francia és orosz nyelvű publi-káció is. Ez amellett, hogy sok újabb rész-lettel gazdagítaná a téma tárgyalását, egy-úttal elkerülhetővé tenné a szövegben meg-figyelhető kisebb aránytalanságokat.4

Mindezek ellenére azonban összefogla-lóan elmondhatjuk, hogy Fischer Ferenc könyve - annak ellenére, hogy nem tudo-mányos alapkutatáson alapul - olyan ma-gas fokú ismeretterjesztő munka, amely összefoglaló jellegének, információ-gazdag-ságának és közérthető stílusának köszön-hetően nemcsak tankönyvnek ideális a fel-sőoktatásban tanuló, vagy oda készülő diá-kok, illetve oktatók számára, hanem a téma és a korszak iránt érdeklődő szélesebb olva-sóközönség számára is ajánlott.

PRANTNER ZOLTÁN

org/magazíne/july2003/0703korea.asp) Fur-csálljuk emellett még a Nyugatnak kémkedő Oleg Penkovszkij ezredes történetének rész-letezését is, amikor például a nagy publicitást kapott Rosenberg házaspár esete csak említés szintjén szerepel, Kim Philby tevékenységéről nem esik szó, és még csak utalás sem történik a nyugati hatalmak számára kémkedő szemé-lyek tevékenységére.

4 Az aránytalanságra példa az első fejezet, ahol az Egyesült Államok 1945-1947 közötti ese-ményei, illetve az amerikai politikusok elkép-zelései nagyon részletesen vannak kifejtve (15-36.), míg Franciaország esetében a szerző mindössze egy oldalon (48.) tárgyalja ugyan-ennek a periódusnak a fejleményeit.

Számunk szerzői

AD AMIK TAMÁS klasszika filológus, ELTE BTK, Budapest BARTUCZ ZSANETT egyetemi hallgató, SZTE BTK, Szeged | BENDA GYULA | történész BERTÉNYI IVÁN történész, ELTE BTK, Budapest DEMMEL JÓZSEF egyetemi hallgató, ELTE BTK, Budapest HOFFMANN ZSUZSANNA történész, SZTE BTK, Szeged KISS LÁSZLÓ történész, Eszterházy Károly Főiskola, Eger KURUCZ GYÖRGY történész, London KOMLOS, J O H N történész, Müncheni Egyetem KŐSZEGHY MIKLÓS történész, Károli Gáspár Református Egyetem BTK,

Budapest KURUNCZI JENŐ történész, Tessedik Sámuel Főiskola, Szarvas MIKLÓS PÉTER tudományos ösztöndíjas, SZTE BTK, Szeged MUNDING MÁRTA PhD hallgató, SZTE BTK, Szeged PRANTNER ZOLTÁN PhD hallgató, SZTE BTK, Szeged RAÁB RENÁTA történész, MTA Történettudományi Intézet, Budapest SÁNDOR ISTVÁN római jogász, ELTE ÁJTK, Budapest SÜTTŐ SZILÁRD történész, Miskolci Egyetem BTK SZABADOS GYÖRGY történész, MTA-SZTE Magyar Medievisztikai Kutatócsoport,

Szeged B. SZABÓ JÁNOS hadtörténész, Budapest SZÁSZ GÉZA történész, SZTE BTK, Szeged SZÉKELY MELINDA történész, SZTE BTK, Szeged TÓTH GÁBOR történész-könyvtáros, MTA TTI Dokumentációs

Munkacsoport, Budapest TÓTH IVÁN PhD hallgató, SZTE BTK, Szeged VÖRÖS BOLDIZSÁR történész, MTA Történettudományi Intézet, Budapest ZAKAR PÉTER történész, SZTE Juhász Gyula Főiskolai Kar, Szeged

A fordításokat BARNA JÓZSEF és BOLGÁR DÁNIEL készítette.

Contents Essays

MIKLÓS KŐSZEGHY Abimelech - an Habira Leader in the Book of Judges? 5

IVÁN TÓTH

Guardians of the Law in Athens in the 5th century BC. Notes to the History of Ephialtés' Reforms 19

MELINDA SZÉKELY

Augustus' Plans for Conquest in the East: the Roman Campaign in Southern Arabia 3 2

MÁRTA M U N D I N G

Alexander the Great and the Barbarian Women 44

PÉTER ZAKAR

Military Marriage Lawsuits in the Age of Maria Theresa 69

GYÖGY KURUCZ

The Private Library of Count György Festetics before his Joining the Imperial-Royal Army 93

JÓZSEF DEMMEL

The History of an Election in Trencsén. The Charge of Pan-Slavism and the Truth 109

LÁSZLÓ KISS

Slovak Anti-Hungarian Military Operations in 1848-1849 132

RENÁTA RAÁB

Austrian Diplomatic Efforts to Prevent the Escalation of the War of Schleswig in the Spring of 1849 154

BOLDIZSÁR VÖRÖS

"Even the inhabitants of the zoo have convened to elect a warden to promote their interests". The Memory of the Hungarian Soviet Re-public in Jokes Circulating After the Fall of the Dictatorship 184

Workshop

JÁNOS B. SZABÓ

The Catastrophe of Transylvania in 1658. The Political and Psycho-logical Reasons for the Collapse of the Defense 204

GÁBOR T Ó T H

János Kemény's Historical Authenticity 219

Debate

SZILÁRD SÜTTŐ

Was there Dual Government in Hungary During the Reign of Charles the Short? (A Reply to Iván Bertényi) 232

IVÁN BERTÉNYI

Dual Government in Hungary at the Beginning of 1386. (Counter-re-ply to Szilárd Süttő) 247

Beyond our borders "...on people's body you can sort of observe the changes in economic processes." An Interview with John Komlos (By GYULA BENDA 1) 259

A Selected Bibliography of John Komlos' Works 265

J O H N KOMLOS

Anthropometric History: An Overview of a Quarter Century of Re-search 268

Reviews Fight for Votes (Quintus Tullius Cicero: A hivatalra pályázók kézikönyve. Fordí-totta, a jegyezeteket, az előszót és az utótanulmányt írta Nótári Tamás. Szerkesztette és a kísérő tanulmányt írta Németh György. Lectum Kiadó, Szeged, 2006.) TAMÁS ADAMIK 2 8 4

Law and Religion in Ancient Rome (Nótári Tamás: Jog, vallás és retorika. Studia Mureniana. Lectum Kiadó, Szeged, 2006.) ISTVÁN SÁNDOR 2 8 8

Discussions at Tusculum (Filozófiai szintézis a halál, a lélek és a boldog élet kérdéseiről. Mar-cus Tullius Cicero: Tusculumi eszmecsere. Fordította Vekerdy Jó-zsef. Budapest, 2004.) ZSUZSANNA HOFFMANN 2 9 3

"From Conquest through Colonization to Voluntary Union": Histori-cal Explanations of How Siberia Became a Part of Russia. (Szili Sándor: Szibéria birtokbavételének koncepciói az orosz és a szovjet történetírásban. Ruszisztikai Könyvek. XIV. Magyar Ru-szisztikai Intézet, Budapest, 2005.) J E N Ő KURUNCZI 2 9 6

"To Root Up... and to Plant." A New Monograph on Pope Innocent III. (John C. Moore: Pope Innocent III (1160/61-1216). To Root Up and to Plant. Brill, Leiden-Boston, 2003. The Medieval Mediterranean vol. 47) GYÖRGY SZABADOS 3 0 1

Market Towns in the Great Hungarian Plain (Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században. Csong-rád Megyei Levéltár, Szeged, 2000.) ZSANETT BARTUCZ 3 0 5

The Memoirs of an 18th-century "super spy" (Tóth Ferenc: Mémoires du baron de tott sur Turcs et les Tartares. Maestricht, 1785. Honoré Champion, Paris, 2004.) GÉZA SZÁSZ 3 0 8

Catholicism and Politics in the Horthy Era (László T. László: Egyház és állam Magyarországon, 1919-1945. Szent István Társulat, Budapest, 2005.) PÉTER MIKLÓS 311

From Yalta to Malta (1945-1989) (Fischer Ferenc: Ti kétpólusú világ 1945-1989. Dialóg Campus Ki-adó, Budapest-Pécs, 2005.) ZOLTÁN PRANTNER 3 1 6

Authors 322

Köszönjük mindazoknak, akik személyi jövedelemadójuk i%-át egyesületünk

s így folyóiratunk számára ajánlották fel.

A befolyt 78 414 Ft-ot 2 0 0 6 . 2 - 3 . s zámunk nyomdai előállításának

költségeihez használtuk fel. Előre is köszönjük mindazoknak, akik a következő évben is megtisztelnek bennünket bizalmukkal és támogatásukkal.

Adószámunk: 19079581-2-06

Korall 26. TÁRSADALOMTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT

Utazók és utazások Peter Burke: Útmutatás az utazástörténet számára

Michael Harbsmeier: Az útleírások mint a mentalitástörténet forrásai. Gondolatok a kora újkori német útleírások történeti-antropológiai elemzése kapcsán

Gelléri Gábor: Az Amazonastól az amazonokig. Egy „tökéletes utazás" visszhangjai

Kármán Gábor: Identitás és határok. 17. századi magyar utazók nyugaton és keleten

Kulcsár Krisztina: A politikai és társadalmi elit utazásai. 18. századi utazások vizsgálatáról németországi kutatások kapcsán

Irina V. Popova-Nowak: A nemzet felfedezésének Odüsszeiája. Magyarok Magyarországon és külföldön, 1750-1850

Vári András: Fenyegetések földje. Amerika a 19. század második felében - magyar szemmel

jusztin Márta: „Utazgassunk hazánk földjén!" A belföldi turizmus problémái a két világháború között Magyarországon

KÖRKÉP

Pakot Levente: VI. Európai Társadalomtudományos Történelem Konferencia

FOLYÓIRATSZEMLE

Goda Károly: Középkortörténet és Urban History

KÖNYVEK

Kiss Gergely: Archontológia, prozopográfia, társadalomtörténet. Fedeles Tamás: A pécsi székeskáptalan személyi összetétele a késő középkorban Horváth Gergely Krisztián: Köblös József (szerk.): A pápai református kollégium diákjai. 1585-1861 Bak Borbála: Kulcsár Krisztina: II. József utazásai Magyarországon, Erdélyben, Szlavóniában és a Temesi Bánságban 1768-1773. Bódy Zsombor: Mátay Mónika: Törvényszéki játszmák. Válás Debrecenben 1793-1848.

Bognár Bulcsu: Max Weber Magyarországon. A weberi életmű értelmezései a honi társadalomtudományban

2006. november

Következő számunk tartalmából

PAJKOSSY GÁBOR

Egy besúgó Pesten a reformkor közepén

DEÁK ÁGNES

Besúgólistak a neoabszolutizmus korából

FARKAS KATALIN A rendőrség és a magyar függetlenségi szervezkedések BEBESI GYÖRGY - POLGÁR TAMÁS A „Virtuóz provokátor"

FARKAS GYÖNGYI

Ügynökjelentések, kihallgatási jegyzőkönyvek, kérvények

Bemutatjuk R. J. W. Evans oxfordi történészt

Bolti ár: 1300,- Ft Előfizetőknek: 1000,- Ft

9 1 7 7 0 2 3 7 1 1 7 9 3 0 0 6 0 6 0 0 2

1848. március 15-e után a felső-magyarországi vármegyék szlovák lakossága is örömteli várakozással üdvözölte a job-bágyfelszabadítást, a jogegyenlőséget és a „márciusi szabadság" egyéb vívmányait. A forradalmi változásokkal szimpatizáló köz-hangulatot jól tükrözték a törvényhatóságok és a szabad királyi városok reformokat ismertető közgyűlései, népgyűlései. Ezek-ből, valamint a kormányhoz küldött üdvözlő feliratokból a ne-messég, a polgárság, az értelmiség és a felszabadított parasztság rokonszenvező álláspontja csendült ki (felekezeti, nemzetiségi, politikai és egyéb különbség nélkül). Egy konkrét példával élve, a március 15-i események híre két nappal később jutott el Besz-tercebányára, s itt is általános örömet keltett. A másnapi köz-gyűlésen a tanácstagok és a polgárok közül többen magyar dísz-ruhában jelentek meg. Fellobogózták és kivilágították a várost, feldíszítették a városházát, ünnepi díszebédet rendeztek, és március 22-én hálafeliratot küldtek a nádornak és a miniszter-elnöknek. A110 aláírást tartalmazó, gr. Batthyány Lajos minisz-terelnöknek küldött üdvözlő feliratot a város elöljárói és tekin-télyes polgárai írták alá. Örömüket fejezték ki, hogy „.., a nemzet hajnala,... a honnak déli napja felderült!" A város nyilvános közgyűlése kijelentette, hogy: „Ő Nagyméltóságod törekedéseit és kivívásait tartozó kegyelettel és hálás köszönettel megismeri és jelen mélyen tisztelgő felirattal ezentúl megigéri; hogy ked-vesebb feladata nem lészen, mint Nagyméltóságod kegyes pa-rancsait és rendeleteit rendíthetlenbizalommal teljesíteni"

Kiss László tanulmányát számunk 132-153. oldalán olvashatják.