JOGESETEK- SZABADALOMBITORLÁS

VILLÁMVÉDELEM FOGYASZTÁSMÉRŐ

SZEKRÉNYBEN

Szuhai Elemér - DANUBIA

A bitorolt szabadalom szerinti megoldást széles körben alkalmazzák,

mobil telefonhálózatok átjátszó állomásainak villámvédelmére, amely

állomásokból több száz épült és épül országszerte.

A találmány szerinti megoldást tartalmazó fogyasztásmérő szekrényeket

öt alvállalkozó szállította, akik közül néggyel a jogtulajdonos

szabadalmas hasznosítási szerződést kötött.

Az ötödik alvállalkozó (a továbbiakban bitorló) a fővállalkozó

adatközlése szerint, 2001. júniusig 550 fogyasztásmérő szekrényt

szállított, és részben felszerelt, de hasznosítási szerződést nem kötött.

A szabadalom szerinti megoldás:

A bitorlás tárgya:

A szabadalom elsőbbsége 1997 évi, engedélyezve 2000. szeptember.

Szabadalmi igénypontok:

1. Villám- és/vagy túlfeszültségvédett fogyasztásmérő egység, …azzal

jellemezve, hogy …bekötésére alkalmas csatlakozófelületekkel

kialakított, villámáram levezetésére alkalmas keresztmetszetű, földelő

csomóponti sínje van, amelyre fázis vagy fázisok méretlen oldali

áramvezetőjébe a fogyasztásmérő egységben iktatott villámáram-

levezető, és mértoldali áramvezetőre kapcsolt túlfeszültség-levezető

földelő kapcsa vagy földelő áramvezetője rá van kötve.

18. Fogyasztásmérő előtét, plombálással védetten zárható toko-

zattal, azzal jellemezve, hogy tokozatában EPH földelő csomóponti

sín, és fázisonként – földelő kivezetésével az EPH földelő csomó-

ponti sínen rögzítetten – ívkifúvás-mentes potenciálkiegyenlítő van

elrendezve, amely ívkifúvás-mentes potenciálkiegyenlítő „fázis”

kivezetése legalább 16 mm2 keresztmetszetű bemenő és 6-10 mm2

keresztmetszetű elmenő áramvezető csatlakoztatására alkalmasan

van kialakítva.

A bitorló a fővállalkozó adatközlése szerint, 2001. júniusig 550 fogyasztásmérő

szekrényt szállított, és részben felszerelt. Szabadalmas a bitorlót először 1999-

ben, a szállítások megkezdése előtt figyelmeztette a közzétett szabadalmi beje-

lentésére, majd 2000-ben hasznosítási szerződésre is ajánlatot tett, később is

sürgette a szerződéskötést. A bitorló 2003-ig húzta a tárgyalásokat, közben nem

vonta kétségbe, hogy a szabadalmat hasznosítják, majd végül levélben úgy

nyilatkozott, hogy nem ismerik el a szabadalom hasznosításának tényét.

Kiderült az is, hogy aki, mint ügyvezető tárgyalt a szabadalmassal éveken át, az

nem is ügyvezető, a cégbejegyzés szerinti ügyvezetővel, aki a tulajdonos, nem

találkoztunk, nem leveleztünk.

Ezek után feltételezhető volt, hogy ha nem szorítja meg semmi ezt

a tulajdonos ügyvezetőt, akkor is, ha a szabadalmas megnyer egy

bitorlási polgári eljárást, kilátástalan, hogy ez az ember (a cége) fi-

zessen is.

Ebből a megfontolásból szabadalmas feljelentést tett ismeretlen

tettes ellen, megfelelően dokumentálva az addig történteket.

A feljelentés a BTK 329/D pontján alapult, amely pont a TRIPS

egyezménynek megfelelően kimondja: Aki a jogosultnak szaba-

dalmi oltalom, használati minta vagy formatervezési mintaoltalom,

topográfiaoltalom, védjegy vagy földrajzi árujelző oltalma alapján

fennálló jogát az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével

megsérti, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, vétséget vagy bűntettet

követ el, és 2 – 8 évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű

munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő (összevont szöveg!).

Az ügy nyomozati szakaszában a rendőrség az MSzH Szakértői

Testületétől kért és kapott szakértői véleményt.

MSzH Szakértői Testülete a kapcsolószekrény tervdokumentációját

vizsgálta (16 oldal), annak alapján levont következtetései:

1) A fogyasztásmérő szekrények nem tartoznak a vizsgált szaba-

dalom terjedelmi körébe, azokra az oltalom nem terjed ki.

2) Minthogy kizárólagos jogok nem érvényesíthetők, szabadalmast

nem érte vagyoni hátrány.

E vélemény alapján a nyomozást megszüntették.

A nyomozás megszüntetése ellen szabadalmas panaszt nyújtott be,

arra hivatkozva, hogy az MSzH Szakértői Testület vizsgálata nem

terjedt ki a fogyasztásmérő szekrények beépített állapotában történő

vizsgálatára, márpedig a bitorlás ekkor valósul meg minden jellem-

zőjében. Rámutatott, hogy a vizsgálati kör leszűkítésével a szakvé-

lemény eredményt meghamisító hibát tartalmaz. Új szakértői véle-

mény beszerzését is kérte.

Az ügyészség elrendelte a nyomozás folytatását.

Az új (második) szakértői vélemény helyszíni szemlére alapozva

készült. A szakértők megállapították, hogy jogsértés történt, meg-

becsülték a szabadalmast ért anyagi hátrány mértékét is. Megálla-

pították továbbá, hogy nem csak bitorló követett el bitorlást, hanem

a tervezők is.

Ez után a nyomozás a bitorló cég vezetője elleni feljelentéssel zá-

rult.

Vádlott a bíróságtól az MSzH Szakértői Testület szakvéleményének

kiegészítését kérte.

A kiegészítő szakértői vélemény, az ügyben korábbi dokumentumok ismereté-ben született, 14 oldal terjedelmű mű, amelynek összefoglaló megállapításai azalábbiak:

1) A tervező nem követett el jogsértést, a megoldás nem tartozik a szabadalomterjedelmi körébe.2) a fogyasztásmérő szekrényekre az oltalom nem terjed ki.3) A szabadalom szerinti igényponti jellemzők akkor valósulnak meg maradék-talanul, amikor a mértáramú elosztószekrényben lévő túlfeszültség-levezető föl-delő kapcsát vagy földelő áramvezetőjét rákötik a fogyasztásmérő szekrénybenlévő földelő csomóponti sínre.4) A fogyasztásmérő szekrény és mértáramú elosztószekrény helyszíni összekö-tésével létrejöhet olyan termék, amelyre a szabadalmi oltalom kiterjed. Szaba-dalmas sérelmére ebben az esetben megállapítható lehet az iparjogvédelmi jogokmegsértése, és szabadalmas felléphet azzal szemben, aki a teljes áramkört kiala-kította.5) A második szakvélemény szerint bitorló (cég) végezte a helyszíni szerelést is,nem bizonyított azonban, hogy ez a személy a gyanúsított volna.

Ennek alapján bíróság újabb nyomozást rendelt el, a bitorlók körének ki-terjesztésére. Így az ügy újra nyomozati szakaszban van.

Miután a büntető feljelentésnek az ügyészség helyt adott, a Főváro-si Bíróság előtt, a nyomozás során összegyűlt bizonyítékokkal alá-támasztva, szabadalmas megindította a bitorlási eljárást.

A bíróság átkérte az ügyészségtől a nyomozati anyagot, benne aszakvéleményekkel.

A bitorlás megállapítási kérelmet szabadalmas a Szt. 19.§ (3) pont-jára alapozta, amely szerint „A kizárólagos hasznosítási jog alapjána szabadalmas felléphet továbbá azzal szemben is, aki engedélyenélkül a találmány hasznosítására nem jogosult személynek a ta-lálmány lényeges elemével kapcsolatos dolgot (eszközt, berende-zést) ad át vagy ajánl fel átadásra a találmány megvalósítása céljá-ból, feltéve, hogy tudja, vagy a körülmények alapján nyilvánvaló,hogy a dolog a találmány megvalósítására alkalmas, illetve arraszolgál.”

A bíróság előtt szabadalmas képviselője előadta, hogy az MSzH ki-

egészítő szakértői vélemény nem említi a fenti paragrafust, nem

elemzi a fenti jogszabály szerinti feltételek teljesülését, tehát hiá-

nyos és félrevezető. A fogyasztásmérő szekrény tartalmazza a túlfe-

szültség-levezető földelő kapcsát is, amelyre az alkalmazás helyszí-

nén csak rá kell kötni egy túlfeszültség-levezető földelő áramveze-

tőjét. A szabadalom leírása olyan példát ismeretet, amelyben a

túfeszültség-levezető a fogyasztásmérőtől távol van elrendezve.

A Fővárosi Bíróság megállapította a bitorlás tényét, bitorló nyi-

latkozatára, hogy hajlandó fizetni, az eljárás fél éves szüneteltetését

rendelte el, és felszólította a feleket, hogy a kártérítés összegében

állapodjanak meg.

Következtetés:

1. A büntetőjogi feljelentés arra volt jó, hogy a bitorlás érdemi

szerzőjét felelősségre vonják, vagy legalább azzal fenyegessék, így

megnő annak a valószínűsége, hogy felelősséget vállal cége fizetési

kötelezettségéért, lesz kivel megállapodni.

2. A nyomozás során készült anyagok megalapozták a polgári bi-

torlási eljárást, további bizonyításra nem volt szükség.

Van egy, iparjogvédelmi szempontból érdekes mellékág is ebben az ügyben:

Az MSzH kiegészítő szakértői vélemény többek között megállapítja: Amennyi-

ben a földelő csomóponti sínre rögzített villámáram-levezetőt a kereskedelmi

forgalomban kapható DEHNblock villámáram-levezető egység valósítja meg,

akkor ez esetben is figyelembe kell venni a szabadalmi oltalomból eredő hasz-

nosítási jog kimerülését, miután a szabadalmas nyilatkozata szerint kifejezett

hozzájárulásával forgalomba hozott termékről van szó.

Szabadalmi ügyvivői vélemény szerint a jog kimerülése nem értelmezhető a

fogyasztásmérő szekrényre amiatt, hogy annak egy része a szabadalmas hozzá-

járulásával forgalmazott részegység beépítésével valósul meg. A szabadalmas

azért adta ingyenes hozzájárulását a DEHNblock gyártásához, hogy előmozdít-

sa a szabadalom szerinti fogyasztásmérő egységek alkalmazását.