II. évfolyam. Vasárnap, 1904. ember . . szám.

I ' O I . I T I K M . KÖ/ . ( i . \ZH, \H\> i l 1 -ADAJ I I - Z K P I R O D A I . M I H E T I L A P

je'e. i. ' . « s fVl. ll- ««rk,,.,., • sorotiküil 40 lUlórort kiiz<>lteti)ok. HíBir'íi; im B ki-r. 1.1 WVTP 4 íe'.r. D r . S Z A N T O S A M U E lap ára 20 fillér.

I,.r. 2 Flinli ii -i ilíj ik a lcg-ulcstjbbnu sxilniiUntnnk.

A nép szava F e s z ü l t f i g y e l e m m e l . * i r a k i

z . i s s n l s k i v á u y c M s . í g g u l t o k i u l i m a g y a r n e m z e t a . " - z i i l ű d ö p u l i t.jkiii e s e m é n y e k fe lé . T n l á l g a i j a i , r e b e s g e t i k G r ó l T i . - / a i - - ' \ á u i s z t c r e l n o k t e r v i i. s / . á n i l i k : . »1 • a s ü l é i b e n t i i p u g a l o z i k i n i m i i n K l a I á n l e g j o b b u u a s z a b a d e l v ű k o r i n á l y p á r l i h o n a t y á k , a k i k é ' Csak akkor é r t e s í t e n e k u i i u d c . n a m i k o r s z a v a z n i k e l l s a i l i l t . m i i s l u d j á k , s í i t u i l á n a k k o r l i o g y t u l a j d o u k é p e u m i r e is - z a v a z l a k . F e l f o g n i p e d i g i í z ű n . n e m k é p e s ü k , m e l l liu le l t u d n á k f o g ú i , a k k o r l u t i g y a r e m i e r mt>•-l i g e i i s e i i i b e r a u o v e i l l b e i 1b il»i c s i n y e l k ö v e t é s é r e . a l i b i n - I-k é z n y u j i á s á r a k é p t e l e n l e l i v o l n a .

A k i a s ö t é t f e n b u j k á l , u n u n k c z é l j n jo f o s , i g a z s á g o s . n - z i .i n e m l e l i e t . A i n a . > i r k o i in i n \ i m-l i n g \ l u e g l l i o i i i b i u á ini II pi j i .iiiii i a j ö v ő r e , i l e un u; :• zl s e m Il id ' 11 s e n k i , u n k o r r a is a k a r j a k Iiai ö s s z e h í v n i a U i r i í l y i k é z i r . .;! . . . l i l é l a g e l n a p o l i p a r l a i i i e n i i SÍ a s z o m b a t o n m é g in i in l . u i in i n d -juk ez t . p e d i g az l , i s f ö b o s g ' í t t é k , I m g y i á im n » g j hirtelonébeu s z o m b a t o n m á i . . s s z e i i l u z i - / g y ű l é s n e k e l l t o k t á b o r . m o i li föl . m á s o k k c d d e l j ó s o l j á k . b i z o -n v o s a l p e d i g C - n k i l i k o i . n t l l d u i , lm Illi i jd m i n d e n e n li l l le s z ü l i k . l l o g y m i l e s z a a t t . i nd . n a z t e s a k ll j ó l> l u d b a l j»

A s z ö v e t k e z é n e l l e n . ' é l u p . I l -

i n k jK 'd g e z n l a l l n i p r n a

f o l y t a t j á k n e m e s m u n k á i u k a t a u e p felvilágosítása s ;>z a l k o t u i á u v i n e g \ d e s e k ö r i i l A p p o n y i r a g y o g ó b e s z . d e N a . > v á r a d o n B. íu f ív D e -z.-ü • I i v n l é k a i í , O . i i o u G á b o r é K e e - k e m é l e u m i n i » : l á g i l o f á k l y a l ü n d ö k i i h i ' k a i a g y a r h o u s z e r e -l e t e t e g é n , a m i m e l l IF e l s z o m o -r í t ó j e l e n s é g ü l t i i u i k fel G r ó f Í.V

z a l- . lv ii . ő r i , t i • T o u y u i i l v á -m h p u , u n v i z e r e p l é s e s a k i l á -t á s b a b e l (•/ l.|. u i a r i i ~ v á - á r b e l y i u l , m o h i s m é t e l t e n e g y i k l é p c s ő l e e u d a m i n i n s / . l . e r e i n ú i á l l á s t e k i u t é l y é u e . i l e s ü l v e z s é n é l . E n e m e s s z é k e l v » u >-, m e l y n e k b a n g t i l a t á f l e g j o b b a u j. t l e inü i a z , h o g y

!> ••!• '.i.»»i \ • • - | i v s e l n t e s t i i i o l i . . ig ' k * á l u s / t i i - á u , . ; c s n p á u e l l e n z é k i l ó r i i n k a t ü i i i e ' • n k i b i -z a l n i á v a l . e l v n U> -z i l v e a ,n i -u i s z l e r e l n ö k - Ilii l e g y v r i h o r d o z ó j a f o g a d á s á r a , u i r il a z o n b a n f o g u n k e l e l b i i k n t t n u i i n i k i l k i a d n i i l i s z l,ell- | V I h i v a t a l o s u k

Elein é - ' i porszemek . imgy u c i u z e t . i lii*1' g ion 1' i C ' - l k m e VI)

ü i l l n k o z n : P lil M - i , d e é l . UK

j e l l e m z é s e i é á l n u n s z é k e l y

ll | i i i n l ( á l l i ->" a l á - n li i t i l a l á ii a k i - a m e l y fciilonbeu m á r u

is r a r a k t e i ' t / . á l ó d o t t s

G r ó f T i s z a I s i v á u n i i k a z in d e n m i l i í s niejjOv.m az . a -n m á n a h i tű b ' | . i - z l u ,i - . li l e g k ö z e l e b b i c é l j a . A • é ; é ' e s k I l o n .! - / .olgi• lai i i d í I l iozz i t o . i b ' i k i i l a m a g y a r n a k - e z , « l a t i e l h a l g a t j n , l i o g y i - e g v é v i s zü l i ! l a l TI. k é t s z e r i n ' ú j o n c u l S k ö l t s é g e t fog a / . u l l b 111 l a j t l l k

bevá-árélni a mivel cseberből vc-derbe ejtene. A népre apellál ö, a népre apellál az ellenzék is s Iii a magyar nép életképességét, hazaszeretetét még teljesen el nem ^ -z.lelte, akkor nz ellenzék küz-delmét sík••!• fogja koronázni s lel-virrad még reánk egv jobb jiivö hajnala.

A csikszer.'ilai tiltakozó népgyűlés. Csikszci c.láuak es vidékének íilggel-

p . 'k ' i i - . iu i i. Inis-ikilii mondott ítéletet I.11111.111\ , a többség törvénytipró eljá-

r.i-:i felett. M Íí napokkal ezelőtt hirdették > t.iriiili; • cnizcti szinti plakátok a

ir.i ,i --el inott népgyűlést, l . ' -'v i , nt kétezer főnyi tömeg gyűlt

Impoz ins es rilka látvány ez váro-sunkban.

\ . / O k i . b e c s ü l e t r é g i f é n y é v e l r a g y ó -. . . v s i . e r e j é v e l n y i l a t k o z o t t m e g

: - í v H a i l i l e t t v o l n a T i s z a I M i i . i l l o t t a v o l n a a n é p l e s n j t ó

n i . > l i g a < i g o s Í t é l e t é t b i z o n y á r a 1 n u n i . I n a i k e d v é m ü v é n e k a f o l y t a -tását, ',1.

\ IM ülésre Sümegi Vilmos és mlb Országgyűlési képvisclökcl is

i ezek nem jöttek el. A lel-:t legnagyobb fokú voll. Ha .ibltaii \ ,m fenség, vau :ilaii!i nMu.e/ ios és íelemclő.

\ I 'A iiadta nép szivében lán-!• -el. .t)kán a félelmet nem is-

elszant hangjával harsogva, , ,1:; , ..»/..'; Tis/ i István gri.f és

i. ' t te-társji eljarása ellen. A népgyűlési .i v.-iks/eredaí líiggellen-

Ilartba Ignác a következő I». eihlvi iiv.'totla meg :

!• >i l>ohrhtiirmH s , , '. // , -Ml/ ) « M n k !

i; iiiii ni 10 hónapja altnak, liogy l'jtllg itinikal e helyről hozzátok

f, .i/okra ,i hazafiúi lelkesedés , • . -./ii,Hígjával feleltelek.

i ipi idö t-.nk egy pillanat az i mér ili-n léngerélien, ile a politikai

bekmetkezett események megmu-• . n e m z e t életében e röpke pillanat Is mily nagy esenietiyek inegérle-ziilö taélie lehel.

Karácsony t vásár! Gyermekjátékok, ajándéktárgyak nagyválasztékban és rendkívüli

olcsó árlmn kaphatók ^ l í ' I - y . í l I Í C i K S Ö

d i v a a i z l e t é l i e n I ' s i k s z e r e d á i l .

CSÍKSZEREDA .

Ti jól ludjátok, hogy az úgynevezett nemzeti jogokért az ellenzék iltal inaugu-rált minő fényes békaléssel, de a kormány férfiak szQkkcblüsége miatt sajnos, minő nem fényes eredménynyel végződött.

De meg voltunk elégedve azzal is, mert a békötéssel Magyarország miniszter-elnöke részéről már akkor erősen fenyege-tett alkotmányos szólás és tanácskozási szabadságot akartuk és véllük megvédel-mezhetni. És mert a kivívott kevés a be-következendő többnek reményével és biztos zálogával kináll és biztosított.

De tudjátok-e azt is székely testvéreim, hogy Magyarország miniszterelnöke és a törvényhozás képviselőházának cinüke a jövőbe vetett ezen remény és bizakodást 1904. évi november 18-ikán álnokul elkö-vetett erőszakos merényletükkel mily galádul tették tönkre ?

Tudjátok-e azl is szeretett székely véreim, hogy a neveztem 2 gyászmagyarka, mily rut visszaélést és szörny» merényletet követelt el a szólás és tanácskozási szabad-sággal szemben ; sőt magát az 1000 éves fejlődési) magyar alkotmányt is mily nagy veszedelembe döntötték ? S mindezt a Bécsből jövő konimendó szóra!

Mindezek igen nagy események s ezen parányi 10 hónapi időnék alig jellemezhető szülöttei.

Ezen események utóbbika lelrázta az i . ' ég csendjét, fölkavarta annak békéjét

nyugalmát, lölliáborilotta a legjobb és legnagyobb hazafiuk leikéi és undorral el-töltve, harcra kiálltolta azoknak a legjob-baknak jogérzetéi is, kik a királynak és a többségnek bizalmát éveken ál élvezték.

Ezek a térfak, mint Széli Kálmán, akit a legádázabb harcokban is általános tisztelel környezett: Andrássy Gyula gróf, a nagy tudású íöur és a nagy történelmi név méltó örökössé; Wlasics Gyula a volt vallás-ésközoktatásügyiminiszter az európai hírű tudós; Darányi Ignác a mintaszerű földmiveléllgyi miniszter. Báró Hánlly Dezső Mágyarország egykori legnemzclibb és leg-magyarabb miniszterelnöke, ki a volt mi-niszterek, államtitkárok és magasabb állású állami tisztviselők közUI máig az egyetlen Magyarországon, s talán valamennyi alkot-mányos államban, hogy nem az utódok há>a mögé alt, hogy azok szekerét tolja, hanem a kormánynyal szemben, mint kor-mányképes ellenzék állt szemben és még többen a nagyok és kicsinyek közül, föl-háborodva a szörnyű merényleten, egy-másután hagyták ott n törvény és alkotmány tipró miniszterelnök környezetét és lettel, szóval és Írásban tiltakoztak és elszánt harcra keltek az úgynevezett chlopi ször-nyűségen is lul tevő ezen kimondhatatlan ádáz merénylet ellen.

Ez a történetileg gálád merénylet minket is arra ösztönzött és m a bírt, Iiogy mi is kövessük a legnagyobbak és legjob-

bak nyomdokait. S itt az Isten szabad ege alatt itélő széketek elé állítsuk Magyaror-szág miniszterelnökének és a törvényhozás képviselőháza elnökének 1904. november 18-ikán elkövetett haza és alkotmányellenes bűnét, hogy ítéljelek meg ti is édes szé-kely véreim a ti lángoló Konszerelmetekkel, mondjátok ki az a feletti kárhoztató verdik-tet és hatalmazzatok lel minkéi arra, hogy a lionért lángoló szép lélek ezen verdiktjét a hazaszerelei és jogtisztelet lángoló betűi-vel megirva, a küzdelemre egyesűit és szö-vetkezet ellenzék intéző bizottságához és az országgyűléshez is eljuttathassuk.

Mindezek után esdve kérlek arra, Iiogy mély fölháborodástokban is a lehető higgadságot, a csendet és rendet megtar-tani szíveskedjetek; a népgyűlést ezennel megnyitom és felkérem a kerület igen tisz-telt országos képviselőjét, hogy e tárgybanní előadását megtartani szíveskedjék.

Valahányszor a Tisza István gróf ne-vét említette Bartlia, harsány abcugl és le telel le az alávalóval! kiáltásokba tört ki tömeg. A mikor pedig befejezte szónokla-tát hosszan tarló, szűnni nem akaró éljen-zés következett, ugy hogy párpercig tartott, mig Csíkszereda országgyűlési képviselője Dr. Gyürgypil Domokos hozzá foghatott következő beszédéhez:

Székelyeit! Mint a függetlenségi párt igen tisztelt

elnöke is emlité, november hó IB-óla, az or-szág minden részében, még a legkisebb választó kerületekben is gyűléseket tartanak. Önök köztll azok, kiknek módjukban áll újságot olvasni s talán mások is tudják, hogy miért ezen országra kiterjedő mozgalom!

Alkotmány- és szabadságszeretetünk-höl kifolyólag, szivünk sugallatát követve, összejöttünk ini ís, hogy a november 18-án a képviselőházban történt alkotmány- és törvénysértésekkel szemben állást foglaljunk s a merénylet elkövetöi iránt bizalmatlansá-gunkat, megvetésünket fejezzük ki.

Mi történt november 18-án? Az történt, hogy Tisza István minisz-

terelnök mint felbujtó ésbunszerzö- Percei Dezső képviselőházi elnök és a szabadelvű párt, az u. n. többség, mint tettestársak alkotmányunk évezredes törzsére a fejszét szillcsztelták; s ka a nemzet fel nem áll, a csapás folytán támadt sebet be nem he-gyeszti ; s a kilátásba helyezett további csapásokat erős karjáva! fel nem fogja, akkor alkotmányunk évezredes Iája ledön-tetik, hatalmas koronára sárba tiportatni, s Magyarország. . . Mi lesz akkor Magyar-országból? Önállósága, függetlensége, sírba temettetik s beiilvaszlalik a birodalmi nagy egészbe, teljedésbe menvén a bécsi Kama-rillának 350 éves törekvése, óhajtása.

III a szónok tüzetesen ismerteti Tisza István gróf miniszterelnöknek ugrai válasz-tóihoz intézett levelét s kifejti az okokat,

melyek az ellenzékei arra indították, hogy a házszabályok módosítására nézve kül-dendő 2l -es bizottságba ne menjen bo. Ezután igy folytatja.

Az történt november I8-án, hogy a 14-én Dániel Gábor képviselő és társai áltat, minden jog, törvény, igazság ellenére beterjesztett határozatai javaslatot, mely hogy egyebet ne említsek, a házszabályok oly értelmű megváltoztatását célozza, hogy bármely törvényjavaslatot, ha azt 50 kép-viselő kivánja, a vita, a hozzászólás teljes kizárásával, egyszerű szavazás utján, a többség törvényerőre emelhet, mondom ezt a határozati javaslatot, a nélkül, hogy a Tisza indítványa ellen szólásra jelentke-zett képviselők jogaikkal élhettek volna; a nélkül, hogy az ellenzéki képviselők állal Tisza indítványa ellen beadott határozati javaslatok sorsa eldöntetett vo lna ; a nélkül hogy a szavazásra a kérdés feltétetett vo lna : Percei Dezső képviselőházi elnök, Tisza miniszterelnöknek egyetlen intésére elfoga-dottnak jelentette ki.

Mint midőn a gyilkos léptek közeled-tél hallva, futva igyekszik menekülni tette elkövetésének színhelyéről; ugy szaladtak ki a képviselőházi elnök, a miniszterelnök s a többség gaztettük elkövetése után a képviselőházból.

Magánéletünkben mindenki, ki a tör-vénynyel ellentétbe jő, tettének megérde-melt büntetését elveszi. Ha önök közül akárkit búr erős felindulásában is ember-társát leüti, tömlöcbe kerül; ha a másiknak csak egy barázda földjét is elszántja, annak visszaadására köteleztetik s ezenfelül a költségek megfizetése által érzékenyen sujtatik.

Hát ez csak magánéletünkben lenne igy s j a hatalmon levők, kik a törvények megtartására megesküdtek, kik azoknak végrehajtásáért felelősséggel tartoznak, tör-vényeinket lábbal tiporhatnák, azokon bün-tetlenül keresztül-kasul gázolhatnának?

Nem t. polgártársaim I A történelem bizonyítja, hogy a ma-

gyar nemzet a veszély pitanatában mindig cgyütlérzett, a magyar nép szive mindig egybeforrott s ez az együttérzés, ez az összetartás, amint elsepert- a múltban, ugy fogja elseperni a jelenben is a magyar nemzet előhaladásának útjában álló gazt.

Azl mondja Tisza István miniszterel-nök, hogy azért van szükség a házszabályok oly értelmű módosítására, mely az obslruc-tiot egyszer s mindenkorra lehetetlenné teszi, mert a közel jövőben sok oly fontos törvényjavaslat fog elintézés alá kerülni, melyeknek megvalósítását a magyar nem-zetnek fontos erdekli teszik szükségessé.

Hát I. polgártársam Tisza miniszter-elnöknek ezen kijelentése hazugság s az a magyar nemzet félrevezetésére, megtévesz-tésére irányul.

Strófák.

I. Sárga rózsát adtain egykor, És egy fehér margarétát. Aranyhajú szép kisleány, Azt te tőlem el fognád.

Viszonzásul n virágért Egy cuppanós csókot kaptam. Nem logii ltuni cl c-t tőled, Hanem rögtön visszaadtam.

II.

Letörlöm utolsó könnyem. Mely itt rezeg szememen, Mint a felhő bánat gyöngye A hervadó levélen...

Leirom utolsó dalom... E dal oly bús szomorú... A szivemet összetépte Egy szép mlrtuskoszoni...

A fahuszár, meg a lova, meg a ló sipja.

Irla: Mikszáth Kálmán.

Aliliau n faluban » a potán, aliol én szillel lem és gyurmekeskedteiu, most is él egy kilencven év felé járó, apró, virgonc «reg ur. édes anyámnak, Veres Máriának iililm'ül) lemvóro, Paradi Veres Gáspár.

Nagy cllensúgniu volt az.llletóaomtól kezdve mai napig. Sokszor jól elnáspáwilt aprii csínyeimért, do máskor HO lehetett jA véloiiiénynyel Móléin, inert viliik azt be-szólta anyámnak:

— Meglásd Mari, hogy ezt u győriün-ket felakasztják valamikor.

Még eililig, liúla Istennek, szerencsé-sen kikerültem ozt a jövendölést.

De a mi ámyal vet a gyermekévek aranyos derlljéro n Gáspár bácsi alakjában, azt tökéletesen elenyészted egy másik «becki nemesnek, divényi és meletei Dirényi József-nek az emléke.

Csak Szepi bácsinak hittük közönsége-sen a jóságos mosolya, nagy szakállú ural, aki egyedtll élt kuni jában Dreg gazdaasz-szonyávai s nem lévén ktlzell rokonai, jó szivét megosztotta a kornyék gyerekel kOzt. A gyerekeknek élt é« gazdálkodott, a u z de-hogy gazdálkodott, Inkább eaak költött csi-nos vagyonkájából, mindig a gyerekek kö-

zBtt voll, linnciirozott, labdázott velük, pgy kis sárga poiiny loval vott Lengyelországból szerzett liozzá kis nyerget, cilra kantár t : valami szép roll, igy felszerszámozva. Örök készenlétben ott kapálódzott és legyezgette magát farkával az istállóban, hogyha vala-molyik gyerek kölcsön kéri, annak odaad-hassa. Szepi bácsi pontos jegyzékei vezetett, hogy melyik napon melyik gyerek praeuu-inerált a tavacskára. Külön istállóban négy anyakiltya ellette Iblytniosnn n kis mopsz-ikal, amelyeket oz:án szél lehetett ajándé-

kozni az apróságoknak.

Minden áldott hótfóii berándult Ba-lusss-Gyarniatra a heti vásárba s ami pénzt magával vitt, azt ott mind befektette tnéus -knlAcsog Bzivekbe, klstroinbitákba, apró fa-huszárokba, a lovacska Tarka igazi lószórból volt, de II -III ritkán csak egy sipban végzi-dott hátul, amibe bele lehetett fajul... lai nagy OrOm voll az.

Még akkor a falusi gyerekek nem vol-tok ngy elkényeztetve, mint most : még a vasinak kOzel nem hozták a városokat s azoknak minden csecsebecséjét, bohóságát. A mi j á t é k a i n k ínég otthon készültek s igen

teltek ki. Az eltflrt kondérok és fa-í ^ ; ™ 1 ® 1 'Oltok a lovak, i bodzafa balét kiszedték, abból lett a puska, a fiatal tllzlfa kérgéMI a síp, a cserebogár letördelt wár-nyáb'jl csinálták a malmai; még eleven fo-

fii. sxám. CSÍKSZEREDA . Hogy ez ugy van. kész vagyok bizo-

nyilam. A közelmúlt bizonyítja, IIORV az ellen-

zék az obstmktiv fegyverével miiigig csak akkor élt, inidön Önállóságunkat és Itlgget-lenségünket biztosító törvényeinkben gyö-keredzö jogninkal. melyeket mindenkor elhomályosítani igyekeztek, akarla meg-valósítani.

Ha léhát Tisza István olyan törvény-javaslatokat óhajtana beterjeszteni, melyek Magyarország önállóságának, tüggcllensé-gének minden téren való kidoinboritására vezetnének; lia olyan törvényjavaslatokat óhajtana tárgyaltaim, melyek gazdasági ön-állóságunk megvalósítására vezetnének; vagy a választói jognak a nemzés széles rétegeire való kiterjesztéséi javasolna le-gyenek meggyőződve t. polgártársaim, hogy akkor nem volna szüksége a házszabályok módosítására, meri az ellensékel találná első sorban maga melleit, mely az cmli-tettein üdvös intézkedések léire hozásában fáradságot nem ismerve támogatná.

De Tisza Istvánnak nem eza célja. Azért van szüksége a házszabályok módo-sítására, mert Pilrcicii közös liadílgviniiii-z-lerrel, Iiogy többet ne említsék az újonc jutalék felemelése s az ezzel járó több ki-adások tekintetében már megegyezel!, kö-telezte magái, hogy eddiginél" még több véres pénzadói szállít Ausztriának s a multakból vett tapasztalaiból tudja, hogy eme törekvéseivel az ellenzéket magával szemben találja, tudja Iiogy az ellenzék minden áron megakadályozni igyekszik. Itogy a terhek sokáságálol már aniugy is roskadozó nép vállaira még tübb térhet rakjanak.

Ezen s löbb más hazánkra nézve ki-számíthatatlan kárral járó törvényjavaslat kényelmes keresztülvitelére vau szilkscge t. polgártársaim Tiszának a házszabályok módosítására, s azért, hogy a parlamenti békés munkálkodást megbontva, az ország nyugalmát feldúlja.

Mikor a miniszterelnök kormányra jutott, az ellenzéknek ígéretet tett a parla-menti reformra vonatkozólag s kőtelezölcg kijelentette, hogy ezen törvényjavaslatot oly időben fogja a ház elé terjeszteni, Iiogy már a legközelebbi választások a válaszlói jognak a nemzet nagy rétegeire való ki-terjesztésével eszközöltessenek. Mert az még sem egyeztethető össze az igazságos-sággal, hogy mondjuk, a nemzetnek csak Vi*ed része birjon jogokkai, a másik : t y l ' j rcsz, mely épugy hordozza a közterheket, épugy, sőt talán még jobban leljesili állam-polgári kötelességeit, megelégedjék az iga-vonó, tekerhordó barom sorsával.

Azonban Tisza szerint a nemzetnek tett ígéret beváltása nem kőtelező s ezéit, de meg azért sem akarja ezen üdvös tör-vényjavaslatot elkészíttetni a tárgyalás vé-

gett a Ház elé terjeszteni, mert a kormány, a többség még a gondolatától is irtózik annak, iiogy a választói jog a ncp széles rétegeire kilerjesztessék.

Harminc éves tapasztalat bizonyítja, Iiogy ez a mostani választási rendszer ré-szükre jo, meri könnyebb nekik 900,000 emberi megvásárolni, ' könnyebb OUO.OUO ember lelkiismeretét elallaini,' mint I mil-liónak.

Azt mondja Tisza, liugy íi lellartoz-tatás nélkül megy tovább a megkezdett utón, s Iiogy erőszakosságát, törvényliprá-saii kézzel loghalóvá tegye, íme mit tesz? Parlamenti rendőrséget szerve/. A csendőr-ség, a katonaság köréből bátor, erős, el-szán! embereket fugád fel. Iiogy a nép-képviselőit. kik a magyar nemzet jogaiért felmernek szólalni, kik a nép jogainak el-ugrásáért felmerik emelni (illó szavukat, a képviselőházból kivezettesse s ezt nevezi Tisza a parlamentarizmus, a szólás szabad-ság niegolialiiiazásának.

Székelyek! A székely hazánk telelt óriási a veszély ! De nekem erős a liiiciu. Iiugy ezenveszely hamarosan el fog miilui. \z Önök s a magyar nemzetnek az ország minden részében megnyilatkozó erős tiltako-zása, rövid idiin ellopja seperni magyarország miniszterelnöki székéből azl az emberi, kinek hosszas kormányzása nagyobb baj lenne hazánkra, mint volt a tatárjárás !

Kiélik lelkesedés, harsogó éljenzéssek közölt mondotta el beszédét városunk kép-viselője.

Következett a programul utolsó pontja a határozati javaslatnak előterjesztése, a melyei Hajnúd Ignác ajánlott a népgyűlés-nek clfogadsára. A beszédet nagy tetszés-sel fogadta ,1 gyillés. Érdekességénél lógva szószeriul közöljük. Hadd olvassák el la-punk azon I olvasói, a kik a népgyűlésen jelen uem lehetlek.

TitíMl /iiih/tirhirsnH A nemzetek Uirénetében uem lehet

szomorubb jelenség, mintáz, ha valninelyik alkotmányos jogáért s különösen szólás-szabadságáért kénytelen harcra kelni. Annál elszomorítóbb és fájdalmasabb ez nálunk Magyarországon, mert történelmünk bizo-nyítja, hogy a magyar alkotmányi őseink ezer éves lolyioiios küzdelemmel tartották fenn számunkra, Iiogy drága hazánknak minden talpalatnyi földje a dicső küzdelmek vérével van megszentelve; és hogy a mi alkotmányunk nem alamizsna, hanem a nem-zet és uralkodóinak közös szerzeménye.

Alábbvalók lennénk a baromnál, ha ellenállás nélkül tiieglüruők, hogy alkotmá-nyos jogaink ezen utolsó foszlányától a szólásszabadságtól is megfosztassunk, mert mig a baroul csak tiiri. ha befogják s vele az igát huzalják, addig mi sajálkezüleg ké-

szítenék és akaszlauok nyakunkba azt a jármot, melyet azután leárzni soha sem vol-nánk képesek,

Negyedfél századon keresztül egyedül csak a szomszéb sógortól, a ránk erősza-kolt szövetséges Ausztriától kellett félteni szabadságunkat, önállóságunkat és ma már a felvilágosodás jelen stádiumában akadt egy magyar lőur Tisza István miniszterel-nök személyében, ki elég vakmerő volt, hogy szentségtelen kezét a nemzet legféltékenyeD-ben őrzött, legszentebb jogára a szólássza-badságra felemelje. Pedig t. polgártársaim I sok ivre terjedő,alkotmányunk a rengeteg sok és egymásnak ellentmondó törvény ál-tal amúgy is annyira meg van nyirbálva, hogy a nemzetnek ma a mindennapos adó-fizetésen kivül egyéb joga nincs, mint az öt évenkint egyszer megujuló szavazás és orsz. képviselői által a szólásszabadság. Ne ütközzenek meg azon, ha azt mondám, hogy orsz. képviselőink által gyakorolhat-juk a szólásjogát, mert a népnek ezen jogát már régen elhegedülték. Csak egyszer kell a valöl, az igazai kimondani 's nyomban ott terem a bakó, hogy nyakadat kicsavarja Vagy uem eléggé igazolja-e a mindennapi lapasztalat, Iiogy a csizmadiától elveszik a hajdúk csizmáinak készítését azért, mert az ellenzéki jelültre szavazott, a szabótól elve-szik a rendőrök ruháinak készítését azért, mert véletlenül a Kossuth nótái énekelte, a kereskedőtől nem vásárólnak közszükség-leti dolgokat azért, mert politikai meggyő-ződésének szabad folyást engedett.

S mind ezen cikkekel beszerzik egy képzeli pártliivüktöl, természetesen gyen-gébb minőségben kiállítva, de sokkal jobb árért megfizetve. És mit szóljunk ahoz, ha látjuk, hogy annak a szegény fuvarosnak s annak a szerencsétlen tenyeres napszámos-nak csekély napibérért sem adnak munkál azért, mert azt találta kiáltani éljen a füg-getlen Magyarország!

Már pedig bocsánat t. uraim, de ha valaki elvi meggyőződését önzetlenül, minden ellenszolgáltatás és érdek nélkül tehát hazafiságból követi, az mégis megér-demelne annyi elismerést, hogy ezért kol-dussá ne tegyék.

Ez az ur t. i. a mostani miniszterel-nök már kormányra jutása kezdetén golyót és akasztófát ígért a nemzet ellenzéki ré-szének. Egy magyar főúr a hazáját fenn-tartó és azl igazán szerető magyar nemzet-nek ígér gólyol és akasztófát!! Hát t. uraim az égig emelkedő akasztófa és sok millió golyó együtt véve sem hozhat akkora ve-szélyt nemzetünkre, mint a mily átkot és kárhozatol rejt magában a Gróf Tisza István kormányzása. Ha a magánéletben valaki téved, szabálytalanságot vagy mondjuk sú-lyosabb beszámítás alá eso cselekményt elkövet, azt menten elfogják, megbírságol-ják, tömlecte hurcolják és végül felakasztják.

gátra is teli. uz ursii karikáiból kerekeket csinált a faragó-béres a szakasztó aljára s befoglak il spíirgnliámba a macskát, aki iizláli a háztetejére is lel Imliitl szaladni a fogiillnl-

Llál Ili/. ezek primitív dulgnk vnllak. luineiu ozérl mégis meg ni'ilt az 'emljer mol-leltük.

Képzelhetni, hogy a Szepi bácsi lár-gvai, amikéi a városim linziül, ralnsáirns iljndér dolgoknak lútszotiak- Hizmiy érdemes vnll nzokut nagy szinlnbngnssal várni.

Ilélfüli estefelé jiillck vissza « viísám-snk a kígyózó nrszágnlmi. Tarka-barka lü-megek Ilii'llipOlyliglek, gyalogosuk. szekerek vidáman beszélgető és ágálva disputáló pa-lócukkal megrakva, imiii mimil egy egy hintó melyen gögils áritsi'ig lerpeszkoileti el a hátsó Ülésen nagy tajték pipáim! szipúlknlvn szegény enilirr n lollónkéjél ve .elle Irnza kiiléliui, vagy velle, vagy elnem tudta adni. kackiás menyecske begyesen lépegeive egy pár uj piroscsiziiuil hozott a nyakába akasztva, csintalan férfiak incselkedő s arakkal hiiiiik fel a kocsira. Szóval rajzon nz ut véges-vé-gig, mini egy megelevenedeit hnngyazsnmliék. De ll gvcrekckel miililcz nem érdekelte kll lllullsciil ök csak egy km-sii vártok (li;> az npjuk nem voll a rárnsli»). azt, amelyiken Szepi bácsi lill. nki kél almásszürkén járl és bizonvos olygarehikiiH pompát fejteti ki,

fmertiigy kell ám venni, Iiogy valamiknr vá-rakba laklak a Divéityeik). már iszen sze-gényes pumpa vnlt, kellgyelfnlú uem szaladt a knesi melleit, se eifni larscilyos huszár ir'lii iilt il haknii, hanem igen is nll li't minileii hétfőn a knesis iiu'ltini a jnliászlini-Iiii1 s lelke szakadtából t'ujla nlklizlieii adu-iláf : halld lássak a l'ab'akoil a hamészkniln lléji,... lingy egy l)i\éll>i még nlkiizllell is akkura nr. aki dudáltál magának. a szekér ziir^és ki'lli'iucllrii zajál mcliincliiilikiis iln ilnszőt.n fiilaszlva.

Mi gyerekek egész részeiéin i^ clilieu-Ilink ele lie. lingy a iiagy|iillanaliil siellessllk, miknr li kél izzinli sziirke fclliinlk az esi-llnnudyliaii. A peszerénv i kocsin i vagy li:'i-rum kilnniléeriiy ire van a falu iklnl. Innen ki-zilöiliill a Szepi liiicsi Icrmiinna llt már v-árlu egy csniiln gyerek s iiznnliil aztán egész, szembe tallllk'iznlt párlfngoh íaivtll és kedvenceivel, kik kalaplengetóssekkel jelez-lék, hugy i't vaunak.

Szepi ur már rendesen a kne 'inánál I,.11jri111 n kocsiról s liaraeknl nynmvaii az ismerés gyermekek lejo bulijára, vagy a liiliiket mi'ghiizngalván. kiliirö ílriimmel velle. lingy ilyen messzire eleibe jilllck.

Ilin. hál ill vagytok? Egész idáig jiitteiekV Krgiim bergiim vaskalap. Szepi báesi 'megharap. Ugy-c már sz'dtntuk hogy elkés-

tem 'i De Inti nugyon jól clbeszélgeliilnk a slirliázhau. Aztán hujnm vnlt u zsidóvul, nem nkarju a gyapjiiárút lefizetni, hogy azt mondja, nedves helyen turtotlam a zsáko-kat. azért iiynmoi a gyupju annyit. Megrer-lem fiz impnsztorl, ezért liztáli n bíróság elé idéztek, szóval baj voll gyerekek, nem volt pénzem, uem vehettem nektek semmit.

Ahiiiiiiszi módon végig pillantott az el-szninnriMlnll kis arrokoli s édes puha szive egyszerre megnlvndi, nem tudta éket sokáig kinn/.lii. elnevette magát:

Kj un! csak az rolnii szép, lingy Szepi bácsi ilres kézzel jöjjön linza ! inkább clliujihisinm rnliui ez opcrcuciás tengoron lul. Nn még csnk az kéne. Ilujsza Mátyás, ugorj Mátyás, nyisd fel a kocsi-ládát!

A knesisaiinyil se mniidotl. hogy .Sze-zám nyílj meg. , hanem csak felkelt kissé, valami karikát megfngnit és nz elsó Illés s/étnyill, mely voltaképen egy |mkroccal le-takart ládn rolt. tele mindenféle kincscsel, A mii az emberi ngy kitulálhnt és amit nz évszak gylhiyilrilségci nyi^thatnnk. Onnan sz.edle ki Szepi báesi májusban a vérpiros eseresiiyéket s akasztgatta u gyerekek fü-leire, télen aranyszínű nurnnesok kerültek ki ii mélységből, griinálszinli berkenyék, cso-dálatos izil szent János-kenyerek, nigék és datolyák, luncii húzogatta kl n mézeskalács-

CBIKflZEBKPA 6 1 . H á m

Lehet-e tehát büntetlenül hagyni, hogy a törvényhozó testületnek feje a miniszter-elnök gázoljon ál érvényben levő szabályo-kon és törvényeken ? Nem gondolta-e meg az a miniszterelnök, hogy ha a törvényt nem tiszteli, akkor nemcsak önmega s nem-zete ellen követ el megnein boesátható bűnt, hanem egyúttal ellenszegül a koronás királynak is, mert azt a törvényt nem res-pektálja, melyei a király szentesitett.

T. polgártársak! Megmozdhll az egész ország. Községek, városok és választó ke-rületek a legnagyobb lelkesedéssel síelnek tiltakozásukat kifejezni a kormányelnök állal november 18-án elkOvelett merénylet ellen.

Lehetséges volna-e, hogy a legmagya-rabb vármegye s ennek eközponti választó-kerülete tétlenül nézze az alkotmányos sza-badságért küzdő igaz hazafiak mozgalmát? Forduljunk el megvetéssel a miniszterelnök s társainak törvényellenes cselekménye elől s kérjük a Mindenhatót: ne segítsen minket arra, hogy tőlük s az ő eljárásából példái merítsünk I

Van szerencsém elő terjeszteni a kö-vetkező határozati javaslatot!:

Határosait jamsltd. Magyarország mai közjogi helyzeté-

ben egyik legfontosabb alkotmány garán-ciát a népképviselet szólás és tanácskozá-sainak teljes szabadsága képezi. E teljes szólás és tanácskozási szabadság leghatá-s o s a b b a n a törvényhozás képviselőházának megnevezett házszabályaiban van lerakva és ezek által biztosítva.

Magyarország miniszterelnöke a kép-viselőház elnökével együtt 1904. évi nov. 18-án elkövetett erőszakos merénylettel ezt az alkotmánybiztosítékot támadia meg és kivánta eltiporni, de csak meg kísérelték, mert a fennálló törvényes rena eltiporásá-val sem törvényt, sem más érvényes jog-szabályt megrontani, vagy alkotni nem lehet s a netán igy hozandott határozatok sem jogi, sem erkölcsi kötelező erővel senkire sem bírnak. Az ily erőszakos merénylet mindazonáltal az alkotmányi, a jogbizton-ságot, a torvények érvényét és tiszteletét a legnagyobb mértékben veszélyezteti és alapjaiban megrendíteni képes. Ugyanazért ezen népgyűlés Magyarország miniszterel-nöke és a képviselőiáz elnöke által 1904. november 18-án elkövetetleket az alkotmány a jog és (Örvények ellen elkövetett erősza-kos merényletnek nyilvánítja, azt a legna-gyobb mértékben megveti és kárhoztatja, annak megtorlását és az ez által lellorgatott törvényes állapot és jogrend visszaállítását követeli és az e célból következett ellenzék vezérlő bizottságát bizalommal üdvözli, a megkezdett munka bátor és erélyes folyta-tásához Isten segedelmét és a legfényesebb sikert kívánja.

Kérem ezen javaslatomat elfogadni s határozattá emelni.

Miután a népgyűlés a határozati javas-latot egyhangúlag elfogadta, ismét Bartha Ignác elnök ragadta meg a szót. Figyel-meztette a nagytömeget, hogy oszoljon rendben széjjel, méltóságosan, ne mond-hassa még az ellenség sem, hogy nem ko-moly férfiak voltak együtt jelen. A gyűlés a király éltetésével ért végei. A nagy so-kaság nyugodtan, minden rend zavarás nél-kül oszlott fel. A berendelt 16 csendőrnek semmi teendője sem akadt.

* * •X

A helybeli és a vidékről a népgyűlésre bezarándokolt ellenzéki lérfiak szine java estére az .Otthou"-kávéházba bankettre gyűlt egybe. Mintegy hetvenen voltak együtt a lehér asztalnál és éjfél lájig kedélyesen mulattak. Természetesen tósztban nem voll hiány. A legelső [elköszöntöt Bartha Ignác mondotta a királyra. M^jd dr. Györgypál Domokos a függeileuségi eszmék győzel-mére, Hajnód Ignác lapunkra, min ta hely-beli függetlenségi sajtóra, számos választó dr. Györgypál Domokos képviselőre, Gál József a székely ősi becsületre emelte po-harát. Magas szárnyalású volt Bartha Ignác második beszéde, melyben valóságos ódát zengett az u j párt vezére, Báró Bánfly Dezső lelett. Benne az államférfiúi erények igazi megtestesítőjét látja. Elcsapta magától a legmagasabb méltóságok egyikét, a főudvar-meslen méltóságot, és a ki már miniszter-elnök volt, visszavonult, gondolataiba mé-lyedt és rájött arra a szerencsés eszmére, hogy Magyarországon kormányképes ellen-zéki pártot létesítsen, ö a legsovinisztább magyar politikus és ilyen volt már minisz-terelnöksége idejében is. Csak a tudatlan-ság 'Ogja rá az ellenkezőt.

Említésre méltó, liogy ezen a banket-ten határozták el a jelen volt ellenzéki pol-gárok a párt szervezését.

E végből I. hó 11-én délután 3 óra-kor a párt vezetőlérfiai az „Otthon'-kávé-liázban értekezletet tartanak.

A telepítés Erdélyben, mint a ma-gyar faj erősbltésének eszköze.

Magyarországnak a Királyhágón tuli része. u régi Erdély olyan nu Italainkul teljesített u multbau u magyarságnak, a melyek nélkül ina alig léteznek magyar állaui. Ilit Kidúly hajdan megbecsülhetetlen éa nélkülözhetetlen volt Magyarországra nézve, ugy napjainkban és különösen a jövtibeu, a Királyhágón lu<i terület nélkül Magyngoraság meg 11 -ni állhatna, urnil pe-dig, hogy államunk a Anlkánmi val alia erősebb befolyást gyakoroljon, egy&llalán szó sem lubetnc.

Erdélynek birtoka ezért oly nagyon fonton ezért koll lázasan törekednünk, liogy országunk ezen ré»zét, a gazdasági, kultu-rális ás etnikai kapcsok-«gész tömkelegével

bél formált kis szekereket, bádog kardott kis ásót éa gereblyét, leányoknak apró top-siket éa tányérokat, de ki tudná nzt elsorolni.

Peazerényen Ml renden körülmények közt fel Bem Ilit már többé hazáig u kocsi-jára, mert az egész vonalon közelegtek eleibe uj és uj gyerekcsoportok, akiknek ki kell osztani a váaárfiát.

Csöndesen megelégedetten lépegetott hát a kocsyn mellett, ektyen folytntvit tár-salgást a kocsin maradt rendes uli tárnával a Gólláth termetll Kalmár Jánossal, aki vál-tig csúfolta emiatt mindenféle száraz dajká-nak, peaztonkának.

— Hallgas, te hóhér — szidta össze Dívényi — mert igazán nz vagy te, János. Senkinek se hánytorgatom fl)l a mestersé-gét és mikor az ökröt leUtOd a taglóval, fül se vernem, mert én ia kemény szivU kutya vagyok (hiszen honvéd voltam, le János), de mikor azokat az ártatlan bárányokat öl-dösOd, akkor nem szeretnék a bőrödben lenni, Azért hát hallgass János, ne bánts engem Jánoa, mikor a gyerekeket kiszolgá-lom, mert olyan ez, mint az isteni tisztelet, János.

A robnaztua misiáros nagyokat kaca-gott a szavain. Pedig A igazán lelkiismere-tesen szolgálta ki a kedvenc gyerekeit sha valamelyikük nem meut el, hogy ét az or-stágut mentén várja, azért se neheztelt, maga

kopogtatott be a házakhoz s átadla nz apró-ságoknak a hozott ajándékokat, melvek u szülik rangja szerint nngyobbak vngy ki-sebbek voltuk ériékbon.

Nekem is meghozta hétrél-hétre szor-galmaenn. Még iniml ÍH emlékszem nz nprá-Hágaim. Az első fnhiiszáromat ö velte, Jnz elad sarkantyút is tőle kaptam, ineg nz elad ostort. Sokszor vett az ölébe, beszélgetett velem simogatta n fejemet, hátba ütögetett, kikérdezte mit tudok, mit üiuulok a nzédeii anyámnak gyukrnn mondta:

— Majd meglássa liiigomasszony, hogy szolgabíró lesz ebből a gyerekből.

des anyám szive ürömében repesett ilyekor n mintha valami rendkívüli divinatiól látna e megjegyzésben, plkozdte llrlHtni, hogy miből gondolja ezt í Mert hiszen nem jól tanul a fiúcska. Sehogy se akarja uz öreg betllkot se megiainorni.

— Hm. Hogy mibdl gondolom, húgom-asszony ¥ . . . hogy miből gondolom ? — ötölt-halolt Szepi bácsi. — Hát a szemiben van van valami szólgablrói csillámlás. Isten úgyse van valami.

Stóval klllünflsen szeretett és kényez-tetett Szepi bácsi, aminek .sok jelét adta. Az igaz, hogy én is azeretteni, esnkhngv éli nem sok jelét adtam.

(Koljl kfiv).

főzzük a nagy magyar nyelvterülethez. Hála Istennek- ezen törekvéseinkben Erdély föld-rajzi helyzete is segítség (lukéra van.

Erdélyt minden oldalról nagy hegy-ségek őverik s ez által, mint valami ter mészetes bástya emelkedik ki, a Duna-Tis»a síkságai és az oláh síkság felett. A szerenesés körülmények folytán Erdély ntm az oláh, hanem inkább a magyar síksághoz kapcsolódik. Mig ugyanis a Initárbércekből osak egy néhány hegyazoros nyílik Havas. allOld és Moldva fel-, addig a belső hegy-ségbe ti folyó vág széles vOlgyuyilást és Erdély belseje Magyarország felé lejtiísll] 700-860 méterről 409--4S0 méterig.

Ez a természeli előny lág teret enged nz erélyes magyar r.ciuzeli politikának, mert lehetővé teszi, liogy u magyar etnikii, me-lyet nem a mngyar uép faji gyengeségi*, nem propagativ erejének hanyatlása, szóval nem a magyar 'ajban rejlő -okok, ha-nem az idők viszontagságai, a török elöl, majd később a fanarioták lelkedet, uralma elöl Erdélybe tömegesen betóduló nláhnág nyers számerejft, gyöngítették ui<-g ujra, ha-talmasan megeróaitessék.

Erdély, mely a magyar uralom <-]*ö korszakában úgyszólván szJnin.<gyur volt, ma cink haritiadáb-u az. A székelység és a magyar nyelvterület között az összefüggés erősen meggyöngült, söl sok helyen teljesi-n megszakad). Hitalmus idegen r.-tegek illesz-kedtek a magyarság közé, amelyek azt ere-jének teljes kifejtésében lényegesen gátolják.

Minden namzeli politikán <k, tehát ezen egység, ezen összeköttetés helyreállí-tására kell törekedni. K'i'il cél elérésének kétségtelenül hatalmas eszközei a magyar remzeti kiizuktatás teljesen magyar köz-igazgatás és nemzeti hadsereg, de ezen esz közök eredményei csak igen hosszú muu kálkodás gyttmölcsiként mutatkoznak. Ne-künk azonban sokkal sietöaebb a ilolgunk, semhogy nyugodtan bevárhatnék, ionig ezen eszközök eredményei beküvetkezilénuk. Erő-sehb és gyorsubbaii haló esskOzre vagyunk utalva tehát és ez a telep'té*.

A magyar i.einseti állam kialakul isá-nak teliét egyik legfőbb eszköze a tolepítés, mert csak annak segítségével lehetséges ha-zánk etnográfiai térképét aránylag rövidebb időn belül megváltoztatni. Ha igaz az a lóiul és véleményein szerint feltétlenül iga?., liogy Magyarország căngii mint erőt nemzeti áll aui maradhat fenn, iikknr a telepítés két-szeresen ia fontos, mert quasi önvédelmi j. l. ggel bir.

A telepítés nagy fontossága lioczu magával azt, liogy a IcgiMgyobb dvutoiság gal és körültekintéssel obijuk meg ezt u kérdést. Az áldozatok, m-lyeket a magyar államnak a téren hoznia kell, nly tetemesek, hogy miuden «zompoulol a leggondosabb mérlegelés tárgyává keil tennünk. E tekin-tetben nagy segítségünkre van ama nagy arányú éi mintasz,írü telepítés ismerete, melyet MAría Terézia és József eszközöltek a 18. század másik felében. Ezen telepítések váslalos ismerete tehát a kér lés tárgyalásá-nál elkerülhetetlenül szükséges.

Mária Terezia ds II. Józsel telepítési akciójának bevallott céljn, luiul tudjuk, a tőrük dúlások folytán elnéptelenedett dél-vidék, adózási, gazdasági és kaionai szem ponlbél benépcíelsa volt, kétségtelen azon-ban, hogy azok első sorban a német faji erdekek szolgalatára voltak hivatva.

A Mária Terézia-féle telepitést az 1763. évi febr. 25-én kiadott telepítési uyiltparancs szabályozta, melynek alapján 1763 -1773 ig léhát 10 esztendőn folyt a telepítés. JSz » telepítés az akkori fogalmakhoz és viszo-nyokhoz képest óriási összegekben került, ami könnyen megérthető, l,« elgondoljuk, hogy a némi'torsságból beéd sgetott telepe-sek nemcsak fO'det és házat kaptak ingye-nesen, nemcsak a gazdasági eszközöket ás állatokat bocsálot'ák díjtalanul rendelkezé sökre, hanem ezenfelül előlegeket, útikölt-séget is pedig Budáig fejenként 8 frtot éa ott ismét 3 ferint,.t is kaptak, sőt a hely-színén ellátást is élveztek mindaddig, amad-dig a házaik el nom készültek és magukat lent.rt.ni nem tudtak. Egy osomé ügynök Járta be Németországot és Ausztriát, kik rnindon e.jes lelepus után 1 fi-t 30 kraioái <ll|.l kapuk. Ilyen körülmények között nem

51. «ám

csodálható, lm uz állatni telepítési akció folyama ülatt 1703—1773 ig és I | j ^ z < „ | ui.nt I7H4 -1787- ig rmin msui . i idcpitei-lek be, a mi kerek 1 C.(MK},(MX) koronát ctllúszl. l t fel u 11)1 ct üdéken fiillll, - mngá-lúl érlelődő, Iiogy a '.elepités mimli'ii tckni-l<-lbi-ii *ikert)lt és uz akkor i'-Ji'(;ili-!f kílzsc-gek még . ma irt virágzásunk flrvondeiiek.

Ezen l-lepil ének tn miságu ké ni levon-llnljllk azl, Iiogy a telepítés |„ji szempontból Ciliik ugy lehet llH'Znnii, lui egy IIVI IV U én egyvullásu népei alkalmazunk, lm a telopc aek gazdasági előnye i ós n íi'rnii'rt/.rltM lej lödért iiiindeiiek'-lOM ligyilcmbe Vr-H/Uk. A lel. pilés i'Zitn formája manapság már teljesen nem alkalmazható. A fiillllick, liltz-link, gazdaság IijIf7.i l"!ürtii<• k ingyenen iU-engcilésc, ma már nein csak II/. áluilinioii egyenlőség elvébe Ulkllnik, de pénzügyileg is krresZtltl VÍhetet len viliim. Ma Illái1 csuk adóllietilesBégről és a feltételük lelietíi meg-k'iiiiiyitésrül lehel szó.

Nemzeti rtzi'niponlbél a lö'lnlog u„, Iiogy a telepítés a l. iini-./i li'h alakulások irányát kövesse, mert 1 M'-nKezű esetben az arra 1 ulili10Lt álgo/atok kárba vesznek. A tci-mészele* fejlődós elleni telepítés klasszi-kus példája a poroszországi állami telepítés II l e n g y l e k ellen, amelyet Bismarck kezde ményezelt 1887-ben azzal a célzattal, hugy H lengyi lek alél uz élletií flllil clvonassók és ubbau a levesnek bizonyult reményben, lio^y u lengyelek eladoti b :i 'tokaik vétel-árának Parisban és MonUc trióban csakha-mar nyakára hágnak. Az u eéh'a szervezeti, tali-piló bizottság tua már 450 millió tiuir-kával dolgozik, ezen óriási Milozutolc duciira is azonban eredményeket elérni nem tudott és pedig azért, uieit HZI HI elől tévesztették u természetes fejlöilés irányát. Figyelmen kivlil hagyta a porosz kormány azt, Iiogy a német munkás a nálánál hO°/0-al n|usúbb.in dolgozó lengyellel versenyezni nem luilváa, a német lakosság már évtizedek óta incne kfll ezi-kröl a részekről, uiig ellenkezőleg a lengyelség a nagymérvű bevándorlás és szuporodás ÍVyliin évről-évre nyer. Míg a/, utóbbi években knz-l negyedmillió néuiel hagyta el a longyellakta tartományukul, a telepítő bizottság nagy áldozatokkal iniml dísze 42COO német lelepesl ludoll elhelyezni és a lengyel biótok nemca i . , hogy nem estikként, ha nem 17 év aluli tilbti mini ó o Hiérlfiilddel meg üvekedelt. í[-v.lvL. kiiv.i

Népámitis. Az . Ú j s á g " december 3-iki s zámában

olvastunk „Országdtilás" cim alatt egy nyi-latkozatot, melyben egy állitolagos Tamásy J á n o s csíkszeredai löldbirtokos a kővetke-zőket irja:" A mai magyar ellenzék követe-léseinek legnagyobb része hő vágya min-den igaz magyar kebelnek, de órttlt spanyol az, a ki nem látja be, hogy azok még le-galább száz évigtelyesedésbe nem mehetnek.

Mi itt a vidékén megvagyunk győ-ződve, hogy a magyar önálló államiság leladásátát, Magyarország gazdasági, köz-jogi és hadügyi függetlenségének elkobzá-sát nem jelenti Tisza István grófnak az a törekvése, hogy a parlamenti tisztességei és méltóságot! mely most sárban hever hely-reállítva néhány e m b ; r botrányos huza-vonájá t megakadályozza.

Ám áijon talpra nem néhány képvi-selő, hanem maga a nemzet, ha megtörté-nik az, hogy Magyarországot valaki Auszl-ria provinciájává akarja stllveszteni. De bo-londmódra meg húzni a vészharangot az egész országban, mikor a miniszterelnök gyufát gyújt, az csak kinevetni való dolog. Es kötözöni való bolond, a ki a korai re-ményekkel feldúlja az ország békéjé t . -

Azonban sietünk hinti adni kedves olvasóinknak és mindazoknak, akiket Az Ú j s á g cimü lap ezzel a Itirrel becsapott, hogy ebből egy szó sem igaz. nem csak azért, mert itt egészen másről vagyunk meg-győződve, hanem azért is, meri itt Tamásy J á n o s nevű földbirtokos egyáltalán nem létezik. Hanem annyit mondhatunk, hogy egy nem létező személylycl az igazi közvéle-ményt és hangulatot meghamisítani nem tisztességes dolog. Ám, aki ir valamit, ír-jon bátran és nyíltan, ne álnevek alall.

Hisz tisztességes szándékkal minek a homály leple alall bujkálni ? Sz í t é A nini.

C8IR8ZEREDA

Jótékonycélu estély Gyimes-Középlokon.

Közel a romániai határszélhez, a termé-szet pazar szépségei közé ékelve, a szeszélyes kanyarodásu Tatros palaka által átszelve, egy völgy katlanba fekszik Ciyirnesközéplok ez a nagyobbára csángók által lakott kis falucska, melynek jámbor, szorgalmas népe ezelőtt egy évtizeddel egyedüli számbave-liclö foglalkozásként a barom tenyésztést Űzte. mely ósloglalkozás előmozdítására dus legelőjű havasaik szolgálnak.

Kincseket érő erdőségeik parlagon, ki-használatlanul hevertek, mert a vasút hiánya, az erdők óriási távol fekvése és az utak hozzáférhetlensége miatt a termelés nem állott arányban az előállítási költséggel, az őserdőkben a humus ütött tanyái, a nép fokozatosan szegényedett s a kivándorlás Románia leié óriási arányokat kezdett ölteni.

Csikvárinegye intéző köreinek előter-jesztései alapján a kormány égető szük-ségnek ismervén fel a vasútnak Sepsi-Szent-Györgylől—Gyimesig és Madéfalvától— Szász-Régenig való kiépitietését, a .székely vasutak" kiépítéséről szóló 1895. évi VII. törvénycikkben annak államköltségen való kiépítéséi törvényhozási utón mondotta ki.

Állami szükségleteink és állatni ház-tartásunk növekedésével a székely vasutak kiépítésének kérdése érthetetlen vasúti poli-tikai okoknál fogva évekig vajúdott, mig végre az éveken át küldöttségekkel meg-ostromolt kormány nem tudva a kérdés elől tübbé kitérni, a székely vasutak vég-leges kiépilését a legközelebbi időkben el-határozta és végrehajtásának foganatosítását megkezdette.

Köztapasztalati tény, hogy a vasul nyomán a Qiilttra lép, a kereskedelem élénkfii, az egyéni és közszűkségletek nö-vekednek. Ezeknek jelenségeit seliol sem látjuk nálunk élénkebben megtestesítve, mint épeu Gyimesközéplokon, mely ezidő-szerinl a esi ki faiparnak virágzó központja. Szebbnél-szebb és korszerübbnél-korszerübb telepek létesüllek, melyek a falermelés és productiv cikkek legváltozatosabb fajait ál-lítják elö gyárilag és minőségnél fogva oly keresletnek örvendenek, hogy az elő-állítóit anyag legnagyobb része a gyári versenyre berendezett külföldön nyer el-helyezést, a mi nemzetgazdasági szempont-ból íelelle üdvös.

Kétség kívül a gyárak és telepek je-lentékeny részének üzemei a faipar terén kiváló érdemeket szerzett honi gyárosaink

- izraelita polgártársaink — szakavatott vezetése alall állanak, kiknek nagyszámú alkalmazottai az ottani lakosság és népes-ség számát nagyban emelték, ugy hogy a legutóbbi időben élénk szükségét érezték egy magasabb s a kor fokozott igényeinek teljesen megfelelő elemi iskola felállítására a szükséges lépésekel foganatba venni.

Az eszme és a kivitelnek egyaránt fáradhatlau bajnoka Wenetláner Mór gyi-mesközéploki lakereskedő és az ottani gyári alkalmazottak dozsenye, ritka ener-giával és szorgalommal igyekszik az iskola kérdését társadalmi "Ion biztosítani, sőt elég szerencsés voll pár héttel ezelőtt egy minden szakban rendkívül képzett, kiváló tanerőt Sámuel Hermina kisasszony, brassói okleveles tanítónő személyében az iskolához megnyerni, ki működését a ritka szabadelvü-ségéról és páratlan humánusságáról ismert Szabó üéza kir. lanlelügyelő urnák beje-lentvén, nemcsak kilátásba helyezte az is-kolának államivá tételét, de közelebbről már iskola vizsgálatra is kiküldötte helyet-tesét Császár Nándor kir. tanfelügyelőségi lollnok jeles pedagógusunkat , ki — mint értesültünk — a tapasztalt ercdinénynyel nagyon meg volt elégedve.

Az - iskola — felekezeti kfllömbség nélkül — ez idöszerint 44 növendéket szám-lál tagjaiként, az iskola helyiségek mo-dern kellékekkel és taneszközökkel vannak berendezve s ezek előállítási költségeinek fedezésére és az iskola alap gyarapítására az iskolaszék f. évi december hő 4-én va-sárnap este Gyimesközéplokon a Hamburg-féle vendéglő helyiségében programmal egybekötött estélyi rendezett, melynek főleg az kölcsönzött érdekességet, hogy a pro-

6. gram szereplői egytől-egylk iskolás növen-dékek voltak, kiknek szabatos és g r a d ő s előadása, énekei, szavallatal és a színlelő-adásnál tapasztalt szinpádl routin a terem-ben zsúfolásig szorongó s oda be sem fért válogatott közönséget valóságos bámulatba ejtette, mert ekkora eredmény 6 heti tanítás után a legfalánkabb követelményeket is túlhaladta, ugy hogy az előadás végével a közönség ismételten kifejezett óha j tásának lelt eleget Dr. Wassermánn Simon oltani jeles képzettségű gyári orvos, midőn Sá-muel Hermina tanítónőnek kiváló sikeréért a közönség nevében a nyilt színen mon-dott köszönetet, melyhez a szülők és iskola barátok külön.kalön kifejezett elismerése is csatlakozott.

Nagy lelki gyönyörrel hallgattuk a gyermekekénekkarát , midőn Kölcsey , H y m -nus"-át és a .Szózatot", melyet a közön-ség állva hallgatott végig, továbbá .Honfi daT", . á rnyas erdőben" és .Hul l eső a szomjas földre" cimü dalokat ritka szaba-tossággal és készültséggel énekelte.

Jakobovits József .Szege t - szegge l" és Rosenfeld Emília .É j i lá togatás ' cimü sza-valatai kitűnően sikerültek.

.A nővérek* egy felvonásos vígjáték-ban élethű alakítást és pompás készQltsé-

get produkál tak: Bermánn Anna, Bermánn lizella, Gingold Fridiiké, Hamburg Jolán-

ka és Rosenfeld Emilia növendékek, kiket a közönség nyilt színen zúgó tapssal tün-tetett ki.

Az előadás végével az iskolaszék fi-gyelméből minden növendék e g y p a k salon cukorkát kapott, miket a csöpnyi apróságok még órák múlva is majszdltak

Elévülhetlen érdemeket szereztek a rendezésben Sámuel Hermina k. a. és We-netiáner Mór, Dr. Wassermánn Simon, Ringvald Márk, Slelner Gyula é s Neufeld Samu urak.

Az előadás után a reggeli órákig tartó táncmulatság volt, melyhez a zenét Ráduly Árpád csíkszeredai első zenekara szol-gáltatta.

Az éjféli szünet alatt [elszolgáltatott vacsora és bor Hamburg Arnold kitűnő konyháját és pincéjét dicséri.

A négyeseket mintegy 40 pár táncolta. A csíkszeredai izraelita nőegylet képvisele-tében az estélyen megje lentek; Ehrenrelch Albertné, Weitder Dávidné, Ehrenrelch Sá-rika, Wender Lucie úrhölgyek valamint Ehrenrcich Albert, Wender Dávid, GrOnfeid Lajos és Borsai Mór urak.

A jelen volt szép asszonyok és höl-gyek közül kiemelendőnek tartjuk még Botár Bálintné, Wenetiáner Móraé, Ben Miksáné és Hamburg Ámoldné úrnőket valamint Wenetiáner Gizella, Gingold Berta és Wenetiáner Lilike úrhölgyeket, a kiken kivfll a szép asszonyok és leányok nagy gárdája volt még jelen, de kiknek n e m vidéki tudósítónknak kipuhatolni nem sikerült.

Az estélyen jegyek megváltásából és felalfizetésekbdl befolyt összesen 544 korona 80 fillér, ami bizonyltja az estély Iránti ki-váló érdeklődést és a látogatottságot s mint-hogy a napi postákon még mindig érkez-nek felülfizetések, az adományozók névsora csak később fog közzététetni.

H Í R E K .

Kinevezések. A földművelésügyi mi-niszter Kertész Istvánt a helybeli állami föld-mives iskolához kertész tanítóvá nevezte ki.

A m. kir. igazsáeOgyminiszter Fejér József deési törvényszéki joggyakornokot — vármegyénk szülöttjét — a mócsl kir. járásbírósághoz aljegyzőnek nevezte ki.

A m. kir. pénzügyminiszter Merza Ger-gely komáromi adótisztet adóhivatali segéd-nek nevezte ki a veszprémi adóhivatalhoz.

Színészek J anuár hó l-én kezdi meg az u jonan épüli vigadd diszes nagytertné-ben — mint már mull számunkban jelez-tük — Zoltán Oyula igazgató szintáraulata a szinlelfladásokat. Mindaddig mig Zoltán Igazgató Dlcsőszefitmártonból ide vissza-érkezik, a hirdetett 12 előadásra bérleti alá-írások lapunk kiadóhivatalában eszközöl-hetők.

08IKBZEEKDA 50. «zára.

Kitüntetés. A Király Jung Cseke La-jos székely-udvarhelyi apát plébánosnak a közügyek terén szerzett érdemei elisme-résefll a harmadosztályú vaskorona rendet adományozta díjmentesen.

*

Esküdtbíróság) elnAkftk. A marosvá-sárhelyi kir. ítélőtábla elnöke a csíkszeredai törvényszéknél szervezett esküdtbíróság el-nökéül Dr. Gullya László törvényszéki el-nököt és Állandó helyetleséül Antallfy ü á -bor törvényszékibből jelelöile ki az Í905. évre.

»

Halá l e se t Csiktaplocai Száva Lukácsné szül. Mánya Verónika I. hó 8-áu meghall. Az elhunytban dr. Filep Sándor anyósát gyászolja.

Orbán Péter lérli-szabó élele 62-ik, boldog házasságának 40-ik évében rövid szenvedés után, folyó hó 5-én, délulán 1 órakor elhunyt.

Rendkívüli közgyűlés. Csíkszereda város képviselőtestülete f. évi december lió 10-én rendkívüli közgyűlési tartott, mely alkalommal a következő tárgy sorozatott intézte el. 1. Megállapította az 1905. cvi legtöbb adótlizetök névjegyzékét. 2. Az iga-zoló választmány kél tagjául Csedő Istvánt és ifj. Dávid Ignácot választotta meg. 3. A tanácsjavaslatát a gyámoltak és gondnokol-tak pénzei gyUmölcsöztetéséröl szóló sza-bályrendelet tervezetéről egyhangúlag elfo-gadta. 4. Határozatot hozott, hogy minda-zokon, kik a közmunkák teljesítéséhez hozzá nem járulnak, a közmunka teljesítésének egyszeri pénzbeli ellenértékél végrehajtás utján behajtja. 5. Halározatilag kimondotta, hogy kérést intéz a m. kir. belügyminisz-terhez Csikzsögöd és Csiktaploca községek-nek Csíkszereda városhoz leendő csatolása iránt. 6. A létesítendő u j városi belpiacra vonatkozó kérdések felett a január 14-iki közgyűlés fog dönteni. 7. Tudomásul vette a város gazda jelentését a város tulajdonát képező ingatlanok haszonbérbe adásáról.

. 8 . Helyben hagyta a város közjfivedehneit képező jogoknak, valamint a fogyasztási adó bértetének albérletileg történt biztosí-tása tárgyában tett .intézkedéseket és kölött szerződésekel. Ezután következeti az ülés érdekessége. Bartha Ignác ügyvéd indítványt adott be az iránt, hogy szavazzon a köz-gyűlés bizalmatlanságot a kormánynak a [. évi november liö 18-án elköveted törvény-sértés miatt. A közgyűlés ezt elfogadta nagy többséggel kimondván, hogy minden tör-vénysértés! elitéi, az alkotmanyérl és sza-badságért kflzdő politikai harcosokat pedig üdvözli.

» Törvényhatósági közgyűlés. Csikvár-

megye főispánja, mint értesülünk a nagyon felhalmazódott ügyek elintézése végett rend-kívüli törvényhatósági közgyűlést liivotl egybe; mely a Karácsony és Lljév közötti időben log megtartatni. Hírlik hogy ugyan-ekkor a bizalmi kérdés is lel lesz vetve a kormány iránt, azonban mi ezen hírnek hitelt nem adunk. Kár volna a törvényha-tósági közgyűlés békéjét ilyen indítványok-kal , mely minden alkalom ügyei a legna-gyobb ellenzésre találna meg szavazni.

« A vigadd bérlete. A városunkban

épült .Vigadó"-t Csikvármegye Egyed Gyu-lának a nemzetközi vasúti háló- és étkező kocsitársaság főpincérének adta bérbe évi 6000 korona béröszegért. Jelenleg szorgal-masan dolgoznak a vigadó belső berende-zésén, hogy az u j esztendő beköszöntése-kor teljesen elkészülve rendeltetésének álad-ható legyen. Az első emeleti kaszinóhelyi-ség valószínűleg már karácsonyfáján lesz megnyitható. A kávéház, étterem és mellék-helyiségek január elsejére okvetlenül meg-nyílnak.

Népgyűlés Qyergyószentmlklóson. A kormány politikai magatartása és alkot-mány sértő eljárása ellen Gyergyószenlmik-lóson is tiltakozó népgyűlés voll f. hó 4-ikén. Az egész vidék zászlók alatt sereglett össze éa nagy lelkesedéssel hallgatta a szónokok beszédeit Az elsfi szónoklat a dr. Czikóé vol t majd dr. Fodor terjesztette elö hatá-rozati javaslalát. Az ünnepi szónok Sümegi

Vilmos a kerületnek nemrég megválasztott képviselője volt. Takó Ferenc körjegyző szavai fejezték be a mindvégig lelkesedett hangulatban lefolyt tiltakozó meetinget. Nép-gyűlés után a községek küldöttségileg tisz-telegtek a képviselőnél.

„Erdővidéki vadvirág". Ez lesz a cime egy verskötetnek, mely ez év kará-csonyára kerül ki a sajtó alól. Szerzője székely ember, Prázsmáry István, ki ezen verskötetében eddig megjelent verseit gyűj-tötte össze i nem egyel közülök az előkelőbb fővárosi heti lapok is közlésre méltónak tartottak. Ezen verskötetre, melyhez az elő-szót a székelység aranytollú Írója: Bene-dek Elek irl, szerzője előfizetési felhívást hirdet. A kötél ára csak 1 korona, az elő-fizetési dijak magához a szerzőhöz Barólhra küldendők.

Székely vasutak s gyergyószent-mlklósl villanytelep. Mull számunkban közöltük a székely vasulak madéfalva — Gyergyószcntiniklósi vonalrészének kiépíté-sére folyamatban levő előkészületeket, me-lyeke! ezen vonalrész építésvezetője Keller Arnod főmérnök eszközöl. Mint hírlik a vá-lalalra a pályázatot már most kiírják s ti liét leforgása alatl el is dől, ki lesz a vál-lalkozó. Megctnlileudőnek [ártjuk e helyen a gyergyószenliniklósi villanytelep ügyéi. A bölcs képviselőtestület mintha más hely nem is lett volna szeiilmiklóson — épen arra a helyre épitelle a villanytelepet mely a vasullcst céljaira Iracirozva vol t S minthogy Keller főmérnök kiiclenlclle, hogy ha elvezeti a vasútvonalai akkor az egész Alfalu alá fog történni s szentmiklósnak' állomása nem lesz, mivel ily drága időközi beruházást az államvasút kisajátítani sem állenni nem akar, a község maga lesz kény-telen a villanytelepet inás helyre áthelyezni, a mi csekély 30000 korona Költségbe ke-rülend — a községi előrelátó gazdálkodás nagyobb dicsőségére.

KedvezméOves utazás Budapestre. A kolozsvári kereskedelmi fs iparkamara az érdekellek tudomására hozza, hogy a Budap sten, a technológiai iparmuzeum-ban rendezett világítási eszközkiállítás meg-tekintésére, a vidéki szakbeli iparosok ré-szére, kedvezményes vasuli igazolványokai engedélyezeit a keresk. miuiszler. Az iga-zolványt kizárólag szakiparosok fönnállók, segédek és tanoncok) vehetik igénybe és azzal személv- vagy vcgyesvonalokra érvé-nyes jegyek válthatok és pedig: a II. kocsi-osztályban III. oszt. egész, a III osztályban pedig III osztályú féljcgygyel lehet utazni. A jegyek érvénye 1904. december 31-ig ter-jed ki. Igazolványért a kamara irodájában lehel jelentkezni. Vidéki jelentkezés esetén a név, foglalkozás és lakhely bejelentendő.

Elhagyott székely gyermekvédelme. A kolozsvári gyermekmenhely igazgatósága Székcly-Kereszluron fiók telepet létesített. Tette ezt azon intencióból, hogy a székely-földi és általában az erdélyi menhelyre szo-rull gyermekek magyarakju gyámszűlök vezetésére legyenek bizva. Ennek az akció-nak sikere abban is nyilvánulni fog, hogy az idegen ajkú zsenge gyermekek a székely gyámszűlök gondozása mellett meg fognak magyarosodni. Ez a fiók gyermekmenhely jelenleg 50 gyermeknek nyujl biztos otthoni.

A székelyek eredete. A Magyar Tu-dományos Akadémia II. osztálvn december 6-án 5 órakor heti ülést larlotí Thaly Kál-mán elnöklésévcl. Karácsony János rendes tag székfoglaló értekezési tarlóit .A széke-lyek eredete és Erdélybe települése" címen. Elsőben a kérdés történetével számolt be. A székely hagyományok a Kézai Simon által közölt hun krónikából erednek. Erről a hun krónikáról felolvasó kiderítette, hogy hamisítvány, amit külföldi írókból veti, ló-dítja, elnagyilja, amit pedig hazai hagyo-mányként mond el, vagy inaga találta ki, vagy az Arpddkori eseményt helyezte vissza Atilla idejébe: igy csinálta a Csaba és Aladár harcát Kálmán és Almos esetéből; a Mak-rinus és Dctre-féle harcol a Péter király tör-ténetéből. Igy az a mü, melyei 1282-ben a székelyekről irt, teljesen alaptalan dolgo-

kat beszél. A székelyek igaz eredetéről a következőket véli: Székelyek nemcsak Er-délyben voltak, hanem Magyarország több erdős vidékén, a Dunántul, Szábolcsban, Temesben. Egy külön foglalkozási á g tette őket hasonlókká: erdei pásztorok voltak, kik juh- és kecsknyájaikbol s a vadak pusztí-tásából éltek. Ezért, minthogy jól ismerték az erdőt s az erdei munkál, a magyarok őket használták föl a had előtt való erdő irtására. Innen vették nevüket is, a szlo-vémben szék (secare) — vágni, székli — vágó, ebből lett székeli, majd székelv. Ez a foglalkozás vitte mindinkább Erdély er-dős hegyeibe s ezért nem telepedtek ott meg a síkokon és termő völgyeken, haliéin lermékellen, de jó levegőjű hegyoldalokon. Kiváltságokot nyertek ugyan, de nem kü-lönöseket vagy nem oly régen, hogy abból hun eredetre lehetne következtetni. Hadi nép-pé pedig tatárdulás után lettek. Felolvasói nagy tetszéssel fogadta az Akadémia. •

Felhívás A karácsonyi és ujévi ünne-pek alkalmával rendkívüli mérveket iiltö pos-tiţi forgalom aknilnlyiahiii lebonyolítása a a 1. i'. közönség jogos érdekeinek megóvása ceijából ;i kellú intézkedéseket megteltem tigyiin, de özektől csnk nzou esetre várható kedvező eredmény, hu törekvésemnél a t. c. közönség is támogat * n feladandó kill-tleiiiciiyebiiél ii kővetkezőket piniiosnn be-ta r t ja : 1. Pénzt legcélszerűbb |MiKtiiiimlvány-liyni küldeni, ez. azonban Kzubályszorllleg pecsételt levélben is eszközölhető, de más tárgyakkal egybecsomagolva sem pénzt. se,.i ókxzcrl kllíileui nem szabad. Csoinn-go'ásra 1'al.iiliH'skn. ves7.sz.íhöl font kosár, viaszkos- vngy tiszta, közönséges vászon, — kisebb értékű s csekélyebb siilyu tárgyak-nál pedig legalább is több réti), erős cso-mngoló-papir lins/,<>álandó. Újságpapírba stb. csomagolt tárgy egyáltalában nem fogadható el valamint oly dobozokban sem, a melyek nem poNlai csomagolás céljára lesznek ké-szítve s a- melyeknek szélei papir- vagy vúszoiisznluggal vannak megrngasztva. Vá-szon- vagy papirburknlatti csomagokat érés, göbnélkiili zsinoggel többszörösen ds szoro-san át kell kötni s n keresztezési pontokat és a zsineg végeit jó minőségll pecsétviasz-szal oly módon fepocséleini. hogy nz egy-másra faktelctt vászon- vagy papirrélegek nyilátuii közt a tartalomhoz férni jehesseu. A faládácskák peesételésénél arra kell ügyel-ni, Imgy a ládáeskiik érintkező deszkafalai kiiriil minden egyes pccsétnyomat mindenik oldalt érintse, illetve lezárja. PecsételéHru csakis vésett pecsétnyomó használható. 3. A ciniiratokban a címzett vezeték- és ku-resztneve. esetleges előneve vagy más meg-különböztető jelzése (pl. ifj. özvegy stb.) továbbá polgári állása, ln^bdkoziisa és lak-helye, — Budapestre és Iléc<be szóló ktll deniényeknél ezenkívül a kerület, utca, ház-szám és lakás (emolel és njtóje^yzés) is ki toendő. A lakhelynél (rendeltetési helyné1, u vármegye és azon helyekre nézve — a hol posui nincs — a/, utolsó posta megje-lölése is feltétlenül szükséges. Kivánuuis hogv a cimirat felső részén a feladó nevo és lakhelye is feljegyeztessék. A cimet mii-gára a burkolatra kell írni, hn ez nem lehet "égo», agy fatáblácskára, bőrdorabrn, vagy erős leniczpapirra Írandó s ezen cimirat erős zsineggel vagy dróttal a csomaghoz kötendő, l'apirhipokra irt cimeket egész terjedelmé-ben kell a csomagra ragasztani s ezenkívül erős zsineggel többszörösen átkötni. Kelotto kívánatos, liogy a feladó u nevét és laká-sát valamint a cimirat összes adatait inngá-hnu foglaló cédulái n csomagokban is el-helyezze. Azon esetben ngynnis, Int n kül-demény cillliriila szállítás közben leesne, elveszne, vagy iilvasliiitiiiliuuiâ válna is, n lovábbilás és kézbesítés a csomagba elhelye-zett cédula nlupján uiiiiden fniiimkudás nél-kül lenne eszközölhető. 4. A csomagok tar-talma ugy a cimirnlon, mint n szállitólevolen szabatosan és részletesen jolzendő, H_Bildn-lestre és Jtécsbe ntMh csomagokon ós szál-lliilevelfken pedig, hu a csomagok élelmi

szőröket vagy fogyasztási adó alá eső tár-gynkol tiirlulniiunnk — a tartalom nieny-nyiségének tilzetes kiírása is kívánatos fpl. egy darab hurka 2 kiló, egy darab sialonna l ' / i kiló. egy dnriili uulykn 4 ' / , kiló. 2 liter bor stb.) A tartalom ily részletezése a fa-

51. szám. CSÍKSZEREDA gyaszliisi ndii kivetése céljából szükséges és II k é z b e s í t é s i ll'IIVI-gl'HOII gytl l 's i l ja. A CSO-m n g n l i i s i n r t ó s v ó l l t i . v a l a m i m a c í m z é s p o n -l l i s s i i g l l a z é r t l i l l l l o s . III, T I a c é l K Z I ' r i l l l l - l l VII,TV h i á n y o s c s n i i i t i g n l n s . v a l a m i n t n l i e t v -l e i e n é s h i á n y o s c í m z é s k i R c t k c z m í n y c i é r l a i i o s l n u e m s z n v n l o l . i l c k i i l l i n l m n i s l i í t i -1IVOS l 'KI ' t l ' l l II CSI I I I IUgok l l t k i i z -

lieii kOnnycn megsérülhetnek. illetve a hiá-nyos címzés miatt azok vagy egyáltalában nem. vagy pedig csak telemea késedelem

kézbesíthetők. Véglll mrlédiisnk kike-rüli 'Hc es a csomagoknak még a feladás napján leendő invnbliitasa végeit feltétlenül szükséges, hogy a karácsonyi flnnepek és újév előli a csomagok még u délelőili órák-lián p' ,slára ndassunak. Kolozsvár, 1110+ ileeember 3-án. Vuclietich. postnliiv. igazgntő.

.A Zenél i Magyarország - / .ongorn és hegedű zenivnütolyniral most megjeleni XI. évfolyam l'.'l füzete a kővetkező szép zene. iiiiiii.jiloiisiigoknt kUzli'. I. Lengyel Miska „Orgnnafn viJAgzik a kert alatt." II. Ivánli Iván „Kdes nryám montlja meg a gnlnm-honinak helyeltein." Illaka nóta) Két szép inngviir dal. III. Hnher Sándor .Oiibarel" fratieiit négyes, a legújabb kuplék és elian-nosok újdonságai bél összeállítva. IV. Ileitl-lierg Albert „Viilse inig none" salou ilnrali. Ily ga'zdag tartalommal jelenik meg e min-den •zenekedvelőnek kiváló fontossága zene mii fólyóirai minden egyes füzete, ngy. lingy elüli/r'lni az érdemesebb zenemüveket, me-lyek 11/. év leforgása alait megjelennek, u havonta kétszer megjelenő füzetekben, mindenkor MM- oldalún kapják. GliSlizelés] úra, egész évre (24 flizolre) 12 kor. félévre B kor. negyedévre (tl füzetre) 3 korona. Egyes szánt 60 fillér! Klflfizelni u mtist fo-lyó IV. évnegyedre valamint az előzd évne-gyedekre is, a „Zenélő* Magyarország" (Klükner Kde) zeiiemilkiiidnhivalalttbalt Itil

dapest Ylll. József kiírni 24 11. hol cgyin-lal minden nyomtatásban megjelent zenemű, a legolcsóbban megszerezhető. Kívánatra .Zenéin Magyarország" étidig megjeleni füzeteinek részletes titrlalnitt jegv/.ékél. in-gyen és bérmentve küldjük meg.

I.n|iliiliijili.iii>s

Gyönös és Dócy.

801 — 1904. v. sz. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY.

Alólirt bírósági végrehaj tó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré leszi, hogy a Csíkszeredai kir. já-rásbíróság 1904. évi Sp. I. 48 számú vég-zése következtében Bariba Ignác ügyvéd által képviselt Csikszenlmiklós róni. katli. egyházmegye javára Herszán vagy Suba Miklós gyimesbükki ellen 35 kor. 11 lill. hátrálék s jár. erejéig foganatosított kielé-gítési végrehaj tás utján lefoglalt és 650 koronára becsült következő ingóságok u. tn . : tehenek és bor juk nyilvános árverésen eladatnak.

Mely árverésnek a csíkszeredai kir. já rásbí róság 1904. évi V. 697/5 számú végzése folytán 35 kor. 11 lill. tőkeköve-telés, erejéig végrehajtást szenvedő lakásán Gyi inesbükkön ,leendő eszközlésére 1904. évi december hó 16-lk napjának d. e. 10 örija határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg , hogy az érinlcttt ingóságok az 1881. LX. t.-c. 107. és 108. §-a értelmében kész-pénzfizetés mellett, a legtöbbel ígérőnek, szükség esetén, becsáron alul is el fognak adatni.

Amennyiben az elárverezendő ingósá-gokat mások is le- és fclolfoglallatták s azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. értel-mében ezek javára is elrendeltetik.

Kelt Csíkszereda, 1904. évi november hó 24. nap ján . . . .

ÁBRAHÁM MÁRTON. kir. bírósági végrehajtó.

Nyomatott

OOOOOO KiiUnff

D c m e r á r a és

x H a v a n n a

X v a l a m i n t i g e n fiimm Q tea k a p l m t ó :

Q özv. Karda Lajosné Üzle tében ,

^ C s í k s z e r e d a , M i k ó - u i e a .

o o o o o o o o o o o o o o o c

A l e g h í r e s e b b k ö t ö g é p e k házi i l ipari célra

1 . s t y r i a i k ö t ő g é p g - y i í r

uiagyar képviselete Budapest, Erzsébet körút 23.

r h r ' t l l i t l i s r s Is kapható. Árjegyzék ingyen éa bérmentve. Varrógépek és kerékpárok raktára.

Fogl József Lajos.

c x x x x x i x x x x x x x a

Magyar gyártmányú levélpapírok

„ A d r i a " , „ E m k e " ,

« S z t - I s t v í i n k o r o n a »

M i n d e n m o d e r n a l a k b a n k a p h a t ó k :

Gyönös Gyula k ü n y v k e t e s < e d é a é b e n , C s í k s z e r e d a .

?^"u** l"u**"'*' 'î '1*l'l 'l1llllllllll »n miül ililülllüH

V a u HZ' l e i i eném n n a g y é r d e m ű k ö z ö n s é g b. l udomnsá i ' i i h o z n i , h o g y f o l y ó é v i e z e p t e i n b e r l i ó 1 -éti

& Ü k léj-IMol m e g n y i t n t i i u j . m e l y u i m d e n n u p H II. É. kflzOiiMég1 r u i i J e l k e z é n é i v á l l , i l .e . B ó r á t ó l k é s í í e m i ó r á k i g . Egy filnlükáil: SO III.. I k. én I k. 20 t

Kivál . i l i a z t« l e t t « l :

Szopos Domokos, C a i k w . e r e d á l m n .

?XXXXXXXIXXXX

V A S E s Z T E R G Á L Y O Z Á S T , GŐZQÉPKK LOKOMOBILOK, CSÉP-LÖKÉSZLETEK, IPARI, GAZDA-SÁGI, REM1NQTON IHÓ, MÁSOLÓ,

VARRÓGÉPEK, KERÉKPÁROK, KÖZLÓMÜVEK, KUTSZIVATYUK, VÍZVEZETÉK, VIgl ÉS GŐZMAL-MOK BERENDEZÉSÉT ÉS JAVÍ-

TÁSÁT JUTÁNYOS ÁRBAN KÉSZÍTI:

t V v J V W M U K M

mtssmm GYÖRGY, GÉP- BÚTOR ÉS ÉPÜLET

MÜLAKATOS CSÍKSZEREDÁN (FŐTÉR)

Háromszori bekenésre

megszabadul kellemetlen lábizadásától. 1 korona beküldése flleaébeo

(tiz levéljegy) bérmentve küldi » " " HEISZ GYÓGYSZERÉSZ » « •

H A L A S .

L e g j o b b é s l e g l z l é s e s e b b t é s z t á k .

Van szerencsém tt helybeli óh vidéki o. é. közön-ség ti. tudomfisára lio/.ui, hogy 1904. évi december hé 10-évol CxikH/.crodiíhn tt/. Apnffy Mihííly-utca Jakab Liijtia-féle házban a nmi kor igényoinek minden tekintetben megfelelő

CZUKBASZ-ÜZLRR nyitottam. — Kupont.» mindenféle i/.lotea SÜTEMÉ-NYEK én CZUKORKÁK kaphatók.

Tovftbbá megrendelés utjíín esküvőkre, névna-pokra stb. különféle T0RTAK.AT készítek.

A n. é. közönség b. plírtfogftsát én megrende-léseit kérve vagyok teljen tisztelettel

Latziim Károly. _ , P o n t o s é s s z o l i d k l a z o l g á l á a . .

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXKXX^XXS L u Gyöüö« Gyula könyvnyomdájában, CiikaseredábuD.

. CSÍKSZEREDA 6 . sm .

ELSŐ LEGNAGYOBB • = = = MAGYAR SZABÁSZATI í u a g á n - l i m u h l s i t a n k ö n y v H.r><) o lda l - , 4 1 0 r a j z z a l , tUzve ti k o r o n u , k ö t v e S k o r o n a , férli éu női s z a b ó k részére . F e h é r n e m ű s z a k k ö n y v 1 kor . Mimién l i u i i t v á n y i n g y e n k a p i ly k ö n y v e i . Kérfi és nöi d ivn t ln | i ok ná ln in k:i(> 11;i-

t ö k . S z a b á s z a t r a ltinilv;'ii '\ uk.il e l lo g a d o k .

M E H I 1 S A M U É I nkl. mUrtZiillászluh'iI,

U U D A I ' E S T VIII . Itökkszilnril llleza 14.

V . V . ' . V . ' . V . ' . V I . V . V . V . V . V . V . ' . V i

Ponton és szolid kiszolgálás!

Bátor vagyok a nagyérdemű közönség becses Itidoiná-sira hozni, liogv üzletemben niiilileii árul leszáliloll ulesó áriian árusítok ÉS egyúttal Inilor vagyok «említeni. IU»<ÍV u

karácsonyi ajándékok ii. in. gyermekjátékok, társasjátékok, önműködő tárgyak, karácsonyfa diszek, üveg dolgok, gyertya-tartók, gyertyák és minden a mi csuk a karácsony-est örömét fokozza, megérkeztek és a legolcsóbb árban besze-rezhető. miért is a helybeli és vidéki nagyérdemű közön-ség becses látogatását és meggyőződését kérem.

Itátor vagyok megemlíteni, mint eddig, ugy mosl is u ki busz korona értékű áru vásárlás öszeget egyszerre, avagy rés/letekbe a számításnál ailutt jegyzékkel igazolja unnak

« e l j e s e i i i n g y e n

adunk egy letszésszorinti kis fénykép után egy életnagyságii fényképet, miért esak a pupirkerelérl(passe-partoiilérl) három koronái számítunk fel. hi.s/.en ez a kép más honnan besze-rezve II) 12 koronába kerül.

I l e e se s k i l ó g n i i s i i k é i ! e s e d e z v e v a g y o k kés/, szolgálattal

Székelyhidy Sándor nöi* i'R férfi üival üzlete. Csíkszereda.

k ö h ö g é s óh h u r u t e l len niIK-b jol>)> UÚTHY-I 'é lc

poaetefii-cukorkánál! VnBiírl&siiál a z o n b a n v i g y á z z u n k

h a t á r o z o t t a n l l É T I I Y l é l é i k é r j ü n k , mive l sok l i a szon ia lau u línzain v a u .

= 1 doboz liü Ullér. = C s n k I t É T l I Y-félét l o g a d j u u k e l !

Magyarországi gépészek-és kazánfűtők egylete,

VIII. Uyöngytyuk-iilea H. sz... llókus-kórliáz mellett l'II.CZ .MANÜ vendéglő lielyiségében, dijlalanul helyez el gyá-rak, malmok, fűrésztelepek, uradalmai; és tnilgáii-géptulajiloiiosok részére Ügyes, megbízható és kipróbált vizs-gázott gépészeket és fűtöket. Csép-lésre alkalmas szakemberekkel nagy szituiban rendelkezik, Kgyszerü levél- . beli megkeresésre az egylet bánuikorjij

is válaszra kész.

B . - . V . V . W . V

Kevés haszon, uagy forgalom!

V . V .

1Î

I . 8

KMJ K

Karácsonyi és újévi ajándékul! Alulírott tisztelettel tudatom a n. é. közönséggel, liogy üzletemben

„A magyar nemzet története44. Jókai összesmüvei. „AzOsztrák-Magyar Monarchia". „Király könyv'4. .„Ösi erény44 (képek).

«Petőfi összes költeményei». és lilás s/.ép, diszes kivitelű könyvek nagyon olcsó árban beszerezhetők.

A ii. é. közönség szives pártfogását kérve maradok kész szolgálattal

Gyönös Gyula.

»j UJ •w a </>

B -o es •• j e u

5 I I I " 3 -5

8 1 J 2 =. -O </1 ts

2 =

• O

ed

5 '2 g -ü i z

S" m • 2 N £ - v> -S B. 01

- 1 ö B a: vi 'ZJ ^ i* Oi * .S a a

« • J 5 M

w & x E i y - t é l e Sósborszesz M i n d e n m u n k a ui tm, a k á r leali, a k á r sze l l emi

fárad t sággn l j á r is, c s o d á l a t o s a n ü d l l ö h a t á s s a l v a n " z 1 , 1 1 1 bei re a Brázay-féle Sósborszesz. Pró-

b á l j u k csuk i l y e n k o r j ó l Iiedul-/»ölni n n y i i k s z i r t e i , a v íd ln t é* a h á l

lelsii rés-zét : u g y é r e z z ü k ini tguiikui lui i i t lui u j j á

szülei l ü n k vo lna .