Közönséges cickafark (Achillea millefolium)

-Egyéb nevei: cickóró, (ezerlevelűfű)

-Család: Asteraceae

-Drog: Achilleae herba, Achilleae flos, Aetheroleum achilleae

-Hatóanyag: illóolajok (azulén, cineol, kámfor, borneol, bizabolol), flavonoidok, szeszkviterpén laktonok

-A gyógyszerkönyvben a rokon A. millefolium szerepel.

-Morfológia: évelő, lágyszárú növény, tarackol, levelei szórt állásúak, szárnyatlan többszörösen szeldeltek. Virágzata fehér színű, fészkes sátor. Termése lapított, bóbita nélküli kaszat.

-Előfordulás: Közép- és D-Európában, K-Ázsiában, É-Afrikában elterjedt, hazánkban is gyakori előfordulású faj.

-Környezeti igény: melegigényes, laza talajokat kedvel.

-Gyűjtés: a herbát és a virágzatokat teljes virágzáskor gyűjtik, a szárakat kézzel levágják vagy kaszálják. Érzékeny személyeknél gyűjtéskor bőrirritáció léphet föl (allergiás reakciók).

-Feldolgozás: a drogot szabadban, árnyékos helyen kiterítve szárítják. Illóolajat a friss növényből párolnak le.

-Farmakológiai hatás: gyulladáscsökkentő, a bőr és nyálkahártya gyulladásaiban, továbbá görcsoldó és antiszeptikus hatású.

-Felhasználás: teáját gyomorfekélyben, bélhurutban, étvágyjavítóként használják. Főzetét csecsemők fürösztésére, ekcémák kezelésére, sebgyógyításra, hüvelymosásra alkalmazzák. Öblögetőszerként szájnyálkahártya- gyulladás, fogínybetegség esetén hatásos. Illóolajából azulénes bőrápoló kenőcsöket készítenek.

Orvosi kálmos (Acorus calamus) Védett!

-Egyéb nevei: kálmos, (büdössás)

-Család: Araceae

-Drog: Calami rhizoma, Aetheroleum calami

-Hatóanyag: illóolajok (cisz-izoazaron), keserűanyag (acaron), cseranyag és nyálka.

-Morfológia: mocsaras, vizes helyen élő évelő faj. Gyöktörzse vízszintesen kúszó, tagolt, szivacsos állományú, belül fehér. Ebből erednek a szálas, kard alakú levelek és a tömött torzsavirágzatok. Termése vöröses bogyó, hazánkban meddő.

-Előfordulás: őshazája K- és DK-Ázsia; hazánkban a Dráva mentén tömegesen, máshol elszórtan fordul elő.

-Környezeti igény: mocsaras, lápos területeken él – vízigényes

-Gyűjtés: gyöktörzsét ősszel vagy kora tavasszal gyűjtik. Természetes populációi védettek, termesztik.

-Feldolgozás: feldolgozása történhet: hámozatlan, szárított gyöktörzsként; hámozott, szárított állapotban; illóolaj formában.

-Farmakológiai hatás: étvágyjavító, emésztést serkentő, szélhajtó.

-Felhasználás: drogja emésztéssegítő, étvágyjavító, szélhajtó teakeverékek alkotórésze; nyugtató, görcsoldó hatása van. Szabályozza a gyomorsavtermelést, fokozza a vérkeringést, fürdővízben idegerősítő. Illóolaj, csepp, por formában gyomorfekélyes betegeknél alkalmazzák. Külsőleg gyógyfürdők, kenőcsök alkotórésze, reuma esetén használják.

Toxikus cisz-izoazoron tartalma miatt nagy mennyiségben gyógyteákban nem alkalmazható.

Tavaszi hérics (Adonis vernalis) Védett!

-Egyéb nevei: kaporrózsa, sárga hunyor, sárga kökörcsin, tyúkszemvirág, (táragy)

-Család: Ranunculaceae

-Drog: Adonis vernalis herba

-Hatóanyag: szívglikozidokat (adonitoxin, cimarin, acetiladonitoxin), flavonoidokat, szaponinokat, kumarint, cukoralkoholt, gyantát, zsírt, fitoszterint, kolint tartalmaz

-Morfológia: évelő növényfaj, szára kopasz, sűrűn leveles. A levelek keskeny levélsallangokkal osztottak, végálló virágai egyenként állnak a hajtások csúcsán. A terméscsoport éréskor sok aszmagra hullik szét.

-Előfordulás: Közép- és Dél-Európában, de Ny-Szibériában is megtalálható; hazánkban az Ékh-ben és a Dunántúlon gyakori.

-Környezeti igény: sztyepplejtőkön, lösz-homokgyepekben, meszes, laza talajon él.

-Gyűjtés: ahol nem védett, ott a föld feletti virágzó hajtásait gyűjtik.

-Feldolgozás: árnyékban vagy műszárítón szárítsuk; száraz, szellős helyen, napfénytől védve tároljuk.

-Farmakológiai hatás: erős hatású, szívre ható szer (kardiotonikum), vizelethajtó és nyugtató hatású.

-Felhasználás: szívglikozid-tartalma miatt fokozza a szív működését, közepes, gyenge erősségű gyógyszereknél szívműködési zavarok esetén adagolják. Felhasználása korlátozott. Orvosi utasításra a gyűszűvirágból előállított készítmények közötti szünetben rendelhetik. Háziszerként nem használható!

Közönséges párlófű (Agrimonia eupatoria)

-Egyéb nevei: apróbojtorján, párlófű

-Család: Rosaceae

-Drog: Agrimoniae herba

-Hatóanyag: cserzőanyag, kvercitrin flavonglikozid, keserűanyag, kovasav, citrom-, alma- és borkősav, nikotinsav-amid, antocianinok, illóolaj

-Morfológia: évelő, lágyszárú növény, áttelelő szerve a rövid gyöktörzs. Szárlevelei szórtan állnak, félbeszárnyaltak. Virágai végálló füzért alkotnak. Áltermése a vacokba zárt egyetlen (ritkán kettő) aszmag.

-Előfordulás: Európában az északi területeket kivéve gyakori.

-Környezeti igény: talajközömbös, a sovány talajokon is megél.

-Gyűjtés: hajtásának felső, legfeljebb 50 cm hosszú, leveles, virágos, részben bimbós és álterméses részeit kell gyűjteni.

-Feldolgozás: a hajtásokat szellős, árnyékos helyen, vékony rétegben kell szárítani.

-Farmakológiai hatás: összehúzó, gyulladásgátló, emésztésre ható, vizelethajtó hatású. Epehajtó és antibiotikus hatása is igazolt.

-Felhasználás: vizes kivonata gyomor- és bélrendszer gyulladásos megbetegedéseinél, vastagbélhurut és aranyér esetén alkalmazható. Külsőleg használva száj- és toroköblögetők, hajszeszek és samponok alapanyaga.

Közönséges tarackbúza (Agropyron repens)

-Egyéb nevei: tarack, tarackbúza

-Család: Poaceae

-Drog: Graminis rhizoma

-Hatóanyag: gyöktörzse tricin nevű polifruktozánt, nyálkát, kevés illóolajat, kovasavat tartalmaz.

-Morfológia: évelő növény, több méter hosszúra növekvő, elágazó földbeni hajtással. Levelei szálasak, érdesek. A kalász tengelyén egyesével és váltakozva ülnek a kalászkák, bennük a virágok, melyekben a pelyvák és toklászok hegyesek.

-Előfordulás: cirkumpoláris flóraelem, hazánkban gyakran tömeges.

-Környezeti igény: mérsékelten száraz termőhelyet kedvel

-Gyűjtés: tarackjait gyűjtik, amelyeket meg kell tisztítani, alleveleket, hajtáseredetű gyökereket eltávolítani.

-Feldolgozás: napon vagy árnyékban egyaránt szárítható.

-Farmakológiai hatás: vizelethajtó

-Felhasználás: főként vizelethajtó teakeverékek alkotórésze, de légcsőhurut és reuma esetén is használják.

Réti palástfű (Alchemilla xanthochlora) Védett!

-Egyéb nevei: boldogasszony palástja, zsanika

-Család: Rosaceae

-Drog: Alchemillae herba

-Hatóanyag: cserzőanyag, proantocianidin, flavonoid

Hazánkban több hasonló faj van, mindegyik védett. A fajokat a drog minősítésekor sem kell elkülöníteni.

-Morfológia: évelő, gyöktörzzsel rendelkező faj, levele kerek vagy vese alakú, ujjasan karéjos; apró virágai zöldessárgák, többé-kevésbé elágazóak. Termése aszmag.

-Előfordulás: európai flóraelem, hazánkban a Zemplénben, a Bükkben, a Kőszegi-hegységben és a Soproni-hegységben található meg. Hegyi réteken, szőrfűgyepekben, legelőkön.

-Környezeti igény: hűvös klímát kedvel; üde, mérsékelten nedves, nyílt területeket.

-Gyűjtés: a föld feletti részeket virágzás elején gyűjtik, a virágzatok nem feltétlenül szükségesek a droghoz.

-Feldolgozás: ahol gyűjthető, ott az alacsonyabb fekvésű települések padlásain szárítják.

-Farmakológiai hatás: helyi vérzéscsillapító, összehúzó, méhizomzat erősítő, fokozza az erek falának rugalmasságát, ellenálló képességét. Gátolja a kórokozó bélbaktériumok fejlődését.

-Felhasználás: hasmenés esetén főzetét fogyasztják, a drogban kifejezett napi adag van megszabva (gyermek 5 g, felnőtt 10 g). A tapasztalati gyógyászatban női vérzésekben használják, a fájdalmas havivérzések megelőzésére szeszes kivonatát rendelik. Sebek kezelésre is használják.

Báránypirosító (Alkanna tinctoria) Védett!

-Egyéb nevei: homokpirosító, pirosítógyökér

-Család: Boraginaceae

-Drog: Alkannae radix

-Hatóanyag: naftokinon színanyag (alkannin- és alkannánszármazékok), cserzőanyag, gyanta, viasz

-Morfológia: évelő faj, gyökere sötétvörös színű. Tőlevelei levélrózsát alkotnak, serteszőrösek. Szárlevelei szórtak, lándzsásak, serteszőrösek. Virágzata kunkor, a pártája élénk azúrkék színű. Termése apró makkocska.

-Előfordulás: Dél-Európában és a mediterráneumban; hazánkban a homokpusztagyepek faja.

-Környezeti igény: meleg és fénykedvelő, szárazságtűrő.

-Gyűjtés: korábban a vadon termő állományokból gyűjtötték a drogot, azonban védetté nyilvánítása óta nem gyűjthető. Termeszthető.

-Feldolgozás: a drogként szolgáló gyökeret mosni nem szabad, megtisztítva a földtől, természetesen szárítják.-Farmakológiai hatás: antibakteriális, gyulladás-csökkentő, gyors sebregeneráló, összehúzó hatása miatt nehezen gyógyuló fekélyek esetén hatékony. UV-védő, fényszűrő, antioxidáns.-Felhasználás: külsőleg, kenőcs formában használják, hazánkban is engedélyezett ételszínezék. Régen a bárányok jelölésére, arcpirosításra, textil-, szőrme-, bőrszínezésre használták.

Medvehagyma (Allium ursinum)

-Egyéb nevei: medvehagyma

-Család: Liliaceae

-Drog: Allii ursini herba

-Hatóanyag: fő hatóanyaga a kéntartalmú alliin. Emellett tartalmaz illóolajat, flavonoid-glikozidot, C-vitamint, prosztaglandin A,B,F.

-Morfológia: évelő növény, hosszúkás, tojásdad alakú hagymájával telel át. Növényenként két kopasz, fényes felületű tőlevél fejlődik. Ernyős virágzata zöldes vagy sárgásfehér színű. Termése toktermés, fekete maggal.-Előfordulás: üde talajú bükkösök, gyertyános tölgyesek jellemző típusalkotó növénye, főként a Dunántúlon található tömeges állományokban.-Környezeti igény: árnyéktűrő, nedves, humuszos, tápanyagban gazdag termőhelyeket kedvel. -Gyűjtés: a föld feletti virágzó leveles hajtásait virágzás elején sarlóval gyűjtik.

-Feldolgozás: vékony rétegben kiterítve árnyékos, szellős helyen szárítják; minden más drogtól elkülönítve kell tárolni.

-Farmakológiai hatás: (hasonlít a fokhagymáéhoz) a koleszterol-bioszintézist csökkenti, antibiotikus hatású.

-Felhasználás: magas vérnyomás, érelmeszesedés ellen, a népi gyógyászatban hasmenés, bélhurut és emésztési zavarok esetén alkalmazzák. Frissen, fűszerként is fogyasztható, levesek, saláták ízesítésére. Túladagolása izgatja a gyomrot!

Orvosi ziliz (Althaea officinalis)

-Egyéb nevei: fehérmályva

-Család: Malvaceae

-Drog: Althaeae radix, Althaeae folium

-Hatóanyag: a gyökérben: nyálka típusú poliszacharid, keményítő, flavonoid glikozid, tannin, zsírolajA levélben és virágban: nyálka, illóolaj.

-Morfológia: évelő növény, levelei karéjosak, bársonyosan szőrösek, szórt állásúak; a virágok színe fehér vagy halvány rózsaszínű. Termése 15-20 korong alakú résztermésből áll.

-Előfordulás: eurázsiai flóraelem; hazánkban nedves, mocsaras árokpartokon, szikeseken is megtalálható.

-Környezeti igény: melegigényes, vízigényes, tápanyagigényes

-Gyűjtés: a gyökereket kora tavasszal vagy késő ősszel, a leveleket virágzás előtt vagy a virágzás kezdetén gyűjtik.

-Feldolgozás: a gyökereket kiássák, hámozzák, szárítják és aprítják. A leveleket kiterítve szárítják.

-Farmakológiai hatás: légúti vagy gyomor-, bélhurutok esetén nyálkahártya-gyulladásra bevonószer. Hurutoldó, köhögéscsillapító.

-Felhasználás: a gyökérdrogot teaként, teakeverékként, vizes kivonat formában, szirupként köhögés, léghurut, rekedtség, illetve ritkábban gyomorégés ellen. A levéldrog forrázatát a fenti célokra, s öblögetőszerként alkalmazzák. Régebben borogatószerek és szemgyulladás ellen használták.

Zamatos turbolya (Anthriscus cerefolium)

-Egyéb nevei: illatos turbolya, (turbuja, olasz saláta, édes petrezselyem)

-Család: Apiaceae

-Drog: Cerefolii herba, Cerefolii fructus

-Hatóanyag: illóolaj (metilkavikol), flavon-glikozid, keserűanyagok, ásványi anyagok (Fe, Mg), vitaminok (A, C)

-Morfológia: egyéves, lágyszárú növény, levelei többszörösen szárnyasan összetettek, vékonyak, ánizsra emlékeztető illatúak. Virágzata összetett ernyő, termése erősen ánizsos illatú, két részre hasadó ikerkaszat.

-Előfordulás: vadon termő alakja (var. trichosperma) DK-Európá-ban, Elő-és Közép-Ázsiában őshonos, a var. cerefolium régi termesztett kultúrnövény, amely könnyen kivadul.

-Környezeti igény: fényigényes, mezofil, tápanyagigényes, bolygatástűrő

-Feldolgozás: fűszerként, vágás után azonnal műszárítóban kell szárítani, herbaként vékony rétegben kiterítve természetesen szárítsuk.

-Farmakológiai hatás: természetes antioxidáns, magas flavonoid és C-vitamin tartalma miatt a kóros elváltozásokat megelőzi, javítja a keringést.

-Felhasználás: elsősorban frissen, fűszerként levesek, szószok, saláták ízesítésére használják. Teája vese-, hólyag- és emésztőszervi megbetegedések ellen alkalmazzák.

Közönséges bojtorján (Arctium lappa)

-Egyéb nevei: nagy bojtorján (buzogáncs, bogáncs, ragadáncs)

-Család: Asteraceae

-Drog: Bardanae radix

-Hatóanyag: inulin, nyálka, illóolaj, poli- és kéntartalmú acetilének (arktinin, arktinol), polifenolok, lignaloidok (arkciin), szterinek.

-Morfológia: kétéves faj, levelei első évben tőrózsában állnak, a lemez tojásdad, szíves vállú, a csúcs hegyes, a fonák szürkén molyhos, gyapjas. A fészekvirágzat fészekpikkelyei horogszerűen hátrahajlók, a virágok bíborlilák, csövesek. Termése ovális kaszat.

-Előfordulás: eurázsiai flóraelem, hazánkban tipikusan gyomtársulást alkotó faj.

-Környezeti igény: szemetes, ruderális, nitrogénben gazdag talajon díszlik.

-Gyűjtés: csak az egyéves gyökerek gyűjthetők ősszel vagy tavasszal.

-Feldolgozás: a gyökereket megtisztítjuk, ha kell megmossuk, aprítjuk. Lehetőleg szétterítve, napon szárítsuk.

-Farmakológiai hatás: külsőleg fejbőr regeneráló hatása igazolt.

-Felhasználás: Külsőleg ekcémás bőrfelületek kezelésére, a fejbőr korpásodásának meggátolására, hajápolók alkotórészeként (hajhullás csökkentésére) használják olajos vagy szeszes kivonatok formájában. A népi gyógyászatban anyagcsere javító, máj-, epebetegek kezelésére szánt teakeverékekben, reuma és húgykő elleni használják.

Hegyi árnika (Arnica montana) Védett!

-Egyéb nevei: árnika (anyagyökér, máriafű)

-Család: Asteraceae

-Drog: Arnicae flos, Arnicae rhizoma, Arnicae herba

-Hatóanyag: a virágzatban: flavonoid, asztragalin, izokvercitrin, illóolaj (azulén, timol), keserűanyag (arnicin), szeszkviterpén lakton A herbában: illóolaj, cseranyag

-Morfológia: évelő, magashegyi növény. A levelek tőlevélrózsát alkotnak, színük mirigyszőrös, hegyesek; a szárlevelek hosszúkás-lándzsásak. Sárga fészekvirágzatából bóbitás kaszattermések fejlődik.

-Előfordulás: egész Európában honos, főleg hegyvidékeken és havasi réteken.

-Környezeti igény: hidegtűrő, mészkerülő, hűvös, párás, csapadékos klímát kedvel.

-Fajta: fajtája nincs, vadon termő állományból származó maggal szaporítható.

-Feldolgozás: a növényi részeket árnyékos, szellős helyen, vékony rétegben, rendszeres forgatás mellett szárítják.

-Farmakológiai hatás: belsőleg: fokozza a szív verő- és perctérfogatát, javítja a koronáriakeringést, csökkenti a perifériás ellenállást. Túladagoláskor szapora szívverést, szívtáji panaszokat, légszomjat okoz. Enyhe immunstimuláns. Külsőleg javítja a kezelt terület vérellátását, gyulladáscsökkentő és hámképző.

-Felhasználás: belsőleg kombinációs készítményekben keringési panaszok esetén alkalmazzák. Külsőleg reumás fájdalmak elleni bedörzsölő szerek része. Száj-és torokölblögető. Sebek, furunkulusok kezelésére használják. Allergiás tüneteket válthat ki! A likőriparban vermutok ízesítésére használják.

Érzékeny egyéneknél sérült bőrön ödémás gyulladást okozhat.

Fehér üröm (Artemisia absinthium)

-Egyéb nevei: abszintüröm

-Család: Asteraceae

-Drog: Absinthii folium, Absinthii herba, Aetheroleum absinthii, Absinthii herba cum caule (teljes föld feletti hajtás)

-Hatóanyag: keserűanyag (szeszkviterpén lakton), abszintin, illóolaj, cseranyag, C-és B-vitamin, borostyánkősav

-Morfológia: évelő, dudvaszárú növény, szára tövénél fásodó. Tőlevelei levélrózsát alkotnak, szárlevelei kisebbek, szeldeltek, szürkésfehéren molyhosak. Virágzata dús, füzéres, leveles fészkes buga. Virágai sárgák. Termése kaszat.

-Előfordulás: eurázsiai flóraelem; hazánkban is honos.

-Környezeti igény: fényigényes, melegkedvelő, szárazságtűrő.

-Gyűjtés: a levéldroghoz a tő- és szárleveleket is gyűjtik, a herbához a teljes virágzásban lévő növény legfeljebb 50 cm-es hajtásvégét gyűjtik.

-Feldolgozás: árnyékos helyen, vékony rétegben kiterítve vagy műszárítóban alacsony hőmérsékleten szárítják.-Farmakológiai hatás: étvágyjavító, emésztésserkentő, fokozza a gyomornedv elválasztását, epehajtó és szélhajtó.-Felhasználás: étvágyjavító, epehajtó teakeverékek része, állatgyógyászatban bélféregűző, kiskertekben rovarűző hatású. Az ürmösborok és keserű likőrök fontos alapanyaga. Illóolaja görcsoldó és reumás fájdalmat enyhítő, azonban fejfájást, átmeneti tudatzavart, érzékcsalódást okozhat (tujon). →

Ezen tünetek a drogból készült tömény alkoholos kivonat hosszanti alkalmazásakor jelentkeznek.

Nadragulya (Atropa bella-donna)

-Egyéb nevei: maszlagos nadragulya

-Család: Solanaceae

-Drog: Belladonnae folium, Belladonnae radix, Belladonnae semen (magja-ritkán használják föl)

-Hatóanyag: ornitin eredetű tropánvázas alkaloidok, atropin, hioszciamin, aszparagin, fitoszterin, chrisatropa-sav

-Morfológia: évelő, lágyszárú faj, levelei tojásdad alakúak, kihegyezettek. A virágokban a csésze tölcséres, öt fogú, a párta visszahajló karéjban végződik, szennyes ibolyaszínű. Termése lapított gömb alakú, fénylő fekete bogyó, melyet a csészelevelek ölelnek körül.

-Előfordulás: eurázsiai flóraelem; hazánkban bükkösökben, erdei vágásokban fordul elő.

-Környezeti igény: viszonylagosan melegigényes, mezofil.

-Gyűjtés: a levéldrogot a virágzás kezdetétől egyenként, a gyökeret ősszel, fagy előtt gyűjtik.

-Feldolgozás: vékonyan kiterítve, padláson, forgatással szárítsuk a drogot, elkülönítve tároljuk.

-Farmakológiai hatás: a benne lévő atropin az acetilkolin hatását gátolja, pupillatágító, csökkenti a simaizom görcskészségét, és a szekréciót.

-Felhasználás: pupillatágító hatása miatt szemvizsgálatoknál használják. Szaruhártya-, kötőhártya-gyulladás esetén, epehólyag és húgyhólyag görcsös állapotának megszűntetésére, Parkinson-kóros betegek gyógyítására; hányinger, hányás esetén, tüdőasztmás rohamok enyhítésére alkalmas.

Szakértelem nélküli felhasználása súlyos, akár halálos mérgezést okozhat!

Pásztortáska (Capsella bursa-pastoris)

-Egyéb nevei: közönséges pásztortáska, (paptarsoly, pásztorerszény, büdös szaporafű)

-Család: Brassicaceae

-Drog: Bursae pastoris herba

-Hatóanyag: flavonoid (diozmin), biogén aminok, kolin, acetilkolin, káliumsó, cseranyag, gyanta, a magban zsírosolaj

-Morfológia: egyéves áttelelő növény, tőlevelei levélrózsát alkotnak, szárlevelei ülők, fülesek. A növény lehet kopasz vagy gyéren szőrözött. Virágai aprók, fehérek, négyszirmúak. Termése fordított háromszög vagy szív alakú becőke.

-Előfordulás: eurázsiai növény, jelenleg a trópusokat kivéve az egész Földön elterjedt.

-Környezeti igény: legnagyobb mennyiségben ősszel kel ki

-Gyűjtés: a növény virágos, leveles szárának legfeljebb 30 cm hosszú felső része gyűjthető.

-Feldolgozás: vékonyan kiterítve, árnyékos helyen, padláson szárítsuk a drogot.

-Farmakológiai hatás: a méhre ható szer, méhvérzések ellen bizonytalan eredményességgel hat.

-Felhasználás: a drog kivonatai gyenge vérzéscsillapítók, teája gyomor- és bélvérzés, valamint erős méhvérzés csökkentésére és PMS kezelésére használják. Hatása bizonytalan. Homeopátiás szerek előállításakor is használják drogját.

Kis ezerjófű (Centaurium erythraea)

-Egyéb nevei: százforintosfű, százforintos földepe, ezerjófű, (epefű)

-Család: Gentianaceae

-Drog: Centaurii herba

-Hatóanyag: szekoiridoid glikozidok (a keserű ízt adják), flavonoidok, oleanolsav (savanyú szaponin), nikotinsav, gencianin, alkaloid

-Morfológia: egy-vagy kétéves növény, első évben tőlevélrózsát fejleszt, szárlevelei keresztben átellenesek, hosszúkás tojásdadok, virágzata sátorozó álernyő, forrtszirmú rózsaszínű virágokkal. Termése két kopáccsal nyíló tok.

-Előfordulás: Európában, valamint a Kaukázus vidékén őshonos, hazánkban bokros erdőszéleken, réteken gyakori.

-Környezeti igény: mérsékelten nedvességigényes, a meszes, agyagos réti talajokat kedveli

-Gyűjtés: virágzó föld feletti részét akkor gyűjtik, amikor a növény szép üdezöld, virágai pirosak.

-Feldolgozás: vékonyan kiterítve, árnyékos, szellős helyen szárítsuk a drogot.

-Farmakológiai hatás: keserű, étvágygerjesztő, növeli a gyomornedv-elválasztást.

-Felhasználás: magában vagy teakeverékekben étvágyjavítónak, emésztést serkentőnek és epehajtónak alkalmazzák. Fekélybetegeknek ellenjavallt! Keserű, étvágygerjesztő szeszesitalok is készíthetők belőle.