26 Mezőgazdasági Technika, 2015. augusztus

Ökonómia

A sávművelés (angol megnevezéssel: strip till) az USÁ-ból származik, s az elmúlt néhány év során hazánkban is polgárjogot nyert, köszönhetően elsősorban a KITE ko-ordinációs munkájának. Nem mellékesen: a precíz nyomkövetést és sorcsatlakozást lehe-tővé tévő műholdvezérlésű automatikus helyzetmeghatározásra (GPS) épülő és azt rádióhullámos vezérléssel (RTK) pontosító kormányzási rendszerek – egyebek mellett – kiszélesítették a sávművelés alkalmazásá-nak lehetőségeit. Ma már számos magyar gazdálkodó tábláin is találkozhatunk a sáv-művelés eszközeivel, különféle technológiai megoldásaival. A továbbiakban néhány olyan adalékkal szolgálunk, amelyek segítenek a sávművelés lényegének megértésében és fo-gódzkodókat adhatnak azoknak a gazdálko-dóknak, akiknek már megfordult a fejében a módszer alkalmazásának gondolata.

A sávművelés helye a talajművelési rend-szerekben

Számos szakirodalmi forrásban – így e folyóirat hasábjain is – szinte folyamatosan olvashatunk a talajművelés szerepéről, jelen-tőségéről. A téma örökzöld. Ez nem véletlen,

A sávművelés néhányműszaki-ökonómiai kérdése hazánkban

hiszen a szántóföldi növénytermesztésben a betakarítás mellett általában a talajművelés kapja a legnagyobb figyelmet. Ez a figyelem azzal is összefügg, hogy ez a művelet a gaz-dálkodás végső sikere szempontjából meg-határozó, energiaigényét tekintve pedig a leg-kiemelkedőbb. Nem véletlen, hogy az idők során a különféle művelési módok és az azo-kat megvalósító eszközök folyamatosan fej-lődtek, korszerűsödtek. A művelési módok és eszközök kedvező esetben összehangolt rendszert, „talajművelési rendszert” alkotnak, melynek keretében számtalan egyedi megol-dás, illetve azok kombinációja található. A „rendteremtés” igényével a talajművelési rendszereket számos szakember, különféle szempont szerint csoportosította. Egy lehet-séges felosztás a következő fő csoportokat adja:1. Hagyományos talajművelés: a teljes felü-let hagyományos, forgatásos megművelése, minek következtében a felszínen lévő szár-maradványokat teljes mértékben beforgatják a talajba.Angol megnevezése: Conventional tillage.2. Redukált talajművelés: ez is a teljes felü-let megművelése (forgatással vagy anélkül).

Jellemzője a műveletek összevonása, illetve elhagyása az idő-, illetve energiafelhasználás csökkentésének igényével.Angol megnevezése: Reduced tillage.3. Konzerváló, talajvédő művelés: minimá-lis menetszámú művelés, melynek legfőbb célja az elővetemény utáni gyökér- és szár-maradványok megőrzése a minél nagyobb mértékű (lehetőleg 30 % feletti) talajfedettség elérése céljából.Angol megnevezése: Conservation tillage.Ehhez a művelési csoporthoz legalább négy, egymástól jól elhatárolható megoldás tarto-zik. Ezek:3.1. Mulcs művelés (Mulch tillage): minima-lizált (2-3) menetszámú, a teljes felületre kiterjedő, forgatás nélküli megoldás. A szár-maradványok részben a talajba kerülnek, részben pedig a felszínen maradnak.3.2. Bakhátas művelés (Ridge tillage): a ve-tést megelőzően 15-20 cm magas bakhátakat alakítanak ki. A betakarításkor szecskázott szármaradványok a bakhátak között marad-nak. A bakhátakat sorközkultivátorokkal tartják rendben.3.3. Sávos (vagy: sáv-, esetleg: szalag-) mű-velés (Strip till): Az aprított szármaradványok-kal fedett felületen speciális művelőeszközök-kel csak sávokban végeznek talajművelést. A szármaradványok egy része a talajba keve-redik, nagyobb hányaduk pedig talajtakarást végez. Általában a talajfelszín 25-35 %-át művelik, a vetés a megművelt sávba történik.3.4. Művelés nélküli direktvetés (No-till): az elővetemény betakarítását követően a talajt nyugalomban hagyják, majd a magvakat kes-keny magágyba vagy hasítékba juttatják. A beavatkozás általában a talaj felületének 10 %-át érinti, a többi nyugalomban marad. (http://www.gazdagephirdetes.hu)

A mezőgazdasági vállalkozások számára a gazdálkodás jövedelmezőségének kérdé-se ma is fontos, miként korábban is az volt, és vélhetően a jövőben is az lesz. Ennek szellemében és a lehetőségeik keretein belül mindig is azon igyekeztek, hogy az árbevé-telük és a költségeik különbségeként értelmezett nyereségük minél magasabb legyen. A két tényezőre való ráhatásuk eltérő; az árbevételt egy-egy vállalkozó szinte alig (vagy egyáltalán nem) tudja befolyásolni, a költségek alakításában azonban vannak lehetősé-geik. A mezőgazdálkodás növekvő input árai kikényszerítették a szigorúbb költséggaz-dálkodást, s mára világossá vált, hogy a jövedelemtermelés megőrzésére, netán javítá-sára a gazdálkodók kezében lényegében egy lehetőség maradt: a megtakarítások foko-zása, a termelési költségek csökkentése.

Ennek a gondolatnak az előrebocsátásával érdemes a sávművelés néhány kérdésé-nek felvetése, hiszen a növénytermesztéssel (is) foglalkozó gazdálkodók számára az egyik legnagyobb kiadási tétel éppen a talajművelésnél merül fel.

1. ábra   A sávművelő eszköz általános felépítése(Heggenstaller, 2013.) 2. ábra   Az Orthman 1tRIPr elvi felépítése (www.orthmanag.com)

27Mezőgazdasági Technika, 2015. augusztus

Ökonómia

A sávművelés tehát a konzerváló, talaj-védő eljárások csoportjához tartozik, lénye-gében a mulcsművelés és a művelés nélküli direkt vetés „között” helyezkedik el.

A művelőeszköz

Miként minden más talajművelési eljárás esetében, úgy a sávművelésnél is meghatáro-zó a művelőeszköz kialakítása. Egy tipikus-nak is nevezhető sávművelő eszköz felépíté-se látható az 1. ábrán.

A művelést a mélységhatároló vezetőtár-csa (1) kezdi. A mélységbeállítás mellett fon-tos szerepe van a tárcsának az útjába kerülő szármaradványok átvágásában is. Ezáltal a szár-, illetve tarlómaradványok könnyebben mozgathatók és lebomlásuk is gyorsabb. Ugyan csak fontos, hogy a tárcsák által vágott nyomon a művelőkések könnyebben tudnak behatolni a talajba és általuk a munkagép so-ron tartása is biztosabbá válik. Bizonyos ta-lajtípusokon a tárcsák vágóélének munkája akadályozza meg a nagyobb hantok keletke-zését. A sávtisztító tárcsák (2) jobbra-balra „söprik” a szármaradványokat, megtisztítva ezáltal az utat a művelő kések előtt. A kések (3) feltörik, fellazítják a talajt a gyökérzóná-ban a beállított művelési mélységben. Ked-vező talajviszonyok esetén még tömörödött talajok esetén is megfelelő szerkezetű, a táp-anyagfelvételt elősegítő talajállapot hozható létre a megművelt sávban. Ezáltal a csírázás-hoz és a gyökérzet fejlődéséhez is kedvező feltételek teremthetők. Az ide épített szimpla, illetve dupla tápanyag-kijuttató csatornák (injektorok) segítségével a műtrágya a ter-mesztendő növény gyökérzónájába juttatha-tó ki. A két, általában hullámos vagy csipké-zett takarótárcsa (4) a megművelt sávot jól elvágja a műveletlentől, miközben a kés által fellazított talajt a műveleti sávba tereli. A sáv-kialakítás záró fázisaként az általában léces tömörítőhenger (5) a felszínt elsimítja, tömö-ríti és lezárja.

Lényegében hasonló felépítésű valameny-nyi, a különböző gyártók által előállított be-rendezés. Ez figyelhető meg a hazánkban leg-inkább használt Orthman 1tRIPr sávos ta-lajművelő eszköz esetében is (2. ábra).

A KITE 2015. évi munkagépajánlatában a berendezést a következők szerint mutatja be: „Az 1tRIPr sávos talajművelő eszköz egye-síti az USÁ-ban már bizonyított sávos talaj-művelési rendszer, a precíziós (lokális) táp-anyaglehelyezés és a vetőágykészítés munka-folyamatait. A felsorolt technológiai elemeket egyetlen menetben, kiemelkedő teljesítmény és produktivitás mellett valósítja meg. Megol-dásunkkal a talaj vethető állapotba kerül, megőrzi a talajnedvességet, elkerülheti a talaj-pusztulást, továbbá időt és pénzt takarít meg.”

Az egymás után következő részegységek munkája lehetővé teszi a hántott vagy hántat-lan tarlón történő beavatkozáskor a szárma-radványok átvágását és sorok közé rendezését. A 28-30 cm mélységben történő átlazítással

nek a soronkénti paralelogrammás felfüg-gesztés és mélységhatárolás. Ezek együttesen biztosítják, hogy a műtrágyát egyidejűleg akár két szintre is le lehet juttatni.

A konstrukció valódi kialakítása a 3. áb-rán látható. A berendezés munka előtti álla-potban van, s jól felismerhetők rajta az elő-zőekben részletezett szerkezeti elemek.

Üzemeltetési tapasztalatok

A Kiskunlacházán gazdálkodó Józsa Károly már több éve használja az Orthman-berendezést. Eddigi tapasztalatai alapján ál-lítja:• „A 2013-as év tapasztalatai is igazolják a sávművelés, illetve lazításos technológia elő-nyeit, mert azokon a területeken, melyeket így műveltünk kevésbé állt meg a víz, mint a szántásos területeken. A nem szántott terü-letek szármaradványokkal fedett felülete a későbbi tavaszi csapadékok elnyelésében is jelentős segítséget nyújt és a nedvesség meg-őrzésében is van szerepe. Korábbi években a cukorrépánál volt olyan tapasztalatunk, hogy a szántott területen egy hirtelen jött zivatar után megállt a víz a keréknyomokban, míg a lazításos talajművelésnél rá tudtunk menni a talajra, mert az elnyelte a vizet és nem aka-dályozta a további munkákat.”• „Eddigi megfigyeléseink szerint hektáron-ként közel 10 liter hajtóanyag-megtakarí-tást értünk el a szántáshoz viszonyítva. Ehhez jön még a műtrágyakiszórás második mun ka-menetének megtakarítása, a járulékos előnyö-ket nem is számolva, mint pl. talajtaposás csök-kenése.” Ehhez kapcsolódik, hogy a mű veleti

alkalmazták – kb. 1 millió 250 ezer Ft műve-letiköltség-megtakarítást eredményezett úgy, hogy a hozamok között számottevő eltérés nem mutatkozott.• „Számításaink szerint a sávművelés felté-telrendszerének megteremtésére fordított összeg 4-5 év alatt megtérülhet.” [4]

Tudni kell, hogy Józsa Károly területei-nek egy része a régebben ártérként funkcioná-ló öntéstalaj, ahol a termőréteg ~30 cm-es. Tavaszi ottjártamkor (2015. április 30.) egy ilyen területen, a P-4 jelű táblán dolgoztak, melynek aranykorona értéke 18,2, az Arany-féle kötöttsége 45, míg a nedvességtartalma kb. 60 % volt. Az előző év novemberében le-került cukorrépa után készítették elő a vetőá-gyat napraforgó számára. A sávművelés előtt kb. két héttel szántóföldi kultivátort használ-tak, főként a talajfelszín egyenletesebbé té-teléhez.

Ezzel sávművelés „alá” sikerült viszony-lag egyenletes, majdhogynem „asztalsimasá-gú” talajfelszínt biztosítani (4. ábra). Ez egyéb-ként a sávművelés sikeres alkalmazásának egyik előfeltétele.

A vetést követő 6 hét eltelte után a nap-raforgó már szépen sorolt (5. ábra).

Csupán érdekesség kedvéért: néhány mé-terrel arrébb elmaradt a szántáselmunkálás és a száraz napok következtében az öntéstalajon eléggé „barátságtalan” talajfelszín alakult ki (6. ábra).

A csapadékhiányos napok után a talaj felső rétege meglehetősen kiszáradt, ami a mű-veléskori porosodást eredményezte (7. ábra).

egyidejűleg folyékony vagy szilárd műtrágya jut tatható a talajfelszín alá a fellazított sávba, melynek rögösségét meg kell szüntetni. A rögap-rítással és le zárással kö zel magágyminőségű sá vok alakíthatók ki. Fon tos szerkezeti eleme a gép-

3. ábraAz Orhtman 1tRIPr

munkavégző egységei(A szerző felvétele)

4. ábraSávművelés a jól

elmunkált talajon(A szerző felvétele)

költség szántás esetében 16-17 ezer Ft/ha körül alakult, míg a sávműve-léssel 11-12 ezer Ft/ha adódott. Ez a konkrét gazdaságban – figyelem-be véve, hogy a sávmű-velést kb. 250 hek táron

28 Mezőgazdasági Technika, 2015. augusztus

Ökonómia

A felső talajréteg kiszáradása ellenére kimutatható különbség adódott a művelt és a műveletlen talaj tömörödöttségében (8. és 9. ábra).

A gazdasági előnyök forrása

A szántásos vetőágykészítéssel szemben a sávműveléshez társított ökonómiai előnyök egyik fő forrása a hajtóanyag-fogyasztás csök-kenése. Ennek alapja a megmunkált talajfel-szín, illetve a megmozgatott talajtömeg ki-sebb volta. A konkrét esetben mindkét muta-tó tekintetében 38 %-os eredmény adódott, azaz a sávművelés során úgy a megművelt talajfelszín, mint a megmozgatott talajtömeg csupán 38 %-a volt a szántásos művelés hason-ló jellemzőinek. Ez az előny annál nagyobb súllyal esik latba, minél kötöttebb, azaz minél nagyobb talaj-ellenállású táblán dolgozunk.

A sávművelés hazai elterjesztésében meg-határozó szereppel bíró KITE szakemberei viszonylag széles bázison (kukoricatermesz-tésben 2012-ben 198, 2013-ban pedig 175 mérési ponton) követték nyomon és elemez-ték a sávművelés eredményeit, összevetve a hagyományos (szántásos) művelési mód ered-ményeivel.

A vizsgálatban szereplő táblákat a talajtí-pusok alapján három csoportba sorolták, és ezek jellemzőihez igazodva három vonóerő-osz tály ba tartozó erőgépeket használtak. A te-rületteljesítmény (ha/h) és az üzemanyag-fo-gyasztás (l/ha) az 1. táblázat adatai szerint alakult.

Az 1 hektárra eső üzemanyag-fogyasz-tásban a sávművelés előnyei szembetűnőek,

mindhárom talajtípus esetén jelentős megta-karítás érhető el a szántásos műveléshez ké-pest úgy, hogy egyidejűleg a területteljesít-mény megkétszereződött. Tényszerűen: a vá-lyogtalajok esetén a hajtóanyag-megtakarítás 51 %, az agyagos vályog esetében 52 %, míg az agyagtalajoknál ugyancsak 52 %-ot „spó-rolhatunk”. Az ilyen mértékű megtakarítások jelentősége az üzemi méret növekedésével fokozódik.

Tanulságosak a vizsgálati eredmények né-hány kiemelt művelet tekintetében is. A vizs-gálatokba vont műveletek:– tarlóhántás, tarlóápolás,– alapművelés, – magágykészítés + vetés és – növényápolás.

A vizsgálatok során három jellemző meg-oldást követtek nyomon. Ezek: a) az adott üzemben alkalmazott („megszo-

kott” szántásos) művelés,b) a KITE által ajánlott szántásos művelés és c) ugyancsak a KITE által ajánlott sávművelés.

A jellemző eredményeket – a részletek mellőzésével – a 2. táblázatban mutatjuk be.

A kapott eredményekből kitűnik, hogy a sávművelés előnye a vizsgált műveletek kö-

természetesen a teljes műveleti költség meg-határozó hányada) mintegy 56 %-ot tesz ki. Lényegében az itt jelentkező megtakarítás el is dönti, hogy a három vizsgált változat közül mind a műveleti költség, mind a munkaidő-felhasználás tekintetében a sávművelés ered-ményei a legjobbak. Ezt a végkövetkeztetést még az sem borítja fel, hogy a növényápolás esetén a sávművelés eredményei egyezőek, illetve gyengébbek a másik két művelési mód-nál.

A teljes technológiára vetítve a kapott eredményeket két területen célszerű vizsgál-ni: a korán, illetve a későn lekerülő előve-temény utáni művelés esetére. A sávművelés előnyei – a részletek mellőzésével – ez eset-ben is megmutatkoznak (3. és 4. táblázat)

Az alkalmazás néhány problémája

A sávművelés, alapvetően pozitív jellem-zői ellenére sem csodaszer. Valószínűleg hiba lenne azt gondolni, hogy ilyen módszerrel teljes mértékig átalakíthatóak lennének a ha-zánkban kialakult és bevált talajművelési rendszerek. Ugyanakkor: ahol a feltételek adottak vagy racionális keretek között meg-teremthetők, ott nem érdemes lemondani a módszer által kínált agronómiai és ökonó-miai előnyökről. Az eddig szerzett üzemel-tetési tapasztalatok azt sugallják, hogy ha-zánkban is megvan a reális esélye annak, hogy a külföldről jövő kedvező eredménye-ket itthon is elérjük. Ehhez persze néhány előfeltétel megteremtése elengedhetetlen, még akkor is, ha ez bizonyos áldozatokkal jár.

A sávművelésre való átállás néhány ak-tuális, hazai problémájára – mások számára is megszívlelendő szempontként – Józsa Károly a következők szerint utal:• „Mint minden, a sávművelés eszközrendsze-re is pénzbe kerül. A traktor alapárában már benne van az automata kormányzás, ami nél-

1. táblázat   A területteljesítmény és az üzemanyag-fogyasztás alakulásaSávművelés Szántásos művelés

A B C A B Cha/h 3,05 3,05 3,05 1,51 1,51 1,51l/ha 13,1 14,8 16,4 25,5 28,7 31,8Megjegyzés: A: Vályog + 240 LE; B: Agyagos vályog + 270 LE; C: Agyag + 300 LE(Forrás: Hadászi, 2014. adatai alapján)

5. ábra   A sávokba vetett napraforgó 6 héttel a vetés után(A szerző felvétele)

6. ábra   Az elmunkálatlan szántott talajfelszín (A szerző felvétele)

7. ábraA viszonylag száraz talajfelszín esetén a sávművelés is porosodással jár(A szerző felvétele)

zül leginkább az alap-művelésnél mutatko-zik meg, ami azért is figyelemre méltó, mert a négy művelet össze-sített költségéből (ami

29Mezőgazdasági Technika, 2015. augusztus

Ökonómia

kül a sávművelés elképzelhetetlen. Ez a több-lettulajdonság a traktor alapárát ~15 %-kal emeli meg. Belátható, hogy egy 180 LE-s gép jóval meghaladja a 30 millió Ft-ot ezzel a rend-szerrel. A hatsoros Orthman gép a műtrá gya-szóróval együtt további 8,5 millió Ft. Ezek-hez képest nem számottevő (110 ezer Ft/év/db) az az összeg, amit a GPS/RTK navigációs rendszerhez való hozzáférésért fizetünk.”• „A tápanyag-visszapótlás során használt komplex műtrágyának nemcsak tartalmá-ban, de formájában is kiváló minőségűnek kell lennie. Tapasztalatok szerint a sávműve-léssel egyidejű műtrágyázáshoz nem minden hazánkban forgalmazott műtrágya alkalmas. Csak kiváló minőségű granulátum jöhet szó-ba. Ez a probléma ismét előtérbe helyezheti a folyékony műtrágyák alkalmazását – annak minden konzekvenciájával egyetemben.”• „Esetenként felvetődik a sávművelés hatása a munkaerő foglalkoztatási lehetőségeire is. Tény, hogy a szántáselmunkálás, a vetőágy-készítés és esetleg további műveletek elma-radása hatással van az embereknek a foglal-koztatására is. Ha a törzsmunkaerő-állományt meg akarjuk tartani, számolni kell ezzel is.”•„Ahhoz, hogy mi tudjuk az embereket fog-lalkoztatni ezen a technikai színvonalon, ami kialakult Magyarországon, minimum technikusi végzettség szükséges. Akik pedig már ilyen végzettséggel rendelkeznek, nem-igen akarnak visszamenni a mezőgazdaságba dolgozni.” [4]

Konklúzió

Ahogy jeleztük: a sávművelés nem cso-daszer. A „valamit valamiért” jegyében, ha egy gazdálkodó a sávművelésre alapozva ter-mel különféle növényeket, megvan az esélye annak, hogy a kezdeti próbálkozások során hibázzon. Ezt nemcsak külföldi, hanem né-hány hazai gazdálkodó eddig szerzett tapasz-talatai is igazolják.

Ahhoz, hogy a sávművelésben rejlő po-tenciális előnyök a valóságban is érvénye-süljenek, törekedni kell arra, hogy:– megtanuljuk/megértsük a sávművelés lé-nyegét, s találjuk meg alkalmazásának éssze-rű lehetőségeit a gazdaságunkban;– ismerjük meg a lehetséges hibákat, hiba-

okokat és azok „természetrajzát”, – ezeknek az ismereteknek a bázisán tegyük

dolgunkat úgy, hogy a hibázás esélyeit mi-nimális szintre csökkentsük.

A megszerzett pozitív és negatív előjelű információk értékelése kapcsán ne tévesz-szük szem elől a következő, általános érvé-nyű szempontokat:– Az eredmények, illetve az azokat befolyá-

soló tényezők évről évre és tábláról-táblára változhatnak, ezért is indokolt a döntés-előkészítéshez szélesebb adatbázisra tá-maszkodni. Vonatkozik ez a cikkben sze-replő gyakorlati megállapításokra is, hiszen azok jószerével egy gazdálkodó tapaszta-latain alapulnak.

– Az eredmények kialakulásában fontos a személyi tényezők szerepe. A szakértelem, a tapasztalat, az elkötelezettség mind olyan tényezők, amelyek jelentősen befolyásolják egy-egy tevékenység gazdasági következ-ményeit.

– Bármely adat értékelésekor legyünk tisztá-ban azzal, hogy milyen összetevőket vettek figyelembe a kalkulációk során.

– Ne feledjük: bármely eredmény egy sor kockázati tényező együttes közrehatásaként alakul! A lehetséges kockázatokra is gon-dolni kell, amikor valamely eredményt értékelünk, illetve minősítünk. E kérdésben fontos az adatok megbízhatósága is.

Dr. Husti István, egyetemi tanárSZIE GÉK, Gödöllő

Irodalom

[1] A. Heggenstaller (2013): Crop Insights: Strip-Till Systems for Corn Production. In: Strip-Till Systems for Corn Production. Agronomy Research Summary 2012. https://www.pioneer.com/home/site/us/agronomy/research-summaries/strip-till-systems-corn. (Letöltés: 2013. szeptember17.)[2] Hadászi L. (2014): A strip till technoló-gia. Elért eredmények (kukorica, napraforgó). Szakmai konzultáció PPT-anyaga. Nádudvar.[3] Husti I. (2013): Érvek, ellenérvek a sáv-művelés kapcsán. Agrofórum Extra-52. p.: 96-103.[4] Konzultatív megbeszélések Józsa Ká-rollyal. Kiskunlcháza, (2013. november 13. és 2015. június 16. között)[5] http://www.gazdagephirdetes.hu/talaj-talajmuveles/talajmuvelesi-rendszerek (Letöltés: 2013. október 21.)[6] www.orthmanag.com, képtalálatok. (Le-töltés: 2013. november 9.)

2. táblázat   A műveleti költség és a munkaidő-felhasználás jellemzői különbözőtechnológiai megoldások esetén

Művelet Műveleti költség Munkaidő-felhasználásFt/ha % h/ha %

Tarlóhántás, tarlóápolás (mechanikai, kémiai)

a) 10 539 87 0,22 65b) 10 539 87 0,22 65c) 12 078 100 0,34 100

Alapművelés, műtrágyázás, elmunkálás

a) 15 798 59 0,33 36b) 26 806 100 0,91 100c) 26 806 100 0,91 100

Gyomirtás, magágykészítés, műtrágyázás,vetés+sávgyomirtás

a) 10 405 84 0,22 55b) 6 405 51 0,17 42c) 12 436 100 0,4 100

Növényápolás(gyomirtás, kultivátor+tápanyag)

a) 11 476 139 0,34 154b) 11 476 139 0,34 154c) 8 238 100 0,22 100

Mindösszesena) 48 218 81 1,11 59b) 55 226 93 1,64 88c) 59 558 100 1,87 100

Megjegyzés: a): sávművelés, b): szántásos művelés, c): üzemi művelés (Forrás: Hadászi, 2014. adatai alapján)

3. táblázat   Néhány jellemző a korán lekerülő elővetemények után

Technológia Menet-szám

Munkaidő, h/ha

Munkaidő-arány

Költség,Ft/ha

Költség-arány

Üzemi talajművelés 11 2,16 100% 80788 100%Szántás 9 1,93 89% 76456 95%Sávos talajművelés 8 1,4 65% 69448 86%(Forrás: Hadászi, 2014. adatai alapján)

4. táblázat   Néhány jellemző a későn lekerülő elővetemények után

Technológia Menet-szám

Munkaidő, h/ha

Munkaidő-arány

Költség,Ft/ha

Költség-arány

Üzemi talajművelés 9 1,82 100% 68710 100%Szántás 7 1,71 94% 65917 95%Sávos talajművelés 6 1,18 65% 58909 86%(Forrás: Hadászi, 2014. adatai alapján)

8. ábra   A talaj tömörödöttségének mérése a megművelt sávban (A szerző felvétele)

9. ábra   A talaj tömörödöttségének mérése a műveletlen területen (A szerző felvétele)