vadászati ökonómia és politika

Vadászati ökonómia és politikaSchiberna Endre

2

Vadászati ökonómia és politika> Témakörök:

– Vadászat funkciói– Vadászat ágazati kapcsolatai– Pályázatírási eszközök– Kamat és hitelszámítás– Beruházások pénzügyi értékelése– Szektor gazdálkodási jellemzői– Vadkár értékelésének ökonómiai alapjai

3

Kamat jelentése

> A kamat a tőke használatának az ára, a pénztőkének az értékszaporodása.

> Kifejezi az idő szerepét a gazdasági folyamatokban, és ezért arra használható, hogy egy pénzösszeg értékét átszámoljuk különböző időpontokra.

ElőértékKezdőértékJelenérték (PV)

Végérték

Jövőérték (FV)

IDŐ

KAMATLÁB

4

> A kamatszámításhoz szükség van: – a kamatozó tőkeértékre (PV vagy FV), – a futamidőre (n), és – a kamatlábra (p).

> FV = PV + PV x p = PV (1+p)> A kamatláb ha máshogyan nem jelölik, akkor mindig egy évre

szól, azaz évente van kamatfizetés.> Egy évnél rövidebb időszakra a kamatot arányosítva kapjuk meg.

Tehát 1 hónapra a kamat p/12, egy napra p/360.

Kamat alapjellemzői

5

Kamatos kamat0. 1. 2. n.

PV FV1 = PV (1+p)

FV2 = FV1 (1+p)FV2 = PV (1+p) (1+p)FV2 = PV (1+p)2

FVn = PV (1+p)n

1+p 1+p

6

> A kamatos kamat összefüggése tehát:FV=PV * (1+p)n

> (1+p)n tőkésítési vagy prolongálási tényező> a reciproka, az 1/(1+p)n a diszkontálási tényező

Kamatos kamat

7

> Mekkora az év végi követelésünk, ha 100 000 Ft-ot egy évre bankbetétbe helyezünk, egy éves futamidőre, és mennyi, ha ugyanekkora összeget helyezünk el, de 1 hónapos futamidőkre 1 évig? A kamat mindkét esetben 5%.1) egyszeri egyéves lekötés esetén:

FV=100 000 * 1,05 = 105 000 Ft2) kamatos kamat esetén:

FV1hó után =100 000 (1+0,05/12)

FV= 100 000 (1+0,05/12)12= 105 116 Ft> A második esetben mekkora kamat mellett érhettük volna el

ugyanezt az év végi tőkeértéket 1 éves futamidő mellett?(1+0,05/12)12= 1,05116 => 5,116%

Példa

8

Példa> A szomszéd nem tudja kifizetni a kölcsönkért tartozását, ami

1 000 eFt, de azt ígéri, hogy a vadásztársaságnál rá kisorsolt szarvasbika elejtési lehetőséget – értéke kb. 1 000 eFt – ránk átruházza. Ennek esedékessége kb. 2 év. Pénzügyileg mekkora összeg térül meg, ha a számunkra elérhető legjobb befektetési alternatíva ezen az időtávon 5%-os hozamú?

9

A kamatszámítás lényege, hogy segítségével pénzösszeg, vagy tőke értékét számolhatjuk át különböző

időpontok között.

10

> A járadékok szabályos időközökben esedékes, azonos nagyságú pénzösszegek, amelyek valamilyen tőkeérték hozamaként keletkeznek.

> A kifizetésekre a tőke kamatai és esetenként maga a tőke nyújt fedezetet. Ha a kifizetések nem haladják meg a kamatot, akkor a tőke növekszik, ha igen, akkor egy idő után elfogy.

> Hasonló jellegű, de ellentétes pénzáramlás a törlesztés.> Az egyes összegeket járadéktagnak, vagy törlesztő

részletnek nevezzük. (csak nézőpont kérdése)> Az egyes összegek esedékessége közötti idő a járadéki

időszak.> A járadékszámítás feladata, hogy meghatározza a futamidő

alatti járadékok valamely időpontra átszámított értékét. Ez lehet PV vagy FV.

Járadékszámítás

11

Járadékok típusai

12

Éves időleges járadék...

0. 1. 2. n-1 n

R R R RPV1

PV2

PVn-1

PVn(1+p)n

ΣPVi = PV

1(1+p)n-1

1

Ez egy mértani sor, amelynek az összegző képletének felhasználásával és egyszerűsítésekkel:

(1+p)n - 1PV=----------------* R p * (1+p)n

(1+p)n - 1FV=----------------* R p

(1+p)n

(1+p)n1

Olyan járadéksorozat, amelyben a járadéktagok kifizetésével a kezdő tőke (PV) a futamidő végére elfogy.

13

Példa> Egy vadászterület tulajdonosi közössége – tanulva a korábbi

évek tapasztalataiból – az új bérleti szerződéseket olyan feltétellel szeretné megkötni, hogy a felek által elfogadott 380 Ft/ha éves bérleti díjat egy összegben kéri a szerződéskötéskor. A tulajdonosok által elfogadható kamatláb: 6%.

> Mennyi lesz az egy összegben fizetendő bérleti díj hektáronként?

> PV= 2 797 Ft/ha

14

Példa

> Mekkora lesz annak a hitelnek a törlesztő részlete, amelyet a vadásztársaság a vadászterület bérletének indulásakor vesz fel a vadászati berendezések felépítésére? Összege 3 millió Ft, kamata 8,5%. Havonta kell törleszteni 10 évig, a bérleti szerződés végéig.

> R=37,2 eFt

15

HITEL> 3 millió Ft hitelt veszünk fel.> Két lehetőség közül választhatunk:

HUF alapú EUR alapú

hitelösszeg 3 000 000 HUF hitelösszeg 11 765 EURkamat 7,50% kamat 3%futamidő 60 hó futamidő 60 hó

árfolyam 255

16

Mekkora a törlesztő részlet?HUF alapú EUR alapú

hitelösszeg 3 000 000 HUF hitelösszeg 11 765 EURkamat 7,50% kamat 3%futamidő 60 hó futamidő 60 hó

árfolyam 255

R=?

törlesztés 60 114 HUF törlesztés 53 906 HUF

17

0

500 000

1 000 000

1 500 000

2 000 000

2 500 000

3 000 000

3 500 000

1 4 7 10 13 16 19 22 25 28 31 34 37 40 43 46 49 52 55 580

500 000

1 000 000

1 500 000

2 000 000

2 500 000

3 000 000

3 500 000

18

Törlesztő részletünk mekkora részben fedezi a kamatot és

mekkora részben törleszti a tőketartozást?

0

0,05

0,1

0,15

0,2

0,25

0,3

0,351 4 7 10 13 16 19 22 25 28 31 34 37 40 43 46 49 52 55 58

Adatsor2

A kamat részesedése a futamidő alatt állandó törlesztő részleten belül

19

Milyen hatása van a változásoknak?> A forint esetében megváltozik a kamat> Az euró esetében megváltozik az árfolyam

7,5% 255Új HUF kamat 11,0% Új árfolyam 275

60 114 HUF 53 906 HUF65 227 HUF 58 134 HUF+8,5% +7,8%

A kamat 1%pontos változása (ebben az esetben!!!) 2,4%-kal

növelte a törlesztő részletet

Az árfolyam 1%-os változása (mindig) 1%-kal növeli a

törlesztő részletet

20

Éves örökös járadék> Az éves örökös járadék lényege, hogy ha a járadék

megegyezik egy tőkeösszeg éves kamatával, akkor a járadék a tőkeösszeget nem csökkenti, ezért a járadék fizetése örökösen fenntartható.

1PV = R*------ p

R = PV * p

FV: nem értelmezhető

21

Példa

0

5000

10000

15000

20000

25000

30000

5 25 45 65 85 105

125

145

165

185

205

> Évente 500 Ft-ot kapunk egy legelő bérleti díjaként.> Mekkora a jövőbeli bérleti díjak jelenbeli tőkeértéke, ha a

bérleti szerződés 5, 15, 25, 35 évre szól?> Mennyit érnek a végtelenségig tartó bérleti díjak?

5 2 357 Ft15 6 425 Ft25 9 762 Ft35 12 499 Ft

Végtelen: 25 000 Ft

22

Korszaki időleges járadék> Abban az éves járadéktól, hogy nem minden évben van kifizetés,

emiatt a képletek levezetésénél a több évente jelentkező R járadéktagokat át kell számolni az éves időleges járadék képletével éves járadéktagokra, és ezt az új járadéktagot kell behelyettesíteni a korábbi képletekbe.

(1+p)m*n - 1FV=R*---------------- (1+p)m-1

(1+p)n*m - 1PV= R*------------------------ ((1+p)m-1) * (1+p)n*m

(1+p)n*m

(1+p)n*m1

23

PéldaEgy vadásztársaság új, vadaskertet épített. A berendezések javítási és pótlási költségeire a VT tartalékot szeretne elkülöníteni. Mekkora összeget kell félretenni, ha várhatóan a létesítést követő 7. évben kell először javításra pénzt fordítani, és azt követően minden harmadik évben lesz csak szükség nagyobb ráfordításokra. Ezek összege kb. 200 000 Ft. A vadaskert élettartama 20 év, ezt követően teljesen újat kell építeni. Mekkora tartalékot kell képezni, hogy 5%-os kamat mellett a tartalékolt pénz elegendő legyen az egész élettartam alatt felmerülő javításokra.

> PV4 = 658,5 eFt

> PV0 = 541,8 eFt

> FV19 = 1 369,0 eFt

> PV0 = 541,8 eFt

24

Korszaki örökös járadék

> Ugyanúgy járunk el, mint az éves örökös járadék esetében, de itt a korszakra eső kamatnak kell fedeznie a járadéktagot.

1PV=R*---------- (1+p)m-1

FV: nem értelmezhető

25

Példa> Hasonlítsuk össze 1ha területű szántó, tölgy erdő és akác erdő

jelenértékét! > Ismert, hogy a szántó évente 20eFt, egy tölgy erdő 100 évente

2millió Ft, egy akác erdő 35 évente 400ezer Ft tiszta jövedelmet hajt. A kamat 3%.

> Mivel feltételezzük a jelenlegi művelés tartós (örökös) fennmaradását, az éves, illetve a korszaki örökös járadék képleteit kell használni.

> szántó: 20eFt / 0,03 = 667 eFt/ha> tölgy erdő: 2000eFt / (1,03100-1) = 110 eFt/ha> akác erdő: 400eFt / (1,0335-1) = 221 eFt/ha

27

Szervezetek célrendszere> Szervezet olyan rendszer, amelynek működése emberi

cselekvések által valósul meg.> A szervezeteket célok vezérlik (kimondottak és

hallgatólagosak): – Alapvető cél– Küldetés– Szervezeti célok

28

Alapvető cél> Alapvető cél: megfogalmazza egy szervezet létének

értelmét, pl.:– profitszerzés (vállalkozások)– jogszabályok érvényesítése (hatóságok)– oktatás (iskolák, egyetem)– helyi közösségek erősítése (civil szervezetek)

29

Küldetés> Küldetés: az alapvető cél megvalósításának módja,

meghatározza– működési kört– működés alapját képező belső értékeket– külső érintettekkel kialakítandó viszonyt– más szervezetektől történő megkülönböztetést

> Pl.: Greenpeace – WWFRolex – TimexVW – Porsche

30

Szervezeti célok

> Szervezeti célok: olyan célok hierarchikus rendje, amelyeket a szervezet tagjai

– csak szervezett keretekben tudnak elérni, – egyéni céljaikkal összeegyeztethetők, – egyéni és szervezeti célok egymást erősítik.

31

Szervezeti célok

> Terjedelem és időhorizont szerint:– stratégiai célok– közvetlen v. fejlesztési célok– operatív célok

> Ezek egyben céltípusok is

32

Stratégiai célok> Stratégiai célok: konkretizálják a szervezet küldetését, és a

szervezet érintettjeivel kapcsolatos célokat fogalmaznak meg> Belső érintettek: tulajdonosok, menedzsment, alkalmazottak> Külső érintettek: célcsoportok (fogyasztók), együttműködő

partnerek (beszállítók), versenyző partnerek, állami intézmények, helyi közösségek, természeti környezet.

Stratégiai menedzsment> Stratégiai menedzsment feladata, hogy a szervezet

küldetését összehangolja az annak beteljesítését befolyásoló körülményekkel (külső, belső)

> Reális jövőkép kialakítása az oda elvezető fejlődési pálya felvázolásával

33

Operatív célok> A már meglévő rendszer keretei közötti működésre

vonatkoznak. > Nem változtatják meg a működési logikát, csak annak

eredményességét, vagy hatékonyságát hivatottak javítani.> „Ugyanazt, csak jobban, pontosabban!”> Pl.: selejt arány csökkentése

Folyamat menedzsment> Feladata a futó folyamatok fenntartása, és a megkövetelt

mennyiségi teljesítmény és minőség elérése> Napi szintű menedzsment ciklus> Rutin folyamatok felügyelete

34

Közvetlen v. fejlesztési célok> A stratégiai céloknak alárendelt célok, amelyek a jelenlegi

rendszer működését megváltoztatni hivatottak.> Ez érthető minőségi vagy mennyiségi értelemben.> Pl.: új termelési rend kialakítása, új termék bevezetése

Projekt menedzsment> Projekt: olyan egyszeri (komplex) feladat, amely korlátos

erőforrások (emberi, pénzügyi, idő) mellett meghatározott cél elérésére irányul.

> Projekt menedzsment: egy-egy projekt végrehajtását biztosító vezetői szerepkör és tevékenység.

35

Célok és menedzsment> Az alapvető cél és a küldetés általános, akár szubjektíven

megítélhető elemeket is tartalmaz.> A szervezeti célok alatt általában számszerűsíthető célokat

értünk.> Menedzsmentre a kitűzött célok eléréséhez van szükség,

ezért a menedzsment szintek igazodnak a célok szintjéhez. > Időtáv szerint:

– stratégia -> jövő– folyamat -> jelen– projekt -> átmenet

36

Menedzsment tevékenységek

Forralt béka (boiled frog) effektus

DÖNTÉSEK

INTÉZKEDÉSEK

ELLENŐRZÉS(monitoring)

ELEMZÉS ésVISSZACSATOLÁS

37

Stratégia alkotás eszközei

> PEST: jövőbeli változásokra felkészülés> SWOT: aktuálisan ható tényezők> Probléma-fa: problémák közötti összefüggések kirajzolása> Cél-fa: problémák konvertálása célokká> Logikai keretmódszer: egymásra épülő célok, valamint a hozzájuk

kapcsolódó eredmények és következmények közötti logikai kapcsolat

38

PEST elemzés> A pest elemzés a szervezet működési környezetének

vizsgálatára, nagy volumenű és hosszú távú folyamatok (tendenciák) összefoglalására szolgál

> P: political (politikai)> E: economical (gazdasági)> S: socio-cultural (társadalmi)> T: technological (technológiai)

39

PEST elemzésPOLITIKAI ELEMEK

> a kormányzat stabilitása> törvények, jogszabályok> adózási politika> európai integráció

TÁRSADALMI ELEMEK> népesedési folyamatok> jövedelemeloszlás> társadalmi mobilitás> az iskolázottság mértéke> életmód az egyes társadalmi

csoportokban

GAZDASÁGI ELEMEK> a GNP, GDP trendjei> foglalkoztatottság /munkanélküliség> infláció> az ország fizetési mérlege> a családok elkölthető jövedelmének

alakulása> az energia- és egyéb árak alakulása

TECHNOLÓGIAI ELEMEK> a kormány kutatási programja (K+F

kiadások mértéke, műszaki fejlesztési politika)

> a technológiai változás sebessége> a számítógépesítettség mértéke> az alapvet infrastruktúra színvonala

40

SWOT> A SWOT analízis a stratégiai tervezés egy eszköze> Célja, hogy átlátható formában láttassa a szervezet céljait

leginkább befolyásoló aktuális külső és belső adottságokat> S: strength (erősség), > W: weakness (gynegeség), > O: opportunity (lehetőség),> T: threat (fenyegetés)

41

SWOTSegítők Gátak

Belső

S:Olyan lényeges belső tulajdonságok, amelyre a célok elérése szempontjából támaszkodni lehet

W: Olyan belső hiányosságok, amelyek a célok elérését nehezítik

Külső

O:Olyan külső körülmények, amelyek kihasználása a célok elérését segítik

T:Olyan külső körülmények, amelyek a célok elérésében gátolhatnak

42

SWOT> A feltüntetett tényezők lényeges tényező kell, hogy legyenek> Többnyire szubjektív tényezők, a cél a rendszerezés magunk és mások

számára> a 4 térrészbe térrészenként 4-5 tényező> „belső” a tényező, ha a vizsgált szervezet nélkül nem létezne> nem lehet valami egyszerre „gátló” és „segítő”

S W

O T

> Kiértékelés:– le kell írni a tényezőket– be kell mutatni, hogy az erősségekkel hogyan

semlegesíthetők a fenyegetések, és– a lehetőségek hogyan használhatók ki a

gyengeségek ellensúlyozására

>

43

Probléma elemzés> A stratégia megalkotásához helyzetelemzés végzünk:

– PEST elemzés a környezeti feltételek azonosítására– SWOT elemzés a szervezet külső és belső tényezőinek összehangolására

> A helyzetfeltárás másik eszköze a probléma elemzés, amely egy állapot negatív jellemzőit gyűjti össze és ok-okozati összefüggésben mutatja be őket.

> Általában egy magasabb rendű probléma jelenti a kiindulási pontot:

– megoldását a projekt résztvevői az adott projekt keretein belül nem tudják ugyan megoldani, de megoldásához hozzá tudnak járulni

– attól lesz magasabb szintű, hogy a projekt résztvevőinél szélesebb csoportnak jelent nehézséget.

44

Probléma-fa> Magasabb rendű cél azonosítása > Ok-okozati összefüggésbe helyezett problémák> 3-5 szinten oszlanak el> Az átfogó probléma létrejöttéért közvetlenül felelős okok

azonosítása> Az okok az okozott problémák alá kerülnek, a független problémák

egymás mellé> Az okok között lehetőleg ne legyen átfedés

45

Probléma-fa

ÁTFOGÓ PROBLÉMA

KÖZVETLEN OK PROBLÉMA 1

OK PROBLÉMA

OK PROBLÉMA

KÖZVETLEN OK PROBLÉMA 2

OK PROBLÉMA

OK PROBLÉMA

OK PROBLÉMA

46

Cél-fa> A probléma-fából indul ki, de annak negatív megközelítése

helyett a jövőbeli kívánatos állapot pozitív aspektusait keresi, megoldás orientált megközelítést alkalmaz

> Ok-okozat összefüggések eszköz-eredmény kapcsolatokká alakulnak

> A cél-fa egyes területeit kiválasztva határozhatjuk meg a beavatkozási logikát:

– Összefüggő terület– A szervezet kompetenciái alapján– Lényeges változást idéz elő– Reálisan megvalósítható

47

Tematikus útvonal és új turisztikai brand létrehozása

Mobil rendez-vényhelyszín

Szolgáltatások bővülése

Természeti és kulturális örökség fenntartható

hasznosításaTérségi turisztikai

vonzerők összekötése növekedése

Turisztikai vonzerő növekedése

Növekvő foglalkoztatottság

Szezonalitás csökkenése

Gloriette kilátó és tanösvény a FERTŐ-TÁJRÓL

Meditációs kert a VIZEKRŐL

Árpád-kori körtemplom bemutatása az IMÁRÓL

Masina-ház a NÁDI VILÁGRÓL

Pajtaszínház a KÉZMŰVESSÉGRŐL

Fertő parti települések népességmegtartó képességének növelése

48

Projekt tervezés eszközei

> Feladatterv> Időbeli ütemezés

– Gantt diagram– Hálóterv

> Költségvetés

49

Feladatterv> A feladat a projekt olyan elemi egysége, amely

– konkrét, számszerűsíthető eredménnyel jár– gyakorlati szempontból tovább nem bontható– költségvetés kapcsolható hozzá– elvégzésére felelős rendelhető (nem egy ember hajtja végre)

50

Feladatterv

51

Gantt diagram

52

0 52

41

3

6

5

3

7

4

2 4

127

2

Háló diagram

53

Kritikus út számításavégpont

0 1 2 3 4 5 6 7kezdőpont

0 5 7 2 1 3 2 2 3 4 4 4 5 1 6 27

0 5 9 8 8 11 12 140 5 7 2 8 9 12 14

2 6 2

Legkorábbi bekövetkezésLegkésőbbi bekövetkezés

Tartalékidő

54

Kritikus út számításavégpont

0 1 2 3 4 5 6 7kezdőpont

0 0 5 7 2 1 3 2 2 3 4 4 4 5 1 6 27

0 5 9 8 8 11 12 140 5 7 2 8 9 12 14

2 6 2

Legkorábbi bekövetkezésLegkésőbbi bekövetkezés

Tartalékidő

55

Költségvetés> Költségvetés tervezésének szempontjai

– reális költségek számítással ill. árkalkulációval vagy ajánlattal alátámasztva

– támogatható tevékenységek– támogatható költségnemek– támogatható felmerülési időszak– pályázati kiírás által megszabott belső arányok megtartása– ÁFA levonási jogosultság

56

Költségnemek> Személyi költségek> Személyi költségek járulékai> Dologi költségek (ÁFA)> Beruházás

– építés– eszközbeszerzés

> Kiemelt tételek:– Rezsi (%-os, vagy tételesen meghatározott)– Útiköltség

57

Finanszírozási konstrukció> Előfinanszírozás: a támogatás összegét előre utalják,

amelynek a felhasználásáról elszámolást kell készíteni> Utófinanszírozás: szakmai beszámoló alapján a támogatási

összeget utólag utalják> Szállítói finanszírozás: a szállítói számlákat a támogató

közvetlenül a szállítónak fizeti ki

58

Pü-i jelleg> A pályázó jellege szerint:

– vállalkozás– nem vállalkozás

> A tevékenység jellegétől függően megkülönböztetünk:– jövedelmet nem termelő– jövedelemtermelő

> A tevékenység eredménye alapján:– pozitív DNR– negatív DNR

Pályázóvállalkozás?

Tevékenységjövedelem-termelő?

Működési nettó bevétel negatív?

59

Pü-i elemzés

DIC = Pénzügyi beruházási költség PV (DIC) 115 161 334Diszkontált pénzügyi bevétel (a) 46 792 219

Diszkontált üzemeltetési és karbantartási kltsg (b) 30 460 869

Diszkontált pótlási költség (c) 12 218 168

Diszkontált maradványérték (d) 0

Diszkontált nettó pénzügyi bevétel (DNR = a-b-c+d) 4 113 182

Elszámolható ráfordítás maximuma (Max EE=DIC-DNR) 111 048 151Finanszírozási hiány ráta (R=MaxEE/DIC) 0,9643Elszámolható költség (EC) 121 959 881

Döntési összeg (DA=EC*R) 103 665 899

Kedvezményezett hozzájárulása 18 293 982

Prioritási tengelyre vonatkozó maximális társfinanszírozási ráta 0,85

60

Finanszírozási hiány kezelése> Pályázati kiírások feltételei lehetnek:

– jövedelemtermelő tevékenység nem támogatható– keletkező jövedelmet a projektre kell fordítani (pl. kamat)– keletkező jövedelemmel a támogatást csökkenteni kell– keletkező jövedelem aránya nem haladhatja meg a szükséges

önrész arányát

62

Bevételek és kiadások

64

Bevételek - kiadások

Bevétel

Külföldi vadászat

Hús és élővad

Belföldi vadászat

Egyéb

Munka-bér

Vadkár

Pályázat

Vad-gazdál-kodás

Egyéb

Kiadások

Eredmény

65


BEVÉTELEK 1975 1980 1992 1999 2007 2008 2009

Kölföldibérlelövés 27% 35% 52% 41% 30% 28% 27%

szolgáltatás 4% 5% 7% 6% 3% 2% 3%

Belföldibérlelövés 2% 2% 1% 9% 15% 19% 19%

szolgáltatás 3% 0% 0% 2% 3% 3% 4%

Élővadból származó bevétel 20% 18% 4% 8% 4% 3% 4%

Lőtt vadból származó bevétel 26% 22% 17% 17% 18% 18% 16%

Egyéb bevételek 18% 17% 19% 17% 23% 22% 23%

Pályázati bevétel 0% 0% 0% 5% 4% 4%

KIADÁSOK

Munkabér 22% 18% 17% 22% 23% 24% 25%

Vadgazdálkodás 38% 47% 43% 43% 44% 45% 43%

Vadkárok 13% 9% 11% 9% 12% 10% 10%

Egyéb ráfordítások 27% 26% 29% 26% 21% 21% 22%

66

-20000

2000400060008000

1000012000140001600018000

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

Mill

ió F

t

Összes bevétel Összes kiadás Egyenleg

67

Bevételek - nagyvad

0

5000

10000

15000

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

pld

Gím Dám Őz Muflon

68

Bevételek - apróvad

0

50000

100000

150000

200000

250000

300000

350000

400000

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

pld

Mezei nyul Fácán FogolyRöptetett réce Összes apróvad

69

Pest

Borsod-Abaúj-Zemplén

Fejér

Hajdú-Bihar

Zala

Jász-Nagykun-Szolnok

Nógrád Somogy

Tolna

VeszprémBács-KiskunBékés

CsongrádGyőr-Moson-Sopron

Heves Komárom-Esztergom

BaranyaSzabolcs-Szatmár-Bereg

Vas

0,0

1,0

2,0

3,0

4,0

5,0

6,0

7,0

8,0

-0,5 0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 4,5

gím bika db/ 1 000 ha

őzba

k db

/ 1 0

00 h

a

70

Buborékok: 2005-2006-2007 évek átlagos gazdálkodási egyenlege (fehér-negatív egyenleg, többi-pozitív egyenleg)

Pest

Borsod-Abaúj-Zemplén

Fejér

Hajdú-Bihar

Zala

Jász-Nagykun-Szolnok

Nógrád

TolnaVeszprémBács-KiskunBékés

Győr-Moson-Sopron

Heves

Komárom-EsztergomBaranyaSzabolcs-Szatmár-Bereg

Vas

Somogy

0,0

1,0

2,0

3,0

4,0

5,0

6,0

7,0

8,0

-0,5 0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 4,5

gím bika elejtések db/ 1 000 ha

őzba

k el

ejté

sek

db/ 1

000

ha

72

NATURA 2000 területekMagyarországon 1,9 millió hektár NATURA 2000 területet jelöltek ki, ebből 556 ezer ha állami erdőterületen, és 207 ezer ha magán erdő területen.

Forrás: KvVM TIR, 2009.

73

-10%

11-15%

16-20%

26%-

21-25%

NATURA 2000 területek

75

Az európai integráció> Kezdetben idealisztikus elképzelések elméleti síkon. (pl.

Victor Hugo 1849: Európai Egyesült Államok)> 1920-as évek gazdasági integráció és intézményrendszer

gondolata „Páneurópai Mozgalom”> A II. VH a kormányközi kapcsolatokra épülő koordináció

bukása.> A kormányközi kapcsolatok nem nyújtanak garanciákat az

együttműködések tartósságára

76

Az európai integráció> II. VH után Nyugat-Európa megpróbált javítani a nagyon

meggyengült helyzetén:– POLITIKAI– GAZDASÁGI – KATONAI

> Nyilvánvaló az együttműködési kényszer> Együttműködés lehetséges módjai:

– kormányközi– nemzetek feletti intézményrendszer

77

Az európai integráció > POLITIKAI:

– egységes fellépés a nemzetközi politikában> GAZDASÁGI:

– Egyesült Államok dominanciája– Együttműködésre van szükség a technológiai fejlesztések

területén– A nemzeti piacok nagyon eltöredezettek és szűkek a

húzóágazatok számára> KATONAI:

– Szovjet fenyegetés

78

Együttműködés vs. Integráció> Együttműködés: önkéntes alapon, állandó egyeztetésekkel

elért megállapodások, amelyeket nemzeti hatáskörben hajtanak végre

> Integráció: – nemzetek felett álló, önálló jogi státusszal rendelkező

szervezetbe tagozódás– elkülönült intézményrendszer és döntéshozatali

mechanizmus– felsőbbrendű, és kötelező érvényű döntések

79

Kereskedelmi integrációs fokozatok> Szabadkereskedelmi térség: térségen belül vám és mennyiségi korlát

mentes kereskedelem, de harmadik féllel szemben önálló kereskedelempolitika

> Vámunió: közös kereskedelempolitika> Közös piac: áruk és szolgáltatások mellett a tőke és a munkaerő is

szabadon áramolhat> Egységes piac: minden termelési tényezőre felszámolják az összes

korlátot:– fizikai (határellenőrzések)– pénzügyi (egységes adózási szabályok, közbeszerzés stb.)– technikai (szabványok és egyéb előírások)

80

Gazdasági unió> Kereskedelmi integráció

– fokozatai lásd fent– egységes piac

> Monetáris integráció– monetáris együttműködés, árfolyamrendszer– monetáris unió: közös valuta és központi jegybank

> Gazdaságpolitikai integráció:– agrárpolitika– iparpolitika– versenypolitika

81

Politikai és Katonai integráció> Politikai unió:

– közös törvényhozás– közös kormányzás– közös külpolitika– közös belpolitika és igazságügy– állampolgárság

> Katonai unió:– egységes irányítású közös hadsereg

82

Az európai integrációPOLITIKAIGAZDASÁGI KATONAI

OEECkésőbb: OECDfeladata: Marshall segély elosztása

Európa Tanácsfeladata: a demokratikus értékrend és az emberi jogok védelme, az európai kulturális identitás megteremtése és a társadalmi problémák enyhítése

NATOfeladata: a szovjet fenyegetés ellensúlyozása

KGST Varsói SzerződésSzovjet befolyás

Regionális kormányközi szervezet

USA központú katonai szövetség

(független) gazdasági integráció

84

Az európai integráció> Nagy-Britannia: újra akarja éleszteni világkereskedelmi

erejét, és folytatni gyarmatpolitikáját> Franciaország: a korábbi kudarc után új módot kell találni

Németország megfékezésére> Németország: kettéosztott országban fel kell építeni a

korábbi virágzó ipart> Európa: politikai együttműködéssel indul, de a gazdasági

együttműködés lesz meghatározó

85

Támogatási és pályázati rendszerek> Magyarországon elérhető források típusai:

– Nemzeti költségvetési– Nemzeti – EU társfinanszírozás – EU források

> Az EU forrásai:– Strukturális Alapok (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális

Alap) és a Kohéziós Alap – Mezőgazdasági támogatások – Közösségi Programok – Közbeszerzések

86

EU forrásallokáció alapja> A közös politikák azok a politikák, amelyek az Európai Unió kizárólagos

hatáskörébe tartoznak, ilyen például a közös kereskedelempolitika, a közös mezőgazdasági politika vagy a közös monetáris politika. Az EK közös politikái tehát olyan területekre vonatkoznak, ahol a Szerződés értelmében a Közösség döntési kompetenciája a meghatározó.

> Az EK közösségi politikái azokat a Szerződésben lefektetett közösségi tevékenységeket jelölik, amelyek - a közös politikáktól eltérően - a tagállamok fellépésével párhuzamosan működnek, illetve kiegészítik a tagállamok ugyanazon területeken folytatott nemzeti politikáit. Ilyen hatáskörbe tartozik többek között az iparpolitika, a foglalkoztatás és szociálpolitika, a regionális politika, a környezetvédelem, a fogyasztóvédelem vagy a kutatás- és technológiafejlesztés.

87

Regionális politika> A Római Szerződésben is megfogalmazódik a regionális

fejlettségbeli különbségek kiegyenlítésének az igénye.> 1970-1980-as évekbeli déli országok csatlakozása

méginkább széthúzza a regionális különbségeket> 2004-ben 10 ország jelentős bővülést és jelentős

különbségeket hoz

88

Regionális politika> Tervezési folyamat

– A támogatások megítélésének előfeltétele a Bizottság által megkövetelt tervdokumentumok kidolgozása

– A tervezési folyamat az EU és a tagállamok együttműködésével valósul meg.

– A folyamat kezdetén az EU Közösségi Stratégiai Iránymutatásokat (CSG) készít, melyek tartalmazzák a Közösség által preferált fejlesztési irányokat.

– A CSG tájékoztató jellegű, nem kötelező

89

Tervezési folyamat sémája

EU Közösségi Stratégiai Iránymutatásokat

Nemzeti Stratégia

Nemzeti Programterv

Pályázati kiírások

90

Regionális politika> 3. célkitűzés (ETE)

– A programok nemzetközi jellegéből fakad, hogy készítésükre az érintett két- vagy több ország delegált képviselőiből közös programozási bizottságok/munkacsoportok kerültek felállításra, melyek felelősek voltak a program kidolgozásáért és az Európai Bizottság számára történő benyújtásáért.

– A programok végrehajtása is közös, melyekért elsősorban a programalkotó országok részvételével működő Közös Monitoring Bizottságok felelnek.

91

Szervezeti háttér> Az operatív programok lebonyolítására minden tagállam és/vagy régió

kijelöl – irányító hatóságot: az operatív program irányítására kijelölt nemzeti,

regionális vagy helyi hatóság, illetve közjogi vagy magánszerv– közreműködő szervezet: IH-tól delegált feladatként pályázatok

kiírásának, értékelésének, illetve a szerződéskötések lebonyolításának napi szintű szervezése

– igazoló hatóságot: (nemzeti, regionális vagy helyi közhatóság, illetve -szervezet, amely a Bizottság részére történő megküldést megelőzően igazolja a költségnyilatkozatot és a kifizetési kérelmeket), valamint

– ellenőrzési hatóságot: (a tagállam által az egyes operatív programok számára kijelölt olyan nemzeti, regionális vagy helyi hatóság vagy szervezet, amely az irányítási és ellenőrzési rendszer eredményes működésének vizsgálatáért felel).

92

Regionális politika> Az Európai Unió regionális támogatásai régiók, vagy annál kisebb térségek

fejlesztésére irányulnak. > 3 fő kategóriából álló NUTS rendszert alkalmaz > Kiinduló egység a tagállam meglevő közigazgatási egysége:

– NUTS I (makro-): Nyugat-, Kelet- és Közép-Magyarország (egységek száma: 3) – NUTS II (mezo-): tervezési-statisztikai régió (egységek száma: 7) – NUTS III (mikro- vagy megye): megye/főváros (egységek száma: 20)– NUTS IV (kistérség): statisztikai kistérség (egységek száma: 167) – NUTS VI (helyi önkormányzat): település (egységek száma: 3145)

93

Regionális politika> A tervezési-statisztikai régiók kialakításánál alapvetően két szempont

játszott szerepet: a régióhatárok feleljenek meg a megyehatároknak, valamint a régiók lakónépessége lehetőleg azonos nagyságrendű legyen.

> Magyarországon a következő NUTS II szintű régiók jöttek létre – Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye – Közép-Dunántúl: Fejér-megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém-

megye – Dél-Dunántúl: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye – Közép-Magyarország: Budapest és Pest megye – Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye,

Nógrád megye – Észak-Alföld: Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-

Szatmár-Bereg m. – Dél-Alföld: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye

94

Regionális politika1. Konvergencia célkitűzés2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés3. Európai területi együttműködés célkitűzés

– Határokon átnyúló együttműködés: EU NUTS III egységek szomszédos országokkal

– Transznacionális együttműködés: Európát (nem az EU-t) 13 makro térségre osztották, amelyek közül Magyarországot a Közép-európai és a Délkelet-európai érinti.

– Interregionális együttműködés: Európa teljes területét felölelő együttműködések, amelyek célja a regionális fejlesztés eszközeinek (módszereinek) fejlesztése.

95

Regionális politika> Pénzügyi források

– Strukturális Alapok• Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)• Európai Szociális Alap (ESZA)

– Kohéziós Alap (KA)> EU-s együttműködésben résztvevő, de nem EU tag országok számára:

– Instrument for Pre-Accession Assistance (IPA)– European Neighbourhood and Partnership Instrument (ENPI)

96

Regionális politika> ERFA

– A Regionális Politika legjelentősebb forrása– 1975-től– A jelenlegi szabályozást a 2006/1086/EK rendelet– Infrastruktúra és eszközbeszerzések támogatása– Az ERFA célja a gazdasági és szociális kohézió erősítése a regionális

egyensúlytalanságok csökkentésén keresztül. – A cél elérésének érdekében az alap támogatást nyújt a regionális

gazdaságok fejlesztéséhez és strukturális igazodásához, amely magában foglalja a hanyatló ipari térségek átalakulásának támogatását is.

97

Regionális politika> ESZA

– 1960-tól– Tanács 1081/2006/EK rendelet– Célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott gazdasági és társadalmi

fejlődést a tagállamok azon szakpolitikáinak támogatásával, melyek • a teljes foglalkoztatás elérésére, • a munka minőségének és a termelékenység javítására, • társadalmi befogadás előmozdítására • a foglalkoztatás nemzeti, regionális és helyi szintű

egyenlőtlenségeinek csökkentésére irányulnak.

98

Regionális politika> KA

– Maastrichti Szerződés hozta létre– Célja, hogy erősítse a gazdasági és társadalmi kohéziót, és

csökkentse a különböző régiók közötti, a fejlettségi szintben meglevő különbségeket.

– környezetvédelemmel és a transz-európai hálózatokkal kapcsolatos nagy kiterjedésű beruházásokat támogatja

– Az indulástól kedvezményezett négy tagállam (Görögország, Írország, Portugália, Spanyolország) mellett a 2004. évben csatlakozott 10 ország mindegyike jogosulttá vált a Kohéziós Alapokból származó forrásokra. A 2007-es évtől a Kohéziós Alap beépült a strukturális segítségnyújtás programozásába a különböző alapokból származó támogatások közötti nagyobb összhang érdekében.

99

Regionális politika> IPA (Instrument for Pre-Accession Assistence)

– 2007. január 1-jétől működő Előcsatlakozási Támogatási Eszköz. – Tevékenysége kiterjed a tegjelölt, (Horvátország, Macedónia,

Törökország) valamint a potenciális tegjelöltekre (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szerbia) is.

– Az IPA létrehozásával egy alapba vonták össze a korábbi PHARE, SAPARD, ISPA, CARDS alapokat.

> ENPI (European Neighbourhood and Partnership Instrument)– Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz– EU-ból tartósan kimaradó országok számára– A külső határok menti éles társadalmi és gazdasági szakadékok

elkerülésére

100

Regionális politika1. Konvergencia célkitűzés> Célja a legkevésbé fejlett államok és régiók felzárkózásának elősegítése. A 27 tagállamot számláló Európai

Unióban ez a célkitűzés 17 tagállamban 84 régiót érint, melynek összlakossága 154 millió fő. Jogosultsági feltételek:> A strukturális alapok forrásaira (ERFA, ESZA), azon NUTS 2. szintű régiók jogosultak, ahol a 2000-2002

időszakra vonatkozó adatok alapján az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az uniós átlag 75 százalékát.

> Azon régiók (ún. "phasing out" térségek), ahol a GDP az EU bővítéssel járó statisztikai hatás következtében épphogy meghaladja a küszöbértéket, a célkitűzés forrásaiból fokozatosan csökkenő támogatásban részesülnek.

> A Kohéziós Alap támogatásaira azon tagállamok jogosultak, ahol a 2001-2003 időszakra vonatkozó adatok alapján egy főre eső bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az uniós átlag 90 százalékát. Azon régiók, ahol a GNI az EU bővítés statisztikai hatásai következtében meghaladja a 90 százalékos küszöbértéket, fokozatosan csökkenő támogatásban részesülnek. A Kohéziós Alapból 15 tagállam részesülhet.

101

Regionális politika2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés> Célja a konvergencia célkitűzés hatálya alá nem tartozó régiók

versenyképességének, vonzerejének erősítése, foglalkoztatási mutatóinak javítása, és ezzel az EU globális versenyképességének növelése.

> A célkitűzés keretében 19 tagállam 168 régiója részesülhet támogatásban. Ezek közül 13 tartozik azon régiók közé, ahol a támogatást fokozatosan vezetik be (ún. "phasing-in" területek). Ezek a régiók - a korábbi 1. célkitűzés alá tartozó egykori státuszuknál fogva - különleges pénzügyi juttatásban részesülnek.

Jogosultsági feltételek:> A GDP alapján 2006-ban és 2000 előtt is még az 1. célkitűzés hatálya alá

tartoztak, azonban 2007-től a GDP átlépi az EU-15 átlag 75%-át („phasing-in” régiók).

> A forrást az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap egyenlő mértékben biztosítja.

102

Regionális politika3. Európai területi együttműködés célkitűzés> A célkitűzés a közös helyi és regionális kezdeményezések révén tovább erősíti a

határokon átnyúló együttműködést, amivel hozzájárul az EU területi egységének növeléséhez, valamint az EU és szomszédai közötti együttműködések erősítéséhez. A határon átnyúló együttműködések között megkülönböztetjük az EU (tagállamok közötti) belső határait, illetve az EU szomszédos országaival meglévő határait.

> Kategóriái: – Határokon átnyúló együttműködés– Transznacionális együttműködés– Interregionális együttműködés

> A forrást teljes egészében az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja.Jogosultsági feltételek:> A Közösség NUTS 3. szintű, valamennyi belső és egyes külső szárazföldi határok

mentén fekvő régiója, és a Közösség NUTS 3. szintű, a tengeri határok mentén fekvő, egymástól legfeljebb 150 km távolságra található régiója jogosult a támogatásra.

103

Középkelet-európai makro térség

Délkelet-európai makro térség

104

Regionális politika

Konvergencia célkitűzés ERFA ESZA KA

Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés

ERFA ESZA

Európai területi együttműködés célkitűzés ERFA

105

Regionális politika> Új Magyarország Fejlesztési Terv (1. és 2. célkitűzés)

– Regionális operatív programok: • Nyugat-dunántúli OP • Dél-alföldi OP • Észak-alföldi OP • Közép-magyarországi OP • Észak-magyarországi OP • Közép-dunántúli OP • Dél-dunántúli OP

– Szektoriális operatív programok: • Gazdaságfejlesztés OP • Közlekedés OP • Társadalmi megújulás OP • Társadalmi infrastruktúra OP • Környezet és energia OP • Államreform OP • Elektronikus közigazgatás OP • Végrehajtás OP

106

Regionális politika> ETE OP-ok

– Határokon átnyúló• Magyarország-Szlovákia HÁE OP • Magyarország-Románia HÁE OP • Magyarország-Horvátország HÁE OP• Magyarország-Szerbia HÁE OP• Ausztria-Magyarország HÁE OP• Szlovénia-Magyarország HÁE OP• Magyarország-Románia-Szlovákia-Ukrajna ENPI HÁE OP

– Transznacionális• Dél-kelet Európai Transznacionális Együttműködési Program 2007-2013 • Közép-európai Transznacionális Együttműködési Program 2007-2013

– Interregionális• INTERREG IVC OP• ESPON 2013 OP• INTERACT II OP• URBACT II OP

107

Közös Agrárpolitika> A Közös Agrárpolitika támogatásai:

– piacszabályozás • termelői támogatások• a piacok stabilizálását szolgáló intervenciós és

exporttámogatások– vidékfejlesztés:

• beruházási támogatások• szerkezetváltás, környezetvédelem• vidékfejlesztést szolgáló egyéb támogatások

108

Közös Agrárpolitika> A Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozásáról szóló

rendelet rendelkezik két új alap létrehozásáról 2007-re, melyek közül mindegyik a KAP egy-egy pillérét finanszírozza:

– az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) az 1. pillérhez,

– az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) - a 2. pillérhez.

109

KAP – Termelői támogatások> EU közvetlen kifizetés

– A magyar gazdálkodók fokozatosan jogosultak a közvetlen EU-támogatásokra.

– Gabonafélék, olajnövények és fehérjenövények vonatkozásában ez a művelt terület alapján, húshasznú szarvasmarha és juh esetében állatlétszám alapján, tejhasznú szarvasmarhára pedig - 2005-től - a tejkvóta arányában jár.

– Az unió a csatlakozás évében, 2004-ben a közvetlen támogatási szint 25 százalékát fizette. A közösségi finanszírozás előbb évi öt, 2008-tól pedig évi tíz százalékpontos növekedéssel, 2013-ban éri el a 100%-ot.

110

KAP – Termelői támogatások> Kiegészítő támogatás

– Lehetőség van azonban arra, hogy Magyarország a közvetlen támogatásokat saját költségvetésből kiegészítse további harminc százalékponttal.

– A területalapú támogatások hektáronkénti, euróban számított összege az EU-n belül nem egységes, mert függ az adott ország vagy régió terméshozamától. Például a magyar gazdák a magasabb terméshozam miatt kezdettől fogva több mint másfélszer annyi támogatást kaphatnak hektáronként, mint lengyel versenytársaik.

– 2007-től az EU mezőgazdasági reformja következtében termeléshez kötött és termeléstől elválasztott támogatási formák lépnek be.

111

KAP – Termelői támogatások> Reform

– A 2004-ben csatlakozott tagállamoknak, amelyek a közvetlen támogatások SAPS (egységes területalapú kifizetési rendszer) rendszerét alkalmazzák át kell térniük az egységes támogatási rendszerre (Single Payment Scheme)

– Az új rendszer lényege, hogy a mennyiségi termelés helyett a minőségi állattartásra, vagy más, jövedelmezőbb tevékenységre való áttérésre ösztönöz.

– A termelőnek ezek esetében termelési kötelezettsége nincs, a támogatás alapjául a 2006. évi támogatott állatlétszám, illetve az esetleges korrekciók figyelembevételével az MVH által megállapított ún. „történelmi” bázis szolgál.

112

KAP – Intervenció> Magyarországi termelők a tagság első napjától teljes joggal vesz részt a közösségi

intervenciós rendszerben, illetve pályázhatnak exporttámogatásokra.> A közösségi intervenciós felvásárlási árak, az egyes termékeknek a piacról történő átmeneti

vagy végleges kivonásához kapcsolódó támogatások (pl. borfelesleg lepárlási támogatása, zöldséggyümölcs szektor kivonási és egyes feldolgozási támogatásai, sertéshús magántárolási támogatása), valamint az exporttámogatások teljes mértékben - száz százalékban - vonatkoznak a magyar termelőkre, feldolgozókra és forgalmazókra is.

> Az intervenciós intézkedések - amelyek a gabona, a rizs, a cukor, az alkohol és bor, valamint a tej és a hús termékpályát érintik - célja a piaci zavarok megelőzése és elhárítása, a túltermelés okozta feleslegek közösségi piacról való hosszabb-rövidebb időre szóló kivonása intervenciós felvásárlással, valamint a magántárolás támogatásával.

113

KAP-Vidékfejlesztés> Az EMVA-ból folyósított támogatások a Magyarország által

készített Nemzeti Vidékfejlesztési Terv és az abban javasolt intézkedéscsomag alapján vehetők igénybe.

> E támogatások megoszlása a források szerint: 50-80% százalék EU-támogatás, 20-50% százalék hazai támogatás, amelyek aránya régiónként és intézkedéscsoportokként eltérő.

114

KAP-Vidékfejlesztés1. A mezőgazdasági és az erdészeti szektor versenyképességének növelése > A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás versenyképességének növelése keretében az EU minden olyan

kezdeményezést támogat, amely fokozza a humán- és a fizikai tőke lehetőségeit, valamint az agrártermelés minőségét.

> A humántőke fejlesztésének érdekében az alábbi területeket támogatja: – Informatika, technológiai és gazdasági ismeretek terjedését elősegítő képzési programok, – Fiatal gazdák induló támogatása, 40 évnél fiatalabb, új gazdaságot beindító vagy már meglévő gazdaság irányítását átvevő

gazdálkodók esetében – Korengedményes nyugdíj, 55 évnél idősebb gazdák esetében – Tanácsadó szervezetek működtetése

> A mezőgazdaság fizikai potenciáljának növelése érdekében az alábbi intézkedésekre van szükség: – A mezőgazdasági és erdőterületeken folyó gazdálkodás modernizálása. Ennek része az új művelési technológiák

meghonosítása, a primér termelés és a primér termékek feldolgozásának támogatása, valamint az agrármarketing erősítése.

– Infrastruktúrafejlesztés – Természeti kockázatok csökkentése, természeti csapások elhárítása

> A termeléssel és a termékek minőségével kapcsolatban az alábbi célokat kell figyelembe venni: – Támogatni kell a gazdákat, hogy igazodni tudjanak az egyre bonyolultabb és egyre nagyobb bevételkiesést eredményező

uniós szabályokhoz és előírásokhoz. – Érdekeltté kell tenni őket a minőségi termékek előállításában, népszerűsíteni kell az őstermelőktől származó árukat

115

KAP-Vidékfejlesztés2. Természetvédelem és a vidéki tájak állapotának javítása > A természetvédelem és a vidéki tájak állapotának javítása cél

keretében elő kell segíteni, hogy a gazdák és az erdőtulajdonosok a természeti környezet, a természeti erőforrások és a vidéki táj megőrzésével összeegyeztethető földhasználati módszereket alkalmazzanak.

> Ezért nélkülözhetetlen a biodiverzitás, a vízkészlet és a talajvédelem, valamint a klímaváltozás elleni küzdelem alapelveinek figyelembevétele, amely elvek betartását a piac nem értékeli ezért szükséges ezek uniós támogatása.

116

KAP-Vidékfejlesztés3. A vidéki lakosság életminősége és a vidék gazdasági

tevékenységének diverzifikálása

> Gazdasági diverzifikálás céljai a következők: – Nem-agrárjellegű tevékenységek meghonosodása,

mikrovállalkozások indítása, – turizmus, természeti örökség kezelése, összességében a fenntartható

gazdasági fejlődés előmozdítása > Életminőség javítása:

– Kiemelt helyet foglal el a falusi lakóhelyek rehabilitálása és fejlesztése, a vidéki örökség megőrzése és értékeinek kiaknázása

– helyi gazdasági szakemberek és projektmenedzserek képzése

117

KAP-Vidékfejlesztés4. Leader > A Leader modellt továbbra is EU-szinten folytatják és konszolidálják úgy, hogy a

2000-2006 közötti programozási időszakban közösségi kezdeményezésként futó intézkedést kötelező elemmé teszik a tagállamok által a 2007-2013 közötti időszakban végrehajtandó vidékfejlesztési programokban.

> Minden program tartalmaz egy finanszírozandó Leader tengelyt: – a helyi fejlesztési stratégiák helyi akciócsoportok általi végrehajtása egy vagy több

tematikus tengelyen alapul a három közül; – a köztük megvalósuló (transznacionális és területközi) együttműködési projektek, és – a helyi akciócsoportok működési költségei, a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozásához és a

terület ösztönzéséhez szükséges kapacitásépítés. > A Leader megközelítés célja az, hogy a vidéki gazdaság szereplőit segítse a vidéki

területek hosszú távú potenciáljának javításában. További cél az integrált, jó minőségű és eredeti fenntartható növekedési stratégiák kidolgozásának bátorítása a vidéki területek számára, amelyeket tágabb értelemben vett helyi partnerségek, az úgynevezett helyi akciócsoportok készítenek el, és hajtanak végre.

118

KAP-Vidékfejlesztés> I. tengely: A mezgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása

– 1. A humán tőke fejlesztését és a tudás támogatását célzó intézkedések • 1.1. Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek• 1.2. Fiatal gazdák induló támogatása • 1.3. A mezgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása (korai nyugdíjba vonulás) • 1.4. Szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele

– 2. A fizikai erőforrások szerkezetváltását és fejlesztését célzó intézkedések és az innováció elsegítése

• 2.1. A mezgazdasági üzemek korszerűsítése• 2.2. Az erdők gazdasági értékének javítása• 2.3. A mezgazdasági termékek értéknövelése • 2.4. A mezgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó

infrastruktúra – 4. Átmeneti intézkedések

• 4.1. A szerkezetátalakítás alatt álló, félig önellátó gazdaságok támogatása • 4.2. Termeli csoportok létrehozásának támogatása

119

KAP-Vidékfejlesztés> II. tengely: A környezet és a vidék fejlesztése

– 1. A mezgazdasági területek fenntartható használatára irányuló intézkedések • 1.1. Kifizetés kedvezőtlen adottságú területen gazdálkodók részére (kivéve hegyvidéki területek• 1.2. Natura 2000 kifizetések mezgazdasági területeken• 1.3.A. Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések• 1.3. B őshonos és veszélyeztetett mezgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történ

megőrzése• 1.3.C. Genetikai erőforrások megőrzése • 1.4. Nem termel beruházásoknak nyújtott támogatás

– 2. Az erdősített területek fenntartható használatára irányuló intézkedések • 2.1. A mezgazdasági földterület első erdősítése• 2.2. Agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezgazdasági földterületeken • 2.3. Nem mezgazdasági földterület első erdősítése • 2.4. Erdő-környezetvédelmi kifizetések • 2.5. Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése• 2.6. Erdőterületeket érint, nem termel jelleg beruházások

120

KAP-Vidékfejlesztés> III. tengely: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása

– 1. A vidéki gazdaság diverzifikálására irányuló intézkedések • 1.1. Nem mezgazdasági tevékenységgé történ diverzifikálás• 1.2. Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 1.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése

– 2. A vidéki területek életminőségének javítására irányuló intézkedések • 2.1. A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások • 2.2. Falumegújítás és -fejlesztés• 2.3. A vidéki örökség megőrzése és fenntartható fejlesztése • 2.3.A A kulturális örökség megőrzése • 2.3.B. Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítése

– 3. Képzés és tájékoztatás – 4. Készségek elsajátítása, ösztönzés és végrehajtás

> A LEADER-megközelítés megvalósítása– 1. A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása – 2. Térségek közötti és nemzetközi együttműködések– 3. A helyi akciócsoport működtetése, készségek elsajátítása, a térség élénkítése

121

KAP-Vidékfejlesztés> Végrehajtás

– Irányító Hatóság• ellenőrzi a Kifizető ügynökség működését• gondoskodik az UMVP végrehajtásáról

– Igazoló szerv• gondoskodik a nemzetközi pénzügyi szabályok

betartásáról– Kifizető ügynökség

• elvégzi a kifizetéseket, karbantartja a nyilvántartásokat

123

A vadászat funkciói> A vadászat hármas feladatot lát el

Természeti erőforrás

hasznosítása

Vadkár kontrolálása

Vadász-szenvedély megélése

124

Vadászati politikaDefiníció: vadászati politika alatt értjük a vadászatban

érdekeltek egymáshoz való viszonyát, valamint az ezt a viszonyt befolyásolni szándékozó tevékenységeket.

Jellemzése:AlapelvekCélokEszközrendszerRészterületeiKapcsolódási pontok

125

Vadászati politika céljai1996. LV. törvény indoklása szerint> Fő célok:

– hazai vadon élő vadászható fajok élőhelyének védelme, biológiai sokféleségű, természetes állapotban való megőrzése

– vadászati jog gyakorlása a vad védelmét hangsúlyozó jogi rendszer keretei között

– a vadászat és vadgazdálkodás, valamint a vadászterületen folyó egyéb gazdálkodási tevékenységek összehangolása a tulajdonos szintjén

126

Vadászati politikai eszközrendszere

Szervezeti rendszer

Költségvetési kapcsolatok

Kommunikáció

Jogi szabályozás

Kényszerítő erő

127

Jogi szabályozás> Jogi szabályozás

– 1996. LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról

– 1996. LIII. törvény a természetvédelemről– (1996. LIV. törvény az erdőkről és az erdők védelméről)– 2009. évi XXXVII. törvény Az erdőről, az erdő védelméről és

az erdőgazdálkodásról– 2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről– Rendeletek

128

Jogi szabályozás> Feladata olyan szabályozási környezet megteremtése,

amely – támogatja a vadászati politikai célok megvalósulását– harmonizál nemzetközi egyezményekkel– harmonizál az EU-s joggal

129

Szervezeti rendszer> Legfontosabb funkcionális elemei:

– törvényalkotás– egyéb jogszabály alkotás

– hatósági ellenőrző feladatok– közérdekű adatgyűjtés

– érdekképviselet (kamara)

– vadgazdálkodó– földtulajdonosi közösségek

130

Költségvetési kapcsolatok> Lényege az jövedelmek átcsoportosítása> A támogatások ösztönző eszközök

> Jövedelem elvonások– adók– bírságok– munkabérek terhei

> Támogatások– nemzeti támogatások– EU társfinanszírozású támogatások

131

Közönségkapcsolat

132

Politikai eszköztár> Eszközök az ágazati politika gyakorlatában

– Többszörös megközelítés (adaptive and iterative planning)– Közösségi részvétel (Participation)– Mértékadó szakértelem alkalmazása (Accountable expertise)– Szektorok közötti koordináció (Intersectoral coordination)– Többszintű koordináció (Multi-level Governance)

133

Bevételek és kiadások

134


Bevétel

Külföldi vadászat

Hús és élővad

Belföldi vadászat

Egyéb

Munka-bér

Vadkár

Pályázat

Vad-gazdál-kodás

Egyéb

Kiadások

Eredmény

135

Bevételek - kiadásokBEVÉTELEK 1975 1980 1992 1999 2007

Kölföldibérlelövés 27% 35% 52% 41% 30%

szolgáltatás 4% 5% 7% 6% 3%

Belföldibérlelövés 2% 2% 1% 9% 15%

szolgáltatás 3% 0% 0% 2% 3%

Élővadból származó bevétel 20% 18% 4% 8% 4%

Lőtt vadból származó bevétel 26% 22% 17% 17% 18%

Egyéb bevételek 18% 17% 19% 17% 23%

Pályázati bevétel 0% 0% 0% 5%

KIADÁSOK

Munkabér 22% 18% 17% 22% 23%

Vadgazdálkodás 38% 47% 43% 43% 44%

Vadkárok 13% 9% 11% 9% 12%

Egyéb ráfordítások 27% 26% 29% 26% 21%

136

-20000

2000400060008000

1000012000140001600018000

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

Mill

ió F

t

Összes bevétel Összes kiadás Egyenleg

137

Bevételek - nagyvad

05000

1000015000200002500030000350004000045000500005500060000

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

pld

Gím Dám Őz Muflon Vaddisznó Összes

138

Bevételek - apróvad

0

50000

100000

150000

200000

250000

300000

350000

400000

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

pld

Mezei nyul Fácán Fogoly Röptetett réce Összes apróvad

139

Többszörös megközelítés> Egy probléma megoldásának olyan megközelítése,

amelyben az egyetlen lépésből álló probléma megoldás helyett a több lépéses módszert alkalmazzák

> Az egymást követő lépések alkalmat adnak arra, hogy az aktuális állapotot összevessük a célokkal, és meggyőződjünk arról, hogy a probléma megoldása megfelelően halad

> Különösen fontos ezt megtenni olyan szituációkban, amelyekben a külső környezeti tényezők bizonytalanok és/vagy nem ismertek

vadászati ökonómia és politika

Documents