Korányi Sándor a belgyógyászKorányi Sándor a belgyógyász

Prof. Dr. Szathmári MiklósProf. Dr. Szathmári Miklósklinika igazgató, egyetemi tanáregyetemi tanár

Semmelweis Egyetem, I. sz. Belgyógyászati klinika, Budapest

báró Korányi Sándor a belgyógyász

(mit jelent a Korányi-iskola?)

Dr. Szathmári MiklósSemmelweis Egyetem

Általános Orvostudományi KarI. sz. Belgyógyászati Klinika

A legfontosabb felhasznált források:

Magyar Imre: Korányi Sándor. A múlt magyar tudósai sorozat. Akadémiai Kiadó, Budapest 1970. Radó János: A fagyáspontcsökkenéstől az ozmolalitásig (Korányi Sándor emlékelőadás). Hypertonia és Nephrologia 2005;9(1).3-12. Braun Pál: „…hatvan esztendeje, valami megszakadt. Orv. Hetilap. Semmelweis Egyetem Levéltára: Korányi Sándor személyes hagyatéka (Molnár László levéltári vezető) Harsányi G: Sorfordító praktikák Dr. Korányi Frigyes életében. 2010.

báró Korányi Sándor (1866. június 18. -1944. április 12.)

”Amíg lesz magyar klinika és magyar egyetem, Korányi Sándornak mint a legjobbak egyikének emléke mindig élni fog.”

báró Korányi Sándor tanítványai, akik tanszékvezető egyetemi tanárok lettek

– Bálint Rezső (Budapest, 1916)– Haynal Imre (Kolozsvár majd Budapest, 1938)– Hetényi Géza (Szeged,1947)– Elischer Gyula (Debrecen, 1921)– Julesz Miklós (Szeged,1959)– Kelemen László (Marosvásárhely, 1948)– Magyar Imre (Budapest, 1963)– Mosonyi László (Budapest, 1960?)– Ratkóczy Nándor (Budapest, 1942)– Rusznyák István (Szeged majd Budapest,1932)– Soós Aladár (Budapest, 1930)

báró Korányi Frigyes (1828-1913) + Bónis Malvin

Korányi(Kornfeld) Sebald (1800-1885) + Kandel Anna

Bónis Sámuel (Kossuth országos biztosa)+ Darvas Erzsébet

Bónis Ferenc (I. Rákóczi Ferenc várkapitánya)

báró KORÁNYI SÁNDOR(1866-1944)

Friedrich Joachim Kornfeld (?-1826)bécsi bankár

A Korányi-család háza Nagykállón

Korányi Frigyes, a magyar belgyógyászat megteremtője, a „Korányi-iskola” alapító atyja

• Született: 1828. december 20-án Nagykállón

• Az 1848-as forradalom résztvevője, tagja az egyetemi hallgatóság Bécsbe küldött, a felelős magyar kormány kinevezését követelő küldöttségének

• 1849-ben a Görgey alatt harcoló 104. zászlóalj főorvosa negyedéves orvostanhallgatóként

• Az 1851-52. tanévben orvosdoktorrá avatják

• 1852-1861. nagykállói körorvos, majd Szabolcs megye főorvosa

• 1864. magántanári kinevezés, a Szent Rókus Kórház idegosztályának rendelőorvosa

• 1866-1908-ig a belgyógyászat nyilvános rendes egyetemi tanára

• 1913-ban, 85 évesen hal meg

báró Korányi Sándor a XX. század legnagyobb magyar belgyógyásza

• Született: 1866.június 18-án született Pesten

• A kegyes tanítórendiek budapesti főgimnáziumában érettségizik

• 1988 december 1-én avatták orvossá

• 1989.januártól Strassburgban Goltz Élettani intézetében és Naunyn klinikáján tanul

• 1889. nyarától a pesti Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikájának kinevezett díjtalan gyakornoka. 1895. májusától az I. Belkóroda adjunktusa

• 1896-97. A Stefánia gyermekkórház ideggyógyászati rendelésének vezetője, majd a Szent István Kórház ideggyógyász, később belgyógyász főorvosa

báró Korányi Sándor legnagyobb jelentőségű tudományos felismerése

1896-97-ben megszületett• „A pozitivista tudomány bukása óta az orvostannak talán

egyik ága sem fejlődött olyan hatalmasat, mint a vesekórtan, … ennek a fellendülésnek az elején épp Korányi Sándor áll”

» Németh László 1932

• A vér és a vizelet fagyáspontcsökkenésének vizsgálata. A fagyáspont a disszociált molekuláktól, az ion-koncentrációtól függ. Minél több ion van egy oldatban, annál alacsonyabb az oldat fagyáspontja, annál nagyobb a fagyáspont-csökkenése.

• „A maximális és minimális fagyáspontcsökkenés közti különbség a vese alkalmazkodási határa”

» Korányi Sándor

• A vese maximális és minimális fagyáspontcsökkenése közti különbség annál kisebb, minél súlyosabban beteg a vese. Veseelégtelenség fogalmának megszületése.

báró Korányi Sándor tudományos zsenialitásának titka

• „ Nincs véletlen felfedezés. Az új természeti igazságnak előtte jár gondolkozásunk természete; a véletlen elolvad annak a kezén, aki nem várt rá. A felfedezés hasonlít ahhoz, aki felfedezte, hiszen ez a hasonlatosság volt a kulcs hozzá. …. Van valami egy tudós természete és elmélete közt, azt előelméletnek lehetne nevezni….Korányi Sándor azért nagy tudós, mert előelméletei termékenyítőek és magasabb rendűek; felfedezései már csak a magától értetődőt adó, mellyel a természet ezeknek az előelméleteknek hódol.

» Németh László 1932

Korányi Sándor egyetemi tanári pályafutása

• 1897. március 20. – Az idegrendszer kísérleti és gyakorlati kór- és gyógytanának ny. rk. tanára

• 1907. – A belgyógyászati diagnosztika nyilvános rendes tanára

• 1909. október 1. – 1936. július 5. A belgyógyászat rendes tanára, a III. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója

A Ludoviczeum utcai Belgyógyászati Klinika az 1930-as évek elején

A tanterem-belső báró Korányi Sándor idejében és ma

báró Korányi Sándor személyisége

• Előadókészség: felsőrendű szakmai tudás és kristálytiszta logika

• A fizikális vizsgálat tökélye

• Az experimentális ötletesség és a kritikus szintézis összefonódása

• Kimagasló általános műveltség

• Őszinte szókimondás• Zárkózottság és

szerénység, a nyílt érzelmesség kerülése

báró Korányi Sándor jellemvonásai saját szavai nyomán

• Az orvosi lét lényege– „Az orvos gondolkodásának és a kutatásnak a betegágytól kell elindulnia”

• A tudományos és gyógyító tisztesség– „az orvost sok veszély környékezi. Köztük a legnagyobb, hogy a hypotesisét, ha

az néhány esetben látszólag bevált, nem ideiglenesen és kétes értékű segítségnek, hanem igazságnak tekinti és azt, amit belőle levon, tovább alkalmazza anélkül, hogy elfogulatlan bírálat tárgyává tenné…

• Súlyos betegségben szenvedő kollégáját így nyugtatta: – „Hát kérem, ennek a betegségnek sem minden alakja végződik fatálisan”

• A tudatlan vizsgázó menthetetlen ostobaságot mondott:– „ Macskát” – „ lehet, hogy a jelölt úrnak ebben igaza van, véleménye azonban mégsem

tartozik a kérdésnek és feleletnek abba a kategóriájába, amely itt, most, közöttünk szóba jöhet”

• Az egyetemi hallgatók panaszkodtak, hogy nem értik előadásainak élettani fejtegetéseit

– „töltsenek el egy-egy szemesztert a párhuzamos belgyógyászati tanszékeken, ahol megfelelő előképzettséget nyernek és jobban meg fogják érteni fejtegetéseimet”

Korányi nem (csak) vesespecialista, hanem kimagasló általános belgyógyász

• A cukorbetegség tanulmányozása• A malignus (hematológiai) betegségek

sejtpusztító szerrel történő kezelése• A magaslati polyglobulia tanulmányozása• A szívbetegségek és a magas vérnyomás

tanulmányozása• Az arrythmiák kórtana• A digitáliszkezelés kérdése• A hastífusz és a tuberculosis gyógyítása

A Korányi-iskola titkai (Prof. Dr. Magyar Imre 1970.)

• A téma feldolgozásának módja, a diagnosztikus gondolatmenet – Az alaptudományok felhasználása– A kórtani gondolkozásmód– Szigorú kritika a gyógyításban és a tudományos kutatás

eredményeiben• Tisztesség - Emberség

– Jóakarat és jóindulat és annak feltételezése a tudományos ellenfélben is

• Optimizmus– A terápiás nihilizmus elvetése– Megrendíthetetlen hit a tudomány haladásában

Az orvosi gondolkodás hibái

• A gyógyszerelési és beavatkozáshoz köthető hibák mellett a diagnosztikus hibák meghatározó módon hozzájárulnak az orvosi tévedésekhez (kb.10-15%).

• A diagnosztikus hibák az orvosi problémák széles spektrumával, a leletek magyarázatának és értelmezésének feladatával találkozó belgyógyászatban és sürgősségi orvoslásban a leggyakoribbak.

• A diagnosztikus hibák részben rendszer-problémákból, részben a gondolkodás hibáiból származnak.

• A kognitív hibák kisebb részének oka az ismeretek hiánya, a fő ok a helytelen gondolatmenet.

Kees van den Berge, Silvia Mamede: Cognitive diagnostic error in interanal medicine. Eur J Intern Med 2013;24:525-529.

Az orvosi gondolkodás hibái

• A nem-analitikus (esetfelismerésen alapuló) gondolatmenet használata az analitikus (intenzíven mérlegelő) elemző gondolkodás helyett. MRI: a nem-analitikus gondolkodás helye a ventrális-mediális prefrontális cortex, az analitikusé a jobb inferior prefrontális cortex. Az analitikus gondolkodás több glükóz felhasználásával jár, mint a nem analitikus aktivitásé.

• A memória kényelmes használata ( a korábban gyakran látotthoz hasonló előhívása kényelmesebb, mint a ritkább jelenségek megfelelő magyarázata). A tapasztalt orvos ritkábban jön rá a ritka betegségekre, mint a fiatal.

Kees van den Berge, Silvia Mamede: Cognitive diagnostic error in interanal medicine. Eur J Intern Med 2013;24:525-529.

báró Korányi Sándor szellemiségének (iskolájának) titka

• Az elemző gondolkodásmód• A kényelmes emlékezet-felidézés helyett

az intellektuális kihívás megtalálása a betegekkel való foglalkozásban

• A beteg problémájának komplex kezelése a speciális vizsgáló eljárások és kezelések kritikus értékelése (az általános belgyógyász és a specialista együttműködése)

• Az emberség-szeretet a betegek iránt elsősorban nem érzelmi megnyilvánulás, hanem kitűzött, teljesítendő feladat, amelynek során:– a gyógyítás az elsőrendű szempont

az ítélethirdetés helyett,– az immanens emberség

transzcendens felebaráti szeretetté válik.

A Korányi Klinika első volt hazánkban

• Az inzulinkezelés bevezetésében (1926)• Az EKG diagnosztikus felhasználásában (Herzog

Ferenc)• A gyomor-bélrendszeri endoszkópia bevezetésében

(Magyar Imre – Sáfrány László)• A diabeteses krízisállapotok anyagcsere-őrzőben

történő, protokoll szerinti ellátásában (Magyar Imre-Tamás Gyula)

• Az első csontvelő transzplantáció elvégzésében (Holló István- Kelemen Endre)

• Az oszteodenzitometria diagnosztikus alkalmazásában (Holló István)

• A művese-kezelés bevezetésében, állami finonszírozású intézményben privát művese állomás befogadása (de Châtel Rudolf)

A mai Korányi Klinika• Egyetemi Nefrológiai Centrum

– aferezis (2008-tól, fotoferezis 2014-től)• Hematológiai és hemosztázis Centrum (2009-től)

– fekvőbeteg osztály-szakambulancia • Anyagcsere betegségek-endokrinológia Centruma

– Országos Osteoporosis Centrum, kalcium-anyagcsere zavarok diagnosztikája, izotópterápia (pajzsmirigy cc. nagy dózisú izotóp kezelése 2013-tól), Diabetes Centrum

• Gyomor-bélrendszeri endoszkópia, májbetegek ellátása– Fekvőbeteg osztály –szakambulancia – endoszkópos laboratórium-

vírus hepatitis ellátás• Onkológiai Centrum (2013-tól)

– A szolid tumorok ellátása (fekvőbeteg osztály-kúraszerű ellátás) • Molekuláris Biológiai Laboratórium• Klinikai Farmakológiai Centrum• A Semmelweis Egyetem Pesti Központi Intenzív Részlege (2009-től)• A Semmelweis Egyetem Pesti Központi Laboratóriuma

2007-től évente 120-197 közötti összesített impakt faktor, 80-100 közötti közleményszám, a Semmelweis Egyetem rangsorában az 1-3. hely között (a klinikumban 1. hely)