Kottaszerkeszt® szoftverek ergonómiai értékelése

Harmath Dénes

OC31OT

1. A számítógépes kottaszerkesztés el®nyei a pa-

píralapúhoz képest

�Akkor tértem át számítógépes kottaírásra, amikor egy nagyzene-

kari m¶vet írtam. Az egyik partitúraoldalon 4 tutti ütem szerepelt.

Ennek a pár ütemnek a leírásával 5, azaz 5 óra alatt végeztem. Ek-

kor rájöttem, hogy kimaradt a trombitaszólam. Ez volt az a pillanat,

amikor becsaptam a kottát, és elhatároztam, hogy veszek egy kotta-

szerkeszt® programot.�

Manapság már a legkonzervatívabb emberek sem vitatják el a számítógépáltal segített kottaszerkesztés el®nyeit. Hogyan gyorsítja fel egy kottaíró programa zene lekottázásának sokszor unalmas m¶veletét?

• A zenei forma fontos része az ismétlés. A visszatér® formarészeket a vágó-lap segítségével könny¶ bevinni, s®t, a számítógép redundanciacsökkent®eszköze, a hivatkozás által él® másolatait készíthetjük el egy témának,melyet megváltoztatva összes példánya tükrözi a változást.

• A javítás egyszer¶södik a dinamikus törlés és beszúrás révén. (Lásd a fentiidézetet.)

• A gépies, zenében gyakori transzformációk, mint pl. transzpozíció, aug-mentáció stb. automatizálása lehetségessé válik.

• A számítógép több nézetben is meg tudja jeleníteni ugyanazt a zenei anya-got, pl. végtelenített vízszintes kotta alakjában. Ez sokkal jobban átlát-ható, mint a �zikai kényszerek miatt a zenészek által használt sorokra ésoldalakra tördelt kotta, melyben a sor- és oldaltörések vizuálisan megtörika zenei folyamatot.

• Az egy adatmodell-több nézet koncepció lehet®vé teszi azt is, hogy a szó-lamkották mindig a partitúra aktuális állapotát tükrözzék.

• A számítógép egyb®l lejátssza a beírt hanganyagot, így a beviteli hibákfelderítése szinte azonnali.

Elvárjuk, hogy megfelel® tapasztalat esetén egy kottaíró szoftver rövidebbid® alatt ugyanolyan szép tipográ�át produkáljon, mint azt kézzel meg tudnánkszerkeszteni, s®t, esetleg ne csak mechanikusan, hanem többé-kevésbé életh¶enle is játssza a bevitt kottát. Ergonómiai szempontjaink tehát:

• Szerkesztés hatékonysága: Mennyire illeszkedik egy zenész gondolkodás-módjához a bevitel módja, milyen gyorsan lehet bevinni egy részletet? Abillenty¶zetr®l történ® bevitel nyilvánvalóan hatékonyabb, mint az egér-rel kattintgatni, ugyanis a felhasználó nem függ a gra�kus elrendezést®l,ami változik a kotta szerkesztése során, és nem kell pixel pontossággaleltalálnia az adott hang helyét.

• Kotta tipográ�ája: Mennyit kell a felhasználónak azzal tör®dnie, hogy aszoftver által felajánlott kottagra�ka ütközésmentes és valóban jól olvas-ható legyen? Mennyire sokat kell utólag kézzel igazítani, és ezt milyengyorsan lehet megtenni?

1

• Lejátszás kifejez®sége: Mennyit interpretál a gép az el®adói utasításokból?

De vajon valóban képesek minderre a mai szoftverek? Ennek jártunk a végére alegnépszer¶bb programok kipróbálásával.

Esettanulmányként Mahler Die zwei blauen Augen c. dalának els® 10 üteméttápláltam be minden egyes programba. (A formázási kritérium az volt, hogy eza részlet kiférjen egy kottaoldalra, és lehet®leg ütközésmentes legyen.) Ebbentöbbfajta notációs kihívás felmerül: felütés, több szólam egy kottasorban, trio-lák, dalszöveg, ütemváltás stb. Az eredményt lefényképeztem, hogy jól lehessenlátni a program felületét, ill. a végs® gra�kus kimenetet, és megmértem a be-gépeléshez szükséges id®t és az id®közben felmerült hibák számát és jellegét.Mivel a mérés egy felhasználó egyszeri esetét veszi mintának, valamint a Fi-nale és LilyPond programokat jóval régebb óta használom a többinél, és jóvaltöbb tapasztalatot szereztem használatukban, ezen mér®számok természetesenszubjektívek és nem adnak reális képet.

2

2. Kereskedelmi szoftverek

2.1. Finale 2008

A legelterjedtebb szoftvercsomag, mely nagyon sokat tud, és ennek megfe-lel®en kezelésének megtanulása jelent®s id®t vesz igénybe. Mégsem ezt tartoma legnagyobb bajának, hanem azt, hogy nem szemantikus � a kottát gra�kustulajdonságai fel®l közelíti meg sok esetben, és nem a zenei oldalról. Az eszkö-zökre (Tools) osztás is ezt tükrözi (amellett, hogy csökkenti a kezelés sebességét).Ennek a legjobb példája a tremoló. Az még valamilyen fonák logikával megma-gyarazható, hogy az egy hangon repetált tremoló az artikulációk között van(mellesleg a díszítésekkel és koronával együtt), de a zongoramuzsikában oly gya-kori, két egymást követ® akkord gyors váltakozását jelent® tremoló bevitele tel-jesen elrugaszkodott mindenféle logikától. Ezt � fontossága ellenére � egy különplugin végzi, mely a Plug-ins/TG Tools/Easy Tremolos menüpontban hívhatóel®. Ki az a zenész, aki ezt megtalálja? Ezek után nem csoda, hogy vélhet®-leg egy nagy hack az egész funkció, ugyanis utólag szerkeszteni ilyen tremolótlehetetlen. Másik példa a gra�kaorientáltságra az 8va/15ma jelzés. Ezt utólagkell a kívánt passzázsra applikálni a Smart Shape Toollal, minekutána a hangokugyanott maradnak, csak lejátszásnál fejti ki hatását az oktávtranszpozíció.

A lejátszás a Human Playback bevezetése óta valóban meglehet®sen életh¶és jól kon�gurálható: az egyes stíluskorszakoknak megfelel® el®re beállított kon-�gurációk mellett sok interpretációs nüanszot lehet �nomhangolni. Csakhogya lejátszás alapkoncepciójával baj van: a zenésznek az Instrument Windowbankézzel kell hozzárendelnie az egyes kottasorokhoz a MIDI csatornát és a MIDIhangszert. Új kotta varázslóval történ® létrehozásánál alapból aránylag korrek-tül állítja be magának ezt a szoftver, de az utólagos módosítás kényes feladat ésrugalmatlanul van megoldva.

A billenty¶zettel való szerkesztés jól használható, azonban a 2008-as verzióraaz n-olák bevitelére szolgáló Speedy Entry gyorsbillenty¶t átde�niálták, az olygyakori triola helyett a Ctrl+3 például egy el®re de�niált nagyítás beállításáraszolgál. Ez súlyos vétek több szempontból is:

• Megváltoztattak egy gyakori billenty¶parancsot: Ez a programot régótahasználók számára nagy meglövés, a kialakult szokásuk miatt többször isa berögzült, de azóta hibás billenty¶kombinációt használják.

• Az új parancsnak teljesen fölösleges gyorsbillenty¶t adni, egyrészt mivelnem túl gyakran használt, másrészt mivel a többi nagyításra szolgáló pa-ranccsal elérhet®.

• A régi parancs esszenciális. Sok darabban a �guráció miatt hosszú üte-meken át folyamatosan triolák játszandóak. Ezt ráadásul azért sokkal ne-hezebb billenty¶zet nélkül megadni, mert a triolák hangjait el®bb be kellvinni, amik (mivel a triola rövidít az értékeken) nagy valószín¶séggel kifognak lógni az ütemb®l, és a Finale, mivel ütemorientált, és szigorúanellen®rzi a metrumot (ez nem mindig szerencsés), minden egyes túllógóhangnál szól. Az n-olát utólag kell rábiggyeszteni egyesével mindegyikhangcsoportra, és ehhez el®bb még át is kell váltani a Tuplet Toolra.

3

A Simple Entry eszközzel jobb a helyzet, de ott is csak utólag lehet n-olátde�niálni.

Jó ötlet, hogy a gyors bevitelt lehet®vé Speedy Entry eszköz használatánálaz aktuális ütemet kinagyítva látjuk, mert nagy partitúránál az átlátáshoz kisnagyítási arány szükséges, ami a szerkesztéshez nem elegend®en nagy. A kina-gyított ablak ezt megoldja, azonban ebb®l sokszor kilóg az ütem egy része, amiolykor használhatatlanná teszi ezt a funkciót.

Id®: 21 perc

Hibák : Új akkordhang beszúrását lehet Enterrel vagy a hosszúság beütésévelvégezni. Általában ez utóbbit használom, ami olykor rossz ritmusértéket ered-ményez. Kottasorváltásnál elfelejtettem, hogy még a 2. rétegben vagyok, és rosszrétegben folytattam a bevitelt.

4

2.2. Sibelius 5.1

Egy zenekari partitúra átlátása nagy koncentrációt igényel. Ezt könnyíti megjelent®s mértékben a nagyon hasznos Focus on Staves funkció, melynek segítsé-gével csak a számunkra lényeges, kijelölt kottasorokat láthatjuk. Az ugyancsakaz egész m¶re való rálátást el®segít® Panorama View azonban csak 5-ös verzió-ban került bele a programba, addig ez hiányérzetet keltett.

A tanulást felgyorsítja, és haladóbb szinten is hasznos, hogy a f® billenty¶pa-rancsokat végig láthatjuk abban a gra�kus elrendezésben, ahogy azok a nume-rikus billenty¶khöz hozzá vannak rendelve. Viszont a leggyakrabban és kevésbégyakran használt billenty¶parancsok között is vannak logikátlan választások. Azakkordbevitel például mind billenty¶zettel, mind egérrel nehézkes. Nincs vizuá-lis visszajelzés arról, hogy melyik az az oktáv, amibe az új hang kerül.

A Finale-vel ellentétben a lejátszás tekintetében itt az ideális esettel állunkszemben: nem kell a MIDI szinttel tör®dnie a zenésznek, automatikus csatorna-allokáció történik. (Most nem értékeljük az Igor Engraver nev¶ programot, demegemlítjük, hogy az még az egyes hangszerek játéktechnikai sajátosságait is�gyelembe veszi, és ennek megfelel®en igen valóságh¶ interpretációval szolgál.)

Noha gyorsabban elsajátítható a szoftver használata, mint a Finale-é, a kel-leténél több id®t vett el, míg rájöttem, hogyan kell ütemeket törölni a kottából(kijelölés után a Delete mellé a Ctrl módosítóbillenty¶t is lenyomva kell tartani),ill. új szólamokat hozzáadni a kottához (Create/Instruments az elvárt Parts vagyStaves helyett).

Az Ideas Hub (ötlettár) egy egyedülálló funkció, ami természetes zeneszerz®iigényt elégít ki, és ezért minden zeneszerz® biztosan nagyra értékeli: ihletettötleteit bármikor lementheti és gyorsan felhasználhatja m¶veiben. (Bár talántúl sok példával tömték tele a beépített ötlettárat.)

5

Id®: 34 perc

Hibák : Az akkordok begépelésénél a már bevitt akkordokat az egérkattintásfelülírta, billenty¶zettel pedig nem volt egyszer¶ a kívánt magasságú hangokatelérni. Végül intuitíve drag-and-drop módszerrel helyeztem át egy-egy oktávnyi-val a hangokat.

6

3. Szabad szoftverek

3.1. LilyPond 2.11.35

A LilyPond némileg kakukktojás a sorban, ugyanis nem kottaszerkeszt®program, hanem egy parancssoros kottaábrázoló eszköz, amely egy saját le-író nyelven megadott szöveges kottade�nícióból � a fejleszt®k állítása szerintnyomdai min®ség¶ � kottagra�kát generál. Ez a tervez®i döntés nagyon súlyoshátrányokat von maga után:

• Akármennyire logikus a LilyPond nyelve, ez akkor is egy új nyelv, amitkülön meg kell tanulni. A zenész nem gondolkodhat a jól megszokott sé-mákban, hanem a szeme el®tt lebeg® kottát mindig le kell képeznie a zenenyelvér®l egy � valljuk be � programnyelvhez hasonlító parancshalmazra(amely konkrétan egy LISP-származék). Ezáltal egy újabb hibalehet®ségszületett: a zenésznek (aki sokszor nem formálisan gondolkozik) �gyelniekell ennek a nyelvnek a szintaxisára, különben kottájából nem lát semmit.Ráadásul még a gyakorlott felhasználó sem emlékezhet minden parancspontos alakjára.

• Nehéz eligazodni a �forráskódban�. Pedig az ember hibázik, és így a javítás,utólagos módosítás, s®t, már a hiba helyének meghatározása hihetetlenülnehézkes (hacsak nem szúrunk be ütemjelz®ket, ami ugyancsak redundan-ciát okozva megnehezíti a darab b®vítését), a vokális m¶vek szótag-hanghozzárendelésér®l nem is beszélve.

• A kotta sajnos kétdimenziós rácsszerkezettel rendelkezik, ami egy rugal-matlan struktúrára képez®dik le. Így a formai részek beszúrása, törlésefáradságos és hibalehet®ségeket rejt magában.

• A nyelv bizonyos függ®ségeket vezet be, melyek látszólag hasznosak, deid®nként utólagos módosításnál nagyon vigyázni kell velük. Ilyen az el®z®hanghosszúság ismétlése és a relatív hangmagasság, melynél a hang oktáv-fekvését nem abszolúte mondjuk meg, hanem ahhoz az oktávhoz képestválasztjuk ki, amelyben az új hang az el®z®t®l a lehet® legkisebb távolságravan.

• Nincs azonnali vizuális visszacsatolás, gyakorlatilag az ismét csak progra-mozók körében jól ismert read-eval-print ciklussal állunk szemben. Ráadá-sul a transzformáció sebessége az oldalak számának növekedésével mintharohamosan csökkenne.

Ezek a hátulüt®k, amelyek egy WYSIWYG szerkeszt®nél fel sem merülnek, tel-jesen elfogadhatóak egy olyan egyszer¶ alkalmazásnál, mint szövegek szedése,pl. a LATEXesetén. De a kotta olyan komplex nyelv, amelynél ez a módszer egy-általán nem megengedhet®. Mindebb®l egyenesen következik, hogy egy átlagosklasszikus repertoárdarab lekottázásának folyamata meglehet®sen lassú. Ezt aLilyPond honlapján közölt nemhivatalos mérés is bizonyítja: �Tapasztalt fel-használók arról számoltak be, hogy teljesen egyszer¶, egyszólamú zenei idéze-tek begépelésénél akár 3,5 oldal/óra átlagos sebességet is elértek mindössze egy

7

szövegszerkeszt® segítségével.� Ez nem t¶nhet rossz hatásfoknak, de ha belegon-dolunk, hogy tapasztalt felhasználókról és egyszólamú (!) zenér®l van szó, ezmessze nem olyan jó eredmény...

Mindazonáltal természetesen el®nyei is vannak a nyílt forrású, batch módbanigen jól használható szoftvernek:

• A fejleszt®k gondoskodtak arról, hogy a gregorián kvadrátnotációtól kezdvea kortárs, igencsak szabad gra�kus notációig mindenfajta kotta ábrázol-ható legyen LilyPond segítségével. És ez így is van: a problémateret szinteteljesen lefedi az implementáció. Nehezen lehetne olyan zenei eszközt em-líteni, aminek lekottázására ne lenne képes a program. Ráadásul nyelveszemantikus, zene- és nem gra�kaorientált.

• A zenei gondolatok újrafelhasználása könny¶, akár több m¶ között is.Ugyanez mondható el a szólamkották vagy zongorakivonat generálásárólis.

• A kottakép valóban esztétikus és tipográ�ailag korrekt. Ez a program újverzióinak egyik f® er®ssége: ne a zenésznek kelljen tör®dnie a kottaelemekpozicionálásával, azt majd a gép elvégzi. (A régebbi verziókban ez az elvsajnos teljesen triviális esetekben sérült.)

Id®: 52 perc

Hibák : Az oktávfekvést jelz® vessz®t két helyen kifelejtettem, valamint amelizmánál nem vettem �gyelembe, hogy csak a köt®ív és a __ kódú szótagkombinálva adja a várt eredményt.

8

3.2. Rosegarden 1.5.1

A Rosegarden se kifejezetten kotta-, hanem inkább MIDI-szerkeszt®. Viszontvan egy Notation Editor nézete, amiben extra gra�kus információt lehet hoz-záadni a MIDI adatokhoz, ami eltárolásra is kerül. De ez nem változtat azon atényen, hogy a MIDI mást fejez ki, más szint, mint a kotta. Úgyhogy nem csoda,hogy sok kottaspeci�kus jelölés egyszer¶en nincs a Rosegardenben, amik a hang-zás szempontjából lényegtelenek, de a kottaolvasó el®adónak annál inkább (pl.több szólam egy kottasorban, kottasor-csoportok).

A hangok bevitele egyszer¶: az abc bet¶i a standard billenty¶zetkiosztásszerint soronként egy-egy oktáv diatonikus hangjait ölelik fel. De felfoghatatlan,hogy miért marad ki a T, Y, G és H bet¶ a sorból... Ráadásul gondot okoz azY/Z bet¶ felcserélése nem angol billenty¶zeten.

A gyors szerkesztés legf®bb akadálya, hogy új darab írásakor trackenkéntlétre kell hozni egy-egy szegmenst, és ezeknek meg kell adni egyenként a hosszát.Ez roppant kényelmetlen, és számomra fölöslegesnek t¶nik.

Id®: 35 perc

Hibák : Pontozott hang vagy szünet kiválasztásakor szinte mindig az alap-hosszúságra kattintottam, és csak utána jutott eszembe, hogy minden hosszú-sághoz duplikálva megvan a pontozott, szünet és pontozott szünet megfelel®jeaz eszköztáron.

9

3.3. NoteEdit 2.8.1

Itt is megvalósított a billenty¶zetr®l való bevitel, de a koncepció nincs követ-kezetesen végigvíve. Nincs kurzor, csak az éppen kijelölt hang van kiemelve pirosszínnel. A navigáció szólamok között már csak egérrel lehetséges. Az ütemvona-lak kézi beszúrása pedig hosszú m¶vek esetén nagy fáradságot jelent. S noha aprogram sok mindenre képes, épp a vágólap-m¶veletek hiányoznak bel®le, amijelent®s negatív hatással van a szerkesztés teljesítményére.

Külön nem elemezzük a NoteEdit utódjának nevezett Canorus-t, mert ajelenlegi 0.5-ös verzió még igencsak gyerekcip®ben jár, felülete nem igazán át-gondolt. Nincs billenty¶zetr®l való bevitel, és ráadásul az egérrel való bevitelis nehézkes: el®ször edit/select mode-ban ki kell választani a kottasort, és csakutána lehet hangokat beírni.

Id®: 38 perc

Hibák : Nem találtam lehet®séget, hogy a staccatókat utólag alkalmazzam ahangokra. A crescendo bevitelének módja nagyon homályos volt els®re.

10

3.4. MuseScore 0.7.0

A program kezelésének egyszer¶sége �gyelemreméltó. A kotta-elemek logikuscsoportokba (Palettes) vannak rendezve, amelyek tetszés szerint kinyithatóak-becsukhatóak. Ezeket ráhúzva a kotta megfelel® helyére tudjuk azokat elhe-lyezni. Emellett a hangok billenty¶zetr®l való bevitelére is lehet®ség van, bárezen a téren még sok hiányosság tapasztalható (pl. módosítások). Egyvalamihihetetlenül zavart: több percig kerestem az átkötést, amíg megtaláltam a hang-beviteli eszköztáron. Egy plusz karakter a jele...

A többi ingyenes programmal ellentétben, a �zet®s programokhoz hason-lóan itt sajnos �x számú, 4 darab �réteg�, azaz kottasoron belüli szólam van.Ezeket (ugyancsak összhangban a vizsgált kereskedelmi szoftverekkel) színekkelkülönbözteti meg, ami megkönnyíti a polifón struktúra áttekinthet®ségét.

Id®: 53 perc

Hibák : A program használhatósági hibái miatt tartott ilyen sokáig a bevi-tel. Többször lefagyott, valamint a saját formátumát nem tudta visszaolvasni,nekem kellett kézzel használhatóvá hackelni; az egérkattintás más helyen ered-ményezett hangbevitelt stb.

11

4. Konklúzió

A vizsgált esetekb®l levonva a következtetést, azt hiszem, nem el®ítélet aztmondani, hogy a nyílt forrású programok kezel®felülete ergonómiailag vissza-maradottabb, mint piacvezet® társaiké (függetlenül attól, hogy funkcionalitásttekintve van, amelyik felzárkózott hozzájuk). Úgyhogy a zenészvilág (a szabadszoftverek híveivel egyetemben) reménykedve várja, hogy elkészüljön a kotta-író program, amely az ® felhasználói igényeit szem el®tt tartva, jól megszo-kott számítógép-kezel®i konvenciókra építve egy ingyenesen használható virtuá-lis kottafüzetként szolgálva produktivitásra sarkallja ®ket, és zenei gondolataikhatékony lejegyzését teszi lehet®vé.

12