kozgazdaságtan

5/14/2018 kozgazdaságtan - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/kozgazdasagtan 1/148

KÖZGAZDASÁGTAN I-II.(Mikroökonómia – Makroökonómia)



KözgazdaságtanBudapesti CORVINUS Egyetem

Közigazgatástudományi KarDr. Csáki Ilona által kiadott tételsorhoz 2005/2006.

Tartalomjegyzék

A közgazdaságtan tárgya, módszerei, alapkérdései ......................................... 53. Termelési tényezők csoportjai és jellemzőik ............................................... 115. Szükségletek, javak, szolgáltatások, erőforrások, a szűkösség, a növekvő határköltség és a csökkenő hozadék ................................................................ 156. Alternatív felhasználási lehetőségek, opportunity cost, termelési lehetőségek görbéje, a helyettesítés .................................................................. 177. A piacgazdaság ismérvei, modelljei, a tökéletes és nem tökéletes piac .....188. A piacgazdaság szerkezeti modellje, a legfontosabb piacok jellemzői ......20

9. A kereslet, a keresleti függvény, a kereslet árrugalmassága ..................... 2310. A kínálat, a kínálati függvény, kínálati görbe, a kínálat árrugalmassága ............................................................................................................................. 2511. A piaci egyensúly, a kereslet, a kínálat és az áralakulás idődimenziói . .2712. A háztartás a piacon, a döntését befolyásoló tényezők, bevételei ............2813. A háztartás pénzallokációs tevékenysége, gazdagodás és szegényedés esetei ....................................................................................................................3114. A háztartási paradoxonok, piaci hatások ..................................................3215. Az üzleti szervezetek célja, külső és belső működtetői, típusai ...............34

16. Az üzleti szervezetek költségeinek osztályozása .......................................3517. Az üzleti szervezetek jövedelmi és vagyoni mérlegei ................................3718. Az üzleti szervezetek vagyonkimutatása és az értékcsökkenés ............... 3819. A fogyasztói magatartás elmélete, hasznosság, preferenciák .................. 3920. A költségvetési egyenes, a közömbösségi görbék, optimális választás ....41Közömbösségi görbe: .........................................................................................4221. A fogyasztói kereslet és a jövedelmek változása ....................................... 43Az árváltozás hatása az egyéni keresletre ....................................................... 44A fogyasztói többlet értelmezése ..................................................................... 46

22. A termelés, a termelési függvény és tulajdonságai ................................... 471. A termelés .......................................................................................................472. A termelési függvény .....................................................................................47

Technikai hatékonyság: ....................................................................................................................................47Technikailag nem hatékony: .............................................................................................................................47

3. A termelési függvény tulajdonságai .............................................................47A skálahozadéki függvény ................................................................................................................................48A parciális termelési függvény .........................................................................................................................48

23. Az isoquantok, a sklálahozadéki függvény ................................................4824. A piaci tökéletlenségek, monopóliumok .................................................... 4925. Az árdiszkrimináció esetei .......................................................................... 5126. A duopólium, oligopólium, monopolisztikus verseny ............................... 52

2





27. A munkapiac és tényezői a vállalati területeken, vállalkozói jövedelmek szerkezete ............................................................................................................54

28. Az egyéni munkaerő kínálat és minkabér változásának összefüggése . . . 5629. A tőkepiaci tényezői a vállalati területeken, a vállalkozói jövedelmek szerkezete ............................................................................................................5730. Az általános egyensúly elmélete, Paretó-optimum ................................... 5831. A külső gazdasági hatások ( Piaci elégtelenségek), externáliák, közjavak ............................................................................................................................. 59II félévi kérdéssor .............................................................................................. 6332. A makro- és mikroökonómia jellemzői ......................................................6333. A pénz fogalma, fajtái, funkciói a klasszikus és modern pénz esetén .....65

34. Az egy- és kétszintű bankrendszer az arany- és a modern pénzrendszerben. .............................................................................................. 6635. A pénzteremtés folyamata a modern bankrendszerben (hitelpénz-teremetés) ...........................................................................................................6836. A pénzkínálat szabályozása a kétszintű bankrendszerben ......................6937. A nemzetgazdasági teljesítmény mérési módszerei, mutatói ...................7138. A jövedelmek elosztása / elsődleges ás származékos jövedelem-elosztás ............................................................................................................................. 7439. A makrogazdasági szereplők és piacaik .................................................... 7540. A makrogazdasági modellek (egy-többdimenziós) ...................................7741. Az árupiaci tényezői a makrogazdaságban, aggregált kínálat és aggregált kereslet értelmezése .......................................................................... 7942. Az árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem, egyensúlyi kombinációk ............................................................................................................................. 8143. A fogyasztási kereslet, fogyasztási függvény, megtakarítási függvény .. .8244. A fogyasztói magatartás, fogyasztási modellek, jövedelemelméletek ... ..8341. A pénzkereslet különböző esetei (pénzaggregátumok) ............................ 8647. A pénzpiaci egyensúly, az LM görbe lényege, a pénz forgási sebessége . 8748. A pénzügyi befektetések piaca (értékpapírpiac) értékpapír-típusok

(részvény, kötvény) ............................................................................................ 8950. Munkapiac, a munkakereslet és a munkakínálat .....................................9051. A munkapiac és a foglalkoztatás, a munkanélküliség és típusai .............9153. Az árupiaci egyensúly, makro-egyensúly, likviditási csapda ...................9354. Az állam szerepe a gazdasági folyamatokban ...........................................9555. Az állam gazdasági beavatkozásának eszközei .........................................9756. A költségvetési politika, a magyar állami költségvetés szerkezete ..........9857. Az adózás kérdései, a magyar adórendszer jellemzői ............................ 10158. A monetáris politikai eszközök és a pénzkínálat .................................... 105

59. A költségvetés szerkezete és egyensúlyi helyzetei ...................................10761. Az infláció lényege, típusai és hatásai a gazdasági szereplőkre .............108

3





63. A gazdasági növekedés értelmezése, típusai, tényezői ............................11064. A konjunktúra-ciklusok elméletei, a gazdasági növekedés modelljei ...111

A ........................................................................................................................ 113Á ........................................................................................................................ 114B ........................................................................................................................116C-CS ..................................................................................................................117D ........................................................................................................................ 118E-É ....................................................................................................................118F .........................................................................................................................119G ........................................................................................................................ 121H ........................................................................................................................ 122

I ..........................................................................................................................124J ......................................................................................................................... 125K ........................................................................................................................ 125L ........................................................................................................................129M ....................................................................................................................... 130N ........................................................................................................................ 133O-Ö ....................................................................................................................135P .........................................................................................................................136R ........................................................................................................................ 139S-SZ ...................................................................................................................140T ........................................................................................................................141Ü ........................................................................................................................ 145V ........................................................................................................................ 145

4





A közgazdaságtan tárgya, módszerei, alapkérdései

A közgazdaságtan tárgya: A közgazdaságtan annak a módját és törvényszerűségétigyekszik feltárni, ahogyan az egyének és közösségek felhasználják a szűkösenrendelkezésre álló erőforrásokat, és elosztják a felhasználás során keletkezőértékeket. A közgazdaságtan a gazdálkodás törvényszerűségeit keresi.

Gazdálkodnia kell a háztartásnak a saját eszközeivel, a vállalatoknak, a kormányzatközponti és helyi szerveinek, a pénzintézeteknek, vagyis minden gazdaságiszereplőnek. A gazdálkodás konkrét teendői azonban eltérőek a gazdaságalapegységeiben és a nemzetgazdaság egészében, ill. világgazdasági szinten.

A közgazdaságtan fejlődése során több tudományágra bomlott, a gazdaságvizsgálata „méreteitől” függően három területre oszlik:

- Mikrogazdaságtan (mikroökonómia) a gazdasági egységek szabályaira,és az egyes részpiacok működésére összpontosít. Igyekszik feltárni azokataz elveket, amelyek alapján a háztartások és a vállalatok gazdaságidöntéseiket meghozzák, ill. megvalósítják.

- Makrogazdaságtan (makroökonómia) a gazdaság egészének folyamataitelemzi, a nemzetgazdaság gazdasági szabályait keresi, a gazdaságpolitikafeladatait, eszközeit, lehetőségeit tárgyalja.

- Nemzetközi gazdaságtan azokat az összefüggéseket kutatja, amelyek azországok közötti gazdasági kapcsolatokat jellemzik, valamint a nyitottgazdaság működésével foglalkozik.

A társadalom az emberi együttélés során szövődő kapcsolatok összessége.

„A gazdaság az ember és a környezete közötti kölcsönhatás intézményesítettfolyamata, amely a szükséglet-kielégítő eszközökkel való folyamatos ellátástbiztosítja”. (Polányi Károly)

A szükséglet valamilyen hiányérzet, ami arra sarkallja az embert, hogymegszüntesse azt. A szükségletek egy részét javakkal elégítjük ki, egy más részétszolgáltatásokkal.

Jószág (többes számban javak): azok a hasznos dolgok, amelyek valamelyszükségletünket kielégítve növelik jólétünket. A javak fogyasztása térben és időbenelválasztható az azokat előállító tevékenységektől, a szolgáltatások esetében atevékenység kifejtése sem térben, sem időben nem választható el egymástól.

A szolgáltatások nem hoznak létre új, hasznos dolgokat, itt maga a tevékenységhasznos a társadalom számára.

5





A közgazdaságtan módszerei:

A közgazdaságtan elméleti tudomány: azon alapelvek és felismerttörvényszerűségek összessége, amely segítségével megmagyarázhatjuk agazdasági eseményeket.

Ezzel hozzájárul egy olyan gondolkodásmód kifejlesztéséhez, amely a társadalmikapcsolatok elemzését és megértését szolgálja.

A közgazdaságtan képes előre jelezni a fennálló állapotok következményeit. Aközgazdász felmérve a lehetőségeket, az elmélet alapján előre jelezheti azeseményeket, és akkor feltárhatóak a következményei is.

Gazdasági modellek: A gazdasági modellek leegyszerűsítik a valóságot, áttekinthetőbbé teszik afolyamatokat, és lehetővé teszik a gondolatban folytatott kísérleteket, az eseményekés összefüggések elemzését és magyarázatát.

A gazdasági modellek olyan folyamatok elemzésére is lehetőséget nyújtanak,amelyeket a valóságban nem lehet megfigyelni. Egy-egy gazdasági eseményugyanis rendszerint több tényező hatására következik be: a termelés növekedésébenszerepet játszik a technika fejlődése, a kereslet növekedése, a kamatláb alakulása,vagy az árszínvonal, esetleg a népesség változása. A közgazdász viszont tudni

szeretné, hogy a végső hatást milyen összetevők váltották ki.

A gazdasági életben ritka, hogy csak egyetlen tényező változik, ezért tisztahatásmechanizmusokat általában nem lehet tapasztalni. A modellek viszontlehetőséget teremtenek arra, hogy egy-egy ok következményeit tiszta formábanelemezzük. Ezt a módszert ceteris paribus-nak nevezik. (Egyébként azonosfeltételek között, azaz a modellnek csak egy tényezőjét változtatjuk meg, és ennekkövetkezményeit elemezzük, feltételezve a többi tényező változatlanságát.

Néhány modellezési alapfogalom:

Változók: a gazdasági szereplők magatartásának és magának a gazdaságállapotának a leírására szolgálnak, a közöttük lévő összefüggéseket éppen amodellekkel igyekszünk feltárni.

- Endogén változók: alakulását a modell belső működése határozza meg- Exogén változók: a modell külső adottságai, változásuk nem a modell

működésétől függ- Stock –állományi– változók: adott időpontra vonatkozó értékek- Flow –folyamat-– változók: időszakra vonatkoznak.

6





A vagyon pl. stock változó, hiszen csak adott időpontra lehet pontosan meghatároznia nagyságát. A vagyon azonban korábbi felhalmozó folyamat eredménye, a hozzávezető út a megtakarítás, ami azonban már flow változó, mert az előállításához már idő kell.

Egyensúly:

- két egymással kapcsolatban lévő érték mennyiségileg megegyezikegymással. (Piaci egyensúly: amikor a termék vagy tényező adott időszakalatti kereslete és kínálata megegyezik egymással).

- több tényezőből álló, összetett kapcsolatokat tartalmazó rendszer esetén:az egyensúly olyan állapot, ahol a különböző hatóerők kiegyenlítikegymást.

Az egyensúlyi helyzetek lehetnek:

- Labilisak: ha valamilyen külső hatásra a rendszer kimozdul az egyensúlyiállapotából, és a rendszer belső erőinek működése még messzebb sodorjaa kiinduló egyensúlyi helyzettől,

- Stabilak: ha a rendszert saját belső automatizmusai az egyensúly feléterelik, az egyensúlyi állapotot felborító külső hatások után.

Egyensúlytalanság: minden olyan állapot, amely eltér az egyensúlyitól.

Statika: olyan közgazdasági módszer, ami figyelmen kívül hagyja a változásokidőbeli lejátszódásának pontos menetét. (Általában egyensúlyi helyzetek jellemzésére használjuk).

Komparatív statika: a statikus elemzés azon változata, amikor két, vagy többkülönböző helyzetet hasonlítunk össze. A változások és kölcsönhatások időbelilefolyását itt is figyelmen kívül hagyjuk, és csak azt elemezzük, hogy valamely feltételmegváltozása milyen új helyzetet eredményez, és miben különbözik a korábbitól.(Legtöbbször az egyensúlyi helyzetek összehasonlítására használjuk.)

Dinamika: az események időbeli lefolyására összpontosít: mikor és miért követi az

egyik eseményt a másik, és a két időpont között milyen más pályán haladhatnak mégfolyamatok. (Az egyensúly kialakulásának menetét elemzi – adott s változó feltételekközött egyaránt).

A közgazdasági élet tipikus buktatói:

A gazdasági élet bonyolultsága gyakran vezet hibás következtetésekre. A jelenségekidőnként csapdába ejtik az elemzőket. A formális logika egyik alapszabálya: post hoc, ergo propter hoc (ez után, tehátemiatt).

7





A gazdasági életben találkozhatunk néhány tipikus csapda-helyzettel:

- a következmény időben megelőzi az okot,- összetétel csapdája: abból a hibás szemléletből származik, miszerint ami

érvényes a részletekre, az érvényes az egészre is,- a felismert összefüggésekből adódó következtetéssel ellentétes esemény

következik be (ceteris paribus-ból adódik).

A közgazdaságtan 3 alapkérdése:

MIT? Milyen javakat termeljek és milyen mennyiségben?

HOGYAN? Milyen eljárásokkal, erőforrásokkal állítsák elő a szükséges javakat ésszolgáltatásokat?

KINEK? Hogyan osszák el a javakat a társadalom tagjai között?

8





2. A gazdaságszervezés alapelvei és a gazdasági rendszerek

típusaiA gazdaságszervezés alapelvei:

A társadalomban munkamegosztás alakult ki a termelési egységek között és azokonbelül is, amivel együtt jár a kooperáció szükségessége.

Abszolút előnye van egy termelőnek, ha kisebb ráfordítással éri el ugyanazt azeredményt. A másiknak abszolút hátránya van.

Komparatív előnye van egy gazdasági egységnek valamely termék előállításábanegy másik gazdasági egységgel szemben, ha az adott terméket kisebb alternatívköltséggel képes megtermelni, mint a másik gazdasági egység.

A gazdasági intézmények biztosítják a gazdasági egységek összekapcsolódását ésszabályozzák a kapcsolatba tanúsított magatartásukat. A gazdasági egységek összekapcsolódásának módját integrációs formáknaknevezzük.

Az integrációs formák alaptípusai:

Reciprocitás: önként és közvetlen ellenszolgáltatás nélkül adnak át javakat ésmaguk is így jutnak hozzá.

Redisztribúció: (újraelosztás) a javak elosztása egy központi „kézbe” kerül. Azelosztás módját szokás, törvény vagy az elosztó akarata szabályozza.

Árucsere: lényege az egymástól független tulajdonosok adásvétele. A felek a cserétmiden külső kényszer vagy elvárás nélkül akarják megvalósítani. A cserearányok afelek megegyezése során alakulnak ki. A csere intézménye a piac.

A gazdasági egységek tevékenységének összehangolása a koordinációs

mechanizmus.

Alaptípusai:

Bürokratikus koordináció: egyének vagy szervezetek között hierarchikus viszonyvan. Az alárendelt szereplőket adminisztratív és jog eszközökkel (utasítás, tiltás)késztetik együttműködésre.

Agresszív koordináció: hierarchikus a viszony, de itt a fölérendelt önkényes (jog éserkölcs által el nem ismert) kényszerítést alkalmaz.

Etikai koordináció: mellérendeltséget feltételez. Együttműködés hagyományokra, arésztvevők által elismert normákra épül.

9





Piaci koordináció: a felek egyenrangúak és egyenjogúak. Az együttműködést anyereségszerzés motiválja. Az árak a felek megegyezésé alapulnak, mindkét félnekmegfelelnek.

Gazdasági rendszerek:

Tiszta piacgazdaság: a termelési tényezők magántulajdonban vannak. A termelőkés a fogyasztók szabadon öntenek a rendelkezésükre álló javak és erőforrásokfelhasználásáról, a termelők (vállalatok) és a fogyasztók (háztartások) a piaconkerülnek kapcsolatba egymással. A termelést a piac hozza összhangba aszükségletekkel.

Központosított tervgazdaság: a termelési eszközök döntő többsége egy központiszervezet, rendszerint az állam tulajdonában van. Ez a központi szervezet hozzanem a legfontosabb gazdasági döntéseket, és kötelező utasításokkal irányítja avégrehajtó gazdasági egységeket. Így a maga szempontjai szerint hangolja össze atermelést a szükségletekkel, és igyekszik háttérbe szorítani a más elven működőintegrációs formákat.

Vegyes gazdaság: olyan piacgazdaság, amelyben az állam aktív szereplőként jelenik meg és befolyásolja a gazdaság működését. De ebben a gazdaságirendszerbe is a piac a domináns integrációs forma. A gazdaság alapkérdéseitelsősorban a piaci logika szerint válaszolják meg.

10





3. Termelési tényezők csoportjai és jellemzőik

Gazdasági erőforrások: mindazok a természeti feltételek, javak, szolgáltatások éstevékenységek, amelyek egy jószág előállításához szükségesek.

Munka: mint termelési tényező, az ember mindazon szellemi és fizikaiképességeinek összessége, amelyeket a javak előállítása során felhasználhat. Jele:L.

Természeti tényezők: mindazon erőforrások, amelyek a természetben készentalálhatók és természetes formájukban használhatók javak előállítására. Jele: A.

Tőkejavak: olyan termelt javak, amelyeket további termelési folyamatokbanhasználnak fel. Jele: K.

Vállalkozás: a vállalkozói tevékenységek összessége. A vállalkozó feltárja, illetvefelkelti a termelés iránti igényeket. Egységbe szervezi, működteti és irányítja atermelési tényezőket. Tevékenységének célja a profitszerzés, aminek érdekébenvállalja a kockázatot. Jele: E.

Elsődleges vagy eredeti termelési tényezők: természeti erőforrások és a munka.Nem a termelésben keletkeztek.

Származékos termelési tényezők: tőkejavak. Korábbi termelési folyamateredményei.

Az egyes tényezők tulajdonosai részesednek a társadalom által előállított, végsőfelhasználásra alkalmas javakból. Ez a jövedelem.

A munka jövedelme a munkabér,a tőke jövedelme a kamat,a föld, természeti erőforrás jövedelme a (föld) járadék,a vállalkozás jövedelme a profit.

A jövedelem természetbeni formája a reáljövedelem,pénzbeni formája a nomináljövedelem.

11





4. A gazdasági racionalitás értelmezése és szintjeinek

jellemzőiA gazdálkodás lényege: a szűkös (korlátozottan rendelkezésre álló) erőforrásokoptimális felhasználására való törekvés. Az erőforrások hasznosításánakalternatívái vannak, amelyek azonban kölcsönösen kizárják egymást. Az ember (társadalom) arra kényszerül, hogy az alternatívákat rangsorolja és a szűköserőforrások által meghatározott keretek között a hasznosabbakatmegvalósítandónak minősítse, a kevésbé hasznosakat elvesse.

Az elméleti közgazdaságtan egyik alapkategóriája az alternatív költség(oppurtinity cost, haszonáldozati költség). Alternatív költség: a szűkösség miattelvetett felhasználási mód feláldozott hozama.

A gazdasági hatékonyság fogalma. Hatékony egy eljárás, ha adott erőforrássala lehetséges legnagyobb hozamot érjük el, illetve egy adott hozamot alehetséges legkisebb ráfordítással érjük el. („A legkisebb ráfordítással alegnagyobb hozamot” értelmezhetetlen.)

Gazdasági racionalitás: a gazdaságos eljárás preferálása. Ennek néhányalapváltozata:

Fogyasztói racionalitás: a rendelkezésre álló jövedelmet úgy költi el afogyasztó, hogy az számára a lehetséges legnagyobb szükséglet-kielégítésteredményezze Más megközelítésben: két ugyanolyan áru jószághalmaz közül aztválasztja, amelyik számára hasznosabb, vagy két ugyanolyan hasznosságú jószág közül azt választja, amelyik olcsóbb.

Termelői racionalitás: Olyan és annyi terméket (szolgáltatást) kínál fel apiacon, amely (amennyi) a legnagyobb profitot biztosítja. Másképpen: két azonosnagyságú outputot adó eljárás közül azt választja, amelyiknek kisebb a költsége.

Az elméleti közgazdaságtan és a társadalomfilozófia (továbbá szociológia,politológia stb.) egyik legvitatottabb kérdése, hogy létezik-e közösségi szintűracionalitás. Ez azon múlik, hogy létezik-e egzakt módon definiálható közösségicél, közösségi érdek. Aggregálhatóak-e az egyéni preferenciák? Ha létezikközösségi érdek, léteznek-e olyan mechanizmusok, amelyek ennekmegvalósítását eredményezik? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a közösségidöntések elmélete.

12





Koordinációs mechanizmusok: A gazdaságszervezés alapproblémái azzalkapcsolatosak, hogy a modern társadalmakban rendkívül bonyolultmunkamegosztás van. Lényegében mindenki másnak tevékenykedik és sajátszükségleteinek kielégítését mások által nyújtott termékekre, szolgáltatásokraalapozza. De hogyan dől el az, hogy az egyes emberek mit, hogyan és kinek aszámára dolgozzanak ?.

A társadalmi koordináció alaptípusai:

- agresszív, parancsuralmi

- etikai ,hagyományokon alapuló

- bürokratikus központi tervgazdálkodás

- piaci koordináció

Agresszív koordináció esetén a gazdasági szereplők között alá-fölé rendelt viszonyamellett a gazdasági döntéseket egyoldalúan, az alárendelt helyzetben lévő szereplőérdekeinek teljes figyelmen kívül hagyásával hozzák. A döntési pozícióban lévőszereplő közvetlenül, pénzügyi közvetítők nélkül érvényesíti érdekeit, a gazdaságnem monetarizált. (Pl. rabszolgatartó rendszer, kényszermunka , rablás stb)

Etikai koordináció esetén a felek mellérendelt viszonyban állnak egymással, agazdasági döntéseket és a munkamegosztást hagyományok, vallási és erkölcsiértékek motiválják.. (Pl. klasszikus faluközösség, család, karitatív szervezetek) Agazdaság általában nem monetarizált.

A bürokratikus koordináció esetén a felek alá-fölé rendelt viszonyban vannak, de adöntési pozícióban lévő szereplők nem közvetlen kényszerítéssel, hanem azalárendeltek érdekeit is figyelembe vevő indirekt eszközökkel, tipikus esetbenpénzügyi ösztönzőkkel érvényesítik akaratukat. Tipikus példája a központitervgazdálkodás, amelyben a gazdasági döntések zöme állami szinten születik ésezeket kötelező tervutasítások közvetítik, a vállalatok jövedelme a tervekteljesítésének függvénye.

Piaci koordináció esetén a gazdasági szereplők mellérendeltségi viszonybanvannak. Az elkülönült szereplők döntéseiket saját érdekeik alapján hozzák, de sajátérdekeik érvényesítésének feltétele, hogy más szereplők érdekeit is figyelembevegyék. A gazdaság monetarizált, a szükségletekről, a hatékony eljárásokrólpénzügyi kategóriák (árak, költségek, profit stb.) adnak információkat. Pl. A kereslet-kínálat viszonyáról az árak alakulása ad tájékoztatást, a hatékony termelési eljárástaz elérhető árbevétel és a költségek összehasonlítása mutatja meg stb.

A klasszikus közgazdaságtan álláspontja szerint az erőforrások leghatékonyabbfelhasználását a piaci koordináció biztosítja. Adam Smith megfogalmazása szerint a

13





piacgazdaságban egy „láthatatlan kéz” biztosítja a „közjót”, vagyis az önös érdekeikszerint – de a piac által felállított korlátok között - döntést hozó gazdasági szereplőktevékenysége a szűkös erőforrások optimális allokációjához, ideálismunkamegosztási rendszerhez, a javak elérhető legnagyobb bőségéhez vezet.

Már a 19. századi klasszikusok is tapasztalták, hogy léteznek ú.n. „piacielégtelenségek”, vagyis olyan gazdaságszervezési kérdések, amelyeket azönérdekre alapozott piacgazdaság nem tud kezelni. A 20. században és napjainkbanezek a problémák fokozódtak. Néhány ezek közül: a közjavak előállítása éselosztása, oktatás, egészségügy, az infrastruktúra és a tudományos kutatásokfejlesztése, a piacgazdasággal szükségszerűen együtt járó jövedelmi, illetve vagyonidifferenciálódás, a versenyt korlátozó monopóliumok szabályozása.

A közgazdasági elmélet és a gazdaságpolitikai gyakorlat egyik legvitatottabbkérdése, hogy a „haszonelvű” piac és a „bürokratikus” állam milyen szerepet játsszon. Tény azonban, hogy a fejlett gazdaságok alapvetően piacgazdaságok,amelyekben egyrészt a piaci koordináció, másrészt a bürokratikus koordináció islényeges szerepet tölt be a gazdasági folyamatok szabályozásában. Másképpenfogalmazva a modern gazdaság vegyes gazdaság, amelyben az állam korlátozza,korrigálja vagy helyettesíti a piaci koordinációt.

14





5. Szükségletek, javak, szolgáltatások, erőforrások, a

szűkösség, a növekvő határköltség és a csökkenőhozadék

Szükséglet: valamilyen hiányérzet, ami arra sarkallja az embert, hogy megszüntesseazt. Egy részét javakkal, más részét szolgáltatásokkal elégítjük ki.

Jószág (többes számban javak): azok a hasznos dolgok, amelyek valamilyenszükségletet kielégítve növelik jólétünket. A javak fogyasztása térbe és időbeelválasztható az azokat előállító tevékenységtől.

Szolgáltatások: nem hoznak létre új hasznos dolgokat, maga a tevékenységhasznos a társadalom számára. A tevékenység kifejtése és annak elfogyasztásasem térben, sem időben nem választható el egymástól.

Anyagi szolgáltatások: valamilyen jószágra irányulnak. (szállítás, raktározás)

Nem anyagi szolgáltatások: közvetlenül az emberekre, embercsoportokrairányul. (gyógyítás)

Termelés: a javak előállítása, rendeltetési helyükre történő szállítása, aszolgáltatások nyújtása.

Gazdasági erőforrások: mindazon természeti tényezők, javak, szolgáltatások éstevékenységek, amelyek egy jószág előállításához szükségesek.

Termelési tényezők: munka, természeti tényezők, tőkejavak, vállalkozás.

Szűkös egy jószág, ha zérus ár mellett többet igényelnek belőle, mint amennyi a jószágból rendelkezésre áll. Zérus áron nem lehet a társadalom tagjainakszükségletét teljesen kielégíteni belőle. A szűkös javakat gazdasági javaknaknevezzük.

Szabad jószág: ha egy jószág mennyisége zérus ár mellett elegendő ahhoz, hogyminden szükségletet kielégítsen.

Határköltség: a termelés egységnyi változása által előidézett összköltségváltozás.Jele: MC.

Erőforrások változása:

arányosan (mind): állandó volumenhozadék,termelés növekedése kisebb a ráfordítás növekedésénél: csökkenő

volumenhozadék,termelés növekedése nagyobb a ráfordítás növekedésénél: növekvővolumenhozadék.

15





A növekvő határköltség:

Növekvő volumenhozadék esetén bizonyos nagyságrendig az átlagköltség (1termékre jutó költség) csökken. Bizonyos szint után csökkenő volumenhozadékbavált (egyre magasabb költséggel állítható elő a termék).

Csökkenő hozadék:

A technika adott színvonalán változatlan nagyságú erőforrásokhoz változó nagyságúerőforrásokat kapcsolva a kibocsátás növekszik. A változó erőforrásokmennyiségének bizonyos ponton túli növelése egyre kisebb kibocsátást eredményez.

Üzembezárási pont: az a termelés – költség - ár kombináció, ahol az ár megegyezikaz átlagos változóköltséggel és a határköltséggel.

Fedezeti pont: az a termelés – költség – ár kombináció, ahol a határköltségmegegyezik az átlagköltséggel és az árral. Biztosítja minden költség fedezetét, denem biztosít gazdasági profitot.

Versenyző vállalat optimális termelése mindig annál a határköltségnél van,amelyik megegyezik az árral – feltéve, hogy az ár magasabb, mint az átlagosváltozóköltség minimuma. Ez a termelés vagy a veszteséget minimalizálja, vagy aprofitot maximalizálja.

16





6. Alternatív felhasználási lehetőségek, opportunity cost,

termelési lehetőségek görbéje, a helyettesítésAlternatív felhasználási lehetőségek: a termelési tényezők különböző jószágokelőállítására használhatók, alternatív felhasználási lehetőségekkel rendelkeznek.Dönthetünk, hogy melyik jószágot választjuk, de ha az erőforrásokat már felhasználtuk, akkor az összes többi alternatíváról lemondtunk.

Opportunity cost (gazdasági, alternatív költség): egy lehetőség kiválasztásánakköltsége, ami megmutatja, hogy pontosan miről kell lemondanunk azzal, hogy éppenaz adott lehetőség mellett döntöttünk.

Termelési lehetőségek görbéje: azon termékkombinációk halmaza, amelyek arendelkezésre álló termelési erőforrások teljes és ésszerű kihasználásávalmegtermelhetők. A görbe pontjai fejezik ki az adott feltételek között a termelésilehetőségek határát. Mindig negatív meredekségű, mert ha minden tényezőtracionálisan felhasználunk, az egyik jószág termelését csak úgy növelhetjük, ha amásikét csökkentjük.

Lineáris görbe esetében az alternatív költség állandó.Konkáv görbe esetén az alternatív költség növekszik. (Ez jellemző a valóságban.)Konvex görbe esetén az alternatív költség csökken.

A termelési lehetőségek görbéje a Pareto-hatékony termelési kombinációkattartalmazza, mert az egyik termék termelését csak akkor növelhetjük, ha a másiktermék termelését csökkentjük.

Gazdálkodás azt jelenti, hogy az adott eredmény eléréséhez minimális erőforrás-ráfordításra, illetve adott erőforrásokkal a maximális eredmény elérésére törekszünk.

A helyettesítés:Helyettesítésről akkor beszélünk, amikor a szükséglet-kielégítési folyamatban, afogyasztásban az egyik jószágot másikkal helyettesítjük.

Preferencia: valamely megoldás (jószág esemény, termelési kombináció) előnybenrészesítése más megoldásokkal szemben. A preferenciarendszer a lehetőségekrangsorolása azok egyéni értékelése alapján.

A helyettesítést, a preferenciát a helyettesítés határrátája jellemzi.

A helyettesítés határrátája: megmutatja, hogy a mennyiségbe növekvő termék egyegységéért mennyit hajlandó feláldozni a fogyasztó a másik termékből a szükségletkielégítés változatlanságához. Jele: MRS.

A helyettesítés határrátája a helyettesítési arány határértéke. A közömbösségi görbe

bármely pontjához húzott érintő meredeksége. A helyettesítés határrátája aközömbösségi görbe mentén folyamatosan csökken.

17





7. A piacgazdaság ismérvei, modelljei, a tökéletes és nem

tökéletes piacA tiszta piacgazdaság ismérvei:

• a föld és a termelt javak magántulajdonban vannak• megvalósul a döntések és a vállalkozás szabadsága• gazdasági önérdek motiválja a cselekedeteket• a verseny biztosítja a piaci egyensúly kialakulását• a döntések az árrendszer jelzéseihez igazodnak• a kormányzati beavatkozás erősen korlátozott.

A piacgazdaság kiterjedten használja a pénzt. A pénz az árak megismerésénekeszköze.

A piacgazdaság központi szereplője a vállalkozó. Szabadon léphet be bármelyiparágba, és szabad döntése szerint el is hagyhatja azt. A döntés szabadságaminden gazdasági szereplőre vonatkozik. A munkások szabadon dönthetnek arról,hogy kinek és hol adják el a munkájukat, szolgálataikat. A fogyasztó szabadonköltheti el a jövedelmét arra, amire akarja.

A választás és a döntés szabadsága sohasem lehet korlátlan. Ha a piacgazdaság

gazdasági szereplői nem tartják tiszteletben a törvényeket és a normákat, akkor torzpiacgazdaság jön létre.

A gazdaság szereplőit a gazdasági racionalitás vezérli döntéseik során. A vállalkozók döntéseit a maximális profit elérésére való törekvés motiválja. Az erőforrások tulajdonosai úgy igyekeznek hasznosítani ezeket az erőforrásokat,hogy a legmagasabb jövedelemhez jussanak. A munkás választását elsősorban az elérhető legmagasabb bér motiválja, deszámos más körülményt is figyelembe kell vennie, pl. munkahelytől való távolság,szabadidő nagysága, munkakörülmények.

A fogyasztók érdeke az, hogy a jövedelmeikből a lehető legteljesebben elégítsékki a szükségleteiket.

A verseny a valós gazdaságban lényegében ár- és költségverseny, ami aversenytársak árai és költségei alá történő szorításban nyilvánul meg.

Tiszta piacgazdaságban az állam csak annyi szerepet vállalhat a gazdaságban, amia rendszer zavartalan működéséhez elengedhetetlen (pl. garantálja a magántulajdonvédelmét, a döntések szabadságát).

18





A tiszta piacgazdaság modellje

A tökéletes verseny (piac) ismérvei:

• nagy számú eladó és vevő,• be- és kilépés nem befolyásolja a keresletet, kínálatot,• piaci be- és kilépés szabad,• tökéletesen informáltság.

Azt a piacot, ahol a fenti feltételek érvényesülnek, kompatitív piacnak nevezzük.

A piaci árakhoz való igazodás egyik legfontosabb feltételezés a tökéletes versenymodelljében. Az árrendszer kommunikációs rendszer.

Az ármozgás jelzőként működik, és fontos kapcsolatot jelent a fogyasztók és atermelők döntései között. Az ár másik funkciója, hogy elossza a fogyasztási javakat atársadalom tagjai között. Az ár arra szolgál, hogy szétossza a szűkösenrendelkezésre álló javakat mindazok között, akik igényt tartanak rájuk. Akik nemtudják, vagy nem akarják kifizetni a magasabb árat, nem jutnak hozzá a jószágokhoz. Az ár tehát azoknak juttatja a kívánt javakat, akik meg tudják, vagymeg akarják fizetni.

Tökéletes verseny esetén az egyes vállalat kínálata nem hat a termék piacára. Apiaci árat a termék összes kereslete és kínálata határozza meg. Versenyző vállalat

számára a piaci ár adottság.

A monopólium minden tekintetben ellentéte a tökéletes versenynek: egyetlen eladókínálja az adott terméket, így ármeghatározó szerepe van. Piaci hatalmával képesmegakadályozni, hogy versenytárs jelenjen meg a piacon.

Duopólium esetében két nagyvállalat elégíti ki a piaci keresletet, amelyek homogénterméket állítanak elő.

Monopolisztikus verseny esetén a vállalatok száma nagy, részesedésük a piaciértékesítésből csekély, de képesek terméküket megkülönböztetni a többiekétől,vagyis a kínálat termékdifferenciált.

A piacgazdaság lényege: a verseny tökéletlen, az a legalapvetőbb döntési tényező.

A gazdálkodó egységek típusai: a háztartás (fogyasztók) és a vállalat (üzletitevékenység)

Ha a tökéletes verseny feltételeinek bármelyikét megváltoztatjuk, akkor apiacgazdaság másik modelljéhez jutunk.

A piacgazdaság lényegéhez hozzátartozik a verseny. A valóságos gazdaságban ez averseny tökéletlen. A piacgazdaság állandó eleme az ár , a legalapvetőbb döntésitényező.

19





8. A piacgazdaság szerkezeti modellje, a legfontosabb

piacok jellemzői A piacgazdaságban a gazdálkodó egységek két nagy típusa:

• Háztartás (fogyasztók)• Vállalat (üzleti tevékenység)

Ezen két gazdasági szereplő piaci kapcsolatai eltérően alakulnak. Ennek alapján kétfő piacot különböztetünk meg:

• Fogyasztási javak piaca• Tényezőpiacok

Munkapiac Tőkejavak piaca Természeti erőforrások (föld) piaca

A piac: a tényleges és potenciális eladók és vevők találkozásának színtere, illetve eszereplők kapcsolatainak rendszere, a keresletet és a kínálatot összehangolóintézmény.

Fogyasztási javak piaca: a fogyasztási cikkek és a termelési eszközök közötti határ nem éles. Egy-egy termékfogyasztási, termelési célra is használható.

Hovatartozásuk a felhasználáskor dől el. Emiatt a két piac (fogyasztási javak,tőkejavak piaca) összevonható: áru- vagy jószágpiac.

Tőkejavak piaca: tőkejavak olya javak, amelyeket további termelési célokrahasználnak fel. Tiszta piacgazdaságban csak vállalatok a szereplői keresleti éskínálati oldalon egyaránt.

Munkapiac: a háztartások fogyasztási céljaik alapján eldöntik, mennyi jövedelemrevan szükségük. Ennek megfelelően kínálják munkájukat. A munkabér a fogyasztószempontjából a szabadidő alternatív költsége, ára. A vállalatok a keresleti oldaltképviselik.

Tőkepiac: a háztartások el nem költött pénzjövedelme a megtakarítás. Ezt pénzformájában kínálják a vállalkozóknak. A pénztőke piaca a tőkepiac. A vállalkozó atőkét tőkejavak vásárlására fordítja.

A háztartás csak két piachoz kapcsolódik, a fogyasztási javak piacához vevőként, ésa tényezőpiacok egyikéhez, a munkapiachoz eladóként.

A fogyasztási javak piacán a háztartások csak vevők, jövedelmeiket itt költhetik el.

A háztartások többsége nem költi el az összes jövedelmét. Az el nem költött jövedelem a megtakarítás.

20





A pénztőke piacát tőkepiacnak nevezzük.

Négy piacon találkoznak egymással a háztartások és a vállalatok:• Fogyasztási javak piaca• Tőkejavak piaca• Munkapiac• Tőkepiac

A tőkepiac tipikus adásvételi tárgyai az értékpapírok.

Értékpapír : olyan okmányok, amelyek oly módon testesítenek meg valamilyenkövetelést, hogy a követelést csak az értékpapír tulajdonosa érvényesítheti.

Részvény: a részvény birtokosa (a részvény névértéke erejéig) tulajdonosa annak avállalatnak, amely a részvényt kibocsátotta. Tulajdonosi jogán a vállalatnyereségének egy részére, osztalékra van jogosultsága.

A részvénytulajdonos elsősorban alapvető tulajdonosi döntések meghozatalára jogosult a tulajdoni részarányának megfelelő szavazati joggal. Ezek a döntések:

• A Részvénytársaság alapítása, megszüntetése• A vállalati vezetés elbocsátása, kinevezése• Az elért nyereség felosztása osztalékra• A működés kibővítésére szolgáló részre.

A részvényesek e jogokat részben közvetlenül (a közgyűlésen), részben pedigválasztott testületeik révén (igazgatóság) gyakorolják. A részvényes nemrendelkezhet sajátjaként a vállalat tárgyi vagyonával. A tulajdonosi jogot viszontátruházhatja részvényei eladásával. A résvényben megtestesülő tulajdonosi jognévleges értéke természetesen eltérhet a piaci értéktől. Az előbbit névértéknek, azutóbbit árfolyamnak nevezzük.

Névérték: az a pénzösszeg, amit a részvényen feltüntetnek. A Részvénytársaságközgyűlésén ennek arányában van szavazati joga a részvénytulajdonosoknak, és

ennek arányában részesedhet a felosztásra kerülő osztalékból (nyereség).

Kibocsátási ár : az a pénzösszeg, amelyért kibocsátáskor az első tulajdonos arészvényt megvásárolta.

Árfolyam: az az ár, amelyért a piacon a részvényt meg lehet szerezni, illetve el lehetadni.

Kötvény: általában fix kamatozású értékpapír, amely tulajdonosát a névértékszázalékában meghatározott kamatlábnak megfelelő kamatjövedelemre jogosítja.

A kötvény kibocsátója a névérték szerinti pénzösszeget előre meghatározottidőpontokban visszafizeti (törleszti), tehát a kötvény hitelviszonyt megtestesítő okirat.

21





A kötvény tulajdonosa nem tulajdonosa a kötvényt kibocsátó vállalatnak. Az állam jelentős kötvénykibocsátó. Az állam által kibocsátott kötvényeket kincstárjegyneknevezik.

Váltó: többnyire rövid lejáratú – egy évnél rövidebb – fizetési ígéret. A váltókibocsátója a váltón megjelölt pénzösszeg (névérték) visszafizetését ígéri kamatoknélkül.

A kamat nélküli megkötésnek akkor van jelentősége, amikor a váltó birtokosa másraruházza át a követelést. A lejáratig esedékes kamatot ekkor le kell vonni a váltónévértékéből, vagyis az elfogadó a névértéknél kisebb összeget ad a váltóért.

A piacgazdaságban a MIT kérdését a fogyasztók „pénzszavazatai” döntik el, maikor

elhatározzák, hogy milyen árukat vásárolnak. A pénz a vállalati kasszákba folyik be,de ott átalakul bérré, járadékká, kamattá, profittá, amik együtt a háztartások jövedelmét teszik ki.

A HOGYAN problémáját árinformációkhoz igazodva a vállalatokon belül döntik el. Aza termelési eljárás, amely adott időszakban a legolcsóbb, kiszorítja a költségesebbeljárásokat.

A KINEK feladat megoldását a keresleti s kínálati viszonyok döntik el.

Ezek összefüggenek egymással. Ezt a kölcsönös függőségi rendszert nevezzük

önszabályozó piaci rendszernek, egyensúlyi állapotát pedig általánosegyensúlynak.

22





9. A kereslet, a keresleti függvény, a kereslet

árrugalmasságaPiac: a tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainakrendszere, a kereslet és kínálat találkozásának színtere.

A kereslet: az a jószágmennyiség, amelyet a vevők hajlandók és képesekmegvásárolni.

Egyéni kereslet: egy fogyasztó saját preferenciarendszere, jövedelme és adott piaciárak mellet milyen mennyiséget hajlandó megvásárolni az adott termékből.

Piaci kereslet: az adott termékből az összes fogyasztó által vásárolni kívántmennyiség.

Keresleti függvény: a kereslet nagysága és meghatározó tényezőinek összességeközötti matematikai összefüggést mutatja.

D = f (P, I, O)

P: ár; I: nomináljövedelem; O: minden egyéb meghatározó tényező.

Kereslet árrugalmassága: megmutatja, hogy hány %-kal változik a keresettmennyiség, ha a termék ára 1 %-kal változik.

Árrugalmasság értéke Fogyasztói magatartás A termék jellegeεp > 0 Árnövekedés esetén a

fogyasztó növeli a vásároltmennyiséget.

Presztízsfogyasztás vagyGriffen javak.

εp = 0 Árnövekedés esetén afogyasztó nem változtatja avásárolt mennyiséget.

Teljesen rugalmatlankereslet.

-1 < εp < 01 >εp> 0

Az ár 1%-os növekedéseesetén a fogyasztókevesebb, mint 1%-kalcsökkenti a vásároltmennyiséget.

A kereslet árrugalmatlan

εp < -1εp> 1

Az ár 1%-os növekedéseesetén a fogyasztó több,mint 1%-kal csökkenti avásárolt mennyiséget.

A kereslet árrugalmas.

Keresleti görbe: megmutatja, mekkora a jószágból keresett mennyiség bármely

lehetséges ár esetén egyéb tényezők változatlansága mellett. Az a mennyiségetmutatja, amelyet a vásárlók hajlandók megvásárolni valamely időszakban.

23





Tulajdonságai:

• az ár (függőleges tengely) a független változó,• a keresett mennyiség (vízszintes tengely) a függő változó,• a piacon a valóságban csak a görbe egy pontja figyelhető meg,• a görbe egy meghatározott időszakban meglévő összefüggést ábrázol(mennyit vásárolnának a fogyasztók, ha az ár ennyi lenne),• negatív meredekségű (balról jobbra, lefele lejt).

A keresleti görbe eltolódásainak okai: A keresleti görbét adott időpontban értelmezzük, ami azt jelenti, hogy másidőpontban a görbe más lehet.

• változás a vevők elkölthető jövedelmében (kétirányú lehet),

• változás más jószágok árában (kétféle hatást eredményezhet),• változás az ízlésben, a divatban,• hirdetés, reklám hatása,• hitelben történő vásárlás lehetősége (növeli a keresletet) stb.

Piaci rezervációs ár : aminél többet a termékért a vevők nem hajlandók fizeti adottkörülmények között. A piaci kereslet szélsőséges esetben zérus.

Telítődési pont: az a keresett mennyiség, amelynél többet a vevők adott feltételekközött ingyen sem igényelnek.

24





10. A kínálat, a kínálati függvény, kínálati görbe, a kínálat

árrugalmassága

A kínálat: az az árumennyiség, amit egy időszak alatt az eladók megvételrefelkínálnak.

Kínálati függvény: S = f (P, O)S: kínált mennyiség; P: a termék ára; O: egyéb tényezők összessége.

A kínálat nagysága függ az ártól és egyéb tényezőktől.

Kínálati görbe: a piaci ár és a termelők által eladni kívánt jószágmennyiségé közöttikapcsolatot mutatja bármely lehetséges ár eseté. Azt, hogy különböző áraknál azeladók milyen mennyiséget értékesítenének egyéb tényezők változatlansága mellett.

Jellemzői:

balról jobbra emelkedik, ennek következtében magasabb áron magasabb a kínáltmennyiség.

Eltolódásai:

Ha az ár változtatja meg a kínálatot, a görbe mentén mozdul el. (pozitív korreláció)

Ha nem az ár, hanem valamely más tényező változtatja meg a kínálatot, az a görbeeltolódását eredményezi.

Az eltolódást okozhatják:

• időjárás (mezőgazdaságban jó év, jó termés, jobbra mozdul)• technikai haladás (termelékenységjavulás, költség csökkenés, jobbramozdul)

• termelési tényező árváltozása (nő a tényező ára, balra felfelé mozdul)• más javak árváltozása (balra felfelé mozdul)• adók, termelési támogatások (adók növelik a költséget, balra felfelémozdul)

A kínálat árrugalmassága

• teljesen rugalmatlan• végtelenül rugalmas

• rugalmas• rugalmatlan• egységnyi

25





26





11. A piaci egyensúly, a kereslet, a kínálat és az áralakulás

idődimenzióiA piaci egyensúly: ha egy iparágban a vállalatok nem realizálnak gazdasági profitot,akkor a cégek nem akarják elhagyni az ágazatot, de a kívülállók sem akarnakbelépni a piacra. Így a piaci egyensúly stabilizálódik.

Egyensúlyi ár: amelynél az önként kínált és önként keresett mennyiség éppenegyenlő (Marshall-kereszt: a keresleti és a kínálati görbe metszéspontja azegyensúlyi ár)

A keresleti görbék esetében az ár változására a kereslet azonnal reagálhat. A kínálat azonban nem tud azonnal növekedni vagy csökkenni, ha az ár megváltozik,mert a kínálat esetében a termelés növeléséhez vagy csökkentéséhez időre vanszükség.

Négy gazdasági idősáv:

• Nagyon rövid táv (piaci időtáv): az az időtartam, amely alatt a termelés nemtud reagálni a külső eseményekre. A kínálat nem bővíthető, vagy csak a már meglévő készletek felhasználásával növelhető.

• Rövid táv: az az időtartam, amely alatt a termelési erőforrások közül legalább

egynek a mennyisége megváltoztatható, de van legalább egy olyan erőforrás,amelynek mennyisége nem változtatható. A változatlan mennyiségűerőforrásokat fix tényezőknek nevezzük.

• Hosszú táv: az az időtartam, amely alatt valamennyi erőforrás mennyiségemegváltoztatható. Hosszú távon tehát nincsenek fix tényezők, minden tényezőváltozó.

• Nagyon hosszú táv: az az időtartam, amikor már lehetőség van a korábbinálminőségileg fejlettebb technológia alkalmazására is.

Tökéletes versenyben a hosszú távú egyensúly kialakulásának három feltétele

van:

• Az iparág minden vállalata maximalizálja profitját.

• Egyetlen vállalat se legye érdekelt abban, hogy kilépjen, vagy belépjen apiacra. Egyetlen vállalat se realizáljon gazdasági profitot.

• Egyensúlyi ár alakuljon ki, azaz adott ár mellett a kínált mennyiség azonoslegyen a keresett mennyiséggel.

Optimális termelés mindig annál a határköltségnél van, amely megegyezik az árral – feltéve, ha az ár magasabb, mint az átlagos változó költség minimuma. Ez atermelés vagy a veszteséget minimalizálja, vagy a profitot maximalizálja.

27





12. A háztartás a piacon, a döntését befolyásoló tényezők,

bevételeiA fogyasztó: az a gazdasági szereplő, akinek célja saját szükségleteinekkielégítése.

Háztartás természetes személyek kis csoportja, akik közös fedél alatt élnek, akik jövedelmüket, vagyonukat részben vagy egészben közösen kezelik, továbbábizonyos javakat és szolgáltatásokat (főleg élelmiszert és lakást) együttfogyasztanak, illetve vesznek igénybe. A fogyasztás gazdasági egysége.

Szükséglet: valamely jószág megszerzése vagy elfogyasztási iránti vágy,hiányérzet, amely cselekvésre késztet, és a fogyasztás révén kielégítést nyer. Afogyasztással a szükséglet hosszabb-rövidebb ideig megszűnik, vagy intenzitásacsökken.

Hasznosnak tekintünk közgazdasági értelemben minden olyan jószágot vagy jószágkombinációt, amely képes a társadalom valamely tagjának szükségletétkielégíteni.

A fogyasztás célja a fogyasztásból származó hasznosságérzet, vagyis aszükséglet-kielégítés fokának maximalizálása.

A háztartás döntéshozó egység. A döntések lehetnek:

• Fogyasztói döntések: a háztartások végső fogyasztói az előállított javaknak.• Tényező kínálati döntések: legáltalánosabb és leggyakoribb a munkakínálati

döntés• Vagyontartási döntések: vagyon növelése, értékének megtartása

Minden döntésre hat a háztartás tagjainak életkora. A statisztikusok eztkormegoszlásnak hívják. Országonként változó, hogy a statisztikusok milyenkorcsoportokat hoznak létre. Célszerű lehet a 0-19 év közötti, 20-44 év közötti, 44-64

év közötti, és a 65 év feletti korcsoport.

A nemek közötti arány is fontos lehet. Közgazdasági szempontból a legfontosabb,hogy munkaképes koron belül a tényleges munkavállalók hány %-a nő, és hány %-aférfi. A statisztikák világszerte azt mutatják, hogy növekszik a női munkavállalókszáma.

A jövedelem-eloszlást sem lehet figyelmen kívül hagyni. Vannak nagyon magas jövedelműek, alacsony jövedelműek és a felső és alsó jövedelműek közötti családok.

28





A jövedelem-színvonal érezhető, statisztikailag kimutatható hatással van aháztartás döntéseire. Alacsonyabb jövedelem-szinten a háztartásnak nincs, vagynagyon alacsony a megtakarítása, magasabb jövedelem-szintnél pedig a jövedelemnövekedésével nő a megtakarítás aránya.

A döntést befolyásoló tényezők:Preferencia: valamely megoldás (jószág, esemény, termelési kombináció) előnybenrészesítése más megoldásokkal szemben.

Preferenciarendszer: a lehetőségek rangsorolása egyéni értékelés alapján. Ezen túla vevők vásárlását befolyásoló tényezők az árak és a jövedelem.

A háztartás bevételei:

A tényezőpiacon a háztartás a kínálati oldalon áll, munkaerőt ad el. A munkavállalássorán a fogyasztó pénzjövedelemre tesz szert. A munkavállalás azonban áldozattal jár.

A munkabér a fogyasztó szempontjából a szabadidő alternatív költsége, vagyis ára.

Bérjavak azon termékek és szolgáltatások, amelyeket a fogyasztó bérből akar megvásárolni.

A szabadidő és a bérjavak együttes hasznossága jelenti a fogyasztó életminőségét. A fogyasztó el nem költött pénzjövedelme a megtakarítás, amit pénz formájában

kínálnak a vállalkozóknak. A pénztőke piaca a tőkepiac, jövedelme a kamat.

Transzferek: egyéb juttatások, melyek nem jelennek meg a munkapiacon. (pl.nyugdíj)

Tőkehozamok:

• Felosztott nyereségek: a háztartás jogot formálhat a vállalkozás felosztottnyereségének egy részére, amit pénzben vehet fel

• Kötvénykamatok: kötvényhozamok

• Bankkamatok: a tartósan elhelyezett betétekért a bank kamatot fizet.

Portfolió-átrendezésből eredő pénzbevételek:

Ha a vagyon nem pénzbeli részeit a háztartás pénzért értékesíti, akkor a vagyonösszetétele megváltozik. A portfolió átrendezése három esetben juttatjapénzbevételhez a háztartást:

• Vagyontárgyak értékesítése: maglévő vagyontárgyak eladása. Bizonytalan

nagyságú bevétel, hiszen nagy mértékben függ a piaci kereslettől.

29





• Tőkekivonás: a tőkebefektetést meg lehet szüntetni (pl. tartós bankbetétünketfelmondjuk, mielőtt lejárna). Ha a kapott pénzt nem fektetjük be újra, akkor tőkekivonás történik. Tőkekivonás formái:

Üzlet(rész) felszámolása Értékpapírok eladása Tartós betét felmondása Felszabaduló betétek Kötvények törlesztő-részletei.

• Hitelfelvétel: pénzként áramlik a háztartásba. A hitelt vissza is kell fizetni, s ahiteltartozás negatív nagyságú vagyonelem.

Egyéb (lottónyeremény, örökség)

30





13. A háztartás pénzallokációs tevékenysége, gazdagodás

és szegényedés eseteiFogyasztás: szükséglet-kielégítés folyamata. Az adott időszakban fizikai formájábanis elhasználódott javak fogyasztását jelenti.

Formái:• minden háztartás részére, (út, villany)• döntést igénylő javak elfogyasztásának időtartama szerint:

• tartós javak, (háztartási gép)• nem tartós javak (élelmiszer)

A háztartás vagyona:

Mindegyik háztartás rendelkezik vagyonnal, melynek mértéke különböző lehet.

Tartós javak: tartós fogyasztási cikkek, ingatlanok, nemes fémek, műtárgyak.

Befektetett eszközök: tartós betétek, vagyoni értékű szerződések (életbiztosítás),értékpapírok, értékpapír formát nem öltő üzletrészek.

Pénzeszközök: készpénz, valuta, folyószámla.

A vagyon értéke időpontra vonatkoztatható, stock változó.Összetétele: portfolió.

A háztartás jövedelme és megtakarítása:• Jövedelem: az a maximális pénzösszeg, amelyet egy adott időszak alatt

fogyasztásra költhetne úgy, hogy a vagyon értéke nem változik az időszakelején és végén.

• Megtakarítás: adott időszak jövedelmének és fogyasztásának különbözete.

Pénzallokációs tevékenység: Pénzt gyújt, a meglévőt szétosztja.Befolyásoló tényezők:

• Jövedelem• Család nagysága• Foglalkoztatási viszony• Beosztás (pazarló-beosztó)• Lakóhely ellátottsága• Családi fogyasztás szerkezete• Fogyasztási és megtakarítási arány• Fogyasztói beruházás

• Elsietett preferencia• Fogyasztói érzéketlenség

31





14. A háztartási paradoxonok, piaci hatások

Paradox hatások:

• Griffen hatás: az ár nő, a kereslet is nő, hatására a jövedelem leértékelődik.• Veblen hatás: (sznob-hatás) a fogyasztó a magas ár miatt fogyasztja,

presztízs-fogyasztás, ha az ár csökken, akkor a kereslet is csökken.• Minőség hatás: a „drágább jobb” elmélete. Ha az ár csökken, gyanakvás a

minőségre.• Spekulációs hatás: a reakciókat gyakran a jövőben várható árak váltják ki.

Ha az ár nő, a kereslet is nő, árnövekedésre számítanak. Árleszállítás soránvisszafogják a keresleteiket.

A bevételek felhasználási lehetőségei

Javak és szolgáltatások vásárlása.

Befektetések:• üzlet(rész) megszerzése• értékpapír vásárlás• tartós betét elhelyezés

• tartós javakba való befektetés• hitelnyújtás

Adósságszolgálat: adott időszakban kifizetett törlesztő részletek és kamatokösszege.

Pénztartalékolás.

Bevétel, fogyasztás, jövedelem és vagyon összefüggései

Pénzbevételek:

• bér • transzferek• egyéb bevételek• tőkehozamok

Ezek nem vagyon értékesítéséből származnak, elfogyasztásuk esetén nemváltozik a vagyon nagysága. Ezek jövedelmek.

A jövedelmek felhasználhatóak:• fogyasztásra (tartós és nem tartós javakra)• megtakarításra (befektetett eszközök, pénztartalékok növelésére).

32





Bevétel még:• vagyonértékesítés (portfolió átrendezés) Nem jövedelem. A vagyonelemek árváltozása miatti vagyonváltozás jövedelem. Elfogyasztásukesetén a vagyon csökken.

Választási hatások:• Helyettesítési hatás• Kényszerhelyettesítés (hiánypiac)• Kényszerköltés, fogyasztói türelmetlenség, reális javak előnyben részesítése

a pénzzel szemben• Kényszertakarékosság (nem költ, nem helyettesít, gyűjt)

33





15. Az üzleti szervezetek célja, külső és belső működtetői,

típusaiÜzleti szervezetek: gazdasági egységek, a gazdaság szereplői. (Vállalatok,vállalkozások.) Jele: I.

Az üzleti szervezetek csoportosítása, típusai

A működés célja szerint:• profit orientált (egyéni vállalkozás)• non profit szervezet (a működéshez szükséges tőke nem profit célokat szolgál –

alapítványok).

Piaci tevékenység szerint:• vállalatok (jószág- és szolgáltatáspiac)• bankok, pénzintézetek (pénz és tőkepiac)• munkaközvetítő ügynökségek (munkapiac)

Szervezeti forma szerint:• egyéni vállalkozás (egyszemélyi tulajdon és kockázat)• társulás (több személy közös tulajdona, felelősség a bevitt vagyon arányában)• Részvénytársaság esetén a részvényesek nem felelnek.

Külső és belső működtetői:

Céljuk: profit szerzése és növelése, melynek érdekében erőforrásokat alakítanak átkibocsátásokká, melynek során kombinálják az erőforrásokat és vállalják a piacibizonytalanságból eredő kockázatot.

Termelés: az erőforrások termékké történő átalakítása valamilyen technológiávaltörténik.

34





16. Az üzleti szervezetek költségeinek osztályozása

A költség fogalma: mindazon ráfordítás pénzben kifejezve, ami a termelés soránfelmerül.

1. Alternatív költség, opportunity cost: egy lehetőség kiválasztásánakköltsége, ami megmutatja, hogy pontosan miről kell lemondanunk azzal, hogyéppen az adott lehetőség mellett döntöttünk.

2. GAZDASÁGI költség: minden költség, ami a termelés során felmerülfüggetlenül attól, hogy számlával igazolható vagy sem.SZÁMVITELI költség: azon költségek amelyek a számviteli törvény alapján

elszámolhatóak, számla van róla. Kisebb a gazdasági költségnél.

3. FIX költség (FC): a kibocsátás változásával a költség nem változik, nullakibocsátás esetén is fennáll.VÁLTOZÓ költség (VC): a kibocsátás változásával a költség változik.

4. EXPLICIT költség: külső számlán megjelenő, közvetlen pénzkifizetéssel járóköltség.IMPLICIT költség: közvetlen pénzmozgással nem jár.

• nincs számla róla, nem számolható el.

• nincs számla róla, de el kell számolni. (Pl. amortizáció.) Az explicit és implicit költség együttesen a gazdasági költség.

5. ELSÜLLYEDT költség: gazdasági döntéssel nem lehet megváltoztatni. (Pl.bérleti díj.)VÁRHATÓ költség: a gazdasági döntés megváltoztathatja.

6. EGYENES költség: megmondható a költség típusa (fix, változó költség.)SZÁRMAZTATOTT költség: az egyenes költségből 1 egységre osztottköltség, átlagköltség.

7. KÖZVETLEN költség: a felmerülés pillanatában ismert, hogy mely termékreszámolható el.KÖZVETETT költség: a felmerülés pillanatában nem ismert, hogy melytermékre számolható el.

• kibocsátási érték• darabszám• műszakpótlék.

35





A költségek formái megtérülés szerint

Lekötött (befektetett) tőke: a termelés megindításához szükséges egyszeri, nagyösszegű, fokozatosan megtérülő ráfordítás. Kezdetben alternatív, majd számviteliköltség.

Amortizáció: értékcsökkenés.Forgóeszköz: értékesítéskor térül meg.Folyó költségek: közvetlen ráfordítások (Pl. munkabér)• explicit költség• implicit költség.

A profit: a bevétel és a termelés során felmerült kiadás különbsége. Lehet gazdasági

és számviteli profit.

36





17. Az üzleti szervezetek jövedelmi és vagyoni mérlegei

Jövedelmi mérleg

Profit: a vállalkozásból származó bevételek és a termelés során felmerült költségekkülönbsége.

Normál profit: a vállalkozás tulajdonába lévő erőforrások alternatív költsége, akövetkező legjobb felhasználási lehetőség jövedelme. A bevétel egyenlő a gazdaságiköltséggel. A jövedelmezőség átlagos.

Gazdasági profit: a bevétel nagyobb a gazdasági költségnél. Átlagnál nagyobb

jövedelmet jelent.

Számviteli profit: az összbevétel és a számviteli költségek különbsége.• ha pozitív, az alternatív költségek egy része, a normál profit egy része is

bizonyosan megtérül.• ha megegyezik a normál profit összegével, akkor realizálódtak a gazdasági

költségek.ha nagyobb, mint a normál profit összege, a vállalat gazdasági profitot realizált.

Ha a bevétel kevesebb, mint a gazdasági költség, a termelés veszteséges.Rövidtávon érdemes folytatni a termelés az explicit költségek megtérüléséig.

Eredmény-kimutatás

Célja: a bevételek és ráfordítások szembeállítása, s ezek különbözetének a mérlegszerinti eredmény-levezetése.

• nettó árbevétel: adó nélküli ellenérték• egyéb bevételek: rendszeres tevékenységből• anyagjellegű ráfordítások• értékcsökkenési leírás

Üzemi eredmény: termelési és értékesítési tevékenység eredménye bevételek ésráfordítások tekintetében.

37





18. Az üzleti szervezetek vagyonkimutatása és azértékcsökkenés

Az üzleti szervezetek vagyona (tőkéje) megjelenési forma szerint

Eszközök (aktívák)• befektetett eszközök: a tevékenységet tartósan, 1 éven túl szolgálja.• forgóeszközök: 1 éven belül elhasználódik, illetve egyetlen termelési folyamatban

vesz részt.• készletek (anyag, áru)• követelések (vevő felé kiszámlázott)• egyes értékpapírok eladás céljából

• pénzeszközök (készpénz, bankbetét)

Értékük: beszerzési illetve előállítási érték.

Értékcsökkenés, ami• immateriális javak és• tárgyi eszközökhasználatba vétele óta való elhasználódásának, korszerűtlené válásának, gazdaságiavulásának pénzben kifejezett értéke; az értékcsökkenés költségkénti elszámolása.(Költség még: anyag és bér.)

Eredet szerint

Források (passzívák)

• saját tőke: valós vagyoni helyzetet mutat.• jegyzett tőke (törzstőke)• mérleg szerinti eredmény: tárgyévi tevékenység valós és ténylegesenfelhalmozható hozadéka.

• kötelezettségek (Pl. hitel)

• rövidlejáratú (számlatartozás)• hosszú lejáratú (beruházási, fejlesztési hitel)

38





19. A fogyasztói magatartás elmélete, hasznosság,

preferenciák A gazdasági folyamatok kiinduló pontja a fogyasztó, akinek szükségletei ösztönzőik avállalatokat valamely termék vagy szolgáltatás előállítására. A gazdaságitevékenység akkor éri el célját, ha ezeket a szükségleteket sikerül kielégíteni.

A fogyasztó az a gazdasági szereplő, akinek célja saját szükségleteinek kielégítése. A fogyasztás gazdasági egysége a háztartás.

A fogyasztók azért választanak bizonyos termékeket és szolgáltatásokat, mert ezeksegítségével kielégíthetik szükségleteiket.

A szükséglet valamely jószág megszerzése vagy elfogyasztása iránti vágy,hiányérzet, amely cselekvésre késztet, és a fogyasztás végén kielégítést nyer. Afogyasztással a szükséglet hosszabb-rövidebb ideig megszűnik, vagy intenzitásacsökken.

Hasznosnak tekintünk közgazdasági értelemben minden olyan jószágot, vagy jószágkombinációt, amely képes a társadalom valamely tagjának szükségletétkielégíteni.

A fogyasztó célja a fogyasztásból származó hasznosságérzet, vagyis a szükséglet-kielégítés hatásfokának maximalizálása. A döntés meghozásához ismerni kell a lehetőségeket. Az egyének mindig csakazokat a lehetőségeket veszik számításba, amelyek számukra megvalósíthatóak. Alehetőségeket részben a rendelkezésünkre álló pénz (jövedelem) korlátozza,részben pedig a kínálat. A feltárt lehetőségek közül csak akkor tudunk választani, harangsorolni tudjuk a lehetőségeket. A rangsorolás alapja saját értékrendünk,preferenciarendszerünk.

A preferencia valamely megoldás előnyben részesítése más megoldásokkalszemben. A preferenciarendszer a lehetősége, megoldások sorba rendezése azok

egyéni értékelése alapján.

Az alternatívákat nem tudjuk számokkal rangsorolni, de az is elfordulhat, hogy azegyes megoldásokat még rangsorolni sem tudjuk. Ilyenkor ezek a megoldásokazonos értékűek a fogyasztó számára. Az ilyen lehetőségek közül csak valami külsőszempont alapján lehet választani. Az azonosra értékelt választásokat közömbösmegoldásoknak nevezzük.

Ha a lehetőségeket feltártuk és értékeltük, akkor természetesen azt a megoldástfogjuk választani, ami számunkra a legkedvezőbb, amit a preferenciánk alapján azelső helyre állítottunk. Ez a megoldás lesz a leghasznosabb. Egy lehetőség

kiválasztásával természetesen egyben lemondunk a több lehetőség kiválasztásáról.

39





Bármely lehetőség kiválasztásának alternatív költsége azon lehetőségekhasznossága, amelyről lemondtunk az adott megoldás kiválasztása érdekében.

A termékek körét szűkíteni kell, hiszen egy vásárló, egy háztartás több száz terméketvásárol rendszeresen. A vásárolt termékeket összevonhatjuk egy ún. fogyasztói-vagy jószágkosárba.

Egy jószágkosár két vagy több termék vagy szolgáltatás mennyiségénektetszőleges kombinációja.

A jószágkosárból képezhetünk két kisebb kosarat:• Élelmiszerek• Vegyszerek

A két termékcsoportból különböző kombinációk állíthatók össze.

A fogyasztó a szóba jöhető jószágkosarakat összehasonlítja egymással: meg kellállapítani, hogy két jószágkosár közül melyik hasznosabb számára, vagy esetlegazonos hasznosságúak-e.

Ha a fogyasztó páronként összehasonlítja a jószágkosarakat, akkor érvényesülnek apreferenciarendezés szabályai.

Jószágtérnek nevezzük két vagy több jószág lehetséges kombinációját.

40





20. A költségvetési egyenes, a közömbösségi görbék,

optimális választásA költségvetési egyenes

A preferenciák alapján csak akkor tud választani a fogyasztó, ha lehetőségeivégesek, és a választást más korlátozza. Ekkor a számára legkedvezőbblehetőséget fogja kiválasztani.

A fogyasztó tényleges piaci döntéseit a preferenciák mellett a jövedelme és termékekárai határozzák meg.

A költségvetési halmaz azon jószágkombinációk összessége, amelyeket afogyasztó az adott időszaka jövedelméből az érvényes árak mellett meg tudvásárolni. A költségvetési korlát azon jószágkombinációk összessége, amelyet a fogyasztó jövedelmének teljes elköltésével tud megvásárolni adott árak mellett.

A költségvetési egyenesnek 3 jellemzője van: a függőleges és a vízszintestengelymetszete, valamint a meredeksége.

A függőleges tengelymetszet megmutatja, hogy mennyi y terméket vehet afogyasztó, ha jövedelmét teljes egészében elkölti.

A költségvetési egyenes meredeksége kifejezi, hogy mennyivel kell y termékvásárlását csökkenteni, ha x termék vásárlását 1 egységgel növelik adott jövedelemmellett.

Az árváltozás hatása a költségvetési egyenesre:

Ha megváltozik a termék ára, akkor a költségvetési egyenesen két változáskövetkezik be:

• Megváltozik a költségvetési halmaz

• Megváltozik a költségvetési egyenes meredeksége

A jövedelem változatlansága mellett a fogyasztó kevesebb kombinációt tudmegvenni. Változik a költségvetési egyenes meredeksége is, hogy x termékvásárlásának egységgel való növekedéséhez több y termékről kell lemondani, mintkorábban.

Egy haszonmaximalizáló fogyasztó azt a jószágkombinációt választja, amelybenadott jövedelem mellett a legmagasabb szükséglet-kielégítést éri el.

Grossen II. törvénye kimondja, hogy a fogyasztó akkor költi el optimálisan a

jövedelmét, ha az utoljára kiadott pénzegység minden termék esetében azonos

41





összhaszon-növekményt eredményez: a pénz határhaszna minden termékfogyasztásában azonos

Közömbösségi görbe:Közömbösségi görbe: a fogyasztói kosarak minden olyan kombinációja, amelyazonos szükséglet-kielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztószámára.

Mivel a fogyasztók az átlagot jobban kedvelik a szélsőségeknél, ezért aközömbösségi görbe tipikusnak mondható alakja konvex.

A szükséglet-kielégítés egy telítődési folyamat, minél többet fogyasztunk egytermékből, annál inkább kielégítésre kerülnek szükségleteink. Ezért a mennyiség

növekedésével egy-egy újabb termékegységet vagy jószágkosarat egyre kevesebbrefogunk becsülni.

Közömbösségi térkép: az adott jószágtérben elhelyezkedő közömbösségi görbékösszessége.

A közömbösségi görbék csak a fogyasztói rangsort reprezentálják, nem mutatjákmeg, hogy mennyivel jobb az egyik fogyasztói kosár a másiknál. A közömbösségigörbék nem metszhetik és nem érinthetik egymást.

A jól viselkedő közömbösségi görbéknek a következő tulajdonságokkal kell

rendelkeznie:• Negatív meredekségű, az egyik jószág mennyiségének növekedésével a

másik mennyiségét csökkenteni kell annak érdekében, hogy a hasznosságiszint ne változzon.

• A közömbösségi görbe az origóra konvex.

A helyettesítés rátája megmutatja, hogy a mennyiségében növekvő termékegységéért mennyit hajlandó feláldozni a fogyasztó a másik termékből a szükséglet-kielégítés mértékének változatlanságához. Jele: MRS

A közömbösségi görbék rendszerében a hasznosabbnak ítélt kombinációról csakannyit tudunk, hogy a fogyasztó jobbnak tartja a másiknál, de nem tudjukmegmondani, hogy mennyivel. A mérhető hasznosság értelmezése szerint ezt ismeg lehet mondani.

A nem jól viselkedő közömbösségi görbék:• Tökéletesen helyettesítő javak (közömbös, hogy melyiket fogyassza)• Tökéletes kiegészítő javak (senki sem akar csak jobb lábas cipőt venni)• Semleges javak (fogyasztásukhoz sem hasznosságérzet-növekedés, sem

hasznosságérzet-csökkenés nem kötődik)• Káros javak

• Telítődés (minden termékből van egy olyan mennyiség, amelynél a szükséglettelítődik)

42





21. A fogyasztói kereslet és a jövedelmek változása

Az egyéni kereslet kifejezi, hogy egy fogyasztó – saját preferenciarendszere, jövedelme és adott piaci árak mellett – milyen mennyiséget hajlandó vásárolni adotttermékből.

A piaci kereslet az adott termékből az összes fogyasztó által megvásárolni kívántmennyiséget jelenti.Egy termék egyéni kereslete, vagyis a belőle vásárolni kívánt mennyiség akkor változik, ha változik az adott termék ára, a fogyasztó jövedelme, valamint bármelymás termék ára.

A jövedelem-fogyasztási görbe a különböző jövedelmekhez tartozó optimális

jószágkombinációk halmaza. Jele: ICC. A jövedelem növekedésével a termékekből egyre többet fog vásárolni a fogyasztó.

Az Engel-görbe kifejezi, hogy a fogyasztó mekkora mennyiséget kíván vásárolniadott termékből különböző jövedelem és változatlan árak mellett.

Normál jószágnak hívjuk azt a jószágot, amelynek keresett mennyisége a fogyasztó jövedelmének növekedésével nő.Egy normál jószág Engel-görbéje pozitív meredekségű.

Egyes termékek kereslete az előbbivel ellentétesen viselkedik: a jövedelemnövekedésével a fogyasztó csökkenti vásárlását. Minden család vagy háztartás megtudja mondani, hogy mely termékek vásárlását csökkentené, ha a jövedelmenövekedne. Nem venné többet pl. a kínai edzőcipőt. Többségük azt is meg tudnámondani, hogy mivel helyettesítené ezeket a termékeket. Ezeket magasabb rendű

javaknak nevezzük.

Alacsonyabb rendű javaknak nevezzük azokat a javakat, amelyekből a fogyasztóáltal keresett mennyiség csökken a jövedelem növekedésével, ha a jövedelmükmeghalad egy bizonyos szintet.

Magasabb rendű javak azok, amelyekből a keresett mennyiség erőteljesenmegnövekszik a jövedelem növekedésével, részarányuk ekkor a fogyasztáson belülmegnövekszik.

Egy bizonyos jövedelemnagyság után a fogyasztó csak akkor jut magasabbközömbösségi görbére, ha az alacsonyabb rendű jószágot helyettesíti egy magasabbrendűvel, vagyis az előbbiből csökkenti, az utóbbiból növeli a fogyasztását.

A keresett mennyiség és a jövedelem közötti kapcsolat jellemzésére leggyakrabbana jövedelemrugalmasságot használjuk. A kereslet jövedelemrugalmasságamegmutatja, hogy a jövedelem 1%-os változása hány %-kal változtatja meg a

kereslet keresett mennyiséget. Számításához leginkább az ún. ívrugalmasságszámítási módszerét használjuk.

43





Az árváltozás hatása az egyéni keresletre

Keresleti függvény Az ár-fogyasztási görbe azon optimális kombinációk összessége, amelyeket az egyiktermék különböző árai mellett választ a fogyasztó, miközben a másik termék ára és afogyasztó jövedelme változatlan.

A kereslet törvénye: Az árak csökkenésével a keresett mennyiség növekszik. Oka: az ár csökkenésével afogyasztó költségvetési korlátja kitolódik, ezért képes arra, hogy magasabb szintenelégítse ki a szükségleteit. Így az ár csökkenésével számára nagyobb mennyiségvásárlása lesz optimális.

A vevők egyes termékek fogyasztását nem teszik függővé az ártól, és bármely ár mellett csaknem ugyanazt a mennyiséget fogyasztják belőle. Ezek részben olyantermékek, amelyek csekély mértékben érintik a fogyasztók költségvetését, mert jövedelmeik elenyésző hányadát költik rájuk. Így viszonylag magas ár mellett isképesek igényeiket kielégíteni belőle.

Ugyanez tapasztalható a szenvedélybetegeknél: akkor is megvásárolják aterméket, ha annak ára jelentősen növekszik.

Ártól független kereslet esetében a keresleti függvény függőleges.

Előfordul, hogy a keresett mennyiség és az ár azonos irányban változik: növekvőárak mellett nő a kereslet. A márkás ruhák sokszorosába kerülnek, mint atömegtermékek, mégpedig nemcsak minőségükkel arányosan drágábbak. Ennekdöntően az az oka, hogy bizonyos terméket a vevők éppen azért vesznek, mertdrágák, és ezek viselésével, fogyasztásával mindenki számára demonstrálhatjákvagyoni helyzetüket. Ez a jelenség a presztízsfogyasztás.

Azokat a javakat, amelyeknek a kereslete az árnövekedés hatására növekszik,Griffen javaknak nevezzük.

A kereslet árrugalmassága megmutatja, hogy hány %-kal változik a keresettmennyiség, ha a termék ára 1%-kal változik. A kereslet árrugalmassága általábannegatív, hiszen tipikus az, hogy az ár növekedésére a kereslet csökken. Árrugalmastermékről akkor beszélünk, ha az árrugalmasság nagyobb, mint 1. Árrugalmatlanságesetén a mutató 0 és 1 közé esik.

Más termék árának hatása a keresletre: Az árváltozás kereszthatása megmutatja, hogy hogyan változik egy adott termékkereslete egy másik termék árváltozásának hatására. A hatás attól függ, hogy milyen kapcsolat van a két termék fogyasztása között. Ha akét termék helyettesíti egymást, akkor az egyik árának növekedésével a másik

kereslete nő. Az árváltozás kereszthatása tehát pozitív.

44





Egymást kiegészítő termék esetében éppen fordított: ha az egyik termék áranövekszik, akkor a másik termék kereslete csökken. A kereszthatás ekkor negatív.

Egymástól független termék árának változása nem befolyásolja a másik keresletét, akereszthatás nulla.

A kereslet keresztrugalmassága megmutatja, hogy egy adott termék 1%-osváltozása hány %-kal változtatja meg egy másik jószág keresett mennyiségét.

Az árváltozás helyettesítési hatása azt a fogyasztásváltozást jelenti, amelyet adotttermék árának változása idéz elő, változatlan reáljövedelem mellett.

Az árváltozás jövedelmi hatása azt a fogyasztásváltozást jelenti, amit az árváltozás

miatti reáljövedelem-változás vált ki. A két hatás elválasztása fontos.

Az árváltozás hatásának elválasztása Hicks módszerével:Hicks megközelítése azon a feltevésen alapul, hogy a reáljövedelem nagyságát azelérhető szükséglet-kielégítés jelzi. Normál javak esetében az árváltozás két hatásaazonos irányba hat a termék keresletére. Inferior javak esetében az árváltozáshelyettesítési és a jövedelmi hatása ellentétes irányba hat az adott jószágkeresletére.

Slutsky módszere:Szerinte a reáljövedelem akkor változatlan, ha a fogyasztó az új árarányok mellett isképes megvásárolni a korábban kiválasztott jószágkosarat.

45





A fogyasztói többlet értelmezése

A fogyasztók azért vásárolnak meg egy terméket, mert ezzel javítanak helyzetükön. A fogyasztói többlet segítségével kifejezhetjük a vásárlás révén bekövetkezőhelyzetjavulást.

Mivel az egyes fogyasztók különbözőképpen értékelik az egyes javakat, azért eltérőaz az összeg, amelyet maximálisan hajlandóak fizetni a termék egyesmennyiségéért.

Azt az árat, amelyet egy fogyasztó maximálisan hajlandó fizetni egy adott termékért,rezervációs árnak nevezzük.

A piacon minden vevő azonos árat fizet a termékért. Az egyéni értékelés és a piaci ár közötti különbségből adódik a fogyasztói többlet.

Azon pénzösszegek különbsége, amelyet a fogyasztó maximálisan hajlandó lennefizetni a termékért, valamint a ténylegesen fizetendő összeg különbsége afogyasztói többlet.

A fogyasztói többlet nagysága egyben kifejezi egy adott termék egyéni értékelése éstársadalmi értékelése közötti különbséget.

46





22. A termelés, a termelési függvény és tulajdonságai

1. A termelés

A vállalatok döntési folyamata hasonlít a háztartásokéhoz. Rendelkezésre álló lehetőségekközül igyekszik kiválasztani a számukra a legjobb megoldást.Egy vállalat akkor realizál profitot, ha valamilyen terméket vagy szolgáltatást értékesít a piacon.Úgy, hogy az áruért kapott bevétel meghaladja a termelés ráfordítását.

El kell dönteni:

• mit termeljen

• hogyan termeljen• hol? Kinek értékesíti?

2. A termelési függvény

Ha azt feltételezzük, hogy a vállalat mindig csak egyetlen terméket állít elő, akkor olyantermelési függvényhez jutunk, amelyben a megtermelt termékmennyiség csak a felhasználttermelési tényezők, az alkalmazott tőke és a munka mennyiségétől függ.

Q=F(K;L)

Q= megtermelt mennyiségK= felhasznált tőke mennyiségL= felhasznált munka mennyiség

Technikai hatékonyság:

Az a termelési mennyiség, ami adott tényezőkombinációval maximálisan előállítható.

Technikailag nem hatékony:

Az adott tényezőkombináció nem a maximálisan lehetséges termelést eredményezi.

Termelési függvény a felhasznált tőke és munka kombinációihoz azon termelési értékeketrendeli hozzá, amelyek a technikailag hatékony megoldásokat jelentik. A termelési függvénytehát a különböző tőke és munka kombinációkhoz a velük maximálisan termelhetőtermékmennyiséget rendeli hozzá.

3. A termelési függvény tulajdonságai

Termelés nem lehetséges termelési tényezők nélkül, ha bármelyik tényező hiányzik, nem

tudnak termelni. Ha viszont bármely tényező mennyiségét növelik, miközben a másikmennyiség változatlan, akkor a termelés nő.

47





A termelési tényezők növekedésének hatása eltérő attól függően, hogy a termelési tényezőkmindegyikét megváltoztatjuk-e, azonos ütemben változtatjuk-e, vagy csak az egyeik tényezőfelhasznált mennyiségét változtatjuk. Eszerint minden termelési tényező mennyisége változhat,mégpedig egymástól függetlenül tetszőleges arányokban.

A skálahozadéki függvény

A termelési függvény azon pontjainak halmaza, amelyek azonos tőke-munka arány mellettitényezőkombinációk és a termelés mennyisége közötti összefüggést mutatják meg. Askálahozadéki függvény mentén a termelési tényezők mennyiségét azonos mértékbenváltoztatva vizsgáljuk a termelés változását.

A parciális termelési függvény

Azt mutatja meg, hogyan alakul a termelés, ha az egyik tényező felhasználását változtatjuk,miközben a másik tényező mennyisége változatlan.

23. Az isoquantok, a sklálahozadéki függvény

Hosszú távú termelési függvény – Q = f (K. L)Hosszú távon nemcsak a munka, hanem a felhasznált tőke mennyisége is változhat.

Az isoquant görbe azon tényezőkombinációk összessége a termelési függvényfelületén, amelyekkel azonos termelési szint érhető el. Koordináta-rendszerünkbenvégtelen sok görbe rajzolható, amelyik mindegyike 1-1 termelési szintet reprezentál,az így kapott görbék összességét isoquant térképnek nevezzük. Jellemzői: -nem keresztezhetik egymást

- az isoquant görbe mentén a tőke és munka helyettesítiegymást

A technikai helyettesítés határrátája (MRTS) az az arány, amely megmutatja, hogyazonos kibocsátási szint mellett milyen arányban helyettesíthető egymással a munkaés a tőke: RTS= |- dK / dL |

Amennyiben a 2 termelési tényező helyettesítési lehetőségét az isoquant görbe egypontjában értelmezzük, akkor technikai helyettesítési határrátáról beszélünk.MRTS = dK / dL A helyettesítés határrátát: RTS = dK / dL = MPL / MPK

A termelési tényezők határtermékének értelmezése az isoquant térképen1. Az isoquant görbék - meredekségű szakaszaiban mindkét termelési tényező

határterméke +. Ekkor bármelyik inputtényezőt növelve magasabb termelésiszintet képviselő isoquant görbére kerülünk, így a termelési tényezőkhatárterméke +.

2. Amennyiben az isoquant görbe meredeksége pozitívvá válik valamely tengelymentén, akkor az adott termelési tényező további növelésével alacsonyabban

48





fekvő isoquant görbére kerülünk, így az összetermelés csökken, az adotttermelési tényező határterméke negatívvá válik.

Az isoquant térképen a következő szférákat különböztetjük meg:- túlzott munkafelhasználás: ahol a munka határterméke negatív és a tőke

határterméke pozitív- túlzott tőkefelhasználás: a munka határterméke pozitív és a tőke

határterméke negatív- helyettesíthetőség: mindkét inputtényező határterméke pozitív

A vállalatok számára technikailag hatékony tartománynak az isoquantoknak azt aszakaszát tekintjük, ahol mindkét termelési tényező határterméke +, vagyis bármelyiktermelési tényezőt növelve a termelés nő. Ekkor az inputtényezők helyettesítik

egymást. Az isoquant térképen a releváns tartományt a másik két szférától agerincvonalak választják el. A gerincvonal a rövid távú termelési függvénymaximumpontjainak összességeként értelmezhető.

A rövid távú termelési függvény elemzése során a változó inputtényező felhasználtmennyiségének növelésekor 3 hozadéki szférát: 1.növekvő, 2. csökkenő, de pozitív,3. csökkenő és negatív hozadékokat különböztetünk meg. A termelési tényezőkhozadékát vizsgálhatjuk a hosszú távú termelési függvény alapján is. Askálahozadékot csak hosszú távon értelmezhetjük. A skálahozadék az az arány,amely kifejezi, hogy a termelési tényezők egyidejű arányos növelés esetén hogyanalakul a termelés.

A skálahozadéki függvény a termelési függvény azon pontjainak halmaza,amelyek azonos tőke-munka arány melletti tényezőkombinációk és a termelésmennyisége közötti összefüggést mutatják meg. A skálahozadéki függvény mentén atermelés tényezők mennyiségét azonos mértékben változtatva vizsgáljuk a termelésváltozását.

A termelési függvény, a skálahozadéki függvény, a parciális termelési függvényháromféle technikai feltételt takar. A termelés függvény esetében a vállalat bármilyenarányban választhat tőkét és munkát, ezzel bármilyen technikai megoldáskiválasztása lehetséges számára.

A skálahozadéki függvény azt feltételezi, hogy a vállalat már kiválasztott egytechnológiát, és adott technológia mellett meg tudja változtatni mindkét termelésitényező mennyiségét, változatlanul hagyva a tényezőarányokat

24. A piaci tökéletlenségek, monopóliumok

A tiszta monopólium esetén a teljes kínálati oldalt egy vállalat uralja, amely nem,vagy csak igen nehezen helyettesíthető termékeket gyárt és piaci erejénél fogvaképes arra, hogy potenciális versenytársainak piacra lépését megakadályozza.

49





Monopolerővel rendelkezik az a vállalat, amelynek piaci részesedése megfelelőennagynak tekinthető ahhoz, hogy az adott termék piaci árát befolyásolja. Képesbelépési korlátok felállítására. Belépési korlátot törvény vagy jogszabály is felállíthat.(Az állam ilyenkor engedélyhez köti a tevékenység végzését, és csak egy vállalatnakadja ki adott területen az engedélyt.)

A szabadalmi jogok védelme is a piacra való belépést korlátozza.

Belépési korlátot jelenthet a versenytársak számára:• Ha a termelési folyamat olyan tényezők felhasználását igényli, amelyek

szűkösen állnak rendelkezésre és ezen erőforrások felett a rendelkezési jogotegyetlen vállalat gyakorolja

• Ha a monopólium olyan jelentős többletköltséget okoz a potenciális

versenytársaknak (pl. reklámhadjárat), hogy azok elállnak a piacra valóbelépési szándékuktól.

Természetes monopóliumnak nevezzük azt az iparágat, amely améretgazdaságosság előnyét kihasználva lehetővé teszi egy vállalat számára azt,hogy a teljes piaci outputot alacsonyabb árköltséggel termelje meg, mint két, vagytöbb vállalat bármelyik árkombinációja.

A monopólium kínálati ára mindig nagyobb, mint a maximális profitit biztosítótermelés határköltsége.

A monopolista pozíció önmagában nem garantálja a gazdasági profit létét, de hakialakul, akkor a vállalat hosszú távon képes megtartani azt.Paretói értelemben hatékonynak nevezünk egy gazdasági szituációt, ha nem létezikolyan szereplő. Amely javíthatna a helyzetén úgy, hogy az legalább egy másikszereplő helyzetében ne okozzon rombolást.

Azt a társadalmi veszteséget, amely kizárólag abból fakad, hogy az adott piacon nemtökéletesen versenyző vállalatok, hanem monopólium működik, holtteher-veszteségnek nevezzük-

50





25. Az árdiszkrimináció esetei

Árdiszkriminációról akkor beszélünk, ha a monopolhelyzetben lévő vállalat a piaciszereplőknek nem egyetlen piaci áron kínálja a termékeit.

Az árdiszkrimináció 3 alapvető formáját különböztetjük meg:• Első-• Másod-• Harmadfokú árdiszkrimináció

Első fokú árdiszkrimináció:

A monopólium akkor jár a legjobban, ha minden egyes vevőnek azon az áron tudja atermékét értékesíteni, amennyit az maximálisan hajlandó fizetni érte. Azt a megoldást, amikor minden vevőnek a saját rezervációs árán értékesítik aterméket, elsőfokú árdiszkriminációnak nevezzük.Elsőfokú árdiszkrimináció alkalmazásakor a vállalatnak érdemes mindaddig növelnieladásait, ameddig a bevétel növekedése, vagyis az aktuális piaci ár meghaladja azadott mennyiséghez tartozó határköltséget.Csak különleges helyzetben lehet valamilyen mértékű diszkriminációt alkalmazni.Ilyen lehet pl. egy ügyvéd, aki jól fel tudja mérni az ügyfél anyagi helyzetét és fizetésikészségét. Hasonló helyzetben lehet egy régiségkereskedő, aki jó emberismerettelrendelkezik, és minden vevőre annyiért sózza rá a portékáját, amennyit hajlandó

fizetni.

Másodfokú árdiszkrimináció:Vannak olyan monopoltermékek, amelyeket a fogyasztók többsége fogyasztvalamilyen mennyiségben (pl. villany). Az eladó tudja, hogy a vevők jelentős részenem többet fogyasztana, ha alacsonyabb áron kapná a terméket. Ezen ténytkihasználva s fogyasztott mennyiség alapján szabja meg az árat: aki egy bizonyosmennyiségnél többet fogyaszt az adott időszak alatt, az a teljes fogyasztottmennyiséget olcsóbban kapja meg.

Azt az átképzési technikát, amikor a monopólium a vásárolt mennyiség

függvényében lépcsőzetesen alakítja ki az árat, másodfokú árdiszkriminációnaknevezzük.

Az áramszolgáltató vállalatok Magyarországon is alkalmazzák ezt a technikát.

Harmadfokú árdiszkrimináció: A fiatalok és a középkorúak nem egyforma összeget hajlandóak fizetni ugyanazonszórakozási lehetőségért. Ugyanazt a terméket és ugyanazt a mennyiséget eltérőáron tudja eladni.

Ha az eladó képes a vevőket két, vagy több csoportra osztani a kereseti függvényükalapján, akkor ugyanazt a terméket más áron értékesítheti az egyes csoportoknak.Ezt az árképzési eljárást nevezik harmadfokú árdiszkriminációnak.

51





26. A duopólium, oligopólium, monopolisztikus verseny

Oligopóliumnak nevezzük azt a piaci formát, amikor egy adott termék keresletétnéhány nagyvállalat elégíti ki.

Monopolisztikus verseny esetén a vállalatok száma nagy, részesedésük a piaciértékesítésből csekély, de képesek a terméküket megkülönböztetni a többiekétől,vagy a kínálat termékdifferenciált.

Mindkét piaci forma azzal jár, hogy az egyes vállalat képes saját termékének árátmeghatározni, de van egy fontos különbség a monopóliumhoz képest: számolnia kella versenytársak jelenlétével. Minden lépésre, amit a vállalat tesz, reagálnak a

versenytársak, ami megsemmisítheti a várt eredményt.

Az oligopóliumok különböző változatai közül a legegyszerűbb a duopólium.

A duopólium esetében két nagyvállalat elégíti ki a piaci keresletet, amelyekhomogén terméket állítanak elő.

Cournot-duopólium:Cournot által kidolgozott modell olyan piaci helyzetre vonatkozik, ahol két vállalatelégíti ki a piaci keresletet. A két vállalat terméke homogén, a vevőnek tehátközömbös, hogy melyik terméket vásárolja meg. A vállalatok egy időben hozzák megdöntéseiket arról, hogy mennyit termeljenek.Kettejük együttes döntése alapján fog kialakulni a piaci kínálat, ami azutánmeghatározza a piaci árat. Mindkét vállalat abból a feltevésből indul ki, hogy a másikaz előző időszakban kínált termékmennyiséget fogja továbbra is termelni. A vállalat természetesen mindig arra törekszik, hogy a lehetőségek és adottságokalapján maximalizálja profitját. A vevőnek közömbös, hogy melyiküktől vásárol, avevő döntését csak az ár határozza meg.

A reakciógörbe megmutatja, hogy a másik vállalat különböző nagyságú kínálatátadottnak tekintve mennyit kínálna az adott vállalat, saját helyét optimalizálandó.

Stackelberg-duopólium: A Stackelberg modell alapvetően abban különbözik az előzőtől, hogy a vállalatoknem egy időben döntenek. Az egyik vállalat előbb dönt, a másik pedig igazodikehhez a döntéséhez. Az első vállalatot gyakran nevezik vezető vállalatnak, amásikat pedig követőnek. Az elsőként való döntés nem jelent hátrányt, sőt,előnyökkel jár, ugyanis ezzel képes diktálni a másik vállalat számára.

Bertrand-duopólium: A Bertrand-féle modellben szereplők feltételezik a másik félről, hogy egy, a döntéssorán igen lényeges tényezőt nem változtatnak. Ebben az esetben ez a tényező nem

a mennyiség, hanem az ár.

52





Monopolisztikus verseny:

Legfontosabb jellemzői: A monopolisztikus verseny esetében az adott termék piacán relatíve sok vállalatműködik, melyek piaci részesedése kicsi, ezért elképzelhetetlen, hogy egy cégönmagában képes legyen akkora termelésre, ami a piaci árat befolyásolná.

A vállalatok által gyártott termékek, vagy szolgáltatások nem tökéletes helyettesítőiegymásnak, de alaptulajdonságaikban azonosak.

Minden egyes termelő termékének van olyan vonása, amely alapján a fogyasztókegy része megkülönbözteti a többiekétől. Ugyanakkor az eltérések nem mindegy afogyasztó számára fontosak. Sokan tulajdonítanak jelentőséget annak, hogy pl.

milyen márkanevű szappant vásárolnak. Mások viszont úgy gondolják, hogy aszappan az szappan, mindegy, hogy milyen márkájú, az ár alapján döntenek, mindigattól fogják venni, aki a legolcsóbban adja a terméket.

A versenyhelyzet abban is megnyilvánul, hogy vállalatok saját termékük árát és akínálat mennyiségét úgy határozzák meg, hogy figyelmen kívül hagyják a többiekdöntéseit, csak az árat veszik számításba.

A verseny legfontosabb feltétele érvényesül: szabad a piacra való belépés, és apiacról való kilépés.

Mivel a gazdasági profit legfeljebb abból származhat, hogy a megkülönböztetettterméket sikerül valamivel magasabb áron értékesíteni, mint a tömegtermékeket,ezért egyetlen termelő sem fog arra törekedni, hogy megegyezést kössön atöbbiekkel.

A monopolisztikus verseny vállalatának terméke iránti keresett mennyiség két okbólváltozhat:

• Ha ő változtatja meg az árat,• Ha a piacon szereplő mindegyik vállalat megváltoztatja az árat.

Az egyik egyéni keresleti görbe azt fejezi ki, hogy mennyivel változik a keresettmennyiség, ha a vállalat egyedül változtatja meg az árat. Ezt a görbét asszimetriakeresleti görbének nevezzük.

A másik egyéni keresleti görbe azt fejezi ki, hogy hogyan változik a vállalattermékének keresett mennyiség, ha egyidejűleg valamennyi vállalat megváltoztatjaaz árat. Ezt a görbét szimmetria keresleti görbének nevezzük.

53





27. A munkapiac és tényezői a vállalati területeken,

vállalkozói jövedelmek szerkezete

Adott munkapiac piacára csak akkor lépnek be a munkavállalók, ha legalább akkorabért kapnak, mint egy másik vállalakozási ágban. Magasabb képzettséget igénylőmunka esetén ez a piacra belépési ár összefügg a képzés alternatív költségeivel.Minél hosszabb képzési időt igényel az adott foglalkozásra való felkészülés, annálmagasabb a munka kínálatának alternatív költsége.

A gazdasági járadék az a különbség, ami az adott termelési tényezőnekténylegesen kifizetett összeg és az adott termelési tényező megszerzéséértminimálisan szükséges összeg között van.

Vállalkozói jövedelem: A vállalkozó hozza meg azokat a döntéseket, amelyek a profit megszerzéseérdekében szükségesek. Szervezi és irányítja a vállalkozást, kockázatot vállal, ésövé a vállalkozás eredményeként keletkező profit, vagy veszteség. Kérdés az, hogyki a vállalkozó, minek az arányában kapja meg a jövedelmet, és hogy mekkora jövedelem illeti meg?

A vállalkozás éppen olyan termelési tényező, mint a tőke és a munka. A vállalkozási

tevékenység ára a gazdasági profit. Piaci egyensúlyban a vállalkozó éppen akkora jövedelmet kap, mint a vállalkozás határtermék-bevétele.

Ha egy vállalkozás kis méretű, akkor a vállalkozó személye egyértelmű: aki avállalkozást megtervezte, létrehozta és irányítja. Az esetek nagy részében akisvállalkozásoknál maga a vállalkozó a tulajdonos is. A kisvállalkozó azonbanegymaga többféle jövedelmet realizál:

• Munkabért kap,• Megkapja a tőke kamatait,• Kaphat gazdasági profitot is.

Soha nem lehet megmondani, hogy az összes jövedelméből mekkora a vállalkozás

díja, a gazdasági profit.

A nagyvállalatok esetében még azt sem tudjuk megmondani, hogy ki is avállalakozó – a döntéseket többen hozzák, a vállalkozás szervezését többen végzik,a kockázatot gyakran nem azok vállalják, akik a döntéseket hozzák. Egynagyvállalatnál sokszor azonosítják a vállalatot vezető menedzsereket avállalkozókkal. Ez nem helytálló, mert a menedzserek nem viselik a döntéseik anyagikockázatát, jövedelmük pedig nem, vagy csak részben azonos a profittal. A vállalkozó nem azonos a vállalat tulajdonosával sem. Egy részvénytársaságnaktöbb tulajdonosa is lehet, amely tulajdonosok mindegyike nem vesz részt adöntéshozatalban és az irányításban. Ezt általában a megbízott igazgatóság,igazgató tanács végzi.

54





A vállalkozás jövedelme a profit. A profit egy „maradvány”: a bevételnek az a része,ami a természeti erőforrások, a munka és a tőke kifizetése után megmarad.

A gazdasági profit tehát abból ered, hogy a termelési tényezőket az adott helyen ésmódon használták fel, hogy éppen a megfelelő helyen és időben vállalták akockázatot. Tökéletes verseny esetében a gazdasági profit csak átmeneti jelenség. Avállalkozói jövedelem egyik eleme a gazdasági profit.

A közgazdászok egy része azt az álláspontot képviseli, hogy a vállalkozó jövedelmea kockázat vállalásának a díja. A kockázat a gazdaság kiszámíthatatlanságábólered, minél kevésbé látható előre a piac alakulása, annál nagyobb a döntéskockázata.

A nyereség és a veszteség azt illeti, aki ezeket a döntéseket meghozza és akockázatot vállalja.

A kockázat megoszlik a vállalkozó és a termelési tényezők tulajdonosai között.

A kockázat nem mérhető.

A gazdasági profit az innováció, az innovatív képesség díja.

55





28. Az egyéni munkaerő kínálat és minkabér változásánakösszefüggése

A munkakínálat: az egyéni munkakínálat mikroökonómiai magyarázatánakkiindulópontja az egyén célja, tágabb értelemben vett szükségletei és azokkielégítésének lehetősége. A munkaidő vs. szabadidő választással a munkavállalómaximalizálni akarja jólétét, életének minőségét.Nominálbér: pénzbér Reálbér: a pénzbér vásárlóereje A munkakínálat elemzése során az egyik legfontosabb kérdés: miként reagál amunka a magasabb bérekre?- Az alacsonyabb jövedelemtartományban a munkavállaló általában nagyobb

munkakínálattal, azaz csökkentett szabadidővel reagál a bér emelkedésére. Amunkakínálati görbe emelkedő.

- Igen magas jövedelem esetén a munkavállaló fokozódó szabadidő igénnyel lép fel,így munkakínálata csökkenő.

A munkaerő kínálat kialakításában legerősebb hatása a béreknek van, de számostársadalmi, politikai és gazdasági tényező játszik közre: a nők munkavállalása,közösségbe kerülés, egyéb elfoglaltság időigénye.

Munkakereslet: származékos kereslet, vagyis nagysága a végső fogyasztási cikkekpiaci helyzetének alakulásától függ. A termelési tényezők kereslete együttes kereslet,a tényezők egymással kölcsönhatásban állítják elő a végterméket, bizonyos korlátokközött azonban egymással helyettesíthetők. A munka határterméke (határtermelékenysége) azt jelenti, hogy az adott gazdálkodóegységben - minden egyéb feltételt változatlannak tekintve – a pótlólagosanfelhasznált egységnyi munka mekkora termelésnövekedést produkál. Ahatárterméket szorozva az előállított termék árával, megkapjuk abevételnövekményt, a határtermékbevételt.

A munkabérek alakulására ható tényezők:

A munkabér a munka ára, a modern gazdaságokban pénzbeni jövedelemként jelenikmeg. Ez a nominálbér. A munkakeresleti és kínálati görbe metszéspontjánakmegfelelő bér az egyensúlyi bér.Kompetitív viszonyokba való beavatkozás:- Az állam minimálbért határoz meg. Ennek akkor van értelme, ha ez magasabb, mint

az egyensúly bér.- A munkakínálat korlátozása: bevándorlás akadályozása.- Természetes monopolhelyzet. A munkapiac sajátosságaiból adódóan a munkabérek alakulására ható tényezőketnehéz egzakt módon meghatározni. Az ismert összefüggések alapján csak a

munkabérek felső és alsó határát állapíthatjuk meg. A munkabérek felső határát avállalatok jövedelmezőségi viszonyai befolyásolják. A munkabér alsó korlátja a

56





létminimum, a dolgozó rövid és hosszútávú megélhetési, képzési éscsaládfenntartási ráfordításai.

29. A tőkepiaci tényezői a vállalati területeken, a vállalkozói jövedelmek szerkezete

A kamat a kölcsönadott pénz használati díja, egy meghatározott nagyságúpénzösszeg. A kamatláb a kamat és a kölcsönadott összeg aránya, százalékbankifejezve.A felhasznált munka mennyiségét rögzítjük, a tőkeállomány növekedésénekhatására a termelés bővül, ebből többletbevétel keletkezik, de ezzel együtt atőkeállomány egy újabb egysége növeli a költségeket is.

A tőke ára nem más, mint a tőkejószág piaci ára plussz a kamat, amit atőkeállomány megszerzéséhez szükséges pénzért kell fizetni.A tőke egységének ára a kamattényező, vagyis a kamatláb századrészes.Kamatláb növekedésével csökken a tőke kereslete.A nettó jelenérték a várható nettó hozam diszkontált összegének (a jelenértéknek)és a befektetett összegnek a különbsége. A nettó jelenértéket NPV betűkkel jelöljük.Belső kamatláb a befektetés átlagos hozadékrátája, az a kamatláb amely mellett abefektetés nettó jelenértéke O. A vállalatnak akkor érdemes egy tőkeegységet megvásárolnia, ha annak nettó jelenértéke nagyobb, illetve a belső kamatláb nagyobb, mint a piaci kamatláb.Tőkejavak iránti keresleti függvény: a tőkejavak kereslete függ a tőkejavak árától,a piaci kamatlábtól. A pénztőke kereslete a kamatláb függvénye.Gazdasági járadék: az a különbség, ami az adott termelési tényezőknekténylegesen kifizetett összeg és az adott termelési tényező megszerzéséértminimálisan szükséges összeg között van.Vállalakozás jövedelme:

1. gazdasági profit2. kockázatvállalás díja3. innovatív képesség díja

Gazdasági profit: abból ered, hogy a termelési tényezőket az adott helyen ésmódon használták fel, megfelelő helyen vállaltak kockázatot – átmeneti jelenség.

Kockázatvállalás: gazdasági élet kiszámíthatatlanságából ered, minél kevésbélátható előre a piac alakulása, annál nagyobb a döntés kockázata.Innovatív képesség díja: mindaddig realizálható, még a többi vállalkozó nemalkalmazza az újítást.Jövedelmeket háromféle szempontból kell vizsgálni:Hogyan keletkeznek: tőke tulajdonosa kamatot, munkás munkabért, vállalkozóprofitot kap.Mennyi van belőle(hogyan oszlik el)Mire használják fel. A jövedelem megoszlása attól függ, hogy az adott termelési tényező mennyivel járulthozzá az össztermeléshez – mindegyik tényező annyit kap a létrehozott termékből,

amennyit közreműködött. A felhasználás – elköltés, a kapott anyagi javakvisszaforgatása a rendszerbe.

57





30. Az általános egyensúly elmélete, Paretó-optimumAz általános egyensúlyi elemzés: az árakat és a termék, valaminttényezőmennyiségeket szimultán határozza meg az összes piacon, figyelembe véveazok kölcsönhatásait is. Az általános egyensúlyi elemeket azokat a feltételeket ésösszefüggéseket tárja fel, amely az összes részpiac egyenletes egyensúlyátbiztosítják.Hosszú távú egyensúly- az iparág minden vállalata maximalizálja profitját- egy vállalat se realizáljon gazdasági profitot- egyensúlyi ár alakuljon ki

A csere Edgevorth-doboza: egy kétszereplős gazdaság kéttermékes jószágterét jelenti, ami a két szereplő jószágterének egymásba fordított koordináta-rendszerébőlszármaztatható.Paréto-hatékony az a jószágmegoszlás, ha nem lehet úgy javítani bármelyszereplő helyzetén, hogy az ne rontaná valaki más helyzetét.A csere szerződési görbéje: az Edgevorth-dobozban azokat atermékkonbinációkat köti össze, amelyekről nem lehet úgy elmozdulni, hogy azkölcsönös előnyökkel járna. Ezen pontok tartalmazzák a Paréto-hatékonykészletmegosztási lehetőségeket. A csere szerződési görbéjének azt a szakaszát, amely az induló jószágmegoszlásáltal behatárolt közömbösségi görbék közé esik, a gazdaság magjának nevezzük.Tökéletes versenyben: a piaci egyensúly tökéletes verseny esetén biztosítja, hogya fogyasztás megoszlása. Paréto-hatékony legyen. Ebben a helyzetben a szereplőkhelyettesítési határrátái megegyeznek egymással és az árak arányával.Termelés egyensúlya: a termelés szerődési görbéje az isquantok érintési pontjaitköti össze. A szerződési görbe mentén tehát a két termék esetében a technikaihelyettesítő határrátája mindkét terméknél azonos.A tökéletes verseny: a termelési tényezők piacán biztosítja, hogy a piaci egyensúlyés a Paréto-hatékony tényezőfelhasználás egyszerre valósuljon meg.A termelési lehetőségek hatása: vagy más néven transzformációs görbe, azontermékkombinációk összessége, amelyeket az adott mennyiségben rendelkezésre

álló termelési tényezők teljes kihasználása mellett a gazdaság maximálisan képestermelni.Transzformációs határráta: a transzformációs függvény minden pontjánmegegyezik a tényezőknek a két felhasználásra vonatkozó határtermékeik arányávalés a két termék határköltségének arányával. A piaci egyensúlyban a határköltségek aránya megegyezik az árak arányával, amiegyben azonos a transzformációs határrátával. Ebben a termelési kombinációban atermelési tényezőket hatékonyan használták fel, ugyanakkor adott árak mellettmaximális profitot realizálnak.Általános egyensúly:- a kereslet és kínálat minden piacon megvalósuló egyensúlya.

- Biztosítja a termelési tényezők hatékony felhasználását, a szükségletek lehetőlegteljesebb kielégítését és a tényezők optimális felhasználását

58





A hatékony egyensúly feltételei:- hatékony a termékek allokációja a fogyasztók között, a szereplők helyettesítési

határrátái megegyeznek az árak arányával- a termelési tényezők felhasználása hatékony, minimális költséggel állítják elő a

termékeket- a termelés és a fogyasztás kapcsolata hatékony, adott termelési tényezőkkel a

lehető legmagasabb szükségletkielégítést biztosítják.

31. A külső gazdasági hatások ( Piaci elégtelenségek),externáliák, közjavak

Ha a tökéletes verseny feltételei nem teljesülnek, akkor nem biztosított a gazdasági

hatékonyság sem. Ezek a piaci elégtelenségek döntően az alábbi okokból erednek:valamilyen piaci hatalomból, az externáliákból, valamint a közjavak létéből.

A piaci hatalom:Ha valamelyik piacon nincs tökéletes verseny, akkor a piaci erők nem biztosítják agazdaságilag hatékony egyensúlyi állapot kialakulását.

A monopóliumot a piac nem kényszeríti arra, hogy a legkisebb költséggel termeljen. A monopólium általában nem a minimális határköltség mellett termel, így az általafelhasznált tényezők hatékonysága rosszabb, mint a tökéletes verseny esetében.

A versenyző vállalat jobban kihasználja a társadalmi lehetőségeket, mint amonopólium.

Az externáliák:Külső gazdasági hatás, amely esetén az egyik gazdasági szereplő tevékenységepiaci ellentételezés nélkül befolyásolja egy másik gazdasági szereplő helyzetét.

Negatív externália: Akkor beszélünk negatív externáliáról, ha egy termék előállításának társadalmihatárköltsége nagyobb, mint az egyéni. A társadalmi határköltséget az ár nemtartalmazza. Ezzel együtt a társadalom egyes csoportjainak hasznosságérzete

csökken, a társadalmi határhaszon kisebb, mint a kibocsátott termék fogyasztóinakegyéni határhaszna.

Pozitív externália: Akkor alakul ki, ha a társadalmi összhaszon egy tevékenység hatására nagyobb,mint az egyéni összhaszon, illetve a társadalmi határköltség kisebb, mint az egyéniköltségek összessége, a társadalom tehát nagyobb teljesítményhez jut, mintamennyit a piacon megfizet.

Ha az externális hatás nem válik automatikusan piacivá, akkor az állam szabályozószerepére van szükség. Ebben az esetben is szükséges az extern hatás

mérhetősége, hiszen csak annak alapján tud reális adót, járulékot kivetni a kormánypl. a környezetszennyező cégekre. Az állam a negatív externáliák mérséklése

59





érdekében előírhatja a vállalati kibocsátás maximális nagyságát, büntetéseket róhatki, vagy egyéb eszközökkel kényszerítheti ki az extern hatás mérséklését.

Közjavak: A közjavak olyan termékek és szolgáltatások, amelyeknek fogyasztási módja elevelehetetlenné teszi az ellenszolgáltatás beszedését. (A kimeríthetetlen természetitényezőket pl. bárki fogyaszthatja). A közjavak fogyasztói nem rivalizálnak egymással, ezen javak esetén ugyanis egyújabb belépő esetén nem csökken a többiek fogyasztási lehetősége. A közjavak másik tulajdonsága az, hogy fogyasztásából nem lehet senkit semkizárni, mert csak közösen lehet fogyasztani. Ha egy nemzet úgy dönt, hogy a hazavédelmére hadsereget tart fenn, akkor ezen szolgáltatás hasznát mindenkiegyformán élvezi, független attól, hogy akarja-e ezt a szolgáltatást.

A közjavakat nem lehet piacon értékesíteni, mert a fogyasztó nem lesz hajlandófizetni érte, amikor ingyen is megkaphatja.

A közjavakat csak az állam képes termeltetni, és költségei az adózáson keresztülfizetteti meg.

Csaknem lehetetlen megítélni ezen javak termelésének hatékonyságát.

A tiszta jövedelmek mellett az állam olyan termékek és szolgáltatások termelését isvégzi, amelyek az ún. vegyes javak körébe tartoznak. Vegyes javak esetében a

rivalizálás jelen van, vagy fennáll a kizárás lehetősége.

Vannak olyan javak, amelyek fogyasztói rivalizálnak, vagyis nem fogyasztanak belőlekorlátlanul, egy újabb fogyasztó belépése pozitív határköltséggel jár. Ugyanakkor senki sem zárható ki a fogyasztásból (pl. egy játszótér, amelynekbefogadóképessége korlátozott: egy idő után zsúfolttá válik és csökken az ott lévőkhasznosságérzete).

A vegyes javak másik típusánál nincs rivalizálás, de fennáll a kizárás lehetősége.Ilyen az üdülőben használt teniszpálya: ha már foglalt, akkor más nem tud rajta játszani.

Az állam olyan szolgáltatásokat is nyújt az állampolgárainak, amelyek jellegüknélfogva magánjavak lehetnének, de a fogyasztásról való döntést nem kívánjaegyénekre bízni. Pl. a közoktatás, vagy a védőoltások. A kormányok rákényszerítik alakosságot ezek fogyasztására. Ezeket a javakat irányított elosztású javaknaknevezik.

60





Mikroökonómiai jelölések Jelölés Angol megfelelő Magyar jelentés

D Demand piaci keresletd Demand egyéni keresletS Supply piaci kínálats Supply egyéni kínálatP Price árQ Quantity mennyiségTU Total Utility teljes haszonMU Marginal Utility határhaszonU Utility hasznosságe Elasticity rugalmasságK Capital („Kapital”) tőkeL Labour munkaA Land földE Entrepeneur vállalkozóTP Total Product teljes termék (össztermék)MP Marginal Product határtermékTC Total Cost teljes költségFC Fixed Cost állandó (fix) költségVC Variable Cost változó költségAC Average Cost átlagköltségAFC Average Fixed Cost átlagos fix költségAVC Average Variable Cost átlagos változó költségMC Marginal Cost határköltség

LMC Long-Run Marginal Cost hosszú távú határköltségLAC Long-Run Average Cost hosszú távú átlagköltségTR Total Revenue teljes árbevétel (összbevétel)MR Marginal Revenue határbevételAR Average Revenue átlagos bevételπ Profit gazdasági profitAπ Average Profit átlagos profitMπ Marginal Profit határprofitMRP Marginal Revenue Product határtermék-bevételMFC Marginal Factor Cost tényező-határköltségFV Future Value jövőbeni érték

PV Present Value jelen értékr interest rate kamatlábr rate of return megtérülési rátaMSC Marginal Social Cost társadalmi határköltségMSB Marginal Social Benefit társadalmi határhaszon

61





Teljes-, átlag- és határértékek képleteiTeljes érték (T) Átlag érték (A) Határérték (M)TU = teljes haszonTU = Σ MU, ha Δq = 1TU = Σ (MU • Δq)

MU = határhaszonMU = ΔTU / ΔqMU = teljes haszonváltozásfogyasztás változása

q = TPL = termelés mennyiségeq = Σ MPL, ha ΔL = 1q = Σ (MPL • ΔL)

APL = munka átlagterméke(munkatermelékenység)APL = termeléslétszám (munkaóra)APL = q / LAPL = PL / AVC

MPL = munka határtermékeMPL = termelés változásalétszám változása(munkaóra változása)MPL = Δq / ΔLMPL = PL / MC

q = termelés mennyisége(kibocsátás)

APK = tőke átlagtermékeAPK = termelés mennyisége

tőkefelhasználásAPK = q / K

MPK = tőke határtermékeMPK = termelés változása

tőke változásaMPK = Δq / ΔK FC = fix (állandó) költségFC = TC – VCFC = AFC • qFC = PK • K

AFC = átlagos fix költségAFC = AC – AVCAFC = FC / q

VC = változó költségVC = TC – FCVC = AVC • qVC = PL • L ( ha egyetlen változó input a munka)VC = bérköltség + anyagköltség

AVC = átlagos változó költségAVC = AC – AFCAVC = VC / qAVC = PL / APL

TC = teljes költség

TC = FC + VCTC = AC • qTC = Σ (MC • Δq)TC = PK • K + PL • LTC = TR – Tπ

AC = átlagköltség

AC = AFC + AVCAC = TC / qAC = teljes költségtermelés mennyiségeAC = AR – Aπ

MC = határköltség

MC = teljes költség változásatermelés változásaMC = ΔTC / Δq = ΔVC / ΔqMC = TC’ (q) = VC’ (q)MC = PL / MPL

MC = MR – MπTR = teljes bevételTR = P • qTR = AR • qTR = Σ (MR • Δq)TR = TC + Tπ

AR = átlagbevételAR = TR / qAR = teljes bevételértékesített mennyiségAR = AC + Aπ

MR = határbevételMR = ΔTR / ΔqMR = teljes bevétel változásamennyiség változásaMR = MC + Mπ

Tπ = teljes profitTπ = TR – TCTπ = Aπ • qTπ = Σ (Mπ • Δq)

Aπ = átlagosprofitAπ = AR – ACAπ = Tπ / qAπ = teljes profitértékesített mennyiség

Mπ = határprofitMπ = MR – MCMπ = ΔTπ / ΔqMπ = teljes profit változásamennyiség változása

LTC = hosszútávú teljesköltségLTC = LAC • Q

LAC = hosszútávú átlagköltségLAC = LTC / Q

LMC = hosszútávú határköltségLMC = ΔLTC / ΔQ

MRS = helyettesítési rátaMRS = - Δy / ΔxMRS = y termék változásax termék változása

MRS < 0 → │MRS│↓│MRS│ = Δy / Δx =MUx / MUy = Px / Py

62





II félévi kérdéssor

32. A makro- és mikroökonómia jellemzői

Makroökonómia: feltárja azokat a törvényszerűségeket, amelyek a gazdaságegészének mozgását jellemzik. A makrogazdaságtan foglalkozik a nemzetgazdaságteljesítményét meghatározó tényezőkkel, a pénzfolyamatokkal, az árszínvonalalakulásával, a munkanélküliség okaival, nem utolsó sorban a kormányzatigazdaságpolitika lehetőségeivel és hatásaival.

Nemzetgazdaság: egy ország gazdasági szereplőinek, gazdasági tevékenységetfolytató egyéneknek és szervezeteknek összessége, valamint a közöttük lévőkapcsolatok, kölcsönhatások rendszere.

A makrogazdasági modellek leírják a termelés és kínálat legfontosabbösszefüggéseit, ezzel kapcsolatban a munkapiac működését; a keresletetmeghatározó tényezőket; a pénz- és tőkepiac működésének sajátosságait; az államköltségvetési és monetáris politikájának hatását; valamint az árszínvonal alakulásátmeghatározó tényezőket. Ezek a modellek a gazdaság leegyszerűsítettösszefüggéseit mutatják be.

A gazdaság jelenségei sokféle tényező együttes hatására alakulnak ki. A

közgazdászok körében éppen ezért gyakran van nézeteltérés az okokat illetően.Egyes tudósok egyik, mások másik tényezőt tartanak fontosabbnak. Ezért amakroökonómiában több, egymástól alapvetően eltérő nézetrendszer, illetve modellalakult ki.

A gazdasági modellek tartalmazzák a termelés és a kínálat legfontosabbösszefüggéseit, a munkapiac és a foglalkoztatás általános jellegzetességeit, azárszínvonal alakulását meghatározó tényezőket.

A gazdasági tevékenység célja a szükségletek kielégítése, ezért a gazdasági modelllogikai kiindulópontja a fogyasztókat összegző szektor, a háztartás.

A szükséglet-kielégítés feltétele, hogy megfelelő mennyiségű jövedelem álljon aháztartások rendelkezésére. A háztartási szektornak legalább annyi jövedelemre vanszüksége, amiből alapvető szükségleteiket ki tudják elégíteni.

A háztartások csak munkával rendelkeznek. A háztartások döntenek először arról,hogy a rendelkezésükre álló időből mennyit fordítanak munkavégzésre. A jövedelmeiket két célra használhatják:

• Fogyasztási cikkeket vásárolnak belőle, vagy• Megtakarítják

A vállalatok a várható profit alapján döntenek a számukra legjobb eredményt adótermelés mennyiségéről.

63





A tőkejavak kereslete a fogyasztási cikkek keresletével együtt alkotja az árupiaciösszkeresletet, az aggregált keresletet.

Az aggregált kereslet és kínálat kölcsönhatásaként alakulnak ki a termékárak.

Ha a végső árak és a jövedelmek az elképzelésnek megfelelően alakulnak, akkor mindenki meg tudja valósítani eredeti elképzeléseit.

A mikroökonómia csak egyetlen üzleti tevékenységet vizsgál.

Mikrogazdaságtan: a gazdasági egységek gazdálkodási szabályaira, és az egyes

részpiacok működésére összpontosít. Igyekszik feltárni azokat az elveket, amelyekalapján a háztartások és a vállalatok gazdasági döntéseiket meghozzák, illetvemegvalósítják.

64





33. A pénz fogalma, fajtái, funkciói a klasszikus és modern

pénz esetén

A pénz fogalma és kialakulása:Történelem során, termékcseréből alakult ki. A termékcserét arany váltotta fel.

Fogalma: általánosan elismert csereeszköz, melyet a gazdaság szereplői csak errea célra használnak, és képes bármely áru értékét kifejezni.

Fajtái:

• Váltó: pénzt helyettesítő fizetési ígérvény.• Készpénz: tárgyi formában megjelenő törvényes fizetési eszköz, ami lehetbakjegy vagy érme.

• Bankszámlapénz: a bankkal szemben fennálló látra szóló követelés. Aszámlatulajdonos ezzel a követeléssel szabadon rendelkezik – bármikor készpénzre válthatja, vagy másik szereplő számlájára utalhat belőle. Abankszámlapénz könyvelési művelettel keletkezik és szűnik meg. Tárgyiformája nincs.

Funkciói:• csereeszköz (forgalmi eszköz)

• értékmérő (ármérce)• fizetési eszköz• felhalmozási eszköz• világpénz

A modern pénzrendszer: A modern pénz legfontosabb tulajdonságai:

• Törvények szabályozzák a kibocsátását és köteleznek elfogadására,• Hitelpénz, vagyis hitelnyújtással keletkezik és hitel-visszafizetéssel szánik

meg• Nincs belső értéke, vásárlóereje (az érte kapható javak mennyisége) aforgalomban alakul ki.

A modern pénz értékét nem a kibocsátó szándéka vagy a pénz tárgyi formájánakértéke határozza meg, hanem a gazdaság egészében kialakult árak színvonala. Apénz értékét az árszínvonal, illetve a pénz vásárlóereje fejezi ki.

Árszínvonal: a termékek és szolgáltatások árainak súlyozott átlaga. Azt fejezi ki,hogy egységnyi árut vagy szolgáltatást átlagosan hány pénzegységért lehetmegkapni. Ennek reciproka a pénz vásárlóereje, amely az egységnyi pénzért

átlagosan megvásárolható árumennyiséget fejezi ki.

65





34. Az egy- és kétszintű bankrendszer az arany- és a modern

pénzrendszerben.Ez nem kell!!!

Az egyszintű bankrendszer az aranypénzrendszerben

Bank váltót vásárolhat fel (lejárat előtt). Ettől kezdve a bank a hitelező és levonja akamatot (váltó-leszámítolás vagy diszkontálás, a kamat a diszkontláb).

A bank váltó helyett saját váltóját adhatja, ez a bankjegy (pénzhelyettesítő).

A pénzrendszer aranyon nyugszik, a bankok egymástól függetlenül teremtik meg apénzhelyettesítőket. Egyszintű bankrendszerben a pénz továbbra is arany.

Likviditási ráta: tartalék arany.

A kétszintű bankrendszer az aranypénzrendszerben

Magánbank Jegybank Magánbank- hitelt kér a jegybanktól- diszkontált magánváltót

visszadiszkontál- értékpapírt, aranyat,

külföldi bankjegyet ad el a jegybanknak

- bankok bankja- állami jellegű- felügyel- pénzforgalom

szabályozása- értékállóság biztosítása- kizárólagos bankjegy

kibocsátási jog- aranyat ad bankjegyért- magánszemély nem

kérhet hitelt

↓ ↓Bankon kívüli (magán) szféra.

Az arany fokozatosan kiszorul, végső biztosíték lesz.

A modern pénzrendszer

Pénzügyi tranzakciók: azok a gazdasági folyamatok, amelyben a pénz szerephez jut.

Szereplői:• bankrendszer • vállalatok• lakosság (háztartások)• az állam (költségvetés)• külföld.

66





A bankrendszer általában kétszintű.

Felső szint:

A jegybank (központi bank)

Alapfunkciói:• bankjegyet és érmét bocsát ki. A bankjegy és az érme együtt a készpénz,

törvényes fizetőeszköz.• bankok bankja. A bankok közötti átutalásokat végzi.• kormány bankja.• ellenőrzi, szabályozza a pénzkibocsátást.• kezeli az ország monetáris tartalékát. (Valuta stabilizációjának biztosítása.)

Alsó szint:

Kereskedelmi bankok

Alapfunkciói:• vállalatok közötti pénzforgalom• hitel nyújtás• számlavezetés• bankszámlapénzt teremtenek

Egyéb pénzintézetek (takarékpénztár, biztosító, tőzsde)• bankszámlapénzt nem teremtenek• speciális tevékenységet folytatnak.

67





35. A pénzteremtés folyamata a modern bankrendszerben

(hitelpénz-teremetés)

A pénzkínálatot a bankrendszer határozza meg, hiszen a pénzt a bankok teremtik.

A pénzteremtés könyvelési művelettel történik. A bankjegy a bankban nem pénz. Általánosságban a bankrendszer tagjainak egymás iránti tartozásai (passzívái) nemtekinthetők pénznek.

A modern pénz: formailag a bankrendszer tartozása (passzívája) a bankrendszerenkívüli szféra felé, amely a bankrendszer hitelnyújtásának eredménye. Ezérthitelpénznek nevezzük.

A hazai bankrendszerbe bekerülő külföldi fizetőeszközök növelik a bankrendszer aktíváinak mennyiségét, és az értük adott hazai bankjegy illetve bankszámlapénzpénz.

Az állam szerepe: külföldi fizetőeszköz megvásárlása. Ami• magánszemélyek között csere,

• bankrendszer tagjai között• növeli aktíváinak mennyiségét,• az érte adott bankjegy vagy bankszámlapénz (bankpasszíva) pénz,• pénzteremtést eredményez.

A pénzteremtés jellemzői

• a bankrendszer privilégiuma• központi bank által teremtett pénz: jegybankpénz (felső szint)• kereskedelmi bank által teremtett pénz: kereskedelmi bankpénz (alsó szint).

A kereskedelmi bankok a forgalmuk alapján meg tudják állapítani azt akészpénztartalék arányt, ami a zavartalan pénzforgalomhoz szükséges. A birtokukba került készpénz fedezetével új hiteleket nyújthatnak, ás az így keletkezőszámlapénz összege a sokszorosát teheti ki a készpénztartalék növekményének.

A kereskedelmi bankok pénzteremtését két dolog korlátozza:• Gazdaság hiteligénye• A rendelkezésre álló vagy megszerezhető jegybanki tartalék

Ez a két korlát egyben garanciát nyújt arra, hogy kereskedelmi bankok ne

teremtsenek több pénzt a szükségesnél.

68





36. A pénzkínálat szabályozása a kétszintű bankrendszerben

A forgalomban lévő pénzmennyiség többszöröse a jegybankpénz állománynak.Egységnyi jegybankpénz kibocsátása tehát sok egységgel bővíti a pénzmennyiséget. A pénzkínálat szabályozásának tehát fontos támpontja e megsokszorozódásmértéke.

Pénzmultiplikátor: azt fejezi ki, hogy egységnyi jegybankpénz mennyi teljesen likvidpénz teremtését teszi lehetővé. A forgalomban lévő pénzmennyiség (M1) és a jegybankpénz-állomány (M0) hányadosa.

A multiplikátor két dologtól függ:

• Készpénzhányadtól• A jegybankpénz tartalékolási arányától.

A készpénzhányad megmutatja, hogy a forgalomban lévő pénzmennyiségnekmekkora hányada készpénz.

A tartalékráta megmutatja, hogy a kereskedelmi bankok jegybankpénz tartalékamekkora hányada a látra szóló betétállományuknak.

A készpénzhányad nagyságát a gazdasági szereplők fizetési szokásai és abankrendszer technikai fejlettsége határozza meg. A tartalékráta kötelező elvárásokhíján a kereskedelmi bankok belátásán múlik. A bank érdeke az, hogy minélkevesebb tartalékot tartson, hiszen az nem, vagy csak alig hoz kamatot, míg atartalék megszerzése általában költséges. A túl alacsony tartalékráta azonbanveszélyezteti az egyes bankok fizetőképességét, azon kívül az egészbankrendszerbe vetett bizalmat és a pénz stabilitását is. Ezért a központi bankokáltalában meghatározzák, vagy legalábbis befolyásolják annak mértékét.

A pénzkínálat mennyisége: a forgalomban lévő készpénz és bankszámlapénz.Jele: M1.

Szűken vett vagy tranzakciós pénz: forgalomban lévő készpénz, látra szólófolyószámla betét (csekk, hitelkártya).

Kvázi pénz: korlátozottan forgalomképes (Pl. határidős betétlekötés.)

A tranzakciós pénz és a kvázi pénz együtt a tágabb értelemben vettpénzmennyiség. Jele: M2.

A pénzkínálat szabályozásaHiteligény → magánbank → hiteligény → jegybank →refinanszírozási hitel (refinanszírozási kamat) → magánbank → hitel piaci

kamatlábbal → igénylő.A szabályozás eszközei a refinanszírozási kamatláb nagysága által:

69





Növekedése esetén:• piaci kamatláb nő• hitelkereslet csökken• pénzkibocsátás mérséklődik

Csökkenése esetén:• piaci kamatláb csökken• hitelkereslet nő• pénzkibocsátás nőhet

A szabályozás eszközei a jegybank által előírt kötelező tartalék által:

Kötelező tartalékráta: központi bank által meghatározott (kötelező) tartalékolásiarány. A kereskedelmi bankok a velük szembeni folyószámla-követelésekösszegének ezen hányadát kötelesek jegybankpénz formájában tartalékolni aközponti banknál vezetett számlájukon.

Képlete: M = 1/t JBP

M: forgalomba kerülő pénz mennyisége,t: kötelező tartalékráta.JBP: rendelkezésre álló jegybankpénz mennyisége.1/t: pénzmultipikátor (egységnyi jegybanki pénz hányszorosának megfelelő

kereskedelmi banki pénz kerülhet forgalomba.)

Növekedése esetén csökken a kereskedelmi banki pénzteremtés lehetősége.Csökkenése esetén nő a kereskedelmi banki pénzteremtés lehetősége.

A maximálisan teremthető pénzmennyiséget szabja meg.

Nyílt piaci műveletek közvetlen eszköze a központi bank arany vagy devizaadásvétele.

A pénzkínálat jellemzői:

• a bankrendszer határozza meg• megegyezik a szűken vett pénz forgalmi mennyiségével• a kereskedelmi bankok likviditásától függ• a jegybank a refinanszírozási kamatláb és tartalékráta által szabályozza.• multipikálódik a jegybankpénz mennyisége a kereskedelmi bankok pénzteremtő

hitelei révén.

70





37. A nemzetgazdasági teljesítmény mérési módszerei,

mutatói

A gazdaságban számos gazdasági művelet (termelés, értékesítés, beruházás)történik egy időszak folyamán, amelyet a teljesítmény számbavételénél figyelni kell.Ezeket a műveleteket nevezzük gazdasági tranzakcióknak. A tranzakciók általábankét gazdasági egység között megy végbe, többnyire a piacon.

Ezek az események a következők lehetnek:• Jószág, vagy aktíva tulajdona átkerül egyik egységtől a másikhoz.• Az egyik egység szolgáltatást nyújt a másiknak• Új pénzügyi követelés keletkezik, vagy egy meglévő megszűnik.

Gazdasági tranzakciók (termelés, értékesítés, beruházás)

• monetáris: melynek keretében fizetés történiko az egyik fél pénzt fizet a másiknako az egyik félnél új pénzügyi követelés jön létre a másikkal szembeno megszűnik az egyik fél tartozása a másikkal szemben

• nem monetáris: egyik félnek sem kell pénzt kifizetnie, nem jön létre pénzügyikövetelés és nem szűnik meg tartozás.o Barterek (közvetlen termékcsere)o Természetbeni transzferek (karácsonyi csomagosztás)o Gazdasági egységen belüli tranzakciók (az adott egység egyszerre

eladó és vevő, valamint termelő és felhasználó szerepet játszik)

Fajtái:

• MPS: Material Product System (II. világháború után) A számbavétel soráncsak az anyagi termelő ágazatokban létrahozott értéket veszik számításba.Társadalmi össztermék: Az egy év alatt megtermelt összes anyagi javak ésszolgáltatások összértékeTársadalmi végtermék: Az egy év alatt megtermelt késztermékek összességeaz anyagi ágazatokban

• SNA: ENSZ Nemzeti Számlarendszere (jelenlegi 1993-tól) Nemzetiszámbavételi rendszer. Nem csak az anyagi ágazatokat, hanem a nem anyagiágazatokat is számba veszi. Az SNA szerint az összes nemzetgazdaságiegység mindenfajta tevékenysége termelés, kivéve a háztartások azonszolgáltatásait, amelyeket saját tagjai részére nyújtanak.

• ESA: Európai Unió fogja bevezetni, alapja az SNA

71





• GDP: bruttó hazai termék. Összgazdasági szinten a hozzáadott értékekösszege. Egy adott évben előállított, végső felhasználásra kerülő termékek ésszolgáltatások összértéke. Jövedelemoldalról: az országban az adott évbenkeletkező hozzáadott értékek összege, ami a létrehozott bruttó jövedelemnekfelel meg. Az országban realizált összes elsődleges jövedelem.

• GO: bruttó kibocsátás. (A nominális - pénzben mért – kibocsátás az egyesgazdasági egységek outputjainak árakon történő összegzése.

• NDP: nettó hazai termék. Az ország területén keletkezett nettó jövedelmekösszessége.(GDP – amortizáció).

• GNI: bruttó hazai jövedelem. Az ország állampolgárai által egy adott évbenrealizált összes elsődleges jövedelem.

• NNI: nettó nemzeti jövedelem. A belföldiek által realizált nettó jövedelmekösszességét tartalmazza. (GNI – amortizáció).

• GNDI: a bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem. Az ország állampolgáraiáltal adott évben felhasználható bruttó jövedelem összege.

• NNDI: nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem. Az ország állampolgáraiáltal adott évben felhasználható nettó jövedelem összege (GNDI –

amortizáció).

Az SNA mérőszámainak területei

A gazdaság szereplői, intézményi egységek

SNA: saját jogon képes aktívák (eszközök) birtoklására és passzívák(kötelezettségek) vállalására, gazdasági tevékenységre és más egységekkel valótranzakciókra.

Típusai:• vállalatok• non profit intézmények• állam• háztartások• bel- és külföld.

A termelés

SNA: az összes gazdasági egység minden fajta tevékenysége, kivéve a háztartások

saját tagjai részére nyújtott szolgáltatásait. Az összegzésnél a piaci árat kell alkalmazni, ha lehet.

72





Mérőszámok a termelésben a teljesítményre

Output: javak és szolgáltatások a termelő egységből.• Piaci termelés: értékesítés.• Nem piaci termelés: saját termelésű készletek változása, tőkejavak beruházása.

GO: bruttó kibocsátás, nominális (pénzben) mért kibocsátás, az egyes gazdaságiegységek outputjainak árakon való összegzése. A nem piaci termelés költségként ismeri el.

Elsődleges jövedelem: mindaz, amit a termelési tényezők tulajdonosai kapnak:munkabérek, tőkekamatok, osztalékok, vállalatok nyeresége, földek bérleti díja. Az

állam elsődleges jövedelme az ún. termékadókból származik. Elsődleges jövedelemaz amortizáció is.

Hozzáadott érték

Termelő fogyasztás: javak és szolgáltatások, amelyeket a termelési folyamat átalakít,vagy teljes mértékben fel- illetve elhasznál.

Hozzáadott érték: output és termelőfogyasztás különbözete.

Az NNI, GNI, GNDI, NNDI jövedelemmutatók.

73





38. A jövedelmek elosztása / elsődleges ás származékos

jövedelem-elosztásNem kell!!!

Az elsődleges jövedelemelosztás

Elsődleges jövedelmek: azoknak a birtokába kerülnek, akik létrehozták. Összegükösszgazdasági szinten a nettó hozzáadott érték (NDP).

Formái:

• termelési tényezők jövedelme: termelésben résztvevő tényezők kapják.• alkalmazottak illetménye,• működési eredmény,• vegyes jövedelmek (SNA),• termelésre kivetett adók (állam elsődleges jövedelme)

• tulajdonból származó jövedelmek: működési eredményből származnak.• földjáradék,• egyéb tulajdonjövedelmek (kamat, osztalék)

Másodlagos jövedelemelosztás

Az elsődleges jövedelmek áramlanak tovább, újak nem keletkeznek, a meglévők jutnak el a felhasználókig.Végső eredménye a rendelkezésre álló jövedelem.Nemzetgazdasági egységekre vagy szektorokra értelmezhető, nemzetgazdaságiszintű összegzésük értelmetlen.

Korrigálni kell a bel- és külföldi jövedelmekkel.

Végső felhasználás:• végső fogyasztás,• tőkeképződés

• alaptőke képződés (beruházás)• készletváltozás

• nettó export.

74





39. A makrogazdasági szereplők és piacaik

A közgazdaságtanban a gazdasági cselekvőket (egyéneket és intézményeket) agazdálkodási folyamatban betöltött szerepük alapján különböző csoportokbasoroljuk.

A gazdálkodási tevékenység két meghatározó eleme a termelés és a fogyasztás,melynek színtere a vállalat, illetve a háztartás.

Háztartás: az a gazdasági egység, amely az egyéni fogyasztás színtere. Amakroökonómiában a háztartás, vagy a háztartási szektor a nemzetgazdaságháztartásainak összessége.

A háztartás a fogyasztási cikkek megvásárlásához a termelési tényezők eladásábólszerez jövedelmet.

Vállalat: mindazok a szervezetek, amelyeknek alaptevékenysége a termékek vagyszolgáltatások előállítása. A makroökonómiában a vállalat, vagy vállalati szektor kifejezés a nemzetgazdaságban tevékenykedő vállaltok összességét jelenti. Avállalat a háztartástól veszi a termelési tényezőket, a segítségükkel előállított javakatpedig a piacon adja el. Tevékenységének célja a profitszerzés.

A makroökonómia főbb piacai

Fogyasztási cikkel piaca: formális szempontból egységes, mert a vevők céljai,valamint az eladók magatartása hasonló. Nem szükséges ezt a piacot több részrebontani.

Termelési tényezők piaca: három részre oszlik.

1. A munka piaca: A munkát a háztartások közvetlenül a vállalatoknakkínálják, a munka eladásával jövedelemre, ezen keresztül szükségleteikkielégítésére törekszenek.

2. Tőkejavak piaca: A tőkejavakat a vállalatok termelik meg, és ők isvásárolják meg egymástól.

3. Pénztőke piaca: Pénztőke akkor keletkezik, ha valamely gazdaságiszereplő nem használja fel teljesen pénzbeli jövedelmét egy időszak alatt,és a megtakarított részt kamatoztatni akarja. A gazdasági szereplőkmegtakarításaikat felajánlhatják egymás számára. A pénztőke adásvételehitelezéssel történik.

Tőkepiac: az a részpiac, ahol a pozitív pénzbeli megtakarítással rendelkező

gazdasági szereplők kölcsön adják forrásaikat a tőkejavakat vásárolni szándékozógazdasági szereplőknek, akik nem rendelkeznek elég pénzbeni fedezettel.

75





Árupiac: a makroökonómiában a tőkejavak és a fogyasztási javak piaca együttesen.

Az állam, mint gazdasági szereplő:

Az államnak kialakulása óta lényeges gazdasági szerepe volt.Magatartása sokban különbözik a másik két szereplőétől: gazdálkodásában példáulnem fedezhetünk fel szigorú racionalitást.Okai:

• Az államot nem feltétlenül korlátozzák kiadásaiban, ugyanispénzteremtéssel is fedezheti kiadásait.

• Ha rossz gazdasági döntést hoz, az anyagi következményeit semmaga, hanem az adózó háztartások viselik.

• Csődbe sem mehet, felszámolni sem lehet.

Az állam gazdasági funkciói azonban nélkülözhetetlenek a modernpiacgazdaságokban.

• Mikroszinten: A piacok működését Az erőforrások elosztását kell korrigálnia

• Makroszinten: A nemzetgazdaság kiegyensúlyozott fejlődését kellelősegítenie a maga eszközeivel.

Magas szintű foglalkoztatás elérése. Infláció féken tartása. Külgazdasági egyensúly megőrzése.

Az állam a gazdasági életet sokféleképpen befolyásolja.Ki kell emelni a jövedelmek átcsoportosítását, valamint a javak és szolgáltatásokvásárlását.

A jövedelmek újraelosztásával a vállalatok és háztartások cselekvésének feltételeiváltoztatja meg. Az állam kiadásainak egy részét vásárlásra fordítja, így vevőként jelenik meg az árupiacon. Az állam költségvetésére jellemző a kiadási többlet,ilyenkor ennek fedezésére általában hiteleket vesz fel a tőkepiacon. Különféle

intézményeiben foglalkoztatja a dolgozók tekintélyes hányadát, tehát hatalmaskereslettel jelenik meg a munkapiacon is.

76





40. A makrogazdasági modellek (egy-többdimenziós)

A makroökonómia piacokon játszott szerep és az ehhez kapcsolódó döntésekalapján a gazdasági szereplőket 3 szektorba vonja össze:

• Háztartási• Vállalati• Állami

A teljes makrogazdasági modellek 4 szektort tartalmaznak (+ külföldi gazdaságiszereplők), ugyanis ennek kereslete és kínálata jelentősen befolyásolja a hazaigazdasági folyamatokat.

Ennek alapján megkülönböztetünk zárt, illetve nyílt makroökonómiai modelleket. A zárt makroökonómiai modellek abban különböznek a nyílt modellektől, hogyeltekintenek a külföldi gazdasági szereplőktől.

A gazdasági szektorok a különféle piacokon léphetnek kapcsolatba egymással:• Árupiac• Munkapiac• Tőkepiac• Pénzpiac

A központi bank szabályozza a rendelkezésre álló pénz mennyiségét, aztpénzkínálatnak nevezzük.

A pénzkeresletet a háztartások és a vállalatok támasztják. A pénzpiac egyensúlyaelsősorban az árszínvonalra és a kamatlábakra hat. (A nyitott gazdaság modelljei avalutapiacot is beleépítik). A pénz- és a tőkepiac együttesen szabályozza agazdaságban érvényesülő kamatlábakat. A valutapiac pedig a valutaárfolyam és afizetési mérleg meghatározója.

A vegyes gazdaság áttekintő modellje: A gazdasági tevékenységet végző célja a szükségletek kielégítése, ezért a

gazdasági modellek logikai kiindulópontja a fogyasztókat összegző szektor, aháztartás.

A szükséglet-kielégítés feltétele, hogy megfelelő mennyiségű jövedelem álljonrendelkezésre.

A háztartások legelőször arról döntenek, hogy a rendelkezésükre álló időből mennyiidőt fordítanak munkavégzésre. Ez határozza meg a munkapiacon a kínálatot.

A munkapiacon szerzett jövedelmet a háztartások két célra használhatják:

•Fogyasztási cikket vásárolnak belőle

• Megtakarítják. A megtakarításból tőke keletkezik, amiből későbbtőkejövedelem (kamat, osztalék)

77





A vegyes gazdaságban az állam hatása a jövedelmekre: megadóztatja, illetvetranszfereket juttat a háztartásokba. A háztartások rendelkezésre álló jövedelmetehát végső soron az állami jövedelem-újraelosztás után rendelkezésre álló jövedelem.

A vállalatok a termelés technikai feltételei és a várható profit alapján döntenek aszámukra legjobb eredményt adó termelés mennyiségéről és az alkalmazotttermelési módszerről. Ez határozza meg az árupiaci kínálatot.

A teljes árupiaci kínálatot aggregált kínálatnak, vagy összkínálatnak nevezzük.

A termelés mennyisége és az alkalmazott technológia meghatározza a szükségestermelési tényezők mennyiségét, így alakul ki a vállalati szektor munkakereslete éspénztőke kereslete. A pénztőkét a vállalatok tőkejavak vásárlására fordítják.

Az állami szektor nettó bevételét (a beszedett adók és a kifizetett transzferekkülönbségét) áruk és szolgáltatások vásárlására fordítja.

A fogyasztási javak és a tőkejavak kereslete, valamint az állami áruvásárlásokalkotják az árupiaci összkeresletet, vagy aggregált keresletet.

A munka- és értékpapírpiac keresletének és kínálatának összjátékaként alakulnak ki

a tényezőárak, amelyek meghatározzák a makrojövedelem elsődleges elosztását. Az aggregált kereslet és kínálat kölcsönhatásaként alakulnak ki a termékárak,meghatározva az általános árszínvonalat.

Ha a végső árak és jövedelmek a terveknek megfelelően alakulnak, akkor mindengazdasági szereplő meg tudja valósítani eredeti elképzeléseit. Ha azonban a keresletés kínálat egy, vagy több makropiacon nincs egyensúlyban, akkor sokan nem tudjákmegvalósítani terveiket, kénytelenek módosítani döntéseiket. Ezzel kiigazításifolyamatok indulnak be, és előbb-utóbb kialakul valamilyen egyensúlyi állapot.

78





41. Az árupiaci tényezői a makrogazdaságban, aggregált

kínálat és aggregált kereslet értelmezéseKibocsátás: az árupiacon megjelenő összes kibocsátás nem más, mint a gazdaságegészének termelése.

A termelés flow jellegű mutató, mindig csak az adott időszak termelése mérhető. Akibocsátás nem azonos az értékesített termékmennyiséggel, hozzátartozik azárukészlet is, melyet még nem adtak el, vagy nem tudtak eladni.

A kibocsátást, felhasználást, az összkeresletet és az összkínálatot, vagyis mindenmakroszinten összesített értéket csak pénzben tudunk kifejezni.

Az árak segítségével mért kínálat nem feltétlenül fejezi ki a kínált árumennyiségnagyságát, illetve annak változását. Ezért az árszínvonal, mint mutató használatos.

Árszínvonal: a termékek árainak súlyozott átlaga. Csak számításokkal határozhatómeg, egyetlen termék árával sem azonos. Jele: P.

Reálkibocsátás: a termékek és szolgáltatások összes mennyisége.

Nominál kibocsátás: a reálkibocsátás jószágmennyiségének pénzben kifejezett

értéke. A reálkibocsátás és az árszínvonal szorzata.Nomináljövedelem: az a pénzösszeg, amennyit realizálunk.

Reáljövedelem: a pénzben realizált jövedelem vásárló ereje. Kifejezi, hogy menyiterméket tudunk belőle vásárolni.

Az árszínvonal reciproka megmutatja, hogy egységnyi pénzből mennyit tudunkmegvenni az átlagtermékekből, vagyis mekkora a pénz vásárló ereje.

Bruttó kibocsátás: egy adott időszakban, egy országban megtermelt összes termék

és szolgáltatás összértéke.

A gazdaság össztermelésébe csak a végső felhasználásra kerülő termékeket ésszolgáltatásokat számítjuk bele.

Végső felhasználásra rendelkezésre álló termékek értéke: minden vállalat éságazat összes kibocsátása, vagyis a bruttó kibocsátás értékéből levonjuk a termelőfogyasztást. (Alap- és nyersanyagok, energia stb.)

Hozzáadott érték: egy gazdaság végső felhasználásának értékét fejezi ki, amely abruttó kibocsátás értékének a termelő fogyasztás feletti része.

79





Árupiaci kibocsátást a makroökonómiai modellek a hozzáadott érték nagyságávalazonosítják.

Aggregált kínálat (összkínálat): teljes árupiaci kínálat. A vállalatok a termeléstechnikai feltételei és a várható profit alapján döntenek a számukra legjobberedményt adó termelés mennyiségéről és az alkalmazott termelési módszerekről.Ez határozza meg a teljes árupiaci kínálatot.

Aggregált kereslet: árupiaci összkereslet. Az állami szektor nettó bevételét áruk ésszolgáltatások vásárlására fordítja. A fogyasztási cikkek és a tőkejavak kereslete,valamint az állami áruvásárlások együttesen alkotják az összkeresletet vagyaggregált keresletet.

80





42. Az árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem,

egyensúlyi kombinációkÁrupiaci kereslet: fogyasztási és beruházási keresletből áll. A fogyasztási keresletaz aktuális jövedelem függvényében változik, míg a beruházási kereslet független azaktuális jövedelemtől.

A fogyasztási kereslet rövidtávon lassabban növekszik, mint a jövedelem, illetve akibocsátás, ezért csak egyetlen jövedelemnagyságnál egyezik meg az árupiaciösszkereslet a kibocsátással.

A beruházási kereslet a piaci kamatlábtól és a profitvárakozásoktól függ, amelyekaz aktuális jövedelemtől függetlenül határozzák meg a beruházási keresletet.

A vállalati szektor érdekei biztosítják, hogy a kibocsátás igazodjon az árupiacikereslethez, ezért az árupiac mindig közelít az egyensúly felé.

Az egyensúlyban a tervezett árupiaci kereslet megegyezik a kibocsátással, tehát a jövedelemmel. Ebbe a pontban a tervezett beruházások értéke megegyezik aszándékolt megtakarítások nagyságával.

Egyensúlyi jövedelem: azt fejezi ki, hogy milyen kibocsátás, illetve jövedelem

mellett egyezik meg a kereslet a kibocsátással.Egyensúlyi jövedelem nagyságát az árupiacon a jövedelemtől független keresletitényezők és a multiplikátor szorzata határozza meg. A beruházásoknak ugyanolyanmultiplikatív hatása van, mint az autonóm fogyasztási keresletnek.

Ha a fogyasztási határhajlandóság növekszik, akkor a multiplikátor számértékenagyobb lesz. Ez nem befolyásolja az egyensúlyi jövedelmet a piaci kamatláb azonértéke felett, ahol a beruházási kereslet már nullává válik.

Ha a beruházások kamatérzékenysége növekszik, akkor egységnyi

kamatlábváltozás nagyobb változást idéz elő az árupiai keresletben, a kamatlábegységnyi növekedése nagyobb mértékben csökkenti az egyensúlyi jövedelmet.

Ha a gazdaságban olyan jövedelem-kamatláb kombináció alakul ki, amely nembiztosítja az árupiaci egyensúlyt, a kibocsátás közeledik az egyensúly felé.

81





43. A fogyasztási kereslet, fogyasztási függvény,

megtakarítási függvény

Fogyasztási függvény: a jövedelem és a fogyasztási kereslet közötti kapcsolatotfejezi ki, megmutatja, hogyan függ a fogyasztási kereslet a jövedelemtől. Általános képlete: C = f (Y)

A fogyasztási kereslet:Mindig a rendelkezésre álló jövedelemtől függ, hiszen a háztartások csak annyitkölthetnek el, ami a másodlagos jövedelemelosztás után megmarad számukra.

Keynes-i hipotézis: a fogyasztói magatartás vizsgálatai alapján állította, hogy afogyasztási kereslet elsősorban és döntően a jövedelemtől függ, mégpedig olyanmódon, hogy a jövedelem növekedésénél a fogyasztási kereslet lassabbannövekszik.

A fogyasztási kereslet tulajdonságai

1. Adott időszakban a magasabb jövedelmű csoportok fogyasztási hányada kisebb,a jövedelem növekedésével a fogyasztási hányad csökken.

2. Egy gazdasági ciklus alatt (4-5 év) a fogyasztási hányad csökken a jövedelemnövekedésével. Ha tehát a jövedelem ingadozik, akkor a fogyasztásihatárhajlandóság kisebb, mint a fogyasztási hányad.

3. A hosszú távú fogyasztási arány idővel (nagyon hosszú távon) növekszik.

Fogyasztási határhajlandóság: azt fejezi ki, hogy a jövedelem egységnyinövekedésével mennyivel nő a fogyasztás.

A megtakarítás a jövedelem növekvő függvénye.

A megtakarítási függvény meredeksége kifejezi, hogy mennyivel változik amegtakarítás, ha a jövedelem egységnyivel nő. Ez az együttható a megtakarításihatárhajlandóság.

82





44. A fogyasztói magatartás, fogyasztási modellek,

jövedelemelméletek A tapasztalat azt mutatja, hogy a fogyasztók költekezéseit nem csak az adott időszak jövedelme befolyásolja, hanem például a jövedelem alakulásának tendenciája is.

Keynes először kapcsolta össze a fogyasztási keresletet a jövedelmek alakulásával.

Keynesi modellek jellemzői

• A modell az abszolút jövedelemhipotézisre épül, mely szerint egy adottidőszak fogyasztási kereslete az adott időszakban realizált jövedelemtől függ.

• A jövedelem növekedésével a fogyasztás részaránya csökken, amegtakarítási hányad pedig növekszik. Egy adott időszakon belül a nagyobb jövedelmű háztartások jövedelmük nagyobb hányadát fordítjákmegtakarításra.

• A fogyasztási határhajlandóság kisebb, mint a fogyasztási hányad.

Kuznets végezte el a legrészletesebb elemzést.

Legfontosabb következtetése:

Rövidtávon (néhány év alatt) a fogyasztási hányad a jövedelem változásávalellentétes irányban változik.Hosszú távon (10-30 év átlagában) a fogyasztási hányad állandónak bizonyult.

Tapasztalatok alapján a fogyasztási kereslet következő adottságait állapították mega kutatók:

• Adott időszakban a magasabb jövedelmű csoportok fogyasztási hányadakisebb, a jövedelem növekedésével a fogyasztási hányad csökken.

• Egy gazdasági ciklus alatt (4-5 év) a fogyasztási hányad csökken a jövedelemnövekedésével. Ha tehát a jövedelem ingadozik, akkor a fogyasztásihatárhajlandóság kisebb, mint a fogyasztási hányad.

• Hosszú távon a fogyasztási hányad állandó, a fogyasztási határhajlandóságmegegyezik a fogyasztási hányaddal

• A hosszú távú fogyasztási arány idővel (nagyon hosszú távon) növekszik.

83





Jövedelemelméletek

Relatív jövedelemhipotézis

A fogyasztási kereslet magyarázatára elsőként Duessenberry készített egy széleskörben elterjedt modellt, amely arra a hipotézisre épül, hogy egy adott időszakfogyasztása az adott időszak jövedelme mellett a jövedelem korábbi alakulásától isfügg. A fogyasztási színvonal az addig elért legmagasabb jövedelmektől függ.

„Racsni-hatás”:Ha a jövedelem csökken a korábbi jövedelemhez képest, akkor az egyénekközvetlenül nem vagy alig mérséklik a korábban megszokott fogyasztásukat.

Ha a jövedelem növekszik a korábbi csúcshoz képest, akkor ezzel arányosannövekszik a fogyasztás is.

Hosszú távon az ilyen fogyasztói magatartás állandó fogyasztási hányadoteredményez. Rövidtávon azonban a jövedelem csökkenésével a fogyasztási hányadnövekszik, a fogyasztási határhajlandóság kisebb lesz, mint a fogyasztási hányad.

A relatív jövedelemhipotézis tehát magyarázatot ad a rövid és a hosszú távúfogyasztás eltérő alakulására, de ez az elmélet nem illesztette be a vagyon hatását afogyasztási modellbe.

Életciklus-elmélet

Az életciklus-elmélet szerint az egyének fogyasztásukat teljes életükre tervezik meg.Ennek során arra törekednek, hogy egész életükre nagyjából állandó vagy enyhénnövekvő fogyasztást tudjanak biztosítani. A jövedelemhez azonban nemegyenletesen jutnak hozzá. Fiatalkori jövedelmük alacsony, majd életük végénegyáltalán nem tudnak munkajövedelemre szert tenni. Ezért megtakarításaikat úgykell alakítani, hogy a felhalmozott vagyon biztosítsa életük végén is a kialakítottfogyasztási szintet. Az életciklus elején hiteleket kell felvenni, melyeket az életciklusközepén szerzett jövedelmekből kell visszafizetni.

Az életciklus-modellben• eltekintünk az idő szerepétől,• minden évben azonos nagyságú jövedelmet feltételezünk,• figyelmen kívül hagyjuk a vagyon jövedelmét,• feltételezzük, hogy a megtakarításnak egyetlen célja a jövőbeni fogyasztás

biztosítása,• eltekintünk az örökölt vagyon szerepétől is,• a vagyon forrása kizárólag az élet során realizált jövedelem.

Az életciklus a jövedelem és fogyasztás tervezési periódusa. Első éve az önálló

jövedelemszerzéssel, a felnőtt korral kezdődik és a várható élettartamot öleli fel.

84





Míg a fogyasztó megtakarít, addig növekszik a vagyona. Mivel azonban evagyongyűjtés egyetlen célja az inaktív évek alatti fogyasztás biztosítása, ezért avagyont az életciklus végére feléli.

Akinek a munkajövedelmen kívül örökölt vagyona is van, az ezzel a vagyonnalnövelheti a fogyasztás nagyságát.

Az éves fogyasztás nagysága az örökölt vagyon nagyságától, a szerzett jövedelemnagyságától, valamint a munkában eltöltött évek és a teljes életciklus arányáról függ.

Rövidtávon a vagyon nagysága sokkal kisebb ingadozásokat mutat, mint a jövedelem. A vagyon hosszú távon nagyjából a jövedelem növekedésével azonosütemben gyarapodik. Ezért a vagyon és a jövedelem aránya állandó, ami a

fogyasztási hányad állandóságához vezet. Nagyon hosszú távon a vagyon és a jövedelem nagysága nő a generációk felhalmozása következtében, ami avagyonarányos fogyasztás növekedését, és ezzel a fogyasztási hányad növekedéséteredményezi.

Az életciklus-hipotézis szerint a fogyasztás azonos arányban függ a jövedelemtől,bármelyik időszakban realizálja is azt az egyén. Ezt a leegyszerűsítést a permanens jövedelemhipotézis kiküszöböli.

A permanens jövedelemhipotézis

A permanens jövedelemhipotézisre épülő fogyasztási modellt Friedman dolgozta ki. A modell alapfeltevése, hogy a fogyasztás nem az aktuális jövedelemtől, hanem ahosszú távú átlagjövedelemtől, az úgynevezett permanens jövedelemtől függ.

Mivel a permanens jövedelem hosszú távú átlag, ezért a fogyasztás hosszú távon a jövedelem állandó hányada.

Az átmeneti jövedelemváltozások kiegyenlítik egymást, tehát nem hatnak apermanens jövedelemre, így hosszú távon nem befolyásolják a fogyasztásnagyságát sem.

A permanens jövedelem a mai és a múltbeli jövedelem súlyozott átlaga.

A permanens jövedelemhipotézis szerint a hosszú és a rövid távú fogyasztásihányad eltér egymástól.

A permanens jövedelemhipotézis és az életciklus-elmélet eredménye kombinálhatóis egymással.

A fogyasztási kereslet a vagyontól és a permanens jövedelemtől függ. Ha az aktuális jövedelem nő, a rövid távú fogyasztási hányad csökken, azonban hosszabb távon afogyasztás kiigazodik, és állandó fogyasztási hányadot eredményez.

85





41. A pénzkereslet különböző esetei (pénzaggregátumok)

A jövedelem iránti keresletet a termelési tényezők eladásával jelzik, a pénz irántikeresletet a pénz tartásával fejezik ki.

A pénzkereslet a pénz meghatározott összegének tartására irányuló szándék, igény.Három alapvető indítéka (motívuma) van:

• Tranzakciós motívum• Óvatossági motívum• Vagyontartási (spekulációs) motívum

A három motívum együttesen jelenik meg.

A pénzkereslet legfontosabb tulajdonsága, hogy az emberek pénzkészleteikreálértékére, vásárlóerejére helyezik a hangsúlyt.

A reáltényezők határozzák meg a reálpénz-keresletet, a nominális pénzkeresletetpedig a reáltényezők (a reálpénz-kereslet) és az árszínvonal határozza meg.

Tranzakciós pénzkereslet: A szokásos kiadások fedezetére tartott pénzkészlet. Összege a rendszeresenvásárolt áruk reálértékével arányosan változik. A nemzeti jövedelem növekedésével arányosan nő.

Óvatossági pénzkereslet: A pénzmennyiség, amit előre nem látható pénzkiadásokra tartanak. Elsősorban areáljövedelemtől és a kamatlábtól függ.Vagyontartás formái:

• Pénz• Kötvények• Részvények• Házak• Műkincsek

Spekulációs pénzkereslet: A vagyontartási célra keresett pénz a kamatláb függvénye. Függ a piaci kamatlábtól,azzal ellentétes irányba változik.

Összesített pénzkereslet: A gazdaság teljes pénzkeresletét a tranzakciós, óvatossági és spekulációspénzkereslet együttesen határozza meg.

A reálpénz-kereslet két tényezőtől függ:• Reáljövedelemtől• Kamatlábtól

86





47. A pénzpiaci egyensúly, az LM görbe lényege, a pénz

forgási sebessége Ahol a kereslet és a kínálat megegyezik egymással, ott alakul ki a pénzpiacegyensúlya.

A pénzpiaci egyensúly 3 tényezőtől függ:• Az árszínvonaltól,• A reáljövedelemtől,• A reálkamatlábtól.

A reáljövedelem és az árszínvonal nagyságát az összkereslet és az összkínálategyensúlya határozza meg. Ezek értéke külső adottság. Minden jövedelem-árszínvonal kombinációhoz hozzárendelhető egy kamatláb.

A pénzpiac akkor van egyensúlyban, ha a különböző célokra tartani kívántpénzmennyiség megegyezik a tényleges pénzkészletekkel.

A vagyontartási pénzkereslet a kamatláb mozgásán keresztül kerül egyensúlybaaz ilyen célra rendelkezésre álló pénzkészletekkel.

A pénzpiacon a kamatláb változása hozza egyensúlyba a pénzkeresletet a reálpénz-

kínálattal.

A pénzpiac egyensúlya több jövedelem-kamatláb kombináció mellett is kialakulhat.

A pénzpiac egyensúlyát olyan függvénnyel írhatjuk le, amely összekapcsolja akamatláb és a reáljövedelem azon összetartozó értékeit, amelyek – adott reálpénz-kínálat mellett – biztosítják a pénzkereslet és pénzkínálat egyensúlyát. Ezt nevezzükpénzkeresleti-pénzkínálati görbének, röviden LM görbének.

A forgalomban lévő reálpénz-mennyiség növekedésével a pénzpiac egy alacsonyabbkamatláb mellett kerül egyensúlyba. Az LM függvény lefele tolódik.

Az LM görbe tulajdonságai:• A kamatláb és a reáljövedelem azon kombinációit tartalmazza, amelyeknél a

pénzpiac egyensúlyban van.• A pénzpiac egyensúlya esetén az értékpapírpiac is egyensúlyban van.• Pozitív meredekségű. Az adott reálpénz-mennyiség mellett a jövedelem

növekedésével növekszik a kamatláb.• A reálpénz-kínálat növekedésével jobbra lefelé tolódik.

87





A pénz forgási sebessége: Az a szám, mely megmutatja, hogy egy pénzdarab évente hány tranzakciólebonyolításában vesz részt.

A forgási sebesség a reáljövedelem és a kamatláb változásával változik. Aneoklasszikus modellek többsége azt feltételezi, hogy a pénz forgási sebességeállandó.

Az a jó egy gazdaságban, ha a pénz forgási sebessége elé nem görbítünkakadályokat, illetve olyan módszerek érvényesek a gazdaságban, amelyek tartósakés minél több árut tud megforgatni, annál költségtakarékosabb.

88





48. A pénzügyi befektetések piaca (értékpapírpiac)

értékpapír-típusok (részvény, kötvény)Az értékpapírok keresletét és kínálatát 3 dolog befolyásolja:

• Gazdasági szereplők megtakarítása• A beruházások tőkeigénye• Vagyontartás

Az értékpapírok kínálata 2 részből tevődik össze:• A vállalatok által újonnan kibocsátani kívánt értékpapírok mennyiségéből.• Az árfolyam csökkenésére számító vagyontartók által eladni kívánt

papírmennyiségből. Az értékpapír-kínálatból pénztőke-keresletet csak az újonnan kibocsátottértékpapírok mennyisége testesíti meg. A pénztőke kereslete megegyezik azértékpapír-állomány növekményével.

Az értékpapírok keresletét a vagyontartók támasztják, amelynek egy rész a folyóidőszak megtakarításából származik, a másik része pedig a korábban felhalmozottvagyon formájának átalakításából.

Értékpapírt tehát egyrészt azok keresnek, akik az adott időszakban keletkezett

megtakarításaik egy részét értékpapír formájában akarják felhalmozni, másrésztazok a vagyontartók, akik a kamatláb csökkenésére számítanak.

Ebből az értékpapír-keresletből csak az tekinthető pénztőke-kínálatnak, ami az újmegtakarításból származik. Ennek nagyságát nehéz megállapítani. Egyetlenlehetőség van, ha az időszak végi kötvényállományt összehasonlítjuk az indulókészlettel. Amennyivel növekszik a vagyontartóknál lévő kötvényállomány, annyi apénztőke-kínálat.

A megtakarításoknak csak egy része válik pénztőke-kínálattá. A megtakarításokmásik részét pénzben kívánják tartani.

Ha a kamatláb túl alacsony, akkor a megtakarítások nagyobb részét pénzben fogjáktartani, az értékpapír-kereslet kisebb lesz. A megtakarítások összetételéről akamatláb alapján döntenek a háztartások.

Kötvény:Hitelviszonyt megtestesítő, általában fix kamatozású, hosszú lejáratú értékpapír.

Részvény:Tulajdonosi jogokat megtestesítő, lejárat nélküli értékpapír.

89





50. Munkapiac, a munkakereslet és a munkakínálat

A vállalati szektor kibocsátását a felhasznált termelési tényezők mennyiségehatározza meg. Rövid távon a kínálat elsősorban a felhasznált munkamennyiségének megváltoztatásával alakítható.

A munkapiacon a kereslet és a kínálat kölcsönhatásának eredményeként alakul ki afoglalkoztatás, amely meghatározza a tényleges kibocsátás nagyságát.

A profit maximum feltétele az, hogy az adott tőkeállomány mellett felhasznált munkamennyiségéhez tartozó határtermék megegyezzen a reálbérrel.

A munkakeresleti függvény a reálbér és a munkamennyiség azon összetartozóértékeit tartalmazza, amelyeknél adott termelési függvény mellett a vállalati szektor amaximális profitot éri el. A keresleti függvény negatív meredekségű.

A munkapiac egy nemzetgazdaságban adott időszak alatt jelentkező összesmunkakereslet és kínálat, valamint azok kölcsönhatása. A munkapiacon a munka,mint termelési tényező adás-vétele történik.

A munkapiaci kínálat a háztartások által eladni kívánt munkamennyiség. Egyország lakosságának az a része, amelyik koránál és egészségi állapotánál fogvaképes lehet munkavégzésre, alkotja a munkaképes népességet, mely rövid távonmegszabja a munka kínálatának maximális nagyságát.

A munkaképes népesség azon része, amelyik semmilyen körülmények között semkíván munkát vállalni, mert megélhetését más forrásból biztosítja, az inaktívnépesség. Ebbe a csoportba tartoznak az eltartottak, a nem munkajövedelembőlélők, és a munkavállalásban korlátozottak.

Egy adott időszakban a egy ország munkaerőpiacán munkát vállalni szándékozókalkotják az aktív népességet. Két csoportra osztható:

• Foglalkoztatottak

• Munkanélküliek

Az egyének munkakínálata növekszik, ha növekszik a munka ára, a reálbér.Minimális bér az, amely alatt az egyén nem hajlandó munkát vállalni.

Az összesített munkakínálat csak egy minimális bérnél kezdődik: ennek fedeznie kellaz adott országban, adott időszakban minimálisnak tartott szükségletek kielégítését.

A kínálati függvény meredeksége attól függ, hogy milyen mértékben kénytelen már aminimális reálbérnél is munkát vállalni. A munka kínálata felülről korlátozott:maximális nagyságát az adott országban, adott időszakban aktív lakosság határozza

meg. A kínálat minimális értékét a minimális bér határozza meg.

90





51. A munkapiac és a foglalkoztatás, a munkanélküliség és

típusai

A vállalati szektor kibocsátását a felhasznált termelési tényezők mennyiségehatározza meg. Rövid távon a kínálat elsősorban a felhasznált munkamennyiségének megváltoztatásával alakítható.

A munkapiacon a kereslet és a kínálat kölcsönhatásának eredményeként alakul ki afoglalkoztatás, amely meghatározza a tényleges kibocsátás nagyságát.

A munkapiac egy nemzetgazdaságban adott időszak alatt jelentkező összesmunkakereslet és kínálat, valamint azok kölcsönhatása. A munkapiacon a munka,mint termelési tényező adás-vétele történik.

A munkapiac egyensúlya akkor alakul ki, ha a kereslet és a kínálat megegyezikegymással. A munkapiacon az ár, tehát a reálbér mozgása és a piaci szereplőkmagatartása biztosítja az egyensúlyhoz való közeledést.

A tökéletes piac tartósan egyensúlyban van.

Ha a munkapiac tökéletesen működik, akkor hosszabb távon a tényleges

foglalkoztatás a munkapiaci egyensúly létszámának felel meg. A teljes foglalkoztatottság legtágabb értelemben az aktív népességfoglalkoztatását jelenti, szűkebb (gazdasági) értelemben a munkapiac egyensúlyátbiztosító foglalkoztatás megvalósulását jelenti.

A teljes foglalkoztatottság gazdasági értelmezése a piac által megteremthetőmaximális foglalkoztatást jelenti, adott keresleti és kínálati feltételek között.

A teljes foglalkoztatás ekkor általában munkanélküliség mellett valósul meg.

Az aktív népesség minden időszakban két részre osztható:

• Foglalkoztatottak: az tekinthető, aki az adott időszak alatt egy minimálismennyiségű munkát végzett.

• Munkanélküli: aki kínálja a munkáját, de adott időszak alatt nem rendelkezikmunkahellyel.

Önkéntes munkanélküliek: a munkaügyi központban, vagy a munkaközvetítőbenmegjelennek rendszeresen, de valójában azonban nem fogadnak el egyetlenállásajánlatot sem.

91





Kényszerű munkanélküliség: adott reálbér mellett munkát kínálók nem találnakállást, munkapiaci túlkínálat (a tényleges reálbér magasabb az egyensúlyinál).

Frikcionális (súrlódásos) jellegű munkanélküliség: a munkapiaci kereslet éskínálat találkozásának nehézségeiből adódik: időre van szükség, míg egy üres állásés a munkavállaló találkozik egymással; rövid időtartamú, folyamatosan létezik.

Strukturális munkanélküliség: A munka keresletének és kínálatának azösszetétele eltér egymástól.

Szezonális munkanélküliség: évszakhoz kötötten a szezonális munkások irántnagyobb az igény.

Túlkereslet a munkapiacon: a reálbér alacsonyabb az egyensúlyinál, mértékemegegyezik az adott reálbérhez tartozó kereslet és kínálat eltérésével.

Túlkínálat a munkapiacon: a reálbér magasabb, mint az egyensúlyi, kényszerűmunkanélküliséget eredményez.

92





53. Az árupiaci egyensúly, makro-egyensúly, likviditási

csapdaRövid távú makrogazdasági egyensúly akkor valósul meg, ha minden piaconegyidejűleg megvalósul az egyensúly: a pénzpiacon, az értékpapírpiacon,munkapiacon és az árupiacon egyaránt.

Makro-egyensúly tökéletes piacok esetén:Tökéletesen működő piacok esetén minden piacon zavartalanul működik azegyensúly. Tökéletes piac esetén minden piacon léteznek olyan mechanizmusok,amelyek rövid távon biztosítják az egyensúly kialakulását. Ebből következik, hogy azárupiac is úgy kerül egyensúlyba, hogy egyidejűleg megvalósul a többi piac

egyensúlya is.

Tökéletes munkapiac esetén az összkínálat megegyezik a potenciális kibocsátásnagyságával.

Tökéletes piacok esetén az összkereslet és az összkínálat mindig potenciáliskibocsátás mellett kerül összhangba egymással. A keresleti oldal a nominális értékethatározza meg.

Tökéletes piacok esetén a makro-egyensúly reálnagyságait csak a kínálati tényezőkhatározzák meg.

Az egyensúlyt tehát a kínálati oldal határozza meg. A kínálat-változás indukálja akereslet változását, megteremtve a reálkínálathoz vele megegyező reálkeresletet. Eza megállapítás a Say-törvény.

A tökéletes munkapiac feltevése szükségszerűen eredményezi a kereslet és kínálatteljes egyensúlyának megvalósulását a piaci mechanizmus egyensúly-teremtőhatásának érvényesülését. Az a keynesiánus modell, amely csak hosszú távonérvényesül.

Az összkereslet és összkínálat egyensúlya rögzített nominálbérek esetén: A reálbértől független, állandó munkakínálatot feltételezünk. Ha a munka kínálataállandó, akkor a teljes foglalkoztatottság elérése után a foglalkoztatottság szintjeváltozatlan marad, így az összkínálat is potenciális kibocsátással azonos, bármilyenmagasabb árszint felett. Ezzel az összefüggéssel kiiktathatjuk az összkínálatifüggvény negatív meredekségű szakaszát.

Más a helyzet a függvény pozitív meredekségű szakaszán: az összkereslet-összkínálat egyensúlya ebben az esetben úgy valósul meg, hogy a munkapiacon azegyensúly: az áru- pénz- és értékpapírpiac egyensúlya mellett munkanélküliség van. A munkanélküliség megszüntetésére pedig semmilyen mechanizmus nem ösztönöz.

93





A munkapiac nem tud megtisztulni. A Say-törvény tehát nem érvényes akkor, havalamely piac nem tud tökéletesen működni. Ebben a helyzetben a kereslethatározza meg a kínálatot.

Az összkereslet-összkínálat egyensúlya a rugalmatlan beruházások esetén. Aberuházási csapda.Kedvezőtlen gazdasági kilátások esetén a beruházások nem reagálnak a kamatláb-változásokra, mert a profitváltozások olyan rosszak, hogy csak az autonómberuházásokat hajtják végre. Ilyenkor a kamatláb változása sem változtatja meg azösszkeresletet, és így az egyensúlyi jövedelmet sem.

Ezt a sajátos árupiaci helyzetet nevez Keynes beruházási csapdának. Egy ilyenösszkeresleti függvény csak az árupiac autonóm keresleti tényezőinek hatására

változik, a pénzmennyiség változás nem érinti az összkeresletet.Likviditási csapda és az egyensúlyNagyon alacsony kamatláb esetén a vagyontartók mindegyike a kamatlábnövekedésére számít. Ekkor a kötvényárfolyam csökkenése várható, ezért senkinem akarja értékpapírban tartani vagyonát, mindenki a pénzbeni vagyontartástválasztja. A gazdaság ilyenkor bármennyi többletpénz mennyiséget felszív akamatláb változása nélkül. Ennek hatására a függvény egy szakasza vízszintes lesz.Ez a likviditási csapda.

94





54. Az állam szerepe a gazdasági folyamatokban

Az állam gazdaságban betöltött szerepe

Az állam gazdaságban betöltött szerepét rendszerint három csoportba szokássorolni:

• Allokációs• Újraelosztási• Stabilizációs

Allokációs funkció:

Az allokáció minden olyan kormányzati tevékenységet összefog, amely az előállítotttermékek és szolgáltatások mennyiségét és minőségét befolyásolja. A kormányzatiallokáció magába foglalja pl. a közoktatás nyújtását, a cigaretta adóztatását, azautópályák építését, stb.

A kormányzat allokációs tevékenységét általában a közjavak, az irányított elosztású javak, és a külső gazdasági hatások (externáliák) léte teszi szükségessé.

A közjavak fogyasztói nem rivalizálnak egymással, és senki sem zárható ki afogyasztásából. A fogyasztók azért nem rivalizálnak egymással, mert a jószágfogyasztásával nem csökken a rendelkezésre álló mennyisége.

A magánszektor nem tudja előállítani az ilyen javakat, mert a fogyasztók nemhajlandóak fizetni érte. Az előállítás költségei így nem térülnek meg.

Az irányított elosztású javak esetében a fogyasztók nem fogyasztanának sajátbelátásuk alapján annyit az adott termékből, amennyit a közösség szükségesnektart, az államnak kell ösztönöznie, vagy kényszerítenie az állampolgárokat afogyasztásra. Ilyen pl. a kötelező védőoltás, vagy a közoktatás.

Ezeket a javakat lehetséges lenne a piacon értékesíteni, de a közösség érdeke, hogy

ne így legyen: pl. a védőoltást csak az venné igénybe, aki fizetni halandó érte.

Újraelosztási funkció: A piacgazdaságban a termelési tényezők annak arányában kapnak jövedelmet,amilyen arányban hozzájárulnak a termék létrehozásához.

Ez az ún. funkcionális jövedelemelosztás, ami jelentős különbségeket okoz azegyének jövedelmei között. A demokratikus rendszerben az állam feladatának tekintia jövedelmek újraelosztását.

Ennek legfontosabb eszköze az adóztatás és a transzferek nyújtása.

95





A jövedelemadó beszedése miatt az elkölthető jövedelem kisebb lesz, mint a piaconrealizált jövedelem. A szociális és jóléti transzferek növelik a családokrendelkezésére álló jövedelmét.

Stabilizációs funkció: A legfontosabb állami feladat a gazdasági stabilitás biztosítása: az egyenletesgazdasági növekedés, a teljes foglalkoztatás és az árstabilitás biztosítása, valamint abelső és külső pénzügyi egyensúly fenntartása.

A stabilizáció célja, hogy megakadályozza a kibocsátás és ezzel a foglalkoztatásingadozásait. Ennek érdekében az állam arra törekszik, hogy az összkeresletet vagyaz összkínálatot növelje, és ezen keresztül befolyásolja a foglalkoztatás szintjét.

96





55. Az állam gazdasági beavatkozásának eszközei

Az állami beavatkozás eszközeit többféle módon lehet csoportosítani. Ezenszempontok közül a makroökonómia kettőt használ rendszeresen:

Az egyik szempont aszerint osztja el az eszközöket két részre, hogy a beavatkozás a jövedelmekre és az árupiacra, vagy a pénzpiacra hat-e közvetlenül. Ennek alapjánkülönböztetünk meg

• Költségvetési és• Monetáris politikát.

A költségvetési politika:

Az állami költségvetés a kormányzat, a központi és helyi állami szervekbevételeinek és kiadásainak összessége.

Az állami költségvetés bevétele: a gazdasági szereplők befizetéseiből származik.Lehetnek:

• Adók• Vámok• Illetékek, vagy• Állami tulajdonban lévő gazdasági egységek jövedelmei.

Az adó mindazon közvetlen ellenszolgáltatás nélküli állami bevétel, amelynekbefizetését az állami szervek törvényekkel vagy egyéb kényszerítő eszközökkel érikel.

• Az egyösszegű adók közé tartozik az ingatlan- vagy vagyonadó,gépjárműadó, stb.

• A jövedelemfüggő adók egy része a gazdasági szereplők jövedelmévelközvetlenül arányos.

Az állami költségvetés kiadásai:Lehetnek

• állami transzferek (ezek a magánszektor jövedelmét változtatják), vagy• állami vásárlások (amelyet az állam közvetlen vásárlásra fordít)

A költségvetési politika az állami bevételekre és kiadásokra, valamint ezekegyenlegére vonatkozó döntések összessége

A monetáris politika: A kormányzat – a központi bank – azon célkitűzéseinek és eszközeinek összessége,amellyel a pénzpiacot szabályozza, ezen belül elsősorban a forgalomban lévőpénzmennyiséget. A monetáris politikát a központi bank alakítja a gazdaságegészének működését szem előtt tartva. A központi bank az állam képviselője a

pénzügyek terén.

97





56. A költségvetési politika, a magyar állami költségvetés

szerkezete

Az állami költségvetés meghatározott időre (általában egy évre) szóló pénzügyiprognózis, amely a tervezett bevételeket és kiadásokat veti össze. Az államiköltségvetés az állam pénzalapja, az államháztartás része.

Költségvetési politika:

A költségvetési politika az állami bevételekre és kiadásokra, valamint ezek

egyenlegére vonatkozó döntések összessége

Kormánykiadásokból és az adóztatásból áll. A kormánykiadások befolyásolják aközfogyasztásnak a magánfogyasztáshoz viszonyított nagyságát. Az adóztatás levona jövedelemből, és így csökkenti a magánkiadásokat, de kihat a beruházásra, és apotenciális kibocsátásra is.

Monetáris politika: Pénzkínálat szabályozása a kamatlábak befolyásolásával. A pénzkínálat változásai felhajtják, vagy lenyomják a kamatlábakat, és befolyásoljáka gépekre, az épületekre, vagy a hasonló tételekre fordított kiadásokat. Lényegeshatást gyakorol mind a tényleges, mind a potenciális GDP-re.

Jövedelempolitika: A kormányzatnak azon kísérlete, hogy az infláció mérsékléseérdekében közvetlenül befolyásolja a bérek és az árak terén érvényesülőirányzatokat.

Külgazdasági politika:• Megkísérli fenntartani az egyensúlyt a valutapiacokon, s megakadályozni,

hogy az import és az export túlságosan elszaladjon• Vámok bevezetése• Árfolyam befolyásolása

A makroökonómia célja a piacgazdaságban:Makroökonómia: a nemzetgazdaság egészében felmerülő gazdasági döntéseketelemzi.Kibocsátás magas szintje, mind abszolút mércével, mind a potenciális szinthezképest.Mércéje: bruttó nemzeti termék: GDP.

• Ha folyó árakon mérjük, akkor nominál GDP• Ha inflációhoz igazítva, akkor reál GDP

Ha a kibocsátás és a foglalkoztatottság magas szintű, akkor a munkanélküliségalacsony, az infláció meredeken nőni kezd. Ha a munkanélküliség magas, akkor azinfláció alacsony. A kettő között van a munkanélküliség természetes rátája.

98





Foglalkoztatottság:• Magas szintű foglalkoztatottság

• Alacsony szintű kényszerű munkanélküliség

Árszínvonal:• Stabilitás a szabad piacok mellett• Mértéke a fogyasztói árindex• Az áruk se nem emelkednek, se nem esnek le gyorsan

Külgazdasági mérleg, az export és az import egyensúlya:• Árfolyam stabilitás• Stabil valutaárfolyammal és az importot kevésbé ellensúlyozó exporttal

jellemezhetőek a külgazdasági kapcsolatok.

A költségvetési politika lényege és jellemzői: Amikor a gazdaság jóval a potenciális GDP-je felett, illetve alatt van, akkor makroökonómiai „stabilizációs politikához” lehet folyamodni. Ez öltheti fel amonetáris, vagy költségvetési politika, vagy mindkettő formáját.

A költségvetési politika fő eszközei:

• a javakra és szolgáltatásokra fordított kormányzati kiadások• adók, illetve transzferek

A keynes-i multiplikátor modellben a javakra és szolgáltatásokra fordított kormányzatikiadások és az adók, illetve transzferek megváltoztathatók olyan módon, hogybefolyásolja a kiadások szintjét. Mindaddig, amíg vannak kihasználatlan erőforrások,az aggregált kiadások változásai változásokat idéznek elő a nemzeti kibocsátásban.

A költségvetési politikán az adózás és a közkiadások kialakításának folyamatátértjük, amelynek célja:

• Elősegítse a konjunktúra ciklus kilengéseinek megállapítását

• Hozzájáruljon a növekvő, magas foglalkoztatottsági szintű, erős inflációtólmentes gazdaság fenntartásához.

A javakra és szolgáltatásokra fordított kormányzati kiadások döntő befolyástgyakorolnak a kibocsátás és a foglalkoztatottság szintjére.

A költségvetési bevételek és kiadások főbb összetevői Magyarországon:Bevételek:

• Gazdálkodó szervek befizetései• Társasági adó, vám, import befizetések• Pénzintézetek befizetései

• Fogyasztáshoz kapcsolt adók• ÁFA –fogyasztási adó

99





• Lakosság befizetései• SZJA

• Privatizációs bevételek• Jövedéki adó (cigaretta, alkohol)

Kiadások:• Gazdálkodó szervek támogatása• Felhalmozási kiadások (befektetés, beruházás)• TB feladatok, támogatások• Önkormányzatok támogatása• Központi költségvetési szervek támogatása• Árak támogatása (gyógyszer)• Segélyek

Az adott költségvetés szufficittel és deficittel zárulhat, de az is lehet, hogy aköltségvetés egyensúlyban van.

A költségvetési deficit finanszírozása hitel felvételével történik állami értékpapírokkibocsátásával, illetve jegybanki kölcsön formájában.

100





57. Az adózás kérdései, a magyar adórendszer jellemzői

Az állami feladatok megvalósításához szükséges források nagy része az adókbólszármazik. Az adónak – mint indirekt vállalati és lakossági jövedelemszabályozónak – nemcsak fedezeti, hanem befolyásolási és arányosítási funkciója is van, hiszen mamár az állami feladatok körébe tartozik a gazdasági folyamatok befolyásolása, a jövedelmi egyenlőtlenségek mérséklése is.

Az adó mindazon közvetlen ellenszolgáltatás nélküli állami bevétel, amelynekbefizetését az állami szervek törvényekkel vagy egyéb kényszerítő eszközökkel érikel.

Az adó alanya lehet• természetes személy, vagy• jogi személy.

Eszerint vannak• lakossági adók és• vállalati adók.

Az adóztatás jogosultsága szerint megkülönböztetünk• központi adókat és

• helyi adókat,

A központi adók esetében az adók alapjának, mértékének és fizetési idejénekmegállapítása, valamint beszedése az államigazgatás központi szerveinek feladata,a helyi adók esetében ezeket a feladatokat az önkormányzatok látják el.

A legegyszerűbb modellben az adókat csak egyetlen szempont szerintkülönböztetjük meg: függ-e a jövedelemtől, vagy nem (egyösszegű adók).

Az egyösszegű adók közé tartozik az ingatlan- vagy vagyonadó, gépjárműadó,örökösödési adó, stb.

A jövedelemtől függő adók egy része a gazdasági szereplők jövedelmévelközvetlenül arányos (pl. SZJA), másik része makrogazdasági szempontból függ a jövedelemtől, mint pl. a forgalmi adó. A gazdaságban a befizetett összes forgalmi(hozzáadott értékre kivetett) adó a gazdaságban realizált bruttó jövedelemtől függ.

Az adó alanyisága szerint: Az adóalany és az adóteher tényleges viselője szempontjából az adókat két nagycsoportra oszthatjuk:

• Közvetlen (direkt) adó: az adóalany az adó tényleges megfizetője• Közvetett (indirekt): az általa forgalmazott termék vagy nyújtott szolgáltatás

árában tovább tudja hárítani.

101





Mind a közgazdasági hatásmechanizmusban és az adórendszerrel szembentámasztott legfontosabb követelmények teljesítésében, mind pedig az adóalany ésaz adóhatóság kapcsolatrendszerében jelentős különbségek tapasztalhatók a kétcsoport tekintetében.

Az adók közgazdasági funkciói:• Fedezeti funkció: az adóztatás alapvető célja, és legfontosabb funkciója az

államháztartás feladatainak teljesítéséhez felhasználni szükséges bevételekbiztosítása.

• Befolyásolási funkció: az adórendszer sokat vitatott és rendkívül különbözőmértékben érvényesített funkciója. Tudatos felvállalása mindenképpen sérti azadórendszerrel szemben támasztott, szigorúan vett semlegesség kritériumát.

• Arányosítási funkció: az adóztatásnak talán még a befolyásolási

funkciójánál is többet vitatott, attól helyenként nehezen elkülöníthető, ésbizonytalanul érvényesíthető funkciója. Alapvető célja a pozitív externáliákkezelése: azaz annak biztosítása, hogy ha valamely piaci szereplő – nempiaci magatartása következtében – jut másokkal szemben indokolatlanulelőnyös pozícióba, akkor az ebből eredő többletjövedelmét a költségvetésbe,azaz a közkiadások finanszírozására transzformálja (ez természetesenegyúttal befolyásolást is jelent).

Az adórendszerrel szemben támasztott követelmények

• Igazságosság, méltányosság. Az abszolút igazságosság direktmódontörténő megvalósítására való törekvés az adóztatásban is eleve kudarcralenne ítélve. Ugyanakkor valami fajta igazságossági-méltányosságiszempontok érvényesítése fontos feltétele a társadalmi stabilitásmegőrzésének. A méltányosság két ismérve:

Haszonelvűség. Az adórendszer akkor méltányos, ha azadóterheket az adófizetők olyan arányban viselik, ahogyan aközkiadásokból részesednek. Közteherviselő-képesség (vagy egyenlő haszonáldozat) elve.Mindenkinek teherviselő-képessége arányában kell kivenni a részét aközkiadások finanszírozásából, illetve mindenkire akkora adót kell

hárítani, amekkora a többiekével azonos hasznosságról való lemondásteredményez.

• Hatékonyság. A közkiadások finanszírozásához szükséges bevételeket agazdasági növekedés ütemének minimális csökkentése mellett kell beszedni.

• Semlegesség. Az adórendszer akkor teljesíti ezt a feltételt, ha apiacgazdaság működésének lehető legkisebb zavarát eredményezi.

• Egyértelműség. Mind az adózó, mind az adóhatóság szempontjából fontoskövetelmény, hogy valamennyi, a valóságban előforduló gazdasági szituációesetén megállapítható legyen, hogy áll-e fenn valamely adótárgyatmegvalósító jogviszony, és ha igen, akkor hogyan lehet az adóalapot és azadómértéket meghatározni.

102





• Egyszerűség. Különösen a nagy számú adóalanyra vonatkozó adószabályokesetén okoz gondot, ha a törvény megfogalmazásai a köznyelvhez szokottember számára nehezen érthetőek.

• Alacsony adminisztratív költségek. Egységnyi adóbevételre kell a lehetőlegalacsonyabb adminisztratív ráfordítást megcélozni.

• Stabilitás. Az adórendszerben alapvetően alkalmazott megoldások hosszútávon stabilak legyenek, és a szükségszerűen érvényesítettpreferenciaváltozások is lehetőleg legalább egy kormányzati ciklusravonatkozzanak.

• Rugalmasság. A változások hatásait az adórendszernek is követnie kell.

A magyar adórendszer.

Az adórendszer lényegében egy adott időszak alatt működtetett adók összessége. Amai magyar adórendszer szerkezete a ’80-as évek végén, az ún. adóreform soránalakult ki. Célja az áru-és pénzviszonyok erősítése, az új, stabil pénzügyiszabályozás megteremtése volt, egyidejűleg közeledve a nyugati országokadórendszeréhez.

Magyarországon kialakultak a fejlett nyugati országokban alkalmazott adózásitechnikák és garanciális formák.

Az adóztatás a demokratikusan megválasztott parlament, helyi adók tekintetében

pedig a törvényi kereteken belül az önkormányzatok hatáskörében van. Azadóigazgatási eljárás során egyedi ügyekben hozott határozat a bíróságonmegtámadható.

A legtöbb jelentős gazdasági partnerországgal van érvényes kettős adóztatástelkerülő egyezményünk.

2003-ban bevezetésre került az egyszerűsített vállalkozói adó.

• Az adórendszer egyes elemei:• Személyi jövedelemadó. A legfontosabb közvetlen adó. Egyes kivételektől

eltekintve naptári évenként, az összes jövedelem alapján kell megállapítani ésmegfizetni.

• Társasági adó – osztalékadó. Közvetlen adó, feladata a gazdaságitársaságok jövedelmének bevonása a közteherviselésbe.

• Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadója. 2005. január 1-jétőlhatályos, a pénzügyi tevékenység során felmerülő kamatkülönbözetenrealizált eredmény 6%-a.

• Bányajáradék.• Játékadó-bevétel.• Öko-adó (energiaadó). Célja az externális környezeti károk energiaárakba

történő beépítése, és a gazdasági szereplők energiatakarékosságra, energia-hatékony termelésre kényszerítése. Környezetterhelési díj,

103





• Általános forgalmi adó. Összfázisú (tehát valamennyi értékesítési fázisbanmegfizetendő) forgalmi adó a közvetett adók legfontosabb megjelenésiformája a költségvetésben. Az ellenérték fejében végzett belfölditermékértékesítés vagy szolgáltatás, valamint termék- és szolgáltatásimportesetén kell fizetni természetes vagy jogi személynek, valamint jogiszemélyiséggel nem rendelkező szervezetnek.

• Jövedéki adó. Csak termékek viszonylag szűk körére – nem lapvetőlétszükségleti cikkre – terjed ki. Fizetni kell meghatározott termékeknek azadóalany által belföldön történt értékesítése, valamint importálása után.

• Gépjárműadó.• Regisztrációs adó.• EVA• Helyi adók. A gazdasági önállósulás egyik eszköze. Ez a települési

önkormányzat számára lehetőséget teremt a helyi szuverén adóztatási joggyakorlására, s ezzel együtt a helyi adópolitika kialakítására. Vagyoni típusú adók.

• Építményadó• Telekadó

Kommunális jellegű adók• Kommunális adó• Idegenforgalmi adó

Helyi iparűzési adó

104





58. A monetáris politikai eszközök és a pénzkínálat

Az állam gazdaságban betöltött szerepét rendszerint három csoportba szokássorolni:

• Allokációs• Újraelosztási• Stabilizációs

Az állami beavatkozás eszközei:• Költségvetési politika• Monetáris politika

A monetáris politika: A kormányzat – a központi bank – azon célkitűzéseinek éseszközeinek az összessége, amellyel a pénzpiacot szabályozza, ezen belülelsősorban a forgalomban lévő pénzmennyiséget, a kamatlábat és avalutaárfolyamot.

A monetáris politikát a központi bank alakítja a gazdaság egészének működésétszem előtt tartva. Esetenként más állami szervnek is lehet illetékessége a monetárispolitika alakításában, Magyarországon pl. az árfolyam-politika az MNB és apénzügyminisztérium közös kompetenciájába tartozik. A központi bankműködésének feltételeit azok a törvények szabják meg, amelyeket az állam illetékes

szerve, a parlament fogad el. Így tehát a központi bank az állam képviselője apénzügyek terén.

A monetáris politika eszköztárába mindazok az eszközök beletartoznak,amelyekkel a központi bank képes befolyásolni a pénzpiac működését. Ezen belülkiemelkedő szerepe van:

• A kötelező tartalékráta meghatározásának• A refinanszírozási kamatláb alakításának• A nyílt piaci műveleteknek• Az árfolyam-politikának.

A központi bank közvetlenül a pénzpiac és a tőkepiac folyamatait képes befolyásolni,ezen keresztül azonban befolyásolja az árupiacot is, valamint az összkeresletalakulását. A monetáris politika kitüntetett szerepet játszik az árstabilitásbiztosításában, de közvetve hatást gyakorol csaknem minden gazdasági folyamatra.

A monetáris politika csak akkor lehet hatékony és sikeres, ha összhangbanvan a költségvetési politikával.

A monetáris politika hatása a gazdaságra. A monetáris politika első és legfontosabb célja a pénzmennyiség szabályozása.Ezért hatását a pénzmennyiség változásának nyomon követésével mutatjuk be.

• Ha a gazdaságban növekszik a forgalomban lévő pénzmennyiség, akkor az első lépésben túlkínálatot idéz elő a pénzpiacon, vagyis a gazdaság

105





szereplőinél túl sok pénz lesz. A többlet-pénzkészletet igyekeznek elkölteni,elsősorban értékpapírok vásárlására fordítva. Az értékpapír árfolyama így nő,a kamatláb pedig csökken. A csökkenő kamatláb – változatlan feltételekmellett – serkenti a beruházási keresletet. Az árupiaci összkereslet ígynövekszik, ennek következtében az aggregált keresleti függvény jobbratolódik. Az ilyen irányú beavatkozást expanzív pénzpolitikának nevezik. Azösszkeresleti függvény eltolódása érinti az árszínvonalat is, az összkereslet ésaz összkínálat egyensúlya magasabb szinten alakul ki. A pénzmennyiségnövekedését tehát részben a reáljövedelem, részben pedig az árszínvonalnövekedése követi.

• A pénzmennyiség csökkenésének ezzel ellentétes hatása van. Hatására apénzpiac magasabb kamatláb mellett kerül egyensúlyba. A kamatlábnövekedése a beruházási keresletet mérsékli, így az egyensúlyi jövedelem

csökken, az összkeresleti függvény balra tolódik. Az ilyen hatású monetárispolitikát restriktív monetáris politikának nevezik.

A monetáris politika tehát a pénz- és tőkepiacon keresztül közvetve befolyásolja azösszkeresletet, ezzel az aggregált keresletet, az egyensúlyi kibocsátást és afoglalkoztatást is.

A tőkepiac reagálása gyakran kiszámíthatatlan. A monetáris politika hatása ezértbizonytalan.

A központi banka a monetáris politika eszközeivel kiegészítheti a költségvetési

politikát, ellensúlyozhatja annak kedvezőtlen mellékhatásait.

A kedvezőtlen piaci hatások elkerülhetőek vagy mérsékelhetőek, ha a központi banka deficitet a forgalomban lévő pénzmennyiség növelésével finanszírozza.

A költségvetési túlköltekezés okozta kiszorító hatást semlegesítheti a monetárispolitika.

A kormány költségvetési és monetáris politikája együttesen alakítja amakrogazdasági folyamatokat, a két eszköz kombinált alkalmazása növeli akormányzati beavatkozás hatékonyságát.

106





59. A költségvetés szerkezete és egyensúlyi helyzetei

Az állami költségvetés meghatározott időre (általában egy évre) szóló pénzügyiprognózis, amely a tervezett bevételeket és kiadásokat veti össze. Az államiköltségvetés az állam pénzalapja, az államháztartás része.

Az egyensúlyban lévő költségvetés csak akkor tekinthető a nemzetgazdaságiegyensúly jelzőjének, ha a költségvetés éppen annyit és ott költött, ahol egyébpénztulajdonosok nem költöttek.

Így a piaci kereslet-kínálat stabil árak mellett egyensúlyba kerül.

A költségvetés zárhat szufficittel, nullszaldóval és deficittel.

A költségvetés szufficites, ha• Az adóbevételek nagysága meghaladja a költségvetési kiadásokat• A költségvetés nem költötte el a rendelkezésre álló pénzeszközöket.

A költségvetés deficites, ha• A kiadások meghaladják a bevételt.

Az a deficit, amely adott kínálattal szemben túlkeresletet növeli, csak inflációt okoz.

A költségvetési deficit finanszírozása hitel felvételével történik. Ezt a hitelt aköltségvetés felveheti állami értékpapírok kibocsátásával, amelyek idővel lejárnak, defolyamatos kibocsátásokkal a deficit folyamatosan finanszírozható.

A költségvetés kiadástöbblete a jegybanktól felvett kölcsönökből is teljesíthető. Azállam a felvett hitelt – az esetek többségében – csak formálisan törleszti sajátbankjának.

Csökkenthető a költségvetési kiadások mértéke:

• Költségvetési szervek ésszerű takarékoskodásával• Pazarlás felszámolásával• Csökkenhet a központi költségvetés kiadási oldala a költségvetési

funkciók leadásával, amit decentralizációnak nevezünk.

107





61. Az infláció lényege, típusai és hatásai a gazdasági

szereplőkre Az infláció az árszínvonal viszonylag tartós növekedése. Nem csak rendkívüliesetekben léphet fel, hanem állandó kísérő jelensége lehet a vegyes gazdaságkormányzati politikájának.

Öngerjesztő folyamat, ellenőrizhetetlen és beláthatatlan következményekhezvezethet.

Az infláció a pénz elértéktelenedését jelenti.

A nominális kibocsátás értéke ennek ütemében növekszik, így az összes realizált jövedelem ugyancsak azonos ütemben nő, tehát a kiadások azonos ütembennövekednek. Ezzel a reáltényezők nem változnak. Az infláció mindenkit érint, azinfláció okozta kedvezőtlen hatások kiszámíthatatlanok.

Az infláció legnagyobb vesztesei a munkavállalók.

Hatására nemcsak a jövedelemarányok változnak meg, megtörténhet a vagyonújraelosztása is. Legáltalánosabb és legnagyobb ára az, hogy megzavarja a piacműködését.

Gyorsuló infláció esetén nehéz megkülönböztetni az árarányok változását azáltalános árszínvonal növekedésétől. A beruházási döntésekben jelentősennövekszik a kockázat szerepe. A gyorsuló infláció önmagában is mérsékli akibocsátást és növeli a munkanélküliséget.

Az inflációt minden kormánynak mérsékelnie kell, ha biztosítani akarja agazdaság zavartalan működését.

Az infláció mértéke alapján 3 típust különböztetünk meg:• Kúszó infláció: ha az infláció üteme évi néhány %. Idején az egyes csoportok

relatív helyzete alig változik.• Vágtató infláció: ha 2, esetleg 3 számjegyű. Jelentős mértékű jövedelem-újraelosztó hatással is jár. Nem csak a mértéke, hanem a gyorsulása isveszélyezteti a gazdasági folyamatokat.

• Hiperinfláció: az árszintnövekedés havi nagysága elérheti, vagymeghaladhatja az 50%-ot, ami teljesen szétzilálja a gazdaságot, és csakhatározott kormányzati intézkedésekkel számolható fel.

Az infláció mindig folyamat, amit nehéz egyszeri változással kifejezni. Azt az árszint-növekedést, amit az összkereslet növekedése idéz elő, keresletiinflációnak nevezzük (kereslet-húzta infláció).

108





Ha az inflációt elsősorban a pénzpiaci változások idézik elő, akkor eztpénzinflációnak nevezzük.

Ha az inflációt az összkínálat csökkenése idézi elő, akkor kínálati inflációrólbeszélünk (költség-tolta infláció).

A bér-ár spirál egy olyan folyamat, amely során a nominálbérek és az árszínvonalegymás növekedését gyorsítják.

A Phillips görbe a munkanélküliség és az infláció közötti kapcsolatot írja le.

Az inflációs várakozások

Az infláció gyorsulásával együtt a munkanélküliség is növekedett, amitstagflációnak neveztek el. A közgazdászok arra a következtetésre jutottak, hogy aPhillips görbe csak rövid távon érvényes. Ennek oka pedig az inflációsvárakozásokban keresendő.

A gazdasági szereplők döntéseikben nemcsak a gazdaság jelenbéli állapotát mérikfel, hanem megpróbálják felmérni a jövőben várható eseményeket is.

Az inflációs várakozások alakulására vonatkozóan a közgazdászok többsége ún.adaptív várakozások hipotézisét fogadja el. Azért nevezik hipotézisnek, merttökéletesen nem bizonyítható léte, viszont a feltevés segítségével levont

következtetések érvényesnek bizonyultak.

Az adaptív várakozás lényege az, hogy a gazdasági szereplők múlt béli eseményekalapján alakítják ki jövőre vonatkozó elképzeléseiket.

A vállalatok a várt inflációnak megfelelő mértékben igyekeznek áraikat növelni,nehogy a várható költségnövekedés miatt csökkenjen a profitjuk. Ennek hatására akínálat végül is csökken, az árszintet pedig növeli a vállalati szektor.

A lejátszódó folyamat: növekvő árszínvonal, csökkenő kibocsátás és növekvőmunkanélküliség.

Az inflációs várakozások felgyorsítják az inflációs folyamatot.

Az infláció és az inflációs várakozások eltérően hatnak a kibocsátásra és amunkanélküliségre rövid- és hosszú távon. Rövid távon a kibocsátás nőhet vagycsökkenhet, hosszabb távon viszont változatlan marad.

Hosszú távon a munkanélküliség még az infláció árán sem csökkethető.

109





63. A gazdasági növekedés értelmezése, típusai, tényezői

A gazdasági növekedés az ország gazdagodását, a szükséglet-kielégítés fokánakbővülését jelenti. A gazdasági növekedés mértékét legjobban az egy főre jutókibocsátás (GDP).

A gazdasági növekedés elmélete a termelés, a foglalkoztatás, a tőkeállományidőbeli változását jelenti.

A trend egyenletes, ingadozásoktól mentes növekedést jelent.

A növekedési pálya a termelés állandó ütemű növekedése, amely mellett a termelés

technikai, feltételei, a gazdasági szereplők magatartása és az elosztási viszonyokváltozatlanok. A növekedési pálya mentén folyamatosan biztosított a makro-egyensúly.

A gazdasági növekedéssel foglalkozó közgazdászok két fontos kérdésrekeresik a választ:

• Mi határozza meg a termelés növekedését, milyen feltételek mellett bővül akibocsátás?

• Mi jellemzi a hosszú távú egyensúlyt, milyen feltételek mellett növekszikegyenletesen a termelés?

Az első kérdésre a válasz: a termelés akkor növekszik, ha több termelési tényezőthasználunk fel, és/vagy növekszik annak hatékonysága. A nehézséget az okozza,hogy ezek a tényezők milyen mértékben járulnak hozzá a termelés növekedéséhez.

Második kérdésre a válasz:• Neoklasszikusok: szerint a gazdaság rövid távon is mindig közelít a makro-

egyensúlyhoz, ezért csak arra van szükség, hogy az egyensúly hosszú távonfellépő sajátosságait feltárják.

• Keynesiánus: e szerint rövid távon úgy alakul ki az összkereslet -összkínálat, hogy közben a munkaerő-kapacitást nem használják ki teljesen.

Hosszabb távon azonban megvalósul a teljes foglalkoztatás.A növekedés forrásai: A termelési tényező rugalmassága megmutatja, hogy hány %-kal változik akibocsátás, ha az adott tényezőt 1%-kal növeljük.

Az egy főre jutó termelés növekedési ütemét az egy főre jutó tőkeállománynövekedési üteme, a tőke termelési rugalmassága, valamint a technikai haladáshatározza meg.

110





64. A konjunktúra-ciklusok elméletei, a gazdasági növekedés

modelljei

A gazdasági növekedés az ország gazdagodását, a szükséglet-kielégítés fokánakbővülését jelenti. A gazdasági növekedés mértékét legjobban az egy főre jutókibocsátás (GDP).

A gazdasági növekedés elmélete a termelés, a foglalkoztatás, a tőkeállományidőbeli változását jelenti.

A trend egyenletes, ingadozásoktól mentes növekedést jelent.

A növekedési pálya a termelés állandó ütemű növekedése, amely mellett a termeléstechnikai, feltételei, a gazdasági szereplők magatartása és az elosztási viszonyokváltozatlanok. A növekedési pálya mentén folyamatosan biztosított a makro-egyensúly.

A neoklasszikus növekedési elmélet.Ennek az elméletnek az alapkérdése, hogy milyen növekedési ütem mellettbiztosított az egyenletes és egyensúlyi növekedés.

A potenciális kibocsátás melletti fejlődés feltétele, hogy mindkét termelési tényezőtteljesen kihasználják. A termelési függvény tulajdonságaiból adódik, hogyhabármelyik tényező gyorsabban növekszik, mint a másik, akkor a termelés növekedésiüteme ennél kisebb lesz. A termelési tényezők egyoldalú növelése csökkenőhozadékot, ezért csökkenő növekedést eredményez.Optimális esetben tehát mindkét tényezőnek azonos ütemben kell nőnie, ezzellehet a termelési tényezők adta lehetőséget a legjobban kihasználni.

A neoklasszikus egyenletes és egyensúlyi növekedés tulajdonságai:• Egyensúlyi pálya mentén K/N és Y/N nem változik.• Egyensúlyi pálya mentén mindkét termelési tényezőt teljesen kihasználják.

• Ha eltekintünk a technikai haladástól, akkor a kibocsátás és a tőkeállománynövekedési üteme a népesség növekedési üteméhet igazodik.

A Keynesiánus növekedési elmélet:E modell feltevései szerint a gazdasági mechanizmusok középtávon nem tesziklehetővé, hogy megvalósuljon a teljes foglalkoztatás. Ezért a kibocsátás növekedéséta tőkeállomány növekedése teszi lehetővé. A tartós munkanélküliség léte fontoskövetkezménnyel jár: az egyensúlyi kibocsátás nagyságát a keresleti oldalhatározza meg.

111





A keynesiánus növekedési modellek egy olyan egyensúlyi növekedési ütemetkeresnek, amely mellett az összkereslet és az összkínálat egyensúlya fennmarad,vagyis azonos ütemben növekednek.

Az egyensúlyi növekedési ütem a keynesiánus modellben biztosítja atőkeállomány teljes kihasználását, valamint a kereslet és a kínálat azonos üteműnövekedését.

Ezt a növekedési ütemet a megtakarítási hányad és a tőkekoefficiens hányadosahatározza meg.

112





FOGALMAK

A

Alacsonyabb rendű (inferior) javaknak nevezzük azokat a javakat, amelyekből afogyasztó által keresett mennyiség csökken a jövedelem növekedésével, ha jövedelmük meghalad egy bizonyos szintet.

Alternatív költség: Bármely lehetőség kiválasztásának alternatív költsége azonlehetőség hasznossága, amelyről lemondunk az adott megoldás kiválasztásaérdekében.

Alternatív költség (opportunity cost) legtágabb értelemben azokat a lehetőségeket jelenti, amelyeket a vállalat elveszít azzal, ha erőforrásait egy meghatározott célrahasználta fel.

Alternatív költségek szűkebb értelemben mindazok a lehetséges kiadások,amelyek egy termék előállításához szükséges erőforrások megszerzésévelkapcsolatban felmerülhetnek.

Anyagi szolgáltatások mindig valamilyen jószágra irányulnak. (szállítás, raktározásstb.)

Adó mindazon közvetlen ellenszolgáltatás nélküli állami bevétel, amelynekbefizetését az állami szervek törvényekkel, vagy egyéb kényszerítő eszközökkel érikel.

Adókulcs a jövedelemnek az a hányada (százaléka), amit adóként fizetnek be.

Adókkal fedezett kormányzati kiadás végső hatásában növeli a keresletet és azegyensúlyi jövedelmet.

Adómultiplikátor megmutatja, hogy az egyösszegű adó milyen mértékben hat az

árupiac egyensúlyi jövedelmére.Aktivitási ráta: az aktív népességnek a munkaképes lakosságon belüli aránya.

Aktív népesség: Egy adott időszakban egy ország munkaerőpiacán munkát vállalniszándékozók.

Autonóm keresleti tényezők növekedésének hatására az összkeresleti függvény jobbra tolódik.

113





Á

Állam gazdaságban betöltött szerepe: allokációs, újraelosztási és stabilizációsszerep.

Állami költségvetés a kormányzat, a központi és helyi állami szervek bevételeinekés kiadásainak összessége.

Ár-bér spirálnak nevezzük az árszínvonal és a nominálbérek egymást gerjesztőnövekedését

Árszínvonal: a termékek árainak súlyozott átlaga. Jele: P (price).

Árszínvonal a termékek és szolgáltatások árainak súlyozott átlaga, ami azt fejezi ki,hogy egységnyi árut, vagy szolgáltatást átlagosan hány pénzegységért lehetmegkapni.

Árszínvonal nagyságát a forgalomban lévő pénzmennyiség és a potenciáliskibocsátás nagysága határozza meg.

Árszínvonal változása a pénz- és az árupiac mozgásán keresztül változtatja megaz összkeresletet.

Árupiaci kibocsátást a makroökonómiai modellek a hozzáadott érték nagyságávalazonosítják.

Árupiaci egyensúly jellemzői a kétszereplős modellben:• Az árupiaci kereslet fogyasztási és beruházási keresletből áll. A fogyasztási keresletaz aktuális jövedelem függvényében változik, míg a beruházási kereslet független azaktuális jövedelemtől.• A fogyasztási kereslet rövid távon lassabban növekszik, mint a jövedelem, illetve akibocsátás, ezért csak egyetlen jövedelemnagyságnál egyezik meg az árupiaciösszkereslet a kibocsátással.• A beruházási kereslet a piaci kamatlábtól és a profitvárakozásoktól függ, amelyek az

aktuális jövedelemtől függetlenül határozzák meg a beruházási keresletet.• A vállalati szektor érdekei biztosítják, hogy a kibocsátás igazodjon az árupiacikereslethez, ezért az árupiac mindig közelít az egyensúly felé.• Az egyensúlyban a tervezett árupiaci kereslet megegyezik a kibocsátással, tehát a jövedelemmel. Ebben a pontban a tervezett beruházások értéke megegyezik aszándékolt megtakarítások nagyságával.

Átlagos adókulcs: a ténylegesen befizetett adó és a realizált jövedelem hányadosa.

Állandó költségek nem változnak a termelés változásával, még akkor is

felmerülnek, ha egyáltalán nem termelnek. Jele: FC (Fixed Cost)

114





Általános egyensúlyi elemzés az árakat és a termék-, valaminttényezőmennyiségeket szimultán határozza meg az összes piacon, figyelembe véveazok kölcsönhatásait is.

Általános egyensúlyi elmélet azokat a feltételeket és összefüggéseket tárja fel,amely az összes részpiac együttes egyensúlyát biztosítják.

Átlagbevétel az összbevétel és az eladott mennyiség hányadosa. Jele: AR(Average Revenue)

Árdiszkriminációnak nevezik azt az ármegállapítási módszert, amikor az eladóugyanazt a terméket eltérő áron értékesíti az egyes vevőknek, vagy vevőicsoportoknak.

Azt a megoldást, amikor minden vevőnek a saját rezervációs árán értékesítik aterméket, első fokú árdiszkriminációnak nevezik.

Azt az árképzési technikát, amikor a monopólium a vásárolt mennyiségfüggvényében, lépcsőzetesen alakítja ki az árakat, másodfokúárdiszkriminációnak nevezzük.

Ha az eladó képes a vevőket két, vagy több csoportra osztani keresleti függvényükalapján, akkor ugyanazt a terméket más áron értékesítheti az egyes csoportoknak.Ezt az árképzési eljárást nevezik harmadfokú árdiszkriminációnak.

Ár-fogyasztási görbe (PCC – Price Consumption Curve) azon optimáliskombinációk összessége, amelyeket az egyik termék különböző árai mellett választa fogyasztó, miközben a másik termék ára és a fogyasztó jövedelme változatlan.

Árupiacnak (jószágpiacnak) nevezzük a tőkejavak és a fogyasztási javak piacátegyüttesen.

Árváltozás kereszthatása megmutatja, hogyan változik egy adott termék keresleteegy másik termék árváltozásának hatása.

Árváltozás helyettesítési hatása azt a fogyasztásváltozást jelenti, amelyet adotttermék árának változása idéz elő, változatlan reáljövedelem mellett.

Árváltozás jövedelmi hatása azt a fogyasztásváltozást jelenti, amit az árváltozásmiatti reáljövedelem-változás vált ki.

Átlagtermék: egy termelési tényező átlagterméke a termelt mennyiség és afelhasznált tényező mennyiségének hányadosa. Jele: AP (Average Product)

Átlagtermék-függvény a felhasznált tényező különböző mennyiségeihez rendelihozzá az átlagtermék különböző értékeit.

115





Átlagköltség (más néven darabköltség) az egységnyi termékre jutó összköltségetfejezi ki. Jele: AC (Average Cost)

Átlagos változó költség a termékegységre jutó változó költség. Jele:AVC (AverageVariable Cost)

Átlagos fix költség a termékegységre jutó állandó költség. Jele: AFC (AverageFixed Cost)

Átlagos változó költség minimumában megegyezik a határköltséggel.

Átlagköltség az átlagos változó költség és az átlagos fix költség összege.

Átlagköltség minimumában megegyezik a határköltséggel. A határköltségfüggvény az átlagköltség-függvényt is alulról metszi.

B

Belső kamatláb a tőkeállomány átlagos hozadéki rátája; az a kamatláb, amelymellett a tőkeállomány nettó jelenértéke nulla. A vállaltnak akkor érdemes egy tőkeegységet megvásárolnia, ha annak nettó jelenértéke nagyobb, mint nulla, illetve a belső kamatláb nagyobb, mint a piacikamatláb.

Bertrand-i elvek alapján működő gazdaság egyensúlyi pontja megegyezik atökéletesen versenyző iparág egyensúlyi pontjával. A legcsekélyebb mértékű verseny is kedvezőbb a fogyasztók számára, mint amonopólium. A vállaltok által gyártott termékek, vagy szolgáltatások nem tökéletes helyettesítőiegymásnak, de alaptulajdonságaikban azonosak.

Bankszámlapénz: a bankkal szemben fennálló látra szóló követelés. Aszámlatulajdonos ezzel a követeléssel szabadon rendelkezik – bármikor készpénzre

válthatja, vagy másik szereplő számlájára átutalhat belőle. A bankszámlapénzkönyvelési művelettel rendelkezik, és ugyancsak könyvelési művelettel szűnik meg,tárgyi formája pedig nincs.

Beruházás: a tőkejavak beszerzése és termelésbe állítása. (pótló, bővítő)

Beruházás utólag mindig megegyezik a megtakarítással.

Beruházásnak nevezünk minden olyan kiadást, amely a gazdaságtőkeállományának fenntartására és bővítésére irányul.

116





Belső kamatláb a beruházás átlagos jövedelmezőségi rátája; az a kamatláb, amelymellett a beruházás nettó jelenértéke nulla. Ezt a jövedelmezőségi rátát amakroökonómiában gyakran nevezik a tőke határhatékonyságának.

Beruházási kereslet a vállalatok beruházási szándékát jelenti.

Beruházási kereslet meghatározó tényezői: beruházási igény, piaci kamatláb, aberuházás várható hatékonysága.Beruházási kereslet az aktuális piaci kamatlábtól és a jövedelmezőségre vonatkozó- η-vel jelölt – várakozásoktól függ.

Beruházási kiadások: I = Investment

Bruttó beruházás: a pótlási és bővítési célú beruházások összessége.

Bruttó hazai termék (GDP) az országban adott évben előállított, végsőfelhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások összessége.

Bruttó kibocsátás egy adott időszakban egy országban megtermelt összes termékés szolgáltatás összértéke.

Bruttó nemzeti jövedelem: az ország állampolgárai (a belföldiek) által adott évbenrealizált összes elsődleges jövedelem. GNI (Gross National Income).

Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem (GNDI Gross National Disposable)az ország állampolgárai által adott évben felhasználható bruttó jövedelem összege.

C-CS

Cournot-féle egyensúlyi pont: azt a pontot (kibocsátás-kombinációt), ahol atényleges és a reakciógörbék által várt output megegyezik egymással Cournot-féleegyensúlyi pontnak nevezzük.

Csere Edgeworth-doboza egy kétszereplős gazdaság kéttermékes jószágterét jelenti, ami a két szereplő jószágterének egymásba fordított koordináta-rendszerébőlszármaztatható.

Csere szerződés görbéje az Edgeworth- dobozban azokat a termékkombinációkatköti össze, amelyekről nem lehet úgy elmozdulni, hogy az kölcsönös előnyökkel járna. Ezen pontok tartalmazzák a Pareto- hatékony készletmegoszlásilehetőségeket. A csere szerződési görbéjének azt a szakaszát, amely az induló jószágmegoszlásáltal behatárolt közömbösségi görbék közé esik, a gazdaság magjának nevezzük.

117





D

Duopólium esetében két nagyvállalt elégíti ki a piaci keresletet, amelyek homogénterméket állítanak elő.

Deficit: ha a költségvetési kiadások meghaladják a bevételt.Degresszív adó: a magasabb jövedelemből egyre kisebb hányadot kell befizetni, a jövedelem növekedésével csökken az adókulcs.

E-É

Egyensúlyi az az ár , amelynél éppen egyenlő az önként kínált és keresettmennyiség. Az egyensúlyi árat piactisztító árnak is nevezik, mert emellett mindeneladó és vevő szándékai teljesülnek.

Egyéni kereslet kifejezi, hogy egy fogyasztó – saját preferenciarendszere, jövedelme és az adott piaci árak mellett – milyen mennyiséget hajlandó vásárolni azadott termékből.

Elsüllyedt költségek (sunk cost) azok a kiadások, amelyek már megtörténtek ésadott időpontban már nem változtathatók meg.

Engel-görbe kifejezi, hogy a fogyasztó mekkora mennyiséget kíván vásárolni azadott termékből különböző jövedelem és változatlan árak mellett.

Explicit költségek: Azokat a költségeket, amelyek adott időszakban közvetlenpénzkifizetést igényelnek, explicit (kifejezett) költségeknek nevezzük.

Életminőség költségvetési egyenese a szabadidő és a bérjavak azon kombinációi,amelyet a fogyasztó adott munkabér mellett megkereshet.

Externália (külső gazdasági hatás) esetén az egyik gazdasági szereplő

tevékenysége piaci ellentételezés nélkül befolyásolja egy másik gazdasági szereplőhelyzetét.

Egyensúly akkor van, ha a kiadások összege és a kibocsátás megegyezik akereslettel.

Egy főre jutó termelés növekedési ütemét az egy főre jutó tőkeállománynövekedési üteme, a tőke termelési rugalmassága, valamint a technikai haladáshatása határozza meg.

Egyensúlyi növekedési ütem a keynesiánus modellben biztosítja a tőkeállomány

teljes kihasználását, valamint a kereslet és a kínálat összhangját, tehát azonos

118





ütemű növekedését. Ezt a növekedési ütemet a megtakarítási hányad és atőkekoefficiens hányadosa határozza meg.

Egyensúlyi jövedelem nagyságát az árupiacon a jövedelemtől független keresletitényezők és a multiplikátor szorzata határozza meg. A beruházásoknak ugyanolyanmultiplikatív hatása van, mint az autonóm fogyasztási keresletnek.

Egyensúly esetén a beruházás nagysága megegyezik a megtakarítással.

Egyszerűsített vagyonmérleg modellben két vagyontárgy szerepel: a likvid pénz ésegy kötvény.

Egyensúlyi jövedelem azt fejezi ki, hogy milyen kibocsátás, illetve jövedelem mellett

egyezik meg a kereslet a kibocsátással.Elsődleges jövedelem: mindaz, amit a termelési tényezők tulajdonosai kapnak(munkabérek, tőkekamatok, osztalékok, vállalatok nyeresége, földek bérleti díja).

Értékpapír egy olyan okirat, amely valamilyen vagyoni jogot és valamilyen jövedelemre szóló követelést testesít meg.

Értékpapírok kínálata két részből tevődik össze: a vállalatok által újonnankibocsátani kívánt értékpapírok mennyiségéből, valamint az árfolyamcsökkenésreszámító vagyontartók által eladni kívánt papírmennyiségből.

Értékpapír-kínálatból a pénztőkekeresletet csak az újonnan kibocsátottértékpapírok mennyisége testesíti meg.

Értékpapírpiacon az ellentétes irányú várakozások hatására a kamatláb mozgásanemcsak a vagyontartási célú pénzkeresletet és kínálatot hozza egyensúlybaegymással, hanem a pénztőke keresletét is annak kínálatával.

F

Fedezeti pont: Azt a termelés – költség – ár kombinációt, ahol a határköltségmegegyezik az átlagköltséggel és az árral, fedezeti pontnak nevezik.

Fogyasztó a munka kínálatáról a munkabér és az életminőségre vonatkozópreferenciái alapján dönt. A munkabér által meghatározott korlátok közül aztválasztja, amelyek számára a legmagasabb szükséglet-kielégítést biztosítja.

Fogyasztó az a gazdasági szereplő, akinek célja saját szükségleteinek kielégítése. A fogyasztás gazdasági egysége a háztartás.

Fogyasztó célja a fogyasztásból származó hasznosságérzet, vagyis a szükségletkielégítés fokának maximalizálása.

119





Fogyasztók tényezőkínálatának végső célja, hogy a termelési tényezőkeladásából származó jövedelemből kielégítsék szükségleteiket.

Fogyasztói többlet azon pénzösszegek különbsége, amelyet a fogyasztómaximálisan hajlandó lenne fizetni a termékért, valamint a ténylegesen fizetendőösszeg különbsége.

Folyó költségek: egy adott időszakban a termelés során felmerülő közvetlenráfordításokat folyó költségeknek nevezzük. Ezeknek a költségeknek az adottidőszak alatt meg is kell térülniük.

Fisher-féle (forgalmi) egyenlet: MV = PY. M = forgalomban lévő pénzmennyiség, V

= a pénz forgási sebessége, P = árszínvonal, Y = az időegység alatti reálkibocsátás.Fogyasztás: C = Consumption

Fogyasztási kereslet és a kibocsátás közötti eltérés megegyezik a készletek nemtervezett változásával.

Fogyasztási függvény a jövedelem és a fogyasztási kereslet közötti kapcsolatotfejezi ki, megmutatja, hogyan függ a fogyasztási kereslet a jövedelemtől.

Fogyasztási határhajlandóság azt fejezi ki, hogy a jövedelem egységnyi

növekedésével mennyivel nő a fogyasztás.

Fogyasztási határhajlandóság és a megtakarítási határhajlandóság összegemindig 1.

Fogyasztási kereslet mindig az adott időszakban realizált jövedelemtől függ.

Fogyasztási kereslet tulajdonságai:• Adott időszakban a magasabb jövedelmű csoportok fogyasztási hányada kisebb, a jövedelem növekedésével a fogyasztási hányad csökken• Egy gazdasági ciklus alatt (4-5 év) a fogyasztási hányad csökken a jövedelemnövekedésével. Ha tehát a jövedelem ingadozik, akkor a fogyasztási határhajlandóságkisebb, mint a fogyasztási hányad.• A hosszú távú fogyasztási arány idővel (nagyon hosszú távon) növekszik.

Fogyasztási hányad a magatartási paraméterektől, a vagyon és a jövedelemarányától függ.

Fogyasztó adott reáljövedelemből annyit költ fogyasztásra, hogy a megtakarítás általlehetővé tett jövőbeli fogyasztásnak és az adott időszak fogyasztásának összhasznamaximális legyen.

Forgalomban lévő készpénznek csak az tekinthető, ami a bankrendszeren kívülimagánszektor birtokában van.

120





Forgalomban levő reálpénzmennyiség növekedésével a pézpiac egy alacsonyabbkamatláb mellett kerül egyensúlyba. Az LM-függvény felé tolódik.

Futamidő a kötvények lejárati ideje.

G

Gazdaság az ember környezete közötti kölcsönhatás intézményesített folyamata,amely szükséglet kiegészítő eszközökkel való folyamatos ellátást biztosítja.

Gazdasági erőforrások mindazok a természeti feltételek, javak, szolgáltatások éstevékenységek, amelyek egy jószág előállításához szükségesek. (inputok)

Gazdasági járadék az a különbség, ami az adott termelési tényezőnek ténylegesenkifizetett összeg és az adott termelési tényező megszerzéséért minimálisanszükséges összeg között van.

Gazdasági modellek leegyszerűsítik a valóságot, áttekinthetőbbé teszik afolyamatokat, és lehetővé teszik a gondolatban folytatott kísérleteket, az eseményekés összefüggések elemzését és magyarázatát.

Gazdasági költségek: a termelés gazdasági költségei mindazok az elsüllyedt ésalternatív költségek, amelyek a termelés során felmerülnek.

Gazdasági rendszerek három alaptípusát különböztetik meg: a tisztapiacgazdaságot, a központosított tervgazdaságot és a vegyes gazdaságot.

Gazdasági profit az összes bevétel és a gazdasági költségek különbsége.

Az összbevétel és a számviteli költségek különbségét számviteli profitnaknevezzük.

Gazdálkodás azt jelenti, hogy az adott eredmény eléréséhez minimális erőforrás

ráfordításra, illetve adott erőforrásokkal maximális eredmény elérésére törekszünk.Gossen II. törvénye kimondja, hogy a fogyasztó akkor költi el optimálisan jövedelmét, ha az utoljára kiadott pénzegység minden termék esetében azonosösszhaszon-növekményt eredményez. Másképpen: a pénz határhaszna mindentermék fogyasztásában azonos.

Griffen – javaknak nevezik azon inferior javakat, amelyeknél az árváltozás jövedelmi hatása felülmúlja a helyettesítési hatást.

Gazdasági automatizmusok beállítják a kamatláb és a jövedelem azon értékét,

amely mellett létrejön az árú- és pénzpiac együttes egyensúlya. Az egyensúlyi pont

121





stabil, tehát egy esetleges új kilendülés esetén a kiigazító mechanizmusok ismétműködésbe lépnek.

Gazdasági növekedés az ország gazdasági teljesítményének bővülését jelenti. Agazdasági növekedést általában az egy főre jutó kibocsátás (GDP) növekedésiütemével mérjük.

H

Hasznosnak tekintünk közgazdasági értelemben minden olyan jószágot, vagy jószágkombinációt, amely képes a társadalom valamely tagjának szükségletétkielégíteni.

Haszon-maximalizáció fogyasztó azt a jószágkombinációt választja, amelybenadott jövedelem mellett a legmagasabb szükséglet-kielégítést éri el. Ekkor a jövedelem- és árkorlátokat kifejező költségvetési egyenes érint egy közömbösségigörbét. Az optimális választás esetén a helyettesítés határrátája éppen megegyezikaz árak arányával.

Haszonkulcs: Az ár és a határköltség közötti különbség (markup) százalékosnagyságát haszonkulcsnak nevezzük. A haszonkulcs a kereslet árrugalmasságánakreciproka.

Határhaszon: Egy termék határhaszna kifejezi, mennyivel változik a szükségletkielégítés foka (az összhaszon), ha az adott termék fogyasztását egyegységgel növeljük. Jele: MU

Határköltség-függvény a termelés különböző értékeihez rendeli hozzá azösszköltségváltozás értékeit. A határköltség-függvény az összköltségfüggvény (vagyváltozóköltség-függvény) derivált függvénye.

Határköltség-függvény alulról metszi az átlagos változóköltség-függvény t, és azátlagos változóköltség-függvénynek ebben a metszéspontban van a minimuma.

Határbevétel megmutatja, mennyivel változik az összbevétel, ha egy egységgelnövekszik az eladott mennyiség. Jele: MR (Marginal Revenue)

Határtermék-bevétel megmutatja, mennyivel változik az összbevétel, ha a termelésitényező mennyiségét egységnyivel növeljük. Jele: MRP (Marginal Revenue Product)

Határtermék kifejezi, hogy az egyik termelési tényező egységnyi változásamennyivel változtatja meg a termelést, miközben a másik tényező változatlan.Jele:MP (Marginal Product)

122





Határtermék-függvény a termelési tényező különböző értékeihez rendeli hozzá azáltala eredményezett termelésváltozást. A határértékfüggvény a termelésifüggvénynek a változó tényező szerinti parciális derivált függvénye.

Határprofit-függvény a termelés egyes értékeihez rendeli hozzá aprofitváltozásokat, vagyis az összprofit-függvény derivált függvénye.

Háztartási szektorba azokat a gazdasági szereplőket soroljuk, amelyek fogyasztásiegységként működnek (tényező kínálat).

Helyettesítés határrátája megmutatja, hogy a mennyiségében növekvő termék (x)egy egységéért mennyit hajlandó feláldozni a fogyasztó a másik termékből (y) aszükséglet kielégítés mértékének változatlanságához. Jele: MRS

Holtteher-veszteség: A piac tökéletlen működése miatt az összes többletben (afogyasztói és termelői többletben) bekövetkező csökkenést holtteher-veszteségneknevezzük.

Hosszú távnak tekintjük azt az időtávot, amelyen belül bármelyik termelési tényezőmennyiségét megváltoztatjuk, korlátlanul módosíthatjuk a termelési tényezőket.

Hosszú távú átlagköltség-függvény megmutatja, hogyan változik atermékegységre jutó költség, ha minden termelési tényező felhasználását azonosmértékben növelve növeljük a termelést. Jele: LAC (Long-run Average Cost)

Hosszú távú határköltség-függvény megmutatja, hogyan változik a minimálisösszköltség, ha áttérünk egyik isoquantról a másikra, vagyis egységnyivel növeljük atermelést a tényezők együttes növelésével. Jele: LMC (Long-run Marginal Cost)

Hosszú távú átlagköltség-görbe a rövid távú átlagköltség-görbék burkológörbéje.

Haavelmo-tétel: egyensúlyban lévő költségvetés és egyösszegű adók alkalmazásaesetén a kormányzati áruvásárlások hatására az árupiaci egyensúlyi jövedelem akormányzati kiadások összegével növekszik.

Háztartás az a gazdasági egység, amely az egyéni fogyasztás színtere. A

makroökonómia háztartásnak, vagy háztartási szektornak a nemzetgazdaságháztartásainak összességét nevezi. A háztartás a fogyasztási cikkekmegvásárlásához a termelési tényezők eladásából szerez jövedelmet.

Hozzáadott érték egy gazdaság végső felhasználásának értékét fejezi ki, amely abruttó kibocsátás értékének a termelő fogyasztás feletti része.

Hozzáadott érték (egy gazdaságban adott időszak alatt megtermelt végsőfelhasználásra kerülő árúk összessége) megegyezik a gazdaság szereplőinek bruttó jövedelmével.

123





I

Időpreferencia a különböző időpontok azonos mennyiségű fogyasztásilehetőségeinek rangsorolását jelenti a szükséglet-kielégítés szempontjából.

Implicit költségek: az adott időszakban felhasznált erőforrások azon ráfordításait,amelyek az adott időszakban nem járnak közvetlen pénzmozgásokkal, implicit(rejtett) költségeknek nevezzük. Az implicit költségek egy része elszámolhatószámviteli költség, másik része nem-elszámolható alternatív költség.

Isocost-egyenes azokat a lehetséges tőke-munka kombinációkat tartalmazza,amelyek adott összköltség és adott tényezőárak mellett megvásárolhatóak.

Isoquant-görbék releváns tartománya csak a technikailag hatékony pontokattartalmazza. Ebben a tartományban az isoquant görbe negatív meredekségű.

Isoquant-görbe azon tényezőkombinációk összessége az inputtérben, amelyekazonos termelési mennyiséget eredményeznek.

Inaktív népesség a munkaképes népesség azon része, amelyik semmilyenkörülmények között sem kíván munkát vállalni, mert megélhetését más forrásbólbiztosítja. Ebbe a csoport6ba tartoznak a munkaképes eltartottak, a munkán felüli jövedelemforrásból élők és a munkavállalásban korlátozottak.

Infláció az árszínvonal tartós növekedése.

Inflációs ráta az árszínvonal növekedési üteme két időpont, vagy két időszak között.

Irányított elosztású javak esetében a fogyasztók saját döntésük alapján nemfogyasztanának annyit az adott termékből, vagy szolgáltatásból, amennyit aközösség szükségesnek tartana, ezért az államnak kell ösztönöznie azállampolgárokat a fogyasztásra.

IS (beruházás-megtakarítás) függvény a jövedelem és a kamatláb azon

kombinációinak halmaza, ahol az árupiaci kereslet és a kibocsátás, valamint a jövedelem megegyezik egymással. A függvény tehát az árupiaci egyensúly pontjaittartalmazza adott autonóm kereslet mellett.

IS függvény stabil egyensúlyi pontok halmaza, az árupiac egyensúlya tehát stabil.

IS függvény legfontosabb tulajdonságai:• Az IS függvényt a kamatláb és a jövedelem azon kombinációi adják, amelyek mellettaz árupiac egyensúlyban van.• Az IS függvény negatív meredekségű, mert a kamatláb növekedése csökkenti aberuházásokat, ami csökkenő árupiaci keresletet és csökkenő kibocsátást eredményez.

124





• A függvény meredekségét a fogyasztási határhajlandóság és a beruházásokkamatérzékenysége határozza meg. Ha a fogyasztói határhajlandóság, vagy akamatérzékenység nő, a függvény meredeksége csökken.• Az autonóm tényezők változásának hatására az IS függvény az Y tengely mentén jobbra tolódik.• Az IS függvénytől jobbra (felfelé) elhelyezkedő pontok az árupiaci túlkínálatot jelzi; afüggvénytől balra (lefelé) elhelyezkedő pontok pedig az árupiaci túlkereslet esetei.• Az IS függvény stabil egyensúlyi pontok halmaza, mert az automatizmusok akibocsátás kiigazításával kialakítják az árupiaci egyensúlyt, vagyis az IS függvényenlévő jövedelem-kamatláb kombinációt hoznak létre.• Az IS függvény a beruházás és a megtakarítás egyensúlyát is tükrözi, a kétfüggvényből is levezethetőek az árupiaci egyensúlyt biztosító kamatláb- és jövedelemkombinációk.

J

Jószágnak (többes számban: javaknak) nevezzük azokat a hasznos dolgokat,amelyek valamilyen szükségletet kielégítve növelik jólétünket. (a jószág kifejezésbebeleértjük az anyagi javakat és a szolgáltatásokat is)

Jószágkosár két, vagy több termék, vagy szolgáltatás mennyiségének tetszőlegeskombinációja.

Jövedelem-fogyasztási görbe a különböző jövedelmekhez tartozó optimális jószágkombinációk halmaza. Jele: ICC

Jegybankpénzállomány a forgalomban lévő készpénzből és a kereskedelmi bankok jegybankpénz tartalékából áll (utóbbi nagyobb részt számlapénz, azaz jegybankibetét formáját ölti). Erre a pénzállományra az Mo jelölést használjuk.

Jövedelemoldalról a GDP az országban adott évben keletkező hozzáadott értékösszege, ami a létrehozott bruttó jövedelemnek felel meg.

K

Kamat a kölcsönadott pénz használati díja, egy meghatározott nagyságúpénzösszeg.

Kamatláb a kamat és a kölcsönadott összeg aránya, százalékban kifejezve.Egy t év múlva várható x összegű bevétel jelenértéke PV, ha PV-t ma a piaci

kamatláb mellett befektetve t év múlva pontosan x összeghez jutnánk, kamatoskamatot számítva.

125





Kereslet az a jószágmennyiség, amelyet a vevők hajlandók és képesekmegvásárolni.

Kereslet jövedelemrugalmassága megmutatja, hogy a jövedelem 1 százalékosváltozása hány százalékkal változtatja meg a keresett mennyiséget.

Kereset árrugalmassága megmutatja, hány százalékkal változik a keresettmennyiség, ha a termék ára 1 százalékkal változik.

Kereslet keresztár-rugalmassága megmutatja, hogy egy adott termék árának egyszázalékos változása – cetris paribus – hány százalékkal változtatja meg egy másik jószág keresett mennyiségét.Keresleti függvény a kereslet nagysága (jószágmennyiség) és meghatározó

tényezőinek összessége közötti matematikai összefüggést mutatja. D =f(P,I,O) P= jószág ára, I= fogyasztók nominál-jövedelme, O= minden egyéb meghatározótényező.

Kereseti görbe megmutatja, mekkora a jószágból keresett mennyiség bármelylehetséges ár esetén, az egyéb tényezők változatlansága mellett. Azt a mennyiségetmutatja tehát, amelyet a vásárlók hajlandók megvásárolni valamely időszakban.

Kínálat az az árumennyiség, amit egy időszak alatt az eladók megvételrefelkínálnak. S= f(P,O) S= a kínált mennyiség, P= termék ára, O= az egyébtényezők összessége.

Kínálati függvény: a versenyző vállalat kínálati függvénye nem más, mint ahatárköltségfüggvénynek az átlagos változóköltség-függvény minimuma felett lévőszakasz. Ha az ár kisebb, mint az átlagos változó költség minimuma, akkor a vállalatnem termel.

Kínálati görbe a piaci ár és a termelők által eladni kívánt jószágmennyiség közöttikapcsolatot mutatja bármely lehetséges ár esetén, tehát azt, hogy különböző áraknálaz eladók milyen mennyiséget értékesítenének, egyéb tényezők változatlanságamellett.

Komparatív előnye van gazdasági egységnek valamely termék előállításában egymásik gazdasági egységgel szemben, ha az adott terméket kisebb alternatívköltséggel képes megtermelni, mint a másik gazdasági egység.

Kompetitív inputpiac esetén a vállalt tényező-határköltsége megegyezik az adotttényező piaci árával.

Költség mindazon ráfordítás pénzben kifejezve, ami a termelés során felmerül.Jelentettek, és/vagy a könyvelésben elszámolhatóak.

Költségvetési halmaz azon jószágkombinációk összessége, amelyeket a fogyasztóaz adott időszak jövedelméből az érvényes árak mellett meg tud vásárolni.

126





Költségvetési korlát azon jószágkombinációk összessége, amelyeket a fogyasztó jövedelmének teljes elkötésével tud megvásárolni adott árak mellett.

Költségfüggvények fejezik ki, hogyan változnak a költségek a termelésváltozásával. C = f(Q)

A termelés egységnyi változása által előidézett összköltségváltozásthatárköltségnek nevezzük. Jele: MC (Marginal Cost)

Közgazdaságtan annak a módját és törvényszerűségeit igyekszik feltárni, ahogyanaz egyének és közösségek felhasználják a szűkösen rendelkezésükre állóerőforrásokat, és elosztják a felhasználás során keletkező értékeket. (aközgazdaságtan a gazdálkodás törvényszerűségeit keresi)

A közgazdaságtan három területre oszlik: a mikrogazdaságtanra, amakrogazdaságtanra és a nemzetközi gazdaságtanra.

Közömbösségi görbe a fogyasztói kosarak minden olyan kombinációja, amelyazonos szükséglet-kielégítési szintet biztosít a fogyasztó számára.

Közömbösségi térkép az adott jószágtérben elhelyezkedő közömbösségi görbékösszessége.

Központosított tervgazdaságban a termelési eszközök döntő többsége egyközponti szervezet, rendszerint az állam tulajdonában van. Ez a központi szervezet

hozza meg a legfontosabb gazdálkodási döntéseket, és kötelező utasításokkalirányítja a végrehajtó gazdasági egységeket. Így a maga szempontjai szerinthangolja össze a termelést a szükségletekkel, és igyekszik háttérbe szorítani a máselven működő integrációs formákat.

Kamat a kölcsönadott pénz használati díja, egy meghatározott nagyságúpénzösszeg.

Kamatláb a kamat és a kölcsönadott összeg aránya, százalékban kifejezve.

Kamatlábat a jövedelem növekedése mellett az árszínvonal emelkedése is növeli.

Keresletnövelő – akár tisztán költségvetési, akár monetáris politikával kombinált –gazdaságpolitika mindenképpen növeli az árszínvonalat.

Keresleti infláció (kereslet „húzta” infláció): az az árszintnövekedés, amit azösszkereslet növekedése idéz elő.

Keynesi modell jellemzői:• A modell az abszolút jövedelemhipotézisre épül, mely szerint egy adott időszakfogyasztási kereslete az adott időszakban realizált jövedelemtől függ.

• A jövedelem növekedésével a fogyasztás részaránya csökken, a megtakarításihányad pedig növekszik. Egy adott időszakon belül a nagyobb jövedelmű háztartások jövedelmű nagyobb hányadát fordítják megtakarításra.

127





• A fogyasztási határhajlandóság kisebb, mint a fogyasztási hányad.

Kereskedelmi bankok feladatai :• Betéteket gyűjtenek.• Hiteleket nyújtanak.• Vállalatok és háztartások számára számlákat vezetnek.• Értékpapírokat bocsátanak ki, és forgalmaznak.• Devizaszámlákat kezelnek.

Kényszerű munkanélküliségről akkor beszélünk, ha adott reálbér mellett munkátkínálók nem találnak állást. Számuk megegyezik az adott reálbér mellettimunkakínálat és a foglalkoztatottak különbségével.

Készpénz: tárgyi formában megjelenő törvényes fizetési eszköz, ami lehet bankjegy,vagy érme.

Készpénzhányad (mk) megmutatja, hogy a forgalomban lévő pénzmennyiségnekmekkora hányada készpénz (KP).

Kibocsátás: a gazdaság egészének termelése. (Y = Yield – hozam)

Kiszorítási hatás (crowding out effect): a kormányzati kiadások növekedésével akamatláb növekszik, ezért a beruházások csökkennek.

Kibocsátás jellemzői:• Az összkereslet határozza meg a kibocsátás egyensúlyi szintjét.• Az egyensúlyban minden szereplő annyit költ, amennyi a keresletének nagysága.• A kínálat alkalmazkodási mechanizmusa biztosítja, hogy rövid távon a kibocsátásmindig közeledjék az egyensúlyi érték, tehát a kereslet felé.

Kiadási multiplikátor : adott feltételek között megmutatja hogy az autonóm keresletegységnyi változása mekkora változást idéz elő a keresletet és kínálatot kiegyenlítő jövedelemben és a kibocsátásban.

Kínálat azonos a kibocsátással és a kiadások nagyságával és a jövedelmeknagyságával.

Kínálati infláció: ha az inflációt az összkínálat csökkenése idézi elő.

Kínálati függvény meredeksége attól függ, hogy a lakosság milyen mértékbenkénytelen már a minimális reálbérnél is munkát vállalni.

Kormányzati áruvásárlások multiplikatív hatása azonos mértékű a többi autonómkeresleti tényező sokszorozó hatásával.

Kormányzati áruvásárlás: G = Government

128





Költségvetési politika az állami bevételekre és kiadásokra, valamint ezekegyenlegére vonatkozó döntések összessége.

Költségvetési politika nem befolyásolja a kibocsátás és a foglalkoztatás nagyságát,hanem csak a kereslet és a termelés összetételét.

Kötvény egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

Kötvény névértéke: a kötvényen szereplő, a kamatfizetés alapját jelentő, valamint alejáratkor visszafizetendő összeg.

Kötvény árfolyama: ellentétes irányban változik a piaci kamatlábbal.

Közjavak fogyasztói nem rivalizálnak egymással és senki sem zárható ki afogyasztásból.

Központi bank feladatai:• Ellátja a gazdaság többi szereplőjét készpénzzel, melynek kibocsátásárakizárólagos joga van.• Szabályozza az egész pénzforgalmat és pénzkibocsátást, tehát a forgalomban lévőpénz teljes mennyiségét, amivel a pénz értékének stabilitását igyekszik biztosítani.• Monetáris politikájával hatást gyakorol az alapvető makrováltozók közül a piacikamatlábra, az árszínvonalra és a valutaárfolyamra, ezen keresztül pedig a gazdaságreálfolyamataira is. A jegybanknak tehát kulcsszerepe van az állami gazdaságpolitika

megvalósításában.• A bankok bankjaként kezeli a kereskedelmi bankok számláit, és az egyébpénzintézetek tartalékait.• A központi bank intézi a kormány pénzügyeit: egyes esetekben kezeli a központiköltségvetés pénzeszközeit, és meghatározott korlátok között hitelez a kormánynak.• A központi bank intézi az állam nemzetközi pénzügyeit.• A központi bank kezeli a külföldi valutákban, aranyban, vagy más eszközökben lévőhivatalos tartalékokat.Egyéb pénzügyi szolgáltatásokat (faktorálás, tanácsadás, lízing stb.) nyújtanak.

Külső gazdasági hatások a termelés, vagy fogyasztás olyan mellékhatásai,amelyek a piaci tranzakción kívül álló gazdasági szereplőket érintenek.

Kvázi pénz: kevésbé likvid, de magasabb hozamú pénzformák (lekötött betét,takarékbetét, banki takaréklevél stb.).

L

Lekötött tőke: a termelés megindításához szükséges egyszeri, nagy összegű és

fokozatosan megtérülő ráfordításokat lekötött (befektetett) tőkének nevezzük.

129





Leontief-tipusú termelési függvény: Ha a termelési tényezők aránya nemváltoztatható, akkor a termelés mennyiségét a termelési tényezők közül azhatározza meg, amelyik a szűk keresztmetszetet képviseli. Az ilyen termelésifüggvényt – első elemzője után - Leontief-tipusú termelési függvénynek nevezik.

Laffer-görbe az adókulcs növekedése és az adóbevétel közötti kapcsolatot fejezi ki:az adókulcs növekedésével az adóbevétel csak egy bizonyos pontig növelhető, eztkövetően az adókulcs további növekedésével az adóbevételek csökkennek.

Lineáris adókulcs: a jövedelem nagyságától függetlenül azonos százalékú adót kellfizeti.

LM-görbe tulajdonságai:

• Az LM-görbe a kamatláb és a reáljövedelem azon kombinációit tartalmazza,amelyeknél a pénzpiac egyensúlyban van.• A pénzpiac egyensúlya esetén az értékpapírpiac is egyensúlyban van. Így azLM-függvény egyben az értékpapírpiac egyensúlyát biztosító Y és i kombinációit jelenti.• Az LM-görbe pozitív meredekségű. Adott reálpénzmennyiség mellett a jövedelemnövekedésével növekszik a kamatláb, mert a növekvő tranzakciós pénzkeresletetcsak a vagyontartási pénzkereslet csökkenése kompenzálhatja, s ehhez növekvőkamatlábra van szükség.• A reálpénzkínálat növekedésével az LM-görbe jobbra lefelé tolódik.• Az LM-görbétől balra felfelé elhelyezkedő pontok a pénzpiaci túlkínálatot jelzik, a jobbra lefelé levő pontok pedig a túlkeresletet.

M

Magasabb rendű (szuperior) javak azok, amelyekből a keresett mennyiségerőteljesen növekszik a jövedelem növekedésével, részarányuk a fogyasztáson belülekkor növekszik.

Maximális profitot biztosító kibocsátás mindig a határköltség-függvény növekvőszakaszán jön létre.

Maximális profit akkora tényező felhasználásnál biztosított, amelynél ahatártermék-bevétel megegyezik a tényező-határköltséggel.

Megtermelt termékmennyiség csak a felhasznált termelési tényezők, azalkalmazott tőke és munka mennyiségétől függ. Q = F (K;L)

Merev tőke-munka arányú termelési eljárások esetében a folyamatos helyettesítés

helyett csak korlátozottan változtathatjuk a tőke és munka arányát, ha a különbözőtermelési eljárásokat kombináljuk egymással. A törtvonalú isoquant ezeket alehetséges kombinációkat tartalmazza.

130





Minimális költséget biztosító tényezőkombináció esetében a tényezőkhatártermékeinek aránya megegyezik áraik arányával.

Monopólium minden tekintetben ellentéte a tökéletes versenynek: egyetlen eladókínálja az adott terméket, ebből következően ármeghatározó szere van, és a piacihatalmával képes megakadályozni, hogy versenytárs jelenjen meg a piacon. A monopólium csak olyan keresleti viszonyok között működhet, ahol a keresletárrugalmas.

Monopólium maximális profitot biztosító kínálata az a termékmennyiség,amelyiknél a határköltség és a határbevétel megegyezik egymással. Az ehhez amennyiséghez tartozó ár nagyobb, mint a határbevétel. A monopólium maximális

kínálata akkora mennyiség lehet, ahol a határbevétel nullává válik.Monopóliumnak nincsen a hagyományos értelemben vett kínálati függvénye.Monopolista pozíció önmagában nem garantálja gazdasági profit létét, de hakialakul, akkor a vállalt hosszú távon is képes megtartani azt.

Monopolerővel rendelkezik az a vállalat, amelyik elég nagy piaci részesedéssel bír ahhoz, hogy termékének árát meghatározza.

Monopolisztikus verseny esetén a vállaltok száma nagy, részesedésük a piaciértékesítésből csekély, de képesek terméküket megkülönböztetni a többiekétől,vagyis a kínálat termékdifferenciált.

Munka keresleti függvénye a vállalt határtermék-bevételi függvényének inverze,amely megmutatja, hogy különböző tényezőárak, valamint adott outputpiacifeltételek mellett, a vállalat mekkora munkamennyiséget hajlandó vásárolni aprofitmaximumot biztosító kibocsátás érdekében.

Munka, mint termelési tényező, az ember mindazon szellemi és fizikaiképességeinek az összessége, amelyeket a javak előállítása során felhasználhat.Jele: L (Labour)

Munkabér a fogyasztó szempontjából a szabadidő alternatív költsége, vagyis ára.

Munkavégzés egyetlen haszna az, hogy az érte kapott bérből fogyasztási cikkeketlehet vásárolni.

Munkavállalás áldozata a munka idejével azonos időtartamú szabadidőhasznossága.

Magánszektor beruházásai mindig megegyeznek a magánszektor és aköltségvetés együttes megtakarításával.

Magánszektor megtakarításainak kell fedeznie a magánberuházásokat és aköltségvetési deficitet.

131





Makroökonómia feltárja azokat a törvényszerűségeket, amelyek a gazdaságegészének mozgását jellemzik. A makrogazdaságtan foglalkozik a nemzetgazdaságteljesítményét meghatározó tényezőkkel, a pénzfolyamatokkal, az árszínvonalalakulásával, a munkanélküliség okaival, a gazdasági ingadozások sajátosságaival,nem utolsó sorban a kormányzati gazdaságpolitika lehetőségeivel és hatásaival.

Makroökonómia főbb piacai: fogyasztási cikkek piacatermelési tényezők piaca - munkapiac

- pénztőke piaca- tőkejavak piaca

Maximális munkakínálat (az ország munkaerő-kapacitása): az aktív népességlétszáma az adott időszakban.

Megtakarítás mindig megegyezik a jövedelem és a fogyasztás különbségével.

Megtakarítási függvény meredeksége kifejezi, hogy mennyivel változik amegtakarítás, ha jövedelem egységnyivel nő. Ez az együttható a megtakarításihatárhajlandóság.

Megtakarítási hányad (s) az összes megtakarítás és az összes jövedelemhányadosa.

Monetáris politika a kormányzat – a központi bank – azon célkitűzéseinek és

eszközeinek összessége, amellyel a pénzpiacot szabályozza, ezen belül elsősorbana forgalomban levő pénzmennyiséget.

Multiplikátor : az autonóm kereslet növekedésének jövedelemsokszorozó hatásátkifejező szorzószám.

Munkakeresleti függvény a reálbér és a munkamennyiség azon összetartozóértékeit tartalmazza, amelyeknél adott termelési függvény mellett a vállalati szektor amaximális profitot éri el. A keresleti függvény negatív meredekségű.

Munkanélküliség természetes rátája az a munkanélküliségi arány, amely hosszú

távon létezik, még rövid távon sem csökken lényegesen ezen szint alá.

Munkanélküli az aktív népesség azon része, amelyik adott időszakban nemrendelkezik munkahellyel, vagyis a rendelkezésre álló munkakapacitás ki nemhasznált része.

Munkakínálat változásának hatására az összkínálati függvény pozitív meredekségűszakasza meghosszabbodik, vagy megrövidül, a munka kínálata által meghatározottnegatív meredekségű szakasz pedig eltolódik a munkakínálat változásánakmegfelelően.

132





Munkapiac egy nemzetgazdaságban adott időszakban jelentkező összesmunkakereslet és kínálat, valamint azok kölcsönhatása. A munkapiacon a munka,mint termelési tényező adásvétele történik.

Munkaképes népesség egy ország lakosságának azon része, amelyik koránál ésegészségi állapotánál fogva képes lehet munkavégzésre.

Munka kínálata: az adott munkamennyiségért kapható reálbér függvénye.

Munka határtermelékenysége azt fejezi ki, mennyivel változik meg a termelés amunka mennyiségének egy – egy egységgel való növelésével. A munkahatártermelékenysége (vagy röviden határterméke) a termelési függvény N szerintideriváltja. A munka határtermékét MPN betűkkel jelöljük (Marginal Product of

Labour).

N

Negatív externáliáról akkor beszélünk, ha egy termék előállításának társadalmihatárköltsége nagyobb, mint az egyéni; a társadalmi többletköltséget az ár nemtartalmazza. Ezzel együtt a társadalom egyes csoportjainak hasznosságérzetecsökken, a társadalmi határhaszon kisebb, mint a kibocsátott termék fogyasztóinakegyéni határhaszna

Nem anyagi szolgáltatások: közvetlenül az emberre irányulnak. (orvosi ellátás,színész stb.)

Nettó jelenérték a várható nettó hozam diszkontált összegének (a jelenértéknek) ésa befektetett összegnek a különbsége. A nettó jelenértéket NPV betűkkel jelöljük.(Net Present Value)

Nomináljövedelem: a pénzformában megjelenő jövedelem.

Nominálbér : a munkavállalók keresete.

Normál jószágnak nevezzük azt a jószágot, amelynek keresett mennyisége afogyasztó jövedelmének növekedésével nő.

Normál javak estében az árváltozás két hatása azonos irányba hat a termékkeresletére. Inferior javak esetében az árváltozás helyettesítési és a jövedelmihatása ellentétes irányban hat az adott jószág keresletére.

Normál profit a vállalkozás tulajdonában lévő erőforrások alternatív költsége, akövetkező legjobb felhasználási lehetőség jövedelme.

Nettó beruházás: a bővítő beruházásokat tartalmazza.

133





Neoklasszikus modellben rövid távon a fogyasztás és a megtakarítás arányát,ezzel reálnagyságát a kamatláb határozza meg.

Nemzetgazdaság egy ország gazdasági szereplőinek, a gazdasági tevékenységetfolytató egyéneknek és szervezeteknek összessége, valamint a köztük lévőkapcsolatok, kölcsönhatások rendszere.

Nettó jelenérték a beruházásból várható hozam diszkontált összegének (a jelenértéknek) és a befektetett összegnek a különbsége. Jele: NPV (Net PresentValue)

Nettó hazai termék: az ország területén keletkezett nettó jövedelmek összessége.NDP (Net Domestic Product).

Nettó nemzeti jövedelem (a GNI mutató nettó párja) amely az amortizáció értékévelkisebb, mint a bruttó mutató, és a belföldiek által realizált nettó jövedelmekösszességét tartalmazza.

Nettó hazai termék = bruttó hazai termék – amortizáció.

Nettó nemzeti jövedelem = bruttó nemzeti jövedelem – amortizáció.

Nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem = bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem – amortizáció.

Nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem (a GNDI nettó párja) az országállampolgárai által adott évben felhasználható nettó jövedelem. (NNDI Net NationalDisposable Income)

Nominális kamatláb a kölcsönért ténylegesen fizetendő kamat és a kölcsönadottösszeg aránya.

Nominális pénzmennyiség növekedése bővíti az összkeresletet, az aggregáltkeresleti függvényt jobbra eltolja és megnyújtja.

Nominális kibocsátás a termékek és szolgáltatások pénzben kifejezett összesértéke.

Nomináljövedelem: az a pénzösszeg, amennyit realizálunk.

Növekedési pálya: a termelés állandó ütemű növekedése, amely mellett a termelésitechnológia, a gazdasági szereplők magatartása és az elosztási viszonyokváltozatlanok. A növekedési pálya mentén folyamatosan biztosított amakroegyensúly.

134





O-Ö

Oligopóliumnak nevezzük azt a piaci formát, amikor egy adott termék keresletétnéhány nagyvállalt elégíti ki.

Optimális termelés: A versenyző vállalat optimális termelése mindig annál ahatárköltségnél van, amelyik megegyezik az árral – feltéve, hogy az ár magasabb,mint az átlagos változóköltség minimuma. Ez a termelés vagy a veszteségetminimalizálja, vagy a profitot maximalizálja.

Optimális tényezőfelhasználás: adott termelési mennyiség gazdaságilagoptimális tényezőfelhaszálása a legkisebb költséggel járó kombináció.

Optimális megoldás: Egy adott isocost, vagyis adott összköltség meghatároztalehetőségek közül a maximális termelést biztosító tényezőkombináció jelenti azoptimális megoldást.

Opportunity cost (gazdasági költség, alternatív költség) egy lehetőségkiválasztásának költsége, ami megmutatja, hogy pontosan miről kellett lemondanunkazzal, hogy éppen az adott lehetőség mellett döntöttünk.

Összbevétel az eladott mennyiség és a piaci ár szorzata. Jele: TR (Total Revenue)

Okun törvénye: ha a munkanélküliségi ráta 1 százalékkal nagyobb a természetesrátánál, akkor a kibocsátás 3 százalékkal kisebb, mint a potenciális.

Óvatossági pénzkereslet az a pénzmennyiség, amit előre nem látható kiadásokratartanak.

Önkéntes munkanélkülinek nevezzük azokat a gazdaságilag aktív személyeket,akik adott reálbér mellett nem hajlandóak munkát vállalni. Létszámuk az adott reálbér mellett munkát kínálók és az aktív népesség különbsége.

Összkeresleti (aggregált keresleti) függvény az árúk iránti reálkereslet és az

árszínvonal közötti kapcsolatot fejezi ki adott pénzmennyiség mellett.

Összkereslet az árszínvonal változásával ellentétes irányba változik.

Összkeresleti függvény meredekségét azok a tényezők határozzák meg, amelyekaz IS és LM függvény meredekségére hatnak, vagyis a fogyasztásihatárhajlandóság, a beruházás kamatérzékenysége, a pénzkereslet jövedelem- éskamatérzékenysége. Az összkeresleti függvény helyzetét (origótól való távolságát)az autonóm pénzkereslet határozza meg.

Összkeresleti függvény tulajdonságai:

• Az összkeresleti függvény az aggregált kereslet egyensúlyi értékei és azárszínvonal közötti kapcsolatot fejezi ki.

135





• Egy összkeresleti függvény adott nominális pénzkínálathoz tartozik.• Az árszínvonal csökkenésével folyamatosan csökken az egyensúlyi kamatláb is,

az összkereslet pedig növekszik.• Az árszínvonal változása a pénzpiac közvetítésével hat az árukeresletre: areálpénzkínálat változása miatt változik a kamatláb, ami megváltoztatja aberuházási keresletet. A beruházási kereslet növekedése, vagy csökkenésetermészetesen működésbe hozza a multiplikátor mechanizmust is, mert akeresletváltozás jövedelemváltozást idéz elő, s ez a fogyasztási keresletet is növeli,vagy csökkenti.• Az összkeresleti függvény minden egyes pontja az áru- és pénzpiac egyensúlyátfeltételezi; minden pontja egy adott IS és változó helyzetű LM görbemetszéspontja.• Az összkeresleti függvény meredekségét az IS és LM függvény meredeksége

határozza meg.• Az összkeresleti függvény origótól való távolsága az autonóm keresleti tényezőkösszegétől és a nominális pénzkínálat nagyságától függ.

P

Parciális termelési függvény azt mutatja meg, hogyan alakul a termelés, ha azegyik tényező felhasználását változtatjuk, miközben a másik tényező mennyiségeváltozatlan.

Pareto-hatékony a jószágmegosztás, ha nem lehet úgy javítani bármely szereplőhelyzetén, hogy az ne rontaná valaki más helyzetét.

Piac a tényleges és potenciális eladók és vevők találkozásának színtere, illetve eszereplők kapcsolatainak rendszere, a keresletet és a kínálatot összehozóintézmény.

Piaci kereslet egy adott termék iránti összesített kereslet, az egyéni keresletekösszessége.

Piaci keresleti függvény alakja és folytonossága az egyéni keresleti függvénytől

függ.

Piaci kereslet az adott termékből az összes fogyasztó által vásárolni kívántmennyiséget jelenti.

Piaci egyensúly tökéletes verseny esetén biztosítja, hogy a fogyasztás megoszlásaPatero-hatékony legyen. Ebben a helyzetben a szereplők helyettesítési határrátáimegegyeznek egymással és az árak arányával.

Piaci egyensúlyban a határköltségek aránya megegyezik az árak arányával, amiegyben azonos a transzformációs határrátával. Ebben a termelési kombinációban atermelési tényezőket hatékonyan használták fel, ugyanakkor adott árak mellettmaximális profitot realizálnak.

136





Piaci időtávnak azt az időt nevezzük, amelyen belül egyik termelési tényezőmennyisége sem változtatható meg.

Piaci szerkezet megmutatja, hogy az egyes szereplők milyen mértékben és milyeneszközökkel képesek hatást gyakorolni a piaci folyamatokra, és ezzel együtt milyenmértékben kénytelenek alkalmazkodni a piaci szereplők összessége általmeghatározott feltételekhez.

Piaci egyensúly stabilizálódik ha a vállalatok nem realizálnak gazdasági profitot.

Pozitív externália akkor alakul ki, ha a társadalmi összhaszon egy tevékenységhatására nagyobb, mint az egyéni összhaszon, illetve a társadalmi határköltség

kisebb, mint az egyéni költségek összessége, a társadalom tehát nagyobbteljesítményhez jut, mint amennyit a piacon megfizet.

Preferencia valamely megoldás (jószág, esemény, kombináció) előnybenrészesítése más megoldásokkal szemben.

Preferenciarendszer a lehetőségek, megoldások sorba rendezése azok egyéniértékelése alapján.

Profit a vállalkozásból származó bevételek és a termelés során felmerült költségekkülönbsége.

Permanens jövedelem: a mai és a múltbeli jövedelem súlyozott átlaga.

Pénz az az általánosan és tartósan elfogadott csereeszköz, amelyet a gazdaságszereplői csak erre a célra használnak, és amely képes bármely áru értékét kifejezni.

Pénz funkciói: csereeszköz (forgalmi eszköz), értékmérő (ármérce), fizetési eszköz,felhalmozási eszköz, világpénz.

Pénz vásárlóereje: az egységnyi pénzért átlagosan megvásárolhatóárumennyiséget jelöli.

Pénz forgási sebessége az a szám, amely megmutatja, hogy egy pénzegységévente hány tranzakció lebonyolításában vesz részt.

Pénzmultiplikátor : azt fejezi ki, hogy egységnyi jegybankpénz mennyi teljesen likvidpénz teremtését teszi lehetővé. A pénzmultiplikátor a forgalomban lévőpénzmennyiség (M1) és a jegybankpénzállomány (Mo) hányadosa. Két dologtólfügg: a készpénzhányadtól és a jegybankpénz tartalékolási arányától.

Pénzkínálat jellemzői:

• A pénz kínálatát a bankrendszer határozza meg.• A pénzkínálat megegyezik a a szűken vett pénz forgalomban vettmennyiségével.

137





• A kereskedelmi bankok pénzkibocsátása a hiteligények és saját hitelnyújtóképességük (likviditásuk) mértékétől függ. A kereskedelmi bankok likviditását a jegybankpénzben meglevő tartalékaik határozzák meg.• A kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetőségeit a központi bank a kötelezőtartalékráta, a refinanszírozási kamatláb és a nyílt piaci műveletek segítségévelszabályozza.• A központi bank által kibocsátott jegybankpénz mennyisége a kereskedelmibankok pénzteremtő hitelei révén multiplikálódik. A maximálisan kibocsáthatópénzmennyiséget a kötelező tartalékráta reciproka határozza meg.

Pénzkereslet a pénz meghatározott összegének tartására irányuló szándék, igény.

Pénzkereslet három alapvető motívuma (indítéka):

• A tranzakciós motívum alapján a rendszeres vásárlásokhoz szükségespénzösszeg tartására irányul a pénzkereslet.• Az óvatossági motívum, amelynek alapján az előre nem látható eseményekfedezetére keresik a pénzt.• A vagyontartási (spekulációs) motívum, amelyik a vagyon megőrzését, vagylikviditását biztosítandó eredményez pénztartási igényt.

Pénzpiac egyensúlya adott pénzkínálat mellett az árszínvonaltól, a reáljövedelemtőlés a reálkamattól függ.

Pénzpiac akkor van egyensúlyban, ha a különböző célokra tartani kívántpénzmennyiség megegyezik a tényleges pénzkészletekkel.

Pénzpiacon a kamatláb változása hozza egyensúlyba a pénzkeresletet areálkínálattal.

Pénzkeresleti-pénzkínálati görbe (LM-görbe): A pénzpiac egyensúlyát egy olyanfüggvénnyel írhatjuk le, amely összekapcsolja a kamatláb és a reáljövedelem azonösszetartozó értékeit, amelyek – adott reálpénzkínálat mellett – biztosítják apénzkereslet és pénzkínálat egyensúlyát.

Pénz túlkínálata az értékpapírpiac túlkeresletét jelenti.Pénzpiaci túlkereslet az értékpapírpiacon túlkínálatot jelent.

Piaci kamatláb: a tőkebefektetésen realizálható tényleges hozamráta.

Piaci kamatláb a különböző lejáratú és kockázatú befektetések kamatlábainak(hozadéki rátáinak) súlyozott átlaga.

PV jelenérték: egy t év múlva várható x összegű bevétel jelenértéke PV, ha PV-t maa piaci kamatláb mellett befektetve t év múlva pontosan x összeghez jutnánk,

kamatos kamatot számítva.

138





Profitmaximum feltétele az, hogy az adott tőkeállomány mellett addig kell növelni afelhasznált munka mennyiségét, míg annak határterméke meg nem egyezik areálbérrel.

Progresszív adókulcs: a jövedelem növekedésével növekszik a fizetendő adóhányada.

R

Reakciógörbe megmutatja, hogy a másik vállalt különböző nagyságú kínálatátadottnak tekintve, mennyit kínálna az adott vállalt, saját helyzetét optimalizálandó.

Reáljövedelem: a jövedelem természetbeni formája.

Reálbér : az a jószág és szolgáltatás-mennyiség, ami a keresetből megvásárolható.

Rezervációs árnak nevezzük azt az árat, amelyet egy fogyasztó maximálisanhajlandó fizetni egy adott termékért.

Rövid távon azzal kell számolni, hogy a termelési tényezők mennyiségénektöbbségét nem tudjuk megváltoztatni, de legalább az egyik tényező változtatható.

Rövid távú iparági kínálati függvény az egyes vállalatok kínálati függvényeinekhorizontális összegzésével adódik.

Rugalmasság két egymással függvényszerű kapcsolatban levő tényező közöttikapcsolat jellemzésére alkalmas; megmutatja, hogy az egyik tényező 1 százalékosváltozása hány százalékos változást idéz elő a másik tényezőben. A rugalmasságkét százalékos változás aránya.

Reáljövedelem: a pénzben realizált jövedelem vásárlóereje, kifejezi, hogy mennyiterméket tudunk belőle vásárolni.

Reálkibocsátás: a termékek és szolgáltatások összes mennyisége.

Rendelkezésre álló jövedelem: az adóval csökkentett és a transzferekkel növelt jövedelem, amely felett közvetlenül rendelkezik a magánszektor. Jele: YDI(Disposable)

Reálkamatláb fejezi ki, hogy a kölcsönadott pénz reálértékét milyen aránybangyarapította a kamat.

Refinanszírozási hitel: a központi bank által a kereskedelmi bankoknak nyújtotthitel.

139





Refinanszírozási kamatláb: a refinanszírozási hitelre számított kamatláb. Arefinanszírozási kamatláb mindig alacsonyabb, mint a piaci kamatláb.

Reálpénzkereslet két tényezőtől függ: a reáljövedelemtől és a kamatlábtól.

Rögzített nominálbér változása az összkínálati függvény minden egyes pontjátmegváltoztatja: a függvényt a P tengely mentén eltolja és megnyújtja.

Rögzített nominálbérek esetén az összkínálati függvény pozitív meredekségű, haaz árszínvonal kisebb, mint az egyensúlyi reálbért biztosító árszínvonal. Ha azárszínvonal magasabb., mint az egyesúlyi reálbérhez tartozó árszint, akkor azösszkínálati függvény negatív meredekségű. A függvény a potenciális kibocsátásnagyságánál megtörik.

Rögzített nominálbérek mellett kialakuló munkanélküliséget a kormány úgy tudjafelszámolni, ha intézkedéseivel az összkeresleti függvény megfelelő mértékűeltolódását éri el.

Rövid távú makrogazdasági egyensúly akkor valósul meg, ha minden piaconegyidejűleg megvalósul az egyensúly: a pénzpiacon, az értékpapírpiacon, amunkapiacon és az árupiacon egyaránt.

Rövid távon a kínálat elsősorban a felhasznált munka mennyiségénekmegváltoztatásával alakítható.

S-SZ

Skálahozadéki függvény a termelési függvény azon pontjainak halmaza, amelyekazonos tőke-munka arány melletti tényezőkombinációk és a termelés mennyiségeközötti összefüggést mutatják meg. A skálahozadéki függvény mentén a termelésitényezők mennyiségét azonos mértékben változtatva vizsgáljuk a termelésváltozását.

Szabadidő és a bérjavak együttes hasznossága jelenti a fogyasztói életminőséget.Szabadidő feláldozása nélkül szerzett jövedelem ceteris paribus csökkenti a munkakínálatát. A munka egyéni kínálata a munkabér növekedésével egy darabig nő, majd eztkövetően csökken.

Számviteli költségek azok a ráfordítások, amelyek az adott termelésselkapcsolatban pénzkiadást

Szolgáltatások nem hoznak létre új hasznos dolgokat, itt maga a tevékenységhasznos a társadalom számára.

140





Szolgáltatások esetében a tevékenység kifejezése és annak elfogyasztása semtérben, sem időben nem választható el egymástól. (anyagi és nem anyagiszolgáltatások)

Szűkös egy jószág akkor, ha zérus ár mellett többet igényelnek belőle, mintamennyi a jószágból rendelkezésre áll; vagyis zérus áron nem lehet a társadalomtagjainak szükségletét teljesen kielégíteni belőle.

Szükséglet valamely jószág megszerzése, vagy elfogyasztása iránti vágy,hiányérzet, amely cselekvésre késztet, és a fogyasztás révén kielégítést nyer. Afogyasztással a szükséglet hosszabb-rövidebb ideig megszűnik, vagy intenzitásacsökken.

Szükséglet valamilyen hiányérzet, ami arra sarkalja az embert, hogy megszüntesseazt.

Szűkös javakat gazdasági javaknak nevezzük.

Strukturális munkanélküliség abból fakad, hogy a munka keresletének éskínálatának összetétele eltér egymástól.

Szektorok: a besorolás a hasonló gazdasági célok, hasonló erőforrások és korlátozótényezők, hasonló gazdasági döntések alapján történik. Három szektortkülönböztetünk meg: háztartási, vállalti, állami.

Szufficit: ha a bevételek nagyobbak mint a kiadások.

Szűken vett pénz: a bankszférán kívüli magánszektor teljesen likvid pénzeszközei.Ide tartozik a forgalomban lévő készpénz és a kereskedelmi bankoknál lévő látraszóló folyószámla betétállomány. Ezt a pénzmennyiséget az M1 rövidítéssel jelöljük.

T

Társadalom az emberi együttélés során szövődő kapcsolatok összessége.Technikai helyettesítés határrátája kifejezi, hogy az egyik tényező (munka) egyegysége hány egységnyi másik tényezőt (tőkét) képes helyettesíteni, változatlantermelést biztosítva. Jele: MRTS (Marginal Rate of Technical Substitution)

Technikai helyettesítés határrátája az isoquant-görbe mentén folyamatosancsökken, ha a termelési tényezők nem helyettesítik tökéletesen egymást.

Termelés: a javak előállítását és a rendeltetési helyükre való eljuttatását, illetve aszolgáltatások nyújtását a közgazdaságtanban termelésnek nevezzük.

A javak előállításához és a szolgáltatások nyújtásához erőforrások kellenek. Az erőforrásokat termelési tényezőknek nevezzük.

141





Termelési tényezők: a piacgazdaságban négy alapvető termelési tényezőtkülönítünk el: a munkát, a természeti tényezőket, a tőkejavakat és a vállalkozóiképességeket.

Termelési lehetőségek görbéje azon termékkombinációk halmaza, amelyek arendelkezésre álló termelési erőforrások teljes és ésszerű kihasználásávalmegtermelhetők. A görbe pontjai fejezik ki adott feltételek között a termelésilehetőségek határát. A termelési lehetőségek görbéje a Pareto-hatékony termelési kombinációkattartalmazza, mert az egyik termék termelését csak akkor növelhetjük, ha a másiktermék termelését csökkentjük.

Természeti tényezők mindazon erőforrások, amelyek a természetben készentalálhatók és természetes formájukban használhatók javak előállítására. Jele: A(Land)

Termelési tényező rugalmassága kifejezi, hogy a tényező felhasználásának 1százalékos növelésével, hány százalékkal növekszik a termelés. Jele:

Termelési függvény a felhasznált tőke és munka kombinációihoz azon termelésiértékeket rendeli hozzá, amelyek a technikailag hatékony megoldásokat jelentik. Atermelési függvény tehát a különböző tőke és munka kombinációkhoz a velükmaximálisan termelhető termékmennyiséget rendeli hozzá.

Termelési függvény r-ed homogén, ha a tényezőket - szorosára növelve a termelés r-en szeresére növekszik, a függvény teljes értelmezési tartományán belül.

Termelési lehetőségek görbéje (vagy transzformációs görbe) megmutatja kéttermék azon mennyiségi kombinációit, amelyeket adott tőke és munkamennyiséggelelő tudunk állítani.

Termelés összköltsége a változó és az állandó költségekből tevődik össze. Jele:TC (Total Cost)

Termelés szerződési görbéje az isoquantok érintési pontjait köti össze. Aszerződési görbe mentén tehát a két termék esetében a technikai helyettesítéshatárrátája minkét terméknél azonos.

Termelési lehetőségek határa, vagy más néven a transzformációs görbe, azontermékkombinációk összessége, amelyeket az adott mennyiségben rendelkezésreálló termelési tényezők teljes kihasználása mellett a gazdaság maximálisan képestermelni.

Természetes monopólium akkor alakul ki, amikor a gazdaságos üzemméret olyannagy, hogy egyetlen vállalat olcsóbban tudja kielégíteni a piaci keresletet, mint többkisebb vállalat.

142





Tényező-határköltség megmutatja, mennyivel változik az összköltség, ha atermelési tényező felhasznált mennyiségét egységnyivel növeljük. Jele: MFC(Marginal Facto Cost)

Tiszta piacgazdaságban a termelési tényezők magántulajdonban vannak, atermelők és a fogyasztók szabadon döntenek a rendelkezésükre álló javak éserőforrások felhasználásáról, a termelők (vállalatok) és a fogyasztók (háztartások) apiacon kerülnek kapcsolatba egymással, a termelést tehát a piac hozza összhangbaa szükségletekkel.

Tiszta piacgazdaság ismérvei: a föld és a megtermelt javak magántulajdonbanvannak, megvalósul a döntések és a vállalkozás szabadsága, a gazdasági önérdek

motiválja a cselekedeteket, a verseny biztosítja a piaci egyensúly kialakulását, adöntések az árrendszer jelzéseihez igazodnak, a kormányzati beavatkozás erősenkorlátozott.

Tökéletes verseny a termelési tényezők piacán biztosítja, hogy a piaci egyensúly ésa Pareto-hatékony tényezőfelhasználás egyszerre valósuljon meg.

Tökéletes versenyben a hosszú távú egyensúly kialakulásának három feltételevan: A.) Az iparág minden vállalata maximalizálja profitját.

B.) Egyetlen vállalt se legyen érdekelt abban, hogy kilépjen, vagy belépjen a piacra,vagyis egyetlen vállalat se realizáljon gazdasági profitot.C.) Egyensúlyi ár alakuljon ki, azaz az adott ár mellett a kínált mennyiség azonoslegyen a keresett mennyiséggel.

Tökéletes verseny esetén az egyes vállalat kínálata nem hat a termék piaci árára. A piaci árat a termék összes kereslete és kínálata határozza meg.

Tőkejavak olyantermelt javak, amelyeket további termelési folyamatokbanhasználnak fel. Jele: K (Capital)

Transzformációs határráta kifejezi, hány egységgel kell csökkenteni az egyiktermék termelését annak érdekében, hogy a másik termelését egy egységgel növelnitudjuk, miközben az adott mennyiségben rendelkezésre álló termelési tényezőketteljesen kihasználjuk. Jele: MRT (Marginal Rate of Transformation)

Transzformációs határráta a transzformációs függvény minden pontjánmegegyezik a tényezőknek a két felhasználásra vonatkozó határtermékeik arányávalés a két termék határköltségének arányával.

Tartalékráta (t) megmutatja, hogy a kereskedelmi bankok jegybankpénz tartaléka

(JBB) mekkora hányada a látra szóló betétállományuknak.

143





Tágabb értelemben vett pénzmennyiség (M2) tartalmazza az M1 összegét plusz akvázi pénz mennyiségét.

Termelési függvény a felhasznált termelési tényezők és a velük elérhetőlegnagyobb kibocsátás közötti kapcsolatot fejezi ki. Két termelési tényezőt, tőkét ésmunkát feltételezve: Y = f (K, N)

Teljes foglalkoztatottság: az aktív lakosság minden tagja foglalkoztatott.

Teljes foglalkoztatottság piaci értelmezése szerint lehetséges kényszerűmunkanélküliség is, de ennek mértéke nem haladhatja meg az üres állások számát.

Természetes munkanélküliségi ráta melletti kibocsátás a hosszú távon elérhető

maximális kibocsátás, amit gyakran neveznek potenciális kibocsátásnak is.Természetes növekedési ütem: a teljes foglalkoztatást biztosító és egyensúlyinövekedési ütem.

Termelés növelésének elemei:• A tőke mennyiségének növelése (változatlan technikai színvonal mellett);• A munka felhasználásának növelése (változatlan technikai színvonal mellett);• A technikai haladás, ami a tényezők hatékonyságát növelve „megsokszorozza” atényezők hatását.

Tényező termelési rugalmassága megmutatja, hány százalékkal változik akibocsátás, ha az adott tényező felhasználását egy százalékkal növeljük.

Tényleges foglalkoztatás (Nf) nagyságát mindig a munkapiac rövidebb oldalahatározza meg; az adott reálbérhez tartozó kereslet és kínálat közül a kisebbmennyiség adja a ténylegesen foglalkoztatott létszámot.

Tökéletes munkapiac esetén a reálbér mozgása követi a piaci mozgásokat, tükrözia piac helyzetét.

Tökéletes munkapiac esetén a gazdaság mindig a potenciális kibocsátás szintjéntermel.

Tökéletes munkapiac esetén az összkínálat minden árszintnél megegyezik apotenciális kibocsátás nagyságával.

Tökéletes piacok esetén a makroegyensúly reálnagyságait csak a kínálati tényezőkhatározzák meg.

Tőkepiac az a részpiac, ahol a pozitív pénzbeli megtakarítással rendelkezőgazdasági szereplők kölcsönadják forrásaikat a tőkejavakat vásárolni szándékozó

gazdasági szereplőknek, akik nem rendelkeznek elé pénzbeli fedezettel.

144





Transzferek multiplikatív hatása azonos mértékű, de ellenkező előjelű, mint azegyösszegű adóké.

Trend: egyenletes, ingadozásoktól mentes növekedést jelent.

Ü

Üzembezárási pont: azt a termelés – költség – ár kombinációt, ahol az ár megegyezik az átlagos változó költséggel és a határköltséggel, üzembezárásipontnak nevezik.

V

Változó tényező technikai optimumában az átlagtermék maximális, és értéke éppenmegegyezik a határértékkel.

Változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétőlfügg. Jele: VC (Vairable Cost)

Vállalkozás a vállalkozói tevékenységek összessége. A vállalkozó feltárja, illetvefelkelti a termelés iránti igényeket; egységbe szervezi, működteti és irányítja a

termelési tényezőket. Tevékenységének célja a profitszerzés, aminek érdekébenvállalja a kockázatokat. Jele: E (Enterpreneur) A természeti erőforrások és a munka nem a termelésben keletkeznek, ezértelsődleges, vagy eredeti termelési tényezőnek is nevezzük őket. A tőkejavak(termelési eszközök) nem eredeti, hanem származékos termelési tényezők, hiszenmaguk is korábbi termelési folyamatok eredményei.

Vállalati szektor azon gazdasági egységek összessége, amelyek a javak ésszolgáltatások előállítását végzik.

Vállalatok piaci alkalmazkodása alapvetően három eszközzel valósulhat meg: azárak változásával, a termelési (kínálati) mennyiséggel, valamint a terméktulajdonságainak megváltozásával.

Vállalat növekedési útja azon tényezőkombinációk összessége, amelyek egy-egytermelési szint legkisebb költséggel való előállítását teszi lehetővé.

Vegyes gazdaság olyan piacgazdaság, amelyben az állam aktív szereplőként jelenik meg és befolyásolja a gazdaság működését. Azonban ebben a gazdaságirendszerben is a piac a domináns integrációs forma; a gazdaság alapkérdéseit

elsősorban a piaci logika szerint válaszolják meg.

145





Versenyző vállalat számára a piaci ár adottság. A versenyző vállalat számára ahatárbevétel és az átlagbevétel egyaránt megegyezik a termék piaci árával.Versenyző vállalat akkor maximalizálja profitját, ha azt a mennyiséget termeli, ahol ahatárbevétel (a piaci ár) megegyezik a határköltséggel.Két vállalat megállapodása a termelés csökkenéséhez és az árak növekedéséhezvezet, a két vállalt összes profitja nagyobb lesz.

Vagyonmérleg (portfólió): a felhalmozott vagyon összetételét jelenti.

Vagyontartási célú pénzkereslet a piaci kamatlábtól függ, azzal ellentétes iránybaváltozik.

Vagyontartási pénzkereslet a kamatláb mozgásán keresztül kerül egyensúlyba az

ilyen célra rendelkezésre álló pénzkészletekkel.Vállalat: mindazok a szervezetek, amelyeknek alaptevékenysége a termékek, vagyszolgáltatások előállítása. A makroökonómiában a vállalat, vagy vállalati szektor kifejezés a nemzetgazdaságban tevékenykedő vállaltok összességét jelenti. Avállalat a háztartásoktól veszi a termelési tényezőket, a segítségükkel előállított javakat pedig a piacon adja el. Tevékenységének célja a profitszerzés.

Végső felhasználásra rendelkezésre álló termékek értéke: ha minden vállalat éságazat összes kibocsátása, vagyis a bruttó kibocsátás értékéből levonjuk a termelőfogyasztást (alap-és nyersanyagok, az energia stb. értékét).

Végső felhasználás: zárt gazdaságban a fogyasztásból, beruházásból és államiáruvásárlásokból áll.

Mikroökonómiai jelölések Jelölés Angol megfelelő Magyar jelentésD Demand piaci keresletd Demand egyéni keresletS Supply piaci kínálats Supply egyéni kínálatP Price árQ Quantity mennyiségTU Total Utility teljes haszonMU Marginal Utility határhaszonU Utility hasznosságe Elasticity rugalmasságK Capital („Kapital”) tőkeL Labour munkaA Land földE Entrepeneur vállalkozóTP Total Product teljes termék (össztermék)MP Marginal Product határtermékTC Total Cost teljes költség

146





FC Fixed Cost állandó (fix) költségVC Variable Cost változó költségAC Average Cost átlagköltségAFC Average Fixed Cost átlagos fix költségAVC Average Variable Cost átlagos változó költségMC Marginal Cost határköltségLMC Long-Run Marginal Cost hosszú távú határköltségLAC Long-Run Average Cost hosszú távú átlagköltségTR Total Revenue teljes árbevétel (összbevétel)MR Marginal Revenue határbevételAR Average Revenue átlagos bevételπ Profit gazdasági profitAπ Average Profit átlagos profitMπ Marginal Profit határprofit

MRP Marginal Revenue Product határtermék-bevételMFC Marginal Factor Cost tényező-határköltségFV Future Value jövőbeni értékPV Present Value jelen értékr interest rate kamatlábr rate of return megtérülési rátaMSC Marginal Social Cost társadalmi határköltségMSB Marginal Social Benefit társadalmi határhaszon

Teljes-, átlag- és határértékek képleteiTeljes érték (T) Átlag érték (A) Határérték (M)TU = teljes haszonTU = Σ MU, ha Δq = 1TU = Σ (MU • Δq)

MU = határhaszonMU = ΔTU / ΔqMU = teljes haszonváltozásfogyasztás változása

q = TPL = termelés mennyiségeq = Σ MPL, ha ΔL = 1q = Σ (MPL • ΔL)

APL = munka átlagterméke(munkatermelékenység)APL = termeléslétszám (munkaóra)APL = q / LAPL = PL / AVC

MPL = munka határtermékeMPL = termelés változásalétszám változása(munkaóra változása)MPL = Δq / ΔLMPL = PL / MC

q = termelés mennyisége(kibocsátás) APK = tőke átlagtermékeAPK = termelés mennyiségetőkefelhasználásAPK = q / K

MPK = tőke határtermékeMPK = termelés változásatőke változásaMPK = Δq / ΔK

FC = fix (állandó) költségFC = TC – VCFC = AFC • qFC = PK • K

AFC = átlagos fix költségAFC = AC – AVCAFC = FC / q

VC = változó költségVC = TC – FCVC = AVC • qVC = PL • L ( ha egyetlen változó input a

munka)VC = bérköltség + anyagköltség

AVC = átlagos változó költségAVC = AC – AFCAVC = VC / qAVC = PL / APL

147





TC = teljes költségTC = FC + VCTC = AC • q

TC = Σ (MC • Δq)TC = PK • K + PL • LTC = TR – Tπ

AC = átlagköltségAC = AFC + AVCAC = TC / q

AC = teljes költségtermelés mennyiségeAC = AR – Aπ

MC = határköltségMC = teljes költség változásatermelés változása

MC = ΔTC / Δq = ΔVC / ΔqMC = TC’ (q) = VC’ (q)MC = PL / MPL

MC = MR – MπTR = teljes bevételTR = P • qTR = AR • qTR = Σ (MR • Δq)TR = TC + Tπ

AR = átlagbevételAR = TR / qAR = teljes bevételértékesített mennyiségAR = AC + Aπ

MR = határbevételMR = ΔTR / ΔqMR = teljes bevétel változásamennyiség változásaMR = MC + Mπ

Tπ = teljes profitTπ = TR – TCTπ = Aπ • qTπ = Σ (Mπ • Δq)

Aπ = átlagosprofitAπ = AR – ACAπ = Tπ / qAπ = teljes profitértékesített mennyiség

Mπ = határprofitMπ = MR – MCMπ = ΔTπ / ΔqMπ = teljes profit változásamennyiség változása

LTC = hosszútávú teljesköltségLTC = LAC • Q

LAC = hosszútávú átlagköltségLAC = LTC / Q

LMC = hosszútávúhatárköltségLMC = ΔLTC / ΔQ

MRS = helyettesítési rátaMRS = - Δy / ΔxMRS = y termék változásax termék változásaMRS < 0 → │MRS│↓│MRS│ = Δy / Δx =

MUx / MUy = Px / Py

kozgazdaságtan

Documents