kutatásmódszertan (gtk) bevezető...bevezető az egyetem feladata hosszú távon működő tudás...

Kutatásmódszertan

(GTK)

BevezetőA tudás határai

Bevezető

●Az egyetem feladata hosszú távon működő tudás

átadása (is)

●Nagy változások, (diszruptív technológiák, válságok,

stb) megértése - rendkívüli, előre nem látható, új

szituációt eredményező változások kezelése

●Nincs tankönyvi megoldás

●Önreflexivitás - cél, hogy tudjuk, mit tudunk és mit nem

Döntések

Az életünk felfogható döntések sorozataként

●Milyen ismereteket próbálunk megszerezni - pl.

egyetemre jelentkezzünk vagy nem

○ Melyik egyetem

●Gyógymódok - orvosi (és melyik), vagy alternatív, stb.

●Befektetések - jövő előrejelzése

●Módszer választása probléma megoldására

Döntések

Az életünk felfogható döntések sorozataként

●Magánéleti döntések

○ Párválasztás

○ Költözés, emigráció

A döntéshez az előismereteinket használjuk

Ezeket érdemes megvizsgálni, hibákat felfedni benne

Az emberiség tudása (tudomány)

Az egyén tudása

A tantárgy oktatásának módja: Előadás

Az előadáson vetített anyag fellelhetősége,

információk: http://www.filozofia.bme.hu/

-> Kutatásmódszertan (mérnök)

Fontos tudnivalók

Félév információk●Tárgykód: BMEGT41A301

○ 3 darab Igaz-Hamis teszt

○ Legalább 1 ZH-nak sikerülnie kell a szorgalmi időszakban

● Eltérés az előző félévekhez képest:

● Nincs olvasmány ZH, nincsenek olvasmányok

Hétfői csoport Csütörtöki csoport

ZH1: szeptember 25. ZH1: szeptember 28.

ZH2: október 30. ZH2: október 26.

ZH3: december 4. ZH3: december 7.

PZH: december 11. PZH: december 14.

Fontos tudnivalók

● Slide jelölések

Előre szólunk: természetesen olyasmit is kérdezünk,

amihez gondolkodni kell/érteni kell az anyagot, azaz nincs

rajta expliciten a diasorokon – deal with it

Fontos tudnivalók

ZH-pozitív

Fontos lehet a ZH megírásához

Sztori, illusztráció

Lazy College Senior

KÖZÉRDEKŰ

• A Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Facebook

oldala:

https://www.facebook.com/BmeFilozofiaEsTudomanytor

tenetTanszek?fref=ts

10

KÖZÉRDEKŰ• A Filozófia és Tudománytörténet Tanszék blog oldala:

http://bmefilozofia.blog.hu/

11

KÖZÉRDEKŰ

Számít a véleményed!

• OHV=Oktatás Hallgatói Véleményezése

(Neptun-kérdőíveken keresztül)

12

Szokásos adag torzítás (Unit Bias) - definíció

●Úgy gondoljuk, hogy a szokásos kiszerelés (pl. étel/ital

adag) a fogyasztásra megfelelő mennyiséget tükrözi.

○ Ha nagyobb adagokat adnak nekünk akkor többet fogunk enni.

Kép:Michael Stern, Wikimedia Commons

Geier, A. B., Rozin, P., & Doros, G. (2006). Unit

bias: A new heuristic that helps explain the effect

of portion size on food intake. Psychological

Science, 17(6), 521-525.

Alkalmazások, milyen döntéseket befolyásol?

●Marketing

○ A szokásosnál kisebb adagok értékesítése nehéz lehet

■ még akkor is, ha egyébként a kisebb adag is elég/egészségesebb az egészségesebb

●Beszerzési döntések

○ A felkínált kiszereléseket vesszük (pl. tálca sör), akkor is, ha nem

az közelíti meg a legjobban az igényeinket

Számold meg hányszor passzolnak a kosarasok

https://www.youtube.com/watch?v=z-Dg-06nrnc

https://www.youtube.com/watch?v=z-Dg-06nrnc

Számold meg hányszor passzolnak a kosarasok

Írd le a válaszaid egy papírra/online felületre

Hány passzt számoltál meg? ___

Számolás közben észleltél valami furcsát? Ha igen mit?

Láttál bármi furát a 6 játékoson kívül? Ha igen, mit?

Láttál valakit a videón a 6 játékoson kívül? Ha igen, kit?

Láttál egy gorillának/medvének öltözött személyt

keresztülsétálni a pályán?

Figyelmi vakság kísérlet 1999

Daniel Simmons és Christopher Chabris

228 (-36) egyetemistán végezték el a kísérletet.

198-ból 46% (91) nem vette észre a gorillát.

Figyelmi vakság

Ki ne venne észre egy hülye gorillát?

De azért azt mindenki felismeri kivel beszélt 3

másodperccel ezelőtt.

https://www.youtube.com/watch?v=FWSxSQsspiQ

1999, Daniel Simons és Christopher Chabris

https://www.youtube.com/watch?v=FWSxSQsspiQ

A szelektív figyelemmel kapcsolatos két alapvető magyarázati stratégiaSzűrő elmélet

A figyelem kiszűri a szükségtelen/szükséges információkat

Figyelmi-erőforrás elmélet

Korlátozott kognitív számítási erőforrással rendelkezünk,

melyeket a különböző feladatok kimerítenek.

Szelektív figyelem jelenségét magyarázó elméletekKorai szelekciós modell (Broadbent)Csak az elvégzendő feladathoz szükséges információtdolgozzuk fel

Például: Egy nagyobb eseményen kiszűrjük a számunkraérdektelen beszélgetéseket, hogy oda tudjunk figyelnibeszélgetőpartnerünkre.

Csillapító modell (Triesmann)Nem minden irreleváns információt szűrünk ki, csak amikellően gyenge, ugyanis az elme csak legyengíti az ingereket.Egy kellően erős inger így is átmegy. (pl: a nevünket általában a háttérzaj ellenére is meghalljuk).

Késői szelekciós elmélet (Deutsch & Deutsch)Habár minden információ feldolgozásra kerül, csak a releváns információ éri el a

tudatos szintet

Figyelmi erőforrás elmélet

Az erőforrás-elméletek alapvető jellemzője, hogy a figyelmet mennyiségi erőforrásként kezelik, melyből korlátozott mennyiség áll rendelkezésünkre.

A különböző feladatok különböző mennyiségű erőforrást emésztenek fel.

Egyszerre több dologra is képesek vagyunk figyelni, azonban csak addig amíg erőforrásaink ki nem merülnek.

Például romlik reakciókészségünk ha vezetés közben telefonálunk.

Hogyan befolyásolja a szelektív figyelem döntéseinket?Döntéseink nagyban függenek helyzetértékelő képességünktől.

A szelektív figyelem hatására bekövetkező esetleges figyelmi vakság

eredményeképpen döntésünk szempontjából fontos tényezőket

hagyhatunk figyelmen kívül.

Mivel a helyzetértékelés alapvetően nem tudatos folyamat, első

helyzetértékelésünk feltehetően hiányos információk alapján születik, az

alapján, hogy ösztönösen milyen információkat tekintünk relevánsnak.

A Vándorló Vízimadár Kutatás

●Kérdőív,1992, Exxon

○ Az édesvízi olajfoltokban

megfulladnak a

vándormadarak

○ “Évente maximum mennyit

fizetne X madár

megmentéséért?”

○ 3 változat, mindegyik kb. 300

főnek feltéve:

X=2,000/20,000/200,000

●Válaszok átlaga:

○ $80/$78/$88

Desvousges, W. Johnson, R. Dunford, R. Boyle, K. J. Hudson,

S. and Wilson K. N. (1992). Measuring non-use damages using

contingent valuation: experimental evaluation accuracy.

Research Triangle Institute Monograph 92-1. Kép: ibid, p 159.

Mandarinréce (Aix galericulata), egy vándorló vízimadár

Kép: Adrian Pingstone, WikiMedia Commons

Nagyságrend érzéketlenség (scope insensitivity)

●Nagyságrend érzéketlenség: ha el kell képzelnünk egy

szituációt, és a szituációban szereplő mennyiségek

eléggé nagyok, a reakciónk alig, vagy egyáltalán nem

függ a számok nagyságrendjétől

●Az eredeti kutatás gazdasági témájú kutatás volt

○ a természet (madarak) nem-használati értékét vizsgálták, ami

meglepő módon függetlennek bizonyult a mennyiségtől

Nagyságrend érzéketlenség

●Számtalan hasonló kutatást végeztek, pl.

emberéletekkel is

○ új víztisztító berendezéssel megelőzhető X haláleset

■ X mértékegysége haláleset/1000 fő Értékek: több lépésben, 0.04-

2.43 között (a két végpont között 600 szoros különbség)

■ Adományozott összeg: $3.78 to $15.23 (négyszeres különbség)

■ Pl. a megmentett emberéletekben egy “csak” 10-szeres szorzó még

nem okoz statisztikailag szignifikáns növekményt az adománybanCarson, R. T. and Mitchell, R. C. 1995. Sequencing and Nesting in Contingent Valuation Surveys. Journal

of Environmental Economics and Management, 28(2): 155-73.

Baron, J. and Greene, J. 1996. Determinants of insensitivity to quantity in valuation of public goods:

contribution, warm glow, budget constraints, availability, and prominence. Journal of Experimental

Psychology: Applied, 2: 107-125.

Nagyságrend érzéketlenség (scope insensitivity)

● Az érzéketlenség nem függ a személyes érintettségtől

○ a vándormadarak (nem érint minket) és a víztisztítás (érint minket)

esetén is jelentkezik az érzéketlenség

● Lehetséges magyarázatok

○ Prototípus elmélet: nem képzelünk el 2000/20,000/200,000 példányt,

csak egy, olajban fuldokló kimerült madarat - és ehhez igazítjuk a

reakciónkat (Roppant nehezen tesztelhető)

○ Morális elégedettség elmélet: egy érzést vásárolunk, azt, hogy

segítettünk - nem függ a mennyiségtől (szintén roppant nehezen

tesztelhető, továbbá a hatás nem csak jótékonysági kontextusban

jelenik megKahneman, D., Ritov, I. and Schkade, D. A. 1999. Economic Preferences or Attitude Expressions?:

An Analysis of Dollar Responses to Public Issues, Journal of Risk and Uncertainty, 19: 203-235.

Alkalmazások, milyen döntéseket befolyásol?

●Potenciálisan minden olyan döntést, amelyben nagy,

gondolatban nehezen kezelhető mennyiségek jelennek

meg

○ Menedzseri döntések

○ Fogyasztói döntések

■ Hitel

■ pl.: az autómmal egyik évben 10,000, azután 100,000 kilométert közlekedek, de

nehezen fogadok el 10x akkora javítási költséget

Struccpolitika - Ostrich effect

- A kiugró veszélyeket szűri

- A viselkedési

közgazdaságtanban: a

befektetők kerülik a negatív

üzleti információkat.

- (Közkeletű tévhit, hogy a

strucc homokba dugja a fejét.)

Galai, D., Sade, O. (2006) "The 'Ostrich Effect' and the Relationship between the Liquidity and the Yields of

Financial Assets." Journal of Business 79 (5). doi:10.1086/505250

Karlsson, N., Loewenstein, G., Seppi, D., (2009) "The Ostrich Effect: Selective Attention to Information."

Journal of Risk and Uncertainty 38 (2): 95–115. doi:10.1007/s11166-009-9060-6


- Jellemző alkalmazás: eldöntöttünk valamit, és nem

akarunk a döntéseken változtatni akkor sem, ha a

körülmények drasztikusan megváltoztak.

- Jellemző motiváció: csak a döntéseink ránk kedvező

hatásairól szeretnénk tudomást szerezni (lásd még

megerősítés).


Példák:

- válság a tőzsdén

- USA - Pakisztán viszony az afgán háború előtt

- A náci Németország felemelkedése

- “Érzem, hogy már nem szeret.”

(stb.)

A hatások csökkentése

- Döntéshozatali képességek fejlesztése

- Önreflexió: kérdezz rá gyakran, hogy "most ebben a

szituációban struccpolitikát folytatok?"

- Aktív használat (tudatos ignorancia)

- "Ha meg tudod oldani a problémád, ne aggódj. Ha

nem tudod megoldani, mi értelme aggódnod miatta?"

(Santidéva, buddhista szerzetes, VIII. sz.)

Kiugrási torzítás (salience bias)

Elfogultság olyan kiugró tulajdonsággal, sajátossággal,

ismertetőjeggyel szemben, ami felhívja a figyelmünket.

- Alkalmazzuk helyzetekre, emberekre is

- Feltűnő, ezért fontosnak gondoljuk

- Azt hisszük, a személyiségről árulkodik

- Egyetlen vonásából általánosítunk a karakterére

- Aztán ezt tovább általánosítjuk az összes hasonló tulajdonságú

példányra

Taylor, S.E., Fiske, S.T. (1978) Salience, Attention, and Attribution: Top of the Head

Phenomena. In L. Berkowitz (Ed.), Advances in Experimental Social Psychology. Vol. 11,

pp. 249-288. New York: Academic Press.

Miben fog kihalni az emberiség?

Túlzó tippek az extrém lehetőségekre (AI-botok,

részecskefizikai kísérletek), míg

Alulbecslés az ezeknél valószínűbb, de kevésbé extrém

lehetőségekre (fák kiirtása, óceánok szennyezése,

szénfelhalmozódás az atmoszférában).



túlbecsüljük a repülőbaleseteket, mert durvábbnak

tűnnek, pedig

- abszolútértékben és millió km-re vetítve is sokkal rosszabb a helyzet

autóval (1:11millió-hoz, hogy repülőbalesetben halsz meg, 1:5000-hez,

hogy autóbalesetben).

- 2016-ban hét repülőbaleset (köztük az egyiptomi Airbus A320), 271

halott világszerte, autóbalesetben 251-en - csak Magyarországon, csak

2016. első félévében (egész évben 565).

"Sokkal valószínűbb, hogy a reptérre menet halsz meg,

mint hogy repülés közben." (Discovery)


Hatásai: események okaiban, főleg az emberi viselkedés

okainak megítélésében

A viselkedés két oka: személyiségjegyek és szituáció.

- A megfigyelők személyiségjegyekre következtetnek

- A cselekvő a szituációnak tulajdonítja a viselkedést

(kivéve, ha ő maga is megfigyelő - tükör, visszajátszás)


Ha egy vállalat növelni

akarja a nők arányát a cég

vezetésében, az első nő

lesz számukra a minta

(Miközben egy magányos nő

férfiak körében általában

rosszabbul teljesít, mint egy

vegyes férfi-nő társaságban).

Kahneman, D., Slovic, P., Tversky, A. eds. (1982) Judgment under Uncertainty:

Heuristics and Biases. Cambridge: Cambridge University Press.


Kísérlet: ha öt fehér és egy

fekete beszélget, a

megfigyelők azt érzékelik,

hogy a fekete többet

beszél, mint a fehérek

(holott egyforma hosszan

beszéltek).

Baumeister, R.F., Vohs, K.D. eds., (2007) Encyclopedia of Social Psychology.

London: SAGE.

(Egyetlen nővel és férfiakkal megismételve ugyanez volt a helyzet.)

Alkalmazások - milyen döntéseket befolyásol

Potenciálisan minden döntést, ahol feltűnően eltérő

karakterjegyek jelennek meg emberek vagy helyzetek

között

- Rizikófaktor felmérése

- Állásinterjúk

- Ismeretségi kör kialakítása

Hogyan korrigálható? (amerikai turisták)

Túlélési torzítás (Survivorship bias)

A túlélési torzítás lényege, hogy gyakran csak a sikeres

példákra/emberekre fókuszálunk - a kudarcokra nem - és

ebből téves következtetést vonunk le.

Túlélési torzítás (Survivorship bias)

● Abraham Wald, statisztikus vs. II VH, USA légierő parancsnokság

○ A légierő gépeit túl nagy számban lövik le.

■ A parancsnokság erősebb páncélzatot szeretne a repülőkre

■ a páncél nehéz, nem lehet mindenhová tenni, csak a

legszükségesebb helyekre

○ A légierő feljegyzi, hogy hol találták el a leggyakrabban a visszatérő

gépeket: szárnyak, a törzs hátsó része és a farokrész

○ Ezeket a helyeket tervezik megerősíteni

○ Wald: épp ellenkezőleg!

Alkalmazás: Startup alapítás

●Mit lehet tanulni a sikeres startup-ok történetéből?

○ A sikeres cég-alapítók szívesen mesélnek a legnagyobb nehézségeiket

○ Ha céget alapítunk ezeket a nehézségeket próbáljuk minimalizálni?

○ A tartósan sikertelen start-up alapítók ritkán beszélnek a youtube-on…

■ Pedig az általuk tapasztalt nehézségek olyanok, amelyek tönkreteszik a

startupokat

■ Ezekre sokkal inkább

figyelnünk kellene

Újdonság hatásFigyelj a képekre!

Újdonság hatásÍrd le mikre emlékszel a képek közül

Az újdonság hatás

Az újdonság hatás

Postman és Phillips (1965):

amennyiben megakadályozzuk a tanulást követő

ismétlést, akkor a recenciahatás eltűnik, míg a

primáciahatás megmarad, vagyis a lista végére pont

ugyanolyan rosszul fogunk emlékezni, mint a

közepére, míg a lista elején szereplő szavakat

továbbra is elég jól elő tudjuk hívni.

Glanzer és munkatársai (1972): a szabad felidézési

görbe recencia részét más változók befolyásolják,

mint a görbe többi részét.

Hogyan határozza meg az újdonság hatás döntéseinketGyakran megesik, hogy döntéseinket megelőző tapasztalataink alapján

hozzuk meg, anélkül, hogy különösebb figyelmet fordítanánk a változó

körülményekre.

Az újdonság hatás következtében egy eseménysor utolsó elemeiből

általánosítunk a jövőre, figyelmen kívül hagyva annak lehetőségét, hogy a

mintázat megszakad.

Az újdonság-hatás veszélye abban áll, hogy hajlamosakká válunk a pontos

kockázatelemzés és információgyűjtés elmulasztására és ekkor

megszokásból cselekszünk.

A torzítások alkalmazása

Példa: Állásinterjú

●Interjúztató szempontjából

○ Szokásos adag torzítás: a fizetések mérete úgy megfelelő ahogy a

cégnél szokás

○ Figyelmi torzítás: nagyobb súllyal veszem figyelembe a számomra

érdekes tulajdonságokat

○ Újdonság - legutóbbi alanyokra jobban emlékszem

○ Kiugrás - érdekes megkülönböztető jegy alapján

A torzítások alkalmazása

Példa: Állásinterjú

●Álláskereső szempontjából

○ Túlélési torzítás: fizetés igény

○ Strucc - ignorálom azokat a kérdéseket amikre rosszul válaszoltam

Összefoglalás

●Miről volt szó

○ Szokásos adag, Figyelmi torzítás, Nagyságrend Érzéketlenség,

Strucc politika, Kiugrási torzítás, Újdonság hatás, Túlélési torzítás

●Ezekkel tisztában kell lennünk, mert befolyásolja

○ Magánéleti döntéseinket

○ Szakmai döntéseinket

○ A tudósok döntéseit

●Következő órán: tudomány társas vonatkozásai

kutatásmódszertan (gtk) bevezető...bevezető az egyetem feladata hosszú távon működő tudás...

Documents