Lassú ZsuzsaA BUSHIDO, mint kultúrára jellemző értéktár- avagy mi okozott kultúr-sokkot John Blackthorn-nak? - Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-TárForrás: Magyar Elektronikus Könyvtár

BevezetésAz értékek és kultúrszintű vizsgálatukA japán kultúra és alapeszménye a bushidoA bushido fogalma, forrásaiA bushido által vallott értékek Kultúrák találkozása - a kultúr-sokkA bushido hatásaiFelhasznált irodalom

 

Bevezetés

A kultúrák megértésének egyik módja az értékek vizsgálata. Az értékek éslátható megnyilvánulásaik (a szokások, viselkedésformák) mögött érzelmekkelátfűtött hiedelmek állnak, melyek a kultúrát alkotó egyének céljaira és azazokhoz vezető utakra vonatkoznak (Smith, Schwartz). Ezek a változatos utaköltenek testet azokban a speciális viselkedésekben, melyeket nap mint napmegfigyelhetünk, ha idegen tájakon járunk. Helyismeret nélkül,külsőségeikben megfigyelve ezeket a viselkedéseket, gyakran érzünkellenszenvet, máskor csodálatot vagy éppen undort. Ezekből az érzéseinkbőlgyakran származnak tapasztalat nélküli negatív viszonyulásaink,előítéleteink az idegenek felé. Pedig nem kell más, csak megismernünk éselfogadnunk a mögöttes hiteket, hogy megértsük és elfogadhassuk (esetlegmegszerethessük) az embereket, akik vallják ezeket a hiedelmeket.

Az értékek és kultúrszintű vizsgálatuk

Az értékek a kultúrák szintjén társadalmilag osztott előfeltevések jóról ésrosszról, követendőről és helytelenről. Megmutatkozik mindez a kultúraintézményeiben, a működés és eljárásmódokban. Ezek az értékek, illetve ezekkövetése segíti az egyént alkalmazkodni a kultúra, a társadalomelvárásaihoz, mivel a kultúra által az egyén elé állított feladatok,problémák megoldásmódjait szabályozzák.

Az értékek vizsgálatát számos kutató neve fémjelzi. A következőkben rövidenáttekintem ezeket a vizsgálatokat.

- Hofstede (1980) 1967 és 1972 között egy 40 országra kiterjedő vizsgálatotfolytatott, melyben a különböző országokban működő ugyanazon cégdolgozóinak munkára vonatkozó értékeit tanulmányozta. A kapott eredményekalapján az értékeket 4 dimenzióba tudták sorolni, melyet későbbi munkáialapján Hofstede kiegészített egy további, ötödik dimenzióval is.

A Maszkulinitás-feminitás dimenzióban a férfias értékekkéntszámon tartott rámenősség, befolyásolás, teljesítményorientáltságellensúlyozza a másik oldal engedékeny, gondoskodó, alkalmazkodónőiességét.

A Hatalmi Távolság Index a vezetői döntéshozatalt, a participációlehetőségét és mértékét jellemzi, például, hogy mennyirefejezheti ki a beosztott az egyet nem értését.

A Bizonytalanság-kerülés a szabályokhoz való ragaszkodást és arugalmas alkalmazkodást állítja szembe egymással, azaz mennyiretűrik a szervezetek az észlelt bizonytalanságot, milyen mértékbenjellemzi őket a kockázatvállalás.

Az Individualizmus-kollektivizmus dimenziója az egyén és csoportkapcsolatát, egyik vagy másik elsőbbségét jellemző dimenzió.

Az un. Konfuciánus Munkamód dimenziója Bond (1988) Kínai ÉrtékKérdőívéből származik, és a dinamikus jövőorientáltságot állítjaszembe a statikus múlt, jelen orientációval.

- Bond említett vizsgálatában a hagyományos kínai kultúra értékeitvizsgálta 23 ország bevándorolt kínai lakosai körében. Kutatása eredményeimegfeleltethetők a Hofstede által feltárt dimenziókkal.

- Schwartz (1994) 3 bipoláris kulturális értékdimenziót tárt fel:

Konzervativizmus - Autonómia

A konzervativizmus az egyént a társadalomba ágyazott, kapcsolatok általmeghatározottnak tekinti, mely kapcsolatokban fontos az alá-fölérendeltség, a rend, a hagyománytisztelet, a rend, a biztonság.

Az autonómia jellemezte kultúrákban az egyén független, egyedisége általmeghatározott, akinek joga érzéseit, vágyait kifejezni, sőt erre bátorítjákis. Az autonómia megnyilvánulhat intellektuális és/vagy érzelmi síkon.

Hierarchia - Egyenlőség

A hierarchikus jellegű kultúrák a szerepeket és hozzájuk kötődő szabályokattartják fontosnak, elfogadják, és törvényes úton is legitimálják azegyenlőtlenséget (ld. kasztok, rendek, rangok, stb.).

Az egyenlőséget hirdető társadalmakban az egyén, mint ember rendelkezikalapvető jogokkal, morálisan mindenki egyenlőnek tekintett. Ez az alapja amásokhoz való elköteleződésnek, az önkéntes együttműködésnek,felelősségvállalásnak.

Hatalom - Harmónia

Ez a dimenzió ember és természet, öröklött világunk viszonyára vonatkozik.

A hatalom alapú társadalmak egyénei le akarják győzni, aktívan uralni ésmegváltoztatni szeretnék a természetet és a körülöttük lévő társas világot.Ennek útja az aktív önérvényesítés, aminek összetevői az ambíció,kompetencia, merészség.

A harmóniát hirdető kultúrák embere társaival és a természettel isegységben, békében törekszik élni. Inkább megőrizni, mintsem megváltoztatniszeretné környezetét, elfogadva olyannak, amilyen. Az uralkodó értékek ittaz egység, egészség, szépség, művészi harmónia.

A legfontosabb kutatások eredményeit összegezve 2 alapdimenziót találunk,mely minden kultúra jellemzésében alapvető:

- egyén és csoport viszonya (függő vagy független)- a felelősségteljes társas viselkedés és erőforrás-elosztásmotiválási módjai (tárgyalás vagy hierarchia).

A japán kultúra és alapeszménye a bushido

Európaiak először 1542-43 táján léptek partra Japánban. Történelmiléptékkel mérve viszonylag rövid ideig élvezhették a hely (azótaelhíresült) vendégszeretetét, mert 1638-ban Tokugava sógun a katolikusfelkelők leverésével véget vet itt-tartózkodásuknak, száműzve mindenkatolikust és magát a vallást is betiltva. Ezzel kezdődik Japán XIX. századközepéig tartó elzárkózása a nyugati világ elől. 1853-54 táján egy amerikaitengerész, Perry lesz az, aki expedíciójával elérve Japánt újra kopogtat azárt ajtókon és végül el is éri, hogy a szigetország kereskedelmi ésdiplomáciai kapcsolatba lépjen a világ nyugati felével. Az addig feudálisJapánban megindul a nyugatiasodás. De ne ugorjunk ilyen nagyot, hiszen ajapán szellemiség legfőbb magvát alkotó bushido éppen a feudalizmussal jönlétre, s hanyatlása annak megszűnéséhez köthető. Tekintsük át először abushido fogalmát és forrásait. Az áttekintésben támaszkodom a kortlegismertebbé tevő regényre, James Clavell: A sógun c. munkájára (Clavell,1987)

A bushido fogalma, forrásai

A bushido szó szerint a harcos-lovag-út elemekből tevődik össze, és azokataz íratlan szabályokat jelenti, melyeket a fegyveres nemeseknek be kelletttartaniuk a mindennapi életben és hivatásuk gyakorlása közben egyaránt(Nitobe, 1998). Ezek a ki nem mondott, le nem írt, legfeljebb szállóigékbenés történetek tanulságaiban rejtező szabályok a tapasztalatból származtak,s gyűltek össze íratlan lovagi erkölcsi kódex formájában.

Kire vonatkozott ez a szabályozás? Csakis a fegyveres nemesekre, azoknak aharcos családoknak a tagjaira, akik bátorságuk és hősiességük folytánkiváltságokat szereztek. Ők voltak a szamurájok, akiknek felemelkedése afeudalizmus intézményeinek XII. századi kialakulásához köthető. A szamurájcím öröklődött, de el is lehetett veszíteni, ha valaki nem a bushidoszellemének megfelelően élt és harcolt. Mert a harc termelte ki ezt aszabályozást, mely egyfajta fair play-t jelentett a hatalomért folytatottvetélkedésben.

A bushido forrásai több ágból származnak. Egyrészt a Japánban elterjedtvallások szolgáltatták az ideológiai alapot. A zen-buddhizmus a sorsbavetett nyugodt bizalomra, az elkerülhetetlenbe való beletörődésre, az életsemmibevételére és a halállal való barátságos viszonyra tanította követőit.A sintoizmus a hűséget feljebbvalóink iránt, az ősök és a császári családtiszteletét, a gyermeki jámborságot hirdette. A sintoizmus szerint nincseredendő bűn, minden emberi lélek tiszta, az isteni bölcsességmegnyilatkozása. Abbéli hitükben, hogy az ember csakugyan Isten képmása, aszentélyekbe tükröket helyeztek, hogy abban magukra nézve Istentismerhessék meg. Ezért az önismeret fejlesztését nagyon fontosnaktartották. A bushido két alapvonása a hazafiság és a hűség eszménye asintoizmus eszméiből származik.

A források között találjuk a kínai gondolkodókat, Konfuciuszt és Menciuszt.Tanításaik természetesen nem mondanak ellent az előbb említett vallási

tanításoknak, amennyiben a hűséget, kötelességet, hagyományok tiszteletéthangsúlyozták az erkölcsi viszonylatrendszer 5 területén: úr és szolga, apaés fiú, férj és feleség, idősebb és fiatalabb testvér, barát és barátközött.

Mindezen tanítások és tudásanyag a cselekvésben tükröződött, hiszen "tudniés cselekedni egy és ugyanaz" (Wan Yan Ming, idézi Nitobe, 1998).

A bushido által vallott értékek

Egyenes jellem, igazságosság

A bushido vezéreszméjének tekintett egyenesség, mint gerinc adott tartást aszamurájnak. Ez egyben igazságosságot is jelent, illetve igaz-ságot, amiszorosan összefügg a később tárgyalandó fontos eszme a becsület fogalmával.Az egyenes jellem az az erő, mellyel tudjuk, hogyan kell cselekednünk. Idetartozik a kötelesség fogalma is a "giri". A kötelesség, mely akkor ismotiváló erő, ha nincs más. Ez kényszeríti ránk a gyermeki jámborságot (pl.szüleinkkel szemben), ha a szeretet már hiányzik. Ez a gyermekiengedelmesség mondatja (szeretet híján) a következőket Marikoval férjének,Buntaronak:

"- Engedelmeskedem.- Igen, a parancsnak mindig engedelmeskedsz, mi? -acsargott rá Buntaro. - Engedelmeskedsz!Miért vagy mindig ilyen hideg és keserű? He? - Felkaptaa tükröt és odatolta Mariko elé. - Nézz bele!- Kérlek, bocsáss meg, ha kedvedet szegtem uram. -Mariko hangja nyugodt volt, elnézett a tükör mellett,egyenesen férje arcába. - Nem akartalak megharagítani."

Ez a helyes megfontolás, mely néha szomorú és szégyellnivaló dolgokelkendőzésére szolgál.

Bátorság és kitartás

A bátorság csak akkor számít erénynek, ha az igazságosság és a becsületvédelmében használják, egyébként lehet aljasság vagy ostoba vakmerőség.Igazi bátorságot a hűség és becsület szül. Ennek elsajátítására koránelkezdik tanítani a szamuráj gyermekeket. Néha kegyetlennek tűnik a szülő,aki éjszaka kiküldi gyermekét, vagy hajnalban felébreszti, hogy télenmezítláb vigyen el egy üzenetet. A mesék és hősökről szóló történetekazonban megteremtik a bátorság ideálját a gyermekben.

Bátorság szamuráj férfiban és nőben egyaránt jelen kell, legyen. Nőktőlugyanúgy elvárt volt, hogy hősiesen küzdjenek, és ha kell hősiesen haljanakmeg.

"Mariko előreiramodott, de csapását kivédték. A Szürkehátrált és csupán védekezett, noha könnyűszerrelmegölhette volna az asszonyt. Lassan vonult vissza azúton, Mariko a nyomában, de minden lépéséért megkellett küzdenie. Mariko ismét harcra próbáltakényszeríteni a Szürkét, vágott, döfött, de a szamurájeltáncolt előle. De mindezt komolyan és méltósággalcsinálta, szinte tisztelegve Mariko bátorsága előtt."

Jóindulat, együttérzés

A japán feudalizmus Nitobe szerint azért nem lett önkényuralom, mert akeleti filozófiák szellemében jól megfért egymás mellett a nyíltbecsületesség és szigorú igazságosság, mint férfias erények és a jóindulatés könyörületesség nőies értékei. Ezt testesíti meg az uralkodó jóindulatúszülői gondoskodást szimbolizáló igazságossága. A jóindulat azonban nemgyengeség, hanem céltudatos erő, mely képes megmenteni vagy megölni. Azegyüttérzés vezeti a szamurájt arra, hogy halott ellensége felettverseljen:

"Szeme akára pokol mélységesMélye-Merő fájdalom,kivehető."

Udvariasság

Az udvariasság az együttérzésből származó erény, mivel kifejezi a másikember személyének és érzéseinek tiszteletben tartását. A japánok úgytartják, hogy legmagasabb rendű formájában megközelíti a szeretetet.

Az udvariasság finoman kimunkált szertartások, etikett formájábanfigyelhető meg, melynek legfőbb jellemzője a kecsesség. Legszebb példájaennek a teaszertartás, a cha-no-yu. Erre az eseményre külön teaház vagyteaszoba szolgált, mely egyszerű, csupasz tisztaságával, az alkalomhoz és avendéghez mindenkor legjobban illő apró kiegészítők megválasztásával akülső-belső harmónia megteremtését szolgálta. A szertartás kecsessége semfelesleges modorosság, hiszen a békesség és fegyelem a lélekleggazdaságosabb működésmódja.

"Mariko legelőbb férje virágkompozícióját szemléltemeg. Buntaro egyetlen fehér vadrózsát választott erreaz alkalomra, a zöld levélre egyetlen vízgyöngyötejtett, s az egészet vörös kövekre fektette. Közeleg azősz, sugallta a virággal... nemsokára eltűnünk, te is,én is, és csak a kövek maradnak."

- Adhatok most egy kis csát?- Kitüntetnél. De kérlek, ne fáradj ennyit miattam.- Te tüntetsz ki engem. Te vagy a vendégem."

Az udvarias bánásmód persze barátnak és ellenségnek egyaránt kijárt.Képmutatásnak gondolhatnánk, noha csak a lelki fegyelem megnyilvánulása, smint ilyen, magasabb rendű viselkedésforma, mint a harag vagy rosszindulat.

"Meglepetésére Toranaga várta, sőt, ami méghihetetlenebb, felállt, hogy üdvözölje, méghozzá olyanderűs közvetlenséggel, amit Jabu a legkevésbé sem vártvolna"

- Nagyon örülök, hogy újra látlak, Kaszigi Jabu-szan.Sajnálom, hogy eddig várakoztattalak.

Jabu most már biztos volt benne, hogy Toranaga halálraszánta, mert az ellenfél hagyományosan akkor alegudvariasabb, amikor vesztedre tör."

Az udvariasság természetesen a másik fél és saját becsületünk megőrzésénekis egy módja. Udvariatlannak lenni annyi, mint lábbal tiporni a másik emberszemélyét, s ez becsületsértés, mely az egyik legkomolyabb, mindenkormegtorlást kívánó bűn. A későbbiekben a becsület fontosságát részletesentárgyalni fogjuk, most csak egy rövid részlettel illusztrálnám a két erényösszekapcsolódását.

"- Elnézésedet kérem Tamazaki modortalanságáért, éskérlek, bocsáss meg nekem - mondta.

- Ő volt modortalan, nem te - felelte ugyanilyenudvariasan Omi. Mindketten tudták, hogy Mura a felelős,és hogy ez még egyszer nem fordulhat elő. Mégismindketten elégedettek voltak. A bocsánatkérésre sorkerült, elfogadták és ugyanakkor vissza is utasították.Egyikük becsületén sem esett csorba."

Igazmondás, őszinteség

E nélkül az erény nélkül az udvariasság csak színjáték. A szamuráj szavaolyan mértékben hitelesítette egy állítás valósságát, hogy írásbelimegerősítésre nem is volt szükség. Persze mindig akadnak igaz és hamisprédikátorai egy eszmének. A japán történelem sem mentes a stratégiai célúcselszövésektől és hazugságoktól, melyeket mindig valamely nemes célérdekében tettek. A bushido szellemében azonban az igazság követése volt azegyetlen bátor, becsületes cselekedet. Az udvariasságból elferdítettigazság azonban nem bűn, hanem üres formalitás, melyet valószínűleg senkinem vett komolyan.

Becsület

A bushido legfontosabb erénye, mely a személyes méltóságot és önértékeléstis magában foglaló érzés. A fogalom maga új keletű a japán nyelvben, alovagi korban olyan szavakkal fejezték ki, mint név, arc, külső megítélés.Ha valaki "elveszítette az arcát", vagyis megszégyenült, az a legnagyobbmegaláztatás volt egy szamuráj részére. Neve is csak a felsőbb osztályoktagjainak volt. Az alsóbb osztályok tagjainak neve vagy foglalkozásukból -halász, hordár, szakács - vagy családi pozíciójukból származott - ElsőLány, Második Lány, stb.

A becsület elveszítéséhez kapcsolódó szégyenérzetet korán a szamurájbanevelték azt tanították, hogy "a becstelenség olyan, mint a fa kérgén lévőforradás, az idő ahelyett, hogy meggyógyítaná, egyre nagyobbra növeli".Ezért a becsület nevében gyakran követtek el rémséges kegyetlenmegtorlásokat.

"Mindenki mélyen meghajolt. Kivéve egy férfit, akitüntetően, meghajlás nélkül felállt.

A harci kard villámgyorsan kisuhant hüvelyéből, ezüstösívet írt le, és a férfi feje leröpült, vére sugárbanfröcskölt a nyakából... Az utcán senkinek nem rezzentaz arcizma sem. A fejek változatlanul földig hajoltak.Omi harsány kacagásban tört ki. Az utca végleg kiürült.

A nevetést abbahagyva két marokra fogta a kardot, ésmódszeresen darabolni kezdte a hullát."

Ha a becsületet megtorlással nem lehetett visszaszerezni, akkor aszamurájnak kötelessége volt szeppukut elkövetni, mellyel visszaállíthattanevének tekintélyét, vagy legalább következő életeire jobb pozíciótbiztosított lelkének. Azonban ezt a kegyet sem kaphatta meg mindenki,hiszen becsülettel meghalni a szamuráj előjoga.

"...és engedélyedet kérem, hogy azonnal szeppukutkövethessek el, mert ezzel a szégyennel nem élhetektovább...

- Nem, nem engedélyezem, hogy szeppukut kövess el. Az abecsület jutalma, te pedig akkor veszítetted el abecsületedet, amikor az önuralmadat. Még ma keresztrefeszíttetlek, mint közönséges bűnözőt. Fejedet nyársratűzik, hogy mindenki lássa és kinevesse, alája pedig ezlesz írva: "Ez az ember tévedésből születettszamurájnak. Neve nincs többé." - Az ifjú utoljárahajolt meg s állt volna fel, de Hiromacu visszalökte. -Két lábán a szamuráj jár - vetette oda. - És a férfi.Te egyik sem vagy. Négykézláb fogsz a halálba mászni.

Uszagi némán engedelmeskedett.

A szobában pedig mindenkinek megmelegedett a szíve azifjú megújult önfegyelmét és mérhetetlen bátorságátlátva. Szamurájként fog újjászületni, gondoltákelégedetten."

A hűség kötelme

A feudalizmus alapja a hűbéri hűség, mellyel a hűbéres tartozotthűbérurának. A japán feudalizmus hierarchikus társadalmában is elsősorban ahűbérúrnak tartoztak vazallusai hűséggel, de a társadalom mindenintézményében jelen volt a feljebbvalókkal szembeni hűség kötelme. Igazvolt ez a családra, ahol gyermekek szüleiknek, feleségek férjüknek,fiatalabb testvérek idősebb testvérüknek voltak kötelesek hűséggelszolgálni. A többszörös hűségi láncolatban azonban mindig a hűbérúrhoz(földesúrhoz) való kötöttség volt a legfőbb. Csak ezután következett acsalád, amelynek érdeke és értéke egy és oszthatatlan, a tagok egymásnakelkötelezettek, s ez a kötelezettség a (jó esetben szeretettel megtöltött)hűség. Némely esetben azonban a családi és hűbéresi kötelékek isösszefonódhattak. Ilyenkor is mindig a hűbéresi hűség volt az előbbre való.

"Oku-szan, fivéremnek már rég beszélnie kellett volnalegkisebb fia kiváló tulajdonságairól.

- Férjem csak a Te érdekeiddel törődik, uram, másra nemis gondol - válaszolta ijedten az öregasszony. -Örülök, hogy fiamnak alkalma volt szolgálatot tenni, éshogy meg vagy vele elégedve. Fiam csupán a kötelességétteljesítette, nem? Mindannyiunknak kötelességünk -Mizuno-szannak is -, hogy szolgáljunk Téged."

A nők helyzetét is leginkább a hűség kötelmének fogalmával lehet megérteniés elfogadni. A feleség örökös hűséggel tartozik férjének, aki akár halálba

is küldheti nejét, ha kedve úgy tartja (és hűbérura nem rendelkezikmásként!). A hűség vezeti a nőt, amikor önmagát és egyéb kötelezettségeitfigyelmen kívül hagyva intézi férje ügyeit, vezeti a háztartást. Hűséggeltartozik nem csak férjének, de férje egész családjának is.

"Omi-szan, apám nem nagyon beteg, és nekem itt ahelyem, hogy kiszolgáljam anyádat, nem? - felelteMidori. - Mire daimjónk megérkezik, a házat elő kellkészíteni. Ó, Omi-szan, ez nagyon fontos, ez alegfontosabb pillanat a szolgálatodban, nem? Ha Jabu úrelégedett lesz, talán kapsz tőle egy jobb birtokot. Tesokkal jobbat érdemelsz. Ha valami történik, amíg távolleszek, sose bocsátom meg magamnak. Ez az első alkalom,hogy kitüntesd magad, sikerülnie kell"

A hűséget és az azzal járó engedelmességet azonban még a hűbéres sem voltköteles birkamód bólogató Jánosként megélni, szó nélkül tűrve földesuravagy egyéb feljebbvalója igazságtalan vagy ostoba cselekedeteit. Sokszormegtörtént, hogy egy hű vazallus azzal mutatta ki legjobban hűségét, haadott pillanatban megkritizálta urát, aki ezért nem egyszer hálás is volt.

"Amikor Jabu távozott, Hiromacu Toranaga felé pördült.- Rosszul cselekedtél. Szégyellem magam e miatt az alkumiatt. Szégyellem, hogy a tanácsom csak ennyit számítneked. Úgy látom, többé már nem lehetek a hasznodra,elfáradtam. Engedélyt kérek, hogy szeppukut kövessekel, vagy ha ebben a békében nem részesülhetek,leborotválom a hajamat, és szerzetesnek állok."

Volt azonban olyan hűtlenség is, mely lázadásnak minősült a hűbérúr ellen.Ebben az esetben nem volt kegyelem, vagy megbocsátás. A bushido nem számoltenyhítő körülményekkel. Ezért viseltetnek megvetéssel a németalföldivelszemben, akinek hazája fellázadt a spanyolok ellen. Van azonban valami, amiközös azokban, akik a hatalmat akarják: a győzelem vágya.

"- Nincs enyhítő körülmény, amikor valaki fellázadtörvényes ura ellen.- Kivéve, ha győz.Toranaga mereven nézte Blackthorne-t. Azután harsogvafelnevetett.- Úgy van. Megfogalmaztad az egyetlen lehetségesenyhítő körülményt."

Önuralom

A japánok, más ázsiaiakhoz hasonlóan ritkán mutatják ki őszinténérzéseiket. Főként igaz ez az indulatokra, melyekről azt tartják, hogymegzavarják a belső békét, a va-t. Másrészt bánatuk vagy fájdalmukkifejezésével nem akarják megzavarni a többi ember harmóniáját, vagyis azudvariasság és együttérzés miatt nem sírnak vagy dühöngnek hangosan. Abushido szellemében még a legtermészetesebb érzéseket is elfojtották,nehogy megzavarják a gondolatok és cselekvés összerendezettségét. Az arcontükröződő általános mosoly az elfojtott érzések leplezésére,ellensúlyozására szolgált. (Azóta tudományosan is megfigyelték, hogy azarcra erőltetett mosoly jókedvet és derűt vált ki az egyénből, tehát képeslehet a felkavart indulatok lecsillapítására. Atkinson, 1995)

Az önkontroll tetőfokát a rituális öngyilkosságban (szeppuku) érte el, melyszintén a szamuráj kiváltsága volt. A szeppuku dicső halál, melynekelvégzésére már kiskorukban megtanították a szamuráj fiúkat és lányokategyaránt.

A halál elfogadása azonban nem jelenti, hogy siettetnék azt, vagyindokolatlanul követnének el szeppukut. Azért sem tehették ezt, mert életükmindenkor hűbéruruk kezében volt, ha ő megtagadta az öngyilkosságot, akkora szamuráj nem tehette meg.

"... unokám engedélyt kért, hogy megölhesse magát,követve férjét és fiát a Nagy Űrbe.Nem adtam engedélyt, megparancsoltam neki, hogy várjon,amíg te jóvá nem hagyod.- Helyesen cselekedtél- Ünnepélyesen kérlek, engedd meg, hogy véget vessek azéletemnek- Hibát követtem el.- Az engedélyt nem adom meg.- Kérlek. Ünnepélyesen kérlek.- Nem. Élve van rád szükségem."

Kultúrák találkozása - a kultúr-sokk

Megismerve a korabeli japán uralkodó szellemiségét, mi sem csodálkozhatunkJohn Blackthorne-on, az angol navigátoron, aki igencsak idegennek érezteott magát. A kultúr-sokk azóta tudományosan is vizsgált téma lett, de újatJames Clavell-hez képest sem tudtak találni.

"- Azt mondod a szodómia itt bevett dolog?- Mindenfajta párnázás normális és elfogadott - feleltedacosan Mariko, aki bosszantott a barbár modortalanságaés ostobasága. - A párnázás normális és bevett szokás.Ha pedig egy férfi egy másik férfival vagy fiúval töltikedvét, ehhez rajtuk kívül senkinek semmi köze.- A szodómia undorító bűn, átkozott fertelem, akikpedig űzik, azok a világ söpredéke! - kiabáltaBlackthorne, akinek még mindig égett az arca asértéstől, hogy ez az asszony ilyesmiket képzel róla."

A fenti idézet jól példázza, hogy milyen problémák adódnak két kultúra elsőtalálkozásánál, ami nem kevés stresszt okozhat mindkét oldal képviselőinek(Smith, Bond, 1993). Később azonban az idő múlásával bekövetkezhet azakulturáció, vagyis a kultúrában szükséges készséges és tudásokelsajátítása, a sikeres alkalmazkodás.

"... itt csak úgy lehet férfiként élni, ha elfogadom aszokásaikat, ha kockáztatom a halált, ha meghalok....Nézte a jobb kezét, amint felveszi a kést. Aztánbaljával is megragadta a markolatot, és szilárdan aszíve felé irányított a pengét. Lelke az örök csendértkiáltott. A kiáltás mozgásba hozta a reflexet. Biztoskézzel célja felé rántotta a kést."

Ha ez a folyamat tényleg sikeres, akkor az eredeti kultúrába valóvisszatéréskor hasonló stressznek lesz kitéve a személy, mint amit előszörélt át. Régi barátai nem értik viselkedését, általában nem fogadják jószemmel a felvett új szokásokat, melyek az új közegben a személy túlélésétszolgálják. Gyakran kerül az egyén választási helyzet elé, hiszen a kettős

kulturáció nehezen fenntartható, hacsak nincs mindkettőhöz egyfajta társastámasz.

"Blackthorne szeme nehezen szokott hozzá a fényhez. Abűzös levegő fojtogatta. Látta, hogy mindannyian úgymerednek rá, mintha lidérc csöppent volna közéjük.Aztán megtört a varázs, és boldogan ordibálva köréjenyomakodtak.- Hozzá se nyúltál az italodhoz, navigátor!Blackthorne szájához emelte és megkóstolta. A pohármocskos volt, majdnem elhányta magát. A durva szesz atorkát kaparta. A mosdatlan testek és avas ruhák bűzefojtogatta.- Hát te, navigátor! Te aztán remek színben vagy. Hogyment a sorod? - amikor megláttalak ott az ajtóban, azthittem ezek közül a majmok közül jött ide valaki. Ezekaz idétlen kimonók - úgy festesz akár egy asszony,navigátor, vagy azok a félig-se-férfiak. Lehet, hogyúgy is élsz, mint a pogányok, navigátor.- Ezek a ruhák szellősebbek, mint a mieink - feleltefeszengve Blackthorne."

A bushido hatásai

A szamuráj a mai napig az egész japán nép szépség- és erkölcsi ideálja.Mesék, történetek és újabban filmfeldolgozások hagyományozzák szájrólszájra a legendás szamuráj-hősök dicsőségét.

A bushido két vezéreszménye a hűség és kötelességtudat, és a belőlükeredeztethető hazafiság ma is a legfontosabb erények. A szolgálat, aközösségért való önfeláldozás a modern korok szamurájait is jellemzi, ld.például a második világháború kamikaze bombázóit, vagy a mai nagyvállalatokalkalmazottait. A japán üzletemberek becsületessége is példaértékű, pedigsemmi nem állt távolabb a szamurájtól, mint a kereskedelem, vagy iparűzés.Összességében a japán kultúrára jellemző alapértékek ma is visszavezethetőka dicső lovagi múltra.

Felhasznált irodalom

Atkinson, R. L( 1995) et al (szerk.) Pszichológia. Osiris, Budapest.

Bond, M.H. (1988). Finding universal dimensions of individual variation inmulti-cultural studies of values: The Rokeach and Chinese value surveys.In: Jorunal of Personality and Social Psychology, 55, 1009-1115.

Clavell, J. (1987). A sógun. Árkádia, Budapest.

Hofstede, G. (1980). Culture's consequences: International differences inwork-related values. Beverly Hills: Sage.

Nitobe, I. (1998). Bushido. Hunor Vállalkozás.

Schwartz, S.H. (1994). Beyond individualism/collectivism: New culturaldimensions of values. In: Kim et al (eds): Individualism and collectivism:Theory, methods and applications (pp. 85-119). Thousand Oaks, CA: Sage.

Smith, P. B. & Bond, M. H. (1993). Social Psychology across Cultures.Harvester & Weatsheaf.

Smith, P. B.& Schwartz, S. H.: Values. In: Berry et al (eds): Handbook ofCross-Cultural Psychology. Volume 3. Boston: Allyn and Bacon.