Életmenet-stratégiák · Életmenet-komponensek i. méret - folyamatosan növekvő lények - pl....
TRANSCRIPT
Életmenet-stratégiák
Egyszerűsítve:
az egyedi élettörténetek szummája = a populáció demográfiai változása
egyedi élettörténet = az egyed forráshasznosítása, az energiaallokáció mértéke és mikéntja, reprodukciós sikere stb.
Alapkérdések1. Kérdés: egy élőlény a felvett energiának mekkora részét szánja szaporodásra, azaz mekkora legyen a reprodukciós erőfeszítése? Mindezek mellett az energia egy jelentős része a saját életének fenntartására költendő.
2. Kérdés: a szaporodásra szánt energiát hogyan ossza meg az adott élőlény az utódok között (sok kicsi vagy kevés nagy?)
3. Kérdés: milyen jellegű cserekapcsolatok (trade-off) állíthatók fel ilyen jellegű döntések esetében a különböző jellegekbe befektetett energiamennyiségeket illetően? Azaz egy adott energiaallokációs döntés, amely befektetést jelent egy adott jellegre vonatkozóan, szükségszerűen elvonást jelent bizonyos más jellegeket illetően.
Trade-off: cserekapcsolat - negatív előjelű kapcsolat két, egymással valamilyen jellegű összefüggésben álló jelenség/jelleg között. Pl.: nagyobb faroktollak nagyobb vonzerőt kölcsönözhetnek egy hím madárnak, de ugyanakkor jelentős mértékben csökkenthetik a menekülési esélyeit egy ragadozó általi támadás esetén.
Életmenet-stratégiák - alapok
Egyedi életmenet: az egyed életének leírása. A bekövetkező változások sorozatával jellemezhető: pl. növekedési ütem, ivarérési idő, raktározásba fektetett energia, egészségi állapot, utódok száma stb.
Ezek alapján életmenet-stratégiákat körvonalazhatunk, majd stratégia-csoportokat határolhatunk el s egyszerű, általánosabb érvényű szabályokat fogalmazhatunk meg.
ökológiai és evolúciós magyarázatok megfogalmazása: (a) mely élőhely (valójában niche) mely életmenet-stratégiát részesíti előnyben, illetve(b) evolúciós szempontból mely életmenet-stratégia tűnik sikeresebbnek.
Az életmenet-stratégiák plasztikusak:
környezeti tényezők
genetikai állomány
populációs kontextus
ÉLETMENET-STRATÉGIA
Életmenet-komponensek
I. Méret
- folyamatosan növekvő lények - pl. növények jelentős része- stabil testméretet elérő lények - pl. madarak, rovarok
jól körvonalazható szabályszerűségek bizonyos nagyobb taxonok esetében:- rovarok általában kicsik (trachea, kitin)- ektoterm gerincesek általában kisebbek, mint az endotermek (pl. kétéltű vs. emlős)- egy adott taxonon belül általában a nagyobb testméret evolúciós előnyökkel jár: kompetitív előnyök, jobban elkerülhető a predátorok támadása, stb.
mammutfenyőhomokfutrinka (Cicindela spp.)
II. Növekedés és fejlődés
- egy adott testsúly elérhető könnyebben, ha:- a kiindulási testtömeg (születési) nagyobb- a növekedési ütem gyorsabb
- A növekedési ütem gyorsasága evolúciós előnyt jelenthet: az egyed hamarabb éri el az ivarérettséget, hamarabb szaporodik és utódai egy alacsony kompetíciós nyomású helyzetben könnyebben, gyorsabban felnőhetnek
- a kiindulási testtömeg nagysága - védettséget jelenthet, DE nagy szülői ráfordítást igényel, kevesebb utód hozható létre: trade-off helyzet
- rovaroknál a pete → lárva → (báb →) imágó átalakulási útvonal – számos „sebességváltási” lehetőség
Életmenet-komponensek
báb
petepete
lárva lárva
III. Szomatikus befektetések
- szomatikus befektetés: zsírtartalékok, védekezőképletek, stb.
- reproduktív allokáció: növeli az utódok számát, DE energiát vonhat el az önfenntartástól
- optimalizálni kell: szomatikus befektetés hosszabb távon több utódot eredményezhet
szülő
utódok
Életmenet-komponensek
1. év 1. év 2. év
6 utód 4 utód 4 utód+ = 8 utód
Az utódok száma és az élettartam változása közötti összefüggés az erdei pityernél (Anthus trivialis) (Hötker 1988). Egy kör egy egyed, a körön belül a szám az ugyanazon változókkal jellemezhető egyedek számát jelenti (Szentesi és Török 1997 nyomán).
Életmenet-komponensek
IV. Reprodukció
a reprodukció sikerességének mérésére használható változók: utódszám, utódok állapota, rekrutálási ráta (a populációba bekerülő szaporodóképes utódok aránya), ivarérés ideje, szaporodási események száma, élettartam alatti utódprodukció, a szülő és az utód túlélése
DE...- utódok száma - minél több annál jobb?- utódok minősége - jó minőségű utód jobban fenn tud maradni és jobban is tud szaporodni- reprodukció időpontja - korábban vagy később?- nagy reprodukciós stratégiák: szemelparitás és iteroparitás
reprodukciós allokáció mérése: a felvett energia hányad részét fordítja egy élőlény szaporodásra. Durva becslés: gonádtömeg/testtömeg, fészekaljtömeg/testtömeg
növényeknél: virágméret, magméret- extrém: Rafflesia, orchideafélék
Életmenet-komponensek
Rafflesia arnoldi
fekete rigó (Turdus merula): 5-6 évig él és egy évben akár három fészekaljat is felnevelhet
királyalbatrosz (Diomedea epomophora): ötven évig is élhet és 15 éves kora után minden második évben egy fiókat nevel.
Életmenet-komponensek
királyalbatrosz
feketerigó
A reprodukció ára
- reprodukció tulajdonképpen: párzás, utódok létrehozatala, utódok táplálása, utódok védelme
- gyíkoknál az éves energiaszükséglet 5-20%-a fordítódik a tojásrakásra.- madaraknál a napi metabolikus ráta 29-35%-a fordítódhat tojásképzésre- az Eleutherodactylus coqui békafajnál a hím őrzi a megtermékenyített petéket és ezalatt 20%-al csökken a testsúlya.
Életmenet-komponensek
Eleutherodactylus coquizöld gyík
A reprodukció ára
- a reprodukció költsége: nem csak a túlélésben nyilvánulhat meg, hanem a jövőbeni reprodukció nagyságát (reziduális reprodukció) is csökkentheti
Clutton-Brock és mtsai. (1983): azoknak a gímszarvasteheneknek (Cervus elaphus), amelyek borjaznak kisebb a túlélése
A mortalitás és a fekunditás kapcsolata egy skóciai gímszarvas populációban (Clutton-Brock és mtsai. 1983 nyomán).
Életmenet-komponensek
Fekunditás és más rátermettség komponensek közötti összefüggések:
1. fenotípusos korrelációk - a különböző mérhető jellegek között, pl. utódszám, felnőttek túlélésw, fiatalok túlélése stb.- a reprodukció árát elfedhetik azonban az egyedi optimalizációk
Az élettartamból (L) és a túlélő utódok számából (U) számított hipotetikus rátermettségi görbe (F) fészekaljfüggése. Az x az optimális fészekaljnagyságot jelöli (Szentesi és Török 1997 nyomán).
Az egyedi optimalizáció esetén a különböző kondícióban lévő (más várható élettartammal jellemezhető) madarak különböző nagyságú fészekaljakat raknak, hogy éves túlélésük ne csökkenjen (Szentesi és Török 1997 nyomán).
egyedi optimalizáció:
2. kísérletes manipulációk - pl. fészekaljméretnövelés - Gustaffson és Sutherland kísérletei (1988) az örvös légykapókkal (Ficedula albicollis). - manipulációkkal ki lehetett ugratni a “légykapót” a bozótból, a nem manipulált adatsorokkal nem.- problémák: a reziduális reprodukció csökkenhet, de lehet hogy csak azért mert az egyed korrigált a kísérletesen megnövelt fészekméretre
Örvös légykapók reprodukciós kiadásainak vizsgálata (Gustaffson és Sutherland 1988): Az egyedi optimalizáció kikerülésére egy ill. két fiókával növelték ill. csökkentették a fészekaljakat és hat fenotípusos rátermettség komponens változását mérték (Szentesi és Török 1997 nyomán).
Örvös légykapók reprodukciós kiadásainak vizsgálata (Gustaffson és Sutherland 1988): Nem manipulált, természetes fészekaljaknál a szülő madarak és az utódok túlélése és a szülők és az utódok jövőbeni reprodukciója (Szentesi és Török 1997 nyomán).
Fekunditás és más rátermettség komponensek közötti összefüggések:
3. genetikai korrelációs becslések - azon allélok, amelyek hatása mindkét komponensre pozitív, gyorsan fixálódnak
- nehezebben mérhető- populációgenetikai módszerek szükségesek
Az élőhelyek hatása az életmenet-stratégiákra
Élőhelyek tipizálása:
- legegyszerűbb valamilyen egyszerű ökológiai környezeti változókra építve: pl. a rendszer szárazföldi-vizi-földalatti jellege alapján
Southwood (1977) tér- és idővariáció alapján:- konstans (időben állandó)- szezonális (a változások prediktálhatóak)- nem prediktálható- efemer (prediktálhatóan rövid idejű kedvező periódust egy nem prediktálható, hosszú, kedvezőtlen periódus követ)
Térvariáció alapján:- folyamatos (kedvező térrész nagy kiterjedésű)- foltos (a kedvező térrészek foltokban helyezkednek el és a foltok közel helyezkednek el egymáshoz)- izolált (a kedvező foltok távol vannak egymástól)
Begon (1985): életmenet-megközelítés a méret mint életmenet komponens hatása a reziduális reprodukcióra:
- méret-előnyös élőhely - a megtelepedő élőlény méretével nő a reziduális reprodukció, magas a reprodukciós kiadás, ugyanakkor a nagyobb méret nagyobb túlélést is biztosít – erős kompetíciós kontextus esetén (pl. oroszlán, elefánt, stb.)
- méret-semleges ill. méret-hátrányos élőhely - kicsi a reprodukciós kiadás, a méret nincs hatással a reziduális reprodukcióra – instabil körülmények között (pl. tócsák, időszakos vízfolyások) ill. forrásbő körülmények között (pl. endoparazita férgek)- méret-hátrányos lehet egy élőhely, ha a predátorok a nagyobb testméretre szelektálnak
- utódméret-előnyös élőhely - nagyobb méretű utódoknak nagyobb esélye van arra, hogy ivaréretté váljanak és szaporodhassanak
- utódméret-semleges ill. utódméret-hátrányos élőhely - az utódokat érő hátrányokat nem lehet nagyobb testmérettel kompenzálni, sőt...
Az élőhelyek hatása az életmenet-stratégiákra
Az élőhelyek hatása az életmenet-stratégiákra
Az r-K dichotómia avagy az r-K szelektáló élőhelyek kérdése
- r = belső növekedési ráta – alacsony populációdenzitás mellett maximélis populációnövekedésre szelektál
- K = ún. környezeti eltartó képesség – magas denzitású populációkban a jobb kompetíciós képességre szelektál
- MacArthur és Wilson (1967) majd Pianka (1970) vezetik be
- elterjed és rigid kategorizálást eredményez
- viták az általános alkalmazhatóságról
- ma: plasztikusabb, óvatosabb értelmezés
Az élőhelyek hatása az életmenet-stratégiákra
Az r-K dichotómia avagy az r-K szelektáló élőhelyek kérdése
- r-stratégia: korai ivarérés, sok utód létrehozatala, szemelparitás, az utódok nem részesülnek szülői gondoskodásban, a felvett energia nagy része allokálódik a reprodukcióba
- növényeknél: gyomok / állatoknál: rovarok jelentős része
- K-stratégia: késleltetett reprodukció, kevés utód, iteroparitás, az utódok szülői gondoskodásban részesülnek, kicsi a reprodukciós erőfeszítés
- növényeknél: számos fafaj / állatoknál: madarak, emlősök jelentős része
Valójában kevés esetben lehet tiszta r- és K-stratégiákkal találkozni. Számos átmenet, akár fajon belül is.
Az r-K dichotómia avagy az r-K szelektáló élőhelyek kérdése
Az élőhelyek hatása az életmenet-stratégiákra
Életmenet komponensek és néhány populációs attribútum közötti kapcsolat (a) K-szelektáló és (b) r-szelektáló környezetben (Szentesi és Török 1997).
r
K