, hatra: valami~y a "hitbe ugse. Kierkegaard It, amely kepes tbert, ott, ahol lligha veletlen, !kszav1i Kierkeomlokegyenest a vegs6 "geszus - mikozben "e16mozditani" tban, nagyjab61 Ivaltas" gyanugyesek, mikent )szekevereser61 .kus esszejeben theoszat emles" kepvise16jellehet Jiloz6Jiaparadigmanak" 1int "hatar-6r" k megfele16en) thet6 krisztustt a "megvaltas ltajat, hogy az

~rdesben, a hit I.

orokkeva16sag s6 dagasztotta hogy az ember 1 ragaszkodnia omokat, a por1 utan. Ezen a las titja , es leltar, mikozben De a tortenet reszteny hit is::!sag kozepette 19 - hiszen az at, aki az titon 'ond magadhoz :, vezesd vissza

~ben termesze. Am r61a nem lvegig 6 beszel.

~fI1flllllrd@

es etika*

1. A gyozeLmes igazsag

Az egzisztencia nagy hatasu eszmeje, melyet az eur6pai gondolkodas Kierkegaard-nak koszonhet, nem csak azt jelenti, hogy az emberi szubjektivitast - es az altala megnyitott bels6 dimenzi6t - abszolutnak, elkulonliltnek, az objektiv Leten innen es6nek tartjuk, hanem azt is, hogy paradox m6don vedelembe vesszuk a szubjektum redukalatlan helyzetet az idealizmussal szemben, mely egy filoz6fiai tapasztalatb6l kiindulva mindazonaltal filoz6fiai rangra emelte azt. Leven hogy az idealizmus az embert vagy egy test nelkiili es erzeketlen pontra, bels6jet pedig egy logikai aktus id6tlensegere redukalta; vagy mint Hegelnel, az emberi szubjektumot az altala felfedett Letbe olvasztotta. Az idealizmus szerint a Let gondolati kifejtese altal a szubjektum kepes onmaga fole kerekedni es vegs6 titkait az Eszre bizni. Mint amikor egy fest6 muvet befejezven, az ecsetje a16l kikerlilt kepben es egy altala teremtett vilagban talalja magat.

Kierkegaard szembeszallt e kovetelessel, ugyanis vitatta, hogy a folyamat, melyben az idealizmus a szubjektivitast megragadta, eredetileg gondolat lett volna, vagyis olyan "tematiza16" era , mely a tapasztalatokat totalizalja, osszemerhet6knek, kovetkezeskeppen altalanosithat6knak mutatja azokat, megalkotvan klilonbsegeik es ellenteteik Rendszeret es Ideajat. Kierkegaard vitatta, hogy a szubjektivitas felold6dna ebben az er6ben, mely minden letet a gondo16hoz mer es ugyanakkor a gondo16t a gondolata altal alkotott letekben fejezi ki. Vitatta tehat, hogy a Let a gondolat korrelativuma.

Miben rejlik hat a szubjektum szubjektivitasa? Kierkegaard a fogalorn altalanossagaval szemben nem folyamodhatott az erzekeles es az elvezet klilonossegehez. Az altala esztetikainak nevezett stadium, mely egyben az erzeki szetsz6r6dasanak stad~uma is, va16jaban a remenytelenseg zsakutcajaba torkollik, ahol elvesz a szubjektivitas. Az alternativa masik

* Emmanuel Levinas: Kierkegaard. Existence et etique. In: U6: Noms prop res. Fata Morgana, Montpellier, 1976. 77-87.

,

p61usat jelent6 etikai stadiumban azonban - ahol an61 lenne sz6, hogy a szubjektum bels6 eletet a torvenyes rend fogalmaiba forditja le, es a tarsadalomban, az intezmenyek, az elvek iranti husegben, valamint a tobbiekkel va16 kommunikaci6ban va16sitja meg - a totaliza16 es altalanosit6 gondolat keptelen tartalmazni a gondo16t. A kiils6 nem valhat egyen16ve az emberi bels6vel - a szubjektum egy orokre kifejezhetetlen titkot 6riz, mely meghatarozza tulajdon szubjektivitasat. Ez a titok nem egyszeruen haUgatas ovezte tudas, hanem - mindeneke16tt a bun eget6 erzesevel azonosithat6 - onmaganal fogva kifejezhetetlen. Semmifele gy6zelmes, azaz racionalis vagy egyetemes igazsag , semmifele kifejezes nem tudja elfedni vagy kioltani.

Ez a kozolhetetlen eget6 erzes azonban, ez a "szalka a testben" a szubjektivitasr61 mint onmagdra !esziiltsegr61 tanuskodik, melyben a szubjektivitas filoz6fiai fogalman tul a kereszteny tapasztalat es pogany forrasai ismerhet6k fel: egy onmagara feszi.il6, a kiils6re a tiirelmetlenseg es a varakozas aUapotaban nyitott egzisztencia, amelynek tiirelmetlenseget az ernyedt es erzeketlen gondolatban fog lalt embereknek es dolgoknak - a kiils6dlegessege nem tudja kielegiteni. Es az iidvosseg szomjuhozasan tul, az emberi Weknel 6sibb - es talan eppen ezert "termeszetesen kereszteny" - fesziiltseg az, mely felemeszt6dik a vagyakban.

Az antik tapasztalatb61 rank maradt, az egzisztencia filoz6fiajaban es a spekulativ filoz6fiaban kozos szubjektivitas egy let e16allasat jelenti, oly m6don, hogy azonositasa nem egyszeru logikai tauto16gia - nem annak megismetlese, hogy A egyen16 A-val -, mely a letr61 elmondhat6 volna es nem befolyasolna a semmin va16 feliilemelkedeset, vagyis !eljr1v6dasat. A tauto16gia valamikeppen kivaltja, hogy kiemelkedjen a semmibOl es szarnyaljon. A szubjektivitas azonositasa minden nyelvet mege16z6en azzal a tennyel egyen16, hogy a let a letet61 fiigg. A-nak mint A-nak az azonositasa, A szorongasa A miatt. A szubjektum szubjektivitasa az Ugyanaz azonositasa az Ugyanazert va16 gondjaban. A szubjektivitas - egoizmus. A szubjektivitas egy En.

A hegeli idealizmus altal a szubjektivitasba helyezett gondolat ugyanigy a szubjektum egocentrikus iranyultsagab61 indul ki. A dialektika figyelemre melt6 erOfeszitese abban aU, hogy megmutassa: az egoizmus sziiksegkeppen a Letbe es az Igazsagba csap at, es ezaltal feltarja a szubjektum szubjektivitasaban szunnyad6 gondolatot. Hirtelen enyhiilni kezd az onmagara fesziiltseg es ontudatta alakul, az En egy teljessegben, egy altalanos torveny ala rende16dven, egy gy6zelmes, vagyis a beszedhez vezet6 igazsagban onmagat ragadja meg. Pontosan ebben aU a szubjektivitast61 a filoz6fiahoz va16 atmenet .

Eszrevenni ebb en a beszedben, a beszednek a - totaliza16 gondolaton nyugv6 - lehetosegeben a beszed tavoli lehetetlenseget - a deli nap ban az est arnyekat; a szubjektiv egoizmust enyhit6 totalitas filoz6fiajan keresztiil (legyen az megoly fenseges, mint az iidvosseg szomjuhozasa) megerezni a politikai totalitarianizmusba torkoU6 filoz6fia veget, amikor az emberek tobbe nem fonasai a nyelviiknek, hanem egy szemelytelen logosz visszatiikroz6desei vagy szerepjatszasok - ebben rejlik az egzisztencia kierkegaard-i fogalmanak es a rendszerekkel szembeni alapvet6en protestans tiltakozasanak erteke. Ezzel szemben felvethet6 azonban, hogy a bizonytalansagok feloldasa erdekeben a hazugsag es az elkalandozas gyanujaba keveredett gondolatnak, vagyis a mindig gyozelmes igazsagnak szembeszegi.ilo szubjektivitas visszaterese nem vezet-e egy masWe eroszakhoz? Fel keU vetniink vegso soron a kerdest: vajon az objektiv letre redukalhatatlan szubjektivitas nem foghat6-e fel az egoizmust61 eltero ely alapjan, es vajon helyesen irja-e le Kierkegaard a va16di etikai stadiumot akkent, mint alta

lanossagot , mint az egzisztencia IT kegaard-i nemfilc

Ama tudas szama tencia "kibomlas Kierkegaard a hit osszemerhetetlen zelmes igazsag tc hatalmaba keriti hogy ekkor a hi1 szubjektivitas as vegighompolyog

A hit egy nem tartalmazha a radikalis, j6vat ben szegeny, me igazsdggal all kaj ben kiilonbozik gaard szamara a lasat irj a le: az EI levo SzemeUyel, hal es remenyte egyiitt letezik az a kerdes: vajon II igazsag lenyegev nem az inkognitc

A jelenle len marad, mint , tezis visszautasit igazsag uj m6dja nem valamilyen I rinti lenyegiikbe fogva a szubjekti vagyis a hit a ne pan a negyszeml melyet az egzisz letig, ujra es ujr letrejonne a szir na. A szubjekti_ dasat61, alapvett Filoz6fiava vagy Hegelnel a tuda1 hogy a megbocs, egy kigunyolt . neki, ennelfogvi

A szenv dasat - a kiils6v igazsag a kiils6 A kiilsonek szar az embernek ne

I

nne sz6, hogy a :ja le, es a tarsalint a tobbiekkel ilanosit6 gondogyenl6ve az em:itkot 6riz, mely ;zen'ien hallgatas vel azonosithat6 iZ raeionalis vagy vagy kioltani. lka a testben" a melyben a szubes pogany forra~lmetlenseg es a ~e lmetlenseget ~s dolgoknak - a Imjuhozasan tul,

~sen kereszteny"

:ia filoz6fiajaban 16allasat jelenti, gia - nem annak mdhat6 volna es ; felfUv6das6t. A

~mmibal es szarJel6z6en azzal a -nak az azonosiaz Ugyanaz azo; - egoizmus. A

yezett gondolat . ki. A dialektika sa: az egoizmus ~ltarja a szubjeknyhiilni kezd az ;egben, egy altaleszedhez vezet6 ubjektivitast6l a

talizal6 gondola: - a deli napban , filoz6fiajan kenjuhozasa) megeget, amikor az melytelen logosz gziszteneia kier~taen protestans hogy a bizonytais gyanujaba kelnak szembeszeeraszakhoz? Fel redukalhatatlan 3.lapjan , es vajon :kent, mint alta

lanossagot, mint a kiils6 es a belsa egyenlaseget? Vajon nem tetelezhet6-e az egziszteneia mind a spekulativ totalitarianizmuson, mind pedig a kierkegaard-i nemfiloz6fian kiviil?

2. Az uLdozott igazsag

Ama tudas szamara hozzaferhet6 gy6zelmes igazsaggal, melyben az egziszteneia "kibomlasanak" illuzi6javal - es esakis az illuzi6javal rendelkezik, Kierkegaard a hitet allitja szembe, mely autentikus, hiszen a szubjektivitas osszemerhetetlenseget tiikrozi. A hit nem egy onmagaban tokeletes es gy6zelmes igazsag tokeletlen ismerete, mely barminek a gondolatat azonnal a hatalmaba keriti, nem egy igazsag pusztan bizonytalan ismerete. Mivelhogy ekkor a hit egyszenlen a tudas esokevenye volna. A hitet hordoz6 szubjektivitas osszemos6dna a homallyal, mely a feloszlasat megel6zaen vegighompolyog a kiilsanek napsiitotte videken.

A hit egy olyan letezes feltetelet fejezi ki, melyet semmifele "kiils6" nem tartalmazhat, de ugyanakkor sziiksegben szenved6 es inseges, annak a radikalis, j6vatehetetlen szegenysegnek, az abszollit ehsegnek ertelmeben szegeny, mely vegsa ertelmezesben maga a bun. A hit egy szenved6 igazsaggal all kapcsolatban. A szenved6 es iildozott igazsag teljes mertekben kiilonbozik a rosszul felfogott igazsagt6l. Olyannyira, hogy Kierkegaard szamara a szenveda igazsag maganak az isteninek a megnyilvanulasat irja le: az Egesz es a Semmi egyidejuseget egy egyszerre jelen es tavol leva Szemellyel, egy megalazott Istennel val6 Viszonyt, aki szenved, meghal es remenytelensegben hagyja azokat, akiket megvalt. E bizonyossag egyiitt letezik az abszollit bizonytalansaggal - olyannyira, hogy felvethet6 a kerdes: vajon maga a Feltarulkozas nem ellentetes-e a keresztre feszitett igazsag lenyegevel, hogy Isten szenvedese, az igazsag felreismerese vajon nem az inkognit6ban eri el sziiksegkeppen a fenseges szintjet?

A jelenlet es tavollet ellentete, amelyben a hit leledzik, kibekitetlen marad, mint a nyitott seb a esillapithatatlan verzes allapotaban. A szintezis visszautasitasa itt nem intellektualis gyengesegre vall. Eppen hogy az igazsag uj m6djanak merteke szerint val6: a szenvedes es a megalazottsag nem valamilyen kiilsa igazsaghoz vezet6 kaland eredmenye, az igazsag szerinti lenyegiikbe es valamikeppen isteni jellegiikbe vannak beleirva. Ennelfogva a szubjektivitas szamara ez az egyediillehetseges kilepes onmagab6l, vagyis a hit a negyszemkozt maganya azzal, akivel Kierkegaard szerint esupan a negyszemkozti viszony lehetseges, vagyis Istennel. A salta mortale, melyet az egziszteneia azert hajt vegre, hogy eljusson a tavollettal a jelenletig, ujra es ujra megismetelend6. A birtoklasra soha nines biztositek. Ha letrejonne a szintezis, akkor megtorne a negyszemkozt es elmondhat6 volna. A szubjektivitas megszabadulna onmagara fesziiltseget6l, osszeroskadasat6l, alapveta egoizmusat61, a kiils6be es az altalanossagba elegyedne. Filoz6fiava vagy Jova Elette valna. A hitben az egziszteneia, amikeppen Hegelnel a tudat, az elismerest keresi. Ezert az elismeresert kiizd, azaltal, hogy a megboesatasat es az iidvosseget kutatja; ezt az elismerest azonban egy kigunyolt, el nem ismert es min dig elismeresre var6 igazsag nyujtja neki, ennelfogva a szubjektivitas szubjektivitasa sohasem er veget.

A szenveda igazsag eszmeje azonban az igazsag egesz vizsgal6dasat - a kiilsavel val6 egesz viszonyt - belsa dramava alakitja. A szenveda igazsag a kiils6 felal tekintve az indiszkreei6ban es a botranyban leledzik. A kiils6nek szant beszede diih es szitok. Konyortelen. A szenveda igazsag az embernek nem a tobbi embert, hanem Istent nyitja meg a maganyban.

* Spinoza: Etika (Szemere Samu forditasa). III. 6. tetel. Gondolat, Bp., 1979. 161.

Eme letezes bels6je tul hatalmas a kiilso szamara ahhoz, hogy befogadhassa, es igy nagyreszt a modern kort jellemzo eroszakban, annak Heviileteben es Szenvectelyeben lelheto fel. Felelotlenseget, a szettagol6das enzimjet hordozza. Amikeppen a kiatkozott kbltok, akkent tunnek fel kiatkozott es kiatkoz6 filoz6fusok. De ugyanigy kerdezhetjiik: vajon maga a tiszta hit, a keresztre feszitett igazsag ujjongasa (amelynek "fenomenol6giajat" Kierkegaard-nal nagyobb szigorral senki sem fejtette ki) nem a let meg mindig termeszetes bnmagara fesziiltsegenek vegso kbvetkezmenye, amit fentebb egoizmusnak hivtunk? Ez az egoizmus nem a szubjektum alnok hianyossaga, hanem az ontol6giaja, melyre Spinoza Etikdja III. reszenek hatodik teteleben: "Minden dolog, amennyire rajta all , ana tbrekszik, hogy megmaradjon leteben", * valamint abban az egzisztenciara vonatkoz6 heideggeri formulaban bukkanunk, mely szerint az egzisztencia oly m6don letezik, hogy letezeseben tulajdon letezesere megy ki a jatek.

Kierkegaard filoz6fiaja olyan mely nyomot hagyott a kortars filoz6fian, hogy a vele szembeni tart6zkodas, sot az elutasitasa is a hatasar61 tanuskodik. A kesoi Heidegger vonzereje reszben a Letral va16 gondolkodasanak szigoruan onto16giai stilusab61 ered. Heidegger csak azert szall szembe oly hevesen a kierkegaard-i szubjektivizmussal, mert ez ut6bbi vegigvitte az egzisztencia kalandjat es va16szinUleg a leginkabb hozzajarult ahhoz, hogy a Kierkegaard-nal mindvegig szubjektiv jellegu fogalmak a Let es id6ben a filoz6fiai kateg6riak szintjere emelkedjenek. Hason16keppen a hegeli gondolat visszaterese es annak buvblete nem kizar61ag abb61 a megalapozasb61 fakad, amelyet a kor nagy politikai, a marxizmus hiveit es ellenzait, vagyis a XX. szazad kbzegenek gondolkod6 emberiseget foglalkoztat6 kerdesekhez segitsegiil kinalt. Szaz evvel a kierkegaard-i tiltakozasok utan tUllepiink az effele patetikussagon. Az ujhegelianusok mintegy erenykent hivatkoznak Hegel reakci6jara az egzisztencia felfokozott szubjektivitasaval szemben. Az elkalandozas helyebe, amelyet Kierkegaard - a sz6rakozas pascali fogalmat felujitva - a rendszereken beWl leleplezett, lassankent a szemermetlenseg bizonysaga lep.

Feltehetjiik a kerctest: vajon a Kierkegaard altal uj szinbe bltbzott autentikussaghoz nem tartozik-e hozza az onmagara fesziiltseg felejtese es visszahajlasa, illetve az onmagar61 va16 lemondas nem jar-e egyiitt sziiksegkeppen a szisztematikus filoz6fia altal kiarusitott iidvosseg gondjaval?

Anima es Animus, az individualis es erzeki telek es az egyetemes Szellem parbeszecieben a Szellem hangja, ugy tlinik - meg hegeli formaiban is - korlatozza, hogy a Lelek es annak belsoje mindenkor kedvet lelje onmagaban.

Mind a leva Letehez fordulas, mely csupan igazsaga es rejtelye reven fedi fel es kelti eletre az emberi szubjektivitast, mind pedig a Szellemnek az akaraton es a kepzeleten tuli szemelytelen szerkezeteihez folyamodasa nyomatekos es elsbpro hangsulyt kap, serre az egzisztencialista tapasztalatot maguk mbgott hagy6 emberek erzekenyek lehetnek, nem csak abban az ertelemben, ahogyan az eghajlatvaltozasra erzekenyek vagyunk, hanem ahogyan a szamunkra bensosegest szeretjiik. Mindenesetre az6ta ujfajta hangnem uralkodik a filoz6fiaban, melyet Nietzsche kbvetelt vissza, amikor "kalapaccsal" kezdett filozofalni.

A gondolatban megjeleno kemenyseg es agresszivitas, ami eleddig a leglelkiismeretlenebb es legrealistabb cselekvest jellemezte, az effele eroszak es terrorizmus igazolasava valik. Ez nem csupan irodalmi stilus kerctese. Az eroszak Kierkegaard-nal pontosan akkor sziiletik, amikor az egzisztencia az esztetikai stadiumot meghaladvan nem tud ragaszkodni ahhoz, amit szamara az etikai stadium jelent, es a vallasi stadiumba, a hit te

riiletere lep. E egyszerre kom Innen a megve lamikeppen ma z6fusok amoral

A Kierkegaard e magara fesziilo let tulajdon egz ra vesz. Az etik sege elvesz a mi mazhatja es ner En titkat.

Vajon a az aLtalanossagt mint Hegellel SZE teljesseget, arnel mert az En megc berek megmutatj szernek a Masikb a Masik redukall gondolat szembe1 su, hanem egYSZE ti az En feleloss taldlhat6 es csak Ebben all az etik

Ennek le bujni a fele16sse~ melynek neve: er; a letben. Az en r s nem bnmagara hanem bsszehaso kal. Nem ugy, ahl kotja, vagy ahog} kifejti. Az ilyeter Ent egy teljesseg

Az En ug zeben volna. Az lelhet helyette. A melyben az En fl nem is egy koher lezese a Mas alta lese, amitol mine

Az En a 1 lenitett, es ezt az akkor eri el egzi: ban minden ra v nitasa fennall, n hogy tamaszul s: mint megerositer annak tartozik

10gy befogadhas

annak Heviilete

tago16das enzim

lek fel kiiitkozott

maga a tiszta hit,

~no16 gia j at" Kier

a let meg mindig

lye, amit fentebb

alnok hianyossa

:enek hatodik te

ik, hogy megma

Itkoz6 heideggeri

'! m6don letezik,

t a kortars filoz6lsa is a hatasar61

va16 gondolkodaazert szall szem

ez ut6bbi vegig

kabb hozzajarult

JU fogalmak a Let

Hason16keppen a

Slag abb61 a meg

us hiveit es ellen

~get foglalkoztat6

tiltakozasok utan

integy erenykent

t szubjektivitasa

. rd - a sz6rakozas

:ett, lassankent a

lj szinbe oltozott

Liltseg felejtese es

ar-e egyiitt sziik

losseg gondjaval?

es az egyetemes

, hegeli formaiban

r kedvet lelje on-

a es rejtelye reven ~dig a Szellemnek !ihez folyamodasa lcialista tapaszta, nem csak abban : vagyunk, hanem

~tre az6ta ujfajta :elt vissza, amikor

vitas, ami eleddig 'zte, az effele er6lalmi stilus kerdeamikor az egziszgaszkodni ahhoz, diumba, a hit te

riiletere lep. Ez ut6bbi kiviilr61 nem igazolhat6 tobbe. Azonban beliil is egyszerre kommunikaci6 es mag any, ennelfogva er6szak es szenvedely. Innen a megvetes a let etikai alapja irant, minden etikai jelensegnek valamikeppen masodlagos jellege, mely Nietzschen keresztiil a legujabb filoz6fusok amoralizmusahoz vezet.

3. A diak6nia

A Kierkegaard es a spekulativ filoz6fia kozotti egesz vita feltetelezi az onmagara feszii16 szubjektivitast, az egzisztenciat mint gondot, amelyet egy let tulajdon egzisztenciajanal fogva vagy mint onmagaert gyotr6dest magara vesz. Az etika Kierkegaard szamara az altalanost jelenti. Az En egyedisege elvesz a mindenkire ervenyes szabalyban. Az altalanossag nem tartalmazhatja es nem fejezheti ki a vegteleniil inseges es onmagaert szorong6 En titkat.

Vajon a Masikkal va16 kapcsolat annyi, mint belepni es beleveszni az altalanossagba? ime a kerdes, mely eppugy felvetend6 Kierkegaard-ral, mint Hegel/el szemben. A kiils6vel va16 kapcsolat nem azert nem alkothat teljesseget, amelynek elemei osszemerhet6k es altalanosithat6k volnanak, mert az En meg6rzi titkat a rendszerben, hanem mert a kiils6, ahol az emberek megmutatjak nekiink az arcukat, szetrobbantja a teljesseget. A rendszernek a Masikb6l kiindu16 szetrobbanasa nem apokaliptikus vizi6, hanem a Masik redukalhatatlansaga, amivel az egeszen mast a magara reduka16 gondolat szembetala~a magat. E lehetetlenseg nem pusztan negativ jelentesu, hanem egyszersmind megkerd6jelezi az Ent. Ez a megkerd6jelezes jelenti az En fele16sseget a Masik irant. A szubjektivitas ebb en a fele16ssegben taldlhat6 es csak a redukalatlan szubjektivitas vallalhatja a fele16sseget. Ebben all az etika .

Ennek lenni ennelfogva annyit jelent, mint keptelennek lenni kibujni a fele16sseg a16l. A let erne tulnovekedese, ez az esszencialis tulzas, melynek neve: ennek lenni - az ipszeitds a fele16sseg duzzanatakent tor fel a letben. Az en megkerd6jelezese a Masik arcaban uj fesziiltseg az Enben, s nem onmagara fesziiltseg. A megkerd6jelezes nem megsemmisiti az Ent, hanem osszehasonlithatatlan es egyszeri m6don szolidarissa teszi a Masikkal. Nem ugy, ahogyan az anyag szolidaris a k6tombbel, melynek reszet alkotja, vagy ahogyan egy szerv szolidaris az e16lennyel, melyben mukodeset kifejti. Az ilyeten mechanikus vagy organikus szolidaritasok feloldanak az Ent egy teljessegben.

Az En ugy szolidaris a nem-ennel, mintha a Mas egesz sorsa a kezeben volna. Az En egyszerisege abban a tenyben van, hogy senki sem felelhet helyette. Az En megkerd6jelezese a Mas altal eredetileg nem reflexi6, melyben az En felemelkedik, es biiszken es derusen tekint onmagara, de nem is egy koherens es egyetemes beszedbe elegyedes. Az En megkerd6jelezese a Mas altal ipso facto kivalasztottsag, az En kitiintetett he lyre emelese, amit61 mindaz, ami nem en, fugg.

Az En a Masik e16tt vegteleniil fele16s. A Mas a szegeny, a lemeztelenitett, es ezt az Idegent illet6en semmi sem hagyja kozombosen. Pontosan akkor eri el egzisztenciajanak mint ennek a tet6pontjat, amikor a Masikban minden ra vonatkozik. A hatalom teljessege, melyben az En szuverenitasa fennall, nem azert terjed ki a Masikra, hogy bekebelezze, hanem hogy tamaszul szolgaljon neki. Ugyanakkor a Mas terhet hordozni annyi, mint meger6siteni a lenyegeben, mint az En folebe helyezni. Az En eppen annak tartozik fele16seggel e terhet illet6en, akinek tamaszul szolgal.

f...l ,-~-.,. -M"

'

,

Akiert felelnem kell, egyszersmind az, akinek felelnem kell. Az "akiert ... " es az "akinek ... " egybeesik. A fele16sseg erne kettos mozgasa jeloli a fenseges dimenzi6jat. Kizarja, hogy e felelosseget mint szanalmat gyakoroUam, mivel ugyanannak tartozom szamadassal, akirol szamot keH adnom. Kizarja, hogy e felelosseget egy hierarchikus rendben mint feltetlen engedelmesseget gyakoroljam, mivel ugyanazert a valakiert vagyok felel6s, aki nekem parancsol.

Kierkegaard kiilonosen kedveli Izsak felaldozasanak bibliai tortenetet. Ezzel a vallasi szintre - az etikai rend folOtt aH6 Istenhez emelked6 szubjektivitas Istennel val6 talalkozasat irja leo A tortenet ketsegkiviil maskeppen is ertelmezhet6. Lehet, hogy Abraham haHasa, ameHyel az etikai rendhez vezerlo hangot meghaHja, e drama legmagasztosabb mozzanata. Amde Kierkegaard sohasem emliti azt a helyzetet, amelyben Abraham parbeszedet folytat Istennel, hogy kozbelepjen Szodoma es Gomorra erdekeben az esetleg ott talalhat6 igazak neveben. Abraham ekkor teUes mertekben tudataban van semmisegenek es haland6saganak: "Hamu es por vagyok", ezzel kezd6dik rogton a parbeszed, mikozben az isteni diih megsemmisit6 langja Abraham minden egyes kozbevetesenel feUobban. Azonban a halalnak nines hatalma, mivel az elet egy vegtelen felelossegbol, egy alapveto diak6nidb6l kiindulva nyer ertelmet, s ez az ertelem alkotja a szubjektum szubjektivitasat, anelkiil, hogy a Masik fele vetiilo felel6sseg id6t engedne az onmagaba visszatereshez.

Tarnay Laszlo /orditasa

A retarika kar fardulata S~m mi nden a j avUl

k

Kar volna tagadr munikal6 6keres r6mai, azaz "pog nikaci6s keszseg 9atnunk, hogy nem voltak mind elmelet keresztel j6kora retorikus get: "Mit kezdhe es mit Cicero az kelyheb6l es a d, - nem csupan ret abban latja sajat Mst nylijt - nem ne ennek nyoma a hazugsag ellen dasos (a retoriki megiscsak felhas Agoston-fele kri juk, hogy amenn We sz6noki erd{ allitott beszed: c kaci6. Az 6kori egyik modern kc filoz6fiatortenet Ha Istent szeretj

A minde dig a legmagasat koz6 szemely sa~ onfeladasat es s;