Trebuie menţionaţi arhitecţii şi constructorii proveniţi din rândul evreilor orădeni sau bihoreni ori veniţi din străinătate: fraţii Vago născuţi la Oradea, care au lucrat multă vreme împreună (palatul Moskovits – P-ţa Unirii nr. 35, casa Vago – str. Moşoiu nr. 14, casa Roche şi Darvas – str. Iosif Vulcan nr. 11, fosta şcoală de jandarmi – sediul Universităţii Oradea); constructorii Komor Marcell şi Jakab Dezso (palatul „Vulturul negru”, sediul Camerei de industrie şi comerţ – Str. D. Zamfirescu nr. 3, casa Fuchsl – Str. Independenţei nr. 11, vila Okanzi-Schwarz – Str. Eminescu nr. 25, palatul Stern – Str. Republicii nr. 10, casa Adorjan I – Str. Patrioţilor nr. 6); arhitecţii Bach Nandor (sinagoga evreilor ortodocşi – Str. Mihai Viteazul), Reisinger (casa dr. Konrad – fosta stradă General Berthelot nr. 6, casa de raport Sonnenfeld – Str. Moscovei), Jozsef, Markus Geza, Rendes Vilmos, Guttman Jozsef, Spiegel Frigyes, Lobl Ferenc (palatul Ullmann – Piaţa 1 Decembrie); constructorii Incze Lipot, Incze Lajos, firma Gold et co., Schiffer Miksa, Rosenberg Izso, Rosental şi Kraus, Weiszlovich. Pe lângă arhitecţii de excepţie trebuie subliniat rolul deosebit al celor care au finanţat construcţiile, marii mecenaţi ai urbanisticii orădene: Adorjan, Ullmann, Weiszlovits, Deutsch, Moskovits, Stern, Fuchsl, Konrad, Okanyi, Schwartz, Brull, Freinfeld, Erkler, Roth, Goldstein, Blezer, Guttmann, Grunfeld. Clădiri deosebite sunt cunoscute până azi sub numele celor care le-au comandat: palatele Moskovits, Adorjan sau Ullmann, casele Sonnenfeld şi Konrad etc.

,,A neogótikus stílusban épült >>újlaki<< zsinagógát Fellner Sándor tervezte’’1

,,…azaz a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát. A terveket a bécsi íotto Wagner készítette’’2

,,A több mint 22 zsinagógát építő Baumhorn Lipót tervei szerint készült’’3

,,Az 1859-ben felavatott Dohány utcai zsinagóga korának legnagyobb zsidó imaháza lett. Építésze, íludwig Förster’’4

,,A Dohány utcai zsinagóga mögötti telken 1931-ben avatták fel a Vágó László és Vágó Ferenc tervezte zsinagógát’’5

,,A tudományos tanítványai révén világhírűvé vált Zsidó Gimnázium Lajta Béla tervei alapján épült.’’6

”A háromosztatú, két ravatalozótermet és férfi-női mosdatótermet magába foglaló szertartási épületet Freund Vilmos tervezte.”7

1 Lugosi Lugo László, Esterházy Péter, Toronyi Zsuzsa, Raj Tamás. Zsidó Budapest Jewish. Budapest: Vince Kiadó, 2002. Pagina 109.

2 Lugosi Lugo László, Esterházy Péter, Toronyi Zsuzsa, Raj Tamás. Zsidó Budapest Jewish. Budapest: Vince Kiadó, 2002. Pagina 112.

3 Lugosi Lugo László, Esterházy Péter, Toronyi Zsuzsa, Raj Tamás. Zsidó Budapest Jewish. Budapest: Vince Kiadó, 2002. Pagina 117.4 Lugosi Lugo László, Esterházy Péter, Toronyi Zsuzsa, Raj Tamás. Zsidó Budapest Jewish. Budapest: Vince Kiadó, 2002. Pagina 119.5 Lugosi Lugo László, Esterházy Péter, Toronyi Zsuzsa, Raj Tamás. Zsidó Budapest Jewish. Budapest: Vince Kiadó, 2002. Pagina 120.6 Lugosi Lugo László, Esterházy Péter, Toronyi Zsuzsa, Raj Tamás. Zsidó Budapest Jewish. Budapest: Vince Kiadó, 2002. Pagina 126.7 Lugosi Lugo László, Esterházy Péter, Toronyi Zsuzsa, Raj Tamás. Zsidó Budapest Jewish. Budapest: Vince Kiadó, 2002. Pagina 135.

”Díszes síremlékeiket gyakran neves építészek tervezték, például a Schmiedl cslád síremlékét 1903-ban Lechner Ödön és Lajta Béla tervei alapján emelték.”8

”Az L alakú mártír emlékművet Hajós Alfréd, úszó olimpiai bajnok-építész tervezte.”9

”A környéken három nagyzsinagóga is épült, a Magyarországon honos három zsidó vallási irányzatnak megfelelően: a legnépesebb a modernebb neológoké volt: főtemplomukat, a Dohány utcai zsinagógát Ludwig Förster, a bécsi academia tanára építette, mór stílusban. Az építésvezető, Wechselmann Ignác műépítész, aki később egész vagyonát a Vakok Intézetére hagyta, valóságos csodát művelt. Förster távollétében még az egyik rivális magyar építész munkáját is igénybe vette: így aztán Feszl Frigyes, a pesti Vígadó építésze tervezte a templom belső szentélyét.”10

”Ezen a környéken, a környéken, a közeli Rumbach utcában áll a konzervatív (korabeli elnevezéssel status quo) zsidó vallási irányzat hajdani főtemploma. Tervezője a bécs szecesszió atyja, Otto Wagner vlt, akinek az egyetlen hiteles Magyarországon emelt alkotása. 1872-ben avatták fel, és az 1960-as évek végéig működött. Az ortodox zsidóság nagyzsinagógája a Kazinczy utcában, 1923-ban épült, s a budapesti Löffler testvérek egyik legkiemelkedőbb műve.”11

”Az Országos Rabbiképző Intézet és a tanítóképző 1877-ben, Kolbenmeyer Ferenc és Freund Vilmos tervei alapján jött létre. A belső Terézvárosban, a Vasvári Pál utcában a Budapesti Talmud Egylet templomát 1887-ben, valamint a neogótikus óbudai-újlakizsinagógát (az egykoriZsigmond, ma Frankel Leó utcában) 1888-ban, az udvar belső beépítésével Fellner Sándor alakította ki. A legjelentősebb Magyar zsinagógaépítész kétségtelenül Baumhorn Lipót, Lechner Ödön tanítványa volt. Budapesten ő emelte 1908-ban az Aréna (ma Dózsa György) úti zsinagógát, amelyet jelenleg vívócsarnokként <<hasznosítanak>>.”12

“Quittner Zsigmond építész” (Venetianer 1986)„Hönigsberg Leó műépítész” (Venetianer 1986)„A képzőművészeten kívül az építőművészetnek is adott a magyar zsidóság jeles alkotásokat teremtő erőket. Köztük a legkiválóbbak: Bálint Zoltán és Jámbor Lajos, Baumhorn Lipót, Lajta Béla, Márkus Géza, Pogány Móric, Vágó József, Vágó László és Wellisch Alfréd.” (Venetianer 1986)

8 Lugosi Lugo László, Esterházy Péter, Toronyi Zsuzsa, Raj Tamás. Zsidó Budapest Jewish. Budapest: Vince Kiadó, 2002. Pagina 135.9 Lugosi Lugo László, Esterházy Péter, Toronyi Zsuzsa, Raj Tamás. Zsidó Budapest Jewish. Budapest: Vince Kiadó, 2002. Pagina 136.10 Lugosi Lugo László, Esterházy Péter, Toronyi Zsuzsa, Raj Tamás. Zsidó Budapest Jewish. Budapest: Vince Kiadó, 2002. Pagina 146.11 Lugosi Lugo László, Esterházy Péter, Toronyi Zsuzsa, Raj Tamás. Zsidó Budapest Jewish. Budapest: Vince Kiadó, 2002. Pagina 150.12 Lugosi Lugo László, Esterházy Péter, Toronyi Zsuzsa, Raj Tamás. Zsidó Budapest Jewish. Budapest: Vince Kiadó, 2002. Pagina 153.