magyar alkotmány és közigtöri

Magyar alkotmány- és közigazgatás-történet 2009/10. I. félév

1. ISMERTESSE A HATALOM KELETKEZÉSÉRE VONATKOZÓ TUDOMÁNYOS ELMÉLETEKET PÉLDÁKKAL!

Állam: csak komplex fogalom létezik. Van politikai, gazdasági, földrajzi, jogi, stb. oldala.„Differentia specifica” (sajátos jellemző) meghatározása:

- az állam az a szervezet, melynek feladata, hogy Isten országát ezen a földön megteremtse,

- feladata, hogy segítse a benne lakók egyéni adottságait, ezek kibontakozását,- az a szervezet, mely egyedül jogosult erőszak legitim módon való alkalmazására,- az a szervezet, melynek legfőbb feladata a jog-, az igazság szolgáltatása polgárai

részére (jogállam),- az a szervezet, melynek feladata polgárai számára a szociális ellátás egy bizonyos

szintjének biztosítása (jóléti állam),„Az állam embertömegek egyesülése jogi törvények alatt.” (Emanuell Cante)„Az állam jogilag szervezett főhatalom.”„Az állam jogilag szervezett rend.” (Moór Gyula)„Az állam területi jogközösség.” (Horváth Barna)Definíció szerint:Marxista államfogalom: az állam történeti kategória, viszonylagos önállósággal és szuverenitással rendelkező, területhez kötött társadalmi szervezet, amely rendeltetését funkciói gyakorlása során látja el a gazdaságilag meghatározó pozícióban lévő társadalmi osztály (ez a munkásosztály) érdekében.

Hogyan alakulhat ki az állami hatalom?1. Teokratikus hatalomkeletkeztetés: Isten(ek) teremtették a világot, s benne az államot

is.o közvetlen: az uralkodók maguk is istenek, pl. Egyiptomo közvetett: Isten megteremtette, majd működtetését egy általa kiválasztott

személyre bízta. pl. Mezopotámia, vagy a középkori államok nagy része.2. Patriarchális: családfő hatalmából nő ki

családok -> nemzetségek -> törzsek -> törzsfő pl. vérszerződés Etelközben3. Patrimonális (földbirtok): azé lesz az állami hatalom, akinek a legnagyobb kiterjedésű,

legjobb minőségű földek a kezében vannak. pl. Szent István4. Szerződéselméletek: mindenki lemond az őt megillető szabadságjogok egy részéről,

azt átruházza egy személyre vagy szervre, azzal a céllal, hogy a megmaradó szabadságrészeket nagyobb védelemben részesítse. Ez a kivezető út az őskáoszból.

o Thomas Hobbes szerint a társadalmi szerződés nem vonható visszao John Lucke: fő szabályként nem vonható vissza, de 2 esetben igen: ha az

uralkodó megsérti az isteni törvényeket, vagy az alattvalók ellen erőszakot alkalmaz. pl. angol királyi forradalom

o J. J. Rousseau: a hatalmat a nép adta, bármikor visszaveheti azt. pl. francia forradalom

5. Organikus elmélet: a hatalom hosszú, lassú, szerves fejlődés eredménye, minden külső, vagy belső erőszak hatása nélkül is ki fog alakulni, mert a hatalom csírája minden közösségben benne van. pl. Athén

6. Hódítási / Erőszakelmélet: az erősebb népcsoport leigázza a gyengébb népcsoportot, s ott létrehozza a saját szervezetét. pl. Spárta

7. Pszichológiai elmélet: az emberekben születésük óta adva van egy alárendeltségi érzés. Ha ez találkozik egy karizmatikus személyiséggel, aki ezt ki tudja használni, akkor létrejöhet a hatalom. pl. Hitler

1/100


II. Változat:

1. Hatalom keletkezésére vonatkozó tudományos elméleteket példákkal!

A hatalom keletkezésére vonatkozóan hét tudományos elméletet ismerünk:

1.Teokratikus hatalomkeletkezetési elmélet A legősibb elmélet. Az állam isteni eredetű. A világot, így az államot is Isten/ek teremtették.A teremtés után hogyan működik a világ, az állam?

Közvetlenül Isten maga vállalja a működtetést. Ilyenkor az uralkodó = Isten (pl.:ókori keleti istenkirályságok (Egyiptom, Mezopotámia)

Közvetett teokrácia: A működést kiválasztott személyre/közösségre bízza Isten.- Isten kiválasztottjai pl.: Izráel népe, a zsidó állam keletkezése, Hamurapin kívül az összes

többi mezopotámiai időszak, Német-Római Császárok (felkenés Rómában a pápa által, ettől válik igazán elfogadottá a nép szemében. Addig "„csak"”német király.)

A magyar állam megalapításakor az egyház rendkívüli szerepet vállalt az európai politikai közösség kialakításában, így a papság annak fejében, hogy állami funkciókat is elláthatott, az uralkodó világi hatalmán felül az egyház fejének is tartotta magát. Ezt nevezték teokráciának, melyben az uralkodó szakrális személyiség, megszentelt olajjal felkent személy, akár a főpapok.

2.Patriarchális elmélet Az atyai hatalomból jön a hatalom.Az ókorban (főleg Róma) az atyai hatalom mindenek felett állt, a családfő hatalma korlátlan volt családja felett.

Több család (vérségi kapcsolat) együtt: nemzetség. Van külön családfő, de van egy, amelyik kiemelkedik közülük: nemzetségfőTöbb nemzetség (ahol a politikai érdekek szerint alakul ki a kapcsolat) együtt: törzs → törzsfőTöbb törzs: törzsszövetség: vérszerződéssel pecsételődik meg, válik legitimmé a kapcsolat.Egy családfő hatalmának természetes kiterjesztésével jön létre az államhatalom. (családok - nemzetségek - törzsek – törzsfő, pl. vérszerződés Etelközben)

3.Patrimoniális elmélet (földhöz kötés, patrimónium: földbirtok)Azé a hatalom, akinek a kezén a legjobb, a legnagyobb területű földek vannak. (pl.: Szt. István, Mo az államalapítás és az Árpád-ház idején)Patrimoniális hatalom: két fontos eleme a földbirtokra épülő királyi hatalom és a földbirtokokból felépülő államüzem. A királyi hatalom alapja a birtokolt föld mennyisége, ez adja a gazdasági hátteret, ugyanis ebben foglaltatik benne a király, mint földesúr abszolút és legfőbb magánhatalma is. Azé a hatalom akinek a legtöbb és a legjobb minőségű föld a birtokában van.

4.Szerződéselméletek köre Az első olyan elmélet, ahol a közös kiindulópont, hogy mindenki mindenre jogosult.

2/100


Őskáosz (Rousseau), ember embernek farkasa (Montesquieu) = Nincsenek szabályok, ökölharc alapján dől el ki lesz a győztes. Ez azonban hosszú távon nem működhet, ezért ennek megszüntetésére az emberek önként lemondanak az őket megillető jogosultságok egy részéről.Átruházzák ezt egy személyre, hogy ez a személy/uralkodó a ráruházott jogoknál fogva az emberek megmaradó szabadság részeit jobban védelmezze. Hogy élni tudjanak a szabadsággal → a kevesebb néha több.Az altípusok ezen közös pontnál válnak el egymástól, az angol felvilágosodás idején:a.)Thomas Hobbes: Nem felbontható a szerződés, ha meg van kötve, a hatalom nem vonható vissza, az uralkodó nem számon kérhető (abszolút monarchia) T Hobbes legitimálja tehát az abszolút monarchiát.b.)John Locke: Fő szabály szerint nem felbontható, de van két kivétel: - ha az uralkodó megsérti az Isteni törvényeket.- ha erőszakot alkalmaz az alattvalókkal szemben (ez is Isteni törvény megszegése, de ez

minősített, és külön kiemelendő) pl.: angol polgári forradalom 1640.c.)J. J. Rousseau/Montesquieu: A hatalmat a társadalmi szerződéssel a nép adja az uralkodónak, éppen ezért bármikor visszavehető. A népfelség elve. Pl.: francia forradalom5.Organikus elmélet = szerves fejlődés elmélete (4↔5)Rousseau tagadása, vagyis a forradalom jogosulatlan tett a hatalom megszerzésére.A hatalom hosszú, lassú, szerves fejlődés eredménye, minden külső, vagy belső erőszak hatása nélkül is ki fog alakulni, mert a hatalom csírája minden közösségben benne van. Éppen ezért törvénytelen a forradalom (organikusság sérül) pl.: Athén: királyság → demokrácia.

6.Erőszak/Hódítási elmélet (5↔6)Gazdasági, katonai stb. okok miatt az erősebb népcsoport legyőzi a gyengébb népcsoportot. Azért, hogy hatalmát meg tudja tartani kialakít egy saját erőszak szervezetet. Pl.: Perzsia (speciel meghagyta a leigázott államok apparátusát) Nagy Sándor Σ hódító államok.De pl. portyázó magyarok nem igázták le a megtámadottakat, mivel nem maradtak ott.

7.Pszichológiai/lélektani elméletAz emberekben születéstől fogva alapvetően létezik egy alávetettségi ösztön (csorda szellem). Ha ez az ösztön találkozik egy karizmatikus személyiséggel, akkor hatalmat tud szerezni, hatalom jön létre. Pl.: Harmadik Birodalom (Hitler)

a történetei államtípusok főbb jellemzőit!

A történeti államtípusoknak 5 főbb jellemző típusát ismerjük:

1.Antik típusú államAz ókori állam sajátossága a hatalomegység elve. Minden hatalom az uralkodó kezében van, és senki sem jogosult arra, hogy ezt a hatalmat megkérdőjelezze, befolyásolja, az uralkodót beszámoltassa. Korlátlan hatalom.Az uralkodó sajátosságai:- Az uralkodó szabadon rendelkezik az ország területével, szabadon osztja fel, be stb.- Az uralkodó szabadon alkot jogot.- Szabadon dönti el, hogy kér-e tanácsot és kitől. (kivétel Egyiptom: Nagy tízek tanácsa)- Az uralkodó vagyona és az állam vagyona egy és ugyanaz. Vagy az uralkodódé a

tulajdon (Egyiptom), vagy a közösségé (Mezopotámia) és ő egy a sok közül.

3/100


Despotizmus- Általában nincs fix államterület (napi harcok eredménye az államhatár)- Nincs letelepedett és megszámlált népesség e. Általában egyes térségek és nem az

országok a meghatározóak.- Központi kormányzat létezik, közigazgatása ad hoc jellegű, nincs fix uralkodói központ.- Az antik országok inkább birodalmak (vagyis nagyok), a kis országok nem tényezők. A

hadsereg mérete a lényeg, a döntő.- A legfőbb antik államok potamikusak, azaz nagy folyók mellett alakulnak ki.- A teokrácia valamelyike jelenik meg, és törekednek annak átörökítésére pl.: Kína

(császárság)- Gazdaságuk önellátó, zárt és a mezőgazdaságra épül. Kivétel: Asszíria, Perzsia részben

(hadsereg) és Főnicia (kereskedelem)- Fenyőfa típusú rendeződés :

- fenyőfa csúcsa: uralkodó + papok- fenyőfa közepe: közszabadok- fenyőfa alja: rabszolgák

A társadalom erősen rétegzett, nehéz az átkerülés egyik rétegből a másikba. Jellemző a fenyőfa típusú társadalomszerkezet, kivétel ez alól Róma, ahol a piramis alakzat a jellemző.- Kohézió mikéntje: szervilizmus (servus: rabszolga)

A hűség, az alávetettség tartja össze a társadalmat. Milliók egy miatt (Hegel: egy ember szabad, az uralkodó).

2.Hűbéri állam- A hatalomegység elvére épül. - Az uralkodó monarcha, nem despota, mert kénytelen figyelembe venni az alattvalók

akaratát. - Minimum a királyi kíséret (fő hűbéresek), kvázi királyi tanács véleményét kénytelen

szem előtt tartani. Nem kötelező, de jól felfogott érdeke, hogy együttműködjön, ugyanis hatalmának alapja a föld.

Sajátossága:- az egész államszervezet és a közjog magánjogi szerződésen alapul. → Homagium =

hűbéresküvel megerősített magánjogi szerződés. Hűbér és hűbéres között mellérendeltségi viszony van, mely felbontható mindkét oldalról.

1. A homágium lehet (a lényeg, hogy mit fogad meg):o Homagium simplex : a hűbéres tanáccsal (consilium) segíti a hűbérurat. Több

hűbérúrnak is tehető.o Homagium lígium (összetett): tanácsadás és katonáskodás (consilium et auxilium)

felajánlása a hűbérúrnak. A hűbérúr támadó háborúiban évi 40 napot saját költségen részt kell venni. 40 napot meghaladó esetben nem kötelező maradni, illetve fizetni kell a maradásért. Csak egy hűbérúrnak tehető.

A hűbéri jellegű államok csoportjai: 2. Francia típusú: láncolat van, tehát láncolatos

A hűbéresem hűbérese nem a hűbéresem.Ligiumot csak egynek, simplexet többnek is lehet tenni.

3. Angol típusú: Hódító Vilmos, Salisbury → megerősített hűségesküMinden hűbéres elsősorban az uralkodónak tartozik hűséggel.

4/100


Lígiumot nem lehet tenni, hiszen az már az uralkodóé, simplexet viszont többnek is lehet. Pajzspénz kialakulása.

4. Német-római császárságHasonlít a franciára, vagyis a hűbéresem hűbérese nem a hűbéresem, illetve az uralkodó a rá visszaszállt hűbérbirtokot nem tarthatja meg (1 év + 1 napon belül el kell ajándékozni = adománykényszer). Σ Nincs földalap.- Nincs fix népesség, terület- Az uralkodói és állami vagyon nem különül el, ugyanaz- Nincs helyi igazgatás, csak központi- Patrimoniális és teokratikus államelmélet- Átörökítés

3.Rendi állam , rendi dualizmus Középkor közepe. Az első olyan állam, amelyik már nem a hatalom egységéből indul ki. Sajátos megosztás: rendi dualizmus, vagyis két tényező közötti hatalommegosztás: a király és a rendekHogyan? Az eddigi királyi kompetenciák részben átadódnak a rendeknek.

Sajátosságai:- Törvényhozás: A király és a rendek együttes tevékenysége. Rendi országgyűlés,

horizontális hatalommegosztás.- Igazgatás/végrehajtás/bíráskodás: vertikális megosztás. A kormányzás (külügy stb.) a

király kezében, míg a helyi igazgatás (nemesi vármegyék stb.) a rendi kompetencia körébe kerül.

- Nem csak központi, hanem helyi igazgatási szinten is képes szervezett rendszert működtetni. Pl.: nemesi vármegye

- Uralkodó személye, vagyona kezd elkülönülni az állami vagyontól. Pl.: Német-Római császárság →eladományozás

- Fix államterület- Van lakosság/alattvalók (csak kötelezettség, nincsenek jogok), de nincs népszámlálás- Önkormányzatiság megjelenése. A rendek az önigazgatás szervei. Bizonyos

kompetenciákat kapnak a királytól. A helyi igazgatás joga (4):

Törvényhozással kapcsolatos jogkör:- Követküldési jog- Követek utasítással való ellátásának joga, és ez kötelezi a követet- Elszámoltathatóság joga- Visszahívás joga- Mandátum igazolási/vertifikációs jog: A szabályszerűség igazolása a vármegye dolga. Ma

az OGY joga ez.Végrehajtói/executiv jogkör- Központi intézkedések végrehajtása: pl. Mátyás idején a rendkívüli hadiadó beszedése- Helyi igazgatás intézése: Helyi rendeletalkotás joga, mely az országos jogforrással nem

ütközhet, csak a helyi/területi egységen belül bír hatállyal. pl. Torontál vármegye, rablók elleni védelem, 10 pandúr felvétele, botozás jogköre

Igazságszolgáltatás:- Saját bírói fóruma van (vármegyei törvényszék, városi bíróság) I. vagy II. fokon jár el.

5/100


- Saját bíróválasztás joga- Saját ítélet végrehajtási jog (hóhér/bakó, tömlöc, börtön (Mária Teréziától))- A kegyelmezési jog nem illeti megPolitikai jogkör: Akár országos, akár helyi ügyben az önkormányzatok egymással értekezhetnek, beszélhetnek → összefogás a vármegyék között:- Levelezési jog- Egyeztetési jog- Országrészekre kiterjedő gyűlések tartásának joga

Királyi trón betöltése:Teokratikus hatalomkeletkeztetés. Isteni hatalom keletkeztetés: közvetettÁltalában dinasztikus öröklés. MO-on ettől egy kissé eltér a gyakorlat, mivel az uralkodói hatalom a rendektől ered.- A Szent Korona Tana : A koronáé a hatalom, a királyon csak ideig-óráig van, a rendek

hatalmazzák fel.- A király szimbolikus- Totum corpus Regni Hungariae (A magyar királyság teljes teste) = korona + rendek- (Hadügyi felségjog: A király rendelkezik, de a rendek kezében van a hadsereg többsége)- A szt. korona birtoktana: A rendi időszakban minden föld/birtok a koronáé. Csak a

koronázott király adományozhat földet. De csak törvényben meghatározott módon (rendek akaratán múlik). A szt. korona birtoktana tehát az adománybirtok visszaáramlásának alapja: A király újra eladományozza, nem kényszeresen, hanem érdekből.

4.Abszolutista állam/ abszolutista monarchiák Középkor vége, újkor elejeTípusai: Klasszikus: Európa centrum országaibanFelvilágosult: Európa peremkerületeibenMolnár Erik definíciója használatos: Az uralkodói hatalom gyakorlása az állam egész területén, az uralkodótól függő hadsereg, az állami adók és az állami bürokrácia segítségével. Az uralkodói hatalom megint teljes, egész területre szól, centralizáltság, nincs vertikális

megosztottság Három fő bázis: hadsereg, adók, bürokrácia (ekkor épül ki szinte teljesen) Jellemzők:

Klasszikus FelvilágosultTársadalmi bázis

- polgárságElsősorban

- középnemesség (polgárság nincs, vagy nagyon gyenge)-

értelmiség- katonaság másodsorban- egyház harmadsorban

Államvallás- Érvényesül az államvallás - Nincs államvallás: vallási türelem van Német, francia: katolikus, Anglia: anglikán Laicizáció érvényesül

6/100


Állam fő céljaAz életviszonyok legszélesebb körére ki akar terjeszkedni, mindent szabályozni akar.

Etatizmus (etat: állam fr.) pl.: szociális ellátás, oktatás (ratio educationis: kötelező oktatás, Mária Terézia)

Gazdasági alapMerkantilizmus (ipar fejlesztése Fiziokratizmus (mezőgazdaság fejlesztése)

Uralkodói eszmény/hatalomIsteni eredetű/teokratikus hatalomeredeztetés Saját tényeik, cselekményeik alapján: jó

király=népért Dinasztikusság dolgozó királyA felvilágosodás hatására megjelenik a kötelezettség tudat

Pl.: II. József: jobbágyrendelet, II. Katalin: potemkin falvak

Két dolog következik ebből: 1. Az uralkodók jogokat alkotnak, új jogrendszer alkotásának igénye (XIV. Lajos: 5 nagy tv. könyv) Hihetetlen jogi túlszabályozás, túlzás → jogszabályi szabályozás bevezetése2. Megjelenik az állampolgár fogalmának gyökere. Jogok (minimális) is lesznek a kötelezettségek mellé. Kétoldalú viszony kialakulásának elkezdődése:- Rendi: alattvaló, nincs jog csak kötelezettség- Abszolutizmus: jogok és kötelezettségek, kialakul az állam és az állampolgár viszonya- Polgári állam: állampolgári jogok és kötelezettségek

Államhatalom gyakorlása: Az uralkodó mindent a kezében szeret tartani.XIV. Lajos:- Minden ügyben ő döntött (szó szerint).- Az államkassza és a királyi kassza egyesül- Öt fontos miniszter (központi, kormányzati szinten): pénzügy, külügy, belügy, hadügy,

igazságügy. Miniszterei sokáig töltötték be posztjukat.- Újítás a helyi igazgatásban: állandó királyi megbízottak (intendások): ellenőriztek, később

egyre több feladatot átvettek a helyi ügyektől.- A grófság (helyi szintű igazgatás, mely adható vehető) mellé adókerületi rendszer

(intendáns az élén) épül ki, melynek jellemzői:- Nem adható vehető- Az intendáns visszahívható- Magas állami fizetés a korrupció megelőzésére- Folyamatos kapcsolat a királlyal

Új elemek a rendi államhoz képest:- Szakigazgatási szervek (elválnak egymástól a pénzügy, hadügy stb.)- De még nincs egyszemélyi felelősség. Kollektív az előkészítés és a döntés, így a

felelősségi is elmosódik.- Hiányoznak a garanciák: pl. fellebbezés jogának hiánya.- A király bármikor megszüntethet és létrehozhat hivatalt.

5.Modern állam

7/100


Három alapvető ismérv:a.) Terület : Vonalszerűen körülhatárolt és a nemzetközi közösség által is elismert

államterülete van. pl.: Koszovónak nincs államterületeb.) Népesség : Letelepedett, rendszeresen megszámlált népessége van.c.) Főhatalom: És a népesség döntő (kivétel a diplomáciai testület) többségére kiterjedő

cselekvőképes állami szervrendszere, főhatalma van.Többség: állampolgár, külföldi állampolgár, hajók és repülők területe, magyar külképviselet területe

Nem kritérium tehát: az etnikai egység és a vallási egység (a XX. sz. második felétől a magánszférába került.)

Megjelenési formái különbözőek (ezer arc), közös jellemzés nehéz:- jóléti állam (szociális ellátások)- jogállam (jogszabályok alá vetettség)- totális állam (jobb oldali: náci Németország, bal oldali: kommunista, szocialista államok)- minimális állam (kivonulás a közszférából, éjjeliőr funkció)- szociális állam stb.

Államszerkezet (területi beosztás szerint)Unitárius/egységes: A szuverenitás csak központi szinten érvényesül. Pl.: Mo.-on helyi szinten nincs.Összetett: Szuverenitás központi és helyi szinten is.- Konföderáció/államszövetség : Államok laza szövetsége. Csak bizonyos célok érdekében

szövetkeznek. A szövetség és a tagállamok viszonya a tagállamok felé billen, mert kiszolgáltatott a szövetség a tagállamoknak. Pl.: Amerika 1774: függetlenség a Brittektől, majd 1777: konföderáció, nincs közös kormány, pénzügy, hadsereg, csak minősített többségi alapon lehet dönteni. Működésképtelen a rendszer, mely kb. 10 évig maradt fenn. 1605-1615: Rajnai szövetség (Napóleon protektor.)

- Föderáció/szövetségi állam : a szövetségi szint elsőbbséget élvez. Az államok alárendeltek, de vannak saját jogaik. Pl.: USA, Németország, Svájc, Belgium (1990-től), Orosz föderáció Háromféle hatáskör:

o Kizárólagos szövetségi hatáskör: külügy, hadügy stb. vagyis a fontosak.o Kizárólagos tagállami hatáskör: pl.: USA: büntetőjog, Németország: oktatáso Konkuráló hatáskör: Elvben nincs akadálya, hogy mindkettő eljárjon, de ha van

szövetségi szintű szabályozás, akkor az elsődleges. (volt tagállami, majd később lett szövetségi)

Államforma kérdése: Milyen alapon gyakorolja a hatalmat?- Egyszemélyű : Monarchia, örökletes (császár, király, sejk, fejedelem, emír. lord protektor

stb.)- Köztársaság

Kormányforma kérdése: Mi módon gyakorolják a hatalmat?a.) alkotmányos monarchia (az alkotmány köti a kezét)- abszolút monarchia (nem köti semmi)- rendi képviseleti monarchia (rendek + uralkodó köti a kezét)- parlamentáris monarchia (OGY befolyásol)- despotizmusb.) demokratikus köztársaság- parlamentáris köztársaság (köztársasági elnök + OGY)- alkotmányos köztársaság

8/100


- prezidenciális köztársaság (USA)- félprezidenciális köztársaság (Franciaország)

Átmeneti államformák, ahol a demokratikus jelző nem a kormányformát jelöli:- Népköztársaság: 1918-19: Csak helyi szinten volt közvetlen választás, felsőbb szinten

delegálás történt.

9/100


2. AZ IGAZGATÁS SZINTJEI ÉS VÁLTOZÁSAI A MAGYAR KÖZJOG TÖRTÉNETÉBEN

KözjogA közjogba tartozik mindaz, ami a köz érdekeit szolgálja. (a római jog szerint), a magánjog a magánszemélyek érdekeit szolgálja.3 nagy területe van:

alkotmányjog közigazgatási jog pénzügyi / költségvetési jog.

1.) AlkotmányjogTárgya mindazon, ami az állam működésével, szervezetével kapcsolatos. Alapnormája, az Alkotmány. Chartális alkotmány: az állam működésére, az államra és az állampolgárokra vonatkozó szabályok egyetlen törvényben vannak rögzítve. pl.. Mo. 1949: XX. tv.Azok az államok, melyek alkotmányos berendezkedésűek, de nincs alkotmányuk, azok a történeti alkotmányos országok. pl. Anglia, az 1949 előtti Magyarország.1815 előtt a legtöbb európai országnak nem volt alkotmánya, ekkor mondta ki a Szent Szövetség, hogy létre kell hozni.Az angol történelmi alkotmány első része a Magna ChartaAz Alkotmányjog részei: Választójog, Állampolgári Jog, Bírósági Jog.2.) Közigazgatási jogA Habsburg-időszakban alakultak ki a közigazgatási ágak. (1723 – Helytartó tanács)Központi szint + 1, vagy 2 szint.3.) Adó-pénzügyi jogAdó módjára behajtható köztartozás – szigorú garanciákat támaszt.

Alkotmánytörténet – Alkotmányjog összefüggéseiDirekt módon meghatározza a közigazgatás berendezkedését.

- Prezidenciális – pl. USA, az alkotmány nem írja le a közigazgatás rendszerét, azért az elnök a felelős.

- Parlamentáris: törvények pontosan leírják a közigazgatás rendszerét.

Patrimonális monarchia kora: ( államalapítástól 1301-ig)Központi igazgatási modellCsak központi közigazgatás van, a királytól függ, sok esetben ad hoc jellegű az irányítás.Mellette működik a királyi tanács. Összetétele nem rögzített, a király anyja, felesége, udvarában lévő egyházi előkelőségek, királyi udvarban lévő ispánok lehetnek a tagjai.1298-ban Tanács Törvény: hatékony szervvé akarják formálni a királyi tanácsot. A király 3 havonta váltásban vegyen maga mellé 2-2 főpapot és nemest, a legfontosabb ügyeket velük együtt intézze el. Nincs rá írásos bizonyíték, hogy használták-e valaha is ezt a rendeletet.Zsigmondnál törvény mondja ki: ha a király nem hallgatja meg a Tanácsot, a döntése érvénytelen.A királyt a kancellár (korábban esztergomi érsek + később a székesfehérvári gyóntató pap) segíti a királyi akarat érvényesítésében.Helyi igazgatást az ispánok végzik. Királyi vármegye tekintetében az ispán a király meghosszabbított keze. Egyéb tisztségek: hadnagy, várnagy, őrnagy, stb.Familiáris viszony (a hűbériség magyarországi speciális változata): a familiáris felajánlkozik egy nagyobb úrnak, hogy elvégez neki feladatokat bizonyos juttatások fejében. Ha távozik az ispán, távoznak az ispán familiárisai is.

10/100


A vármegyék kiemelt feladata a királynak járó jövedelmeket be kell hajtani. Ezt a tárnokmester koordinálja.Nádor ispán, udvarbíró: a király helyettesítése a feladata, bíráskodott, az udvar ügyeivel foglalkozott. Később a nádort vidékre küldte bíráskodni, helyét átvette az udvarbíró, de neki is kiterjedt a hatásköre, ezután országbírónak hívják.

XIII-XV. század – vármegyerendszer kialakulása: központi igazgatás helyi igazgatás

A vármegye a legrégebbi állami intézményünk. Ez bizonyult a legtartósabbnak is, hiszen határai – eltekintve a kényszerű területváltozásoktól – ma is csaknem azonosak azzal, amit első királyunk meghatározott. Az igazgatás alapvető vonása:- átfogó: azaz az igazgatás és a bíráskodás nem válik el egymástól.Több közigazgatási feladathoz valamilyen örökletes, vagy örökös személy társul. Az örökletes főispán (Pest vármegye) a család tagja között öröklődik. Nincs közszolgálatiság, nem feltétlenül hozzáértő emberek töltötték be a posztokat.Három történeti típusa alakult ki:

királyi vármegye, melyet I. István tudatos államalkotó tevékenysége eredménye

nemesi vármegye, mely a XIII. század közepétől 1848-ig állt fenn, a rendi időszak legfontosabb területi szerve (jogot szolgáltatott, ellátta a területi adminisztrációt, jelentős szerepet játszott a politikai-alkotmányos életben, közvetítette az uralkodói és állami érdeket)

polgári vármegyék időszaka – 1848-tól a Szovjettípusú tanácsrendszer bevezetéséig (1950). Ebben az időszakban alakult ki a területi önkormányzat.

Abszolutizmus, OMM központi igazgatás helyi igazgatás

Mo. állam- és kormányformája mindvégig rendi-képviseleti monarchia, Habsburg abszolutisztikus kísérletekkel. A rendiség ereje a feudalizmus végéig töretlen maradt.

- abszolút monarchia legfőbb jellemzői: az adóalanyok védelme, az államegyház kialakítása, fokozott beavatkozás a gazdaságba, állandó állami sereg fenntartása, kormányzati ügyvitel és szervezet módosítása – rendektől független szakképzett hivatalnokréteg, bürokrataapparátus

- a felvilágosult abszolutizmus: modernizációs kísérlet nyugati mintára a közigazgatás megújítására

- Habsburg abszolutizmus: többszintű államszerkezet (a helyi gépezetek fölé kiépítették a központi adminisztrációt)

központi kormányszékek – hatáskör alapján elkülönültek (általános és szakigazgatási hatáskörök)

uralkodói dikasztériumok: olyan nem rendi, feudális jellegű kormányzati szerv, mely közvetlenül az uralkodó alárendeltségébe tartozott.

Neoabszolutizmus: központi középszintű

11/100


helyi- elveszített szuverenitás - az olmützi alkotmány (1849. március 4.) életbe lépésével elvész a szuverenitás, beolvadás a Habsburg Birodalomba- anakronisztikus politikai rendszer, politikai jogok csorbulása, de polgári átalakulás folyamatossága- Októberi Diploma = állandó és vissza nem vonható állami alaptörvény, alkotmányreform, cél: magyarok lecsillapitása1849 március 4: olmützi alkotmány: centralizált Gesamtstaat, 5 területi egység Mo.-n, ezeket tartományként kezeli1860 október 20: Októberi Diploma: autoritativ kormányzás, a centralizmus lazítása, föderalisztikus elemek, Mo.-nak bizonyos fokú autonómia. A beligazgatás, bíráskodás, vallás és közoktatás magyar ügy lesz, visszaállitják az ogy-t és a megyei szerveket, ill. a dikasztériumokat1861 február 26.: Februári Pátens: centralizmus, abszolutisztikus elemek erõsítéseA törvényhozó és végrehajtó hatalom a neoabszolutizmus államában- törvényhozás: az államfõ és a birodalom képviseleti szervének közös kötelessége. Birodalmi, vagy tartományi gyűlések szüneteltetése idején szükségrendeleteket bocsáthat ki az államfõ törvény általi rendezést igénylő ügyekben. A képviseleti szervek jelentõsége tehát elenyésző, hiszen 1861-ig a császár nem hívja össze sem a birodalmi, sem a tartományi gyűlést.- 1851-tõl tanácsadó szerv a birodalmi tanács- 1860: a Birodalmi Tanács létszáma és hatásköre nő, feladata lesz:

- zárszámadás, költségvetés elfogadása- államkölcsönök felvételének jóváhagyása- kormány jelentős intézkedéseinek megtárgyalása

- 1861: a Februári Pátens következményeként tért hódítanak a képviseleti elvek, a Birodalmi Tanács is törvényhozási funkciót kap, törvényhozásnak felelõs kormány azonban továbbra sincs. Terv: kétkamarás parlament, de az 1861-es (BT alá rendelt) budai ogy elutasítja.

1920 utáni államberendezkedés központi igazgatás helyi igazgatás

A végrehajtó hatalom túlsúlya jellemző - végrehajtó hatalom centrális helyzetben van.Az alkotmányos élet eklektikus szerkezete: állampolgári egyenjogúság, önkormányzatok realizálása szemben az államfői hatalom kiterjesztésével, a szabadságjogok szigorodó szabályozásával.

Tanácsrendszer idején: kerületek (regionalizmusban is ez lesz!)

A tanácsok – tanácsrendszer alapszervei- községi, városi, bp-i kerületi tanácsok tagjait közvetlenül választják, ennél magasabb szintű tanácsok: alsóbb szintűek által delegáltak- járási tanács: falusi és határos városi tanácsok tagjaiból- megyei tanácsok- tanácstagok: 6 hónapos megbízatás, de visszahívhatók

Erdély: speciális igazgatási szintek - a kiváltságos népcsoportok önálló igazgatási egységként

működtek

12/100


Erdély közigazgatása már a honfoglalástól bizonyos különállást mutatott az anyaországtól. közigazgatás és törvénykezés feje: vajda (kezdetben csak magyar székek felett,

mint a király teljhatalmú helyettese), familiárisaival kormányoz, ebből alakultak ki az udvartartás és az erdélyi kormányhivatalok

fejedelemség idején: kormányzóság (gubernium) a fejedelmi tanács helyére (közigazgatás és ítélkezés), ill. kincstári hivatal (pénzügyek)

szász települések egységes kormányzati kerület, élén a szebeni ispán, majd a szebeni királybíró állnak. A szász városok autonómiát kaptak. Székek élén: királybírák álltak. Mátyásnak köszönhették a szász egyetem kialakítását, a szász területek jogi egységesítését.

székely székek: élére a király nevezte ki a székelyek ispánját, erdélyi vagy magyarországi előkelők közül. Mátyás korától a székely ispán posztját hatáskörébe olvasztotta az erdélyi vajda

Török igazgatási modell:Katonai közigazgatást honosítottak meg. A katonai körzetek élén parancsnokok álltak, akik a magyar lakosság civil ügyeivel alig foglalkoztak.Közigazgatási alrendszerek:

vilajetek – helytartóság Öt vilajetet hoztak létre: a budait, az egrit, a kanizsait, a temesvárit és a várait. A budai pasa 1623-tól a magyarországi ügyek legfőbb hatósága.

szandzsák – kerületek, élén a bégek álltak. Többek között fő feladata az adóösszeírás, az adóztatás.

nahije – járás kaza – kádik bírói körzetei

II. Változat:

2.Az igazgatás szintjei és változásai a magyar közjog történetében

Hány szintű igazgatás lehetséges a közigazgatásban?Árpád-ház- Csak egy szint van. Központi igazgatás.- Minden a királykezében van. Mindenki tőle függ, mindenki tőle kapja a jogosultságait.- Van helyi szint is (királyi vármegye) saját jogán jár el, nem önkormányzatok, hanem a

király meghosszabbított keze.

Árpád-ház végétől (1301/1308) 1848-ig (Rendiség)Két szint van: központi és helyi. A központi a királyé, a helyi a rendeké.Központi szint: Dönt, hogy milyen szervek működjenek, melyek a király jogán működnek. A király kinevez, adományoz, majd megjelennek a rendek, és az OGY, mely a királyból és a rendekből áll.Helyi igazgatás szintje, melynek két fő szinttere van: Nemesi vármegye : nemesség önkormányzati fóruma Szabad királyi város : polgárság önkormányzati fórumaA két szint között egyenrangúság van. A különbség területi közöttük: vármegye/város. nemesség/polgárok

1848-ban Az előbb felvázolt rendszerben nem nagyon volt változás.

13/100


Áprilisi törvények: a központi igazgatást átszervezik, de a helyi szinten nincs változás.

Neoabszolutizmus (1848-1867) A szabadságharc leverése utáni időszak.Újra visszaállt az egy igazgatási szint, mert a Habsburgok felszámolják a nemesi önkormányzatokat, az önállságot.Erősen centralizált a rendszer. Az igazgatás szintjei:- Központ : Bécsi irányítás- Helyi szint : A vármegyék megszűnnek, öt kerület kerül kialakításra, melyek élén központi

megbízott áll.

A dualizmus (1867-1918) Osztrák-Magyar MonarchiaDeklaráltan sok önállóságEllenben az igazgatás két szinten zajlik: Központi: a király gyakoroljaHelyi: törvényhatóság útján: 3-féle törvényhatóság:

- Vármegyék: könyv szerint polgári vármegye, de ez nem jó kifejezés- Törvényhatósági jogi városok- Budapest/székesfőváros (speciális jogállása van)

Ezeken keresztül, ezeknek alárendelten működnek a községek és járások.

1918-201918 ősze: Első Népköztársaság: Nem forradalmi szellemű rezsim1919 tavaszától (133 nap): Tanácsköztársaság, gyökeres változások:Központi:

- Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlése: választott szerv- Szövetséges Központi Intézőbizottság: az előző munkáját segítette. Nem volt

hatalommegosztásHelyi:Tanácsok: községi szinten közvetlen választás, magasabb szinten (járás, megye, országos) közvetett, azaz delegálás történik a felsőbb szintre. Háromszintű igazgatás:

o Községio Fővárosi, kerületio Városi

Megyei tanács: területi szint, melynek alárendelt szervei:o Központo Területio Helyi

1920-1944Az 1920. évi I. tc. rögzíti a sajátos kormányformát: király nélküli alkotmányos királyság (IV. Károly kétszer is megpróbál visszatérni, de nem engedik)- Egy választott kormányzó gyakorolja a királyi funkciókat (Horty) viseli ezt a tisztséget.- Az ő kezében van a központi közigazgatás.- A központi és a helyi szint viszonya ugyanaz, mint a dualizmus korában:

o Kormányzóo Törvényhatóságok

1946-1948

14/100


A köztársaság a fordulat évéig tart. A demokratikus, fejlődőképes rendszer rövid ideig tarthat. Kétszintű közigazgatás alakul ki:Központi igazgatásHelyi igazgatás: területi/megyei + helyi önkormányzatok. Közöttük mellérendeltségi viszony van. Ez jellemző napjaink gyakorlatára is.

1949-1989: Népköztársaság1989- NapjainkAz Európai Unióban haladnak a háromszintű közigazgatás felé. Ennek oka, hogy a nagyobb területi egységet preferálja:

- Központi- Regionális- Helyi

Magyarországon közigazgatási egységként nem léteznek régiók, csak statisztikai szintű régiók vannak.

15/100


3. SOROLJA FEL ÉS JELLEMEZZE A KÖZPONTI IGAZGATÁS HAZAI TÖRTÉNETI TÍPUSAIT!

A patrimoniális monarchiaFogalmának megteremtője, von Haller német történész. A patrimoniális állam lényege az a fejedelmi hatalom, mely “magánjogi természetű és az állam földje felett veló tulajdonon alapszik”.A patrimoniális államban a királyi hatalom alapja a király által birtokolt mangángazdaság és földmennyiség: az uralkodó ez által rendelkezik mások fölött hatalmat biztosító fegyveres kézzel és gazdasági erővel. A király közjogi hatalmának alapja a patrimoniuma, azaz az örökölt magángazdasága: földbirtok, a földesúri hatóság alá tartozó népek összessége. A felségjogok és a király földesúri jogai, az államháztartás és a királyi magángazdaság az állami hadsereg és a király magánhadserege szinte elválaszthatatlanul egybeforrva jelentkezik. A király úgy viselkedik az államban, mint saját birtokainak földesura. A király az egyedüli törvény hozó, a legfőbb bíró és kormányzó. Az ország közigazgatási beosztása is igazodott a király magángazdaságának kiterjedtségéhez. A király, mint az egyházi hatalom társtulajdonosa a püspökkel egyetértően szervezezi és kormányozza az egyházat.A magyar patrimoniális államA Szent-István-i államszervezés egyik döntő különbsége a nyugati-modellhez képest a kizárólagosságra való törekvés. A tisztségek nem jártak javadalmazással, kizárólag az ispáni pozíció, de az sem volt örökölhető. A hűség nem adománybirtokhoz, hanem a király kíséretében való részvételhez kötődik. Az uralkodó réteg tagjai az uralkodó által felemelt, általa létrehozott kiváltságos réteg tagjai. Egyes nézetek szerint a magyar hűbériségből hiányzott a szerződéses meghatározás, a szolgáltatások egyensúlya, a kölcsönös hűség mozzanata.A király a törvénykezés feje, az országos méltóságok is az ő nevében bíráskodtak.A patrimoniális állam működésének alapelemei, alvető vonásai

a királyi udvartartás feladata:

- uralkodó ellátása- kormányzati tevékenység segítése- államirányitás- igszolgáltatás

királyi tanácsnem érdemi szerv, feladata csupán tanácsadás

tisztségviselők- országosak: királyt helyettesítő joggal pl.: nádorispán, országbíró- udvari tisztségviselők: ellátó szolgáltató jellegű feladatokkal (főlovász,

asztalnokmester, pohárnokmester, hírnökök ispánja) ispánok: a patrimoniális királyság helyi szervei. A vár-és ispáni hálózat a megye

rendszer előtt kialkult. katonai és egyéb funkciókat is elláttak a várispánság az egyháznak döntő szerepe volt az államszervezésben

A patrimonális monarchia felbomlása- oka: a hatalom földbirtoknagyságra alapozott fölfogásának elenyészése, trónharcok, királyi birtokok eladományozása, a királyi tekintély romlása, királyi birtokszervezet felbomlása

Rendi monarchia (bővebben 6. tételben)

16/100


A rend a feudális társadalom lényeges vonásokban azonos jogállású, örökletesen kiváltságolt elemeit tömöríti. A rendek politikai hatalmukat sajátos rendi intézményeiken keresztül érvényesítik. A rendek tehát tagjaik jogállása alapján körvonalazhatóak.A rendiség a feudális társadalom azon állapota, amikor a társadalom felső csoportjai már rendekbe szerveződtek, a társadalom építésének fő alapelveit a rendi megfontolások jellemezték, a rendek egymás és a királyi hatalom ellen már megpróbálták érvényesíteni közös érdekeiket, megszervezni hatalmukat.Az ország első rendje a papság már Szent István korában teljes egészében létezett.

immunitás (királyi beavatkozástól való mentesség az egyházi birtokra) egyház tulajdonába juttatott világi földek vissza nem szerezhetõek

Barones (fõurak, bárók), bázisa István idején, kialakulás a királyi hatalom hanyatlásával (12-13. sz.).

immunitás biráskodás joga vérhatalom joga jogaikat egyedi kiváltságkövetelések utján szerzik

Nobiles (serviensek rendje, köznemesek tömege)általános rendelkezések utján jutnak jogokhoz:

- 1222: Aranybulla (személyes szab, adómentesség)- 1232: kehidai oklevél (biráskodás joga)- 1267: Béla nemesként hivja meg követeiket az ogy-re- 1351: Nagy Lajos oklevele (jogi egyenranguság, õsiség, kilenced)- 1514: Tripartitum (hatalmi ideológiájuk összegzése)

Civites: városi polgárok, jelentőségük kicsiny maradt, jogaik csak a városon belül érvényesülhettek.A rendi képviseleti monarchia szervezete

centralizáció: a hatalmi centralizáció feladata a társadalmi anarchia felszámolása. A királyi hatalalom bizonyos fokú erősítése, új alapokra helyezése.

a működő reni-képviselteti állam alapja a rendi dualizmus, amely a centralizáció sajátos eredményeként alakult ki. Lényeg a rendek és a központi hatalom között kialakuló relatív egyensúly. Rex és Regnum szemben állása.

a rendi dualizmus garanciái: hitlevél (a király a megválasztása fejében szerződéses formában ígérte meg a rendeknek a követeléseik teljesítését), contractus , öröklési szerződések, adómegajánlási jog

a rendi dualizmus konfliktusai: trónbetöltés, hitlevelek tartalma, sérelmek orvoslásának követelése (gravamenek), kormányzatijogok bővítése

Az abszolút monarchiaMagyarország állam- és kormányformája mindvégig rendi-képviseleti monarchia, Habsburg abszolutisztikus kísérletekkel. A rendiség ereje a feudalizmus végéig töretlen maradt. Az abszolút monarchia bölcsője Nyugat-Európa volt, s a maga teljességében csak itt bontakozott ki.Az abszolutizmus feltételei:

születőfélben lévő modern nemzet újraerődödő központi, királyi hatalom hadakozás és hadseregépítés gyökeres átalakulása – hivatásos katonák, szakképzettség a társadalom és a gazdaság átfogó átszervezése – expanzió

Az abszolút állam fogalma: az abszolút állam a monarchiák sajátos formája, amelyben a legtöbbször öröklés útján trónra jutott, élethossziglan trónján maradó és elmozdíthatatlan uralkodó abszolút módon (törvényektől függetlenül) kormányzott. Az abszolút monarchiában a király nem egyszerű államfő, hanem kizárólagos hordozója és birtokosa a teljes állami

17/100


szuverenitásnak, hatalmának gyakorlásában sem az alkotmány, sem pedig más jogilag meghatározott állami szerv, vagy egyéb politikai előjogokkal rendelkező társadalmi csoport nem korlátozza.Az abszolút monarchia jellemzői:

az adóalanyok védelme a földesúri önkénnyel szemben államegyház kialakítása fokozott beavatkozás a gazdasába állandó állami hadsereg fenntartása a kormányzati ügyvitel és szervezet módosítása

Jellemzői későbbi/ második szakaszában: beavatkozás a földesúri-jobbágy viszonyba egyház korlátozása – a lelki gondozásra való visszaszorítás (türelmi politika) szociális intézkedések, oktatás, egészségügy fejlesztés manufaktúra ipar ösztönzése rendektől független szakképzett hivatalnokréteg, bürokrataaparátus létrehozása egészországot átfogó igazgatási, bíráskodási rendszer

Felvilágosult abszolutizmus modernizációs kísérlet A Habsburg Birodalomban a felvilágosult abszolutizmus legkiteljesedettebb formája az

abszolutizmus megvalósulásának. maradandó és pozitív lépések:

- adófizető és katonáskodó jobbágyok védelme a földesúri elnyomással szemben (urbárium, jobbágyrendeletek)

- az egyház privilégium megszorítása- nemesi kiváltságok megtámadása (főként adózásra tett kísérletek)- szociális, egészségügyi, oktatási reformok- a közigazgatás megújítása

Az abszolutizmus államának működése- központi kormányszékek: szakképzett hivatalnokokkal- munkamegosztás a hivatalok között- elkülönülő rendi és uralkodói közigazgatási szervek- csökken az országgyűlés jelentősége

Alkotmányos monarchiaAz európai forradalmi hullám nyomán – Magyarországon 1848 március-áprilisában – az utolsó rendi országgyűlés követei szorgos munkálkodásának köszönhetően valósult meg az alkotmányos reform, a korábbi magyar közjogi rendszer radikális átalakítása.Az “áprilisi törvények” nyomán alapvetően megváltozott az állam berendezkedésének jellege a polgári alkotmányosság kritériumai szerint. Véglegesen és kategorikusan szakítottak a rendi struktúrákkal.Az április alkotmány:

- szakítás a rendi szemlélettel (választójog, közteherviselés, uriszéki biráskodás megszüntetése)- csak legfontosabb lépések (jobbágyfelszabaditás), törvényhozás késõbbre halasztása- nem rendelkezik a Habsburg Birodalomhoz füzõdõ viszonyról- alkotmányos monarchia, de hatalmi ágakat nem választanak szét, csak a királyi jogokat korlátozza a törvényhozás és végrehajtás terén- végrehajtó hatalom a király felügyelete alatt, de országgyűlés befolyásával- bírósági szervezet átalakitása: birói függetlenség elsõ jelei (uralkodó és kormány együtt nevezi ki

18/100


A jogegyenlõség megvalósitása- urbér, dézsma, robot megszüntetése- jobbágytelek a jobbágy szabad tulajdona lesz- a papi tized eltörlése- uriszéki törvénykezés kiiktatása- közteherviselésA nemzetiségi egyenjoguság rendezése- nemzetiségek egyik célja: a nyelvhasználat joga- nem születnek tervezetek a feszültségek enyhitésére ("egy politikai nemzet"), igy a nemzetiségek Bécs felé fordulnak- 1849 jul 28: nemzetiségi törvény:

- nemzeti szabad kifejlõdése minden népnek biztosittatik- községi tanácskozásokban mindenki anyanyelvén szólhat- oktatás (községi vagy egyházi nyelv elemiben) és anyakönyvezés egyházbéli község

anyanyelvén- hivatal és tisztség betöltése nyelv és vallás figyelembevétele nélkül

A vallásszabadság szabályozása és a felekezetek egyenjogusága 1848-49-ben- teljes vallásszabadság a bevett vallások koordinációs rendszerére alapozva, tehát a felekezeten kivüliség státusát ignorálták- minden bevett vallásfelekezet egyházi és iskolai szükségleteit közköltségbõl fizeti az államSajtószabadság a forradalom és a szabadságharc idején- cenzura eltörlése, de: rendészeti jellegü szakaszok (lapalapitáshoz kaució), büntetõjogi szankciók pl.: magánszemélyek sérelmére elkövetett büncselekmény sajtó utján, vagy politikai jellegü sajtóvétségek, lázitás, hatóságok, testületek rágalmazása- felelõsségi sorrend: szerzõ, szerkesztõ, kiadó, nyomda tulajdonosaA tanszabadság törvénye- tanulás és tanitás szabadsága (mely tant, mely tanártól, ill. nem csak tanárok oktathatnak)A gyülekezési jog rendezése- nem szól törvény a gyülekezési jogról- 1848-as rendelet: népgyülést csak 24 órával elõre bejelentve, elõre meghatározott céllal lehet összehivni

A dualizmus speciális állammodelje – parlamentális monarchiaA kiegyenlités kompromisszuma - kölcsönös engedmények- a liberális politikai intézmények visszaállitása: népképviseleti törvényhozás, parlamentnek felelõs minisztérium, polgári jogrendszer, pénzügyi-igazgatási apparátus- alapvetõ polgári szabadságjogok bevezetése, nemzetiségi jogok bizonyos elismeréseAz alkotmány jellemzõi - történeti jelleg- nincs irott alkotmány, tehát a közjog megõrizte alapelvét és intézményeit, jogfolytonosságról beszélhetünk- szent korona tana: a korona az ország közjogi szimbóluma, az alkotmányos közhatalom jelképe, tagjai a király, a nemzet szabad tagjai, a szabad királyi városok követei (Hajnik szerint), igy a szuverenitás a szent koronát illeti, tehát a fõhatalom a közé, a koronában egyesült állampolgárok közösségéé.- 1868: magyar-horvát kiegyezés: Horváto. + a hozzá csatolt Szlavónia tág autonómiát kapott (belügy, vallás- és közoktatásügy, igazságügy) társország lesz. Közös és egységes államhatalom, király, koronák, hitlevél, koronázási eskü, államhatár, állampolgárság. Élén: a

19/100


magyar minelnök elõterjesztésére és ellenjegyzésével a király által kinevezett bán. Végrehajtó hatalom: magyar király a kzpi kormány utján (tagja a horvát-szlavón-dalmát tárca nélküli min)- Fiume: külön test. Élén: fiumei és magyar-horvát tengerparti királyi kormányzó. Király nevezi ki a magyar minelnök ellenjegyzése mellett. Közigazgatásilag magyar törvényhatóságok közé tartozott. Hivatalos nyelve az olaszA parlamentáris monarchia jellegzetességei - kiegyezéssel: parlamentáris monarchia, tehát országgyűlés visszanyerte befolyását, érvényesült a miniszteri felelõsség- államrendszer feje: a Bécsben uralkodó államfõ- törvényhozásnak felelõs végrehajtó hatalom Pest-Budán- az államfõ abszolutisztikus jogai korlátozva- törvényalkotás: uralkodó + országgyűlés együttmüködése- végrehajtás: király által kinevezett, törvényhozásnak is felelõs kormány- közigazgatás: nagy szerep a helyi önkomrányzatoknak- biráskodás: elválasztva a közigazgatástó, király által kinevezett biróságok- államfõnek + jogok (pl: hitelintézetek alapitása)- közös külügy és hadügy- dualista közjogi felépités- abszolutisztikusan vezetett hadsereg

KöztársaságAz elsõ polgári demokratikus kisérlet (1918 köztársasága)A Monarchia széthullása

- tervek a belsõ válság leküzdésére:- Tisza István: demokratikus földbirtokpolitika, politikai rendszer reformjai- Károlyi Mihály: szabadságjogok szavatolása, a birodalom szerkezetének javitása, nemzeti birtokpolitika- munkásmozgalom: MSZDP 1918-as okt-i kiáltványa: uj kormány, alkotmányozó nemzetgyülés, föld- és tulajdonreform- IV. Károly dinasztikus elképzelései: föderativ struktura, egyes nemzeteket a birodalmi gyülésben nemzeti tanácsaik képviselték volna- Wekerle alkotmányreform-tervezete: Mo-nak perszonálunió, egyéni jogok a nemzetiségeknek- 1918 okt 23: lemond a kormány, okt 25: Nemzeti Tanács (szocdemek, polg radok, Károlyi-hivek). Károlyi minelnök lesz, a NT-nek felelõs

Ideiglenesség az alkotmányos szabályozásban - nincs idõ alkotmányos kérdések megoldására- 1918 nov 16: forradalmi alkotmányozás, a jogfolytonosság megszakitása- szabályozás ideiglenessége, intenziv átpolitizáltsága, spontaneitása (Néphatározatban is)- az alkotmányozó gyülés döntéséig az állami fõhatalom Károlyié- nem tervszerü közjogi épitkezés miatt késõbb funkcionális zavarokAz állam- és kormányforma radikális megváltoztatása: a Népköztársaság - 1918 nov 13: az uralkodó eckarstau-i nyilatkozatában lemond az államügyek intézésérõl- a törvényhozás önmaga feloszlatásáról dönt- nov 16: függetlenség, népköztársaságA szabadságjogok kiszélesitése - cél: a politikai rendszer demokratizálása

- választójog kiterjesztése, a politikai nyilvánosság korábban élvezet jogainak kiszélesitése

20/100


- sajtószabadság korlátainak lebontása (sajtóvétségek feletti itélkezés esküdtszéki utra terelve)

- az egyesülés és gyülekezés joga mindenkit megillet (csak az egyesületek jogalanyisága kivánta meg a birósági jegyzékbe való felvételt), a biróság bejegyezni köteles, ha alapszabályszerü célja nem ütközik büntetõtörvénybe

- nemzetiségi egyenjoguság: autonóm területek, föderativ magyar köztársaság. Kevés idõ, igy csak ruszinok, németek, szlovákok kapnak kollektiv jogokatA második polgári demokratikus kisérlet (1944-1949)Demokratikus berendezkedés a II. világháború után - 1944 dec 21: Debrecenben Ideiglenes Nemzetgyülés - Nemzetgyűlés Szózata: magyar állam nevében cselekszik, az állami fõhatalom jogszerü gyakorlója- 1944 dec 22: Ideiglenes Nemzeti Kormány, elnöke: Miklós Béla (polgári többségü kormány)Átmeneti megoldások, ideiglenes alkotmányozás - 1945 nov 4: demokratikus választások, gyõz a Kisgazdapárt (abszolut többség). Minelnök: Tildy Zoltán, de a kormányban kommunista erõfölény- államfõi testület: az INGY Elnöksége után a Nemzeti Fõtanács egészen a köztársaság kikiáltásáig- 1945 dec 16: az államhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezésérõl szól törvényA második köztársaság kikiáltása - ideiglenességet, a kormányzó nélküli királyáságot meg kell szüntetni (a Külügyminiszterek Tanácsának 1945 dec-i moszkvai határozatának hatására, miszerint minnél elõbb békét kell kötni a szövetségesekkel) - 1946 feb 1.: államforma köztársaság, megszünt a Nemzeti Fõtanács, elnök: Tildy Zoltán 1948 jul 30-ig (hütlenségi per miatt lemondatják), utóda 1949 aug. 20-ig: Szakasits Árpád (MDP elnöke)- 1949 aug. 20: köztársasági elnöki poszt megszünik, Szakasits automatikusan az Elnöki Tanács elnöke lesz (50-ben letartóztatják, elitélik)- Politikai Bizottság fennmarad a köztársaságban is, korlátozta a parlament és a köztársasági elnök jogkörét. 1949 aug 20-ig.- 1949 aug 23: köztársaság elnök + PB = Elnöki Tanács (kollektiv államfõi testület)Az emberi jogok védelme - 1946 I.tc: elõször kodifikálják a magyar történelemben az emberi jogokat (személyes szabadság, jog az elnyomástól, félelemtõl, nélkülözéstõl mentes emberi élethez, a gondolat és véleménynyilvánitás, vallás szabad gyakorlása, egyesülési és gyülekezési jog, jog a tulajdonhoz, személyi biztonsághoz, munkához, szabad müvelõdéshez, részvétel joga az állam és az önkormányzatok életének irányitásában- a Magyar Közigazgatási Biróság elnökének javaslatát egy független biróság létrehozására, amely garantálná a fenn emlitett jogokat, elutasitják- 1946 máj: Az emberi alapjogok hatályosabb védelme: 5 évig terjedõ börtönnel bünteti a fenti jogok megsértõjét.

NépköztársaságA Magyar Népköztársaság szervei - Országgyűlés:

- évente kétszer, háromszor, rövid ülésszakok- legfõbb párt és állami vezetõk mellett amatõr képviselõk- egyhangú szavazások- müködésének célja: a pártirányitás legitimálása- hatásköre:

21/100


- alkotmány megállapitása, módositása- trvalkotás, határozathozatal- kormányprogram megvitatása, jóváhagyása- népgazdasági terv + költségvetési terv megalkotása

- interpelláció elhanyagolása jellemző- állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre- többszintü szabályozás (származékos jogalkotó hatáskörrel rendelkezõ szervek is alkotnak jogszabályt)

- a Népköztársaság Elnöki Tanácsa (NET)- állam élén külön testület, ún. kollektív államfõ

- a Legfelsõbb Szovjet választotta ennek felel - prezidiális szerv, a legfelsõbb államhatalmi szerv elnöksége -

szervezõ funkciók, a közt-i elnök jogkörét örökli- követek fogadása- kegyelmezés (csak egyéni; közkegyelem: csak ogy)- kitüntetések cimek alapitása, adományozása- kinevezés (fontosabb alkalmazottak, magas rangu tisztek)

- ogy-t helyettesitõ jogkör- terveket alkot (minta: szovjet ukáz)- ogy napjának kitüzése, ogy összehivása- népszavazás elrendelése- diszpenzációs jog (hivatásos biróvá történõ kinevezésnél a szükséges képesitési elõirás alól felmentést adhat)

- Minisztertanács (MT)- államigazgatás legfõbb szerve- elnök, elnökhelyettesek, államminiszterek, minisztériumokat vezetõ miniszterek (15 minisztérium)- rendeleteket és határozatokat alkot

- tanácsok (1950-es terv hozza létre oket)- tanácsi költségvetés beépül az állami költségvetés rendszerébe- az államhatalom helyi szervei. Fajtái:

- Budapest fõvárosi- megyei- megyei jogú városi- járási- járársi jogú városi- városi kerületi- községi

- az ált. hatáskörü helyi szervek alárendeltek a saját tanácsaiknak + a felettes végrehajtó bizottságoknak (legfelsõbb fokon MT-nak)

- szakigazgatás helyi szervei: tanácsok keretein belül, szintén kettõs alárendeltség- helyi jelentõségü ügyben rendeletet alkothat

- bíróságok- bírói függetlenség személyi biztositékai megszünnek- feloldják a bírák áthelyezésének és elmozditásának tilalmát- 1949: megszűnik a Közigazgatási Bíróság- 1949: népbíróságok helyére ülnökbiráskodás elsõfokon a büntetõbíráskodás- bírákat az államhat. szervei választják és visszahivhatják- Legfelsõbb Bíróság elnökét és bíráit + megyei bíróságok elnökeit az Ogy választja- legfõbb szerv: Magyar Népköztársaság Legfelsõbb Bírósága (országos hatáskör)

22/100


- ügyészségek- büntetés-végrehajtás - ügyvédség

- 1950-ig: magánügyvédek- jogtanácsosok létrehozása (= egységes ügyvédség kettéválasztása)- ügyvédi munkaközösség: lehetõség az ellenõrzésre- kötelezõ ügyvédi eskü: a névjegyzékbe kerülés feltétele

II. Változat:

3.Központi igazgatás hazai történeti típusait

Hogyan követik egymást?1000-1301 Árpád-ház- Patrimoniális eredeztetés, a patrimoniális monarchia kora.- A király hatalma a földhöz kötött.- A királyi bevételek alapja, hogy a király földeket adományoz.- Nem a közjogi kapcsolat a jellemző, hanem a magánjogi (földadományozás) minden közjogi kötelesség a földhöz kötött- Hűbéri kapcsolat: mellérendeltség- Személyes hatalmából oszt le feladatokat a király:- Központi tisztségviselő: Nádor:- A király helyettese az udvarban.- Hatalma nem önálló.- Közjogi funkció: A királyi hatalom gyakorlása teljes, de kioszt feladatokat.

o Udvarbíró: - A nádort helyettesíti az udvarban. Eleinte csak az udvar népe felett, később az ország népe

felett, de csak a király udvarában.o Adomány : A király jogokat adományoz. (II. András: Az adományozás legjobb

mértéke a mértéktelenség) Ennek következtében megrendül a királyi hatalom.- Immunitás (mint adomány) = mentesség (egyértelműen megrendíti az uralkodói hatalmat)

Ez a legfőbb jog: A földbirtokon élők fölötti bíráskodás joga, azaz már nem a királyjoga ez.

- Az Árpád-ház vége felé meggyengül a királyi hatalom (banderiális hadseregek stb.)- Összességében a közigazgatási hatalom magánjogi kapcsolatok alapján működik, a földbirtokon alapszik.- Minden hivatalnok a király kinevezése által addig van hivatalban, amíg a királynak tetszik.- Általában a hivatalnokok a király familiárisai (a hűbériség sajátos magyar formája).- hivatali lánc: a király embere is kinevezte familiárisait. A familiáris rendszer továbbgyűrűzik, azaz, ha az elsőt visszahívják, a többi is bukik.

Hogyan keletkezik a hatalom?- Vérségi vonal + alkalmassági feltétel. A vérség korlátozott választása: nem rögzítették mikor ki.- A király az egyedüli törvényhozó- A hatalom szervei: a királyi udvar, királyi tanács (nem érdemi szerv, csak tanácsot ad)- Országos tisztségviselők: nádorispán, országbíró- Udvari tanács: főlovász, pohárnokmester

23/100


Királyi udvartartás (királyi kíséret): A királyi család a király tisztségviselői A király személyesen választja ki hű embereit Feladatuk: a az uralkodó ellátása, a kormányzati tevékenység segítése, közigazgatás

központi funkcióinak teljesítése, igazságszolgáltatás.Királyi tanács:

Még nem érdemi szerv, feladata a tanácskozás, melyek a királyt nem kötelezik semmire.

A királyi ügyek végrehajtói, bizalmasok Még nem hatalmi tényező

Országos méltóságok: Nádorispán: a királyi udvar legfőbb irányítója, az udvartartás feje, az udvarban a

király helyettese. Tevékenysége: gazdasági és katonáskodó. Országbíró: az udvari népek bírája Vajda, horvát bán: Erdély és a horvát részek tejhatalmú képviselője.

Udvari méltóságok: Ellátó-szolgáltató jellegű feladatokra pl. főlovász-lóellátás, asztalnokmester-

élelemszolgáltatások vezetője, pohárnokmester-szőlősök és bortárolók igazgatója, hírnökök ispánja-fullajtárokért és az őrökért felelős, ajtónállómester-ceremóniák szervezője.

Királyi központok: a királyi udvarnak nem volt székhelye, az év folyamán beutazta az ország egy részét.

1301-1526 Rendiség, Mohács előttVegyesházi királyok kora, korai rendiség kora- Változó erősségű királyi hatalom a központi közigazgatás szempontjából.- Erős király: erős, központosított közigazgatás- Gyenge király: széttagolódás

Hogyan keletkezik a központi hatalom?- Károly Róbert (1308-1342): pápai támogatással kerül a trónra (az esztergomi érsek

királlyá koronázza) + vérségi kapcsolat + választás, még ha szűk körű is. (a pesti domonkos kolostorban tartott gyűlésen)

- I. Nagy Lajos (1342-1382): primogenitúra, azaz elsőszülöttség elvén (Anjou) Károly Róbert I. szülött fia

- Mária: elsőszülött lány (I. Lajos I. szülött lánya), azaz lányági trónöröklés. Nem személyesen uralkodott, hanem régens/kormányzó helyette. Az asszonyok/anyák általában háttérből irányítottak.

- Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) ő (Mária férje): A lány férjének jogán. Corrégens/együtt uralkodó/uralkodó társ (elfogadott forma). Jellemzően a férfi veszi maga mellé a nőt, jelen esetben ez fordítva történt, és mégis a férfi uralkodik.

- Habsburg Albert (1437-1439) Luxemburgi Zsigmond veje- Jagelló Ulászló (1439-1444) Meghívták, mert Habsburg Albert fia, V. László még

csecsemő, amikor apja meghal- Hunyadi János kormányzó (1446-1453)- V. László (1453-1458) Habsburg Albert fia. Főkapitány: Hunyadi János

24/100


- I. (Hunyadi) Mátyás (1458-1490): Hunyadi János fia, választás útján (rendi gyűlésen) történő trónbetöltés.

- II. Ulászló (1490-1516) lengyel származású. Királlyá választották. Gynge királyi hatalom.- I. Lajos (1516-1526) II. Ulászló fia- Interregnum: királynélküli időszak.

o Irányítás országtanács által: a királyi tanács alakul át ilyenkoro Kormányzó/hubernátor által: mint pl. Hunyadi János

Központi igazgatás: A Budán fixálódott királyi udvarból indul. Fix székhely: Buda, az államszervezet is stabilizálódik, melynek élén továbbra is a király állt.

- Nádor : Hunyadi Mátyás 1485-ben rögzíti a nádori cikkekben jogköreit:o A nádor a király helyettese.o A király távolléte esetén ő a helytartó.o Az ország főkapitánya.o A legfőbb bíró a király után. Ő az ország első nagybírája.o A királyválasztó OGY összehívója.o A választáson az első szavazat leadója. Nyílt szavazás volt.o Kiskorú király gyámja.o A rendek és a király közötti ellentétek elsimítója. A rendek által választják.o A diplomáciai követeket fogadja, ha a király nem ér rá.o A dalmátok és a kunok főbírája.o Teljes bírói joghatásköröket kap, szabadon, saját jogán.

- Országbíró: udvarbíróból lett. o Az ország második főbírája.o Fő feladata, hogy a király helyett bíráskodjon.o A központban bíráskodott (általában a nádor ki volt küldve „területre”) Azonban Mátyás

visszahívta a Nádort, így az országbíró tekintélye lecsökkent.o A 17. sz.: a nádorválasztó OGY egybehívójao 1723.-tól a helytartótanács másodelnöke

- Tárnokmester o A királyi jövedelmek begyűjtője és kezelője volt eredetileg.o A kincstári jövedelmek kezelését átadta a kincstartónak és országos nagybíróvá vált.

- Kancellária o Árpád-házi eredetű szerv, bizánci minta alapján.o III. Béla ideje alatt, egyházi kézben volt.o Írásbeliség, törvények írásba foglalása stb.o Későbbiekben diplomáciában, hadügyekben segédkezett.o Reformálta: Nagy Lajos, Zsigmond, Mátyáso Szétválik főkancelláriára (bíráskodás) és titkos kancelláriára (elsősorban nem

bíráskodás, csak a későbbiekben)o Szakszerűsödni próbált.

25/100


- Királyi tanács o A vegyesházi királyok idején erősödik szerepe.o Tanács törvény 1298. Árpád-ház végén. A király háromhavonta váltakozva vegyen

maga mellé 2-2 főpapot és nemest és nélkülük fontos ügyekben döntést ne hozzon. Ennek oka: Rögzítsük, ki legyen a királyi tanácsban. Tegyük operatívvá a hatalom gyakorlását. Elvileg mindenki lehetne a királyi tanács tagja úgy,hogy nincs rangbéli veszteség.Zsigmond: Érvénytelen a király döntése, ha a tanács nem hagyja jóvá. Azonban a rendek erősödnek

Rendi gyűlés (XIII. sz. vége)- Tanácsadási, együttgondolkodási céllal hívja össze a király. Nincs törvényalkotói jogkör.- 1311. Károly Róbert: az első törvényalkotó rendi gyűlés, de itt csak a nemesség vett részt.- 1406. Uxemurgi Zsigmond: nemesi gyűlés, ahová a szabad király városok polgárait is

meghívják. Kialakul a rendi OGY: király, főpapság, főnemesség, köznemesek, szabad királyi városok követei.

- Eleinte nincs szabályozva az időbeni összehívás kérdése.- Eleinte minden főnemes részvétele kötelező.- Ez így azonban költséges, és időigényes. Kialakul a képviseleti, azaz a követi gyűlés.- Nem volt szabályozva, hogy a király melyiket hívja össze, de tipikusabb, hogy a követi

gyűlést hívja össze. Jellemzően a céljai motiválják a királyt, hogy mikor melyiket hívja össze.

- Helye, időtartama, tárgyai sem rögzülnek. Pl.. Sopron, Ónod, Torda, Szeged stb.- Törvényt már nem lehet hozni a rendi OGY nélkül, és a király nélkül sem.- A törvényhozás közös, a végrehajtás a király kezében marad. A hatalommegosztás

megosztott.

1526-1848. Habsburg rendszerJellemzői:A királynak két dolgot kell figyelembe vennie:- Magyarországot kormányozni kell.- Kétszintű a központi közigazgatás: a szervek megduplázódnak.

Szervei:Dikasztériumok/kormányszékek jönnek létre:

- Csak a királynak felelősek.- Tagjaikat a király nevezi ki, hívja vissza őket és a királytól kapnak fizetést.- Rendek nem ellenőrizhetik- Gréniumok, azaz testületi szervek. Nincs egyszemélyi döntés, és felelősség.- A magyar dikasztériumok a közvetlen bécsi alárendeltség alatt működnek.- A fellebbezés a magyarból Bécs felé történt.

Fajtái:Udvari Tanács (Bécsben működött)

- Eredetileg a legfontosabb kormányszék volt.- Eleinte valóban érdemi, ügyintéző szerv volt.- Később, amint nő az uralkodó szerepe, szerepe formálissá válik, nincs érdemi

munkája.

26/100


- Sokszor átalakul: Titkos tanács, titkos konferencia, miniszteri konferencia

Udvari kamara: Bécsi dikasztérium- A pénzügyi igazgatás szerve: A királyi bevételek beszedéséről, kezeléséről,

gyarapításáról gondoskodik.- Kölcsönfelvételek előkészítése.- Korábbi kölcsönök kezelése.- Sok birtokot juttatott a király kezére. Új Szerzeményi Bizottság: a töröktől

visszafoglalt területeken a birtokok sorsának rendezése. (fizetni kellett a korábban birtokolt területek visszaszerzéséért)

- A Magyar Kamara fellebbezési fóruma.Udvari Kancellária :

- Sajátságos szerv: egy közös legyen, vagy tartományonként külön-külön? Egyet állítottak fel, ez intézte az adminisztrációt.

- Diplomáciai ügyek intézése.- A XVII. Század folyamán szerepe fokozatosan háttérbe szorul, míg a tartományi

kamaráké előtérbe.Udvari Hadi Tanács: csak egy van belőle.

- Verbuválás- Feladata a hadsereg felszerelése, ellátásnak biztosítása.- Végvárak építése.- Pénzügyi kérdésekben az udvari kamarával együtt működik.- Tagjai: császári hadsereg tábornokai, a rendek nem.- Királyi prerogatíva (királyi fenntartott jog), azaz senki nem szólhat bele működésébe.

1848. áprilisi törvények:- Népképviseleti alapú közigazgatási szervezet.- Változás a király jogkörében: a végrehajtó hatalmat kizárólag a parlamentnek felelős

minisztérium útján gyakorolhatta. A király távollétében a nádor a végrehajtó hatalmat teljes jogkörrel gyakorolhatta.

- Független felelős magyar minisztérium felállítása- Kormányszékek, kancellária, helytartótanács, kamara megszüntetése- A királyi parancsok miniszteri ellenjegyzéssel hajthatók végre (király felelőtlensége)- Pénzügyi önállóság: független magyar pénzügyminisztérium önálló költségvetéssel, új

adórendszer, egyenlő és arányos közteherviselés, bankjegy és papírpénz kibocsátás- A kormány összetétele: elnök + 8 osztály: belügy, pénzügy, közlekedési és hajózási,

földművelés ipar és kereskedelmi, vallás és közoktatási, igazságszolgáltatási és kegyelmi, honvéd, király személye körüli miniszter.

1848-1867. Neoabszolutizmus- Magyarország különválását megszüntették, öt koronatartományra osztották.- Az 5 kerület központja Budán a helytartóság lett, élén egy bürokrata alkirállyal- A helytartótanács 5 osztályban működött: Buda, Pozsony, Sopron, Kassa és Nagyvárad- Élükön a kerületi főispán állt.- A kerületek 6-11 megyéből álltak, élükön megyefőnök: adóügyi, igazságügyi és belügyi

igazgatás

27/100


- Az októberi diploma visszaállította Magyarországon az 1848 előtti közigazgatási szervezetet: magyar udvari kancellária, helytartótanács, vármegyék.

1867-1918. Dualizmus (Osztrák-Magyar Monarchia)- Magyar felelős minisztérium felállítása- Szétválasztották egymástól a bíráskodást és a közigazgatást- Felelős kormány : miniszterek együttese, testületi szerv a minisztertanács- Belső egységei osztályok, később minisztériumok: király személye körüli m., belügy m.,

pénzügy m., földművelésügy m., közlekedés vallás és közoktatás m., igazságügy m., honvédelmi m., Horvát-szlavón ügyekért felelős tárca nélküli m.

- A kormány elnökét az uralkodó nevezte ki 1849-ig, 1867-től a király nevezte ki a miniszterelnök javaslata és ellenjegyzése mellett

- Miniszterelnökség : feladata az uralkodói utasítások közzététele, OGY-el kapcsolatos teendők, közös ügyi és közös érdekű kérdések tisztázása, konzuli ügyek, határrendezés, nemzetiségi ügyek, sajtóügyek, adminisztráció. → specializált szervezeti egységek jönnek létre, kiegészítés a segédhivatallal és a számvevőséggel.

- Minisztertanács : miniszterek tanácskozása, több tárcát érintő ügyekben, hatásköri nézeteltéréseknél, testületi hatóság, hatáskörének folyamatos bővülése jellemző.

- Népképviseleti OGY: Főrendi ház és képviselőház (választópolgárok választják, nem a rendek)

A király jogköre, hatásköre1. Törvényhozással kapcsolatos jogai:- az OGY szervezetére, működésére vonatkozó jogosítványok:

- összehívás joga (évente, télen),- elnapolás joga,- berekesztés joga (Bécs, 1967. után 5 éves ciklus),- az OGY, parlament felszámolási joga,- kinevezési jog = a főrendi ház elnökének kinevezése

- közvetlen törvényhozási jogok:- törvénykezdeményezések joga,- vétójog,- törvényszentesítés joga. Folyamata: a király a törvény szövegét végzésbe foglalja,

aláírja, megpecsételi és a miniszter ellenjegyzi.- kihirdetés joga.

2. Végrehajtással kapcsolatos joga:- rendeletalkotás joga,- kormány kinevezése és elbocsátása,- hivatalszervezés joga,- hivatalbetöltés joga,- általános felügyeleti és ellenőrzési jog,- hadügyi felségjog:

o vezérlet joga (háború idejében érvényesül),o vezénylet joga ( békeidőben rendelkezik a hadsereggel),o belszervezet.

- külügyi felségjog,- nemesi adományozás joga,- honosítás joga.

3. Igazságszolgáltatási jogkör:- legfőbb bírák kinevezése,- kegyelmezési jogkör.

28/100


4. Egyházkormányzati jogkör:- főkegyúri jogkör (római katolikus egyházra jogosító), (egyházi javadalmak

adományozása, főpapi szék kinevezése)főfelügyeleti jogkör (valamennyi egyházra vonatkozó).

1918. Népköztársaság- megalakult a Magyar Nemzeti Tanács- 1918. november 13.-án IV. Károly lemond- A kormány a Nemzeti Tanácsnak felelős- (általános) titkos, egyenlő, közvetlen, nőkre is kiterjedő választójog.

1919. Tanácsköztársaság (133 nap)- Legfőbb irányító szerve a Forradalmi Kormányzótanács, melyben népbiztosok dolgoznak- A közbiztonságot a Forradalmi Törvényszék biztosította.

1920-1944Az 1920. évi I. tc. rögzíti a sajátos kormányformát: király nélküli alkotmányos királyság (IV. Károly kétszer is megpróbál visszatérni, de nem engedik)- Egy választott kormányzó gyakorolja a királyi funkciókat (Horty) viseli ezt a tisztséget.- Jogköre : az OGY-t csak abban az esetben oszlathatta fel, ha az tartósan munkaképtelenné

vált. Ebben felelősségre vonható volt. A nemzetgyűlés által hozott törvények életbe lépéséhez nem kell kormányzói jóváhagyás.

- Az ő kezében van a központi közigazgatás.- A központi és a helyi szint viszonya ugyanaz, mint a dualizmus korában:

o Kormányzóo Törvényhatóságok

1946-1948A köztársaság a fordulat évéig tart. A demokratikus, fejlődőképes rendszer rövid ideig tarthat. - 1944: Ideiglenes Nemzeti KormányKétszintű közigazgatás alakul ki:Központi igazgatásHelyi igazgatás: területi/megyei + helyi önkormányzatok. Közöttük mellérendeltségi viszony van. Ez jellemző napjaink gyakorlatára is.

1949-1989: Népköztársaság- Önkormányzatok helyett tanácsok- Szövetséges Ellenőrző Bizottság (szovjet megszállás intézménye)- Egypártrendszer: a parlamentális demokrácia megszüntetése (államosítás, tervutasítás)

1989 - NapjainkÚjra parlamentalizmus, demokrácia, OGY, kormányAz Európai Unióban haladnak a háromszintű közigazgatás felé. Ennek oka, hogy a nagyobb területi egységet preferálja:

- Központi- Regionális- Helyi

Magyarországon közigazgatási egységként nem léteznek régiók, csak statisztikai szintű régiók vannak.

29/100


30/100


4. ISMERTESSE A HELYI IGAZGATÁS TÖRTÉNETI MODELLJEINEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐIT!

Vármegye típusokA vármegye a legrégebbi állami intézményünk. Ez bizonyult a legtartósabbnak is, hiszen határai – eltekintve a kényszerű területváltozásoktól – ma is csaknem azonosak azzal, amit első királyunk meghatározott.Három történeti típusa alakult ki:

királyi vármegye, melyet I. István tudatos államalkotó tevékenysége eredménye. A patrimoniális királyság időszakában a középfolú igazgatás legfontosabb hazai szerve, az uralkodói hatalom lokalizálásának legfontosabb eszköze.A királyi vármegyék a XIII. század közepéig álltak fenn, általános hatáskörű közigazgatási, katonai, pénzügyi-igazgatási és bíráskodási egységek voltak, pontosan megállapított határokkal rendelkeztek. Bizonyos nézetek szerint a királyi vármegyék idegen eredetű államszervezési egységek, szláv népektől vagy a frank grófságoktól eredeztetik. Mások szerint az ország belső fejlődése révén alakultak ki. A királyi vármegyéket I. István király szervezte meg területi és igazgatási egységként. Fontos eleme a székhely, a vár amely az irányító ispánigazgatási központja. Élén tehát az ispán (királyi megbízott) áll. Ő képviselte a hatalmat az adott területen, felelt a királyt megillető jövedelmek beszedéséért, bíráskodott a vár népéhez tartozók ügyében, a helyi katonai erő főparancsnoka. Familiárisai közül jelentős szerepet kapott: az ítélkező udvarispán, a hadnagy, a vár gondnoka. Megyén belül adózási egységek a század és tizedkerületek voltak.Az ország határszélein határvármegyék találhatóak.

nemesi vármegye, mely a XIII. század közepétől 1848-ig állt fenn, a királyi vármegyékből alakultak ki. A rendi időszak legfontosabb területi szerve.Hatásköre a XVI. századra formálódott ki. Közjogi tartalmát tekintve hatáskörébe tartoztak: törvényhozásbeli, végrehajtási, igazságszolgáltatási, és politikai feladatok.A nemesi vármegyék közgyűlései főispáni kijelölés nélkül választották meg az országgyűlési követeket. A közgyűlés döntött az anyagi valasztójogról. Feladata a szentesített törvények kihírdetése, törvénykezdeményezési joga is volt. Statútmaalkotási jog: helyi törvényhozás.A törvények végrehajtásának egyedüli alkotmányos szervei. Joga továbbá: tisztségviselők választása, ellenőrzése, visszahívása.Katonai igazgatás: hadiadó beszedése. Székhelyükről maguk döntöttek, jelentős közigazgatási befolyásuk volt a községek felett.Egyéb jogkörök: rendészeti, jobbágyigazgatási, főgyámi jogkör.Igazságszoltáltatás: megyi bírák választása-elbocsátása, első- és másodfokú hatáskör a bűntető és magánjogi jellegű jogvitákban, közhitelességi funkció, bűntetés végrehajtás.A nemesi vármegye szerkezete:

- élén a főispán áll, a királytól kapta megbízatását, legfontosabb feladata a központi akarat érvényesítése- alispán (kezdetben a főispán familiárisa), másodalispán- szolgabíró: feladatuk az igazságszolgáltatásban való közreműködés, adóztatásban, katonai feladatok ellátásában való részvétel- egyéb tisztségviselők: esküdtek, főjegyző, aljegyző írnoki kar

31/100


polgári vármegyék időszaka – 1848-tól a Szovjettípusú tanácsrendszer bevezetéséig (1950). Ebben az időszakban alakult ki a területi önkormányzat

ÖnkormányzatiságÖnkormányzati szerveken értette a közigazgatás gyakorlata és szakirodalma azokat a szerveket, melyek törvényi felhatalmazás alapján saját jogukon vettek részt a végrehajtó hatalom gyakorlásában, és ezt a közfunkciót a kormányhatóságokkal szemben bizonyos önállósággal végezték. Feladataikat önálló jogi személyiséggel rendelkező testületekben látták el. Két alapvető fajtája:

- területi önkormányzat- helyi önkormányzat

Önkormányzatiság-szabad királyi városokAz önkormányzati autonómiában jelent meg a leglátványosabban a városok önállósága: vagyis a közigazgatásban, jogszolgáltatásban, jogalkotásban elnyert legteljesebb önállóságban. Az önkormányzat joga a városigazgatásban a teljes belső városi élet rendezésének és szabályozásának a szabadságát jelentette, a városi szervezet kialakításától kezdve egészen a polgárokra kötelező magatartási normák megállapításáig. Az önkormányzat joga kiterjedt az igazságszolgáltatásra is. Elismerésüket igazolja, hogy a XV. századtól követeket küldhettek a rendi országgyűlésbe.A városi szervezet élén leggyakrabban a választott bíró, ritkábban a polgármester és az esküdtek vagy tanácsosok álltak. A tisztségviselőket a polgárok gyűlés választotta meg.A városi autonómia fontos eleme a gazdasági önállóság: vámmentesség, vásártartásijog, árumegállító jog.Kötelezettségei: közigazgatási feladatok ellátása, katona állítás, ajándék a királynak.A városi polgárok személyes szabadsággal rendelkeztek: mentesek a jobbágyi szolgáltatások, közmunkák és a beszámolás alól, iparűzés, kereskedés joga, tulajdonhoz, öröklésre való jog illette meg.Rétegződés:

- új patríciusok: kereskedelemből, bankéletből, manufaktúrákból meggazdagodott városveztő csoport

- városi középréteg: főként céhes kézművesekPolgári önkormányzatok – 1800-as évek második feleAz 1867-es kiegyezés egyik igen lényeges belső következménye volt az 1848-as állapotok visszaállítása az önkormányzati közigazgatásba. Ez lényegében egyet jelentett a polgái átalakulást megelző vármegyei közigazgatás helyreállításával. A polgári önkormányzatok alapvető ellentétben álltak a feudális vármegyékkel. A polgári önkormányzatok döntően végrehajtójellegűek, autonómiája a a helyi feladatok hatékony végre hajtását szolgálja. A folyamat jellemzői a centralizáció és a dekoncentráció (kp-i igazgatás nem vállalt közvetlen feladatokat, ezeket alsób szintű igazgatás oldotta meg). Jellemző a közigazgatás racionalizálása: hatékonyság középponti szerepe.

Törvényhatósági rendszer

Tanács rendszer

Megyei, regionális igazgatás

II. Változat:

32/100


4.Ismertesse a helyi igazgatás történeti modelljeinek általános jellemzőit!

VármegyékA vármegye a legrégebbi állami intézményünk. Ez bizonyult a legtartósabbnak is, hiszen határai – eltekintve a kényszerű területváltozásoktól – ma is csaknem azonosak azzal, amit első királyunk meghatározott.Három történeti típusa alakult ki:

Királyi vármegye- I. István tudatos államalkotó tevékenységének eredménye. - A patrimoniális királyság időszakában a középfokú igazgatás legfontosabb hazai szerve,

az uralkodói hatalom lokalizálásának legfontosabb eszköze.- A királyi vármegyék a XIII. század közepéig álltak fenn, általános hatáskörű

közigazgatási, katonai, pénzügyi-igazgatási és bíráskodási egységek voltak, pontosan megállapított határokkal rendelkeztek.

- Bizonyos nézetek szerint a királyi vármegyék idegen eredetű államszervezési egységek, szláv népektől vagy a frank grófságoktól eredeztetik. Mások szerint az ország belső fejlődése révén alakultak ki.

- A királyi vármegyéket I. István király szervezte meg területi és igazgatási egységként:o Fontos eleme a székhely, a vár amely az irányító ispánigazgatási központja. o Élén tehát az ispán (királyi megbízott) áll. Ő képviselte a hatalmat az adott

területen, felelt a királyt megillető jövedelmek beszedéséért, bíráskodott a vár népéhez tartozók ügyében, a helyi katonai erő főparancsnoka.

o Familiárisai közül jelentős szerepet kapott: az ítélkező udvarispán, a hadnagy, a vár gondnoka.

o Megyén belül adózási egységek a század és tizedkerületek voltak.- Az ország határszélein határvármegyék találhatóak.

Nemesi vármegye- A XIII. század közepétől 1848-ig állt fenn, a királyi vármegyékből alakultak ki. - A rendi időszak legfontosabb területi szerve.- Hatásköre a XVI. századra formálódott ki. Közjogi tartalmát tekintve hatáskörébe

tartoztak: törvényhozásbeli, végrehajtási, igazságszolgáltatási, és politikai feladatok.- A nemesi vármegyék közgyűlései főispáni kijelölés nélkül választották meg az

országgyűlési követeket. o A közgyűlés döntött az anyagi választójogról. o Feladata a szentesített törvények kihirdetése, törvénykezdeményezési joga is

volt. Statútmaalkotási jog: helyi törvényhozás.- A törvények végrehajtásának egyedüli alkotmányos szervei. - Joga továbbá:

o tisztségviselők választása, ellenőrzése, visszahívása.o Katonai igazgatás: hadiadó beszedése.

- Székhelyükről maguk döntöttek, jelentős közigazgatási befolyásuk volt a községek felett.- Egyéb jogkörök:

o rendészeti, jobbágyigazgatási, főgyámi jogkör.o Igazságszolgáltatás: megyei bírák választása-elbocsátása, első- és másodfokú

hatáskör a bűntető és magánjogi jellegű jogvitákban, közhitelességi funkció, büntetés végrehajtás.

33/100


A nemesi vármegye szerkezete:- élén a főispán áll, a királytól kapta megbízatását, legfontosabb feladata a központi akarat

érvényesítése- alispán (kezdetben a főispán familiárisa), másodalispán- szolgabíró: feladatuk az igazságszolgáltatásban való közreműködés, adóztatásban, katonai

feladatok ellátásában való részvétel- egyéb tisztségviselők: esküdtek, főjegyző, aljegyző írnoki kar

Polgári vármegyék időszaka - 1848-tól a Szovjettípusú tanácsrendszer bevezetéséig (1950). - Ebben az időszakban alakult ki a területi önkormányzat

Önkormányzatiság- Olyan önkormányzati szervek, melyek törvényi felhatalmazás alapján saját jogukon vettek

részt a végrehajtó hatalom gyakorlásában, - és ezt a közfunkciót a kormányhatóságokkal szemben bizonyos önállósággal végezték. - Feladataikat önálló jogi személyiséggel rendelkező testületekben látták el. Két alapvető fajtája:

- területi önkormányzat- testületi önkormányzat

Önkormányzatiság-szabad királyi városok- Az önkormányzati autonómiában jelent meg a leglátványosabban a városok önállósága:

o a közigazgatásban, jogszolgáltatásban, jogalkotásban elnyert legteljesebb önállóságban.

- Az önkormányzat joga a városigazgatásban a teljes belső városi élet rendezésének és szabályozásának a szabadságát jelentette:

o a városi szervezet kialakításától kezdve egészen a polgárokra kötelező magatartási normák megállapításáig.

- Az önkormányzat joga kiterjedt az igazságszolgáltatásra is. Elismerésüket igazolja, hogy a XV. századtól követeket küldhettek a rendi országgyűlésbe.

- A városi szervezet élén leggyakrabban a választott bíró, ritkábban a polgármester és az esküdtek vagy tanácsosok álltak.

- A tisztségviselőket a polgárok gyűlése választotta meg.- A városi autonómia fontos eleme a gazdasági önállóság: vámmentesség, vásártartási jog.- Kötelezettségei: közigazgatási feladatok ellátása, katona állítás, ajándék a királynak.- A városi polgárok személyes szabadsággal rendelkeztek:

o mentesek a jobbágyi szolgáltatások, közmunkák és a beszámolás alól, iparűzés, kereskedés joga, tulajdonhoz, öröklésre való jog illette meg.

Rétegződés:- új patríciusok: kereskedelemből, bankéletből, manufaktúrákból meggazdagodott

városvezető csoport- városi középréteg: főként céhes kézművesek

Polgári önkormányzatok – 1800-as évek második fele

34/100


- Az 1867-es kiegyezés egyik igen lényeges belső következménye volt az 1848-as állapotok visszaállítása az önkormányzati közigazgatásba.

- Ez lényegében egyet jelentett a polgári átalakulást megelőző vármegyei közigazgatás helyreállításával.

- A polgári önkormányzatok alapvető ellentétben álltak a feudális vármegyékkel. - A polgári önkormányzatok döntően végrehajtó jellegűek, autonómiája a helyi feladatok

hatékony végrehajtását szolgálja. - A folyamat jellemzői a centralizáció és a dekoncentráció (kp-i igazgatás nem vállalt

közvetlen feladatokat, ezeket alsóbb szintű igazgatás oldotta meg). - Jellemző a közigazgatás racionalizálása: hatékonyság középponti szerepe.

Törvényhatósági rendszer

Törvényhatóságok: területi önkormányzat szerve- Eredete 1848 előtti időszakra vezethető vissza, amikor a vármegyék és a szabad királyi

városok rendelkeztek hatósági jogkörrel bíró közigazgatási szervekkel:o hatóság = a hatáskörébe utalt ügyekben minden személyre, szervezetre nézve

jogokat és kötelezettségeket állapíthatnak meg, törvényes eszközökkel ki is kényszeríthetik.

- Magyarországon a törvényhatóságok a vármegyék és a törvényhatósági jogú városok voltak. Ezt törvény szabályozta.

Különböztek gazdasági tevékenységük tekintetében:- A vármegye a határain belül fekvő közösségek területeiből tevődött össze, az ott lakó

állampolgárokkal helytartóságokon keresztül érintkezett- A törvényhatósági jogú város maga képez egyetlen közösséget, benne törvényhatósági és

közösségi jelleg és hatáskör együtt funkcionálto Önálló középfokú törvényhatósággal rendelkezett, nem volt alárendelve a

vármegyéneko Élén a főispán (felügyeleti jogkör, bizalmi ember) állt, államfő nevezte ki. A

kormány tisztviselője, de tevékenysége a vármegyéhez és törvényhatósági jogú városokhoz kapcsolódik.

o Középszintű, általános hatáskörű közigazgatási szervo Politikai jogokat is gyakorolt: közérdekű és országos ügyekkel is foglalkozott.o Közösségi feladatokat is ellátott, valamint első és másodfokon is eljárt.o Jogsérelem miatt jogorvoslatot kérhetett a kormánytól, majd később

törvénytelen rendelet ellen panasszal fordulhatott a közigazgatási bírósághoz.

Törvényhatósági bizottság:- A vármegye legfontosabb szerve - Tagjai lehetnek delegáltak és választottak- A törvényhatósági választójog szigorúbb: helyben lakást és írni-olvasni tudást feltételezettHatásköre: - Szabályrendeletek alkotása

35/100


- Választókerületek alakítása- Tisztviselők választása, ellenőrzése- Közösségi ügyek másodfokú kezelése.

Tanács rendszer:

Tanácsköztársaság helyi szervei: a TANÁCSOK- A tanácsköztársaság megszüntette a hagyományos polgári önkormányzatot, az

államigazgatás feladatait az ún. tanácsokra bízta.- Választással jöttek létre- Magasabb szintű tanács tagjait alsóbb szintűek delegálták- A járási tanács a falusi és városi tanács tagjaiból állt össze- A tanács választása: falusi, városi, megyei majd végül Szövetséges Tanácsok Országos

Gyűlésének tagjai- A választójogból kizárták az ún. kizsákmányolókat, pl. munka nélküli jövedelemből élők,

elmebetegek- Szavazás a városban titkos, falvakban nyílt.- Tanácstagok mandátuma 6 hónapra szólt- Tagjaik sorából intézőbizottságot választottak, mely mint általános hatáskörű szerv látta el

a tényleges államigazgatási feladatokat:o Minden olyan feladat a hatáskörébe tartozott, amit külön jogszabály nem

rendelt valamilyen más szerv kizárólagos jogkörébeo Határozatait a tanács hatályon kívül helyezhette

1989 – Napjainkig: Helyi közigazgatási szervek - Önkormányzatok

- Önkormányzat szó használatával általában csak a II. világháború előtti magyar helyi igazgatás megjelölésekor éltek, többnyire negatív tartalommal.

A helyi igazgatás szóban forgó ágát tanácsi igazgatásnak keresztelték, magát az igazgatási hálózatot, pedig tanácsrendszernek.

1990-ben a tanácsi típusú helyi igazgatási renddel való szakítás formai jeleként született meg az önkormányzat elnevezés.

Területi szintTelepülési szint

Miért jönnek létre?A centrum nem tud minden feladatot ellátni. Jellemzően ami nagy költségigényű, vagy nagy szakértelmet kíván, az marad meg központi szinten.

Elosztási elvek Szubszidiaritás: Minden feladatot a lakossághoz lehető legközelebbi szinten kell

megoldani. Földrajzi körülmények Gazdasági körülmények Történelmi hagyományok pl.: vármegyék

Megoldások a létrehozásraA központi szinthez képest: Közvetítő szervek alkotása (nincs autonómia, döntési jogkör, erős a kötődés a

központhoz)

36/100


Dekoncentrált (DEKO) szervek létrehozása (önálló döntési jogosultság)Az áll.ig.-ban a centralizáció jellemző, míg az ÖK-i ig.-ban a decentralizáció.A helyi szervek kialakítása, köre a decentralizáció fokához igazodik.

Az államigazgatást dekoncentráció, míg az önkormányzati igazgatást decentralizáció jellemzi

Önkormányzatok szervezeteKépviselőtestület – neve eltérő lehet (városokhoz kötődik)Megyei jogú város: KözgyűlésMegye: KözgyűlésFőváros: KözgyűlésVáros, ha nem megyei jogú (50 ezer fő alatti lakosságszám), község, fővárosi kerületek

esetén: képviselőtestületPolgármester

Megyei jogú város: PolgármesterMegye: Közgyűlés ElnökeFőváros: FőpolgármesterVáros, község, fővárosi kerületek esetén: Polgármester

BizottságPolgármesteri Hivatal = Képviselőtestület hivatala, vezetője a jegyző, aki nem része a szervezetnekMegyei jogú város: jegyzőMegye: főjegyzőFőváros: főjegyzőVáros, község, fővárosi kerületek esetén: jegyző

37/100


5. A patrimoniális monarchia fogalma és jellemzői

1. A patrimoniális monarchia 1000-1301 Árpád -ház

A patrimoniális állam lényege az a fejedelmi hatalom, mely “magánjogi természetű és az állam földje felett való tulajdonon alapszik”.A patrimoniális államban a királyi hatalom alapja a király által birtokolt mangángazdaság és földmennyiség. A király úgy viselkedik az államban, mint saját birtokainak földesura. A király az egyedüli törvény hozó, a legfőbb bíró és kormányzó. A király, mint az egyházi hatalom társtulajdonosa a püspökkel egyetértően szervezi és kormányozza az egyházat.A királynak attól lesz pénze, hadsereg, hogy földet adományoz, cserébe katonát kap és a jobbágy adózik. A földadományozás a meghatározó. Ez magánjogi viszony.A hatalom a királyé, ő ebből oszt pl. a nádornak (aki az ispánnal a király helyettese).Hatalma abból fakad, hogy a király mivel bizza meg. ugyanilyen az udvarbíró. Ő helyettesíti a nádort a királyi udvarban. Eleinte az udvar népei fölött bíráskodhat, majd megkapja az országot. ( a királyi udvar mozgó, ambuláns)A közjogi hatalom gyakorlás másik módja az adományozás. Ha vki földbirtokot kap a királytól, akkor az ott élők fölött bíráskodási jog illeti meg. Ekkor alakultak ki a banderális hadseregek.

Minden hivatalnok a király kinevezése által addig van hivatalban , ameddig a királynak tetszik. Ők általában a király hű emberei, familiárisai. Ha vkit kinevezett, akkor az a személy az alattvalóit szintén kinevezhette familiárisának. Ha a király kiüti az első személt, az összes többi is borul.

A magyar patrimoniális államA Szent-István-i államszervezés egyik döntő különbsége a nyugati-modellhez képest a kizárólagosságra való törekvés. A tisztségek nem jártak javadalmazással, kizárólag az ispáni pozíció, de az sem volt örökölhető. A hűség a király kíséretében való részvételhez kötődik. Az uralkodó réteg tagjai az uralkodó által felemelt, általa létrehozott kiváltságos réteg tagjai. A király a törvénykezés feje, az országos méltóságok is az ő nevében bíráskodtak.

A patrimoniális állam működéseSzent István állama nem más, mint az ő királyi palotájaKözponti szervek:

a királyi udvartartás, királyi kíséret tagjai a király személyesen kiválasztott hű emberi, tanácsadói, részben tisztségviselők. a király kisérete tehát az állam egyetlen és kizárólagos központja, maga a központi államgépezet. feladata:

- uralkodó ellátása- kormányzati tevékenység segítése- államirányitás- igazságszolgáltatás (a királyi kiséret vándorlásai közben tett eleget ennek)

királyi tanácsnem érdemi szerv, feladata csupán tanácsadás

tisztségviselők

38/100


- országosak: királyt helyettesítő joggal pl.: nádorispán, országbíró, vajda v a horvát bán

- udvari tisztségviselők: ellátó-szolgáltató jellegű feladatokkal (főlovász, asztalnokmester, pohárnokmester, hírnökök ispánja)

Helyi szervek: ispánok: a patrimoniális királyság helyi szervei. A vár-és ispáni hálózat a

megyerendszer előtt kialakult. katonai és egyéb funkciókat is elláttak a várispánság az egyháznak döntő szerepe volt az államszervezésben. A politikusok, írástudók, a

jogismerők az egyháziak köréből kerültek ki.

A patrimonális monarchia felbomlása- oka: a hatalom földbirtoknagyságra alapozott fölfogásának elenyészése, trónharcok, királyi birtokok eladományozása, a királyi tekintély romlása, királyi birtokszervezet felbomlása

A patrimoniális állam fogalmának megteremtője, von Haller német történész. AA patrimoniális állam lényege az a fejedelmi hatalom, mely magánjogi természetű és azpatrimoniális állam lényege az a fejedelmi hatalom, mely magánjogi természetű és az állam földje felett való tulajdonon alapszik.állam földje felett való tulajdonon alapszik.

A királyi hatalom alapja a földbirtokmennyiség. A király egyedül törvényhozó, bíró és kormányzó.

Mivel a királyi hatalom alapja a földbirtokmennyiség, az uralkodó ezáltal rendelkezik elegendő mások fölött hatalmat biztosító fegyveres kézzel és gazdasági erővel.

A társadalom számára a földbirtoknagyság fokozása az uralkodói hatalommal való szembenállás esélyinek növekedését is jelenti. A király közjogi hatalmának alapja, patrimoniuma, azaz örökölt magángazdasága: földbirtoka és a földesúri hatósága alá tartozó népek összessége. Az állam ebben a korban királyság (regnum), fogalmában a király közhatalmán kívül a patrimoniumban gyökerező földesúri magánhatalom is benne van.

A királyi földbirtokon nyugvó állami hatalom primitív államüzemként (Bónis György) működött, amely az uralkodó magánbirtokaként szerveződött. A király úgy viselkedik az államban, mint saját birtokainak földesura.

A király a hatalmat személyesen vagy személyes hívei közreműködésével gyakorolta. Mivel a király az egyedüli törvényhozó, bíró és kormányfő, így a patrimoniális elv alapján ruházza át a hatáskörét és bízza meg törvénykezéssel, kormányzati teendők ellátásával magánjogilag alárendelt híveit. Az ország közigazgatási beosztása is igazodott a király magángazdaságának kiterjedtségéhez. A királyi vármegyerendszer és az udvarrendszer tükrözi a berendezkedés magánjogi alapjait. A királynak nem állnak rendelkezésére megfelelő állami intézmények feladatai megvalósításához, kénytelen a közfeladatokat magánbirtokára támaszkodva, magánjogi eszközökkel, magángazdasága jövedelméből, hozzá magánjogi kapcsolatokkal kötődő személyek segítségével megoldani.

Teotretikus állameszme:

Annak fejében, hogy a papság állami funkciókat is ellátott, a világi hatalom is igényt tartott az egyház ügyeinek maghatározása. A világi uralkodó egyben az egyház fejének tartottavilági uralkodó egyben az egyház fejének tartotta magát.magát. Ebben a rendszerben (teokrácia) az uralkodó szakrális személyiség, a klérus tagja, mintegy pap. A kora középkori uralkodókat megszentelt olajjal kenték fel. Az uralkodó hatalmát Istentől kapta. Első királyunk, Szent István megszervezte a magyarországi egyházat, püspökségeket és monostorokat alapított, püspököket és apátokat nevezett ki. A király a

39/100


püspökkel egyetértően kormányozza az egyházat. A király a koronával együttszervezte meg a jogot, hogy egyházmegyéket, apátságokat alapítson, főpapokat nevezzen ki, egyházi törvényeket hozzon és kiváltságokat osztogasson.

Magyar patrimoniális állam:

Magyarországon az összes egyéb világi birtok egybefüggő teljes területe is kisebb volt, mint az uralkodóé egyedül. A nyugati hűbéri szisztémát nem vették át teljes egészében, így pl.: a tisztségek nem jártak javadalmazással; az kizárólag az ispáni pozíciónak volt eleme, amely viszont nem volt örökölhető. A hűség nem az adománybirtokhoz, hanem a királyi kísérethez kötődött. Az uralkodó réteg tagjai az uralkodó által felemelt kiváltságolt csoport tagjai, akiket személyes hűség fűz az államfőhöz. A magyar hűbériségből hiányzott a szerződéses meghatározás, a szolgáltatások egyensúlya, a kölcsönös hűség. Ami felfedezhető, az a személyesség.

Patrimoniális állam működése:

Az Árpádok állama egy állammá tágult családrend, az egész a kormányzat a család patriarchális szisztémájának államirányítássá bővült változata.

Királyi udvartartás: Mindenki, aki a királyi udvarban tisztségviselőként működik. Ők a király famíliájába kerülnek.

Királyi kíséret: Tagjai a király személyesen kiválasztott hű emberei, tanácsadói, részben tisztségviselők (comesek, országos méltóságok), részben alkalmi feladatteljesítők. A kíséret feladata volt az uralkodó ellátása, a kormányzati tevékenység segítés, az államirányítás, közigazgatás központi funkcióit is teljesítette az igazságszolgáltatási tevékenység mellett.

Királyi tanács: Nem érdemi szerv, feladata csupán a tanácsadás. A tanácskozások a királyt nem kötelezték semmire. A tanács még nem hatalmi tényező.

Tisztségviselők: Részben országosak, mint a nádorispán, az országbíró, a vajda vagy a horvát bán. Az udvari tisztségviselők szolgáltató feladatokat láttak el: főlovász, asztalnokmester, pohárnokmester, hírnök ispánja, ajtónállómester és a többiek.

Királyi központok: A király kísérete az állam egyetlen és kizárólagos központja, maga a központi államgépezet. Székvárosa nem volt, a királyi udvartartás beutazta az ország egy részét. Az udvarhely az udvarispán alá tartozó szolgálónépek gazdálkodási centruma.

Királyi törvénykezés: a királyi kíséret vándorlásai közben tett eleget a legfőbb igénynek, az igazságszolgáltatásnak. A király a törvényhozás fejévé lett, az országos méltóságok is az ő nevében bíráskodtak.

Ispánok: A patrimoniális királyság helyi szerveiként az ispánok működtek. A vár- és az ispáni hálózat a megyerendszer előtt jött létre, feltehetően katonai megfontolások, adóztatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás céljából.

Megyék: már 1009 – ben léteztek megyék.

Várak: kettévált a katonai funkciót teljesítő várispánság és az egyéb feladatokat is ellátó megyésispánság. Az ispánok jobban kötődtek a királyi famíliához, mint vármegyéjükhöz. Egyes méltóságlajstromokban például az ispánok neve mellett fel sem tüntették megyéjüket. Nem a föld volta a kötődés fő eleme, hanem a személyesség.

Egyház: A politikusok, az írástudók, a jogismerők az egyháziak köréből kerültek ki. A klerikusok a hivatalszervezeten tartották kezüket, majd csak századok múltán a világi írás és jogtudó réteg kialakulásával volt képes függetlenedni az államhatalom. Az egyház sajátos szerepét jelzi az is, hogy nem kiharcolta jogait, hanem az országot egyszerűen sajt ügyének

40/100


tekintette. A király viszont mindvégig hangsúlyozta főkegyúri jogát, sőt a főpapokat még néha saját familiárisainak is titulálja.

41/100


6. A KORA RENDI ÁLLAMSZERVEZET MODELLJE

Rendi monarchiaRendinek tekinthető a feudális állam azon formája, melynek irányításában már a király mellett a rendek is szerephez jutottak, s ezzel egyidőben háttérbe szorult a patrimoniális monarchia bomlása során megnövekedett a főúri tanács hatalma. A rendi-képviseleti monarchia kialakulásának döntő eleme az átalakulás, a patrimoniális állam bomlásperiódusát követő hatalmi centalizáció. A központosítás feladata a társadalmi anarchia felszámolása, a rendek pontos definiálása. Hazánkban a Mátyás idejére bekövetkezett központosítást egy precentralizáció előzte meg. E kezdeti központosításnak, melyet az Anjuk hajtottak végre,még nem volt feladata a rendi állam kiépítése. Az Anjuk központosításának legnagyobb érdeme, hogy uralmuk végeztével már nem lehetett visszaállítani a tartományúri rendszert, a hatalom befolyásolásáért harcaba induló nagybirtokosok ligákba tömörülntek. E tény adott esélyt a Mátyási centralizációnak. A rend a feudális társadalom lényeges vonásokban azonos jogállású, örökletesen kiváltságolt elemeit tömöríti. A rendek politikai hatalmukat sajátos rendi intézményeiken keresztül érvényesítik. A rendek tehát tagjaik jogállása alapján körvonalazhatóak.A teljesség igénye nélkül ezek a jogok: gazdasági, politikai jogok, jogi jellegű privilégiumok (bíráskodás, letartózatás mentesség).A rendiség a feudális társadalom azon állapota, amikor a társadalom felső csoportjai már rendekbe szerveződtek, a társadalom építésének fő alapelveit a rendi megfontolások jellemezték, a rendek egymás és a királyi hatalom ellen már megpróbálták érvényesíteni közös érdekeiket, megszervezni hatalmukat.Rendinek tekinthető a feudális állam azon formája, melynek irányításában már a király mellett a rendek is szerephez jutottak, ezzel egyidőben háttérbe szorult a megnövekedett hatalmú főúri tanács.Az ország első rendje a papság már Szent István korában teljes egészében létezett.

immunitás (királyi beavatkozástól való mentesség az egyházi birtokra) egyház tulajdonába juttatott világi földek vissza nem szerezhetõek

Barones (fõurak, bárók), kialakulás a királyi hatalom hanyatlásával (12-13. sz.). immunitás biráskodás joga vérhatalom joga jogaikat egyedi kiváltságkövetelések utján szerzik

Nobiles (serviensek rendje, köznemesek tömege)általános rendelkezések utján jutnak jogokhoz:

- 1222: Aranybulla (személyes szab, adómentesség)- 1232: kehidai oklevél (biráskodás joga)- 1267: Béla nemesként hivja meg követeiket az ogy-re- 1351: Nagy Lajos oklevele (jogi egyenranguság, õsiség, kilenced)- 1514: Tripartitum (hatalmi ideológiájuk összegzése)

Civites: városi polgárok, jelentőségük kicsiny maradt, jogaik csak a városon belül érvényesülhettek.A rendi képviseleti monarchia szervezete

centralizáció: a hatalmi centralizáció feladata a társadalmi anarchia felszámolása. A királyi hatalalom bizonyos fokú erősítése, új alapokra helyezése.

a működő reni-képviselteti állam alapja a rendi dualizmus, amely a centralizáció sajátos eredményeként alakult ki. Lényeg a rendek és a központi hatalom között kialakuló relatív egyensúly. A rendek tudomásul vették a központi hatalom ténykedését, a királyi

42/100


hatalom pedig garantálta a rendiintézményeket. Rex és Regnum szemben állása, folyamatos hatalmi küzdelmük adta meg a rendi monarchia kereteit.

a törvényalkotás nem az uralkodó egyoldalú akaratkijelentése avagy a bárók szűk körű tanácsának döntése, hanem az elismert rendek által képviselt értékeket tekintetbe vevőkompromisszumos egyezmény

a rendi dualizmus garanciái: hitlevél (a király a megválasztása fejében szerződéses formában ígérte meg a rendeknek a követeléseik teljesítését), contractus , öröklési szerződések (csak rendi hozzájárulással voltak érvényesek), adómegajánlási jog

diplomáciai követküldés: a rendek és a király is mint önálló jogalany hatalmazta fel a követeket a küldöldi tárgyalásokra. Mandátumuk egyik vagy másik jóváhagyása nélkül érvénytelen.

a rendi dualizmus konfliktusai: trónbetöltés, hitlevelek tartalma, sérelmek orvoslásának követelése (gravamenek), kormányzatijogok bővítése, nádor választás, vallás gyakorlás

a rendi monarchiák egyik ismérve az egyre nagyobb számban megjelenő jogtudó, világi értelmiségi közhivatalokban, bíróságokon. Ezek a szakemberek jelentős mértékben hozzájárultak a királyi kormányzat önállóságának kialakításához, az egyháztól való függetlenedéshez.

a helyi közigazgatás nemesi vármegyékre épült

II. változat:

6.A korai rendi államszervezet modellje

Előzmények: a patromoniális monarchia felbomlásaOka: a partimoniális szemlélet (a hatalom a földbirtok nagyságára alapozott) elenyészett- A trónharcok miatt a várományosok megkezdték a királyi birtokok eladományozását (ami

a királyi birtokszervezet felbomlásához vezetett)- Megkezdődött a királyi vármegyék eladományozása is: melynek következtében csökken a

király hatalma, növekedett a főurak hatalma, beszűkültek az uralkodói bevételi források.

A rendek és a rendi képviseleti monarchia nem egyidőben jelentkezik: 1. rend, 2. rendiség, 3. rendi állam.

Rend : - A feudális társadalom lényeges vonásokban azonos jogállású, örökletesen kiváltságolt

elemeit tömöríti, melyek érdekeinek politikai síkon is hangot adnak- Politikai hatalmukat sajátos rendi intézményeiken keresztül érvényesítik. - A rendek tagjaik jogállása alapján körvonalazhatóak:

o gazdasági jogok (adómentesség)o politikai jogok (hatalomban való részvétel)o jogi jellegű privilégiumok (bíráskodás)

Papság:- az ország első rendje. Megszerezte az immunitást: a királyi beavatkozástól való

mentességet valamennyi egyházi birtokra.- Manus mortua (holt kéz): az egyház tulajdonába jutott világi földek többé vissza nem

szerezhetők.- Prvivilégium fori (ítélkezési kiváltság): klenikus fölött csak a szentszék ítélhetett, továbbá

az egyházi birtokon élők joghatósága is az egyházi bíróság volt.

43/100


- A papság a „korai rendiség lelke”, már Szent-István korában kialakult és privilégiumokkal rendelkezett, de még nem kényszerült arra, hogy a társadalomban szerveződő egyéb rendekkel szemben érvényesítse érdekeit.

Barones (bárók, főurak):A bárói rend szintén már István korában kialakult, de a királyi akarattól tették függővé a jogok és privilégiumok adományozását. Ennek okai:- A patrimoniális monarchia Szent-Istváni hűségkapcsolat- A javadalom nélküli tisztségek rendszere- Nem öröklődő ispáni pozíciókA tartományúri hatalom erősödtével a bárók különbözőigényekkel léptek fel: immunitást, bíráskodási jogot, sőt a vérhatalom jogát is meg akarták szerezni.Rendjük kialakulása a 12-13. sz.-ra tehető, de jogaikat nem általános privilégiumként kapták, hanem egyedi kiváltság-követelések teljesítésével (a királyi hatalom elleni harcban)

Nobiles (köznemesség):Kemény küzdelem árán, a királyi hatalommal és a főurakkal egyaránt jutottak el a renddé szerveződésükig.Jogállásukat: általános rendelkezések kiküzdésének sorozatával alakították ki:- Aranybulla (1222.): személyes szaadság és adómentesség- Kehidai oklevél (1232): bíráskodás joga- IV. Béla (1267): nemesként hívta őket az OGY-re- Nagy Lajos törvénye (1351): jogi egyenrangúság, gazdasági érdek (ősiség, kilenced)- Hunyadiak: köznemesi tömegek Werbőczit nádorrá választják

Civites (városi polgárok):Jelentőségük, uralkodóink minden törekvése ellenére kicsike maradt. Országrendiséget csak a 15. sz.-ra szereztek a királyi hatalom erőfeszítéseinek köszönhetően.Kiváltságaik: nagy része kollektív privilégium, személyes rendi jogaik csak a városon belül érvényesültek.A központosítás bázisává a polgárság (mint nyugaton) nem válhatott. Az uralkodó így a köznemességre támaszkodva alakította ki túlsúlyát a hatalomban.

Rendiség:A rendiség a feudális társadalom azon állapota, amikor a társadalom felső csoportjai már rendekbe szerveződtek:- a társadalom építésének fő alapelveit a rendi megfontolások jellemezték, - a rendek egymás és a királyi hatalom ellen már megpróbálták érvényesíteni közös

érdekeiket, megszervezni hatalmukat.Korai rendiség:Mert még nem alakulnak ki a rendi monarchia ismérvei és állami intézményrendszere. Magyarországon a rendiség a 13. sz.-tól, a rendi állam pedig a 15. sz.-tól számítható.Precentralizáció – centralizáció:Rendinek tekinthető a feudális állam azon formája, melynek irányításában már a király mellett a rendek is szerephez jutottak.A rendi képviseleti monarchia kialakulásának döntő eleme a hatalmi centralizáció. A központosítás feladata:- a társadalmi anarchia felszámolása, - a rendek pontos definiálása,

44/100


Hazánkban a Mátyás idejére bekövetkezett központosítást egy precentralizáció előzte meg. E kezdeti központosítás a királyi hatalom erősítését, új alapokra helyezését szolgálta. (Károly Róbert és I. Nagy Lajos)Az ezt követő centralizáció Mátyás nevéhez fűződik.

Centralizáció (központosítás): (Trócsányi Zsolt szerint)Az az államszervező folyamat, amelyekben az uralkodó a rendek hatalmának megszűnésével kialakítja saját hatalmi túlsúlyát, de érintetlenül hagyja azokat a rendi jogköröket, melyek a központi hatalom stabilitásában nem elsődlegesek.Precentralizáció (T. Zs. szerint)A feudális anarchia felszámolása, kapunyitás a rendiségnek..

A rendi dualizmus: A rendi-képviseleti állam alapja a rendi dualizmus, amely a centralizáció sajátos eredményeként alakult ki. Lényege a rendek és a központi hatalom között kialakuló relatív egyensúly. A rendek tudomásul vették a központi hatalom ténykedését, a királyi hatalom pedig garantálta a rendi intézményeket. A rendek legerősebb fegyvere az OGY volt, a törvényalkotás kompromisszumos egyezmény eredménye volt.

Rendi OGY – tömeges OGY:- személyes megjelenésre épített, szervezetlen.- felsőtábla: főurak, alsótábla: köznemesség, szabad királyi városok polgársága.Rendi képviseleti OGY:A főurak személyes, a többi rend követek általi képvselete.

A rendi dualizmus garanciái: a központi hatalom korlátai és a nemesi rendi törekvések garanciái.- Hitlevél : a király a megválasztása fejében szerződéses formában ígérte meg a rendeknek a

követeléseik teljesítését:o Mai szövege, mely lényegében III. Károly ugyanaz, 5 pontból áll:o az alkotmány és az öröklési rendek megtartásao a szt. korona az országban őrzésérőlo a visszaszerzett, vagy ezután visszaszerezendő részeknek az ország területéhez

kapcsolásárólo a pragmatica sanctióban elismert nőágak magvaszakadásának esetére a nemzetet

megillető szabad királyválasztás jogrólo elismeri, hogy a jövőre koronázandó örökös királyok kötelesek lesznek ezen

hitlevélbeli biztosítékot kiadni és arra esküt tenni- Contractusok : a király és a rendek egyezkedései- Törvényalkotás : nagy figyelem az érvényességi feltételekre (sokszor mindkét fél aláírta)- öröklési szerződések az Árpád-ház kihalása és a Habsburgok örökös királysága közötti

időben csak rendi hozzájárulással voltak érvényesek. Pl. primogenitúra, nőági öröklés. - Kölcsönös mandátumok (diplomáciai követküldés): a külföldi tárgyalásokra a diplomatákat

a király is és a rendek is fölhatalmazták (mandátumuk együtt érvényes)- Adómegajánlás : az OGY-en külön költségvetés a királyi udvartartásnak és az országnak.

A rendi dualizmus konfliktusai: - trónbetöltés (Habsburg Ferdinándig)

45/100


- garanciák (pl. hitlevél) - gravamenek: rendi előjogok sérelmének sérelmezése és orvoslásának követelése - kormányzati jogokért folytatott küzdelem és azok bővítése, - nádor választás, vallás gyakorlás (az uralkodó a királyi hivatalszervezetre és a kancelláriára

épít).- A rendi monarchiák egyik ismérve az egyre nagyobb számban megjelenő jogtudó, világi

értelmiségi közhivatalokban, bíróságokon. Ezek a szakemberek jelentős mértékben hozzájárultak a királyi kormányzat önállóságának kialakításához, az egyháztól való függetlenedéshez.

A helyi közigazgatás nemesi vármegyékre épült

A korai rendiség történelmi időszaka:1301. Kihal az Árpád-ház

Inrerregnum: király nélküli állapot1308-42 Károly Róbert - Anju-ház tagja- bandériumok, regálék- regálék: pénzverés monopóliuma, harmincad-vám, kapuadó- kamarák megalapítása: kamaraispánok, tárnokmester- 1335. visegrádi találkozó (cseh, lengyel, magyar)1342-82 I. Nagy Lajos (Károly Róbert fia)- hódító háborúk- 1351. évi törvények: ősiség, kilenced- 1370. Perszonálució (lengyel-magyar)1382-87 Mária (I. Nagy Lajos lánya)- trónviszály- személyesen nem uralkodott1387-1437 Luxemburgi Zsigmond (Mária férje)- királyi tanács- 1405. városi törvények- hadjárat, a török kiűzésére a balkánról- 1437. parasztfelkelés1437-39 Habsburg Albert (Zsigmond veje)- meghal1439-44 Jagelló Ulászló (meghívták a trónra)- szembeszáll a törökkel 1446-53 Hunyadi János kormányzó 1453-58 V. László (Habsburg Albert fia) - újabb török veszély1458-90 Hunyadi Mátyás (Hunyadi János fia)- rendi monarchia megszilárdítása- központosítás- zsoldos hadsereg1490-1516 II. Ulászló (akit megválasztottak)- gyenge királyi hatalom1516-26 II. Lajos (Ulászló fia)- a török végigpusztít az országon1526-tól a Habsburg-Magyar monarchia időszaka:

46/100


- I. Ferdinánd- III. Károly- Mária Terézia- II. József- stb.

47/100


7. tétel

A rendi országgyűlés szervezete 1526-ig

Sajnos csak ennyit bírtam ki szedegetni a könyvből, remélem ez is segíthet.

A magyar törvényhozó országgyűlés legfontosabb előzménye a székesfehérvári törvénylátónap volt, törvénykezés és törvény értelmezés helye volt.Az 1267- tc. 8 fejezete elrendelte, hogy minden megyéből 2 vagy 3 nemes tartozik megjelenni, hogy a polgárok panasszal élhessenek. Ezzel, vagyis a nemesi vármegye közönsége képviseletének állandóvá és kötelezővé válásával indulhatott meg a törvénynapnak országgyűléssé alakulása. A királyi tanácsot is az előzmények között kell említeni. A 13 sz. végére a különböző formák összeolvadtak. Az 1290 és 1298 évi parlamentum már törvényhozó országos gyűlésként valósult meg. A rendi országgyűlés intézménye csak a 15 sz. valósult meg. Ettől kezdve beszélhetünk rendszerességgel összehívott és teljessé vált rendi országgyűlésről.A hunyadiak korában végleges formát öltő rendi képviseleti monarchia már nem nélkülözhette a rendi gyűlést.Az ország 3 részre szakadása miatt megosztott lett. Az Erdélyi Fejedelemség önállósodott, függetlenedett, a törvényalkotása is. Ez 1848-ig fenn maradt.A Hasburg kézre került országrész rendi gyűlése, a magyar rendi előjogok védelmező bástyájává vált Bécs centralizáló törekvéseivel szemben.Önmagában már az összehívásáért is küzdeni kellett. A nehézségek ellenére a magyar rendi országgyűlés, méltó ellenfele az abszolutizáló udvarnak, oltalmazója nemesi jogoknak és a magyar függetlenségnek is.

7.A rendi országgyűlés szervezete 1526.-ig

Az első országgyűlést a honfoglalást követően tartották Árpád fejedelem és tanácsosai vezetésével a mai Pusztaszer mellett. Anonymus Gesta Hungaroruma szerint: - Résztvevők : a vezér és nemesei - elrendezték az országnak minden szokástörvényét, valamennyi jogát, hogy miképpen

szolgáljanak a vezérnek meg főembereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétkekért.

- a vezér vele jött nemeseinek különböző helységeket adományozott az összes lakosságukkal együtt.

A magyar államiság első évszázadában, majd Szent László és Könyves Kálmán uralkodása idején, a katolikus egyház zsinatai lényegében országos gyülekezetként is funkcionáltak.- Résztvevők: az egyháznagyok, a király és tanácsosai, a világi előkelők, országos és udvari

méltóságok. - E zsinatokon tanácskoztak az országos ügyekről is, döntéseket hoztak, szabályokat

állapítottak meg.

Ez idő tájt az állami főhatalom birtokosa az uralkodó: - ő a jog forrása, - ő bocsátja ki a törvényeket.

48/100


- Formai értelemben nem volt kelléke az érvényességnek, hogy a jogszabályt valamely meghatározott szerv, szervezet, országos gyűlés ülésében alkossák meg. Azonban szükséges volt az uralkodónak a gyűlésen résztvevők támogató jóindulatának elnyerése. Ezért nem véletlen a törekvés, hogy a legjelentősebb jogszabályokat az ország befolyásos klerikusai és bárói jelenlétében, az ő közreműködésükkel alkossák meg.

A király legfőbb joga és kötelezettsége az igazságszolgáltatás gyakorlása. A tizenkettedik században szokássá válik ún. országos törvénynapokat megtartása évente egy alkalommal, Szent István napján Székesfehérvárott. Később (1267-ben) törvény írja elő, hogy minden megyéből két vagy három nemes köteles megjelenni ezeken a törvénynapokon. Ettől kezdve az ő állandó és kötelező részvételük intézményesítése alapozta meg az ítélkező gyűlések törvényhozó gyűléssé alakulását.

A törzsi időszakban lehetett is valami hasonló gyűlés, a folytonossága megkérdőjelezhető. Kezdetben a főurak és az egyház vezetői alkották, majd az ún. rendi országgyűlésben a főurak és egyháznagyok mellett a nemesség és a szabad királyi városok képviselői is helyet kaptak

A XIII. század végétől megindul a különböző tanácskozási formák és fórumok összeolvadása, aminek eredményeként azok egyre inkább törvényhozó országos gyűlésként funkcionáltak. - E gyülekezetekben megjelentek a rendek (prelati, barones, nobiles). - A rendi országgyűlés intézménye a XV. századra állandósul és ettől kezdődően

beszélhetünk viszonylagos rendszerességgel összehívott és teljessé váló országgyűlésről. - Az államszerkezetben az igazságszolgáltató funkcióból egyre inkább törvényhozói ággá

váló országgyűlés mellett megjelenik a végrehajtói (Kancellária, Aula,) valamint a bírói ág is.

Rendi gyűlés (XIII. sz. vége)- Tanácsadási, együttgondolkodási céllal hívja össze a király. Nincs jogalkotói jogkör.- 1311: Károly Róbert kénytelen rendi gyűlést összehívni.- 1405, 1437, 1445: Zsigmond, nemesi gyűlés, ahová a szabad király városok polgárait is

meghívják. Kialakul a rendi OGY: király, főpapság, főnemesség, köznemesek, szabad királyi városok követei.

- Eleinte nincs szabályozva az időbeni összehívás kérdése.- Eleinte minden főnemes részvétele kötelező.- Ez így azonban költséges, és időigényes. Kialakul a képviseleti, azaz a követi gyűlés.- Nem volt szabályozva, hogy a király melyiket hívja össze, de tipikusabb, hogy a követi

gyűlést hívja össze. Jellemzően a céljai motiválják a királyt, hogy mikor melyiket hívja össze.

- Helye, időtartama, tárgyai sem rögzülnek. Pl.. Sopron, Ónod, Torda, Szeged stb.- Törvényt már nem lehet hozni a rendi OGY nélkül, és viszonyt, azaz a király nélkül sem.- A törvényhozás közös, a végrehajtás a király kezében marad. A hatalommegosztás

megosztott.

Az új államforma kiterjesztette a politikai döntéshozatal jogát az ország minden teljes jogú birtokosára. A rendek alapvető jogait az 1447-es országgyűlés foglalta törvénybe. E szerint:- minden évben pünkösdkor országgyűlést kell tartani, ahol valamennyi nemes köteles

megjelenni.

49/100

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szabad_kir%C3%A1lyi_v%C3%A1ros


- Korábban az ország politikai döntéseit az uralkodó és a királyi tanács hozta. - A rendi állam valamennyi fontos döntésének az országgyűlésen kellett megszületnie.(Az Anjouk – Károly Róbert, majd Zsigmond - igyekeztek mellőzni az országos gyűlések összehívását. A főrendek sérelmezték ezt és egyházi átok kilátásba helyezésével érték el az országos gyűlés összehívását.)

1267-ben IV. Béla uralkodása idején összegyűlnek a nemesek Esztergomban, és az uralkodóhoz kéréssel fordulnak, hogy erősítse meg az Aranybullát (ez egy kezdetleges, OGY előtti gyűlés volt).

o Az 1267- tc. 8 fejezete elrendelte, hogy minden megyéből 2 vagy 3 nemes tartozik megjelenni, hogy a polgárok panasszal élhessenek.

o Ezzel, vagyis a nemesi vármegye közönsége képviseletének állandóvá és kötelezővé válásával indulhatott meg a törvénynapnak országgyűléssé alakulása.

o A királyi tanácsot is az előzmények között kell említeni. A 13 sz. végére a különböző formák összeolvadtak.

Az 1290 és 1298 évi parlamentum már törvényhozó országos gyűlésként valósult meg, majd 1489-ig csend volt, nem működött az OGY intézménye, majd a magyar rendi OGY.A rendi képviseleten alapuló parlamentarizmus alapelve szerint: - a királyi hatalom nem korlátlan, - az előkelők, mint a királyi tanács tagjai, az egész országot képviselve felelősséggel

tartoznak a törvények épségéért. - az uralkodót akár erőszakkal is kényszeríthetik azok megtartására. - a középkori társadalom az emberek velük született egyenlőtlenségén, a rendi

különbözőségen alapult. - a rend a társadalom olyan csoportját jelentette, amelynek sajátos, a többi csoporttól eltérő

jogai, azaz rendi kiváltságai voltak.(A rend fogalma korszakok szerint változott. Európában a X. században a papok, lovagok és a parasztok rendjét különböztették meg. Franciaországban a 13.-14.században a papság, a nemesség mellé felzárkózik a polgárság.)A rendi országgyűlés intézménye csak a XV. sz. valósult meg. Ettől kezdve beszélhetünk rendszerességgel összehívott és teljessé vált rendi országgyűlésről.

A hunyadiak korában végleges formát öltő rendi képviseleti monarchia már nem nélkülözhette a rendi gyűlést.

o Az ország 3 részre szakadása miatt megosztott lett. o Az Erdélyi Fejedelemség önállósodott, függetlenedett, a törvényalkotása is. o Ez 1848-ig fenn maradt.

A Hasburg kézre került országrész rendi gyűlése, a magyar rendi előjogok védelmező bástyájává vált Bécs centralizáló törekvéseivel szemben.

o Önmagában már az összehívásáért is küzdeni kellett. o A nehézségek ellenére a magyar rendi országgyűlés, méltó ellenfele az abszolutizáló

udvarnak, oltalmazója nemesi jogoknak és a magyar függetlenségnek is.

1445-ben alakult ki a rendi képviseleti államforma, ez időtől lett a törvényhozás szerve az OGY: a király és a rendek közötti "alkudozások" fóruma. A rendi képviseletet a négy rend:- főpapok, - főurak,

50/100


- köznemesek, - városok - képviselete.

A kezdetektől fogva lényegében két testületként (Királyi Tanács, illetve Országgyűlés) is működő tanácskozások a XVI. században mint az országgyűlés két táblájaként jelennek meg, pl.:- 1526-ban a Székesfehérvári országgyűlést a rendek a szabad ég alatt, a főurak a

prépostsági épületben, - vagy az 1559-es és az 1565-ös pesti országgyűlés alsótáblájának ülését a ferencesek

kolostorában, a felsőtábláét pedig a prímásnál tartották.

Ez idő tájt Habsburg Ferdinánd országgyűlési meghívóleveleiben már nem az egész nemességet szólítja meg, hanem csak azt kéri a vármegyéktől, hogy követeket küldjön a nemesek személyes megjelenése helyett:- Ez a követ (ablegatus) már nem egyszerűen helyettesíti a nemeseket, hanem képviseli

azokat. - Az 1608-as (pozsonyi) diéta után kizárólagossá válik a követek általi képviselet és

kétkamarássá alakul az országgyűlések szerkezete.

1848-ig rendi képviseleti OGY-ek üléseznek Mo-n.

Az OGY - működését tekintve - többfélék voltak:

a) egyetemes országgyűlés (ez a legrégebbi forma): minden nemest megillette a részvétel joga, és kötelezettsége is volt a részvétel. 1555-ben, I. Miksa megkoronázása után megszűnik ez a forma, és állandósulnak a képviseleti OGY-ek, ahol a vármegyék és a városok követei (alsó tábla) vesznek részt.

b) részországgyűlés (két csoportja van): az egész : ahol egy országrész számára tartanak OGY-t, pl. Erdélyben, Horvátországban

(állandó részországgyűlés). Ezek az OGY-ek egykamarásak, és királyi felhatalmazás kell megtartásukra - ide a király képviselőt küld.

katonai tábori OGY-ek : háború esetén katonai döntések.

Az országgyűlés működéseo Kialakul az a szokás 1608-ig, hogy a magyar OGY két kamarára szerveződik. o 1608-tól nevezik e két kamarát főrendi és alsórendi táblának (két különböző szekció).o Az OGY összehívására az uralkodó a jogosult. o Az uralkodó meghívó levelet küld azoknak, akik jogosultak és kötelesek részt venni az

OGY-n.

51/100


8.Az országgyűlés szervezetének alakulása 1526.-tól 1848.-ig

Előzmények:- a rendi OGY intézménye a 15. sz.-ra állandósult, ettől kezdve beszélhetünk viszonylagos

rendszerességgel összehívott és teljessé váló rendi gyűlésről- a 3 részre szakadt Magyarországon, a Habsburg kézre került rendi gyűlésre a magyar

rendi előjogokat védelmező bástyájává vált Bécs centralizációs törekvéseivel szemben. - önmagában már az összehívásért is küzdeni kellett- de mindvégig méltó ellenfele maradt az abszolutizáló udvarnak és végül a polgári

átalakulás vezénylője, a rendszerváltozás megvalósítója lett.

Követi képviselet az OGY-en:a gyűléseken a főpapok, bárók, a köznemesség és a szabad királyi városok polgársága vett

részta fejenkénti megjelenés rendszerében változást a Mohácsi vészt követő időszak hozottI. Ferdinánd csak azt kéri a vármegyéktől, hogy követeket küldjön a nemesek személyes

megjelenése helyettez a követ már nemcsak helyettesíti, hanem képviseli a távol levő nemeseket.teljes körűen képviseli őket, az OGY törvényalkotó joggal rendelkező tagjává vált

A magyar OGY 1608-1848

Az 1608. évi koronázás utáni 1. tc. (II. Mátyás a király, előtte Rudolf volt)Megyei követküldés intézménye állandósulAz OGY 2 kamarában működik tovább: alsó és felső táblában, de nem így nevezik,, hanem karok és rendek- felső tábla tajgai: egyházi és világi főméltóságok, elnöke: nádor- alsó tábla tagjai: kisebb papi méltóságok, köznemesek, városi és megyei követek, elnöke:

személynök- ettől kezdve csak követi OGY-t hívtak össze (addig politikai okok határozták meg, hogy

melyik legyen)- a megjelenés miatt (a személyes és a követi) jelentős különbség alakult ki a főrendek és a

köznemesek között- a szabad királyi városok kezdettől fogva követek által képviseltették magukat a

gyűléseken, az ún. országrendiség jogán (nem személyükben nemesek, hanem összességükben)

Az OGY összehívásának joga a királyt illeti. Ekkor a király II. Mátyás, az erdélyi fejedelem Báthory Gábor. Összehívási joga van egyes esetekben a nádornak is:

1. Királyválasztó OGY2. Ha az uralkodó akadályoztatva van

Országbíró hívja össze nádorválasztó OGY esetén, ha azt a király nem hívta össze.Az Árpád-házi királyok idején hírnökök hívták össze, szóban. A 16. Századtól meghívólevelekkel, a kancellária írja, a király küldi szét, személyre szóló meghívók voltak. Legalább 4-6 héttel előbb meg kellett, kapják

52/100


Helyek:- Az országgyűlés helye a mohácsi vészt megelőzően Rákoson volt, ezt bizonyítja az is,

hogy a külföldiek a magyar országgyűlést gyakran csak rákosként emlegették. - A Habsburg korban leggyakrabban Pozsonyba hívták össze.

Előkészítő gyűlések:- Megszervezik, hogy az alsó – és felsőtábla tagjai mikor és hol fogják egymást

kölcsönösen üdvözölni- Az ogy megnyitásának programját kidolgozzák

Az OGY akkor lett megnyitva, amikor a király előterjesztését átadták az OGY elnökének. Szerepeltek:- A király előterjesztései- Az ország kívánalmai és sérelmei: először az alsótáblán belül működő bíróság készítette

elő és átküldték az alsótáblának, akik elfogadás után átküldték a felsőtáblának, és a két tábla egyeztetésével terjesztették elő. Később az ún. kerületi ülések készítették elő (4 kerület) A 18. Századtól a kerületi ülések némely tv-t is megtárgyalhattak, de tv-t nem hoztak! Az mindig gond volt, hogy előbb a király előterjesztéseit, vagy az ország kívánalmait és sérelmeit terjesszék-e elő. Az erdélyi ogy-n mindig a kívánalmak és sérelmek voltak az elsők!

A meghívólevél tartalma:- OGY helye : 15. Század: Székesfehérvár, 16. Század: Rákos mezeje, 1526 után Pozsony,

1848-ig nincs kialakult helyszíne, egyetlen szabály az, hogy Magyarország határain belül kell lennie.

Ideje : 16. Századtól 1848-ig: 3 évenként kell OGY-t tartani.

OGY összehívásának oka:- királyválasztás, - koronázás, - nádorválasztás.

Kezdetben nem tüntették fel, csak a 16. Századtól. (kivétel: 1526 Pozsonyi királyválasztó OGY: mivel II. Lajost még nem temették el, és addig tilos volt királyt választani).

Főbb tanácskozási tárgyak: akkor voltak felírva, ha a vármegyei követeknek utasításokat kellett kapniuk, amihez a követek abszolút tartották magukat. Ha a képviselő ellene szavazott, otthon megfosztották képviselői mandátumától.

Országgyűlési tárgyak:Az ún. országgyűlés tárgyakat elsősorban a szokások és az évszázados gyakorlat határozta meg. A legfontosabbak voltak: - királyválasztás, - koronázás, - bírói hatalom gyakorlása hűtlenségi esetekben, - a határok kiigazítása, - királyhelyettesítés, - nádor- és koronaőrök választása, - hitlevél tartalmának megállapítása, - országvédelmi kérdések, - hadügy,

53/100


- újoncmegajánlás, - nemesi felkelés szervezésének elrendelése, - adómegajánlás,- szabad királyi város rangra emelése, és még sok más.- Az adott országgyűlésen szóba kerülő tárgyak körét a sérelmek és kívánalmak határozták

meg, de fölvetődhettek egyéb kérdések. - A tanácskozások sorrendje általában a propozíciókhoz kötött volt. - A tárgyalások táblánként zajlottak, az alsótábla által megszavazott tervezet üzenet

formájában került a felsőtáblára, ahol ezt megvitatták. - A válaszüzenetet néha többszöri üzenetváltás eredményeként feliratba foglalták s

megküldték az uralkodónak. - A király elhatározásában reagált a döntésre, amely vagy elfogadó volt, vagy újabb

tárgyalásokra inspirálta a rendeket. - Utóbbi esetben az egész elölről kezdődött. Ha az uralkodói válasz kedvező volt, a

concentratio következett, vagyis a szöveg végső megállapítása, articulusokra bontása.

Egyéb feladatok: nem szabályozta törvény, az OGY gyakorlatból adódott- külföldi követek fogadása, követek küldése- döntés azon vitás kérdésekben, amelyek a király és a rendek között merült fel- királyválasztás, ezzel együtt a koronázás helyszíne- királyi hitlevél tartalmának megállapítása- nádorválasztás- bíráskodás, mint az ogy speciális jogköre, csak hűtlenségi és felségsértési perekben

1649: OGY ideje max 2 hónap lehet.

Az OGY hatásköre: főként: - a törvényhozás, - adómegajánlás és adómegszavazás (1504. Évi tc: ha a vármegyei nemesség az OGY

megkerülésével szolgáltat be adót, fő- és jószágvesztés!)

Házszabály: 1848-ig nem volt, ilyen jellegű szabályok a következők:- 1637. Nádor Esterházy Miklós házszabálytervezete: szól az összeférhetetlenségről és a

díjazásról is- 1723. évi VII. tc: az ogy követeknek tartózkodniuk kell attól, hogy a tanácskozást a

végtelenségig húzzák. Az OGY követeknek mindig csendesen, mértékletesen ill. komolyan kell ellátniuk munkájukat.

Szavazás: - 1608-ig a szavazatokat mérlegelik (főajtónálló mester)- 1608-tól a szavazatokat számlálják! Minden tag 1-1 szavazati joggal bír. - 18. században változik:

1. felsőtábla tagjai 1-1 szavazat2. alsótáblában az egyházi rend tagjai 1 szavazat3. megyei követek 1-1 szavazat4. városi követek mint testület összesen 1 szavazat

Követek:- A vármegyei vezetés intézkedett a követek megválasztásáról. A vármegyei ablegatusokat

a közgyűlés alispáni jelölés nélkül választotta meg.

54/100


- A 18. századra vált szokássá hogy a vármegyék a követeket igen részletes követutasításokkal lássák el, és ehhez kapcsolódott a pótutasítás intézménye.

A főurak és a követek a gyűlésbe megérkezve bejelentkeztek regisztrálásra, bemutatták megbízóleveleiket. Az ok nélküli távolmaradást súlyos pénzbírsággal büntették. A követeket jelentkezésük sorrendjében illette meg a szó, a szólás szabadságát semmi sem sérthette meg

OGY követek jogállása

Mentelmi jog- 1318: Károly Róbert egyik dekrétumában: az ogy képviselő az uralkodó védelme alatt áll - 1514. Werbőczy: menlevél, a követ személyének védelme - 18. századtól: a követ vagyonára, majd családjára is kiterjed - 1848-ban alakul ki a mai formája

Felelőtlenség: - A képviselőket tartott beszéde vagy tette miatt a parlamenten kívül nem vonható

felelősségre- Érvényesülési területét a képviselőház határozta meg: az OGY és bizottságok tárgyalásai,

a Házban folytatott beszélgetések, pártközi értekezletek. De a választók előtt tartott beszédekre nem!

Összeférhetetlenség: 1637. Esterházy, 1649. évi tv.: ügyvéd és ispán nem lehet OGY-képviselő- Passzív összeférhetetlenség: passzív módon óvja a képviselőt

o lényege, hogy a képviselő ne kerülhessen olyan helyzetbe, amely veszélyezteti önálló döntését

- követi összeférhetetlenség: az 1832/36-i OGY-en megtiltották, hogy egy személy két vármegye követeként lépjen fel

- távolléti összeférhetetlenség: 1849. után az igazolatlanul meg nem jelentek mandátumaikat elveszítik. Célja: az OGY működőképességének fenntartása, politikai színvallás kikényszerítése

- hivatali összeférhetetlenség: megbízatásuk idejére semmiféle hivatalt nem fogadhatnak el (megakadályozza függőségi viszonyba kerülést)

o 1848-ban törvényi szinten erről nem rendelkeztek, de a végrehajtó hatalom maga bocsátotta ki a rendeletet

- gazdasági összeférhetetlenség: anyagi érdekeinek kedvező vagy kedvezőtlen alakulása (pl. ha a kormány vállalkozója)

- büntetőjogi összeférhetetlenség: mandátum elvesztésével jár, bűncselekmény és kiszabott ítélet esetén, vagy ha anyagi ellenszolgáltatás fejében közbenjár egy ügyben

- morális összeférhetetlenség: nem jár mandátummegvonással. A kormánynál lévő kapcsolatok kihasználása

- anyagi összeférhetetlenség: csőd vagy gondnokság alatt áll a képviselő

Szabad véleménynyilvánításSzólásszabadság gyakorlásaInterpellációs jog – kérdésfeltevés joga

55/100


A rendi országgyűlés szervezete és működése (1608.évi I. tc.)A törvényalkotás folyamata

- Az országgyűlést a király hívja össze, a királyválasztó országgyűlést pedig a nádor. - A királyi meghívólevél az országgyűlés helyét, idejét, tárgyát tartalmazza. - Hosszú időn keresztül tömeges országgyűléseket tartanak. - Jelen van a nemesség, a megyék választott követei, a szabad királyi városok delegáltjai,

Erdély, Horvátország, Szlavónia orátorai.Az országgyűlés legfontosabb feladata a törvényhozás volt.

- Az országgyűlés szavazta meg az adókat, - a béke és háború kérdését, - a trónbetöltést. - ítélkezett felségsértési ügyekben.

Arról, hogy az országgyűlés tárgyalásai hogyan folytak le - különösen kezdetben - alig van adatunk. - A király az országgyűlési tárgyakat először a királyi tanács elé vitte. - Az itt kialakult javaslatokat a rendek megtárgyalták, állásfoglalásukat a király elé

terjesztették jóváhagyásra. - Így folyt az egyezkedés, amíg közös álláspontra nem jutottak.

Az országgyűlések tanácskozásai:Az országgyűlések tanácskozásai megszabott rend szerint zajlottak

- a gyűlést a király hívta össze az ún. királyi meghívólevéllel, rendkívüli esetekben a király helyett a nádor, az országbíró, vagy a tárnokmester hívhatta össze

- a királyi meghívólevél tartalmazta a diéta pontos helyét és idejét, néha a legfontosabb tárgyait is

- a vármegyék és a királyi városok mint testületek kaptak meghívókat- törvények sora rendelte hol évente, hol két- vagy háromévente egybehívni az

országgyűlést, míg a 16. század második felében a három év rögzült.

Megnyitás:- Az országgyűlés megnyitásának időpontja pünkösd és Szent György-napja volt,

időtartamuk azonban változott. - Később rögzítették, hogy a tanácskozásokat 15 napon belül be kellett fejezni. Több

törvény után végül az is rögzült, hogy 20 jobbágytelekkel nem bíró nemesek, osztatlan vagyont birtokló testvérek közül az egyik, betegek, külföldön tartózkodók és igen szegények távol maradhassanak. Ez a probléma a követrendszer meghonosodásával megszűnt.

Propozíciók:- Az országgyűlés megnyitása a királyi előterjesztések átvételével történt. - Az alsótábla deputatiója üdvözölte a felsőtáblán megjelenteket, amelyik válaszul ugyanezt

tette az alsótáblai tanácskozások résztvevőivel. Az országgyűlés ünnepélyes megnyitásának programját a királyi leirat határozta meg, amelynek rendszerint a mise is része volt.

Tanácskozások nyelve:

56/100


A tárgyalások nyelve a 16. századot megelőzően magyar volt, a 17-18. században terjedt el a latin, ám a magyart sosem sikerült véglegesen kiiktatni. 1825-ben az országgyűlés alsótábláján már alig lehetett latin beszédet hallani, 1830-tól ismét a magyar vált általánossá.

Országgyűlési irományok:A tárgyalásokról nem hivatalos és hivatalos feljegyzések is születtek. Az Országgyűlési Napló évszázados gyakorlat volt, a főrendi ülésekről csak az 1839/40.es ülésekről vezettek jegyzőkönyvet.

Szentesítés és kihirdetés:- Az országgyűlési határozat a király szentesítésével vált törvénnyé, de teljes érvényét csak

a kihirdetést követően nyerte el. - A szentesítés során a királyi aláírás mellett szükségeltetett a királyi pecsét is. - Kihirdetésnek eleinte az articulusok felolvasása számított, később ez kiegészült a

városoknak és vármegyéknek a megküldés szokásával.

57/100


9. TÉTELA KORMÁNYZÁS ÉS KÖZIGAZGATÁS KÖZPONTI SZERVEI. A HELYTARTÓTANÁCS. A KAMARAI IGAZGATÁS

Specializálódás: a patrimonális állam igazgatását még nem specializált szervek végezték. A közigazgatás a király jogköréhez kapcsolódó tevékenység volt, amit az uralkodó belső tanácsadói, családtagjai, főpapjai és előkelői támogatásával végzett. Az állami ügyek sokasodtával, a királyi udvar méltóságai és a melléjük rendelt szervek(hivatalok) között is erős szakosodás tapasztalható, sajátos szervcsoportként kialakulta közigazgatás önálló gépezete.Centralizáció: a 15-16.századig hazánkban a közigazgatást állami és hűbéri elemekkel vegyesen átszőtt intézményrendszer jellemezte. A rendi monarchia kiépülése a központosítással együtt az állami dominancia erősödését, a hűbéri vonatkozások gyengülését is jelentette. Hunyadi Mátyás államszervezeti reformjai kertében a királyi tanácstól elvonta a belügyi és diplomáciai kormányzatot illető legfontosabb ügyeket, s átirányította a kancelláriára. A pénzügyek központi igazgatója, a kincstartó, mellett a jövedelmek központi igazgatását ellátó hivatal is jelen volt. A kancellárián meghonosított ügykezelés és szakemberképzés egy új típusú hivatalnokréteg kialakulásának jele volt.Habsburg adminisztráció: a nyugat európai abszolút kormányzatok elveivel akartak lépést tartani. Folytatódott a közigazgatás főbb ágazatainak szétválasztása, az ezek intézésére hivatott központi és állandó jellegű hivatalgépezet kiépítése, a bürokrácia és a hivatalnokarisztokrácia megjelenése. A magyar hivatalok csupán a bécsi hatóságok fiókszerveiként működhettek. A magyar kamarán kívül nem működött más hatékony központi hivatal az országban. Ez töltötte be a teljes köziget+igszolgot is . Az áldatlan állapot megoldása a magyar királyi helytartótanács beillesztése a kormányzati szervezetbe.Magyar királyi helytartótanácsFelállítását a nem kevéssé a függetlenségi harcok követeléseinek köszönhetően III. Károly állapította meg. A legmodernebb dikaszteriális elvek alapján szervezték. Elnöke a nádor, távollétekor az országbíró. A 22 tanácsost a király nevezte ki a főpapok, a mágnások és a köznemesek közül. Jogos ok nélkül a tanács üléseiről távol maradni nem lehetett. A tanács határozatképességéhez az elnök és legalább 12 tanácsos részvétele volt szükséges. A tanács hatáskörébe tartozott a törvények foganatosítása, valamint az esetleges törvénysértés elleni fellépés. Minden más kormányszéktől függetlenül, közvetlenül az uralkodónak alárendelve működött. A helytartótanács mellé kancelláriát és számvevő hivatalt állítottak fel, valamint ennek alá illetve mellérendelve végezte munkáját az országos közpénztár, az országos biztosi hivatal, a posta, az országos levéltár,az építészeti, egyházi és tanulmányi bizottság és az adó és katonaügyekben eljáró tartományi bizottság. Az 1723 évi részletes szabályozást követően szervezetét és ügyrendjét királyi utasítások rendezték. A 18.sz. ügykörük szerint 10 állandó bizottságműködött. 1769-ben kiszélesítették jogkörét, a törvényhatóságok ellenőrzésére is felhatalmazást kapott. A helytartótanács legfőbb funkciója a királyi rendeletek végrehajtása, javaslat új rendeletek kibocsátására. 1848-ig tevékenykedett, a független felelős minisztérium felállításával szűnt meg. A kormányzás Magyarországon puszta végrehajtásra redukálódott. Erre kiválóan alkalmas a végrehajtó funkcióval rendelkező helytartó is. Még ez az az első modern magyar kormányzati szerv is osztrák modell után született meg.Tárnokmester:Az állampénzügyek megszaporodtával erősödött meg a királyi jövedelmek központi kezelőjének jogköre, s szerzett országos tekintélyt. Feladata volt a királyi tárnokok, vagyis a gazdasági ágazatok irányítása igazgatása, egyben ő volt a révészek,vámosok és sószállítók elöljárója, a kincstár kezelője, a pénzügyi igazgatás feje. Mint az államháztartás kézben tartója, egyben a bevételek egy részét szolgáltató szabad királyi városoknak is főhatósága. A 14.századtól kezdve a kincstári jövedelmek kezelését átadta a kincstartónak.

58/100


Elhagyta a királyi udvart és országos nagybíróvá vált. A 15. századra saját curiájában ítélkezett a Budán székelő tárnoki széken a szabad királyi városok fellebbviteli bírájaként hirdetett ítéletet. Ez a tevékenysége 1848-ig fennmaradt, illetve kiegészült a helytartótanácsi tagsággal. A rendi diétán a felsőtábla tagja volt, a rangsorban előtte állók(nádor,országbíró) akadályoztatása esetén a tárgyalásokon elnökölt. A tárnokmesteri cím főrendiházi tagsággal párosulva a polgári korszakban is fennmaradt.Főkincstartó: a 9 tárnokmester helyettese, a 14.sz-tól az államháztartás központi szereplőjévé vált. Kamaraelnök: pozíciójának elértéktelenedése is a Habsburg-kormányzati pol. Következménye.A tárnokmester eredeti funkcióját megöröklő kamarafőnök a királyi kincstárral kapcsolatos feladatokat teljesítette.A18-19.sz-ra köznemeseket és köznemesi születésűeket találunk a kamara élén, ebben szerepet játszott, hogy szükséges volt a gazdasági szakismeret, ill. A Habsburg-államapparátus árnyékában a magyar kamara elvesztette jelentőségét.Udvari kamara:a Habsburgok legnagyobb múlttal rendelkező kormányszerve.feladata meg kellett teremtenie a fényűző udvartartás, a költséges háborúk, az eladósodott udvar hiteltörlesztésének anyagi fedezetét.A csőd elkerülésére minden eszközt igénybe vett központosította a legfőbb bevételi forrásokat, kivéve a tartományi(magyar)kamara kezéből a vám, bányaügyet s a pénzverést.

II. Változat:

9. A kormányzás és a közigazgatás központi szervei. A helytartótanács. A kamarai igazgatás

A magyar állami hivatalszervezet alakulásának mindvégig jellemzője maradt a magánjellegű, a familiáris vonás, egészen a 18. sz.-ig.A modern értelemben vett, bürokratikus hivatalgépezet kialakítása arra a korra maradt, amikor a magyar királyi udvar a határokon túlra került.A Habsburg uralkodók természetesen szívesen bízták a közigazgatást saját kormányszékükre (dikasztérium), így a magyar hivatalok csupán a bécsi hatóságok fiókszerveiként működtek.Kivéve az egyetlen magyar kamarát, melynek feladata a törökellenes harcokhoz szükséges pénzügyi háttér megteremtése.Egyéb alkalmas szerv híján hatáskörébe vonta a teljes közigazgatást, sőt az igazságszolgáltatás egy részét is.Mivel a magyar kamara kizárólagossága sem szakmailag, sem politikailag nem volt indokolható, 1723.-ban felállították a magyar királyi helytartótanácsot, mely 1848.-ig, a magyar független felelős minisztérium hivatalba lépéséig az ország legfontosabb központi kormányzati szerve volt.

Magyar királyi helytartótanács - Az 1722/23-as évi országgyűlés iktatta törvénybe, mint Magyarország országos

kormányzati szervét. Az 1723 évi részletes szabályozást követően szervezetét és ügyrendjét királyi utasítások rendezték, de tényleges működését csak 1724.-ben kezdte meg.

- A legmodernebb dikaszteriális elvek alapján szervezték. Dikasztérium:o olyan nem rendi, feudális jellegű kormányzati szerv, mely közvetlenül az uralkodó

alárendeltségébe tartozott, neki volt felelős tevékenységéért. A modern szellemű, bürokratikus hivatalszervezet modellje.

59/100


o Jellemzői: - rendektől függetlenedett közigazgatás- uralkodó megbízása alapján működtek- a kormányzatban az állandóságot képviselte- szakértelem, egyenrangú tanácsosok- rendszeres és hivatalszerű működés- legfontosabb szerve a kollégium (ügyek előkészítése, javaslatok tétele)- továbbá: alkalmi bizottságok, állandó deputációk (választmányok),

irattárak, levéltárak, pénztár és számvevőhivatal- megjelent a hivatásos közszolgálat: kinevezett, bármikor elmozdítható

tisztviselő- Elnöke a nádor, távollétekor az országbíró. - A 22 tanácsost a király nevezte ki a főpapok, a mágnások és a köznemesek közül. - Jogos ok nélkül a tanács üléseiről távol maradni nem lehetett. - A tanács határozatképességéhez az elnök és legalább 12 tanácsos részvétele volt

szükséges. - A Helytartótanács hatásköre az ország közigazgatásának nagy részére kiterjedt, kivéve a

szorosan vett bíráskodási, katonai és pénzügyeket. (Ezek a bíróságok, a főhadparancsnokság, és a kamarák felügyelete alá tartoztak.)

- A tanács hatáskörébe tartozott a törvények foganatosítása, valamint az esetleges törvénysértés elleni fellépés. Minden más kormányszéktől függetlenül, közvetlenül az uralkodónak alárendelve működött.

- Székhelye az ország akkori fővárosa, Pozsony volt, csak 1784.-ben költözött Budára.- A helytartótanács mellé kancelláriát és számvevő hivatalt állítottak fel, valamint ennek alá

illetve mellérendelve végezte munkáját:o az országos közpénztár, o az országos biztosi hivatal, o a posta, o az országos levéltár,o az építészeti, egyházi és tanulmányi bizottság o és az adó és katonaügyekben eljáró tartományi bizottság.

- Területi illetékessége nem terjedt ki Erdélyre és a Határvidékre, de Horvátországra sem.- A 18.sz. ügykörük szerint 10 állandó bizottságműködött. 1769-ben kiszélesítették

jogkörét, a törvényhatóságok ellenőrzésére is felhatalmazást kapott. - A helytartótanács legfőbb funkciója a királyi rendeletek végrehajtása, javaslat új

rendeletek kibocsátására.1848-ig tevékenykedett, a független felelős minisztérium felállításával szűnt meg.

- A kormányzás Magyarországon puszta végrehajtásra redukálódott. Erre kiválóan alkalmas a végrehajtó funkcióval rendelkező helytartó is. Még az első modern magyar kormányzati szerv is osztrák modell után született meg.

Magyar kamara:- Habsburg Ferdinánd 1528-ban állította fel Budán magyar gazdasági ügyek intézésére- a gazdasági-pénzügyi igazgatás országos kormányzati szerve volt- 1531-től Pozsonyban székelt- A magyar kamara nem volt jogilag alárendelt helyzetben az udvari kamarához- Helyzetét a formális alárendeltség, területi illetékessége korlátozása és hatáskörének

szűkítése jellemezte- Soha nem tartozott hozzá a teljes Magyarország (Erdély, Felső-Magyarország) töröktől

visszafoglalt területek, Szlavónia, Maros-Tisza mente egyes részei)

60/100


- Hatáskörét is erősen szűkítették:o Hadiadó kivonásának és beszedésének elvonásao Nemesérc monopólium központosítása (pénzverés, postaügy)

- Hosszú ideig a szűkebb Magyarország egyetlen központi kormányszerve volt

Feladatai:- Főként a rendektől független királyi jövedelmeket szedte be- meg kellett teremtenie a fényűző udvartartás, a költséges háborúk, az eladósodott

udvar hiteltörlesztésének anyagi fedezetét, - a csőd elkerülésére minden eszközt igénybe vett, központosította a legfőbb bevételi

forrásokat, kivéve a tartományi(magyar)kamara kezéből a vám, bányaügyet s a pénzverést.

- Intézte a regálék egy részének ügyeit, igazgatta a királyi birtokokat- Szervezte a végvárak javítását, katonák élelmezését és ellátását- Számtalan birtok- és hűtlenségi per fűződött nevéhez- 1724 után jelentős átfedések voltak a helytartótanács és a magyar kamara tevékenységében:- II. József 1784-ben a Királyi Kamarát is Budára helyezte át, és később egyesítette a

Helytartótanáccsal, ezzel egyidejűleg a kamarai adminisztrációk szervezetét átalakította, egységesítette.

Kamaraelnök: - pozíciójának elértéktelenedése is a Habsburg-kormányzati politika következménye,- a tárnokmester eredeti funkcióját megöröklő kamarafőnök a királyi kincstárral kapcsolatos

feladatokat teljesítette, - a 18-19.sz-ra köznemeseket és köznemesi születésűeket találunk a kamara élén, ebben

szerepet játszott, hogy szükséges volt a gazdasági szakismeret, ill. a Habsburg-államapparátus árnyékában a magyar kamara elvesztette jelentőségét.

Specializálódás: - a patrimonális állam igazgatását még nem specializált szervek végezték,- a közigazgatás a király jogköréhez kapcsolódó tevékenység volt, amit az uralkodó belső

tanácsadói, családtagjai, főpapjai és előkelői támogatásával végzett,- az állami ügyek sokasodtával, a királyi udvar méltóságai és a melléjük rendelt szervek

(hivatalok) között is erős szakosodás tapasztalható, sajátos szervcsoportként kialakulta közigazgatás önálló gépezete.

Centralizáció: - a 15-16.századig hazánkban a közigazgatást állami és hűbéri elemekkel vegyesen átszőtt

intézményrendszer jellemezte,- a rendi monarchia kiépülése a központosítással együtt az állami dominancia erősödését, a

hűbéri vonatkozások gyengülését is jelentette, - Hunyadi Mátyás államszervezeti reformjai kertében a királyi tanácstól elvonta a belügyi

és diplomáciai kormányzatot illető legfontosabb ügyeket, s átirányította a kancelláriára,- a pénzügyek központi igazgatója, a kincstartó, mellett a jövedelmek központi igazgatását

ellátó hivatal is jelen volt. A kancellárián meghonosított ügykezelés és szakemberképzés egy új típusú hivatalnokréteg kialakulásának jele volt.

61/100

http://hu.wikipedia.org/wiki/Helytart%C3%B3tan%C3%A1cs

http://hu.wikipedia.org/wiki/Buda

http://hu.wikipedia.org/wiki/II._J%C3%B3zsef


Habsburg adminisztráció: - a nyugat európai abszolút kormányzatok elveivel akartak lépést tartani,- folytatódott a közigazgatás főbb ágazatainak szétválasztása, az ezek intézésére hivatott

központi és állandó jellegű hivatalgépezet kiépítése, a bürokrácia és a hivatalnokarisztokrácia megjelenése,

- a magyar hivatalok csupán a bécsi hatóságok fiókszerveiként működhettek, - a magyar kamarán kívül nem működött más hatékony központi hivatal az országban. Ez

töltötte be a teljes közigazgatás és igazságszolgáltatást is . az áldatlan állapotra megoldás a magyar királyi helytartótanács beillesztése a kormányzati

szervezetbe.

Tárnokmester:Az állampénzügyek megszaporodtával erősödött meg a királyi jövedelmek központi kezelőjének jogköre, s szerzett országos tekintélyt.

Feladata:- a királyi tárnokok, vagyis a gazdasági ágazatok irányítása igazgatása, - egyben ő volt a révészek,vámosok és sószállítók elöljárója, a kincstár kezelője, a pénzügyi

igazgatás feje. - mint az államháztartás kézben tartója, egyben a bevételek egy részét szolgáltató szabad

királyi városoknak is főhatósága. - a 14.századtól kezdve a kincstári jövedelmek kezelését átadta a kincstartónak. Elhagyta a

királyi udvart és országos nagybíróvá vált. - a 15. századra saját curiájában ítélkezett a Budán székelő tárnoki széken a szabad királyi

városok fellebbviteli bírájaként hirdetett ítéletet. Ez a tevékenysége 1848-ig fennmaradt, illetve kiegészült a helytartótanácsi tagsággal.

- a rendi diétán a felsőtábla tagja volt, a rangsorban előtte állók (nádor,országbíró) akadályoztatása esetén a tárgyalásokon elnökölt.

A tárnokmesteri cím főrendiházi tagsággal párosulva a polgári korszakban is fennmaradt.

Főkincstartó: - a tárnokmester helyettese, a 14.sz-tól az államháztartás központi szereplőjévé vált,- Mátyás uralkodása alatt az ország pénzügyi igazgatásának vezetője a főkincstartó volt.

Feladatát kezdetben alig tudta teljesíteni, mert a só, bánya és pénzverési jövedelmek, a vámok általában főurak kezében voltak.

62/100


10.TÉTEL A NEMESI VÁRMEGYE A VÁROSOK, A POLIZEY- IGAZGATÁS FŐBB JELLEMZŐI

A nemesi vármegye a királyi vármegyéből alakult ki a 13.sz. második felében. A királyi birtokok eladományozásával a királyi vármegyerendszer létalapját veszítette el. A nemesi vármegye keletkezésére utaló első ismert dokumentum az 1232.évi kehidai oklevél, amely a Zala megyei királyi servienseknek saját vitás ügyeikben ítélkezési jogot biztosított. A nemesi vármegye az adott területen lakó birtokos nemesek önkormányzati szervezete volt, azonban továbbra is közreműködött a királyi hatalom gyakorlásában. A királyi hatalmat a megyésispán képviselte, akinek helyettese az alispán volt. Az ítélkezési és igazgatási funkciót az alispán és a szolgabírák látták el, akik a kéthetenkénti törvényszékeken végezték törvénykezési feladataikat.A nemesi vármegye hatásköre a 16.századra formálódott ki. A hatáskört közjogi tartalmát tekintve négy (törvényhozásbeli, végrehajtási,igazságszolgáltatási és politikai ) csoportra oszthatjuk. Legmarkánsabb kiváltságuk a törvényhozó jogkör volt.A nemesi vármegyék közgyűlései főispáni kijelölés nélkül választották az országgyűlési követeket. Közvetlen folyó jogosultság volt a követi vertifikáció hatásköre, annak eldöntése, hogy a megyék követeiket szabályosan választották-e meg. A törvényhozási jogkörhöz tartozott a követek utasításának joga. A vármegyei közgyűlésen körülírták azokat a lokális érdekeket, melyeket a választott követeknek képviselni kellett, kötelesek voltak ennek megfelelően felszólalni és szavazni. Ha az országgyűlési tárgyaláson olyan kérdés volt , amelyre utasítást nem született, pótutasítást kért. A követutasítás két részből állt:egyrészt tartalmazta a küldő törvényhatóság legfontosabb sérelmeit és kívánságait, másrészt összefoglalta a törvényhozási előterjesztésekkel kapcsolatos instrukciókat. Ezt a kötött követi mandátumot az 1847/48 utolsó rendi ogy. szüntette meg. Az utasítási jog a megyei közgyűlést illette. A követek visszahívása a nemesi vármegyék sérthetetlen, diszkrecionális jogosultsága volt. A visszahívási jogot indokolás nélkül gyakorolhatták és bármikor beszámoltathatták követeiket. A szentesített törvények kihirdetése 1848-ig a vármegyék közgyűlésein történt.A törvényhozási szerepkörhöz kapcsolódott a statútumalkotás joga =helyi törvényhozás, hiszen a vármegyék kötelező érvényű helyi normákat alkothattak a törvények által nem szabályozott ügyekben Ezek a rendeletek királyi jóváhagyás nélkül is törvényerővel bírtak.A nemesi vármegyék lényeges végrehajtói szerepkört láttak el. Az uralkodó , az udvari és magyar központi kormányszékek rendeleteit is foganatosították. A vármegye közgyűlése a törvénybe ütköző vagy az alkotmányunk szellemével ellentétes uralkodói vagy dikaszteriális(központi kormányszéki) normák végrehajtását megtagadhatta. Az 1687-es törvény megszüntette az Aranybullában rögzített fegyveres ellenállási jogot, az ún. passzív ellenállást nem. A vármegyék önállóságának egyik fontos bizonyítéka az adóügyi jogkör gyakorlása volt. Eszerint a megyei költségek megállapításának joga, az adónemek meghatározása és az adó kivetése hatáskörük. A végrehajtási autonómia szerves tartozéka a tisztviselők választása, fizetésük megállapítása, ellenőrzése,visszahívásának joga. A vármegye katonai igazgatásban is fontos szerepet töltött be:beszedte a hadiadót, közreműködött az újoncok kiállításában, gondoskodott a katonai egységek elszállásolásáról.A vármegyék központi befolyás nélkül szabták meg belső közigazgatási egységeik határait, osztották be a területüket járásokra, a járásokat kerületekre. Székhelyükről is maguk dönthettek. Jelentős közigazgatási befolyásuk volt a községek felett, ezek is viselték a vármegyei terheket. A városok egy része felett is felügyeletet gyakoroltak. A vármegyéknek saját területén rendészeti hatásköre volt.

63/100


Jobbágyigazgatási feladatkörben közreműködött a községi választásokban, ellátta az úriszéki felügyeletet, közreműködött az urbáriumok végrehajtásában. A területi főgyámi jogkört is ellátta.Igazságszolgáltatási jogkörA megyei bírák megválasztása és elbocsátása kizárólagos jogkörükbe tartozott. Első- és másodfokú hatáskört gyakoroltak a büntető-és magánjogi jellegű jogvitában.A17.sztól általános közhitelességi funkciót láttak el, ítéleteit saját börtönében hajtotta végre.Politikai jogokOrszágos,nemzetközi kérdések napirendre vétele és megtárgyalásának lehetősége. Kerületi táblák létrehozása.A nemesi vármegye szerkezeteA vármegye szerkezete módosult. A nemesi vármegyét már az ispán , ill. helyettese és a szolgabírák együttesen képviselték.A vármegyék élén a király személyét képviselő ispán állt, a főispán a királytól kapta megbízatását, legfontosabb feladata a központi akarat képviseletet a vármegye területén. Biztosította a királyi rendelkezések végrehajtását, védelmezte a megyei nemesek érdekeit és kiváltságait, elnökölt a megyei közgyűlésen és képviselte a megyét a királyi tanácsban. Kötelessége volt a vármegye nemességének jogainak védelme, a kir. rendelkezéseit végrehajtani, a vármegyéből befolyó jövedelmet kezelni és hadba hívás estén a megyei nemességet vezetni.1.Örökös és 2.örökletes főispáni tisztség1.:egyes országos méltóságok hivatalból látták el egy adott megye főispáni tisztségét pl:a nádor mindig Pest megye örökös főispánja2.:egyes bárói családok tagjai örökölték a megyei tisztségetA kinevezés érvényességét megyei beiktatáshoz kötötték, eskütétel. A főispánok helyettesítéséből alakult ki az adminisztrátori rendszer=uralkodó kinevez főispáni helytartókat, akik főispáni jogkört gyak., helyettesít.

AlispánKezdetben a főispán familiárisa volt. Az alispánnak is lehettek familiárisai. Ezek közül választotta ki helyettesét a másodalispánt.SzolgabíróEredetileg a királyi serviensek bírái voltak.4 évre választották. Feladatuk a megyei igazságszolgáltatásban való közreműködés, az adóztatásban és a katonai feladatok ellátásában való részvétel. A tisztség ellátásáért nem fizettek, a megbízás elfogadása kötelező volt.Egyéb tisztségviselőkEsküdtek a vármegyei ig.szolgban működtek közre. Segítették a szolgabírákat az úriszékek ellenőrzésében. Megyei jegyző irányította a hivatali adminisztráció. Később főjegyzői titulust kapott, ellátta a levéltár és a pertár felügyeletét. Alatta dolg. A megyei aljegyző és az írnoki kar. Az adószedők szervezték az adók kivetését, beszedését. A tiszti ügyész a megye jogi képviselője.Testületi szervezetekA megyei közgyűlés a legfontosabb. Ezen minden megyebeli nemes megjelenhetett és szavazati joggal rendelkezett. Elnöke először főispán, majd alispán. A közgyűlés gyakorolta a vármegye hatáskörét.

A középkori városokA középkor fejlődési folyamatainak egyik katalizálója Nyugat-Európában a városok újjászületése volt. Ez a folyamat a XI. századtól datálható, aminek végeredményeképpen már

64/100


két évszázad múltán a városok az európai államélet szerves részévé, meghatározó elemévé váltak.Magyarország megkésett fejlődése a városi előzmények hiánya, a polgárság kései megjelenése, a gazdaság polgári típusú fejlődésének elmaradása következtében a városok nem tudtak olyan meghatározó szerephez jutni, mint a tőlünk nyugatabbra fekvő államokban. Hazánkban az első városok inkább mint igazgatási központok, püspöki székhelyek voltak jelentősek, s csak a XIII-XIV. századot követően bukkantak föl kereskedelmi és ipari centrumok. A város lényege a kereskedelmi és gazdasági esélyeket biztosító szabadsága. A szabadság feltétele a privilégium. Az első magyarországi városprivilégium Székesfehérvár latinjainak szabadságlevele volt.Magyarországon a városok kialakulásának korszaka a XIII. század második fele. Az uralkodók igyekezetek privilégiumok segítségével az ígéretes településeket a város fejlődés irányába késztetni.A szabad királyi városokA szabad királyi városok lényege a városnak, mint közösségnek teljes köz- és magánjogi autonómiája, továbbá a polgárnak – mint városlakónak- a feudális függésből való felszabadulása és a hűbéri szolgáltatások alóli mentesség.Az önkormányzati autonómiában jelent meg a leglátványosabban a városok önállósága: vagyis a közigazgatásban, jogszolgáltatásban, jogalkotásban elnyert legteljesebb önállóságban. Az önkormányzat joga a városigazgatásban a teljes belső városi élet rendezésének és szabályozásának a szabadságát jelentette, a városi szervezet kialakításától kezdve egészen a polgárokra kötelező magatartási normák megállapításáig. Az önkormányzat joga kiterjedt az igazságszolgáltatásra is. Elismerésüket igazolja, hogy a XV. századtól követeket küldhettek a rendi országgyűlésbe.Gazdasági autonómia: mentességek és jogosítványok körvonalazták a gazdasági autonómiát. A városlakók alapvető gazdasági célkitűzésével függött össze az első országosan jellemző szabadság, a vámmentesség. Rendelkeztek vásártartási joggal, árumegállító joggal.A városi szervezet élén leggyakrabban a választott bíró, ritkábban a polgármester és az esküdtek vagy tanácsosok álltak. A tisztségviselőket a polgárok gyűlés választotta meg.A városi autonómia fontos eleme a gazdasági önállóság: vámmentesség, vásártartásijog, árumegállító jog.Kötelezettségei: közigazgatási feladatok ellátása, katona állítás, ajándék a királynak.A városi polgárok személyes szabadsággal rendelkeztek: mentesek a jobbágyi szolgáltatások, közmunkák és a beszámolás alól, iparűzés, kereskedés joga, tulajdonhoz, öröklésre való jog illette meg. A városi polgár jogai a nemesi jogok mintájára alakultak. Csakhogy a nemesek előjogai az egész állam területén érvényesek, addig a városi polgár jogai csak a városra korlátozódtak.Rétegződés:

- új patríciusok: kereskedelemből, bankéletből, manufaktúrákból meggazdagodott városveztő csoport

- városi középréteg: főként céhes kézművesekBányavárosokA bányavárosok speciális gazdasági érdekből telepített, zömében külhoni mesterembereket befogadó privilegizált helységek voltak. Különlegességüket szinte kizárólag idegen ajkú lakosságuk, külföldről származó joguk, egyszerre kibocsátott privilégiumuk, s végül a gazdasági okokból speciális irányításuk adta meg.MezővárosokA középkorban a különbségtétel a város és város, falu és falu között nem annyira fejlettsége, lélekszáma, gazdasági jelentősége, vagyoni súlya alapján, hanem szabadsága szerint történt.

65/100


A mezőváros a XV. századtól karakteresen elkülöníthető a szabad királyi városoktól. A mezőváros világi és egyházi földesurak jóvoltából kifejlődő gazdasági centrum.Korlátozott autonómiával rendelkeztek. Bíró- és esküdt választást esetenként engedélyeztek, de bemutatási kötelezettséghez kötötten. A bíró hatásköre is szűkreszabott volt. Vásártartási jogot szerezetek, és korlátozott vámmentességet is élveztek. A mezővárosok lakói magánjogi és kereskedelmi ügyekben használhatták a városi intézményeket, ők maguk azonban mindenkor jobbágyok maradtak.

II. Változat:

10.A nemesi vármegye, a városok, a polizey-igazgatás főbb jellemzői

A nemesi vármegye a királyi vármegyéből alakult ki a 13.sz. második felében:- A királyi birtokok eladományozásával a királyi vármegyerendszer létalapját veszítette el. - 1232.évi kehidai oklevél: amely a Zala megyei királyi servienseknek saját vitás

ügyeikben ítélkezési jogot biztosított. - A nemesi vármegye az adott területen lakó birtokos nemesek önkormányzati szervezete

volt, azonban továbbra is közreműködött a királyi hatalom gyakorlásában. - A királyi hatalmat a megyésispán képviselte, akinek helyettese az alispán volt. - Az ítélkezési és igazgatási funkciót az alispán és a szolgabírák látták el, akik a

kéthetenkénti törvényszékeken végezték törvénykezési feladataikat.A nemesi vármegye hatásköre a 16.századra formálódott ki:- A hatáskört közjogi tartalmát tekintve négy (törvényhozásbeli,

végrehajtási,igazságszolgáltatási és politikai ) csoportra oszthatjuk. Legmarkánsabb kiváltságuk a törvényhozó jogkör volt.

A nemesi vármegye szervezetének felépítése:1. egyedi szervek2. testületi szervek

Egyedi szervekA nemesi vármegye élén a főispán (supremus comes) áll, akit a király nevez ki a hozzá közel álló arisztokraták közül. - A főispán helyettese az alispán (vice comes) volt. - A másodalispán (subtitumus come) a bíráskodásban az alispánt helyettesítette. - A főispánt be kellett iktatni, a főispáni hitellevélre meg kellett esküdni.1548-ban (1550) törvény született arról, hogy a vármegye akarata nélkül a főispán nem állíthat alispánt. 1723-ben pedig arról született törvény, hogy az alispánválasztás a vármegye jogában áll, nem lesz fizetése, csak tiszteletdíja.

A nemesi vármegye további tisztségviselői:- szolgabírák: közreműködtek a bíráskodásban. Még a királyi vármegyében (négy járás) is

a szolgabírók vettek részt a birtokadási feladatokban. A nemesi vármegyékben ők a járások felelősei, vezetői. (A járás a község és a megyék közötti közigazgatási egység.)A szolgabírói tisztség választott tisztség, 1 évre szólt. Feladatuk egyrészt a járás

igazgatása, másrészt a bíráskodásban való közreműködés.

66/100


- esküdtszék (jurati nobiles): - esküdt nemesek, akik eleinte a bíráskodásban vettek részt az alispán és a szolgabíró mellett (fizetés nélkül). Később igazgatási feladatokat is elláttak.Az 1700-as, 1800-as években alakul ki a rendkívüli esküdtszék, a táblabírák köre, akik

szintén az igazságszolgáltatásban vettek részt (tiszteletbeli táblabírói).

- notarius (jegyző): fogadott tisztviselő, a vármegye parancsait hajtja végre. Fizetett tisztség volt. Írásbeli, adminisztratív tevékenységet folytatott. Az 1700-as évek végén, Mária Terézia idején a jegyző állandósult tisztség lesz.

A főispán , akit a király választott a nemesi vármegye élére, csak megyebeli birtokos és honfiú (magyar állampolgár) lehetett:- Királyi utasításokat hajtott végre, hatalma ezért korlátlan volt. - A központi hatalom korlátozása idején megkötik helyi szinten a főispán kezét:

o Ilyen intézmény volt az installáció = vármegyei beiktatás (főispáni beiktatás). o Főispáni eskü, főispáni hitlevél.

Kialakul az örökös főispán tisztsége.1. saját vármegyei főispáni tisztség (esztergomi, kalocsai érsek, egri püspök)2. valamilyen állami hivatalhoz kötődik a főispáni tisztség3. főúri család kapja meg a főispáni tisztet.A főispán helyetteseként kialakul az adminisztrátor (főispáni helytartói tisztség), a főispáni jogokat gyakorolja.

A közgyűlés és a Sedria (vármegyei törvényszék) a két fontos testületi szerv:- A vármegyének e két testülete elvileg az egész vármegye összes nemesét magában

foglalta az 1300-as évekig. - Az 1300-as években a vármegye nem nemes származású polgárai is megjelentek a

közgyűlésben. - Az 1700-as évek második évében alakult ki az a szokás, hogy a vármegyei közgyűlésen

csak nemesek vehettek részt.- A vármegyei közgyűlés hatásköre kiterjedt a vármegyét érintő minden fontos kérdésre,

amit az országos törvények nem szabályoztak. - A közgyűlés szavazással döntött (az előkelők szavazatait nézték, nem számolták).

A közgyűlés funkciói1. Gazdasági funkció: - döntött az adózás ügyében (adók kiszabása)- döntött a vámszedés ügyében (vám mértéke, mennyisége)- a vármegye székházának fenntartása- a vármegye közigazgatási szükségleteinek kielégítése (helyi adók)

2. Katonai funkció (bandérium): - banderiális hadsereg szervezése, katonai kontingensek kiállítása- a katonai szolgálat alóli felmentés, valamint a szolgálat alól való kibújók megbüntetése

3. Jogalkotás és jogszolgáltatás funkciói: a) Jogalkotás:

67/100


- állást foglal a vármegyét érintő kérdésekben- a központi törvényhozás befolyásolása- helyi szinten a vármegyére vonatkozó jogalkotás a statútumalkotási jog, amely nem lehet

ellentétes a központi törvényekkelb) Jogszolgáltatás: - az igazságszolgáltatás, a bíráskodás

4. Politikai funkció: - a vármegyei tisztségviselő-választás- követválasztás- közhírré tevés (kihirdetés), feltétele volt a kihirdetésnek

A vármegyei törvényszéknek (Sedria): büntető és polgári része van:- a nemesek büntetőügyeiben jár el, - és a nem nemesek polgári ügyeiben fellebbviteli fórumként szerepel.Az Úriszék egyfelől rendi különbséget fejez ki:- nem nemesek polgári ügyeiben jár el, - másfelől pedig a falusi bíróságtól fellebbviteli fórum. - Az úriszéki bíráskodás kisebb büntető és polgári ügyekben jár el, valamint rendi

különbségtétellel. Ennek fellebbviteli fóruma a Sedria.

A felső bírósági fórumok a királyi tábla és a hétszemélyes tábla. - 1723-ban a Pragmatica Sanctióban meghatározzák ezt a két felső bíróságot is

összetételében és eljárásában.

A központi kormány szervei közül a helytartó tanács lesz az, amelyik a legfontosabb, mert ez gyakorol felügyeletet a megyék tevékenysége fölött. 1769-ban a helytartó tanács egy sajátos ügyosztályi rendet tételez, és ezekből az ügyosztályokból lesz az 1848. évi III. törvénnyel létrehozott független felelős minisztérium.

Az OGY két házból áll: alsó tábla és felső tábla:- Az alsó tábla élén a személynök áll. - A személynök egyúttal a királyi tábla elnöke.- A nádor a hétszemélyes tábla elnöke, a főrendi tábla elnöke és a helytartó tanács elnöke.Vannak szabad királyi városok, tárnoki városok, melynek élén a bírói fórumot a tárnokmester látja el.Sedria (ítélőszék)- A vármegye legrégebbi testületi fóruma, amely helyi szinten jogalkalmazási funkciót

gyakorol. - A Sedria első- és másodfokú fórumként egyaránt eljár. - Az elsőfokú bírósági fórum a nemesek vonatkozásában jár el, és másodfokú fórumként

funkcionál a jobbágyok felett (a jobbágyok nagyobb mértékű polgári és büntető pereiben) és a vármegyében lévő mezővárosok felett is.

- A Sedriának pallosjoga van : nemcsak kiszabhatja, hanem végrehajthatja a kiszabott ítéletet.

- A Sedria elnöke: alispán (a főispán helyetteseként) bírótársak: szolgabíró és az esküdtszék (ők alkotják a vármegye bírói tanácsát)- 1600-1700-ben a Sedria két testületre oszlik:

o polgári (elnöke az alispán) sedria o büntető (elnöke a szolgabíró) sedria

68/100


- 1526 (Mohács) után a kormányzati központ Bécsbe kerül, a vármegye magára marad a helyi ügyek intézésére, és megerősödik a vármegye autonómiája, amit egyfajta jogi autonomizmus is követ.

- Az 1700-as évek végére a Habsburgok megpróbálják jobban befolyásolni a vármegye önállóságát. Erre ellenlépésként kialakul a vármegyének a központi döntést felülvizsgáló jogosítványa (1700) Ez a mai alkotmánybírósági funkciónak felel meg. Elismerik, hogy a vármegyék a központi rendeleteket alkotmányos szempontból felülvizsgálják.

A középkori városok- Hazánkban az első városok inkább mint igazgatási központok, püspöki székhelyek voltak

jelentősek, s csak a XIII-XIV. századot követően bukkantak föl kereskedelmi és ipari centrumok.

- A város lényege a kereskedelmi és gazdasági esélyeket biztosító szabadsága. - A szabadság feltétele a privilégium:

o Az első magyarországi városprivilégium Székesfehérvár latinjainak szabadságlevele volt.

- Magyarországon a városok kialakulásának korszaka a XIII. század második fele. Az uralkodók igyekezetek privilégiumok segítségével az ígéretes településeket a város fejlődés irányába késztetni.

A szabad királyi városok- A szabad királyi városok lényege a városnak (mint közösségnek) teljes köz- és magánjogi

autonómiája, - továbbá a polgárnak (mint városlakónak) a feudális függésből való felszabadulása és a

hűbéri szolgáltatások alóli mentesség.- Az önkormányzati autonómiában jelent meg a leglátványosabban a városok

önállósága: vagyis a közigazgatásban, jogszolgáltatásban, jogalkotásban elnyert legteljesebb önállóságban.

- Az önkormányzat joga a városigazgatásban a teljes belső városi élet rendezésének és szabályozásának a szabadságát jelentette, a városi szervezet kialakításától kezdve egészen a polgárokra kötelező magatartási normák megállapításáig.

- Az önkormányzat joga kiterjedt az igazságszolgáltatásra is. Elismerésüket igazolja, hogy a XV. századtól követeket küldhettek a rendi országgyűlésbe.

- Gazdasági autonómia: mentességek és jogosítványok körvonalazták a gazdasági autonómiát. A városlakók alapvető gazdasági célkitűzésével függött össze az első országosan jellemző szabadság, a vámmentesség. Rendelkeztek vásártartási joggal, árumegállító joggal.

- A városi szervezet élén leggyakrabban a választott bíró, ritkábban a polgármester és az esküdtek vagy tanácsosok álltak. A tisztségviselőket a polgárok gyűlés választotta meg.

- A városi autonómia fontos eleme a gazdasági önállóság: vámmentesség, vásártartásijog, árumegállító jog.

- Kötelezettségei: közigazgatási feladatok ellátása, katona állítás, ajándék a királynak.- A városi polgárok személyes szabadsággal rendelkeztek: mentesek a jobbágyi

szolgáltatások, közmunkák és a beszámolás alól, iparűzés, kereskedés joga, tulajdonhoz, öröklésre való jog illette meg. A városi polgár jogai a nemesi jogok mintájára alakultak. Csakhogy a nemesek előjogai az egész állam területén érvényesek, addig a városi polgár jogai csak a városra korlátozódtak.

Rétegződés:

69/100


- új patríciusok: kereskedelemből, bankéletből, manufaktúrákból meggazdagodott városvezető csoport

- városi középréteg: főként céhes kézművesek

Bányavárosok- A bányavárosok speciális gazdasági érdekből telepített, zömében külhoni

mesterembereket befogadó privilegizált helységek voltak. - Különlegességüket szinte kizárólag idegen ajkú lakosságuk, külföldről származó joguk,

egyszerre kibocsátott privilégiumuk, s végül a gazdasági okokból speciális irányításuk adta meg.

Mezővárosok- A középkorban a különbségtétel a város és város, falu és falu között nem annyira

fejlettsége, lélekszáma, gazdasági jelentősége, vagyoni súlya alapján, hanem szabadsága szerint történt.

- A mezőváros a XV. századtól karakteresen elkülöníthető a szabad királyi városoktól. A mezőváros világi és egyházi földesurak jóvoltából kifejlődő gazdasági centrum.

- Korlátozott autonómiával rendelkeztek. Bíró- és esküdt választást esetenként engedélyeztek, de bemutatási kötelezettséghez kötötten.

- A bíró hatásköre is szűkre szabott volt. Vásártartási jogot szerezetek, és korlátozott vámmentességet is élveztek.

- A mezővárosok lakói magánjogi és kereskedelmi ügyekben használhatták a városi intézményeket, ők maguk azonban mindenkor jobbágyok maradtak.

Polizey-igazgatás (rendészeti igazgatás):- A nemesi vármegyék működése hézagos volt a rendészeti és közbiztonsági ügyekben, így

egyfajta hatósági vákuum alakult ki.- A parasztvármegyék elsősorban a jobbágyközösségek megvédésére szerveződött

fegyveres vállalkozások voltak, melyek alkalmi jelleggel egyéb közigazgatási teendőket is magukra vállaltak.

- A parasztvármegyék a szomszédos települések segítségnyújtására épült:o Központi szerve a gyűlés volt, amelyen a közösségek lakói határoztak az

aktuális teendőkről, ítélkeztek, megválasztották a parasztvármegye fejét és tisztjeit (főkapitány, hadnagy)

o A parasztvármegyék a nádortól és a pasáktól oltalomleveleket szereztek, így legálisan folytathatták működésüket.

- A nemesi vármegyék a 17. sz. első felében veszélyesnek találták a parasztvármegyék jelentőségét a helyi igazgatásban, így megkísérelték irányításuk alá vonni:

o Az paraszthadnagyokat igyekeztek az alispán alá rendelni, a vármegye tisztségviselőivé tenni.

- A felszabadítás után a parasztvármegye a vármegye egyfajta önkéntes rendőrségeként funkcionált:

o Az elfogott bűnelkövetők a Sedria előtt feleltek tettükért.- A 19. sz. első felében a pandúrok (csendbiztosok) vették át a parasztvármegye feladatait.

Már a XV. században is léteztek azonban olyan szabályok, amelyek a legkülönbözőbb életviszonyokat rendezték, s amelyek célja a közélet rendjének megtartása, a „köz hasznának” szolgálata volt. Az efféle „polizey-törvények”, azaz rendészeti jogszabályok

70/100


eredetileg francia területről szivárogtak át németföldre. - E jogterület kialakításában jelentős szerepet töltöttek be a városok, melyeknek

törvényeiben már a XV. század közepén megjelentek hasonló rendelkezések. - A birodalmi szintű rendészeti törvényhozás meglehetős késéssel követte a városokat: az

1495-ös első rendi gyűlés kiírásakor még egyáltalán nem szerepelt a tárgyak között. Jelentősége – már a gyűlés ideje alatt – akkor nőtt meg, amikor a birodalmi zsoldossereg uralkodó által támogatott terve meghiúsult. Ez eredményezte azt, hogy a gyűlés már hozott is néhány határozatot (pl. az istenkáromlásról, az iszákosságról, a rendi állásnak megfelelő ruházatról, a koldusokról, a pénzforgalomról, stb.).

- A birodalmi polizey-rendeletek viszonylag kis jelentőséggel bírtak. Csak a későbbi rendi gyűléseken (pl. az 1521-es wormsin) jelentkezett az egységes polizey-rendtartás megalkotásának igényeA közigazgatás szélesebb körű megszerveződése az ún. Polizey (rendészet) kialakulásával jár a felvilágosult abszolutizmus korában, amelynek egyszerre kellett a rendet és a működést felügyelnie. (Polizey und Cameralwissenschaften)

- „A ’Polizey’ a felvilágosult abszolutizmus korában … nem csupán a betörések elleni harc és a biztonság és a rend fenntartására szolgált, hanem törvényhozás és a magán és az általános ’üdvözülés’ területén is illetékes volt. A P. testesítette meg a egész belső államigazgatást és tárgya majdnem korlátlan volt. Ennek megfelelően létezett ’erkölcsrendészet’ ’kulturális- és képzési rendészet’, ’orvosi rendészet’, ’szegénység rendészet’, ’lakossági rendészet’ stb. (Német kuriózum: A széles feladatkörben fontos szerepet kapott a nők anyaságra nevelése. A ’Polizey-tudósok’ számára a nők potenciális ellenszegülőknek számítottak a gyerekápolás és nevelés terén. Ezért fáradozásaik arra irányultak, hogy az anyákat ’legtermészetesebb’ anyai kötelességükre emlékeztessék, nevezetesen a szoptatásra…a szoptató anyát egy jó társadalom kiindulópontjaként értelmezték”

71/100


11. TÉTELA JOGSZOLGÁLTATÁS SZERVEZETRENDSZERE AZ 1848 ELŐTTI MAGYARORSZÁGON

A bíráskodás az egyik legősibb hatalmi tevékenység.A bíró: a magyar joghistóriában igazságszolgáltatási és közigazgatási, önkormányzati feladatokat egyaránt ellátó személy. A hatalom teljességét jelképező bírói funkció csak a polgári átalakulás korában, az igazságszolgáltatás függetlenítésére irányuló reformtörekvések hatására szakadt szét különféle feladatokat ellátó pozíciókra, s vált el a közigazgatási értelemben vett bíró funkciója a perekben döntő ítélőbíróktól. A középkorban a bíró (judex): igazságszolgáltatási jogkörrel rendelkezõ személy

- közvetlen jogosultsággal (egyenesen királytól eredő)- származékos (király által biztosított kiváltság alapján)

- törvénykező joggal rendelkező közösség választási aktusával- dologi jogon alapulva (fölbirtok tul.)

A bíróval szemben szoros értelemben vett szakmai igényeket nem támasztottak, elegendő volt némi általános jogismeret, a városi és a községi bíráskodásban a helyi szokásjog ismerete.

1. rendes hatalmánál fogva tart trvszéket (judex ordinarius)2. speciális megbizás alapján (judex delegatus)- illetékesség:

- területi (felek lakhelye szerint)- rendi (személyi)- összeütközés esetén: illetékes bírák együtt itélkeznek

- tisztességes ítélkezés követelménye: 1435 óta bírói eskütétel- ország rendes biráí: a curiában rendes birói hatalmat gyakorlók, bármely ügyben

eljárhatnak és itélhetnek, hívás nélkül megjelenhetnek a curia törvénykezésében, ill. másokat meghívhatnak. A bíráskodás Magyarországon a kezdetektől társas formában zajlott. Valamennyi törvénykezésre jogosult bíró bírótársak körében ítélkezett. A bíró és társai alkották a bírói széket, összetétele lehetett ötletszerű, alkalmi vagy állandó. A bírótársak behívásának oka a jogalkalmazás teljesebbé tétele, a törvényszék tekintélyének megnövelése. A curia a középkor nyelvén hatósági színhely, illetőleg az ott gyakorolt hatósági jokör, melyenk értelemszerűen része a jogalkotás. A XIV. századi a curia általánoson használt kifejezés, azt követően folyamatosan szűkült az értelme, hogy végül már cask a királyi udvart jelentette. A XVII-XVIII. századi értelemmódosulása után az ország legfőbb központi bíróságainak A király személyes törvénykezése

- vagy személyesen, saját nevében- vagy maga mellé emelt méltóságokkal- vagy királyi tanácsban

A király helyettesítéseA perek megszaporodása felvetette a munkamegosztás gondolatát. Kézenfekvőnek látszott, hogy a legnagyobb országos és udvari méltóságokat ruházzák fel törvénykezési jogkörrel.A nádorispán ült törvényszéket a király helyett. Egyrészt a király nevében ítélkezett, másrészt a sajátnevében mint a királyi udvar feje és az udvarok ispánja. A nemesek fölött bírói hatásköre nem volt, de a XII. századra elfogadottá vált, hogy választott bíróként ítélkezik a nemesek ügyeiben. A nádor ítélkezésének súlypontját áthelyezte vidékre, helyét az udvarbíró vette át, akit a XIII. századra már országbírónak neveztek.Királyi táblaA királyi udvarban egyre nagyobb igény mutatkozott az állandó bíráskodásra. A tábla ülnökeit az országgyűlés választotta meg, három évre. A törvénykezés ún. oktavákon zajlott, melyek

72/100


között különbséget tettek jelentősségük szerint. Az ún. nagyobb oktavákon valamenyi ülnök köteles volt megjelenni, a kisebbeken csak felük.Lovagi becsületbíróságEredetileg a királyi udvarban lovagi szolgálatot teljesítő elemek bírósága.Zsinati törvénykezésÁtmeneti jelenség, az uralkodó elképzelése szerint az udvari jogi szolgáltatást pótolta volna. Ez az egyházmegyénként, a megyéspüspökök és az ispánok részvételével tartott törvényszéki intézmény hamarosan elsorvadt.Országgyűlési ítélkezésAz országgyűlés bíráskodása abból a régi gyakorlatból származott, amikor a király országos jellegű gyülekezetek alkamával konkrét bíráskodási ügyekben is eljárt. Városok felsőbbíróságaiKözpontiak és országosak, de nem kuriálisnak számító törvénykezést folytatott a tárnokmester, aki megszabadulván a gazdasági igazgatói feladattól, a szabad királyi városok felsőbbírósági fórumává vált.A tárnokmester törvénykező fórumá a XV. században már csak városi polgárokkal, a legnagyobb városok delegált jogtudóival tanácskozott, ítéleteit velük együtt hozta meg.A Habsburgok trónra kerülése, a magyar és birodalmi államgépezet “egyeztetését” nemcsak a közigazgatási szervek sínylették meg, hanem a törvénykezési fórumok is. A rendi elgondolásokat képviselő nádo személye felértékelődött. Létrehozták a nádori széket, a XVII. századtól a hétszemélyes tábla nevet visel. Ez az ország legmagasabb jogszolgáltató szerve.Delegált bíráskodásA király tradicionális bíróküldési jogára épül a delegált bűntetőbíráskodás. Hatáskörébe tartozott a felségsértés, mely gyakran kincstári gyarapítási célokat szolgált.Kamarai ítélkezésErősen kötődött az udvar gazdasági érdekeihez. Eredetileg csak kamarai alkalmazottak ügyében, vámmal kapcsoltban járt el. Hatásköre később kiszélesedett magánjogi ügyekre is. 1723. évi bírósági reformJelentős módosulás a bírósági szervezetben. A királyi curiát kéttagozatú, állandóan működő felsőbírósággá szervezték (állandóan ülésező, rögzített hatáskörű, székhelye: Pest). Alapvető szervezeti változások –II. József (1787)Megszűntette a feudális bírósági struktúrát, új modern fórumrendszert vezetett be. Felszámolta a pallosjogot, eltörölte a vármegyei törvénykezést, kizárta a szentszékeket a világ ügyekben való döntésekből. Az alsófokú bíróságok elsőfokú bíróságként funkcionáltak, ahonnan a királyi táblára vezetett tovább az út. Vidéki törvénykezésA nemesség többnyire vármegyei, a polgárok a városi, a jobbágyok a földesúri és falusi bíráskodásban, a székelyek és a szászok székeiken keresték igazukat.Nádori közgyűlésA XIII. század második felére megnövekvő igazságszolgáltatási igények kielégítésére jelent meg átmeneti formaként. A XIV. században már olykor öt-hat megyére szóló törvénykezési fórum volt.A megyei közgyűlés bíráskodásaA megyékben tartott ítélkező gyűlésekből bontakozott ki a nemesi vármegye önkormányzati szerve, a vármegyei közgyűlés, mely ugyan törvénykező hatáskörét átengedte az önállósuló vármegyei törvényszéknek, ám alkalmanként maga is döntött igazságszoltgáltatási kérdésekben.Vármegyei törvényszékAz ügyek differencálódásával, kettévált polgári és bűntető sedriára, kifejlődött a kevésbé fontos ügyekben eljáró szolgabírói és alispáni szék.

73/100


Városi bíráskodásA városi autonómia garanciája volt a szabad és önálló törvénykezés. A jogvitákat saját választott bíráik és esküdtjeik döntötték el, fellebviteli igény esetén anya városukhoz vagy a király által állított bírókhoz fordulhattak.A városi bíráskodást döntően a városi bíró végezte, akit általános gyakorlat szerint egy évre válsztottak.Differenciálóás:

pénzbíró – adóügyekben járt el zsidóíró – a zsidó lakosság ügyeiben járt el vásárbíró – rendészeti ügyekben volt illetékes

Kiváltságos területek erdélyi ítélkező fórumok: magyar modell szerint szerveződtek, legfontosabb bírói szék

a sedira székelyek, szászok – törvénykező szervei: a székek a fejedelmi korszakban a fejedelmi tábla ítélkezett

Kerületi táblákAz 1723-as reform nyomán állították fel. A vándorbíráskodás helyébe lépett, de annál jóval többet jelentett. Képviselte a közigazgatástól elválasztathatatlan igazságszolgáltatást.Egyházi törvényszékekAz egyházi elöljárók már Szent István korában törvénykezési jogot szerezetek. Az ún. szentszékek hatásköre erkölccsel kapcsolatos ügyekben kiterjedt a világiakra is. Ügykörei: tized, hitbér, jegyajándék, leánynegyed, végrendeletek, házassági kötelék pere.Katonai bíráskodásA katonai bíráskodás mindig különálló szervezetet jelentett. Az első időkben még természetes, hogy a katona igazgatást is kezében tartó ispán, a földbirtokos a maga székén ítélhette meg katonái tettét. A végvári katonaság ítélőszéke: a seregszék, mely a seregbíró elnökletével, tisztekből és altisztekből állt. Fellebviteli fóruma a kerületi főkapitány hadiszéke volt. A Habsburg kor zsoldos seregében található a hadbíró, aki az ügyek előkészítését végezte az ezredtörvényszékre. Jogorvoslat a Haditanácsnál volt lehetséges.

II. Változat:

11.A jogszolgáltatás szervezetrendszere az 1848 előtti Magyarországon

A bíráskodás az egyik legősibb hatalmi tevékenység.A bíró:

- a magyar joghistóriában igazságszolgáltatási és közigazgatási, önkormányzati feladatokat egyaránt ellátó személy.

- A hatalom teljességét jelképező bírói funkció csak a polgári átalakulás korában, az igazságszolgáltatás függetlenítésére irányuló reformtörekvések hatására szakadt szét különféle feladatokat ellátó pozíciókra, s vált el a közigazgatási értelemben vett bíró funkciója a perekben döntő ítélőbíróktól.

A középkorban a bíró (judex): igazságszolgáltatási jogkörrel rendelkező személy- közvetlen jogosultsággal (egyenesen királytól eredő)- származékos (király által biztosított kiváltság alapján)

- törvénykező joggal rendelkező közösség választási aktusával- dologi jogon alapulva (fölbirtok tul.)

74/100


A bíróval szemben szoros értelemben vett szakmai igényeket nem támasztottak, elegendő volt némi általános jogismeret, a városi és a községi bíráskodásban a helyi szokásjog ismerete.- rendes hatalmánál fogva tart törvényszéket (judex ordinarius)- speciális megbízás alapján (judex delegatus)- illetékesség:

- területi (felek lakhelye szerint)- rendi (személyi)- összeütközés esetén: illetékes bírák együtt itélkeznek

- tisztességes ítélkezés követelménye: 1435 óta bírói eskütételAz ország rendes bírái: - a curiában rendes birói hatalmat gyakorlók, bármely ügyben eljárhatnak és ítélhetnek, - hívás nélkül megjelenhetnek a curia törvénykezésében, ill. másokat meghívhatnak.

A bíráskodás Magyarországon a kezdetektől társas formában zajlott:- Valamennyi törvénykezésre jogosult bíró bírótársak körében ítélkezett. - A bíró és társai alkották a bírói széket, összetétele lehetett ötletszerű, alkalmi vagy állandó. - A bírótársak behívásának oka a jogalkalmazás teljesebbé tétele, a törvényszék tekintélyének

megnövelése.

A curia (kúria) a középkor nyelvén hatósági színhely, illetőleg az ott gyakorolt hatósági jogkör, melynek értelemszerűen része a jogalkotás. - A XIV. századi a curia általánoson használt kifejezés, azt követően folyamatosan szűkült az

értelme, hogy végül már csak a királyi udvart jelentette.- A XVII-XVIII. századi értelemmódosulása után az ország legfőbb központi bíróságainak

Királyi kúria 1526 előtt minden bíráskodás a király tekintélyéből folyik, vagy ő van jelen vagy kiadja a feladatot. – központi bíróság

1. Királyi jelenlét bírósága – praesentia regiaa. Aranybullában is olvashatób. Elvben a király személyesen van jelen. Előtte lepasszolta a nádornakc. Nemességnek a joga

2. Királyi különös bíróság – specialis praesentia regiaa. Később ez többnyire a kancellária jellemzője lettb. Egyházi jellegc. 150 évig volt – Mátyás szüntette megd. XIV. sz. elején alakult ki, XV. sz. végén megszűnik.

3. Királyi személyes jelenléti bírósága – personalis praesentia regiaa. Anjouk idején alakult kib. Zsigmondnál működikc. A király személyesen nevezi kid. Mátyás élére a személynököt állítjae. Legjelentősebb királyif. Ez lesz a kúria lapjag. Állandó fellebbezés

4. A király lovagi becsület bírósága – Curia militarisa. III. Károly szünteti meg-országbírób. Polgári ügyekre is kiterjed a hatáskörec. lovagi, becsületbeli ügyek

5. 1526. előtt Királyi Bíróságok

75/100


a. Fontos a nádor szerepeb. A király fontos ügyek intézésére a nádort küldi ki. Nádor közgyűlés,

Proclamata congregatioc. 1486. év, Megszünteti Mátyásd. büntető bíróságe. nemesi, rendi korszakban éli a világátf. a hatáskörébe a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőinek pl. rablók,

útonállók, pénzhamisítók, nyilvános gonosztevőkg. a nádor 12 nemesével – Akkor is ítéletet hozhatott, ha nem volt jelen az

elkövetőh. levelesítés – halálra ítélt büntetés, bárki megölheti, senki nem segíthet neki,

most különben rá is az vonatkozik6. Vármegyei szinten :-közgyűlés (szedria) :földbírtok az úriszék alapja: a nemes, a

földesúr adományaként általánosságban felhatalmazást kap arra, hogy a birtokán élők fölött bíráskodjon.

a. 1848-ig marad az úriszékb. Sajátossága, hogy a földesúr saját ügyével is szabadon eljárhat, akkor is ha ő az

egyik fél a jobbágy pedig a másik fél.7. 1526 után

a. A bíró, struktúra jelentősen megváltozikb. A kúriában 2 bíróság van

1. Királyi tábla(alsóbb szint)2. 7 személyes tábla(fellebviteli szint)

i. az ország nagybíráinak a helyettesei + nemesi ülnökökb. XVI. sz.-ban kialakul az is, hogy a kúria királyi tábla alsóbb

szintre, mert még innen is fellebezéssel lehet élni a 7 személyes tábla felé.

3. Városok bíráskodásaa. A szabad királyi városok szabadb. Tárnoki szék-Egyházi -Katonai

4. Bányavárosa. II. József hozott újítástb. Bécsi udvari kamarához élhetnek fellebezéssel

5. Új személyi bizottsága. Bécsi kormány tisztviselőkből áll

6. Bírók hatalmi ág innentől kezdve függetlena. Hatásköri bíróság

i. 1907-ben állítják felii. adott ügyben melyik szervben járjon el

iii. közigazgatási szerv és bíróság közöttiv. 2 fajta hatáskörű összetűzés

1. pozitív, ha mind két szerv el akar járni2. negatív, ha egyik szerv sem akar eljárni

b. Közigazgatási bírósági. 1883 – kezdetleges forma

ii. 1896-ban végleges formaiii. három mód van

1. közigazgatási határozat

76/100


2. közigazgatási jogvédelemre a közig.-on belül hoznak létre egy csúcsszervet

3. külön bíróságot hoznak létre, mi csak ezzel foglalkozik

A király személyes törvénykezése- vagy személyesen, saját nevében- vagy maga mellé emelt méltóságokkal- vagy királyi tanácsban

A király helyettesítéseA perek megszaporodása felvetette a munkamegosztás gondolatát. - Kézenfekvőnek látszott, hogy a legnagyobb országos és udvari méltóságokat ruházzák fel

bíráskodási jogkörrel.- A nádorispán ült törvényszéket a király helyett:

o Egyrészt a király nevében ítélkezett, másrészt a sajátnevében mint a királyi udvar feje és az udvarok ispánja.

o A nemesek fölött bírói hatásköre nem volt, de a XII. századra elfogadottá vált, hogy választott bíróként ítélkezik a nemesek ügyeiben.

o A nádor ítélkezésének súlypontját áthelyezte vidékre, helyét az udvarbíró vette át, akit a XIII. századra már országbírónak neveztek.

Királyi táblaA királyi udvarban egyre nagyobb igény mutatkozott az állandó bíráskodásra. - A tábla ülnökeit az országgyűlés választotta meg, három évre. - A törvénykezés ún. oktavákon zajlott, melyek között különbséget tettek jelentősségük

szerint.o Az ún. nagyobb oktavákon valamennyi ülnök köteles volt megjelenni, a

kisebbeken csak felük.

Lovagi becsületbíróságEredetileg a királyi udvarban lovagi szolgálatot teljesítő elemek bírósága.

Zsinati törvénykezésÁtmeneti jelenség, az uralkodó elképzelése szerint az udvari jogi szolgáltatást pótolta volna. Ez az egyházmegyénként, a megyéspüspökök és az ispánok részvételével tartott törvényszéki intézmény hamarosan elsorvadt.Országgyűlési ítélkezésAz országgyűlés bíráskodása abból a régi gyakorlatból származott, amikor a király országos jellegű gyülekezetek alkalmával konkrét bíráskodási ügyekben is eljárt.

Városok felsőbb-bíróságaiKözpontiak és országosak, de nem kuriálisnak számító törvénykezést folytatott a tárnokmester, aki megszabadulván a gazdasági igazgatói feladattól, a szabad királyi városok felsőbb-bírósági fórumává vált.- A tárnokmester törvénykező fórummá a XV. században már csak városi polgárokkal, a

legnagyobb városok delegált jogtudóival tanácskozott, ítéleteit velük együtt hozta meg.

77/100


- A Habsburgok trónra kerülése, a magyar és birodalmi államgépezet “egyeztetését” nemcsak a közigazgatási szervek sínylették meg, hanem a törvénykezési fórumok is.

- A rendi elgondolásokat képviselő nádor személye felértékelődött:o Létrehozták a nádori széket, a XVII. századtól a hétszemélyes tábla nevet

visel. o Ez az ország legmagasabb jogszolgáltató szerve.

Delegált bíráskodásA király tradicionális bíróküldési jogára épül a delegált büntetőbíráskodás. Hatáskörébe tartozott a felségsértés, mely gyakran kincstári gyarapítási célokat szolgált.

Kamarai ítélkezésErősen kötődött az udvar gazdasági érdekeihez. - Eredetileg csak kamarai alkalmazottak ügyében, vámmal kapcsoltban járt el. - Hatásköre később kiszélesedett magánjogi ügyekre is.

1723. évi bírósági reformJelentős módosulás a bírósági szervezetben. - A királyi curiát kéttagozatú, állandóan működő felsőbírósággá szervezték (állandóan

ülésező, rögzített hatáskörű, székhelye: Pest). Alapvető szervezeti változások –II. József (1787)- Megszűntette a feudális bírósági struktúrát, új modern fórumrendszert vezetett be. - Felszámolta a pallosjogot, eltörölte a vármegyei törvénykezést, kizárta a szentszékeket a

világ ügyekben való döntésekből. - Az alsófokú bíróságok elsőfokú bíróságként funkcionáltak, ahonnan a királyi táblára

vezetett tovább az út.

Vidéki törvénykezésA nemesség többnyire vármegyei, a polgárok a városi, a jobbágyok a földesúri és falusi bíráskodásban, a székelyek és a szászok székeiken keresték igazukat.

Nádori közgyűlésA XIII. század második felére megnövekvő igazságszolgáltatási igények kielégítésére jelent meg átmeneti formaként. A XIV. században már olykor öt-hat megyére szóló törvénykezési fórum volt.

A megyei közgyűlés bíráskodásaA megyékben tartott ítélkező gyűlésekből bontakozott ki a nemesi vármegye önkormányzati szerve, a vármegyei közgyűlés:- mely ugyan törvénykező hatáskörét átengedte az önállósuló vármegyei törvényszéknek,

ám alkalmanként maga is döntött igazságszolgáltatási kérdésekben.

Vármegyei törvényszékAz ügyek differenciálódásával, kettévált polgári és bűntető sedriára, kifejlődött a kevésbé fontos ügyekben eljáró szolgabírói és alispáni szék.

Városi bíráskodásA városi autonómia garanciája volt a szabad és önálló törvénykezés. - A jogvitákat saját választott bíráik és esküdtjeik döntötték el, fellebbviteli igény esetén

anya városukhoz vagy a király által állított bírókhoz fordulhattak.

78/100


- A városi bíráskodást döntően a városi bíró végezte, akit általános gyakorlat szerint egy évre válsztottak.

Differenciálóás: pénzbíró – adóügyekben járt el zsidóbíró – a zsidó lakosság ügyeiben járt el vásárbíró – rendészeti ügyekben volt illetékes

Kiváltságos területek erdélyi ítélkező fórumok: magyar modell szerint szerveződtek, legfontosabb bírói szék

a sedira székelyek, szászok – törvénykező szervei: a székek a fejedelmi korszakban a fejedelmi tábla ítélkezett

Kerületi táblákAz 1723-as reform nyomán állították fel. A vándorbíráskodás helyébe lépett, de annál jóval többet jelentett. Képviselte a közigazgatástól elválaszthatatlan igazságszolgáltatást.

Egyházi törvényszékekAz egyházi elöljárók már Szent István korában törvénykezési jogot szerezetek. - Az ún. szentszékek hatásköre erkölccsel kapcsolatos ügyekben kiterjedt a világiakra is. - Ügykörei: tized, hitbér, jegyajándék, leány-negyed, végrendeletek, házassági kötelék pere.

Katonai bíráskodásA katonai bíráskodás mindig különálló szervezetet jelentett. - Az első időkben még természetes, hogy a katona igazgatást is kezében tartó ispán, a

földbirtokos a maga székén ítélhette meg katonái tettét. - A végvári katonaság ítélőszéke: a seregszék, mely a seregbíró elnökletével, tisztekből és

altisztekből állt. o Fellebbviteli fóruma a kerületi főkapitány hadiszéke volt.

- A Habsburg kor zsoldos seregében található a hadbíró, aki az ügyek előkészítését végezte az ezredtörvényszékre.

o Jogorvoslat a Haditanácsnál volt lehetséges.

79/100


12.Jogforrások (alaptörvények; privilégium, szokásjog; szokásjogi gyűjtemények; rendeletek

Patrimoniális Monarchia (Árpád-ház) kora

Szokásjog: legtöbb élethelyzetre kiterjed. - Egy közösség életrendjének megfelelő, logikus, józan szabályok összessége. Hosszú idő

alatt alakul ki.Wergőczy István azt mondja, hogy a szokásjoghoz 3 dolog kell:

- okszerű legyen és az igény megvalósításra alkalmas legyen,- idősült legyen (hosszú időn át gyakorolják): legrövidebb idő szerinte 10 év, vannak

olyan szokásjogok, amihez egy emberöltő kell, királyi jog esetében akár 100 év (fogalmazása szerint: már senki ne emlékezzen az eredetére),

- ismétlődő gyakorlat.Lehet írott és íratlan. (Wergőczy könyve egy szokásjog gyűjtemény).

Többi jogforráshoz való viszonya.Törvény és szokásjog viszonyát az határozza meg, hogy melyik volt előbb:

- törvényt magyarázó szokás (törvény van előbb): valamilyen kérdést nem szabályoz megfelelően, akkor a részletkérdések kifejtésére a szokásjog rendelkezésre áll. pl. az adót a vármegyékben minden hónap 15.-ig kell befizetni, de nem határozza meg, hogy kinek, hogyan.

- törvény pótló szokás (nincs törvény): a szokásjog érvényesül, pótolja a törvényt. Ha utóbb mégis születik egy törvény, akkor a szokásjog a született törvénnyel szemben nem áll.

- törvény rontó szokás (van törvény, de az nem megfelelő): kialakul egy eltérő szokásjogi gyakorlat, ami megfelelő. A később keletkezett jogszabály lerontja a korábbit.

Törvény: Lex: törvény. Decretum: rendelet.- Az Árpád-ház idején, de csak akkor, a 2 szó egymás szinonimája. - A király az anyagi jogforrás (ő hozza ezeket).- Csak olyan kérdésekben születik törvény, ami felmerül, nincsenek nagy, átfogó

törvényi szabályozások:- Esetszerűek (kazuisztikus), pl. aki karddal öl, kard által hal (nem mondja a tőrt,

puszta kezet, stb.).- Nem volt kötelező az egyik király által hozott törvényt a következő királynak is

fenntartani.- Törvények hiányát pótolja a szokásjog.- A törvények írásba vannak foglalva, többnyire klerikusok által, a király saját

aláírásával és pecsétjével ellátta. - Tartalmát tekintve nem volt rögzített, mindenről lehetett törvényt hozni.

Statútum: helyi rendelet. Az Árpád-ház idejében még nincs jelentősége.

Privilegium: kiváltság. - Lehet egy személynek szóló (egyéni, pl. XY kap egy révjogot), - közösségnek szóló (kollektív, pl. zsidók kereskedhetnek sóval).- Mindig írásba kell foglalni (privilegium levél).

80/100


- Kiadástól számított 1 éven belül a vármegyében ki kell hirdetni. - Törvényesen megkoronázott király adhatja ki. - Csak akkor érvényes, ha minden úgy van, ahogy az a király előtt elhangzott. - Csak akkor érvényes, ha más személy korábban megszerzett jogát nem sérti (Salvo

iure alieno – más jogát védve):o Szükségszerűen beleütközik egy magasabb szintű jogszabályba, de csak ebben

az 1 pontban sértheti azt meg.Megszűnése:

- király visszavonja,- határozott időre szóló esetében az idő lejártával,- ha bíróságok többször, tudván, ezzel ellentétesen ítélnek,- ha 1 éven belül nem hirdették ki a vármegyén belül,- ha a kiváltságos lemond róla,- megszűnik a huzamos nem gyakorlással is (vitatott),- személyes privilegium megszűnik az egyén halálával.

1301-1848-ig, Rendiség

Szokásjog: első számú továbbra is.- 1514-es Wergőczy-féle 3-as könyv – szokásjogi gyűjtemény.- Bírói ítéletek is szokásjogként jelennek meg.- Felső bíróság (királyi) hoz valami rendeletet, akkor az alsóbb bíróság azt

zsinórmértékként használják (nem kötelező jelleggel).- Decretum és lex egymástól elválik.

Lex (törvény): király és a rendek közösen alkotják. - Nemesi vármegye gyűlésén hirdették ki.

Decretum (rendelet): csak a király adja ki, hatalmából fakadóan. - Igazgatási tárgyúak többnyire.

Statútum: helyhatósági rendelet: szabad királyi városok, céhek saját belső ügyeik szabályozására alkotják.

- Csak az adott területen érvényesül. - Nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal, de az érvényességhez nem kell a

királyi/nádori hozzájárulás, csak az adott önkormányzat elhatározása.Privilegium: továbbra is van.

Királyi pátens: Habsburg-Magyarország korszaka, a Habsburg-uralkodók nem akarják összehívni az országgyűlést.

- Speciális jogforrás. - Az uralkodó az országgyűlés megkerülésével, törvény helyett, saját tekintélyéből

fakadóan, rendeletet ad ki (pl. urbarium, ratio educatio – Mária Terézia).- 1790-91-es országgyűlés (II. József halála után): Magyarországot az uralkodó csak a

rendekkel együtt kormányozhatja.

81/100


13.A polgári állam 1848/49-ben. Az 1848. évi törvények

Az európai forradalmi hullám nyomán Magyarországon 1848. március-áprilisában az utolsó rendi OGY követeinek munkájának köszönhetően megvalósult az alkotmányos reform.

Az áprilisi törvényeknek nevezett jogalkotási programmal alapvetően változott meg az állam berendezkedésének jellege. A rendi alkotmány fokozatos tovább fejlesztésére került sor, amellyel a rendi-képviseleti monarchiát 1848 októberégi felváltotta a polgári karakterű alkotmányos királyság. Az áprilisi alkotmány szakított a rendi szemlélettel (választójogi törvény, közteherviselés, úriszék bíráskodás megszüntetése).

Jellemzői:- alkotmányos monarchia, de hatalmi ágakat nem választanak szét, csak királyi jogokat

korlátnak törvényhozás és végrehajtás terén.- végrehajtó hatalom a király felügyelete alatt áll, de OGY-i befolyással,- bírósági szervezet átalakítása: bírói függetlenség első jelei (uralkodó és a kormány együtt

nevezi ki a tagokat)

A törvények hiányossága, hogy nem rendezett fontos kérdéseket, mint a Habsburg Birodalomhoz fűződő viszonyt, a nemzetiségi jogokat.A polgári átalakulást célként kitűző törvények átformálták a társadalmi hierarchia eddig fennálló rendjét, s felszámolták a jogegyenlőtlenségek főbb intézményeit:

Polgári szabadságjogok:

Jogegyenlőség megvalósítása - A nemesi adómentesség a közteherviselést kimondó tv értelmében hatályát vesztette- Az úrbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgáltatások (robot),

dézsma és pénzbeli fizetések megszüntetése- a jobbágytelek a jobbágy szabad tulajdona lesz- eltörölték a papi tized fizetését- uriszék törvénykezés kiiktatása- politikai jogok terén is lépni kellett, mindenkit a nemesek politikai jogaiban kell

részesíteni = a politika legyen a köz ügye!

Nemzetiségi egyenjogúság rendezése- A nemzetiségek egyik célja a nyelvhasználat joga volt, kollektív jogokat, autonómiát

követeltek. Melyre nem kaptak kielégítést, hivatkozva arra, h „Magyarországon egy politikai nemzet van”.

- Ezt kihasználva az bécsi udvar felkarolta és támogatta a nemzetiségi mozgalmakat, ezzel megteremtve a 48-as forradalom egyik legsúlyosabb konfliktusát.

- Ezek láttán a magyar állam vezetői kiadták 1849 nyarán a nemzetiségi törvényt, mely szerint:- nemzetek szabad kifejlődése minden népnek biztosíttatik- községi tanácskozásokban mindenki anyanyelvén szólhat

82/100


- oktatás (községi v egyházi nyelv elemiben) és anyakönyvezés egyházbéli község nyelvén

- hivatal és tisztség betöltése nyelv és vallás figyelembevétele nélkül.

Szabadságjogok:- valódi jogkiterjesztés (törvény előtti egyenlőség, közteherviselés)- az alattvalók polgárokká léptek elő- több törvényben határozták meg az emberi és polgári jogokat- a szabadságjogok intenzív korrelációban voltak: egymás érvényesülési esélyeit

jelentősen javíthatják, vagy ronthatják

Személyes szabadság:- az ember szabad akarat-elhatározásából, bármely irányú korlátlan érvényesülés, melyet

csak közérdek szoríthat határok közé- illetékes bíróság ítélete nélkül letartóztatni senkit nem lehet, kivétel: előzetes

letartóztatás, ha a törvény bűncselekménynek nyilvánította- büntetőjogi védelem kiterjed:

o közhivatalnokok bárki szabadságát elvonják, korlátozzák,o élet, testi épség, becsület támadása,o magántitokhoz fűződő érdek, házbékeo levél és távírda-titok

- a ház polgárai a szent korona joghatósága alá tartozó területeken szabadon tartózkodhatnak, lakhatnak, letelepedhetnek

- a letelepedést meg lehet tagadni, ha valaki:o bűncselekmény elkövetőjeo vád alá helyeztéko eltartását községi segély nem tudta biztosítanio utolsó tartózkodási helyéről nincs erkölcsi bizonyítványa

- kivándorlás szabadsága- kiutasítani magyar állampolgárt nem lehet- gyakori volt a hatósági önkény (pl. a jogszabályok a munkavállalókkal szemben olyan

jogokat adtak a munkaadók kezébe, mellyel azok személyes szabadságát korlátozhatta

Tulajdonhoz való jog:- a tulajdon szabadsága, annak sérthetetlensége, a jogszerűen szerzett tulajdon védelme- tulajdon átruházás szabadsága- műemlékkel rendelkezőket eltiltottak a tulajdon feletti rendelkezéstől:

o kisajátítás (közérdek miatt): teljes kártalanítás mellett- a magántulajdon védelmére büntetőeljárási védelem

Tanítás és tanulás szabadsága:- nem államosították az oktatást- törvény született az alsó és középiskolák létesítésének és fenntartásának szabadságáról- a szülők szabadon választhatták meg, hol taníttatják gyermekeiket, mely tant és mely

tanártól (lehet otthon is) ne csak tanárok, hanem más jeles egyéniségek is taníthassanak

83/100


- az állam ellenőrzött

A gondolat- és véleménynyilvánítás szabadsága:- alapelvként nem rögzítették a szólásszabadság jogát (nem is korlátozták)- a sajtó útján történő gondolatnyilvánítást az 1848-as sajtótörvény újbóli

hatálybalépésével szabályozták:- Sajtószabadság

o cenzúra eltörlése, de: rendészeti jellegű szakaszok (lapalapításhoz kaució), büntetőjogi szankciók pl: magánszemélyek sérelmére elkövetett bűncselekmény útján, v. politikai sajtóvétségek, lázítás, hatóságok, testületek rágalmazása

o felelősségi sorrend: szerző, szerkesztő, kiadó, nyomda tulajdonosao megszorítások a terjesztéssel kapcsolatbano helyreigazítás joga, hírlapírók magánjogi védelmi

Vallásszabadság szabályozása és a felekezetek egyenjogúsága- két törvény: felekezetek viszonossága és az izraeliták egyenjogúsága- kötelező polgári házasság törvényesítése- bevett vallás: római katolikus, református, evangélikus, unitárius, izraelita- teljes vallás szabadság a bevett vallások koordinációs rendszerére alapozva- minden bevett vallásfelekezet egyházi és iskolai költségeit az állam fizeti- önkormányzati jogok, egyházi adók állami beszedése, állami segélyek, hitoktatók

javadalmazása is állami- elismert vallás: baptista és mohamedán

erőteljes állami ellenőrzés, feltételek a lelkészekkel szemben, bejelentési kötelezettség az új egyházközösségre, egyházi gyűléseik nyilvánosak, nincs segély

- rendőri ellenőrzés, szabályok, rendezvények bejelentése, 18 éven aluli ott nem vehet részt.

Nemzetiségi egyenjogúság:- egyéni szabadságjogokon belül szabad nyelvhasználat és művelődési jog- a nemzetiségek vezetőit nem elégítette ki, hosszú időre elhagyták a magyar közéletet- szabad nyelvhasználat: a magyar a hivatalos nyelv, de:

o törvények hiteles fordításao megyei jegyzőkönyvek nemzetiségi nyelven való rögzítéseo törvényhatóság bizottsági ülésen ki-ki a saját nyelvén felszólalhatotto kormányhoz intézett felirat lehet kétnyelvűo hivatalos érintkezésen, bíróság előtt

- közoktatás: az állam köteles nemzetiségi iskoláról gondoskodni ott, ahol a nemzetiségek nagyobb tömegekben élnek együtt (állami segélyt csak akkor kaphatnak, ha magyart is oktat (Lex Apponyi)

- a hétköznapokban voltak hatósági túlkapások

Gyülekezési szabadság:- több természetes, illetve jogi személy által létrehozott állandó szervezetek, melyeket

alapszabályban a közös cél, közös eszközök és jogi személyiség jellemzett.- magánjog: az alapszabály elfogadásával létrejön- közjog: az illetékes miniszter jóváhagyása után- nem szól törvény a gyülekezési jogról, csak egy rendelet, mely szerint csak 24 órával

előre bejelentve, előre meghatározott céllal lehet összehívni:

84/100


o a belügyminisztérium a működés felügyeleteo alapítással, működéssel kapcsolatos kérdéseko nemzetiségi egylet csak közművelődési és irodalmi célrao munkásegylet tagja csak magyar állampolgár, más foglalkozásúakat nem vehet

fel, a tagdíjon felül mást nem fizethetnekGyülekezési jog:- a polgári átalakulás törvényei a gyülekezési jogról nem szólnak, de később kikövetelték az

intézkedést, először a fővárosra született intézkedés: a gyülekezés idejét és célját a törvényhatóság elnökének be kell jelenteni

- a rendháborítás a törvényes szabadság legnagyobb ellensége- belügyminisztériumi rendeletalkotás: ha a gyűlés törvényes, az elnök engedélyezheti, ha

nem, megtilthatja- de a szabályozás alapvetően nem sérthette a szabadságjogokat.

Nyomdák: - ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint kereskedőkre- kauciót készpénzben kellett tennie- törvényhatósági bejelentkezés- nyilvántartó könyvet köteles vezetni- a nyomtatott példányokon meg kell jelölnie a nyomda tulajdonosának nevét és lakóhelyét- köteles példány: egy a hatóságé, egy a Nemzeti Múzeumé

Színházak:- nagyobb volt a közösségre gyakorolt hatása (kevesebben tudtak olvasni, mint színházba

járni)- törvényhatósági engedélyhez kötött- eltörölték a cenzúrázást (ennek ellenére a helybéli hatóságok tudta és beleegyezése nélkül

nem lehetett tartani)A szabadságharc kormányforma kísérletei

- 1848. októberében a Honvédelmi Bizottmány teljhatalmat kapott. Kormányzati és közigazgatási feladatokat, valamint államfői teendők teljesítését kollegiális jelleggel.

- 1849 márciusban kiadott olmützi (oktrojált) alkotmány nem ismerte el a korábbi magyar központi és helyi szerveket, az országot pedig 5 kerületre osztotta, s azokat az összbirodalom egy-egy tartományaként kezelte.

Az olmützi alkotmányra válaszul április 14-én a debreceni Nagytemplomban Kossuth kimondta Magyarország függetlenségét, az állam szuverenitását a Függetlenségi Nyilatkozatban rögzítették:

- Ebben azonban nem rögzítették az ország állam- és kormányformáját, de az új kormányfő respublica irányúnak nevezte és köztársasági jelleg jelenik meg az ügyintézésben, döntési hierarchiában, az OGY korlátlan hatalmában, az államfői jogkör terjedelmében.

Azonban a nyilatkozat nem hozta meg a várt nemzetközi elismerést, a nagyhatalmak az Habsburg Birodalmat a nemzetközi egyensúly fontos részének tekintették és nem támogatták Magyarország kiválását a Birodalomból.

85/100


14.A dualizmus rendszere1867: A kiegyezés a Pragmatica Sanctióra (1723) hivatkozva dualista alapon szervezte újjá a Habsburg Birodalmat, a két független államot összefogó Osztrák-Magyar-monarchiát:- közös uralkodó: mindkét állam élén a király áll, aki a végrehajtó hatalmat gyakorolja, - a törvényhozás a király és az OGY együttes jogköre- közös ügyek (hadügy, külügy és pénzügy) kötik össze, melynek vezényletét az uralkodó

kezében hagyta,- nincs közös OGY, csak külön magyar és külön osztrák OGY.- OGY felépítése: Főrendi ház és képviselőház (választópolgárok választják, nem a rendek)1848. évi IV. tc: (népképviseleti OGY) általános választójog- lehet általános, ha az ország lakosságát lefedi- korlátok = cenzusok: megyei, adó, műveltségi- egyenlőség : ha minden választópolgár szavazata egyenlő értékkel bír- arányosság: ha az egyes választókerületben közel azonos számban élnek választópolgárok- közvetlenség: ha a szavazópolgár arra adja le szavazatát, akire szeretné- titkosság: ha a leadott szavazatok leadójáról senki sem szerezhet tudomást- aktív választójog : valaki választhat- passzív választójog : választhatóság = valaki jelölt lehet.1848. évi III. tc.: A király:Szent: alkalmassá teszik az Istennel való kapcsolattartásra. Tisztelik, felkenik.Sérthetetlen: fokozott büntetőjogi védelem (felségárulás: halál)Felelőtlen: hiszen, a rendeletek, határozat csak úgy érvényesek, ha a tárgykör minisztere aláírja, ezáltal mindegyik miniszter azon rendeletért, melyet aláír, felelősséggel tartozik. (1848-tól egy minisztérium, ezen belül egy miniszter van, és vannak osztályok. 1867-től tárgy szerinti minisztériumok vannak, és az ellenjegyzés is tárgyszerintivé válik.)

A király jogköre, hatásköre1. Törvényhozással kapcsolatos jogai:- az OGY szervezetére, működésére vonatkozó jogosítványok:

- összehívás joga (évente, télen),- elnapolás joga,- berekesztés joga (Bécs, 1967. után 5 éves ciklus),- az OGY, parlament felszámolási joga,- kinevezési jog = a főrendi ház elnökének kinevezése

- közvetlen törvényhozási jogok:- törvénykezdeményezések joga,- vétójog,- törvényszentesítés joga. Folyamata: a király a törvény szövegét végzésbe foglalja,

aláírja, lepecsételi és a miniszter ellenjegyzi.- kihirdetés joga.

2. Végrehajtással kapcsolatos joga:- rendeletalkotás joga,- kormány kinevezése és elbocsátása,- hivatalszervezés joga,- hivatalbetöltés joga,- általános felügyeleti és ellenőrzési jog,- hadügyi felségjog:

o vezérlet joga (háború idejében érvényesül),

86/100


o vezénylet joga ( békeidőben rendelkezik a hadsereggel),o belszervezet.

- külügyi felségjog,- nemesi adományozás joga,- honosítás joga.

3. Igazságszolgáltatási jogkör:- legfőbb bírák kinevezése,- kegyelmezési jogkör.

4. Egyházkormányzati jogkör:- főkegyúri jogkör (római katolikus egyházra jogosító),

főfelügyeleti jogkör (valamennyi egyházra vonatkozó).Közös ügyek - közös minisztériumok

Külügyminisztérium, közös miniszter, 1 fő, Andrássy Gyula- diplomáciai és ker. képviselet.

Hadügyminisztérium: 3 miniszter = 1 magyar (honvédelmi miniszter), 1 osztrák és 1 közös.

Pénzügyminisztérium: 3 miniszter (közös csak a hadügyi és a külügyi vonatkozásában)- quota (kvóta): 10 évre állapították meg: osztrák 70%, magyar 30%, majd 65+35.- Közös érdekű ügyek ellátása = delegáció útján a magyar OGY-ből és az osztrák OGY-ből

60+60 fő részvételével. o a magyar OGY delegáltjainak összetevői: 1/3-ad része (20 fő) felsőházból, 2/3-ad

része (40 fő) a képviselőházból. o 1 évre választják az OGY 1 ülésszakára,o saját működésüket maguk határozzák meg,o a döntéseshez abszolút többség szükséges,o külön-külön üléseznek,o az értékelés írásban történik,o 3 lehetőség van arra, hogy közös döntés szülessen (ha ez történik meg): 1. esetben

szavaznak 120 fő (60+60) o 2/3-ad – 2/3-ad-os jelenlét,o abszolút szótöbbség szükséges, o felválta határozzák meg a gyűlések helyét.

Közös érdekű ügyek- hitelügy (államkölcsön),- kereskedelmi ügyek (kereskedelmi szövetség megkötése),- ipari termeléssel kapcsolatos adók mértéke, jogai (gazdasági érdek),- vámügy, vámhatárok,- vasutak ügye (közlekedés közös ügy),- pénzrendszer és kamatok, kamatlábak megállapítása- bankügy- Bosznia-Hercegovina közös igazgatása:

o parlament és kormány egyeztetése után határozott idejű megállapodásokat kötöttek.

87/100


Belügyek:- az összes többi ügy- nem vált jellemzővé a uralkodó beavatkozása, kivétel: csak olyan kormány juthatott

szóhoz, amely érdemben nem veszélyezteti az államkonstrukciót (pl. Tisza Kálmán lemond ellenzéki programjáról, hogy kormányt átalakítson)

Kormány és minisztériumokAusztriában 11 minisztérium, Magyarországon 11 minisztérium van.Miniszterelnök: vállalhat tárcát, vagy nem vállalhat tárcát:- végrehajtja és végrehajtatja a minisztériumok útján alkotott rendeleteket és utasításokat: a

rendeletek (nyilvánosak), az utasítások (általában) nem nyilvánosak.- kinevezési jogkör,- vezeti az államháztartást és kezeli a vagyont,- az állami élet felügyelete és ellenőrzése,- közoktatás, felsőoktatás

o végső fokon elbírálhatja a közigazgatás ügyeit.

Tárcák: Király személye körüli miniszter (főkegyúri jog):- a királyi család polgári peres ügyeiben eljár,- mentességet élvező Magyarországi büntetőperes ügyben,- 1848. felelős az ellenjegyzésekért és a hadsereg Belügyminisztérium: államosítják a rendőrségetPénzügyminisztérium: vámok, adók, illetékek kezeléseFöldművelésügyi minisztérium: erdők, bányák felügyeleteKözlekedésügyi minisztérium: közlekedés, hírközlés, útügyekVallás és oktatásügyi minisztérium:

o akadémiák, egyetemeko közgyűjtemények

Igazságügyi minisztérium:o Ügyészségi szervezeto büntetés-végrehajtási sz.,o közjegyzőség

Honvédminisztérium: honvédcsapatok felállítása

+ 1 minisztérium: a Horvát-Szabor ügyekért felelős minisztériumo 1862. horvát-magyar kiegyezés = 1868. évi XXX. tv.

- horvát: belügy , igazságügy, vallási és közoktatási igazgatás- közös: az összes többi - különálló, önálló OGY- a közös OGY-be delegál 4+1 fő.

A magyar-horvát kiegyezés:- közös és egységes maradt az államhatalom és a király személye, az államhatár és az

állampolgárság- a horvát főrendek is tagjai a magyar törvényhozásnak

88/100


Közös ügyek:- magyar királyi udvartartás- külügy- hadügy- pénzügy- vám- kereskedelem ügy- vasút, posta, távíró- és hajózás ügye

Saját ügy:- belügy- vallás és közoktatás ügy- igazságügy

A kormányzat élén a bán áll, akit a magyar király nevez ki, a magyar miniszterelnök előterjesztésére és ellenjegyzése mellett.

89/100


15.)Az országgyűlések tanácskozásai:

Az országgyűlések tanácskozásai megszabott rend szerint zajlottak. A gyűlést a király hívta össze az ún. királyi meghívólevéllel, rendkívüli esetekben a király helyett a nádor, az országbíró, vagy a tárnokmester hívhatta össze. A királyi meghívólevél tartalmazta a diéta pontos helyét és idejét, néha a legfontosabb tárgyait is. A vármegyék és a királyi városok mint testületek kaptak meghívókat. Törvények sora rendelte hol évente, hol két- vagy háromévente egybehívni az országgyűlést, míg a 16. század második felében a három év rögzült.Megnyitás:Az országgyűlés megnyitásának időpontja pünkösd és Szent György-napja volt, időtartamuk azonban változott. Később rögzítették, hogy a tanácskozásokat 15 napon belül be kellett fejezni. Több törvény után végül az is rögzült, hogy 20 jobbágytelekkel nem bíró nemesek, osztatlan vagyont birtokló testvérek közül az egyik, betegek, külföldön tartózkodók és igen szegények távol maradhassanak. Ez a probléma a követrendszer meghonosodásával megszűnt.Helyek:Az országgyűlés helye a mohácsi vészt megelőzően Rákoson volt, ezt bizonyítja az is, hogy a külföldiek a magyar országgyűlést gyakran csak rákosként emlegették. A Habsburg korban leggyakrabban Pozsonyba hívták össze.Követek:A vármegyei vezetés intézkedett a követek megválasztásáról. A vármegyei ablegatusokat a közgyűlés alispáni jelölés nélkül választotta meg. A 18. századra vált szokássá hogy a vármegyék a követeket igen részletes követutasításokkal lássák el, és ehhez kapcsolódott a pótutasítás intézménye. A főurak és a követek a gyűlésbe megérkezve bejelentkeztek regisztrálásra, bemutatták megbízóleveleiket. Az ok nélküli távolmaradást súlyos pénzbírsággal büntették.Propozíciók:Az országgyűlés megnyitása a királyi előterjesztések átvételével történt. Az alsótábla deputatiója üdvözölte a felsőtáblán megjelenteket, amelyik válaszul ugyanezt tette az alsótáblai tanácskozások résztvevőivel. Az országgyűlés ünnepélyes megnyitásának programját a királyi leirat határozta meg, amelynek rendszerint a mise is része volt.Országgyűlési tárgyak:Az ún. országgyűlés tárgyakat elsősorban a szokások és az évszázados gyakorlat határozta meg. A legfontosabbak voltak: királyválasztás, koronázás, bírói hatalom gyakorlása hűtlenségi esetekben, a határok kiiagzítása, királyhelyettesítés, nádor- és koronaőrök választása, hitlevél tartalmának megállapítása, országvédelmi kérdések, hadügy, újoncmegajánlás, nemesi felkelés szervezésének elrendelése, adómegajánlás,szabad királyi város rangra emelése, és még sok más.Az adott országgyűlésen szóba kerülő tárgyak körét a sérelmek és kívánalmak határozták meg, de fölvetődhettek egyéb kérdések. A tanácskozások sorrendje általában a propozíciókhoz kötött volt. A tárgyalások táblánként zajlottak, az alsótábla által megszavazott tervezet üzenet formájában került a felsőtáblára, ahol ezt megvitatták. A válaszüzenetet néha többszöri üzenetváltás eredményeként feliratba foglalták s megküldték az uralkodónak. A király elhatározásában reagált a döntésre, amely vagy elfogadó volt, vagy újabb tárgyalásokra inspirálta a rendeket. Utóbbi esetben az egész elölről kezdődött. Ha az uralkodói válasz kedvező volt, a concentratio következett, vagyis a szöveg végső megállapítása, articulusokra bontása.Szavazás:A szavaztok az elsótáblán eredetileg fejenként oszlottak el. A városi követek összesen egy szavazattal bírtak. A követeket jelentkezésük sorrendjében illette meg a szó, a szólás szabadságát semmi sem sérthette meg.

90/100


Tanácskozások nyelve:A tárgyalások nyelve a 16. századot megelőzőena magyar volt, a 17-18. században terjedt el a latin, ám a magyart sosem sikerült véglegesen kiiktatni. 1825-ben az országgyűlés alsótábláján már alig lehetett latin beszédet hallani, 1830-tól ismét a magyar vált általánossá.Országgyűlési irományok:A tárgyalásokról nem hivatalos és hivatalos feljegyzések is születtek. Az Országgyűlési Napló évszázados gyakorlat volt, a főrendi ülésekről csak az 1839/40.es ülésekről vezettek jegyzőkönyvet.Szentesítés és kihirdetés:Az országgyűlési határozat a király szentesítésével vált törvénnyé, de teljes érvényét csak a kihirdetést követően nyerte el. A szentesítés során a királyi aláírás mellett szükségeltetett a királyi pecsét is. Kihirdetésnek eleinte az articulusok felolvasása számított, később ez kiegészült a városoknak és vármegyéknek a megküldés szokásával.

A magyar ogy 1608-1848

Az 1608. Évi koronázás utáni 1. Tc. (II. Mátyás a király, előtte Rudolf volt)Megyei követküldés intézménye állandósulAz ogy 2 kamarában működik tovább: alső és felső táblában, de nem így nevezik,, hanem karok és rendek

Felső tábla tajgai: egyházi és világi főméltóságok, elnöke: nádor Alsó tábla tagjai: kisebb papi méltóságok, köznemesek, városi és megyei követek,

elnöke: személynökAz ogy összehívásának joga a királyt illeti. Ekkor a király II. Mátyás, az erdélyi fejedelem Báthory Gábor. Összehívási joga van egyes esetekben a nádornak is:

3. Királyválasztó ogy4. Ha az uralkodó akadályoztatva van

Országbíró hívja össze nádorválasztó ogy esetén, ha azt a király nem hívta összeAz Árpád-házi királyok idején hírnökök hívták össze, szóban. A 16. Századtól meghívólevelekkel, a kancellária írja, a király küldi szét, személyre szóló meghívók voltak. Legalább 4-6 héttel előbb meg kellett, kapják. A meghívólevél tartalma:Ogy helye és ideje: 15. Század: Székesfehérvár, 16. Század: Rákos mezeje, 1526 után Pozsony, 1848-ig nincs kialakult helyszíne, egyetlen szabály az, hogy Mo határain belül kell lennie. Ideje: 16. Századtól 1848-ig: 3 évenként kell ogy-t tartani.Ogy összehívásának oka és tárgya: királyválasztás, koronázás, nádorválasztás. Kezdetben nem tüntették fel, csak a 16. Századtól. (kivétel: 1526 Pozsonyi királyválasztó ogy: mivel II. Lajost még nem temették el, és addig tilos volt királyt választani).Főbb tanácskozási tárgyak: akkor voltak felírva, ha a vármegyei követeknek utasításokat kellett kapniuk, amihez a követek abszolút tartották magukat. Ha a képviselő ellene szavazott, otthon megfosztották képviselői madátumától.1649: ogy ideje max 2 hónap lehet

Az ogy hatásköre, főbb tanácskozási tárgyak:

91/100


hatásköre főként a törvényhozás, adómegajánlás és adómegszavazás (1504. Évi tc: ha a vármegyei nemesség az ogy megkerülésével szolgáltat be adót, fő- és jószágvesztés!)egyéb feladatok: nem szabályozta törvény, az ogy gyakorlatból adódott

külföldi követek fogadása, követek küldése döntés azon vitás kérdésekben, amelyek a király és a rendek között merült fel királyválasztás, ezzel együtt a koronázás helyszíne királyi hitlevél tartalmának megállapítása nádorválasztás bíráskodás, mint az ogy speciális jogköre, csak hűtlenségi és felségsértési perekben

Előkészítő gyűlések: Megszervezik, hogy az alsó – és felsőtábla tagjai mikor és hol fogják egymást

kölcsönösen üdvözölni Az ogy megnyitásának programját kidolgozzák

Az ogy akkor lett megnyitva, amikor a király előterjesztését átadták az ogy elnökének. Szerepeltek:

A király előterjesztései Az ország kívánalmai és sérelmei: először az alsótáblán belül működő bíróság

készítette elő és átküldték az alsótáblának, akik elfogadás után átküldték a felsőtáblának, és a két tábla egyeztetésével terjesztették elő. Később az ún. kerületi ülések készítették elő (4 kerület) A 18. Századtól a kerületi ülések némely tv-t is megtárgyalhattak, de tv-t nem hoztak! Az mindig gond volt, hogy előbb a király előterjesztéseit, vagy az ország kívánalmait és sérelmeit terjesszék-e elő. Az erdélyi ogy-n mindig a kívánalmak és sérelmek voltak az elsők!

Házszabály: 1848-ig nem volt, ilyen jellegű szabályok a következők: 1637. Nádor Esterházy Miklós házszabálytervezete: szól az összeférhetetlenségről

és a díjazásról is 1723. évi VII. tc: az ogy követeknek tartózkodniuk kell attól, hogy a tanácskozást

a végtelenségig húzzák. Az ogy követeknek mindig csendesen, mértékletesen ill. komolyan kell ellátniuk munkájukat.

Szavazás: 1608-ig a szavazatokat mérlegelik (főajtónálló mester) 1608-tól a szavazatokat számlálják! Minden tag 1-1 szavzati joggal bír. 18. században változik:

4. felsőtábla tagjai 1-1 szavazat5. alsótáblában az egyházi rend tagjai 1 szavazat6. megyei követek 1-1 szavazat7. városi követek mint testület összesen 1 szavazat

Ogy követek jogállása

Mentelmi jog 1318: Károly Róbert egyik dekrétumában: az ogy képviselő az uralkodó védelme

alatt áll 1514. Werbőczy: menlevél, a követ személyének védelme 18. századtól: a követ vagyonára, majd családjára is kiterjed 1848-ban alakul ki a mai formája

Összeférhetetlenség: 1637. Esterházy, 1649. Évi tv.: ügyvéd és ispán nem lehet ogy képviselőSzabad véleménynyilvánításSzólásszabadság gyakorlásaInterpellációs jog – kérdésfeltevés joga

92/100


A rendi országgyűlés szervezete és működése (1608.évi I. tc.)(A rendi országgyűlés működése. A törvényalkotás folyamata.)

Az országgyűlést a király hívja össze, a királyválasztó országgyűlést pedig a nádor. A királyi meghívólevél az országgyűlés helyét és idejét tartalmazza. Hosszú időn keresztül tömeges országgyűléseket tartanak.Jelen van a nemesség, a megyék választott követei, a szabad királyi városok delegáltjai, Erdély, Horvátország, Szlavónia orátorai.Az országgyűlés legfontosabb feladata a törvényhozás volt. Az országgyűlés szavazta meg az adókat, a béke és háború kérdését, a trónbetöltést. Ítélkezett felségsértési ügyekben.Arról, hogy az országgyűlés tárgyalásai hogyan folytak le - különösen kezdetben - alig van adatunk. A király az országgyűlési tárgyakat először a királyi tanács elé vitte. Az itt kialakult javaslatokat a rendek megtárgyalták, állásfoglalásukat a király elé terjesztették jóváhagyásra. Így folyt az egyezkedés, amíg közös álláspontra nem jutottak.

II. Változat:

15.Az országgyűlés szervezete a polgári korban

A Magyarországi polgári átalakulás egyik legalapvetőbb hozadéka a hazai politikai arénában a hatalomgyakorlás szélesebb társadalmi alapokra történő helyezése, mai szóval demokratizálódása volt.

A parlament hatáskörét, működését, létrejöttét (parlamenti jog) 1948-ban több törvény is szabályozta .

Elsőként a 1848. évi IV. tc., mely a korábban évszázadokig Pozsonyban ülésező OGY-t Pestre helyezte át, kötelezve egyúttal az uralkodót is, hogy a törvényhozás üléseit évente a téli hónapokra hívja össze.

Az 1867-es kiegyezés révén a politika hétköznapi színterévé a törvényhozást tették, de a dinasztikus érdekek érvényesítése a parlamentarizmus kiteljesedésének egyik gátjává vált. - Ezért is működött a képviselőház mellett rendeleten a dualizmus egész ideje alatt a

főrendiház, mely azt a szerepet vállalta, hogy konzervatív korrekciójával fékezi a liberális népképviseletet.

- A felsőtáblára, mint biztonsági szelepre, azonban ritkán várt jelentős feladat. - A korlátozott választójog alapján létrehozott képviselőházak politikájukkal, törvényhozási

munkáságukkal hosszú ideig alig veszélyeztették a dualista monarchia kényes egyensúlyát.

1918: a hatalom birtokosa a Nemzeti Tanács lett. Felügyeleti funkcióval bír, a végrehajtása népkormány.1920-tól: kormányzói intézmény felállítása, alkotmányosság helyreállítása

Népképviseleti választójog- A népképviseleti alapon megszervezett parlamenthez jutó első lépés a választójogi

törvény megalkotása volt. - A törvény hatására a teljes népességhez viszonyítottan a választásra jogosultak aránya 3-

4%ról majd 10%-ra emelkedett. A jogkiterjesztés egy másik összefüggésben a felnőtt férfi lakosság 1/4-ét hozta döntési helyzetbe.

93/100


- Alapelveket (általános, egyenlőség, közvetlenség, titkosság) nem valósít meg (ekkor még sehol sem jellemző)

A választójog általános feltételei (nem vonatkozik nőkre, csak férfiakra)- Magyarországon született, vagy honosított 20. életévét betöltött- atyai, gyámi vagy gazdai hatalom alatt nem álló- hűtlenség, vagy csempészés, rablás, gyilkosság és gyújtogatás miatt eljárás alatt nem álló- valamilyen törvényesen bevett felekezethez tartozó.

Vagyoni feltételek:Negyed telekkel rendelkező, vagy 300 Ft értékű városi házzal, v 100 Ft értékű éves jövedelemmel rendelkező polgár.

Vagyonosságtól függetlenül: - hazai értelmiség, legalább egy segédet foglalkoztató iparos, kereskedő- a kiegyezéstől honos izraelita férfiak is szavazhattak- 1872-ben módosítási javaslatot nyújtottak be a kormány csökkentő támogatása miatt, mely

szerint:- a választási ciklus 3-ról 5 évre emelkedne- a választási feltételeket szigorítanák (a politikai megbízhatóbbak szavaznának)

- 1874-ben a 48-as vagyoni cenzus helyett bevezették az adócenzust, így 5.9%-ra csökkent a választók száma, valamint kizárták az egyenruhás testületek legénységét, adóhátralékosokat, nem közhivatalnokként alkalmazott lelkészeket, tanárokat, tanítókat.

- 1913-ban megjelenik egy mérsékeltebb választójogi törvény, mely próbálkozott a:- titkosság bevezetésével a törvényhatósági városokban, s jelentősen mérsékelte az

adócenzust, de ugyanakkor hat elemi elvégzéséhez kötötte a választójogot, s e rétegek is csupán 30 életévük betöltése után járulhattak az urnához.

A képviselő jogállása:- szabad mandátum (nem követi)- mentelmi jog- sérthetetlenség (- felelőtlenség (nem vonható felelősségre beszéde, v tette miatt a parlamenten kívül)- összeférhetetlenség (nem vállalhatott olyan hivatalt, mely döntését befolyásolta volna)

Törvényhozás szervezete és működéseAz április törvények a parlament korábbi kétkamarás rendszerén nem változtattak, a korábbi törvényi intézkedések az alsótábla, vagy másként a képviselőház viszonyait szabályozták.Az országgyűlés képviselőháza összetételében, szervezetében, hatáskörében jelentősen különbözött a főrendiháztól:- A törvényhozás e testületében a tagság a népképviselet elvében gyökerezett.- Összetételét a választójog demokratizmusa nagyban befolyásolta. Törvény szerint a

képviselő tábla 453 képviselőt foglal magában (ebből 40-es társországok delegáltak).

Az 1885. évi VII. tc. leszögezte, hogy bármely törvényhozási tárgyban benyújtott javaslatot, törvénykezdeményezést, illetve nem törvényi formában eldöntött ügyet előbb a képviselőházban kell megtárgyalni, s elfogadni.

94/100


Mindez azonban azon, hogy az OGY-i hatáskörben a két kamara elvileg egyenlő mértékben volt részese, mit sem változtatott, a hétköznapok sodrásában a súlypont a képviselőházra tevődött át. Ez magyarázható az alsótábla nagyobb politikai legitimációjával, másrészt a főrendek a kedvezőtlenül alakuló politikai helyzet nyomán mind kisebb pol-i aktivitást mutattak.A képviselőház munkáját tisztségviselői, az OGY-i ciklus idejére választott elnök , illetve az évenként titkos szavazással választott két alelnök és 6 jegyző szervezték.

1885. évi VI. tc. a főrendiház reformját valósította meg, elsősorban a kamara összetételében hozott változást:- ekkor szűnt meg a címzetes püspök tagsága, - ugyanakkor az egyházmegyével rendelkező katolikus főpapok mellet valamennyi bevett

egyház képviselethez jutott. - a főispánok, vagyoni képességgel nem rendelkező örökös jogú főrendek tagsága

megszűnt, így a főrendiház létszámát sikerült csökkenteni.

A 2 ház közötti érintkezés történhetett:- közvetetten: írásbeli üzenetváltással- közvetlenül: együttes ülések alkalmával (OGY megnyitása, föloszlatása, koronaőrök megválasztása stb)A két kamara belső szervezetét és tanácskozásának rendjét először az 1848-as házszabályok rögzítették.Mindkét házban az ülések általában nyilvánosan zajlottak, de meghatározott feltételek mellett voltak zárt ülések is, de ilyenkor nem vezettek jegyzőkönyvet és határozatot sem adtak ki.Mindkét ház rendelkezett autonómiával.A képviselőház működését osztályok és bizottságok segítségével végezte.A főrendi ház autonómiáját bizonyos fokig az uralkodó jogosítványai csökkentették, hisz a testület elnökét és két alelnökét a ház tagjai közül a miniszterelnök javaslatára a király nevezte ki. A tábla üléseinek előkészítését kizárólag a bizottságok végezték.

95/100


16.Kormányzati tevékenység ME, MT). A szakigazgatás kialakulása

A kormányzati tevékenység egy jól körülhatárolható területe a monarchikus államformákban az uralkodás.

A kormányzati tevékenység meghatározó tényezői:- az államfő és a kormány.

A polgári kormány az 1848-as alkotmányreform keretében jelent meg első ízben Magyarországon. A királyi hatalom alkotmányos korlátozásának velejárója, hogy az uralkodó a végrehajtó halamat csak a parlamentnek felelős kormányon keresztül gyakorolhatja.

A felelős kormány a magyar királyi miniszterek együttese volt (testületi szervük a minisztertanács):

- Az áprilisi törvények a kormányt magát nevezték ministeriumak, s belső egységeit osztályokként tartották számon.

- Az osztályok nem maradtak meg a miniszterelnök főhatósága alatt, hanem fokozatosan építve önállóságukat, kiszakadtak onnan, s autonóm szervezetté növekedtek, így a minisztériumi osztályok külön-külön szakminisztériumokká váltak.

- A minisztereket a kormányfő 1848-49-ben maga nevezte ki, s csak megerősítés végett terjesztette fel az uralkodóhoz.

- A kiegyezési törvények azonban megerősítették a király jogát a kinevezésben, s a miniszterelnök csak előterjesztette és ellenjegyezte a király elhatározását.

A miniszterelnök feladatai:- a kormány adminisztrációjának intézése- a tárcák közötti koordináció- a minisztériumok összehangolt irányítása- a közvetlenül alárendelt szervek irányítása és a hatáskörébe utalt v vont ügyek

kezelése- az uralkodói aktusok közzététele, végrehajtása- az OGY működésével kapcsolatos teendők (összehívás, felosztás, elnapolás,

választások intézése, tv előkészítés stb.)- közös ügyi és közös érdekű ügyek tisztázása és intézése a közös minisztériumokkal:

konzuli ügyek, határrendezés, levelezések, előterjesztések, jegyzőkönyvek, fegyelmi eljárások,

- kiemelt ügyek: nemzetiségi és kisebbségi ügyek, sajtóügyek, miniszteriális iratok fordítása, propaganda ügyek

A miniszterelnökség mindenkori szervezetét kiegészítette a működést szolgáló segédhivatal és a számvevőszék.

MinisztertanácsA miniszterek tanácskozmánya volt, a kormány politikai irányvonalának meghatározója, a hatásköri nézeteltérések eldöntésének fóruma.

Tevékenységét egyfelől, mint a miniszterek összessége, másfelől, mint testületi hatóság végzete.

96/100


A tanácskozást a miniszterelnök kezdetben szükséghez képest hívta össze, később a hetenkénti ülésezés lett általános.

A minisztertanácson elvileg az uralkodó vagy a nádor-helytartó elnökölt, gyakorlatilag azonban távollétében a miniszterelnök vezette a tárgyalásokat. Az ügyeket előkészítették és referálták.

Az ülésekről jegyzőkönyv készült, melynek eredeti példányát hiteles német fordítás mellékletével jóváhagyás végett az uralkodónak felterjesztették.

Hatásköre: tanácsolási ügyek, minisztériumi költségvetés, kormányprogram, majd 1912-től kivételes hatalommal szélesítik jogait.

A kormány hatásköre:Kiterjedt a végrehajtó hatalom valamennyi ágára, tehát minden polgári, egyházi, kincstári

és honvédelmi-katonai ügyre.Hatáskörét korlátozza az OMM törvénye, miszerint a közös ügyek (pénzügy, külügy,

hadügy) közös minisztériumok kezében vannak.A kormány a mindenkori parlamenti többségből kerül ki.A minisztériumokA kormány tajgai a miniszterek.Az április törvények szerint a független felelős minisztérium az elnökön kívül további 8 osztályból állt:

- belügy- országos pénzügy- közmunka- közlekedési eszközök és hajózás- igazságszolgáltatás és kegyelem- földművelés- ipar és kereskedelem- vallás és közoktatás- honvédelem

A kiegyezés után kiegészítették a tárcákat a horvát-szlavón ügyekével.

SzakigazgatásA kiegyezés után a modern közigazgatás sokirányú feladatai az életviszonyok egyre több ágában igényeltek szabályozást. Az új gazdasági, pénzügyi, rendészeti, kulturális és egészségügyi feladatokat:

részben a vármegyei és városi szervekre ruháztákrészben új szerveket állítottak fel közvetlenül a kormány irányítása alatt.

A szakigazgatási szervek hatáskörében azonban csak olyan ügyek kerülhettek, melyeket a jogszabály felsorolt. Ezek:1. rendvédelem:

külön honvédelmi szervekTrianon után honvédelmi és rendvédelmi szervek igazgatása összefonódikrendőrség: fővárosban, törvényhatósági jogú városban és rendezett tanácsú városokban

működik

2. közegészségügybelügyminisztérium irányítjaelsőfokú hatóság: község, 2. fokú: tisztiorvos

97/100


szegényügyi teendők: szolgabírógyámügyi igazgatás: 1. fokon: község jegyzője és községi gyám

3. pénzügyi igazgatás:megyénkénti királyi adófelügyelőségek: egyenes adók1889-ben felszámolják, s hatáskörüket átruházzák a királyi pénzügyi-igazgatóságokrapénzüggyel kapcsolatos karhatalmi feladatokat a magyar királyi pénzügyőrség teljesítette.

4. kereskedelem és iparügykereskedők és iparosok szakmai szervezetei útján valósultak meg.ipartársulatok, ipartestületek, kereskedelmi és iparkamarákkereskedelmi minisztérium felügyelete alatt áll

5. földművelésügya földművelésügyi min által felügyelta földbirtokosok által szervezett gazdasági érdekek-képviseleti szerv (OMGE- Országos

Magyar Gazdasági Egyesület)

6. IgazgatásügyAz igazságügyi minisztérium több szervet is működtetett:

- Igazságügyi Orvosi Tanács, - Országos Bírósági Vegyészeti Intézet, - Igazságügyi Országos Megfigyelő- és Elemgyógyintézet, - Büntetés-végrehajtási intézetek,- Királyi ügyészség- Kincstári jogi igazgatóság

Hatósági feladatkör a közjegyzők, ügyvédek testületeinek.

98/100


17.A kivételes hatalom alkotmányjogi jelentősége

A polgári állam közigazgatásában jellegzetes intézményként bukkant fel az ún. kivételes hatalom. - A polgári forradalmak és átalakulások politikusai, közvetlen azután, hogy garantálták az

emberi jogok katalógusát, létrehozták a jogegyenlőséget, kénytelenek voltak számolni a deklarált elvek megsértésével is.

- A kivételes állapot fogalma e gondolatkörrel született meg: o egyrészről garanciák jelentek meg a jogrendszerben, o másfelől a kormányzatok és törvényhozások e garanciák áttörésére is

rákényszerültek. - A lehetőségekhez képest persze alkotmányosan próbálták ezt megoldani.

A kivételes állapot lényege a rendkívüli helyzetben (háborúk, forradalmak, természeti katasztrófák idején) - a végrehajtó hatalomnak a működőképesség fenntartását, - az erő-összpontosítást biztosító rendkívüli intézkedések meghozatalára történő

feljogosítása. E kényszerű intézkedések során a szabadság biztosítékait átmenetileg félretették, a közrend elleni támadás biztosabb visszatartása okán határozottan léptek föl a kp-i erőfeszítések realizálása érdekében.

Ezek:- vagy a végrehajtó hatalom szerveinek hatáskörét bővítették, - vagy a bíróságok hatalmát fokozták, - vagy együttesen alkalmazták mindként intézkedési csomagot.

Az 1912:63 tc. szerint e körbe tartozik:- rendkívüli jogalkotói jogkör: a végrehajtó hatalom egyébként törvényalkotási körbe

tartozó terepen is intézkedhetett- jogfelfüggesztő jogkör: a kormány v minisztere az intézkedések területére eső

jogszabályokat, helyi rendeleteket hatálytalaníthatta, megsemmisíthette- szervezeti centralizáció: a kivételes állapot miatt kinevezett központi tisztségviselőket

felruházza, azzal a joggal, h beleavatkozhassanak a helyi közigazgatásba- idegenrendészeti megszorítások, személyellenőrzés: útlevél engedélyezés, utazási és

szállítási engedélyeik kibocsátása, ellenőrzése- lakosság mozgásszabadságának korlátozása: kitoloncolás, helyhez kötés, kilakoltatás- áruforgalom korlátozása: tilalmak és engedélyek- ármaximalizálás- postai, távírdai, távbeszélő-forgalom ellenőrzése- egyesületek megalakítását tilthatta, meglévőket korlátozhatott és felfüggeszthetett,

ellenőrizhetett.- Gyűléseket, felvonulásokat engedélyhez köthetett, betilthatott, nem engedélyezetett- Cenzúrázás: lapkorlátozás, forgalmazás betiltása, hírzárlat elrendelése- Ügyek elvonása civil bíróságtól és áthelyezése katonaihoz.

1912-ben mire a magyar parlament rászánta magát a kivételes hatalom törvényi szabályozására, egy erősen korlátozott, garanciákkal körbebástyázott, visszaélésekre kevés alkalmat adó törvénycikket hozott létre.

99/100


A kivételes hatalom jogi lényege az alkotmány, a garantált emberi jogok korlátozása alkotmányos módon, garanciákkal.A legfontosabb az intézmény körülírása:- A kivételes hatalom kezdetének-végének pontos meghatározása, tartalmának pontosítása,

terjedelmének korlátozása. - A definiálás során pontosan meg kell és meg lehet határozni a kivételes állapot eljárásait,

terjedelmét, amit a végrehajtó hatalom semmilyen körülmények között sem léphet át.A kivételes hatalom legfőbb korlátja:

- hogy törvényhozói felhatalmazás alapján működik, - törvényhozói ellenőrzés mellett szervezi a kivételes hatalmat felidéző okok

visszaszorítását, megszüntetését.A kivételes hatalom kezdetének és végének lehető legpontosabb meghatározása:

- Rögzíteni kell, hogy milyen helyzetben lehet megállapítani, - a bejelentésre milyen szabályok érvényesek, - befejezésre mikor és hogyan köteles és jogosított végrehajtó hatalom.

Így pl. Magyarországon: háború, háború fenyegető veszélye esetére szorították a kormány ilyen irányú tevékenységét.

Igen fontos garancia a kivételes hatalom terjedelmének előzetes törvényi korlátozása: - Magyarországon: nem terjeszkedhetett ki a jogrendnek valamennyi területére, - nem érinthette az OGY összehívását, működését, - nem változtathatta meg önmaga eljárásainak a jog által szabott részét.

100/100

magyar alkotmány és közigtöri

Documents