magyar gyáripar magyar fókuszban gyáriparpar · pdf filedr. vadász...

FÓKUSZBAN

1

Magyar gyáripar

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének lapja

MAGYAR GYÁRIPARPAR

LIII

. É

VFO

LYA

M,

2013

. 3.

SZ

ÁM

Innovatív Unió:nagy különbségek

6-7. oldal

Mennyire innovatívaka magyar vállalatok?

8-9. oldal

Magyar építõipar:ez már a gödör alja?

10-11. oldal

A magyar gazdaság sikere az Európai Uniótól is függInterjú dr. Vadász Péterrel, az MGYOSZ társelnökével

2 LIII. ÉVFOLYAM, 2013. 3. SZÁM

MAGYAR GYÁRIPAR

KOMMENTÁR

A Magyar Gyáriparaz MGYOSZ hivatalos havilapja

KiadjaaMunkaadókésGyáriparosokOrszágosSzövetsége

Szerkesztõség: Budapest, Kossuth L. tér 6–8.Telefon: 06 (1) 269-2227E-mail: [email protected]: www.mgyosz.huLayout: Abonyi BrigittaFotó: Vámos JuditHirdetésfelvétel: [email protected]: 06 (1) 269-2227

ISSN: 1219-6193

KOMMENTÁRFéloldalas innováció . . . . . . . . . . . . . . .2

CÍMLAPINTERJÚA magyar gazdaság sikere

az Európai Uniótól is függ . . . . . . . . .3

FÓKUSZBANInnovatív Unió: jobb összkép,

nagy különbségek . . . . . . . . . . . . . .6Mennyire innovatívak

a magyar vállalatok? . . . . . . . . . . . . .8

NAGYÍTÓÉpítõipar: ez már a gödör alja? . . . . . .10

TANÁCSADÓMit érdemes a cafeteriába tenni? . . . .12

EURÓPAI UNIÓHét ország a fiatalok

foglalkoztatásáért . . . . . . . . . . . . . .15Európai Üzleti Csúcstalálkozó . . . . . . .16BUSINESSEUROPE:

Új perspektívák a fiatalok foglalkoztatásában . . . . . . . . . . . . .17

MGYOSZ-munkatársak tanulmányútjai három uniós országban . . . . . . . . . .18

GONDOLATJELAki Bill Gates sikerét is

megalapozta . . . . . . . . . . . . . . . . . .21

TARTALOM

Suhajda Attila, a Magyar Szolgáltatóipari

és Outsourcing Szövetség elnöke, az MGYOSZ elnökségi tagja

„A közeg inkább visszahúz,semmint bátorít”

Féloldalas innováció

A változáshoz alapfeltétel, hogy legyen jó oktatási rendszer, jó infrastruktúra éselegendõ pénzügyi forrás. Ezek fontosak, ám én egy ország innovációs képes-ségében a társadalom egészének innovációhoz való hozzáállását tartom a legfon-tosabbnak. Ennek milyenségében fontosak a megszokott, hagyományos nevelésielvek, a társadalmi elvárások, a magyaros közösségi tudattól mentes mentalitás.Ezek erõsen befolyásolják innovációs képességeinket. Nézzük az iskolát. A szellem szabad szárnyalását oktatási rendszerünk korlátozzaszigorú poroszos szabályaival. Meggyõzõdésem, hogy ennek jelentõs szerepevan abban, hogy, mi magyarok, általában nem vagyunk jó elõadók és nem tudjukeladni úgy magunkat, mint például az amerikaiak vagy a nyugat-európaiak. To-vábblépve a felsõoktatás területére: a fejlett országokban már bevett gyakorlat,hogy az egyetemek saját inkubátorházat mûködtetnek diákjaik vállalkozásai szá-mára. Aktív együttmûködésük van számos céggel, ahonnan már az elsõ félévbenelõadók érkeznek, bemutatják az adott szakon megszerezhetõ tudás üzleti vagyéppen tudományos hasznosíthatóságát. Itt ismertetnek a diákoknak számos üzletilehetõséget, modellt, amelyek ígéretesek lehetnek, ezzel beindítva fantáziájukat.S ha már egyszer megszületett a nagy ötlet, gondolatban játsszunk el továbbisorsával. Egyedül ma már szinte lehetetlen eredményt elérni. Kell egy csapat, kellenek olyan emberek, akik segítik, támogatják az innovátort.Hát ez az, amiben megint nem vagyunk túl erõsek. Ki ne ismerné azt az érzést,hogy a „közeg” inkább visszahúzza, semmint bátorítja, segíti? Fontos még a biza-lom és a jogkövetõ magatartás. A bizalmatlanság átszövi a magyar társadalmat.Nem bízunk abban, hogy a nekünk dolgozó vállalkozó tisztességesen dolgozik, ésnem bízunk abban sem, hogy az igazságszolgáltatás megvéd bennünket, ha arrakerül a sor. A bizalmatlanságnak talán az az alapja, hogy már megégettük ma-gunkat. Pedig ahhoz, hogy megosszuk nagy üzletet ígérõ titkainkat másokkal, elkell hinnünk, hogy jogkövetõ, etikus velünk szemben. Magyarán: nem lopja el öt-letünket. Ha meg mégis megteszi, bíznom kell az igazságszolgáltatásban, hogygyorsan és hatékonyan megvédi jogos érdekeimet. Ha ez a bizalom nincs meg,nehezen tud kialakulni egy sikeres csapat, egy innovatív vállalkozás.És végül kell egy egészséges jövõkép, stabil gazdasági szabályozási környezetahhoz, hogy új fejlesztésbe vágjon bele valaki. …és akkor csodálkozunk, hogy csak féloldalasan vagyunk innovatívak?

Kreatívak a magyarok, rendre jó ötletekkel állnak elõ. Ezzel nincs is prob-léma. A változások ellen viszont rezisztensek. Ötletelni még csak tudunk,megvalósítani, piacra vinni nem. Talán azért, mert a fogadókészség ishiányzik. Féloldalas így az innováció nálunk. Pedig az innováció egyik lé-nyege éppen az újítás iránti igény és a nyitottság lenne.

3LIII. ÉVFOLYAM, 2013. 3. SZÁM

MAGYAR GYÁRIPAR

CÍMLAPINTERJÚ

Magyar Gyáripar: Nemrégiben azt nyilatkoz-ta, hogy tíz éve jár Brüsszelbe, s képviseli amagyar munkaadókat a tárgyalásokon. Hogyjön össze ez a tíz év? Az Európai Uniónak2004 óta vagyunk a tagjai, a BUSINESS-EUROPE-nek az MGYOSZ 2005 óta tagja…

Dr. Vadász Péter: Azóta a tíz év 12-re növe-kedett, mégpedig azért, mert a Munkaadókés Gyáriparosok Országos Szövetségénekképviseletében már társult tagként is kép-viseltem az országot Brüsszelben. A csatla-kozás elõtt azt a feladatot kaptuk, hogyösszesítsük a magyar vállalkozások elképzelé-seit, várakozásait, derogációs igényeit, írjukle, mit várnak a magyar vállalkozók az európaiuniós csatlakozástól. Ezt akkor kellett össze-foglalnunk, amikor a magyar vállalkozókmaguk sem tudták pontosan, mit akarnak, mitvárnak.

MGY: Ön tagja lett az európai munkaadóitestület, a BUSINESSEUROPE végrehajtóbizottságának, részt vesz ez Európai Unió gaz-dasági és szociális munkacsoportjának mun-kájában. Mi változott a kezdeti idõszak ótanapjainkig?

Dr. Vadász Péter: Sok minden változott, énmost csak néhány elemet emelnék ki: az in-tegrálódási folyamat egyre mélyül, érdemesezt elfogadni, s alkalmazkodni. Csatlakozás-

kor túlzott várakozás elõzte meg az unióstagságunkat, sokan azt remélték, hogy egy-szerre megváltozik minden. Én akkor is aztmondtam, vigyázat, a nap ezután is ugyan-ott és ugyanúgy kel fel, s bármennyire isszeretnénk, csatlakozásunk másnapjátólnem lesz kolbászból a kerítés. Azóta sincsabból. S most, hogy a válság egy sok egyébgondot is a felszínre hozott, a csalódottakhangja is felerõsödött. Ami az MGYOSZ-t illeti:megtanultuk, hogyan kell érdekeket kifejezni,képviselni, hogyan kell szövetségeseket, tár-sakat találni a hatékonyabb munkához. Ben-nünket is ért csalódás, meglepetés: azt hittük,hogy a mi természetes szövetségeseink azonországok munkaadói szervezetei lesznek,akikkel együtt csatlakoztunk, aztán nem ígylett. Kiderült, bár tíz ország csatlakozott egysz-erre, érdekeik korántsem azonosak. Ez nembaj, csak észre kellett vennünk, s igazodnunka valós helyzethez. Azt hiszem, ez azótaegészen jól sikerült.

MGY: Magyarország 2004 óta tagja azEurópai Uniónak, 2008 óta már válság van.Nem sokat élvezhettük a békés EU-tagságelõnyeit. Azóta is mintha egy sötét alagútbanmennénk. Önök látják már a fényt az alagútvégén?

Dr. Vadász Péter: Látunk jeleket, amelyek akiút felé mutatnak. De ne felejtsük el: még a

EURÓPAIMUNKAADÓISZERVEZET

A BUSINESSEUROPE azEurópai Unió legnagyobbmunkaadói szervezete,Európa kis-, közepes ésnagyvállalatainak képvise-letét látja el. Az európaiszociális párbeszéd egyikhivatalos partnereként aBUSINESSEUROPE gaz-dasági és szociális dön-tések széles körénekmeghozatalában játszikszerepet; az uniós csúcs-találkozók elõtt ajánlá-sokat tesz az uniósvezetõknek. A szerve-zetnek 35 országban 41tagja van, Magyarországrólaz MGYOSZ.

A MAGYAR GAZDASÁG SIKERE AZ EURÓPAIUNIÓTÓL IS FÜGG

Fontos, hogy a magyar gazdaság is erõtel-jesen részt vegyen a mélyülõ európai in-tegrációban, mert ez a siker egyik feltétele – fogalmazta meg véleményét az alábbiinterjúban dr. Vadász Péter, az MGYOSZtárselnöke.


MAGYAR GYÁRIPAR

CÍMLAPINTERJÚ

válság elõtt sok neves közgazdász, gondol-kodó megfogalmazta, hogy a globalizációfelgyorsul, s túllép az Európai Unió integ-rálódási folyamatán. Vagyis az EU 500 milliólakosa, s az így képzõdött piac is kevés leszahhoz, hogy megállítsa ezt a folyamatot,vagy legalábbis versenyképes alternatívát je-lentsen ezzel szemben. Ezzel együtt várat-lanul ért bennünket a 2008-ban kitörõ válság,amely ugyan az USA-ból indult el, de azEurópai Unióban idézett elõ tartós válságot.Én a mostani válságot ahhoz hasonlítanám,mint amikor 1951-ben 6 európai ország –Franciaország, az NSZK, Olaszország, Bel-gium, Luxemburg és Hollandia – létrehozta aSzén és Acélközösséget, a Montánuniót,amely a hidegháború éveiben a szén- ésacélkészletek közös kezelésére jött létre. Ezvolt az elsõ európai szupranacionális szer-vezet, amelybõl aztán késõbb létrejött azEurópai Gazdasági Közösség, majd azEurópai Unió. Most is valami kényszer-helyzetet érzek, amelyben már látszanak aközpontosítás megnyilvánulásai, vagyis azeddiginél több terület kerül a közös politikákkörébe. Én összességében úgy látom, a vál-ság az EU-t nem gyengítette meg, nemesett szét a sorozatban felszínre törõ bajokláttán, hanem inkább az egység, az együtt-mûködés esélyeit s kényszerét hozta a fel-színre.

MGY: Mégis, mintha túl lassan készülnének apolitikusok által vezényelt kilábalási koncep-ciók. A BUSINESSEUROPE-ban, az európaimunkaadói szervezetben nem gondoltak arra,hogy „besegítenek” a politikusoknak, s leg-alább egy átfogó gazdasági programot le-tesznek az asztalra?

Dr. Vadász Péter: Nemcsak gondoltunk, detöbbször megfogalmaztuk már, hogy mi,

európai munkaadók mit tartanánk fontosnak,miben látjuk a válság leküzdésének feltételeit.A politikusok meghallgatnak bennünket, talánmég egyet is értünk, de nehéz 27 tagállam-mal lényegi változásokban közös nevezõrejutni. A válság persze ki fogja kényszeríteni aszorosabb együttmûködést.

MGY: Európában a válság inkább a pár-beszéd, az együttmûködés felé tereli a szo-ciális partnereket – munkaadókat, munkavál-lalókat, s a kormányokat –, vagy ott is inkábbaz elzárkózás tapasztalható, mint ahogy amagyar társadalomban?

Dr. Vadász Péter: Európában talán egy-értelmûbbek a szerepek, világosak a szerep-lõk, nálunk viszont a legutóbbi idõkig túl sokvolt a munkaadói szervezet, s a munkavállalóiérdekképviselet is. Ebben elindult egy tisz-tulási folyamat, s ez jó. Ami a párbeszédetilleti: a BUSINESSEUROPE-n belül sok vitátfolytattunk, s ezeken az EU vezetõi is résztvettek, tehát ezzel nem volt gond. AzMGYOSZ közvetítésével több fontos beszél-getés jött létre a magyar kormány vezetõi ésegy-egy ország vezetõi között, hogy megért-sék, milyen gazdaságpolitikát folytat a kor-mány, s a törvénymódosítások miatt miértsérülnek a vállalkozók gazdasági érdekei.Tehát párbeszéd még csak lenne, de azt nemállítanám, hogy ettõl értik is, mi folyik nálunk.

MGY: Önnek gyakran kellett elmagyaráznia,mit is jelent az ún. unortodox gazdaságpoli-tika?

Dr. Vadász Péter: Én sem értem jobban,mint a felkészült külföldi közgazdászok. Aszót értik, a tartalommal vannak bajban, mertkeresték az összefüggéseket, a koncepciót.

„A magyar gazdaság sikere az Európai Uniósikerétõl is függ. A mélyülõ integrációban, a szorosabb együttmûködésben való részvétela magyar gazdaságnak elemi érdeke. Nemcsakmost, hosszú távon is!”

dr. Vadász Péter,

az MGYOSZ társelnöke

EURÓPAI BIZOTTSÁG:TÖBB PÁRBESZÉDKELL

A jelenlegi gazdasági válságkomoly kihívás elé állítja amunkavállalók és munkaadókképviselõi és a kormányokközötti párbeszédet – derül kiaz Európai Bizottság április11-én közzétett jelentésébõl.A jelentés rámutat, hogy alegújabb kormányzatireformok egyes esetekbenhatékony társadalmipárbeszéd nélkül valósultakmeg, ami egyre több konflik-tust eredményez a munka-ügyi kapcsolatokban Euró-pában. Alapvetõ fontosságúa munkavállalók és munka-adók képviselõinek („szo-ciális partnerek”) bevonása a kormányzati reformokba,mivel a társadalmi párbeszédkeretében kidolgozottmegoldásoknak nagyobb atársadalmi elfogadottságuk,egyszerûbb a gyakorlatbantörténõ végrehajtásuk, és kisebb eséllyel vezetnek konfliktusokhoz.


MAGYAR GYÁRIPAR

CÍMLAPINTERJÚ

Már nem keresik. Õk egyszerûen csak ígyfordították le maguknak a magyar kormánygazdaságpolitikáját: az unortodox gazdaság-politika mögött nem kell elméletet keresni, azcsak annyit jelent, onnan kell pénzt elvenni,ahol van. S utánunk a vízözön. Nem számít, mia következmény, az elvonások hogyan hatnaka megcsapolt vállalatok gazdálkodására, afoglalkoztatásra, a növekedésre. A költség-vetésben hiány van, azt valamibõl fedezni kell.Ennyi.

MGY: Magyarországon sokan szóvá tették –az MGYOSZ is –, hogy nincs megfelelõpárbeszéd a szociális partnerek között, amiakadályozza az érdemi munkát, az érdekekérdemi érvényesítését. Ez változott valameny-nyit?

Dr. Vadász Péter: Annyiban mindenképpen –mint említettem –, hogy az érdekegyeztetõtanács utódszervezetében a kormány márkevesebb partnerrel tárgyal. Mind munkaadói,mind munkavállalói oldalon megszûrte arésztvevõk körét. Egyébként összességébenaz derül ki, hogy mûködik ez a párbeszéd,hiszen például Magyarországon kevés asztrájk, az erõszakos fellépés. Az is inkább aközszférában. Mintha a magángazdaság szere-plõi jobban megértenék, túlzott béremelésiigények lehetnek, de ha nincs meg a gazdasá-gi fedezet, akkor abból elbocsátások, mégnagyobb munkanélküliség lesz.

MGY: Hogy látja, az MGYOSZ, mint a leg-nagyobb munkaadói szervezet, kellõ tekin-téllyel rendelkezik a magyar gazdaságban?

Olyannal, mint mondjuk a német gyáriparosokNémetországban?

Dr. Vadász Péter: Egyáltalán nem. Nálunkmég most is nagyon erõteljesen igaz, hogy apolitika irányítja a gazdaságot, s nem a gazda-ság a politikát. Innen nézve nem meglepõ, haa legnagyobb munkaadói szervezet tekintélyenincs azon a szinten, amit az általa képviseltgazdasági erõ, vállalatok, munkavállalók számamegkívánna. Bár az MGYOSZ elnökét meg-hívják a legfontosabb gazdasági eseményekre,de véleményét nem igazán veszik figyelembea döntéseknél. Németországban a kancellárkéthetente-havonta tárgyal az ottani legna-gyobb munkaadói szervezettel, vagyis folya-matos a konzultáció, így a hatásra is nagyobbaz esély. De ez így van Franciaországban,Olaszországban, Belgiumban is, sõt Lengyel-országban szintén…

MGY: Ön az MGYOSZ társelnöke. Milyencélok megvalósulását tartja még fontosnak?

Dr. Vadász Péter: Legyen akkora szerepünk,tekintélyünk a gazdasági döntésekben, mintamekkora szerepe van tagjainknak az országGDP-jének elõállításában. Legyenek világosaka viszonyok a szociális partnerek között,legyen átlátható, kinek mennyi tagja, s mekko-ra gazdasági ereje van. S ami még lényeges:az MGYOSZ és én is, korlátlanul, de nem kri-tikátlanul Európa-pártiak vagyunk. Hiszünkabban, hogy a magyar gazdaság sikere azEurópai Unió sikerétõl is függ. A mélyülõ integ-rációban, a szorosabb együttmûködésben valórészvétel a magyar gazdaságnak elemi érdeke.Nemcsak most, hosszú távon is!

MGY

„Nálunk még most is nagyon erõteljesen igaz,hogy a politika irányítja a gazdaságot, s nem agazdaság a politikát. Innen nézve nem meglepõ,ha a legnagyobb munkaadói szervezet tekinté-lye nincs azon a szinten, amit az általa képviseltgazdasági erõ, vállalatok, munkavállalók számamegkívánna.”

dr. Vadász Péter,

az MGYOSZ társelnöke

EB: A TÁRSADALMIBÉKE FELTÉTELE

A szociális partnerekkel valóegyetértésen alapuló meg-egyezések elõsegítik a gaz-dasági és társadalmi refor-mok hosszú távú fenntart-hatóságát – olvasható azEurópai Bizottság jelen-tésében. A jól strukturált tár-sadalmi párbeszéd hatéko-nyan járulhat hozzá Európagazdasági ellenálló képes-ségének növeléséhez.Azokban az országokban,ahol a társadalmi párbeszédmegfelelõ alapokon nyugszikés a munkaügyi kapcsola-tokkal foglalkozó intézmé-nyek erõsek, a gazdasági és társadalmi helyzet álta-lában ellenállóképesebb, éskisebb nyomás nehezedikrájuk. A társadalmi párbe-szédben rejlõ problémameg-oldó lehetõség segíthet kilá-balni a jelenlegi válságból.


MAGYAR GYÁRIPAR

FÓKUSZBAN

Az Európai Unió innovációs teljesít-ménye a gazdasági válság ellenére évrõlévre javul, de a tagállamok közötti innová-ciós szakadék egyre szélesebb. Ezt mu-tatja az Innovatív Unió 2013. évi ered-ménytáblája, amely az uniós tagállamok-nak az Európai Bizottság által összeállítottrangsora. A leginnovatívabb országok tel-jesítménye tovább javult, más tagállamokazonban alig fejlõdnek. Az Európai Uniónbelüli rangsor összességében viszonylagállandó: Svédország áll az élen, majd Né-metország, Dánia és Finnország követ-kezik. Észtország, Litvánia és Lettországfejlõdött a legtöbbet az elõzõ évhezképest. Az Európai Unióban az innovációnövekedésére serkentõleg hat a kkv-ktevékenysége, az innovatív megoldásoküzleti hasznosítása, valamint a kutatásirendszerek kiválósága. A vállalkozásitõke- és kockázatitõke-befektetésekneka 2008–12-es idõszakban tapasztaltvisszaesése azonban hátrányosan befo-lyásolta az innovációs teljesítményt.

Antonio Tajani, az Európai Bizottság alel-nöke, ipar- és vállalkozáspolitikai biztos akövetkezõképpen értékelte az össze-sítést: „Az idei év eredményei azt mutat-ják, hogy a gazdasági válság Európaegyes részein kedvezõtlenül hatott az in-novációs tevékenységre. Pedig az inno-vációba való beruházás döntõ fontosságúahhoz, hogy fenntartsuk globális verseny-

képességünket és helyreállítsuk a növekedéstEurópában. Ösztönözni kell a vállalkozókat,hiszen a kkv-kban rejlik az innováció egyik fõmotorja.”

Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, innová-cióért és tudományért felelõs biztos kijelentette:„Az innovációt a tagállamok politikai napirend-jének középpontjába kell állítani. Az InnovatívUnió ma megjelent helyzetértékelése is aztmutatja, hogy 2012-ben jelentõs elõrehaladástsikerült elérnünk egyes olyan alapvetõkérdésekben, mint az egységes szabadalmioltalom és a kockázatitõke-alapok újfajta szabá-lyozása, de további elõrelépésre van szükségahhoz, hogy Európában ne alakulhasson ki in-novációs szakadék.”

Az Európai Bizottság az Innovatív Unió helyzetétértékelõ jelentést elemezve bejelentette, hogy abizottság máris teljesítette az Innovatív Unióravonatkozó kezdeményezésben megfogalmazottvállalások jelentõs részét. Az európai közszektorinnovációs eredménytáblája pedig kísérleti pro-jektként rámutat arra, hogy a közszolgáltatásokinnovációja hozzájárulhat a vállalkozások teljesít-ményének javításához.

Négy csoport

Az Innovatív Unió 2013. évi eredménytáblája akövetkezõ négy csoportba sorolja a tagállamo-kat: Vezetõ innovátorok: Svédország, Német-

A RANGSOROLÁSMUTATÓI

Az Innovatív Unió 2013. évi ered-ménytáblája jelenleg 24 mutatótalkalmaz, amelyek három fõ cso-portba sorolhatók:

Potenciál: az innovációt lehetõvétevõ legfontosabb tényezõk(emberi erõforrások, nyitott,kiváló és vonzó kutatási rend-szerek, valamint finanszírozás és támogatás)

Vállalati tevékenységek: az euró-pai vállalatok innovációs tevé-kenységeinek mértékét jelzõmutatók (vállalati beruházások,kapcsolatépítés és vállalkozószellem, szellemi tulajdon)

Eredmények: a gazdaságegészére gyakorolt jótékonyhatásokat jelzõ mutatók (innová-torok és gazdasági hatások,beleértve a foglalkoztatást)

INNOVATÍV UNIÓ: JOBB ÖSSZKÉP,NAGY KÜLÖNBSÉGEK

Az idén tavasszal is publikálta az EurópaiUnió innovációs jelentését. Az össztelje-sítmény javult, az országok közöttikülönbségek azonban egyre nagyobbak.Magyarország a mérsékelt innovátorokközött van, kicsit az átlag alatt.


MAGYAR GYÁRIPAR

FÓKUSZBAN

ország, Dánia és Finnország, melyek jóval azuniós átlag feletti teljesítményt mutatnak. Követõ innovátorok: Hollandia, Luxemburg,Belgium, az Egyesült Királyság, Ausztria, Ír-ország, Franciaország, Szlovénia, Ciprus ésÉsztország teljesítménye meghaladja az Euró-pai Unió átlagát. Mérsékelt innovátorok: Olaszország, Spa-nyolország, Portugália, a Cseh Köztársaság,Görögország, Szlovákia, Magyarország, Mál-ta és Litvánia teljesítménye nem éri el azuniós átlagot. Lemaradó innovátorok: Lengyelország,Lettország, Románia és Bulgária az EU–27átlagánál jóval gyengébben teljesített.

Az utolsó harmadban

Magyarország a középmezõny második fe-lében található, 20 másik tagállam elõzi meg,innovációs teljesítménye pedig valamiveltöbb mint egy százalékkal javult. A jelentéskitér arra, hogy az innováció emberi tényezõiterületén Magyarországon adott a lehetõségaz innováció erõsítésére. Ennek megálla-pításához a doktori képzésre jelentkezõk szá-mát, valamint az érettségivel és diplomávalrendelkezõk arányát veszik figyelembe. Gyen-ge pontként azonosítja viszont a bizottság akis- és közepes vállalkozások innovációs ké-pességét. A dokumentum megállapítja, hogyaz üzleti szféra kutatásra és fejlesztésre fordí-tott kiadásai jelentõsen növekedtek, és hogyMagyarországon minden tagállamnál nagy-obb mértékben növekedett az innovációskockázatitõke-befektetések mértéke, jelentõ-sen csökkentek viszont a nem kutatás-fejlesz-tési célú innovációs kiadások

Mitõl sikeresek?

Az unió leginnovatívabb országainak minde-gyikére jellemzõ, hogy nemzeti kutatási ésinnovációs rendszereiknek több erõssége isvan, például kulcsszerepet töltenek be a vál-lalkozások és a felsõoktatási ágazat innová-ciós erõfeszítései. A vezetõ innovátorok min-degyikérõl elmondható, hogy üzleti ágazatukigen jól teljesít a kutatási-fejlesztési kiadásokés a szabadalmi bejelentések területén.Ezenkívül felsõoktatási ágazatuk szilárd, ipa-rukat pedig erõs kapcsolatok fûzik a tudo-mány világához.

Nemzetközi összehasonlítás

A többi európai országgal összehasonlításbanaz tapasztalható, hogy Svájc továbbra is azinnováció bajnoka, hiszen minden uniós or-

szágot rendre maga mögé utasít. Az idei ered-mények ismét azt mutatják, hogy Dél-Korea,az Egyesült Államok és Japán az EurópaiUniónál elõbbre tartanak az innovációs tel-jesítmény területén. Dél-Koreának még mindig nõ az elõnye azEurópai Unióhoz képest, azonban az EurópaiUnió 2008 óta szinte a felére csökkentette azEgyesült Államokhoz és Japánhoz mért lema-radását. A világ vezetõ innovátoraihoz képestaz Európai Unió még mindig alulteljesít,különösen a vállalkozások kutatási-fejlesztésikiadásai, az állami-magán közös publikációk, aszabványok, valamint a felsõfokú oktatás te-rületén. Az Európai Unió mindazonáltal to-vábbra is jobb eredményt ért el, mint Ausztrá-lia, Kanada, Brazília, Oroszország, India, Kínaés Dél-Afrika. Az unió elõnye Kínával szem-ben csökkent, a többi BRICS-országhoz ké-pest stabil maradt, Ausztráliához és Kana-dához képest pedig nõtt.

EB Magyarországi Képviselete

Az Innovatív Unió 2013. évi eredmény-tábláját bemutató jelentés teljes terjedel-mében a következõ címen érhetõ el:http://ec.europa.eu/enterprise/policies/innovation/facts-figures-analysis/ innova-tion-scoreboard/index_en.htm

Megjegyzés:Az átlagos teljesítmény kiszámolásához egy 24 mutató adatait összesítõ összetettmutató szolgál alapul; a skálán a lehetõ legkisebb teljesítmény 0, a lehetõ leg-nagyobb 1. Az átlagos teljesítmény (az adatok késedelmes rendelkezésre állásamiatt) a 2010/2011-es teljesítményt tükrözi.

AZ EU TAGÁLLAMAINAK INNOVÁCIÓS TELJESÍTMÉNYE


MAGYAR GYÁRIPAR

FÓKUSZBAN

Mennyire innovatívak a magyar vállalatok?

Magyarország a mérsékelt innovátorok kategóriájában van az Európai Unióban, a tagállamok közül 20 is megelõzi – derül ki a tavalyi innovációs jelentésbõl. A szakembereknek ez nem meglepetés, ám mégis rossz szembesülni atényekkel. Ezzel kapcsolatban két kérdést tettünk fel az MGYOSZ elnökségébõl néhány tagnak: 1. Magyarországotmi, magyarok, innovatív országnak gondoltuk. Tévedtünk? 2. Hogyan lehet javítani az ország innovációs készségét?

Nem a tükör rossz1. Igen is, meg nem is. Hajlamosak vagyunk az in-novációnak egy-egy szûk metszetét, vagy kiugróeredményét általánosítani. De az egész országteljesítményét a kiugró eredmények nem mérik,márpedig csak a gazdaság és a társadalom egé-szét átható innováció van hatással a fejlõdésre,segíti elõ a tartós felemelkedést, a jólét növe-kedését. Az ország mérsékelt innovációs képes-ségében és teljesítményében az erre a célrafordított kiadásoknál is nagyobb szerepe van aszervezeti, intézményi, kulturális tényezõknek.Növekvõ problémát jelent a kutatói utánpótlás, akutatási infrastruktúra színvonala, az intézményikiválóságra törekvés mérsékelt volta, ezek együt-tes hatásaként az országban kevés a nemzetközi-leg is versenyképes tudásközpont. A vállalati szektor k+f tevékenysége egyszerreszétaprózódott, a nagyvállalatokra és egyeságazatokra koncentrált és a hazai vállalatok több-ségének teljesítménye a kutatás-fejlesztés és azinnováció terén jócskán elmarad a fejlettebb EU-tagállamok vállalataiétól. Ráadásul mindez erõsterületi koncentrációval is párosul, Budapest éstérsége messze kiemelkedik az innovációban. További probléma, hogy az intézményrendszer-ben többnyire hiányzik az innovációmenedzs-ment-szemlélet és -kompetencia (beleértve aszellemi tulajdonvédelemmel kapcsolatos tuda-tosságot, valamint a jogérvényesítés hiányossá-gait is). Magyarország teljesítménye mindenek-elõtt az innovációs együttmûködéseket leíró mu-tatók, fõként a kutatóhelyek és a vállalatok közöt-ti kapcsolatok terén marad el az átlagostól. Ki-ugróan gyenge pont a kis- és közepes vállalkozá-sok együttmûködése a hazai és a külföldi nagy-vállalatokkal, tudásbázisokkal.

2. Nemzeti Kutatás-fejlesztési és InnovációsStratégia 2020 címmel a kormány társadalmikonzultációra bocsátotta az innovációs képessé-günk fejlesztésére vonatkozó tervezetet. A terve-zet célrendszere jó, elsõsorban azokra a soft –persze azért komoly pénzügyi erõforrásokat isigénylõ – tényezõkre koncentrál, amelyekbengyengék vagyunk, valamint a kkv-k innovációsképességének javítására. A stratégia emellett

erõsíteni kívánja a nagy nemzetközi vállalatokK+F tevékenységeinek letelepítését és Európalegversenyképesebb K+F adórendszerének lét-rehozását tûzi ki célul. A tervezet számszerûsíti isaz elérendõ célokat. 2020-ra a GDP-arányos k+fráfordításokat 1,8%-ra, 2030-ra pedig 3%-ranöveljük. A tervezet szerint 2020-ra, a stratégiahét esztendeje alatt Magyarországon: +30 nagyobb kutatási és technológiai fejlesztésimûhely lép be a „világelitbe” +30 globális nagyvállalati k+f-központ telepedik/erõsödik meg +30 k+f intenzív makroregionális középvállalattermel és szolgáltat +300 k+f+i és növekedésorientált kisvállalat (ún.„gazella”) cég találja meg globális piaci számításait +1000 innovatív kezdõ vállalkozás jut az indulás-hoz szükséges jelentõs támogatáshoz a már megtelepedett, illetve megtelepedõ glo-bális nagyvállalatokat hazai döntéshozatali köz-pontú innovatív beszállító cégek tömegei szol-gálják ki.Ezek nagyon jelentõs kihívások, aminek teljesü-lése sokat javítana a magyar gazdaság hely-zetén. Nagyon fontos, hogy sokfajta eszközthasználjunk, és építsünk a kutatók, fejlesztõk ésa gazdaság szereplõinek érdekeire. Az innová-ciós járulék Kutatási és Technológiai InnovációsAlapba történõ teljes központosításánál jobbmegoldás, ha legalább egy részét felhasznál-hatják a vállalatok saját hatáskörben. Ezt akövetkezõ példákkal szeretném alátámasztani.Amikor 2006-ban bevezették az innovációsjárulékot, több vállalat kezdett komolyan foglal-kozni az addig elhanyagolt k+f-fel, mert úgygondolta, hogy jobban, hasznosabban tudja el-költeni a pénzt, mint az állami hivatalok. Ráadá-sul a vállalatoknál megvan az a menedzsment-tudás, ami ahhoz kell, hogy célratörõen a piacihasznosítást megcélozva, hatékonyan szervez-zék meg az ehhez szükséges erõforrásokat.Most, hogy be kell fizetni a teljes innovációsjárulékot a költségvetésbe, ez a hajtóerõ meg-szûnt. Egy adószabálynál nem csak a bevétel alényeg, hanem az általa kiváltott magatartáslegalább olyan fontos.

Miklós László, a MOL tanácsadója, az MGYOSZ alelnöke

„Egy adószabálynálnemcsak a bevétel a lényeg, hanem azáltala kiváltott maga-tartás legalább olyanfontos.”


MAGYAR GYÁRIPAR

FÓKUSZBAN

1. Nem tévedtünk. Magyarország bizonyos terü-leteken most is innovatív, csak ez egy viszonylagszûk területre korlátozódik. Kifejezetten jók va-gyunk az induló ötletekben, rengeteg mindent ki-találunk, tehát van bennünk „spiritusz”. A bajcsak az, hogy ezzel le is áll a folyamat, az ötletek-bõl nem lesznek termékek. Hogy miért nem?Mert provincializálódtunk, nem tudunk csatlakoz-ni a nagy nemzetközi cégek megfelelõ részlegei-hez, azok gyártással is összekötött hálózatához. Amásik gond, hogy a nagy idetelepülõ külföldi cé-gek innovációja, k+f munkája az esetek nagy ré-szében nem itt zajlik, hanem a kinti központok-ban, ide már csak a végeredmény, a gyártás jut.Annak kifejlesztésébõl így kiszorulunk, nincsszükség az itteni szellemi kapacitásra, innovációskészségekre.

2. A helyzetképbõl következik a megoldás: odakellene figyelnünk arra, hogy az innovációs láncne szakadjon meg rögtön az elején, az ötletek,

az új termékek kitalálásánál, hanem folytatódjona gyártásnál is. Vagyis be kell kapcsolódnunk ak+f+i nemzetközi láncolatába, abban aktívanrészt kell vennünk. S van még egy probléma,ami akadályozza az innováció terjedését, ezpedig az, hogy mi általában csak technikai-tech-nológiai innovációban gondolkodunk, pedigahhoz, hogy az ország innovatív ország legyen,ahhoz az is kell, hogy a társadalom, az egészszellemi közeg az legyen. Mi például a zöld épí-tészetben érzékeljük, hogy a mégoly zseniális,innovatív megoldásokból sem lesz semmi, hanem nyerjük meg hozzá az önkormányzatokat, saz érintett lakóközösségeket. Tehát az innová-ció – még az üzleti innováció sem – nemcsakvállalati belsõ ügy, hanem társadalmi, kormány-zati kérdés is. Az innovációs hálózatnak mindenelemében erõsnek kell lennie ahhoz, hogyelmondhassuk, igen, mi egy innovatív országvagyunk. Most inkább csak magányos, inno-vatív kis szigetecskék léteznek.

Minden ponton erõs innovációs háló kell

Oktatás, oktatás, oktatás1. Az innováció egy Jolly Joker-szó, mindenkiazt ért alatta, amit éppen gondol, vagy ami szá-mára az adott pillanatban taktikailag a legmeg-felelõbb. A köznyelv a leleményes (sõt idõnkénta furfangos) szinonimájaként használja gyakran,és ebben az értelemben én is osztom ezt az ál-láspontot. A szakmai, tudományos, illetve az európaiuniós bikkfanyelv értelmében, ahol különbözõparaméterekkel (hightech termékek aránya akibocsátásban, szabadalmak száma, fejlesz-tésre költött összeg a GDP arányában, stb.)normatívan mérik az innovációs teljesítményt,nem állunk túl jól, de a visegrádi országokhozképest rosszul sem. Egy harmadik megközelítés, hogy szubjek-tíven milyennek érezzük az újdonságértékûtermékek, a kutatások, a szabadalmak, a ter-mékfejlesztések arányát a saját korábbi önma-gunkhoz, a környezetünkhöz, illetve a lehetõ-ségeinkhez képest. Véleményem szerint aszámítástechnikában, a szoftverfejlesztésbennincs szégyellnivalónk: jó a képzésünk, és sik-eres globális start-upok is indulnak Ma-gyarországról. (U-Stream, Prezi, Log-me-Instb.)Sokkal rosszabb a helyzet a fizikai termékki-bocsátások kapcsán: miközben a magyarkibocsátás növekvõ hányada származik a multi-

nacionális és hazai cégek termékgyártásából,ezeken a területeken a generikusan Magyarország-hoz kötõdõ innovációk, termékfejlesztések arányanagyon alacsony. Miközben rendkívül fontosak azidetelepült fejlesztõközpontok (Bosch, NSN, Ericc-son, Knorr stb), ezek tapasztalataim szerint több-nyire nem köthetõk a magyar egyetemek kutató-csoportjainak saját, nulláról induló szabadalmaihoz.Ellenkezõleg: a konkrét igények és elõzmények avevõtõl, az anyagcégtõl jönnek. Amikor ezek aközpontok jó 10 éve elkezdtek megtelepülni, ab-ban reménykedtem, hogy kis hazai spin-off-cégeksora fog leszakadni róluk, akik saját alaptudássalrendelkeznek majd, és önálló irányokat tudnak fel-venni, amibõl igazi magyar termékek jöhetneklétre. Ez sajnos még várat magára.

2. Oktatás, oktatás, oktatás. Kezdve a természet-tudományos általános és középiskolai képzéserõsítésével, az ott dolgozó szakemberek meg-becsülésével (potenciális mérnöki pályával kellversenyeznie ezen álláshelyeknek), folytatva a mû-szaki egyetemi képzés gyakorlati felhasznál-hatóságának javításával, és a problémamegoldógondolkodásra nevelés szisztematikus tananyagbaintegrálásával. És akkor még a kommunikációskészség, és az idegen nyelvek ismeretének afontosságát nem is említettem, pedig ennekjavítása is az oktatási rendszer feladata.

Karikás György, a Zöld ÉpítésiInnovációs Klaszter elnöke, az MGYOSZ elnökségi tagja

„Az innováció nem-csak vállalati belsõügy, hanem társadal-mi, kormányzatikérdés is.”

Lakatos Pétervezérigazgató, Videoton,

az MGYOSZ alelnöke

„A generikusanMagyarországhozkötõdõ innovációk,termékfejlesztésekaránya nagyon alacsony.”

mutatják, hogy a megkötött szerzõdések vo-lumenének 15-20%-a nem valósul meg. A2012. évben kötött új szerzõdések volumene14,7%-kal magasabb volt az egy évvel azelõt-tinél.

Kevesebb cég

Az ágazatban 2012. december végén 95 460építõipari szervezetet tartottak nyilván –beleértve a jogi személyiséggel nem ren-delkezõ vállalkozásokat és az egyéni vál-lalkozókat is, közel 3000-rel kevesebbet, mint2011 végén. Szerény mértékû növekedés(400) csak a jogi személyiségû társaságoknálkövetkezett be. Az év folyamán rekord közeli cégbedõléseketés cégbezárásokat regisztráltak az építõipar-ban. Soha nem látott ütemben szûntek megaz építõipari vállalkozások 2012 utolsó ne-gyedévében. Egyetlen negyedév alatt 1677építõipari cég megszûnését tették közzé acégbíróságok, ami azt jelenti, hogy az ágazatcégeinek 2,3 százaléka zárt be három hónapalatt. Az ágazatban az új cégek alapítása isjelentõsen elmarad a korábbi évektõl. Mind-ezek következtében egyre kevesebb azontradicionális vállalkozások száma, melyek ha-táridõre európai színvonalon képesek tervez-ni, lebonyolítani, kivitelezni és üzemeltetni.

A lakásépítés helyzete

Az elhúzódó építési piaci válság legnagyobbvesztesei a lakásépítõ vállalkozások, amelyekaz elmúlt hat évben a piacuk 75%-át elveszí-tették. A pénzügyi lehetõségek szûkülésével2012-ben tovább csökkent a lakásépítésekszáma. A tavalyi év során 10 560 új lakásépült, 17%-kal kevesebb, mint 2011-ben. Akiadott lakásépítési engedélyek száma 10 600volt, ami 15%-os csökkenést jelent a 2011.évi adatokhoz képest. Ilyen alacsony építésiszámra még nem volt példa a két világháborúközötti gazdasági válság éveiben, és a negy-venes-ötvenes évek nehéz gazdasági körül-ményei között sem.

2012-ben folytatódott az építõipari ter-melés 2006 óta tartó csökkenése. Az építõ-ipar egésze (a jogi és a jogi személyiségnélküli szervezetek, továbbá az egyéni vál-lalkozók) 1616,6 milliárd forint összegû épí-tési-szerelési munkát valósított meg, közel6%-kal (5,9%-kal) kevesebbet az elõzõ évazonos idõszakának teljesítményéhez viszo-nyítva. (2011-ben ez az érték 1687,6 milliárdforintot tett ki, a visszaesés mértéke 7,8%volt.) Az év egészében mind az épületek,mind az egyéb építmények építése csökkent.Az épületek építésének teljesítménye alakásépítések jelentõs visszaesése és a nagy-beruházások elmaradása miatt 7,6%-kal esettvissza, míg az egyéb építmények termelésefõként az út- és vasútépítési munkák másodikfél évben történt növekedése következtébenaz építõipar egészénél kisebb mértékben,4%-kal mérséklõdött.

Árak: mérsékelt emelkedés

Az építõipar termelõi árai 2012-ben átlagosan1,9%-kal emelkedtek 2011-hez képest, 2012.IV. negyedévében az elõzõ év azonos idõsza-kához viszonyítva 1,6%-kal voltak magasab-bak. Az építõipari árak az elõzõ hat évbenegyszer sem érték el az infláció mértékét.Változás a tendenciában nem várható a közel-jövõben. Az inflációs hatásokat – a megren-delések hiánya, a megrendelõk fizetõképte-lensége, illetve a szûkülõ piac miatti versenyokán – a vállalkozások túlnyomó többségenem tudja áthárítani az építtetõkre. Az ala-csony vállalási árak viszont kedvezõtlenül hat-nak az ágazat jövedelmezõségére (összessé-gében az árbevétel-arányos nyereség csupán1-2% között mozog).Az építõipari vállalkozások december végiszerzõdésállománya 25,6%-kal bõvült az egyévvel korábbihoz képest. Ezen belül a kétépítményfõcsoport állománya ellentétesenalakult: az épületek építésére vonatkozó szer-zõdéseké 21,7%-kal kisebb, az egyéb építmé-nyeké 53,0%-kal magasabb volt, mint az elõ-zõ év azonos idõszakában. A tapasztalatok azt


MAGYAR GYÁRIPAR

NAGYÍTÓ

Építõipar: ez már a gödör alja?

Tavaly is folytatódott az építõipari termelés 2006 óta tartó visszaesése. 2013-ban sem várható gyökeres fordulat, összességében 2-3%-os csökkenésrelehet számítani.

AZ ÉPÍTÉSI ÁGAZATSÚLYPONTI PROBLÉMÁISZÁMOKBAN:

1. A fizetõképes kereslethét év óta tartó folyamatoscsökkenése 2300 milliárdFt-ról 1600 milliárd Ft-ra.

2. Az irreálisan alacsonyárak következtébenkialakult lánctartozás 400milliárd Ft-os nagyságrend-je, ami a vállalkozások90%-át érinti, ezzel sújtvamintegy 200 000 családot.

3. Az alacsony, 2-3% körülijövedelemtermelõ képes-ség következtében kiala-kult finanszírozási és hitel-képtelenségi problémák.

4. Az országos lakásva-gyon megõrzéséhez szük-séges évenkénti 42 000 újlakás megépítésével és 210 000 lakás felújításávalszemben 10 500 új lakásépült és mintegy 90 000került felújításra a múltévben.

5. Az alacsony, 163 582 Ftátlagos bruttó keresetnagymértékben elmarad aversenyszféra 233 700 Ft-jától és a nemzetgazdasági223 000 Ft-tól.


MAGYAR GYÁRIPAR

Az építtetõi kör összetételét a vállalkozásokszerepvállalásának további csökkenése jel-lemzi. Az általuk épített lakások aránya 35-rõl30%-ra csökkent 2011 óta. A természetesszemélyek által épített lakások aránya ugyan-ekkor 63-ról 68%-ra emelkedett. Az építtetõikör átrendezõdésével összhangban továbbcsökkent az értékesítésre szánt lakások ará-nya (38-ról 33 százalékra), míg a saját hasz-nálatra épített lakásoké nõtt (60-ról 64 szá-zalékra). 2012-ben a használatba vett lakásokátlagos alapterülete 107 m2 volt, ez 4 m2-reltöbb a korábbinál. A 100 m2-nél nagyobb alap-területû lakások aránya 42 százalékról 46 szá-zalékra nõtt.

Foglalkoztatás, bérek

A termelés mérséklõdésével összefüggés-ben 2007 évtõl a foglalkoztatás mértéke isminden évben jelentõsen csökkent. A KSHlakossági munkaerõ-felvétel adatai szerint264 ezer fõ a foglalkoztattak száma az ágazat-ban, ami a nemzetgazdaság egészében fog-lalkoztatottak közel 7%-át teszi ki. (Ez a lét-szám az 5 fõ alatti társas vállalkozásoknál ésaz egyéni vállalkozóknál dolgozók állományá-ból, valamint az alkalmi jelleggel munkát vál-lalók más ágazatokhoz viszonyított magasarányából, és a közismerten nagymértékû be-jelentés nélküli foglalkoztatásból adódik.) Az építõiparban foglalkoztatottak átlagkere-sete változatlanul a legalacsonyabb a nemzet-gazdasági ágazatok között. A teljes munka-idõben alkalmazásban állók átlagos bruttó ke-resete 2012-ben 163 582 forint volt, amijelentõsen elmarad mind a nemzetgazdasági,mind a versenyszféra átlagától (223 000,illetve 233 700 forinttól).

Várakozások

Jelenleg tovább tart a recesszió az építõipar-ban, bár a visszaesés mértéke csökkent. A ki-adott új építési engedélyek alapján 6099lakóépület és 6142 nem lakóépület építéséttervezik. Az építõipari kereslet a jövõben ked-vezõ irányban változhat, amennyiben a nem-zetgazdaságilag fontos, elsõsorban uniós for-rásokból finanszírozott beruházások felgyor-sulnak. Jelenleg a fizetõképes kereslet kor-látozottsága miatt meredeken csökkenõ épí-tési engedélyekre tekintettel, a lakásépítésfellendülésére, és általában az épületek épí-tésének bõvülésére az év folyamán nem le-het számítani. 2012-ben a hazai lakásépítés elérte a mély-pontját, évi tízezer lakás akkor is megépül azországban, ha keresetek nem, vagy csak szo-

lid mértékben emelkednek. A lakásépítés irá-nyából a felújítások felé tolódnak el azarányok, az összkiadásokból az utóbbi évek-ben 30%-ról 40%-ra nõtt a renoválásra költöttforintok aránya. A teljesítmény növekedéseaz egyéb építmények építése ágazatbanvalószínûsíthetõ, ami azonban csak részbenkompenzálhatja az épületek építésének a ki-adott építési engedélyek számából következõvisszaesést. Így 2013-ban összességében 2-3%-os csökkenésre lehet számítani oly mó-don, hogy az év elsõ felében ettõl magasabb,a második félévben pedig alacsonyabb szin-ten prognosztizáljuk a csökkenést. Ágazatonbelül az épületek építésénél 5-7%-os csök-kenés, a speciális szaképítésnél stagnálás, azegyéb létesítményeknél 0-2%-os enyheemelkedés várható.

A lánctartozás visszaszorítását szolgáló,napokban elfogadott jogszabályok pozitívhatását remélik az építési vállalkozások. Kü-lönös tekintettel a teljesítésigazoló szakértõiszervezet hiteles munkájától és a minimálisrezsióradíj alatti ajánlatok versenybõl való ki-zárásától várnak kedvezõ folyamatokat. Ter-mészetesen konjunkturális, növekedési folya-matok hoznák az érdemleges piaci fordulatot,amire az ágazat hét éve vár. A pozitív irányúépítési-beruházási folyamat beindulását nagy-ban segítené, ha a kormányzat mielõbb elindí-tana újabb rekonstrukciós és épület-ener-giatakarékossági programokat.

ÉVOSZ

A NAGYOBBAKNAKJOBBAN MENT

2012-ben csak a 250 fõfelett foglalkoztató lét-szám-kategóriába soroltvállalkozások termelésenõtt jelentõsen, 14,2%-kal,valamint a 10-19 fõtfoglalkoztatóké 6,1%-kal,ami nem tudta ellensú-lyozni a többi létszám-kategóriába tartozók ter-melésének visszaesését.Az 50 fõ alatti kisvál-lalkozások termelésbenbetöltött dominánsszerepe továbbra is meg-maradt a vizsgált idõszak-ban, az össztermelésbõlvaló részesedésük azonbancsökkent.

NAGYÍTÓ


MAGYAR GYÁRIPAR

TANÁCSADÓ

Csökkent ugyan, de nem szûnt meg 2013-ban a béren kívüli juttatások kedvezménye-zettsége a kifizetõi közteherfizetés mellettadható egyéb juttatásokhoz képest, és új adó-mentesen adható elemekkel is kiegészülhet acafeteria. A béren kívüli juttatások után 35,7százalék, az ún. egyes meghatározott juttatá-sok (korábban természetbeni juttatás) után51,17 százalék közterhet kell fizetnie amunkáltatónak.A béren kívüli juttatások meghatározottfeltételekkel és egyedi értékbeli korlátozás-sal, ezen felül munkavállaló (személyes köz-remûködõ) személyenként 500 ezer forint –az adóévi munkaviszonyban személyes közre-mûködõi jogviszonyban töltött napokkalarányosított – keretösszeget meg nem haladóegyüttes értékben adhatók csak kedvezmé-nyesen. A magánszemély halála esetén a ke-retösszeget nem kell arányosítani.

Új adómentes elemek

Az adóévben személyenként 50 ezer forintértékben az eddig csak sporteseményre szólójegyeken, bérleteken kívül adómentes lett akulturális szolgáltatás igénybevételéhez adott

juttatás is. Ez lehet muzeális intézmény ésmûvészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítá-sára, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zenemû-vészeti elõadásra, közmûvelõdési tevékeny-séget folytató szervezet által nyújtott kul-turális szolgáltatás igénybevételére szólóbelépõjegy, bérlet, továbbá könyvtári beirat-kozási díj is. A munkáltató az önkéntes pénztárral kötötttámogatói szerzõdés alapján, a pénztártag al-kalmazottai részére értékhatár nélkül ado-mánynak minõsülõ ún. célzott szolgáltatást isnyújthat. Célzott szolgáltatásként a pénztáralapszabályában (szolgáltatási szabályza-tában) szereplõ bármilyen szolgáltatás nyújt-ható. Ezek közül a munkáltató választja ki azáltala célzott szolgáltatásként finanszíroznikívánt szolgáltatást. Az ilyen adományokbólnem keletkezik a pénztártagnak jövedelme, amunkáltatónak sem kell közterheket fizetnie,ha pedig az adott célzott szolgáltatás atörvényben nevesített pénztári szolgáltatásokközé tartozik, azt a pénztártag munkavállalókés hozzátartozóik adómentesen vehetikigénybe.

SZÉP-kártya

Béren kívüli juttatásnak minõsül a munkáltató(ideértve a társas vállalkozást is) által a mun-kavállalónak (a társas vállalkozás személye-sen közremûködõ tagjának) az adóévben aSzéchenyi Pihenõ Kártya (SZÉP-kártya)-szám-lára utalt – több juttató esetén együttvéve –legfeljebb– kormányrendeletben meghatározott szál-láshely-szolgáltatásra felhasználható 225 ezerforint támogatás;– melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideért-ve a munkahelyi étkeztetést is) kormányren-deletben meghatározott étkezési szolgál-tatásra felhasználható 150 ezer forint támo-gatás;– a szabadidõ-eltöltést, a rekreációt, az egész-ségmegõrzést szolgáló, kormányrendeletbenmeghatározott szolgáltatásra felhasználható75 ezer forint támogatás.A SZÉP-kártyával a munkavállaló és társkár-

TOP 5 CAFETERIA-ELEM:(30 ezer munkavállaló nyilatkozata alapján)

1. SZÉP-kártya2. Erzsébet-utalvány3. Egészségpénztár4. Helyi közlekedés5. Nyugdíjpénztár

Mit érdemes a cafeteriába tenni?

A vállalatok jó részében eldõlt, mennyit szánnak cafeteriára, ám akadnak olyangazdálkodók is, ahol még csak ezután döntenek. Nekik szól az alábbi összefoglaló.


MAGYAR GYÁRIPAR

tyával rendelkezõ közeli hozzátartozója általtöbbek között szálláshely-szolgáltatás, belföl-di utazásszervezés, éttermi és mozgó ven-déglátás, egyéb vendéglátás, szálláshely-szol-gáltatás, egészségügyi ellátás, elõadó-mûvé-szeti, múzeumi szolgáltatás, növény-, állatkertés természetvédelmi terület, vidámpark,strand, sípálya stb. belépõjegye, a pihenést,szabadidõt szolgáló eszközök kölcsönzése, afizikai közérzetet javító szolgáltatás, test-edzési szolgáltatás stb. vehetõ igénybe.

Erzsébet-utalvány, étkezési juttatások

A SZÉP-kártya alszámlára utalt étkezési szol-gáltatásra felhasználható támogatás juttatásanem zárja ki, hogy a munkáltató emellett mégtovábbi étkezési támogatást is juttasson.Havi 8000 forintig adható kedvezményesen2013-tól az Erzsébet-utalvány, amely az élel-miszer-áruházakban, üzletekben kapható élel-miszerre, futárszolgálattal kiszállított ételekreválthatók be, de továbbra is lehet vele éttermifogyasztásért fizetni.Szintén kedvezményesen adható a havi 12 500 forint a munkáltató telephelyén mû-ködõ munkahelyi étkezdében történõ fo-gyasztás formájában megvalósuló étkezésijuttatás, viszont a korábbiaktól eltérõen a jut-tatás akkor is kedvezményes, ha az étkezdé-ben az említett juttatásra jogosultakon kívülmás vendégek is fogyaszthatnak.

Iskolakezdési támogatás

Iskolakezdési támogatás gyermekenként,tanulónként változatlanul a minimálbér 30százalékáig adható kedvezményesen, viszontkizárólag tankönyv, taneszköz, ruházat vásár-lására szolgáló, papír alapú vagy elektronikusutalványként, a támogatást már nem lehetkifizetni leadott számlák alapján. Hosszabblett a juttatás idõszaka is, az utalványokat atanév elsõ napját megelõzõ 60. naptól számít-va december 31-éig lehet kiosztani. A jut-tatásra való jogosultság feltételeinek fennál-lását a szülõknek nem kell igazolniuk, ele-gendõ arról (a gyermek tanulói jogviszonyáról,a családi kapcsolat fennállásáról) nyilatkozni amunkáltatónak.

Önkéntes kölcsönös önsegélyezõpénztári hozzájárulás

Béren kívüli juttatásnak minõsül a minimálbér30 százalékáig havonta adott önkéntes köl-csönös egészség- és önsegélyezõ pénztárak-ba történõ munkáltatói hozzájárulás. Az ön-kéntes kölcsönös önsegélyezõ pénztárba

utalt munkáltatói támogatás elõnyét növeli,hogy annak felhasználhatósága bõvült.Az önsegélyezõ pénztári szolgáltatások újeleme többek között – a beiskolázási támogatás (éves összege egyszemély részére gyermekenként legfeljebb atárgyév elsõ napján érvényes havi minimál-bér), mellyel tankönyv, taneszköz, ruházat árá-nak, valamint a Magyarország államilag elis-mert felsõoktatási intézményében hallgatóijogviszonnyal rendelkezõ 25. életévét be nemtöltött természetes személy tekintetébenkifizetett, költségtérítés (tandíj), térítési díj,kollégiumi díj, albérleti díj megtérítése biz-tosítható; – lakáscélú devizaalapú jelzáloghitel törlesz-tésének támogatása (havi összege legfeljebba tárgyév elsõ napján érvényes havi minimál-bér 15 százalékának megfelelõ összeg lehet),amennyiben a törlesztõrészlet mértéke ahitelszerzõdés aláírásának idõpontját követõárfolyamváltozás következtében húsz száza-lékot meghaladó mértékben nõtt; – otthoni gondozás: amelyet a pénztártagvagy közeli hozzátartozója részére a helyi ön-kormányzat által kiadott mûködési engedély-lyel rendelkezõ szolgáltató nyújthat;– idõsgondozás támogatása: a pénztártagvagy közeli hozzátartozója részére, gondozási,ápolási intézményben való elhelyezés napivagy havi díjának támogatására;– rezsifinanszírozás (a minimálbér havi ösz-szegének 15 százalékáig) rászorulók részéreaz áram, a gáz, a víz, valamint a csatornadíjtámogatása.

Élelmiszer-utalványok

Az élelmiszerboltokban beváltható utalványoknem adhatók 51,17% kifizetõi adó befizetésemellett, azok után úgy kell adózni, minthapénzjövedelmet adott volna a munkáltató.Mindez azt jelenti, hogy az ún. „cafeteriakár-tyák” étkezési alszámláját nem érdemes fel-tölteniük a munkáltatóknak, élelmiszer-utal-ványt már csak Erzsébet-utalvány formájábanérdemes adni. Továbbra is bekerülhet amunkáltató 51,17% közteherfizetése mellettbármilyen más termékre (ruházatra, háztartásifelszerelésekre stb.), szolgáltatásra (pl. inter-nethasználatra, éttermi fogyasztásra) bevált-ható utalvány, amelyet azonos értékben vagybármely munkavállaló által megismerhetõszabályzat alapján ad a munkáltató.

Készítette: Karácsony Imréné,

a TMC First Tanácsadó Kft. partnere

TANÁCSADÓ

MIÉRT NÉPSZERÛERZSÉBET?

Az Erzsébet a tavalyi ötö-dik helyrõl idén a má-sodikra ugrott. Az Erzsé-bet-utalvány elsõsorban apénztárak rovására tudottaz idén erõsödni. Az Er-zsébet-utalványnak egy évalatt sikerült kiépítenie aszükséges mûködési fel-tételeket, és elnyerni a dol-gozók bizalmát. Így a ko-rábban máshová vándoroltpénzek az idén visszaáram-lottak az étkezési célú fel-használáshoz, mindenek-elõtt az Erzsébet-utal-ványhoz.


MAGYAR GYÁRIPAR

HIRDETÉS


MAGYAR GYÁRIPAR

EURÓPAI UNIÓ

Közel 40 százalékkal, 5,5 millió fõre emel-kedett a 25 év alatti munkanélküli fiatalokszáma az Európai Unióban az utóbbi öt év so-rán. Ugyanakkor, ha az összes sem oktatás-ban, sem képzésben, sem foglalkoztatás-ban nem lévõ fiatalt vesszük, már 7,5 milliófõrõl beszélhetünk. A 30 év alatti korosz-tály esetében pedig 14 millióra duzzad ez aszám. Becslések szerint ez mintegy 153 mil-liárd eurós bevételkiesést jelent az EU-nak.Az Európai Bizottság pályázatot írt ki a té-mában, mely a fiatalok foglalkoztatásának elõ-mozdítása érdekében annak elõnyeire éslehetõségeire hívja fel a figyelmet egy át-fogó tájékoztató kampány keretében. A pro-jektet hét ország munkaadói szervezetei,szakszervezetei és munkaügyi hivatalai kö-zösen valósítják meg, munkájukat a Munka-adók és Gyáriparosok Országos Szövetségekoordinálja.A fiatalok munkaerõpiacról való kikerülé-se 2011-ben 153 milliárd euró gazdaságiveszteséget okozott az unióban. Ez a kon-zervatív becslés az európai GDP 1,2 százalé-kának felel meg. Noha a tagállamok közöttjelentõs eltérés mutatkozik, egyes országok(köztük Magyarország) különösen magas,akár GDP-jük 2 százalékát meghaladó áratfizetnek.Az Eurostat adatai szerint 2011-ben 7,5millió 15-24 éves, valamint 6,5 millió 25-29éves európai fiatal sem a munkaerõpiacon,sem az oktatásban nem volt jelen. Így azún. NEET-csoporttal együtt a 30 év alattimunkanélküliek száma eléri a 14 milliót. A

fiatalok körében jelen levõ munkanélküliségiarány strukturálisan magas szintje azt jelzi,hogy komoly akadályok állnak a fiatalokelõtt a munkaerõpiacra történõ belépésükkor.Ezek a tendenciák már korábban, jobb gaz-dasági idõszakokban is jellemzõek voltak,azonban a gazdasági válság tovább növelteazokat a kihívásokat, amelyek a fiatalokmunkához jutását gátolják. Az elmúlt évekfolyamatai egyúttal rávilágítanak a hosszútávú oktatási és munkaerõ-piaci reformok,valamint a hatékonyabb támogatási és ta-nácsadási rendszerek szükségességére.A Fiatalok Foglalkoztatásának elõsegítéseKelet-Közép Európában címû projekt az Eu-rópai Bizottság foglalkoztatásért, szociálisügyekért és a társadalmi befogadásért fele-lõs fõigazgatóságának társfinanszírozásábanvalósul meg. A kampány lebonyolításábanMagyarország, Ausztria, Szlovákia, Szlovénia,Horvátország, Bulgária és Montenegró mun-kaadói szervezetei mûködnek együtt. Az évelején indult projekt során a partnerek külön-bözõ kommunikációs eszközök révén tájé-koztatják a pályakezdõ fiatalokat és a vállala-tokat a fiatalok foglalkoztatásának kölcsö-nös elõnyeirõl és lehetõségeirõl. Így példáulhazánk tavasszal és õsszel két vidéki és egybudapesti szemináriumot is rendez majd,de emellett a nemzetközi záró konferenciaházigazdája is lesz.Az MGYOSZ a kampány keretében felhív-ja a figyelmet arra, hogy a probléma megoldá-sának egyik legfontosabb eleme, a fiatalokkészségeinek a munkaerõ-piaci igényekhez

MI AZ A NEET-CSOPORT?

Azokat a fiatalokat soroljákaz ún. NEET-csoportba,akik sem oktatásban, semképzésben nem részesül-nek, és nem is dolgoznak.(Angol eredetije: youngpeople not in employment,education or training)

HÉT ORSZÁG A FIATALOKFOGLALKOZTATÁSÁÉRT

A munkanélküli fiatalok közel 500 milliárdforint veszteséget jelentenek hazánknak – összegzi az MGYOSZ a jelenlegi helyzetetannak kapcsán, hogy nemzetközi figyelem-felhívó kampányt koordinál a hazai munka-adói szervezet.


MAGYAR GYÁRIPAR

EURÓPAI UNIÓ

történõ igazítása. Így különösen fontos, hogyaz oktatási és képzési lehetõségek, külö-nösképpen a szakképzés adta lehetõségeka vállalati igényeknek megfeleljenek. A mun-kahelyi gyakorlati képzésen alapuló model-lek, mint például a duális képzési rendsze-rek, valamint a gyakornoki és tanulói képzésiprogramok, ugyancsak fontos szerepetjátszhatnak a fiatalok megfelelõ kompetenci-ákkal és készségekkel való felruházásában.Ennek megfelelõen az MGYOSZ határozottálláspontja, hogy a munkahelyi gyakorlatiképzésnek a közép- és felsõ szintû oktatásrészévé kell válnia, mely az oktatásszerve-zõk és a munkaadók közötti szorosabbegyüttmûködés révén válhat sikeressé.„A munkahelyi gyakorlati képzési rend-szerben minden érintett nyer. A fiatalok -mai gyakorlatot és valós munkatapaszta-latot kapnak, ezzel javítva jövõbeni karrier-lehetõségeiket. A munkaadók számára elõ-nyös a fiatalok által hozott lendület, napra-kész tudás és az általuk generált plusztel-jesítmény, valamint a vállalkozás potenciá-lis, a céget már megfelelõen ismerõ, újmunkaerõhöz is juthat. A kormányoknak iselõnyös, hiszen a munkaadók jobban be-vonódnak a duális képzési rendszerekbe, ésezáltal csökkentik a fiatalokra fordítandó ok-

tatási és képzési költségeket, megosztják azazzal járó feladatokat. Többek között ezeketaz elveket és lehetõségeket szeretnénkmegismertetni minél több érintettel a nem-rég elindult program kereteiben” – hangsú-lyozta Vadász Borbála, az MGYOSZ nem-zetközi projekt koordinátora. Komolyanjavíthatja a fiatalok jövõbeni foglalkoztatha-tóságát vagy egy sikeres vállalkozás meg-alapozását az is, ha a közép- és felsõ szintûoktatás keretében lehetõségük nyílhat vállal-kozói gondolkodásmódjuk és készségeik fej-lesztésére. Lényeges elõnyt jelenthet to-vábbá a külföldi munkatapasztalat is: hi-szen itt a nyelvtudás elmélyítésén kívül másnemzetek munkakultúrájába, eltérõ munka-módszereibe is bepillantást nyerhet a fiatalmunkavállaló.A szövetség rámutat arra is, hogy a fiata-lok sajátos helyzetben vannak, mivel telje-sen hiányzó vagy csak korlátozott munkata-pasztalattal bírnak, amikor belépnek a mun-kaerõpiacra. Ezért a strukturális problémákraadott válaszokon túl, a fiatalok foglalkozta-tásának javítását a munkaadóknak juttatottpénzügyi kedvezményekkel és speciális mun-kahelyi megállapodásokkal is segíteni kell, ígybátorítva a vállalatokat a fiatalok toborzására.

MGY

MGYOSZ-VÉLEMÉNY

A fiatalok foglalkoztatásánakjavítását a munkaadóknakjuttatott pénzügyi kedvezmé-nyekkel és speciális munka-helyi megállapodásokkal issegíteni kell.

Nyitás az ipari lehetõségek felé – Uniós versenyképességi stratégia? – ez a témájaa 2013. május 15–16. között Brüsszelben sorra kerülõ Európai Üzleti Csúcstalálko-zónak, melyen szinte mindenki ott lesz, aki Európa gazdaságpolitikájában döntés-hozónak számít.

Az Európai Üzleti Csúcstalálkozó (EuropeanBusiness Summit – EBS) Európa gazdaságivezetõinek és döntéshozóinak legfontosabbtalálkozója. Minden évben az EBS esemé-nyein több mint kétezren vesznek részt, közel60 országból. A részvevõk között találunkeurópai uniós biztosokat, miniszterelnököket,magas rangú döntéshozókat. Így az idei évbena konferencián beszédet tart az EurópaiBizottság elnöke, az Európai Tanács elnöke, aBUSINESSEUROPE elnöke, valamint a soroselnök, Írország miniszterelnöke. A május 15-16-i EBS témája: „Nyitás az iparilehetõségek felé – Uniós versenyképességi

stratégia?” A találkozó Európa újraiparosításá-nak kihívásaira és az innováció fellendítésérefókuszál.

A konferencia második napján több mint 10különféle témájú panelbeszélgetés közültudnak választani a részvevõk.

Az Európai Üzleti Csúcstalálkozó a BUSI-NESSEUROPE és a Belgiumi Munkaadói Szö-vetség kezdeményezésére jött létre.

További információ: http://www.ebsummit.eu

Európai Üzleti Csúcstalálkozó

TRADÍCIÓA tradíciónak számító ren-dezvény célja, hogy az euró-pai döntéshozók és az üzletiélet képviselõi számáralehetõséget biztosítsonközös eszmecserére egyversenyképesebb és fenn-tartható európai jövõképmegvalósítása érdekében.Az idén a gazdasági nö-vekedés, az ipari termelés,fenntarthatóság stb.témákat járják körül azelõadók.


MAGYAR GYÁRIPAR

EURÓPAI UNIÓ

BUSINESSEUROPE: Új perspektívák a fiatalok foglalkoztatásában

A fiatalkorúak munkanélkülisége riasztó mértékben növekszik egész Európában. A 15-24 éves korosztályban 2008 és 2010 között a munkanélküliek száma 1 milliófõvel nõtt. Ez azt jelenti, hogy minden ötödik fiatal képtelen munkát találni, mi-közben a fiatalok munkanélküliségi rátája (mely jelenleg kb. 20%) kétszerese amunkaképes korú népességnek.

Ezt az aggasztó adat különbözõ tényezõk-bõl adódik össze:

– a képesítés nélküli korai iskolaelhagyók, – a szakképzett munkaerõ, megfelelõ

képzettség, munkatapasztalat hiánya, – a bizonytalan foglalkoztatási formák, – korlátozott és gyakran nem megfelelõ

minõségû képzési lehetõségek, – nem elégséges és nem megfelelõ aktív

munkaerõ-piaci programok.

Éppen ezért az Európai Bizottság 2012.március 1-jén egy olyan programot indítottel, amely a fiatalok foglalkoztatását szeretnéjavítani, több szinten és számos területen. Abizottság szerint, kétféle módon lehet atagállamokat segíteni, így jelen helyzetben afõ felelõsség a foglakoztatás és az oktatásfejlesztésén van:

– meg kell határozni a prioritásokat és cse-lekvési javaslatokat kell benyújtani, a ja-vaslatoknak az európai uniós jó gyakorla-tokon kell alapulnia, valamint felül kell vizs-gálni a nemzeti szabályozást és a jelenlegirendszerek hatékonyságát

– pénzügyi támogatást kell nyújtani az Euró-pai Szociális Alapból és más uniós prog-ramokon keresztül.

Az elsõ lépést az oktatás területén kell meg-tenni, meg kell akadályozni a korai iskolael-hagyást és a fiatalokat megfelelõ készsé-gekkel és képzettséggel kell ellátni. Ez utób-bi fontos ahhoz, hogy olyan képzettséggelés kompetenciákkal lépjenek a fiatalok amunkaerõpiacra, melyek megfelelnek apiaci igényeknek. A széles körben keresettkészségek elsajátítása a fiatalok mobilitásá-nak is kulcsa.

Egy másik fontos terület, ahol változásra vanszükség a tanulói, gyakornoki és szakmaiképzés szerepe az iskola és a munka közöttiátmenetben. A munkahelyi képzések egy-szerre adnak lehetõséget a megfelelõ kész-ségek elsajátítására és a szükséges munkat-apasztalat megszerzésére.

Végül, nélkülözhetetlen eleme a fiatalok fog-lalkoztatásának bõvítésének az elsõ munka-hely megszerzésének segítése, a határozat-lan idejû szerzõdések nyújtotta védettségbõladódó merevség lazítása.

A BUSINESSEUROPE szerint szükség van:

– strukturális munkaerõ-piaci reformokra afiatalok foglalkoztatásba integrálásához,

– a fiatalok foglalkoztatásának vonzóbbá té-telére a vállalatok számára,

– a fiatalok minél jobb tájékoztatására azelõttük álló különbözõ karrierlehetõsé-gekrõl,

– a szakképzés reformjára és a duális mo-dell elterjesztésére,

– a szakképzés népszerûsítésére a fiatalokkörében,

– a fiatalok vállalkozóvá válásának támogatá-sára,

– az elsõ munkatapasztalat megszerzésé-nek elõsegítésére (tanulói, gyakornoki programok),

– a fiatalok jobb foglalkoztathatóságánakelõsegítésére,

– a tényleges piaci igények feltérképezésé-re, a vállalatok bevonására,

– a kormányok és a vállalatok (a munkaadóiszervezeteken keresztüli) szorosabbegyüttmûködésére a megfelelõ feltételekkialakításában.

LAVINIA FANARI(24)

Olaszországból érkezett, és3 hónapot töltött gyakor-nokként az MGYOSZnemzetközi osztályán„Gyakornokként és majda-ni munkakeresõként re-mélem, hogy ezek a kez-deményezések már aközeljövõben megvalósul-hatnak, s így minél elõbbcsökkenhet az ijesztõenmagas fiatalkori munka-nélküliség és a fiatalokelõtt ismét több lehetõségnyílik majd. Számos kérdéskerült megvitatásra azEurópai Bizottságban,azonban még sok minden-nek kell megtörténnieahhoz, hogy meg is való-suljanak a kitûzött célok.Egy alapvetõ lépéstugyanakkor már megtet-tünk: felismertük a vész-helyzetet és elfogadjuk,hogy a jelenlegi rendszerváltozásra szorul. Ezekneka változásoknak valódinakkell lenniük, erõsegyüttmûködésben a tagál-lamok és a vállalatokközött azért, hogy fiatal-jaikat ne csak széles körûelméleti tudással, hanem a megfelelõ gyakorlatikészségekkel is ellássák.”


MAGYAR GYÁRIPAR

EURÓPAI UNIÓ

Tavaly az MGYOSZ három munkatársa három szakértõi tanulmányutat pályázottmeg és nyert el, amelyet a CEDEFOP, a Szakképzés-fejlesztési Európai Központírt ki. A központ a szakképzés elméletével és gyakorlatával, illetve a témábanvégzett kutatásokkal kapcsolatban szolgáltat információkat és elemzéseket. Az elnyert tanulmányutakat három különbözõ témában hirdették meg, háromuniós országban. Wágnerné Tomcsik Gabriella, Klajkó Katalin és Vadász Borbálavett részt a 4-5 napos tanulmányutakon Németországban, Olaszországban és Belgiumban.

MGYOSZ-munkatársak tanulmányútjai három uniós országban

BERLIN

Németországban, akárcsak hazánkban, aduális képzésre fektetik a hangsúlyt. A diá-koknak már az általános iskola utolsó évében(9. osztályban) lehetõségük adódik arra, hogytöbb szakmával kapcsolatosan is saját tapasz-talatot szerezzenek. Nem csak Magyaror-szágon tartják fontosnak az oktatás, a sza-kképzés átalakítását. Hasonló reformokat ve-zettek be az unió több tagállamában is.

Luxemburgban is jelentõs hangsúlyt fektet-nek a kompetenciákra, a reformok beveze-tésénél szorosan együttmûködött az OktatásiMinisztérium a szociális partnerekkel és aszakmai kamarákkal.

Szlovákiában a Szakszervezetek Szövetségeképviseli a munkavállalók érdekeit. A kom-petencialeírások kidolgozásáért az ÁgazatiTanács felel, amely az ágazati kamarák, azoktatási intézmények, valamint a helyi önkor-mányzatok képviselõibõl áll. Ez a tanácsszorosan együttmûködik más kormányzatiszervezetekkel. A kompetencia leírásánálnagy súlyt kaptak a munkaerõ-piaci igények.

Izlandon a szakszervezeti mozgalom megha-tározta az oktatást, az LLL fontosságát, külö-nösképpen a szakoktatás területén.

Görögországban 6 hónapos konzultációelõzi meg az oktatással kapcsolatos törvé-nyek megszavazását, ezen konzultációsmunkába bevonják a szociális partnereket,megvitatják a konkrét javaslatokat és állás-pontokat.

Törökországban Szakmai Képesítési Ható-ság mûködik, amely háromoldalú egyezte-tést folytat, a résztvevõk egyenlõ aránybanképviseltetik magukat a testületben.

Belgiumban a Nemzeti Képesítési Keret-rendszer meghatározásánál a szociális part-nereket nem vonják be közvetlenül az egyez-tetésekbe. Másrészrõl a szociális partnerekegymás között folyamatosan konzultálnak,melynek eredményeirõl tájékoztatják a kor-mányt. A legfontosabb tapasztalat, amit arésztvevõ országok képviselõi egyöntetûenhangsúlyoztak az a szociális párbeszédfontossága.

Wágnerné Tomcsik Gabriella tanulmányútjának témája a nemzeti és az uniós képzési keret-

rendszerek összehasonlítása, ezen belül a szociális partnerek szerepe volt. A tanulmányútBerlinben valósult meg.

PÉLDÁK

Németország, Luxemburg,

Szlovákia, Izland, Görögország,

Törökország, Belgium


MAGYAR GYÁRIPAR

EURÓPAI UNIÓ

CENTO

Klajkó Katalin tanulmányútjának témája az oktatási intézmények, a vállalatok és a helyi

közösségek együttmûködése, ezen belül a helyi hálózatok szerepe volt. A tanulmányútCentóban, Olaszországban került megszervezésre.

BRÜSSZEL

Vadász Borbála tanulmányútjának témája az oktatási-képzési intézmények, a vállalatok

és a helyi közösségek közötti együttmûködés, ezen belül a felnõttoktatás volt. A tanulmányútBrüsszelben került megszervezésre.

A tanulmányúton részvevõ országok (Né-met-, Ír-, Olaszország, Litvánia) mindegyi-kében képzési reformok, az oktatási rend-szer átalakítása zajlik. Ennek oka egyrészt azegész Európát sújtó gazdasági válság, melymegszorításokat von maga után, valamintaz általánosan jellemzõ, egyszerre jelen levõmunkanélküliség illetve szakképzett munka-erõhiány. A jól mûködõ felnõttoktatás mindaz iskolarendszerbõl idõ elõtt kiesõk okta-tási rendszerbe történõ visszavezetését,mind a piacot vesztett ágazatok munkavál-lalóinak átképzését teszi lehetõvé. Általá-nosan jellemzõ a kvalifikációk egysége-sítésére, a képesítések egyenértékûsíté-sére való törekvés, valamit a képzési rend-szerek átdolgozása és piaci igényekhezigazítása.

A belga, pontosabban a vallon oktatási rend-szert a magas szintû komplexitás, átjárható-ság, integráció és egyénre szabottság jellem-zi. Az egész Belgiumra jellemzõ társadalmisokszínûség és befogadás megmutatkozik azország oktatási rendszerében is. Általános-ságban elmondható, hogy rendszerük elsõd-leges jellemzõje nemcsak az egyén szakmaielõrelépésének segítése, hanem személyestársadalmi elõmenetelének és integrálásánakbiztosítása. A vallon képzési rendszert egysz-erre jellemzi a nagyfokú rugalmasság (akáregy-egy vállalat „megrendelésére” elkészí-tett és indított képzések) és a minõségi ké-pesítés nyújtása. Irigylésre méltó volt a helyivállalatok részvétele és nyitottság a felnõtt-képzési programokra.

A tanulmányút rendkívüli alkalmat biztosítottmegismerni a fogadó- és a résztvevõ orszá-gok (Anglia, Lengyelország, Románia és Tö-rökország) oktatási rendszerét, a csoportrésztvevõinek diverzitása következtében pe-dig a különbözõ szempontból hátrányoshelyzetû fiatalokat, társadalmi rétegeket érin-tõ problémák kezelésére felállított szerveze-teket és azok programját. A fogadó intéz-mény (Centoform) székhelye Olaszországegyik legfejlettebb régiójában, Emilia Ro-magnában található. A régióban mûködõ ipar-ágak: élelmiszeripar, kerámiagyártás, autó-ipar, gépészet, nemfémes ásványok, textil-ipar. A Centoform fõ tevékenységei közé tar-tozik a szakképzési tréning kurzusok megter-vezése és szolgáltatása piaci szinten, va-lamint tanulmányi alapítványok támogatásá-val; a fiatalokat és vállalatokat célzó projekteka munkaerõpiacon és egyéb képzéssel kap-csolatos kérdésekben; partnerség és kapcso-latépítés nemzeti és nemzetközi szinten;

nemzetközi projektek menedzsmentje (LLP).A szervezet az olasz gyáriparos szövetséggel,a Confindustriával, a városvezetéssel és ahelyi szakszervezetekkel szorosan együtt-mûködik. Szintén számos olasz jó példát lát-tunk a résztvevõ országok többségénél alkal-mazott duális képzés mûködésére, a vállala-tok aktív együttmûködésére. A szervezõk azolasz gyáriparos szövetség szakértõjét isfelkérték, hogy a tanulmányút során mutassabe számunkra a szövetség szakképzésterületén betöltött szerepét. A szövetség aszakképzést, mint versenyképességi ténye-zõt tekintve szervez tréningeket fiatal mun-kanélküliek és foglalkoztatottak számára. Ezutóbbiaknak szervezett tréningek esetében fõfeladatuknak tekintik, hogy a vállalatok ok-tatási igényeinek megfelelõ képzéseket biz-tosítsanak, hangsúlyozva, hogy a hosszútávra tervezés az alkalmazottak oktatásábanéppoly fontos, mint a vállalat egyéb tevé-kenységei területén.


MAGYAR GYÁRIPAR

EURÓPAI UNIÓ

CEDEFOP – A Szakképzés-fejlesztési Európai Központ (European Centre for the Developement of

Vocational Training) az Európai Unió szakmai oktatásért és szakképzésért felelõs szervezete. A szak-

képzés elméletével és gyakorlatával, illetve a témában végzett kutatásokkal kapcsolatban szolgáltat

információkat és elemzéseket. 1975-ben alapították.

SZAKÉRTÕI TANULMÁNYUTAKEgyéni pályázatok

Az alprogram célja

támogassa az Európai Uniónak az oktatási és képzésirendszereket érintõ célkitûzéseit,

elõsegítse az európai szintû információ- és tapasztalat-cserét és az egymástól tanulást oktatási és képzésikérdésekben,

terjessze a szakértõi tanulmányutak résztvevõi általmegszerzett ismereteket és nemzetközi tapasztalatokat,

összekapcsolja a szakértõi tanulmányutakat az Oktatásés képzés 2020 munkaprogrammal, valamint a Bolognaés a Koppenhága folyamattal.

A pályázatra jogosultak köre

A résztvevõk az oktatási és képzési rendszer valamennyirészét (általános, szakmai és mûszaki oktatás és képzés)képviselik és képesek a megszerzett tudást multipliká-torként továbbadni. oktatási és szakképzõ intézmények, képzõközpontok,

képzési szolgáltatók igazgatói tanácsadó intézetek igazgatói értékelési és akkreditációs központok vezetõi oktatási és képzési hálózatok és szövetségek vezetõi pedagógiai és pályaválasztási tanácsadók oktatási szolgálatok, munkaügyi központok és tanács-

adók képviselõi humánerõforrás-menedzserek vállalatok oktatásért és képzésért felelõs munkatársai munkaadói szervezetek képviselõi szakszervezetek képviselõi kis- és középvállalatok vezetõi és tulajdonosai kutatók

Támogatható tevékenységek

A tapasztalatcsere 3-5 napos nemzetközi tanulmányutakformájában valósul meg, mely során a résztvevõ szakértõkmegismerhetik a fogadó ország oktatási és képzési rend-szerét és gyakorlatát, tanulmányozhatják a szervezõintézménynek valamely konkrét oktatási, képzési

területen elért eredményeit, s azokat összevethetik másországok tapasztalataival. A hazai gyakorlat bemutatása amagyar résztvevõ feladata. A választható szakértõi tanul-mányutak leírását az on-line kurzuskatalógus tartalmazza.

Pályázati feltételek

Az a pályázó támogatható, aki a tanulmányút munkanyelvét legalább középfokon

beszéli (B2), még nem vett részt szakértõi tanulmányúton ebben

a programban, vagy ha igen, tanulmányútját 2011 szep-tembere elõtt szervezték meg,

olyan témát választ, mely közvetlen kapcsolatban állszakmai tevékenységével, s ezt a pályázatbanegyértelmûen bemutatja,

vállalja a tanulmányúton szerzett tapasztalatok széleskörû terjesztését.

Az elnyerhetõ támogatás összege

Az elnyerhetõ támogatás összege függ a célországtól és a tanulmányút munkanapjainak számától. A támogatásaz utazás, biztosítás, szállás, étkezés, helyi közlekedés,adminisztrációs és kommunikációs költségekhez járulhozzá. Bizonyos esetekben elõfordulhat, hogy az ösztön-díjasnak hozzá kell járulnia a tanulmányút költségeihez.

Pályázatbenyújtási határidõk

Következõ határidõ, és egyben utolsó lehetõség a pályázatbenyújtására: 2013. október 15. (postabélyegzõ dátuma), a 2014. már-

cius eleje–2014. június vége közötti tanulmányutakra

Elõbírálati határidõ: 2013. október 1. (beérkezés dátuma)

További információhttp://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=1160


MAGYAR GYÁRIPAR

GONDOLATJEL

A Microsoft a legtöbbek számára emblema-tikus vezetõjének, Bill Gates-nek a mûve, aki –és ez a siker egyik mai abszolút mércéje – cé-ge révén a világ egyik leggazdagabb emberé-vé vált. Kevésbé köztudott, mennyire – szószerint – sorsdöntõ szerepe volt a cég sikeré-ben a kezdettõl fogva fejlesztõ- és üzlettársá-nak, a szoftverfejlesztések vezetõjének, elsõszámú ötletemberének, Paul Allennek, aki acég társalapítója, és sokáig a második emberevolt. Ez a könyv az õ visszaemlékezéseit tar-talmazza. Belülrõl, a saját szerepébõl is adódónézõpontjából tárja elénk a Microsoft króniká-át, és annak egyik meghatározó vonalakéntGates szerepét és kettejük együttmûködését,amely évtizedekig kritikus jelentõségû elemevolt a cég mûködésének és sikerének.Az egyik legfontosabb következtetés, ame-lyet meríthetünk belõle, a kettejük viszonyáraés munkamegosztására vonatkozik, valamintaz adottságaik közti eltérésre. Allen leginkábba szoftverfejlesztések nagymestere, innova-tív, ötletes, szívós, kitartó, aki a tehetségévelképes szinte minden nehézségen keresztülátvinni a fejlesztési projektjeit. Sokkal kevés-bé volt azonban képes (hajlandó? – ez nemmutatkozik meg egyértelmûen) arra, hogynyers agresszivitással érje el másokkal szem-ben a céljait, akár a cégen belül vagy a külsõkapcsolatokban. Gates viszont a cég ügyei-nek és harcainak vitelében volt merészebb,valószínûleg tehetségesebb, és sokkal ag-

resszívabb. Az Allen vezette fejlesztések nél-kül ugyan cégük semmire sem vitte volna,ám kétségtelen, hogy a kezdeti út- és lehetõ-ségkeresés után Gates volt rendkívüli erõvelfelívelõ Microsoft elsõ számú vezetõje, moz-gatója. Kettejük együttesét Allen egyebekközt ekként jellemzi: „Néha az volt az emberbenyomása, oly tökéletesen azonosul a cég-gel (Gates-rõl beszél – OP), hogy összekeveri,meddig tart a Microsoft és hol kezdõdik õ ma-ga. Ilyesmit én sohasem éreztem. Az üzletrettentõen fontos volt, de nem azonosultamvele.” Az már az emberi gyarlóság, s még inkább atúl nagy hatalomnak a vezetõi intelligenciáragyakorolt romboló hatásának megmutatkozá-sa, hogy Gates ahelyett, hogy minden eszköz-zel megtartotta volna a cégnél Allent, mint azõ elsõ számú és felbecsülhetetlen értékû„untermannját”, a fejlesztési stratégia „hábo-rús tanácsadóját” (consigliere – aki emlékszika Keresztapára), végül is kiüldözte onnan.Megkockáztatható, hogy ez egyik jellemzõ tü-nete volt annak, ahogy a Microsoftot is utolérte a túl nagyra nõtt cégek átka, ahol az elne-hezedés legyõzi és kiszorítja a rugalmassá-got, a vezetés csúcsain pedig a hatalom aka-rása és féltése azt, amit Adam Lashinsky: AzApple kulisszatitkai c. kitûnõ könyvében (HVGKönyvek 2012) „a cég versenyelõnyét jelentõstartup-ethosz” megõrzésének nevez.

Dr. Osman Péter

PAUL ALLEN

Az ötletember

A Microsoft társalapítójának

visszaemlékezései

„Az üzlet rettentõenfontos volt, de nemazonosultam vele.”

HVG Könyvek, 2012

AKI BILL GATES SIKERÉT IS MEGALAPOZTA

Az infokommunikációs csúcstechnológiák terjedése meghatározó a 21. században. Ennek egyik legkiemelkedõbb, emblematikusszereplõje, mozgatója, teremtõje a Microsoftvolt. Nemcsak Bill Gates révén.

magyar gyáripar magyar fókuszban gyáriparpar · pdf filedr. vadász...

Documents