magyar ŐstÖrtÉnet - finnugor tanszékfinnugor.elte.hu/mostort/ostortregeszet2.pdfmagyar...
TRANSCRIPT
MAGYAR ŐSTÖRTÉNET
történelem szak, régészet témakör/2. óra
1. Levédia régészete – szaltovói kultúra?
1.1. KUTATÁSTÖRTÉNET
1890: majaki földvár
1900: szaltovói katakombás tem.
Szpicin a 8-9. sz.-ra datálta a kultúrát (dirhemek a szaltovói temetőből)
Hamar meglátták az alán kapcsolatot is (Uvarova ásott a kaukázusi alánoknál)
Néhányan a kazárokhoz kapcsolták a kultúrát (Bagalej és Szamokvaszov) – ez keltette fel a
magyarok érdeklődését, lásd Konstantín adatát Sarkel építéséről
Újabb ásatási hullám az 1920-as évek végétől: Artamonov – telepek, földvárak ásása, a
kultúra határainak megállapítása:
É: erdőssztyepp a Don, Oszkol, Szeverszkij Donyec felső folyásánál
K: Volga–Don köze
D: Alsó-Don, Azovi-t. melléke
NY:?
A 2. világháború után indul Sarkel ásatása (vízi erőmű építése miatt ásnak)
Artamonov megírja könyvét a kazárokról (1961):
1. A szaltovói kultúrába alánok és bolgárok tartoztak
2. A szaltovói kultúra a Kazár Birodalom emléke
Viták:
1. A szaltovói kultúra alapvetően alán vagy kazár?
2. A szaltovói kultúra magyar? (Zaharov–Arendt, később Molnár Erik)
3. A szaltovói kultúra szláv?
1.2. A MAGYAR RÉGÉSZETI ÉRDEKLŐDÉS KIBONTAKOZÁSA
1. először Pósta Béla vetette össze a szaltovói anyagot a honfoglalóval (Rég. tan. 194–
196.)
2. Zaharov–Arendt: a mások által alánnak vélt sírok magyarok. Művük címe: Studia
Levedica! Szaltovo és Levédia összekapcsolása
3. Artamonov cikke az ActaArchHung-ban (1956) Sarkelről
4. Egyes tárgyak a temetőkből – Fettich Nándor vorobjevói leleteket is közöl
5. A telepeket tanulmányozza Méri István
6. Bővülnek az ismeretek, megerősítik a feltételezést, hogy ez a kultúra a magyar őstört.
szempontjából nagyon fontos:
2
a) Artamonov cikke Sarkelről az ActaArchHung-ban (1956) – lásd azt a történeti
nézetet, hogy Sarkel a magyarok ellen épült
b) Megjelenik a Volga–doni régészeti expedíció 3 kötete – innen ismertté válnak
a telepek is
c) Artamonov könyve a kazárokról (1961)
d) Erdélyi István kinti tevékenysége
e) Orosz–magyar ásatások: Majak
Elfogadott vélemény, hogy az ősmagyarok a szaltovói kultúrába tartoztak, vagy a környékén
éltek valahol:
Bálint Csanád 1975-ben a nyelvi és régészeti adatokból együtt állapítja meg, hogy a
szaltovói kultúra döntő szerepet játszott a magyarok etnogenezisében
1975-ben Fodor István a szaltovói kultúrából eredezteti a honfoglalók
cserépbográcsait
1994-ben Fodor István az ősmagyarok Don-vidéki szállásairól ír
1.3. A SZALTOVÓI KULTÚRA JELLEMZÉSE
Pletnyova műve alapján: település- és háztípusok
települések:
1. nomád szállás: régészetileg nehezen megfogható, kisebb-nagyobb méret: 200–300 m
X 100–200 m, 1000–1500 m X 200–300 m, szórványleletek a felszínen, néha 20–30
km-es folyószakaszokon lehet nomadizálásra következtetni
2. telep, földsánccal megerősítve – sztyeppövezetben, víz mellett stb
3. kisebb erőd kőfalmaradványokkal, gyakran szkíta földvárakra telepítve, de annál
kisebb, belül részekre tagolt, a kőfal alap nélkül,
4. erőd-város: Verhnye-Szaltovo, Majak (80X80 m, belül kisebb citadella
5. Fekete-t. melléki város, antik romokon (Fanagoria és a tamanyi megerősített város,
egymástól 25 km-re)
házak:
1. jurták, erődökön belül figyelték meg főleg (az egyéb telepek annyira nem ásottak, úgy
tűnik)
2. agyagfalú felszíni házak (3 X 7 m), kis tűzhellyel, csak nyáriak? –
3. félig földbeásott agyagfalú házak tányér alakú tűzhellyel, néha kővel kirakva (vagy
tűzhely nélkül mint istállók)
4. alig földbeásott házak, néha hosszú folyosószerű bejáróval
5. felszíni házak kőalappal vagy kőből, ezek a Fekete-t. melléki gyarmatvárosi házak,
kéthelyiségesek
Pletnyova műve alapján: temetkezési típusok
1. Katakombás (sírkamrás) – alánok?
2. Sírgödrös, kurgán nélkül – bolgárok?
3
3. Kurgán alatti sírgödrös – a kazárok?
4. Hamvasztásos – kik ők? szlávok?, de urnás hamvasztás előfordul a Kaukázus
előterében és a Kubany vidékén is!
Pletnyova műve alapján: kerámiatípusok
1. szaltovo-majaki ker.
2. szláv (11–12. sz.)
3. nomád (9–12. sz.)
4. Kaszog kerámia (10–13. sz., kaukázusi nép)
5. tároló edények (Fekete-t. mellékéről, de lehet helyi is)
Ljapuskin műve alapján: életmód, eszközök
életmód:
1. nemcsak nomádok, hanem fejlett földművelők is éltek itt
2. állattenyésztés: a csontok 75–80%-a háziállattól, gyakorisági sorrend: marha, birka,
kecske, ló, disznó, kutya, de volt liba, csirke, teve is
3. leginkább a vaddisznót vadászták
4. háziipar: fazekaskemencék sora egyes telepeken,
5. ötvösművészet a temetők alapján,
6. kovácsszerszámok telepről
7. ismert volt a kőépítkezés is
8. szövés-fonás emlékei (orsókorongok)
eszközök:
1. földművelésre: ekevas, csoroszlya, kapa, sarló, kasza, malomkő
2. halászatra: horgok, nehezékek
3. famegmunkálásra: balta, hasítóvéső
4. lószerszám: zabla, kengyel, csat
5. fegyverek: nyílcsúcs, lándzsa
6. fémedények maradványai
7. kések
1.4. A SZALTOVÓI KULTÚRÁRÓL, MAGYAR SZEMMEL, 2013-BAN
A 70-es évek várakozásai nem igazolódtak be – a szaltovói kultúra területén nincsenek
meg a magyarok. A majaki vár szovjet–magyar–bolgár ásatása sem hozott semmi újat a
magyar őstörténet számára.
Akkor, hát hol volt a magyar–török érintkezés színtere?
a) A bolgár-törökökkel a Volga–Káma találkozásánál is kapcsolatba kerülhettek, ott is
átvehették a kultúrájukat,
b) de a Kárpát-medencében is.
c) A honfoglalók régészeti leletanyaga a szaltovói kultúra alán ágával több rokonságot
mutat, mint a bolgárral.
4
d) A kazárok alá tartozó doni bolgárok kultúrája igen szegényes, nem valószínű, hogy
alájuk tartoztak volna a magyarok.
e) A Szubbotca-horizont lenne a megoldás?
f) Az újabb ásatások szerint nincs olyan, hogy szaltovói kultúra. A leletek régészetileg
több, kisebb csoportra oszthatók. Az egykori etnikai csoportok egymással keverten
éltek. A szaltovói leletegyütteshez tartozó egykori csoportok többsége a kazárok
alattvalója volt.
g) A szaltovói egységben, tehát a Kazár birodalom vonzáskörzetében különböző török
csoportok és alánok éltek. A történeti források szerint a magyarok kapcsolatban voltak
a kazárokkal. Akármilyen volt is e kapcsolat formája, a magyarok vándorlásuk során
érintették a hagyományosan a szaltovói kultúrába sorolt népek lakóhelyét: vagy
áthaladtak rajta, vagy (valószínűbben) a peremén éltek (élhettek először a K–ÉK
peremén, később pedig a NY-in).
1.5. A SZALTOVÓI KULTÚRA NÉPEINEK URAI, A KAZÁROK
737-ben Mervan, az egyik legnagyobb arab hadvezér lényegében legyőzte a kazár
kaganátust, a kagánt a muszlim vallás felvételére kényszerítette. Mervan elfoglalta a
kazár fővárost is.
Ez az állapot pár évtizedig tartott, mely közben két jelentős fordulat történt:
1) A kalifátusban dinasztiaváltás történt, az Omajjádok után jöttek az Abbászídák
(749/750), akik a hódítás helyett a kereskedelemre helyezték a hangsúlyt.
2) A kazárok felépítették az araboktól távol eső új fővárosukat, Itilt.
A kazár–arab háború nemcsak a kazárokat, hanem az arabokat is kivéreztette. Az
arabokkal való konfliktus után a kazárok még jobban megerősítik államukat. Kis
létszámú népként uralják a többen lévő bolgárokat. Hatalmuk fenntartását nemcsak az
adószedésnek, hanem a felvirágzó kereskedelemből begyűjtött sápnak is köszönhetik.
A kereskedelemből származó jövedelem stabilizálja a kazár elit uralmát.
A kazár fennhatóságtól több nép is igyekszik megszabadulni: a bolgárok egy része
észak felé megy (volgai bolgárok), és távoznak a magyarok is.
2. Ősmagyarok a Kaukázusban?
2.1. ALÁN RÉGÉSZETI LELETEK A KAUKÁZUS ELŐTERÉBEN
2.1.1. Martan-ču
V. B. VINOGRADOV: Altungarische paralellen zu einigen Gräbern des Alanischen Gräberfeldes
bei Martan-ču. (ActaArch, 1983, 211–220.) – Martan-ču orosz neve: Grusevoje, Csecsen-
Ingus köztársaság
Katakombás (sírkamrás) tem., 18 km Alcsan-Kala várától (ami a korai alán központ volt)
10. katakomba (8-9. sz.-i, esetleg 10. sz. 1. fele): 1975-ben tárták fel, kettős sír, 30 évesnél
idősebb férfi, 15-17 éves nő, T.: NY–K:
a) faedény üveg- és ezüstberakással
b) agyagedény
c) üvegedény és -fiola
5
d) szablya
e) tőr
f) gyűrűk,
g) bronz fülbevaló (láncos-csüngős)
h) gömbsorcsüngős fülbevaló (csak két gömbös)
i) veretes tarsoly
A szaltovói típusú szablyához honfoglaló (Bodrogszerdahely, Újfehértó stb.) és volgai bolgár
párhuzamok ismertek, gömbsorcsüngős fülbevaló, veretes tarsoly is volt a honfoglaló
magyaroknál.
Honfoglaló párhuzamok a 13. és a 15. katakombában is
Fodor István szerint ezek a kaukázusi leletek a honfoglalás utániak!
2/2 TÖRTÉNETI FORRÁSOK A HONFOGLALÁS ELŐTTI KAUKÁZUSI MAGYAR JELENLÉTRŐL?
Kézai Simon:
„Szcítia vidéke pedig kelet felől a Joria-beliek országához [Grúzia] csatlakozik, utána
Tarszia következik [Belső-Ázsia, Talasz vidéke], végül pedig Mongólia, ahol Európa
végződik. A nyári nap felőli oldalon a korozminok népe található…”
(itt figyelemre méltó Grúzia és Khorezm szerepeltetése)
Halasi Kun Tibor szerint al-Bakrí azt írja, hogy a magyarok levediai hazájuk előtt a Kaukázus
É-i oldalán éltek, az abházok mellett (Kmoskó szerint az al-Bakrínál itt olvasható népnév a
kaukázusi albánokat takarja):
„Országuk egyik határa a rúm országához csatlakozik, másik, a sivataggal szomszédos
határukon hegység van, amelyben A.ín [Abín] nevű nép száll meg. Nekik lovaik,
lábasjószágaik és szántóföldjeik vannak. Ennek a hegységnek az alsó részén, a tenger partján
Ugúna nevű nép lakik, ők keresztények s az iszlámnak Tiflisz vidékéhez csatlakozó országaival
határosak…”
Mindkét forrás alapján csak annyit engedhetünk meg, hogy az ősmagyarok határvidéke
a Kaukázusig terjedt ki. (No de mikor? A honfoglalás előtt hány évtizeddel/évszázaddal?)
2/3 TÖRTÉNETI FORRÁSOK A HONFOGLALÁS UTÁNI KAUKÁZUSI MAGYAR JELENLÉTRŐL
1. Ottó és Julianus miért éppen arra ment az 1230-as években?
2. Madzsar városa – az ásatások szerint tatár.
3. Jeretany kaukázusi magyar király püspököt kért a pápától – a honfoglalóktól
leszakadt, avagy a tatárok által szétszórt magyar töredék?
Sem a történeti sem a régészeti források alapján nem lehet kimutatni a honfoglalás előtti
magyarokat a Kaukázusból. Egyelőre nem ismert a honfoglalás idején Perzsia
határvidékére távozott magyarok lakóhelye sem.
6
3. Szogd hatás a sztyeppi népek és különösen a honfoglaló magyarok fémművességében
A szaszanida fémművességből jött létre a szogd fémművesség (Szogdiána helyét lásd a
prezentáció térképén)
2.1. ÁBRÁZOLT TÉMÁK a) portrék
b) edények vadászati jelenetekkel – 1. fázis (3–4. sz.)
c) edények vadászati jelenetekkel – 2. fázis (4. sz. vége – 5. sz. vége)
d) edények vadászati jelenetekkel – kelet-iráni iskola
e) szaszanida-kusáni és kusáni-szaszanida pénzek és a kelet-iráni iskola
f) edények vadászati jelenetekkel – 3. fázis (5. sz. vége – 6. sz.)
g) edények vadászati jelenetekkel – 4. fázis (6. sz. vége – 7. sz.)
h) edények vallási és mulatós jelenetekkel – „ünnepi ciklus”
Ami számunkra fontos a magyar párhuzamok miatt:
a) élethű állat- és emberábrázolások,
b) a részletek – fegyverzet, ruha, lószerszám – is élethűen ábrázolva
c) az állatok farka palmettásodik
d) a palmettaábrázolás általános – muszlim vallási előírások miatt idővel eltűnik az
emberábrázolás, nő a növényi motívumok szerepe
e) sokféle ponc (fémmegmunkáló eszköz) használata (textúra jelzésére használják)
A szogd fémművesség a szaszanidához képest elnövényiesedik, a magyaroknál ez a
novénymotívum honosodik meg.
Marsak, szovjet művészettörténész szerint a szogd ötvösség általa B betűvel jelölt műhelye
hatott a magyarokra: a levelek osztóvonalánál lévő 3 pont vagy köröcske nálunk is jellemző (a
három pont helye a magyar palmettán kicsit más elhelyezkedésű)
A szogd fémművesség tanulmányozása semmivel sem vitt közelebb a magyarság keleti
nyomainak megtalálásához. A motívumkeresés elvezetett egy sztyeppi magaskulturális
jelenség vizsgálatához, általa talán jobban látjuk, hogy az ősmagyarok miből merítettek
kultúrájuk formálása során, de a palmettamotívumos ötvöstárgyak csak egy kis részét alkotják
az ősmagyarság kultúrájának. Éppen azt a felső szintjét, ami érzékeny a divatokra, trendekre,
ami nem elérhető az egész népesség számára. Ez a fémmegmunkálási stílus mindazok
számára elérhető volt, akik gazdagok voltak, így a kalandozásokból származó jövedelem miatt
meggazdagodó felső magyar réteg számára. E fémművesség hatását láthatjuk a kaukázusi
alánoknál is.
4 Egy magyar lelet az Alsó-Volgánál?
GALKIN, L.L.: Nomadischer Grabfund von jenseits der Volga (ActaArchHung 1983, 379–
383.)
Szaratovi Terület, Rovnói járás, Lugovszkoje, egykori karavánút mellett fekszik az Uil
folyónál
7
Korábbi kurgánba másodlagosan beásva, datálás: 9. sz., tájolás: NY/DNY–K/ÉK, a
temetkezés jellegére volgai bolgár párhuzam Tankejevkából
Leletek:
a) karneolköves ezüstgyűrű
b) kisebb ezüstgyűrű
c) 5 mm vastag bronzkarperec textilmaradvánnyal
d) ezüst övgarnitúra, a csattesten lévő lóhoz (meg a csattest szegélymintájához)
párhuzam: Bolsije Tigani överetei (Magna Hungaria)
e) hajkarika
f) (orsókorong)
g) vaskés (mellen)
Ibn Ruszta:
„A bağanakiya országa s a bulkariya közé tartozó ’skl vidékei között van a mağgariya
határai közül a legelső határ. A mağgariya a törökök egyik fajtája.”
5. A volgai bolgárok és Magna Hungaria
5/1. A VOLGAI BOLGÁROK RÉGÉSZETÉRŐL
Az egykori Magna Bulgariából (Az Azovi-tenger mellékéről) vándorolnak észak felé, útjuk
kezdetének ideje nem ismert.
A két legnevezetesebb emlékük: temetők Bolsije Tarhaniban és Tankejevkában. A Szubbotca-
horizont napjainkban történő felismeréséig ez a leletcsoport tűnt keleten a legmagyarabbnak.
E felismerés helyességét bizonyítja, hogy a volgai bolgárok közeléből ősmagyar temető
ismert (Bolsije Tigani).
GENING, V. F. – HALIKOV, A. H.: Rannyije bolgari na Volge. Moszkva, 1964. alapján:
5.1.1. Bolsije Tarhani
278 sír
Datálás:
szaszanida, khorezmi, abbaszida érmék: 619-től kb. 809-ig → 7. sz. eleje – 9. sz. eleje, ehhez
hozzáadva még pár évet, amíg az érmék sírba kerültek: 7. sz. vége – 9. sz. 1. fele
Rítus:
a) a sírok rendezetlen sorokban
b) szögletes, enyhén lekerekített sarkú sírgödrök
c) koporsó? – csak 2 sírban tudtak famaradványokat megfigyelni
d) sírmélység: 40–210 cm
e) csak néhány páros tem.
f) háton, nyújtva, NY–K
g) tűznyomok a sírban (ritka)
h) 62 sírban (17%) részleges ló, 24-szer a lábakon (35 sírban a sírrablás miatt nem
lehetett pontosan megfigyelni), 3 eltérő eset
8
i) ételmelléklet a fejnél (ha van, általában nincs ló)
Eszközök, fegyverek:
a) orsókorong, kés, tűzkő, csiholó, tű, sarló, kampó (akasztó)
b) nyílcsúcs, lószerszám: kengyel, zabla, csat (együtt járnak a lóval), szablya (2 db),
tegez, lándzsahegy (2 db), csontbuzogány (1 db), tőr (1 db)
Kerámia:
a) a klasszikus szaltovói, ami kézikorongon készült, feltehetőleg két darabból, ezeknél
gyakoriak a fenékbélyegek (és minden darab más), ez a klasszikus „bolgár” kerámia,
talán speciális elkészítési módjában rejlik, hogy mások nem vették át, nem utánozták
b) van korongolt is: vonal- és hullámvonalkötegekkel (ez is szaltovói típus)
Ékszerek:
a) fülbevalók: többféle, ált. ezüst
b) melldíszek: pl. lunulák
c) egyszerű finnugor típusú csörgős csüngők (népek keveredése!)
d) gyűrűk, karperecek
e) gyöngy: a korszakhoz képest kevés
5.1.2. Tankejevka
Fettich Nándor itt magyar temetőt sejtett: Die Metallkunst… ArchHung XXI. Bp. 1937.
XVIII. tábla
Etnikai megoszlás: törökök és nem törökök együtt?
1. csoport (ez török népesség, nem finnugor, e csoport egybevethető Bolsije Tarhanival):
a) korongolt kerámia
b) hosszú (250 cm), mély (200 cm) sírok
c) a fejnél ételmellékletek
d) 4 sírban egész ló az elhunyt felett
e) 9 sírban részleges ló az elhunyt felett, a fejénél
f) halotti maszk (egész arcos)
g) gazdag sír 1904-ből: szablya, balta, nyílcsúcs, övdíszek, ívelt talpú kengyel
2. csoport (párhuzam: Midlany-Saj, Polom – finnugor?):
a) kézzel formált (kézi korong?) edények
b) nem nagy, max. 110-120 cm mély sírgödrök
c) részleges ló csak 3 esetben (a lábnál)
d) ételmellékelt a lábnál vagy oldalt
e) faedények nyomai a sírban, egy vasbogrács
f) a nőknél fgr. típusú ékszerek
Tankejevkáról magyarországi publikáció is van: Les anciens hongrois et les ethnies voisines a
l’est. StudArch 6. Szerk. Erdélyi István. Bp. 1977.
Magyar elemek a volgai bolgároknál: részleges ló, a sírok NY-i tájolása, ívelt talpú kengyel,
levél alakú nyílcsúcs, áttört korong, tarsolyveretek, palmettás késmarkolat (Tankejevka).
9
(Kérdés, hogy ezek tényleg magyar hatást tükröznek-e, vagy csak a gazdagság miatt követik
az általános divatot, s ezért tűnnek magyar párhuzamnak?)
5/2. ETNIKAI SOKSZÍNŰSÉG A VOLGAI BOLGÁROKNÁL
Ibn Fadlán:
„Láttunk közöttük egy nemzetséget/nagycsaládot, amely ötezer lelket – asszonyokat, férfiakat
elegyest – számolt, s akik mindannyian áttértek az iszlámra, al-Barandzsár néven ismerték
őket.”
„A király elvonult a Khalladzsa/Khaldzsa nevezetű víztől egy folyóhoz, amelynek Dzsáwsíz
volt a neve. Itt tartózkodott két hónapig. Aztán tovább akart vonulni innen és (küldöncöt)
menesztett egy szuwáz nevű néphez, s megparancsolta nekik, hogy vonuljanak vele.”
Ibn Ruszta:
„Bulkar burdas földjével határos. Folyó partján vettek szállást, amely a Kazár-tengerbe
szakad és Atil a neve; a kazárok s a saqaliba között foglalnak helyet. Királyukat Alm š-nak
hívják, az iszlám hitét vallja. Földjeiket bozótok és lombos erdők képezik; azokban időznek.
Háromféle a fajtájuk: egyik fajtájuk neve barsula, a másik fajtáé ’sgl, a harmadiké bulkar.”
„A bağanakiya országa s a bulkariya közé tartozó ’skl vidékei között van a mağgariya
határai közül a legelső határ. A mağgariya a törökök egyik fajtája.”
5/3. MAGNA HUNGARIA KERESÉSE A 13. SZÁZADBAN
Julianus első jelentése 1237-ből:
„Nagy-Bolgárország nagy és hatalmas… Ennek az országnak egyik nagy városában … a
barát egy magyar nőt talált… [A nő] azt állította, hogy kétnapi járóföldre biztosan
megtalálhatja azokat a magyarokat, akiket keresett. … Megtalálta pedig őket a nagy Etil
folyó partján.”
5/4. A BASKÍR–MAGYAR AZONOSSÁG KÉRDÉSE
Julianus jelentései nem írják le pontosan a keleti magyarok lakóhelyét, de a nem sokkal utána
indulók, Plano Carpini és társai, valamint Rubruk megírják, hogy a baskírok a régi magyarok
és Baskíriában élnek a keleti magyarok. Rubruk azt is írja, hogy mindezt domonkos
szerzetesektől tudja, akik jártak ott. Tehát az Európában elterjedő baskír–magyar
hagyomány a magyar domonkos szerzetesekre megy vissza. A baskír–magyar azonosság
azonban már korábban is felbukkant muszlim geográfusoknál. Elképzelhető, hogy
valamiféle helyi hagyományra megy vissza ez az információ. Feltehetőleg e két kultúrkör
egymástól függetlenül szerzett tudomást e dologról. (Julianusék nemigen ismerhették a
korábbi és kortárs muszlim geográfiai irodalmat.)
5.4.1. A baskír–magyar kapcsolatok nyelvi nyomai
1. Magyar törzsnevek mint baskír nemzetségnevek: nagy irodalma van, de ha nyelvileg
elfogadható, akkor is legvalószínűbb magyar töredékek beolvadása a baskírokba.
10
2. A mai baskír egy köztörök nyelv, de vannak bolgár-török vonásokat mutató
nyelvjárásai ← különböző török etnikumokból olvadt össze vagy eredetileg is ilyen
nyelvi kép jellemezte. Mindenesetre a magyar nyelv ősi török jövevényszavai
szempontjából figyelemre méltó a dolog (Ligeti Lajos: egyes török eredetű magyar
szavak szótagonként utalnak más-más török nyelvre. – Voltak átmeneti nyelvjárások a
baskírok körében, velük együtt éltek a magyarok?)
5/5. MAGNA HUNGARIA RÉGÉSZETI EMLÉKEI
Erdélyi István a következő temetőket sorolja ide:
1. Kusnarenkovo – 6. sz. 2. fele – 7.(8.) sz.
2. Igim – 9. sz. 2. fele – 10. sz. kezdete
3. Csisma – 9–10. sz.
4. Bolsije Tigani – 9. sz. 2. fele – 10. sz. (tehát a 895-ös honfoglalás után is
temetkeztek ide!)
HALIKOVA, Е. А. (Chalikova, E. A.): Ősmagyar temető a Káma mentén. (Magna Hungaria
kérdéséhez.) ArchÉrt 53. (1975) 53–78. (Ez a beszámoló az 1974-ben feltárt 33 sírt
ismerteti.)
A lelőhely Bolsije és Szrednyije Tigani között, Bolsije Tiganitól 300 m-re, a Káma bal oldali
mellékfolyója, a Santala bal partjától 500 m-re (a Kámától 23 km-re), (Alekszejevszkojei
járás, Tatár Közt.)
Középen gazdag férfisírok (12., 10., 8. [jelképes temetkezés], 14., 22., 23.), a férfisíroktól
NY-ra nők és gyermekek sírsora: 15., 16., 18., 20., 21., 27.), a férfisíroktól K-re vegyesen
mindenféle
6. sír (szablya párhuzamok, edény, lovacska)
28. sír (palmettás veretek, az egyik kengyel talpa enyhén ívelt)
17. sír (nő, pártaveretek [fgr.!], dél-uráli „fgr.” ékszerek, lánccal összekötve, volgai bolgár
párhuzamok is, szaltovói gyűrű, díszes öv [veretei a korábban bemutatott sormintára
hasonlítanak = Szubbotyici 2. sír, gombok és szemfedő]
HALIKOVA–HALIKOV: Ősmagyarok a Káma és az Urál vidékén: Bolsije Tigani temetője.
(Altungarn an der Kama und im Ural: das Gräberfeld von Bolschie Tigani. RégFüz 2/21.
Budapest, 1981.):
A sírleírások, ásatási napló, mellékletek bemutatása Halikovtól, etnikai és kultúrtörténeti
elemzés Halikovától, függelék: antropológia, állatcsont – R. M. Fattakov, A. G. Petrenko
1974–78 között 60 sír és néhány torozóhely
1985-ben fejezték be a feltárást, mintegy 200 sír
a sírok D-DNY–É-ÉK egyenetlen sorokban
11
központi helyen egy jelképes temetkezés (8. sír) – 3 m hosszú, szablya, tegez, övgarnitúra, a
sírfenék alatti gödörben két gyermek
Rítus:
a) 5 esetben padmalyos sír (ez a volgai bolgároknál is)
b) Tájolás: NY–K
c) Koporsónyomok, nyírfakéreg- és nemezmaradványok
d) A fejnél kézzel formált gömbölyű aljú edények, 1 db korongolt korsó (1981-ig),
faedények nyomai is (mint a bolgároknál)
e) 12 sírban részleges ló, általában a lábnál
f) halotti szemfedők 9 sírban: nem egész arcosak
Ékszerek:
a) fülbevalók
b) gyöngyök
c) nyakbavalók
d) varkocsdíszek
e) gyűrűk
f) karperecek
g) övveretek
h) csatok
i) ruhaujj- és cipődíszek
j) veretek mintái: palmetta, szárnyas ló, kutya, griff
Eszközök (kevés):
a) kés
b) tű
c) ár
d) csiholó
Fegyverek:
a) 9 szablya, ezüstveretes tok maradványaival
b) 1 fokos
c) 100-nál több lapos és háromtollú nyílcsúcs
Lószerszám:
a) zabla
b) kengyel
c) csat
d) hevederdíszek
Kerámia:
a) kusnarenkovói típus, párhuzam: Baskíria halomsíros temetői – Huszainovo,
Kusnarenkovo, Lagerevo, Sztareje Halilovo, Karanajevo, Murakajevo (ez a
Kusnarenkovói/Karajakupovói kultúra)
A temető a kerámia és a finnugor női ékszerek kivételével teljesen magyar. (Mint jelent
ez a két kivétel? – a kerámia mindig helyi, a női divat is helyi függő?)
12
5/6. HALIKOVÉK TÖRTÉNETI KONCEPCIÓJA AZ ŐSMAGYAROK VÁNDORLÁSÁRÓL
Magna Hungaria területe: Káma alsó szakaszának bal partja, a Dél-Urál NY-i és részben K-i
oldala, ez főleg a mai Baskíria (Baskortosztán) és kisebb részben (nyugaton) Tatársztán
területe
Az ősmagyarok leszármazása:
1. Kr. e. 4. – Kr. u. 4. sz.: szargatkai kultúra, Nyugat-Szibéria
2. Kr. u. 4. sz.: a magyarok a dél-uráli – nyugat-szibériai nomádok fennhatósága alá
kerülnek
3. a Kr. u. 6. században a magyarok a nyugati türkök alá tartoznak
4. A Kr. u. 7. században a magyarok átmennek Magna Hungariába
5. A 9. sz. elején elhagyják azt (ez utóbbi lépés feltételezését megdöntötte, hogy Bolsije
Tiganiba a honfoglalás után is temetkeztek)
6. Baskíria (= Magna Hungaria?) régészeti kultúrái
6.1. A DÉL-URÁL A 9. SZÁZADBAN, A 10. SZ. ELEJÉN – KÉSEI KARAJAKUPOVÓI KULTÚRA
A Bolsije Tiganiban talált ősmagyar temetővel egykorú kultúra – Mazsitov összefoglalásai
alapján:
A kultúrát arab és perzsa érmék keltezik (770–952)
b) Övek, párták dupla holdas elemekből – párhuzam: Bolsije Tigani, Szubbotyici,
nagyszentmiklósi kincs)
c) Változatos formájú kengyelek és zablák (korai és kései típusok együtt, sok ívelt talpú
kengyel!)
d) Fülbevalók, hajfonatdíszek – párhuzam: Bolsije Tigani (d-uráli fgr. hatású formák)
e) A kerámia a korai karajakupovói folytatása (nem választható el a kusnarenkovóitól!,
tehát két kultúra, két rokon népesség? lásd a kusnarenkovói kultúránál!)
f) A temetkezésről: 8–12 m átmérőjű, 40 cm magas kurgán, a betöltésben részleges ló, a
kurgán közelében külön gödörben lószerszám, fegyverek, ékszerek ║ Bolsije Tigani, a
Halikov által említett torozó helyek?)
Mazsitov szerint ők a baskírok, de honnan jöttek? Régészetileg a Turbászli kultúra a
Karajakupovói előde (a 9–10. századi karajakupovói kultúrában Mazsitov kazahsztáni, közép-
ázsiai vonásokat lát, nem részletezi). Valószínűleg éppen azért van szüksége a kusnarenkovói
és karajakupovói kultúra szétválasztására, hogy a baskírokat és a magyarokat szétválassza, de
nem biztos, hogy így kellene.
Egyéb etnikai interpretációk:
1. a kusnarenkovóiak és a karajakupovóiak szamojédok (Gening, 1972)
2. ugorok (Matvejeva 1971, Halikova 1976)
3. magyarok (Smidt 1929, Mazsitov 1968, Halikova 1976)
13
6. 2. A DÉL-URÁL A 6–8. SZÁZADBAN – KORAI KARAJAKUPOVÓI KULTÚRA
Egy idejű a turbászli és bahmutyinói kultúrával
Mások ezt nevezik kusnarenkovói kultúrának (Vaszjutkin)
A turbászli és a bahmutyinói kultúrában is vannak kusnarenkovói avagy karajakupovói
elemek. Úgy tűnik, hogy a karajakupovóiak megszállták az egész D-Urált, ők uralkodtak itt.
Ők hozzák ide a jellegzetes tárgyakat (ezek mind idegen eredetűek! – Dél-Szibéria,
Szargatkai kultúra?):
a) heraldikus övdíszek
b) legkorábbi kengyelek (íveltek is!)
c) madár alakú csüngők
d) kétfejű lovak
e) kétélű kardok P-füllel
f) nyílcsúcsok, íjmerevítők
g) kerek csüngők
h) fülbevalók
A karajakupovóiak földet is műveltek: őrlőkövek, sarlók, gabonatároló gödrök.
6.3. KUSNARENKOVÓI KULTÚRA
Gening és Szalnyikov különítette el
Rítus:
a) Nem nagy kurgánok, 1-3 sírral
b) A kurgán feltöltésében részleges ló is lehet
c) Az emberek nem mély gödörben
d) Tájolás: É–D, ÉNY–DK
e) A fejnél agyagedényben lóhús
Mellékletek:
a) lószerszám
b) „heraldikus” övdíszek
c) vas és csont nyílcsúcsok
d) csont íjlemezek
e) szablyák
Ezek mind nem helyi eredetű tárgyak, a kultúra a 6. sz. végén – 7. sz. elején tűnik fel. A
népesség az Urálon túli sztyeppövezetből jött. Szargatkai kultúra? Ugor? (magyar?)
Gening és Szalnyikov szerint utánuk jött a következő csoport a 8. sz. 2. felében, ők a
karajakupovóiak. Erről vita van, a sztyeppi nomád kultúrát mások a karajakupovói kultúra
megjelenéséhez kötik!
14
6.4. TURBÁSZLI KULTÚRA
A Belaja középső folyásánál, középpontjában az Ufa torkolatával, datálása problematikus,
csak az övveretek tipológiáján alapul (Mazsitov is ingadozik: 5–7. sz., de lehet 6–9. és 7–8.
sz. is)
Településeikről is tudunk: nyílt, vízparti helyeken éltek, feltártak kb. 6X5 m-es félig
földbeásott házakat
Kerámiájuk egyedi: nagy, kerek- és laposaljú edények széles, avagy hosszú nyakkal, vannak
korongolt korsók is, néhány edény formavilága a tipikus szaltovóira hasonlít
Rítus:
a) kurgán alatt mély sírban
b) van néhány hamvasztásos sír is
c) ételmelléklet
d) néha részleges ló
e) tűznyomok a sír felett vagy mellette
(A rítus nem tűnik olyan egységesnek, mint a kusnarenkovói–karajakupovói)
A kultúra előzmények nélkül bukkan fel! (Jövevény?)
Etnikai interpretációk:
1. Mazsitov szerint a Dél-Urál szarmatáinak utódai, a karajakupovóiak elődei, tehát
baskírok
2. A közép-volgai imenykovóiak vándoroltak ide: Szalnyikov 1964, Vaszjutkin 1968, A.
P. Szmirnov 1971
3. A turbászli és az imenykovói kultúrában a laposaljú kerámia közép-ázsiai eredetű:
Mazsitov 1964, Halikov 1976
6.5. BAHMUTYINÓI KULTÚRA
A. V. Smidt különítette el 1929-ben, jól kutatott
Néhány lelőhely: Birszk, Sztaro-Kabanovo, Karatamak, Jugomasevo
Datálása, periodizációja vitatott: 5–7. sz.?, 4–7. sz.?
Mazsitov datálása 1968-ban: 1. fázis 2–5. sz., 2. fázis 5–7. sz.
Az 1. fázis a pjánobori alap továbbélése, a 2. keveredés a turbászliakkal, tehát helyi
finnnugorok (pjánobori kultúra) és jövevények (turbászli kultúra) keveréknépessége
Mazsitov datálása 1976-ban: 5–8. sz., néhány lelőhely 9–10. sz.
A bahmutyinói kultúrában szarmata eredetű fgr. tárgyak találhatók: áttört korongok,
szjulgamok (csatfibulák), lunulák (holdsarlót utánozó csüngők)
15
Helyi, igen archaikus kerámia: kerek aljú, benyomkodott gödröcskesorokkal (neolitikus
fgr. kerámiára megy vissza)
A bahmutyinói telepek olyanok, mint a turbászliak, de több a földvár (ez is fgr.), a sánc
kiégetve
Bahmutyino és Pjánobor hasonlósága:
a) Azonos terület
b) Kis sírok, ált. kerámiamelléklet nélkül
c) Lecsatolt övek
d) Halántékcsüngő
e) Kerámia
Új bahmutyinói elemek (Dél-Szibériából):
a) mély sírok, béléssel
b) medve- és lóalakú csüngők
c) részleges ló
d) nagy gödrös, kerek aljú kerámia
Rítus:
a) A birszki temetőben a sírok között 10 részleges ló
b) A mellékletek néha kéregdobozban (ez is fgr., illetve erdei KL)
c) Lecsatolt öv a sírban
Dél-uráli (baskíriai) kultúrák
Karajakupovói k. Kusnarenkovói k. Turbászli k. Bahmutyinói k.
5. sz. ?
6. sz.
7. sz. ?
8. sz. ?
9. sz. ? ?
10. sz. ?
7. Dél-Szibéria – a Szargatkai kultúra
MOGILNYIKOV, V. A.: Szargatszkaja kultura. In: Sztyepnaja polosza Aziatszkoj csasztyi
SzSzSzR v szkifo-szarmatszkoje vremja. Szerk.Moskova, M. G. Moszkva, 1992. 292–311.
alapján:
Egyesek szargatkai kulturális egységnek nevezik, amelyet gorohovói és szargatkai
kultúrára osztanak
16
A kultúra a Tobol, Isim és Irtis folyók mellékén, erdőssztyepp-, sztyeppövezetben
Szaplinova, M. A.: szargatkai kultúra (az internetről) alapján:
Korjakova-féle periodizáció:
a) Előszargatkai: Kr. e. 7–5. sz.
b) Szargatka-gorohovói: Kr. e. 4–3. sz.
c) Szargatkai: Kr. e. 2. sz. – Kr. u. 2-3. sz.
d) Későszargatkai: Kr. u. 3–5. sz.
Telepek, földvárak:
a) A telepek korábbi kultúrák rétegein
b) Telepek az erődök közelében c) Földvárak 10-20e m
2
d) Házak: több szoba (lakó-, ill. gazdasági funkcióval, hosszú folyosó, szögletes alaprajz,
a bronzkori szargarinszkaja kultúrából), félig földbeásottak, többször átépítve: tűzhely,
bejárat áthelyezve
Temetők:
a) Több mint 40 lelőhely, párszáz sír
b) Folyók magas partján
c) Kurgánok egy vagy több sírral, árkokkal kerítve
d) A központi sír fölött építmény (tető?) nyomai
e) „Vállas” sírok (áthidalás támaszkodott rá?)
f) Kivájt fatörzsben vagy koporsóban
g) Tűznyomok a kurgánokban (tűz a betöltésben, égett kereszttartók a sírok felett
Szidorovkai sír (1. kurgán/2.):
a) Íjtegez is volt
b) A lábnál üstök
c) A fejnél kerámiaedény és ezüstcsésze
d) Az elhunyttól jobbra vaspáncél, alatta és mellett falera, kopja, nyílcsúcsok
e) Díszruha és -öv arany és ezüstlemezekkel
f) Nyakperec
g) Fülbevaló
h) Aranydíszítményekkel ékesített fejdísz
i) Arany cipőcsatok
j) Kard
k) Tőr
l) Pipacsutora
Etnogenezis (Mogilnyikov idézett műve alapján):
1. A szargatkai kultúra és a tőle Ny-ra lévő gorohovói egyetlen egységként szemlélhető,
melyet ugorok alkottak
2. E kultúrák a Kr. e. 7-6. sz.-ban alakultak ki
3. A szargatkai kultúra két részből áll: É-i erdőssztyeppi és D-i sztyeppi csoportból
4. Gorohovo: sztyeppi és Aral-tó melléki csoportból
5. Kr. e. 5-4. sz.-ban szauromata, szarmata, szaka hatás
17
6. A Kr. e. 3-2. sz.-tól kapcsolat a Kulaj kultúrával (szamojédok) az éghajlatváltozás
miatt
7. Ugyanekkor hun hatás (reflexíj)
8. Antropológia: mongoloid vonások
9. A kultúra vége: 3-4. sz., utána lakatlan ez a vidék
10. Részt vettek az Isim–Tobol É-i erdőssztyeppi vidékén a potcsevasi kultúra
(szamojédok) kialakulásában, illetve NY-ra menve a szilvai (permi finnugorok) és a
kusnarenkovói kultúra (baskírok?, magyarok?) kialakulásában (de ennek régészeti
bizonyítékait itt nem írja)