makroÖkonÓmia...bevezetés, ismétlés •közgazdaságtan: a társadalmi-gazdasági jelenségek...
TRANSCRIPT
MAKROÖKONÓMIA
MAKROÖKONÓMIA
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében
Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,
az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,
és a Balassi Kiadó
közreműködésével.
MAKROÖKONÓMIA
Készítette: Horváth Áron, Pete Péter
Szakmai felelős: Pete Péter
2011. február
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
MAKROÖKONÓMIA
1. hét
Bevezetés
Horváth Áron, Pete Péter
Bevezetés, ismétlés
• Közgazdaságtan: a társadalmi-gazdasági
jelenségek egymásra ható egyéni döntések
(magatartás) következményei
• Mikroökonómia vs. makroökonómia; az érdemi
különbség a vizsgálat tárgyában, a magyarázni
kívánt jelenségek körében van
• A 70-es évekig a módszertan, a magyarázatra
alkalmazott modellek jellege, természete is
erősen különbözött, ez azóta sokat közeledett
Cél • Empirikusan megfigyelhető jelenségekre
keresünk magyarázatot
• A konkrét, az egyedi kezelhetetlenül sokféle, már a tények azonosításánál is az általánost, a bennük rejlő közöst keressük
• Ugyanezért a jelenségek magyarázatához is az általánost megragadni kívánó egyszerűsítéseket, logikai konstrukciókat, modelleket használunk
Modell
• A valós jelenség leegyszerűsített képe, csak annyit tartalmaz a valóságból, amennyi az adott jelenség megmagyarázásához szükséges
• Ha a modell jól magyarázza a megfigyelést, akkor felhasználható „kísérletezésre”, „ha ez megváltozik, akkor ez és ez várható” típusú latolgatásra, előrejelzésre
Makroökonómia
• A tömeges egyéni döntéseknek nem az egyes
gazdasági szereplőkre, hanem a gazdaság
összteljesítményére, az egész gazdaság
viselkedésére gyakorolt hatásával foglalkozunk
• Definiáljuk a gazdaság egészét jellemző
(aggregált) változókat, leírjuk ezek időbeli és
egymáshoz képesti alakulását és megpróbáljuk
megmagyarázni, hogy miért úgy történnek a
dolgok, ahogy történnek
Mit vizsgálunk?
• A makroökonómiai jelenségeket az
aggregált változók mozgásával írjuk le
• A változók (egyebek közt): kibocsátás
(GDP, Y) és összetevői; fogyasztás (C),
beruházás (I), kormánykiadás (G),
foglalkoztatás (N) és munkanélküliség,
árszint (P), kamatláb (r), bérek (w),
pénzállomány (M)
Output
• A gazdasági növekedés a reál GDP időbeli (hosszabb távú) emelkedése
• Hosszabb távon a gazdaságok nőnek
• Az üzleti (konjunktúra) ciklus a GDP növekedési trend körüli ingadozása
• A gazdaságokat a növekedési trend körüli rendszertelen időközökben bekövetkező eltérő időtartamú és méretű visszaesések (recessziók) és fellendülések jellemzik
USA: GDP/fő 2000. évi árakon
Magyarország:
GDP/fő 2000. évi árakon
Tényadatok átalakítása
• Növekedés: logaritmikus transzformáció
• A logaritmikus skálán mért GDP
meredeksége a növekedés üteme
• Cikluskomponens: a trendtől való eltérés
százalékos mértéke
USA: GDP/fő és trend (log.)
Magyarország:
reál GDP és trendje
Magyarország:
GDP logaritmikus skálán
USA: GDP/fő trendtől való
eltérése (%)
Magyarország:
GDP trendtől való eltérése (%)
Gyakran felmerülő kérdések
a makroökonómiában • Miért nőnek a gazdaságok, mi okozza az időbeli
és országok közti különbségeket?
• Befolyásolható-e és hogyan a növekedés kormányzati politikával?
• Mi okozza a ciklusokat, vannak-e hasonlóságok a ciklusokban, vagy mindegyik egyedi?
• Lehet-e mérsékelni a ciklikus kilengéseket, hogyan, és ha igen, érdemes-e?
• Egyaránt vizsgálhatók-e a hosszabb periódusok, vagy egyes rövidebb epizódok?
Foglalkoztatottság Magyarországon
Fogyasztói árindex Magyarországon
USA: nominális kamatláb és infláció
Infláció és kamatláb Magyarországon
A költségvetési kiadások alakulása
Magyarországon
A költségvetési kiadások alakulása
Magyarországon
A GDP és a költségvetési kiadások
ciklusának alakulása Magyarországon
Kérdések
• Hogyan alakul a többi makroökonómiai
változó a GDP-hez képest hosszú és rövid
távon?
• Felfedezhetőek-e együttmozgások vagy
ellentétes mozgások?
• Mi magyarázza ezeket a jelenségeket?
• Lehet-e egyes változók manipulálásával
befolyásolni más változókat és hogyan?
Definíciók a méréshez
• GDP, nemzetgazdasági számlák
• Termelési (hozzáadott érték) megközelítés
• Kiadási (felhasználási) megközelítés
(Y = C + I + G + NX)
• Jövedelmi megközelítés
• Mérési konvenciók (árak, kormányzat,
raktárkészlet stb.)
• Mérési problémák és torzítások
• Példák
Nominál és reálváltozók, árindexek
(ismétlés)
• Nominális és reál GDP
• GDP deflátor
• Fogyasztói árindex
• Mérési problémák
Megtakarítás, beruházás, tőke
• Flow és stock
• Y = C + I + G + NX
• S =Y – C – G = I + NX
• S = I + NX
• Zárt gazdaságban a megtakarítás egyenlő
a beruházással (tőkefelhalmozással)
• Nyitott gazdaságban a megtakarításból
külföldi beruházás is lehet és fordítva