Makroökonómia1. szeminárium

2016.02.11. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 1

Adminisztratív I.

• G24 - Csütörtök 11:40-13:10, C107

• Átjárási lehetőség nincs

• Tóth Gábor: tgabor91@gmail.com

2016.02.11. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 2

Adminisztratív II.

• Tananyagok:• Moodle

• Saját honlap: https://makrogyakorlatok.wordpress.com/

• Tematika

• Előadás „kötelező”, szeminárium kötelező

• N. Gregory Mankiw: Makroökonómia (Osiris Kiadó, Bp., 1999)

• Misz József, Palotai Dániel: Makroökonómia feladatgyűjtemény (Panem Kiadó, Bp., 2004)

2016.02.11. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 3

Adminisztratív III.

• 60 + 40 + 12 pont• 6*12 pont szemináriumi ZH (3. héttől minden második héten) 5 legjobb

számít

• 40 pont feleletválasztós vizsga (minimum 16 pont)

• 6*2 pont házi a ZH-k hetére

• 84-100 573-83 462-72 351-61 20-50 1

2016.02.11. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 4

Miért jó a makro?

• Kvantitatív (mérhető) válaszok

• Események és beavatkozások költsége, haszna

• Pl. fiskális politika (adók), monetáris politika (kötelező tartalékráta), bevándorlás, megszorítások, szankciók (pl. Oroszország)

• Modell: mesterséges gazdaság• Szereplők és piacok

• Magatartási egyenletek és piaci egyensúlyi feltételek

• Endogén és exogén változók

2016.02.11. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 5

Fogalmak

• Szereplők: Háztartás, Vállalatok, Állam, Külföld

• Piacok: Árupiac, Tőkepiac, Munkaerő-piac, Pénzpiac

• Egyensúly: Kereslet = Kínálat

• Exogén változó: kívülről adott, nincs ráhatásunk (pl. X jövedelmet kapunk)

• Endogén változó: modelltől függő (pl. reálbér)

• Stock változó: állományi változó, adott időpontra (pl. tőkeállomány)

• Flow változó: folyamat változó, időintervallumra (pl. beruházás)

2016.02.11. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 6

GDP

• Termékek mennyiségének és árának aggregálása

• Aggregálás: súlyozott átlag számítás (súly: árak)

• Megmutatja, mekkora volt egy adott gazdaságban egy adott időintervallumon a végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások piaci áron számított értéke.

• Halmozódás kiszűrése

• Beszámított érték: nem adásvétel tárgya, nincs piaci ára becsülni kell, úgy számít bele a GDP-be (pl. bérleti díj – saját lakásban nem fizetem, mégis ugyanazt kapom, mint egy bérlő, tehát fiktíven „fizetem”)

• Rejtett gazdaság

• Tökéletlen mutató

2016.02.11. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 7

1. feladat

Termék Ár Mennyiség

Alma 34 56332 Végső

Makroökonómia óra 513 14 Végső

Számítógép 130 4 25% köztes, 75% végső

2016.02.11. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 8

Gazdaságunkban három terméket termelnek: almát, makroökonómia órát ésszámítógépet. Az almát és a makro órákat teljes mértékben elfogyasztják, azonbana számítógépek negyedét az alma és a makro óra előállításában használják fel. (Atöbbi ¾ részt elfogyasztják.)

Mekkora a gazdaság GDP-je?

1. feladat

2016.02.11. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 9

Termék Ár Mennyiség

Alma 34 56332 Végső

Makroökonómia óra 513 14 Végső

Számítógép 130 4 25% köztes, 75% végső

𝐺𝐷𝑃 = 𝑃𝑖𝑄𝑖 = 34 ∗ 56332 + 513 ∗ 14 + 130 ∗ 3 = 1.922.860

Számítógépből csak 75% (3 db) végső, 25% (1 db) köztes felhasználás „nem számoljuk bele” a GDP-be, mert az 1 db értéke már beépült a többi termék értékébe!

Nominális és reál GDP

• GDP-nek azt kellene mutatnia, hogy mennyi terméket és szolgáltatást állítottak elő• Elvileg csak akkor kéne változnia, ha változik az előállított termék mennyisége

• DE változik akkor is, ha a termék ára növekszik (infláció) ki kell szűrni!

• Bázis időszakot választunk, ennek az árai lesznek a súlyok reál GDP

• Nominális GDP: adott időszaki termékmennyiség adott időszaki áron számított értéke

• Reál GDP: adott időszaki termékmennyiség bázisidőszaki áron számított értéke.

• „Igazi” GDP reál GDP!!!

2016.02.11. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 10

2. feladat

2016.02.11. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 11

Gazdaságunkban három jószágot állítunk elő: almát, brokkolit és munkaerőt. Azelőállított termékek és szolgáltatások teljes mértékben végső felhasználásrakerülnek.

A 2030-ra és 2031-re vonatkozó adatokat az alábbi táblázat tartalmazza.

Termék Q2030 P2030 Q2031 P2031

Alma 212 45 212 44

Brokkoli 514 54 556 37

Munkaerő 47 3 47 3

2. feladat

2016.02.11. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 12

Termék Q2030 P2030 Q2031 P2031

Alma 212 45 212 44

Brokkoli 514 54 556 37

Munkaerő 47 3 47 3

a) Nominális GDP 2030-ban

𝑛𝑜𝑚𝐺𝐷𝑃2030 = 𝑄2030𝑃2030 = 212 ∗ 45 + 514 ∗ 54 + 47 ∗ 3 = 37.437

b) Nominális GDP növekedési üteme 2030 és 2031 között

𝑛𝑜𝑚𝐺𝐷𝑃2031 = 𝑄2031𝑃2031 = 212 ∗ 44 + 556 ∗ 37 + 47 ∗ 3 = 30.041

Növekedési ütem: 1 −𝑛𝑜𝑚𝐺𝐷𝑃2031

𝑛𝑜𝑚𝐺𝐷𝑃2030= 1 −

30041

37437= 0,197558565 → 19,7559% csökkenés

2. feladat

2016.02.11. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 13

Termék Q2030 P2030 Q2031 P2031

Alma 212 45 212 44

Brokkoli 514 54 556 37

Munkaerő 47 3 47 3

c) Reál GDP 2031-ben, 2030-at bázisnak használva

𝑟𝑒á𝑙𝐺𝐷𝑃2031 = 𝑄2031𝑃2030 = 212 ∗ 45 + 556 ∗ 54 + 47 ∗ 3 = 39.705

d) Reál GDP növekedési üteme 2030 és 2031 között

𝑟𝑒á𝑙𝐺𝐷𝑃2030 = 𝑛𝑜𝑚𝐺𝐷𝑃2030 = 37.437

Növekedési ütem: 𝑟𝑒á𝑙𝐺𝐷𝑃2031

𝑟𝑒á𝑙𝐺𝐷𝑃2030=39705

37437= 1,060582 → 6,0582% növekedés

e) B és D közti eltérés oka: más súlyokat (árakat) használtunk

3. feladat

2016.02.11. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 14

Gazdaságunkban három terméket termelünk: kávét, káposztát és számítógépet. A kávé és akáposzta minden egysége végső felhasználásra kerül, míg a számítógépek felét a kávé és a káposztaelőállítása érdekében használjuk fel.

A 2030-ra és 2031-re vonatkozó termelési adatokat a táblázat tartalmazza.

Termék Q2030 P2030 Q2031 P2031

Kávé 322 45 372 44 Végső

Káposzta 154 54 154 42 Végső

Számítógép 140 3 140 3 50% közbülső

3. feladat

2016.02.11. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 15

Termék Q2030 P2030 Q2031 P2031

Kávé 322 45 372 44 Végső

Káposzta 154 54 154 42 Végső

Számítógép 140 3 140 3 50% közbülső

a) Nominális GDP 2030-ban

𝑛𝑜𝑚𝐺𝐷𝑃2030 = 𝑄2030𝑃2030 = 322 ∗ 45 + 154 ∗ 54 + 70 ∗ 3 = 23.016

b) Nominális GDP növekedési üteme 2030 és 2031 között

𝑛𝑜𝑚𝐺𝐷𝑃2031 = 𝑄2031𝑃2031 = 372 ∗ 44 + 154 ∗ 42 + 70 ∗ 3 = 23.046

Növekedési ütem: 𝑛𝑜𝑚𝐺𝐷𝑃2031

𝑛𝑜𝑚𝐺𝐷𝑃2030=23046

23016= 1,001303 → 0,013% növekedés

3. feladat

2016.02.11. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 16

c) Reál GDP 2031-ben, 2030-at bázisnak használva

𝑟𝑒á𝑙𝐺𝐷𝑃2031 = 𝑄2031𝑃2030 = 372 ∗ 45 + 154 ∗ 54 + 70 ∗ 3 = 25.266

d) Reál GDP növekedési üteme 2030 és 2031 között

𝑟𝑒á𝑙𝐺𝐷𝑃2030 = 𝑛𝑜𝑚𝐺𝐷𝑃2030 = 23.016

Növekedési ütem: 𝑟𝑒á𝑙𝐺𝐷𝑃2031

𝑟𝑒á𝑙𝐺𝐷𝑃2030=25266

23016= 1,097758 → 9,7758% növekedés

e) B és D közti eltérés oka: más súlyokat (árakat) használtunk

Termék Q2030 P2030 Q2031 P2031

Kávé 322 45 372 44 Végső

Káposzta 154 54 154 42 Végső

Számítógép 140 3 140 3 50% közbülső

Közbülső termékek – Input-output koefficiens

• Eddig: adott jószág összesen x%-a ment el más termék előállítására

• Most: adott termékből x% megy el egy másik termék előállítására, y%pedig egy harmadik előállítására, stb.

• Új elem: input-output táblázat• Megmutatja, hogy az oszlopban lévő termék egységének előállításához az

adott sorban lévő termékből hány egységet kell felhasználni.

2016.02.11. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 17

4. feladat

2016.02.11. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 18

Gazdaságunkban négy terméket állítunk elő: A, B, C és D terméket. Egy Aelőállításához 0,02 B-re és 0,01 D-re van szükség. Egy B előállítása 0,04 C-t és 0,03D-t igényel. Egységnyi C megtermeléséhez 0,05 D-t kell felhasználni.

Termék Q2034 P2034 Q2035 P2035

A 500 2 450 3

B 200 5 250 1

C 100 7 150 4

D 400 8 400 10

A B C D

A - - - -

B 0,02 - - -

C - 0,04 - -

D 0,01 0,03 0,05 -

4. feladat

2016.02.11. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 19

Termék Q2034 P2034 Q2035 P2035

A 500 2 450 3

B 200 5 250 1

C 100 7 150 4

D 400 8 400 10

A B C D

A - - - -

B 0,02 - - -

C - 0,04 - -

D 0,01 0,03 0,05 -

2034-es végleg felhasznált mennyiségek:

A: 500B: 200 – 500*0,02 = 190C: 100 – 200*0,04 = 92D: 400 – 500*0,01 – 200*0,03 – 100*0,05 = 384

2035-ös végleg felhasznált mennyiségek:

A: 450B: 250 – 450*0,02 = 241C: 150 – 250*0,04 = 140D: 400 – 450*0,01 – 250*0,03 – 150*0,05 = 380,5

4. feladat (már az új mennyiségekkel)

2016.02.11. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 20

Termék Q2034 P2034 Q2035 P2035

A 500 2 450 3

B 190 5 241 1

C 92 7 140 4

D 384 8 380,5 10

a) Nominális GDP 2034-ben?

𝑛𝑜𝑚𝐺𝐷𝑃2034 = 𝑄2034𝑃2034 = 500 ∗ 2 + 190 ∗ 5 + 92 ∗ 7 + 384 ∗ 8 = 5666

b) Nominális GDP 2035-ben?

𝑛𝑜𝑚𝐺𝐷𝑃2035 = 𝑄2035𝑃2035 = 450 ∗ 3 + 241 ∗ 1 + 140 ∗ 4 + 380,5 ∗ 10 = 5956

c) Paasche mennyiségi index 2034 és 2035 között (tárgyidőszaki súlyozású, P rögzített)

𝑄2035𝑃2035 𝑄2034𝑃2035

=450 ∗ 3 + 241 ∗ 1 + 140 ∗ 4 + 380,5 ∗ 10

500 ∗ 3 + 190 ∗ 1 + 92 ∗ 4 + 384 ∗ 10=5956

5898= 1,009833842

5. feladat

2016.02.11. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 21

Termék Q2034 P2034 Q2035 P2035

Fém 35 50 50 50

Csavar 55 50 76 50

Fémlemez 20 100 30 100

Autó 5 3000 6 3000

Fém Csav. Lem. Autó

Fém - - 1 -

Csav. - - - 1

Lem. - - - 1

Autó - - - -

Egy országban 4 vállalat működik. Az első gyár autókat készít, a második csavarokat, a harmadikpedig fémlemezeket. Egy autó előállításához 1 egység csavarra, 1 egység fémlemezre, 1 egységnyimunkára és 1 egységnyi tőkére van szükség. Egy egységnyi csavar előállításához 1 egységnyimunkára van szükség. Egy egység fémlemez előállításához 1 egység fémre, 1 egységnyi munkára és 1egységnyi tőkére van szükség. A negyedik vállalat egy bánya, amely 1 egységnyi munka és 1egységnyi tőke felhasználásával termel 1 egységnyi fémet. Az alábbi táblázat foglalja össze a kétidőszak termelési adatait és az egyes termékek árait.

5. feladat

2016.02.11. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 22

Termék Q2034 P2034 Q2035 P2035

Fém 35 50 50 50

Csavar 55 50 76 50

Fémlemez 20 100 30 100

Autó 5 3000 6 3000

Fém Csav. Lem. Autó

Fém - - 1 -

Csav. - - - 1

Lem. - - - 1

Autó - - - -

Nominális GDP 2034-ben és 2035-ben?

𝑛𝑜𝑚𝐺𝐷𝑃2034 = 35 − 20 ∗ 1 ∗ 50 + 55 − 5 ∗ 1 ∗ 50 + 20 − 5 ∗ 1 ∗ 100 + 5 ∗ 3000 = 19.750

𝑛𝑜𝑚𝐺𝐷𝑃2035 = 50 − 30 ∗ 1 ∗ 50 + 76 − 6 ∗ 1 ∗ 50 + 30 − 6 ∗ 1 ∗ 100 + 6 ∗ 3000 = 24.900

GDP kiszámításának más módszerei

• Három megközelítés• Termelési megközelítés ez volt eddig

• Kiadási megközelítés Y = C + I + G + Ex - Im

• Jövedelmi megközelítés ki mekkora részt kapott a teljes értékből

2016.02.11. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 23

6. feladat

2016.02.11. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 24

Az alábbi ábra egy gazdaság működését mutatja. A nyilak azt jelzik, hogy az adott gazdasági szereplőmilyen értékben vásárolt terméket az almatermelőtől, a szendvicskészítőtől és a külföldi vállalatoktól (avállalatok exportálták azokat a termékeket, amelyeket nem a hazai gazdasági szereplők vásároltakmeg).

6. feladat

2016.02.11. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 25

Mutassuk meg, hogy a termelési megközelítés és a kiadási megközelítés pontosan ugyanakkora GDP-teredményez!

Termelési megközelítés:

Almatermelő + szendvicskészítő = 2423 + 1490 = 3913

Kiadási megközelítés

Y = C + I + G + Ex – Im

C = 1872 + 654 + 523 + 322 = 3371I = 0G = 427 + 652 = 1079Ex = (2423 – 1872 – 427) + (1490 – 654 – 652) = 308Im = 523 + 322 = 845Y = 3371 + 1079 + 308 – 845 = 3913

C – Consumption – FogyasztásI – Investment – BeruházásG – Government Spending – Kormányzati kiadásEx – ExportIm – Import

7. feladat

2016.02.11. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 26

Az alábbi ábra egy gazdaság működését mutatja. A nyilak azt jelzik, hogy az adott gazdasági szereplő milyenértékben vásárolt terméket a vállalatoktól. A hamburger készítője beruházási céllal vesz számítógépet, akülföldi oliva olajat viszont teljes egészében felhasználja a hamburgerek előállítása során.

7. feladat

2016.02.11. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 27

Mutassuk meg, hogy a termelési megközelítés és a kiadási megközelítés pontosan ugyanakkora GDP-teredményez!

Termelési megközelítés:

Hamburger + paradicsom + számítógép – importköltség – közbülső felhasználás = 12056 + 6437 + 5343 – 896 –4096 = 18844

Kiadási megközelítés

Y = C + I + G + Ex – Im

C = 9567 + 2341 + 197 = 12105I = 306G = 2489 + 2608 = 5097Ex = 2232Im = 896Y = 12105 + 306 + 5097 + 2232 – 896 = 18844

2016.02.11. Szemináriumvezető: Tóth Gábor 28

Köszönöm a figyelmet!