Kőszeg, 1900. február hó 18-án.

O r s z á g o s é r d e k e k .

Er. a két szó egymás mellett sok szolgálatot

tptt már egyeseknek, kiket felelősségre vontak, a v a g y

folvilÁgosí'Asra hívtak föl. „Országos érdek" rnen-

tűosónakul szol galt nem egy állaraférfiunak, mikor

eljárását indokolnia kellett. Mikor valamely intéz-

mény életbeléptetéséről van szó, mely a közönség-

nek bizalmával nem dicsekedhetik, — mely intéz-

mény előny 11 j e l nem kecsegtet, — akkor is ott

áll az „ors/.ágos érdek", mely mindent indokol,

mindent m e g m a g y a r á z , és mentségül szolgál ; igen

cok esetben fazonban sok visszaélésnek takarója,

sok hibának, tévedésnek leple.

„Országos érdek" alatt egyálta lában azt ért-

jük ma már, a m i a helyi érdekekkel, egyes vidé-

kek érdekeivel — ellentétben ál l . Hossz fát tettek

a tütre a nem/.etgazdászok, akik oly ü g y e s e n meg-

különböztették a helyi , vidéki s országos érdeke-

ket egymástól, mert — íme — a megkülönbözte-

tés a gyakorlatban visszaélésekre ad a l k a l m a t ,

tévedésekre szolgál okul.

Tudományos értelemben az országos érdek

e g é s z , melynek r é s z e i a vidéki s helyi érde-

kek ; a gyakorlatban azonban oly éles ellentétben

áll az egész a részekkel szemben, — hogv egyik

a másikat lerontja, érvényesülni nem engedi. H á n y

eset fordult elő, hogy a helyi érdek nem érvénye-

sülhetett azon ü r ü g y alatt, hogy „országos érdek"

nem e n g e d i ? ! h á n y esetben szenvedtek a vidéki

s helyi érdekek, mert — országos érdek úgy k í -

vánta ? S minden i ly esetben hivuthoztak a nem-

zetgazdaság elveire, a melyek első sorban az orszá-

gos érdekek érvényesülését k í v á n j á k !

A mily hiba a közgazdaságnak az egyéni g a z -

daságokkal való szembeáll ítása, époly téves az or -

szágos érdeknek a vidéki s helyi érdekkel szem-

ben imputált ellentéte.

A z egyéni gazdaságok együtt képezik a köz-

gazdaságot, — a vidéki s helyi érdekek összesé-

gükhen alkotják az országos érdekeket s micsoda

ratió van tehát abban, hogy a részek az egészszel

ellentétbe ál l íttatnak ?

V í r á g o z h a t i k - e a közgazdaság ott, ahol annak

részei, — az egyéni gazdaságok — mit sem pro-

d u k á l n a k ? — É r v é n y e s ü l h e t - e ott országos érdek,

ahol annak részei — a vidéki s helyi érdekek —

nem pártoltatnak ?

A római jog a „res publica* és „res privata"

— közügy és magánügy — között különbséget

tesz ; a m a z első sorban közérdekeket szolgál, emez

pedig inkább a magánérdekeket. D e éles határvo-

nalat a kettő között vonni nem lehetett s nem is

lehet, mert a magánérdek is része a közérdek nek.

E p u g y ál lunk ma is. Az országos érdek éh a

particuláris érdekek egymásba folynak, — azokat

egymástól élesen elkülöníteni nem lehet.

Megengedem, hogy a fejlődés kezdetleges stá-

diumában, az ál lamalapítás nagy m u n k á j á n >1 csakis

országos érdekek szerepeltek, — csakis országos

érdekek érvényesülhettek, — de miért ? — azért,

mert a k k o r a vidéki * helyi érdekek még ki ueiu

fejlődtek. Később azonban, — u középkorban —

épen a part iculáris érdekek túltengése volt észlel-

hető, — s a k k o r helyén volt — országos érdek

bői — a pr iv i légiumokkal , a részek érdekeivel ,

szembe állni . M a már erre nincs szükség. A v i -

déki s helyi érdekek érvényesülése ma nem képez

kiváltságot az országos érdek róvására, hanem

ezzel szorosan összeforrva kiseltb-nagyobb mértékben

országos érdeket mozdít elő.

A z ország érdeke, a közérdek azt k í v á n j a ,

hogy a részek érdekei minél teljesebben é r v é n y e -

sülhessenek. H a z á n k autonom közigazgatási szer -

vezete is n part iculáris fejlődésnek kedvez, —

földrajzi s népesedési v iszonyainknak part iculár in

különbözősége is kívánatossá teszi a részleges fej-

lődést : tehát ne áll jon sohasem litjábau „országos

érdek" annál kevésbbé, mert a részek fejlődésével

fejlődik az e g é s z ! Dr. Sissovics Miklós.

A turista-bál. Lez&jolt ez is, elutult, a mint minden elmúlik. Rö-

i vid volt a ragyogása s aztán eltűnt, mint eltüuik egy , hulló csillag futó fénye, hogy rövid káprázat után annál érezhetőbb sötétséget hagyjon hátra. a bál is tényes, ragyogó volt s ez is hagyott árnyékot maga után, talán ép azért, mert nagyon is tényes volt. S ez árnyékot kü-lönösen azok látják, kik azt keresik, kik a jóban nem-csak a jót látják, hanem szeretik az elleutéteket, a dol-gok élére állítását. No de ne köszörüljük, aini úgyis éles. Szidjuk a szidni valót, de ne ferdítsük el sohasem a valóságot. Ismerjük el, hogy ez a bál fénye* volt, olyan fényes, a melyhez fogható rég nem volt Kőszegen s nem is lesz egyhamar.

Szép volt, külsőleg is, mint egy diszkütésü könyv, melyet szebbnél-szebb s drágábbnál-drágább illusztrációk ékesítették s ezek között (sajna!) alig akadtunk egy-egy szerényebb ibolyára, kedves, szende virágszálra. Én nem értek hozzá, de azt mondják: voltak ott vagyont érő toalettek, melyeknek áráből kikerült volna egy egész farsangra való (persze szerényebb) báli ruhatár. Selyem, bársony, brokát, témszálakkal átszőtt, vagy áttört ne-

T A R C Á . A madarak védelme.

CHKRNEL ISTYÁN-tól.

(Folytatás.)

A kuliura tehát tőoka madaraink fogyásának. K mellett azonban még az emberek öldöklő, rom-

boló vágyának is temérdek madár esik áldozatául, ínég P^dig nem ok vetetlen szükségből, hanem céltalanul, fö-löslegesen. Tudatlanság, műveletlenség érzéketlenséggel párosulva, látszólagos haszon és hiúság, vagy szokás és pajkosság a iőiudítö okai e gyilkosságoknak. Evenként, a modern pusztító eszközöket is felhasználva, a togóké-*zulékeket javítva, rengeteg madarat pusztít el az em-W, még pedig a szellemi és érzelmi tekintetben elől-

európai a legtöbbet.

Mikor azokról a mészárlásokról olvasunk, melye-*et t'Földközi-tenger partvidékeinek lakói, a spanyolok, 'mnciak. olaszok, svájciak, dél-tyroliak stb. mindenféle hálóval, hurokkal, lépvesszóvel, fegyverrel, sőt még a legborzasztóbb erővel, a villamosságai is, a költözködő m*daiak élete ellen törve, kitartóan folytatnak, méltán fellázadhat bennünk a vér. A legjámborabb, legártatla-n*l»b madarak, mint a fecskék, poszáták, fiilemilék, pa-csirták mill ókban vérzenek el minden őszszel, tavasz-u l s vándorolnak — pusztán túlságos önzésből, falánk *ágból - az ember éhes gyomrába. Az a tapasztalat, ,l0<ry a mi kedves, kedélyes házi barátaink, a fecskék, útközben pihenve, százankint ülnek fel a telegráf-drőtra, megteremtette a tömeges gyilkolás módját

A telegrát-oszlopokhoz hasonló czövekekre drótot niiz a lelketlen madarász s megvárja, inig arra mit sem sejtve, nagy számban szállnak az „isten madárkái",

hogy fáradalmaikat kinyugodják. Békésen csicseregnek, tollászkodnak, mikor hirtelen erős villáinos áramlat mindnyájukat leszédíti a drótról: a véres munka azután következik. Vigyorgó arccal rohan elő a madarász s a földhöz csapkodja őket vagy koponyájukba harap. Azután csomócskákba kötözi, vásárra viszi zsákmányát. A hús konyhára kerül, a toll a tollkereskedőkhöz, hogy azu-tán női kalapjainkat diszitse. Az ostoba divat így kí-vánja, a tollkereskedók zsebe pétiig még inkább.

Csak néhány példát említek, néhány számot, me-lyek világosan beszélnek arról, micsoda irtózatos pusz-títás folyik ott délen. 1891 szept. 1-től november vé-géig, csupán Friaul tartományban, vasúton 4-t >!> klg. madarat szállítottak ; hogy e/.t számokban megbecsül-hessük, tudnunk kell a következőket: körülbelül 4S kis és közepes madár tesz I kilogrammot, 4J09 klg. tehát 206,32 madárkát julent; ha tehát ennyit szállítottak vasúton, hivatalos kimutatás szerint, legalább is még háromszor ennyit - hozzávetőlegesen számítva — emész-tettek el ott, vagyis 6'J ',4í)fi darabot. Ezek közt ezer-nél több v j l t : szürke és kormos légykapó, kerti rozsda-farkú, vörösbegy, hantmadár, réti és erdei pipis, búbos pacsirta, mezei és erdei pacsirta, citrom és bajszos sár-mány, erdei veréb, erdei pinty, zöldike, fenyőpinty, meggyvágó, csíz, kenderike, fürj, még pedig fajonként ezernél több ; száznál több volt: kuvik, seregély, tövis-szúró gébics, szürkebegy, ökörszem, g«ze, füzike, fekete rigó, különböző poszáta, húros rigó, csaláncsúcs, sordély, kerti sármány, tengelic, süvöltő, vizi guvat, haris.

Brescia város kapuinál ugyanez évben 4t>3,7V>̂ darab apró madarat vámoltak meg; s mennyit fsein-pésztek be ezen kívül 1

l őszén a montegradei szorosban .) vadász egy nap alatt ;i0 » klg. fecskét fogott, vagyis körülbelül 14,4 >0 db-ot. Dél-Tyrolbau évenként átlag félmillió

(tényleg jóval több) madarat fognak el; egyes völgyek-ben naponként mintegy HoOO db-ot. 1897. évben a ka-rácsonyi ünnepek alatt Párisban — csupán a nagy vá-sárcsarnokokban — 32,0 i» fenyőrigót, 114,OJO pacsir-tát és 1H,000 fürjet adtak el.

De hát télen honnan kerül ez a sok fürj ? lehet-e vadászható szárnyas piacra bocsájlása ellen szavunk Y

Igen is lehet, a fürjet nyáron addig, mig csak !el nem költözik, Közép-Európában lövik, mikor pedig átvonul Dél-Európán s megérkezik telelő helyére Észak Afrikába, ismét csak lövik s a mi különösen latba esik, fogják is. Ez tehát már valóságos irtás. A „sötét töld-r -szén azonban nem a vadnépek fejére száll az irtás vádja, hanem a partvidékeken megtelepedett müveit rétegekre. A mi szegény fürjeink tehát határozottan,

: láthatólag fogynak, pedig éppen ók azok közé a ma-darak közé tartoznak, melyek szaporodásának a kultura kiválóan kedvez. Azonban a telelni járó tömegeket „vár-ják" az olaszok s a többi hivatásos madárölő nép, nem úgy mint mi a fecskét, hanem gyilkosok módjára. Hi-vatalos kimutatások szerint H87-ben Egyptomban 550,0»» , 1888-ban 1 . . » 3 !> , 00< i , l88;>-ben 90 » , 0 0 0 , 189o-ben 800,00 » db-ot fogtak s legnagyobbrészt Franczia országba, Angliába szállítottak.

Különösen Marseille kikötőjét látogatják a fürjeket szállító hajók. Egy-egy hajó rakománya nélia 60,no >-100,000 darab fürjből áll, melyek százanként vannak kis kalitkákba zsúfolva, minek következtében a szállít-mány ",-a, sokszor azonban fi »°/o-a megdöglik az úton. Marseille évi fürjbevétele átlag 2 millióra tehető.

A most vázolt madárirtások oka első sorban a gyomor, csak mellesleg a divat. A lollnyerészkedésból folyó pusztítás külön elbírálást kiván. Ez a tollkeres-kedők és megbízottaik szerepét homályosítja el. ők erő-szakolják, csinálják a divatot s ha a közönség lépre

E l ő f i z e t é s i p é n z e k és r e c l a m á t i ó k ,

valamint a lap szellemi részét illető

közlemények

F e i g 1 G y u l a

kiadó elmére küldendők.

Szépirodalmi. társadalmi, és köz

gazdasági hetilap.

Megjelenik minden vasárnap.

7. szám. Felelős szerkesztő és kiadó :

Y K I ( i I . <t Y U la A .

E l ő f i z e t é s i a r :

Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona, egyes szám ára

2 0 fillér.

Nyiltter sora 40 fillér.

H i r d e t é s n a g y s á g s z e r i n t .

XX. évfolyam.

húz szövetek, kellemetlenül hosszú uszályok a legkülön-félébb szinvegyületbeu tarkították a báli termet.

Mondják, hogy ez fölösleges pompa Tolt, a mit a bálház nem érdemelt meg. L>e hisz nem a bál ház szá mára készültek azok. hauem a turista-bálnak.

A turista - egyesület pedig oly fényes keretet készített ez alkalomra, hogy a beléje helyezendő képet c»ik a legfinomabb s legdrágább színekből lehetett elő-állítani. Lehet, hogy ez helyes volt. lehet, hogy nem, nékem kevés gondom van rá. En bálban nem színe-ket. nem ruhákat keresek, hauem embereket s ezekben kedélyt.

Ezt a kedélyt meg is találtam elvétve No nem annyira elvétve. Már az Kőszegen igy szokás hogy a bálozok mulatságaikra mindenüket elviszik ruhájukat (mert hát az teszi az embert . . . . sokak szerint;, a rangjukat (ezt a nem utolsó emberi mértéket, a pénzüket (vau hozzá módjuk) és . . . . a hibáikat is kezdve a kicsinylő kritikától tel (vagy le — a hogy tetszik) a szőrszálhasogató összeférhetetlenségig Többé kevésbbé ilyenek vagyunk mindnyájan: én is, te is, i is, urak s hölgyek egyformán; sokan .többé", s csak kevesen .kevésbbé* (t. i. ilyenek.)

S midóu mindeme kölcsönös gyöngeségeket és hi-bákat letárgyalták, csak azután szedik elő a . . . . ke délyüket (ha ugyau maradt még belőle a háborúsdinak miatta.)

Vannak, kik ezen elmaradhatatlan csetepatévei hamar levégeznek ; ezek aztán a kedélyükkel bearanyoz-zák egész környezetüket, kitűnően mulatnak és mulat-tatnak, nem sokat törődve azzal, miért nem ülnek ók ott, a hol mások ülnek; ezek egyáltalában nem is ül-nek, mert ók mulatni jöttek ide s nem tárgyalni.

Vannak azonban olyanok, kik esryre csak tárgyal-nak, mérlegelnek, összehasonlítanak, skartba téve a ke-délyüket, a jókedvüket még szupén túlra is. Csoda-e, ha aztán rosszul mulatnak, ha a táncos habozva köze-ledik az ilyen kelletlenül nézdelók felé és az .igen, .nem, ' „gondolja"? s ehhez hasonlókból álló túrból meg-elégszik egy kiadással is.

Sót vannak, a kik e tárgyalásokkal még ma sem végeztek ; ezek . . . . 110, ezekról mégse szólok, ennyire őszinte, azaz jobban mondva goromba mégsem vagyok.

Jól van hát. Szidjátok a turista-bált, ti elégedet-lenek, a kik mind mondjátok — rosszul mulattatok. Nekünk nincs panaszunk, mi szórakozni mentünk oda s e célunkat el is értük. Máskor tegyetek tí is úflry, höl-gyek és urak egyaránt! A bálban mindenki egyforma, mert mindenki örvend, s az orvendó emberek nem is-mernek külömbséget iáiig és mód, kardbojt és piké-mellény, száz forintokat érő moáré és hercig mosószö-vet-toálett között, legalább bálban neiu; s utóbbihoz tán szívesebben simulnak, mint amahoz, (ha ugyan a simulis mep a bálterem összeférne egymással.)

Szó a mi szó: a turista-egyesület 190 >. február l«»-én igen fényesen sikerült bálát rendezett, s nincs oka egy percig sem sajuálni, hogy ezt a bálát igy ten-dezte. A kik (magukra vessenek, hogy így esett) ke-vésbbé jól érezték magukat, azok csinálják máskor job-ban a dolgukat, hagyjanak otthon minden egyebet, de kedélyt hozzanak magukkal dupla — tízszeres mennyi-légben.

A bál különben rendkívül látogatott volt. A négyest két colonne-ban több mint 50 pár táncolta s a társaság jókedvű része csak reggel 6 óra felé oszlott szét.

Igazmondó

Láttuk a termet készülőfélben ; bekukkantunk több ízben a .festő-akadémiába" s a hephaistosi műhelybe, és sehogy se tudtuk magunknak megmagyarázni, mi lesz ezekkel a végtelen hosszú, számtalan, tarkáu-tai kán bemázolt papirlemezekkel, idomtalan rusnya vászon-, azaz sziklatömbökkel. S mikor szombat este beléptünk a bálház nagytermébe, azt se tudtuk hamarjában, hol

vagyunk. S csak midőn meglepetésünkből magunkhoz jöttünk, akkor láttuk csak igazán, mi készült alattom-ban, zajtalanul, teltuués nélkül, akárhányszor az éj leple alatt azon az iskola-utcai „testó-akadémiau".

íme ezek azok * hatalmas sziklák, melyeken még az éjjel úgy egy óra tájban kalapáltak a serény kezek ; inost vad sziklabarlang lett belóluk körülfutva vad fo-lyondárral, benőve bokrokkal, mohával.

Itt eme óriás nagy pompás, vadregényes tájkép, mely az egész hátsó falat elfoglalta, tegnap még lát-szólag összefüggés nélküli darabokban heveri szanaszéjjel.

Ezt a csinos svájci házikót az éjjel zsindelyezték, inárig is olyan ütött-kopott, mintha évtizedeken keresz-tül dacolt volua viharokkal. Enuek a hídnak az alatta csordogáló vízzel, eunek a hívogató erdőnek, kínál-kozó pihenő-padnak egy nappal elóbb még híre-hamva se volt s a szemközt levó elragadó szép talurészleteu még csak uéháuy órával ezelőtt is serenyen dolgozott a fáradhatatlan mester ecsetje.

A bál ház terme valóban elragadó látványt nyúj-tott. schrack Alfréd főhadnagy úr gazdag fantáziájával, kifogyhatatlan türelmével és szorgalmaval oly bámula-tos dolgokat produkált, hogy érte csak az elismerés leg-nagyobb fokával adózhat a közönség. E szívesen adott elismerésből bőven jut a nagy művészgárda többi tag-jainak is, kik minden tudásukkal, lankadatlan szorgal-mukkal, hozzájárultak a művészi terv művészi kivite-lének sikeréhez. S valóban a bálhaz terme, kezdve a bejárónál levó karakterisztikus turistahajléktól, végig a gyönyörű tájképen, egész a sziklaüregen túl levó pom-pás szalonig, oly osszhangzó egészet alkotott, s oly köz vétlen benyomást kel^jtt, hogy azt egyhamar el nem feledi, a ki láthatta.

Nem mulaszthatjuk el, hogy fel ne soroljuk ama müvésztársaságot, mely Sc <rack Alfréd főhadnagy veze-tése alatt 10 napi serény munkával dicséretünket s elis-merésünket a leguagyobb mértékben kiérdemelte. íme a .festóakadémia* tagjai: lUrz Ödön és Kárpáti Sándor >olg. isk. tauárok, A iss Károly iparisk. rajztanító, inger Elek, M agner és Schőn főhadnagyok, Homnann hadnagy, Irmaim ezredorvos, Jlermann vadásztiszthelyettes, EHer-ma nn ló vadász és az ideiglenes segítők egész serege.

Miuduyájan a legnagyobb megelégedéssel gondol-hatnak vissza ama fényes estére, mely csakis az ó köz-reműködésükkel jött létre. Kívánjuk legyen alkalmunk máskor is, kezük ilyes reiuekalkotásában gyöuyörköd-íetni.

M I Ú J S Á G ?

me?y, hát az csak másodsorban hibás, mert a tőbünö-sok azok, a kik belekényszerítik a nagy tömeget e hiú-ságba, mely ragadós nyavalya. Nemcsak a mi madárvi-lágunk érzi eunek átkát, hanem a külföldiek, s különö-sen a forró égövben élők, mivel ezek a legpompásabb tollazatúak, legtarkább, legélénkebb színűek Megdöb-bentő számsorozatok azok, melyek a párisi, londoni uagy toll kereskedésekhez kerülő divatcélokra használt mada-rakról beszélnek. Ezekből kitűnik, hogy 25 év alatt 3<»f»0 millió kolibrit hoztak be r,uropába ; hát ínég mennyi mást! Közvetetlenül nem érdekel ez ugyan minket, de a tollkereskedók körmei elnyúlnak ám hazánkig s bele markolnak a mi madaiaink közé is. Csak nemrégiben fordultak a pirisi cégek különböző közép-európai .ügy-nökeihez", meit Íi0,'>»»0 tengelicre volt szükségök. S mivel ezen az úton nem mindig érhetnek célt s közve-títések megdrágítják a toll beszerzését, de meg is nehe-zítik, mert akadályok gördülhetnek a rablás elé, hát ta-lálkoztak — s ezek a legveszedelmesebb tollcsiszárok — kik a tudományos kutatás védő pajzsa alá húzódva, a tudomány ürügye alatt rendszeres, évenkéut megismé-telt hadjáratokat szerveztek, kivált az Al-Dunához, a hol halomra lőtték a telepesen fészkelő madarakat, a gém-féléket és másokat, tehát a szónak szorosabb értelmé-ben nemcsak pusztítottak, de kiirtották ezeket. Mert inig az olaszok átvonuló fajokat fogdosnak leginkább — melyek költés alatt többnyire oltalomban részesülnek — addig ők éppen a költés szakában garázdálkodtak s így a szaporodást semmisítették ineg következetesen.

Hát nem eliszonyitó gyalázatosságok mindezek !

Az ember, ki lelkének neinesedésére, •zeliditésére kell, hogy törekedjék, kinek szoros kötelessége volna az önként kínálkozó javakkal gazdálkodni s azokat nem szertelen zsákmányolással végleg megrontani, hanem le-hetőleg megtartani: nem szégyeuli ezeket tenni mai nap sem !

(Koljuti»« küTuik«nk.)

— Szemely i hir . Gyur itz Ferenc, a dunántúli ág :iitv. evaug egyházkerület püspöke, f. évi április ha-vában egyházlatogatási köt útjara készül indulni, a mikor

a közép-vasi egyházmegye egyházait s főképen a veudvidéki gyülekezeteket fogja püspöki látogatásával megtisztelui. - Iván Lajos vármegyei alszáiuvevő, t. hó 8-ika óta városunkbau idóák, hogy a városi gazdálko-dás felülvizsgálja.

— Kitüntetett földi. Az új bankprivilégium lezá-rása alkalmával legutóbb az osztrák-magyar bank több hivatalnokát kitüntetésben részesítették. A kitüntettek közt van Waldmayer Károly is, varosunk szülöttje, bécsi főellenőr, kiuek — mint őszune örömmel értesültünk — ó felsége a koronás arany érdemkeresztet adomáuyozta.

— Esküvő. MkU Henrik evaug. lelkész holuap

hétfőn d. e. fél 11 órakor esküszik örök hűséget óchntiUr Zsófia kisasszonynak. — Tartós boldogság kisérje szép

frigyüket!

— A kőszegi Polgári Kör — tekintettel a még itt időző színtársulatra s egyébb farsangi mulatságokra — héttói társas-estéjét elhalasztotta t. hő 24.-ére, szom-batra. Az értesítéseket e béieu küldi meg a Kör tagjai-nak a vigalmi bizottság.

— Baleset a temetesnel. A múlt héten tömették Gainauf Samu helybeli kapást. Midőn a koporsót a sírba leeresztették, az egyik koporsó-vivő : Kappel Mihály kicsúszott a nyirkos sirdombou s oly szerencsétlenül esett, még pedig bele a sírba, hogy egyik karját a kéz teje fölött eltörte s testén egyebütt is erős sérülésekel szenvedett.

— Jutalomjáték, lordayní hétfői jutalomjátékára e helyt külöu felhívjuk közöuségüuk figyelmét. Tordayné szép énekével s kifejező játékával hamar behízelegte magát hallgatói szivébe s bátran állithatjuk, hogy ó llalmay társulatának legszorgalmasabb s egyik legte-hetségesebb tagja s megérdemli közönségünk legnagyobb-fokú pártolását. Színre kerül „A három Kázmér* cz. eredeti bohózat

— Meghívó. A kőszegi betegház-egyesület t. évi február hó 25-én délután :t órakor a városházán köz-gyűlést tart, melyre az egyesületi tagok, valamint azok, kik az egyesületbe belépni szándékoznak, tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: l . Az igazgató vá-lasztmány évi jelentése. 2. Iga/gató választása 2 évi időtartamra. Az igazgatóság.

— Zárdai hangverseny és szini-elóadás. sat-domoukosreudi szerzetesnek intézetében e hét folyamait két ifjúsági szórakozo-est lesz; t. hó 19-én d. u. 5 óra-kor az intézet növendékei hangversenyt tartanak a kö-vetkező műsorral: 1. .Gyöngyvirág* 2. .K i volta jobb" 3. .Magyar népdal' 4. .Képek az iskola életből" 5. .A hazáról " 6. .A Rózsabimbók " 7. .Mária Terézia Po-zsonyban." 8. „Pique Daine." 9. Búcsúdal.* 10. .Buczúzó"

Febr. 22-én szintén d. u. 5 órakor az .Árpádházi boldog Margitról* címzett önképző-kör tart színielőadást összekötve zeneelóadásokkal. A műsor a következő: I. .Rhapsodie hongroises." 2. .Pusztaszer" 3. .Magyar népdalok;" 4. , L a muette de Portici." 6. .Honvágy.' 0. ,Der Barbier von Sevilla* 7. .Anagynéni örökösei" szindarab)8. .Fanfaré Militaire" 9. Grand Potpourri."

— Takarékpénztári közgyűlések. A Kőszegi (régi) Takarékpénztár f. hó 25-éu (vasáruapj délelőtt 10 órakor

tartja ez évi rendes közgyűlését saját helyiségeiben. Tárgyai: 1. Az igazgatóság és felügyeló-biz. jelentése az 18*9. évi üzlel-knuuialás és mérleg előterjesztése, a tiszta uyereség megadása feletti határozathozatal 2. Igazga-tósági elnök- és alelnokuek, felügyelő bizottsági a ren-des és 2 póttagnak, úgy 7 igazgatósági taguak 3 évi és 2 igazgatósági tagnak 1 évi időtartamra való vá-lasztása.

Ugyanakkor tartja közgyűlését a saját helyiségei-ben a Kőszegi Általános Takarekpéuztar is, melynek tárgyai : 1. Az igazgatósági es feiügyeló-bizolisag je-lentése. 2. Az üzileikimutatás és nierleg előterjesztése s e feletti határozat 3. Igazgató és igazgalósagi tagok és 2 felügyelő-bizottsági tag valasztasa. •*. A teluieut-véuy megadása.

A t u r i s t a - b a l r a jegyeiket még beváltották ille-tőleg felültizeteseket teljesítettek, ou koronát N. N. lü koronát: Hauiiibal Mor iF. Pulyaj. lu koronát: Leituer Vilmos iLeka) Muiler Ede (Szouib.) Gyomorey Anialue Gral Adolf (Lekaj dr. Laszlo haluiau (Szomb.j t koroual : Jáick Bertalan, dr. Hegedűs János, ti koronát: Eiluer Gusztáv, Kircükuopt Mihály, Jeuny Ödöu, Koczor Ka-rolyné, Zsulavszky Béla, Vidor Ignácz, (Dóriéi; Gurtel udon, Salamon Géza, iiercz udóu, ferplau Kóruel Busciie báró tóhad., J<iiilschge lohad., Biuder János, dr. ueutsch Ernő, ozv. Schleierué, báró Baoarczy San-dorné, Horziuger százados, Kőszegi Józset. o korouát: Divald Géza (Lékaj, Muller Ferenc (Szouib.) 4 koronát : Piers Vilmos, dr. Dreiszker Józset, ilrabovszky Sándor Turcsányi Lajos, Thun József, ítj. Markovits Józset, 3 koronát: Hermauu liszthelyeil s, Gyory hadnagy, ifj. Seper László, Szilagyi Alauar hailu., Floderer Jenő, Kirchuer hadnagy, Lipper hadnagy, Szereuiczky hadnagy, Klugl Karoly, SchehaK, dr. Tiei ezredorvos, Kovacsics gazdatiszt iLéka;. Bruudl Lajos, (Sopron Szl.-Marton) i'ilkosy tóhad. (Szomb.) Ruska haduagy (Szouib.) Hau»-ler Victor szazados, Therr Alfréd szazados, Thier Gabor szazados, Szeudy Lajos szazados, Leuck hadnagy (Szouibj Spilka toliad. (özouib.j Ludwig huszarönkéies (Szouib.) Benedek Eruó, Nykodém Júlia, Huszty udou, Nagy Adorján, Kubiuek Aulai alezredes, Ruzek Naudor sza-zados, Weituer Aulai főhadnagy, (Javallar haduagy, Klugl Niua, Feigl Gyula, Moluar Béda, dr. Deutach Lajos, Madi tóhad. Ecker Karolyué, Schlesiuger főhad. Pelrovita György szazados, RoinJenó. 2 koronát: Riedl kapilauy, i koroual: Kovács József.

— A mult vasarnapi setahangversenyt, melyet a luristabal alkalmabol teidisziteti balierembou rendeztek, igen kevesen lalogallak, de a kik olt voltak, auual jobban szorakoziak Horvalh Sáudor zeuekarauak tulbe-maszo uoiazasa mellett. Nem is maradlak soka uyugtou ; ugy tél ti óra felé a fialaisag laucra kerekedett s rop la a csárdást s egyeb táncot majd éjfélig. A sélahaugver-seuyt miniegy ó i eiuóer hallgatta meg s a larsasag jóval éjtél uiau oszlott szét.

— Ingatlanok forgalma. A mali hét tolyaaúu a kövelkezó ingatlanok kerültek telekkönyvi átírás ala : Markovits Jozsel u u u a 3ti4>, Aútió, 3389 hsz. </,#-«d resze és a 3595 hsz. 80 kor. vaielarbau ozv. ^uduis Ka roliua javara. Néuai Schlapter Aulai u u u a 3t37, 3ti-'8, 5383, 3507 hsz. Schlapter Maria és Karoly javara. Néhai Varga Jozsefué uiau az (5790—5794), (>785 — J789), ó?o4 ^5»95—5300j ll9->,bl i 191 b. hsz. 698/b 1 hazsz. haz fele a Varga Kataliu férj. Gaiuauf Lijosué javara. Néhai Hocheusiuger imréué u uu a 2 >9 hsz. 143 b sz. haz fele Hocheusiuger József és Erzse javára. Özvegy iiuulner Józsefbe uiau a 223 (75->3—7»35) hsz. 16 > sz. haz tele Kuutuer Fereucz és ueje javára 12 '0 kor. vetelarbau. Dr. Gerhauser Józset utau a (4758—élői) hsz. .>200 kor. véielárbau Varga János és ueje javara Néhai Walluer Karolyué uiau az (14 >0 — 1407 ja 3 hsz. Wailuei Julianna és Rosiua javára.

Hirdetmeny. Vasvarmegye alispáui hivaUláuak 552-' 9 >0 sz. kozreudelete folytan koztudom.isra hozom, hogy a hazassagi kihirdetés alól való telmeutésre csakis uyomós méltányossági okok szolgálhatnak alapul, miut : régóta fennálló vadhazassag, szülés közelsége, a |egye-sek gyermekeitek törvényesítése, uagy korkülömbség, valamely tel aggasztó betegsége, valamely szegódme-nyes helynek vagy hívaialuak előre ueiu latolt s épen ezért surgóssé valt elfoglalása. — Ily kérvéuyek iveu-kéul egy koroua, mellékletei pedig daraboukéul 30 fillér belyegillelek ala esuék; a jegyzókóuyv azoubau, maly -beu a jegyesek kijelentik, hogy köztük házassági aka-daly fenn uam forog, bélyegmentes. — A kellőleg meg nem okolt kérvények nemcsak hogy figyelembeu nem reszesitletuek, de a soroukivül eliulézés kedvezméuyé-tól is elesnek. —

Kőszeg, 19uu. február 16-án. Tipka Ferenci, palyáraMMr

— Hirdetmeny. Szombathely r. t. város tek. Ta-nácsa mint első I o k u íparhatosag a szombathelyi beteg-segdyzó péuzuriiak az 1891. évi X I V . t. cz. .»8. §-sa értőimében készített és felsőbb jóváhagyást nyert alap-szabalyai Jü. §-sáuak a) poutja szerint a közgyűlési ki-küldőnek valasztasat, minthogy az 1^93. évbeu ti évre megválasztott kiküldöttek megbízatása ls99. évi decem-ber 51-ével lejárt, a t. évi február 7-én tartott ülésen ltiü5. sz. alatt hozott végzéssel elrendelte. Választaudó a munkaadók sorából 2, a tagok soraiul 4 közgyűlési kiküldőit. Midou erről a kerületi betegsegélyző pénztár kötelékébe tartozó muukaadókat és alkalmazottakat ér-tesítem, egybeu köztudomásra hozom, hogy a közgyűlési kiküldötteket valasztó gyűlés az ipartestületi helyiségben február 24-én délelőtt 9 — 12 óra között fog megtartatni. Mely időre és helyre a munkaadók és alkalmazottak (taiioucokat és gyakornokokat kivéve) ez uton is meghi-vatnak. Augustt János,

válMtláai biltua. — Erdős ítés i Jutalmak. A m.kir. töldmiveléa ügyi

minisztérium erdősítési jutalom cziuiéu Rohoucz uagy

községnek 22o kor., Vörösvágas községnek 44 kor., s

Füsthegy Sirokáuy községuek 30 korouát adomáuyozoU.

Rövid hírek. _ Csatorna Budapest es Szeged kozt. A minisz-

tériumban jelenleg egy luezogazdasagilag rendkívül fon-

s tervvel foglalkoznak : egy Budapest es Szeged közt

létesítendő csatorna tervével. Az ügyet a minisztérium-

ban uiár kiadtak tanulmányozás végett az illetékes ügy-

osztálynak.

— A magyar lovak nagy kelendőségnek örvende-

nek. Az ország minden részéből érkeznek hírek nagy-

mérvű lóvásárlásokról. A lovakat íuiud a dél-afrikai

harctérre szállítják.

— Hadapródiskola Segesváron. A nagyszebeni liadlestparaucsnoksag azzal a gondolatul foglalkozik,

lwgy a szebeni hadapródiskolát azou esetben, ha a se-

Kwiv*riak a szükséges építkezéseket íoganatositjak, át-

n é z i k Segesvárrá.

— Telefon Budapest es Fiume között. A budapest-ieméi helyközi távbeszelot e hó 13-au adták át a koz-

lorgalouinak.

— A bányamunkasok sztrájkja Ausztriában egyre télied; eddigeie tobb mint 20,o u munkás szüutette be

tuioubozó helyekeu a munkát. Kesicau a sztrájk szunó-

lélbeu van.

— Napoleon császár özvegye, Eugénia császárné mint Párísból távirozzak — sulyosau megbetegedett.

Állapotát valsagosnak mondjak.

— Két petárda-robbanás történt a napokban Paris

egyik vasai csarnoka közeiében. Mellettük „ Éljen az

markia!* lelirású cédulakat találták.

— Lengyelország nagyobb városaiban forradalmi

fölhívásokat osztogatnak ki a lakossag kozt.

— Hózivatar Londonban. Angliabau — a hol a hózivatar ntkasag számba megy — a rnult héten eros

hózivatar dühöngött, a mely különösen Loudont sújtotta

érzekenyen, városszerte megrongálván e telelőn- es

ti vir6- hálózatot.

— Ehinseg Indiaban. Hivatalos i ntós szerint

Bombaybau és a közép-indiai urtoiiian^ .u az iuség

uúttön-nó. Eddig 3,7tí4.0uo euiber részesült segítségben.

— Papiros-krízis. A papir Európaban íjjesztó mér-

tékben fogy. A pa^irmalmok nem kepesek eleget leuui

uiegreudelóikuek

is szolgál, — látható, hogy vevőinek nagy része mint a naponta százanként beérkező elismerő és dicsérő le-v e l i igazoljak, jubilál. Nagy dolog ez most, mikor ame-rikai here és más alárendelt miaóségű magokkal áraszt-ják el a magyar gazdákat. Különben is altalánosan is-mert, hogy Mauthner Ödön az egyedüli czég, melyhez tültétlen bizalommal fordulhat minden gazda és minden kertészkedő. Évtizedek óta majdnem az összes osztrák és magyar uradalmak, ólén a népszerű József főherceg ö fenségével, 20 25 év óta allandóan Mauthnernél fedezik magszükségletiiket. De nem csak a nagy ura-dalmak és uiiiitagazdaságok, hanem hazánk nagy és kis gazdáinak, kertészkedőinek zöme is Mauthner világhírű üzletének állaudó vevője.

— Pusztul a magyarsag. A központi statisztikai hivatal most közli a mull esztendő december hóuapjá-uak kivándorlási számadatait. Szomorú dolgokról be-szeluek ezek a számok : pusztul a magyarság. Az egész esztendőben csaknem százezer ember vándorolt ki az országból útlevéllel, de háuyan vannak azok, akik útle-vél uelkul, a hatosag. ellenőrzések elkerülésével szök-döstek át a határon. A szoros értelemben vett Magyar-országon (Fiúméval) 7t>,490 útlevél adatott ki, mely útlevelek tulajdonosainak 23,326 kisérójuk volt, tehát majdnem százezer ember. Az útlevelek legnagyobb tö-megét a Tisza jobb partjára esó (Abauj-Torna, Beteg, Borsod, tiöuiör, Sáros, Szepes, Ung és Zempléni) vár-megyék lakossága és Erdély vette igénybe. Az útlevelek legnagyobb része Koiuauiaba és Amerikába

(20,(32) szolott. Az Amerikába szóló útlevelek 91 24 szazaiékát a Tisza jobb partja vette igéuybe, mig a Duna balpartjauak három vármegyéje: Trencséu, Turócz és Árva 2t>2 százalékkal részesedik. Érdekes és egy-szersmind szomorú, hogy azok közül, akik a múlt esz-tendőn kivándorollak az országból, a napszámosok ad-jak a legnagyobb szamot: 55, »39 munkás vándorolt ki. A kiváudorlok többi részét: őstermelő (i.118) értelmi-ség (21?<»), iparos (Í./17), kereskedő (1*470) és egyéb foglalkozású (4 9til) teszi.

— L e k á n egy roncsolo toroklob-eset fordult eló.

— Or. Robitscher Salamon rohon.-zi körorvos állá-

sáról lemondott.

— Nyugalomba vonuló tanito. Heitlrr .lochaiui ro-konéi néptanító nyugalomba vonult. Sajal kérelmére uyugdijazla a kultuszminiszter a derék tauitót, ki 4 • éven át tanitolta a mi édes magyar nyelvünket ezen a nemzetiségi vidéken. Heitler .fochaiiu számos peda-gógiai czikkel is irt annak idején, melyekkel feltűnést keltelt. Halász Fereucz kir. tanfelügyelő szép levélben adta tudtára a nyugalomba vonuló tanítónak Wlassica miuiszler köszöuetét és elismerését.

— Farsang. A fdtö'pulyai fiatalság február hó 24-én a felsó-pulyai nagyvendéglőben táncmulatságot rendez. Kezdete esti 7 órakor, belépődíj 1 korona. Ugyancsak Felső-Pulyán tebr hó 25-én (vasárnap) Be-hotsits Józsefné vendéglósné tart láucvigalmat a saját vendéglője helyiségeiben. — Al»ó-dz<ikony-bAQ Balázs Sándor vendéglős szintén f. hó ^5-én rendez jótékony-célú polgári táncvigalmat az alsó-szakonyi nagyvendég-lőben.

— Difteritisz-jarvany Raba-Hidvegen. Oly nagy mértékben lépett föl a dilteritisz K Hídvégen, hogy a

játási főszolgabíró kérelmére vármegyénk alispáuja el-

a rendelte a gőzferlótlenitögépnek a községbe való

tzállitáfál. (Eddig 12 betegedés fordult eló, 4 halálo-

zással.^ Egyúttal a vármegye tiszti főorvosa fölhivatott,

hogy a különleges óvintézkedésekre nézve előterjesztést

tegyen, a mi meg is történt és igy remélhetőleg a jár-

vány terjedését elfojtják.

— Száz éves asszony. A napokban hunyt el vas-vármegyei Szent-Királyon (tyürüs Józselné, ki 1800-ban ízületeit s igy életének épen lOi-dik esztendejében érte őt utol a halál.

— Megfagyott, hdner József farkasfalvi lakőst az erdőből hazatérő munkások megfagyva találták az úi szélén.

— Egy vidéki sörgyár válsága. Az Első soproni serfőzde és malatagyar rt,, inely 18«5-ben alakult 4'mi,0' 0 Irt alaptőkével, válságba jutott. A vállalatnak ca. 800,110 i trtnyi mérlegszerinti aktívája vau ; közte ingatlanok 344,103 frttal értékelve; gépek 1*5,OOo frt értékben, szerek és eszközök berendezések stb. circa 115,0 n frt értékben, kész gyártmány 8 >,o0 > írt érték-eli és végre 14(1,'00 frt kintlevőség. Ez összesen ca.

Irt amivel szemben kb. '/, millió frt adósság ujfy, hogy a vállalat aktiv volna, ha a leltár tény-megérné a becsértéket. A vállalat nagyrészvényesei,

a Utuk-czég, a Friedrich-cég 6tb. és a jelentékeny Uíls2egekkel érdekelt Soproni takarékpénztár, mely egy-

I5o.009 frtot követel, most uj részvénytársaságot *karnak alapitani. mely a vállalat aktíváit 600,uO » frtérl ®tv'enné s ebből a hitelezőket elégiteué ki első sorban: a részvénytőke igy majdnem egé zen elveszne. Az uj ré*2vény társaság prospektusát már ki is bocsátották; a z üj v Halat cége Hungária részvényserfőzde és maláta-

rt lesz, alaptőké.e 80v>i»o frt, ugjr hogy 20 ',0 •»• forint maradna a szükséges uj beruházásokra és forgó-tőkére.

— A hol a vevők jubi lá lnak. Mult évben ünne-

pelte meg Mauthner Ödön, csász és kir. udvari szállító

"•'Míkereskedése Budapesten fennállásának 26-ik évfor-

dulóját. Az idéu megjelent magárjegyzékében, mely a

K^daközouségnek egyszersmint szakavatott utmutatóul

S/iuhaz. Visszatérve Szombathelyről, a hol a társulat 5

előadásban szintén szép sikerrel működött, tialmayék kedden újra uáluuk játszollak.

A nyolc napra tervezett sorozatot a .Cigánybáró-val, kezdték. Az operette jóizú humora s Straus .szép zenéje megtette hatását, melyet az összevágó precíz előadás és egyik-másik szereplő kitűnő alakítása csak fokozott igy Nagy Gyula, Sárközy Tisztay és P. Nagy Lindáé. Halmayuél s Tordaynét nyílt sziueu többször kitapsolta s több énekszámukat megismételtette a kö-zepes száinu közönség. Torday cigánybárója kissé színtelen, lemperameutuui nélküli volt.

Szerdán .Váljunk el* uieiit. Közönség (lévén a darab francia eredetű) nem nagy számmal volt, de a kik ott voliak, kitűnően szórakoztak. Az előadás fris-sen, néhol szinte nagyon is frissen pergelt le. A kö-zönség sokat tapsolt a két tfószereplóuek : Tubolyuak és Havyuak, kiknek mai szerepe és alakitasa a legjobbak-hoz, legsikerültebbekhez tartozik.

Csütörtökön Palotay Antal karmester jutalomjáté kául a „Madarászt' adlak. Eddig is legtöbb közönsége miudig az operettnek volt, mint a mely luutaj leginkább vonzza közönségünkéi. Hogy operette-elóadasra szívesen elmentünk, abban nagy része vau Palotay karmester-nek, kinek ügyes, körültekintő vezetése lehetővé teszi azoknak élvezetes előadását. A zenekara kicsi ugyan, de jól iskolázott zenészekből áll, kiktől nem egyszer halloltunk csinosan előadott közzenét is. A zenekarban újabban oll látjuk városi zenekarunk vezetőjét is : Kovács Ferencet; az egyik megbetegedett zenészt he-lyetesítti igen ügyesen hol hegedüszóva', hol túvóins-trumentummal. Ez alkalommal azonba i <miért,miért nemY) igen kevés közönség volt, pedig a Madaras/, is igen szépen ment. A sikerben osztozkodtak a nők közúl: Haluiayué, Torday né és P. Nagy Linda ; a férfiak közül : Sárközy, Nagy, Gabányi, Torday. Igen tetszettek a karok és a csinos kosztümök.

Pénteken zónaelóadásul fél helyárakkal „A falu-rossza' került színre; tegnap szombaton pedig Plan-puette regényes operetteje : Rip van Winkle. Ma va-sárnap két előadás lesz: dél mán fél 4 órakor a Ludas Matyit adják, este itt először „A paraszt kisasszony, cz. énekes népszínmű kerül előadásra.

C s a r n o k .

Hadi tudósítások az angol-búr háborúról. (Francia alapossággal.)

Ladysmith . . .

Ha Buller felmentő seregének előrenyomulásáról

félnaponkint a katonai kormányzó rendeletére közlött

hírek öriimmáin >rb* ejtette Ladysmith polgárait, úgy

Warreu s Littleton dandáraiuak a telinentő hadsereghez

való csatlakozása — s Warren hadteste által Spionkop

egyik magaslataink elfoglalásáról közzétett héliogram-

mok valóságos ex stasisba hozták mindazon földrészek

lakóit, a hol igaz angliusok terjesztik nemzetünk sza-

badsagát,, culturáját és egyébb nemes qnalitását.

Wliite tábornok elnöklete alatt megtartott hadi-

tanács különösen Warren s Littleton sikerült operá-

tiói folytán Ladysmith felszabadítását s a búroknak

hátsó Indiába való űzését most már bizton hiszi.

A háború koczkája egyet fordult a búrok hátrányára.

Most. az angliusok a nyertesek. Nyomban meg is alakult

az angliusok nyereségeinek kellő kiaknázására részvény-

társaság, melynek kibocsátandó papírjainak árfolyama

erős hausse-nak indul, de különösen mióta az ánglius

polgárok Ladysmith egyik magaslatáról saját szemük-

kel láthatják a félelmükben törpévé vált búroknak pá-

nikszerű visszavonulását.

Egy-egy élénkebb fantasiájú polgár már hallani véli Buller seregének ágyú dördüléseit, melynek echoja mindinkább közelebb ért. Hipp ! Hipp ! Hurrali!

De sokak előtt feltűnt s kemény szavakban nem tetszésüknek is adtak kifejezést Wliite tábornoknak azou eljárása felett, hogy hadával Bulleruek serege elé még ki neiu vonult. Mennyivel könnyítené Bulleruek bizonyára nehéz feladatát Y S azután nem szabad szá-mításon kiviil hagyni, hogy Wliite tábornak hada utóbbi időben többet pihentetett, emberei nem oly elcsigázot-tak, mint a felmentő seregnek már néhány nap óta folyton tűzvonalban álló katonái.

De mi sem tökéletes! Az angliusok öröme sem volt tökéletes ez nap.

A felmentő hadat következő nap sem láthatták, hanem hallhatták azon Hiob-hirt, hogy Warreu hadtes-tének Spionkopnál fuccs ! Bulleruek hada pétiig a Tugelán túl vau.

Váljon a villámnak egy tölgyfába való lecsapása, vagy e hírnek köz/.ététele az angliusok közt idéz-e eló nagyobb hatást Y

Gyászba borultak az itteni polgárok, — még a gésák is.

Minden fekete posztó elfogyott. A papok az elesetteket alig képesek eltemetni. Az elesettekért az itteni székes főtemplomban ün-

nepélyes requiemet tartottak s az oltár előtt fölállított katafalkra helyezték a Bulleruek szánt babérkoszorút.

De a béke jegyében utazó vigéczeket a föld nyel-te-e el ? Sehol nem látni most egyet sem. Avagy dug-árut kínáltak-e vételre, a melynek nem akadt vevője Y

Nem kell az angliusnak béke, csak háború. Hábo-rúban szerezte eddigi javait is, nem békében, melyért bárgyú ember lelkesedhetik, de nem egy vitéz nemzet, mely hódításain kívül a humanismust, culturát s egyébb népboldogító eszméket terjeszti.

A requiem után diszsorba felállított katonaság előtt felolvasták a királynő üdvözlő telegrammját s az áng-lius Széli Kálmán miniszterelnök lelkesítő beszédjét.

Az elsőből megtudta a katona, hogy most immár az ánglius szuprematióért (tehát nem népjogokérti kell tovább harcolni; a miniszterelnöki beszédből pedig, hogy legközelebb fél millió koronát s ezer ágyút küldenek a búrok ellen. Lesz harc a késhegyig.

i gy ezen hírek, mit Bulleruek közzétett lieli-ogrammja, hogy a Ladysmithbe vezető út kulcsát végre valahára megtalálta, az elcsüggedett augliusokba ismét új bátorságot öntött.

Ezen idő alatt mivel töltötték el a káposztatölte-léknek szánt búrok idejüket, arra nézve biztos adatokat itt senki sem tud. Bizonyára nem maradtak tétlenség-ben, mert az angliusok harci kedvét egyre lohasztják. Egyre érkeznek rémhírek, a melyek annál nagyobb ije leimet okoznak, mivel az itt megjelenő újságok sem-miféle hadi híreket nem közölnek. így a Lyre legutóbb a német flotta megszaporításának szükségességéről és annak a világ-kereskedelemre való befolyásáról vezér-cikkezett.

Nem is hivatalosan, hanem magán úton tudták meg Ladysmith lakói, hogy Bulleruek Ladysmith felszabadí-tására vonatkozó 2. és 3-ik kísérlete sem sikerült s Tugela partjain túl történt sietős visszavonulása után mi egyébbuek sem maradt birtokában, mint ama kulcs-nak, mely Ladysmith be vezető út megnyitására szolgál.

Roberts s Kitchener tábornoknak máris indítvány-kép előterjesztették : helyezzék e történeti nevezetességű kulcsot London történeti múzeumába.

Ladysmith lakói a legrosszabbra vannak elkészülve. Mr. Sincére.

Selyem-Bkok 2 frt 40krtói feljebb 4 méter! póstabér és vámmentesen száll ítva!

Minták póstafordultnval küldetnek ; nemkülönben fekete,

fehér és szines „Henueberg-selyeui* Ah krtól 14 frt 65

krig méterenkiut.

Henneberg 6. selyemgyáros[aeJUÍT,UL*;w] Zürichben.

Különfélék. * E l Sz iber iaba ! Alig néhány hónap előtt az egész

világsajtót bejárta az a hir, hogy II Miklós orosz cár

eltörölte a Szibériába való száműzetést. Ezt a humánus

reformot azonban nem léptették életbe. Orosz-Lengyel-

országból még mindig viszik a politikai elitélteket Szi-

béria bányáiba. Varsóból kapunk inost hírt egy ártat-

lanul Szibériába száműzött szomorú sorsáról. Leviczky

Konstantin középiskolai tanárt e hó elsején a rendőr-

ségre hivták v miközben az iskolából ment oda, semmi

rosszat sein sejtve. A rendőrfőnök egy levelet mutatott

neki, melyből az derült ki, hogy ő egyetért azokkal a

zavargókkal, akiket néhány hónappal ezelőtt elfogtak s

a citadellába vetettek, a honnan azután elindultak a

szomorú útra: a Volgához s le a Volgán, a betegséget

hozó hajón az örökös fogságba. A levél, a rendőrfőnök

szerint, a tanár kezeirása volt. A vádlott természetesen

védekezett, de hiába. \ levél irása hasonlított az övé-

hez : nem volt mentség. Rögtön elfogták. A szerencsét-

len ember elájult, a mikor látta, hogy ini sors vár reá.

Később könyörgött, hogy bocsássák haza a feleségéhez,

a ki áldott állapotban van s gyermekeihez, hogy elbú-

csúzzék tőlük. Hiába. Még aznap átadták a citadella

parancsnokának s rögtön megindították ellene a vizs-

gálatot. Két napig kínozták, faggatták mindenféle kér-

désekkel, legbelsőbb családi titkain ak elmondására kény-

szeritettéks bár nem tudtak semmit rábizonyítani, még

a levél szerzőségét sem, deportálásra Ítélték. Az ítélet

nagy megdöbbenést és megütközést keltett Varsóban

s okául különböző asszonyi dolgokat suttogtak. Állítólag

Hírek innen-onnan.

a tanár útjában volt egyik előkeld kormányzósági hi-vatalnoknak a város legszebb asszonyánál, mások szerint a tulajdon teleségénél. Ezért hoztak ellene olyan szokatlanul rövid idó alatt Ítéletet. A tanár tél órüíten járkált cellájábau s öugyilkos akart lenni. Az óre azon ban vigyázott rá s rábirta, hogy irjon a feleségének le-velet, ezzel könnyít szenvedésein. Adott neki papirost ceruzát s inegigérte, hogy ha tisztességes jutalmat biz-tosit neki, eljuttatja a levelet a teleségéhez. A szegény ember j»ersze őrömmel megígért mindent s egy papír-lapra ezeket a sorokat jegyezte :

.Neui látjuk egymást többé soha. Tanítsd gyer-mekeinket szeretetre Imádkozzanak, hogy Isten jobb útra térítse a hatalmasokat, vagy a jobbak jussanak hatalomra. Krisztus szerelme legyen velünk I*

heviczkyné elküldte férje levelét a cárnak. Az ár tatlan embert uiég vagy két hétig órzik a varsói cita-dellában, aztán viszik Szibériába.

* A franczia hivatalos lap Napoleonrol. Mikor Napoleou a ,száz nap- elölt Elbáról visszatért, a tran cia hivatalos lap, a Mouiteur, elsó nap, mikor hajóra szállt, ezt irta : .Ilire jár, hogy a korzikai ivrat meg akar szökni száműzetése h e l y é r ő l — mikor Márseil-leben kikötött: „a trónbitorló egy -ertj gyanús fickó kíséretében Marseilleuél partot ért ;* — mikor benyo-mult az országba: .Bonaparte elszánt emitrtk kísére-tében elhagyta Marseillet és Montpellier feló nyomul — mikor egy napi járó földre volt l'áristól: .Napoleou erős ereyyet közeledik Páris le ié ; "— és végre mikor megérkezett ezt irta: O Ftls,ge u csássár hadserege élén bevonult országa hú fővárosába!

* Krüfler es a zsidók. Krúger apó Transzvál el-nöke igeu toleráns a különböző telekezetekkel szemben, igy a zsidó vallással szemben is, de azért sohasem mu-lasztja el hangoztatni az új testamentum jelentőségét. Így például egy ünnep alkalmával megszólította a pre-toriai rabbit, hogy mikor térnek már át a keresztény vallásra. A rabbi azt válaszolta, hogy ók nem fogad-hatják el az új testamentoiuot, uiire Krüger mosolyogva igy szólt :

De, rabbi úr, egy kis méltányossággal el lehet a dolgot intézni. Csak egy kis viszonosságot kérünk. Mi elfogadtuk az önök ó-testamentumát, logadják el önök is a mi új testamentouiunkat.

Egy másik alkalommal a johannisburgi zsidótemp-lom fölavatásakor a hitközség megkérte, hogy ó mond-jon ünnepi beszédet. Krüger gyönyörűen beszélt és ezek-kel a szavakkal végezte:

— Jé*us K riszt m nevében ezennel megnyitom a templomot!

* Boszu. — Nos, hogy boszultad meg magadat a háztulajdonoson P

— Hogyan ? Ingyen tanítottam a három szomszéd kisasszonyt . . . zongorázni.

* Az Ó merteke. Bakfis (a színházban): Sohasem láttam még ilyen unalmas darabot ! . . . egyetlen egy hadnagy sem tordul elő benne.

* Valasz. F r a n c i a hölgy (az a u g o 1 hoz, a ki szerelmet vall neki): Ugyan kérem hallgassou! Hisz úgy füllent, mint egy k á b e l .

* Nem kell félni. Tanító: .Kisfiú, egy darabig ue járj iskolába. Az anyádnak sarlakja van, te azt könnyen megkaphatod tőle és a többi fiú egészségét is veszé-lyeztetheted."

Fiú: .Ne tessék félni, nekem mostohaanyám van, én attól még sohasem kaptam semmit sem.

Nyilvános köszönet. Wilhelui Ferenc gyógyszerész urn.ik Neueu-kiicliciib. ii Ausztr iában az aiit irheuinatikus és unt iar ihr i t ik vértiszti tó t a feltalalóíjának Vér-fis/ti ió hatású ktfszvéiiynel és i eumatiziiiusbaii

Ha e helyütt a nyilvánosság elé lépek, ügy ez azért történik, mivel kötelességemül tartom Wilhelui Ferenc neunkircheni gyógyszerész urnák köszönetemet kifejezni azou szolgalataiéi t, melyekkel súlyos reutna-tikus bajomban vértisztltó-teájával segítségemre volt, s hogy azután másokat is, a kik e borzasztó baj na k alávetvék, e pompás teára figyelmeztessek. Nem va-gyok kép s kinzó fájdalmamat, melyet J éven át minden időváltozásnál éreztem s melytől semmi gyógy-szer, sem a Bécs melletti badeni kéntünlő nem sza-badított meg — leirni. Álmatlanul fetrengtem éj-szakákon át ágyamban, étvágyom láthatólag alább-szállott sziuem hanyatlott és testi erőm egyre fogyott. A fent nevezett teariak 4 heti használata után szen-vedésemtől nemcsak teljesen megszabadultam, hanem most is teljesen ment vagyok, mikor t! éven át nem iszom teát; egész testi állapotom is javult. Erősen meg vagyok győződve, hogy bárki, a ki hasonló baj-ban e teához folyamodik, annak feltalálóját, Wilhelui Ferenc urat, miut én áldani fogja.

Kiváló tisztelettel

B u l a c l i i n - N t r e i t f e h l g r ó f n ő , főhadnagy né.

K a p h a t ó m i n d e n g y ó g y t á r b a u .

Főraktár Kőszegen: Floderer Jenő gyógyszerész urnái (Csacsiuovits-félegyógyszertár.)

Ricbler-ftle

Horgony-Pain-Expeller Liniment. Capsici comp.

Ezen hírneved háziszor ellentállt az id5 meftpróbálisinak. mert már több inint 30 év óta megbízható, fájdalomcsillapító be-dörasötéikent alkalmaztat k kttsrvenynel, ctuznál, taguagvatatnal t-s meghűléseknél «*i az orvosok által b^órzsöleaekrx is mindig gyakrabban rendeltetik. A valódi Horgony-Pain-Expeller. gyakorta Horgony-Linitnent elnevezes alatt, nem titkos szer, hanem Igazi sépsnrB haziuer, melynek egy háztartásban sem kellene hiányozni. 40 kr., 70 kr ea 1 frt üvegenként! árban majdnem minden gyógyszertárban készlet-ben van; f ő r a k t á r : Tírók József gyógy-szerésznél Budapesten. Bevásárlás alkalmá-val jg«n óvatosak legyünk, mert több kmeb-bértékü utánzat van forgalomban. KI nea akar megkárosodni, az minden egyes üveget „Horpony" védjegy és Riehter czégje^yzée nélkül mint nem valódit utasitsa vissza. RICHTER P. AD. áa társa, RDBOUTADT

• et. *« klr. .4»«rl (lillloik.

Kapható Kőszegen: Floderer Jenó gyógyszertárában.

- A boldog aggkor. — Stenu t i le»«l«iöiik»6l. — Ar #let

rendé* körűim ujei kusött, öri.ium « boldogvág.•( inkább érai a gyermek, kinek játékuál egyéb gondja niecs, mint akár az ifju. ki »ioiajuhozTa kereoi korának örömeit > agy akár a férfi, ki mun-káját uareti • annak gyűmdlrse't álvezi. Leginkább oajnálatrx méltú lii.onyára a/, ki eilrve ar aggkort n^retteinek raga».kodá • i l ian ív r«ak akkor gyönyörködhetik, ba egészsége*. Vauban kü-

louöaen ebben a k«rl>an uiyao kinc* az egé«/ség, melyre ttgvaajól kell f igyá/a i Ita valamely e«et folytán elvenatjűk egáunégűukct, mily bitldog»ág, ha újra föltalálhatjuk * mily nHgnyugváa az élet m<>. hátralevő napjaira. Vigyáznunk kell, hogy egéatnégflok nxgy rá/&uütalá-uak ne legyen kitéve ; a legfontosabb eldvigyátati rend-»ral-álj az. hogy vérünk ti«zta«ágát, erejét megörtirflk. C«ak akkor t duuk a l>«t«g»égnek elUntállai, melyeknek nagy hatalmuk vau a. elgtengUlt xzervezeUn. Cs>k a vér ereje biitoaithat egá«zaégen agirkort gyengeség nélkül. A bánat, nzomoruiág, mely mindenki, nek sorsa, nem gyói I* oly gyorsan s köanyrl>en elviselhetővé testi „ lelki é. testi szenvedéseket. A vérnek egv hatalmas hely-reállitója bámulaton eredményt ért el gyermeknél, ifjúnál és öre-geknél. Kimondjuk Herényi istfánné úrhölgy (Siente«) esatét, ki oly nag) korban is viasza tudu nyerni virágzó egészsegát.

— Jóllehet előrehaladott korú vagyok — írja — a Fink-pilulákat olya i eredménynyel alkulmaztim. a minőt halvan éves koroin melle t már igazén nem reméltem. M» igen jól ér em ma-

gún 4* boldog vagyok, hogy önt fölhatalmazhatom sorai u kos-

kMrt. A Piak-pilulák, mint a vér legjobb helyreállítói minden a

vér g>i iige«ége által létrejött betegséget a lef nagyobb sikerrel gyógyttanak. Ilyen a vers/.egény s.-g. a -ár anág, mi gbetegsógek, I gyomor- es bélbajok, reuma és i omgy eng.w-g. A l'ink-pilulek kaphatók Magyarországon a legtöbb gx ógy »zertarlisn. doboz ' ára 1 írt. '«.'> kr. és hat ilobo/. » frt. Magyarorsaifi fSrakúr : Tó- ' r».k József gv ógyszeriárában, lludap«st, Király-utca 12.

* Nélkülözhetetlen házigyógyszer a l^*rho/tr-féle vértiszti tó labdacsok, melyek szaiutalan bajnál a leg-gyorsabban és legbiztosabban hatnak, A leghíresebb orvosok is ajanlják nehéz emésztés, gyomorbaj, kólika, ideges fejfájás, sápkor stb. betegségekuél. Saját érde-kében cselekszik mindenki, ha állandóan készletben tartja e labdacsokat, melyek számtalan esetben csodás hatásúiknak bizonyultak. I tekercs, mely 6 doboz, á 15 labdacs 1.05 frt. A pénz előzetes beküldése után 1 te-kercset 1.2 • Írtért, 2 tekercset 2..10 írtért, 3 tekercset 3.35 Írtért, kiild bérmentve Pserhoíer J.gyógyszertára, llécs, I. Singerstrasse 15.

Lapunk egye* rovatait, a hlr-rovat kivételével, mindenkor azombaton

délben zárjuk le.

Kathreiner c s a k v a l ó d i a z i s m e r t

Kathreiner-csomagokban! T e h á t s o h a s e m n y i t v a , s e m m á s tne^t(' -vesz-

t é s r e a l k a l m a i u t á n z o t t c s o m a g o k b a n .

a l e g í z l e t e s e b b , e g y e d ü l e g é s z s é g e s é s e g y -s z e r s m i n d a l e g j o b b p ó t k á v é a b a b k á v é h o z .

Kathreiner Kneipp-mafáta kávája e l ő s z e r e t e t t e l é s f o l y t o n n ö v e k v ö e r e d m é n y n y e l

ó l v e z t e t i k a c s a l á d o k s z á z e z r e i n é l .

Kathreiner Kneipp-maláta kávéja a b a b k á v é t , a h o l a n n a k é l v e z e t e , m i n t a z e g é s z s é g r e k á r o s , o r v o s i l a g e l t i l t a t i k , a l e g -

p o m p á s a b b a n h e l y e t t e s í t i !

Vegyesek.

Kathreiner Kne pp m t l á ' a kávéja

íNyoaaUtt Fíeg lUyulu kouy vuyoin laja >a» K.'H«ei(éii.

Minden kóhögó betegnek a K a i a e r - f ó l e

M E L L - C Z U K O R K A u legiiielegelibeu ajánlható.

2 4 . 8 0 közjegyzőileg hitelesített bizonyítvány erősítik meg a b i z t o s hatátit k ö h ö g é s ,

i - e k e d t s e g és i i y a l k ú s u d a s n a i . K j y r » o m a g u r a I O é a 2 0 k r .

Biztos eredmenyt nyújtanak az általánosan jónak talált

K a i s e r - f é l e

p f e f f e r m ü n c z - c z u k o r k á k etvagytalansagnal és gyomorbajoknál.

Egy csomag ára 20 kr.

Kapható K ő s z e g e n : J á n o s a g y u l á n á l .

Hivatalnokok és kereskedők minden vidéki helyen, információk adás- én pél IXMk.edŐM által évelik int 300—2000

koronát, csekély fáradozás mellett kereshet-

nek. Magyar és német levele/.ÓH kívántatik.

Tukiirékptári tisztviselők előnyben rénzesQlnek

Ajánlatok v,ilaszl»élyeg,{el „ I t e f o n i i " ke-

reskedelmi tudakozó es iucaaso-intézethez,

Budapest, VII., Erzsebet-körut 12. szám a. küldendők.