Csillagjegyek, fr6sjelek ll.i i i i i+; i i i : l i-r i

Humanisztikus asztrol6gia ll l. 36.:=_::.!:i-r :'.: i; !1i:i f- .i;:-i

V6dikus asztrol6giaii-<;.r:-= {-*.irir-r

A tarot, mint az id6tlenbolcsess69 ibrizol6saA m6gikus gondolkod6s... l l .il.,r,r"'ii..:'i lr: {is',**:f "'ttji

Az alkfmia eredete6s miszt6riuma

. , 9 l r i J i * t f

A numerol6gia6s az asztrol6gia:',i r: r. F 5,t ;:*- r j-.,-g

Az asztrol6giai tan6csad6s6s 6rtelmez6s folyamata

38.

4 t .44.

45.

47.

57.60.62.64.

hrtdrill,$r -{r*f:t,'s i _jr.:rl*s

Az asztrol6gia m6gikus vil6k6pe 8.F: ' r : r : *+ l l l . , ; r

A transzpeszon6lis asztrol6gia | 8.i:li: t=; i:,,,:* iJ:'::,ri ::- : ;: i; 1".

F6tima harmadik titkaj.j,r:-,1 i- ':l::r:il

22.

Yiz6nt6kori paradigmavilltAs 26.i*=.,' -*!.',:::1., I: -1i.::;i+r:.{

3z6z 6lsportol6k

Rudof f Stei ner asztrol6gi6ia:\:.:

l--i iiir::;

Mint fenn, r igy lenn:' :: i'rji-ir--.r_:

24.

3 1 .

33 .

Aktu6lis horoszk6pokfnternet tall6z6Rejtv6ny

MERIDIAN Asztroldgiai 6s Ezoterikus SzaklapKl^r)JA: SINDBAD KIAD6, I 132 Budapest, Csan: idy u.7. (06-309,143-177)

SzERK!:szr{J: dr. Szepesi Jr inos, Ezo|r:RrA RovAf: Kdsa Ldszl6CIv: I l8 l Budapesr, Hosszrjh: iz u. 17. E-MArr: dr.szepesi@matavnet.hu

HrRr)TTfsFELVEILI-: Leszt ik Iv i in (06-20-916-66-21)

Ny()MD^r Krwr Fr EZas: P&P Prinr Kft . ; FE[r.Os VEZFT6: Pdrf fy Csaba (06 309-3 I 9-6 ] 4)

Kedves Qlvas6tLapunk bevezetdjdben most egy olyan kdrddssel kfvii-nok foglalkozni, mely igen sokakat drint. Napjainkbanugranis mdr nem divat kdzzel kiszdmolni - efemerida4s hintibltzat, valamint logaritmusok seg{tsdgdvel - ahoroszk6pot. Ma mdr az asztrol6gusok is szdmitdgdpethaszndlnak. A gippel nincs is baj, csak a felhasznriltprogramokkal.

A naglrvildgban ez igy miik6dik, hogy van a Nem-zetktjziAsztron6miai Uni6nalc (lAU) ery 1981-ben ki-adott nemzetkcizi szabvAnya, mely rcigziti, hogy az efe-meriddkat milyen mddszerekkel kell kiszdmftani, hogyazok pontos csillagdszati szdmitdsokat analmazzanak.

Az ezzel a mddszerrel kidolgozott a szdm{tdsi mo-dult csekdly osszegdrt meg lehet vdsdrolni, ds korl{tozdsndlkiil bedpi&et6k az asztrol6giai programokba is. Ae<isszes jelent6s asztroldgiai szoftwer * az Urdndtdla\finStarig, a Hermest6l a Galile6ig ezzel a segddprog-rammal szdmol, is ennek megfelel6en a veliik kdszitetthoroszk6pok I 00%-os ponrossdgfak.

Sajnos ahaz.ai piacon kaphatd programok kciztil aligegy-kem6 kdpes ennek a pontossdgnak a reprodukdld-sdra. Egyik-mdsik program olyan pontatlan, hogy hasz-ndlatdt6l el kellene tiltani az asztroldgusokat. Mdg kd-zi szdm{rissal is pontosabb horoszkSpokat lehet kdszf-teni, nem is beszdlve a progn6zisokrdl

Mindezt azdrt vetettem fel, mert kaptunk az elmdltiddben is ndhdny cikket, tanulmdnyt, melyet szererremvolna kOzrilni a lapban. Sajnos, amikor a cikkhez rarro-z6 illusztr:ici6kat el akarram kdszimi a lapunkban meg-szokott {brrikkal, kideriilt, hogy egyik esetben 10 fokvolt az eltdrds az egyik hazai fejlesztdsf program ds amdr emlitett nemzetkozi szabvdny szerint dolgoz6 md-sik program riltal kiszrimltott adatok kdzdtr. Ezutdnndhdny profi nCmet, ill. amerikai programmd is ellen-lriztem a szdmitdsokat, ds azt kellett meg:illapitanom,hogy a hazai programok koziil egyedtil a dr. Jandkl:a-jos rltmutatdsai dltal kifejlesztett szoftwer veszi fel ve-Itik a versenyt pontossdgban.

Ez6,rt az a kdrdsem, hogy aki cikket, tanulmdnyr ld-vdn megjelentetni lapunkban, ellenlrizze le a szdmit6-gdpe szamlt{sait, mivel egyik-mdsik pontatlansdg els6rdndzdsre is felt(ind lehet. Ha pedig kdtsdgei vannak aprogramja pontossdgdt illetden, a Baktay Ervin Asztro-l6giai Egyesiilet K<inlwtdrriban kdszsdggel elkdsz{tik.apontos horoszk6p ilbrakat.Yagy 6n magam is szivesenszolgrilok felviligosltdssal.

Tovdbbra is v:irjuk mindensaikat.

Tisztelettel:

drdekes t!,miban az kd-

Wryon. Szmnv JAlvos

hleridlfln I

Rudolf Steinert olvasni fijra

divatos lett! Sorra jelennek

meg magyarul a m(vei, ds az

olvas6t elbiiviili az a hatalmasinformdci6 mennyisdg, ami

ezekb6l az frdsokb6l redzridul.

Bdmulatos, hogy mi minden-

nel foglalkozou alig 24 €v

alatt. Ki volt Rudolf Steiner?Az egyik lexikon szerint:

Rudolf Steiner osztrdk teoz6-

fus, az Antro poz6fiai tdrsasdg megalapit6ja, nevel6, akinek

m6dszeri szerint tanitanak a vilitg szdmos vdrosdban

m(kod6'Waldorf iskol:ikban. L:it6, okkultista volt' Kutat-

ta az Atlantisz ds Lemtrria mitoszokat, valamint a.z okkul-

tista tudati kdpessdgeket. Kapcsolatban dllt szdmos okkult

mozgalommal.K<ivet6i szerint azonban a20- szizad legnagyobb ezo-

terikusa volt! Uttor6 munkdt vdgzeu a karma-kutatdsa, a

spiritudlis kozmol6gia, a keresztdnysdggel kapcsolatos ok-

kult kutatdsok ds a szellemvildg felt:irdsa terdn. 40 kotet

k<;n1vet irt, de el6addsainak, feljegyzdseinek anyaga tobb

mint 270 kotetet tolt meg. 6.000 el6adist tartott dlete so-

rdn. Sokat foglalkozott a m(vdszetekkel, tobbek kciziitt

jelent6sek dpitdszeti munkii ds Goethe kutatdsai.' Eletdre ,rissr"tekinwe a kovetkez6ket tudhatjuk meg:

Steiner Krajlevdcon, az Osztrdk-Magyar monarchia tert-

Ietdn sziiletett; iskoldit Ausztria ktlonboz6 vdrosaiban vd-

gezte, milda Bdcsi Mftzaki F6iskoldn tanult matematikdt

Zs ter*dsrettudomdnyokat, irodalmat, filoz6fi:it ds tcirtd-

nelmet. 1891-ben a rostocki egyetemen szerzett filoz6fia

doktori cimet. Disszertrici6irinak tdmriia: ,,Val6sdg ds tudo-

miny: a szabadsdg frloz6fialinak el6jft6ki'' Kazrem(k<j-

dott Goethe szdmos m(vdnek a kiaddsriban, ill. dolgozott

a Goethe-Schiller archivumban is. Kezdetben irodalmi fo-

ly6iratokat adott ki. Oktat6i munkdja mellett 1901-t5l

.l6ad,isok"t tartott a Teoz6fiai tdrsasdg kereteiben, majd

1913-ban szakit a teoz6fusokkal 6s megalapitja az Antro-

poz6fiai tdrsasdgot.Rudolf Steiner 1861.2 -27-€n sziletett 6s 1925'3'30-in

halt meg.Stein-er tehdt teoz6fus volt kezdetben. Ez a 19' szizad-

ban divatos vrlfugn€zet vagy fioz6fra a materializmus

er6soddsdnek k<iszonhette kialakul:is:it' Mivel sem az egy-

hdz, sem a trilsdgosan is anyagelvii, mindent a termdszet-

tudomdnyok m6dszerivel megmagyardzni akar6 vildgn6-

zet nem adott az dlet minden teriilet6re magyarizator, a

$lrridifln

f f i f f i WMWWWMffiff i f f i f f i f f ivdlaszokat elkezdtdk mdshol keresni. Ennek egyik furcsa

taldlmdnya a teoz6fia - mely azisten megismerds6re ttirek-

szik, misztikus-intuitiv titon. A teoz6fiai felfogds szerint

ismerni kell az rijplatonizmust (a szellem 6s az anyagkap-

csolatdt vizsgi''16 3.'6. szinadi filoz6fiai irdnJzatot), a ke-

resztdny gn6rist, 6s az alkdmista szellemvild,got. Egyfa)ta

filoz6fiai felfogrisnak is nevezhetjiik. Kerestdk az ember-

ben a termdszetftilotti isteni szikrdt ds annak megvildgoso-

diisdt. Kutattdk a termdszet legmdlyebb titkait, melyhez

felhaszndltdk a termdszettudomdnyok mellett pl' az asztto'

l6girit, a kabbaldt is. A teoz6fusok magukat mdgusoknak

ds alkdmistdknak is neveztdkA teoz6fia - mondtdk kijvet6i - valldsi motivrici6jri vi-

lignlzet, mely filoz6fiai, teol6giai ds egydb tudomdnyok

eredmdnyeib6l ds a hilbdl kiindulva felemelkedik a val6-

sdg magasabb megismerdsdnek szintjdre, hogy ezziltal eldr-

j6k a magasabb etikai dllapotot 6s a tokdletessdget.- Kezdeiben lelkes hive volt a teoz6fidnak Rudolf Steiner

is, de azutdn kidolgozta az anuopoz6fia elmdletdt' Az

antropoz6fi a szerint a v tlig f okozatosan fej l6dik, melyet az

embeinek kcivetnie kell azzal, hogy magasabb szellemi kd-

pessdgeket fejleszt ki, ds termdszetfttlcitti felismerdsekre

i.r, sr.r,. Ez az ,,emben6l sz6l6 tanitds" mondja, melynek

kozdppontj:iban az ember szellemi termdszetdnek a kuta-

tasa ill. Kialakuldsdra er6s hatdssal volt a kereszt€nysdg, az

Rudol f Steiner

Srr,rNr,n HoRoszKoPJA

(Knar-JpvAc 45,16N, 14,348, 1861.2.27.23 H 17 - l H)

indiai, a gnosztikus ds kabbalista vrligndzet. Amint l:itjuk,mindkdt irinyza*tan fontos szerepet kaptak az okkult tu-domdnyok, igy az asztrol6gia is. Maga Rudolf Steiner isfoglalkozott a szellemtudomdnyok ds az asztrol6gia kap-csolatdval. Els6 dlldsfoglaldsa ebben a tdmd.ban 1905 szep-temberdben jelent meg ,,Hogyan viszonyul a teoz6fra azasztrol6gidhoz" cimmel.

Ebben a tanulmdnyban Steiner igen nagyra drtdkelte azasztrol6gidrr. A kovetkez6ket irta: ,;{ val6di asztrol6giaazonban igen intuitiv tudomdny, ds megkciveteli att6l, akifoglalkozni akar vele, hogy fejlessze magasabb, termdszet-ftkitti felismerdsi kdpessdgeit, melyek manapsdg csak alegkevesebbekben lehetnek.meg." Ez azr jelenti, hogy azasztroldgidt is be,sorolja azok koz6. a tudomdnyok kciz6,amely kapcsolatban van a magasabb szellemisdggel, dsamelynek m(iveldsdhez, akdrcsak a vlligfejl6ddsdnek el6-segitdsdhez, a termdszetftjlcjtti - intuitiv - kdpessdgek fej-lesztdse ndlkiilcizhetetlen.

Az €gitestek hatdsdnak mechanizmusdt is csak azok kd-pesek igazdn megdrteni, akik ezeket a kdpessdgeiketer6sitik. Azt irja err6l, hogy ,, A Nap valami egdszen mdsm6don hat az emberekre, mint az ilal, amit vonzer6nek,fenynek ds melegnek neveznek. Ugyanigy ldtezik egy ter-mdszetfolotti fajtrijf kapcsolat a Mars, a Merk/rr ds a tob-bi plandta ds az ember kctzcitt. Ebb6l kiindulva az, aki ren-delkezik az ehhez sziiksdges ha.jlamokkal, kdpes kdpet al-kotni arr6l az lrzdkek ftilcitti kapcsolatr6l, mely a vildgtest4s az 6r bendpesit6 ldnyek krizcitt szciv6dik. De ahhoz,hogy err6l a kapcsolatr6l vildgos, tudomdnyos ismereteketszerezhessiink, szilksdges hogy er6inket egy egdszen magasszintii drzdklolotti szintre fejlessziik."

A legmeglep6bb tal:in ennek a dolgozatnak a kcivetkez6megdllapitdsa:,,A2 asztrol6giai torvdnyek olyan intuici6-kon alapulnak, amellyel szemben az ujra testet cjltdsr6l dsa karmdr6l sz6l6 felismerdsek igencsak elemi jelleg(ek."

Es folytatja: ,,Ahhoz, hogy az (asztrol6gia) ldnyegdtmegdrtsiik, a legmagasabb kozmol6giai probldm:ikkalszellemtudomdnyi drtelemben kell foglalkoznunk."

Igen fontos asztrol6giai meg:illapitrisokat tett Steinerl9l1-ben ,,Az ember ds az emberisdg szellemi vezetdse" c.el6addsdban: ,,A horoszk6p helyein taldlhat6 val6jiban azigazsig, melyb6l a dologhoz drt6 kiolvashatja azokat azer6ket, melyek alapjin az ember a fizikai ldtben eligazo-dik. Minden ember adott horoszk6phoztartozik, melybenkifejez6dnek azok az er6k, amelyek a ldtbe elvezettdk. Hapl. egy horoszk6pban a Mars a Kosban irll, az azt jelenti,

hogy bizonyos Kos er6ket a Mars nem enged dt, azokat le-gyengiti. Ez i.llitja rchdt az embert a fizrkai ldtbe, 6s a ho-roszk6p az, amrhez az ember igazodik, miel6tt beldpne afuldi l6tbe. ... Ami az embert afizrkai testet ciltdsbe hajt-ja, azok a csillagvil:ig leghatdsosabb er6i."

Az ember fizikai teste ds az dgbolt kcizott Steiner szerintigen szoros a kapcsolat. A legmeghatdroz6bb a sziiletds pil-lanata, ill. ebben a pillanatban az azonossdg az dgbolt kdpds az emberi agy krizcitt. Steiner azt illila, hogyha kdpesekvolndnk lefdnykdpezni a sziiletds pillanat:iban az emberiagyat minden rdszletdvel egyttt, ds azt <jssze lehetne ha-

sonlitani a sziiletdsi hely fulotti dgbolt kdpdvel, akkor a kdtkdp a legapr6bb rdszletekig terjed6 azonossdgot mutatna.Mint mondja: ,,Ez a bizonyitdka annak, hogy az ember azegdsz vildgmindensdgb6l sztiletett le."

A 12 irllatovi jegy ds a 7 hagyominyos bolyg6 kcizcittikapcsolatot is drtdkeli egy l9l4-ben tartott el6addsdban:az irllatovi jegyel<hez vildgszemldletet kapcsol, az dgitestek-hez vllignlzeti hangulatokat:

A kds6bbiek sordn kapcsolatba hozta egymdssal az €r24-kelds m6dozatit ds az dletfolyamatokat, melyek szintdn be-soroland6k az illatovi jegy el<hez ds az dgitestekhez:

6rz1k 6letfolyamatok1 tapint6s 1 l6gz6s2 6let6rz6s 2 melegs6g3 mozgds 3 tiiplalkozas4 egyensfly 4 kiv6laszt6s5 szaglds 5 megtaftiis6 izlel6s 6 noveked6s7 arculat 7 szaporodds8 melegsdgt hallas10 sz61' l gondolat1 2 6 n

Mindezekben az azonossdgokban a 7 6s a 12 kapcsolatdtmutatja be: A 12 €s a7 szirm viszonydban fejez6dlkki a ldtlegmdlyebb ritka, az a titok, amelyben az embet mint dr-zlkil6ny viszonyul az 6l6l6nyhez. ,,A tizenkettes szdm tar-talmazza azt a titkot, hogy egy dnt vehetiink fel. 12 erze'kiink van, 12 nyugodt teriilet, mely a foldi dn-tudatunk-nak az alapja. ... A hetes szdm lesz alapjdban vdve az aszt'r:ilis testiink, mig a tizenkettes szdmban rejlikaz dn-termd-szetiink, az ember dnje."

A hetes szrimb6l kit(nik, hogy Steiner csakaT szabadszemmel is Lithat6 dgitestet vette figyelembe. Azokat is az6n. egyiptomi sorrend szerint, melyet Teukros dllftott fel.Steiner ezt a sorrendet alkalmazza vildgkorokhoz f(zottmagyarizataTban is.

A Rdk kordt az els6 Atlantisz utdni korszaknak, azaz 6s'indiai korszaknak tekinti. A Rdk a Hold hiza, de egyes de-kandtusait a Vdnusz, a Merktir ds a Hold uralta. A kcivet-

Illrridi6n 3

iegyek szeml6let plan6tdk

Kos ideal izmusBika racional izmus Vdnuszlkrek matematizmus Mekfr

Rek materializmus Hold0roszldn szenzualizmus NapSzrtz {enomenal izmusMdrleg real izmusSkorpi6 dinamizmus MarsNyi las monadizmus JupiterBak spiritualizmus SzaturnuszVizont6 DneumatizmusHalak oszichizmus

hang u lat

misztikatranszcen-dental izmusokkult izmusempir izmus

voluntar izmuslogizmusg nozis

i'+ + :.u- i s-i i-,;3 s::t'

,1 \

1\x' --r-\' ) \ 1O+

/-r

) /t >

)1 //:,

/a. - @

:l,c/f)

It/

EcYI I(

J r.Lr.r\

+IV

)Ml

PnRzsa

A "vnAc6na

kez6. az Ikrek kora. a mdsodik Atlantisz utdni korszak, az6s-perzsa kult(ra kora. Bdr ez a Merkrir hdza, de egyesdekandtusait a Jupiter, a Mars 6s a Nap uralta. A harmadik

Atlantiszt kdvet6 korszak a Bika vagy az egyiptomi kultdra

kora, ebben a Vdnusz mellett a dekanitusok urakdnt szere-

pet kapott a Merkrir, a Hold ds a Szaturnusz. A'negyedikkorszak a Kos kora, melyben a Mars az :j'r, €s a dekandtu-sok is a Mars, a Nap, a Vdnusz uralma alatt dllnak.

Steiner a jelen kort a Halakhoz sorolja, mely szerintem(g evszizadokig tart. Ennek a kornak az a lenyege az

ember fejl6ddse szempontjdb6l, hogy most az ember a

Fdldt6l kapja meg mindazokat a fejl6ddsdt segit6 hatdso-kat, melyet kord"bban a kozmoszt6l kapott. A Halak Stei-ner szerint a Jupiter hiza 6s az egyes dekandtusokban a

Szaturnusz, a Jupiter ds a Mars uralkodik. Lehet6sdgeink-16l igy ir: ,,A loldkultusszal lehet naggyd az ember ebben

az citodik Atlantisz utdni id6szakban, mivel cindll6 ember

m6djdra, feje er6ivel kdpes megnemesiteni ds felfogni azt,

amit az ellentdtes oldalr6l kap, szemben a kordbbi atlanti-szi peri6dusokkal. De ebben az titcidik Atlantisz utdni kor-

szakban megkapja azt a nagy lehet6sdget, hogy szellemivdv:iljon. A szellemisdg soha nem volt olyan el6nyos, mint

ebben az ot<idik ... korszakban." Az dgitestek mozgdsdr6l

meg:illapitja: ,,Hiszen a val6sdgban az dgitestek mozgdsa

nem elliptikus, hanem spirdlis."Szerinte az egyes dgitestek akkor fejtik ki a leger6telje-

sebb hatdst, amikor pdlydjukon a tobbi dgitest pdlydit6l,azaz erlvonalait6l a lehet6 legtdvolabb haladnak, mivel

ekkor akadrily ndlktil, a sajdt termdszetiik szerint kdpesek

befolydst gyakorolni. Ez a hatis azonban kombindl6dik a

tobbi plandta hatisaival. Hiszen, mint mondja: ,,Mindenftildi szubsztancidban a csillagok er6inek egyiitthatdsdnak

produktumdt ldtjuk." Az ember ds a kozmosz kapcsolatd-

val, a bolyg6 konstelldci6k emberre gyakorolt hatdsaival

tcjbb el6addsdban is foglalkozou. Ezekllnyege a kcivetke-

z6kben foglalhat6 tissze:A Nap tartja fenn a vildgmindensdgben a szellem ds az

anyag egyensirlydt. Ugyanakkor szoros kapcsolatban van

INorar

az 6nnel. A Nap er6i kivi.ilr6l alakitj:ik az emberi testet: ,,aNap dllitja az embert, mint szemdlyisdget, mint egyedildnyt szil:irdan a Fcildre.

A Hold az, mely az embert sokfelesdgdben, teljes fejl6-

ddsdben a Foldre varizsolja. Az emberi nem, mint generd-ci6k pszichikai kovetkezm 6.nye az eredmdnye a Hold

er6inek. Az ember, mint egyedi l6ny, mint individualit:is,a Nap er6inek az eredmdnye." A Hold feladata ezen kiviil

a reprodukci6, a szaporodds is.

,,. . . a Szaturn usz az eg€sz asztrdlis test fels6 r6szdvel vankapcsolatban." Ezzel dsszefiiggdsben megemliti, hogy akordbbi id6kben mindig megvizsgdltdk, hogy az adott em-

ber sziiletdsi idej6n a Szaturnusz milyen helyzetet foglalt elaz dgbolton. A megfelel6 konstelldci6jir Szaturnusz bizto-sitotta azt, hogy az ember fizikai testdben az asztrdlis tes-

tet harmonikusan tudta m(kcjdtetni. Napjaink feladata

pedig az volna, hogy megszabaduljunk mindatt6l, amibenntink hat szaturnuszi m6don.

A Jupiter a gondolkoddsunkat er6siti: feladata az agyasztrdlis rendszerezdse, szervezdse. A Mars a beszddkdszsdg-re hat. A Merkrir krizvetit az asztrilis test, 6s a test ritmi-kus folyamatai krizritt. A Vdnusz az 6teri testben m(k<tdik.

Az dgitestek sorrendje fentr6l lefeld tehdt a kcivetkez6:az asztrilis test fels6 rdszea gondolkoddsa beszdd

az 6n

kozvetit6

az (teri test miikodtetdse

Hold reprodukci6A Vdnusz 6s a Merk/rr azonban karmikus szempontb6l isigen figyelemremdlt6 hatdssal van: 6k azok, akik a karmalelki-szellemisdgdt beldnk iiltetik, ds 6rzelmeink, hangula-

taink 6s temperamentumunk iltal kifejezlsre juttatjdk.

Ebben az 6rtelemben a Vdnusz, a Merk(r 6s a Hold hatd-

rozzdk meg a sorsunkat.A Mars, a Jupiter ds a Szaturnusz pedig - ha megfelel6

viszonyban van veliik az ember - megktinnyitik az 6leton-ket, felszabaditanak! A Szaturnusznak ktiszijnhet6en kap-

tuk meg az eml4kez6s kdpessdgdt, mely a szemdlyes sza-

bads:igunk alapja. A szabad gondolkodds kdpessdgdt pedig

a Jupiter vezdrh. A Mars a beszdd dltal - gondolatainkatjuttatja kifejezdsre, ds igy j:irul hozzi egyedisdgiink megte-

remtdsdhez.Steiner taldn legdrdekesebb asztrol6giai felvetdse 1 9 I 7.

januir 2l-i el6addsdban hangzott el. A k<ivetkez6ketmondta: ,,A halottnil, mely m6g az lteri test6ben rart6z-

kodik, egdszen feltfu6 m6don rezegnek azokaz er6k, me-

lyek osszeftiggnek azzal a csillag konstelldci6val, amelyek

adottak voltak abban a pillanatban amikor a halott a fizi-

kai vildgot elhagyta. Az eglsz termdszetesen karmikusan

meghatdrozott. ha az ember, megfelel6 tisztelettel ds mdl-

t6sdggal fel:illitana egy horoszk6Pot, egy planetdris ho-

roszk6pot - az dgitestek helyzetdvel - a halll pillanatdra,

akkor sokkal szebb eredmdnyeket drhetne el, mint amit

akkor kap, amikor - sajnos gyakran egoista okokb6l * a

sztiletdsi csillag konstelldci6k vizsgllja. Ez rendkfviil figye-

Szaturnusz

JupiterMarsN"pMerkrirV6nusz

lemre mdlt6 a lelki ember ds ... a karma cisszefiiggdseiszempontjdb6l. . .

Ha egyszer vizsgril6d:ist folytatnrink ebbe az irainyba -melynek szabilyai uryanazok, mint a szr-iletdsi horoszk6pd- rendkrvril drdekes eredmdnyt kapndnk, ktilon<;sen ak-kor, ha azt az embert, akinek a horoszk6pjdt feldllfrottuk,dletdben t<jbbd-kevdsbd j6l ismerttik. A halott sokmindentmagdval visz mdg el nem vdlt dteri testdben mindabb6l,ami utdna rczeg, azaz a plenetdris csillagkonstell:ici6kb6l."

Steiner ezt a sztiletdsi horoszk6p metamorf6zisdnak ne-yezre, azaz a radix hal:il horoszk6ppd vdltozik, €s az el6z6dlet haldl:inak horoszk6pja dtalakul a kcivetkez6 dlet sziile-tdsi horoszk6pjivi. A sziiletds, a halil 6s az djjdsziiletdskorforgd.sa a horoszk6pokban is megmurarkozik.

A halil utdn a halott kb. 3 napig az emlikezds vrtigA-ban tart6zkodik, ahol dteri test ds a fizikai test elkLil<;ntilegymdst6l. Az 6teri test felold6dik a vil:igiterben; az dn dsaz asztrdltest a holdak szf€r{iba keriil, ahol dt6li a kama-lokit. Itt old6dik fel az asztriltest, miutdn 6ira :itdli a ftjl-di dletet, de most forditott sorrendben. Itt kell megtanul-nia a ldleknek azt,hogy ne vdgyjon tcibbd azokra a dolgok-ra, amelyet csak a test dltal lehet kieldgiteni. Ez a folyamatkb. annyi ideig tart, amennyi id6t a fttldi dlete kitett. (En-nek ellent mond Edgar Cayce, aki szintdn tudott olvasniaz Al<asha k6dexben, 6s akinek az informici6i szerint kdtinkarndl6d:is kctzcitt legfeljebb ndhdny fttldi dv telik el.)

A ldlek felemelkedhet magasabb szf6rdkba: a Merkdrszf€rijdban boldoggri v6lik az, aki a foldi dletdt erkrilcsieredmdnnyel zirta, de maginyravan itdlve az erkcilcstelendletet dl6. Ezt kciveti a V6nusz szfdr{1a, majd a Napd, dsutdna kcivetkezhet a szellemvildg, a Mars, a Jupitei ds aSzaturnusz teriiletei. A szellemvildgban aztd.n taldlkozha-tunk a magasabb dnnel. Azt, hogy a fttldi dletben mi trir-tdnik, a hal:il ds a sztiletds kcizc;tti id6szak hatilrozza mes.titokzatos m6don. Amit a fOldi dlet sordn dtdliink, a^;szellemvil:igban l6tez6 magasabb dniink sugalmazza. Eztnevezziik sorsnak, karminak. A sors fizikai folvamatdt. afizikai testiinkkel - ds dniinkkel - trirtdn6 esemjnyeket te-hdt a gondolati ldnykdnt l6tez6 magasabb intink irinyitlaa szellemvild.gb6l. Legalibb is Steiner kctzldse szerinr.

Egy mdsik jelent6s okkultista, Giinther \fachsmuth ahaldllal kapcsolatban a kovetkez6ket mondja: ,,Az embermagasabb 16.nye vilasztja meg - mdg ha a fttldi dn nincs istudatdban ennek - azr a haldlkonstelldci6t, mely a jov6-beni l6tezdsiinkhciz a legmegfelel6bb, ds a legsegit6bb. Aft;ldi l6t el6tt ldtezds, a szriletds, a fttldi dlet, ̂ ialil & a, ^rtkrivet6 rijjdsziiletdsi folyamat egy szellemorganizmushoztartozik, mely minden szemdlyisdg, mint egdsz szimdrakiilcinleges befolydst jelent. "

A magasabb dn, mint rilland6an ldrcz6,vezeti az emberregyik inkarndci6b6l a m:isikba ds a ftjldi dletiinket, rdszle,teiben is neki koszrinhetjtk.

Ndzziik meg most a horoszk6pok metamorfozisilt n€-hriny pdld:in.

Ezzel kapcsolatban Steiner nem kevesebbet dllft, minthogy tcirtdnelmi szemdlyisdgeink id6r6l id6re tijra inkar-ndl6dnak. Ilyen tcirt€nelmi pdros, pl.:

Thomas CampanellaMazarin biborosMu'awija kalifaHarun al RashidTiscanai MathildaDanteRaffaelNdr6

Otto \TeiningerGeorg Hertling gr6f

\Toodrow \TilsonLord Bacon

Ralf Valdo Emerson- Jrinos szdsz kirdly

Novalis- Habsburg Rudolf

Ndzziik meg ez ut6bbiak horoszk6pjait.Ndr6 ds csalddja maga az erkcilcstelensdg pdldakdpe:

anyja megm1,rgezte Claudius csdszdrt, Silanust, ds Nar-cisszuszt cingyilkossrigba kergette. Ndr6 megmdrgezte f(l-teswdrdr Britannicust, megdlte anyjdt Agrippindt, ds kiv6-geztette Sull:it ds Rubelius Plautust. AlitOlag 6 gyijtottafel R6mdt is 64 jriliusdban.

Tanit6jdt, S enecdt is cin gyilkossdgra kdnyszer(tette. Vd-gi'l az Sllam ellensdgdvd nyilvdnitottdk, 6s hozzA segftettdkaz cingyilkossdghoz. A vele szoros kapcsolatba keriil6 n6ksorsa is szomoni: Oktdvidt kivdgeztette, poppeit terhessd-ge idejdn megkfnoztatta, s ebbe halt bele. Messalina voltaz egyetJ'en, aki ttildlte a vele val6 kapcsolatot.

Ndr6 horoszk6pjdban a Nap egyiitdlldsban van aMarssal ds a Pldt6val ds ott van a kcizeldben a holdcsom6-pont is; ez a konstelld.ci6 pedig kozeled6 kvadrdtban van aSzaturnusszal. A Szaturnusz kvadrdt phit6 a hagyomi-nyok szerint a kegyetlensdg jel<;l6je.

Rudolf horoszk6pjdban a Szarurnusz kvadrdt pldt6szintin megtalzilhatd ds kcizeled6 fdnyszogt. A pszicho-aszt-rol6gia anal6gidi szerinr ez az apa er6s lelki befoly:isdrautal. Ha ehhez az aspektushoz szemilyisigjelcil6k kapcso-l6dnak - Ndrdndl a Nap ds a Mars; Rudolfndl a Mars -,akkor dlete dlland6 harc az apdval, vagy a hatalmasokkal.A Szaturnusz-PlLit6 k<izcitti kapcsolat dltal:iban nagy becs-vigyra, ds nagy nehdzsdgekre utal; az ilyen ember teli vanfilelmekkel, retteg amiatt, hogy dlete nem teljesedik be.

Nnn6 (ANrruu, 37.12.15.)

$leridii{n

i$s-:+f:=--;irt

HaBsRuRc Ruoolr'

Lax-tNeunc, 1858.8'21 . 2I H 21 trl GMT)

Szdmithat arra, hogy belekdnyszeritik meghatdrozott hely-

zetekbe, foglalkozdsba, ds nem dlheti a sajzit dletdt' Szatur-

nusz-Plft6 kvadrdttal dltaldban senkiben nem bizik meg

az ember, 6s igen nehdz feladatot jelent sz6'm6'ra az igazsdg

elviseldse vagy szolgdlata. A Hold ds az Urdnusz f€nyszog-

kapcsolata tt-ti.tdke, horoszk6pban fi gyelmet drdemel' Nd-

r6ndl val6szinfleg kcizeled6 egytindllds' Rudolf esetdben

pedig kdzeled6 trigon formdjdban van jelen' Fz kiszdmit-

h"t"il"nt,igot, szeszdlyess6get' vdratlan drzelmi motivdci6-

jri cselekedeteket eredmdnyez mindkdt esetb-en'

Ha a horoszk6pok metamorf6zisrit vizsgdljuk, mdr ma-

gabol az:ibrdb6l l:ithat6, hogy a N€r6t.befolydsol6 sziile-

Ierkori Nap-Mars-Plft6 kvadrdt Hold-Urdnusz a halil

id6ponti:iban rdszben felold6dott. A Nap-Hold kvadrdt

BF.LU[. RuI)oLF szULETEsE, r<ivUl NF-n6 HALAI'A

Irlrridi*n6

megmaradt, de a Nap-Plht6 egyiitt:illdsb6l trigon lett, ds a

horoszk6p legjellemz6bb alakzara a Szaturnusz-Mars-

Merk/rr hdromszog, azaz 6tfut6 trigon. Ezek a konstelldci-

6k jelzik tehdt a fejl6d6si lehet6s6geket a ktivetkez6 dlet-

ben. Ha figyelmen kiviil hagyjuk, hogy a N€r6 6s Rudolf

restdben val6 inkarn,il6d:is kozott nyilvdnval6an volt m6g

egy vay ndh:iny, akkor drdemes megvizsgdlnunk azt, hogy

Nir6 [al"tti horoszk6pja hogyan hat Rudolf sziiletdsi ho-

roszk6pjdra.Nero halalanak konstelldci6i ds Rudolf radixdnak pozi-

ci6i kozott igen figyelemremdlt6 a kapcsolat' A haldlkori

Nap-Jupiter egyiittrill:is Rudolf Jupiterdnek helydre esik; a

halh idejdnek Hold-Szaturnusz oppozicr6ja hely6n Ru-

dolf sziiletdsekor Merkdr-Neptun szembendllds tal:ilhat6'

A haldl pillanatrinak lJrdnusza helydbe pedig egy H:14--

Srat,r.nur" szembendllds keriilt. A haldl Merktir.ia Rudolf

ascendensdn egy Urdnusz-Mars szemben:illisnak adott he-

lyet. A kdt horoszk6p koztitti kapcsolat tehdt adott, s6t ez

a kapcsolat arra is kovetkeztetni enged, hogy a kdt szemdly

,orrdnak vannak kozos ered6i.

A hal:il horoszk6pja term6szetesen dtalakult, rigy aho-

gyan az id6 mdhsa ds az dgitestek mozgdsa.azt.el6irja' Nd-

i6 szuletdsi horoszk6pjrihoz kdpest a haldl horoszk6pja

sokkal kedvez6bb lehet6sdgeket kindl, azonban a haldl ho-

roszk6pjrihoz kdpest Rudolf radixa sokkal nagyobb

karmikus terheket mutat. (Lehet, hogy a kozbiils6 inkar-

ndci6k sorin szaporodtak meg karmikus feladatail)

Habsburg Rudolf sziiletdsi horoszk6pja szintdn kapcso.-

latban van egy mdsik horoszk6ppal, azaz sajit hal:ildnak

konstell:ici6ival. A tengelyek elfordultak, rigy hogy az

Ascendens az MC helydre keriilt, az MC a DC-re ds igy

tovdbb. Magziban a haldl horoszk6pj:iban a Hold, a Mer-

kirr 6s a Vdnusz, mint - Steiner szerint a Karma jelc;l6i -

kvadrdtokat alkotnak a Hold az ljrdnusszal; a Merkfr a

Neptunnal ds a Vdnusz a Jupiterrel. Nyugodtan kijelent-

hetliik, hogy c;ngyilkossigdval a szoletdskori karmdhoz k6-

snr.Ul Ruoolp szULL,TEsE, KiwL RUDoLF HAI'ArA

pest ldnyegesen nagyobb terheket kell mag:ival cipelnieegy djabb fttldi dletbe. Azaz sokkal tobb fefl6ddsi lehet6-sdget ds feladatot kap majd egy djabb inkarnd.ci6ban, mintamit az el6z6b6l hozott magdval. Ez is arra utal, hogy Nd-16 galddsdgai miatt mdr kordbbi inkarn:il6ddsok sordn kel-lett a sziiksdges vizsgdkon dtesnie, ds nem krizvetlenOl Nd-16 inkarn:il6dott Rudolf szemdlydben, hanem valaki, aki-nek_nem ismer.jiik a szemllydt.

Es vdgiil vessiink egy pillantdst a krivetkez6 ib6ra. Abels6 korben Rudolf Steiner horoszk6p.ja ldthat6, a ktils6kcirre pedig egy kor:ibbi inkarndci6j:inak halilkonstell:i-ci6idt raizoltam fcil.

Ruoolr KoRABBT TNKARNACTOJANAK HATALAI274. vAncrus 7, FossnNuov,q

Bdr feltdtelezhet6, hogy az 1274. mdrcius 7-i haldlho-roszk6p 6ta Steiner sziiletdsdig eltelt id6ben legaldbb mdgegy inkarndl6dds tcirtdnt, a kdt horoszk6p risszevetdse dr-dekes kdvetkeztetdseket tesz lehet6vd:-

lf, Nap egy jegyben ds gyakorlatilag egyiitt:illdsban

- A kdt Merkrir egzakt egyi-ittdlldsban van.- A haldlkori Merkrir-Szaturnusz szembendlldst Merkdr-

Neptun egyiittdll:is vdltotta fel.- A Jupiter helydre a Vdnusz keriilt; ds ez a Jupiter szem-

ben dll sajdt korribbi helydvel.- A k6t Urdnusz kcizel azonos helyen tal:ilhat6.- A Pldtd-Mars egyiittdllds pedig trigonra van kordbbi

poziciojdtol.- A haldl horoszk6pjdban a Hold ds a Neptun kozeled6

kvadrdtban van; az dj inkarn:ici6 horoszk6pjdban aHolddal alkotott fdnyszcigkapcsolatba a Neptun hely6-re a Vdnusz krjzeled6 trigonja keriilt. A Neptun pediga Merkfrral van egyiittdlldsban.

- A haldlhoroszk6pban retrogrdd a Szaturnusz €s a Nep-tun; az fj inkarndci6 radixdban pedig aJupiter 6s a Sza-turnusz hatrilo mozgdsf .

- A kdt radixban ugyanabban a jegyben dllnak a Szatur-nuszok a Sz(zben; az lJrdnuszok az Ikrekben; a Merkrirds a Nap a Halakban, a Vdnuszok a Vizcint6ben.Ez a pirhuzam szintdn mag:it6l Steinert5l szdrmazik, 6s

eszerint Aquin6i Szent Thmds lelke inkarndl6dott Steinerszemdlydben.

A kiil<inbsdgek ellendre igen sok azonossdggal taldlko-zunk ebben a kdt horoszk6pban, melyb6l a haldl kdpleteazt mutatia meg, hogy melyek azok a tulajdonsdgok, te-hetsdgek, kdpessdgek, amelyek elvezetnek a fejl6ddskcivetkez6 dllomdsd.ra. Az tij inkarnici6 radixa pedig val6-di sziiletdsi horoszk6pkdnt miik<jdik, ds ldnyegesen nehe-zebb feladat eI6 illila a sziilcittet, minr azr az el6z6 halilhoroszk6pj:ib6l feltdtelezhetndnk.

A karma asztrol6gia szerint a retrogrdd Jupiter azOroszld.nban olyan emberre utal, aki erkcilcsi leckdket ad atcibbieknek, ds feljogos(tva 4.rzi magit erre, mivel meg vangy6z6dve a salit nagysrigrir6l. Eletfeladata: felismerni,hogy a sajdtjdt6l eltdr6 dletm6d is lehet igen drtdkes. A Ju-piter a 9. hdzban arra utal, hogy a sztilcitt el6z6 dleteibentflsdgosan sokat foglalkozott dnmagdval, aldrendeltjeivdtett mdsokat, ds visszadlt a hatalmdval. Mint hddit6, zsar-nok vagy guru, visszadlt az emberek bizalmdval, manipu-ldlta 6ket. Ezdrt ebben az dletdben olyan fi1o26fift, vll6g-nezetet kell kialakltania, melyben a valhs ds az dlet sokszi-n(sdge igen fontos szerepet jdtszik. A hitrdl6 Szaturnusz aSz(zben pedig azt jelenti, hogy a sziilcitt megpr6bdlja akiilvil:igot preciz, kissd hideg gondolkod:ism6djdnakmegfelel6en alakitani, megpr6bril sdmdkat rdk6nyszeriteniaz emberekre. Feladata, hogy sqit maga ds mdsok tcikdlet,lensdgdt elfogadja ds t(lsdgosan kritikus bedllitottsrigdt j6-sziggal enyhltse. A 10. hizban ez a Szaturnvsz a^ jelzi,hogy ez az ember el6z6 inkarndciojdban igen hideg dsbecsvdgy6 volt ds hiinyzott bel6le a mdsok irdnti megdr-tds, egyiittdrzds. Ebben az dlet(ben ezdrt meg kell tanulniafelel6ssdget vdllalni tetteidpt, 4s azigazsagot kell szolg:ilnia.

Ebb6l arra krivetkeztethettink, hogy n 1274. dvi halil4s az 1861. dvi irjj:iszriletds kcjz<itt biztosan volt mdg n6-hziny inkarndl6dds, mely az u1 radix szerinti karmdt ered-mdnyezte. Steiner asztrol6giai :illit:isai bdr rendkiviil drde-kesek, de lehet rajtuk vitatkozni. Ugyanis a Steiner fdleasztrol6giai megdllapit:isok - a sorspirhuzamok, a horosz-k6pok metamorfuzisa azonban a jelenkori asztrol6giai fel-fogds szerint nemigazin drtelmezhet6. Err6l maga Steineregyik irdsdban a krivetkez6ket mondja: ,,...Meg kell em-litenijLnk, ... hogy majdnem minden, ami ebben az irdny-ban (az asztrol6gia teriiletdn) za1llk, az tiszta dilettantiz-mus - val6di babonasdg - ds a krils6 vllig szdmira ezek-nek a dolgoknak a val6di tudomdnya nagyobb rdszt telje-sen elveszett. Emiatt azokat az elveket, amelyekr6l itt be-szdliink, nem szabad megftdlni aszerint, hogy napjainkaszrr o16 giijinak a ldtj ogos ultsdga igencsak kdrddses. "

Mindezt a 20. szizad elejdn irta \e, 6.s az6ta az asztrol6-gia igen sokat fejl6ddtt. A fejl6dds, az asztrol6giai kutati-sok eredmdnyei azonban nem Steinert igazoltik. Az aszt-rol6gia ldtjogosultsdga ma mdl egyikalln nem kdrddses.

DR JZEPES] IANOS

$l*ritli6n 7

-i !'1.: j i i: :f i i:-::i ; :jr

Az. a,sz. t ro l6gia,milgikus vilegk6pe

Kereken szaz 6wel ezel6tt fedeztdk fel (jra az asztrol6gidt,miutdn ndhdny generdci6n dt a feleddsbe meriilt. Ezzelegyid6ben a ktlc;nbc;26 okkultista ideoldgidk irdnt is fel-er6scidcitt az igdny. Titkos tdrsasdgok, kc;rok ds p:iholyokminden fajt:ija j<;tt ldtre mindenfeld. A teozdfia ds rokonird.nyzatai teret nyertek mindeniitt a vildgon, ds meg ma-ga a spiritizmus is igen sok kcivet6re taldlt, ds Ndmetor-szdgban Carl du Prel publikdci6i dltal filoz6fiai alapokatkapott. A kordbbi id6kkel ellentdtben, mosr a kdpzett pol-girsdg feld fordult ds majdnem szalonkdpessd lett. Demindezek az u1 orientil6dds irdnti messzire tcirekv6 pr6-b:ilkozdsok alapjlban vdve csak menekiildsi mozgalmakvoltak. Az ut6bbi dvtizedeknek a haladdsba vetett naiv hi-te tovdbb dlt, de a hozzi kapcsol6d6 euf6ria mdr rdgenszertefoszlott. Az emberek rdjcittek arra, hogy a vildg rejtd-lydt Ernst Haeckel nem tudta megoldani ds a pozitivistdksem. Az ember beldtta, hogy a termdszettudomdny nagyfelfedezdsei ds sikerei dltal tudisunk lyukai csak nagyob-bak, ds a probldmdk mdg megoldhatatlanabbakkd vdltak.Az ij mozgalmak koziil sok kdtsdgkiviil a valldsp6tl6 sze-repdt vette dt. A dogmdkba ds ritusokba merevedert egy-hdzi hit, rdaddsul egy olyan nyelven el6adva, mely inkdbbvisszautasitdsra taldlt, mintsem vonzott, nagyban hozzal6-rult ehhez.

ts a fejl6d6s folytat6dott a 20. szlrzadl:an. Mdr a szd-zadvdgi szecesszi6 szakitott a koribbi id6szak citlettelennaturalizmusdval. Szorosan kot6dott hozz6. a ..vdndorma-ddr mozgalom" ds az rijonnan kialakult szabad testkultfra.Mindezek az ij irinyzatok, melyek mindenek el6tt az if-jabb gener:ici6ban vdltottak ki nagy visszhangot, jellemzf-ek a technikalizdl6dott ds eliizletiesedett vildgra. Ma sincsez mdskdpp. A dta}Jazadisok, a hippi kultfra, a menekii-Ids a drogokba 6s az i{irisdgi szektdkba, ugyanebbe azirdnyba mutat, akdrcsak a tdrsadalmi vdltozdsok 6s az al-ternativ dletm6dok irdnti e16feszitdsek.

Ezek kctzcitt a mozgalmak kozdtt kiilcjnleges helyzetbenvan az asztrol6gia. De nem csak az eredete miatt. Vdgtdreis az dgitestek futdsdt - eltekintve a tengerjdr6 ndpek tdjd-koz6ddst szolgdl6 cdljait6l - a korai 6korban majdnem ki-zirolag csak asztrol6giai okokb6l figyeltdk meg; bdr megkell mondanunk, hogy val6j:iban mantikus cdlokb6l. Aklasszikus asztroldgia, amilyennek mi ismerjiik, csak kd-s6bb, a hellenisztikus korban alakult ki, 6s dvszdzadokondt megig6zte az embereket.

Mdr akkoriban feltette az ember a kdrddst, milyen faj-tdjfak is a mikro- ds makrokozmosz kozotti kapcsolatok.A legtobb 6kori szerz5ndl ds mellesleg a reneszinsz ̂sztro-l6gusokndl is keverednek a mdgikus-harmonikilis idedk a

haszontalan igyekezettel, hogy az asztrol6giai folyamatok-ra termdszeti-okozati magyarizatot adjanak. fgy pl.Poseidoniosi Apameia (ie. 135 - 5l), Cicer6 tanit6ja, akiaz 6gitesteket egy mondhatni mlgikus er6 hordoz6inakldtta, melyek mozgdsuk ari.nyai szerint minden folyamatotirdnyitanak. Mdg amikor kdtszdz dwel kds6bb Ptolemaeusa plandtrik sugarairdl beszdl, mdg azr sem kapcsolhatjukcissze azokkal a sugarakkal val6 elkdpzeldsekkel, melyeketa termdszettudomdny ismer. Sokkal inkdbb szimbolikusankell ezt felfogni, rigy, mint - ahogyan egy pdlddval dlve -

amikor arr6l beszdh-ink, hogy egy dgitestet ,,eldgetett", haa Napt6l val6 tdvolsdgaT-8 fok 6s 16 ivperc kc;zd esik.Nincs ez mdskdpp Keplerndl sem. F6m(ve a,,Harmonicemundi" teljes egdszdben harmonikdlis irdnyultsi'gi. Azdgitestek fdnyszogei, a geometriai alakzatok, a kristdlyoktermdszetes feldpitdse ds a zene harmonikdlis rendszere az,amit egym:issal kapcsolatba hoz. Md.srdszt az asztrol6giavddelm6ben irott m(vdben, a ,,Tertius Interveniens"-benszimos harmonikdlis osszefiiggds mellett olyan termdszeti-okozati risszefiiggdseket is bemutat, melyek egy rdsze maszdmunkra abszurdnak tiinik.

Term6szeti okozot,vagl v6letlen egybees6s

A termdszeti-okozati szemldletm6d, mely szerint az dgites-tek krjzvetleniil sugaraik riltal hatnak az emberekre, ds azrin. ,,szimbolikus asztrol6gia' kdzcitti ellentdt mdg napja-inkban is l6tezik, bir az el6bbi egyre inkdbb a hdttdrbeszorul. B:ir tulajdonkdppen €rthet6, hogy egy olyan kor-ban, amikor mindenki ismeri a rcintgensugarat ds a neut-ronsugarat, a sugdrzdsok minden faltajit komolyan veszik.Ez egy pszichidter megegyzlslle emldkeztet, aki arr6l tu-d6sitott, hogy a paranoidsok n6hdny generdci6val ezel6nmdg a gonosz szellemekt6l, ddmonokt6l vagy magfu6l az<irdcigt6l fdltek, akinek afej(hez a legszivesebben egy tin-tatart6t vigtak volna, mint hajdan Luther Mdrton. Maezek az emberek azonban a sugdrzdsokr6l, a gonosz oro-szokr6l, vagy kis zcild emberkdkr6l mesdlnek. Csak mi bal-gdk nem vessziik ezeket 6szre. Mindenesetre nem csoda,hogy rengeteg ember sugdrzds irdnti fobi:ija mellett az dgi-testek sugaraira val6 utalds nagy figyelmet kap. Bdr nemlehet tagadni, hogy ldtezik ilyen. De a kozmikus sugirzd,-sokr6l ds hatrisaikr6l igen keveset tudunk. Az, hogy a nap-folttevdkenysdg peri6dusainak ds a telihold sugarainak ha-tdsa van, megtapasztalja minden pszichidter. De ezeknek asugaraknak a hatdsa nem kiilcinleges, ds semmikdppen sem

8 ftteridiitn

el6tt 600 drryel vdlasztottdk le a Skorpi6 oll6it, amelyb6l aMdrlegtart6t megalkottdk, 6s kds6bb egyszer(en M6rleg-nek neveztdk el. Mindezekhez a csillagkdpekhez, mostm:ir jegyekhez, egysdgesen 30"-t rendeltek, azaz a kcir ke-rtletdnek tizenketted r€sz(t. Eztnem asztrol6giai tapaszta-latok alapj:in tettdk - horoszk6pok vagy statisztikdk akkormdg nem voltak - hanem harmonikd.lis okokb6l. Kds6bb,kb. a 4. szdzad dji'n felfedeztdk, hogy a tavaszpont a pre-cesszi6, a ftild tengelydnek kcirforgdsa miatt, lvente 50,24ivmdsodpercet halad visszafeld. Ezutin az dllatcivet az ill6-csillag hrittdrt6l, a csillagkdpekt6l elvdlasztottdk. Fizikaiszempo ntb6l megmagy ar itzhatatlan volna, ho gy egy er 6t€.rmi6rt haladna egyiitt ezze\ a mozgdssal.

Az dvszakok vilrczisira val6 hivatkozds is tarthatatlan.A ddli fdltekdn az 4v ritmusa arnigy is teljesen mds. Fizi-kai szempontb6l dppen ilyen megmagyarizhatadan a ti-zenkdt egyforma nagy, de ktilc;nbozd hatisf szektor is.

J. Ugyanez drvdnyes az dgbolt 12 hizra vagy mez6reval6 felosztdsira. Ez szintdn a korszakvdltds el6tti hd.romlvszizad alatt alakult ki, mdgpedig a jegyek anal6giijira.Eredetileg csak azt a n6gy sarokpontot jelc;ltdk, melyet ahorizont keleti ds nyugati pontja ds a merididn alkotott.Azutdn nyolc szakasz lett, vdgiil tizenkett6, az, amit mahoroszk6pnak neveztnk. A hizak nem empirikus okokb6ljcittek l6tre, ds a mdreteikr6l, valamint akozbezirthazak-16l ma sincs egysdges vdlemdny.

Fontoljuk meg a kcivetkez6ket: A Mars 6s a Szaturnuszszembendlldsa igen sflyos aspektusnak szimit. Ebben ttk-roz6dik az ellentdt az akarat ds a sziiksdgszer(sdg, akd.ny-szer 6s a szabadsdg kctzcitt. Ha a Mars Keleten dll, szorosana horizont alatt, akkor a Szaturnusz a7. hizban taldlhat6.Ebb6l arra lehet kcivetkeztetni, hogy a tdrskapcsolat vagyhdzassdg kevdsbd boldog vagy legaldbbis gdtldsoknak, h:it-rdltatdsoknak van kitdve. Pdr perccel, lassan felkel6 jegyek

esetdben taldn egy negyeddrdval kds6bb, a Mars a 12. hiz-ba keriil, ds a Szaturnusz a 6. hdzba. Ebb6l arra lehet ko-vetkeztetni, hogy a betegsdg vagy szemllyes balszerencseelszigetel6ddst eredmdnyez, vagy hogy a munkahelyi mil-li6ben konfliktusok lehetnek. A tapasztalatok meger6sitik,hogy a legtcibbszrir igy is van. De sztiksdges-e, hogy az er6-tereknek, tisztdn fizikai befolydsoknak ilyen specifikus ha-tdsokat tulajdonitsunk?

4. Az lgitesteknek a horizont alatt dllva gyengdbb, vagylegaldbbis m6dosult hatdsaik vannak, mivel sugaraiknakel6bb :it kell hatolniuk a F<ildgdmb<;n, legaldbbis a sugdr-zdsokr6l szerzett tapasztalatok alapjdn. Eppen ellenkez6 ahelyzet. Az az €gitest, amely mdlyen lenn a merididnndl,azaz a 4. hdz csticsdn ill. sokkal hatdsosabb, mintha fenna 9. vagy I 1. h:izban dllna, nem messze a fels6 meridi:in-t6l. Ugyanigy, egy 6gitest a horizont alau az 1. hdzbansokkal er6sebbnek szdmit, mint amilyen kevdssel el6bb, a12. hizban volna.

5. F6nyszcigek alatt az dgitestek kcizotti szcigtdvolsdgotdrtjiik, geocentrikusan, azaz a fcildi megfigyel6 szemszcigd-b6l ndzve. Ez nehezen felfoghat6, ha az dgitestek fizikaihatdsaira gondolunk. A sugarak tehit az dgitestekb6l ma-gukb6l indulnak ki. Ha meg akarunk dllapitani egy fdny-

szciget, akkor tehdt az ivet kell megmdrni X ds Y plandtakcizcitt. De nem ezt tessziik. Ugy tesziink, mintha az €gi-testeknek nem volna szdlessdgiik ds az ekliptikdn mozog-ndnak. Ott ds nem az dgbolton mdrjiik a tdvolsdgukat,dgy, mintha egy foldrajzi hely kivetitdse koldend a sugara-it. Mrir Kiihr csoddlkozott azorr, hogy az ember az dgites-tek szdlessdgdnek milyen kevds figyelmet szente^.

Csak az eklipszek, fogyatkozdsok esetdben tekintik fon-tosnak a szdlessdget. Ez azt jelenti, hogy a fogyatkozdsokcsak akkor jcihetnek ldtre, ha hidnyzik a szdlessdg, azazhaa Hold ds a Nap nem rendelkezik szdlessdggel. Ha az egi-testek val6di helyzet|t akarndnk figyelembe venni, akkormds drtdkeket kapndnk, a Pldt6nril, ahol a maximilis sz€-lessdg tobb mint 17", a ktilc;nbsdg mdg szdmottev6bb vol-na. Ha felez6pontokkal dolgozunk, melyndl csak 1-2 fo-kos orbiszt engediink meg, akkor a legtribb adat mdr nemstimmel. A fdnyszcigpontoknak az ekliptikdra val6 kivetf-tdse is eltdrdst jelent az asztrol6gia termiszeti-okozati fel-fog:is:it6l.

6. A sziiletdsi horoszk6por egyfalta engramnak tekint-jiik, mely a sztlott egdsz dlet6t meghatarozza. igy €rthet6volna, ha az dgitestek, melyek valamikor erre a helyref€nyszoget vetnek - ezeket tranzitoknak nevezik - befo-lydst gyakorolnak. De ezt gyakran a direkci6kkal ds prog-resszi6kkal cisszeftigg6sben teszik; ds amelyek, mint a tcib-bi ktil<;nboz6 progn6zism6dszer, a korai 6korb6l kcilcscin-zott - ,,egy nap egyenl6 egy drvel" - azonossdgon alapul-nak. A sztiletds utdni (ds nlhiny szerz|n(l a sztletds el6t-ti) 40. nap a 40. llet€vnek felel meg.

Az igynevezett primerdirekci6n:il az iw6lti',si kulcs kb.4 percnek felel meg. Ez a csillagid6 haladrisa egy nap alatt,azaz akb. a nappilya 1 foka. Ismdt csak az ,,egy naplegydv" viszonyr6l van sz6. 60 perccel a sziiletds utdn, vagykonverz szimiwa 60 perccel a sziiletds el6tt, a 15. dletdvesemdnyeit jeloli. Hasonl6kdppen mft<jdik ez az dves ho-roszk6p, a szolirr esetdn. Ezt arra az id6pontra sz:imitjukki, amikor a Nap minden dvben ismdt eldri azt a helyet,ahol a sziiletdsi horoszk6pban volt. De ez a horoszk6p mdrnem csak egy napra drvdnyes, bdr tranzitokr6l van sz6, ha-nem az egdsz k<ivetkez6 lvre vonatkozik. Ez tgyanaz a vi-szony, mint a direkci6kndl. Ebben az esetben egydrtelm(,hogy ezek ds a hasonl6 elj:irdsok nem magyardzhat6k megtermdszeti-okozati m6don. De mivel ezek igen gyakranmegegyeznek a megfelel6 eseminyekkel, minden progn6-zism6dszerndl egy m:isik vildgkdpet kell feltdtelezni.

7. A befolyriselmdlet ellen sz6l6 legfontosabb 6rv frilttttazonban a legtribb esetben dtsiklunk. A legfontosabb ese-mdnyek, amelyek az emberekkel megtcirtdnnek, legtcibb-szcir mdsodlagos jelleg(ek, ds nincsenek veluk szoros tjsz-szefuggdsben. Kdpzeljtik el, hogy a Szaturnusz sugarai egyembert betegg6 tesznek, 6s a Neptun(. zavarodotti. teszi.De mit jelent a kcivetkez6 eset a gyakorlatban?

Egy ember stilyos depresszi6val drkezik a tandcsaddsra,melyet a szaturnuszi direkci6k is jeleznek horoszk6pj:iban.A depresszi6ja azonban nem endogdn, vagy pszichogdn,hanem egy konkrdt esemdnyhez kapcsol6d6. A sziilei megakartdk ldtogatni ezt az embert. A jdrmiivezetdsre mdr

l0 $leridi*n

Es ,,Az asztrol6gia tortdnet6ben" azt mondja: ,,A tisztdnszimbolikusan felfogott asztrol6gia szimira a plandta- dsdllatcjvi jegy alakzatok nem mdsok, mint jelzdsek hordo-z6i, melyek rinmagukb6l kiindulva semmilyen hatdssalnincsenek, ds nem mutatnak semmit. Val6jdban az emberaz, aki a kozmikus ds fc;ldi esemdnyek relativ gyakori egy-idejfsdgdndl mint segddeszklzt haszn6.l.ja, 6s aki ezzel egyolyan gazdag kapcsolatrendszert teremtett, amelynek a se-gitsdgdvel, bizonyos val6szinftdggel a jellemr6l ds a sorstendencidir6l k€pes nyilatkozni. Bizonydra vannak fol-donkiviili er5k, melyek a Fc;ldet, valamint az 6l6l6.nyekritmusdt messzemen6kig befolydsoljdk. Ezek a befoly:isokazonban dltaldnos termdszetiiek ds a fizika ds a biol6gia te-riiletdhez tartoznak. "

Vdgiil iddzhetjiik a mai asztrol6gia nagy ciregdt, Tho-mas Ringet, aki elhat:irol6dik a ,,vulg:iris befolyds-elmdlet-t61". Ring azt i,rja: ,,Az aszrrol6gia feliilvizsgrilatdnak alap-gondolata, mely a mai vil:igban elfogadhat6vd teszi, abb6la felfog:isb6l kcivetkezik, hogy az dgitestek szdmunkra csaka szerves dlet meghatdrozott alkot6erejdnek ismertet6 je-gyei. A konstelldci6juk egdsze azonossdgot jelent az alattamegsziiletett ember bels6 er6ivel." Ez azrisjelenti, hogy:,,A kauzilis - mechan ikus villgmagy ar dzat eld gtelens6gdnekdlm6nye gyakran tiltakozdskdppen a mdgikus vildgkdphezval6 visszatdrdst eredmdnyezi. EzzeI a hit - vagy dqzelmekdltal meghatdrozott bedllitottsdggal az ember megfigyeldsi- ds gondolkoddsi hibdkat vdt, melyek a szeptikusok szd-mdra olcs6 ellendrveket szolgdltatnak." Ez egydrtelm(, dskds6bb kimerit6en vdlaszolunk rd. Amit a szkeptikusok azasztrol6giai alatt drtenek, szdmunkra ddes mindegy. 6t at-tallban olyan emberek, akik az asztrol6giai probldm:ikr6lvagy egy!'.kaIdn nem, vagy csak felijLletes ismeretekkel ren-delkeznek. De ami a mdgikus vildgkdpet illeti, mely k6t-sd gkiviil magdban fo glalj a az asztr o16 giai feno menol 6gidtis, ami az irfog6 drtelmdt jelenti, azt nem lehet ndhdnymondatban megmagyardzni. Azt a cikk folytatdsdban tesz-sziik meg.

A cikk els6 rdszdben az igynevezett befolyds-elmdlet kriti-kus vizsgdlatdt v6geztiik el, annak az asztrol6giai tanitds-nak, mely szerint az dgitestek ds az dllatcivi jegyek a suga-rak vagy er6terek irltal, azaz tisztdn fizikai m6don, befo-lydst gyakorolnak a vildgra 4s az emberre, az asztrol6giaiszabdlyoknak megfelel6 m6don. A val6ban l4tez6 befolyi-sok, melyek a holdfiizisokkal, vagy a napfolttev6kenysdg-gel fuggnek 6ssze, a kozmobiol6gia tudomdnydnak teriile-tehez tartoznak. Ezek hatdsa dltaldnos jelleg(, ds a szimbo-likihoz semmi koztik. Ezzel a befoly:is-elmdlettel szembenlegfontosabb ellendrvk6nt hallhatjuk, hogy az ember mdra sziiletdse el6tt rendelkezik azokkal az adottsdgokkal, me-lyek egy rdsze meghatarozza a sorsdt. A sugdrzdsok, melyeka sziif etds pillanat:iban lrrk, ez€rt jelentdktelenek. Rovidenazt is bemutattuk, hogy a fenyszdgeket ds a felez6pontokatnem az dgbolton mdrik, hanem az ekliptikdn. A val6difdnyszcigek, az dgitestek kcjzc;tti szcigtdvolsdg afoldr6l n6z-ve a projekci6 miatt eltorzul. Arra is rdmutattunk, hogy aszokdsos progn6zism6dszerek az egy nap = egy dv kulcson

I2 *ledtli*n

alapulnak. Az llyen jelleg( anal6gidk ellentdtesek mindenterm6szettudomdnyos m6dszerrel. Azt is rdszletesen be-mutattuk, hogy az embert drint6 legfontosabb esemdnyek,mint a hozzd, kozel :ill6 emberek hal:ila, szerencse vagysorscsapds, amennyiben kiviilr6l hatnak az emberre, nemdllhatnak 6sszefiiggdsben az dgitestek sugdrzdsaival, hiszenezek az embert beltilr6l drintik. Minden olyan kisdrlet,hogy ilyen kapcsolatot hozzunk ldtre, sztiksdgszer(ien azanal6giakapcsolatok ldtrehozd.sdho z yezet, azaz usdo m6-nyos szempontb6l nem alkalmazhat6. Ez|rt nem csoda,ha a termdszettud6sok minden faitrija ds els6sorban a csil-Iagd"szok, az asztrol6giirt elvetik, ds ha megkdrdezik 6ketegy mitikus-mdgikus vildgkdpr6l beszdlnek. Rdaddsul nemis egdszen igazsdgtalanul. A felt(n6 azonban az a hang,amelyet az asztrol6gi6.r6l val6 vita sordn megiitnek. Igener6s gyflolk<;dds hangzik ki bel6le, amikor olyan emberekbeszdlnek az asztol6gidr6l, mint Ludwig Reiners, JoachimHerrmann, vagy nemrdgiben Hoimar von Ditfurth. Ugyhangzik, mintha a szent tehenet vdgn:ik le. Termdszetesentarthatj dk az asztrol6gi|val val6 foglalkozdst balgasdgnak.De ez csak igen csekdly mdrtdk( azzal a balgasdggal szem-ben, amit a mddia kcizdl nap, mint nap a magas politikd-16l. Az alapvet6 oka a heves reakci6knak egyes tud6sok rd-szdr6l sokkal mdlyebben keresend6. A felviligosodds nap-jait6l, X. Pius antimodernista esktijdig, melyre mindenegyhazi szemdlyt felsz6litott (1910), az egyhl,z ds a tudo-mdny kcizritti szakaddk dthidalhatatlannak ldtszott. Mosthirtelen csend lett kciriikitte. A teol6gusok mdr alig pole-mizdlnak Darwin 6s descendencia-tana ellen, ds a tud6sokalig tcir6dnek az egyhazi tanitdsokkal. Egy ehhez ill6 idd-zet Hoimar von Ditfurtht6I: ,,Egyfa1a lusta bdke alakultki a termdszettudomdny 6s a vallds kcizcitt. Az udvariassd.ga termdszettud6sok ds a teol6gusok kctzott azon a komp-romisszumon alapszik, hogy a val6ban vitds pontokatmell6ztdk. " (Stddeutsche Zeitung Nr. 6/ I 982. sz|ma)

Tehdt a hittel szemben - kiilcinbriz6 okokb6l, de - nemlehet felldpni, sokkal inkdbb azzal szemben, amit az emberbabonasdgnak tart. A zsd"kot verik, de a szamdrnak szirn-idk.

Az asztr ol 6 gi o tu d o m 6 ny?

Ezt a helyesen drtelmezett asztrol6gia kovet6jdnek nemkell bizonyitania. Ezen a probldmdn, hogy az aszuol6giatudomdny-e vagy sem, md.r ciwen 6wel ezel|t hevesen vi-tatkoztak. Az Akaddmiai Asztrol6gusok Tdrsasdgdnak -

melynek elnrike az ismert asztrol6gus Emil Saenger volt -

rendezvdnydn Berlinben neves asztrol6gusok egy csoport-ja iilt cissze, kozcittiik t<jbbek kcizcitt Dr. Friedrich Schwab,Prof. Verweyen, \Tilhelm Becker, Heinz Noesselt, Ed-mund Tioinski, Hans Schwarz, 6s a probldmdr6l Saengera krivetkez6 nyilatkozatot tette' ,,Ugy ldtom, eldrkezett azid6, amikor az asztrol6gia, miutdn sokriig ,,valldsnak'majd val6di ,,tudomdnynak' tekintettdk - bdr szigordanvdve egyik sem - (minden drtelemben) a m(vdszet jellem-vondsait mutatia fel, ds mint ilyen elsaj;itithat6, mir azt

it :='i i..' ;i :j !': S "'l

T61 6s id5

A prekognici6ndl (termdszetftilcitti dszleldsndl), ds egydbmantikus praktikdkndl is meghatdroz6 az a kortilmdny,hogy az olyan kateg6ridk, mint a tdr ds id6, elveszitik dr-vdnyessdgtiket, vagy messzemen6kig dtalakulnak. In ktilo-ncisen az id6 fogalmunkat kell korbejrirni. Az 6kori ds a td-vol-keleti kultdrdk az id6t, mint ciklikus folyamatot fog-tdk fel, jelkdpesen a vildgkigy6, az Uroboros Sbrizolja,mely a farkdba harap. Szdmunkra az id6 lineiris jelleg(.

Jdn valahonnan, taldn a j6istent6l, ds vdgz6dik - mdr havdget dr egyriltaldn - a vil:ig vdg6.n. Az id6 maga szintelen,ds olyan, mint egy mozg6 szalag. Csak az asztrol6giai, tcir-tdnelmi ds szemdlyes esemdnyek dltal vdlik megfoghat6vri,konkrdt id6vd. A kds6i kozdpkorban ezt a konkrdt id6t jel-kdpezte az Occasio alakja (latinul: alkalom, k€z1egy, sze-rencse, kcizidtdk). Meztelen n6 alakj|val ibrizokdk - azid6 olyan, mint egy tiszta lap - egy kdssel vagy kaszival,Kronosz, ill. Kronosz/Szaturnusz, azid6- ds sors istendnekszimb6lumdval.

Kds6bb Occasio helydt elfoglalta a Fortuna, melyetszdrnyas angyallal, vagy szfinxel dbr;izoltak ds amely a sorskerekdt, a ,,Ruota di Fortuna'-t forgatja, mellyel a plandtaistenek j6 ds rossz tulajdons:igaikkal felemelkednek ds le-szdllnak. A tarot kdrtydn ez akalltban allat, vagy dllatszer(ldny (osztonciss6g ds tudattalansdg), mely a kereket felfeld,vagy ismdt lefeld mozgatla. Ez az Allat, melyeket mdrEzekiel megemlit, mds olvasatban egy sakdl, Hermanubiszegy megjelendsi formdja (Hermdsz ds az egyiptomi istenAnubisz <jsszeolvaddsa), a halottak kisdr6je 6s a halottakbirodalmdnak 6re Typhon, a szamdralak, a nedves pdrdkura az alvllirgban, ds minden rosszra fordulisdnak az ura.

Magdban az id6 fogalmdban, vagy sokkal inkibb a re-lativitdsdnak a felismerdsdben vdlik nyilvdnval6vd a mdgi-kus vil:igkdp ds az asztrol6gia kapcsolar^. igy vdlik aparagnosztdkndl, a m:igikus embereknel a jov6 6s a mfltkdpszer(en dtdlt jelenn6. A horoszk6pban is az id6t vissza-vezetjiik a kezd6pontra, ds akkor vdlik szemldletessd.Majd' minden asztrol6giai progn6zis m6dszer abb6l indulki, hogy egy igdr6t (dgitestet vagy f€nyszogpontot) egy il-l6nak kdpzelt jelol6hoz (MC, Ascendens, Nap, Hold vagybolyg6) vezetiink. Az id6, mint szakasz jelenik meg, mintiv, melyet a direkci6 fa1a16toI ftigg5en az ekliptikdn vagyaz egyenlit6n mdriink meg. Egy tovdbbi folyamatban dt-sz:imitjuk ezt az ivet id6re, melynil dltaldban a Nap egynapi (ldtsz6lagos) mozgdsa egy dvnek szimit. Az itszimi-tdsi kulcs kisebb eltdrdsdvel itt most nem drdemes foglal-kozni.) A horoszk6pban mindegy, hogy az sziiletdsi ho-roszk6p vagy egy rillamalapitrisl. vagy egy rijrakezddsr6lvan sz6, ldthat6 - az dgitestek fdnyszogkapcsolataib6l ajo-v6 - szimb6lumokban kifeiezve - a ielenben. Ez akezde-tekt6l fogva benne van-

Az az elkepzelds, hogy a jov6beni esemdnyek, a parag-noszrdk dkal, vagy a horoszk6p kifejtdsekor is mdl dszlel-het6k, azaz jelen idej(ek, ellentmond minden szempont-b6l a termdszettudomdnyok termdszeti-okozati felfog:is:i-

nak. Mindkdt folyamat, mdg ha nem is magyarazhat6meg, osszeftggdsdben drthet6, ha az ember mrigikus vil:ig-kdppel szemldli. Err6l kell tehdt beszdlniink.

Ehhez tekintsiik dt rrjviden az asztrol6gia tortdnetdt.Akdrcsak a kinai, vagy indiai asztrol6gia, ez is a babilonicsillagfejtds m(vdszetdhez nydik vissza. Ez a csillagfejtds,mint mondottuk nem volt asztrol6gia a mai 6rtelemben,hanem a mantika egyik formdja. Figyelembe ve:tlk az 11-l6csillagok felkeldsdnek idej€t, egyiittdll;isukat az 6gitestek-kel ds egymdssal, mds el6jelekkel egyiitt a ndpek ds orszd-gok ds azok uralkod6i sorsdnak alakuldsa szempontj:ib6l.A 6. szizadt6l kezdve a gorogok dwettdk a babiloniak ki-vdl6 csillagriszati ds matematikai ismereteit, valamint csil-lag-mitol6giai hagyomdnyaik egy rdszdt, mint az dgitestekhozzirrendelds6t az istenekhez, az eyes dll6csillagok csil-lagkdpekkd val6 cisszevondsdt ds a ktik;nboz6 feltiin6konstelldci6k jelentdsdt. A hell6n kori egyiptomiak is be-folydssal voltak az asztrol6gia l6trejcittdre.

Harm6nio 6s szimPdtio

A gcirogdk nemcsak egy idegen kultrira .javait vettdk dt,hanem feldogoztdk ds dtalakitottdk azt. Nagy jelent6sdg(

az asztrol6gia ds kds6bbi fejl6ddse szempontjdb6l Pytha-goras ds iskoldja. Az 6 matematikai 6s termdszettudomd-nyos ismeretei messze meghaladt:ik kordt. Nemcsak a mo-nochordot (egyhriros kisdrleti hangszer a hdrhosszdsdgmdrdsdre) taldlta fel, ds a r6la elnevezett tdtelt, hanem 6kdpviselte azt a n6zetet, hogy a term6szetben minden do-log kifejezhet6 szdmokban ds azok viszonyaiban. Ez olyanfelfogds, mely napjaink fizikusait6l sem dppen idegen.

A szimok ebben a harmonikdlis cisszefiiggdsben nem-csak egyszer( szimbdlumai adott min6sdgeknek. Az tissze-fiiggdsben elfoglalt pozici6juk szerint viltozik a min6sd-giik, ds az, amit jelentenek. Szdmos asztrol6gus, krizcittiikels6sorban Kepler, utdnajdrt ennek a probldm:inak.

Ma ezzel az igen <jsszetett ds nehezen drtelmezhet6 te-riilettel a harmonikus Hans Kayser ds iskol:ija foglalkozik.Kayser maga kiikinboz1 irdsarban, mindenekel6tt alap-m(vdben ,,A hall6 emberben" kimerit6en foglalkozott azasztrol6giai-harmonikdlis probldm:ikkal. A klasszikus aszt-rol6gia feldpitdse ds fejlesztdse sordn a harmonikdlis elk6p-zeldseknek nagy volt a szerepe, gondoljunk csak a fdnyszci-gekre, mint a kcir szab:ilyszer( felosztdsira, vagy a tizen-kettes szdmrendszer alkalmazd.sd.ra, a tizenk6t dllatrivi jegy-re, a tizenkdt hdzra stb.

Az asztr o16 gia meghatdroz6 risszetev5 j e a hellenisztikusGrirdgorszdgban azonban a szimpdtia idedja volt, mindendolognak az egymdssal vald <isszefiiggdse a val6sdg egys6-gdben. A szimpdtia kifejezds - m:igikus drtelemben vdve -

a hellenisztikus vardzs-papiruszokt6l ered, ds Bizlncon dsa kc;zdpkori varizsl6 irodalmon dt jutott el oda, hogy be-ledrtik a gy6gyit6- ds vardzsigdk cifra gy(4temdnydt is. Andmet ndphitben a betegsdgekr6l beszdlve mig mai ishaszndlj dk, hogy,,szi mpd ti6v al gy 6gy iwa" vagy .,szi mpa ti -

kusan gy6gyiwa'.

14 hlrritliitn

!.i=,.:=:,::,r...t:

sem vdletlent6l ftigg6 kiils6 beavatkozdsok, hanem az dletldtrejottdnek els6 pillanatrit6l kezdve hozzdrendeltek bizo-nyos drtelemben cdlpontkdnt a kds6bb bekovetkez6 sziile-tdshez. Ezen kiviil minden szimb6lum tribbszint(. Ezzelmagyarizhar6 az a gyakori ellenvetds, hogy kc;zel k€.tszirzembernek hasonl6 volt a horoszk6pja, m6gis csak egyGoethe volt. Egy eur6pai, egy busman ds egy juh:iszkuryasziilethet ugyanazon a helyen ds ugyanabban az 6rd.ban.Mindegyiktik a rendelkezdsre :ill6 drc;kletes dolgokat rea-lizilja a sziiletdsi konstelldci6nak megfele16en.

J. A konstelldci6kat dtdlhetjiik aktivan ds passzivan.igy pl. a Nap, a Hold vagy tobb bolyg6 a 12. hdzban nemigazdn kedvelt. Minden esetben elszigetel6ddsi tendenci-lkra kcivetkeztethetiink. Gyakori ez a konstelld,ci6 azolyan emberekndl, akik egdsz dletiiko n it egy meghatdro-zott terijrlet6re lstdk be magukat. Okkultistdk ds asztrol6-gusok is vannak kozrittiik, mint pl. a mdr emlitett EmilSaenger, Dr. Koch 6s munkatdrsa: Elisabeth Schaeck. Jel-lemz6 m6don Kocht ds Saengert 1941-ben hosszabb id6-re lecsuktik, mig a tribbi asztrol6gust egy-kdt nap utdn el-engedtdk. Sok orvosnak van hasonl6 konstell:ici6ja a 12.hdzban, olyanoknak, akik k6rh:izban vagy gyogyito intez-mdnyekben dolgoznak. Hasonl6an ezeknek az int(zetek-nek a torzsvenddgeihez. Az is rdgi tapasztalat, hogy.az er6-szakos b(ncselekmdnyeket elkcjvet5k horoszk6pjaiban isgyakran taldlunk hasonl6 konstell:ici6kat. Az asztrol6gusszimira bizony nem konny( mindig egydrtelmii krivet-keztetdseket levonni. Intuici6 ndlkiil ez egydltaldn nemmegy.

4. Az aszrrol6giai vonatkozdsok szimb6lumjellege nemis engedi meg, hogy egzakt meghatdrozdsokat alkalmaz-zunk. Lehetnek ilyenek, de ezek nem bizonyithat6k, leg-aldbbis nem az asztrol6gidval. Az Osztrdk Asztrol6giaiTdrsasdg elnoke \Tassilko-Serecki gr6fn6 meg volt rdlagy6z6dve, hogy minden esemdny, a legutols6ig, determi-ndlt. Riaddsul azt hitte, hogy az dltala kife.ilesztett progn6-zis mddszerrel ez bizony(that6. Ellentdtb en ezzel, sok aszt-rol6gus azon firadozik, gyakran figyelembe v6ve az egyh6-zi tanitdsokat is, hogy az ember szabad akaratdt bizonyit-s:ik. Ez felesleges, ha az ember tudja, hogy minden asztro-l6giai ki.jelentds csak a tdnyekhez val6 kozelitdst jelenti,nem tobbet. A csillagok nem kdnyszeritenek, hanem csakhajlamossd tesznek, mondjdk gyakran. Ez drtelmetlen. Acsillagok egydltaldn nem csindlnak semmit. Mi cselek-sziink ds gyakran, de nem mindig, dsszhangban a megfe-lel6 konstelldci6val.

Itt emlitend6 meg egy tapasztalat, melyet ErnstBernhard, C.G. Jung egy kozeli munkatdrsa szerzett R6-mdban. Bernhard tobb dvtizedes tevdkenysdge sordn min-den pdciense horoszk6pj:it fehllitotta, bdr azok legfonto-sabb probldmiir mir koribban is ismerte. Gyakran az de-riilt ki, hogy a pdciens csak az analizis sordn tudott vissza-emldkezni olyan folyamatokra vagy konfliktusokra, ame-lyeket mdr rdg elfeledett,bir azok vezettek a neur6zis ki-fejl6ddsdhez. A horoszk6pb6l kideriilt, hogy ezekben azidSpontokban kritikus Szaturnusz, Urdnusz vagy Neptundirekci6k voltak, melyhez semmilyen kiils6 esemdnyt nem

lehetett kapcsolni. Bernhard ebb6l azt a krjvetkeztetdstvonta le, hogy amit a horoszk6p mutat, az pszichikai ter-mdszet( 6s a kiiszcib alatt tcirtdnik. A horoszk6o kifeitdsd-ndl ez is egy bizonyralansdgi rdnyez6. A, .-t., behatdesem€nyeket vir, mig a konstelldci6k lelki dtalakuldsrautalnak.

Ezzel rokon a krivetkez6 folyamat, mely szintdn a md-gikus embert drinti. Egy paragnoszta, egy olyan, aki a md-sodik arccal (jov6beni esemdnyek el6reldtdsdra kdpes ter-mdszetfrjlcttti irzdkelds) foglalkozott, el6re ldtott jov6beniesemdnyeket. De ezek szimb6lumokkal rejtjelezettek. Ldtpl. .gy kopors6t egy hizban lebegni, vagy egy sovdny em-bert kaszdval a v:ill:in beldpni egy adott h:izba. Ebb6l ha-ldlesetre kovetkeztet. Vagy l:ithat egy tdrtdnetet, mely,mint egy film pereg le ds szemldletes kdpet ad a virhat6esemdnyr6l. Pl. egy srilyos koriilmdnyekkel j:ir6 balesetr6l.De rcividdel a katasztr6fa el6tt bekcjvetkezik egy el6re nemldthat6 dolog, mely megakad:ilyozza a baleseret, ds csakmajdnem balesetet okoz. A l6t6 azt hiszi, hogy tdrtdnetefigyelmeztet6s volt, ds a baleset emiatt nem kcivetkezett be.Val6szin(leg arrdl van sz6,hogy a ldt6 csak a folyamat egyr 4.sz& litja ds 6, feltcjlwe fesztiltsdggel, katasztr 6f ir a hegye-ziki. Az ilyen tapasztalatok nem ritkdk.

Aki ldt6t6l kdr tandcsot, annak az asztrol6gidhoz ha-sonl6an dlettelen ds vdltozatokban gazdag kdpre kell sz:i-mitania.

Igen meglep6 egy tovdbbi kapcsolat a migizmus ds azasztrol6gia krizcitt. A laikus amikor a migiir6l hall, sze-lem- ds d6mon(zdsre gondol. Bizonyira ez is hozza tarto-zik. De a legkevesebben tudjdk, hogy egy mdgikus tehet-sdggel rendelkez6 ember kdpes egy ilyen megszemdlyesi-tdsre, mdg ha az alak egy mesdskcinyvb6l szdrmazik is.Megfelel6 gyakorlattal az alak - Jn.g szerint a kollektivtudattalan komplexuma - alakot ds dletszer(sdget nyerhet.Az lrz€keny ember rigy b:inik vele, mint egy emberrel,mdg a szexudlis kapcsolat sem ritka kozottiik. Ez a hiresordogi szerelem a teol6gusok 6s drddgft6k szerint, bir az<;rdogh<;z nincs semmi koze. Ilyen megszemdlyesitds kiala-kuldsdr6l tud6sit Alexandra David-Neel ktil<;nboz0kdp-pen a kcinlveiben. Ez termdszetesen nem azt jeleni, hogyminden ilyen figura cinmagdt6l alakul ki. De ez egy mdsikfejezet. (Alexandra David-Neel megmutatta az dletdvel dsa krinyveiben, hogy dber elmdvel ds egdszsdges itdl6kdpes-sdggel viszonyul a paranormdlis kdpessdgekhez, 6 a plldaarra, hogy a megszemdlyesitds semmikdppen sem igdnyli a

,,mddiumi pszich6zis" szimpt6mdinak a kialakuldst, mintahogyan azt H. Bender feltdtelezi.)

Ha valaki dveken dt ilyen domindns megszemdlyesitds-sel tal:ilkozik, akkor azok riltaliban sajd.tos ds gyakran el6g-gd kiil<inleges karaktert ciltenek, rnely az 4.rz€kenyek€t6ligen ktilr;nb<;zik. Ha megndzziik az 6 horoszk6pjukat, ak-kor megdllapithatjuk, hogy ezeknek a megszemdlyesitd-seknek egy meghatdrozott konstelldci6 felel meg. Majd-nem olyan benyomdst kelt, mintha az dlet minden oldalit,melyet az ember tudatosan nem tudott megval6sitani, amegszemdlyesitds iltal dl ki. Ez megegyezik azzal, amitHerma Pfeifer asszony azt hitte, hogy mdr dvekkel ezel|tt

16 *lsridi*n

.'

Az asztrol6gia fejl6ddse szinte megdllithatatlan. Mivel mdgmindig vanak olyan kdrddsek, amelyekre nem igazdn adha-t6 egydrtelmfi vilasz, az asztrol6gusok keresik a megoldds-hoz vezet6 urar. Ugy tiinik, hogy a napjaink legelterjed-tebb irdnyzata a pszicho-asztrol6gia is dtalakuldban van.

A fejl6dds kovetkez6 ldpcs6foka az un. rranszper-szondlis asztrol6gia (TPA) lehet. Az iritnyzatmegreremr6-je Michael Roscher, aki 1986-ban megjelent ,,A Hold" c.m(vdben fejtette ki el6szrir a fogalom drtelmezdsdt: tran-szperszondlis D a szemdlyb6l kiindul6. A szemdlyisdg ere-deti (gorog) jelentdsdben a maszkor hord6 szindszre utal-va, cisszeftigg az ilarc mcigcitti l6nytinkkel. A TpA ennekki tel j es itdsdhe z, az o nmegval6s itdshoz kiv an hozzdj ir ulnids megmutatni azt az utat, mely a tudathoz 6s az egydnszabad akarardhoz vczer .

A TPA az evohici6 hdrom, elvben ktilonboz6 formii6-val dolgozik: a kollektiv, a mechanikus ds a tudatos feii6-ddssel. A fejl6ddst felszdlld, vagyleszill6 oktdvban (splrrilisformdban) kdpzeli el. A felszdll6 oktdvban az ember tuda-ta segitsdg6vel egyre inkibb cinmagdt adja, ds egyre keve-sebb az olyan dolog, amelyt6l fugg, vagy aminek ki vanszolgdltawa. A leszdll6 oktdvban viszont sokkal kevesebb alehet6sdge arra, hogy dcintdseivel befolydsolfa dletdnek ala-kulds:it ds az ese mdn y ek,,ildozardvd" vdlhat.

A horoszkdp elemzdsdndl a TPA-ban az Asc-Desc ten-gely a testisdg ds a kdrnyezet kapcsolardnak felel meg, migaz MC-IC tengely murarja spiritudlis dletcdlunkat, fUgget-leniil att6l, hogy azt ismerjtik vagy sem.

A TPA legfontos obb alopaxiomoi

I A horoszk6pban megjelen6 testi, lelki, mentdlis 6s sors-szer( hajlamok kifejl6ddsdnek, megval6suldsdnak moz-gdstere - pozitiv ds negativ irdnyban - nay,de nemtetsz6legesen.

I A kcirnyezet, az intelligencia, a generikai feltdtelek, anevelds, stb. egymdssal nem konkur:il6 t€nyez6k, ha-nem a radixban visszariikrciz5dnek - tehdt a horoszkdonem egy tenyez6 a sok kciziil, amely meghatd,rozza vi-l6sdgunkat.

I A szabad akarat a tudat kctzvetlen funkci6ja. Mindl fej-lettebb a tudatunk, anndl nagyobb a konstelldci6kmegval6suldsdnak mozgdstere.

I A probldm:is (nehdz) konstelldci6k magukban hordjdka megoldds lehet6sdgdt.

l8 illeritli*n

A transzper$zon6lisr'1

f f i u + f f ii ' f i

Az asztr o16 gus me gdllap itdsai nak, val6sdgtartal mdn akellen6rizhet6knek kell lenniiik. Ami nem ellenlrizhet6, aza hittel dll kapcsoltban: pl. a TPA az inkarndci6t, a karmahipotdziseket csak val6szin(sithet5nek, de nem bizonvi-tottnak tekinti.

A TPA a horoszk6p id6 ds tdr specifikussdgib6l indulki, ds ennek megfelel6en a krivetkez6 hierarchia szerintelemzi a konstelldci6kat:1. bolyg6k egyiittdll:isa a f6 tengelyekkel ds a kritikus fo-

kokkal,2. egy nttillasok hdzcs r-icsokkal ds hdzcs r-icsok kon i unkci6-

ja a kritikus fokokkal,3. a f6 tengelyek fenyszdg kapcsolatai,4. a hdzcsricsok fenyszdg kapcsolatai,5. bolyg6k a hdzakban,6. fdnyszcigek ds tiikcirpontok,7. bolygok a legyekben.A eorycor R{\csont pEDtc A r6r,Erruz6:1 . Ho ld ;2 . Merk ( r ; 3 . Vdnusz ;4 . Nap ;5 . Mars ;6 . Jup i -ter; 7. Szaturnusz; 8. Urdnusz; 9. Neptun; 10. phit6

A TPA ezenkivi-il egy rin. kibernetikus modellel 6s ahozzArartoz6 szabdlykdrrel dolgozik.

_- Merkdr -

Hold + N"p Ego, | JVdnusz

tJupiter < - -+Szatulnusz T:irsadalom

I,Urdnusz l

l---'- *'-""------J

Neptun.- -Plut6 Sors

A kibernetikus modellben a kibernetika = a kormdny-zds m(ivdszetdvel. Ezalatt szab;ilykcirrik tanait drtik A sza-bdlyk<;rben a kimen6 jel (egy folyamat eredmdnye) ird-nyit6 hatdst gyakorol a bemen6 jelre (a folyamat kezde-tdre).

Az dbra jobb oldala kdpvis eli az akriv cselekvds orientd.ltvonalat. A Nap a magatartdsunk, a Mars aktivitdsunk akrilvildgban, a Szarurnusz mutatja drvdnyesrildsiinket atdrsadalomban, a Pldt6 pedig azokat a cselekedeteinket,melyek szemdlyes, szubjektfv drdekeinkb6l fakadnak.

asztrol6gia t/rl dltaldnos megfogalmazdsokat haszndl , fEI6-ddsi cdlokat jelcil meg absztrakt fogalmak formrijdban, 6smint pl. a ,,tanuld meg elengedni magad" csak az dnbecsa-pdsra alkalmas, mivel a folyamatok a gyakorlatban nem el-len6rizhet6k, nem bizonyithat6 az ilyen jelleg(, leegysze-r(sitett el6rejelzds helyessdge.

^A TPA kdtfdle progn6zis m6dszerrel dolgozik, az egyik,

a formdlis m6dszer azzal foglalkozik, hogy mi tcirtdnil, amdsik a tartalmi jellegii azt vizsgilja, hogy midrt tcirtdnikvalami. A legegyszer(bb ds leginkibb bevdlt m6dszer,mely a formdlis ds tartalmai m6dszert cisszekapcsoli a, az azun. tengely-direkcidb mtidszere. Az Ascendenrt d, M'C-t, ,r"-lamint a rdbbi hdzcsricsot dirigiljdk az illlati|vijn mindkdtirdnyba, ktilonboz6 kulcsok szerinr, melyek ktikinboz6manifesztdci6s szinteknek felelnek mee.

A legegyszer(bb ds legdltal:inosabb'kulcs az I fok = 1dv, melyben a kritikus fokok ktik;ncisen fontos szereDerkapnak. Haszniljik tovdbbd a Nabod-kulcsor is.

A m:isik leggyakrabban alkalmazott progn6zis m6dszera tranzitok drtdkeldse. Itt igen fontos, hogy a tranzitokcsak olyan esemdnyeket vdlthatnak ki, melyeket a sztletd-si horoszkdp rarralmaz.

Ha eg'dni tulajdonsdgokat, dolgokat akarunk egy ho-roszk6pb6l kiolvasni, akkor pedig a hdzcsricsokat keil vizs-grilni, mivel azokaz egyeden individurilis pontjai a horosz-k6pnak. A TPA szerint a jegyek a kozmikus szintet jel<;lik,ahizakpedigaz egyedi viszonyokat. A hdzak tehdt't6r-id6specifikusak, mely a jegyekb6l hidnyzik. A kardindlis h:i-zak (1,4,7 ,10) mutatjdk koncentrdlt formdban a negyedeklehet6s6geit, a szildrd hizak (2,5,8,11) iel<;lik a kardinrilishizak iltal uralt tdmdk konkrdtrd vdldsdt, a vilrcz6 h6zak(3,6,9,12) pedig felvildgositdst adnak a kcirnyezet megh6-ditasdr 61, a tdrnyerdsr6l.

A hdzak anol6gidi d TPA-bon

l . Mit akarok drvdnyesiteni, el6rni?Tehetsdgek, a szemdlyisdgmag, korai gyerekkor, megje-lends, a sziiletds kdriilmdnyei, cisztcincis egyedisdg, vele-sziiletett hajtoer6 minta, gesztusok, agresszi6, felelem,er6, testfeldp(tds tipusa, minden fizikai sziiksdglet.Mit akarok megszerezni?A test, a ldt biztositdsa, val6sdgdrzet, gyakorlatiassdg,vagyon, csoport-kapcsolatok.Mit akarok (testileg/sz6ban) megmutatni?Mozgat6szervek, 6.rz4kszervek, kommunikdci6s kd-pessdgek, testi megjelends, az intellektus funkci6i.Mit drzek magamban?Lelki 6s-alapok, az anya, az otthon, drzelmi halt6-er6k, kreativitds potencidl.Mit szeretndk kidlni?Erzelmek kifejezdse, sz6rakozds, szabadid6, a:L apa,szexualitd.s, gyerekek.Hogyan szererndm drzelmeimet kcjzvetiteni?Erzelmi <inkifejezds, pszichoszomatikus betegsdgek,alkalmazkodds a kcirnyezeti feltdtelekhez.

o.

z .

4.

5 .

20 Meddii{n

tigS*=s'rs*S

7. Mivel taldlkozom?Partner, nyilt ellensdgek, hdzastd.rs, szellemi drdekl6-dds, szemdlyes kcirnyezet, tehetsdg-potencid.l.

8. Mihez kot6d<;m?Kcjt6ddsek, szerz6ddsek, hdzassig, ideol6gia, elvek, dr-tdkmdrdk, dogmdk, <irr;ladg.

9. Milyen m6don vagyok kdpes belitni dolgokat?Szocidlis milli6, rolerancia, szellemi <jnkifeiezds, filo-26fia, vallis, hit, remdny, beldtris.

10. Mit tudok ds mit kell eldrnem az dletben?Szakma, hivatds, tdrsadalmi jelent6sdg, tdrsadalmi ir-tdkek ds szemdlyes viszonyunk hozzd., a ldlek fejl6dd-sdnek cdlja, kozmikus feladatunk, az dlet drtelme.

1 1. Milyen individualitrist nyerhetek a tdrsadalomban?Tdrsadalmi pozici6, bardtok - lelki azonossdg szerint,tdrsadalmi gycikerek, individualitds szocidlis drtelem-ben, szubjektiv drdekeink.legy6zdse, az ellenz€k, az el-lentdtes iriny, a reform, az d.talakulds, a szemllyi sza-badsdg potencidl.

12. Hogyanjelenek meg a nyilvdnossd.g el6tt?Onmegval6sitds a tdrsadalomban, letegsdgek (jirvi-nyok), az anyag felold6drisa, a tsstiek legy6z6se, me-ditdci6, a reflex kdnyszerekt6l val6 ftiggetlensdg, meg-fontolds a vildgt6l val6 idegensdgig.

A TPA a jegyek uralkod6inak rendjdt is dtalakitotta:

A jegyek urolkod6i 6s tdrsuratkod6iTehdt a Kosban a Mars mellett tdruralkod6nak tekinti aPhit6t;

a Nyilasban a Jupiter mellett a Neptunt;a Bakban pedig a Szarurnusz mellett azlJrfinuszt.Az uralkod6 vizsgalarinil az a ldnyek, hogy a hdzcstics

milyen jegybe esik, annak uralkod6jdt kell a hdz urdnaktekinteni, ftiggetleniil am6l, hogy abb6l a jegyb6l hdnyfoknyi esik az adott hizba. Ez a bolyg6 a he, ,gyeduii

,;=i.=- :=;' r; "i i.-: == s:i'+

,,Ajbld es az igjeleibdl tudtoh kduetheztetni,ezt az iddt miy'rr nem tudjtitok felismerni?"A harmadik lvezred kezdetdn II. Jrinos P:il 6gy dcintcitt,hogy nyilvdnossdgra hozza a sokak riltal rdg6ta kivdncsiands taldlgawa vdrt ,,harmadik fiitimai titkot".

A bejelentdst Angelo Sodano biboros tette 2000. mdjusl3-dn Fdtimdban, a szentmise utdn, ahol boldoggd avattdkFrancisco 6s Jdcinta Martot, a kdt gyereket, akik tandi vol-tak a Mdria jelendseknek. Francisco ds Jdcinta 1919-ben,ill. 1920-ban haltak meg. Unokateswdriik Lricia dos San-tos ma karmelita apdcakdnt dl Portugrilidban, Maria Lticiadel Cuore Immacolata ndven. 1941-ben irta meg krinywdtFdtima iizenete cimen. A titok harmadik r\.sz!.t 1,944-bena leirai ptisp<;k ds a Sz(zanya parancsdra vererre papirra,azzal a felt€tellel, hogy csak 1960 utdn szabad nyilvdnos-sdgra hozni. A ,,harmadik titok" felfeddse urdn R6m:ibanismertettdk a Vatikdn hivatalos dlldspontjrit, melyet JosephRatzinger biboros, a Hittani Kongregdcid prefektusa irt.

A fritimai jelendseknek az elmdlt dvtizedek alatt tcibbkcitetet kitev6 irodalma, teol6giai magyarizara sztiletett. Aharmadik titok drtelmez6s(t6l viszonr komoly vita folyikkdt ,,tibor" kcizritt napjainkban is, drthet6 m6don kevdsbdpublikusan.

Fet,irna,harrrladil< titka,

FA' r ' rua 1 .1917. MAlus 13 . )

1917. MAJUS 13. rEr-r 12 clna LMT FArrrr,{e,

LoNc 8 FoK 39 PFtRc, l,ar': 3 ror 37 pr.:n<:

22 $lerididn

Az 191,7-es esztend6 mind a vildgtcirtdnelemben, mindaz fn. iidvciss6gtcirtdnetben jelent6s ddtum. Megdrdemli,hogy foglalkozzunk vele.

- 1917. md.jus 13-:in dlli 12 6rakor a portug:iliai Fdti-ma mellett Cova da Iriaban hdrom pdsztorgyerek jelendstldtott. Fdnyvillandsokat kcivet6en megpillantottak egy fe-hdr ruh:iba, arany kontcisbe cjltcizcitt asszonyt,'aki fenylettmint a nap. D...egy Napbaciltozoti Asszony" (Jel 12,1).Igdretet kaptak, hogy m6g ot alkalommal eljon. Ekkorhangzott el az imddsdgra val6 felsz6litds is: ,,Mindennapimddkozzatok r6zsafizdrr a vil:ig bdkdjddrt ds a hdboni be-fejezdsi.d.rt."

A kdplet rdszletes elemzdsdre nem tdrek ki, mert azanyag 6rid.si. Elkdszitettem a jelendsek id6pontjira a pri-mer direkci6 direkt ds konverz szdmitdsdt, a szekunder di-rekci6kat, soldrokat 6s szinasztriikat mds munddnhorosz-k6pokkal. Most inkibb csak bizonyos cisszefiiggdseket sze-retndk kiemelni. A radix cinmagddrt beszdl. Ami figyelem-re mdlt6, a bolyg6k helyzete, irdnyultsdga. A Nap 6s a Ju-piter elevdltsiga a 9. hizban az MC-ndl, a Neptunusz dsSzaturnusz kcjzeled6 egyiittrilldsa, ds azok a XII. hdzbol. AzUrdnusz uralmi kvadrdtla a VII. hdzb6l a Naphoz ds azMC-hez. (Az Urdnusz itt kiemelt jelenrcisdgii, mert

ban is) a sziv az ember kozpontja, az drtelem, drzelem dsj6sdg itt lakozik, ds a szivtinkcin kereszttl ldphetiink kap-csolatba Istennel. Ezek a felajrinldsok sajnos vdgzetesen kd-s6n tortdntek meg. Ezt el6szcir 1942. oktober 3l-dn XII.Pius teszi meg (6 az, aki ilddsir adta 1947-ben a FdtimaiMiasszonyunk Kdk Hadserege ndven ldtrejritt rendnek). Afelaj:inldst VI. Pdl megismdtelte 1967. mi4us l3-dn ds II.

Jdnos Pdl 1982. mdjus 13-in. Lucia n6vdr szerint a Szijz-anya egyiket sem fogadta el, mert a pipik csak rinmaguknevdben tettdk. 1984. mdrcius 25-6nII. Jdnos Pdl R6md-ba vitette a fdtimai kegyszobrot, ds a vilzig piispcikeivelegyi.itt tettdk meg a felaj:inldst. Lricia n6vdr nyilatkozataszerint aSzlzanya ezt elfogadta.

Egy kicsit t6rjiink vissza a megval6sult ,,mdsodik titok-ra", ds ennek ismeretdben vizsgriljuk meg a Vatikdn dltalnyilvdnossdgra hozott harmadikat.

1 9 l7-ben a jelendsek idejdn mdg zallott az els6 vildghri-borti. A Sz(z ig6.rete szerint ,,hamarosan vdge lesz, de eztkciveti egy enndl borzalmasabb" (ldsd feljebb). XV. Bene-dek volt ekkor a plpa. A hd.rom egyszer(, falusi paraszt-gyerek magdt6l nem taldlhatta ki el6re XI. Pius nevdt. ,, Anagy hdborri jele lesz, amikor az (jszakai dgbolton furcsaItny ldtszik majd". Ma mdr ismert csillagdszati jelensdg,hogy a napfolttevdkenysdgek peri6dusonkdnt feler6scid-nek, ds rin. napkitrirds jcin ldtre. A napkitords hulldmai az6szaki fdltekdt eldrik, 6s ilyenkor nemcsak a p6lushoz kci-zel, hanem Eur6pa ftjlcitt is ldtszik a sarki fdny. A Csillag:i-szati Evkonlv szerint ez a jelensdg 1938. januir 25-dnkez-d6dott & l94l-ig tcibbszcir ldthat6 volt, er6sebb intenzi-tdssal, mint az ut6bbi dvszdzadokban. Es mindez val6banmdg XI. Pius pdpa dletdben kcivetkezett be. (Az iddn,2000. februdr 17-4n az eddigiekndl mdg er6sebb ,,napszdl"drte el Fcildiinket, 6s ez havonta ismdtl6dritt! Akik tudtakr6la, ds n€ztlk, este 10 6ra k<iriil gy<inyiirkodhettek az dg-bolt fenyeiben. Ez termdszetesen nagyon fontos adat to-vdbbi vizsgril6d:isunkhoz. )

Tc;bben, akik kdtelkednek a fdtimai jelendsek igaziban(sajnos sok volt a pontatlan ds cdlzottan rossz forditds, amia mai napig sokak kciztudatdban is dl), azt az €rvet hozt:ikftil, hogy a hdrom gyerek nem tudhatott Szovjetuni6r6l,amely l9l7 tavaszin mdg nem lltezett. A val6di eml6k-iratban csak Oroszorszdgr6l van emlitds. A neolatin nyel-vekben a Russia ndv az il russo, rosso stb. vcircis sz6b6lered, ami cdlzds ds kcivetkeztetds a72 lvig tart6 vdrds ura-lomra. Ennyit rcividen a hitetlenek egyik drvdr6l.

Mi m:ir tapasztaltuk ds igazoltnak vehetjiik a fdtimaiSz(izanya eddigi jovendcil€seit. Vdge lett az els6 vildgh:ibo-rdnak, mdr a mdsodiknak is. A Szovjetfni6 felbomlottugyan, de Oroszorszig m€g sokdig kulcskdrddse lesz anagypolitikdnak.

Miel6tt eldrkezndnk napjainkhoz, kisdrjiik tovdbb a

,,harmadik titok' dtjdt.Lfcia n6vdr 1941. augusztus 31-6n irja meg emldkezd-

seit, december 8-dn ndhdny megjeglzdstfiizhozzi. A titokharmadik r€sz& 1944. januirr 3-in irja le, amit boritdkbatettek ds lepecsdtelrek, mald 1957-ben adtdk dt a bizton-sdeos 6rzds miatt a Szent Officium Titkos Levdltdrdnak.

24 ]flsritli*n

'..i.|3"*C.S,;.rl'uiS,:!."F

1959. augusztus 17-6n adtdk dt XXIIL Jdnos pripdnak,aki 6gy hatdrozotr, hogy nem bontja ftil ds visszakijLldte alevdltdrba.

1965. mdrcius 27-6n VI. Pdl Angelo Dell' Acgua bibo-rossal egyiitt elolvasta, ds tigy dcintcttt, hogy nem szabadnyilvdnossdgra hozni. Egyes forrdsok azr irji.k, hogy ami-kor olvastdk a levelet, arcukon felelem ds iszonyat ldtszott.

Az 1981. mdfus l3-iki merdnylet utdn II. J:inos Pdl el-olvasta a ,,titok" harmadik rdszdt, majd visszakiildte aSzent Offi cium Levdltdrdba.

Kis dttekintds utdn visszadrkeztiink oda, ahonnan elin-dultunk. 2000. m:ijus l3-dnFirimiban a pdpa nyilvdnos-slrgra hozza a ,,harmadik titkot". Eszerint az lrdmez€sszerint a titok az ellene elkcivetett merdnylet j6slata volt.Mir 1,982-ben igy magyarizta megmenekiildsdt, hogy

,,4.rezte, mintha egy anya 6v6 karja tdritette volna el a gyil-kos goly6t."

Ndzziik a hfres merinyletet, melyet a trjrrjk Ali Agcakcivetett el.

Nem egy haldlos merdnylet radixa. Ami a legfeltfu6bb,a Nap a Bikdban az MC-ndl (a pipa Bika sziilcitt) trigontkap az I-es hdzb6l, a Sz(zben ldv6 Holdt6l (Szft csillag-kdp ds Hold mint Istenanyal). Es szintdn trigont kap a Vd-nusz, a Bika uralkod6 bolyg6ja a retrogrdd Jupiter-Szatur-

Alt Acca MERENYLETE1981. Rdve oF,r-t 12 6na.

nusz egyiittdll:ist6l. A kdpletben, mint tudjuk a Jupiter-Szaturnusz egyiittdllis a kardindlis, leveg6s Mdrleg jegy

elejdn egy dj ciklus kezdetdt jelenti. Elgondolkoztat6kazonban a hdrom transzcendentdlis bolyg6 figyelmeztet6fenyszcigei.

Ali Agcdt az idln szdllitottdk haza r6mai bcirt<jndb6l.2000 m:ijusdban a pdpai bejelentds utin azt nyilatkozta,hogy ismerte a ,,harmadik titkot", az6rt krivette el a me-rdnyletet. R6mai brirtcindvei alatt azonban megtdrt. Esmost irdsban kdrte II. Jdnos Pdlt, hogy a val6di titkot hoz-

i:iir::c*$9..

ffiMffi 'iii, rr*,

Pa,radigmavelt 5,sA vilfigh6napok

Az, hogy a vildgh6napok vdltakozdsdban a vildgdvkcirbenaz OroszllLn korszak az aranykorhoz, a Rdk a vizozonhoz,dllit6lagos eredetiink ideje (Hunor, Magor tcirtdnete) pe-dig az Ikrek korszakdra (bdr Magyarorszdg leginkdbb elfo-gadott radixdban a Neptun a 4. hizban ill, ezlrt fogalma-zok igy, hogy :illit6lag) Gilgames a Bika peri6dusdra tehe-t6, mig M6zes az aranyborju megcildsdvel, a Bika anyagel-vft6gdnek vdget vewe, a Kos korszak rittor6je lehetett,majd J6zus pedig a Halak ktildotte volt - arr6l nagyjd\olnincs vita. Az azonban mdr er6sen disputa tirgya, hogy aHalakb6l aYizont\ korszakba mikor is ldptiink, ldpiinkdt. Egyesek szerint mir ez azzal megtcirtdnt, ahogy Keresz-tel6 Szent Jdnos megkeresztelre Jdzust, aki beldpett a Jor-ddnba. Hisz Krisztus nemcsak a Halak unio misztikdjdthozta, hanem az ember humdn teswdrisdgdt is. Mdsok sze-rint a Vizcjnt6 az Uranusz felfedezdsdvel, a felvildgosodriseszmei dramlatdval, s az azt kcivet6 nagy francia forrada-fommal, mqd az ipari-technikai forradalommal vette kez-detdt. Ugyanakkor tcibben aYizont6 vildgkorszak kdzzelfoghat6vd vildsdt egdszen az ttjkorra datiljik; nevezeresena magenergia hasznositdsdban, az atomkorszakban a szd-mitdstechnika el6tcirdsdben vdlik folfedezni induldsrit. Sakadnak, akik az Urdnusz uralmi helyzetbe val6 beldpdsd-nek idejdben, ds az ut6bbi dvek val6ban markdnsan meg-mutatkoz6 trtbbsikd vizont6 torekvdseiben l:iti:ik a kezde-teket. - En -agam rigy vdlem, valamiben mindegyik dllds-pont megdllja a helydt. S tal:in az itmenet nem is olyandlesen elvdg6lagos, hanem egy hosszabb - emberi ldptdk-kel ndzve lvszizados - folyamat ez. Ami btzonyos, az az,hogy a Yiziint6 id6min6sdgdt mdr (dlhetjiik) dljtik beltil dsdszlelhetjtik kivtil.

Az ellent6tek

Miutdn minden energia az univerzumban megnyilvdnul-hat, leegyszer(siwe hdrom sikon (fizikai, lelki, szellemi),igy a viz6nt6sdg is a maga trilkaprisaival ds egdszsdges ten-dencidival egytimesen mutatkozik vildgunkban. Ezek akdrmdg ellentdtpdrokba is dllithat6k: itt van pl., amit pozitivtendencidnak kcinyvelhetiink el (bdr abszoltit drtelembennincs j6 ds rossz, csak az emberi elme poldris mivoltdnd.lfogva szelekt:il) a kulttrrdk integrdldsa, a hatdrok ndlktiliEur6pa, az cjkumenizdci6. S mindennek mdsik vetiilete

pedig az, hogy ugyanezen a cimen a totdlis globalizici6 r4-vdn a vildgmaffidviv6k nagyt6ke uralma egyre n6 s pl. ha-zd.nk is az eur6pat egyesiilds dgisze alatt gyarmatiz:il6dik.Vagy ha dppensdggel politikailag n€zzik (mely ma mdr agazdasag ,,bibszinhizi') a liberalizdci6 mogott is az orszigkidrusitdsa folyik ds a sajdt zsebre nyerdszkedds, no meg anemzet sajdt karakterdnek elmosdsa. - Nekem a vizont6tdnyleg azt izeni, ho gy az emb ertes wdrisdg szdmit els6sor-ban. Csakhogy minden jegy szellemi sikon egyensdlyos :il-lapotot kivdn meg. Azaz akor tudunk egdszsdgesen kap-csol6dni a nemzetek kcizcissdg6be, ha a mi magunk identi-t:isa kell6kdppen er6s. Az val6 igaz, hogy mindenki els6-sorban ember, 6.s az egys6.g feld tart, 4s az erre vonatkoz6karmdidt ke l l k i re l iesf tenie.

Am ne feledjtik, hogy mindig adott egy aktudlis cso-portkarma, amit a nemzeti hovarartozds jel<;I, s melyet asajrit egydni karmd.val pdrhuzamos szinten kell oldanunk.Egdszen pontosan dgy drtem ezt, hogy mindenkinek vancinnrin sorsa, amit be kell teljesiteni, amelynek a vdgkifej-lete mindannyiunknril egyazon helyre vezet. Mindemellettazonban van egy tdrbeli, id6beli csoportlelkeket dsszekap-csol6 sors, amit kifejez a nemzeri hovatartozds, ami egy or-szdgnak, a karmikus feladata. Ennek az ar6.nya fontos,mely szintdn mir egy vizdnt1 tanulsdg. S itt vannak pl. ah:ibonis vdlsdgovezetek, ahol a nagyt6ke,,gittegyletei"egdszen viziint{ m6don ldpnek fttl. Ami igaz is, hogy val-l:isi, faji, nemi alapon val6 diszkrimindci6 mdr nem en-gedhet6 meg. Csakhogy uryanezen orszdgok ugyanebbeaz civezetekbe feglvereket adnak el, s val6jriban saj:it pia-cukat kdszitik el6 a humanitdrius beavatkozds nevdben.Ebben is benne rejlik a Yizonr6 j6zan gondolata, deugyanezen archetipus cinris, fizikai sik(r megnyilvdnuldsameg ez alapvet6en.

Yagy nlzzljrk az ezot!.ria, az cinismeret krivet6inek vill-gdt; egyidej(leg l:itjuk New Age teljesen populdris, cinis-merethez aligha, szem€lyis1gzavarhoz ds 'Jzlethez pedig in-kibb hasonl6 megnyilvdnuldsait, s mellette a holisztikusgondolkod:is ds a val6di rinmegismerds dramlatdt. Pdldd-nak okddrt a magyar termdszetgy6gydszat, ezoticria palettd-jdn most 6pp"gy megtaldljuk a feketemdgust, a hamis pr6-lttdkat, vagy az egdszen j6indulatd, dm er6tel.iesen egoj :itszmdj uk dldozatakdnt m(k<jd6 <inismeretben hijin 14v 6zavaros tanft6kat, gyogyitokat, valamint az egdszsdges sze-mdlyisdg(, lelktiletii ds szellemisdgii szolgdlattev6 embere-ket. S ebben a kavalkddban bizony csakis a szellemi dlla-potunk, tudati fejletts6grink, cinismerettink mdrtdke hatd-rozza meg, hogy hogyan tudunk eligazodni. Ez is aYiz;ln-

26 *kritliitn

H*:g-s:g*

,&tc."ii-F+{p

Kozhelyszer( dllitris, hogy a puding pr6bdja az evds. Azasztrol6gia dllitrisait is ald kell vetni a val6sdg pr6bdjdnak,s ehhez - szerencsdre - egyre tobb adatbrizis :ill rendelke-z6sre. F.gy ilyen adattdr a magyar,,Ki kicsoda", amely mdrCD-n is kaphat6. Ebben sok ezer, ma is dl6 hiressdg ada-ta szerepel. Igaz, a lemezt nem asztrol6giai kutatdsra szdn-tdk, ennek kcivetkeztdben nincsenek meg a sziiletds percrepontos adatai, horoszk6p:ibrdr6l pedig nem is rilmodha-tunk, de igy is val6s:igos kincsesbdnydnak szimit, hiszenmegvannak a sztiletdsnapok ds helyek.

Kivdncsisdgb6l kigy(jt<inem a sportol6k adatait (lisd

keretes cisszedllitdsunkat), majd elk6szitettem a sziiletdsijegyiik alapjdn a megoszldsi diagramot.

Nos, igen meglep6 eredmdnyre jutottam: az egy hijin

700 fds mintiban a legtcibb sportol6 Sziiz jegy(nek bizo-nyultl Magas ardnyt kdpviseltek mdg a Viz<int6k ds a Ko-sok, ugyanakkor a Nyilasok, Skorpi6k, de kiikinctsen a Ba-kok mdrsdkelt ardnyban szerepeltek a listdn.

Srontor-6x lF.GyEK SZERINTI MEGoszt-AsA

A Sziiz jegy(ek 80 szdzaldkkal mriltdk felol a Bakok el6-forduldsi arlnyit, s ez mdr olyan jelent6s eltdrds, amelyegy ilyen nagy mintdn mdr nem magyarinhat6 a vdlet-lennel. Az eredmdny az€rt meglep6, mivel az asztrol6giaszakirodalma egydrtelm(en a Kossal ,,rokonitja' a sporto-l6kat.

A Sztizekr6l ugy rartja a hagyomdnyos asztrol6gia,hogy kivdl6 eredmdnyeket mutathatnak fel mindazonmunkdkban, amely analit ikus gondolkozdst igdnyel,ugyanakkor nem igazin erdnyiik a kiizdelem ds a minden-6ron az dlre tcjrds. A Sziizeknek ez a klasszikus jellemzdse

aligha volt 6sszeegyeztethet6 a statisztikai adatokkal, mdgannak ellendre sem, hogy - termdszetesen * tisztdban va-gyokazzal, hogy egy horoszk6p igen sok elemb6l tev6dikcissze, melyek koziil a Napjegy b:ir a legfontosabb, de ko-rdntsem az egyeden jellemz6je a sziilcittnek.

28 Heridi$n

Szfrz 6lsportol6kAz drdcig - mint tudjuk - mindig a rdszletekben rejte-

zik. Megpr6bdltam dn is tovdbb kutakodni, hdtha rdjcivoka ldtsz6lagos ellentmondds nyitjdra. Az els6 megfigyeldsema konkrdt listdval kapcsolatos. Hatalmas sportzsenik, vi-l:ig- ds Eur6pa-bajnokok vannak kijzttk (dpp " cikkirdsnapjdn a szombathelyi kalapdcsvet6 Gdcsek Tibor a vildgidei legjobb eredm6ny6t drte el, 81,92 mdtert). Ndhd-nyuknak a kdpdt is kigy(jtottem.

Mi hdt a probldma? Midrt nem nyilvdnul meg markdn-sabban a Sztizek erdnyei az 6lsportban? Mi6rt drzi mdgisugy az ember, hogy a stadionok vildga valahogy mdgsemigazdn konform a 5z6z jegybelisdggel?

A rendelkezdsre ill6 anyagb6l hdrom labdan-ig6t emel-tem ki, akiknek legfontosabb eletrajzi adatait keretes ird-sunkban olvashatjuk. K<tziiliik az eIs6 kett6 eljutott a leg-magasabb cshcsokig.

ArseRT igazi sztar volt: tcibb-szcircis g6lkirdly, k6t vildgbajnok-sdg h6se (az 1962-es chilei vi ldg-bajnoksdgon egydbkdnt g6lkirdlyis, az 1966-os angliain pedig abrazilok elleni legendds gy6zelemkulcsfigurdja), az egyetlen magyar,akit az eur6pai sportrijsrigir6k az

Ev labdarLig6jdnak vdlasztottak. Noha mindent eldrt, amitcsak lehetett, tipikus Sziiz jellemvondsai (csip6re tett k6z- a sdrt6dottsdg jele) sokak szdmdra irritdl6ak voltak. Vdltvagy val6s okok miatt Albertnek sok konfliktusa volt az

Arner| Fr-clnrAN; HERCEGS7-AN1-6 : Sz: 45.57, H: 1 8.57

1 9 4 1 9 . 5 . , 0 5 u 2 3 , Z N : - 1

F{esC*e*pktc.ps?fus

Brcsxtr Br,ru,n,lN; SzEr_: Sz: 47.30,H: 19.041944 9 . 17 ., 05u 29, ZN: -l

tudja, taldn egyszer bedrik Bicskei munkdja is, hiszen pdl-daul az ifiisrigi csapattal sikeriilt aranydrmet szereznie.

Erdemes dtbogardszni a hirom pdldakdppen bemuta-tott szemily horoszk6pjdt. Igaz, a sziiletdsi id6pont hijdncsak a Naphoroszk6pot lehet felillitani, de a npasztala-tom szerint ez is j6l murarja a szemdlyisdg legfontosabbjellemz6it.

A ndlkul, hogy a rdszletekbe belemenndk, drdemes fel-figyelni arra, hogy k<;ztiliik kett6nek (Albertnek dsMezeynek) a Marsa a Kosban van.

Dn. SztnO SznAnn

BICSKEI Bnnartt:: labdarig6, edz6Sziilerett: Budapest, 1944. szept. 17.CsaLidi adatoh: Sz.: Bicskey K:iroly, Fogarassy Mdria.

N6s, 1971, Paller Anna. Gy.: Bertalan, 1972, Balizs,1976, Kiroly, 1978.

Tanulmdryoh; TF, szakedz|, 1970-74, Kriln, labdardg6tandr, 1986, MLEE filoz6fia, 1979-80.

Elenit: 1959-62 az FTC, 1962-63 a MOM, 1963-64 aVeszprdm, 1965-75 a Bp. Honvdd, 1975-76 az MTKkapusa. Egyszeres vdlogatott. 1976-82 az MTK if .edz6je, 1978-80 Mezey Gyorgy mellett pdlyaedz6,1982-87 i!. szcivetsdgi kapitdny, 1985-87 azutinp6t-lds vdlogatott edz6je is, 1987-83 a Bp. Honvd d edz6-je, 1989-90 szcivetsdgi kapitdny, 1990-92 a d-koreaiDaewoo Royals, 1992-93 a svdjci Luzern, 1994 azegyiptomi el-Maszri, 1994-95 az MTK, 1995-96 aszafd-ardbiai er-Raed, 1996-97 a Kispest-Honvddedz6je, 1997-98 a Gy6ri ETO szakmai igazgar6,1998- ismdt szdvetsdgi kapitdny. 1989-90 a Magy.Labdardg6edz6k Tes tiilete elncjke | 9 97 - mester edz6.

Ho b b i: ktilf, szakirod., fantasztikus kcinwek.

30 &leddiitn

IST/SIT

JST

Standar Ehiris a. l . r

menatan utvl 1-tut

Hawaii standard id6 57\X/ 30Hawaiian Standard TimeNemzetkcjzi napvdlt6 vonalInternational Date Line 1808 00Nemzetkcizi napvdlt6 vonalInternational Date Line 180\tr 00Indiai 6csini id6Indiai 6cedni nyiriid6Irrini nydri id6Indiai standard id6 828 30(Indian Standard Time)Calcutta (5h 53m 2ls)kiviteldvel India, Ceylon,Szovjetuni6 5. z6na 90E 00Indiai standard nyiri id6Ir:ini id6 528 30Szovjetuni6 3. z6na 60E 00Szovjetuni6 4. z6na 75E00Japdn standard id6 135E 00(Japanese Standard Time)Szovjetuni6 8. z6na, Mandzsuria,

Japdn, Korea, Formosa

Japdn standardnyiri id6 + l0Javai td6 l12E 30 + 7h 30mSarawak, Java, Holland BorneoJivaiid6 + 7h 30mJivai nyariid6 + 8h 30mKiribati id6 - lOh 40mKoreai helyi id6 + 8h 30mKenyai id6 378 30 + 2h 30m(Kenya Time) Uganda,

- 1 0 h 3 0

+ 1 2

1 ' l

+ 4+ 5

+4h 30m+6h 30m

+ 6+ 6h 30m+3h 30m

+ 4+ 5+ 9

+ 2h 30m+ 2h 45m

- 0 h 4 4 m+ 1

+ 3- 6

7- 6

+ 8 h 3 0 m+ 8 h 2 0 m+ 4 h 5 4 m

- l 1 h 2 0 m

(Newfoundland Time), Uruguay,Ujfulland, Labrador 52W 30 -3 h 30

ldCiz6nakRiiuiditis Megneuezis

HST

IDLEIDL/EIDL\7IDL/\7IOTIOT/SIRT/SIST

JST/SJT

JVTJVT/SKBTKRLMTKT

Kenya, Tanganyika, ZanzlbirKYT Kenyai id6Kfl-MT Kenyai helyi id6LBLMZ Libdriai helyi id6MET K<izdp-eur6pai id6MET/S Kcizdp-eur6pai nyiri id6METiDS Kdzdp-eur6pai kett6s nydri id6MDT Hegruiddki nydri id6MST Hegiwiddki standard id6

(Mountain Standard Time)Canada, USA, Mexico 105 \7 00

M\7T Heglviddki hriborfs id6MT Moluccasi id6MYLMT Malajziai helyi id6MVLMTMaldive helyi id6NAT Nome id6NFT Ui fu l landi idO

,.' "=* i-s l="= rr= +.:s :-.=

..ii.: :: I ;'-+: i :.s :r i *=

i.n. Ez a kdplet nem sok j6t igdr a kovetkez6 szriletdsnapigtart6 esztend6re.

Aki egy kicsit is €rt az asztrol6giilhoz ldthatja, hogy aszerdny Vdnusz-Neptun szexrilen kiviil csak kedvez6tlenfenyszogeket murar a kdplet. A Neptun-Phit6 oppozici6-jdt T-kvadrdttal kc;ti cissze a Hold. Ez bizony a ndp, a tci-megek nyugtalansdgdt ds a Hold tizenegyedik hdzbeli po-zici6ja csal6dottsdgdt is mutatja. Az |jszakai f6vildgosit6emellett ura a tizedik hiznak is, ami arra vall, hogy a kor-m6.ny erlfeszitdsei dppen a kivint hatds ellenkez6jet erikel. A mdsodik hdz csricsdt td.mad6 Nap, a negyedik hdzbanldv6 Neptun kvadrdtj:ival penzigyi kioszt ds az orszlgbanzavaros helyzetet mutarnak. Ez a konstelldci6 bizony amez6gazdasis kedvez6tlen helyzetdr6l is :irulkodik. AMerkfr ugyancsak a mdsodik hazban kvadrdttal kapcsol6-dik az citcis hdz csticsa kozeldben 1dv6 Urdnusszal. A p6nz-iigyi kockdzatok, vagy reformok komoly vesztesdgekkel fe-nyegetnek. A Pldt6 a harmadik hizban, a mir emlitettrossz fEnyszcigekkel egyiitt nemcsak kozlekeddsi balesetek-kel fenyegetnek, hanem a sok kedvez6tlen fenyszcigre bi-zonyos szemponrb6l magyarizatot is adnak. A sajt6 ds ahirkozlds minden teriilere, s annak kdpvisel6i rijra meg fj-ra olajat ontenek a dizre, tiplaljik az indulatot, az el€ge-detlensdget. A bajt keverik, s nem a megolddst .keresik.Mivel ezen a teriileten a Jupiter szerepe is fontos, ndhdnysajtdbotrdny sajt6per is szinte elkerr.ilhetetlennek ldtszik,term6szeresen nemcsak most, hanem egy dven :it. Remdl-het6leg megint egy olyan eset fordul el6, amikor al6rsz6-lag kdtsdgbeejt6en rossz horoszk6p nem rdmaszrj a ald. a 16-la levont keser( kcivetkezterdseket.

Vigasztal6dh atunk azzal is, hogy a szoldrkdplet, a Kciz-tdrsasdg radixdval egybeverve sok j6 fenyszriget alkot. Mi-el6tt a ment6 kc;riilmdnyeket sorolndm, meg kell emlire-nem a szoldr Urdnusz kvadr:itjrit a radix Phit6hoz. Ez bi-zony veszllyezteri a kormdnyt, legal:ibb is kedvez6tlendcintdsekkel, dtalakul:lsokkal fenyeget. A szoldr Nap szex-tilje a radix Urdnuszhoz, a neh(z helyzetb6l val6 szerencsdsdtmenetet igdri.

A rendkivii l rossz pozici6ban ldv6 szoldr Holdtrigonban van a radix Ascendenssel ds Szaturnusszal, szex-tilben a Jupiterrel. A tcimegek Sldozawallalisa egy6rtelm(-en hasznos az orszi.g szimi,ra. A szoldr Urdnusz nemcsakrossz fdnyszcigekkel kapcsolddik a radixhoz, hancm egyMerkfr trigonnal ds Vdnusz szextillel is. A kedvez6tlen be-folyis igy mir kiilkapcsolatainkban, azipar ds a pdnziigyektertiletdn, a kds6bbiekben, vagy taldn azonnal is, hasznothajt. Ezt az 6vet tehdt csak vdgig csindlni lesz bonyodalmasds nehdz, de val6jdban nem tekinther.iiik sem rossznak,sem eredmdnytelennek.

Noyember

eleje z(rzavaros napokkal kriszcint rdnk ds a vildgra. l-dnds 15-dn a Merkrir kdtszer is egzakt kvadrdtba keriilt aNeptunnal. A kdt bolyg6 kapcsolata azt akdtjegyet drin-ti, amelyiket ilyen m6don cisszekot, tehit a Skorpi6k ds a

Yizont6k kcinnyen lehet, hogy hibdt hibdra halmoznak,ami j6 eserben csak a ,,tdveddsek vigjdtdki' lesz. Kevdsbddrinti a kdt bolyg6 sziil<itteit a rossz f6nysz6g. A Merkdr alassan nyugodtabb temp6t diktdl6 Sz(z jegy(eket a kcir-nyezettkben hozhatla kinos helyzetbe. Az Ikrek a munka-helyi zavarosban taldn mdg hal:iszhatnak is, hiszen sziiletd-si jegyiikkel a rdmadort Neptun trigonban van. A Halak-kal hasonl6 a helyzet, 6ket a Nap trigonja 6s a hetediknaphdzuk uralkod6ja, a Merkrir is tdmogatja. Uralkod6

}:lf*U,rU rossz fenyszcige tehdt csak ldtszatprobldmdkra

A Mars 4.-4n l6p rit a Mdrleg jegydbe. Ez csak Magyar-orszig szim6,ra szomorir dvfordul6, amikor a mohdcsi-v1szhez hasonl6 tragddirit dlt dt nemzetiink. A Marsnak eza helyzete most semmi hasonl6t nem jelent, egyszeriiencsak gyengiil vdgre a befolyrisa ds a l0-i Neptun trigonmdg sok tekintetben j6indulatriv:i is teszi. Igaz kds6bb ta-ldlkozik ez a l:olyg6 a Jupiter kvadr:itjdval, 22-dn pedig aVdnusszal is kvadrdtba keriil. A kdt bolyg6 uralmi helyze-te szerint komoly konfliktusokkal fenyegeti a Kos ds aMdrleg sziilotteket. A Bika jegy(eket kevdsbd drinti, mertlegaldbb az 6 jegy;ll{tciz dppen trigonban lesz sajdt ural-kod6juk, a Vdnusz. Akik a Szfu jegy(ben sztilettek, mun-kahelyiikon kedvez6 hj lehet6sdgeket taldlnak, de fel kellkdsziilniiik egyben anyagi vesztesdgekre is. A Skorpi6banjdr6 Nap ds Merkfr a szildrd jegyekben sziiletetteknek je-lezhet nehdz napokat.

A Skorpi6kndl az emlitett Merkfr-Neptun fdnyszdgmellett az Urdnusz kvadrdt is csahdi bonyodalmakkal fe-nyeget. Az Oroszldnok dppen sajdt uralkoddjuk kvadrdtj:i-ban s a hetedik naphdz tdmadottslga miatt, irgy mozog-nak az emberek kcizcttt, mint az elef;int a porceldnboltban.Fdktelensdgiiknek kciszcinhedk. ha csalddj ukkal, hdzastfir-sukkal meggyflik a bajuk. A Vizcjnt6ket karriervdgyuk so-dorhatja veszdlybe. 6k j6l tenndk, ha kertlndk a titkosszerelmi kalandokat, merr mosr nagyon is igaz lesz, hogysemmi sem maradhat titokban ds minden j6ban van vala-mi rossz. Akik a Bika fegydben sziilettek, ugyancsak sokakaddlyt kdnytelenek lektizdeni. Szdmukra a

"kiv:irds takti-

kqit ajdnlhatndm a leginkdbb. A fontos dontdseket kd-s6bbre kellene halasztani. Csak abban bizhatnak, hogy l3-dt6l a Vdnusz a Bak jegydtl,61trigonjdval tdmogatja 6ket.Ebben van egy kis veszdly is, mert lehetsdges, hogy elbiza-kodottd vdlnak.

A Nap 22-4n l6p a Nyilas jegy€6e. Ugyanekkor keriil aVdnusz Mars kvadrit\a. Ezt a vildgesemdnyek szempont-jibol ndhiny kritikus, de nem igazin veszdlyes nap kcive-ti. Kcizponti dgitestiink 1 9-dn a Szarurnusszal, 28-in a Ju-piterrel d.ll szemben. Az emberek ezr majd rigy dlik meg,mint egyszer( frontdtvonuldst, a fesziiltsdg, a nyugtalansdgremdlhet6leg feledhet6, jelentdktelen probldm:ikat hoz fel-szinre.

Mivel az dgitestek nem egy elem, vagy egy min6s6g je,gyeiben csoportosulnak, j6 ds rossz befolydsaik nagy sz6-r6ddst mutatnak, hatdsukat igaziLn csak a szemdlyes ho-roszk6pok vizsgdlatdval egyiitt lehet drtdkelni.

Dn. JaxAr Laps

/l

32 *leridi*il

di6, a televizi6 kozvetit(sdvel. Naprakdsz, talpraesett, or-letgazdag ember, aki az!.rt tanul, hogy a tuddsdt tov:ibbad-ja, azdrt utazik, hogy fj dolgokat fedezzen fel. Kapcsolat-teremtdse mdlyebb tartalmdt a szaturnuszi elv adja. A jitl-kos dvdddseket a Vdnusz szinezi, az indulatos vitdkat aMars gerjeszti. M:is bolyg6elvek ndlktil a merkdri emberpusztdn viselkedik mdsokkal ds a maszk mcigcitt drtdkessdgvagy feliiletessdg, igazsdg vagy hazugsdg egyarint meghLi-z6dhatnak.

A komoly merkriri ember - pozitiv tulajdons:igok bir-tokdban - ldnyeges dolgok cisszekrit6je, tartalmas kapcso-latok megteremt6je lehet. Eszkcize a cdlszerii ds tudatosgondolkoz{s, amely azonban ndlktlc;zi a mdlysdget 6s azintuici6t. A negativ tulajdonsdgokkal rendelkez6 merktriember magatartdsa mdgdrt hamis szdnddkok hfz6dhatnakmeg, amelyeket lehengerl6 beszddkdszsdgdvel misokkalakar elfogadtatni. 6 az okos ds megnyer6 szdlhdmos, aki-nek minden szavdt elhiszik. A Merk(r horoszk6obeli helv-zet&61ftigg, hogy melyik arcdt mutatja fel€nk.

Az extrovertdlt tipust atdnyszer(i gondolkozds, a sokol-dahi drdeld6dds jellemzi. Szellemi aktivitdsdt fdkdppen aval6sdgos dolgokra 6s az emberi kapcsolatokra irinyitja.Az drzdsek tdlzott visszaszoritdsa kovetkeztdben dogmati-kussd, kritizdl6v:i vdlhat. Az introvertdltak nagy meggy6z6er6vel tudjaik kcizvetiteni a nem egyszer idealizdlt, szubjek-tiv gondolataikat. Kedvelik a logikus elmdleteket, amelye-ket nagy szorgalommal ds rendszerez6 kdpessdggel saj:itita-nak e l .

Az Ixnnr JEGvCEK inAssa;ArossAcerA szemdlyes elkcitelezettsdg hidnya kcinnyedsdget kc;l-

cscjnciz az Ikreknek. Az ebben a jegyben sziiletett drint6le-gesen foglalkozik mindennel, ami irdsa gyenge nyomat6-kdban is kifejezdsre jut. Olyan dolgokat is risszekapcsol,melyeknek semmi koztik egymdshoz. Bet(i is egymdssalcisszekcitve ds jobb fel6 d6lve sorakoznak a papiron. Mes-tere a sz6nak ds az ismeretek dtad:is:inak, de ekrizben nemvesz rdszr produktivan a probl6mdk megolddsdban. Ezt abet(k fonalasoddsa is jelzi. Agyorsan ds frirgdn gondolko-z6 Ikrek mindig tele van cjtletekkel, nem nyugszik addig,amig nincs dttekintdse az esemdnyek16l. J6l rendszerezertismeretanyagdban nincs helye az ellentmonddsoknak,mint ahogy sokszinfvd formdlt kapcsolataiban sem engedteret a konfliktusoknak, - az Ikreknek sem ideje sem ere-je nincs az iitkcizdsekre.

A jrgy sziilcjtteinek az 6rz6sek visszafogottsdga - a be-t(ik hurkoltsdga - biztositja a sziiks6ges tdrgyilagossdgot.Okos intellektusa segitsdgdvel kozvetiti a tuddst ds a ta-pasztalatot a vildgban, de az dlllsfoglaldst meghagy.ja mri-soknak.

Az nnznrnmy fs coNoosroDo LlAr(A Zodilkus krivetkez6 jegye ugyanolyan er6s, mint a

Kos, de energilit nem kifeld, hanem befele forditja. Fogd-kony lelkdben visszhangra tal:ilnak a kiilvil:ig esemdnyei dshangulatai, de 6 maga is arra vdgyik, hogy reagdljon a ka-pott benyomdsokra. A bords hangulatok 6s a mdly vdlsri-

gok ugyanrigy hozzdtartoznak termdszetehez, mint azazokb6l val6 gyors kildbaldsok. Erzelmi gazdagsd.ga meg-akadalyozza abban, hogy megh6dftsa a vildgot. Inkdbbmdsok hivdsdra vdr ds kiteszi magdt a vdletlenek j:itdkdnak.

A Rdk tipikus viselkeddsi m6d16hoz tartozik, hogy p:in-cdlt von maga kcird sebezhet6 lelke vddelmdben. Kemdnyds megkrizelithetetlen is tud lenni, vagyis egdszen mds,mint ami val6jdban. Ilyenkor meg kell virni azt akedvez6fordulatot, amikorra feldolgozza magdban az 6t d.rt sdrel-met. A Rdk Sziilcitt szereri a vdltozatos dletet ds az utaz6-sokat, a messzi tdvolb6l azonban visszavdgyik megszokottkcirnyezetdbe. Az utazdsok dlmdnyeit ds a l:itottakat meg-6rzi emllkezetdben. Az it6lt szines esemdnyeket nagy 6t-dldssel ds szivesen mesdli meghitt bardti vacsordkon vagysz(k csalddi krirben. J6 szindsz, gondos anya, praktikushdziasszony egyszemdlyben.

A snrocAD6 Es vArrozEroNy fIoLD,MINT A RET UNA

A Hold a legtitokzatosabb ds legmdlyebb emberi ldnye-get szimbolizdlja. Passziv, n6ies, befogad6 elvet kdpvisel,ami pszichol6giai drtelemben a tudattalanb6l jov6 lelkirezdtildseket ds a ktilvil:igb6l €rkez6 benyomdsokat dssze-gyfijt6 funkci6kat jelol. A tapasztalatok tdroldsdb6l tdpldl-kozik a Hold-adta emldkez6tehetsdg.

A Holcl fennhat6sdga ald tartoznak a mindennapokesemdnyei, azok a taldlkozisok ds megval6suldsok, ame-lyek az egydni sorsot formdlj:ik. Az ember nem mindigkdsz dszrevenni azokat az apr6 jelensdgeket, amelyekb6lcjsszetev6dik az 41erc. Ezek feldolgozdsa kiilcinben is a sci-tdt ds titokzatos tudatalattiban kcivetkezik be. A 1:ithat6vdvdl6 dolgok mdr ki vannak tdve az dlland6 ds gyors vdlto-zdsoknak.

A Hold rdgi6iban mds tcirv6nyek uralkodnak, minr atudatos ds logikus drtelem f4ny€n61. A bejutdshoz primitiv,gyerekes, s6t mdgikus dletszemldlet sziiksdges, amelybennem tesznek ktilonbsdget az (n 6s a nem dn, a szubjektiv6s az objektiv rillapor kcizdtt. A mesdk ds a mitoszok szim-bolikusan kcizvetitik feldnk ezt a vildgot.

A kiilvil:igr6l az ember az |rz(kei 6tjdn, mintegy osz-tcinszer(en szerez benyomdsokat andlkiil, hogy tudatdbanIenne azok cdlszeriisdgdnek. Ide tarroznak mdg a generd-ci6k sordn felhalmoz6dotr 6si tapaszralatok is. Nagy kdr-'d6s mindenkindl, hogy a felettes dn mennyire uralja azcisztcincjs benyomdsoka\ vagy azok lesznek-e a lelki dletmeghatdroz6 elemei.

A lundris tipusndl is megtaldlhat6 a kdtfajta bsillitott-sig. Az extrovertdlt ember dletdben nagy szereper jdtszanakaz lrzdki benyomdsok. Mdr gyermekkordban intenzfven6rdekl6dik az 6t kciriilvev6 rfugyak irdnt. Feln6ttkdnt isvdgyik mindent megfogni ds kipr6bdlni. Kimondottan re-alis ta, aki mindenr6l szeretne klzzelf o ghat6 b izonyitdko-kat szerezni, az elmdletek neki keveset jelentenek. Mint aprimitiv ndpek ds gyerekek naivul egoista, de ugyanakkorkebldre cileli az egdsz csald.dot, rokonsdgot, a hagyomd-nyok dpolisdval pedig az egl.sz nemzerer. Szorosan kcit6-dik a termdszerhez, hiszen rdszdnek kdpzeli mag:it. Fdl6,

34 *leddiitn

tr*';i f .i + *-r,f ;1: i H €. iit:':t .:

"=ispCrs.:f $g:s:,='+*tffii+

A tudat p i rarn isaVannak, akik rigy tartjdk,tudatunk teremti a vildgot.Vannak, akik ennek fordit-

totjit gondolj:ik. Azonban,mivel tudatunkkal drzdkel-jiik 6s drtelmezzik a vrli'

ve lehetetlen. Mind a misztikus, mind pedig a pszicholo-

gizii6 szemlllet - akdr elismeri avllig magdbanval6 ldtdt

"k,it tt.- - annak milyens6g6t, vagyis azt, hogy az szi'

munkra mit jelent, szintdn a tudat' modernebb kifejez6s-

sel a pszich6 m(koddse fiiggvdnydnek tekinti.

Az aszvol6gia az egy€n 6s a kiilvildg viszonydt, illewe

mindazt, amit az egydn kiilvildgkdnt drzdkel, a sziiletdsi

dbrdn, a radixon tanulmdnYozza.Ezzel az,,obiektiv val6sdgot" az egydn objektiv val6sd-

ga, vagyis pszichodinamikai mdtrixa okozati r(nyez6'

lekdnt drtelmezi. A pszich6, vagyis az (t26, drzdkel6 ds

6rtelmez6 tudat els6dlegessdge az asztrol6giai munka so-

rdn nyilvinval6.Nehdz eldonteni, vajon a tudat egys6ges k6pz6dmdny-

e, avay rdszekre bonthat6. S ha rdszekre bonthatd, vajon

mi e idsrek viszonya egymdshoz. E kdrddsek azonosak a

filoz6fia ijrcik felvetdseivel, amelyekre azid6k sordn szdm-

talan, szellemesebbn6l szellemesebb v|lasz (rkezett' Bizo-

nyit6kokkal azonban egyik sem szolgdlt' de nem is szol-

edlhatott.Az egy4rrelm( dtttirdst a mrilt szlLzad elejln a pszichoa-

nalizis hozta, amely kdtsdget kizdr6an bizonyitotta a tudat

rdtegzetts6gdt 6s a tudati szintek autondm, gyakran egy-

mdst6l fiiggetlen m(koddsdt.A )OC. szizadra kialakult szdmtalan, egymdst6l litsz6'

lag gytikeresen eltdr6 pszichol6giai tudatmodell az alapo'

kat iekinwe nem sokban tdr el a szaz lvvel koribbi gycike-

rekt6l. Ezzel pdrhuzamosan a termdszettudomdny is r:idb-

redt, hogy ai univerzum leiritsa az emberi t(nyez6 figye-

lembev6iele ndlktil megval6sithatatlan. Einstein a megfi-

gyel6t helyezte a kozdppontba, a kvantummechanika pe-

Jig mar a megfigyel6 szind|kfu, vagyis tudati m(kod€sdt

is figyelembe veszi, amikor egy kisdrlet kiindul6 adataival

sz:imol. Az asztrol6gia zdrt logikai rendszerdben minden,

igy a tudat m(koddse is tiikrrjz6dik'

Ha a tudat oszthatatlan egysdg volna, igy azr

eg1sze jeleznd. Mivel azonban a tudat autondma radix

rdtegek

36

f#i fl+i' ' ffi #id;fl I l+ ;41+11fl 'Hr .+ ffi ; u+1+4] r*

vagy rdszek tisszessdge, ezdrt a horoszk6pribra elemeiben

keil keresniink annak megnyilvdnulisait. A humanisztikus

asztrol6gia hazai irinyzata egy hdrmas osztatt'r piramis kd-

pdben ibrtzolia az emberi tudat suuktfrdjdt.

A piromismodell

E, modell empirikus irton iott l€tre, a kapcsol6d6 logikai

megfontoldsok, 6s az anal6gidk vizsgdlata csupdn a mate-

matikai p6ldamegolddsban ismert,,ellen6rzds" (amfgy

ndlkiiLlozhetetlen) funkci6idt tolti be. Legnagyobb segits6-

get Eva €s John Pierrakos, valamint Barbara A. Brennan

tozldsei jelentettdk, amelyek egydrtelm(vd tettdk az aszt-

rol6giai hdzak ds a csakrdk pszichodinamikai funkci6i ko-

zotti pdrhuzamot.Ez, ahtzak drtelmezdsdt kitdgiwa, rij dimenzi6t nyitott

a gyakorlati asztrol6giai munka teriiletdn. (A hdzak 6s

csakrdk dsszeftiggdseivel sorozatunk egy kds6bbi rdsze fog-

lalkozik.) Ismdr beigazol6dott az axi6ma: a vil:ig cisszefiig-

gdseib6l nem magyardzhat6 az asztrol6gia, viszont az 6rz6'

kelt val6srig jelensdgei hibdtlanul beilleszthet6k az asztto'

l6gia rendszerdbe. A pszichol6giai tudatmodellek elemei is

megtaldltdk helytiket ds drtelmiiket az aszuol6giai vildg-

szemldlet struktdrdjdban. Az emberi tudat az analizis ds

szintdzis egyidej| pdrhuzamos funkci6it (vagyis az adat'

bevitel, feldolgozris 6s dcjnt6shozatal m(veletdt) szinte fel-

foghatatlan sebessdggel ds komplexitdssal vdgzi.

E funkci6k kdt plandtdhoz kapcsol6dnak: az analizis a

Merk/rrhoz, a szint6zis a Jupiterhez. Ha tudati rdtegekr6l

beszdliink (tehdt nem dndllapotokr6l), akkor vizsgdl6dd-

sunkban a pontszerf plan6tdkt6l a meghatdrozott dlptterii-

leteket dtfog6 h:izakhoz kell tovdbbldpntink, vagyis a har-

madik (Ikrek-Merkfr), a hatodik (Szft-Merkrir) 6s a ki-

lencedik hizhoz (Nyilas-Jupiter). A sort (3-6-9) folytawa,

6rtelemszer(en eljutunk a tizenkettedik h:izig, amely szin-

tdn jupiteri (valamint neptuni) anal6gidval bir,6m ah{'r-

mas tudatmodell - kds6bb kifeitett okok miatt - e szinret

nem tartalmazza.A piramis alapii,t a harmadik hin, derekirt a hatodik

hdz, cs/rcsdt pedig a kilecedik kdpezi. A meghatdroz6 gyo-

kerek a gyermekkorba (trkrek) nyt'rlnak, a (ldtsz6lag) min-

dent :itlrit6, szintetizil6 tudatfunkci6 (Nyilas) a cs(cson

honol, mig e k6t t(z kozott a gyakorlati drtelem, a min-

dennapokat lek6pez6 tudat 6rl6dik (Sztiz). A tizenkette-

dik hdz klpezi a piramis terdt (Jupiter), mindent dthat6

ktizegdt (Neptunusz), eredetdt 6s egyben cdljdt.

i..,tr:.rjiJ.:.:,-:s

e s.c .t s- {r i {:+,n::. ; {:

csupdn arr6l leszakadni lehetsdges. E,,kicsatolds" leggyako-

ribb formdja a kiilc;nboz6 sflyossrigir elmebajok esete. A

kcizcts tudati mez6t:61 val6 kildpds mdsik, ritka m6dja a

megvildgosodds eldrdse, amelynek sordn az egy6n nemcsak

elszakad e dimenzi6t6l, hanem arra ril6tni, s e folyamatot

megfordiwa, abba visszataldlni is k6pes.

A medi4tor

A kcizcis tudati mez6re (m{s ndven: a konszenzus-val6sdg-ra) val6 r:ikapcsol6dds nem valami szemdlytelen folyamat.

A tudnivaldk tomegdt kozeldll6 szemdlyek: a sziil6k (els6-

sorban az anya) kctzvetitik szdmunkra. Az <isszekapcsol6-dds tekinthet6 egyfqta beavatdsnak is, amelybe a beavat6

valamikor maga is beavatdst nyert valakit6l, akit kordbban

szintdn beavattak 6s igy tovdbb. A medidtor (kozvetit6, be-

avat6), azon tril, hogy a konszenzus-val6sdg lak6ja, maga

is meghatdrozott, egyedi tudatstruktdra hordoz6ja, s e

strukt(ra sz6r61& dt kapcsolja a gyermeket a kcjzds tuda-

ti mez6be.A mediitor e kozbe6kel6d6 szft6je az, amit a pszicho-

analitikus irdnyzatok a kds6bbi pszichds probldm:ik forrd-

sdnak tekintenek. 6k kikiiszobolhet6nek ds kiktszcibolen-

d6nek tekintik e sziiksdgszer(en bedpiilt struktfrdt. A kar-

ma-tan kissd 6vatosabban bdnik mindezzel: igy v6li, egy-

:iltaldn nem vdletlen, midrt vllaszt magdnak valaki egy bi-

zonyos vildgszemldlettel 6s probldma-mintazattal bir6

sziilSpdrt, hogy aztln 6t6liik kapja meg a konszenzus-va-

l6sdgba val6 beavatdsdt.A freudi pszichoanalizis els6so rban a szo cializ!rci6 s o r in

kialakult traumdkra cisszpontosit, mig a jungi modell az

archetipusok megnevezd#vel a bels6 auton6m er6k'uni-

verzalitisfua hiv.ia fel a figyelmet. A humanisztikus pszi-

chol6gia, valamint a fenomenol6giai iskola egyes itinyza'

tai, pl. a tranzakci6-analizis a probldmdk gycikerdt a korai

verbdlis bevds6ddsekben keresi.Az aszrrol6gia nyelvdn a freudi szocializdci6s imprin-

tinget negyedik h:iz-anal6g, a jungi archetipusokat pland-

ta-anal6g, valamint a tranzakci6-analizis verbdlis imprint-

ingjdt harmadik hdz-anal6g fogalmakkdnt azonosithatjuk.A tudati strukt/rra vizsgdlatakor ldthat6an a tranzakci6-

analizis modellje bizonyul a leghaszndlhat6bbnak, ezdrt a

tovdbbiakban e pszichol6giai iskola megdllapit:isainak ds a

humanisztikus asztrol6gia szeml6letdnek ciwcizdsdvel fog-j uk a harmadik hiz ikal j elzett tudats zint leirisit k€zzel-

Foghard kcizelsdgbe hozni.RAros PErBn

Zodaekus a, v6dikusffi #:Hff i+l* #,ffi;r- ffiffi:w,ffiffit - r :

;

Kordbban mdr megemlitettiik, hogy a vddikus asztrol6gid-ban a zodidkus kdt alapvet6 felosztisdb6l indulunk ki. Az

egyik a 72 risiraval6 felosztds, ami hasonl6 a nyugati aszt-

rol6gi:iban haszndlt zodidkus jegyel<hez, csak itt a rdsik az

dll6csillagokhoz van nak r o gziw e, valamint a 27 n aksarr 5'r a(holdhizra) val6 felosztds. Az els6 inkdbb a Naphoz kcit6-

dik, amely egy h6nap alatt halad it egy rdsin, mig a mdsik

a Holdhoz, amely kb. egy nap alatt szel dt egy naksatrdt.

Ez a cikk a zodidkus 12 jegyhek jelent6sdg€r6l 6s anal6-

gidir6l sz6l, mig a kovetkez6 a naksatrdkat fogja bemutat-

ni rdszletesebben.

A zodiokus jegyeinek koteg6rioi

A jegyek kategorizlldsa, mint ahogyan a szimbolikija is

sokban hasonlit a nyugati asztrol6gia rendszerdhez. A je-

gyeket csara (kardindlis), szthira (szildrd) ds dviszvabhiva(kett6s) csoportokra osztjuk. A kardindlis jegyek (Kos,

Rdk, Mdrleg ds Bak) aktivak, mozgdkonyak, mivel a

radzsaszt, vagyis a szenveddly min6sdgdt kdpviselik. Irinyi'

t6juk Brahmd, a Teremt6 Istensdg. A szil:ird .iegyek (Bika,

Oroszldn, Skorpi6 ds Vizont6) a statikus dllapotot, az dl-

land6suldst testesitik meg. Ugyanakkor a haldllal is kap-

csolatban vannak. Ir:inyit6juk Siva, a Pusztit6 Istensdg ds

a tamasz, vagyis a tudatlansdg min6sdge domin:il benniik.

A jegyek harmadik fajtija a kett6s jegyek (Ikrek, Sztu,

Nyilas, Halak), amelyek a dinamizmus ds passzivitds keve-

rdkdt, ds egyensrilyi :iliapot:it jelzik. Ezekben a jegyekben a

szattva, vagyis a j6sdg min6sdge uralkodik ds Visnu, a

Fenntart6 Istensdg az uruk.Szintdn ismert a nyugati asztrol6gidban az 6selemek

(mah:ibh(rta) szerinti felosztds. A Kos, Oroszldn ds Nyilasjegyek az agni, vagyis a tiiz elem befolydsa alatt dllnak, ds

ennek tulajdonsdgait kdpviselik fizikai 6s pszichds szinten

is. A Bika, Sz:flz 6s Bak jegyek a prithivi-tatwa, vagyis a

f<;ld elem, a szildrd halmazdllapotti anyag k6pvisel6i. Az

Ikrek, Mdrleg ds Viztint6 jegyek a leveg6 (vdju-tatwa) ele-

met kdpviselik, a Rik, Skorpi6 6s Halak jegyek pedigaviz(dzsala) elemet hordozzik. Az cjtijdik elem a vddikus koz-

mol6gi:iban az lrer (dkdsa), amelyik, mivel nem helyhez

k6tcitt, mindegyik jegyben megnyilvinul. Azegyes elemek

dltal uralt bolyg6k kdpviselik ugyanakkor a vddikus tdrsa-

dalom ndgy osztSlyitis: aviz a brdhmandkat (drtelmisdgi-

38 ilIeddiitn

H*dskaes

Ssxtn*fmgd*:

kenysdgekben, a szive viddm, ds mindig bevdtelre tesz

szert. Tapintatos, j6l tud mdsokat tanitani, jirtas a zen!-

ben, kciltdszetben 6s a m(vdszetekben, kedvesen beszdl,

gyengdd, szeret adomdnyozni 6s mdsokat szolgdlni, fiatal

ldnyokkal flc;rtril, j6sdggal rendelkezik, kegyes, mdsok va-

gyondt dlvezi, szeret kirdndulni, n6ies termdszet(, szerdny,

hazudoz6s, szeretne nagyobb ingatlanra szert tenni, sze-

rencsds, hires, szdp, tiszteli az id6seket, biincis, ellensdges a

tesw6reivel, inkibb ldnyai lesznek, kapha ds vdta testalka-

tri, 6s keriili a kciz<insdges 6s ellensdges embereket.M6nrnc (Ttn-t): Az lllet6 az erenyei miatt tesz szert

vagyonra, tehets€ges ds tapasztalt az iizletben, mindig va-

gyonos ds kivdl6 a csalddjrin beltll. A tartdsa nem egyenes'

az elmdje csapong6, a vagyona ndha n6, ndha cstikken'

nem rdszesiil fizikai oromokben, a testalkata kapha ds vdta,

szeret vitdkat szitani, az arca ds a termete hosszfkds, ta-

nult, intelligens, nyomorult, megsdrti mdsok becsiiletdt,

szdp fekete szemei vannak, tiszteli a venddgeket, a br:ih-

mandkat 6s Istent, ildozati szertartdsokat hajt vdgre, tisz-

teli az id6sebbeket ds a tanit6it, tiszteletremdlt6, segiti a

rdszorul6kat, igazmond6, a teste szdP, kedves a teswdrei-

hez, kivdl6, hiisdges, mdgis segiti a b(nciz6ket, a munkdja

kdzonsdges lesz, adakoz6, valldsos ds kciztinsdges gondol-

kodds( lesz.Sronplo (Vnrscsu<e): Bdtor, okos, jdrtas a gonosz tu-

domdnyokban, ds mindig fumdnyba keveredik. A vdgtag-jai szdlesek ds hfsosak, mintha torndval fejlesztette volna

ki, okos, nem egyenes, ragaszkodik az anyjihoz, szeret vi-

tatkozni, nagylelk(, a szemei el6kel6ek ds sdrg:isbarndk. A

mellkasa szdles, a hasa lapos, az orra is lapos. Kalandvdgy6,

szil:ird, felelmetes, megbizhat6, sz6rakoztat6, pitta zava-

rok kinozhatidk, nagy csalddja van, eldrulja a bardtait, a

sziileit vagy a ranit6jit, mds n6kre vaddszik, az arcavonz6,

egy kirdlyt szolg:il, lesznek ellensdgei, jdmbor lesz, a pdn-

zdt odaadja misoknak, a felesdge elbiivol6 lesz, valldsos,

gyengdd ds kozonsdges lesz.Nvn-ls (Drnrvus): Szildrd az elhatdrozisa, idrtas a ki-

rllyi vagy kormdnyzdsi feladatokban, j6kdpii, ranuk, j6 az

itdl6kdpessdge, ismeri a m(vdszeteket ds tud nyilazni. Nagy

fogai vannak ds szdles homloka, segiti a rdbizottakat, bdtor,

er5s, igazsdgos, vastag a combja ds nagy a hasa, ismeri a

sdsztrdkat (szentirdsokat).

Intelligens, ingerldkeny, hirtelen termdszet(, mdg er6s

emberekkel szemben is, a sajdt kordben fontos ember, meg-

semmisiti az ellens6geket, hires lesz a csatdi miatt, a roko-

nait hibdztatja, van sajdt szakmdja, j6t tesz az embereivel,

el6kel6, arc-vagy szembetegsdgei vannak, a kirdly kegydb6l

jut vagyonhoz 6s erdnyes.Ber (Mexene): nit megjelends(, csal6 ds hamis, sza-

bados, sok gyereke lesz, nagyon okos ds intelligens, kapzsi

ds moh6. A teste szikkadt, fdldnk, az arca olyan, mint egy

6znek, vdta-panaszok gyotrik. Az orra egyenes ds csillog,

nem ftil er6s, sok a fia, a teste sz6rcis, akezei ds a ldbai szd-

lesek, nem erdnyes ds nem tud viselkedni, gyakran szom-jas, vagy melege van, ̂ z ellenkez6 nem kedveli, szereti az

erd6ket ds hegyeket, bdtor, ismeri a sdsztrdkat, a Vdddkat,

a miivdszetekeL a zenlt ds a hangszereket, nem tfl er6s,

40 lleridi*n

csalddos ember lesz, ellensdges, gonosz ds rosszindulatri

lesz a rokonok feld, el6kel6, a felesdge gonosz, nem fog ha-

zudni, vagyonos, erdnyes lesz, a kirdly szolgi4a lesz, na-

gyon liberdlis, boldog ds szerencsds lesz.Viz6Nr6 (Kurunrn): Az elmdie csapong6, nagyon

kdjes, a teste vonz6, szereti a bardtait, gabondval kereske-

dik 6s k6pmutat6. Kcizonsdges tetteket v1gez, a sajdt k<;ri-

ben vezet6 lesz, ostoba lesz, az orra hegyes ds szdles, kcizcin-

sdges lesz, ingeriilt, lusta, hajlamos az ellensdgeskeddsre,eldgedetlen, nyers, szereti a szerencsejdtdkot ds a prostitu-

iltakat, nem segit a rokonainak, tzgatott, a j6ldte korldto-

zott lesz, vagyonra tesz szert, szeret hazudni, ravasz, ndlkti-

lozni fog, elveszitheti a rokonait, tdrsadalmi k<;rr;kb6l ki-

tiltldk, nehezen tud kiidnni mdsokkal, nagy vagyonra tesz

szert ds tiszteli az id6seket.Szaq,icsiLrjaszerint aYizont6 sohasem kedvez6' ha ab-

ban van a sziiletdsi Aszcendens. A Javan:ik (gcirtig<ik) sze-

rint mdg aYizont6 vargdiban (a rdszhoroszk6pokban) sem

kedvez5 az Aszcendens, bdr Csdnakja szerint a Yizont6

nem kedvez6tlen.HILtr (Milte): Tehetsdges, m€rtdkletes az evdsben, a

szexualitdsban, sok arannyal 6s drrigak6vel rendelkezik,

vdltozdkony, csal6 6s sok dolgot kitaldl. Szerencsds, nagy

orra van ds kis szeme, drdekli a vil:igi tudds ds a kciltdszet'

tiszteletremdlt6, hires, az aikai nyiwa vannak ds a fogai ki-

ldtszanak, kinokat dl dt, leprdt6l szenvedhet, az arca is be-

teg lehet, el6zdkeny, megbizhat6, sok kecskdje van, a dlet-

m6dja tiszta, ismeri a Vdd:ikat, bdtor, tcjbb ldnya lesz, visz-

szafogott, tapintatos, er6s, j6l 6rt azenlhez ds a nemi dlet-

hez, erdnyes, liberdlis, a tesw6rein keresztiil jut vagyonhoz,

ds j6 rokonai lesznek.Ha a felkel6 jegy vagy az Aszcendens ura er6s, akkor a

fenti hatdsok mindenkdppen mengyilvdnulnak. Viszont

ha gyeng6k, ds mds er6s bolyg6k befoly:isoljdk 6ket,

egytittrillis vagy asprektus dltal, akkor azok befolydsolhat-jdk a fent ismertetett hatdsokat.

G,quRAtvc,4 Das

t

VEDIKUSASTTROL6GlA

ISKOLA2000. szeptember - 2004 jinius (4 4v)

folyamatos pdtfelvdtel az l. f4l6vre!

vezetiz GALJRANGA DASvddikus asztrol6gusEl6ad:isok minden szerddn 17.00 - 20.00

HELYSZIN: Ujp.st, Munkrisotthon u. 10.(Szegeden kdthetente vannak foglalkozdsok)

JELENTKEZESz 05-30 -9 | 4-08-39vagy < gauranga@westel900. net>

i-:.i.:+ i:::::':+

nyomait, az egyiptomi, babil6niai, mexik6i, indiai ds kinai

dsatdsok alkalmdval, bizonyitdkokat taldlunk ezeknek a

kdpeknek a l€rc2&€r61. Ndha falfestmdnyeken ltbrdzolva,

mdskor k6be vdsve vagy fitba fangvajelennek meg. Bdrhol

is akadtak ezekre a kdpekre, hasonl6sdguk annyira dtiit6

erej(i, hogy az elkeriilhetetleniil kozos eredetre utal.

Hamvas Bdla a Nagy Arkdnumr6l az aldbbiakat irja: ,,4huszonkdt kdp els6 pillanatra is azonnal anal6gnak ldtszik

a kdldeus asztrol6gia zodidkusdnak tizenkdt kdpdvel, a ki-

nai I-Ching hawanndgy i,bra16va1, a mexik6i toltdk naptdr

kdpeivel. A kiilonbsdg az archaikus rendszerek kcizcitt csak

az, hogy mindegyiknek mis arithmol6gidja van. A Tarot

arithmol6gidja a huszonkettes, ami azt jelenti, hogy a hu-

szonkdt szdm kciziil egyik a mdsik n6lkiil drtelmetlen 6s

hogy a huszonkdt sz:im egyiittes dsszege az egdsz.-. A

szdmdrtelmezds minden esetben az egysdg jegydben tdrtd-

nik... A Tarot haszndlatdnak egyik m6dja - mint a kinai

I-Chingd, az asztrol6gid6 ds a mexik6i naptdrd sorselemzds

volt."Minden okkult ds ezoterikus rendszer alapja az ana16'

gidkban rejlik. Itt tdrulnak fel a kolcsonos osszefiiggdsek,

tehdt vi ldgun k ktilo nbc;26 asp ektusai kozott l€tez6 so krdt(

kapcsolat. Az anal6giaelmdlet nem mds, mint a tulajdon-

kdppeni ezoterikus tanok racion alizilisa.A Nagy Arkdnum minden egyes kdpe a bels6 rit egyes

dllom:isrit mutatia be. Az dlet minden stddiuma a kcivetke-

z6hoz vezer el benniinket. A Throt Arkdnumokon ldv6 kd-

oek. szimb6lumok tortdnetet mesdlnek el. Mint az lima-

ink, ezek is a tudat szamiraeldrhetetlen szintr6l drkeznek,

ds rdgen kitcjrl6dtek intellektudlis meg6rtdsiinkb6l- Ez6rt

helydnval6nak ldtszik, hogy ezekkel a Throt karakterekkel

is igencsak ugyanfgy viselkedjiink, mintha ilmok soroza-

tdban t(ntek volna fel, tdvoli, ismeretlen, kiilcintis teremt-

mdnyekkel bendpesitett foldon 6l:rizolva. Az tlyen dlmok-

ndl a tisztdn szemdlyes asszocidci6knak korldtozott drtdkiik

van. Jelentdsiiket legjobban anal6gidkon keresztiil kcithet-jiik cissze a mitoszokkal, mesdkkel, dr:im:ikkal, festmd-

nyekkel, tcirtdnelmi esemdnyekkel ds bdrmely mds anyag-

gal, mely hasonl6 motivdci6kkal rendelkezik ds amely

egyetemesen drz6s, intuici6, gondolat vagy 4.tzdkel6si zir'

vd.nyokat dbreszt." - irja a pszichol6gus Sallie Nichols.

A Throt rendszere csak a XVII. szinad vdgdn keriilt be

az 6n. okkult-ezoterikus-mdgikus tudominyok koz6. Ez

id6t:ijt dlte virdgkordt az okkultizmus, mely csticspontjdt

csak a XIX. szizadban dri el. Gyakorlatilag ez a korszak

adja a legtdbb elmdletet, amelyen a mai Throt alapszik.

Sok kutat6 a Tarot sz6b6l pr6bdl az eredetre kcivetkez-

tetni, ezek kdztil legdrdekesebb MacGregor Mathers tcibb-

iriLnyt levezetdse:- Tar-rog, Tar-ros Kirdlyi rit (egyiptomi)- Tora (Thora) Tcirveny (heber)'- Rota Kerdk (latin), Kirdlyi ft (perzsa),- Thor, Thut A sotdtsdg egyiptomi istenn6je,- Ator. Athor.

Hathor Az circim egyiptomi istenn6je- Tioa Kapu (hdber),- Orat Beszdl, drvel (latin).

A Nogy Arkdnum

A Nagy Arkdnum huszonkdt lapot foglal magdba, a Bo-

londt6l (0), a Vildg QO{I) krirrydjdig. A nyugati Throt iro-

dalom gyakran nevezi ezt Fensdges Utnak, a Bolcsessdg

Utjdnak, a Hirnok Tandnak €s azld6 Tortdnelemkcinlwd-

nek. Az illusztr:ici6k gazdagok szimbolikus ds mitol6giai

figurdkban, rillapotokban, termdszeti jelensdgekben 6s tdr-

gyakban. A k6pek nevei utalnak a migiira ds a titokra:

Mdgus, Akasztott ember, Sorskerdk-Szerekcsekerdk stb.

A Nagy Arkdnum minden val6szinftdg szerint kapcso-

latban :ill Hermdsz tiszmegisztosz isten misztikus bol-

csessdgdvel, akit azonositottak az egyiptomi Thoth isten-

nel 6s aki a felt6telezett szerz6je sok, az embernek a ldlek

vil:igdval val6 viszonydval foglalkoz6 irdsnak. Azonos gon-

dolatok t(nnek fel a kabbaldban, az alkimi/rban, az asztro-

l6giiban, a mdgidban ds ezeknek a jelkdpekre val6 cissz-

pontositdsdt egyfalta sajdtos nyelvezetnek tekinthetjiik,mivel a metafizikai ds az okkult fogalmak t/rl szcivevdnye-

sek 6s meghatdrozhatatlanok sz6ban.Ezekt6l a jelkdpes kulcsokt6l, mint tdrgyakt6l elv:irj:ik,

hogy beleilleszkedjenek a zarba, ds ajt6kat nyissanak meg.

A kozdpkorb6l ismert Ars Memoria (az eml€kezds tudo-

mdnya) nev( technika segitette az embert <inmaga md-

lyebb megismerdsdben.A m6dszer eredete az an'ok vil:igba nyrilik vissza ds a

kc;zdpkorban, a renessaince kordban alkalmaztdk. Az ere-

deti metodika - melynek c6l1a az eml€kezds kiszdlesit6se

volt - az drtelem bizonyos konkrdt szerkezetdnek kialaki-

tdsdn alapszik, ez lehet egy hiz, templom vagy vdros. Ez-

utin ennek a szerkezetnek egyes rlszerhez hozzdsorolhat6

az, amit emldkezetiinkbe kell vdsni. ,,Alland6an arra kell

gondolnunk, hogy a Tarot nemcsak egy atlasz a t6nyek fel-

virzolisira, hanem egy vezet6, ami megmutaqa, hogy az

eddigi ismeretlen orszdgokon mikdnt kell dtutazni." * oj^

Aleister Crowley.

Bolondsdg ds bcilcsessdgM(vdszet ds szdlhimossdgHallgatds ds titoktartdsTermdszeti tcirvdnyekBcilcs cselekedetekBeavatdsDrintdsHatdrozottsdg, cdlirrinyIsteni tcirvdny, egyensflyKutatds ds magdnySorsfordit6 v|laszitT<ikdletes er6Lesz:illds az alvlligb a,megismerdsNagy vdltozds

A huszonk6t k6p elnevez6se6s rrivid jelent6se:

0. BolondI. M:igusII. F6papn6III. Kirdlyn6IV. KirdlyV. F6papVI. Vdlaszrit-Szeret6kVII. DiadalszekdrMII. lgazsigIX. RemeteX. SorskerdkXI. Er6XII. Akasztott ember

XIII. Hal:il

42 hleddifttt

ffx*eers*r

gondolkod6s alapiaiMagia Socra - Szent Mogio

,,A mrigia azy'rt uan, hogy az ember rit tudja ilni is meg tud-ja ismerni azt, amire eszduel nem hdpes. Mert a mtigia a nagltrejtett bdlcsessig, mint ahogy az y'sz a nagt qtiludnos bolond-srig. .. Isten a mrigirit az ember rendelhezy'sy're bocsritotta s ezannak jele, hog hasznllhatjuh, de jele annah is, hoglt szere-ptlnh milyen fontos. Ha ualaki ugyanis hamis mtigirit iiz, Is-tent bisdrti. Es ha a hamis mrigirit ilzi, jaj neki, szeginy lel-hineh!"

(Ptrucusus)

A mdgia a kozdpkor sordn drte el az hn. szent mivoltdt. Azegyhizt6l a magd.nyos kutat6kig ds titkos tdrsasdgokig fon-tos szerepet jitszou a mdgia, rigy a cerem6nidkban, egyhA-zi ritusokban, mint a d6monol6gidban, a godcidban, ateurgidban ds egydb mdgikus tevdkenysdgekben. Az cisszesa kozdpkorit megel6z6 mdgikus hagyomdny a mindenko-ri elfogadott vallds rdsze volt. ,,Minden mdgia vall6s, denem minden vallds mdgia." - jegyzi meg Dr. Erns Scher-rcL. Igaz, bizonyos migia faltikelavultak, mig mdsokat el-tdvolitottak.

o vollos

A m:igia ds a vallds, azima 6s a vardzsige, a valldsi szertar-tds 6s a vardzspraktika, a valhsi ds m:igikus ritus krizcittihatdrvonalat nem lehet mindig dlesen meghfzni, hiszen adogmatikus valldsok is mindig hordoznak mdgikus erede-t(i elemeket. A nyugati mdgidt mdr a kozdpkorban nagy-fokir rugalmassdg jellemezte. A szinkretista hagyomdnyritjdn tovdbbldpve, kdpes volt minden rij eszmdt ds iram-latot felszivni, amely el6segitette a szellemi felszabaduldst,ds a mai napig tdplll6ja a ktik;nfele okkult-ezoterikus-mrigikus dramlatoknak. C. G. Jung vdlemdnye szerint:

,,Mig az egyhizban a ritus ds dogma ncivekv6 elktilonrild-se elidegenitette a tudatot term€szetes tudattalan gycikere-it6l, az alkimia 6s az asztrol6sia sziinet ndlkiil azon igyeke-zett, hogy meg6vjdk a termdszethez, azaz a tudattalanhozvezet6 hidat a pusztuldstdl."

Maga a mdgia minden ezoterikus rendszerrel kapcsolat-ban van ds c6lja: a termdszet titkos er6inek felhasznllisaazesemdnyek befolydsoldsa c6ljib6l. Ha ez a cdl j6, a m6d-szert fehdr m:igilnak nevezik, ha az6rt alkalmazzirk, hogydrtsanak valakinek, vagy elpusztitsdk javait, fekete mdgia

A mdgio 6s

44 llleridi$n

r T l A g i k L r s

ndrvel jel<ilik. Ezek alapjdn, ha vdgiggondoljuk a mdgikustermdszetfiloz6fia feltdteleit, mindenekel6tt egy dualiszti-kus vildgkdpet kapunk. Mindig jelen van benne a j6 dsrossz, a srjtdt ds vildgos, a fent ds a lent.

A mzigia igazi cllja a fels6bbrend( ember megteremtd-se 6s a spiritudlis dtalakulds el6segit6se. A mrigia ezen agaa mdgus tudatdt a szent fdny fel6 irinyitla, melyet gyakranktilonb<;26 kozmol6gidk fbistene szemdlyesit meg. Itt em-ldkeztetni kell a m:igikus-okkult filoz6fia tanitdsdra, melyszerint az ember az exaltici6 tana szerint bizonyos mdgi-kus technikdkat alkalmazva olyan dllapotba hozhatja tin-magdt, hogy a testet hdtrahagyva kdpes felemelkedni, gya-korlatilag megisteniilni. Van a m:igikus ritudldnak egyegyediildll6 definici6ja: ,,Ez a Makrokozmosz egyesitdse aMikrokozmosszal." A vdgs6 6s teljes ritudl6 ezdrr a SzentY 6d6angy al megiddzdse, vagy misztikusan megfog almaz-va: Egyesiilds az Istennel.

Az ember az als6 ds fels6 vildg kozdppontjdban rill, va-gyis az ember ds az univerzum mdgikus megfeleldsben van.Ezt egy k<;zdpkori lbrdn is gyakran ldthatjuk, ami bemu-tatja, hogy az ember ds a zodidkus milyen osszefiiggdsbenvannak egymdssal. ,,A Makrokozmosz rendelkezik a zodi-dkus tizenk6t jegy€vel, ds az ember is dppdgy rendelkezikveliik: a fej6t61, amely a Kosnak felel meg, a Libdig, amelya Halaknak van aldrendelve."

A ritudlis magid konyvei

A m:igia ritudlis gyakorlatdnak legjelent6sebb Grimoire-jai, vardzskdnywei a kc;zdpkor sordn keletkeztek. Ezek be-vezetnek a mdgia gyakorlati alkalmazdsdba, forgat6kony-vet adva a mdgus kezdbe, hogy ezekkel az er6l<kel hogyankeriilj<in kapcsolatba, ds hogy hogyan hajtsa 6ket uralmaal;i. A ritudlis vagy ceremonidlis mdgia a szimb6lumok 6sszertartdsok mdgiija, mddszere szerint a vildgegyetemet dsaz emberisdget cisszekcjt6 termdszetfeletti ds misztikus e16kfelhaszndldsa.

A ceremonidlis mdgia az &z(keket: a ldtd"st, a halld.st, aszagldst, az izlel€st ds a tapintdst stimuldlja a rftusok sordn.Szertartdsos cilt<izdkek, az istenek 6s a szellemek drrimaimegiddzdse. Val6di c6lja a transzcendentd.lis dlmdny eldrd-se. A legjelent6sebb grimoire-ok, a Claviculae Salamonis -

Salamon Kulcsai, a Nagy Grimoire, az Abramelin SzentMigiala, a Lemegeton - vagy Salamon Kisebb Kulcsai,Sefer Raziel ha-Malach - Raziel angyal kcinlve.

ffc*t*ri*

hdber Kabballa nem mentdlhigdnids rendszerek, nem vala-mifele <ingy6gyir6 miszt€riumok, ugy az alkimia sem te-kinthet6 annak. (Noha kdtsdgteleniil van egy ilyen oldalais, amely viszont melldkes ds annak ldnyegdt nem drinti.)Ugyanakkor nem vdletlen, hogy amig a mflt szizadvdgdnkialakult modern okkultizmusnak e tanokat jobb:ira sike-riilt beledardlni a maga saidt szinkretista rendszerdbe(p ontosabban : rendszereibe), addi g az all<tmiaigazib6l mindmdig igen nagy mell6zcitt-sdgnek cirvend ezen irin:Tzatok rlsz€'16l. A kiilcinfele :iltibeti. dltaoista,:ilkabbalista, migiival vagy 1696-val foglalkoz6 konlvek csak fgyhemzsegnek a kcinyvesboltokezoterikus polcain, hogy azaszuol6gidr6l ne is beszdljtink.A ,,Kirdlyi Miivdszettel" azon-ban ndmikdpp mds a helyzet. \Ha az alkimia meg is jelenikmondjuk a New Age, vagy mdshasonl6 dlvallisi irinyzarck ta-naiban, akkor e jelenldt csak a leg-felszinesebb dltaldnositdsok form:i-j:iban, vagy dppen a puszta cfmszavakszintj6n tcirtdnik, fdkdnt valami mds td-

di}.n3

mdhoz (mondjuk a Grdlhoz, vary az asztrol6-girihoz) tdrsiwa azr. Az pedig, hogy egyiltalin sz6 van 16-la, nos annak az oka igen egyszer(i: A mindent magdba ol-vasztani akar6 fjpogriny szinkretizmus egyik f6 ttirekvdse,hogy mdg vdletleniil se maradjon ki semmi sem a maga to-talitdsra, mindenek egysdgesft6sdre tcirekv6 rendszerdb6l.igy az alkimirir6l is - mint ahogyan mindenr6l - sz6 vanugyan, de ktilc;n alkimiai irinyzat, vagy ,,iskola" nem na-

gyon bukkan fel az irjokkultista tanok, rendszerek, vagykc;zossdgek tengerdben. Vagyis az alkimia maradt meg ta-lan az egyedilinek az 6si ezoterikus tanok kriziil, amelyetmai okkultistairanyzatok nem tudtak maguknak kisajdti-tani ds dtdrtelmezni. Koszcjnhet6 ez els6sorban a ,,KirdlyiM(vdszet" bonyolult jelrendszerdnek, illet5leg e rendszer

rendkiviili zir tsiginak.

Jelen kc;n1v kdt {d kdrddst pr6b:il sajdtos m6don fesze-

getni az alkimidval kapcsolatban, 6s e kdt kdrdds mdr ak<inyw cimdben is megjelenik. Az egylk az, hogy honnan isered val6jdban a ,,Kir:ilyi M(vdszet", mdghozzi nem csu-pdn tcirtdneti, hanem szellemi drtelemben is.

A tcirtdneti - vagy mondhatiuk: horizontdlis, profdn -

szirmazis mellett minden tannak ldtezik egy szellemi (ver-

tikilis, szakrrilis) szirmazisa is. Ez ut6bbi pedigaz alkimia

$ a m o n a $ h o DEfemeriddk 1 91 0-m50, ezoterikus kcinyvek,

100 l6leTarot kdrtya, inga, lengyel bot,Feng Shui eszk6zcik, kristdlygcimbcik,

eztist6kszerek 6s ajdnddffidrgyak, relaxd c it5s zene

1093 Bp., Viimhdz krt. 7. (a kapu alatt) Tel.: 215-69-95

t* r

alapeszmdjdnek, az egydn testi halhatatlansdga idedj:inak,ds ezen alapeszmdre dpi.ilt speci:ilis gondolatrendszernek azeredete, ds rokoni szdlai. A mrisik f6 kdrdds pedig ennek aspecirilis gondolatrendszernek a szimbolikdja, ds ezen ke-reszttl pedig a val6sdgkdpe. Az a val6sdgfelfogds, amelyrealapulva az alkimia miivel6je szimira tdnyleges realitds-

kdnt jelenhetett meg, a szdmunkra elkdpzelhetetlen.Epp.n ez ut6bbi okdn, egy ilyen konlw

meeirdsa sordn a tdmdt kutat6nak nemcsupdn a tdmdba kell beledsnia magir,

hanem valamelyest azt a szemldlet-m6dot, azt a lildrst is magddnak

kell tudnia, amelyet ezekaz eml{kek ttikrciznek. Ha ez a megdlla-pitds sokmindenre drvdnyes le-het, tigy az alkimiara kiiltinds-kdppen. Az alkimista iratokszimb6lumai ugyanis az emberazon bels6 r6sz6hez sz6lnak,

amelyek ldnyiink tudattalan, leg-drzdkenyebb magvdt hordozza.

Ennilfogva e jelkdpek egymdsutdn-ja az elmllyeddsnek egy bizonyos

szintjdn irt6zatos er6vel birhat e rdgi6Folc;tt. Ezeknek a jelkdpeknek a kombind-

ci6i a tudatos elmdn t(rli (mogotti, alatti) elfe-dett szf6ra 4lzdkeny dolgait drintik, rdaddsul e szimb6lum-nyelv rendszere is ennek a szf|.rdnaka sajd-tos logikija, m(-koddsi mechanizmusa szerint dpdl fel. Igy az alkimidvalfoglalkoz6 a salit eg6szvillgi,val egyiitt beleolvad e jelkdp-

rendszerbe, s igy egy kicsiny mdrtdkben taldn maga is al-kimistrivri lesz. Olyan ez, mint valamifdle bels6 utazds egyegdszen mds vildgba, s amely utazds sordn az utaz6 k1l6pdnmagdb6l, mqd az utazds befejeztdvel (vagy taldn mdrannak sordn) ndmileg dtalakul. Dolgai ds gondolatai, deval6jdban egdszl€nye is egyfajta alkimiai opus rdszdt kez-

dik kdpezni. Talil6an fogalmazta meg Lrgyanezt a gondo-larct az ezotdriirval, illewe okkultizmussal foglalkoz6 hd-

borf el6tti magyar kultrirtrirtdndsz, F6nagy Ivd.n:

,,Minil tov:ibb gondolkozunk, illewe dlmodozunk azalkimista irdsok felett, ann:il inkdbb €rezzlk, hogy inkibbmaga a kdmiai munka, az opus alchimicus az alkdmistaeddnyeiben ds szobdjriban lejd,tsz6d6 processzus a hasonlat.Az ed6ny, melyet sirnak, bcirtcinnek, anyamdhnek hivnak,val6jdban nem is tivegeddny, hanem sir, bdrttin ds anya-mdh, vagy taldn mdg enndl is tcibb, enndl is tdvoles6bb va-lami, amit a b<irtrjn, anyamdh, vagy sir jelk6pez."

Dn. Manny ETHELVILF

Els6 Maggar Feng Shui EentrurnFeng Shui kellikeh szdles udlasztdka,-

tanticsadds ds tanfolyamokMegjelent Szilvrisi Judit Feng Shui oktatri

ide okazettila is kiinyve

1 132 Bp., Podmaniczky u. 91. I. em. Tel.: 331-28-98; 06-30-95-905-95

F}fuE

46 $leddi6n

i'*+'i-=i;=l,G.i-=

Eltekintendk az 7,2, 3, 4 szlLmu konyvek bemutatdsd-t6l, mert az 5. sziLmts azol<hoz kdpest sokkal tcibb el6revi-v6 ds asztrol6giival cisszefi.igg6 gondolatot tartalmaz,mdgha vannak is benne vitathat6 elemek.

A szdmok jelcildse (ktilonfele numerol6giai jelentdsiikalapjdn):

I a szdm mindennaoi matematikai drtelmezdseO ndvdiagram szdma(1) ndvszdm1 pszichikai szim (sztiletdsnap szdma)1 sorsszdmRcividen Norman Shine Numerol6gia c. kcinyvdr6l:

(ndla a szdmok jelentdstartalma rokonsdgot mutat az 6per-zsa szdmmisztikival)

A szdmok jellemz6i

@ A ldnyegi ldtezds, az ego jelkdpe. A szemdly azonossig-tudatinak erejdt fejezi ki. Jelzi az egydni er6forrdsokat,eltokdltsdget, vezet6i kdpessdgeket, bdtorsdgot, cinszere-tetet. Az akarat itt nyugalomban van cinmagdban.Negativ megnyilvdnuldsa: rinzds ds dnkcizpontfsdg, on-teltsdg, fejl6ddskdptelensdg ds hatdrozatlansdg. Hiinyajelzi,hogy a szemdly egoja er6s szerepet jdtszik tudatta-lan ondrtdkeldsdben, azonossdgtudata hidnyos.Az @-gyel azonos rezglsr kdpvisel a Nap O ds az Orosz-ldn 5I dllatcivi jegy.A O jelk6pezi az emberi termdszet pozitiv, extrovertdltoldaldt. Az egytni dntudattal, vezet6er6vel, az onkifeje-zdssel, a fennhat6sdggal ds parancsoldssal azonositjdk.Napja: a vasdrnap.

@ Jelkdpezi a kett6ssdget; jelenti az drzdseket, a gondosko-d6 drzelmeket, a tudatos akaratot, mely dlland6an kitpont kdzcitt ingadozik, a kiegyensrilyozatlansdgot. Er6s@ ritkdn teljesen nyugodt ds eldgedett. Ez az energia atudatos akaratra cisszpontosul az egy€ni drzelmeken ke-reszttil. A szrilcitt m6ly €rzdsii, fogdkony, megfontolt,megdrt6 ds v6delmez6.Negativ megnyilvdnulisa: az onsajndlat, az agresszi6, abefeld fordulis ds a kicsinyessdg. Hidnya rendszerintnehdzs6geket okoz <inmagunk drtdkdnek felbecsiildsd-ben. Ktiloncisen a n6k rendkiviili drzelmi nehdzsdgek-kel ktiszkridnek. Azonos rezgdst kdpvisel a Hold ) ds aRdk @ jegye. A ) az emberi termdszet befogad6, intro-vertdlt oldaldt jelkdpezi. Az drzelmekhez kapcsol6dik, asziildssel, anyasdggal, gondoskoddssal, tdpldl:issal pdro-sul. V:iltoz6, ingadoz6 feltdtelekkel jdr egyiitt. Napja: ahdtf6.

@ A teljessdg fogalmdt fejezi ki: O*@=@. Jelkdpezi a cse-lekvdst; az alkot6 tett feloldja a dualitds konfliktusdt.

Jelzi a kozvetlensdget, a lelkeseddst, a kezdemdnyezdst,az egydni fizikai kreativitlst, a tetter6t, a tevdkenysdget,az er6teljessdget ds a szolgdlatot. Negatfv megnyilvdnu-I'isa az cinteltsdg, a gondatlansdg, a meggondolatlansdg

ds a feltiin6skcidds. Hidnya girolla a cselekvds dinami-kijfu, de nem sztiksdgszer(en jelent cselekvdskdptelen-sdget, inkibb azt, hogy az illet6ben nem tudatosulnaka tettei, nem gyakorol ft;l<;ttUk teljes fennhat6sdgotlslvagy elhanyagolja testi sziiksdgleteit. A ferfi hajlamosaz introvertdltabb viselkeddsre.Azonos rezgdst kdpvisel a Mars cf ds a Kos T illewerdszben a Skorpi6 llL dllatovi jegy.A cf alapelve az aktivitds, a kezdemdnyezds, fizikai kre-ativitis, h6siessdg, az emberisdg szolgdlata. Tdrsulhatkemdnysdggel, er6szakkal, agresszivitdssal ds pusztitds-sal. Napja: a kedd.

@ Szimb6likusan az anyagi val6sdggal, az intellektudlisfolyamat logikus, k€zzelfoghat6 ds gyakorlati megje-lendseivel tdrsul. A logikus gondolkoddst jelenti. Azer6s @ a ndvben arra utal, hogy a szemdlyisdg gyakor-latias, tevdkeny, hasznd"lja intellektuilis energi:iit ds j6lszervezi meg munkdjdt. Gond n6lktil eligazodik azanyagi vildgban, ds van &zdke a rdszletekhez. A tril ak-tiv @ rossz cdlok feld fordithatja a szemdlyisdget 6s zsar-nokoskoddst eredmdnyezhet. Ha a @ intellektusa egyiitt-m(krtdik a @ 4lz6seivel, ott kibontakozhatnak a ter-mdszetes cisztcincik.Negativ megnyilvdnuldsa: halogatds ds lustasdg. Azonosrezgdst kdpvisel a Merkur V d.s az Ikrek I, illewe a Sz&lS :illatcivi jrW.A ! a gondolkoddssal, logikdval, felfo-g6kdpessdggel, oktatdssal, vitakdszs6ggel ds az intellek-tudlis energidval kapcsol6dik rissze. Napja: a szerda.

@ A szdmsorozat kozl,ppont1a. Jelzi az 6rz4keket, a kiter-jeddst, a sokoldaltrsdgot, a rugalmassdgot, tolerancidt dsa nagylelkftdget. Az er6s @ er6s drzdkisdget igazol dser6s vonzalmar az llet,,j6 dolgai", utazdsok ftim. Ez azenergia a tuddsvdgyra, tanuldsi hajland6sdgra, a spiri-tudlis tudatossdg nciveldsdnek vdgydra ds szabadsdg-viLgyra risszpontosul; indulati vdlaszkdnt tanulni az dr-zdki tapasztalatokb6l.Negativ megnyilvdnuldsa: eldgedetlensdg, meggondo-latlansdg, kiszdmithatatlansdg, a sajir vdgyak mdrtdkte-len kieldgitdse.Hiinyaazr jelzi,hogy az egydnben nemval6szin(, hogy tudatostl az ikala elfoglalt tdr ds nemgondol a krivetkezmdnyekre. Azonos rezgdst kdpvisel a

Jupiter l ds a Nyilas y', illewe rdszben a Halak X rillat-<ivi jegy.A4 a fejl1dts ritjdn megnyilvdnul6 kiterjeddst jelkdpe-zi anyagilag 6s tdrsadalmilag egyarlnt. Az oktatdshoz, afiloz6fiihoz, a valldshoz, a tcirvdnyhez, a nagy tdvolsd-gri utazdsokhoz, a szereficsdhez ds kiaddsokhoz tdrsul.Fokozza az optimizmust, a nagylelkftdget, de az rin-hittsdget ds tirlzott optimizmust is. Napja: csiitcirtrik.

@ Jelzi az intellektudlis kreativitdst, elvont gondolkozdst,elvont alkot6 folyamatokat, a k6.pzel6er6r, fantizi\t, el-mdletet, teoretikus k6pessdgeket, dtszellemiiltsdget, ma-gasabb m(veltsdget, ritfog6 dleslitdst, ldtnoki er6t, aszin ds formdk vildgdban val6 ldtds kdpessdgdt. Jelenti a

48 l|leridi$n

'$;.s:q.;,'94t341r

Frnrms JELLEGU sziMoK: O @ @ @ @ Ezeket a sz6.mo-kat az aktiv, kifeld ir:inyul6 energia jellemzi. Ahol a ferfiasjellegf szdmok domin:ilnak, ott di-namikusabb er6k ve-zlrlik a ndvdiagramot. A fdrfiak, akiknek ndvdiagramjdb6lhirinyzik az @ @ @, kommunikdci6s nehdzsdgekkel kiisz-kodnek.

N6r ;r,rlEcU sziMoK: @ @ @ @ Kdpviselik a passziv dsbefeld irdnyul6 tulajdons:igokat.

A n6k drzelmi dimenzi6juk tudatossdga ndlkiil nehezenirdnyitj:ik indulataikat, 6s nem tudjdk, hogyan dljdk megn6i mivoltukat igazin felszabadultan. Ahol a n6i jelleg(

szdmok domindlnak, az €rzelmek @ @ ds az intellektus @@ passzivabb er6i keri.iLlnek el6tdrbe.A rr-e.sszlrus HIVATKozAsoK a rdgebbi numerol6giairendszerekre esetenkdnt elf.r6 azonositdsokat alkalmaz-nak. igy az ill:alam tanulmdnyozott ds el6bb hivatkozotthdrom konlv is. A O-nak ds )-nak kdt szdmot adtak. Azels6 hdt szdm egdszen vildgosan tdrsithat6 a hdt klasszikusbolyg6hoz ds a hdt nap.jaihoz. Kimarad a @ ds @, ugyan-akkor a nyugati asztrol6gia manapsdg tiz bolyg6t vesz szi-mitdsba, ds a Hold csom6pontjai is egyre nagyobb jelen-

t6sdgre tesznek szefi az asztrol6gidban. Az 8, 9 ds O Shineszerint sem nyertdk el v6gs6 helyiiket a numerol6gidban.

Shine besorolisa logikus 6s szdmomra meggy6z6bb,mint a kordbbiak. Probldmdm az 6 @-os szdmhoz ren-deldsdvel 6s a holdcsom6pontok besoroldsdval van. Az 6mint teremt6 intelligencia logikus az intellektudlis ds kre-ativitd.s vonaldn - mint azt k6s6bb l:itni fogjuk -, ugyan-akkor a tudafolotti teriilethez, a spiritudlis sikhoz tartoz6-nak drzem, 6s mint fr-on tfli bolyg6, nem adndk @-ndlkisebb szdmdrtdket az 6-nak. Inkibb rendelndm a @-hez,esetleg a @-hoz, mint a @-hoz. (A @-hoz olyan meggon-doldsb6l, hogy a n#-ben f-szal egyiitt a @-os szdmdrtdketadnd, ds igy a &, mint jegy a @-os szitmhoz tartozna.) Afel- ds leszdll6 holdcsom6pontokat nem rendelndm a @ ds

@ szimokhoz, csak dltaldnos drtelmezdsben. Ugy vdlem,hogy konkrdtan mindig olyan szdmdrtdket kdpvisel, mint

az a jegy 6s hdz amiben :ill.

Ha az elemek szdmokban kifejezett energiadrtdkdt meg-vizsgdljuk, a kctvetkez6ket ldtjuk:

T ( t T @ + 5 t O + ' ? @ = @

Y i z : @ @ * l l L @ * @ + X @ + @ = @

L e v e g 6 : l t @ + a @ + n t @ + @ = @

F o l d : l f @ * I F @ * E @ = @(ha az 6-hoz a @-et rendeljiik)

Ldthatjuk, hogy a leveg6 ds lold elemek cisszessdgbennem adjdk ki a @-et, a teljessdg szi''miLr. Nem hinndm,hogy ezek az elemek energedkailag kevesebb drtdk(ek len-ndnek, mint a 162 €s viz elemek. Vdlem6nyem szerint ar-16l lehet sz6, hogy nem ismeriink m6g minden bolyg6t. A

,,kdtarcrinak" tekintett Y ds I mellett valamelyik dltalukuralt jegyben kell mdg lennie valamilyen bolyg6nak, ami

magyarizza a jegy ek ktil<;nboz6sdgdt.Visszatdrve Shine konyvdhez, vizsgdljuk meg az dn. ndv-

diagramot, mely a ndv energiamintizarit mutatja n6gpe-

tes tdbldzatos formd.ban. Az egyes szd"mok kcird annyi kortrajzolunk, ahdnyszor az adort szdm el6fordul a ndvben. Azadott szdm a gyakoris:igrit6l fiigg6en nagyobb vagy kisebbm6rtdk( tudatossdggal haszndlt energia forrdsa. A keve-sebb kctr az adott szim dltal szimbolizdlt energia tudatos-sdgrinak alacsony szintjdre utal. A hidnyzo betu-szdm aztjelenti, hogy a szim iltal szimbolizdlt energidnak aSzemdly nincsen tudatdban, igy azt nem tudja iranyitanisem, hanem az a Szemlly fogja irinyitani. Mindenki bir-tokolja valamennyi szdm energidjdt, de a hi6nyz6 szdmokcsak a tudattalanunkban hatnak.A sBI-s6 TARS: Ezt a tdrsat ndvdiagramunknak az a r6szejelkdpezi, ami viszonylag vagy teljesen fejletlen; azok a szd.-mok jelzik, amelyek egyitlaldn nem, vagy alig aktivak.Bels6 tdrsunk megfigyeldsdvel utat lelhetiink a vdrakozdsa-inknak megfelel6 kapcsolatokhoz.ENBnctMRRvtLAs: Az energia a tcibb korrel dbrdzolt domi-ndns szdmokb6l dramlik a kevesebb ktir(, aldrendek sz6.-mok feld. A szomszddos szdmok egyforma mennyis6g(energidi cisszevegy(lnek, egymdsk<izt dramolnak (kitir:i-

nyri nyil).

F i 8: :

Az energiovonolak jellemzSi

FUcc6rncns voNALAK:A fizikai test uonala

O - @ - @ j e l z i , h o g Ymilyen m6rtdk( szerepetjdtszik a szemdlyisdg dle-tdben a fizikai vildg.

Az egylnnek er6s atesti tudatossdga; kdpesfelismerni onazonossd-gat , tudia a lka lmazniegydni er6forrdsait @, dr-zdseit, ds tudatos akaratd-val @ vdgrehajtani cselekedeteit @. Ahol ez a vonal ural-kodik, rendkiviili fizikai tipus, er6teljes testi vdggyal.

Az intellehtutilis uonal

@ - @ - @ m u t a t j a m e g ,az intellektudlis er6forrd-sokat, hogy mikdnt bir-k6zik meg az egy6n a fo-galmak ds a gondolatokvildgrival, ds hogy mekko-ra szereper jitsztk azegydn dletdben az intel-lektudlis folyamat: akonkr6t, logikus gondol-kodris ds cisztrin<ik kifejezdse @,|r2€kei @, ds a magasabbelvont intellektus mennyire kdpes a kl.pzeletgazdag, elmd-leti ds kreativ gondolkozdsra @.

Gyenge vonal esetdn az intellektudlis folyamatot aSzemdly nem tudatosan alkalmazza, hanem az tisztcineit6lftigg.

50 *leddiitn

Energiomintdzotok

A szdmok a ndvdiagramban az energia forrdsai; a vonalak

mutatjdk az energia dramldsdnak itinyit' Az energiavona-

lak dltal hatdrolt teriiletek, ahol az egydn tisztdban Yan az

energidival, ez a tudatos energia. A fennmarad6 teriilet a

tudattalan.

A HernrOI.|Y FOLDHOZ KOTOTT TEST:

A fizrkai test vonala

O - @ - @ a r a n y a g i v i -l d g v o n a l a @ - @ - @ d sa hatdkonysdg vonala @- @ - @ dlral bezdrt teri i-let. Az ilyen egydn kdny-nyen boldogul ezekkel azenergidkkal; meg kell vi-szont tanulnia javitani akommunikdci6s kdpessd-get, a kreativ tudatossl-got ds spiritud.lis er6for-i:isai felismerdsdt. A htanyz6 energidk tudatossdga fejlet-

len. Mdrhetetlenek lehetnek a spiritudlis vdgyakozdsok;

hajlamos elvetni vil:igi ambici6it, ds egyik pillanatr6l a

mdsikra a spiritudlis teriiletek feld indulni.

A xnreriv KoMMUNIKATfvA fizikai test vonala @ -

@-@akrea t i v i t dsvona l@ - @ - @ d s a k o m m u -n i k d c i 6 s v o n a l O - @ -@ dltai bezdrt teriilet. Azilyen egydn k6nnyen bol-dogul ezekkel az energi-dkkal; de gyeng€je azanyagi valdsdg irdnti cso-kevdnyes drzdk. Ktinnye-d6n, s6t sokszor kdny-nyelmiien viszonyul a p€nzhez, a munkdhoz; ezzel ahoz-

ziillirssal nehdz boldogulni az anyagi, foldhoz kcitcitt val6-

sdgban, ugyanakkor az egytni becsvdgy irredlis magassd-

gokba szdrnyalhat. Fejleszt6sre szorul a ft;ldhc;2. kotott ds

gyakorlati energia, a hatdrok kijeloldse.

A CONOOTXOZO TEST:A fizikai test vonala O@ - @ ds az intellektudlisv o n a l @ - @ - @ d l t a l b e -zdrt teriilet. Magas szint(a test tudarossdga ds fej-lett az intellektus, desokszor nincs tudatdbanmerre is tart val6jdban. A

szemd ly i sdg sp i r i t ud l i se16forrdsainak tudatossd.-ga sem anyagi, sem drzel-

52 lttridi$n

,"J r

,3L:nru-Fs:-**g:

mi, sem kreativ szinten nincs ielen. Nagyon er6s a spiritu-

dlis s6vrirgds. Nehdz eldrnie az olyan idedlokat, mint hii-

sdg, bizalom ds hit a magasabb er6kben' Az ilyen egy6n-

.r.k -.g kell tanulnia ncivelni spirituilis drtdkei tudatos-

sdgdt: mint amilyen a spiritudlis c€ljai felismerdse, a sors-

tudata 6s az cinmaga iriLnt 4,rzett felel6ssdg tudatosuldsa; -

ellenkez6 esetben nehdzs6gei lesznek a kommunikdci6val.

A Har6,romv KREArfv SzELLEMIS6'G:

val6sdg tudatosuldsdban. Szdgyenl6ssd, visszahizod6vi

vdlhatimert nem meri kinyilv:initani val6di ldnydt. Oro-

krtsen versenyben dll cinmagdval, 6s mindig ttibbet hajt

vdgre, mint amennyi egyilkalirn a szindlkirh,an dllt. Meg

kell tanulnia szdmitdsba renni az anyagi vil:ig ielent6sdgdta mindennapi dletben, ds jobban odafigyelni a rdszletekre.

A xoulruNrretfv FOLDHOz KOTOTT szELLEMISEGT

A kreativitds vonala @ -

@ - @, a spiritudlis vonal

@ - @ - @ d s a h a t d -k o n y s d g u o n a l a @ - @ -

@ ikal bezdrt teri.ilet. Azilyen egydnnek nehdzs6-gei ad6dnak teste jelent6-

sdgdnek felismerdsdben,azonossdgtudata, cindr-tdkeldse, egydni er6forri-sai, valamint az anyagi

Lz anyagi vildg vonala O- @ - @ a s p i r i t u d l i s v o -

n a l @ - @ - @ 6 s a k o m -mun ikdc i6svona lO-@- @ :iltal bezdrt teriilet.Az ilyen egydn spiritudlisc€l feld tor, ugyanakkormdlyen kdr6dik az embe-ri tevdkenysdg kozegdvelkapcsolatos [gyekhez. A

gyakorlatiassdgra ds ^

fommunikdciJra dsszpontosit' Bizonyossdga arr6l, hogy a

megfelel6 dolgot cselekszi @, azt eredmdnyezi, hogy me-

reven ragaszkodik az elveihez. Nehdzsdge ad6dik a testi tu-

datossdg fejlesztdsdben ds a tudatos akatat itinyitdsdban,

amivel valamelyest mentesithetn6 magit k<it6ddseit6l az

anyagi vilighoz (tudatosult kreativ er6forrdsai r6vdn),

hogy ne ragadjon Ie a rdszletekndl'

A cottoolrozoSZELLEMISEG:

Az intellektudlis vonal @- @ - @ 6 s a s p i r i t u d l i s

v o n a l @ - @ - @ d l t a l b e -zdrt teriilet. Hi:inyzik be-l6le a fizikai l6tez6s az

anyagi vildgban. Az alko-t6 cdlok teljesen szemdly-telenek, mikdnt az 6.rzel'

datossdgdval kivdnjrik megajdnddkozni gyermekiiket. Vdg-s6 soron a neviinket is Isten adja. A megsz6litdsra haszndltneviink, a keresztneviink vildgosan utal erre. Az intuici-6nkba vetett bizalom a legjobb m6dszer, hogy megfelel6nevet vdlasszunk gyermektnk szdmdra. Ndhdny cisszegy(j-tcitt tetsz6 ndvb6l drdemes numerol6giailag kivdlasztani alegmegfelel6bbet. A numerol6gia felbecsiilhetetlen segit-sdget nyirjt az dltalunk tisztelt drt6kek tudatossdgdnak no-velds6ben, ds alkalmassd tesz minket, hogy bedpitsiik eze-ket a min6sdgeket gyermekiiLnk nevdbe.

Termdszetesen a legjobb szdnddkunk ds legalaposabbnumerol6giai ismereteink sem szavatol.idk a biztos sikert: avdgzet kikeriilhetetlen. Am jobb a lelkiismeretonk, hamindent megtettiink gyermekiinkdrt, ds ne felejtsiik, hogya tudds mindenkdppen jobb a tudatlansdgndl, ds vizsg:il-junk meg bizonyos numerol6giai alapelveket.A MAsoDrK KERESZTNEV (vecv uAsooIK csALADNEv).

Akik azon toprengenek, hogy meg kivdnnak szabadul-ni ritkdn haszndlatos valamelyik nevijLkt6l, k6tszer is gon-doljdk meg, miel6tt megteszik! Erre val6 a ndv mtigiittesszimbolikij:inak elemzdse. A tfl sok n|v zavarr okozhat,ha viszont nem haszndljuk, akkor oda juthatunk, hogynem marad eldg energia dleti.ink irinyitisd.ra.A cserAoNEv (vecv r.nznrrrNav)

Rendszerint valamelyik sziil6 energi:ijdt ttikrcjzi. Bfu rd.'sze identitisunknak, mdgis a legkevdsbd stabil ds a legke-vdsbd kapcsol6dik a szemdlyisdgiinkhoz. Ndrrrdltozds ese-tdn a felvett ndv rezgdstartomdnya jeloli a vdltozdsokat dsbefolydsokat. A n6k hdzassdgkcitdskor igen gyakran meg-vdltoztatjdk nevtket. A kovetkezmdnyek alkalmankdntmdlyrehat6bbak, mint kdpzelndnk. A vdltozds olykormegjavitja az drdekelt n6helyzetdt, mds esetekben akdr ka-tasztroftilis kovetkezmdnyekkel is j:irhat. Bizonyos ndr,vdl-tozdsok az energia olyan mdrhetetlen dtalakuldsdval jdr-

nak, hogy nem meglep6, ha kds6bb vdldsra keriil sor. Sokvdl:is elkeriilhet6 lenne, ha a felesdg megtartand a lednyko-ri nevdt csak igy nem felejti el a felesdg (ds fdrje sem) a hd-zassdgkdtds el6tti szemdlyisdgdt.

A felvett n6v, kapcsolotok

Kapcsolatunk a misik emberrel azon alapszik, hogy milyen

a kapcsolatunk cinmagunkkal. Amennyiben A-nak szegd-nyes az 6nkdpe, ds nem kedveli cinmagdt, akkor nem vdr-hat6 el, hogy A ds B kapcsolata zcikken6mentes legyen. Kdtember kapcsolatdban energiacsere t<jrtdnik, mely lehet

mindkdt fll szim|ra pozitiv vagy negativ, vagy csak egyi-kiik szdmdra pozitiv. Sok bar:its:ig ds kapcsolat ltmeneti ve-zetdkndvcserdvel jdr. Az energiacsere addig zajlik, ameddigtartanak a fnrkal intellektudlis vagy spiritudlis koteldkek.

Kdt szemdly kapcsolatdnak vizsgdlatdndl mindkdt fel

eredeti ndvdiagramj:ib6l indulunk ki. Azutrin rij dia-

gramokat kdszitiink az energiacserdr6l igy hogy a veze-tdknevet osszekcitjiik a mdsik fel keresztnevdvel.

A kdt diagramkdszlet <isszehasonlit:isdval felderithetj tik,milyen vdltozdsok tortdnnek az el€rhet6 energia tipusai-

54 $lerididn

E**s.efe*e*s'r

ban ds mennyisdg6ben, 6s eziltal milyen er6forrd"sokat ad6s kap a kapcsolatban a kdt szemdlyisdg. A szi.iletdsi ndv-sz6.m a szemdly dltaldnos jellemdt, egydnisdgdt, kdpessdge-it ds a kozmikus er6k befolydsrit mutatia.

A NgvszAtr,t az (rtelmezend6 ndv szimjegyeinek numero-l6giai dsszegzdsdb6l ad6dik. (Ktilon drtelmezziik a csald-di ndvben szerepl6 osszes szdmot, majd cisszeadjuk, dsmint kdtjegy( szd.mot ds mint egyjegyt szdmot elemez-znk. igy jdrunk el a keresztndv esetdben is. Ezutdn a tel-jes ndvszdm cisszetett 6s egyjegyt szim6,t is drtelmezziik.)

A psztculxnl sziM a sziiletdsi ddtum szdmjegyeinekn u meroldgiai t isszegzdse.

A sonsszfira a sziiletdsi dv, a h6nap ds a nap szimjegyeineknumerol6giai risszegzdse. A sorsszdm a felvdllalt felada-tot, a vezdreszmdt jel<ili, amely megszabja haladdsunkirinyit ilrgy, ahogy azr a termlszet er6i lehetdvd teszikszdmunkra.A kiilctn{tle szdmok (ndvszdm, pszichikai szdm, sors-

szdm) drtelmezds&61 ielen munkdmban eltekintek.

A jegyek" hdzok6s szdmok kopcsolota

T - I. hiz: fizikai megnyilvdnuhs, aktivitds, kreativitds; acf-hoz ds a @ szdmhoz kapcsol6dik.

6 - 2. hirz: a stabilizdl6 folyamatok, passzivitds, anyagisdg,kdnyelem; a 9-hoz 6s a @ szimhoz kapcsol6dik.

T- - 3. hiz az intellektus, tanulmdnyok, kommunikdci6,utazdsok; a Y-hoz ds a @ szi,,mhoz kapcsol6dik.

@- IV. hltz: az lrzelmi <invddelem, a csahd, az otthon,passzivitds; a )-hoz ds a @ szdmhoz kapcsol6dik.

6I- 5. hiz rinazonossdg, egydni er6forrdsok, kreativitds,erotika, sz6rakozis; a O-hoz ds az O szdmhoz kapcs.

T$- 6. hd'z: gyakorlatiassdg, elemz6kdszsdg, rendezettsdg,szolgdlat, egdszsdg; a Y-hoz ds a @ szdmhoz kapcs.

4-VII. hdz: harm6nia, intell. kreativitds, kapcsolatok,meg:illapoddsok; a 9-hoz ds a @ szimhoz kapcsol6dik.

ilL - S. hd.z: mdlyen emociondlis, minden j6 megosztdsamdsokkal a sztiksdgletet figyelembe vdve - a spiritud.lisdjjdsziilet6sen it; aO-hoz 4.s a d-hoz illewe a @ ds a

@ szdmhoz kapcsol6dik./ - 9.hiz: energikussdg, alkalmazkod6 kdpess6g, kiterje-

d€s, magasabb szint( m(veltsdg, filoz6fia, tcirvdny, tijtdvlatok, tdvoli kapcsolatok, hosszabb utazdsok; a 4-hez 4s az @ szdmhoz kapcsol6dik.

E -X. haz: cdlorientdltsdg, becsvdgy, fegyelmezettsdg, kor-

ldtoz6 tul.-ok; ah-hoz ds a @ szitmhoz kapcsol6dik.e -11. hdz: szellemi fejl6dds, intellektudlis kdpzeletgaz-

dagsdg, kiilonleges drdekl6dds, kcizossdgi tevdkenysdg,tdrsasdgok, kevdsbd bizalmas bardtsdg; az 6-hoz ds a tr-

hoz ill. a @? vagy @? 6s @ szlrmhoz kapcsol6dik.X- 12. hdz: kiterjedds, rendkiviili €rzdkenys(g ds intuici6,

azonosulds mdsokkal, az ego elfojtisa, tinzetlensdg, cin-felildoz6 szolgdlat, spiritudlis kreativitds;a 9-hoz ds a2l-hez ill. a @ ds az @ szdmhoz kapcsol6dik.

Gvdnrry Lnszr6 Rsztnor6cusi r rLroeKes energlamlntaza-ta van, kdt teljes energia-vonal: a kreativitds vona-l a @ - @ - @ d s s p i r i t u r i -l i s v o n a l @ - @ - @ , d segy kiilonallO @-es, melyintenziv arche tipikusenergia. Itt az energidnaknincs kijelolt, tudatos r-it-

1a mivel hidnyzik a @,@, @, mely lehet6vdtennd ezt -, igy az O tudattalanul terjed minden irdny-ban. A kreativitds vonaldn domindns szim a @-os (teore-tikus kdpess6gek, kdpzel6e16, dlesldtds, 6leselmdjftdg, ma-gasabb m(veltsdg, intellektudlis kreativitds), melyb6l a @-as, @-es ds @-as feld dramlik az energia.

A spiritu:ilis vonalon hangsflyos a @, melyb6l szintdna @-as fel6 dramlik az energia. Gy6rffy minden bizonnyaltudatdban volt az anyagi vil:ig kc;tottsdgeinek, ismerte azid6 korldtait ds jelent6sdgdt Helyesen gazddlkodott a @energidival, s elnyerhette kotelessdgtudatdnak, cinfegyel-mdnek jutalmdt: bolcsessdge gyarapoddsdt. Magasfokf tu-datossdgra tehetett szert spiritudlis teriileten, hiszen.tisztd-ban volt az anyagi vildg hatdraival. Kiemelten fontos sze-repe van ndla a 7-esnek. Ndvszdma (7), pszichikai szimaTds sorsszdma is 7. F,z azt jelenti, hogy nehdzsdgei lehettekeletpilyija korai szakaszdban; hajlamos lehetett a tdlzottkomolysdgra ds a korldtozdsok tflbecsiildsdre. A @-et ds@-ot tiikrcizi a2.hizas E dL; a @-t a llL AC.

Czuzpr ENoRE oRVos-cENETTKUSTeljes energiavonaianincs; energiamintizat|-ban uralkodik az @-cis,melyet / AC-e is tiikrciz,6s az el6z6 pdlddkb6l ldt-hatjuk mennyire jellem-z6 ez ri. Kcizismertenkommunikat iv szemely i -s d g . A @ , @ d s @ e g y f o r -mdn fontos energiafor-rdsok ndla. 3 a pszichikaiszdma is, melyet tiikrcjz T O-ja 6s az l. hdzas f,J. @-osanincs ugyan, de ndvszdma (6) ds sorsszdma is 6, melyek a4 MC-t tiikrrizik.

Dnlaszrv GAson Pou-TIKUS, POLGARMESTEREnerg iam in t i za tab6 lc s a k a @ h i l n y z i k . L e g -er6sebb energiavonala azanyagi v i ldg vonala O -

@ - @, mely a vildgbanval6 eligazodds kdpess6-gdre utal. Tisztdban van avilnig anyagi realitdsaival;

56 $leddidn

van rinazonossdgtudata, ismeri egydni er6forrdsait, tudjamit akar @, logikai intellektusdval ds gyakorlatiassdgdvalolyannak tekinti a val6sdgot, ahogy az megjelenik el6t-tiink @, ds tisztdban van a korldtokkal, tudja meddig ter-jed az anyagi vil:ig hatdra @. A @-t er6siti mdg (2) nevszd-ma is, a @-et pedig pszichikai szlLma 4 ds 4 sorsszdma.

Az @-et & AC-e 6s az AC-sel egyiittdll6 O is tiikrcizi, a@-et pedig e {L-ja.

BtLcz6 ANonAs orrusAz6 oI-rMprAr BAINoKEnergiamint Lzatdb6l

csak a @-es hidnyzik,mely a hatdrok kijelol6sd-ben mutatkoz6 nehdzsd-gekre utalhat ; bir n4vsz6,-ma 7 (pontosabban 16),azt jelzi, hogy felel6ssdg-teljes ds nagyon iigyelme gb izhat6sd. gir a. Halla-mos mdsokat is ugyan-ilyen mdrce szerint meg-itdlni. Toleranciqa - meglehet - alacsonyabb az atlagnil.Megvan er6forrdsainak tudatossdga ds van dttekintdse azrisszkdpr6l. SziLmira ldnyegbevdg6 a harm6nia, de nemmindendron. Bizonyos korldtozdsokkal virja el a tokdle-tessdget ds a harm6nidt. Leger6sebb energiavon ala a fizikaitest vonala O - @ - @, mely jelzi, hogy dletdben fontosszerepet jdtszik a fizlkai vil:ig. Er6s a testi tudatossdga. Adomindns @, - melyet t[krciz & AC-e ds O-ja - az egy{ni azonossdgtudatdnak erejet fejezi ki. Jelzi az egydni er6-forrdsokat, eltcikdltsdget, yezet1i k6pessdgeket, bdtorsdgot,cjnszeretetet. Cselekedeteiben @ kcizrejdtszanak drzdsei dstudatos akarata@. Sorsszdma is 2, ezt ti.ikrcjzi a IV. hdzasf,t. A hangsrilyos @ mutatia az egy€ni fizikai kreativitdst,a tetter6t, az er6teljessdget ds a szolgd.latot. Ezt tljrkrdzi azAC-sel egyiittdll6 d. Hangsrilyos mdg a @ ds (8)-as a ndv-szdma is. @ a tudattalan akaratot, aziddnyegilds kdpessd-gdt ds sorstudarct jelez. A @-at ds @-t jelzi a llL f,t.

SrerrE'n Ir-oNe - CrccouNREnergiamintdzata a krea-tiv kommunikativ test,er6s ferfias energi:ikkal @@ @ @, melyek jelzik,hogy dinamikus er6k ve-zerlik. Egyformdn er6s afizikai test vonala ds akommunikdci6s vonal,egy drnyalatnyival gyen-gdbb a kreativitds vonala.Domindns az @ 6s @ Az

O-et tiikr<izi & MC-je; a

@-t ds (3) ndvszimit, valamint B-as pszichikai szdmdt IILAC-e; az @-ot / O-ja; az @-<it, @-et ds @-t - sorsszdmais 2 -IY.hazas X f,J-ja.

RnL"rznNE Sz,4.KMARI Manc u(Nonu,tN Srurxz NutrznoL1GIA c. K)NWE ALAI1AN)

F"rnsi-t

vdkat, bedllitottsdgokat ds alternativikat dszleljen. Ehhez

kapcsol6dik a magatartdsm6dok nagyobb jdtdktere, ami

szintdn 6iabb feil6ddst tesz lehet6vd.Tehdt megdllapithatjuk, sok fugg att6l, hogy az lrrcl-

mezdsnek pozitiv vagy negativ formdt adunk. Nagy kti-

l<;nbsdg, hogy megdonthetetlen bdtorit6 igazsdgot ktizve-

tittnk: ilyen ds nem mds vagy (mintha ldnyiink a mflt bd-

lyegei ds az asztrol6giai befolyrisok dltal egyszer ds minden-

korra meghatdrozott volna), vagy ha az lrtelmez€s azt a

felismerdst kozvetiti: Ilyen voltdl.'. Ilyen lehet bel6led....

A mi, mikor 6s hogyonaz 6rtelmez6sben

Ml trz, AMrT NEKi)NKASZTROLOGUSOKNAK 6nr:nr.rrrnzt rNr xnrr?

El6szor: a horoszk6p legjelent6sebb r4nyez6it ds tdmdit- alapvet6 sziiksdgleteket, motivdci6kat, gyengdket, konf-

liktusokat, er6ssdgeket, potencidlokat. Mdsodszor: ami eb-

ben az id6pontban az ngSf€l szdmira 6rzelmileg a legfonto-

sabb ds leghasznosabb. (Arra is figyelni kell, hogy mennyit

drtelmeziink - hogy ne nyomjuk el az iigyfelet.) F,z.en kivtil

meg kell kdrdezni magunkt6l, hogy az elemzdstink val6ban

helyes-e. Ha sok bizonytalan, vagy kdtsdges kinyilatkozta-

tdst tesztink, az ngyf|l mindent megkdrd6jelez, amit

mondtunk - azt is ami visszhangot vdltott ki benne.

Mrrvrr Az fjRTELMEzfis MEGFEI.nT6 ro6eoxrye?

A horoszk6p drtelmezdse rendkrviil fontos rdsze M aszt-

rol6giai munkdnak. Sajnos ziltaliban nem lehetsdges olyan

drzdkenyen rdhangol6dni az ngyfdl drzelmi nyitottsdgdra,

mint egy pszichol6gus tandcsad6nak vagy terapeutdnak.

Tov:ibbd azzal is szembe kell ndzniink, hogy elemzdstink

ndhiny pontja szemmel Lithat6lag nem taldl6 - lehetsdges

hogy kds6bb, amikor a szalagot mdg egyszer meghallgatja'

elfogadja (taldn mdg sokkal mdlyebb m6don, formdban).

Taldn csak h6napokkal vagy dvekkel kds6bb kezd el az !'fta-

lunk eliiltetett mag csirdzni, olyan tapasztalatokkal megdn-

trizve, melyek csak a tandcsaddst kovet6en kcivetkeztek be'

A kcjvetkez6 pontok lehetnek irdnyelvek az 4rtelmez6s

megfelel6 id6pont.i rihoz:l. Aa az ngyfll laza ds nyitott ds a bizalmdnak bdz-isa ki-

fejl6d<in,2. haaz iigyf6l tdjdkoztatdst adott drzelmeir6l, 6rdekl6dd-

sdr6l ds ezzela nyomds ft;lold6dott,

3. ha bizonyos teriileteken jelentkeznek a rdszeredmdnyek

4s az igyf€l itt szeretnd elmdlyiteni tuddsdt.

HocveN ADJIK Ar rNronuAcI6INKATAZ iJGYFEI-EKNEK?l. Thrtisunkkal, gesztusainkkal, arckifejez€siinkkel ds han-

gunkkal |rzelmi kommunikdci6t kell kialakitanunk.

2. Alkor haszndlhatunk a legtdbbet iigyfeleinknek, ha dr-

telmezdsiinket mint ajdnlatot, 6s nem mint itdletet tol-

mdcsoljuk. Ily m6don megkapja azt a szabadsdgot,

hogy elemzdsiinket elutasitsa vagy elfogadja ds tovdbb

haszndlja. Ennek el5feltdtele termdszetesen, hogy kd-

szek legytink a tekintdly nimbuszdr6l lemondani, mely

58 $l*ritiiitn

nekiink €s iigyfeliinknek is megnyugtat6, de hamis biz-

tonsdgdrzetet adott. Hossz/r tdvon tobbet eredmdnyez,

ha az iigyfelet bevonjuk sajdt l6nydnek megismer6sdbe.

Olyan kdrddseket 6s meg.iegyzdseket kell megfogalmaz-

nunk, melyek magyariLzatot igdnyelnek, mint pdlddul:

,,Megdllapitod ndha, hogy ilyen vagy olyan magatartdst

tanrisitasz? Illik ez riLd?" vagy,,Ez a bolyg6 konstelldci6

arra utal, hogy ilyen meghatdrozott a magatartdsod.

Szeretndm megtudni, milyennek taldlod ezt a ha'1la'

mot." Gyakran eW dltaldnosnak tartott 6rtelmezds,

mely arra sz6lirja fel az igyfelet, hogy nyilatkozzon, al-

kalmat ad neki ds neked arra, hogy kiilonleges mintl-

kat is felismerjetek. Ez hasznos felismerdsekhez 6s cse-

lekvdsi m6dokhoz vezethet.Az asztrol6gi ai t€nyez6k nagyszdm(r jelentdse ds a befo-

lydsok tapasztaldsdnak ktil<;nbc;26 szintjei alapiin egy

adott dgitestdllds, egy aspektus vagy egy konfigurdci6 leird-

sdhoz kiilc;nbciz6 lehet6sdgek dllnak rendelkezdsiinkre. Pl.:

egy T-quadrat a Neptunhoz a Mdrlegben, a 9. hizban

utalhat a magasabb dolgok ir:inti bels6 kdnyszerre - mi-

kcizben az a kdrdds, hogy milyen m6don keresi ez az em-

ber az:italakulds eldrdsdt. Drogok, meditdci6, utazdsok

vagy spiritudlis tapasztalatok riltal? Mondhatnink ennek

az embernek: ,.Atdlsz egy m6ly bels6 vdgyat, vonz6dist az

Enedb6l val6 kibdjdsra, hogy valamilyen m6don felemel-

kedj. Ez elvezethet tdged oda, hogy drogokat szedi, vagy

elveszel a fanriniikban, de jelentheti a meditdci6hoz val6

vonz6ddst is. Foglalkozhamz spiritudlis kdrddsekkel' tanul-

hatsz vagy tanithatsz zendt, irodalmat tanulhatsz. vagy ins-

pirril6 helyekre utazhatsz. Taldn rigy 6rzed, hogy ktilon<;-

sen vonz6dsz olyan helyekhez, amelyek idillisztikusak

vagy spiritudlisak, viz mellett fekszenek ds termdszetes

szdps6ggel rendelkeznek. Melyik az a lehet6s6g ezek kciziil

amelyik a leginkibb megdrint?" Kds6bb, amikor az ngyfdl

meger6sitett ndhdny dolgot amit mondtdl neki, megkdr-

dezheted, hogy taldn mdg tobb kdrdds is sz6ba jcihet-e.

HocveN IsMER.;rtir FEL, HocY Az ERTTIlrrEZftS AziiGY-

FETNEL \rsszHANGRA TATALT fis nnrvssnN FoGJA FEL?

Egyrdszt gesztusai 6s arckifejezdse utalhat arra, hogy el-

drtiik-e 6t 6s tahltunk-e. Misrdszt reagdlhat sz6ban - p6l-

diul azdkal, hogy felvesz egy gondolatot 6s asszociativan

tovdbb krtveti. Ha nem mutat reakci6t, akkor az drtelme-

zdsiink val6szindeg t/rl pontatlan Yagy a megfogalmazds

illewe a bolyg6helyzetek leforditdsa nem hatdsos. Mdsrdszt

elkdpzelhet6, hogy bdr az drrclmezdsiink helyes, de iigyfe-

liinket drzelmileg nem drte el. Talin ebben az esetben az

tril feltiletes, vagy nem ny(rjt djat, vagy olyar nyfjt, ami

H6t Hold J6sdaEzoterikus l$sbolt

Szeretette I v 6ria Onoket!

Nyiwa: Hdtf6t6l pdntekig 9-17hTelefon: 0 6-30 | 21 0-5 I32

i€it*.i:s:+ 'tl-:

Ebben a konstelldci6banrdszt vesz a Chiron is.

A Jupiter Plht6 szem-bendll:is hatdsdra fele16sod-

nek a hatalmi harcok szertea vildgban (Jugoszldvia, lzra-

el), a hatalmasok ds a (szerve-

i . ABIdA zett) tijmegek akarata ellentdtes; a

hatalom hajlamos fanatikus cdlokat ko-

vetni, vagy a vdgs6kig ragaszkodni a hatalmdhoz, a tomegek kizsdkmdnyo-

llsdhoz.

egzakt szembendlldsra csak 2001. mdjus 6-

in 8h 25 perckor keri.ilhet sor. (1. 2.

3. ibra)

Ha szemdlyes horoszk6pok megfelel6 eleme-

ihez kapcsol6dik ez a konstelldci6 csal6ddso-

kat, neh€zsd geket, katasztr 6 f ikat v agy szeren-

tet koverelt. A Nap kozeled6 oppozici6ban

volt az Urdnusszal, a horoszk6p 2-8. hlna

kozott jcitt ldtre igy tengelykapcsolat. A

Tupiter 6s a Pldt6 kctzott szintdn kc;zeled63. Anu

2. ABRA

szembendlldst mutat az ibra, melyben a Jupitet az

ascendens ura. Ugyanezen a naPon a vildg tobb mds Pontjdn (pl' Basz'k-

loldon is bomba robbant). 4.6bra (bomba)

A Ku r szk te n ge r al otti o r 6

2000. augusztus 14-6n vd.lt ismerttd, hogy baleset drte a Kurszk nev(

orosz atomt;ngeralatt.idr6t (val6sziniileg mi' l2-6n) melyben ll6 tenge-

rdsz halt -.g; ?, egy nappal kordbban vdlt ismertt6, hogy egy 1968-ban le-

zuhant "-..ik"i t.lufAgip egyik atombombdja a mai napig valahol az Eszaki-

tenger fenekdn pihen, azazid6zitert bombakdnt keryeg.

60

Aktuilns horoszk6PokA f elen ds a kcizelmirlt esemdnyeit egy drdekes konstelldci6 befolydsolja igen jelent6s mdrt6kben:

A lupiter 6s a PItt6 szembendllflso.

Az els6 oppozici6ra 2000. szepteml:er 4-dn l0h 50 perckor keriilt sor. Mivel szep-

t.-b..-30-,i.t a Jupiter retrogrdd mozgd.stvd vdlt, okt6ber 13-dn 8h 25 perckor1a t ^ , .A1 ,

ismdt ldtre.iott " po.,tot oppozici6. A Jupiter majd 2001. janudr 26-6n v6k

csak mozgdsirdnyt ds mivel eldg lassan ,,dri ut6l" ismdt a Pldt6t, a harmadik

csds esetben kellemes vdltozdsokat, dtalakuldsokat hozhat.

Munddn horoszk6pokb an - ^z egydb fdnyszcig kapcsolatok dltal feler6sit-

ve - pedig szerepet jdtszik a kcjzelmirlt katasztr6fiiban (ds az ezutin mdg be-

kov;*ez6kben - amig a harmadik egzakt oppozici6 be nem kcivetkezik).

Oroszors za gi kdto sztr 6fdk

Oroszorszdgot tobb katasztr6fa is drintette a ktizelmtiltban.

2000. augusztus S-d.n 18h 4 perckor bomba robban, mely 8 emberdle-

& n

, , ^ \ n

ut r I' a

\ u

+ 6',

VOI;

vE-l; ", fl

trj

t t x l e

5 " F -" lu u

l e/ , 4 )

4. ABRA

- - i . : . - = ; : ' ;

Az interneten val6 szorfozes, kalandozds rendkiviil id6igd-

nyes ds ndha fdraszt6. B:irmelyik keres5 programot hasz-

^ li^ ^t ember, a keresett t6mdban tijbb ezer, s6t tiz- vagy

szizezer lapot is felkin:ilhatnak. Ezek k<izi-il nem kdnny(

megtaldlniazt a pdrat, mely val6ban a. megjelolt tdmdt tar-

t^li'l^tt^. Sajnos a kivdl6 oldalak mellett egyre tobb a sze-

mdt is. kell6 tiirelemmel ds kitartdssal azonban mindig

fiabb ds fiabb drdekes lapokra bukkanunk' melyeken

igen sok h"ir.to, informdci6t taldlhatnak az asztrol6giai ds

"1, .rot.rika utdn drdekl6d6k' Most ezekb6l szeretndnk

ndhdnyat a figyelmiikbe ajdnlani'

A mdeia, "lkd-i" ir:int 6rdel6d6k kincsesbdnyit lelhet-

nek, ha megldtogatjlk a www.rEl'rtY'coM OLDAr-{IT'

A lapr6l letllthet6 Robert Fludd m(veit6l kezdve

.rimtalan alkdmiai tdmdiri irds, 6s igen gazdag kdpanyag is

meetekinthet6 itt.

IEiw si #.!ct sffi:€

G - ' ;* tu ' l - - ]5 F .n j , . . ! r i r 'E i - - - i i i ( : i lYd tk g<,j+; W.*':

Erdekes rdgi irdsokat tartalmaz a kcivetkez6 oldal is:

Hrrp://u n 2sc4. uN IGE.cH/ATHENA

Itt antik irdsmilveket taldlhatunk tobbfdle nyelven (saj-

nos magyar nincs kozcittiik).

,i"i "]1- i": , i:,,,:,1==,':#.:'"-l*

'I ' .,* **"F

A T H E N A

f d a i l . , J a E i f l r i l ] i : i l ' I - '

.L "?:ir. !, gru!5 {u?.rrttr i in.t 'Lr!/tati i ' i ui ' ftasen

62 *leritli*tt

ai ,-

lnternet tal l6z.6Hasonl6 on line kilnlvtzirak taldlhat6k a kiivetkez6 cimen:

www.pERSEUs.ruprs.nou/Tsxrs.nrnrInnen olyan helyekre juthatunk, ahol az 6kori gcircig'

ill. latin irodalommal, valamint papirusz tekercsek tartal-

mdval ismerkedhettink meg.

Az asztro tdrkdp irdnt drdekl6d6knek drdemes felkeres-

ni : www.posr-rown.cou/coNrnw-nnr'l/ARTTclEs'HTMLcimet, melyen tobb cikk foglalkozikezzel a viszonylag dj

asztro16giai m6dszerrel.Az as"ztrol6giai programokat gyiijt6knek ajdnljuk a

WWW.\VINLOAD. DEl HEIMHOBBY-

HoRosKoP-AstnoNl-.snTnr cim( oldalt, ahonnan igen

drdekes asztro16giai programokat lehet letolteni'

Itt taldljuk pi az EasySkY nevii szoftwert,.mely egy pla-

netdrium p.og."-. A fdld bdrmely telepiildsdr6l megte-

kinthetjiik segitsdgdvel, hogy egy adon id6pontban az €g'

bolton'hol hJyer[ednek el az dgitestek a csillagok birodal-

mdban. Ajdnlatos megtekinteni az (Jniuersa 98 elnevezds(

p.og."*oi is, mely rnirr. ,r.,r. is mutatja univerzdlis kdpes-

regJt*.t rendelkezik: segftsdgdvel asztrol6giai, pszichol6-

giii, .tr-.roldgiai 6s bioritmus szerinti kidrtdkel6st kap-

f,"trrrrk. Az Omen nevf program k4szit6i nevek ds ddtu-

mok numerol6 giai kidrtdkelsdsdre vdllalkoztak'

Hasznos kis- szoftwer viszont a Sunup32'exe mely a

napkelt6k, napnyugtdk, holdkeltdk ds holdftizisok adatait

kdpes pontosan kiszdmitani.'Ugyancsak itt taldljuk a Galileo3 Program demo vd"lto-

zatlrti'mely minden olyan m6dszert tartalmaz, amelyet a

nagyvildgban az asztrol6grtsok haszndlnak'

i:o mett6kletEl6fizet6ink mdr bizonydra drdekl6ddssel vdrjrik de-

cemberi - kardcsonyi - szimunk mell6kletdt, az alin-

ddk CD-t. Terveink szerint a lapot a 2001' 6vre el6fize-

t6k 2001. decemberdben szintdn hasonl6 a1i''nddkra

szdmithatnak, mellyel szeretn€nk megkoszonni azr a t6-

mogatdst, mellyel lapunk megjelendsdhez el6zetesen

hozzijiruhak.. n Cn tobbszdz MB terjedelemben igen sok 6rdekes'

d, drtdk., programot tattalmaz. A free- 6s shareware

verzioju program vdlogatds lnfogla az ezotertka egdsz' teriiletdt:

; - asztrol6giai Programokat;' - tarot szoftwereket;

- biorirmus szdmit6 Programokatl. - szdmmisztikai Programokat;' - szciveges, ill. oktat6 programokat gyiijtottiink ossze'

A CD korldtozott pdlddnyszimb-an megrendelhet6

szerkeszt6sdgiink cim6n' Ara 4900 Ft'

- ' . t . '

Asztrotot6Honnnn szirmaznak az elsd ol4an irtisos feljegyzesek,amelyek az igbolt jelensigeineh a leirrisdt' a bolygdk

ponios poziciiit, a nillagleipeb elneueziseit is a napfo-

gyathozriso k pontos adatait tartalmazzlih?

1. Egyiptomb6l. 2. Babilonb6l.

3. Mezopotdmidb6l.

A bibtiai prtifetnk kazax is uolt asztrohgts' Hogy hiuttik?

l. Ezdkiel. 2. Jeremids. 3. I l lds.

Metyik kirtityunhrtil irta Bonfni, hogt minden Jbntosdljntis e l6tt k i leirte asztro ldgusai tandcsrit?

1. I. Endre. 2. IV. Bdla. 3. Nagy Lajos'

Mekkora a precesszid irtibe egt du alatt?

1 . Kb .50 " . 2 . Kb . l f ok . 3 .Kb -72 " '

Htiny iuig tart egl uilignaP?l . 2160 dvig. 2.72 6v ig ' 3 . 360 &ig '

Mely jegy kipuisel6ire mondjik, hogy hipochonderek?

1. A Rdkra. 2. ASz(zekte' 3. A Halakra'

Metyik igitex a jeti;li a horoszkdpban az rituitt y'rtelem-

b en (iinmagun k ban) megtett h oszti utaztis o kat?

1. A Merkdr. 2. A Neptun. 3. A Jupiter.

B Metyik jeglt kdpuiselfii iizhetik az aldbbi foglalkozdso;kai R bld*t"akember hereskedL, spedttda tandr, tol-

mtics.1. ASziiz. 2. Azlkrek. 3. A NYilas'

9 Melyik jegl az, ame[t diplomdciai tehetsdget ad?

1 A Skorpi6. 2. A Bika. 3. A M€rleg

10 Metyib jeglt kdpuisel1i uiselik a kbuethezd abazdkehet?

Sport- uagl turistaijltijzet.1. A Kos. 2. AYizontl. 3. A NYilas'

11 Melyik jegyhez soroljuk a kiiuetkezf nt)uinyeket? Ahdc'

chili, torma, ds rt tiiuises, tilshds nduinyek.

1. A Bikihoz . 2. A Koshoz' 3. A Bakhoz'

12 Metyik igitestre a legellemzdbbek az al'ibbi jellemuo'

ntiso k ? Fi lin h, ingadozd, hatltozat lan, egyiittirz|, segi'

tfkisz.1. A Holdra. 2. A Neptunra. 3. A V€nuszra'

13 A Hotd milyen helyzetindl irdemes az aldbbiakkal fog-lalkozni? Alapokat tisni, ipitkezandl f)ldet hiemelni'

1. Teliholdndl. 2. FogYo Holdndl.

J. Elsci negyedkor.

13+1 Metyih hdz utalhat arra, hogy milyeneh a sz'illdtt sze'

relmi kapcsolatai?l . A.7. htz . 2. Az 5. h iz . 3 . A 4 . h d z .

3-rlmunb rejtuinyinek helyes megfejtdse a kiiuetkez|: x' x' x' 2, 7, 2' x' 7' x' x' I' 2' 2' 7'

A hrtyn megfejtist OitaUap leazi;t/kisorsib"kdnyujumlmat Kelemen Marg.tt budapestL I dues .merididn elffizetist

iisttir D,iniel budapesti, is Kozmi Gytirgynd ptipai nyerte' A nyertesehnek gratuldlunk'

Ha €let€ben az alSbbiak fontos k€rd€sek,de m€g nem tal6lt r6juk megngugtato v5laszt...

ATUONTAM, DE MIT JELENTHET?A lo mfri t A t ri lt a Lin o s, p s zi c h o 16 gi a i d s s p i ri tuti lis s zi nt e n

MI AFETADAIOM EBBEN AZELETBEN?Szemilyes beszilgetds sortin titmutatds a karmikus feladat felismerdsihez, lilehldtd segitsigduel

MI AKAD ALYOi ENGEM EI-E,TEIVT BIZONYOS TERULETEIN A SIKERBEN?

Negatiu engramok, rossz beidegzdd&eh, el6zd lletbeli ilminyek felisrnertetise hipndzis ndlkal,

a szellemtudomdn\ ds az (Jniuerzum tiirudryteinek segixdgiuel.

BETEGSE,CET< LELKI OKAI,ETNr VNZETES I TANAC SADAS,

5EGITSEGNYUJTAS REJTETT rEpE SSrCnr FELISMERE STHpZ,... PS MEG SOK MINDEN UAS.

... keressen fel benniinket, hogy egtditt megtaldlhassuk a megolddst. A udlasz Onben uan!

ldopontk€rls az*AD€PTUs - Both AnnamSria",1316,4 Budapest 4'pf. 419-es postacimcn vagg a (06-l) 317-4216-os telefonsz6mon.

64 $lttitli*n