mester béla_a politikai közösség antropológiai feltételei

22
VILÁGOSSÁG 2005/4. Filozófia, politika, teológia a XVII–XVIII. században 83 Mester Béla Az ételek szabadságától a szerzôdés szabadságáig A politikai közösség antropológiai feltételei Kálvin Jánostól John Locke-ig Az „ételek szabadsága” kifejezést a zürichi hitújító, Zwingli Ulrich első reformátori írásá- nak, a Von Erkiesen und Fryheit der Spysen című, 1522-es prédikációjának a címéből kölcsönöztem (ZWINGLI 1828), ezzel is jelezvén, hogy a reformáció idején újra előtér - be került és újraértelmezett keresztyén szabadság fogalmának történeti vizsgálatá- ból kiindulva szeretnék eljutni a kora modern politikafilozófia, azon belül John Locke filozófiájának néhány problémájához. (A keresztyén szóalakot akkor használom, ha kifejezetten protestáns hátterű vitákról, elméletekről szólok, a keresztény szóalakot fönntartom azokra az esetekre, ha az egész kereszténységről, minden keresztény felekezetről beszélek. Ez leggyakrabban a reformációt megelőző korszakokra vonat- kozóan fordul majd elő.) Tanulmányomban a kora modern politikai gondolkodás egyik jellegzetes protestáns jelenségét, a XVI–XVII. századi adiaphoraviták sorozatát kívá- nom rekonstruálni, szándékaim szerint a korszak egyik fontos eszmetörténeti fordu- lópontját mutatva ki azokban. Értelmezésem szerint a politikai eszmékről szóló kora modern diskurzus jelentős része – legalábbis a protestáns Európában – kezdetben e viták fogalomrendszerében írható le, a fordulatot pedig abban látom, hogy a tárgyalt korszak végén az adiaphoravitáknak a keresztyén szabadságot középpontba állító fogalomrendszere átalakul az individuális polgári szabadság fogalomrendszerévé. Elő- adásomban Locke politikafilozófiai szövegeit ennek az átalakulásnak a dokumentuma- iként vizsgálom. Nem célom most részletesebben elemezni Locke jól ismert politikafi- lozófiai szövegeit és episztemológiai főművét. A vallási háttér felrajzolásával annak az új antropológiai háttérnek a megismerését szeretném előremozdítani, amelyet Locke filozófiájának értelmezésében egyre inkább fontosnak látok. A továbbiakban a következők szerint fejtem ki a témát: (1) Elöljáróban néhány mód- szertani megjegyzést kell tennem. Ezt az teszi szükségessé, hogy az eddigi kora újko- ri filozófiatörténeti kutatások tanulságaként komoly metodológiai problémák merültek föl azokkal az – enyémhez hasonló – kutatási programokkal kapcsolatban, amelyek valamely jelentős filozófusnak a mai értelemben vett filozófián kívül eső műveit kíván- ják kutatni, majd párhuzamba állítani a szerző azon munkáival, amelyeket ma is fő filo- zófiai műveinek tekintünk. (2) A módszertani megjegyzések után a később elemzendő Locke-szövegek előzményeként, ugyanakkor kontextusaként vázlatosan bemutatom a korai modernitás adiaphorafogalmát és adiaphoravitáit. Az erről folyó korabeli dis- kurzust olyan kísérletként értelmezem, amely a politikai gondolkodás új fogalmi hálóját kívánja megteremteni – legalábbis a protestáns Európa számára. Elemzésem során főként Kálvin írásaira támaszkodom, majd értelmezésemet néhány történelmi példával is alátámasztom. (3) E módszertani és történeti bevezető után rátérek Locke néhány írására; főként az Első traktátus a kormányzatról , a Második traktátus a kormányzatról című vitairatok és a Tolerancialevél kerül majd szóba. Az elemzés során a szövegek-

Upload: ktyla

Post on 16-Dec-2015

11 views

Category:

Documents


0 download

DESCRIPTION

X

TRANSCRIPT

  • Vilgossg 2005/4. Filozfia, politika, teolgia a XVIIXVIII. szzadban

    83

    Mester Bla

    Az telek szabadsgtl a szerzds szabadsgig

    A politikai kzssg antropolgiai felttelei Klvin Jnostl John Locke-ig

    Az telek szabadsga kifejezst a zrichi hitjt, Zwingli Ulrich els reformtori rs-nak, a Von Erkiesen und Fryheit der Spysen cm, 1522-es prdikcijnak a cmbl klcsnztem (Zwingli 1828), ezzel is jelezvn, hogy a reformci idejn jra eltr-be kerlt s jrartelmezett keresztyn szabadsg fogalmnak trtneti vizsglat-bl kiindulva szeretnk eljutni a kora modern politikafilozfia, azon bell John Locke filozfijnak nhny problmjhoz. (A keresztyn szalakot akkor hasznlom, ha kifejezetten protestns htter vitkrl, elmletekrl szlok, a keresztny szalakot fnntartom azokra az esetekre, ha az egsz keresztnysgrl, minden keresztny felekezetrl beszlek. Ez leggyakrabban a reformcit megelz korszakokra vonat-kozan fordul majd el.) Tanulmnyomban a kora modern politikai gondolkods egyik jellegzetes protestns jelensgt, a XVIXVII. szzadi adiaphoravitk sorozatt kv-nom rekonstrulni, szndkaim szerint a korszak egyik fontos eszmetrtneti fordu-lpontjt mutatva ki azokban. rtelmezsem szerint a politikai eszmkrl szl kora modern diskurzus jelents rsze legalbbis a protestns Eurpban kezdetben e vitk fogalomrendszerben rhat le, a fordulatot pedig abban ltom, hogy a trgyalt korszak vgn az adiaphoravitknak a keresztyn szabadsgot kzppontba llt fogalomrendszere talakul az individulis polgri szabadsg fogalomrendszerv. El-adsomban Locke politikafilozfiai szvegeit ennek az talakulsnak a dokumentuma-iknt vizsglom. Nem clom most rszletesebben elemezni Locke jl ismert politikafi-lozfiai szvegeit s episztemolgiai fmvt. A vallsi httr felrajzolsval annak az j antropolgiai httrnek a megismerst szeretnm elremozdtani, amelyet Locke filozfijnak rtelmezsben egyre inkbb fontosnak ltok.

    A tovbbiakban a kvetkezk szerint fejtem ki a tmt: (1) Elljrban nhny md-szertani megjegyzst kell tennem. Ezt az teszi szksgess, hogy az eddigi kora jko-ri filozfiatrtneti kutatsok tanulsgaknt komoly metodolgiai problmk merltek fl azokkal az enymhez hasonl kutatsi programokkal kapcsolatban, amelyek valamely jelents filozfusnak a mai rtelemben vett filozfin kvl es mveit kvn-jk kutatni, majd prhuzamba lltani a szerz azon munkival, amelyeket ma is f filo-zfiai mveinek tekintnk. (2) A mdszertani megjegyzsek utn a ksbb elemzend Locke-szvegek elzmnyeknt, ugyanakkor kontextusaknt vzlatosan bemutatom a korai modernits adiaphorafogalmt s adiaphoravitit. Az errl foly korabeli dis-kurzust olyan ksrletknt rtelmezem, amely a politikai gondolkods j fogalmi hljt kvnja megteremteni legalbbis a protestns Eurpa szmra. Elemzsem sorn fknt Klvin rsaira tmaszkodom, majd rtelmezsemet nhny trtnelmi pldval is altmasztom. (3) E mdszertani s trtneti bevezet utn rtrek Locke nhny rsra; fknt az Els trakttus a kormnyzatrl, a Msodik trakttus a kormnyzatrl cm vitairatok s a Tolerancialevl kerl majd szba. Az elemzs sorn a szvegek-

  • 84

    Mester Bla n Az telek szabadsgtl a szerzds szabadsgig

    nek a kora jkori protestns diskurzus szempontjbl relevns vonsaira sszpontos-tok, figyelembe vve sszefggsket a kortrs vitairat-irodalommal. Kiindulpontom szerint Locke e szvegei a XVII. szzadi adiaphoravitk szerves rszeknt rtelmez-hetk. (4) Tanulmnyom utols rszben Locke politikai eszmerendszerrl mint az adiaphoraproblma sajtos megoldsrl, az adiaphoravitk fogalmi hljn val tl-lpsrl ejtek nhny szt. Locke megoldsa rtelmezsem szerint j, a szerz ignye szerint vallsi szempontbl is megalapozand antropolgit felttelez. Az j antropo-lgiai kiindulpont vgeredmnye az ember politikai kpessgeinek s ezzel magnak a politikai kzssg fogalmnak radiklis jradefinilsa lesz, ennek teolgiai megala-pozst pedig Locke az tered bn elvetsnek unitrius tantsban tallja meg.

    A Locke-hoz hasonl optimista antropolgiai elfeltevsek ksbb a modernits szinte minden politikafilozfijnak elfelttelei lesznek, az jabb elmletek legtbbje azonban mr nem tartja feladatnak, hogy tisztzza antropolgiai llspontjnak teo-lgiai elzmnyeit, prhuzamait.

    (Az itt alkalmazott kifejezsekkel kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy a bn-beessre s annak kvetkezmnyeire vonatkoz szhasznlat sokszor mind magya-rul, mind ms modern nyelveken, st, latinul is pontatlan. A pontatlansg oka, hogy a latinban leginkbb elterjedt peccatum originale kifejezs egyarnt vonatkozhat az els emberpr bnre s ennek kvetkezmnyre, utdaik megromlott, bns termszet-re, hasonlan a magyar eredend bnhz vagy az angol original sinhez. A kett precz terminolgiai megklnbztetse tbbnyire flsleges, hiszen a szvegbl vagy egy-rtelmen kiderl a pontos jelents, vagy a szerz csak ltalban utal a krdskrre. Azokban az esetekben, amikor mgis egyrtelm megklnbztetsre van szksg, a latin terminolgia kpes erre tovbbi jelzk alkalmazsval, gy dm bnre a pec-catum originale originans, ennek az utdokban rkld kvetkezmnyre a pecca-tum originale originatum kifejezst alkalmazza. A magyar szhasznlat az utbbit az tered bn, elbbit pedig az eredeti bn, ritkbban az sbn kifejezssel rzkelte-ti. Az sbn kifejezs valjban magra az esemnyre vonatkozik, ami latinul inkbb peccatum primum. Legtbbszr azonban a latin szhasznlat megmarad a peccatum originale, a magyar pedig az eredend bn kifejezsnl. A latin esetben tovbb bonyo-ltja a helyzetet, hogy ismeretesek ms kifejezsek is peccatum congenium; pecca-tum hereditarium; hereditaria labes , amelyek inkbb az tered bn rtelmt tkrzik, de hasznlatuk gyakran nem kvetkezetes. A magyar szhasznlatban viszont az okoz gondot, hogy az eredend bn kifejezst sokszor nem ltalnos rtelemben, hanem kifejezetten az eredeti, mskor pedig az tered bn rtelmben hasznljk; msoknl pedig az eredeti bn szerepel az egsz, az tered bnt is magban foglal krds-kr megnevezsre. A szhasznlatnak nha van felekezeti httere is, ennek rszle-teibe azonban most nem clom belebocstkozni. Tanulmnyomban az eredend bn kifejezst az egsz krdskr megnevezsre hasznlom, az eredeti bnn viszont mindig a peccatum originale originanst, az tered bnn pedig a peccatum origina-le originatumot rtem. Igyekszem azonban csak azokban az esetekben lni ezekkel a pontostsokkal, amikor a megklnbztetsnek a trgyalt problma szempontj-bl funkcija van. Az eredeti nyelven idzett szvegektl s azok klnbz korokban, ms-ms fordtktl szrmaz magyar vltozataitl termszetesen nem kvnhatunk terminolgiai egyntetsget.)

  • Vilgossg 2005/4. Filozfia, politika, teolgia a XVIIXVIII. szzadban

    85

    I. John Locke: ortodox kLvInIstA vAgy unItrIus eretnek?1

    Locke vallsi nzetei s ezek vltozsai mindig rdekes tmnak szmtottak Locke kortl kezdve egszen napjainkig, legalbbis a brit kzvlemny szmra. Az rdek-lds azonban tbbnyire Locke szemlyes meggyzdsre irnyult, s szinte csak az letrajzrk bels, filozfiai szempontbl nem klnsebben rdekes problmja volt. A krds ltalban gy fogalmazdott meg, hogy Locke vajon tagja volt-e vala-mely, Angliban nonkonformistnak nevezett felekezetnek vagy sem. Locke letben brmely, e krdsre adott vlasznak komoly, fknt politikai jelentsge lehetett, azta azonban a legtbb kutat szemben lnyegtelen letrajzi mozzanatt vlt, s igen rit-kn tlttt be jelents szerepet a filozfiatrtnet-rsban s Locke filozfiai mveinek interpretcijban. Megkzeltsem szerint viszont Locke vallsi nzeteinek a vizs-glatt egyedl az teheti szmunkra fontoss, ha bebizonyosodik, hogy ennek a fi-gyelembevtelvel jobban megrthetjk letmvt. Locke politikafilozfijt illeten ppen ezt lltom.

    Paradox mdon anglikn egyhzi szemly s Locke egyik ellenfele volt az els szer-z, aki Locke vallsos hitt filozfiai krdsknt kezelte: Edward Stillingfleet, Worchester pspke, aki ismert vitairatban (Stillingfleet 1696) Locke episztemolgijt anti-trinitarizmusa egyenes kvetkezmnynek tekinti. Stillingfleet s sok ms, vele egy vlemnyen lv kortrs szerz clja azonban nyilvnvalan nem az volt, hogy Locke ismeretelmlett minl hvebben s pontosabban magyarzza. ket Locke szemlye rdekli, rsaikat koruk egyik befolysos brit alattvalja elleni szellemi feljelentsnek tekinthetjk. A kzelmlt Locke-irodalmban is gyakran azt tapasztaljuk azonban, hogy a mai rtelmez br a feljelents szndka nlkl ugyanezen sma szerint gondol-kodik Locke vallsi nzeteirl. Sok kutat azt tekinti ugyanis a feladatnak, hogy Locke szvegeibl rekonstrulja szerzjk vallsi vlekedseit, majd Locke szemlyt egy-rtelmen besorolja valamely ismert korabeli vallsi irnyzatba, felekezeti csoportba, hogy azutn e megllaptst tekintse kutatsa vgs konklzijnak, azzal mr kevs-b trdve, hogy megllaptsa vajon segti-e ms Locke-szvegek interpretcijt.

    Lssuk most az emltett kutati belltds nhny jellegzetes pldjt.John Marshall ismert munkjban (MarShall 1994) aprlkos filolgiai eszkzkkel

    rszletekbe menen bemutatja s bizonytja Locke vallsi nzeteinek lettja sorn bekvetkezett vltozst. Marshall rdekes prhuzamot mutat ki Locke vallsi nze-teinek vltozsa s a nem-vallsi mvek megrsnak idrendje kztt is, ezeket az adatokat azonban ksbb mr alig hasznlja fel a f mvek rtelmezsben. ssze-foglal megllaptsa jellemz mdon nem Locke mveire, hanem szemlyre vonat-kozik: knyvnek konklzija szerint Locke unitrius eretnek volt.

    Richard Ashcraft Locke magnknyvtrnak vizsglata alapjn vatosan gy jel-lemzi Locke-ot, mint aki mg hith angliknnak szmt ugyan, sok heterodox nzet-vel azonban mr az anglikn egyhz hveibl ll nyj szlre tvedt: A Locke birtok-ban lv teolgiai knyvek vizsglata sorn, ha azt sszehasonltjuk msok knyveivel, kitnik nem-ortodox vallsi nzeteinek szles kre. Locke ugyan nem volt sem deista,

    1 Az e fejezetben foglaltakat rszletesebben lsd MeSter 2004. (A konferencia s a kzirat leadsa ta eltelt idben eladsom gondolatmenett beptettem 2005-ben megvdett doktori rtekezsembe, annak egyes elemeit pedig nll publikcikban, rszletesebben is kifejtettem. Az gy szletett rsokra ksbb is az e lb-jegyzetben bevezetett formban utalok majd.)

  • 86

    Mester Bla n Az telek szabadsgtl a szerzds szabadsgig

    sem unitrius, a kvkerek irnti szimptiit pedig nem-inspiratv vallsfogalma korl-tozta, Edward Stillingfleet, Worchester pspke mgis joggal gyanstotta azzal, hogy letrt az anglikn ortodoxia svnyrl. (aShcraft 1995, 19.; Ashcraft megllapt-sai Locke knyvtrnak korbban megjelent llomnyelemzsre alapoznak. Lsd harriSonlaSlett 1971.) E rvid idzetbl is kitnik, hogy Ashcraft br Marshall-tl eltr eredmnnyel szintn inkbb a Locke szemlyes hitre s felekezeti hova-tartozsra vonatkoz krdst kvnja megvlaszolni, mintsem a vallsi nzetek sze-rept vizsgln a mvekben.

    Annak a megkzeltsnek a termketlensgt, amelyik a szerz felekezeti besoro-lsval kvnja rtelmezni a Locke-szvegekben tallhat vallsi vlekedseket, jl mutatja a neves Locke-kutatk ezzel kapcsolatos nzeteinek az elmlt vtizedekben elllt kavalkdja. Elg itt a legkarakteresebb vlekedsekre utalni: John Dunn Locke ortodox klvinizmusa mellett rvel knyveiben (Dunn 1969; Dunn 1984), ksbb W. M. Spellman egyik publikcijban tkletes unitriusknt (SpellMan 1995), egy vvel ksbb pedig mr az anglikn egyhzon belli latitudinrius irnyzat hveknt jellem-zi Locke-ot (SpellMan 1988) ugyanazon szvegek alapjn.

    Kln meg kell emltennk H. McLachlan nevt mint Milton, Locke s Newton vallsi nzeteinek els modern kutatjt. McLachlan, a manchesteri egyetem unitrius teol-giai karnak egykori vezetje a krdst szintn Locke szemlyre vonatkozan, feleke-zeti besorolssal megvlaszolhat mdon tette fl: Unitrius volt-e Locke? A vita e kr-ds krl mr Locke letben elkezddtt, s mind a mai napig tart (Mclachlan 1976, 74). McLachlan kutati belltdsban volt nmi felekezeti l is: vlemnye szerint az angliknoknak, akik kzl sokan Locke-ot letben unitrius eretnekknt blyegeztk meg, a XX. szzadban is el kellene ismernik az immr klasszikus brit filozfuss vlt Locke unitrius voltt. Valban felfedezhet az utlagos kisajtts szndka azokban a McLachlan ltal is idzett szvegekben, amelyekben kitapinthatan anglikn vall-si s intzmnyi htter szerzk rvelnek amellett, hogy Locke s ms, idkzben a kulturlis knon rszv vlt angol gondolkodk vallsi nzetei annak ellenre is bele-frnek az anglikn dogmatika kereteibe, hogy anglikn kortrsaiknak errl annak ide-jn ktsgeik voltak. McLachlan vitapartnereinek lltsai tbbnyire a kvetkez mintt kvetik: Locke nzetei nem tekinthetk unitriusnak, mert nem llt szvegeiben exp-licit mdon valamely unitrius ttelt, angliknnak tekinthetk viszont, mert nem tagad meg explicit mdon egyetlen anglikn ttelt sem. McLachlan felekezeti elfogultsga dacra e ponton tesz nhny fontos, ltalnosabb rvny mdszertani megjegyzst is a kora modernits vallsi vlekedseinek a kutatsval kapcsolatban. F rve az ellen, hogy Locke-ot ne tekintsk unitriusnak, a teolgiai nzetrendszerek trtneti megkzeltsnek az ignybl fakad: Ezek az rvek Locke unitarizmusnak elvet-sre nem elg meggyzek, s abbl erednek, hogy szerziknek nyilvnvalan hi-nyoznak az angol unitarizmus trtnetrl val ismereteik, s azonostjk a tizenhete-dik szzadi unitarizmust a huszadik szzadival (Mclachlan 1976, 90). Illetve ksbb:

    A felsorolt kzvetlen s kzvetett bizonytkok meggyzek: John Locke unitrius volt. vatos, konzervatv, biblis unitrius, mindhrom tekintetben hasonl a legtbb uni-triushoz John James Tayler, James Martineau s tantvnyaik eltt, akik megvltoz-tattk az unitrius tants jellegt s megalapozst, mikzben srtetlenl megriztk annak kzpponti lltst az istensg szemlynek egysgrl (Mclachlan 1976, 107). McLachlan felekezeti nrzetbl is fakad elemzse Locke hatstrtnetnek rdekes, mgis szinte ismeretlen kutatsi terletre hvja fl a figyelmnket. Locke s

  • Vilgossg 2005/4. Filozfia, politika, teolgia a XVIIXVIII. szzadban

    87

    az unitarizmus kapcsolata hossz eszmetrtneti lncolatot kpez, amelynek csak az els s utols lncszemt ltjuk az angol kultra f ramban. Az els lncszem maga Locke s a mveiben fellelhet unitrius hats, az utols pedig kt XVIII. szzad vgi unitrius gondolkod: Priestley, az utilitarizmus atyja s Price, a szerzdselm-let megjtja, akiknek a fellpstl kezdve az unitrius htter elmleti gondolkods ismt az angol kultra f ramnak integrns rsze lesz. A hagyomny lncnak leg-hosszabb, kzps rsze azonban egyelre kdbe vsz elttnk, s gy tnik, mint-ha a XVIII. szzadi unitrius gondolkodk a semmibl lpnnek elnk. A lnc hinyz rszt a Locke halla utn pr vvel mr ltrejv s a XVIII. szzad folyamn vgig mkd, flig-meddig fldalatti angol unitrius akadmik vilga jelenti, McLachlan szerint folyamatos Locke-olvasmnyokkal s Locke-rtelmezsekkel.

    Ha McLachlan sszetett s rnyalt unitarizmuskpt a kora modernits minden fele-kezetre alkalmazzuk, de mentesek maradunk az felekezeti elfogultsgaitl, fl kell adnunk a Locke szemlynek kzvetlen s pontos vallsi osztlyozsra vonatkoz kvetelmnyt, cserbe azonban sokkal gymlcszbb munkba kezdhetnk: Locke mveit a korabeli vilgi s vallsi vitk dokumentumaiknt vizsglhatjuk, a Socinus testvrek vagy Klvin Locke-ra gyakorolt hatst pedig ugyanazon a mdon rhat-juk le, mint Arisztotelszt, Bacont vagy Descartes-t. A jelen tanulmny sszefg-gsben ez azt jelenti, hogy az unitrius s a klvinista toposzokat s azok funkcijt Locke politikafilozfiai mveiben anlkl elemezhetjk, hogy egy szt ejtennk szer-zjk szemlyes unitarizmusrl vagy klvinizmusrl, st, gy is kell elemeznnk azokat. Locke politikafilozfijt nem elemezhetjk teht kora politikai s vallsi kon-textusnak figyelembevtele nlkl, de gondolkodst nem azonosthatjuk maradk-talanul egyik kortrs politikai vagy vallsi irnyzatval sem, ha szuvern gondolkod-knt akarunk kzelteni hozz.

    II. Az adiaphoravItA mInt A poLItIkAI gondoLkods formJA: A termInus trtnete A sztoIkusoktL A reformcIn t A korA modern poLItIkAfILozfIIg2

    Az adiaphora terminust a sztoikus etika vezette be az eurpai gondolkodsba. mbr maga a kifejezs a Szentrsban nem tallhat meg, a keresztny gondolkods mr korn hasznlni kezdte, kt jelents ponton azonban szksgkppen trtelmezte annak tartalmt. Az adiaphora a sztoikus etikban az egynek szmra erklcsi tekin-tetben kzmbs dolgok, tulajdonsgok s esemnyek csoportja volt. Fkppen fizikai dolgokat, tulajdonsgokat s krlmnyeket rtettek rajta, de mr kitioni Znntl kezd-ve ide soroltk az llami intzmnyek sszessgt is.3 A keresztny gondolkodsban ezzel szemben az adiaphora az Isten ltal sem el nem rendelt, sem meg nem tiltott dol-gok sszefoglal neve. Klvin pldul e szavakkal vezeti be a fogalmat teolgijba az Institutiban: A harmadik alkotelem az, hogy olyan kls dolgokban, amelyek nma-gukban vve sem nem jk, sem nem rosszak [a fordt jegyzete: adiaphoron; a latin eredetiben grg betkkel, lsd Klvin 18631892a, 198. hasb], semmilyen vallsos

    2 Az e fejezetben foglaltakat rszletesebben lsd MeSter 2003a.3 A terminus gyakran ebben a tbbes szm alakban szerepel, sszefoglal nvknt. Hasznlatos mg egyes

    szmban (adiaphoron) s mellknvknt (adiaphorosz) is. A terminus sztoikus hasznlatrl lsd mg Dioge-nsz Laertiosz 102, 104 s Sztobaiosz 79, 8082. In: Steiger 1983, valamint a ktet magyarz jegyzeteit.

  • 88

    Mester Bla n Az telek szabadsgtl a szerzds szabadsgig

    megktttsget ne rezznk Isten eltt, hanem szabad tetszsnk szerint ljnk velk, vagy mellzzk ket. (Klvin 1995a, 257); az rstudi plyjn Seneca-kommentr-ral indul Klvin jl ismerte a sztoikusokat, s a fogalom hasznlatakor tudatosan ref-lektlt annak eredetre. A reformtort rt sztoikus hatsokat tbben feldolgoztk, a taln legkorbbi modern publikci a tmrl: Meylon 1937.) A terminus a keresztny szhasznlatban mindig (1) emberi cselekedetekre vonatkozik. (A blvnynak felajn-lott hs kzmbs dolog / nem kzmbs dolog ezek a kijelentsek nyilvnvalan a keresztny ember lehetsges cselekedett minstik vagy megeheti az ilyen hst, vagy nem , de nem mondanak semmit a fizikai trgyrl, a hsdarabrl.) (2) A keresz-tny gondolkods a terminust mindig valamikppen a keresztny kzssgre vonat-koztatja. Minden keresztny szmra ugyanazoknak a dolgoknak kell kzmbsnek lennik, ezek egy rszben pedig keresztny szabadsgukkal eleve csak kollektvan lhetnek. (A keresztny szabadsg kifejezst kezdetben a mzesi trvnyek all val felszabadulssal sszefggsben hasznltk, eredete a pli levelekig nylik vissza. Az eladsomban trgyalt kora modern vitkban a keresztyn embernek a kzmbs dolgokban val szabad cselekvst rtik rajta. A kt rtelmezs nagymrtkben tfe-di egymst, hiszen a kzmbs dolgok jelents rszben a mzesi trvny nem adott szabadsgot. A keresztyn szabadsg esete pldul az nnepek napjnak meghat-rozsa azokban a trtnelmi korokban, amikor egy idben tbbfle naptr is haszn-latos: a naptrkrds kzmbs dologg nyilvntsa soha, semmilyen felekezetnl sem jelentette azt, hogy mindenki akkor li meg hsvtot s karcsonyt, amikor akar-ja, azt viszont igen, hogy ilyen krdsekben a gylekezet gyakorlati beltsa vagy az orszg vilgi trvnyei dntenek.) Mg az els pillantsra individulisnak tn kzm-bs cselekedetekben is mindig rejlik valamilyen kzssgi aspektus, a keresztny tan-ts szerint ugyanis lelkiismereti ktelezettsgnk elkerlni msok megbotrnkoztatst, a hitkben gyngbbek elmjnek sszezavarst. A pli levelekben megfogalma-zott tantsbl kvetkezen akkor sem lhet valaki tisztn egyni elgondolsa szerint keresztny szabadsgval, ha egybknt helyesen tln kzmbs dolognak, amit cselekedni akar. Ha az illet cselekedetvel megbotrnkoztatn a gylekezet valamely

    hitben gyngbb tagjt, aki a szban forg cselekedetet egygysgben nem tekin-ti kzmbs dolognak, akkor inkbb meg kell tartztatnia magt a tervezett cseleke-dettl a megbotrnkoztats elkerlse rdekben, jllehet a dolog megtlsben teo-lgiai szempontbl neki van igaza. (Pl szerint ilyen eset az, ha valakit a gylekezet msik tagja arra figyelmeztet, hogy az ppen megvsrolni kvnt hs pogny ldo-zatbl szrmazik. A reformtorok rsaiban az egyik leggyakoribb plda a pnteki bjt megtartsa.) A kzmbs dolgokrl alkotott fogalom keresztny trtelmezse rvn teht etikai jelentsgre tesznek szert ms emberek felttelezett elmetartalmai, azon embereki, akik esetleg megbotrnkoznnak valamely cselekedeten.

    A pli levelek hatalomrtelmezse implicit mdon mg egy megszortst alkalmaz a kzmbs dolgokkal kapcsolatban, amikor a vilgi hatalomnak val kteles polg-ri engedelmessget amennyiben az nem ll ellenttben Isten parancsval keresz-tny lelkiismereti paranccs teszi. A politika terben gy a kzmbs dolgok az etika trgyv vlnak. A kzmbs dolgok keresztny trtelmezse sorn teht a sztoiku-sok individuumra vonatkoztatott, az llami intzmnyeket is semlegesnek tekint etikai terminustl szrevtlenl a msok vlekedseivel, a polgri engedelmessg ktele-zettsgvel s az egyttes cselekvs knyszervel szmot vet sszetett terminusig

  • Vilgossg 2005/4. Filozfia, politika, teolgia a XVIIXVIII. szzadban

    89

    jutottunk, amelynek kezdettl fogva legalbb akkora politikafilozfiai jelentsge van, mint etikai vagy teolgiai slya.

    A reformci adiaphoravitiban a leggyakrabban idzett bibliai szveg Pl apos-tol rmaiakhoz rott levele. A Rmai levl szomszdos helyeken trgyalja az ereden-d bn, a keresztyn szabadsg s a vilgi hatalom krdst, gy nem meglep, hogy ezek a mr nla is sszefgg problmk a ksbbi rtelmezsekben mg ersebben sszekapcsoldnak: a vilgi hatalomra az dm buksa utn megromlott termsze-tnk kvetkeztben van szksgnk, keresztyn szabadsgunk pedig bels szabad-sg, amely nem mond ellent a kls polgri engedelmessgnek. Knnyen belthat-juk, hogy a reformci gondolatkrben minden tovbbi lehetsges politikafilozfiai kvetkeztets azon mlik, hogy mit gondolunk az eredend bn s a vilgi hatalom termszetrl.

    Lssuk most a fknt a Rmai levlre hivatkoz protestns politikai eszmerendszer alapjait Klvin s kvetinek rtelmezse alapjn. Klvin hatalomra vonatkoz lltsai a kvetkezkppen foglalhatk ssze: (1) a polgri engedelmessg a keresztynek sz-mra lelkiismereti gy; (2) a polgri engedelmessg hatrait csupn az isteni trvnyek jelentik, vagyis mindazok a dolgok, amelyek nem kzmbs dolgok; (3) a vilgi hata-lom egyik fontos ktelessge gondoskodni a vallsi szertartsoknak azokrl a kls krlmnyeirl, amelyek egybknt kzmbs dolognak szmtanak; (4) a keresztyn szabadsgnak, vagyis a kzmbs dolgok terletn vgzett szabad emberi cselekvs-nek a korltja a hitkben gyngk megbotrnkoztatsnak a tilalma; (5) a felebarta-inkkal val vilgi kapcsolataink a vilgi hatalom uralma alatt llnak. E pontokbl kvet-kezik, hogy a kzmbs dolgok egsz szfrja a vilgi hatalom uralma alatt ll, ha msrt nem, azrt, mert a vilgi hatalom joga elre meghatrozni s az egyes esetek-ben eldnteni, hogy mi szmt megbotrnkoztatsnak s mi nem. Az eddigiek alapjn knnyen megrthet, hogy mirt volt az els adiaphoravitk lnyege az egyhzi s a vilgi hatalomnak az egyn lelkiismerete fltt gyakorolhat uralomrt val sszet-kzse, dacra jelszavuknak, a keresztyn szabadsgnak. Ebben a fogalmi hlban, amelyben nem lehetsges vkuum a vilgi s az egyhzi hatalom kztt, nincs tere az egyni szabadsgnak: vagy az egyiknek, vagy a msiknak kell uralnia valamely embe-ri cselekedetet, a krds csupn a kt hatalom kztti hatr. Csak ebbl a nzpont-bl rthet meg a klvinista puritnok merev llspontja az angol reformci vitiban. mbr a keresztyn hv szmra a ppista babonasgtl val megszabadulshoz elg volna pusztn az, ha tudja, hogy megvltsa nem fgg a bjttl vagy a templomi orgontl, hiszen ezek kzmbs dolgok, nem kellene azonban ezzel a tudsval gy krkednie, hogy pldul minden pnteken nyilvnosan hs eszik. A kirlyok azonban mindezekbl a fejtegetsekbl ltalban csupn azt rtik meg, hogy ezentl joguk van minden kzmbs dolgot vilgi trvnykezs rvn akr betiltani, akr ktelezv ten-ni. A protestnsok ebben a helyzetben gyakran csak a puritnok logikja szerint rvel-hettek: jobb betiltani mindent, amit nem az r rendelt el, mint ktelezknt elfogadni valamilyen ppista babonasgot a katolikus hit vagy csupn a katolikusokkal szem-ben tl engedkeny kirly parancsaknt. E logika szerint harmadik eset nincs: valamely emberi cselekedet lehet tilos vagy ktelez, de nem lehet szabad.

    Fntebb mr emltettem, hogy e problma megoldsa a Szentrs rtelmezjnek az (1) dm buksa utni emberi termszetrl s (2) a vilgi hatalomrl alkotott vle-mnyn mlik. (1) Klvin megoldsa szerint az dm buksa utn megromlott emberi termszetbl kvetkezik a vilgi hatalom szksgessge. Az Institutio szerint: Elisme-

  • 90

    Mester Bla n Az telek szabadsgtl a szerzds szabadsgig

    rem, hogy minderre [a vilgi hatalomra] nem volna semmi szksg, ha az Isten orsz-ga, amint most jelen van kzttnk, ezt a fldi letet megszntetn. (Klvin 1995a, 299; az eredeti latin szveg: Klvin 18631892a, 229. hasb. Klvin itt s ms helye-ken is a vilgi hatalom szksgessge mellett kora anabaptistinak a vilgi hatalmat a keresztyn ember szmra flslegesnek tekint vlekedseivel szemben rvel.) Isten orszgnak ebben az rtelmezsben vilgosan elvlik egymstl a lelki s a vilgi kormnyzat funkcija s termszete, az utbbi lersban pedig megjelenik a iustitia civilis fogalma, mint a vilgi politikai szfrra vonatkoz sajtos kifejezs: Mert amaz [a lelki kormnyzat] ugyan a mennyei orszgnak bizonyos kezdeteit indtja meg ben-nnk mr itt a fldn, s a halhatatlan s romolhatatlan boldogsgnak az elzt rez-teti velnk valamennyire mr ebben a haland s tnkeny letben. Emennek [a vil-gi kormnyzatnak] ellenben az a rendeltetse, hogy amg itt lnk az emberek kztt, letnket gy fegyelmezze, hogy az emberi trsadalomba beleilleszkedjk; erklcsein-ket a polgri tisztessg kvetelmnyei szerint alaktsa; megtantson bennnket ssze-frni egymssal; s erstse s vdelmezze a kzbkt s nyugalmat. (Klvin 1995a, 299; az eredeti latin szveg: Klvin 18631892a, 229. hasb) A terminus hasznla-tra Klvinnak azrt volt szksge, mert addigi gondolatmenetben mr elutastotta mind a vilgi hatalmat szksgtelennek tart, mind pedig a mzesi trvnyeket rv-nyesnek tart vlekedseket. Az elbbi mellett megromlott emberi termszetnkkel, az utbbi mellett viszont azzal rvelt, hogy az isteni parancsolatoktl vilgosan meg-klnbztetett vilgi trvnyek koronknt s orszgonknt szksgkppen msok. Az eddigiek alapjn azonban az embereket megromlott termszetk ellenre is alkalmas-nak kell tartania ppen ezeknek a koronknt s orszgonknt vltoz trvnyeknek s hatalmi intzmnyeknek a mkdtetsre, megtlsre. Arra vonatkoz nzeteit, hogy a megromlott emberi termszet ellenre minden szemly rendelkezik a iustitia civilis kpessgvel, explicit mdon csak az Institutio 1559-es kiadsban fejti ki, Arisz-totelsz meghatrozsnak parafrzisra tmaszkodva: Az elsrl [az ember jelen-legi romlott llapotban is elrhet tudsrl] azt kell tartanunk, hogy mivel az ember termszettl fogva trsas lny, a trsas let polsra s fenntartsra termsze-tes sztnnl fogva is hajland s ezrt ltjuk, hogy minden ember lelkben megvan-nak a bizonyos polgri tisztessgre s rendre irnyul ltalnos benyomsok. Ezrt van, hogy oly embert nem tallhatunk, aki meg ne rten, hogy brmely emberi tr-sasgot trvnyekkel kell sszetartani, s nem tallunk olyanokat sem, akiknek lelk-ben meg ne volnnak e trvnyek alapelvei. Innen van gy az sszes nemzeteknek, mint az egyes embereknek a trvnyek tekintetben val megegyezse, mivel e tr-vny magvai mester s trvnyhoz nlkl is el vannak hintve mindenkiben. (Cegl-di Sndor ford., Klvin 1995b, 1. kt. 254; az eredeti latin szveg: Klvin 18631892b, 197. hasb; ilyen egyrtelm vlekedst az els kiadsbl nem idzhetnk, ugyanak-kor mr itt is vannak olyan megjegyzsek, amelyek csak a iustitia civilisre val kpes-sgnk felttelezsvel egytt tarthatk fnn. gy Klvin br vatosan nyilatkozik az ltala legjobbnak tartott llamformrl, majd ksbb megfogalmazza a magistra-tusok ellenllsi jogt. Mindkett csak akkor lehetsges, ha az embernek politikai dol-gokban tulajdontunk valamilyen kpessget a helyes tletalkotsra mai, megromlott llapotban is.)

    A iustitia civilisre val, a bneset utn is megmaradt emberi kpessgekrl megfo-galmazott tantsok ksbb fontos szerepet jtszottak a protestnsok kztti vitkban. Ennek rszleteibe itt nincs lehetsgem belebocstkozni, ezrt megelgszem azzal,

  • Vilgossg 2005/4. Filozfia, politika, teolgia a XVIIXVIII. szzadban

    91

    hogy utaljak Klvin ide vonatkoz, a ksbbi vszzadok nemcsak teolgus gon-dolkodira jelents hatst gyakorl, fntebb idzett gondolatra, az emltett vitktl s a ksbbi konfesszionlis llspontoktl fggetlenl, csupn Klvin nzeteinek bels sszefggst tartva szem eltt. A hatstrtnet sajtsgaira j plda Szegedi Kis Ist-vn teolgiai kziknyve, amelyet a protestns lelkszkpzsben Eurpa-szerte hasz-nltak. Szegedi Kis Istvnnak alapvet szerepe volt abban, hogy a magyar reformci-ban a lutheri helyett a helvt hitvalls irnyzat legyen dominns. Szegedihez, Luther s Melanchton wittenbergi tantvnyhoz ennek ellenre valsznleg nem jutottak el Klvin eredeti mvei, azonban fontos korabeli fkrdsekben valsznleg Melanch-ton hatsra a klvini nzeteket fogadta el. F mvt SZegeDi KiS 1585 mr az 1585-s baseli megjelens eltt, kziratknt is hasznltk a magyarorszgi oktats-ban. A m Klvinra s a krdsben akkoriban foly vitkra val utals nlkl, a vilgi hatalommal sszefggsben tr ki a iustitia civilisre vonatkoz emberi kpessgekre, amelyeknek ltt hatrozottan lltja. (A m kiadsai elszknt Szegedi tantvny-nak, Skaricza Mtnak Stephani Szegedini vita cm letrajzt s a szerzrl ksz-tett metszett is tartalmazzk.)

    A tanulmnyomban idzett legtbb Institutio-rszlet a m els kiadsnak utols feje-zetbl szrmazik, kivve ppen a legutbbi, igen fontos mondatokat. Elkerlend a vdat, hogy egymssal ssze nem fgg Klvin-idzetek jrakompillsval kvnom igazolni llspontomat, ki kell trnem az Institutio folyamatos jraszerkesztsnek s bvtsnek a krdsre. Ha sszevetjk az els s a Klvin letben megjelent utols latin nyelv kiadst, azt tapasztaljuk, hogy Klvin tszerkeszti mvt, az eredetileg hat fejezetbl ll munka idkzben megszaporodott szvegt ngy knyvre, azon bell hsz fejezetre osztja, s ezen bell megszmozza a bekezdseket is. A szerkeszts sorn bizonyos szvegrszeket j teolgiai vagy pedaggiai megfontolsok alapjn az els kiadshoz kpest ms tmj rszek kz iktat, gy j szvegsszefggsek keletkeznek, a rgieknek egy rsze viszont rejtve marad az olvas eltt. Ez tmnk szempontjbl azt jelenti, hogy amg a vilgi hatalom krdseit az els kiads a hato-dik, a keresztyn szabadsgrl szl rszben mintegy e fogalom politikai kvetkezm-nyeknt trgyalja, addig az utols kiadsban e fejezet nllsga megsznik, a szveg egy rsze tkerl a harmadik knyvbe, mg a tbbi ettl elvlasztva a kls gymol-t eszkzkrl szl negyedik knyv rsze lesz. gy tnik, hogy az els kiadsban a vilgi hatalomra vonatkoz rszek kapcsolata a bneset utni emberi termszet ler-sval s a megvlts rtelmezsvel mg jval szervesebb, mint a m vgleges vlto-zatban, ahol Klvin a szveg jraszerkesztse utn vagy kzben mr a vilgi hatalom-mal sszefgg legfontosabb j megjegyzsnek is a bnbeess kvetkezmnyeinek trgyalsa sorn tall helyet.

    (2) Msik krdsnk az dm bnesete utni emberi termszet mellett, ezzel ssze-fggsben a vilgi hatalom termszetnek a problmja volt. Pl apostol rmaiakhoz rott levelben a vilgi hatalomra az exouszia hperekhousza kifejezst alkalmazza. A kifejezs rtelme elg ltalnos, Pl letben azonban az exouszia (hatalom) szt gyakran hasznltk konkrt hivatalok elnevezsnek s tisztsgviselik hivatali cme-inek elemeknt is, gy teht az exouszia hperekhoust itt kzjogi szakkifejezsnek tekinthetjk, mint ahogyan rgi latin fordtst, a potestates supereminentest is. Luther fordtsa, az Obrigkeit zsenilis nyelvi kifejezse a nmet reformtor trvnyszer fogalmi bizonytalansgnak: Luther kornak Nmetorszgban csupn egy kzjogi szakember tudott volna vlaszt adni a legitim hatalom termszetnek a krdsre,

  • 92

    Mester Bla n Az telek szabadsgtl a szerzds szabadsgig

    is csupn res jogi fikcik segtsgvel. A reformci vitiban egyre inkbb nmetl megnyilatkoz Luther a nmet viszonyokat jl tkrz nemzeti nyelv szhasznlat segtsgvel mg kitrhetett a problma ell: anlkl rhatott a felsbbsgrl, a kln-fle magisztrtusokrl s a nekik val kteles engedelmessgrl, hogy kzjogi pontos-sggal szembe kellett volna nznie a szuverenits problmjval s az egyes hatal-mi intzmnyek ellentmondsos hierarchijval. Klvin, a jl kpzett jogsz viszont a maga vilgos terminolgij, humanista latin nyelven rott rtekezseiben nem kvet-hette Luther pldjt a kzjogi tekintetben pontatlan megfogalmazsban, holott sok-szor az hvei sem tudtk volna pontosabban megnevezni, hogy kit is tekintenek vilgi fhatalomnak. (Elg, ha itt Genf kzjogi helyzetnek hosszan tart bizonytalansgra utalunk a Savoytl val fggetleneds idejtl, amely pr vvel Klvin rkezse eltt kvetkezett be, egszen a XIX. szzadra elrt teljes jog kantonn vlsig. Ebben az idszakban, amely felleli szinte az egsz jkort, Genf a klasszikus mrck szerint sem nem szuvern llam, sem nem szvetsgi llam, sem nem vrosi nkormnyzat valamely orszgon bell.) Klvin a vilgi hatalomrl alkotott fogalmt a Rmai levlhez rott 1539-es kommentrjban hatrozza meg definciszeren: Fels hatalmass-goknak [potestates supereminentes] nem csak a legfelsket nevezi, amelyek a legfbb hatalomnak vannak birtokban [summum imperium obtineant], hanem ltalban azo-kat, amelyek a tbbi ember felett kiemelkednek. Teht az alattvalkra val tekintettel nevezi gy a hatsgokat [magistratus], nem pedig a klnbz hatsgok [magistra-tus] egyms kzt val sszehasonltsa alapjn. S szerintem az apostol ezzel a sz-val valban az emberek zetlen kvncsiskodsnak akarta elejt venni, akik gyak-ran szoktk kutatni, hogy milyen jogon jutottak hozz a hatalomhoz a hatalmon levk; neknk pedig meg kell elgednnk azzal, hogy uralmon vannak. Mert nem a maguk erejbl jutottak erre a magas polcra, hanem az r keze helyezte oda ket. (Klvin 1992, 271; az eredeti latin szveg: Klvin 18631892c, 249. hasb) Klvin e latin sz-vegben, ha akarn, sem tudn elkerlni a rmai jog hrom alapvet kzjogi kifejezst: az imperiumot vagy a fhatalmat, amelyet kora jogi felfogsban igen gyakran korlt-lannak tekintettek, a potestast, amely a fhatalomnak alrendelt intzmny hatalmt jelenti, s amelyet a rmai jog vilgosan megklnbztet az imperiumtl, valamint a magistratust, amely a potestasszal rendelkez szemlyeknek vagy azok meghatro-zott csoportjainak, testleteinek az elnevezse. Klvin megfogalmazsbl kitnik, hogy korntsem tekintette a vilgi hatalmat monolitikus egsznek. Meghatrozsbl ugyan nem derl ki, hogy pontosan mik lennnek a keresztyn ember polgri engedel-messgre vonatkoz ktelezettsgei abban az esetben, ha a klnbz magistratu-soknak, illetve a magistratusoknak s az imperium birtokosnak kijr engedelmessg tkznk egymssal; annyi azonban mindenesetre elmondhat, hogy semmikppen nem kvetkezik belle az alrendelt, de legitim hatalmakkal tkz fhatalom felttlen elismerse, st, inkbb a magistratusoknak jr engedelmessget igyekszik erste-ni a fhatalom rovsra. A korabeli olvask kzl sokan joggal gy rthettk e szava-kat: Klvin magyarzatban a Szentrs szerint nemcsak a kirlynak, hanem a vro-si elljrsgoknak s egyb vlasztott testleteknek is kteles engedelmeskedni a kzember, st, utbbiaknak esetleg mg tbb engedelmessggel is tartozik. E hata-lom-meghatrozsnak a keresztyn individuum lelkiismeretes politikai cselekvsre vonatkoz kvetkezmnyeit az Institutio utols lapjain fejti ki, miutn tisztzta a bne-set utn is fnnmarad politikai kpessgeink krdst. E mben is sok sz esik a pol-gri engedelmessgrl, a vgn azonban meglep fordulatot vesz a gondolatmenet,

  • Vilgossg 2005/4. Filozfia, politika, teolgia a XVIIXVIII. szzadban

    93

    s ez ms megvilgtsba helyezi az addig elmondottakat is: Mindig a magnembe-rekrl [privatis hominibus] beszlek. Mert ahol most is vannak a fejedelmi nkny ellen-slyozsra a npbl alaktott felsbbsgek [populares magistratus], mint amilyenek voltak hajdan a lakedemonoknl a kirlyokkal szembenll ephorosok, vagy a rmai konzulokkal szemben a nptribunok, vagy az athni tanccsal szemben a demarcho-sok, amilyen hatalmat a mai viszonyok mellett egyes orszgokban taln a hrom rend gyakorol, amikor orszggylseket tartanak, azt, hogy az ilyenek a kirlyok fktelen szabadossgval szemben tisztknek megfelelen fellpjenek [pro officio intercede-re], nem csak nem ellenzem, st, ha gyvn szemet hunynnak az nknyesen garz-dlkod s a nyomorult npet sanyargat kirlyokkal szemben, egyenesen megvdol-nm ket, hogy az ilyen elnzsben van valami bns hitszegs, mert hiszen lnok mdon elruljk a npnek szabadsgt, amelynek reil llttattak Isten rendels-bl. (Klvin 1995a, 324; latin eredeti: Klvin 18631892a, 248. hasb; az itt kifejtett klvini ellenllsi jogot tbb eszmetrtnsz az 1550-es vek franciaorszgi esem-nyeire adott vlaszknt rtelmezi, holott, mint lttuk, az ide vonatkoz rszlet megvan mr az Institutio 1536-os szvegben is. E nzet egyik ismert kpviselje Alister E. McGrath. Lsd Mcgrath 1996, 202.)

    rdemes kln kitrnnk Klvin szhasznlatra az idzett szvegrsz egyik fon-tos helyn: a szban forg szemlyek, akik valamely mdon a populares magistratus rszesei, pro officio llhatnak ellent s egyben kell ellenllniuk a fejedelmi nknynek, a npet sanyargat kirlynak. (A magnembernek ez nem ktelessge, st, sajt kez-demnyezsre nem is tehet ilyet keresztyn lelkiismeretnek srelme nlkl.) A latin kifejezs egyik rtelmt kidombortva az jabb fordtsok, gy Victor Jnos s Bk-si Andor munki azt mondjk, hogy tisztknek megfelelen lpjenek fel (Lsd Victor fntebb idzett fordtst s Klvin 1986, 303). Cegldi Sndor szerint viszont, a kife-jezs msik jelentsrnyalatra utalva ktelessgszerleg lehet s kell kzbelpnik azoknak, akik valamilyen formban a populares magistratus jogaival vannak felruhz-va (Klvin 1995b, 2. kt. 777). A magyar fordtsok eltrse nem pusztn stilisztikai krds: a latin officium egyarnt jelenthet valamely, az ember csaldi s polgri llapo-tbl kvetkez ktelezettsget s valamilyen tisztsget. Radsul Klvin itt egyszer-re utal a sz mindkt rtelmre, hiszen egyszerre van sz azokrl az emberekrl, akik meghatrozott tisztsgeket tltenek be, s ezeknek az embereknek a tisztsgkbl kvetkez lelkiismereti ktelessgeirl. A latin sz e ketts rtelmnek a rgisgben klasszikus pldja Cicero De officiis cm, Klvin idejben is gyakran forgatott mun-kja, amely jellegzetes rmai szellemben a csaldi s polgri ktelezettsgek sorba illesztve trgyalja a kzleti tisztsgek elfogadsnak s az azokban val helytlls-nak a ktelezettsgt az arra alkalmas emberek szmra. (Figyelemre mlt, hogy a m els magyar fordtsa mr cmben fontosnak tartja rzkeltetni a sz kt lehets-ges rtelmezst. Lsd cicero 1795. Az jabb fordtsokban a m cme: A kteless-gekrl cicero 1885 vagy A ktelessgek cicero 1974 mr csak az egyik jelen-tsrnyalatot hangslyozza.) Az officium kzszi jelentsein tl azonban klnsen a latin nyelv sztoikus szhasznlatban, leggyakrabban pedig ppen Senecnl, aki-nek mveit ifjkorban Klvin behatan tanulmnyozta olyan jelentsrnyalattal is rendelkezik, amelyet leginkbb a hivats szval adhatnnk vissza magyarul, a sz-nak abban a csak a reformtorok ta ismert, vallsi sznezet rtelmben, amelyet a nmet Beruf vagy az angol calling is a magyarhoz hasonl nyelvi megoldssal rz-keltet. (Az emltett esetekben a vilgi foglalkozsok s az isteni elhvs kapcsolatrl

  • 94

    Mester Bla n Az telek szabadsgtl a szerzds szabadsgig

    van sz.) Taln megengedhet az a felttelezs, hogy Klvin itt arra (is) gondolt, hogy a populares magistratus valamely tisztsgt visel embereknek ppen e tisztsgk Istennek tetsz viselse lehet akr egsz letre szl hivatsuk, ez pedig adott eset-ben a fhatalomnak val ellenllst kveteli meg lelkiismeretktl.

    Klvin hivatssal kapcsolatos bizonytalan szhasznlatnak rszint az az oka, hogy a mvelt humanistk latinjn nem lehet egyrtelmen kifejezni a hivats modern fogal-mt; rszint pedig az, hogy a francia nyelvben a viszonylag korai standardizlds s szemlynek sajtos helyzete folytn Klvinnak nem sikerlt olyan fordulatot elidz-nie, mint Luthernak a nmetben; amint erre mr Max Weber A protestns etika s a kapitalizmus szelleme cm, ismert munkjban az antik s modern nyelvek hivatsra vonatkoz kifejezseinek sszehasonltsa kapcsn rmutatott. (weber 1982, 87117; klnsen az 5358. szm, mini-essznek is beill filolgiai jegyzetek) Azt is figye-lembe kell vennnk, hogy az els reformtorok nemzedknek korntsem volt olyan egynem s egyrtelm hivatsfogalmuk, mint XVII. szzadi kvetiknek s interpre-ttoraiknak, hiszen az a protestns szellem, protestns etika, melynek mibenltt szz v mlva mindenki pontosan meg tudja majd fogalmazni valamilyen terminol-gia szerint, ppen az idejkben, az kzremkdskkel kezd kialakulni, tisztzdni.

    Klvin gondolata ketts: (1) a politizlst a populares magistratus tagjainak hivat-sv (officiumv) teszi, ezzel adva e tevkenysgnek erklcsi slyt. E hivatsbl bizo-nyos krlmnyek fennllsa esetn a fhatalommal szembeni ellenlls ktelessge (officiuma) is szrmazhat. Klvinnl persze, Cicerval ellenttben, a kifejezs mindkt rtelme Isten elhvsval kapcsoldik ssze, amely mg ersebb emocionlis, etikai s vallsi tltetet ad mondandjnak; (2) ugyanakkor a tbbsg szmra ppen a populares magistratus isteni elhvsnak hangslyozsa kvetkeztben csak a vil-gi hatalomnak val engedelmessg ktelezettsge marad, amelyet bizonyos rtelme-zsek ksbb azzal szneznek, hogy a kzembereket abban az esetben is a popula-res magistratushoz kti a engedelmessg keresztyn ktelessge, amikor az ppen ellenll a fhatalomnak.

    Klvin politikai fogalmainak hljt szemllve lthatjuk teht, hogy ebben a (protes-tns) ember politikai cselekvse szmra sajtos, flig-meddig vilgi tr teremtdtt meg. Lehetsgess, st, elkerlhetetlenn vlik, hogy a hatalmat gyakorlk cselekede-teinek legtbbjrl vilgi, racionlisan trgyalhat gyknt gondolkodjunk, s eseten-knt vlasszunk a klnbz trvnyes hatalmaknak val, egymssal sszeegyeztet-hetetlen lojalitsok kzl. Lehet valaki engedelmes ms valls uralkodjnak a vilgi hatalomrl szl tants alapjn, de a iustitia civilisre val emberi kpessgekrl sz-l tants alapjn ellenllhat akr a vele egy hiten lv uralkodnak is, s mindkt eset-ben keresztyn lelkiismeretvel sszhangban cselekedhet. A gondolatkrbl add gyakorlati politikai lehetsgeket jl illusztrlja a naptrreform elfogadsnak esete a magyar orszggyls protestns kvetei rszrl, akik korabeli nyilatkozataikban hangslyoztk, hogy az errl szl trvnyt a kirly, nem pedig a ppa kezdemnye-zseknt fogadjk el. (A Gergely-naptrat Magyarorszgon az 15871588-as pozsonyi orszggyls fogadta el, ami az akkor tlnyom tbbsgkben protestns vilgi rendek egyetrtse nlkl lehetetlen lett volna. Az idt 1588-tl szmtottk az j naptr sze-rint Magyarorszgon; 1590-ben, Bthory Zsigmond fejedelemsge alatt pedig Erdly is ttrt az j naptrra.) mbr Magyarorszg kirlya, I. (nmet-rmai csszrknt II.) Rudolf szemlyben katolikus egyn, s az j naptrt ppen hite miatt kvnja beve-zetni, protestns vlekeds szerint a dolognak ez a rsze az szemlyes problmja.

  • Vilgossg 2005/4. Filozfia, politika, teolgia a XVIIXVIII. szzadban

    95

    A protestnsok szmra az j naptr kzmbs dolog, elfogadsa gy a keresztyn ember azon ktelezettsgeinek a rsze lehet, hogy a vallsi tekintetben semleges dol-gokban engedelmes legyen a vilgi hatalomnak. A naptr krdse mr a pli levelek-ben a keresztny szabadsg fontos pldja volt. Vallsi jelentsge abban van, hogy az j naptrral megvltozik a keresztny nnepek idpontja is. A ms valls uralko-d parancsainak val engedelmessg problmjnak ez a megoldsa azonban, dac-ra a pli elzmnyeknek, a reformci eltt nem volt lehetsges, a katolikus hvk s a keleti keresztny ortodoxok szmra pedig tulajdonkppen ezutn sem, mint azt a ksbbi, hasonl konfliktusok trtnete mutatja.

    A klvini elmlet ltal a politikai gondolkods s cselekvs szmra nyitott trben azonban csak a mr ltez hatalmakkal tudunk szmolni, s e tr megnylsnak a puszta lehetsge is azon mlik, hogy ppen lteztek egymssal sszeegyeztethe-tetlen, mde legitim vilgi hatalmak. A klvini gondolkodsnak az ppen ltez hatal-mi szervezetek irnti preferencijt mi sem jellemzi jobban, mint hogy az ellenll-si jog legradiklisabb, kora jkori klvinista vdelmezi is mindenkor kvetkezetesen ragaszkodnak a mr ltez magistratusok kezdemnyezsi joghoz az ellenllsban. A iustitia civilisre val kpessgnknek a kontinentlis svjci s wittenbergi refor-mciban megjelen felfogsa elg volt ahhoz, hogy racionlis dntseket hozzunk a mindig adott krlmnyek kztt, ahhoz azonban mr kevsnek bizonyult, hogy j krlmnyeket teremtsnk.

    Eddig a kontinentlis adiaphoravitkrl esett sz. A hasonl trgy angol vitknak azonban van nhny olyan, az eddigiektl elt jellegzetessge, amelyekre Locke rsai kapcsn tanulmnyom kvetkez rszben ki kell trnem.

    III. Locke poLItIkAI rsAI Az AngoL adiaphoravItk sszefggsben

    Locke-nak az angol adiaphoravita problematikjhoz legkzelebb es rsai, az Els trakttus a kormnyzatrl s a Msodik trakttus a kormnyzatrl cmek e vitk iro-dalmnak jellegzetes rsai, de bizonyos szempontbl tekinthetjk mg a jval ksbbi Tolerancia-levelet is e vita rsznek. A Kt trakttust Locke oxfordi kollgja, Edward Bagshawe mveire (bagShawe 1660, 1661) adott erasztinus szellem vlasznak szn-ta. Az rtekezsek szvegben kt, az eddig trgyalt kontinentlis vitairodalomtl elt sajtossgot tallhatunk, amelyek szerzjkre rszint mint filozfusra, rszint mint angolra jellemzek.

    (Kzbevetleg ki kell trnnk az erasztinus kifejezs rtelmezsre. Erasztinus-nak neveztk a Locke korabeli Angliban azt az llspontot, amely szerint a kzmbs dolgok a vilgi hatalom fennhatsga al tartoznak. Az llspont nvadjv Thomas Erastus zwinglinus teolgus vlt, aki az angliaitl alapjban eltr vitahelyzetben a kikzstsi jognak a vilgi hatalomra val truhzsa mellett rvelt. Az angol erasz-tinusok legfontosabb, Locke korban ismert egyhzi kpviseljnek Richard Hookert tekinthetjk, akire Locke is gyakran hivatkozik. Hooker gondolkodsban is fontos sze-repet jtszik a kora jkori protestns politikai gondolkods eladsomban is trgyalt kt alapeleme: 1. Az ember megromlott termszete mint a vilgi hatalom oka. Hooker megfogalmazsa szerint a politikafilozfia feladata megvizsglni, hogy a termszet hogyan eszel ki olyan kormnyzati trvnyeket, amelyek mg a megrontott termsze-

  • 96

    Mester Bla n Az telek szabadsgtl a szerzds szabadsgig

    t embert is helyes clokra vezrlik (hooKer 2000, 23; 2). A kzmbs dolgok szfr-ja mint a vilgi hatalom hatkre. Hooker szavai szerint, [h]a a dolgok egyszeren jk vagy rosszak volnnak, s emellett ltalnosan ilyennek fogadnnk el ket, nem volna semmi szksg arra, hogy az ilyesmikre j trvnyeket alkossunk. (hooKer 2000, 26; Hooker erasztianizmusa nem expanzv: gondolatmenete nem azt clozza, hogy minl kiterjesztbben rtelmezze a vilgi hatalom al tartoz gyek szfrjt, hanem inkbb az akkori angol status qut igyekszik vdeni, bizonytvn maguknak a kzmbs dol-gokrl folytatott tl heves vitknak az rtelmetlensgt. Jl lehet rvelni amellett is, hogy Hobbes nhny gondolatt szintn a korabeli erasztianizmus rsznek tekintsk.)

    (1) A szveget olvasva szre kell vennnk, hogy Locke mindig ironikusan fogalmaz, valahnyszor az adiaphora kifejezs vagy annak angol kznyelvi megfelelje indif-ferent things (kzmbs dolgok) felbukkan gondolatmenetben. Minden olvasja szmra nyilvnval, hogy az adiaphora szmra a sz modern angol rtelmben is adiaphorous: nem csupn kzmbs, hanem lnyegtelen, jelentktelen dolog vagy ilyenre vonatkoz megklnbztets. Ksbb, a Tolerancia-levlben ugyan alapveten megvltozik a vitban elfoglalt llspontja, mgis megmarad a krdssel kapcsolatos ironikus attitdje. Nem fr hozz ktsg, hogy ez az irnia nemcsak azokra vonatko-zik, akik betiltannak vagy ktelezv tennnek valamit, ami a kzmbs dolgok kr-be tartozik, hanem mindazokra, akik szmra az egsz vita egyltaln fontosnak tnik. Locke e vonsa a tanult, de az egyhzi hierarchitl fggetlen laikus szakember. Min-den rott, fogalmi formban kifejezd vallsi vlekeds elg komolynak tnik szm-ra ahhoz, hogy teoretikus vlaszt adjon r, a ritulk s a gesztusok jelentsge azon-ban csupn jrulkos s politikai jelleg, amennyiben zavargsok alapjul szolglhat, s ez a fontos szerep is azoknak az iskolzatlan embereknek a pallrozatlan gondol-kodsbl ered, akik akr katolikus, akr puritn oldalrl ezeket a dolgokat komo-lyan tudjk venni. Jelen tanulmnyban nem fejthetem ki bvebben a vlemnyemet a kora jkori laikus szerzknek a teolgiai rszletkrdsek trgyalsban megmutatko-z attitdjrl; Milton Areopagiticjnak az angol adiaphoravitkkal val sszefgg-sei kapcsn azonban bvebben foglalkozom a krdssel egy, a kzelmltban megje-lent tanulmnyomban (v. MeSter 2003b).

    (2) Locke azonban nemcsak a teolgitl tvolsgot tart filozfus nzpontjban klnbzik eldei, pldul Klvin szemllettl, hanem az angol politikai gondolkods-nak azt a hagyomnyt is kitapinthatjuk szvegeiben, mely nhol karakteresen kln-bzik az eddig trgyalt nmet s francia protestantizmus politikai eszmitl. Locke a Kt trakttusban ugyanis mg a klvini fogalmi hlban, de mgis Klvin hatalomfo-galmval ellenttesen hatrozza meg a hatalmat. A hatalom termszetnek lersa itt mg szinte egyenes idzet Klvin Institutijbl, kt lnyeges klnbsggel: Locke szvegbl hinyzik minden, a populares magistratusra vonatkoz llts vagy ellen-llsi zradk, a hatalmat pedig ppen Klvin fntebb idzett szavaival ellenttesen definilja: elljrn [per magistratum] azt a szemlyt rtjk, aki gondjt viseli a kzs-sgnek, aki a tbbiek felett a legfbb hatalommal rendelkezik [obtinet imperium], vgl, akire a trvnyhozs vagy a trvnyek megsemmistsnek hatalmt [potestas] ruhz-tk (locKe 2003a, 127128; a latin eredetit lsd locKe 1967, 187). Emlkezznk Klvin fntebb idzett meghatrozsra A Rmai levl magyarzatban: Fels hatalmass-goknak [potestates supereminentes] nem csak a legfelsket nevezi, amelyek a legfbb hatalomnak vannak birtokban [summum imperium obtineant], hanem ltalban azo-kat, amelyek a tbbi ember felett kiemelkednek (Klvin 1992, 171; a latin eredetit lsd

  • Vilgossg 2005/4. Filozfia, politika, teolgia a XVIIXVIII. szzadban

    97

    Klvin 18631892c, 249. hasb). A Klvin s Locke kztti klnbsg nyilvnval s lnyegbevg, arra vonatkozik, hogy Pl apostol exouszia hperekhouszjt azonos-nak tekintjk-e az imperium latin kzjogi fogalmval avagy sem. Kzbevetleg meg kell emltennk, hogy Locke magnknyvtrbl hinyzott Klvin minden rsa az Institu-tio kivtelvel, gy a Rmai levl magyarzatval sem rendelkezett. (Richard Ashcraft fntebb mr idzett rsa szerint: Locke tekintlyes knyvtrnak csaknem egynegye-dt kitev vallsi knyvek kzl pldul Aquini Tams, goston, Bellarmine s Luther mvei egytl egyig hinyoztak, Klvintl is csak az Institutio volt a birtokban. Knyv-tra ezzel szemben tekintlyes szm unitrius munkval dicsekedhetett, kzttk rit-ka kiadvnyokkal is.) Ennek az adatnak azonban nincs tl nagy jelentsge, hiszen Locke szmra nem jelenthetett problmt Klvin jl ismert rst elrni Oxfordban. rdekes, hogy ksbb, Paraphrase and notes on St. Pauls Epistles (Magyarzatok s jegyzetek Pl apostol leveleihez) cm munkjban e tekintetben is Klvin magyar-zatt kveti majd, amikor gy fogalmaz a Rmai levl hatalomfogalmrl szlvn: De azt, hogy ki lenne az, akr ezek kzl, akr brki ms, akihez e jogos jrandsg tar-tozna, nem dnti el, hanem hagyja, hogy ezt orszguk trvnyei s alkotmnya dnt-se el (locKe 1824a, 405). (Az egsz szveg figyelmes olvassa sorn kitnik, hogy Locke itt voltakppen a potestas s magistratus latin fogalmakat rja krl s rtelme-zi angolul. Jellemz viszont, hogy az imperium s potestas viszonya mg ekkor sem problma szmra; Klvin viszont annak idejn ppen ezt sietett legelszr tisztz-ni.) Erre azonban tbb mint hrom vtizeddel ksbb kerl sor, amikor Locke mr tl van vallsi s antropolgiai fordulatn, s ennek a hatalom legitimitsnak rszletei-rl tett lltsnak eszmerendszere j kontextusban mr messze nincs akkora slya, mint korbban lett volna, hiszen itt mr levlthat hatalomrl van sz. Msrszt figye-lemre mlt, hogy Locke e Szentrs-magyarzatban Pl apostol exouszia hperek-houszjt over-ruling powers of the government-knt (a kormnyzat uralkod hatalmai) magyarzza, ami a Szentrs szvegnek ers tlrtelmezse ppen ezen a lnyeges, a korban is sokat interpretlt helyen, s teljes sszhangban ll a hatalomrl alkotott korbbi fogalmval. (A Locke ltal is hasznlt 1611-es, gynevezett Jakab kirly-fle Biblia a kifejezst higher powers-knt fordtja, mg Locke magyarzata furcsa mdon inkbb az 1973-as j angol fordts governing authorities-vel ll sszhangban.) Locke hatalomkpe ebben az rsban a XVI. s XVII. szzadi angol adiaphoravitk tipikus hatalommal kapcsolatos attitdjt tkrzi. Ezekben a vitkban a vilgi hatalmat min-dig gy trgyaljk, mint amely Anglia mindenkori kirlyra vagy kirlynjre vonatko-zik, mivel az egsz kzpkor folyamn ers kirlyi hatalom s az angol vrosi nkor-mnyzatnak a kontinenstl eltr hagyomnyai kvetkeztben az angolok szmra a vilgi hatalomnak valban nem volt a kirlyi udvaron s a parlamenten kvl legitim, loklis alternatvja.

    Az imperiummal rendelkez, vagyis a maga orszgban korlt nlkli szuverenits angol kirly alakja mr kt vszzaddal Locke eltt beplt mind az uralkodk, mind az alattvalk nrtelmezsbe. A krds hatalmas trtneti irodalmbl most csak a leg-frissebb magyar publikcira hivatkozom, amely az imperium terminus tudatos alkal-mazsnak kezdeteit mutatja ki V. Henrik korban (lsd brny 2004).

    Hangslyoznunk kell, hogy az imperium terminusa az angol politikai gondolkods-ban elszr klpolitikai kontextusban jelentkezett azzal az ignnyel, hogy meghatroz-zk Anglinak a kontinentlis hatalmi struktrban elfoglalt helyt. Ebbl a klpolitikai szempontbl lnyegtelen, hogy az angol magnjog nem a rmai jogon alapul, hiszen

  • 98

    Mester Bla n Az telek szabadsgtl a szerzds szabadsgig

    a szban forg kzjogi terminusnak ppen abban ll a ltjogosultsga, hogy ugyangy rtik a kontinensen, mint Angliban. A terminusnak azutn ltalban is szerepe lesz majd abban, ahogyan az angolok a hatalomrl, kivltkppen hazjuk hatalmi szerke-zetrl gondolkodnak, immr fggetlenl a nemzetkzi jogtl. Az egysges fhatalom kpzete egybknt fggetlen a monarchitl, a forradalom idejn sem vltozik meg, csupn a kirly helyett ms rendelkezik majd ekkor az imperiummal.

    Fntebb lthattuk a klvini antropolgia s hatalomfogalom kztti sszefggst. Klvin azt tantotta, hogy a iustitia civilisre vonatkoz kpessgeink nem elegendek ahhoz, hogy j, leglis hatalmat teremtsnk, ahhoz viszont igen, hogy a meglv hatal-mak labirintusban val tjkozdsban eligaztsanak bennnket. Anglia hatalmi rend-szere azonban mr rgta nem labirintus, ezrt nincs szksg klnsebb kpessgek-re a benne val tjkozdshoz. Meglehet, ppen ez az oka az angol adiaphoravitk kilezettsgnek s kzponti szerepnek az angol kzletben. Az angol protestnsok azonban nem lhettek a kontinens magisztrlis reformcijnak eszkzeivel: vagy a zsarnoksgot vlaszthattk, vagy pedig a Klvintl eltr, j mdot kellett tallniuk arra, hogy megteremtsk a szabad politikai cselekvs tert.

    Az angol politikai gondolkods megjtshoz j antropolgiai alapra volt teht szk-sg, amelyet Locke a iustitia civilisre val emberi kpessgek radiklis kiterjesztsben tallt meg. Errl lesz sz tanulmnyom kvetkez, utols rszben.

    Iv. szAbAduLs A kLAsszIkus adiaphoravItk fogALmI hLJbL: dm bne s A trsAdALmI szerzds

    Locke Tolerancia-levelnek htterben az ember mkdkpes, de mgis ersen kor-ltozott politikai kpessgeirl szl klvini tants hatrainak vatos tlpst is meg-figyelhetjk. Mint arrl fntebb mr szltam, Klvin szemllete szerint a mindenkori vilgi hatalom szerkezete mindenkor szksgszeren klnbz, br sszessgben lland tnyezkbl ll, az emberi kpessgek pedig megfelelnek ennek a helyzetnek. Lehetetlen, hogy ebben a vilgban emberi lnyek kpesek legyenek szabadon, sajt elgondolsaik szerint j egyhzakat s llamokat ltrehozni, mint Locke-nl. Az ember felttelezett trsadalmi kpessgeit, amelyeket Locke Klvinnl optimistbban tlt meg, teolgiailag is bizonytott j antropolgival kvnta altmasztani, ezt pedig, gy tnik, az unitarizmusnak az tered bn dogmjt elvet tantsban s sajt maga ugyanide vezet vallsi gondolataiban tallta meg. Meg kell jegyeznnk, hogy korb-ban a iustitia civilisre val kpessgnkrl szl, a locke-i szerzdselmletnl jval

    gyengbb ttelt is ppen azrt tmadtk a protestantizmuson belli vitkban, mert azt az eredend bnnel sszeegyeztethetetlennek vltk. Nincs most lehetsgem arra, hogy rszletekbe menen trgyaljam Locke vallsi nzetei megvltozsnak szmos, egymstl eltr magyarzatt. (Ezek kzl nhnyat fentebb megemltettem.) A to-vbbiakhoz elegend, ha csupn annyit fogadunk el, hogy Locke komolyan rdekl-dtt az eredeti bn (dm bnbeesse) s ennek kvetkezmnye, az tered bn (az dm utni megromlott emberi termszet) krdsei irnt, s e trgyban sok unitri-us munkt olvasott, gy Enyedi Gyrgy Explicationes Locorum Veteris et Novi Testa-menti, ex Quibus Trinitatis Dogma Stabiliri Solet cm mvt (enyeDi 1598), a ksbb Hollandiba meneklt lengyel s litvn unitriusok rakwi kzpontjban szletett r-sokat s hasonlkat.

  • Vilgossg 2005/4. Filozfia, politika, teolgia a XVIIXVIII. szzadban

    99

    Locke vallsi vlekedseit, gy az eredend bn krdsben megalkotott vlemnyt nem tekinthetjk pusztn szemlyes letrajzi rdekessgnek, azok szoros sszefg-gsben vannak politikafilozfiai s ltalban filozfiai mveinek nzpontjval. E he-lytt csak rviden utalok r: Locke-nl a f mvek fontos helyein is megjelenik ugyan-az a teolgiai problematika, mint a vallsi mvekben. Locke teolgiai f mvnek mr rgtn az els bekezdsben gy r: egyesek dm minden utdt rk s vgtelen bntetsre tlnk dm bnbeessrt, akirl millik sohasem hallottak, s egyikk sem hatalmazta fl, hogy eljrjon a nevkben, vagy legyen a kpviseljk (locKe 1824b, 4; klnsen rdekes mg a 6. , melyben kifejti, hogy minden ember meghal ugyan dmban, de a halandsgot csak mint llapotot, s nem mint bntetst r-kljk. Ugyanitt vilgosan elveti azt a hagyomnyos gondolatot, hogy a bnssg lla-pota megromlott termszetnk lnyegi jellemzje lenne.). Hasonl lltsokat tallha-tunk mg a Msodik rtekezs 116. -ban is, Filmer azon nzetnek cfolata sorn, hogy mind az rk hatalom, mind az rk alvetettsg dm rksge, sszefggs-ben az eredeti bnnel (peccatum originale originans) s az tered bnnel (pecca-tum originale originatum): az apa valamely cselekedete ppgy nem szntetheti meg finak szabadsgt, mint brki mst (locKe 1986, 121). mbr ebben az rsban Locke nem tr ki bvebben lltsnak vallsi htterre, az sszefggsek vilgosak: dm bne ktsgtelenl az apa valamely cselekedete, dm fiain pedig a minden-kori kortrs emberisget kell rtennk. rdekes szveghely tallhat szempontunkbl az rtekezs az emberi rtelemrl 1. knyve 3. (a rgebbi kiadsok fejezetszmoz-sa szerint a 2.) fejezetnek 19. bekezdsben is. Locke a velnk szletett eszmk lte ellen ugyanis ppen az erny s a bn eszmjnek a pldjval rvel: Ennlfogva, gy kpzelem, aligha tnik lehetsgesnek, hogy Isten az alapelveket olyan, bizonyta-lan jelents szavak formjban jegyezze be az emberek elmjbe, mint amilyen az ernyek, illetve bnk kifejezs, melyek klnbz emberek kztt mst s mst jellnek (Ford. Vassnyi Mikls, lsd locKe 2003b, 75).

    Itt kell megemltenem Locke s nmely kora modern vallsi gondolkod, kztk uni-triusok rvelsnek azt az rdekes, mai szemmel azonban furcsa kzs sajtoss-gt is, hogy nem csupn dm bne rklsnek a lehetsgt vetik el, hanem rvel-sk rszeknt tesznek nhny vatos megjegyzst az emberisg egsznek dmtl val szrmaztatsval szemben is. Nem tehetek most mg ksrletet sem arra, hogy behatoljak a preadamitkrl szl kora modern elmletek dzsungelbe, csupn meg-jegyzem, hogy a ksi XVI. szzadban s az egsz XVII. szzad folyamn ezeknek az elgondolsoknak nagy szerepk volt az eredend bnrl szl vitkban, s ezek-nek a Locke gondolkodsval val sszefggshez nem fr ktsg. Azok kztt a mvek kztt, amelyek kzvetlen vagy kzvetett hatst gyakorolhattak Locke-ra, meg kell emltennk Isaac de la Peyrre francia klvinista gondolkod mveit.

    Isaac de La Peyrre-t a korai bibliakritika jelents alakjaknt tartjk szmon. Legis-mertebb mve: Praeadamitae (la peyrre 1655a). Ezt hazjban nyilvnosan elge-tik, a szerzt pedig katolizlsra knyszertik. A m mr a kvetkez vben megjele-nik azonban angolul: Man Before Adam (la peyrre 1656). Peyrre-nek a trgyban rott msik, a kortrsak krben ismert rsa: Sytema theologicum ex Praeadamita-rum hypothesi (la peyrre 1655b). Ez a mve is szinte azonnal megjelent angolul: A Theological Systeme Upon that Presupposition, that Men were before Adam (la peyrre 1655c).

  • 100

    Mester Bla n Az telek szabadsgtl a szerzds szabadsgig

    A preadamita elmletnek komoly elzmnyei voltak mr az arab tudomnytl kezd-ve: Al-Maqdisi X. szzad vgi fldrajztuds a Korn 2, 31 alapjn, nyelvfilozfiai meg-gondolsokbl kvetkeztet az dm eltt teremtett emberek ltre. (A Kornnak ez a verse a Genezis I. 2, 19 muzulmn verzija: mindkt szveg azt a trtnetet rja le, amelyben dm elnevezi az llatokat.) Ismert volt az elgondols a renesznszban is, a kziknyvek ltalban Paracelsusig vezetik vissza a preadamita hagyomnyt. Az elmlet azonban ktsgtelenl a XVII-XVIII. szzadi gondolkodsban, Peyrre mve-it kveten br nem felttlenl ezek kvetkezmnyeknt vlt csak igazn fontoss, gy rthet, hogy a legtbben a francia szerz nevhez ktik annak felbukkanst.

    Peyrre az dm eltti emberisg problmjt Pl apostol rmaiakhoz rott level-vel sszefggsben trgyalja, fknt az eredend bnrl s a vilgi hatalomrl szl szveghelyeket magyarzva, ppen azokat a rszeket teht, amelyeknek interpret-cija az egsz protestns gondolkodsban hossz idn keresztl kzpponti szere-pet tlttt be.

    Az elmlet megfogalmazsban fontos eldje volt a kolozsvri unitrius kollgium rektora, Jacobus Palaeologus, aki Vajon minden ember dmtl szrmazik-e? cm rsban a preadamita elmletet az tered bnnel szembeni rvknt hasznlta. Pala-eologus gy veti fl a problmt: Sok jel utal arra, hogy az egyes nemzetek sajt sk-kel rendelkeznek, olyanformn, ahogyan brahm npnek -ja [satyja] dm volt. Szinte minden npnek megvannak ugyanis a maga sei. Emellett szl a legklnbzbb npek szemmel lthat risi klnbsge (palaeologuS 2003, 135). Az rs konklzija: semmifle eredend, utdaira trkld bn nem terhelte egyik nemzetet sem, ennek ellenre minden nemzet s np esetben volt valamifle els bn, amelyet mintjnak szrmazsa folytn, eredenden -nak [bn-sen trtntnek] mondhatunk (palaeologuS 2003, 136). Palaeologus msik, Az ere-dend bnrl cm rsban nem csupn az els bn rkld voltt, az tered bnt tagadja, hanem az eredeti bnt is, vitatvn, hogy dm bne vltozst idzhetett vol-na el akr csupn dm termszetben: Bne szemlyes vtke volt, s nem a ter-mszet, a trvny pedig dm szemlyre vonatkozott, s nem a termszetre. [] az dmnak adott trvny, s thgsnak bntetse msra nem vonatkozik (pala-eologuS 2003, 132; Palaeologus itt idzett-szvegeinek latin eredetijt lsd SZcZuc-Ki 1972, 243244, 242).

    Az a tny, hogy Locke korban a preadamita elmletek kzismertek voltak s azo-kat szles krben trgyaltk, mg csupn trtneti rdekessg lenne, amely legfl-jebb nhny lbjegyzetet rdemel a Locke-ot tg rtelemben krbevev szellemi kzeg rzkeltetse sorn. Nem szabad azonban megfeledkeznnk arrl, hogy ez az elm-let klnbz formkban Locke utkorra is jelents hatst gyakorolt, sokszor nem fggetlenl a Locke-recepcitl. Elegend itt Voltaire vilgos s nyltan vllalt preada-mita elkpzelseire utalni, amelyeknek fontos szerepk volt etikai nzeteinek kialak-tsban, sajt gondolkodi programjnak szemszgbl nzve pedig szoros ssze-fggsben voltak mindazzal, amit Locke eszmerendszerbl tanult, st, kezdetben ppen Locke igazolsnak szndkval kezdte hangoztatni azokat.4

    *

    4 A preadamita elmletek s Locke, illetve a Locke-recepci sszefggseivel, valamint hasonl elmlet-tred-kek felbukkansval a filozfin kvli, tudomnyrl val kzgondolkodsban bvebben is foglalkoztam. (Lsd MeSter 2002a; MeSter 2002b; MeSter 2002c; MeSter 2005)

  • Vilgossg 2005/4. Filozfia, politika, teolgia a XVIIXVIII. szzadban

    101

    Tanulmnyomban azt a folyamatot kvntam lerni s rtelmezni, amelyben a kora jkori eurpai politikai gondolkods eljut az adiaphoravitk fogalmi kerettl a moder-nits politikafilozfijhoz. A lers sorn, sok ms korabeli szerzt mellzve, Klvin s Locke nhny szvegt emeltem ki, s megksreltem bemutatni azt a folyamatot, amelyben a iustitia civilisre val, a kontinentlis reformciban megfogalmazott kor-ltozott kpessgnk helyett vgl Locke minsgileg tbbet, az llamalkots s az llam jraalkotsnak a kpessgt ttelezi. A Msodik rtekezs alapttele szerint melyre Locke-nak ppen a polgri kormnyzat jraalakthatsgnak rdekben volt szksge az ember szabadon szletik. Ezen Locke pusztn azt rtette, hogy nem szletnk valamely vilgi uralom alattvaljnak, gy a flttnk val uralmat sem lehet rklni. Azonban, ha ezt az lltst vgiggondoljuk Locke kornak eszmerendszere szerint, figyelembe vve a vallsi htteret, nem kerlhetjk el az eredend bn kr-dst. A kora jkori protestns gyker gondolkodsban lehetsges, fntebb bemu-tatott eszmerendszerek keretn bell gondolkodva azt a ttelt, hogy az ember szaba-don, nem uralom alatt szletik, csak akkor llthatjuk, ha tagadjuk az tered bnt is. Az ppen fennll vilgi hatalomtl szabadnak szletni csak akkor lehetsges, ha az eredeti bntl is szabadnak szletnk.

    IRODALOM

    aShcraft, Richard 1995. John Lockes Library. Portrait of an Intellectual. In Richard Ashcraft (ed.): John Locke. Critical Assesments. LondonNew York: Routledge, 1991. [repr. 1995] vol. 1. 1731. (Els megjelens In Transactions of the Cambridge Bibliographical Society, vol. 5. 1969. 1. 4760.)

    bagShawe, Edward 1660. The Great Question Concerning Things Indifferent in Religious Worship. OxfordbagShawe, Edward 1661. The Second Part of the Great Question Concerning Things Indifferent in Religious Wor-

    ship. Oxfordbrny Attila 2004. V. Henrik birodalma. In Frank Tibor (szerk.): Anglitl Nagy-Britanniig. Magyar kutatk

    tanulmnyai a brit trtnelemrl. Budapest: Gondolat. 2340.cicero 1795. M. T. Cicernak az embernek tisztrl s ktelessgeirl a maga fihoz rt hrom knyvei. Ford.:

    Kovsznai Tth Sndor. Pozsony: Engel Krisztin Jnos [nyomdja].cicero 1885. Marcus Tullius Cicero: A ktelessgekrl. Ford.: Csengeri Jnos. Budapest: Magyar Tudomnyos

    Akadmia.cicero, 1974. A ktelessgek. Ford.: Havas Lszl. In Marcus Tullius Cicero vlogatott mvei. Budapest: Eurpa.

    259309.Dunn, John 1969. The Political Thought of John Locke. Cambridbe: Cambridge University Press.Dunn, John 1984. Locke. Cambridge: Cambridge University Press. Magyarul: John Dunn: Locke. Budapest: Atlantisz,

    1992.enyeDi Gyrgy 1598. Explicationes Locorum Veteris et Novi Testamenti, ex Quibus Trinitatis Dogma Stabiliri Solet.

    Heltai [typographus], Kolozsvr.; msodik kiad.: Groningen. 1670. Magyarul: Az o es uy testamentvm-beli helyeknek, mellyekbl az Hromsgrl val tudomnt szoktk llatni magyarzattyok. Ford.: Toroczkai Mt. Heltai [typographus], Kolozsvr. 1619, 1620. Toroczkai fordtsnak rszletei modern kiadsban In Enyedi Gyrgy vlogatott mvei. Vl.: Balzs Mihly s Kldos Jnos. Budapest Kolozsvr: Kriterion, 1997. 7184.

    harriSon, John laSlett, Peter (szerk.) 1971. The Library of John Locke. 2nd edition. Oxford: Clarendon Press.hooKer, Richard 2000. Az egyhzpolitika trvnyei. [rszlet] Ford.: Kontler Lszl. In Kontler Lszl (szerk.):

    Konzervativizmus 15931872. Szveggyjtemny. Budapest: Osiris. 1131. A magyar fordts alapjul szolgl modern kiads: McGrade, Arthur Stephen (ed.): Of the Laws of Ecclesiastical Polity. Cambridge: Cambridge University Press 1989.

    Klvin Jnos 18631892a. Institutio Religionis Christianae. [1536-os vltozat] In Baum, Guilelmius Cunitz, Eduardus Reuss, Eduardus (ed.): Corpus Reformatorum sorozat, 29. kt. Ioannis Calvini Opera quae Supersunt Omnia alsorozat, 1. kt. Brunswig: Schwetschke.

    Klvin Jnos 18631892b. Institutio Religionis Christianae. [1559-es vltozat] In Baum, Guilelmius Cunitz, Eduardus Reuss, Eduardus (ed.): Corpus Reformatorum sorozat, 30. kt. Ioannis Calvini Opera quae Supersunt Omnia alsorozat, 2. kt. Brunswig: Schwetschke.

  • 102

    Mester Bla n Az telek szabadsgtl a szerzds szabadsgig

    Klvin Jnos 18631892c. Commentarius in Epistolam Pauli ad Romanos. In Baum, Guilelmius Cunitz, Eduardus Reuss, Eduardus (ed.): Corpus Reformatorum sorozat, 77. kt. Ioannis Calvini Opera quae Supersunt Omnia alsorozat, 49. kt. Brunswig: Schwetschke.

    Klvin Jnos 1986. Tants a keresztyn vallsra. 1559. Rvidtett formban. Ford.: Bksi Andor. Budapest: A Magyarorszgi Reformtus Egyhz Zsinati Irodjnak Sajtosztlya.

    Klvin Jnos 1992. A Rmai levl magyarzata. Ford.: Rbold Gusztv; a fordtst tdolgozta s sajt al rendezte Nagy Gusztv. Budapest: Magyarorszgi Reformtus Egyhz Klvin Jnos Kiadja.

    Klvin Jnos 1995a. Klvin Jnos Institutioja. 1536. Ford.: Victor Jnos. Stichting Hulp Oost Europa, Budapest. [Az 1936. vi kiads reprintje.]

    Klvin Jnos 1995b. A keresztyn valls rendszere. 1559. Ford.: Rbold Gusztv, Cegldi Sndor. Ppa: Reformtus Fiskolai Nyomda. 1910. III. kt. [Reprint: Budapest, 1995]

    la peyrre, Isaac de 1655a. Praeadamitae. Sive exercitatio super versibus duodecimo, decimotertio, & decimoquarto, capitis quinti epistolae d. Pauli ad Romanos. Quibus inducuntur primi homines ante Adamum conditi. Amsterdam: Louis and Daniel Elzevier [typographi].

    la peyrre, Isaac de 1655b. Sytema theologicum ex Praeadamitarum hypothesi. Pars I. Amsterdam.la peyrre, Isaac de 1655c. A Theological Systeme Upon that Presupposition, that Men were before Adam.

    London.la peyrre, Isaac de 1656. Man Before Adam, or, A Discourse upon the Twelfth, Thirteenth, and Fourteenth Verses

    of the Fifth Chapter of the Epistle of Paul to the Romans. By which are provd, that the first men were created before Adam. London.

    locKe, John 1824a. A Paraphrase and Notes on St. Pauls Epistle to the Romans. In The Works of John Locke, in Nine Volumes. The Twelfth Edition. Volume the Seventh. London: C. Baldwin [printer].

    locKe, John 1824b. The Reasonableness of Christianity as delivered in the Scriptures. In The Works of John Locke, in Nine Volumes. The Twelfth Edition. Volume the Sixth. London: C. Baldwin [printer].

    locKe, John 1967. Second Tract on Government. In Philip Abrams (ed.): Two Tracts on Government. Cambridge: Cambridge University Press.

    locKe, John 1986. rtekezs a polgri kormnyzat igazi eredetrl, hatskrrl s cljairl. Ford.: Endreffy Zoltn. Budapest: Gondolat.

    locKe, John 2003a. Msodik trakttus a kormnyzatrl. Ford.: Schmal Dniel. In Kontler Lszl (szerk.): John Locke a vallsi trelemrl. Budapest: Stencil Kulturlis Alaptvny. 125157.

    locKe, John 2003b. rtekezs az emberi rtelemrl. Ford.: Vassnyi Mikls, Csords Dvid. Budapest: Osiris.MarShall, John 1994. John Locke. Resistance, Religion and Responsibility. Cambridge: Cambridge University

    Press.Mcgrath, Alister E. 1996. Klvin. A nyugati kultra formldsa. Budapest: Osiris.Mclachlan, H. 1976. The Religious Opinions of Milton, Locke and Newton. Manchester: Manchester University

    Press 1941. [Repr. Norwood Editions, 1976.]MeSter Bla 2002a. Preadamitk, eredeti bn, emberi szabadsg. Az emberisg szrmazsrl alkotott elmletek

    etikai s politikafilozfiai kvetkezmnyei John Locke s utkora gondolkodsban. In Vilgossg, 43. vf. 1012. 130137. [A MeSter 2005-ben jelzett ktet elzeteseknt jelent meg. Vgleges vltozatt lsd ott.]

    MeSter Bla 2002b. Az emberisg szrmazsrl alkotott elmletek etikai s politikafilozfiai kvetkezmnyei. A preadamita teria s az eredeti bn unitrius tagadsa John Locke rsaiban. In A tnkeny moralits / Die flchtige Moralitt. Kaposvr: Kaposvri Egyetem. 365371.

    MeSter Bla 2002c. A paleoantropolgia (hinyz) filozfija. In Veress Kroly (szerk.): A filozfia alkalmazsa alkalmazott filozfia. Kolozsvr: Pro Philosophia. 198203.

    MeSter Bla 2003a. Az adiaphoron fogalmnak trtelmezse a reformciban, avagy az llampolgri ernyek sajtos jrafelfedezse. In Dkny Andrs Laczk Sndor (szerk.): Lbjegyzetek Platnhoz 1. Az erny. Szeged: Pro Philosophia Szegediensi Alaptvny Librarius. 199215.

    MeSter Bla 2003b. Nhny sajtos szkp John Milton Areopagiticjban. In Vilgossg, 44. vf. 1112. 3340.MeSter Bla 2004. Az telek szabadsgtl a polgri szabadsgig. John Locke s a kora jkori protestns diskurzus.

    In: Dnes Ivn Zoltn (szerk.): A szabadsg rtelme az rtelem szabadsga. Filozfiai s eszmetrtneti tanulmnyok. Budapest: Argumentum. 8196.

    MeSter Bla 2005. Preadamitk, eredeti bn, emberi szabadsg. Az emberisg szrmazsrl alkotott elmletek etikai s politikafilozfiai kvetkezmnyei John Locke s utkora gondolkodsban. In Nyri Kristf Pall Gbor (szerk.): Tl az iskolafilozfin. A 21. szzad blcseleti lmnye. Budapest: ron Kiad. 317332.

    Meylon, Edward F. 1937. The Stoic Doctrine of Indifferent Things and the Conception of Christian Liberty in Calvins Institutio Religionis Christianae. In The Romanic Review. vol. 28. 135145.

    palaeologuS, Jacobus 2003. Fldi s gi hitvitk. Vlogats Jacobus Palaeologus munkibl. Vl., elsz, jegyz.: Balzs Mihly. Ford.: Nagyills Jnos. Budapest Kolozsvr: A Dunnl Qui One Quint.

    SpellMan, William M. 1988. John Locke and the problem of Depravity. Oxford: Oxford University Press.SpellMan, William M. 1995. The Christian Estimate of Man in Lockes Essay. In Ashcraft, Richard (ed.): John Locke.

    Critical Assesments. London New York: Routledge, 1991, [repr. 1995] vol. 2. 191 London New York,209. (Els megjelens In Journal of Religion, vol. 67. 1987. 4. 474492.)

  • Vilgossg 2005/4. Filozfia, politika, teolgia a XVIIXVIII. szzadban

    103

    Steiger Kornl (szerk.) 1983. Sztoikus etikai antolgia. Budapest: Gondolat.Stillingfleet, Edward 1696. Discourse in Vindication of the Trinity. London.SZcZucKi, Lech 1972. W krgu mylicieli heretyckich. Zakad Narodowy Imienia Ossolskich. Wrocaw Warszawa

    Krakw Gdask: Wydawnictwo Polskiej Akademii Nauk.SZegeDi KiS Istvn 1585. Stephani Szegedini Theologiae sincerae loci communes de Deo et homine. Conradus

    Valdkirchivs [typographus], Basel. [Tovbbi kiadsok ugyanitt: 1588, 1593, 1599, 1608]weber, Max 1982. A protestns etika s a kapitalizmus szelleme. Vallsszociolgiai rsok. Ford.: Gellri Andrs,

    Jzsa Pter, Tatr Gyrgy. Budapest: Gondolat.Zwingli, Huldreich [Ulrich] (1828). Von erkiesen und fryheit der spysen. Von rgernuss verbserung. Ob man gewalt

    hab die spysen zu etlichen zyten verbieten. Meinung Huldrechen Zwinglis zu Zrich geyrediget im MDXXII. jar. In Schuler, Melchior Schultheiss, Joh. (Hg.): Huldreich Zwiglis Werke. Erster Band. Der deutschen Schriften. Erster Theil. Lehr- und Schuschriften zum Behuse des Ueberschrittes in die evangelische Wahrheit und Fry-heit von 1522 bis Mrz 1524. Zurich: Friedrich Schulthei. 129.